HRB-33/2009.
(HRB-116/2006-2010.)
az Országgyűlés honvédelmi és rendészeti bizottságának
2009. december 14-én, hétfőn, 10 órai kezdettel
az Országház Delegációs termében
megtartott üléséről
Tartalomjegyzék
Helyettesítési megbízást adott:*
A bizottság titkársága részéről:*
Elnöki megnyitó, a napirend megállapítása, elfogadása*
Dr. Forgács Imre igazságügyi és rendészeti miniszterjelölt kinevezés előtti meghallgatása*
Dr. Forgács Imre igazságügyi és rendészeti miniszterjelölt szóbeli bemutatkozása*
Dr. Forgács Imre igazságügyi és rendészeti miniszterjelölt válaszai az elhangzottakra*
Elnököl: Dr. Lázár János (Fidesz), a bizottság elnöke
Keleti György (MSZP), a bizottság alelnöke
Dr. Gál Zoltán (MSZP), a bizottság alelnöke
Ecsődi László (MSZP)
Mécs Imre (MSZP)
Tóth Károly (MSZP)
Csampa Zsolt (Fidesz)
Nyitray András (Fidesz)
Dr. Simon Miklós (Fidesz)
Helyettesítési megbízást adott:
Katanics Sándor (MSZP) Ecsődi Lászlónak (MSZP)
Laboda Gábor (MSZP) Keleti Györgynek (MSZP)
Rába László (MSZP) dr. Gál Zoltánnak (MSZP)
Dr. Simon Miklós (Fidesz) megérkezéséig Nyitray Andrásnak (Fidesz)
Dr. Kontrát Károly (Fidesz) dr. Simon Miklósnak (Fidesz)
Tóth Gábor (Fidesz) Csampa Zsoltnak (Fidesz)
Básthy Tamás (KDNP) Nyitray Andrásnak (Fidesz)
Dr. Molnár Lajos (SZDSZ) Mécs Imrének (MSZP)
A bizottság titkársága részéről:
Laban János főtanácsadó, a bizottság titkára
Ácsné Kovács Katalin munkatárs
Homola Csaba dandártábornok, a bizottság szakértője
Dr. Forgács Imre igazságügyi és rendészeti miniszterjelölt
Bencze József országos rendőrkapitány (ORFK)
Dr. Turi András szakállamtitkár (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium)
(Az ülés kezdetének időpontja: 10 óra 04 perc)
Elnöki megnyitó, a napirend megállapítása, elfogadása
DR. LÁZÁR JÁNOS (Fidesz), a bizottság elnöke, a továbbiakban ELNÖK: Jó reggelt kívánok mindenkinek! Nagy tisztelettel köszöntöm a Honvédelmi és rendészeti bizottság mai ülésén megjelent képviselőtársaimat. Először a határozatképesség megállapításához szeretném kérni, hogy a helyettesítési dokumentumokat kézjegyükkel szíveskedjenek ellátni, képviselőtársaim. Az eddig beérkezett helyettesítésekről az alábbiak szerint szeretném tájékoztatni képviselőtársaimat: Molnár Lajos képviselőtársamat Mécs Imre képviselő úr fogja helyettesíteni, Katanics Sándor képviselő urat Ecsődi László képviselő úr fogja helyettesíteni, Laboda Gábor képviselő urat Keleti György képviselő úr fogja helyettesíteni, Rába László képviselő urat Gál Zoltán. Csampa képviselő úr is önkéntes helyettesítő, választhat valakit, úgy látom. Én Kontrát képviselő urat helyettesítem, Csampa képviselő úr pedig Tóth Gábor képviselő urat. (Megérkezik az ülésre Nyitray András.) Nyitray képviselő úr pedig megérkezett közben. Nyitray képviselő úr pedig Simon Miklós képviselő urat fogja helyettesíteni.
Tisztelt Képviselőtársaim! A helyettesítési dokumentumok aláírása és kitöltése után szeretném jelezni önöknek, hogy a mai bizottsági ülést a kiküldött meghívó szerinti napirendi ponttal kezdeményeztem. A mai bizottsági ülésünkön kerül sor Forgács Imre igazságügyi és rendészeti miniszterjelölt meghallgatására, akit tisztelettel köszöntök körünkben. Tisztelettel köszöntöm Bencze József országos rendőrfőkapitány urat, valamint a meghívottakat.
Engedjék meg, hogy először egy ügyrendi, technikai jellegű kérdésről tájékoztassam önöket. A Magyar Televízió riportere, ha jól láttam, de javítson, Laban főtanácsadó úr, azzal keresett meg, hogy miért nem lehet rögzíteni a mai bizottsági ülést, miért nem lehet felvételeket készíteni. A sajtó jelen lévő képviselői számára szeretnék azért egy szóbeli tájékoztatást kérni, hogy ezt nem a bizottság dönti el, hanem erről talán házbizottsági állásfoglalás van. Legyen szíves, a jegyzőkönyv számára rögzítsük, hogy nem a bizottság volt, aki megtagadta ennek a lehetőségét a későbbi félreértések elkerülése végett.
LABAN JÁNOS főtanácsadó, a bizottság titkára: Tisztelt Bizottság! Minden miniszterjelölti meghallgatásra belső tévéláncos felvétellel készül a Ház. Így történt ez a ma reggeli Európai ügyek bizottsága ülésén, a honvédelmi bizottság ülésén, valamint a 11 órakor kezdődő alkotmányügyi bizottsági ülésen is. Házbizottsági állásfoglalás és döntés van erről, amely a Házszabály mellékletét is képezi.
Dr. Forgács Imre igazságügyi és rendészeti miniszterjelölt kinevezés előtti meghallgatása
ELNÖK: Köszönöm szépen. Tehát a mai napirendi javaslat Forgács Imre miniszterjelölt úr meghallgatása. Kérdezem, van-e ehhez észrevétel. (Nincs jelzés.) Aki egyetért az előterjesztett napirendi javaslattal, kérem, kézfeltartással jelezze! (Szavazás.) Köszönöm, egyhangúlag fogadtuk el a mai bizottsági ülés napirendjét.
Tisztelt képviselőtársaim számára kiosztásra került miniszterjelölt úr életrajza, a felkérő levelekkel együtt. Javaslom, hogy a korábbi házbizottsági állásfoglalás alapján először kerüljön sor miniszterjelölt úr rövid bemutatkozására, ennek keretében életrajz, pályafutás ismertetésére, valamint a tárcára vonatkozó szakmai elképzelések vázolására.
Ezt követően kerül sor a bizottság tagjainak kérdésére, véleményének összegzésére és a nyilatkozatok megfogalmazása is ekkor kerül sorra. Miniszterjelölt urat illeti a szó a bizottság döntése értelmében.
Dr. Forgács Imre igazságügyi és rendészeti miniszterjelölt szóbeli bemutatkozása
DR. FORGÁCS IMRE igazságügyi és rendészeti miniszterjelölt: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Bizottság! Hölgyeim és Uraim! Ha megengedik, akkor én az életrajzommal kapcsolatban nem szeretnék hozzátenni az önök által megkapott életrajzhoz, úgyhogy engedjék meg, hogy néhány gondolatban a tárcával kapcsolatos elképzeléseimet vázoljam fel.
Amit én megpróbáltam a rövidség és a tömörség érdekében, arra is tekintettel, hogy egy eléggé speciális helyzetről van szó, mint önök tudják, a kormányzati ciklus végéig szólóan kaptam a felkérést miniszterelnök úrtól, az a három szó, amiben én ezt megpróbálom összefoglalni: a törvényesség, a rend és a konszolidáció.
Úgy gondolom, hogy a törvényesség és a rend fogalmát egy IRM esetében különösebben nem kell indokolni, de a konszolidációt úgy általában, egy-két szóval hadd értelmezzem oly módon, hogy mindazok a kezdeményezések, amelyek a rendészeti területen a kormány eddigi kezdeményezései, azokat én konszolidálni, ahol szükséges, lezárni, és ahol szükséges, a továbbépítés feltételeit szeretném ezzel megteremteni.
A tájékozódásom alapján arra a következtetésre jutottam, hogy az Országgyűlés által elfogadott költségvetési törvény, ami egy nagyon takarékos, feszes gazdálkodást tesz lehetővé, de biztosítja az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium 2010-es működésének a fedezetét mind az intézményi alapfeladatok, mind a fejezeti programok ellátása tekintetében. Néhány példát a folytatandó programok közül hadd említsek. Van fedezet a 2009-ben elfogadott közbiztonsági feladatterv folytatására, a hűségpénz-programra, az Országos Polgárőr Szövetség támogatására, a fogvatartotti létszámnövekedés várható többletköltségeire, és a közismerten nehéz gazdasági helyzet ellenére a rendőrség megerősítésére is.
A rendőrség helyzetével és a még elvégzendő feladatokkal kapcsolatban engedjék meg, hogy azzal a megjegyzéssel kezdjem a mondandómat, hogy én személy szerint nagyra tartom a Köztársaság rendőrségének munkáját és elért eredményeit. Ezt nemcsak a nagy médiafigyelmet keltő ügyek kapcsán mondom, hanem arra hivatkozva, hogy általában akkor is maximális teljesítményt és törvényes működést várunk el - hozzáteszem: joggal -, ha a közjogi környezet ismert hiányosságai miatt a rendőrségnek olyan feladatokat kell megoldania, ami tulajdonképpen rajta nem lesz számon kérhető.
Úgy gondolom, a rendőri munka eredményességét több mutató is alátámasztja, és itt most nem szeretnék hosszasan számsorokat idézni, de az egységes nyomozóhatósági és ügyészségi bűnügyi statisztika adatai szerint az ismertté vált bűncselekmények és a legtöbb bűncselekményi kategóriában csökkenés tapasztalható, és vannak olyan területek, amelyek különösen látványos eredményekről szólnak. Ez mindenekelőtt a közlekedés-rendészet, ahol a személyi sérüléses közlekedési balesetek száma az értékelt időszakban 6,3 százalékkal csökkent az előző év azonos időszakához képest, az ittasan okozott közúti balesetek számadataiban 7,7 százalékos a javulás, és az ország közútjain 121 fővel kevesebben veszítették életüket, mint a tavalyi év hasonló időszakában.
Azt gondolom, hogy ezek a pozitív és azt lehet mondani, hogy számokkal is alátámasztható eredmények ellenére azt ki kell mondanunk, hogy a lakosság biztonságérzete csökkent. Ez regionálisan eltérőképpen jelentkezik, és a szerteágazó okok elemzése nélkül is annyi megállapítható, hogy nyilvánvalóan a gazdasági válság miatt nőtt a kisebb súlyú, de különösen a kistelepüléseken nagy károkat okozó helyi bűncselekmények száma, és sajnos, jelen vannak a szélsőséges és gyűlöletkeltéssel párosuló súlyos bűncselekmények is.
A kormány erre tekintettel hirdette meg "Rend és biztonság" néven azt a tízpontos közbiztonsági programot, ami szeretném hangsúlyozni, hogy konkrét lépéseket tartalmaz. Többek között - és ezek közül is hadd említsek néhányat - a szerződéses rendőrök szolgálatba állítása a nyugdíj megtartása mellett, több rendészeti középiskolás jelenléte a közterületen, miközben a számuk is növekedett, a településőrség létrehozása, ami az önkormányzatokkal való szorosabb együttműködést is lehetővé teszi, vagy a jegyzők megerősítése a kis értékű lopások esetében - a rendőrségnél is bejelenthetők ezek az ügyek -, és a szabálysértési nyilvántartás bevezetése is várhatóan sokat jelent majd a sorozattolvajok szigorúbb büntethetősége érdekében.
Mindenképpen fontosnak tartom az önkormányzatokkal való együttműködés szempontjából is a polgárőrök támogatásának a növelését. Ez lehetővé teszi a közös közterületi járőrözést. A közterületi térfigyelő kamerarendszer jelentős bővítésére, ami folytatódhat 2010 tavaszán, megvannak a források, és különösen a szélsőségek elleni hatékonyabb fellépés érdekében a Nemzeti Nyomozó Iroda személyi, technikai kapacitása is erősödni fog. Erre is megvan a költségvetési fedezet.
Szeretnék külön néhány szót mondani az "Elérhető rendőrség" programról, aminek indoka az a tapasztalat, hogy ez a bizonyos szubjektív biztonságérzet egyes régiókban megingott, és az egy teljesen érthető igény, hogy a lakosság tulajdonképpen szeretné a folyamatos közterületi jelenlétet. 2009-ben fél éven keresztül fokozott biztonsági ellenőrzés zajlott hét megyében, ahol a biztonsági kockázat leginkább érzékelhető volt, és fontosnak tartjuk a körzeti megbízotti hálózat feltöltését is, ahol jelenleg 2900 fő működik, az ORFK intézkedési terve, amit novemberben fogadtak el, ez mintegy 3300 fővel egy teljes lefedettséget fog biztosítani.
Engedjék meg, hogy egy pár kiemelést tegyek azzal kapcsolatban, amit személyes feladatomnak tekintek a rendészeti területen. Az egyik ilyen, hogy mindenképpen szeretném erősíteni a koordinációt az önkormányzatok, a civil szervezetek és a rendőri szervek között, és minden rendelkezésre álló eszközzel, különösen a kistelepüléseken elérni, hogy a rendőrség elérhető és látható legyen, mert a közbiztonság megingásával kapcsolatos közvélekedésre csak ez lehet adekvát válasz.
Ezzel kapcsolatban a tárcának az elkövetkező rövid rendelkezésre álló időben is vannak elvégezhető szervezési feladatai, például a még betöltetlen körzeti megbízotti státuszok feltöltése, további települések bevonása a településőr-programba. Meg kell kötnünk a támogatási szerződést az IRM és az Országos Polgárőr Szövetség között, és egy nagyon jelentősnek mondható vállalkozás, a GSM-alapú veszélyjelző rendszer, ami a veszélyhelyzet gombnyomással történő jelzésére lehet alkalmas, ez különösen a veszélyeztetett lakossági csoportok esetében bírhat nagy jelentőséggel. Szeretném elérni, hogy még az elkövetkező hónapokban az országos kiépítésre is sor kerüljön, ez várhatóan februártól két megye területén indul.
Egy harmadik dolog, amit szeretnék említeni, és ezt külön szeretném hangsúlyozni, hogy kiemelt feladatomnak tekintem a rendészetért felelős miniszterként a 2010 tavaszi választások zavartalanságának rendészeti jellegű biztosítását is. Ezzel kapcsolatban engedjenek meg két külön megjegyzést. Úgy gondolom, hogy minden törvényes eszközt alkalmazni kell annak érdekében, hogy a demokratikus jogrend alapjait megkérdőjelező szervezetek és személyek ellen fellépjen a rendőrség. Ehhez azért is kérem a parlamenti pártok és minden demokratikus erő támogatását ezen a fórumon is, mert úgy gondolom, hogy a 2010-es országgyűlési választások rendészeti biztosítása egész Európa figyelmét fel fogja kelteni, különös tekintettel arra, hogy Magyarország köztudottan 2011-ben az EU soros elnöki tisztségét tölti be. De ez az elnökségi munka már 2010-ben megkezdődik a trió munkájában való részvétellel, tehát tulajdonképpen Európa figyelme egyértelműen ránk fog irányulni.
A bevezetőmben három szóval igyekeztem érzékeltetni a törekvéseimet a törvényesség, rend, konszolidáció fogalmakkal, úgyhogy én konszolidációnak nevezném részben a megkezdett és végigvitt jogalkotási folyamat lezárását, és azoknak a programoknak a továbbvitelét, ami folyamatos koordinációt és tárcaszintű menedzsmentet igényel. Már említettem a "Rend és biztonság" közbiztonsági programot, szeretnék néhányat említeni az egyebek közül is.
Külön kiemelt feladatnak, és ennek a konszolidációnak a körébe tartozónak érzem az IRM valamennyi érintett szervének a felkészítését és felkészülését az előbb hivatkozott elnökségi feladatokra. Külön nagyon fontos konszolidációs feladat a rendőrség, a büntetés-végrehajtás és valamennyi többi szervezet költségvetési fejezetben, fegyelmezett költségvetési gazdálkodásának a biztosítása. Tehát ez egy olyan konszolidációs feladat, amit folyamatosan személyesen is figyelemmel fogok kísérni. Azt gondolom, hogy bár a 2010-es költségvetés közismerten nem a fejlesztésekről szól alapvetően, de mégis jó néhány olyan fejlesztés indulhat az általános forrásszűke ellenére, ami fontos, különösen a rendőrségi fejlesztések területén, de részben uniós források finanszírozzák a 112-es bevetés-irányítási központot, ez olyan 2,5 milliárdos nagyságrend, ennek következtében radikálisan nő a reagáló képesség, a munkaszervezési hatékonyság és az együttműködés is. És a már említett térfigyelő kamerarendszerek telepítési projektje 1,5 milliárd, ami az önkormányzatok bevonásával valósul meg, de külön kell említeni a Nemzeti Nyomozó Iroda megerősítését is az erre rendelkezésre álló költségvetési fedezetek ismeretében.
A büntetés-végrehajtás területén tovább kell vinnünk a középtávú fejlesztési programot, ez a "Felelősen, felkészülten" elnevezésű program. Itt alapvetően egy nagyon jelentős informatikai projekt továbbvitele, egy nagyon komoly képzési program, beleértve a fogvatartottak képzését is, amit tartalmaz, és jelentősnek tartom a tájékozódásom alapján a járműparkcsere lezárását is a büntetés-végrehajtási területen.
A rendőri munka eredményessége nyilvánvalóan nagymértékben múlik azon a szakértői rendszereken és intézmények működésén, amelyek a rendőri munka hátterét jelentik. Ezek menedzselése és folyamatos figyelése szintén a tárca feladata a költségvetési fejezeten belüli alcímek rendje szerint.
Ha megengedik, akkor e rövid bevezetőm zárómondatát, tehát egyfajta konklúzióját abban szeretném megfogalmazni, hogy én a rendészeti ügyek felelőseként a lakosság biztonsága és biztonságérzete növelését tartom a legfontosabb feladatomnak a jelenlegi helyzetben. Ezért erősíteni kívánom a rendőri intézkedések szakszerűségét és kulturáltságát. Ez azt is jelenti, hogy fegyelemsértés vagy bűncselekmény elkövetése esetén megkövetelem a szigorú vizsgálatot, és amennyiben szükséges, a felelősségre vonást. Ideértve azt is, hogy az illetékes parancsok megtett-e mindent a fegyelemsértés vagy a bűncselekmény megelőzése érdekében.
Ugyanakkor azt is szeretném jelezni, hogy meg kívánom védeni a rendőrséget a méltatlan politikai támadásoktól valamennyiünk biztonsága érdekében. Én ugyanis úgy gondolom, hogy ha a rendőröket állandó politikai támadások érik, akkor ez a lakosság biztonságérzetét és biztonságát is veszélyezteti. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Tisztelt Képviselőtársaim! Köszönöm szépen miniszterjelölt úr bemutatkozását és szakmai álláspontjának ismertetését. Bizottságunknak ez már a negyedik miniszterjelölti meghallgatása 2006 óta. Képviselőtársaim gyakorlatot szerezhettek a miniszterjelöltek elfogyasztásában, így aztán a kérdések és vélemény-nyilvánítások lehetősége áll rendelkezésére minden képviselőtársamnak. Ki kíván kérdezni Forgács miniszterjelölt úrtól? Csampa képviselő úr, parancsoljon!
CSAMPA ZSOLT (Fidesz): Köszönöm szépen. Megnyitom a sort. Azt gondolom, ahogy elnök úr is mondta, hogy már a negyedik minisztert fogyasztjuk el, elnézést, hogy ha az ember így fogalmaz. Miniszterjelölt úr, egy picit az az érzésem volt ezen a meghallgatáson, hogy ön persze a 2009-es évet vette alapul, mintha egy miniszteri beszámoló lett volna a Házszabály szerint. Egy kicsit kevesebbet beszélt azokról a dolgokról, amit esetleg az elkövetkezendő pár hónapban tényleg markánsan, határozottan szeretne mondjuk megtenni. Többek között a költségvetésről. Ha a költségvetés szerkezetét megnézzük, akkor jól látható módon, és az Állami Számvevőszék kritikáit is idevéve gyakorlatilag, lehet látni, hogy instabil költségvetése van a jövőben a rendőrségnek. Miért, mire és hogyan alapozom ezt?
Akkor, amikor beterveznek az objektív felelősségre vonásból tizenvalahány milliárd forint bevételt, egy olyan nem létező bevételt, ami majd esetleg az állampolgárok magatartásától, közlekedési szokásaitól függ, majd ugyanezt gyakorlatilag el is költik már egyből, azt gondolom, hogy az Állami Számvevőszék joggal tett kritikát.
Ha azokra a hangsúlyos elemekre teszünk mondjuk úgy, hogy különböző pontokat, vagy éppen megpróbáljuk megfogalmazni, mint mondjuk maga a rendőr, a rendőr az, aki kint az utcán gyakorlatilag szolgálatot teljesít. Hol van az megjelenítve, akár bármelyik programban, vagy akár a megtartó képesség növelése, és most itt nem a szerződéses rendőrről beszélünk, nem a településőrről beszélünk, mert ön ezeket a dolgokat nagyon szépen felsorolta propagandajelleggel, és mellétettük még gyakorlatilag a polgárőröket is, de azt gondolom, hogy itt a rendőrök, akik mondjuk akár a Kossuth téren, de akár bármelyik városban, faluban, közterületen szolgálatot teljesítenek, ez itt gyakorlatilag az ön mondjuk úgy, hogy meghallgatásából, illetve a felvezetőjéből érzésem szerint hiányzott. Hiányzott már csak azért is, mert én jónak tartottam volna, hogy ha a múlt héten elfogadott Hszt.-vel kapcsolatban két-három mondatot mond, hogy többek között mondjuk önnek mi a véleménye az új Hszt.-ről, illetve arról a Hszt.-ről, amit a parlament mondjuk úgy, hogy 51 százaléka elfogadott, a 49 százaléka pedig elutasított. Azt gondolom, hogy ez is jelzésértékű, ha itt most arról beszélünk, hogy politikai támadás, azt gondolom, hogy a politikai támadást nem így kellene értelmezni, hanem egy konszenzust kellene teremteni. Konszenzust abban, hogy üljünk le mondjuk egy Hszt.-módosítással kapcsolatban és egyeztessünk, hogy egyáltalán a tárcának mi az elvárása, mi a jövőbeni elképzelése, mert azt gondolom, nem négy évekről szól egy rendőr pályafutása és az életpálya modellje, hanem akár 10-15-20-25 évről, akik per' pillanat mondjuk a kötelékben is szolgálnak.
Ha arról beszélünk, hogy a rendőr jelenik meg, és a rendőrt szeretnénk megjeleníteni, akkor tudjuk nagyon jól, hogy a budapesti főkapitányság létszámhiánnyal küzd. Nagyon jól tudjuk azt is, hogy rendőr-szakközépiskolásokkal ezt nem lehet pótolni, mert azok per' pillanat még hallgatói státuszban vannak, kimondva-kimondatlanul, de ezek a hiányok többek között mondjuk a lakás- és az egyéb szociális ellátási rendszert is érintik a rendőröknél.
Ezekkel kapcsolatban én mondjuk szívesen hallgattam volna jelölt úrnak a jövőbeli elképzeléseit a lakásprobléma megoldásáról, a lakáshelyzetről. Persze, rövid az idő, ez a négy hónap, de akkor is egy életpálya modell elindítása, tervezése mégiscsak azt gondolom, hogy egy elérhető, mindenféleképpen szorgalmazható dolog.
Magával a büntetés-végrehajtással kapcsolatban hallottunk körülbelül 6-7 mondatot, azt gondolom, hogy ez a terület egy kicsit fajsúlyosabban kellene hogy megjelenjen. Nagyon jól tudjuk azt, hogy az elmúlt három hónap költségvetési problémái, az úgynevezett átütemezések, egyéb vállalkozói kört megkeresve, az, hogy a jövőben megpróbáljuk majd a jövő évi büdzsé terhére a különböző beszállítókat rábírni, hogy a szerződéseket módosítsuk.
Azért jó lenne ebben a dologban is, bár lehet, hogy december 14-e van pontosan, valószínűleg ez már ebben az évben nem fog megtörténni, de egy stabilitást azért erre a jövő évi költségvetésben jó lenne, ha ezekre a számokra is hallhatna bizonyos kérdésekben mondjuk akár a tisztelt bizottság, akár jómagam.
Még egy hangsúlyos: azt gondolom, az elmúlt időszakban a bizottságunk elég sokat foglalkozott a FÜV-eljárásokkal. Ennek a FÜV-eljárásnak a rendszerét, már többször a parlamentben is szó volt arról, hogy a tárca ezt az egész rendszert meg kívánja valahogy reformálni, és szeretne gyakorlatilag minél több rendőrt benntartani a szervezetben. Így gyakorlatilag azok, akik 18-20 éve rendőrök, azok azért értékes emberek, ezeket nem biztos, hogy jó lenne esetleg nyugdíjba elengedni, ha a tárca valamilyen megtartó erőt képes gyakorlatilag felmutatni, akkor valószínű, hogy itt maradnak, a rendszeren belül. És akár képezhet egy közbiztonsági, valamilyen olyan rendszert, egy olyan életpálya modellt, amire azt lehet mondani, vagy a rendőr igenis, azt fogja mondani, hogy akkor inkább bennmaradok és nem 10 ezer forint több nyugdíjért vagy akár 20 ezer forinttal magasabb nyugdíjért gyakorlatilag elmegyek nyugdíjba.
Ezekre a kérdésekre azért várnék egy rövid választ. Köszönöm szépen, elnök úr.
ELNÖK: Köszönöm szépen. További kérdés, vélemény, észrevétel van-e? Nyitray képviselő úr, majd Mécs képviselő úr!
NYITRAY ANDRÁS (Fidesz): Tisztelt Bizottság! Tisztelt Miniszterjelölt Úr! A jelenlévők is tudják azt, hogy vannak bizonyos kérdések, amiben én a borsó falra hányásának rendíthetetlen híve és gyakorlója vagyok, mert úgy gondolom, hogy elegendő számú borsó még a betonfalat is elkoptatja, csak sokáig kell rá szórni.
Ezt azért mondom, mert amiről szólni fogok, arra nyilvánvalóan az ön előtt álló miniszteri időszak, és főleg azok a körülmények, hogy itt már komoly törvényhozásra és alapvető törvényhozási változásokra, főleg ebben a tekintetben aligha lehet számítani, azért a borsó falra hányásának ezt most is egy alkalmas idejének tartom, hogy elmondjam, hogy szerintem a közbiztonság, főleg az úgynevezett relatív közbiztonság és a biztonságérzet relatív része, ami azt jelenti, hogy függetlenül a statisztikáktól és a mindenféle szép beszédtől, mit gondolnak erről az emberek, akiket mondjuk kihívások érnek a magyarországi közbiztonság hiányosságai miatt. Ennek meggyőződésem szerint másutt van az alapvető problémája, és - hogy is mondjam - az a döglött ló, amit egyfolytában patkol már itt nem tudom, hányadik miniszter és hányadik összetételű kormány, az nem fog eredményre vezetni, sem most, sem a jövőben, mert itt - hogy nagyon elegánsan mondjam - paradigmaváltásra lenne szükség.
Mire gondolok? Arra gondolok, hogy le kellene egyszer végre rögzíteni, hogy a közbiztonság biztosítása az alkotmány szerint kizárólagos állami feladat, amiből számomra az következik, hogy ezt kizárólag állami szervek gyakorolhatják és az ő eszközrendszerüket kell olyan módon felépíteni, hogy erre képesek legyenek, a lehetőségek határáig. De a lehetőségeknek mindig van határa, és különösen a közbiztonság esetében akár a polgár, akit érint adott esetben az a kérdés, a polgár lakóhelye, életkora, környezete, adott esetben még akár az életvitele is, nyilvánvalóvá teszi azt, hogy vannak olyan esetek, ahová az állam nem ennyi, hanem kétszer ennyi, ötször ennyi, tízszer ennyi rendőrrel se jutna el, és azok az eszközök, amelyeket erre az állam biztosítani tud, egészen biztosan nem elegendőek. Ezért a másik szereplője a közbiztonságnak és a biztonságérzetnek, a másik kulcseleme az, hogy maga az állampolgár milyen jogokkal bír a saját biztonságának, a saját épségének a megóvása érdekében. Ebbe beleértve az életét, a vagyonát, családjának életét, vagyonát és mindent, amit ez alatt az ember általában ért.
E tekintetben teljesen tévúton járnak, és ezt mutatja az, hogy ahelyett, hogy a rendőrség megerősítésére már eddig is az összes meglévő csekély eszközt koncentrálták volna, kitalálták ezt a fából vaskarikát, ezt a településőrséget, amiről nekem Karinthy Frigyes jut az eszembe, és a műtyúkszemnek a definíciója, amelyet fel lehet ragasztani a lábujjra, és pont úgy fáj, mint az igazi.
Ennek az égvilágon semmi értelme nincsen, a településőrnek semmivel nincs több hatásköre és jogköre, mint egy közterület-felügyelőnek. Ez egy puszta és nettó pénzkidobás, ezt a pénzt eleve a rendőrség, a magyar királyi, állami rendőrség eszközrendszerének a bővítésére kellett volna szánni. Hogy összesen hány milliárdot herdáltak most el erre, nem tudom, de sajnálatos módon nagyon sok önkormányzat bedőlt ennek a marhaságnak és csinálják, aminek a világon semmi pozitív eredménye. Azon kívül, hogy megjelent egy újabb, a rendőrség egyenruhájára, főleg a bevetési egység egyenruhájára igen hasonló uniformisban masírozó emberek csoportja, akik őszintén szólva, még némi félelmet is keltenek, legalábbis én olyan emberektől is hallottam ilyet, akiknek semmi bajuk a törvénnyel, csak egyszerűen nem szeretik a sötétkék vagy fekete ruhás embereket, akik szigorú tekintettel ballagnak az utcán.
Alapvetően az a probléma, és nyilván mivel azzal indítottam, hogy a borsót hányom a falra, nem is igazán várok én öntől erre választ, hiszen úgysincs se módja, se lehetősége, hogy bármit ebben effektíve tenni tudjon, de gondolatébresztőnek elég sokan vagyunk ahhoz, hogy hátha ebből valami le fog szivárogni a haj alá, és egy következő kormányzat idején, ahol ezt, ha módom lesz, ugyanígy el fogom mondani a meghallgatáson, még egyszer mondom: ha módom lesz rá, ott is el fogom mondani, hogy nem ez a megoldás, és azok a receptek, amelyeket ajánlanak és amire pénzt költenek, nem alkalmasak a közbiztonság érzetének vagy a biztonságérzetnek a növelésére.
Csak néhány konkrét példát hadd mondjak. Mindaddig, amíg az utcán - most maradjunk az utcánál, az a legfontosabb ilyen szempontból, nekem legalábbis, mint képviselőnek - járó és szolgálatot teljesítő rendőrökre olyan elképesztően korlátozó, én megkockáztatom, hogy stupid jogszabályok és korlátok vonatkoznak, hogy igazából manapság abban az eldurvult és gátlástalan világban, amiben élünk, a rendőr jobban ki van téve az életveszélynek, mint valaha volt, hiszen az ő saját élete veszélyeztetése esetén is olyan mértékben korlátozottak a jogai, csak hogy egy nagyon konkrét példát mondjak, például a fegyverhasználatnak a joga, márpedig az állam alapja a jog és a fegyver, és ahol folyamatos jogsértés van, ott adott esetben a fegyvernek is elő kell kerülni. Nyilván nem az utcán sétáló cowboyoknál, hanem a rendőröktől, ha kell. Tudok róla, hogy egy kezdő rendőr kiképzése úgy kezdődik, hogy nyolc pontot a fejébe vernek, ami mind arra vonatkozik, hogy miért nem szabad soha elővennie a fegyverét. Akkor minek van nála? És akkor itt a kérdést lezárom.
Tehát meggyőződésem, hogy a rendőrök hatékony működésének, a rendőrség közbiztonsági és közrendfenntartási tevékenysége erősítésének ma elsősorban jogszabályi akadályai vannak. Jelentősen meg kellene változtatni azokat a jogszabályokat, amelyek a rendőrök fellépését gúzsba kötik, jelentősen meg kellene változtatni azokat a jogszabályokat, amelyek az egyes állampolgár - és itt a másik lába a dolognak -, a közbiztonság másik eleme, az egyes állampolgár, aki saját magát is képes és hajlandó megvédeni, ha megfelelő eszközt és törvényi felhatalmazást kap hozzá. Ma mind a kettő gyakorlatilag hiányzik.
Arra alkalmatlan eszközökön keresnek egyes cégek hatalmas pénzeket, amelyet önvédelemre és birtokvédelemre és egyáltalán a polgár saját védelmére hirdetnek, de arra teljességgel alkalmatlanok, ugyanakkor azt a hamis biztonságérzetet keltik néhány emberben, hogy na, most akkor én megoldottam a saját biztonságomat, de emellett egy jelentős illegális mozgást is megindítanak, amit én most itt nem kívánok részletezni.
Tehát azt mondom, hogy ezt a két pillért, az állam erőszak-monopóliumát és azt a jogot, hogy minden egyes állampolgár a saját biztonsága, a saját birtoka, a saját személye, családja védelmében jogosult legyen, és ne csak joga legyen, hanem eszközei is legyenek, amíg ennek a jogszabályi háttere nincs megfelelőképpen rendezve, addig illuzórikus bármiféle jelentős változásra várni. Ezek az ilyen kvázi a közbiztonság és kvázi a rendőri munka privatizálása irányába mutató őrületek, hogy itt a településőrség, és majd a polgárőröknek több jog, nyilván ezért bírnak előkerülni olyan agyrémek, mint amilyenek a különböző gárdák és különböző civil szervezetek, akik teljesen elképesztő módon a közbiztonság és a közrend védelmének a letéteményeseként tüntetik fel magukat, erre készülnek, és ennek külsődleges jeleit is mutatják.
Könyörgöm: végiggondolta már azt valaki, hogy mi lenne ebből az országból, hogy ha itt a politikai pártok, politikai mozgalmak, önkormányzatok, civil szervezetek nyakló nélkül elkezdenének a közbiztonság védelmében akciózni? Adott esetben egy furkósbottal is agyon lehet ütni valakit, vagy egy téglával is, vagy egy vasvillával is. Tehát egyáltalán nem az a lényeg most az első körben, hogy milyen eszköze van ezeknek a kvázi, az állam erőszak-monopóliumon kívüli szervezeteknek a kezében, hanem az, hogy ez állami szinten, kormányzati szinten egyáltalán alternatívája lehet egy hatékony, erősen működő rendőrségnek és az ezzel szoros szövetségben lévő valóságos civilnek. Mert nem az a civil, hogy valaki egy szervezetben, ami magát civilnek deklarálja, tag, hanem ő maga, az egyén, az állampolgár, és ez egyébként a polgári demokrácia egyik legfontosabb alapja, hogy az egyén, a civil ugyanolyan jogokkal bír valahol, mint az állam maga, ha a saját személyes biztonságáról és annak a megteremtéséről van szó.
Tehát summa summarum: a legfontosabb az lenne, hogy jogszabályokat módosítsanak, sokkal több jogkört és hatáskört kapjanak a jelenleg meglévő állami erőszakszervezet tagjai, értem alatta egyszerűen szólva a rendőröket. Ezzel párhuzamosan, nagyon alapos vizsgálat után azt is meg kellene nézni, hogy ez a sok sercli, ilyen, olyan, amolyan civil szerveződések helyett nem inkább az lenne-e a célszerű, hogy magát az állampolgárt, a törvénytisztelő állampolgárt tüntessük ki annak a lehetőségével, hogy megvédhesse magát.
ELNÖK: Köszönjük szépen. Mécs képviselő úr következik.
MÉCS IMRE (MSZP): Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Jelölt Úr! Tisztelt Professzor Úr! Nem véletlenül használom a "professzor" szót. Ön egy kicsit Cincinnatusként vállalja ezt az 5-6 vagy 4-5 hónapos feladatot, és egyrészt tisztelettel megköszönöm ezt, hogy vállalja, hiszen egy olyan válságkezelő kormányban való munkát kell befejezni, illetve továbbfolytatásra felajánlani, amelyet az előző miniszter, az ön elődje kezdett meg, és amely a rendőrség és részben a büntetés-végrehajtás stabilizálódásához is vezetett. Rendkívül fontos - ahogy itt már többen jelezték -, hogy a rendőrség a helyzet magaslatán álljon, és élvezze miniszterének, kormányának és az egész társadalomnak a hathatós és erős támogatását, és az esetleges törvényi ellentmondásokat pedig megfelelő gyakorlattal kell feloldani.
Tehát nagyon fontosnak tartom az ön szerepét, és ezek a hónapok bizonyos fokig kritikusak lesznek, ugyanakkor a rendszerváltás huszadik évfordulóján el kell mondanunk, hogy a rendszerváltásnak óriási sikere az, hogy eddig minden legiszlatúra, minden választási ciklusban a kormányzat kitöltötte a működési idejét, és ezzel példátlan stabilitást mutatott az átalakuló kelet-európai államok sorában. Ez egy olyan értéke a rendszerváltásnak, amit tovább kell vinnünk, és úgy kell majd átadni a kormányzást a következő megválasztott kormánynak, hogy stabil legyen az állam, stabilak legyenek a viszonyok, és azok a reformok, amelyeket elkezdtünk, azok folytathatók legyenek. Köszönöm szépen, és sikeres munkát, sok erőt kívánok önnek! Köszönöm.
ELNÖK: Gál képviselő úr!
DR. GÁL ZOLTÁN (MSZP): Köszönöm. Tisztelt Bizottság! Értettük természetesen itt az elején tett megjegyzéseket, amelyek a miniszterjelöltek számára, illetőleg a meghallgatások számára vonatkoztak. Most tényleg egy sajátos helyzet van az előzőekhez képest, és azt hiszem, mindenki meggyőződhetett róla, hogy a miniszterjelölt úr tisztában van ilyen értelemben a helyzet különlegességével. Az én véleményem erre tekintettel fogalmazódik meg, mindannak kapcsán, amit a miniszterjelölt úr mondott.
Miniszterjelölt úr engem arról győzött meg, hogy annak a programnak a végrehajtását kívánja a hátralévő időben segíteni, amit az Országgyűlés többsége tulajdonképpen a költségvetés elfogadásával jóváhagyott. Ezt a programot rövid bevezetője alapján láthatóan ismeri, és ez bizonyos értelemben megnyugvással tölthet el mindenkit. Életútja, tapasztalatai pedig egyfajta garanciát jelentenek arra, hogy ezt a programot és az azzal szükségképpen velejáró, és éppen a helyzetből adódóan most hangsúlyozottan megjelenő közigazgatási ismeretek birtokában van, hogy ezt a programot végre tudja hajtani. Most sok "aprómunka", szervezés hárul a minisztériumra, és hangsúlyozom még egyszer: az életútja és közigazgatási tapasztalatai, nemzetközi ismeretei garanciát jelentenek arra, hogy vezetésével a minisztérium ezt a programot a ciklus hátralévő idejében sikerrel végrehajtsa.
Hogy aztán most ennek a programnak a milyenségéről lehet vitát folytatni, az természetes. Itt képviselőtársaim megjegyzéseiből kiderült, hogy nem mindenki ért egyet ezzel a programmal, hosszasan lehetne ezt természetesen vitatni, de ez most nem az az idő, hogy ezt a vitát újra megkezdjük és itt lefolytassuk.
Tehát tisztelettel azt tudom mondani, hogy a szocialista frakció ezekre tekintettel, amit én itt röviden megpróbáltam elmondani, alkalmasnak látja dr. Forgács Imrét az igazságügyi és rendészeti miniszteri feladat ellátására.
ELNÖK: Tóth képviselő úr következik.
TÓTH KÁROLY (MSZP): Hogy az elnök úr, az alelnök úr felé jelezzem, nem a szavazatom miatt kértem szót, én egy elemre szeretném felhívni a figyelmet, és bízom benne, hogy legalább végiggondolja, nem kérek most választ, de végiggondolja. Ez pedig a következő.
Elmondta, hogy minden statisztikai mutató szerint ma sokkal jobbnak kellene lenni a közbiztonságérzetnek, mint amilyen. Szeretném hozzátenni, hogy minden megye, minden megyei jogú város, a nagyobb városok az elmúlt időszakban értékelték helyben a rendőrség munkáját, szinte kivétel nélkül elismerően pozitívan. Azt gondolom, hogy a négy hónap egyre biztosan elég lehet, arra nem, hogy új törvények halmaza szülessen, de arra igen, hogy a miniszter - és ezt szeretném, ha felvenné a programja közé, mert nem hallottam - személyes feladatának tekintené ezen pozitív mutatókból, helyben tapasztalható pozitív visszajelzésekből, tehát hogy helyi szinten az önkormányzatok pozitívan ítélik meg, ők pedig azt mondták nekem, hogy kifejezik a lakosság közvetlen közérzetét. A statisztikai mutatók jók, kiderül, hogy egy bizalomgyengülés vagy bizalomhiány eredménye a közbiztonság érzetének romlása. Azt gondolom, hogy óriási esélyt kapott miniszterként arra, hogy nem törvényalkotással és törvénykezéssel kell foglalkozni, szerintem még nem is sok részletkérdéssel, mert elindult a munka, és azt gondolom, a vezetők a rendőrségen és másutt tudják a munkájukat, hanem az a személyes hozzájárulás, hogy miniszterként képes legyen ezeket a pozitív, önmagukban külön-külön pozitív folyamatokat olyan irányba terelni, hogy a közbiztonság érzete, az állampolgár bizalma javuljon.
Ehhez szerintem semmi más nem kell, minthogy nyugalmat, kiegyensúlyozottságot, biztonságot, felelős vezető érzetét keltse az első perctől az utolsóig, nem az eredményekben vannak nagyon nagy gondok, az összkép romlik el a végére. Szerintem ez volna a legfontosabb személyes vállalása. Ez nem a szavazatomról szólt, hanem az igényről, hogy mire lehet jól felhasználni a négy hónapot.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Jelzem képviselőtársaim számára, hogy 11 órakor ebben a teremben folytatódik a miniszteri meghallgatás az alkotmányügyi bizottság meghallgatásával. Én a kérdések végén, amennyiben nincs több kérdés, magam szeretnék két-három dolgot mondani, illetve kérdezni, és utána megadnám miniszterjelölt úrnak, államtitkár úrnak a válaszlehetőség jogát. Igaz, van egy 50 pontos kérdéslistám, de tekintettel arra, hogy a negyedik miniszterjelölt meghallgatásán vagyunk, és valóban a ciklus befejezése előtt, így ettől eltekintenék, hogy a keresztre feszítési próbálkozást most megtegyem, nem is volna tisztességes, nem is volna korrekt. Ellenben tulajdonképpen nem öntől, hanem a miniszterelnök úrtól kellene megkérdezni azt, ami számomra nem egészen világos, az ön szakmai, '90 előtti politikai vagy az azóta eltelt tudományos, és főleg az utóbbi években folytatott közigazgatási tevékenységét illetően, szeretném megkérdezni, hogy mi a személyes motiváció, ambíció, ami miatt ön ezt a tárcát egyáltalán elvállalta? Ha lehet ilyenre rákérdezni, hogy mi az a személyes körülmény, ami e tárca élére sodorta a megkeresésen túl, ebben a nem túlzottan könnyű helyzetben. Erre azért ön is utalt néhány mondattal, kellő objektivitással, hogy nincs egészen minden rendben sem a minisztérium, sem a rendőrség, sem az ön tárcájához tartozó szervezetek háza táján.
És ha erről kaphatnék egy-két mondatot a személyes kiválasztás körülményeiről, ezt követően még feltennék néhány olyan kérdést, ami azt hiszem, azért fontos. Először is: tervez-e miniszter úr személyi változásokat a minisztériumban? Úgy tudom, hogy vannak feltöltetlen státuszok, államtitkári státusz például. Az a hír kering a parlament és a kormányzati szervek környékén, hogy több minisztériumi tisztségviselő távozott az elmúlt hetekben, hónapokban kulcspozícióból, törvény-előkészítésből, stb.
Persze, ha nem lesz jogszabályalkotás a következő négy hónapban, akkor nem kellenek emberek, de ha mégis, akkor tervezi-e a minisztérium személyzeti konszolidációját? - akkor így tenném fel ezt a kérdést. A konszolidációról beszélt. Tervez-e a rendőrség élén személyi változásokat, RSZVSZ, Országos Rendőr-főkapitányság, és minden más olyan szervezet, amely önhöz tartozik, vagy ez az állomány és ez a vezetői gárda stabilnak tekinthető a kormányzati ciklus befejezéséig?
Nem mennék bele olyan konkrét kérdésekbe, mint amit Nyitray és Csampa képviselőtársaim feszegettek, de egyvalamire - Tóth képviselő úrhoz hasonlóan - felhívnám az ön figyelmét, illetve csak kíváncsi vagyok a véleményére, mint közigazgatási vezető, állami vezető, vagy egyáltalán laikus adófizetői véleményére, hogy nyilván tapasztalja azt a hangulatot, amelyre Tóth képviselőtársam is utalt. Az persze, hogy mi az ok és mi az okozat, hogy egymást mi váltja ki, az egy sajátos kérdés. Úgy gondolom, hogy a társadalomban azért zajlanak olyan folyamatok, amelyekről ez a bizottság többször tárgyalt, és a társadalmi hangulat jobban visszaadja a valóságot, mint a statisztika.
De nyilván ön is tapasztal problémákat, a legutóbb Miskolc, a készenléti rendőrség ügye, elhelyezése, rendőri beavatkozások, rendőrök kerülnek adott esetben bűncselekmények fókuszába, nincs olyan nap, hogy valami negatív hír ne látna napvilágot a rendőrséget illetően.
Azt szeretném megkérdezni öntől, hogy a hátralévő időszakban, ami lehet, hogy sokaknak kevésnek tűnik, de azért azt gondolom, hogy az ön megbízatása nagyon fontos lesz, és ezt külön fontosnak tartom, amit említett, a választások rendjének garantálásával kapcsolatos rendészeti tevékenységet, ebben az időszakban tervez-e lépéseket, gesztusértékű lépéseket az állomány felé? Ha nem haragszik, miniszter úr, akkor szkeptikus vagyok abban, hogy lesz-e új 400 körzeti megbízott, sok miniszteri meghallgatást végigültem már, és sokszor hallottam ezt a mondatot, és eddig nem teljesült, nem tudom, hogy a hátralévő négy hónap költségvetési keretei ezt hogyan engednék meg, és azt se nagyon gondolom, hogy a rendőrség anyagi konszolidációja vagy az állomány anyagi konszolidációja végbemenne.
De az állomány felé lesz-e a vezető, felügyelő miniszter részéről olyan üzenet, amely a megbecsülésről, a támogatásról és egyáltalán az együttműködésről szól? Szűk az anyagi mozgástér, én ezt pontosan tudom, de ön is tudja nagyon jól, hogy a rendőrség anyagi konszolidációra vár, a jövő évi költségvetés nem erről szól. Mégis gesztusértékű lépésekre úgy gondolom, szükség van ahhoz, hogy a közhangulat megváltozzon a rendőrségen belül és a rendőrségről alkotott kép tekintetében is.
Itt említhetném még a nyugdíjazás kérdését is. Ön mellett ül az országos rendőrfőkapitány, el tudja mondani, hogy hányan adják be folyamatosan továbbra is a távozási kérelmüket, akiknek csak lehetőségük van, most is hagyják elfelé a rendőrséget. Tehát ez a négy hónap sem elvesztegetendő idő az én meggyőződésem szerint a rendőrség rendbetétele tekintetében. Milyen lépéseket szándékozik ön tenni ebben az ügyben, milyen gesztusértékű lépéseket szándékozik tenni ebben az ügyben? Én most nem szeretném kellemetlen helyzetbe hozni, de e Ház falai között, és a falon kívül is azért vannak hírek, például a büntetés-végrehajtás fizetési problémáiról, likviditási problémáiról, a rendőrség likviditási problémáiról. Van-e önnek kompetenciája a miniszterelnöktől arra, hogy ezeket a likviditási problémákat orvosolni tudja az év hátralévő vagy a következő év első részében, mert ezek komoly kérdések. Milliárdokról beszélünk, sok-sok milliárdról. Van-e erre önnek felhatalmazása? Tett-e anyagi típusú gesztusokat? Képes-e pénzt szerezni a rendőrségnek, amennyiben erre szükség van? Mert az, amit ön elmondott, az nagyon szép kifelé, csak belülről a szakbizottság tagjai azt hiszem, hogy pártállástól függetlenül már sokfélét láttak és sokfélét tapasztaltak.
Összességében ezeket szerettem volna megkérdezni öntől. Mi nem támogatjuk az ön jelölését, ellenben azt gondolom, ebben a bizottságban megpróbáljuk a következő időszakban is valamiféle korrekt együttműködés benyomását kelteni, és a tartalmára is szorítkozni lehetőség szerint.
Dr. Forgács Imre igazságügyi és rendészeti miniszterjelölt válaszai az elhangzottakra
DR. FORGÁCS IMRE igazságügyi és rendészeti miniszterjelölt: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Bizottság! Engedjék meg, hogy egy szubjektív megjegyzéssel kezdjem. Úgy érzem a tisztelt képviselő urak megjegyzéseiből és felvetett problémáiból, hogy teljesen közös az aggodalmunk a rendőrség, a rendészeti terület gondjai, bajai kapcsán. Azt hiszem, hogy ezt hosszasan sorolhatnám a mostani időkereteken túl is, ilyen rövid rendelkezésre álló idő alatt is úgy érzem, hogy tájékozódtam ezekről a problémákról, vagy legalábbis ezek jó részéről.
Ennyiben úgy érzem, hogy a felvetett problémák nagyon generálisan közös pontunk és közös aggodalmunk, tehát engedjék meg, hogy erre itt külön ne reflektáljak.
Elnök úr feltett egy nagyon személyes kérdést is, hadd mondjak egy nagyon személyes választ erre, hogy miért vállaltam. Azért, és ez valószínűleg egy kicsit patetikusan hangzik, de én joggal, közigazgatással, kormányzati ügyekkel foglalkozó - mondjuk így - jogászként, nagyon nagy megtiszteltetésnek tekintem azt, hogy különösen egy ilyen nehéz helyzetben, különösen, amikor ilyen sok tennivaló van, hogy a Köztársaság miniszterelnöke felkért erre a feladatra. Tehát ennél többet nem tudok mondani. És mindjárt a másik nagy kérdéscsoportra hadd reflektáljak egy fogalommal, hogy én a szervezeti nyugalom az, amit a legfontosabbnak tartanék a rendőrség, a rendészet, de az egész tárca vonatkozásában. Itt olyan nehéz néhány hónap várható a valamennyiünk által ismert okok miatt, és erre próbáltam utalni, hogy én egy szervezeti moratóriumot szeretnék a tárca egészére, és ezen belül külön a rendészeti területre elrendelni. Tehát semmi olyan változtatás, ami a jelenleg működőképes struktúrákat megzavarja, hiszen tudjuk, hogy minden átszervezés a szervezet gyengítésével jár. Ezzel szeretném megválaszolni azt a kérdést is, hogy semmilyen személyi változást nem tervezek, az eddigi ismereteim alapján a rendészeti területen és az egyéb területeken dolgozó kollégák nagy szakértelemmel és nagy felelősségtudattal végzik ezt a nagyon nehéz munkát, mindenki a saját területén, tehát ezt nem tervezem.
A tárca egészében én nem látom annyira drámainak a helyzetet, ahogy elnök úr felvetette. Gadó Gábor szakállamtitkár úr távozott, illetőleg az államtitkári státusz betöltetlen, de ennek a megoldásáról még hadd ne nyilatkozzak, ehhez még át kell tekintenem a viszonyokat. A tárca egészét, az igazgatási apparátust működőképesnek, jó állapotúnak és magas színvonalon teljesíteni képesnek tartom.
A felvetett kérdéseknek egy nagyon nagy hányada a költségvetés és a költségvetési gazdálkodás lehetőségeiről, korlátairól szólt. Engedjék meg, hogy azt mondjam, és ennyiben ez egy kitekintés a szűkebb felelősségi és szakterületről, én úgy gondolom, hogy a kormány a költségvetés elfogadásakor és a költségvetési vita során nagyon-nagyon szűk területen engedte meg magának azt, hogy többletforrásokat keressen. Valamennyien tudjuk a költségvetés általános helyzetét, én ehhez egyetlen olyan szubjektív megjegyzést tennék hozzá, és köszönöm Mécs képviselő úrnak, hogy megelőlegezte nekem a professzori megszólítást, ami teljesen irreleváns a jelenlegi pozíciómban, illetőleg a felkéréssel kapcsolatban, de azért engedjenek meg nekem egy kicsit ilyen professzorosnak tűnő megjegyzést. A magyar költségvetés egy olyan drámai világgazdasági környezetben jött létre és fogadta el az Országgyűlés, amiről mi nagyon keveset beszélünk, mert nálunk inkább a belpolitikai viták jellemzik a költségvetési vitát. Én legalábbis nem hallottam például számszerű utalást arra vonatkozóan, hogy a 2008-as világgazdasági összeomlás - amely egy összeomlás volt -, 50 ezer milliárd dolláros veszteséget, a föld évi teljes GDP összegének megfelelő veszteséget idézett elő a világgazdaságban.
Lehetetlen azt feltételezni, hogy ez a magyar költségvetési tervezés, és végül is a magyar költségvetés elfogadását ne alapjaiban meghatározó tényező lenne. Én ehhez képest igenis, egy nagyon komoly erőfeszítésnek érzem azokat a számokat, és most hadd ne menjek bele az idő hiánya miatt ennek a részleteibe, hogy például a hűségpénz-program fedezete - ahogy utaltam rá - is egymilliárd forint, és 2200-an választották, hogy nem vonulnak FÜV-eljárással nyugdíjba, hanem továbbra is vállalják a szolgálatot.
Ha a kérdést úgy teszik fel a tisztelt képviselő urak, hogy ez egy szükségmegoldás-e, akkor én úgy gondolom, hogy erre a válasz az, hogy igen. Ez egy szükségmegoldás, de sem világgazdasági, sem költségvetési okokból én nem látom azt reális felvetésnek, amit képviselő úr mondott, hogy itt paradigmaváltásra lenne szükség. Lehet, hogy paradigmaváltásra szükség lenne, de erre semmi lehetőség, ezt valamennyien tudjuk.
Ezért engedjék meg, hogy miután valóban már túlhaladtuk az erre a meghallgatásra szóló időt, ez ugyan nem az én tisztem, de ezért a saját mondandómat szeretném lerövidíteni, hogy engedjék meg, hogy még a kritikai megjegyzések mögött is érezzek némi biztatást arra vonatkozóan, hogy ezt a valóban nehéz feladatot el tudjuk látni, és én remélem, hogy ehhez a már általam korábban kért politikai támogatást az önök részéről is megkapom. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Tisztelt Képviselőtársaim! Nem maradt más hátra, mint a bizottság álláspontjának kialakítása. A helyettesítésekben időközben változás történt, ezt a szavazás miatt rögzíteni szeretném, Simon Miklós képviselőtársunk megérkezett, így Nyitray András képviselőtársunk Básthy Tamás képviselőtársunkat fogja helyettesíteni.
Kérdezem a tisztelt képviselőtársaimat, hogy Forgács Imre igazságügyi és rendészeti miniszterjelölt urat ki támogatja a bizottság tagjai közül miniszteri tisztségének betöltésében. Kérem, kézfeltartással jelezzék! (Szavazás.) 8 igen. Ki az, aki nem támogatja? (Szavazás.) 7 nem.
Tehát 8 igennel és 7 nem ellenében miniszter úr megkapta a bizottság többségének a támogatását.
Miniszter úr, sok sikert kívánunk az ön előtt álló feladathoz és jó munkát! A bizottsági ülést pedig bezárom. Köszönöm szépen.
(Az ülés végének időpontja: 11 óra 07 perc.)
|
|
Dr. Lázár János |
Jegyzőkönyvvezető: Pavlánszky Éva