HRB 3/2010.
(HRB 1-119/2006-2010.)
Jegyzőkönyv?
az Országgyűlés Honvédelmi és rendészeti bizottságának
2010. február 15-én, hétfőn, 11 óra 50 perckor
az Országház földszint 93. számú tanácstermében
megtartott üléséről
Tartalomjegyzék
Napirendi javaslat *
Az ülés résztvevői *
A bizottság részéről *
Helyettesítési megbízást adott *
A bizottság titkársága részéről *
Meghívottak részéről *
Hozzászólók *
Megjelentek *
Elnöki megnyitó, a napirend elfogadása *
Az egyes rendészeti és migrációs tárgyú törvények módosításáról, valamint egyes törvényeknek a Vízuminformációs Rendszer bevezetésével összefüggő jogharmonizációs célú módosításáról szóló törvényjavaslat (T/11209. szám) (Az Alkotmányügyi, *
igazságügyi és ügyrendi bizottság által benyújtott módosító javaslatok megvitatása) (Első helyen kijelölt bizottságként) *
Mentesítés a közbeszerzési törvény hatálya alól. (2003. évi CXXIX. törvény 29. §) (Döntés bizottsági határozatról) *
Az afganisztáni Nemzetközi Biztonsági Közreműködő Erők (ISAF) műveleteiben történő további magyar katonai szerepvállalásról szóló 2186/2008. (XII. 29.) Korm. határozat módosításáról szóló beszámoló (J/11738. szám) (Általános vita) (Első helyen kijelölt bizottságként) *
Az afganisztáni Nemzetközi Biztonsági Közreműködő Erők (ISAF) műveleteiben történő további magyar katonai szerepvállalásról szóló 2186/2008. (XII. 29.) Korm. határozat módosításáról szóló beszámoló elfogadásáról szóló határozati javaslat (H/.... szám) (Döntés bizottsági önálló indítvány benyújtásáról) *
Döntés képviselői önálló indítvány tárgysorozatba-vételéről: A hadigondozásról szóló 1994. évi XLV. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat (T/11827. szám, új változat a T/11734. szám helyett) (Göndör István és Balogh József (MSZP) képviselők önálló indítványa) *
Egyebek *
1. Az egyes rendészeti és migrációs tárgyú törvények módosításáról, valamint egyes törvényeknek a Vízuminformációs Rendszer bevezetésével összefüggő jogharmonizációs célú módosításáról szóló törvényjavaslat (T/11209. szám)
(Az Alkotmányügyi, igazságügyi és ügyrendi bizottság által benyújtott módosító javaslatok megvitatása)
(Első helyen kijelölt bizottságként)
Meghívottak:
Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium képviselői
2. Mentesítés a közbeszerzési törvény hatálya alól. (2003. évi CXXIX. törvény 29. §)
(Döntés bizottsági határozatról)
Meghívottak:
Honvédelmi Minisztérium képviselői
3. a) Az afganisztáni Nemzetközi Biztonsági Közreműködő Erők (ISAF) műveleteiben történő további magyar katonai szerepvállalásról szóló 2186/2008. (XII. 29.) Korm. határozat módosításáról szóló beszámoló (J/11738. szám)
(Általános vita)
(Első helyen kijelölt bizottságként)
b) Az afganisztáni Nemzetközi Biztonsági Közreműködő Erők (ISAF) műveleteiben történő további magyar katonai szerepvállalásról szóló 2186/2008. (XII. 29.) Korm. határozat módosításáról szóló beszámoló elfogadásáról szóló határozati javaslat (H/.... szám) (Döntés bizottsági önálló indítvány benyújtásáról)
Meghívottak:
Honvédelmi Minisztérium képviselői
4. Döntés képviselői önálló indítvány tárgysorozatba-vételéről:
A hadigondozásról szóló 1994. évi XLV. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat (T/11734. szám)
(Göndör István és Balogh József (MSZP) képviselők önálló indítványa)
Meghívottak:
Göndör István országgyűlési képviselő
Balogh József országgyűlési képviselő
Honvédelmi Minisztérium képviselői
Elnököl: Dr. Lázár János (Fidesz), a bizottság elnöke
Dr. Gál Zoltán (MSZP), a bizottság alelnöke
Keleti György (MSZP), a bizottság alelnöke
Ecsődi László (MSZP)
Katanics Sándor (MSZP)
Mécs Imre (MSZP)
Rába László (MSZP)
Tóth Károly (MSZP)
Csampa Zsolt (Fidesz)
Dr. Kontrát Károly (Fidesz)
Nyitray András (Fidesz)
Dr. Simon Miklós (Fidesz)
Tóth Gábor (Fidesz)
Básthy Tamás (KDNP)
Dr. Molnár Lajos (SZDSZ)
Karsai Péter (független)
Helyettesítési megbízást adott
Laboda Gábor (MSZP) dr. Gál Zoltánnak (MSZP)
Dr. Simon Miklós (Fidesz) megérkezéséig Csampa Zsoltnak (Fidesz)
Tóth Gábor (Fidesz) megérkezéséig dr. Lázár Jánosnak (Fidesz)
Básthy Tamás (KDNP) megérkezéséig dr. Kontrát Károlynak (Fidesz)
A bizottság titkársága részéről
Laban János főtanácsadó, a bizottság titkára
Ácsné Kovács Katalin, a bizottság munkatársa
Balogh József országgyűlési képviselő (MSZP) előterjesztőként
Dr. Turi András szakállamtitkár (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium)
Dr. Laborcné dr. Balogh Éva főosztályvezető (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium)
Magyariné dr. Nagy Edit főosztályvezető (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium)
Dr. József Péter jogi szakállamtitkár (Honvédelmi Minisztérium)
Bali József védelempolitikai szakállamtitkár (Honvédelmi Minisztérium)
Dr. Banu Zsoltné főosztályvezető-helyettes (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium)
Dr. Molnár Tamás tanácsos (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium)
Hazuga Károly mérnök altábornagy, Honvéd Vezérkar, főnökhelyettes
(Az ülés kezdetének időpontja: 11 óra 50 perc)
Elnöki megnyitó, a napirend elfogadása
DR. LÁZÁR JÁNOS (Fidesz), a bizottság elnöke, a továbbiakban ELNÖK: Jó napot kívánok! Elkezdenénk a Honvédelmi és rendészeti bizottság mai ülését. Tisztelettel köszöntöm a képviselőtársaimat, akik a mai ülésnapon részt vesznek.
Először a helyettesítések ügyében szeretnék a kollegáimtól segítséget kérni - úgy tűnik, hogy azok lassan-lassan rendeződnek -, hogy a határozatképességet pontosan meg tudjuk állapítani. Laboda Gábor képviselőtársunkat Gál Zoltán képviselőtársunk, Csampa Zsolt képviselőtársunk Simon Miklós képviselőtársunkat helyettesíti, Kontrát Károly képviselő úr Básthy Tamás képviselőtársunkat helyettesíti, Nyitray András képviselő úr megérkezett, én pedig Tóth Gábor képviselő urat fogom helyettesíteni, így a bizottsági ülésünk a helyettesítésekkel együtt határozatképes.
Tisztelt Képviselőtársaim! A mai bizottsági ülésre az alábbi napirendi javaslattal éltem: az egyes rendészeti és migrációs tárgyú törvények módosításáról, valamint egyes törvényeknek a Vízuminformációs Rendszer bevezetésével összefüggő jogharmonizációs célú módosításáról szóló T/11209. számú törvényjavaslathoz benyújtott módosító javaslatok megtárgyalása - ez bizottsági módosító javaslat, az Alkotmányügyi bizottság módosító javaslatait érinti praktikusan -, a Honvédelmi Minisztérium mentesítése a közbeszerzési törvény alól, az afganisztáni Nemzetközi Biztonsági Közreműködő Erők műveleteiben történő további magyar katonai szerepvállalásról szóló kormányhatározat módosításáról szóló J/11738. számú beszámoló, általános vita, valamint döntés az elfogadó határozatról, 4. pont a hadigondozásról szóló XLV. törvény módosításáról szóló T/11734. számú törvényjavaslat, Göndör István és Balogh József képviselőtársaink önálló indítványa.
Balogh József képviselőtársamat tisztelettel köszöntöm a bizottsági ülésen, és arra kérlek, foglalj helyet itt, ne ülj oda a fal mellé, mert nálunk nem ez a szokás vagy nem ez a divat. Igaz, a Fidesz-oldalon tudok csak helyet felkínálni, egyelőre az erőviszonyok még ilyenek, hogy nálunk több az üres hely, de lehet, hogy ez változik. (Közbeszólás: Kevesebb lesz? - Derültség.) Még kevesebben leszünk, mi?
A tárgysorozatba-vételről fogunk dönteni e tárgykörben, és egyéb napirendi pontok.
A napirendi javaslathoz kérdezem, hogy van-e kérdés, vélemény. (Nincs jelentkező.) Amennyiben nincs, szavazásra teszem föl az előterjesztést. Aki egyetért a napirendi javaslattal, az kérem, kézfeltartással és megkülönböztetéssel jelezze. (Szavazás.) Egyhangúlag fogadtuk el.
Tisztelt Képviselőtársaim! Mielőtt a bizottsági ülésbe belevágnánk, engedjenek meg egy rövid tájékoztatást a tekintetben, hogy az elmúlt négy esztendőben 119 bizottsági ülést tartott a bizottság 170 órás üléssorozattal, 65 törvényjavaslatot, 13 határozati javaslatot, 37 jelentést, összesen 115 előterjesztést készítettünk elő a plenáris ülés számára. Hadd említsem meg azokat a képviselőtársaimat, akik részt vettek a munkában és ma már nem tagjai ennek a bizottságnak. Földesi Zoltán, Juhász Gábor, Márfai Péter, Vadai Ágnes, Gulyás József és Kis Zoltán is az elmúlt esztendőkben e bizottság sorait erősítette, azért van ez a jelentős munkaeredmény itt az elmúlt időszakban.
Természetesen még érkezhet módosító javaslat talán jövő hétfőig az egyik előterjesztéshez, de ennek az esélyét én most nem tudom megítélni, ezért tartottam szükségesnek, hogy ezt elmondjam önöknek.
Az egyes rendészeti és migrációs tárgyú törvények módosításáról, valamint egyes törvényeknek a Vízuminformációs Rendszer bevezetésével összefüggő jogharmonizációs célú módosításáról szóló törvényjavaslat (T/11209. szám) (Az Alkotmányügyi, igazságügyi és ügyrendi bizottság által benyújtott módosító javaslatok megvitatása) (Első helyen kijelölt bizottságként)
Az 1. napirendi pont megtárgyalására kerítünk most sort. Első helyen kijelölt bizottságként az egyes rendészeti és migrációs tárgyú törvények módosításáról, valamint egyes törvényeknek a Vízuminformációs Rendszer bevezetésével összefüggő jogharmonizációs célú módosításáról szóló T/11209. számú törvényjavaslathoz az Alkotmányügyi bizottság által benyújtott módosító javaslatok megtárgyalása következik most.
Tájékoztatom a bizottságot, hogy a 11 órakor ülésező Emberi jogi bizottságnál már döntés született arról, hogy csak az Alkotmányügyi bizottság módosító javaslatai maradtak állva, ha jól értem, és jelen bizottsági ülésünkön a módosítók tekintetében csak az Alkotmányügyi bizottság módosítóiról kell döntenünk.
Tisztelettel köszöntöm Turi András szakállamtitkár urat, Magyariné dr. Nagy Edit főosztályvezetőt, Banu Zsoltné főosztályvezető-helyettes asszonyt, Laborcné dr. Balogh Éva főosztályvezetőt és Molnár Tamás főtanácsos urat az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium képviseletében. Államtitkár úr, az előterjesztésekről legyen szíves egy rövid tájékoztatást adni, ha kérhetem.
DR. TURI ANDRÁS szakállamtitkár (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Bizottság! Úgy gondolom, az Alkotmányügyi bizottság kiegészítő ajánlása magáért beszél.
A kiegészítő ajánlásnak van két része, egyrészt a Vízuminformációs Rendszerrel kapcsolatos kiegészítések, amire azért hívom föl a figyelmet, mert más támogatást igényelnek a rendőrségi törvényhez kapcsolódó módosító javaslatok és mást a hivatásos szolgálati törvény módosító javaslatai.
Ha megengedik, én röviden a Hszt.-ről szólnék. A Hszt. mostani módosítása álláspontom szerint helyreállítja az egyensúlyt a büntető törvénykönyv és a Hszt. között. Azért nem szeretnék róla többet mondani, mert benne van a részletes javaslatban minden, ami fontos, amit elmondhatnék. Azt szeretném még elmondani, hogy a kormány ezeket a módosításokat támogatja.
ELNÖK: Kétharmados rész van ebben, államtitkár úr?
DR. TURI ANDRÁS szakállamtitkár (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Igen. A Hszt.-ben semmi, a VIS-ben van.
ELNÖK: Köszönöm szépen. (Jelzésre:) Államtitkár úr?
DR. TURI ANDRÁS szakállamtitkár (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Engedje meg, elnök úr, hogy szót adjak még Laborcné dr. Balogh Éva főosztályvezető asszonynak.
ELNÖK: Parancsoljon, főosztályvezető asszony!
DR. LABORCNÉ DR. BALOGH ÉVA főosztályvezető (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Bizottság! Kevés szó esett az útlevéltörvény módosításáról, ami szintén ennek a kiegészítő ajánlásnak a része, nagyobb érdeklődés övezi a Hszt.-módosítást, ezért kérem, engedjenek meg két mondatot, hogy összefoglaljam, hogy mit is célozna az útlevéltörvény módosítása.
Miután a magánútlevél ma már két biometrikus elemet tartalmaz, ujjnyomatot és digitális arcképet, ezért nem volt lehetőség arra, hogy a külképviseleteken az állampolgáraink ilyen útlevelet igényeljenek. Viszont ma már az EKOP-forrásból, európai uniós forrásból tud a Külügyminisztérium úgy fejleszteni informatikai rendszert, hogy a Külügyminisztérium szervei, tehát a külképviseletek számára lehetővé váljon az ujjnyomat- és az arcképkészítés, tehát ne legyen arra szükség, hogy az állampolgárok egy ideiglenes útlevelet váltsanak ki, hanem azonnal tudják a magánútlevél kiadását kezdeményezni. Ez egy elég nagy erőfeszítés, és mivel most teremtődött meg erre az uniós forrás, ezért része ennek a törvényjavaslatnak az útlevéltörvény módosítása. (Tóth Gábor és Básthy Tamás megérkezik az ülésre.) A mi információink szerint ebben ötpárti egyeztetés is volt, amelyet a Külügyminisztérium tartott még a múlt nyáron. Ezért szeretném kérni az önök támogatását ezekhez a módosító javaslatokhoz. Ez az ajánlás 1., 3., és 6. pontja, és minősített többséget igényel a törvényjavaslat.
Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Úgy tudom, hogy ebben az ügyben volt négypárti egyeztetés is. (Dr. Laborcné dr. Balogh Éva: Igen, és megegyezés is tudomásom szerint.) Igen, köszönöm szépen.
Tisztelt Képviselőtársaim! Az államtitkár úr vagy a főosztályvezető asszony által elmondottakhoz van-e kérdés? (Jelzésre:) Molnár képviselő úr!
DR. MOLNÁR LAJOS (SZDSZ): A szolgálati törvénnyel kapcsolatban. Először is kifogásolom azt, és azt hiszem, nem alaptalanul, hogy január 1-jén lépett hatályba, és most február 15-én már módosítjuk. A rendészeti szervek, illetve a honvédség az ország stabilitásának egyik záloga, ezért joggal várható el, hogy a működését szabályozó törvények stabilak legyenek. Ez az egyik megjegyzésem.
A másik megjegyzésem konkrétan a változás tartalmát érinti. Január 1-jén - álláspontom szerint nagyon helyesen - úgy módosult a törvény, hogy a szolgálati viszony keretében elkövetett bűncselekmény esetén, annak súlyától függetlenül, a szolgálati viszonyt meg kell szüntetni. Én úgy gondolom, hogy ez a helyes, aki a szolgálati viszonya keretében bűncselekményt követ el, legyen bármilyen csekély súlyú, az a szolgálatra méltatlanná válik, attól függetlenül, hogy a bíróság kimondja-e ezt külön mellékbüntetésként vagy nem. Úgy gondolom, hogy egy halom olyan cselekmény van, amely esetén a bíróságnak szubjektív mérlegelési lehetősége van, másként látja természetesen, mint az állampolgár, ami a legfontosabb, és másként látja, mint adott esetben a közvélemény, de ami még fontosabb, nem mérlegelheti, hogy mekkora a veszélye annak, hogy a bűncselekmény - akár csekély súlyú, de szolgálati, tehát a közt sértő, a feladatát sértő bűncselekmény - ismétlődhet-e vagy sem.
Bismarck azt mondta, hogy a politikus meg a törvényhozó felelőssége nem a cselekményt elkövető, a rossz cselekedetet elkövető felelősségre vonása, hanem annak garantálása, hogy a hiba ne ismétlődhessen meg. A január 1-jei változás ezt a nagyon helyes bismarcki elvet, annak garanciáját hozta be a szolgálati törvénybe, hogy szolgálati bűncselekményt egyszer lehessen elkövetni. Ez nagyon helyes, és semmi indokát nem találom annak, hogy ezen 45 nap elteltével módosítsunk.
Köszönöm szépen.
ELNÖK: Államtitkár úr!
DR. TURI ANDRÁS szakállamtitkár (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Köszönöm, elnök úr. Miközben egyetértek a jogbiztonsági igényre vonatkozó előadásával a képviselő úrnak, szeretném felhívni a figyelmét, hogy ez a január 1-jén hatályba lépett változtatás némi kerülő úton, a bűnügyi nyilvántartásról szóló törvény módosításakor került be a Hszt.-be, tehát a kormánynak ilyen irányú szándéka nem volt, hogy a Hszt.-t módosítsa. Egyébként csak jelzem, hogy nem is számított rá, hogy a bűnügyi nyilvántartási törvénybe ilyen módosítás bekerül.
A dolognak van egy második fele. A képviselő úr általában kétségbe vonta a büntető törvénykönyv katonai mellékbüntetésekre vonatkozó szabályozását. Ha belegondol a képviselő úr abba, hogy a büntető törvénykönyv a katonai mellékbüntetések között súlykülönbséget állapít meg, nevezetesen a lefokozást megelőzi a rendfokozatban visszavetés, ami nem jár a szolgálati viszony megszűnésével, akkor nyilvánvaló, hogy jól lehet érzékelni ezt a különbséget. Ráadásul jól lehet érzékelni a szolgálati viszonnyal összefüggő bűncselekmények két kategóriáját: a katonai bűncselekmény és a nem katonai bűncselekmények kategóriáját. A katonai bűncselekmények, különösen a katonai vétségek között több olyan is van, amely a polgári életviszonyok között még fegyelmi vétségnek sem jó, míg a katonai életviszonyok között ez bűncselekménynek számít.
Egyrészt úgy gondolom - és ezért tettük vagy kezdeményeztük e módosítást -, hogy nem helyes, hogy ha a bíróság hatáskörét elvonja a törvényhozó egy korábbi, egyébként alkalmazandó törvénnyel kapcsolatban.
Másrészt felhívom a képviselő úr figyelmét arra, hogy ez azt jelentené, hogy azok az emberek, akik 20 év szolgálati viszony után életükben először azt a szolgálati feladatot megszegik, amit éppen mondjuk járőrszolgálatban kaptak, hogy milyen útvonalon közlekedjenek, és a járőrszolgálati útvonalba beiktatnak még egy kurflit, hogy vegyenek még maguknak egy friss újságot, mert hallották a rádióban, hogy friss hírek vannak, ezért el kellene bocsátani a szolgálatból. Próbáljunk meg súlyozni, ez ugyanis kötelességszegés szolgálatban, amiről most szóltam. Nem hiszem, hogy ez feltétlenül több száz rendőr elbocsátásával kellene hogy járjon.
Köszönöm.
ELNÖK: Képviselő úr?
DR. MOLNÁR LAJOS (SZDSZ): Meggyőzőnek tűnt szakállamtitkár úr érvelése. Magam is osztom azt, hogy kerülő úton került be. (Felmutat egy iratot.) Szeretném felhívni államtitkár úr figyelmét, hogy ez is kerülő úton került be bizottsági módosítóként, hiszen ez nem teljesen - hogy mondjam - ugyanolyan kerülő út, de tartalmilag igen.
Én úgy gondolom, hogy teljesen jogos, életszerű és indokolt, hogy a katonai és a polgári magatartást, a katona, az egyenruhás, az erőszakszervezet tagja által elkövetett bűncselekményt, élesebb súlyát is élesen megkülönböztessük a polgár által elkövetett bűncselekményektől, hiszen erőszakszervezet. Ez alapvető különbség, mert ha az erőszakszervezet tagja követ el bűncselekményt, pontosan az követi el, aki az állam nevében erőszakot alkalmazhat, illetve akinek meg kell védeni az állam polgárait.
Ami pedig a csekély súlyú eseményeket illeti, járőrszolgálat, ez nagyon jól hangzik, államtitkár úr, csak ez elöljárói felelősség, nem pedig bírósági tény, hogy eldöntse azt, hogy ezért vajon katonai bírósági eljárás kell vagy nem. És ha nem terjed ki a felelőssége az elöljárónak erre, akkor a katonai büntetőjogot kell megváltoztatni úgy, hogy aki ilyen csekély súlyú kurvent, kanyart tesz - azt hiszem, hogy ezt a szót használta államtitkár úr -, az ne kerüljön bíróság elé. Magunk között és majdnem magánemberként ismerjük el, hogy ritka az a rendőr, aki ellen ilyen cselekmény miatt, hogy zsemlét vásárol magának, a Katonai Ügyészség vádat emel. Ha így van, azt változtatni kell. De az, hogy büntetett előéletű, méghozzá a foglalkozása, az erőszakszervezet keretében elkövetett bűncselekmény miatt elítélt ne lehessen tagja erőszakszervezetnek, ezzel a jogelvvel és az ebből következő jogalkotási és jogalkalmazási gyakorlattal, azt hiszem, hogy mindenkinek egyet kell érteni.
Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Annyit szeretnék csak megjegyezni, hogy képviselőtársaim számára világos legyen, az 1., 3., 6. pontokban volt egyeztetés és megállapodás is körvonalazódott, és most az összes többi pontról folyik a vita, ami a Hszt.-t illeti. Ezt csak azért szerettem volna előre, közbevetőleg elmondani, hogy világos legyen. (Tóth Károly jelentkezik.)
Tóth képviselőtársunk kért szót.
TÓTH KÁROLY (MSZP): Elnézést, csak azt szeretném mondani, hogy egy friss törvényhez ragaszkodni, ha az éppen rossz, nagyobb hiba, mint kijavítani. 1.
2. Miután nem az elöljáró dönt, képviselőtársam, hanem a Katonai Ügyészségnek bármikor joga van bíróság elé vinni, olyan kis súlyú ügyekben is születhet elmarasztaló ítélet, ahol helytelen lenne. Téves és rossz volt a gyakorlat, jómagam is jeleztem a minisztérium felé, hogy korrekciókra van szükség, mert egyébként rossz gyakorlat alakul ki, hibás gyakorlat alakul ki.
Biztos, minden példa sántít, ezért előre elnézést kérek. Ha nem változtatjuk meg a gyakorlatot, akkor a mai szabály szerint olyan kis súlyú ügyekért is véglegesen el kell hagyni a pályát, mintha azt mondanánk ki, hogy ha valaki nem komoly, csak olyan pici orvosi hibát vét, akkor azt egész életére eltiltanák az orvosi pályától, a legkisebb fegyelmi ügyre el lehetne tiltani az orvosi pályától, és hála istennek, nem ez a gyakorlat. Ez nem a bűncselekményeket védi, hanem azokban a súlyú ügyekben védi a hatáskörbe tartozó rendőrségi és más embereket, amelyek esetében indokolatlan: 5-10-20-30 éves érdemi és jó munka után egy nagyon kis súlyú ügy miatt, amelybe az ügyészség is belépett és nem a parancsnok tud egyedül dönteni, veszélybe kerüljön. Rossz volt az eredeti törvény; még mindig jobb, ha kijavítjuk, mintha ragaszkodunk a rosszhoz. (Jelentkezések.)
ELNÖK: Egy pillanat, mielőtt megadom a szót Gál és Nyitray képviselőtársainknak, azért annyit engedjenek meg képviselőtársaim, hogy a Rendészeti bizottság fideszes tagjai kerültek a legnehezebb helyzetbe ezzel, mert nyilvánvaló, hogy képviselőtársaink egyéni javaslatából, ami aztán kormányjavaslattal is megtámogatott, lett törvénymódosítás, most ezt akarjuk visszacsinálni úgy, hogy az Emberi jogi bizottságon ugyanezen képviselőtársaink javaslata nem kapta meg a szükséges többséget. Ebből nyilvánvaló, előre következik, hogy mi milyen álláspontot foglalunk el, a probléma ismeretével együtt. De, államtitkár úr, azért azt gondolom, decemberben is volt kormány, amikor erről döntöttünk, és voltak többségi frakcióhoz tartozó képviselőtársaink, akik megszavazták ezt. Tehát azzal, hogy Balog Zoltán ilyet talál ki vagy javasol, abból még nem lett volna törvény, azt gondolom, az elmúlt négy évet ismerve, de ebből törvény lett, és már ne haragudjon, államtitkár úr, hogy ezt mondom, de ezt a meggyőzési folyamatot, amit itt most egyébként joggal, alappal és nyilván a tárca érdekében végez, a szocialista frakcióban kellett volna a szavazás előtt hatékony dinamikával elvégezni, mert ez eső után köpönyeg, és úgy gondolom, roppant presztízsveszteség a parlament számára, hogy ilyen ügyekben kell az álláspontunkat revidiálni, ilyen közbiztonsági helyzetben, jegyzem meg. Ennyit szerettem volna csak két zárójel között hozzátenni.
Gál képviselő úr!
DR. GÁL ZOLTÁN (MSZP): Köszönöm szépen. Ha már az elnök úr itt - nem is tudom, hogy fogalmazzak - némi önkritikát gyakorolt már a javaslat kezdeményezését illetően, akkor én is gyakorolhatok önkritikát mint a Szocialista Párt frakciójának tagja. Valóban arról volt szó, és azért lett ebből a nem szerencsés javaslatból törvény, mert a Szocialista Párt frakciójának 7-es, azaz hetes számú tagja rossz gombot nyomott meg. Szeretném még egyszer aláhúzni, a kormány ellene volt a javaslatnak, tehát ebben az értelemben nem arról van szó, hogy a kormány valami rossz javaslatot készített és aztán utólag rájött, hogy hibás a dolog, és most korrigálni akarja. Ebben az értelemben azt kell mondanom, hogy egységes volt a kormányálláspont vagy következetes volt a kormány álláspontja és következetes volt a szocialista frakció álláspontja is.
Itt ülünk jó néhányan, akik elég régóta tagjai vagyunk a parlamentnek, és valljuk be őszintén, az pedig nem először fordult elő, hogy szándékaink ellenére rossz gombot nyomtunk. A decemberi szavazásoknál meg hát képviselőtársaim tudják, hogy az a menet, amit ott produkáltunk, ebben benne rejlett, hogy nem mindenki hallja meg az instrukciót. Egy képviselőtársunk, aki szándékai ellenére rossz gombot nyomott, például mellettem ült. Úgyhogy ezt csak azért akarom mondani, hogy nem hiszem, hogy ez egy olyan fajta presztízsvesztesége a parlamentnek, ami már nem fordult volna elő és nem fog valószínűleg előfordulni. Ehhez képest inkább az lenne a presztízsveszteség, ha nem korrigálnánk. Ennyit a dolog technikai részéről.
Ami az érdemi részét illeti, Molnár képviselőtársamnak szeretném felhívni a figyelmét, hogy természetesen azzal mindenki egyetért, hogy ahogy ő fogalmazott, az erőszakszervezet tagjaival szemben más szabályokat érvényesít a társadalom. Ezt ez a törvényjavaslat fenntartja az adott témában is. De gondolom, azzal is egyetért a képviselőtársam, hogy az erőszakszervezetekre nézve is fennáll az az érték vagy jogelv, ha úgy tetszik, hogy azért különböző cselekményeket másként ítéljen meg a társadalom, annak ellenére, hogy egyenruhában van. Ez a javaslat tulajdonképpen nem tesz mást, mint ahogy az élet minden más területén és a büntetőjogi normákban is meg a büntetőalkalmazásban is van differenciálás, itt is egy viszonylag szűk differenciálást hoz vissza a szabályozásban, amit a korábbi javaslat nem engedett volna meg. Pusztán ennyiről van szó. Azt hiszem, hogy erre hivatkozással nyugodt lelkiismerettel lehet támogatni azt a javaslatot, minthogy természetesen mindnyájan egyetértünk azzal, hogy az erőszakszervezet tagjainak alkalmassága, fizikai és mentális alkalmassága más szabályokat kíván most is, múltban is, meg így lesz ez a jövőben is, de azt hiszem, nem lehet megtagadni tőlük, hogy azt a differenciálást, amit az élet más területén is a jogállam előír, itt ne alkalmazzuk. Pusztán ennyiről van szó ebben a javaslatban.
Köszönöm.
ELNÖK: Molnár képviselő úr, az utolsó szó jogán. Bocsánat, elnézést kérek, figyelmetlen voltam, Nyitray képviselőtársunk után ő kér az utolsó szó jogán megszólalási lehetőséget, és államtitkár úr is.
NYITRAY ANDRÁS (Fidesz): Köszönöm szépen. Bevallom őszintén, nekem némi hiányérzetem van, és ez az én hibám, mert úgy látom, itt most mindenki kizárólag erről a d) pontról beszél, "méltatlan az, akivel szemben a bíróság...", de nem beszélünk a következőről, a 2. pontról, illetve a 7-esről, most nem tudom, ez bekezdés vagy micsoda, hogy "nem állapítható meg a kifogástalan életvitel, ha az érintettre nem szolgálati viszony keretében..." Szeretném megkérdezni azt, hogy a kifogástalan életvitel hiánya, ha úgy tetszik, most akkor hogyan viszonyul a méltatlansághoz, mert közhasznú, az ember hétköznapi életében a méltatlanság meg a nem kifogástalan életvitel valahogy majdnem szinonimaként működik.
Csak zárójelben teszem hozzá, hogy képviselő lévén én magam találkoztam egy olyan konkrét üggyel, ahol elég bizarr volt a honvédség eljárása, ugyanis azért minősítettek méltatlannak egy huszonéve szolgálati jogviszonyban lévő, többgyermekes családapát, mert a szabadsága idején két utcával odébb a disznótorból némi szesszel töltve ment haza, és nem az ő hibájából, hanem nekiment valaki, aki nem volt részeg, de tőle elvették a jogosítványát, megbüntették, lefokozták, és utána fél év múlva még a seregből is kirakták azzal, hogy méltatlan. Azt gondolom, hogy ez utóbbi példa teljesen elfogadhatatlan dolog, mert ha ma Magyarországon mindenkit a hivatásától eltiltanánk, aki disznótorból három pohár borral töltve hazamegy kocsival és véletlenül elkapják, akkor Magyarországon elnéptelenednének bizonyos foglalkozási ágak, sőt az emberek jelentős része méltatlanná válna mindenféle hétköznapi cselekményre. Szóval ennyire éles különbséget azért nem szabadna tenni a civil és a katona között, bár én híve vagyok annak a fajta szigorúságnak, amire Molnár képviselő úr is utalt vagy úgy vélem, utalt a fölszólalásában.
Nem most, mert nem érünk erre rá, nyilván még sok dolgunk van ma a parlamenti ülés kezdetéig, hogy most ezt kivesézzük, de az az érzésem, hogy ez megérne egy misét, és a következő ciklusban ezt elő kell venni, hogy itt a méltatlanság mikor nem kifogástalan, mire van joga egy parancsnoknak, mikor tehet tönkre tulajdonképpen egy emberi életet, igazából józan ésszel alig felfogható indokkal. Szóval azért lehet, hogy itt nincs minden igazán a helyén. Én ezt most ebből a pár sorból nem tudom megmondani, hogy hol, de ezzel biztos, hogy foglalkozni kell, mert szerintem ez valahol el van egy kicsikét "bazilikázva".
Köszönöm szépen.
ELNÖK: Molnár képviselő úr, és azt követően államtitkár úr.
DR. MOLNÁR LAJOS (SZDSZ): Rövid leszek. Egyetlen dologra szeretném én is, erre a pontra felhívni a figyelmet. Furcsa dolog, hogy a másik pont azt mondja, hogy a hivatásos szolgálatra méltatlan az, aki a polgári életvitelben - nem szolgálati jogviszony keretében - hivatalból üldözendő bűncselekményt követ el vagy bűntettet követ el. Itt nem mérlegel súlyára nézve, nem találok legalábbis mérlegelési lehetőséget. Tehát miközben ha civilként, polgári ruhában elkövet egy bűncselekményt, akkor méltatlan a mostani módosítás alapján, ha ugyanezt egyenruhásként szolgálati viszony közben teszi meg, akkor viszont nem jár ugyanazzal a büntetéssel ugyanannál a személynél.
Azt, hogy ki mikor iszik egyenruhában meg nem egyenruhában, most nem ildomos emlegetni, de még egyszer szeretném hangsúlyozni, hogy a kettő együtt különösen kifogásolandó, hiszen ez azt mondja, ha valamit csinálsz rendőrként, akkor mentesülsz, ha valamit csinálsz rendőrként, de nem szolgálati viszony közben, hanem szabadságod alatt vagy otthon teszed, akkor pedig méltatlanná válsz. Én úgy gondolom, hogy ezt valóban rendbe kell tenni, de nem most, ahogy kapkodva született ezek szerint, ne kapkodva rontsuk, félig rontsuk, félig javítsuk tovább.
Köszönöm szépen.
ELNÖK: Államtitkár úr!
DR. TURI ANDRÁS szakállamtitkár (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Köszönöm, elnök úr. A Hszt. rendszere nem egy egyszerű jogi rendszer, azt szeretném először jelezni. A (7) bekezdés, amelyről Nyitray képviselő úr szólt, kizárólag a rendőrökre vonatkozik, és a kifogástalan életvitel a rendőröknél alkalmazási feltétel. Az előző bekezdés, tehát a 40. § (1) bekezdés d) pontja a méltatlanságról szól, ami egy más viszony, és nemcsak rendőrökre vonatkozik, ez a méltatlanná válásról szól. Anélkül, hogy jogi furfangokba belemennék, ezt csak jelzem.
Szeretném ismételten felhívni Molnár képviselő úr figyelmét, hogy amit elmondott, azt maximálisan akceptáljuk, nevezetesen, hogy a rendőröknél magasabb az elvárási szint, de azzal akceptáltuk már, hogy büntetendővé tettük azt a magatartást. Azzal, hogy büntetendővé tettük, ami a civil életben nem büntetendő, utána még egyszer megverjük érte, mert ő rendőrként követte el? Itt ezt próbáljuk a bűncselekmények egy kis körében korrigálni. Ezek a katonai bűncselekmények, amiben korrigálni tudunk, és ebben próbáltunk javaslatot tenni.
Köszönöm.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Tisztelt Képviselőtársaim! Azt gondolom, ezt az értelmező vitát lezárom. Most az ajánlási pontokról szavazunk, ez hét pontnak tűnik számomra, az Alkotmányügyi bizottság javaslatai. Az 1., 3. és 6. pont összefügg, ahogy említettem önöknek, ezekben a kérdésekben voltak négypárti egyeztetések és azokban megállapodás született. Ezért kérdezem az alkotmányügyi bizottság 1. számú ajánlási pontjával kapcsolatban a kormány álláspontját, amely, ha jól értem, természetesen támogató. (Dr. Laborcné dr. Balogh Éva: Igen.) Kérdezem a bizottság álláspontját. (Szavazás.) 16 igen. Közben megérkezett Básthy képviselőtársam és Tóth képviselőtársam is. Ezzel a 3., 6. pont kérdéséről is döntöttünk.
Most jön a 2. pont és a 4. pont, amely szintén összefüggő pont. Ezek az Alkotmányügyi bizottság Hszt.-t érintő javaslatai. A kormány álláspontja értelemszerűen a támogatás. Kérdezem a bizottságot, ki az, aki támogatja. (Szavazás.) 8 igen. Ki az, aki nem? (Szavazás.) 9 nem, ha jól számoltam. Még egyszer kérem a nemeket. (Szavazás.) 8. Karsai képviselő úr adott helyettesítést? (Nincs jelzés.) Nem.
5. pont, az Alkotmányügyi bizottság javaslata, Hszt. Kormányálláspont?
DR. TURI ANDRÁS szakállamtitkár (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Igen.
ELNÖK: A bizottság? (Szavazás.) 8 igen. Ki az, aki nem? (Szavazás.) 8 nem.
A 7. pont, Alkotmányügyi bizottság, ez a hatálybalépéssel kapcsolatos, azt hiszem. Jól gondolom? (Közbeszólás: Nem.) Nem.
MAGYARINÉ DR. NAGY EDIT főosztályvezető (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Bocsánat. Ez a Hszt.-t módosítaná. Az e) pont változna annyiban, hogy ne évente kelljen az erkölcsi bizonyítványt benyújtani az állománynak. (Elnök: Ez összefüggésben van még a...) Annyiban van összefüggésben, hogy ez is a Bnytv. kapcsán került bele, és ez igen nagy terhet róna mind az állományra, ha meg ki kell fizetni, akkor a rendőrségre, hogy ezt évente be kelljen nyújtani.
ELNÖK: Ki az, aki ezzel egyetért? Kérem, kézfeltartással jelezze. (Szavazás.) Egyhangú.
Köszönöm szépen. Van-e olyan ajánlási pont, amelyekről döntenünk kell? (Nincs jelzés.) Nincs. Köszönöm szépen.
Tisztelt Képviselőtársaim! Most a bizottsági ülés 2. napirendi pontjának a tárgyalására térünk át, ez közbeszerzés alóli mentesítés. A Honvédelmi Minisztérium képviselőit szeretném kérni, hogy fáradjanak be a terembe. Tisztelettel köszöntöm az államtitkár urakat, tábornok urakat. Kérem, szíveskedjenek helyet foglalni.
József Péter államtitkár úr, közbeszerzés alóli mentesítés. Tessék parancsolni!
DR. JÓZSEF PÉTER jogi szakállamtitkár (Honvédelmi Minisztérium): Köszönöm, elnök úr. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Bizottság! A Honvédelmi Minisztérium új híradó- és informatikai központ kialakítása tárgykörében kérnénk mentesítést. Alapvetően arról van szó nagyon röviden, hogy volt egy vízbetörés a tárcánál, és ez nagymértékben rombolta, megsemmisítette a korábbi rendszerünket. Jelenleg átmeneti megoldásokkal úgy, ahogy tudjuk üzemeltetni a rendszert, de ez nem biztonságos, és egy korszerűbb, magasabb igényeket kielégítő új informatikai központot szeretnénk kialakítani a közeljövőben.
Itt azért kérnénk tisztelettel a mentesítést, mert ennek a rendszernek a paraméterei, ismerete különböző támadásokra adna lehetőséget. Ismertetni kell a megrendelő irányába a védettség igényeit, a teljesítőképességet, a kapacitást, és ezzel vissza lehet élni. Tehát ezek az adatok, amiket itt a beruházónak nekünk majd el kell mondanunk, minimum szolgálati titkot képeznek, és ezért gondoljuk úgy, hogy a 143/2004-es kormányrendelet hatálya alá tartozna a beruházás.
Köszönöm, ennyivel szerettem volna kiegészíteni.
ELNÖK: Köszönöm szépen. (Jelzésre:) Csampa képviselő úr szeretne kérdezni.
CSAMPA ZSOLT (Fidesz): Köszönöm szépen, elnök úr. Egyrészről kérdezni, másrészről gyakorlatilag azzal kapcsolatban elmondani, amikor a múltkori zárt bizottsági ülésen beszéltünk, a Központi Logisztikai Bázis kapcsán kértem, illetve többen kértük azt, hogy nyújtsák be a minisztérium részéről többek között az 1 milliárd forint közbeszerzés alóli felmentést a védelmi miniszterek találkozójával kapcsolatban. Én úgy gondolom, hogy ha képviselőtársaim elolvasták ezt a beszámolót, akkor ez nem egy beszámoló, hanem gyakorlatilag ez egy PR-anyag. Egy olyan PR-anyagot kaptunk, ami arról szól, hogy a honvédelmi miniszter úr kivel koccintott, kivel beszélgetett, nem arról szól, hogy éppenséggel az 1 milliárd forintot hogyan használta föl a tárca. Egyrészről.
Másrészről az anyagból kiderül, hogy nem 1 milliárd forintot használtak föl, hanem 1 millióval túllépték, az anyagban lehet látni, innentől kezdve az ember elgondolkozik azon, hogy valójában hogyan és miképp veszik esetleg komolyan ezt a bizottságot. Ha a bizottsághoz fordulnak önök bármilyen szinten közbeszerzés alóli felmentéssel, úgy gondolom, hogy azért az a korrekt és az a tisztességes, hogy ha akár 1 forintról is döntünk mint közbeszerzés alóli felmentés, akkor arról az 1 forintról is el fog számolni gyakorlatilag a tárca. Én azt gondolom, a bizottságot nem az érdekli, hogy mi jelent meg a sajtóban, a honvedelem.hu-n vagy éppen egyéb helyeken, az, hogy fontos volt ez a védelmi találkozó, hanem az érdekli a bizottságot, hogy mi alól adtunk felmentést.
Tovább folytatva a sort, az őrzésvédelemmel kapcsolatban. Az őrzésvédelemmel kapcsolatban mindent leírnak, nagyon szép, nagyon jó, csak éppen azt nem írják le, hogy mondjuk a Honvédelmi Minisztérium 12 milliárd forinttal tartozik mondjuk az EI Rt.-nek, éppen mondjuk az EI Rt. által fölvett kamatokat fizeti a Honvédelmi Minisztérium a tárcából. Ha belegondolunk abba, hogy ez a szakbizottság - azt gondolom - pozitívan állt hozzá mindenfajta olyan kérdéshez, kéréshez, ami a honvédelem ügyét érinti, akkor azt gondolom, hogy a másik oldalról egy korrekt hozzáállás a minimum elvárható ebben a tárgykörben.
Az anyaggal és az előterjesztéssel kapcsolatban. Ez a vízbetörés 2008. május 13-án történt, ahogy így az anyagban le is van írva. Ez másfél évvel ezelőtti történet, majdnem kettő. Két éve gyakorlatilag a tárca, ha úgy nézzük, egy helyben topogott, egy helyben állt, nem csinált semmit. Bizonyos informatikai rendszereket beszerzett, egy éve gyakorlatilag ott vannak a különböző informatikai szerverek és egyéb rendszerek "lezsírozva" a raktárban, egy éve gyakorlatilag azok nincsenek használva, a garanciaidejüknél tudjuk azt, hogy áll és mozog. Ha belegondolunk abba, hogy normális esetben egy új kormánynak kellene elbírálni ezt az egész kérelmet, az megint csak időigényes, és tudjuk azt, hogy az EU-elnökségből fakadóan bizonyos - mondjuk úgy - felelősség terheli majd a tárcát is itt a különböző biztonsági és egyéb szervezetek kapcsán, nyugodt szívvel maximum csak egy "tartózkodom"-ot tudok ezzel kapcsolatban az anyagnál fölajánlani.
ELNÖK: Köszönjük szépen a képviselő úrnak a korbácscsattogtatását, ez mindenféleképpen tiszteletreméltó és igazat szóló törekvés. Most államtitkár úrnak mégis adjuk meg a lehetőséget, hátha meg tud bennünket győzni még inkább ennek a konkrét programnak - megadjuk ott is a szót - a fontosságáról, én nem adom föl a reményt soha, képviselő úr, hogy államtitkár úr meggyőz bennünket, a múltkor ez nem sikerült, nemcsak nekünk, hanem szocialista képviselőtársaimnak is jó néhány aggályuk volt, de hátha most a kibontakozás lehetősége megvan. (Jelentkezések.)
Molnár és Mécs képviselő urak jelentkeztek szólásra, majd Keleti képviselő úr, utána államtitkár úr a legvégén. Molnár képviselő úr, Mécs képviselő úr, Keleti képviselő úr.
DR. MOLNÁR LAJOS (SZDSZ): Az elnök úr által említett, azt hiszem, nagy bázissal kapcsolatban, hogy is mondjam, harcos szerepet vállaltam, mert úgy éreztem, hogy nem volt kellően indokolva, előkészítve és részletezve. Ezzel szemben most képviselőtársamat arra kérem, meg a többieket is, hogy bár ez valóban nem derült ki az anyagból számomra, és a Csampa képviselőtársam által elmondottak új információk voltak, hogy egy éve ott vannak informatikai eszközök, de ebben az esetben elborzadtam, amikor láttam, hogy milyen a helyzet, hogy egymástól független rendszerek működnek. Az tény, mert több más ügy kapcsán előkerült, hogy ott volt egy nagy vízbetörés, tehát az valóban kárt okozott. Nem értem, hogy miért nem hamarabb hozták be az erre illetékesek, de ez nem adna talán - képviselőtársam felé fordulva mondom - indokot arra, hogy ha már eddig késlekedtek, akkor továbbra is késlekedjenek, és ilyen szörnyű, össze nem kapcsolt adatbázisok vagy informatikai rendszerek működjenek.
Tehát azt javaslom, ne húzzuk tovább az időt, ha már az arra illetékesek húzták, azzal, hogy nyilvánvalóan van élet a halál előtt is meg a halál után is, és lehet majd ellenőrizni, a következő bizottság, igen, tudja majd ellenőrizni... (Közbeszólásra:) Egyelőre a halál előttiben vagyunk, de tudja majd a bizottság, a következő bizottság ellenőrizni, hogy célszerűen, takarékosan, okszerűen és megfelelő módon használták-e fel ezt a pénzt. Én úgy gondolom, hogy ha valamire szükség van, akkor központi informatikai rendszerre igen, és ha egyszer még egy kár is volt, hogy mondjam, megnézendő, hogy miért nem történt korábban intézkedés, de ez ne késleltesse talán azt, hogy végre megtörténjen.
Köszönöm szépen.
ELNÖK: Csampa képviselő úr éppen ezért, mert akceptálja Molnár képviselő úr és a tárca álláspontját, tartózkodó álláspontot foglalt el, tehát nem ellenezte ezt a konkrét projektet.
Mécs képviselő úr, Keleti alelnök úr!
MÉCS IMRE (MSZP): Két dolgot szeretnék megkérdezni. Az egyik, hogy mi a garancia arra vagy mit tettek annak érdekében, hogy vízbetörés, más hasonló katasztrófa ne történhessen. A második, hogy a vezérkar... (Dr. Molnár Lajos: Imádkoznak.) Az a Horthy-rendszerben volt, hogy "térdre, imához!"-t vezényeltek inkább, úgyhogy...
A másik kérdésem pedig az, hogy van-e a vezérkarnak, illetve a HM-nek egységes rendszerterve a híradástechnikai és számítástechnikai rendszerre vonatkozóan, mert itt hallottuk, hogy a most működő és a korábban vízzel elöntött rendszerek is eléggé heterogének voltak.
Köszönöm.
ELNÖK: Keleti alelnök úr!
KELETI GYÖRGY (MSZP): Köszönöm szépen. Aki ismeri ennek a híradóközpontnak a feladatát, rendeltetését, és ahogy itt elhangzott Csampa képviselő úr részéről, majd az EU-elnökség időszakában nyilván a biztonsági és egyéb feladatok szempontjából nélkülözhetetlen szerepét, én azt gondolom, nem tartózkodik, hanem támogatja ezt a döntést. Szeretném hozzátenni, hogy ebben a rendszerben - ezt is nyilván néhányan tudják - olyan berendezések is vannak, amelyek még a Varsói Szerződés időszakában lettek telepítve, már nem túl sok, de azért van jó néhány. Ezzel nem ennek a megbízhatóságát és elsősorban tartalmi megbízhatóságát akarom érzékeltetni, hanem azt, hogy az idő elszállt fölöttük, vagyis magyarán, a híradástechnika, ezen belül a telefon is az egyik olyan terület, ahol az utóbbi évtizedekben rendkívül gyors változások voltak, amelyeket nem követett a honvédség ebben a fejlesztésben.
Azt, hogy beszereztek eszközöket és az esetleg "le van zsírozva", nem tudom, de nyilván Csampa képviselőnek jóval jobb információi vannak manapság már belülről a HM-ből. Ez számomra azt mutatja, hogy a tárca igyekezett megtenni azokat a lépéseket, amiket ilyenkor szokásos és illik. De rögtön szeretném hozzátenni, hogy azért itt majdnem 715 millió forint beruházásról lenne szó, tehát el kellett érkezni annak a költségvetésnek, és ez ez az év, amikor tudtak kiszorítani a bizony nem mindig túl bőkezű HM-tárca költségvetéséből ennyi pénzt, illetőleg nyilván ennek egy sor olyan mérnöki és előkészítő feladata is volt, ahol az egyes eszközök, berendezések illesztését, összehangoltságát meg lehetett teremteni, és egy pontos beszerzési képet sikerült felsorolni mára, ami a típusokra, a gyártókra és az összeilleszthetőség kérdésére adott választ.
Én tehát arra kérem képviselőtársaimat, hogy szíveskedjenek egyhangúlag támogatni ezt a döntést, és Csampa úr ezt a szigorúságát tegye félre, mert ha szeretné, hogy a HM és természetesen ezen belül a vezérkar nemcsak politikai, hanem hadműveleti szintű kommunikációja biztonságos és megoldható legyen, akkor ezzel járuljon hozzá a mai napon.
Köszönöm szépen.
ELNÖK: Államtitkár urat illeti a szó.
DR. JÓZSEF PÉTER jogi szakállamtitkár (Honvédelmi Minisztérium): Köszönöm szépen a lehetőséget. Azt szeretném mondani Csampa képviselő úr felvetéseire egyrészt, hogy a múltkori építő kritikát azért a tárca megfogadta, és a HM ÁEK-ról, a védelmi miniszteri találkozóról és az őrzésvédelemről adtunk jelentést, én sajnálom, hogy nem találtatott elég fajsúlyosnak.
A védelmi miniszteriről annyit még elmondhatok, hogy természetesen megpróbáltunk konkrét adatokat szerezni, tájékozódni más országoktól. Ugyanazt közölték például a hollandok, németek is, hogy ők ezt titokként kezelik, tehát nem voltak hajlandók nekünk se olyan adatot szolgáltatni, hogy mennyibe került. Akiktől kaptunk, például szlovénoktól kaptunk, szlovákokat is tudjuk, bár ők se adták meg, ezek körülbelül a mienkkel voltak azonosak. Tehát erről ennyit tudok mondani, hogy nem lehetne kirívóan magas költségűnek nevezni a rendezvényünket.
Szeretném még azt hozzátenni, hogy van egy nagyon vaskos NATO-igény arról, hogy milyen biztonsági feltételekkel lehet, kell, szabad egy ilyet megrendezni. Azon végig kellett menni és azokat be is kellett árazni. Ezért gondolom azt, hogy tényleg nincsenek nagy eltérések a különböző országok által megrendezett ilyen összejövetelek között. Én erről többet nem tudok mondani.
A mai kérésünket meg azzal szeretném alátámasztani, hogy valóban 2008 tavaszán volt a káresemény, azonban azért azt tudjuk mindnyájan, hogy ez nem egy egyszerű dolog, ott azonnali helyreállításokat kellett végezni. A vízművekkel folyamatosan tárgyaltunk, ők folyamatosan azt a látszatot keltették, hogy óhajtanak velünk megegyezni, hajlandóak voltak előleget is fizetni, két menetben 150 millió forintot. Fél év után derült ki, hogy muszáj velük perre mennünk. Akkor jöttek a különböző igazságügyi szakértői vizsgálatok és hasonlók, és be kellett perelnünk a vízműveket. Ennek van, hogy mondjam, komoly időigénye, és nem szerettünk volna nem megalapozott követeléseket támasztani, tehát amit mi benyújtottunk a bíróságra, az védhető, ami a Pp.-ben elő van írva, az összes egyeztetést lefolytattuk, tehát azért azt tényleg nem mondanám, hogy a tárca ebben az időszakban semmit nem tett volna. Arról nem beszélve, hogy a biztonságos működés érdekében úgy gondoltuk, hogy nem lehet az alagsorban az új rendszert létesíteni, hanem más helyen kell, az I. emeleten, ott viszont ki kell alakítani ennek a fogadó létesítményeit, tehát bizony építési beruházások jelentős mértékben folytak. Most jutottunk el odáig, hogy lehetne a rendszert telepíteni, mert azok a részek, amiket ehhez meg kellett csinálni, mostanra készültek el.
Igazából pedig, ha egy évvel előtte kérjük a mentesítést, az indokaink akkor is ugyanazok, mert itt az adattartalomról kell nekünk mentesítést kérnünk, hiszen ez az, ami veszélyeztethetné a rendszer működését.
Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Az utolsó bizottsági ülésen nem olyan könnyű, mint tízzel ezelőtt, azért nyilván államtitkár úr is átérzi ezt, bár én megértem az államtitkár úr érvelését, érveit, azt hiszem, hogy jól képviselte, ebben a vitában sokkal jobban képviselték a tárca álláspontját, mint az előző közbeszerzési mentesítés ügyében.
Kérdezem a tisztelt bizottságot, ki az, aki megadja a felmentést a közbeszerzési törvény hatálya alól a Honvédelmi Minisztériumnak a tárgykörben előterjesztett beruházása kapcsán. (Szavazás.) 9 igen. Ki az, aki nem? (Nincs jelzés.) Ki az, aki tartózkodott? (Szavazás.) 7 tartózkodás mellett megadta a bizottság.
Csampa képviselő úr, napirend.
CSAMPA ZSOLT (Fidesz): Igen, bocsánat, csak erről a bizottsági elnök által előterjesztett anyagról szeretném, hogy egy éven belül számoljon be, mert az kimaradt, a szokásunkhoz híven. (Mécs Imre: Egyetértünk.)
ELNÖK: Köszönöm szépen. Áttérünk a 3. napirendi pontra, Afganisztán. Köszönjük államtitkár úrnak, illetve tábornok uraknak.
Bali államtitkár úr és Hazuga tábornok úr, altábornagy úr, szíveskedjenek helyet foglalni. Államtitkár úr, tessék parancsolni! Általános vitára való alkalmasságról és a bizottsági határozatról döntünk.
BALI JÓZSEF védelempolitikai szakállamtitkár (Honvédelmi Minisztérium): Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Bizottság! Mindenekelőtt szeretném önöket tájékoztatni arról, hogy a Honvédelmi Minisztériumban és az Összhaderőnemi Parancsnokságon is vezetői körökben változások történtek, a honvédelmi miniszter úr február 1-jei hatállyal felmentette beosztásából Mikita János altábornagy urat, a Honvéd Vezérkar főnökhelyettesét, és rendelkezési állományba helyezte, aki megkezdte felkészülését egy brüsszeli külszolgálatra, ő veszi át a Nemzeti Katonai Képviselői Hivatal vezetését. A honvéd vezérkar főnök új helyettesének pedig kinevezte Hazuga károly altábornagy urat, akit önöknek itt ebben a pozíciójában is bemutatok és a figyelmükbe ajánlok. Köszönöm szépen.
A beszámolót illetően az Észak-atlanti Tanács - összhangban az általa korábban elfogadott átfogó politikai, katonai stratégiai tervben foglaltakkal - úgy döntött, hogy a biztonságért viselt felelősség afgán hatóságokra történő átadásának a meggyorsítását felgyorsítja, és ezért kérte a NATO tagállamait és az együttműködő partnereket arra, hogy Afganisztánban folyó műveletekhez, az eddigi kapacitásokon felül elsősorban az afgán nemzeti haderő és az afgán nemzeti rendőrség felkészítésének a gyorsításához ajánljanak fel képességeket.
Az érintett minisztériumok bevonásával a Honvédelmi Minisztérium megvizsgálta, hogy milyen területeken tudna hozzájárulni a megnövelt igényekhez. Ezt követően a honvédelmi miniszter úr önöket 2009. december 7-én zárt ülés keretében tájékoztatta a kormány szándékáról. A kormány a döntését a múlt hónap 28-án hozta meg. A kormány által hozott döntés a megnövelt szerepvállalásról teljes egészében megegyezik azzal, amiről a miniszter úr önöket tájékoztatta és ami az önök előtt lévő beszámolóban van. Ez a megnövelt szerepvállalás teljes mértékben összhangban az ISAF módosuló feladataival és teljes mértékben összhangban van a honvédelmi miniszter úr által tavaly elfogadott és felülvizsgált "a Magyar Honvédség részvétele a nemzetközi válságkezelésben és békeműveleti stratégiában" foglaltakkal.
Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Tisztelt Képviselőtársaim! Van-e kérdés az előterjesztéshez? (Jelzésre:) Nyitray képviselő úr!
NYITRAY ANDRÁS (Fidesz): Csak csupáncsak azt szeretném megkérdezni, hogy van-e erre a missziókiegészítésre fedezet, mert ha emlékem nem csal, néhány nappal ezelőtt több napilap is azt szellőztette volt, hogy a költségvetésben tulajdonképpen erre a többlet-kötelezettségvállalásra lényegében véve nincs fedezet, és talán mintha - ha nem jól értelmeztem, elnézést kérek - az is elhangzott volna, hogy a Magyar Köztársaság bizonyos illetékesei, hadd legyek ennyire pongyola, azt is kifejtették, hogy az nem lehetséges, hogy a balkáni és az egyéb missziók súlyának a csökkentéséből teremtsék elő az afganisztáni többletvállalások fedezetét, akár személyi állományban, akár anyagi erőt tekintve. Most ez valami újságírói rögtönzés volt, vagy ez valamiféle hivatalos álláspont, de ebből a mostani előterjesztésből erre nemigen lehet választ kapni, hogy most ez a két dolog összefügg-e valamilyen síkban.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Van-e más kérdés? (Nincs jelzés.) Államtitkár úr, tábornok úr!
BALI JÓZSEF védelempolitikai szakállamtitkár (Honvédelmi Minisztérium): Köszönöm szépen. Képviselő úr kérdésére, a kormány úgy döntött, hogy az első félévi tartalékából 5,2 milliárd forintot ad át a tárcának arra, hogy ezeket az első félévi feladatokat beindítsák, tehát ezzel összességében a dolog rendben van időarányosan. (Karsai Péter megérkezik az ülésre.) Ami pedig a nyugat-balkáni műveleti részvételünkkel kapcsolatos, az új amerikai nagykövet asszony külügyi és határon túli bizottsági ülési meghallgatásán, illetve tájékoztatóján volt szó róla, amikor az ottani elnök úr azt mondta, hogy nem támogatják azt, amennyiben ez a megnövelt szerepvállalás a nyugat-balkáni részvétel csökkentésével járna. A nyugat-balkáni műveleti részvételünk semmivel nem fog csökkenni. A Magyar Köztársaság minden egyes fórumon, legyen az a NATO keretében, mint legutóbb Isztambulban a KFOR-misszióval kapcsolatban, az EU-üléseken, az EU-miniszteri üléseken az EU-művelettel kapcsolatban elmondta, hogy Magyarország a műveletek végéig a jelenlegi műveleti részvételét tartja.
Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Ez világos válasz. Van-e kérdés? (Nincs jelzés.) Amennyiben nincs, kérdezem, ki az, aki a J/11738. számú beszámolót általános vitára alkalmasnak tartja. Afganisztánnál tartunk. Ki az, aki alkalmasnak tartja? (Szavazás.) 9 igen. Ki az, aki nem? (Nincs jelzés.) Ki az, aki tartózkodott? (Szavazás.) 8 tartózkodás mellett fogadtuk el.
Tisztelt Képviselőtársaim! Most arról kell szavaznunk, hogy az elfogadó javaslat benyújtását ki támogatja. Kérem, kézfeltartással jelezzék. (Szavazás.) 9 igen. Ki az, aki nem? (Nincs jelzés.) Tartózkodás? (Szavazás.) 8 tartózkodás mellett fogadtuk el.
Tisztelt Képviselőtársaim! Ajánlásunk szóban hangozzék el, erre teszek javaslatot. A bizottság előadója? (Keleti György: Kockázat nélkül bárki vállalhatja.) Keleti alelnök úr, köszönjük.
A 4. napirendi pont tárgyalása a hadigondozásról szóló 1994. évi XLV. törvény - köszönöm szépen államtitkár úrnak és tábornok úrnak - - módosításáról szóló T/11734. számú törvényjavaslat, Göndör István és Balogh József képviselők önálló indítványa. Kitüntetett tisztelettel köszöntöm Balogh képviselőtársunkat, aki megtisztelt bennünket azzal, hogy eljött a bizottsági ülésre. A tárgysorozatba-vételről kell döntenünk, annak függvényében pedig az általános vitára való alkalmasságról is.
Képviselő urat illeti a szó az előterjesztőként, utána a tárcát.
BALOGH JÓZSEF (MSZP): Tisztelt Elnök úr! Tisztelt Bizottság! Röviden. Tekintettel arra, hogy három éve járadékemelés nem történt, ezért javasoljuk a járadékoknak a százalék szerinti emelését, ami átlagosan az I-IV. járadékosztály esetében 40-60 százalékos emelést jelent, tehát 16-20 ezer forint összegű emelést. Az ápolási pótlék esetén, illetve temetési hozzájárulás esetén gyakorlatilag számottevő emelkedés nincs. A vetítési alap a járadék, ehhez van hozzápasszítva a százalék mértéke. Összességében a forrás biztosítható, a mellékelt, járulékokkal együtt összességében mintegy 850 millió forint költségvetési forrásokból biztosítható a Hadigondozottak Közalapítvány részére.
Ennyit szerettem volna. Kérjük a téma támogatását. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Államtitkár úr, mi a helyzet ebben az ügyben?
DR. JÓZSEF PÉTER jogi szakállamtitkár (Honvédelmi Minisztérium): Köszönöm szépen. A kormányálláspont az, hogy a napirendre vételt támogatjuk, és érdemben később tudunk nyilatkozni, mert még nincs kormányálláspont az érdemet illetően.
ELNÖK: Pénz van? Legyen!
DR. JÓZSEF PÉTER jogi szakállamtitkár (Honvédelmi Minisztérium): Tehát csak a napirendre vételt támogatjuk.
ELNÖK: Balogh képviselő úr ezt tudja nyilván.
BALOGH JÓZSEF (MSZP): Engem úgy tájékoztattak, hogy ugyan a bruttó összeg nagyjából ugyanannyi, de tekintettel arra, hogy a járadékosok száma jelentősen csökkent, ebből az emelés összege lényegét tekintve előteremthető.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Van-e kérdés az előterjesztőhöz? (Jelzésre:) Mécs képviselő urat illeti a szólás joga.
MÉCS IMRE (MSZP): Elnézést, hogy tájékozatlan vagyok. Mennyi most a minimálnyugdíj, aminek a százalékában adja meg az emelést?
BALOGH JÓZSEF (MSZP): 28 500 forint. (Mécs Imre: Köszönöm szépen.)
ELNÖK: Köszönöm szépen. Van-e kérdés? Ez 22-én tárgyalásra fog kerülni. (Balogh József: Új változat van.) Ami kiosztásra került.
BALOGH JÓZSEF (MSZP): Új változat van, bocsánat, hogy közbeszólok, mert az eredeti javaslat a minimálbérhez kötötte, de a törvény szelleme azt igényelte, hogy az öregségi nyugdíjhoz passzítsuk. Egyébként az összeg ugyanaz, csak a vetítési alap más. (Mécs Imre: Valorizálják a nyugdíjjal együtt.)
ELNÖK: Először a tárgysorozatba-vételről kell döntenünk. Ki az, aki támogatja? Kérem, kézfeltartással jelezze. (Szavazás.) Egyhangúnak tűnik, egyhangú.
Ezt követően az általános vitára való alkalmasságról döntünk. (Szavazás.) Ez is egyhangú.
Szóban hangozzék el az ajánlás, ez 22-én mindenféleképpen napirendre fog kerülni, ha jól értem. Keleti képviselő urat illeti a jog, nem respektáljuk az álláspontot. (Mécs Imre: Jog és kötelesség.) Jog és kötelesség, így van.
Köszönöm szépen.
Más napirendi pont, Egyebek? Ismertettem az eddigi bizottsági tevékenységünket.
Köszönjük szépen a képviselőtársamnak, hogy megtisztelt bennünket, államtitkár úrnak. Még 10 perc maradt a plenáris ülés kezdéséig. Köszönöm szépen. Minden jót kívánunk!
(Az ülés befejezésének időpontja: 12 óra 50 perc)
|
Dr. Lázár János |
Jegyzőkönyvvezető: Földi Erika