HRB 5/2010.
(HRB 121/2006-2010.)
az Országgyűlés Honvédelmi és rendészeti bizottságának
2010. március 23-án, kedden, 12 óra 05 perckor
az Országház főemelet 64. számú tanácstermében
megtartott rendkívüli üléséről
Tartalomjegyzék
Helyettesítési megbízást adott*
Elnöki megnyitó, a napirend elfogadása*
Tájékoztató az izraeli légierő repülőgépeinek a Magyar Köztársaság légterében végrehajtott gyakorlatáról és annak engedélyezéséről*
A napirendi pont vitája, kérdések, reflexiók*
Mentesítés a közbeszerzési törvény hatálya alól*
Dr. Göndöcs Zsigmond szóbeli kiegészítője*
Keleti György ügyrendi javaslata*
Döntés az ügyrendi javaslatról*
Döntés a közbeszerzés alóli mentesítésről*
A bizottság részéről
Megjelent
Elnököl: Dr. Lázár János (Fidesz), a bizottság elnöke
Dr. Gál Zoltán (MSZP), a bizottság alelnöke
Keleti György (MSZP), a bizottság alelnöke
Katanics Sándor (MSZP)
Mécs Imre (MSZP)
Rába László (MSZP)
Tóth Károly (MSZP)
Csampa Zsolt (Fidesz)
Dr. Kontrát Károly (Fidesz)
Nyitray András (Fidesz)
Tóth Gábor (Fidesz)
Karsai Péter (független)
Helyettesítési megbízást adott
Ecsődi László (MSZP) Rába Lászlónak (MSZP), valamint Rába László távozása után Mécs Imrének (MSZP)
Laboda Gábor (MSZP) dr. Gál Zoltánnak (MSZP)
Tóth Károly (MSZP) távozása után Katanics Sándornak (MSZP)
Dr. Simon Miklós (Fidesz) Nyitray Andrásnak (Fidesz)
Básthy Tamás (KDNP) dr. Kontrát Károlynak (Fidesz)
Dr. Molnár Lajos (SZDSZ) Keleti Györgynek (MSZP)
A bizottság részéről
Laban János főtanácsadó, a bizottság titkára
Ácsné Kovács Katalin munkatárs
Meghívottak részéről
Hozzászólók
Dr. Szekeres Imre honvédelmi miniszter
Hónig Péter közlekedési, hírközlési és energiaügyi miniszter
Szabó Vilmos külügyminisztériumi államtitkár
Tömböl László mérnök vezérezredes, a Honvéd Vezérkar főnöke
Vágó József légiközlekedési igazgató (Nemzeti Közlekedési Hatóság)
Horváth Zsolt Csaba elnök (Nemzeti Közlekedési Hatóság)
Dr. Göndöcs Zsigmond főigazgató (Országos Mentőszolgálat)
Dr. Morvai Krisztina európai parlamenti képviselő (független képviselők, Jobbik Magyarországért)
Demeter Ervin (Fidesz), a Nemzetbiztonsági bizottság tagja
Megjelentek
Bocskai István szóvivő (Honvédelmi Minisztérium)
Palásti Ferenc dandártábornok (Köztársasági Elnöki Hivatal)
Misák Piroska Tünde igazgató (Nemzeti Hírközlési Hatóság)
Schmidt Katalin Erika jogi munkatárs (Nemzeti Hírközlési Hatóság)
Józsa Mátyás főosztályvezető (Külügyminisztérium)
Balogh Dénes helyettes szóvivő (Külügyminisztérium)
Gulyás László alezredes (Nemzetbiztonsági Hivatal Légiforgalmi és Repülőtéri Kirendeltség)
Dr. Gyarmati István titkárságvezető (Országos Mentőszolgálat)
Dr. Daku Magdolna, a Bizottsági Főosztály vezetője
(Az ülés kezdetének időpontja: 12 óra 05 perc)
Elnöki megnyitó, a napirend elfogadása
DR. LÁZÁR JÁNOS (Fidesz), a bizottság elnöke, a továbbiakban ELNÖK: Jó napot kívánok! Nagy tisztelettel és szeretettel köszöntöm a Honvédelmi és rendészeti bizottság ülésén megjelent tisztelt képviselőtársaimat. Először a határozatképesség megállapításához látunk. A helyettesítésekről az alábbiak szerint tájékoztatnám a bizottság képviselőit: Simon Miklós képviselő urat Nyitray András; Básthy Tamás képviselő urat Kontrát Károly; Ecsődi László képviselő urat Rába László; Laboda Gábor képviselő urat dr. Gál Zoltán és Molnár Lajos képviselő urat Keleti György képviselő úr fogja helyettesíteni a mai bizottsági ülésen.
Megkülönböztetett tisztelettel köszöntöm azokat a képviselőtársainkat, akik ugyan nem a bizottságunk tagjai még, de a mai ülésnapon csatlakoztak a bizottsághoz. Külön tisztelettel köszöntöm dr. Morvai Krisztina képviselő asszonyt, az Európai Parlament képviselőjét és Demeter Ervin képviselőtársunkat, aki a Nemzetbiztonsági bizottság tagja.
A mai bizottsági ülésre a Fidesz-frakció képviselői tettek napirendi javaslatot: tájékoztató az izraeli légierő repülőgépeinek a Magyar Köztársaság légterében végrehajtott gyakorlatáról és annak engedélyezési eljárásáról. Ezenkívül van egy 2. napirendi pont is. Jó érzékkel az Országos Mentőszolgálatnak most jutott eszébe, hogy üzemanyagot szeretne vásárolni - igaz, most már lassan húsvét van, nem tudom, eddig miből mentek a mentők -, ezért a közbeszerzési törvény hatálya alól is mentesítenünk kell őket. Erről az óriási sajtóérdeklődés mellett - ami nyilván a közbeszerzés alóli mentesítésnek szól (Derültség.) - mindenféleképpen döntenünk kell a mai ülésnapon.
Kérdezem képviselőtársaimat, hogy a két előterjesztett napirendi ponthoz képest van-e bármilyen javaslatuk, változtatási szándékuk, véleményük. (Nincs jelzés.)
Aki egyetért az előterjesztett napirendi javaslattal, kérem, kézfeltartással jelezze. (Szavazás.)
Köszönöm, egyhangúlag fogadtuk el az előterjesztett napirendi javaslatot.
Tájékoztató az izraeli légierő repülőgépeinek a Magyar Köztársaság légterében végrehajtott gyakorlatáról és annak engedélyezéséről
Az 1. napirendi pont megtárgyalására térünk át, amely kapcsán tisztelettel köszöntöm Szekeres Imre honvédelmi miniszter urat, tisztelettel köszöntöm Tömböl László vezérezredes urat; Hónig Péter közlekedési miniszter urat; Szabó Vilmos államtitkár urat a Külügyminisztériumból; Horváth Zsolt Csaba urat, a Nemzeti Közlekedési Hatóság elnökét; Vágó József urat, a Nemzeti Közlekedési Hatóság légiközlekedési igazgatóját; Faller Jenő államtitkár urat, ha itt van, a Külügyminisztériumból; Csepi Lajost, a Közlekedési, Hírközlési és Energiaügyi Minisztérium szakállamtitkárát, helyette miniszter úr jött, ez kitüntetés számunkra, és a Honvédelmi Minisztérium valamennyi munkatársát, aki megtiszteli bizottsági ülésünket a mai napon. A Nemzetbiztonsági Hivatal részéről Gulyás László alezredes úr jelezte, hogy itt van. Palásti tábornok urat pedig Sólyom László köztársasági elnök úr katonai irodájának vezetőjeként tisztelettel köszöntöm körünkben.
Tisztelt Képviselőtársaim! Mielőtt belefogunk a napirendi pont tárgyalásába, engedjék meg, hogy tájékoztassam önöket arról, hogy szeretném, ha a mai bizottsági ülés nyílt ülés lenne végig, amennyiben erre lehetőség van. Szeretném arról is tájékoztatni önöket, hogy a Házszabály pontos rendelkezéseket tartalmaz azon képviselők részvételi lehetőségeire, akik nem tagjai a Honvédelmi és rendészeti bizottságnak. Az európai parlamenti képviselők korlátozás nélkül minden napirendi pont tárgyalásán tanácskozási joggal vehetnek részt, ezért képviselő asszonynak tanácskozási jog keretében lesz alkalma részt venni a mai bizottsági ülésünkön. Demeter képviselőtársunkra a Házszabály az ésszerűség jegyében más szabályokat alkalmaz, így az ő megszólalásáról a bizottságnak előzetesen állást kell foglalnia. Kérni fogom képviselőtársaimat, hogy támogassák azt, ha Demeter képviselőtársunk kérdezni vagy véleményt nyilvánítani kíván.
Tisztelt Képviselőtársaim! Ha megengedik, először Kontrát Károly képviselő úrnak adnám meg a szót, aki az ügyrendi fölszólalása keretében szeretné tájékoztatni önöket arról, hogy miért kezdeményezte a Fidesz-frakció képviselőcsoportja a mai napon e bizottsági ülés összehívását.
A napirendi pont vitája, kérdések, reflexiók
DR. KONTRÁT KÁROLY (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Bizottság! Miniszter Urak! Hölgyeim és Uraim! Fideszes képviselőtársaimmal azért kezdeményeztük a Honvédelmi és rendészeti bizottság mai rendkívüli ülésének összehívását, mert szeretnénk megtudni az igazságot az izraeli gépek berepülésének ügyében, szeretnénk megnyugtatni a magyar közvéleményt, szeretnénk biztosítani a Magyar Köztársaság polgárainak biztonságát, hogy a mai bizottsági ülésen olyan válaszokat kapunk, hogy Magyarország polgárai biztonságban vannak.
Szeretnénk megtudni a mai bizottsági ülésen a következőket. Hogyan kerültek az izraeli gépek a magyar légtérbe? Ki engedélyezte a berepülést? Ki tudott róla? Ki nem tudott róla? Tudni akarjuk azt is, hogy milyen feladatot hajtottak végre a magyar légtérben ezek a gépek. Mit akartak Ferihegyen, vagy mit nem akartak? Le akartak szállni, vagy nem akartak leszállni?
Azt is tudni szeretnénk, tisztelt hölgyeim és uraim, hogy mi okozta azt a kormányzati zűrzavart, azt a kormányzati káoszt, ami ezt a botrányos helyzetet kialakította. Szeretnénk megtudni, hogy ki a felelős ezért. Szeretnénk megtudni azt is, hogy lesz-e ennek a botránynak következménye. Ezekre a kérdésekre várunk választ a mai bizottsági ülésen.
Köszönöm a figyelmet.
ELNÖK: Köszönöm szépen. A tárgyalás menetét az alábbiak szerint képzelem, tisztelt képviselőtársaim. Szeretném megkérdezni a jelenlevő miniszter uraktól, van-e egységes kormányzati álláspont vagy valamelyikük fölhatalmazással, utasítással bír-e a miniszterelnök úrtól, hogy egy egységes tájékoztatást adjon. Azért kérdezem, mert ha nem, akkor az ésszerűség és az időszerűség jegyében azzal kezdenénk, hogy a Nemzeti Közlekedési Hatóság hogyan és mi módon adott engedélyt a berepülő gépek vonatkozásában. Szeretnénk az ügyet megérteni képviselőtársaimmal együtt, és szeretnénk végigmenni a Külügyminisztérium, a Nemzeti Közlekedési Hatóság, majd a Honvédelmi Minisztérium meghallgatásán.
De ha a miniszter uraknak van egy egységes álláspontjuk, amelyről tájékoztatni kívánják az Országgyűlés illetékes bizottságát a miniszterelnök úr döntése, fölhatalmazása és utasítása alapján, annak sincsen semmi akadálya. Ha nincs ilyen, akkor a közlekedési miniszter urat illeti a lehetőség, mert a képviselőtársam által fölvetettekből világosan kiderül, hogy szeretnénk pontosan látni az engedélyezési eljárás törvényességét illetően, hiszen a sajtóban több alkalommal megjelent, hogy bár a vonatkozó szabály azt írja elő, hogy a honvédelmi minisztert tájékoztatni kell arról, ha ilyen gépek érkeznek, a Honvédelmi Minisztérium nem kapott ilyen tájékoztatást. Ez például egy ügy, ami azonnal a Nemzeti Közlekedési Hatóság felé mutat. Szeretnénk tudni, hogy az engedélyezési eljárásnál mi történt, mi történt a Külügyminisztériumban, és mi történt a Honvédelmi Minisztériumban - ez lenne a sorrend.
(Jelzésre:) Szekeres miniszter úr!
DR. SZEKERES IMRE honvédelmi miniszter: Szeretném elmondani, hogy a kormánynak természetesen kötelessége minden egyes vonatkozásban pontos tájékoztatást adni a honvédelmi bizottságnak, ezért minden illetékes miniszter, illetve képviselő államtitkár felkészült, hogy a saját tevékenységéről, saját minisztériumáról tájékoztatást adjon. A miniszterelnök úr engem arra hatalmazott fel, hogy ezt közöljem a bizottsággal, s egyben kifejezésre juttassam azt, hogy a kormány helyesnek tartja, és minden miniszter maga vállalta, hogy eljön a bizottság ülésére, hogy hitelt érdemlő tájékoztatást adjon ezeknek az izraeli gépeknek az útvonalrepüléséről, ami kampánytémává vált Magyarországon. Természetesen a bizottság határozza meg a sorrendet, mi arra készültünk, hogy a három miniszter, illetve a vezérkari főnök úr egy katonai vonatkozásban tájékoztatást adjon, és egyetértek az elnök úrral abban, hogy ezt nyílt ülés keretében tegyük meg.
Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Csak annyit, miniszter úr, hogy az ország biztonsága nem kampánytéma. Az a baj, ha csak kampányidőszakban kerül erre figyelem, de ez mindennapos kérdés, azt gondolom. Hónig miniszter urat illeti a szólás joga és kötelessége.
HÓNIG PÉTER közlekedési, hírközlési és energiaügyi miniszter: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Megjelentek! Köszönöm a szót, de mindjárt átadnám Vágó úrnak a szót, aki részletesen felkészült arra, hogy beszámoljon az egyes lépésekről.
ELNÖK: Ő adta az engedélyt?
HÓNIG PÉTER közlekedési, hírközlési és energiaügyi miniszter: Tessék?
ELNÖK: Ő adta az engedélyt személy szerint? Tessék parancsolni.
VÁGÓ JÓZSEF légiközlekedési igazgató (Nemzeti Közlekedési Hatóság): Köszönöm, elnök úr. Személy szerint az engedélyt nem adom ki, ez egy hivatali szervezet, egy közigazgatási szervezet, és ennek az eljárási rendjében az ügyintéző bizonyos jogosultságokkal bír, de természetesen a felelősség a szervezet vezetőjéé, és elsőfokú hatóság vezetőjeként nyilvánvalóan az az én személyes felelősségem, hogy milyen engedélyeket ad ki a hatóság.
Ha megengednék, akkor nagyon röviden összefoglalnám a történéseket. A külföldi állami légi járművek magyar légtérbe történő berepülését a légiközlekedési törvény, illetve a magyar légtér igénybevételéről szóló 4/98-as kormányrendelet szabályozza. A légügyi hatóság ennek megfelelően alakította ki az eljárási rendjét, és ennek az eljárási rendnek megfelelően folytatta le az eljárást. Március 1-jén történt meg az engedélykérelem benyújtása a kormányrendeletben meghatározott formanyomtatvány kitöltésével, szabályosan. Az engedélyt Izrael Állam Budapesti Nagykövetsége nyújtotta be a Külügyminisztériumhoz. A Külügyminisztérium ezt az engedélyt továbbítja a hatósági engedélyt kiadó Légiközlekedési Igazgatóság, a légiközlekedési hatóság felé, amely a szükséges koordinációt végrehajtja.
Amennyiben az engedélyeztetés megtörtént, és a szakhatósági hozzájárulások beérkeztek, ezt követően a légiközlekedési hatóság tájékoztatja a Külügyminisztériumot erről, megadja a diplomáciai engedélyének a számát, ami a repülési engedélyhez, az azonosításhoz szükséges. Ezt követően a Külügyminisztériumon keresztül történik továbbításra a kérelmező felé az engedély.
Jelen pillanatban is ezt az eljárási rendet követtük, az engedélykérelem beérkezését követően a hatóságom megvizsgálta azokat a feltételeket, amelyeket a jogszabály előír. Tekintettel arra, hogy az útvonalrepülés kérelmében feltüntetésre került az, hogy Budapest Ferihegyi nemzetközi repülőtéren a légi jármű egy "touch and go"-nak nevezett megközelítési eljárást kíván lefolytatni, ezért ezt az információt természetesen megosztottuk a Budapest Airport operatív repülésirányítási központjával is, és gyakorlatilag miután mindenhonnan megkaptuk a szükséges hozzájárulásokat, az engedély kiadásra került még március 1-jén.
Köszönöm.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Az egy rutineljárás, hogy azonnal kiadják egy nap vagy fél nap alatt az engedélyt?
VÁGÓ JÓZSEF légiközlekedési igazgató (Nemzeti Közlekedési Hatóság): Elnök úr, a jogszabály meghatározza, hogy milyen eljárási határidőket kell betartani a hatóságnak. Ezek az eljárási határidők 90 nap, 7 nap, 3 nap, illetve sürgős esetek is lehetnek. A gyakorlati megvalósításban ez nem kirívó, ilyenek előfordulnak, és természetesen akceptálnunk kell, különös tekintettel akkor, ha állami repülések, mondjuk, egy magas rangú személyt, kormányfőt, miniszterelnököt vagy államfőt, bárkit érintenek. Nyilvánvalóan az érintett szervek a szükséges rugalmassággal és kellő gyorsasággal járnak el. Vannak rendkívüli esetek, és ezt mi próbáljuk kezelni. Nem szeretnénk olyan helyzetbe hozni senkit, hogy magyarázkodni kelljen azért, hogy miért nem adtunk ki egy engedélyt időben.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Ha megengedi, akkor mielőtt továbbmennénk, egy nagyon fontos kérdés elhangzott, és azt nem szeretném, ha megkerülnénk, a sajtót is bejárta, és nagyon komoly nyilatkozatok voltak ebben az ügyben, és szeretném, ha világosan állást foglalnának azok, akik az alapengedélyt kiadták első fokon. Kit tájékoztattak az engedély kiadásakor? A Külügyminisztériumot, ez világos. Tájékoztatták-e a Honvédelmi Minisztériumot, tájékoztatták-e esetleg bármelyik titkosszolgálatot? Mérlegeltek-e nemzetbiztonsági kockázatot? Szeretném, ha ezeket itt már elöljáróban abszolút pontosítanánk.
VÁGÓ JÓZSEF légiközlekedési igazgató (Nemzeti Közlekedési Hatóság): Köszönöm. A jogszabály alapján, a 4/98-as kormányrendelet alapján a honvédelmi miniszter tájékoztatását nem írja elő a jogszabály. Ez elhangzott az elnök úr részéről, ezt szeretném tisztázni. A Magyar Honvédség illetékes szolgálatait mi tájékoztattuk erről, azt hiszem, majd a honvédelmi tárca részéről kapnak részletes információt. A szolgálatokkal pedig van egy kialakult együttműködési gyakorlat, és ennek megfelelően jártunk el.
ELNÖK: Köszönöm. (Jelzésre:) Bocsánat, a Külügyminisztérium először, utána mindenkinek kérdésre van lehetősége.
SZABÓ VILMOS külügyminisztériumi államtitkár: Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Bizottság! Hölgyeim és Uraim! Ahogyan elhangzott, március 1-jén érkezett Izrael budapesti nagykövetségéről faxon keresztül két berepülési engedély iránti kérelem a Külügyminisztériumba a biztonsági, informatikai és távközlési főosztály futár- és repülésbiztonsági osztályára.
A Külügyminisztériumban az eljárási rendnek megfelelően megvizsgáltuk, hogy a kérelem tartalmaz-e, vagy feltételez-e, vagy lehetséges-e olyan helyzet, hogy veszélyes anyagot, fegyverzetet, nukleáris vagy más sugárzó anyagot, robbanóanyagot vagy egyéb bármilyen veszélyes anyagot tartalmaz-e ez. Megállapítottuk, hogy ilyenről nincsen szó. Ezt követően a törvényes előírásoknak megfelelően haladéktalanul továbbítottuk a kérelmet a Nemzeti Közlekedési Hatóság Légiközlekedési Igazgatóságának, és ahogyan szintén az előttem szóló elmondotta, még aznap az engedély visszaérkezett a Külügyminisztériumba, és a Külügyminisztérium tette a dolgát, továbbította az engedélyt a kérelmezőhöz Izrael budapesti nagykövetségén keresztül. Ez az, amiről én be tudok számolni a tisztelt bizottságnak.
Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Honvédelmi miniszter úr?
DR. SZEKERES IMRE honvédelmi miniszter: Köszönöm szépen, elnök úr. Én négy tényt kívánok a bizottságnak elmondani. Az egyik tény, hogy megerősítem az eddig elhangzottakat: a ma érvényben lévő törvények értelmében sem a Honvédelmi Minisztérium, sem a Magyar Honvédség nem része az engedélyezési folyamatnak. Az, hogy ez jó vagy sem, egy fontos és értelmes vita lehet. A Honvédelmi Minisztérium elkészített egy olyan javaslatot, amely katonai légügyi hatóságot hozna létre, és ezt a javaslatot a választások után beiktatandó kormány honvédelmi miniszterének át fogom adni mérlegelésre.
A kormány természetesen vizsgálja azt, hogy követett-e el valaki hibát az engedélyezés során, és van-e szükség jogszabály-módosításokra, ez a javaslat, ez a vizsgálat a kormány elé fog kerülni. Én honvédelmi miniszterként az általam elrendelt vizsgálat alapján kijelenthetem a bizottságnak, hogy a Katonai Biztonsági Hivatal és a Katonai Felderítő Hivatal hozzájárulását most nem kérték ki, ebben a vonatkozásban a vizsgálat eredményei teljesen egyértelműek voltak.
Második tény: szeretném teljesen világossá tenni Kontrát képviselő úr kérdései alapján és a sajtóban megjelent nyilatkozatok alapján is, hogy a magyar légteret a Magyar Honvédség maradéktalanul ellenőrizte és ellenőrzi. Szeretném teljesen világossá tenni, hogy minden állami repülő esetében - most is - az eljárás az, hogy ha megkapják azt a repülési engedélyt, amelyet a hatóság kiad, tehát megkapják a tájékoztatást a repülésről, ezt feldolgozzák, és ez alapján a Légtérellenőrző Ezred, az 54. számú ezred, amelynek ez feladata, mikor belép a gép, azonosítja, folyamatosan figyelemmel kíséri a gép repülését, mozgását, és rögzíti adatait. Így történt ez most is, mint minden esetben egyébként: folyamatosan kapcsolatban álltak a civil légiirányítási hatósággal, irányítással is.
Az ezred által megkapott információk alapján a CRC, az 1. Légi Irányító Központ a repülés végrehajtását folyamatosan figyelemmel kísérte, s megállapította, hogy a benyújtott és az engedélyezett repülési tervhez képest eltérés nem volt tapasztalható, a repülőgépek a megadott időben és útvonalon repültek. Ebből következően a honvédelmi törvény alapján a Magyar Honvédség légvédelmi készenléti erőinek beavatkozására sem szükség, sem lehetőség nem volt, erre ugyanis akkor kerül sor, ha légtért vagy repülési szabályt sértenek, vagy ilyen szabálysértést állapítanak meg.
Szeretném tájékoztatni a bizottságot arról is, hogy a repülést a NATO illetékes szervei és az Eurocontrol is figyelemmel kísérte, részükről sem érkezett olyan jelzés, ami beavatkozást válthatott volna ki. A napi jelentés, amely összefoglalja a napi történéseket, egyébként március 17-én, amikor ez a repülés történt, 77 külföldi repülő légtér-igénybevételét regisztrálta és adta le a megfelelő parancsnokságnak. Megalapozatlan tehát minden olyan kijelentés, amely az elmúlt napokban elhangzott, hogy a Magyar Honvédség nem ellenőrzi a légteret, vagy nem tudott erről a repülésről.
Azt én kétségkívül kínosnak tartom, hogy tanácsadói kellemetlen helyzetbe hozták Orbán Viktor urat, a Fidesz-KDNP elnökét, amikor a Blikkben kijelentette, hogy a Magyar Honvédség nem ellenőrzi a légteret. Még kínosabb, hogy ezért arra a téves következtetésre jutott, hogy az engedéllyel rendelkező, több NATO-tagállamot is érintő útvonalrepülést végző izraeli gépeket le kellett volna szorítani, vagy ki kellett volna szorítani.
ELNÖK: Nem ezt mondta.
DR. SZEKERES IMRE honvédelmi miniszter: Magyarország nemzetközi tekintélye rendült volna meg, ha a Magyar Honvédség egyébként törvényellenesen ilyen műveletet hajtott volna végre.
Harmadik tény: az izraeli gépek négy NATO-tagállamot érintő útvonalrepülését mindegyik szövetségesünk engedélyezte ugyanolyan feltételekkel. Ezek a feltételek a NATO-val együttműködő mediterrán országokra vonatkoznak. Ezek az országok: Algéria, Egyiptom, Izrael, Jordánia, Mauritánia, Marokkó és Tunézia. Ez az úgynevezett mediterrán dialógus, amely a NATO-val nemzetközi egyezményt kötött. Bulgária, Románia és Törökország külön nyilatkozatot is kiadott a repülésről, miután sajtóhírek jelentek meg itt, Magyarországon, ismertetve a nyilvánossággal ezeket a feltételeket. Tehát nem csupán Magyarország, hanem három NATO-szövetségesünk is hozzánk hasonlóan járt el.
Azt gondolom, hogy éppen ezért kár volt, hogy a Fidesz és a Kereszténydemokrata Néppárt politikusai választási kampánytémává tették, hiszen Magyarország biztonságát nem kockáztatta semmi, és azt gondolom, az meg érthető és egyértelmű, ha a Jobbik nyilatkozatát nézem, hogy az a tény önmagában, hogy izraeli gépekről volt szó, indulatokat váltott ki. Megjegyzem egyébként, hogy a magyar-izraeli katonai kapcsolatokról szóló alapegyezményt Antall József kormánya kötötte 1993-ban, Für Lajos honvédelmi miniszter és Jichak Rabin védelmi miniszter írta alá ezt a megállapodást.
A negyedik tény: Magyarország légterét 2009-ben 20439 esetben használták állami-katonai célra, és minden esetben a Magyar Honvédség maradéktalanul eleget tett a feladatának, őrizte és biztosította a szuverenitásunkat és biztonságunkat, és ha szükséges volt, közbeavatkozott. Ebből a 20439 repülésből NATO- és európai uniós tagállamok 19717 esetben hajtottak végre repülési manővert, beleértve átrepülést, leszállást vagy ehhez hasonló útvonalgyakorlatot. 722 esetben más államokról volt szó, amelyek vagy békepartnerségi megállapodást kötöttek a NATO-val vagy a mediterrán dialógushoz hasonló nemzetközi egyezményt. A 722 egyéb típusú repülésből 47 repülést hajtottak végre a mediterrán országok, ebből 20-at Izrael. A végrehajtott repülési feladatokat minden esetben megfelelő engedéllyel, a Külügyminisztérium és a Nemzeti Közlekedési Hatóság engedélyével hajtották végre.
Tisztelt Honvédelmi és Rendészeti Bizottság! Ezeket az adatokat önök is ismerik pontosan és részletesen, teljes mértékig, hiszen minden hat hónapban honvédelmi miniszterként én az előző hat hónapról írásos jelentést terjesztek fel a Honvédelmi és rendészeti bizottságnak, amelyet a bizottság megkap - 2009. július 6-án az első félévről, 2010. január 11-én a második félévről -, a Honvédelmi Minisztérium tehát teljes mértékben eleget tesz a tájékoztatási kötelezettségének is. Ezért tehát teljesen megalapozatlannak tartom azokat a kijelentéseket, amelyek arról szóltak, hogy a Magyar Honvédség nem látja el megfelelően a feladatát, sőt, szeretném világossá tenni, hogy visszautasítom ezt, a Magyar Honvédség a nap 24 órájában megfelelő eszközökkel rendelkezik, s megfelelő módon biztosítja az ország légterét.
A vezérkari főnök úr erről önöknek egy nagyon rövid tájékoztatást most az én szavaim kiegészítéseként meg fog adni.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Mielőtt továbbmennénk, miniszter úrnak nem nagyon értem ezt a vehemens fölszólalását, már ami más politikai pártok tevékenységét illeti, mert azt gondolom, hogy az országgyűlési képviselőknek nemcsak joguk, hanem kötelességük is, hogy az ország biztonságának garantálását nyomon kövessék. Ha egy parlamenti képviselő kérdéseket tesz föl, azért nem provokálni kell - mert azt gondolom, hogy ön itt most politikai értelemben provokálta a jelenlévő ellenzéki pártokat -, hanem értelmesen meg kell válaszolni, és mondjuk, tisztázni kell, hogy ebben mi a kormány felelőssége, mi a Honvédelmi Minisztérium felelőssége, és mi a közlekedési minisztérium felelőssége. Ez ideig erről még nem sokat hallottunk.
Arról hallottunk, hogy a Honvédelmi Minisztériumot nem tájékoztatták, arról hallottunk, hogy a Katonai Biztonsági Hivatalt nem tájékoztatták, holott az a törvény és az a kormányrendelet, amely a légtér igénybevételéről rendelkezik, tételesen tartalmazza, hogy kiket kell tájékoztatni. Itt eddig az önök szájából még csak törvénytelenségekről hallottunk, és politikai provokációról az ön szájából. Én azt szeretném, ha a tényekről beszélnénk a bizottsági ülés hátralévő részében, és az, hogy ki melyik politikai pártban mit gondol, talán legyen egy másik fórumnak, mondjuk, április 11-ének a mérlege és eredményességének a konzekvenciák levonására alkalmas időpontja.
Ami pedig Orbán Viktort illeti, én úgy gondolom, hogy a Magyar Köztársaság volt miniszterelnöke felelősen nyilatkozott, nyilván ismeri azokat az eljárási szabályokat, amelyek az ország irányítására vonatkoznak. Nem vonnám kétségbe, hogy találkozhatott olyan helyzettel, amely adott esetben mérlegelést igényelt a kormányfőtől vagy az akkori katonai vezetéstől, és ha valaki szó szerint próbálja citálni, mert nagyon jó sajtósa van, aki abszolút tisztességesen, korrektül és következetesen nyilatkozott az elmúlt négy esztendőben, érdemes volna ennek utánanézni. Ha valaki korrektül és tételesen előveszi azokat a szavakat, akkor azt gondolom, hogy a volt miniszterelnök úr árnyaltan fogalmazott.
Most Kontrát képviselő úrnak adnám meg a szót, köszönjük az eddigi tájékoztatást, ő szeretne kérdezni már nagyon régóta, azt gondolom, hogy a vezérkari főnök úr tájékoztatására is lesz alkalom még, hogy meghallgassuk. Most az alapkérdések tisztázásán jussunk túl, utána jönnek a technikai részletek.
Kontrát képviselő úr!
DR. KONTRÁT KÁROLY (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Bizottság! Hölgyeim és Uraim! Még mindig nem kaptunk a lényeges kérdésre választ: mit kerestek itt az izraeli gépek? Maszatolás, mellébeszélés folyt eddig, és úgy, ahogy az elnök úr mondja, provokáció.
De hadd menjünk sorban. Vágó úrtól kérdeznék először: milyen céllal, konkrétan milyen gépekre vonatkozóan és milyen időpontra kért az izraeli nagykövetség a berepülést illetően engedélyt? Mert ezt megint nem hallottuk, hogy általában, vagy egy évre, vagy milyen határidőre szólt, vagy konkrétan március 17-ére szólt ez a berepülési engedélykérelem, mert erről ön nem szólt, nem tudom, mi az oka. Ez lenne az egyik kérdéssor.
És továbbra is kérdezem, akit illet, aki tud válaszolni: mit kerestek itt az izraeli gépek, tessék már mondani, hölgyeim és uraim. Mert a magyar emberek erre kíváncsiak, hogy mit kerestek itt a gépek. (Dr. Gál Zoltán közbeszólása.) Ha ezt nekem valaki megmondja, azt gondolom, hogy nemcsak én nyugszom meg, hanem a magyar emberek is megnyugszanak, ha olyan választ kapnak természetesen.
Miniszter úr, én a következőt szeretném kérdezni. Ha ennyire minden rendben van, ha ennyire hibátlan volt itt minden, mint ahogy ön négy pontban elmondta nekünk pontról pontra tételesen, hogy itt minden rendben volt, azt nem számítva, hogy sem a honvédelmi miniszter nem tudott róla, sem a Katonai Biztonsági hivatal, sem a Katonai Felderítő Hivatal, tehát csak a legkompetensebb személyek és szervezetek nem tudtak róla, különben minden rendben van. Nem akarom bagatellizálni, tudnék mondani hasonlatot, hogy mire hasonlít ez, de ez egy nagyon komoly dolog, és nem teszem meg. Tehát ha csak a legfontosabb szervezetek, akik a Magyar Köztársaság védelmi képességének biztosítása, illetve védelme érdekében eljárni hivatottak és kötelesek, csak ők nem tudtak róla, akkor ki tudott róla?
És ha minden rendben volt, ezt nem számítva minden rendben volt, akkor miniszter úr, mi okozta ezt a zűrzavart? Mi okozta azt a helyzetet, hogy a miniszterelnök vizsgálatot rendelt el? Mert, ha minden rendben lett volna, akkor miért rendel el vizsgálatot a miniszterelnök úr, igaz? És ön is először zavartan nyilatkozott, nem tudott róla, hát nézzük meg - valóban vissza lehet nézni a sajtószemlét -, mi okozta a zűrzavart, miniszter úr? Kérem, erre válaszoljon, illetőleg arra is, hogy mit kerestek itt az izraeli gépek.
ELNÖK: Köszönöm szépen. (Jelzésre:) Mindjárt, sorban megyünk. Vágó úrhoz érkezett az első kérdése Kontrát képviselő úrnak, Mécs képviselő úr is jelezte egyébként, hogy kérdezni kíván, és Nyitray képviselő úr is jelentkezett már, és Keleti képviselő úr is jelentkezett, csak hogy a sorrendet rögzítsük.
Szeretném világossá tenni, hogy abban a kérdésben, ha nem önnek, akkor Hónig miniszter úrnak állást kell foglalnia, hogy a 4/1998-as kormányrendelet értelmében, a magyar légtér igénybevételéről szóló kormányrendelet értelmében ennek az engedélynek a kiadása, az engedélyezési eljárás lefolytatása, a szükséges értesítési eljárás megtétele a jogszabálynak megfelelően történt vagy sem.
Hol vannak azok az írásbeli értesítések, amelyeket a Külügyminisztériumnak, illetve a Nemzeti Közlekedési Hatóságnak kell küldeni a Nemzetbiztonsági Hivatalnak, az Információs Hivatalnak, a Katonai Felderítő Hivatalnak, a Katonai Biztonsági Hivatalnak? Ezek a dokumentumok hol vannak? Mikor tudjuk megnézni, hol lelhetőek föl, mikor lehet ebbe betekinteni, és ha vannak ilyen dokumentumok, az érintett titkosszolgálatok mit tettek?
Szeretném azt megkérdezni a Külügyminisztérium képviselőjétől, hogy amikor érkezik egy ilyen igény - ahogy hallottuk, ez rendszeresen előfordul -, akkor mérlegelik-e ennek a nemzetbiztonsági kockázatát? Veszi-e Magyarországon valaki a több tízezer állami alkalmazottból a fáradságot, hogy megnézze, hogy ezek minek jönnek, mit csinálnak, hoznak, visznek, egyáltalán mi van? Vagy erre nincs idő, pénz és energia, az adófizetők pénzéből nem futja rá? Elvileg a törvény azt mondja, hogy kellene, mert gondolom, azért kell a Nemzetbiztonsági Hivatalt, az IH-t, a Katonai Felderítő Hivatalt és a Katonai Biztonsági Hivatalt értesíteni, mert gondolom, ennek a négy titkosszolgálatnak az lenne a dolga, hogy mérlegelje az ilyen típusú repüléseknek a nemzetbiztonsági kockázatát.
Szeretném, ha ma önök tudnák azt tisztázni, hogy törvényes volt-e. Hónig miniszter úrtól kérdezem: az ön megítélése szerint, a Magyar Köztársaság kormányának tagjaként törvényes volt-e az engedély kiadása, ha nem, akkor milyen következményei lesznek? És kérdezem a Külügyminisztérium képviselőjétől, hogy ki mérlegeli ennek a célszerűségét és az ország biztonságára gyakorolt hatását? Kontrát képviselő úr mellett ezek a kérdések voltak.
Mécs képviselő úr és utána válaszkör következik.
MÉCS IMRE (MSZP): Tisztelt Elnök Úr! Először egy ügyrendi dolgot szeretnék kérni, hogy a kedves kamerázó kollegák egyszerűen lehetetlenné teszik, hogy lássam a meghívott vendégeinket. Ez mégiscsak a magyar honvédelmi bizottságnak az ülése és nem egy médiaesemény úgy, ahogy ezt egyesek szeretnék. Tehát kérem másodsorban, és ez is ügyrendi, hogy az elnök úr tárgyilagosan vezesse az ülést, esküjéhez híven, és ne vizsgálóbíróként működjön itt egy olyan esetben, amikor mindnyájunk nevében kell beszélnie, és egész egyszerűen önkényesen adja meg a szót, önkényesen ítélkezik, dönt, tesz fel kérdéseket. Ez nem felel meg annak az ideálképnek, amit én alkotok a bizottsági elnöki funkcióról, és nem is felel meg az ön esküjének. Tehát ezt szerettem volna mondani.
A kérdéseim ezzel kapcsolatban - és hadd reagáljak az ön szubjektív felszólalására.
ELNÖK: Én csak kérdeztem.
MÉCS IMRE (MSZP): A honvédelmi miniszter úr világosan megmondta, hogy van a törvények és a rendelkezések között egy jelentős hézag, hogy nem kötelesek a honvédelmi szerveket értesíteni. Ezt orvosolni kell, és ilyen szempontból az ülésünket hasznosnak is tartom. A miniszter úr elmondta azt, hogy mivel rövid az idő, az utódjának a választások után előkészítetten ezt a témakört ismertetni fogja, ha jól értettem. (Dr. Szekeres Imre bólint.) Tehát a kivezető út is megvan. Nyilvánvalóan korrigálni kell a dolgokat, és erre hajlamos is a kormány.
A harmadik dolog: én nem tartom elegáns dolognak, hogy egy olyan pártszövetség, amely minden közvélemény-kutató szerint biztonságosan nyerni fog a választáson, nem tud elegánsabban viselkedni és tárgyilagosan, amilyen a Honvédelmi és rendészeti bizottságban régóta szokás sok cikluson keresztül, hogy tényleg az ország érdekét, a biztonság érdekét, a haza érdekét figyelembe véve döntünk és nem saját pártpreferenciáinknak megfelelően. Ezt a szellemet hiányolom, és sajnálom, hogy most ez megbomlott, holott olyan kérdésről van szó, amit ki kell javítanunk, amit rendbe kell hoznunk, és az ország biztonsága érdekében szükségesek közbelépések a nem teljesen koherens rendelkezések körében. Én úgy látom, hogy a kormány szervei a lehetőségekhez képest jól jártak el, és maga a honvédelmi miniszter, akinek talán a legnagyobb a puvoárja ebben a kérdésben, javasolta ennek a kérdésnek a megoldását.
Azt javaslom a tisztelt bizottságnak, hogy konstruktív módon, építő módon ezzel a részével foglalkozzunk, hogy hogyan lehet megoldani, és mit javasolunk a következő kormánynak.
Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Az ügyrendi jellegű megjegyzése kapcsán arra szeretném kérni a sajtó képviselőit, hogy tegyék lehetővé Mécs képviselő úr tájékozódását a teremben, tehát ha azokat a kameraállványokat egy picit hátrébb vinnék, nem tudom, erre van-e lehetőség, akkor talán segítenének a képviselő úrnak a tisztán látásban. (Mécs Imre: Nem kellékek vagyunk itt, hanem a bizottság van itt, és beengedjük a sajtó képviselőit, hogy végezzék a munkájukat, de nem akadályozhatják a mi munkánkat.) Mindig tisztelettel hallgatom képviselő urat, már sokszor elmondtam önnek, hogy ennek mi az oka, ezért igyekeztem elnöki jogkörben eljárva lehetőséget is teremteni arra, hogy ön tisztán lásson, és szemébe tudjon nézni az érintetteknek. A többi megjegyzése, miután az pártpolitikai jellegű volt, azt gondolom, nem érdemel reagálást.
Szeretnénk most a kérdésekre választ adni, utána Nyitray és Keleti képviselő úr következik.
Parancsoljon, Hónig miniszter úr!
HÓNIG PÉTER közlekedési, hírközlési és energiaügyi miniszter: Először Vágó úr válaszol a kérdésekre, aztán én következem.
ELNÖK: Parancsoljon!
VÁGÓ JÓZSEF légiközlekedési igazgató (Nemzeti Közlekedési Hatóság): Köszönöm szépen, elnök úr. Az első kérdésre a válaszom, hogy egyszeri berepülési engedély kiadására került sor. Ez nem egy biankó engedély, hanem konkrét időpont megjelölésével, konkrét útvonalra, konkrét célból. Ezt a 4/1998-as kormányrendelet melléklete tartalmazza, ezt nyújtották be, ezt töltötték ki. A repülés ennek megfelelően történt.
Tehát én azt tudom mondani - el is hoztuk, itt van a teljes dokumentáció -, elnök úr kérésének is maximálisan eleget tudunk tenni, tehát betekintést tudunk nyújtani a bizottság tagjainak ebbe a dokumentációba, ezzel semmiféle gond, akadály nincs, nem akarunk semmit leleplezni vagy elleplezni.
Ami fontos, gondolom, ismerik a kérelem adatlapjának a tartalmát, ebben van, illetve a 4/1998-as kormányrendeletnek is van egy paragrafusa, ami a veszélyes árukra, fegyver, lőszer és egyéb felderítő eszközök használatára vonatkozik, ami kizárólag egyszeri engedéllyel történhet, és külön engedélyköteles. Erre vonatkozóan minden kérelembenyújtó nyilatkozik. Ebben az esetben is ez megtörtént, tekintettel arra, hogy ez a rubrika kitöltésre került. Ahogy ez elhangzott korábban - és erről majd szerintem Tömböl úr fog még néhány szót ejteni -, a többi NATO-tagországban is ennek megfelelően történt a repülés. Ezzel összefüggésben én nem látok problémát.
Ami arra vonatkozott, hogy az engedélyezés és eljárás rendje hogy zajlott le: a kérelem benyújtása az izraeli fél részéről szabályosan történt, mint azt már említettem. A Külügyminisztérium szabályosan továbbította ezt a kérelmet, és szabályosan csatolta hozzá a diplomáciai engedélyeztetéshez szükséges, külpolitikáért felelős miniszter hozzájárulását. Ezt követően tényszerű, hogy a nemzetbiztonsági szolgálatok tájékoztatása ebben a konkrét esetben nem történt meg. Ennek több oka van. Az egyik legfontosabb ok maga a jogszabály alkalmazása. Gondolom, önök is tudják - illetve a jogszabály száma is ezt egyértelművé teszi -, hogy ez egy '98-ban kiadott kormányrendelet, amelynek volt egy módosítása. Gondolom, önök is tudják, hogy 2004. május 1-jétől kell a nemzetbiztonsági szolgálatokat - mind a katonai, mind a polgári szolgálatokat - megkeresni hozzájárulás-kéréssel. Az eltelt időszakban kialakult egy gyakorlat valamennyi érintett beleegyezésével, tudtával, amely arra vonatkozott, hogy a kérelmezés során azokat az engedélykérelmeket, amik egyértelművé teszik, hogy ezzel kapcsolatban semmiféle nemzetbiztonsági kockázat nincs, a szolgálatoknak hozzájárulás-kérésre nem küldjük meg. Ezt mindenki elfogadta a szolgálatok részéről, ez a kialakított gyakorlat, ez működik most.
Ez nem azt jelenti az én megítélésem szerint - természetesen lehet így is értékelni -, hogy jogszabálysértést követünk el, hanem azt, hogy van egy rossz jogszabályi rendelkezés, amely rossz jogszabályi rendelkezést nem tud egyetlen résztvevő sem betartani. Én erre vonatkozóan jogalkalmazó vagyok, próbálom a tevékenységet a jogszabályoknak megfelelően folytatni, de lenne egy kérdésem, ha megengedik.
ELNÖK: Nem.
VÁGÓ JÓZSEF légiközlekedési igazgató (Nemzeti Közlekedési Hatóság): Köszönöm szépen, akkor elnézést...
ELNÖK: Ne haragudjon, ez a Magyar Országgyűlés. Ha megengedi, itt mi megpróbálunk... A Magyar Országgyűlésnek - bizonyára ismeri - az az egyik rendeltetése, hogy a végrehajtó szerveket, az állam végrehajtó szervezeti struktúráját ellenőrizze, ennek jegyében megpróbálunk kérdéseket feltenni. Ez nem az a műfaj, ahol a végrehajtó szervezet képviselői visszakérdeznek.
De ha már kérdésről van szó: jól értem, hogy ha én nem tudok adót fizetni, akkor nekem nem kell? Mert most azt tetszett itt az előbb levezetni elvi alapon, hogy ha én nem tudok adót fizetni, akkor nem kell, mert nem jó a jogszabály. Tehát önök 2004 óta a kormányrendeletet nem tartják be valamiféle szobaalkunak az értelmében?
Ne haragudjon, azt mondja, hogy ha előzetesen úgy tűnik, hogy nincs nemzetbiztonsági kockázat, akkor nem kell a hozzájárulás. Ki dönti el, hogy van-e nemzetbiztonsági kockázat? Magyarázza el! Ön dönti el a szobájában? Vagy ki dönti el? Ki dönt arról, hogy kell vagy nem kell katonai titkosszolgálati kontroll? Nevezze meg azt az embert itt, most, legyen szíves, aki ezekben a kérelmekben egy személyben dönt, és eldönti, hogy van-e nemzetbiztonsági kockázat vagy nincs! Legyen szíves, itt, most nevezze meg!
VÁGÓ JÓZSEF légiközlekedési igazgató (Nemzeti Közlekedési Hatóság): Köszönöm. Elnézést kérek, elnök úr. Természetesen ilyen személyt nem tudok megnevezni. Én tájékoztatást adtam őszintén arról, hogy milyen eljárás folyt a hatóságnál. Úgy gondolom, hogy ennél többet én a magam részéről nem tudok ehhez a kérdéshez hozzátenni.
ELNÖK: Miniszter úr!
HÓNIG PÉTER közlekedési, hírközlési és energiaügyi miniszter: Én azt gondolom, teljesen egyértelmű, hogy az érvényben lévő jogszabályokat nem tartották be ennél az eljárásnál. Ezt az esetet olyan dologhoz hasonlítanám, amikor egy parkban kiépítik az utakat, és aztán a közönség kitapos magának a füvön egy másik ösvényt, mert így tud működni, ami természetesen nem helyes. Ezzel kapcsolatban a Közlekedési Hatóság elnöke elindította a vizsgálatot, nyilvánvalóan meg fogjuk vizsgálni, hogy ki milyen hibát követett el, mi ennek a súlya, és mik ennek a következményei. De én azt gondolom, ennél még fontosabb az, hogy a jogszabályi környezetet kell megfelelően a mindennapi élethez illeszteni, és ezzel kapcsolatban is a munkákat el kell végezni.
ELNÖK: Megpróbálom Mécs képviselő úr intelmeit megtartani, de azt gondolom, hogy ez - pártállástól függetlenül -, amit ön mondott, miniszter úr, nehezen elképzelhető, hogy a Magyar Köztársaság kormányának minisztere azt mondja, hogy ez úgy van, mint a parkban, amikor kitapossuk az ösvényt. Az önök magatartását kellene példának tekinteni egy országban. Hogy várják el a jogkövető adófizetői magatartást, ha önök saját maguk a kormányrendeleteiket nem tartják be?
Miniszter úr, akkor azt szeretném öntől megkérdezni: kezdeményezi a mai napon a Nemzeti Közlekedési Hatóság teljes vezetésének a leváltását vagy sem? Mert az ország nemzetbiztonsági érdekeiről van szó, amit senki nem ellenőriz, mindenki úgy jár be és ki, ahogy akar. Szeretném öntől megkérdezni: ön fölajánlja ma a lemondását?
HÓNIG PÉTER közlekedési, hírközlési és energiaügyi miniszter: A vizsgálatot elindítottuk, amikor a vizsgálat lezárul, nyilván akkor lehet ilyen jellegű döntéseket hozni, addig nem szeretnék így előzetesen állást foglalni.
ELNÖK: Volt kérdés még a Külügyminisztériumhoz és a Honvédelmi Minisztériumhoz is.
SZABÓ VILMOS külügyminisztériumi államtitkár: Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Elnök úr kérdésére szeretnék reagálni. A Külügyminisztérium - mint minden más ilyen típusú kérelem esetében - azt köteles megvizsgálni, hogy veszélyes anyagot, fegyverzetet, nukleáris vagy más sugárzó anyagot, robbanóanyagot, lőszert vagy egyéb, veszélyesnek tekintett eszközt vagy anyagot szállít-e. Ezt megtette most is - elhangzott az előzőekben is -, és erről az átküldött anyagban jelzést is tettünk, hogy megállapítottuk, hogy ilyet nem tartalmaz.
A kérelem haladéktalan továbbítása szerepel a törvényes előírásokban, hogy a Külügyminisztérium a kérelmet haladéktalanul továbbítja a Légiközlekedési Igazgatóságnak. Ezt tettük meg, és további mérlegelése, ahogyan ön mondta, nemzetbiztonsági mérlegelése itt most nem a Külügyminisztérium feladata. Mi azt a feladatot elvégeztük, amelyet előír a törvény.
ELNÖK: Szekeres miniszter úr, Kontrát képviselő úr kíváncsiságát, próbálja meg, kérem, kielégíteni, hogy miért jöttek ezek a gépek Magyarország légterébe. (Dr. Kontrát Károly: Ha tudja.)
DR. SZEKERES IMRE honvédelmi miniszter: Az útvonalrepülés egy olyan navigációs gyakorlat, amelyet rendszeresen végeznek különböző országok gépei, ebben az esetben szárazföldi repülés volt, ez a NATO légterében történt, négy országot érintett: Törökországot, Bulgáriát, Romániát és Magyarországot. Ilyen típusú útvonalgyakorlatokat, útvonalrepülést rendszeresen végeznek egyébként állami és katonai gépek. Ez az első.
A második, hogy mindez egy nemzetközi megállapodás keretében zajlik. Négy NATO-tagállamot érintett, egyformán jártak el ezekben az esetekben az engedélyezési eljárás során és az ellenőrzés során is.
A harmadik: szeretném teljesen világossá tenni - és örülök, hogy Kontrát képviselő úr nem értette az előbb a válaszomat, mert így megismételhetem -, hogy a Magyar Honvédség Légtérellenőrző Ezredét a hatóság az engedélyről értesítette. Külön dolog az engedélyezési eljárás - ez egyelőre nem feladata a Honvédelmi Minisztériumnak -, és egy másik dolog, hogy a kiadott engedélynek maradéktalanul érvényt kell szerezni és a légteret ellenőrizni. Tehát a Magyar Honvédség tudott róla, megkapta az engedélyt, miután azt kiadták, felkészült erre a feladatra, mint más ilyen típusú feladatra, végigkövette a repülési útvonalat, a magasságot, a manővereket, amelyeket végrehajtott, és miután kilépett a légtérből, átadta egy másik NATO-tagállam légi irányításának a gépet.
Ezt azért tartom fontosnak hangsúlyozni, mert még egyszer mondom, nem itt a bizottságban, hanem ezt megelőző napokban politikai nyilatkozatok hangzottak el arról, hogy nem tudott a repülésről a Magyar Honvédség, és hogy nem ellenőrizte. Tudott, figyelemmel kísérte, ellenőrizte, és természetesen bármilyen eltérés esetén a készenléti erők megfelelő módon reagáltak volna egy ilyen esetben. Ezt azért tartom nagyon fontosnak még egyszer hangsúlyozni, hogy a Magyar Honvédség maradéktalanul eleget tett a feladatának.
Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Most Nyitray, Keleti és Gál képviselő úr következik. Miniszter úrnak volt egy kérése Tömböl vezérkari főnök úr meghallgatását illetően. És nem tudom, miniszter úr nem kíván a Vágó úr által elmondottakra valamilyen szinten reagálni? Mert Vágó úr az előbb azt állította, hogy 2004 májusa után volt egy megegyezés a titkosszolgálatok - benne a katonai titkosszolgálat - és a közlekedési hatóság között, hogy aminek nincs kockázata, azzal nem kell foglalkozni, az mehet a szemétbe. Nem érzi ön felelősnek ebben az ügyben magát, hogy a katonai titkosszolgálatot nem kérte számon ebben az ügyben? Vagy nem gondolja, hogy erre valamit mondania kéne, hogy az ön egyik titkosszolgálata vagy az ön által felügyelt egyik titkosszolgálat így működött?
DR. SZEKERES IMRE honvédelmi miniszter: 2007-ig, amíg Katonai Légiirányítási Hivatal volt, a katonai titkosszolgálatok ezeket a minősítéseket elvégezték, 2005-ben 39 darabot, 2006-ban 18-at, 2007-ben 15-öt. Amikor tehát rendszerszerűen a Magyar Honvédség és a Honvédelmi Minisztérium kezelte az ügyet, a megfelelő kockázatelemzés megtörtént. Hogy azt követően a polgári titkosszolgálatok és a Nemzeti Közlekedési Hatóság milyen megállapodásra jutott, arról nincs ismeretem. Tény az, hogy a Nemzetbiztonsági Hivatal nem kérte ki sem a KBH, sem a KFH álláspontját most.
ELNÖK: Nyitray képviselő úr, Keleti képviselő úr, majd Gál képviselő úr következik.
NYITRAY ANDRÁS (Fidesz): Tisztelt Bizottság! Tisztelt Meghívott Vendégeink! Most abban a helyzetben vagyok, hogy minél bővebb lesz a tájékoztatás, annál több kérdés merül föl bennem. Amikor beültem ide, körülbelül fele ennyi kérdést tudtam volna föltenni, de most meghallgatva önöket, ha meg nem válaszolták volna, meg kollégáim közül néhányan nem tették volna föl azokat a kérdéseket, körülbelül húsz dolgot tudnék kérdezni. Éppen ezért ettől megkímélem önöket, hogy újra föltegyem ugyanazt a kérdést, bár van, amire változatlanul nem válaszoltak, azzal teszek kivételt.
Gyakorlatilag úgy látom, hogy itt az egész dolognak két sarokpontja van. Az egyik az, amit az előbb az egyik úr úgy fogalmazott, hogy rossz a törvény. Szeretném jelezni itt mindenkinek, nemcsak a meghívott vendégeknek, hanem mindannyiunknak, hogy jogállamban ilyen nincsen, hogy rossz a törvény. Mert a törvényt, amíg érvényben van, akkor is be kell tartani, ha úgymond - idézőjelben - "rossz." Ez a jogállamiság alapja.
Tehát nem lehet, ahogy miniszter úr mondta, kitaposni ösvényeket, nem lehet nagyvonalúan eltekinteni, hanem van arra lehetőség, és egy-egy minisztériumnak, akár állami hatóságnak kutya kötelessége, hogy ezt kellő hatékonysággal, illetve kellő intenzitással jelezze a törvényhozásnak, ha valamely törvény nem jól sikerült. Van ilyen, sokat, én is tudnék jó párat mondani, remélem, hogy sor is kerül majd ezeknek a fölülvizsgálatára. De én nem emlékszem rá, pedig én azóta ennek a bizottságnak tagja vagyok, a legelső döntést leszámítva, a 4/98-ast, mert akkor még nem voltam, de én nem emlékszem rá, hogy egyetlenegyszer ilyen kezdeményezés volt, különös tekintettel 2007 óta, amikor ez a nagyfokú lezserség polgárjogot nyert a katonaságnál, hogy ilyen kellemes képzavarba kerítsem magam. Azóta sem jött senki azzal, hogy hú, gyerekek, baj van, itt valamit módosítani kéne. Senki nem mondta. No, most jobb későn, mint soha, én is úgy látom, hogy ezen változtatni kell, meg is fogjuk tenni, remélem.
Viszont arra még mindig nincsen válasz, hogy tulajdonképpen milyen célból és milyen fölhatalmazással adták ki az engedélyt ezen gépek repülésére. Ez az útvonalrepülés egy nagyon kellemes, egyben teljesen semmitmondó fogalom, ez egy térképészeti földerítéstől kezdve, hogy úgy mondjam, ilyen kis laza, most jön egy új járat, egy új repülőjárat, civil járat, szeretné meghatározni, hogy merre célszerű mennie, sok minden benne van. De amennyire én tudom, ez a két gép, ami itt megfordult - bár egyesek szerint egy gép. Na, ebben is volt egy kis érdekes dolog, hogy a C130-ast összekeverték egy gyakorlatilag üzleti célra kialakított, körülbelül 20 főt szállítani képes sugárhajtású repülőgéppel, amiből mondjuk, egy C130-ban körülbelül 4 darab elférne, de kettő biztos. (???) Tehát itt már eleve - és ezt nem akárki mondta, nem akarok itt most néven nevezni senkit, aki bedobta a köztudatba ezt a szamárságot.
Azt viszont senki nem cáfolta érdekes módon, hogy ezek az üzleti gépek lényegében teljesen legálisan át vannak alakítva felderítő repülőgépekké, és olyan eszközökkel vannak - feltételezem, hogy nem bármikor ki- és beszerelhető módon - ellátva, amellyel sok mindent, maradjunk abban, sok mindent föl lehet deríteni, rádióadók, radarok működését, katonai kommunikációt és egyebet. Most nem akarok találgatni, nem vagyok abban a helyzetben, hogy ezt konkrétan tudjam.
Itt sokszor elhangzott ez a veszélyes anyag, mint kategória. Hát, már bocsánatot kérek, hírszerző berendezések, lehallgatók, előbb elsoroltak, ezek nem veszélyes anyagok? A nemzetbiztonságra nézve a legveszélyesebb anyagok, mert ráadásul ne mondja senki, hogy azt tudja bárki ellenőrizni, hogy ezek működtek vagy nem. Feltételezem, hogy azt mondták, hogy úttörő becsületszavunkra nem fogjuk őket bekapcsolni. És biztos, hogy nem kapcsoltak be semmit? Ezt tudják önök innen lentről ellenőrizni, van ilyen? Én nem állítom, hogy ez történt, csak az egész dolgot, ezeket a magyarázatokat erre komolytalannak érzem, mert nem azzal van a probléma, hangsúlyozom, sem a nemzetiségükkel, sem azzal, hogy van egy ilyenfajta repülés, hanem úgy látom, hogy ezt az egészet nem vették komolyan. A szokásos rutin szerint: jöttek, majd elmennek haza, semmi gáz, hadd szóljon a rock and roll. Szóval, körülbelül ilyen alapon döntöttek egy ilyen ügyben.
Engem az zavar, hogy semmi biztosíték nincs arra, hogy hasonló eset máskor, sokkal veszedelmesebb következményekkel járó, ahol netalántán nem is kelet felől, hanem más irányból jött - már nem akarok irányt sem mondani, mert még megvádolnak valami részrehajlással -, tehát olyan irányból jövő akciónak volt fedőszerve egy ilyen úgynevezett útvonalrepülés, ami még talán ennél sokkal veszélyesebb a magyar szuverenitásra, mint ami bekövetkezhetett volna, és bízom abban, hogy nem következett be, mert hiszen nem tűnik senki érdekének egy ilyenfajta egymás veszélyeztetése, tekintettel az államok közötti viszonyra.
Csak én azt gondolom, hogy az viszont tarthatatlan és elfogadhatatlan, amire elnök úr is utalt, hogy egy olyan repülőeszköznél, ahol még csak különösebb, hogy is mondjam, nagy-nagy hozzáértés sem kell hozzá, csak a bejelentőnek magának kutya kötelessége ezt jelezni, amelyiknél a katonai célú felhasználás primer fölhasználási mód. Ez nem egy üzleti célú kisrepülőgépnek volt az útvonalrepülése, hanem egy üzleti repülőgépből átalakított felderítő repülőgépnek volt egy valamilyen célú - arra vonatkozóan is találgatott a sajtó, hogy milyen célú - repülése, amire sok mindent lehet mondani, de azt nem, hogy ezt egy 3/b kategóriás hivatalnok eldöntheti, hogy ez a nemzetbiztonságra nézve mennyire veszélyes avagy veszélytelen. Ilyenből kihagyni a nemzetbiztonsági szolgálatokat, különös tekintettel a katonai szolgálatokat, arra azt lehetne mondani, hogy több mint bűn, hiba, de én most ebben az esetben inkább azt mondanám, hogy ez nem hiba, ez bűn. És ki tudja, hogy hány ilyen eset fordult elő, és ez sokkal lényegesebb, mint az, hogy most ebben a konkrét esetben mi történt.
Erről nem nagyon beszélnek, és szerintem nem is fognak tudni rá választ adni, hiszen, ha ilyen szinten gyalogoltak át a füvön a parkban a nem kitaposott úton, ki tudja azt utólag most már rekonstruálni, hogy az elmúlt években történt több száz átrepülésből és útvonalrepülésből hány volt hasonló. Szóval, hölgyeim és uraim, én azt hiszem, hogy ez sokkal komolyabb dolog annál, mint amilyennek ezt sokan gondolják, és ez egyáltalán nem politikai hovatartozástól függő dolog. Ebben ugyanúgy érezni kell a veszélyt annak, aki majd ide akar szavazni, meg annak, aki amoda akar szavazni. Az ország biztonsága, a nemzet biztonsága össznemzeti érdek, az soha nem pártpolitikai dolog. Ezt látom én itt nagyon lazán kezelve. A többi következtetést pedig már többnyire az előttem szólók elmondták, hogy minek kellene ebből következnie.
Köszönöm a szíves figyelmüket.
ELNÖK: Köszönöm. Keleti alelnök úr!
KELETI GYÖRGY (MSZP), a bizottság alelnöke: Köszönöm a szót. Sok kérdést megfogalmaztak képviselőtársaim. Én konkrétan azt szeretném megkérdezni, hogy ennek az úgynevezett egyszeri berepülési engedélynek a vizsgálatánál kiderült-e akár a lajstromszámból, akár másból, hogy egy katonai repülőgépről van szó. Nyilvánvaló, a repülőgép típusából nem mindig lehet következtetni, nem minden F-18-as. Tehát kiderült-e, hogy az izraeli hadsereg kötelékében lévő repülőgép?
A másik, hogy ebben az engedélykérésben szerepelt-e olyan, hogy a gépnek mi az alaprendeltetése nyilván a felszereléséből eredően, és hogy ebben a gépben vagy gépekben - most már én nem nagyon tudom, miről van szó - ezek a műszerek bent voltak, vagy nem voltak bent, nyilvánvalóan tehát, hogy működőképesek vagy nem működőképesek. Ezt azért kérdezem meg, mert én azt gondolom, hogy ha az ország légterébe egy idegen hadseregnek, nem szövetséges tagország hadseregének egy ilyen jellegű repülőgépe érkezik, akkor az minimum biztonsági kockázat, vagyis abban az értelemben tartom annak, hogy erről a honvédelmi tárcának az illetékes szerveit megítélésem szerint kellett volna értesíteni, attól függetlenül, hogy van egy olyan gyakorlat, hogy megegyeznek, hogy csak akkor, ha kell. Ebben az esetben megítélésem szerint kellett volna.
A másik, hogy van egy célrepülőtér megnevezés ebben az egyszeri engedélykérésben. Ebben szerepelt-e Budapest? Én nem nagyon értem ennek a bizonyos "touch and go"-féle manővernek a szerepét, illetve ez egy katonai manőver, ez általában a katonai repülők által alkalmazott abban a szituációban az én ismeretem szerint, ha például leszállni készülnek, és egy háborús időszakban, mondjuk, légitámadás éri a repülőtér betonját, tehát vissza kell emelkedni. Természetesen lehet egy polgári esetben is ilyen manőver, hiszen előfordul, hogy csak a földről veszik észre, hogy nem ment ki a futómű, és akkor újra emelkedni kell, de azért ez alapvetően egy katonai manővernek számít véleményem szerint. Tehát itt Budapest így volt megjelölve, hogy egy ilyen manőver végrehajtását szolgálja? Mert mintha az ön szavaiból azt vettem volna ki, hogy amikor ezt megtudták, akkor az LRI illetékesével konzultáltak, hogy ez végrehajtható-e, megítélésem szerint azért, hogy abban az időpontban nem zavarja-e a nemzetközi repülés forgalmát, végrehajtható-e, és utána ezek szerint nem célállomásként vagy cél repülőtérként volt Ferihegy megjelölve, hanem Magyarországról visszafordultak, és folytatták az útjukat.
Végül azt szeretném megkérdezni, hogy ez ügyben tettek-e kísérletet arra - nyilván ebben az egyszeri berepülési engedélyben nem kell rögzíteni, hogy milyen országokon jönnek át, de kideríthető, hogy valahonnan kell hogy jöjjenek, és erre legalkalmasabbnak Románia tűnt -, vagy van-e arra példa, hogy ilyen esetekben felveszik a kapcsolatot a szomszédos ország hasonló szervezetével. Mert én azt hiszem, hogy ebben az esetben is meg lehetett volna győződni arról, hogy ők hogy értik ezt a repülést, ők tartják-e ezt valamilyen nemzeti kockázatnak repülés tekintetében, és valószínűleg sok kérdést lehetett volna tisztázni abban az esetben, ha kiderül, hogy Románia bizonyos részleteket ismer, ezért engedélyezte, Bulgária hasonlóképpen, Törökország hasonlóképpen. Tehát, ha ők tudják, hogy ez nincs ellátva olyan eszközökkel, akkor valószínűleg a levegőben nem tudják ezeket az eszközöket felszerelni. Ebből az aspektusból kérdezem, hogy volt-e valami kapcsolatfelvétel.
Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm. Gál képviselő úr! Mielőtt átadom a szót, annyit szeretnék Szabó államtitkár úrtól megkérdezni, hogy az utóbbi napok eseményei, illetve az ellentmondásos nyilatkozatok kapcsán bekérették-e az izraeli nagykövetet a Külügyminisztériumba, és kértek-e tőle hivatalos tájékoztatást.
DR. GÁL ZOLTÁN (MSZP), a bizottság alelnöke: Köszönöm. Tisztelt Bizottság! Elöljáróban egy rövid megállapítást kénytelen vagyok tenni, most már nem pusztán az előzmények és annak a sajtóban való megjelenítése kapcsán, hanem a bizottságban elhangzottak után is. Megítélésem szerint egy teljesen felesleges hisztéria alakult ki az ügyben az országban, és azt is kénytelen vagyok megállapítani vagy feltételezni, hogy ez a hisztéria nem jött volna létre, ha nem izraeli gépekről van szó. Ennek bizonyítására vagy igazolására hadd emlékeztessem a tisztelt bizottságot, hogy évente húszezres nagyságrendben van ilyenfajta berepülés, és tudomásunk szerint még sehol semmi - engedélyezési eljárás ilyen-olyan formájától függetlenül - visszhangot nem kapott. Ez az egyik megállapításom, hogy felesleges, indokolatlan és speciális okok miatti hisztériáról van szó, amit jó lenne abbahagyni, mert ez senkinek nem használ.
A másik dolog, amit meg lehet állapítani, ha jól értettem itt az állami hatóságok képviselőit, hogy valóban történt egy formai jogszabálysértés, nevezetesen, hogy nem értesítették azokat a hatóságokat, amelyeket értesíteni kell ilyen esetben. Ennek kapcsán engedjenek meg nekem egy feltételezést, figyelemmel megint arra, amit a honvédelmi miniszter úr mondott, hogy húszezres nagyságrendű ilyen berepülés van. Nyilvánvalóan az elmúlt években ennél valószínűleg egy kisebb számról beszélhetünk, de több ezres nagyságrendről biztosan. Ez a bizonyos kormányrendelet, ami előírja a biztonsági szolgálatok értesítését, 2004-es, feltételezem, hogy az elmúlt években sem mindig értesítették a szolgálatokat, ami természetesen, mondom, egy hiba. Ha észlelték a hatóságok, hogy a jogszabály nem alkalmazható, nem ésszerű, akkor meg kellett volna változtatni, és nem valamifajta megegyezéses gyakorlatot létrehozni. Ezen vitatkozni nem lehet, azt hiszem, hogy ez negatív megítélést kíván.
A kérdés az, hogy ez a gyakorlat mennyire érintette az ország biztonságát, mert itt a kérdésekben meg a véleményekben ez egy visszatérő dolog volt. Az is kiderült, hogy amikor működött ez a honvédségi légvédelmi hatóság, ha jól értettem a honvédelmi miniszter úr szavait, akkor tízes nagyságrendben érkeztek kérdések a nemzetbiztonsági szolgálatokhoz, ha jól emlékem. Azt is meg kell mondani - azt hiszem, megállapítható -, hogy ebben az időszakban is több ezres nagyságrendű volt a berepülés, tehát azt hiszem, logikusan feltehető, hogy megint csak nem minden esetben értesítették a hatóságot.
Kérem szépen - és ezt Tömböl vezérkari főnök úrtól kérdezném -, tessék nekem megmondani, milyen nemzetbiztonsági érdeket tud képviselni, mondjuk, a Katonai Biztonsági Hivatal egy ilyen "touch and go" átrepülés kapcsán. Mi az, amit ő ebben az ügyben tenni tud? Mert a lényege a dolognak - és erre nagyon szeretném felhívni a tisztelt bizottság meg mindenki figyelmét -, hogy a honvédség légtérvédelme az ügyről tudott, és az ügyet úgy kezelte, ahogy minden más esetben kezelnie kell. Ehhez képest nem értem, hogy miért vélik egyes képviselőtársaim valami istenverte főben járó bűnnek, hogy a Katonai Biztonsági Hivatal nem tudott erről a két gépről, amelyik ezt a "touch and go"-t csinálta, ami azt jelenti, hogy leszáll, aztán fölszáll. Mit tudott volna mondani? Hogyan tudta volna védeni a magyar biztonsági érdekeket? (Zaj. - Az elnök megkocogtatja a poharát.) Valljuk meg, tisztelt bizottság, azt hiszem, hogy talán kétes, elnézést, hogy ilyen kifejezést használok, de kétes az értéke a szolgálatoknak ezekben az ügyekben.
Akkor azonban igen, ha valamelyik, bármelyik ország gépe, mondjuk, leszáll Ferihegyen. Akkor igen, ellenőrizni kell, kik vannak a gépen, mit hoz, mit nem hoz, igen. De ilyen esetekben valami főben járó bűnnek tekinteni, hogy a Katonai Biztonsági Hivatal vagy bármelyik más hivatal erről nem tudott, azt hiszem, felesleges. Más kérdés, hangsúlyozom, a formai jogszabálysértés, ez világos dolog.
Tehát összességében azt tudom mondani, hogy kár ezért az egész ügyért. Kár, hogy egy ilyen hisztériát okozott. Ugyanakkor kétségtelen, hogy bizonyos felelősséget meg kell állapítani, mert a formai hiba, mindjárt hozzáteszem, nemcsak ebben az esetben, mert ahogy elhangzott itt, ez egy gyakorlat, egy formai hibás gyakorlat évekre visszamenőleg. Ezt meg kell állapítani, és fel kell hívni az illetékes hatóságok, kormányzati szervek figyelmét arra, hogy változtassák meg a jogszabályt, változtassa meg az, akinek erre módja van vagy módja lesz.
Az megint más kérdés, hogy ez a katonai légügyi hatóság - amit a honvédelmi miniszter úr, mint szervezeti változást ennek az ügynek a kapcsán felvetett - feltétlenül szükséges-e. Biztos, hogy a formai hibák kevesebbek lennének, tartok tőle, hogy tartalmilag igazándiból nem túlságosan segítené ezt a helyzetet.
És végezetül még egy kérdés, és ezt is a vezérkari főnök úrtól kérdezném, mint katonától, mert itt szóba került, hogy ezek az izraeli gépek mindenfajta szerkentyűvel fel lehettek szerelve, és nem tudjuk, hogy használták vagy nem használták őket. Azt kérdezném a vezérezredes úrtól, hogy ön szerint van-e Magyarországon olyan objektum, katonai vagy nem katonai objektum vagy bármi más, amely a mai világban a műholdak százai, katonai és polgári műholdak százai keringése közepette ne lenne ismert, akár katonai, akár nem katonai szempontból. És egyáltalán biztosítható-e a mai technika mellett, hogy bármit is eltitkoljunk? Mert talán lényeges lenne egy-két mondat ennek kapcsán, hogy itt néhány képviselőtársunk önmagában egyébként nagyon érthető, bár egy kissé túlhevült hazafiúi érzéseit meg tudjuk nyugtatni.
ELNÖK: Tisztelt Képviselőtársaim! Válaszkör következik három képviselőtársunk kérdése után. Majd újabb képviselői kérdések következnek, megvan az újabb kör is. Mielőtt azonban továbblépnénk, Gál képviselőtársunk a nyitó mondatban azt föltételezte, hogy a kezdeményező képviselők érdeklődése egy speciális ország iránt irányul. Én teljes egészében Keleti képviselőtársammal tudok... (Dr. Gál Zoltán: Nem állítottam azt, csak...) Ezt föltételezte. (Dr. Gál Zoltán: Csak azt állapítottam meg, hogy a nagy hisztéria, ami kialakult az ügy körül, ez összefüggésben van azzal, hogy a két gép izraeli volt. Hogy aztán a képviselőtársaim miért hívták össze a bizottságot, az a saját dolguk.) El is mondták.
Keleti képviselő úr szinte minden mondatával vagy minden szavával tudok azonosulni, aki világosan elmondta, hogy ha ezek a repülőgépek katonai repülőgépek voltak, ezzel kezdte, ha nem szövetséges ország katonai repülőgépei voltak, az igenis nemzetbiztonsági kockázatot jelent, s ezért szükséges lett volna nemzetbiztonsági kontroll. Azt gondolom, hogy itt minden elhangzott Gál képviselő úr fölvetésére Keleti alelnök úr szájából, de a válaszok először Nyitray képviselő úr kérdésére, Keleti képviselő úr konkrét kérdéseire, és vezérkari főnök úrtól kérdezett Gál képviselő úr is konkrétan.
Ezt követően sorrendben Tóth Gábor, Demeter Ervin, Morvai Krisztina és Tóth Károly képviselőtársaink jelentkeztek a következő körben. (Jelzésre:) Egy pillanat, ügyrendi turbulenciát vélek fölfedezni néhány képviselőtársam szemében, minden képviselői megszólalás előtt, ahol ez szükséges, természetesen szavaztatni fogom a bizottságot. Jeleztem, hogy a Házszabály sajátos rendelkezései szerint Demeter képviselő úr megszólalásáról szavaznunk kell, azonban az európai parlamenti képviselők minden egyes napirendnél - egyébként meggyőződésem szerint helyesen - teljes jogkörrel, tanácskozási joggal vesznek részt, ott nincs szükség semmiféle szavazásra. Demeter képviselő úrról szavazni fogunk, és kimondjuk az ítéletet, hogy szólhat, vagy nem szólhat. Válaszkör. Ki kezdi? (Jelzésre:) Államtitkár úr, vezérkari főnök úr, majd közlekedési hatóság, mert ott konkrét kérdések voltak a dossziéhoz.
SZABÓ VILMOS külügyminisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Bizottság! Szeretném elmondani, hogy egyértelmű volt a kérés megjelölésénél, hogy az izraeli légierő gépeiről van szó.
Természetesen nem tudtak volna a gépek Magyarországra érkezni és végrehajtani a kérelmükben megjelölt gyakorlatot, ha nem kapták volna meg az engedélyt Törökországtól, Bulgáriától és Romániától. Ezt az engedélyt megkapták, ez azóta a közvélemény vagy a sajtó számára is ismeretes, mind a három országban nyilatkoztak erről. A török külügyminisztérium jelezte, hogy az engedélyt azzal a feltétellel adták ki, hogy az izraeli gépek a fedélzetükön nem szállíthatnak fényképezésre, felderítésre vagy hírszerzésre alkalmas elektronikus berendezéseket. Hasonlóképpen nyilatkozott a bolgár külügyminisztérium is, és hasonlóképpen ennek alapján adta ki az engedélyt az illetékes román hatóság. Azt gondolom, hogy e tekintetben a kép egyértelmű, és nyilván az is, hogy ez nem az első ilyen eset volt. Ez itt az eddigi megszólalásokból kiderült, hogy kialakult egy gyakorlat, amikor különböző esetekben kérnek engedélyt átrepülésre, és ezek között eddig is szerepelt Izrael, és a miniszter úr bizonyos időkből emlegetett erre statisztikát is.
Elnök úr kérdésére, amely szerint Izrael állam nagykövetét bekérettük-e, nem kérettük be a Külügyminisztériumba, nem láttunk rá okot, és nem is látunk rá okot. A kérelem teljesen szabályszerűen érkezett, a mi eljárási rendünk szerint és szabályszerűen - elbírálás után, amint megkapták - azt hajtották végre, ami a kérelmükben szerepelt. Ebből a szempontból azt gondolom, hogy semmi okunk nem volt és nincs is arra, hogy a nagykövetet behívjuk a Külügyminisztériumba.
Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Nem tudom, hogy a számok mennyire vannak rendben, vagy rosszul emlékszünk, vagy összekavarodott bennünk. Huszonegynéhány ezerről beszél Gál képviselőtársunk, de itt elhangzott egy 722-es szám, és elhangzott Szekeres miniszter úr szájából az, hogy éves szinten harmincegynéhány darabot csekkolt a Katonai Biztonsági Hivatal 2007-ig. Most akkor huszonegynéhány ezer olyan repülés van, ami kontrollt érdemel, vagy 722? Mert ha 722... (Dr. Gál Zoltán: 722 a mediterrán térségből.) Ezt tisztázzuk! Tömböl tábornok úr vagy miniszter úr, tegyük rendbe, hogy ez hogyan van, mert nem mindegy. Bár azt gondolom, hogy ha több ezerről van szó, akkor is védeni kell a Magyar Köztársaság nemzetbiztonsági érdekét.
Miniszter úr vagy tábornok úr? (Jelzésre:) Tábornok úr.
TÖMBÖL LÁSZLÓ mérnök vezérezredes, a Honvéd Vezérkar főnöke: Köszönöm, elnök úr. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Bizottság! Mielőtt a konkrét kérdésekre válaszolnék, ha megengedi, elnök úr, néhány szóban röviden szeretném vázolni az említett esetekben a Magyar Honvédség Légi Irányító Központjának a tevékenységét, hogy jobban meg tudjuk világítani, hogy gyakorlatilag mi is történt az ország légterében ezen két izraeli repülőgép repülési folyamatában.
Szeretném elmondani, hogy a Magyar Köztársaság légi szuverenitásának, légi felségjogának fenntartása érdekében a Magyar Honvédség 54. Légtérellenőrző Ezrede a rádiótechnikai eszközeivel, köznéven: radarjaival a légtér folyamatos ellenőrzését, figyelését végzi.
A Magyar Köztársaság légtere NATO-csatlakozásunk óta a NATO integrált légvédelmi rendszerének a része, természetesen a légi felségjog, a szuverenitásnak a biztosítása teljes egészében nemzeti felelősség. Ezt azért kívántam elmondani, mert a Veszprémben települő Légi Irányító Központ kettős alárendeltségben végzi a feladatát. Egyrészt nemzeti alárendeltségben a Magyar Honvédség Összhaderőnemi Parancsnokság alárendelt szervezeteként, illetve a szövetségi rendszeren belül közvetlenül a Poggio Renatico-i többnemzeti légi hadműveleti irányító központhoz bekötve. Ez azt jelenti, hogy a veszprémi Légi Irányító Központ azon túl, hogy a saját rádiótechnikai eszközeivel méri a Magyar Köztársaság légterében és annak határain túl az elérhetőség szintjén az ott tartózkodó repülőeszközöket, illetve folyamatosan kapja az információt a HungaroControltól, a polgári légi irányítástól az adatokat, ezenkívül egy úgynevezett azonosított légi helyzetképet kap a NATO légi hadműveleti központjától, nevezetesen jelen esetben Poggio Renaticótól.
Ugyanakkor nemcsak kapunk információt, hanem szolgáltatunk is információt a szövetség felé. Ennek megfelelően valamennyi, az ország légterében repülő légi eszközről ezt az információt továbbítjuk. Ugyanígy tettünk a belépésüket követően ezzel a két izraeli repülőgéppel kapcsolatban is.
Szeretném elmondani továbbá azt, hogy az 1. Légi Irányító Központ működését egy tartalék légi irányító központ is biztosítja arra az esetre, amennyiben ennek a Légi Irányító Központnak valamilyen meghibásodás, probléma folytán kiesése lenne az üzemben. Így tehát nyugodtan elmondhatom, hogy a Magyar Köztársaság légterének felügyelete, az abban folyó repülések ellenőrzése a rendelkezésre álló radarokkal, technikai eszközökkel folyamatosan biztosított. Így volt ez ennek a repülésnek az esetében is.
A Légi Irányító Központ - ahogy itt elhangzott - az engedélyeztetési eljárásnak nem része. A repülések engedélyeztetési eljárását követően, amikor megszületik az úgynevezett diplomáciai engedély, ez a diplomáciai engedély továbbításra kerül az 1. Légi Irányító Központhoz. A Légi Irányító Központ ezt a diplomáciai engedélyt - amely hangsúlyozom, egy engedély, tehát egy berepülési engedély - feldolgozza, iktatja, időrendi sorrendben elteszi, ugyanis jelen esetben is ez a diplomáciai engedély 16 nappal a repülés aktuális időpontja előtt érkezett a Légi Irányító Központhoz. A diplomáciai engedély érvényességi ideje egyébként három napra szólt, 17-étől 20-áig. (Jelzésre:) Bocsánat, négy napra szólt.
Szeretném elmondani azt is, hogy ugyanakkor a repülés ellenőrzését, a valós végrehajtás ellenőrzését a Légi Irányító Központ nem ez alapján a diplomáciai engedély alapján hajtja végre. A repülést közvetlen megelőző napon vagy napokban megkapja az úgynevezett repülési tervet a polgári légiirányítási központtól. Ez egy elektronikus repülési terv, amely tartalmazza az adott dátumra vonatkozó valamennyi tervezett repülést. Azért fontos ez, mert addig, amíg a diplomáciai engedélyben csak bizonyos sarokpontok fedezhetők fel, egy elektronikus repülési tervben pontosan bent van az útvonal, a fordulópontok, a repülési magasság, azok a manőverek, amelyeket az adott eszköz a repülés folyamatában végre fog hajtani az adott ország légterében.
Tehát akkor, amikor megérkezik egy ilyen repülési terv, a Légi Irányító Központ szakemberei előveszik az arra a napra vonatkozó, korábban kiadott diplomáciai engedélyeket, egyeztetik, hogy a diplomáciai engedélyben engedélyezett repülés adatai, paraméterei megegyeznek-e a repülési tervben benyújtott adatokkal. Amennyiben egyeznek, ezt követően a repülési terv alapján fog tevékenykedni. Amennyiben nem, akkor természetesen a repülés végrehajtásához nem járul hozzá.
Ugyancsak nem engedélyezi a berepülést, amennyiben ugyan egyezik a repülési terv a diplomáciai engedéllyel, azonban az ország légterébe belépni szándékozó repülőgép mégis eltérő módon, akár eltérő helyen, akár eltérő repülési magasságon kívánna belépni az ország terébe, mint ahogy volt erre már példa, a Légi Irányító Központ tagadott is meg belépést az ország légterébe ilyen repülőeszközöktől.
A két repülőgép tehát március 17-én a repülési tervben foglalt időben, egymástól mintegy háromperces időeltéréssel, egymástól magasságban 300 méterrel elkülönítve lépett be a Magyar Köztársaság légterébe azon a repülési magasságon, amelyet a repülési tervben ők megadtak. Végig, amíg a Magyar Köztársaság légterében tevékenykedtek, ennek a repülési tervnek megfelelően hajtották végre a repüléseket.
Itt megállnék egy pillanatra az úgynevezett "touch and go"-nál, ami egy angol kifejezés. Nem teljesen pontos a magyar fordítás, mégis azt kell mondjuk, hogy ez nem jelent mást, mint átstartolást. Azt jelenti, hogy a repülőtérre leszállni bejövő repülőgép nem hajtja végre a leszállást mégsem, hanem nagyobb gázt ad esetleg - hogy így fogalmazzak -, és emelkedve elhagyja a repülőtér légterét. Ez az eljárás, szeretném elmondani és pontosítani azt is, hogy nem kizárólag katonai manőver. Ez az eljárás egy repüléstechnikai manőver, repüléstechnikai eljárás, amelyet nemcsak akkor hajtanak végre a repülőgépek - akár katonai, akár polgári -, ha ne adj' isten maga a repülőeszköz valamilyen bajban van, futóműve nem jött ki, nem tudta kiengedni, vagy a repülőtér nem tudja fogadni, és ez az utolsó pillanatban derül ki, ekkor neki át kell startolni, és egy másik leszállóhelyet keresnie.
Ebben az esetben is az történt, hogy ezek az izraeli repülőgépek nagy távolságú navigációs gyakorlórepülést hajtottak végre, amelynek két ország légterében is volt egy-egy olyan feladata, hogy repülőtér megközelítése, a bejöveteli eljárás gyakorlása, ugyanis minden repülőtérre más-más bejöveteli eljárások vannak, az adott repülőtérre megadott, meghatározott paraméterek alapján. Az egyik ilyen repülőtér a budapesti repülőtér volt, a másik pedig, ha jól tudom, Bulgáriában Várna repülőterén volt, ahol szintén ezt a bejöveteli eljárást gyakorolták, majd "touch and go" vagy átstartolási eljárást végrehajtva továbbrepültek az eszközök. Tehát a "touch and go" eljárást végrehajtva a továbbiakban is a repülési tervben meghatározottaknak megfelelően hajtotta végre az izraeli géppár a repülését, az általuk megadott időintervallumban, magasságon, irányban hagyták el az ország légterét.
Ki kell hogy jelentsem tehát, hogy katonai szempontból, repüléstechnikai szempontból ez a repülés, mindkét izraeli repülőgép repülése a repülési terveknek megfelelően, a diplomáciai engedélyek alapján került végrehajtásra. Az 1. Légi Irányító Központnak tehát sem oka, sem lehetősége nem volt, és nem is kellett hogy legyen arra, hogy ezzel a repüléssel kapcsolatban beavatkozzon.
Gál képviselő úr kérdésére: a "touch and go"-val kapcsolatban én úgy gondolom, hogy a Katonai Biztonsági Hivatalnak ezzel az eljárással nincs mit kezdenie, hiszen a "touch and go"-eljárással akár egy felderítő repülőgép, akár egy polgári repülőgép nem tud bővebb információt szerezni a repülőtér állapotáról, a repülőtér felszereltségéről, mint ha egyszerűen csak áthúz a légterén.
Van-e még rejtett objektum? Itt a felderítő műholdak vagy akár a rendkívül fejlett SIGINT, HUMINT időszakában, azt kell mondjam, hogy főleg békeidőben nem is annyira az objektumok azok, amelyeket ebből a szempontból védenünk kell, sokkal inkább fontos az adatoknak, az eljárásoknak, a folyamatban lévő ügyeknek a védelme, amelynek maximálisan eleget tudunk tenni. Még annyi kitételt, ha a tisztelt bizottság megenged: szeretném megnyugtatni a képviselő urakat, szeretnék megnyugtatni mindenkit, hogy ebből a szempontból a Magyar Köztársaság polgárai biztonságban vannak, a Magyar Honvédség légiereje, a Légi Irányító Központ a helyén volt, a helyén van, és végzi azt a feladatát, amit részére az alkotmány, a honvédelmi törvény és egyéb jogszabályok előírnak.
Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Közlekedési hatóság? (Nincs jelzés.) Keleti képviselőtársunknak voltak kérdései. Közlekedési miniszter úr? Melyikük válaszol? (Nincs jelzés.) Van válasz?
HÓNIG PÉTER közlekedési, hírközlési és energiaügyi miniszter: Én azt gondolom, két kérdés volt, amit be tudtam azonosítani, az egyik hogy szerepelt-e Budapest mint célállomás. Azt gondolom, ez teljesen egyértelmű, hiszen az engedélykérésben a teljes útvonal le volt írva, a szomszéd országoké is. A szomszéd országokkal való kapcsolatfelvételről pedig államtitkár úr is beszámolt.
Nem tudom, Vágó úr akar-e még hozzátenni valamit.
ELNÖK: Vágó úr!
VÁGÓ JÓZSEF légiközlekedési igazgató (Nemzeti Közlekedési Hatóság): Egy dolgot csak, kérdést nem tehetek föl, de egy választ tehetek. A hatóság vezetőjeként egy kérelemnél két dolgot kell mérlegelnem. Az egyik mérlegelési jog, illetve kötelezettségem a jogszabályok betartása. Ezzel kapcsolatban teljes mértékig tisztában vagyok azzal, hogy milyen eljárásban voltunk, ami elhangzott, azt meg tudom erősíteni, az önök értékelését is.
A másik viszont az, hogy mi történik olyankor, ha a jogszabályi kötelezettségeket nem a hatóság, hanem más szervezet nem tartja be. Egy apró példa: beérkezik egy diplomáciai engedélykérelem, ezt a diplomáciai engedélykérelmet a légiközlekedési hatóság továbbítja a kvázi szakhatóságként hozzájárulásra kötelezett szervek részére, és nem érkezik be ezektől a szervektől a rendelkezésre, illetve a jogszabályban meghatározott időn belül a hozzájárulás valamilyen okból, akkor a hatóságnak ilyen esetben meg kellene azt tenni, hogy egy magas rangú állami delegáció légi utazását megtagadja. Ez volt az, amit mérlegeltünk, és ennek alapján két rossz közül az általunk kevésbé rossznak ítéltet döntöttük.
A másik, meg szeretném nyugtatni én is a bizottságot, hogy a tegnapi naptól engedélykérelem kiadása nem történik anélkül, hogy ehhez a szükséges hozzájárulásokat ne kapnánk meg. Valamennyi nemzetbiztonsági szolgálat főigazgatóját hivatalos átiratban értesítettem arról, hogy a jövőben a hatóság ettől nem tud eltekinteni, elnök úr, és küldjük nekik a szükséges hozzájárulás-kérelemhez a teljes dokumentációt. Hogy ez a gyakorlatban hogyan működik, nem tudom, lehet, hogy a jövő héten azért fogok itt ülni, mert valamelyik parlamenti vagy akármilyen magas rangú képviselő nem tud majd elutazni a kérelem hiányában, ha szó szerint veszem a jogszabályt.
Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Igazgató úr, azért ugye, ne várjon köszönetet, vagy nem gondolja, hogy meg fogjuk köszönni, hogy hat év után elvégzi a munkáját a hivatala?! Tehát 2004 májusában született a jogszabály, és most kérik be a négy titkosszolgálat főigazgatójától a hozzájárulást. Gondolom, ezért nem jár köszönet. Szerintem egészen más jár. Ez az egyik.
A másik pedig, tett egy célzást arra vonatkozóan, hogy mi van akkor, ha megkeresik engedélyező szakhatóságként a társszervet, és kérik az állásfoglalását az engedély kiadása előtt, és nem küldi meg. Részben van egy megjegyzésem, hogy az államigazgatási eljárásról szóló jogszabály erre vonatkozólag világos utasításokat ad. Másrészről pedig akkor megkérdezem, hogy fordult ilyen elő? Titkosszolgálatokat kerestek meg, akik nem válaszoltak? Tett ön ebben írásos jelzést a hivatal elnökének vagy a felügyelő miniszternek? Tett a kormány ebben lépéseket? Tehát ha ön céloz, akkor most szeretném, ha a célzását ledokumentálná.
Magyarul, kerestek-e meg úgy titkosszolgálatokat, hogy azok nem válaszoltak? Volt-e olyan titkosszolgálat, aki az önök törvényes eljárási rendjének megfelelően megküldött megkeresésre nem adott választ? Ha ez megtörtént, ön ezt követően milyen lépéseket tett? - szeretném ezt megkérdezni öntől. Várom a válaszát. (Keleti György: Fölvette a telefont.) Például fölvette a telefont, az is egy megoldás, de hogy maradjunk a jognál, jelentette-e ezt az ön hivatali vezetőjének, jelentették-e a felügyelő miniszternek, tettek-e ebben az ügyben lépéseket? Legyen szíves, válaszolja meg a kérdésemet.
VÁGÓ JÓZSEF légiközlekedési igazgató (Nemzeti Közlekedési Hatóság): Kezdeményeztük az eljárási rend kialakítását, az eljárási rend kialakításával kapcsolatban a válaszokat azt hiszem, hogy a szolgálatoknak kellene megválaszolni, az ebben tett intézkedéseket, illetve nem tett intézkedéseket. A Nemzeti Közlekedési Hatóság elnökének, illetve a felügyelő, irányító tárca felé pedig ilyen jellegű írásos felterjesztés nem készült.
ELNÖK: Igazgató úr, ön a Nemzeti Közlekedési Hatóságnak a légiközlekedési igazgatója. Azt gondolom, ez egy nagyon magas állami megbízatás, egy nagyon fontos állami megbízatás az ország rendje és biztonsága szempontjából, a légi közlekedés biztonsága szempontjából. Ön az előbb azt mondta, hogy mi van akkor, ha ön kér egy társszervtől egy véleményt, és azt nem kapja meg. Szeretném öntől megkérdezni - és a válasz elég egyszerű, azt gondolom -, kérte-e ön a Nemzetbiztonsági Hivataltól, az Információs Hivataltól, a katonai hírszerzéstől vagy a katonai elhárítástól véleményt, és erre a megkeresésre volt-e olyan eset, amikor ön nem kapott választ? Fordult-e elő az ön igazgatósága idején ilyen jellegű cselekmény? Ha igennel vagy nemmel válaszolna, az kitüntetés volna számomra.
VÁGÓ JÓZSEF légiközlekedési igazgató (Nemzeti Közlekedési Hatóság): Igen, történt ilyen megkeresés.
ELNÖK: És ha jól értem, történt az is, hogy nem jött válasz, mert azt kérdeztem. Tehát ön megkereste a négy magyar titkosszolgálat egyikét, és nem érkezett válasz? (Vágó József bólint.) És mi történt ezek után? (Nincs jelzés.) Semmi, ha jól értem.
Tóth Gábor képviselőtársunk szeretne kérdezni.
TÓTH GÁBOR (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Igyekszem röviden és távirati stílusban. Először is az általam nagyon tisztelt Gál képviselő úrnak engedje meg, hogy megmondjam, hogy ezek nem sárkányrepülőgépek voltak, hogy volt regisztráció vagy nem volt regisztráció. Nagyon-nagyon speciális repülőgépekről van szó, és itt azért kicsit más elbánás váratik, mint ilyen speciális gépeknél.
Első kérdésem. Elhangzott itt az előzőekben, hogy mintegy 20 esetben jártak izraeli gépek, hasonló katonai gépek az elmúlt időszakban Magyarországon. Magyar katonai gépek is jártak Tel-Avivban?
Kettes kérdés. Csapatmozgásnak minősült a két gép magyar légtérbe való beérkezése vagy sem? Mert akkor egészen más helyzet áll elő, amennyiben csapatmozgásnak minősül.
Hármas kérdés. A gépek konkrét behatárolása - mert azt tudjuk, hogy nem sárkányrepülőgépek voltak, de hogy mik, azt pontosan mái napig, úgy hiszem, senki sem tudja, és a gépen lévő eszközök használatát szerintem sohasem fogjuk megtudni, hogy bekapcsoltak valamit, vagy nem kapcsoltak be. Vannak olyan dolgok, amiket a földről lehet rögzíteni, és a földön lévő eszközöknek a tökéletes, hogy is mondjam, beazonosítása sokkal egyszerűbb, mint a műholdakról. Mert ha csak műholdakról lehetne megoldani mindent, akkor már nem is kellenének felderítő hivatalok, elég volna nézni a műholdas felvételeket, és akkor mindenki mindent tud.
Négyes kérdés. 2007-ben ki szüntette meg a katonai légügyi felügyeletet és miért?
Ötös kérdés. Meg sem fordult a fejében senkinek, aki ezt az engedélyt kiadta, hogy választási időszakban vagyunk, amikor politikailag az egész szituáció, ami most kialakult, komoly belpolitikai problémákat okozhat, még választási kalandok belekeveredését ennek az egész történetnek. (???) Mert ha ezt valaki nem tudta, akkor nem való arra a feladatra, ahol éppen van. Ha pedig tudta, akkor viszont el kell gondolkodni, hogy milyen szándékai voltak vele.
Hatos. Egy paparazzo tudta, hogy ezek a gépek jönnek, azt is, hogy mikor, meg hol, és ott volt, miközben a szerencsétlen miniszter úr az újságból szerzett erről bizonyos információkat. Ez már kicsit a pesti viccek kategóriájába tartozik, hogy a paparazzo tudja, kimegy, fotózik, videofelvétel készül, de a miniszter nem tud róla.
Hetes. Ezek az izraeli gépek jártak vagy járhattak az elmúlt időszakban, mondjuk, Prágában, Varsóban vagy esetleg mi egy speciális helyzetben vagyunk?
Köszönöm a szót, elnök úr.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Demeter Ervin képviselőtársunk hozzászólási lehetőségét a bizottságnak meg kell szavaznia. (Jelzésre:) Tudom, hogy többen jelentkeztek, egy egész regiszterem van, hogy hányan jelentkeztek. Még sok kör van hátra, képviselőtársaim, legyenek türelemmel. Karsai Péter, Csampa Zsolt is jelentkezett, tisztában vagyok vele, a jelentkezés sorrendjében haladunk, az elmúlt négy évben ez volt a bizottsági ülés menetrendje.
Tehát aki támogatja azt, hogy Demeter Ervin képviselőtársunk, aki a Nemzetbiztonsági bizottság tagja, parlamenti képviselőtársunk (Dr. Gál Zoltán: Figyelemmel az elhangzottakra.), figyelemmel az elhangzottakra és az időre, amit ő is mérlegeljen majd a hozzászólásánál és a kérdésénél, ki az, aki támogatja, hogy szót kapjon? (Szavazás.)
Egyhangú bizalom nyilvánult meg a Nemzetbiztonsági bizottság tagja iránt. Képviselő úr, önt illeti a szólás lehetősége.
DEMETER ERVIN (Fidesz), a Nemzetbiztonsági bizottság tagja: Köszönöm szépen a bizottságnak a lehetőséget, igyekszem rövid lenni. Csak a tények kedvéért, mert ha a sokadik kérdésre is, de azért közeledünk a tényekhez, már ezért érdemes volt a bizottsági ülést összehívni, arról nem is beszélve, hogy akkor az eljárási rendben alapvető változás lesz, tehát érdemes volt a bizottságot összehívni.
Két katonai, az izraeli hadsereghez tartozó felderítő repülőgép érkezett. Ezt több forrásból - részben a sokadik kérdés után az államtitkár úr elismerte, de nem voltunk ilyen nehéz helyzetben, hogy erre szoruljunk rá, hanem csak felütjük az újságokat, amelyek leközölték mind a román, mind pedig a bolgár kormány hivatalos közleményét, abból pontosan meg lehet tudni a gép típusát megnevezve, hogy katonai felderítő repülőgépekről van szó. Tehát tegyük tisztába - Gál képviselő úrnak talán erre vonatkozó kérdései voltak.
A másik, ami talán téves irányba viszi a bizottságot, hogy négy NATO-tagországról volt szó, mindenhol ugyanolyan elbírálás alá esik, most miért pont Magyarország, aki szórakozik? - már elnézést a vulgáris kifejezésért. Ez jól hangzik, csak nem igaz. Tehát ennek a gyakorlatnak Budapest volt a célpontja. A Negev-sivatagbeli repülőtámaszpontról felszállt a repülőgép, Budapestre érkezett, ez volt a célállomás, az eddigi ismereteink alapján leszállási gyakorlatot hajtott végre, majd hazafelé menet egy ilyen leszállási gyakorlatot tartott a bulgáriai Várnában is.
Ha valaki ismeri a szolgálatokat, a tevékenységüket meg a katonákat, előfordul, hogy ha két műveletet tesznek, az egyiket azért teszik, hogy eltereljék a figyelmet a másikról. Most ebből nem akarok részletes előadást tartani, de mérlegelési kérdések itt azért felvetődnek. Tehát a konklúzióm az, hogy nem azonos dologról van szó.
A harmadik, hogy a törvényi szabályozás teljesen egyértelmű. A kormányrendelet az igénybevétel részleteit szabályozza, de maga a törvény taxatíve felsorolja a polgári és a katonai nemzetbiztonsági szolgálatok hozzájárulását az engedély kiadásához, ez a légügyi törvény 7. § (1) bekezdése. Kérdés nem fér ehhez, hogy ezt végre kell hajtani. Ebből a megfontolásból én súlyosnak érzem azt a hibát, amit elkövettek, mert ez gyakorlatilag azt jelenti, hogy bármilyen, polgárinak látszó ürüggyel Magyarországra, Magyarország légterébe be lehet jönni anélkül, hogy ezt érdemben ellenőriznék. Ez óriási és súlyos mulasztás, tehát ezt azonnal meg kell szüntetni, és nyilván nem maradhat következmények nélkül. Én ezt nagyon súlyos mulasztásnak érzem.
Éppen ezért ebben a dimenzióban, tehát a közlekedési hatósághoz nekem nincsen kérdésem, a képlet teljesen egyértelmű. Lehet a honvédséghez, illetve itt csak az lehet a kérdés, hogy egy ilyen súlyos mulasztás esetén van-e valamilyen korrekciós lehetősége a hadseregnek, a légvédelemnek. Tehát a belépéskor ellenőrzi az engedélyt, ez rendben van. De azon túlmenően, hogy azonosítja, hogy milyen gép ez, mit csinált itt, azt a hibát lehet-e egyáltalán valamilyen módon orvosolni? Hangsúlyozom, itt egy kiegészítő feladata lenne a honvédségnek. Ha erről a vezérkari főnök tudna valamit mondani, hogy milyen korrekciós lehetőségünk van.
Nézzük a külpolitikai kérdést! Bár előtte azt jegyezném meg, hogy roppant egyszerű a helyzet a légtér és a katonai együttműködés szempontjából, hogy van egy szövetség, aki annak tagja, azzal együttműködünk, aki annak nem tagja, az ne gyakorlatozzon Budapesten, és én itt nem tennék különbséget ebben a dologban, hogy ez Izrael, Oroszország, Irak, mit tudom én, mondhatnék országokat. De ha a külpolitikai vonatkozását nézem meg, akkor felvetődik a kérdés. Én nagy tisztelettel azt kérdezem az államtitkár úrtól, hogy helyesnek tartja-e, hogy izraeli katonai repülőgépek Budapesten leszállási gyakorlatot hajtanak végre. Ha igen - mert gondolom, igen, azért kapta meg az engedélyt -, akkor avasson be, hogy ennek mi az oka. Szeretném jelezni, itt azért világos distinkciót tudunk húzni: akivel egy katonai szövetségben vagyunk, és együttműködünk egy esetleges konfliktushelyzetben, az gyakoroljon itt, akivel nem vagyunk egy katonai szövetségben, az ne gyakorolja Budapesten a leszállást.
Köszönöm szépen.
ELNÖK: Morvai Krisztina képviselőtársunk!
DR. MORVAI KRISZTINA európai parlamenti képviselő (független képviselők, Jobbik Magyarországért): Köszönöm szépen. A nemzetközi jognak és a nemzetközi kapcsolatoknak alapelve a kölcsönösség és a viszonosság, ami azt jelenti, hogy az államok kapcsolatában, amit egyik állam megenged a másiknak, viszont megkapja azt a jogot. Én is nagyon határozottan szeretném tehát megkérdezni, hogy amennyiben ilyen rutindolog ez a bizonyos útvonalrepülés, akkor a magyar légierő kötelékébe tartozó repülők járnak-e ilyen útvonalrepülésre Izrael állam területére, és nagyon konkrétan mikor volt utoljára ilyen berepülés magyar részről az izraeli légtérbe, mikor lesz a következő, és arra a nem várt esetre, ha esetleg ilyen még nem történt volna, nagyon kérem önöket, hogy a lehető legsürgősebben kérelmezzék Izrael államnál, és valószínűleg ugyanúgy 8 óra leforgása alatt - hiszen önök egy 8 órás munkaidő leforgása alatt adtak erre engedélyt - ők is ezt a Magyar Köztársaság honvédelme részére meg fogják adni a kölcsönösség és a viszonosság alapján.
Ma már létezik olyan formája a hadviselésnek, amelyet úgy nevezünk, hogy informatikai hadviselés. Nemcsak úgy lehet hadat viselni egy másik ország ellen, nemcsak úgy lehet egy állam területi épségét, integritását, rendjét, békéjét veszélyeztetni, hogy bombákat dobálunk rá, még csak nem is csak úgy, hogy kémkedünk ellene, hanem úgy, hogy megfelelő technikával az informatikai rendszerét megzavarjuk. Történt-e olyan vizsgálat, amelyik kimutatta volna, hogy ilyen technika volt-e ezen a repülőgépen, illetve ezeken a repülőgépeken, különös tekintettel arra, hogy néhány hét múlva országgyűlési választások lesznek Magyarországon? Megvolt-e objektíve a lehetősége annak, hogy például a választási informatikai rendszerbe belezavar Izrael államnak ez a katonai gépe?
Miért volt olyan sürgős önöknek ez az egész engedélyeztetési eljárás? 8 órás munkanapról van szó, ez alatt a 8 órás munkanap alatt az izraeli nagykövetségtől eljut a kérelem a minisztériumig, ott a minisztériumnak egy eljárást le kell bonyolítani, meg kell vizsgálni azt, hogy valamiféle veszélyt jelent-e Magyarországra ez a berepülés, utána még ugyanezen a napon eljut a másik hatósághoz, őnekik is a jogszabályban előírtakat meg kell vizsgálni, és még ugyanezen a napon a minisztériumon keresztül visszajut az izraeli követséghez. Még egyszer hadd kérdezzem meg, mert nem volt egyértelmű: mi volt ennek az eljárási cselekménynek a határideje, és miért volt ez annyira sürgős, hogy egy nap alatt le kellett bonyolítani? Egy nap alatt volt-e önöknek lehetőségük arra, hogy például ezt az informatikai hadviselési kérdést, ennek a technikai hátterét megvizsgálják, hogy ez milyen gép volt, milyen technikával rendelkezett, milyen kárt tudott okozni potenciálisan Magyarország számára?
Két passzusát szeretném a magyar büntető törvénykönyvnek felolvasni, pontosabban az idő rövidségére tekintettel egyet. Két rokon bűncselekmény szerepel a Btk. 144. és 145. §-ában, a hazaárulás és a hűtlenség. Engedjék meg, hogy mivel a hűtlenség adott esetben jobban tartalmazza azokat a tényállási elemeket, amik itt felmerülnek, ezt olvassam fel! "Az a magyar állampolgár, aki állami szolgálatával vagy hivatalos megbízatásával visszaélve külföldi kormánnyal vagy külföldi szervezettel kapcsolatot vesz fel vagy tart fenn, és ezzel a Magyar Köztársaság függetlenségét, területi épségét vagy alkotmányos rendjét veszélyezteti, bűntettet követ el." Szeretném megkérdezni, hogy az önök álláspontja szerint ilyen büntetőjogi felelősség felmerülhet-e. Én mindenesetre büntetőjogászként úgy gondolom, hogy akkor járok el helyesen és a választóim érdekében, ha ismeretlen tettes ellen hűtlenség, illetőleg hazaárulás bűntettének gyanúja miatt feljelentést teszek, induljon meg ez a vizsgálat.
Ha már vizsgálatról van szó, önök 8 óra alatt képesek voltak megvizsgálni azt, hogy a mai bonyolult technika mellett jelent-e veszélyt Magyarországra ez a repülő, illetőleg ez a berepülés. Feltételezem, hogy akkor ennek a jogszerűsége iránti vizsgálat ennél lényegesen rövidebb időt vesz igénybe, tehát legfeljebb egyet kell aludnunk, és már meg is lesz az eredmény, a vizsgálat fel fogja tárni azt, hogy ki követett el jogsértést, ki az, aki felelős személy szerint, és ellentétben az elmúlt húsz év gyakorlatával, meg fogjuk tapasztalni azt, hogy Magyarországon nemcsak a - mondjuk - rossz napját élő pénztárosnőnek kell felelősséget vállalni azért, ha elszámolja magát, nemcsak egy buszvezetőnek kell felelősséget vállalni azért, ha túlterheltségében elgázol valakit, hanem a politikusnak is felelősséget kell vállalni, és le kell mondania. Mint mondtam, ez vélhetően órákon belül meg fog történni. Erről is kérnék szépen tájékoztatást.
Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönjük szépen képviselőtársainknak, akik nem a bizottság tagjai, hogy hozzászólásukkal, kérdéseikkel megtiszteltek bennünket. Azt külön köszönöm, hogy az időkeretekre tekintettel voltak. Azt gondolom, mindkét fölszólalás megerősíti annak a kérdésnek a fontosságát, hogy a titkosszolgálatokat nem vonták be az engedélyezési eljárásba. Ezt - Demeter Ervin képviselőtársamhoz hasonlóan - valóban én magam is rendkívül súlyos törvénysértésnek gondolom az eljárás során.
Tóth Károly képviselőtársam!
TÓTH KÁROLY (MSZP): Köszönöm, elnök úr. Az idő miatt leírtam magamnak, és csak öt mondatot szeretnék mondani. Az első: mélyen egyetértek elnök úrral a parlamenti ellenőrző szerep tekintetében. Azt azonban szeretném mondani, hogy a parlamenti ellenőrző szerep meg a népmesei ötletelés nem függ össze, mármint úgy, hogy nekem is van elképzelésem, hogy melyik repülőgép mikor, meg nem repülőgép, meg mi mindenki mikor mit tehet, meg tehetett - nem tett, tehetett -, és álmodozunk arról, hogy ki mikor milyen technikai eszközökkel mit zavart meg. Ez nem a parlamenti ellenőrző szerep. Azt szeretném mondani, hogy az ellenőrző szerep igen, ezért is mondtam én is, hogy legyen egy ilyen ülés.
A második: lehet nagyon rossz vélemény, és jogos, jogszerű, az ellenzéknek mindig joga van, holnap is joga lesz nagyon negatívan látni egy-egy kormány konkrét intézkedéseit. Azt szeretném mondani azonban, azt ugye, senki nem tételezi fel - ez a második -, hogy a NATO tudatosan azért köt együttműködési, partneri megállapodásokat a NATO-n kívüli országokkal nemzetközi szerződésben, hogy veszélyeztesse a NATO önmaga létét, veszélyeztesse az adatainak biztonságát, hogy azért működjön együtt, hogy veszélyt hozzon a NATO tagállamaira, hogy utána be kelljen avatkoznia és megvédeni a tagállamokat. Ugye, ez már a népmesén is túl van.
Tehát azt szeretném mondani másodiknak, hogy az útvonalgyakorlat és különböző együttműködés NATO-n kívüli országok és NATO-országok között és a NATO mint szervezet között vagy a NATO egyes csoporttagországai között, teljesen normális, remélem, senki nem kérdőjelezi meg április 12-én sem...
ELNÖK: 26-án.
TÓTH KÁROLY (MSZP): ...mert egy nemzetközi szerződés részeként a partneri együttműködés kell Ukrajnával is, Szerbiával és sok mindenki mással, mert egyébként hogy a fenében tudna, képviselőtársaim, mondjuk, Koszovóban a Magyar Köztársaság eleget tenni a NATO és más nemzetközi szervezetek felkérésének, például közben át kell menni légtéren.
Tehát azt szeretném mondani, hogy ne tételezzünk fel rosszat - a kormányról joguk elnök úrnak is meg másnak is feltételezni -, a NATO-ról ne tételezzük fel, hogy önmaga ellensége és önmagát akarja tönkretenni. Ezek a típusú gyakorlatok természetes részei a NATO-nak, és a NATO együttműködési megállapodást kötött többek között Izraellel is.
Harmadik: szerintem nem kellene túlbonyolítani, egyértelmű számomra, hogy a repülési engedély kiadásának szakaszában, tehát az engedély előkészítésének szakaszában szabálytalanság történt. Meggyőződésem szerint már rég elejét vettük volna a mai vitának, ha a szabálytalanságot elkövető, mármint hogy kivel egyeztet és kivel nem, mindegy, hogy kinek tetszik a törvény meg kinek nem, már meghozták volna kormányzati szinten a döntést, hogy igen, hiba volt, törvényt sértett, pontosabban kormányrendeletet sértett az, aki a szolgálatok megkeresése nélkül adott ki engedélyt, minden esetben, amikor ki kell kérni. És ha ezt levonták volna - ezt a kormány hibájául mondom, most nem ellenzéki nem kormánypártiként -, akkor egy dolgot biztos megakadályozott volna, ezeket a népmesei fordulatokat.
Harmadik: azt szeretném mondani, hogy számomra egyértelmű volt, hogy miközben szabálytalan volt az engedély kiadásának gyakorlata, biztonság szempontjából az ország biztonsága egy pillanatra nem volt veszélyben, egyetlen esetben sem, erről a vezérkari főnök úr részletes tájékoztatást adott. Továbbá aki kételkedne - ha már a NATO-szövetség része vagyunk -, ha Törökország kizárta és mások kizárták a technikai eszközöket, ugye, senki nem hiszi, hogy közben felszerelték és aktivizálták? Mert ez ismét a népmese.
Az ötödik egy kérdés, költői kérdés, én az elnök úrtól szeretnék kérdezni, gyakorlom a tegnapot, merthogy '99-ben is érvényben volt ez a rendelet. Azt szeretném kérdezni az elnök úrtól, hogy a legutóbbi bizottsági ülésen, amikor bejelentette, hogy még találkozunk bizottsági ülésen, akkor az előbb elhangzottak... (Az elnök közbeszólására:) Pillanat, az előbb elhangzottak ismeretében volt-e, mert meggyőződésem szerint az elnök úr államférfiúi tettet hajtott volna végre, ha már tudta, hogy úgy adták ki az engedélyt, hogy előtte nem kérdezték meg a szolgálatot... (Közbeszólás: Na, ez a népmese.) Ez ugyanaz a népmese, mint hogy Demeter úr mit tud elképzelni, én is el tudom képzelni. Akkor államférfiúi tettet hajtott volna végre, ha nem a bizottsági ülést várja ki, hogy drámai módon össze lehet hívni, hanem azon a meghallgatáson közli, hogy figyeljenek, szabálytalanság történt, a légi hatóság nem tartotta be a kormányrendeletet, és nem kérdezte meg a szolgálatokat.
Én Demeter úrról is, önről is kapcsolatrendszerük alapján alaposan feltételezem, és akkor én is egy népmesével fejezem be, hogy ezen tények ismeretében voltak, tudták, hogy nincs kockázat, mert egyébként szóltak volna, mert az országért felelősséget éreznek, de úgy gondolták, hogy még ez a bizottsági ülés megéri.
Elnök úr, ugyanazt folytattam, ön nem szólt rá másokra, hogy fantáziált, én is hihetetlen népmeséket tudok írni, de a lényeg, elnök úr, biztonságban volt az ország, a honvédség garantálta, a NATO-ban én bízom, aki pedig elkövette azt a szabálytalanságot, hogy a szolgálatoktól nem kérte ki rendszeresen az engedély előtt a szakvéleményt, annak le kell vonni a következtetést.
Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Mielőtt Karsai Péternek megadom a szót, a személyemet érintő megjegyzés kapcsán ezt egy nagyon szükséges és okszerű vicces megjegyzésnek tartom így 2 óra körül, és egy ebéd vagy kávé közben majd megbeszéljük, Karcsi, azt tudom mondani a fölvetésedet illetőleg, és meghívjuk Demeter képviselőtársunkat is, hogy konzultáljunk az ügyben. Erre nem kívánok érdemben reagálni.
Viszont Karsai Péter képviselőtársunk még szeretne kérdést fölvetni és kérdezni.
KARSAI PÉTER (független): Köszönöm a szót, elnök úr. Tóth Károly képviselőtársam megszólalása után még egyszerűbb és könnyebb a feladatom, hiszen ő nagyjából azt fejtette ki, hogy ez a berepülés teljesen szabályszerű volt, ezt itt a tábornok úr is alátámasztotta, magyarán a megfelelő helyen, időpontban az előírtak alapján hajtották végre. Ez valójában semmiféle veszélyt a légterünkre nem jelent, hiszen ebből van azért sok tíz vagy sok száz vagy sok ezer évente. És ő azt is elmondta, hogy a NATO nem olyan balga, hogy egy olyan országnak ad engedélyt, aki bármilyen ártó szándékkal itt fölöttünk repülne.
Ha ez így van, és itt a mai vita tulajdonképpen erről szól, és hogy ne beszéljünk el a továbbiakban egymás mellett, én nagyon határozottan azt kérdezem a miniszter uraktól és nem Tóth Károlytól most, hanem a miniszter uraktól, hogy van-e önök között egy felelős kormányzati személy, aki azt mondja, hogy kedves bizottság, ez a berepülés semmiféle nemzetbiztonsági kockázattal nem járt, mert például tud róla más csatornákon, hogy nem használták azokat az eszközöket, amiket nyilván a mi kedvünkért nem szereltek le, hogy ez a repülőgép kizárólag az átstartolás műveletét hajtotta végre. Ha valaki önök közül ezt felelőssége teljes tudatában kijelenti, hogy márpedig erre ő garanciát vállal, akkor én nyugodtan most elmehetek a dolgomra, és megnyugszom. (Tóth Károly: Megyek veled.) Ha ez így van, akkor kérem önöket, bármelyikük mondja azt, hogy kérem szépen, itt semmiféle nemzetbiztonsági kockázat ebben a dologban nem történt. Ha ez így van, akkor kérem, ezt tegye meg valamelyikük.
Köszönöm szépen.
ELNÖK: Van-e ilyen kormánytag jelen? (Jelzésre:) Szekeres miniszter úr!
DR. SZEKERES IMRE honvédelmi miniszter: Tisztelt Bizottság! A rendelkezésre álló információkat megosztottuk a Honvédelmi és rendészeti bizottsággal, és ki tudom jelenteni, a NATO szövetséges tagállamaként Magyarország biztonságát nem veszélyeztette ez a repülés. Ki tudom jelenteni, hogy a békepartnerségi megállapodással azonos rendű mediterrán dialógus, amely ehhez a 8 közel-keleti országhoz fűz bennünket, ugyanolyan szövetségesi együttműködést jelent, mint a békepartnerségi tagállamokkal, és meg vagyok róla győződve, hogy a választások után majd mindenki lehiggad.
Köszönöm.
ELNÖK: Köszönjük szépen. Nem gondolom, hogy ez ilyen vicces lenne. Tóth Gábor képviselőtársunk és Morvai Krisztina képviselőtársunk azt kérdezte, hogy mikor fogják a viszonosság jegyében igénybe venni az izraeli berepülés lehetőségét a magyar légierők gépei, vagy terveznek-e ilyen katonai akciót. És Demeter Ervin képviselőtársam pedig azt kérdezte az államtitkár úrtól elég konkrétan, hogy helyesnek gondolja-e, hogy nem szövetséges ország katonai légi járműve Budapesten katonai gyakorlatot hajt végre? Elég egyszerű kérdések. (Jelzésre:) Államtitkár úr, Szabó államtitkár úr!
SZABÓ VILMOS külügyminisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Bizottság! Azt gondolom, hogy azon lehet vitatkoznunk, hogy az a karakteres álláspont, amit Demeter képviselő úr elmondott, helyes-e. Én nem osztom, hogy csak egy meghatározott kör, mondjuk, a szövetségesi kör, és nem lehet olyan helyzet is, hogy más is. De ebben a helyzetben a kérdés nem reálisan felvethető. Itt az előbb Szekeres miniszter úr már elmondta, hogy a mediterrán együttműködés jegyében a NATO és az érintett országok között együttműködési megállapodás van, és ezért a szövetségesi együttműködés jegyében került erre az engedélyre is sor, vagy erre a gyakorlatra. Szeretném elmondani az országokat is még egyszer: Algéria, Egyiptom, Izrael, Jordánia, Mauritánia, Marokkó és Tunézia. Ezekről az országokról van szó, hasonlóképpen, mint a békepartnerség jegyében való együttműködés.
Tehát úgy gondolom, azon külön még lehet vitatkozni, hogy általában hogyan járjunk el, de egészen konkrétan itt egy szövetségesi együttműködési keretben, a NATO-val való szövetségesi együttműködés keretében zajlott le ez is, és nyilván a korábbi esetekben is. Ezért ilyen értelemben a kérdést megválaszoltnak tudom tekinteni.
Köszönöm.
ELNÖK: Tömböl vezérezredes úr!
TÖMBÖL LÁSZLÓ mérnök vezérezredes, a Honvéd Vezérkar főnöke: Köszönöm. Tisztelt Elnök Úr! Két kérdésre szeretnék válaszolni. Demeter képviselő úr kérdésére: igen, a Magyar Honvédség tudja, képes orvosolni azt a helyzetet, ha nyilvánvalóan ellenséges szándékkal hajt végre feladatot az adott repülőeszköz a légtérben. Fegyveres légvédelmi készenléti szolgálatot működtetünk Kecskemét repülőterén, ezek az eszközök képesek arra, hogy egy meghatározott időn belül felszálljanak, szükség esetén az adott szabálysértést vagy repülési szabálysértő légi járművet elfogják, és azzal az eszközzel szemben eljárásokat foganatosítsanak. Ebben benne van, benne lehet a leszállítás a repülőtérre, vagy benne van az ország légteréből való kivezetés is.
Morvai képviselő asszony kérdésére annyit szeretnék válaszolni, hogy Magyarország nem hajtott végre ilyen jellegű repüléseket Izrael állam légterében, és tekintettel arra, hogy az eszközeink nem ilyen jellegűek - mármint nem hogy nem felderítő jellegűek, hanem részint a hatótávolságukat, a feladatra való alkalmasságukat - nem tervezünk a közeljövőben ilyen repülést végrehajtani.
Köszönöm.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Hónig miniszter úr!
HÓNIG PÉTER közlekedési, hírközlési és energiaügyi miniszter: A vizsgálat és a felelősség kérdésével kapcsolatban szeretnék néhány gondolatot elmondani. Azt már 1 óra 50 perccel ezelőtt elismertem, hogy itt nem szabályosan járt el a hatóság, és nyilván ennek következményei lesznek. De szeretném megvédeni a munkatársaimat abból a szempontból, hogy nem gondatlanságból követték ezt el, és nem azért, mert valamifajta rossz szándék vezérelte őket. Egy olyan dologról van szó, ami hosszú évekre visszamenőlegesen kialakult folyamat. Tehát azt gondolom, hogy amikor ezt vizsgáljuk, akkor vissza kell nézni, hogy a 15 éve érvényes törvény betartása mikor és hogyan történt meg, és akkor lehet aztán a felelősséget véglegesen megállapítani. Úgyhogy ezért én még némi kis időt kérek a vizsgálat lefolytatására.
Köszönöm szépen.
ELNÖK: Miniszter úrnak köszönjük ezt a kiegészítést, ez nem sokat segített az ügy megoldásában.
Csampa képviselő úrnak, nem tudom, van-e még kérdése, jelezte, hogy kérdezni kíván. Van-e más képviselőtársam? (Dr. Gál Zoltán: Az Csampától függ, hogy mit kérdez.) Ez az utolsó kör, az utolsó csapás következik. Csampa képviselő úr!
CSAMPA ZSOLT (Fidesz): Köszönöm szépen, elnök úr. A külügyminisztériumi államtitkár úr, legyen kedves már folytatni azt a monológját, ahogy elkezdte, hogy mit vizsgáltak, mert én gyakorlatilag elkezdtem itt a történtek után olvasni a 4/1998-ast, és ön úgy kezdte, hogy vizsgáltuk azt, hogy fegyver, lőszer, robbanóanyag vagy egyéb veszélyes anyagok szállítása, és itt megállt. Tovább folytatnám azért, mert van egy vessző: a rádiótechnikai zavaró, illetve optikai vagy földtani leképező berendezéssel felszerelt külföldi állami légi járművek magyar légtérbe való berepüléséhez csak egyszeri berepülési engedélyt adhat ki. Ezt a második részt vizsgálta-e egyáltalán, mondjuk, a Külügyminisztérium? Mert számomra úgy tűnik, mintha megálltunk volna a veszélyes anyagoknál, holott a híradásokból tudjuk azt, hogy maga ez a katonai gép egy felderítő gép, és úgy gondolom, lehet, hogy rádióelektronikai vagy egyéb zavaró berendezések is lehettek volna benne.
Miniszter urak, én úgy gondolom, megmondom őszintén, hogy számomra megdöbbentő Hónig miniszter úrnak is a reagálása az utolsó körben, már csak azért is, mert nem 15 évet kell vizsgálni, mert ha föllapozzuk az országgyűlési naplót, találunk benne egy ilyen törvényjavaslatot, módosító javaslatot: kormányzati szervek átalakításával összefüggő törvénymódosítás, beterjesztője dr. Petrétei József igazságügyi és rendészeti miniszter, 2006. november. 2006 novemberét írunk, azt gondolom, egy új kormány beterjeszt egy 400 oldalas salátatörvényt, amiben többek között a Katonai Légügyi Hivatal megszüntetése, a Földművelésügyi Minisztérium által nem tudom, milyen hivatalok megszüntetése, a közigazgatási államtitkároknak gyakorlatilag az eltörlése, és egyéb dolgok is szerepelnek. Nem gondolnám, hogy gyakorlatilag fikció, vagy lehet, hogy esetleg Répássy képviselőtársam már akkor előbbre látott, amikor azt mondta, hogy "a Házban szóvá teszem, hogy a törvényjavaslatok mellett az úgynevezett hatásvizsgálatokat nem látjuk".
Ha most ennek a törvénynek a hatásvizsgálatát nézzük így visszamenőleg, azt gondolom, tapasztaljuk különböző hatóságoknak a működési rendjét. Ha már itt fikciókról beszélünk, úgy gondolom, hogy a honvédelmi miniszter úr is azt fogalmazta meg, hogy 2007-ig, amíg a Légügyi Hivatal dolgozott és működött, addig ezek az eljárási rendek valahogy folytak és működtek. Ha belegondolok abba, hogy mondjuk, a Katonai Légügyi Hivatal megmaradt volna - amire most miniszter úr tesz kezdeményezést, hozzáteszem azt is, hogy önök szüntették meg, de újrakezdi az egészet, hogy akkor most kezdjük elölről, és állítsuk újra föl -, akkor esetlegesen ez az eljárási rend, amit most már közel két órája hallunk és tapasztalunk, így megtörtént volna, nem történt volna? Gyakorlatilag arra szeretnék utalni, és arra szeretnék választ kérni, hogy éreznek-e, mondjuk, a miniszter urak vagy államtitkár úr politikai felelősséget az akkor benyújtott törvénnyel kapcsolatban, hogy most már látjuk az eredményét.
Köszönöm szépen, elnök úr.
ELNÖK: Van-e más képviselőtársam, aki kíván még fölszólalni az ülésen? (Senki sem jelentkezik.) Amennyiben nincs, válaszok következnek. Van képviselőtársam, akinek a kíváncsiságát nem tudták kielégíteni miniszter urak és államtitkár úr, ez nem biztos, hogy a kérdezőnek tudható csak be önmagában. (Jelzésre:) Tóth képviselő úr, melyik kérdés az, amelyre nem kapott érdemi választ?
TÓTH GÁBOR (Fidesz): Már Csampa képviselőtársunktól választ kaptam, hogy ki szüntette meg annak idején a Katonai Légügyi Hivatalt, de hogy miért, arra még senkitől.
ELNÖK: Mindjárt arról is szó fog esni. (Dr. Kontrát Károly jelentkezik.) Utána Kontrát képviselő úr mint kezdeményező a záró körben még szót kap, ha úgy jó, képviselő úr. De parancsoljon, Kontrát képviselő úr, nem szeretném önbe fojtani a kikívánkozót.
DR. KONTRÁT KÁROLY (Fidesz): Csak annyit, hogy nehogy az legyen, hogy esetleg, ha nem válaszolunk, úgy tűnjön, az derüljön ki, hogy mi választ kaptunk. Most se tudjuk, én sem tudom, hogy mit kerestek itt az izraeli gépek. 2 óra 5 perc után nem tudtuk meg, hogy mi történt, milyen céllal, milyen tevékenységet folytattak, miért pont Budapestre jöttek, tehát semmire nem kaptunk választ, szeretném rögzíteni.
ELNÖK: Azt hittem, hogy ez evidencia, hogy nem kapunk választ. (Jelzésre:) Morvai képviselőtársam!
DR. MORVAI KRISZTINA európai parlamenti képviselő (független képviselők, Jobbik Magyarországért): Én arra a kérdésemre nem kaptam választ többek között, hogy volt-e olyan technika ezeken a gépeken, amelyek alkalmasak informatikai rendszerek megzavarására, és konkrétan történt-e annak vizsgálata, hogy a választások szempontjából jelentős informatikai rendszer zavarása történhetett-e, vagy akár más, mobiltelefonos rendszerek, egyebek. Ilyen vizsgálat előzetesen, illetőleg utólag történt-e?
Köszönöm.
ELNÖK: Köszönjük szépen. Erre csak annyit szeretnék megjegyezni, hogy az eddig elhangzottak szerint ezt maximum csak a közlekedési hatóság éjszakai takarítónője tudta volna megcsinálni, merthogy a titkosszolgálatokat nem értesítették, tehát esetleg ő mérlegelte ennek a kockázatát.
(Jelzésre:) Gál képviselő úr kérdése?
DR. GÁL ZOLTÁN (MSZP), a bizottság alelnöke: Nem kérdés, csak egy megjegyzést szeretnék tenni Kontrát képviselő úr utolsó mondataihoz. Az, hogy ön ezt a következtetést vonta le, amit elmondott, ez egy dolog. Megítélésem szerint valóban nem volt haszontalan a bizottság összehívása, ezért is vettünk részt a bizottsági ülésen. Meggyőződésem szerint a Magyar Köztársaság biztonsági érdekeit nem veszélyeztette a berepülés, megállapítottuk azt, hogy formai, jogszabály-alkalmazási hibák vannak, és azt is megállapítottuk, hogy a két izraeli gép berepülése érvényes, többoldalú nemzetközi szerződés keretében történt meg. Ennél se többet, se kevesebbet nem állapíthat meg megítélésem szerint a bizottság, és ez így összességében minden elfogulatlan hallgatónak megnyugtató érzést kell hogy okozzon.
ELNÖK: Még vannak válaszok, és a konzekvenciák, vélemények levonását lehet, hogy nem tudjuk beleszorítani ebbe a bizottsági ülésbe, de Kontrát képviselő úrnak még egy utolsó megszólalási lehetőséget biztosítok a részrehajló ülésvezetés okán, ahogy ezt Mécs képviselő úr mondta.
DR. KONTRÁT KÁROLY (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Bizottság! Hölgyeim és Uraim! Elnök úrnak arra a kérdésére válaszoltam, hogy kaptunk-e választ a kérdéseimre. Ezt világosan elmondtam, hogy nem kaptunk választ, nem ismétlem meg. Ami pedig a bizottsági ülés hasznosságát illeti, úgy gondolom, egyértelmű, hogy bebizonyosodott, hogy a magyar kormány törvénysértő módon járt el ebben az ügyben, törvénysértő és az ország érdekeit figyelembe nem vevő módon járt el ebben a kérdésben, és várjuk azt, hogy ki viseli vagy kik viselik ezért a felelősséget. Várjuk a felelősség kérdését.
ELNÖK: Válasz, reflektálás.
HÓNIG PÉTER közlekedési, hírközlési és energiaügyi miniszter: Csak annyit röviden, hogy nem azt mondtam, hogy 15 évre visszamenőleg vizsgálni, hanem azt kell megnézni, hogy ez a folyamat miért és hogyan alakult ki, utána lehet a konzekvenciákat levonni. (Dr. Gál Zoltán: Beleértve a '98 és 2002 közötti időszakot is.)
ELNÖK: Így van, lehet vizsgálni a '98 és 2002-t, de vizsgálni kell a 2004 májusa óta eltelt időszakot, amikor a kormányrendelet módosítása beletette a négy titkosszolgálat értesítését, illetve a légi közlekedésről szóló törvény 7. §-a taxatíve fölsorolja, hogy kiknek kell a hozzájárulását kérni. Miniszter úr, ez körülbelül ennyi. Ennek nem kell napos vizsgálat, nem kell hetes vizsgálat. Van hozzájárulás a titkosszolgálatoktól vagy nincs? Ha nincs hozzájárulás, akkor lehet kezdeni a dokumentumokat kitölteni, és önnek azon gondolkodni, hogy ön felelős közlekedésirányítási miniszter-e, ha ilyen megtörténhet az ön által fölügyelt területen. Mert azért ez a kérdés, ne haragudjon, de föl fog merülni, és föl is merül, azt gondolom, minden józanul gondolkodó emberben, hogy az ön hatóságánál, az ön által fölügyelt hivatalban 6 éve nem a rendeletnek és a törvénynek megfelelően járnak el, 6 éve nem kérik ki a titkosszolgálatok hozzájárulását ahhoz, hogy Magyarországgal nem szövetséges katonai repülőgépek járkáljanak az országban ki-be.
HÓNIG PÉTER közlekedési, hírközlési és energiaügyi miniszter: Azért azt hadd vizsgáltassam meg, tisztelt elnök úr, hogy 6 év alatt ki milyen megállapodásokat kötött ennek az eljárási rendnek a kialakítására, ki az, aki ebben az ügyben nem kérdezett, hanem hallgatólagosan együttműködött. Engedjék meg, hogy egy kicsit részletesebb vizsgálatot tegyek.
ELNÖK: Igen, egyetértek és korrigálok. Nem menti a titkosszolgálatokat, ha ők nem válaszoltak az önök eljárására. Ezt Vágó úr figyelmébe is ajánlottam az előbb, hogy meg kell nevezni, nyilvánosságra kell hozni, és le kell vonni a tanulságokat és a konzekvenciákat, ugyanúgy vonatkozik rájuk is a konzekvencia, hogy ha megkeresték őket és nem válaszoltak. A kormánynak minden ügyet nyilvánosságra kell hozni, úgy gondolom, ebben az esetben.
Köszönöm szépen, tisztelt képviselőtársaim a kérdéseket. Még Szabó államtitkár úr fog válaszolni.
SZABÓ VILMOS külügyminisztériumi államtitkár: Köszönöm a szót, elnök úr. Köszönöm a képviselő úr kiegészítését, a Külügyminisztérium egészében vizsgálta azt, amit a törvény előír, és a kérelemben megjelöltek szerint állapította meg, hogy nem tartalmaz olyan jellegű eszközöket, anyagokat, amelyeket a törvény előír, és ezt követően továbbítottuk haladéktalanul az illetékes hatóságnak, hogy ő elvégezze az engedélyezési eljárást. E tekintetben ez már nem volt feladata a Külügyminisztériumnak.
Engedjék meg, hogy arra is reagáljak, hogy én azt gondolom, a tisztelt bizottság minden kérdésére megkapta a választ, és Kontrát képviselő úr megjegyzése azt mutatja nekem, hogy úgy jött ide, és élek a gyanúperrel, hogy önök is úgy jöttek össze, tisztelt ellenzéki képviselő kollégáim, hogy nem is akarják a válaszokat válasznak elfogadni. Ha pedig ez így van, márpedig nagyon is így van, ez azt jelenti, hogy önök ebből választási kampánytémát csináltak, és ez pedig egy felelőtlen magatartás, és ha valami árt a nemzeti érdekeinknek, akkor ez árt. Kérem tisztelettel, hogy ezt vegyék figyelembe, sajnálatos, hogy ezt így értelmezték. Egyébként a kérdéseikre pedig megkapták a választ. (Közbeszólás: Két kérdésem volt.)
Köszönöm szépen, elnök úr.
ELNÖK: Köszönöm szépen. A nemzeti érdek képviseletéből a kioktatást is külön köszönöm államtitkár úrnak. Egy megjegyzésem van: államtitkár úr, ön nagyon régi szereplője a magyar politikának. Amikor itt Vágó úr tájékoztatott bennünket egy órával ezelőtt, hogy hogyan nem kérik ki a titkosszolgálatok véleményét, milyen háttér-megállapodás van e mögött, aminek a titkosszolgálatok is a részesei, az ön arcán is némi meglepetést tapasztaltam, de lehet, hogy csak rossz emberismerő vagyok. Ne mondja nekem azt, államtitkár úr, ön, aki tapasztalt politikai szereplő, hogy ez így rendben van, és hogy ez következmények nélküli dolog kell maradjon. Ne mondja nekem azt, államtitkár úr, mert azt nem hiszem el önről, hogy ezt így gondolja. Egy dolog a kormányzati standardszöveg, és egy dolog az, hogy ezen a bizottságon világosan kiderült, hogy mi az, ami a közlekedési hatóság felelősségi körében és mi az, ami a titkosszolgálatok felelősségi körében elmarad, Keleti képviselő úr fölszólalásában pontosan meghatározott, nem szövetséges katonai repülőgépek magyarországi légtér-igénybevételénél.
(Jelzésre:) Államtitkár úr, parancsoljon!
SZABÓ VILMOS külügyminisztériumi államtitkár: Megtisztelő elnök úrnak ez a személyemet illető megjegyzése, amit meg is köszönök önnek. Azt persze bízza rám, hogy az arcomon lévő, megjelenő kifejezések mit jelentenek. Nem azt jelentették, amit ön most leolvasott róla, de én nem azt mondtam, amire ön reagált, mert az is válasz volt, ami itt kiderült, de az, hogy önök nem kaptak semmilyen kérdésre választ, már ne haragudjon, ez úgy, ahogy van, nem igaz. Ez egyszerűen hazugság.
ELNÖK: Az alapkérdésekre, aminek a megjelölése megtörtént, amikor Kontrát képviselő úr aláírta a bizottsági kezdeményezést (Dr. Gál Zoltán: Egyedül írta alá?) és amelyről tájékoztatta önöket, nem gondolom, hogy sok információs választ vagy információt kaptunk volna.
Köszönöm szépen képviselőtársaimnak a kitüntető részvételt. Azoknak a képviselőtársaimnak, akik nem tagjai a bizottságnak, de megtisztelték munkánkat jelenlétükkel és kérdéseikkel, külön szeretném ezt megköszönni, a sajtó és a szakértők kitüntető érdeklődését szintén és a válaszadóknak a közreműködést. További szép és eredményes napot kívánok mindannyiójuknak, az ülést berekesztem. (Jelzésre:)
Berekeszteném, ha az Országos Mentőszolgálatnak nem jutott volna eszébe, hogy üzemanyagot szeretne vásárolni. De miután az Országos Mentőszolgálatnak húsvétra csak eszébe jutott, hogy üzemanyagot szeretne vásárolni, ezért átadom az ülés vezetését Gál képviselő úrnak.
(Az ülés vezetését dr. Gál Zoltán, a bizottság alelnöke veszi át.)
ELNÖK: Tisztelt Bizottság! Úgy gondolom, hogy az előterjesztések kellő erővel indokolják, hogy igennel szavazzunk arra a kérdésre, amit az elnök úr itt az előbb feltett. (A bizottság elnöke, a meghívott képviselők és a média munkatársai elhagyják az üléstermet.) Tehát megkérdezem a tisztelt bizottságot, hogy... (Jelzésre:) Régen voltam már elnök. Szóval, tisztelt bizottság, megkérdezem az előterjesztő képviselőjét, dr. Göndöcs Zsigmond urat, az Országos Mentőszolgálat főigazgatóját és dr. Gyarmati István titkárságvezető urat, hogy az egyébként nagyon kimerítő és világos előterjesztésüket kívánják-e most szóban kiegészíteni.
Mentesítés a közbeszerzési törvény hatálya alól
Dr. Göndöcs Zsigmond szóbeli kiegészítője
DR. GÖNDÖCS ZSIGMOND, az Országos Mentőszolgálat főigazgatója: Annyiban szeretném kiegészíteni, hogy szeretném megköszönni a tisztelt bizottságnak, hogy napirendre vette a kérdést. Azt gondolom, a levelem egyértelmű, úgyhogy köszönöm szépen, nem kívánok élni a szólás lehetőségével.
ELNÖK: Igen, a bizottságunknak eléggé széles körű gyakorlata van a benzinügyek környékén a mentesítések megadásában. Ennek feltételezése mellett kérdezem: van-e a bizottság tagjai közül, aki megjegyzést, kérdést kíván fűzni az ügyhöz? Ilyet nem látok, ezért úgy vélem, hogy dönthetünk.
Kérdezem, hogy a tisztelt bizottság jóváhagyja-e azt az írásban megfogalmazott előterjesztést, amely szerint a bizottság az Országos Mentőszolgálatnál megvalósuló gépjárműüzemanyag-beszerzésre érvényes szabályok alóli mentesítést mintegy 1 millió forint értékben megadja.
Aki egyetért vele? (Mécs Imre: Nem, nem, nem. Elnök úr, szeretnék hozzászólni.) Tisztelt képviselőtársam, az előbb kérdeztem, hogy van-e képviselőtársaim között, aki szeretne hozzászólni, és ha föltette a kezét, akkor elnézést, hogy nem láttam, de az is előfordulhat, hogy nem tette föl időben a kezét, de természetesen megadom a szót.
MÉCS IMRE (MSZP): Elnök úr, azért nem tudtam önre odafigyelni, mert az Egészségügyi Minisztérium miniszterének, dr. Székely Tamásnak a levelét olvastam el, aki azt írja, hogy az Országos Mentőszolgálat üzemanyag-ellátásának biztosítása nem igényli azt a kivételes eljárást, amely szükségessé tenné a honvédelmi bizottság döntését.
Kérdezem, hogy van-e itt valaki az Egészségügyi Minisztériumból, és meg tudja-e indokolni a miniszter úr véleményét.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Tisztelt Bizottság! Az Egészségügyi Minisztériumból, azt hiszem, nincs itt senki, de szeretném fölhívni a tisztelt bizottság figyelmét, hogy ezt a vitát vagy ezt a kérdést, amit Mécs képviselőtársunk most megemlített, ne nyissuk fel, mert ezt a vitát egyszer alaposan (Közbeszólás: Kétszer.) lefolytattuk, és a bizottság úgy döntött, hogy igen, szükséges. Mert amit Székely miniszter úr írt, egybeesik azzal, amit Juhász Gábor írt a rendőrséggel kapcsolatos mentesítés kapcsán, és akkor egy órát vitatkoztunk, hogy hogyan döntünk. (Közbeszólások: Döntsünk már! - Ügyrend! - Szavazzunk!)
Akkor úgy döntöttünk, hogy azoknak a véleményét fogadjuk el, akik azt mondják, hogy kell ez a bizottsági mentesítés. Tehát én tisztelettel azt javasolom, hogy ezt a vitát ne nyissuk fel, hanem a bizottság döntsön, egyetért-e...(Mécs Imre: Előbb válaszolni szeretnék elnök úr...) Hogy? (Mécs Imre: Válaszolni szeretnék az ön...) Tessék, képviselő úr!
MÉCS IMRE (MSZP): Elnézést kérek, évek óta problémát okoz nekem személy szerint, és lelkiismereti gondjaim vannak amiatt, hogy egyre-másra megkeresnek bennünket a közbeszerzési törvény alóli kivétel engedélyezése céljából. Amikor ezt a törvényt hoztuk, ezt a bizonyos 6. §-t arra az esetre tartottuk fönn, amikor rendkívüli nemzeti érdekek miatt és/vagy időhiány miatt szükséges, hogy felmentést adjunk, egyébként az általános eljárást kell követni. (Közbeszólás: Ügyrend! Szavazzunk!) Nem látom be azt, hogy ezekben az esetekben miért szükséges felmentést adni, ráadásul ebben az esetben a felügyeletet biztosító... (Mécs Imre mikrofonja kikapcsol.) Valami áramszünet van. Tehát a felügyeletet biztosító miniszter is ezzel ért egyet. Tehát itt nem értek egyet azzal, hogy megadjuk a felmentést. (Közbeszólások: Akkor nemmel szavazol! - Szavazzunk!)
ELNÖK: Ügyrendi kérdésben Keleti képviselő úr, alelnök úr kért szót.
Keleti György ügyrendi javaslata
KELETI GYÖRGY (MSZP), a bizottság alelnöke: Köszönöm szépen. Én azt javasolom, hogy szavazzunk. Mindenkinek lehet saját véleménye, természetesen. Kérem az elnöklő alelnök urat, hogy a szavazást ejtse meg.
Köszönöm szépen.
ELNÖK: Tisztelt Bizottság! Van valakinek észrevétele az ügyrendi javaslathoz? (Dr. Kontrát Károly: Támogatjuk az ügyrendit.) Nincs.
Döntés az ügyrendi javaslatról
Akkor megkérdezem, hogy támogatja-e a bizottság az ügyrendi javaslatot, vagyis azt, hogy ez után a szavazás után érdemben döntsünk. Aki egyetért, kézfelemeléssel szavazzon! (Szavazás.) Megállapítom, hogy a bizottság nagy többsége az ügyrendi javaslatot elfogadta.
Döntés a közbeszerzés alóli mentesítésről
Ennek jegyében megkérdezem a tisztelt bizottságot, hogy az előbb ismertetett javaslatot támogatja-e. Aki igen, kézfelemeléssel szavazzon! (Szavazás.) Megállapítom, hogy 13 igen szavazat van. Ellene? (Szavazás.) 2 ellenében - tartózkodást nem látva - a bizottság a határozati javaslatot elfogadta. Köszönöm szépen. (Dr. Göndöcs Zsigmond: Szeretném én is megköszönni.)
Elnöki zárszó
Bár a társaság számomra rendkívül kedves, de mégis annak a reményemnek adok kifejezést, hogy a választások előtt már nem tartunk bizottsági ülést.
(Az ülés befejezésének időpontja: 14 óra 22 perc)
|
Dr. Gál Zoltán |
Dr. Lázár János |
Jegyzőkönyvvezetők: Baloghné Hegedűs Éva és Nánásiné Czapári Judit