IFB-2/2006.
(IFB-2/2006-2010.)
az Országgyűlés sport- és idegenforgalmi bizottságának
2006. június 19-én, hétfőn, 9.00 órára
az Országgyűlés Irodaháza 520. számú tanácstermébe
összehívott üléséről
Tartalomjegyzék
Helyettesítési megbízást adott:
Megjelent(ek)/jelen lévő(k)/részt vevő(k):
Egyes pénzügyi tárgyú törvények módosításáról szóló törvényjavaslat (T/231. szám)
Lucz Zoltánné (Pénzügyminisztérium) előterjesztése
Képviselői kérdések, hozzászólások
Lucz Zoltánné válaszai, reflexiói
Szavazás általános vitára való alkalmasságról
Dr. Bekényi József (ÖTM) szóbeli kiegészítése
Képviselői kérdések, hozzászólások
Dr. Bekényi József (ÖTM) reflexiói, válaszai
1. Egyes pénzügyi tárgyú törvények módosításáról szóló törvényjavaslat (T/231. szám)
(Általános vita)
2. A helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat (T/240. szám)
(Általános vita)
3. Egyebek
Elnököl: Lasztovicza Jenő (Fidesz), a bizottság elnöke
Dr. Tompa Sándor (MSZP), a bizottság alelnöke
Dr. Horváth Klára (MSZP)
Koscsó Lajos (MSZP)
Nagy Jenő (MSZP)
Páva Zoltán (MSZP)
Rába László (MSZP)
Tóth József (MSZP)
Dr. Tóth József (MSZP)
Becsó Zsolt (Fidesz)
Hadházy Sándor (Fidesz)
Kovács Ferenc (Fidesz)
Nagy Sándor (Fidesz)
Dr. Világosi Gábor (SZDSZ)
Dr. Gyenesei István (Független)
Helyettesítési megbízást adott:
Dr. Nagy Imre (MSZP) Dr. Tompa Sándornak (MSZP)
Kovács Ferenc (Fidesz) távolléte idejére Becsó Zsoltnak (Fidesz)
Szalay Ferenc (Fidesz) Hadházy Sándornak (Fidesz)
Szijjártó Péter (Fidesz) Lasztovicza Jenőnek (Fidesz)
Lucz Zoltánné (Pénzügyminisztérium)
Dr. Bekényi József (Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium)
Megjelent(ek)/jelen lévő(k)/részt vevő(k):
Rusznák Imre (Budapest Környéki RIB)
Dr. Kovács János (Magyar Turisztikai Hivatal)
Dr. Szabó Lajos (Magyar Sportmúzeum)
Kozzár Róbert (NSM)
Peresztegi Gergely (Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium)
Deák László (Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium)
Sörös Balázs (Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium)
Marschall Mónika (Turizmus Panoráma)
Dr. Sonkoly Gábor (Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium)
Dr. Szabó Zsanett (Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium)
Ágh Norbert (NSH)
Böröcz Lajos (MVSZ)
(Az ülés kezdetének időpontja: 9 óra 00 perc)
LASZTOVICZA JENŐ (Fidesz), a bizottság elnöke - a továbbiakban ELNÖK: Jó napot kívánok! Szeretettel köszöntök mindenkit a mai bizottsági ülésen. A bizottság határozatképes. Írásban mindenki megkapta a mai napirendi javaslatokat. Kérdezem, a napirenddel kapcsolatban van-e észrevétel? (Senki sem jelentkezik.) Nincs.
Aki elfogadja a napirendi javaslatot, kézfelemeléssel jelezze! (Szavazás.) Köszönöm szépen, a bizottság egyhangúlag elfogadta a napirendi javaslatot.
Egyes pénzügyi tárgyú törvények módosításáról szóló törvényjavaslat (T/231. szám)
Az első napirendi pont az egyes pénzügyi tárgyú törvények módosításáról szóló törvényjavaslat, a T/231-es. A Pénzügyminisztériumból üdvözlöm Lucz Zoltánné főosztályvezető asszony. Meg is adnám önnek a szót mint előterjesztőnek.
Lucz Zoltánné (Pénzügyminisztérium) előterjesztése
LUCZ ZOLTÁNNÉ (Pénzügyminisztérium): Köszönöm szépen. Tisztelettel köszöntöm a bizottságot. Néhány szóban összefoglalnám a változtatásokat. Az egyes pénzügyi tárgyú törvények módosításáról szóló T/231. számú törvényjavaslat mintegy huszonhat törvény - főleg adózással, adó- és járulékszabályozással összefüggő és ehhez kapcsolódó - módosításokat tartalmazza. A törvénycsomag hatálybalépése jellemzően 2006. szeptember 1-je, de 2007. évre szóló törvénymódosítások is szerepelnek a csomagban. Ez azt jelenti, az a kormánynak a szándéka, hogy ne kerüljön sor még egyszer törvénymódosításra, tehát legközelebb csak a 2008. évre vonatkozóan legyenek módosítások. De a csomagban szerepelnek még későbbi időszakra szóló változtatások is, ezért ilyen terjedelmesnek mondható ez a módosítási csomag.
A célok, amelyek meghatározták a módosítások irányát, az egyik rész egy hosszú távú koncepció részeként főleg a járulékszabályozást, az egyéni járulékok módosítását jelentő intézkedéseket jelenti, a másik része pedig kétségkívül a költségvetési egyensúly javítását szolgáló intézkedések. Azt hiszem, ez utóbbiakat lehet meghatározónak tekinteni. A változtatások egyaránt érintik a lakosságot és a vállalkozásokat, de annak érdekében, hogy a vállalkozások versenyképessége javuljon - főleg a társasági adóban -, azt lehet talán összességében mondani, hogy a vállalkozásokat kevésbé érintik azok a módosítások, amelyeket tartalmaz a csomag.
Mint említettem, nagyon sokrétű a módosítás, tehát érinti az adó- és járulékszabályozást. Gyakorlatilag néhány dolgot emelnék ki a módosítások közül.
Az általános forgalmi adót érintően a javaslat alapvetően a 15 százalékos áfa-kulcsnak 20 százalékra történő módosítását tartalmazza, tehát itt nincs olyan fajta más típusú módosítás, amiben a bizottság is érdekelt lenne. Tartalmazza a módosítás - a közösségi szabályok miatt - a telefon-áfa levonhatóságával kapcsolatos szabályokat, egyrészről az áfában, hogy 50 százalék helyett 70 százalékra emelkedne a telefon-áfa levonható hányada, és ezzel összefüggésben a személyi jövedelemadózásban is lenne kisebb módosítás.
A jövedéki szabályozást illetően főleg az adóemelések jellemzőek, a szesztartalmú italok és a cigaretta vonatkozásában. Nagyságrendjét tekintve és a lakosságot érintően a személyi jövedelemadót lehet kiemelni. A személyi jövedelemadóban egyrészről megjelenik a különböző típusú kedvezmények visszavonása - talán így lehet említeni -, illetőleg az adókedvezményekkel kapcsolatos szigorítások. Mindamellett, hogy a jövő évre az adótábla a meghirdetett módon változna, de az adójóváírás megmaradna ezen az évi szinten. A természetbeni juttatásokat is érinti olyan típusú változás, hogy a természetbeni juttatások általános adóterhelése közeledik az összevont adózás alá tartozó jövedelmek adóterheléséhez. Bevezetésre kerül - előbbre, mint ahogyan tervezte a kormány - már szeptembertől a kamat- és az árfolyamnyereség-adó. Eredetileg úgy volt, hogy 2007. január elsejétől 10 százalékos adókulccsal, nem tíz, hanem 20 százalékos adókulccsal adóznának a külön adózó jövedelmek.
Az eva adómértéke is emelkedne, 15 százalékról 25 százalékra, társasági adóban. Annak érdekében, hogy minden vállalkozás valamilyen formában járuljon hozzá a közterhekhez, 2007-től bevezetésre kerülne az úgynevezett „elvárt adómérték”, tehát ha nincs meg a vállalkozásnak az alvállalkozói teljesítményekkel csökkentett árbevételének két százaléka, az nem éri el a társasági adóalapot, akkor az elvárt adó fizetési kötelezettsége lenne meg 2007-től.
A beruházási adókedvezményeket érintően, 2007-13-tól változnak a közösségi szabályok a támogatásokkal összefüggésben, és ez érinti a fejlesztési adókedvezmény szabályait is. A fejlesztési adókedvezménnyel kapcsolatos rendelkezések jelentős része a kormányrendeletbe kerülne át, de a törvényjavaslatban is szereplő lényeges módosítás, hogy a hátrányos térségekben a munkahelyteremtő beruházás esetén lényegesen kedvezőbb feltételek mellett lehetne beruházási adókedvezményt érvényesíteni.
A járulékszabályozásban - mint említettem - főleg a magánszemélyeket érintik a javasolt változtatások, de a vállalkozásokat is, így többek között, hogy a tételes eho megmaradna. Eredetileg úgy volt, hogy november elsejétől megszűnne az 1950 forintos havi tételes adómérték. A magánszemélyeket érintően az egyéni járulék négy százalékról hat százalékra emelkedne, 2007-től további egyszázalékos emelést tartalmaz a törvény. A nyugdíjasok után is változik a fizetési kötelezettség. A nyugdíjas foglalkoztatottnak kellene négy százalék egyéni járulékot fizetni, a foglalkoztatónak pedig az öt százalék baleseti járulék helyett 2006-tól tízszázalékos kötelezettsége lenne. A munkavállalói járulék is emelkedne fél százalékponttal. Az eho-törvényben, amikor a magánszemélynek külön fizetési kötelezettsége van, ott a plafon 50 ezer forinttal emelkedik, tehát ez a négyszázalékos feltöltési kötelezettség 14 százalékra emelkedik, és az összeghatár nem 400 ezer forint, hanem 450 ezer forint.
Lehetne még sorolni a változtatásokat. Gyakorlatilag összesenjében - mint ahogy említettem - a módosítások valamivel jobban érintik a lakosságot és kissé alacsonyabb mértékben - a versenyképesség megtartása érdekében - a vállalkozásokat.
Közvetlenül a bizottságot érintően a személyi jövedelemadózásban van a szigorító intézkedések között egy olyan módosítás, amelyik a versenybíróknak adott juttatásokat érinti. Az szja-ban van egy ilyen közvetlen módosítás, az adóterhet nem viselő járandóságok közül a versenybírónak adott juttatás jelenleg adóterhet nem viselő járandóságként kezelt része - ez az alkalmanként 5000 forint, évente 50 ezer forint - szűnne meg. Közvetlenül ilyet tudok említeni, ami a sporttal összefüggő módosítás. Természetesen nem ez az egyedüli, hanem emellett jó néhány más típusú szigorítás is van az adóterhet nem viselő járandóságok, illetve a kedvezmények között, valamint az adókedvezményeket illetően is.
Úgy nagyjából bevezetőként ennyit!
Köszönöm szépen.
Képviselői kérdések, hozzászólások
ELNÖK: Köszönöm szépen. Képviselőtársaimnak felhívnám a figyelmét, hogy az általános vitára való alkalmasságról kell döntenünk. Meg is adnám a szót, ha vannak vélemények, kérdések.
Kovács képviselő úr!
KOVÁCS FERENC (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Bár nem az általános vitánál tartunk, de el kell mondanom, nagyon bántotta a fülemet a „versenyképesség megtartásának képessége” kifejezése az előadónak. Mivel mi sport és turisztikai bizottság vagyunk, én elsősorban a vendéglátó-ipari és az idegenforgalmi területet érintve kijelentem, hogy ez a Gyurcsány-csomag mindenre alkalmas, csak arra nem, hogy a versenyképesség-megtartást megőrizze az idegenforgalom, a vendéglátó-ipar és a szállodaipar területén. Ugyanis nemcsak az adóterhek növekedése jelenti abszolút versenyhelyzetből való kivonását a magyarországi vállalkozásoknak, például külföldi piacokon való megjelenése. Ha megnézzük, a környező országokban, az európai uniós országokban milyen áfa-terhelések vannak az érintett szakmai területekre, látjuk, hogy köszönőviszonyban sincs a magyarral, illetve a magyar sokkal, de sokkal súlyosabb helyzetet rótt ki az adott szakmai területekre már eddig is, mint az Unió legtöbb országában. Ehhez jönnek az egyéb szigorítások. Itt szeretném kiemelni, hogy olyan dolgokról nem is beszélünk most még, hogy az energiaár-emelés kapcsán általában a vendéglátó-ipari vállalkozások, vállalatok mint közüzemi felhasználók, ezért magasabb kulcsot kell, hogy fizessenek majd a közüzemi díjaikban, mint amit előzetesen bejelentettek, ami már 30 százalék lesz, és erre még rárakódik a környezetterhelési díj is, ami minimálisan emelkedik.
Ezeknek az együttes összessége olyan versenyképtelenségi helyzetet fog teremteni az idegenforgalom területén, amelyben kódoltan benne van nagyon sok vállalkozás tönkremenetele is. Elfogadhatatlanul, és ezért személy szerint még a Ház elé való beterjesztését sem tudom támogatni ennek a törvénytervezetnek, a teljes magyar vendéglátó-ipari és idegenforgalmi szakma nevében.
Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Hadházy képviselő úr!
HADHÁZY SÁNDOR (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr.
Tisztelt Bizottság! Tisztelt Kormánypárti Képviselőtársaim! Nem olyan rég tárgyaltuk a kormány előterjesztését az ötéves adócsökkentési programról. Nagyon szép előterjesztés volt, és nagyon sok vállalkozó és magánszemély megörült ennek az előterjesztésnek. Azt kérdezném tisztelettel a kormány képviselőjétől - és a jelenleg némaságot fogadott kormánypárti képviselőtársaimtól -, magyarázzák el már nekünk, buta ellenzéki képviselőknek, hogy a bánatban van az, hogy fél év múltán pont az ellenkezőjét csinálják - és belemosolyognak az ember képébe -, mint amit elkezdtek fél évvel ezelőtt... (Közbeszólás a kormánypárti képviselők részéről: Nézhetünk morcosan is! Délután megtudod!)
ELNÖK: Hadházy képviselő úrnak adtam meg a szót!
HADHÁZY SÁNDOR (Fidesz): ... Nem tudok másra gondolni, mint hogy kisgyerekeknek vagy nem is tudom, milyen embereknek képzelik el a lakosságot, hogy velük mindent meg lehet csinálni! Ez a Gyurcsány-csomag, ami most itt előttünk van, egyáltalában nincs összhangban ezzel az adócsökkentő programmal. De azért megkérdezném tisztelettel a kormány képviselőjét, hogy őszerinte ez összhangban van azzal a törvénnyel, amit nemrég elfogadott a parlament? Vagy ha nincs összhangban, akkor magyarázzák már el, legyenek szívesek, a Pénzügyminisztérium képviselői, mi változott fél év alatt, hogy ilyen fordulatra volt szükség, amely a lakosság és a vállalkozói réteg terheinek igen jelentős emelését célozza.
De nézzük tételesen! Én ezt felháborító, hazug politikának és hintapolitikának tartom, hogy egyszer a választások előtt mindent megígérnek, és utána, a választások után pedig mindent két kézzel visszavonnak.
Az idegenforgalmat érintő tételek közül az áfa-emelést emelném ki. Nem olyan túl régen erős kampány indult meg, hogy az áfát csökkenti a kormány. Ezzel is egyetértettünk. A 25 százalékos áfát csökkentették 20 százalékra. De arról nem volt szó, hogy a 15 százalékos áfát meg fölemeljük 20 százalékra! Erről egyáltalán nem volt szó. Sőt én még arra is emlékszem, hogy kormánypárti körökből elhangzott, hogy ez az áfa mérséklése első ütem, majd következik a többi. Vártuk, ezt az ütemet már azért nem szívesen olvasgatjuk. Ez az idegenforgalmat katasztrofálisan érinti, tisztelt Tompa alelnök úr és tisztelt kormánypárti képviselőtársaim. Ezen lehet mosolyogni, de nem érdemes. Ezen inkább sírni volna érdemes, mint nagyon sok vállalkozó kétségbeesetten olvassa ezeket a javaslatokat, higgyék el! Önöknek fogalmuk nincsen erről, hogy ez hogyan érinti a kis embereket meg a vállalkozókat! Fogalmuk nincsen. Ez a felelőtlenség, amit itt tapasztalok, ebben a parlamentben, nagyon elszomorít.
A másik ilyen „hinta”-kérdés a Gyurcsány-csomagban az üdülési csekk. A választások előtt mindenre fölhasználható volt az üdülési csekk, még gyerektartás fizetésére is lassan. Most elkezdjük visszavonni ezeket. Most már a vendéglátói étkeztetésre nem használható fel, utazásra nem lesz felhasználható és így tovább...
ELNÖK: De, csak adót kell fizetni utána!
HADHÁZY SÁNDOR (Fidesz): Persze, de akkor minek váltana az ember üdülési csekket, ha ugyanolyan formában tudja azt felhasználni, mint ha pénzzel fizetne?
Jelentősen emelkednek továbbá a munkaadói járulékok, a munkabéreket, a munkát terhelő járulékok mértéke is. Ez megint nem a gazdasági fejlesztést célozza, hanem egyértelműen két kézzel vonja el az állam, a kormány, a Gyurcsány-csomag az emberektől és a vállalkozóktól a pénzeket.
Találékony ám ez a kormány, le a kalappal előtte, tényleg! Nem semmi! Az előző ciklusban is 34 új adónemet talált ki, pedig már mindenki azt mondta, már újabb adókat ki sem lehet találni. Mátyás király nem volt ilyen találékony egyébként. Soká lesz az 550. évfordulója a megkoronázásának... nem volt ilyen találékony, mint ez a kormány. De jelezném, füstadót még be lehetne vezetni, vissza lehetne állítani az ebadót, még sok mindent lehetne.
De amikor a választások előtt - meg a választások után is - a kormány arról beszélt, hogy „szolidaritás”, akkor az ember arra gondolt, hogy majd támogatja azokat az embereket, vállalkozásokat, akik nehéz helyzetben vannak. De nem arról volt szó, tisztelt barátaim, hogy a vállalkozók és a magánszemélyek új adót kapnak a nyakukba, erről nem volt szó! Nem így képzeltük el ezt az új rendet, tisztelt képviselőtársaim.
Nagyon helyes, most már a minimumadót is bevezetjük! Nem érdekel bennünket, hogy milyenek a vállalkozások, hogy ki miért vállalkozik egyáltalán, kényszerből vagy jószántából, akkor is azt mondjuk, hogy barátom, te legalább ennyit fizetsz, akármilyenek a körülményeid, akármilyen a vállalkozásod, akármilyen helyen vállalkozol, akármilyen hátrányos helyzetben vagy, akkor is neked a minimumadó ennyi. Ha nem tudod befizetni, akkor számold fel a vállalkozásod, és menjél el munkanélkülire! Ez, kérem szépen, a szociálisan érzékeny kormány intézkedése, a szocialista, szociálisan érzékeny kormány intézkedése!
Tisztelt Hölgyeim és Uraim! Önök csúfolják ezt a szót, hogy „szocialista” kormányzat, komolyan mondom, megcsúfolják ezt a szót. De ez már az önök problémája!
Én csak néhány dolgot emeltem ki. De visszatérnék arra, hogy a kiszámíthatóság a vállalkozások számára rendkívül fontos. Hogy milyen adóterhek sújtják, terhelik a vállalkozásokat, ezt szeretik több évre előre látni a vállalkozók, mert úgy fejlesztenek, úgy beruháznak, úgy képzelik a jövőjüket. Ha összevissza rángatják az adózás terheit, ha hol megszorítanak, hol megengednek, higgyék el, senkinek nem jó, sem az embereknek nem jó, sem a vállalkozásoknak nem jó, sem a kormánynak, higgyék el, annak sem jó. A bizonytalanság rendkívül nagy az emberekben, a bizalom jelentős mértékben csökkent, a politika és elsősorban a kormányuk irányában, és ennek a bizalomvesztésnek ára lesz, ezt higgyék el. Már a tőzsdei árfolyamváltozásokban ez részben megmutatkozik, a forintgyengülésben megmutatkozik. Ez a hazug hintapolitika az ország javát egyáltalán nem szolgálja.
Erre szerettem volna tisztelettel az önök figyelmét felhívni. Még a ciklus elején vagyunk, kedves barátaim, még lehet jó politikát kialakítani, de azt tudom mondani, hogy rosszul kezdték ezt a négy évet, nagyon rosszul kezdték!
Köszönöm a figyelmet.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Koscsó képviselő úr!
KOSCSÓ LAJOS (MSZP): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Bizottság! Először is nyilván ami az ülés tárgya, arról egy mondatot lehet szólni: a beterjesztett javaslat a jogalkotásról szóló törvénynek megfelel és házszabályszerű, ezért az általános vitára való alkalmasságához, gondolom, kétség sem fér.
Ami a tartalmi részét illeti, nyilvánvalóan ebben már viták vannak. Ez is normális, hiszen az ellenzék és a kormánypárti oldal nem valószínű, hogy egyként és egységesen fogja megítélni ezeknek az intézkedéseknek a hatását. Mint ahogy nagy valószínűséggel, ha fordított lenne a helyzet, akkor is ugyanez a helyzet állt volna. Azonban azt hiszem, talán valamennyiünk nevében - de én nem érzem magam felhatalmazottnak -, de az én nevemben mindenképpen szeretném visszautasítani, amit Hadházy úr mondott, hogy fogalmunk nincs arról, az emberek mit gondolnak. Hadházy úr, mit gondol, hol élünk mi? Itt élünk Magyarországon, beszélünk az emberekkel, beszélünk a vállalkozókkal. Jómagam is féligmeddig még vállalkozó is vagyok. Nem volt még olyan kormány az elmúlt tizenhat év alatt - meg azt megelőzően sem -, amelyik amikor adót emelt, annak a vállalkozók vagy bárki örült volna. Nem hiszem, hogy bárki azt mondta, hogy majd az emberek örömtüntetésben fognak kivonulni és a Vár alatt fognak tüntetni azért, hogy hú de jó, hogy ilyen humánusan oldották meg az emberek nevében. Mint ahogy azt sem lehet megoldani, hogy a pénzverdéket az állam szolgálatába állítjuk, és nyomjuk a pénzt. A társadalmi teherviselés három pillérében az államnak, a vállalkozói szférának és a személyeknek kölcsönösen terheket kell viselni. Az, hogy éppen a gazdaság adott helyzetében milyen módú és milyen arányú ez a megosztás, azt nyilvánvalóan viták fogják kísérni. Én úgy gondolom, a kormánynak pont azt az érzékenységét, amit hiányolt - nevezetesen a szolidaritást - pont az mutatja, hogy ez a szabályozás, amiről most szólunk az első napirend keretében, az adótörvények módosítása, ez azt mutatja, igyekszik a terheket olyan módon megosztani, hogy a lakosság egy részét terhelje, jelentősebb terheket ró nyilván a vállalkozásokra. Ezért azt gondolom, ez a típusú szolidaritás a jogszabályban is tükröződik.
Ami pedig a kormánynak azt a törekvését illeti, hogy letudja most az összes adótörvény módosítását, és ebben az évben már nem terjeszt adótörvény-módosítást a parlament elé... (Hadházy Sándor: Az nem biztos!) ... azt gondolom, ez egy üdvözlendő törekvés, hiszen ha folyamatosan módosítgatjuk az adószabályokat, akkor pont a kiszámíthatóság, amiről beszélt a képviselő úr, az sérül, és azt jelent gondot, problémát. Ezzel most 2008-ig el tudunk lenni a mai információk alapján és a mai történések, döntések alapján. Azt gondolom, ez remélhetőleg a későbbiek során meg is hozza azt az eredményt, amit egyébként a kormányzati szándék ezzel a törvénycsomaggal elérni kíván.
Én a magam részéről a pénzügyi tárgyú törvények módosításáról szóló törvénycsomagot általános vitára alkalmasnak találom.
ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr.
Nagy Sándor képviselő úr!
NAGY SÁNDOR (Fidesz): Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Csak röviden szeretnék kapcsolódni az előttem szólókhoz. Én egy kisváros polgármestere vagyok a Dél-Alföldön, Szeged mellett, és elnöke is vagyok annak a kistérségnek, ahonnan jöttem. Mi egyébként 2000 óta létrehoztunk egy kis- és középvállalkozás-fejlesztő fórumot, 461 vállalkozónak adunk minden héten valamiféle információt a lehetséges forrásokról, a lehetséges adóbevezetésekről, és minden olyan információról, ami egy vállalkozásnál szükséges lehet. Ma már létrehoztunk a térség minden szereplőjével egy olyan kis- és középvállalkozás-fejlesztő kht-t, amelynek minden önkormányzat tagja, és az önkormányzatok elvként elmondhatták azt, hogy hiába épít iskolát az önkormányzat, hiába épít utat, bármi egyebet, ha egyébként a vállalkozások, a települések motorjai nem haladnak, akkor megette a fene (sic!) az egészet.
Ezért én az életből hozom azokat az információkat, amiket itt a bizottság is tulajdonképpen már elkezdett tárgyalni. Számomra az a furcsa - legalábbis felém ez a 461 vállalkozó azt közvetíti, és bocsánat, attól függetlenül, hogy ki milyen színhez tartozik -, hogy egyfajta kiszámíthatatlanság, egy nagyon rossz stílus kezdett úrrá lenni most. Ezek az emberek azt mondják, hogy egyszerűen elvesztette a hitelességét a mostani kormányzat abban, hogy most már az alapján sem tudják szegények, most oké, hogy azt mondják, 2007-ig rendezzük el a dolgokat. Ezt mondták három hónappal ezelőtt is, négy hónappal ezelőtt is, a választások előtt is. Bocsánatot kérek, fölmerül önökben ennek a hitelességnek a kérdése például? Tudják, és jogosan tudják azt itt elmondani, hogy ezek a vállalkozók ezeket a történéseket megértik és tapsolnak? Tudják, milyen visszhangja van annak például, hogy a parlamentben nevetve és mosolyogva terjesztik elő önök ezeket a törvényjavaslatokat? Gondolkodjon el mindenki egy kicsit, aki az életből jön, és azokat az embereket, akiket mi képviselünk, és azért jöttünk ide a parlamentbe... Én elsőciklusos parlamenti képviselő vagyok, bocsánatot kérek. De számomra nem is az a legfelháborítóbb, ha hiszik, ha nem, amit mondanak, hanem az, ahogyan ezt teszik. Egyszerűen, amikor hazamegyek és megkérdeznek az emberek, azt mondom, hogy nekem is ezt talán a legnehezebb feldolgoznom, és ezt lesz nagyon nehéz megszokni.
Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Kérdezem képviselőtársaimat, van-e még kérdés?
Koscsó képviselő úr!
KOSCSÓ LAJOS (MSZP): Csak képviselő úr felvetésére egy mondattal szeretnék reagálni. Én is találkoztam pénteken tizenhét vállalkozóval. Beszélgettem velük. Nem örültek, én egy szóval nem mondtam, hogy örültek. Nem örültek neki, de az a nem mindegy, hogy hogyan magyarázza meg az ember a történéseket, és ebben biztos, hogy van közöttünk különbség. Én is egy kisvárosban élek, 33 éve dolgozom a közigazgatásban, tizenhat éve vagyok alpolgármestere egy városnak. Ebből a szempontból én is megélem ezeket a történéseket. De ha az ember megpróbálja megmagyarázni a vállalkozóknak, hogy mik miért történnek, és nem az olajat önti a tűzre, és nem gyújtogat, nem bujtogat, hanem megpróbálja elfogadtatni velük, megértik. Nem mondom, hogy mindenki megértette, de nagyon sokan megértették közülük azt, hogy ezek a történések miknek a következményei és milyen irányba mutatnak.
Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Nagy Sándor képviselő úr!
NAGY SÁNDOR (Fidesz): Bocsánat, csak egy rövid válasz! Nálam a 461 vállalkozó közül egy sem érti ezt meg. A 461 vállalkozó közül, akivel kapcsolatban állok, csak azt mondják, hogy minden nap adóellenőrzésnek vannak kitéve, minden nap munkahelyi felügyelőknek vannak kitéve... Fekete álarcos emberek jelennek meg az építőipari és egyéb vállalkozások területén a szállodákban is meg minden egyéb helyen, ahol azt vizsgálják, van-e bejelentett vagy nem bejelentett dolgozó. A módszereket nem tudják megérteni. Bármennyire furcsa, ezek a terhek arra ösztönzik a vállalkozót, hogy életben tudjon maradni ez a kisvállalkozó, hogy megint próbáljon valahogy egy picit legalább - nem mondom, hogy csalni, de legalább - valamit elmismásolni. Ez az ösztönzés, ez a jövőkép? Ezt akarjuk elérni? A mi vállalkozóink szeretnének tisztességesen, becsületesen adót fizetni, csak szeretnék azt tudni, hogy mindezek mellett hogyan lehet fönntartani és megélni belőle.
Köszönöm szépen.
ELNÖK: Hadházy képviselő úr, utána Páva képviselő úr!
HADHÁZY SÁNDOR (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Csak a gyújtogatásra meg a bujtogatásra szeretnék reflektálni. Nem a fideszes képviselők szoktak búzát égetni, tisztelt képviselőtársam.
Köszönöm.
ELNÖK: Páva képviselő úr!
PÁVA ZOLTÁN (MSZP): Két dolgot szeretnék elmondani. Ha vállalkozókról beszélünk, a vállalkozókkal meg lehet értetni, meg tudom értetni, ez a feltétele annak, hogy az a 15 ezer milliárd forintos fejlesztési pénz az Európai Unióból ide jöjjön. Az az egy kérdésük erre, hogy vajon kapunk-e ebből a megrendelésből? Meg vagyok róla győződve, hogy kapni fognak.
A másik, nem tudom, miről beszél, képviselő úr. Szeretném elmondani, a negyedik ciklusomat kezdem el. Úgy történik ennek a törvénynek a benyújtása, hogy a kormány egyik képviselője oda viszi a házelnökhöz, tehát nem látott még senkit sem mosolyogni, amikor ezt beterjesztették. Ma lesz általános vita. Nem tudom, miből gondolja, hogy mosolyogtak rajta. Olyan buta felvetéseken, már ne haragudjon, amit a Sanyi felvetett, azon meg az ember mosolyog. Van egy választási kampány, ahol elhangzik egy csomó dolog, többek között az is, hogy rendbe kell tenni a költségvetést, mert az Európai Unió ezt várja tőlünk szeptembertől. Hát elkezdődött a rendbetétel! Ezt ki így magyarázza, ki úgy magyarázza! Természetesen a Fidesz meg fogja lovagolni, mi pedig meg fogjuk védeni. Ennek az lesz az eredménye, hogy a következő két évben a megszorítások után 2009-ben és 2010-ben rendben a gazdaság. Egyébként az előterjesztést általános vitára alkalmasnak tartom.
Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Kovács képviselő úr?
KOVÁCS FERENC (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Nagyon sajnálom, hogy ilyen személyeskedő vitába megy ez a dolog. Én itt csak az idegenforgalom és a vendéglátó-ipari szakma nevében szeretném kijelenteni feketén-fehéren, hogy ez mindenre jó, csak arra nem jó, hogy a magyar vállalkozások versenyképesek maradjanak az európai uniós piacon. Lehet, hogy nem figyeltek oda, én az előző, sőt az azt megelőző ciklusban is hála Istennek, választói bizalomból itt lehettem, és elmondtam akkor is, a vállalkozásokat az állami központi adó mellett rengeteg más adó terheli. Nem olyan régen a kis- és közepes vállalkozásokról volt vita a parlamentben, addigra könyvelőmmel és vállalkozók segítségével összegyűjtöttük, huszonnyolcféle adót kell befizetni különböző szinten egy vállalkozásnak, amíg eljut odáig, hogy személyi jövedelemadót kell fizetni a vállalkozónak vagy osztalékot. Ez sok!
Képviselő úrnak szeretném mondani, hogy van füstadó, ugyanis a kémények darabszáma után kell fizetni az adót a kéményseprő vállalatnak, ez is a jelenlegi formája. Ez is azt a terhet növeli, amit most még nagylapáttal megterhel plusz a kormány a jelenlegi adócsomag-tervezetével.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Kérdezem, van-e még vélemény, kérdés. Ha megengedik, én is pár gondolattal szeretnék hozzájárulni a mai vitához. Először is nekem lenne majd egy olyan kérdésem az előterjesztőhöz, hogy ezek az adómódosítások mekkora bevételt jelentenek az önök számításai szerint, és milyen alapon számolták ki azt a bevétel-növekedést? Meggyőződésem, nem biztos, hogy ezekkel az adóemelésekkel el fogja érni a kormány a célját, hiszen mindenki szeretne megélni. Úgy, ahogy néhány képviselőtársam elmondta, sok veszélyt rejt magában - főleg a vállalkozások irányában is - az az évközi adóemelés, most négy százalékra szolidaritási adót fognak bevezetni. Ezt nem tervezték be az idei gazdasági évükbe, és gyakorlatilag a cégek nyereségéből négy százalék simán elröppen. Lehet, hogy egy csomó vállalkozásnak, amelyik épp kötéltáncon jár, ez fogja a kegyelemdöfést megadni.
Szeretném felhívni a bizottság tagjai figyelmét arra, hogy 2002-ben honnan is indultunk, akkor, amikor a kormány - Páva képviselő úrtól elhangzott -, hogy itt rendbe kell tenni a gazdaságot, rendbe kell tenni a pénzügyi egyensúlyt. Emlékezzünk csak vissza akkor, amikor 2002-ben összeültünk, és az akkori pénzügyminiszter meg miniszterelnök mit mondott, hogy rendben van minden, és a száz lépés programban ki lehet osztani azokat a tartalékokat, amiket az Orbán-kormány összehozott - ugye, abból történt az első száz lépés, emlékezzenek csak vissza képviselőtársaim! Megvannak a parlamenti jegyzőkönyvek, amikor a Medgyessy miniszterelnök úr és azt hiszem, László Csaba volt akkor a pénzügyminiszter, mondták, hogy minden rendben van. Ahhoz képest négy év alatt sikerült eljutnunk oda, hogy most egy ilyen komoly megszorító csomagot kell eszközölni ahhoz, hogy állítólag a pénzügyi helyzet rendbe jöjjön. Nem értem, hogy az akkori szakértő kormányzat és a szocialista képviselőtársaim az SZDSZ-szel közösen mit csináltak négy éven keresztül, ha egy viszonylag pénzügyileg stabil gazdaságot - ahol még tartalékok is voltak -, jól működő gazdaságot, ilyen helyzetbe hoztak! Azt gondolom, a lakosság és a vállalkozások ezzel nagymértékben károsodni fognak.
Most itt beszélünk arról, hogy megosztani a terheket, hogy a lakosságnak is ki kell venni a részét... Én úgy gondolom, pont a legszegényebbek fognak a legrosszabbul járni. Emlékezzenek csak vissza arra, hogy 2004-ben már volt egy évközi áfa-rendezés, akkor az Unióhoz való harmonizálással indokolták. Kicsit a szakmába is menjünk bele! Akkor az idegenforgalmi vállalkozások írtak mindenkinek egy körlevelet, hogy számításaik szerint tíz milliárd forint fölötti összeget vonnak el tőlük azzal az egy intézkedéssel, azt hiszem, egyeznek a számot. Ha még most ezt az áfa-emelést megcsinálja a kormány, még nagyobb terhet ró rájuk. Emlékezzünk csak vissza, hogy hány bizottsági ülésen hangzott el az, hogy például a szállodáknál is a szállásoknál felment 15 százalékra az áfa, hogy majd visszacsökkentjük 5 százalékra. Két éve ígérgeti a jelenlegi kormány - ugye mert a jelenlegi akkor is az volt, ami most -, most meg fölvisszük 20 százalékra. Hol van itt a versenyképesség elősegítése?
Nagyon komoly károkat fognak okozni ezzel, higgyék el, mert mindenki szeretne megélni, és egy ilyen terhelés mellett vissza fognak vonulni a fekete- és a szürkegazdaságba nagyon sokan, mert az élethez való ragaszkodásuk ezeknek az embereknek és a cégeknek sokkal erősebb, mint az, hogy az államnak fizessenek. Nekem itt van gondom, hogy szerintem tévesen számolnak akkor, ha komoly adóbevételekkel fognak számolni, mert egyszerűen mindenki, aki élni akar, azt fogja mondani, hogy akkor inkább kibújok alóla. Higgyék el! És volt már arra nagyon jó példa az önök idejében is meg a Horn-kormány alatt, amikor a társasági adót felére csökkentették, lényegesen több adóbevétel érkezett az államkasszába... Vagy például amikor 2000-ben csökkent a társadalombiztosítási járulék 39-ről 29 százalékra, a következő évben több járulék jött be a bázisévhez képest. De nem biztos, hogy az adóemeléssel fognak célt elérni, viszont egy nagyon komoly közfelháborodásra lehet számítani az ősz folyamán.
Ezek miatt az aggályaim miatt - meg amiatt, mert a Fidesz Magyar Polgári Szövetség eleve kijelentette a kormányalakítás után, hogy semmiféle adóemeléshez nem járul hozzá, hiszen már a terhek most is Európában szinte a legmagasabbak - nem támogatom ennek a törvénynek az általános vitára való alkalmasságát. Hadházy képviselő úrhoz csatlakozva én is azt mondom, be se kellene nyújtani, jobban járna mindenki!
Kérdezem képviselőtársaimat, van-e még kérdés vagy vélemény? (Senki sem jelentkezik.) Amennyiben nincs, visszaadnám a szót a Pénzügyminisztérium képviselőjének.
Lucz Zoltánné válaszai, reflexiói
LUCZ ZOLTÁNNÉ (Pénzügyminisztérium): Köszönöm szépen. Én a számításokra reagálnék elsősorban. Kétféle módon készültek a számítások. Az egyik számítás: ahhoz képest, hogy az ötéves adó- és járulékcsökkentési program mit tartalmazott, a másik pedig bázishatást illetően, tehát a 2006. évi helyzethez képest a változtatások hatása. Itt elsősorban azt hiszem, erre lehet a hangsúlyt helyezni. Megítélésem szerint nem lehet arról beszélni, hogy ezek a bevételek nem jönnek be, tehát hogy nem teljesül ez az előirányzati hatás, tekintettel arra, hogy ezek annyira nem befolyásolhatók a vállalkozások részéről.
Talán még annyit szeretnék elmondani, hogy az intézkedésekre amiatt volt szükség, hogy az egyensúly gyors javítását szolgálják, és hogy a reformok, illetőleg az egyensúlyi helyzet hosszú távon fenntartható legyen, tehát annak érdekében, hogy Magyarország fel tudjon zárkózni a többi országhoz, illetve ahogy elhangzott, hogy az európai uniós támogatások folyósíthatóvá váljanak, gyors intézkedések szükségesek.
Talán még annyit lehetne megemlíteni, hogy ezek az intézkedések nem érintik a szociális kiadások jelentős részét. A nemzetközi tanácsadó cégek, például az IMF is azt javasolta, hogy a szociális kiadásokhoz, a nyugdíjakhoz, a családi pótlékhoz kellene hozzányúlni. Ezek szociálisan sokkal érzékenyebb területek. És még azt lehet talán elmondani, hogy ha megnézzük a tartalmukat tekintve, akkor differenciáltak, és azt igyekeznek megvalósítani, hogy azok, akik kevésbé járultak hozzá a közterhekhez, azok terhelése nőjön nagyobb mértékben. Tehát a magasabb jövedelemmel rendelkezők esetében, vagy pedig mindenkitől elvárható valamennyi adófizetési kötelezettség legyen a vállalkozások részéről. Ezért mertem megkockáztatni azt, hogy a versenyképesség javítása hosszú távon fenntartható legyen. Ha a jövedelemtermelésben átmeneti lassulás is bekövetkezik, az hosszabb távon mindenképpen meg kell, hogy alapozza azt, hogy a költségvetési hiány csökkenjen, és Magyarország eljusson arra a szintre, hogy csatlakozni tudjon a többi országhoz az euró bevezetését illetően. Kétségkívül ezek nem szimpatikus intézkedések, de csak azt tudom megerősíteni, ahhoz, hogy az egyensúly gyorsan javulni tudjon, illetőleg az egyensúlyi helyzet hosszú távon fennálljon, ezekre a kormányzat szándéka szerint szükség van, és a tervezett bevételeknek megítélésem szerint a kockázata nem olyan nagy, mint ahogy azt esetleg egyesek gondolnák.
Köszönöm szépen.
Szavazás általános vitára való alkalmasságról
ELNÖK: Köszönöm szépen. Ha nincs több kérdés, vélemény, kérdezem a tisztelt képviselőtársaimat, ki az, aki általános vitára alkalmasnak találja az előttünk fekvő törvényt, az kézfelemeléssel jelezze! (Szavazás.) Tizenegy. Aki nem támogatja? (Szavazás.) Heten. Megállapítom, a bizottság támogatta általános vitára a törvényjavaslatot
Kérdezem, a többségi véleményt ki adja elő? (Egyeztetés.) Koscsó Lajos. A kisebbségi véleményt pedig Kovács Ferenc fogja mondani. Kérdezem, aki egyetért a személyekkel, jelentkezzen! (Szavazás.) Egyhangú.
Az első napirendi pontot befejeztük.
Rátérnénk a második napirendi pontra, a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény módosítására, az általános vitára való alkalmasságról kell döntenünk. Köszöntöm dr. Bekényi József főosztályvezető urat, Deák László ügyintéző urat és Peresztegi Gergely főosztályvezető-helyettes urat. Rögtön átadom a szót, hogy ha szóbeli kiegészítést tennének, azt megköszönném.
Parancsoljon!
Dr. Bekényi József (ÖTM) szóbeli kiegészítése
DR. BEKÉNYI JÓZSEF (Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium): Köszönöm szépen. Elnök Úr! Tisztelt Bizottság! Néhány gondolattal szeretném önöknek felvezetni az asztalon fekvő törvényjavaslatot. Kiindulópontként az államreform, közigazgatási reform, önkormányzati reform összefüggéseire szeretném felhívni a szíves figyelmüket.
A kormányprogramban szereplő államreform a közigazgatás átalakítását is megcélozza, a közigazgatásnak pedig olyan szerves alkotóeleme a helyi önkormányzatok rendszere, amely az állampolgárok közszolgáltatásokkal való ellátásában kulcsszerepet játszik. Egyetlen olyan komoly állam-, illetve közigazgatási reform sem képzelhető el az önkormányzatok reformja, az önkormányzatok átalakítása nélkül. Ez a törvénycsomag olyan elemeket tartalmaz, amely az önkormányzati rendszer működőképessége szempontjából jelentős lépéseket tervez. Ezek közül elsőként hadd emeljem ki a decentralizációt, azt a decentralizációs folyamatot, amelynek alanya a törvényjavaslatban szereplő regionális önkormányzat lehet. 2009-re - az alkotmánymódosítással összefüggésben - regionális önkormányzatok fölállítását tervezi, méghozzá olyan regionális önkormányzatok létrehozását, amelyeknek a hatásköre döntő többségében a jelenlegi központi kormányzat hatásköreiből építkezik, olyan forrásokra támaszkodva, amelyeket jelenleg tárcaközi bizottságok osztanak föl, a pénzelosztás tárcaközi bizottságokban történik. Egy olyan lépés, amely ebből a szempontból közelebb hozza az állampolgárokhoz a közpénzekkel való rendelkezés jogát, és a regionális önkormányzatokat jogosítja föl számos olyan nagy feladatcsoportnak az ellátására, amelyek a közellátások tekintetében rendkívül fontosak.
Maga a törvényjavaslat a regionális önkormányzatok tekintetében alapvetően a nagy feladatcsoportokat határozza meg, amelyeket a regionális önkormányzatnak el kell látni. A konkrét feladat- és hatáskörök telepítését az egyes ágazati törvények végezhetik el, hiszen összefüggésrendszeréből egyetlen helyen sem ragadhatók ki a konkrét feladat- és hatáskörök. Egy-egy társadalmi viszony szabályozása kapcsán állapíthatók meg, hogy ebben milyen szerepvállalása van az államnak, az állampolgároknak, illetőleg az önkormányzatnak, ezen belül pedig egy erős területi önkormányzatnak.
Az átalakítás másik nagyon fontos eleme az elaprózott településszerkezetből fakadó hátrányok ellensúlyozása. Az elmúlt ciklusban került szabályozásra a többcélú kistérségi társulásokról szóló törvény, amely a társulások önkéntes rendszerére épített. 166 kistérségből 158-ban alakultak meg többcélú kistérségi társulások, hét helyen területfejlesztési célra működnek ezek a társulások, egyetlen olyan kistérség van, ahol nem alakult meg sem ilyen, sem olyan célra a többcélú kistérségi társulás. Úgy gondolom, nagyon sokat hozott a többcélú kistérségi társulások rendszere a közszolgáltatások javításában, ezen az úton tovább kell lépni. Egy olyan további lépés szerepel a jelenlegi törvényjavaslatban, amely a meglévő értékek megőrzése mellett lehetőséget nyújt a társulásban részt vevők számára, hogy egy meghatározott feladat tekintetében - amelyet törvény rögzít vagy rögzíthet - amennyiben a többség úgy dönt, hogy az együttműködésből nem maradhatnak ki a kistérségben lévő egyéb települések is, akkor a társulás döntésével kiterjesztheti a társulás megállapodását ezen településekre is. Olyan típusú feladatokra gondoljanak, gondolhatnak, amelyek vonalas létesítmények, vonalas beruházások, csatorna-beruházások, ahol valóban nem állhat meg a település határán az adott beruházás, egy vagy két település kimaradása megakadályozhatja nagy rendszerek kiépítését, kiépülését. Tehát lehetőséget kell biztosítani a kistérségben lévő önkormányzatok többségének, hogy döntésük alapján ez a társulás kiegészüljön az adott feladat tekintetében.
Harmadik elemként hadd emeljem ki a főváros önkormányzati rendszerének átalakítását, amelynek elsődleges célja az, hogy az 1994-ben - amikor az önálló fővárosi törvény beépült az önkormányzati törvény fővárosi fejezetébe, megbontotta ennek az egyensúlyát - számos olyan rendelkezés is bekerült, amely nem igényel kétharmados szabályozást. Ezek közül a döntő többség konkrét feladat- és hatáskörök telepítését végzi el az ágazati törvény helyett. Ez teljes egészében bemerevítette a fővárosban kialakítható, kialakult munkamegosztást. Az ágazati törvényekkel nem lehetett elmozdulni, a társadalmi viszonyok változását nem lehetett követni az ágazati törvényekben, hiszen kétharmados önkormányzati törvény módosítása nehézségekbe ütközik, nehézségekbe ütközhet. Egyrészt a javaslat ezért helyre kívánja állítani ezt az egyensúlyt, és valóban, az önkormányzati törvényben csak azok a rendelkezések szerepeljenek, amelyek kétharmados szabályozást igényelnének. A másik oldalról pedig szeretné a munkamegosztást a fővárosban új alapokra helyezni, melynek lényege alapvetően az, hogy a főváros elsősorban az egységes működést biztosító vonalas, infrastrukturális beruházásokért, fejlesztésekért, illetve ezen közszolgáltatások biztosításáért legyen felelős, míg az állampolgárokhoz közelálló úgynevezett humán közszolgáltatásokat pedig elsődlegesen a kerületek lássák el.
Ezenkívül nagyon fontos elemként szeretném utolsósorban kiemelni a körjegyzőségi rendszer továbbfejlesztését, szabályozását. A jelenlegi önkormányzati törvény az ezer lakos alatti településeken rendeli körjegyzőség alkalmazását, ugyanakkor lehetővé tette a kisebb települések számára is, hogy ha jegyzőt tudnak kinevezni, akkor önálló hivatalt működtessenek. Szakszerűen önálló hivatalt működtetni úgy, amikor a polgármesteri hivatal alapvetően előkészíti a képviselő-testület, a polgármesterek számára az önkormányzati döntéseket, a másik oldalról ellátja az államigazgatási feladatokat, a jegyző hatáskörébe tartozó államigazgatási döntéseket készíti elő, és közel háromezer önkormányzati és nagyjából 2500 jegyzői hatáskörrel találkozunk, szakszerűen az állampolgárok érdekében csak akkor tud működni a hivatal, ha figyelembe vesszük a széles feladat- és hatásköri rendszert, minimális szakosodást biztosítani kell ebben a hivatalban. Minimális szakosodást akkor tud egy polgármesteri hivatal biztosítani, ha megfelelő ügyszámmal rendelkezik, megfelelő nagyságrendű település képes eltartani egy ilyen hivatalt. Ezért a javaslat arról rendelkezik, hogy az 500 lélekszám alatti településeken főszabályként körjegyzőségben történjen a polgármesteri hivatali feladatok ellátása, 500 és ezer lélekszám közötti településeken - amennyiben önálló jegyzőt tudnak kinevezni, a földrajzi körülmények ezt indokolják, illetőleg kiegészítő támogatás nélkül képes működtetni a polgármesteri hivatalt a képviselő-testület, az önkormányzat, akkor tarthasson fenn hivatalt.
Lényegében ezek a legfontosabb rendelkezések, elemek, amelyeket az előterjesztés tartalmaz. Természetesen számos egyéb, az alkotmányhoz kötődő, illetve a regionális önkormányzati rendszerre való áttéréshez kapcsolódó technikai módosítás is szerepel, hiszen az ország területi tagozódásának megállapításánál vagy az ehhez kapcsolódó területfejlesztési hatáskörök meghatározásánál a megyei önkormányzat helyébe lépő regionális önkormányzatnak szerepelni kell az önkormányzati törvényben. Ezeket tartalmazza a tervezet.
Kérem a tisztelt bizottságot, hogy az általános vitára való alkalmasságáról döntsön és támogassa az előterjesztést.
Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Kérdezem, képviselőtársaimnak van-e kérdésük, véleményük? Koscsó képviselő úr!
Képviselői kérdések, hozzászólások
KOSCSÓ LAJOS (MSZP): Én egy kérdést szeretnék feltenni. A törvényjavaslat 5. paragrafusa, ami az önkormányzati törvény 39. szakaszát módosítja a körjegyzőségekkel kapcsolatban. Van-e valami különleges oka annak, hogy csak községek számára tesszük lehetővé körjegyzőségek alakítását? A város közeli ezer fő alatti község a várossal nem hozhat létre körjegyzőséget. Van-e ennek valami különleges jogi oka?
ELNÖK: Gyenesei képviselő úr!
DR. GYENESEI ISTVÁN (független): Nekem három kérdésem lenne. Az első: miután a regionális önkormányzatok létrehozása alkotmánymódosítást igényel - és ez nyilván kétharmados törvény -, számolnak-e a törvény előkészítői azzal, hogy nem lesz meg a kétharmados többség? Terveznek-e alternatívákat arra vonatkozóan, hogy amennyiben az államigazgatási, illetve a regionális átszerveződés megtörténik, ami nyilvánvalóan nem igényel parlamenti támogatást, amely parlamenti döntés eredményeképpen megtörténhet, akkor ehhez igazodva egy közbülső megoldással, alternatív javaslattal készülnek-e? Nyilván össze kell hozni a kettőt valamilyen formában.
A második kérdésem - nyilván feltehettem volna ezt a kérdést az előző napirendi pontnál is, de majdnem mindegyiknél, amelyiket most tárgyalni fog a parlament -, készülnek-e azzal az előterjesztők, hogy valahol leírják egy A4-es lapon azt, miért lesz jobb, ha régió lesz a megye helyett? Mitől lesz jobb a - hogy ne a mi régiónkról beszéljek - a Vas és Zala megyei embereknek, mondjuk a lentieknek, ha Győrben lesz a régióközpont? Én nem vitatom ennek a jogosságát, csak mondják meg azoknak, akik ebben érintettek lesznek, hogy nekik miért lesz ez jobb! Nyilvánvalóan a közigazgatás azért működik, hogy az embereknek jobb legyen, nem azért, hogy az államnak jobb legyen.
A harmadik kérdésem a kistérségekkel kapcsolatos. A kistérségek hatásköreinek felfutása mennyiben érinti a megyei hatáskörök kistérségekhez való átcsoportosítását? Azt mondhatnánk persze, hogy a megyei hatáskörök helyett régió lesz, akkor hova kerüljenek? A kistérséghez, a nagyvároshoz vagy a régióhoz kerüljenek? A jelenlegi megyei hatáskörök közül mit szándékoznak a kistérségek számára a megyéktől átcsoportosítani?
ELNÖK: Köszönöm szépen. Hadházy képviselő úr?
HADHÁZY SÁNDOR (Fidesz): Köszönöm a szót. Az előterjesztőtől szeretném megkérdezni, készült-e hatástanulmány, hogy ha ez a jogszabály életbe lépne, ez a törvénymódosítás megtörténne, akkor milyen hatással lenne az önkormányzatokra? A másik kérdésem az, hogy az előterjesztés 71/F és 71/G szakasza foglalkozik a fogyasztóvédelemmel, illetve a turizmussal. Mind a kettő erősen érinti a turizmus ágazatát. Nem látom alkalmazhatónak azt, hogy a fogyasztóvédelem kikerül az állami felügyelet alól és önkormányzati szintre kerülne. Jelen pillanatban is egyébként katasztrofális a magyarországi fogyasztóvédelem. Katasztrofális! Ezt az ágazatot meg kellene erősíteni! Én úgy látom, ha ez a változás megtörténne, ezzel nem erősödne, hanem gyengülne ez a terület.
A 71/G-hez kapcsolódóan: akkor gyakorlatilag a regionális idegenforgalmi bizottságok - a rib-ek - átalakulnának, és egy területi bizottság jönne létre, amelyik területfejlesztéssel és idegenforgalommal foglalkozna, legalábbis a törvényből ezt olvasom ki, és a rib-ek pedig megszűnnének. Ez kérdés számomra, hogy ezt jól értelmeztem-e.
Mi az országmarketinggel, tehát az MT Rt-nek mi lesz a sorsa? A törvényváltozás érinti-e ezt? Lesz-e állami forrás az országmarketing feladatok ellátására? Ami kevésbé a turizmust érintő kérdés, de mégis érinti a turizmust is, hogy a közutak fenntartása - az autópályák és az önkormányzati utak kivételével az összes többi közút fenntartása - ez a régióhoz kerül-e? Jól értem? (Dr. Bekényi József bólint.) Jól értem. Akkor az a kérdésem, hogy milyen forrásokkal rendelkezik majd a régió, és hogyan születnek majd a döntések, hogy melyik út felújítására, korszerűsítésére, illetve fejlesztésére - kérdés, hogy fejlesztésre is szól-e ez a mandátum - mennyi forrás jut majd az adott évben? Ez hogyan fog eldőlni, hiszen itt nagyon komoly különbségek adódhatnak. Én ezt nem látom biztosítottnak.
(Dr. Bekényi Józsefhez:) Amit ön mondott az előterjesztésben a többcélú kistérségi társulásokról, ezzel kapcsolatban egy tapasztalatról engedjék meg, hogy elmondjam a véleményemet. Ezeknek a finanszírozása jelenleg úgy történik, hogy amit az önkormányzatoktól elvontak, elvonnak, az, illetve annak egy része kerül jelen pillanatban a kistérségi társulásokhoz. Itt semmiféle új forrás nem jelent meg a rendszerben, semmiféle új forrás, hanem inkább forrásszűkülés történt. Én bízom abban, hogy ha véletlenül elcsúszna ez a törvényjavaslat, akkor forráscsökkenés nem következne be automatikusan, hanem a feladat ellátásához szükséges források rendelkezésre állnának.
A kérdésem arra irányul: mi a garancia arra a kormányzat vagy a törvényalkotó részéről, hogy a feladatellátáshoz a források majdan rendelkezésre állnak? Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Kovács képviselő úr!
KOVÁCS FERENC (Fidesz): Köszönöm szépen. Én tisztelettel kérem, és kérdezem ugyanazt, amit Hadházy képviselő úr feltett, hogy vannak-e és születtek-e hatástanulmányok? Gondolom, nemcsak önök, hanem a választópolgárok is elvárják tőlünk azt, hogy felelősségteljes döntést hozzunk majd a parlamentben, és ha készültek hatástanulmányok, szerintem önöknek kötelességük lett volna ezt eljuttatni hozzánk, és nem kellene ezt most nekem kérdés formájában sem feltennem. Ez az előző napirendre is vonatkozik, ugyanis mindentudók nem vagyunk.
Egy biztos: a közigazgatás reformjára szükség van, ezt senki nem vitatja. Az elmúlt - a rendszerváltást követő - időszakban gyakorlatilag négy különböző szint jött létre, igazi tartalom nélkül. Ha megnézzük azt, hogy mire és mikor volt szükség, én úgy látom, soha nem sikerült egyetlen kormányzatnak sem olyan tartalommal feltölteni ezeket az akár kistérségi társulásokat, akár regionális együttműködéseket, sőt a megyéktől is forráselvonások történtek - kivéve az Orbán-kormány ideje alatt, amikor az illetékhivatalok bevétele oda juthatott a megyei közgyűlésekhez, és ebből tudtak gazdálkodni, a nem kötelező feladatok ellátására is. Én úgy hiszem, nem ilyen jellegű közigazgatási reformra van szükség, hanem olyanra, amely feltölti funkciókkal a megmaradandó intézményrendszert.
Énszerintem a megyékre szükség van, és azt hiszem, ezt az támasztja leginkább alá, hogy egy hete fogadtam Baden-Württemberg tartomány egy delegációját egy megyei közgyűlés delegációját Németországból. Azelőtt nem sokkal - hála Istennek - egy olasz megye delegációjával volt módom találkozni mint Vas megyei közgyűlési tagnak. Úgy hiszem, a megyékre Magyarországon továbbra is szükség van, feladatot kell adni nekik, és valóban funkcióval kell ellátni, hogy legyen értelme, hogy működjön, nemcsak intézményfenntartónak.
A feladat pontosan az, amire az előbb céloztam, hogy vannak önként felvállalt feladatok, mert én nem hiszem el - Vas megyei emberként -, hogy egy győri székhelyű regionális közgyűlés fontosnak tartaná a szombathelyi szimfonikus zenekar működtetését vagy akár egy bábszínház működtetését. Ez igenis a helyi emberek feladata. Arról már nem is beszélve, hogy szerintem ez semmiképp sem lenne olcsóbb. Lehet, hogy állami szempontból olcsóbb lenne, mert Nagykanizsáról felutazhatnának az állampolgárok Győrbe elintézni a dolgaikat, de ha nem ez a feladat, akkor Nagykanizsán létre kell hozni egy fiókirodát, tehát ott vagyunk, ahol voltunk. Ezért kellene hatástanulmány, hogy lássuk, hogyan gondolják önök ennek az egésznek az átszervezését. Ez az egész beterjesztés így csak arra szolgál, hogy azt a gazdasági csődöt, amelyet a Gyurcsány-, illetve Medgyessy-kormány okozott az országban, lefedjék egy ballaszttal, egy spanyolfalat húzzanak elé, hogy erről beszéljenek az emberek, ne pedig arról a tehetségtelen kormányzásról, ami az elmúlt négy évben hazánkban történik.
Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Kérdezem, van-e kérdés, vélemény? (Senki sem jelentkezik.) Amennyiben nincs, megadnám a szót a tárca képviselőjének!
Dr. Bekényi József (ÖTM) reflexiói, válaszai
DR. BEKÉNYI JÓZSEF (Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium): Köszönöm szépen, elnök úr. Igyekszem a kérdésekre válaszolni.
Először is Koscsó képviselő úrnak, a körjegyzőség, 39. szakasz... A városok és a nagyközségek jelenleg is speciális jogállással vesznek részt a körjegyzőségben, az Ötv. 38. szakasza alapján, nevezetesen ezekben az esetekben a városi, illetve a nagyközségi jegyző látja el a körjegyzőségi feladatokat megállapodás alapján. Ennek alapvetően az volt az oka, hogy a körjegyzők kinevezése a körjegyzőséghez tartozó települések együttes ülésén történik. Egyetlen város vagy nagyobb település sem lenne érdekelt egy pici településsel való „házasságra” akkor, ha a jegyző kinevezésénél ilyen procedúrának van kitéve és egy másik kistelepülésnél. Ezért alakult ki alapvetően ez a konstrukció. Számos nagyváros vesz részt - hála Istennek - körjegyzőségi feladatok megoldásában. Ez az alapkonstrukció nem változna.
Amihez a módosítás hozzányúl, a 39. szakasz, ami a klasszikus, községek közötti körjegyzőségek, tehát a jelenlegi szisztéma ebből a szempontból nem változik.
Gyenesei úrnak. Ez az előterjesztés alapvetően azzal foglalkozik, hogy egy kétharmados szavazattöbbséggel 2009-re egy alkotmánymódosítás alapján létrejönnek, létrejöhetnek a regionális önkormányzatok. Nyilvánvaló, hogy ha ezt a parlamenti többség nem támogatja, jelenleg is működik egy önkormányzati szisztéma, amelyik kétszintű önkormányzati rendszerre épül, amelyikben van területi önkormányzat - a jelenlegi megyei önkormányzat -, amely működőképes és egyébként 2009-ig is működne, a regionális önkormányzatok felállításáig.
Hogy alapvetően miért jó az állampolgárok számára a regionális önkormányzat? Hadd kapcsoljam össze Kovács úrnak is, hogy megye vagy kontra régió! Ez az elmúlt időszakban számos szakmai fórumon is megvitatásra került, hogy egyáltalán hogyan nézzen ki a magyar önkormányzati rendszer egy ekkora méretű országban, egy ilyen településszerkezetet figyelembe véve, hány szintű önkormányzás képzelhető el. Két szintnél többet ekkora méretű lakosságszámú ország igazán elbírni nem tud. A települési önkormányzatok szintjét minden politikai erő úgy gondolta, hogy olyan vívmány, amit meg kell tartani, hogy valamennyi magyar önálló településen működjön önkormányzat, legyen képviselő-testület, válasszanak polgármestert. Úgy gondolom, ez így is van rendjén, hogy az adott település lakói az alapvető ügyeikben dönteni tudjanak.
Ugyanakkor az is tény, hogy ebben a szisztémában, ebben a rendszerben egyes kötelező önkormányzati feladatok hatékony, szakszerű ellátásáról nehezen lehet gondoskodni. Itt csak egy erőteljes társulási rendszernek a működtetésével lehet ezeket a hátrányokat kiküszöbölni, úgy megtartani azokat az alapértékeket, amelyek az „Egy település - egy önkormányzat” elvének a fönntartásából fakadnak. A többcélú kistérségi társulások rendszere is ezért szerepel napirenden.
Azzal, hogy ez a kistérségi rendszer kialakul, az állampolgárokhoz viszonylag közeli szinten képes biztosítani azokat a szolgáltatásokat, amelyek a települési alapszolgáltatásokon, a helyben igénybe vehető szolgáltatásokon túlnyúlnak. Hozzáteszem, hogy ezen szolgáltatások javarészét nem kell elvinni az adott településről azért, mert a szervezése kistérségi szinten történik, a döntő többség ma is nyitott társulások keretében történik.
Ehhez képest a megye ehhez a szolgáltatási szinthez egyrészt közel van, ez az egyik indok, amelyik azt mondja, hogy meg kell vizsgálni a megye szerepének a fenntartását. A másik indok az európai uniós forrásokhoz való hozzáférés, amely jelentős mértékben a regionális projektek megvalósulása útján történhet. Természetesen számos olyan példával találkozunk Európában, ahol nem hoztak létre regionális önkormányzatot, hanem a területfejlesztés, illetve más szervezetrendszer keretében történik ezen regionális projektek megvalósítása és ezekről a forrásokról való döntés, tehát nem alkalmazták az önkormányzati megoldást.
Akkor, amikor egy közigazgatás átalakítása történik, az adott kormányzatnak mérlegelni kell, fakad-e abból előny, hogy párhuzamosan fönntart szervezetrendszereket, vagy a közigazgatás szervezetrendszerében - jelesül egyébként az önkormányzati szervezetrendszerben - kerülhetnek megoldásra ezek a feladatok. Egy tény egyébként: ez a szintén szükséges, alapvetően az ilyen típusú projektek megtervezéséhez, és az önkormányzásból fakadó előnyöket sokkal jobban ki lehet használni, mint azon területfejlesztési szervezetrendszerben, amelyet nem lehet besorolni sem az államigazgatás szférájába, és igazán közigazgatási alrendszernek sem tekinthető, éppen egy tavalyi alkotmánybírósági határozat mutatott rá erre.
Itt a másik érv, hogy miért jó az állampolgároknak vagy egyáltalán az országnak, hiszen hosszú távon csak ezt a kérdést kell megvizsgálni. Azért jó, mert ezekről az igen jelentős pénzforrásokról - az előző előterjesztés keretében is elhangzott - történik döntés, rendelkezés. Az, hogy ezen pénzforrásokról szóló döntések egy közvetlenül választott önkormányzati testülethez kerülnek, úgy gondolom, az ország szempontjából jó, és a különböző adottságokkal rendelkező régiók közötti kiegyenlítést is elő tudják segíteni.
A konkrét hatáskörök kapcsán a fogyasztóvédelem, regionális bizottságok, hogyan történik, milyen forrásokkal közvetlenül rendelkeznek-e vagy sem... Arra szeretnék utalni, valóban, a rib-ekkel kapcsolatban kiolvasható az előterjesztésből - ugyanúgy, ahogy a fejlesztési tanácsról és más hasonló, jelenleg korporatív módon működő szervezetekről -, hogy az előterjesztés ezt úgy tervezi, hogy olyan kötelezően létrehozandó bizottságok fölállítása történne a regionális önkormányzat szervezetében, amely ezen feladatokat képes ellátni. Külön jogszabály telepíthet feladatokat közvetlenül ezen bizottságokhoz, és ezen bizottságoknál érvényesíthető egyébként a partnerség elve, amelyik ilyen típusú döntéseknél alapvetően szükséges. Idáig ment el ez az előterjesztés, tehát hogy egy szervezeti kínált a jelenleg többféle különböző formában korporatív módon működő bizottságok, tanácsok további működtetésére. A konkrét feladat- és hatáskörök meghatározása - mint utaltam - az adott ágazati törvényben lehetséges. Ebben az sem szerepel, hogy a fogyasztóvédelemnek - amelyik jelenleg a megyei közigazgatási hivatalok szakigazgatási szerveként működik megyei szinten - valamilyen teljes önkormányzatúsítása történne. Egy biztos: az európai trendekkel összhangban a fogyasztóvédelem önkormányzati szerepét mindenütt erősíteni kívánják, mondván, hogy a lakosság érdekeit leginkább képviselni hivatott önkormányzati szervezetrendszernek kell eszközzel rendelkezni a tekintetben is, hogy az állampolgároknak a fogyasztóvédelemhez kapcsolódó egyes hatásköreit is átfedje. De itt teljes önkormányzatúsításról egyáltalán nincs szó.
A konkrét hatáskörök telepítését - ha ez az előterjesztés a parlamentben támogatásra talál - 2009-ig kell kimunkálni, ágazatonként, egyenként végigmenve, hogy ebben a rendszerben, ebben a szisztémában a regionális önkormányzatok milyen feladat- és hatáskörökkel rendelkezhetnek. Ez egyébként nem működött másként 1990-ben sem, és nem működhet másként most sem. Ugyanis maga az önkormányzati törvény a szervezeti keretet, a működési elveket adja meg, a konkrét feladat- és hatásköröket az egyes ágazati törvények határozták meg, méghozzá egy viszonylag hosszú, elhúzódó ágazati törvénykezés keretében. Úgy gondolom, egyébként ez így is van rendjén, hiszen egy egészségügyi rendszer vagy fogyasztóvédelmi rendszer átalakítása kapcsán lehet megmondani azt, hogy ebben a szeletben milyen szerepet kell vállalni az államnak, az állampolgároknak, illetőleg az önkormányzatoknak. Azt nem lehet egy kétharmados önkormányzati törvénybe „bebetonozni”, hiszen ezzel gátat vetne maga a szabályozás annak, hogy a társadalmi viszonyok változásával az egyébként az adott társadalmi viszony szabályozására hivatott ágazati törvény mozgásterét szűkíti le azzal, hogy elveszi a szabályozás lehetőségét, és nem teszi lehetővé, hogy az adott jogterülethez hozzá lehessen nyúlni. Minden egyes területen - ha végiggondoljuk az önkormányzatok által ellátott feladatot esetén -, az egészségügyi, oktatási, szociális, akár munkaügyi, de az idegenforgalommal és mással kapcsolatos feladatok meghatározásánál is a 2009-ig terjedő időszakban számos olyan változás következik be az adott ágazatban, az adott társadalmi vagy jogviszony területén, amit a jogi szabályozásnak addig követni kell. Tehát ezeket a szervezeti kereteket, nagy feladatcsoportokat jelöli meg az előterjesztés, és rögzíti az önkormányzati törvényben, és a jelenlegi - egyébként az európai logikához hasonlóan az - ágazati törvényekre bízza ezeknek a konkrét feladat- és hatásköröknek a telepítését.
Maga a regionális önkormányzat egyébként saját bevételekkel rendelkezik, ez a törvényben is szerepel, önálló adókivetési joggal. Összhangban azokkal az Európa tanácsi ajánlásokkal, elvekkel, amelyek megfogalmazásra kerültek a regionális önkormányzatokkal kapcsolatban, még akkor is azt mondom, hogy ezen elvek figyelembevételével került kidolgozásra az előterjesztés, annak ellenére, hogy regionális önkormányzati kartát az Európa Tanács még nem fogadott el a Helyi Önkormányzatok Európai Kartájához hasonlóan. De azokat a feladatcsoportokat, amelyeket ajánlásában rögzített, lényegében egy az egyben visszatükrözi a javaslat, tehát ezek a nagy feladatcsoportok kerültek meghatározásra, amelyek az Európa tanácsi országokban is trendként megjelennek, természetesen annak függvényében, hogy egyes országoknak hol erősebb, hol gyengébb az állami szerepvállalás. Minden egyes olyan feladatról, amit ennek a törvénynek a mentén az ágazati törvények hivatottak telepíteni, a forrásrendszerét is oda kell telepíteni a regionális önkormányzatokhoz, hiszen az önkormányzati törvény 1. szakasz (5) bekezdése jelenleg is úgy rendelkezik, hogy a feladattelepítéssel egyidejűleg a források meghatározásáról is gondoskodni kell.
A feladatok telepítéséről, kistérségi szintre. Ha marad ez a szisztéma - és a törvényjavaslat sem szól klasszikus kötelező kistérségi társulás bevezetéséről -, ebben az esetben a jogalkotó közvetlenül nem telepíthet feladat- és hatáskört a többcélú kistérségi társulásra, csak orientálhatja és ösztönző rendszerrel segítheti azt, hogy egyes feladat- és hatásköröket a települési önkormányzatok a többcélú kistérségi társulás útján lássanak el, vagy társulási intézménnyel, vagy mikrotársulások útján. Ahhoz, hogy a jelenlegi megyei feladat- és hatáskörök közül valami többcélú kistérségi társulásokhoz kerüljön, ez a szabályozó rendszer, ösztönző rendszer hatására kerülhet, és akkor önkéntes alapon tudják addig átvállalni, amíg 2009-ig működik a megyei önkormányzat. Utána csak abban az esetben, ha ezeket a feladat- és hatásköröket a települések számára határozza meg a jogalkotó, és nem a regionális önkormányzathoz telepítheti. Itt egyes közoktatáshoz kapcsolódó olyan közszolgáltatások jöhetnek szóba, amelyek a lakosságot egészen közvetlenül érintik, inkább az alapellátáshoz, mint a középfokú ellátáshoz kapcsolódnak, de jogtechnikailag - ha marad a jelenlegi rendszer, ez másképp nem képzelhető el - csak 2009-ben ezen feladatok egy része a települési önkormányzatokhoz kerül telepítésre, illetőleg meghatározásra.
Körülbelül ennyit tudtam válaszként elmondani a föltett kérdésekre.
Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Kérdezem, kérdés, vélemény van-e még? Hadházy képviselő úr!
HADHÁZY SÁNDOR (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Hatástanulmányról nem hallottam egy szót sem, de nem is hallhattunk, hiszen láthatóan az egész még kiforratlan, átgondolatlan, és majd az ágazati törvényekben dől el számos nagyon fontos kérdés. Ennek tükrében nem lehet megítélni az előterjesztésből, hogy tulajdonképpen milyen új rendszer fog létrejönni. Ezért ezt az előterjesztést általános vitára alkalmatlannak tartom.
Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Kérdezem, van-e még?
Gyenesei képviselő úr!
DR. GYENESEI ISTVÁN (független): Nem az időt szeretném húzni, és nyilván nem ez a helye annak, hogy megvitassuk ezt a kérdést. De jelzés értékű lehet, hogy ma az egész önkormányzati rendszer legfőbb gondja - tizenhat esztendeje - az, hogy folyamatosan telepítenek központi szervek hatásköröket önkormányzati szintre - és minden önkormányzati szintet értem ez alatt -, és ezzel párhuzamosan az önkormányzati törvényből eredő azon kötelezettségeknek nem tesz eleget, hogy forrást nem helyeznek mellé. Az összes problémája ma az önkormányzati rendszernek abból fakad, hogy folyamatos hatáskör-telepítésekhez nem történt forrás-megjelölés, vagy legalábbis sokkal kisebb volt a többletforrás, mint amennyiből azt el lehetett látni. Az összes feszültség - a megyei is - ebből fakad.
Ami a régiókat illeti. Maradjunk annyiban, hogy a régiók nem méretkérdés. Nem az a kérdés, hogy az három megye, két megye vagy egy megye, hanem hatáskör-kérdés. Lehetne adni a megyének is - ha úgy tetszik - regionális léptékű hatáskört, ami megfelel az elvárásoknak, hogy a forrásokat le tudja venni, és az elosztásában részt tudna venni. Ugyanennyi érv szólhat amellett, hogy ez a régió három megyét fogjon össze. Ezen lehet persze vitatkozni, de maradjunk annyiban, hogy ez nem méretkérdés, hanem hatáskör-kérdés. E vonatkozásban viszont hiányérzeteim vannak, azzal együtt, hogy magam ezt a változást szükségesnek tartom, és ha úgy tetszik, van egy bizalom bennem a törvényelőkészítők irányában a vonatkozásban, hogy ezeket a hatásköröket, amivel egy régiónak rendelkezni kell, ezt valóban meg is fogja kapni. Nem másról van szó, mint arról, hogy ma jelentős kormányzati szintű döntési hatásköröket kell vagy kellene a későbbiekben regionális szintre tenni. Ha legalább egy sorvezetőt lehetne tenni a vonatkozásban, hogy melyek lesznek azok a hatáskörök, amelyek majd törvény szintjén meg fognak jelenni és kidolgozást nyernek... Akkor legalább vissza lehetne kérdezni, hogy az a döntés, ami egy vagy két év múlva megszületik, hogy akkor hol vannak azok a hatáskörök, amiket most, amikor a régió létrehozását elhatároztuk, azt ígérték, hogy ez ott lesz regionális szinten.
De ez azt is jelenti, tudjuk, hogy abban a pillanatban, amikor erős régiókat hoz létre a parlament, mesterségesen megteremti a mindenkori kormányzat erős ellenpólusait vidéken, az önkormányzati rendszerben. Akarja-e, vállalja-e a kormányzat ezt a pozíciót? Ez egy nagyon jelentős kérdés. A döntéshozatalban legalább sorvezető szintjén ismernénk, hogy milyen döntési hatáskörei lennének. Egy példát mondok, lesz-e például adókivetési joga? Milyen mértékű adókivetési joga lesz, önálló bevétel megszerzésére egy régiónak? Azért mondom, nem akarok ilyen részletekbe belemenni, csak amikor meghozzuk ezt a döntést, akkor azért ezt látnunk kell.
Ma azt mondom, ha nincs meg a kétharmados többség - és ma úgy tűnik, nem lesz meg a kétharmados többség -, van-e arra módszer és megoldás, olyan társulásos vagy szövetségi régiót létrehozni, ami a megyei, nagyvárosi és a kistérségi megválasztott önkormányzati képviselők delegálásából jön létre a testület. Nem jelent többletköltséget, sem díjazásban, legfeljebb utazási költséget jelent pluszban... És a jelenlegi területfejlesztési tanácsokhoz képest jelentős előrelépés lehet e vonatkozásban az, hogy ezek kizárólag - és ez nagyon fontos: kizárólag - választott önkormányzati képviselőkből álljanak, nem pedig többségben állami delegáltból. Jelenleg a területfejlesztési tanácsok többsége állami kormányzati delegáltakból áll. Ez pedig nem egy decentralizált elosztási rendszer, hanem bujtatott centralizált elosztási rendszer. Hangsúlyozom, ez megmarad, ez nem az előző ciklus terméke volt, ez korábban is így működött, ezt vitte, hurcolta tovább magával az egész rendszer.
Van közbülső megoldás, én ezt akarom mondani. Nem kell megijedni attól, hogy nem fogja megszavazni a parlament, de nincs megfelelően előkészítve, hogy kellő bizalommal ezt meg lehessen tenni.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Kérdezem, van-e még kérdés, vélemény? (Senki sem jelentkezik.) Nincs, megadnám a szót a minisztérium képviselőjének, ha szeretne reagálni rá!
DR. BEKÉNYI JÓZSEF (Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium): Egy fél mondatot hadd mondjak hozzá. Sehol nem lehet letenni az asztalra, hiszen ezek a viszonyok változnak. Maga a sorvezető, amit Gyenesei úr kér, az benne szerepel a tervezetben, hiszen nagy feladatcsoportokat - hogy mikkel rendelkeznek a regionális önkormányzatok, milyen feladat- és hatáskörök mentén van kötelessége a jogalkotónak... Ez nem szívesség, bocsánat! Amikor az önkormányzati törvény elhatározta, és azt mondta, hogy ezen feladat- és hatáskörök oda tartoznak, egyik törvényében saját magát kötelezte arra, hogy az ágazati jogalkotás során ezeket a hatásköröket telepítse. Úgy gondolom, ez a kötelezés erőteljesen érvényesül.
A másik, a társulásos változatnál. A társulásos változatra jelenleg is folyik kísérleti modellezés. Egyetlen óriási hiányossága van a társulásos megoldásnak, hogy nincs kötelező társulás. Ha nincs kötelező társulás, a társuláshoz feladat- és hatáskört telepíteni nem lehet, társulni csak arra tudnak társulni az érintettek, amilyen feladat- és hatáskörökkel rendelkeznek, számukra közvetlenül nem. A megyei önkormányzatok jelenleg azokat a „gyönge” hatásköreiket tudják ebbe a társulásba bevinni, amivel rendelkeznek, és közvetlenül a törvényalkotó - lévén, hogy ezek nem kötelező társulások, hiszen kötelező társulások létrehozásához ugyanúgy az Alkotmány módosítása szükséges - nem tudna hatáskört telepíteni ezekre a társulásokra. Kétségtelenül számos előnye van a társulásos megoldásnak, viszont ezzel a hátránnyal számolni kell.
Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Amennyiben nincs több kérdés, vélemény, kérdezem képviselőtársaimat, ki az, aki általános vitára alkalmasnak találja a javaslatot? (Szavazás.) Tizenegy. Ki az, aki nem támogatja, az kézfelemeléssel jelezze! (Szavazás.) Heten. Tizenegy igen mellett a bizottság általános vitára alkalmasnak tartja a javaslatot.
Kérdezem, ki lesz a többségi előadó? (Egyeztetés.) Páva képviselő úr lesz a többségi. Hadházy képviselő úr megkérhetlek, hogy a kisebbségi véleményt elmondd? (Hadházy Sándor: Örömmel!) Hadházy képviselő úr a kisebbségi előadó. Kérdezem, aki elfogadja, jelezze! (Szavazás.) Egyhangú. Köszönöm szépen.
A mai bizottsági ülést bezártam.
(Az ülés befejezésének időpontja: 10 óra 40 perc)
|
|
Lasztovicza Jenő |
Jegyzőkönyvvezető: Egriné Ambrus Andrea