STB/6/2006.
STB/6/2006-2010.
az Országgyűlés sport- és turisztikai bizottságának
2006. október 3-án, kedden, 10 órakor
a Képviselői Irodaház V. emelet 520. számú tárgyalótermében
megtartott üléséről
Tartalomjegyzék
Helyettesítési megbízást adott
Elnöki bevezető, a napirend megállapítása, elfogadása
Vitray Tamás, a Nemzeti Sporttanács elnökjelöltjének meghallgatása
Vitray Tamás bemutatkozó hozzászólása
Dr. Somogyi Andrea (Pénzügyminisztérium) szóbeli tájékoztatója
Taksonyi Tímea (Pénzügyminisztérium) kiegészítése
Dr. Remport Katalin (Állami Számvevőszék) szóbeli kiegészítése
Határozat az általános vitára alkalmasságról
Elnököl: Lasztovicza Jenő (Fidesz), a bizottság elnöke
Pál Béla (MSZP), a bizottság alelnöke
Dr. Bakonyi Tibor (MSZP)
Dr. Horváth Klára (MSZP)
Koscsó Lajos (MSZP)
Nagy Jenő (MSZP)
Páva Zoltán (MSZP)
Tóth József (MSZP)
Dr. Tóth József (MSZP)
Becsó Zsolt (Fidesz)
Hadházy Sándor (Fidesz)
Kovács Ferenc (Fidesz)
Nagy Sándor (Fidesz)
Dr. Gyenesei István (független)
Helyettesítési megbízást adott:
Dr. Tompa Sándor (MSZP) dr. Horváth Klárának (MSZP)
Szalay Ferenc (Fidesz) Lasztovicza Jenőnek (Fidesz)
Szijjártó Péter (Fidesz) Nagy Sándornak (Fidesz)
Vitray Tamás elnökjelölt (Nemzeti Sporttanács)
Dr. Somogyi Andrea (Pénzügyminisztérium)
Taksonyi Tímea (Pénzügyminisztérium)
Csontos Beáta (Pénzügyminisztérium)
Lajtár Mónika (Pénzügyminisztérium)
Dr. Remport Katalin (Állami Számvevőszék)
Trenovszki István (Állami Számvevőszék)
(Az ülés kezdetének időpontja: 10 óra 02 perc)
Elnöki bevezető, a napirend megállapítása, elfogadása
LASZTOVICZA JENŐ (Fidesz), a bizottság elnöke, a továbbiakban ELNÖK: Jó napot kívánok! Szeretettel köszöntök mindenkit a mai bizottsági ülésen, köszöntöm vendégeinket is. Képviselőtársaim megkapták a mai napirendi pontot. Egy módosítást szeretnék kérni, hogy a 4. napirendi pontot, ami az albizottsági elnökök és tagok megválasztásáról szól, ezt egy következő ülésre halasztanánk el, és a munkatervet is, ha elfogadja a testület. Kérem, hogy aki elfogadja a javaslatomat, kézfelemeléssel jelezze! (Szavazás.) Egyhangú.
Aki ezzel a módosítással elfogadja a napirendi pontokat, az is jelezze, legyen szíves kézfelemeléssel! (Szavazás.) Ez is egyhangú. Köszönöm szépen.
Vitray Tamás, a Nemzeti Sporttanács elnökjelöltjének meghallgatása
Akkor rátérnénk az első napirendi pontra. Nagy tisztelettel köszöntöm Vitray Tamás elnökjelölt urat, a Nemzeti Sporttanács elnökjelöltjét. Megtartanánk a meghallgatását, úgyhogy ha megengedik képviselőtársaim, át is adnám a szót Vitray Tamás úrnak.
Vitray Tamás bemutatkozó hozzászólása
VITRAY TAMÁS elnökjelölt (Nemzeti Sporttanács): Tisztelt Bizottság! Jó reggelt kívánok. Ha summáznom kellene az elmúlt időszakot, amelyik ennek a Nemzeti Sporttanácsnak az életében a kezdet időszaka volt, akkor a megszokott közhellyel azt mondanám, hogy közelítésmód kérdése, mondhatnám, hogy félig tele a pohár, vagy azt is, hogy félig üres. De ez együtt jár - gondolom én - a szülési nehézségekkel.
Az kétségtelen tény, hogy ami a működést magát, tehát a szorosan vett működést illeti, ebben a tekintetben túlteljesítettük a minimális normákat. 2004. július 12-én jött létre, illetve ülésezett először a Nemzeti Sporttanács, akkor fogadtuk el az alapszabályt, és szemben az előírt minimum négy alkalommal, 2004 második félévében háromszor, 2005-ben kilencszer találkoztunk. Ebben az évben eddig azonban csak egy alkalommal.
Hogy továbbmenjek először a statisztika mentén: ami a határozatokat illeti, hangsúlyoznom kell - bár bizonyára a bizottság tagjai tudják -, hogy amikor én azt mondom, hogy határozatok, ezek csak a bizottságon belüli határozatok voltak, hiszen mi nem voltunk felhatalmazva arra, hogy határozatokat hozzunk. Csupán egymás közt határoztunk, hogy a döntéseink legalábbis, mint egyhangú, vagy legalábbis szavazati többséggel létrejött döntések kerüljenek tovább a kormányhoz, ahogy azt a feladat megszabta.
Tehát 2004 második félévében és 2005-ben összesen 61 ilyenfajta határozat született. Még mindig a statisztika mentén: ebből 8 nem igényelt semmiféle további intézkedést, 22 valósult meg, ebből azért kisejlik, hogy miért mondtam, hogy a pohár félig van tele vagy félig üres. Részben megvalósult 4, azt mondtuk, hogy folyamatban van 10, de ezeknek a megvalósulásának a biztonsága nem garantált. Korábbi határozatok megerősítése volt 7 és kettőről kiderült, hogy a jogszabállyal ellentétes, tehát nem számított. Egy érvénytelen volt, és az NSH által végül is el nem fogadott határozat, ami rájuk nézve is természetesen a tanács jellegét ölti, volt 7. Ezek voltak azok, ami a határozatainkat illeti.
Ami pedig a hatékonyságot, bizony, meg kell mondanom, hogy a dolog természeténél fogva egy olyan testület, amelyiknek a döntései tanácsi értéket képviselnek csupán, mindig szembe kell hogy nézzen azzal, hogy ezeket a tanácsokat vagy objektív okok gátolják vagy szubjektív döntések, vélemények nem hozzák létre. Tehát hogy úgy mondjam, egyszerűsítve a dolgot: mi nem sértődhettünk meg, hogy ha döntéseink nyomán nem született valamiféle olyan következmény, ami nekünk tetsző lett volna. Így azt kell mondanom, hogy ahhoz képest, hogy ez a Nemzeti Sporttanács működés közben tanulta meg a saját működését, talán a következő időszakra remélni lehet, hogy mindezek a kormány felé nyújtott nekünk határozatok, nekik tanácsok, hatékonyabban kerülnek megvalósulásra, de legalábbis elfogadásra.
Szeretnék beszélni a költségvetésünkről is néhány szót, mert fontosnak tartom, hogy azok, akik döntenek a Tanács további sorsáról is, tudják, hogy körülbelül milyen nagyságrendet igényel. A törvény szerint a Tanács működési költségeit - akkor még így hangzott - a mindenkori felügyelő minisztériumban működő titkárság látja el, 12 millió forint/év lett elkülönítve erre a célra. Mi ebből a 12 millió forintból 9 millió 121 ezer 120 forintot költöttünk el. Hangsúlyoznom kell, hogy ebből személyi kifizetés, tehát az ügyvezető és a titkárnő fizetése tette ki csaknem a 60-65 százalékát.
Azon kívül mintegy 1,5 millió forintot költöttünk olyan berendezésekre, amelyek tartósak, tehát egyszer s mindenkorra szólnak, egyedi, egyszeri kiadások, mint számítógép, kivetítő, fax, televízió, videó. Mindezekre azért van szükség, hogy az előadott témákat ki lehessen vetíteni a Tanács ülésein. Tehát úgy gondolom, hogy ha hatékony volt ez a Sporttanács, ha nem, ezt a döntést természetesen nem mi magunk hozzuk meg, önökre van bízva elsősorban, nagyon nagy költségekkel nem járt a tevékenysége.
Most kellene eljutnom oda, ami kissé szubjektív, de azért úgy gondolom, nem nagy baj, ha elmondom. Amit feltétlenül a Tanács működésével kapcsolatban, mint pozitívumot kell elmondanom, hogy nem emlékszem arra - ezen a 14 alkalmat értem, amikor találkoztunk volna -, amikor bármely döntés, amely végül határozattá alakult, valamiféleképpen a politika nyomán jött volna létre. Egyszerűen nem emlékszem rá, jóllehet nem is volt. Jóllehet a lehetőség - hogy úgy mondjam - adva volt, hiszen ennek a Tanácsnak az összetétele politikailag kiegyensúlyozottan jött létre. Ennek ellenére hála istennek itt nem tette be a lábát a politikai megfontolás. Ugyanakkor azt is meg kell mondanom, hogy ha volt olyasmi, ami nekem személy szerint frusztrációt okozott, az viszont ugyancsak az összetételéből fakad, hiszen értelemszerűen, miután mindenki a saját funkciójában, a tanácstagi mivoltában a sportnak valamelyik ágát, valamelyik szervezetét képviselte, abban a pillanatban, amikor anyagiakról beszéltünk - és jószerével többnyire arról beszéltünk -, már parciális érdekek egyszer csak előtérbe kerültek és a vitáink ha nem is voltak nagyon vérgőzösek, de általában tulajdonképpen patthelyzetekbe torkolltak.
Én személy szerint úgy gondolom, hogy ezen nem tudott a Tanács túllépni, mint ahogy azon sem tudott a Tanács túllépni eddig, hogy a pénzügyi kérdéseken túl, tehát a sport finanszírozási kérdésein túl olyasmiben is komolyan, elmélyülten és vehemensen tárgyaljon, amelyek nem gazdasági kérdések voltak, hanem nagyon jót tett volna a sportnak, ha néhány komolyabb elvi kérdésben is oda tudunk hatni.
Nagyjában-egészében, nem akarom az urak idejét húzni, hogy erről beszéljek, van, lenne egy elképzelésem, de mindezt természetesen nem tehetem meg mindaddig, ameddig nem tudom, hogy mi az itteni döntés sorsa, hogyan alakul tovább a Tanács élete.
Azt gondolom, hogy bevezetőnek ennyit mondanék, és természetesen ahogy jelenlétem is igazolja, készséggel állok rendelkezésre a kérdéseiknek. Köszönöm.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Megkérdezem képviselőtársaimat, hogy van-e az elhangzottakhoz kérdés, Vitray úrhoz van-e kérdésük képviselőtársaimnak? (Nincs jelzés.) Vélemény? Pál Béla alelnök úrnak adnám meg a szót.
PÁL BÉLA (MSZP): Köszönöm szépen elnök úrnak, és elnök úron keresztül a Sporttanács összes tagjának az elmúlt időszakban végzett munkáját. Köszönjük ezt a tájékoztatót is, amelyet a Tanács munkájáról mondott.
Természetesen mi is tisztában vagyunk azzal, hogy egy javaslattevő testülettel általában az a helyzet, hogy vagy megfogadják vagy nem a tanácsait, mégis mindezzel együtt azt gondolom, hogy pótolhatatlan szerepet tölt be a Sporttanács a sport életében, és mit is kívánhatnék mást, mint azt, hogy a jövőben egy kicsit jobban tele legyen az a pohár, amely arról szól, hogy több javaslatot fogadtak meg, amelyet a Tanács megfogalmazott.
Nagyon szépen köszönöm elnök úrnak, hogy eljött a bizottsághoz, és javasolnám a bizottságnak, hogy továbbra is őt javasoljuk a Nemzeti Sporttanács élére. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Kérdezem képviselőtársaimat, hogy van-e még kérdés? (Nincs jelzés.) Amennyiben nincs több kérdés, akkor kérdezem a képviselőtársaimat, hogy aki javasolja Vitray Tamás urat a Nemzeti Sporttanács elnökének jelölni, kézfelemeléssel jelezze! (Szavazás.) Köszönöm szépen. Egyhangúlag javasolja a bizottságunk a miniszterelnök úr felé, hogy Vitray Tamás urat nevezze ki a Nemzeti Sporttanács elnökének.
Engedje meg, hogy munkájához jó egészséget kívánjak, és sikeresebb időszakot, mint az utóbbi években volt, hiszen azt gondolom, hogy a magyar sport nemcsak nekünk fontos, hanem az utódainknak, a gyermekeinknek is, és azért a nemzeti öntudatunknak is jót tesz, ha sikeresek nemzetközi színtéren is a sportolóink.
Ezért még egyszer nagyon sok szeretettel kívánok jó munkát önöknek. Köszönöm szépen.
Rátérnénk a második napirendi pontra, a Magyar Köztársaság 2005. évi költségvetésének végrehajtásáról szóló törvényjavaslat tárgyalására, és egyben az Állami Számvevőszék jelentésének tárgyalására is, amely szintén a Magyar Köztársaság 2005. évi költségvetése végrehajtásának ellenőrzéséről szól. (Az első napirendi ponthoz érkezett vendégek elhagyják az üléstermet.)
Folytatnánk a munkánkat a második napirendi ponttal. Köszöntöm Somogyi Andrea osztályvezető asszonyt a Pénzügyminisztériumból, Taksonyi Tímea vezető tanácsos úrhölgyet, Csontos Beáta vezető tanácsost, Lajtár Mónika vezető tanácsos úrhölgyet, az Állami Számvevőszéktől dr. Remport Katalin főtanácsadót és Trenovszki István főtanácsadó urat.
Megadnám a szót a Pénzügyminisztérium képviselőjének, Somogyi Andreának.
Dr. Somogyi Andrea (Pénzügyminisztérium) szóbeli tájékoztatója
DR. SOMOGYI ANDREA (Pénzügyminisztérium): Köszönöm szépen. Somogyi Andrea vagyok a Pénzügyminisztérium képviseletében. A 2005. évi költségvetés végrehajtásáról szóló törvényjavaslattal kapcsolatban egy rövid általános tájékoztatót adnék a bizottság számára, elmondanám a költségvetési törvényjavaslat tartalmát, a gazdaságpolitika fő vonatkozásait, egy kicsit a funkcionális bemutatást, a sportról beszélnék, egy összefoglalást adnék róla, a 2005. évben történt végrehajtásról, illetve Taksonyi Tímea kolléganőm egy rövid turisztikai ismertetőt adna.
Tehát a 2005. évi költségvetés végrehajtásáról szóló törvényjavaslatot az államháztartásról szóló törvény alapján a kormánynak a költségvetési évet követő 8 hónapon belül kell benyújtania az Országgyűlésnek, és a benyújtást megelőző két hónappal az Állami Számvevőszéknek kell átadni. Ennek a kötelezettségnek a Pénzügyminisztérium, illetve a kormány határidőben eleget tett.
A törvényjavaslat tartalma rendelkezik a 2005. évi költségvetés finanszírozásáról, a végrehajtás szabályaival összefüggő kérdésekről, tárgyalja az államadósság kezelését. A törvényjavaslat külön foglalkozik a tb-alapok előirányzatainak jóváhagyásával. Jelen törvényjavaslat sok év után először úgynevezett tiszta törvényjavaslat, tehát nincsenek kapcsolódó törvények benne.
A gazdaságpolitika fő vonásairól adnék egy tájékoztatást. 2005-ben a makrogazdasági folyamatok azt igazolják, hogy a gazdasági növekedés szerkezete kedvező maradt. 2005-ben a külső konjunktúra a korábban vártnál lassabban, de fokozatosan, egyértelműen javult. A nemzetgazdaság egészében átlagosan 10,1 százalékkal emelkedtek a nettó keresetek, ami 3,6 százalékos inflációs ráta mellett 6,3 százalékos reálkereset-növekedésnek felelt meg. A versenyszektorban 4,6 százalékkal, míg a költségvetési szférában - alapvetően a tizenharmadik havi bérkifizetések szabálymódosítása miatt - 9,7 százalékkal nőttek a reálbérek.
2005-ben a munkanélküliségi ráta 7,2 százalék volt, a régió országaihoz hasonlóan alakult Magyarországon a munkanélküliség, illetve a régió más országaiban valamivel magasabb volt. A fogyasztói árszint 2005-ben éves átlagban 3,6 százalékkal nőtt.
A zárszámadási kötetekben bemutatjuk a funkcionális osztályzást is. A funkcionális osztályzás a COFOG-szabvány alapján történt. Ez egy módszertani eszköz, mely összehasonlíthatóvá és elemezhetővé teszi különböző országok kormányzati szektorának terjedelmét, céljai szerinti összetételét. Az államháztartási szerepvállaláson belül az állami működési funkciók kiadásainak aránya az összes kiadáson belül a 2004. évi 15,6 százalékhoz viszonyítva 14,9 százalékra csökkent. Az állampolgárok helyzetét javító, a társadalmi esélyegyenlőtlenséget mérséklő jóléti kiadásokra - ez alatt az oktatási, egészségügyi, társadalombiztosítási kiadásokat értjük - 2005-ben az államháztartás kiadásainak 61,5 százalékát fordítottuk. Ezen belül kiemelkedő a társadalombiztosítási jóléti funkción belül a nyugdíjellátások arányának növekedése az előző évhez képest.
A sporttal kapcsolatban. A központi költségvetési funkcionális mérleg alapján megállapítható, hogy a sport és szabadidős tevékenységekkel és szolgáltatásokkal kapcsolatos feladatok összes kiadásának teljesítése 23 milliárd 146,4 millió forint volt, a támogatás 20 milliárd 836,5 millió forint.
A támogatási összeg alapvetően négy költségvetési fejezet között oszlik meg, ennek legnagyobb részét a Belügyminisztérium akkor még Nemzeti Sporthivatal fejezeti kezelésű előirányzatai adták. A BM sportcélú fejezeti kezelésű előirányzatainak 2005. évi eredeti előirányzata 12 milliárd 304,8 millió forint volt. 2005-ben a sporttörvényből adódóan természetesen biztosított volt a forrás "A nemzet sportolója" címhez tartozó járadékra és az olimpiai járadék fedezetét is biztosítottuk. A 2006. évi úszó Európa-bajnokság létesítményfejlesztése kezdődött meg 2005-ben. Az utánpótlás területén kiemelném, hogy 2005-ben már a Heraklész-bajnokprogram keretei között 20 sportág sportolói vehettek részt, a Sport XXI. programban pedig 2004-hez képest három új sportággal bővült a lehetőség: a vívás, az ökölvívás és a sakk volt a három új sportág.
Szintén forrást biztosított a költségvetés doppingellenes feladatokra, a Forma 1 magyar nagydíj jogdíjának támogatására. Az NSH a 2005. évben kétszer kapott az általános tartalékból költségvetési többletforrást. Először a 2011/2005-ös kormányhatározat alapján 1 milliárd 200 millió forintot, majd a "Három lépés a sportban" program keretében a kormány 3 milliárd forintot biztosított a sportra a 2298/2006-os kormányhatározat alapján. Itt kiemelendő a "Három lépés a sportban" keretén belül, hogy ez tette lehetővé, hogy meginduljon a Heraklész csillag program, melyhez 400 millió forintot biztosított a kormány az általános tartalék terhére.
Köszönöm, és akkor a turisztikával kapcsolatban még kolléganőm szólna.
Taksonyi Tímea (Pénzügyminisztérium) kiegészítése
TAKSONYI TÍMEA (Pénzügyminisztérium): Tisztelt Bizottság! A XVII. területfejlesztés fejezet 2005. január 1-jétől működik önálló fejezetként. A fejezet felügyeletét ellátó tárca nélküli miniszter a Magyar Turisztikai Hivatal országos hatáskörű szerv közreműködésével látta el a kormányrendeletben meghatározott turizmussal kapcsolatos feladatait.
A tárcák közötti átadás-átvételi megállapodások keretében a fejezet átvette a turisztikai célelőirányzatot, amelynek kiadási előirányzata 9657,2 millió forint volt, amelynek a teljesítése 13405,3 millió forint volt.
A turisztikai célelőirányzat év közben kétszer kapott az általános tartalékból. Egyszer 150 millió forintot a turisztikai marketing tevékenység többletköltségeire, a diszkont légitársaságok forgalmának növelése érdekében, és egyszer 39,5 millió forintot a délkelet-ázsiai szökőár miatt a helyszínen tartózkodó magyar turistákkal kapcsolatos evakuációs költségek megtérítésére.
A turisztikai célelőirányzatból a nemzetközi turisztikai marketing és promóciós tevékenységek finanszírozása tette ki az előirányzat felhasználásának 60 százalékát. A turisztikai kínálat minőségi és mennyiségi fejlesztésére pedig az előirányzat 35 százalékát fordítottuk, 5 százalék pedig a miniszteri keret volt.
Kiemelném, hogy 2005 novemberében kiírásra került a műemlék-gyógyfürdők fejlesztésének támogatása, amelyben döntésre már csak 2006 áprilisában került sor, tehát kötelezettségvállalás nem történt.
A költségvetési törvény elrendelte, hogy az ifjúsági turizmusra fordítódjon a turisztikai célelőirányzat 5 százaléka. Az ICSSZEM-mel közösen kiírásra került a pályázat, de ez csak 2006-ban került elbírálásra. A 222 millió forintos összegből 214 millió került a kereskedelmi szálláshelyek fejlesztésére és 5 millió forint pedig a turistautak, erdei tanösvények útjelzéseinek kialakítására. 28 millió forintot a Magyar Turizmus Rt. marketing célokra fordított ebből a keretből, ami 2005-ben felhasználásra került.
Az ÁSZ-jelentés alapján a turisztikai célelőirányzat felhasználása megfelelően szabályozott volt és megfelelően dokumentálásra került. Ezen kívül több más fejezetben lévő előirányzat is támogatta közvetve vagy közvetlenül a turisztikai ágazatot, így például a ROP keretében kerültek kiírásra pályázatok és a decentralizált szakmai fejlesztési programok keretében az idegenforgalmi fejlesztéseknél is rendelkezésre állt 2 milliárd forint 2005-ben. Köszönöm.
DR. SOMOGYI ANDREA (Pénzügyminisztérium): Köszönöm szépen. Kérjük a bizottságot, hogy a törvényjavaslat általános vitára való alkalmasságát támogassa.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Megadnám a szót az ÁSZ képviselőinek, hogy ők is mondják el a véleményüket.
Dr. Remport Katalin (Állami Számvevőszék) szóbeli kiegészítése
DR. REMPORT KATALIN (Állami Számvevőszék): Jó napot kívánok! Remport Katalin vagyok az Állami Számvevőszéktől. Az Állami Számvevőszék az NSH gazdálkodását áttekintette a 2005. évre vonatkozólag, kollégám, Trenovszki István vizsgálta az igazgatást, én pedig a fejezeti kezelésű előirányzatok felhasználását.
Megállapítottuk, hogy a beszámoló megbízható, valós képet mutat az NSH gazdálkodásáról, ezért elfogadó véleménnyel tárjuk azt a bizottság és a parlament elé. Azonban az igazgatás esetében korlátozással, míg a fejezeti kezelésű előirányzatok vonatkozásában figyelemfelhívással adtuk meg az elfogadó véleményt, ugyanis hiányosságokat tapasztaltunk. Ezek a hiányosságok azonban részben jogszabályi és NSH-n kívül eső okokra vezethetők vissza. Hogy mire gondolok én?
Az NSH az az intézmény, illetve annak jogelődei, amely a legtöbb fejezetgazdával rendelkeztek az elmúlt időszakban. Már a 2004. évi átalakítás is kihatással volt a 2005. évi gazdálkodásra. 2004 végén, novemberben döntöttek az ICSSZEM-ből a Miniszterelnöki Hivatalba helyezésről. Ez az évközi átalakítás részben azzal járt, hogy az előző évi pénzmaradványt az ICSSZEM, mivel még nem volt pénzmaradvány-számla, egyéb számlákon utalta át az NSH-nak. Ez bankköltség-fizetési kötelezettséggel járt. Jogszabályok kimondják, hogy a fejezeti kezelésű előirányzatokból csak a céllal egy azonos kifizetések történhetnek, azonban a bankköltségre meg kellett teremteni az NSH-nak a forrásokat. Ezt el kellett vonnia az egyéb céljai alól. Másrészt a 2004. évi pénzmaradvány jóváhagyása kirívóan késedelmesen történt a PM részéről, olyannyira, hogy a jóváhagyás az NSH-hoz csak 2006. január 6-án érkezett meg. Az NSH működésének biztosításához addigra már az NSH felhasználta a 2004. évi pénzmaradványt.
A 2005. évi átalakítás sem volt zökkenőmentes. Március 30-án döntött a kormány arról, mégpedig a költségvetési törvényben, hogy a Miniszterelnöki Hivatalból a Belügyminisztériumba helyezi át az NSH-t. A gyakorlatban azonban már január 1-jétől visszamenőleg úgy tekintették, mintha végig a Belügyminisztériumhoz tartozott volna, tehát nem kellett időszaki mérleget csinálniuk, időszaki beszámolót készíteniük, a számvitelüket végig a BM számvitele alapján készítették. Ugyanakkor ezt a fejezeti kezelésű megvonást, illetve a fejezetgazda-váltást csak szeptemberben hagyta jóvá a kormány, akkor hozták meg a sporttörvény módosításával ezt a rendelkezést. A számlái viszont már 2005. június 15-én megszűntek a Kincstárnál, tehát még a jogi rendezést megelőzően volt egy ilyen joghézag a gyakorlat és a jogi rendezés között. Ugyanakkor a MEH is élt még a jogosítványaival, és 2005 márciusában még hozott rendeletet a fejezeti kezelésű előirányzatok felhasználására.
A BM a fejezeti kezelésű előirányzatok felhasználási rendjét csak novemberben foglalta rendeletbe. Ennek függvényében a szabályzatok nem készülhettek el időben, hiszen addigra már a fejezeti kezelésű előirányzatok felhasználása gyakorlatilag megtörtént.
Más területen is találtunk hiányosságokat a jogi rendezésben, ez részben a társadalmi szervezetek kérdése, ugyanis az országos sportszervezetek megítélése ellentmondásos a különböző törvényekben. Társadalmi szervezet maximálisan 7 millió forint támogatást kaphat egy évben, ugyanakkor nem lehet célja a Sporthivatalnak, sem az országnak, hogy ezek az országos sportegyesületek megszűnjenek. Ezzel együtt van, amelyik jogszabály társadalmi szervezetnek mondja ki ezeket az egyesületeket, van, amelyik pedig nem.
Még egy kérdés, ami talán jogszabály-módosítást igényelhetne: a fejezeti kezelésű előirányzatokból a MEH-rendelet lehetővé tette, hogy 3 százalékos kommunikációs célokra különítsenek el a fejezeti kezelésű előirányzatok terhére. Ez a 3 százalék azonban, amit egy ifjúsági és sport kommunikációs kht. kapott, magában foglalta ennek a kht.-nak a működtetési költségeit is. Mivel jogszabály nem rendezi, hogy hogyan történjen az elszámolás, mi minősül kommunikációnak, tehát mi fogadható el ennek az összegnek, ezért talán ennek a felülvizsgálata is szükséges lenne.
Ezzel együtt a bemutatott számlák és az ellenőrzésünk alá vett tények azt bizonyították, hogy az eltérések nem haladták meg a 2 százalékot, tehát ez még az a határ, ami elfogadhatóvá teszi, hogy a beszámolót megbízhatónak és valósnak minősítsük. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönjük szépen. Megkérdezném Trenovszki István urat, hogy van-e még kiegészítenivalója?
TRENOVSZKI ISTVÁN (Állami Számvevőszék): Köszönöm szépen, a kolléganőm mindenre kiterjedően összefoglalta a lényeges megállapításainkat.
Határozat az általános vitára alkalmasságról
ELNÖK: Köszönöm szépen. Akkor képviselőtársaimnak adnám meg a szót. Kérdezem, hogy van-e vélemény, kérdés. (Nincs jelzés.) Ha nincs vélemény, akkor feltenném a kérdést, hogy képviselőtársaim közül ki az, aki általános vitára alkalmasnak találja a két napirendi pontot. Aki igen, jelezze! (Szavazás.) 10 igen. Kérdezem, hogy ki az, aki nem tartja alkalmasnak? (Szavazás.) 7 nem.
Megállapítom, hogy a bizottság általános vitára alkalmasnak találta. Köszönöm szépen, hogy eljöttek.
Az egyebekben kérdezem, hogy van-e valakinek kérdése? (Nincs jelzés.) Amennyiben nincs, nekem lenne egy mondanivalóm. Az elmúlt években meg szokta rendezni Szebeni Zsolt úr ezt a turisztikai fórumot ősszel, most november 3-án lenne megrendezve.
Nem tudom, képviselőtársaim megkapták-e az anyagot, majd a következő üléseken erre visszatérünk. Amennyiben nincs más, akkor a mai ülést bezárom.
(Az ülés befejezésének időpontja: 10 óra 36 perc)
|
|
Lasztovicza Jenő |
Jegyzőkönyvvezető: Pavlánszky Éva