IFB-7/2006.
(IFB-7/2006-2010.)

Jegyzőkönyv*

az Országgyűlés Sport és turisztikai bizottságának
2006. november 7-én, kedden, 10 órakor
a Képviselői Irodaház V. emelet 520. számú tanácstermében
megtartott üléséről


Tartalomjegyzék

Napirendi javaslat *

Az ülés résztvevői *

A bizottság részéről *

Megjelent *

Helyettesítési megbízást adott *

Meghívottak részéről *

Hozzászóló *

Elnöki megnyitó *

A napirend elfogadása *

Tájékoztató a II. nemzeti fejlesztési tervről, annak turisztikai fejlesztéseiről, hangsúlyairól *

A bizottság 2006. II. félévi munkatervének elfogadása *

Szavazások *

Az albizottságok létrehozása és az albizottság elnökeinek megválasztása *

Szavazások *

Egyebek *


Napirendi javaslat

  1. Tájékoztató a II. nemzeti fejlesztési tervről, annak turisztikai fejlesztéseiről, hangsúlyairól
  2. A bizottság 2006. II. félévi munkatervének elfogadása
  3. Az albizottságok létrehozása és az albizottságok elnökeinek megválasztása
  4. Egyebek

Az ülés résztvevői

A bizottság részéről

Megjelent

Elnököl: Bánki Erik (Fidesz), a bizottság elnöke

Pál Béla (MSZP), a bizottság alelnöke
Almássy Kornél (MDF), a bizottság alelnöke
Dr. Bakonyi Tibor (MSZP)
Dr. Horváth Klára (MSZP)
Dr. Tompa Sándor (MSZP)
Tóth József (MSZP)
Dr. Tóth József (MSZP)
Becsó Zsolt (Fidesz)
Hadházy Sándor (Fidesz)
Lasztovicza Jenő (Fidesz)
Szijjártó Péter (Fidesz)
Dr. Világosi Gábor (SZDSZ)
Dr. Gyenesei István (független)

Helyettesítési megbízást adott

Koscsó Lajos (MSZP) Tóth Józsefnek (MSZP)
Nagy Jenő (MSZP) Pál Bélának (MSZP)
Páva Zoltán (MSZP) dr. Horváth Klárának (MSZP)
Kovács Ferenc (Fidesz) Hadházy Sándornak (Fidesz)
Szalay Ferenc (Fidesz) Bánki Eriknek (Fidesz)
Szijjártó Péter (Fidesz) megérkezéséig Lasztovicza Jenőnek (Fidesz)
Dr. Világosi Gábor (SZDSZ) távolléte idejére dr. Tóth Józsefnek (MSZP)

Meghívottak részéről

Hozzászóló

Kleinheinz Ferenc, a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség főosztályvezetője


(Az ülés kezdetének időpontja: 10 óra 05 perc)

Elnöki megnyitó

BÁNKI ERIK (Fidesz), a bizottság elnöke, a továbbiakban ELNÖK: Sok szeretettel köszöntök mindenkit bizottságunk mai ülésén! Megállapítom, hogy a sport- és turisztikai bizottság határozatképes.

A napirend elfogadása

Írásban előre minden képviselő megkapta a mai ülés napirendjét, illetve a napirendhez kapcsolódó anyagokat. Kérdezem, hogy a napirenddel kapcsolatban van-e bárkinek kiegészítése. Pál Béla alelnök úr.

PÁL BÉLA (MSZP): Javaslom, elnök úr, hogy a napirendek közé vegyük fel az albizottságok létrehozására vonatkozó javaslatot, valamint egyebek között a Nemzeti Sporttanácsban lévő bizottsági személyi javaslatot, amelyről nem árulok el titkot, nyilván elnök úr lesz majd, aki képviseli ebben a sporttanácsban a jövőben bizottságunkat.

ELNÖK: Köszönöm, alelnök úr. További javaslatok vannak-e? (Nem jelentkezik senki.) Amennyiben nincs, akkor a kiegészítő módosító indítványokkal együtt teszem fel szavazásra a mai napirendet. Aki ebben a formában elfogadja az ülés napirendjét, kérem, kézfeltartással jelezze! (Szavazás.) Köszönöm szépen. Ellenvélemény? Tartózkodás? (Nem jelentkezik senki.) Nincs.

Megállapítom, hogy a bizottság egyhangúlag elfogadta a mai ülés napirendjét.

Tájékoztató a II. nemzeti fejlesztési tervről, annak turisztikai fejlesztéseiről, hangsúlyairól

Első napirendi pontunk: tájékoztató a nemzeti fejlesztési terv második egységének előkészítéséről, annak turisztikai fejlesztéseiről és főbb hangsúlyairól. Az előterjesztő a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség, akit főosztályvezetői minőségben Kleinheinz Ferenc úr képvisel. Megadom a szót főosztályvezető úrnak a szóbeli kiegészítésre.

KLEINHEINZ FERENC (Nemzeti Fejlesztési Ügynökség): Tisztelt Bizottság! Tisztelt Elnök Úr! Köszönöm szépen a lehetőséget, hogy néhány szóval bevezethetem a napirendi pontot.

Rögtön azzal kezdem, hogy Magyarországon a kormány döntése alapján a II. nemzeti fejlesztési tervnek a hivatalos neve az Új Magyarország fejlesztési terv, és a bizottsághoz beadandó változat egy eléggé technikai jellegű néven fut: nemzeti stratégiai referencia keret. Ez a terv a strukturális és a kohéziós alapból származó európai uniós támogatást öleli fel. Magyarország 2007-2013 között 22,4 milliárd euró összeget kap. Ez az összeg 2004-es árakat jelent, ehhez 15 százalékos nemzeti hozzájárulást kell a kormányzatnak hozzáraknia. Ennek megfelelően, magyar forintra átszámolva mintegy 7 ezer milliárd forintos támogatásról van szó.

A terv két fő célkitűzése a foglalkoztatás növelése vagy bővítése és a tartós gazdasági növekedés elérése; ez a tartós gazdasági növekedés a második fő célkitűzés. Ez a két célkitűzés egybeesik az Európai Unió valamennyi tagállamában az úgynevezett lisszaboni célkitűzésekkel. Ezt azért fontos hangsúlyoznom, mert ez determinálja a későbbiek során, hogy sajnos minden fejlesztési célt, amit az ország kitűz maga elé, hogyan lehet finanszírozni, mert nem lehet ebből a strukturális vagy kohéziós alapból támogatni, hanem specifikusan a foglalkoztatás bővítéséhez és a növekedéshez kell hozzáadódnia. Ezt azért fontos hangsúlyozni, mert különösen a sporttevékenységnél lehetnek olyan elemek, amelyek nem illeszkednek bele a támogatható körbe.

Önök megkapták az összefoglalóját az Új Magyarország fejlesztési tervnek és az operatív programoknak is. Ezek az operatív programok jelenleg vannak társadalmi egyeztetésen, társadalmi vitán, a honlapunkon teljes változatban olvashatóak. Ez tulajdonképpen egy mozgó célpont, ami azt jelenti, hogy jelenleg alakul, változik, és reményeink szerint a jövő héten lezáruló társadalmi egyeztetések után el tudja érni végső formáját.

Rátérve arra, hogy hol és miképpen jelenik meg az Új Magyarország fejlesztési tervben, illetve az operatív programokban az önök bizottságának illetékességébe tartozó két témakör, a sport és a turisztika, el szeretném mondani, hogy a sport önmagában - és itt utalok arra, amit a bevezetőmben mondtam -, az Európai Unió kohéziós politikája keretében nem támogatható. Támogathatók viszont rekreációs létesítmények rekreációs tevékenységhez kapcsolódóan, vagy adott esetben turisztikai kapcsolattal alátámasztva. Az Új Magyarország fejlesztési terv ennek megfelelően az úgynevezett társadalmi megújulás prioritásban - hat prioritásunk van egyébként, ha erre kérdés lesz, külön ki fogok térni, de az összefoglalóban látszik -, a társadalmi megújulás prioritásban említi a sport és rekreációs lehetőséget, mint támogatási célt. Ebből az is következik, hogy az operatív programok között valószínűleg, nem tudom még, mert részleteiben ez most van kidolgozás alatt, az úgynevezett társadalmi infrastruktúra operatív programban jelenhetnek meg adott esetben sportlétesítmények, vagy sportlétesítményhez tartozó, kapcsolódó támogatások.

A turizmus kérdésköre viszont ennél markánsabban, jelentősebben jelenik meg az Új Magyarország fejlesztési tervben, legfőképpen azért, mert Magyarországon ez egy olyan ágazat, amely jelentősen hozzá tud járulni az ország gazdasági versenyképességének növeléséhez, a vonzerő fokozásához. Itt a vonzerőt azért hangsúlyozom, mert az Európai Unió a kiadott iránymutatásaiban a foglalkoztatásnövekedés és a befektetések számára vonzóvá kívánja tenni a tagországokat és régióit.

Tehát a turizmus a gazdaságfejlesztéssel összefüggésben jelenik meg a gazdaságfejlesztés prioritása alatt, ami azonban nem azt jelenti, hogy a gazdaságfejlesztési prioritáshoz kapcsolódó úgynevezett gazdaságfejlesztési operatív programban jelenik meg, hanem annál szerencsésebb módon, ha szabad ezt így mondanom, a regionális operatív programokban, hiszen a régiók tudják közvetlenül megítélni, mérlegelni, hogy milyen turisztikai jellegű befektetéseket, beruházásokat eszközölhetnek.

Ennek megfelelően valamennyi operatív programban, van, ahol nevesítve külön prioritást enged turisztika néven, van, ahol a gazdaságfejlesztéssel kombinálva, de mindenhol jelentős arányban a turizmus helyet kap. Az egyes regionális operatív programokra fordítható pénzeszközöknek durván 20 és 30 százaléka között fordítható majd turisztikai célokra, destinációfejlesztésre, vonzerőfejlesztésre, és egyebekre. Természetesen a turisztikai vállalkozások máshonnan is, ahol nem turisztikai címzett van, példának okáért a gazdaságfejlesztés operatív KKV-támogatási részéből is kaphatnak pénzeket, de ez egy különálló fejezet, dedikáltan a regionális operatív programokban.

Nagyon röviden megemlíteném azt, hogy ezen a területen egy másik alap is - amelyet nem a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség, hanem a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium kezel - támogatja a turisztikát, jelesül a falusi turizmushoz kapcsolódóan. Tehát mi egyeztettünk és egyeztetünk folyamatosan a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztériummal, hogy egyrészt ne legyenek átfedések, másrészt egymást kiegészítő, szinergetikusan segítő támogatások lehetnek.

Tisztelt Bizottság! Ennyit szerettem volna bevezetőnek elmondani. Amennyiben kérdés van, szívesen állok rendelkezésükre. Köszönöm szépen.

ELNÖK: Köszönöm szépen a szóbeli kiegészítését. A bizottság tagjai részére nyílik meg a lehetőség kérdések feltevésére, illetve vélemény megfogalmazására. Van-e ilyen szándék a képviselő urak részéről? (Dr. Gyenesei István jelentkezik.) Gyenesei István!

DR. GYENESEI ISTVÁN (független): Köszönöm szépen. Meglehetősen költői lesz a kérdésem, de elhangzott és már többször visszaolvassuk ezt, hogy 7000 milliárd forint, illetve 8000 milliárd a saját erővel együtt. Egyáltalán mit tartanánk elfogadható aránynak, amit ebből fel is tudunk használni? Ez egy lehetőség, ez egy keret, ezt tudjuk. Azt is tudjuk, hogy uniós országok a legkülönbözőbb arányban tudták ezt igénybe venni. Hét év alatt mi lenne az, amit ma a szakemberek elfogadhatónak tartanának arányaiban, ami ebből lehívható lenne?

ELNÖK: Köszönöm szépen. Van-e további kérdés? Azt javaslom, hogy gyűjtsük össze a kérdéseket, és akkor a főosztályvezető úr egy csokorban tud rájuk válaszolni. (Lasztovicza Jenő jelentkezik.) Lasztovicza Jenő képviselő úr!

LASZTOVICZA JENŐ (Fidesz): Köszönöm, elnök úr. Az lenne az első kérdésem, hogy 2007. január 1-jén indul a program, november közepén vagyunk lassan, és még nincs kész. Ez alatt a rövid idő alatt ezt hogyan lehet elkészíteni úgy, hogy gyakorlatilag már pályáztatott formában is láthatóvá váljon? Nemrég egy kérdésre a parlamentben az egészségügyi miniszter úr nekem azt válaszolta, hogy január 2-án kijutó pályázatokon indulhat majd el mondjuk a veszprémi onkológiai centrum pályáztatása. Tehát nagyon rövidnek tartom az időt. Hogyan zajlik majd a pályáztatás technikai menete? Mely szervezetek végzik? Kié lesz a végső döntés?

Lenne egy másik kérdésem is. Most volt Lamperth Mónika miniszter asszony Székesfehérváron, a Közép-dunántúli Régió operatív programjait ismertették. A turizmus folyamatosan reflektorfényben van, hiszen a kormányprogramban is megemlítették a fontosságát. Az egyik fő területünk a Balaton és térsége, Balaton Kiemelt Üdülőkörzet. Ha megnézzük, a Balatont gyakorlatilag három megye és három régió határolja. Hogyan látják önök, hogy nem kellene-e esetleg még most az utolsó pillanatban a Balatont külön kezelni? Attól félek, hogy három régióhoz tartozik, és gyakorlatilag el fog veszni a három régióban a Balaton fejlesztése. Ugyan megemlíti ez a program is a Balatont külön, de azt érzékelem, hogy ha a régió vezetői nem tudnak megegyezni, vagy a megyék vezetői nem tudnak megegyezni, akkor a források úgy el fognak tűnni, hogy azok a kiemelt fejlesztések, amelyekre szükség lenne a Balatonnál, nem fognak tudni megvalósulni. Egyelőre ennyit kérdeznék.

ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr. További képviselői kérdések, hozzászólások? (Hadházy Sándor jelentkezik.) Hadházy képviselő úr!

HADHÁZY SÁNDOR (Fidesz): Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Bizottság! Néhány kérdést szeretnék feltenni. Az egyik, szerintem talán a leglényegesebb kérdés az, hogy aki nem rendelkezik olyan forrással, amely a pályázat előkészítéséhez szükséges, hogyan fog pályázni, mert bizony vannak olyan önkormányzatok, amelyek hátrányos helyzetűek, semmiféle fejlesztési forrással nem rendelkeznek, magyarul szegények, és ha nem tudnak terveket készíteni, nem tudnak pályázatokat előkészíteni, nem tudják ezeket megfinanszírozni, akkor szegények is maradnak. Ebből következik természetesen az is, hogy akik meg tudják finanszírozni ezeket az előkészítő munkákat, ők jelenleg is tehetősebbek, majdhogynem gazdagok, és ha újabb forrásokat nyernek el, akkor tovább erősödik a pozíciójuk. Magyarul, aki szegény, az a legszegényebb, az is marad, és a differencia nem csökken, hanem növekedni fog a szegények és a gazdagok között. Értem ezt régiókra, régión belüli eltérésekre, egyes önkormányzatokra és minden egyes potenciális pályázóra.

Ebből adódik a kérdésem, hogy mit kíván tenni a kormányzat annak érdekében, hogy ez ne így legyen. Milyen mankót, milyen segítséget kíván adni nem az önrész-kiegészítéshez, hangsúlyoznám, mert az már a nyolcadik lépés lesz, hanem az előkészítéshez, a programok kérdéséhez, az engedélyezési tervek elkészítéséhez, amelyhez súlyos milliókra van szükség minden egyes szegény pályázónak? Szerintem ma Magyarországon ez a legfontosabb kérdés, hiszen ennek a kezelésével lehet az esélyegyenlőséget egyáltalán biztosítani.

Szeretném emlékeztetni a bizottság valamennyi tagját arra, hogy legalábbis verbálisan a kormány az esélyegyenlőséget fontos kérdésnek tekinti. Én azt szeretném, hogyha ez a gyakorlatban is megvalósulna, tehát szeretnék erre egészen egzakt, pontos választ kapni, hogy mit kíván tenni a kormányzat ennek érdekében.

A másik nagyon fontos kérdésnek azt tekintem, és én legfőképpen a központi régió érdekeit szeretném képviselni, tehát Budapest, Pest megye és a hozzá tartozó régiókat (Dr. Bakonyi Tibor: közép-magyarországi régió), a közép-magyarországi régiót, hogy itt a turizmus nincs külön nevesítve, ellentétben a többi régióval, ahol a turizmus nevesítve lett. Mi ennek az oka, és lehet-e ezen változtatni?

A következő kérdésem arra irányul, hogy nevesíti az NFT II. is, illetve most már az Új Magyarország fejlesztési terv a kiemelt projekteket, a zászlóshajó projekteket. Itt régóta hallani például a központi régió esetében, a közép-magyarországi régió esetében - még mindig központi régiót mondok, ezért elnézést kérek -, hogy egy konferenciaközpont építése régóta esedékes és rendkívül fontos, szükséges. A kérdésem az, hogy miért nem lett ez a központi régió zászlóshajója? Miért nem lett nevesítve ez a turizmus számára nélkülözhetetlen és a kormányprogramban is hangsúlyosan szereplő elem? Ha nincs nevesítve, akkor ennek megvalósítása jóval bizonytalanabbá vált, mint hogyha ez nevesítésre került volna.

Aztán rendkívüli módon érdekel a pályáztatás technikája. Milyen szervezet fog létrejönni? Sajnos nem vagyok optimista ebben a kérdésben, mert ismerem Lamperth Mónika miniszter asszony elhíresült mondását, hogy majd úgyis megoldjuk azt, hogy ne a választott régiók döntsék el a források odaítélését. Hogyan fog érvényesülni az az elv, a szubszidiaritás elve, hogy a helyi kérdéseket helyben kell kezelni, megoldani és eldönteni? Ez szintén kiemelt helyen szerepelt a kormányprogramban, tisztelt bizottság, és aggódom amiatt, hogy esetleg a kormányprogram ezen eleme sem fog megvalósulni.

Köszönöm szépen. Egyelőre ezek lettek volna a kérdéseim.

ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr. Vannak-e további kérdések a bizottsági tagok részéről? (Nem jelentkezik senki.) Amennyiben nincs, akkor én még néhány kérdést feltennék, és utána kérem főosztályvezető urat a válaszadásra.

Folytatva azt a gondolatmenetet, amit Hadházy Sándor képviselő úr megkezdett a zászlóshajó projektekkel kapcsolatban, van a szakmának egy igen széles konszenzussal elfogadott és a parlamenti pártok által is támogatott nemzeti turizmusfejlesztési stratégiája, amelyben vannak prioritások. Ezek: az egészségturizmus, az örökségturizmus és a kongresszusturizmus, illetve fő célként meghatározott, kiemelt desztinációk, fejlesztések, az új intézményrendszer felépítése. Ezek nem köszönnek vissza ebből az Új Magyarország fejlesztési tervből, ezért azt szeretném megkérdezni, ennek mi az oka?

Ugyanígy kérdésem, hogy a kormányprogramban is nevesített turisztikai fejlesztések, mint a műemléki gyógyfürdők felújítása, gyógyhelyek kiemelt fejlesztése, a budapesti közlekedési projektek között szereplő ferihegyi gyorsvasút miért nem szerepelnek konkrétan ebben az Új Magyarország fejlesztési tervben?

Van egy nagyon fontos kérdés, amit Gyenesei István képviselő úr is feszegetett, magyarul, hogy ebből a 8 ezer milliárd forintból nagyjából mi a reálisan elérhető forrás nagysága. Én ehhez kapcsolódva azt szeretném kérdezni főosztályvezető úrtól, hogy a nemzeti fejlesztési terv első ütemében mik voltak a konkrét eredmények, mert ott is volt egy pályázati keretösszeg, amelyben voltak turisztikai jellegű pályázatok is. Azt kérdezném, hogy egyáltalán milyen nagyságrend volt végül is, mert itt is nagyon sok számot hallhattunk az elmúlt évek során. Mi a tapasztalat, milyen nagyságrendben sikerült ezeket a forrásokat lekötni, és ebből mennyi az, ami egyébként már ki is lett fizetve?

Még egy fontos kérdés, ami szintén felmerült, Lasztovicza Jenő képviselő úr felvetette, hogy a Balatonnak esetleg egy önálló operatív programként kellene szerepelnie. Azt kérdezném öntől, hogy miért nem tartották fontosnak, hogy a turizmus egy önálló operatív programként szerepeljen ebben a fejlesztési tervben? Hiszen mindannyian tudjuk, hogy a gazdaság húzóágazata a turizmus, igen komoly esélyei vannak vidéken a munkaerő-megtartó képesség fokozásának a turisztikai jellegű fejlesztések kapcsán. Megannyi pozitív hatását tekintve igazán megérhetett volna egy önálló operatív programot is. Azt kérdezném, hogy ez miért nem valósult meg.

Beszél még az anyag a 7. oldalon a kis- és középvállalkozások jövedelemtermelő képességének javításáról. Itt, hogyha egy kicsit részletesebben beszélne a főosztályvezető úr arról, hogy milyen támogatásokat, illetve a támogatások elosztását hogyan, milyen pályázati módon képzelik el a későbbiek folyamán.

Beszélt már szóbeli kiegészítésében is a sporttámogatások lehetőségeiről, itt a 12. oldalon foglalkozik az anyag ezzel a kérdéssel a társadalmi megújulás prioritásban. A humán infrastruktúra fejlesztése alfejezetben van rá esély, hogy a közösségi célokat szolgáló terekben - például a sport- és rekreációs létesítmények fejlesztésében - szerepeljenek sportfejlesztések. Ön milyen esélyt és milyen lehetőséget lát rá? Milyen nagyságrendű források elérhetőségét látja reális esélynek, például a sportlétesítmények, szabadidőközpontok építése terén?

Végül még egy fontos kérdés, az anyag a 9. oldalon foglalkozik a környezetbarát energetikai fejlesztésekkel. A termálturizmus, gyógyturizmus a hazai kiemelkedő hévízkészletre épül, amelynek egy nagyon fontos oldala a geotermikus energiahasznosítás. Terveznek-e kifejezetten a fürdőfejlesztési projektekhez kapcsolódó geotermikus energiafejlesztési beruházásokhoz közvetlen, elérhető támogatásokat?

Ezekre a kérdésekre szeretnénk megkapni a válaszokat. Köszönöm szépen.

KLEINHEINZ FERENC (Nemzeti Fejlesztési Ügynökség): Köszönöm szépen. Tisztelt Bizottság! Rengeteg kérdést kaptam, és nem vagyok biztos benne, hogy mindenre részletesen tudok válaszolni, de úgy tudom, hogy két hét múlva - pontosan nem tudom a dátumot - Lamperth Mónika...

ELNÖK: A jövő héten, 14-én jön a miniszter asszony.

KLEINHEINZ FERENC (Nemzeti Fejlesztési Ügynökség): Ha esetleg mélyebben nem sikerül válaszolni a kérdéseket, akkor őt javaslom megkérdezni. Megpróbálok sorrendben menni a kérdésekkel.

Az első kérdés arról szólt, hogy pontosítsuk ezeket a számokat, mert különböző számok hangoznak el, hétezer-nyolcezer és még több milliárd is, és milyen lehetőség van arra, mit várunk attól, hogy mennyi fog tudni teljesülni. A pontos összeg, a 15 százalékos nemzeti kiegészítéssel 6800 milliárd forint. Természetes módon a különböző beavatkozások, műveletek más és más arányban mozgatják meg adott esetben a privát befektetőket. Csak utalnék arra, hogy például a turisztika területén várható, hogy privát befektetők is a saját hozzájárulásokkal tovább növelik azt a befektetett pénzmennyiséget, ami szükséges a turisztikai fejlesztésekhez. Ezt egyébiránt a versenyszabályok is szükségessé teszik, tehát a különböző multiplikátor hatások lévén sokkal több befektetést tudunk várni. Hogy milyen arányban fog teljesülni? Köztisztviselőként nyilvánvalóan azt tudom mondani, hogy reményeink szerint a hét év alatt le tudjuk kötni a teljes összeget. Egész pontos számom nincs arra vonatkozóan, hogy az első nemzeti fejlesztési terv milyen formában vagy mennyiben teljesült, nem az én területemhez tartozik, és erre a kérdésre konkrét összeggel számszerűen nem válaszoltam. Azt tudom megígérni, hogy az illetékes elnökhelyettességtől önök egy erre vonatkozó aktuális számot kapnak, hogy hogyan teljesült.

A következő kérdés arról szólt, hogy kvázi nincs kész a program, és késésben vagyunk. Mi úgy látjuk, hogy nem vagyunk késésben. A többi európai uniós tagország is hasonlóan áll. Van ebben egy olyan jogi momentum, amely miatt korábban nem is tudtuk volna beadni vagy nem is tudnánk beadni az Új Magyarország fejlesztési tervet, jelesül az, hogy az Európai Tanács október 9-én fogadta el az úgynevezett közösségi stratégiai irányelveket, ami technikailag szükséges ahhoz, hogy ezen irányelvek elfogadásra kerüljenek. Utána tudják az egyes tagországok először a stratégiájukat, majd az operatív programjukat beadni. A stratégia beadására a napokban fog sor kerülni, a kormány elfogadta, és ebben a formában a bizottság számára a technikai dolgok tisztázása után beadásra kerül.

Az operatív programokat ebben az évben fogjuk beadni. Úgy tervezi a kormány, hogy az úgynevezett ágazati operatív programokat november végén fogadja el, és utána december első napjaiban sikerül beadni. Ez azt is jelentheti, hogy januárban, mert a beadástól fogva gyakorlatilag a pályáztatás megindulhat, tehát már élhetnek a pályázati programok.

Magyarországon és valószínűleg az összes európai uniós tagországban is készítenek a pályázatok előkészítésénél mélyebb dokumentumokat, mert az operatív programok dokumentumai, mint ahogy önök is látták, stratégiai szinten mozognak, tehát részletek nincsenek benne, ezt az Európai Bizottság nem követeli meg. Ez eltérő a korábbi időszaktól, amikor egy úgynevezett program-kiegészítő dokumentumot kellett csinálni. Magyarországon ennek helyettesítésére nemzeti hatáskörben, tehát nem az Európai Bizottság és az Európai Unió követelménye alapján úgynevezett akcióterveket készítünk, amelyek két évre vonatkozóan összefogják azt, hogy az elkövetkező két évben milyen pályázatok hogyan indulnak. Ezeknek a 2007-ben induló pályázatoknak a tervei még ez évben el fognak készülni, tehát várakozásunk szerint január 1-jétől elkezdődhet a pályázat.

A régiós programoknál egy picit csúszás lesz, mert a regionális fejlesztési tanácsok átalakulnak, és minden régióban jelezték azt, hogy a regionális fejlesztési tanácsok fenntartják maguknak azt a jogot, hogy az operatív programjukhoz érdemben hozzá tudjanak szólni, módosításokat tudjanak végrehajtani. Ebből fakadóan december közepe tájékán készülhetnek csak el a regionális operatív programok.

Ha jól értelmezem, egy olyan kérdés is elhangzott két képviselő úr részéről is, hogy ki végzi majd a programok pályáztatását, milyen módon történik, kik és mik lesznek a közreműködő szervezetek. Erre vonatkozóan most készül egy kormányrendelet-tervezet, amelyben egy pályáztatási rendszer kidolgozása van lefektetve, tehát szakmai kritériumrendszer alapján kívánja a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség mint irányító hatóság kiválasztani a közreműködő szervezeteket. Itt hozzá kell tennem, hogy az a kormány döntése, hogy az irányító hatósági funkciókat a Nemzeti Fejlesztési Ügynökséghez centralizálja. Nem akarom megelőlegezni a pályázat kimenetelét, de vélhetően ezen a pályázaton a regionális fejlesztési ügynökségek fognak mondjuk tudni megfelelni azoknak a kritériumoknak, amelyeket a régiós operatív programokra kiírunk, de ezzel kapcsolatosan is talán a részletesebb választ majd az illetékes miniszter asszonytól kapják meg. A mi tervezetünkben egy pályáztatási rendszer szerepel.

A pályázaton természetesen - és mos túllépek az NFÜ-problémán - mind közfinanszírozású szervezetek, tehát kormányzati szervezetek, mind pedig gazdasági társaságok is részt vehetnek. Ennek megvan a lehetősége az Európai Unió vonatkozó szabályzásai alapján.

A Balaton volt az egyik kérdéskör, amely elnök úrtól is és külön kérdésként is elhangzott. Tulajdonképpen egy nagyon hosszú szakmai mérlegelés volt, hogy tudunk-e külön operatív programot készíteni a Balatonra vagy nem tudunk készíteni külön operatív programot. Végül az a döntés született, hogy nem tudunk, nem lehet külön operatív programot készíteni, hiszen a Balaton-programba eső elemek, amelyek turisztikát, gazdaságfejlesztést és környezetfejlesztést, közlekedésfejlesztést, tehát egy komplex rendszert képviselnek, más-más operatív programokban megjelennek. A Balatonhoz hasonlóan más tématerület is van ilyen, amely nem egy operatív programból fog finanszírozást kapni, hanem többől. Ennek a megoldására korábban kidolgoztunk úgynevezett komplex programokat. A Balatonra is készült egy ilyen komplex program. A legutóbbi időkben ezeket a kiemelt komplex programokat nevezzük zászlóshajó programoknak, de ezek tulajdonképpen ugyanazok; arról van szó, hogy több operatív programban összehangoltan kell majd finanszírozni.

A Balaton kérdésköre valóban egy kiemelt kérdéskör, három régiót érint, illetőleg túlmegy a három régión is, mert ágazati operatív programokat is érint, tehát nemcsak a régiókat érinti. Említettem az előbb többek között a környezet vagy a közlekedés fejlesztését. Többek között a Balatoni Fejlesztési Tanácstól is azt várjuk, hogy szakmailag segítse azt, hogy tulajdonképpen azok a szereplők, akik érdekeltek a Balaton mint olyan egészének a fejlesztésében, sikerrel tudjanak pályázni az adott pályázatokon, gazdaságfejlesztési pályázaton és egyebeken. Ebből az is következik, hogy szakmailag nem láttuk indokoltnak azt, hogy külön pénzforrást különítsünk el. Az Európai Bizottsággal is folytattunk párbeszédet, akik felhívták a figyelmüket arra, hogy ha ennek külön operatív program vagy külön pénzallokálás lenne, akkor indokolt lenne más területek fejlesztése, a Tisza vagy a Duna, vagy ettől eltérő tématerületek kiemelése is, ami szétzilálná a jelenlegi prioritásrendszert. Mi úgy gondoljuk, hogy azok a programok, amelyek ott indokoltak és megvalósíthatóak, megvalósításra fognak tudni kerülni. Ehhez a kormányzat szeretne támaszkodni a Balaton régióban tevékenykedő nem kormányzati szervezetekre is, így például mondjuk a Balaton Fejlesztési Tanácsra és más szervezetre is.

A saját forrás rendkívül fontos kérdéskörként emelődött ki. Ezzel teljes egészében egyetértünk, és nemcsak a saját forrás, hanem a pályázat előkészítése is. Valóban igaza van képviselő úrnak, hogy az esélyegyenlőség biztosítása érdekében szükségesek olyan kormányzati intézkedések, amelyek segítik azokat a régiókat vagy kistérségeket, vagy adott esetben ott működő önkormányzati szereplőket, hogy azonos eséllyel tudjanak pályázni a forrásokra. Jelenleg is működik egy program-előkészítő alap, de tudomásom van arról - szintén javaslom, hogy erről a miniszter asszonyt kérdezzék meg -, hogy az Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium külön alapot akar az önkormányzatok részére működtetni pont ezzel a céllal, hogy egyrészt a pályázatírásban, pályázat-előkészítésben, a szükséges megvalósíthatósági tanulmányokban segítse ezt a munkát, másrészt az esetlegesen szükséges önkormányzati rész-társfinanszírozás azok számára, akik ezt nem tudják, biztosítva legyen.

A központi régió kérdésköre. Ez egy rendkívül fontos és érdekes kérdés abból a szempontból is, hogy Magyarországon a központi régió, Közép-magyarországi Régió eltér a többi régiótól. Mégpedig azért tér el, mert fejlettebb, és ebből fakadóan, míg a többi régió - és szakszót használok - konvergencia régiónak minősül, tehát a megadott rendeletek alapján konvergencia célkitűzésű a régió, addig a közép-magyarországi régió úgynevezett regionális versenyképesség és foglalkoztatás célkitűzési régió. Ami azt jelenti, hogy egyrészt kevesebb pénzt kaphat, dedikáltan kap, tehát 1,86 milliárd euró van meghatározva abból a pénzből, amit az elején említettem, hogy 22,4 milliárd eurót kap az ország, ebből a központi vagy közép-magyarországi régió 1,86 milliárdot kaphat. Másrészt vannak technikai sajátosságok, hogy hogyan és miképpen oszthatjuk el a pénzt. Ezen túlmenően, a vonatkozó szabályok szerint elsősorban az innovációhoz, a tudásgazdasághoz köthető fejlesztések kiemelését ösztönzi az Európai Bizottság, ehhez külön biztosi leveleket és felhívásokat kaptunk, amelyeket meg kell próbálnunk teljesíteni, mert különben a célkitűzésekben lefektetett dolgoknak nem tudunk megfelelni.

Egyébiránt a turisztika szerepel a központi régióban is, mégpedig a régió vonzereje, a fenntartható fejlesztések prioritás tengelye alatt, amely többet ölel fel, nemcsak a turisztikát, hanem a természetvédelmet és a környezetvédelmet is magában foglalja. Itt utalnék arra, hogy a közép-magyarországi régiót másképpen kellett terveznünk, mint a többit. Míg a többi régió esetén a régióspecifikus dolgokat tudtuk csak, illetve nem tudtuk, hanem azokat raktuk, helyeztük be a regionális operatív programba, és a központi programok maradtak az ágazatoknál, azok is régiókban valósulnak meg. A közép-magyarországi régiónál ez nem lehetséges, mert a szabályok azt mondják, hogy mondjuk példának okáért a gazdaságfejlesztés vagy a közlekedésfejlesztés, ami a közép-magyarországi régióra esik, az nem jelenhet meg az ágazati programban, hanem itt kell tervezni. Ebből fakadóan egy picikét, ha talán szabad ezt a kifejezést használnom, egy kicsit öszvér jellegű ez a program, mert technikailag ide kell besűrítenünk ezeket az elemeket. Tehát nevesítve van a turizmus.

A konferenciaközponttal kapcsolatosan azt tudnám mondani, hogy azért nem nevesítettük, mert erről még folynak a tárgyalások a bizottsággal, és a bizottság várja tőlünk azt az alátámasztást, hogy mi indokolja itt a közfinanszírozás megalapozottságát. Így elsősorban valóban turisztikai fejlesztéshez kapcsolódóan lehetne nem az egészet, egy részét finanszírozni ebből, tehát ezek a döntések még nem születtek meg, a műhelymunka folyik. Tehát nincs lezárva, és azért nem jelenítettük meg, mert még nem lezárt a kérdés. Nem tudtuk beírni, vagy nem tudtuk egyértelműen kihagyni, mert még nyitott a kérdés.

A pályáztatási technikára utalt ugyanez a kérdező, Hadházy úr. A közvetítői szervezetekre utaltam már, és azt is mondtam, hogy várhatóan az Nemzeti Fejlesztési Ügynökségek lesznek ilyen pozícióban a regionális operatív programok tekintetében. Természetesen különféle pályáztatási technikákat fogunk alkalmazni. Vannak olyan esetek, amikor nem szükséges pályáztatási technikát alkalmazni, például a kiemelt projektek esetén a kormány kijelöl adott esetben... csak példának okáért mondom az M0-ás fejlesztését vagy valami ilyesmit, hogy a pályáztatás a megvalósítás során szükséges, nem pedig a kijelölésnél. Más esetekben pedig egy- vagy kétfordulós pályázatokról lesz szó, attól függően, hogy a projekt jellege mit kíván meg. Nyilvánvalóan egy nagyon projektnél, ahol nagyobb erőfeszítés és nagyobb előkészítő munka kell, indokolt, hogy kétfordulós pályázati eljárást alkalmazzunk, ahol pedig egy egyszerűbbről van szó, kisebbről van szó, ott az egyfordulós elegendő.

A nemzeti turizmusfejlesztési stratégiára utalás történik a nagy dokumentumban, ebben az összefoglalóban röviden nem, de a nagy dokumentum fölsorolja az összes hazai olyan alapot, amelynek alapján az Új Magyarország fejlesztési terv tervezhető. Ebből fakadóan a turizmus mind az egészséggel, az örökséggel és a kongresszussal kapcsolatosan röviden megemlítésre kerül. Ennek hosszabb említésére azért nincs lehetőség, mert ez egy stratégiai dokumentum, és konkrét projekt jelleggel, műveleti jelleggel egyrészt operatív programban, másrészt - a korábban utalt - akciótervekben történik a kifejtésük, de a lehetőség megvan. Tehát a rövid utalás jelleg a stratégiai dokumentumban elegendő arra, hogy utána ehhez kapaszkodjunk a részletprogramok kidolgozásában.

A ferihegyi gyorsvasút volt még egy kérdés. Itt a kormány úgy döntött, hogy a közlekedés operatív program elemeit, az úgynevezett kiemelt programokat vagy nagy projekteket nem hozza nyilvánosságra csak november 10. után, mert a tárgyalások még nem zárultak le, hogy mi tud beleférni, és mi nem tud beleférni, tehát erre a kérdésre én nem tudok válaszolni. Elvileg beleeshet, nincs jogszabályi akadálya, nem ütközik a közösségi stratégiai iránymutatásokkal, de a repülőtér-fejlesztések igen, ott a bizottság külön fölhívta a figyelmünket, hogy azok általában nem támogathatók, de az odavivő utak, a tömegközlekedési lehetőségek beleeshetnek. Azt tudom tehát erre válaszolni, hogy ez a kérdés még nem dőlt el, nincs lezárva, várható, hogy a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium együttműködésében november 10. után fog ez eldőlni, és nyilvánosságra tudjuk hozni.

A kis- és középvállalatokkal kapcsolatosan volt egy kérdés, hogy milyen pályázati módon és hogyan terveződik. Nyilvánvalóan a rövid dokumentumban csak utalás van arra, hogy a kkv-k egyébként a jövedelemtermelő képesség szempontjából is fontosak, de nem szabad elfeledkezni arról, hogy a munkahelyteremtésben még fontosabbak. Tehát a multinacionális vállalatok és a nagy tőkebefektetések az ország versenyképessége szempontjából életbevágóak, de ugyanakkor a munkahelyteremtést a kkv-k tudják nagyobb arányban biztosítani.

Csak elemeket említenék abból, ami a hosszabb dokumentumban, az Új Magyarország fejlesztési tervben benne van, és az operatív programokban részletesen szerepel, hogy ez milyen beavatkozásokat, milyen műveleteket jelent. Ilyen a tőkeellátottság kérdése, amelybe beleértendők az induló vállalkozások, ahol a legnagyobb probléma van, hogy nincs meg az induláshoz szükséges tőkéjük. Ebbe beleértendők az innovatív technológiai vállalkozások, a mikrohitelezés megújítása, a garanciatámogatás feltételeinek megújítása. És egy új program, amit az Európai Bizottság ajánlott, nem is az Európai Bizottság, hanem az Európai Befektetési Bank ajánlott, de az Európai Bizottság szorgalmazására, ez az úgynevezett generis típusú kezdeményezés, amely egy olyan konstrukció, hogy az Európai Beruházási Bank pénzösszege kiegészített forrásként megnövelheti többek között a 7 ezer milliárdot is többszörösére, ha ügyesen tudjuk kihasználni. A működési hatékonyság növelésénél külön utalnék az informatikai eszközök fejlesztésére, vagy az elmaradott térségekben külön ösztönözni kívánjuk a kkv-k fejlesztését inkubációs programokkal, tanácsadás-fejlesztéssel. Tehát egy széles, színes palettában gondolkodunk.

A sport milyen nagyságrendben szerepel? Ezt nem tudom megítélni, hogy milyen nagyságrendben fog tudni szerepelni. Sajnos azt kell mondanom - beszéljünk a 6800 milliárd forintról, az egyszerűség kedvéért -, hogy már jóval túllicitálódott az igény. Tehát a reális, megvalósítható projektek igénye sokkal-sokkal több az országban, ebből fakadóan valószínűleg fókuszálnia kell a kormányzatnak, és csak azokra koncentrálnia, amely ebből tényleg megvalósítható. Reményeink szerint, hogyha jól tudjuk kapcsolni a sportfejlesztéseket olyan befektetésekhez, amelyek egyébként beleillenek a foglalkoztatás növelésébe és a növekedés témakörébe, akkor ebben az infrastruktúra operatív programban helyet tud kapni, vagy máshol is. El tudom képzelni, hogy a turisztikához kapcsolódóan az egyes regionális operatív programokban is esélyt kap. A nagyságrendre nem hiszem, hogy bárki tudna becslést adni, de ha végiggondoljuk, hogy milyen feladatokat kell, mondjuk adott esetben a társadalmi infrastruktúra programból megoldani - kórházfejlesztés, felsőoktatás, felsőoktatási intézmények fejlesztése, a szociális infrastruktúra fejlesztése -, bizony nehéz dolga van a döntéshozóknak, és magamra nézek, a döntéshozók előkészítőinek, hogy mit javasoljon, hova tegye a hangsúlyokat, milyen prioritást biztosítson.

Az utolsó témakör a környezetbarát energia, geotermikus fürdőház, satöbbi. Erre nagyon pozitív igennel tudok válaszolni. Mi azt is várjuk a regionális operatív programokban illetékes regionális fejlesztési ügynökségektől, hogy ahol ez reális, ott igenis a turizmusprogramjaikat tervezzék úgy, hogy számoljanak ezekkel a lehetőségekkel. A geotermikus energia kihasználása természetesen nemcsak turisztikai összefüggésben érdekes, hanem a megújuló energiaforrások témakörében vagy az energiadiverzifikálás témakörében a környezetfejlesztés és környezet- és energiafejlesztés operatív programban is helyet kap. Tehát erre a kérdésre azt tudom mondani, hogy nagyon fontos, hogy ezek a fejlesztések megvalósuljanak. Talán azt is mondanám, hogy a mi szakmai megítélésünk szerint a jelenlegi turisztikai fejlesztések az egyes operatív programokban még nem elég markánsak. Tehát van lehetőség adott esetben, hogy ilyen irányban is markánsabbá tudjuk tenni, ahol erre indokoltság van.

Remélem, hogy minden kérdésre kitértem, ha rövidebben is talán, mint a kérdező várta. Köszönöm szépen a figyelmüket. Állok további rendelkezésükre, illetve jelezzék, ha valamit félreérthetően vagy nem egyértelműen mondtam. Köszönöm szépen.

ELNÖK: Köszönjük szépen, főosztályvezető úr, a kérdésekre adott válaszokat. Maradtak-e olyan kérdések a képviselő urak részéről, amelyekre nem kaptak választ, illetve vannak-e vélemények az elhangzott kérdésekhez, illetve a kérdésekhez adott válaszokhoz? (Lasztovicza Jenő jelentkezik.) Lasztovicza Jenő képviselő úr!

LASZTOVICZA JENŐ (Fidesz): Egy-két gondolatom van a fejlesztési tervvel kapcsolatban. Valahogy az élet egész mást mutat napjainkban, mint ami itt le van írva. Ez mind nagyon szép, és a célok is nagyon jók, hogy gazdaságfejlesztés meg munkahelyteremtés, satöbbi, ami itt le van írva. Csak az a problémám, hogy írunk a kis- és középvállalkozások támogatásáról. Önök is nagyon jól tudják, meg mindannyian, hogy a kis- és középvállalkozások Magyarországon milyen állapotban vannak. Gazdaságilag nagyon sokan a tönk szélén vannak, tehát esélyük sincs arra, hogy esetleg olyan önrészt tudjanak produkálni, amellyel el tudnak indulni egy ilyen pályázaton. Ha megnézzük a mostani gazdasági környezetet, egyszerű, ha az okmányirodákkal kapcsolatot tart az ember, akkor hallja, hogy milyen nagy számban adják vissza a magyar kis- és középvállalkozások a vállalkozási engedélyeiket, mert az adókörnyezet olyan, hogy egyszerűen a megélhetésüket nem tudják finanszírozni.

Ha megnézzük a mostani döntéseket, amelyeket a parlament hozott, az adóterhelés folyamatosan nő a magyar vállalkozóknak, szemben a multikkal, amelyek nagy adókedvezményeket kapnak a mai napig is. Tehát eleve itt nem látom az esélyegyenlőségét annak, hogy a magyar kis- és középvállalkozókat normálisan helyzetbe lehessen hozni. Tehát ez, ami le van írva, szép és aranyos, de a mai gazdasági valóság teljesen ellene megy.

Emlékezzünk vissza, két évvel ezelőtt, amikor évközi adóemelés volt, a turisztikai szakmai szervezetek is azt mondták, hogy az uniós országok közül a magyar vállalkozások a legadóterheltebbek. Erre még ráfejeltünk. Ráadásul ha a Népszabadságban olvasott híreket nézzük, akkor most újabb sarc jön be itt a tv-adóval kapcsolatban. Tehát a véleményemet szeretném elmondani ezzel, Tompa képviselőtársam, és azt hiszem, hogy ezek a mai magyar valóságot tükrözik. Tehát ha az adórendszerben nem tudunk lépni, akkor a nemzeti fejlesztési tervben csinálhatunk, leírhatunk mi nagyon szép dolgokat, de a magyar kis- és középvállalatok nem fognak tudni hozzáférni, és már megdől az egyik cél, a kis- és középvállalkozók támogatása és ezáltal a munkahelyteremtés növelése.

Ráadásul emlékezzünk vissza arra, amikor Kóka miniszter úr gurítgatta a gumit, hogy Dunaújvárosba idehozzák a gumigyárat. 1500 munkahelyre az állam azt mondta, hogy 20 vagy 30 milliárd forint állami támogatást ad. Ha azt a pénzt a magyar kis- és középvállalkozások kapták volna meg, lényegesen több munkahelyet tudtak volna teremteni, amely azt jelenti, hogy lényegesen több adózó lett volna az országban, akik értéket teremtenek. Tehát ezeket az arányokat valahogy nem igazán tudom elfogadni.

A másik. Beszélünk itt ebben a tervben az utak állapotáról. El kell olvasni az ÁSZ-jelentést, amelyet most kaptunk meg a napokban, hogy Magyarországon a közúthálózattal milyen óriási gondok vannak, és semmi nem részletezi ezt az egészet. Amúgy visszatérve az utakra meg az útfejlesztésekre, állítom, hogy az egyik legnagyobb zsiványság a magyar gyorsforgalmi úthálózat építésénél volt. Emlékezzünk vissza, hogy amikor átadták a Kiskunmajsa és Szeged közötti 45 kilométeres szakaszt, ha valaki ismeri ezt a területet, az tudja, hogy olyan sík vidék, hogy Majsáról át lehet látni Szegedre, tehát nem kell viadukt, nem kell alagút, semmi nem kell. 2 milliárd forintba került 1 kilométer. Most hogy tud a kormány 1,2 milliárdért szerződéseket kötni? Ez csak egy kérdés, mert le van írva ebben az anyagban, hogy a közpénzek védelmére koncentráljunk. Azt gondolom tehát, hogy azért nem kell hülyének nézni mindenkit. Azt látom, hogy itt óriási buli van és buli volt.

A másik, hogy egy kicsit a sportról is beszéljünk. Nagyon szép és jó, ami ebben le van írva, hogy milyen támogatásokat kaphat a sportfejlesztés. Csak azt látom, hogy nem ér majd semmit igazából, ha más területeken meg épp nyomorgatjuk a sportot. Példa: általános iskolai oktatás. A legutolsó, amivel foglakoznak, az a sport. Mindennel foglalkoznak, ha a gyerekek le vannak maradva, akkor tornaóra helyett tartsunk mást. Nézzük meg, hogy a gyermekeink állapota milyen! Azt mondom, hogy ezek a döntések, amelyeket az oktatási tárca csinált az elmúlt négy évben, már nemzetárulással kapcsolatos, mert tönkreteszik a saját fiatalságukat. Képviselő asszony, így van. Meg kell nézni az orvosi jelentéseket vagy el kell menni a Testnevelési Egyetemre kikérni az anyagokat, ott megmondják azt, hogy az utóbbi 20 évben hogyan romlott a fiatalok egészségi állapota. Ezzel van gond. Ezzel van gond, hogy olyan döntések születnek, amelyek a nemzet érdekei ellen vannak, azt meg nem hívják másképp, csak úgy, ahogy én mondtam.

Tehát azt mondom, hogy ha itt nem tudunk a többi tárcával közösen nevezőre jutni, akkor a kis- és középvállalkozásoknál, az oktatásnál, a sportnál komoly problémák lesznek, és akik 5-6 év múlva itt fognak ülni, majd azt fogják mondani erről a tervről, hogy szép volt, de nem tudtuk teljesíteni. Köszönöm szépen.

ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr. Pál Béla alelnök úr kért szót.

PÁL BÉLA (MSZP): Tisztelt Lasztovicza Jenő Képviselő Úr! Azt gondolom, hogy ön is egészen pontosan tudja, hogy azok a folyamatok, amelyekről beszélt, nem ma alakultak ki, nem egy pillanat alatt és nem a mai kormányzás alatt. Ez az egyik. Azt gondolom, hogy a kérdések jelentős része nem a főosztályvezető urat érinti, hanem inkább szolgálja a Fidesz politikai céljait. Ezért tehát nagyon nagy tisztelettel felkérem arra, hogy ezektől a minősítésektől, amelyeket most tett, tartózkodjon. Próbáljuk megtartani azt, ami a bizottsági ülésekre eddig is jellemző volt, hogy szakmai alapon mondtunk véleményt. Csak felhívom a figyelmét, hogy most ma a második nemzeti fejlesztési terv és annak turisztikai fejlesztési hangsúlyai vannak napirenden. Köszönöm szépen.

ELNÖK: Alelnök urat megkérem, hogy ha az ülés menetét kívánja minősíteni, akkor ügyrendben kérjen legközelebb szót, mert normál hozzászólások között ennek nincs helye a bizottsági ülésen.

Lasztovicza Jenő képviselő úr kért szót.

LASZTOVICZA JENŐ (Fidesz): Csak egy mondatot szeretnék alelnök úrnak reagálni. Úgy gondolom, hogy a véleményét minden képviselő elmondhatja. Ezt a programot a kormány alkotta. A véleményem szerint belefér, hogy erről a kormány által készített programról és a más tárcák által meghozandó döntésekről beszéljünk, amelyek szöges ellentétbe mennek, az belefért ebbe a bizottsági ülésbe, mert mi azért ülünk itt országgyűlési képviselők, hogy a véleményünket nyíltan és bátran elmondhassuk.

ELNÖK: Köszönöm szépen. Van-e további hozzászólásra igény a képviselő hölgy és urak részéről? (Nincs jelentkező.) Amennyiben nincs, én még egy rövid véleményt szeretnék fűzni az itt elhangzottakhoz. Tehát mindenképpen várnám, főosztályvezető úr, ahogy ön jelezte a nemzeti fejlesztési terv első üteméről szóló részletes tájékoztatót, sőt arra kérném, hogy ha van arra módja és lehetősége, akkor csütörtökig, azaz 9-ig ezt tegye meg részünkre, mert akkor ki tudjuk küldeni a képviselők részére azzal az anyaggal, amely miniszter asszony jövő heti meghallgatásához kapcsolódik. Tehát ezekből az adatokból is majd mindenki fel tud arra készülni.

Sajnálatos csúszás tapasztalható, ahogy főosztályvezető úr is jelezte, a regionális operatív programok tekintetében. Nagyon fontos lenne, hogy ezeket kellő módon fel tudják gyorsítani, hiszen ahogy ön is mondta, azok a turizmust érintő döntések, amelyek ennek az ágazatnak a fejlesztését érintik, elsősorban ezekben a regionális operatív programokban valósulnak meg. Ha végignézünk a különböző régiók operatív programjain, akkor látható, hogy teljesen eltérő pozícióba került a turizmus, régiónként eltérő az ott megjelölt fejlesztési célok köre, azonban az elmondható, hogy általában a források 20-30 százalékát turisztikai célra fordítják. Ez azt jelzi, hogy valamennyi régió fontosnak tartja és a régió fejlődése szempontjából kitörési pontként ítéli meg a turisztikai fejlesztéseket. Én magam ezért tartom fenn továbbra is azt az álláspontomat, hogy a szakterület súlyának megfelelően egy önálló operatív programot mindenképpen ebben az Új Magyarország fejlesztési tervben megérdemelt volna a turizmus.

A Balaton kapcsán is elmondta főosztályvezető úr az álláspontját, hogy miért nem támogatták egy önálló operatív program elemeként. Azonban azt gondolom, hogy ha maga a turizmus kaphatott volna egy önálló operatív programot, akkor a balatoni fejlesztések ezen belül kellő súllyal képviselhetők lettek volna. Az a problémám ezekkel a különböző helyekről, akár az ágazati operatív programokból, akár a regionális operatív programokból összeollózott pályázati támogatásokkal, hogy fennáll a veszélye annak, hogy sok bába közt elvész a gyerek, magyarul nem annyira áttekinthető. Az önkormányzatok, elsősorban a gyengébb infrastrukturális ellátottsággal rendelkező kistérségek vagy kistelepülési önkormányzatok számára nehezen áttekinthetőek ezek a nagy rendszerek. Ebből a szempontból is szerencsésebbnek tartottam volna.

Bízunk abban valamennyien, itt a bizottságban, reményeink szerint, hogy a kongresszusi központ még önálló, nagy projektként bekerülhet az Új Magyarország fejlesztési tervbe. Várjuk azt, és úgy tűnik, hogy november 10-ig a kormány nevesíti - a főosztályvezető úr elmondása alapján - a nagy projekteket, amelyekben reményeink szerint a ferihegyi gyorsforgalmi út, de emellett talán a kongresszusi központ is szerepelhet. Nagyon fontosnak tartjuk a kis- és középvállalkozások jövedelemtermelő képességének javítását, hiszen a turizmusban érintett vállalkozások döntő többsége ebből a vállalkozói körből kerül ki, ezért fontosnak tartanám, hogy minél részletesebb pályázati kiírás készüljön majd ebben a tárgykörben is.

A sportlétesítmények fejlesztésére visszatérve, ahogy főosztályvezető úr válaszát figyeltem, nem volt túl reménykeltő, jelezte, hogy a jelenlegi finanszírozási igény már jóval magasabb, mint a rendelkezésre álló keretösszeg. Tekintve az Új Magyarország fejlesztési tervben lévő súlypontokat, valóban kicsi a realitása annak, hogy a sportlétesítmények, rekreációs központok támogatása egy viszonylag magas szintet érjen el. Ennek ellenére én azt szeretném, hogyha a bizottság ebben valamilyen módon majd közös álláspontot képviselne, mert feltétlenül fontosnak tartom, ahogy Lasztovicza Jenő képviselő úr is említette, az egész társadalom szempontjából az általános iskolai képzés, a középiskolai képzés, a tömegsport terén, egyáltalán a sportra nevelés eszközeként ezek a rekreációs, illetve szabadidős központok nagyon komoly szerepet tölthetnek be.

Végül, ami a geotermikus energiahasznosítás terén elhangzott, én nagyon fontosnak tartanám, és nem tudom, hogy még erre van-e itt lehetőség, amikor a pályázati kiírások előkészítése folyik, akkor én ma csak úgy támogatnék bármilyen fürdőfejlesztést például, vagy olyan területeken, ahol geotermikus energiahasznosításra alkalmas hévizek találhatóak, csak úgy engednék turisztikai fejlesztéseket, ha ott az energetikai igény kielégítése magából ebből a megújuló energiaforrásból fejleszthető lenne. Magyarország számára komoly teljesítési kötelezettséget jelentenek az uniós előírások, hogy teljes energiatermelésünknek hány százalékát kell megújuló energiaforrásból fedezni. Arra való tekintettel, hogy nem állunk túl jól az ilyen megújuló energiaforrások terén - ugye, a biomassza mellett a geotermikus energia lehet talán még itt a legnagyobb erőforrásunk -, ezért a pályázati kiírások során ezt mindenképpen kiemelten kellene kezelni.

Köszönöm szépen főosztályvezető úr kiegészítéseit, az előterjesztést, ezzel ezt a napirendet lezártnak tekinteném.

Áttérünk a második napirendi pont tárgyalására, amely a bizottság 2006. II. félévének munkatervéről szól, pontosabban annak elfogadásáról. A bizottság tagjai írásban megkapták azt az előterjesztést, amelynek nagy részét Pál Béla alelnök úrral közös egyeztetés alapján állítottunk össze. A közös egyeztetés alapján elfogadott napirendek normál betűtípussal lettek jelezve, és amelyek plusz igényként befutottak, azokat vastagon szedve és aláhúzva jeleztük ebben az előterjesztésben. Kérdezem a bizottság tagjait, az írásban kiküldött napirendekhez képest vannak-e további javaslataik? (Pál Béla jelentkezik.) Megadom a szót Pál Béla alelnök úrnak.

A bizottság 2006. II. félévi munkatervének elfogadása

PÁL BÉLA (MSZP): Köszönöm szépen, elnök úr, nekem egy ügyrendi javaslatom lenne. Minekutána látjuk mindannyian, hogy jó néhány olyan javaslat is bekerült, amelyről előzetesen nem egyeztettünk, valamint nálunk is a sport szakterületről érkeztek kiegészítő vélemények, az lenne a javaslatom, hogy egyenként menjünk végig az egyes dátumoknál megjelölt üléseken, és úgy döntsünk arról, hogy mit javasolunk napirendre venni az egyes üléseken, és mit nem.

Az első javaslatom rögtön az, hogy november 14-én nem javasoljuk a rendőrségi tájékoztatót az október 23-i eseményekről.

ELNÖK: Bocsánat, alelnök úr, ha ügyrendi javaslatról van szó, akkor álljunk meg az ügyrendi javaslatnál! Tehát van egy ügyrendi javaslatunk, amelyről szavazni kellene, de azt azért megfontolásra javaslom, és a gyorsaság szempontjából sem lenne hátrányos, ha arról születne egy döntés, hogy a már előzetesen előkészített, vékonyan szedett napirendek tekintetében egyet tudunk-e érteni. Gyanítom, hogyha erről külön tárgyaltunk, akkor ebben egyetértés mutatkozik. Tehát a kérdésem az az ügyrendi javaslat kapcsán, hogy az elfogadható-e, ha úgy tárgyalunk a parlamenti menetrendben, hogy az írásban vékonyan szedett, tehát előzetesen leegyeztetett napirendeket naponként egységesen el tudjuk fogadni, és a pluszban érkező igényekről külön szavazzunk? Ezzel egyetért alelnök úr?

PÁL BÉLA (MSZP): Elnök úr, köszönöm szépen a javaslatot, de nem értek vele egyet. Ragaszkodunk továbbra is ahhoz, hogy menjünk végig naponként és napirendenként. A sport szakcsoportunk vezetője ebben az időszakban kórházban volt, tehát nem tudtunk vele megfelelőképpen konzultálni, nyilván előkerültek más álláspontok, ezért az lenne a kérésem, hogy menjünk végig az egyes napokon és a napirendeken, úgy tudjuk csak a munkatervet teljes mértékben és maradéktalanul elfogadtatni.

ELNÖK: Van egy ügyrendi javaslat, amelyről szavaznunk kell. Kérem a bizottság tagjait, aki azzal ért egyet, amit Pál Béla alelnök úr javasolt, mármint hogy ülésnaponként és napirendenként menjünk végig tételesen az előterjesztés pontjain, az kézfeltartással ezt jelezze. (Szavazás.) Köszönöm szépen. Ellenvélemény ehhez képest van-e? (Szavazás.) Köszönöm szépen.

Tizenegy igen és hét nemmel szemben a bizottság a módosító indítványt elfogadta.

Egy megjegyzést teszek hozzá: ehhez képest nem értem, hogy előzetesen miért van szükség egyeztetésre. Kérem alelnök urat, hogy ezt külön magyarázza meg számomra, mert ez nehezen érthető.

Szavazások

PÁL BÉLA (MSZP): Azért van külön egyeztetésre szükség egyébként, mert valóban, a gerincét összeállítottuk, de ahhoz képest jöttek be hozzánk is módosító javaslatok, amelyeket nem állt módunkban előzetesen a munkatervbe belefoglalni, mint ahogy a Fidesz-frakció nyilván megtette a maga javaslatait. Éppen ezért az volt a javaslatunk, hogy azért menjünk a napokon tételesen végig, mert bizony érkezhet a munkatervvel kapcsolatos módosító javaslat tőlünk is, és azt gondolom, hogy úgy korrekt, hogyha olyan munkatervet állítunk össze, amelyben benne vannak a mi javaslataink is.

ELNÖK: Nem szeretnék vitát nyitni efelett, éppen ezt javasoltam, az előzetesen megállapított napirendi pontok nyilván fixnek tekinthetők, és ami bejött új javaslat, arról szavazunk külön, pontonként, de ezek szerint nem sikerült egymást megértenünk.

November 7. az első munkanap, amelyben ma vagyunk, erről nyilván már döntöttünk.

November 14. a következő nap, amikor a Magyar Köztársaság 2007. évi költségvetéséről szóló törvényjavaslatot kell megvitatnunk. Erről nem kell szavaznunk, mert kijelölt bizottságként kell tárgyalnunk ezt a napirendet. Ugyanúgy - véleményem szerint - nem kell szavaznunk a miniszter asszony meghallgatásáról, hiszen ez értelemszerűen közös döntése volt a bizottságnak, és ez egy előre egyeztetett időpont, amelyen nem tudunk változtatni, feltételezem.

Van egy 3. napirend, amely egy tájékoztató az október 23-i eseményekről. Ezt a Fidesz munkacsoportja kezdeményezte, mégpedig azért, mert a brutális rendőri fellépések kapcsán tucatnyi külföldit, ártatlan külföldi turistát vertek meg a rendőrök, amelyről a nagykövetségeken bejelentést és panaszt tettek. Azt gondolom, hogy a Magyar Köztársaság Parlamentjének sport- és turisztikai bizottsága egy ilyen kérdést nem hagyhat figyelmen kívül, hiszen itt az országimázsról, annak súlyos rombolásáról van szó, ezért tartottuk volna fontosnak, hogy a rendőrség számoljon be arról, miért nem tudta a nyugat-európai országok gyakorlatának megfelelő módon biztosítani ezt a rendezvényt, illetve miért használt olyan módszereket, amelyek elfogadhatatlanok egyébként a nyugat-európai demokratikus országokban; ezt javasolja a Fidesz munkacsoportja. (Pál Béla jelentkezik.) Ehhez képest van Pál Béla alelnök úrnak egy megjegyzése. Parancsoljon!

PÁL BÉLA (MSZP): Köszönöm szépen, elnök úr. Megalakult egy független szakértőkből álló bizottság, amely vizsgálja mindazokat az atrocitásokat, amelyeket jeleztek. Ezt a napirendet nem javaslom napirendre tűzni, főleg nem ebben a formában. Ha ezzel a bizottság foglalkozni óhajt, akkor foglalkozzunk azzal, hogy a zavargásoknak milyen hatása volt a turizmusra.

ELNÖK: Almássy Kornél alelnök úré a szó.

ALMÁSSY KORNÉL (MDF): Én azt gondolom, beszéltünk erről a kérdésről, és hogyha a Fidesz munkacsoportjának ez a véleménye, nem hiszem, hogy ez ellen kifogást kellene emelni, kiegészítve azzal, hogy szerintem arról is kéne beszélni, amit Pál Béla alelnök úr mondott, mert ez legalább annyira fontos.

Én ugyan szeretném, ha ennek az egész szomorú ügynek a végére érnénk végre, és nem biztos, hogy a legszerencsésebb, hogy a sport- és turisztikai bizottság erről szavaz vagy erről egyáltalán beszél, de azt gondolom, hogy ha ez a kérése a nagyobbik ellenzéki pártnak, akkor ezt illik meghallgatni. Én támogatni fogom ezt a javaslatot.

ELNÖK: Köszönöm szépen. Világosi Gábor képviselő úré a szó.

DR. VILÁGOSI GÁBOR (SZDSZ): Az előttem szólókkal részben egyetértek, tehát azt nem vitatom, hogy a turisztikával van kapcsolata az eseményeknek, valóban, ráadásul a hatása is, hogy milyen lesz az idegenforgalomra. De ami a sportot illeti... Valóban volt ott kislabdadobás kockakövekkel, lövészet lövedékekkel, de a sporthoz aztán más kapcsolódása nagyon nincs, legalábbis annyira szoros nincs, hogy indokolt lenne mondjuk a nagybizottság előtt tárgyalni ezt a napirendet.

ELNÖK: Köszönöm szépen. További hozzászólás van-e ehhez a napirendi ponthoz? (Nincs jelzés.) Azt a javaslatot elfogadom, és a javaslatunkat ebben a tekintetben ki is egészítem, hogy a napirend akkor szóljon a rendőrségi tájékoztató mellett az eseményeknek a turizmusra gyakorolt hatásáról. Aki ezzel egyetért, az kérem, kézfeltartással jelezze. (Pál Béla jelentkezik.) Bocsánat, szavazás van, alelnök úr.

PÁL BÉLA (MSZP): De nem volt pontos a szavazásra vétel, elnök úr. Szerintem először döntsünk arról, hogy az előre kiküldött javaslatot támogatjuk-e. A mi javaslatunk nem erre vonatkozott, mert nem a rendőrségtől kell arról tájékoztatót kérni, hogy milyen hatással volt a turizmusra, hanem a turisztikai szakmai szervezetektől vagy pedig a turisztikai szakállamtitkárságtól.

ELNÖK: Alelnök úr, ez egyértelmű. Nem gondolom, hogy bárki is a rendőrségtől kérne tájékoztatást ezekről az eseményekről. Ezt két napirendi pontként vehetjük alapul, bár a kettő nyilván szorosan kapcsolódik egymáshoz. A módosítást aszerint értem, hogy két napirendi pont van: egyrészt a rendőrségtől egy beszámolót meghallgatunk az október 23-ai eseményekről, másrészről pedig a szakállamtitkárság beszámolóját pedig meghallgatjuk az eseményeknek a turizmusra gyakorolt hatásáról. Az első napirendről, magyarul a rendőrségi beszámolóról kérnék most szavazást. Aki ezzel egyetért, kérem, kézfeltartással jelezze. (Szavazás.) Köszönöm szépen. Ez hét szavazat. Aki ezzel nem ért egyet? (Szavazás.) Kilenc. Aki tartózkodott? (Szavazás.) Egy. Tehát nem fogadta el a bizottság ezt a javaslatot.

A másik javaslat "Tájékoztató az október 23-ai eseményeknek a turizmusra gyakorolt hatásáról". Aki ezzel egyetért, kézfeltartással jelezze. (Szavazás.) Köszönöm szépen. Ellenvélemény, tartózkodás nincs, egyhangú szavazással ezt napirendre vette a bizottság a november 14-ei ülésre.

Van-e még valakinek a november 14-ei ülésre vonatkozóan javaslata? (Nincs jelzés.) Amennyiben nincs, áttérünk a november 21-ei ülés napirendjének tárgyalására. Itt megint van egy költségvetésről szóló napirendi pont, amelyről nem kell szavazni. Van egy napirendi pont: "Tájékoztató a turizmus szatellit-számlarendszer bevezetéséről és tapasztalatairól". Itt az előterjesztő egyrészt a KSH, másrészt az Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium Turisztikai Szakállamtitkársága. Kérem azokat, akik támogatják ezt a javaslatot, kézfeltartással jelezzék. (Szavazás.) Ez tizenegy. Ellenvélemény? (Nincs jelzés.) Nincs. Tartózkodás? (Szavazás.) Nincs. Akkor 11 igen szavazattal a bizottság elfogadta.

A 3. napirend "Tájékoztató az üdülésicsekk-rendszer tapasztalatairól, továbbfejlesztési elképzelésekről". Itt a Magyar Nemzeti Üdülési Alapítvány az előterjesztő. (Pál Béla: Egy módosításom lenne, bocsánat.) Igen?

PÁL BÉLA (MSZP): Elnök úr, egyetlen egy módosítom hadd legyen, amivel vélhetően a bizottság is egyetért majd. Ezt teljesen rendjénvalónak tartom, de azzal egészítsük ki, hogy a sportcsekk bevezetésének a lehetőségeiről is szóljon a napirend, tehát ugyanez a cím maradhat, csak egészítsük ki azzal, hogy "a sportcsekk bevezetésének lehetőségéről". (Elnök: Ki az előterjesztő?) Ugyanez, és ehhez kérjük a sport-szakállamtitkárságot társelőterjesztőként.

ELNÖK: Rendben, tehát akkor a javaslat az, hogy ne csak az üdülésicsekk-rendszer tapasztalatairól, illetve a továbbfejlesztési lehetőségekről legyen egy beszámoló, hanem a sportcsekk bevezetésének a lehetőségeiről. Így két előterjesztő van: a Nemzeti Üdülési Alapítvány, illetve a sport szakterület. Aki ezzel egyetért, az kérem, kézfeltartással jelezze. (Szavazás.) Köszönöm szépen. Ellenvélemény, tartózkodás nem volt, egyhangú szavazással ezt napirendre vettük.

További javaslatként szerepel egy tájékoztató a Margit-szigeti úszó Európa-bajnokság tapasztalatairól. Itt az előterjesztő a Magyar Úszószövetség. Ez csak egy rövid indokolás hozzá. Egy olyan nemzetközi eseményről van szó, amelyről feltétlenül fontos, hogy a bizottság tájékozódjék, már csak azért is, mert a későbbi nagy rendezvények támogatása szempontjából nagyon fontos lehet az az értékelés, amely ennek a gazdasági, illetve a reklámhatásait, illetve a sportra tett pozitív hatásait is értékelheti. (Dr. Bakonyi Tibor jelentkezik.) Bakonyi Tibor képviselő úré a szó.

DR. BAKONYI TIBOR (MSZP): Tisztelt Elnök Úr! Egyetértek a napirenddel, csak technikailag szeretném megkérdezni, hogy sikerült-e egyeztetni az Úszószövetséggel, illetve a Kajak-Kenu Szövetséggel, hogy napirendként esetleg igen rövid felkészülési lehetőséget kapnak arra, hogy szerepeljenek a bizottság előtt. Nem tudom, hogy el tudnak-e készülni erre a határidőre, hiszen ma már 7-ét írunk, és ha nyolc nappal előbb ki kellene küldeni az anyagokat, akkor gyakorlatilag a jövő hét elejére kellene ezekkel az anyagokkal elkészülni. Egyetértek a napirenddel, csak azt kérdezem, hogy ez az időpont alkalmas-e és megfelelő, hogy megtárgyaljuk.

ELNÖK: Elegendő az előkészítési idő, mert a bizottság ügyrendjének megfelelően öt nappal előbb szoktuk kiküldeni az anyagokat, magyarul csütörtökhöz egy hétre. Tehát nagyjából tíz napjuk van az előkészítésre mindkét szövetségnek. Miután mindkét szövetségnek a saját értékelése megvan, mert mindketten magát a rendezvényt kiértékelték, ezért elegendő ez az idő, de ha netán bármi technikai probléma felmerülne, teljesen természetesen akkor egy későbbi ülésre tesszük át a tervezett napirendet. Aki elfogadja azzal a kiegészítéssel, hogy ha netán mégis valami technikai probléma merülne fel, akkor nem a 21-ei, hanem egy későbbi ülésnapon kerül megtárgyalásra az előterjesztés, az kérem, kézfeltartással jelezze. (Szavazás.) Köszönöm szépen. Ellenvélemény, tartózkodás nincs, egyhangúlag elfogadta ezt a bizottság.

Egy hasonló tájékoztatót szeretnénk a szegedi Maty-éri 35. síkvízi kajak-kenu világbajnokság tapasztalatairól. Itt a Magyar Kajak-Kenu Szövetség lenne az előterjesztő. Az indokok hasonlóak az előző esethez képest. Aki ezzel egyetért, az kérem, kézfeltartással jelezze. (Szavazás.) Köszönöm szépen. Ellenvélemény, tartózkodás nélkül a bizottság ezt elfogadta. Van-e további javaslat 21-ére? (Dr. Bakonyi Tibor jelentkezik.) Bakonyi képviselő úr?

DR. BAKONYI TIBOR (MSZP): Igen, elnök úr. Az lenne a javaslatom, hogy ezen az ülésnapon hallgassunk meg egy tájékoztatót a Testnevelési Egyetem helyzetéről, különös tekintettel arra, hogy abban korábban ötpárti megállapodás volt, hogy január 1-jétől önálló intézménnyé válik. Hol tart a Testnevelési Egyetem, kell-e valamit segíteni nekik, hogy ez meg tudjon valósulni? Mindenképpen szeretném az Oktatási Minisztérium illetékeseit is meghívni erre az ülésre, hogy ők is tudjanak minket tájékoztatni. Tehát a cím az lenne, hogy "Tájékoztató a Testnevelési Egyetem helyzetéről".

ELNÖK: Ha jól értettem, akkor két előterjesztőt hívjunk meg hozzá. Köszönöm szépen. Aki ezzel egyetért, az kérem, kézfeltartással jelezze. (Szavazás.) Köszönöm szépen. Ellenvélemény, tartózkodás nélkül a bizottság ezt elfogadta.

Van-e további javaslat ehhez az ülésnaphoz? (Nincs jelzés.) Amennyiben nincs, akkor rátérünk november 29-ére. 29-én itt még szerda délután szerepel, azóta újabb információk vannak, tehát a Házbizottság egyeztetése alapján elképzelhető, hogy mégis kedden lesznek a szavazások. Itt annyi rugalmasságot kérek majd a bizottság tagjaitól, hogy ahogy a költségvetési vita alakul és ahogy a Házbizottság esetleges álláspontja változik ebben a tekintetben, nekünk nyilván ahhoz alkalmazkodni kell majd, tehát lehet, hogy az időpont egyelőre még nem biztos. Itt nyilván van újra egy parlament munkarendjéből következő előterjesztés a Magyar Köztársaság 2007. évi költségvetéséről, arról nem kell szavaznunk, viszont van egy tájékoztató a 2006. évi turisztikai szezon eredményeinek értékelésről, amelynek előterjesztője az Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium Turisztikai Szakállamtitkársága. Aki ezzel a javaslattal egyetért, az kérem, kézfeltartással jelezze. (Szavazás.) Köszönöm szépen. Ellenvélemény, tartózkodás nélkül egyhangúlag elfogadta a bizottság.

Van egy újabb tájékoztató a nemzeti turizmusfejlesztési stratégia megvalósításáról, szintén a szakállamtitkárság előkészítésében. Aki ezzel egyetért, azt kérem, kézfelemeléssel jelezze. (Szavazás.) Köszönöm szépen. Ellenvélemény? Tartózkodás?

Egyhangúlag a bizottság megszavazta.

Van-e további javaslat? Bakonyi képviselő úr.

DR. BAKONYI TIBOR (MSZP): Lenne két javaslatom is, egymás után elmondom, így talán könnyebb lesz. Az első javaslatom napirendként: tájékoztató a Sportkórház - Országos Sportegészségügyi Intézet tevékenységéről, fejlesztéséről. A másik napirend pedig a Magyar Olimpiai Bizottság tájékoztatója az olimpiai felkészülésről.

ELNÖK: Köszönöm, képviselő úr. A kérdésem az, hogy volt egy olyan pénteki rendezvény, a turizmuskonferencia, ahol a szakterület képviselői azt kérték a bizottságtól, hogy próbáljon meg, amikor lehet, abban az esetben tisztán sporteseményekkel kapcsolatos bizottsági üléseket tartani, illetve tisztán turizmussal kapcsolatos ülésnapokat tartani. Emiatt kérdezem képviselő úrtól, hogy esetleg a december 5-i ülésnap, amikor csak sportkérdéseket tárgyalásunk, alkalmas lehet-e ennek a két napirendnek a megtárgyalására.

DR. BAKONYI TIBOR (MSZP): Igazából azt gondolom, hogy a Magyar Olimpiai Bizottság tájékoztatója az olimpiai felkészüléséről mindenképpen aktuális lenne a 2007. évi költségvetésről szóló módosító javaslatok megtárgyalásának időpontjában.

A Sportkórház azért fontos, mert egészségügyi reform van, tehát azt gondolom, ezek az időpontok elég fontosak, hogy abban a bizottsági menetrendben napirendre tudjanak kerülni, nehogy késésbe kerüljenek esetleg.

ELNÖK: Miután itt az első körben szavazunk a kapcsolódó módosító indítványokról, még van esély arra, hogy akár bizottsági módosító indítványként is bemenjen, ezért elfogadom ezt a javaslatot, képviselő úr.

Először első plusz napirendként a Sportkórház helyzetéről történő beszámolóról szavazunk. Aki ezzel egyetért, azt kérem, kézfeltartással jelezze. (Szavazás.) Köszönöm szépen. Ellenvélemény? Tartózkodás? Nincs.

A bizottság egyhangú szavazással elfogadta.

Második plusz napirendként pedig a Magyar Olimpiai Bizottság beszámolójáról döntünk. Világosi Gábor úr ehhez kíván szólni?

DR. VILÁGOSI GÁBOR (SZDSZ): Csupán annyit, hogy értsük ebbe bele a paralimpiai felkészülést is.

ELNÖK: Jó, ha megengedik, akkor egy önálló napirendként, de vegyük be ide, ehhez az üléshez a paralimpiai bizottság beszámolóját is. Ők ehhez mindig ragaszkodnak, hogy önállóan meg tudjanak jelenni, én ezt meg is értem, úgyhogy egyetértek azzal, hogy ez külön napirendi pontként menjen.

Aki a Magyar Olimpiai Bizottság meghallgatásával egyetért, azt kérem, kézfelemeléssel jelezze. (Szavazás.) (Beszélgetés az ülésteremben.) Megkérem a bizottság tagjait, hogy magánbeszélgetéssel ne zavarják a bizottság ülését. Ellenvélemény? (Szavazás.) Három. Tartózkodás? Nincs.

A bizottság többségi szavazással elfogadta a napirend kiegészítését.

A paralimpiai bizottság beszámolójának napirendre vétele is javaslatként felmerült. Aki ezzel egyetért, kérem, kézfeltartással jelezze. (Szavazás.) Köszönöm. Ellenvélemény? Három ellenvélemény.

Az ellenvélemény-tevők álláspontja az, hogy hosszú lesz a bizottság ülése, én meg erre azt mondom, hogy valóban sok lesz a napirendi pont, de nagyon fontos kérdésekről beszélünk. Azt gondolom, a parlamenti költségvetés időszakában teljesen természetes, hogy a bizottság ülései az átlagosnál hosszabbra nyúlnak, ezért kérem minden képviselő úr megértését.

Gyenesei képviselő úr.

DR. GYENESEI ISTVÁN (független): Miután itt van egy általánosan elfogadott kedd délelőtti ülésrend, amit próbálunk majd nyilván tartani, ebben az időszakban különösen fontos lenne, hogy tartsuk, és itt szerda délután van megjelölve. Ennek az oka milyen különleges dologra vezethető vissza? (Közbeszólások: Szavazás.) Szavazás, köszönöm.

ELNÖK: Attól függ, hogy a vitaszakaszok hogyan zárulnak le, és nyilvánvaló, hogy a módosító indítványok meg a kapcsolódó módosító indítványok benyújtásához kell igazítani a bizottsági üléseket is. Tehát a házbizottság előzetes tájékoztatása szerint a bizottsági ülésnapokat ezen a héten csütörtökön és pénteken kell tartani. Ahogy jeleztem a bevezetőmben, ehhez kell igazodnunk. Két ilyen ülésnap is van, a november 29. és a december 13., de még lehet, hogy ehhez képest is változni fog, ez csak egy előzetes, a jelenlegi helyzetben ez az állapot van.

Áttérünk a december 5-i ülésnap javaslataira. Ez tisztán sporttémákat felölelő ülésnap. (Dr. Bakonyi Tibor jelentkezik.) Már előre van véleménye?

DR. BAKONYI TIBOR (MSZP): Gondoltam, előre jelentkezem.

ELNÖK: Mennénk először az előre kiírtak szerint, azokról szavazunk, és utána a felmerülő kérdésekről döntünk.

DR. BAKONYI TIBOR (MSZP): Azért jelentkeztem, hogy ne szavazzuk le, ami ki van írva. Tehát december 5-énél tartunk, azt javaslom, hogy az első két pontban meghatározott témát tárgyaljuk jövőre, és helyette tárgyaljunk egy olyan napirendet, hogy tájékoztató a komplex területfejlesztés és a sport kapcsolatáról címmel.

ELNÖK: Mi az indoka?

DR. BAKONYI TIBOR (MSZP): Ahogy itt hallottuk az előbb, a regionális operatív programok november végére, december elejére fognak majd elkészülni, tehát szerintem ezzel a kérdéssel a legaktuálisabb december legelején foglalkozni, mert később itt is késésben leszünk. Ezért szeretném, hogyha ezzel különösen fontos témaként foglalkoznánk, és az, hogy januárban vagy februárban fogunk majd tájékoztatót meghallgatni az utánpótlásprogramokról, a labdarúgás utánpótlásprogramjáról, szerintem nem késtünk el akkor sem. Ugyanez a helyzet a másikkal is, a sportlétesítmény-fejlesztési elképzelések pedig addig tovább csiszolódnak, és február elején vagy januárban, amikor lesz bizottsági ülés, tudunk ezzel foglalkozni, de most decemberről kellene dönteni, és az én személyes megítélésem szerint a tájékoztató a komplex térségfejlesztés és a sport kapcsolatáról című tananyag jó muníciót adhatnak a regionális operatív programok ügyében.

ELNÖK: Köszönöm szépen. Előterjesztőnek kit javasol képviselő úr ehhez a tájékoztatóhoz?

DR. BAKONYI TIBOR (MSZP): ÖTM szakállamtitkárság.

ELNÖK: Köszönöm. Azt gondolom, a másik két beszámolónak is szoros a kapcsolata a költségvetéssel, tehát miután egy plusz napirend szerepel ezen az ülésnapon, én azt gondolom, elvileg bele kell hogy férjen a napirendek megtárgyalásába. Kérem a bizottság tagjait, hogy az előzetesen leegyeztetett napirendekről is szavazzunk a december 5-i ülésnap kapcsán. Tehát aki támogatja, hogy meghallgassunk egy tájékoztatót a sportági utánpótlásprogramokról, különös tekintettel a labdarúgó utánpótlásprogram újraindítására, az Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium sport szakállamtitkárságának előterjesztésében, azt kérem, kézfeltartással jelezze. (Szavazás.) Nyolc igen szavazat. Ki az, aki ezt nem támogatja? (Szavazás.) Nyolc. Ki az, aki tartózkodik? (Szavazás.) Kettő.

A bizottság nem támogatta ezt a napirendi javaslatot.

Ki az, aki támogatja, hogy meghallgasson a bizottság egy tájékoztatót az Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium sportlétesítmény-fejlesztési elképzeléseiről, szintén a sport szakállamtitkárság előterjesztésében? Aki igen, azt kérem, kézfeltartással jelezze. (Szavazás.) Hét. Aki nem támogatja? (Szavazás.) Nyolc. Ki tartózkodott? (Szavazás.) Egy.

A bizottság egy tartózkodással nem támogatja a javaslatot.

Ki az, aki támogatja azt, hogy egy tájékoztatót meghallgassunk a nemzeti sportstratégia munkálatairól, szintén a sport szakállamtitkárság előterjesztésében. Aki igen, azt kérem, kézfelemeléssel jelezze. (Szavazás.) Köszönöm. A szocialisták is megenyhültek, úgy látom. Tartózkodás? Nincs.

A bizottság elfogadta ezt a napirendi pontot.

Ki az, aki támogatja, hogy egy tájékoztatót meghallgassunk a 2012-es Labdarúgó Európa Bajnokságra benyújtott magyar-horvát pályázatról. Aki igen, azt kérem, kézfelemeléssel jelezze. (Szavazás.) Köszönöm szépen. Tartózkodás, ellenvélemény? Nincsen.

Egyhangúlag elfogadta a bizottság.

És ki az, aki támogatja, hogy meghallgassunk egy tájékoztatót a komplex területfejlesztés és a sport kapcsolatáról? (Szavazás.) Ellenvélemény? Tartózkodás? Nincs.

A bizottság szintén egyhangúlag fogadta el.

Áttérnénk az utolsó tervezett munkanapra, ez december 13. Szintén azért van szerdai időpont, mert a parlament ülésrendje ezt kívánja meg. Itt van egy javasolt napirend, "Tájékoztató a Magyar Turizmus Zrt. Munkájáról". Nyilván a Turizmus Zrt. lesz maga az előterjesztő. Reményeink szerint itt már a 2007. évi munkatervük is, illetve a marketingterv is napirendre kerülne. Aki ezzel egyetért, az kérem, kézfeltartással jelezze. (Szavazás.) Köszönöm szépen. Tartózkodás, ellenvélemény nincs, egyhangú szavazással elfogadta a bizottság.

Szerepel továbbá egy tájékoztató a 2006. évi pályázatokról. Itt természetesen a sport és a turisztika, mindkettő értendő, majd ezzel kiegészítjük, és a nemzeti, valamint az uniós támogatások valamennyi területéhez kiterjedne, illetve egy előzetes tervet kérnénk szintén sport és turisztika vonatkozásában a 2007. évi tervekről. Itt szintén a szakállamtitkárságok az előterjesztők ebben a tekintetben. Aki ezzel egyetért, az kézfeltartással jelezze. (Szavazás.) Tartózkodás, ellenvélemény nincs, egyhangú szavazással a bizottság elfogadta.

Van-e valakinek még javaslata a december 13-ához? (Hadházy Sándor jelentkezik.) Hadházy képviselő úr!

HADHÁZY SÁNDOR (Fidesz): Köszönöm. A 2007. évi munkaterv összeállítása.

ELNÖK: Az ötlet remek, de szerintem ezzel a bizottság első ülésnapján ráérünk majd foglalkozni februárban, amikor a parlament elkezdi a munkáját. Megkérjük a bizottság tagjait az utolsó ülésen, hogy nyújtsák be javaslataikat, ráérnek a téli szünetben ezzel foglalkozni, és tavasszal az első ülésen, ahogy most is, elfogadnánk majd a munkatervünket, hiszen nem tudjuk még addig, hogy a parlament munkarendje hogyan alakul, milyen előterjesztéseket tárgyal a parlament, azokat hova kell majd befűznünk. Ezt a napirendet lezárjuk.

Az albizottságok létrehozása és az albizottság elnökeinek megválasztása

A következő napirend az albizottságok létrehozása. Az előzetes javaslatok szerint érkezett igény a gyógy- és egészségturisztikai albizottság felállítására. Érkezett előzetesen egy igény a sport albizottság felállítására. Van egy kötelezettségünk az európai integrációs albizottság felállítása, illetve az ellenőrző albizottság felállítása. Van igény a kastélyok, várak, illetve a falusi turizmussal foglalkozó albizottság felállítására, és fölmerült ugyancsak ezen a pénteki turisztikai fórumon, hogy legyen a vendéglátással foglalkozó, kifejezetten a vendéglátás szakterületével foglalkozó albizottság, tehát ennek a felállítására is érkezett igény.

Előzetesen egyeztettünk Pál Béla alelnök úrral. Az albizottságok tekintetében közös javaslatunk van, amit szeretnék előterjeszteni. Egy esetben nem alakult ki közöttünk közös álláspont, ez a sport albizottság volt. Úgyhogy haladnék előre az albizottságokkal és tenném fel a javaslatomat az albizottságok megalakítására. Kérném majd a képviselőtársaim véleményét erről.

Szavazások

Egyetért-e a bizottság a gyógy- és egészségturisztikai albizottság felállításával? Aki ezzel egyetért, az kérem, kézfeltartással jelezze. (Szavazás.) Köszönöm szépen. Tartózkodás? (Szavazás.) Kettő. Két tartózkodás mellett a bizottság elfogadta.

A javaslat szerint az albizottság elnöki teendőivel Horváth Klára képviselőtársunkat bíznánk meg, ahogy ő vezette eddig is ezt az albizottságot. Van-e ehhez képest egyéb javaslat? (Hadházy Sándor jelentkezik.) Hadházy képviselő úr?

HADHÁZY SÁNDOR (Fidesz): Tisztelt Bizottság! Az a véleményem, hogy az elmúlt négy évben ez a bizottság nem végezte el azt a munkát, amit elvártunk volna tőle. Különösen igaz ez az állítás akkor, hogy ha az előző négy évhez mérjük a munkát. Nem tudott olyan kormányzati kapcsolatokat kialakítani, amely az elvárt eredményt elérhette volna. Beszűkültek a támogatási források, igazából nagyon komoly lemaradások tapasztalhatók. Ennek tükrében nem tudom támogatni Horváth Klára elnökségét, ugyanis meggyőződésem szerint mindig az elnök mozgatja a bizottságot, és alig volt bizottsági ülés az elmúlt négy évben, igazából érdemi munka nem is volt. Úgy gondolom, hogy egy friss erő talán nagyobb eredményt tudna elérni ebben a kérdésben. Személyi javaslatom nincs, megmondom őszintén, inkább egy önként jelentkezőt várnék. Köszönöm szépen.

ELNÖK: Köszönöm. További hozzászólási igény? (Pál Béla jelentkezik.) Pál Béla alelnök úr!

PÁL BÉLA (MSZP): Természetesen nem önként jelentkező leszek a gyógy- és egészségturisztikai albizottság élére, hanem ha már Hadházy Sándor képviselő úr megtette azt, hogy dr. Horváth Klára ellen érvelt, én hadd érveljek mellette. Először is azzal szeretném kezdeni, hogy azt gondolom, kiváló kormányzati kapcsolatokkal rendelkezett. Kettő. Az, hogy egy albizottság milyen munkát végez és hányszor ülésezik, önmagában nem lehet fokmérője az albizottság munkájának, annál is inkább, mivel azon is múlik, hogy a bizottság maga milyen napirendeket tárgyal. A harmadik. Arra, amit a képviselő úr mondott a gyógy- és egészségturisztikai fejlesztésekkel kapcsolatban, szeretném megjegyezni, hogy a kifizetések egyrészt tovább folytatódtak, mert mint tudja, a döntés ugyan az Orbán-kormány időszaka alatt született, míg a kifizetések jelentős része a mi kormányunk időszakára esett. Ide tartozik még az is, hogy elindult a műemlék-gyógyfürdő fejlesztési program Budapesten, amely például annak idején a Széchenyi-tervből támogatást nem kapott fürdőket foglalta magában.

Tehát én ezzel az érveléssel nem értek egyet. Számos olyan javaslatot tett maga az egészségturisztikai albizottság, és nemcsak az államtitkárság felé, hanem az Egészségügyi Minisztérium felé is, amelyet azóta megfogadtak, dolgoznak rajta. Továbbra is alkalmasnak tartom Horváth Klárát, és javaslom, hogy ezt az albizottságot hozzuk létre.

ELNÖK: Köszönöm. Amennyiben nincs további hozzászólási igény, akkor szavazást kérnék. Tehát aki támogatja, hogy az albizottság elnöke... (Almássy Kornél jelentkezik.) Bocsánat, alelnök úr, Almássy Kornél!

ALMÁSSY KORNÉL (MDF): Elég furcsán hangzik, de nem tudom, vagy én vagyok új tagja a bizottságnak meg új alelnöke, de én nem kaptam semmifajta tájékoztatást sem az albizottsági struktúráról, sem pedig arról, hogy milyen személyi javaslatok vannak. Nem tudom, hogy ez kinek a felelőssége. Kérem a tisztelt elnök urat, hogy ebben az ügyben a jövőben máshogy járjon el. Köszönöm szépen.

ELNÖK: Alelnök úr, jelzem, hogy az előzetes előterjesztésben nem szerepelt, tehát az MSZP javaslatára most vettük napirendre. (Hadházy Sándor: Az MSZP erőltette ezt a napirendet.) Tehát ezért nem tudtam önt tájékoztatni arról, hogy mi a helyzet, mert nem volt napirenden ez a kérdés.

ALMÁSSY KORNÉL (MDF): Bocsánat, hadd szóljak hozzá. Legutóbb, amikor még Lasztovicza Jenő volt a bizottság elnöke, akkor volt arról szó a bizottsági ülésen, hogy ezt a kérdést tárgyalni fogjuk. Köszönöm.

ELNÖK: Kétségtelen, de nem a mai ülésen lett volna téma ez a napirend. Csak azért jelzem, mert nem az én mulasztásom az, hogy erről nem kapott tájékoztatást alelnök úr. Ez az MSZP képviselőinek a felelőssége, hogy ezt ma napirendre tűzték.

ALMÁSSY KORNÉL (MDF): Még egy mondatot hadd szóljak. Megkérdeztem itt suttogva az alelnök urat, hogy vele ki egyeztetett. Pál Béla alelnök úrral egyeztettek. Ez nem az én személyes hiúságom, szerintem minden bizottsági tagnak legalább egy előzetes személyi előterjesztést kellett volna tenni, egy bizottsági struktúrai előterjesztést, hogy lássuk, hogy mi a helyzet és mi a kép.

ELNÖK: Én éppen azért nem javasoltam előterjesztésre a mai ülésen, mert nem történtek még meg ezek az egyeztetések. A bizottsági tagokkal pedig külön nem kell egyeztetnie a bizottsági elnöknek erről. Még Lasztovicza Jenő elnök úr javasolta, hogy mindenki tegye meg a saját indítványait az albizottságok tekintetében, illetve az albizottságok tisztségviselőinek tekintetében. Az albizottságok körében egyébként valamennyi albizottság, amely most napirendre kerül, korábban is működő albizottságok voltak, egy új ilyen javaslat jött elő, az a sport albizottság, nyilván azért, mert a bizottság felállása megváltozott.

Pál Béla alelnök úr kért szót.

PÁL BÉLA (MSZP): Én csak a következő megjegyzést szeretném hozzátenni ahhoz, hogy mennyiben az MSZP erőltette ezt a napirendet és mennyiben nem. Valóban mi vetettük napirendre azért, mert az a levél, ami elnök úr előtt van, amit most nyújtottam neki oda, június 28-ai keltezésű. Ezt annak idején még a bizottság korábbi elnökének küldtünk, és megfogalmaztuk ebben a javaslatainkat. Ez az egyik. Azt gondolom, hogy egy működő bizottságnál talán június óta lehetett volna sort keríteni arra, hogy ezeket az albizottságokat létrehozzuk.

A kérdésem másik pontja pedig az, mint ahogy az elnök úr is az elején nagyon helyesen mondta, hogy az albizottságok többségében egyetértésre jutottunk, ezért most ezeket az albizottságokat javasolja megválasztani, így tehát ebben történt egyeztetés, és mivel ugyanazokat az albizottságokat javasoljuk, amelyeket a bizottság eddigi működése során is, egy-egy eltéréssel, a működőképességüket bizonyították, azt gondolom, hogy semmi akadálya nincs annak, hogy albizottságokat és vezetőket válasszunk. Természetesen utána a képviselőtársaink jelentkezhetnek ezekbe az albizottságokba.

ELNÖK: Köszönöm szépen. Szeretném lezárni ezt a vitát, mert teljesen értelmetlen a napirend szempontjából.

Van egy elfogadott napirendünk, amelynek menetében ezeket a döntéseket a bizottság - nyilván többségi szavazással - meg fogja hozni.

Tehát ott tartottunk, hogy szavazunk az egészségturisztikai albizottságról. Aki támogatja azt a javaslatot, hogy ennek az albizottságnak az elnöke dr. Horváth Klára, az MSZP képviselője legyen, az kézfeltartással legyen szíves szavazzon! (Szavazás.) Köszönöm szépen. Akinek ellenvéleménye van e tekintetben? Aki tartózkodott? (Szavazás.) Három.

Három tartózkodással elfogadta a bizottság, tehát az albizottság elnöke dr. Horváth Klára képviselő asszony.

DR. HORVÁTH KLÁRA (MSZP): Köszönöm szépen a bizalmat.

ELNÖK: Gratulálunk, elnök asszony, és sikeres, jó munkát kívánunk!

DR. HORVÁTH KLÁRA (MSZP): Nagyon szépen köszönöm, és azon leszek, hogy rendszeresen tudjuk tartani az üléseket, és erről Hadházy képviselő urat külön fogom értesíteni, ha nem lesz tagja az albizottságnak, akkor is.

ELNÖK: Nyilván, ezt a képviselő úr nagy örömmel fogja minden alkalommal tudomásul venni.

Az ellenőrző albizottság egy kötelező albizottság, ezzel kellett volna kezdenünk, amelynek felállításáról nem is kellene szavazunk, de formálisan szavazunk arról, hogy ezt az albizottságot felállítjuk.

Aki egyetért az ellenőrző albizottság felállításával, az kézfeltartással jelezze! (Szavazás.) Köszönöm szépen.

A bizottság egyhangúlag elfogadta.

Ez az albizottság hagyományosan ellenzéki elnökkel működött eddig, és Hadházy Sándor képviselő úr látta el ezt a feladatot. Én javaslom, hogy a továbbiakban is a képviselő úr legyen ennek az albizottságnak az elnöke. Kérdezem, hogy ezt elfogadja-e.

HADHÁZY SÁNDOR (Fidesz): Sajnos nem tudom elfogadni, de a felkérés megtisztelő.

ELNÖK: Remek! Akkor ennek a bizottságnak a vezetése a későbbiekre marad, erről ma nem szavazunk.

Az európai uniós integrációs albizottság a következő a sorban. Ennek az albizottságnak Nagy Jenő volt a korábbi elnöke. Kérdezem, hogy a bizottság tagjai egyetértenek-e az albizottság felállításával? Aki egyetért, kézfelemeléssel jelezze! (Szavazás.) Köszönöm. Ellenvélemény? Nincs.

A bizottság ezt az albizottságot is felállította.

Aki egyetért azzal, hogy Nagy Jenő legyen ennek az albizottságnak az elnöke, kézfeltartással jelezze! (Szavazás.) Köszönöm. Ellenvélemény? Tartózkodás? Nincs.

A bizottság egyhangúlag elfogadta.

Nagy Jenő úrnak is sikeres munkát kívánunk a későbbiekben.

A kastélyok, várak albizottság működött a korábbiakban. Alelnök úrral egyetértettünk abban, hogy miután a falusi turizmus albizottság és a kastélyok, várak albizottság sok ponton kapcsolódik egymáshoz, és miután a szakma jelezte egy újabb albizottság felállítására vonatkozó igényét a vendéglátás terén, és azt gondoljuk, hogy ennek a kérésnek illik és érdemes is helyt adni, ezért az a javaslat, hogy vonjuk össze a korábbi két albizottságot. Ugyanis, miután a bizottságok létszáma is csökkent, ha tovább szaporítjuk az albizottságok számát, vélhetően nem lesz érdemi munka, nem lesz, aki ezekben az albizottságokban érdemben dolgozzon.

Aki egyetért azzal, hogy egy kastélyok, várak, falusi turizmus albizottság létrejöjjön, azt kérem, kézfeltartással jelezze. (Szavazás.) Köszönöm. Ellenvélemény? Tartózkodás.

Ellenvélemény és tartózkodás nélkül a bizottság elfogadta.

Javaslom, hogy ennek a bizottságnak az elnöke Kovács Ferenc legyen, aki vállalja ezt a szerepet.

Aki egyetért ezzel a javaslattal, azt kérem, kézfeltartással jelezze. (Szavazás.) Ellenvélemény? Tartózkodás? Nincs.

Egyhangúlag elfogadta a bizottság.

Kovács Ferenc képviselő úrnak is sikeres munkát kívánunk ehhez!

Végül még egy javaslat érkezett a sport albizottság felállításáról, amelyről a bizottságnak szavaznia kell. Miután a turizmus mellett a sport a másik fő területe ennek a bizottságnak, ezért egy ilyen albizottság felállítása értelemszerűen fontos, ahol ezekkel a szakmai kérdésekkel külön foglalkozunk.

Aki egyetért a sport albizottság felállításával, azt kérem, kézfeltartással jelezze! (Szavazás.) Ellenvélemény? Tartózkodás? Nincs.

A bizottság egyhangúlag elfogadta.

A sport albizottság elnöki pozíciója tekintetében nem volt egyezség, ezért kérem, hogy tegyenek javaslatot az elnöki pozícióra. Lasztovicza Jenő képviselő úr.

LASZTOVICZA JENŐ (Fidesz): Szalay Ferenc képviselőtársunkat javaslom.

ELNÖK: Köszönöm szépen. További javaslat? Tóth József képviselő úr.

TÓTH JÓZSEF (MSZP): Elnöknek javaslom az albizottság élére Gyenesei István képviselőtársunkat.

ELNÖK: Köszönöm. További javaslat van-e e tekintetben? (Nem jelentkezik senki.) Nincs. Aki Szalay Ferenc képviselő úr albizottsági elnökségi jelölését támogatja, azt kérem, kézfeltartással jelezze. (Szavazás.) Hét igen. Aki nem ért egyet ezzel? (Szavazás.) Nyolc. Aki tartózkodik? (Szavazás.) Három.

Tehát nem kapott többséget a javaslat.

Aki Gyenesei István albizottsági elnökségével ért egyet, azt kérem, kézfelemeléssel jelezze. (Szavazás.) Tíz. Aki nem ért egyet ezzel a jelöléssel? Aki tartózkodik? (Szavazás.) Nyolc.

Megkapta a többséget, a sport albizottság elnöke Gyenesei István. Sikeres munkát kívánunk neki!

Végül, ami szakmai igényként jelentkezett, a vendéglátással foglalkozó albizottság felállítása az utolsó. Aki egyetért azzal, hogy... nem is tudom, milyen konkrét névre is érkezett javaslat; vendéglátós albizottság, ők ezt javasolták, vagy vendéglátó albizottság? Az a baj, hogy nincs itt a szakterületről senki. Vendéglátással foglalkozó albizottságot állítunk fel. Aki ezzel egyetért, azt kérem, kézfeltartással jelezze. (Szavazás.) Köszönöm szépen. Ellenvélemény? Tartózkodás? Nincs.

A bizottság elfogadta.

Van-e javaslat ennek a bizottságnak az elnöki posztjára? Alelnök úr!

PÁL BÉLA (MSZP): Javaslom ennek az albizottságnak az elnöki posztjára Polgári Tóth Józsefet, aki maga is a polgármesteri székben lett vendéglátó tapasztalatokkal rendelkező.

ELNÖK: Rendben, köszönöm szépen. Aki elfogadja, illetve támogatja azt, hogy ennek az albizottságnak a vezetője Tóth József legyen, azt kérem, kézfeltartással jelezze. (Szavazás.) Ellenvélemény? Tartózkodás? Nincs.

Egyhangúlag választotta a bizottság Tóth Józsefet albizottsági elnöknek.

Még egy pillanat türelmet kérek. Az albizottságokba jelentkezni lehet. Mindenkit megkérek arra, hogy nálunk, a bizottság titkárságán jelezze igényét, hogy mely albizottság munkájában szeretne részt venni. A következő ülés napirendjén pedig ismételten szerepelni fog az albizottságok kérdésköre, akkor már a tagok megválasztásával.

Egyebek

Még egy kis türelmet kérek. Egyebek közt volt még egy kérdés. Bakonyi Tibor képviselő úr vetette föl, hogy a Nemzeti Sporttanácsba delegálnunk kell egy képviselőt. A sporttörvény szerint a bizottság mindenkori elnöke tagja ennek a sporttanácsnak. Miután én vállalom ennek a szerepnek a betöltését, ezért erről külön szavazást a bizottságnak nem kell megtennie.

Egyebek között van-e még valakinek bármilyen kérdése, véleménye, észrevétele? (Nem jelentkezik senki.) Amennyiben nincsen, köszönöm a részvételt, további jó munkát kívánok mindenkinek!

(Az ülés befejezésének időpontja: 11 óra 48 perc)

 

Bánki Erik
a bizottság elnöke

Jegyzőkönyvvezetők: Bihariné Zsebők Erika és Földi Erika