STB-8/2006.
(STB-8/2006-2010.)
Jegyzőkönyv*
az Országgyűlés Sport- és turisztikai bizottságának
2006. november 14-én, kedden, 9 óra 07 perckor
a Képviselői Irodaház II. számú tárgyalótermében
megtartott üléséről
Tartalomjegyzék
1.a) A Magyar Köztársaság 2007. évi költségvetéséről szóló törvényjavaslat (T/1145. szám) (Általános vita) *
1.b) Az Állami Számvevőszék véleménye a Magyar Köztársaság 2007. évi költségvetési javaslatáról (1145/1. szám) *
Dr. Somogyi Andrea osztályvezető (Pénzügyminisztérium) szóbeli kiegészítése *
Pongrácz Éva osztályvezető (Állami Számvevőszék) szóbeli kiegészítése. *
Dr. Somogyi Andrea osztályvezető (Pénzügyminisztérium) válaszai *
Döntés általános vitára való alkalmasságról *
Dr. Lamperth Mónika önkormányzati és területfejlesztési miniszter meghallgatása a sport és a turizmus állami irányítási és szervezeti rendszeréről, fejlesztési elképzeléseiről *
Dr. Lamperth Mónika önkormányzati és területfejlesztési miniszter tájékoztatója *
Képviselői kérdések, vélemények *
Dr. Lamperth Mónika önkormányzati és területfejlesztési miniszter válaszai *
Egyes pénzügyi tárgyú törvények módosításáról szóló törvényjavaslat (T/1297. szám) (Általános vita) *
Szatmári László főosztályvezető-helyettes (Pénzügyminisztérium) szóbeli kiegészítése *
Döntés általános vitára való alkalmasságról *
Tájékoztató az október 23-i események magyarországi turizmusra gyakorolt hatásáról *
Dr. Somogyi Zoltán államtitkár (Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium) tájékoztatója *
1. a) A Magyar Köztársaság 2007. évi költségvetéséről szóló törvényjavaslat (T/1145. szám) (Általános vita)
b) Az Állami Számvevőszék véleménye a Magyar Köztársaság 2007. évi költségvetési javaslatáról (1145/1. szám)
2. Egyes pénzügyi tárgyú törvények módosításáról szóló törvényjavaslat (T/1297. szám)
(Általános vita)
3. Dr. Lamperth Mónika önkormányzati és területfejlesztési miniszter meghallgatása a sport és a turizmus állami irányítási és szervezeti rendszeréről, fejlesztési elképzeléseiről
Elnököl: Bánki Erik (Fidesz), a bizottság elnöke
Pál Béla (MSZP), a bizottság alelnöke
Almássy Kornél (MDF), a bizottság alelnöke
Dr. Bakonyi Tibor (MSZP)
Koscsó Lajos (MSZP)
Nagy Jenő (MSZP)
Tóth József (MSZP)
Dr. Tóth József (MSZP)
Becsó Zsolt (Fidesz)
Hadházy Sándor (Fidesz)
Kovács Ferenc (Fidesz)
Lasztovicza Jenő (Fidesz)
Szalay Ferenc (Fidesz)
Dr. Gyenesei István (független)
Helyettesítési megbízást adott
Horváth Klára (MSZP) Tóth Józsefnek (MSZP)
Páva Zoltán (MSZP) Nagy Jenőnek (MSZP)
Becsó Zsolt (Fidesz) távolléte idejére Hadházy Sándornak (Fidesz)
Szijjártó Péter (Fidesz) Lasztovicza Jenőnek (Fidesz)
Dr. Világosi Gábor (SZDSZ) Koscsó Lajosnak (MSZP)
Dr. Lamperth Mónika önkormányzati és területfejlesztési miniszter
Dr. Somogyi Andrea osztályvezető, Pénzügyminisztérium
Pongrácz Éva osztályvezető, Állami Számvevőszék
Szatmári László főosztályvezető-helyettes, Pénzügyminisztérium
Dr. Somogyi Zoltán szakállamtitkár, Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium
Elbert Gábor szakállamtitkár, Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium
Dr. Ujhelyi István államtitkár, Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium
Csontos Beáta, Pénzügyminisztérium
Taksonyi Tímea, Pénzügyminisztérium
Lajtár Mónika, Pénzügyminisztérium
(Az ülés kezdetének időpontja: 09 óra 07 perc)
BÁNKI ERIK (Fidesz), a bizottság elnöke, a továbbiakban ELNÖK: Sok szeretettel köszöntök mindenkit a sport- és turisztikai bizottság mai ülésén. A képviselőtársaim írásban megkapták a napirendi pontokra vonatkozó előterjesztéseket, illetve magát a napirendet. Kérdezem, van-e valakinek az írásban megküldött napirendhez képest kiegészítési javaslata. (Jelzésre.) Pál Béla alelnök úr kért szót.
PÁL BÉLA (MSZP): Köszönöm a szót, elnök úr. Egyetlen pontosítási javaslatom lenne. Az elmúlt bizottsági ülésen, amikor a napirendi pontokról döntöttünk, a 4. napirendi ponttal kapcsolatban, emlékezetünk szerint - azért mondom, hogy emlékezetünk szerint, mert a jegyzőkönyv sajnos még nem készült el, nem tudtunk hozzájutni - az volt a cím, hogy tájékoztató a szeptemberi és októberi zavargások magyarországi turizmusra gyakorolt hatásairól. Azt kérném, hogy ez a cím ennyiben változzon, hiszen a kiküldött tájékoztató anyag is ennek a címnek megfelelő.
ELNÖK: Lehet, hogy a kiküldött tájékoztató anyag ennek megfelelő, de egyébként a szándék nem erre irányult, hiszen - ha alelnöktársam emlékszik erre, és nyilván a bizottság tagjai is emlékeznek még - a mi javaslatunk kifejezetten az október 23-i események értékelésére vonatkozott. Ehhez képest akkor az MSZP-s képviselőknek volt egy módosító indítványa, tehát egészen biztos vagyok abban - bár még nincs nálam a jegyzőkönyv... (Bárdossy Tamáshoz.) Tamás, nálad van már jegyzőkönyv?
BÁRDOSSY TAMÁS, a bizottság munkatársa: Még nincs. Este elküldték, de még nem...
ELNÖK: Még nem érkezett meg hozzánk a szószerinti jegyzőkönyv, úgyhogy ezt nem tudjuk ellenőrizni, de az kétségtelen, hogy a 23-i eseményekre vonatkozó javaslathoz képest érkezett módosító indítványról beszélünk, tehát nem zavargásokról, hanem kifejezetten az október 23-i eseményekről volt szó. Úgyhogy, én magam ezt a módosítást nem támogatom.
Kérdezem, van-e módosító indítvány akkor a napirendhez képest. (Jelzésre.) Pál Béla alelnök úr!
PÁL BÉLA (MSZP): Két dolgot szeretnék kérni. Egyik, hogy amennyiben lehetséges, mivel mindannyian az emlékezetünkre hagyatkozunk, és - bár ez nagyon fontos támpont - jó lenne, ha a jegyzőkönyv alapján tájékozódhatnánk, segítsünk esetleg abban - nyilván most már nem lehet -, hogy mielőbb juthassunk hozzá a jegyzőkönyvhöz. Ez az egyik.
A módosító indítványom pedig a következő, amely az eredetihez képest felfogható úgy, hogy módosító indítvány: Tájékoztató a szeptemberi és októberi zavargások magyarországi turizmusra gyakorolt hatásairól c. napirendet tárgyaljuk a 4. sz. napirendi pontban, amelynek egyébként megfelel a szakállamtitkárságtól kapott tájékoztató anyag is.
ELNÖK: Látom, alelnöktársam a megbékélés jegyében igyekezett felkészülni a mai bizottsági ülésre. Még jó, hogy a legutóbbi alkalommal megállapodtunk abban, hogy megpróbálunk szakmai kérdésekről tárgyalni itt, a bizottság ülésén. Ehhez képest - szokás szerint - mindig az árokásó beszél az árokásásról.
Magam nem támogatom ezt a javaslatot, de nyilvánvalóan felteszem szavazásra. Kérdezem a bizottság tagjait, hogy támogatják-e Pál Béla napirendi módosító indítványát. Aki ezt elfogadja, kézfeltartással jelezze! (Szavazás.) Tizenegy. Aki nem támogatja ezt a javaslatot? (Szavazás.) Hét. Tehát módosítottuk a 4. sz. napirendet.
A jegyzőkönyv számára: feltétlenül kérem rögzíteni az általam e tárgykörben elmondottakat. (Pál Béla jelentkezik.) Nem adok szót, szavazás következik a napirendről. (Pál Béla: Tiltakozom! Olyan nincs, hogy nem ad szót. Ha ön kommentálja az én véleményemet, akkor kötelessége nekem is szót adni.) Tiltakozni lehet, majd az egyebek között kap szót az alelnök úr.
Tehát szavazásra teszem fel. Aki elfogadja a módosításokkal... (Pál Béla: Tűrhetetlennek tartom ezt az eljárást, ezt kérem jegyzőkönyvezni!) Alelnök úr, megkérem, hogy fejezze be!
Aki a módosítással elfogadja a szóban forgó napirendet, kérem, kézfeltartással jelezze! (Szavazás.) Tizenegy. Aki nem fogadja el? (Szavazás.) Hét. Köszönöm szépen.
Az első napirendi pont a Magyar Köztársaság 2007. évi költségvetéséről szóló törvényjavaslat általános vitára való alkalmasságának a megállapítása. Megkérem, hogy a Pénzügyminisztérium részéről érkezett kollegák mutatkozzanak be a jegyzőkönyv számára.
DR. SOMOGYI ANDREA (Pénzügyminisztérium): A Pénzügyminisztériumból dr. Somogyi Andrea vagyok, a társadalmi közkiadások főosztályáról, kolleganőm Csontos Beáta, Taksonyi Tímea és Lajtár Mónika.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Kérdezem, van-e a törvényjavaslathoz kapcsolódó szóbeli kiegészítése.
DR. SOMOGYI ANDREA (Pénzügyminisztérium): Igen. Tartanánk egy rövid tájékoztatót.
ELNÖK: Parancsoljon!
Dr. Somogyi Andrea osztályvezető (Pénzügyminisztérium) szóbeli kiegészítése
DR. SOMOGYI ANDREA (Pénzügyminisztérium): Köszönöm. Tisztelt Bizottság! A Magyar Köztársaság kormánya az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény alapján elkészítette és benyújtotta az Országgyűléshez a 2007. évi költségvetési törvényjavaslatot. A kormány az Alkotmánybíróság 4/1996. évi határozatát szem előtt tartva, úgynevezett tiszta költségvetési törvényjavaslatot nyújtott be önökhöz; a kapcsolódó törvénymódosításokat külön törvényben nyújtottuk be. Már a tervezési köriratban felhívtuk a fejezetek figyelmét erre, hogy tiszta költségvetést kell készíteni.
Szeretnénk felhívni a képviselők figyelmét arra, hogy a fejezeti kötetek elején található a kitekintés, vagyis táblázatok készültek 2005-2010 vonatkozásában. Egy rövid tájékoztatás tartanék a makrogazdasági feltételekről, ezt követően az európai uniós kapcsolatokról, átvezetve a turizmus, illetőleg a sport területére.
Tehát a makrogazdasági feltételek. Az egyensúlyi problémák gyors megoldása érdekében jellemzően két szakaszra bontható a költségvetés, illetve az azt követő időszak. 2006-2009 vonatkozásában a tartós egyensúly megteremtése, a lehető legkisebb növekedési áldozattal az államadósság növelésének megállítása és csökkentése a cél. 2007-2008-ban átmenetileg 2-3 százalékra mérséklődik a gazdasági növekedés, ugyanakkor 2009-re várhatóan visszatér a korábbi 4 százalékos ütemhez. A másik szakasz 2009-2011-re bontható, amely már a létrejött egyensúly bázisán az életkörülmények tartós növekedésének megindulására szolgál. Itt cél az egyensúly megszilárdítása és a gyors és fenntartható növekedési pályára történő visszatérés. 2007-ben a folyó fizetési mérleg hiánya GDP-arányosan - évente átlagosan - mérséklődik, majd ezt követően 2010-re tér vissza az egyensúlyi állapotába.
Az infláció 2007 első felében átmenetileg 7 százalék fölé emelkedik, majd az év második felében mérséklődik, így az átlagos infláció várhatóan 6-6,5 százalékra prognosztizálható. Az államháztartás középtávú célja - mint ahogyan említettem - a reformintézkedéseknek megfelelően az egyensúly javítása, mely a bevételeknél jobban érinti a kiadási oldalt. A kiadási oldal megalapozására szolgál, hogy az előre nem látható kiadásokra három címen tartalmaz tartalékot a költségvetés, Az általános költségvetési tartalék 42,2 milliárd forint, a központi egyensúlyi tartalék 50 milliárd forint, ugyanakkor a fejezeteknél rendelkezésre álló államháztartási egyensúlyi tartalék 79,6 milliárd forintot tesz ki összességében.
Azonban az egyensúly helyreállításának időszakában is szükség van egyes területeken az állami kiadások növelésére, ilyenek a nyugdíjkiadások, a szociális segélyek, illetőleg a felsőoktatás kiadásai. Magyarország, illetve az Európai Unió kapcsolata vonatkozásában fontos megemlíteni, hogy 2007-'10-ben tovább bővülnek az Európai Unióból érkező források. Ezek megjelennek a költségvetési törvényjavaslatban, mind kiadási, mind bevételi oldalon. Vannak ugyanakkor olyan tételek, amelyek nem szerepelnek a költségvetésben, erre szeretnénk felhívni a figyelmet. Ezek olyanok, amelyek elsősorban közvetlenül a Bizottságtól pályázhatók meg.
A szakmai fejezeti kezelési előirányzatok tervezésével kapcsolatos általános elvárás az volt, hogy a 2006. évi előirányzatok csökkentek a 2005. évi költségvetési törvényben létrehozott egyensúlyi tartalékul szolgáló előirányzatokkal, illetőleg az év közbeni zárolásokkal, ugyanakkor az egyszeri kiadások kerültek csökkentésre.
Az európai uniós források kapcsán érdemes megemlíteni, hogy a turizmus területére a ROP-on belül 12,55 milliárd forint áll rendelkezésre, amely 37 százalékkal több az előző évinél. A hazai társfinanszírozás 2,3 milliárd forintot tesz ki. Így összességében a turizmusra 22,4 milliárd forint áll majd rendelkezésre, amely tovább növekedhet még az Új Magyarország fejlesztési terv hét regionális operatív programjának forrásaiból, mivel mindegyik ROP kiemelt prioritásként kezeli a turizmust.
A sport területén kiemelendő, hogy a központi költségvetésben több fejezetet érint a sport támogatása. A jelentős támogatások az Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium sport előirányzatai között találhatók. Bár az előző évihez képest jelentős változásra nem kerül sor, egyszeri csökkentésként szerepel, hogy 2006-ban az úszó Európa-bajnoksághoz kapcsolódó létesítményfejlesztési előirányzatok természetesen már nem szerepelnek a 2007. évi törvényjavaslatban. Ugyanakkor új előirányzatként jelenik meg a 2008. évi pekingi olimpiai játékokra való felkészüléshez 500 millió forint támogatás, illetőleg a kormány PPP-konstrukcióban megvalósítandó kistérségi uszoda- és tornaterem-fejlesztéshez kapcsolódóan a költségvetést érintő szolgáltatási díj fedezete található meg a költségvetésben. Ugyanakkor a költségvetés továbbra is forrást biztosít szabadidős sporttevékenységre, versenysportra, létesítményfejlesztésre, utánpótlás-neveléssel összefüggő feladatokra.
A kormány szervezeti intézkedéseket is hozott 2006-ban, ez szintén megjelenik a sport területén, összevonásra kerülnek a Nemzeti Utánpótlás-nevelési Intézet, a nemzeti sportközpontok, illetőleg a Testnevelési és Sportmúzeum. Ez már egy címen jelenik meg a költségvetési törvényjavaslatban, ez is a kisebb, hatékonyabb állam célkitűzésével függ össze. Itt viszont, ezzel összefüggésben szeretném felhívni a képviselők figyelmét, hogy a normaszövegben - tehát a 2007. évi költségvetési törvény normaszövegében - a 10. szakaszban szerepel kivételként a NUSI - a Nemzeti Utánpótlás és Sportszolgáltató Központ -, melyet nem terhel a bevételei utáni befizetési kötelezettség, tehát ez a létrejövő, összevont intézménynek egy könnyítést jelent.
Köszönöm szépen. Szeretnénk, ha a bizottság általános vitára való alkalmasnak találná. Végezetül szeretném megköszönni az Állami Számvevőszék áldozatos munkáját, hogy ilyen rövid idő alatt segítette észrevételeivel a költségvetés elkészítését.
Köszönöm.
ELNÖK: Köszönöm szépen a kiegészítést. Kérdezem, hogy az Állami Számvevőszék részéről érkezett hivatali képviselő kíván-e kiegészítést tenni a leadott anyaghoz.
Pongrácz Éva osztályvezető (Állami Számvevőszék) szóbeli kiegészítése.
PONGRÁCZ ÉVA (Állami Számvevőszék): Igen, nagyon röviden kívánnék. Pongrácz Éva vagyok, a nemzetgazdasági elszámolásokat ellenőrző osztály vezetője. A Számvevőszék a korábbi - tehát a 2006-os - évhez hasonlóan most is egy kötetben készítette el a jelentését. Ennek az első része tartalmazza a számvevőszéki megállapításokat, a fejezetekre vonatkozót pedig a függelékrész, ahol az egyes fejezetekre vonatkozó tervező munkát illető megállapításaink jelennek meg. Jelezni szeretném, hogy a fejezeti indokolások garnitúrái nem álltak a Számvevőszék rendelkezésére, így erről nem tudott véleményt mondani.
Általánosan annyit mondanék el, hogy a törvényjavaslat nem foglalja össze és nem vezeti le a 2006. szeptemberi konvergenciaprogramban és a törvényjavaslatban is szereplő tervezett és megvalósult intézkedések, folyamatok számszerűsített hatásait, és hiányzik a további két évre várható hatások előzetes számbavétele is, és nem jelennek meg áttekinthetően és összefoglalva a többéves elkötelezettségek hatásai sem.
A központi költségvetésre vonatkozóan az Állami Számvevőszék úgy ítélte meg, hogy a kockázatok most szerényebb mértékben jelentkeznek az adóbevételek területén, mint a korábbi években. Magas kockázatot nem állapítottunk meg, közepes kockázatot is "csak" három adónem, az áfa, az szja és a regisztrációs adó esetében. A Számvevőszék jelezte az Alkotmánybíróság döntésével összefüggő kockázatokat is, ez 80 milliárd forint összegű bevételt érint.
Kedvezőnek ítélhető, hogy nem nőtt az előirányzat módosítási kötelezettség nélkül túlteljesíthető kiadási előirányzatok köre, és ezeket a Számvevőszék óvatosan megtervezettnek ítélte, és valószínűsíti a teljesíthetőséget, a betarthatóságot.
A konvergenciaprogramban bemutatott intézkedésekben és a törvényjavaslatban is a közszférát illetően elsősorban a létszámleépítés dominál, azonban ennek nem látszik az állami feladat-ellátási és szervezeti kereteit illető felülvizsgálata, és a feladatellátás teljesítménykövetelményeinek meghatározása sem. Mindössze három fejezetnél - és ebből egyik az ÖTM fejezete, mely kapcsolódik a bizottsághoz - tapasztaltuk ezeknek az alapelveknek az alapelveknek az irányában ható kezdeti lépések megtételét.
Prioritást élvezett ebben a költségvetésben az Unióból érkező források és a támogatások igénybevételét biztosító hazai társfinanszírozások előirányzatainak megtervezése, és a Számvevőszék a rendelkezésre álló adatok szerint úgy ítélte meg, hogy a támogatások igénybevételének a fedezete biztosított a törvényjavaslatban.
Pár szót szólnék még a nagy ellátórendszerekről. A konvergenciaprogramból kiindulva a tartós kiadáscsökkentést megalapozó reformok, az egészségügy és a nyugdíjrendszer, illetőleg a gyógyszer-támogatási rendszer átalakítását igénylik, amely egy több éve tartó folyamat, amelyet jelzett az ÁSZ. A konvergenciaprogramban megfogalmazott követelmények elvi szinten mindkét alap költségvetési javaslatában érvényesülnek.
Az önkormányzatokra vonatkozóan annyit mondanék el, hogy a szabályozás egyes részleteinek kidolgozását megfelelő elemzések alapozták meg, azonban kockázatot jelent, hogy a végleges javaslat figyelembevételével nem készültek el a részletes hatástanulmányok. Az önkormányzatok finanszírozásának módosításai ösztönző hatásuk ellenére sem képesek önmagukban az elvárt eredményt biztosítani, ezért itt is szükséges az ellátórendszer szerkezetének és az intézményrendszernek az átalakítása.
Én is megköszönném a figyelmet és a PM segítségét, amelyet az ellenőrzésünkhöz nyújtott.
Köszönöm.
ELNÖK: Osztályvezető asszony, köszönöm szépen a kiegészítést. Kérdezem a bizottság tagjait, hogy az előterjesztéssel kapcsolatban véleményük, kérdésük van-e. (Jelzésre.) Hadházy Sándor képviselő urat illeti a szó.
HADHÁZY SÁNDOR (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Bizottság! Kicsit kivártam a jelentkezéssel, mert azt gondoltam, megadjuk a lehetőséget a kormánypárti képviselőknek, hogy megdicsérjék ezt a költségvetést, amely - véleményünk szerint - a hazugság árát tartalmazza. Ez a költségvetés a hazugságok, hazugságsorozatok árát tartalmazza.
Nos, először is, foglalkozzunk általánosságban a költségvetéssel. Az Állami Számvevőszék képviselője itt nagyon pozitív dolgokat emelt ki a költségvetést illetően, azonban elolvasva az Állami Számvevőszék jelentését, találhatunk kevésbé pozitív kérdéseket is. Jelesül, a törvény nem tartalmaz olyan elemeket, amelyeket egyébként kötelező módon tartalmaznia kellene ahhoz, hogy meg lehessen ítélni ennek a költségvetésnek a célját és a jövőbeni hatásait. Ilyen hiányosságokat szeretnék most kiemelni, például hiányoznak a kormányzati szektor adósságának számszerűsített elemei. Hiányoljuk a központi beruházások összköltségeit és az előírt hároméves kitekintést. A költségvetés nem adja meg a választott tisztségviselők és foglalkoztatottak létszámkeretét. Hiányoljuk a kimutatást a többéves elkötelezettséggel járó kiadásokról, a költségvetési évet követő két év várható előirányzatait, a tartós kiadáscsökkentést megalapozó intézkedések 2007. évi hatásainak számszerű összefoglalóját. (Közbeszólásra.) Kérdések és hozzászólások összefoglalva.
Hiányoljuk a demográfiai folyamatokra és azok hatásaira vonatkozó előrejelzést, a 2006. évi előirányzatok tényadatait - tehát, hogy össze tudjuk vetni a 2006. évi teljesítésekkel. -, és számos egyéb kimutatást.
Tisztelt Bizottság! Persze, lehet ezeket a hiányokat megmosolyogni és lekezelni, lekicsinyelni, de úgy gondolom, hogyha felelősségteljes döntést próbálunk meghozni, akkor a döntéshozóknak ilyen információkra is szükségük lehet és szükségük van. Már ezek a hiányok determinálják a véleményemet, amely szerint ez a költségvetés általános vitára nem alkalmas.
De, hogy az idegenforgalommal is foglalkozzunk, nézzük meg, hogy mit hoz a 2007. esztendő a turizmus számára. 2006-ban a terv - a tényt ugye, nem ismerjük, de a tervről tudunk beszélni - 12 milliárd 544 millió forint volt, ezt tartalmazta a 2006. évi költségvetés. A 2007. évi tervezet ezzel szemben 9 milliárd 844 millió. Ha ezt úgy durván összevetjük, akkor 2007-ben közel 3 milliárd forint hiányzik az idegenforgalomból, és az inflációval még ne mis számoltam. Ez azt mutatja, hogy a turizmusnak, bár a kormányzat időnként verbálisan kiemelt ágazatnak tekinti, és sokat beszél róla, a gyakorlatban mégsem szán kiemelt szerepet, talán csak, amikor az adóelvonások kalkulációját folytatja, akkor nézi meg, hogy na, a turizmusból mennyit lehet még vajon elvonni - áfaemeléssel, különféle extra és új adók bevezetésével. Tehát az adóprés tovább erősödik - ezt láthattuk egyébként -, de az elvonás mértéke is tovább erősödik. Persze, már hallom a hangokat, hogy azért ilyen kevés a költségvetési forrás, mert majd az uniós forrásokból bőségesen kompenzáljuk ezeket a kieső forrásokat.
Tisztelt Képviselőtársaim! Szeretném felhívni azonban a figyelmet arra, hogy a 2007. évben nagyon minimális mennyiségű, nagyon kevés uniós forrást fogunk tudni lehívni. A 2007. év a felkészülés, a pályázatírás éve lesz. A sikeres pályázatokhoz járó forrásokat is döntő mértékben 2008-tól tudjuk majd lehívni. Ennek ismeretében, ennek tudatában biztonsággal állítható, hogy a 2007. év nem a turizmus éve lesz - megint csak, most már sajnos, az elmúlt évekre visszatekintve, ez hagyományosan megállapítható.
Tisztelt Bizottság! Ezen túlmenően nézzünk meg néhány konkrét számot! A 2006. évben a terület- és régiófejlesztési célelőirányzat 600 millió forint volt. 2007-ben ez 264 millió forintra fog lecsökkenni. Az országos jelentőségű területfejlesztési programok - Balaton, integrált fejlesztési térség - 60 milliója 343 millió forintra fog olvadni.
A Duna menti integrált fejlesztési térség viszont kap 234 millió forintot, ez pozitívnak volna tekinthető, ha ez valóban turisztikai forrás volna. De nem az, hanem idekevert pénz, amely a szigetközi térség tervezési programját tartalmazza, valamint a Duna-Tisza közi hátság problémáinak elemzéséhez rendel forrásokat. Ezt nem nevesíteném konkrétan turisztikai jellegű forrásoknak.
Ami aztán végképp meglepő, hogy kiemelt térségek területfejlesztése öt kiemelt térséget nevesít: Velencei-tó, Tisza-tó, Duna-kanyar, M8 - ez egyébként nem tudom, miért turizmus - és natúrpark. Öt ilyen célra kereken 20 millió forintot irányoz elő. Úgy gondolom, itt nem lesz nagy marakodás, hogy ki kapjon ebből forrásokat, mert ez a forrás semmire nem elegendő. De, hát sorolhatnám a RIB-ek ellátottságát is, mindebből az tűnik ki számomra, hogy a turizmus a kormányzat számára csak fejőstehénnek jó, semmi másnak. De kérném, tisztelettel! Szeretném felhívni a figyelmet arra, hogyha a tehén elpusztul, akkor tej sem lesz! Ahhoz pedig, hogy életben maradjon a turizmus, forrásokra, támogatásokra és megfelelő kormányzati intézkedésekre van szükség. Ebből a költségvetés-tervezetből és a kormány eddigi kapkodó, össze-vissza intézkedéseiből pedig nem ez látszik. Ennek tükrében a benyújtott költségvetést támogatni nem áll módomban.
Köszönöm megtisztelő figyelmüket.
ELNÖK: Köszönöm szépen. További kérdések, vélemények? (Jelzésre.) Lasztovicza Jenő képviselő úr!
LASZTOVICZA JENŐ (Fidesz): Köszönöm szépen, elnök úr. Véleményem szerint ez a költségvetés abszolút nem alkalmas arra, hogy a parlament elé vigye a kormányzat, és megtárgyaljuk. Emlékeztetni szeretném képviselőtársaimat, hogy az elmúlt négyéves ciklusban egyszer sem volt olyan költségvetés, amelyet a mostani kormánypártok összeállítottak, hogy ne kellett volna pótköltségvetést csinálni, nem egyet, hanem volt, amikor többször kellett hozzányúlni a költségvetéshez. Soha nem tudták azokat a főbb számokat tartani, amelyekkel, ugye, el is kellett számolni Brüsszel irányában.
Emlékezzünk vissza, honnan indult 2002-ben az MSZP-SZDSZ-kormány, és most hova jutottunk. Most szaladunk - vagy próbál szaladni a kormányzat - az után, amit elrontott négy éven keresztül, és próbálja védeni a mundér becsületét. Csak azt hiszem, az élet egészen más dolgokat produkál, mint amit az íróasztal mögött a Pénzügyminisztériumban elterveznek. Ugyan a matematikában az egy meg egy az tényleg kettő, és ha a bázisévhez képest bizonyos adónemeknél emelünk, akkor papíron ez biztosan annyi százalékkal magasabb adóbevételt jelent. Csak az élet egészen mást mutat. Most, nyár végén bevezetődött a Gyurcsány-csomag, és többféle adónemnél komolyabb emelések következtek be, új adónemeket vezettek be, annak ellenére, hogy - képviselők vagyunk, a bizottsági ülés arra is jó, hogy politizáljunk - becsapták a népet. Hiszen négy éve folyamatosan - az SZDSZ-szel az élen - adócsökkentésről beszélnek, hogy csökkentik az elvonásokat, az önkormányzatoknál, a vállalkozóknál, az embereknél kell hagyni a pénzt, mert ők jobban gazdálkodnak vele, mint az állam. Örökké ezt halluk, és ha megnézzük a tényeket az elmúlt években, és megnézzük az idei évet is, és megnézzük, hogy jövőre mi várható, azt látjuk, hogy az adóterhelés folyamatosan nő.
Emlékeztetném képviselőtársaimat arra, hogy 2004-ben, amikor szintén nem igazán tisztességes módon, év közben emeltek adót, a turisztikai szervezetek tiltakoztak, hogy tízmilliárd forintot vonnak el az ágazattól. Tehát csak azért mondom, hogy hogyan lehetne hinni ennek a költségvetésnek, hogy megalapozott, amikor négy éven keresztül egyetlen egy olyan nem történt, hogy bejött volna a költségvetés fő száma, és ne kellett volna módosítani rajta.
Visszatérve az élethez, nem tudom, tudják-e a minisztériumban, hogy az elmúlt hónapokban a kis- és középvállalkozók hány százaléka adta vissza a vállalkozási engedélyét. Nagyon-nagyon sokan. Volt olyan nap, hogy egy egyszerű kisvárosban 30-35 vállalkozó vitte vissza a vállalkozói engedélyét, mert egyszerűen képtelen kitermelni azokat az elvonásokat, amelyeket a mostani kormányzat és a tárca rájuk rótt.
Most önök számolnak X százalékos adóbevétel-növekedéssel a bevételeknél, de kérdezem: hogyha csökken az adózók száma, akkor teljesülhet az a terv, amelyet matematikailag önök összehoztak? Szerintem, biztosan nem. Szerintem a kiadási oldalon is téves számok vannak, mert ha csökken a munkavállalók, az értékteremtő állampolgárok száma, nem tudnak adót fizetni, akkor egészen biztos, hogy azok segélyért mennek, a kiadások fognak nőni. Higgyék el, itt ez az egész nincs jól átgondolva, ezért sem a bevételi számok, sem a kiadási főösszegek nem fognak stimmelni, és megint ott fogunk tartani, hogy 2-3 százalékkal fogják a hiányt túllépni, ahogyan az elmúlt években ez már gyakorlat volt. Tehát felhívnám a képviselőtársaim figyelmét arra, hogy ezeket is vegyük figyelembe, hogy mennyire tartjuk általános vitára alkalmasnak ezt a törvényjavaslatot. (Alföldi Albert megérkezik.)
Hadházy képviselőtársamhoz csatlakozva, hogy kicsit az idegenforgalomról is beszéljünk, azért elég szörnyű dolog, hogy a kampányidőszakban mindig előjön, mennyire fontos ágazat az idegenforgalom, és hogy milyen államilag is fontos, pozitív hatásai vannak a gazdaságra, és amikor mindig eljutunk a költségvetéshez, és mindig szűkös forrásokkal találkozunk, akkor a legegyszerűbb dolog az, hogy ide nyúlunk, és csökkentjük az idegenforgalom állami támogatását.
Szeretném megkérni szocialista képviselőtársaimtól, mondjanak néhány olyan nagyberuházást, amely az elmúlt két évben történt. Biztosan nem nagyon tudnak összeszedni egynéhánynál többet, és akkor folyamatosan azt beszéljük, hogy az idegenforgalomban az attraktivitásokat kell támogatni, amelyek miatt idejön a vendég, a szolgáltatókat kell támogatni, mert nem mindegy, milyen kiszolgálást kapnak az idelátogatók. Közben, ha megnézzük, nem áldozunk rá. Igaza van képviselőtársamnak, Hadházy úrnak, hogyha nem pumpálunk bele pénzt, ne is várjunk sokat.
Nézzük a marketingkereteket. A marketingköltségek folyamatosan csökkennek. 2002-ben 9 milliárd forint volt, idén már csak 4,5 milliárd forint. Ezek tényszámok. Nézzük meg, folyamatosan decentralizációról beszélt itt mindenki, Pál Béla volt államtitkár úr is; a RIB-eknek mennyi pénz jut? Egy fillérjük nincs. Nincs döntési kompetenciájuk, tavaly sem volt - akkor minek vannak?
Egyelőre ezt szeretném, csak úgy vitaindítónak elmondani, és megmondom őszintén, nagyon el vagyok keseredve, hogy idáig jutott ez az ország. Higgyék el, sokkal nagyobb problémák lesznek, mert akkor, amikor az a sok ember, aki majd el lesz bocsátva - komoly létszámleépítésekről beszélnek, a közszférában is ki van adva, én most újdonsült megyei közgyűlési elnök vagyok, hogy 20 %, ez annyi család -, ki fogja ezeket a gyereket eltartani, akik abban a családban vannak? Nézzük meg azokat a vállalkozókat, akik folyamatosan bocsátják el a dolgozókat, mert ezzel az adórendszerrel nem tudnak foglalkoztatni annyi embert, amennyit lehetne. Megmondom őszintén, nagyon komoly tudatosságot vélek abban, hogy tönkre kell tenni egy csomó mindent ahhoz, hogy a multiknak vagy másoknak jobb legyen, és nagyon szomorú vagyok.
Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm, képviselő úr. További igények? Tóth József képviselő úr!
DR. TÓTH JÓZSEF (MSZP): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Bizottság! Azt gondolom, a mai napirendi pontunk a 2007. évi, a turizmust, mint ágazatot befolyásoló költségvetés. Kétségem nem volt afelől, hogy nem lesz okunk örömtáncot járni, de nem gondolom, hogy reális az olyan világvége-hangulat, amit az előző hozzászólásokból hallottam. Úgy ítélem meg, hogy az ágazatunknak szükséges a pénzforrások irányába koncentrálni, azért, hogy fejlődni, fejleszteni tudjunk.
Magam úgy ítélem meg, hogy három irányban kell és lehet is koncentrálni a 2007. évi költségvetés számait megismerve. Az egyik természetesen az uniós forrásokat tartalmazó operatív programok, ezen belül is a regionális operatív programokban szerepel a lehetőség számunkra, ahol közel 300 milliárd forint a következő években a fejlesztés forrása. De, hogy ne ilyen nagy távlatokban beszéljek, hiszen ezek valóban 2007. évre még nem jelenthetnek konkrét beruházásokat, csak a folyamat megindulását, és 2007. évben még inkább az első nemzeti fejlesztési terv utóhatása - és pozitív hatása - várható.
Én a 2007. évi költségvetés másik két területére hívnám fel a figyelmet, az egyik a decentralizált források, amelyek a regionális tanácsoknál összpontosulnak, és nyilván közvetett, de közvetlen módon mindenképpen a pályázati kiírásokban lehet az ágazat számára pozitív fejleményeket, fejlesztéseket - akár út, alapinfrastruktúra, és más vonatkozású fejlesztések - az ágazat szolgálatába állítani.
Ami a konkrétan a turisztikai célelőirányzat számait illeti, a számok önmagukban úgy megállnak, ahogyan az előttem szólók elmondták, hiszen 2006-ban valóban 12,5 milliárd forint volt, és persze, benne 4,5 milliárd forint előző évek pályázati döntéseivel egy kötelezettségvállalás. Így igaz a szám, mint ahogyan a 2007. évi költségvetésben ez a szűk tízmilliárd forint már mindösszesen csak 700 millió forint, az előző évek döntéseinek a kötelezettségvállalását tartalmazza. Azt sem lehet elhallgatni, hogy pozitív változás van, mondjuk, a regionális idegenforgalmi bizottságok esetében, hiszen konkrétan a turisztikai célelőirányzatban az eddig sokat kritizált történet változik meg hogy kistérségi programokra, rendezvényekre, hagyományosan megszervezett és jól működő, a turizmus szolgálatában álló programokra lesz konkrét keret. Ezek a felhasználási módja nem a területfejlesztési források nagyon szigorú, bonyolult és nehézkes számai, költségvetési forrásai között található meg, hanem a TC-n belül, a régióknak, regionális idegenforgalmi bizottságok számára konkrétan lesz rendezvények támogatására vonatkoztatott kerete, mint ahogyan országos nagy rendezvényekre is van egy 300 millió forintos keret. Azt nem mondom, hogy ez aztán a vágyaink netovábbja, de mindenképpen elmozdulás az előző évekhez képest abban a vonatkozásban, hogy a néhány millió forint nagyságrendű rendezvényeknél nem szükségszerű, hogy olyan bonyolult pályázati rendszerben kerülnek odaítélésre, mint a területfejlesztési tanácsok szigorú pályázati rendje.
Ennek a költségvetésben szereplő tételnek, és mint pályázati lehetőségnek kifejezetten örülök, és újfajta lendületet és pezsgést is ad majd a regionális idegenforgalmi bizottságok működésének, mindamellett, hogy nem szeretném elhallgatni, a fő célterület természetesen a regionális tanácsokban való megfelelő ágazati képviselet és az uniós forrásoknak a turisztikai ágazat szolgálatába állítása a RIB-ek részéről is.
Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm, képviselő úr. További hozzászólási igények? Kovács Ferenc képviselő úr!
KOVÁCS FERENC (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Bizottság! Kedves Képviselőtársaim! Úgy hiszem, már túlhaladt az idő ezen a költségvetés-tervezeten, ugyanis az Alkotmánybíróságnak volt egy döntése, melynek értelmében a házipénztáradót nem kell befizetni. Ez a költségvetés-tervezet még ezzel a bevétellel számol. Az a kérdésem, hogy ezzel kapcsolatosan mikor lesz meg a módosítás. Ez az alapkérdésem, mert feltételezhető, hogy más, kifejezetten a többszörös adóztatást érintő tételben az Alkotmánybíróságnak lesz még olyan állásfoglalása, amely kétségbe vonja a Gyurcsány-csomagnak egyáltalán a létjogosultságát.
Nagyon szomorúan tapasztalom, hogy gyakorlatilag négy év nem kormányzás, az ország nem vezetése után az idén szétverték most a minisztériumokat, és a minisztériumok nem tudtak kellő képzettséggel, kellő és jó minőségű anyagot letenni ide az asztalra. Mindenki itt elegánsan a konvergenciaprogramra hivatkozik. Kérem, erre a konvergenciaprogramra nem lett volna szükség, ha az előző kormányzati ciklusban dolgoznak, és korrektül végzik a munkájukat. Szeretném elmondani, hogy az európai uniós források, amelyeket rendelkezésünkre bocsátanak az elkövetkező hét évben, pont annyi, amennyit ez a kormány elköltött az elmúlt négy évben, pont annyi, amennyivel megnövelték az államadósságterhünket. Innen kezdve lehet beszélgetni arról, hogy felelős a kormányzásunk vagy nem. Mi mindannyian, országgyűlési képviselők felelősséggel tartozunk az ország gazdálkodásáért, és higgyék el, nem azért mondom ezeket a dolgokat, mert jó szívvel teszem ezt, mert most jópofa dolog ellenzéki képviselőként ilyeneket mondani, hogy tragikusnak ítélem meg a kormányzat teljesítményét.
Ezt azért mondom el, mert sajnos, ránk is hullik felelősség, és amikor azt mondják, hogy nem elégedettek az emberek a politikusokkal. A közvélemény-kutatások azt mutatják, hogy az emberek egyre inkább nem értenek egyet a közélet szereplőivel, nem támogatják, nem ismerik el a tevékenységüket, ebben elsősorban - nagyon sajnálom - a kormány teljesítménye van, az ellenzéki politikusoké kevésbé tetten érhető, és sajnos, a kormánypárti képviselők felelőssége is benne van. Higgyék el uraim, nem irigylem önöket, sőt, kifejezetten majdnem, hogy együtt érzek önökkel, mert önök is kényszerpályán mozognak. Azért, mert tehetségtelen, kicsit link kormányunk volt az elmúlt négy évben. Ez így van, ezt lehet festeni jobbról, lehet balról.
Engedjék meg, hogy egy másik témakört hozzak fel a költségvetés kapcsán. Én, mint Nyugat-Dunántúlon élő képviselő, már évtizedek óta tragikusnak ítélem meg, hogy a nyugat-dunántúli régió kapja folyamatosan a legkevesebb fejlesztésre nyújtható pénzt. Nézzék meg a számokat! Nem akarok belőle kihozni semmit, de például az alföldi régiók majdnem, hogy duplája tételt kapják, mint a nyugat-dunántúli régió. Ha mondjuk, megnézzük régiók között az infrastrukturális fejlettségét, vagy a foglalkoztatási arányokat, köszönő viszony nincs. Nyugat-Dunántúlon van a legkevesebb település, amelyiken a csatornázottság meg lenne oldva. Nyugat-Dunántúlon most építették ki Székesfehérvár és Szombathely között a vasút-villamosítást, Kelet-Magyarországon majdnem minden fő vasútvonal villamosított. Ha az autópályák hálózatát nézzük, az M1-es kivételével nincs autópálya Nyugat-Dunántúlon, közben a legnagyobb határforgalmat lebonyolító határaink közé tartozik például a szentgotthárdi, a rábafüzesi, amely gyakorlatilag a dél felé forgalomnak majdnem a felét engedi át. Tragikus a 8-as út, a 8-as út mellett élő emberek helyzete, de ugyanez elmondható például a 86-os útra is.
Sok olyan - itt Lasztovicza képviselő úrhoz csatlakoznék - fejlesztés volt beharangozva, nagy sajtóvisszhanggal eladva, hogy meg fog történni. Sajnálatosan kell, hogy regisztráljam itt, a bizottság előtt is, hogy gyakorlatilag nem történt semmi, illetve olyanok történtek csak meg, amelyekre előzetesen már - mondjuk, a Széchenyi-tervben - volt odaígérve költségvetési fedezet, itt egy-két kisebb fürdőfejlesztésre gondolok, de igazából infrastrukturális fejlesztéseket, látványos eredményeket nem tudtunk elérni, nem tudtunk produkálni.
Az európai uniós pénzekkel kapcsolatban engedjék meg, hogy elmondjak egy példát. Itt most nem látjuk azt, hogy a kormány valamilyen pénzügyi garanciát vállalna arra lekötött pénzzel, amely az előfinanszírozást lehetővé tenné. Nagyon meggondolandó minden önkormányzatnak, vagy önkormányzati szövetségnek, hogyha pályázik, ha nem tudja a saját önrészét biztosítani, milyen forrásból finanszírozza meg előre az európai uniós forrásokat. Ugyanis, az európai uniós pénzekhez csak úgy lehet hozzáférni, ha megvalósulnak azok a beruházások, amelyeket megcéloznak. Ezt pedig elő kell finanszírozni. Ezért szeretném elmondani a sárvári vár esetét. Sárvár városának sárvári vár felújítására európai uniós pénzből sikerült támogatást nyerni. Amíg a városra tartozó rész, tehát a Fő tér és annak rekonstrukciója történt, amelyet a város finanszírozott, megoldódott, mert volt a városnak pénze rá, addig a várral az a helyzet, hogy a Kincstárnál nem volt beállítva fedezet erre a tételre, és a várat felújító vállalkozás nem meri leszámlázni a munkát, mert abban a pillanatban már be kell neki fizetni az áfát, adóznia kell a leszámlázott jövedelem után. Mert, ha leszámlázza abban a pillanatban be kellene nyújtani a Kincstár felé, de mivel a Kincstárnál nincs rá fedezet, ezért nem lesz kifizetve, ő meg befizetheti a rengeteg adót. De így - közvetve - az állam is elesik ettől az uniós támogatástól, mert csak egy befejezett és számlával igazolt munka után fogja kifizetni az Európai Unió az erre vonatkozó részt.
Ezt azért mondtam el, csak példának, mert ez valóban így működik az Unióban, és az illúzió, hogy az Unióban megjelölt pénz 100 százalékát el fogja tudni hozni Magyarország. Ez egy álomkép. Nagyon jó lenne, ha így lenne, de nálunk szerencsésebb országokban is 60-70 százalék közöttit tudtak csak elérni belőle. Úgy hiszem, nekünk az a felelősségünk, hogy az állam belső gazdálkodása legyen olyan, amely elvárható az állampolgárok részéről mifelénk. A felelősség sajnos a mienk, és az ellenzéki és a kormánypárti képviselőknek egyaránt ugyanazt tudnám mondani, amit az elején mondtam, hogy nagyon-nagyon szomorú az a helyzet, hogy a lakosság körében nincs bizalom irányunkban. Azért nincs bizalom irányunkban, mert az elmúlt öt évben azok történek, amik történtek, és sajnos, ennek a konklúzióit ránk vonatkoztatva is, következtésképpen levonják az emberek.
Nekem az lenne a kérésem, hogy valóban történjen most már valami olyasmi ebben az országban - és elsősorban ennek a költségvetésen keresztül kell megtörténnie -, amely az ország fejlődését, fejlesztését szolgálja. Idegenforgalmi szempontból el tudom mondani, hogy olyan mértékű túladóztatás történik ma Magyarországon, amely egyáltalán kétségbe vonja a versenyképességünk az Unió országaiban szereplő többi szolgáltatóval szemben.
Aztán itt van még a lebegtetett, úgynevezett televízióadó, melyet felháborítónak, igazságtalannak és tisztességtelennek tartok, és minden fórumon, ahol lehet, fel fogok ellene szólalni. Milyen dolog az, hogy a televízióadót - a magyar közszolgálati televízió fenntartását - a szállodákkal, illetve az ideérkező vendégekkel akarják megfizettetni. Az ideérkező vendégek többsége nem a Magyar Televízió műsorát nézi, hanem mindenféle más műsorokat néz, és nem túl elegáns, hogy a szállodalakókra próbáljuk rátolni ennek a költségét, közben, akik a közszolgálati tévét nézik, ingyen kapják ezt a szolgáltatást. Ezt a kormánynak el kell tudni dönteni, hogy szükség van-e egy ekkora televízióra vagy nem, de az, hogy az idegenforgalomra hárítsa ennek a költségét, felháborító, és minden fórumon, minden lehetséges helyen a magam eszközeivel, a magam módján tiltakozni fogok ellene. A többi adónemről nem is beszélve, amelyeket ráhúztak már eddig is a szakmára. Úgy hiszem, egy tisztességesebb, átláthatóbb adórendszer sokkal többet hozna a konyhára, mint amennyit ezek a dupla sarcok, kivetések megcéloznak.
Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm. Van-e további hozzászólási igény? Szalay képviselő úr, utána Gyenesei képviselő úr következik.
SZALAY FERENC (Fidesz): Gyorsan szeretnék, mert tízre jön a miniszter asszony, ha minden igaz. De azt gondolom, ha nem szólnék, az sem lenne különösebb probléma, hiszen nemcsak az, hogy elmondtak sok mindent, hanem jellemző, hogy április óta, de szerintem egész évben a sportról igazából sem a parlament, sem ez a bizottság nem beszélt. Itt be is fejezhetném egyébként, mert ez mutatja a dolgokat.
Nem is az a baj ebben a költségvetésben, hogy csökken a támogatás, vagy kevesebb, hanem az a szemlélet, ahogyan ezt a területet lehet kezelni. Egyszerűen döbbenet, hogy ma Magyarországon - itt, a parlamentben is -, mintha ez a terület nem létezne. És ez nem pénzkérdés, hanem egyszerűen elvesszük az emberek kedvét attól, hogy a sportban, az egészséges életmódban tényleg azt lássák, ami benne van, akármelyik szegmenség tekinthetjük az életben.
Egy-két konkrét kérdést szeretnék feltenni a főosztályvezető asszonynak. Mennyi a konkrét sportra szánt pénz ebben a költségvetésben? Mennyi volt tavaly, és mikor éri el majd a GDP egy százalékát? Azt is szeretném megkérdezni, hogy ki véleményeztette ezt a költségvetést. Véleményezte-e esetleg mondjuk, a Nemzeti Sporttanács, vagy valamelyik civil szervezet?
Szeretném megkérdezni, melyik az a költségvetési tétel, amely a 100 tornatermet és az 50 uszodát fogja biztosítani a következő időszakban? Szeretném megkérdezni, hogy önök hogyan számolnak, ha az önkormányzatok költségvetése is praktikusan csökken. Az a forráskiesés, amelyet az önkormányzatok szoktak sportra berakni, honnan lesz pótolva? Ki fogja ezt a pénzt majd visszarakni, bármely területére a sportnak?
Az utolsó kérdésem: hol található a költségvetésben a mindennapos testnevelés finanszírozása? Hol található a diáksport-normatíva? Ezek mind-mind ígéretek voltak egyébként, tehát ezt nem én találtam ki most, hanem ez 2002 óta folyamatosan ígéret.
Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm, képviselő úr. Gyenesei István képviselő úré a szó.
DR. GYENESEI ISTVÁN (független): Köszönöm szépen. Tulajdonképpen folytatom azt, amit Szalay Ferenc elkezdett, kicsit pragmatikusabban feltéve a majdnem azonos kérdéseket.
Mint kezdő képviselő, csak reménykedem abban, hogy ha itt, most szóban nem is, de írásban kaphatunk olyan tájékoztatást - és ezt kérném, ha erre lehetőségünk van -, hogy a 2005-2006. évre vonatkozó tényszámokat és a 2007. évi tervszámokat egymás mellé téve, a sporttámogatás vonatkozásában a költségvetést érintően kapjunk egy komplett kimutatást. Mondanám azt is, hogy természetesen, ami konkrétan a sportra vonatkozik: akár a működő sportra, a működtetésre, akár pedig a beruházási részre, fejlesztésre, a szabadidősportra, az utazási intézményeknél sportra szánt és elkülönített forrásokra, a sportegészségügy vonatkozásában, a civil szférában, beleértve az NCA idevonatkozó lehetőségeit is, az önkormányzati támogatási szektorban, és ha van még ezen kívül más, azokat is ide belevéve. Megbontva, és együttvéve is. Egy ilyen kimutatást szeretnék kapni. (Közbeszólások.)
Elnézést, nem tudom, hogy ezt kérhetjük-e, de szeretném kérni. Ha kell, akkor kérdésként teszem fel, de miután erre a kérdésre nem lehet itt válaszolni, és nem is kérném, hogy erre válaszoljon, mert nem fog tudni erre válaszolni, ezért azt kérem, hogy visszamenve a minisztériumba, állítsák össze ezt a kimutatást, mert vagyunk néhányan, akik ezt a kérdést szeretnénk komplex módon látni.
Hasonlóképpen szeretnék egy olyan választ kapni, amely a területfejlesztési tanácsok vonatkozásában - beleértve a még működő, megmaradó megyei területfejlesztési tanácsokat és a regionális fejlesztési tanácsokat, de természetesen ide sorolom a Balaton Fejlesztési Tanácsot is - a 2006. évi tényszámokat és a 2007. évi lehetőségeket, terveket, hogy hogyan viszonyul egymáshoz a területfejlesztési tanácsok vonatkozásában. A 2007. évnél olyan megbontást is kérnék, hogy mennyi ebből a korábbi évek döntései alapján elhatározott determináció. Vagyis az a teher, amelyben már nincs szabad mozgástere az adott területfejlesztési tanácsnak, csak a végrehajtás lehetősége adódik neki, és a forrás gyakorlatilag lekötött. Tehát milyen szabad mozgástér van 2007-ben a területfejlesztési tanácsok vonatkozásában. Erre szintén nem feltétlenül kérném a mostani, azonnali választ, sokkal inkább azt, hogy pontos, precíz és teljes körű választ kapjunk. Ezt fontosabbnak tartom, mintsem azt, hogy ezt esetleg itt most két mondattal elintézze. Nem rossz szándékkal mondtam ezt, inkább a segítés szándékával tettem.
Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Pál Béla alelnök úr kért szót.
PÁL BÉLA (MSZP): Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelt Elnök Úr! Hadd kezdjem azzal -bár tudom, hogy mi a napirend, és gondolom, az előttem szóló képviselőtársaim is ugyanígy tudták, mégis eltértek tőle -, hogy hadd kérjem nagy tisztelettel ellenzéki képviselőtársaimat és elnök urat is, hogyha abba következetes, hogy nekem nem adja meg a szót egy olyan dologban, amelyben nem politizálni akartam, csak felhívni a figyelmet arra, hogy teremtsük meg az összhangot a javaslatom - amely most már jegyzőkönyvben is előttem szerepel -, valamint a napirend és a munkabizottsági ülésre kapott anyag között. Ha ebben megvonja tőlem a szót, hogy az igazamat ne bizonyíthassam, akkor nagy tisztelettel kérem arra, hogy ellenzéki képviselőtársaimat is figyelmeztesse arra, hogyha a napirendi ponttól eltérően szólnak, vagy ha olyan minősítéseket alkalmaznak, mint a "link", vagy az elmúlt ülésen a "nemzetáruló", amely ez idáig nem volt jellemző a bizottság ülésére. Kérem mindezt annak érdekében, mert lehet ellenkező véleményünk bármiről, azt gondolom, az, hogy ezt hogyan, milyen stílusban adjuk elő, és hogy befogadjuk-e a másik véleményt, talán fontos mindannyiunknak. Hiszen azzal, ahogyan beszélünk, példát mutatunk. Ezért tehát arra szeretném nagy tisztelettel felkérni ellenzéki képviselőtársaimat, hogy közösen vegyünk részt ebben a példamutatásban. Mert akkor lesz sikeres mindaz, amiről beszélünk, akkor nem kell majd szólnunk arról, milyen hatása van a zavargásoknak Magyarország turizmusára és egyéb más kérdésre is.
Köszönöm szépen, elnézést, csak ezzel a megjegyzéssel szerettem volna kezdeni.
Azt gondolom, az szinte természetes, hogy az ellenzék nem fogad el egy költségvetést, mint ahogyan az is, hogy igyekeznek abban torzítani, hogy mi hangzott el Őszödön, és hogyan. Őszödön a miniszterelnök úr a politika általános hazugságairól beszélt, azokról a hazugságokról, amelyek sorra-rendre belezavarták az országot, az adott kormányt mindig abba, hogy a kiadások felett teljesítsen. Ezek után már csak a költségvetésről szeretnék szólni, de ezt engedjék meg nekem.
Ugyanúgy, mint ahogyan most a hozzászólásaikból is kiderült, és hadd mondjam el - nagyon jó szándékkal -, hogy nem lehet egyszerre kiadást növelni és bevételt csökkenteni. Ez teljesen ellentétes, ezt önök is tudják, éppen olyan jól. Azt a helyzetet, amelybe ma került az ország, nem egy kormány idézte elő, hanem a rendszerváltás utáni kormányok sorozata. Azt gondolom, az a költségvetés, amely most előttünk van, és amelynél az általános vitára való alkalmasságról döntünk, igen, el kell ismerni, ennek az alappillére mindenképpen a Brüsszelben elfogadott konvergenciaprogram.
Azt mondjuk-e, hogy ez minden idők költségvetése? Dehogy mondjuk azt! Kedves képviselőtársaim, mi is tudjuk, hogy ez egy nagyon szűk költségvetés, melynek az elsődleges célja természetesen az, hogy az államháztartás hiányát csökkentse, ehhez megteremtse annak a lehetőségét, hogy elinduljanak azok a reformok, amelyek a 16 év alatt nem indultak el, és amelyek elengedhetetlenek ahhoz, hogy a bevételek is növekedjenek. Természetesen ez a költségvetés alapfeltétele annak is, hogy az európai uniós forrásokhoz minél nagyobb, minél teljesebb mértékben hozzá tudjunk férni. Hiszen egyik hozzászóló képviselőtársam mondta - csak tájékoztatásul szeretném mondani -, hogy a nemzeti fejlesztési terv I-ben az összes forrást kihasználtuk, amelyet az Európai Unió biztosított. Sőt, az igény még ennél nagyobb volt. Vélhetően 2007-'13 között is ugyanez lesz a helyzet.
És, hogy két területről szóljak, hiszen a bizottság hatáskörébe ez tartozik, hadd szóljak arról, hogy ez a költségvetés hogyan érinti a turizmust és a sportot. Eltérő mértékben, így igaz. De a turizmus szakterületről elmondhatjuk, hogy a turisztikai célelőirányzat összege, amely 9,8 milliárd forint, elegendő ahhoz, hogy azokat a feladatokat meg tudjuk valósítani belőle, amelyeket évről évre - pártpolitizáláson túlmenően is - fontosnak tartottunk. Hadd mondjak erről néhány szót. Ebből az összegből, bármennyire is furcsa, reálértéken több jut a turizmusra, minekutána ezt a betervezett összeget egyáltalán nem érinti most már az az előzetes kötelezettségvállalás - illetve csak 200, illetve 500 millió forintos tételben -, amely a korábbi évekről áthúzódó kötelezettségvállalást jelent. Mert hadd mondjam el azt is, amikor arról szólunk, melyik kormánynak mekkora szerepe volt a turizmus fejlesztésében, a politikai szólamainkon túl a realitás sokkal jobban összeköti ezt az élet, mint ahogyan gondolnánk. Hiszen az igaz, hogy annak idején a Széchenyi-tervvel kapcsolatos döntéseket az Orbán-kormány hozta - nagyon helyesen - a gyógyfürdőfejlesztésekről és egyebekről, de az is igaz, hogy ezt a pénzt mi fizettük ki, a mi kormányzásunk alatt, nagyon helyesen. Az is igaz, hogy ezt a műemlékgyógyfürdő-fejlesztési programmal folytattuk, és amikor Lasztovicza Jenő képviselőtársam kérdezi, hogy milyen jelentősebb fejlesztések voltak, akkor lehet mondani, kedves képviselőtársam, Hévízet, az Eger melletti fürdőfejlesztést, Egerszalókot, Dombovár-Gunarast, és lehet mondani azokat a budapesti műemlék gyógyfürdőket is, amelyek fejlesztését biztosan ugyanolyan fontosnak tartják, mint mi. Az is kétségtelen, hogy a sztrádaépítések természetesen nagymértékben hozzájárulnak ahhoz, hogy a turizmus is fejlődhessen.
Ez a turisztikai célelőirányzat, amelyről most véleményt mondunk, a jövő évben lehetőséget teremt arra, hogy nemzeti marketing és promóciós tevékenységre ugyanannyi összeg álljon rendelkezésre, mint az előző évben, és arra is lehetőséget biztosít, hogy legyen ugyanúgy forrásuk a regionális idegenforgalmi bizottságoknak, mint a korábbi években volt, és természetesen arra is, hogy a hagyományos nagy rendezvények támogatása - a Budapesti Tavaszi Fesztivál mellett - megvalósulhasson. Azt is biztosítja, hogy azok a fejlesztési programok, amelyek döntően a regionális operatív programokban fogalmazódnak meg, és amelyeknek az eddigi döntések alapján 20-30 százaléka turisztikai fejlesztésekre fordul, annak az állami költségvetési hányada, fedezete is meglegyen.
Így tehát igaza van az előterjesztő képviselőjének, amikor arról szól, hogy bővülő források állnak rendelkezésre - az európai uniós forrásokkal együtt - a turisztikai szakterületre.
A sport területén - bár a korábbi évekhez képest jelentős változás nem következik be - az állami feladatok ellátására biztosítottak a források. Tehát továbbra is fontosnak tartja a költségvetés, hogy támogatást nyújtson az utánpótlás-neveléssel összefüggő feladatokra, a versenysportra, a szabadidősportra, a sportlétesítmények beruházásaira, illetve azok működtetésére, valamint az új PPP-konstrukcióban létrejött sportlétesítmények szolgáltatási díjaihoz is nyújt támogatást. Azért ebből a költségvetésből kiemelném azt is, hogy jelentős, 500 millió forintos támogatás áll rendelkezésre a 2008. évi pekingi olimpiai játékokra való felkészüléshez. A központi sportintézmények tekintetében pedig, amelyről majd - gondolom - a következő napirendi pontban miniszter asszony szól, a közszféra reformlépéseivel összhangban sor kerül az intézményi struktúra átalakítására.
Tisztelt Képviselőtársaim! Megköszönöm önöknek a megtisztelő figyelmüket, és a kormányoldali képviselőtársaim nevében azt javasolom, fogadják el általános vitára alkalmasnak ezt a költségvetést.
Köszönöm a megtisztelő figyelmüket.
ELNÖK: Köszönöm szépen, alelnök úr. Egy kis figyelmet kérek a bizottság tagjai részéről! Kicsit hosszabbra nyúlt ennek a napirendi pontnak a tárgyalása, mint ahogyan előzetesen terveztük. Menet közben megérkezett Lamperth Mónika miniszter asszony, ezért azt kérem a bizottságtól, járuljanak hozzá ahhoz, hogy felfüggesszük ennek a napirendi pontnak a tárgyalását, és tiszteljük meg a miniszter asszonyt azzal, hogy a miniszteri meghallgatást előrevesszük. (Dr. Bakonyi Tibor: Ezt zárjuk le. - Lasztovicza Jenő: Ügyrendi.)
Lasztovicza Jenő képviselő úr!
LASZTOVICZA JENŐ (Fidesz): Javasolnám, hogy szavazzunk inkább, zárjuk le ezt a vitát. Úgy gondolom, mindkét oldal elmondta a véleményét a költségvetésről, hogy általános vitára alkalmas vagy nem. Kérem, szavazzunk róla! A minisztérium képviselője esetleg két mondatban reagál. (Dr. Gyenesei István: Arra kapjunk választ, hogy a kérdéseinkre írásban válaszolnak.)
ELNÖK: Kérdezném az előterjesztő képviselőjét, hogy partnerek tudnak-e lenni abban, hogy az elhangzott kérdésekre írásban megküldik a választ a bizottság titkárságára, vagy ragaszkodnak ahhoz, hogy szóban történjen a reagálás.
Dr. Somogyi Andrea osztályvezető (Pénzügyminisztérium) válaszai
DR. SOMOGYI ANDREA (Pénzügyminisztérium): Csak kifejezetten a konkrét felvetésekre szeretnénk szóban reagálni, a politikai kérdésekkel köztisztviselő létünkre nem kívánunk foglalkozni, de egy-két dolgot röviden hadd mondjak el.
Hadházy képviselő úr kérdezte, hogy hol szerepelnek a létszámkeretek, demográfiai adatok, 2006. évi tényszámok. Ezek a fejezeti füzetekben találhatók meg, úgyhogy bemutatta a kormány az erre vonatkozó számításokat. A hiány levezetését az általános kötet 315. oldala tartalmazza. Az európai uniós forrásokkal kapcsolatban említeném, hogy szintén a normaszöveg 53. és 90. szakasza ad általános felhatalmazást erre vonatkozóan, a következő évi kötelezettségvállalásokra. Bár a bizottság napirendi pontján nem szerepel, ugyanakkor a 2007. évi költségvetési törvényt megalapozó egyes pénzügyi tárgyú törvények módosításáról készült előterjesztésben szerepel az államháztartási törvény módosítása, amely viszont megfelelő választ adhatna a képviselő úrnak a következő évek kötelezettségvállalásaival kapcsolatban felmerült kérdésére.
Még gyorsan hadd reagáljak Szalay képviselő úr kérésére. Nagyon szívesen rendelkezésre bocsátjuk a központi költségvetés támogatási adatait 2005-2006-2007 vonatkozásában. Ugyanakkor, sajnos a számviteli rendszer és a szakfeladat nem teszi lehetővé azt, képviselő úr pontosan tudja, hogy a közoktatási intézményekben nem lehet különválasztani az erre vonatkozó, kifejezetten sport célra fordítandó támogatásokat. Nincs ilyen mutatószám, amely erre vonatkozóan megosztaná. Ezt a kérdését e tekintetben nem tudjuk teljesíteni. Mondom, kifejezetten a központi költségvetés támogatási előirányzatait, a táblát bármikor a képviselő úr, illetve a bizottság rendelkezésére tudjuk bocsátani, ezt minden évben egyébként fel is szoktam olvasni, most idő hiányában nem tudom ezt most teljesíteni.
A 100 tornaterem, 100 tanuszoda kérdése. Képviselő úr is tudja, hogy ez PPP keretében valósul meg. A PPP-vel kapcsolatos szolgáltatási díjakat tartalmazza a 2007. évi költségvetési törvény tervezete, amelyben természetesen csak a nyertek szerepelhetnek, hiszen közbeszerzési eljárást követően, akik eddig belefértek, azoknak a szolgáltatási díját tartalmazza az előterjesztés.
Diáksport-normatíva nincs, idén sem volt.
Köszönöm szépen, és csak kifejezetten engedjék meg, hogy a központi költségvetés támogatási előirányzatait akkor be tudjuk mutatni, egyébként az államháztartás funkcionális mérlege minden évben megjelenik a központi költségvetés 1. füzetében, az államháztartás mérlegében együtt vannak a sport, a szabadidősport-tevékenységek, a szolgáltatások funkciói, ha gondolja a képviselő úr, még azt is ki tudjuk gyűjteni, és rendelkezésére bocsátani. De ebben szabadidős szolgáltatások is szerepelnek, tehát ne lepődjön meg, ha nem kifejezetten a sport. Tehát mondjuk, a Nemzeti Gyermek és Ifjúsági Közalapítvány korábbi évi támogatása, illetőleg a Zánka Kht., minekutána szabadidős szolgáltatásokra vonatkozik, az is benne található.
Köszönöm.
ELNÖK: Köszönöm szépen a választ. Várjuk akkor a Gyenesei képviselő úr által írásban kért tájékoztatót, a bizottság titkárságára legyen kedves megküldeni, én majd gondoskodom arról, hogy a képviselőknek továbbítsam ezt a tájékoztatót.
Döntés általános vitára való alkalmasságról
Kérem, hogy aki a költségvetési törvényjavaslat általános vitára való alkalmasságát támogatja, kézfelemeléssel jelezze! (Szavazás.) Tizenegy. Aki nem támogatja? (Szavazás.) Nyolc. Tartózkodás nem volt.
Köszönöm szépen.
Megkezdjük a 3. napirendi pont tárgyalását. Egy pillanatra kimegyek, bekísérem a miniszter asszonyt, kis türelmet kérek! (Rövid technikai szünet.)
Sok szeretettel köszöntöm dr. Lamperth Mónika miniszter asszonyt a bizottság mai ülésén, illetve Ujhelyi István, Elbert Gábor és Somogyi Zoltán államtitkár urakat. A miniszter asszony részletes tájékoztatását a bizottság valamennyi tagja kézhez kapta, azt kellő időben áttanulmányozhatták. Megkérdezem, van-e a kiküldött anyaghoz képest szóbeli kiegészítése. Amennyiben van, megkérem, tegye meg, köszönöm.
Dr. Lamperth Mónika önkormányzati és területfejlesztési miniszter tájékoztatója
DR. LAMPERTH MÓNIKA önkormányzati és területfejlesztési miniszter: Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselő Urak! Köszönöm a meghívást.
A mai ülésre, bizottsági meghallgatásra azért került sor, mert amikor volt a kormány megalakítását megelőző, úgynevezett rendes bizottsági meghallgatás, ahol a miniszterjelölt bemutatja a bizottságnak a szakmai elgondolásait, akkor felmerült az a kérés, hogy a bizottság szeretné látni azt, hogy az újonnan létrehozott Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztériumban azok a területek, amelyekért a bizottság felelős az Országgyűlésben, milyen szerkezetben, hogyan kerülnek megszervezésre. Akkor azt mondtam a bizottságnak, hogy kérek még egy kis időt, hiszen akkor még nem voltunk abban a helyzetben, hogy erről végleges tájékoztatást tudtam volna adni, és ígértem, hogyha ez aktuális lesz, akkor idejövők a bizottság elé. Az írásos anyagban igyekeztünk elég részletesen bemutatni, hogyan néz ki a feladatellátás szerkezete a minisztériumban. Meg lehet még egy ok is, hogy a tisztelt Országgyűlés úgy döntött, hogy ennek a bizottságnak az élén változás történik. Talán ezt is felfoghatjuk egy apropónak, hogy itt vagyok a bizottság előtt.
Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselő Urak! A két területen, a sport és a turizmus területén a kormány megalakulása óta természetesen nem változtak az alapvető célkitűzések. A munka megszervezése úgy történt a minisztériumon belül, hogy éljünk mindazokkal az előnyökkel és lehetőségekkel, amelyeket egyébként ennek a tárcának a komplexitása kínál. Erre fogok majd utalni röviden a sport és a turizmus területénél is, mert azt gondolom, hogy az önkormányzati terület, a területfejlesztés, a turizmus, a sport mind olyan kapcsolatrendszerben működtethető és irányítható, amely kölcsönösen figyelembe veszi és kihasználja az előnyöket. Hadd mondjam, hogy azt gondolom, ezen a területen már sikerült is néhány olyan eredményt elérni, aminek nemcsak a minisztérium, hanem a tisztelt Országgyűlés, a bizottság is örülhet, és ha úgy tetszik, elkönyvelheti közös sikerként. Erre is fogok majd röviden utalni.
Engedjék meg, hogy először a sport területén röviden beszéljek a nemzeti sportstratégiáról, amelynek a célkitűzésein természetesen nem változtattunk, hiszen 2005 óta azok a stratégiai célok, amelyeket itt megfogalmaztunk, hogy sportoló, egészséges nemzet legyünk, és a sportot nem csak a versenysport, hanem a szabadidősport, a diáksport célkitűzéseit is figyelembe véve szeretnénk az elkövetkező időszakban fejleszteni. Ezek nem változtak. Az első bizottsági meghallgatáson azt mondtam, hogy miután az előző kormány még benyújtotta a sportstratégiát az Országgyűlésnek, de idő híján az Országgyűlés ezzel nem tudott foglalkozni, én változatlan formában újra be fogom nyújtani. Ezt szeretném most kicsit új szemüvegen keresztül bemutatni, hiszen azóta eltelt néhány hónap. Van néhány olyan ok és indok, amelyek kapcsán érdemes - nem a stratégiai célok, nem a fő célkitűzések, hanem a végrehajtás tekintetében - néhány helyen korrigálni. Ezért az a szándékunk, hogy ezt a korrekciót elvégezzük ezen a terven, és természetesen be fogjuk mutatni az országgyűlési bizottságnak, és érdemes lesz - legalább is, ezt kérem a kollegáimtól, legyünk ebben kezdeményezőek - a társadalmi vitát megismételni, de nem teljes egészében, hiszen arra nincs szükség, mert nincs olyan változás ebben a stratégiában. De azért bizonyos kompetens, fontos körökkel, a Nemzeti Sporttanáccsal és más szervezetekkel érdemes újra áttekinteni. Azt szeretném, ha ennek az országgyűlési bizottságnak e tekintetben meghatározó lenne majd a főbizottság keretében lefolytatott vitája, és megtiszteltetésnek tartanám, ha a bizottság azt is vállalná, hogy a társadalmi vitában is részt vesz, és ennek a nemzeti sportstratégiának az egyik gazdája lesz, magyarul sajátjának is érzi. Hiszen ez akkor lesz valóban eredményes, ha a végrehajtásban is egységesek leszünk.
Ahogyan említettem, a hosszú távú célokban, a sportoló nemzet célkitűzésében, a sportkapcsolati háló kialakításában, a sport és az oktatás, a sport és a kultúra kapcsolódási lehetőségeinek feltárásában nincs változás, de szeretnénk nagyobb hangsúlyt tenni e területek mellé. Kitűzzük azt is célként, hogy legyen egy fittségi felmérési rendszer, amely a szabadidős sportolók körében készülne el, és ez a regisztrált szabadidős sportolók számának növelését is jelentené. Szeretnénk nagyobb szerepet szánni a sporttudománynak, akár kongresszusi, akár más formákban is, hogy a sporttudományt jobban hasznosítsa a gyakorlat is, erre szeretnénk nagyobb hangsúlyt helyezni.
Célként tűzzük ki a sportszféra felkészítését is, vagy legalább is, segíteni szeretnénk abban, hogy a szabadidő-gazdaság a sportszféra meghatározó elemeként működjön. Azt gondolom, a sport területén is természetes az a változás, amely az egész társdalomban végbement az elmúlt időszakban, hogy a piac, az üzlet erősen megjelenik. De nekünk - ha úgy tetszik, az állami sportirányításnak - el kell vállalni bizonyos hídszerepet, hogy adjon ösztönzést ahhoz, ami a világ legtermészetesebb dolga, hogyha van egy vállalkozás, és valaki abból akar megélni, hogy ezt működteti, akkor ezt minél szélesebb körben az emberek egészsége érdekében lehessen használni, nem beleavatkozva a vállalkozói szféra világába. Ez nem dolgunk, de azt gondolom, az igen, hogy bizonyos motívumokat adjunk e tekintetben.
Azt is fontosnak tartom, hogy a sportkommunikációs stratégia terén legyen változás, hiszen az embereket persze, legjobb gyerekkorban rászoktatni, hogy éljen egészségesen és sportoljon, de azért kitartó erőfeszítéseket kell tenni annak érdekében, hogy az emberek az életük természetes részének tartsák azt, hogy mozognak, hogy sportolnak. Ebben is számítok a bizottság közreműködésére, mert szerintem e területen még van mit tenni Magyarországon. Szándékunkban áll kimunkálni egy nemzeti sportinformációs rendszert, és szeretnénk, hogy az új területi szerkezet, amelyben erősítettünk az elmúlt években - például a kistérségi szerkezet - a sportszervezésben és a sportban is megjelenjen.
Bizonyos szerkezeti változásokat is szeretnénk majd elvégezni a sportstratégiában, amelyek jobban szolgálják a tartalmat. Ezt most nem mondom el részletesen, mert rövid az idő, csak szeretném előre jelezni, hogy kicsit a szerkezetében is lesz majd változás. A sportoló nemzet koncepciójának megvalósítása, a rendszeres testedzésbe bevontak körének határozott növelése tehát azt követeli meg, hogy erősítsük meg a sport kapcsolatait a humán területekkel: az oktatás, a kultúra, az egészségügy felé. Tehát ne külön szelvényben gondolkodjon mindenki, hanem ez a kapcsolati háló legyen erősebb, váljon hangsúlyosabbá a sport általi nevelés, és cél az is, hogy legyen minőségi előrelépés a sportoktatás, a képzés és a szakképzés területén. Szándékunkban áll áttekinteni a sport szervezeti és irányítási rendszerét is. Elbert Gábor szakállamtitkár úr feladata, hogy ezt a koncepciót elkészítse, előkészítse. Természetesen, ha ezzel készen vagyunk, a bizottság elé fog kerülni, és a bizottság ezt megismeri majd.
Szeretnénk hangsúlyozni - ugyanazt mondom, amit az előző meghallgatáson, csak nehogy valakiben felmerüljön, hogy esetleg ezt már nem tartom olyan fontosnak, mint akkor - a dopping elleni küzdelem fontosságát. Jövőre olimpia lesz, illetve a jövő év az olimpiai felkészülés éve. (Közbeszólás: Átrendezték?) Nem rendeztük át, tehát az nem tartozik a minisztérium hatáskörébe, hogy az olimpia idejét átrendezzük, az olimpiai felkészülés ideje lesz. Különös fontossággal bír, hogy ez a kérdés mindig szemünk előtt legyen, és a dopping elleni küzdelem fontosságát ne csak az állami szféra, amelynek megvan a saját felelőssége ebben, hogy ezt az intézményrendszert hogyan, miként alakítja, a feltételeket hogyan teremti meg, de más szervezetek - az Magyar Olimpiai Bizottság, a szövetségek, és mindenki, akinek ebben dolga van - is tegyék meg a saját dolgukat.
A jövőben a finanszírozási rendszerben - tudom, a költségvetésen már túlvannak, de azért hadd mondjak egy mondatot a finanszírozási rendszerről - a jövőben nagyobb hangsúlyt kell kapnia a programfinanszírozásnak. Azt is feladatként szabtam meg a szakállamtitkár úrnak, hogy dolgozzanak azon, hogy a sport állami finanszírozása mellett a többletforrások bevonásának lehetőségét jobban fel kell tárni. Nem az állami, hanem egyéb szférából származó forrásokat, és ennek a feltételrendszerét meg kell teremteni.
A sporttal kapcsolatos intézményeket tekintve, természetesen a sportirányítást sem kerülheti el az igazgatási reformok sora. Önök tudják, hogy a Nemzeti Sporthivatal - mint hivatal - megszűnt, és beszervezésre került a minisztériumba. A szerkezetről - azt írásban megküldtük - nem beszélnék az idő kímélése okán, ha elnök úr ezt megengedi. Azonban annyit szeretnék előre jelezni - bár ez sem titok már -, hogy 2007. január 1-jével a sport területén az Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium felügyelete alatt működő önálló gazdálkodási, költségvetési szervek összevonásra kerülnek. Ez az egységes intézmény, a Nemzeti Utánpótlás-nevelési és Sportszolgáltató Intézet nevet fogja viselni. A kollegáim találtak egy szellemes rövidítést, amelyet jóváhagytam, ezt NUSI-nak rövidítik. Kedves női név, remélem, hogy hasonlóképpen, ahogyan én megszerettem, önök is elfogadják, és a Nemzeti Utánpótlás-nevelési és Sportszolgáltató Intézet egyébként a tartalmat jól lefedő, de kicsit hosszú neve helyett mindennapi gyakorlatban lehet használni.
Ennek az intézménynek a feladata lesz az utánpótlás-nevelés feladatkörében ellátni - nyilván a sportági szakszövetségekkel összhangban - a fiatal sportolók korszerű edzésmódszereinek kidolgozását, a sportkutatási, módszertani és tudományos vizsgálatok folytatását, a Héraklész alapprogram működtetését, a Testnevelési és Sportmúzeum feladatait, amely továbbra is országos gyűjtőkörű múzeumi tevékenységet végez. A sportszolgáltatási feladatkörben pedig az intézet alapfeladatához tartozik a magyarországi olimpiai központok működtetése, üzemeltetése, biztosítva a verseny és élsport számára a folyamatos edzés feltételeit, a hazai, a nemzetközi és a világversenyek lebonyolításának lehetőségét.
Még egy dologra szeretnék kitérni a sporttal kapcsolatban, bár ezt írásban megküldtük, de szeretném, a szóban is elhangzana, és világos lenne. A bizottság elnöke kérte, mutassuk be, hogy az Új Magyarország fejlesztési terv milyen lehetőségeket jelent a sport számára. A szakemberek tudják, de talán ma már a szélesebb közvélemény előtt is nyilvánvaló, hogy az Európai Uniónak a közös politikái között nincs sport. Tehát nincs közös sportpolitika. Ez nem azt jelenti, hogy az Unió nem tartaná nagyon fontosnak a sportot, de az erre vonatkozó szabályozást a tagállamokra bízza. Azt is a tagállamokra bízza, hogy milyen formában, milyen mértékben támogatják a sporttevékenységet. Ehhez adekvát az az uniós döntés, hogy nincs kifejezetten a sporthoz - főként a versenysportra - rendelt támogatás, tehát nem támogatható uniós forrásból a versenysport, a létesítményfejlesztés, sem hazai, sem nemzetközi sportrendezvény, utánpótlás-nevelési program, specifikus edzésen való foglalkoztatások, ezeket kizárja az Európai Unió. De, amit lehet támogatni - és szeretnék ide egy felkiáltójelet tenni, hogy ezt személyesen nagyon fontosnak tartom: általánosságban azokat a fejlesztéseket, amelyekhez az egészséges életmód, a mozgás, mint rekreációs tevékenység hozzáköthető, vagy mondjuk, az oktatás, ott igenis, meg lehet jeleníteni a sportot.
Tehát, például egy komplex városfejlesztést szolgáló beruházásnak lehet sportcélú része is. Az oktatási intézményekhez kötődő beruházásoknál lehet sportberuházás is - tornaterem, sportudvar -, a turisztikai vonzerőfejlesztésekhez kapcsolódó sportfejlesztések, az oktatási és szakképzési programok fejlesztése, amelyek hozzájárulnak az életminőség javításához, és bizonyos közösségi programok, a közösségi infrastruktúra fejlesztése, a közösségfejlesztés, melynek szerintem, az egyik legjobb eszköze a sport. Nos, az ilyen komplex programokban helyet kaphat a sport, és azt is el kell árulni önöknek, hogy a minisztérium munkatársai - az én megbízásomból - nagyon kitartó erőfeszítéseket tesznek a tervezési egyeztetési folyamatban, hogy ez bekerüljön a komplex programokba. Számítok a bizottság támogatására, mindig is azt a nézetet vallottam, hogy a komplex tervekben ennek erősen meg kell jelenni, és egyébként Elbert úr ennek harcos képviselője, az én jóváhagyásommal, azt gondolom, bizonyos eredményekkel.
Azt, hogy fontosnak tartjuk a szabadidősportot, az egészséges életmódot és a sportot, hogy nemcsak a versenysportot tartjuk értéknek, hanem ezt is, jól mutatja az, hogy az eddigi egyeztetések után sikerült egy eredményt elérni. Amennyiben az Országgyűlés is jóváhagyja ezt a szabályozást, akkor a jövőben az üdülési csekkel rendelkezők a szabadidősport területén is felhasználhatják az üdülési csekket. Ezt nagyon fontos eredménynek tartom, és arra kérem a tisztelt bizottság képviselőit, hogy ezt az Országgyűlésben támogassák. Önök nyilván tudják, hogy a Magyar Nemzeti Üdülési Alapítvány által kibocsátott csekkeket a munkáltatók a mindenkori minimálbér mértékig adó és járulékmentesen megvásárolhatják a munkavállalóik, saját maguk és a közeli hozzátartozók számára, ez a kedvezményes rendszer 2006-ban várhatóan 600 ezer embernek jelent majd lehetőséget. Körülbelül 18 milliárd forint értékben bocsátanak ki üdülési csekket, és az, hogy ebből az összegből a szabadidősport területén is fel lehet használni, azt gondolom, nagyon fontos előrelépés. Kérem, segítsenek abban, hogy minél többen megismerjék ezt a lehetőséget, és valóban fordítsák majd erre is. Nekünk még majd egyeztetnünk kell az alapítvánnyal, hogy milyen módon szabályozzuk a felhasználást, mert ezt szabályozni kell. Ez még hátralévő munka, Elbert úr fogja vezetni ezt az egyeztetést, és remélem, nagyon hatékony és eredményes felhasználásban tudunk megállapodni.
Röviden a sportról ennyit. Természetesen nagyon sok mindenről kellene még beszélnünk, de elnök úrral abban maradtunk, hogy megpróbáljuk időkorláton belül tartani, és természetesen majd minden kérdésükre válaszolok.
A turizmus terén is - ahogyan az elején a sportnál mondtam - megpróbáljuk a tárca komplexitásából adódó lehetőségeket maximálisan kihasználni. Fordíthatnám talán úgy is, hogy a kormány azért döntött így, hogy ilyen szerkezetben hozza létre ezt a minisztériumot, mert meg akarta teremteni ennek a feltételeit. Ez azt jelenti, hogy a turizmus és a területfejlesztés terén az elmaradott térségek felzárkóztatásának eszköze lehet a turizmus, és ez a területfejlesztés számára igen fontos. A fejlesztések tovagyűrűző hatásai, az új vidéki helyszínek bekapcsolása a gazdaságba a turizmus által, ez a területfejlesztés-turizmus kapcsolatrendszerben fontos elem. A turizmusnak van népességmegtartó hatása, és alternatív kiegészítő jövedelemforrást is jelenthet egy-egy térségben. Ehhez meggyőződésem szerint hozzájárul majd az, amit a legutóbb a kormányon belüli egyeztetéseken sikerült elérni. Majd a későbbiek során még visszatérek arra, hogy a falusi turizmusnál milyen új lehetőségeket sikerült az elmúlt időszakban az egyeztetések során eredményként elérni. Ehhez is kell majd az Országgyűlés támogatása, majd visszatérek erre.
A turizmus és az önkormányzatok kapcsolatrendszere. Az önkormányzatok számára a turizmus adóbevételt, munkahelyteremtést jelent, serkenti a helyi vállalkozásokat. A turisztikai fejlesztések befektetésösztönző hatása is jelentős az önkormányzatok számára, a turizmus hozzájárul a településkép javításához, kedvező imázsformáló hatást jelent. Azt kell mondanom, hogy az önkormányzatokkal való kapcsolat terén a turizmus nagyon élő és jó kapcsolat, és az önkormányzatok részéről nyitottságot tapasztaltam a tekintetben, hogy a turizmus fejlesztése érdekében együtt akarnak működni, nemcsak a szaktárcával, hanem mindazokkal a szervezetekkel, amelyek a turizmusban érdekeltek. Ezt jobban ki kell használnunk a jövőben. Foglalkozunk azzal, hogyan tudjuk megadni az önkormányzatok számára a turizmus fejlesztését igénylő szakmai segítséget. Hiszen a legelkötelezettebb polgármester is bevallja, hogy egyébiránt meg szüksége van szakmai segítségre, és ennek szívesen megteremtjük a kereteit.
A turizmus és az építésügy is a tárcához tartozik. Nagyon szoros összefüggésben vannak egymással, hiszen az építésügy, az építési ágazat számára a turisztikai beruházások jelentős serkentést jelentenek, és reményeink szerint sok ilyen lesz az elkövetkező időszakban. Itt mondanám el, amit nagyon fontosnak tartok: a turizmus és a sport összefüggéseit. Az, hogy a sportesemények növelik a turisztikai forgalmat, annyira jól látható összefüggés, hogy ezt részletesen nem is indokolnám. Legutóbb talán az úszó Európa-bajnokság volt az, ahol ezt nagyon jól, számszerűsítve is meg lehetett jeleníteni. A nemzetközi nagy sportesemények népszerűsítik a fogadó országot. Régi vita - ezt önök jól tudják -, hogy mennyit hoz nekünk a Forma-1 futam. De, azért mégis, a turizmus szempontjából számolni kell azzal, hogy ilyen reklámot, mint egy ilyen futam közvetítése, nagyon ritkán kap az ország. Ezen a területen például nagyon jól tudnak együttműködni a jobb- és a baloldalamon ülő urak.
Szeretném, és ennek az összefüggésrendszernek azért a legfontosabb eleme számomra, hogy a sportolás és az aktív turizmus összekötődjék. Ma, amikor az emberek iszonyú tempóban élnek és dolgoznak, azt a szabadidőt, amelyet a szabadságra szánnak, nagyon fontos lenne, hogy úgy töltsék, hogy közben sportolnak is. A sportturizmus is nagyon fontos célkitűzés. Itt még van szakmai tennivaló, a szakállamtitkár urak - Somogyi és Elbert szakállamtitkár urak - nagyon komoly erőfeszítéseket tesznek ezen a területen. Meg kell mondanom, hogy személyében Ujhelyi államtitkár úr is nagyon jól szimbolizálja ezt a komplexitást, merthogy a sport iránti elkötelezettségét néhány kézilabdacsapat pontosan tudja, és a turizmus terén is tett érdemi lépéseket. Tehát a tárcán belül a személyi feltételrendszer e tekintetben adott.
A turizmussal foglalkozó részleg szerkezetét nem mondanám el, hiszen ezt is írásban megküldtük, a bizottság rendelkezésére áll. Néhány mondatot azonban hadd mondjak a legfontosabb kérdésekről. A turizmus hozzájárulása a GDP-hez 8-10 százalék között van. Azt gondolom, ez mutatja a jelentőségét. A foglalkoztatás szempontjából is nagyon jelentős számot mondhatok önöknek: 390 ezer foglalkoztatott van, ez a foglalkoztattak csaknem 9 százaléka. Ezt nagyon fontosnak tartom. A turizmusnak a bruttó nemzeti termékhez való hozzájárulása - ez a közvetlen és a közvetett hozzájárulást is jelenti - 8,76 százalék. Csak egy összehasonlítást hadd mondjak: a mezőgazdaság azonos tartalmú adata 7,54 százalék, a gépiparé 11,1 százalék, az építőiparé pedig 9,26 százalék. Tehát ez mutatja a turizmus jelentőségét és súlyát.
A turizmusban nagyon fontos a marketing, ezért az állami tulajdonú Magyar Turizmus Zártkörű Részvénytársaság feladata igen fontos abból a szempontból, hogy milyen a magyar turizmusmarketing. A részvénytársaság nemzetközi külképviseleti és régiók szerinti belföldi hálózattal is rendelkezik, amelyeknek nagyon fontos szerepük van, és szeretnénk az önálló felelősségüket erősíteni. Ez azt jelenti, hogy nagyon komoly feladatot kapnak, és a saját felelősségben ezzel majd el kell számolniuk. Tehát szerintem a marketing erősítésére szükség van, és az ehhez szükséges átalakításokat, a felelősségük kismértékű, de reményeink szerint nagy hatású átrendezését fontosnak tartom.
Nagyon fontos az Országos Idegenforgalmi Bizottság és a régiókban a regionális idegenforgalmi bizottságok szerepe. A turizmus akkor lesz eredményes és sikeres, hogyha a turizmusban működő szervezetek, a turizmusból megélő cégek és a turizmus állami irányítási felelősségét viselő szervezetek jó összhangban tudnak dolgozni. Ezért szeretném itt is kifejezni azt, hogy az Országos Idegenforgalmi Bizottságnak komoly jelentőséget tulajdonítok a továbbiakban is, és azt gondolom, most, hogy erősödik a regionalizmus, a regionális idegenforgalmi bizottságok szerepe felértékelődik. Tehát a regionális idegenforgalmi bizottságoknak is komoly munkát kell végezni majd az elkövetkezendő időszakban.
A turizmus kiemelten fejlesztendő területeit kijelöli a 2000 őszén elfogadott nemzeti turizmusfejlesztési stratégia, amelyet magamra nézve ugyanolyan kötelezőnek tartok, mint ahogyan ezt elmondtam az első meghallgatásom alkalmával. Ebben a stratégiában megjelent attrakciófejlesztés, a termékfejlesztés, a célterület-fejlesztés fontossága, ezt szeretném e helyütt megerősíteni, és szeretném azt a nagyon egyszerű, de talán mély tartalmat hordozó mondatot elmondani, hogy a magyar turizmus fejlesztésének a kulcskérdése az, hogyan, miként tudjuk a meglévő adottságainkat kihasználni. Magyarországnak nagyon jók az adottságai, én azzal a számmal például múltkor találkoztam, és bár tudtam, hogy Magyarországon nagyon jelentős a termálkincs, de az a szám, hogy Magyarország területének 80 százaléka alatt van termálvíz, azt mutatja, hogy ezen a területen kitűnőek az adottságaink. Tehát az, hogy a gyógy- és egészségturizmus prioritást élvez, adekvát ahhoz a kijelentéshez, amelyet az előbb mondtam. Fontosnak tartjuk az örökségturizmust, a kongresszusi, az üzleti turizmust, hiszen ebben is jók Magyarország adottságai.
A fő területek tehát: a termálvagyon hasznosítása, a kiemelt turisztikai célterületek fejlesztése, és itt meg is nevezném, melyekről van szó. Budapest, Balaton, Duna, Tisza. Fontos a kulturális örökségünk megőrzése, turisztikai hasznosítása, és a fő fejlesztési célok a célterületekkel összhangban: a Balaton, a Duna-Tisza természeti adottságainak kihasználása, a gyógy- és termálvizek turisztikai hasznosítása, a konferenciaturizmus fejlesztése, és a nyolc világörökségi helyszín fejlesztése.
Utolsó gondolatkörként - hasonlóan a sporthoz -, hogyan jelenik meg a turizmus az Új Magyarország fejlesztési tervben. Ezt is írásban megkapták a képviselő urak, de néhány hangsúlyt szeretnék elhelyezni. Az Új Magyarország fejlesztési tervben az úgynevezett ágazati operatív programokban is szerepelnek olyan fejlesztések, amelyek a turizmus célkitűzéseit is szolgálják. Ezzel szeretném kezdeni. A közlekedési operatív programban a közlekedés fejlesztése azzal segíti a turizmust, hogy elérhetővé teszi azokat a helyeket, ahol a turizmust szeretnénk fejleszteni. A természetvédelmi intézkedések az ökoturizmust fejlesztik. Az informatikai vagy menedzsmentfejlesztések megvalósítása a turisztikai vállalkozások számára is jelentenek fejlesztési lehetőséget. Tehát sok olyan pályázat lesz majd az úgynevezett ágazati operatív programokban, amelyek a turizmus célkitűzéseit is segítik. Azt gondolom, ezt nem szabad lebecsülni, mert amikor még az a vita zajlott, hogy a turizmus, mint direkt célterület, melyik operatív programban, hogyan kerüljön elhelyezésre, és megszületett a döntés, amely egyébként az Európai Unió elvárása is, hogy ez a regionális operatív programokban legyen, akkor voltak kétkedők, hogy ez a nagyságrendű forrás mire lesz elegendő. Nagyon szeretném kérni önöket, hogy ne becsüljék le azt sem, amely az ágazati operatív programokban jelenik meg, hiszen ez egészen bizonyosan segíteni fogja a turizmust. Csak mondok egy példát: ha a 67-es út megépül úgy, ahogyan ezt a tervekben szeretnénk, akkor a Balaton és a kaposvári vonal gyors összekötése azt jelenti, hogy a balatoni turizmust ki tudjuk szélesíteni a Belső-Somogy felé. Ez az egész dél-dunántúli régiónak fontos, de nyilván lehet más régióból való példát is mondani, csak az elnök úrnak ez szemléletes, bár inkább a 6-ossal kellett volna foglalkoznom ezen a területen. (Közbeszólás: Régióban marad.)
Akkor a turizmus és a regionális operatív programok. A regionális operatív programokból kiderül, hogy minden régió számára fontosak a turisztikai fejlesztések. Bár a részletes tartalom régiónként eltérő, de mindegyik operatív program tartalmaz sokféle fejlesztést, amelyekben különféle turisztikai vonzerőn alapuló attrakciók kialakítását tervezik. Ha a pénzügyi oldalát nézzük, bár az EU-s források végleges felosztása még nem történt meg, és a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség... - volt már itt Bajnai úr, ugye?
ELNÖK: Az ügynökség igen, de Bajnai úr nem volt.
DR. LAMPERTH MÓNIKA önkormányzati és területfejlesztési miniszter: Az ügynökség. Akkor önök tudják, hogy az ügynökségnek az a szándéka, hogy az ágazati operatív programokban legyen erős verseny. Tehát minél jobb pályázatok versenyezzenek, ezért ma pontosan nem lehet régiókra megmondani, hogy milyen nagyságrendű forrás szerezhető meg, de a regionális operatív programokban már nagy vonalakban látszik, hogy a turizmusra milyen nagyságrendű forrást akarnak fordítani. Ez a kiosztott anyagban megtalálható, tehát ezt nem szeretném elmondani, csak egy megjegyzést tennék hozzá, hogy a központi régióban nem önálló prioritás a turizmus, és források csak prioritás szintig kerültek felosztásra, ezért ez nem mondható meg pontosan, de azt gondolom, a központi régióban a nagy konferenciaközpont megépítése Budapesten paradigmaváltást fog jelenteni a konferenciaturizmusban. Tehát azért szeretném ezt jelezni, hogy a tárca is fontosnak tartja, és ezt mi végig ott tartjuk az első vonalban. Bakonyi úr bólogatása ehhez még reményekkel is kecsegtet az ügy sikerét illetően.
Azt is szeretném elmondani, hogy folyik a regionális operatív programok társadalmi vitája, illetve mind a hét partnertalálkozón személyesen részt vettem, és bemutattam a regionális operatív programot, mert nagyon fontosnak tartom. Ez azzal jár, hogy bizonyos régiókban ezek az arányok még alakulni fognak a turizmus javára. Volt olyan régió, ahol kifejezetten elhangzott, hogy a turizmus részarányát növelni kell, de néhány konkrét példát kellene elmondani. Mindegy, majd ha megkérdezik, el fogom mondani, ha elkezdem felsorolni, az nagyon hosszú időbe fog telni. De több régióban, szinte kivétel nélkül mindenütt elhangzott a turizmus fontossága, és néhány régióban pedig azt mondták, hogy az arányokon egy kicsit javítani kell a turizmus javára.
Ez a társadalmi vita november 8-ig tartott, most ezekben a napokban készíti el minden régióban a regionális fejlesztési ügynökség azt az előterjesztést, amely összefoglalja a társadalmi vita tapasztalatait. Ezt letették a regionális fejlesztési tanácsok asztalára, a tanácsok erről állást foglalnak - ez november 24-ig befejeződik -, ezt követően, a tanácsok állásfoglalása után kerül ismét a kormány asztalára. A kormány a hónap végéig ezt megtárgyalja, jóváhagyja, s utána kerül kiküldésre Brüsszelbe.
Ezt a feszes időbeosztást tartani fogjuk, mert azt szeretnénk, hogyha a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség januártól már a pályázatok kiírásával tudna foglalkozni, és minél több pályázat már januárban megjelenne, hogy minél előbb elindulhasson a pénzeszközök felhasználása.
Tisztelt Elnök Úr! Csak slágvortokban tudtam elmondani a legfontosabb dolgokat, de azt gondolom, így tudjuk tartani magunkat ehhez az időkerethez, és állok rendelkezésre a kérdéseikben.
Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen, miniszter asszony. Természetesen, ha ideje engedi, a kérdések és a vélemények után összefoglalójában kitérhet azokra a dolgokra, amelyek most a szóbeli kiegészítés során, a bevezetőben nem hangoztak el. Számunkra nagyon fontos minden egyes kérdés, amely a turizmust vagy a sportot érinti, tehát alkalmazkodunk az ön munkarendjéhez, és amennyi időt tud ránk szakítani, mi azt szeretnénk maximálisan kihasználni.
Ezek után a bizottság tagjainak adnám meg a lehetőséget arra, hogy a miniszter asszony előterjesztésével kapcsolatban kérdéseket megfogalmazzanak, illetve véleményeket mondjanak.
Ki kíván élni ezzel a lehetőséggel? Kovács Ferenc képviselő úr jelentkezett elsőként.
Képviselői kérdések, vélemények
KOVÁCS FERENC (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Miniszter Asszony! Egy kérésem lenne, nem is kérdésem. Az a kérésem, hogy legyen kedves, egyeztessen az oktatási tárcával, ugyanis a turizmus és a sport szerepe nagyon fontos hazánkban, de a sport és a tömegsport alapja az, hogyha az általános iskolákban komolyan veszik a tornaórák, testnevelési órák számát, illetve visszaáll az a minősítő rendszer, amelyen keresztül valamilyenfajta minősítést végeznek a tornát tanuló gyerekek között. Ugyanis, ez alapkiválasztódás lehet ahhoz, hogy akár a tömegsportban, és ezt kiegészítve feljebb, a minőségi sport területén is legyen megfelelő utánpótlásbázisa hazánknak. Szerintem az oktatási tárcának az elmúlt kormányzati ciklusban ez irányba tett lépései általában ez ellen hatnak. Ezt nem merem így sommásan kijelenteni, de általában elmondható, hogy egyre kevesebb gyereket tudunk rávenni a sportra - pontosan a testnevelésnek az általános iskolai oktatásban betöltött helye és szerepe miatt, amelyből a minőségi sportnál tudunk meríteni. Ez nagy általánosságban szinte minden sportágra elmondható ma Magyarországon.
Valóban, majdnem mindenben egyet tudunk érteni, amit itt elmondott. Azt hiszem, jó úton vagyunk akkor, ha a felelősen gondolkodó politikusok ennek a két szakterületnek az erősítésén keresztül stabilabb munkahelyeket és hosszú távú megélhetést biztosítanak Magyarország sok emberének, lakójának. A számadatokat nagyjából mi is ismerjük, de én tisztelettel kérem önt is, hogy mint a tárgykörért felelős miniszter, segítsen abban, hogy ne lépjenek életbe olyan törvények, amelyekről itt is, ott is hallunk, szakmai fórumokon is már megvitattuk, amelyek tovább nehezítik a turizmus szakmai terület megélhetését, illetve versenyhelyzetét az európai uniós közös piacunkon.
Elsősorban itt a bér- és járulékok emelésére, az áfa nagyságára gondolok, és ez a legújabb hír, ami lábra kapott, a televíziós adót, amelyet a szállodákon kívánnak bevasalni. Azokon a szállodákon, ahol általában a külföldi vendégek nem a magyar közszolgálati televíziót nézik, hanem mindenféle más műsorokat néznek, és ezekkel szeretnék eltartatni a magyar közszolgálati televíziót. Számomra viccesnek tűnik az eset, mert azok tartsák el, akik nézik.
(-10)
11-21. FE (Kovács)
Ezt kulcskérdésnek tartom, hogy az elvonások köre tovább csökkenjen.
Arra is szeretném kérni, hogy megismerve a Magyar Turizmus Kft. által szervezett fórum anyagát, nem is ön, de államtitkár úr ott volt, tehát az a kérésem, hogy még nagyobb figyelemmel kövessék a kiváló magyar szakemberek szakvéleményét minden egyes témakörben. Azt hiszem, a fő kincsünk az, hogy hihetetlen jól képzett és nagyon jó képességű szakembergárdával rendelkezünk, és úgy vélem, hogy kevésbé van igény erre a bármilyen jellegű nagy szaktudásra a tárcát, illetve a tárcán keresztül a szakmát érintő területeken. Nagyon fontos dolgok hangzottak el, az idő miatt nem szeretnék ebbe belemenni, államtitkár úr mindent tud róla, és gondolom, képviselni is fogja ezt a különböző egyeztetéseken.
Úgy hiszem, hogy a kongresszusi turizmus erősítése fontos és már elodázhatatlan. Azért nem mondanám azt, hogy túl jó a helyzet, mert gyakorlatilag egyetlen központunk van. Inkább arra lennék kíváncsi, mikor kezdődik el ez a beruházás, amelyet valóban igényel nemcsak a szakma, hanem maga a főváros is.
Nagyon fontos kérdés a közlekedési infrastruktúra. A következő napirendi pontban fogunk tárgyalni a közelmúlti eseményekről, de higgyék el, az egy nagyon jó dolog, hogy a fapados járatok beindultak Budapestre. Az azonban tragikus, hogy kötött pályán nem lehet ezektől a járatoktól olcsón bejutni a belvárosba, tehát a zártpályás megközelítését a belvárosnak szorgalmaznunk kell. Újsághírekből hallom, hogy azért fejlesztés alatt van, mert az tarthatatlan, hogy többe kerül a taxi, mint a repülőjegy mondjuk Frankfurtból Budapestig, és a taxi meg többe kerül a belvárosig a repülőtértől, mint amennyibe a repülőjegy kerül. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Almássy Kornél alelnök úr jelentkezett szólásra, és utána Tóth József, Polgár polgármestere következik, mert kettő is van a bizottságban.
ALMÁSSY KORNÉL (MDF): Köszönöm szépen. Tisztelt Bizottság! Tisztelt Miniszter Asszony! Folytatva az előttem fölszólaló Kovács képviselőtársam hozzászólását, én is a televízióadó kérdésére kérdeznék rá. Azt gondolom, hogy a turisztikai ágazatnak az a hihetetlen teljesítménye, amelyet sokszor úgy érzem, hogy minden kormányzati gát ellenére tud teljesíteni, tehát az, hogy a GDP-ből 9 százalék körül tud teljesíteni, nagyobb figyelmet érdemelne. Ez a televízióadó teljesen elképesztő dolgot jelent. Elhiszem, hogy a Magyar Televíziónak szüksége van támogatásra, de talán először a Magyar Televíziót kellene koncepcionálisan rendbe tenni, a Magyar Televízió kérdését kellene végre nyugvópontra helyezni. De azt, hogy ez a magyar turisztikát érintse, és a turisztikai cégek, vállalkozások, és netalántán egyébként a vendégek, belföldi és külföldi vendégek fizessék meg a Magyar Televízió tehetetlenségét, elképesztőnek tartom.
Még egy dologgal csatlakoznék ehhez, amelyben kérném a minisztérium segítségét, noha tudom azt, hogy ezek a területek nem feltétlenül mindig a minisztériumhoz tartoznak. Tegnap egy kétperces hozzászólást intéztem az egészségügyi miniszterhez az ÁNTSZ néha indokolatlan bírságolása kapcsán. Itt nemcsak az ÁNTSZ-ről van szó, mondhatnám a Fogyasztóvédelmi Főfelügyelőséget, a munkavédelmet, és sorolhatnám azokat a hatóságokat, amelyek folyamatosan, már azt kell, hogy mondjam, hogy zaklatják a turisztikai cégeket, vendéglátó-ipari egységeket. Ebben a kérdésben egy reális áttekintést várnék a minisztériumtól, ami segítené ezt a helyzetet, mert azt gondolom, hogy elég nehéz helyzetben vannak így is a turisztikai cégek.
Kérdésem lenne ezen túlmenően a diáksport-normatíva kapcsán. Ez egy ígéret volt, hogy lesz diáksport-normatíva. A sport- és kulturális normatíva ugyan az Oktatási Minisztérium fejezetébe tartozik, de ez gyakorlatilag megszűnt az elmúlt években. Nemcsak a középiskola és az általános iskola területén, hanem a felsőoktatás területén is komoly hiányosságokat látok a sportolás terén. Ez a kevés pénz, hiszen ez pár száz forint vagy ezer forintra rúgna egyébként egy ilyen normatíva, mégis hihetetlen segítséget tudna nyújtani mind az általános iskoláknak, középiskoláknak, sőt a felsőoktatási intézményeknek is. Talán ez lehetne a legegyszerűbb támogatási forma, amelyet lehetne juttatni a tömegsportra.
Az utolsó kérdésem egy kicsit rendhagyó, talán ehhez a felvezetőhöz is illik, de azt gondolom, hogy célszerű megkérdezni. Méghozzá a Ferencvárosi Torna Clubról szeretnék kérdezni, nemcsak azért, mert Fradi-drukkernek tartom magamat, hanem azért is, mert egy hihetetlen nemzeti kincsnek tartom a Ferencvárost. Az a kérdésem, hogy mikor fog lezajlani végre az az ingatlanhasznosítási kérdés a területtel kapcsolatosan, ami most már gyakorlatilag hónapok vagy évek óta húzódik. A Vasas Sportklubnak a Pasaréten gyakorlatilag egy hét alatt át tudta adni a kormányzat, illetve a felügyelő szervezetek át tudták adni azt a hihetetlen ingatlanállományt, és nemcsak hasznosítási jogról van szó, hanem egy az egyben odaajándékozták a Vasasnak a Pasaréti úri sporttelepét, és ezt a hasznosítást végre is tudják hajtani saját hatáskörben. Azt gondolom, hogy ezt a Ferencváros is megérdemelné, de legalább lássunk tisztán, és szeretném látni a kormányzat szándékát. Végre normális, értelmes vezetése van a Ferencvárosi Torna Clubnak, azt gondolom, hogy segítségre lenne szükségük, de tudom azt, hogy hihetetlen hibákat követett el a Ferencváros vezetése, szégyellheti is magát egyébként mindenki, aki ebben részt vett, viszont most meg kellene adni ennek az új vezetésnek a lehetőséget. Ebben kérem a minisztérium segítségét, hogy ha még lehet, hatékonyan támogassa ezt. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm, alelnök úr. Tóth József urat illeti a szó.
TÓTH JÓZSEF (MSZP): Tisztelt Miniszter Asszony! Beszélt a regionalitás fontosságáról, ezen belül a regionális szerep erősödéséről, és tagadhatatlan, el is mondom, hogy zene volt füleimnek, amikor a regionális idegenforgalmi bizottságok szerepéről is szólt. Megítélésem szerint is jelentésükben erősödnek, erősödtek a regionális idegenforgalmi bizottságok. A jövőbeni szerepük egyértelműen felértékelődik, ha arra gondolunk, hogy a turizmus forrásai a regionális operatív programban találhatók. Mondhatom azt is egy olvasatban, hogy a RIB-ek a regionális szinten minisztériumi szintű képviselettel vannak, hiszen a kilenc minisztérium mellett a regionális idegenforgalmi bizottság mindenkori elnökét a regionális tanács döntésre jogosult tagjai közé emelte, köszönhetően egyébként az 1999-es előző kormány által hozott döntésnek. Azt nem szeretném elhallgatni mint RIB-elnök sem, hogy annak komoly jelentősége van, annál is inkább, mert az uniós források a regionális operatív programokban 20-30 százaléknyi részt képviselnek.
Így aztán azt mondom befejező gondolatként, hogy nagy a felelősségünk nekünk, mint akik az ágazatot képviseljük, hiszen a pályánk zömmel a régióban van, a labda a mi térfelünkön pattog, és a következő időszakban fontos, hogy jól éljünk vele. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Szalay képviselő úr, utána Gyenesei úr.
SZALAY FERENC (Fidesz): Köszönöm szépen. Tisztelt Miniszter Asszony! Azzal kezdte, hogy nem változtak a feladatok a sport és a turizmus területén. Ez öröm, de lehetne, mondjuk azt hallani, hogy változnak egy picit, és fontosabbá tesszük, mondjuk a sport, a turizmus területét.
Beszélt arról, hogy az alapvető célkitűzés az egészséges nemzet, a szabadidősport jobb támogatása, a diáksport kiemelt támogatása és kezelése, és hogy a nemzeti sportstratégiát egy kis korrekcióval majd visszahozzák a bizottság elé. Hadd kérdezzem meg, hogy az, hogy kiemelnek néhány területet, nagyon fontos. Az, hogy korrekció lesz, ez is nagyon fontos. Lesz-e benne a finanszírozásról szó, hogy mennyi forrást szánnak a sportra? Eléri egyszer a GDP 1 százalékát, mint volt 2002-ben? Nagyon jó elképzelés, hogy el fogja érni, mint sportfinanszírozás. Tényleg komoly-e ez a sok-sok prioritás, amelyet kiemeltek? Lehet-e kérdezni azt, hogy ha fontos a diáksport, akkor miért nincs diáksport-normatíva? Ha fontos a diáksport, akkor a diáksport-tevékenység miért csökken 11 millió forinttal? Ha fontos a versenysport támogatása, akkor miért csökken 250 millió forinttal a támogatása? Ha fontos a dopping elleni küzdelem, akkor miért csökken 29 millió forinttal a támogatása? Ha fontosak a kiemelt sportrendezvények, akkor miért csökken 140 millió forinttal a támogatásuk? Sorolhatnám. Van vagy 18 ilyen pont, amit el tudnék mondani önnek.
Egy másik terület. Az önkormányzatok és a sport kapcsolatáról tessék már nekem beszélni, ha kérhetem, hiszen az önkormányzati finanszírozás nem éppen a legjobb lesz az elkövetkezendő időszakban. Gondolom, ön is tudja, hogy az önkormányzatok tetemes forrásokat biztosítottak a sportjukra. Honnan fogják ezt megtenni? Hogyan fogják segíteni a sportjukat, ha mondjuk, nem tudnak fűteni vagy világítani? Tehát ha egy kicsit az önkormányzatok és a sport kapcsolatáról tudna beszélni.
Programfinanszírozásról is szólt. Ez rendben van. De hogyan fognak működni? Hogyan fognak működni a sportszervezetei? Hogyan fognak működni az egyesületek? Hogyan fognak működni azok a szervezetek, amelyek a sport feladatait ellátják? Azt gondolom, hogy erre is jó lenne választ kapni. Aztán arra is, hogy egyre több hír szól arról, hogy a Wesselényi Alapítvány megszűnik. Tessék megnyugtatni, hogy nem szűnik meg. Tessék megnyugtatni arról, hogy az a forráscsökkenés, amely a Gerevich Ösztöndíjnál is megjelenik, amely megjelenik a Csanádi Árpád Központi Sportiskolánál, nem azt jelenti, hogy csak beszélünk arról, hogy fontosak ezek a területek és nem arról szól, hogy vissza akarjuk fejleszteni, hanem arról, hogy esetleg csak kevés a pénz, és nem a megszüntetésükről.
A sport és a turisztika kapcsolatánál sokféle gondolatot megfogalmazott. Hadd kérdezzem meg, hogy hol tartunk. Mit tud nekünk mondani a 2012-es labdarúgó Európa-bajnokságról? Milyen esetleges újdonsággal tud szolgálni, amely ezt a kérdést esetleg jobban megvilágítja itt előttünk? Tervezzük-e, tervez-e a kormányzat az olimpiamegrendezés kérdéskörében egy olyan tanácskozást parlamenti szinten vagy magasabb, szélesebb körben, amely arról szólhat, hogy a későbbiekben valóban komolyan vesszük az olimpiaszervezési, -rendezési kérdéseket. Köszönöm szépen. Ennyit szerettem volna kérdezni.
ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr. Gyenesei István képviselő úré a szó.
DR. GYENESEI ISTVÁN (független): Köszönöm szépen, elnök úr. Miniszter asszony több megközelítésben is érintette a regionalizmust, a régiókat. Egy megközelítésben azonban nem esett szó róla a sport és a régió kapcsolatában, és pedig arról, hogy egyáltalán a sport szervezeti felépítése, versenyrendszere mennyire fog a regionalizmus felé haladni és régiós szervezeti formákat fölvenni a jelenlegi klasszikus megyerendszerhez képest.
A másik ilyen mondat, ami elhangzott, hogy a sportkapcsolati háló legyen áttekinthető, ha jól értettem ezt. Az előző napirendnél, amikor a költségvetésről esett szó, meglehetősen nehéznek tűnő vagy lehetetlennek tűnő feladatot adtunk az előterjesztőknek akkor, amikor azt kértük, hogy szíveskedjenek számunkra bemutatni azt, hogy a sport a költségvetés egészén belül hol, milyen formában jelenik meg, de a legkülönbözőbb pontokon, támogatási rendszerben közvetlenül vagy közvetve. Ezt egyszer már jó lenne látni, mert akkor lenne igazán értelme az egészről beszélni, ha összefüggéseiben látnánk az önkormányzatokat, a sportegészségügyet, az oktatási részéhez kapcsolódó ügyeket, a civil szférát, és sorolhatnám tovább még, hogy mi minden más egyebet, hogy az egész együtt látható legyen. Tehát messze üdvözölni tudom, hogy ez a kapcsolati háló valóban áttekinthető képet adjon az egész magyar sportról adott esetben a finanszírozási kérdésekben is, mert könnyű azt mondani, hogy itt ugyan nincs, de ott van. Lehet, hogy ott sincs egyébként, csak azt nem néztük meg. Tehát ez egy elég áttekinthető és jól megfogható rendszerré kell, hogy alakuljon, messze támogatni tudom, hogy ez elkészüljön.
A többletforrás-bevonás bővítése mint igény és szándék szintén egy óriási lehetőség. A kérdés azonban csak az, hogy mely szférákból, tehát honnan lehet a többletforrásokat bevonni. A vállalkozói szférából, érdekeltségi alapon lehet-e ezt megtenni vagy normatíva alapon adott esetben, vagy milyen elképzelések vannak?
Ezen túl az önkormányzati rész. Az önkormányzatok ma a magyar sport egyik legnagyobb mecénásai, fenntartói, működtetői. Az önkormányzat helyzete meghatározza a magyar sport helyzetét. Van-e lehetőség, lesz-e lehetőség, mikor lesz lehetőség arra, hogy az önkormányzati területen ne csökkenő legyen ez a lehetőség és szándék, hanem növekvő résszé váljon akár kötelező jelleggel is, normatíva jelleggel is? Vagy egyszerűen csak elhatározás kérdése, hogy éppen akiket megválasztanak, a kultúrát vagy a sportot szeretik adott esetben, zongorát vesznek vagy labdát vesznek. Elnézést, hogy leegyszerűsítem a képletet. Például a kedvezményrendszer hogyan változik e vonatkozásban? Ennyit a sportról.
Még egy rövid kérdés a turisztikai részhez, miután a RIB-ekről szó esett, Tóth Jóska erről szólt. Hogyan látja miniszter asszony azt, hogy a RIB-ek feladatai és a rendelkezésükre álló lehetőségek, eszközrendszer mennyire van ma összhangban? Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Tóth József képviselő úr kért szót. Miután ketten vannak, sportnyelven szólva Tóth I. és Tóth II. A kor alapján most Tóth I., idősebb Tóth József következik.
DR. TÓTH JÓZSEF (MSZP): Mind a kettő válogatott focista volt. Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Miniszter Asszony! Örülök neki, hogy a bevezetőjében kitért arra, hogy az öt szakterületnek az egy irányítás alá való kerülése milyen előnyökkel jár. Ebből négyet emelt ki: az elmaradott térségek felzárkóztatása, az önkormányzat, területfejlesztés, sport, turisztika kapcsolata, az adóügyek, az építészeti ügyek. Szeretném erre ráirányítani a figyelmet a tárca későbbi munkájában, hogy ebben további lehetőségek vannak, egyrészt erőforrás-növelő, másrészt hatékonyságnövelő, harmadrészt pedig közösségi forrásokat is indikáló, és külső forrásokat is indikáló szerep.
Ebből néhányat hadd említsek. Egyrészt a létesítményfejlesztés. Elvitathatatlan, hogy építészeti, területfejlesztési, sport, turisztikai, önkormányzati hatással rendelkezik. Másik ilyen dolog értéksorrend nélkül. A nevelés tekintetében miniszter asszony is említette, hogy milyen feladataink vannak akár társadalmi, de kiemelném ebben az ifjúsági, gyermekek irányába irányuló nevelést. A harmadik ilyen a gazdasági hatását tekintve. Ha azt mondom, és megint értéksorrend nélkül, hogy területfejlesztés, önkormányzat, lakás, turisztika, sport, ennek a gazdasági indikáló hatását vagy multiplikátor jellegét ki lehet használni. A negyedik ilyen a területfejlesztésben, amelyről előtte is szó esett, itt a régióra történő speciális intézményeknek az odakerülésével és a koncentrált, centralizált fejlesztésével. Bár nem javaslom, hogy annektáljuk az oktatást, a kultúrát, de úgy gondolom, hogy az összágazati és az összkormányzati szempontból az ágazatnak, a területnek jelentős kihatása van nemcsak az oktatásra, hanem a szociális, egészségügyi területre vonatkozóan. Hatodik ilyen, amelyet magamnak felírtam, ez pedig az öt területnek az egységes kommunikációja, a marketingje, az imázsteremtő képessége. Úgy gondolom, hogy ezeket az előnyöket, amelyeket a bevezetőben mondottam, erőforrás-növelő, a hatékonyságnövelő és közösségi és külső indikátor jelleggel fel lehet használni.
A hozzászólásban elhangzott két dologhoz szeretnék kapcsolódni. Nem hasonlítanám össze a Vasast és a Ferencvárost. Én vasasos vagyok. Más körülmények között más szerződés. Meg kell nézni, hogy milyen szerződése van az egyes kluboknak, a korábbi kiemelt kluboknak, legyen az MTK, Honvéd, Kenyérfényesítő vagy bármilyen egyesület tekintetében. Gondolom, hogy itt ebben a döntő az, hogy a sportban lévő szemléletváltást is követni kell ezen egyesületek vezetésének, egyrészt a kapzsiságtól elállni, másrészt pedig a fejlesztő és a piaci jelleget jobban figyelembe kell venni.
A másik ilyen megjegyzésem, hogy önkormányzati vezetőként is vallom azt, hogy egy intézményt létrehozni nem nehéz, viszont óriási felelősség működtetni az intézményt, és abban van nagy felelősségünk, hogy amikor bevállaljuk, ezt ne lelkesedésből és mindenfajta üzleti és gazdasági számítás nélkül vállaljuk be. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm, képviselő úr. Becsó Zsolt képviselő úr jelentkezett szólásra. (Dr. Bakonyi Tibor távozik az ülésről.)
BECSÓ ZSOLT (Fidesz): Tisztelt Miniszter Asszony! Tisztelt Bizottság! Négy kérdéskörrel szeretnék röviden foglalkozni és néhány kérdést feltenni miniszter asszony felé. Először a megyei területfejlesztési tanácsok nevével kapcsolatban szeretnék néhány kérdést megfogalmazni. Regionális fejlesztési tanács, regionális idegenforgalmi bizottság, és nem utolsó sorban az elindult regionalizációs folyamattal kapcsolatban szeretnék információhoz jutni.
Megyei területfejlesztési tanács. Csak látszólag nem ide kapcsolódik, mégis a megyei területfejlesztési tanácsok munkájában a regionális idegenforgalmi bizottságok részt vesznek, tehát adekvát a kérdésfeltevés. Eddig, 2006. évig a TEKI és a CÉDA alapok kezelése a megyei területfejlesztési tanácsokra volt bízva, ez vonatkozott a vis maiorra is.
30.
UK(31-40) - Becsó Zsolt
Most az olvasható ki a 2007. évi költségvetésből, hogy a helyi önkormányzatok fejlesztése és vis maior-feladatainak támogatása a regionális fejlesztési tanácsok hatáskörébe fog átkerülni. Ugyanez vonatkozik a leghátrányosabb helyzetű kistérségek felzárkóztatási támogatásának a kérdéseire is, eddig ez is megyei hatáskörben volt, erről hasonló módon az olvasható ki a költségvetésből, hogy ez szintén regionális szintre fog kerülni. Illetve látjuk azt, hogy a megyei területfejlesztési tanácsoknak, illetve a munkaszervezeteknek van működési támogatása, amely jelentős mértékben csökkenni fog a 2007. évben.
Azt szeretném megkérdezni a miniszter asszonytól, hogy mi indokolta ezeket a lépéseket, miért gondolják azt, hogy regionális szinten megalapozottabb döntéseket lehet hozni egy kistelepülési intézmény felújítási programjával kapcsolatban, mint megyei szinten. Nem utolsó sorban, ezek után adja magát a kérdés, milyen szerepet is szánnak a megyei területfejlesztési tanácsoknak.
Innen talán át is lehet kúszni a regionális fejlesztési tanácsok kérdéskörére. November 17-én lesz az Észak-magyarországi Regionális Fejlesztési Tanács alakuló ülése. Itt van 9 miniszteri delegált, van delegáltja a regionális idegenforgalmi bizottságnak, van három kistérségi, három megyei jogú városi és három megyei közgyűlési delegált. Itt szeretném megkérdezni a miniszter asszonytól, hogy ki rendelkezik erős, és ki rendelkezik gyenge mandátummal. Egy megyei közgyűlési elnök, vagy egy megyei jogú városi polgármester most erős vagy gyenge mandátummal rendelkezik? Vagy itt van esetleg valamilyen politikai megkülönböztetés ebben a kérdésben? Már csak azért is, hogy november 17-én a regionális fejlesztési tanács alakuló ülésén milyen álláspontra helyezkedjek. Tehát, én, mint megyei területfejlesztési tanácsi elnök, illetve megyei közgyűlési elnök erős vagy gyenge mandátummal rendelkezem?
A harmadik, ami a RIB-ekhez kapcsolódik. Azzal egyetértek, amit tetszett mondani, hogy az előttünk álló időszakban majd komoly munkát kell nekik végezni. Bizonyára ön is tudja, miniszter asszony, hogy talán egy IKIM-rendelet szabályozta, hogy a regionális idegenforgalmi bizottságok összetétele hogyan alakul. Bizonyára azzal is tisztában van, hogy önnek van jogosítványa bármelyik regionális idegenforgalmi bizottsági tagot felmenteni, vagy újat kinevezni. Eddigi szokásjogok alapján a megyei közgyűlések illetékességi területük regionális idegenforgalmi bizottságába delegálhattak képviselőt. Nógrád megyei vagyok, Nógrád megyét képviselem, mi két regionális idegenforgalmi bizottság munkájában veszünk részt, az Észak-Magyarországi, illetve a Budapest-közép-dunavidéki RIB munkájában. Tisztelettel szeretném kérdezni a miniszter asszonytól, várható-e, hogy a közeljövőben megtiszteli a Nógrád megyei Közgyűlést, megkeres minket, hogy tegyünk javaslatot. (Dr. Lamperth Mónika: Ezt vegyem meghívásnak?) Igen, lehet annak is venni. Vagy ön kéri azt, hogy mi kezdeményezzük a megyei közgyűlés által a regionális idegenforgalmi bizottságba delegált emberek visszahívását? Ön rendelkezik döntési jogosítványokkal, tehát mi kezdeményezhetjük, azonban ön tud csak dönteni.
A negyedik, ami a regionalizációs folyamathoz kapcsolódik. Erről igencsak kevés szó hangzik el a közvélemény szintjén, pedig egy hihetetlenül lényeges és fontos kérdésről van szó. Azt tapasztalom otthon, Nógrád megyében, hogy a dekoncentrált szervek körében nagy a bizonytalanság, a félelem a jövőre vonatkozóan. Egzisztenciális bizonytalanságban vannak, egyszerűen nem látják az emberek, hogy milyen szervezeti struktúrában folytathatják a munkájukat, rájuk egyáltalán számítanak-e. Másrészt, van egy másik kérdés ezzel kapcsolatban. Bizonyos megyei intézmények el fogják veszíteni a súlyukat, és a régión belül pedig egy adott területre vonatkozólag regionális központok fognak létrejönni. Szeretném megkérdezni a miniszter asszonyt, mert a múltra vonatkozólag nem megalapozott információkkal rendelkezünk, hogy kiket vontak be a döntési folyamatba. Megkeresték-e a megyei közgyűlések vezetését, kikérték-e a véleményüket arra vonatkozóan, hogy az adott megyében milyen regionális központok jöjjenek létre? Illetve, milyen hatástanulmányok alapján hozták meg a döntésüket, mert ez a folyamat azért zajlik, és vannak információk, hogy mely központ lesz Miskolcon, melyik lesz Egerben, és melyik lesz majd Salgótarjánban. Azért érdekel, milyen hatástanulmányok alapján hozták meg az erre vonatkozó döntésüket, kaphatunk-e részletesebb felvilágosítást a múlt ügyeire vonatkozóan, és be tudnák-e mutatni nekünk azt, hogy ez összességében - mondjuk, Nógrád megye viszonylatában - milyen veszteségeket fog jelenteni, mondjuk a kiművelt emberfők tekintetében.
Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm, képviselő úr. Nagy Imre képviselő úr kért szót.
DR. NAGY IMRE (MSZP): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Miniszter Asszony! Köszöntöm a bizottság tagjait és örülök, hogy ismét itt lehetek. Megmondom őszintén, az első napirendi pont kicsit felkavarta a lelkemet, de mivel ott már nem volt lehetőséget visszakérdezni és reagálni, ezért mégiscsak onnan merítettem két olyan kérdést, amelyet érintenék, és szeretném a miniszter asszonynak és kollegáinak feltenni.
Egyrészt a regionális idegenforgalmi bizottságoknál elhangzott, hogy többen félnek, hogy szűkül a mozgástér, miközben én azt érzékelem, hogy tulajdonképpen sem tavaly, sem ez évben nem rendelkezik aránytalanul kisebb forrással. Az pedig, hogy a regionalizmusban közelítjük a regionális fejlesztési tanácshoz - nemcsak a RIB-elnök személyén keresztül, hanem különösen az ott található regionális operatív programban lévő pályázati lehetőségek döntésében való részvételnél -, azt gondolom, ez rendkívül fontos dolog, és a magam régiójában is, ha jól emlékszem, olyan 24-25 százalék körüli arányban van a ROP-on belül a turisztikai előirányzatunk. Mint ahogyan Tóth József barátom mondta, náluk pedig közel 30 százalék. Ha jól tudom, államtitkár úr korábban jelezte, hogy ebben az évben nevesítve is rendelkezésre áll, a korábbihoz képest egy magasabb összeg a RIB-ek költségvetésében.
Ennek a másik része, hogy Becsó képviselő úr meghívását semmiképpen nem szeretném - hogy mondjam - alacsonyabb szintre hozni, de magam terveztem, hogy az ülés végén mindenképpen megkeresem, mint megyei elnököt, és megkérem arra, mivel én a miniszter asszonynak elő fogom készíteni a regionális idegenforgalmi bizottság személyi összetételének esetleges változásait, örömmel veszem, ha ebben vagy delegálja a jelenlegi megyei képviselőt, vagy pedig más személyt jelöl - mint megyei elnök - a regionális idegenforgalmi bizottságba, Észak-Magyarországra. A másik kérdésem szintén az első napirendi ponthoz kapcsolódik, ahol - megmondom őszintén - közgazdasági ismereteimet is erősen átgondoló észrevételek is elhangzottak, különösen a gazdasági mutatók és fejlettségbeli kérdések vonatkozásában. Ezért szeretném megkérdezni, hogy a területfejlesztés, különösen az önkormányzat és a turizmus területén igaz-e az, hogy nekem kelet-magyarországi politikusnak át kell gondolnom, és erős forrásátcsoportosítási javaslatot kellene tennem a Nyugat-Dunántúl irányába. Mert képviselőtársam hozzászólásából az derült ki, hogy valamit rosszul tudok, és Nyugat-Magyarország gazdaságilag messze hátrányosabb helyzetben van, mint Kelet-Magyarország. Megmondom őszintén, nem tudom, erre vonatkozóan van-e ilyen jellegű adat, és én maradtam le korábban valamiről. Vagy ez nem így áll?
Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm, képviselő úr. Van-e további kérdés vagy hozzászólási igény? (Nincs jelzés.) Amennyiben nincs, ha megengedik, nekem lenne még néhány kérdésem, amelyeket szeretnék feltenni miniszter asszonynak.
A Magyar Turizmus ZRt. szervezeti átalakítása, racionalizálása, költséghatékonyabbá való átszervezése is szerepel a tervek között, ha erről mondana néhány szót, miniszter asszony. Illetve, hogy azt átalakítás érinti-e mondjuk, a külképviseletek körét?
Az is kérdésem lenne, hogy a regionális operatív programokban helyet kapott turisztikai fejlesztések pályáztatása hogyan zajlik majd. Melyek lesznek itt a közreműködő szervezetek, illetve, ezek mikor állnak fel?
Az elmúlt ülésen a Nemzeti Fejlesztési Ügynökségtől azt a tájékoztatást kaptuk, hogy a pályáztatásban egy központi irányítóhatóság vesz részt. Megvan-e az a döntés, hogy ez mely hatóság lesz, és hogyan működik majd? Illetve, ha ez valóban így van, hogy egy központi hatóság irányítja, akkor ön szerint biztosított-e a decentralizáció, illetve a szubszidiraritás elve?
A következő kérdésem az lenne, hogy a zászlóshajó-projektek kiválasztása milyen szempontrendszer alapján történt, illetve, megvannak-e ezek. Szerepel-e közöttük a Budapesti Kongresszusi Központ, illetve a ferihegyi gyorsvasút?
A következő kérdésem, hogy tervezi-e a tárca a turizmussal kapcsolatos jogszabályalkotások felgyorsítását. Itt elsősorban a turizmustörvény, amely már igen régóta készül, a falusi vendégasztallal kapcsolatos szabályozási kört is idekapcsolnám.
(-40)
41. FE (elnök)
Végül a kormányzati szerkezetátalakítással kapcsolatos törvények módosításáról szóló törvényjavaslat úgy fogalmaz, hogy a sportigazgatás területén a kormány által felhatalmazott sportigazgatási szerv kijelölését fogják megtenni, most ezzel a NUSI-intézmény létrehozatalával. Ha jól értem, az nem minősül kormányzati szervnek. Ebben az esetben mi lesz az a kormányzati szerv, ami majd itt az igazgatási eljárásban részt vesz a törvényjavaslat kapcsán? Köszönöm szépen.
Miniszter asszonyt megkérném, hogy az elhangzott kérdésekre legyen kedves megadni a válaszokat, illetve az elhangzott véleményeket összefoglalja. (Dr. Lamperth Mónika: Pillanat, még lejegyzetelem az utolsót.) Jó, várok még, köszönöm, illetve bocsánat, egy kérdésem elmaradt. Akkor meg is várom, amíg lejegyzeteli, és fölteszem az utolsó kérdésemet. Fontos kérdés, amit elmulasztottam. Az MSZP választmányi ülésén elhangzott... (Dr. Lamperth Mónika: Azt hittem, hogy ez kimarad.) Igen, de mégsem. Mégiscsak politikusok vagyunk. (Dr. Lamperth Mónika: A leghíresebb beszédemről van szó.) Így van, legalábbis a legolvasottabb és a leghallgatottabb mindenesetre.
Elhangzott ott az, hogy kormánypárti politikusoknak és a szocialista politikusoknak erős lehetőséget és mandátumot ad vagy kíván adni a regionális fejlesztési tanácsokban. Ennek talán már jelzés értéke volt, hogy egyetlen ellenzéki polgármestert se választottak be a Budapesti Agglomerációs Fejlesztési Tanácsba. Itt kapcsolódnék Becsó Zsolt képviselőtársamhoz. Nálunk a Dél-Dunántúlon holnap reggel lesz a regionális fejlesztési tanács alakuló ülése. Mit várhatunk ott? Vajon ott is a minisztériumi delegáltak fognak-e irányítani, vagy a kormány komolyan gondolja, hogy a legitim, választás útján a fejlesztési tanácsba delegált képviselőknek lesz döntési jogkörük? Köszönöm szépen.
DR. LAMPERTH MÓNIKA önkormányzati és területfejlesztési miniszter: Köszönöm szépen. Ha szükség lesz egy-két olyan szakmai számra vagy egyébre, ami a válaszhoz kell, akkor az államtitkár urakat majd kérni fogom erre, de minden kérdésre én fogok válaszolni. Most úgy látom, hogy nagyjából ez rendben van, aztán ha még visszakérdeznek, akkor...
Kovács Ferenc képviselő úr. (Közbeszólás: Nincs itt.) Elmondjam azért, vagy megmondják neki, vagy a jegyzőkönyvből, vagy hogyan legyen?
ELNÖK: Legyen kedves. Menet közben a programtorlódás miatt a megyei közgyűlési elnököknek lesz a közeli időpontban egy alakuló ülésük, és emiatt Kovács képviselő úr szerintem már elment és Lasztovicza képviselő úr is. Ezért ha kérhetném miniszter asszonyt, hogy Becsó Zsolt - aki szintén közgyűlési elnök - feltett kérdéseire tudna válaszolni addig, amíg itt van, azt hálásan megköszönnénk. Elnézését kérjük, amiért a közgyűlési elnököknek lassan el kell menniük.
Dr. Lamperth Mónika önkormányzati és területfejlesztési miniszter válaszai
DR. LAMPERTH MÓNIKA önkormányzati és területfejlesztési miniszter: Akkor Kovács képviselő úrral és Becsó képviselő úrral kezdem, az ő kérdéseikkel.
A képviselő úr állításaival, amit a sportról, az egészséges életmódról, a gyerekekről, a diáksportról mondott, messzemenőkig egyetértek. Azt gondolom, ebben nem volt közöttünk vita. Az iskolai testnevelésórák és az utánpótlás-kiválasztás összefüggései szerintem nem olyan szorosak, mint ahogy azt a képviselő úr bemutatta, de ez egy szakmai vita lehet. Abban nincs vita közöttünk, hogy az iskolai sport fontos. Az közismert, hogy itt a tárcák közötti egyeztetésben régóta képviselem azt az álláspontot, hogy a mindennapi testnevelésig jussunk majd el. Most még ott nem tartunk, most a mindennapi mozgás lehetőségét céloztunk meg a szervezettel. Az, hogy az délelőtt vagy délután, vagy hogyan történik, ebből a szempontból indifferens, de fontos, hogy mindennap a gyerekeknek egyszer le kelljen vetni az utcai ruhát, és sportruhát öltsenek, mozogjanak és sportoljanak vagy testnevelésórán, vagy délután. Azt gondolom, hogy e tekintetben nincs közöttünk vita.
Folyamatos az oktatási tárcával az egyeztetés ebben a kérdésben, de egy dologra szeretnék rávilágítani. Amíg a magyar társadalomban az nem válik elfogadott és mindenki számára elfogadott értékké, hogy az egészségét úgy tudja megőrizni, hogy valamilyen módon mozog, és ez a gyerekek és a családok életébe is beépül, addig itt nagyon nehéz érdemi áttörést elérni, de én teszek kitartó erőfeszítéseket, és számítok a bizottság támogatására.
Van itt egy generális kérdés, amelyet Kovács úr is érintett, és bizonyos aspektusból természetesen ez a Szalay úr által fölvetettekre is igaz. Abban nincs nagy véleménykülönbség - legalábbis az Országgyűlésben azt tapasztaltam -, hogy Magyarországnak érdekében áll az, hogy a költségvetést rendbe tegyük, és a költségvetési hiányt csökkentsük. Ha csak a számtant nézzük, a dolog számtanát, akkor ez kétféle módon megy. Egyrészt növelni kell a bevételeket, másrészt csökkenteni az állami kiadásokat, a központi költségvetés kiadásait. Ha tudnak mást, mondják meg. Komolyan mondom, hogy akkor beszéljünk erről. (Kovács Ferenc visszatér az ülésterembe.) De szerintem a mai ismereteink alapján igazán nagyon más lehetőség nincs.
Ezért természetes az, hogy a kiadások csökkentésénél az állami kiadások valamilyen módon szinte minden területet érintenek. Természetesen a prioritást jelzi az, hogy ez milyen arányban valósul meg. Ezért például a sportfinanszírozás egészére igaz, hogy mondjuk a szabadidősportnál szerintem az arányokon változtatni kell, de itt nekem, nekünk, a mi ügyünknek, talán így precízebb a megfogalmazás, kell az Országgyűlés segítsége, mert ma már csak az Országgyűlésben születhetnek döntések. De én ezt például fontosnak tartom. De vettem azt, amit a képviselő úr mondott, bérjárulék, áfa, egyéb ügyek, amelyeket mondott.
Itt szeretném elmondani, mert Bánki elnök úr kérdéséhez is kapcsolódik, hogy azért sikerült néhány területen eredményt elérni. Az például, hogy a kormányülésen komoly vitákban, de végül a kormány döntése pozitív lett, és a pénzügyminiszter úr is beépítette a tervezetbe, sikerült azt elérni, hogy a falusi turizmust segítendő a vendégasztal ugyanúgy adókedvezményt élvez, mint a szálláshely, és nem kell ezt a mesterséges kettéosztottságot cipelni a hátán a falusi turizmusnak. Ez szerintem egy óriási lehetőség, ezt régóta kérte a szakma, és azt mondta, hogy akkor lehet a falusi turizmusban áttörést elérni, ha nemcsak a szállásra vonatkozik ez az adókedvezmény. Most a szabályozás a tervezetben - ezt fogja a kormánynak benyújtani vagy ezt nyújtotta be -, hogy a 800 000 forint/év/adóalanyon belül 400 000 forint/év/adóalany a vendégasztalra igénybe vehető. Szerintem ez egy nagyon pozitív változás. Azt gondolom, hogy hosszú évek erőfeszítése volt mögötte. Én sportért és turizmusért is felelős miniszterként ezt a területet, a falusi turizmust kitüntetetten fontosnak tartom, és örülök, hogy sikerült a kormányon belül ezt az egyeztetést végre úgy alakítani, hogy ezt a pénzügyi tárca is befogadja, és a kormány kimondta ezt a döntést.
Az üzemben tartási díjjal vagy tévéadóval kapcsolatban, vagy nem tudom, hogyan hívták ezt pontosan, megint azt mondom, hogy az Országgyűlés asztalán van a dolog. Az a gyanúm, hogy ez így nem egészen szerencsés, tehát szerintem érdemes ebben majd módosító indítványokban gondolkodni. Mindaddig, amíg a kormány a módosító indítványokról nem dönt, addig természetesen a kormány álláspontját kell, hogy képviseljem, azért értsék már meg, de nyitottságot mutatnék e tekintetben, hogy ezt gondoljuk újra.
Abban, amit elmondott Kovács képviselő úr, hogy a szakemberek véleményét fontos figyelembe venni, teljesen igaza van. Én támaszkodom a szakemberekre, az Országos Idegenforgalmi Bizottságnak nagyon komoly jelentőséget tulajdonítok. Államtitkár úr rendszeresen találkozik és konzultál a szakemberekkel, hozza ezeket a javaslatokat, de ha csak azt mutatom be a korábbi munkámból, hogy a közigazgatás reformjának a programját az IDEA munkacsoportban tudósok, szakemberek dolgozták ki és utána foglalkozott vele a minisztérium szakapparátusa és az Országgyűlés, akkor ez talán alátámasztja az előbbi állításomat.
Kovács képviselő úr a fapados járatok, Feriheggyel összefüggésben azt mondta, hogy milyen fontos, hogy gyorsan és viszonylag olcsón be tudjanak érni a városba. Ez így van, ezt a központi régió fejlesztése egyik legfontosabbjának tartom. Bízom benne, hogy ezt eredményesen tudjuk közösen befeszíteni ebbe a tervbe.
50.
UK(51-60) - Lamperth Mónika
Azt hozzáteszem, amerre járok a világban, másutt is van olyan, hogy majdnem a repülőjegyet megközelítő ára van annak, hogy mondjuk, be tudjunk menni a repülőtérről a városba. Ez nem magyar specialitás. Persze, nem mondom, hogy nem lenne jobb, csak szeretném jelezni, hogy nem magyar specialitás. Én is utazom úgy, hogy nem a nagykövetség jön ki értem autóval, tehát be tudom mérni, milyen hatása van.
Almássy Kornél úrnak meg kell várnia az elnökök kérdéseire adott választ a sorban.
Becsó Zsolt képviselő úr, ugyan a megyei területfejlesztési tanács meg a regionális fejlesztési tanács szabályozása meg a területfejlesztés összefüggésrendszere nem tartozik szorosan a bizottság hatáskörébe, de én mindig, világ életemben nyitott ember voltam, úgyhogy olybá veszem, mintha a területfejlesztési bizottság meghallgatásán ülnék, és beszélek erről, csak kicsit rövidebben, mint ott tettem volna. Szerintem ez kétszeres bónusz az önök számára. (Kovács Ferenc távozik a bizottság üléséről.)
A megyei területfejlesztési tanács és a regionális fejlesztési tanács összefüggései, és miért csoportosítunk át oda hatásköröket. Jóval az önkormányzati választások előtt mondtam, amikor az önkormányzati törvényt a kormány megbízásából beterjesztettem az Országgyűlésnek, amely arról szólt, hogy legyenek választott regionális önkormányzatok. Az elbukott, mert nem volt kétharmados támogatás. Akkor is elmondtam a parlamentben és a legszélesebb nyilvánosság előtt többször is, hogy amire van felhatalmazásunk a választóktól - tehát, amit feles törvénnyel el lehet végezni -, azt el fogjuk végezni a régiók erősítése tekintetében. Tehát még csak azt sem mondhatják, hogy ez a választások utáni, az ellenzéki politikusok nagyobb térnyerése vezetett bennünket erre az álláspontra. Nem így van. Előtte mondtam, és ebben azóta is következetes vagyok, és a kormány is következetes, hogy a megyék helyett a régiókat kívánjuk erősíteni. Ez az egyik, ez abszolút elvi oka, tehát a regionális fejlesztési tanácshoz át fogunk csoportosítani döntési kompetenciákat, a megyei területfejlesztési tanácsnak a jövőben gyengébb funkciót szánunk, mint a korábban volt, és ezt majd, ha lesz törvénymódosítás, akkor azon is keresztül fogjuk vezetni. Ma költségvetési és egyéb eszközökkel teszünk lépéseket ennek érdekében. Tehát a miértre ez az elvi válasz.
De például a vis maiornál nem arról van szó, amit ön itt felhozott a szubszidiaritás tekintetében, hogy távolabbra akarnánk vinni a döntést a kistelepülésektől. De például a vis maiornál sokkal nagyobb flexibilitást jelent, ha a régióban lehet felhasználni, mert - hála istennek - ilyen káresemények az esetek nagy többségében nem érintenek nagyon nagy területeket. Ilyenkor a vis maior alap felhasználása nagyobb mozgásteret kínál. Azt gondolom, a regionális fejlesztési tanácsoknak majd a működési rendjüket ehhez kell igazítani. Azt is szeretném elmondani a vis maiornál, hogy a felhasználás szabályaiban is szándékunkban áll szigorítani, mert az önkormányzatok bizony, rendkívül rugalmasan értelmezték a vis maior helyzeteket. Azt szeretném, ha a források a rendeltetésüknek megfelelően kerülnének felhasználásra, hiszen én, mint állami szereplő kényszerítve vagyok arra - nagyon helyesen -, hogy takarékosan gazdálkodjak az adófizetők pénzével, és a pénzt, arra fordítsák, amire adja a költségvetés. Tehát e tekintetben kontrollt fogunk bevezetni, mert úgy nézett ki ma a dolog, hogy míg az önkormányzat, a területfejlesztési tanács állapította meg egy adott eseményről, hogy az vis maior esemény, vagy adott kárról azt, hogy az alapos-e vagy sem, de nem volt benne olyan kontroll, amely megnézi, hogy igen, ez valóban így történt-e, és az államnak meg fizetni kellett.
Biztos vagyok benne, hogy ön sem szívesen működtetne egy olyan rendszert, hogy az ön szomszédja dönti el, hogy erre vagy arra kell fizetni, de fizetni önnek kell. Tehát egyvalaki rendel, más fizet. Tehát a kontrollt be kell építeni ebbe a rendszerbe. Természetesen az önkormányzatok felelőssége továbbra is meglesz ebben. Egymásra néztek elnök úr meg a képviselő úr, szeretném elmondani, hogy ez abszolút pártsemlegesen zajlott. Tehát itt nem játszott a pályán az, hogy ilyen vagy olyan színű, a szabályozásban volt olyan, hogy ellenérdekek mozogtak a rendszerben. Szerintem, ezt ki kell egyensúlyozni, és annak kell megteremteni a garanciarendszerét, hogy aki bajba kerül és vis maior miatt segítséget kell, hogy kapjon, az megkaphassa. Ez a legfontosabb, szerintem ebben egyetértésben leszünk.
A RIB megújítását illetően, ez most van folyamatban. Most még nem tudok részletes választ adni, mert ezt indítottuk el. Most a regionális fejlesztési tanácsok felállásával, az ottani feladatokkal, a ROP-ok jóváhagyásával, ennek az előkészítésével vagyok elfoglalva, nem tudtam még ezzel foglalkozni, de rövidesen sor kerül erre is. Itt jelezte az előbb Nagy Imre, hogy szívesen beszélne önnel erről, ha gondolják, hogy jövő hétfőn a parlamentben szót váltsunk erről hármasban, állok rendelkezésre, éljen ezzel a lehetőséggel.
Mit lehet tenni dekoncentrált szervezeteknél? Azt kérném a képviselő úrtól meg elnök úrtól, hogy nyugtassák meg a dekoncentrált szervezetek vezetőit, merthogy szó nincs arról, hogy ezeket a hivatalokat valaki fel akarná számolni, felszántani és sóval behinteni a helyüket. Szó nincs erről. A szolgáltatás tekintetében inkább erősíteni kellene minden megyében, sőt, azt mondom, még lejjebb vinni a szolgáltatást, közel az állampolgárokhoz. Ez a szándék. Szerintem azt kellene megkérdezni először, hogy mit jelent ez szolgáltatásban, hoz-e többletet. Szerintem úgy kell megcsinálni, hogy igen. A saját területeimről tudok majd az illetékes bizottságokban beszámolni, mert az a miniszterek felelőssége. Tehát én nem kívánok egyik miniszterkollegám helyett sem arról beszélni, hogy ő milyen hatástanulmányokkal, hogyan, miként készítette elő. Nekem is van kettő, az én felelősségi körömben, én arról tudok majd megfelelő időben számot adni. Azt szeretném kérni, nyugtassák meg ezeket az embereket, hogy kiművelt emberfőkre természetesen szükség van. Ugyanakkor az államigazgatás karcsúsítása minden területet érinteni fogja, így a dekoncentrált szervezeteket is, nem szeretnék zsákbamacskát árulni.
Végezetül az utolsó kérdésre, hogy erős vagy gyenge mandátummal rendelkezik-e. Szerettem volna a végére hagyni ezeket a szép, érdekes, izgalmas, mélyen szakmai kérdéseket, de akkor inkább adnék erre egy egyszerű választ. Soha, sehol nem mondtam azt, hogy erősebb mandátuma lesz a kormányoldalnak, mint az ellenzékinek. Tessék megnézni, miután a média érdeklődése jóvoltából hanganyagban is lehallgatható és megtekinthető, legyenek szívesek visszahallgatni, többször is; soha, sehol nem mondtam. Ezt persze, a parlamentben belemagyarázták, és olyan helyzetet keletkeztettek, hogy én itt védekezhessek. Nem áll szándékomban. A jelenleg hatályos, 1999-ben elfogadott területfejlesztési törvénymódosítás szerint delegál a kormány, delegálnak a minisztériumok, a regionális fejlesztési tanácsba. Aki a törvény erejénél fogva tagja a tanácsnak - mint a megyei közgyűlés elnöke -, az természetesen ugyanolyan erejű mandátummal rendelkezik, mint a delegáltak. Mert így szól a törvény.
Az erős mandátum alatt azt értettem - és miután ez nem egy nyilvános beszéd volt, nem gondoltam, hogy ez lesz a leghíresebb beszédem, ha gondoltam volna, akkor ott, helyben elmondtam volna, hogy voltak ilyen aggodalmak, hogy esetleg nem teljes jogú tagként, hanem más mandátummal lesznek a delegálta, ez valami rémhír volt, amelyet valaki terjesztett -, hogy teljes jogú szavazati joggal rendelkező mandátum. Tehát arra szeretném bíztatni az elnök urat, hogy ne legyen kisebbségi érzése a tanácsban. Nyugodtan éljen a szavazati lehetőségével, éljen azzal az erős mandátumával, amelyet önnek a törvény ad. Azt szeretném, hogyha a regionális fejlesztési tanácsokban lenne érdemi együttműködés. Arra bíztatnám például a regionális fejlesztési tanácsokat, hogy ne csak a területi megosztást vegyék figyelembe, amikor tisztségviselőket választanak, hanem vegyék figyelembe a politikai helyzetet is, és például, ha a tisztségviselők közötti társelnök, alelnök - bármilyen változatra gondolok - posztján megjelenhetne egy fideszes politikus, én, személy szerint egészen bizonyos, hogy ezt az embert támogatnám. Tehát ez a régiók bölcsességére van bízva.
Óriási a lehetőség. 2007 és '13 között egy eddig soha nem látott nagyságrendű forrás érkezik Magyarországra. Ez egy adott régiónak is óriási lehetőség.
(-60)
61. FE (Lamperth)
Arra biztatom a képviselő urakat, hogy éljenek ezzel a lehetőséggel, legyen a régión belül összefogás a tekintetben, hogy a lehető legjobban használják föl ezeket a forrásokat.
Remélem, sikerült mindenre válaszolnom, most igyekszem már egy picit gyorsabban.
Almássy Kornél úr első kérdésére adtam már választ az előbb. (Becsó Zsolt távozik az ülésről.) Azzal egyetértek az ÁNTSZ-nél, hogy ne legyen zaklató az ellenőrzés. Azt borzasztó nehéz megítélni persze, hogy mi az, amit valaki zaklatónak él meg, és mi az, amit valaki nem. Ha úgy gondolják, hogy mondjuk a következő idény előtt szükséges, hogy ebben legyen a szakmán és az ÁNTSZ-en belül valami egyeztetés, ezt támogatom. Tehát arra kérem Somogyi Zoltán államtitkár urat, hogy megfelelő időpontban jelezzen, és akár személyesen is közreműködök abban, hogy legyen egy ilyen párbeszéd és az elvekben megegyezzenek. De egyben elég egyenes és szigorú mondatot vagyok kénytelen mondani. Az ÁNTSZ a szakmai szigorból nem engedhet, mert egy rosszul vagy hogy mondjam, a vizsgálaton érdemtelenül átcsúszó vendéglátóhely, ahol mondjuk ötvenen vékonybajjal távoznak az étteremből, nagyobb kárt okoz a turizmusnak, mint az, hogy egyébként szigorúan ellenőriz az ÁNTSZ. Az persze, hogy egy adott ellenőrnek milyen a modora, nyilván megítélés kérdése. Azt hiszem, értjük egymást. Tehát arra kész vagyok, hogy itt az elvekről egyeztessenek. Nekem se célom az, hogy vegzálják a vendéglátóhelyeket, de az meg igen, hogy a szabályokat betartsák.
A diáksport-normatívát többen érintették. Nem voltam népszerű a saját pártfrakciómon belül sem, amikor legelőször elmondtam évekkel ezelőtt, hogy az önkormányzati finanszírozásban semmilyen pántlikázást nem támogatok. Következetesen képviselem azt az elvet, hogy legyen kevesebb a normatíva, és az önkormányzatok saját mozgásterükön belül dönthessék el, hogy mire mennyi forrást fordítanak. Ez nem azt jelenti, hogy ez nincs finanszírozva, de kevesebb a normatíva, és szeretnék emellett kitartani. Hosszú idők tapasztalata az, hogy ha a saját felelősségi körben nagyobb rugalmasságot kap az önkormányzat, akkor képes bölcs döntéseket hozni.
Tehát e tekintetben önkormányzatpárti vagyok, és közben buzdítom őket arra, hogy a saját bevételeikből, ami nagyon sok helyen jelentős, fordítsanak többet a sporttámogatásra, de erre állami törvénnyel kikényszerített garanciát nem tartok szükségesnek bevezetni, nem lenne jó, ugyanis lehet, hogy egyfelől jelentene valamilyen prést az önkormányzatokra nézve, de másutt kára lenne ennek a rendszernek. Azt gondolom, hogy a polgármesterek, az önkormányzatok támogatják egyébként általában ezt a szisztémát, ők is mindig azt mondják, hogy csak legyen nagyobb a torta. Tehát nem kellene nekik megmondani, hogy mire költsék, ők ezt pártolják, csak legyen egy kicsit több a pénz. Szerintem ez világos és tiszta elvi álláspont ebben a kérdésben.
Egyébként ez egy érdekes dolog, mert ha megnézzük, hogy az önkormányzatok milyen nagyságrendben adnak támogatást akár versenysportra, akár szabadidősportra, akár diáksportra, óriási különbség van önkormányzatok között. Ez múlik akár a vezetés, az elnök, polgármester, a képviselő-testület elkötelezettségén. Múlik azon, hogy milyen erős a civil szféra és milyen érdekérvényesítő képessége van. Ahol erős és nagy nyomást gyakorol a testületre, ott az megjelenik a testület működésében is. De azt hiszem, hogy pont az a demokrácia lényege, hogy ezek az érdekek, érdekviszonyok, a civil szféra ereje működjön a pályán.
Van még egy tapasztalat, ezt bizonyára önök is tudják, hogy a vidéki önkormányzatokhoz valahogy ez közelebb áll. Budapesten a kevés nagyon jó példa közé tartozik a XIII. kerület, nem azért, mert itt ül a polgármestere, hanem azért, mert darabra megnéztem a kerületeket. Van még más jó példa is, de azért ezt mondom, talán ez itt szemléletes a képviselő úr megszólalása után is, de vidéken valahogy ez a lokálpatrióta érzésnek egy sokkal erősebb kifejeződése. Ebből adódóan az önkormányzatok nagyon stabil bázisát jelentik a versenysportnak is meg egyéb sporttámogatásnak is.
Azzal egyetértek, hogy az FTC nemzeti kincs, bár nálunk a családon belül megoszlik ez az álláspont. (Derültség.) De én ezzel egyetértek. A fiam iszonyatosan nagy szurkoló, és hihetetlenül erős véleménye van mindenről, de ez nem tartozik ide. Azonban itt elhangzott, csak megerősíteni tudom azt, amit Tóth József úr mondott, hogy ilyen szempontból nem összemérhető az, ami a Vasasnál meg ami az FTC-nél történik. Egy. Minden olyan egyesületi ügytől, amiben semmilyen módon nincs állami szerepvállalás, az ingatlanügyben van, de amiben nincs, attól nagyon tudatosan és szándékosan távol tartom magam. Nem lenne jó és nem lenne szerencsés, ha ebben bármilyen véleményt formálna az ezért felelős tárca vezetője. Nem volt ez mindig így, de azt gondolom, hogy ez a helyes magatartás. Bár van véleményem, még a Nemzeti Sportot is elolvasom mindennap, de nem kívánok ebben állást foglalni.
A KVI nagyon komoly erőfeszítéseket tesz az ingatlanértékesítésben. Éppen egy napja beszéltem Zelles úrral, pont az ügyben kértem a KVI vezérigazgatóját, hogy ebben tegyen hatékony lépéseket, egy kicsit próbálja meg fölgyorsítani, amennyire lehet, kértem erre. Holnap megy hozzá az államtitkár úr. Tehát mi is ezen vagyunk, hogy ez minél előbb elrendeződjön, mert szerintem jobb a tiszta viszony.
Azzal, amit Nagy Imre az Észak-alföldi RIB-bel kapcsolatban elmondott, maradéktalanul egyetértek és köszönöm.
Szalay képviselő úr úgy tett föl külön kérdéseket, hogy mégis össze kell, hogy vonjam bizonyos tekintetben a válaszadást, mert szorosan összefüggnek az ön kérdései. Az önkormányzati finanszírozással kapcsolatos álláspontomat elmondtam. Itt megerősítem csak azt, amit az első gondolatsorban elmondtam a finanszírozást illetően. Egy olyan helyzetben, amikor a központi költségvetés deficitjét föl kell számolni... Fölszámolni? Hol vagyunk attól még? Csökkenteni kell. Amikor a konvergenciaprogramban kötelezettséget vállaltunk arra, hogy a költségvetést rendbe tesszük, akkor az, hogy egy adott területre egy korábbi viszonylathoz képest több vagy kevesebb pénz jut, önmagában nem értékmérő. Ezt szeretném világossá tenni. Értékmérő az, hogy az arányokat hogyan alakítjuk.
Nem vagyok maradéktalanul elégedett a sporton belüli felosztással. A költségvetést a kormány nevében a pénzügyminiszter úr benyújtotta, de kérek ahhoz segítséget és támogatást a bizottságtól, hogy ezeken az arányokon tudjunk változtatni. Erre nézve van határozott álláspontom, és nem is áll messze attól, amit a képviselő úr elmondott.
A Wesselényi Alapítvány megszüntetését illetően. Nem kívánjuk a Wesselényi Alapítványt megszüntetni. Szeretnénk, ha továbbra is azt a nagyon hasznos célt betöltené, amelyet eddig betöltött.
Az olimpiai rendezés, hogy erről tárgyal-e most a kormány. Nincs a kormány napirendjén egyelőre ez a kérdés. Én szeretném, ha Magyarország egyszer olimpiát rendezhetne, de most azzal, hogy Európában eldőlt, hogy majd Londonban lesz, szerintem egy picit távolabbra került egy kanyarral bizonyosan egy újabb európai olimpiai rendezési lehetőség, de azt gondolom, hogy Magyarországon a feltételek... Ez nagyon sportszerető ország, tehát megteremthető a feltételrendszere ennek, de ma nem tartom aktuálisnak, hogy a kormány erről tárgyaljon, azt hiszem, nincs is napirenden.
Nem ez a helyzet a labdarúgó Eb-vel. Pár héttel ezelőtt Moszkvában jártam, több tárgyalásom volt, ebből az egyik az Európa Tanács sportminiszteri találkozója, ahol találkoztam Johansson elnök úrral, és egy rövid tárgyalást is folytattunk. Az elnök úr nagyon korrekt a tekintetben, hogy nem kecsegtet senkit a három kandidátus közül. Minden beszélgetés azzal kezdődik, hogy ő természetesen nem mond véleményt, nem foglal állást, elmondja ezt úgy, mint a filmekben, amikor letartóztatnak valakit és a jogaira figyelmeztetik. Ez egy ilyen bevezető mondat. Ez teljesen természetes. Azzal, hogy áprilisra került, szerintem egy picit nehezebb a helyzete mindenkinek, mind a három jelöltnek, mármint hogy áprilisra került a döntés december helyett, mert rövidül a felkészülési idő. Jobban örültem volna, ha ez december, de nincs más lehetőségünk, mint hogy tudomásul vesszük a szervezet döntését. Nincs új információ.
Komoly erőfeszítéseket teszünk, látható, hogy Gyárfás úr is nagyon komolyan dolgozik azért, hogy ez sikeres legyen. A tárca komplexitásából adódó lehetőségeket használjuk, mert Somogyi szakállamtitkár úr személyesen járt körbe és tárgyalt a szállodaszövetségekkel, szállodákkal, hogy amit a szálláshely terén biztosítani kell a pályázathoz, azt vállalják el a magyar szállodák. Ehelyütt is szeretném megköszönni a turizmusszakmának azt, hogy megértette, hogy ez milyen nagy lehetőség Magyarország számára, megmérte a saját előnyeit is e tekintetben, és konstruktív együttműködő partner volt, ezt köszönöm.
70.
UK(71-80) - Lamperth Mónika
Gyenesei képviselő úr, hogy a régiónak a sportirányításban meg a sportszervezésben milyen funkciója lesz, ezt pontosan akkor fogom tudni megmondani, hogyha elkészült az a terv, amelyről a bevezetőben beszéltem. Elbert úr ezen dolgozik. Természetesen itt is szeretnénk a régiót erősíteni. Tehát az irány bizonyos, a terven, a szerkezeten most dolgozunk, és a sportnak most is van regionális szerveződése, de szeretnénk ezen a területen erősíteni.
Az, hogy a sport hogyan jelenik meg a költségvetés más soraiban, valóban izgalmas kérdés, és kicsit hasonló ahhoz - gondolom, képviselő úrnak is ez ütközött a szemébe -, ahogyan a turizmusnál beszéltünk arról, hogy a fejlesztéseknél sok minden közvetetten szolgálja a turizmus érdekeit. Ez így van a sportnál is. Jó példa az önkormányzatok példája, hiszen az a forrás direkt módon, így elkülönülve nem jelenik meg, amelyet az önkormányzatok fordítanak a sportra, akár az állami támogatásból, akár a saját bevételeikből. De például a civil szervezetekhez eljutó forrás, akár a vállalkozói, akár állami szférából, hiszen például a korábbi ciklusban a Belügyminisztériumban is volt, ma az Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztériumban is van egy civil alap, amelyből a civilek kaphatnak segítséget. Nem sportra szól a cél, de előfordul, hogy járulékosan a sportot is szolgálja, például egy focisuli, amelyet bezártak volna, ha nem kap azonnali 100 ezer forint segítséget. Ugye, milyen picinek tűnik ez, de egy ilyen szervezetnél ez komoly összeg, ha kaphat segítséget és támogatást.
Tehát ezt érdemesnek tartanám összeszedni, de szerintem inkább csak az elszámolásnál, a zárszámadásnál tudjuk, mert még egy önkormányzat sem tudja pontosan előre, hogy abban az évben mennyit fog sporttámogatásra fordítani.
A RIB feladatai és eszközrendszere. A kérdésében benne volt egy picit a válasz is, hogy javítandó az eszközrendszer, én így értettem, legalábbis. Fontos feladatai vannak a RIB-nek, és ehhez adekvát módon javítani kell az eszközöket. Készülünk erre egyébként, van ilyen szándékunk. Ez egyébként a költségvetésben is megjelenik, most 900 millió forint kerül a RIB-ekhez.
Tóth József képviselő úr javaslata. Egyrészt köszönöm a tájékoztatást, amelyet elmondott, és azzal, amit a komplexitást illetően mondott a képviselő úr, messzemenően egyetértek. Most néhány hónap eltelt, számba tudtuk venni a tárca komplexitásában rejlő előnyöket, és elindítottunk néhány rendszert a pályán. Az eddigi tapasztalatok alapján ez a kör nyilván szélesítendő és szélesíthető, és nagyon hasznos javaslatokat mondott a képviselő úr.
Nagy Imre képviselő úr is megerősítette, hogy a RIB jelentősége nő, és én ezzel csak egyet tudok érteni. Arra a költői kérdésére, hogy Nyugat-Magyarország, vagy az Észak-magyarországi Régió - mert most egybevettem az egészet - fejlettsége hogyan, miként áll, hát természetesen a válasz az, hogy szerencsére a Nyugat-magyarországi régió számára a fejlődés és a dinamika jó, és szerintem, ennek örülni kell. Nekünk azon kell gondolkodni, hogyan tudjuk ezt a helyzetet előállítani az ország más térségeiben és régióiban is. Én felzárkóztatáspárti vagyok, megküzdök minden forrásért, amely ezt célozza, inkább több, de néha kevesebb sikerrel. Azt mondom, hogy igen, célzottan, tudatosan kell a forrásokat is rendelkezésre bocsátani.
Végezetül, de nem utolsó sorban elnök úr kérdései. A Turizmus ZRt-nél természetesen maradnak a külképviseletek, hát külföldön kell megbíztatni a népeket, hogy jöjjenek Magyarországra, és szeretnénk, ha minél többen jönnének. A Turizmus ZRt. átalakítása azt a célt szolgálja, hogy ez a szervezet is működjön hatékonyabban, és természetesen a nagyobb felelősséghez szeretném igazítani a rendszer átalakítását. Ezt a kormány jóváhagyta, most dolgozunk a végrehajtáson.
A ROP-KF-pályázat: a kormányon belül zajlott előzetes egyeztetések során sokféle változat felmerült, és miután az irányítóhatóság egységesen a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség irányítása alatt működik, ez elsősorban az ő kompetenciájuk, de szeretném az én álláspontomat elmondani. Korábban volt vita, illetve a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség regisztrálta azt a helyzetet, hogy a regionális ügynökségek szakmai munkateljesítménye között érzékelhető a különbség. Magyarul, az egyik jobb, a másik kevésbé jó színvonalon dolgozik. Ennek ellenére azt az álláspontot képviseltem, és a kormányon belül ennek sikerült érvényt szerezni, hogy a ROP-ok közreműködő szervezetei generálisan a regionális fejlesztési ügynökségek legyenek. Ezt az álláspontot a NFÜ elfogadta, azzal, hogy az akkreditáción megmérik valamennyi ügynökséget, és azt gondolom, hogy ez helyes. Mert akkor lesz jó a ROP végrehajtása, ha profi közreműködő szervezet működik. Erre szükség van, és azt gondolom, az a regionális ügynökség, amely ma még nem ugorja meg azt a mércét, vagy legalábbis úgy néz ki, hogy nehezen ugorja meg, az erőlködjön, tegyen erőfeszítéseket, és javítson a minőségen, mert akkor lesz sikeres ez a fejlesztési időszak. Nagy a felelőssége itt mindenkinek. Önkormányzatoknak, vállalkozóknak, mindenkinek, aki pályázik, és legelsősorban a kormánynak, hogy ez az időszak Magyarország számára sikertörténet legyen. Úgyhogy, én RFÜ-párti vagyok, szerintem ott kell azt profi módon megcsinálni.
Egy dolog azonban bizonyos. Az, ami korábban volt, hogy a pályázatkiírás és egészen a végső felhasználóról, kedvezményezettről való döntés technológiájába sok szervezet között tikitakizott ide-oda az ügy, annak véget kell vetni! Sokkal egyértelműbbnek kell lennie annak, hogy a közreműködő szervezetnek mi a felelőssége, és egy program, egy projekt nem járkálhat ide-oda a szervezetek között. Szerintem ebben közös az érdekünk, és egy ilyen rendszert kíván kimunkálni Bajnai úr.
A központi irányítóhatóság azt jelenti - legalábbis abból, amit elnök úr elmondott, én nem voltam itt, hogy pontosan mi hangzott el, de én abból azt veszem le, mert a rendszert ismerem -, hogy a központi irányítóhatóság a ROP-ok tekintetében is a Nemzeti Fejlesztési Ügynökségnél van, és annak van egy igazgatója, aki azért felel, hogy ezek hogyan működnek. De ez az irányítóhatóság kompetenciája, a többiről, a technológiai folyamatról már beszéltünk.
Itt hozta szóba elnök úr a szubszidiaritást. Elég gyakori, hogy a szubszidiraritásnak csak az egyik felét veszi valaki figyelembe. A szubszidiraritás nem azt jelenti, hogy decentralizáció. Ezek nem szinonimák. A szubszidiaritás azt jelenti, hogy helyénvalóság, hogy a döntéseket ott kell meghozni, ahol a legtöbb információ áll rendelkezésre, és ahol a leghatékonyabb a döntés. Leginkább talán helyénvalóságként lehet egy szóval lefordítani. Ez adott esetben, bizonyos ügyekben lehet a központi kormány, lehet a régió, lehet a kistérség, lehet a település. Tehát a szubszidiaritás nem decentralizációt jelent. A szubszidiaritás elvét fontosnak tartom, és azt is, hogy ne csúszhassanak eggyel feljebb a döntési kompetenciák, mint ahogyan valók, de soha nem rejtettem véka alá azt az álláspontomat, ma sem rejtem véka alá, hogy régió és kistérség; ezek a szintek erősítendők.
Tegnap az Országgyűlésben a miniszterelnök úr elmondta azt a szándékát, hogy kerüljön újra napirendre a regionalizáció, az önkormányzati törvény módosításának kérdése, a választott regionális önkormányzatok létrehozatala. Azt gondolom, az elmúlt hónapok tapasztalatai - és sok minden más is - arra késztet, kényszerít bennünket, hogy ezt tekintsük át még egyszer. Én kaptam a megbízást a miniszterelnök úrtól a kormányon belül, hogy készítsek egy javaslatot a menetrendre. Mert ebbe - szerintem - nemcsak az önkormányzati törvényt kell belevenni, hanem bele kell tenni a választási törvényt is. Hiszen, ha van választott régió, akkor ahhoz új választási törvény kell. Azt gondolom, hogy meg lehet teremteni az előrehaladásnak, érdemi tárgyalásnak, egyeztetésnek egy olyan bázisát 2007-ben - ebben az évben már nem, mert most mindannyian el vagyunk foglalva a költségvetéssel, egyéb dolgokkal, de 2007-ben -, amely újra asztalra teszi ezt a kérdést. Szeretném emlékeztetni önöket arra, hogy abban a törvénytervezetben, amelyet tavasszal benyújtottam az Országgyűlésbe, abban az volt, hogy a regionális fejlesztési tanács valamennyi hatáskörét átveszi a választott regionális önkormányzat.
(-80)
81. FE (Lamperth)
Nehogy azt higgyék, hogy ettől olyan halál boldog volt minden ágazat! De én komolyan gondolom és komolyan gondolom azt, hogy idáig el kell jutni. Egészen más működési keretek nyithatnak. Ma egy picit megnehezíti azt a helyzetet, hogy még van hatályos törvények alapján választott legitim megyei közgyűlés egyre gyengülő feladat- és hatáskörökkel, és van egy erősödő régió legitim... Nem jó szó, hogy legitim, közvetlen választott testületek, legitim ez is, félreértés ne essék, abszolút legitim. Ilyeneket mondogatnak, hogy legitimitás hiánya, még átragad az emberre. El kell felejteni. A régiót akkor lehet erősíteni, ha választott önkormányzat lesz, akkor lehet még jobban erősíteni. Lehet így is, szándékunkban áll, de azt gondolom, hogy igazi előrelépést ezt fog majd jelenteni.
Zászlóshajó projektek nincsenek még eldöntve. A kongresszusi központot ezerrel támogatom, legyenek a segítségemre ebben, hogy ez benne legyen és minél előbb induljon.
A turizmustörvény. A koncepció államigazgatási egyeztetése elindult, koncepcionális egyeztetés után csináljuk a normaszöveget. 2007-re tervezem, hogy a törvény bejön az Országgyűlésbe, és megjárja majd természetesen ezt a bizottságot is. Szívesen hozzuk ide, és kérem, hogy lehető legjobb tudásuk szerint támogassák.
A falusi vendégasztalt elmondtam más kérdés kapcsán. Olyan jó lenne még egyszer elmondani, mert tényleg az ember örül, ha valamit sikerül elérni.
ELNÖK: Nem gátoljuk meg ebben, miniszter asszony.
DR. LAMPERTH MÓNIKA önkormányzati és területfejlesztési miniszter: De az idő igen. A hiúságomnak ennyi elég volt, köszönöm szépen.
A NUSI nem kormányzati szerv, ez nem is lehet kérdés. Az elején talán nem mondtam el elég világosan, hogy ami a sportirányítás állami intézményrendszerét jelentette korábban, a Nemzeti Sporthivatal, az úgymond beszervezésre került a minisztériumba. Tehát ami az állami sportirányításban korábban hatáskörként ott szerepelt, az ma szakmai hatásköröket tekintve Elbert Gábor szakállamtitkár felelőssége. Úgy néz ki most ez az irányítási piramis, hogy a kormányon belüli munkamegosztásban az ágazati felelősség, ami mindenütt a minisztert illeti, az enyém, Ujhelyi államtitkár úr ebben a rendszerben ugyanazt a felelősséget viseli, amit valamennyi tárca államtitkára, és a szakmai első számú felelős pedig Elbert Gábor szakállamtitkár úr, és alatta az ő szakmai irányításával működik a rendszer többi eleme.
A választmányi nagy sikerű beszédem, vagy inkább úgy mondanám, hogy nagy hatású. Azt szeretném kérni a bizottság jelenlévő tisztelt elnökétől, tagjaitól, hogy ne akarják kiforgatni azt, amit mondtam. Időben két szakaszról van szó, az egyik a mostani hatályos törvény szerinti RFT-megalakulás, a másik pedig egy jövőbeni törvénymódosítás. Ezt ma nem tudom pontosan megmondani, hogy mikor kerül sor erre, mert jött néhány olyan új információ, olyan új jelzés, történés, ami sokkal inkább arra késztet engem, hogy egy picit későbbre toljuk a területfejlesztési törvény módosítását. Egyrészt ebben benne van ez, amit miniszterelnök úr bejelentett. Ha a komplex egészet az asztalra tesszük, akkor szerintem ebbe kellene beletenni a területfejlesztési törvényt. Aztán az is, hogy a kistérségekben erősíteni akarunk, és kaptunk jelzéseket, hogy a kistérségi lehatárolásokat szeretnék több helyütt megváltoztatni. Erre egyébként márciusig van lehetősége a kistérségeknek, önkormányzatoknak törvény szerint. Mindez azt támasztja alá, hogy ne egy régi szerkezetre tegyünk rá egy új törvényt, hanem ezt egy picit időben toljuk el, tehát az 1999-ben elfogadott módosítás szerint alakulnak ujjá a regionális fejlesztési tanácsok azokkal a hatáskörökkel, amelyek a törvényben meghatározásra kerültek.
Ami pedig a tisztségviselők megválasztását illeti, illetve a delegáltak, törvény által tagok és a minisztérium által delegáltak összemérését jelenti, ez nem legitimációs kérdés. Itt mindenki legitim, ezt szeretném előrebocsátani. Az a megyei közgyűlési elnök, aki a törvény erejénél fogva tagja a regionális fejlesztési tanácsnak, ugyanúgy legitim, mint ahogy legitim a törvény felhatalmazása alapján a miniszter által delegált regionális fejlesztési tanácstag. Tehát azt szeretném kérni, hogy mivel ez most egy szakbizottsági ülés, legalább itt a szakbizottságban beszéljünk egyenesen és világosan, hogy mindegyik legitim, mindegyik törvény alapján szerzi meg a mandátumát, és mindegyik felelős egyébként vagy az általa őt delegáló testületnek vagy a miniszternek, aki ugyancsak legitim, mert demokratikus választásokon szerzett többség által megválasztott miniszterelnök és kormánytag. Tehát mindenkinek erős legitimációja van, és mindenkinek van erős felelőssége.
Szerencsétlen alaphangot adott egyébként néhány jobboldali sajtóorgánum ennek a történetnek, mert a dolog onnan indult, hogy ilyen címlapok jelentek meg, hogy na most aztán megnézheti magát mindenki, mert itt aztán fölfordult világ. Szó nincs erről. '99-ben egy olyan törvénymódosítás volt, ami kormányzati többséget hozott létre. Szerintem ma nagyobb indoka van ennek, mert nem jött létre a választott regionális önkormányzat, de a választás végeredménye szerintem azt kell üzenje valamennyiünknek, hogy együttműködéssel előbbre fogunk jutni. Mindent megteszek azért, hogy ez így jöjjön létre a regionális fejlesztési tanácsokban is. Köszönöm.
ELNÖK: Köszönöm szépen miniszter asszony válaszait. Kérdezem képviselőtársaimat, hogy maradt-e olyan kérdés, amelyet miniszter asszony nem válaszolt volna meg, vagy esetleg a képviselő urak az adott válasszal nem elégedettek, esetleg más formában kívánják azt újra föltenni. (Nincs jelentkező.) Amennyiben nincs, akkor záró kérdésként egyetlen kérdésem maradt, miniszter asszony, éppen az utolsó válaszhoz. Elképzelhetőnek tartja-e azt, hogy a regionális fejlesztési tanácsokban a minisztériumok delegáltjaiból kerüljön ki a fejlesztési tanácsok elnöke, bármely fejlesztési tanács elnöke?
DR. LAMPERTH MÓNIKA önkormányzati és területfejlesztési miniszter: Természetesen, hiszen volt erre példa az előző négy évben is, és nagyon jól működött. Tehát elképzelhetőnek tartom.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Köszönjük szépen, miniszter asszony, hogy részt vett a bizottság ülésén. Államtitkár uraknak köszönjük szépen, hogy segítségére voltak a miniszter asszonynak. Van még válasz, amit szeretnének adni?
DR. LAMPERTH MÓNIKA önkormányzati és területfejlesztési miniszter: Nem, csak az államtitkár úr marad és áll rendelkezésére a bizottságnak a következő napirendnél. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen. További jó munkát kívánunk!
Egyperces technikai szünetet tartunk, amíg a bizottsági ülés folytatásához rendezzük a sorokat. (Rövid szünet.) Kérném a bizottság tagjait, hogy fáradjanak vissza, szeretnénk folytatni a bizottság ülését.
90.
UK(91-100) - elnök
Visszatérünk a 2. napirendi ponthoz, az egyes pénzügyi tárgyú törvények módosításáról szóló törvényjavaslat tárgyalásához. Elnézést kérünk a Pénzügyminisztérium képviselőitől, amiért a napirend átmenetileg módosult, de feltétlenül fontosnak tartottam, hogy a miniszter asszonyt ne várakoztassuk.
Egyes pénzügyi tárgyú törvények módosításáról szóló törvényjavaslat (T/1297. szám) (Általános vita)
Megkérdezem az előterjesztőket, hogy a törvényjavaslattal kapcsolatban van-e szóbeli kiegészítésük, és megkérem őket, hogy a jegyzőkönyv számára legyenek kedvesek bemutatkozni.
Köszönöm.
Szatmári László főosztályvezető-helyettes (Pénzügyminisztérium) szóbeli kiegészítése
SZATMÁRI LÁSZLÓ (Pénzügyminisztérium): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Bizottság! Szatmári László vagyok, a Pénzügyminisztérium főosztályvezető-helyettese. Nem visszaélve a tisztelt bizottság türelmével, illetve figyelembe véve a feszes napirendet, három olyan témára térnék ki a módosító törvényjavaslat-csomagból, amely kifejezetten és közvetlenül érinti a tisztelt bizottság ügykörét.
Az egyik, talán a legrövidebb változás a helyi adókról szóló törvény egyik rendelkezését pontosítja. Mégpedig olyan módon, hogy egyértelművé teszi, hogy az úgynevezett tartózkodás utáni helyi idegenforgalmi adót nem kell megfizetnie az olyan magánszemélynek, aki egészségügyi intézményben fekvőbeteg-ellátásra szorul, tehát ilyen esetben természetesen a tartózkodás utáni idegenforgalmi adót nem kell fizetni.
A másik két változás a személyi jövedelemadóról szóló törvény rendelkezéseit érinti. Ezek közül az egyik változás az üdülési csekk felhasználhatóságának a kiterjesztésére vonatkozik. Mégpedig a tekintetben, hogy 2007-től az üdülési csekk felhasználható lesz az egészségmegőrzés, a kikapcsolódás, a betegségmegelőzés mellett egyébként szabadidős sporttevékenység igénybevételére is. Tehát gyakorlatilag az üdülési csekk ezzel még inkább megfelel a fogalmának, a tágabb értelemben vett üdülési szolgáltatások széles körére beválthatóvá válik. Ezzel egyidejűleg viszont természetesen az a leszűkítés, amely az év közepén megjelent a törvény szövegében, ezzel az új rendelkezéssel felülíródik, illetve az a felhatalmazás, amely ehhez a leszűkítő szabályhoz bekerült a törvény szövegébe, hatályon kívül kerül.
Megemlíteném még a falusi vendégfogadásra vonatkozó szabályok módosulását. Itt arról lenne szó, hogy jelenleg a falusi vendégfogadás fogalomkörébe természetesen a szállásadás mellett beletartozik az is, hogyha a szállásadó megvendégeli a vendéget, olyan módon, hogy ételt-italt, illetve szabadidős programokat biztosít. Ebbe természetesen bele kell érteni a falusi gazdaság működését bemutató programokat is, ámde ennek a mai szabályozásnak egy hiátusa, hogy ezt csak abban az esetben biztosítja, hogyha a vendég szállásszolgáltatást is igénybe vesz. A jövőbeli változásnak éppen az a lényege, hogy az ilyen típusú szállásadáson kívüli vendéglátó tevékenységet is a falusi vendégfogadás fogalomkörébe sorolja, és erre is biztosít egy adómentes értékhatárt. Ezen az összességben nem változó 800 ezer forintos adómentes bevételi korláton belül ennek a szállásadás nélkül nyújtott, úgynevezett alkalmi falusi szolgáltató tevékenységnek az adómentes értékhatára 400 ezer forintig terjedhet.
Nos, úgy gondolom, ezek a leglényegesebb olyan változások, amelyek közvetlenül és direkt érintik a tisztelt bizottság ügykörét.
Köszönöm szépen a tisztelt figyelmüket.
ELNÖK: Köszönöm szépen a tájékoztatást. Kérdezem a bizottság tagjait, hogy a törvényjavaslattal kapcsolatban esetleg van-e kérdésük, véleményük az előterjesztőhöz.
Nagy Imre képviselő úr!
DR. NAGY IMRE (MSZP): Csak egy nagyon rövid véleményt szeretnék mondani. Annak ellenére, hogy tudom, sokan örömmel látják az üdülési csekk felhasználásának kiterjesztését, én maradnék az alapvető, klasszikus eredeti rendszer támogatása mellett, mert úgy gondolom, ezt elsősorban a klasszikus vendéglátás, szállásférőhely, üdülés igénybevételénél támogatom, és nem örülök különösebben annak, hogy a legkülönbözőbb területekre kiterjesszük. Szerintem ez az alapvető célja volt, szerintem ugyanúgy elkölthető lenne ez a keret, és talán kicsit számomra még fontosabb lenne, hogyha a turisztika közvetlen fejlesztési lehetőségeihez csordogálna vissza a pénz.
Köszönöm.
ELNÖK: Köszönöm, képviselő úr. További vélemény, kérdés?
Pál Béla alelnök úr!
PÁL BÉLA (MSZP): Köszönöm szépen. Mivel általános vitára való alkalmasságról döntünk, nagyon szépen köszönöm a tájékoztatót. Azt gondolom, a pénzügyi tárgyú törvények módosítása szoros összefüggésben van a költségvetéssel, az ön által elmondottak pedig példát szolgáltatnak arra, hogy a turisztikai ágazatot - legalábbis, ezen a három ponton - kedvezően érintik ezek a törvények, amelyeket természetesen támogatunk.
A kormánypártok részéről általános vitára alkalmasnak tartom a törvénytervezetet.
ELNÖK: Köszönöm szépen. További kérdés, vélemény? (Nincs jelzés.) Amennyiben nincs, én is rövid véleményt fogalmaznék meg. Magam is egyébként kettős minőségben, mivel a bizottságnak két fő szakmai területe van, a sport és a turizmus, nagyon nehéz egy személyként értékelni az üdülési csekk felhasználásának kiterjesztésére vonatkozó javaslatot. Egyrészt egyetértek Nagy Imre képviselőtársammal, hogy az üdülési csekk már az eddigiek során is módosított felhasználási lehetősége már merőben eltér az eredeti felhasználási szándéktól, a másik oldalról viszont azt mondom, ha már ennyi módosítás után vagyunk, akkor miért éppen a sportrendezvényekre, sportcélú felhasználásra történő kiterjesztést ne támogatnánk. Tehát így, bizottsági elnökként azt mondom, hogy ebből a szempontból egyetértek ezzel a javaslattal.
Az viszont nagyon fontos, és régóta foglalkozik a bizottság is ezzel, és a Fidesz munkacsoportja is fontos kérdésként kezeli a falusi vendéglátás terén ezáltal elérhető módosítást, miszerint ne csak azok tudjanak igénybe venni adókedvezményt, akik szállást is adni, hanem azok is, akik csak vendéglátással vagy különböző szolgáltatások biztosításával foglalkoznak. Tehát a magunk részéről ezt a módosítást is mindenképpen támogatjuk.
Éppen ezért, miután a törvényjavaslatnak a turizmusra vonatkozó részei számunkra is elfogadható módosítást hoznak, ezért általános vitára alkalmasnak tartjuk.
Döntés általános vitára való alkalmasságról
Kérem ezek után a bizottság tagjait, hogy szavazzunk. Aki általános vitára alkalmasnak tartja az előterjesztést, kézfelemeléssel szavazzon! (Szavazás.) Köszönöm szépen. Tartózkodás? (Szavazás.) Egy tartózkodás. Ellenvélemény? (Nincs jelzés.) Nem volt. Köszönöm szépen. Az előterjesztő képviselőinek, hogy részt vettek az ülésen, további jó munkát kívánunk.
Határoznunk kell még arról, lesz-e képviselője a bizottsági véleménynek a parlamenti vitában, erre igényt tartanak-e. (Közbeszólás: Lehet írásban is.) Lehet írásban is, de lehetőség van arra, hogy szóbeli előterjesztőként valaki, aki a bizottsági álláspontot képviseli, ezt megtegye. Szombat délutánról van szó, valószínűleg szombaton délután lesz erről szó, tehát olyan önként jelentkezőt kérünk, aki itt is tud lenni a vitán. Tóth II. József vállalkozik erre. Aki egyetért azzal, hogy Tóth József képviselőtársunk képviselje a bizottsági véleményt, kézfelemeléssel jelezze. (Szavazás.) Köszönöm szépen. Ellenvélemény? (Nincs jelzés.) Tartózkodás? (Nincs jelzés.) A bizottság egyhangú döntéssel fogadta el ezt a javaslatot.
Köszönöm szépen.
(-100)
101-111. FE (elnök)
Tájékoztató az október 23-i események magyarországi turizmusra gyakorolt hatásáról
Áttérünk a 4. napirendi pont tárgyalására. Közben sikerült azért a jegyzőkönyvet előbányásznunk, és elnézést kérek, miután éjszaka vagy késő este érkezett meg hozzánk az anyag, amikor már a bizottsági titkárságon nem volt senki, reggel pedig a bizottsági ülés előkészítésével munkacsoportülést tartottunk, tehát nem volt idő külön ezzel foglalkozni, ezért előhozattam a szó szerinti jegyzőkönyvet. Pillanat türelmüket kérem. A javaslat az volt szó szerint, hogy "Tájékoztató az október 23-ai eseményeknek a turizmusra gyakorolt hatásáról. Aki ezzel egyetért, kézfeltartással jelezze. (Szavazás.) Ellenvélemény, tartózkodás nem volt, tehát egyhangú szavazással napirendre vette a bizottság." Ez áll a szó szerinti jegyzőkönyvben, tehát magyarul ez alapján nem véletlenül ezzel a napirenddel lett elküldve a meghívó, bár akkor még csak az én írásbeli jegyzetelésem alapján, de később ezt a bizottsági jegyzőkönyv is megerősítette.
Ennek megfelelően miniszter asszonynak november 8-án, tehát az ülést követő napon küldtem is egy levelet, amelyben azt kértem, hogy készítsenek egy tájékoztatót az október 23-ai események magyarországi turizmusra gyakorolt hatásairól, és ezt november 10-ig juttassák el a bizottság titkárságára. Ehhez képest az államtitkárság által küldött tájékoztató vagy pontosabban a minisztérium előterjesztéseként érkezett meg a következő címmel a bizottsághoz: "Tájékoztató a szeptemberi és októberi zavargások magyarországi turizmusra gyakorolt hatásáról az Országgyűlés Sport- és turisztikai bizottsága részére". Most már innentől kezdve értem azt, hogy Pál Béla miért is javasolta ezt a napirendi módosítást.
Ezzel ellentétben arra kérem itt most a minisztériumot képviselő szakállamtitkár urat, hogy a későbbiekben a bizottsági elnök által elküldött meghívó, az előzetes munkatervben szereplő napirendek alapján szíveskedjenek megküldeni az előterjesztéseket azzal a címmel, amellyel ez a bizottsági meghívóban szerepel. Azt gondolom, hogy ez így korrekt, Az, hogy menet közben is különböző politikai attitűdökből emberek ezen változtatni szeretnének, ne érintse a bizottsági munkát, arról majd a bizottsági ülésen, ha szükségesnek tartják, nyilván a bizottsági többséggel módosítást el tudnak érni, de arra kérem az apparátust, hogy minden esetben a bizottsági döntéseknek, illetve a bizottsági elnök által kiküldött meghívóknak megfelelően küldje el az előterjesztéseket. Köszönöm. (Pál Béla jelentkezik.)
Pál Béla alelnök úr kért szót.
PÁL BÉLA (MSZP): Köszönöm szépen. Kedves Elnök Úr! Nagy tisztelettel kérem, hogy tegye félre a velem kapcsolatos ellenszenvét vagy előítéleteit. (Elnök: Ne minősítsük, Béla!) Nem minősítem, hanem kértem, önnel szemben nem minősítettem, hanem kértem.
Ha alaposan elolvassuk a bizottsági jegyzőkönyvet, mert én is ezt tettem, a bizottsági jegyzőkönyvben korábban, ahol elnök úr mondta a szavazást, a következő szerepelt a hozzászólásomban. Bizonyára emlékeznek rá a bizottság tagjai, őszintén mondom mindenkinek, nem akarok ebben vitát folytatni, mert a meggyőződésem az, hogy akkor tettük volna a legjobban, ha nem foglalkozunk ezzel, mert mind ahányszor visszatérünk rá és foglalkozunk vele, annál inkább elmélyítjük azt a rossz érzést, ami ezekhez a zavargásokhoz kapcsolódik, bármelyik oldalról is van szó.
Tehát az eredeti javaslatom az volt, mert az ellenzéki képviselőtársaim azt a javaslatot tették be, hogy a rendőrséget számoltassuk be október 23-áról, én pedig szó szerint azt mondtam, hogy "ha ezzel a bizottság foglalkozni óhajt, akkor foglalkozzunk inkább azzal, hogy a zavargásoknak milyen hatása volt a turizmusra". Ez volt az első hozzászólásom. Almássy Kornél alelnök úr, ha emlékeznek rá, ezt megerősítette, és azt mondta, hogy "Szerintem is arról kéne beszélni, amit Pál Béla alelnök úr mondott, mert ez legalább annyira fontos." Ezek után javaslatot tettem arra, hogy vegyük le a napirendről a rendőrség beszámoltatását, mert ez nem feladata a bizottságnak, nem mondom el szó szerint, hiszen ezt egy független bizottság tegye meg. Én magam is támogattam, hogy vizsgálja ki, ha volt olyan rendőri túlkapás, amiről beszélni kell, ezt tegye meg, vizsgálja meg, és természetesen vonja felelősségre azokat, akik ezt megtették, mint ahogy a tüntetők oldaláról is azokat, akik a rendőröket dobálták. Ezt követően elnök úr nem ezt tette fel szavazásra, ez így igaz, nem a zavargásokat, a továbbiakban teljesen igazat mondott, hanem az október 23-át tette fel.
Azt gondolom, hogy hibát követtem el, és elismerem, hogy a szavazásnál nem figyeltem oda eléggé arra, hogy elnök úr azt a szöveget tegye fel szavazásra, mint amit mi eredetileg javasoltunk, ezen túl majd megteszem, mert a javaslatban a zavargások szerepeltek, elnök úr pedig hibát követett el abban, hogy nem ezt a szöveget tette fel, hanem az általuk eredetileg javasolt szöveget. Én megkövetem elnök urat, remélem, ő is engem, mert ő is követett el ebben hibát. A mintapéldája annak, hogy ha egy kicsit túl tudunk emelkedni a dolgainkon, akkor azt hiszem, hogy tudunk rendeltetésszerűen működni a bizottság eddigi hagyományainak megfelelően politikamentesen, ha nem, akkor majd mindannyian követünk el hibát annak érdekében, hogy a magunk igazát bizonygassuk.
Még egy záró mondat, ezt még hadd mondjam el. Arra szeretném kérni a bizottság ellenzéki és kormánypárti tagjait is, hogy ez a bizottság a magyar parlament Sport- és turisztikai bizottsága. Mi mondjuk mind a két oldalról, hogy a turizmus a béke iparága. Én arra kérem ellenzéki képviselőtársaimat és kormánypárti képviselőtársaimat is, hogy személyesen tegyünk a példamutatásunkkal, a politizálási stílusunkkal azért, hogy ez az elképesztő megosztottság oldódjon, és hogy a politika a parlament falain belül történjen és ne az utcán, és ne legyenek olyan események, amelyek rontják hazánk rossz hírét. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Meggyőződésem, hogy ezért tenni kellene, és nem erről beszélni kellene, mert a mai vita kialakulása éppen ehhez köthető az én véleményem szerint. A jegyzőkönyvet egyébként majd mindenkinek meg fogom küldeni, már csak azért is, hogy ne a bizottság keretében kelljen jegyzőkönyvről vitázni, mert azt gondolom, hogy ez szolgálná legkevésbé a turizmus szakma vagy a sportszakma érdekeit. Mindenki olvassa el, és abból látni fogja, hogy a vita lényege a körül forgott, hogy a rendőrség tartson-e beszámolót vagy a minisztérium tartson-e beszámolót. E tekintetben természetesen a szavazásnál ezt vettem figyelembe, de október 23-a meg szeptember összekeveréséről szó sem volt.
Ezek után megadom a szót Somogyi Zoltán államtitkár úrnak, ha a vitában... Bocsánat, ha a napirendben, ehhez a vitához ne szóljon hozzá, ha a napirend előterjesztésével kapcsolatban van kiegészítenivalója. Köszönöm.
Dr. Somogyi Zoltán államtitkár (Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium) tájékoztatója
DR. SOMOGYI ZOLTÁN államtitkár (Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Bizottság! Köszönöm szépen a lehetőséget, hogy itt lehetek ezen a mai ülésen. Természetesen továbbítani fogom a minisztériumnak azt az igényt, amit az elnök úr megfogalmazott, hogy mindig, minden esetben abban a formában érkezzen meg a válasz, amilyen formában azt kérte a bizottság, illetőleg az elnöke, annak megfelelően, ahogy megszavazta ezt a bizottság az előző ülésen.
De azt engedjék meg nekem, hogy amikor viszont tartalmilag fogok foglalkozni ezzel a kérdéssel, akkor azt a véleményemet fönntartsam, amely véleményt megfogalmaztunk ebben az anyagban, ami ide érkezett, ugyanis nem tudom, és nem lehet kettéválasztani a szeptember 18-át és az október 23-ai eseményeket.
Ha a bizottság tagjai kezükbe veszik a KSH-nak a 2006. évi látható szálláshely, szállodai forgalmát, világosan látszik, hogy június-július-augusztusban egy olyan trend volt, amelyben a budapesti szálláshelyek forgalma és az országos forgalom növekedett. Megfordult egy trend, ami májusban csökkenő volt, júniusban 101 százalék, július 102 százalék, augusztusban 100,6 százalék, amely szeptember hónapban 98,7-re esett vissza az elmúlt évhez képest. Ezen belül Budapesten ötcsillagos 94,6, négycsillagos 95,6, háromcsillagos 98,6. Októberben ugyanez a szám radikálisan csökken, mégpedig Budapesten ötcsillagos 92,7, négycsillagos 90,9, háromcsillagos 88,6.
Az én ismereteim szerint, amelyeket a szállodásoktól közvetlenül nyertem, gyakorlatilag a szeptemberi zavargásokat követően október első két hetére visszaállt a normál forgalom, sőt sikerült elérni egy növekvő tendenciát az előző évhez képest, ezt zavarta meg az újabb zavargás Budapesten, és hozott olyan eredményeket magával, amelyek szemmel láthatólag megjelentek az októberi eredményekben is. Mi ebben számszerűsítettük ennek a várható hatását. Ez egy tényszám, ami azt jelenti, hogy figyelembe vettük a forgalom csökkenését, figyelembe vettük azt, hogy mekkora átlagárral kell számolnunk. Így szállodai kieső forgalommal mintegy 700 millió forint értékű kár az, amit láthatunk ebben a pillanatban. Ez az összeg persze lehet sokkal több, hiszen amikor arról beszéltünk, hogy mi a turizmus szinergikus hatása, akkor ez jóval többet jelent, mert az elmaradt vendég nem taxizik, nem eszik az étteremben és nem vásárol Budapesten. Ez lényegesen nagyobb összegre is kijöhet ebben a témában.
Azt gondolom, hogy az a helyes és kézzelfogható megoldás, ha ezt feldolgozzuk, tudomásul vesszük, hogy van egy csökkenés, és próbálunk tenni annak érdekében, hogy ez a folyamat visszazökkenjen a normális kerékvágásba. Ennek pedig a határozott véleményem szerint nem az a megoldása, ha egy Budapest közbiztonságával kapcsolatos imázsreklámot kezdeményezünk a világ különböző részein. Ez nem eredményez mást, csak újra fölhívja a figyelmet arra, hogy Budapesten milyen zavargások voltak szeptemberben és októberben. Ezért választotta azt a megoldást a kormány, az ÖTM, hogy a rendelkezésére álló forrásból azt a további 30 millió forint összeget átcsoportosította a Budapest Winter Invention termékkampányra, amelyet a turisztikai szállodai szakma és egyéb szakmai vállalatok, a Magyar Turizmus Rt., a Turisztikai Hivatal és a Malév együttesen eddig már 80 millió forint összegben elindított. Ennek a felét a Turizmus Rt. állta, hozzá kell tennem, tehát 40 milliót ebből a szempontból erre már idetettünk.
Ezt a véleményemet a tegnapi napon megerősítve éreztem a külképviseleti értekezletünkön, a képviselőinktől megkérdeztük, hogy milyen direkt információt tudnak adni, mivel ők vannak kint a helyszínen, és ugyanez volt a vélemény és állásfoglalás, hogy terméket kell reklámozni, produktumot kell reklámozni és eseményt kell reklámozni. Ezért az elkövetkező időben ez lesz a Turizmus Rt. marketingtevékenysége fókuszában, és nem pedig egy olyan "negatív" imázskampány, ami ellensúlyozni akarna egy megtörtént tényt.
Amennyiben a bizottságot érdekli, tudok arra válaszolni, hogy külföldiekkel szemben milyen eljárást foganatosítottak az októberi és a szeptemberi események kapcsán, ért-e külföldit Budapesten atrocitás. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen a szóbeli kiegészítést. Kérdezem a bizottság tagjaitól, hogy kérdésük, véleményük az elhangzottakkal, illetve az előterjesztéssel kapcsolatban van-e. (Nagy Jenő jelentkezik.) Nagy Jenő képviselő úr!
NAGY JENŐ (MSZP): Röviden szeretnék szólni. Mindenképen egyetértek Pál Béla alelnök úrral abban, amit az együttműködés kapcsán mondott, és hogy minél többet beszélünk erről, annál inkább napirenden tartjuk, amit jó lenne elfelejteni. De azt gondolom, hogy tényleg nem lehet itt megosztani, hogy egyik oldalon ülnek a kárvallottak, a másikon meg a károkozók, hiszen valamennyien kárvallottjai vagyunk ezeknek az eseményeknek, nemcsak a turizmusban dolgozók, hanem egész Magyarország. Szerintem minden normális ember szomorúan nézte azokat az eseményeket, amelyekről úgy gondoltuk - úgy látszik, nem elég átgondoltan -, hogy ez többet Magyarországon nem fordulhat elő. Ha félretesszük az elfogultságunkat, mert mindegyikünk ki tudná fejteni, hogy mi vezetett ide és gondolom, nem tévedek nagyot, hogy szögesen ellentétesen mondanánk, de ezt most nem érdemes elővenni. Azt viszont konkrétan, hogy mennyit ártunk Magyarországnak, számszerűsíteni nem feltétlen lehet, de személyes tapasztalataink nap mint nap megerősítik és elszomorítanak bennünket.
Ha megengedi a tisztelt bizottság, hiszen régóta ebben a szakmában dolgozom, rengeteg ismerősöm van, New Yorktól Londonon át Münchenig mindenhonnan telefonáltak, és borzasztó rossz képet láttak, kaptak ők Magyarországról. Mondjuk nem szerencsés a médiát hibáztatni, de tett rá egy lapáttal rendesen, hogy a több mint 5 milliárdba kerülő állami ünnepségekről a külföldi televíziókban szinte semmi nem volt, ami pedig soha nem látott PR-lehetőség volt Magyarország számára, hanem azt az egy szerencsétlen, 30 másodpercre elkötött tankot láthatta az összes nagy televízióállomáson, mintha 30 tank rohangászott volna itt föl-alá heteken keresztül. Tehát szomorú, elkeserítő.
Ha mi komolyan gondoljuk, amit itt mondunk nagyon helyesen egymásnak, mindenképpen akkor járunk el helyesen, ha mindent megteszünk a saját helyünkön, hogy ez többet Magyarországon elő ne fordulhasson. Vitatkozzunk a parlamentben, a parlamenti bizottságokban, lehetőleg, ha lehet, szakmai dolgokról. Persze politikai pártokat is képviselünk, teljesen a politikát nem lehet kizárni, de talán nem tűnik túl nagy szónak az, hogy azért elsősorban Magyarországot képviseljük kifelé a világ felé, és itt belül is a mi választóink felé. Szlogen, de igaz, hogy a háborúban hallgatnak a rózsák. Ha itt ilyen háborús hangulat van, semmi más nem történik, mint hogy ezzel foglalkozik mindenki és a másik erre reagál, és egy zaklatott, békétlen, a külföld számára érthetetlen ország képét mutatjuk.
Még egyet mondok. 50 éve Magyarországról kiment törzsvendégünkkel találkoztam Londonban most, mikor kint voltunk. Október 23-ára volt jegyük. Több család együtt jött volna el Magyarországra. A tévében látottak alapján lemondták, és azt kérdezte tőlem, amikor találkoztunk, hogy "Ti magyarok normálisak vagytok? Amit ennyi idő alatt sikerült fölépíteni, azt ilyen hamar tönkreteszitek?" Úgyhogy ezeken gondolkodjunk, és tegyünk meg a magunk helyén mindent, hogy ez többet ne ismétlődjön. A legnagyobb jó szándékkal mindenféle erőmet, meg ami még rendelkezésre áll fölajánlom az együttműködésre ezen a téren is. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Szalay Ferenc képviselő úr!
SZALAY FERENC (Fidesz): Egyetértve majd' mindennel. 2001. február 1-jén egy ciánszennyezés érte el a Tiszát, majd az a hír terjedt el Európában, hogy Hévízre sem szabad menni, mert ott is fertőzött a víz. Ugyanakkor horvát-szerb háború dúlt, és a horvát tengerpartra mentek nyaralók és kirándulók. Mi vagyunk azok, akik képesek vagyunk a saját dolgainkat olyan szinten kivinni mindenhova, hogy az valami hihetetlen. Ez is egy hasonló kérdés, egyetértek a negatív imázskampány kérdésével. Nem lehet. Nem lehet, de belül viszont rendezzük a dolgainkat, a miérteket is, meg hogy hova jutottunk a miértek miatt.
Csak egy hozzáfűznivalóm van, és erről nagyon keveset beszéltem, most se fogok sokat. Nem lehet megengedni, hogy ha van egy komoly felkészültségű rendőri állomány, hogy az első atrocitásnál megfutamodjon, azt az érzetet keltse, hogy ő gyenge. Utána következett az összes többi. Tehát ha az első fellépése kemény és határozott a tévé elleni problémánál, akkor nincs több gond és baj. Hogy kinek volt érdeke és kinek nem, ebbe most ne menjünk bele, ez igaz, nem ez a bizottság ennek a helye, de nagyon figyelni kell ezekre a kérdésekre, hogy honnan indul, miért indul, és utána pedig mit teszünk.
Hogy aztán hogyan teszi helyre ezt az idegenforgalom és turizmus, stratégiai kérdéseket hogyan kezel... Szerintem legyünk partnerek, és amit az államtitkár úr mondott, akkor bizonyítsuk, hogy mi komolyan vesszük ezt, és nem 40 meg 30 millió forintokkal támogatunk ilyen problémát, nem 40 meg 30 millióval, meg 40-et rakjon hozzá saját erőből, akit érintett, mert 700-valahány millió forint hiányról beszélünk itt, és ön azt mondta, hogy az isten tudja pontosan, hogy mekkora, nem a hiány, hanem a kár, akkor ne ennyi pénzzel lássuk a megoldást. Akkor mondjuk ki itt mi, hogy 500 millió forinttal, vagy találjuk ki, hogy mi az az igazi támogatás, amivel ezt tudjuk segíteni, mert akkor van értelme. De ha ezt megint itt elkenjük ezzel, akkor nem tudjuk helyrerakni.
A másik pedig, innen üzenjük annak, akinek kell, hogy fejezzük be a saját rosszhírünk keltését, mind a két oldal fejezze be, mert a világban a megítélésünk, itt helyben a megítélésünk hihetetlen mélyre fog süllyedni, és nem fogunk tudni belőle kijönni. Köszönöm.
ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr. Tóth József képviselő úré a szó.
TÓTH JÓZSEF (MSZP): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Bizottság! Nagyon rövid leszek. Az én megítélésem szerint - és ez összhangban van a Pál Béla által elmondottakkal is - az a történet nem a rendőrségről és nem egy napról szólt, hanem néhány hétről és egy olyan zavargásról, ami mérhetetlen károkat okozott. Ez az előterjesztés számszerűsítve, amit tud, koncentrál arra, hogy a vendéglátásnak, ezen belül a szállodaiparnak milyen károkat okozott az egész. Nyilván a hangsúlyokból az látszik, és az elhangzottak is ezt támasztják alá, hogy külföldi vendégek az a kár, amit leginkább fájlalunk és sajnálunk.
Én pedig azt teszem még ehhez hozzá, hogy az is pénzben nehezen kifejezhető kár, hogy milyen gondot és milyen bizonytalanságot okozott az átlagember, az átlag magyar fejében, aki nyilván elhagyja alkalmasint a lakóházát, talán még a településéről is kimegy, mert szeret sportrendezvényre járni, szeret kirándulni, talán múzeumot látogatni, futballmeccset és koncertet látogatni a családjával és gyerekeivel. Ez a történés pontosan nekik okozta a legnagyobb kárt, amikor Magyarország nem a feltétel nélküli teljes biztonság érzetét adja nekik, hanem talán meggondolja, és a fejekben ott motoszkál, hogy hátha még elmegyek egy rendezvényre, egy futballmeccsre, bármire, nem történik-e ilyen, ami már megtörtént egyszer. Ez a legnagyobb tanulsága ennek a történetnek.
Abban reménykedem, hisz mindenki ebben tett hitet és szót, hogy kinyílik, vagy legalábbis tisztul a homályos látásúak szeme. Erre a magyar társadalom egyértelmű visszajelzést adott az elmúlt hetekben, napokban. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Van-e további vélemény? (Nincs jelzés.) Amennyiben nincs, én magam is röviden elmondanám az álláspontomat ezzel kapcsolatban. Látható egyébként magának a vita menetének az elemzése során is, hogy eltérő véleményeket vált ki a bizottság tagjaiból ez a napirendi pont.
120.
UK(121-130)
Amikor annak idején a saját javaslatunkat megtettem, az én javaslatom éppen az volt, amit egyébként az előterjesztés szelleme is tükröz, mérjük fel azt, hogy milyen károk vannak. Mi nem vizsgálóbizottság vagyunk, a mi felelősségünk nem annak a megállapítása, hogy egyébként maguk az események - akár az október 23-i ünnep, akár a korábbi zavargások kapcsán - miért alakultak így. Szalay Ferenc képviselőtársammal mélységesen egyetértek abban, hogy ebben óriási a rendőrség felelősége, és nem megkerülhető ez a kérdés, hiszen véleményem szerint egy határozott rendőri fellépéssel az összes későbbi atrocitás és incidens elkerülhető lett volna. Ez nagyon fontos kérdés. De mondom, mi nem vizsgálóbizottság vagyunk, mi szakmai bizottság vagyunk, a mi felelősségünk az, mint ahogyan korábban is, szeptember 11, a ciánszennyezés, és minden olyan esemény kapcsán, amely megzavarta a Magyarországra érkező, vagy a Magyarországon utazó turisták utazási szokásait vagy tervezett programjait, hogy ezeket valamilyen módon kiküszöböljük.
Egyetértek azzal, hogy nem Budapest közbiztonságának a javulásáról kell meggyőznünk az utazóközönséget, hanem Magyarország békés és nyugodt helyzetéről, a magyarországi utazási célok, desztinációk erősítéséről, az attrakciókra való figyelemfelkeltéssel. Ugyanez történt egyébként korábban is. Nem arról akartuk meggyőzni őket, hogy nincs cián a Dunában vagy a Tiszában, meg arról, hogy ennek a hatásai meddig terjednek, hanem arról akartuk meggyőzni őket, hogy igenis, érdemes Magyarországra jönni.
Szerintem most is ezt kell tenni. Azt gondolom, hogy ehhez az a 110 millió forint kevés. Tehát ahhoz, hogy érezhető javulás, a veszteségek kompenzálása megtörténjen, ez az összeg mindenképpen kevés. Arra kérem a bizottság tagjait, fontolják meg azt, hogy adott esetben közös fellépéssel - ha már az egységről, összefogásról, mindannyiunk közös felelősségéről beszélünk -, közösen határozzuk meg azt, hogy milyen módon, milyen eszközökkel lehetne ezt a most 110 millió forintból elinduló kampányt költségvetési többlettel megnövelni. Akár egyébként a jövő évi költségvetés terhére is, hiszen ez a 110 millió forint arra elég, hogy egy kampány elinduljon, de szerintem, ezt a kampányt januártól a jövő évben is folytatni kellene ahhoz, hogy ez a negatív hatás valóban a lehető legkisebb veszteséget okozza - mondjuk már középtávon - a turizmus számára.
Köszönöm szépen államtitkár úrnak, hogy az előterjesztést megtette, és eljött a bizottság ülésére. A tájékoztatót a bizottság köszönettel tudomásul veszi.
Van esetleg még valami kiegészítése? (Jelzésre.) Parancsoljon!
DR. SOMOGYI ZOLTÁN szakállamtitkár, Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium: Köszönöm szépen. Én nem az IRM-ben, hanem az ÖTM-ben vagyok, tehát azzal a részével, ami a képviselő urak közötti pengeváltás volt, nem foglalkoznék, mert nem feladatom.
Azt szeretném mondani, hogy ez a kampány természetesen nem áll meg december 31-ével. Ez a jövő évi költségvetés terhére továbbra is folyik. Ez olyan típusú termékproduktum, amely azt mondja, hogy jöjjön Budapestre, és három éjszaka árából négy éjszakát fog kapni, kap hozzá egy plusz belépőt, megkapja a Budapest kártyát. Ez a pozitív üzenet eljut a vásárolókhoz.
Azt szeretném még hangsúlyozni, hogy nekem határozott meggyőződésem - látva a képviselő urak egységes akaratát -, hogy biztosan nem lesz többet ilyen zavargás Budapesten, mint amilyen volt szeptemberben és októberben. És, ha ez így van, akkor azt gondolom, egyébként a 2007. évi turizmus alakulására alapvetően nem lesz hatással ennek a két incidensnek a szerepe. Ezt azért látni kell, hogy a turista - hála istennek - rövid memóriával rendelkezik, és azt szeretné, hogy ahova elmegy, ott jól érezze magát. Ezt keresi minden esetben, és mi ezt szeretnénk nyújtani neki. Ehhez kérem az önök segítségét is.
Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönjük szépen. Ezzel a 4. napirendi pontot is lezártnak tekintem.
Az 5. napirendi pont az egyebek kérdésköre. Itt Pál Béla alelnök úrnak van bejelentenivalója a november 29-i bizottsági ülés napirendjeivel kapcsolatban. Arra kérem, ezt most tegye meg, nehogy még egyszer ilyen napirendi zűrzavarral kelljen indítanunk bármilyen bizottsági ülést is.
Alelnök úré a szó.
PÁL BÉLA (MSZP): Köszönöm szépen. Ma reggel azt jeleztem elnök úrnak, hogy lehetőség szerint a Sportkórházzal kapcsolatos napirendi pontot tegyük át a következő évre. Kormányzati információim szerint akkor lesz ebben olyan kialakult koncepció, amelyről érdemes lesz beszélni. Mivel november 29-én számos napirendi pont kerül a bizottság asztalára, ezért tettem meg ezt a javaslatot.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Van-e még valakinek bejelentenivalója, kérdése az egyebek között? (Nincs jelzés.) Amennyiben nincs, köszönöm mindenkinek az aktív részvételét, a bizottsági ülést bezárom.
Egy dolgot szeretnék még kérni a képviselő uraktól. Nem jelentkezett eddig még senki az albizottságokba. Erről majd írok egy levelet mindenkinek, de szeretném, ha e téren aktivizálnák magukat a képviselő hölgyünk és a képviselő urak.
Köszönöm.
(Az ülés befejezésének időpontja: 12 óra 45 perc)
|
Bánki Erik |
Jegyzőkönyvvezetők: Földi Erika és Ulrich Ferencné