STB/9/2006.
STB/9/2006-2010.
az Országgyűlés Sport- és turisztikai bizottságának
2006. november 21-én, kedden 10 óra 7 perckor
a Képviselői Irodaház 520. számú tanácstermében
megtartott üléséről
Tartalomjegyzék
Napirendi javaslat *
Az ülés résztvevői *
A bizottság részéről *
Megjelent *
Helyettesítési megbízást adott *
Meghívottak részéről *
Hozzászólók *
Elnöki megnyitó *
Megemlékezés Puskás Ferencről *
A napirend elfogadása *
Tájékoztató a Szeged Maty-éri 35. síkvizi kajak-kenu világbajnokság tapasztalatairól Előterjesztő: Dr. Baráth Etele elnök *
Dr. Baráth Etele (Magyar Kajak-kenu Szövetség) tájékoztatója *
Schmidt Gábor (Magyar Kajak-kenu Szövetség) kiegészítése *
Kérdések, vélemények *
Dr. Baráth Etele (Magyar Kajak-kenu Szövetség) válaszai *
Tájékoztató a margitszigeti Úszó Európa-bajnokság tapasztalatairól - Előterjesztő: Gyárfás Tamás elnök *
Gyárfás Tamás elnök (Magyar Úszó Szövetség) szóbeli kiegészítése *
Kérdések, vélemények *
Gyárfás Tamás (Magyar Úszó Szövetség) válaszai *
Ruza József (Magyar Úszó Szövetség) válaszai *
Elnöki összefoglaló *
Tájékoztató az üdülési csekkrendszer tapasztalatairól, a továbbfejlesztési elképzelésekről, valamint a sportcsekk bevezetésének lehetőségéről *
Karácsony Mihály (Magyar Nemzeti Üdülési Alapítvány) tájékoztatója *
Kérdések, vélemények *
Karácsony Mihály (Magyar Nemzeti Üdülési Alapítvány) válaszai *
Tájékoztató a Semmelweis Egyetem Testnevelési és Sporttudományi Karának helyzetéről, terveiről *
Prof. dr. Fejérdy Pál (Semmelweis Egyetem) tájékoztatója *
Dr. Nyerges Mihály (Semmelweis Egyetem) kiegészítése *
Kérdések, vélemények *
Prof. Dr. Fejérdy Pál elnök (Semmelweis Egyetem Testnevelési és Sporttudományi Kar) válaszai *
A Magyar Köztársaság 2007. évi költségvetéséről szóló törvényjavaslathoz benyújtott, a bizottság feladatkörét érintő módosító javaslatok megvitatása *
Egyebek *
Elnököl: Bánki Erik (Fidesz), a bizottság elnöke
Pál Béla (MSZP), a bizottság alelnöke
Almássy Kornél (MDF), a bizottság alelnöke
Dr. Bakonyi Tibor (MSZP)
Koscsó Lajos (MSZP)
Nagy Jenő (MSZP)
Nagy Imre (MSZP)
Tóth József (MSZP)
Dr. Tóth József (MSZP)
Becsó Zsolt (Fidesz)
Hadházy Sándor (Fidesz)
Szalay Ferenc (Fidesz)
Dr. Világosi Gábor (SZDSZ)
Helyettesítési megbízást adott
Dr. Horváth Klára (MSZP) dr. Bakonyi Tibornak (MSZP)
Páva Zoltán (MSZP) Nagy Jenőnek (MSZP)
Kovács Ferenc (Fidesz) Becsó Zsoltnak (Fidesz)
Lasztovicza Jenő (Fidesz) Hadházy Sándornak (Fidesz)
Szijjártó Péter (Fidesz) Szalay Ferencnek (Fidesz)
Nagy Imre (MSZP) megérkezéséig Pál Bélának (MSZP)
Dr. Világosi Gábor (SZDSZ) távozása után dr. Tóth Józsefnek (MSZP)
Koscsó Lajos (MSZP) távozása után Tóth Józsefnek (MSZP)
Dr. Baráth Etele, a Magyar Kajak-kenu Szövetség elnöke
Schmidt Gábor, a Magyar Kajak-kenu Szövetség főtitkára
Gyárfás Tamás, a Magyar Úszó Szövetség elnöke
Ruza József, a Magyar Úszó Szövetség főtitkára
Karácsony Mihály, a Magyar Nemzeti Üdülési Alapítvány elnöke
Prof. Dr. Fejérdy Pál elnök (Semmelweis Egyetem)
Dr. Nyerges Mihály dékán (Semmelweis Egyetem)
Dr. Somogyi Andrea (Pénzügyminisztérium)
Taksonyi Tímea (Pénzügyminisztérium)
Lajtár Mónika (Pénzügyminisztérium)
(Az ülés kezdetének időpontja: 10 óra 07 perc)
BÁNKI ERIK (Fidesz), a bizottság elnöke, a továbbiakban ELNÖK: Tisztelettel köszöntök mindenkit a Sport- és turisztikai bizottság mai ülésén.
Engedjék meg, hogy mielőtt a bizottsági ülést megkezdjük, egy rövid megemlékezést tartsunk, ugyanis az elmúlt bizottsági ülés óta egy olyan tragédia történt Magyarországon, amely minden sportot kedvelő, sportot szerető és a sportot ismerő ember számára egy rendkívül súlyos esemény volt, ez pedig Puskás Ferenc, a nemzet legkiválóbb labdarúgója, a mindenki által ismert Öcsi bácsi halála.
Ha megengedik, bár minden média megtette ezt az elmúlt napokban, de röviden összefoglalnám azt hihetetlen és utánozhatatlan pályafutás néhány elemét, amely Puskás Ferenc életpályáját jellemezte.
Puskás Ferenc labdarúgó pályafutását 1942-ben a Kispesti Atlétikai Klub labdarúgócsapatának felnőtt keretében kezdte. 1945-ben már a válogatott mezét húzhatta magára, és rögtön az első mérkőzésen az Ausztria ellen aratott 5:2-es győzelemnél góllal mutatkozott be. Első nagy válogatott tornája 1952-ben a helsinki olimpia volt, ahol győzelemre vezette a magyar labdarúgó-válogatottat. Sajnos bár az 1954-es világbajnokságon a döntőig vezette a magyar csapatot, azonban az utolsó pillanatban a német válogatott 3:2-es győzelme azt jelentette Magyarország számára, hogy bár a legnagyobb favoritok voltunk, mégis "csak" ezüstérmet szereztünk. Ezt a "csak"-ot feltétlenül idézőjelbe tenném, hiszen ez a magyar labdarúgósport legnagyobb sikere.
1956-ban egy dél-amerikai túrára utazott a Budapesti Honvéd, amelyben Öcsi bácsi is részt vett. Emiatt el akarták tiltani az akkori rendszer vezetői, ezért inkább úgy döntött, hogy külföldön marad. Válogatott mérkőzéseinek száma így is 85 volt, minden idők csúcstartója, legeredményesebb játékos, hiszen 85 mérkőzésen 84-szer talált az ellenfelek kapujába.
Külföldön is hihetetlen sikert futott be, bár csak 1958-ban kezdhette kinti pályafutását a Real Madridban, de ennek ellenére a Real Madriddal egészen 40 éves koráig nem szakította meg a kapcsolatát. Ugyanúgy jellemző volt rá a csapathoz való hűség, mint ahogy Magyarországon, ott is csak egy csapatban, a Budapesti Honvédban játszott.
40 éves koráig tartó hosszú pályafutása alatt hétszer volt bajnok, kétszer volt kupagyőztes, háromszor BEK-győztes, négyszer pedig spanyol gólkirály a Real Madriddal. Ha a játékosként elért sikereit vesszük figyelembe, akkor magyar bajnok volt az 1949-50-es bajnokságban, 1952-ben, '54-ben és '55-ben. Spanyol bajnok volt '60-ban, '61-ben, '62-ben, '63-ban, '64-ben, '65-ben és '67-ben, tehát szinte minden évben, amikor a Real Madridban játszott, bajnoki címet szereztek egy év kihagyással. Spanyol kupagyőztes volt 1962-ben, háromszor nyert bajnokcsapatok Európa-kupáját, '59-ben, '60-ban és '66-ban. Ennek különlegessége, hogy az egyik BEK-döntőn négy, a másik BEK-döntőn három góljával volt legeredményesebb játékosa a spanyol csapatnak.
Elismerései: Európa leggólerősebb játékosa volt 1948-ban; világválogatott volt 1963-ban; Európa-válogatott volt 1965-ben.
10.
Tné 11-20.
A XX. század legjobb magyar játékosa lett 2001-ben. A FIFA a halhatatlanok társaságába választotta be 1948-ban, a Nemzet Sportolója volt 2004-ben.
Rekordjait, hogy csak néhány legfontosabb elemet említsek ebből, a legtöbb gólt ő szerezte egy mérkőzésen, 7 gólt, 1949. február 19-én. Az ő nevéhez fűződik Magyarországon az egy szezonban szerzett legtöbb gól: 50 gólt szerzett 1948-ban.
A XX. század tekintetében ő a harmadik legeredményesebb futballista úgy, hogy pályafutása jórészét nem Magyarországon folytatta, így is 489 gól fűződik a nevéhez a hazai bajnokságban.
Még két rendkívül fontos dolog. Egyrészt a leggólerősebb magyar játékos a magyar válogatott játékosok közül, illetve a harmadik leggólerősebb játékos volt a Bajnokcsapatok Európa Kupájában, 155 gól fűződik a nevéhez.
Olyan eredmények ezek, amelyek nemcsak a sportbarátok és a sportkedvelők, hanem az egész nemzet számára rendkívül fontos események. Nem legenda volt, hanem egy zseni. A legendákban túlzás van, benne ez nem volt.
Puskás Öcsi bácsi a természet ajándéka a magyarság számára, a leghíresebb magyarként emlegetik szerte a világon: a brazil borbély, a japán taxisofőr, a thaiföldi rendőr is tudja, ki volt Puskás Ferenc. Nem pusztán futballista, hanem rendkívül jó és szerény ember, aki nemcsak azonosult a játékkal, hanem inkább a játék azonosult vele. Csapattársai azt mondják, általában egy csatár fejében minden megoldásra három lehetőség, három kombináció létezett, az ő fejében öt. Soha senki nem tudta kiismerni a mozdulatait, mindig jó kedélyű, mindig segítőkész ember volt; olyan, amilyenek mi is lenni szeretnénk; amilyennek megálmodjuk a világot körülöttünk, és amilyenné formálni szeretnénk azt. Puskás Ferenc ilyen ember volt, egyszerű ember, a hétköznapok szerelmese, miközben ünnepet teremtett nemcsak Magyarország, hanem az egész világ számára: mozdulataival, lényével, szellemességével és családszeretetével.
Az övé szinte minden rekord. Amikor 53 évvel ezelőtt az angolok ellen visszahúzta a labdát és betalált a hálóba, amit soha nem felejtenek a világon, történelmet írt, halála kis híján egybeesik azzal az évfordulóval, amely 25-én lesz, november 25-én, amikor 53 éve sikerült elérnünk ezt a máig überelhetetlen és hihetetlen világrekordot, az angol válogatott legyőzését a Wembly Stadionban.
Magyar volt és a világon mindenki ismerte, mély fájdalommal búcsúzunk tőle. Arra szeretném kérni a bizottság tagjait és a jelenlévő vendégeinket, hogy egyperces néma gyásszal emlékezzünk Puskás-öcsi emlékére. Köszönöm szépen.
Mielőtt a napirendi pontok elfogadását szavazásra tenném fel, előtte még két fontos bejelentést szeretnék tenni önöknek.
Egyrészt kérni a képviselőtársaimat, hogy az egyebek között tárgyalandó albizottságok felállítása, az abba delegált képviselők nevének megállapításához legyenek kedvesek gondolkodjanak még itt az ülés ideje alatt is, hiszen az ülés megkezdése előtt továbbra sem érkezett jelentkezés a képviselő urak és a képviselő hölgy részéről. Ahhoz, hogy az albizottságok a munkájukat megkezdjék, ahhoz feltétlenül fontos volna, hogy tagokkal is fel tudjuk őket tölteni, tehát arra kérek minden képviselőt, hogy ezen gondolkodjon.
A másik bejelentés. A jövő heti bizottsági ülésünk az eredeti munkatervhez képest később kezdődne. A munkaterv szerint 10 órakor kezdődött volna, de miután sajnos szintén a szakmát, a turisztikai szakmát érintő korábbi haláleset következtében, Lombosi Gábor, a Magyar Szállodaszövetség főtitkára elhunyt, a temetése éppen ezen a keddi napon 11 órakor lesz. Azt gondolom, hogy egyrészt a bizottság elnöksége részéről, másrészt a tagok részéről is felmerülő igények alapján, hogy ezen a temetésen részt szeretnének venni, ezért javasolnám, hogy ne 10 órakor, hanem 13 órakor kezdjük majd a bizottsági ülést; csak szerettem volna, ha előre minden képviselő tudja, hogy így kalkuláljon a jövő heti időbeosztását illetően.
Rátérnénk a napirendi pontok elfogadására. Kérdezném, hogy az írásban előre megküldött napirendhez képest van-e valakinek kiegészítési javaslata. (Nincs jelzés.) Amennyiben nincs, elmondanám, hogy itt is egy változás volt a munkatervhez képest.
Baráth Etele elnök úr jelezte, hogy neki egyéb irányú elfoglaltságai vannak és ezért azt javasoltam, hogy vegyük előre nemcsak az ő beszámolóját, hanem akkor a sportos napirendeket, ezért az eredeti munkatervhez képest ez a változás történt; alelnöktársaimmal leegyeztettem, senkinek ez ellen nem volt kifogása.
Javasolnám, hogy akkor az írásban megküldött javaslatról szavazzunk. Aki elfogadja a mai ülés napirendjét, az kérem, kézfeltartással jelezze! (Szavazás.) Ellenvélemény! (Szavazás.) Tartózkodás! (Szavazás.) Nem volt.
Megállapítom, hogy a bizottság egyhangúlag elfogadta a napirendet.
Első napirendi pont: a Szeged Maty-éri 35. síkvizi kajak-kenu világbajnokság tapasztalatairól szóló beszámoló.
Megkérném, hogy a Kajak-kenu Szövetség elnöke: Baráth Etele úr, aki az előterjesztést készítette, esetleges szóbeli kiegészítéseit ezzel kapcsolatban tegye meg.
Tné 20.
21. FE
Dr. Baráth Etele (Magyar Kajak-kenu Szövetség) tájékoztatója
DR. BARÁTH ETELE, a Magyar Kajak-kenu Szövetség elnöke: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Bizottság! Engedtessék meg, hogy bemutassam a jobb oldalamon ülő fiatalembert, Schmidt Gábor urat, aki főtitkára a Magyar Kajak-kenu Szövetségnek, és nem kevésbé fontos szerepe volt, már az Európa-bajnokságnak ez megelőzően és most a világbajnokságnak is ő volt a szervezőbizottság vezetője. Ebből adódóan, ha kaphatunk engedélyt, elképesztő röviden azért két-három szót szólnék főleg költségvetési vita előtt a kajak-kenu sportág helyzetéről, ő pedig az íráshoz a kiegészítést szóban megtenné magáról a világbajnokságról.
Ha erre az engedélyt megkapom mindenkit tisztelettel üdvözölvén, hadd mondjam meg, hogy a gyászhírt követően igazából véve sok-sok nehézség és körülmény között, de inkább örömhírt szeretnék mondani, mert a Magyar Kajak-kenu Szövetség azért az elmúlt évtizedben, sőt annál hosszabb időt visszatekintve is egy eredményesen működő szövetség, a sportág utolsó három olimpiáján átlagosan három olimpiai bajnoki érmet nyert.
1994-95-ben a szövetség költségvetése körülbelül 30-35 millió forint volt, és a felhalmozott adóssága pedig durván 40 millió volt. Az elmúlt három-négy évben már nullszaldós, illetve nyereséggel zárunk. 400 millió körül van az éves költségvetés. Amikor egy nagy versenyt rendezünk, mint ez a verseny, akkor 1 milliárd forint a Kajak-kenu Szövetség költségvetése, levonva természetesen azokat a beruházásokat, amelyeket az állam önállóan finanszíroz. Tehát egy hatalmas munka folyik.
Még hozzátenném azt, hogy 1994-95-ben 59 tagegyesülete volt, most 76 van, és a versenyzői engedéllyel rendelkezők száma több mint a '80-as évek derekán, amikor a támogatási rendszer sokkal erőteljesebb volt. Azt kell mondanom, hogy itt tényleg egy olyan alulról fölfelé építkező sportágról van szó, amelynek az eredményessége szinte kizárólagosan az itt dolgozó edzők, szakvezetők és természetesen a sportolók munkáját dicséri.
Azt meg kell mondani, hogy most nagyon nehéz időket élünk meg mi is. Ezt talán a tisztelt bizottságnak nagyon jó tudni, hogy képviselői kezdeményezésre azért a költségvetéssel kapcsolatban is egy levél készült, amely megpróbálja a sportigazgatás anyagi igényeit jobban alátámasztani. Mi is nagyon sokat küzdünk a saját létesítményhelyzetünkkel. Tudom, hogy más sportágakban talán ez még inkább így van. Tudom, hogy nekünk aránylag szerencsésebb helyzetünk van az eredményesség okán, mert a szponzori támogatás jelentősebb, más sportágaknál talán ez kevesebb. Tehát az, hogy az állam a sportfinanszírozást folyamatosan erősítse, különösen az olimpiai kvalifikációs időszakban és az olimpiára való felkészülés időszakában hihetetlenül fontos. Tisztelettel szeretném kérni a bizottságot arra, hogy ezeket a kezdeményezéseket a parlamentben mindenképpen támogassa. Nem olyan nagy összegekről van szó, mint amennyire hihetetlenül fontos ez azoknak a sportágaknak, amelyek az olimpián eredményesen akarnak szerepelni.
Azt is tudom, hogy nagyon sok sportágnak gondja van az eredményességgel az elmúlt időszakban, de az is ismert, hogy egy-egy ilyen olimpiára történő felkészülés hihetetlen értékeket és erőt képes megmozgatni, de ez anélkül nem megy, hogy ne érezze a politikának, a kormányzatnak és általában a társadalomnak a támogatását, ami támogatás természetesen a feltételek biztosításában kell többek között, hogy kiteljesedjék.
Talán magunkról még annyit hadd mondjak, hogy azért az elmúlt tíz évben - ez a sors iróniája, azt mondtam, hogy nem szűnt meg egyesület, hanem jelentősen bővült - egyetlen egy egyesület szűnt meg a '90-es éveknek rögtön a legelején, ez a Fradi volt, a Ferencváros volt. Ez számunkra annyi előnyt hozott, hogy meg tudtuk vásárolni azt a székházat a Duna partján, és így saját tulajdonú székházunkban vagyunk, tehát saját magunk vagyunk felelősek azért, ami történik. Ezen kívül az állami sportirányítás támogatásával az elmúlt időszakban több jelentős létesítménynek az 50 éves használati jogát, mondjuk felelősségét tudtuk elnyerni. Ez azt jelenti, hogy mind egyes egyesületek, mind pedig a sportág téli-nyári felkészülésének feltételeit biztosítani tudjuk, tehát olyan edzőtáborokat tudunk működtetni, amelyek tényleg az utánpótlástól kezdve a felnőtt válogatott keretig jók.
Annyit hadd említsek meg, hogy ez az év, amelyről... Egyébként megbeszéltük a kollégával, nem gondoltuk, hogy sok időnk és sok lehetőségünk van, de minden képviselő hölgynek, úrnak... Hölgyet ugyan nem látok. (Dr. Bakonyi Tibor: Nincs itt, helyettesítem.) Nincs itt. Tehát hölgynek, úrnak elküldenénk CD-n a világbajnokság összefoglalóját, amely tényleg egy pazar eredmény volt. Az ez évi sporteredményeinkről azért annyit hadd mondjak, bár az anyagban benne van, de nem mindenki kapta meg ezt a kis rövid szöveges anyagot, hogy 59 arany-, 14 ezüst- és 30 bronzérmet nyertünk a különböző világbajnokságokon, korosztályos világbajnokságokon. Ezek között kiemelkedik olyan, mint mondjuk az EORV, a legnehezebb fiataloknak szóló verseny, ahol 19 aranyérmet tudtunk nyerni, de maga ez a szegedi világbajnokság is egyszerűen fantasztikus volt.
Befejezvén nagyjából, azért arra hadd hívjam föl a figyelmet, hogy ennek a sportágnak a nemzetközi támogatottsága jelentősen nő. Amikor 1998-ban rendeztünk világbajnokságot, akkor összességében 65 ország vett részt a világbajnokságon, most 84. Akkor a nemzetközi szövetségnek 98 tagja volt, most 146. Elképesztő erővel terjed ez a sport a világban, főleg keleten, ami a pekingi olimpia szempontjából elég komoly kérdőjelet vet föl, sok nehézséget fog jelenteni. Talán annyit még szintén egy picikét a gegek sorába tartozóan hadd mondjak, hogy az ázsiai kajak-kenu világbajnokságon, tehát az ázsiai döntőkön több mint 240 000 néző volt jelen. Tehát ez azt mutatja, hogy hihetetlen a népszerűsége. Sokkal többen is vannak, de a feltételek is azért erre alkalmasak.
Ennyit szerettem volna csak kiegészítésként mondani. Ha kérdések vannak, akkor örömmel válaszolnék, hiszen a napirend pontos célja azért a síkvízi világbajnokság beszámolója. Ha a szöveget valaki elolvasta, most a síkvízről jutott eszembe, azért hadd mondjam el, hogy nekünk nagyon sok szakágunk van, a turisztikán belül egy évben a Duna, Tisza és ilyen versenyeken több mint százezren vesznek részt. Tehát elképesztő a tömegbázisa. Ezért a célunk az, hogy az önkormányzatokkal, a családokkal történő súlyos és mély kapcsolattartás tovább is erősödjék, mert ez adja igazán a bázist.
De van egy nagyon lényeges fejlesztési szándék, és ha támogatást kaphatnánk az állami sportvezetés irányából is, hogy esetleg anyagi támogatást kapjunk, ez a szlalom sportág kifejlesztése. Egyáltalán nem indulunk szlalomversenyeken. Ma már idejét múlta az a hiedelem, hogy azt csak hegyvidéki vadvizeken lehet gyakorolni, mert például a csehek átjárnak a Rábára a tavaszi felkészülés idején, akik a sportág kiválóságai, mesterséges pályákat építenek, ezek nyereségesen működtethetők. Négy olimpiai érmet osztanak ki a szlalom szakágban az olimpiákon. Tehát érdemes volna a magyar sportirányításnak odagondolni ennek a szakágnak a kifejlesztésére is.
Ennyi volt a bevezetőm. Remélem, nem volt túl hosszú. Ha lehetséges volna, akkor Gábort megkérhetnénk, hogy a világbajnokságról szóljon.
ELNÖK: Köszönöm szépen, elnök úr. Természetesen. Főtitkár úré a szó.
Schmidt Gábor (Magyar Kajak-kenu Szövetség) kiegészítése
SCHMIDT GÁBOR, a Magyar Kajak-kenu Szövetség főtitkára: Megköszönöm a lehetőséget. Én is pár rövid kiegészítést tennék az anyaghoz. Ebben csatlakoznék is elnök úr utolsó részben elmondott mondataihoz, amelyben gyakorlatilag azt vázolta, hogy a nemzetközi szövetségben, a sportág nemzetközi életében jelentős változások zajlanak az elmúlt években. Nyilvánvaló, hogy ennek legfőbb célja, hogy a sportág továbbra is erősítse az olimpiai pozícióit, illetve hogy meggyőzze azokat a kétkedőket is, akik azt mondják, hogy ez a sportág nem közvetíthető, nem látványos és nem vonz nagy közönséget.
Azt gondolom, hogy a 2006-os vb szervezőbizottsága tudatosan ennek a törekvésnek az élére próbált állni. Minden szinten azt próbáltuk mi is bebizonyítani, hogy igenis ez a sportág fogyasztható, igenis a sportág a széles nagyközönség számára élvezhető lehet. Ebben mi két irányt jelöltünk meg a magunk számára. Az egyik, kezdettől fogva azt mondtuk, hogy nem egy szimpla versenyt szeretnénk rendezni Szegeden, hanem egy nagy rendezvényt, amelyet kísérőeseményekkel töltünk meg mind a pályán, mind a városban. Ebben nagyon jó együttműködést tudtunk kialakítani Szeged Város Önkormányzatával, amelynek eredményeképpen gyakorlatilag egy egész hetes program valósult meg Szegeden a világbajnokságot megelőzően és magán a világbajnokság alatt.
A másik fontos célkitűzése a szervezőbizottságnak az volt, hogy egyrészt a helyszíni nézők számára, másrészt pedig a televíziónézők számára is "fogyaszthatóvá" tegye a sportágat. A "fogyaszthatót" idézőjelbe téve, nem egy szép szó ide. Ezzel összefüggésben egyrészt már a beruházás során, ami abból a 429 millió forintból valósult meg, amelyet a költségvetés biztosított a Maty-ér számára, ebbe már minden olyan dolgot igyekeztünk betenni, amelyek ezt a célt szolgálják, a nézők jobb kiszolgálását, az úthálózatot, a lelátók bővítését, ezen kívül a sajtó kiszolgálását, emellett pedig, hogy megteremtsük a feltételeket egy igazi színvonalas TV közvetítéshez.
30.
Tné 31-40. Schmidt G.folyt.
Úgy gondolom, hogy ezt a két célt a világbajnokság maximálisan teljesítette, hiszen egyrészt a jegyek már napokkal a verseny előtt teljes egészében elkeltek, gyakorlatilag a verseny 4 napja alatt 48 ezer ember volt kint a Maty-éron, ami egyértelműen rekord, azt gondolom a sportág életében is, de oltári nagy szám a hazai rendezésű világesemények tekintetében is. És amire igazából büszkék vagyunk, az pedig az, hogy a vasárnapi TV közvetítések során 740 ezren kísérték figyelemmel a televízióban a közvetítést, ami gyakorlatilag a Forma 1 után Magyarországon a legnézettebb TV sportesemény volt 2006-ban.
Az elején már utaltam az előbb a beruházásra. Azt gondolom, hogy mind egyrészt a költségvetésben a beruházásra biztosított összeg, mint pedig a költségvetésben a rendezésre biztosított összeg egyfajta biztos hátteret adott a rendezvény lebonyolítására, azonban nyilvánvaló, hogy azt a körülbelül 480 millió forintot, amely a rendezvény teljes költségvetése volt, további szponzori bevételekkel, illetve a rendezvény a saját bevételeiből kellett megvalósítani, azt gondolom, hogy ez mindenképpen sikerült.
A beruházásra még annyit tennék hozzá, hogy azt gondolom, hogy ezek a beruházások nemcsak a versenyt szolgálták, hanem az elkövetkezendő években komoly lehetőséget biztosítanak a Maty-éri pálya továbbfejlesztésre, hogy egy valós sport és szabadidőcentrummá alakuljon. Úgy gondolom, hogy ebben nagyon jó összmunka alakult ki a nemzeti sportközpontokkal és Szeged Város Önkormányzatával; azt hiszem, hogy mindenképp ez lehet a jövő cél is a Maty-éri olimpiai központtal, hogy egy ilyen multifunkciós sport és szabadidő központtá tudjon átalakulni.
A Kajak-kenu Szövetség egyébként az elkövetkező időszakban is mindent megtesz a pálya további fejlesztésére és arra, hogy minél több program legyen ezen a versenyen. Az elkövetkező évekre is több komoly verseny rendezési jogával rendelkezünk már a pályára, és nagyon szoros együttműködést próbálunk megvalósítani a Magyar Evezős Szövetséggel is, hiszen egy kisebb átalakítással a pálya az evezős nemzetközi versenyek számára is alkalmassá tehető. Azt gondolom, hogy ez mindenképp fontos lehet, hiszen ez mind a városnak, mind az országnak rendkívül fontos lenne, hogy más sportágak is itt nagyszabású eseményeket a Maty-éren meg tudjanak valósítani.
Az anyagban is utaltam rá, hogy nyilvánvaló, amikor egy ilyen világbajnokságot egy ország rendez, akkor nemcsak a rendezvény értéke kiemelendő, hanem azok a plusz pozitív hatások, amelyek jelentkeznek. Mi napjainkban nap, mint nap érezzük azt, hogy egyre többen jelentkeznek kajakozni, egyre több gyerek jelent meg az egyesületeinkben, klubjainkban, hogy ezt a sportágat válasszák, tehát nyilvánvaló, hogy ennek egy ilyen pozitív hatása is van. És azt gondolom, hogy az a közel tízezer vendégéjszaka, amelyet a résztvevők és a szurkolók, szimpatizánsok ott Szegeden eltöltöttek, annak igen erős turisztikai hatásai is vannak, hiszen közösen a Magyar Turizmus Rt.-vel és Szeged városával a közvetítés során Magyarországról, illetve a régióról is olyan felvételek, képek mentek a nagyvilágban, amelyek azt gondolom, hogy vonzóvá tehetik Magyarországot és Szeged városát. Körülbelül ennyi kiegészítést gondoltam.
ELNÖK: Köszönöm szépen főtitkár úr.
Kérdezném a bizottság tagjait, hogy az előterjesztéssel, illetve a beszámolóval kapcsolatban vannak-e kérdéseik, illetve van-e véleményük, amit szeretnének megosztani a bizottság többi tagjával, illetve a meghívott vendégekkel.
Bakonyi Tibor képviselő úr!
DR. BAKONYI TIBOR (MSZP): Először is szeretném megköszönni mindenki nevében azt a hihetetlen élményt és sikert, amit a kajak-kenusok nyújtottak. Nemcsak eredményesség szempontjából, hanem az az élmény, hogy aki oda kilátogatott, nemcsak egy versenyt kapott, hanem több rendezvénnyel együtt megélhette a sikereket, részese lehetett egy eseménynek, tehát azt gondolom, hogy hihetetlen népszerű ma a kajak-kenu sport, és ahogy itt az elnök úr és a főtitkár úr is említette, sokkal több gondoskodást, odafigyelést, menedzselést igényelne az állam részéről is a kajak-kenu sport.
Mégis azt szeretném megkérdezni, hogy tudunk-e valami olyanban segíteni, ami esetleg a szakemberképzést segítené. Ma azok a gyerekek, akik elkezdenek edzeni, lejárni ismerkedni a sportággal, lehet, hogy nem lesznek világbajnokok, Európa-bajnokok vagy olimpiai bajnokok, de megszeretik ezt a sportágat és általában ez a szerelem, illetve szóló és szabadidősportként egyébként nagyon sokan még ma is űzik ezt a sportágat. Tudunk-e valamit segíteni: önkormányzatok, állam, hogy ez a sportág talpon maradjon, hogy egyébként ezt a fajta szerepét betöltse, hogy minél többen ezután is lehetőséget kapjanak és tudjanak sportolni. Tehát a szakember utánpótlásképzés után ezt kérdezném meg.
A harmadik ilyen kérdésem, hogy tudunk-e abban valamit segíteni, hogy a magyar médiákban ne csak egy-egy esemény kapjon kiemelt figyelmet, hanem folyamatosan értesülhessenek, tájékoztatást kaphassanak a nézők, olvasók a felkészülésről, esetleg különböző eseményekről, amelyek a kajak-kenu sport életében történnek. És úgy látom, hogy nemcsak a világbajnokságok és Európa-bajnokságok, hanem az utánpótlásversenyek is nagy érdeklődésre tartanak számot, tehát azt látom, hogy ez a sportág nemcsak az eredményességét tekintve, hanem a bázisát is tekintve, egyre szélesedik és egyre népszerűbb. Tehát az a kérdésem, hogy tudunk-e valami konkrét segítséget nyújtani abban, hogy ez a folyamat a továbbiakban is ilyen lendülettel megtörténjen és az olimpiai felkészülést illetően van-e valami konfliktus probléma, amiben segíteni kellene.
ELNÖK: Köszönöm. Tóth József képviselő úr!
DR. TÓTH JÓZSEF (MSZP): Köszönöm a szót, elnök úr. Az egyik az a megjegyzésem, hogy gratulálok és profi munka volt.
Két kérdésem van. Az egyik az, hogy az olimpiai pályázat szempontjából ezen a bázison Magyarországon egy olimpia rendezhető-e?
A második kérdésem. A gazdasági eredményességet: bevétel, kiadás, egyenleg, ha netán valami alrendszerében vannak ennek más számai, érdekelne, hogy milyen eredménnyel zártak. Köszönöm.
ELNÖK: Köszönöm szépen.
Szalay Ferenc képviselő úr!
SZALAY FERENC (Fidesz): Én is először hadd gratuláljak, szép volt, nagyon jó volt.
Azt hagy kérdezzem meg, amit az előttem szóló képviselőtársam, hogy egy pontos egyenleg vagy egy hozzávetőleges egyenleg: bevétel, kiadás ez esetleg milyen szerkezetben látható?
A harmadik. Nagyon jó, hogy a Maty-éri pálya fejlesztése folyamatosan napirenden van, de szerte az országban temérdek egyesület működik - hál' istennek -, sok-sok gyerek kajakozik, kenuzik, viszont ezeknek a szakosztályoknak, egyesületeknek a működési költségei mondjuk úgy, hogy az önkormányzatok jóindulatára van bízva. Nagyon-nagyon szűkösen gazdálkodnak azok a létesítmények, amelyek a rendelkezésükre állnak, szintén nem igazából a legjobb kategória szintjét ütik meg, ezt Szolnokról is el tudom mondani.
És ez lenne a kérdés: a szolnoki pályával kapcsolatban van-e elképzelés, mert a szolnoki kajak-kenu pálya az ország közepén lévén, sokat segíthet abban, hogy egyéb versenyeket - nem ilyen nagyon magas szintűeket, de mondjuk ifjúsági szintű, utánpótlás-szintű versenyeket átvállalhasson, és igen-igen vonzóvá teheti itt az ország közepén magát a sportágat az, hogyha Szolnokon jól működik a kajak-kenu sportág.
És az utolsó. Elnök úr mire gondol, mit segítsünk a költségvetés kapcsán. A tavalyi évben 17 milliárd volt, 2002-ben 24, ebben az évben 15 milliárd a sportköltségvetés. Én nagyon szívesen segítek minden további nélkül, sőt én felajánlom minden együttműködésünket, hogy legalább a tavalyi szintre vigyük vissza a sport támogatását, de akkor győzze már meg ön is a képviselőtársait, hogy segítsenek benne, mert ez nonszensz, ami sportügyben van - ezt ön jobban tudja, mint én. Az, hogy ez egy kijelölt cél lehetne, ezt nagyon-nagy örömmel venném, nem nagy pénzről van szó, elvekről. Tehát legalább azt ismerjük el, hogy ez a terület, a sport területe, mondjuk a kajak-kenu sporton vagy az úszó sporton keresztül, ha már ilyen szépen van reprezentálva a versenyeken keresztül, ország-világ nekünk tapsol, akkor legalább itthon fogadjuk már el azt, hogy egy picivel több kellene hozzá az állami büdzséből is, mi mindent meg fogunk tenni érte, csak önök is segítsenek ebben. Köszönöm.
Tné 40.
41. FE
ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr. Koscsó Lajos képviselő úr kért szót.
KOSCSÓ LAJOS (MSZP): Tisztelt Elnök Úr! Főtitkár Úr! Azt gondolom, hogy mindannyian gratulálunk az eredményhez és az eseményhez is. Talán az a legfontosabb, ami az anyagban szerepel, és ami minden sportág számára kiemelkedő lehetőséget jelent, ha egy világversenyt rendezhet az adott sportágban hazánkban. Ez a kajak-kenunál még inkább így van, hiszen igazándiból két ágát, a síkvízit és talán a maratonit ismerjük nagyon-nagyon eredményesség szempontjából. Ugyanakkor elnök úr is mondta, hogy azok a sportágak, amelyek egy kicsit az extrémitást - akár a szlalom, akár a vadvízi kajakozás - jeleit hordozzák, sokkal nagyobb nézőszámot jelentenek, sokkal látványosabb a nézők számára.
Ezért én is azt gondolom, hogy valamilyen tervet vagy valamiféle elképzelést meg kellene fogalmazni abban az irányban, hogy ezeknek a létesítményeknek a létrehozását segítsük az országban. Ha csak a síkvízire gondolunk vissza, és arra, amit Szalay képviselőtársam is mondott, a tiszaújvárosi kajakosok Szolnokra járnak felkészülni, és versenyt nem tudunk rendezni, bár a Tisza ott van. Az egyesületek döntő többsége nem tud egyébként saját vizein nagy versenyt rendezni, mert nem alkalmas rá, de egy-egy ilyen nagy világverseny lehetőséget teremthet nekik a megmérkőzésre, másrészt pedig nyilván lehetőséget jelentene az egyesület elfogadtatására és további finanszírozására, ha kisebb, még akkor is, ha beruházásban talán jelentősebb összeget igénylő. De ha ezt az extrémitást hordozó pályákat létre tudnánk hozni, mert azért ez biztos, hogy megteremthetné a feltételeket ahhoz, hogy a kajak-kenu sportnak ebben az ágaiban előrébb tudjunk lépni.
Bár a kajak-kenuról beszélünk, de azt gondolom, hogy nagyon sok sportág van olyan, ahol a kajak-kenusok az alapokat jelentik, hiszen Tiszaújvárosban, ami az én szívem csücske, inkább a triatlon van, azt elnök úr tudja, de a triatlonistáknak a 80 százaléka a kajak-kenu sportágból ment át a triatlonba. Tehát egy olyan típusú képzés, alapképzés is folyik, amely a többi sportág számára is egy-egy területen az ilyen új típusú, ahogy szokták mondani, a XXI. századi sportágak számára is jelenthet egyfajta húzóágat. Ezért azt hiszem, hogy valóban támogatni kell azokat a törekvéseket, amelyek ebben a sportágban is az új típusú versenyeket és az új típusú versenyek rendezését támogatják.
Ez a sárkányhajó, amelyben mi is részt vettünk, egyébként jó kezdeményezés, azt gondolom, hogy látványban jó dolog, csak itt is az a probléma, hogy ezt is nagyon kevés helyütt lehet megrendezni, kevés hajó van. Nyilván ilyen típusú versenyeknek például mi is szívesen adnánk helyt, ha tudnánk egy ilyen versenyt rendezni, mert ennek a nézettsége pontosan abból adódóan, hogy olyan látványt hordoz, ami egyébként nem szokványos az országban, biztos, hogy jelenthetne egyfajta előrelépést nálunk is a sportágban.
Ami itt a költségvetéssel kapcsolatban elhangzott, én magam is támogatom azt a kezdeményezést, amely arra irányul, hogy kérjünk segítséget a sportág számára, hogy a költségvetési források ne csökkenjenek, és legalább a bázis szinten tudjuk a sportágak finanszírozását megoldani. Különösen igaz ez amiatt, hogy a pekingi olimpiára való felkészülés azért elég nagy falatot jelent a magyar sport számára. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Van-e további hozzászólási igény a bizottság tagjai részéről? (Nincs jelentkező.) Amennyiben nincs, akkor megkérném elnök urat, illetve a főtitkár urat, hogy az elhangzott kérdésekre válaszoljanak, illetve a véleményekre reagáljanak. Köszönöm.
Dr. Baráth Etele (Magyar Kajak-kenu Szövetség) válaszai
DR. BARÁTH ETELE, a Magyar Kajak-kenu Szövetség elnöke: Köszönöm szépen a kérdéseket. Igyekszem röviden válaszolni, és nyilván Gábor ki fog egészíteni engem, ha rossz szavakat mondok.
Mielőtt a kérdésekre válaszolnék, két fontos dolgot ugyan fölírtam magamnak, elfelejtettem mondani, de szeretném felhívni a figyelmet. Az egyik az, hogy ebben a sportágban - ezt többen ismerik is - nekünk általában 7-10 éves tervünk van. Tehát a szó szoros értelmében részletekbe menően településekre, városokra lebontva ilyen hosszabb távú fejlesztési terveink vannak. Egyre több egyesület rendelkezik itt egészen fantasztikus felmérésekkel. Mondjuk Szegedet hadd emeljem ki, amely szinte tudományosan építi föl a sportágat. Ez azért nem mindegy, mert azokban a településekben, ahol a víz közel van, Szolnok, Tiszaújváros, de legyen ez Szeged, Győr, bármelyik más, amely világbajnokot termelt ki, Kaposvár is például, úgyhogy sok minden elérhető. Tehát ott az iskolákhoz nagyon szorosan kötődő a sportág fejlesztése, elképesztően sokat tesznek az iskolák.
Ha a finanszírozásra valami választ kell adnom, akkor azt tudni kell, hogy konkrétan a hivatalos költségvetésünknek nem teszi ki egyharmadát az állami támogatás, ám ellenben a sportágban egy évben megforduló mintegy 1,6 milliárd forintnak - most majd kiderül, a 400 millió a mi költségvetésünk - a nagyobbik hányadát az önkormányzatok, a helyi szponzorok, és legesleginkább a családok adják össze, akik utaztatják, viszik, autóztatják, veszik a lapátot, tesznek minden hozzá, ami hihetetlen nagy befektetés a családok részéről a jövőbe tulajdonképpen. Ezt azért szeretném elmondani.
A másik dolog, amit még hozzátennék, és egy kicsit még érdekesebb színbe teszi a kajak-kenu sportot, hogy a mi versenyeinken egyetlen egy versenyző képviselheti csak az adott országot. Ez egy elképesztő probléma. Lehet, hogy a második, harmadik vonalban lévő versenyző nem tud kijutni soha az életben egy világbajnokságra életében vagy egy olimpiára, de nélküle nincs felkészülés, mert nincs a második, harmadik, negyedik ember nélkül topja egy sportágnak. Tehát akkor, amikor az atlétikában, úszásban, más sportágakban három-négy versenyző indulhat egy 100 méteres síkfutásban adott esetben, nálunk egyetlen egy. Az eredményességnél azért ezt figyelembe kell venni, ez elképesztő tehertöbblet.
Megpróbálván válaszolni, azt hiszem, hogy mi nem kérnénk semmi olyan mást, mint amire más sportágnak és élvonalbeli sportágnak szüksége van a költségvetés kapcsán és a támogatásban is. Szerintem döntő módon Magyarországon az utánpótlást, az edzők támogatását, tehát az alsóbb szinteket kell tudni erősíteni. Nagyon sok minden történt az elmúlt időben. Nagyon vigyázni kellene rá, hogy a Wesselényi Alapítvány, a NUPI vagy olyan szervezetek, amelyek igazán megalapozzák a jövőjét a magyar sportnak, mindenképpen megkapják a támogatást a jövőben is. Elképzelhetetlennek tartom, hogy ezek az ösztöndíjak csökkenjenek, ezeket bővíteni kell, és ez sokkal több annál, mint a sport támogatása. Azt hiszem, ha mondjuk a kajak-kenuról beszélni lehet, de más sportág is ilyen, mi szorosan függünk össze az egészség reformjával, nem létezik anélkül, hogy ne lehessen bevinni. Szorosan függ az oktatás reformjával, a környezetvédelemmel. Tehát ezek a sportok sok mindent tudnak visszaadni tulajdonképpen a jövő generációi számára.
Ami a versenypályáinkat illeti, van egy dolog, ahol nagyon komolyan lehetne segíteni - ezzel az állam képviselői felé is fordulok -, és ez a Velencei-tó. Ha valakit meghívhatunk egy utánpótlás gyerekversenyre, egy úttörő-olimpiára, az hihetetlen! Ezt tapasztalni rendkívül nehéz máshol, amikor egymás mellett száz gyerek elindul egy kis kajak egyesben, száz gyerekhez tartozik minimum 200-240 szülő, mert a nagyszülő is ott van, és mellette rohan végig, viszi magával az egészet.
Magyarul nagyon vigyázni kell ezekre a vizekre, ezekre a pályákra. Ez vonatkozik Szolnokra is. Elég jó együttműködésünk volt a polgármester úrral, azt követő polgármester asszonnyal is. Ezeket a vizeket meg kell menteni, a büdzsét rá kell venni arra, hogy ezek olyan állapotúak legyenek, akármilyen tározó, akármi. Még biztosítani kell ezt a lehetőséget is, ezt a jövőt.
Ami a médiákat illeti. A médiák üzletből élnek. Iszonyú pénzt fektettünk abba mi is, hogy ez reális legyen. Mondjuk csak a szegedi közvetítés, amire Gábor hivatkozott, 40 millió forintba került durván, de világszínvonalat lehetett belőle produkálni. Azt már hadd ne soroljam föl, hogy mi még mennyit tettünk hozzá, hogy ott lakhattak, ehettek az abban résztvevők a különböző oldalról, de effektív a technika körülbelül ennyibe kerül. El kell érni a televíziónál - a Magyar Televíziónál van egy ilyen támogatásunk -, hogy a sporttal minél többet foglalkozzanak.
Ami a pénzeket illeti. Maga a pálya beruházása volt 428 millió forint. Ebből még durván 70 millió forint hátravan, ami a későbbi fejlesztéseket jelenti. Ez a pálya mélyen alatta van annak, mint amit európai nagy pályák infrastruktúrában tudnak, és messze fölötte van, mint amit versenyhangulatban, vízközelségben, emberközelségben, természetességben képes nyújtani. Kimagaslóan a szegedi pálya az, ahova külföldi versenyzők, nézők a legszívesebben jönnek, olyan egyedi hangulata van természetközeliségéből adódóan. A többiek általában a '20-as, '30-as, '60-as, '50-es években épült, részben sztálini, részben még a hitleri architektúrákat tükröző monumentális betonteknők, a miénk meg egy abszolút emberközeli dolog. Minden támogatást megkaptunk az anyagi körülmények között az állami vezetéstől, egy szót erre nem tudunk mondani. Ezt évről évre folyamatosan fejleszteni kell, és akkor ez tényleg sok minden más célt is tud szolgálni.
Ez a beruházási oldala volt, egyébként maga a verseny megrendezése durván 480 millió, azt hiszem. Ebből 150 millió volt az állami támogatás. Nagyon őszintén megmondom, hogy abszolút nullszaldóra törekedtünk, nullszaldósak is vagyunk. Egyszerűen azért törekedtünk arra, mert nem akartunk a minőségből egy fillért se elvenni, tehát "húzd meg, ereszd meg" volt a fejlesztésekben, a beruházásokban, az informatikában, közlésben, mindenben, hogy állandóan arra vigyázzunk, hogy lehetőség szerint veszteséggel ne zárjuk.
50.
Tné 51-60. Baráth E. folyt.
Ez egy nagy eredmény. 1998-ban 170 millió veszteséggel zártuk a világbajnokságot, ami persze a fejlesztésekben volt benne, nem effektív veszteségben.
Annyit hadd tegyek hozzá - Gábor majd az összeget is meg tudja mondani -, 40 ezer fizető nézője volt ennek a kajak-kenu világbajnokságnak. Azért tessék végiggondolni: Magyarországon más sporteseménynél hol jön össze 40 ezer fizető néző, aki ott kint van családilag, tehát gazdaságosan rendeztük ezt meg, és a sok fejlesztés hatására ez egy nagy befektetéssé válik.
Azt gondolom, hogy a költségvetésnél amiben segíteni lehet most a következő időben, ha más nem, akkor bizonyítani, hogy az egészségtől a környezetvédelemig a sporttól sok minden függ, nem 15, hanem 12 azt hiszem sajnos az a költségvetés, ami rendelkezésre áll - a Forma 1. 3 milliárd - és sok más költség van, ami ezeket a többi pénzeket terheli; erről nem tudok mást mondani, ez nekünk, mint kormánytöbbségnek kötelességünk is, most nem a kajak-kenu-ról beszélek, az, hogy amennyire lehet azokat a kezdeményezéseket, amiket Bakonyi úrék már megtettek, támogassuk.
Ami a sportokat illeti, és Koscsó Lajos úrnak szeretnék itt válaszolni. A szlalomot elkezdtük honosítani, ebben Szentgotthárd városa, a vízügy áll mellénk, ott olyan természetes vízfolyás van, ahol ez nagyjából megindítható. Tervezzük azt, hogy Budapesten máshol legyen szlalom-pályánk.
Ami az extrémitást illeti, csak a jelenlévőknek mondanám, senki se tudja igazán, de Magyarország először vett részt hivatalosan sárkányhajó világbajnokságon: egy 20 főt megmozgató dobossal - ez távol-keletről jön Európába, ott hihetetlen népszerű - elindultunk életünkben először ezen a világbajnokságon és több mint a felét a számoknak a magyarok nyerték, ami egészen lesújtó volt a távol-keleti sárkányhajó sportra. 2010-ben a Maty-éren sárkányhajó világbajnokságot fogunk rendezni, mint egy új extrém sport.
Igyekszem mindig lebeszélni a főtitkár urat, úgyhogy nehezen marad neki a kérdésekre válasz. Ha még van további kérdés, akkor már befogom a szám.
ELNÖK: Köszönöm szépen elnök úr. Van-e kiegészítés még a főtitkár úr részéről. (Nincs jelzés.) Mindenre választ kaptak a képviselőtársaim.
Engedjék meg, hogy a bizottság elnökeként is elismerésemet fejezzem ki azért a munkáért, amit egyrészt a sportolók felkészítésében az utánpótlás-nevelés terén, mint szövetség tesznek, másrészt pedig kifejezetten az elmúlt világeseménnyel kapcsolatban.
Ebben a bizottságban egy helyen van a sport és a turisztika. Éppen arról beszéltünk már több alkalommal is, hogy ezek a világversenyek azok, amelyek nagyon jól összekötik a két szakterületet, hiszen egy olyan lehetőséget teremtenek, ami nemcsak a sport, a különböző sportágak további népszerűsítését, de Magyarország, mint turisztikai desztináció népszerűsítését is erősítik mind a hazai, mind a külföldi vendégek számára. Tehát ebből a szempontból is azok az adatok, amelyeket az előterjesztés tartalmaz, az a közel tízezer vendégéjszaka, ötvenezer néző és a hétszázötvenezer, a TV-n keresztül az eseményeket követő ember, mind-mind olyan fontos számadat, amely a turizmus szempontjából mindenképpen mérlegelendő.
Nagyon fontos az, amit az elnök úr elmondott és ebben majd a későbbiekben kérem is a bizottsági képviselőtársaim együttműködését, a világtendenciák. Tehát hogy a sportág támogatottsága a világon egyre nő, ez azt jelenti nyilván, hogy a konkurencia egyre erősebb lesz, magyarul, ha ezeket az eredményeket tartani szeretnénk, hogy az elmúlt két olimpián a 7 aranyérem az olimpiai mozgalom húzóágazata, ha ezt a pozíciónkat meg akarjuk őrizni, nyilván ez azt jelenti, hogy nekünk is folyamatosan fejleszteni kell. Egyrészt új sportágak bevonásával, amelyek megint csak egy olimpiai szereplési lehetőséget biztosítanak, másrészt a hagyományos és az általunk sikeresen teljesített sportágak fejlesztésében.
Ezért arra kérem majd a képviselőtársaimat, hogy használjuk ki a lehetőséget, a következő hétig még van lehetőségünk módosító indítványok benyújtására. A bizottság maga fogalmazzon meg közös indítványokat, amelyekkel támogathatjuk a sportági szakszövetségeket. Illetve az Új Magyarország fejlesztési terv kínál még lehetőséget arra, hogy az a fejlesztés, amit a Maty-éren most már hosszú évek óta folytatnak, és ami egyébként még befejezésre vár az elmondottak alapján, elsősorban ez a szabadidős centrummá való átalakítása a sportcentrum mellett, illetve az evezős versenyek hátterének a további erősítése, ezekbe adott esetben még európai uniós fejlesztési pénzek is bevonhatók.
Tehát nagyon köszönjük még egyszer a munkájukat és köszönjük a tájékoztatást a bizottság előtt.
Bizottságunk áttérne a második napirendre, a második napirendi pont tárgyalására: a margitszigeti Úszó Európa-bajnokság tapasztalatairól szóló tájékoztató.
Köszöntöm a bizottság előtt a Magyar Úszó Szövetség elnökét, Gyárfás Tamás urat, illetve Ruza József főtitkár urat, szintén az Úszó Szövetség képviseletében.
Elnök úrnak és a főtitkár úrnak megadnám a lehetőséget, hogy az írásban előre kiküldött beszámolóhoz, ha van olyan kiegészítő információjuk, amit szeretnének megosztani velünk, akkor azt most megtehetik.
Gyárfás Tamás elnök (Magyar Úszó Szövetség) szóbeli kiegészítése
GYÁRFÁS TAMÁS (Magyar Úszó Szövetség): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselő Urak! Köszönjük szépen a lehetőséget. Ruza József főtitkár úr most hozta el magával az Úszó Európa-bajnokság kiadványait, ha nem tolakodó, megengedik, akkor ezt kiosztjuk.
Nyilván megkapták az előterjesztési anyagot is, amelyet előre megküldtünk. Nekem rendkívül tanulságos volt, hogy Baráth Etelét, rutinos előadót már meghallgattam, tehát úgy lehet fókuszálni, hogy mire kíváncsiak. Amiről ő beszélt, azzal én azonosulok. Tehát csak ennek tükrében, hogy én mit emelnék ki ebből az Európa-bajnokságból.
Az Európa-bajnokság legnagyobb kérdése az volt, hogy lesz-e Európa-bajnokság, ez talán az anyagból, meg akik követték az előzményeket, azok tudják, mert az utolsó pillanatokig kérdés volt, hogy lesz-e uszoda, holott az Európa-bajnokság pályázatakor már rendelkeztünk egy garanciával, kormánygaranciával, hogy fedett uszoda lesz. Most ezt a történetet nem akarom feleleveníteni, az 54 fát és azt a rémálmot, amit megéltünk, mert aztán végül is mindenki boldog volt, amikor az úszók úsztak és többször elsütöttem már, hogy a fák fölé nőtt a zászló, amikor felhúzták a magasba és mindenki ünnepelt.
A tanulságát inkább ennek a történetnek, hogy ugye szeretnénk nagy magyar sportot, hiszen példaképekre szükség van, hírünket a világban terjesztik. Az elnök úr említette a turisztika és a sport ötvözetét, tehát ekkor beszélnek rólunk vagy talán a legtöbbet, amikor szörnyű, hogy Puskás Ferenc emlékének adóztunk, de még mindig ő a legismertebb magyar, vagy ő volt - szomorú szívvel mondom ezt -, de a sportolóink a világban versenyképesek. Az egy pulikutya, amit most osztanak, az Eb kabalája volt, mindenkinek jut. Tehát hogy ehhez a hátteret is megkapjuk és ne csak mondatokban, tettekben cselekvően.
Tehát, ha lehet kérni itt, mert a végén az elnök úr feltette a kérdést, én most elébe megyek, hogy ne ismétlődő legyen Baráth Etele úr után az én mondandóm. Mi változatlan szeretnénk, hogy amit jogosnak tartottak most már öt évvel ezelőtt, hogy egy fedett uszodára méltó ez a sportág, akkor ezt mi fenntartanánk; hogyha akkor a Draskovics csomag áldozata is lett talán, az nem azt jelenti, hogy egy megalapozatlan döntés eredményeként ítéltek egykor erre pénzt. Annál is inkább, mert most többek részéről felmerült, hogy ez az Úszó Európa-bajnokság is bizonyította, hogy ilyen sportágakban érdemes igazán világversenyt rendezni, több okból. Ha egy világbajnokságra pályázhattunk volna, amire ösztönzést kaptunk, csak a feltétel nincs meg hozzá, ahhoz már tényleg kellett volna egy fedett uszoda. A világbajnokság annyiban különbözik az Európa-bajnokságtól, hogy az úszás, műugrás, műúszás és a nyíltvízi versenyek mellett a vízilabda is a világbajnokság része - Eb-nél ez külön van, a vb-nél együtt.
Anélkül, hogy lebecsülném, sőt nekem is minden tiszteletem a kajak-kenu sporté - még itt van Etele, jó hogy mondtam, akkor még nem tudtam, hogy elment-e -, ő büszkén mondja, hogy most már hány ország vesz részt kajak-kenu versenyen; ennek körülbelül a duplája az úszó-eseményeken való részvétel és akkor még mindig szűkszavú voltam. De nem lebecsülve a kajak-kenu sport fantasztikus sikerét, mert megmentője mindig a magyar összképnek, hiszen az utolsó napok teszik jóvá azt, amit mi is szeretnénk, tehát addig az elfogadható eredmény akkora kicsúcsosodik és az ő helytállásuk eredményeként lesz naggyá. De anélkül, hogy összevetném az atlétikát, a tornát, az úszást vagy a kajak-kenut, a világ besorolását figyelembe véve azt hiszem nem véletlen, ami szörnyű is, hogy az úszást tették délelőttre meg a tornát, vagy ezt akarja látni a világ, akik mondjuk más földrészen vannak, és az atlétikai események - arról kevesebb szó esik, az nem szokott a koraesti órákban, hanem közel az éjfélhez - meg nagyon későn zajlanak. Tné 60.
61. FE (Gyárfás)
Tehát ezek a sportágak határozzák meg a nemzetközi érdeklődést leginkább.
Tehát visszatérve a lényegre, szeretnénk, ha lenne uszoda.
Jó lenne, ha nem kellene az Európa-bajnokság részleteit itt most ecsetelnem, hiszen le lett írva, meg akit érdekelt, követte.
Ami még fontos itt a létesítménynél, ez pénzkérdés. Az a baj, hogy nálunk az sem érvényesül, ami nem pénzkérdés. Ha kihasználható, hasznossá tehető ez a megtisztelő meghívás, akkor itt sokadszor elmondom, mert eddig pusztába kiáltott szó volt, hogy felépült ez a számunkra csodálatos uszoda, ami egy medencéből áll, egy 50 méteres medencéből és egy műugrómedencéből, anélkül nem lehet az olimpiai számot, a páros toronyugrást lebonyolítani. Tehát ezek szükségszerűek voltak, de kiegészítő létesítményként lettek a Hajós Alfréd Uszodával úgymond komplettá. Ha nem esik az eső és nincs szélvihar, akkor még verseny is lehet rendezni. Volt eső is, volt szél is, mégis lebonyolítottuk.
De ami a szörnyűség a számomra, hogy ott van az uszoda területén belül egy evezős ház. Én mindig azt szoktam mondani, hogy Németország, az NDK és Nyugat-Berlin története hasonló. Ez az uszoda közepén található. Talán kisegít majd Dala Tamás, nem olyan ismert ez az evezős egylet. Ez egy evezős ház, amelyet a Magyar Úszó Szövetség szeretett volna megkapni székház gyanánt. Ott pihenhetnének a versenyzők, fogadhatnánk a vendégeket. De erre nincs mód, mert kimondom, Domonkos Anna vezetésével ott van egy evezős egylet, azt hiszem, hogy hét éve, mert jó időben jó helyen dolgozott ez a kedves hölgy, azt hiszem, a Sporthivatalnak volt egykor az elnökhelyettese, és kötött egy szerződést talán magával, így a Duna Egylet ott evezget. De ez nem a legjobb evezősök otthona. Ezt az ügyet Bakonyi Tibor MOB-alelnökként is meg a Fővárosi Önkormányzat alelnökeként is végigkövette. Mi ezért könyörögtünk, hogy nem lehet-e ezt megkapni. Demszky Gábor úr még azt is mondta, hogy a Főkert, ami körülbelül 150 méterre van, befogadná a földszinten, ott még le is tudnák rakni a csónakokat, de szerződés köti.
Tehát az ilyen anomáliák elgondolkoztatják az embert, mert hogy lehet egy ilyen szerződést kötni. A Duna bejön ott valahol az ország egyik féltekéjén, kiúszik lent délen, bárhol egy evezős beteheti a hajóját, de neki pont ott kell, ahol a Hajós Alfréd Uszoda van. Tisztelettel kérem, hogy ha reális ez a felvetés, akkor ilyenekben segítsenek, mert ez nem pénzkérdés, hogy miért nem tudnak 150 méterrel odébb menni, ha már befogadják őket. Most nem személyeskedem, az úszósportot képviselem.
Említhetném azt is, hogy az Európa-bajnokság alatt könyörgésünkre az uszoda területén belül megkaptunk, egykor volt ez a fellegvára az utánpótlásnak, egy ilyen kis szállodát, amelyet Molnár Endre és társa ural, mert ő is jó időben volt jó helyen, nem tudom, lehet, hogy több mint tízéves szerződést kötött. Ő üzemelteti az uszodán belül azt az úszókollégiumot, ahol egykor Darnyi Tamás, Egerszegi Krisztina és a többiek pihenhettek, készülhettek. Most el kell vinni őket valahova máshová, a város másik pontjára, és ha akarjuk, ott még bérelhetünk is szobát. Román, bolgár turisták kedvenc lelőhelye ez a szálloda. De nagy örömünkre mi az úszó Eb alatt szereztünk ingyen ásványvizet megannyi támogató révén. Könyörgésünkre oszthattuk ezt ki a versenyzőknek, mert a szabály szerint csak tőlük lehet venni vizet, mert a büfét is ez a kéttagú társaság üzemelteti. Hangsúlyozom, minden tiszteletem Molnár Endréé, ő csodálatos kapuvédő volt, meg Domonkos Annáé is, aki remek sportvezető volt, csak azt nem értem, hogy miért a magyar úszósport szerény, hangsúlyozom, nagyon szerény fellegvárában kell kénye-kedvük szerint cselekedniük, de mondom, nem a személy, hanem az úszósport érdeke motivál bennünket, ha már nincs fedett uszodánk.
Ha szerencsénk van, a Komjádi Uszoda - itt van Dala Tamás úr, a főigazgató - nem dől össze, körülbelül ilyen állapotban van. A szigetet most rendbe hozták, a Szőnyi út úgyszintén új, arról volt szó, hogy majd renoválják, de erre sincs pénz. Tehát megmagyarázhatatlan, illetve megmagyarázható, hogy mindig vannak Puskásaink, ha már az ő nevét említettem, Széchy Tamás személyében, Kiss László személyében, most Turi György egy remek, eredményes edző, aki Cseh Laci mellett Kovács Ágit, hadd ne soroljam, hány és hány csillagot adott, Risztov Évát és így tovább. Sajnos ő visszavonult. Ezek az abszurditások. Legalább amink van, az ne legyen ilyen vegyes felvágott, hogy ebben a vonatkozásban legyen segítség.
Itt felmerült, azt hiszem, Tóth képviselő úr említette, hogy az olimpia szempontjából hogyan értékeli Baráth Eteléék tevékenységét, és mit sejtet ez. Erről is mókás beszélni, mert ki nem mondhatjuk azt, hogy Magyarországon nincs meg egy olimpia feltétele, mert milyen magyar az, aki nem álmodik erről. De amikor az uszodában nem lehetne rendezni egy normál versenyt, mert ügyeskedések eredményeként kapjuk meg időlegesen a létesítmény egészét használatra, amikor dülöngél - nemcsak az úszósportról tudnék beszélni, de arra vagyok hivatott -, vagy amikor labdarúgó Európa-bajnokságot szeretnénk rendezni, abban talán van valami jogosítványom, de nincs pálya hozzá, nincs futball hozzá, nincs egy vasunk se, de pályázunk bronzlabdával, bőrlabdával meg emlékekkel, akkor legalább mozduljunk ki, hogy a meglévőt próbáljuk hasznosítani.
Ha szabad egy átkötést a turisztika és a sport kapcsán. Kihasználom a lehetőséget, most úszó minőségemből egy picit kimozdulok. A horvát-magyar labdarúgó Eb pályázatához a bátorító szavak mellett ez a bizottság tevőlegesen is hozzájárulhat, hiszen ha valamely bizottság kompetens, akkor ez leginkább. Itt mi azzal érvelünk, hogy annyi dicsősége van ennek az országnak. Pont most készül egy újabb kiadványunk a megannyi mellett, hogy 250 érv Magyarország és Horvátország mellett. Igaz, hogy nem ez a mindennapos, hanem általában az van napirenden, hogy hol tudjuk magunkat kárhoztatni. Ebben is segíthetne a turizmus érdekében ilyen események rendezésével. Az olimpiához is ilyen nagy események, tehát kajak-kenu vb-n, netán úszó Eb-n, öttusa Eb-n vagy vb-n keresztül vezet az út, meg horvát-magyaron. Tehát összegezve: kérni szeretnék.
Magyarország most az úszósport viszonylatában aktív volt. Tavaly junior Európa-bajnokságot rendeztünk, ahol 8 arany, 12 ezüst, 5 bronz volt, tehát mutatja, hogy van utánpótlás, hogy honnan, azt én se tudom megmagyarázni, mert a víz kevesebb. Jövőre Debrecenben van a rövidpályás Európa-bajnokság Kósa Lajos városában. Ott villámgyorsan épült meg, 3 milliárdból is lehet fedett uszodát építeni, csodás uszoda, de azért nem jó vb-re, ezt mondtam a polgármester úrnak, mert műugró medencére már nem tellett, de nem is erre készült, hanem a rövidpályás Európa-bajnokságra, de bravúros teljesítmény volt. A fővárosba kellene egy fedett uszoda, nemcsak azért, mert az élsport, mert az úszás, a vízilabda, tehát megannyi diszciplína megköveteli, hanem talán azért is, mert mindig beszélünk a népegészségügyről meg a kórházi anomáliákról. Itt sok orvos professzor is van meg hozzáértő. Az egészséges életmód meg a mozgás talán jobb orvoslás, mint hogy még hány ágy kell. Akkor nem kellene annyi ágy, gondolom. Tehát egy ilyen szempontrendszer is érv. Összegzésként az a végső, hogy az uszodát, ami elvben a magyar úszósporté, bocsássák rendelkezésre.
Nem mondtam, a végére akartam hagyni a habot a tortára. Ahogy elkészült ez a medence, és ezt megint a főigazgató úr tudja, az Eb alatt kiverekedtük a Fővárosi Önkormányzat jóváhagyása, speciális engedélyek garmada révén, hogy az Eb alatt üzemelt, de azóta nem. Nyilván, ha majd megjön a rossz idő, talán a pótengedélyek is megérkeznek, illetve talán majd tavaszra, mert sátortető kellene, hogy télen is funkcionáljon, de nálunk ez is probléma. Amikor már kész van az uszoda, akkor se lehet az úszósport vagy a tömegek számára biztosítani, mert akkor is zárva.
Ennyit kívántam elmondani.
ELNÖK: Köszönöm szépen a kiegészítést, elnök úr. Kérdezem a bizottságunk tagjait, hogy kérdésük, véleményük a beszámolóval kapcsolatban van-e. (Szalay Ferenc jelentkezik.) Szalay Ferenc képviselő úré a szó.
SZALAY FERENC (Fidesz): Köszönöm, elnök úr. Azt gondolom, hogy a gratuláció sokfelől érte önöket, mi is ezt mondjuk, nagy dolog volt. De amit ön elmondott, az megint megerősít abban, hogy fordítva ülünk a lovon ebben az országban. Ha ez így továbbmegy, baj van. Apró dolog. Elkészül egy sportlétesítmény, egyszer használják, azóta nem működik. Szerintem ez a világ más helyén elképzelhetetlen.
70.
Tné 71-80. Szalay F. folyt.
Van 7 milliárd forint egy lágymányosi sporttelepre, attól elveszik a pénzt, azóta is ott áll. Van egy létesítményfejlesztő program, megszűnik; van egy diáksport-támogatás kötött normatíva, ebben az országban, ez megszűnik; a mindennapos testnevelésről beszélünk, elindítjuk, megszűnik. Most jön majd a Testnevelési Egyetem problémája ide a bizottság elé, kíváncsi leszek, hogyan fog a későbbiekben ez a dolog működni. Egész egyszerűen nem tudom, hogy mi a megoldás, de ön, mint TV-szakember lehet, hogy tud ebben segíteni, hogy hogy lehet az ország közvéleménye figyelmét felhívni arra, hogy a túlélésével játszik. Ha ez így marad Magyarországon, ahogy van, a mi egészségi állapotunk az egészséges életmód, mondjuk úgy, hogy hiánya miatt, odajuthat, hogy nem lesz, aki az unióval felvegye majd a későbbiekben a harcot. Nem lesz olyan a nemzet egészségügyi állapota, hogy működhessen és ez a rendszeres testmozgásra visszavezethető jelentős mértékben.
Önök hogy látják, hogy mit lehet tenni közösen annak érdekében, hogy ezt felfogja ez az ország egyszer, mert amikor infarktussal kórházba kerülnek az emberek, akkor már rájönnek, de akkor már valószínű, hogy késő; amikor a keringési rendszer különböző problémáival küszködnek, akkor már késő. Mit kellene tenni ön szerint, hogy ezek a problémák megoldódjanak. Közröhej, amit ebben az országban mi ez ügyben csinálunk és önök erőlködnek természetesen jogosan és nagyon szép dolgokat csinálnak. Csak úgy érzem, ez olyan, mint amikor a hab a tortán résszel foglalkozunk először, de a torta maga az még nem állt össze.
Mit lehet tenni annak érdekében, hogy működjön a magyar sport olyan szinten, ahogy működött ez annak idején. Hogy elfogadja az ország, hogy ez sokkal fontosabb annál, semmint hogy csak versenyrendezésről beszéljünk, hogy csak arról beszéljünk, hogy szépen úsztak, jól eveztek, meg vannak esetleg még rendezvényeink. Egyszerűen nem is tudom, hogy érdemes-e ebben a kérdésben nekem többet beszélni, hiszen itt Bakonyi úr erre a példa, hogy évek óta, sőt évtizedek óta erről beszél ez a bizottság és nemhogy előrelépés nincsen, visszalépés van, folyamatos visszalépés van ebben a kérdésben.
Tehát gratulálok, de kíváncsi lennék az ön véleményére, hogy milyen megoldást tud ön. Mert ez a bizottság, hogyha mondjuk az idei sporttámogatást nem tudja elérni, hogy olyan legyen, mint a tavalyi, akkor megint csak beszéltünk és nem csináltunk semmit. Vagy, ha ez a parlament nem fogja tudni elérni azt - nem úgy, mint az elmúlt négy évben, nem épít létesítményt ebben az országban semmit, mondjuk egy ötvenméteres uszodát esetleg -, akkor megint nem értünk el semmit, ha a diáksportra nem fordít többet, nem értünk el semmit és sorolhatnám az egészet. Én nagyon-nagyon a 24. órát látom a magyar sport kérdésében.
Bocsánat, hogy visszakérdeztem, elnézést.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Elnök úr, úgy lesz itt is a menetrend, hogy a kérdéseket elmondják a bizottság tagjai, és akkor a végén lehet összegezni.
Bakonyi Tibor képviselő úr!
DR. BAKONYI TIBOR (MSZP): Gondolkodtam azon, hogy egyáltalán hozzászóljak, kérdezzek-e valamit a Magyar Úszó Szövetség elnökétől, hiszen aktív résztvevője voltam itt minden eseménynek, ami az Úszó Eb-t megelőzte. Azt gondolom, hogy példaértékű az a koordinációs munka és az a széles társadalmi összefogás, amelyik lehetővé tette, hogy a világ felé egy európai színvonalú esemény létrejöjjön és egy olyan kommunikációs termék is született, amit, ha jól tudom, Európa egyik legjobb sportközvetítésének minősítettek. Jó hangulatban egyébként ezek között a körülmények között is - ugyan ezt megelőzően sok vitával, sok politikával átszőtt eseménnyel -, de mégis csak nagy nemzeti büszkeséggel éltük meg, hogy házigazdái lehettünk ennek az Európa-bajnokságnak és a Magyar Úszó Szövetség is egyébként emelt fővel jött ki ebből a versenyből; gyönyörű eredményeket ért el és megmutatta, hogy az úszás az egyik legfontosabb sportág ma és az egyik legeredményesebb sportág Magyarországon.
Azok az eseményt kísérő jelenségek, amiről Szalay Ferenc képviselőtársam beszélt, valóban, talán mondhatom, tíz éve beszélgetünk itt az asztal különböző oldalán, nagyon hasonlókat gondolva. Csak azt tudom felvetni, hogy érdemes végiggondolni, hogy ha nemsokára a bizottság elé kerül a nemzeti sportstratégia, akkor érdemes lenne azt is számba venni, hogy az államnak és az önkormányzatoknak milyen sportlétesítményeik vannak, ezeknek a sportlétesítményeknek egyébként milyen funkciót szán a tulajdonos vagy éppen a használó. És lehet, hogy kellene egy sportlétesítmény-fejlesztési stratégiát is végiggondolni külön-külön leülve a sport-szakági szövetségek vezetőivel és külön-külön a tulajdonossal, a helyi önkormányzattal vagy éppen az állammal; talán ez tudna hozni olyan konszenzust, hogy kis pénzből is célzottan lehetne megfelelő fejlesztéseket létrehozni.
Azt gondolnám, hogy nyilvánvaló ezt végig kellene gondolni, és ennek a részleteit ki kellene munkálni. Talán egyfajta ilyen fejlesztés, ami a nemzeti sportstratégiához kapcsolódik, hozhatna megoldásokat arra az elképesztő hétköznapi anomáliákra, ahol az egyéni érdekek és a kijárt érdekek mindenkor az adott sportág vagy az adott nemzet érdekeit jelentős mértékben csorbítják.
Visszatérve a napirendre. Miként én is nagyon sokat szenvedtem egy csomó dolog miatt, kivágták a fákat, nem ült össze a bizottság, nem volt határozatképes, az ellenzék leszavazta, minden egyes kérdéssel a bürokrácia nyomvonalán vissza kellett menni egy fővárosi közgyűlés elé, ahol azt hiszem hetes alkalommal sikerült napirenden szerepelni. Ez azt mutatja, hogy nagyobb együttműködésre van szüksége a sportnak a politikával, ha nemzeti ügyről, ha európai ügyről van szó. Külön még egyszer nagy tisztelettel itt ezen a fórumon is szeretnék gratulálni és megköszönni önöknek a munkát és azoknak a sok-sok segítőknek, akik a háttérben eredményessé tették ezt az eseményt.
Még arra felhívnám a figyelmet - majd úgyis átmegyünk a következő napirendre -, hogy szükség van azoknak az utánpótlásedzőknek az elismerésére, szükség van azoknak a nevelőtanároknak az elismerésére, azoknak a rendszereknek a kialakítására, ahol az iskolai rendszer összekapcsolható a versenyrendszerrel ahhoz, hogy egészségesen tudjunk élni. Hogy a versenysport egyben átvezessen egy mindennapos tevékenységgé, hogy mozogjunk, hogy eddzük a testünket, és egyébként valóban ne a kórházra költsük a meglévő forrásainkat, úgyhogy Gyöngyike itt ül, az ő klasszikus mondása: Földesiné Szabó Gyöngyi professzorasszony klasszikus mondása, hogy "ne csak sportnemzet legyünk, hanem sportoló nemzet is", ehhez viszont a teendőinket számba kellene venni, és nagyobb áldozatot kellene vállalnia az államnak és az önkormányzatoknak.
ELNÖK: Köszönöm szépen.
Koscsó Lajos képviselő úr!
KOSCSÓ LAJOS (MSZP): Tisztelt Elnök Úr! Főtitkár Úr! Szomorúan hallgattam a szavait, hiszen minden szavával egyet kell hogy értsek, nem lehet vele vitatkozni. Az ember egy kicsit elgondolkodik rajta, hogy érdemes-e csinálni gyakorlatilag azt a munkát, amit nem főállásban csinál, mert az a - elnézést a kifejezésért - töketlenkedés, ami folyt itt ennek a rendezvénynek a kapcsán, jellemző az egész magyar sport finanszírozására, és helyben kisebb város önkormányzati vezetőjeként is azt kell hogy mondjam, hogy mi megéljük ezt ugyanígy helyben. Megéljük helyben, sőt még inkább tisztább helyzet teremtődik, mert helyben már eldőlt, hogy vagy az önkormányzat finanszírozza - beleértve a versenysportot is, egy-két kivétel van nyilvánvalóan -, vagy nincs, aki megfinanszírozza, vagy nem lesz, megszűnik.
Ezért azt gondolom, hogy tényleg át kellene gondolni a teljes sportfinanszírozás rendszerét és ebben az átgondolásban mindent helyre kellene tenni; és tudomásul kell venni, hogy amit ott nekünk a helyi önkormányzatokban a nagyvállalatok a képünkbe nyomnak, hogy hát befizetjük az iparűzési adót, oldjátok meg ebből a problémát - és nem tudunk mit csinálni egyébként, mert tényszerűen igaz is. Ezért nyilván át kellene gondolni, persze minden sportágban menekülnek előre, mert nagyobb versenyeket muszáj rendezni; az előbb a kajak-kenunál is mondtuk, nemcsak azért, hanem azért is, mert a nagyobb versenyekre a szponzorok is megmozdulnak. Megmozdulnak, hiszen nem tudom az úszósportot egyébként folyamatosan mennyien szponzorálják, de erre az eseményre - ahogy néztem az előterjesztésből - 20-22 kiemelt szponzor jelent meg.
Tné 80.
81. FE (Koscsó)
Tehát nyilván ilyenkor hajlandók ennek a médiaértékéért is fizetni, és muszáj ilyen nagy versenyt rendezni, mert egyébként, ahogy Gyárfás úr is mondta, meg az hiszem, talán még Etele is, hogy bizony az olimpiához ilyen nagy versenyeken keresztül vezet az út.
Megint felhozom azt a sportágat, a triatlont. 2010-ben megnyerték a világbajnokság rendezési jogát itt Budapesten. Nem mondom, hogy előre félek tőle, de tudom azt, hogy Tiszaújvárosban minden évben, amikor világkupát rendezünk, egy ilyen kisvárosban is mekkora tolerancia kell ahhoz, hogy elviseljék, hogy egy városban lezárunk dolgokat és nagy versenyt rendezünk. Nem tudom, mi lesz itt. Tényleg pont egy triatlon verseny kapcsán Dala Tamásnál voltam, és megnéztük az uszodát, az évadzáró verseny volt ott, és szomorú látvány volt, hogy ott van egy kész uszoda és nem volt víz benne. Ez lehangoló tud lenni, mert egyébként az egy kicsit mást sugallt, amit az ember látott a képernyőn.
Nem hatalmazott erre fel senki, de sportszerető emberként Gyárfás úrnak külön is megköszönöm, hogy fölhasználja azt az eszközrendszert, ami rendelkezésre áll, már a médiára gondolok, hogy azokra a hiányosságokra fölhívja a figyelmet, amelyek egyébként egy-egy ilyen beruházás kapcsán előfordulnak. Gyanítom, hogy ha nem lett volna akkora hírverése, bár a KÉSZ vezetőjét is jól ismerem, akkor lehet, hogy a KÉSZ egy kicsit később készült volna el ezzel a dologgal. De igazándiból azt hiszem, hogy nincs más eszköz a sportban sem, csak a nyilvánosság ahhoz, hogy ezeket a problémákat igazándiból valamilyen módon, nem a közeli jövőben, ezt tudom, de valamilyen módon a távolabbi jövőben le tudjuk rendezni, mert ha nem tudjuk lerendezni, akkor lemondhatunk mindenfajta olyan vágyakozásról, hogy itt majd olimpia lesz vagy valamilyen nagy verseny lesz. Azt gondolom, hogy ehhez egy olyan, más típusú gondolkodásra van szükség, ahol a sportági finanszírozások olyan alapokra kerülnek, amely képes nagy eredményeket produkálni és nagy versenyeket rendezni. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Tóth József képviselő úr!
DR. TÓTH JÓZSEF (MSZP): A gratuláció mellett egyetlen egy mondat, csak ne maradjon a levegőben a dolog. Használatbavételi engedélyt arról lehet kiadni, amelyre kérelmet benyújtanak. Ma az elsőfokú építési hatóságnál nincs benyújtva az uszodára használatbavételi engedély. Tehát innentől kezdve úgy gondolom, hogy abban lehet segíteni, amiben korábban személyesen az ideiglenes használatbavételi engedélynél is sokat segítettem. Készülve erre és olvasva az anyagot azt mondom, hogy be kell nyújtani, és akkor nagy valószínűséggel a használatbavételi engedélyezési eljárás is elindul. A létesítmény tulajdonosának vagy a beruházónak kell benyújtani a területileg illetékes hatósághoz. Ebben személyesen is szerepet vállalok. Köszönöm.
ELNÖK: Köszönöm. Szalay Ferenc képviselő úr kiegészítené még az előzőeket.
SZALAY FERENC (Fidesz): A töketlenkedéssel teljesen egyetértettem. 2002 óta tudjuk, hogy szeretnénk úszó Eb-t rendezni. Sikerül az előbb tett jelzőt fokozni azzal, hogy most kiderül, a XIII. kerület problémái nem kicsik ez ügyben, kiderül, hogy azért uszodát lehetett volna építeni máshol is. Egy.
Kettő. Azt mondtad, Lajos, hogy a sport finanszírozási rendszerét át kellene gondolni. Nem ezt kellene átgondolni. Át kellene gondolni, hogy hol a helye a sportnak, az egészséges életmódnak ebben a mai Magyarországban. Ezt még nem döntöttük el. Ha ezt eldöntjük, akkor tudunk utána bármiről vitatkozni. Ez nem dőlt el, illetve eldőlt, a sor utolsó előtti helyén sincs, kicsit lejjebb van.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Van-e további kérdés vagy hozzászólási igény? (Nincs jelentkező.) Amennyiben nincs, két kérdésem lenne még, elnök úr. Bár itt most kaptunk egy kiegészítő táblát, egy protokoll összefoglalót, amelyben néhány dolog szerepel, de ha a költségvetésről, tehát magának a rendezvény költségvetéséről beszélne, hogy ahhoz mennyi volt az állami támogatás, mennyi szponzori bevétel, illetve hogy nézett ki ennek a teljes képe, illetőleg a látogatottsági, valamint nézettségi mutatókról. Mennyi vendég volt, és a tévében esetleg a közvetítések során mennyien nézték még az eseményt? Köszönöm szépen.
Gyárfás Tamás (Magyar Úszó Szövetség) válaszai
GYÁRFÁS TAMÁS, a Magyar Úszó Szövetség elnöke: Elnök úr kérdésére majd a főtitkár úr válaszol, a tényeket jobban tudja.
Az egyéb felvetések, amelyek bizonyítják, hogy itt tulajdonképpen minden a nagy egész és ez így helyénvaló, mindig az kerül napirendre. Az úszás, én is így tekintem, csak egy állatorvosi ló maximum ebben a kérdéskomplexumban. Tehát Szalay képviselő úr felvetésére ez a legkomplexebb kérdés, és azt hiszem, nagyon sokban találkozik a véleményünk.
Vannak itt abszurditások. Úgy is, mint a MOB alelnöke, nem szabadna ilyet mondanom, de olyan ellentmondásos az egész magyar sport célkitűzése is. Olimpiára költünk most pénzt, ennek a PR-jára, megjelennek újságban hirdetéseket, cégeket körbejárnak, ha úgy tetszik. Most elmegy bármely sportág képviselője oda, "már a sportnak adtunk", tehát nehezítik úgymond a tarhálást, nem tudok jobb szót mondani, mert a magyar sport ma abból él, hogy ki mindenkit tud levágni, de ha már voltak előtte, akkor ez nehezebb. Elnézést a triviális megfogalmazásért, tudatos volt.
Azt mondjuk, hogy olimpiát akarunk rendezni. A Pricewaterhouse-nak szintén a magyar sport képzeletbeli zsákjából 500 milliót fizetnek egykor, most kiderül, hogy a második fordulóban ennek csekély hányada is elég. De ezek a pénzek hiányoznak, amikor egyelőre a betevő nincs meg. Olyan álmokat szövünk, ami csodálatos, mert álmodni kell, mert akkor mi élteti az embert, de a köztes feladatokra kellenének ezek az összegek, azt hiszem. Tehát akkor van megalapozott olimpiai rendezési realitás, ha előtte legalább a minimum rendelkezésre áll, amire lehet építeni. Ezért bátorkodtam az előbb ezt a horvát-magyar futball Eb-t közbevetni, nemcsak a személyes érdekeltség miatt, gondolom, közös érdekeltség, vagy érintettség miatt, hanem ha egy ilyet meg tudunk tenni, akkor az ennél még mindig tízszer nagyobbra van reális alap, de mi a nagy ugrás hívei vagyunk, ez Kínában bejött, nálunk kérdés, hogy miből. Tehát egyelőre nincs meg a szövetség székháza, mert azért visszatérek arra, hogy valamit el akarok érni, hogy ebben segítsenek, hogy legalább az uszoda legyen a miénk, aztán beszéljünk majdan csodálatos, perspektivikus lehetőségekről. Első mondandó.
A második, hogy azt mondtam, hogy állatorvosi ló. Itt nem akarok anekdotázni, de ezek valóban tények, már meg is fogalmazódtak, de általában nem olvassák el az emberek ezeket az előterjesztéseket, legalábbis én így vagyok vele. Ez az uszoda úgy készült, hogy áprilisban még itt volt a nemzetközi szövetség elnöke. Ezt már előadta Tahi-Tóth László is a Nap Tévében, ő volt egyébként a legnagyobb zöld, mert azt hitte... Ez is egy poén, de először menjünk végig. Keresi az elnök a tornyot, hogy hol a páros műugró torony, és mondom, hogy rajta állsz, mert akkor még ekkora volt. Aztán ez a KÉSZ Kft., amit a képviselő úr említett, megemberelte magát talán a nyomástól, talán megkapta azt a pénzt, amit még ki akart sajtolni, hogy hajrá, mert beszorulnak ilyenkor a megrendelők, és akkor mindent megadnak. Ez olyan, mint amikor a pali fekszik a kórházban, hogy itt fáj, ott a daganat, kivegyem? Igen, ha odaadja ezt a pénzt, nincs az a pénz, amit ne adna oda, ha vészhelyzet van. Tehát körülbelül így voltunk a uszodaépítésnél is, hogy már a végén azt kértek, amit akartak, mert tényleg nem volt torony még áprilisban. Aztán mégiscsak lett csodák csodájára, és amit a háromszor annyi időben nem sikerült felépíteni, meg lehetett tenni. Nálunk egyébként ez a metodika, hogy a végén valahogy mindig sikerül, ilyen iszonyatos hajrá és kaotikus állapotok eredményeként aztán valahogy ez feloldódik.
Közbevetőleg mondom, és Szalay úr erre biztos tudja a választ, amit Bakonyi úr felvetett, hogy milyen nehéz volt ezt az engedélyt megszerezni, és Tóth úr aztán emberközelből figyelte. Végül is a Fővárosi Önkormányzat 2005. január 27-én hagyta jóvá három év után az uszodaépítést 34:20 arányban. A 34-et úgymond baloldali képviselő vagy koalíció tagjai szavazták, a 20 ellenzéki nem volt. A vita tárgya az volt, hogy 54 fát ki lehet-e vágni. Nem tudom elhinni, hogy az összes baloldali utálja a környezetét és a fák ellen van, minden jobboldali pedig zöldbarát, tehát egy uszoda, egy Európa-bajnokság megépítésekor is az döntött, hogy ki hova tartozik a szavazást illetően. Pont 34 szavazatra volt szükség. Ha egy is beteg... Azt hiszem, kétszer kiment a mosdóba Gy. Németh Erzsébet, és kergettem, mert én is tudtam, hogy 33 nem elég, és ha pont akkor teszik fel a kérdést... De nem akkor volt. Tehát így kaptuk meg az engedélyt is. Ezeket a mai napig nem értem, hogy ez hogy lehet.
90.
Tné 91-100. Gyárfás folyt.
Egyébként, amit az előbb mondtam, hogy amikor erre az 54 fára - hangsúlyozom, hogy nem ezt akarom elővenni, csak tipizálni, hogy mi a magyar valóság - kértünk engedélyt, hogy helyettük ültethessünk fákat, 100-at, az 54 kivágottra, akkor Radnóczi Péter Budapest Önkormányzatának alosztályvezetője azt válaszolta, idézem szó szerint: "jelenleg az állomány ritkítása szükséges, nem a növelése és csak 5-öt, 10-et engedélyezett. De ebből akkora végül is politikai háború lett, hogy az egyik tábor azt mondta, hogy nem lehet, a másik azt mondta, hogy lehet, a végén szerencsénkre kijött a 34:20; de ha egy képviselő beteg, akkor az uszodaépítésnek meg az Európa-bajnokságnak annyi. Szóval ebben kellene valahogy közelebb kerülni, hogy szerintem az asztal két oldalán ülők egységesen a magyar sport élharcosai, de amikor volt ez a vitás kérdés, akkor hirtelen két táborra szakadt a sportbarát, meg a nem sportbarát, illetve a fa barát, meg a nem fa barát.
Egyébként Tahi-Tóth László meg megint a röhejek netovábbja - mondom inkább sztorizok, de mindez ilyen nihili kacaj, olyan szomorú, hogy csak nevetni lehet, hogy összetévesztette az ő teniszpályáját a Pénzügyminisztérium teniszpályájával és azért tiltakozott, azért mozgósította a Zöldeket, mert azt hitte, hogy ő nem játszhat tovább a Művész Sk. részeként, mert az is ki lett adva gebinbe az említett két embernek, hogy ők üzemeltetik a pályát.
Szóval ezeket kellene, legalább amit fel lehet oldani, abban kellene összefogunk és akkor utána lehet olimpia, tehát ez a válasz. Ezt pedig köszönöm, hogy ilyen lehetőséget kaptam, nem tudtam, bevallom szégyellem, mert ennek megvannak a felelősei, tulajdonképpen a Magyar Úszó Szövetség átnyúlt messze a hatáskörén. Mi az uszodaépítésben nem vehettünk volna részt tevőlegesen, nekem annyi közöm volt, mint a nagynénémnek, tehát mi az Eb rendezésére voltunk hivatottak, nem a létesítmény feltételeinek a biztosítására, talán itt volt egy plusz esély, ez a kommunikációs háttér.
Megkérem Ruza József főtitkár urat, hogy ismertesse a tényeket.
Ruza József (Magyar Úszó Szövetség) válaszai
RUZA JÓZSEF (Magyar Úszó Szövetség): Elnök úr kérésére és a magunk megnyugtatására 3-éves programmal készültünk. A 3-éves program lényegi elemei, hogy tanácsadókat szerződtetett a szövetség saját költségére, ez: adó, jogi és könyvelési tanácsadók.
Elnézést, hogy ezt mondom, de Nyerges Mihály úr figyelmébe ajánlom a 9. oldalon lévő 27-es számú táblázatot, ami a gazdálkodási sajátosságokat foglalja össze hat szikár pontban. Ez nagyon érdekes adótechnika szempontjából.
Elnök úr, amit ön kérdezett. 150 millió állami támogatást kapunk a Sporthivataltól, illetve jogutódjától. Azért mondom, hogy kapunk, mert a szerződés értelmében 130 milliót a naptári évben, 2006-ban, további 30 milliót 2007 januárjában kapunk meg. Ezen kívül a Fővárosi Önkormányzattól kaptunk 20 millió forint állami támogatást, tehát mobilizálható költségeink csak 140 körül voltak. Az össz kiadása az eseménynek meghaladja a 800 egységnyit. Honnan van a különbözet? A különbözet a hátoldalon látható szponzoroktól jött össze. Mi ebben az egyedi? A menedzseléstechnika ficamairól kell beszélni a törvénykezés mellett.
A támogatók, ahogy említettem, az önkormányzat és a hivatal kivételével, csak a magyar úszóválogatott felkészítését voltak hajlandók támogatni, amely válogatottól elvárták az úszósport hagyományaihoz méltó szereplést. Az eredményekhez annyit el kell mondani önkritikusan: beszorultak érmek a csapatba, de ezek az érmek előjönnek a következő években, mert jó néhány versenyzőnk - és ez is az elnök úrnak a másik kérdésére válasz - a tomboló közönségtől leblokkolt. Fiatal versenyzőink: Gyurta Dánieltől kezdve nem tudták hozni önmagukat, merem mondani bátran, hogy már az idei Helsinki rövidpályás Eb-n, de jövőre is és az olimpián is jó néhány versenyzőnk pompásan és parádésan fog szerepelni.
Ami nagy gond és a tisztelt sportbizottság segítségét kérem a törvénykezés során. Hihetetlen nehéz gond a barterek elrendezése és a barterek adóztatása. Ez odáig ment, hogy hadd ne mondjam a minisztériumot, nem akarták elismerni a bartert szerződésként. Azt mondták, hogy a magyar jog szótárában ilyen nincs. Erre kellett mondjam, hogy keressék a csereszerződéseknél.
Ezeknek az adóztatása és a beszámítása a következő gondot jelenti, és ebben kérem a tisztelt bizottság segítségét a többi sportág érdekében, hogy amikor az állami támogatást kiszámolják, az állami támogatás a bekerülés költségének X-százaléka lehet. Tehát az egyik oldal abban érdekelt, hogy minél kevesebb legyen a támogatás összege - csak el kell mondjam, ahogy az anyag tartalmazza - több mint 15 ezer gépkocsi indítás volt az Eb során és ez mind barterba ment: a gépkocsivezető is, az üzemanyag is és a gépjármű is. Olyan vitáink és késre-menő küzdelmek voltak, hogy nem akarták elismerni, hogy ez költség. A Herendi érmek ez költség, barter, nem akarják elismerni. Adóztatás szempontjából az APEH-től kellett elvi állásfoglalást kérni. De ha nem kértünk volna adótanácsadót, és nem fizette volna a szövetség saját pénzéből ezeket a tanácsadókat, mindezeket utólag elrendezni borzasztó nehéz lett volna és elnézést, hogy itt nem számokat, hanem jelenségeket mondtam.
Egy példával zárnám. A tiszteletjegy, tisztelt bizottság, képviselő hölgyek és urak, adóköteles. Azokat a lehetőségeket kell megtalálni, mert adóköteles annak is, aki kapja, tehát a személyi jövedelemadójánál be kell vallja, hogy ő kapott és azt le kell adózza természetbeni juttatásként. Tehát olyan helyzetek vannak, amelyekkel egy szervezőbizottságnak meg kell birkózni, amelyek csak akkor oldhatók meg előre, akkor kezelhetők előre, ha ehhez profikat alkalmazunk.
Tisztelt Elnök Úr! Amit ön kérdezett, a TV-közvetítéssel zárnám, itt a 40-es tábla mutatja. Az EBU hivatalos adatai szerint az európai sportközvetítések közül a legnépszerűbb volt az Úszó Európa Bajnokság közvetítése és óraszámban is a legnagyobb terjedelmű közvetítés volt, ez nem a szövetség felmérése, ez az európai TV szervezet hivatalos felmérési adata. Az össz szállodai éjszakák száma pedig meghaladta jelentősen a 8 ezret és ebbe csak azokat tudtuk beszámolni, amelyek a szervezőbizottság hivatalos adminisztrációján futottak keresztül.
Mindezt azért mondtam el és az anyagot azért készítettük, és tisztelettel a tisztelt bizottság figyelmébe ajánlom azokat a táblákat, tehát a 37-est, amelyik a gazdálkodási sajátosságokról szól és úgy érzem - nem akarom inspirálni a TF-et -, hogy ez több diplomamunka tárgya lehet, ami még jobban kibonthatja az ebbéli lehetőségeket és biztos vagyok benne, hogy mindazokkal a gondokkal, amelyekkel meg kellett küzdenünk, nem kell megküzdeni.
Tisztelettel jelentem végezetül, hogy mindezen panasznak látszó - de nem annak szántam, hanem megosztottam a gondjainkat - tevékenysége ellenére, úgy érzem, mert a mérleget csak májusban tudjuk meg, az adóztatás előtti dolgokat most tudjuk meg, hogy milyen adókat kell fizetni, ez még január-februárban tisztázódik, több elvi állásfoglalást kell még ez ügyben nyilván kérjünk. De úgy érzem, hogy az egy nagyon nehéz helyzet, hogy az itt összegyűjtött pénz egy, vagy két személytől függ, hogy sikerül-e azokat a kapcsolatrendszereket megtalálni, amelyek lehetővé teszik egy ilyen Eb rendezését.
Tné 100.
101. FE (Ruza)
A mobilizált összeg, a bekerülési költség és a támogatás viszonyrendszeréből egy olyan furcsa helyzet adódott, hogy az úszóválogatottra adott felkészülési pénzből kellett elvenni, és a szervezőbizottság ebből tudta finanszírozni a hiányzó pénzösszegeket. Ez olyan anomál helyzeteket jelent, hogy a közgyűlésen majd azt kell megmagyarázni, hogy a magyar úszó alszövetség - most nem akarok a sporttörvény rejtelmeibe elmenni - a szakszövetségnek adott kölcsön, a szakszövetség kellett kölcsön adjon a szervezőbizottságnak, ez mind pénzügytechnika, és a végén a közgyűlés el kell, hogy engedje a hiányt, amely így keletkezett a szakszövetségi és a szervezőbizottsági rendszeren belül. Nagyon sajátos helyzet. Akik a sporttörvényt nem ismerik és pénzügyi szakemberek, 2-3 nap kell, amíg a sporttörvényt megtanulják, és megtanulják, hogy mi a szakszövetség és a származtatott jogi személyiségű alszövetségek viszonyrendszere, és ezt pénzügytechnikában kölcsönadással kell rendezni, és ezzel zárom, hogy amikor az itt bevett pénzt kölcsönadja az úszó alszövetség az úszó szakszövetségnek, akkor köteles kamatot felszámolni a törvények miatt. Tehát a gazdálkodásban ilyen feladatokat is meg kellett oldani.
Ezzel együtt úgy remélem, elnök úr is számon kérheti, hogy biztosan 10 milliós nagyságrendű aktívummal zárhatjuk az Eb rendezését, de ez nem az én érdemem, ez azok érdeme, akik lehetővé tették, hogy ilyen szép hátoldallal zárjuk az Eb-beszámolókat. (Ruza József felmutatja a hivatkozott beszámoló hátoldalát.) Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen még egyszer elnök úrnak és a főtitkár úrnak, hogy eljöttek a bizottság elé, és beszámolójuk alapján újra előkerülhettek azok a rendezéssel kapcsolatos problémák, amelyeknek a kiküszöbölése feltétlenül fontos a későbbi nagy világversenyek és európai nagy rendezvények megszervezése szempontjából.
Valóban komoly anomáliák voltak, ahogy főtitkár úr elmondta ennek a könyveléstechnikai részét, én már ebbe beleszédültem, gondolom, nyilván mindenki, aki ezt figyeli, hasonlóképpen jár el. Jó volna valóban ezeket a tapasztalatokat olyan módon kiértékelni, hogy ezt a törvényhozásban is le lehessen követni, hogy ne legyenek arra késztetve, hogy alszövetség a főszövetségnek támogatást, kölcsönt adjon, majd kamatot számoljon el. Végül kérdezném, hogy mi van a végén, ha nem fogadja majd el a közgyűlés ezt az egész technikát? Akkor nyilván a szövetség vezetői kerülnének nehéz helyzetbe, nekik kellene elszámolni azzal, hogy olyan döntéseket hoztak meg, amelyek aztán végül nem lesznek esetleg közgyűlés szempontjából is jóváhagyva. Tehát semmiképpen sem szerencsés, ha ilyen helyzetekbe kényszerítünk sportszövetségeket. Természetesen ezeket a felvetéseket vettük, ugyanúgy, amit elnök úr kérdésként fogalmazott meg a különböző fejlesztések támogatása tekintetében.
Összességében én is úgy látom, Szalay úr elmondta, de azt hiszem, hogy Koscsó Lajos is ezzel értett egyet, hogy folyamatosan csökkenő költségvetési támogatás mellett fenntartani a hazai sport színvonalát egy nagyon nehéz kérdés, talán nehezebb, mint az a keszekusza költségvetési elszámolás, mint amit főtitkár úr felvázolt. Tehát a bizottságnak mindenképpen komoly lobbitevékenységet kell végezni a hátralévő hetekben annak érdekében, hogy a költségvetés legalább szinten tartsa, de reményeink szerint talán növelje is a sport költségvetési fejezetének az irányszámait, hiszen ahogy hallottuk az előbb a Kajak-kenu Szövetség részéről, ők egy hétéves időtávban gondolkodnak, önök mondták, hogy maga az Eb kapcsán egy hároméves költségvetést fogadtak el. Szerencsés lenne, ha a parlament is egy hosszú távú, mondjuk a sporttörvény kapcsán egy hosszú távú finanszírozási biztonságot nyújtana a sportszövetségek támogatása terén, ez majd a mi felelősségünk lesz. Még egyszer köszönöm szépen a beszámolót.
Bakonyi képviselő úr jelezte, hogy még egy mondatot szeretne kiegészítésként hozzátenni.
DR. BAKONYI TIBOR (MSZP): Igen, köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Csak egy dolog halálosan komolyan, de nem viccesen. Az Állami Számvevőszék itt jelenlévő kolléganője tekintse úgy, hogy ez nem egy hivatalos közlés volt, amit itt az Úszó Szövetség elmondott, hanem szabadon a pénzügyi folyamatokat vázolta. Nem gondolnám, hogy most itt maguk ellen a feljelentést megírták volna. (Ruza József: Bocsánat, itt minden törvényes.) Viccesen mondtam, úgyhogy azért.
Kettő. Még ez mondatot, elnök úr. Azt szeretném mondani, az viszont nagyon jól látszik, ha nemzetközi esemény megrendezését elnyerjük, akkor legalább létesítményfejlesztést tudunk megvalósítani. Tehát ez a tapasztalat mindenképpen egy nagyon pozitív dolog. Aki ilyen eseményt elnyert, az nyilvánvalóan felújít vagy új létesítményt hoz létre, és ez mindenképpen dicséretes dolog.
ELNÖK: Köszönöm szépen. (Szalay Ferenc jelentkezik.) Bocsánat, úgy látom, hogy nagyon érdekes a téma, és még a képviselő urak szólnának.
SZALAY FERENC (Fidesz): Elnézést kérek Gyárfás úrtól a 20 ember nevében. Igazából ez döbbenet, marhaság, hogy ilyen kérdésben 34:20 arányban, mondjuk úgy, a jobboldal így szavazott. Örülök, hogy Debrecenben nem így csinálták. (Gyárfás Tamás: A díjátadáson már részt vettek.) Ott már részt vettek.
De hadd mondjak még egy közös pontot, és itt Bakonyi úr mondata jutott eszembe a sportlétesítmény-fejlesztésnél. Többször beadtuk azt a törvénymódosítást, adótörvény-módosítási javaslatot, hogy hasonlóképpen a filmtörvényhez vagy a kortárs művészek alkotását megvásárlókra vonatkozó törvényekhez, ha a sportfejlesztésekbe, beruházásokba betett pénzek után, aki ezt megtette, ugyanúgy adócsökkentő lehetőséghez juthatna, komoly támogatást kaphatna a sport. Működik már ez Magyarországon ezen a két területen. Etyeken ezért épül a filmstúdió. Tehát lobbizzunk közösen, mert ez a kérdés rengeteg problémát megoldhatna, és ezt nem úgy kellene használni, ahogy Ruza úr elmondta, mármint nem úgy kellene kavarogni törvényes módon természetesen, hanem abszolút normális módon sok-sok forrást bevonni a sportba. Keressük elnök urat ez ügyben, hogy segítsen nekünk, jó?
GYÁRFÁS TAMÁS, a Magyar Úszó Szövetség elnöke: Köszönjük szépen. Köszönjük a lehetőséget.
ELNÖK: Köszönöm szépen.
Áttérnénk a 3. napirendi pontunkra, az üdülési csekkrendszer tapasztalatairól, továbbfejlesztési elképzelésekről, valamint a sportcsekk bevezetésének lehetőségeiről szóló előterjesztésre. Az előterjesztő Karácsony Mihály, a Magyar Nemzeti Üdülési Alapítvány elnöke. Megadnám a szót, elnök úr, az írásbeli előterjesztéshez szükségesnek tartott szóbeli kiegészítésekre.
Karácsony Mihály (Magyar Nemzeti Üdülési Alapítvány) tájékoztatója
KARÁCSONY MIHÁLY, a Magyar Nemzeti Üdülési Alapítvány elnöke: (az előadó kivetítőt használ) Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Bizottság! Köszönöm a lehetőséget, hogy ezen turisztikát és az életminőséget egyaránt javító eszközről, az üdülési csekkről tájékoztathatom a bizottságot, és a további lépésekről is elmondhatjuk a véleményünket.
Azt kell tudni, hogy ezt a Magyar Nemzeti Üdülési Alapítvány által kibocsátott üdülési csekket a Magyar Köztársaság Kormánya és hat szakszervezeti konföderáció hozta létre. Az üdülési csekk mintájául az 1939-ben Svájcban létrejött Reka-Check adta a mintát. Ezt 1939-ben az ottani üdülés, pihenés, kikapcsolódás fellendítésére hozták létre. Ma is működik, minden évben kiadnak a felhasználhatóságukról egy ismertetőt. Egy kicsit más, de így néz ki a svájci üdülési csekk, a Reka-Check, amelyet nagyon szeretnek a svájciak, nem is nagyon ismerik mások, csak a svájciak, mert ez nem konvertibilis, tehát nem vihető át.
A svájciak tapasztalatai alapján a franciák vették át, és a Chéques Vacances címen 1988-ban honosították meg. Ők is hasonlóan a svájci tapasztalatokhoz belföldi turizmusra, életminőségre, kikapcsolódásra, pihenésre használják fel.
Ezt követte Európában harmadikként a Magyar Nemzeti Üdülési Alapítvány által kibocsátott üdülési csekk, amely '98 óta működik. Próbáljuk azokat a nemzetközi tapasztalatokat folyamatosan meghonosítani, hogy Magyarországon is ezt a lehetőséget a hazai állampolgárainknak biztosítani tudjuk.
Az üdülési csekk egy készpénzkímélő eszköz, amely a legnagyobb nemzetbiztonsági előírásoknak megfelelő védelmet élvez. Minden évben megkérjük a Nemzetbiztonsági Szakszolgálatot, hogy mind a csekk kibocsátásával kapcsolatos technológiát és a szereplőket, mind pedig magát a papírt minősítsék. Minden évben megkapjuk, hogy az "A" fokozatú minősítésnek megfelelő.
110.
Tné 111-120. Karácsony M. folyt.
Az üdülési csekk hazai történetében az látható, hogy egy nagyon dinamikus növekedés tapasztalható. Két úton-módon juthatnak az emberek, az állampolgárok üdülési csekkhez; az egyik az a kifizetők révén, ezt mutatja a kék grafikon, a másik pedig a szociális helyzetük alapján a sárga grafikon azt mutatja, hogy szociális rászorultság alapján kik kaphatnak üdülési csekket.
A következőkben megyei szintre is lebontva, azt tudtuk bemutatni, hogy október végéig az a 13 milliárd forintnyi vásárolt üdülési csekk megyénként hogyan oszlik meg és mellé, hogy azon a területen mennyit váltanak, be és hány darab elfogadóhely van. Ez nagyon érdekes elemzéseket mutathat. Tehát lehet látni, hogy mondjuk Tolna megyében, ahol 98 elfogadóhely van, nem is nagyon várható, hogy ott sokat elköltsenek. Tehát azt hiszem, hogy míg ugyanakkor Veszprém megyében, ahol 648 elfogadóhely van, természetesen oda fog vándorolni a pénz: "az üdülési csekk", ahol vannak arra elfogadóhelyek. De hogy Veszprém megyét ne vádolják azzal, hogy persze könnyű neki, mert ott van a Balaton, akár egy Heves megyében lehet látni, hogy ahol fordítanak arra energiát, hogy elfogadóhelyek legyenek, akkor lehet látni, hogy Heves megye is milyen szép arányban részesül a beváltásnál, szinte egy milliárdot, miközben, mint csekkvásárló alig két milliót. Tehát lehet azt látni, hogy igenis, akik energiát fordítanak arra, hogy náluk legyen turisztikai kulturális szolgáltatás, akkor oda majd menni fog a vendég és ezt lehetne elemezgetni, de menjünk tovább.
A következő képen azt mutattuk be, hogy kik a legnagyobb üdülési csekkvásárlók. Lehet látni, hogy ebben van állami vállalat, versenyszféra vagy - itt úgy látom (az ábrát mutatja.!), most nincs költségvetési intézmény, de az első 20-ban már költségvetésből gazdálkodó intézmény is van, illetve azt is bemutatjuk, hogy kik a legnagyobb elfogadóhelyei az üdülési csekknek. Nyilván itt összesítve vannak, pl. a Hunguest Hotel összesített adata, de ugyanúgy a Danubiusnál is összesített adatot tudtunk felvenni.
Az látható, hogy az a bizonyos dinamika, ami itt az első statisztikai adatokban bemutattunk, az nem magától jött, hanem azt meg kellett kedveltetni, sok helyen felhasználhatóvá kellett tenni az üdülési csekket, hogy az a dinamika aztán produkálható legyen. Itt azt próbáltuk bemutatni, hogy hogyan nőtt évenként az elfogadóhelyek száma.
Összességében: a forgalomból hogyan részesültek a különböző alágazatok; a sötétkéktől a világoskékig gyakorlatilag a szálláshelyek. A szálláshelyek alatt: a szállodák, panziók, üdülőházak, kempingek, turistaszállók és a fizetővendég-szállók; az látható, hogy szinte a 80 százaléka ma is a szálláshelyeken kerül beváltásra. Ha még a 9 százalékos utazási irodát is idevesszük, ahol a belföldi programokra lehet, akkor az látható, hogy ez szignifikánsan még mindig a turizmus, a hazai belföldi kirándulás, kikapcsolódás eszköze.
Megnéztük az elfogadóhelyeket. Jelenleg ez évben 15 milliárd bevétellel gondolkodunk vagy tervezünk; azért döntően a szállodák 7,2 milliárd forintot náluk váltanak be és ez, amióta az üdülési csekk van, abszolút értékben mutatja, hogy 400 milliót forgalmaztak még 2000-ben is, eljutottak a 7 milliárdhoz; tehát az látható, hogy ez nagyon jelentős belföldi keresletet, élénkítést jelentett. Azt tudjuk, hogy van olyan szálláshely, ahol 94 százaléka üdülési csekkre bonyolódik le; konkrétan ez egy nyugat-dunántúli kastélyszálloda; ez nem is létezne, ha nem lenne üdülési csekk.
Azt megnéztük, hogy a kereskedelmi szálláshelyek bevételeiből a belföldi turizmusban az üdülési csekk aránya hogyan alakul. Most ez a teljes hossz az a kereskedelmi szálláshelyek bevételei és ezen belül az üdülési csekk részaránya ma már 22,9 százalék ebben az évben, ez persze havonta eltérő. Például október hónapban már majdnem 50 százalékot a kereskedelmi szálláshelyek belföldi forgalmai bevételeinek az üdülési csekk felhasználhatósága.
Létszámában az első diagramm forintban, tehát a volumenében, most létszámában próbálnánk azt bemutatni, hogy hogyan változott az üdülési csekkel rendelkezők száma. Azt prognosztizáljuk, hogy 2006-ra közel 800 ezer honfitársunk rendelkezik üdülési csekkel, ebből mintegy 500 ezer üdülési csekket a kifizetőkön keresztül kaptak és mintegy 200-250 ezret pedig a szociális rászorultság alapján kaptak. Ez egy hihetetlen nagy szám. Ez azt jelenti, hogy mondjuk 250 ezer ember egyébként nem jutott volna el, ha nincs a társadalmi összefogás, a szolidaritás, ami ebben az üdülési csekkben megjelenik; 250 ezer ember csak azért jelent meg ma a piacon, mert a társadalmi összefogás szolidáris volt velük szemben vagy így nyilvánult meg.
Konkrétan azok a szociális rászorultak, akiket mi támogattunk ebben az évben, azoknak a megoszlását mutattuk be: a nyugdíjasok - 90 ezer nyugdíjas - és látható, hogy a különböző szociálisan rászorultak közül hogyan változott az elmúlt években a támogatás.
A következő képen azt mutatjuk be, hogy ez a szociális támogatás megyénként hogyan oszlott meg és milyen változások álltak elő. Míg egy évvel ezelőtt közel 1,6 milliárd szociális támogatást tudtunk kiadni, addig ebben az évben már 7,8 milliárd forint szociális támogatást tudtunk kiadni a forgalom növekedése hatására. Lehet itt is megyénként csemegézni, összefüggéseket nézni. Hozzátartozik, hogy a szociális juttatásnál mi mindig partnereket kerestünk. Soha nem az alapítvány egyedül adta a támogatást, mindig kofinanszírozásban, mi mindig megkerestünk más partnereket. Így sok esetben: önkormányzatok voltak a partnereink, civil szervezetek, iskolák és gazdasági társaságok is - itt vannak összegek, hogy az önkormányzatok mennyi pénzt mobilizáltak és járultak hozzá, hogy a kofinanszírozás révén az a szociális rászorult - mint mondtam, mintegy 250 ezer ember - megismerkedhessen a hazai tájakkal, kikapcsolódhasson, pihenhessen.
Dilemma volt, hogy egyáltalán terminológiailag mi is az az üdülés. Sokszor ért bennünket az a vád, hogy az üdülést azt mi nem az üdülésre szánjuk. Megpróbáltuk megnézni, azt tudjuk, hogy jogilag nincs definiálva az üdülés, megpróbáltunk mi ennek utánanézni, körülbelül 30 szótárból vettünk néhányat: az értelmező szótár, a szókincstár vagy a többi szerint: az üdülés az a pihenés, kikapcsolódás, regenerálódás. Tehát minden olyan dologra mi megpróbáltuk kiterjeszteni a felhasználhatóságot, ami a kikapcsolódás, a felfrissülés, az életminőséghez ez hozzájárul.
A jövővel kapcsolatosan azt gondoljuk, hogy ma az Országgyűlés előtt fekszik az egyes pénzügyi tárgyú törvények című törvénytervezet, aminek a vitája mintegy három óra múlva, vagy nem tudom mikor kezdődik ma a plenáris ülésen, abban a kormányzat javaslatot tett arra, hogy az üdülési csekk jövőbeni felhasználása még inkább tükrözze az életminőség javulásához szükséges szolgáltatok területét.
Tné 120.
121. FE (Karácsony)
Ezért az üdülést mi úgy gondoljuk, hogy a turisztikára, a kultúrára, az egészségmegőrzésre, a sportra lehetne a jövőre felhasználni, ennek megfelelő javaslatot terjesztett a kormány a parlament elé. Itt azt emelném ki, hogy mintegy 16 éves vágya a sporttársadalomnak, hogy a sportolásra is az állam, a kormány, a parlament ösztönözze a lakosságot, és a munkáltatóknak adókedvezmény formájában próbálja meg segíteni azt, hogy egyre több ember rendszeresen sportoljon. Ezért arról az örvendetes tényről tudom önöket tájékoztatni, hogy a kormány azt terjesztette elő, hogy szabadidősportra is felhasználhatóvá váljon január 1-jétől az üdülési csekk. Ez azt jelenti, hogy 16 év után teljesül a sportszakma és a sporttársadalom azon vágya, hogy kedvezményes módon juthassanak el emberek a rendszeres testmozgáshoz.
Amikor azt mondom, hogy összességében 20-22 milliárd forint az üdülési csekk forgalma jelenleg, akkor miután a költségvetés lemondott az ezt terhelő adókról és járulékokról, mert ez a minimálbér mértékéig adó- és járulékmentesen juthat el, akkor ez azt jelenti, hogy mintegy 22-23 milliárd forinttal támogatja a költségvetés közvetett módon a sportot, a kultúrát, a turisztikát és az egészségmegőrzést, mert otthagyja a jövedelemtulajdonosoknál az erre eső adót és járulékot. Tehát amikor a kormány erről döntött, hogy erre javaslatot tesz a parlamentnek, akkor arról is döntött, hogy ez a támogatás közvetett módon odakerül azokhoz a szolgáltatókhoz és azokhoz az állampolgárokhoz, akik ezzel élni akarnak.
Azt gondolom - ez az utolsó slide -, hogy nagyjából utolértük a svájciakat, akik '39 óta csinálják. Itt mutatom, ők is nagyjából ezekre a területekre használhatják fel, illetve a franciák is, akik nagyjából ugyanezekre a területekre használhatják fel a saját üdülési csekkjüket.
Örömmel vettem, hogy erről önöket itt tájékoztathatom, mert azt gondolom, hogy ez olyan közös sikere az Országgyűlésnek, ahol minden tagja büszke lehet arra, hogy tevőlegesen hozzájárult ahhoz, hogy az emberek életminősége, kikapcsolódása, pihenése növekedjen. Kérem, hogy a maguk módján mind szavazatukkal majdan, illetve ha találkoznak állampolgárokkal, szervezetekkel, vigyék jó hírét ennek az eszköznek, mert ez egy közös termék. Köszönöm szépen a figyelmüket, és várom a kérdéseket.
ELNÖK: Köszönjük a szóbeli kiegészítést, elnök úr. Kérdezem a képviselőtársaimtól, van-e az előterjesztéssel kapcsolatos véleményük, kérdésük. (Pál Béla jelentkezik.) Pál Béla alelnök úr jelentkezett.
PÁL BÉLA (MSZP): Köszönöm szépen. A kérdésem arra vonatkozna, hogy a sportcélú igénybevételnél ez szolgáltatás-igénybevételt is jelent remélhetőleg a tervek között, és nemcsak sportrendezvényt, ugye?
Hadd mondjam el egyszerre a véleményemet is. Valóban úgy van, hogy a magyar parlament Idegenforgalmi bizottsága, most pedig már a Sport- és turisztikai bizottsága szinte azt lehet mondani, hogy kezdetétől fogva a kormánypárti és ellenzéki képviselők egyetértésével folyamatosan ösztönözte azt, hogy az üdülési csekk adómentes mértéke emelkedjen, sőt még annak idején szerepe volt abban is, hogy bevezették az üdülési csekket. Tettük ezt abból a józan megfontolásból is, hogy azt gondoljuk, hogy más fejlett országok turizmusához hasonlatosan a magyar turizmus is akkor áll biztos alapokon, ha magas lesz a belföldi vendégek aránya.
Ha végignézzük az elnök úr tájékoztatójából is azt a tendenciát, amely végigkísérte az üdülési csekk fejlődését és az általa ösztönözni kívánt területeket, akkor lehet azt mondani, hogy ez valóban a belföldi turizmus motorja, sikertörténet, hiszen míg az üdülési csekk 2002-ben 20000 forint értékű volt, és annak idején százezren vehették igénybe, ennyien mehettek el munkavállalók ebből az összegből pihenni, körülbelül tízezren voltak a szociálisan rászorulók, az a szám azt követően, hogy annak idején a Medgyessy-kormány nagyon támogatandó intézkedései között megemelte az üdülési csekk adómentes értékhatárát, a minimálbér értékéhez kötötte, mára azt jelentette, hogy már több, mint háromszorosára nőtt a csekk értéke, 20000-ről 62500 forintra. Az igénybevevői kör pedig még ennél is nagyobb mértékben bővült, hiszen ma már azt lehet elmondani, amit elnök úr is mondott a tájékoztatójában, hogy több százezren, ha jól értettem, 600 000 munkavállaló, 280 000-en pedig szociálisan rászorulók vehetik igénybe ebben az évben az üdülési csekket. Mindez, ha egy másik metszetben nézzük, akkor azt is le lehet mondani, hogy a szállodák belföldi bevételeinek a 25 százaléka származik üdülési csekk igénybevételével, tehát a szállodai szektornak nyújtotta a legnagyobb lehetőséget az üdülési csekk, és az igénybevevői körből is látszik, hogy szállodák, fizető vendéglátók, panziók.
Még egyet hadd emeljek ki. Ugyanezzel arányosan bővült folyamatosan az elfogadók köre, mert míg 2002-ben szintén ezer körül volt, ma már majdnem hatezer az elfogadóhelyek száma, tehát hatszoros a bővülés.
Egy összegző adatot még hadd emeljek ki az egészből itt a sikertörténetben, ez pedig az, hogy míg '91-ben 34 százalék körüli volt a belföldi vendégek aránya a magyar össz vendégforgalomban, ma már 54 százalék ez az arány, néhány területen ezt meghaladó a belföldi vendégek aránya. Tehát haladunk afelé a cél felé, amelyet annak idején kitűztünk, hogy a belföldi vendégforgalom erősítésén keresztül támogassuk a turisztikai szektort indirekt módon is, és járuljunk hozzá a lakosság életminőségének javításához, és természetesen minden magyar állampolgár rekreációjához, aki hozzá tud jutni, akár munkavállalói jogon, akár pedig szociális támogatás révén az üdülési csekkhez.
Köszönöm szépen a tájékoztatót. További sikereket kívánok! Nagyon bízom abban, hogy évről évre ilyen sikereket könyvelhetünk el, amelynek egyik része a Magyar Nemzeti Üdülési Alapítvány munkája, másrészt természetesen a kormány támogatása. Annak is örülünk, hogy ez most tovább bővülhet a sportszolgáltatások igénybevételével. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm. További képviselői hozzászólás? (Tóth József jelentkezik.) Tóth József képviselő úr!
TÓTH JÓZSEF (MSZP): Tisztelt Elnök Úr! Ennek a napirendi pontnak egy nagyon rövid szegmensével, a szociális üdültetéssel kapcsolatosan szeretnék nagyon rövid véleményt mondani. 2004 óta hihetetlen mértékű az a fejlődés, ami ezen a területen van, az anyagból is kiolvasható, hogy évenként négyszeres, ötszörös az előző és azt megelőző évhez képest is a fejlődés. Az az eleme számomra a legfontosabb, hogy itt egy nagyon komoly összefogás, társadalmi igény és ezzel együtt az ebben érintett partnerek összefogása érhető tetten. Egy olyan hiányt pótolt, amely évek óta a szociálisan hátrányos helyzetű társadalmi rétegek üdültetését próbálja megoldani. A cél az, hogy nyilván teljesebb életet éljenek azok is, akik saját maguk nem képesek üdülni, kirándulni, világot látni, belföldi tájakat megnézni.
Hadd mondjak egy személyes példát is. Az a kezdeményezés, amelyet az Üdülési Alapítvány tett, hogy pályázatot írt ki, és azok, akik erre rászorultak bizonyos saját rész vállalásával üdülhetnek, olyan embereknek adott lehetőséget, akik eddig saját falujukból, saját városukból legfeljebb a kórházig jutottak el életük során, és most idősebb korukban megláthatják talán a főváros szépségeit vagy talán a Balaton partjára is eljuthatnak. Olyan megdöbbentő emberi sorsokra világít rá, hogy úgy gondolom, ezt a folyamatot folytatni kell. Ennek a szociális körnek és ennek a támogatási konstrukciónak az az értelme, hogy e nélkül ők nem üdülnének, míg más vonatkozásban valószínű, hogy csak rásegít, itt viszont egy teljesen eddig nem lévő lehetőséget biztosít a nyugdíjasoknak, fogyatékosoknak, nagycsaládosoknak.
130.
Tné 131-140. Tóth József folyt.
Nagyon fontosnak és szükségesnek tartom, hogy ez a folyamat továbbfolytatódjon, és lehetőség szerint az anyagi források bővítésével továbberősödjön és növekedjen. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm. További kérdés, vélemény.
Nagy Imre képviselő úr!
DR. NAGY IMRE (MSZP): Tisztelt Elnök Úr! Csak két rövid megjegyzés. Egyrészt azt gondolom, hogy én észak-magyarországi turizmussal foglalkozom, nálunk a belföldi turizmus rendkívül dinamikusan nőtt az elmúlt időszakban és úgy gondolom - elnök úr mondta -, hogy ennek az egyik nagyon fontos mozgatója volt gyakorlatilag az üdülési csekk bevezetése. Hozzátéve, hogy valóban azt gondolom, hogy egy komoly támogatás az állam részéről, de azt gondolom, hogy komoly támogatás a vállalkozói részről is, amelyet nem teljesen önzetlenül tesznek, hiszen olyan jogszabályi hátteret sikerült ennek teremteni. A dinamikus növekedés önmagáért beszél, és elismerés az alapítványnak és azt gondolom a formának.
A másik megjegyzésem, ha már a múltkori bizottsági ülésünkön én voltam az, aki hangot adtam annak, hogy némi aggódás van bennem, amellett, hogy imádom a sportot, mégis inkább a turisztika felé hajlik a szívem, tehát mindenféle bővítés egy picit az alap céltól való elhajlást is mutatja nekem. De aztán a képviselőtársaim itt a bizottságban a szavazatukkal meggyőztek arról, hogy ezt a kiterjesztést nézzük meg majd a jövő évben. Nagyon-nagy örömmel venném, ha részleteznénk azt, hogy össz egészében hogyan változik tulajdonképpen az üdülési csekk mennyisége és az azon belüli formák, mert nyilván én azért az üdülésbe egy picikét a lakóhelyelhagyást is beleértem. Tehát nagy örömmel veszem, ha mondjuk egy Heves megyei a Dunántúlon teniszezik és ott használja fel az üdülési csekket, ugyanígy pedig nagyon örülünk, hogyha a budapestiek mondjuk Egerbe vagy Heves megyébe látogatnak, de nyilván ezt a próbát meg kell tennünk és azt gondolom, hogy teljes a kör, hiszen más, amikor az egészségturizmusnál már összeért ez a két program, ami itt a bizottságban is van. Köszönöm.
ELNÖK: Köszönöm. További észrevételek, kérések? (Nincs jelzés.) Amennyiben nincs, magam is feltennék néhány kérdést elnök úr, illetve fűznék némi véleményt az elhangzottakhoz.
Az megállapítható, ha itt végignézzük az üdülési csekk bevezetésétől eltelt időszakot, akkor jól látható, hogy szinte minden kormány számára ez egy fontos kérdés volt és még az Orbán-kormány idején megduplázódott, aztán a Medgyessy-kormány idején pedig - ahogy a képviselőtársam elmondta - megháromszorozódott az üdülési csekk értékhatára. Tehát azt gondolom, hogy mindenki látta az üdülési csekkben rejlő lehetőséget, hogy nyilvánvalóan kedvező adózási lehetőségekkel, az üdülési csekkforgalommal párhuzamosan, egy olyan szociális szolgáltatással tud egy olyan szociális támogatási rendszert bevezetni, amivel az arra rászorulókat is támogatni lehet, és őket valamilyen módon be lehet vonni a hazai üdülési rendszerbe. Tehát mindenképpen ez egy fontos dolog a részünkről és azt gondolom, hogy a számok azt mutatják, hogy maga a rendszer alapvetően működőképes. Azonban felvet több kérdést is az elmúlt időszak.
Egyrészt az elejétől kezdve, viszonylag hosszú ideit tartható volt az a szigorú felhasználási kör, amelyik kifejezetten csak a szállásférőhely foglalás esetén, tehát kifejezetten az üdülésre koncentrálva, engedélyezte az üdülési csekk felhasználását, aztán az elmúlt kormányzati ciklusban elkezdődött a felhasználási kör bővítése. Majd egy éles váltással egyszerre csak egy újabb szűkítési irányzat, egy újabb lépés következett, ami szűkítette a felhasználási kört; egész pontosan jövő év január 1.-jétől lép életbe az a legutóbbi törvénymódosítás, amelynek értelmében újra visszatér az eredeti irányba ez a rendszer és ismét csak kizárólag üdülési és ahhoz kapcsolódó étkezési szolgáltatásokra váltható be az üdülési csekk.
Még életbe se lépett ez az új szabályozás, miközben most az egyes pénzügyi tárgyú törvények módosítása kapcsán egy újabb, éppen az előző lépéssel ellentétes, bővítési irány indul el. Tehát az az érdekes szituáció zajlik majd le, hogy míg január 1.-jén életbe lép a korábban elfogadott törvény, január 2.-án már azonnal módosításra kerül, hiszen az technikailag kivitelezhetetlen, hogy még egy életbe se lépett törvényt módosítson a magyar parlament. Tehát már 2.-án újra módosul az a törvény; tehát ez lesz talán minden idők legrövidebb időt megélt törvénye a parlamentben, hiszen még az egy napot se fogja megélni -majd a kihirdetés fogja ezt a kérdést eldönteni. Tehát nem látom azt, hogy a kormányzat részéről egy határozott elképzelés vagy egy hosszú távú koncepció került volna elfogadásra, hogy mit is akarnak az üdülési csekkel.
Nagy Imre képviselőtársam az elmúlt bizottsági ülésen is elmondta, hogy neki egészen más elképzelései vannak az üdülési csekkrendszerrel kapcsolatban, amit én megerősítettem. Tehát, ugyan az ember nehéz helyzetben van, de az üdülési csekk rendszere arra lett létrehozva, hogy kifejezetten az üdüléshez kapcsolódó szolgáltatások igénybevételét szolgálja, ehhez képest a most előttünk fekvő törvénymódosítás más álláspontot képvisel. De a bizottság tagjainak többsége ezt elfogadta, és egyhangú bizottsági döntéssel végül is általános vitára alkalmasnak tartottuk azt a törvényjavaslatot, amely most a sportcsekk bevezetését lehetővé teszi.
Viszont, ha már ismét egy átalakítása történik a rendszernek, akkor érdemes volna figyelembe venni többek között a Magyar Vendéglátó Ipartestületnek az állásfoglalását is. Ők korábban is jelezték már, szeretnék azt, ha a vendéglátóhelyekkel is szerződéskötés történhetne; magyarul: a vendéglátó nemcsak a szállodában igénybevett vendéglátási szolgáltatásokra, hanem a szállodán kívül igénybevett szolgáltatásokra is igénybe vehető lenne az üdülési csekk. Erre vonatkozóan az idei év májusában még elnök úr is kifejezte azt a szándékát, hogy önállóan, a szállodától függetlenül működő, vendéglátóegységekben is már nyártól esetleg bevezethetővé válna az üdülési csekk, pontosabban szerződéskötések történnek velük. Most ehhez képest, az ipartestület állásfoglalása alapján, az elmúlt időszakban nem történt semmilyen lépés az alapítvány részéről - a kérdésem az lenne, hogy miért nem történt ez. És ha már a svájci példát vesszük alapul, akkor a mostani bővítés nem terjedhetne-e ki ezekre a vendéglátóegységekre, hiszen ők közvetlenül a magyar turizmus ágazatának meghatározó szereplői.
A másik kérdésem az lenne, hogy itt az ábra is mutatta a felhasználói kört, amelyben látszik, hogy a csekkek 5 százalékát üzemanyagokra, 2 százalékát pedig tömegközlekedési eszközök jegyvásárlásaira fordították. Ebben az esetben mi indokolja egyébként ezt a két lehetőséget, hiszen itt egy komoly adóelengedéssel támogatja a kormány magát az üdülési csekkrendszert, illetve van ennek az egész rendszernek egy szociális támogatási háttere is. Nem gondolom, hogy akár a Mol, akár a tömegközlekedési eszközök ilyen támogatásban kellene, hogy részesüljenek, tehát egyrészt adózási, másrészt pedig szociális támogatásban. Erre kérném majd elnök úrnak a véleményét vagy állásfoglalását.
Többször felvetettük már korábban, hogy az üdülési csekkrendszer bővítése magában hordozza a visszaélések lehetőségeinek a növekedését is. Láttunk már arra példát, hogy interneten megjelenő hirdetések vannak, ahol adják-veszik az üdülési csekkeket, és gyakran előfordul, hogy a névérték 80 százalékán forognak például ezek a csekkek; tehát lassan kialakul egy tőzsdeszerű forgalom is ezekkel az üdülési csekkekkel. A kérdésem az lenne, hogy mit tudnak tenni annak érdekében, hogy ezeket a visszaéléseket kiszűrjék, illetve hogyan lehetne a rendszert szigorítani ellenőrzési oldalon, hogy ne lehessen ezeket a folyamatokat működtetni és meg lehessen ezeket a visszaéléseket akadályozni, milyen eszközökre gondolnak, milyen eszközök állnak a rendelkezésükre ezen a téren.
Szintén egy fontos kérdés, ami már korábban is felmerült. Ugye 15 milliárd forintnyi most már a kibocsátott üdülési csekk, illetve meghaladta már a 15 milliárdot a kibocsátott üdülési csekkek nagyságrendje. A kérdésem az, hogy mennyi a kibocsátott, de be nem váltott üdülési csekkek összege, mert erre vonatkozóan nem tartalmaz információkat az előterjesztés.
Végül egy utolsó kérdésem. Korábban a kuratóriumban mindig helyet foglalt a turizmusért felelős tárca aktuális képviselője. Na most, amióta a kormányzati átszervezéseknek köszönhetően a turizmus az, amelyet a leggyakrabban költöztetett egyik helyről a másikra az előző és a mostani szocialista kormány, most az Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztériumnak van-e képviselője a kuratóriumban, vagy ha nincs, akkor tervezik-e azt, hogy itt ebben ők is helyet kapjanak. Ezekre a kérdésekre várom a választ. Köszönöm.
Nagy Imre képviselő úr kért még szót!
Tné 140.
141. FE
DR. NAGY IMRE (MSZP): Bocsánat, csak annyi kiegészítést tennék itt elnök úr mondandójára, hogy véletlenül se szerettem volna a múltkor és nem is tettem olyan jellegű megjegyzést, amely fenekestül fölforgatta volna ezt a rendszert. Mindössze annyit mondtam, hogy én kimondottan konzervatív vagyok ennek az üdülési csekknek a felhasználhatóságával kapcsolatban. Köszönöm. (Nagy Jenő jelentkezik.)
ELNÖK: Nagy Jenő képviselő úr?
NAGY JENŐ (MSZP): Elnézést kérek, tényleg nem akarom az időt húzni, de itt az elnök úr, ahogy említette, hogy az ellenőrzést is szigorítani kell, de amit előtte mondott, az meg egy kicsit ellentmond ennek, a kiszélesítés, hogy szálláshely nélkül is vendéglátóhelyeken el lehessen fogadni. Saját szakmám ellen beszélek, de az adásvétel előtt ezzel borzasztó nagy teret nyitunk. Már most is elég gyakran megjelennek üdülési csekkekkel azok, akik csak pénzt szeretnének érte kapni, és sorra el kell őket hajtani, mert hála isten, nem lehet beváltani. De ha itt bővítenénk ezt, nagyon óvatosan kell, mert gondolom, nem az a cél, hogy egy csomóan ezt készpénzként kezeljék és bizonyos százalékáért egymás között cseréljék, hanem az, hogy üdülésre használják. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr. Elkerülte a figyelmét, hogy ezt a javaslatot Háber Tamás elnök úr javaslataként mondtam én, aki küldött nekem egy levelet, de úgy tudom, hogy Tóth József képviselőtársam is kapott egy ilyen levelet a Vendéglátók Ipartestületétől, ahol ezt a javaslatát felvetette. Kötelességemnek éreztem, hogy ezt a bizottság előtt el is mondjam, ha már szakmai szervezetek ezt fontosnak érezték.
Elnök úr, öné a szó.
Karácsony Mihály (Magyar Nemzeti Üdülési Alapítvány) válaszai
KARÁCSONY MIHÁLY, a Magyar Nemzeti Üdülési Alapítvány elnöke: Köszönöm szépen. Nyilván az idő rövidsége miatt először is elfelejtettem bemutatni munkatársamat, Hammer Terézt, aki az alapítvány titkárságának vezetője, és operatív dolgokban igazából ő segít és ő van képben, de megpróbálok én válaszolni.
Pál Béla képviselő úr kérdésére, sportcélú szolgáltatások. Megvárjuk, hogy a parlament mit dönt. Ha a parlament a kormány előterjesztésének megfelelően dönt, akkor azt a kapcsolatot, amit már természetesen ápolgatunk, a Szabadidősport Szövetséggel és a sportszövetségekkel felvesszük a kapcsolatot, és az ő szakmai véleményük figyelembevételével elkezdjük a szolgáltatókkal a szerződéseket megkötni. Tehát semmiféle termékekre nem tervezzük, hanem csak szolgáltatásokra.
Tóth József képviselő úr a szociális üdültetés erőfeszítéseit vette észre, hogy milyen dinamikus, ezt köszönjük. Gyakorlatilag ezt missziónak tekintjük, hogy az alapítvány egy katalizátora legyen a társadalmi összefogásnak, és ahogy elmondtam, mind civil szervezetek, mind önkormányzatot, mind akik segíteni akarnak, ezen a módon is tudjanak segíteni.
Örömmel tudom azt mondani, hogy aki idén kért, mindenki kapott. Tehát azok, akik szociálisan rászorultak voltak és kértek, megfeleltek a feltételeknek, kaptak. Nem volt egyetlen egy olyan szociális igény, amelyet forráshiány miatt elutasítottunk. Nem biztos, hogy ez így lesz jövőre is, ezt majd meglátjuk.
Nagy Imre képviselő úrnak. Helyt adok sok esetben a konzervativizmusnak. Szeretném idézni, hogy az üdül kifejezés 1578-ban érkezett hazánkba, török eredetű szó, a felüdülést, felfrissülést jelenti. Tehát ha az üdül kifejezésnek a konzervatív értelmezését nézzük, hogy akkor menjünk tényleg, ahogy ez Magyarországra érkezett, de az 1867-es kereskedelmi törvény, amely először Magyarországon az idegenforgalmat behozza, mint idegen, ahogy forog, ott is úgy értelmezte, hogy minden olyan tevékenység, ami a munkából kikapcsol, felfrissít. Úgyhogy utánanéztünk ennek, hogy mi is ennek a szónak az etimológiai története.
Nem értek egyet azzal, ami itt elhangzott, hogy ezt szűken kellene értelmezni, mert az üdülés vagy a turizmus ma már nem egy szállodai ágy és a plafon, hanem az ahhoz kapcsolódó összes olyan szolgáltatás, ami miatt az ember felkerekedik, elutazik és kikapcsolódik.
Megnéztük a Chéques Vacances kifejezésben a vacances kifejezést, ami nem egyenlő a magyar vakáció kifejezéssel, mert a francia akadémiai szótár a vacances kifejezés alatt a munkából való kikapcsolódást jelenti, de ő még hozzáteszi, hogy a munka által megnyomorítottnak a felüdülése, pihenése. Azt gondolom, hogy mi is ezt szeretnénk, hogy minden, ami a munkából való kikapcsolódást jelenti. Tehát azt gondolom, hogy mindez olyan, a szabadidő, életminőség - a kormány programjában is nagy hangsúlyt kapott az életminőség javítása -, ami ehhez hozzákapcsolódik.
Bánki Erik elnök úr felvetéseire. Azt bizonyítottnak véltem, hogy ahogy nőtt a felhasználási kör, az egyrészt az úgynevezett eredeti szempont, amelyet én persze mondom, kiterjesztve értek, nemhogy csökkent volna, hanem 400 millióról 7 milliárdra nőtt. Tehát nem arról volt szó, hogy nőtt a felhasználási kör, és ezért az úgynevezett eredeti kör ezzel sérült volna, hanem sokkal flexibilisebb, áramvonalasabb, kedveltebb lett, amelynek aztán a legnagyobb haszonélvezői az úgynevezett eredetileg kitűzött célcsoport, azaz a szállásadók oldal. Azt véljük, hogy az újabb bővítéssel továbbra is nemcsak újabb területeket tudunk bekapcsolni a pihenés, kikapcsolódás, felüdülés, rekreáció területére, hanem maguk a szállások is bővülnek. Az a szállás, amely nem tud egyéb szolgáltatást kapcsolni az ágyához, gyakorlatilag nem tud bekapcsolódni, az egy más kérdés, hogy most már nemcsak a szálláson keresztül lehet ezt igénybe venni. Ez persze a felhasználónak jó. Ha el akarok menni az aquincumi wellnessterembe, nem nagyon járok, akkor ma is elmehetek, csak akkor először szálláson keresztül, és 12 százalékkal drágább, kapcsolt szolgáltatásként számlázzák le nekem, míg ha közvetlenül odamegyek, akkor fel tudom ezt használni.
Azt gondolom, hogy a kormányzatnak azon döntése, amely január 1-jén életbe lépett, majd január 2-án azt módosították, egy technikai megoldás, meg lehetett volna más úton-módon is oldani, de a jogászok ezt látták technikailag megoldhatónak. Összesen mindig négy különböző szempontot kell mérlegelni: vannak-e nemzetközi tapasztalatok, vannak-e pénzügyi szempontok, vannak a szakmai szempont és vannak logisztikai megvalósíthatóságú dolgok. Azt gondolom, hogy amikor a kormányzat nyáron úgy döntött, hogy nem biztos, hogy szigorítani, hanem pontosítani akarja, és éppen azok a szakmai szervezetek, amelyeket Bánki elnök úr is hivatkozott, a kormányzatnak felhívta a figyelmét, hogy a szándék ellenére az egy szigorítást fog eredményezni, és ezt meghallván, még mielőtt életbe lépne, változtat rajta, egyértelműbbé teszi, pontosabban kibontja, az nem zavart okoz, hanem azt gondolom, hogy töretlen a kormányzatnak azon szándéka, hogy az emberek életminősége javításának ez egy jó eszköze. Tehát nem látok itt fordulatot se a kormányzati szabályozásban, se az irányításban, sem a más területen.
A vendéglátással kapcsolatban ismerjük Háber úrnak ezt az álláspontját. Teoretikusan egyet is tudunk vele érteni. Konkrétan jelenleg logisztikai nehézséget jelent. Tehát ma nem olyan egyszerű ezrével beengedni elfogadóhelyeket, azoknak a számítástechnikai feltételeit, számlavezetését, satöbbi. Tehát attól félünk, hogy az a növekedés, amit most is itt sikerült bemutatni, nehogy hibát eredményezzen, olyan dinamikus a növekedés, hogy netalántán nem leszünk urai a helyzetnek.
Elnök úr is említette, hogy látott interneten hirdetést. Igaz, eltúlozta egy kicsit ennek a jelentőségét, mert mi minden internetest feljelentettünk. Jelenleg 80 perünk van. Bárki, aki ezt felteszi, azt másnap feljelentjük. Már megvan az útja. Először a fogyasztóvédelem felé lépünk, a fogyasztóvédelem felszólítja, ha a felszólításnak nem tesz eleget, akkor a gazdasági reklámtevékenység megsértése miatt lesz eljárás. Volt büntetőügy. Szóval végigmentek, le is veszik. Tehát lehet, hogy újabb és újabb próbálkozások vannak, de nem harapózott el, lehet, hogy naponta 2-3 feltűnik, nagyjából ennyit veszünk észre, de azonnal lépünk. Másrészt természetesen bankkártyával se lehet csalni, és mégis csalnak. Egyedül a kártyakibocsátóktól névre szólóan, adószámmal ellátva és számla ellenében lehet beváltani. Ez nem így van az étkezési utalványoknál. Az étkezési utalvány nem névre szóló, nem számla ellenében, átruházható. Ezek nem. De nem akarom őket fúrni, én csak a miénket dicsérem.
150.
Tné 151-160. Karácsony folyt.
Itt teljesen nyomon követhető az útja ennek az üdülési csekknek. Mi minden vásárlót lejelentünk az APEH-nek névre szólóan, adószámmal, mert ugye tudható, hogy valaki több helyről is kaphat üdülési csekket és az adómentesség összevontan érvényes, hogy az évben a minimálbér mértékéig; és hogyha valaki több helyről kapta, akkor az adóhatárt, ha a minimálbért átlépte, akkor utána annak adóznia kell. Tehát mi ebből a szempontból - nem jogszabályi kötelezettség, nekünk se írták elő, hogy névre szóló legyen, nincs olyan jogszabály, nincs olyan jogszabály, hogy mi számla ellenében, de mi ennek ellenére - névre szólóan és számla ellenében tudunk elszámolni önként, mert azt gondoljuk, hogy ennek a korrektségéhez ez hozzátartozik.
Még visszatérve a vendéglátásra. A magyar jogrendszer a vendéglátásnak az étkezési utalványt, a napi étkezésre az étkezési utalványt találta ki. Annak a volumene ma még összehasonlíthatatlan hozzánk, a mi volumenünk, mi azt reméljük, idén lesz 23-24 milliárd, nem tudjuk megbecsülni, mert most még akciók vannak. Az étkezési utalvány 150 milliárd, 150 milliárd, a mienk, és azt étkezésre lehet felhasználni. A mienk 23 milliárd.
Elmondtam, hogy ott milyen szabadságfok van, megjegyzem pénzügyminiszter úr és a szociális miniszter úr tárgyal az étkezési utalványt kibocsátókkal, tehát valami ott is lesz. De csak elmondom. Tehát van 150 milliárd arra, hogy a napi étkezést oldják meg adómentesen sokkal nagyobb értékben, mert ott olyan havi 9 ezer forint, ugye az évi 12-szer 118 ezer forintot kaphat bármelyik munkavállaló, ezzel szemben az üdülési csekk, ami csak 62.500 adómentessége és nem összeg. Tehát én értem a Háber Tamásnak a törekvését, egyet is értek vele, egyelőre ma más jogintézményt találtak erre ki, előbb-utóbb szerintem össze fog ez érni, csak mi vagyunk a dübörgésben a bolhák, tehát ma még ők az elefántok és itt a "még"-en van a hangsúly. Megjegyzem Háber Tamás a saját éttermeiben nem fogadja el az étkezési utalványt.
A visszaélést említettem a kibocsátott és a be nem váltott üdülési csekkeknél. Itt mi prezentáltunk egy táblázatot, amely azt mutatja, hogy ebben az évben, október 31.-éig: 13 milliárd 068 milliót vásároltak és beváltottak 13 milliárd 732 milliót. Tudom, hogy itt él a szakmában egy mitikus dolog, hogy itt mennyi felhalmozódik. Tehát ebben az évben 13 milliárd 030-valamennyit vásároltak és beváltottak 13 milliárd 7-valamit, tehát nem megalapozott ez a dolog, mellesleg körülbelül 7-8 hónap csúszás van a vásárlás és a beváltás között, körülbelül ennyi a forgási sebesség, ezt nyilván nem lehet pontosan tudni, mert valaki megveszi, és másnap elkölti és van, aki pedig nem. Megjegyzem, mi lehetőséget adunk, hogy a lejárat előtt meghosszabbítsa az érintett, ha azt mondja, hogy valamilyen oknál nem tudta felhasználni.
Mellesleg a kibocsátott és be nem váltott, az forrása a szociálisnak. Megjegyzem, mi szociálisra fordítjuk a hasznot, a 150 milliárdos étkezés nem szociálisra fordítja, az profit, az multinacionális profit, mert azt nem magyarok csinálják: se az Accor, se a Sodexo, se a Cheque Déjeuner nem magyar cég, ezek európai múltik, az ottani haszon privát haszon. Az itteni eredmény szociális támogatás, ahogy Tóth képviselő úr is mondta. 250-280 ezer ember csak azért jutott ezekhez a csekkekhez, mert a társadalom ezt a szisztémát működteti, és ők kaphattak így és elmehettek olyan helyekre - nekünk is megható leveleket írnak, hogy 50 éve most először jutott el ide, oda, amoda.
A kuratóriummal kapcsolatosan szintén elnök úr tett fel egy kérdést. A kuratórium összetétele a következő. A kuratórium összetétele 12 fő. Hatot a szakszervezeti konföderáció, mindegyik egyet-egyet-egyet javasol és hatot a kormány javaslatára fogadnak el az alapítók. Nincsen delegálási jog, az alapítóknak kell elfogadni. A kuratóriumi tagság határozatlan időre szól, nincs visszahívási lehetőség, aki oda bekerült, ha a törvényi feltételeknek megfelel, akkor az ott van. Így függetlenül a kormányváltásoktól ma is van ott olyan kuratóriumi tag, aki még az Antall-kormány idejében került be a kuratóriumba, de van olyan, aki az Orbán-kormány ideje alatt került be a kuratóriumba és van olyan, aki a Horn-kormány, és ahogy üresedés van, ilyen-olyan okokból marad, így áll össze a kuratórium. Mellesleg, amikor volt hely, akkor a turisztikai szakma javasolt valakit és az bent van ma is a kuratóriumban. Korábban a Taverna vezérigazgatója volt, Feleki Ferenc. Tehát amikor itt lehetőség van, a jogi feltételek fennállnak, illetve javaslat van, akkor van javaslat, jelenleg be van töltve mind a 12 hely, tehát erre nem érdemes ma, azt gondolom, javaslatot tenni.
Még egy utolsó gondolat a felhasználásra. A kormány szándékával teljesen egyetértvén, hogy a feketegazdaság visszaszorítása egy rendkívül fontos társadalmi feladat. Azt is tudjuk, mert mind Orbán elnök úr, mind Gyurcsány miniszterelnök úr többször elmondta, hogy a magyar gazdaság egyharmada a feketegazdaságban realizálódik. Nem állítom, hogy ettől az átlagtól eltérne a turisztikai vagy a vendéglátói szakma, de azért az átlagot hozza. Azzal, hogy ott számlaadási kötelezettség van, ez bizony fehéríti a gazdaságot. Nem mindenki örül neki. Voltam olyan szolgáltatónál, aki megmondta, hogy nem lesz elfogadóhely, mert ő nem hajlandó számlát adni. Eddig is megvolt számla nélkül és ezután se fog számlát adni. Nem mondom meg melyik, mert elég jelentős forgalmat bonyolítana, ha elfogadóhely lenne.
A közlekedés, Mol területén. Azt gondolom, hogy szerencsére nagyon sok turisztikai helyünk van, ahol egyre több és jobb szolgáltatást tudnak nyújtani, de ezeket meg is kell közelíteni. Nem tudom, hogy volt-e valaki, aki Dobogókőre vagy Visegrád Silvanusra ment, gyakorlatilag tömegközlekedéssel megközelíthetetlen vagy Bakonybélre vagy az Őrség bizonyos turizmussal kedvelt helyeire. Azt gondolom, hogy önmagában az, hogy lehetővé tesszük, hogy el is menjen oda, aki a szolgáltatást igénybe akarja venni, azt valamilyen módon preferálni kell. Megjegyzem: beáldoztuk ebbe a csatározásba a Mol-t, tehát jövőre nem lesz a Mol elfogadóhely üzemanyagra. Nem lesz, sajnálom, mert ezzel kevesebb fog majd oda eljutni, de ez volt a "kompromisszum", hogy csak szolgáltatás és a Mol az ipari terméket és nem szolgáltatást, akkor nem lesz. Megjegyzem, az összes helyen, amit említettem: Svájcban vagy Franciaországban felhasználható; de majd egyszer visszatérünk négy év után, öt év után, tíz év után, amikor itt is ez lesz. Ma, ha a pénzügyi kormányzatnak ez fontos volt, hogy arra nem, mi azt mondtuk, hogy akkor nekünk fontosabb az, hogy azok a szolgáltatások menjenek, akkor jövőre nem kötünk már szerződést az üzemanyagra.
Azt gondolom, hogy válaszoltam minden kérdésre, úgyhogy köszönöm szépen a lehetőséget.
ELNÖK: Köszönöm szépen a válaszokat.
Kérdezem képviselőtársaimat, hogy van-e olyan önök közül, aki nem kapott a kérdésére választ, amit feltett.
Nekem egy olyan kérdésem van, amire nem kaptam választ, elnök úr. Én nem az idei évre értelmeztem a megvásárolt és be nem váltott csekkeket, hanem összességében, tehát nagyjából mi lehet az a nagyságrend eddig, amit ugyan megvásároltak, de nem váltottak be az üdülési csekkekből, van-e erre vonatkozó adata?
KARÁCSONY MIHÁLY elnök (Magyar nemzeti Üdülési Alapítvány): Azért nem tudom elnök úr ezt pontosan megmondani, mert ez nagyon változik, és mint mondottam: meghosszabbítható az üdülési csekk.
Tné 160.
161. FE (Karácsony)
Nem januártól december 31.-ig vannak forgalomban, hanem a megvásárlástól számított egy éven belül lehet beváltani. Tehát ha valaki ma vesz üdülési csekket, akkor a felhasználási ideje... Van egy tavasz, egy nyár, egy ősz és egy tél. Ezért meg tudom mondani a mai állapotot. A mai állapot körülbelül 10 milliárd forint.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Egy véleményem lenne mindössze az elhangzottakkal kapcsolatban. Nem vetném össze az étkezési utalványokat meg az üdülési csekket, mert teljesen más dologról van szó. Az étkezési utalványok a valamikori munkahelyi étkeztetés kiváltására jöttek létre, az üdülési csekkrendszer pedig éppen a belföldi üdülési lehetőségek körének kiszélesítésére, illetve szociális juttatások biztosítására. Tehát sem nagyságrendileg, sem mondom, a két cél minősítésével nem vetném össze ezt a két rendszert. Ezért is vetettem fel azt a kérdést. Mivel ön korábban javaslatot tett arra, pontosabban egyetértett azzal, hogy a vendéglátóegységekkel is kössenek szerződést, erre vonatkozott a kérdésem, hogy ez eddig nem történt meg. Értettem a választ, hogy logisztikai problémák mutatkoztak ezzel, de miután az előadásában is arra tért ki, hogy a cél az, hogy a befogadó- vagy az elfogadóhelyek számát bővítsék, akkor annyit kérnék a bizottság nevében, hogy ennek a szakterületnek a kérését is méltányoljuk, és vegyék előre a logisztika sorrendjében, amennyiben az idő és a lehetőség illeti ezt a kérdést is.
Annak meg külön örülök az elmondottak alapján, én magam legalábbis ebben elnök úrral nem osztozom, hogy a Mol nem lesz elfogadóhely a következő évben, nem azért, mert a Mol-lal szemben bármilyen problémám lenne, hanem pontosan azért, mert az én értelmezésem szerint magának az üzemanyag-vásárlásnak nincs közvetlen köze az üdüléshez.
Köszönjük szépen a tájékoztatót, elnök úr, titkárságvezető asszony. További jó munkát kívánunk!
Tájékoztató a Semmelweis Egyetem Testnevelési és Sporttudományi Karának helyzetéről, terveiről
Áttérnénk következő napirendi pontunkra. A következő napirendi pontunk egy tájékoztató a Semmelweis Egyetem Testnevelési és Sporttudományi Karának helyzetéről, illetve terveiről. Az előterjesztő képviseletében köszöntöm közöttünk prof. dr. Fejérdy Pál urat, oktatási rektorhelyettest, illetve Nyerges Mihály urat, a kar dékánját. Megadom a lehetőséget önöknek, hogy az előterjesztéshez szóbeli kiegészítéseket tegyenek meg.
Prof. dr. Fejérdy Pál (Semmelweis Egyetem) tájékoztatója
PROF. DR. FEJÉRDY PÁL, a Semmelweis Egyetem Testnevelési és Sporttudományi Karának oktatási rektorhelyettese: Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök úr! Tisztelt Bizottság! Nagyon röviden szeretnék csak szóbeli kiegészítést tenni elsősorban arról, hogy hogyan állnak az ügyek, és gondolom, Nyerges dékán úr pedig az elkövetkezendő idők tervéről fog néhány szót váltani.
Ha visszagondolok, két évvel ezelőtt ültem ez előtt a bizottság előtt, amikor elindult a felülvizsgálata a Testnevelési és Sporttudományi Kar és a Semmelweis Egyetem kapcsolatának. Azóta, mint ahogy az írásos előterjesztésben is látszik, a kar 2004. decemberében hozott egy egyhangú határozatot, amelyben a kiválást kezdeményezte. Ezt 2005. januárjában a Semmelweis Egyetemnek az Egyetemi Tanácsa akceptálta, és gyakorlatilag teljesen a kiválás mellett foglalt állást azzal, hogy bizonyos feltételeknek a kiváláshoz teljesülnie kell. Ezeket a feltételeket az előterjesztés tartalmazza.
Alapjában véve két fő vonulata volt a feltételrendszernek. Az egyik az, hogy mind a maradó egyetemrész, mind pedig a képződő új egyetemrész megfeleljen az akkor még nem is teljes mértékben ismert, de mostanra már hatályba lépett új felsőoktatási törvénynek, illetve a megfelelő elszámolás megtörténjen a kiváló kar és a maradék Semmelweis Egyetem között, azaz gyakorlatilag nullszaldóval tudjanak elválni egymástól. Úgy tűnik, hogy minden szempontból, mind szakmai szempontból, mind pedig pénzügyi szempontból a feltételek felgöngyölítése, illetve a feltételek teljesülése megfelelő úton és sínen halad, és lehetőség lesz arra, hogy 2007. január 1-jétől ezek az akkreditációs folyamatok elindulhassanak.
Köszönöm szépen. Ennyivel szerettem volna kiegészíteni az írásos előterjesztést.
ELNÖK: Köszönöm szépen, rektorhelyettes úr. Nem tudom, hogy dékán úrnak is van-e kiegészítése ehhez.
Dr. Nyerges Mihály (Semmelweis Egyetem) kiegészítése
DR. NYERGES MIHÁLY, a Semmelweis Egyetem Testnevelési és Sporttudományi Karának dékánja: Egy rövidet szeretnék csak szintén.
Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselő Hölgyek és Urak! Nagyon röviden, mivel kedves rektorhelyettes kollégám alapvetően és pontosan összefoglalta a jelenlegi tényállást. Igyekeztünk egy írott anyagot is eljuttatni önökhöz, gondolom, ezt eddig áttekintették, éppen ezért csak két dologra szeretném felhívni a figyelmet.
Hosszú időszak után vagyunk, és eljutottunk odáig, hogy a törvényben van egy ilyen cikkely és paragrafus, hogy ez megvalósítható, de ennek van két, elsősorban számunkra szánt része, már a TF-re gondolok. Ha emlékeznek, ez a bizonyos (7) bekezdés a 148. §-on belül így szól, hogy "január 1-je után - a kiválással és az önálló intézményi működéssel kapcsolatos engedélyezési eljárás sikeres befejezését követően -...", tehát egy bizonytalansági faktor ebben az engedélyezési eljárásban benne van, a MAB kőkemény szigorú akkreditációja. Az utolsó részében pedig ott vagyon, hogy "önálló felsőoktatási intézményként folytatja működését", mi pedig egyetem szeretnénk maradni.
Ez egészen világos, Fejérdy rektorhelyettes úr is elmondotta, és ez közös cél a két egyetem között, hogy emelt fővel egyetemként szeretnénk távozni, ha távozunk. Önök is nagyon jól tudják, a TF történetét ismerik, hogy előtte is '75 óta önálló egyetemként működött ez az egyetem. Itt ül a két ciklussal ezelőtti kiváló, három cikluson keresztül rektora. Nem akarok nagyképű kifejezéseket használni, mert a Semmelweis Egyetem még nagyobb, mint mi, 250 éves tradíciói vannak, de mi közel 100, 83 éves iskola vagyunk. A világban mindenütt elfogadták a diplománkat akkor is, amikor még nem volt bolognai folyamat, Amerikától kezdve Európa minden országában, az egyetemi szintűt is, meg a főiskolai szintűt is. Ténylegesen egyetem szeretnénk maradni.
Tudjuk, hogy ennek egy kemény feltétele a MAB-akkreditáció, és ebben a határozatban végül is úgy sikeredett a paragrafus, az került bele, hogy meg kell felelni az új egyetemi elvárásoknak. Azt őszintén meg kell mondanom, hogy érzésünk szerint megfelelünk ennek, de ha valahol, akkor két területen rezeg a léc, ha szabad sportos kifejezést használnom. Az egyik, hogy minimum két képzési területen kell bírnia master képzéssel az intézménynek, tehát mesterképzéssel. Most már az új struktúrában gondolkodom. Megvan nálunk négy, de lehet, hogy tendenciózusan mind a négyet a sport képzési területére sorolta az Oktatási Minisztérium. A másik pedig a doktoriskola, ami egy fonák kérdés. Az is elfogadott tény, hogy az lehet egyetem, ahol legalább két tudományági doktoriskola működik. Sajnos ebben is egy kicsit rezeg a léc, mert ugyan multidiszciplináris fogalom a sport, mindnyájan tudjuk, hogy nincs olyan PhD, tehát olyan doktori diploma, ami csak a sportról szól. Vagy medicinális, vagy társadalomtudományi területtel kombinálva értelmezendő mindez, de abszolút triviálisan gondolkodva sajnos nincs meg a második tudományterület. Ez lehet a két buktatója ennek az elválási ügynek.
Nem szeretnék persze nyafogni a tisztelt képviselő uraknak, mert a sportbizottságos része, ha szabad ezt a kifejezést használnom, a bizottságnak már a könyökén jön ki az ügyünk, annyiszor tárgyaltuk. De a törvénybe bekerülhetett volna az, amint ezt az egy oldalt mellékeltem is önöknek, hogy a vegyes rendelkezések között az ötös, hogy a Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem használhatja az egyetem elnevezést egy képzési területre jogosult mesterképzés folytatására, valamint legalább egy tudományterületen doktori képzésre. Az összes művészeti egyetem ilyen.
Az alapvető kifogásunk, amikor egyáltalán a házasságunk létrejött, az volt, hogy miért nem lehet a testkulturális képzési szakirányt megtisztelni azzal, amivel legalább a művészeti ágazatú egyetemeket, illetve a hadtudományit megtisztelték. Nincs ennyire fontos az országnak, ha egyetlen központi testkulturális képzés ilyen nagy nehezen, kínlódva, hosszú tradíciók után egyetemi rangot kapott, hogy nem lehetne érvényesíteni e területen mindent? Nekünk ez triviális volt, csak sajnos a döntéshozók annak idején a törvénykezésben nem gondoskodtak erről. Mondjuk úgy, gyenge volt a lobbink, el tudom képzelni. Tehát nem egyetem közti ellentéteket szeretnénk szítani, nehogy félreértsék, mert elismerjük és tudjuk, hogy egy közel 250 éves Semmelweis Egyetem a maga tradícióival háromszor olyan erős, mint mi, de a magunk szakágában a mi közel 100 évünkkel úgy hiszem, hogy legalább annyira, mint a művészeti ágazatok egyetemei, illetve a hadtudomány egyeteme, megfeleltünk volna ennek a kritériumnak. De ez már történelem. Éppen ezért van napirenden most, és nagyon nagy tisztelettel kérem önöket, hogy próbálják segíteni ezt a vajúdó önállósulást. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm, dékán úr, a kiegészítést. Nem tudom, hogy az illetékes minisztérium képviselői közül eljöttek-e végül is, mert meghívót kaptak. (Nem jelentkezik senki.) Nem, akkor az oktatási tárca nem képviselteti magát ezek szerint. Sajnálom, mert jó lenne az ő álláspontjukat is ismerni ebben a kérdésben, de igyekszünk eljárni majd illetékes bizottságként, mármint a szakterület, a sport szakterület terén illetékes bizottságként, és felvenni közvetlenül a kapcsolatot a minisztériummal, hogy mielőbb előremozdíthassuk ezt a kezdeményezést.
170.
Tné 171-180. Elnök folyt.
Kérdezném a bizottság tagjait, hogy van-e az előterjesztéssel kapcsolatban kérdésük vagy véleményük.
Bakonyi Tibor képviselő úr!
DR. BAKONYI TIBOR (MSZP): Tisztelt Elnök úr! Tisztelt Rektorhelyettes Úr! Dékán Úr! Az elmúlt ciklusban közös, az összes párt közös politikai akarata volt, hogy a Magyar Testnevelési Egyetem önálló egyetemmé váljon ismét és akkor próbáltunk egy olyan, a vegyes rendelkezésekben megjelenő, a 7-es cikkelynél megjelenő szöveget konszenzussal elfogadni, ami dátumhoz is kötötte a Magyar Testnevelés Sporttudományi Egyetemnek az önállóvá válását. Egy picit aggódva tekintünk itt a folyamatok elé, hiszen ha megnézzük az írásbeli anyagot, akkor az önök közös előterjesztésében a 3. oldal legfelső passzusában azt olvashatjuk, hogy az Oktatási és Kulturális Minisztérium illetékesei várják azt a szenátusi határozatot, amely kimondja a feltételek teljesülését - lehetőség szerint valamennyi feltételre vonatkoztatva. Ennek megfelelően az TF indítványozta, hogy a Semmelweis Egyetem szenátusa hozzon határozatot a már teljesített feltételekről, és egyben határozza meg azt az időpontot is, amikor a még hátralévő és főként objektív akadályok miatt a le nem zárt ügyek elfogadásáról kész dönteni.
Eziránt szeretnék érdeklődni, hogy akkor ez mikor történik meg, vagy ha ez megtörtént, akkor mi is történt. Illetve azt szeretném tisztelettel megkérdezni, hogy itt szerepel a mellékletekben egy olyan szenátusi határozat, november hó, és nincs megjelölve konkrét időpontban, hogy a szenátus felhatalmazza a rektort, hogy az egyetem Testnevelési és Sporttudományi Karának TF., 2007. január 1.-vel történő kiválásával kapcsolatos jogi helyzet tisztázása érdekében tárgyalásokat folytasson az Oktatási és Kulturális Minisztérium illetékes szakállamtitkárával. Szeretném megkérdezni, hogy mi lett ezeknek a tárgyalásoknak az eredménye, hol tart, hiszen tudni kellene azt is, hogyha a két intézmény között nagyjából majdnem minden feltétel tisztázva van, akkor melyek azok a feltételek, amit még tisztázni kell, és egyébként melyek azok a kérdések, amit viszont a minisztériumban mindkét intézménynek egyeztetnie, tisztáznia kell.
A harmadik kérdés, amit már dékán úr említett, hogyha jól értem, a Semmelweis Egyetem legnagyobb aggodalma onnan táplálkozik, hogy mi van akkor, ha az akkreditációs folyamat egy olyan helyzetet állít elő, hogy a Semmelweis Egyetem, a Testnevelési Főiskola egyetem nélkül nem teljesíti az egyetemi kritériumokat és elveszti az egyetemi jogát, és arra kellene törvényi vagy egyéb garancia, hogy ez ne következhessen be - akkor ugye nem lenne aggodalom és akkor jó szívvel elengedné a Testnevelési Egyetemet. Tehát azt gondolnám, hogy itt az írásos anyag 4. oldala után, nem számozottan, a dékán úr által említett megoldás, valódi megoldás-e? Tehát arra gondolok, ha a felsőoktatási törvényről szóló 148. §. 5. pontjában a Zrinyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem után lenne egy felsorolás, amibe belekerülne a Semmelweis Egyetem és belekerülne a Testneveléstudományi Egyetem - mondjuk zárójelben azt, hogy 5 éven belül teljesítenie kell azokat a feltételeket, amelyeket a többi egyetemnek, lehet, hogy már teljesíti tavasszal. Ha ez lenne a megnyugtató, akkor lehet, hogy arra kellene nekünk képviselőknek mindenképpen kísérletet tenni, hogy törvénymódosítással, az öt parlamenti párt támogatásával - miután korábban ezt minden parlamenti párt támogatta - esetleg egy ilyen garanciát adjon.
Ezt azért szerettem volna megkérdezni, mert ahogy itt elhangzott, korábban önök ezt pontosan hallották, jó néhány sportlétesítmény fejlesztés torzóként itt maradt, erős aggodalmam van, hogy nehogy ez a helyzet is itt maradjon, hogy nem tudnak szétválni, mert külön-külön esetleg még nem állt föl az új akkreditációs bizottság, ezért nem tudják magukat akkreditáltatni, és ezért nem tudnak szétválni, ezért ez az egész folyamat elhúzódik. És ugye azt tudjuk a Pénzügyminisztériumtól, hogy csak költségvetési években lehet gondolkodni, tehát lekéssük a 2007. január 1-es időpontot, lekéssük gyakorlatilag a következő évet, és akkor arról tudunk beszélni, hogy legkorábban 2008. szeptember 1.-től tudja elkezdeni az önálló egyetemi működését a Testneveléstudományi Egyetem, tehát megint rengeteg időt vesztünk.
Azt gondolom, hogy ma egy egyetem piacképes szolgáltatásokat tudjon nyújtani, és egyébként tudja teljesíteni azokat a tudományos követelményeket, azokat is figyelembe kell venni; tehát miután most mindkét egyetemen adottak ezek a feltételek, nem kellene megvárni, hogy mi lesz itt másfél év múlva, hanem most kellene a korábbi politikai és szakmai döntésünknek megfelelően érvényt szerezni. Ezért szeretném a tisztelt rektorhelyettes urat kérdezni, melyik az a megoldás, amelyik mindenki számára megnyugtató megoldásként szerepelne, és mi kell ahhoz, hogy ezt a 2007. január 1.-i határidőt tartani tudjuk.
Nagyon sajnálom, hogy az Oktatási Minisztérium nem képviselteti magát, azt mindenképpen szeretném az elnök úrtól, a bizottság elnökétől kérni, hogy mindenképpen levélben jelezze, és ebben a kérdésben írásban kérjen be tájékoztatást, hogy hol tartanak ebben a folyamatban és mindenképpen a bizottság tagjai ezt kapják meg, hogy minél egységesebben tudjunk ebben az ügyben támogatólag fellépni.
ELNÖK: Köszönöm szépen.
Szalay Ferenc képviselő úr!
SZALAY FERENC (Fidesz): Nem megismételve Bakonyi úr kérdéseit, de hagy erősítsek arra rá egy kérdéssel, hogy mikor lesz az a szenátusi döntés, mikor várhatóm, az önök elképzelése szerint mikor oldható meg a különválás? És én a bizottságnak javasolnám, hogy ha már egyszer a költségvetési törvény tudott testnevelési osztályzás kérdésében törvénymódosítást javasolni - emlékezünk erre a gyönyörűséges dologra -, akkor miért ne lehetne a költségvetési törvényen belül egy törvénymódosítást kezdeményezni, hogy a Zrinyi Miklós hosszúnevű egyetemhez hasonlóan, a Testnevelési Egyetem is egylábon-álló egyetemként működhessen. Tehát én el tudom képzelni azt, hogy most ebben az időszakban megtegyünk egy ilyen törvénymódosítási javaslatot. Köszönöm.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Vannak-e további kérdések, van-e további vélemény a képviselő urak részéről, mert azt látom, hogy mind a két oldal részéről teljes az összhang a tekintetben, hogy meg kell oldani ezt a dolgot. Tehát itt egy olyan tradíciókkal, hagyományokkal rendelkező egyetemről és karról van szó, aminek a különválása nekünk sportszakmai szempontból is lényeges kérdés; pontosabban az, hogy ez a törvénynek megfelelő és az egyetem, valamint a most különváló kar és önállósodó leendő egyetem további működési területét illeti, amit nem hagyhatunk bizonytalanság alatt.
Ezért kérdezem, hogy az itt felmerült kérdésekre adott válaszok tekintetében rektorhelyettes úr, dékán úr, ilyen sorrendben adják meg a válaszokat, aztán próbáljon meg a bizottság egy állásfoglalást hozni majd a tekintetben, mert a határidő szorít bennünket, hogy hogyan és milyen módon lépjünk tovább - de erre majd lesz javaslatom, ha a vendégeink elmondták a kérdésekre adott válaszokat.
Prof. Dr. Fejérdy Pál elnök (Semmelweis Egyetem Testnevelési és Sporttudományi Kar) válaszai
PROF. DR. FEJÉRDY PÁL (Semmelweis Egyetem Testnevelési és Sporttudományi Kar): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Bizottság! Röviden próbálok önöknek válaszolni, hiszen ezek részben kérdés, részben pedig a megoldás felé irányuló javaslatok is voltak és ezekre egy csokorban gondolnám a választ.
Ez a '93/2006-os októberi határozat egyfelől újból foglalkozott a szétválás kérdésével és megerősítette változatlanul azt a szándékot és áttekintette maga az ülés is, hogy meddig tudott a két terület eljutni, és még a rektor úr november első hetében járt az Oktatási Minisztériumban ennek a kérdéskörnek a tisztázására.
Tné 180.
181. FE (Fejérdy)
Tulajdonképpen a határozat utolsó kétsoros része, hogy a gazdasági főigazgató előzetesen elkészítette a szétválás pénzügyi vonatkozásait, azt gondolom, 2007. január 1-jére ez teljesülni fog. Azt hiszem, ebben Nyerges dékán is meg fog tudni engem erősíteni. Az Oktatási Minisztériummal egyetértésben továbbá pontosan egy olyan akkreditációs beadvány is megtörtént, amelynek a megvizsgálása után derül ki, hogy a törvényi feltételeknek az egyik, vagy a másik, vagy mindkét szétváló egyetem megfelel-e. Valóban így van, ahogy képviselő úr mondta, hogy megnyugtató lenne mind a két fél számára, ha egy olyanfajta törvénymódosításra kerülne sor, amely biztosítaná különösebb nehézségek nélkül már most is az önálló egyetemként való megállását, illetve egyfajta laufot engedne, például egy ötéves laufot, hogy ha azokat a feltételeket, amelyek nyilván jogosan elvárhatók egy egyetemtől, valamelyik szétváló részt nem tudná még most a szétváláskor teljesíteni, akkor azt teljesíthető legyen. Tehát azt gondolom, hogy ezzel abszolút egyet lehet érteni. A mi részünkről, gondolom, dékán úr is meg fog erősíteni, maximálisan támogatjuk ezt, sőt kérjük. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm. Dékán úr?
DR. NYERGES MIHÁLY, a Semmelweis Egyetem Testnevelési és Sporttudományi Karának dékánja: Egyetlen egy apróságot csak. Szinte mindent abszolút hitelesen idézett kedves kollégám. Egy dologról feledkeztünk meg, mert ez is kérdés volt, de benne van valahol az anyagban, ott is olvashatják, ez a campus, telephely. Egyértelmű, hogy a TF ott maradt, ahol volt, szinte minden létesítményünk közösen használt, mert most egy kincstári szám alatt szerepel, de nem művészet elkülöníteni. Ezt szintén tisztáztuk a minisztériumban, de azt még nem kérhetjük addig, amíg nem vagyunk jogi személy, és ez itt a kelepce, tehát ahhoz azzá kell, hogy váljunk, hogy ismételten a telephelyünket használhassuk.
ELNÖK: Köszönöm szépen. A képviselői vélemények, illetve az egyetem rektorhelyettesének, valamint a kar dékánjának az egybehangzó véleménye alapján is azt gondolom, hogy a mi részünkről is és ezek szerint az önök részéről is a szándék nem változott, tehát mindenképpen az a szándék, hogy a kar önálló egyetemként működhessen tovább 2007. január 1-jétől, illetve az egyetem pedig meg tudja tartani az egyetemi rang akkreditációjában leírt feltételeket. Én is azt gondolom, ahogy Bakonyi képviselőtársam elmondta, hogy ha egyszer az oktatási törvény 148. § (5) bekezdése a Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem esetében még határidőt sem írt elő e tekintetben, de adott egy átmeneti időszakra lehetőséget, hogy ezeket az egyetemi feltételeket biztosítsa, akkor semmi akadálya nem lehet annak sem, hogy ez a Semmelweis Egyetem, illetve a Testnevelési és Sporttudományi Kar önálló egyetemként való megjelenése terén is előálljon.
Szalay úr felvetette annak lehetőségét, hogy esetleg a költségvetési törvényben rendelkezzünk erről. Azt gondolom, hogy ha a bizottságban most konszenzust tudunk teremteni annak érdekében, hogy egy önálló törvényjavaslattal nekiinduljunk, akkor még az oktatási törvény módosítására is lehetőségünk nyílna. Szerintem ez lenne a legjobb és legtisztább megoldás, figyelembe véve azt, hogy esetleg ötpárti egyetértést tudunk e tekintetben elérni. Majd kérném Almássy alelnök urat is, hogy ő is erősítsen meg bennünket ebben. Akkor a Házbizottság előtt a törvényhozási határidők felgyorsításával semmi akadálya nincs annak, hogy decemberre - nagyjából az ülésszak december 23-ára várható, hogy véget ér - a felsőoktatási törvény ez irányú módosítása megtörténjék. Szerintem ez lenne a legtisztább megoldás. Azt gondolom, hogy ezt is kellene tennie a bizottságunknak, mert technikai határidőkről van szó.
Az menetközben majd az Oktatási Minisztériummal való egyeztetés során kiderül, hogy aztán ilyen módon kerüljön-e be, mint ahogy a Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem, ahol nincs határidő. De elfogadom azt, amit Bakonyi képviselő úr mond, és szerintem az a helyesebb is, a Pető Intézetnél is van egy ilyen kivétel, náluk van egy meghatározott határidő, 2011. január 1. Tehát ha egy ilyen ötéves határidőt meghatározunk, akkor azt gondolom, hogy abba bőséggel bele fog férni mind a két intézmény, és az Oktatási Minisztériumnál is el tudunk járni. Személyes közreműködésemet vállalom ez ügyben, tehát nem is levélben, hanem elmegyek személyesen, hogy még a héten elindíthassuk ezt a folyamatot.
Arra kérném a bizottságot, hogy e tekintetben viszont hozzunk egy határozatot, hogy támogatjuk a kar önállósulási törekvését, illetve kezdeményezünk egy önálló törvénymódosítási javaslatot annak érdekében, hogy az oktatási törvényben ezt a határidő-módosítást el tudjuk érni.
Alelnök urat kérném, hogy mondja el a véleményét, utána pedig a határozati javaslatot szavazásra tenném fel.
ALMÁSSY KORNÉL (MDF): Tisztelt Bizottság! Először is elnézést kérek, szimultán rohangálok az Oktatási bizottság és a Turisztikai bizottság között. A Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciájának a volt elnökeként ezzel a kérdéssel teljesen tisztában vagyok, és végigkövettem a TF-nek, illetve a Testnevelési Egyetemnek az egész integráció utáni kálváriáját. Emlékszem, hogy még éhségsztrájkolni is akartak, meg volt egy hallgató, aki mindenféle aláírást gyűjtött. Azt gondolom egyébként, hogy időszerű ez a változtatás. Hozzáteszem azt, hogy alapvetően az egész integrációs törvény változtatására szükség lenne, mert nem állja ki az idő próbáját.
Alapvetően azt gondolom, hogy a magyar felsőoktatási integrációnak sok-sok problémája van, de a Testnevelési Egyetem ügyét külön kell kezelni, és támogatom, tehát az ötpárti megegyezéshez természetesen én is hozzájárulok. Azt gondolom, hogy külön kell kezelni ezt az ügyet.
ELNÖK: Köszönöm szépen, alelnök úr. Akkor egy határozati javaslatot terjesztenék a tisztelt bizottság elé, amelynek a támogatását kérem mindannyiuktól. A határozati javaslat szóljon arról, hogy a Testnevelési és Sporttudományi Kar önállóvá válásával kapcsolatos folyamat elősegítése érdekében kezdeményezze a bizottság a felsőoktatásról szóló törvény módosítását, itt a 2005. évi LXXXIX. törvényről beszélünk, ennek érdekében a bizottság önállóan nyújtson be egy javaslatot a parlament elé. Ezzel párhuzamosan nyilván a bizottság megbízza az elnökét, hogy az Oktatási és Kulturális Minisztériummal, valamint az érintett egyetemmel szükséges technikai egyeztetéseket bonyolítsa le a hátralévő időben. Van-e ehhez a határozati javaslathoz valakinek kiegészítése? (Nincs jelentkező.) Nincs. Amennyiben ezzel a bizottság tagjai egyetértenek, kérem kézfelemeléssel szavazzanak. (Szavazás.) Köszönöm szépen. 15 igen. Tartózkodás, ellenvélemény nem volt, tehát egyhangú határozatot hozott e tekintetben a parlament Sport- és turisztikai bizottsága.
Köszönöm szépen az előterjesztőknek a részvételt. Jelentkezni fogok a törvényjavaslat előkészítésével kapcsolatos hírekkel. (Prof. dr. Fejérdy Pál. Köszönjük szépen a támogatást.)
Utolsó előtti napirendi pontunkra, az 5. számú napirendre térnénk át, a Magyar Köztársaság 2007. évi költségvetéséről szóló törvényjavaslatra. A költségvetési törvényhez benyújtott módosító indítványokról kell a bizottságnak állást foglalnia, legalábbis azokról a módosító indítványokról, amelyek a korábbi bizottsági gyakorlat értelmében érintik a turizmus vagy a sport területét. (Dr. Bakonyi Tibor elhagyja az üléstermet.)
Kérném szépen majd, hogy az illetékes minisztérium részéről az előterjesztő jelenlévő képviselői mutatkozzanak be a jegyzőkönyv számára. Lehetőséget adnék nekik arra a módosító indítványokról megkezdett szavazás előtt, amennyiben az indítványokkal kapcsolatos kiegészítésük van, akkor azt most tegyék meg.
DR. SOMOGYI ANDREA (Pénzügyminisztérium): Köszönjük szépen. Tisztelt Bizottság! Dr. Somogyi Andrea vagyok a Pénzügyminisztérium részéről, kollégáim Taksonyi Tímea és Lajtár Mónika. Nincs kiegészítésünk, mondjuk a kormány álláspontját, és ha van kérdés, akkor szívesen állunk rendelkezésre.
ELNÖK: Köszönjük szépen. A bizottság tagjai kaptak egy kivonatot arról, hogy mely módosító indítványok érintik a bizottság hatáskörét. Szeretném, ha eszerint a sillabusz szerint zajlanának le a szavazások.
Elkezdenénk. (Az elnök Pál Bélával egyeztet.) Elnézést kérek a bizottság tagjaitól, de közben egy rövid interjúra kértek lehetőséget, amelyre természetesen igent mondtam, így menet közben én veszélyeztetem a határozatképességet. Ezért ha megengedik a bizottság tagjai, akkor két percre technikai szünetet rendelnék el a szavazás előtt. Kérem a képviselőtársaim és az előterjesztők megértését.
PÁL BÉLA (MSZP): Csak annyit hadd tegyek hozzá, hogy a korrektség kedvéért én javasoltam ezt elnök úrnak, mert az előbb én nyilatkoztam, és nyilván ő is szeretne nyilatkozni. Két perc türelmet kérnék. (Dr. Bakonyi Tibor visszatér az ülésterembe.)
ELNÖK: Közben változott a helyzet, elnézést. Köszönöm alelnöktársamnak a pozitív hozzáállását, de miután Bakonyi képviselő úr visszaérkezett, ezért a határozatképességet nem veszélyeztetem. Átengedem az ülés vezetését erre az időszakra Pál Béla alelnök úrnak, és megkérném, hogy addig vezesse az ülést.
(Az ülés vezetését Pál Béla, a bizottság alelnöke veszi át.)
190. Elnök folyt.
Az 54. pontban a 4-es számú módosító javaslatban az üzemben tartási díj átvállalását javasolják képviselőtársaink. De időközben, ha ez az ajánlás szerinti 54-es számú módosító indítvány, csak szeretném tájékoztatni a képviselőtársaimat, hogy ez vissza lett vonva, tehát ez egy visszavont módosító indítvány.
Az 55-ös pontban Szabó Lajos és dr. Gegesy Ferenc képviselő urak az üzemben tartási díj átvállalására tesznek javaslatot.
Tessék szíves mondani!
DR. SOMOGYI ANDREA (Pénzügyminisztérium): Pontosításra irányul a módosítási javaslat, hogy április és december időszakában szükséges megfizetni az üzemben tartási díjat, a kormány a módosító javaslatot támogatja.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Megkérdezném a bizottság tagjait, hogy támogatják-e ezt a módosító javaslatot. Aki támogatja, az, kézfelemeléssel jelezze! (Szavazás.) Egyhangú. Ki van ellene! (Szavazás.) Ki tartózkodott! (Nincs jelzés.) Nincs ilyen.
Az 56. pontban a Szállodaszövetség javaslatára csak megjegyezném: az üzemben tartási díj felének az átvállalását javasoljuk képviselőtársaimmal együtt ahhoz igazodva, hogy az üzemben tartási díjat a szállodák foglaltságának megfelelően kelljen fizetni.
Kérdezném a kormány álláspontját ebben!
DR. SOMOGYI ANDREA (Pénzügyminisztérium): Nem támogatja a kormány.
ELNÖK: Megkérdezném képviselőtársaimat, hogy támogatjuk-e ezt a módosító javaslatot. Aki igen, az, kézfelemeléssel jelezze! (Szavazás.) Ki van ellene! (Szavazás.) Ki tartózkodott! (Szavazás.) Nem látok ilyet.
A 75-ös pont következik. A 75. pontban az átengedett személyi jövedelemadó korábbi felosztási rendszerének a megtartása és benne az üdülőhelyi feladatok, szerepel itt nálam.
Megkérdezném a kormány képviselőjét, hogy pontosan miről szól a módosító indítvány és támogatják-e.
LAJTÁR MÓNIKA (Pénzügyminisztérium): A kormány nem támogatja, és itt arról szól, hogy a költségvetés adósságszolgálati kiadásait javasolja csökkenteni értelmetlenül, tehát a deviza és a hitel kamatkiadásokat növelné; és mivel ez automatikusan túlteljesülő kiadás, így az ezekből történő átcsoportosítás csak tulajdonképpen látszólagos, valójában ez egy hiányt növelő megoldás lenne.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Megkérdezem képviselőtársaimat, hogy támogatják-e a módosító indítványt. Ki támogatja! (Szavazás.) Ki van ellene! (Szavazás.) Ki tartózkodott! (Szavazás.) Egy tartózkodás.
A 176-os pontban az Illyés Közalapítványhoz - jól látom - csoportosítana át összegeket a módosító indítványtevő.
Kérdezem a kormány képviselőjét az indítványról és az álláspontjáról!
DR. SOMOGYI ANDREA (Pénzügyminisztérium): Az indítvány arról szól, hogy a nemzeti utánpótlás és sportszolgáltató intézménytől vonna el forrást a javaslattevő az Illyés Közalapítványhoz. A kormány nem támogatja az álláspontot. Az Illyés Közalapítvány bár nem címzetten, de támogatást biztosít a MeH fejezetben található a nemzeti jelentésügyi intézmények és programok támogatása előirányzat alatt, illetőleg a sportról nem javasoljuk a forrás elvonását.
ELNÖK: Köszönjük szépen. Megkérdezném képviselőtársaimat, hogy támogatják-e ezt a módosító indítványt. Ki támogatja! (Szavazás.) Ki nem! (Szavazás.) Tíz nem. Ki tartózkodott! (Szavazás.) Egy tartózkodás mellett egyharmadot sem kapott.
A 177. pontról kérném szépen a kormány álláspontját és a módosító indítvány lényegét!
DR. SOMOGYI ANDREA (Pénzügyminisztérium): A kormány nem támogatja a javaslatot ugyanúgy, mert a Nemzeti Sportszolgáltató Intézettől, ami egyébként már egy összevonása a korábbi nemzeti sportközpontok: Testnevelési Múzeum és a NUPI összevonása, ebből von el forrást a javaslattevő, nem támogatjuk a javaslatot.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Megkérdezem képviselőtársaimat, hogy ki az, aki támogatja a javaslatot! (Szavazás.) Egy. Ki az, aki nem! (Szavazás.) Nyolc. Ki az, aki tartózkodott! (Szavazás.) Kettő. A bizottság egyharmada sem támogatja.
Az előterjesztő a 178-as pontban a lakossági tájékoztatástól vonna el a turisztikai célú kisvasutak javára; a turisztikai célelőirányzaton belül szerepelne ez a 300 millió forint.
Kérdezném a kormány képviselőjét, hogy pontosan szóltam-e a módosító indítványról és hogy mi a kormány álláspontja! 137-es a módosító száma.
LAJTÁR MÓNIKA (Pénzügyminisztérium): A kormány nem támogatja ezt a módosító javaslatot. A MeH-en belül a lakossági tájékoztatás terhére kíván átcsoportosítani, de miután 2007-ben számos, a teljes lakosságot érintő, a közszolgáltatókhoz való hozzáférést biztosító reformról van szó, így többek között az oktatás, az egészségügy, valamint az államigazgatási intézményeket teljes mértékben átalakító reformról, ennek a forrását biztosítja ez az előirányzat, ezért nem lehet átcsoportosítani róla.
DR. SOMOGYI ANDREA (Pénzügyminisztérium): Még egy kiegészítés lenne, hogy itt feltehetően egy kis elírás lehetett, mert maga a 137-es módosító javaslat a normaszövegre irányul és az az ajánlás 30. pontja. Ez a normaszöveg az 1 százalék felajánlására vonatkozik, ami itt az egészségjavítást célzó sporttevékenység kivételére irányulna a módosító javaslat és csak a Szülőföld Alapot hagyná benne, ezt se támogatja a kormány, merthogy itt a módosító számánál más van feltüntetve; elnézést, gondoltuk, hogy mind a kettőt szeretnék megtárgyalni.
ELNÖK: Köszönöm szépen. A kormány álláspontját hallottuk. Ki az, aki támogatja ezt a módosító indítványt! (Szavazás.) Egy támogatás. Ki tartózkodik! (Szavazás.) Nincs tartózkodás. Köszönöm szépen.
(Az elnöklést Bánki Erik, a bizottság elnöke visszaveszi Pál Béla alelnök úrtól.)
Köszönöm szépen alelnök úr a segítéségét.
Továbbhaladva: a 174-es szám alatt beérkező módosító indítvány, a központi költségvetés kamatelszámolásaiból csoportosítana át 5 milliárd forintot turisztikai célelőirányzatra.
Kérdezem a kormányzat képviselőit, hogy erről a módosító indítványról mi a kormány álláspontja!
LAJTÁR MÓNIKA (Pénzügyminisztérium): A kormány nem támogatja ezt a módosító indítványt.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Kérdezem képviselőtársaimat, hogy ki az, aki támogatja ezt a módosító indítványt, amelyik 5 milliárd forinttal növelné a turisztikai célelőirányzatot 2007-ben. Aki ezt támogatja, az kérem, kézfeltartással jelezze! (Szavazás.) Három. Aki nem Támogatja! (Szavazás.) Tartózkodás! (Szavazás.) Tíz. A bizottság nem támogatja ezt a módosító indítványt.
A 181. pontban dr. Bóka István képviselő úr módosító indítványt terjesztett elő, ami a Balaton integrált fejlesztési térség javára 265 millió forintos támogatás növelését célozná meg.
Kérdezem, hogy a kormány ezt a módosító indítványt támogatja-e!
LAJTÁR MÓNIKA (Pénzügyminisztérium): A kormány nem támogatja.
ELNÖK: Indoklást kérünk!
LAJTÁR MÓNIKA (Pénzügyminisztérium): A MeH-nél a központi szolgáltatási főigazgatóság jelentősen bővült feladatokkal bír 2007. január 1.-től, tehát a gazdasági, műszaki és elhelyezési feltételeket, valamint a vagyonkezeléssel és a vagyongazdálkodással összefüggő feladatokat látja el, és az egész központi közigazgatás üdülési rendszerét működteti, fejleszti, emiatt a forrást nem indokolt átcsoportosítani.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Kérdés, vélemény a bizottsági tagok részéről a módosító indítványhoz. Megjegyzem, tehát 265 millió forint bővülést hozna ez a javaslat a Balaton integrált fejlesztési térség számára.
Kérdezem, hogy a bizottság tagjai közül ki az, aki támogatja ezt a módosító indítványt! (Szavazás.) Négy. Aki nem támogatja! (Szavazás.) Tartózkodott! (Szavazás.) Kilenc. Köszönöm szépen, a bizottság nem támogatja ezt a módosító indítványt.
A 193-as pontban az utánpótlás-nevelési feladatoktól vonna el Herényi Károly a módosító indítvány előterjesztője 20 millió forintot és átcsoportosítaná ezt.
Kérdezem a kormányzat képviselőjét, hogy támogatják-e ezt a módosító indítványt!
DR. SOMOGYI ANDREA (Pénzügyminisztérium): A kormány nem támogatja, az utánpótlás-nevelési programban a Sport XXI. program szerepel, kisebbségi sporttevékenységre mind a versenysport, mind a szabadidősportban minden évben forrás áll rendelkezésre a hátrányos helyzetűek, a szociálisan hátrányos helyzetűek támogatására.
ELNÖK: Köszönjük szépen, ez egy érthető és logikus álláspont.
Kérdezem, hogy van-e kérdés, vélemény ehhez. (Nincs jelzés.) Amennyiben nincs, akkor ki az, aki támogatja ezt a módosító indítványt! (Szavazás.) Senki nem támogatja. Ki az, aki nem támogatja! (Szavazás.) Tizenkettő, és egy tartózkodás. Tehát 12 nem és 1 tartózkodással a bizottság nem támogatja ezt az indítványt.
Tné 200. 201. FE (elnök)
194. pontban szintén Herényi Károly képviselő úr ugyanígy, ha jól látom, 20 millió forint támogatást vonna el ugyanerre a célra. Értelemszerű, gondolom.
DR. SOMOGYI ANDREA (Pénzügyminisztérium): A kormány nem támogatja.
ELNÖK: A képviselőtársaim közül ki az, aki támogatja? (Nincs jelentkező.) Senki. Ellenvélemény? (Szavazás.) 10. Tartózkodás? (Szavazás.) 3. Köszönöm szépen. A bizottság nem támogatja ezt a módosító indítványt.
A 195. pontban Almássy Kornél alelnök úrnak van egy módosító indítványa, amely értelmében 250 millió forinttal növelné az olimpiai felkészülés támogatását. A kormány képviselőjét kérdezem, és utána a bizottsági tagok erre reagálhatnak.
DR. SOMOGYI ANDREA (Pénzügyminisztérium): A kormány nem támogatja. Egyrészt a fejezeteknél megképzett egyensúlyi tartalék átcsoportosítására irányuló javaslatokat semmiképpen nem támogatjuk. Az ÁSZ is jó gondolatnak tartotta az egyensúlyi tartalék megképzését. Természetesen a költségvetési törvény normaszövege lehetőséget ad arra, hogy amennyiben az évközi folyamatok úgy alakulnak, az egyensúlyi tartalék a kormány átcsoportosításával felhasználható. Ez az egyik oka.
A másik, hogy információink szerint a MOB is nyilatkozott a tekintetben, hogy az olimpiai felkészüléshez az 500 millió forint támogatást elegendőnek tartja.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Az előterjesztőt kérdezem, hogy van-e a javaslatával kapcsolatban kiegészítenivalója.
ALMÁSSY KORNÉL (MDF): Igazából az indokolással kapcsolatban, mert nem akarok pénzügyi kérdéseket felvetni, bizonyára a kormány képviselője jobban ért ehhez, de azt gondolom, hogy cinikus azt mondani, hogy az önkormányzati fejezeti tartalékból, meg egyáltalán a fejezeti tartalékból nem lehet átcsoportosítani, mert az elmúlt, 2006-os költségvetés, meg az elmúlt évek költségvetése arról szól, hogy hihetetlen költségvetési hiány halmozódik föl a végére. Azt gondolom, hogy ezt korrekt dolog lett volna itt megnevezni, és szerintem 500 millió forint nevetségesen kevés, még a 750 millió is olimpia előtti évben az olimpiai felkészülésre.
ELNÖK: Köszönöm szépen. (Dr. Bakonyi Tibor jelentkezik.) Bakonyi Tibor képviselő úr kért szót.
DR. BAKONYI TIBOR (MSZP): Értve, hogy itt nem lehet a tartalékhoz jelen pillanatban hozzányúlni, viszont ez adhat egyfajta reményt arra, hogy ha egy olyan szituáció alakul ki, akkor a tartalékból lehet átcsoportosítani erre a feladatra forrást. Mégis azt szeretném felvetni a módosító indítvánnyal kapcsolatosan, hogy nem lenne haszontalan, ha megkérnénk az ÖTM sport szakállamtitkárságát, ha megvizsgálná annak a lehetőségét, hogy 200 millió forint értékben az ÖTM szakállamtitkárságánál lévő sportlétesítményeket az olimpiára felkészülő, illetve az olimpiai kvalifikációs versenyre felkészülő versenyzők ingyen használhatnák. Ez nem jelentene jelen pillanatban forráskiadást, de érdemes lenne ezt a feladatot ezzel a módszerrel esetleg megvizsgálni, hiszen három évvel ezelőtt erre mód és lehetőség volt, ha pénz nincs, de akkor ezt a feladatot ezzel a módosítással, esetleg ezzel a garanciával meg lehetne erősíteni.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Egyéb vélemény a módosító indítványhoz van-e? (Nincs jelentkező.) Magam véleményként azt elmondanám, hogy mindenképpen támogatom alelnöktársam módosító indítványát. Én is azt gondolom, főleg a két sportszakszövetség vezetőjétől elhangzott információk alapján, mindenhol nőtt a világon a sporttámogatások mértéke, számunkra különösen fontos, hogy az olimpián sikeresen vegyünk részt, ezért én magam is támogatom, hogy növeljük a költségvetés ez irányú fejezetét. Azzal természetesen pluszban egyetértek, amit Bakonyi Tibor képviselő úr felvetett, hogy még esetleg újabb ingyenes létesítményhasználattal támogatást kapjanak a felkészüléshez a sportolók.
Kérem, hogy aki a módosító indítványt támogatja, kézfeltartással ezt jelezze. (Szavazás.) 3 igen szavazat. Tartózkodás? (Szavazás.) 10 tartózkodás mellett a bizottság elvette, és egyharmada sem támogatja a módosító indítványt.
A következő pontban a versenysport támogatására vonatkozóan szintén Almássy Kornél képviselőtársamnak van egy módosító indítványa, ahol a versenysport támogatását szeretné 250 millió forinttal megnövelni. Kérdezem, hogy előterjesztőként van-e kiegészítése.
ALMÁSSY KORNÉL (MDF): Az indokaim hasonlóak, mert azért ez az olimpiához kapcsolódik. Igazából most visszaemlékezve a költségvetési törvény módosító indítványainak az elkészítésére, gyakorlatilag a tavalyi évet próbáltam volna visszaállítani. Szintúgy azt gondolom, hogy furcsán néz ki az, hogy az olimpia előtti évben kevesebb pénz jut a versenysportra, mint az olimpia előtt három esztendővel. Tehát ezért kérem a képviselőtársaimat, hogy fontolják meg támogatásra ezt a módosító indítványt. Köszönöm.
ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr. Az előterjesztő képviselőjét kérdezem, hogy támogatják-e az indítványt.
DR. SOMOGYI ANDREA (Pénzügyminisztérium): A kormány nem támogatja, az indok az előzővel azonos.
ELNÖK: Köszönöm. Van-e kérdés, vélemény? (Nincs jelzés.) Aki támogatja a módosító indítványt, az kézfeltartással jelezze. (Szavazás.) 3. Láthatóan egyharmadnyi támogatás sincs, tehát nem kell erről tovább szavaznunk.
A következő, a 199. pontban Fónagy János, Kupper András és Pesti Imre képviselő urak módosító indítványa van, ahol a lágymányosi sportcentrum befejezéséhez 4 milliárd forintnyi támogatást rendelnének. Csak megjegyzem, hogy éppen az Úszó Szövetség elnöke jelezte azt a meghallgatás során, hogy a nagy világversenyek megrendezésének alapvető feltétele egy nagy fedett sportuszoda létrehozása a szükséges kiegészítésekkel, tehát műugró torony, satöbbi. Ilyen módon ez kapcsolódhat a 2. napirendi pontunkhoz. Kérdezem az előterjesztő képviselőit, hogy támogatják-e a módosító indítványt.
DR. SOMOGYI ANDREA (Pénzügyminisztérium): A kormány nem támogatja a módosító indítványt.
ELNÖK: Köszönöm szépen. A képviselő urak részéről kérdés, vélemény? (Almássy Kornél jelentkezik.) Igen, Almássy Kornél alelnök úr?
ALMÁSSY KORNÉL (MDF): A vélemény csak annyi, hogy Budapest szégyene ez a torzó, ami ott van. A Műszaki Egyetemnek vagyok az oktatója meg hallgatója, szerettük volna, meg szeretném mint oktató egyszer használni azt a létesítményt, de úgy látszik, hogy a jövő évben sem fog erre sor kerülni. Én támogatni fogom a módosító indítványt, más kérdés, hogy a szívem fáj, mert oktatási alapítványoktól akarnak elvenni pénzt, ha jól látom, de ettől függetlenül a cél miatt támogatni fogom a módosító indítványt.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Ki az, aki támogatja a módosító indítványt? Aki igen, kézfelemeléssel jelezze. (Szavazás.) 3. A bizottság egyharmada sem támogatja.
A következő pont a 204. sorszám alatt Szabó Lajos és Gegesy Ferenc képviselő urak indítványa, amely a turisztikai potenciál erősítésére a régiókban e fejezettől 600 millió forintot kíván elvonni. Kérdezem a kormány képviselőit, hogy támogatják-e a módosító indítványt.
DR. SOMOGYI ANDREA (Pénzügyminisztérium): A kormány támogatja a módosító indítványt.
ELNÖK: Ebben az esetben ez a bizottságunkra nézve elég súlyos következményekkel járna, ezért kérem a képviselőtársaimat, ezt a felelősséget érezzék át, amikor szavaznak erről a módosító indítványról. Tehát még egyszer mondom, a regionális operatív programokból "turisztikai potenciál erősítése a régiókban" című fejezetből 600 millió forint elvonását irányozza elő. (Almássy Kornél jelentkezik.) Almássy Kornél képviselő úr?
ALMÁSSY KORNÉL (MDF): Miután a képviselő urak, az előterjesztők nincsenek itt, a kormány képviselőjétől kérnék egy indokolást, hogy ez miért is nyerte el a támogatást.
ELNÖK: Parancsoljon!
TAKSONYI TÍMEA (Pénzügyminisztérium): A várható kifizetések tekintetében ez átütemezést jelent, tehát azt jelenti, hogy nem a következő évben kerülnek kifizetésre a pályázatok elhúzódása teljesítése miatt, hanem azt követően, de ez nem azt jelenti, hogy ez a pénz elveszik. Átütemezésről van szó.
ELNÖK: Az más, gyakorlatilag technikai jellegű a módosító indítvány. Aki ezt elfogadja, az kérem, kézfeltartással jelezze. (Szavazás.) 10. Aki tartózkodott ebben a kérdésben? (Nincs jelzés.) Ellenvélemény? (Szavazás.) 3. Köszönjük szépen. A bizottság többsége elfogadta a módosító javaslatot.
209. sorszám alatt Herényi Károly képviselő úr módosító indítványa van, ahol bormarketing és minőség-ellenőrzés körében 500 millió forintos többletet irányoz elő. Kérdezem a kormány képviselőjét, támogatják-e ezt a módosító indítványt.
LAJTÁR MÓNIKA (Pénzügyminisztérium): A kormány nem támogatja, miután az erre szolgáló előirányzat, a bormarketing előirányzat 8 forint/liter termelői befizetései biztosítják ennek a finanszírozást. Ezért nem támogatjuk.
ELNÖK: Ez kétségtelen, 1,5 milliárd forint erre rendelkezésre áll, de ez 500 millió forinttal növelné ezt a lehetőséget.
LAJTÁR MÓNIKA (Pénzügyminisztérium): Ez a 1,5 milliárd 2006. évben jelenleg van, 2007-ben ez növelhető. Amennyit beszednek, annyi lesz.
ELNÖK: Köszönöm szépen. A bizottság tagjait kérdezem, hogy kérdésük, véleményük van-e a javaslathoz. (Nincs jelentkező.) Kérdezem, hogy ki támogatja ezt az előterjesztést. (Szavazás.) 3. Sajnos a bizottság egyharmada sem támogatta.
210.
Tné 211-220. Elnök folyt.
210-es sorszám alatt Pettkó András képviselő úr erdészeti feladatok sor alatt a kisvasutak támogatására 300 millió többletet irányozna elő.
A kormány képviselőjét kérdezem, hogy támogatják-e!
LAJTÁR MÓNIKA (Pénzügyminisztérium): Nem támogatja a kormány, az indokom hasonló a 178-ban elmondottakkal.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Képviselő urak véleményét kérdezem. Aki támogatja ezt a módosító indítványt, kézfeltartással jelezze! (Szavazás.) Egy. Aki nem támogatja! (Szavazás.) Aki tartózkodott! (Szavazás.) Tizenkettő. A bizottság egyharmada sem támogatja. Köszönöm.
A 213-as sorszám alatt szintén Pettkó András képviselő úr kizárólag turisztikai céllal működő erdei kisvasutak üzemeltetési támogatására 300 millió forint többletköltséget irányozna elő.
Az előterjesztő képviselőjét kérdezem!
LAJTÁR MÓNIKA (Pénzügyminisztérium): A kormány nem támogatja a módosító javaslatot.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Az indokokat nyilván hasonlóan értelmezzük.
A bizottsági tagokat kérdezem, ki az, aki támogatja! (Szavazás.) Három. A bizottság egyharmada sem támogatja.
A 254-es sorszám alatt Pál Tibor és Farkas Imre a gyorsforgalmi úthálózat fejlesztéséből vonnának el 2,5 milliárdnyi támogatást, amit egyébként belterületi utak szilárdburkolattal való ellátását szolgáló központosított előirányzat létrehozására fordítanának.
Kérdezem a kormányzat képviselőit, hogy támogatják-e ezt az indítványt!
LAJTÁR MÓNIKA (Pénzügyminisztérium): A kormány nem támogatja, miután a gyorsforgalmi úthálózat fejlesztése az egyértelműen meghatározott címzett és céltámogatásokra vonatkozik, tehát az autópálya és az országos úthálózatnak a kisegítő forrása tulajdonképpen.
ELNÖK: Ez annyit jelent, hogy technikailag kivitelezhetetlen az a megoldás, amit a képviselő urak kezdeményeznek?
LAJTÁR MÓNIKA (Pénzügyminisztérium): Nem támogatjuk.
ELNÖK: Köszönöm szépen. A bizottság tagjait kérdezem, hogy van-e kérdésük, véleményük a módosító indítvánnyal kapcsolatban. (Nincs jelzés.) Amennyiben nincs, tehát a turizmusra vonatkozó részt azért illesztettük ide bele, mert a belterületi utak felújítása és karbantartása nyilvánvalóan a városképi szempontokat segítené elő.
Aki támogatja ezt a módosító indítványt, az kézfeltartással jelezze! (Szavazás.) Öt. Aki nem támogatja! (Szavazás.) Aki tartózkodott! (Szavazás.) Nyolc. A bizottság egyharmada támogatja ezt a módosító indítványt, összességében viszont elvetette a bizottság.
259. sorszám alatt Katona álmán képviselő úr kerékpárutak és létesítmények fejlesztésére 3 milliárd 600 millió forintot irányoz elő.
A kormányzat képviselőit kérdezem, hogy támogatják-e!
LAJTÁR MÓNIKA (Pénzügyminisztérium): A kormány nem támogatja. Az erre vonatkozó 122/2005-ös GKM rendelet 4. §-a egyértelműen felsorolja az olyan célokat, amire ez szolgál és hogyha növeljük a százalékot, akkor nyilván valamelyik célból vissza kell vennünk, tehát akkor esetleg egy bekötőút vagy pedig akár egy járda megépítése terhére valósulhatna csak meg, ezért nem támogatjuk.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Kérdezem a bizottság tagjait, van-e véleményük, kérdésük. (Nincs jelzés.) Amennyiben nincs, ki az, aki támogatja ezt a módosító indítványt! Kilenc. Ki az, aki nem támogatja! (Szavazás.) Tartózkodott! (Szavazás.) Egy. Tehát a bizottság támogatja Katona Kálmán módosító indítványát.
A következő a 265. sorszám alatt dr. Fónagy János, dr. Kupper András és dr. Pesti Imre képviselő urak képviselő urak a budapesti főutak melletti zajvédelem céljából 1 milliárd forintnyi többlettámogatást irányoznának elő elsősorban az M3-as bevezetőszakasz, illetve a repülőtéri gyorsforgalmi út mellett.
Kérdezem a kormány a képviselőjét, hogy támogatják-e az indítványt!
LAJTÁR MÓNIKA (Pénzügyminisztérium): Nem támogatjuk, szintén a 178-as ajánlási pontban elmondottakkal van összhangban.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Kérdezem a bizottság tagjait, ki az, aki támogatja ezt a módosító indítványt! (Szavazás.) Öt. A bizottság egyharmada támogatja. Kérdezném, hogy ki az, aki tartózkodott! (Szavazás.) Hét. Ellenvélemény nem volt ezek szerint. Köszönöm.
A bizottság egyharmada támogatja, de összességében nem támogatja a bizottság.
347. sorszámon: Herényi Károly képviselő úr a Fogyasztóvédelmi Főfelügyelőség munkájának megerősítéséhez 818,9 millió forintos többlettámogatást irányoz elő.
Kérdezem a kormányzat képviselőjét, támogatják-e!
DR. SOMOGYI ANDREA (Pénzügyminisztérium): A kormány nem támogatja, az igazgatás és az igazgatási jellegű szervek egységesen a tervezési körirat szempontjai alapján kerültek megtervezésre a Fogyasztóvédelmi Főfelügyelőség, illetve hozzákapcsolódóan a közigazgatási hivataloknál fogyasztóvédelmi tevékenységet ellátó felügyelőknél, tehát a közig. hivataloknál nem lesz létszámcsökkentés fogyasztóvédelmi területen.
ELNÖK: Köszönöm. Képviselőtársaimat kérdezem, hogy van-e kérdésük, véleményük. (Nincs jelzés.) Amennyiben nincs, ki az, aki támogatja ezt a módosító indítványt! (Szavazás.) Három. A bizottság egyharmada sem támogatja.
A következő. A 355. sorszámon Simon Gábor képviselő úr javaslata, melyben a Zánkai Gyermek és Ifjúsági Centrum Kht. részére 180 millió forintos többlettámogatást irányoz elő. Itt fontos azt mérlegelnünk, hogy viszont ennek fejében az ifjúságpolitikai feladatoktól 60 milliót, a Gyermek és Ifjúsági Alapprogram támogatásától pedig 120 millió forintot vonna el.
Kérdezem a kormányzat képviselőit, hogy támogatják-e ezt a javaslatot!
DR. SOMOGYI ANDREA (Pénzügyminisztérium): A kormány támogatja a javaslatot.
ELNÖK: Indok!
DR. SOMOGYI ANDREA (Pénzügyminisztérium): A fejezeten belüli átrendezés, mind a három előirányzat ifjúságpolitikai céllal függ össze, támogatjuk a javaslatot.
ELNÖK: Köszönöm szépen.
Almássy Kornél alelnök úr!
ALMÁSSY KORNÉL (MDF): Én meg vagyok egy kicsit döbbenve. A Gyermek Ifjúsági Alapprogram forrásai gyakorlatilag évek óta nem nőttek, ha jól emlékszem nominál értéken és reálértéken gyakorlatilag semmit. Ugyan tudom jól, hogy a civil szervezetek a Nemzeti Civil Alapprogramból tudnak programokhoz részesülni, de azt gondolom, ha ezt az átcsoportosítást megtesszük, akkor gyakorlatilag most már szimbolikusan is megszűnik a kormányzat által az ifjúságpolitikai célokra adott támogatás, úgyhogy kérem a bizottság tagjait, hogy ezt ne támogassák. Esetleg, hogyha a zánkai üdülőközpontnak akarunk pénzt adni, akkor azt próbáljuk meg a fejezeti tartalékból adni, mert Zánkának van lehetősége bevételre, hiszen vállalkozási tevékenységet is folytat, ellentétben a gyermek és ifjúsági szervezetekkel, akiknek az a néhányszázezer forint, amit ezekből a támogatásokból tudnak adni, a létükbe kerülhet. Hiszen itt 50, 100, 150 ezer forintos pénzekről van szó központi támogatásban és regionális támogatási programokban, kérem a bizottságot, hogy ne támogassák ezt a módosítót.
ELNÖK: Köszönöm szépen alelnök úr. Magam egyetértek teljes mértékben az alelnöktársam által elmondottakkal.
Kérdezem a bizottság tagjait, van-e véleményük, kérdésük hozzá. (Nincs jelzés.) Aki támogatja a módosító indítványt, az kérem, kézfelemeléssel jelezze! (Szavazás.) A bizottság egyharmada sem támogatja. Köszönöm szépen a bizottság tagjainak a szavazást.
Úgy tűnik, hogy az alelnök úr hozzászólása meggyőző volt, ezt csak megjegyzésként a jegyzőkönyv számára elmondom.
A 358. sorszám alatt Herényi Károly képviselő úr a fogyasztóvédelmi intézmények rendszeres támogatása fejezeti ponthoz plusz 354 millió forintnyi támogatást irányoz elő.
Kérdezem a kormány képviselőit, hogy támogatják-e!
DR. SOMOGYI ANDREA (Pénzügyminisztérium): Nem támogatja a kormány. De annyival kiegészíteném, hogy itt viszont az OMMF-et jelölné meg forrásként a módosító indítvány, ami éppen az OMMF-et mentesítette a létszámleépítések alól.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Ennek alapján kérdezem, hogy ki az, aki támogatja ezt a módosító indítványt! (Szavazás.) Senki sem támogatja, tehát a bizottság egyharmada sem támogatja.
400. sorszám alatt Nógrádi László és Latorcai János képviselők nyújtottak be módosító indítványt, amelyben a település-üzemeltetési, igazgatási és sportfeladatokra az előirányzatban szereplő 1380 forint helyett 1488 forintot irányoznának elő; az indok az, hogy inflációnövekedés történt és ezért szeretnének magasabb támogatást adni.
Kérdezem a kormányzat képviselőit, hogy támogatják-e!
TAKSONYI TÍMEA (Pénzügyminisztérium): A kormány nem támogatja a módosító indítványt.
ELNÖK: Indokot kérhetek-e?
TAKSONYI TÍMEA (Pénzügyminisztérium): Forrásmegjelölés nélkül emelné a település-üzemeltetési normatívát.
ELNÖK: Köszönöm. Ennek ellenére az önkormányzatok jövő évi gazdálkodási helyzetét tekintve azt gondolom, hogy érdemes támogatni ezt a módosító indítványt.
Van-e további vélemény vagy kérdés ezzel kapcsolatban. (Nincs jelzés.) Amennyiben nincs, akkor azt kérdezem, hogy ki az, aki támogatja ezt a módosító indítványt! (Szavazás.) Négy. A bizottság egyharmada sem támogatja.
Tné 220.
221. FE (elnök)
401. sorszám alatt dr. Kovács Zoltán, dr. Bóka István és Tasó László képviselő urak több módosító indítványt is tesznek, egyrészt ugyancsak az igazgatási és sportfeladatokra 1380 helyett 1470 forintot irányoznának elő, és szintén egy hasonló normatívát 150-ről 160 forintra emelnének, illetve az üdülőhelyi feladatok során a települések által beszedett idegenforgalmi adó 1 forintjához 2 forint helyett 2 forint 50 fillért rendelnének. Külön mennénk akkor, ha jól értelmezem, vagy mégis egyben. Akkor egy nagy csomag részeként egyben foglalkoznánk ezzel a kérdéssel. Kérdezem a kormány előterjesztőit, hogy támogatják-e.
TAKSONYI TÍMEA (Pénzügyminisztérium): A kormány nem támogatja.
ELNÖK: Indoka?
TAKSONYI TÍMEA (Pénzügyminisztérium): Szintén forrásmegjelölés nélkül rendeli az egyes normatívák összegét.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Tekintettel arra, hogy ez nemcsak ifjúsági és sportfeladatokat, hanem üdülőhelyi feladatokat is támogat, kérdezem a bizottság tagjait, hogy ennek szellemében ki támogatja ezt a módosító indítványt. (Szavazás.) 3. A bizottság egyharmada sem támogatja.
Az általunk sport- vagy turisztikai célúnak talált módosító indítványok szavazásával végeztünk. Van-e a bizottság tagjainak további javaslata esetleg olyan módosító indítványról, amelyről nem szavaztunk? (Dr. Bakonyi Tibor jelentkezik.) Bakonyi Tibor képviselő úr!
DR. BAKONYI TIBOR (MSZP): Igen. Tisztelt Elnök Úr! Kiosztásra került egy módosító javaslat, amelyet a bizottság nevében javaslok beadni. A 2008. évi pekingi olimpiai játékokra való felkészülés utolsó teljes évében kiemelt figyelmet kellene fordítanunk a doppingellenes tevékenységre. Ebben a módosító indítványban az ÖTM-fejezeten belül kerülne sor átcsoportosításra, a kiemelt biztonsági kockázatú sportesemények támogatása lenne 40 millióval csökkentve, és gyakorlatilag ez a forrás lenne biztosítva a sportegészségügyi, doppingfeladatok ellátására. Tudomásom szerint az ÖTM ezt támogatja.
ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr, a javaslatot. A miniszter asszony meghallgatása során az elmúlt bizottsági ülésen ez a kérdés felmerült, akkor jelezte a miniszter asszony, hogy szívesen fogadna egy ilyen típusú módosító indítványt. Ezt a bizottságunk komolyan vette, és ezért ezzel előálltunk. Külön köszönöm az együttműködést e tekintetben. Kérdezem a kormányzat képviselőit, hogy támogatják-e.
DR. SOMOGYI ANDREA (Pénzügyminisztérium): Bár második körös, de a kormány támogatja.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Egyébként van lehetőségünk a jövő keddig bizottsági módosító indítványokat elfogadni, de azt szeretném, ha erről most szavaznánk. Egyben kérném is a bizottság tagjait, hogy amennyiben olyan kérdés merül fel az ismereti körükben, ahol további bizottsági módosító indítványokkal javíthatunk akár a sport, akár a turisztikai szakterület jövő évi helyzetén, akkor ezeket vegyük számba. A következő héten a jövő keddi bizottsági ülésünkön még van idő arra, hogy erről döntsünk. Külön kérném majd alelnöktársaimnak ez irányú együttműködését, hogy az operatív munkát elvégezhessük.
Erről a módosító indítványról kérdezném a bizottság tagjait. Aki egyetért ezzel, az kézfeltartással jelezze. (Szavazás.) Egyhangú szavazással a bizottság ezt támogatja.
Van-e további módosító indítvány, amelyről nem szavaztunk és szavazni kellene? (Nincs jelzés.) Amennyiben nincs, Köszönöm szépen a minisztérium képviselőinek a jelenlétet, ezt a napirendi pontot lezárjuk.
Áttérünk utolsó napirendi pontunkra, Egyebek kérdéskörében az albizottságok felállítása, illetve működtetése. Mint ahogy a napirendi pont elfogadása előtt jeleztem, nem érkezett ilyen irányú indítvány, javaslat vagy szándék a képviselőtársaim részéről. Kérdezem, hogy esetleg van-e itt a helyszínen olyan képviselőnk, aki valamely albizottságba jelentkezik, és ott szívesen dolgozna. (Nagy Jenő jelentkezik.) Nagy Jenő képviselő úr?
NAGY JENŐ (MSZP): Gyógy- és egészségturisztikai albizottság.
ELNÖK: Köszönöm szépen.
ALMÁSSY KORNÉL (MDF): Kastélyok, falusi turizmus.
ELNÖK: Remek. Köszönöm szépen. További ilyen javaslat, igény van-e? (Nincs jelentkező.) Ez mindkét bizottság felállításához kevés. (Pál Béla: Ez 100 százalék.) Kétségtelen, hogy 100 százalékkal növeltük a létszámot, de még mindig legalább egy fő kellene ahhoz, hogy három fővel el tudjuk indítani bármelyik albizottságot is. Ezért arra kérem önöket, hogy a következő bizottsági ülésig fontolják meg, hogy elfoglaltságuk mennyiben teszi lehetővé, hogy részt vegyenek ezeknek az albizottságoknak a munkájában, és azt jelezzék előre, előzetesen írásban, vagy szóban számomra, vagy a bizottsági ülésen.
Van-e Egyebek között valakinek bármilyen témája, amiről még nem beszéltünk? (Dr. Bakonyi Tibor jelentkezik.)
DR. BAKONYI TIBOR (MSZP): Itt az elején elnök úr megemlékezett Puskás Ferencről az életútját méltatva. A temetésével kapcsolatban van-e dolgunk, feladatunk, részt veszünk-e, képviseltetjük-e magunkat? Ezt szeretném megkérdezni.
ELNÖK: Természetesen, mint ahogy alelnöktársaimmal egyeztettem a jövő keddi turizmus témát érintő sajnálatos halálesetből kifolyó temetéssel kapcsolatban, azt szeretném, ha ilyen módon a teljes tisztségviselői kar, illetve minél több bizottsági tag részt tudna venni majd Puskás Ferenc temetésén is. A temetés december 9-én szombaton lesz, az ezzel kapcsolatos részletekről majd tájékoztatunk mindenkit. A jövő keddi temetéssel kapcsolatban, aki szeretne velünk együtt jönni a temetésre, ami a Farkasréti temetőben lesz 11 órakor, előtte innen a Fehér Háztól 10 órakor mehet egy busz vagy igény szerint majd meglátjuk, vagy személykocsis indulási lehetőség lesz-e, tehát tudunk együtt is menni. Köszönöm szépen képviselő úr felvetését.
A bizottsági ülést bezárom.
(Az ülés befejezésének időpontja: 13 óra 45 perc)
|
Pál Béla |
Bánki Erik |
Jegyzőkönyvvezetők: Turkovics Istvánné és Földi Erika