STB/10/2006.
STB/10/2006-2010.
az Országgyűlés Sport- és turisztikai bizottságának
2006. november 28-án, kedden 13 óra 10 perckor
a Képviselői Irodaház 520. számú tanácstermében
megtartott üléséről
Tartalomjegyzék
Napirendi javaslat*
Az ülés résztvevői*
A bizottság részéről*
Megjelent*
Helyettesítési megbízást adott*
Meghívottak részéről*
Hozzászólók*
Elnöki megnyitó*
A napirend elfogadása*
A Magyar Köztársaság 2007. évi költségvetéséről szóló törvényjavaslathoz benyújtott, a bizottság hatáskörébe tartozó kapcsolódó módosító javaslatok megvitatása*
Egyes pénzügyi tárgyú törvények módosításáról szóló törvényjavaslathoz benyújtott, a bizottság feladatkörét érintő módosító indítványok megvitatása*
A felsőoktatásról szóló 2005. évi CXXXIX. törvény módosításáról szóló bizottsági önálló indítvány elfogadása*
Szavazás*
Tájékoztató a nemzeti turizmusfejlesztési stratégia megvalósításáról*
Somogyi Zoltán szakállamtitkár (ÖTM) tájékoztatója*
Kérdések, vélemények*
Somogyi Zoltán szakállamtitkár válasza*
Tájékoztató a 2006. évi turisztikai szezon eredményeiről*
Kérdések, észrevételek*
Somogyi Zoltán szakállamtitkár (ÖTM) válaszai*
Tájékoztató a turizmus szatellit számlarendszer bevezetéséről és tapasztalatairól*
Probáld Ákos (KSH) szóbeli kiegészítése*
Kérdések, felvetések*
Probáld Ákos (KSH) válaszai*
Tájékoztató a paralimpiai játékokra való felkészülésről*
Nádas Pál (Magyar Paralimpiai Bizottság) szóbeli kiegészítése*
Tájékoztató a speciális olimpiára való felkészülésről*
Lengyel Lajos (Magyar Speciális Olimpiai Szövetség) kiegészítése*
Lengyel Lajos válasza (Magyar Speciális Olimpiai Szövetség)*
Kérdések, felvetések*
Egyebek*
Elnököl: Bánki Erik (Fidesz), a bizottság elnöke
Pál Béla (MSZP), a bizottság alelnöke
Dr. Bakonyi Tibor (MSZP)
Dr. Horváth Klára (MSZP)
Nagy Jenő (MSZP)
Tóth József (MSZP)
Becsó Zsolt (Fidesz)
Hadházy Sándor (Fidesz)
Szijjártó Péter (Fidesz)
Dr. Világosi Gábor (SZDSZ)
Dr. Gyenesei István (független)
Helyettesítési megbízást adott:
Koscsó Lajos (MSZP) Pál Bélának (MSZP)
Páva Zoltán (MSZP) dr. Horváth Klárának (MSZP)
Nagy Imre (MSZP) dr. Világosi Gábornak (SZDSZ)
Dr. Tóth József (MSZP) Tóth Józsefnek (MSZP)
Kovács Ferenc (Fidesz) Becsó Zsoltnak (Fidesz)
Lasztovicza Jenő (Fidesz) Hadházy Sándornak (Fidesz)
Szalay Ferenc (Fidesz) Bánki Eriknek (Fidesz)
Dr. Somogyi Andrea (Pénzügyminisztérium)
Taksonyi Tímea (Pénzügyminisztérium)
Lajtár Mónika (Pénzügyminisztérium)
Dr. Kiss Zsófia (Pénzügyminisztérium)
Nádas Pál, a Magyar Paralimpiai Bizottság elnöke
Lengyel Lajos, a Magyar Speciális Olimpiai Szövetség elnöke
Lucz Zoltánné (Pénzügyminisztérium)
Somogyi Zoltán szakállamtitkár (Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium)
Probáld Ákos főosztályvezető (Központi Statisztikai Hivatal)
(Az ülés kezdetének időpontja: 13 óra 10 perc)
BÁNKI ERIK (Fidesz), a bizottság elnöke, a továbbiakban ELNÖK: Tisztelettel köszöntök mindenkit a Sport- és turisztikai bizottság mai ülésén.
A bizottság tagjai írásban előre megkapták a meghívót, amelyben a napirendi ponti javaslatok szerepelnek. Kérdezném a bizottsági tagokat, hogy van-e ehhez képest módosító indítványuk. (Senki sem jelentkezik.) Amennyiben nincs, akkor kérem, hogy aki elfogadja a mai napirendi pontokat az írásban megjelölt sorrendben és címek szerint, az kézfeltartással jelezze ezt. (Szavazás.) Ellenvélemény, tartózkodás nélkül a bizottság egyhangú szavazással elfogadta a napirendjét.
A napirendek során 1. napirendi pontként szerepel a Magyar Köztársaság 2007. évi költségvetéséről szóló törvényjavaslat. A kapcsolódó módosító indítványokat tárgyalnánk meg, ezek közül is azokat, amelyek a mi értelmezünk szerint a bizottság hatáskörébe tartoznak. Kérdezem a minisztérium képviselőit, hogy ők megkapták-e időben ezeket a javaslatokat. (Dr. Somogyi Andrea: Igen.) Köszönöm szépen. Szeretném, ha akkor a feltételezett sorrendben haladnánk.
Elsőként a 319. ajánlási szám alatt szerepel a tévé üzemben tartási díj 50 százalékának átvállalása a kereskedelmi egységekben. Kérdezném az előterjesztő képviselőit, hogy a kormány ezt támogatja-e.
DR. SOMOGYI ANDREA (Pénzügyminisztérium): Tisztelt Bizottság! Dr. Somogyi Andrea vagyok a Pénzügyminisztériumtól. A 42/2. ajánlási számon a benyújtott módosító indítványt a kormány nem támogatja.
ELNÖK: Indokolás?
DR. SOMOGYI ANDREA (Pénzügyminisztérium): A médiatörvényből egyrészt nem vezethető le a kapacitáskihasználtság szerinti különbségtétel, másrészt számításaink szerint egy átlagos napi szobaárnál 7, illetve 165 forintot jelentene ennek megfizetése. A kormány nem támogatja egyik átvállalási formát sem.
ELNÖK: Köszönöm szépen. A szakmai szervezetek egyébként egyhangúlag azt kérik a bizottságtól, hogy próbáljunk megtenni mindent annak érdekében, hogy ne kerüljön sor erre a módosításra, magyarul a teljes átvállalást tartsa fenn a kormány a tévé üzemben tartási díjak tekintetében. Ehhez képest már ez is egy engedmény volna, ez az 50 százalék. Egy 200 szobás szállodában egyébként átlagosan éves szinten 6 millió forint többletköltséget jelent ez a szállodák számára. Bocsánat, rosszul van írva, ez a 42/1. pont, mert a /2-es a 100 százalékra vonatkozna.
Kérdezem a bizottság tagjait, hogy ehhez kapcsolódóan van-e észrevételük, véleményük vagy javaslatuk. (Nincs jelzés.) Aki támogatja ezt a módosító indítványt, kérem, kézfelemeléssel jelezze. (Szavazás.) Tartózkodott? (Szavazás.) Két tartózkodás mellett a bizottság elfogadta és támogatja.
A 42/2. ajánlási számon a 100 százalékos átvállalásról van szó. A kormány képviselőjét kérdezem.
DR. SOMOGYI ANDREA (Pénzügyminisztérium): A kormány nem támogatja.
ELNÖK: Köszönöm szépen. A bizottság tagjai támogatják-e ezt az indítványt? Aki támogatja, az kérem, kézfeltartással jelezze. (Szavazás.) Ellenvélemény, tartózkodás nélkül a bizottság támogatja. (Dr. Gyenesei István: Jól értem, ha az elsőt megszavaztuk, akkor van indokoltsága a másodiknak?) Abban a tekintetben van, hogy fenntartjuk mind a két módosító indítványt, mert nyilván a kormány majd menet közben reményeink szerint változtat a jelenlegi álláspontján, és a szakma irányába gesztust mutatva végső soron adjuk meg annak a lehetőségét, hogy választhasson a kettő közül. Magam a 100 százalékost támogatom, ahogy elmondtam, de éppen ezért tartanám fenn mind a kettőt.
DR. GYENESEI ISTVÁN (független): Akkor csak hozzátenném azt, hogy lehet, hogy sorszám szerint a szavazás sorrendje így volt helyes, de logikailag fordítva lett volna helyesebb a szavazás, mert ha nem fogadják el a 100 százalékot, akkor az 50 százalék még mindig lehetséges. Tehát a szavazás sorrendjében...
ELNÖK: Miután a kormány egyiket se támogatja pillanatnyilag, ezért gondoltam, hogy szavazunk mindkettőről, aztán majd a parlament végül eldönti a szavazás során, hogy melyiket támogatjuk. Magunknak meghagyjuk a lehetőséget, hogy erről majd a parlament döntsön.
A 152/1. ajánlási sorszám alatt a turisztikai célelőirányzat csökkentése szerepel, címzett és céltámogatásokra 200 millió forintot vennének el ebből a keretből. Kérdezem a kormány képviselőjét, hogy támogatja-e ezt az indítványt.
DR. SOMOGYI ANDREA (Pénzügyminisztérium): Nem támogatja a kormány, a turisztikai célelőirányzat felhalmozási kiadásainak csökkentése jelentős összegű és a beszerzési igények, illetve kielégítésük lehetőségeit korlátozná.
ELNÖK: Hadd kérdezzem meg akkor, hogy a /2. és /3. pont esetében is ugyanez az álláspontjuk?
DR. SOMOGYI ANDREA (Pénzügyminisztérium): Lényegében igen, de a /2. esetében egyedi létesítmények támogatását, mint turisztikai, mint sport, mint strand, meg uszoda, ezt nem támogatja akkor.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Azt szeretném, ha együtt szavaznánk ezekről, hiszen azt gondolom, miután mindegyik csökkentését jelentené a turisztikai célelőirányzatnak, ezt kezelhetjük egyben. Van-e a bizottság tagjainak kifogása ez ellen, ha erről a három indítványról együtt szavazunk? (Nincs jelzés.) Amennyiben egyetértenek ezzel, akkor kérem, hogy aki a 152/1., 152/2., 152/3. sorszámokkal szereplő módosító indítványokat támogatja, az kézfelemeléssel jelezze. (Szavazás.) Négy. Ez azt jelenti, hogy a bizottság egyharmada sem támogatja ezt az indítványt. Köszönöm szépen.
152/4. sorszám alatt a turisztikai célelőirányzat 1,5 milliárd forinttal történő megnövelése szerepel. A lakossági tájékoztatási keretösszegből kerülne elvonásra ez az összeg. A kormány képviselőjét kérdezem.
DR. SOMOGYI ANDREA (Pénzügyminisztérium): Nem támogatja a kormány. Az előző bizottsági ülésen is elmondtuk, hogy a lakossági tájékoztatással a 2007-ben hatályba lépő reformok kommunikálását és az azt követő kompenzációs intézkedések kommunikálását szolgálja. Nem támogatja a kormány ebből a célból az elvonást.
ELNÖK: Köszönöm szépen. A bizottsági tagokat kérdezem, hogy támogatják-e ezt a módosító indítványt. Aki támogatja, kézfelemeléssel jelezze. (Szavazás.) Négy igen. A bizottság egyharmada sem támogatja.
A 152/5. sorszám alatt a RIB-ek marketingkeretének 900 millió forinttal történő megnövelése szerepel. Kérdezem a kormány képviselőit, hogy támogatják-e ezt a módosító indítványt.
DR. SOMOGYI ANDREA (Pénzügyminisztérium): Nem támogatjuk egyrészt az előzőleg elmondottak alapján, másrészt meg a regionális idegenforgalmi bizottságok marketingkerete biztosított a turisztikai célelőirányzatból.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Az igaz, hogy biztosított a turisztikai célelőirányzatból, csak a mértékével vannak problémáink. Ezért javasoltuk ennek a jelentős megemelését. Tehát azt gondolom, hogy ahhoz, hogy a regionális idegenforgalmi bizottságok be tudják tölteni ezt a szerepüket, mindenképpen komolyabb támogatásra van szükségük.
Kérdezem a bizottság tagjait, hogy van-e véleményük a javaslattal kapcsolatban. (Nincs jelzés.) Aki támogatja ezt a módosító indítványt, az kézfelemeléssel jelezze. (Szavazás.) Hat igen. Tartózkodás? (Szavazás.) Hét. Tehát a bizottság több mint egyharmada támogatja, összességében a bizottság nem támogatja.
A 152/6. sorszámon a Magyar Turizmus Zrt. támogatását 4,5 milliárd forinttal növelnék meg a javaslattevők. Kérdezem a kormány képviselőit, hogy támogatják-e.
LAJTÁR MÓNIKA (Pénzügyminisztérium): Nem támogatja a kormány, részint az előzőekben elhangzottak alapján, másrészt pedig a turisztikai célelőirányzatban, amelynek a kerete 2007. évben 9,8 milliárd forint, benne van az Zrt. finanszírozása, amely például a 2006. évben 4,6 milliárd forintos támogatást jelent.
ELNÖK: Köszönjük szépen. Ezt megint csak tudjuk, csak keveselljük. Ha visszatekintünk mondjuk 2002-re, akkor 9 milliárd forint volt a Magyar Turizmus Rt. akkori költségvetése, és miután a turisztikai célelőirányzatot önmagában sem tekintjük túl soknak, ez két célból is helyes megoldás lenne. Egyrészt visszaállítaná mondjuk a négy évvel ezelőtti állapotot, vagy nem is tudom, talán még korábban volt, de a négy évvel ezelőtti állapotot, másrészt megemelné az elkölthető keretet a turisztikai célelőirányzatból.
A bizottság tagjait kérdezem, hogy van-e véleményük ehhez? (Nincs jelentkező.) Aki támogatja ezt a módosító indítványt, az kérem, kézfelemeléssel jelezze. (Szavazás.) Négy. A bizottság egyharmada sem támogatja.
10.
Tné 11-20. Elnök folyt.
A 154/1. Balaton integrált fejlesztési térség támogatásának 300 millió forintos növelése.
A kormány képviselőjét kérdezem.
DR. SOMOGYI ANDREA (Pénzügyminisztérium): Támogatja a kormány. A MeH-ben található Központi Szolgáltatási Főigazgatóság működési kiadásainak csökkentése veszélyezteti a feladatai ellátását, ami egyrészt a központi üdültetési rendszer ellátásra, másrészt vagyongazdálkodási műszaki és gazdasági feladatokat lát el a főigazgatóság.
ELNÖK: Köszönöm. A bizottság tagjait kérdezem, ki az, aki támogatja ezt a módosító indítványt. (Szavazás.) Öt. Ki az, aki nem támogatja? (Szavazás.) Tartózkodott? (Szavazás.) Kilenc. Tehát a bizottság egyharmada támogatja, összességében a bizottság nem támogatja.
A 164/1. Kiemelt nemzetközi sportesemények támogatásától 90 milliót tervez elvenni és ide bevonnám a 164/2-est, amelyik pedig 60 milliót tervez elvenni.
Kérdezem a kormány képviselőjét, támogatják-e.
DR. SOMOGYI ANDREA (Pénzügyminisztérium): Nem támogatja a kormány. A kiemelt nemzetközi sportesemények az a Forma-1. magyar nagydíj megrendezésének jogdíja, ezt a kormány 2011-ig kötelezettséget vállalt, ez a Tűzoltó Szövetség esetében. A Szumó Szövetség esetében egyrészt a szövetségek a versenysportból kapnak támogatást és a fejezeti rend, amit a képviselő úr megjelöl, hogy az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium alá kerülne a Szumó Szövetség támogatása, célszerűtlen és egyiket sem támogatjuk.
ELNÖK: Előterjesztőt kérdezem, hogy van-e kiegészítése a módosító indítványhoz. (Nincs jelzés.) Úgy ítélem meg, hogy nincs.
Vélemények, észrevételek a bizottsági tagok részéről? (Nincs jelzés.) Amennyiben nincs, akkor kérdezem, hogy ki támogatja ezt a módosító indítványt. Mind a kettőt együtt érdemes szavazni, tehát a 164/1-et és a 164/2-öt külön.
A 164/1., aki ezt támogatja, kérem, jelezze. Egy. A bizottság egyharmada sem támogatja.
A 164/2-t három, tehát a bizottság egyharmada sem támogatja. Köszönöm szépen.
A 166/1. Dunaújvárosi Fabó Éva Sportuszoda, élményfürdő építése 1 milliárd 100 millió forint.
A kormány képviselőjét kérdezem, hogy támogatják-e?
DR. SOMOGYI ANDREA (Pénzügyminisztérium): Nem. Elmondtuk, hogy az egyedi létesítményeket semmiféleképpen nem tartjuk célszerűnek befogadni a költségvetésbe.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Ki az, aki támogatja ezt a módosító indítványt? (Szavazás.) Nem támogatja senki. Egyharmada se támogatja a bizottságnak.
Nemzeti lovas programra a 172/2. ajánlási sorszám alatt. (Hadházy Sándor: Elnök úr, szerintem a 169/1-es és a 171/1-es is a bizottság hatáskörébe tartozik.)
HADHÁZY SÁNDOR (Fidesz): A 152/3-as... (Hadházy Sándor: Én a 169/1-esről beszélek.) Igen, de ez összefügg a másik két módosító indítvánnyal, amiről már szavaztunk korábban. Tehát ez a másik lába az előzőekben már elutasított módosító indítványnak. (Hadházy Sándor: A 171/1-es?jóléti erdőgazdálkodás, tehát turisztikai útvonal fenntartására beadottról szól a történet.) Jó, ha a képviselő úr fontosnak tartja, akkor majd amikor a végére értünk, akkor legyen kedves feljegyezni és akkor visszatérünk azokra, amiket még a bizottság tagjai fontosnak tartanak.
Tehát a 172/2-es sorszám alatt a nemzeti lovas program költségvetési keretösszegét emelné meg 45 millió forinttal a javaslattevő.
A kormány képviselőjét kérdezem, hogy támogatják-e?
DR. SOMOGYI ANDREA (Pénzügyminisztérium): Nem támogatja a kormány. Fejezeti egyensúlyi tartalék lenne ennek a forrása és a fejezeti egyensúlyi tartalék megképezésre különös hangsúlyt helyezett a kormány, melyet az Állami Számvevőszék is támogatott, nem tartjuk támogathatónak a fejezeti egyensúlyi tartalékok csökkentését.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Úgy gondolom, hogy a nemzeti lovas program egy fontos dolog és a költségvetési támogatás a létrehozása óta sem volt elegendő arra, hogy érdemi munkát végezzenek, tehát ebből a szempontból szerintem egy minimális támogatásra szükségük volna.
Kérdezem a bizottság tagjait, ki az, aki támogatja ezt a kezdeményezést. (Szavazás.) Hét. Köszönöm szépen. Aki ellene? (Szavazás.) Aki tartózkodott? (Szavazás.) Nyolc. A bizottság egyharmada támogatja, a többsége viszont nem támogatja.
A 194/1-es sorszámon kerékpáros gerinchálózat kiépítésére 50 millió forint többletforrást irányoznak elő a javaslattevők, bár ez ugyan MeH Központi Szolgáltató Főigazgatósága, gondolom, hogy akkor hasonló az érvrendszer.
DR. SOMOGYI ANDREA (Pénzügyminisztérium): Igen, a kormány nem támogatja a módosító indítványt a hasonló érvekkel.
ELNÖK: Köszönöm szépen. A bizottság tagjait kérdezem, ki az, aki támogatja ezt a módosító indítványt. (Szavazás.) Hat. Aki nem támogatja? (Szavazás.) Tartózkodott? (Szavazás.) Kilenc. A bizottság egyharmada támogatja, a többsége nem támogatja.
209/4. sorszám alatt kerékpárutak és létesítményekre az útpénztár terhére 4 milliárd 800 millió forintot irányoztak elő a javaslattevők.
A kormány képviselőjét kérdezem, hogy mi az álláspontjuk.
DR. SOMOGYI ANDREA (Pénzügyminisztérium): A kormány nem támogatja. A 2005-ös GKM rendelet szabályozza az útpénztár felhasználását, több célra fordítható; a pénztár forrásaiból történő elvonás más feladatok, tehát járdák, bekötőutak terhére történhet, nem támogatjuk.
ELNÖK: Nagyon sajnálom, miután az egyik javaslattevő éppen én magam vagyok. Úgy gondoltuk, hogy a kerékpárutak fontos szerepet töltenek be a hazai turizmusban, és ezrét kérném is a bizottsági tagokat, hogy támogassák ezt az indítványt.
Aki támogatja ezt a módosító indítványt, kérem, kézfelemeléssel jelezze! (Szavazás.) Köszönöm, megtisztelő. Tizennégy. Ellenvélemény? Nincs. (Szavazás.) Tartózkodás? Egy.
A bizottság méltányolta az elnök erőfeszítéseit, ezt külön köszönöm - jegyzőkönyvbe rögzítve. A bizottság támogatja ezt a módosító indítványt.
228/4. sorszám alatt a pesti zsidónegyed műemlék jellegű épületeinek felújítására 300 millió forintnyi többletet irányoz elő a javaslattevő, OKM igazgatási költségvetésből vennék el.
Az előterjesztőt kérdezem?
DR. SOMOGYI ANDREA (Pénzügyminisztérium): Nem támogatja a kormány. Az igazgatási szervek költségvetése így is rendkívül szűkös, a szükséges létszámleépítések megtörténtek, meg fognak évente történni; 2007-ben a működés veszélyezteti a további forráselvonást és a módosító javaslat nem teljesen pontos, hogy mit tekintünk ennek, tehát hányadik kerületeket.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Kérdezem, hogy a képviselő hölgy és urak részéről van-e vélemény. Aki támogatja ezt a módosító indítványt, az kérem, kézfeltartással jelezze! A bizottság egyharmada sem támogatja. Méltányoltuk a kormány álláspontját e tekintetben.
A Székesfehérvári Nemzeti Emlékhely konstrukciójának folytatására 250 millió forintot irányoz elő a javaslattevő. Nyilván itt is korábban már elhangzott a kormány álláspontja más tekintetben, de megkérdezem mégis a kormány képviselőit.
DR. SOMOGYI ANDREA (Pénzügyminisztérium): Nem támogatja a kormány. Egyrészt ezt is egyedi jellegére tekintettel, másrészt a forrás megjelölése közlekedési célú előirányzatok, illetve az ahhoz kapcsolódó tervezés tartalmazza, nem támogatjuk a javaslatot.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Az egyik javaslattevő éppen a parlament elnök asszonya. Nyilván számára is fontos kérdésről van szó.
Kérdezem a bizottság tagjait, hogy van-e véleményük ezzel kapcsolatban?
Világosi képviselő úr!
DR. VILÁGOSI GÁBOR (SZSZ): A jegyzőkönyv kedvéért, hogy az elnök asszony a Nemzeti Emlékhely Bizottság elnöke, tehát ez erkölcsi kérdés. Köszönöm.
ELNÖK: A másik javaslattevő pedig éppen a város polgármestere, aki országgyűlési képviselő.
Kérdezem, hogy ki az, aki támogatja ezt a módosító indítványt, az kézfeltartással jelezze? (Szavazás.) Tizenkettő. Ellenvélemény? (Szavazás.) Tartózkodás? (Szavazás.) Három tartózkodással a bizottság többsége támogatja.
A dunaújvárosi Vidámpark területén művelődési, sport és rekreációs központ kialakítására 250 millió forintot irányozna elő a javaslattevő.
Kérdezem a kormány képviselőjét?
DR. SOMOGYI ANDREA (Pénzügyminisztérium): Nem támogatjuk. Egyrészt lakossági tájékoztatásból történne, másrészt az egyedi jellege miatt, az előzőekben elmondottak miatt. Köszönöm.
ELNÖK: Köszönjük szépen. A képviselők részéről hozzászólás. (Nincs jelzés.)
Aki támogatja ezt a módosító indítványt, az kézfelemeléssel jelezze! (Szavazás.) Három. A bizottság egyharmada sem támogatja.
A dunaújvárosi Szalki-sziget és szabadstrand hasznosítása, kulturális centrummá fejlesztése céljából 1 milliárd forintnyi többletköltséget irányoznak elő.
A kormány képviselőjét kérdezem, hogy mi az álláspontjuk.
DR. SOMOGYI ANDREA (Pénzügyminisztérium): Nem támogatjuk az egyedi strandok fejlesztését se megjeleníteni.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Kérdezem a képviselőtársaimat, hogy ki az, aki támogatja ezt a módosító indítványt? (Szavazás.) A bizottság egyharmada sem támogatja. Köszönöm szépen.
Tné 20.
21. FE (elnök
A 259/1. sorszámon a berettyóújfalui strandfürdő hidroterápiás gyógyközponttá való átalakítására irányoztak elő a javaslattevők 500 millió forint többletforrást. A kormány képviselőjét kérdezem.
DR. SOMOGYI ANDREA (Pénzügyminisztérium): Ugyanez, egyedi, Berettyóújfalut sem támogatjuk.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Ki az, aki támogatja ennek ellenére a módosító indítványt? (Szavazás.) Három. A bizottság egyharmada sem támogatja.
A 320/1. sorszám alatt normatív támogatások emelése van, benne a települési üzemeltetési, igazgatási és sportfeladatok, valamint igazgatási és sportfeladatok, idegenforgalmi adó és üdülőhelyi feladatok. Ugyanerre vonatkozó indítvány van, csak másfajta nagyságrenddel a 322/1., illetve külön csak az üdülőhelyi feladatokra a 341/1. sorszám alatt. Kérdezem a kormány képviselőjét, hogy támogatja-e ezeket.
DR. SOMOGYI ANDREA (Pénzügyminisztérium): Nem, de ha lehetne különválasztani, mert a 320/1. alatt benyújtottnál csak látszólagos a forrásmegjelölés, ugyanis a költségvetés adósságszolgáltatási kiadásait jelöli meg, ami automatikusan túlteljesülő előirányzat, tehát annak csökkentése nem javasolt. Ugyanakkor a 341/1. meg forrásmegjelölés nélkül javasolja normatíva emelését, illetőleg a 322/1. is. Tehát itt két csokor van. Egyiket se támogatja a kormány.
ELNÖK: Köszönöm. Semmi akadálya annak se, hogy külön szavazzunk, de köszönjük a felvetést. A 320/1. tekintetében ki az, aki támogatja ezt a módosító indítványt? A javaslattevők növelnék minden esetben a normatív támogatások mértékét. Aki ezt támogatja, az kézfelemeléssel jelezze. (Szavazás.) Hét igen. Ellene? (Nincs jelentkező.) Tartózkodott? (Szavazás.) Kilenc. Tehát a bizottság egyharmada támogatja, többsége nem támogatja.
322/1. pont, szintén valamennyi, tehát a települési üzemeltetési, igazgatási és sport-, valamint igazgatási és sportfeladatok külön. Ki az, aki ezt támogatja? (Szavazás.) Öt. Ki az, aki nem? (Senki sem jelentkezik.) Aki tartózkodott? (Szavazás.) Tizenegy. A bizottság egyharmada sem támogatja ezt az indítványt.
A 341/1. pont, az üdülőhelyi feladatok 2,5 forintja. Ki az, aki ezt támogatja? (Szavazás.) Hat. Aki nem? (Nincs jelzés.) Aki tartózkodott? (Szavazás.) Tíz. Tehát a bizottság egyharmada támogatja, a többsége nem támogatja. Köszönöm szépen.
Az utolsó az 514/1. pont, helyi önkormányzatok állatkerti támogatására 300 millió forintot a központosított előirányzatként létrehozna a javaslattevők köre. Kérdezem a kormány képviselőit.
DR. SOMOGYI ANDREA (Pénzügyminisztérium): Nem támogatjuk. Az OKF fejezeti egyensúlyi előirányzatából történne az elvonás, és az előzőekben elmondottak alapján az egyensúlyi tartalék csökkentését nem tartjuk indokoltnak.
ELNÖK: Köszönöm szépen. A képviselő részéről hozzászólási igény? (Senki sem jelentkezik.) Ki az, aki ennek ellenére támogatja az állatkertek létrehozását, illetve működtetését? (Szavazás.) Három. A bizottság egyharmada sem támogatja.
Az általunk a turisztika és sport szakmai körbe tartozó módosító indítványok, kapcsolódó módosító indítványok végére értünk. Van-e a képviselők részéről további javaslat? (Hadházy Sándor és Pál Béla jelentkezik.) Hadházy képviselő úr, utána Pál Béla alelnök úr.
HADHÁZY SÁNDOR (Fidesz): Javaslom, hogy a 171/1. sorszámon rögzített javaslatról is döntsön a bizottság.
ELNÖK: Köszönöm szépen. A kormány képviselőjét kérdezem, támogatja-e.
DR. SOMOGYI ANDREA (Pénzügyminisztérium): A kormány nem támogatja. Ez egy nemzetközi elvárás, és a diplomácia prioritása, a demokratikus átalakítás elősegítése a világ elmaradott és fejlesztendő térségeiben, ebből történne a csökkentés, ezért nem javasolja a kormány.
ELNÖK: Köszönöm szépen. A képviselő úr kívánja-e indokolni? (Hadházy Sándor: Nem.) Ki az, aki támogatja a módosító indítványt? (Szavazás.) Hat. Ellene? (Senki sem jelentkezik.) Tartózkodott? (Szavazás.) Tíz. Egyharmada támogatja, a többsége nem támogatja.
Pál Béla alelnök úr?
PÁL BÉLA (MSZP): Időközben javaslatot szeretnék tenni két módosító indítványra, amelyhez kérem a bizottság tagjainak támogatását, és ha ezt megkapjuk, akkor természetesen ezt bizottsági módosító indítványként nyújtjuk be. Az egyik a turizmus területét érinti, a másik a sportot.
A turizmus területére vonatkozóan javaslom azt, hogy a Turisztikai bizottság adjon be egy olyan módosító indítványt, amely a tévé üzemben tartási díjnál, mivel átlagosan 60 százalékos a szállodák szobafoglaltsága, az üres szobák 40 százalékos átvállalását, tehát a 40 százalékos díjátvállalást fogadja el a kormány. Eddig volt egy olyan módosítónk, amely a teljes átvállalást célozta, meg volt egy olyan, amely az 50 százalékát, most pedig ez arra vonatkozik, hogy a szállodai szobafoglaltsághoz igazodva a tévé üzemben tartási díj 40 százalékát fogadja el a kormány. Kérem képviselőtársaimat, aki ezt a módosító indítványt támogatja, kézfelemeléssel jelezze, és ebben az esetben, ha megkapja a támogatást, akkor elnök urat megkérjük arra, hogy bizottsági módosítóként adja be.
ELNÖK: Köszönöm, alelnök úr. A javaslathoz van-e bizottsági vélemény? (Dr. Gyenesei István jelentkezik.) Gyenesei képviselő úr?
DR. GYENESEI ISTVÁN (független): Logikus javaslat egyébként, és mindenképpen megszívlelendő, megfontolandó, de megint egy átlagos számot jelöl meg. Ez azt jelenti, hogy az a szálloda, amely 90 százalékkal tölt, az is 40 százalékos visszatérítést kap, ahol meg csak 30 százalékot tud produkálni éves szinten, nyilván másként jár. Ha már ez fölvetődik, egyáltalán lehetne-e úgy kompenzálni ezt az általunk egyébként megkérdőjelezett vagy többek által megkérdőjelezett "sarcot", hogy egy visszatérítéses rendszert kialakítani, tehát a tényleges töltési aránynak megfelelően legyen visszatérítés, vagy a befizetés a tényleges számok alapján történjen? Ne egy ilyen átlagszám alapján. A logika tökéletes, csak ez szállodánként elég nagy különbséget mutathat. Lehet-e ebben különbséget tenni? Tudom, hogy bonyolultabb, csak igazságosabb lenne.
ELNÖK: Köszönöm. A nemzetközi gyakorlat azt mutatja, az Európai Unióban összesen három ország van, ahol van ilyen tévé üzemben tartási díj, amelyet fizetnie kell az idegenforgalmi szolgáltatóknak. Mind a három országban egyébként a szállodák esetében kihasználtsághoz van kötve, tehát amelyik szobát kiadják, értelemszerűen ott arra a kiadott szobára fizetik ezt az üzemben tartási díjat. Nem tudom, hogy a kormány egyébként foglalkozott-e bármilyen szinten is ennek a kérdésnek a kezelésével. Nem tudom, esetleg ha erre javaslatot tennének, hogy a minisztérium felvetett-e valamit, az ÖTM, amivel a Pénzügyminisztérium esetleg már foglalkozott, folyik-e egyeztetés. Nekem az államtitkár urak azt jelezték, amikor a parlament részletes vitájában felszólaltam e kérdés érdekében, akkor mind a Pénzügyminisztérium, mind az Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium szakállamtitkárai azt mondták, hogy ők foglalkoznak ezzel a kérdéssel. Nem tudom, hogy a minisztérium szintjén hogy áll ez a dolog.
PÁL BÉLA (MSZP): Szerintem előbb a minisztériumot kellene megkérdezni ebben, illetve a jelenlévő képviselőit, de ha megkérdeztük, javasolnám utána, hogy döntsünk a módosító indítványról, és utána persze erről beszélgethetünk tovább.
ELNÖK: Én éppen ezt tettem, megkérdeztem a kormány képviselőjét, hogy e tekintetben van-e elképzelésük. Legyenek kedvesek erre mondani valamit.
DR. SOMOGYI ANDREA (Pénzügyminisztérium): Információink szerint a kormány kitart az eredeti benyújtott költségvetési törvény szerint, mely szerint indokolt az üzemben tartási díj megfizetése. Azonban szeretnénk a képviselők figyelmét fölhívni. Tehát egyrészt nem tudunk elmozdulásról, másrészt végrehajtható szabályok kialakítására van szükség. Amit alelnök úr elmondott, bár nem kaptuk meg, tehát nem látom, de így elég bonyolultnak tűnik ennek a végrehajtása, hogy akkor ki hogyan fogja ezt kiszámolni, visszatéríteni, milyen adat-bejelentési kötelezettség, hova, tehát ez a differenciálás, de mondom, információink szerint a kormány a benyújtott költségvetési normaszöveghez ragaszkodik. Tehát nem támogatható.
ELNÖK: Nyilván ezt most nyújtanánk be, még a mai napon lehetőségünk van erre, hogy bizottsági módosító indítványt benyújtsunk ehhez a fejezethez. Alelnök úr kért még szót.
PÁL BÉLA (MSZP): Csak annyit szeretnék válaszolni erre a kormány képviselőjének, hogy ez a 40 százalékos visszatérítés nem bonyolult, mert ez általában a szállodai foglaltsághoz igazodva történne, tehát ezt a kitételt használtam. Gyenesei képviselő úr mondta azt, hogy szállodánként különféle mértékben legyen elszámolva. Ez valóban bonyolult lenne, ez teljesíthetetlen, de ez a módja, ez a 40 százalékos visszatérítés mindenféle különösebb komplikáció nélkül megoldható abban az esetben természetesen, ha ezt támogatja a Sport- és turisztikai bizottság és a kormány.
30.
Tné 31-40. Pál Béla folyt.
Ezért tehát szeretném megkérni a képviselőtársaimat, hogy szavazzunk a módosító indítványról, amennyiben egyetértenek azzal, hogy bizottsági módosítóként nyújtsuk be, mivel most már csak erre van lehetőség.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Hadházy képviselő úr!
HADHÁZY SÁNDOR (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Először is szeretném rögzíteni, hogy a kormány össze-vissza lépked ebben a kérdésben. Egyszer a lakosságot tehermentesíti politikai okból, nyilvánvaló, hogy a népszerűségét növelje, utána ugyanezt a költséget átterheli a vállalkozói szférára, ez szerintem nem normális állapot, ami itt van Magyarországon - ez az egyik, amit szeretnék leszögezni.
A másik. Amit alelnök úr mondott, annak a szellemével gyakorlatilag egyetértek, tehát amit lehet, könnyítsünk a vállalkozókon. Azt viszont egyáltalán nem tudom támogatni, hogy ez ilyen formában történjen, mert vannak olyan egységek, amelyeknek a kihasználtsága 70-80 százalék körül van és vannak olyan egységek, amelynek a kihasználtsága 30-40 százalékos. Magyarul: itt a gazdag továbbgazdagodik, vagy kisebb terhet kap, a szegény, a rosszul működő pedig még rosszabbul jár; ezt én mélységesen elítélem az ilyen jellegű osztogatást vagy kedvezményadást, úgyhogy valamilyen korrekt, a szobakihasználtsághoz igazodó - Gyenesei képviselő úr által előterjesztettel gyakorlatilag megegyező - dolgot szeretnék javasolni.
Egyébként megjegyzem: az önkormányzati szférában ez az utólagos elszámolási technika működik, egyáltalán nem ismeretlen. A tisztelt minisztériumi képviselők is nagyon jól tudják ezt a módszert, ezt a technikát; minden évben le lehet jelenteni előre, akár évente kétszer is a kihasználtságot, a várható kihasználtságot és az év végén pedig el lehet számolni.
Mindenképpen azt tartanám korrektnek, hogy a szobakihasználtsághoz kössük az előfizetési díjat, ha már mindenképpen a kormány ehhez a pénzhez is ragaszkodik. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm. További képviselői hozzászólások. (Nincs jelzés.) Amennyiben nincs, szavazásra tenném fel. Megjegyzem, tehát én továbbra is a 100 százalékos mentességet támogatom, ennek ellenére úgy gondolom, ha minél több módosító indítvány van bent, amiről szavazhatunk a parlamentben, annál nagyobb esélyt adunk rá, hogy valamelyik esetleg átmenjen, és ezzel csökkenthetjük a vállalkozók terhét.
Tehát aki elfogadja azt a javaslatot, hogy bizottsági módosító indítványként nyújtsuk be ezt az alelnök úr által előterjesztett verziót, az kérem, kézfeltartással jelezze! (Szavazás.) Köszönöm szépen. Ellenvélemény? (Szavazás.) Tartózkodás? (Szavazás.)
Két tartózkodás mellett a bizottság elfogadta, tehát akkor ezt bizottsági módosító indítványként benyújtjuk.
Van egy további javaslata alelnök úrnak. (Hadházy Sándor: Itt is volt egy javaslat.)
ELNÖK: Tessék!
DR. GYENESEI ISTVÁN (Független): Ha szükséges megismétlem az általam és Hadházy képviselő úr által megerősített elképzelést javaslat formájában és kérném, hogy a bizottság erről is szavazzon. Mert ha igaz az, hogy minél több alternatíva van, és minél közelebb kerülünk a gyakorlatias megoldáshoz, a valós élet szerinti megoldáshoz és a tényleges támogatás-elvonási rendszer indokoltságához, akkor úgy gondolom, hogy helyes úton járunk, de ez lesz a negyedik alternatíva, (Hadházy Sándor: És a szakma is ezt támogatja.) és eszerint dolgoznak egyébként külföldön.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Egyetértek az elvvel. A helyzet az, hogy nincs kidolgozva ez a módosító indítvány most. Egyébként lehet esélyünk arra, hogy kapcsolódó módosító indítványként bármelyikhez benyújtsunk még ilyet. Tehát azt javaslom, illetve felajánlom, hogy előkészítünk egyet, vagy a képviselő urak, ha ebben segítenek, készítsünk el egy ilyen módosító indítványt, és akkor utána vissza tudjuk ide hozni a következő bizottság elé.
Hadházy képviselő úr!
HADHÁZY SÁNDOR (Fidesz): Elnök úr, azt szeretném kérni a Pénzügyminisztérium jelenlévő képviselőitől, hogy az önkormányzati modellhez hasonlóan dolgozzák ki ezt is a következő ülésre, segítsék a mi munkánkat szakmailag, hogy nehogy megint azt mondják, hogy ez szakmailag nem alkalmas.
Kérném tisztelettel a Pénzügyminisztériumot, hogy az önkormányzati normatívákhoz hasonlóan dolgozzon ki ennek szellemében - a szándék szellemében - egy javaslatot, amely szakmailag megfelel. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm képviselő úr. A felvetést megértve, megpróbálok eljárni annak érdekében, hogy az önök által felvetett kérdésnek megfelelően a módosító indítványt be tudjuk nyújtani. Köszönöm.
Alelnök úré a szó!
PÁL BÉLA (MSZP): A következő módosító indítvány, amelyre javaslatot tennék, a sport területét érinti. Tulajdonképpen a szakállamtitkárság képviselőjének a tájékoztatása alapján, akinek a felkérésére nyújtanánk ezt be. Egy technikai jellegű módosító indítvány, amely arra vonatkozik, hogy a Magyar Olimpiai Bizottság működési támogatási előirányzat csak a Magyar Olimpiai Bizottság, mint köztestület működése támogatását szolgálja és a Magyarországon működő különböző nemzetközi szövetségek, pl.: Nemzetközi Súlyemelő Szövetség, a Fair Play Bizottság, a Világolimpikonjainak Szövetsége támogatása - a módosító javaslat értelmében - a versenysport támogatása előirányzatokból történjen.
Szeretném jelezni, hogy ezt már annak idején kezdeményezték Ábrahám Attila sportállamtitkár úrnál is, hogy ez a módosítás megtörténjen, ez tisztább viszonyokat teremt: a MOB csak az olimpiai mozgalmat, a versenysport támogatását pedig a versenysport támogatása című fejezetnél történne, a nemzetközi szövetségek támogatása is.
Tehát kérem, hogy aki ezzel a módosító javaslattal egyetért, ami ebből a szempontból úgy érzem technikai jellegű, az kérem, hogy támogassa.
ELNÖK: Köszönöm alelnök úr. Egyetértek azzal, hogy ez egy speciális helyzet, az idei évben került egy költségvetési fejezet alá a MOB mellett ez a néhány nemzetközi szervezetekben is szerepet vállaló szakmai szövetség. Egyetértek azzal, hogy tisztítsuk a profilt és a MOB költségvetése csak a Magyar Olimpiai Bizottság működését szolgálja, az említett szervezeteknek pedig egy külön forrást biztosítsunk erre.
Van-e ezzel kapcsolatban még észrevétel, vélemény, javaslat?
Aki egyetért azzal, hogy az előbb említett módosító indítvány bizottsági módosító indítványként kerüljön beadásra, az kérem, kézfelemeléssel jelezze! (Szavazás.) Köszönöm szépen. Ellenvélemény? (Szavazás.) Nincs. Tartózkodás? (Szavazás.) Nincs.
(dr. Somogyi Andrea: Elnézést, a kormány álláspontja?.)
ELNÖK: Bocsánat, elnézést, csak miután a minisztériumból érkezett, számomra ez természetes volt.
DR. SOMOGYI ANDREA (Pénzügyminisztérium): A PM az előterjesztővel egyeztetett, úgyhogy támogatja a kormány.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Annyi előnyöm van, hogy én éppen egy minisztériumi rendezvényről jövök, ott a miniszter asszonnyal beszéltem erről és ő a támogatásáról biztosította a dolgot; de nyilvánvaló az előterjesztő a PM mégiscsak ebben, tehát köszönjük szépen az állásfoglalást.
A Nemzeti Sporttanács az elmúlt hét szerdai napon tartotta az ülését, ahol megfogalmazott egy állásfoglalást, amelynek pontjai érintik a költségvetést is. Ezért azt kérném most a bizottság tagjaitól, hogy néhány kérdésben, ami ott a Nemzeti Sporttanács ülésén elhangzott, és amelyben gyakorlatilag az ott jelenlévő tagok egyhangúan támogatásukról biztosították ezt a kezdeményezést, mi magunk is járuljunk hozzá ahhoz, hogy legalább lehetőségként ezek a módosító indítványok a parlament elé kerüljenek.
Az egyik ilyen javaslat - a bizottság tagjai számára kiosztásra kerültek ezek a módosító indítványok - a Gerevich Aladár-sportösztöndíjra vonatkozik. Rögtön a kollégáim intézkednek a kiosztásról. Addig elmondom szóban, hogy miről lenne szó.
A Gerevich-sportösztöndíj a pekingi olimpia előtti utolsó évben igen fontos szerepet tölt be, hiszen a sikeres magyar olimpiai szereplés alapja lenne; ehhez képest a költségvetési törvény értelmében az idei évhez képest csökkenne jövőre az alapítvány ösztöndíji támogatása, a Wesselényi Közalapítványé is, ezzel párhuzamosan a Gerevich-ösztöndíj és Sportösztöndíj is. Ezért azt kéri a Nemzeti Sporttanács és a Gerevich Alapítvány elnöke is, Török Ferenc, hogy legalább az idei szinten tartsuk meg a jövő évi előirányzatot. Ez azt jelenti, hogy 67,3 millió forinttal kellene növelni az alapítvány támogatását.
Nincs hozzá, igazából idő sem volt ahhoz, hogy ennek megfelelő lábat találjunk, ezért egyelőre a fejezeti egyensúlyi tartalék került megjelölésre. Tudom, hogy a PM részéről ez nem támogatott dolog, de azt gondolom, hogy a módosító indítvánnyal legalább esélyt adunk arra, hogy egy kapcsolódóval esetleg egy fejezeten belül egy új lábat lehessen találni. A cél azt gondolom, hogy mindenképpen fontos és ezért is szeretném kérni a bizottság tagjainak a támogatását ehhez a módosító indítványhoz.
Kérdezem, hogy ezzel kapcsolatos észrevétel van-e?
Bakonyi képviselő úr!
Tné 40.
41. FE
DR. BAKONYI TIBOR (MSZP): Támogatom elnök úrnak a javaslatát azzal a kiegészítéssel, hogy természetesen majd a kapcsolódó módosító indítványnál remélhetőleg pontosan megtaláljuk ennek a lábát, és akkor azt a fajta eretnekséget nem fogjuk elkövetni, hogy egy olyanból jelölünk meg forrás, amelyről tudjuk, hogy nem szabad hozzányúlni. Úgyhogy én kiegészítve egy ilyen későbbi megoldással támogatom elnök úr javaslatát.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Nem tudom, hogy a kormány képviselőinek sikerült-e átfutniuk a módosító indítványt.
DR. SOMOGYI ANDREA (Pénzügyminisztérium): Egyik javaslatot sem támogatjuk. Részben, ahogy elnök úr is említette, a fejezeti egyensúlyi tartalékot többször említettük, hogy ezek csökkentését a kormány nem támogatja. Másrészt a Sport XXI. létesítményfejlesztési program indokolásában a sportlétesítmény állapotának javítása szerepel. Egyrészt ehhez lehetőség nyílt 2004 és 2006 között PPP-konstrukcióban pályázni, akik ennek eleget tettek, ahhoz az állam szolgáltatási díj formájában hozzájárul. Másrészt meg továbbra is működik a "Beruházás a XXI. század iskolájában" program, amelyhez szintén biztosít a központi költségvetés forrásokat. Harmadrészt, valóban az EU-s forrásokat, amelyek egyrészt a városrendezésre vonatkoznak, érdemes megpályázni.
A WESKA (Wesselényi Miklós Közalapítvány) támogatásával kapcsolatos álláspontunk szintén a fejezeti egyensúlyi tartalékkal kapcsolatban ugyanez. Másrészt pedig szeretnénk azt hangsúlyozni, hogy mind az igazgatási jellegű szervek, mind pedig az olyan típusú kvázi, bár államháztartáson kívüli szervezetek, de közalapítványok, a WESKA közalapítvány működési költségeinek csökkentését irányozta elő a kormány, ezzel is elősegítve azt, hogy próbálják meg megtalálni ne csak a központi költségvetési szervek, hanem a kvázi csak kizárólag központi költségvetési forrásból működő közalapítványok is azt a hatékony ellátási formát, amelyben csökkenteni tudják a működési kiadásaikat. A WESKA-nak a programfinanszírozásához hozzájárul továbbra is a költségvetés, ez mind vonatkozik a Csanádi Árpád Központi Sportiskola fenntartásához, mind pedig a Gerevich-ösztöndíjhoz. Tehát nem támogatjuk kifejezetten a működési költség felemelését.
ELNÖK: Köszönöm. A működési költségvetés csak úgy került előtérbe, hogy nekik kötve van 5 százalék, tehát az alapítvány teljes költségvetésének 5 százalékát fordíthatják működésre. Miután a Gerevich-ösztöndíjat felemelni javasoljuk, pontosabban visszaállítani a 2006-os szintre, ezzel párhuzamosan merült fel a működési költségek 5 százalékos szintre történő felemelése is. Tehát indokként ezt mondanám, és kérném is a képviselőtársaimat, hogy támogassák ezt. Majd megpróbáljuk ennek a forrását megteremteni.
Egyébként a Wesselényi Miklós Közalapítványnak vannak saját bevételei, csak jelzem, tehát nemcsak kizárólag az állami költségvetés támogatásából működik, és egy nagyon fontos szerepet tölt be, hiszen éppen az ösztöndíjrendszerrel a sportolók felkészülését segíti az olimpiai tornára.
Kérdezem a bizottság tagjait, hogy akik támogatják azt, hogy a 2006-os szinten meg tudjuk tartani 2007-ben is ezt az ösztöndíjrendszert, az kérem, kézfelemeléssel jelezze. (Szavazás.) Köszönöm szépen. Ellenvélemény, tartózkodás nincs, tehát egyhangú szavazással a bizottság módosító indítványát támogatásra javasolja.
A másik pedig ugyanezzel kapcsolatban a bizonyos 5 százalékos szint a működési költségek tekintetében. Ha jól emlékszem, ez mindösszesen 2 300 000 forintot jelent a jelenlegi működési költségvetésben, amely szintén az idei évi szint előirányzatát tenné lehetővé. Aki ezt elfogadja, az kézfeltartással jelezze. (Szavazás.) Köszönöm szépen. Ellenvélemény, tartózkodás nincs, egyhangú szavazással támogatja a bizottság.
Van még két módosító indítványunk, az egyik a Magyar Olimpiai Bizottság munkájának támogatásánál szintén azt kéri a Nemzeti Sporttanács, hogy legalább a 2006-os szinten tudjuk megtartani. Ez azt jelenti, hogy a 61,7 millióról visszaállna ez a rend 73 millió forintra. Volt egy módosító indítvány menet közben, hogy vegyük ki a Magyar Olimpiai Bizottság működési keretéből ezeket a nemzetközi szervezeteket. Ha tehát menet közben azt a kormány elfogadja, akkor ezt majd nyilván visszavonjuk, de szeretném azért, hogy nyújtsuk be, legalább tartsuk életben a reményt. Tehát akármelyik verzió történik, akkor menet közben még mindig tudunk ezzel érvelni, vagy adott esetben, ha ott látjuk a kormány támogatását, ezt még vissza is vonhatjuk. (Közbeszólás: Az 500 milliónak része?) Nem, ez most egyelőre csak a működési költségek, ez még nem az olimpiai felkészülés támogatása, csak a MOB működési költségvetését jelentené.
Aki támogatja ezt a módosító indítványt, az kérem, kézfelemeléssel jelezze. (Szavazás.) Köszönöm szépen. Ellenvélemény? (Senki sem jelentkezik.) Tartózkodás? (Szavazás.) Két tartózkodás mellett a bizottság támogatta.
Utolsóként ez a bizonyos sportlétesítményes keretösszeg van. Itt a következő volt az elmélete a Sporttanácsnak. Európai uniós támogatásokat lehet majd reményeink szerint igénybe venni a rekreációs jellegű, egészségmegőrző szerepet betöltő sportlétesítmények fejlesztésére. Viszont nagyon sok egyesület és szakmai szövetség számára nem biztosított az önerő az európai uniós támogatások igénybevételéhez. Tehát az ötlet az volt, hogy az uniós pályázatok igénybevételéhez egy önerő-hozzáadási lehetőség legyen, magyarul pályázhassanak önerőre abban az esetben, ha saját maguk az önrészt nem tudják biztosítani, és ezért ne essenek el egy uniós fejlesztési lehetőségtől, mert ők saját költségvetésből az önerőt nem tudják ehhez biztosítani.
Kérdezem a képviselőtársaimat, hogy ehhez kapcsolódóan van-e véleményük. (Dr. Bakonyi Tibor jelentkezik.) Bakonyi Tibor képviselő úr?
DR. BAKONYI TIBOR (MSZP): Elnök úr, azt szeretném megkérdezni, hogy itt azért egy elég jelentős összegről van szó, 500 millió forintról. Van-e arra mód és lehetőség, hogy mint bizottság esetleg jövő héten bizottsági ülésen ezt napirendre véve a bizottság döntsön? Hiszen itt meg kellene találni a forrását, a valóságos lábát ennek a módosító javaslatnak, és ha most nem találjuk el a pontos lábát, akkor veszélyben van ennek a sikere. Tehát azt javasolnám, hogy nyerjünk egy kis időt, és tudjunk konzultálni a Pénzügyminisztériummal, illetékes kollégákkal, mert lehet, hogy plenáris ülés elé tudjuk ezt a dolgot vinni, ha most megszavazzuk, csak a sikere vész el. Tehát ha erre mód és lehetőség van, akkor egy hétig erről ne döntsünk, hanem egy hét múlva térjünk vissza és nézzük meg, hogy van-e ennek valódi lába.
ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr. Van lehetőségünk erre, mert akár egyéni képviselői módosító indítványként is benyújthatjuk még, hiszen megvan a fejezeti előirányzat 45 millió forint mértékben. Úgyhogy elfogadom a javaslatát, és kérem is akkor, hogy a bizottság nyilvánítson állásfoglalást a tekintetben, hogy egy ilyen irányú egyeztetést lefolytassunk, tehát próbáljuk megkeresni a lehetőségét annak, hogy az uniós pályázatokhoz saját önerőforrást biztosítsunk a költségvetésben a sportszakmai szervezetek részére. Aki az elvvel egyetért, az kérem, kézfelemeléssel jelezze. (Szavazás.) Köszönöm szépen. Tartózkodás, ellenvélemény nem volt. Jó, köszönöm szépen. Eljárok ebben az ügyben.
Van-e további javaslat a képviselők részéről módosító indítványok tekintetében? (Senki sem jelentkezik.) Amennyiben nincs, akkor köszönöm szépen a kormány képviselőinek a részvételét, az 1. napirendi pontot ezzel lezárnám.
Áttérnénk a 2. napirendi pontra, egyes pénzügyi tárgyú törvények módosításáról szóló T/1297. számú törvényjavaslathoz benyújtott módosító indítványok megvitatására. Köszöntöm a kormány képviselőit. Kérném szépen, hogy amikor majd a módosító indítványokhoz fűződő véleményeket elmondják, akkor legyenek kedvesek a jegyzőkönyv számára bemutatkozni.
Az első, a 18. ajánlási szám alatt mentesség a gyógyintézetekben fekvőbeteg-szakellátási személyek részére. Kérdezem, hogy itt az előterjesztőknek van-e ezzel kapcsolatban kiegészítésük. (Nincs jelzés.) Amennyiben nincs, kérdezem a kormány képviselőit, hogy támogatják-e.
DR. KISS ZSÓFIA (Pénzügyminisztérium): Kiss Zsófia vagyok. A kormány nem támogatja.
ELNÖK: Indokolást legyen kedves röviden.
DR. KISS ZSÓFIA (Pénzügyminisztérium): A módosító javaslat szeretné visszaállítani az eredeti normaszöveget azzal az indokolással, miszerint a törvényjavaslat leszűkíti a mentességet élvezők körét, illetve koherenciazavart is okozna. Álláspontunk szerint nem szűkíti le, csupán a jogértelmezési vitákat elkerülendő beazonosítja azt a kört, amely jelenleg is mentességet élvez az idegenforgalmi adó alól. Ugyanis mind a hatályos szöveg alapján, mind a törvényjavaslat szövege alapján csak az a magánszemély élvez idegenforgalmi adó alól mentességet, akinek az egészségügyi ellátása szükségessé teszi az ellátását valamilyen egészségügyi törvény szerinti egészségügyi intézményben.
Koherenciazavart pedig azért nem okozna, mert a helyiadó-törvénynek az egészségügyi intézmény fogalma nem az idegenforgalmi adó vonatkozásában került meghatározásra, hanem az építményadó vonatkozásában biztosított adómentesség tekintetében.
ELNÖK: Köszönjük szépen. Van-e vélemény a bizottsági tagok részéről? (Dr. Gyenesei István jelentkezik.) Gyenesei képviselő úr?
DR. GYENESEI ISTVÁN (független): Inkább kérdésem lenne. Ha jól értem, a módosítási indítvány abból indul ki, vagy azt szeretné elfogadtatni, hogy például a fizető vendéglátás körében elszállásolt, de az egészségügyi intézményben ellátottak után is járjon a kedvezmény?
50.
Tné 51-60. Gyenesei folyt.
Tehát ez bújik meg a javaslat mögött? Mert a jelenlegi szöveg, ami megfogalmazásra került, azt mondja, hogy az a fekvőbeteg szakellátás, aki a gyógyintézményben fekszik, aki bent van. A módosítás, az én értelmezésem szerint, mintha azt szeretné elfogadtatni, hogy azután is kedvezmény legyen, aki nem a gyógyintézményben van elhelyezve, de a gyógyintézményben kap ellátást napközben. Jól értem én ezt?
ELNÖK: Kérnénk szépen választ erre.
DR. KISS ZSÓFIA (Pénzügyminisztérium): A módosító indítvány előterjesztői gondolom úgy gondolják, hogy most egy szélesebb körre terjed ki a mentesség, mint a gyógyintézményben ellátott személyekre.
A kormány álláspontja szerint nem terjed ki most sem egy szélesebb körre ez a mentesség, szerintünk a mai hatályos törvényszöveg is csak a gyógyintézetben ellátott fekvőbeteg ellátásban részesülő személyeket részesíti mentességben. Mi csupán pontosított céllal kívántuk a törvényjavaslatban a háttér módosítását, a jogértelmezési vitákat elkerülendő próbáltuk a törvényjavaslatban megfogalmazni ezt a háttéri módosítást.
ELNÖK: Az előterjesztő nevében Pál Béla alelnök úrnak adnám meg a szót.
PÁL BÉLA (MSZP): A módosító indítvány megfogalmazókat az a szándék ösztönözte, azt szerettük volna elérni, hogy azok, akik a gyógyszállókban vesznek igénybe egészségügyi ellátást, azok is ugyanúgy kapják meg ezt a mentességet, mint azok, akik egyébként gyógyintézetben fekvőbeteg szakellátásban részesülnek. Azért hangsúlyoznám ezt, mert a gyógyszállók egy része is képes olyan egészségügyi ellátást nyújtani - és az odaérkező vendégek ezt igénybe is veszi, még tb által támogatottak is -, amelyek például, mondok egy hévízi példát, Hévízen ugyanazt megkapja a kórházban, de ugyanazt megkapja egy szállodában is. Ez a kör a szállodákra vonatkozna, hogy a szállodáknak az a vendégköre, aki egészségügyi ellátást igénybe vesz a szállodában, és ezt a társadalombiztosítási rendszer elismeri, az kapjon idegenforgalmi adómentességet, ugyanúgy, mint más beteg. Köszönöm.
Hadházy képviselő úr!
HADHÁZY SÁNDOR (Fidesz): Köszönöm szépen. Tisztelt Bizottság! Tartok attól, hogy ez megint egy olyan szabályozás lesz, amit előszeretettel fognak kihasználni a gyógyszállók és vendégeik. Ugyanis, ha egyetlen-egy gyógykezelést kap egy hét alatt vagy 10 nap alatt vagy 1 hónap alatt, amíg ott van az illető, akkor ő már élvezni fogja ezt a mentességet, és nem fogják az önkormányzatok megkapni az idegenforgalmi adó bevételt és ez különösen a gyógyhelyeken, tehát Hajdúszoboszlón, Hévízen, Harkányban és más településen igen komoly bevételkiesést fog okozni. Kérném tisztelettel, ennek a veszélyét mérlegeljék és annak tükrében támogassák vagy ne támogassák ezt a javaslatot. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm képviselő úr. Kérdezem a bizottság tagjait, hogy ki az, aki támogatja ezt a módosító indítványt, az kézfelemeléssel jelezze. (Szavazás.) Tíz. Ki az, aki nem támogatja? (Szavazás.) Kettő. Ki az, aki tartózkodott? (Szavazás.) Hat. Tehát a bizottság többsége támogatja ezt a módosító indítványt.
A 35. ajánlási számon az üdülési csekk szakszervezetek tagjai által történő megvásárlásának lehetőségét irányozza elő, tehát üdülési csekket a szakszervezetek is vásárolhassanak a tagjaiknak.
Kérdezem a kormány álláspontját e tekintetben.
LUCZ ZOLTÁNNÉ (Pénzügyminisztérium): Nem támogatja.
ELNÖK: Indoklást esetleg mondana hozzá?
LUCZ ZOLTÁNNÉ (Pénzügyminisztérium): Tulajdonképpen a nyáron szűkült le az a kör, aki az üdülési csekk juttatásban részesülhetne, illetve pontosítom, hogy esetlegesen a megfontolandó javaslatok között vizsgálja a kormány, hogyha bővül a kör, akkor ki kellene terjeszteni, vagy célszerű lenne kiterjeszteni a személyes közreműködő tagra is. Tehát ilyen formában nem, de vizsgáljuk, hogyha esetleg mégis ez a személyi kör módosításra kerül, akkor hogyan lehetne pontosítani, tehát akkor meg lenne belőle egy bizottsági indítvány.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Kérdezem a bizottság tagjait, hogy ki az, aki egyetért ezzel a módosító indítvánnyal, az kézfelemeléssel jelezze. (Szavazás.) Hat. Ki az, aki nem ért egyet? (Szavazás.) Ki az, aki tartózkodott? (Szavazás.) Tizenkettő. Tehát a bizottság nem támogatja, de egyharmada egyébként támogatja.
A 36. ajánlási sorszám alatt étkezési jegyek adómentes értékhatára növelését irányozzák elő a képviselők.
Kérdezem a minisztérium álláspontját.
LUCZ ZOLTÁNNÉ (Pénzügyminisztérium): Hasonló, mint az előző, hogy ezt nem, de egyébként ez az Országos Érdekegyeztető Tanácsban tárgyalás alatt áll ez a téma és valószínű, hogy annak keretében lesz módosító javaslat, tehát ezt így nem.
ELNÖK: Tehát magát az elvet támogatják, de a módosító indítványt nem. (Lucz Zoltánné: Igen.) Magyarul, akkor érdemes a bizottságnak foglalkozni ezzel a kérdéssel és esetleg a következő körben visszatérni akár egy módosító indítvánnyal erre a pontra. Köszönöm szépen. (Lucz Zoltánné: Igen.)
Ennek szellemében, a bizottság tagjait kérdezem, ki az, aki támogatja ezt az indítványt? (Szavazás.) Nyilván akkor ebben a formában nem támogatjuk, viszont úgy gondolom, hogy egy módosító indítvánnyal mi nekimennénk ennek a történetnek. (Lucz Zoltánné: Igen, lesz.) De ezt a módosító indítványt a bizottság nem támogatja. Köszönöm szépen.
A következő egy hasonló tárgyú indítvány, gondolom, hogy a kormány álláspontja ugyanez ebben a kérdésben.
LUCZ ZOLTÁNNÉ (Pénzügyminisztérium): Igen.
ELNÖK: A bizottság nevében akkor megint én azt felvállalom, hogy ennek utánajárunk, egyeztetünk, és egy bizottsági módosító indítványt előterjesztünk.
Ennek szellemében azért kérdezem, hogy ki az, aki támogatja ezt a módosító indítványt? (Szavazás.) A bizottság egyharmada sem támogatja.
Van-e még olyan módosító indítvány, amiről tárgyalnunk kellene a képviselők álláspontja szerint. (Nincs jelzés.) Amennyiben nincs, akkor köszönöm szépen a kormány képviselőinek, hogy eljöttek, ezt a napirendi pontot lezárjuk.
Rátérünk a 3-as számú napirendi pontunkra, az pedig a felsőoktatásról szóló 2005. évi CXXXIX. törvény módosításáról szóló bizottsági önálló indítvány. (Közbeszólás.)
Még egy technikai hiba, az egyik módosító indítvány kapcsán, ami a 35-ös ajánlási számon történő benyújtásra vonatkozott, tehát nem "szakszervezet" szerepel ebben, ők ma is vásárolhatnak a tagjaiknak, hanem a "szövetkezeti" tagokra vonatkozott ez a kiegészítés, elnézést kérek ezért a hibáért, a jegyzőkönyv számára pontosítjuk. Köszönöm szépen a figyelemfelhívást.
Nem tudom, hogy érkezett-e előterjesztő a felsőoktatási törvény módosításához, tehát az Oktatási és Kulturális Minisztérium, úgy látom, ma sem képviselteti magát a bizottsági ülésen.
Az előző bizottsági ülésen foglalkoztunk a felsőoktatási törvény módosításával, mégpedig a Testnevelési Egyetem önálló egyetemként történő 2007. január 1.-i indulása feltételeit szerettük volna megteremteni.
A bizottság az elmúlt ülésen az elvet támogatta és engem felhatalmazott arra, hogy ebben az ügyben eljárjak. Tárgyaltam azóta a sport-szakállamtitkársággal az Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztériumban, ők készítették elő ezt a törvénymódosítási javaslatot. Beszéltem Hiller István miniszter úrral, aki az elvet önmagában támogatja; ő annyi időt kért, hogy az elmúlt héten külföldön volt, ezen a héten a szakembereivel véleményezné a törvényjavaslatot, és ha kiegészítéseket, módosításokat tart szükségesnek, azt megtenné. Az idő azonban rendkívül sürget, hiszen ahhoz, hogy ebben az évben ezt a törvényjavaslatot végig tudjuk vinni a parlament plenáris ülésén, ahhoz be kell nyújtanunk ezen a héten.
Ezért arra kérném a képviselőtársaimat, hogy nyújtsuk be a törvényjavaslatot; ha ahhoz az illetékes minisztériumnak bármilyen módosítása lenne, akkor azt módosító indítványként majd a képviselők benyújtják. Én minden parlamenti párt képviselőjével egyeztettem, mindenki kellő önmérsékletet fog tanúsítani a parlamenti vita során, tehát nem lesz ebből politikai kérdés, pusztán egy technikai módosítással lehetőséget nyújtunk arra, hogy a Semmelweis Egyetem önállósága megmaradhasson, a Testnevelési Egyetem pedig önálló karként egyetemi képzéssel 2007. január 1.-től elinduljon.
A törvényjavaslathoz annyi kiegészítésem lenne, hogy az évszámok elírásra kerültek az önök előtt fekvő javaslatban. Tehát a következő, nagyjából a törvénymódosítás szövegének a közepén: a Semmelweis Egyetem Testnevelési és Sporttudományi Karából létrejött egyetem 2008. december 31.-ig akkor is használhatja az egyetem elnevezést, ha a mesterképzés folytatására egy képzési területen, valamint doktori képzésre, illetve doktori fokozat odaítélésére egy tudományterületen jogosult; 2009 - itt a másik módosítás - 2009. január 1.-től azonban e törvény rendelkezései szerint folytatja működését.
Tné 60.
61. FE (elnök)
Magyarul két év futamidőt kap. A korábbi bizottsági ülésen mind a rektorhelyettes úr, mind a dékán úr arról nyilatkoztak, hogy ők ezt a feltételt biztosan meg tudják oldani, tehát a feltételeknek meg tudnak felelni a következő két év során.
Kérdezem a képviselőket, hogy van-e ehhez a törvényjavaslathoz kiegészítésük, véleményük, kérdésük? Technikai információkat kapok menet közben. (Dr. Bakonyi Tibor jelentkezik.) Bakonyi képviselő úr?
DR. BAKONYI TIBOR (MSZP): Elnök úrral teljes mértékben egyetértek abban, hogy ez a két időpont, 2008. december 31. és 2009. január 1. szerepeljen, azért is, mert gyakorlatilag így kettő éve lesz a Testnevelés-tudományi és Sporttudományi Egyetemnek arra, hogy az akkreditációhoz szükséges feltételeket maximálisan biztosítani tudja. Erre a törvénymódosító javaslatra azért van szükség, mert most az Akkreditációs Bizottság már nem tud összeülni, tehát nem tudja akkreditálni sem a Testnevelés-tudományi Egyetemet, sem a Semmelweis Egyetemet, így hiába döntöttünk korábban arról ötpárti alapon, hogy január 1-jétől önálló egyetemmé tud válni a Testnevelési Egyetem, erre most nem lenne lehetőségünk, hiszen az Akkreditációs Bizottság nem működik.
Tehát azt gondolom, hogy nagyon méltányosak és nagyon lovagiasak vagyunk, hogy erre az átmeneti időre minden feltételt biztosítunk, hogy egyetemként tudjanak működni, és azt gondolom, hogy ez alatt a két év alatt mind a Semmelweis Egyetem, mind pedig a Testnevelés-tudományi Egyetem is bizonyára tudja biztosítani a törvényben előírt feltételeket.
Egy dolgot megjegyeznék, ami a költségvetéssel összefügg, méghozzá azt, hogy jelen pillanatban a költségvetésben egyik egyetem sem szerepel önállóan, azaz a Semmelweis Egyetem szerepel, de a TF vagy Testnevelés-tudományi Egyetem nem szerepel. Tehát azt vetném fel elnök úrnak, hogy amennyiben az Országgyűlés dönt arról, hogy önálló egyetemi intézmény a Testnevelés-tudományi Egyetem, úgy a költségvetés módosítását is el kell végeznünk bizottsági alapon. Azt gondolom, hogy ha megfelelő időben haladunk, a pártok valóban önmérsékletet tanúsítanak, senki nem ad be ehhez módosító indítványt, és rendkívüli sürgősséggel ezt meg tudjuk tárgyalni és el tudjuk fogadni, akkor tulajdonképpen a költségvetésnél még utolérjük magunkat, és megfelelően tudjuk a forrásokat biztosítani az új, létrejövő egyetem számára. Köszönöm.
ELNÖK: Köszönöm, képviselő úr. Ez valóban nagyon fontos dolog, mert az önállóság egy szép lehetőség, viszont ha nincs mögötte költségvetési forrás, akkor az egyetem működőképessége rendkívül bizonytalanná válna. De én is úgy gondolom, hogy ha kellő fegyelmet tanúsítunk, akkor mind a két területen be tudjuk hozni a lemaradást. Köszönöm szépen.
Van-e további hozzászólás? (Senki sem jelentkezik.) Amennyiben nincs, akkor szavazást kérnék. Aki egyetért azzal, hogy a bizottság nyújtsa be önálló indítványként ezt a törvénymódosítást, az kérem, kézfelemeléssel jelezze. (Szavazás.) Ellenvélemény, tartózkodás nélkül a bizottság egyhangú döntést hozott, amelyet külön köszönök valamennyi párt képviselőjének itt a bizottságban.
Tájékoztató a nemzeti turizmusfejlesztési stratégia megvalósításáról
A 4. napirendi pont Tájékoztató a nemzeti turizmusfejlesztési stratégia megvalósításáról. Előterjesztő az Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium Turisztikai szakállamtitkársága. Somogyi Zoltán szakállamtitkár úr személyesen tisztelte meg a bizottságot, amit külön köszönünk.
SOMOGYI ZOLTÁN szakállamtitkár (Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium): Tisztelt Elnök Úr, Alelnök Úr! Tisztelt Bizottság! Tisztelettel köszöntöm önöket, és köszönjük a meghívást. Az én papíromon először a szezonról kellene beszámolnom. Mi a valóságos sorrend?
ELNÖK: Államtitkár úr, valóságos sorrend? A turizmusfejlesztési stratégia.
SOMOGYI ZOLTÁN szakállamtitkár (Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium): Akkor a második helyen van a turisztikai szezon, a következő?
ELNÖK: Így van, az az 5. számú napirend lesz, de szeretném szétválasztva tárgyalni, tehát akkor azt kérem, hogy először a stratégiáról.
SOMOGYI ZOLTÁN szakállamtitkár (Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium): Hadd kérjem meg a tisztelt bizottságot, hogy már csak a társadalmi kapcsolatok fontosságára figyelemmel is, ha megtennék, hogy megemlékeznek elhunyt barátunk Lombosi Gábor úrról, akinek ma volt a temetése, és a Szállodaszövetség főtitkára volt. Megköszönném, ha ezt elnök úr föltenné szavazásra.
ELNÖK: Köszönöm szépen. A bizottság természetesen képviseltette magát a temetésen, és a megemlékezésen részt vettek a bizottság tagjai. Egyetértek a felvetéssel. Arra kérem a bizottság tagjait is és a jelenlévőket, hogy a főtitkár úrra egyperces néma gyásszal emlékezzünk. (A teremben lévők egyperces néma felállással tisztelegnek az elhunyt emléke előtt.) Köszönöm szépen.
Somogyi Zoltán szakállamtitkár (ÖTM) tájékoztatója
SOMOGYI ZOLTÁN szakállamtitkár (Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium): Tisztelt Bizottság! Az írásban leadott rövid előterjesztésünket részben szeretném szóban kiegészíteni. (Dr. Bakonyi Tibor távozik az ülésről.)
Gyakorlatilag az itt látható és megjelölt folyamatoknak a nagyobb többsége olyan típusú fejlesztés, ahol már folyamatban lévő feladatról van szó. Amikor elfogadta a kormány a turizmusstratégiát, ezt követően létrehoztuk a monitoringbizottságot, amelyben részt vesznek a minisztériumok képviselői, részt vesznek civil szervezetek. Együttesen tűztük ki azt az irányt, amely irányba el szeretnénk menni. Ebben a folyamatban a feladatok közül jelenleg folyik a turizmus-életminőség index kidolgozása. Ezt az egyik legfontosabb feladatnak tartjuk, ennek megtörtént a tanulmányterve. Jelenleg a KSH adatgyűjtési rendszerébe szeretnék beilleszteni ezt, és abban reménykedünk, hogy amennyiben ez megfelelő eredményeket mutat majd számunkra, nagyban fogja elősegíteni a turisztikai fejlesztések lehetőségét az elkövetkezendő hétéves ciklusban és azt követően is.
Nyilván alapvető része attrakciófejlesztés ebben a pillanatban. Attrakciófejlesztésben a kiemelt és regionális termékeknek a fejlesztése, stratégiák és koncepciók elkészítése az, amely az elsődleges irányzat a számunkra. Így a lovas turisztika stratégia területe elkészült, jelenleg a szakmai szövetségek véleményezik. Külön köszönöm a bizottságnak, tudom, hogy a tagjai mennyire aktívak a lovas turizmusban, nemcsak a fejlesztésben, hanem a szabályozás elkészítésében is, és azt ígérem, hogy a terveink szerint el fog készülni a lovas turisztikai jogszabály, amely erre vonatkozik majd lehetőleg a kormány első félévi munkaprogramjában.
Az egészségturizmus stratégiánál is elkezdődött az adatgyűjtés. Ennek a határideje 2007. március, amikorra szeretnénk ezt a szakmai közösséggel megismertetni, egy szakmai fórum keretében vitatnánk ezt meg. Gyakorlatilag a feladat sokkal szerteágazóbb és sokrétűbb volt, mint amire számítottunk magunk is.
Az elmúlt hónapban az OIB előtt volt éppen egy olyan fórum, amikor több megközelítésből - szállodai szempontból, gyógyfürdő szempontból és az OEP szempontjából is - megnéztük a kérdést, és egészen világossá vált, hogy adott pillanatban más vélemények és más akaratok artikulálódnak ebben a kérdésben. Tehát mindenképpen meg kell teremteni az összhangot, hogy ez a három nagy láb mindenképpen együtt dolgozzon, hiszen visszaidéznék Hadházy képviselő úr szavaira, hogy bizony az, hogy egy gyógyszállóban kell vagy nem kell fizetni üdülőhelyi díjat, az a gyógyszálló szempontjából előnyös, ha nem kell fizetni, akkor sem, ha igénybe vesz szolgáltatást, de lehet, hogy a település szempontjától nem annyira rögtön előnyös, de lehet, hogy mégiscsak előnyös, hiszen ha fejleszt, beruház, megjelenik. Ezeket a kérdéseket minden bizonnyal összhangba kell hozni. Arra törekszünk, hogy ebben a stratégiában ezt meg tudjuk fogalmazni és meg tudjuk jeleníteni.
Az ÚMFT-nek (Új Magyarország fejlesztési terv) a regionális operatív programjai, turisztikai alprogramjai tervezése megtörténik, folyamatosan megy. A jelenleg elfogadott programokból világosan látszik, hogy a turizmus szerepe meghatározó az ÚMFT-ben. Úgyhogy ez a százalékos arány 18-tól 31 százalékig egy rendkívül magas arány a ROP-okban. Ennek a tényleges turisztikai fejlesztésre való átváltása lesz a következő heteknek, már nem is a hónapoknak az alapvetően fontos feladata, hogy milyen projektek, prioritások kerüljenek meghatározatásra régiónként, hogy minél hamarabb el tudjanak indulni a pályázatok és be tudjon indulni a turisztikai fejlesztés.
Továbbra is fontosnak tartjuk azt, hogy a turisztikai nagy projektekre vonatkozóan legyen világos kormányálláspont, legyen világos kormányakarat arra nézve, hogy ezeket mikor, milyen módon és milyen formában szeretnénk megvalósítani.
70.
Tné 71-80. Somogyi folyt.
Ezért is dolgoztuk ki azt a minimumrendszert a nagyprojektek kiválasztásához, amelynek alapján a beérkező nagyprojektet úgymond turisztikai projektként javasoljuk beilleszteni a programba; de több mint 300 projektnek a gyűjtéséről van szó ebben a pillanatban, amelyet megkezdtünk. A rendszert odaadtuk az érintetteknek, éppen gyűjtjük és ennek alapján támogatjuk ezeknek a megvalósítását. Sőt a RIB-eken keresztül az RMI aktív közreműködésével úgymond kisprojekt-rendszert is gyűjtünk már ebben a pillanatban, ami azt jelenti, hogy az olyan típusú projekteket, amelyek nem érik el azt a nagyságrendet, amivel központilag kellene foglalkozni, de a régióban meghatározó és fontos, mindenképpen szeretnénk, hogy amikor megjönnek a pályázatok, már legyenek olyan állapotban, lehívhatóak legyenek minél hamarabb.
A budapesti kiemelt desztináció-fejlesztés egy picit annyiban különbözik az eddig elmondottaktól, hogy azért ez nem kizárólag állami feladat, hogy ez megtörténjen, és ezt mi szeressük megvalósítani, annak ellenére, hogy miután a bevételek 60 százaléka Budapesten realizálódik, alapvető fontosságú az ország turizmusa szempontjából. Nagyon bízunk benne, hogy olyan kapcsolatot sikerül kialakítanunk Budapest Főváros Önkormányzatával, hogy egységesen tudunk a koncepció mögé állni, és együttesen a központi régiónak a más területeivel el tud készülni egy olyan desztináció-fejlesztési program, amelyik magával tudja húzni mind a régiót, mind pedig az országnak a többi részét. Nagyon komolyan gondoljuk egy olyan komplex látogatóközpontnak a kialakítását ebben a programban, amelyik a világ minden komoly nagyvárosában létezik, Budapesten sajnos még nem, azon vagyunk, hogy minél hamarabb megvalósuljon, erre vonatkozóan terveink szerint egy tanulmányt fogunk elkészíttetni.
Itt ugyan nem szerepel ebben a programban, de én mindenképpen rögtön melléje venném a balatoni desztináció fejlesztését is, sőt a későbbiekben meg fog jelenni a Duna és a Tisza is, mint desztináció-fejlesztés, amelyek azért fontosak számunkra, mert olyan komplex fejlesztési lehetőséget tudnak nyújtani, amely több régiót illetően befolyásolja az ország egész turizmusának az alakulását. A Balatonnál ez különösen is szembetűnő, de a Duna, Tisza ugyanúgy azt gondolom, hogy ebből a szempontból meghatározó jelentőségű és fontosságú.
A vonzerőleltár módszertanát elkészítettük és ezt következően fog megtörténni az a teljes országot behálózó vonzerőleltárnak a felmérése, ami az alapját fogja képezni a turisztikai attrakciófejlesztésnek - megint csak 2007 első felében elkészül és megvalósul.
A 3-as pontban leírtuk a turistafogadás feltételeinek a javítását. Ebben a bizottságban, amikor még "csak" turisztikai bizottság volt - a csak idézőjelben van természetesen, mert bővültünk és nekünk ez egy örömet szerez - már volt kérdés a kisvasutak turisztikai hasznosítása. Egy nagyon fontos kérdéskörről van szó, ezért a 2007. évi turisztikai előirányzatban mindenképpen javaslunk elkülöníteni erre vonatkozóan forrást, hogy ezeknek a fenntartása, illetve a fejlesztése ebből megvalósítható legyen.
Elkészült egy olyan felmérés, amelyet az FvM-mel közösen meg tudtunk valósítani, ami összegyűjtötte azt, hogy hány ilyen típusú kisvasút van, melyiknek van turisztikai jelentősége, ezt a régiókkal egyeztettük, és hogy vajon mekkora a hiányzó fenntartási igény, illetve az úgynevezett fejlesztési igény; ezt szeretnénk ebben a programban legalábbis feltárni, és ha lehet, akkor megvalósítani és pótolni.
A regionális repterek fontosságáról azt gondolom, hogy igazából ebben a bizottságban nem szükséges beszélni. De azért büszkén mondom el, hogy a minisztérium hathatós támogatásával a sármelléki repülőtér olyan stádiumba tudott kerülni, amely után Debrecen mellett másodikként országos repülőtér lett belőle, illetve a nagyon komoly aktív együttműködés keretében sikerült elérni, hogy Ryan Air Sármelléken le tudjon szállni, illetőleg azon dolgozunk, hogy a Lufthansa is le tudjon szállni a sármelléki repülőtérre lehetőleg már a jövő szezonban. Ez az egyik legfontosabb célunk, hogy ez meg tudjon valósulni, és örömmel veszünk minden együttműködési javaslatot más repülőterektől is Magyarországon erre vonatkozóan.
A 3.3-as pontban említettem azt, hogy az OIB tárgyalta azt, hogy vajon milyen az egészségügy helyzete. Nagyon nagy meglepetésemre az volt a Gyógyfürdő Szövetség álláspontja, hogy ők nem támogatják, hogy a külföldi biztosító társaságok, amelyek állami szintűek, igénybe vegyenek OEP-es szolgáltatást azon egyszerű oknál fogva, hogy rendkívül kevés az értük kapott támogatási összeg. És akkor azt mondtam, hogy ez része a stratégiának, ezt összhangba kell hozni ahhoz, hogy megérje a gyógyfürdőnek, az nem elegendő, hogy csak a szálloda járjon jól belőle, az összhangot kell megteremteni, ezen dolgozunk, hogy ez mindenképpen minél hamarabb megvalósuljon, hiszen ez mindenkinek fontos és jó, hogy egy haszonnal járó fejlesztés legyen.
Nagyon-nagyon örülök annak, hogy az ÁPB a minisztérium támogatásával el tudott indítani munkaerőpiaci-keresleti kutatást, azt gondolom, hogy ez egy alapvető kérdés, hogy megtudjuk, hogy vajon milyen igény van a magyar turizmusban a megfelelő munka-erőpiaci képzésre, és hogy hogyan lehet ezt megfelelően kielégíteni. Mert főiskola nagyon sok van, azt hozzá kell tennem, egyetemi képzés is már elég sok van, ennek ellenére nagyon gyakran szakemberhiánnyal küszködik a magyar idegenforgalom; ugyanakkor pedig másik részben részben pedig túlképzési gondokat is látunk ezen a területen, azt gondolom, hogy nagyon fontos lesz ennek az eredménye.
Tisztességes vállalkozások védelme és a fellépése. A tisztességtelen vállalkozások ellen - ez csak részben tekinthető állami feladatnak - azt gondolom, hogy amit ki tudunk ebből a szempontból tenni, olyan jogszabályoknak az alkotása, amelyek ezt elősegítik, amelyek arra ösztönzik a vállalkozókat, hogy a valóságban is, mint ahogy ezt általában és nagymértékben teszik, tisztességes piaci tevékenységet fejtsenek ki, de legalább ekkora szerepet látok én a szakmai szervezetek fellépésében. Nagyon komoly és aktív együttműködésünk van a Szállodaszövetséggel, és azt gondolom, hogy a jövő feladata az lesz számunkra, hogy ne csak a jogszabályalkotásnál vegyük igénybe a segítségüket, hanem a jogszabályok alkalmazásánál is és elkészülve komoly szerepet szeretnénk szánni mindannyiunknak ebben a működtetési rendszerben.
Úgy gyűlölöm ezt a szót, hogy desztináció-menedzsment, de nem tudok rá jobb szót. Örömmel venném, ha a bizottság felkérné az ország turizmusával foglalkozó lakosságát, hogy vajon van-e erre jó szó, én nagyon szívesen lennék részese egy ilyen kampánynak, hogy megtaláljuk azt, hogy mit lehet erre jobban használni. De az az igazság, hogy amit ez lefed, hogy az adott településen vagy megyében vagy régióban vagy kistérségben az önkormányzat, a vállalkozó és a kormány milyen közös együttes fellépéssel kell létrehozzon egy irányító szervezetet, ezt tudjuk, hogy erre szükség van, ez az, ami jelenleg hiányzik és ebben szeretnénk előrelépni. Ez szerepel mind a ROP-os programok között, mind pedig ennek egy előkészítő programja, ami a jövő évi TC-ben is megjelent. Szeretnénk ezt már elindítani, hiszen az lenne a feladat, hogy alulról fölfele építkezzen fel az a rendszer, ami dönt bizonyos kérdésekben a településen vagy kisközségben, vagy régióban és ott születnek meg a döntések, és ott születnek meg a finanszírozás forrásai is, hogy hogyan tudjuk hasznosítani ezt a turisztikai célokra, fejlesztésre vagy pedig marketingre. Erre kiváló példák vannak osztrák és észak-olasz viszonylatban, és ezt szeretnénk valamilyen módon adaptálni Magyarország területére.
Elkészültek a regionális turisztikai stratégiák és ennek megfelelően már a kisprojektek gyűjtése is megindult, és abban bízom, hogy az operatív programoknak a kialakítása már ezek mentén történt meg. Kezdeményeztem azt valamennyi RIB elnöknél és eleget is tettek ennek a kérésemnek ismereteim szerint, hogy a regionális stratégiákat ismertessék a fejlesztési tanácsokkal is azért, hogy tudjuk, hogy erre épüljön fel a ROP programja. Az is feltételezésem szerint megtörtént és ennek megfelelően lehet, hogy ennek eredményeképpen is történt az, hogy picit erősebb a turisztikai jelenlét már a következő fejlesztési tervben, bízom benne, hogy ez csak erősödni fog a jövőben is.
A fenntartható turizmus monitoringja gyakorlatilag egy nagyon fontos kérdés. Én mélyek hiszek abban, hogy nem lehet megenni a jövőnket, hanem azt úgy kell kalkulálnunk, hogy csak olyan típusú fejlesztést lehet megvalósítani, ami a gyermekeink és az unokáink érdekében is működni és fejleszteni fogja, ezért a UNWTO-val, a Turisztikai Világszervezettel egy nagyon komoly monitoring rendszer kialakítást kezdtünk el Magyarországon. Volt erre vonatkozó iránymutatás, az indikátorrendszer tulajdonképpen nagyjából összeállt, ezt szeretnénk általánosítani Magyarországon és mindenképpen a ROP-os pályázatoknál is elemmé tenni azt, hogy meg kelljen felelni, az indikátoroknak eleget kell tenni, és akkor lesz lehetséges, megfelelő támogatásban részesíteni a fejlesztéseket, legalábbis ezt szeretnénk elérni.
Tné 80.
81. FE (Somogyi
A turizmus területén egy kutatást folytatunk közösen most már az új minisztériummal, még az ISZCSM-mel kezdtük el, arra vonatkozóan, hogy meglássuk ennek a fontosságát és megtudjuk, hogy valóban milyen igények vannak a fejlesztésre, milyen igények vannak a marketing együttműködésre, már csak azért is, hiszen a jövő év tematikusan az aktív turizmus éve, és ezért az ifjúsági turizmus szerepe meghatározó és nagyon nagy jelentőségű.
Tisztelettel köszönöm a lehetőséget a szóbeli kiegészítésre. Várom a bizottság kérdéseit és véleményét. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm, államtitkár úr. A bizottság tagjait kérdezem, hogy az előterjesztéshez, illetve az elhangzott szóbeli kiegészítéshez van-e kérdésük, esetleg véleményük. (Hadházy Sándor jelentkezik.) Hadházy képviselő úr!
HADHÁZY SÁNDOR (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Bizottság! Tisztelt Államtitkár Úr! Igazából az írásos anyaghoz képest sok újat nem hallottunk, inkább a hangsúlyokat helyezte el államtitkár úr a szóbeli hozzászólásában. Néhány kérdés és hozzászólás, illetve észrevétel részemről.
Az egészségturizmus fejlesztési stratégiájához elkezdődött az anyaggyűjtés, ezt írja az anyag, és hallhattuk a szóbeli kiegészítésben is. Ezt egy kicsit megkésett dolognak tartom. Az lenne a javaslatom, hogy ezt föl kellene gyorsítani. Olvashatjuk azt is, hogy módosított határideje ennek 2007. március. Akkor ezek szerint volt egy eredeti határidő is, már nem emlékszem, hogy mi volt az, de ezek szerint akkor azt a határidőt nem tudjuk tartani. Az lenne a tiszteletteljes kérésem, javaslatom, hogy gyorsítsuk föl ezt a munkát, mert ez az egyik legfontosabb területe a turizmusnak jelen pillanatban Magyarországon.
Azt érzékelem magam részéről, hogy a központi régió turizmusa és az egész ország turizmusa Budapest-centrikus. Tudjuk jól, hogy a teljesítmény 60 százalékát adja a főváros jelen pillanatban, de ez nem azt jelenti, hogy akkor ide kellene koncentráljunk még minden forrást. Attól tartok, ismerve a jelenlegi elképzeléseket, hogy például a központi régió 570-580 milliárdja, amit majd fel tud használni a következő években 2013-ig, ennek jelentős része már le van foglalva, hiszen ebből fogják finanszírozni a 4-es metrót 200 milliárddal, ebből fogják finanszírozni az M0-ás északi hídját 100 milliárddal, és ebből fogják finanszírozni a fővárosi szennyvízprogramot megint 100 milliárddal. Úgy tudom, hogy a központi régióhoz tartozik Pest megye is. Csak három olyan programot emeltem ki, amely durván 400 milliárdot elvisz az 570 milliárdból.
Megkérdezném tisztelettel, hogy ez a központi régió csak Budapestről szól, vagy esetleg némi kis morzsa jut majd a vidéknek is, annak a zöldövezetnek, zöldgyűrűnek, amelynek köszönhető Budapest léte tulajdonképpen, hiszen a szennyvízét jelen pillanatban itt helyezi el, a kommunális hulladékának 40 százalékát itt helyezi el, az ivóvízbázisa itt található, és az idegenforgalom területén is nagyon szoros szerves kapcsolódások vannak, és kellenek, hogy legyenek. (Szijjártó Péter megérkezik.)
Tisztelettel javasolnám azt, hogy ezt a kérdést külön vegyük napirendre, mert úgy érzem, hogy az idegenforgalom háttérbe szorul a központi régióban, és különösen háttérbe szorul Pest megye és a Budapest körüli agglomeráció, Budapest körüli térség. Nem Budapest ellen beszélek, hanem a térség érdekében beszélek. Szeretném azt, ha kiegyensúlyozott lenne a forráselosztás is, és forráshoz jutnának azok az elképzelések, szándékok is, amelyeket a térségben élő idegenforgalmi szereplők, önkormányzatok, maga Pest Megye Önkormányzata is megfogalmazott és célul tűzött ki. Tehát azt mondom, hogy a kettő külön-külön nem létezhet, csak együtt létezhet, és ezeket a feszültségeket, ezeket az ellentmondásokat a közeli jövőben, tehát még ebben az évben célszerű lenne feloldani.
Ugyanakkor a magam részéről azt szeretném kérni, és ezt javaslom a bizottság többi tagja számára is, hogy kapjuk meg időben ezeket az anyagokat, amelyeket itt az anyag is említ, az előterjesztés is említ, hogy például a lovas turizmus stratégiája elkészült. Tehát ezeket a már elkészült anyagokat kapjuk meg soron kívül. Tudom, hogy talán össze lehetne vadászni valahonnan ezeket, de nagyon kevés az időnk, és rendkívül sok információt kell feldolgoznunk. Ebben a magam részéről kérnék tisztelettel segítséget és támaszt, kapjuk meg ezeket az elkészült anyagokat, még akkor is, ha ez munkaközi anyagként szerepel.
Nem tudom, mit jelent Budapesten a látogatóközpont. Ez egy izgalmas kérdés lehet, úgy gondolom. Már most szeretném jelezni, hogy a Dunakanyar-térség szeretne ehhez kapcsolódni. Nagyon jó volna, ha megint nemcsak Budapest, hanem a központi régió részesülne ebből az elképzelésből.
Szeretném megismerni a magam részéről a turisztikai nagyprojekt-elképzeléseket, a benyújtott anyagokat, illetve ugyanehhez érdeklődés mutatkozik részemről a kisprojektek esetében is, magyarul szeretném ezeket a javaslatokat, szándékokat megismerni.
A 3. ponthoz, a turistafogadás feltételeinek javítása címszó alatt szerepel a kisvasutak kérdése. Azt javasolnám ezzel kapcsolatban megfontolásra, hogy ne abban gondolkodjunk, hogyan lehet a kisvasutak működéséhez hosszú távon forrásokat találni az állami költségvetésben és máshol, hanem inkább azt kellene megvizsgálni, hogyan lehetne azt a régiót, mikrorégiót úgy fejleszteni, hogy el tudja tartani és érdekelt legyen abban, hogy eltartsa ezt a kisvasutat. Olyan fejlesztéseket kell megvalósítani, amelyek aztán valóban egy fenntartható fejlődési pályára állítják, és ne kelljen folyamatosan mankózni és támogatni. Ezt az elképzelést, ezt a koncepciót pillanatnyilag nem látom a turizmus részéről. Szeretném ezt fölfedezni.
Rendkívül fontos a 3.3. pont és az egészségügyi ellátás térítéses elérhetővé tétele a külföldi turisták számára. Úgy gondolom, Magyarország jó lehetőségekkel megáldott ország, és az egészségipar akár egy kitörési pontja is lehet az országnak. Úgy gondolom, hogy le kell ülni a gyógyfürdők igazgatóival, érdekkörével, és be kell mutatni számukra azt, hogy ha sikerül egy ilyen együttműködést kialakítani a térség biztosítópénztáraival, akkor abból ők is csak nyerhetnek, és nem veszteségük származik belőle. Ezt rendkívül fontos területnek tartom, ez egy nagyon jó irány. Szeretnék erről is többet megtudni.
A munkaerőpiac kérdése szintén nagyon fontos. Örülök annak, hogy már itt elkezdődött a munka. Úgy gondolom, hogy az érintett városi, megyei önkormányzatokkal is le kellene ülni, hiszen az oktatás finanszírozása, fenntartása részben az ő kezükben van, és meg kellene velük is egyezni, hogy milyen irányban, milyen fejlesztések és milyen együttműködés alakítható ki.
Végezetül rendkívül fontosnak tartom az ifjúsági turizmus kérdéskörét. Az ifjúság számunkra a legfontosabb értelemszerűen. Nagyon elhanyagolt ágazat, nagyon elhanyagolt terület. Itt az oktatással, a sporttal és a turizmussal közösen kellene valami stratégiát kimunkálni, és nemcsak stratégiát kimunkálni, hanem lehetővé tenni azt is, hogy az operatív programok lehetőséget biztosítsanak különféle szándékok, projektek finanszírozására is. Ezt rendkívül fontosnak tartom. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm, képviselő úr További kérdések, esetleg vélemények az előterjesztéssel kapcsolatban? (Tóth József jelentkezik.) Tóth József képviselő úr?
TÓTH JÓZSEF (MSZP): Tisztelt Bizottság! A szakállamtitkár úr által elmondottak egy szeletével szeretnék röviden foglalkozni, ez a legizgalmasabb kérdés, az uniós források felhasználása, az Új Magyarország fejlesztési tervben mi is jut az ágazatunkra. (Pál Béla távozik az ülésről.)
90.
Tné 91-100. Tóth József folyt.
Ez a folyamat, bár mostanság vált ki izgalmakat és komoly érdeklődést, elismerésképpen szeretném megfogalmazni, hogy a Turisztikai Államtitkárság részéről a folyamat több mint másfél évvel ezelőtt kezdődött, amikor az államtitkárság kezdeményezésével, koordinálásával újragondolásra és aktualizálásra kerültek a regionális turisztikai stratégiák. Ezek a stratégiák pontosan az alapjai annak, amiről most beszélünk és eredményként megemlíthetők, nevezetesen: amikor ezek elfogadásra kerültek nemcsak a regionális idegenforgalmi bizottságok által, hanem valóban a regionális fejlesztési tanácsok is megtárgyalták, jóváhagyták, elfogadták és hát végső soron ez az alapja annak, amit most eredményként tudunk megemlíteni. Nevezetesen akkor még ugyan nem tudtuk, hogy a turizmus pénzei, fejlesztési forrásai majdan csak és kizárólag a regionális operatív programokban szerepelnek, de mégiscsak ilyen szempontból itt válik jelentőssé az a folyamat, ami másfél évvel ezelőtt kezdődött.
Tehát a tanácsok elfogadták a regionális stratégiákat, a turizmusfejlesztési programokat és ez volt az alapja annak az egyeztetési folyamatnak, amely a ROP-ok elfogadását jelentette, nevezetesen: a régióban az allokált forrásokat az intézkedések kapcsán. És azt tudom mondani - nyilván ez egy régióból hozott tapasztalat -, hogy nagyon jó muníció és érvanyag volt, amikor nyilván a következő évek fejlesztési forrásaiért kellett küzdeni, önálló intézkedésként meghatározva a turizmust, és nyilván abból a különböző önálló prioritásként és különböző intézkedéseket majd meghatározva. Azt is mondhatom egy tapasztalásképpen, hogy többen, más ágazatok bizony-bizony célba vették a regionális forrásokon belül a turizmus lehetőségeit, anyagi lehetőségeit és kellett ezért küzdeni. A ROP-ok elfogadásra kerültek, és valóban azt kell hogy mondjam, hogy komoly szerepe volt a folyamatban mind a regionális marketing igazgatóságok szakembereinek, mind pedig a regionális idegenforgalmi bizottságoknak. Ezt azért említem meg, mert a következő időszak igazi kihívása, amikor már a források eldőltek, hogy mire mennyi a régiókban, bizony a kétéves akcióterveknél kell a szakmának és az ágazatunknak nagyon-nagyon résen lenni, és ebben én kérem, igénylem is azt a további koordinációt, amit az államtitkárság a regionális szintű hálózatával RMI-kel és kifejezetten a regionális idegenforgalmi bizottságokkal tud sikeresen megvívni vagy megküzdeni.
Összességében azt tudom mondani, hogy a régiókban a következő időszakban nagy szerepük lesz majd a regionális idegenforgalmi bizottságoknak és valóban a turizmus különböző szervezeteinek, így az RMI-nek is. Én ezt a folyamatot szerettem volna hangsúlyozni, ami másfél évvel ezelőtt kezdődött, de akkor még nem láttuk, hogy milyen szerepe is lesz azoknak a stratégiáknak, amelyeket a régióban újragondoltunk. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm képviselő úr. További kérdések, vélemények. (Nincs jelzés.) Amennyiben nincs, akkor nekem lenne még az államtitkár úrhoz néhány kérdésem és egy rövid véleményem.
Azért tartottuk fontosnak, hogy a nemzeti turizmus stratégia megvalósításáról beszámoló történjék a bizottság előtt, mert véleményünk szerint ez a stratégia egy igen széles társadalmi és szakmai konszenzuson nyugvó fejlesztési program, amelynek egyetlen kérdése az lehet, hogy ebből mit tudunk megvalósítani közösen. Éppen ezért némi aggodalommal olvastam a beszámolót, hiszen az intézkedési tervben, 2006-ban volt jó néhány olyan feladat, aminek meg kellett volna valósulnia, ehhez képest ezek nem történtek meg, és ezt kérdezném, hogy ezek miért maradtak el és számíthatunk-e arra, hogy valamikor mégiscsak ezekkel foglalkozik majd a szakmai irányítás. Ilyen volt a vendéglátó szolgáltatások kedvezményes áfakörbe sorolhatósága kérdésköre, amiről már lecsúsztunk, ez legfeljebb a következő évben kerülhet elő újra, a régiós turisztikai kártyarendszer bevezetése, ez is szintén a 2006-os évre lett előirányozva.
Nagyon fontos és a költségvetési módosító indítványok során is előkerült a Tisza és a Dráva nemzetközi vízi-úttá történő nyilvánítása kérdése, amit szintén 2006-ban kellett volna tárgyalni, illetve ezt a célt megvalósítani, valamint a budapesti nemzetközi hajóállomás fejlesztése. Láthatóan egyre nagyobb igény mutatkozik a turisták részéről is a dunai, illetve az egyéb élővizeken történő hajózásra; ennek a háttérszolgáltatásait feltétlenül ki kellene alakítani.
Hadházy képviselő felvetette itt és az államtitkár úr is foglalkozott a bevezetésében a szakoktatásról, tehát a turizmus szakmai oktatásának a színvonaláról. Itt is egy minősítési rendszer bevezetésére tett előirányzatot a turizmusstratégia, illetve magának a képzésnek a korszerűsítésére vonatkozóan is voltak benne javaslatok.
Beszéltünk a desztináció menedzsment szervezet létrehozásáról, egyáltalán arról, hogy egy új nevet próbáljunk kitalálni ennek a szervezetnek, de mindenképpen fel kellene állítani. Ez nyilván párhuzamosan kellene, hogy történjen a turizmus törvény mielőbbi parlamenti előterjesztésével.
A szakmai szervezetekkel tárgyaltam az elmúlt héten, mindenhonnan egyértelműen fontos kérdésként lett megjelölve a turizmus törvény. Úgy tudom, hogy az OIB egyébként tárgyalta több fordulóban is, tehát elvileg nincs akadálya, hogy a parlament elé beterjessze a kormány. Nagyon fontos volna, ha már az idei évben ez nem sikerült, legalább a jövő év tavaszán, a tavaszi ülésszakon a parlament tárgyalhassa ezt.
Fontos dolog még a párbeszéd a fogyatékos emberek érdekképviseleteivel, ezt is kérdezném az államtitkár úrtól. Ez a folyamat hogy áll, főleg most itt a nemzeti fejlesztési terv II. ütemének a bevonásával várhatóan a turizmus valamennyi területén ugrásszerűen megnőnek majd a beruházások, mennyire tudják érdekeiket érvényesíteni a hátrányos helyzetben lévő mozgáskorlátozott emberek. Illetve egy nagyon fontos kérdés, amire az anyag kitért, hogy 2007. márciusra tolódik el az első helyen rangsorolt: az egészségturizmus fejlesztési programja elfogadása. Bár a ROP-okban hál' istennek kivétel nélkül szinte valamennyi régióban kiemelt szerepet kap a turizmus, mégis attól tartok, hogyha a fejlesztési irányok még nem kerülnek jelölésre, miközben a pályázatok már kiírásra kerülnek, akkor nem lesz feltétlenül összhangban a folyamat két folyamat között, de hogyan gondolják megteremteni; ezekre a kérdésekre szeretnék majd választ kapni. Köszönöm.
ELNÖK: Öné a szó, szakállamtitkár úr!
Somogyi Zoltán szakállamtitkár válasza
SOMOGYI ZOLTÁN szakállamtitkár (Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium): Köszönöm szépen. (Becsó Zsolt képviselő távozott.) Hadházy képviselő úr első és elnök úr utolsó kérdése gyakorlatilag ugyanaz a válaszom: a határidőket tudtuk tartani. Ez az én személyes hibám, azt kell mondanom, mert hiszen ragaszkodnom kellett volna hozzá; gyönyörűen elkészült az anyag, de nem voltam elégedett, ez történt; és olyannyira nem voltam elégedett vele, hogy ezt nem is tartottuk arra alkalmasnak, hogy társadalmi vitára bocsássuk, ezért visszaadtam az alkotóknak. Az új határidőt viszont mindenképpen szeretnénk tartani. Nagy segítségünkre volt az OIB ülés egyébként azt kell mondanom, nagyon komoly segítséget kaptunk az anyaghoz ott munícióként mind az OEP-től, mind a szállodáktól, mind pedig a gyógyfürdők képviselőitől. Tartani fogom a március 31.-ei határidőt, el fog készülni addig az anyag és az olyan lesz, ami azt gondolom, hogy meg fog felelni a stratégia szellemének, megkérem, hogy nézzék el nekem ezt a késedelmet, nem volt megfelelő minőségű, ez volt az oka, azt kell mondanom.
A központi régióval kapcsolatosan, amit képviselő úr mondott, azért az nekem nem teljesen koherens. Ha az a kérdés, hogy Magyarországnak a turizmusa Budapest-centrikus és túl van hangsúlyozva, akkor vajon ez hogy illeszkedik ahhoz, hogy a turizmus szerepe az egész központi régióban - az ön mondása szerint - eléggé alulhangolt és nem szerepel megfelelő hatékonysággal, ellentmondást érzek ebben a dologban.
Az én véleményem valóban az, hogy nagyon furcsa módom a központi régióban úgy tűnik, hogy a programnak az alkotói - és ennek a programalkotásnak a folyamatában egységes volt a tanács ismereteim szerint - bármilyen, akár az önkormányzat részéről, akár pedig máshonnan érkeztek a képviselők, bizony nagyon alulhangsúlyozott általában a turizmus szerepe, ezt mi leírtuk és javasoltuk, hogy ez módosuljon ebben a folyamatban. De azt kell mondanom, hogy a régió egységes akarata ennek ellenállt. Akkor, amikor mindenhol 18 százalék a legalsó határ, akkor a KMR-ben ez 12 százalék, együtt a környezetvédelemmel hozzá kell tennem. És amikor összegszerűségében mondjuk, számolok egy 30 milliárd forinttal, tegyük föl, akkor ez összehasonlítva az ország más régióival, például az észak-alföldi régióval, ahol ez 70-60 milliárd forintot is meghaladja, akkor nagyon kérdésnek tartom személyesen; azt kérem, hogy legyen nekem partnerem a képviselő úr a folyamatban, hogy a következőkben minél többet lehessen turisztikai célokra felhasználni.
Tné 100.
101. FE (Somogyi)
A regionális tanács ülésén is az ÖTM képviselőinek kell ragaszkodni bizonyos fejlesztésekhez, hogy bekerüljenek egyáltalán, értem ez alatt a konferenciaközpontot, mert a tanács által előkészített anyagból ez kimaradt volna, ha akkor az ÖTM képviselője a tanácsülésen ezt nem rakatja vissza. Ezért segítséget kérek ebben a dologban, és remélem, hogy számíthatok a segítségére képviselő úrnak. (Hadházy Sándor: Én nem vagyok tagja a tanácsnak.) De van olyan tagja annak a dunakanyari régiónak, akivel a képviselő úr valószínűleg van olyan kapcsolatban, hogy bizony lehet, talán tudja a befolyását ebben a folyamatban érvényesíteni, de mondom, rajtunk nem fog múlni, azon leszünk, hogy ez megvalósuljon.
Egyébként pedig ha azt nézzük, hogy vajon Budapest és az ország egészének az aránya hogyan alakul a fejlesztésekben, akkor nem lehet panasza az ország egészének, mert ha Budapesten ez 25 milliárd forint, az ország részéről pedig 250 milliárd forint ebben a hétéves időszakban. Azt gondolom, hogy ez nem azt mutatja, hogy Budapest-centrikus lenne a turisztikai fejlesztés folyamata a következő hét évben, és ezzel nem is értenék egyet. Azt gondolom, hogy úgy kell fejleszteni Budapestet, hogy a prioritásokat meg kell hagyni a régiókban, hogy ők maguk minél több turisztikai fejlesztést tudjanak megvalósítani.
Minden anyagot el fogunk küldeni, ami készen van. Elnök úrnak elküldöm, és kérem, hogy ezt továbbítsa a képviselők részére, hiszen nekünk megerősítést jelent minden politikusi támogatás a turizmus folyamatában. Ezt meg fogjuk tenni. Amennyiben ez nem így lett volna eddig, azért sűrű elnézést kérek.
A látogatóközpont kérdésében azt hiszem, hogy ez is egy nagyon izgalmas kérdés. Egyetértek azzal, hogy Budapest és a központi régió összetartozik egymással, különösen egyes területei tartoznak össze egymással. Ha sikerül megvalósítanunk ezt a látogatóközpontot, akkor ki kell szolgálnia nemcsak Budapestet, hanem a régió más részeit is. Azon leszünk, hogy az előkészítés menjen. Azt gondolom, hogy ha olyan helyzetbe jutunk, hogy a megvalósítást lehet kezdeményezni, mindenképpen azt kérjük, hogy vegyenek részt benne nemcsak budapesti, hanem olyan szakemberek, akik a régió más részeiből vannak, és hallassák a hangjukat ebben a kérdésben.
Az anyagokat át fogjuk küldeni, ezek rendelkezésre állnak abban a formában, már megint csak azért, hogy tudják segíteni a képviselő hölgyek és urak ezeknek a megvalósulását, amikor majd sor kerül a támogatásokra. Ezt küldjük automatikusan. De mintha már egyszer átküldtem volna egy ilyet, nem, elnök úr? (Elnök: Nem.) Akkor ez meg fog történni.
A kisvasutaknál teljesen egyetértek azzal, amit képviselő úr elmondott. Igazából az lenne a feladat, hogy egy kisvasutat ne egy szakágazat tartson el, de főleg nem MÁV, mert soha nem fogja eltartani, ugyanez vonatkozik az FVM-re is. Valóban ennek oda kell tartoznia ahhoz a régióhoz, amely utána ebből a hasznát remélhetőleg fogja valamilyen módon élvezni. Lehet, hogy nem a jegybevétel haszna, hanem lehet, hogy más típusú haszon lesz. Azon leszek, hogy ez megtörténjen. (Dr. Horváth Klára távozik az ülésről.) De addig is engedje meg nekem, képviselő úr, ha valamilyen források rendelkezésre állnak, akkor próbáljuk megsegíteni, hogy fönnmaradjanak addig a kisvasutak, amíg ez bekövetkezik, hogy tudjuk a munkájukat elősegíteni és valamilyen módon üzemeltetni. De ez a végcél. Teljesen egyetértek vele, mert semmi értelme elválasztani a területtől, amelyet kiszolgál, és ahova viszi a vendéget, de abból lesz a bevétel, és nem pedig az erdészetnél, pedig oda van telepítve hozzájuk történelmileg kialakult módon.
Egészségpénztárak igénybevétele. Megint csak kérem, hogy kapjam meg a lehetőséget, hogy úgy tudjuk stratégiába belefoglalni, hogy elégedett legyen a politika is vele, a szálloda is meg a szolgáltató is, mert nem lehet e nélkül. Meg vagyok róla győződve, hogy az egészségturisztikai ipar csak úgy fog működni, ha ez részben biztosítási alapúvá fog válni. Nem lehet másképp megoldani. Vannak erre nemzetközi jó példák, Lengyelországban Alsó-Sziléziában nagyon sok. A Hó-show idei díszvendége volt ez a régió. A problémát az okozza részben, hogy a legvégén mindig a szolgáltató helyének kell megállapodni az egészségpénztárral. Tehát a mi szerepünk ebben erős és felelősségteljes abból a szempontból, hogy meg kell teremteni a megállapodás lehetőségét, de amikor majd arról lesz szó, hogy mondjuk Visegrádon a Thermál szálló vajon milyen árat fog kínálni az egészségturisztikai partnerének Németországból, akkor ezt nem fogom tudni befolyásolni, mert ez már piaci kérdéssé fog válni, hogy igénybe vegye vagy nem, de azon leszek, hogy eljussanak eddig a stádiumig, mert akkor tudnak boltot kötni egymással.
A munkaerő-piaci felvetést köszönöm. Megmondom őszintén, nem vizsgáltuk meg abból a szempontból, hogy mennyire kell belevonni ebbe várost vagy régiót, ezt föl kell dolgozni ebben a kérdésben, hogy lássuk azt, hogyan találkozik egymással a piaci igény. Abból a szempontból ez valóban valóságos és reális felvetés, hogy általában a legvégén történt a képzés, ott áll egy település, amely ezt részben vagy egészben finanszírozza. Ezen leszek, hogy kialakuljon ilyen típusú kapcsolat.
Azt hiszem, hogy az ifjúsági turizmus pedig olyan fontos kérdés, amelyre eddig is a turisztikai államtitkárság előtt a Magyar Turisztikai Hivatal az erejénél nagyobb forrásokat áldozott, de nem baj, ez egy olyan eszköz, amit ha igénybe veszünk, akkor megteremtjük a jövő fogyasztóját, de a jövő kiszolgálóját is megteremtjük vele, és ezt meg nem lehet másképp, ha erre tudunk áldozni. Ezért folyik a kutatás, és ezért szeretnénk továbbfolytatni a finanszírozást is ebben a kérdésben.
110.
Tné 111-120. Somogyi Z. folyt.
Nagyon szépen köszönöm Tóth képviselő úrnak a felvetését. Ugye már a poént elmondtam, hogy a legmagasabb arány az észak-alföldi régióban egyébként a turizmus támogatása mind százalékosan, mind pedig abszolút értékben számítva. Külön köszönöm a képviselő úrnak az ez irányú erőteljes tevékenységét és hadd kérjek meg minden képviselőt arra, hogy legyen a segítségünkre, mert most, amikor elkészül az akcióterv, akkor bizony nem mindegy, hogy abban mikor és mit hogyan ütemezünk, és mi kerül sorra megfelelő időben és módon. És az se mindegy, hogy ami turisztikai címkét visel majd magán, az teljes egészében turisztikai fejlesztés vagy csak részben turisztikai fejlesztés, mert azért voltak példák az előző ciklusban az NFT I-ben, hogy bizony időnként nem tipikusan turisztikai fejlesztések turisztikai célú forrást vettek volna igénybe saját magukhoz, holott erre állt volna rendelkezésre más is. Azt is hozzá kell tennem, hogy azért a turizmust nemcsak a ROP-ból finanszírozza az Európai Unió és a társadalmi szervezetek, a kormány, hiszen az ÚMV FT-ben is lesz turisztikai forrás. És azon kívül pedig azt gondolom, hogy minden közlekedési fejlesztés, ami Magyarországon megvalósul, legalább részben turisztikai célokat fog szolgálni, bár kétségtelen, hogy én az Észak-Alföldön már rendben vagyok, mert mindjárt elkészül az autópálya a határig, ezt szeretném, ha indokolt lenne. Köszönöm szépen. Nagyon könnyű kifogás lenne, ha azt mondanám elnök úrnak, hogy nagyon rutinosan úgy készítettük el, hogy van egy kezdő és van egy befejező időpont, de nem ezt fogom mondani, mert ilyet nem tartanék megfelelő válasznak.
A vendéglátás áfája a konvergenciaprogram keretében elszállt, ebben a pillanatban azt kell mondanom, erőteljesen próbáltunk szakmai érdeket felhozni annak érdekében, hogy mind a szállodaipari, mind pedig a vendéglátó áfa alacsonyabb áfakörbe kerüljön be, de miután az alsókulcsba tulajdonképpen azok kerültek bele, amelyek alapvető fontosságúak a lakosság szempontjából, így nem tudtuk ezt az álláspontot tartósan védeni.
A régiós turisztikai kártyarendszerek közül a már nagyon jól működő Budapest kártyán kívül tavaly beindult a Balaton kártya, amelyhez egyébként nagyon jelentős támogatást adtunk, egyrészt az indításhoz, valamint az elmúlt évi működtetéshez is és ezt mindenképpen 2007-ben folytatni fogjuk. Innentől kezdve az a kérdés, hogy ha ennek láthatóak a valóságos hasznai egy-egy régió szempontjából, a Balatonnál ez már csiráiban látszik. Nagyon nehéz volt egyébként több települést érintő kártyarendszert fenntartani, mert több településnek különböző érdekei vannak nemcsak a szolgálatoknak, az önkormányzatoknak és ez egy igen komplikált rendszer volt. De most úgy tűnik, hogy bevált a Balaton kártya, és ha ez meghozza azt a látható hasznot, amiben reménykedem, akkor talán könnyebb lesz ugyanilyen ösztönző-rendszerrel más területeken is elősegíteni a kártya kibocsátást, gondolok a Tisza és a Duna-kanyar régióra, ugyanezek legalábbis ilyenkor indokoltak. Azon leszünk, hogy ezt elősegítsük a továbbiakban is.
A nemzetközi hajóállomásnak a kérdésköre, ezt igazából vissza fogom csatolni ahhoz, amit Hadházy képviselő úrnak mondtam, hogy a központi régióban nagyon komoly harcaink voltak azzal kapcsolatban, hogy belekerüljenek-e nevesítve, vagy ne kerüljenek be olyan nagyprojektek a KMROP-ba, amelyek indokoltak lennének. Többek közt ilyen volt a hajóállomás kérdése is, ahol fél sikert értünk el ebben az ügyben; a hajóállomás nincsen benevesítve, hozzá kell tennem, hogy ennek az alapforrása nem turisztikai forrás, hanem közlekedési forrás. Igazából nagyon nehéz úgy harcot vívni, hogy mi vívunk harcot egy másik ágazat helyett, mert akkor ez komplikáltabban fog bekerülni, de nem tettünk le róla és minden alkalommal ugyanezt, ugyanúgy, mint a ferihegyi gyorsvasutat, felvetjük minden alkalommal és kezdeményezzük ennek a megvalósítását.
A Tisza, Dráva vízi-útnál a Tiszánál ott bajban vagyunk, megmondom őszintén, mert az Európai Unió nem fogadta be, ezért a fejlesztéseknél másképp jelenik meg, régiósban van leosztva, úgy jelenik meg, és nem pedig egy központi programként, bár lesz - ahogy a Balatonnál is - az ÖTM-nek a területfejlesztési szakállamtitkársága kezdeményezi a komplex programot a Tiszánál és a Balatonnál is egyaránt, a régiókkal való kapcsolattartásban. De egyszerűen a hajózhatósága miatt azt mondták, hogy csak Magyarországon hajózható egy szakaszon és ezért nem fogadták el, de ez a Drávával hasonlóképpen alakult. Nem elsődlegesen turisztikai kérdés, de a turisztikai hasznosítása az az; ezért most amikor volt a magyar-román kormányülés, akkor mi kifejezetten kértük, hogy kerüljön be a Tisza, mint vízi-útnak a fejlesztése ebbe a programba és akkor része is lett ennek. Tehát gyakorlatilag én személyesen is hiszek abban, hogy a Tisza egy olyan nagy lehetőség a sportturizmusban, amit valóban a forrástól a torkolatig kell igénybe venni, egy nagyszerű lehetőséget jelent, és belekerült a programba, tehát egy másik irányból jövünk vissza ezzel kapcsolatban; ugyanez lesz a magyar-horvát kormányülésnél is a Dráva hasznosításával kapcsolatosan.
A szakoktatásnál a képzési rendszer korszerűsítésével mi rendszeres kapcsolatban vagyunk a turisztikai képzési intézményekkel, és bár nem mondom, hogy nekünk sikerült leültetni őket egymással, hogy beszéljenek, túlzás lenne, és nem is felelne meg a valóságnak, de például az, hogy a képzési rendszernek az egyetemi főiskolai rendszer képzésében azonos álláspontot sikerült elérni, abban nagy szerepünk van. Így jelent meg a turizmus szakágazata az oktatási rendszerben, hiszen volt egy pillanat, amikor úgy tűnt, hogy nem is fog megjelenni külön ebben a formában, de sikerült visszahozni és megteremteni ennek a lehetőségét, hogy ez megvalósuljon; beleértve a gyakorlati időszakot is, ami úgyszintén megszűnt volna gyakorlatilag, ha akkor nem sikerül a sarkunkra állnunk, és így tudtuk megtartani főleg a gyakorlati rendszert és a képzési rendszert is.
A desztináció menedzsmenttel kapcsolatban: meg kell csinálni, fel kell építeni. Eddig Magyarországon gyakorlatilag, nem tudom, hogy fejezzem ki magam őszintén, hogy ne bántsam meg se magamat, se pedig a társadalomnak a más részeit, mert mind a kettőtől szeretnék ódzkodni, de azért ebben nem nagyon látok ebben a pillanatban alkalmat arra, hogy itt települési önkormányzat nagyon komoly partnere lenne akár a vállalkozóknak, akár pedig a kormánynak ebből a szempontból. Nagyon bátran venném azt, ha itt jelentkezne egy településnek a képviselője arra, hogy szeretnének ebben aktívan részt venni, és ezt megtenné. Igazából a Balaton környékén: Balatongyörökön működik ez az általunk ismert legjobb rendszer ebben a pillanatban. De ezzel együtt azt hiszem, hogy meg kell teremtenünk nekünk azokat a forrásokat, amik vonzóvá teszik a települések számára, hogy részesei legyenek egy ilyen rendszernek. Ezen dolgozunk ebben a pillanatban, a Balaton-környékén - az a norvég-alapú pályázat maga a Balatoni Fejlesztési Kht. - tudok róla, hogy ez megtörtént, hiszen ha megvan a forrás, akkor rögtön lehet hozzá megtalálni a szándékot, hogy örömmel részt vesznek ebben, mert akkor nemcsak a nyűgöket látják benne, hanem a forrást is, ami megjelenik. Mi tervezünk egyébként saját forrást ebből a célból, hogy el tudjon indulni ez a rendszer.
A turizmus törvénynek a koncepciója, ha minden igaz, akkor a jövő hétfőn indul el közigazgatási egyeztetésre, utolsó híreim szerint ez történik, és ennek megfelelően 2007-ben be tud kerülni a parlament elé. Én azért azt gondolom, hogy inkább az őszi időszakot merem vállalni, nem pedig a tavaszi ülésszakot, mert az nagyon merész vágyam lenne, hogy olyan formába tudjuk önteni, hogy végig tudjon már futni minden kontrollon és az Országgyűlés elé beterjeszthető legyen - inkább az őszi ülésszakot vállalom, de azt merem vállalni.
A fogyatékosokkal való párbeszéd folyamatos, a munkacsoport részesei egyébként a képviselőjük és az indikátoroknál, amikor lesznek a fejlesztési kiírások, alapvető lesz, hogy meg kelljen felelnie minden fejlesztésnek a fogyatékos megközelítési rendszernek, különben nem fogjuk támogatni; ma már e nélkül nem lehet és nem szabad turizmust fejleszteni.
Tné 120.
121. FE (Somogyi)
Arról nem is beszélve, csúnya szó és elnézést kérek, hogy óriási üzlet ráadásul mindenkinek, aki részt vesz benne. Tudjuk jól, hogy ez egy nagyon nagy kört jelent ma Nyugat-Európában, és éppen ezért azt gondolom, hogy ez komoly lehetőséget jelent számunkra. Köszönöm szépen a lehetőséget.
ELNÖK: Köszönöm, államtitkár úr. A napirendi pontot ezzel lezárom.
Tájékoztató a 2006. évi turisztikai szezon eredményeiről
Áttérünk a következő napirendi pontra, amelynek szintén az Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium az előterjesztője, ez pedig a 2006. évi turisztikai szezon eredményeiről egy tájékoztató. Írásban mindenki előre megkapta, minden képviselőtársam a beszámolót, ezért azt kérem államtitkár úrtól, hogy ha ehhez képest van kiegészítése, akkor csak azt tegye meg röviden. Köszönöm.
SOMOGYI ZOLTÁN szakállamtitkár (Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium): Nincs szóbeli kiegészítésem. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Nagyon köszönöm. Kérdezem a képviselőtársaimat, hogy az anyaghoz van-e kérdésük, véleményük. (Senki sem jelentkezik.) Vitaindítónak egy rövid összefoglalót mondanék ezzel kapcsolatban. Jól láthatóan egyrészt koncentrált az anyag kifejezetten a nyári csúcsszezon eredményeinek az értékelésére, de nyilván az 1-8 hónap eredményeit is figyelembe kell vennünk.
Ami a főszezonra vonatkozó számokat mutatja, ott egészen tragikus a Balaton helyzete. Erről régóta beszélünk, hogy azt a folyamatot, amely a Balatonon zajlik, valamilyen módon meg kellene állítani, arról már csak álmodni merünk, hogy ezt vissza kellene fordítani. Annak ellenére, hogy a nyáron hála istennek a belföldi vendégek száma nőtt, a külföldieké viszont riasztóan csökkent, és még így sem tudta kompenzálni a belföldi vendégforgalom emelkedése. Ez egyébként országosan is elmondható, hiszen láthatóan 55:45 százalékban aránylanak egymáshoz a belföldi és a külföldi vendégek. Ez egyik oldalról egy dicséretes eredmény, és itt az üdülésicsekk-rendszer pozitív hatásai mindenképpen érezhetők, erről az elmúlt héten beszéltünk, másrészről viszont elgondolkodtató, hogy milyen nemzetközi marketingtevékenységet végez a Magyar Turizmus Zrt., illetve milyen eszközök állnak a rendelkezésére annak érdekében, hogy az egyre erősödő nemzetközi versenyben valamilyen módon meg tudják állni a helyüket. Látható, egyébként minden tekintetben csökkent a külföldiek foglalása, illetve a vendégéjszakaszám. Budapest is negatív eredménnyel összesen 77000 vendégéjszakát veszített az elmúlt év hasonló időszakához képest.
Nem sokkal jobb az eredmény, ha az 1-8 hó eredményeit nézzük összességében. Egy biztató dolog van viszont itt is, hogy a 6,5 milliós küszöböt át tudta lépni a belföldi vendégéjszakák száma. Láthatóan a minőségi szálláshelyeken óriási növekedés van, tehát négycsillagos szállodában 22 százalékos emelkedés, a háromcsillagos szállodákban is 10 százalékos növekedés van. Jól láthatóan a wellness- és gyógyszállók forgalma minden átlagot felülmúlóan tudott növekedni. Azt gondolom, hogy ez azt igazolja, hogy a Széchenyi-terves fejlesztések életképesek, és feltétlenül szükség van arra, hogy a nemzeti fejlesztési terv második ütemében ennek a folytatása a regionális operatív programokon keresztül megtörténhessen. Itt is a külföldi vendégéjszakák száma jelentős csökkenést mutat.
Ha a küldő országokat nézzük, akkor egészen tragikus képet láthatunk. A Németországból érkező vendégek száma esett a legjobban arányaiban is és nominálisan is. 402 000-rel csökkent a vendégéjszakák száma. Az rendben van, hogy labdarúgó-világbajnokság volt, azonban azt gondolom, hogy egy ilyen mértékű visszaesést ez sem indokolhat. Még szerencse, hogy néhány új feltörekvő piac, például Oroszország és az Egyesült Államok valamelyest kompenzálták, de nyilván a mennyiség tekintetében ezt nem tudták megtenni. Nagyon alacsonynak tartom az átlagos tartózkodási időt, ami most már 2,8 éjszaka volt mindösszesen. Pozitívum a szállásbevételek növekedése, ez azonban most már elérhető volt az árfolyamváltozás következtében, azonban a következő évben ez már nem segíthet rajtunk.
Magyarul a tendencia, ami látható, meglehetősen riasztó, tehát itt nagyon komoly változtatásokra van szükség. Itt az 1-8 hónapi adatok értékelése van, de ismerjük a szeptemberi, sőt most már az októberi adatokat is, és láthatóan tovább nőtt ez a visszaesés. Tehát valamit tenni kell.
Ennek megfelelően kérdezném is államtitkár urat, hogy elegendőnek tartja-e ezt a 30 millió forintos többletet a téli kampány kiegészítésre vonatkozóan, illetve milyen esélyt lát arra a Magyar Turizmus Zrt., illetve a külképviseletek működése terén milyen változást lehetne elérni annak érdekében, hogy megállítsuk a külföldi vendégek számának csökkenését. Nyilvánvaló, itt ennek anyagi és személyi feltételei is vannak. A Magyar Turizmus Zrt.-nek éppen az elmúlt hetekben váltották le a vezérigazgatóját. Az is kérdésem lenne egyébként, hogy például ez a váltás kapcsolódik-e ezekhez a számokhoz.
A diszkont légitársaságok tekintetében is elég vegyes képet láthatunk. Azt mindannyian panaszolják, hogy a Ferihegyi illetékek és reptéri szolgáltatási költségek európai viszonylatban is rendkívül magasak. Kérdezem azt, hogy a Budapest Airporttal folytattak-e tárgyalásokat a díjak csökkentése érdekében, illetve terveznek-e esetleg közös marketingakciókat a fapados légijáratokkal, mert az is fontos lehetne a forgalom növelése szempontjából. Ezekre kérnék szépen választ majd államtitkár úrtól.
Kérdezem a bizottság tagjait, hogy van-e egyéb kérdésük. (Senki sem jelentkezik.) Amennyiben nincs, megadnám a szót államtitkár úrnak.
Somogyi Zoltán szakállamtitkár (ÖTM) válaszai
SOMOGYI ZOLTÁN szakállamtitkár (Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium): Köszönöm szépen. Elnök úr egészen kiválóan fölvázolta azt az állapotot, amelyben jelenleg a magyar turizmus van. Azt gondolom, hogy felemás turisztikai évet fogunk zárni ebben az évben. Az nagyon jó, hogy a belföldi turizmus ilyen mértékben növekszik, és azt gondolom és merészelem is mondani, hogy ebben nagy szerepe van a kormánynak az üdülésicsekk-rendszer azon rendkívüli erősítésében, amit sikerült elérnünk. A számok nagyon impozánsak, és ebben nagy szerepet játszanak. Amellett, hogy ez üzletileg is jó minden résztvevőnek, emellett még fehéríti a gazdaságot is, ezt tudjuk mindannyian. Mindenképpen szeretnénk továbbfolytatni, és nagyobb mértékben élni ezzel a lehetőséggel.
A külföldiek száma láthatóan csökkent, mind a vendégek száma, mind pedig a vendégéjszakák száma. Abból, amit sorolt elnök úr, igazából számomra aggasztó, hogy a legfőbb külső piacok közül csak Amerikából nem történt ilyen típusú változás, mindenhol egy negatív évet tudunk elkönyvelni. Ezt részben ugyanakkor nem látom egységes folyamatnak. Ennek vannak olyan részei, például a német piaci értékvesztésünk, amely egy tendencia, amely évek óta így következik be, ugyanakkor pedig a más fontos piacainknál, értem alatta Nagy-Britanniát, értem alatta Olaszországot, értem alatta Franciaországot, ezt kifejezetten egy időleges átmeneti és piackorrigáló intézkedésnek is gondolom. Azt is megmondom, hogy miért.
A tavalyi év igazi fejlődését a diszkont légitársaság forgalma hozta Ferihegyen azzal, hogy idejöttek Magyarországra, leszálltak, és egy diszkont áron ontottak diszkont vendégeket Magyarországra. Értem a diszkont áron a repülőárat, és értem alatta a tavaly még rendkívül alacsony szállásárakat is mind Budapesten, mind pedig az ország más területén. Ez annyiból változott meg, hogy volt egy piackorrekció ezekből az országokból, megszűntek bizonyos járatok. Nagy-Britanniából az a Sky Europe, amely az egyik legnagyobb forgalmazó volt, és amely ma is a legnagyobb háromban marad a magyarországi piacon, bezárta londoni járatait, egyszerűen azért, mert túlkínálat volt a piacon, alatta olcsók voltak, és fölemelte az árakat. Azért elő szokott fordulni, hogy a piac önmagát korrigálja, és akkor magasabb árak következnek be. Ez történt. Ezzel párhuzamosan volt egy nagyon szerencsés dolog, amit annak gondolok, az, hogy a hazai szálláshely-szolgáltatók pedig ésszerűen korrigálták az áraikat a magasabb kereslet miatt úgyszintén. Nemcsak arról van szó, hogy az árfolyam növekedett, hanem arról van szó, hogy bizony növekedett az euróban számított átlagár is a magyarországi szállodaiparban, de egyszerre ez a hatás olyan piaci visszafogást jelentett, amely piaci visszafogást rögtön láttunk a számokban is.
Ezért egyáltalán nem véletlen, azt gondolom, hogy pontosan ebben az évben az őszi időszaktól kezdve éppen a budapesti szállodák kezdeményezték azt, hogy induljon meg ez a Budapest Winter Invasion nevű akció, hiszen maguk is érezték ennek a hatását. Ebbe sikerült bevonnunk a Malévet, a Budapest Airportot, sikerült bevonnunk a Magyar Turisztikai Kht.-t, és közösen próbáljuk meg azt, hogy egy olyan csomagot dolgoztunk ki, amely attraktív termékként jelenik meg a piacon, ami azt jelenti, hogy három éjszakát fizet, négy éjszakát kap. Ez tulajdonképpen mindenki számára világos, és mindenki számára mutatja, hogy jó áron fog hozzájutni egy termékhez Budapesten. Ehhez először 40 millió, most pedig 30 millió forintot tudott hozzátenni a Magyar Turizmus Zrt. készpénzben természetesen. Tehát nem azt jelenti, hogy az egyéb olyan típusú, szinte értékben ki sem fejezhető dologgal, például a munkaerő marketingje a képviselői hálózaton keresztül, mint a megjelenések, nem járulnánk hozzá, mert ez még egy plusz szolgáltatásként jelentik meg.
Az volt a kérdése elnök úrnak, hogy ezt vajon elegendőnek tartom-e. Nem tartom elegendőnek, és azon vagyok, hogy ez több legyen. Ezen dolgozunk ebben a pillanatban, hogy több legyen. Minden olyan eszközt, amely rendelkezésünkre áll, a turisztikai marketingre szeretnénk átirányítani a 2006. éves forrásokból. Ezért amikor tárgyalta a tisztelt bizottság a költségvetést, láthatta, hogy ellentétben a költségvetés esetleges más számaival, a turisztikai marketing költségei nem csökkennek, hanem standardok maradnak.
Ezzel összefügg egyébként az, amit elnök úr megkérdezett, a cégben történő átszervezés, hiszen pont az a cél, hogy a kevesebb alkalmazottal, kevesebb működési költséggel jobb hatékonysági munkát lehessen ellátni, ezért következett be ez a kormánydöntés, hogy a céget részben átszervezzük, csökkentjük a létszámot, és a fönnmaradó forrást pedig áttesszük a marketingre 2007-ben már. Azt gondolom, hogy ezek együttesen el tudnak érni oda, hogy ezt a folyamatot, amelyet nem látok ebben a pillanatban egy tendenciának, meg lehessen állítani, és 2007-ben már mind a belföldi, mind a külföldi vendégéjszakaszám, bevételszám növekedjen és jobb legyen. Természetesen azt nem tudom megígérni, hogy minden piacon ez így lesz.
Éppen ezért az új igazgató feladatul kapta azt, hogy három hónapon belül készítse el azt a fő piaci stratégiát, amely pontosan megmutatja, hogy milyen irányba kell a külpiaci munkának és a külképviseletek munkájának fejlődnie és elindulnia. Ezt le kell tennie, ezt meg kell "kutatni", meg kell nézni, piaci elemzéseket kell összehasonlítani, de fel kell készülnünk, hogy bizony lehetnek olyan piacok, amelyek tartósan lefelé mennek majd, és lehetnek olyanok, amelyek pedig magasan felfelé mennek. Nagyon komolyan kell abban dönteni és felelősséggel, hogy mi a helyes stratégia, hogy ha arra a piacra szánom a több pénzt, amelyik folyamatosan növekszik és fejlődik, vagy pedig a másiknál megállítani a folyamatot vagy megfordítani. Ehhez kérem ezt a három hónapos türelmi időt számunkra, és ígérem, hogy be fogunk számolni erről a tevékenységről a lehető legjobb eredményekkel. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Köszönöm szépen államtitkár úr, köszönöm a kollégájának is a részvételt. A napirendi pontot ezzel lezárom.
Tájékoztató a turizmus szatellit számlarendszer bevezetéséről és tapasztalatairól
Áttérünk a 6. napirendi pontunkra, a turizmus szatellit számlarendszer bevezetéséről és tapasztalatairól hallgatunk meg egy beszámolót a Központi Statisztikai Hivatal előterjesztésében. Megkérném Probáld Ákos urat, hogy fáradjon az asztalhoz. Főosztályvezető úr, köszönjük szépen, hogy eljött a bizottság ülésére. Megkaptuk a részletes előterjesztést a szatellit számlarendszer bevezetéséről, illetve az azzal kapcsolatos tapasztalatokról. A kérdésem az, hogy az írásbeli tájékoztatóhoz képest van-e szóbeli kiegészítése.
Probáld Ákos (KSH) szóbeli kiegészítése
PROBÁLD ÁKOS (Központi Statisztikai Hivatal): Igen. Köszönöm szépen, elnök úr. Számomra követendő példa Somogyi államtitkár úrnak az előző napirendi pontnál játszott szerepe, ugyanis nagyon mértékletesen tett szóbeli kiegészítést. Tekintettel arra, hogy azt gondolom, hogy a képviselő uraknak arra is módjuk volt, hogy nemcsak az írásos beszámolót olvashassák, hanem a hivatalunk honlapjához megkapták a linket, és a turizmus szatellit számlákról szóló kiadványunkat is olvashatták, ezért igazán rövid leszek, és bár készültem rá, de azt gondolom, hogy mégse fogok a vetítéses prezentációval élni azért, hogy rövidebbek lehessünk, és hogy a kérdéseknek, ha lesznek, akkor több tér maradjon.
130.
Tné 131-140. Probáld Ákos folyt.
Annyit azért el szeretnék mondani, hogy a szatellit számla történet, nyugodtan mondhatom, hogy kormányzati ciklusokon és oldalakon átívelő történet, hiszen valamikor 1998-ban kezdődött és tart a mai napig. És ez nem véletlen, ugyanis azok az országok, akik turizmus szatellit számla összeállítására merészkedtek, azok mindegyike 7-8 évet birkózott a problémával addig, ameddig eljutottak oda, hogy a világ elé mertek állni, és nem is túl sokan vannak. Az újonnan csatlakozó országok közül csak Csehország és ők is a napokban éppen itt járt néhány cseh kollega és örömmel mutatták, hogy most már az ő szatellit számlájuk is fent van az interneten és elkészültek vele.
A történetnek két vagy három igazán pozitív momentumát látom. Az egyik az az, hogy most már magabiztosan tudjuk meghatározni a turizmus szerepét a magyar nemzetgazdaságban, hiszen eddig, legyünk őszinték, mindenki csak próbálkozott, illetve számokkal dobálódzott. Megmondom őszintén, hogy engem, amikor az elmúlt években - vagy 5-6 évvel ezelőtt - egy-egy újságíró felhívott és ilyen kérdéseket tett föl, hogy mondjuk a GDP-ben mekkora a turizmus szerepe, akkor mindig azt mondtam, hogy gőzöm sincs, mert találgatni nem szeretek, azt inkább hagyom mondjuk a gazdaságelemző vagy piackutató vagy gazdaságkutató cégeknek, mi a statisztikában csak a tényeket. És most jutottunk el odáig először, hogy magabiztosan tudjuk azt mondani - és akkor most ezekből a kinyomtatott anyagokból csak egy-két számot említek -, hogy a közvetlen hatása a GDP-re 5 százalék; korábban találgattak, ennél lényegesen nagyobb számokat mondtak. És az is hozzátartozik az ügyhöz, hogy a szakma bizonyára, amikor nyilvánosság elé léptünk ezzel az anyaggal, akkor egy picit csalódott volt, sokkal nagyobb számokat vártak, és ehhez képest azt mondtuk, hogy a közvetlen hatása 5 százalék, a tovagyűrűző hatásokkal együtt pedig körülbelül 8,5 százalék.
A következő pozitív momentuma számomra az, hogy ennek a projektnek, amit egyébként a kezdet kezdetén nemcsak a minisztérium, a Gazdasági Minisztérium, a tárca nélküli miniszter úr: Kolber István és környezete támogatta, hanem a Magyar Nemzeti Bank is, sőt EU-s pénzek is voltak benne, hiszen az Európai Unió is támogatta ezt a kezdeményezésünket. Ezen munkafolyamat során lehetőség kínálkozott arra, hogy lakossági és külföldi keresleti oldalon olyan felvételeket indítsunk be, és reguláris felvételekké tehessünk, amik korábban nem voltak, hiszen ezek meglehetősen drága felvételek. Márpedig a nemzeti számlarendszerben is és így a turizmus szatellit számlarendszerben is nagyon fontos a két oldal: a kínálati oldal és a keresleti oldal, a termelési oldal és a felhasználási oldal és azoknak a kiegyensúlyozása; és az egyik oldal az lényegében teljesen hiányzott és ezekkel a bizonyos sokat emlegetett határfelvételekkel lehetett arra mód, hogy kemény és ugyancsak meglepő számok birtokába jussunk. Azért mondom, hogy meglepő, mert ha átnézték akár a mostani tájékoztatót, amiben már 2006-os számok is feltűnnek és 2005. évi, függetlenül attól, hogy maga a számlarendszer 2004-ről szól, a kiadvány az 2004-ről szól, de azért vannak már hellyel-közzel sokkal frissebb adataink is.
Az egyik szomorú hozadéka ennek az, hogy az a hatalmas utasforgalom, ami rázúdul erre az országra, 30-36 millió egy-egy évben, annak egy töredéke az csak, ami a turizmussal összefüggésbe hozható, hiszen hihetetlen nagy a tranzitforgalom. Tehát egy napnál kevesebb időt töltenek el itt, délen bejönnek és északon kimennek, vagy nyugaton, vagy éppen fordítva, attól függően, hogy a török, a szerb, a horvát meg a román vendégmunkások hova mennek. Egy másik része napi ingázó a szürkegazdaságban, a feketegazdaságban, esetleg a fehérben naponta járnak át dolgozni: a fehér főleg a szlovák határszakaszon, a többi meg a déli határszakaszokon. Tehát az utasforgalmi adatok azok nagyon csalókák, jó esetben egyharmad, inkább egynegyed az, ami a turizmussal tényleg összefüggésbe hozható, turisztikai motivációval jönnek ide a külföldiek.
Érdekes, és az már egy pozitív momentum, hogy míg ezek az arányok az utasforgalomban, az itt elköltött pénz tekintetében, tehát ha pénzben mérjük a keresletet, akkor az arány éppen megfordított, tehát a tartósan itt lévők - tartós alatt persze mindazt értem, aki nem egynapos - költik a pénzeknek a lényegesen nagyobb részét, mondom: ott megcserélődnek éppen az arányok, de hát ez nem annyira meglepő. És ugyanez a helyzet, hogy ha a pénteket nézzük, akkor a turisztikai motivációban utazók hozzák az összes utasforgalomhoz kapcsolódó bevétel kétharmadát. Azért mondom ezt külön, mert természetesen az egynaposok között is lehetnek turisztikai motivációval, de jóval kevesebben, hiszen a nyugat-magyarországi gyógyfürdőkbe azért az egynapos látogatók is járnak át, tehát a turisztikai motiváció ott is megjelenik; most én szaporítom a szót a számokkal, hiszen benne van ezekben az anyagokban.
Ami jelenleg még hiányzik és a szatellit számla további munkáihoz hozzátartozik, hogy viszonylag keveset tudunk még, nem sikerült annyira feltárni ennek a foglalkoztatási oldalát; ott is vannak már becsléseink, ezeket is szintén tartalmazza az adat, de azokat még meg kell jobban alapozni. Aztán a beruházási fejezet is megerősítésre vár és különösen a költségvetési kapcsolatok: ez 2007-nek lesz a feladata; elkezdtük a munkát már most, de 2007 során lehet ezt majd kibontani; tehát mondjuk egy év múlva a tisztelt bizottság ismét esetleg kíváncsi ezekre a fejezetekre, akkor reményeim szerint ennél lényegesen többet tudok erről mondani.
Még engedjenek meg egy valamit. Amit itt utasforgalomról és bevételekről mondtam, az ugyanazt a negatív megközelítést vagy képet látszik felrajzolni, amit itt az államtitkár úr is és elnök úr is felvázolt 2006-nak a történéseiről; egy picit hadd árnyaljam néhány adattal még a 2005. és a 2006. évet. Az egyik az, hogy míg 2005-ben negyedévről negyedévre a szálláshely-szolgáltatás vendéglátó ágazat, mert ez az egyik legnagyobb ágazata a turizmusnak, ami nem önálló ágazat ebben az osztályozási rendszerben, hanem sok-sok elemből jön össze, ez a legvaskosabb része: 2005-ben minden negyedévben a GDP változása lényegesen, tehát két ponttal, két és fél ponttal magasabb volt, mint a nemzetgazdasági főátlag. Sajnos ezek a számok is alátámasztják, erre az évre, az első két negyedévre vannak adataink, ez a két negyedév viszont pont ellenkezőleg, tehát a szálláshely-szolgáltatás vendéglátó-ágazat valóban bajban volt, mert a GDP-nél lényegesen alacsonyabb volt a változás, mint a nemzetgazdasági átlag. Aztán, ha a fogyasztói árakat nézzük, akkor azt kellett tapasztalnunk, és ez sem lesz nagyon meglepő, de a dolog mérhető és benne is van a publikációnkban, hogy minden negyedévben a fogyasztói árak az ágazatban meghaladták a nemzetgazdasági átlagot.
Aztán a beruházások nagyon érdekesen alakultak, mert míg az elmúlt év első háromnegyed évében az ágazat beruházásai elmaradtak a nemzetgazdasági átlagtól, addig megindulhatott valami, mert a negyedik negyedév és ennek az évnek az első két negyedévében épp az ellenkezőjére fordult a tendencia.
Tné 140.
141. FE (Probáld)
Tehát az ágazat beruházásai önmagukhoz képest is jelentősen megélénkültek, és a nemzetgazdasági átlaghoz képest is megélénkültek.
A foglalkoztatottságban úgy tűnik, hogy nagyon jelentős változás nem volt, körülbelül annyi, negyedévről negyedévre hullámzik a turizmus szezonális jellegét némileg követve, persze nem olyan durván, de azért negyedévről negyedévre változik. Viszont nagyon szomorú, hogy a foglalkoztatottak bruttó havi átlagkeresete valami drámai módon marad el a nemzetgazdasági átlagtól. Tehát az borzasztó! 100 000 forint. Ebben biztosan benne vannak az adatszolgáltatók tévedései valamennyire. De ez megint nem turisztikai sajátosság, hogy a turisztikai vállalkozók sokkal gonoszabbak, mint a többiek, és ők jobban torzítanak. A különbség a borzasztó, mert ugyanez a mutató mondjuk az idei második negyedévben 165 000 volt a nemzetgazdaság átlagában, a turizmusban meg csak 100 000. Azért ez nagyon durva elmaradás.
Ugyanakkor van egy olyan társaság a tőzsdén, amely turisztikai társaság, ez a Danubius. A Danubius-részvényekről azt lehet látni, hogy ha végignézzük a tavalyi évet meg az ideit, hogy a tavalyi év elején valahol 4800 körül voltak, most meg már 5900-on vannak. Tehát úgy látszik, egy zászlóshajónak mondott turisztikai vállalkozást a tőzsde mégiscsak elismer, mert ez egy elég szép emelkedés.
Még egy utolsó gondolatot. Többször szó volt az árfolyamokról, figyeltem az előző napirendnél. Ha fölrajzoljuk a forint-euró árfolyamgörbét, akkor azt fogjuk találni mind a két évben, tehát 2005-ben és 2006-ban, hogy nagyon hullámzott. Az egyik dolog, hogy hullámzott ez az árfolyam, de ha végignézzük, akkor az év eddig eltelt mind a 10 hónapjában minden hónapban lényegesen magasabb volt a forintárfolyam, tehát gyengébb volt a forint, mint tavaly.
Ennyit gondoltam kiegészítésként. Természetesen, ha a képviselő hölgyek, urak kíváncsiak, válaszolok szívesen.
ELNÖK: Köszönjük szépen, főosztályvezető úr. Kérdezem a képviselőtársaimat, hogy van-e kérdésük az elhangzottakhoz. (Senki sem jelentkezik.) Nekem mindenképpen lenne két kérdésem. Ahogy említette is a bevezetőjében főosztályvezető úr, hosszú éveket kellett várni arra, hogy a rendszer elinduljon, de ez nemcsak nálunk volt így, hanem máshol is. Emlékszem, hogy '98 óta, mióta én a bizottság tagja vagyok, ez mindig napirenden szerepelt, úgyhogy végre 2004-ben eljutottunk odáig, hogy egy jól kimutatható értékelési rendszer készült, és ehhez megfelelő adatokat tudtak begyűjteni. Azóta is a szakmai, sajtó és a turisztikai szervezetek értékelésében mindenhol egy fontos tényező, amit a szatellit számlarendszerből következő adatok jelentenek.
A kérdésem az, hogy a 2005-ös eredmények mikorra várhatóak, mert most itt a 2004-es eredményekről kaptunk egy átfogó értékelést. Körülbelül mikorra készülnek el a 2005-ös adatok feldolgozásával? Mennyire biztosított a feltételrendszere a további adatgyűjtésnek és feldolgozásnak? Azt is említi a beszámolóban, hogy ez 100 millió forintos nagyságrendű költséget jelent. Ha végre már eljutottunk odáig, hogy a számlarendszer elindult és működik, akkor jó lenne ezt fenntartani.
Ez a két kérdésem lenne ezzel kapcsolatban, és még egyszer köszönöm ezt az átfogó és rendkívül tanulságos anyagot, amelyet összeállítottak.
PROBÁLD ÁKOS (Központi Statisztikai Hivatal): Köszönöm szépen én is. Mi úgy tervezzük, hogy még ebben az évben, körülbelül december vége az, amikor Magyarországon leáll az élet karácsony miatt, tehát a karácsonyi évleállás előtt szeretnénk a 2005-ös számlákról megjelentetni adatokat. Ez nem jelenti azt, ha összehasonlítják azzal a sötétkék, bordó kötettel, hogy ugyanígy, hiszen abban jelentős elméleti rész van, és ezt mondjuk nem szeretném megismételni, a többi részét viszont igen. Azonban nem hiszem, hogy ezeknek a nagy makromutatóknak vagy a GDP-nek, a fogyasztásnak, és így tovább, a súlya pontosabban, mert nem is az abszolút értéke annyira az érdekes, hanem a súlya és a helye, hogy abban azért az nem várható, hogy jelentős elmozdulás van, pláne 2005 se volt azért olyan nagyon rózsás év, legyünk őszinték. Tehát azt nem nagyon várom, hogy az 5 százalékos GDP-hez való hozzájárulás mondjuk 5,5-re alakul vagy 4,5-re zuhan vissza. Nem nagyon hiszem.
A felvételek kapcsán viszont a két nagy keresletfelvétel közül az egyikről, a külföldiről elég részletesen beszéltem, nem beszéltem viszont az idő miatt a lakosságiról és a lakossági felvételről. Úgy látom, hogy ennek 2007-ben a feltételei biztosítottak, tehát ez beépült a hivatal rendszeres költségvetésébe. Úgyhogy úgy látom, hogy ez ennek a dolognak nem lesz akadálya, hogy ezek menjenek. Ezek azok, amelyek tényleg nagyon megalapozzák.
Még egyet nem tettem hozzá. A Magyar Nemzeti Bankról egy félmondatom volt az elején, hogy a Magyar Nemzeti Bank is a kezdet kezdetén beszállt a finanszírozásba, az a helyzet, hogy a fizetési mérleg turisztikai sorait, illetve pontosítok, utasforgalmi sorait a bank most már ezek alapján állítja össze. Tehát máshonnan már nincs forrása. De emiatt is nagyon veszélyes dolog lenne, ha ezek a felvételek kútba esnének. Nem úgy látom, hogy egyelőre kútba esnének.
Az utasforgalmi sorok. Megint azt mondom, hogy ha valaki fölmegy az MNB honlapjára, és ott megnézi a fizetési mérleg utasforgalmi sorait, akkor azokat a számokat fogja ott találni, amelyeket én a külföldiek teljes keresletére mondtam, meg az anyag is tartalmazza. Tehát 850 milliárd volt 2005-ben, 822 2004-ben. Ezek szerepelnek a fizetési mérlegben, mert az IMF módszertanát követi a bank, és azt úgy hívja angolul, hogy travel ident, tehát utasforgalom, és annak ez a párja. A turizmus kapcsán felmerülő kereslet meg ennek a kétharmada, ahogy azt mondtam. Ezt nagyon fontos mindig hangsúlyozni, mert gyakran összekeverik. Remélem, hogy már van ez a szatellit számlarendszer, egyre kevésbé fogják összekeverni.
De a hogyan továbbról azért még hadd ejtsek néhány szót, és lehet, hogy a képviselő urak vagy esetleg maga a bizottság ebben tud nem a KSH-nak segíteni, a magyar turizmusnak segíteni, sőt még azon is túlmegyek. A következő a problémánk. 2007. novemberében, ha csak arrébb nem tolja az Unió, most vannak a viták, hogy a schengeni egyezmény mikor lép érvénybe - látom, az eredeti cél 2007. novembere volt, aztán volt egy 2008-as, most megint a Magyar Köztársaság kifejezte, hogy borzasztóan szeretné, ha mégis az eredeti lenne -, abban a pillanatban egy nagyon fontos információtól elesünk, ugyanis a határőrség el fog tűnni az Unió belső határairól. A virtuális határokon fizikailag nem lesz ott, és azokat az alapinformációkat, amelyekhez mi a reprezentatív felvételeinket teljeskörűsítjük, nem fogjuk megszerezni.
De nekünk van egy elképzelésünk, és már az államtitkár úrral is, Nagy János úrral, illetve Mózs Elek úrral, a VPOP részéről megtettük az első lépéseket, csak a Gazdasági Minisztériumot nem sikerült még becserkésznünk a közlekedés miatt és az utak felügyelete miatt. Tehát nekünk van arról egy elképzelésünk, hogy mit kell ahhoz tenni, hogy ezek az alapinformációk mégis meglegyenek. Ezek műszaki beruházási kérdések. Meg lehet teremteni ezeket az információkat, nagy valószínűséggel ehhez majd valamiféle beruházásokat el kell végezni, de mondom, eddig még a közlekedési tárcát nem sikerült bekerítenünk; ezt a nyári kormányátalakulással és a kormányzati struktúra átalakulásával magyarázom, de most ezt fel kell gyorsítanunk mindenképpen. Úgyhogy ha valahol előkerül ez a Schengen és a turisztikai keresletfelvétel, szerintem a közlekedéspolitikához is és az útinfrastruktúrához is nagyon hasznos információkat szolgálna majd ez a rendszer. Azt gondolom, hogy nem is elsősorban a turizmus a haszonélvezője, de kétségtelen, hogy a haszonélvezője lesz, és kétségtelenül innen indult el a gondolat, és egy ilyen projekt kezd formálódni. Remélem, majd sikeres lesz. Köszönöm. Ennyit a jövőről.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Bízunk benne, hogy valóban meg lehet oldani, mert a nyakunkon van a 2007-es esztendő vége, tehát addig ezt meg kellene oldani.
Főosztályvezető úr, köszönöm szépen az előterjesztést. További sok sikert és jó munkát kívánok!
Tájékoztató a paralimpiai játékokra való felkészülésről
Áttérnénk a 7. napirendi pontunkra, a paralimpiai játékokra való felkészülésről hallgatnánk meg egy tájékoztatót, mégpedig a Magyar Paralimpiai Bizottság elnökétől.
150.
Tné 151-160. Elnök folyt.
Elnézést elnök úr. Köszöntöm a bizottság ülésén. Megkaptuk köszönettel az írásbeli előterjesztést a bizottság tevékenységéről, az elmúlt időszak eseményeiről, az athéni olimpiai játékok eredményeinek a feldolgozásáról, illetve a teljes időszakról, ami a paralimpiák történetére vonatkozik, illetve kaptunk egy javaslatot is, pontosabban egy kérést fogalmaztak meg, amiben a segítségünket várják.
Arra kérném, ha az előterjesztéssel kapcsolatban kiegészítése van, azt most tegye meg.
Nádas Pál (Magyar Paralimpiai Bizottság) szóbeli kiegészítése
NÁDAS PÁL (Magyar Paralimpiai Bizottság): Köszönöm elnök úr. Néhány mondatban szeretném csak kiegészíteni az anyagot.
Mint olvashatták ebben az anyagban, pozitívan nyilatkozunk a sporttörvény integrációs részéről és ezt tényekkel is lehet bizonyítani. Mint látni a sportági szakszövetségek, amelyekben egyesületi szinten már a sportolók integráltan készülnek, azok a sportági szakszövetségek tagjai lettek a Magyar Paralimpiai Bizottságnak, tehát ezekre nagyon-nagyon oda kell figyelni a jövőt illetően, mert ezek fogják azt a fajta integrációt elősegíteni, ami azt gondolom, hogy a társadalomban nélkülözhetetlen.
Azt is pozitívnak emeljük ki és azért gondoltam néhány mondatban megemlíteni, mert a köztestületek számának esetleges csökkenése kapcsán felmerült a Magyar Paralimpiai Bizottság köztestületi tagságának is esetleg a megszűnése. Jelen pillanatban mi úgy gondoljuk, hogy elképzelhetőnek tartjuk, de nem rögtön, hanem jóval később, mert csak lassan lehet integrálódni például a Magyar Olimpiai Bizottságnak.
Az anyagban megpróbáltam kellőképpen hangsúlyozni azt, hogy a fogyatékosok sportján belül - mi ezt úgy mondjuk - sportról beszélünk, amelyet a paralimpia rendszerében mozgás és látássérült emberek cselekszenek. Tehát nem fogyatékosok sportjáról beszéltem, hanem sportról beszéltem. Ennek kapcsán kell tudni mindenkinek, hogy a paralimpiai mozgalom 1960-tól mostanáig eljutott arra a szintre, hogy kvalifikációs rendszere van sportági differenciálásban, négyéves ciklusban, sportágtól függően, tehát csak a sportágakban teljesen azonosan: Eb, vb, és ha sikerült még egyszer Eb és utána paralimpia; és mindössze a világbajnokságról kettő csapat jutott helyből már, szerezte meg a kvótát. Tehát ilyen értelemben nagyon kemény minden sérültségi körben és minden kategóriában a verseny. Ezért gondoljuk azt, hogy a magyar sporttársadalom versenysportként kell hogy kezelje a paralimpiai mozgalmat még akkor is, ha ez ma még messze van a közgondolkodástól.
Két dolgot mondanék még. Az egyik, hogy ezt a közgondolkodást változtatni kétféleképpen lehet. Legfőképpen talán a média kapcsán, amelyik média Athén esetében bizony elmulasztotta azt a ziccert, hogy itt volt Athén a szomszédban és a világ sok-sok országában napi tudósítás van. Tudniillik a sport és a paralimpiai mozgalom sportja, ahhoz nem kell semmit hozzáfűzni, az önmagáért beszél, ennek következtében nem kell megmagyarázni, hogy egy sérült ember mit miért tesz, hanem egyik percről a másikra egyszerűen a néző drukkerré válik és ez bármennyire hihetetlen, ez sok-sok országban így van.
Megjelent a paralimpiai mozgalomban '88 óta a az igazi profizmus, piacgazdaságon lévő profizmus, amelyik alatt azt kell érteni, hogy egy picit megmagyarázzam, hogy azok a gyógyászati segédeszköz gyárak, azok az eszközöket gyártó gyárak, amelyek érdekeltek a rehabilitációs folyamatban, azok a gyárak rájöttek arra, hogy egyrészt kísérleti lehetőség az eszközfejlesztésre, másrészt pedig reklámhordozó. Tehát igen, ez egy fontos dolog és ezzel Magyarország sajnos nem fogja még felvenni a versenyt, mert Magyarországon nincs gyártókapacitás, csak leányvállalatok vannak, tehát ennek következtében egy német cég valószínűleg nem fogja a magyar paralimpiai mozgalmat támogatni, az a német paralimpiai mozgalmat támogatja.
Látni, hogy mindössze a Paralimpiai Bizottságnak 10,2 százalék a szponzorációja és ezt ma még nem lehet elvárni, mert ez a kettő nagyon szorosan összefügg: a piac és a média. És ameddig ez a kettő nincs meg, addig a paralimpiai mozgalom Magyarországon nem tud előbbre jutni, már ez a 10 százalék is egy óriási előrelépés, mert maximum Athénra korlátozott, maximum Sydneyre korlátozott az eddigi támogatási forma, ez viszont most már négyéves teljes ciklusát befedi, tehát ilyen értelemben egy nagyon szép előrelépésnek ítéljük mi.
A 2007-es esztendőben mi úgy gondoljuk, hogy a paralimpiai felkészülést 55 millió forintból kellene megoldani. Elmondom még egyszer, a kvalifikáció annyit jelent, hogyha nem megy el a világkupa versenyre, nem jut ki, ha pedig elmegy a világkupa versenyre, de mondjuk nem tud az első négy közé kerülni, mert nem jut el minden világkupa versenyre, akkor nem lesz kiemelt és ennek következtében ugyanúgy zajlik, mint minden más sportágban, például a vívásban, asztaliteniszben; ha ezeket nem csináljuk meg, nem juttatjuk el a sportolókat, akkor nem.
Előre jeleztem a bizottság számára, hogy a pekingi költségeket is megbecsültük, cca. 70-90 millió forint között lenne a 2008-as költségvetést illetően, ami kizárólag attól függ, hogy a csapat bejut, vagy nem jut be - a két csapat a csörgőlabda, illetve az ülőröplabda.
Egy dolgot még. Én kaptam egy súgást, merthogy azért ilyen nem volt, hogy nem magunk próbáltuk volna kiharcolni azt, hogy így szót kaphassunk, ez most történik meg a paralimpiai mozgalomban először, hogy önök találták ki, hogy kerüljünk ide, és a szöveg még eredetileg úgy szólt, hogy az olimpiát követően, de közben megváltoztatták a napirendi pontot, de ilyen értelemben nincs ennek jelentősége. De kaptam egy súgást, hogy egy picit a turizmust is érintsem. Ha nem mondtátok volna, akkor nem tettem volna, mert eszembe se jutott volna.
Jeleznem kell, hogy nagyon nagy gond Magyarországon, hogy kerekes-székes embereknek a közlekedése, szálláslehetősége nincs megoldva, és amit pedig itt ebben az anyagban leírtunk Debrecen esetében, az pedig egy nagyon érdekes dolog, mert két szálloda is van, amelyik teljes kapacitásával képes mozgássérülteknek biztosítani szállást. Míg általában a szállodák egy-két szobát csinálnak meg, és igazából nagyon rosszul építik meg a fürdőszobáikat, a WC-iket és az ajtóikat, tehát általában ezzel van a gond, mert már a szinten be is lehet jutni, de aztán már nincsenek meg ezek a feltételek. Viszont versenyekre, tehát nagy létszámú versenyekre - 300 vagy 600 fős versenyekre - Magyarországon nem lehet ilyet találni, vagy legalábbis az eddigi tapasztalatom alapján, ami nyugodtan mondhatom, hogy több mint 30 éves - ez nem dicsekvés, hanem ténykérdés - nincsen. Most találtunk Debrecenben két szállodát és uszodát és ebben a pillanatban megpróbálunk egy pályázatot benyújtani annak érdekében, hogy legyen.
A javaslatunk tulajdonképpen ezt az integrációját szolgálja, ami azt mondja, hogy a pekingi olimpiai felkészülés sor alatt jelenjen meg a pekingi paralimpiai felkészülési sor. Nem kérünk érte külön pénzt, a tárgyalások a minisztérium illetékeseivel zajlanak, folynak, ez egy - hogy mondják önök - fejezeten belüli átrendeződést jelent, soron belül is, egyébként pedig a tárgyalások jól állnak, tehát folyik a MOB-al, mindenféle szervezettel az egyeztetés.
Tné 160.
161. FE (Nádas)
Örömmel szeretnék 2008 végén büszkén ideállni önök elé, hogy önök nagyon sokat segítettek, mi pedig rendesen helytálltunk. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm elnök úr, és külön köszönöm az elismerését, ami a bizottság felé irányult a tekintetben, hogy mi kínáltunk lehetőséget önöknek a bemutatkozásra. Én magam is azt gondolom, hogy a magyar olimpiai mozgalom és a paralimpiai mozgalom szorosan összefonódik. A sikerek tekintetében is rendkívül fontos, az ország nemzetközi megítélése szempontjából és saját magunknak az önérzetünk szempontjából is, hogy ugyanolyan lehetőséget kínáljunk a paralimpiai mozgalomnak is, mint amilyet az olimpiai mozgalomnak kínálunk. Ezért gondoltuk azt, hogy valamennyi szakterület képviselőit meghívjuk a bizottság elé egy bemutatkozásra, hiszen jövőre lesz az igazi húzós éve a felkészülésnek, és szeretnénk azt, ha a jövő évi költségvetésben mindenki azt az összeget tudná, amely számára elegendő lehet a sikeres felkészüléshez.
Nekem személyes kötődésem is van, hiszen földim, a szomszéd faluban nőtt fel Pásztory Dóri, úgyhogy amikor elnök úr említette azt, hogy a nézőből szurkolóvá válik valaki, ez rám nézve is ugyanilyen igaz. Athénban ott izgultam és szorítottam érte, hogy sikerüljön megnyernie az olimpiát, aztán nemhogy csak megnyerte, hanem még világcsúcsot is sikerült úsznia. Tehát nekem ilyen személyes kötődésem is van ehhez a területhez.
Az előterjesztésből valóban minden kiderül, amire mi kíváncsiak voltunk. Jól láthatóan egy erős kvalifikációs verseny zajlik már e területen is, ahogy elnök úr azt említette. Ezért nagyon fontos, hogy a jövő évi támogatásokat biztosítsuk, hiszen ahogy írták is az anyagban, 14 kvalifikációs versenyre kerül sor. Bízunk abban, hogy a csapatsportoknak is sikerül teljesíteniük az előírt feltételeket, és ezzel egy igen népes, több, mint negyvenfős delegáció utazhat majd Pekingbe.
A kérésüket tekintve teljesen természetesnek veszem, és ha a bizottsági tagoknak ettől eltérő véleményük van, majd jelezzék. Meg fogjuk tenni mi is a magunk részéről azt az egyeztetést a minisztériummal, hogy külön sorra kerüljenek. Ma már próbáltam ez ügyben lépni azon a rendezvényen, ahol közösen vettünk részt a délelőtt folyamán. Úgy gondolom, hogy még néhány napra szükségünk lesz, tehát a következő bizottsági ülésre fogok tudni egy olyan javaslatot hozni a bizottsági tagok elé, ahol egy ilyen irányú módosító indítványt akár közösen is megfogalmazhatunk majd, és bízunk benne, hogy azt sikeresen a parlament előtt végig is tudjuk vinni.
Köszönöm a beszámolót. Igazán elismerésemről kell biztosítanom önöket, és sok sikert kívánni. Nem tudom, hogy a képviselőtársaimnak van-e még az anyaghoz fűződő kérdésük vagy esetleg véleményük. (Dr. Gyenesei István jelentkezik.) Gyenesei képviselő úr!
DR. GYENESEI ISTVÁN (független): Ugyancsak röviden, mert az idő is múlik, másrészt pedig úgy gondolom, hogy lassan már a bizottság létszáma az előadott témához meg annak tartalmához méltatlanná válik. Ezért mi elnézést kérünk az előterjesztőktől és a következő napirend előterjesztőitől is hasonlóképpen. Természetesen nekünk kell megtenni, akik itt vagyunk.
Azt mondanám kiegészítésként az elhangzottakhoz, hogy aki már látott ilyen versenyt, és gondolom, a többségünk igen, látott ilyet, az teljesen igazat ad elnök úrnak abban, hogy ennek nem kell külön reklám, de lehetőséget adni kell. Itt a legfontosabb az, ami nekünk kötelességünk lehet vagy ahol mi szerepet játszhatunk, hogy a lehetőségek tárházát próbáljuk meg bővíteni. Itt nemcsak anyagiakról van szó, hanem főleg a médián keresztül a hozzáférhetőség lehetőségét biztosítani. Természetesen az anyagi hátteret, azt a minimálisat, amire szükség van, nyilvánvalóan meg kell adni, meg kell tenni. Nagyon jó szívvel hallottam azt a kis kitérőt, amit a bizottság profiljára való utalással tettél, hogy nemcsak a sportról beszéltél, hanem azokról a szállodai lehetőségekről is, amelyek a mozgáskorlátozottak számára nem mindig adják meg a teljes élet lehetőségét, miközben a sport éppen azt adja meg nekik, hogy a teljes élet érzetét kapják meg. Az egyéb életkörülmények azonban pontosan ennek az ellenkezőjét közvetítik néha feléjük. Ebben is van jócskán mit tenni. Köszönöm szépen ezt a tájékoztatót.
ELNÖK: Köszönöm, képviselő úr. Elnök úr? (Nádas Pál: Köszönöm.) Nagyon köszönöm a részvételt, és köszönjük az előterjesztést. Szép sikereket kívánunk! Arról pedig tájékoztatni fogom, hogy a jövő héten a kérésükkel kapcsolatban milyen eredményt tudtunk elérni itt a bizottsági ülésen. (Nádas Pál: Köszönöm szépen.)
Tájékoztató a speciális olimpiára való felkészülésről
Áttérünk az utolsó, a 8. napirendi pontunk tárgyalására, ez pedig a speciális olimpiára való felkészülésről szóló tájékoztató. Az előterjesztő a Magyar Speciális Olimpiai Szövetség elnöke. Köszöntöm, elnök úr.
Lengyel Lajos (Magyar Speciális Olimpiai Szövetség) kiegészítése
LENGYEL LAJOS, a Magyar Speciális Olimpiai Szövetség elnöke: Jó napot kívánok! Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Bizottsági Tagok! Négy rövid kiegészítésem lenne az előzetesen beadott írásos anyaghoz. Az első a legrövidebb. Szívből kívánjuk a paralimpiának, hogy a 2007-es évben, illetve a 2008-as paralimpián sikerrel szerepeljenek. Ehhez a Magyar Speciális Olimpiai Szövetség minden támogatást, erkölcsi támogatást megad, és szurkolni fog nekik.
A másik. A Magyar Speciális Olimpiai Szövetség az értelmi fogyatékkal élő fiatalok sportmozgalmát szervezi, rendezi Magyarországon. Ebbe az enyhe, középsúlyos, súlyos, illetve halmozottan sérült értelmi fogyatékkal élő fiatalokat is beleértjük. Ahogy jeleztük, mozgalmunk nemzetközileg 1967-ben, illetve Magyarországon 1989-ben alakult meg.
Mi más versenyrendszerben működünk, mint a paralimpia. Itt a nemzetközi versenyeken elért eredmények, a hazai versenyeken elért eredmények alapján kerül kiválogatásra, illetve meghívásra az adott ország az adott nyári világjátékokra, illetve téli világjátékokra. Ciklusa szintén négyéves, az elkövetkezendő nyári világjáték 2007-ben, azaz jövőre Kínában, Sanghaj városában kerül megrendezésre. Ide a Magyar Olimpiai Csapat 11 sportágban kvalifikálta magát, és 11 sportágban kaptunk meghívást a versenyre.
Ahogy az anyagomban is jeleztem, a 2007. év legnagyobb létszámú sportrendezvényéről lesz szó Kínában, több mint 7000 sportolót várnak, és ehhez 157 országban várják a résztvevőket. Természetesen a sportversenyek mellett az olimpiák járulékos rendezvényei is megrendezésre kerülnek, így egészségügyi programok, kulturális programok, és egyéb kiegészítő rendezvények.
A magyar csapat készül erre a versenyre. Mi egyet kérünk a sportvezetéstől, amit ehhez lehet hozzátennem, az egyenlő bánásmód, hogy ugyanúgy értékeljék az értelmi fogyatékkal élő fiatalok sporttevékenységét, mint minden egyéb más embernek a tevékenységét, ők segítségre, támogatásra szorulnak. Mi nem adományt kérünk, hiszen barátom, Nádas elnök úr itt az előbb említette, hogy az ő szponzori bevételük a teljes költségvetésnek a 10 százaléka, mi elmondhatjuk, hogy a mi költségvetésünknek körülbelül 35 százaléka szponzori tevékenységből tevődik össze. Nem az egészet, hanem egy részét szeretnénk az állami költségvetésből támogatásképpen megkapni, hogy a nyári világjátékon részt tudjunk venni. Ehhez az anyagot mi elküldtük, illetve most már pontosítani is tudjuk, hiszen az elmúlt hetekben zajlott le Kínában az olimpiai előjáték, illetve a konferencia, ahol véglegesítésre kerültek a számok.
Tehát a bizottság a Magyar Speciális Olimpiai Szövetségnek abban tud segíteni a nyári olimpiai felkészülésben, hogy azokat a reményeinket próbálják valóra váltatni és segíteni, hogy a szponzori pénzek, a pályázati pénzek mellett az állami költségvetésből is kapjunk az utazáshoz támogatást. Ez az egyik nagy rendezvény, amely a következő évben lesz.
A másik jelentős esemény Kecskeméten kerül megrendezésre jövő évben, a Nike első női labdarúgó Európa-bajnoksága. Úgy gondolom, hogy egy héttel ezelőtt nagyon nagy örömmel számoltam volna be a képviselő uraknak, hölgyeknek az esemény állásáról, hiszen egy pályázat útján nyertük el a rendezvény jogát. Nevezetesen Kecskemét városával kötöttünk is egy szerződést, ahol felvállalták a pályázat útján, hogy Kecskeméten kerül megrendezésre a rendezvény. Az időközi választások után Kecskemét város megkeresett minket, és kérdőjelessé vált ez a rendezvény. Hangsúlyozom, ez európai uniós, illetve a Speciális Olimpiai Szövetségnek az európai szövetsége pályáztatta meg ezt a rendezvényt, amelyet írásban kötöttük, közgyűlési határozat volt az önkormányzat részéről.
170.
Tné 171-180. Lengyel L. folyt.
Jelen pillanatban tárgyalás alatt van egyáltalán annak a lehetősége, hogy ezt a rendezvényt ott meg tudjuk tartani. Ennek több oldalról igen negatív kihatása lehet. A brüsszeli központból többen voltak itt és megtekintették Kecskemét városát, hiszen több városból került kiválasztásra a város, hogy ott legyen ez az Európa-bajnokság. Ezek után, miután a város felvállalta, döntöttünk Kecskemét mellett és jelen pillanatban 22 ország jelentkezése van birtokunkban, 22 országnak a delegációi, kísérői, edzői, családtagjai a versenyzőknek fognak idelátogatni Magyarországra. Ez, én úgy gondolom, hogy nemcsak sport, hanem egyben turisztika és esemény is, hiszen 22 ország látogat el Magyarországra és fog közreműködni a rendezvény sikeres lebonyolításában, de egyben Magyarországon vendégként is megjelennek, és hírét viszik hazánknak szerte a világban, hogy hogy élünk, milyen történelmi nevezetességeink vannak és mit tapasztaltak Magyarországon.
Emellett nemcsak ez a turisztikai jelentősége, hanem a média. 22 ország fog megjelenni, 22 országnak a médiája fogja az eredményeket közölni a kecskeméti Európa-bajnokságról, és ez is úgy gondoljuk, hogy a sport mellett egy jelentős turisztikai esemény és jelentős turisztikai eredménnyel járhat. Emellett a brüsszeli központban, illetve egy héttel ezelőtt Észtországban volt egy európai konferencia, ahol mi Kecskemét városának a kisfilmjét bemutattuk, hiszen akkor még nem tudtuk, hogy esetleg kérdőjelessé válik ennek a rendezvénynek a megtartása.
Az idelátogató külföldi vendégek mellett, úgy gondolom, hogy nagy jelentőséggel bír az is, hogy az UEFA, a FIFA és a NIKE közös rendezésében rendezzük meg a női Európa-bajnokságot. Tehát úgy érzem, hogy ezzel kapcsolatosan akár a 2012. évi labdarúgó Európa-bajnokság pályázatához is valamilyen szinten kapcsolódhat ez a rendezvény, igaz, hogy ez jóval kisebb, hiszen 22 országból közel 400 versenyző lesz itt és a kísérők, de egy tapasztalatot szerezhetnek az idelátogató nemzetközi labdarúgó szövetség vezetői, képviselői, hogy hogy is tudunk megrendezni egy kis tornát. Ezért, mi ehhez a tornához minden eszközt megmozgattunk: emberi kapcsolatot, média-kapcsolatot. Jelenleg úgy tűnik, és ehhez kértük mi a Sporthivatal segítségét, hogy mintegy 5 millió forintos mínusz mutatkozik a rendezvény költségeihez, ehhez kérnénk támogatást; illetve a nagy kérdőjel, ahogy említettem, Kecskemét városnak a döntése - a hírek szerint újratárgyalják és december közepéig, végéig fog eldőlni. Szeretném hangsúlyozni, hogy amennyiben egy nemleges döntés lesz, ezt nekünk írásban, a megkötött megállapodást, Brüsszel felé közölni kell, tehát ennek azért komolyabb nemzetközi következményei is lehetnek.
Összefoglalva. A Magyar Speciális Olimpiai Szövetség jövő évi eseményei nemcsak erre a két frekventált eseményre fókuszálnak, hanem mint minden évben idehaza Magyarországon is: országos bajnokságokat, regionális versenyeket rendezünk és a nemzetközi megmérettetés mellett ezek is egyre nagyobb létszámban, egyre nagyobb versenyszámban zajlanak. Hiszen ebben az évben több mint 70 versenyt és jövőre is 65-70 versenyt tervezünk, ami csak egy kis szegmense annak az igénynek, amit az értelmi fogyatékkal élők többszázezres csoportja igényelne. Ehhez tudjuk azokat az eszközöket előteremteni, biztosítani, ehhez tudjuk a feltételeket biztosítani, és ennyi versenyt tudunk rendezni a jelenleg rendelkezésre álló anyagi eszközök mellett.
Azt kérném a jelenlévő tisztelt bizottsági tagoktól és elnök úrtól, ha van még 3 perce, egy rövid filmet hoztunk el, szeretnénk bemutatni, ami a római ifjúsági európai játékokról szól, egy összefoglaló. Úgy gondolom, hogy ebben a filmben nagyon sok minden benne van, hiszen a speciális olimpia több mint sport és ezzel küszködünk is. Hiszen a világon mindenhol a speciális olimpiát elismerik, ahogy barátom Nádas Pali fogalmazott: a világsajtó foglalkozik vele, hiszen az olimpiáról is - a kínai szervező bizottság bejelentette - a kínai televízió élőben ad közvetítést, illetve Európából az ORF vette meg a közvetítési jogokat. Mi is azért elmondhatjuk, hogy a magyar média is kezd ráfordulni a speciális olimpia rendezvényeire és kezd a speciális olimpiával foglalkozni, de ennél több kellene. Több kellene, hiszen a fiataljaink nehezen tudnak megnyilvánulni és nekik sokkal nehezebb önmagukat adni, mint más embernek.
Köszönöm szépen a meghallgatást, önöknek az elkövetkezendő újévhez sikeres évet kívánok, boldog újévet és amennyiben lehetőségünk lesz, akkor a 2007. évi nyári olimpia után, ha meghívnak, újra itt megjelennénk és beszámolnánk az olimpiai sikerekről. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm elnök úr. Javaslom, hogy akkor nézzük meg a rövid filmet és a kérdéseket, véleményeket aztán mondják el a képviselőtársaim.
(Filmvetítés, a képek magyarázatával.)
LENGYEL LAJOS (Magyar Speciális Olimpiai Szövetség): Itt öt sportágban: tornában, atlétikában, úszásban, labdarúgásban és kosárlabdában vettünk részt. Labdarúgásban egyesített sportág volt, ami azt jelenti, hogy ép és értelmi fogyatékkal élő ember egy csapatban játszik egyszerre.
Az előbbi kép, amelyik el volt takarva, a Milánnak a világhírű labdarúgója: Kaká látogatta meg az eseményt, ő volt az egyik éremátadó a labdarúgó rendezvényeken.
Addig, míg megy a film, azért elmondom, hogy világhírű sportolók, színészek, énekesek támogatják a mozgalmat, többek között: Arnold Schwarzenegger, Bon Jovi, Zidane és így sorolhatnánk tovább, ahogy említettem ez egy amerikai kezdeményezésű szervezet és így a Kennedy-család felügyeli a nemzetközi szervezetet.
Minden versenyen egészségügyi szűrések is vannak: szemészeti, fülészeti, fogászati, amiből egy állapotfelmérést készítenek a jelenlevő orvosok az adott társadalmi réteg állapotáról.
Ezek a fiatalok is több évtizedeken keresztül készülnek, most már főleg elmondhatjuk, hogy hosszú időszak alatt készítik fel az edzők, felkészítők arra, hogy egy nemzetközi eseményre kijussanak és ott megfelelő eredményeket érjenek el. Köszönjük szépen.
ELNÖK: Köszönjük elnök úr. Elnök úr, az előterjesztéssel kapcsolatban két kérdésem lenne mindenképpen, ami egyrészt a kecskeméti rendezvény, másrészt pedig a speciális nyári világjátékokra való kijutás költségeit illeti.
Egyszer az előterjesztésben szerepel, hogy 5 millió forint támogatást kértek a kecskeméti Európa-bajnokság megszervezésére; kérdezném, hogy mi a visszajelzés, tehát a Magyar Olimpiai Bizottság miben tud segíteni e tekintetben.
A másik pedig az, ahol összegszerűsítve nincs az előterjesztésben, az a Sanghajba való kiutazás költségei: a 38 millió forint meg van jelölve, de nem tudom, hogy mi az, ami hiányzik, mert itt csak annyi szerepel, hogy nem teljesen áll rendelkezésre ez az összeg; azért szükséges ez, mert akkor a bizottságban tudunk ez ügyben állásfoglalást hozni.
Lengyel Lajos válasza (Magyar Speciális Olimpiai Szövetség)
Tné 180.
LENGYEL LAJOS (Magyar Speciális Olimpiai Szövetség): 181. FE (Lengyel) A kecskeméti játékoknál az 5 millió forintra gyakorlatilag jelenleg nincs ígérvény, azt mondták, hogy majd az elosztásra kerülő pénzsorok között szerepelhet. Ez nekünk nem biztosíték, hiszen körülbelül hat fogyatékkal élő sportszervezetnek a képviselői fognak arra a nemzetközi sorra igényt benyújtani, tehát semmi biztosíték nincs arra, hogy ebből valamennyi összeget megkapunk, illetve az igényelt 5 milliót egyáltalán megkapjuk.
A sanghaji olimpiára pedig, ahogy leírtuk, az összegnek körülbelül az 50 százaléka áll rendelkezésre. Eddig az volt a megállapodás, hogy a világjátékokon való részvétel költségét az állami költségvetés majdnem teljes egészében finanszírozta. Ha ez nem történik meg most jövő évben, ez lesz akkor az első.
ELNÖK: Köszönöm szépen. A képviselő urakat kérdezném, hogy van-e kérdésük az elhangzott beszámolóval kapcsolatban. (Nagy Jenő jelentkezik.) Nagy Jenő képviselő úr!
NAGY JENŐ (MSZP): Köszönöm szépen. Én nem kérdezek, inkább szeretném megköszönni. Örülök, hogy itt tudtam maradni, és nagyon sajnálom, hogy a többiek különböző elfoglaltságuk miatt elmentek, mert megérdemelte volna a téma. Azt gondolom, hogy ez sokkal több, mint sport, ez egészen más dimenziójú. A társadalom fejlettségét mutatja, hogy hogyan viszonyulunk mi ezekhez a kérdésekhez, és azt gondolom, hogy nekünk mint bizottságnak, mint politikusoknak elemi kötelességük, hogy ezt támogassuk az erőnkhöz képest. Azt gondolom, hogy ebben a bizottság valamennyi tagja partner, én a magam részéről fölajánlom. Hálásan köszönöm, és sok sikert kívánok önöknek ehhez. (Lengyel Lajos: Köszönjük szépen.)
ELNÖK: Köszönöm. (Dr. Gyenesei István jelentkezik.) Gyenesei úr?
DR. GYENESEI ISTVÁN (független): Én is köszönöm a tájékoztatást és azt a munkát is, amit végeztek, mind a kettőtöknek természetesen. Volt lehetőségem néhányszor részt venni ilyen speciális olimpián. Az első benyomást, az első találkozást a téli játékokon szereztem jó néhány évvel ezelőtt, ahol ott volt Arnold Schwarzenegger is a feleségével, aki Kennedy-lány. Valami egészen fantasztikus élmény volt, és tényleg, amit Jenő is mond, azt tapasztaltam, hogy minél fejlettebb egy társadalom, minél stabilabb egy társadalom, annál többet törődik azokkal, akiknek kevesebb jutott abból, ami a többségnek természetes.
Éppen ezért az, hogy Magyarországon miként és hogyan foglalkoznak vagy foglalkozhatnak ezzel, hogy milyen szintre jutunk el, valahol egy mércéje lesz a társadalmi fejlettségünknek is. Ezt talán ti tudjátok a legjobban lemérni, hogy van-e ebben hullámzás, tehát vannak-e ebben jobb időszakok és gyengébb időszakok. Nem mondom feltétlenül, hogy ez a mindenkori gazdasági helyzet függvénye. Sokkal többről van szó egyébként.
Ennyi lett volna, amit szerettem volna mondani. Igazából kérdeznék, de nehéz már ilyenkor kérdezni. Mindig fölmerül bennem egyébként, ez inkább maradjon egy költői kérdés itt most, ha egyszer majd találkozunk, erre fordítsunk időt, szóval addig, amíg akár a szervátültetetteknél, akár az egyéb mérhető módon, látható módon csökkent mozgáskorlátozottaknál ez látható, mérhető vagy dokumentálható, hogy milyen szintű a korlátozottsága, tudom, hogy a szellemi képesség esetében is hasonló mérhetőség van. De a legalsó határt, a teljes értékű ember és az speciális olimpián részvételi lehetőséggel bíró ember közti különbségnél azt a pici kis határt hogyan tudják meghúzni? A sportban, mert sportról van szó, a teljesítményre megy minden. Ismerjük azt, hogy mi mindent meg nem tesznek emberek, egészséges emberek azért, hogy győzzenek, dopping és egyebek. Itt ezen esetekben nem találkoztok olyannal, hogy próbálkoznak azzal, hogy még egészséges, de majdnem oda tartozókat próbálnak betenni a csapatokba, vagy itt teljesen fair a játék? Mert itt is az eredményre megy, itt is a győzelemre megy. Tehát hol az a határ, amikor még azt mondod, hogy itt ő már nem indulhat, de ő pedig már indulhat?
LENGYEL LAJOS, a Magyar Speciális Olimpiai Szövetség elnöke: Köszönöm a kérdésed. A Speciális Olimpiai Szövetség versenyszabályzata a nemzetközi sportszabályzaton alapul. Tehát ez az alapkritérium. Bizonyos szintek vannak átalakítva speciális olimpia nyelvezetére, nevezetesen van egy kvalifikálás és egy divízionálás. Tehát minden versenyen a nevezett versenyzőnek az állapotát, az eredményét felmérik, és az ott elért eredmények alapján sorolják be a döntőbe, a divíziókba. Ez azt jelenti, hogy azonos képességű versenyzők versenyezhetnek egy csoporton belül, az indulásnál pedig nagyon szigorú orvosi vizsgálatokon esnek át ezek az emberek, például 70-es IQ-szint alatt lehet csak a Speciális Olimpiai Szövetség versenyzője. Ezeket orvosi papírokkal igazolják.
A versenyeken való visszaélés lehetősége szinte egyenlő a nullával, hiszen az eddig elért eredmények, az ott felmért eredmények alapján, ha azt túlteljesíti, tehát meghaladja 15 százalékkal, automatikusan kizárásra kerülne. Erre nem nagyon volt példa, én a magyar szövetség életéből nem is tudok felhozni olyat, hogy próbáltunk volna visszaélni ezzel a jogunkkal, lehetőségünkkel, hiszen ahogy említettem, annyian várnak arra, hogy versenyhez jussanak, versenyre eljussanak, nem cél az az ő esetükben, ahogy fogalmaztál, hogy visszaélnek a verseny adta lehetőséggel, vagy ne adj isten, egy nagyon csúnya szóval csaljanak.
Úgy gondolom, hogy a nemzetközi szabályzat teljes mértékben biztosítja a résztvevőket arra, hogy fair játék, fair küzdelem alapján dőljön el a küzdelem. Azért mondtam a bevezetőmben, hogy Magyarországon nagyon sokan sportvezető társaim közül is és az állami sportvezetők közül is megkérdőjelezik a speciális olimpiának nem a létjogosultságát, mert úgy gondolom, hogy azért nem lenne senkinek mersze ezt megkérdőjelezni, hiszen egy nemzetközi szervezetről van szó, de azt igen, hogy ezek az emberek komoly felkészülést, komoly sportmunkát végeznek. Az a probléma, ahogy te fogalmaztál, hogy mi, úgynevezett épek tudjuk képviselni és próbálunk harcolni az ő érdekükért, míg a többi fogyatékos szervezetekkel ne adj isten az a sérült ember is oda tud állni és el tudja mondani az ő véleményét, az ő kérését. Ezért talán egy fokkal az értelmi fogyatékkal élő emberek helyzete nehezebb.
Mi azt kértük, hogy a társadalmi integráció elősegítése érdekében is sokkal jobban oda kell figyelni erre a rétegre is, természetesen a többi társunkéra is, nem azt mondjuk, hogy azoknak a rovására, de erre a rétegre is, hiszen sokkal nehezebb körülmények között élnek, és ne adj isten, születtek. Köszönöm.
ELNÖK: Elnök úr, köszönöm szépen a tájékoztatót. Sok sikert kívánunk! Bízunk benne, hogy egyrészt az Európa-bajnokság megrendezése, másrészt pedig a világjátékokon való részvétel elől elhárulnak azok az akadályok, amelyek jelenleg még zavarják az előkészületeket. A bizottság részéről megteszünk mindent annak érdekében, hogy ezek a problémák megoldódjanak. Köszönöm szépen. Sok sikert kívánok! (Lengyel Lajos: Köszönjük szépen.)
Az Egyebek napirendi pont között van-e a képviselőtársaimnak kérdésük, valamilyen javaslatuk? (Senki sem jelentkezik.) Amennyiben nincs, megköszönöm a munkájukat. A bizottsági ülést bezárom.
(Az ülés befejezésének időpontja: 16 óra 20 perc)
|
|
Bánki Erik |
Jegyzőkönyvvezetők: Turkovics Istvánné és Földi Erika