STB/3/2006.
STB/15/2006-2010.
az Országgyűlés Sport- és turisztikai bizottságának
2007. február 27-én, 13 óra 10 perckor
a Képviselői Irodaház V. emelet 520. számú tanácstermében
megtartott üléséről
Tartalomjegyzék
Napirendi javaslat *
Az ülés résztvevői *
A bizottság részéről *
Megjelent: *
Helyettesítési megbízást adott: *
Meghívottak részéről *
Hozzászólók: *
Elnöki megnyitó *
A napirend elfogadása *
Tájékoztató a fürdők medencéinek töltő-ürítő rendszerrel való ellátásának helyzetéről. Előterjesztő: Egészségügyi Minisztérium, Magyar Fürdőszövetség *
Dr. Ócsai Lajos (OTH) szóbeli kiegészítője *
Dr. Horváth Gábor (Magyar Fürdőszövetség) szóbeli kiegészítése *
Kérdések, vélemények *
Dr. Kulcsár György (OGYFI) válasza *
Falus Ferenc (OTH) válasza *
Horváth Gábor (Magyar Fürdőszövetség) válasza *
Dr. Kulcsár György (OGYFI) válasza *
További kérdések, észrevételek *
Dr. Kulcsár György (OGYFI) további válasza *
További kérdések, vélemények *
Tájékoztató a fiatal korosztály egészségi állapotáról, illetve ezzel kapcsolatban a rendszeres testmozgás hatásairól. Előterjesztő: Egészségügyi Minisztérium képviselője, Oktatási és Kulturális Minisztérium képviselője, ÖTM Sport Szakállamtitkárság képviselője *
Lóskáné dr. Klujber Valéria (Országos Gyermekegészségügyi Intézet) szóbeli kiegészítője *
Németh Imre (ÖTM Sport Szakállamtitkárság) kiegészítése *
Kérdések, vélemények *
Egyebek *
1. Tájékoztató a fürdők medencéinek töltő-ürítő rendszerrel való ellátásának helyzetéről
Előterjesztő:
Egészségügyi Minisztérium képviselője
Magyar Fürdőszövetség képviselője
2. Tájékoztató a fiatal korosztály egészségi állapotáról, illetve ezzel kapcsolatban a rendszeres testmozgás hatásairól
Előterjesztő:
Egészségügyi Minisztérium képviselője
Oktatási és Kulturális Minisztérium képviselője
ÖTM Sport Szakállamtitkárság képviselője
3. Egyebek
Elnököl: Bánki Erik (Fidesz), a bizottság elnöke
Dr. Bakonyi Tibor (MSZP)
Dr. Horváth Klára (MSZP)
Nagy Jenő (MSZP)
Páva Zoltán (MSZP)
Tóth József (MSZP)
Dr. Tóth József (MSZP)
Becsó Zsolt (Fidesz)
Hadházy Sándor (Fidesz)
Kovács Ferenc (Fidesz)
Lasztovicza Jenő (Fidesz)
Szijjártó Péter (Fidesz)
Dr. Világosi Gábor (SZDSZ)
Helyettesítési megbízást adott:
Pál Béla (MSZP) Nagy Jenőnek (MSZP)
Koscsó Lajos (MSZP) Tóth Józsefnek (MSZP)
Nagy Imre (MSZP) Páva Zoltánnak (MSZP)
Szalay Ferenc (Fidesz) Bánki Eriknek (Fidesz)
Dr. Horváth Gábor elnök (Magyar Fürdőszövetség)
Dr. Kulcsár György főigazgató (Országos Gyógyhelyi és Gyógyfürdőügyi Főigazgatóság)
Dr. Ócsai Lajos főosztályvezető (Országos Tisztifőorvosi Hivatal)
Lóskáné dr. Klujber Valéria osztályvezető (Országos Gyermekegészségügyi Intézet)
Falus Ferenc (Országos Tisztifőorvosi Hivatal)
Németh Imre (Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium Sport Szakállamtitkárság)
(Az ülés kezdetének időpontja: 13 óra 10 perc)
BÁNKI ERIK (Fidesz), a bizottság elnöke, a továbbiakban ELNÖK: Sok szeretettel köszöntök mindenkit a Sport és turisztikai bizottság mai ülésén. A bizottsági tagok előre írásban megkapták a napirendekhez szóló előterjesztéseket, egy kivétellel; itt a 2. napirendi ponthoz egy külön anyagot most a bizottsági ülés elején Bárdossy Tamás kollegám kiosztott mindannyiuknak.
A mai ülésnek két napirendje van. Kérdezném a bizottság megjelent tagjait, hogy van-e a napirendi javaslathoz képest kiegészítésük. (Nincs jelzés.)
Amennyiben nincs, akkor, aki a napirendi előterjesztéssel az írásos formában kiküldött anyagban közöltekkel egyetért, az kérem, kézfeltartással jelezze! (Szavazás.) Köszönöm. Ellenvélemény, tartózkodás nincs, a döntés egyhangú volt.
Első napirendünk a fürdőmedencék töltő-ürítő rendszerrel való ellátásának helyzetéről kértünk egy tájékoztató anyagot; ez egy örökzöld téma. Gyakorlatilag, ha jól visszaszámolok, legalább négy kormány, vagy három kormány biztosan, de a miniszterelnök váltásokkal együtt négy kormány foglalkozott már ezzel a kérdéssel, senki sem tudta ezt eddig megoldani; tehát ez kritika valamennyi kormánynak az elmúlt időszak munkáját tekintve. És a helyzet most sem rózsás, a határidők a lejártával még mindig rengeteg olyan fürdő maradt, amelynek nincs töltő-ürítő rendszere, ez magyarul: medencék, illetve strandok bezárását vonhatja maga után, ezért tartottuk fontosnak, hogy a mai napon ezzel kapcsolatban meghallgassunk egy tájékoztatást. Az Egészségügyi Minisztérium részéről az egyik oldalról, a másik oldalról: a felhasználói oldalról pedig a Magyar Fürdőszövetség részéről.
Kérném szépen is az előterjesztőket, hogy amennyiben az előterjesztéshez van kiegészítésük, akkor azt most a képviselői hozzászólások előtt tegyék meg.
Elsőként az Egészségügyi Minisztérium képviselőit kérném meg, hogy éljenek ezzel a lehetőséggel. Arra kérném önöket, hogy a mikrofonba, mielőtt a javaslatot elmondják vagy a véleményt, a nevüket legyenek kedvesek bemondani. Köszönöm.
Dr. Ócsai Lajos (OTH) szóbeli kiegészítője
DR. ÓCSAI LAJOS (Országos Tisztifőorvosi Hivatal): Dr. Ócsai Lajos vagyok, az Országos Tisztifőorvosi Hivatal Járványügyi főosztályvezetője és egy nagyon rövid kiegészítést szeretnék tenni az írásos anyaghoz, amit önök megkaptak. Mégpedig annyiban, hogy tehát a megbetegedések kockázata: nemcsak a víz, a széklet és egyéb emberi váladék eredetű szennyezéstől, de a populációban cirkáló kórokozóktól is függ. A fertőzések és a járványok utóbbi időben tapasztalható jelentős mértékű csökkenése elsősorban az általános járványügyi helyzet javulásának köszönhető, a leginkább terjedő kórokozók visszaszorulásának, másodsorban pedig a forgatás nélkül működő medencék száma csökkenésének. A töltő-ürítő és vízforgatásos rendszerű medencék medencevizének laboratóriumi vizsgálata eredményei több mint beszédesek ebben a témában, mert a vízforgatásos medencék 85 százaléka és azt meghaladóan, mindig megfelelő minőségű, míg a töltő-ürítő rendszerűnél a legjobb évben sem érte el az 50 százalékot a megfelelő minősítésű víz.
A vízforgatás minden egyéb intézkedésnél nagyobb mértékben járul hozzá a fürdőzők fertőzéssel szembeni védelméhez, mivel megfelelő üzemeltetésnél a fürdőzőktől esetlegesen bekerülő kórokozók igen rövid idő alatt elpusztulnak. A vízforgatás kötelező előírására hosszú késedelemmel került sor Magyarországon 1996-ban. A '70-es és '80-as évek fürdővíz által közvetített járványai ezt jóval előbb indokolttá tették volna. A dizentéria járványok közvetítői - és az az egy hepatitis A-járvány, ami volt - kizárólag a forgatás nélküli medencékből indultak ki és az áldozatok elsősorban a gyermekek voltak, a 6-9 éves korosztály, akiknél leggyakrabban fordul elő a víz véletlen nyelése fürdés közben. A WHO is irányelvet adott ki a rekreációs vizek biztonságáról és ez az irányelv egyértelműen leszögezi, hogy a mikrobiális fertőzés kockázatát egyedül a megfelelő vízkezeléssel, azaz a víz folyamatos forgatásával és fertőtlenítésével lehet elérni.
A jelenlegi helyzet röviden a következő. Az országban található közel 2500, pontosan 2493, medencéből vízforgatóval 1818 van ellátva, azaz az összes medence 73 százaléka. 48 medence átalakítása folyamatban van, és 546 medence rendelkezik OTH felmentéssel, amit abban az esetben ad meg az OTH, amennyiben a gyógyvizeknek az összetételrésze nem bírja a vízforgatásos rendszert, tehát a gyógyhatása elmegy - ez minden esetben tehát gyógyvizes termálmedence. Jelen pillanatban az országban összesen 81 medence átalakítása nem történt még meg, ami az összes medence összesen 3,2 százaléka. Itt tudni kell, hogy a medence átalakításánál - és ez az írásos szövegben is le van írva - a jelentős összeg nem a vízforgató berendezés ára, hanem a monolit vasbetonmedencéknek az átalakítása, tehát a víz hidraulikájának a megteremtése a legnehezebb.
A 121/2006-os kormányrendeletben előírt vízforgatási kötelezettség utolsó módosítás szerinti érvényre juttatása vagy érvényre nem juttatása, megítélésünk szerint, gyengíti az ország közegészségügyi járványügyi biztonságát és mellesleg a jogi biztonságot is. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Főosztályvezető úr, köszönöm szépen a kiegészítést.
Nem tudom, hogy a minisztérium részéről kívánnak-e még valamit hozzátenni az előterjesztéshez (Nincs jelzés.) Nem. Köszönöm szépen.
Horváth Gábor urat kérdezem, a Fürdőszövetség elnökét, hogy ő kíván-e szólni?
Dr. Horváth Gábor (Magyar Fürdőszövetség) szóbeli kiegészítése
DR. HORVÁTH GÁBOR (Magyar Fürdőszövetség): Köszönöm szépen. Csak nagyon röviden. Tehát itt a pontos számokat hallottuk, ez a fürdőmedencékre vonatkozik. Ez nem azt jelenti, hogy ennyi fürdő, tehát mint fürdő komplett létesítmény, nem tud kinyitni, hanem ez egy-egy medence egy-egy kisvárosi strandnál, tehát ettől még a strand ki tud nyitni. Ez egy 10-éves program, ahogy az elnök úr mondta, több pályázati lehetőség volt az elmúlt években: Széchenyi-terv, ahhoz kapcsolódó egyéb pályázati lehetőség és ezzel nagyon sokan éltek is és itt az eredménye, hogy meg is valósították ezt a programot.
Ezek a kismedencék vagy a nagyságrendjük miatt, vagy az önerő hiánya miatt nem fértek bele ezekbe a programokba, és úgy néz ki, hogy reális lehetőségük sincsen arra, hogy valamilyen pénzügyi támogatást szerezzenek az átalakításra. Tehát nagy a valószínűsége, hogy ezek elhagyott medencék lesznek és az is elképzelhető, hogy az a nyolcvanegynehány medence már az elmúlt években sem működött, hanem le volt zárva; tehát itt mindenképpen a pénzügyi lehetőség hiánya az, ami miatt ezek nem valósultak meg, műszakilag mindent meg lehet tenni.
Egy gondolatra hívnám fel még a figyelmet. Ez a program egy komoly fejlesztést hozott a magyar fürdőszakmában és ez az uniós belépésünktől független volt, mert 1996-ban indult ez a program; de ennek van egy ára is, ezeket a medencéket üzemeltetni kell. Nagyon jelentős üzemeltetési és anyagköltséget jelentenek a szűrő-forgató berendezések és nem biztos, hogy hosszú távon minden üzemeltető ezeket meg tudja teremteni, és működtetni is tudja; amennyiben nem megfelelően, nem megfelelő szakemberrel, nem megfelelő vegyszerekkel működteti, ugyanolyan veszélyforrás lehet egy szűrő-forgatós medence, mint a régi típusú töltő-ürítő medence.
Mindenképpen foglalkozni kell ezzel a pár medencével is, de nagy valószínűséggel ezek közül be kell zárni olyanokat, amelyeknek a műszaki állapota nem teszi lehetővé ezt az átalakítást. A Fürdőszövetségnek az volt a véleménye, hogy újabb hosszabbítást, újabb lehetőséget már kollektíven nem kellene kérni, hanem egyedi felmentéseket, amennyiben meg tudják teremteni a feltételeit ezeknél a fürdőknél. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen elnök úr.
A bizottság tagjait kérdezem, hogy az előterjesztéssel kapcsolatban van-e kérdésük, esetleg véleményük.
Kovács Ferenc úrnak adom meg a szót.
KOVÁCS FERENC (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelt Jelenlevők! Örömmel, illetve szomorú szívvel nézem részben ezeket az anyagokat. Öröm azért, mert nagyon sok medencénél és nagyon sok fürdőnél megoldódott, gyakorlatilag 1996-tól ez év végéig úgy néz ki, megoldódik a vízforgató szűrővel történő fejlesztés, illetve víztisztítás. A Vas-megyei tapasztalatokból tudom azt, hogy hol vannak azok a nagyon nagy problémák, részben Horváth Gábor el is mondta ezeket. Ugyanis általában a kis fürdők azok, akik nem pályáztak, illetve nem is kísérelték meg azt, hogy kivitelezzenek ilyen vízforgató szűrőberendezést, mert a megszűrt vizet vissza kell melegíteni például többségében; nincsen olyan hőfokú vizünk, amelyet ugyanazon a hőfokon vízcserével, tehát a folyamatos utántöltéssel tudnánk visszatemperálni arra a hőfokra, amin szeretnénk tartani annak a medencének a vízhőfokát. Tehát eleve a szűréskor hő veszteség keletkezik, amit valahogy temperálni kellene, ez az egyik olyan jelentős költség, amit nem kalkulálnak a beruházás melletti költségként és az MRI-s költség mellett még a működtetésben.
A másik ugyanilyen nagyon komoly probléma az, hogy gyakorlatilag nincsenek egységes rendszerek, a közbeszerzéseken szerezték be általában ezeket a berendezéseket a nagyobb fürdők és elképesztő az, hogy mondjuk akár egy-egy nagy fürdő esetében különböző berendezések, és különböző technológiák is működhetnek - ez nem a Széchenyi-tervben megvalósított, hanem a régebbi fürdőknél történő felújításoknál, és itt is valójában az egységesség hiánya okozza azt, hogy jelentős többletkiadásai vannak a fürdőknek. Természetesen a nagy fürdők, akiknek több százezres a látogatottságuk, azok ki tudják gazdálkodni, de az energiaárak elszabadulása azt hiszem, őket is most egy kicsit nehéz helyzetbe hozta.
Úgy hiszem, ha lesz ilyen pályázat és lesz ilyen támogatási rendszer, akkor már arra is kell gondolni, hogy a visszatemperálás feltételeit is támogassa valamilyen szinten a kormány, vagy annak a berendezésnek a beszerzését támogassa valamilyen szinten a központi állami forrás, vagy akár a regionális operatív fejlesztési forrásokból valami módon ebben tudjunk segítséget nyújtani. Szerintem az a nagy baj általában, hogy a kis költségvetéssel rendelkező önkormányzatok még az önrészt sem tudják, nem is tudták előteremteni, ott valami kedvezményt kellene adni, vagy pedig eltekinteni az önrésztől, ha egyáltalán életben kívánjuk tartani azokat a fürdőket, mert e nélkül biztos vagyok benne, hogy bezárnak.
Nagyon szépen köszönöm az anyagot, mindegyik nagyon komoly és komplett és remélem, hogy olyan fertőzések azért nem fognak keletkezni, mint amik a főorvos úr jelentéséből, a tisztifőorvos úr jelentéséből kiderültek. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm. További hozzászólási igény, kérdés, esetleg vélemény?
Hadházy Sándor képviselő úr!
HADHÁZY SÁNDOR (Fidesz): Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Bizottság! Azt szeretném megkérdezni, hogy ugye 546 medence rendelkezik felmentéssel pillanatnyilag. A 121/1996-os kormányrendelet szabályozza, hogy hogyan lehet a felmentéseket kiadni. Ezeket az ÁNTSZ, illetve a Környezetvédelmi Felügyelőség együttesen adja ki, ha jól tudom, ugye? (Dr. Ócsai Lajos (OTH): A környezetvédelmi szakhatósággal együtt az OGYI.) Most ez az 546 szám elég magasnak tűnik számomra legalábbis. És ha elgondolja az ember azt, hogy az ÁNTSZ elvégzi az ellenőrzést, leveszi a vízmintát, a vízmintát elviszi a laborba, a laborból mondjuk pár nap múlva - nem tudom mennyi idő alatt - megérkezik az eredmény, és az eredmény tükrében lehet az intézkedéseket megtenni, addigra meg már régen szanaszét mentek a vendégek, meg a fertőzés is, ha esetleg olyan volt a víz, akkor a fertőzés is. Azokkal a medencékkel mit lehet vajon kezdeni, amelyek megkapják a felmentést, de közegészségügyileg azért mégis egy időzített bombaként viselkednek? Tehát hogyan lehetne a vizsgálatokat esetleg felgyorsítani, sűrűbbé tenni, megvannak-e ennek a tárgyi és egyéb feltételei, ezt szeretném egyszer megkérdezni.
A másik kérdésem arra irányul, hogy attól függetlenül, hogy ez a fürdőkorszerűsítési, átalakítási pályázati rendszer már kifutott és hallhattuk Horváth Gábor részéről, hogy igazából a szakma nem is tartja már indokoltnak, hogy ezt továbbfolytassuk, de azért szeretném azt a vizsgálati anyagot vagy azt az átfogó elemző anyagot látni, hogy valóban azok a fürdők, amelyeknél ez az átalakítás nem történt meg, azokra valóban nincs is szükség, tehát kimondható-e? Én ilyen anyagot nem láttam még, ha van, akkor szeretném ezt megismerni, tehát először is ezt a két kérdést szeretném felvenni, köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm képviselő úr.
Megtoldanám még a kérdések sorát. Horváth Gábor úr említette, hogy körülbelül 100 olyan medencéről beszélhetünk, aminek nincs még szűrő-forgató berendezése, tehát gyakorlatilag ebben az évben a működése már lehetetlenné válik ebből kifolyólag - de ez nem jelent 100 strandot értelemszerűen. Azt tudjuk-e, hogy ez hány fürdőt érint összességében, és ez hány önkormányzat lehet nagyságrendileg? Ráadásul, itt szintén a Fürdőszövetség anyagában olvashattuk azt, hogy azért vannak itt olyan nagy fürdők is, amelyek nemcsak helyi, hanem legalább térségi szerepet is ellátnak, amelyeket szintén érint ezt a rendelet, tehát ott szintén lesznek olyan medencék, amelyek ebben az évben már nem üzemeltethetőek. Tehát a kérdésem nagyjából itt a számokra vonatkozna, illetve még azt várnám az Egészségügyi Minisztérium képviselőjétől, hogy reagáljon arra, hogy az a javaslat, ami azon a bizonyos egyeztetésen került felvetésre, ahol a Fürdőszövetség is, az Egészségügyi Minisztérium, illetve az ÁNTSZ is jelen volt, az a szakmai javaslat végül miért nem került elfogadásra. Magyarul, hogy további felmentést kaphassanak, azok a fürdők, akik eddig nem tudtak élni ezzel a lehetőséggel; nem egy általános felmentésről van itt szó természetesen, hanem egyedi kérelmek esetén, az egyedi elbírálásokat követő felmentésekre gondolok.
Van-e még kérdés a képviselő hölgy és urak részéről? (Nincs jelzés.) Nincs. Akkor megkérném az előterjesztőket, hogy szíveskedjenek válaszolni az eddig elhangzott kérdésekre.
Dr. Kulcsár György (OGYFI) válasza
DR. KULCSÁR GYÖRGY (Országos Gyógyhelyi és Gyógyfürdőügyi Főigazgatóság): Tisztelt Bizottság! Hölgyeim és Uraim! Dr. Kulcsár György vagyok, az OGYFI jelenlegi vezetője, de nem ebben a minőségemben vagyok itt most jelen, hanem abból a helyzetből kiindulva, hogy én vagyok feljogosítva az Országos Tisztifőorvosi Hivatalban az egyedi vízforgatás alóli felmentések kiadására.
A probléma, amiről most önök tárgyalnak, jóval bonyolultabb kérdés annál, mint amennyi a tájékoztatóban benne van. Úgy gondolom, hogy nem a bizottsági ülésen kell ezeket a részletkérdéseket tisztázni, de konkrétan válaszolva a felvetésekre.
Azt gondolom, hogy minden jelenlévő tudja, hogy a bakteriológiai tenyésztés időtartama általában 3 nap, tehát annál rövidebben meg lehet csinálni: gyorsteszttel, de miután alapvetően az önellenőrzés, miután a fürdőnek alapvető érdeke - az üzemeltetőnek -, hogy a biztonságos körülményeket biztosítsa a fürdővendégek számára, ezért gyakorlatilag ez önellenőrzés formájában kell menjen, és ennek a gyorstesztnek a költsége sokszorosan meghaladja a jelenlegi hagyományos bakteriológiai tenyésztés költségtényezőjét. Tehát gyakorlatilag, ha ezt megkövetelnénk úgymond - idézőjelben - a "fürdőüzemeltetőktől", akkor olyan horribilis költségekbe vernénk őket a kéthetenkénti önellenőrzéssel, aminek én most kapásból nem tudom megmondani a költséghatását, de hogy sokmillió forint, az biztos - ez az egyik.
A másik kérdés: kis fürdő, nagy fürdő problémája, ha jól értettem az elnök úr felvetését, hogy nagy fürdőket is érint. A múlt hét végén Cserkeszölőn voltam, egy alapellátás reumatológusok stb. találkozón, többek között azért is, mert a gyógyfürdővé nyilvánítás nagyon rövid időn belül be fog következni, legalábbis a kérelem benyújtása. Cserkeszölő nagyközség, egy hatalmas fürdőkomplexummal. Kérdem én azt, honnan kerítettek pénzt arra, hogy gyakorlatilag a hullámmedencéjüket, azokat a medencéket, amiket nem lehet felmenteni a vízforgatás alól, át tudták alakítani - nem most, jóval korábban, mint a határidő lejárta -, ugyanakkor viszonylag, tehát nagy önkormányzat nagy költségvetéssel nem volt képes ezt megcsinálni a határidő lejártáig. Tehát gyakorlatilag ezek ugyanúgy függőben maradó kérdések, mert ezt gondolom, hogy itt nem lehet megválaszolni se pro, se kontra.
Végül annyit a felmentésről, hogy a töltő, mint üzemmód felé történő igyekezés azoknak a fürdőknek a részéről, amik nálunk is landolnak írásos formában, azoknak a hátterében az van, hogy pillanatnyilag a vízkészlet-járulék kevesebbe kerül, mivel a környezetterhelési díjat is beleszámítva, minthogyha a vezetékes ivóvízzel akarnák működtetni azokat a nagymedencéket - mert itt nagymedencékről van szó -, amiket két-háromnaponként kell cserélni. Tessék kiszámolni, ha az év mondjuk négy hónapjában működik a nyári időszakban, akkor az, mekkora hatalmas töltővíz-mennyiséget igényel; plusz a töltő-ürítő üzemmódú medencének megvan egy minimális pótvíz mennyisége, ami gyakorlatilag ebben az esetben is legalább egy köbméter/fő. Tehát egy 100 négyzetméteres medencénél 12 köbméter vizet kell bevinni a medencébe óránként ahhoz, hogy a minimális üzemelési feltétel meglegyen - na most, tessék ezt felszorozni tízszer-hússzor.
Tehát gyakorlatilag igazándiból, ha ezt a kérdést valóban tisztába akarnánk tenni - most nemcsak az ÁNTSZ oldaláról mondom ezt -, akkor olyan számításokat kellene végezni, hogy igazándiból mibe kerül egy önkormányzatnak, egy tulajdonosnak, üzemeltetőnek ilyen feltételek mellett vagy olyan feltételek mellett üzemeltetni azokat a medencéket, amelyek gyakorlatilag most itt 80 körül mozognak - 84 egész pontosan, ha jól tudom. Tehát tartok tőle, hogy ugye a vízkészlet-járulék és a környezetterhelési díj nem fog csökkenni a közeljövőben, hanem emelkedni fog teljes joggal azért, hogy lehetőleg megakadályozza az ország azt, hogy a termálvízkinccsel meggondolatlanul visszaéljenek, mert itt erről van szó.
ELNÖK: Köszönöm szépen. További válaszok?
FALUS FERENC (Országos Tisztifőorvosi Hivatal): Köszönöm szépen. Én csak erre az ábrára szeretném tisztelettel felhívni a figyelmet, Falus Ferenc vagyok tisztifőorvos, ami azt mutatja, hogy a fürdővíz által terjesztett járványok száma ma Magyarországon 1970 és 2006 között, ami alatt az látszik, hogy a járványok száma meredeken csökken. Elnézést kérünk, próbáltuk, hoztuk fájlba is, hogy kivetítjük, azért nyomtattuk ki, köszönjük szépen a segítséget, és az látszik, hogy minden járvány a töltő-ürítős medencéhez kötődik. Azt gondolom, hogy ez egy elég súlyos érv arra vonatkozóan, hogy magyarul: nem lehet felmentést adni ez alól.
Még esetleg a mikrobiológiai vizsgálathoz annyit szeretnék mondani, hogy igaz a 3 nap, tehát Kulcsár dr. megindokolta, hogy miért megyünk a drágább felé el, de azt tudni kell, hogy egy normálisan üzemelő medencénél ez tulajdonképpen a technológia ellenőrzése. Tehát nem az adott vizet akarja elkapni soha az ÁNTSZ, hogy itt most szennyezett, nem szennyezett, hanem ezzel ellenőrzik a technológiát; és minden esetben a nem megfelelő víznél a nem megfelelő üzemeltetés áll mögötte és ezt nagyon jól tudják az üzemeltetők; itt van Horváth dr., aki ezt alá tudja támasztani, hogy ez ténylegesen így van. Köszönöm.
ELNÖK: Köszönöm szépen elnök úr.
Horváth Gábor (Magyar Fürdőszövetség) válasza
HORVÁTH GÁBOR (Magyar Fürdőszövetség): Tehát felmerültek a töltő-ürítő medencék és az az 500 felmentett medence. Tehát itt természetesen orvos-szakmai okokból történtek ezek a felmentések, de ott is előírások születettek, különösen a medence hidraulikai átalakítására, tehát hogy olyan áramlási viszonyok jöjjenek létre ezekben a medencékben, hogy a bevezetett pótvíz folyamatosan cserélődjön a medencében. Erre is vannak határidők, kitűzött határidők, ezek is lassan lejárnak, tehát gyakorlatilag a felmentések is egy szigorú műszaki követelményekhez vannak kötve.
Az ellenőrzésről annyit, hogy természetesen az ÁNTSZ ellenőrzése szúrópróbaszerű, időszakos, de amennyiben problémát talál, akkor az üzemeltetőnek előírja a rendszeres ellenőrzést, és azokat az adatokat is be kell küldeniük az ÁNTSZ-hez. Tehát viszonylag jól kiépített rendszer van és természetesen az üzemeltetőnek is komoly érdekei fűződnek ahhoz, hogy ne keletkezzenek járványok a fürdőn belül, tehát itt azonos az érdek - természetesen ez nagyon sok pénzbe kerül, ahogy itt elhangzott.
Kérdésként merült föl, hogy hány fürdőt érint ez a 80-egynehány medence. Statisztikai adatai nincsenek a Fürdőszövetségnek, az ÁNTSZ-ek adják ki az üzemeltetési engedélyeket. Az üzemeltetési engedélyek kiadásánál fog kiderülni - általában az idényfürdőkről beszélünk most, tehát nem az egész évben nyitva tartó fürdőkről -, tehát május 1.-je után, ha egyáltalán ezek a fürdők beadják az üzemeltetési engedélykérelmet; vagy a fürdő beadja, de kihúzza belőle, hogy a kis gyerekmedence a strand szélén a továbbiakban nem üzemel. De véleményünk szerint ez körülbelül olyan 50-60 helyen fordulhat elő, de teljes strandbezárás pár darab lesz, csak egy szem medence létezik az országban; tehát a statisztika a Fürdőszövetségnél így nincs meg, hanem az ÁNTSZ, aki kiadja az engedélyeket, náluk fog megjelenni május után majd. Köszönöm.
ELNÖK: Köszönöm szépen.
Főigazgató úr!
Dr. Kulcsár György (OGYFI) válasza
DR. KULCSÁR GYÖRGY (Országos Gyógyhelyi és Gyógyfürdőügyi Főigazgatóság): A bizottság, úgy gondolom, akkor kap korrekt tájékoztatást, ha elmondjuk azt, hogy a gyógymedencét mentettük csak föl, egy; kettő: a gyógymedence jellege, amit az ÁNTSZ által jóváhagyott üzemeltetési szabályzat tartalmaz - na attól lesz egy medence gyógymedence -, többségének sem kell gyógyvízzel üzemelnie, tehát ezt jó, hogyha önök tudják. Tehát egy víz alatti vízsugár, egy víz alatti mozgásterápiás egyéni vagy csoportos gyógytorna, a gyógy-úszás, a súlyfürdőmedence, az nem gyógyvízhez kötött; az melegített csapvízzel simán működtethető annyira, hogy például gyógyfürdő lehet az a fürdő is, ahol egy milliliter gyógyvíz nincsen, de egy természetes gyógy-tényezőt használ, például a gyógyiszapot és melegített hálózati vagy hidegvíz kútból nyert vízzel komplett hidroterápiát nyújt. Tehát - ismétlem, amit az elején mondtam - ez egy bonyolultabb kérdés, mint az, hogy most van töltőlégtömeg, meg forgatott medence, hanem ezt így kell megítélni. Na most, ha egy gyógymedence nem feltétlenül kell, hogy gyógyvízzel üzemeljen, akkor, tessék nekem megmondani, mi indokolja azt, hogy úszómedencébe gyógyvíz menjen.
ELNÖK: Köszönöm szépen. A bizottság tagjait kérdezem, hogy az előterjesztéssel kapcsolatban van-e további kérdésük, észrevételük.
Kovács Ferenc képviselő úr!
További kérdések, észrevételek
KOVÁCS FERENC (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Tényleg csak egyetlen kérdésem van. Ugye, most az európai normatíva szerint kötelező visszasajtolni már a gyógyvizeket; Magyarországon hány fürdőnél van ez megoldva, van-e erről számadatuk, hogy történik-e egyáltalán ilyen Magyarországon, van már erre példa? Köszönöm.
ELNÖK: Kulcsár úr!
Dr. Kulcsár György (OGYFI) további válasza
DR. KULCSÁR GYÖRGY (Országos Gyógyhelyi és Gyógyfürdőügyi Főigazgatóság): Néhány olyan most tervezett, illetőleg indult termálkútnál tudok arról, hogy visszasajtolják, és ezzel geotermikus energiát nyernek. De egy biztos, amit fürdővízre használtak, az többé nem sajtolható vissza a vízbe, tehát gyakorlatilag itt pusztán arról lehet szó, hogy vannak olyan kutak, amelyek pozitív kutak, tehát ahol gyakorlatilag a víz minden különösebb szívás nélkül jön föl X-méterre a talajszint fölé. Ezeknek a nem felhasznált vizét lehet elágaztatás formájában és azt, ami nem érintett fürdéssel, azt vissza lehet sajtolni; csak ez is olyan dolog, hogy a pénz körül forog ez az egész mai megbeszélés is, tehát ehhez azért horribilis pénz kell, mert egy új kutat kell létesíteni olyan berendezéssel, amibe be lehet nyomni adott esetben több száz, akár ezer méterre azt a vizet, ami spontán feljön.
De az újak, például Velence nagyközségben már gyakorlatilag az Észak-velencei - nem egészen: a keleti, Észak-keleti - részen tervezett Wellness központban, ott már eleve így csinálják, hogy két kutat fúrtak és gyakorlatilag visszasajtolják azt a vizet, aminek a hőenergiájával fűtik a hidegvizet, a csapvizet, a kútból jövő vizet és azt fogják felhasználni a Wellness medencék táplálására. Tehát azért ez egy költséges móka; de nyilván ez a jövő és ezt kell csinálni, mert Magyarország, ha sokban nem is, de ebben aztán kitüntetett helyzetben van a világban, mert gyakorlatilag tíz kilométerrel közelebb van a magva a földfelszínhez és ezért nálunk 100 méterenként gyakorlatilag 5 fokkal nő a hőmérséklete a víznek, tehát jelentős energiatartalék van, csak ennek a kiaknázásához pénz kell nyilvánvalóan.
ELNÖK: Köszönjük. További kérdés vélemény a képviselő hölgy és urak részéről?
Hadházy Sándor!
HADHÁZY SÁNDOR (Fidesz): Köszönöm szépen a válaszokat. Főigazgató úr véleményével teljes mértékben egyet tudok érteni a tekintetben, hogy a vízkészlet használati járulékot a helyére kellene tenni, vita nincs közöttünk. Megjegyzem, hogy ennek a befolyt összegnek a felhasználásáról is egy korrektebb döntés kellene, mert most szétfolynak ezek a pénzek, és nem oda kerülnek vissza, ahova kellenének. De azért azt is tudjuk, és figyelembe kell vennünk, hogy a fürdők önmagukban, tehát üzleti szempontból nem egy dinamikus, nagyon jó prosperáló vállalkozás - a zöme egyébként ilyen -, hanem a környezetében megtelepülő üzleti vállalkozások tudják az egész területet, térséget nyereségessé tenni.
Ennek tükrében megfontolásra javaslom azt, hogy a fürdők működését ne lehetetlenítsük el, olyan pluszköltségeket ne rakjunk rá, amelyek a működést ellehetetlenítik. A megoldás tulajdonképpen az lenne, hogy egy olyan komplex fejlesztési programot kellene kimunkálni, ahol a fürdőfejlesztés mellett szállodafejlesztés és egyéb vállalkozásfejlesztés is működne. Volt ilyen példa egyébként Magyarországon, volt erre példa, sajnos egyre kevesebb; spontán módon történnek ezek a fürdőfejlesztések, igazából üzleti tervek hiányában, és amikor a fejlesztések megtörténnek, akkor az üzemeltető el kezd csodálkozni egy idő után, hogy nem hozza azt a várt eredményt, mint amit az üzleti tervben neki az előkészítő munka során leírtak.
Csak azt szeretném jelezni, illetve arra szeretném a figyelmet felhívni, hogy az állami és uniós források elosztásánál, szétosztásánál komolyabban kellene venni az előkészítő munkát, komolyabban meg kellene vizsgálni a gazdaságossági számításokat, az üzleti tervet és csak kizárólag olyan projekteket kellene támogatásban részesíteni, amelyek aztán, saját magukat legalábbis, fenn tudják tartani. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen. További hozzászólási igény? (Nincs jelzés.)
Tehát összefoglalásként, ami az előterjesztésekből megállapítható, hogy jelentősen lecsökkent mára azoknak a medencéknek a száma, amelyek az elmúlt időszakban, '96-tól egészen 2006 év végéig, nem tudták megvalósítani a szűrő-forgató berendezések telepítését; ennek ellenére lehetnek olyan fürdők, amelyek már ugyan előkészítették ezeket a fejlesztéseket, de kicsúsztak a tavaly év végén lejárt határidőből.
Ha jól értelmeztem, akkor az az egyeztetés, amit a Fürdőszövetség kezdeményezett a szaktárcával, illetve az ÁNTSZ-el, ott felmerült javaslatként, hogy egyedi esetben, azok, akik ezeket az előkészítő munkákat elvégezték, de nem tudták megkezdeni, mondjuk az elmúlt évben nem tudták megvalósítani a szűrő-forgató berendezések beépítését vagy telepítését, azok egyedi felmentést kaphassanak erre az évre. Ha jól értelmeztem, akkor végül is elvetette a szaktárca ezt a javaslatot, tehát ebben nem született megállapodás, azaz ilyen indokkal további felmentés már nem adható a fürdők részére; májusban kiderül, hogy mi a végleges állapot, akkor fogják a működési engedélyeket megkérni.
Én azért mindenképpen azt szeretném majd kérni a bizottság nevében a főosztályvezető úrtól, hogy ezeket a szükséges jelzéseket, tehát a beérkező igények alapján küldjön számunkra egy olyan összegző anyagot, amelyből kiderül, hogy konkrétan hány fürdő szeretett volna adott esetben működni, de az előzőekben összefoglalt és a rendelet, az utolsó hosszabbítás lejárata miatt, nem kaphatnak már erre az évre. Tehát, ha akkor láthatóan még nagyszámban vannak azok a települések, akik fürdőt szeretnének üzemeltetni, különösen úgy, hogy ebben az évben meg is tudnák esetleg valósítani ezt a beruházást, de részükre valamilyen egyedi kedvezmény vagy engedmény megadására lenne szükség, akkor esetleg arra a bizottság majd vissza tudjon térni. Tehát, ha kérhetnék egy ilyen összegző anyagot valamikor májusban, akkor azt legyenek kedvesek a bizottság részére megküldeni.
Köszönöm szépen valamennyi előterjesztőnek az elkészített anyagokat, ezzel a napirendi pontot lezárom.
Áttérnénk a második napirendi pontra. Megkérném a napirendi pont előadóit, hogy szíveskedjenek helyet foglalni.
Következő napirendünk egy előterjesztés a fiatal korosztály egészségi állapotáról, illetve az ezzel kapcsolatban végzett rendszeres testmozgás hatásairól. Az előterjesztők: az Egészségügyi Minisztérium, az Oktatási és Kulturális Minisztérium, valamint az Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium Sport Szakállamtitkársága.
Az előterjesztők egy részétől érkezett írásbeli anyag, sajnos az Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium Sport Szakállamtitkársága ezt az anyagot nem tudta elküldeni a számunkra. Szeretném most is felhívni a figyelmüket arra, hogy a bizottság munkáját segítendő, én bizottsági elnökként is elvárom a minisztériumoktól, hogy az egy hét határidő betartásával - ami a levél kiküldése: felkérés a háttéranyag elkészítésére és a bizottsági ülés között eltelik - legyenek olyan szívesek, és ezeket az anyagokat készítsék el, mert jelentősen nehezítik a bizottság munkáját, ha itt helyszíni kiosztással vagy éppen szóbeli kiegészítéssel teszik meg az előterjesztésüket; így a bizottság tagjainak nincs lehetőségük arra, hogy kellő alapossággal készüljenek fel ezekben a napirendi pontokban.
Amennyiben szükségét látják az előterjesztők annak, hogy szóbeli kiegészítést tegyenek, akkor megkérem, hogy most erre kerítsenek módot.
Mindenkit megkérnék majd, hogy amikor a hozzászólását megteszi, akkor a jegyzőkönyv kedvéért legyen kedves a nevét bemondani.
Parancsoljon!
Lóskáné dr. Klujber Valéria (Országos Gyermekegészségügyi Intézet) szóbeli kiegészítője
LÓSKÁNÉ DR. KLUJBER VALÉRIA (Országos Gyermekegészségügyi Intézet): Én Klujber Valéria vagyok, az Országos Gyermekegészségügyi Intézet osztályvezetője, aki az előterjesztett anyagok egy részét nyújtottam be és pár dolgot szeretnék kiemelni, bár azt hiszem, hogy elég részletes a megküldött anyagunk.
Egyrészt az adatforrásokat szeretném újra mindenkinek a figyelmébe ajánlani, hiszen ezek teljesen publikusak. Az egyik az iskolaegészségügyi jelentések, amiket egy kicsikét a mindenki által hozzáférhető egészségügyi statisztikai adatokkal egészítettünk ki; ezek a megbetegedési, morbiditási, illetve halálozási, tehát mortalitási adatok, amik olyan nagyon izgalmas dolgot nem mutatnak, illetve ugyanazokat a dolgokat mutatják, mint a többi úgynevezett fejlett országok adatai. Ebből, ami jó, talán azt tudnám megemlíteni, hogy a HIV fertőzötteknél a gyerekek terén is viszonylag jól állunk, tehát viszonylag alacsony a HIV fertőzött gyerekek száma a többi országhoz képest, másrészt viszont, az iskolaegészségügyi jelentésekből kitűnik, hogy az utóbbi időszakban a tartási rendellenességekkel, tehát a hanyagtartással, lúdtalppal észlelt gyerekek száma riasztóan emelkedik.
A harmadik említésre méltó dolog az elhízás, amit mindannyian tudjuk, azt hiszem, hogy a felnőttkori betegségeknek is a melegágya, tehát ez azt jelenti, hogy a gyerekkorban, fiatal felnőttkorban észlelt elhízás révén egy csomó betegség: a szívérrendszeri, a diabétesz egyszerűen olyan fiatal életkorra tolódtak előre, amilyennel mondjuk 20-25 évvel ezelőtt nem is találkoztak a gyerekorvosok - magam is egyébként gyerekgyógyász vagyok. Tehát régen egy úgynevezett felnőtt típusú cukorbetegség az ugyebár a felnőtteknél volt, manapság ez a gyerekeknél sajnos egyre jobban ismert kategória. A másik dolog az életmódbeli megközelítés lenne, tehát a mozgásra egy kicsikét kihegyezve és a táplálkozást is érintve.
Van egy nagyon fontos nemzetközi kutatás, amiben intézetünk az egyik magyarországi résztvevő, ez a HBSC kutatás, ami az intézetünk honlapján részleteiben is hozzáférhető, ha valakit több érdekel annál, mint amit én betettem az anyagba. Ez 35 európai országot követ, jelenleg 35 országot, de '86-ban kezdődött és 2006-ban, tehát tavaly voltak az utolsó felmérések. Ezek az adatok még nincsenek meg, kifejezetten a bizottság részére készítette el az egyik osztályvezető kolléganőm ezeket a táblázatokat, amiket a rövid kis háromoldalas anyagban mellékeltünk.
Ebből a vizsgálatból nagyon sok életmódi adatot meg lehet tudni a gyerekekről. Fontos kiemelni, hogy ez egy önbevallásos vizsgálat, tehát itt a gyerekek azt mondják, amit ők jónak látnak, viszont mivel nagyon szépen össze lehet hasonlítani az adatokat a nemzetköziekkel és a változásokat a hazaiakkal, azt hiszem, hogy nagyon nagy jelentősége van.
Ebből az derül ki, hogy úgy általában a szabadidő eltöltéssel, mozgással, passzív időtöltéssel kapcsolatban a középmezőnyben vagyunk. Amit kiemelnék az annyi, hogy a kívánatos heti legalább egy óráig kiterjedő intenzív testmozgásban és mindig van egy nagyon erős nemek közötti különbség, erre egy kicsit szeretném felhívni, ha lehet a bizottság figyelmét, hogy a lányok mindig sokkal rosszabbul teljesítenek ebben a dologban, mint a fiúk, minden korcsoportban - ez az egyik. A másik, amiben sajnos viszonylag élenjárunk, az a passzív időtöltés, tehát a képernyő előtt ülés, az idei év az első, amikor javulni látszik, tehát a 2006-os év felmérései, mert egyébként a gyerekeknek hétvégén 49 százaléka tölt legalább 4 órát a képernyő előtt - azt hiszem, hogy ez elég ijesztően hangzik -; 2002-ben viszont ugyanezt 57 százalék mondta. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen a kiegészítést. Van-e további igény az előterjesztések kiegészítésére.
Parancsoljon!
Németh Imre (ÖTM Sport Szakállamtitkárság) kiegészítése
NÉMETH IMRE (ÖTM Sport Szakállamtitkárság): Először egy pontosítással, a kiosztott CD-k nem ehhez az anyaghoz kapcsolódnak, hanem a nemzeti sporttörvény kapcsolathoz, tehát annak adnak háttéranyagot, illetve arról szól tulajdonképpen. Bár annyiból van kapcsolás valóban, hogy nagyon sokfajta, maga a stratégia is érinti a mi területünket, amiről most fogok beszélni. Miután a másik két előterjesztő elég jó anyagot adott le, azt hiszem, hogy nekünk egy szegmens marad: a szabadidő és a diáksport és erről szeretnék akkor beszélni.
Abból indultunk ki és igazából ezt hangsúlyozzuk a stratégia kapcsán is, hogy a lakosság egészségi állapota döntő részben az életmódjától függ; 40, 42, 46 százalékot mondanak a szakirodalomban; mi itt érezzük a sportnak a nagyon-nagyon fontos feladatát. Egy mostani friss OÉTI kutatás szerint a diákok 15-20 százaléka csak az iskolába jövet-menet van szabadlevegőn, és 60 százaléka naponta egy óránál kevesebbet sportol, beleértve a kötelező iskolai testnevelési oktatást is, ezeket nem a mi kompetenciánk hangsúlyozni. Amit viszont igen, az az, hogy megmutassuk azokat a lehetőségeket, konkrétumokat, amit a szaktárca ezen a téren lépett. A "Mozdulj Magyarország" program évek óta létező, ebben az évben 60 millió forinttal fog indulni. Annyi vonzata van az ifjúság felé, hogy itt egy nagy tömeget megmozgató rendezvénysorozatról van szó, országos kiterjedésűről, ahol legalább ezer fő van, és ennek az ezer főnek átlagosan 40-60 százaléka ezt a korosztályt érinti. Ráadásul családi programok is vannak benne, tehát ilyen szempontból szociális lehetőséget is találunk ezen a területen.
A rendszeres testmozgás lehetőségét biztosítja a versenyrendszer, hiszen ahhoz, hogy valaki teljesíteni tudjon közép- vagy felsőszinten, ahhoz rendszeresen, legalább amatőr szinten sportolnia kell, tehát alkalmi sportolóként a rendszeres mozgásra rászoktatva.
A tavalyi adatok alapján hasonlót várunk az ideitől is, ez a 83 szabadidős esemény körülbelül 200 ezer fős és főleg lakossági részvétellel. Ezek közül a zászlóshajós programok közül mondjuk a Világ Gyalogló Nap ismertek, a Mozdulj, Balaton! vagy a Kihívás Napja, az Adidas, a Streetball fesztivál is, ami országos program volt szintén 7 helyszínen, körülbelül 3700 fővel. A kedvencünk és azért a kedvencünk, mert ennek a legjobb a társadalmi elfogadottsága: a Tárt kapus program, ezt 130 millióval tudjuk segíteni, ennek eredményeként - és itt lakossági sportolásról van szó - megyénként 8-10 helyszínen, városonként 2-4 létesítményben, 311 helyszínen folyt a tavalyi évben program, ezek teljesen ingyenesek voltak; úgy néz ki, hogy ezt a szintet, ezt a nagyságrendet az idén is tudjuk tartani.
Kicsi szelet, de nagyon fontos számunkra a Holdsugár program 16 milliós támogatással, ami arról szól, hogy azok a fiatalok, akik szabadidejükben a periférián veszélyhelyzetben vannak, tehát éjszaka, este bűnelkövetéssel keresik a helyüket valahol és nem mindig ugye a jó oldalon, ezeket a sport segítségével, például a pingpong segítségével "éjszakai pingpong bajnokságokba" szervezzük. Egy országosan terjeszkedő program van már évek óta, ezért vagyunk rá büszkék.
Mindent a kormányzat nem tud, és nem is akar felvállalni, mert nem feladata és nem is tudná megcsinálni, de vannak szövetségeseink, például a Magyar Diáksport Szövetség is, aki annak idején 160 millió forintot kapott ilyen tevékenységre, ők az alap és a középfokú oktatásban segítenek nekünk, illetve az ügynek. Ez egy érdekképviseleti szakmai szervezet és rendkívül fontos sportmozgalmi háttérrel rendelkezik. Éves átlagban körülbelül 300 ezer tanulót szólít meg, a kimutatás mégis 300-tizenvalahányezerről szól, azért, mert nemcsak a tagjainak szervezi, hanem mások is indulhatnak a versenyrendszerben, amely elsősorban a diákolimpiai rendszert jelenti. Ami még ennek a szövetségnek a gyenge pontja, hogy ahol a szabadidősport nem versenyrendszerűen, felmenőrendszerben működik, ott nagyságrenddel kevesebb, 5-10, maximum 25 főt tud elérni, ezt mi gyenge területnek tartjuk, azt hiszem, mi is partnerek vagyunk a továbblépésben.
A Magyar Egyetem és Főiskolai Szövetség 130 millió forinttal gazdálkodott ebben az évben. Miután 100-éves hagyománya van, bízunk benne, hogy ez a pénzeszközrendszer a főiskolások döntő részét eléri, hiszen ezek rendezik az egyetemi, főiskolai bajnokságokat, az Universitas kupát és különböző világszintű rendezvényeken képviseltetik a magyar felsőoktatás sportolóit.
Kisebb példa, de mégis térjünk rá, hiszen ilyenek is vannak a piacon, a Magyar Természetbarát Szövetség, ahol a közel 25 ezres taglétszám több mint 40 százaléka gyermek, ez azt jelenti, hogy hétvégenként ezrek túráznak szervezetten, és ráadásul a szervezett túrázók száma jelentős, a nem szervezetten, családi kötelékben túrázok vagy baráti társaságban túrázók számára vezetőket, túravezetőket ez a szövetség nyújthat.
Két illusztráció, ahol a sportvállalkozások országos szinten talán a legjelentősebbek. Egyik a Budapesti Sportiroda, amelynek ez évi programja 25 helyszínen nyújt lehetőséget sportolásra, jórészt persze futásra, újabban egyre inkább a gyaloglás is előtérbe kerül a modic walking divat kapcsán. Ez körülbelül 300 ezres tömeget jelenthet éves viszonylatban, a rendszeres testedzésnél itt is nagyon fontos, hogy rá kell készülni, és szerencsére nemcsak mozgásélményt tud nyújtani, a szponzorok és a kormányzat támogatásával egy jelentős futamra is várják a résztvevőket.
Még egy dolgot hadd mondjak el, amit ezen a bizottságon el kell mondanom, hiszen sport és turisztika össze is kapcsolódik az én agyamban, és azt hiszem, hogy az önök munkájában is. Nagyon nagy lehetőséget látunk, vagy látnánk, hiszen inkább a potenciális lehetőség van meg: a sport és egészséges játékmód népszerűsítésében a táborok, erdei iskolák terén; sajnos ezek az utóbbi években financiális és különböző más okok miatt úgy érezzük, hogy nem foglalnak el kellő helyet a diákság életében. Köszönöm a figyelmet.
ELNÖK: Köszönöm szépen. További kiegészítés előterjesztői oldalról?
Egészségügyi Minisztérium esetleg? (Nincs jelzés.) Nincs. Köszönöm szépen.
Képviselőtársaimat illeti meg a lehetőség, hogy kérdéseiket feltegyék, illetve véleményüket az anyaggal kapcsolatban megfogalmazzák. Kérdezem, hogy van-e valakinek kérdése, illetve véleménye az elhangzottakhoz.
Bakonyi Tibor képviselő úr!
DR. BAKONYI TIBOR (MSZP): Lenne néhány kérdésem. Ezzel a konkrét helyzettel, azt hiszem, talán a tizedik alkalommal foglalkozunk 1994 óta. Picit kényelmetlenül érzem magam, mert a lényegről nem beszélünk. Beszélünk akciókról, pénzről, ki az, aki ezen a területen megpróbált a lehetőségeihez képest bármit is tenni, de az egészről nem beszélünk.
Tehát tisztelettel szeretném megkérdezni az Egészségügyi Minisztérium képviselőit, hogy az Országgyűlésben elfogadtunk az előző ciklusban egy Johann Béla nevű egészségügyi programot, amelyet akkor teljes konszenzussal fogadott el az Országgyűlés; szeretném megkérdezni, hogy ebből a programból, a határozati javaslatokból erre a területre vonatkozólag mi az, ami megvalósult, mi az, amiben esetleg szükség lenne a törvényhozók segítségére - ez lenne az első kérdésem.
A másik kérdésem az lenne a tárcáktól, hogy ugye szóba került korábban, hogy nagyon nagy szükség lenne a tárcák közötti együttműködésre, hiszen nem esett szó az iskolai testnevelés fontosságáról; unos-untig itt öt, hat, négypárti egyetértéssel beszélt a testnevelési órák számának felmenőrendszerben történő növeléséről, vagy éppen a tanórán kívüli különböző mozgásformák, sportolási lehetőségek biztosításáról. Nem esett szó itt a civil sportvilág megerősítéséről, hogy ne csak akciószinten, hanem Földesiné professzor asszony szóhasználatát használva: ne csak sportnemzet legyünk, hanem sportoló nemzet, akarunk-e ezért valamit közösen tenni? Szó volt arról, hogy összefogunk tárcaszinten, politikai szinten, törvényalkotói szinten, civil társadalmi szinten; erről én itt nem hallottam semmit, lehet, hogy nem figyeltem eléggé, hogy egyáltalán erről szó esett.
Amikor itt szó esett az egyetemi-főiskolás sportról: én az életben azzal találkozom, hogy például a Műegyetem sportegyesülete éppen egy olyan helyzetbe kerül, hogy lehet, hogy éppen a Műegyetem szünteti meg; a Semmelweis Egyetem megszüntette a testnevelést az oktatói programjában. Tehát nem látom azokat - amikor beszélünk bolognai folyamatról, meg beszélünk itt a felsőoktatás nagy rendszerének az átalakításáról - nem látom ebben a helyi szerepét annak a szemléletnek, annak a gondolkodásnak, hogy azok, akik itt a jövő értelmiségei lesznek, azok hogyan fognak részt venni abban a programban, hogy egészségesebben éljünk, hogy szeressünk mozogni, hogy sportoljunk. Hogyan fogják ők majd szocializálni azokat a gyerekeket, akikről most itt beszélünk, akik tanárok lesznek, orvosok lesznek, értelmiségiek lesznek; itt elrettentő statisztikákat mondunk egymásnak, és itt közönyösen üldögélünk, meghallgatjuk a tájékoztatót, aztán tudomásul vesszük.
Szóval elnök úr, ha lehet azt mondani, hogy nekem nagy-nagy hiányérzetem van ezen dolgokat tekintve. Hiszen itt még azért is meg kellett küzdeni és még itt drukkolunk, hogy legalább önálló intézmény legyen a Testnevelési Egyetem és talán ott majd egy olyan szellemi közeg fog létrejönni, akik majd segítik a szabadidősport mozgalmat, a civil sportmozgalmat, az egyéni sportmozgalmat, hiszen itt jó néhány esetben üzleti alapon különböző létesítményekben folyik valamilyen testkultúramozgás vagy éppen szervezett formában: önkormányzat vagy civil szervezetek, az utcai sportok formájában. Tehát ezt az egészet itt nagyon szomorúan hallgatom végig, '94 óta a lényegről nem beszélünk, bárki is legyen politikai pozícióban, ezeknél a beszámolóknál többet úgy tűnik, hogy jelen pillanatban nem tettünk.
Én az ÖTM Szakállamtitkárságától azért vártam volna egy kis dicsekvést, hogy itt majd jön ez a Sport XXI. nemzeti sportstratégia, amiben azért valami nagyon komoly szakmai egyetértés van, hogy erről itt elhangzik valami; hogy itt kérem szépen, igenis az állam akar kezdeményezni, igenis van egy csomó elképzelés. És arról is, hogy a tárcák között ez az együttműködés mennyire valósult meg, lesz-e egyáltalán közép és hosszú távon pénzügyi fedezete, ha nem lesz, akkor mi a dolguk a törvényalkotóknak. Szóval ne haragudjatok, ne haragudjanak, picit szomorú voltam, hogy itt lepipáltuk vagy kipipáltuk ezt a napirendet, meghallgattunk néhány elrettentő számadatot, mindenki hazamegy, és azt mondja, hogy hát bizony-bizony milyen nagy a baj és nem történik semmi, pedig lenne itt is egy olyan ügy, dolog, ami a megosztott társadalomban mégiscsak közös dolog, amely egy kishíd lehetne abban, hogy valamit tegyünk közösen.
ELNÖK: Köszönöm szépen képviselő úr. További hozzászólási igények?
Lasztovicza Jenő képviselő úré a szó!
LASZTOVICZA JENŐ (Fidesz): Köszönöm szépen elnök úr. Elnézést a késésért és hogy az elején nem voltam itt ennek a napirendi pontnak, de ezt nagyon fontosnak ítélem meg, hogy beszéljünk erről; és ne csak beszéljünk, hanem indítványoznám is, hogy a bizottság kezdeményezzen egy olyan összejövetelt a tárcák között, amely a fiatalság egészségi állapotával foglalkozik. Hogy ezt miért is mondom?
A Veszprém megyei Önkormányzat nemrég felkért egy orvost, aki 950 14 és 25 év közötti fiatal egészségi állapotát mérte fel és különféle szokásait, és elrettentő adatokat lehetett látni ebből a vizsgálati eredményből. Néhány adatot felsorolnák és ezek tényleg konkrét és megbízható adatok, mivel jómagam is ismerem az orvost, aki ezt a felmérést végezte.
Tehát 950 fiatalon végezte el. Ebből kijön egy olyan, hogy 59,7 százalékuk dohányzik; kávét fogyaszt rendszeresen 35 százalék. Az alkoholfogyasztásnál van 26 százalék, aki nem szolgáltatott adatot; most lehet gondolni, hogy miért nem szolgáltatott: ki így gondolja, ki úgy gondolja. Van egy olyan, hogy gyakran, hetente vagy gyakrabban fogyaszt alkoholt: az 50,9 százalék és egyáltalán nem fogyasztott: 35 százalék. A drognál valamivel kedvezőbb a helyzet.
De ez a felmérés több kérdést is tartalmazott. Gyakorlatilag megkérdezték, hogy mennyire gyakran sportol, vagy mozog; ez úgy van, hogy nem naponta egy órát vagy félórát sportol, hanem a heti testnevelési órákon felül legalább két alkalommal mozog-e még a fiatal? És ott is egy nagyon érdekes szám jött ki: 21,8 százalék az, aki mozog. Tehát azt gondolom, hogy ez borzasztóan minimális, gyakorlatilag a 950 gyerekből 743-nál nem fontos a mozgás és a sport, tehát 743 gyerek a 950-ből, akire nem lehet azt mondani, hogy konkrétan mozog vagy sportol.
Vannak még ebben a leírásban olyanok, amik a gyerekeknek a testparamétereit mérik, a súlyfeleslegét, az izomindexét, meg azt, hogy hány százalék a zsír meg hasonló; és elrettentő adatokat lehet ebből látni. Vizsgálják, hogy 22,2 százaléknál ebben a csoportban már magas a vérnyomás, és ha a zsírfelesleget nézzük: 31 százaléknál magas a zsírszövet arány - vagy nem tudom, hogy ezt hogy mondják. Egyszerűen a lényeg az, hogy 950 mai vidéki - és ez vidéken történt, nem Budapesten - fiatalnak csak a 14 százaléka az, amely jelen pillanatban azt lehet mondani, hogy a korának megfelelő egészségügyi állapotban van.
Azt gondolom, hogy ez tragikus, ez katasztrófa a nemzetre, meg az országra nézve, mert gyakorlatilag ezeknek a fiataloknak kell majd megtermelni néhány év múlva azt a gazdasági értéket, amelyből el fogják tudni a nemzetet tartani. Képesek-e gyakorlatilag fizikálisan gyenge állapotban lévő gyerekek, akik várhatóan előbb-utóbb pszichésen is problémásak lesznek, mert ahogy az orvostudomány mutatja, hogy az ép testben ép lélek - ez a legegyszerűbb, ha így mondom -, tehát hogy egyszerűen alkalmas-e a mai magyar fiatalság arra, hogy ezt a nemzetet eltartsa. Azt gondolom, hogy a parlamenti képviselőknek nagyon fontos feladata, pártállástól függetlenül, hogy hogyan dönt ez ügyben; ez most nem pártpolitikai téma, hanem azt gondolom, hogy igenis ezt nekünk fel kell vetni, a parlament elé kell vinni, mert egyik legfontosabb eleme ennek az oktatásban rejlik. Az oktatásban rejlik, mert ha megnézzük az elmúlt időszakban, hogy hol faragtak az oktatásban: mindig a testnevelés vagy a készségtárgyak voltak az elsők, amikor azt mondtuk, hogy ott kell takarékoskodni, az nem fontos, az nem lényeges.
Tehát azt szeretném kérni a bizottságtól, hogy hozzunk ma egy olyan típusú határozatot, ami a parlamentet felkéri arra, hogy igenis vegye komolyan a magyar ifjúság fizikális helyzetét, a fizikális állapotát, mert ebből előbb-utóbb óriási problémája lesz a magyar nemzetnek és a magyar társadalomnak. Egyelőre ennyi. Köszönöm szépen elnök úr. (dr. Bakonyi Tibor: Csináljunk egy nyílt napot.)
ELNÖK: Köszönöm szépen. Van-e további hozzászólási szándék a bizottság tagjai részéről? (Nincs jelzés.)
Szeretném kiegészíteni a képviselőtársaim által elmondottakat. Valóban, ha az anyagokat áttanulmányozzuk, akkor jól látható, hogy azok az adatok, amik itt rögzítésre kerülnek, és nemcsak az előbb a Lasztovicza Jenő képviselőtársam által megfogalmazott statisztikai adatokra gondolok, hanem az Országos Gyermekegészségügyi Intézet előterjesztésében is elsősorban a túlsúlyos gyermekekre vonatkozó adatok voltak elkeserítők, hiszen jól látható, vannak olyan kategóriák, például a 17 év fölöttieknél, ahol 50 százalékkal nőtt az arány az elmúlt négy év során.
Tehát borzalmas állapotban vannak valóban a fiatalok. Nagyon sok gyermek küszködik súlyproblémákkal, nagyon sok gyermek egyáltalán nem fordul a sport irányába, és ennek nyilván a társadalom fogja a kárát látni, hiszen el tudjuk képzelni, hogy ezek a gyerekek milyen fizikai állapotban lesznek felnőttkorukra. Ha a fizikai állapotuk nincs rendben, nyilván a szellemi teljesítőképességük sem lesz olyan, mint ami elvárható egy átlagos embertől. Az egészségi állapotuk miatt nyilván sokkal előbb jelentkeznek majd problémákkal, ami nyilván megint majd csak a társadalombiztosítás, illetve az egészségbiztosítás szempontjából jelentős költségnövekedést okoz és kialakul egy olyan életmódszemlélet, amit ők majd a gyerekeikre fognak örökíteni - tehát nagyon veszélyes ez a tendencia. Maximálisan egyetértek mindkét előttem szóló képviselőtársammal, egy olyan súlyos helyzet van és egy olyan fontos kérdés, amiben a politikai paletta valamennyi szereplőjének össze kell fognia, gyakorlatilag az egész társadalomnak össze kell fognia annak érdekében, hogy ebben előre tudjunk lépni.
Az látható a statisztikákból, ha körülnézünk Európában, nem biztos, hogy például az óraszám tekintetében más, nálunk fejlettebb társadalommal rendelkező nyugat-európai országokban magasabb lenne az óraszám, legalábbis a statisztikai adatok ezt mutatják, hogy nincs jelentős eltérés. Én ugyan híve vagyok a mindennapos testnevelésnek, mert szerintem az ad egy olyan szemléletbeli változást a társadalomnak, ahol hozzászoknak a gyerekek ahhoz, hogy a sport az fontos és mindennap űzni kell. Van azonban a törvénynek egy 52-es szakasza, annak a 9. bekezdése, ami előírja, hogy az iskolákban meg kell teremteni a mindennapi testmozgáshoz szükséges feltételeket. Az iskolai sportköri foglalkozásokra legalább kétszer 45 percet kell biztosítani, nahát ezzel vannak problémák szerintem.
Ha azt gondoljuk, hogy ez megoldja a mindennapos testnevelés kérdését, akkor óriási tévedésben vagyunk, mert az lehet, hogy a törvény ezt előírja és még az is lehet, hogy ennek a feltételei egyébként adottak az iskolában, de hogy erre az ottani iskolai vezetés vagy éppen a tantestület nem fordít kellő figyelmet, abban egészen biztosak lehetünk; mert a példák azt mutatják, hogy erre nincs megfelelő recept, ezt gyakorlatilag nem valósítják meg ma az iskolákban - legalábbis az iskolák döntő részében.
Tehát ha a Lasztovicza Jenő képviselő úr felvetését, illetve azt gondolom, hogy Bakonyi Tibor képviselőtársam hozzászólását is nagyjából így lehet értékelni; ha elhatározzuk magunkat, hogy ezen a téren szeretnénk érdemi előrelépést tenni, és valóban van itt egy elfogadott, gyakorlatilag egyhangú támogatottságot élvező - a politika és a szakma részéről is legalábbis kiemelkedő támogatást élvező - népegészségügyi program: a Johann Béla népegészségügyi program. Van egy olyan szándék, szintén a politikai paletta minden irányából, hogy ebben a kérdésben előre tudjunk lépni, ennek egy megoldása lehet, ha a bizottság magára vállalja azt, hogy közvetítő lesz ebben a kérdésben az érintett szaktárcák, illetve az ebben szerepet vállaló szakemberek között. Ennek lehet a formája, akár egy nyílt nap, amit a bizottság generálásával megszervezünk akár a parlamentben, ahol egy nap csak erről a kérdésről beszélünk és megkeressük azokat a megoldási lehetőségeket, amelyek változtatni tudnak ezen a siralmas helyzeten. Ugye ez egy lassú folyamat lesz, bármit is teszünk, tehát holnaptól nem lesznek érzékelhető eredmények, de ha 10 év múlva a mostani adatokhoz képest akár 10-15 százalékos javulást tudunk elérni, nemzetgazdasági szempontból is egy óriási megtakarítás lesz egyébként majd 20 év vagy 30 év múlva a költségvetés számára.
Tehát, ha a képviselőtársaim ebben egyetértenek, hogy a bizottság vállaljon fel egy ilyen szerepkört, akkor szívesen előkészíteném ezt a nyílt napot. Majd nyilván ennek a technikai részleteit egyeztetjük egymás között, hogy hol és mikor, milyen feltételekkel lehet, nyilván a kormánnyal is egyeztetnénk ebben a tekintetben; talán egy előrelépést jelenthetne, és kicsit a holtpontról ezt a nagyon fontos kérdést ki tudnánk mozdítani.
Ezzel kapcsolatban van-e vélemény a bizottság tagjai részéről?
Lasztovicza képviselő úr!
LASZTOVICZA JENŐ (Fidesz): Köszönöm szépen elnök úr. Üdvözlöm ezt a kezdeményezést, de szerintem lehet, hogy gyorsítani lehetne abból a szempontból, hogy itt a bizottságban minden egyes parlamenti párt képviselői megtalálhatók. Ha megtudnánk, vagy megtudnának az elnök úrék - meg mondjuk Bakonyi úrék, aki a sportot viszi a másik oldalról - állapodni egy olyanban, hogy nézzük meg a parlamenti frakciókban alapkérdésekben, hogy támogatja-e, támogatják-e a parlamenti frakciók ezt a felvetést, lehet, hogy gyorsítani lehetne a tempót, mert egyszerűen a törvényhozás úgy dönt, ahogy a frakciók többsége dönt. Ha megvan a frakciókban az az érzés, hogy átlátják, hogy tényleg probléma van a fiatalok egészségében, és ezt rendkívül gyorsan kellene valamilyen intézkedéssorozattal rendezni, akkor nem kell hónapokig vagy évekig egyezkedni.
Azt gondolom, hogy minden parlamenti frakcióban ott vannak a családos szülők, nagyszülők, akiknek szintén nem mindegy az, hogy a gyermekeik milyen környezetben nőnek föl és milyen egészségi állapotban, tehát nagyon optimista vagyok ez ügyben, hogy minden parlamenti frakció képviselőcsoportja támogatni tud egy ilyen kezdeményezést. Csak azért mondom ezt, mert így lehet, hogy a folyamatokat lehet gyorsítani, és sok esetben nem is pénzről szól ez a történet, hanem arról, hogy egyes intézkedésekkel - akár az oktatás vagy a sport területén -, ami nem jelent nagy pluszköltséget, már lehetne elindítani egy olyan folyamatot, ami azt jelentheti, hogy esetleg 5-10 év múlva egész más egészségügyi állapotban legyen a magyar fiatalság.
Tehát csak ezt azért javaslom, hogy ne tegyünk nagy tiszteletköröket; itt vannak a nagy frakciók, megkérném adott esetben a frakciótársamat a túloldalról is, hogy vessék fel a frakció előtt, hogy ez egy nem sokáig halogatható probléma, döntsünk róla, nem nagy pénzt igényel, és akkor miért ne lehetne gyorsítani. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm. Bakonyi képviselő úr!
DR. BAKONYI TIBOR (MSZP): Elnök úr, azt javasolom, hogy az elnök úrnak van módja és lehetősége az alelnök urakat összehívni és azon pártok képviselőit, akik esetleg nincsenek benne a vezetésben, tehát itt ül a parlament alelnöke Világosi Gábor úr is. Szerintem ezen a fórumon választ tudna kapni arra a feltett kérdésre is, azt gondolom, hogy bizonyára mielőbb meg tudják ezt vitatni; azt javasolnám, hogy ezen a fórumon tárgyalják meg, és utána döntsön a következő ülésen a parlamenti bizottság.
ELNÖK: Rendben. Köszönöm szépen. Mindkét felvetést figyelembe véve, akkor az alelnöktársaimmal, illetve Világosi Gábor képviselő úrral egyeztetünk és megtaláljuk annak a módját, hogy ennek a kérdésnek a súlyához megfelelő módon mi legyen az az eljárási menetrend, ami segíthet, hogy a holtpontról kicsit kimozdítsuk.
Világosi úr kér szót.
DR. VILÁGOSI GÁBOR (SZDSZ): Elnök úr, nem akarok elébe menni, mert önmagában véve a kezdeményezéssel egyetértek, a magam módján ezt már egyébként elkezdtem különösebb bizottsági felhatalmazás nélkül.
Nekem meggyőződésem az, hogy kormányzati szinten, amit már régóta mondunk, hogy nem egy tárcához tartozik a sport és az ifjúság egészségi állapota, hanem ez egy valóban interdiszciplináris terület. Azon belül is - azt hiszem talán, hogy ebben is egyetértettünk - az egészségügy, az oktatás és külön terület itt az önkormányzat - ennek a három tárcának kellene véleményem szerint jóval szorosabban együttműködni ezen a területen, akkor lehetne eredményt elérni. Abban most egy kicsit óvatos vagyok, hogy ez milyen anyagi hátteret feltételez, mert mi is már többször próbálkoztunk különböző adókedvezményekkel és egyebekkel, amivel elő tudnánk segíteni adott esetben a fiatalság tömeges testmozgását. Ismételni szeretném, nem akarok elébe menni, az elnök úr hatásköre, hívjon bennünket össze, és akkor ott kitalálunk valamilyen módszert, amit te is említettél, én csak előre szerettem volna jelezni, hogy egyrészt már egy pár lépést ezen a területen én magam is tettem, másrészt pedig én így képzelem el. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Köszönöm szépen az előterjesztőknek, hogy eljöttek és segítették a bizottság munkáját, ezzel a napirendi pontot lezárom.
A következő napirend: egyebek kérdésköre. Van-e valakinek javaslata az egyebek napirendi ponton belül? (Nincs jelzés.) Amennyiben nincs, akkor megköszönöm a képviselők munkáját, a bizottsági ülést ezennel bezárom.
(Az ülés befejezésének időpontja: 14 óra 23 perc)
|
Bánki Erik |
Jegyzőkönyvvezető: Turkovics Istvánné