STB/4/2007.
STB/16/2006-2010.
az Országgyűlés Sport- és turisztikai bizottságának
2007. március 6-án, kedden 13 óra 10 perckor
a Képviselői Irodaház 520. számú tanácstermében
megtartott üléséről
Tartalomjegyzék
Napirendi javaslat*
Az ülés résztvevői*
A bizottság részéről*
Megjelent*
Helyettesítési megbízást adott*
Meghívottak részéről*
Hozzászólók*
Megjelent*
Elnöki megnyitó*
A napirend elfogadása*
Tájékoztató a Magyar Turizmus Zrt. 2007. évi marketingtervéről*
Dr. Niklai Ákos (MT Zrt.) szóbeli kiegészítése*
Dr. Róna Iván (MT Zrt.) tájékoztatója*
Kérdések, észrevételek*
Válaszok*
Gál Gábor (Hotelinfo Kft.) tájékoztatója a Magyar Turizmus kártyáról*
Tájékoztató a magyar utazási irodák helyzetéről, az őket érintő jogi szabályozásról*
Dr. Somogyi Zoltán (ÖTM) tájékoztatója*
Tájékoztató a turisztikai célelőirányzat 2007. évi felosztási tervéről, 2007. évi turisztikai pályázatokról*
Dr. Somogyi Zoltán (ÖTM) tájékoztatója*
Kérdések, észrevételek*
Egyebek*
Elnököl: Bánki Erik (Fidesz), a bizottság elnöke
Pál Béla (MSZP), a bizottság alelnöke
Almássy Kornél (MDF), a bizottság alelnöke
Dr. Horváth Klára (MSZP)
Koscsó Lajos (MSZP)
Nagy Jenő (MSZP)
Nagy Imre (MSZP)
Dr. Tóth József (MSZP)
Becsó Zsolt (Fidesz)
Hadházy Sándor (Fidesz)
Dr. Gyenesei István (független)
Helyettesítési megbízást adott
Dr. Bakonyi Tibor (MSZP) dr. Tóth Józsefnek (MSZP)
Páva Zoltán (MSZP) Koscsó Lajosnak (MSZP)
Tóth József (MSZP) dr. Horváth Klárának (MSZP)
Kovács Ferenc (Fidesz) Hadházy Sándornak (Fidesz)
Lasztovicza Jenő (Fidesz) Bánki Eriknek (Fidesz)
Szalay Ferenc (Fidesz) Becsó Zsoltnak (Fidesz)
Dr. Niklai Ákos, a Magyar Turizmus Zrt. igazgatótanácsának elnöke
Dr. Róna Iván, a Magyar Turizmus Zrt. vezérigazgatója
Dr. Somogyi Zoltán turisztikai szakállamtitkár (Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium)
Molnár Gabriella elnök (Magyar Utazásszervezők és Utazásközvetítők Szövetsége)
Lóska János (Magyar Lovas Turisztikai Szövetség)
Gál Gábor (Hotelinfo Kft.)
Szűcs Balázs (Magyar Turizmus Zrt.)
(Az ülés kezdetének időpontja: 13 óra 10 perc)
BÁNKI ERIK (Fidesz), a bizottság elnöke, a továbbiakban ELNÖK: Sok szeretettel köszöntök mindenkit a Sport- és turisztikai bizottság mai ülésén. Nagy örömünkre szolgál, hogy ilyen komoly érdeklődés övezi a mai bizottsági ülést, nyilvánvalóan az előterjesztések súlya és az előterjesztők varázsa is hozzájárul ehhez. Köszönöm azt, hogy mindenki eljött, aki előzetesen ígérte.
Kérdezném a bizottság tagjait, hogy a kiküldöttekhez képest van-e a napirendi pontokat érintő módosító indítvány. (Senki sem jelentkezik.) Amennyiben nincs, akkor a bizottság tagjait kérném, hogy aki elfogadja az írásos formában megjelent meghívót az abban rögzített tartalommal, az kézfelemeléssel jelezze. (Szavazás.) Köszönöm szépen. Ellenvélemény, tartózkodás nem volt, a bizottság egyhangúlag elfogadta a napirendet..
Tájékoztató a Magyar Turizmus Zrt. 2007. évi marketingtervéről
1. napirendi pontunk egy tájékoztató lesz a Magyar Turizmus Zárkörű Részvénytársaság 2007. évi marketingtervéről, amelynek előterjesztői egyrészt dr. Niklai Ákos, a Zrt. igazgatótanácsának elnöke és dr. Róna Iván úr, a cég vezérigazgatója. A bizottság tagjai megkapták a teljes marketingtervet, úgyhogy ehhez képest kérdezném az előterjesztőket, hogy van-e kiegészítésük, illetve még egy technikai megjegyzésem van, hogy a napirendi pont keretén belül a turizmus kártyáról is egy rövid tájékoztatást hallgatunk meg. Nem tudom, hogy az előterjesztők úgy gondolják-e, hogy kezdjünk a turizmus kártyával, utána a marketingterv, milyen megoszlásban következzenek, erről még nem volt szó eleddig. Van-e valami a tematikát érintően valami? (Előterjesztők: Nincs.) Nincs. Akkor kezdhetünk nyugodtan alapvetően a marketingtervvel, és utána beszélünk a turizmus kártyáról. Rendben.
Kérdezném az előterjesztőket, hogy van-e szóbeli kiegészítésük, amit annál is inkább kérnék, hiszen az előterjesztéshez nem kaptunk összefoglaló anyagot, csak magát a terjedelmes marketingtervet. Nyilván az előterjesztők bíztak a képviselő hölgy és urak tengernyi szabadidejében és intenzív érdeklődésében, hogy alaposan áttanulmányozzák ezt az anyagot, de a későbbiekben azért majd azt szeretném kérni, hogy ilyen esetekben valami rövid összefoglaló anyagot is legyenek kedvesek mellékelni. Köszönöm.
Somogyi Zoltán államtitkár úr kért szót.
DR. SOMOGYI ZOLTÁN szakállamtitkár (Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium): Elnök Úr! Tisztelt Bizottság! Nem a marketingtervvel kapcsolatban szólok, hiszen azt majd prezentálják a hozzá legjobban értők, hanem szeretném bemutatni Szűcs Balázs urat, aki az MT Zrt. vezetőhelyettese március 16. napjától, akkortól nevezte ki Lamperth Mónika miniszter asszony erre a pozícióra. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm az új információt, államtitkár úr. Gratulálunk a kinevezéshez! Az előterjesztőket kérdezném, hogy van-e észrevételük, kiegészítésük az előterjesztéshez.
Dr. Niklai Ákos (MT Zrt.) szóbeli kiegészítése
DR. NIKLAI ÁKOS (Magyar Turizmus Zrt.): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Bizottsági Tagok! Dr. Róna Iván vezérigazgató úrral szeretnénk megosztani a téma felvezetését.
Valóban terjedelmes volt az anyag. Nemcsak elnök úrtól, hanem a szakmától is kaptunk erre vonatkozóan észrevételt, úgyhogy jövőre odafigyelünk arra, hogy valóban legyen erről összefoglaló. Éppen most egy négyoldalas angol összefoglalót készített az új marketingigazgatónk.
Engedjék meg, hogy néhány makroösszefüggésről beszéljek. A turizmusstratégiával ez a bizottság nagyon sokat foglalkozott. Ennek keretében van egy víziónk, hogy 10 százalékkal járuljunk hozzá a GDP-hez, 24 millió vendégéjszaka legyen, és sokat foglalkoztunk az életminőséggel, valamint azzal, hogy a turizmus térbeni, időbeni koncentrációja csökkenjen. A cég küldetése, hogy hatékony munkával hozzájáruljon a nemzetgazdaságilag fontos ágazat fejlődéséhez, a GDP-hez, a devizabevételekhez és a munkahelyteremtéshez. Ez egy olyan ágazat, mely a külső hatásokra nagyon érzékeny. Azonban nemcsak gazdasági ágazat, hanem része az életnek, az életminőségnek is, ezért mi ennek sokkal több hasznát tekintjük. Tudjuk, hogy tevékenységünk keretében fontos a termékfejlesztés, a desztinációfejlesztés és a desztinációs menedzsmentfejlesztések is.
A kormányzat a Turizmus Zrt. tevékenységére 4,6 milliárd, pontosabban 4 milliárd 650 millió forint fedezetet biztosított. A saját üzleti tervünkben 500 millió forint saját bevételre számítunk, és ezt terveztük, továbbá számítunk másutt is megjelenő forrásokra is, akár az ÚFCE-ból, illetőleg keressük azt, hogy hogyan lehet a párhuzamosságok megszüntetésével, stratégiai partnerek igénybevételével ottani forrásokat közösen felhasználni, gondolok itt akár az AMC-re, ITDH-ra és különösen a kulturális kormányzat részben turisztikai jellegű esetleges befektetéseire is. Fontosnak tartjuk a stratégiai partnereket. A tervben és a munkánk során partnerségeket alakítottunk ki és alakítunk ki a régiókkal, ezt fontosnak tartjuk. A szakállamtitkárság közreműködésével találkoztunk a RIB-ek elnökeivel, tartjuk a kapcsolatot szükség szerint a városok és térségek turisztikai szakembereivel.
Különösen fontosnak tartjuk a szakmával való együttműködést, a vállalkozókkal, a vállalatokkal és a szakmai szövetséggel. Megtiszteltetésnek érezzük, hogy e bizottság is foglalkozik e legfontosabb kérdéssel, és örülünk annak is, hogy a most készülő külpiaci stratégia is felkerült a bizottság napirendjére.
Szeretnék néhány mondatot mondani Magyarország arculatáról, imázsáról. Ez azért is aktuális téma, mert talán olvasták a múlt héten azt a talán kicsit ügyetlen összeállítást arról, hogy Magyarországon utálják a vendégeket. Szeretném elmondani, Magyarországon nem utálják a vendégeket. Elsősorban szakállamtitkár úr és többen is a hétvégén próbáltuk ezt a közönségnek magyarázni, hogy igenis a szakma is, meg a nem szakma is, a magyarok szeretik a vendégeket és a turistákat. Mindezek mellett is szakmai körben fontosnak érezzük azt, hogy javítsuk és erősítsük a vendégszeretetet, a vendégbarát környezetet. Úgy érzem, hogy ebben többeknek együttműködnie kell, legyenek akár a turisztikai szolgáltatók, vállalkozók, akár a kormányzat, a vállalatok, és úgy érzem, a civil szférának is van ebben szerepe.
A Turizmus Zrt. szervezett programokat az elmúlt évek során, és ezt folytatjuk, akár a "Tiszta Magyarország" vagy a "Virágos Magyarország" programokat, de úgy érzem, hogy ebben a kérdésben további programok szükségesek annak érdekében, hogy Magyarország békés és barátságos úti cél maradjon, és ezt az imázsát megőrizze.
Rövid felvezetés után átadnám a szót a vezérigazgató úrnak.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Vezérigazgató úr, öné a szó.
Dr. Róna Iván (MT Zrt.) tájékoztatója
DR. RÓNA IVÁN (Magyar Turizmus Zrt.): Elsősorban tisztelettel szeretnék köszönteni mindenkit, képviselő urakat, meghívott vendégeket egyaránt. (Az előadó kivetítőt használ a tájékoztató megtartásához.)
Miután elnök úr a legfontosabb kereteket elmondta, szeretnék egy picit a részletekbe is belemenni, ha lehet, és egy picit rabolni az idejüket. Tényleg, valóban, amikor elküldtük az anyagot önöknek, akkor a teljes, 240 oldalas anyagot küldtük el, és a teljességre törekedtünk. A zanzásított változatot nem küldtük el. Szeretném, ha most egy kicsit ezt kiegészíthetném.
Először is a marketingtervünk filozófiájáról szeretnék pár szót szólni, előrebocsátva, hogy amikor legutóbb itt voltam előző alkalommal, legelső alkalommal, akkor készültünk a marketingtervvel, egy szinopszisát már akkor adtam önöknek azzal hogy ha elfogadja az igazgatóság, a felügyelőbizottság, akkor ez lesz gyakorlatilag az rt. bibliája, eszerint fogunk működni és eszerint fogunk menni előre. Így is történt, január végén elfogadta az igazgatóság és a felügyelőbizottság a marketingtervünket, és azóta ennek szellemében tevékenykedünk és ennek megvalósításán dolgozunk.
Filozófiánk alapvetése az, hogy a partnerség és a szakmaiság jegyében - ez alatt azt értjük, hogy a legmesszebbmenőkig szakmai alapon - a szakma igényeinek figyelembevételével, partneri viszonyra lépve a magyarországi szolgáltatókkal szállodáktól az utazási irodákig, a vendéglőktől az idegenvezetőkig, a bérautós cégektől a repülőterekig mindenkivel a szakmában szeretnénk együttműködni annak érdekében, hogy a hármas célt, amelyet magunk elé tűztünk, elérjük. Ez a hármas cél pedig a több vendég, ezáltal több vendégéjszaka, és ennek következtében a nagyobb bevétel. Ez a hármas cél lebegett a szemünk előtt, és az, hogy mindenféleképpen vendégbarát szolgáltató módon az MT Zrt. szolgáltasson, illetve mind a végfogyasztót, mind pedig a piaci szereplőket a legmesszebbmenőkig szolgálja ki annak érdekében, hogy közelebb juthassanak a piachoz, közelebb juthassanak azokhoz a célokhoz, amelyeket maguk elé tűztek.
10.
SF 11 (Róna Iván)
Niklai Ákos úr ismertette az elképzeléseinket, melynek az a lényege, hogy Magyarország vonzó úti célja legyen az új Európának természeti, kulturális és szolgáltatási mozaikjainak újszerű bemutatása révén. Nagy súlyt kívánunk fordítani a belföldi turizmus fejlesztésére. Szeretnénk elérni az európai uniós tagországok átlagát, ahol a turizmus 60 százalékát a belföldi turizmus, 40 százalékát a beutazó turizmus teszi ki. Nálunk ez éppen fordítva van, de szeretnénk, ha az arány a ciklus végéig megfordulna. A Magyar Turizmus Zrt.-nek az a küldetése, hogy hozzájáruljon a hazai turisztikai kínálat piacra viteléhez és ezáltal elősegítse a Magyarországon realizálódó, belföldi és nemzetközi turizmusból származó bevételek növelését. Ezen elképzeléseink megvalósítása érdekében feladatokat tűztünk ki magunk elé. A legfontosabb célok és feladatok: Magyarország turisztikai arculatának építése, imázsának javítása, ismertségének növelése, a magyar turisztikai kínálat piacra juttatásának versenysemleges módon történő elősegítése, a regionális együttműködés támogatása a turizmusmarketing területén, a marketingkommunikációs tevékenység folytatása belföldön és külföldön egyaránt. A feladataink tehát megvannak, amiket mindenképpen szeretnénk megvalósítani.
Nézzük a helyzetképet! Először a beutazó turizmusról fogok beszélni, mégpedig azért, mert a bevételek több mint kétharmadát ez hozza Magyarországnak, de mint említettem, azt szeretnénk, ha ez az arány a későbbiek folyamán megfordulna. 2006-ban mintegy 9 százalékos visszaesés következett be az előző évhez képest. 2005 csúcsév volt, akkor történt a fapados, alacsony költségvetésű légitársaságok bevezetése a piacra. 2006-ban különböző okok miatt - amiket most nem sorolok fel, mivel a legutóbbi ülésen ezekről szó volt és az anyagban is benne van - visszaesés következett be, amit szeretnénk megállapítani, sőt szeretnénk ezt a trendet megfordítani. A külső környezet várhatóan hasonló lesz a tavalyihoz, ennek megfelelően alakítottuk ki a stratégiánkat és taktikánkat. Az utazási szokások változóban vannak, amihez rugalmasan alkalmazkodnunk kell. Tudomásul kell vennünk, hogy Budapestnek jelenleg nincs fapados repülőtere, ezért ebben a szegmensben túl nagy fejlődésre nem számíthatunk, viszont van két regionális repülőterünk Sármelléken és Debrecenben. Célul tűztük ki, hogy ezekre a repülőterekre megfelelő számú járatot csábítunk annak érdekében, hogy az így ideérkező utasok több vendégéjszakát töltsenek nálunk és ezáltal több bevétel képződjön a térségben.
A belföldi turizmus tekintetében lassú ütemű bővülésnek nézünk elébe. Ezen a téren tavaly előreléptünk, és a bővülés ütemét szeretnénk megtartani. Egyre inkább tapasztalható a magasabb színvonalú szolgáltatások iránti kereslet a magyar lakosság körében, ami elsősorban a wellness szolgáltatások és a vidéki szállodák igénybevételénél figyelhető meg. Viszont a gazdasági környezet a turizmusban részt vevő vendégek számára némileg romlani fog, hiszen a kiadásaik egyéb irányban is nőni fognak. Ezt kell majd valamilyen módon ellensúlyoznunk a marketing eszközeivel. De ezt szolgálja az üdülési csekk is, ami tavaly 25 milliárd forint értékben lett kibocsátva, és mint tudjuk, az üdülési csekkek mindig a következő évben kerülnek beváltásra, ilyenformán bizton számíthatunk az említett 25 milliárd forint értékű üdülés csekk megjelenésére. Remélhetőleg segítségünkre lesz az is, hogy kilenc hosszú hétvége lesz ebben az évben, mert ez arra ösztönzi az embereket, hogy a lakóhelyüket elhagyva barangoljanak és eddig kevésbé látogatott helyeket keressenek fel vagy éppen már megszeretett helyeket látogassanak meg újra.
A céljainkat is ennek megfelelően határoztuk meg. A beutazás területén szeretnénk javítani a pozitív országképet. Elnök úr az előbb beszélt arról, hogy a svájci statisztika nincs ínyünkre. Feladatunknak tekintjük, hogy a magyarokról külföldön kialakult képet marketingeszközök segítségével javítsuk és elérjük, hogy a külföldiek higgyék el nekünk, mi vendégszeretők vagyunk, mert hogy valóban azok vagyunk. Egyébként a honlapunkon, illetve a külképviseleteken lecsapódó vélemények azt igazolják, hogy az ide érkező vendégek túlnyomó többsége meg van elégedve a magyar vendégszeretettel és szívesen tér vissza hazánkba. Célunk a pozícióink erősítése, szeretnénk felvenni a versenyt a környező országokkal, sőt ebben a versenyben győzni szeretnénk.
Új szegmensek is be fognak lépni. Eltökélt feladatunk a vendégek számának növelése. Elnök úr is említette, az egyik legfontosabb célkitűzésünk, hogy a tavalyi évhez képest növeljük a vendégéjszakák számát. Nagyon fontosnak tartjuk a régiókkal való együttműködést. Mind a kilenc turisztikai régióban van regionális marketingigazgatóságunk, az ő segítségükkel szeretnénk a regionális együttműködést még szorosabbá, még erőteljesebbé tenni annak érdekében, hogy a helyi értékeket minél inkább ki tudjuk aknázni és ezáltal minél jobb eredményeket tudjunk felmutatni. Csökkenteni kívánjuk a területi és időbeni koncentrációt, ennek érdekében szeretnénk a szezont széthúzni, és nemcsak a főszezonban, hanem a kevésbé frekventált szezonokban is szeretnénk a turistákat Magyarországra csábítani.
Ezek után lássuk a belföldi céljainkat! Szeretnénk a presztízsünket tovább növelni. A vendégéjszakáknak minimum a szinten tartása, de inkább növelése a célunk, ami nem lesz egyszerű, egyrészt azért, mert 2005 csúcsév volt, másrészt pedig azért, mert az idei diszkrecionális jövedelemhányadok kevésbé teszik lehetővé az utazást, mint tavaly. Szeretnénk a belföldi turizmusból származó bevételeinket növelni, a régiókkal való együttműködést javítani, úgy pozitívvá tenni, hogy azt a régiók is érezzék, valamint belföldön is csökkenteni kívánjuk a területi és időbeni koncentrációt, a szezont pedig széthúzni.
Mi a 2007-2008-as marketingkoncepciónk? A döntéseink kutatásokon alapuló tudás birtokában való meghozása, hogy azok minél jobban szolgálják a tevékenységünket. A turisztikai országkép fejlesztése, a brand építése, arculatunk aktualizálása. A marketingkommunikációs eszközrendszer hangsúlyainak meghatározása már folyamatban van. Egy csomó dologban szeretnénk modernizálni, a kor szavának megfelelni, az elektronikus marketing irányába eltolni a tevékenységünket, mert a nagyvilágban erre van igény, az információkat többnyire így szerzik be a potenciális vendégeink, vevőink. Az ügyfeleinket személyre szabottan szeretnénk kiszolgálni, a szakmai partnerségi viszonyunkat hatékonyabbá tenni elsősorban a hazai szolgáltatókkal és vállalkozókkal, valamint a külföldi touroperátorokkal, újságírókkal szoros kapcsolatot kialakítani annak érdekében, hogy Magyarországot még többen keressék fel, több vendégéjszakát töltsenek el nálunk és ezáltal több bevétel keletkezzék. Koncentrálni kívánjuk a forrásainkat. Elnök úr említette, hogy 4,65 milliárd forinttal gazdálkodhatunk, annyival, mint tavaly. Reálértékben ez nyilvánvalóan kevesebb, mint volt a múlt évben, de mivel átcsoportosítottuk a működési költségek egy részét marketingköltségekre, így mégiscsak valamivel több pénz fog jutni marketingre. 20 21. FE (Róna)Ezzel együtt tovább szeretnénk koncentrálni a forrásainkat annak érdekében, hogy egyes szegmensben a legkoncentráltabb eredményt tudjuk elérni.
Része a munkánknak a hatékonyságmérés. Szeretnénk az elvégzett feladataink után megnézni, megtekinteni, megvizsgálni, hogy valóban hatékonyan hajtottuk-e végre a feladatot, volt-e értelme, és ha volt, akkor mennyire annak, amit csináltunk, és azt mennyiben kell továbbfolytatunk így ezen az úton vagy mennyiben kell más úton haladni. Nagyon fontos ezért a hatékonyságmérés. Kutatási csoportunk ezt napról napra figyelemmel kíséri.
Nemzetközi kommunikációnk súlypontjait szeretném felvázolni röviden. Ezek elsősorban a legjelentősebb küldőpiacok, hiszen nekünk nagyon fontos, hogy azokon a küldőpiacokon fejtsük ki a legerőteljesebben a marketingtevékenységünket, ahonnan a legtöbb vendég, legtöbb bevétel várható. Ezért gyakorlatilag három részre osztottuk a legfontosabb piacainkat. A legjelentősebb küldőpiacok alatt Németországot, Nagy-Britanniát, Ausztriát, Olaszországot és az Egyesült Államokat értjük. Ígéretes vagy legígéretesebb piacainknak, küldőpiacainknak tekintjük az észak-európai országokat, Dániát, Svédországot, Finnországot, Franciaországot, ma már Csehország is ezek közé a piacok közé tartozik, de Szlovákia is, Lengyelország, sőt ne tessék meglepődni, Románia és Oroszország is a legígéretesebb küldőpiacok közé tartoznak. Dinamikus a fejlődés ezekben az országokban. További piacok, ahol még marketingtevékenységet kifejtünk és pénzt áldozunk arra, hogy vendégeket csábítsunk Magyarországra, a Benelux-államok, Spanyolország, Japán, Svájc, Izrael, Ukrajna és Kína. Kínában képviseletünk van, és próbálunk a jövőnek dolgozni. Tudjuk, hogy ez a tevékenység még nem a mának szól, de tudjuk azt is, hogy ha most ezt nem csináljuk, akkor a jövőben nem számíthatunk nagyobb forgalomra.
Négy kiemelt termékünk van a nemzetközi kommunikációban. Elsődlegesen Budapest. Nem véletlen, hiszen minden Magyarországon elköltött 100 turistaforintból 75-öt a fővárosban költenek el a vendégek, tehát ezért nagyon fontos és kiemelten kezelendő Budapest mint termék. Ugyanilyen fontos és kiemelt termék a Balaton is, a balatoni régió, ahol szeretnénk nagyon erőteljes tevékenységet kifejteni annak érdekében, hogy megtartsuk, illetve tovább bővítsük a vendégek számát. Az egészségturizmus eddig is nagyon fontos volt számunkra, továbbra sem kevésbé fontos, ezért kiemelt termék az egészségturizmus. Végül a hivatásturizmus vagy konferenciaturizmus, amely a legpénzesebb, a legfizetőképesebb vendégsereget és tömegével hozza Magyarországra. Ők azok, akiket a leginkább megcélzunk annak érdekében, hogy több legyen a vendég, több legyen a vendégéjszaka és ezáltal több legyen a bevétel.
Van egy ötödig szegmensünk, amelyet itt nem írtam fel, nem látják fönt, de el kell, hogy mondjam, hogy Pécs Európa Kulturális Fővárosa lesz 2010-ben, ezért ennek a marketingjét, Pécs kommunikációját a nemzetközi piacokon megkezdjük. Előkészítjük 2007-ben már a 2010-es európai kulturális fővárosi promóciót, amelyet majd 2008-ban erőteljesebbé teszünk, 2009-ben remélhetőleg dübörögni fog, és reméljük, hogy 2010-ben pedig sok-sok vendég származik ebből a marketingmunkából, marketingtevékenységből, és az összes többi közös, mindenkivel való együttműködésből, amit kifejtünk majd Pécs városa érdekében.
A belföldi kommunikáció súlypontjai. Minden évünk tematikus év, mint tudjuk. A tavalyi év volt a bor és gasztronómia éve, amely nagyon sikeres volt. Nem először szervezte meg a Magyar Turizmus Rt. ezt a tematikus évet, hiszen már 1999-ben sikerrel volt egy ilyen évünk, ezt ismételték meg most kollégáim 2006-ban nagy-nagy sikerrel. 2007-ben a zöldturizmus vagy természeti turizmus évét éljük meg. Éppen most lesz március 13-án a nyitó rendezvényünk és a nyitó sajtótájékoztatónk, ahol megindítjuk, elindítjuk ezt az évet.
Ez a tematika kifejezetten belföldi célú. Szeretnénk, ha a magyar lakosság kicsit elhagyná a benzingőzös várost, az aszfaltot és természetközelbe kerülne, a természetben olyan tevékenységet folytatna, amely az egészségét, életminőségét javítja, lovagolna, kerékpározna, evezne, kajakozna, kenuzna, nemzeti parkokat látogatna, állatkerteket látogatna, gyalogtúrákat tenne, tehát olyan dolgokat csinálna, amelyek az életminőségét javítják, illetve az egészségének használnak. Ez lesz a kampányunk ebben az évben nagyon-nagyon sok rendezvénnyel. Mindenkit nagy szeretettel várunk hozzá.
Belföldön további kiemelt terület az eseményturizmus, a wellness- és egészségturizmus, és az előbb említettem az üdülési csekket, amely mint mondtam, 25 milliárd forint értékben lett kibocsátva 2006-ban, és ez az idén fog lecsapódni. Nagy-nagy reményünk van az irányban, hogy ennek a többsége szálláshelyeken fog realizálódni, nem a fogorvosnál vagy nem az olyan benzinkútnál mondjuk, ami a mi számunkra nem annyira gerjeszti az idegenforgalomnak azt a részét, amely a bevételeken, a vendégéjszakán és a vendégek számán alapszik, de mi nagy reményeket fűzünk az üdülési csekkhez.
Három különböző akciót szervezünk az idén, az egyik éppen most megy, ez a kettőt fizet hármat kap. A Magyar Szállodaszövetséggel közösen csináljuk ezt az akciót, és március végéig tart. A következő ilyen kifejezetten belföldi kampány és kifejezetten az üdülési csekkre épül, a nyár folyamán lesz Budapest viszonylatában, amikor kevesebb a business vendég, az üzleti turista, és a hét közepén, a hétközi napokon kevés lakója van a házaknak. Ezekre az időszakokra szervezzük azt az akciónkat, amit úgy hívunk, hogy "Budapest vendégül várja Magyarországot". Szeretnénk, ha azon vidéki honfitársaink, akik már látták az Eiffel-tornyot, látták Tunéziát, látták Törökországot, de még nem barangolták be Budapestet, egy ilyen akció keretében megtehessék, ahol csomagokat fogunk készíteni azáltal, hogy ne csak a szálláshely legyen cél, az csak eszköz legyen, hanem legyen állatkert, legyen múzeum, legyen mindenféle olyan lehetőség, amelyet Budapesten élvezhetnek, a műemlékek látogatásáig minden. Ez lesz a nyári akciónk. Végül ősszel lesz még egy akciócsomag kifejezetten a wellness, egészségturizmus tekintetében szintén az üdülési csekkekre alapozva, és szintén a Szállodaszövetséggel közösen partnerségben fogjuk ezt megtenni. Ezek komoly és kiemelt részei lesznek a kampányunknak.
A marketingkommunikációs eszközök nagyon fontosak, korábban említettem, hogy ezekben változás történik. A hangsúlyokat áthelyezzük, áttesszük. Áttérünk, illetve pontosabban eddig is áttértünk, de most nagyobb hangsúlyt fektetünk az e-marketingre, vagy e-commerce stratégiára. Gyakorlatilag a papír alapú információkról egyre jobban áttérünk az elektronikus információkra. Azt vesszük észre, hogy Európában, az Egyesült Államokban az internetpenetráció már olyan magas, hogy gyakorlatilag az a korosztály, amely igazán aktív és utazik, az információkat többnyire, ha nem is kizárólagosan, de többnyire elektronikus úton, tehát az internet útján szerzi be. Ezért nagyon-nagyon nagy hangsúlyt fektetünk az elektronikus marketingre.
Kiemelt termékeink promótálására úgynevezett mikrosite-okat, mikrohonlapokat hozunk létre. Ilyen lesz például az ifjúsági mikrohonlap, a mikrosite, amelyet kifejezetten 18 és 31 éves közötti korosztály számára készítünk el. A napokban lesz készen. Arra szolgál, hogy az az ifjúság, amely már tényleg az elektronikus úton szerzi be az információit, a legteljesebb körű, legszélesebb információhoz jusson hozzá Magyarországgal kapcsolatban, és ezáltal meglátogasson bennünket, megszeressen bennünket, és később törzsvendégünkké, fizetőképes törzsvendégünkké váljon majd a következő években, évtizedekben. Megújítjuk a szolgáltatói adatbázisunkat, az ONTIR-t, és az új rendszerbe integráljuk, amiről az imént beszéltem. Az e-marketing eszközök aktív használata a promócióban ezért rendkívül kiemelt, és nagyon is oda fogunk erre figyelni.
Miután nekünk ez a 4,6 milliárd forintunk nem olyan túl nagy ahhoz, hogy nap mint nap oldalas hirdetéseket jelentessünk meg a külföldi nagy napilapokban, magazinokban, a televíziókban 30 másodperces vagy egyperces spotokat nyomassunk le a tévéhíradók előtt, mint ahogy ezt Törökország, Tunézia teszi például, ezért inkább egy kicsit a munkásabb, a dolgosabb eszközökhöz folyamodnánk. Itt inkább az emberi erőforrásainkat, a 21 országban 23 képviseletünk által végzett tevékenységet emelném ki, ahol a PR segítségével újságírói tanulmányutakat, touroperátori tanulmányokat, pultos studytourokat fogunk szervezni annak érdekében, hogy jó hírünket elvigyék, az újságírók PR-cikkeket írjanak rólunk minél többet, amelyek nyilván kevesebbe kerülnek jelentősen, mint egy-egy nagyoldalas hirdetés, másrészt pedig meggyőzőbbek is, hiszen ennek nincs fizetett formája. Harmadrészt pedig szeretnénk, ha azok a pultosok, utazási irodások jönnének el, akik közvetlen kapcsolatba kerülnek a vendégekkel, és meg tudják győzni őket arról, hogy jártak Magyarországon, látták, és érdemes eljönni és megnézni. Ezért őket is invitáljuk ilyen studytourokra.
30.
SF 31 (Róna Iván)
Elsősorban a nagyközönséget elérő médiumok képviselőit látjuk majd vendégül. A kiemelt turisztikai termékekre és rendezvényekre fogunk fókuszálni és lesz tizenkét központi szervezésű nagy tanulmányutunk az idei évben. A szakmai rendezvényeken azt szeretnénk elérni, hogy a magyar piac részvevői közvetlenül face-to-face lehetőségekhez jussanak a külföldi piac megismerésében és becserkészésében, ezért a külhoni piacokon a külképviseleteink road-show-kat, workshopokat, prezentációkat szerveznek magyar részvevők számára, így segítve hozzá őket a külpiacokhoz. Az egyik legfontosabb workshop, a bécsi már le is zajlott, amely magyarországi tanulmányúttal zárult. Az ACTB részvevői - külföldi vendégek, touroperátorok, utazásszervezők - egy tanulmányút keretében Magyarországra érkeztek és nagyon fontos információkkal távoztak. Ötödik alkalommal rendezzük meg a Business Travel Show-t, a BTS-t, valamint tovább folytatjuk a konferencia-nagyköveti programunkat, ami azt jelenti, hogy azokat a neves és befolyásos tudósainkat, professzorainkat, akik külföldi konferenciákra járnak, mintegy nagyköveteket felhatalmazzuk arra, hogy meggyőzzék az ottani kollégáikat, partnereiket, hogy a legközelebbi rendezvényeik valamelyikét Magyarországon tartsák. A Spa és Wellness egészségturisztikai szakkiállítás az idén hatodik alkalommal kerül megrendezésre, és tovább folytatjuk a belföldi szakma számára a nagyon sikeres "hónap küldőpiaca" rendezvényt, kiegészítve a "hónap témája" rendezvénysorozattal.
Mint már említettem, hirdetésre és reklámra az idén kevesebb pénz jut, mint korábban, mert innen csoportosítunk át költséghatékonyabb eszközökre, ennek ellenére folyamatosan szeretnénk jelen lenni a hazai nagy népszerűségű médiumokban kiemelten belföldi témákban. A kiemelt témákban egységes arculatú piacspecifikus hirdetéseket szeretnénk feladni. A turisztikai szolgálatok bevonásával közös kampányokat bonyolítunk le. Ilyen a volt a Budapest Winter Invasion, amely március végén fejeződött be, és a szállodákkal folytatott megbeszélésen az a vélemény alakult ki, hogy érdemes volt ezt megszervezni, mert hasznos volt, több mint tízezerrel növelte a téli időszakban a budapesti szálláshelyeken a vendégéjszakák számát, és ezt jövőre mindenképpen meg kell ismételni. Együttműködünk balatoni régiós és nyugat-dunántúli szállodákkal, szolgáltatókkal, önkormányzatokkal annak érdekében, hogy a Lufthansát Sármellékre csábítsuk, hogy több vendéget hozzon a régióba és mintegy 30-40 ezerrel növeljük a vendégéjszakák számát.
Tapasztalataink szerint a kiállításoknak kisebb a jelentőségük, egy kiállítás már nem olyan jelentős marketingeszköz, mint volt korábban. Ennek ellenére nem szeretnénk kimaradni a legfontosabb kiállításokról. 2006-ban 160 kiállításon vettünk részt, 2007-ben már csak 80 kiállításon veszünk részt, 2008-ban pedig ennek is csak a felén, elsősorban a központi kiállításokon. Persze ha vállalkozói igény mutatkozik, nagyon szívesen megszervezzük egy-egy kiállításra a részvételt, de a rendelkezésünkre álló eszközeinket ennél sokkal hatékonyabban szeretnénk felhasználni. Azokon a kiállításokon, amelyeken megjelenünk, egységes arculati elemeket fogunk adaptálni, és mindenhol prezentációkkal és workshopokkal kísérjük a kiállításokat.
Végül szeretném elmondani, hogy kevesebb kiadványt fogunk megjelentetni, de sokkal hatékonyabban. Ez azt jelenti, hogy megszüntetjük a párhuzamosságokat. Előfordult ugyanis, hogy a BTA és az MT Rt. tartalmilag hasonló kiadványt jelentetett meg egyszerre. A jövőben szeretnénk összehangolni ezt a tevékenységet. Kevesebb kiadványunk lesz, viszont nagyobb példányszámban. Szeretnénk, ha a szolgáltatók konkrét ajánlatai is szerepelnének a kiadványokban annak érdekében, hogy minél konkrétabbak legyenek. Piacspecifikussá kívánjuk tenni a tartalmat és minden kiadványunkat letölthető formában fel fogjuk tenni a honlapunkra. A filmek forgatását sem hanyagoljuk el, ugyanis a repülőgépeken, a médiumokban és különböző prezentációkon nagyon fontos az ismeretterjesztő filmek vetítése, mert ezeken keresztül ismerhetik meg Magyarországot.
Röviden ennyit kívántam elmondani a marketingtevékenységünkről. Ha bármilyen kérdésük van, nagyon szívesen állok rendelkezésükre csakúgy, mint Szűcs Balázs kollégám, az új marketing vezérigazgató-helyettes.
ELNÖK: Köszönöm szépen a kiegészítést. Kinek van kérdése az elhangzottakkal és a leírtakkal kapcsolatban? Almássy Kornél alelnök úr!
ALMÁSSY KORNÉL (MDF): Több kérdésem és megjegyzésem is van. Elhangzott, hogy több vendéggel, illetve vendégéjszakával számolnak. Ez nagyon dicséretes, azonban az is fontos, hogy olyan vendégeket is fogadjunk, akik sokak költenek. Nem elég az, ha több vendég jön, hanem aki jön, az sokat költsön, mert ez lehet Magyarországnak egy kitörési pontja a turisztika kapcsán.
Hiányolom az összefoglalóból az összehasonlítást Csehország, Szlovákia, Lengyelország, Horvátország - tehát a régió országai - turisztikai bevételeivel.
Azt írják az anyagban, hogy csökkenteni kívánják a területi koncentráltságot, ennek ellenére kiemelt termékként kezelik Budapestet és a Balatont; kíváncsi vagyok, hogy tudják ezt az ellentmondást feloldani. Előremutatónak tartom az anyagban azt a részt, amely a régiók egységes marketingtervével foglalkozik. Nagyon erős régiós megjelenést látok, mégis attól tartok, hogy Budapestet és a Balatont túlzottan preferálják.
Szó van az anyagban a zöldturizmusról is. Nem vagyok biztos abban, hogy a 2007-es marketingtervben márciusban kell a zöldturizmusról beszélni, ugyanis ha erre fel akar készülni a turisztikai ipar, akkor ezt jóval előbb kellett volna meghirdetni.
Ha jól olvastam - de javítsanak ki, ha nem így van -, az örökségturizmus 2008-ban a belföldi turizmus része lesz. Szerintem ezt nemcsak a belföldi turizmussal kapcsolatban kéne hangsúlyozni, hanem a külföldivel kapcsolatban is. Ezenkívül javaslom, hogy az örökségturizmust 2008-ra ne 2008 márciusában hirdessék meg.
Hiányolom az anyagból azt a kulcsmondat, amivel marketing szempontból meg kívánják fogni a külföldieket. Mi az, amivel Magyarország ide tudja csábítani a külföldieket? Nem látom, hogy ez jól meg lenne fogalmazva a marketingtervben, pedig ahogy említették, a bevételek nagy része még a külföldi turizmusból származik.
Úgy érzem, hogy a külképviseletek tervei elnagyoltak. Van itt egy mondat, ami megütötte a szememet. Nem tudom, hogy egy külföldi marketingtervben arról kell-e beszélni, hogy Ausztriában a Szociáldemokrata Párt megelőzte a jobboldali Néppártot és dr. Schüssl helyett dr. Gusenbauernak hívják Ausztria kancellárját, valamint különböző szélsőjobboldali veszély elhárulásáról is beszélnek. 40 41. FE (Almássy)Azt gondolom, nem biztos, hogy egy külföldi marketingtervben erről kellene beszélni. Ezzel szemben amilyen elnagyoltnak érzem a külföldi külképviseletek marketingtervét, annyira üdítő színfoltnak tartom a régiók marketingtervét, mert a régiók marketingterve igen átgondolt és átdolgozott.
Ezeket a kérdéseket várnám. Úgy érzem, hogy nekem annyiban jelent hiányt ez a marketingterv, hogy nem találom azt az egy mondatot, amellyel be tudjuk bizonyítani a világnak azt, hogy 2007-ben Magyarországra érdemes utazni, és mi az, amivel Magyarország versenyre tud kelni a régióban. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönjük, alelnök úr. További hozzászólási igények? (Hadházy Sándor jelentkezik.) Hadházy Sándor képviselő úr!
HADHÁZY SÁNDOR (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Bizottság! Először is meg kell állapítani azt, ami már itt is elhangzott, hogy a büdzsé az előző évihez képest nem változott. Ez a 4,6 milliárd forint látható módon kevés lesz a marketingfeladatok elvégzésére, hiszen láthattuk azt is, hogy 2006-ban 9 százalékos csökkenés volt tapasztalható, és nagyon jól tudjuk, hogy a 2006-os évi büdzsé is 4,6 milliárd forint volt. Ebből az sejlik, hogy a 2007. évi teljesítmény nem lesz jobb, mint a 2006. évi, de lehet, hogy még rosszabb lesz, legalábbis az előrejelzések alapján. Egyetértek alelnök úr megfogalmazásával, hogy igazából nincs egy áttevő eleme ennek a koncepciónak, hogy miért érdemes Magyarországra jönni, és ez meg fogja határozni a forgalmat is.
Nagyon fontos és kívánatos cél, hogy az arányokat változtassuk meg. A beutazó turizmus és a belföldi turizmus arányáról beszélünk. Attól tartok, hogy ez az arányváltozás be fog következni, de nem a belföldi turizmus növelése fogja ezt az arányt megváltoztatni, hanem a beutazó turizmus várható csökkenése.
Nagyon kíváncsi vagyok arra, hogy a romló gazdasági környezetnél, amelyet megállapított az előterjesztés is, illetve a koncepció, bár megjegyzem, a kormány tagadja a romló gazdasági környezetet, úgyhogy itt valami ellentmondást vélek fölfedezni a kormánykommunikáció és a marketingkommunikáció között. Szeretném, ha ezt a kérdést tisztába tudnánk tenni. De igazából az a kérdésem, hogy ezt a romló gazdasági környezetet milyen eszközökkel kívánja ellensúlyozni, kompenzálni a marketingstratégia. Nem látom ezeket az eszközöket pillanatnyilag.
Elhangzott, az anyag nem tartalmazza, de a szóbeli kiegészítés alapján tudhatjuk azt, hogy március 13-án kezdődik a zöldturizmus évének a nyitása, akkor lesz 13-án. Igazából azt nem látom, hogy mi fog történni 2007-ben, a zöldturizmus évében. Netán a turistaházak lesznek rendbe téve, a turistaútvonalak lesznek felújítva, a jelzések lesznek felújítva, az esőbeállók lesznek felújítva, vagy csak kommunikálunk, vagy csak marketingmunkát próbálunk meg kifejteni? Amikor az alapok hiányoznak, akkor nagyon nehéz marketinggel ezeket pótolni. Úgy gondolom, hogy a fejlesztési forrásokat is szükséges volna megnyitni ezen célok számára.
Azt is hallhattuk, illetve olvashattuk, hogy az e-marketingre kívánja helyezni a fő hangsúlyt a részvénytársaság. Kézenfekvő dolog, mert talán ez a legolcsóbb, ez kerül a legkevesebb pénzbe. Nyilvánvaló, hogy akkor ez a fő csapásirány, amelyhez kevés pénz kell, akkor azt erőltessük. Úgy gondolom, hogy az utazási irodákban folyó szakmai munka nem pótolható e-marketinggel, mert nagyon sok csalódott ember látható, aki interneten keresztül rendeli meg a szobáját, a szolgáltatásait, és amikor odaér, akkor egészen mást tapasztal, mint amire gondolt. Az utazási irodákban folyó szakmai munka hivatott ezt pótolni, amikor az utazásszervező azt mondja személyesen a kuncsaft szemébe nézve, hogy igen, ide érdemes elmenni, mert itt nagyon jó a szolgáltatás, rendezettek a szobák, ez és ez várja a vendéget. Ez az elektronikus kereskedelemben, az e-marketingben soha nem lesz pótolható, soha. A legjobb marketing az, ha jó szolgáltatást kap a vendég, hazamegy, és a baráti körében ezt elmondja, hogy komám, ide érdemes elmenni, mert ez meg ez van. Sajnos ez az e-marketing és az elektronikus kereskedelem nem ezt a folyamatot hivatott erősíteni.
Végül egy kincstári kérdés. Örülök, hogy visszajött államtitkár úr is, itt az előbb személyesen már beszéltünk a tourinform-hálózat bővítéséről. Az anyag említi a tourinform-irodahálózat szerepét, fontosságát, de nem látható az, hogy a kormányzat, az állam ezt a hálózatot hogyan kívánja segíteni, a fenntartásukat, a működtetésüket vajon forrásokkal is támogatni kívánja-e.
Köszönöm szépen. Ezek lettek volna a kérdéseim és észrevételeim.
ELNÖK: Köszönöm, képviselő úr. További hozzászólási igény a bizottság tagjai részéről? (Senki sem jelentkezik.) Amennyiben nincs, akkor én magam is föltennék néhány kérdést az előterjesztőknek az anyaggal kapcsolatban.
A célok között említette vezérigazgató úr, hogy a külföldi vendégéjszakaszám-csökkenésnek nagyjából a további csökkenését prognosztizálják. Ha jól látom, 10 millió vendégéjszakát szeretnének 2007-ben realizálni. Ha a 2006-os adatokat nézem, akkor ahhoz képest ez további 7 százalékos visszaesést fog eredményezni, mert 2006-ban 10 779 000 vendégéjszakát töltöttek el Magyarországon, ehhez képest 780 000 vendégéjszakás csökkenésre készül a Turizmus Zrt. Ugyanakkor a belföldi piacon ezt valamiképpen próbálják ellensúlyozni, ott 4 százalékos növekedést szeretnének elérni, és 9,3 millióra növelnék a vendégéjszakák számát. Ez 350 000-es csökkenés. Összességében ez még mindig 400 000 vendégéjszakás kiesés lesz, ami gondolom, továbbra is megviseli majd a piacot.
A marketingkoncepcióban említik, hogy kutatási alapú promóciót terveznek. Ehhez képest arra lennék kíváncsi, hogy kik maradtak a szervezetben azok az emberek, akik kutatással foglalkoznak. Korábban volt egy olyan osztály, amelynek ez volt a feladata. Nem tudom egyébként, mert a mai napig nem kaptunk tájékoztatást arról, hogy a szervezeti felépítése hogyan alakul a Turizmus Zrt.-nek, nem tudom, nyilván már eldöntötte az igazgatótanács, hogy milyen formában kívánnak működni. Erre vonatkozóan is kérnék adatokat. Hány emberrel dolgoztak 2006-ban, hány ember maradt 2007-ben?
Költöznek-e tovább? (Közbeszólás: Nem.) Ez is megnyugtató, mert már e tekintetben is mindenféle információk keringenek. Azt gondoltam, hogy Guinness-rekordot kívánnak felállítani, és a "legtöbbet költöző hivatal" címet elnyerni, ami egyébként a területet érintve... (Hadházy Sándor: Pozitív.) Így van, gyakorlatilag nem meglepő, utazik a hivatal.
További kérdések. Itt a Magyarország-brand építése egy központi téma a marketingtervben. Még emlékszünk azokra az időkre, amikor élesen támadta a mai legnagyobb kormányzópárt az akkori kormányt 2002-ben az Országimázs Központtal. Ha jól látom, az irány gyakorlatilag ugyanez. A költségvetés nagyságrendje elszomorító, hogy a költségvetés nagyságrendje viszont 2002-höz képest is csökkent.
A másik, amit említett még elnök úr, ha jól emlékszem, hogy szeretnének bevonni 500 millió forintnyi külső forrást, tehát egyéb bevételre szeretnének szert tenni. Ezt igazgató úr kiegészítette, de nem igazán értettem. A létszámleépítésből nyilván képződik megtakarítás, amelyet még marketingtervre fordítanának. Ehhez képest, ha jól emlékszem, a tavalyi évben pontosan 3,2 milliárd forint volt marketingköltségekre, és az idei költségvetésben ugyanúgy 3,2 milliárdot látok. 50.SF 51 (Elnök) Hogy alakul a tavalyi összeghez képest az idei? Amint hallottuk, megtakarítást érnek el a létszámgazdálkodásban, amit visszaforgatnak a marketingterv megvalósítására.
A hét végén elkezdődött a vendégszeretők vagyunk vagy nem vagyunk vendégszeretők című történet kompenzációja, de véleményem szerint ez kevés lesz. Kérdezem, hogy terveznek-e újabb akciókat, mert nyilván arra is fel kell készülnünk, hogy folytatódik ennek a statisztikának a konkurens környező országokban történő megjelenítése. Gondolom nem véletlenül keletkezett ez a megállapítás, még akkor is, ha ez szerintünk nem megalapozott. Készül-e az rt. arra, hogy valamilyen ellenkampányt folytasson a küldőpiacokon?
A Winter Invasion-kampány konkrét számait ismerik-e már? Tudom, hogy a kampány március 31-ig tart, de örülnék, ha hallhatnánk néhány szót arról, hogy ez az akció az elmúlt időszakban hozta-e azokat a számokat, amiket elgondoltak.
Teljesen egyetértek Almássy Kornél alelnök úrral abban, hogy az ez évi kampány elindítását illetően jelentős késésben vagyunk. Lassan már a 2008-as kampányt kellene elkezdenünk. Mikorra tudják ezt a késést behozni? Mikor jutunk el oda, hogy egy tárgyévi kampányt a megelőző év őszén el tudjunk kezdeni, hogy az utazni szándékozók kellő időben fel tudjanak készülni az ilyen akciókra?
Említ az anyag egy Tourinform-vouchert. Hallhatnánk-e valamit arról, hogy mi ennek a szerepe, hogyan és miként kívánják ezt alkalmazni?
Vezérigazgató úr szólt az üdülési csekkekről. A kérdésem lassan örökzöld lesz, ugyanis amikor megjelenik nálunk a Nemzeti Üdülési Alapítvány kuratóriumi elnöke, mindig felmerül az üdülési csekkek vendéglátóhelyeken történő elfogadásának a kérdése. Többször megerősítette, hogy ezt támogatja, de még nem került rá sor. Hogy állunk most? A benzin bejött a képbe, a sport is bejött, de a vendéglátás még mindig csak toporog, holott egy ilyen recessziós időszakban komoly segítséget nyújthatnánk számukra.
Min alapszik a zöldturizmus és eseményturizmus meghatározása? Valamilyen kutatáson? Hogy jött az ötlet, hogy pont ezeket a neveket válasszák. Megmondom őszintén, az eseményturizmusról nekem egészen más jut eszembe. Gyerekkoromban hallottam először az esemény előtti meg utáni tablettákról. Mi ennek az elnevezésnek az értelme? Csak nem a rendezvényturizmus új neve ez? Illeszkedik ez valamilyen európai gyakorlathoz, vannak-e hasonló nemzetközi példák? Vagy netán a népesedési problémákhoz kapcsolódik valamilyen módon?
Finisében van a 2012-es labdarúgó Európa-bajnokság pályázatának elbírálása. Meghallgatta a bizottság Gyárfás Tamást, az előkészítő bizottság vezetőjét, valamint szakállamtitkár urat, akik elmondták, a döntéshozókat jelentősen befolyásolja annak az országnak a képe, amely a rendezésre pályázik. Volt-e bármilyen egyeztetés az elmúlt időszakban a szervezőbizottság és a Magyar Turizmus Zrt. között? Megpróbálták-e valamilyen marketingkampánnyal az európai delegáltak döntéseit befolyásolni? Az olimpia és a labdarúgó-világbajnokság után ez az esemény vonzza a legtöbb látogatót, arról nem is beszélve, hogy a televíziós közvetítések által hihetetlenül jó imázsépítési eszköz lehet.
Mint hallottuk, Szűcs Balázst vezérigazgató-helyettessé nevezték ki, holott ő vezeti a londoni külképviseletet. Hogy lehet összeegyeztetni ezt a két feladatot? Hol székel Szűcs Balázs, Budapesten, Londonban, vagy folyamatosan repked a két város között? Hogy tudja a feladatát ellátni és meddig lesz még külképviselő?
Almássy Kornél alelnök úrnak adom meg a szót.
ALMÁSSY KORNÉL (MDF): Elnök urat hallgatva még egy kérdés felmerült bennem, amit - mivel államtitkár úr is itt van és a Magyar Turizmus Zrt. jövő évi programjáról és marketingjéről van szó - most célszerű feltenni. 2004-ben a turisztikai termékfejlesztés kérdése a Magyar Turizmus Zrt.-hez került. Véleményem szerint azonban egy ilyen társaság kevésbé tud a termékfejlesztésben részt venni, az ő feladata sokkal inkább a termékmenedzselés. Szeretném megkérdezni, hogy az elmúlt három évben milyen jellegű termékfejlesztést hajtott végre a Magyar Turizmus Zrt.? Az előző hozzászólásomban említettem, furcsállom, hogy továbbra is Budapest és Balaton a két kiemelt terület, és nem jelenik meg semmilyen új szegmens. Arra vagyok kíváncsi, hogy az elmúlt három évben milyen jellegű termékfejlesztést hajtott végre a Magyar Turizmus Zrt. Ha semmilyent, akkor milyen céljai vannak a jövő évben? Elképzelhető, hogy visszakerül a minisztériumhoz a szakállamtitkárság alá a turizmus-termékfejlesztés kérdése?
ELNÖK: Képviselőtársaim közül kinek van még kérdése? (Nincs jelentkező.) A marketingtervvel kapcsolatban az érintett szakmai szervezetek részéről kíván-e valaki kérdezni, véleményt mondani? Lóska János úr!
LÓSKA JÁNOS (Magyar Lovas Turisztikai Szövetség): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Bizottság! A Magyar Lovas Turisztikai Szövetség és a Magyar Turizmus Zrt. az elmúlt években több sikeres programot bonyolított le és nagyon reméljük, hogy erre az idén is lesz lehetőség. A zöldturizmus keretében közösen készítettünk elő egy olyan programcsomagot, amely vélhetően elősegíti azokat a célokat, amiket a Magyar Turizmus Zrt. a korábbiakban említett, elsősorban a belföldi turizmus növekedését. Magyarországon 10 százalékkal növekedett a belföldi turizmus igénye a lovas szolgáltatások iránt és erre épül az a marketingterv is, amit közösen alakítottunk ki.
Szeretném felhívni elnök úr és a bizottság, illetve mindazok figyelmét, akik tudnak segíteni ebben az ügyben, hogy Magyarországon mindenféle marketingakciók és spontán szerveződések következtében nagyon sok gyerek kezdett el lovardába járni, így egyre nagyobb felelősség hárul a lovardákra. Egyre nagyobb a felelősségünk a tekintetben, hogy vigyázzunk azokra a gyerekekre, akik kapcsolatba kerülnek a szolgáltatókkal. Az elmúlt években a lovas turisztikai szolgáltatásokra vonatkozó, közösen kidolgozott törvénytervezet sajnos nem került aláírásra. Tekintettel arra, hogy az ifjúság nevelése az egyik legfontosabb feladat, és a kampány következtében vélhetően növekedni fog a gyerekek száma a lovardákban, azt kérem mindazoktól, akik ebben az ügyben bármit is tudnak tenni, segítsenek abban, hogy szabályozva legyen a lovas szolgáltatások működése.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Most pedig szakállamtitkár úrnak adom meg a szót, először ő válaszol az elhangzottakra.
DR. SOMOGYI ZOLTÁN szakállamtitkár (Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium): Visszafelé haladva először Lóska úr kérdésére válaszolok. A lovas turisztikai szolgáltatásokra vonatkozó miniszteri rendeletet reményeink szerint hamarosan ki fogjuk hirdetni. Azonban azt is el kell mondani, a magyar szolgáltatókban általában erős igény van arra, hogy ne alkossunk, hanem megszüntessünk ilyen típusú szabályozásokat. Nemrégiben a vendéglátósok azt kezdeményezték, hogy töröljük el az osztályba sorolást a vendéglátóhelyeken, ezek után nagyon nehéz egy olyan rendelkezést behozni, amely szigorítást tartalmaz. Egyetértek Lóska úrral abban, hogy ez olyan tevékenység, amelynek szükséges legalább a minimum jogszabályi kereteit megalkotni. Reményeink szerint ez még a tavasz folyamán kihirdetésre fog kerülni.
60
61. FE (Somogyi)
A termékfejlesztéssel kapcsolatban azzal, amit Almássy alelnök úr mondott, egyetértek. Gyakorlatilag a termékfejlesztésnek az MT Zrt.-hez 2001-ben történő telepítése valószínűleg nem volt egy jó döntés. Azt gondolom, hogy ezt lehetséges és szükséges felülvizsgálni. Olyannyira így van ez, hogy magával a turizmus megalkotásával ezt a tevékenységet praktikus módon átvette, és újra visszavette a turisztikai szakállamtitkárság ennek a kereteinek a meghatározását. Ugyanakkor pedig a ROP-os programok keretén belül ennek alapján épültek föl a régiós turizmusstratégiák. Jelenleg folyik a szakállamtitkárság együttműködésében és szervezésében az egészségturizmus-stratégia kidolgozása, és valamennyire sort fogunk keríteni. Részben ebben van szerepe az rt.-nek természetesen a termékfejlesztésben, hiszen az információkat tud szolgáltatni nekünk. Részben külső szakembereket veszünk igénybe, részben pedig a minisztérium gárdája állítja ezt össze. Valószínűleg az a jó kifejezés, amit ön mondott, hogy termékmenedzselésnek kell ezt nevezni. Ebben benne van egy része a fejlesztésnek, az információs része, de valószínűleg a végső döntés meghozatala nem marketingkérdés, hanem sokkal inkább a minisztériumi döntési körbe tartozik.
2012. Nem gondolnám, hogy volt még olyan ágazat - ez nem dicsekvés, meg nem is dicséret -, amely többet tett volna annak érdekében, hogy megfelelően tudjunk pályázni az UEFA-nál, mint amit sikerült nekünk megvalósítani. Személyesen kell megköszönni Niklai elnök úrnak azt a közreműködést, ahol a segítségemre volt abban, hogy le bírtuk kötni azt a szállásigényt, amelyet a magánvállalkozók egy nagyon előnytelen szerződés aláírásával magukra vállaltak, és odaadták a szálláshelyeiket biankóba lekötve 2012-re. Külön köszönet valamennyi szállodásnak, kempingesnek és mindenkinek, aki ebben közreműködött. Szerintem ez önmagában is egy igen jó reklámja volt egyébként Magyarországon a tevékenységnek. Hozzá kell tennem, hogy megkérdeztem, vajon a többi pályázó ország hogyan tudta teljesíteni ezt a követelményrendszert. Rajtunk kívül senki nem teljesítette, ezt is hozzá kell tenni, mindenki más alatta volt.
Gyárfás úr segítségére voltunk még abban, hogy létrehozza azt a Golden Bookot, amelyet mindenhova eljuttat a mi segítségünkkel, nagykövetségekre, a bizottság tagjaihoz, amely bemutatja Magyarországot és Horvátországot részletesen, mint turisztikai desztinációt. Ez elkészült. Ehhez is tőlünk kapta a megfelelő szakmai anyagot, és minden egyebet az rt. adott a rendelkezésére. Végül pedig azt, ami megfelelő filmanyagunk létezik, mindent úgyszintén rendelkezésére bocsátottuk. Reméljük, hogy április 18-án győztesként tudjuk üdvözölni a rendezvényt, és akkor tudunk együttműködni abban a közös, akkor már teljesen beinduló tevékenységben, hogy kihasználjuk a lehetőségeit ennek az óriási rendezvénynek.
A Nemzeti Üdülési Alapítványt valószínűleg elnök úr jobban is tudja, mint én, ez olyan független alapítvány, amely nem közalapítvány, hanem alapítói fele részben a szakszervezeteknek egy bizonyos csoportja, és fele részben pedig a magyar állam. Kurátorokat választanak, és a kurátorok döntenek abban a kérdésben, hogy kivel, mikor, milyen módon kötnek szerződést. Hozzá kell tennem, mi több ízben kezdeményeztük, hogy legyen megfelelő aláírás a vendéglátóhelyekkel, és be lehessen váltani a vendéglátóhelyeken is, olyannyira, hogy ez meg is történt. Van egy ígéretünk arra az alapítvány részéről, hogy megkötik a szerződéseket a vendéglátóhelyekkel, ami most annyit jelent, hogy azokon a vendéglátóhelyeken, amelyek szállásférőhelyen vannak, külön van megállapodás-kötési lehetőség, hogy elfogadják-e a csekket, tehát magyarul a szálloda éttermében be lehet váltani a csekket. Az alapítvány elnöke azt az információt adta nekem, hogy azért nem tudják bővíteni ebben a pillanatban a teljes magyar étteremhálózatra, mert beváltási problémáik vannak, nem tudják bővíteni a munkatársi gárdájukat, akik ezt technikailag le tudnák vezényelni. Nem vagyok a válasszal elégedett, hozzá kell tennem. Többször írtam és fogom a jövőben is kezdeményezni, hogy valóban kerüljön sor egy teljes körű beváltási lehetőségre, én is azzal értenék egyet. Ha elfogadjuk a csekknek azt a jellegét, hogy elősegítse a rekreációt, és erre jött tulajdonképpen létre, ennek ugyanúgy része a vendéglátás, mint ahogy része a biciklikölcsönző vagy pedig a sporteseményen való jegy vásárlása is. Teljesen egyetértek vele. Kérem, hogy segítsen a bizottság engem abban, hogy minél hamarabb ezt meg tudjuk tenni.
Ez a bizonyos World Economic Forum a hétvégén felborzolta a kedélyeket Magyarországon. Azért ezt hozzá kell tennem, aznap rögtön rámentem a holnapra és megnéztem, hogy mi mindent tartalmaz a tanulmányrendszer, és valami olyan elképesztő információk voltak benne, egy-kettőt szeretnék önökkel megosztani annak a kedvéért, hogy lássák azt, hogy azért, mert valaki szakértő vagy annak mondja magát, nem mindig sikerül neki kiváló eredményt elérnie. Magyarország a kikötői infrastruktúrában a 80. helyen szerepel, holott tengerünk nincs. Viszont van egy kiváló osztályzatunk, hogy mondjak ilyet. Csehország a turistákkal szembeni magatartásban 108. helyen van, ahol mi a századikak vagyunk. Egyik sem igaz nyilvánvalóan. Az első helyen Burkina Faso áll a vendégszeretetben, a megboldogult Felső-Volta, fővárosa Ouagadougou, mert ezt megtanultam, megnéztem a térképen, ahol tavaly nem egészen kétszázvalahányezer turista vagy belépő külföldi volt az országban. Tehát nem turista, belépő külföldi volt. Azt gondolom, hogy ennek a kellő fenntartással való kezelése nem indokolatlan a szakmai szempontból.
Beszéltünk az rt. vezetőivel. Nem gondolnám, hogy értelmes lenne erre reakciót adni, hiszen ezzel egy lavinát indítanánk el, amikor azt magyarázzuk, hogy az a World Economic Forum, amely egyébként nagyon komoly szervezet, miért ír butaságot. Ez nem szerencsés. Hogy mondjam, sem újsággal, sem szervezettel nem nagyon célszerű vitatkozni, mert a legvégén mindig csak az marad meg, hogy volt egy rossz hír. Ezt szeretnénk minél hamarabb elkerülni. Azt gondolom, hogy ez a rossz hír csak nálunk rossz hír, mert Franciaországban az a rossz hír, hogy Franciaország a 12. helyen van, Csehországban az, hogy Csehország a 108. ebben a listában. Tehát nem feltételezzük azt, és nem is kaptunk ilyen információt a külképviseleteinktől, hogy valahol azzal foglalkoznának külföldön, hogy Magyarország a 40. helyen van ezen a ranglistán, amely egyébként nem rossz. Tehát ha nekem el kellene helyeznem Magyarországot egy értéksorrendben, ezt a 30-40. helyet a világ turizmusában nem tekintem rossz helyezésnek, csak úgy tekintem rossznak, ha olyanokat írnak, aminek semmi értelme nincs. Az az Izland, amely a 4. helyen szerepel az összesítésben, turisztikailag nem nagyhatalom, azért ezt leszögezhetjük ebből a szempontból. Nem gondolnám, hogy túl kellene ragozni a dolgot.
Egy dolgunk viszont mindenképpen van. Meg kell tudni, hogy miért alakult ki ez így, mi volt az az indikátorrendszer, amely alapján egy komoly szervezet ilyen rosszat adott nekünk. Ezen dolgozunk, hogy beszerezzük magát az információt, hogy vajon ki, kik és milyen módon gyűjtötték az információt rólunk, mert valószínűleg itt van a hiba a kommunikációban. Ezt meg kell nézni, és ezt kell nekünk feldolgozni utána a következő évi marketingtevékenységünkben, az információs kommunikációnkban, ez teljesen nyilvánvaló.
Köszönöm, hogy Hadházy úr a tourinform-irodák kapcsán megszólított, ahogy ezt én tettem meg az előbb vele. Azt kérdeztem tőle, hogy miért nincs Visegrádon tourinform-iroda. Szerintem egy korrekt kérdés volt a részemről. Ezt most is meg kell, hogy erősítsem. Miért nincs Visegrádon tourinform-iroda, Hadházy képviselő úr, ha tehetek fel kérdést önnek? Azt gondolom, hogy a turisztikai települési információs rendszer létrehozatala és fenntartása nem központi állami feladat. Az a központi állami feladat, hogy legyen egy olyan információs összbázis, amelyet valamennyi, ebben a rendszerben működő tourinform-iroda hasznosíthat, és persze, ha veszünk tőle szolgáltatást, mert ad nekünk szolgáltatást, akkor azért fizessünk neki érte, ha van ilyen tevékenység. Ennek a rendszerét szeretnénk kialakítani, amint látták már vagy fogják látni, a TC felosztásában szerepel ilyen típusú költségvetés, megjelenik benne a tourinformmal kapcsolatos olyan ésszerű segítés, ami a megmaradást elősegíti, meg az alapítást elősegíti, de azt gondolom, hogy piaci alapú adásvételről lehet szó az információnál, és szeretnék fölhasználni, hogy működjenek ebben a rendszerben, de helyére kell tenni a dolgot a legvégén. Ez valahol az általam nagyon fontosnak gondolt turisztikai desztinációs menedzsmentrendszerben fog kialakulni, ott lesz a helye, oda fog a helyére kerülni, ott lesz megtalálva, ott derül ki, hogy a település, kistérség, nagytérség, régió hogyan és milyen módon kapcsolódik egymásba, hogyan és milyen módon fogunk a legvégén alulról fölfelé fölépíteni egy remélem, jól működő desztinációs menedzsmentet országos szinten.
A belföldi turizmus kapcsán azt nem hinném, hogy az elvárásaink megalapozatlanok. Az, amit látok január-februárban a csekkforgalomban, azt mutatja, hogy nemcsak az eladás nőtt az elmúlt évekhez képest, ami rendszeresen szokott nőni, hanem február hónapban a beváltás kétszeresére emelkedett. 70.SF 71 (Somogyi Zoltán) Ez komoly forgalmat tud generálni, a kint lévő csekk mennyisége pedig ösztönzőleg hat a lakosságra a tekintetben, hogy beváltsa és elköltse azt. Márciusban a négynapos ünnep sokat fog segíteni a belföldi forgalomban, ezért úgy látom, hogy a számok teljesíthetők lesznek. Ha az anyagban téves adat szerepel a külföldiek által eltöltött vendégéjszakák számát illetően, azért elnézést kérek, mert ez sajtóhiba. Volt erről vita a igazgatóságban és a tulajdonos megbízottja nagyon erősen azt képviselte, hogy nem fogadható el egy marketingszervezettől az, ha az előző évi forgalom alá tervez. A források odaítélésekor megfogalmaztuk az elvárásunkat, az igazgatóság ezt tudomásul vette és ennek megfelelően módosult a terv, ami véleményünk szerint teljesíthető is. Nem irreális az az elképzelés, hogy a tavalyi szint fölé tudjunk menni, ha csak nem lesznek előre nem látható zavaró körülmények.
ELNÖK: Köszönöm. Vezérigazgató úr!
DR. RÓNA IVÁN (Magyar Turizmus Zrt.): Először Almássy Kornél alelnök úr kérdéseire válaszolok. Teljesen egyetértek alelnök úrral abban, hogy nemcsak több vendégre van szükség, hanem olyanokra is, akik sokat költenek. Minél több olyan vendéget szeretnénk megnyerni Magyarországnak, akinek a fajlagos költése a magas kategóriába tartozik. Ilyenek a konferenciavendégek és azok, akik többféle szolgáltatást vesznek igénybe, nemcsak a szobareggelit, hanem különféle programokat is. A marketingtevékenységünket ez irányban is növeljük és a kapacitásainkat igyekszünk kihasználni. Magyarország az első tíz olyan ország között van a világon, amely középkategóriájú, száz-százötven fős kongresszusokat, konferenciákat szervez. Több ezer fős konferenciát még nem tudunk rendezni, de reméljük, hogy minél előbb erre is sor fog kerülni. Köszönöm alelnök úr véleményét, mert mi is arra törekszünk, hogy a pénzesebb, a többet költő vendégeket nyerjük meg magunknak. Persze a hátizsákos turisták is fontosak, mert előbb-utóbb belőlük lesznek a pénzes vendégek, akik majd sokat tudnak költeni, ezért is igyekszünk fókuszálni az ifjúsági turizmusra, a 18-31 év közötti korosztályra.
Azzal is egyetértek, hogy hasonlítsuk magunkat össze a régió országaival, Ausztriával, Csehországgal meg másokkal, mert - József Attilával szólva - mi is azt valljuk, hogy a mindenséggel mérd magad. Igyekszünk a szomszédainktól ellesni azokat a fogásokat, amelyek nálunk már beváltak, figyelünk Ausztriára és Csehországra, és a magunk útját járva megpróbáljuk a hatékony és megfelelő metódusokat elsajátítani. Ausztriát még nem sikerült utolérni, de folyamatosan erre törekszünk.
Ami Budapest és a balatoni térség koncentráltságát illeti: már említettem, hogy elsősorban négy fő területre koncentrálunk. Az első Budapest, mégpedig azért, mert minden elköltött száz forintból hetvenöt Budapesten jelenik meg, az itteni kínálat és infrastruktúra segítségével tudjuk a külföldi turistáktól a legtöbb pénzt elnyerni. A Balaton-régió szintén nagyon fontos, mert ennek a látogatottsága is kiemelkedő. Természetesen a többi régióra is koncentrálunk, a marketingterv külön-külön foglalkozik minden régióval, az egyes régiók promóciójával, de vannak kiemelt területek, mint például a budapesti régió. Ez alatt nemcsak Budapestet értjük, hanem Visegrádot meg Esztergomot, sőt a Budapesttől délre eső területeket is, ennek megfelelően a budapesti és a közép-Duna-vidéki regionális marketingigazgatóság figyelmet fordít ezekre a területekre is.
Alelnök úr rákérdezett, hogy a zöldturizmus miért március 13-án kerül beindításra. Ennek nagyon egyszerű a magyarázata: Magyarország olyan ország, ahol van tél. Arról, hogy az idén nem volt, nem mi tehetünk, nem is a kormány. Úgy számoltunk, hogy február végéig hó lesz. A zöldturizmus keretében olyan tevékenységeket preferálunk, mint a lovaglás vagy a vízi túrázás, ezeket pedig március előtt nem lehet csinálni. Én nagyon szeretek kajakozni, de ha be van fagyva a Duna vagy a Tisza, akkor nehezen megy. Annak ellenére, hogy március 13-án indul az év, már decembertől sulykoltuk azokat az eseményeket, amelyeket addig tervezünk, amíg csak lehet a szabadban túrázni, kajakozni, lovagolni vagy kerékpározni. Ilyenek lesznek például az autómentes napok, a balatoni tízpróba, a madárlesek, a nemzeti parkok látogatása, a lovas turizmussal közösen félpénzes lovas hét, amikor a lakosságot igyekszünk megnyerni annak, hogy tanuljon meg lovagolni és szeresse meg a lovaglást. A szolgáltatók erre hajlandók is áldozni és 50 százalékos kedvezményt nyújtani. Úgy gondoltuk, a síelésen és a szánkózáson kívül március 13-a előtt mást nem nagyon lehet csinálni. Arra nem gondolhattunk, hogy februárban ilyen meleg lesz és már ekkor is lehetne gyalogtúrázni. Ha ilyen mértékű lesz a globális felmelegedés, akkor legközelebb erre is fogunk gondolni.
Mi az, ami Magyarországon megfogja a külföldieket? Készül a külpiaci stratégia, amit március 31-ig kell letenni az igazgatóság asztalára, amely előreláthatólag az április 2-ai ülésén fogadja majd el. A külpiaci stratégiának többek között része lesz az, hogy melyek azok a metódusok, amelyek mentén a külképviseleteink igyekeznek megnyerni a turistákat annak érdekében, hogy Magyarországot válasszák úti céljukul és ne csökkenjen a vendégéjszakák száma, hanem növekedjék.
Elnézést kérek, hogy az anyagba Ausztria politikai téren belekerült.
Örülök, hogy észrevették, hogy nagy hangsúlyt fektetünk a régiókra. Sokféle módon támogatjuk a regionális marketingigazgatóságokat, hiszen helyben ők tudják a legerőteljesebb tevékenységet kifejteni.
Elnök úr a létszámmal kapcsolatban tett fel kérdést. Amikor 187 főről 136 főre csökkentettük a létszámot, akkor a feladatokat nem nagyon csökkentettük. A régiókban és a külképviseleteken megtartottuk a létszámot, csupán a központi apparátus létszámát kurtítottuk meg, mégpedig azért, hogy a végeken, ahol igazából ki kell fejteni a tevékenységet, ne legyen se eszköz-, se emberhiány.
Hadházy Sándor képviselő úr azt mondta, hogy kevés a rendelkezésünkre álló 4,65 milliárd forint, ráadásul tavaly is ennyi volt. Szeretném elmondani, ezt a 4,65 milliárd forintot átcsoportosítással és más marketingeszközök felhasználásával úgy szeretnénk beosztani, hogy a hatékonysága jobb legyen, mint tavaly volt, és minden remény megvan arra, hogy hatékonyabbak és eredményesebbek leszünk.
80
81. FE (Róna)
Azt mondja a képviselő úr, hogy nincs egy eleme a koncepciónak, hogy miért is érdemes Magyarországra jönni. Úgy gondolom, hogy a marketingterv szinte minden elemében erről szól, hogy miért, hiszen a vonzerőnk, Magyarország vonzereje, mind a látnivalók, mind pedig a különböző rendezvények kapcsán mindig abba az irányba hatnak, hogy vendégek érkezzenek, látogassanak Magyarországra, sőt tartózkodjanak itt, hosszabban tartózkodjanak Magyarországon.
Hogy az arányokat változtassuk meg, ezzel egyetértek, erre szolgál majd a külpiaci stratégia, ahogy az alelnök változásában is szerepet játszott. Az az arány pedig, amit említettem, hogy kívánatos lenne, hogy az európai arányokat érjük el, hogy 60 százalék legyen a belföldi turisták által elköltött forintok mennyisége és 40 százalék a külföldi, az, hogy a magyarországi fizetőképes kereslet elérje azt a lehetőségét, hogy ilyen mértékben részt vegyen a belföldi turizmusban.
Azt, hogy romló gazdasági környezet, magamra vállalom, én írtam bele. Nem arra gondoltam, amire a képviselő úr, nem úgy gondoltam. Én úgy gondoltam, hogy a lakosság számára a különböző növekvő kiadások miatt a diszkrecionális jövedelemhányad kevesebb lesz, tehát ebből a szempontból romlik a lehetőségük az irányba, hogy többet költsenek utazásra, üdülésre. Tehát ilyen szempontból, a mi szempontunkból, a mi számunkra ez a környezet romlik, de vannak ellensúlyozó lehetőségek, tényezők, ilyen például a már említett üdülési csekk, amely ugyan nem egy csodaszer, de mindenféleképpen nemcsak azt a 25 milliárd forintot mozgatja meg, ami magával a csekkel van lefedve, hanem ahhoz még jelentősen hozzá is tesznek, tehát ennek a többszörösét elköltik annak segítségével, generálásával, úgy gondolom. Még sok-sok más egyéb tényező, amely ahhoz segít hozzá, hogy ennek ellenére bízzunk abban, hogy több vendég lesz a belföldi turizmusban és több vendégéjszaka, ezáltal több bevétel, mint ami tavaly volt.
Azt, hogy március 13-án nyit a zöldturizmus kampány, az előbb elmondtam, hogy az időjárás viszontagságai miatt március 13-át jelöltük meg annak a pontnak, amikor úgy gondoltuk, hogy már a zöldbe, a szabadba lehet meni.
Ami pedig az e-marketingre fektetett hangsúlyt illeti, nem az vezérelt bennünket alapvetően, hogy ez kerül a legkevesebbe, hanem az vezérelt bennünket, hogy ezzel érjük el most már a legtöbb vendéget, a legtöbb érdeklődőt. Almássy alelnök úr kérdésére, az e-marketing az, ami alapján próbáljuk elérni a pénzesebb, a többet költő turistát, és az, aki internetezik, aki internet-hozzáféréssel rendelkezik, a többet költő turista, többet hajlandó vagy többet képes költeni, őket igyekszünk ezáltal is elérni. De hangsúlyozom, az internetpenetrációval olyan nagy és olyan hatalmas rétegeket érünk el, amilyet soha, és olyan napra kész információkat tudunk pillanatok alatt eljuttatni hozzájuk, amelyeket korábban a papír alapú prospektusokkal soha.
Egyetértek képviselő úrral abban, hogy a legjobb marketing a szájhagyomány, az, hogy ha azt mondja a szomszéd, hogy te, Günter, voltam Magyarországon, nagyon jól éreztem magam, jó volt a kiszolgálás, jó volt a kaja, gyönyörű volt a környezet, jól éreztem magam, kipihentem magam, érdemes, hogy te is oda menjél. Erre kell törekednünk, hogy olyan szolgáltatást nyújtsunk, úgy viselkedjünk a külföldivel, a vendéggel, de a belföldivel is ugyanúgy, hogy az elmondja a szomszédjának, a barátjának, hogy érdemes oda menni, érdemes oda látogatni, mert a szolgáltatás jó, a fogadtatás jó, és az ár-érték aránya megfelelő. Erre törekszünk mi is, és teljesen egyetértünk ebben a képviselő úrral.
Azt hiszem, a tourinform-hálózatokról Somogyi úr beszélt, úgyhogy áttérnék Bánki Erik elnök úr megjegyzéseire, hozzáfűznivalójára. Az, hogy csökkenéssel számolunk külföldön... Nem számolunk csökkenéssel, ez sajtóhiba. Somogyi úr nem engedte, hogy úgy számoljunk. Szerettünk volna, úgy látszik, benne maradt.
A kutatás alapú promóció. A kutatási részleg négyfős volt, most háromfős, de azt mondom, hogy e három fővel pontosan elvégezhető az a feladat, amire vállalkozunk. Kiss Nellit mindenki ismeri, Kiss Kornélia kolléganőnk rendkívül tehetséges, rendkívül talpraesett, nagyon jól vezeti a csapatát, és napra készen mindenfajta információval ellát bennünket. Úgy gondolom, hogy a hatékony együttműködés és a technikai környezet megteremtésével képesek ellátni azt a feladatot hárman, amit eddig négyen csináltak.
Ami a szervezeti felépítést illeti, akkor néhány szóban erről is szólnék. Kilenc igazgatósága volt és két vezérigazgató-helyettese a cégnek. A piramis rendkívül erős volt, ezt lapítottuk le, öt igazgatóság van most. Az öt igazgatóság így áll fel: a marketingigazgatóság, amelynek feje Szűcs Balázs.
Van egy e-commerce vagy e-marketingigazgatóság, amely kifejezetten az elektronikus alapú marketinggel foglalkozik. Igazából itt elmondanám, talán elnök úr is elmondta, hogy nagyon komoly bevételeket terveztünk, félmilliárd forintos bevételeket terveztünk az idén, amelyeket azon a helyen, ahol a bevétel keletkezik, azonnal vissza is fordítjuk marketingre. Ezt nem vonják el, senki nem vonja el tőlünk a bevételeket, ahol keletkezik a bevétel, ott ezt vissza is forgatjuk marketingre. Ennek letéteményese elsősorban az e-commerce, ez is egy e-commerce kereskedelmi igazgatóság, ennek Veres István az igazgatója, aki korábban külképviselő volt, és hosszú, 30 éves idegenforgalmi pályafutás van mögötte, rendkívül magas képzettségű az informatikában is.
A harmadik ilyen nagyon fontos operatív igazgatóságunk a hálózati igazgatóság. Itt egybevontuk a külföldi igazgatóságot a belföldi igazgatósággal, és ennek az igazgatóságnak Újvári Ágnes asszony a vezetője. Van egy belföldi és van egy külföldi csoportja is, a külföldi csoport a 21 országban 23 képviseletet felügyeli és irányítja, igazgatja, míg a belföldi csoport pedig a kilenc régióban működő regionális marketingigazgatóságot, illetve a projektirodákat működteti, és őket felügyeli. Ez tehát a három operaív igazgatóság. Jön két háttér-igazgatóság, amely nem kevésbé fontos, a hinterland, nagyon nagy szükség van rá, de mégiscsak nem egy frontigazgatóságról van szó, igen, a gazdasági igazgatóság, amelynek továbbra is Lukenics János úr az igazgatója, és a humánpolitikai igazgatóság, ahol Loványi Ágnes asszony igazgató szintén maradt, ő is volt. Így áll föl a csapat.
Gyakorlatilag ebben az új szerkezetben, amelyben lelapítottuk a piramist, a döntési jogköröket lejjebb helyeztük, így gyorsabbá, eredményesebbé és főleg dinamikusabbá tettük a munkavégzést és a döntéseket, nem mennek olyan sok lépcsőn keresztül, ezáltal hatékonyabban tudjuk elvégezni a munkánkat. Ez volt a feladatunk egyébként, és ehhez megteremtettük azt a lehetőséget, hogy 51 fővel kevesebben is elássuk ezt a feladatot. Azt a pénzt, amit megspóroltuk nemcsak az 51 fő bérén, hanem még egyéb ésszerű átcsoportosításokkal - körülbelül durván 300 millió forintot takarítottunk meg - nem vonják el tőlünk, hanem marketingtevékenységre fordíthatjuk.
Azt is el kell mondanom, hogy körülbelül az átalakítás költségei az első évben nem ismétlődő módon, de közel 100 millió forintra rúgnak, tehát ez lejön ebből a 300-ból. Azt is el kell mondjam őszintén, hogy azért nem tudunk annyival többet fordítani az idén abstart tervezéskor marketingre, mert meg kellett szüntetnem olyan anomáliákat, amelyek tulajdonképpen marketing köntösben szereplő működési költségek voltak. Ezeket most tisztába tettük, ezért az első évben ezzel kell számolnunk, hogy ezek most tényleg valóban tiszta marketingköltségek, illetve a működésiek működési költségek legyenek. Tehát ezeket helyre kellett tennem. De ha hozzátesszük majd azt az 500 millió forintot, amely bevételeket kreálunk, ez azért sokkal több lesz majd, hiszen ezt ugyanazon a helyszínen, ahol keletkezik, ahogy mondtam, vissza lehet forgatni marketingre, tehát végül is sokkal több lesz a marketingre fordítható hányad, mint a tavalyi évben volt. Reméljük, ezzel tényleg valóban hatékonyabbak is leszünk.
Ami az országimázst illeti, a Magyarország-brand építési országimázs nem ugyanaz, elnök úr. Mi kifejezetten turisztikai marketingre gondolunk, turisztikai országképre gondolunk és annak a fejlesztésére, ez azért más, mint annak idején az Országimázs és elképzelése mögött volt. A mi feladatunk kifejezetten és kizárólag az ország turisztikai képének a bemutatása, a fejlesztése, az építése, a külföldi és belföldi turisták megnyerése annak érdekében, hogy több vendég, több vendégéjszaka és több bevétel keletkezzék, ahogy már mondtam.
90.
SF 91 (Róna Iván)
A Budapest Winter Invasion akció november 1-jén kezdődött és március 31-ig tart. Az akció révén több ezerrel kívánjuk növelni a Budapesten eltöltött vendégéjszakák számát. Két héttel ezelőtt értékeltük a szállodaigazgatókkal az akciót és megállapítottuk, hogy elérte a hatását, hiszen minden ellene ható tendencia ellenére több mint tízezerrel növelte Budapesten a vendégéjszakák számát. A szállodaigazgatók arra kértek bennünket, hogy az akciót jövőre ismételjük meg, ők ebben anyagilag is hajlandók részt venni. Mi nagyon örülünk ennek és megígértük, hogy ezt meg fogjuk tenni.
Elnök úr azt kérdezte, mikor jutunk el oda, hogy ne márciusban induljon egy éves tematika, hanem korábban. Már ígéretet tettem az igazgatóságnál arra, amíg itt vagyok, soha többet nem fog előfordulni, hogy a marketingterv januárban legyen elfogadva. A marketingtervet a jövőben már szeptemberben be fogjuk nyújtani, kikérjük vele kapcsolatban a szakmai szervezetek véleményét, hogy a szakmának és a szervezeteknek legyen idejük jól átgondolni és a javaslataikat megtenni, nekünk meg legyen időnk a javaslatokat beleépíteni és még az év vége előtt elfogadni. A marketingtervet viszont csak akkor tudjuk elfogadni, ha a parlament már elfogadta a költségvetést, mert akkor tudjuk, hogy mennyi pénzből gazdálkodhatunk. Mivel azonban a kormánynak október 30-ig kell benyújtania a büdzsé tervezetét, utána már mi is tudunk tervezni. Ígérem, még egyszer nem fordul elő, hogy ne az előző évben fogadjuk el a marketingtervet, mert a szakmának igazodnia kell hozzá és a saját marketingtervét rá kell építenie a miénkre, hiszen mégiscsak a mi külföldi és belföldi nagymegjelenéseink fogják generálni az ő tevékenységüket.
Elnök úr azt is kérdezte, hogy miért lett a rendezvényturizmusból eseményturizmus. Természetesen nem esemény utáni tablettáról van szó. Van egy nemzetközi kifejezés, a MICE, a Meeting Incentive Conference Events, amelyből az Events = események. Innen van az eseményturizmus. Ha úgy tetszik, ez angolból való tükörfordítás. A szóhasználatunkat megpróbáljuk igazítani a nemzetközi terminológiához, és úgy gondoljuk, ha ez Európában elfogadott, akkor nálunk is elfogadható. Ettől persze még lehet, hogy a rendezvényturizmus kifejezés helytállóbb lenne, de mi ezt használjuk.
Nagyon bízunk benne, hogy áprilisban elnyerjük a labdarúgó Európa-bajnokság rendezési jogát, és ha így lesz, minden erőnkkel támogatni fogjuk. Mivel egy épületben vagyunk a sportállamtitkársággal, nagyobb az esély arra, hogy együtt tudunk dolgozni olyan mértékig, amilyen mértékig csak kívánatos.
Végül azt kérdezte elnök úr, hogy Szűcs Balázs igazából hol van, Londonban-e vagy Budapesten. Elmondom, hogy történt az ő kinevezése. Kelecsényi Ágnes kolléganőnk, az előző marketing vezérigazgató-helyettes január 15. után nem vállalta tovább ezt a munkát, akkor cégen belül kerestünk egy olyan embert, aki képes levezényelni a marketingterv elkészítésének utolsó fázisát, valamint az első negyedévi marketingakciók beindítását. Erre Szűcs Balázst találtuk a legalkalmasabbnak, aki tíz éve dolgozik a cégnél, volt vezérigazgatói asszisztens, londoni képviselő és ért a szakmához, ért a marketinghez. Ezek alapján megbíztuk azzal, hogy január 14. és március 14. között ezt a konkrét feladatot elvégezze. Egyébként a munka törvénykönyve lehetőséget biztosít arra, hogy valakit egy évben 44 napra kidelegáljanak. Őt Londonból kidelegálták Budapestre és itt végezte a feladatát. Ebben az időszakban Londonban a Dublinban dolgozó kolléga helyettesítette. Miután a munkájával meg voltunk elégedve, javaslatot tettem az államtitkár úrnak, államtitkár úr pedig a miniszter asszonynak, hogy Szűcs Balázst március 16-ával nevezze ki marketingigazgatónak, egyben vezérigazgató-helyettesnek. Ez meg is történt. Balázs igazából március 16-ától lesz Budapesten, az internetre pedig ma felkerült a londoni külképviselettel kapcsolatos pályázat. Jövő hónap 13-áig lehet benyújtani a pályázatot, amit egy hónapon belül elbírálunk és az új külképviselőt akkor fogjuk Londonba küldeni, hogy végezze a munkáját, addig pedig egy helyettesről gondoskodunk, aki Balázst ideiglenesen pótolni fogja londoni állomáshelyén.
ELNÖK: Köszönjük szépen a válaszokat. Reméljük, hogy a jövő évi marketingtervet - az ígéreteknek megfelelően - a bizottság tagjai már az ősszel láthatják és annak a költségvetéssel együtt történő párhuzamos elfogadására sor kerül, így megelőzhetjük azt, hogy a tárgyévben, ráadásul az első negyedév vége felé kezdődjék annak a megvalósítása.
Pál Béla alelnök úrnak adom meg a szót.
PÁL BÉLA (MSZP): Megköszönöm államtitkár úrnak és a Magyar Turizmus Zrt. vezetőinek a kimerítő tájékoztatót, amely alaposan kiegészítette ezt a 260 oldalas anyagot.
Három dolgot szeretnék nagyon röviden, távirati stílusban mondani. Először kiemelném azt a szakmai együttműködést, amelyet a Magyar Turizmus Zrt. a Szállodaszövetséggel, az Utazási Irodák Szövetségével és a szakma más szervezeteivel kialakított. Ez mindenképpen erősítette a marketingmunkát. Meg kell azonban jegyezni, hogy a Magyar Turizmus Zrt. csak azt tudja eladni, amink van, ezért óriási szerepe van a turisztikai szakmának abban, hogy milyen képet sugároz a szolgáltatásaival és a magatartásával, a politikusoknak abban, hogy hogyan politizálnak, valamint az ország természeti, kulturális és történelmi adottságainak.
Én is szükségesnek tartom, hogy legalább már decemberben ismerjük meg a marketingtervet, hiszen ez nem függ attól, hogy esik-e a hó vagy sem, nem beszélve arról, hogy az a példa, amit a vezérigazgató úr mondott, nem volt igazán jó, mert lovagolni télen is lehet. Nagyon jónak tartom, hogy nem a kilenc turisztikai régiót akarja eladni a Turizmus Zrt., azonban megjegyzem, hogy a szervezetrendszert is érdemes lenne ehhez a marketingkoncepcióhoz igazítani, de legalábbis a feltételeit megteremteni egy olyan együttműködésnek, amelyben Budapest, a Balaton, a Tisza-tó vagy a Dunakanyar népszerűsíthető.
Végül javaslom - amivel államtitkár úr is egyetért -, a bizottság kérje fel a Magyar Nemzeti Üdülési Alapítványt, vizsgálja meg annak lehetőségét, hogy a vendéglátóhelyeken milyen módon lehetne elfogadtatni az üdülési csekket.
ELNÖK: Köszönöm, alelnök úr. Ez lehetne egy állásfoglalása is a bizottságnak, nevezetesen felhívjuk a Nemzeti Üdülési Alapítványt, hogy vizsgálják meg a mielőbbi bevezetés lehetőségét és erről tegyenek le egy javaslatot az asztalunkra.
Ehhez kapcsolódnék még egy állásfoglalással. Lóska János úr megemlítette a Lovas Turisztikai Szövetségnek azt az igényét, hogy legyen rendezve a szolgáltatók jogszabályi háttere. Kérdezem államtitkár úrtól, hogy ez ügyben megkezdődtek-e az előkészületek. Ha igen, akkor hozhatunk egy olyan döntést, hogy ezt valamikor tárgyaljuk meg egy bizottsági ülésen.
DR. SOMOGYI ZOLTÁN szakállamtitkár (Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium): Természetesen nincs akadálya. Elég sokat dolgoztunk Lóska úrral együtt és egy anyagot készítünk, aminek már az utolsó stádiumában vagyunk. Ha a bizottság úgy foglal állást, hogy ezt szeretné megtárgyalni, annak én semmilyen akadályát nem látom.
100
101. FE
ELNÖK: Köszönöm szépen. Mielőtt a napirendi pontnak ezt a részét lezárom, akkor erről a két dologról kérnék szavazást a bizottság részéről. Tehát egyrészt ha a Pál Béla alelnök úr által felvetett állásfoglalást elfogadja a bizottság, akkor ezzel a Nemzeti Üdülési Alapítvány irányába fordulnánk a vendéglátóhelyeken történő üdülésicsekk-elfogadással, illetve azzal, hogy a lovas turisztikai szolgáltatók részére egy olyan jogszabály elfogadása, pontosabban a lovas turisztikai szolgáltatásokkal kapcsolatos jogszabályi alkotásnak a megismerése, az előkészítés megismerése tárgyában bekérjük államtitkár úrtól ezt a javaslatot, hogy ezt tárgyalja még a bizottság, mielőtt elfogadásra kerülne.
Aki az első állásfoglalással, tehát az Üdülési Alapítvány irányába történő állásfoglalással egyetért, az kérem, kézfeltartással jelezze. (Szavazás.) Köszönöm szépen. Ellenvélemény, tartózkodás nincs, a bizottság egyhangú döntést hozott ebben a kérdésben.
Aki a második javaslattal egyetért, a lovas turisztikai szolgáltatásokat érintő jogszabályokkal, az kérem, kézfeltartással jelezze. (Szavazás.) Köszönöm szépen. Ellenvélemény, tartózkodás nincs, szintén egyhangú döntést hoztunk.
Ennek a napirendnek a keretében, de már nem a marketingtervhez kapcsolódva a Magyar Turizmus kártyáról vagy a turizmus kártyáról egy rövid tájékoztatást hallgathatunk meg. Felkérném Gál Gábor urat, aki a Hotelinfo ügyvezető igazgatója, hogy a prezentációját tartsa meg. Köszönöm.
Gál Gábor (Hotelinfo Kft.) tájékoztatója a Magyar Turizmus kártyáról
GÁL GÁBOR (Hotelinfo Kft.): Köszönöm szépen. Amíg elindul a projektor, addig elkezdem. Tulajdonképpen az, amit önök az asztalukon találtak, a Magyar Turizmus kártya. Nézzük meg, hogy ebben a dobozban mi található! Található egy turizmus kártya, egy plasztiklap, egy hozzátartozó kiegészítő utalványfüzet és egy ismertetőfüzet. (Az előadó kivetítőt használ az előadása megtartásához.)
Néhány perc alatt azért összefoglalnám, hogy tulajdonképpen a turisztikai kártyák a világon mit jelentenek, mire valók és mire használhatók. Többféle kártya létezik a világon, kezdve a városkártyákkal, amelyek a városon belüli helyi közlekedésre, múzeumokra, néhány szolgáltatásra adnak kedvezményt, és folytatódik a régiókártyákkal amelyek lényegesen nagyobb területen, de még mindig egyfajta közigazgatási központtal és egyfajta központosított kedvezményt adó rendszerrel működnek. Néhány évvel ezelőtt megjelent egy lényegesen nagyobb területen működő kártya Magyarországon, amely először a világon Magyar Turizmus kártyaként és országkártyaként jelent meg.
Tulajdonképpen ez a kártya nemcsak, hogy első volt, hanem a rendszerben önálló volt és egyedülálló, hiszen az előzően felsorolt városkártyákhoz és régiós kártyákhoz képest alapvetően más működési rendszerben működik. Egyrészt 14 hónapon át használható, tehát nemcsak a néhány napra ideérkező turisták számára használható. Átruházható, nem névre szól, és nemcsak egy ember használhatja. Lényegesen több és lényegesen nagyobb összeg takarítható meg vele, hiszen alapvetően egy másfajta rendszerről, alapvetően arról a rendszerről szól, hogy a belföldi turisták tudják leginkább kihasználni, hiszen ez a 14 hónapos időszak lényegesen több időt ad arra, hogy a kártyában megjelenő szolgáltatásokat kihasználhassák.
Tulajdonképpen a kártya minden olyanra ad kedvezményt, amit a turista csinál. Mit is csinálhat egy turista? Eszik, iszik, alszik, utazik, kulturálódik. A kártya felmutatásával több mint ezer szálláshelyen lehet kedvezményt kapni, éttermekben, a közlekedésben félárú autópálya-matricát vásárolhat a turista, félárú vasútjegyet vásárolhat a turista, félárú buszjegyet vásárolhat, a balatoni hajózásnál, a dunai hajózásnál vehet igénybe kedvezményeket, több mint 400 múzeumban és a körülbelül 100 programra kaphat kedvezményt.
Tehát úgy gondoljuk, hogy a Magyar Turizmus kártya lehet egyfajta, a belföldi turizmust elősegítő és belföldi forgalmat generáló turisztikai marketingeszköz. Azért is vagyunk itt igazából, nemcsak azért, hogy mindenki, minden képviselő úr és hölgy kaphasson egy kártyát, hanem azért, hogy felhívjam és felhívjuk arra a figyelmet, hogy ebben a nehezedő gazdasági helyzetben tulajdonképpen van egy segítség és lehet egy segítség, amely kiegészítve és együttműködve több turisztikai használható dologgal lazíthat a szorításon. A Magyar Turizmus kártya ma már elérte azt, hogy adómentesen adható a dolgozók számára, tehát a munkáltatók úgynevezett csekély értékű ajándék kategóriába sorolva adómentesen adhatják a dolgozóik számára, ilyen esetben mintegy kiegészítve és jobban felhasználhatóvá téve az üdülési csekket is.
Azt hiszem, hogy röviden tulajdonképpen ezt szerettem volna mondani, és átnyújtani önöknek a Magyar Turizmus kártyát. Pontosan azt, hogy a kártya látható legyen és ismerhető legyen az önök számára is, és hogy a kártya hatását és a kártya értelmét megsokszorozzuk, mindenképpen valamiféle szövetségesekre és együttműködő partnerekre van szükségünk, hiszen aki Magyar Turizmus kártyát kap, az tulajdonképpen - és itt a dolgozókról, a munkáltatókról is beszélek - egyrészt segítheti a dolgozókat és természetesen ezáltal a belföldi turizmust is. Megismételném még egyszer, ahhoz, hogy a kártya pozitív hatásait megsokszorozzuk mindenképpen szövetségesekre, partnerekre van szükségünk, hiszen Magyarországon egy picit még a Hotelinfo Kft. végzi ennek a kártyának a működését, működtetését, fejlesztését, és a csapat igazából fejlesztőmérnökökből álló csapat, tehát mi ennek a kártyarendszernek igazából a fejlesztésében lennénk otthon.
Nagyon szépen köszönöm. Itt a weboldalak találhatók meg, ahol lényegesen bővebb ismertetőket találhatnak a kártyáról. Abban a katalógusban, amelyet a kártya mellé adtunk, pedig tulajdonképpen a teljes magyarországi szálláshelyvertikum és kiemelten a turizmus kártyában partner szálláshelyek találhatók meg, mellette egy autóstérkép, múzeumok, éttermek és különböző programajánlatok.
Elnök úr, nagyon szépen köszönöm a lehetőséget. Köszönöm szépen, hogy meghallgattak.
ELNÖK: Igazgató úr, köszönjük szépen a tájékoztatót. Sok sikert kívánunk! Úgy érezzük, hogy a turizmus kártya valóban egy újabb lehetőség arra, hogy a belföldi turizmus dinamikáját még egy picit javítsa, és az üdülési csekkel gyakorlatilag összhangban olyan vonzerőt jelentsem, ami a belföldi utazási döntéseket elősegítheti a magyar polgárok részéről. Köszönjük szépen.
Tájékoztató a magyar utazási irodák helyzetéről, az őket érintő jogi szabályozásról
Áttérnénk 2. napirendi pontunkra, Tájékoztató a magyar utazási irodák helyzetéről, az őket érintő jogi szabályozásról. Előterjesztő Somogyi Zoltán államtitkár úr lesz, illetve Molnár Gabriella asszony, aki a Magyar Utazásszervezők és Utazásközvetítők Szövetségének elnök asszonya. Elnök asszonyt is megkérném, hogy fáradjon egy mikrofon közelébe.
Kérdezném rögtön, államtitkár úr, hogy az előterjesztéssel kapcsolatban van-e kiegészítenivalója.
Dr. Somogyi Zoltán (ÖTM) tájékoztatója
DR. SOMOGYI ZOLTÁN szakállamtitkár (Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium): Igazából nincs, tisztelt elnök úr. Köszönöm szépen a lehetőséget. Ami a valóságot illeti, tulajdonképpen a bennünket igazán érintő kérdéskör, amelyről felelősen tudok nyilatkozni, a második része az előterjesztésnek, mégpedig az utazási irodák jogi szabályozásáról szóló rész, amelyet ki is fejtettünk, és adtunk információt az első szakaszhoz is, ami rendelkezésünkre áll, de azt vélem, hogy annak az értékelése inkább a szakmai szervezet érdekköre és lehetősége. Nem tudom, hogy milyen anyagot készített a szakmai szervezet, mi ezt tudtuk idehozni. Azt gondolom, hogy kellőképpen körülírtuk a dolgot.
A jogi szabályozásnál azt mondanám, hogy világosan látjuk azt, hogy a világ tendenciája megváltozott. Itt két jogszabályról beszélünk, az egyik az utazási irodák működését, a másik pedig alapvetően a tevékenységüket szabályozza, hogy mi a szerződés, mi az, mi a tartalma.
Az első részében ott van egy nagyon régi, '96-os EU-irányelv, amely fölött az idő jelentősen eljárt, olyannyira, hogy majd az Európai Unió is felül fogja vizsgálni, ami azt a módszert, rendszert szabályozta, mikor mindenki utazási irodába ment be, amikor még nem volt internet, amikor mindenki megkapta a vouchert, megvette a szolgáltatást, elment, aztán hazajött vele. 110. SF 111 (Somogyi Zoltán) Ez a valóságban ma már nem így működik. Akkor se így működik, ha mi ezt szabályozzuk. De azért ezt szabályozzuk, mert ez az európai irányelv, és ezt próbáljuk toldozgatni-foldozgatni minden évben a lehető legjobban a fogyasztók, illetve a vállalkozók érdekében. Így került sor ebben az évben is erre a módosításra, amely egyrészt meghatározza a vagyoni kaució minimális emelését, másrészt - az életszerűség miatt - a bírság rendszerét azért, hogy ne kelljen mondjuk egy telephely-bejelentés elmaradása miatt szankcionálni.
A másik szabályozási forma - amit a 2004/96. számú kormányrendelet tartalmaz, de amihez még nem tudtunk hozzányúlni - arra vonatkozik, hogy miből áll a szerződés, mi annak a tartalma. Leírtuk az anyagban, hogy mi másképp értelmezzük ezt a jogszabályt, mint a jogalkalmazó állami szervezetek. Ebből a szempontból sok kérdésben egyetértettünk a MUISZ-szal. Régebben voltak kisebb anomáliák, nem szeretnénk, ha ezek megismétlődnének. Amikor az ebben az ügyben folyamatban lévő bírósági ügyek lezárulnak, meg fogják mutatni, hogy a jogalkalmazó érvelése a valóságos vagy pedig a miénk, és ha a bírósági ítélet eltér a jogalkotó akaratától, akkor úgy kell szabályozni ezt a tevékenységet, hogy az a jogalkotó akaratának is megfeleljen. Ennek érdekében létrehoztunk egy olyan bizottságot, amely még ebben az évben kodifikálja az összes jogszabályunkat. 2008-ra el kell készülnie valamennyi új kormányrendeletnek és miniszteri rendeletnek, amelyek ezt a tevékenységet szabályozzák. A MUISZ ebben aktív partnerünk, és az IRM-től is megkaptuk az ígéretet, hogy ebben közre fognak működni. A lehető leghamarabb igyekszünk egy olyan jogszabályi csomagot megalkotni és letenni az asztalra, amely megfelel a vállalkozók és a fogyasztók számára is.
ELNÖK: Köszönöm, államtitkár úr. Molnár Gabriella elnök asszonynak adom meg a szót.
MOLNÁR GABRIELLA (Magyar Utazásszervezők és Utazásközvetítők Szövetsége): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Bizottság! Köszönöm szépen a meghívást. Elnézést kérek azért, mert mi nem készítettünk írásos előterjesztést, de egy kicsit váratlanul ért a meghívás. Mivel nem ismerjük eléggé az önök munkatervét, nem tudtuk, hogy ma műsoron leszünk. Egyébként az államtitkárság által készített anyag nagyon részletes és mindent felölelő, ehhez amúgy se tudtunk volna túl sokat hozzátenni.
A 213. számú rendelettel kapcsolatban lettek volna további javaslataink és kéréseink, amelyek végül nem kerültek módosításra, viszont örömmel üdvözöljük azt, hogy az azonnali törlés vagy felfüggesztés helyett belekerült a büntetés vagy bírságolás lehetősége. Ezzel nagyon sok problémát tudunk megelőzni az utazási irodáknál, hiszen korábban már olyan apró vétségért is azonnal törölni kellett az irodát, ha valaki elfelejtett bejelenteni egy címváltozást. Azt viszont kérni fogjuk, hogy az Kereskedelmi Engedélyezési Hivatal készítsen egy táblázatot a különböző vétségek bírságolására, hogy ne az ellenőrzést végző személy szubjektív ítéletétől függjön, mely vétséget milyen büntetéssel sújt. Jó lenne, ha az irodák e tekintetben képben lennének, hogy tudják, mire számíthatnak.
Szeretnénk elérni, hogy aki csak egy-egy alkalommal charterezik, annak a 20 százalék vagyoni biztosítékot ne a teljes forgalma után kelljen felmutatni. Azt is szeretnénk, hogy a másodfok ne az Engedélyezési Hivatalon, illetve ne az azonos szervezeten belül legyen, hanem máshová kerüljön. Gondolom, hogy ezen majd a később megalkotásra kerülő turizmustörvény fog segíteni. Nagyon szeretnénk, ha a 214. számú rendelet minél előbb módosításra kerülne - ehhez kérem az önök segítségét is -, mert ebben számos, az utazási irodáknak húsba vágó kérdés is van. Ilyen például a sok vihart kavart kerozinügy vagy a felelősség tisztázása. Az elmúlt évi cunami után nagyon sok utazási irodának kellett nagyobb összegű kártérítést fizetni olyan események kapcsán, amikről nem is tehettek. Azt szeretnénk tehát, hogy ne mindig mindent az utazási irodának kelljen egyes-egyedül fölvállalni.
Államtitkár úr említette, hogy létrejön egy kodifikációs bizottság. A mi szempontunkból ennek az a jelentősége, hogy felgyorsíthatja a jogalkotást, a várható rendeletmódosítást, és nem levelezéssel, többszörös fordulókon keresztül húzódik a dolog, hanem egy asztalhoz leülve meg tudunk állapodni bizonyos dolgokban.
ELNÖK: Köszönöm szépen. A bizottság tagjai közül kinek van kérdése, megjegyzése az előterjesztéssel, illetve az elhangzottakkal kapcsolatban? (Nincs jelentkező.)
Nekem lenne néhány kérdésem. Az elmúlt hetekben került elfogadásra egy rendeletmódosítás, amivel az utazási biztosíték alsó értékhatára 4 millió forintról 5 millió forintra emelkedett - ez jelentős, 25 százalékos növekedés - éppen abban a körben, ahol az utazásszervező tevékenység legnagyobb részét végzik; 65 százalékuk tartozik ebbe a kisvállalkozói körbe. Az elmúlt két évben igazából nem történt semmilyen kirívó eset, minden kárigény a letéti összegből teljesíthető volt. Mi indokolta mégis ezt a módosítást?
Azzal, hogy az utazásszervezés ellenőrzésére nagyobb figyelmet kívánnak fordítani, mindannyian egyetértünk. Viszont ellentmondás van a bírságok között. A tevékenységüket legálisan végző szervezetek esetében a hatóság 50 és 500 ezer forint közötti bírságot szabhat ki, de ismételt esetben a bírság összege akár 1 millió forint is lehet. Ugyanakkor a jogosulatlan tevékenységet végzők esetében 100 ezer forint a bírság maximális értékhatára. Nem látom a kettő közötti összhangot. Ki lehetne-e ezt igazítani, hiszen erre lenne igény az utazási irodák részéről is. Elsősorban nyilván azokat kell szankcionálni, akik engedély nélkül végzik a tevékenységüket, mindamellett természetesen a legálisan működőket is folyamatosan és fokozottan ellenőrizni kell.
Az elmúlt évek nagy utazási csődjei után az is felmerülhet kérdésként, hogy a tevékenységért felelős személyek, illetve a tulajdonosok jogi felelősségre vonása megtörtént-e. Nem nagyon hallottunk erről az elmúlt időszakban, nem tudom, hogy van-e adata erre vonatkozóan a szakállamtitkárságnak, de ha államtitkár úrnak van ilyen információja, akkor megköszönném, ha azt megosztaná velünk.
A szakmai szervezetekkel bizottsági elnökként rendszeres egyeztetést folytatok és akkor mindig felmerül, hogy a különböző szakterületeket érintő európai uniós jogszabályi rendszerből átvett jogi szabályozás időnként szigorúbb még az uniós normáknál is. Lehet-e esetleg enyhíteni ezeken a kötelezettségeken?
Én magam is üdvözlöm, hogy megalakul a kodifikációs bizottság, hiszen az lenne a legjobb, ha a felhasználói oldalon lévő szakmai szervezetek még a jogszabály benyújtása előtt közvetlenül tudnák érvényesíteni a szabályozással kapcsolatos érdekeiket.
Van-e egyéb kérdés, vélemény? (Nincs jelentkező.) Ha nincs, államtitkár urat kérem meg a válaszadásra.
DR. SOMOGYI ZOLTÁN szakállamtitkár (Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium): Köszönöm szépen. Én is úgy gondolom, nagyon fontos, hogy a felhasználói oldal véleményt tudjon alkotni és minden szempontból védett legyen. Azért azt hozzá kell tennem, hogy az igazi felhasználó a fogyasztó, ezért a jogszabályalkotás során a fogyasztói érdekvédelem legalább olyan fontos, mint a vállalkozói érdekvédelem, azzal együtt is, hogy vállalkozó nélkül nincs eladható termék.
120
121. FE (Somogyi)
A kaució alsó határának emelését az indokolta, hogy az elmúlt két évben nem volt ilyen típusú emelkedés, és az átlagos forgalom pedig jelentősen nőtt az eddigiekhez képest. Kiszámoltuk, hogy ez körülbelül és maximálisan utanként, utasonként 60 forint körüli áremelést jelent átlagban, ugyanakkor az utasvédelmi szempontokból pedig nagyobb biztonságot fog nyújtani az utazásokban résztvevő utasok részére. Tehát nem gondolom azt, hogy ez olyan vállalkozói hátrányt okozna, amely meggátolna bárkit a tevékenysége teljesítésében, ellenben a másik oldalon volt egy fokozott fogyasztóvédelmi kérdés.
Egyetértek önnel a bírság szabályozásában. Nem válasz, csak magyarázat, mert igazából választ nem tudok rá adni. Az a válasz vagy az a magyarázat, hogy ennek a jogszabálynak mi vagyunk a gazdái, míg annak más tárca a gazdája, de kezdeményezni fogjuk annak az igazítását ehhez. Teljesen nyilvánvaló, hogy sokkal jobban kell büntetni azokat, akik jogosulatlanul végzik a tevékenységüket. Kezdeményezni fogjuk azt, hogy emelkedjen a bírság összege ebből a szempontból, mert ez így helyes és így indokolt.
A jogi felelősségre vonással kapcsolatban folyó büntetőügyben információt nem tudunk kapni, nem is lenne helyes, ha ezt megkaphatnánk. Ismereteim szerint nem zárult le még ilyen típusú büntetőeljárás ebben a kérdésben, amelyet tudnánk. Azt viszont el tudom mondani, hogy amikor egyeztetésen voltunk együtt a MUISZ-szel és a fogyasztóvédelemmel, külön kértem, hogy jelezzék nekünk, ha észlelnek olyat, hogy valaki jogosulatlanul végez ilyen típusú tevékenységet. Volt ilyen jelzés felénk, ennek alapján mi ügyészséghez fordultunk. Indult vizsgálat, jelenleg a Legfőbb Ügyészségen van, egy adott városban zajlott ez le. Eltérő volt az ügyészségek álláspontja. Ahol ezt megtehetjük, nyomon követjük és figyelemmel kísérjük, mert azt gondolom, hogy csak az a célunk, hogy a jogszabályok alapján a tisztességesen működő vállalkozó tudja a szabályok szerint végezni a tevékenységét, aki pedig nem ebben körben működik, azt meg kell akadályozni, hogy ilyen tevékenységet végezzen. A magunk részéről igyekszünk ebben közreműködni.
Az EU-normákkal kapcsolatban nem kételkedem abban, hogy ez előfordulhat adott pillanatban, hogy a hazai norma szigorúbb az EU-s jogszabálynál. Feltételezem, hogy ha van ilyen, akkor ennek fogyasztóvédelmi okai vannak, bár azt kell mondanom, hogy ez a rendelet, amelyet mi alkalmazunk, nem ilyen, tehát ott messze nincs erről szó, hogy szigorúbbak lennénk, mint az európai norma. Az európai norma azt mondja, hogy meg kell oldani az utasok garantált hazahozatalát és a megfelelő kártalanítását. Innentől kezdve rábízza az országokra, hogy milyen módon és körben alkotják ezt meg. A magam részéről azt tartanám a legjobbnak, ezt már többször jeleztem, és kezdeményeztünk az ügyben tárgyalásokat, hogy lenne egy kötelező felelősségbiztosítás ebben a kérdésben, ami ezt rendezné egyszer és mindenkorra. Egy nagyon hosszú folyamat eredménye lehet, hogy ez megszülessen. Szeretnénk, ha ezt el is fogadná a kodifikációs bizottság ilyen módon. Csak törvényi alapja lehet egy ilyen előírásnak, alacsonyabb rendű jogszabály nem állapíthat meg ilyet. Ez lenne föltehetőleg a jó megoldás, bár hozzá kell tennem, hogy ha és amennyiben ez bekövetkezik, az valóban meg fogja drágítani az árakat, mert abban az esetben csak akkor lehet ilyen tevékenységet folytatni, ha valakinek van ilyen biztosítása, azzal fognak ilyet kötni, akinek kicsi a kockázata, és akinek nagy, vagy nagyon drága lesz vagy kizárják ebből a körből. Valóban ez fedi le teljes egészében. Kezdeményeztük azt, hogy a bizottság foglalkozzon ezzel a kérdéskörrel is. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen, államtitkár úr. Elnök asszonytól kérdeznék még. Ez a 4 millió forintról 5 millió forintra történő emelkedés mennyiben befolyásolja az önök megítélése szerint a piaci, működő kis cégeket?
MOLNÁR GABRIELLA, a Magyar Utazásszervezők és Utazásközvetítők Szövetségének elnöke: Mi ezzel természetesen nem értettünk egyet, ezt nem tartottuk indokoltnak, hiszen a nagy, látványos csődöket soha nem a kisforgalmú irodák okozták. Ugyanakkor a mi szempontunkból némi kis eredménynek tartottuk, hogy a korábbi 8 milliós javaslat helyett sikerült 5 milliónál maradni. Ez az utazási irodáknak éves szinten 50000 és 100 000 forint közötti plusz terhet jelent, tehát azért ennyire még nem egy elviselhetetlen teher, csak éppen nem volt annyira indokolt. Köszönöm.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Van-e a bizottság tagjainak esetleges véleménye az elhangzottakkal kapcsolatban? (Senki sem jelentkezik.) Amennyiben nincs, megköszönöm az előterjesztőknek a megjelenést, a napirendi pontot lezárom.
Rátérünk utolsó, 3. napirendi pontunkra, Tájékoztató a turisztikai célelőirányzat 2007. évi felosztási tervéről, illetve a 2007. évi turisztikai pályázatokról. Az előterjesztő, mint most már megszoktuk a mai ülés folyamán, ismét Somogyi Zoltán szakállamtitkár úr. Államtitkár úr, öné a lehetőség, ha szóbeli kiegészítéssel kíván élni, azt most tegye meg.
Dr. Somogyi Zoltán (ÖTM) tájékoztatója
DR. SOMOGYI ZOLTÁN szakállamtitkár (Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium): Köszönöm szépen. Igazából nem a felosztásról, hanem a pályázatokkal kapcsolatban szeretnénk adni információt, hiszen a kiírás szövege nem szerepel ebben, mert még nem véglegesítődtek ebben a pillanatban. Egészen bizonyos, hogy lesz újra.
Azzal kezdeném, hogy az a jó hír számunkra, hogy 2007. évben olyan új források állnak rendelkezésre, amelyek az elmúlt évben nem voltak, és amelyek bizonyos hiányokat pótolnak. Világosan látszik, az elmúlt évben nem volt rendezvénypályázat, az elmúlt évben nem volt regionális pályázat, és ebben az évben mind a kettőre sor kerül és lehetőség van rá, úgy gazdálkodtunk a rendelkezésünkre álló költségkerettel.
A pályázatnál a tavasz folyamán a Kulturális Alappal kiírunk egy közös pályázatot, amely összességében 300 millió forintot fog tartalmazni. Ebből mi adunk 200-at, 100-at pedig az NKA fog hozzáadni. Ennek a meghívottjai a 2004. évi pályázatban szereplő, akkor azon a pályázaton nyertes pályázók lesznek. Meghívásos pályázat lesz, éppen azért, hogy azokat a nagy rendezvényeket tudjuk segíteni, amelyeket erre méltónak találtattak 2004-ben, de a forrás nem állt rendelkezésre 2005-2006-ban. Mindenképpen ők a célzottjai. Ebben az évben szeretnénk ezt a pályázatot az NKA-val még a nyár folyamán felülvizsgálni, az élethez igazítani, hiszen bizonyos időszak eltelt azóta. Rendelkezésünkre áll még 200 millió forint az ősz folyamán a jövő évi pályázatok elbírálására, erre tartalékoltuk azt, hogy ez megvalósuljon. Tehát 2008-ra is lesz egy ilyen keret nálunk, ami megnyílik.
A regionális pályázatoknál az idegenforgalmi bizottságoktól kértünk javaslatot és tették meg ezeket számunkra, most folyik a véglegesítése. Összességében a RIB-eknek rendelkezésre fog állni 890 millió forint saját felhasználásra, és ezen kívül pedig nyílik keret ugyanúgy, ahogy volt az elmúlt évben a szúnyogirtás lebonyolítására is úgyszintén regionális döntési hatáskörben. Mindannyian tudjuk, és elmondtam már a bizottság előtt többször is, a szúnyog nemcsak a turistát csípi, de miután ebben a pillanatban ennek helyi gazdája rajtunk kívül nincs, ezért úgy terveztük be, hogy azokon a helyeken, ahol nagy vízfelületek vannak, és nagy turista-, látogatószám, ott rendelkezésre álljon a keret. Erre elmentek már a kiértesítések, hogy tudják kiírni a körbeszerzési pályázatokat.
Gyakorlatilag ez a két új pályázati rendszerünk, a felosztást pedig részleteztem. Tisztelettel várom a kérdéseket, amennyiben vannak. Köszönöm.
ELNÖK: Köszönöm. Pál Béla alelnök úr kért szót.
PÁL BÉLA (MSZP): Köszönöm szépen. Nyilván látszik a turisztikai célelőirányzat tervezett felhasználásában is az a tény, hogy ebben az évben kevesebb kötelezettségvállalás terheli, tehát több forrás áll rendelkezésre pályázatra és egyéb területekre. Néhány kérdésem lenne. Az egyik, hogy a műemlékgyógyfürdők fejlesztésére kiírandó pályázat budapesti és vidéki műemlékgyógyfürdőket jelent-e, és olyanokat, amelyek ez idáig még nem pályáztak, vagy azoknak a folytatását jelenti, amelyek már a tavalyi évben pályázaton nyertek.
A nemzeti marketing- és promóciós tevékenységnél kérdezném, az előbb elhangzott, hogy 500 millió forint saját bevételre is számít a Turizmus Zrt. Ez gyakorlatilag azt jelenti, hogy akkor 5 milliárdot meghaladó az összeg, ugye jól értem, ami marketingre rendelkezésre áll ebből a 4 milliárd 650 millióból?
A hazai forrású pályázatoknál ezt köszönöm szépen, ott nyilván a regionális idegenforgalmi bizottságoknak nagyon fontos, hogy lesz újra pályázati lehetőségük.
A turisztikai infrastruktúra fejlesztésénél szeretném megkérdezni, hogy a kisvasutak fejlesztése és megőrzése célra felhasználható összeg pontosan mit jelent majd, hiszen a bizottság is több esetben találkozott azzal, hogy milyen problémát jelent, hogy a kisvasutak fejlesztésére, fenntartására nem nagyon tudtunk ez idáig pénzt előirányozni.
130.
SF 131 (Pál Béla)
Kicsit bővebben szeretnék hallani arról, hogy mit jelent a desztinációs menedzsment rendszerre szánt összeg.
A Kongresszusi Központ előkészítésére, illetve feladatainak végrehajtására előirányzott összeg milyen feladatok megvalósítását jelenti?
ELNÖK: Köszönöm szépen. Almássy Kornél alelnök úr!
ALMÁSSY KORNÉL (MDF): Elég sajnálatos, hogy csak 10 milliárd forint áll rendelkezésre a turizmus fejlesztésére ebben a célelőirányzatban. Ha egy ágazat a GDP 8 százalékát adja, akkor a költségvetésből rá szánt 10 milliárd forint finoman szólva is nevetséges. Erről nyilván nem szakállamtitkár úr tehet, ezt csak úgy általánosságban jegyeztem meg.
Sorra veszem azokat a pontokat, amelyekkel kapcsolatban észrevételem, illetve kifogásolnivalóm van. Szó van az anyagban nagyrendezvények támogatásáról, illetve különböző pályázatok kiírásáról. Ezzel az a problémám, hogy itt csúszásban van a minisztérium. Nem tudom, hogy ezek a pályázati kiírások már megtörténtek-e, de ha meg is történtek, mire a pályázati kiírásból elbírálás lesz, addigra lehetséges, hogy néhány nagyrendezvény - például a Budapesti Tavaszi Fesztivál - már véget is ér. Persze lehet, hogy ez előre be van tervezve a pályázati elbírálási rendszerbe. Egyébként ez nemcsak az Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium, hanem más minisztériumok pályázataira is jellemző.
Szeretném megtudni, folyik-e kutatás a tekintetben, hogy a Budapesti Tavaszi Fesztivál, az Operafesztivál, a Forma-1, a Sziget - amelyek hatalmas turisztikai potenciált jelentenek - támogatása számokban hogy jelenik meg, illetve turisztikai szempontból milyen bevételt várnak például a Budapesti Tavaszi Fesztiváltól. Nem látom az anyagban, hogy a különböző mértékű kutatásokra mennyit szán a minisztérium, illetve hogy ezekből az előirányzatokból lesz-e lehetőség kutatásokra vagy a jövő évi marketingterv kialakítására pénzt fordítani. Egyáltalán: merre tovább turizmus, merre tovább Magyarország? Ha jól tudom, a turisztika korábban még zászlóshajóként szerepelt a miniszterelnök úr elképzelései között. Azt gondolom, ezt érdemes lenne kutatásokkal is alátámasztani.
A desztinációs marketingrendszer kialakításáról és is szeretnék hallani, arról, hogy milyen célt szolgál ez a költségsor, milyen célokat akarnak belőle megvalósítani.
A kisvasutak kapcsán az én véleményem kicsit eltér alelnöktársam véleményétől. Készült-e valamilyen tanulmány arra vonatozóan, hogy a kisvasutaknak milyen konkrét turisztikai vonzerejük van; konkrétan a külföldi turisztikai bevételre gondolok. Én azért is fontosnak tartom a kisvasutakat, mert a BME Út- és Vasútépítési Tanszékén tanítok, és ismerem ezek jelentőségét. Nem biztos, hogy turisztikai, sokkal inkább gazdasági minisztériumi előirányzatból kellene a kisvasút-fejlesztéseket támogatni. Ha marketingfejlesztésről van szó, akkor az egy külön történet.
Miért a legfontosabb és legsürgősebb az, hogy tájékoztató információs táblarendszerekre költsünk pénzeket? Amikor a jobbkéz-szabályról beszéltem, megvádoltak azzal, hogy biztos táblabiznisz áll a háttérben. Erősítsen, illetve cáfoljon meg államtitkár úr, hogy itt nem valami hasonlóról van szó. A turistákat útbaigazító megfelelő és korszerű táblák kihelyezése tipikusan önkormányzati feladat.
Az egyéb kategóriára 1 milliárd forintos keretet különít el ebben a célelőirányzatban az államtitkárság. Én ezt nagyon soknak tartom, mert ez a rendelkezésre álló forrásoknak gyakorlatilag a 10 százaléka. Ezen belül a 100 millió forintos miniszteri keretet szintén soknak tartom. Ha összeadom a számokat, közel 500 millió forintról nem tudom, hogy mire van szánva. Az egyéb kereten belül megneveznek különböző kereteket - miniszteri keretet, turisztikai közérzetet javító dolgokat és számos mást -, de 500 millió forint nekem ebből a sorból hiányzik.
Ezekre a kérdésekre szeretnék választ kapni. Örülnék, ha az egyéb soron jelentkező költségekről bővebben is tájékoztatna államtitkár úr.
ELNÖK: Köszönöm, alelnök úr. Gyenesei István képviselő úr!
DR. GYENESEI ISTVÁN (független): A nagy tömegeket megmozgató különböző sportrendezvények - például a Budapest-maraton - ebben az évben nem kapnak lehetőséget turisztikai pályázatokon való részvételre, azaz kizárattatnak ebből, holott adott esetben nemzetközi viszonylatban is jóval nagyobb tömegeket mozgatnak meg, mint néhány támogatott rendezvény.
ELNÖK: Köszönöm, képviselő úr. További kérdés, vélemény? (Nincs jelentkező.) Ha nincs, akkor én tennék fel néhány kérdést.
Az egyéb költségvetési keretek között vannak a pályázatkezelő szervezetek költségei. Örülnék, ha államtitkár úr mondana néhány szót arról, hogy a későbbiekben a jelenlegi struktúra változik-e, bővül-e, csökken-e. A pályázatok mennyisége érdemben nem nőtt az előző évhez képest. Elsősorban arra lennék kíváncsi, hogy a következő időszakban körülbelül mennyi pénzt költenek működési költségekre.
A desztinációs menedzsmentekkel kapcsolatban hogy kalkulál az államtitkárság, mikor állnak fel ezek a szervezetek, amelyek rendkívül fontos részei a turizmus irányításának?
Szeretném megkérdezni, hogy hány műemlék fürdő támogatásában gondolkodnak. Ez a program hosszabb ideje folyik, jó néhány fürdő már el is készült. A rendelkezésre álló 1 milliárd 800 millió forintot hány fürdőre tervezik fordítani, illetve milyen feltételekkel lehet megpályázni ezeket a korábbi kiíráshoz képest és mikor jelenik meg a pályázat?
A regionális turisztikai pályázatok céljára körülbelül 900 millió forint áll rendelkezésre. Ez még a 100 millió forintot sem éri el régiónként. Itt vannak termékfejlesztési pályázati lehetőségek és marketingcélok támogatását is tervezik ebből a pénzből. Nem túl sok ez? Nem az lesz majd, hogy túlságosan elaprózódik a pályázati rendszer és nem lehet egy-egy fontos ügyhöz komolyabb nagyságrendű pályázati forrást rendelni? Hogy kalkulálnak, mire lesz ez elegendő, illetve mikor várható ezeknek a pályázatoknak a kiírása?
Az infrastruktúra-fejlesztések 530 millió forinttal szerepelnek. Itt is négy nagy témakör kerül meghatározásra, holott egy-egy témára is kevés lenne az 530 millió forint. Nem tartják ezt túlságosan elaprózottnak? Valamint az se derült ki számunkra, hogy ezt a forrást milyen pályázati rendszerben kívánják szétosztani.
A szúnyogirtási pályázat kapcsán államtitkár úr megjegyezte, hogy nemcsak a turistákat csípik a szúnyogok. Ez valóban így van. Ezért szeretném megkérdezni, hogy a korábbi évek gyakorlatához hasonlóan az agrártárcától nem lehetne-e bevonni plusz forrásokat. Vagy nem lehetne-e egy közös pályázati kiírásban gondolkodni, ne adj' isten a környezetvédelmi tárcát is megszólítani ebben az ügyben, hogy növeljük a forrást, mert ez az önkormányzatok számára valóban nagyon fontos kérdés és komoly támogatás kell hozzá.
Végül a Kongresszusi Központtal kapcsolatban egy kiegészítő kérdésem lenne. A közép-magyarországi ROP-ból esetleg támogatható-e? Korábban felmerült, hogy nagy projektként bekerülhet az európai uniós pályázatok sorába. E tekintetben történt-e változás az elmúlt időszakban, az előkészítéssel kapcsolatos költségek mire lesznek elegendők, hova fogunk eljutni 2007 végére?
Várjuk államtitkár úr válaszait az eddig elhangzott kérdésekre.
DR. SOMOGYI ZOLTÁN szakállamtitkár (Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium): A műemlékgyógyfürdő-pályázat az elmúlt évi pályázatok folytatása, annak a keretnek a fel nem használt része, amit akkor meghirdettünk. Ez is egy zárt pályázat, csak azok a vidéki és budapesti gyógyfürdők vehetnek részt rajta, amelyek műemlékjelleggel bírnak és rajta vannak a listán. Feltételezésem szerint ez körülbelül két vidéki és egy vagy két budapesti fürdő támogatásához nyújt ebben az évben további lehetőséget. Hangsúlyoznom kell, komoly munka eredménye, hogy folytatni tudjuk ezt a pályázatot, és nagy szerencse is, mert - mint elnök úr is tudja - 2007-ben a gyógyturizmus része a ROP-os pályázatoknak.
140
141. FE (Somogyi)
Éppen ezért nagyon komoly munkánk volt az Unióval, hogy elfogadtassuk, hogy párhuzamosan mehet hazai pályázat és párhuzamosan mehet európai uniós pályázat is. Ebben az évben annyiban fog egy picit módosulni a pályázati kiírás, hogy az épületek nem gyógyászati részeinek a rendbehozatala az, amely a központba kerül, hisz az UCT része pedig a ROP-ból támogatható, ne kerüljön összeütközésbe egymással a kettő. Ezért ezt fogjuk javasolni. Az előző kérdésre, ennyiben módosul a kiírás, az nem sokban változott. Megfelelünk egyébként minden kritériumnak, tehát leegyeztettük a TVJ-vel, Brüsszellel, rendben vagyunk a dologban, működni fog a pályázati rendszer. Mindegyik pályázatunkat március 20-án fogja bejelenteni miniszter asszony, és ennek a keretében akkor pontosan ismertetjük ennek a részleteit, valamennyi akkor kerül meghirdetésre.
Alelnök úr mondta, hogy valóban a kötelezettségvállalásnak az idei rendszere csökkent, ezért így több lehetőségünk nyílik az új forrásokra. Ez valóban így van, idén lecsökkent a kötelezettségrendszer. Azt hozzá kell tennem, és mondanám a másik képviselő úrnak is, alelnök úrnak, hogy nem önmagában a TC 10 milliárdját kell nézni ebben a tekintetben, hanem azt kell figyelembe venni, hogy párhuzamosan beindulnak a ROP-nak azok a részei, amelyek klasszikusan fejlesztésre vonatkoznak. Tehát egyszerűen annak a 300 milliárd forintnak az időarányos része 2007-ben a reményeim szerint meg fog nyílni, és akkor ebben a pillanatban ez már nem ekkora lesz, jóval nagyobb forrás lesz. Általában a turisztikai célelőirányzat ebben a felosztási formában nem elsődlegesen fejlesztési forráscélokat használ, hanem sokkal inkább olyat, amit nem tudunk fejlesztetni a ROP-ból. Ezért próbáltuk megkeresni ennek a korlátait is.
Ennek több mint a fele vagy nagyobb részben a fele turisztikai marketing, amelyet ebből fogunk finanszírozni. A turisztikai marketing részben az MT Rt. 4,6 milliárd forintja, de legalább 50 százalékban a régiós pályázatoknak az erre a célra felhasználható forrásai, hiszen amikor meghatározták a régiók az elképzeléseiket körülbelül 50 százalékban marketingforrásra, azt fogják pályáztatni magánvállalkozóknak az önkormányzatok, tehát ennyivel több a forrás ebben az esetben is.
A kisvasutak rendszerében még 2006-ban létrehoztunk az FVM-mel egy bizottságot, amely először is azzal a céllal jött létre, hogy föltérképezze, Magyarországon mekkora az a kisvasútrendszer, hány kilométer, amelyek turisztikai célra hasznosíthatóak. Azt mondanám, hogy ennek egy 80 százalékos adata van. Hallatlanul nehéz volt megszerezni ezeket, mert egy részük FVM-es kezelésű, más része önkormányzati kezelésű, és vannak még-még további kezelésű kisvasutak. Ebből szeretnénk pontosan megkutattatni azt, amit alelnök úr kérdezett, hogy vajon melyek azok, amelyek tartósan ilyen célt szolgálhatnak, melyek azok, amelyek majd fejlesztési célokat is szolgálhatnak, és melyek azok, amelyeket marketinggel kell segíteni, hiszen ezek változóak. A szilvásváradi vasutat nem lehet összehasonlítani mondjuk a nyírmadaival, mert a kettő közt óriási különbség van. Például lehetne annak is turisztikai jelentősége, ezt nem szeretném elbírálni, de sokkal inkább kistérségi kérdéskör egyébként nagyon sok szempontból. Erre nagyon nehéz Budapestről választ adni, hogy vajon egy adott régióban kistelepülésen mi a fontossága és jelentősége egy ilyen rendszernek. Ehhez szeretnénk segítséget nyújtani. A forrást többek közt erre fordítani, hogy ezt ki tudjuk tisztázni és tudjon működni.
Ugyanilyen típusú a TDM-mel kapcsolatos forrásmodell. Nagyon szépen látszik, hogy az európai források megszerkesztésekor valamennyi régiós operatív program alapvetően ezt betette a saját európai uniós forrásai közé. Azt mondta, hogy létre kell hozni a régiókban a turisztikai menedzsmentrendszert, mert ez lehet az alapja annak, hogy egy alulról fölfelé működő, jó rendszer alakuljon ki, ahol a vállalkozónak, az önkormányzatnak és a fogyasztónak nagy szerepe van abban, hogy hogyan fog működni a turisztikai modell. Amit mi szeretnénk erre a célra fordítani, az annak az indikátorrendszernek az előkészítése, amelynek alapján tudnak majd dolgozni a régióban, amelyet megkutattatunk mind belső, mind külső szakértővel, szeretnénk odaadni rendelkezésre, és szeretnénk ebből mintaprojekteket megvalósítani. Ezért indulna ez el. Ezt szeretnénk ebből finanszírozni ebben az évben, hogy ez tudjon elindulni, illetőleg a már működő projekteket segíteni, hogy tovább tudjanak működni, mint például a balatoni projekt, amely már elindult. A Balatonon nagyon szépen előrehaladtak ezzel a kérdéssel, ott folyik egy komoly kutatás. Ott is szeretnénk ezt finanszírozni többek közt ebből az összegből.
A Kongresszusi Központról azt szeretném mondani, az a reményem, hogy 2007. évben döntés születik a Kongresszusi Központról és talán már megindul az építkezés is. Ha el tudok indulni időben, akkor lehet, hogy oda fogok még érni arra a megbeszélésre, amit ez ügyben fogunk folytatni, mert 3 órakor már nélkülem elkezdték, de hátha még oda fogok érni és tudom folytatni. Hadd mondjam azt, hogy erről még nem tudnék többet. Egész rövid időn belül szeretnénk ebben nagyon gyors és jó megoldást elérni, olyat, ami hatékony, de ugyanakkor hamar és költséghatékonyan megvalósítható. Mondanám, hogy természetesen a KMROP-ban szerepel a konferenciaközpont, és ebben nincs vita a KMROP, az ÖTM és az NFÜ között, hogy ennek szerepelnie kell. Magántőkét szeretnénk belevonni és európai uniós forrást. Közel állunk a megoldáshoz.
A keretre azt gondolom, hogy alelnök úrnak alapvetően igaza van abban, hogy nagyon nehéz olyan megfelelő időben kiírni pályázatokat, hogy az ne legyen késő, amikor eljut a vállalkozóhoz. Ilyen még nem volt, hogy ezt sikerült volna elérnünk. Mi sem fogjuk tudni ezt elérni. Azt gondolom, hogy a márciusi meghirdetés ebből a szempontból nem tekinthető későinek, mert valamennyi rendezvény a Tavaszi Fesztivál kivételével - amelyet említett, és amelyre külön keret van egyébként az egyéb soron, tehát annak megvan a finanszírozása egy egész más formában - olyan pályázat, amely ezzel kezelhető és működtethető. De éppen azért, hogy ne legyünk jövőre még ennyi csúszásban sem, ezért fogjuk kiírni ősszel a 2008. évi pályázatokat a kiegészítésre. Először forrással kell rendelkeznünk, látható forrással ahhoz, hogy utána ezt meg lehessen pályáztatni, létre lehessen hozni, és ki lehessen írni a pályázatokat, de nem kétlem azt, hogy ha hamarabb írtuk volna ki, még sokkal jobb lenne ez, de nincs vita közöttünk.
A BTF 224 millió forint támogatásban részesül. Ennek egész más a támogatási formája. A Tavaszi Fesztiválra az OKM-nek, Budapest fővárosnak, valamint a mindenkori turizmusvezetésnek van egy háromoldalú megállapodása, amely 5 évre előre rögzíti, hogy kinek milyen kötelezettségei vannak, és az szerepel az egyéb rovat soron abban az 1 milliárd forintban, amelyet sorolt itt a képviselő úr, hogy a táblázatban szerepel a 224 millió forintos összeg. Abból finanszírozzuk ezt természetesen.
Nagyon javasolnám a tisztelt bizottságnak, nem tudom, hogy örülni fog-e neki Iványi igazgató asszony, de szerintem célszerű és helyes lenne, ha a Tavaszi Fesztiválról, ennek a turisztikai hatásairól, eredményeiről a Tavaszi Fesztivál Kht. tudná tájékoztatni tisztelt bizottságot, hogy ennek milyen hatásai voltak, milyen eredményei vannak. Erre vonatkozóan kiváló anyagok rendelkezésre állnak egyébként a kht-nál. Szerintem amikor lezárul az idei fesztivál, amikor megvannak, körülbelül április végére, májusra készülnek el azzal az anyaggal, ami feldolgozza az idei fesztivál tapasztalatait, javasolnám, hogy a bizottság vegye fel vele a kapcsolatot és ezt vizsgálja meg, hogy vajon milyen direkt hatása van a turizmusra. Van egyébként hatása, láthatóan jó hatása van. Azt kell mondom, hogy általánosságban a márciusi foglaltságnak egy nagyon jelentős része a Tavaszi Fesztivál hatására következik be. Nagyon nagy a külföldi jegyeladás, mind interneten keresztül, mind a csoportos, mind pedig az egyéni. Hadd osszam meg önökkel azt a nem túlságosan jó hírt, hogy ebben az évben októbert követően az egyéni eladás jelentősen csökkent, visszamondtak jegyeket. Körülbelül 2-3000 lemondásról tudok én személyesen, amit már regisztráltak a kht.-nál. Egy hírnek ilyen hatása lehet, látható hatása lehet a turizmus alakulására.
A Forma-1-gyel kapcsolatban azt a dokumentumot, ami nekem van, szívesen megosztom önökkel, de talán ugyanabban a házban vagyunk, ahol a sport államtitkárság, nem gondolnám, hogy gondot jelentene az, hogy ennek a turisztikai hatásait akár bővebben megvizsgáljuk. Van erre egyébként tanulmány, amelyet mi rendeltünk, amit tudunk rendelkezésére bocsátani már most a tisztelt bizottságnak, ha igénylik ezt, néhány évvel ezelőtt készült, akkor ez mindenképpen kezelhető. 150.SF 151 (Somogyi Zoltán) Ezt majd a versenyt követően értékeljük, és valamikor az ősz folyamán lehetne erről a bizottság előtt egy beszámolót tartani.
Megmondom őszintén, nem tudom, milyen vonzerejük van a kisvasutaknak, de én szeretem őket. Ez persze csak egy vélemény, de ha ketten vagyunk, az már jó, hiszen alelnök úr is azt mondta, hogy tetszik neki a rendszer. Mi az osztrák modellt néztük, Ausztriában népszerű a kisvasút és nagy vonzereje van egy-egy kisvasúttal rendelkező térségnek, ha megfelelő módon van menedzselve, megfelelő a marketingje és a kisvasút üzemeltetése. Komoly dilemmában vagyunk egyébként, hogy mi az, amit vállalni tudunk ebből a kérdéskörből. Egyet biztos nem tudunk vállalni, mégpedig azt, hogy működési támogatást nyújtsunk számukra, mert ezt nem a turisztikai marketingben kell megtenni. Mi kiadványok elkészítéséhez és megjelentetéséhez tudunk segítséget nyújtani. Meg ahhoz, hogy képesek legyenek pályázni fejlesztési forrásokra, amennyiben ez szükséges. Azt szeretnénk megvizsgálni - bár igazából nem ez a helyes kifejezés -, hogy ki lenne jó gazdája a kisvasútnak. Az FVM? A KVVM? Vagy éppen a kistérség? De ahhoz, hogy ez lekerülhessen a kistérségbe, meg kell teremteni a finanszírozást. Ezekre a célokra kívánjuk felhasználni ezt a forrást, nem pedig működési támogatásra.
A táblarendszerrel kapcsolatban nem egyezik a véleményünk, de nem is feltétlen szükséges, hogy ez így legyen. Minden bizonnyal ön is ismeri azokat az információs táblákat, amelyek az országút mentén francia mintára bemutatják Magyarország legfontosabb látnivalóit. Azt szeretnénk elérni, hogy ez behálózza az egész országot és ennek érdekében írunk majd ki egy pályázatot. Ugyanakkor szeretnénk megteremteni annak az indikátorrendszerét, hogy egy-egy városban - vagy akár két-három városban is - egységes legyen a táblarendszer, mert most ahány helyre megyünk, mindenütt mást látunk, vagy van információs tábla vagy nincs, de ha van is, az biztosan nem azonos két városban. Komoly szakmai viták vannak a tekintetben, hogy szimbólumot kell-e feltenni a táblára vagy magát a képet. Azt gondolom, az a minimum, ha idejön egy turista, akkor informáljuk arról, hogy hol van, mit lát és hova célszerű mennie. Ez a szakmai minimum, amivel tartozunk neki, ha beérkezik az országba. És ez nemcsak prospektusban, hanem képileg is igaz. Én nem sajnálnám a pénzt arra, hogy ezt meg tudjuk valósítani.
Az egyéb rovatra vonatkozóan mondanám azokat a számokat, amelyeket nagyjából látok. Kutatásra mintegy 30-50 millió forintot szeretnénk elkölteni, ami lehet, hogy soknak tűnik, szerintem viszont még kevés is, mert sok szempontból kevés az információ, ami pedig alapvetően fontos lenne. Egyébként mindenhez, amit említettem, tartozik valamilyen felmérés.
A közreműködői díj körülbelül 160 millió forint. Ez egyrészt tartalmazza a most induló pályázat költségeit - például a gyógyfürdőpályázat idei költségeit -, valamint azoknak a pályázatoknak a költségeit, amelyeknek kifizetése már nincs, de amiket még kezelni kell. Ezen a soron jelennek meg az OIB költségei és részben a régiós költségek is. És itt jelenik meg az államkincstár költsége is, amely kezeli ezt a forrást, és aminek megszabott tarifája van. Ez összességében mintegy 300 millió forintot tesz ki.
Szeretnénk ebben az évben is a tavalyi évhez hasonlóan a közbiztonság elősegítése érdekében szerződést kötni rendőrkapitányságokkal a turisztikai gócpontokban. Azt gondolom, ez a régiók munkájának segítése érdekében mindenképpen indokolt és szükséges.
Én nem tartom soknak a miniszteri keret 100 millió forintját. Ez 5 százaléka az egész keretnek, és ebben a keretben jelennek meg például azok a költségek is, amelyek az OIB döntése alapján különböző szakmai szervezetek külföldi tagdíjainak a finanszírozásául szolgálnak. Tudok olyan alapot, amelynél ez jóval magasabb most is, meg volt minden kormány alatt is. Számomra az öt százalék nem tűnik soknak. Egyébként pedig meg kell felelni annak a célnak, amit meghatároztunk.
A szúnyogirtás tekintetében - melynek a 110 millió forintja szintén itt van - egyetértek a képviselő úrral. Az elmúlt években többször is kísérletet tettünk arra, hogy a szúnyogirtást ne tekintsék turisztikai ügynek, de mindig azt a tapasztaltuk, hogy a Magyarországon ezt az önkormányzatok és a minisztériumok helytelen módon ugyan, de annak tartják. Örömmel venném, ha ez a szemlélet megváltozna, annak viszont nem örülnék, ha a Velencei-tótól, a Balatontól, a Dunakanyarból, a Tisza-tótól és máshonnan, ahol sokan fordulnak meg, azért menne el a turista, mert megcsípi a szúnyog. Erre bizony volt példa, és nem szeretnénk, ha ez megismétlődne. Így ebben az évben is, ha nem is nagy örömmel, de a szükséges összeget erre a célra kihasítjuk, és továbbra is próbálkozunk a minisztériumoknál. Azt kell mondanom, hogy ebben a törekvésünkben partnereink az önkormányzatok is, ugyanis a szúnyogirtás mintegy 50 százalékát ők finanszírozzák, a másik felét pedig mi adjuk hozzá. Nagyjából ez az arány alakult ki. A települések nagy részével van együttműködésünk, de jó lenne ezt még több helyen megoldani.
Gyenesei István képviselő úrnak rossz az információja, ugyanis az általa említettekre ebben az évben lesz forrás. Tavaly tényleg nem volt. Erre a célra körülbelül 100 millió forint áll rendelkezésre, a sportos kollégákkal már tettünk is javaslatot ennek az összegnek a felhasználására, és örömmel mondhatom, hogy ebben benne van a Budapest-maraton is. Az olyan rendezvényekre, amelyek nagy tömeget mozgatnak meg, belföldi vagy külföldi vendéglátást generálnak, miáltal növekszik a vendégéjszakák száma, nem szabad sajnálni a pénzt. Én turisztikai szempontból nem látok különbséget egy alsóörsi könnyűzenei fesztivál és egy budapesti kulturális fesztivál között, mert mind a kettő oda visz turistát, aki ott tölti az éjszakát és ott költi el a pénzét. Lesz ilyen pályázatunk, amit a sport szakággal közösen írunk ki, és ami szintén 100 millió forint összegű lesz.
A turisztikai struktúrát említette képviselő úr. Nagyon nehéz helyzetben vagyok, amikor elnök úr és alelnök úr ellentmondásba kerül, mert én ezt az ellentmondást nem tudom feloldani. Ha az infrastruktúrára kevés a pénz, akkor hogy tudjunk ebből táblarendszert csinálni, ha alelnök úr szerint arra meg sok a pénz? (Almássy Kornél: Nemcsak a táblákról van szó!) Valóban, de az is része annak, amit infrastruktúrára kívánunk költeni, és erre nem állnak rendelkezésre európai uniós források. Amiről beszéltem, az mind kifejezetten a marketinghez kapcsolódik, és ezt a forrást egészítjük ki ezzel a pénzzel. Minél több és pontosabb információt szeretnénk nyújtani, mert ez az összeg ezt a célt szolgálja, és azt gondolom, ez nem is kevés. Ennyi pénzből korrektül és jól tudunk gazdálkodni, és azt a célt, amit ebben az évben elérni kívánunk, meg tudjuk belőle valósítani.
A konferenciaközpont előkészítésére 150 millió forint van betervezve ebben az évben, ami egyebek mellett a megvalósuláshoz kapcsolódó nagyon komoly szakértői költségek keretcéljait szolgálja.
Bízom benne, hogy valamennyi kérdésre megválaszoltam.
180
161. FE
ELNÖK: Köszönjük szépen, államtitkár úr. Köszönjük a tájékoztatást. Ezt a napirendi pontot is lezárom.
Egyebek között van-e valakinek felvetése? (Dr. Horváth Klára jelentkezik.) Képviselő asszony, öné a szó.
DR. HORVÁTH KLÁRA (MSZP): Köszönöm szépen, elnök úr. Azt szeretném észrevételezni, hogy miután a kormányoldal képviselői fontosnak tartják ennek a bizottságnak a létét, ezért is ülünk itt, szeretném kérni, ha lehetséges lenne, hogy az ellenzék képviselői is vegyenek részt a bizottsági üléseken, és ne csak mi adjuk a határozatképességet a bizottság működéséhez. Ez lenne az egyik javaslatom.
A másik pedig, ha elfogadná elnök úr azt a felvetést részünkről, hogy amennyiben lehetséges, a munkatervet úgy állítsuk össze, hogy lehetséges lenne kéthetenkénti ülésezésre áttérni, mert ilyen tájékoztató jellegű napirendi pontokat valószínűleg meg lehetne tárgyalni akkor, amikor olyan napirendi pont van, amelyben határozat hozatala is szükséges. Ha elfogadná ezt a felvetést, akkor nagyon szépen megköszönnénk. Nagy valószínűség szerint sokan vagyunk a bizottság tagjai közül, gondolom én, miután az ellenzék nem ül itt, akinek egyéb más elfoglaltságai is vannak, és lehetséges, hogy akkor többen részt vennének ők is. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen. A mandátum szabad, képviselő asszony, ezt nyilván ön is tudja, tehát mindenki szabadon rendelkezik vele, és úgy osztja be az idejét, ahogy neki jól esik. A határozatképesség biztosítása mindig is a kormányzati oldal felelőssége volt, ez a parlamentben sincs másként, mint a bizottságban. Ennek ellenére fel fogom hívni az ellenzéki képviselőtársaim figyelmét arra, hogy a bizottsági ülésen hosszabb időintervallumban vegyenek részt, ez nem kérdés.
A bizottság üléseire vonatkozóan a munkatervet elfogadtuk a tavaszi ülésszak első ülésén, azt alelnöktársaimmal egyeztettem, ott ez az észrevétel, ez a felvetés nem merült fel. Nem hiszem, hogy ezen most tudunk változtatni, a tavaszi ülésszak tapasztalatait értékelve legfeljebb majd az őszi ülésszak során tudunk ebben változtatni.
Van-e további észrevétel? (Dr. Gyenesei István jelentkezik.) Gyenesei képviselő úr!
DR. GYENESEI ISTVÁN (független): Két dolgot vetnék fel. Az egyik turisztikai jellegű, bár sokkal inkább helyi jelentőségű, mint nagy vonzerő. Valamennyien ismerik a vízvisszaforgató berendezésekkel kapcsolatos előírási kötelezettséget, ami ma minden egyes fürdőre vonatkozik. Természetesen ott, ahol ennek nagy látogatottsága van, nagy turisztikai vonzereje van, tömegek látogatják, ennek a betartatása, elvárása kifejezetten fontos és célszerű. Vannak azonban olyan kis fürdők, amelyeket talán a saját település lakóin kívül senki más nem látogat. Kistelepülések, kis önkormányzatok képtelenek tulajdonképpen megfelelni ennek az elvárásnak. Nincs ma állami támogatási lehetőség, amivel ezt megfinanszírozzák. Amennyiben bezárják, további problémákat fog ez eredményezni, nemcsak azért, mert megszűnik a látogathatósága, hanem azért is, mert külön gondot okoz, hogy mit csináljanak az aktív kutakkal, amelyek ezek után is fognak működni és illegális igénybevétele fog megkezdődni. Ezt határozottan a települési önkormányzatok és az ÁNTSZ közös kérésére mondom itt most el.
Gondoljuk végig, mit lehetne tenni e vonatkozásban, hogy a közegészségügyi feltételek meghatározásával, amit helyben tudnának ellenőrizni, további átmeneti megoldást biztosítani ezeknek a kis látogatottságú fürdőknek. Nem egy olyan van egyébként, amelynél naponta lecserélik a vizet, tehát nem arról van szó, hogy áll a víz benne, tisztább a vize, mintha vízforgató lenne benne, mégsem működtethetik a továbbiakban. Picit talán ide tartozik, a mi pouvoir-unkba. Nem azt mondom, hogy turisztikai jellegű vonzerő, de azért a termálvízzel mint olyannal talán érdemes lenne foglalkozni. Ez az egyik. Mondjam a másikat is? (Elnök: Persze.)
A másik a következő lenne, egy sport jellegű dolog. A Szervátültetettek Szövetségének az elnöke keresett meg azzal, hogy ott rendszeresen vannak világjátékok. Most Bangkokban lesz például ebben az évben. Mintegy 40 ember készül erre és venne részt. Az Egészségügyi Minisztériumtól kaptak mindössze 5 millió forint támogatást, sportterületről pedig egy fillér támogatást se ígértek nekik. Tudunk-e valamit ez ügyben tenni, kezdeményezni, jelezni? Egy értékről van szó, beszámoltak itt nálunk már egyszer nem is olyan régen, amikor erről megerősítettük őket abban, hogy szükség van az ő tevékenységükre. Mit lehetne tenni? Én mindenképpen javasolnám azt, hogy valahol ezt jelezzük, hogy szükség van erre a támogatásra.
ELNÖK: Köszönöm, képviselő úr. Az első felvetésére. Épp az elmúlt ülésen betegsége miatt nem tudott részt venni, jelezte is, akkor tárgyaltunk a vízforgató berendezések kérdésköréről. Az ÁNTSZ, Egészségügyi Minisztérium képviselőinek a jelenlétében végül is arra a megállapításra jutottunk, hogy megvárjuk májust, ugyanis nagyjából májusig, április végéig fogják beadni az ez évre vonatkozó működésiengedély-kérelmeket, és akkor ad az ÁNTSZ számunkra egy tájékoztatást arról, hogy pontosan hány olyan fürdő van, amely nem fog tudni megnyitni amiatt, mert nem tudta a vízforgató berendezés beruházását megvalósítani. Ha ez jelentős szám, akkor a bizottság kezdeményezni fogja, hogy egy egyedi engedélyezési eljárás keretében 2007 végéig kapjanak működési engedélyt azok a fürdők, ahol a beruházást vagy megkezdték, vagy a tervezés már olyan előkészítési fázisban van, hogy az idei évben a beruházást a szezon után nyilvánvalóan meg tudják csinálni.
DR. GYENESEI ISTVÁN (független): Ez jelenti azt, hogy tulajdonképpen a területileg illetékes ÁNTSZ véleménye is meghatározó lesz?
ELNÖK: A főigazgatótól kaptunk egy tájékoztatást, és tőle kértünk egy ilyen anyagot, tehát ő fogja ezt nekünk májusban elküldeni. Nyilván a területi igazgatóságok véleményeit be fogják gyűjteni.
A szervátültetettekre visszatérve, csak a fogyatékos szervezetek voltak itt nálunk beszámolón, ha jól emlékszem, tehát a szervátültetettek nem voltak. Azt javasolnám, hogy a sport albizottság tárgyalja ezt a kérdést külön, ha ott születik egy döntés, azt hozzuk be ide a bizottság elé, és akkor a főbizottság esetleg azt megerősítve a szakállamtitkárságnak továbbküldi. Köszönöm szépen.
További felvetés az egyebek között nincs? (Senki sem jelentkezik.) Köszönöm szépen a bizottsági tagok megjelenését. A bizottsági ülést bezárom.
(Az ülés befejezésének időpontja: 15 óra 57 perc)
|
|
Bánki Erik |
Jegyzőkönyvvezetők: Földi Erika és Soós Ferenc