STB/8/2007.
(STB/20/2006-2010.)
az Országgyűlés Sport- és turisztikai bizottságának
2007. április 17-én, kedden, 10 órakor
a Képviselői Irodaház 520. számú tanácstermében
megtartott üléséről
Tartalomjegyzék
Helyettesítési megbízást adott*
A kereskedelemről szóló 2005. évi CLXIV. törvény módosításáról szóló javaslathoz benyújtott módosító indítvány*
Tájékoztató a turisztikai szezonra történő felkészülésről, különös tekintettel a balatoni régióra és Budapestre*
Róna Iván szóbeli kiegészítése*
Fekete László szóbeli kiegészítése*
Kardos Endre szóbeli kiegészítése*
Tájékoztató a turisztikai vállalkozások helyzetéről, a vállalkozásokat terhelő adó- és járulékterhek áttekintéséről*
Tájékoztató a vendéglátás helyzetéről*
Dr. Cservenyák Ildikó szóbeli kiegészítése*
Háber Tamás szóbeli kiegészítése*
Dr. Cservenyák Ildikó válaszai*
Elnököl: Bánki Erik (Fidesz), a bizottság elnöke
Pál Béla (MSZP), a bizottság alelnöke
Dr. Bakonyi Tibor (MSZP)
Dr. Horváth Klára (MSZP)
Koscsó Lajos (MSZP)
Nagy Jenő (MSZP)
Tóth József (MSZP)
Dr. Tóth József (MSZP)
Hadházy Sándor (Fidesz)
Kovács Ferenc (Fidesz)
Lasztovicza Jenő (Fidesz)
Dr. Világosi Gábor (SZDSZ)
Dr. Gyenesei István (Független)
Helyettesítési megbízást adott
Dr. Bakonyi Tibor (MSZP) Tóth Józsefnek(MSZP)
Páva Zoltán (MSZP) Pál Bélának (MSZP)
Nagy Imre (MSZP) Nagy Jenőnek (MSZP)
Hadházy Sándor (Fidesz) Lasztovicza Jenőnek (Fidesz)
Szalay Ferenc (Fidesz)Kovács Ferencnek (Fidesz)
Szijjártó Péter (Fidesz) Bánki Eriknek (Fidesz)
Fekete László, a Budapesti Turisztikai Hivatal Kht. vezetője
Rosta Sándor elnök (Balatoni Regionális Idegenforgalmi Bizottság)
Róna Iván vezérigazgató (Magyar Turizmus Zrt.)
Kardos Endre igazgató (Magyar Turizmus Zrt.)
Lucz Zoltánné (Pénzügyminisztérium)
Dr. Cservenyák Ildikó főosztályvezető (Gazdasági és Közlekedési Minisztérium)
Háber Tamás (Magyar Vendéglátók Ipartestülete)
(Az ülés kezdetének időpontja: 10 óra 10 perc)
BÁNKI ERIK (Fidesz), a bizottság elnöke, a továbbiakban ELNÖK: Sok szeretettel köszöntök mindenkit a sport- és turisztikai bizottság mai ülésén. Képviselő hölgy és képviselő urak megkapták az írásbeli meghívót, illetve a meghívó napirendjén szereplő pontokhoz az írásbeli tájékoztató anyagokat.
Alelnök úrral konzultálva lenne egy módosító javaslatunk a napirend tekintetében, ugyanis a parlament ma már tárgyalja azt a törvényjavaslatot, amit a bizottság nyújtott be, amely többek között a falusi turizmus adókedvezményeinek igénybevételével, a kibővített lehetőségekkel is foglalkozik. A parlamentben még nem kezdődött el a napirend vitája, de ha nem nyújtanak be módosító indítványokat, az azt jelenti, hogy a bizottságnak nem lesz miről tárgyalnia. Viszont egy benyújtott módosító indítvány már most van, amelyet alelnök úr nyújtott be, tehát érdemes lenne a bizottságnak a mai ülésén állást foglalni erről, mert amennyiben nem érkezik be a napirendi pont vitájáig újabb javaslat, akkor nem kellene jövő hétfőn rendkívüli bizottsági ülést összehívnunk.
Tehát azt kérném, hogy első napirendként tárgyaljuk meg ennek a módosító indítványnak a sorsát, és utána az írásban jelzett napirendi pontoknak megfelelően haladjunk tovább.
Kérdezem, hogy ezzel kapcsolatban van-e valakinek ellenvetése. (Nincs jelentkező.) Amennyiben nincs, úgy kérdezem, hogy van-e esetleg további módosító indítvány a napirenddel kapcsolatban. (Nincs jelzés.) Amennyiben ilyen sincs, akkor azt kérem képviselőtársaimtól, hogy aki egyetért a napirend módosításával az előbb javasoltak szerint, az kézfelemeléssel jelezze! (Szavazás.) Köszönöm szépen. Ellenvélemény? (Nincs.) Tartózkodás? (Nincs.)
Az 1. napirendi pont előadójaként Pál Béla alelnök úrnak adnám meg a szót.
PÁL BÉLA (MSZP): Köszönöm a szót. Szeretném tájékoztatni a bizottságot, hogy a kereskedelmi törvény módosítása egyik részről egy jogharmonizációs módosítás, hiszen azt tartalmazza, hogy a kereskedelmi törvényben is jelenjen meg taxatív módon az, hogy milyen tevékenység folytatásához nem kell üzlettel rendelkezni. Ebben benne van az utazásszervezői tevékenység, ebben benne van a lovasszolgáltatás, valamint az agroturisztikai tevékenység is.
Ehhez egy, szintén jogtechnikai módosító indítványt javasolt beadni az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium, amelyet a tegnapi nap során beadtam. A módosítás arra vonatkozik, hogy a külön jogszabályban meghatározott szövegrész alpontonkénti megismétlését indokolatlannak tartja a tárca, miután a bekezdés felvezető szövege valamennyi alpontra vonatkozóan rögzíti azt, hogy külön jogszabályokban meghatározott feltételekre vonatkozik a módosítás, és hogy melyek ezek a feltételek, amelyekben mentesíthető a kereskedelmi tevékenység az üzletnyitás és -fenntartás kötelezettsége alól.
E szövegrészek elhagyását tehát a normaalkotás technikai követelményeire tekintettel javasolja, célozza a módosító indítvány, valamint azt, hogy tartalmai oldaláról az üzlet alóli mentesítést a törvénytől elvárható absztraktsággal lehessen megfogalmazni, így tehát ez a két módosítás, amelyet a beadott módosító indítvány tartalmaz.
Azt is szeretném elmondani, hogy a gazdasági bizottság és a mezőgazdasági bizottság megtárgyalta a kereskedelmi törvény módosítására vonatkozó javaslatunkat, és teljes mértékben támogatták azt. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm, alelnök úr. A módosító javaslathoz van-e valakinek véleménye, kérdése? (Nincs jelentkező.)
Amennyiben nincs, úgy kérem, hogy aki támogatja a módosító indítványt, az kézfeltartással jelezze! (Szavazás.) Köszönöm szépen. Ellenvélemény? (Nincs.) Tartózkodás? (Nincs.) A bizottság egyhangú döntést hozott e tekintetben.
Köszönöm szépen, alelnök úr.
Rátérnénk az írásbeli meghívóban szereplő, korábbi 1. sorszámon futó napirendi pont tárgyalására, tájékoztató a turisztikai szezonra történő felkészülésről, különös tekintettel a balatoni régióra és Budapestre.
Az előterjesztés készítője az Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium turisztikai szakállamtitkársága, illetve jelen van körünkben Budapest Főváros főpolgármesterének delegáltjaként Fekete László úr, a Budapesti Turisztikai Hivatal vezetője, és Rosta Sándor úr, a Balatoni Regionális Idegenforgalmi Bizottság elnöke.
Megkérném az előterjesztő képviselőit, hogy üljenek az asztalhoz - nem tudom, hogy ki lesz az, aki az Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium részéről a szükséges kiegészítéseket megteszi -, illetve megkérném Fekete urat és Rosta urat, hogy ők is foglaljanak helyet az asztalnál. (A napirendi pont tárgyalásához érkezett vendégek helyet foglalnak a tárgyalóasztalnál.)
Megkérném az előterjesztőket, hogy az írásban megküldött anyaghoz képest szükséges szóbeli kiegészítésüket röviden tegyék meg.
Róna Iván szóbeli kiegészítése
RÓNA IVÁN vezérigazgató (Magyar Turizmus Zrt.): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Bizottság! Kedves Vendégek! A Magyar Turizmus Rt. az adott és kért anyagot elkészítette, határidőre elküldte.
Budapesthez lesz kiegészítés, egyrészt Fekete úr, másrészt pedig Kardos Endre úr van itt, a Regionális Marketing Igazgatóság vezetője. A Balatonhoz nincs külön kiegészítés, de készek vagyunk válaszolni bármilyen kérdésre, Rosta úr is itt van, és én is itt ülök. Köszönöm szépen. Átadom a szót az uraknak.
ELNÖK: Köszönjük szépen. Fekete László úr, ha jól látom, ő lesz, aki a prezentációt megtartja.
Fekete László szóbeli kiegészítése
FEKETE LÁSZLÓ (Budapesti Turisztikai Hivatal): Jó napot kívánok! Sok szeretettel köszöntök mindenkit.
Gyakorlatilag a prezentáció az anyag kiegészítéseként szerepel. Ebben a rövid prezentációban szeretném bemutatni, hogy Budapest, és Budapest régiója együttműködve, szorosan együttműködve a Turizmus Rt.-vel, illetőleg szorosan együttműködve a BTH és a Budapest Közép-Duna vidéki Regionális Marketing Igazgatóság hogyan, miféle speciális akciókkal készül az idei turisztikai szezonra.
Mindenféleképpen szükséges elmondani, ugye ismerjük a gazdálkodási, illetőleg a forráshelyzetet, hogy az idei évben is Budapest területére teljes mértékben működik az a fajta teljes körűen kialakított promóciós rendszer, amit önök éppen olyan jól ismernek, hiszen gyakorlatilag ez az eszközrendszer a maga kialakításában, a maga struktúrájában, felépítésében évek óta biztosítja az alap promóciót.
Itt az idei évben annyit szeretnék kiemelni, ami a táblán is látszik, hogy gyakorlatilag különböző súlypontáthelyezések történtek annak érdekében, hogy minél költséghatékonyabban működjön az egész rendszer, illetőleg természetesen a városlátogató turizmus kívánalmainak megfelelően, elsősorban az elektronikus marketing tekintetében, ami egy rendkívül fontos terület. Önök tudják, hogy Budapest turisztikai honlapja, ami a leglátogatottabb turisztikai honlap, 17 nyelven működik, egy teljesen új struktúrában. Gyakorlatilag ennek az innovatív részére próbáljuk a hangsúlyt helyezni, hiszen az utóbbi évben, minimálisan ugyan, de a vendégek száma, illetőleg a vendégéjszakák száma csökkent, annak ellenére, hogy nagyon jelentős bevételi növekedés volt Budapesten. Ez a tendencia az idei évben is folytatódni látszik, így rendkívüli jelentősége van annak a típusú promóciós tevékenységnek, amivel további potenciális turistákat lehet Budapestre vonzani.
Mindezek mellett természetesen működnek azok a rendszerek, amik magát a PR-t, az eseményinformációt magában hordozzák, akár a Budapest study, ami újságíró-meghívások, illetőleg forgatócsoport-meghívások keretein belül, sajátos szabályok szerint működik, akár pedig a touroperátorokhoz, Budapestet programozó irodákhoz eljuttatott hírlevél. Természetesen 17 nyelven mennek a különböző kiadványok, mondhatjuk azt, Európában egyedülálló módon, hiszen a Budapest Guide-on, illetőleg a hozzá kapcsolódó információs füzetekben is, illetőleg a slide-ra föltéve gyakorlatilag a teljes marketing-eszközrendszert láthatják, ezek kiállítások, vásárok, és természetesen hozzátartozik az eseményeken a promóció.
Nagyon fontos olyan típusú eszköz, ami ugye nem titkoltan az egyik legfontosabb bevételi forrása is a cégnek, a Budapest Kártya, illetőleg az a fajta információ és szolgáltatási információ, ami a hét Budapesten működő Tourinform irodán keresztül történik, ami gyakorlatilag ennek a tevékenységnek egy másik lábát jelenti, hiszen a már ide érkező turistákat látja el egyrészt információval, másrészt pedig vásárolható szolgáltatásokkal.
Néhány dolgot szeretnénk feltétlenül megmutatni, ami az idei évben rendkívül fontos. Létrejött a Magyar Turizmus Rt.-vel, illetőleg a Budapest Airporttal egy közös hirdetési kampány. Tudjuk, hogy Budapesten egyedülálló módon, sajnos, a reptéri kiszolgálási díj, a földi kiszolgálás díja feltétlenül kezelendő probléma, ennek következtében Budapesten a régióban egyedülálló módon csökken a diszkontutasok száma; tudjuk, hogy az év első két hónapjában 6 százalékkal csökkent - tegnap érkeztek meg a legújabb Budapest Airport statisztikák -, márciusban is 4 százalékkal csökkent, de sajnos ezzel a problémával nagyon fontos lenne foglalkozni. Éppen ennek ellensúlyozására az említett három szervezet létrehozott egy olyan hirdetési akciót, ami a négy nagy, Budapestre repülő diszkont légitársaság összes fedélzeti magazinjában megjelenik. Látják, hogy itt nemcsak arról van szó, hogy akár a jetBlue, akár a SkyBlue, az easyJet, a WizzAir vonatkozásában itt nemcsak a Nagy-Britanniából érkező forgalmat kívánja ez generálni, hanem gyakorlatilag az összes gépen az összes desztinációban, tehát egy Milánó-Rió járaton éppen úgy fenn van ez a hirdetés.
Az időzítés nem véletlenül április-május, hiszen a szezont elő kell készíteni. Mint tudjuk, a városban április közepétől gyakorlatilag már főszezon van, és természetesen a hirdetés is - aminek mindjárt megmutatom a layoutját - a Budapest brandnek megfelelően készült el. Ez is egy olyan típusú együttműködés, ami minden területen körvonalazódik a Turizmus Zrt.-vel, hiszen a BTH részéről 6-7 éve építünk egyfajta Budapest brandet, aminek pontosan tegnap volt egy olyan típusú prezentációja az összes külképviselő részvételével, ami gyakorlatilag azt fogja eredményezni, hogy az üzenetek egy irányba fognak mutatni - ugyanaz a Budapest brand fog megjelenni az összes eszközön.
Néhány kiemelt programot szeretnék még bemutatni. Nagyon fontos és már lezajlott február elején a Seven Stars of Central Europe - ismerik ezt az összefogást, amit szeptember 11-e után hét európai nagyváros hozott létre, ez egy marketing-együttműködés -, ennek volt egy nagyon komoly roadshow-ja, megjelenése az említett városokban 320 touroperátorral, tehát ez gyakorlatilag ennek a területnek a legfontosabb touroperátoraival való találkozás, illetőleg egy promóciós körút volt. Nagyon nagy sikerrel zajlott és folytatódik is Németországban a tavaly már egy negyed éven keresztül tartó frankfurti cukrászati hónapok, amelynek promóciója nagyon nagy - maga az esemény is rendkívül jelentős, hiszen a legpatinásabb szállodában zajlik, de a promóciója rendkívül kiemelkedő -, illetőleg Japán, amely egy rendkívül fontos és folyamatosan fejlődő célpiac, itt is magyar hetek lesznek Tokióban, természetesen nagyon erős turisztikai promócióval és megjelenéssel.
A BTH tovább tervezi folytatni - itt persze a saját bevételeinknek komoly szerepe van, hogy mennyi forrás fog rá jutni - azt az internetes kampányt, amit már 2005-2006-ban november-decemberben végeztünk. Itt megint csak vissza tudok térni az elektronikus marketing fontosságára. Éppen a honlapfejlesztés mellett gyakorlatilag az az utazócsoport a célcsoport, aki diszkont légitársasággal érkezik, mert ez a leginkább befolyásolható és a legjobban elérhető, és ott eszközként elsődlegesen az internetet használják. Az idén is feltétlenül tervezünk olyan típusú internetes kampányt, ami kifejezetten ennek a rétegnek szól, kifejezetten a legnagyobb küldő piacokon és a legnagyobb küldő piacoknak, és ami nagyon fontos, az adott desztináció legnagyobb utazási portálján, hiszen itt nemcsak egy átlagos embert lehet elérni, hanem gyakorlatilag a potenciális turistákat, tehát ők utazási portálon mozognak.
Nagyon fontos kitekinteni nemcsak a már meglévő nagy küldő piacokra, hanem a potenciálisan fejlődő budapesti potenciális küldő piacokra. Itt gyakorlatilag májusban Görögországban fog indulni egy nagyon komoly rendezvénysorozat, a nagykövetséggel nagyon szorosan együttműködve: Athénben magyar hetek lesznek, illetőleg két fejlődő piacra szeretném felhívni a figyelmet mindenféleképpen. Kiemelkedő lehetőségek vannak úgy költés tekintetében, mind pedig vendégszámnövelésben egyrészt a skandináv piac vonatkozásában - elsősorban Svédországban, de feltétlenül meg kell itt említeni Norvégiát és Finnországot is -, illetőleg Oroszország tekintetében, ami most már másodszor, két egymást követő évben is rendkívül jól és folyamatosan növekszik, és érdemes egy kicsit tőlünk Nyugatra is nézni, hiszen Bécsben is gyakorlatilag az elmúlt év legnagyobb fejlődését az orosz piac biztosította. Ezekben az országokban, a korábban már jól bevált módon, a közös BTH, illetőleg Budapest-Közép-Duna-vidéki Regionális Marketing Igazgatóság roadshow-k lesznek, aminek az a célja, hogy közvetlenül elérjük a touroperátorokat, az összes, Budapestet programozó irodával közvetlen kapcsolat jöjjön létre, és ugyanígy természetesen a szakmai és a közönségmédiával.
Átadnám a szót Kardos úrnak, aki a régióra terjedő marketingtevékenységet fogja ismertetni. (Dr. Bakonyi Tibor az ülésterembe érkezik.)
ELNÖK: Köszönöm szépen. Kardos Endre, RMI-igazgató. Öné a szó.
Kardos Endre szóbeli kiegészítése
KARDOS ENDRE igazgató (Magyar Turizmus Zrt.): Elnök Úr! Tisztelt Bizottság! Köszönöm a szót. Tovább folytatom, és szeretném most bemutatni azt a promóciót akciót, amellyel Budapestet és a Közép-Duna vidéki részt szeretnénk megcélozni. "Budapest vendégül várja Magyarországot" - ez lesz a szlogen címe, amely nemsokára indul, hiszen június hónapban tervezzük indítani. Célcsoportunk a belföldi lakosság. Az a célja, hogy Budapesten és környékén a belföldi vendégéjszakák számát növelni tudjuk, ezért akciós szálláslehetőségeink lesznek kettő-négycsillagos szállodában, és nagyon sok kedvezményt szedtünk össze. Nem is kellett nagyon erőszakoskodni a turisztikai szolgáltatókkal, önként jönnek és jöttek, felajánlva budapesti városnézést, Budapest környéki szállodákból kurzusokat, egyéb wellness programot. Ennek lesz egy különleges promóciója.
Júniusban indítjuk a www.iranybudapest.hu honlapot, amelyre a turisztikai szolgáltatók feljelentkeznek egyik oldalon, a másik oldalon pedig majd - remélhetőleg a belföldi promóció hatására - a belföldi vendégek, akik érdeklődnek Budapest és régiója iránt, szolgáltatásokat tudnak virtuálisan bevásárolni, és ezeket a szolgáltatásokat kedvezményekre tudják váltani. Az RTL Klubbal, a Sanomával, amelyhez többek között a Nők Lapja, a Best magazin tartozik és a vidéki helyi újságokban, vidéki helyi rádiókban is óriásplakátokon fogjuk az eseményt promotálni.
Ahogy Fekete úr említette, a külföldi piac céliránya most Észak-Európa lesz ebben az évben, mert készítettünk egy felmérést, hogy milyen kép alakult ki rólunk Észak-Európában, ami azt mutatta, hogy nem elég fiatalos, nem elég trendi desztináció. Ezt szeretnénk megváltoztatni: Észak-Európában divatos és stílusos szállodákat, éttermeket, szórakozóhelyeket mutatunk. Tavaly december óta vendégül láttuk a svéd televíziót, most napjainkban itt volt a Norge TV, a norvég közszolgálati televízió, a svéd King magazinnak éppen itt van az újságírója, és a múlt hónapban volt itt négy finn életmódmagazin újságírója. Ezeket a cikkeket és a megjelenő filmeket felhasználva fogjuk a roadshow-nkat Észak-Európában bonyolítani.
Egyéb akciókat szeretnék bemutatni, ami Budapestet és a régióját igyekezett versenybe hozni. Márciusban a Corával közös együttműködésben magyar heteket tartottunk, ahol minden Cora áruházban az összes régió színpadi programot, kézműves vásárt szervezett, de amire a legbüszkébbek vagyunk, hogy a Cora katalógusban 800 ezer példányban behúzásra kerültek a regionális mellékletek, tehát minden régió, de kiemelve a Balaton és a budapesti régió, 800 ezer háztartásba jutott el. Természetesen 24 külföldi vásáron vesz részt Budapest és régiója ebben az évben, és szinte az összes belföldi vásáron részt veszünk, és részt is fogunk venni még.
Az RTL Klubon végig egy hirdetési kampány megy Budapestről és környékéről.
Hadd mondjak néhány szót a Budapest Winter Invasion-ről, amely egy kiváló kezdeményezés volt arra, hogy együttműködjön a turisztikai szakma és a Magyar Turizmus Rt. A Magyar Turizmus Zrt. tulajdonképpen szolgáltató funkciót látott el. A turisztikai szolgáltatók, főleg a szállodák, néhány étterem, de egyéb szolgáltató is összefogott, összeadta a pénzt, és ebből egy hatalmas kampányt tudtunk csinálni 2006 decemberétől egészen márciusig, és ezt szeretnénk majd 2007-ben is folytatni a legfontosabb küldő piacokon, éppen a vendégforgalom élénkítésére.
Belföldön már jövőre is tervezünk, és előkészítés alatt van, a "hármat fizet, négyet kap" akciónk.
Ezek voltak a leglényegesebb pontok, amelyeket a szezon sikeres átélésére szerveztünk, és merjük remélni, hogy ez az alapja annak, hogy mind a belföldi, mind a külföldi vendégszám és vendégéjszaka-szám növekedni fog Budapesten és környékén. Köszönöm a figyelmet.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Kérdezném a bizottság tagjait, hogy az elhangzottakkal kapcsolatban van-e kérdésük, véleményük. Kovács Ferenc képviselő úré a szó.
KOVÁCS FERENC (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Én csak érdeklődnék: nagy sajtóhátteret kapott az, hogy Tony Curtis-szel nagyon szép filmeket készítettek itt Magyarországon. Ezek a filmek hol kerültek bemutatásra, volt-e valami hozama, azon kívül, hogy Tony Curtis jól érezte itt Magyarországon magát?
ELNÖK: Köszönöm. További kérdések vannak-e? (Nincs jelentkező.)
Amennyiben nincs, nekem lenne két kérdésem. Az egyik éppen a Winter Invasion kampánnyal kapcsolatos lenne, hiszen ez az akció március 31-én ért véget. Ugye itt 22 ezres vendégéjszaka-szám szerepelt az előterjesztésben, de ha egy kicsit részletesebben kibontva, számszerűsíthetően, ennek a konkrét hatásait megtudhatnánk, az jó lenne. Ez az egyik kérdésem. (Az ülésterembe érkezik Hadházy Sándor.)
A másik pedig, hogy a Balaton kapcsán látható az, hogy a minőségi szállásférőhelyek irányában volt egy igen jelentős kereslet, és a belföldi turizmus is ebben az irányban tudott dinamikus növekedést mutatni. Azt kérdezném elnök úrtól, hogy van-e valami elképzelésük, tehát az idei év, a következő év tekintetében nemcsak a marketing, hanem a termékfejlesztés terén van-e valami elképzelésük, esetleg az európai uniós pályázati források bevonását hogyan, miként képzelik el ezen a területen.
Összességében az anyaggal kapcsolatban - ugye itt elsősorban a marketingtervről, a marketingkoncepcióról kaptunk információkat, illetve az anyag ezeket az adatokat tartalmazza - a kérdésem az lenne a korábbi években megvalósult együttműködések tekintetében, például a rendőrséggel való együttműködés, idegenforgalmi rendészet, különösen a Balaton és Budapest tekintetében, hogy történik-e az idei évben hasonló megállapodás, várható-e együttműködés ezen a téren. Illetve más tárcáktól nyári programokra, eseményekre forrásbevonás - itt a kulturális tárcára gondolok elsősorban -, adott esetben még az ifjúsági szálláshelyeket érintő akciókhoz valami külön plusz forrás bevonása, illetve az agrártárca adott esetben az ökoturisztikai vagy agrárturisztikai beruházásokkal kapcsolatban, onnan számíthatunk-e valamilyen plusz forrásokra.
Bakonyi Tibor képviselő úré a szó.
DR. BAKONYI TIBOR (MSZP): Tulajdonképpen a sport szempontjából szeretnék kérdezni valamit. Azt tudjuk, hogy 2010-re Magyarország elnyerte a triatlon-világbajnokság megrendezésének jogát. Tudjuk, hogy 2011-re jó esélyünk van a kézilabda-világbajnokság megrendezésére, 2012-ről reméljük, holnap majd a labdarúgó eb-ről döntés születik, és 2013-ra a jégkorong, nem divízió I., hanem A-csoportos világbajnokságra pályázott Magyarország. Ezek mellett 2010-ben Európa kulturális fővárosa lesz Pécs.
Tehát gyakorlatilag lehet látni, hogy magát a tényt, hogy a sport turisztikai vonzerő Magyarország számára, akarják-e ezt felhasználni, hiszen Budapest rendezte az elmúlt időkben a legtöbb Európa-bajnokságot, világbajnokságot az elmúlt öt évben, hogy egyáltalán ez számít-e valamit. Egyre több olyan nemzetközi szabadidő-sportesemény van - utcai futóversenyek és egyéb versenyek -, amelyek azért jelentős számú külföldi érdeklődőt is vonzanak. Egyáltalán számít-e ebben a szakmában ez? Köszönöm.
ELNÖK: Gyenesei István kért szót.
DR. GYENESEI ISTVÁN (független): Tulajdonképpen csak egy dologgal egészíteném ki a Tibor által felsorolt sporteseményeket: jövő évben öttusa világbajnokság lesz Magyarországon. Ezt nem említetted. Ráadásul Budapesten.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Megkérném az előterjesztőket, hogy az elhangzott kérdésekre szíveskedjenek válaszolni!
RÓNA IVÁN vezérigazgató (Magyar Turizmus Zrt.): Tisztelt Elnök Úr! Először Tony Curtis-szel kapcsolatban: tudjuk, hogy a reklámra elköltött pénz fele ablakon kidobott pénz, a másik fele viszont hasznosul. Hogy melyik fele, azt nagyon nehéz megállapítani. Azt nem tudom pontosan, hogy Tony Curtis az oka-e annak, de az utóbbi években rettentően erőteljesen nőtt az amerikai beutazás mind Budapestre, mind pedig az egész ország területére. Vélhetően, és nagyon remélve, hogy valami pici szerepe Tony Curtisnek is volt benne, hiszen van egy korosztály, akinek ő a kedvence, akire ő hatni tudni, és reméljük, hogy hatott rájuk, hiszen az eredmények azt mutatták, mind Budapesten, mind vidéken, hogy az amerikai beutazás két számjegyű növekedést mutatott.
A többi kérdésben, Budapesttel kapcsolatban a kollégáknak átadnám a szót. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm. Fekete úr!
FEKETE LÁSZLÓ (Budapesti Turisztikai Hivatal): Budapesttel kapcsolatban hangzott el kérdés a rendőrséggel való együttműködésre. Mi, mint promóciós szervezet, azt a felét mindenképpen tudjuk, amit mi művelünk. A Sütő utcában, a belváros közepén, az irodámban, a város legnagyobb Tourinform irodájában a Police Inform iroda működik, ami gyakorlatilag egy korábbi, rendkívül fontos problémát pótol, tulajdonképpen azt, hogy a belvárosban, ha külföldiek sérelmére bármilyen bűncselekményt elkövetnek, elég problémás volt nyelveket beszélő rendőrt találni, akár a belvárosi rendőrőrsön, akár a környéken. Ezt azzal oldottuk meg, hogy az irodában egy fő állandóan jelen van, németül, angolul minimálisan beszél, és természetesen a mi kollégáink, akik olasz, francia, spanyol, egyéb nyelveket beszélnek, segíteni tudnak. Tehát gyakorlatilag ott helyben rögtön a jegyzőkönyvfelvételtől kezdve az égvilágon mindent el tudnak intézni. Úgy gondolom, hogy ez rendkívül fontos. Ez gyakorlatilag a BTH Kht. költségvetésében szerepel, annak ellenére, hogy promóciós tényező, de úgy gondoljuk, hogy rendkívül fontos, hogy pontosan akkor foglalkozzunk a problémával, és érezzék, hogy foglalkoznak a turistával, amikor bajba kerül.
Bakonyi úr kérdésére válaszolva: abszolút kiemelt fontossággal kezeljük ezeket az eseményeket, nem véletlen, hiszen úgy gondoljuk, hogy a turizmusnak éppen úgy rendkívül fontos része a sporthoz kapcsolódó események, mint például a kulturális események. Nagyon jó példa volt erre, hogy amikor az atlétikai világbajnokság itt volt Budapesten, mi is nagyon alaposan részt vettünk a promóciójában, vagy amikor a birkózó világbajnokság itt volt Budapesten. Úgy gondolom, hogy ezeken az eseményeken egyrészről az is rendkívül fontos, hogy nagyon sokan eljönnek rá, de ennél még talán sokkal fontosabb az a hírérték, az a pozitív hírérték, amit Budapest irányába generál a sajtóban.
Gyakorlatilag pont most, a közelmúltban volt egy megbeszélésünk a főváros sport ügyosztályával, a Szabó István nevével fémjelzett csapattal, pontosan ezekben a témákban. Tehát végigmentünk azon, hogy milyen események lesznek - felkészítés, pályázat, különböző prezentációk -, mert itt nyilvánvalóan rendkívül sok követ meg kell mozgatni annak érdekében, hogy eredményesek legyünk. Már ehhez a teljes olyan típusú eszköztárat rendelkezésre bocsátottuk, ami a fotóktól kezdődően az összes információs, promóciós anyagot a városról magáról tartalmazza. Úgy gondolom, hogy ebben az esetben, az öttusa után a triatlon a következő, ami időben is közel van, tehát ha bármit sikerül közülük elnyerni, akkor annak rendkívül nagy turisztikai promóciós jelentősége van. Gondoljunk csak arra, például Bécsnél, hogy Bécsnek a városfejlesztési tervei között szerepelt 2003-ban a 2008-as foci eb-re való felkészülés, éppen úgy, mint Mozart-év. Ezek rendkívül fontos tényezők. Azt hiszem, hogy ez egy olyan fontos terület, ami nagyon komolyan a városra tudja irányítani a figyelmet, tehát nagyon komolyan foglalkozunk ezzel a dologgal. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm.
KARDOS ENDRE igazgató (Magyar Turizmus Zrt.): A Budapest Winter Invasionről hadd mondjak néhány szót, elnök úr. A Budapest Winter Invasion volt az első olyan akció a Magyar Turizmus Zrt. életében, amikor a szolgáltatókkal közösen csináltunk egy nagy promóciós akciót Európa főbb küldő országaiba. Sokat tanultunk belőle, a szolgáltatók is sokat tanultak belőle, alapvetően egy sikeres esemény volt, 28 ezer vendégéjszakát generált pluszban. Ezeket a számadatokat a szállodáktól kértük be, tehát az ő jelentéseik alapján írtuk be ezeket a számadatokat.
Azt tudni kell, hogy a szolgáltatók meg voltak elégedve, és a szolgáltatók között nemcsak szállodák voltak, hanem bizony fogorvosi rendelők és egyéb, a turizmushoz kapcsolódó szolgáltatók, akik szintén azt mondták, hogy nekik ez az akció hozott a konyhára, tehát amit belefektettek a promóciós kampány elején, azt ők megkeresték. Olyan nagy az érdeklődés, hogy jövőre újra beterveztük, de ahogy az előbb mondtam, tanultunk az akció szervezéséből. Lehet, hogy csak néhány piacra koncentrálunk, tehát nem kell négy-öt piacon megjelennünk, hanem csak egy-kettőn, de ott koncentráltan, erőteljesebben, és azt is el tudom képzelni, hogy a szolgáltatók számát bővítjük, tehát nemcsak szállodai szolgáltatásra koncentrálunk, hanem nyitva hagyjuk a lehetőséget a belföldi éttermeknek, a belföldi városnéző túra szervezőinek az egyáltalán a turisztikai csomag gazdáinak, tehát egy kicsit szélesebbre szeretnénk tárni a kapukat.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Kovács Miklós osztályvezető úr.
KOVÁCS MIKLÓS (Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium): Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Bizottság! A sportrendezvényekkel és a kulturális rendezvényekkel kapcsolatosan elhangzott kérdésekre reagálva szeretném tájékoztatni a bizottságot arról, hogy a turisztikai célelőirányzat idei felhasználási tervében két viszonylag jelentős tétel is szerepel ebből a szempontból. Az egyik: a közelmúltban, április 4-én a Nemzeti Kulturális Alappal közösen kiírt úgynevezett nagyrendezvény-pályázatunk 300 milliós értékben azoknak a rendezvényeknek biztosít pályázati részvételi lehetőségeket, akik a két évvel ezelőtti úgynevezett regisztrációs pályázaton regisztrálásra kerültek, illetőleg a sport szakállamtitkársággal közösen pedig a 2007. évi kiemelt, turisztikailag is jelentős sportrendezvények támogatására különítettünk el közel 80 millió forintot. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm. Róna Iván vezérigazgató úr!
RÓNA IVÁN vezérigazgató (Magyar Turizmus Zrt.): Csak az előbb szerettem volna kiegészíteni Kardos úr mondandóját. Elnök úr említett 22 ezer vendégéjszakát a Budapest Winter Invasion okán. Valóban, amikor leadtuk ezt az anyagot, akkor 22 ezer vendégéjszaka volt, és ahogy Kardos úr mondja, az is igaz, hogy a szállodák jelentése alapján, azonban eltelt egy hét, azóta ez a szám már 25 ezer felett van, és még mindig nem jelentett mindenki. Ha azok a szállodák is jelentenek, akik még nem jelezték az ebből az akcióból származó vendégéjszakaszámot, ez a szám körülbelül 26-28 ezerre tehető a végén. Ezzel szerettem volna kiegészíteni. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm. Köszönöm szépen az előterjesztőknek a részvételt. Bocsánat, Rosta elnök úr következik.
ROSTA SÁNDOR elnök (Balatoni Regionális Idegenforgalmi Bizottság): Elnök Úr! Tisztelt Bizottság! Köszönöm elnök úrnak, hogy minősítette a Balaton belföldi vendégforgalmát; valóban így van, kedvező, és ez megnyugtató a jövő tekintetében, hiszen ezzel tudjuk elérni, hogy az elő- és az utószezon jobb kihasználása biztosítva legyen.
27 négycsillagos szállodája van ma már a Balaton régiónak, és további fejlesztések várhatók. Éppen átadásra kerül egy újabb négycsillagos szálloda Balatonfüreden, és a balatoni zászlóshajó programban kiemelt helyen szerepel a korszerű és négycsillagos szállodai színvonalat nyújtó szállodák fejlesztése. A rendőrséggel május elején kötjük meg a szokásos megállapodást, tehát a három megyében összehangoltan folyik a rendőrségi munka. Különböző tárcákkal, a környezetvédelmi tárcával, az ÖTM sport szakállamtitkárságával, az FVM-mel együtt a sportturizmusban, a vitorlás turizmusban, a környezetvédelmi tárcával pedig a zöldturizmusban folytattunk együttműködést.
Egy dologra szeretném felhívni a tisztelt bizottság figyelmét. Az elmúlt napokban alaptalanul jelent meg egy hír a Balatonnal kapcsolatban - szezon előtt ez már úgy látszik, divat -, hogy toxikus algák vannak a Balatonban. Teljesen megalapozatlan a hír; a Magyar Tudományos Akadémia Balatoni Limnológiai Intézetének igazgatójával tárgyaltam, ők a honlapjukra feltették a cáfolatot.
Egy másik hír is megjelent, remélem, nem okoz nagyobb zavart, hogy nem biztosított a Balaton szúnyogirtása. Jelentem, biztosított, a keret rendelkezésre áll, a pályázat kiírásra került, a bírálat megtörtént, és reményeink szerint áprilisban a biológiai irtást meg tudjuk kezdeni. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönjük, elnök úr. Ezek fontos információk voltak, és igyekszünk majd mi magunk is segíteni abban, hogy ezeket a téves információkat sikerüljön eloszlatni, és ne zavarja meg semmi a sikeres balatoni szezonkezdetet. Köszönöm szépen az előterjesztőknek az elkészített anyagokat és a szóbeli kiegészítéseket. A napirendi pont vitáját lezárom.
Áttérünk a következő napirendre: Tájékoztató a turisztikai vállalkozások helyzetéről, a vállalkozásokat terhelő adó- és járulékterhek áttekintéséről. Itt az előterjesztők közösen a Pénzügyminisztérium, illetve az Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium turisztikai szakállamtitkársága. Megkérném az előterjesztőket, hogy foglaljanak helyet az asztal végén,
Kérdezném, hogy a Pénzügyminisztériumot végül ki képviseli, mert két nevet is kaptam. Így már könnyű lesz a dolgom; ezek szerint Lucz Zoltánné főosztályvezető asszonyt köszönthetem. (Lucz Zoltánné: Igen.) Köszönöm szépen, főosztályvezető asszony. Igen részletes tájékoztatót kaptunk a Pénzügyminisztériumtól, ennek ellenére kérdezném, hogy van-e az anyaggal kapcsolatosan szóbeli kiegészítés, amit szeretne itt megtenni.
LUCZ ZOLTÁNNÉ (Pénzügyminisztérium): Köszönöm szépen. Nincsen.
ELNÖK: Nagyon köszönöm. Kérdezem a bizottság tagjait, hogy az anyaggal kapcsolatban van-e kérdésük, esetleg véleményük. (Nincs jelzés.) Ameddig megfogalmazzák a képviselő urak a kérdéseiket, addig én feltennék önnek néhány kérdést.
Az egyik a falusi vendégfogadás 800 ezer forintos adómentes értékhatárára vonatkozik. Az anyagból kiderül, hogy ha a falusi vendéglátásban dolgozóknak az ebből a tevékenységből származó bevételük meghaladja a 800 ezer forintot, akkor a jövedelem megállapításánál az egész bevételt figyelembe kell venni. Az én véleményem szerint a logikus az lenne, hogy ha már egyszer van egy 800 ezer forintos értékhatár, akkor ne arra törekedjünk, hogy a vállalkozók semmiképpen ne valljanak be ennél több jövedelmet, hanem ha valóban úgy alakul az évük, hogy ennél magasabb bevételt tudnak realizálni, akkor csak a különbözet terhelje őket adózási szempontból. A kérdésem az, hogy egy esetleges ilyen irányú módosítás kezdeményezésével kapcsolatban mi lenne a Pénzügyminisztérium, illetve jelenleg főosztályvezető asszony állásfoglalása.
A másik, hogy a fizető vendéglátó tevékenységet folytató magánszemélyeknek van lehetőségük arra, hogy átalányadózást válasszanak. Ez egy igen jól működő forma, az élet is azt igazolta, hogy ezt sokan választják, és egyszerűvé teszi az adminisztrációt. A vendéglősök részéről már többször érkezett kezdeményezés, és a következő napirendnél majd tárgyaljuk is a vendéglátók helyzetéről szóló előterjesztést, ahol felmerült az, hogy a vendéglátásban működő vállalkozók vagy vállalkozások is bevonhatók-e, tehát azt kezdeményeznék, hogy adott esetben lehessen bevonni őket, vagy választhassák az átalányadózás formáját. Ezzel foglalkozott-e a minisztérium korábban, vagy ezzel kapcsolatban esetleg van-e véleménye, álláspontja a főosztályvezető asszonynak?
Végül még egy kérdésem lenne, az áfakérdés, ami egy örökzöld téma mind a szállásférőhely-szolgáltatások körében, mind a vendéglátás kapcsán. Az Európai Unióban az átlagos adóterhelés valahol 5-10 százalék között mozog. A legtöbb országban egyébként kedvezményes adókategóriába sorolják az ilyen típusú vállalkozásokat, ehhez képest Magyarországon 20 százalékos áfa terheli ezeket a szolgáltatásokat. Többször kezdeményeztük már ennek csökkentését, de ez mindig elhalt, elsősorban a Pénzügyminisztérium ellenállásába ütközve. Nem tudom, hogy változott-e azóta a PM álláspontja, van-e esély arra, hogy egy érdemi tárgyalást kezdeményezzen akár a bizottság is a Pénzügyminisztérium vezetésével ebben a témakörben.
Kérdezném a képviselő hölgyet, urakat, hogy van-e további kérdésük az előterjesztéshez kapcsolódóan. Kovács Ferenc képviselő úr!
KOVÁCS FERENC (Fidesz): Köszönöm a szót. Tisztelt Bizottság! Nekem az lenne a kérdésem, illetve egyben a véleményem is, hogy tervez-e valamilyen változást az elkövetkező időszakban a pénzügyi kormányzat, amely valamivel egyszerűbb adórendszert talál ki. Sajnálatos módon a tegnapi hírekből az derült ki, hogy az úgynevezett ingatlanadó, amely jövőre lesz bevezetve, egy kormánypárti politikus képviselőtársam véleménye szerint elsősorban a vállalkozásokkal lesz megfizettetve, nem pedig a lakosokat fogja terhelni.
Ebben a körben is többször hangoztatták már szakemberek, és én is elmondtam, hogy ma Magyarországon általában a vállalkozásokat olyan súlyú, és olyan nagy mértékű egyéb adóterhelés sújtja, ami már-már a működés határát súrolja. Persze azt én tisztán tudom, hogy túl sok az eszkimó, és kevés a fóka, tehát nem lett semmilyen szinten kordába szorítva az, hogy egy bizonyos területen mennyi vendéglátó egység nyílhasson, működhessen. Részben ez is akadálya, gondolom, annak, hogy az üzletek megfelelő forgalmat tudjanak maguknak generálni, de általában azért tisztán kell látni, hogy az önkormányzati adóktól, a súlyadótól, a különböző féle helyi adókon keresztül, a szerzői jogdíjon, a televíziódíjon keresztül rengeteg olyan egyéb kiadása van egy-egy vendéglátó-ipari vállalkozásnak, amelyet ma már nagyon nehezen tud megtermelni.
Mondom: a tegnapi hírt megdöbbenve hallottam, hogy most újra a vállalkozókra próbálják rátenni az ingatlanadók adóztatási tételeinek a zömét, és azért elképzelhető, hogy ez nagyon súlyosan fogja érinteni a vállalkozásokat, ugyanis egy-egy vendéglátó üzletnek a piaci forgalmi értéke azért családi ház értékével nem mérhető. Köszönöm.
ELNÖK: Köszönöm, képviselő úr. Van-e további kérdés, esetleg vélemény a bizottság tagjai részéről? (Nincs jelentkező.)
Amennyiben nincs, akkor megkérném főosztályvezető asszonyt, hogy reagáljon az elhangzottakra.
LUCZ ZOLTÁNNÉ (Pénzügyminisztérium): Köszönöm szépen. A kérdések sorrendjében haladnék.
Az első kérdés a falusi vendégfogadás adómentes bevételi határával volt kapcsolatos. Azt hiszem, hogy ez egy olyan javaslat, amit megvizsgálunk, és ennek kétségkívül van egy olyan hatása, amit említett, tehát ezt így el kell ismerni.
A következő a tételes átalányadózással kapcsolatos kérdés volt, hogy a vendéglátásban lehet-e tételes átalányadózást alkalmazni. Tulajdonképpen ez nem jelent meg még nálunk, tehát ez újszerű, amit említett. Itt ez az adóztatási forma nem is az egyéni vállalkozókra vonatkozik, hanem egy önálló tevékenységet végző személyre, aki tulajdonképpen a szoba alapján fizet egy tételes adót, ami mögött még jövedelmet sem vélelmezünk, hanem egy adótételről van szó. Adott esetben ez is megvizsgálható. Egy picikét, mondjuk úgy, gondolkodtam rajta, hogy technikailag hogyan kivitelezhető, de nem kizárt, ha van egy ilyen típusú javaslat, hogy ennek a lehetőségét megvizsgáljuk.
Egyébként ezzel, illetve majd a következő kérdéssel kapcsolatban mondanám az ilyen egyszerűsítéssel összefüggő javaslatokat.
Az utolsó az áfával összefüggő kérdés. Itt nem változott a Pénzügyminisztériumnak ezzel összefüggésben az álláspontja, és talán ezzel kapcsolatosan át lehetne térni arra a következő kérdésre, hogy egyszerűbb adórendszert tervez-e a kormányzat, vagy egyáltalán a pénzügyi kormányzat az adózással kapcsolatban. Talán annyit el lehet mondani, hogy most folynak azok a szakértői vizsgálatok, amelyek az adórendszer átalakításának koncepciójával kapcsolatosan körvonalazódnak. Folyik egy ilyen típusú előkészítő munka, ez különböző fórumokon, az érdekegyeztetők, különböző érdekképviseletek részéről, tehát szakértői szinten is. Mindenképpen megfogalmazódott az egyszerűbb adórendszer gondolata, tehát az egyik ilyen vizsgálati irány akár az érdekegyeztető partnerek részéről, tehát több fórumon, és többek között tulajdonképpen ez a tételes átalányadózás, ami itt most felmerült, elvileg beletartozó lehet ebbe a kérdéskörbe. Különböző javaslatok fogalmazódtak meg, hogy társas vállalkozások számára ez hogyan lehet egyszerűbb, és akkor beleillik ebbe a képbe az is, hogy a tételes átalányadózást illetően vannak elképzelések. Mindenképpen napirenden van ez a téma, tehát azok az egyszerűsítési javaslatok, amelyek az adózással kapcsolatosan felmerülhetnek.
Ezek, mondom, pillanatnyilag körvonalazódnak, és gondolom, hogy majd a későbbiekben ezek más körben is megvitatásra kerülnek.
Ennek a koncepciónak a részét képezik az ingatlanadózással kapcsolatos javaslatok is. Tulajdonképpen azt hiszem, hogy mivel ezek még csak ilyen koncepcionális szinten fogalmazódtak meg, most én ezzel kapcsolatosan bővebb információkat nem tudok mondani, azért, mert még csak szakértői szinten van, és majd a későbbiekben kezdődnek meg ezzel kapcsolatosan a különböző, akár politikai szintű egyeztetések is. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen, főosztályvezető asszony. Kérdezném, hogy az elhangzottakkal kapcsolatban van-e valakinek még véleménye. (Nincs jelentkező.)
Amennyiben nincs, akkor összefoglalóként azt szeretném megállapítani, hogy ugye nyilván mi is arra törekednénk, mint szakmai bizottság, hogy egyszerűsítsük a vállalkozók adminisztrációs terheit, csökkentsük, egyszerűsítsük az adózást, adott esetben próbáljuk elérni azt, hogy az általános adóterhelésük csökkenjen. A bizottság elnökeként mindenképpen kezdeményezni fogom, hogy külön tárgyaljunk azokról a javaslatokról, amelyek egyrészt az átalányadózás körét kibővíthetnék ezen a területen, másrészt pedig ezt az anomáliát megszüntetnék a falusi vendéglátás vonatkozásában.
Illetve azt is szeretnénk elérni, bár ezt szinte minden évben kezdeményezzük, de eddig még nem tudtunk érdemi sikereket szerezni ezen a területen, hogy az a versenyhátránya is szűnjön meg a turisztikai vállalkozásoknak, ami a túlzott adóterhelésükből fakad, hiszen ahogy mondtam, az Európai Unión belül a nagy múltú, nagy turisztikai hagyományokkal és nagy bevételekkel rendelkező országokban mindenütt jóval alacsonyabb az átlagos adóterhelés, mint Magyarországon. A következő napirendi pont anyagában szerepel, hogy például a vendéglátás terén általában öt és tíz százalék között van ez, Spanyolországban nyolc százalék, Görögországban hét százalék, Franciaországban sem éri el a tíz százalékot, tehát mindenhol kedvezőbb adózási rendszer működik ezen a téren. Ez nyilvánvalóan az árak, az árszínvonal meghatározásában jelentős szereppel bír, ezért nekünk mindenképpen az a feladatunk, és a szakmai szervezetekkel együttműködve az is lesz a törekvésünk, hogy a későbbiekben meggyőzzük a Pénzügyminisztériumot, illetve a kormányzatot arról, hogy az átlagos adóterhelés csökkentése nem feltétlenül jelenti az adóbevételek csökkenését, hiszen volt már erre példa, például a társasági nyereségadó jelentős csökkentésénél, hogy már a csökkentés évében is növekedett a befolyt adók nagyságrendje.
Köszönöm szépen az előterjesztés elkészítését, az előterjesztők megjelenését, ezzel a napirendi pont tárgyalását lezárom. (A napirendi pont tárgyalásához érkezett vendégek elhagyják az üléstermet.)
Tájékoztató a vendéglátás helyzetéről
Áttérnénk következő napirendünkre, amely tájékoztatás a vendéglátás helyzetéről. Itt az előterjesztő egyrészt a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium, másrészt pedig a Magyar Vendéglátók Ipartestülete. Megkérném az előterjesztőket, hogy foglaljanak helyet az asztalnál. (A napirendi pont tárgyalásához érkezett vendégek helyet foglalnak az asztalnál. - Pál Béla elhagyja az üléstermet.)
Nem tudom, hogy a Gazdasági és Közlekedési Minisztériumból ki jött el...
DR. CSERVENYÁK ILDIKÓ (Gazdasági és Közlekedési Minisztérium): Dr. Cservenyák Ildikó vagyok, az üzleti környezet fejlesztése főosztály főosztályvezetője.
ELNÖK: Köszönöm szépen, főosztályvezető asszony. Látom, hogy a Vendéglátók Ipartestülete részéről Háber Tamás elnök úr lesz jelen a napirendi pont megtárgyalásánál.
A bizottság tagjai előzetesen megkapták írásban mind a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium előterjesztését, mind a Vendéglátók Ipartestületének az előterjesztését.
Kérdezném az előterjesztőket, hogy az anyagokkal kapcsolatosan van-e szóbeli kiegészítésük, van-e olyan új információ, amit szeretnének a bizottság tagjaival megosztani.
DR. CSERVENYÁK ILDIKÓ (Gazdasági és Közlekedési Minisztérium): Ha megengedik, én egy rövid bevezetőt, és egy valóban nagyon rövid összefoglalót tennék az anyagról, csak az áttekinthetőség és az átláthatóság érdekében.
ELNÖK: Öné a szó, főosztályvezető asszony.
Dr. Cservenyák Ildikó szóbeli kiegészítése
DR. CSERVENYÁK ILDIKÓ (Gazdasági és Közlekedési Minisztérium): Köszönöm. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Bizottság! Először is a Gazdasági Minisztérium nevében szeretném megköszönni azt a lehetőséget, hogy a vendéglátás helyzetéről szóló beszámolónkat most itt önök elé tárhatjuk. Ön is említette, elnök úr, hogy az anyagot írásban már megkapták.
Tudni kell azt, hogy 2006 óta tartozik a Gazdasági Minisztérium hatáskörébe a vendéglátás, de mi úgy gondoljuk, hogy ez megerősítette tárcánknak azt a korábbi álláspontját, hogy a vendéglátás a hazai gazdaságpolitikának egy nagyon fontos területe. A vendéglátók amellett, hogy szabadidős lakossági igényeket elégítenek ki, természetesen munkahelyi, iskolai, óvodai étkeztetést is biztosítanak, fontos szerepet töltenek be az idegenforgalom terén is, itt van tehát a kapcsolódás a korábbi napirendi pontban lévő turisztikai ágazattal: erősítik a gasztronómia hagyományait, a magyar vendéglátók jó hírét.
Magáról a tájékoztatóról csak annyit, hogy három fő területre koncentrál. Az egyik a hazai vendéglátás általános jellemzőit, a KSH-adatok szerinti forgalom és egyéb adatok alakulását mutatja be, a második részében tájékoztatjuk a tisztelt bizottságot arról, hogy a GKM "üzletre hangolva" programja milyen típusú intézkedéseket tervez, általában adminisztrációs terhek csökkentése érdekében - ez nem ágazatspecifikus, ez mindenféle vállalkozás pozitív hozadéka, de különösen fontos a kis- és középvállalkozások számára -, a harmadik részben pedig leírjuk azt a szabályozási környezetet, azokat a megint csak az adminisztráció csökkentésére irányuló specifikus ágazati szabályozási törekvéseket, terveket, amikkel a minisztérium dolgozni kíván.
Még egy dologgal kiegészíteném, hogy mi is támogattuk a mellettem ülőknek azt a kezdeményezését, hogy egy vendéglátó tanácsadó testület jöjjön létre, ezzel is szorosabbra fogva a minisztérium és a szakma közötti szakmai konzultációk szerepét és a szakma szabályozásban való erőteljesebb megjelenését. Köszönöm szépen. Ennyit szerettem volna most mondani.
ELNÖK: Köszönöm szépen a kiegészítést, főosztályvezető asszony. Elnök úr jelezte, hogy neki is lenne szóbeli kiegészítése. Megadom a szót Háber Tamásnak.
Háber Tamás szóbeli kiegészítése
HÁBER TAMÁS elnök (Magyar Vendéglátók Ipartestülete): Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Képviselő Asszony! Képviselő Urak! Elnézést kérek, de egy-két friss anyag hiányzik az önöknek megküldött anyagcsomagból. Talán az asztalnál megtalálható, mert ma reggel ideérkezett, de nem tudtuk gépre vinni, csak nyomtatni tudtuk, úgyhogy ezt utólag megpróbáljuk majd önökhöz eljuttatni. Talán ezért is fontos, hogy szóbeli kiegészítést tegyek.
Látszik, hogy az utóbbi időben a vendéglátás forgalma eléggé kritikus helyzetbe került. Van egy kiegészítő anyag, amelyből az tűnik ki a KSH kimutatásaiból, hogy tulajdonképpen 2004 volt egy megtorpanási időszak - addig volt egy fejlődés, utána ez a fejlődés megszakadt. 2004-ben, ha a harmonizált fogyasztói árindexeket nézzük, 110,2 százalék volt, 2005-ben 105,7 százalék, majd 2006-ban 105,3 százalékra ment le, amelynél, ha figyelembe vesszük, hogy az áfamozgások mit jelentettek erre az időszakra, akkor úgy gondolom, hogy a 15 százalékos áfáról 20 százalékra történő mozgás egy komoly kérdést tehet fel számunkra. Nagyon fontos, és ez ugyanúgy a kiosztásra várt anyagok közt található, és a KSH kimutatásaiból látszik, a fogyasztói árindex alakulása. Ha a súlyozásokat nézzük, akkor látszik, hogy a vendéglátás és a szállásszolgáltatás a magyar gazdaságban 5,927 százalékot tesz ki. Ha ebből csak a kereskedelmi vendéglátást nézzük meg, akkor az 3,9 százalék, munkahelyi étkeztetés 1,6 százalék, a szálláshely-szolgáltatás 0,36 százalék, tehát azt lehet mondani, hogy a vendéglátásnak kiemelten nagy súlya van a turizmus ágazatán belül, sokkal nagyobb súlya, mint amilyen súllyal ma a gazdasági vezetés, vagy mondhatnám azt, hogy a kormányzat foglalkozik ezzel a kérdéssel. Többször kifejtettük ennek a bevételnek a nagyságát, többször kifejtettük az élőmunka igényét, többször kifejtettük azt, hogy milyen multiplikátor hatása van a gazdaság egyéb ágazataira, de sok előrelépés az elmúlt évek folyamán nem történt.
Ha idősorban nézzük a forgalmak alakulását, és tulajdonképpen én ezt egy nagyon fontos dolognak tartom, itt előttem '86-tól követhető módon látszik, hogy '96-ig egy dinamikus fejlődése volt a magyar vendéglátásnak árbevétel oldalról nézve, '97-től elkezdett csökkenni, 2004-ben volt egy megállás, és 2004-től tovább csökkent a vendéglátás forgalma. Én úgy hiszem, hogy ez egy komoly irányadó szám. Erre az évre a KSH kimutatásai szerint egy 2,6 százalékos növekedés van; ezzel mi nem teljesen tudunk egyetérteni, de ez nem sokat jelent. Csináltunk egy felmérést. Itt a minta gyakorlatilag az 1 346 üzlet statisztikájára épül, amiből az jön ki, hogy 2007 januárjában az üzletek forgalma 89 százalék volt - ez is kiosztott anyag, gondolom, az asztalon megtalálható -, tehát 89 százalékos forgalom volt januárban, februárban 88,72 százalékos, márciusban 93,63 százalékos. Érdekes a létszám alakulása: januárban 91,54, februárban 91,9 és márciusban 87,36.
Nagyon sok olyan kérdés van, amit a beszámolóban ugyan érintek, de mégis pár szót kiegészítésként elmondanék. Beszélnünk kell mindenképpen az adózás környezetéről. Ma a Pénzügyminisztérium oldaláról is azt vesszük észre, hogy az adókról megfogható módon, látványosan beszélünk, viszont a költségekről nem. Ebben az anyagban megpróbáltunk egy olyan beállítottságot felvázolni, ami megítélésünk szerint a magyar mikro- és kisvállalkozások számára eléggé rossz helyzetet ad, hiszen több oldalról is észrevehető az, hogy a magyar vállalkozások az adózás pillanatáig, amíg el nem jutnak az adózásig, már le vannak költségelve. Ennek számtalan példája van. Sokfajta olyan adónem mozog ma, ami gyakorlatilag a bevételünkkel van összefüggésben, költség jelenik meg. Lehet beszélni itt a majd megjelenő külön adóról, ami 4 százalékos terhet jelent majd a vállalkozásoknak, lehet beszélni sok olyan gondról és problémáról, ami többletköltséget jelent a vállalkozásoknak, például lehet példaként említeni akár a házipénztár bevezetését.
A házipénztár kérdése a mikro- és kisvállalkozásoknál ebben a szakmában egy borzasztóan érdekes helyzetet ad, hiszen a számviteli törvény előírja, hogy pontosan kell vezetni a házipénztárat plusz-mínusz forint felvezetéssel, és minden eltérés bírságot jelent: a bírság tétele első alkalommal 500 ezer forint, utána 1 millió forint. Vendéglátásban naponta adott esetben 10-20 mozgás is van, borzasztóan nehéz egy házipénztárat vezetni. Ebben a konstrukcióban is mi a nagyvállalatok könyvelési, pénzügyi helyzetét véljük felfedezni, hiszen ott külön lehet foglalkoztatni egy embert arra, hogy a házipénztárat könyvelje. Nyilván mi ezt nem tudjuk megcsinálni, illetve ha erre felveszünk embereket, akkor tovább romlik a piaci helyzetünk. Nyilvánvaló, hogy ebben a rendszerben például bevételi-kiadási pénztárbizonylatokat kell vezetni hivatalos előírásként például még a számláról is, amikor a számla önmagában egy erős bizonylat, tehát elég furcsa ez a helyzet, hogy ilyen intézkedési gondokkal és költségterhekkel növelik még a vállalkozók terheit.
Talán itt mondanám el, hogy mindig vita az, hogy mivel tudjuk adott esetben a piacot élénkíteni. Itt az egyik oldalon a terhekről beszélünk, a másik oldalon viszont elmarad egy piacélénkítés. Ez a szakma valahol mindig kiesik ebből a kérdéskörből. Majd még lesz olyan téma, aminek kapcsán ezt fogom említeni, de a "torkos csütörtök" kifejezetten jó példa. Most már második évben lett ez megrendezve, ami tényleg egy marketingkoncepciónak indult, de nagyon jól megmutatja azt az eredményt, hogy ha jó árrendszer van a bérkiáramláshoz képest, ha a lakosság számára elfogadható árrendszerrel dolgozik egy vállalkozás, akkor adott esetben akár egy napon is tizenöt-húszszoros forgalomnövekedés léphet életbe, a tizenöt-húszszoros növekedés pedig a szakma multiplikátor hatásából eredően hatványozottan több adóvonzatot jelentene az államnak. Sajnos mégsem ebbe az irányba megyünk, hanem a fix elvonások területére.
Az egykulcsos áfa bevezetéséről is kell pár szót ejteni. Nyilván ennek előzménye az volt, hogy az ital áfakulcsa 25 százalékról csökkentve lett 20 százalékra. Ennek hatását a szakma különösebben nem érezte meg. Ennek elsősorban az az oka, hogy mellette ezzel párhuzamosan a kormány a jövedékiadó-terheket növelte, viszont az ételáfakulcs 15-ről 20 százalékra történő növekedése komoly likviditási gondokat jelentett a szakma számára. Ez tulajdonképpen azért van, és először én úgy gondoltam, annak idején, amikor először foglalkoztam ezzel a kérdéssel, hogy az egy teljesen egyértelmű dolog, hogy ha egy értéktöbbletadóról van szó, akkor nyilván a visszaigénylés egy alacsonyabb összeg, mint a befizetés. Ez gyakorlatilag a vendéglátásban egy 15 és 23 százalékos többletbefizetést eredményez, ami igen komoly költségterheket jelent a vállalkozásoknak, nem kigazdálkodható, miután nem továbbhárítható, miután ma a piac olyan szinten működik.
Ez azért is érdekes, mert az előttem lévő KSH-kimutatás is azt bizonyítja, hogy a vendéglátás forgalommegoszlásában, országos szinten, nemcsak éttermek vonatkozásában 67,23 százalék az ételforgalom, tehát nyilvánvalóan ez az 5 százalék ezért jelent egy kritikus pontot az éttermi vendéglátásban, abban a vendéglátásban, ahol a legtöbb élőmunkaigény van, úgyhogy ez egy komoly szakmai problémát és gondot jelentett az elmúlt időszakban.
Az anyagból kitűnik, hogy milyen létszámigényes, milyen foglalkoztatási aránya, milyen mutatói vannak a szakmának, úgyhogy ezzel nem foglalkoznék.
A statisztikai részekkel viszont igen. Hála istennek, elindult a szatellitszámla-rendszer, amit talán a vendéglátás helyzetében nagyon nehéz kezelni, hiszen a vendéglátás forgalmát statisztikailag nem lehet ugyanúgy megmutatni, mint a szállodák esetében, viszont ma már, és ez a későbbi adatokból kitűnik, az Adóhivatal adatait felhasználva nagyon jól megmutathatók azok a számok, amik egy egyértelmű keresztmetszetet tudnak mutatni ennek az ágazatnak az eredményeiről. Van egy kimutatás, ami megyénkénti lebontásban mutatja meg a vendéglátó egységek számát. Úgy gondolom, ez önmagáért beszél.
Viszont általánosságban érdemes megnézni azt, hogy hogyan alakultak a vendéglátó üzletek nyitásai. 2002-2006-ig áll rendelkezésre ez a mutató. 2002-ben plusz 1743 üzlet nyílt, 2003-ban plusz 1441, 2004-ben plusz 587, 2005-ben plusz 654, és 2006-ban mínusz 42. El kell mondjam, hogy valójában itt a mi problémánk az ... A számok ezt adják, azonban ennél sokkal több üzlet szűnne meg, de nem tudnak megszűnni. Nem tudnak megszűnni, egyrészt a hitelek miatt, kötelezettségek miatt, tehát annak a gazdasági környezetnek a hatása nem most jelenik meg, hanem évek múltán fog megjelenni, amilyen helyzetbe ma ezt az ágazatot sodorja, amilyen mértékben sújtja most a kormányzat.
Irányítási rendszer. Lehet, hogy kicsit durván és egyértelműen fogalmaztunk akkor, amikor azt mondtuk, hogy nincs, viszont kiszolgáltatottság van. Nyilván én ezzel nem megbántani kívánom azokat az urakat, hölgyeket, akik a vendéglátás érdekében a saját körülményeikhez és feltételeikhez képest jól próbálnak dolgozni, akár a Gazdasági Minisztériumban, akár az Önkormányzati Minisztériumban, hiszen mindannyian tudjuk, hogy ennek a szakmának a legnagyobb gondja a szétszakítás. Ez a szétszakítás a mai napig egy kiheverhetetlen helyzetet hoz. Tulajdonképpen azt lehet mondani, hogy talán-talán két éve foglalkozik a GKM a vendéglátás ügyeivel viszonylag aktívan, viszont egy sodrásban van az ügyintézés, nem tudunk a problémakörök elé menni, mindig egy kiszolgáltatott helyzet van, nincsen stratégia, nincsen megfelelő szakmai végzettség e mögött. De lehetne sorolni azokat a problémaköröket, amik miatt javasoltuk, hogy jöjjön létre egy vendéglátó tanácsadó testület. A mai napig ez úgy áll, hogy államtitkár úr is támogatja. Bízunk benne, hogy ez működni fog minél előbb.
Viszont el kell mondjam, és ezt államtitkár úrnak is elmondtam, hogy valójában abban a formában, ahogy a tanácsadó testületet működtetni szeretné, nem fogunk eredményeket elérni, nem tudunk előrelépni. Ennek alapvetően az az oka, hogy ha a rendszer önmagában, magától dolgozik, és a törvényalkotás sodrása nem befolyásolható, mi a végén jelenünk csak meg egy egyeztető fórum formájában, és nem tőlünk indulnak ki a saját szakmánk védelmében a jogalkotási, módosítási szándékok, akkor nem fogunk tudni eredményeket elérni. Mert én azt látom, hogy nincs ebben olyan erő, nem lesz olyan erő, ami ezt az elmozdulást esetleg pozitív irányba vinné el. (Dr. Horváth Klára elhagyja az üléstermet.)
A bürokráciáról nem kívánok külön szólni. Gyakorlatilag úgy néz ki, hogy az üzletállománynak most már általában a 20-25 százaléka adminisztrációval foglalkozik. Régen, amikor azt mondtuk, hogy a szakma le van terhelve adminisztratív, akkor úgy néz ki, hogy valójában abszolút könnyű feltételekkel dolgoztunk. Ma, azon kívül, hogy könyvelőt foglalkoztatnak az üzletek, komoly belső ügyviteli rendet kell kialakítani, és külön személyzetet kell hozzá állítani, mert egyébként nem teljesíthetők azok az elvárások, amiket a kormányzat kiró ránk.
A vállalkozások támogatási rendszere megítélésünk szerint alacsony szintű. Azok a pályázatok, amik léteznek, a mikro- és kisvállalkozások részére nem kellően elérhetőek, részben azért, mert tőkehiányosak, és ez komoly gondot jelent. Viszont továbbra is igen népszerű a Széchenyi-kártya a vállalkozások körében. Az egyetlen olyan jól kitalált, és életszerű hitelnyújtási forma, amit elfogadnak a vállalkozók, jól működik, és úgy néz ki, hogy ez tényleg egy sikertörténet.
A jogharmonizáció megint csak ennek a tanácsadó testületnek lenne a feladata, hogy ügyesen, jól működve olyan jogszabályok szülessenek, amelyek tényleg az uniós joggal, és egyáltalán a nemzetközi gyakorlatokkal jogharmóniában állnak. Vannak gondjaink, például a legutóbbi megbeszélésünkön is szóba került az üzletnyitással kapcsolatban, hogy amikor az EU-ajánlás azt mondja, hogy a bejárás után javasolja az üzletengedély kiadását, akkor Magyarországon még mindig be kell tartani azt a hierarchikus rendet, hogy a bejárási jegyzőkönyvek ugyan elkészülnek, de az üzlet nem tud megnyílni, majd csak akkor, amikor a hivatalos okmányok megérkeznek az iksz hatóságtól az önkormányzatig, majd az önkormányzattól a vállalkozóig. Ez senkinek nem jó. Nem jó a vállalkozónak, nem jó az önkormányzatnak, nem jó az államnak, hiszen addig nem dolgoztatunk, nem foglalkoztatunk, és adót sem fizetünk.
A szakképzésnél nagyon-nagyon komoly gondok vannak, hihetetlen módon tönkre lett téve ennek a szakmának a képzése mind alap-, mind felső szinten. Gyakorlatilag egyeztetések nincsenek ebben a kérdésben, üzletvezetői képesítést szerezhet bárki továbbra is alap szakmai képesítés nélkül, ami minőségben nagyon nagy színvonalromlást jelenthet. A tanulóképzésnél nincsenek meg a munkahelyi minősítések, bárhová ki lehet helyezni tanulókat. A tanulók jogosítványai túlzottan el vannak engedve. Oktatási rend szerint, ha nekik iskolai szünet van, akkor egyértelműen a munkahelyen is szünet van. A vendéglátás egy speciális terület, ezeket nyilván kezelni kellene, és tulajdonképpen itt kellene megemlíteni, hogy minden szakmának megvannak a maga sajátosságai, és ezekhez a sajátosságokhoz kell a megfelelő jogszabályokat, munkarendeket kialakítani. Nekünk borzasztó nehéz, amikor a szülő is jön, hogy de hát az iskolában megmondták, hogy most a gyereknek szünideje van. Mi mondjuk, hogy majd egy hét múlva megkapja ezeket a napokat, de ebben a szakmában akkor kell dolgozni, amikor másnak szabadsága van. Nem egy egyszerű dolog ezt megoldani! Nincsen pályaalkalmassági vizsgálat, tehát majdhogynem azt lehet mondani, hogy bárki bekerülhet ebbe a szakmába.
Amit még meg lehetne említeni ebben a kérdésben: a munkaügyi központok továbbképzései abszolút jó szándékúak, de nem maradnak a pályán az emberek. Tehát az állam részéről egy kidobott pénz a munkaügyi központok általi képzés formája. Jó lenne csinálni olyan felméréseket, hogy hányan maradnak bent, szakmán belül a továbbképzések után, illetve el lehetne gondolkodni azon, hogy adott esetben, ha valaki egy iksz képzésben részt vesz, akkor milyen kötelezettséggel, mennyi ideig kellene bennmaradnia ebben a szakmában.
Üdülési csekk kérdése: szép örökzöld téma számunkra. Valójában tavaly május 10-én alá lett írva egy szándéknyilatkozat, Kolber miniszter úr, Karácsony Mihály, Gömöri István, Antalffy Gábor és jómagam részéről. Ez a szándéknyilatkozat a mai napig nem lépett működésbe, és amikor arról beszélünk, hogy ennek a szakmának milyen védelme van, vagy egyáltalán milyen piacélénkítési formába tudunk kapaszkodni, akkor megint azt kell mondjam, hogy semmibe. Nem tudom, hogy mi történik az Üdülési Alapítványnál, nem hiszem, hogy valaki is közülünk ezekre a kérdésekre magyarázatot tudna adni, hiszen nem látunk bele az ő gondolatukba, viszont teljesen egyértelmű, hogy a mi szakmánk számára a forgalom élénkítésében nagyon nagy szerepet tölthetne be az üdülési csekk. Nem a nagy összegekre vagyunk kíváncsiak, nem a nagy összegeket akarjuk máshonnan elorrolni, hanem egyszerűen a maradék kis pénzekre van szükségünk, és arra, hogy ha valaki elmegy üdülni, szabadon választhasson éttermek között. Ez a kérdés a mai napig nem oldódott meg.
Nem tudom, hogy miért lehet az alapítvány részére gondolat egy benzinvásárlás, üzemanyag-vásárlás, amit aztán visszavontak, miért lehet ma kérdés vendéglátás helyett, mondjuk, egy Forma-1-es belépőjegy, miért lehet kérdés - a napi sajtókban lehet látni - a kölcsönzés vagy biztosítás kérdése, de a vendéglátásban még mindig nem lehet beváltani. Mi az, ami hátráltatja akár az alapítókat, akár az üdülési csekk tulajdonosait, hogy ebbe az irányba elmozduljanak? Nyilván mindannyiunknak van véleménye a dologgal kapcsolatban, de úgy gondolom, hogy miután egy olyan vállalkozásról, alapítványról van szó, akik a vállalkozók és a magyar állampolgárok adózott pénzéből dolgoznak, adókedvezmény kapcsán tudnak ilyen tevékenységet kifejteni, el kell gondolkodni azon, hogyan lehetne jobb rálátással bírni, és jobban felügyelni ezt a tevékenységi kört. Gyakorlatilag ugyanazt vagy hasonlót lehet látni, mint a szerzői jogvédelem kérdésében: az állam átad egy jogkört, biztosít egy joggaranciát a működésre, és utána az állam, amit átadott jogkört, nem felügyeli kellőképpen az állampolgárok érdekében.
Ma ez a beváltás úgy működik, hogy különböző áttételes szerződéseket kötnek a vendéglátó egységek a Tisza-tónál, a Balatonnál annak érdekében, hogy ne kelljen nemet mondani a vendéglátó egységnek a beváltásra. Igen komoly kárt okoz mindenki számára, és komoly gondot és problémát jelent az, hogy ez nyilván egy költségfelhajtó tényező, ugyanakkor problémát jelent az is, hogy miért kér olyan mértékű kauciót az üdülési alapítvány, amit kér: ez 20-60 ezer forint a szerződéskötésnél, változó mindenkinél, és ugyanakkor elég magas jutalékkulccsal dolgoznak.
A szerzői jogdíjat az előbb említettem, nem térnék már ki rá, a dohányzásról viszont mindenképpen szeretnék pár szót mondani. Az Unió irányelvei és a megjelent Zöld könyv igen érdekes módon fejti ki ezt a kérdést. Cipriani úrnak a szerintem egy ilyen, nem mennék bele minősítésbe... Úgy gondolom, a magyar államnak nem kell mindjárt első lépcsőben az uniós irányelvekkel közvetlen módon megtenni azokat a szigorú lépéseket. A magyar államnak hihetetlen árbevétele van ebből, a vendéglátásnak viszont szüksége van minden bevételre, még a dohányzó ember fogyasztására is. Mi úgy ítéljük meg, hogy az a struktúra, amiben ma működünk, az a jogszabály, ami ennek keretét megadja, abszolút jó, ebben némi finomítást kellene tenni. A "figyelmes választás" programot folyamatosan kezeli az ipartestület, táblákat helyezünk ki az üzletekbe, hogy megkülönböztető lehetőséggel bírjon a vendég a belépés pillanatában, hogy ez dohányzó helyiség, nem dohányzó helyiség, dohányzó asztal, nem dohányzó asztal. Nyilván ebben vannak azért gondok, hogy milyen az elszívás, milyen a levegőmozgás, ebben előre kell lépni, de mi úgy gondoljuk, hogy a tájékoztatás a legfontosabb. Ha ebben elmozdulás lenne, akkor számunkra a spanyol és a portugál példa a minta, ahol száz főnél meghúznak egy határt, és száz fő alatt megengedik, száz fő fölött pedig megtiltják, illetve csak abban az esetben engedik meg, ha külön termeket biztosítanak a dohányzó személyek részére.
Pár szót, mint örökzöld, a bírságokról. A házipénztárról beszéltem. Ritkán beszélünk arról, ha egy vállalkozó engedély nélkül működtet valamilyen vállalkozást, akkor ma a piacon százezer forint a bírsága, ha mindent jogszerűen csinál, akkor 500 ezer forint körüli a bírsága, tehát el lehetne ezen is gondolkodni, hogy érdemes-e működési engedélyt kérni egy vállalkozásban vagy nem. Az egészségügyi költségek is érdekesek, hogy fizetjük a munka-egészségügyi orvosi költségeket, de ugyanakkor, ha a dolgozónk odamegy, most külön kell fizetni a 300 forintokat. Úgy gondoljuk, hogy ez önmagában elég sok gondot és problémát jelent.
Befejezésül csak egy gondolatot. Említettem két tételt az év első negyedévével kapcsolatban, ami a forgalommal és a létszámmal kapcsolatos, és ugyanakkor feltettünk kérdéseket - körülbelül 3 000 anyag ment ki, 1 346 válasz érkezett vissza -, melyeket szeretnék tolmácsolni a bizottság számára. Az egyik kérdés az volt, hogy megítélése szerint 2007-ben a bázisévhez képest milyen üzleti eredménnyel fogja zárni az évet - a válaszok száz százalékban rossz eredményt mondtak. A konvergenciaprogram milyen irányban befolyásolja az üzleti eredményét? A válaszok: 99 százalékban rossz, 1 százalékban mondták azt, hogy nem befolyásolja. A kormány gazdaságpolitikája miatt csökkenti-e az üzleti dolgozóinak létszámát? 98 százalékban: igen, 1 százalékban: nem. A csökkentést részben folyamatosan kezdték el a vállalkozások március után, az első negyedév eredményének birtokában jelezték a további csökkentéseket. Az utolsó kérdés, hogy meg van-e elégedve a kormány mikro- és kisvállalkozókat érintő gazdaságpolitikájával? Száz százalékban az a válasz, hogy nem.
Köszönöm a lehetőséget, hogy kiegészíthettem az írásban beadott anyagot. Amennyiben igény van rá, azokat a statisztikákat, amik nem kerültek most kiosztásra, de a titkárságra el lettek juttatva, ígérem, hogy a későbbiek folyamán megküldjük. Elnézést kérek, technikai gondok voltak, és ezért nem tudtuk időben megküldeni a friss adatokat. Köszönöm a figyelmet.
ELNÖK: Köszönöm szépen a kiegészítéseket. Jelezném is rögtön, elnök úr, hogy ezekre a statisztikai adatokra igényt tartanánk, tehát amennyiben a titkárságra elküldi, én gondoskodom arról, hogy valamennyi képviselőtársam megkapja.
A képviselő uraké a szó. Van-e az elhangzottakkal kapcsolatban kérdés, esetleg vélemény a bizottság tagjai részéről? Kovács Ferenc képviselő úré a szó.
KOVÁCS FERENC (Fidesz): Nagyon szépen köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Bizottság! Úgy hiszem, hogy nagyon nehéz még kiegészítést tenni Háber Tamás részletes kiegészítéséhez, de két-három dologra azért szeretném még pluszban felhívni a figyelmet, ami a vendéglátás területét erősen érinti.
Az egyik, hogy ma a jogszabályok egyértelműen diszkriminálják a magánvállalkozásokat. Fekete-fehér az, hogy azoknak a nagy gyorséttermi láncoknak például a szakképzési előírásoknak nem kell megfelelniük, akik itt Magyarországon megjelentek, a kisvállalkozásoknak pedig kötelességük ezeket betartani. Ez eleve egy olyan negatív diszkrimináció, amit nem tartok helyesnek, sőt most a kiküldött írásos anyagban még felhívják rá a figyelmet, hogy a kormány tenni is fog róla, hogy ez még kedvezőbb legyen, tehát hogy gyorstalpaló iskolákból továbbra is szakképzett munkaerőt pótolhassanak olyan emberekkel, akiknek nincsen szakképzettségük. Ezzel egészíteném ki azt, hogy elméletileg teljesen szakmán kívülről érkezett emberek elvégezhetik az üzletvezetői tanfolyamot, és jogosítványt kaphatnak arra, hogy bármilyen üzletet vezessenek.
A másik ilyen nagyon nagy sarkalatos probléma az, hogy ma Magyarországon a világ összes, piacgazdaságra berendezett országával ellentétben nincs különválasztva a kis- és a nagykereskedelem. Ma egy vendéglátó-ipari vállalkozó kénytelen a százezres tételű vásárlását a háromezer vagy kétezer forintos kisvásárlását rendező asszony vagy bevásárló mellett rendezni. Ez szerintem nem helyes így, és nagyon határozott kormányzati intézkedés kellene ahhoz, hogy igenis, sarkalatosan választódjon szét a kereskedéseken belül a kis- és a nagykereskedelem. Ez a kulcskérdése az egész vállalkozási rendszernek, ugyanis a beszerzéseknél olyan hátrányban kerülnek akár a vendéglátásban, akár a kereskedelem más területén lévő vállalkozók, amelyet nem lehet piaci eszközökkel kiegyenlíteni, és itt még benne van megint a multinacionális cégek beszerzéseinek köre, ami szintén elfogadhatatlan. Ma Magyarországra olyan töménytelen mennyiségű szemétáru érkezik be, amit elméletileg, mondjuk, fejlettebb országokban már le kellene selejtezni, közel vannak a határidőhöz, hogy selejtezésre kerüljenek. Mint bebizonyították a közelmúlt történései, erre szakosodnak cégek, akik ezért pénzt kapnak, hogy megsemmisítsék, és megsemmisítés helyett átcímkézik, és a nagy kereskedelmi hálózatokban igazi értékéhez képest áron alul megjelennek, mint piaci áru, és ezzel ellehetetlenítik a minőségi, jó minőségű áruk kereskedelmét. Lehet azt mondani, hogy ez hosszú távon jó, mert a kispénzű emberek hozzáférnek, de a kispénzű emberek ettől még szegényebbek lesznek, ugyanis egyre kevesebb embernek lesz módja és lehetősége munkahelyet biztosítani, amelyeken keresztül minőségi árut lehet előállítani.
A kiegészítéshez még annyit szeretnék hozzátenni, hogy az előző témaköröknél elmondtam, hogy még milyen adók terhelik a vállalkozásokat, de úgy hiszem, a szakképzési hozzájárulásról beszéltünk a legkevesebbet. Úgy gondolom, hogy ma Magyarország vendéglátó-ipari sikerét elsősorban annak köszönheti, hogy kiváló szakembereink vannak - ezt nagyon komolyan mondom. Nézzék végig, hogy a világ legmenőbb szállodáiban, a legelegánsabb helyeken is találnak magyar embereket, Magyarországon a régi oktatási rendszerben kiképzett embereket. Az oktatási rendszerünket sikerült úgy szétverni, hogy ma a második év után, ha bekerül egy vendéglátó-ipari üzletbe egy tanuló, aki addig üzletben még nem dolgozott, sajnos, azzal kell kezdeni, hogy el kell neki magyarázni, hogy melyik helyiség micsoda, tehát nem párhuzamosan folyik az elméleti és a szakmai képzés, és ez ma szerintem alapvetően hátrányosan hat a szakképzési rendszerre. Az már megint külön tétel, hogy a felsőfokú képzésben hihetetlen mennyiségű, elméletileg idegenforgalmi képzettséget szerző ember szabadult ki, akinek gőze nincs a szakmához, majd megtanulhatják esetleg a gyakorlat során.
Szerintem az idegenforgalom területén túlképzés van felsőfokú szinten, és az a baj, hogy nem alulról építkező ez a rendszer, tehát nem úgy kerülhetnek be mondjuk a Vendéglátóipari Főiskolára szakképzettségi, felsőfokú diplomaszerzési esélyekkel a gyerekek, hogy előtte már rendelkeznek alapfokú vendéglátó-ipari szakmával. Én az egész rendszert így tartanám helyesnek, mert aki nem tud tisztességesen mosogatni, az nem lesz alkalmas üzletvezetőnek sem, és nem lesz alkalmas szállodaigazgatónak sem, és konyhafőnöknek sem.
Ami még itt az egyéb kiadások között szerepel. Én az üzemorvosi rendszert bizonyos kategóriák alatt megszüntetném. Az világos, hogy nagy gyárakban, üzemekben ott kell lenni, de 50 fő alatti cégeknél teljesen felesleges, pénzkidobás az ablakon. Sőt, a mostani vizitdíj-rendszernél az a helyzet, hogy ha az üzemorvos véletlenül felír egy gyógyszert, akkor az hatszáz forintba kerül, mert annyit kell fizetni érte, ha viszont a rendes háziorvos írja fel, akkor háromszáz forintért lehet felírni. Könyörgöm, minek az üzemorvos? Nem vizsgálhat meg, csak javaslatot tehet, hogy menjen valaki át egy szakrendelésre, és ezért fizetnünk kell pluszban még, amellett, hogy a vállalkozásnak el kell tartania ezt az üzemorvost. Tehát ez is egy olyan tétel a vállalkozás terén általában, ami felesleges. A vendéglátó-ipari vállalkozások többségénél azért 50 fő alatti kisüzemről van szó, teljesen feleslegesen fizetik ezt a pénzt, csak azért, hogy valakik pénzt kapjanak a zsebükbe, biztos megélhetésük legyen. Ez nem piaci megfelelő.
Itt az anyagban szerepel egy helyen, hogy az európai normatíváknak megfelelően vannak Magyarországon a jogszabályok bevezetve, a vállalkozás szabadságát elismerjük, azonban azt tudomásul kell venni, hogy a HACCP-rendszer csak Magyarországon kötelező a kis üzletekre. A HACCP-rendszer arra van kitalálva, hogy ha valaki nagyüzemben állít elő nagy tömegű árut, ott valóban a legnagyobb fegyelem mellett, és ellenőrizhetően lehessen előállítani bármilyen terméket, és ez vonatkozik a gyorséttermi láncokra is, ahol végső soron csak a készárut beteszik, kiveszik, kiszolgálják.
Úgy hiszem, hogy átestünk a ló másik oldalára, és olyanokat várunk el a kisvállalkozásoktól, aminek semmi helye nincs. Én komolyan mondom, a saját gyakorlatomból tudom azt, hogy az Európai Unióban nincs is ilyen. Olyan nincs, hogy a szakácsnak óránként kelljen írogatni a hűtőszekrényben lévő hőfokokat. Ez vicc! A múltkor a szakbizottság előtt megkérdeztem, hogy mire jó ez, azt mondták, hogy arra jó, hogy másfél év múlva, ha valami történik azon a konyhán, akkor ki lehet mutatni, hogy valami hiba történt a hűtőberendezésben. De könyörgöm! Ha három napon belül valakinek nincs hasmenése, akkor nem történt semmi baj, mert az ételmintákat addig el kell tennünk, és akkor felesleges másfél év múlva azt nézni, hogy mi volt a hűtőszekrényben hőfokban. Tehát egy impotens dolog az egész HACCP-rendszer... (Közbeszólások: Mondd, hogy hapci! - Többen: Értjük!) .., hapci-rendszer teljesen felesleges, és életellenes, és az Unióban nem gyakorlat. Az élelmiszer-előállításban gyakorlat, de konyhákon, vendéglátóiparban nem gyakorlat.
Hozzáteszem, hogy még sok egyéb ilyen kérdés van.
Nekem szintén vesszőparipám a szerzői jogdíj, ugyanis nem tudom, hogy miért nem lehet valamilyen egészséges kontrollt bevezetni efölött. Mivel a vállalkozásoknak, vállalkozóknak nincs jogkörük erre, és sajnálatos módon az országgyűlési képviselőknek sincs jogkörük arra, hogy valamilyen módon utánajárjon, hogy módosíthasson, vagy vélemény kérjen, esetleg idehívhatjuk a bizottság elé a Szerzői Jogvédő Hivatal embereit, az Artisjus embereit, akik már ugye az állam nevében járnak el. Gyakorlatilag teljesen kiszolgáltatott az egész szakma velük szemben, és általában az idegenforgalom területén lévő szolgáltatások is kiszolgáltatottak. Képzeljék el, hogy ha egy szilveszteri rendezvényt - nem tudom, mennyire ismert - szervez egy vendéglő, a vendéglő az eladott menüsor után árat állapít meg. Kompletten, az egész ár után be kell fizetni a szerzői jogdíjat, be kell fizetni az úgynevezett giccsadót, és természetesen még az áfát is, ami impotensen magas Magyarországon, ebben valóban a másik végletét képviseljük az európai piaci szegmentnek.
Köszönöm szépen. Még sok mindent tudnék mondani, de azt hiszem, Háber úr után nagyon nehéz. Nekem az lenne valóban a kérésem, véleményem, hogy alakuljon meg ez a tanácsadó testület, és valóban a szakmai képviselők szakmai érvei alapján, szakmai program kerüljön az asztalra. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen. További hozzászólási igények? Nagy Jenő képviselő úr!
NAGY JENŐ (MSZP): Tényleg röviden szeretnék szólni, mert Tamás, és Kovács képviselő úr is alaposan elmondták a szakma bajait.
Nehéz helyzetben vagyok, mert egyik oldalról magam is érzem ezt, de azt gondolom, hogy ha minden ennyire rossz lenne, és ilyen kétségbeejtő, mint ahogy itt azért, ha az ember olyan füllel hallgatja, észleli, akkor itt nem lenne virágzó vendéglátás, és állítólag képviselő úr szerint az van Magyarországon. Ez egy picit azért ellentmondásnak tűnik. Én is azt gondolom, hogy túlterheltek a vállalkozások, nemcsak a vendéglátó, idegenforgalmi vállalkozások, mások is Magyarországon. Előbb-utóbb ezeket mindenképpen csökkenteni kell, mindenképpen egyszerűsíteni kell az adminisztrációt, tehát egy életképes gazdasági környezetet kell teremteni.
Azonban azt gondolom, hogy az összes nehézség ellenére azok a vállalkozások, amelyek nemcsak szavakban, hanem a valóságban is alkalmazkodtak az új vendégkörhöz, az új piaci igényekhez, és tartósan minőséget tudnak nyújtani, igenis nagyon kevés kivételtől eltekintve fennmaradtak. Azt csak a saját szakmánk felé, és legalább magunk között mondjuk meg őszintén, hogy a kritikák egy része jogos, mert nem mindenki vallja ezt, és sajnos elég - idézőjelben mondom - magyaros tulajdonság, hogy bejáratunk valamit, megkedveltetjük, és később, amikor már megy, látszólag magától, akkor a korábban támasztott minőségi követelményekből hajlamosak vagyunk azért hellyel-közzel engedni.
Tehát ha mindent egyoldalúan csak feketének festünk, nem mondunk igazat, se kifele, se magunknak, ezeket a nehézségeket, amit józan ésszel be lehet látni, hogy jelentős részük felesleges, meg lehet szüntetni, szakmai összefogással, normális párbeszéddel.
Az meg, hogy az Unióban egy csomó feleslegesnek tűnő adminisztrációs teher van, ami még az eddig meglévőket is megtetézte, igaz. Azzal gyakorlatilag én is egyetértek, talán Kovács képviselő úr mondta, hogy a szigorú uniós elvárások, ami még nem is - hogy mondjam - előírás számunkra... Lehet, hogy ez nem hangzik túl elegánsan, de nem muszáj mindenben éltanulónak lennünk, tehát nem muszáj annyira előreszaladni. Más, régóta európai uniós országok sem - hogy mondjam - veszik ezt annyira tízparancsolatnak. Ami szabály, hogy az egészségügyi területeken nincs vita, de más, ami tényleg gyakorlatilag sokszor felesleges tehernek tűnik, ott nem muszáj nekünk előreszaladni, várjuk meg, hogy másoknak ez hogyan sikerült, és utána lépjünk.
Összességében azt gondolom, hogy jól tesszük, hogy ezeket parlamenti bizottság előtt kitárgyaljuk, jól tesszük, ha más szervezetekkel, kerekasztal formában ezeket felvetjük, csak ne egyoldalúan, mindig mindent negatívan állítsunk be, mert azzal nem lehet lelkesíteni, és nem lehet a szakma mellé állítani senkit sem. Egy kritikus, konstruktív együttműködés biztos, hogy előbbre visz, és úgy tudunk esetleg együtt a szakma érdekében tényleg valami pozitív változásokat elérni. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Hadházy Sándor képviselő úr!
HADHÁZY SÁNDOR (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Én még rövidebb leszek, mint Nagy Jenő képviselőtársam volt. Azt látom, hogy azért a vendéglátás területén rendkívül sokféle probléma van: oktatáspolitika, adópolitika, mindenféle területre ki kell térni. Ez a tájékoztató nagyon fontos, és nagyon sok mindent felszínre hozott, a szóbeli kiegészítés szintén.
Tisztelettel azt szeretném javasolni és kérni, hogy a mai ülés jegyzőkönyvét bocsássuk a Gazdasági Minisztérium rendelkezésére, meg ezt a tájékoztatót is, és kérjük fel őket, hogy tételesen fogalmazzák meg a tárca álláspontját minden egyes területtel, minden egyes kérdéssel kapcsolatban, és amikor ez megvan, kapjuk meg írásban, és akkor térjünk vissza erre a kérdésre. Most nem tudjuk lezárni, most csak a problémákat hoztuk felszínre, rengeteg ilyen van, a megoldás, a megoldás keresése a mi feladatunk, és úgy gondolom, hogy ha a Gazdasági Minisztérium erre nem képes, akkor próbáljuk meg ezt közösen megtenni, a megoldást közösen megkeresni. Köszönöm szépen. (Taps a meghívottak sorából.)
ELNÖK: Köszönöm, képviselő úr. Koscsó Lajos képviselő úré a szó.
KOSCSÓ LAJOS (MSZP): Tisztelt Bizottság! Nem szakmai kérdésben szeretném kérni tulajdonképpen az Ipartestület támogatását, bár magam is éveken keresztül vendéglátóztam, tehát van fogalmam az ott zajló folyamatokról. Azonban jó néhányan vagyunk itt önkormányzati vezetők, akik viszont egy olyan problémával küszködnek, amit nagyon nehezen tudunk megoldani. Nevezetesen ez a fiatalkorúak alkoholfogyasztása, illetve a közrend, közbiztonság a közterületeken.
Mindenfajta megoldással kísérletezünk, én magam Tiszaújvárosban most arra az elhatározásra jutottam, és ebben az ottani vendéglátósok egy jelentős része partner volt, hogy egyfajta helyi társadalmi szerződést kötöttem a vendéglátósokkal, amelyben különböző magatartási szabályokat fogadtunk el kölcsönösen, abban a vonatkozásban, hogy hogyan próbáljuk megakadályozni a fiatalkorúak alkoholfogyasztását, illetve hogy a közterületeken történtekben való közreműködés mi legyen.
A legegyszerűbb történet az, hogy a vendéglátós, miután a vendég kitette a lábát az üzletből, azt mondja, hogy innentől kezdve a probléma nem az övé. Ez így van, csak akkor, mivel közterületen van, úgy tűnik, hogy az önkormányzaté. Ebből a szempontból ez egy eléggé furcsa magatartás, ami az utóbbi időben a vendéglátásban elharapódzott, hogy különböző rendezvények biztosítására magánőröket szerződtetnek, és ezek az őrök egész egyszerűen, a belső rendezvény biztonsága érdekében, kilökik az utcára az éppen ittas vagy éppen randalírozó vendéget, aztán átdobták a mi asztalunkra, az önkormányzat meg beledöglik, mert akkor sem tudja a rendet, a közbiztonságot fenntartani, nem beszélve arról, hogy nálunk például évente körülbelül 20 millió forintnyi eszközkár keletkezik a közterületre kihelyezett eszközökben.
Ezért én arra szeretném kérni a Magyar Vendéglátók Ipartestületét, hogy tervezzünk ebből valamiféle országos mozgalmat, ha tetszik - most ezt idézőjelben mondom, mert nem szeretném, ha erre csúcsosodna ki. Egy olyanfajta közös elhatározásra lenne szükség, hogy a helyi önkormányzatokkal együttműködve a vendéglátósok tényleg tegyenek meg mindent annak érdekében, hogy a fiatalok az általam a kábítószernél is veszélyesebbnek tartott alkoholfogyasztását valamilyen módon csökkentsék, illetve, ha a közterületen láthatóan vagy egyébként tudottan a kilépő vendégekkel kapcsolatos problémák adódnak, abban működjünk együtt. Erre nálunk vannak nagyon jó példák. Nyilván a mai fiatalság élettani sajátosságai is mások, mint a mi esetünkben volt, hogy mi nem nagyon maradtunk ki nyolc óra után; ez ma már nem így van, a gyerekek is voltak petícióban, hogy legalább 16 év felett ne tiltsuk meg, hogy egy sört megihassanak. Erre a vendéglátósok, elég ötletesen, kitaláltak különböző színű karpántokat, amellyel az alkohollal történő kiszolgálást vagy éjszakára történő bennmaradást próbálják kontrollálni ők is, és a rendőrséggel is példamutató kapcsolat alakult ki. Nyilván itt kölcsönösen meg kell találni azokat a pontokat, amelyek az együttműködésben lehetségesek, tehát én ebben szeretném az ipartestület támogatását kérni, és azt, hogy induljon el önökön keresztül is egy ilyen típusú - mondom, nevezzük mozgalomnak, de én nem szeretném, ha mozgalom lenne belőle - együttműködés. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Lasztovicza Jenő képviselő úrnak adok szót.
LASZTOVICZA JENŐ (Fidesz): Köszönöm szépen. Egy dologra szeretném felhívni a bizottság figyelmét. Nagyon jól emlékszem, hogy évek óta, amióta van ez az állandó bizottsága a parlamentnek, folyamatosan megy a vendéglátás körüli túladóztatási probléma, hiszen még annak idején, nem látom már Károcs Tamás urat, de ő is folyamatosan azzal bombázta a bizottságot, hogy valamit tenni kell. Azt gondolom, hogy itt nemcsak beszélni kellene, hanem valamit tenni is, és most már öt éve gyakorlatilag folyamatosan azt halljuk a másik oldalról, hogy adócsökkentés, adócsökkentés, adócsökkentés, ellenben mindig új adók bevezetése vagy adók bevezetése történik akár év közben is.
Arra kérném tehát Nagy Jenő képviselőtársamat, hogy mi elfogadjuk azt a javaslatot, amit mondott, hogy az adókat csökkenteni kellene vagy egyszerűsíteni a dolgokat, de akkor próbáljanak meg segíteni nekünk is, mint kormánypárti többség, mert már évek óta ezt szeretnénk. Próbáljunk meg ez irányba elmenni, és ne az legyen mindig a kifogás, hogy az államháztartás most nem engedi meg, mert ez olyan szép, de öt éve ezt halljuk. Én azt gondolom, hogy a magyar vendéglátásban azért vannak problémák - az egyik a túladóztatás, a másik meg a belföldi fogyasztás nagymértékű csökkenése -, ha tetszik, ha nem, ezt el kell ismerni, mert azért a magyar lakosság gazdasági ereje is folyamatosan csökkent az elmúlt időben, és ha önök is járnak vendéglátóhelyeken, és őszintén beszélgetnek a tulajdonosokkal, azok ezt elmondják.
Nekem van egy vendéglős ismerősöm itt Budapesten, a belvárosban. Múltkor beültetett az autójába, végigautóztunk a belvároson este 8 és fél 9 között, és két-három hely kivételével szinte mind kongott az ürességtől, itt a belvárosban.
NAGY JENŐ (MSZP): Valószínűleg nem jót adnak. A VI. kerületben, ahol lakom, minden este teltház van egy kisvendéglőben.
LASZTOVICZA JENŐ (Fidesz): Lehet, Jenő, de érdemes lenne ezt megnézni. Háber úréktól kaptunk egy aranyos kis felmérést, amiben meg lehet nézni, hogy annak az ezerháromszázegy-néhány vendéglátósnak a bizalmi indexe nem valami jó, mert száz százalék pesszimista, ha jól emlékszem. (Hadházy Sándor: Valami nem kerek.) Azért ha 1 300 vélemény egybecsengően ezt mutatja, akkor nem hiszem, hogy erre nem kellene odafigyelni. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm. Tóth József képviselő úr kért szót.
DR. TÓTH JÓZSEF (MSZP): Egy rövid gondolatot szeretnék megfogalmazni. Talán vannak sokan, akik emlékeznek még rá, hogy múlt év végén a "hagyományos falun", ahol a parlament bizottsága és a turizmus ágazat szereplői rendszeresen találkoznak és értékelnek, felvetődött - talán épp Tamás vetette fel - a bizottságunk számára is a vendéglátás albizottság létrehozása. Akkor mi ezt fogadókészen vettük, és úgy gondolom, hogy ez jelzésértékű is, hiszen az a problémasor, amit Tamás elmondott, és az írásos anyagokban is benne van, azt gondolom, hogy jelentős mértékben helytálló, és foglalkoztatja a vendéglátást, azt a vendéglátást, amely a turizmuson belül valóban nagyon jelentős részarányt képvisel.
Ez az albizottság a bizottságunk szándékával, akaratával megerősítést kapott, a személyi összetétele nem könnyen, de meghatározásra került, és a munkáját, feltételezem, hogy hamarosan valóban el tudja úgy kezdeni, hogy a mostani megismert dokumentum, a bizottsági ülésen elhangzott képviselői és a szakmai vélemények alapján megfelelő muníciót és ebből keletkezett munkaprogramot tud majd magának is meghatározni. Valóban, egyetértve Hadházy képviselő úrral: kell ezzel még foglalkozni, és fontos, hogy visszakerüljön az anyag. Én az előterjesztését nagyon fontosnak és támogatandónak ítélem. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr. Amennyiben további hozzászólási igény nem jelentkezik, én még feltennék néhány kérdést, és megkérném, hogy az előterjesztők reagáljanak az itt elhangzottakra. A Gazdasági Minisztérium előterjesztésében szerepel ez az "üzletre hangolva" program. Ebben nagyon fontos pontok szerepelnek, amelyeket érdemes lenne részletesebb kibontásban megismerni.
Azt kérném főosztályvezető asszonytól, hogy ha van a cselekvési programot illetően valamilyen anyaguk, amit át tudnának küldeni a bizottságnak, akkor azt nagy örömmel vennénk. Hadházy képviselő úr javaslatára, bizottságunk vendéglátós albizottságát bevonva, a Vendéglátók Ipartestülete előterjesztését, illetve ezt a bizonyos cselekvési programot, amit önök előkészítettek, akkor össze tudnánk vetni, meglátnánk, hogy az itt felvetett javaslatokból esetleg ott már mire vannak kész javaslatok, milyen megoldási javaslatok vannak. Ehhez párosulnak még az előző napirend kapcsán felmerült adózási kérdések, amiket a PM bevonásával szintén szeretnénk megtárgyalni, és talán így lehetne összerakni egy olyan komplex anyagot, ami előrevihetné a vendéglátás helyzetének javítását. Kérném szépen főosztályvezető asszonytól, hogy egy ilyen anyagot előzetesen legyen kedves megküldeni nekünk, hogy ezzel a munkánkat is segítse.
A másik kérdésem pedig ezzel a bizonyos vendéglátó tanácsadó testülettel kapcsolatos lenne a minisztériumon belül, aminek felállítását kezdeményezte a Vendéglátók Ipartestülete, és ehhez kapcsolódott maga a bizottság. Kóka János miniszter úrtól még december végén kaptam egy levelet arra vonatkozóan, hogy ő maga is támogatja ezt, és igyekszik megtenni mindent a felállítás érdekében. Itt most elhangzott, hogy áprilisban, ha jól értettem, az államtitkár fogja összehívni ezt a testületet, viszont nem tudom, hogy a szervezeti működési keretei az eredeti szándéknak megfelelően alakulnak, nem alakulnak. Erről majd kérném a főosztályvezető asszony véleményét is, és elnök úrtól is kérnék erre egy reakciót.
Az elhangzott hozzászólásokból is jól látható, hogy egy nagyon fontos területről beszélünk, ami az anyagban is szerepelt, a turisztikai bevételek 42 százalékát adja ez az ágazat, tehát nagyon fontos az, hogy a működési körülményeket a lehető legoptimálisabbra próbáljuk belőni és meghatározni. Ebben a bizottság aktív szerepvállalást kíván tanúsítani a későbbiekben. Elhangzott egy sor javaslat; az albizottság elnökével egyeztetve kezdeményezném, hogy ebből egy előterjesztés készüljön, amit vissza tudunk hozni ide a bizottság elé.
Lenne viszont még egy kérdésem az elnök úrhoz. A szerzői jogdíjakkal kapcsolatban említette az anyagában, hogy alkotmányossági kérdéseket vet fel a jelenlegi rendszer. A kérdésem az, hogy éltek-e alkotmánybírósági beadvánnyal például ebben a kérdéskörben, mert ez jelentősen megkönnyítené a mozgásterünket. Kovács Ferenc képviselő úr foglalkozott már ezzel a kérdéssel, korábban próbáltunk eljárni országgyűlési képviselőként is, de rendszeresen "lepattantunk", és nem sikerült eredményt elérnünk. Azt gondolom, hogy egy ilyen beadvány megalapozhatná a későbbi működési irányt, illetve ha az Alkotmánybíróság e tekintetben állást foglalna, az megkönnyítené a bizottság, illetve a képviselők mozgásterét is.
Kérem szépen az előterjesztőket, hogy a szóban elhangzott kérdésekre válaszoljanak! Főosztályvezető asszonyé a szó.
Dr. Cservenyák Ildikó válaszai
DR. CSERVENYÁK ILDIKÓ (Gazdasági és Közlekedési Minisztérium): Köszönöm, hogy ismét megkaphattam a szót.
Nagyon röviden igyekszem minden felmerült kérdéscsoportra reagálni.
Az adatokkal kapcsolatban csak annyi megjegyzésem lenne, hogy Háber úrék felmérési adatokra és statisztikai adatokra is támaszkodtak az anyagukban, mi kizárólag statisztikai adatokra támaszkodtunk és támaszkodhattunk a mi anyagunkban, tehát ha eltérést látnak, akkor az talán ebből adódik.
Többen említették az adózási környezetet. Ennek két aspektusa van, az adómértékek, az adófajták, illetve az adóadminisztráció kérdése. Az adó mértéke körül úgy érzem, hogy a Pénzügyminisztérium nálam lényegesen komolyabb hatáskörben tudna nyilatkozni, úgyhogy én ebben most nem fogok. Az adóadminisztrációval kapcsolatban pedig az "üzletre hangolva" program valóban tesz pozitív javaslatokat. Erre vonatkozóan természetesen nagyon szívesen elküldjük az intézkedési terv javaslatait a bizottságnak. Annyit háttérben még nagyon szívesen elmondok, hogy a javaslatok több mint fele az adó- és járulékrendszer egyszerűsítésére vonatkozott, ez gondolom, olyan nagyon nagy meglepetést senkinek sem okoz. Azt is hozzátenném, hogy a minisztérium által összehívott versenyképességi tanács ülésén, mint szakmai anyag, ez meg lett tárgyalva, és én nagy örömmel vettem azt, hogy a VOSZ, az MKIK, az IPOSZ, és más vállalkozói szervezetek, jelentős vállalkozói szervezetek üdvözölték és nagyon komoly támogatásukról biztosítottak minket a programmal kapcsolatban.
Jelenleg a program maga együttesen egy deregulációs, egy államreform bizottság által kezdeményezett deregulációs programcsomaggal együttesen járja azokat a bizonyos államigazgatási lépcsőket, aminek a vége, reményeink szerint, kormányhatározat lesz.
A tanácsadó testülettel kapcsolatban csak megerősíteni tudom azt, hogy szakmailag támogatjuk. Azt hiszem, hogy a minisztériumon, és Háber úrék együttes munkáján fog múlni, hogy ezt értelmes tartalommal, és olyan működéssel töltsük meg, hogy ez valóban egy stratégiai testület legyen. Azt hiszem, hogy ha csak utólag véleményezne a testület, akkor nem lenne rá szükség, mert az államigazgatási eljárásokban ilyen értelmű egyeztetések amúgy is vannak. Én a szakmával való együttműködés egyik példájaként csak annyit szeretnék megemlíteni, hogy most van folyamatban az üzletek kategóriájába sorolásának az előkészítése, és itt maga a szakma vállalta azt, hogy ők fognak javaslatot tenni, ne a minisztérium határozza meg, hogy milyen kritériumok legyenek.
Szóba került még a szakképzés, ami a Szociális és Munkaügyi Minisztérium elsőhelyi felelőssége, de természetesen a Gazdasági Minisztérium minden olyan törekvést támogat, ami a szakmának is, és a gazdaság szereplőinek általában jó.
Az üdülési csekkel kapcsolatban, ami valóban egy örökzöld téma, én annyit tudok önöknek tájékoztatásul elmondani, hogy nemcsak, hogy támogatjuk, és nemcsak most, szóban erősítem meg azt, hogy támogatjuk azt, hogy az üdülési csekkek elfogadása széles körűbb legyen a mostaninál, beleértve a vendéglátó helyeket is, hanem 2006 februárjában az akkori helyettes államtitkár egy ilyen értelmű levelet is juttatott el az Üdülési Alapítványhoz, amire sajnos még nem kaptunk pozitív választ. Tehát azt hiszem, eljött annak az ideje, hogy most ismét írjunk nekik, és az ilyen irányú véleményünket megerősítsük.
Felmerült itt még a nagykereskedelem kérdése. Kollégáim úgy tájékoztattak engem, hogy ennek jogszabályi akadálya most már nincsen, és talán egy kicsit előremutat az is, hogy a Budapesti Nagybani Piac jövőre tervezi a vendéglátók nagykereskedelmi konstrukcióban való kiszolgálását, én ezt egy pozitív fejleménynek érzem, úgy érzem, a piac kezd a jogszabályi lehetőségekre reagálni.
Nagyon pozitívnak tartom azt, amikor az önkormányzat a szakmával együttesen próbál egy kérdést megoldani, én ezt egy követendő példának tartom. Természetesen 18 év alattit nem lehet kiszolgálni, ez jogszabályellenes, de az önkormányzatok pedig magáról a közterületi alkoholfogyasztásról alkothatnak rendeletet, tehát közterületen megtilthatják saját hatáskörben az alkoholfogyasztást. Én ebből azt emelném ki, hogy nagyon-nagyon pozitív az, amikor a szakma és a helyi önkormányzat pozitívan tud együttműködni.
Nézem, hogy van-e még kérdés, amire nem válaszoltam... HACCP - ezzel kapcsolatban sajnos csak azt tudom mondani, hogy az előírások 2006. január 1-jétől kötelezőek, ez valóban egy olyan EU-s előírás, amit nekünk alkalmaznunk kell. Azt pedig nem tudom mondani, hogy a jogalkotó a jogalkalmazás lazítására buzdítson, tehát mondjuk egy érdekes reakció lenne a mi részünkről, ha ezt tennénk.
Pályázatok, forráshoz jutás. Még annyit kiemelnék, hogy az Új Magyarország fejlesztési program új pályázatainál lényegesen egyszerűsödött a pályázati adminisztráció, lényegesen könnyebb feltételekkel lehet forráshoz jutni, különösen kisvállalkozások számára bizonyos helyzetekben szinte normatív maga a támogatás megítélése.
Még egy nagyon fontos dolog, hogy ez az új, úgynevezett JEREMIE-program, ami mikrohitelekhez kapcsolódik, állami viszontgarancia-alap létrehozásáról is van szó, ami a kölcsönök biztosítéki rendszerét könnyítené meg jelentősen, és ez megint csak a mikro- és kisvállalkozások számára növeli meg, vagy egyszerűsíti le a forráshoz jutást.
Keresem, hogy kimaradt-e valami lényeges a felvetett témákból. Úgy gondolom, hogy nem, de ha mégis, akkor bizonyára fel fogják hívni a figyelmemet. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen, főosztályvezető asszony. Elnök úr, öné a szó.
HÁBER TAMÁS (Magyar Vendéglátósok Ipartestülete): Igyekszem rövid lenni.
A gyorsétkezdében dolgozók képzésével kapcsolatban az a testületünk állásfoglalása, hogy ha náluk meg lehet azt oldani, hogy képesítés nélkül, vagy adott esetben egy műszakban egy képesítéssel dolgozzon az üzlet, akkor ezt a vendéglátás bármely más területén meg lehet oldani. Úgy gondolom, hogy nem kell különbséget tenni. Mi úgy gondoljuk, hogy egy McDonald's képezzen úgy szakembereket a magyar kormány, a magyar állam részére, hogy épüljön egymásra a szakmai képzés, és adjon egy alapképesítést, amit utána az a szerencsétlen állampolgár, aki papírt kap róla, épüljön be egy másik rendszerbe, és még több tudással, még magasabb szintű képesítéssel még jobban tudjon előrelépni egy adott szakmán belül. Ez a képzési rendszer nem ér semmit, ez csak önmaguknak szól. Kormányzati szinten ilyeneket nem kellene támogatni. Mi ezt akkor is elmondtuk, nagy csaták vannak, nyilván lobbiérdekek mozognak, nagykereskedelem. Sajnos tény, így van, 25-30 százalékot bukik a szakma. Régóta, már elődöm is, 15 éve ezt mondjuk, nem tudunk mit elérni, mondjuk, mondjuk, talán egyszer valami történik.
A túlképzéssel kapcsolatban, a felsőfokú képzésnél úgy gondolom, hogy lehet, hogy túlképzés van, de Kovács úrral egyetértek, hogy a világban megtalálható ez a túlképzés. Ezen el lehet gondolkodni, hogy miért nem itthon található meg. Ennek egyetlen pozitív oldala van. Alap szakmai képesítéssel rendelkező kollégák, akik nyelveket beszélnek, és jó szakemberek, már elhagyták az országot, és ebben az évben a többi is el fogja hagyni. Egyetlenegy pozitívum van, és ez szerintem nagyon elgondolkodtató, és ebben kell bízni, hogy minél előbb jönnek vissza, még magasabb nyelvtudással, még nagyobb szakmai ismerettel, még nagyobb látókörrel, és itthon fogják hasznosítani azt a tudást, tehát ennek van mondjuk egy ilyen vonzata, én bízom ebben, hogy ez hamarosan be fog következni.
Üzemorvos: teljesen egyetértek, értelmetlen, én magam sem, és kollégáim sem látták az üzemorvost az üzletben, azt sem tudja, miről van szó, a csekket küldi, be kell fizetni, kész, értelmetlen. Megint csak oda tudok visszalyukadni, hogy a vendéglátás nagyon sok - nem nagyon sok, szinte minden - minisztériummal kapcsolatban van a tevékenysége kapcsán, és a minisztériumok a saját jogkörükben létrehozzák ezeket a jogszabályokat, egy kiszolgáltatott helyzetbe kerülünk, és valójában nem tudunk rá reagálni, nem tudunk mit tenni ellene.
HACCP esetében is ugyanerről volt szó: van egy szakértői minisztérium, ő kitalál valamit, és úgy gondolja, hogy ez adaptálható mindenhová. Amikor visszakérdezünk, hogy miért kell gyártmánylapot vezetni a vendéglátásban egy üzletnek, akkor kiderül, hogy ő nem is gondolta, hogy itt külön kell, a kalkulációs tömb az erre elég. Maga, az, aki ezt kitalálta, de ez a rendszerben már nem fogalmazódott meg, minket meg végigbüntettek. A világ butasága: nincs védekező rendszerünk. Azért nincs védekező rendszerünk, mert nincs szakmai ágazati vezetésünk, aki kellően oda tud menni, és kezdeményezi azokat a jogszabályokat, amik kapcsán meg tud változni a rendszer. Ha ez nem fog működni, akkor ugyanott leszünk még öt év múlva is, ahol most vagyunk.
Artisjus - elnök úrnak és Kovács úrnak. Valójában a gondok fennállnak; némi elmozdulás volt, ezeket majd én mondom. Az Alkotmánybíróságnál több mint két éve bent van az anyag, és nincsen válasz. Ezt az anyagot annak idején a budapesti kamara pénzügyi támogatásával készítettük el pesti jogászokkal. Nem tudjuk, hogy mi van, majd előbb-utóbb lesz valami - ha bármit tudok, azt nyilván fogom jelezni.
Nagy Jenő úrnak: az anyagban is leírtam, teljesen egyetértek, hogy nyilván ma már csak jó vállalkozások tudnak talpon maradni, de érdemes körülnézni akár Balatonfüreden is és máshol az országban, mert a vidék más képet mutat, mint Budapest, szomorú képet mutat. Érdemes kimozdulni, komoly gondok és problémák, komoly létszámleépítések vannak. Érdekes helyzet fog kiderülni év végére szerintem, illetve pontosan akkor, amikor arról beszélünk, hogy fehérítsük ki ezt a szakmát, most e gazdasági intézkedések kapcsán még rosszabb helyzetbe kerülünk, és ugyanakkor megint lehet üdülési csekkről beszélni, ami megint fehérítené, de nem engedjük fehéredni - el lehetne ebben nagyon mélyülni. Én úgy gondolom, hogy nem évente egyszer kellene erről beszélni, egy aktív bizottságra lenne szükség, mozgatóerőnek kellene lenni, de majd a tanácsadó testületnél erre még visszatérnék.
Közterületi fogyasztásokkal kapcsolatban: nem újszerű, foglalkozunk vele. A Fővárosi Közgyűlésen keresztül folyik egy munka annak érdekében, hogy a közterületi italfogyasztásokat komolyabb szinten is másképp lehessen szankcionálni. Azzal a részével nem értek egyet a felvetésnek, hogy a vendéglátók elhárítják magukról ezt a problémát. A gyakorlat az, és itt van a fő probléma, hogy a korrekt ifjúsági szórakozóhelyekről a fiatalok kimennek az éjszakába. A fiatalok ma már nem este nyolckor indulnak el, hanem, mondjuk, tizenegykor, kimennek az éjszakába, elmennek a non-stop boltba, a non-stop boltban megveszik az italt, megisszák az utcán, és visszamennek a szórakozóhelyre, ahol történik, ami történik - nagyon nehéz ezt lerendezni. A Fővárosi Közgyűlés kapcsán abba az irányba próbálunk elmenni, hogy egy olyan szankciót lehessen létrehozni törvényileg, ami a közterületi randalírozást közvetlenül, sokkal komolyabban sújtja: nem nevesíti azt, hogy honnan jön, hova megy, hanem a személy felelősségét próbálja kiemelni. Remélem, hogy ebben hatékonyan előre tudunk lépni, de mindenben partnerek vagyunk, mert ezzel teljesen egyetértek.
Lasztovicza úrnál írtam fel magamnak - nagyon sok miniszteri összejövetelen több tárcánál is elmondtam -, hogy próbáljanak meg egyszer hatástanulmányokat végezni, próbálja meg egyszer valaki, mondjuk, pénzügyminisztériumi szinten végigszámolni a "torkos csütörtök" hatását. Én a magam részéről nem véletlenül lovagolok ezen. Ha az árarányok korrekten működnek, ha engedjük dolgozni a vállalkozót, olyan gerjesztése van a piacnak, ami hihetetlen adóbevételt jelent. Az elvonással tönkretesszük, ellehetetlenítjük a vállalatokat. Itt van egy példa: nézzük meg, hogy ezeken a napokon hányszoros többletforgalom van, hányszoros többletadó jelenik meg hány vállalkozásnál, szinte minden területen, hiszen megmozgatjuk a szállítót, megmozgatjuk a nagykereskedelmet, a kiskereskedelmet, megmozgatjuk az ipart, megmozgatjuk a mezőgazdaságot, és közben mindenhol a fuvarozási rendszert. Hihetetlen erő van ebben az egészben, és nem használjuk ki, rossz irányba megyünk, és azt hiszem, hogy a felmérésekből is ez jön ki.
Az albizottság remélem, hogy fog működni. Az albizottságnak akkor van igazán értelme, és ezek nyilván összefüggnek, ha a tanácsadó testület is jól tud működni, a kettő egymásra tud csak épülni. Az "üzletre hangolva" programot részleteiben nem ismerem, nem tudok így hozzászólni. A tanácsadó testülettel kapcsolatban tényleg utólagosan annyit tudok még mondani, hogy tulajdonképpen a miniszter úr levele alapján, amit elnök úrnak is megírt, egyértelmű anyagi támogatottságot élvez ennek a tanácsadó testületnek a létrehozása. Az államtitkár úrral történt megbeszélés azt mutatja, hogy nem; ez államtitkári tanácsadó testületként fog a jövőben működni. Én államtitkár úrnak is azt tudtam elmondani, hogy ennek egy véleményalkotási lehetősége lehet ez a tanácsadó testület, de valójában hatékony változás nem fog bekövetkezni, pontosan ezért utalnánk itt vissza a kategóriába sorolás kérdésére. (Koscsó Lajos távozik az ülésteremből.) Lám, lám! A szakma dolgozik. Tegyük fel a kérdést, hogy a szakmának, a társadalmi szervezeteknek kell a saját büdzséjük terhére kitalálni ezeket, vagy van kormányunk, van szakmai vezetésünk, és a szakmai vezetésnek kell kidolgozni ezeket. Nyilván mi véleményezzük, nyilván mi elmondjuk, de a rendszert mozgatni kell. Nincs, aki mozgassa a rendszert, kiszolgáltatott helyzetben vagyunk, ezért tartunk itt, ahol tartunk. Én úgy gondolom, hogy el kell ismerni most már azt a helyzetet, hogy ennek a szakmai területnek a mai napig nincs hatékony ágazati vezetése. Ezen nagyon sürgősen változtatni kell. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Köszönöm az előterjesztőknek az elkészített anyagokat, a vitában felmerült kérdésekre adott válaszokat. Ahogy jeleztem is záró hozzászólásomban, itt nem fejezzük be a napirendi pont tárgyalását; bár a mostani napirendi pontot ugyan berekesztjük, de a szükséges kiegészítéseket összefoglalva egy olyan anyagot készítünk, amely a bizottság albizottságában további gondolkodásra és együttműködésre kínál lehetőséget. Szeretném, ha az ott kialakult vélemények után az intézkedési terv, ami a minisztériumban előkészítésre került, valamint szakmai javaslatok beépítésével, a bizottsági véleményekkel egy olyan anyagot hozhatnánk vissza a bizottság elé, amely valóban rövid távon is érdemi változásokat tud hozni e fontos szakterület jövője szempontjából. Köszönöm szépen még egyszer a megjelenést. Ezt a napirendi pontot lezárom.
Kérdezem a bizottság tagjaitól, hogy az Egyebek között van-e valakinek mondanivalója. Bakonyi Tibor képviselő úr!
DR. BAKONYI TIBOR (MSZP): Az Egyebek napirendi pontnál szeretném az elnök urat és a tisztelt bizottságot hivatalosan is tájékoztatni, hogy a kormány - a bizottság kezdeményezését is figyelembe véve - biztosította az olimpiai felkészüléshez azt a 200 millió forintot, amely szükséges volt, ezt voucher formájában, valamint e felett 200 millió forintot biztosított az utánpótlás-nevelés kategóriában is. Szeretném tehát a tisztelt bizottságot támogatni abban, hogy amiben összefogtunk közösen, jelentkeztünk a kormánynál, a kormány ezt akceptálta, és most volt módja és lehetősége, hogy ezt realizálja, úgyhogy ez megtörtént.
ELNÖK: Köszönöm szépen a tájékoztatást, képviselő úr, és köszönöm önnek az operatív munkát, amit ebben a vonatkozásban tett. Valóban, ami a rendkívüli bizottsági ülésünkön is a kormány ígérete volt, hogy a második negyedévben gondoskodik ennek a forrásnak a biztosításáról, hála istennek most megtörtént, a költségvetési törvény módosítása benyújtásra került a parlament elé, amely tartalmazza majd az utánpótlás-nevelési költségek, illetve a voucherek költségfedezetének biztosítását, átcsoportosítását. Ez bekerül majd a bizottságunk elé, jövő héten, kedden tárgyaljuk majd ezt, és ott a törvényjavaslat parlamenti általános vitára történő alkalmassága kapcsán erre majd visszatérhetünk.
Van-e az Egyebek között további kérdés, vélemény? (Nincs jelentkező.) Amennyiben nincs, akkor a jegyzőkönyv számára csak megjegyzem Horváth Klára képviselő asszony korábbi felvetésére - bár képviselő asszony nincs itt -, hogy a bizottsági ülés végén a kormánypárti és ellenzéki képviselők egyenlő arányban képviseltették magukat. Köszönöm mindenkinek a bizottsági munkát. A bizottsági ülést ezzel bezárom.
(Az ülés befejezésének időpontja: 12 óra 08 perc)
|
|
Bánki Erik |
Jegyzőkönyvvezető: Biczó Andrea és Várszegi Krisztina