STB/9/2007.
(STB/21/2006-2010.)
az Országgyűlés Sport- és turisztikai bizottságának
2007. április 24-én, kedden, 10 órakor
a Képviselői Irodaház 520. számú tanácstermében
megtartott üléséről
Tartalomjegyzék
Napirendi javaslat*
Az ülés résztvevői*
A bizottság részéről*
Megjelent*
Helyettesítési megbízást adott*
Meghívottak részéről*
Hozzászóló(k)*
Elnöki megnyitó*
A napirend elfogadása*
A Magyar Köztársaság 2007. évi költségvetéséről szóló 2006. évi CXXVII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat*
Lajtár Mónika előterjesztése*
Kérdések, hozzászólások*
Döntés általános vitára való alkalmasságról, előadó állítása*
Tájékoztató a magyarországi rendezvényszervezés helyzetéről, a kongresszusiközpont-beruházásról*
Dr. Somogyi Zoltán szóbeli kiegészítése*
Köves Tamás szóbeli kiegészítése*
Kérdések*
Dr. Somogyi Zoltán válaszai*
Hozzászólások*
Szavazás bizottsági állásfoglalásról*
Tájékoztató a Magyar Turizmus Zrt. külképviseleteiről, illetve az új külpiaci stratégiájáról*
Niklai Ákos szóbeli kiegészítése*
Róna Iván szóbeli kiegészítése*
Kérdések*
Róna Iván válaszai*
Niklai Ákos válaszai*
Elnököl: Bánki Erik (Fidesz), a bizottság elnöke
Pál Béla (MSZP), a bizottság alelnöke
Almássy Kornél (MDF), a bizottság alelnöke
Dr. Bakonyi Tibor (MSZP)
Dr. Horváth Klára (MSZP)
Páva Zoltán (MSZP)
Nagy Imre (MSZP)
Tóth József (MSZP)
Dr. Tóth József (MSZP)
Becsó Zsolt (Fidesz)
Hadházy Sándor (Fidesz)
Kovács Ferenc (Fidesz)
Dr. Gyenesei István (független)
Helyettesítési megbízást adott
Dr. Bakonyi Tibor (MSZP) Páva Zoltánnak (MSZP)
Koscsó Lajos (MSZP) Nagy Imrének (MSZP)
Nagy Jenő (MSZP) Pál Bélának (MSZP)
Tóth József (MSZP) dr. Horváth Klárának (MSZP)
Lasztovicza Jenő (Fidesz) Kovács Ferencnek (Fidesz)
Szalay Ferenc (Fidesz) Bánki Eriknek (Fidesz)
Szijjártó Péter (Fidesz) Hadházy Sándornak (Fidesz)
Dr. Világosi Gábor (SZDSZ) dr. Tóth Józsefnek (MSZP)
Somogyi Andrea osztályvezető (Pénzügyminisztérium)
Lajtár Mónika tanácsos (Pénzügyminisztérium)
Dr. Somogyi Zoltán szakállamtitkár (Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium)
Köves Tamás elnök (Magyar Rendezvényszervezők Szövetsége)
Dr. Niklai Ákos elnök (Magyar Turizmus Zrt.)
Dr. Róna Iván vezérigazgató (Magyar Turizmus Zrt.)
(Az ülés kezdetének időpontja: 10 óra 08 perc)
BÁNKI ERIK (Fidesz), a bizottság elnöke, a továbbiakban ELNÖK: Sok szeretettel köszöntök mindenkit a sport- és turisztikai bizottság mai ülésén. Megkérem a képviselő urakat is, hogy foglaljanak helyet!
A képviselő hölgy és urak megkapták a mai ülésre vonatkozó meghívót, abban a napirendi javaslatot. Kérdezném, hogy a napirendi javaslatokhoz képest van-e bárkinek is kiegészítése. (Nincs jelentkező.) Amennyiben nincs, akkor kérem, hogy aki elfogadja ebben a formában a napirendi javaslatot, az kézfeltartással jelezze! (Szavazás.) Köszönöm szépen. Ellenvélemény? (Nincs ilyen.) Tartózkodás? (Nincs.) A bizottság egyhangú döntéssel elfogadta a napirendjét.
Az 1. napirendi pontunk a Magyar Köztársaság 2007. évi költségvetéséről szóló törvényjavaslat módosításáról szóló előterjesztés. A Pénzügyminisztérium képviseletében köszöntöm körünkben Somogyi Andrea osztályvezető asszonyt, és Lajtár Mónika tanácsos asszonyt. Remélem, hogy az én feljegyzésem megegyezik a jelen lévő személyekkel. Ha módosítás van, megkérek mindenkit, hogy a jegyzőkönyv kedvéért ezt tegye meg.
Kérem, hogy amennyiben szóbeli kiegészítésük van az előterjesztéshez képest, azt most tegyék meg!
LAJTÁR MÓNIKA (Pénzügyminisztérium): Üdvözlöm a tisztelt bizottságot. Lajtár Mónika vagyok a Pénzügyminisztériumból, kolléganőm pedig Somogyi Andrea, szintén a Pénzügyminisztériumból.
Általánosságban néhány szót szólnék kiegészítésként. A kormány az egységes közszolgálati sztrájkbizottsággal történt megállapodást követően nyilván szükségesnek tartotta a 2007. évi költségvetésről szóló törvény módosítását. Ez a céltartalék felhasználásának a módosítását rendezi oly módon, hogy a 13. havi illetményelőleg részletekben történő kifizetésének a forrásáról rendelkezik.
Fontos megemlítenünk, hogy a 2008. évben esedékes 13. havi illetmény kétheti összegének 2007. második félévére történő előrehozása az államháztartás SA95 szerinti hiányát nem befolyásolja, tehát eredményszemléleti hiányról nem beszélhetünk.
A törvény módosítása emellett tartalmazza a koherenciazavarok rendezését, továbbá a szöveg- és a hivatkozáspontosításokat.
A bizottság érdeklődési körébe tartozhat a törvényjavaslat 1. § (7) bekezdésének a módosítása, miszerint a 2007. évi költségvetés-tervezés során kalkulált árfolyamok kedvezőbben alakultak, emiatt a Forma-1 Magyar Nagydíj jogdíja kifizetésének az előrehozása miatt árfolyamnyereség keletkezett, és az árfolyamnyereséget az önkormányzati és területfejlesztési miniszter a pénzügyminiszter egyetértésével átcsoportosíthatja az utánpótlás-neveléssel összefüggő feladatokra, valamint az olimpiai felkészülés támogatására.
Kérem a bizottságot az általános vitára való alkalmasság megállapítására. Köszönöm.
ELNÖK: Köszönjük szépen a szóbeli kiegészítést. Kérdezném a képviselő hölgyet és urakat, hogy van-e az előterjesztéssel kapcsolatban kérdésük, esetleg véleményük. Hadházy Sándor képviselő úr!
HADHÁZY SÁNDOR (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Bizottság! A köztisztviselői illetmények rendezésével kapcsolatban, ugye jól értem, arról van szó, hogy az idén, ebben az évben béremelésre nem kerül sor, hanem a jövő évi 13. havi bért osztogatjuk most szét, és előrehozzuk ennek a kifizetését, és ezzel gyakorlatilag a 13. havi illetmény, mint olyan, megszűnik, beépítésre kerül az alapbérbe, és ezt kívánják a kormány részéről mint bérfejlesztést eladni a közszféra felé? Erről van szó? Ezt szeretném megkérdezni. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Kérem szépen a választ!
SOMOGYI ANDREA (Pénzügyminisztérium): Somogyi Andrea vagyok a Pénzügyminisztériumból. A kormány az egységes közszolgálati sztrájkbizottsággal kötött megállapodás végrehajtása miatt terjesztette be a javaslatot. A javaslat, illetve a megállapodás arról szólt, hogy a 2008 januárjában esedékes 13. havi bér első két hetét júliustól egyenlő arányban fizeti ki, a második két hetet pedig januárban kapják meg a köztisztviselők.
A megállapodás azt is tartalmazza, de ez nyilvánosságra került, hogy további egyeztetéseket fog folytatni a kormány a közszolgálati érdekképviseletekkel.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Hadházy képviselő úr!
HADHÁZY SÁNDOR (Fidesz): Köszönöm szépen. A kérdésemre csak részben válaszolt. Ugye, ebben az évben nincs béremelés a közszférában, és ez lenne az az előrehozott bér, amit 2008 januárjából el lehet lopni.
SOMOGYI ANDREA (Pénzügyminisztérium): Köztisztviselői illetményemelésre nem került sor.
HADHÁZY SÁNDOR (Fidesz): Köszönöm szépen. Ezt szerettem volna hallani.
ELNÖK: Köszönjük szépen. További kérdés? (Nincs jelentkező.) Esetleg vélemény? (Hadházy Sándor: Az lesújtó...) Amennyiben nincs, akkor mielőtt szavazásra tenném fel, egy rövid véleményt mondanék a törvényjavaslatról.
Amit Hadházy Sándor képviselő úr is feszeget, a Fidesz frakciója nem támogatja egyébként, a 13. havi illetmény előrehozatalát, mert ezt nem tartjuk másnak, mint gyakorlatilag a munkavállalók átverésének. Az rendben van, hogy a sztrájkbizottság ezt kezdeményezi, de jól tudjuk azt, hogy gyakorlatilag - ahogy képviselő úr is fogalmazott a kérdésében - a nem létező béremelést, amit nem kaptak meg, a kormány megpróbálja ilyen módon, a jövő évi illetmény előrehozásával teljesíteni. Nem történik más egyébként, ez egy technikai ügy. Nyilvánvaló, hogy majd akkor jelentkezik ennek hatása, amikor a tizenharmadik havi illetményüket várják januárban a szféra dolgozói. Ezzel az eljárással tehát mi semmiféleképpen sem értünk egyet, de a törvényjavaslatnak van egy olyan szakasza, pontosan az 51. § (18) új bekezdése, amely - ahogy a szóbeli kiegészítésében is jelezte a tárca képviselője - lehetőséget teremt az utánpótlás-nevelésre, illetve az olimpiai felkészülés támogatására. Ha képviselőtársaim még emlékeznek, egy rendkívüli bizottsági ülésen tárgyaltuk az olimpiai felkészülés támogatásának kérdéskörét. Akkor ígéretet tett arra a kormány, hogy a második negyedévben azt a bizonyos plusz 200 millió forintot biztosítja az olimpiai felkészülés támogatására, és most, ha jól emlékszem, nagyjából ugyanúgy 200 millió forintot az utánpótlás-nevelés támogatására biztosít. Ennek technikai lehetőségét teremti meg ez a törvényjavaslat, ezért mi az általános vitára való alkalmasságát támogatjuk.
Döntés általános vitára való alkalmasságról, előadó állítása
Aki a törvényjavaslat általános vitára való alkalmasságát támogatja, az kézfeltartással jelezze! (Szavazás.) Köszönöm szépen. Ellenvélemény? (Nincs jelentkező.) Tartózkodás? (Szavazás.)
2 tartózkodással a bizottság általános vitára alkalmasnak tartja a törvényjavaslatot.
Előadót kell állítanunk. Van-e valaki, aki bizottsági előadóként kíván a parlamentben felszólalni, vagy tegyem meg ezt bizottsági elnökként? (Nincs jelentkező.) Ha nincs külön jelentkező, akkor én vállalom bizottsági elnökként a plenáris ülésen a hozzászólást. Köszönöm szépen.
Tájékoztató a magyarországi rendezvényszervezés helyzetéről, a kongresszusiközpont-beruházásról
Áttérünk a 2. napirendi pontunkra, amely "Tájékoztató a magyarországi rendezvényszervezés helyzetéről, a kongresszusiközpont-beruházásról". Korábbi ülésünkön tárgyaltuk volna ezt a napirendi pontot, ám akkor az Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium azt kérte, hogy miután éppen a finisébe jutott a tárgyalássorozat, ezért hozzuk későbbre - reményeink szerint mára már minden rendeződött. Kérdezném szakállamtitkár urat, hogy az írásos előterjesztéshez képest van-e szóbeli kiegészítése.
Dr. Somogyi Zoltán szóbeli kiegészítése
DR. SOMOGYI ZOLTÁN szakállamtitkár (Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium): Tisztelt Elnök Úr! Alelnök Urak! Tisztelt Bizottság! Nagyon szépen köszönjük a lehetőséget, hogy itt lehetünk a bizottság előtt, és ismertethetjük a gondolatainkat, véleményünket a magyarországi kongresszusfejlesztés és a kongresszusi tevékenység helyzetéről.
Itt két anyagról van szó tulajdonképpen: egyrészt a fejlesztési témáról beszélünk, ami mindenképpen állami intézkedést igényel és állami feladatnak tekinthető, ez pedig a nagy befogadóképességű konferenciaközpont létrehozatala. Ezzel kapcsolatban szeretném elmondani az írásbeli anyaghoz képest, hogy reményeim szerint a holnapi kormányülésen lesz ez a jelentésünk megtárgyalva és elfogadva, ezt követően pedig el tud indulni a konferenciaközpont konkrét megvalósítása ebben az évben Budapesten.
A konferenciaszervezés tekintetében pedig annyit, hogy időközben új információk láttak napvilágot: az ICCA, a nemzetközi konferenciák szövetségének 2006-os rangsorában Budapest hatodik helyezést ért el a konferenciavárosok versenyében, Magyarország pedig továbbra is a huszadik helyen van. Így azt gondolom, hogy mindenképpen helyes és indokolt, hogy ezt az üzletágat, amely a három prioritás egyike a magyar turizmusfejlesztésben, mind az állami, mind pedig a magánszektor megfelelően támogatja, és közreműködik ennek fejlesztésében.
A rendezvényszervezés helyzetéhez: ott igazából egy kérdés van ebben a pillanatban, ami döntési helyzetbe került, mégpedig az, hogy indokolt-e, és ha igen, milyen mértékben és mikor a rendezvényszervezésnek, mint tevékenységnek az állami szintű jogszabályi szabályozása. Ebben az ügyben talán 23-án volt az első együttes megbeszélésünk a Maresszel és a MUISZ-szal, amit április 23-án egy második követett. Nagyjából azt tudjuk leszűrni ennek megállapításaiból, hogy a szakmai részről indokoltnak tartják a megfelelő szintű jogszabály megalkotását arra vonatkozóan, hogy ki és milyen feltételek között végezheti a rendezvényszervezési tevékenységet. Ennek megfelelően kezdeményeztük, hogy a kormány második félévi jogalkotási programjába kerüljön bele egy ilyen jogszabály megléte, létrehozatala, azt azonban hozzá kell tennem, hogy ennek alapfeltétele a kereskedelmi törvény egy újabb módosítása, amit már teljes egészében fognak megtenni, ami megadja a kormánynak vagy pedig valamely miniszternek a jogszabályi felhatalmazást, hogy erre vonatkozóan a szabályokat megalkossa és létrehozza. Addig is már dolgozunk együtt a Maresz-szel meg a MUISZ-szal azon, hogy a jogszabályt meg tudjuk tölteni tartalommal, és elkészüljön ennek a szövegszerű változata, hogy amikor megvan a felhatalmazásunk, azonnal be lehessen nyújtani, és el tudjon indulni a maga útján, és megszűrt legyen ennek a szükségessége.
Köszönöm szépen, ennyi lett volna a szóbeli kiegészítésem.
ELNÖK: Köszönöm, államtitkár úr. Köves Tamás elnök úré a szó.
Köves Tamás szóbeli kiegészítése
KÖVES TAMÁS elnök (Magyar Rendezvényszervezők Szövetsége): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Bizottság! Nagyon nagy öröm számunkra, hogy először a történelem során a rendezvényszervezés, a rendezvényszervezés helyzete a bizottság elé került. Már nem ekkora öröm, bár most olyan bejelentés hangzott el az államtitkár úr szájából, amit szinte el sem tudok hinni, mert ezt már annyiszor hallottam. Abban, hogy Budapesten felépül egy új kongresszusi központ, én elég pesszimista vagyok, főleg ami az üzemeltetését és minden egyéb kérdéseit illeti, tehát ezt még finoman, némi visszafogottsággal ünnepelném. Amiért néha szomorú a rendezvényszervező szakma, az az, hogy ez az egyetlen olyan politikai és gazdasági kérdés, amiben az elmúlt években az ellenzék és a kormánypárt minden alkalommal egyetértett, de soha a világon semmi nem történt benne. Ezért aztán most tényleg nagyon feldobottak vagyunk, hátha most történik valami.
Azonban ebbe a hurráoptimizmusba én szeretnék egy kis cezúrát tenni, mert itt most elhangzott, hogy hatodikak vagyunk a világon, csak éppen a statisztikákat mindig bizonyos oldalakról lehet nézni. Én tudok sajnos mondani egy másik statisztikát is, ez pedig az, hogy a résztvevők számát illetően a hatvanadikak vagyunk a világon. Ez azt jelenti, hogy tulajdonképpen mi nagyon-nagyon jók vagyunk az 50 és a 300 fő közötti kongresszusok szervezésében, de 500 főnél többre nemzetközi mértékkel alkalmas helyszínünk nincsen. Ez a rendezvényszervezés és a gazdaság oldaláról azért szomorú, mert egy 300 fős kongresszust pontosan ugyanolyan leterheléssel, ugyanannyi munkával kell megcsinálni, mint egy 3000 főst, azzal a különbséggel, hogy a 3000 fősnek tízszer nagyobb a hozadéka, a nyeresége is, és az ország számára a bevétele is. (Az ülésterembe érkezik Becsó Zsolt.)
A másik, ami számunkra nagyon fontos lenne, az az államtitkár úr által is említett jogszabályi rendezése a szakmának, tehát hogy egy olyan fajta jogszabályi háttér jöjjön létre, ami elismeri ezt a szakmát, ami OKJ-számot ad, ami FEOR-számot ad, tehát ami egyáltalán azt, hogy létezik rendezvényszervezés Magyarországon, hivatalossá teszi. Emellett nagyon fontos az a jogszabálytervezet, ami végre ezt a nemzetközikongresszus-szervezést is a helyére teszi.
Amire én még kérni szeretném a bizottságot, a múlt idézésén kívül, mert én kihagytam azt a pontot, hogy mennyi mindent ígértek kongresszusi központ ügyben, és hányszor épülhetett volna fel, most már nézzünk előre. Kérném még a bizottságtól azt is, hogy segítsenek olyan jogszabályi kérdésekben, mint például az állami helyszíneken lévő monopolhelyzetek megszüntetése, amely rengeteg visszás helyzetet teremt a különböző múzeumoknál, színházaknál és egyéb létesítményeknél lévő mind technikai, mind vendéglátó monopolhelyzetek kérdésében. Ez az anyag tartalmazza, tehát erre csak szeretném ismételten felhívni a figyelmet.
Még egyszer nagyon szeretném megköszönni, hogy a bizottság előtt lehet a rendezvényszervezés helyzete.
ELNÖK: Köszönöm szépen, elnök úr, a kiegészítést.
Kérdezném a bizottság tagjait, hogy az előterjesztéssel kapcsolatban van-e kérdésük, esetleg véleményük. Pál Béla alelnök úr!
PÁL BÉLA (MSZP): Köszönöm szépen. Köszönöm az írásban elküldött tájékoztatókat és a szóbeli kiegészítést is. Két kérdésem lenne.
Az egyik, szakállamtitkár urat kérdezem, hogy az IMEX-kiállításon milyen tapasztalatokat szerzett a kongresszusi turizmus alakulásáról, és ezen belül Magyarország szerepéről.
A második kérdésem pedig a kongresszusi központ felépítését illeti, arra vonatkozik, hogy rendelkezik-e az Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium minden szükséges hatáskörrel a Tüske csarnok projekt lebonyolításához.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Gyenesei képviselő úr!
GYENESEI ISTVÁN (független): Egyetlen kérdésem lenne mindössze. Azt hallottuk, hogy Magyarországon a 300 vagy 500 főt elérő létszámú kongresszusoknak van kelete, és ez a meghatározó, azonban itt egy 5000 fő befogadására alkalmas kongresszusi központ kialakítását céloznák meg azok, akik ezt elképzelték. A kérdésem az, hogy vajon ez a 300-500 fő csak és kizárólag a nagyobb befogadóképességgel rendelkező intézmény hiánya miatt van, vagy egyéb okai is vannak ennek.
ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr. Van-e további kérdés? (Nincs jelentkező.) Akkor én még feltennék két kérdést az anyaggal kapcsolatban.
Az egyik az lenne, ezt államtitkár úrhoz intézném, hogy korábban beszéltünk arról, hogy a közép-magyarországi regionális operatív programban kiemelt beruházásként fog szerepelni a kongresszusi központ. Most ez a Tüske csarnokos verzió esetleges magántőke-beruházással, ez kiváltja az európai uniós támogatást, ettől függetlenül része lenne a dolognak, erről szeretnék még néhány szót hallani.
Azt szeretném még látni adott esetben, hogy ha ez a magántőkével való megvalósulás, ez a PPP-konstrukció működne ebben az esetben, akkor van-e olyan, kongresszusi turizmussal kapcsolatos egyéb, központi régióhoz tartozó fejlesztés, amit, ha már ki lett hasítva egy ilyen szelet virtuálisan az európai uniós támogatásokból, akkor esetleg annak a helyére be lehet tolni. Tehát itt most arra gondolok, hogy ha megépül ebben a formában az 5000 fő befogadóképességű, nagy rendezvényközpont, akkor erre épülő valamilyen többletszolgáltatásokat lehetne-e valamilyen módon koordinálni, hogy az európai uniós pénzek tovább erősítsék ezt a szakterületet.
DR. SOMOGYI ZOLTÁN szakállamtitkár (Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium): Köszönöm szépen a megtisztelő kérdéseket, amire a válaszokat adnám.
Engedje meg nekem az elnök úr, hogy arra is reagáljak, amiket az előterjesztő-társam mondott, mert nem gondolom, hogy minden, amit elmondott, az a valóságot a mi szempontunkból is teljes egészében fedi. Önmagában az a helyzet, hogy ha lesz egy jogi szabályozása a kongresszusi szervezés tevékenységének, nem fog több vendéget hozni, azért ezt szögezzük le, mintegy kiindulási alapként. Tisztább lesz a helyzet, ezért támogatjuk azt, hogy legyen egy ilyen típusú szabályozás.
Azt is tudni kell ugyanakkor, hogy ha szabályozunk egy tevékenységet, már nem egyszerűen Magyarországra szabályozunk tevékenységet, hanem az Európai Unióra szabályozunk tevékenységet. Tehát az, amit szeretnénk, hogy tartalmilag benne legyen ebben a jogszabályban, az nem biztos, hogy az lesz, amit szeretne a Maresz, vagy pedig a MUISZ, mert ez a piac nyitott minden egyes európai vállalkozó számára. Nekünk úgy kell majd ezt megalkotnunk, hogy ezt a megfelelő arányt találjuk ebben meg, illetve tudjunk ebben együttműködni.
Én optimista vagyok, nekem nem törik az optimizmusom, Köves úrral ellentétben. Azt gondolom, hogy ha maradunk a megvalósítási stádiumnál, ebben az évben az építkezés el tud kezdődni a konferenciaközpont tekintetében.
Az állami monopolhelyzettel kapcsolatosan: ez egy nagyon nehéz kérdés, amelyet Köves úr felvetett, ugyanis ezzel a lehetőséggel nemcsak az állami cégek, hanem minden magáncég is él. Ha valakinek van egy helyszíne, amit ő üzemeltet, és ő tartja fenn a létesítményt, akkor ezeken a helyszíneken, bizony a szállodákban is meghatározzák, hogy ki adja a cateringet, és nemcsak a konferenciaközpontban, és nemcsak a múzeumban határozzák meg, hanem van egy partnerlista, és ez vehető vagy nem vehető igénybe. Én nem gondolnám, hogy bele lehet avatkozni állami eszközökkel a magánpiac tevékenységébe olyan módon, hogy kötelezően meg kell nyittatni a piacot bárki számára a Szépművészeti Múzeumban, aki ezt meg tudja tenni.
Rátérnék a kérdésekre, amiket alelnök úr tett fel. Az IMEX-kiállítás egy nagyon komoly seregszemléje a konferenciaszervezőknek, kongresszusszervezőknek és a kongresszusi helyszíneknek, akik vonzani akarják a nagy rendezvényeket a saját területükre. Két ilyen nagy rendezvény van ma Európában, az egyik itt van Barcelonában, a másik pedig az IMEX Frankfurtban, és mind a két helyszínen a legfrissebb kínálattal és a legjelentősebb piaci szereplőkkel lehet találkozni.
Ami számomra nagyon tanulságos volt, hogy már csak azért is meg kell építenünk minél hamarabb a konferenciaközpontot, mert nagyméretű konferenciaközpont építésében más városok is gondolkodnak és tervezik Európában még közeli régióban is, tehát a közelünkben is mindenképpen bővíteni akarnak. Ezért szükséges minél hamarabb a felépítése, hogy ebben az esetben ne maradjunk le, és - ez részben Gyenesei úrnak is válasz - ne csak a 300 fős kisebb szakmai rendezvények érkezzenek Magyarországra, hanem nagyobbak is. Azt gondolom, hogy ennek azért több oka van, hogy nagyobb rendezvény relatíve kevesebb van Magyarországon, nem pusztán a helyszín hiánya, de önmagában a helyszín megléte egy olyan lehetőséget teremt, amit megfelelő marketingeszközzel ki lehet vinni a piacra, és utána ennek megfelelően idehozni a nagy rendezvényeket. Nagyon nehéz egy 5000 fős konferenciát úgy Budapestre hozni, hogy nincs meg a biztos infrastrukturális háttere, tehát hiába lehet megszervezni a Hungexpón, hiába lehet megszervezni egyéb területeken, ez egy tudományos társaságnak vagy egy nagy cégnek nem megnyugtató. Éppen ezért szeretnénk, hogy megépüljön a konferenciaközpont. Az IMEX azt mutatta meg nekem, hogy a világ ebbe az irányba halad, általában is az incentív és konferenciaturizmus irányába nagyobb mértékben növekszik a világ átlagturizmusa - ez látható, és ezt szeretnénk kihasználni.
Az ÖTM rendelkezik minden olyan eszközzel, amely alapján a konferenciaközpont építése elindulhat. A kormány jóváhagyását kértük ahhoz, hogy ezt meg tudjuk tenni, és ezt követően kiírjuk azt a pályázatot, ahol megkeressük azt a magánpartnert - és itt rátérnék részben Bánki képviselő úr kérdésére is -, aki az objektumot befejezi, üzemelteti, és ehhez egyébként a KMR OP-ból rendelkezésre álló forrást lehívhatja. Továbbra is benne van ugyanis a KMR OP-ban a konferenciaközpont európai uniós forrásai támogatásának lehetősége, nyilvánvalóan attól függ, hogy mekkora lesz a beruházás igénye, ahhoz kaphat megfelelő százalékos arányú támogatást. Budapest esetében ez nem több mint 25 százalék, és természetesen a fel nem használt turisztikai forrás más turisztikai projektekre kerül majd felhasználásra a KMR OP-ban. Május 9-én fogunk erről tárgyalni Ikvai főpolgármester-helyettes úrral, hogy a konkrét projektek hogyan kerülnének be a KMR OP-ba, melyek azok, amelyeket fontosnak tartanak, hogy budapesti helyszínről elinduljanak, és ugyanígy Szabó Imre úrral is napi kapcsolatban vagyunk, aki pedig az egész KMR OP nem budapesti részében is sokkal autentikusabb ebből a szempontból.
Azt remélem, hogy valamennyi kérdésre tudtam választ adni, ha nem, akkor pedig kérem, hogy ismételjék meg, és ebben az esetben elnézést kérek, hogy ez nem történt meg. Köszönöm.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Képviselő úr! Vélemény vagy még kérdés? (Dr. Hadházy Sándor: Kérdés.) Hadházy képviselő úrnak adom meg a szót.
HADHÁZY SÁNDOR (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Bizottság! Az egyik kérdésem arra irányul - igazából én tájékozatlan vagyok ebben a kérdéskörben -, hogy volt-e egy alapos piacelemzés, amely alapján tudjuk, hogy pont egy 5000 fős kongresszusi központra van szükségünk, nem pedig 8000 vagy 3000 fősre. Ez az egyik kérdésem.
A másik, hogy van-e esetleg olyan szakmai anyag, amely az internet alapú kongresszus és a kongresszusi központok versenyét elemezné, és egy jövőbeni perspektívát bemutatna, hogy ez hogyan fog alakulni a következő öt-tíz évben. Vannak-e ilyen elemzések? Ha igen, akkor szeretnék erről többet megtudni.
A harmadik pedig, hogy miért pont a Tüske csarnok? Ez tüskeként bennem van. Nem hiszem, hogy kongresszusi központnak épült volna, vagy annak indult volna - persze, lehet belőle azt csinálni, csak nem az igazi. Meggyőződésem, hogy ez egy ilyen öszvérdolog lesz, kényszerpályán mozgatott dolog, mert annak is jó lesz, de nem lesz az igazi. Nem lehetne esetleg egy vadonatúj, zöldmezős beruházást elindítani, elkezdeni, mint egy ilyen rosszul elindított, menedzselt beruházást - talán presztízs okokból vagy nem tudom, miért, mert nem hiszem, hogy kézenfekvő okokból - megpróbálni befejezni, és kongresszusi központot csinálni ebből a dologból? Nem tartom ezt szerencsés történetnek, megmondom őszintén, de ha ennek vannak konkrét gazdasági, műszaki okai, akkor azt szeretném megismerni. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm, képviselő úr. Államtitkár urat kérem, hogy válaszoljon erre a kérdésre.
DR. SOMOGYI ZOLTÁN szakállamtitkár (Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium): Köszönöm szépen. A hatástanulmány közben elkészült: a KPMG-vel készítettünk arra vonatkozóan egy elemzést, amely egyúttal rendelkezésre áll, és nagyon szívesen megosztom a bizottság tagjaival ezt a vastag tanulmányt, de ennek alapján alakítottuk ki azt a javaslatunkat, hogy mindenképpen indokolt egy olyan nagy befogadóképességű konferenciaközpont megépítése, amely átmenetet képez a 300, 800, 1 500, 1 800 fős konferenciák, illetőleg a 12-13 000 fős megakonferenciák között, hiszen azokat úgysem ilyen helyeken rendezik meg.
Példaként mondanám, hogy amikor Budapesten rendezték meg a diabétesz kongresszust, annak 12 000 résztvevője volt; ekkora méretű kongresszusi központ nincsen, ezt a Hungexpón megfelelő módon beépítették és felépítették. Ezek már olyan anyagi haszonnal járnak, hogy arra lehet eseti jelleggel felépíteni valamilyen típusú objektumot. Ez a köztes állapot, a 2000-től 5000-ig terjedő befogadóképesség egyébként a világban teljesen bevett méretű konferenciának számít. Éppen vasárnap volt Magyarországon egy konferencia 2500 résztvevővel, ellenben hallatlan hatékonytalan volt a működése, mert ki kellett bérelni egy 8000 fős, nem konferenciaközpontnak épített létesítményt, tehát sokkal többe kerül a bekerülése, mintha egy erre szolgáló objektumban valósulna meg. Ezért van az az arány, amit megfelelőnek gondoltunk, hogy a világban a Budapestre elhozható konferenciák számára - amiben sok pénz van, és ebből van a legtöbb - szeretnénk egy konferenciaközpontot építeni. Egyébként az is benne van, hogy ilyen méretű, tehát 4000 fő feletti méretű konferenciaközpont a régióban nincs, tehát ez azt jelenti, hogy új piacot tudnánk a régión belül megvalósítani, hiszen ha idén Budapesten van kongresszus, a jövőben nem lesz Prágában, és ez fordítva is igaz, tehát nagyon valószínű, hogy ugyanabba a régióba hozzák minden esetben. Erre vonatkozóan ennek a hibái is megvannak; ugyancsak ebben az anyagban elkészültek ennek az elemző részei.
Én szeretném a tüskét kihúzni a képviselő úrból, megmondom őszintén, ha benne van, mert amikor mi projektben gondolkodunk, akkor ebben a projektben nem egyszerűen a vágyainkat szeretnénk leírni, hanem szeretnénk egy megvalósítható, létrehozható, az ország jelenlegi helyzetével arányban álló beruházást megvalósítani, amely elegendő azokhoz a célokhoz, amelyeket megfogalmaztunk ebben a tanulmányban, ami megjelent. A Tüske csarnok ebből a szempontból teljesen alkalmas erre a létesítményre, gyakorlatilag egy 4 300 fő körüli nagy teremről van szó, az egyéb kiegészítő termei pedig 6000 fő feletti befogadóképességgel rendelkeznek, tehát minden olyasmivel rendelkezik, ami ahhoz kell, hogy megfelelő konferenciát, rendezvényeket lehessen szervezni akár egymástól függetlenül is. Ma el tudom képzelni, ahogy láttam a helyszínt, hogy egyszerre két konferencia is legyen ezen a helyszínen, olyan terek vannak benne. Természetesen egy zöldmezős beruházás, amely pont erre a célra, pont ilyen kritériumokkal, pont ezért valósulna meg, lehet, hogy tökéletesebben tudná szolgálni azt a célt, amelynek ez is teljes egészében megfelel, nem mondom, hogy ez nem így van, ellenben egészen más lenne a bekerülési költsége, és egészen más lenne a megvalósíthatósági időtartama is. Azt gondolom, ha idén elkezdődik az építkezés a Tüske csarnokban, akkor 2009 elején ott lehet konferenciát szervezni, ezt pedig semmilyen más esetben nem lehetne megoldani. Ezért azt kérem, hogy fogadja el tőlem a képviselő úr, hogy kihúztam belőle a tüskét, de segítsen abban, hogy meg tudjuk valósítani ezt a nagyon fontos beruházásunkat. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm. Elnök úr!
KÖVES TAMÁS elnök (Magyar Rendezvényszervezők Szövetsége): Köszönöm szépen. Néhány dologra szeretnék én is reagálni.
Először is államtitkár úrnak: mindenképpen reagálni szeretnék erre a magáncég-nem magáncég dologra, mert ezt félreértette, és valószínűleg nem érti. (Derültség.) Nem akarunk beleszólni, hogy a magáncég tönkreteszi-e a cégét vagy nem teszi tönkre. Mindenki olyan üzletpolitikát folytat, amilyet ő diktál. De az állam által eltartott, és állami dotációból működő múzeumoknál, színházaknál, intézményeknél igenis azt szeretnénk, ha versenyhelyzet lenne, nem monopolhelyzetben lévő cégek ülnének ott, hanem a versenyeztetés lehetőségét megadnánk, tehát három különböző céget jelölnének ki, amely az ő szolgáltatójuk. Egyszerűen azért, mert eleve korrupciószagú a dolog, másodszor nem teremti meg a versenyhelyzetet. A gödöllői kastélyban egy darab vendéglátó szolgáltató van, tehát a gödöllői kastélyban nem lehet rendezvényt szervezni, mert 12 ezer forint az ebéd, viszont meg lehetne fizetni a bérleti díjat, mert az egyébként nem olyan magas.
Tehát itt semmi másról nincs szó, mint arról, hogy ott, ahol az állam a tulajdonos, ott, ahol támogatásból él az épület, ott két-három cég legyen kijelölve, mint szolgáltató.
A szakma most már úgy van, hogy nekünk már lassan mindegy, hogy mi épül föl, csak épüljön föl egy viszonylag tisztességes, és nemzetközi mértékekkel nézve is alkalmas kongresszusi központ. Azért arra szeretném felhívni a figyelmet, hogy megint különlegesebbek akarunk lenni a világnál, ugyanis a világban a kongresszusi központok a nagyvárosokban városi vagy közös, tehát kereskedelmi kamara és város, vagy tartományi tulajdonban és működtetésben vannak, egyszerűen azért, mert annak a területnek, annak a városnak az érdekeit próbálják képviselni, és nem egy magán üzleti alapon működő dolog. Azt sajnos a Budapest Kongresszusi Központ tulajdonosa is bebizonyította, hogy őt nem nagyon érdekli a kongresszusi turizmus, őt az érdekli, hogy minél magasabb és nagyobb legyen a nyeresége.
Tehát én egy picit azért szeretném, ha az államtitkárság majd a működtetésnél, a szerződéskötésnél, és egyáltalán, az egész kialakításánál a szakmát is bevonná, és nem csak az lebegne a szemünk előtt, hogy végre megépül egy épület. Ezt mindenképpen szerettem volna elmondani.
Szeretnék Hadházy képviselő úrnak néhány mondatot mondani erről az internet alapú kongresszus dologról, mert ez egy nagyon szép elképzelés, de már 15 évvel ezelőtt volt egy telekonferencia nevű elképzelés Amerikában, amit elindítottak, és akkorát bukott, mint az ólajtó, egyszerűen azért, mert a konferencia lényege a találkozásban van, és nem is mindig a szakmai programokban. Az internet ma már olyan iszonyatos információmennyiséget, olyan szakmai tudást ad, hogy nem is kellene konferenciákat tartani, hiszen felkerül a világhálóra bármilyen kutatás. Azt szoktam mondani, hogy a kongresszusok lényege a vörösborban van. Tehát a nyitófogadás vörösbora, és annak a minősége dönti el, hogy egy kongresszus sikeres vagy nem, hiszen a kongresszus egyik legfontosabb része az úgynevezett social programok, amikor találkoznak az emberek egymással, barátságok szövődnek, szakmai ismereteket adnak át egymásnak, és nem kis mértékben turisztikai program is. Tehát én azt hiszem, hogy az internet alapú kongresszus ugyanolyan halott dolog, mint a telekonferencia.
Még egy dolgot szeretnék a létszámhoz hozzáfűzni. Azt hiszem, hogy miután most már huszonvalahány éve ebben a szakmában próbálok dolgozni, bátran állíthatom, hogy igen, Magyarország azért vesztett el irdatlan mennyiségű rendezvényt, mert nincsen hozzá megfelelő termünk. Nemcsak arra nincs, hogy konferenciát, kongresszust csináljunk, arra sincs, hogy egy cég ezerfős vacsoráját megcsináljuk. Nincs. Magyarországon nincs.
A Tüskéhez egyetlen gondolatot szeretnék hozzáfűzni: én rettentő boldog leszek, ha felépül, főleg, ha tisztességesen és jól épül fel. Azonban azt azért nem lenne szabad elfelejteni, hogy nemcsak az épületre van szükség, hanem közlekedésre is, ami egyelőre a Tüskénél nem megoldott, tehát ott a fővárosnak, a parlamentnek és a kormánynak mindenképpen segítenie kell, hogy normális közlekedése, megközelíthetősége legyen a kongresszusi központnak, azon kívül pedig az üzemeltetésnél is nagyon fontos lenne, hogy az állam és a szakma érdekei is megfelelően képviselve legyenek. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm, elnök úr. Vélemények következnek, amennyiben vannak... Gyenesei képviselő úr!
GYENESEI ISTVÁN (független): Köszönöm szépen. Tisztelt Bizottság! Nem mi fogjuk itt eldönteni, hogy lesz-e vagy sem 5000 főt befogadó kongresszusi központ, legfeljebb színesítjük az ezzel kapcsolatos vitát, erősítjük, gyengítjük, vagy éppen bővítjük azt a buvoirt, ami alapján egy döntés majd megvalósulhat.
Én szkeptikus vagyok ebben a kérdésben, azzal együtt, hogy értem, hogy jó lenne, ha lenne egy 5000 fős befogadóképességű kongresszusi központ. Amúgy egyébként elnök úr előterjesztésében felhívja a figyelmünket egy kis házi ünnepségre, egy jubileumra, tízéves évfordulóra, ahol az akkori OIB-határozat egy 2000-2500 fős befogadóképességű kongresszusi központ létrehozását irányozta elő, azóta ez megduplázódott. Igazából... (Közbeszólás: Az sincs meg!) Úgy értem, hogy az igény megduplázódott. Vajon miért volt akkor elég a 2000-2500, és most miért éppen 5000, ez kérdésként is elhangzott.
Igazából az a része sem világos a számomra, hogy a régióban nincs ilyen befogadóképességű... Én már régen nem Kelet-Európában vagy Közép-Kelet-Európában gondolkodnék ebben az esetben, Bécset ide sorolnám, ehhez a régióhoz, ahol azért megvan az a befogadó kapacitás, ami mondjuk Közép-Kelet-Európában nincsen meg, tehát Budapestnek adott esetben igen-igen kemény versenytársa lehet majd a kongresszusi turizmus esetében, ha 5000 főben kezdünk el gondolkodni.
Vagy például a Művészetek Palotája, mint lehetőség, nem került itt szóba, vagy például a francia fejlesztés, ami most a Hungexpón elindult, mint egy olyan versenytárs jelenik majd meg nyilvánvalóan a piacon, akit nem lehet befolyásolni, és ha nagyon akarjuk, akkor oda is lehet irányítani a kongresszusi turizmussal kapcsolatos ilyen igények kielégítését.
Ami viszont számomra a legkritikusabbá teszi ezt a kérdést, azt éppen elnök úr fogalmazta meg, ugye az internetes konferencia kritikája kapcsán, hogy a vörösbor, a látvány, a vonzerő az, ami sokszor meghatározza, hogy hová mennek, vagy hová akarnak menni kongresszust tartani. A vörösbort itt én idézőjelbe tenném természetesen, mert ezért nem fognak idejönni Magyarországra, mert máshol is van vörösbor. Én nagyon szeretem a magyar vörösborokat, de talán még jobb vörösborok is vannak másutt, és a magyar vörösbort is el lehet oda vinni, azért nem kell Magyarországra jönni. Sokkal inkább azt mondanám én, és ne vegyék olyan kritikának, ami esetleg bárkinek sértést okozna: Budapestnek, Magyarországnak sem rangja, sem presztízse, sem vonzereje nincsen olyan mértékű, hogy a kongresszusi turizmusban versenyezni tudjon a ma már Európában és a világban kialakult kongresszusi központokkal - nekem ez meggyőződésem -, és soha nem is lesz. Ha mi vendéget akarunk idehozni - és most pont bizottsági ülésen is vagyunk -, egy stadion felépítésével több vendéget idehoznánk Magyarországra, mint akármekkora kongresszusi központ felépítésével.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Pál Béla alelnök úr kért szót.
PÁL BÉLA (MSZP): Köszönöm szépen. Köszönöm szépen a tájékoztatókat. Azt gondolom, hogy az államnak négy ponton van szerepe a kongresszusi turizmussal kapcsolatban.
Az egyik természetesen a szakmával való kapcsolat, amely - mint itt is láttuk - színes és széles körű, és lehetőséget ad arra, hogy az államtitkárság folyamatosan beépítse a szakma javaslatait a jogszabályalkotástól a különböző rendezvények marketingjéig ezen a széles skálán.
A másik ilyen terület a jogszabályalkotás, amelyben én örömmel üdvözlöm azt, hogy ebben az évben - amely tulajdonképpen a jogszabályalkotás éve is a turizmus számára - a lovasturizmussal, a falusi turizmussal foglalkozó jogszabály mellett a rendezvényszervezésről is megjelenik a jogszabály, és külön öröm számomra, hogy ennek kapcsán újra módosíthatjuk majd a kereskedelmi törvényt, amelynek módosítását éppen tegnap este fogadta el nagy sikerrel az Országgyűlés. (Derültség.) Persze kifejezem azt a reményemet is, hogy a turizmustörvény majd mindezen jogszabályoknak ebben az évben keretet ad; ez a másik terület, ahol a konferenciaszervezéssel, kongresszusokkal kapcsolatban feladata van az államnak.
A harmadik ilyen terület a marketing, hogy hogyan lehet Magyarország konferenciaadottságait értékesíteni ezen a nagyon széles és színes piacon. Örülök annak, hogy nem most, hanem már évekkel ezelőtt létrejött a Magyar Turizmus Rt. keretein belül a kongresszusi iroda, amelynek szülőanyját, Faragó Hildát örömmel üdvözölhetjük körünkben, és akinek egyébként nagyon alapos szakmai munkája révén - hiszen akkor még azért nem gondolkodtunk arról, hogy a konferenciaturizmus ilyen sikeres ágazat lehet Magyarországon - és munkatársai munkája révén ma már olyan adatokat mondhatunk el, amely teljesen ellentmond annak, amit Gyenesei István képviselő úr mondott. Ezért javaslom is képviselő úrnak, hogy érdemes alaposabban elmélyülni a turizmus ezen iparágában, hiszen ha a legutóbbi eredményeinket nézzük, akkor azt lehet elmondani, hogy Budapest hatodik helyezést ért el a világranglistán a konferenciavárosok versenyében, amellyel egyébként két helyet javított az egy évvel korábbi állapothoz képest. Ez azt jelenti, hogy Budapestnek van vonzereje, az itteni szolgáltatások színvonala, ára, minősége kitűnő, szívesen jönnek ide a vendégek. Budapest egyébként ezzel a hatodik helyezéssel megelőzött olyan helyszíneket is, mint például Brüsszel, London vagy Prága. Persze természetesen tudjuk, igaz az, hogy döntően ezek kisebb létszámú konferenciák, de a dolog értékéből, azt hiszem, hogy ez nem von le semmit.
A felmérés keretein belül egyébként egy országranglistát is nyilvánosságra hoztak: eszerint Magyarország a tavalyi évhez képest és ahhoz hasonlóan a huszadik helyen végzett, de ezzel megelőzte például Belgiumot, Csehországot és Lengyelországot. Azt gondolom, hogy ezek az adatok is önmagukért beszélnek, és még egyet hadd tegyek hozzá, hogy 2006-ban a konferenciák száma Magyarországon majdnem 30 százalékkal, a nemzetközi vásároké több mint 20 százalékkal nőtt, a részt vevő nemzetek száma pedig közel 5 százalékkal emelkedett, az átlagos tartózkodási idő pedig több mint 12 százalékkal bővült 2005-höz képest. Ezek az adatok mind-mind azt bizonyítják, hogy ez egy olyan jelentős területe a magyar turizmusnak, amire kell és lehet is alapozni a jövőben, ezért nem is véletlen, hogy akár a Magyar Turizmus Zrt. marketingmunkájában, akár a nemzeti turizmusfejlesztési stratégiában kiemelt helyet kap.
A negyedik terület talán mindannyiunk számára egy picit a legérzékenyebb, ez a kongresszusi központ és az ezzel kapcsolatos ügyek. Azért a legérzékenyebb, mert természetesen mindannyian nagyon szeretnénk, ha ez a kongresszusi központ mielőbb felépülne. Igaz az, hogy akkor, amikor ezekről a kedvező helyezésekről beszéltem, ahogy említettem, ezek döntően kisebb létszámú konferenciák, egy részük szerencsére most már vidéken szerveződik, és óriási a hiány abban a tekintetben, hogy legyen egy nagy befogadóképességű kongresszusi központ Magyarországon, olyan vagy hasonló, mint amelyet Bécsben felépítettek.
Azt gondolom, hogy amit államtitkár úr mondott a projekt, a beruházás elindulásával kapcsolatban, az megnyugtató ebben az időszakban, és bízom benne, hogy ez mielőbb felépül. Két megjegyzést hadd tegyek hozzá. Az egyik, hogy persze, amikor kongresszusi központról beszélünk, akkor azt gondolom, hogy mindannyian tudjuk, hogy ez nemcsak kongresszusi központot jelent, hanem egy nagyon korszerű kiállítási és vásárhelyszínt is, hiszen csak úgy lehet eredményes és nyereséges. A másik, hogy bár most itt budapesti kongresszusi központról beszélünk, de mindannyian tudjuk, hogy számos településen gondolkodnak olyan, nagyobb befogadóképességű sportcsarnokban, kiállításhelyszínben, kongresszusi központban, amely szintén Magyarország ilyen adottságait segíti majd. Hadd jegyezzem meg, hogy szeretett városomban, Veszprémben is ez ügyben folynak az előkészületek, és természetesen tudok más városokról is, akik ebben gondolkodnak. Így tehát a kongresszusi turizmus azért is egy nagyon jó területe a turizmus egészének, mert aki a különféle konferenciákra, kongresszusokra érkezik, először is több időt tölt itt, másrészt többet költ, mert általában kifizetik az itt tartózkodás idejét, az itt tartózkodása alatt lehetősége van megismerni nemcsak Magyarországot, hanem Magyarország más turisztikai helyszíneit is, és a felmérések tapasztalatai alapján nagyon sokan családtagjaikkal együtt újra visszatérnek ide.
Engedjék meg, hogy végezetül kifejezzem az összes szereplőnek a köszönetemet, aki ezen a piacon tevékenykedik, nagyon szépen köszönöm a munkájukat, és sok sikert kívánok a jövőben mindehhez. Nagyon bízom abban, hogy ha a budapesti kongresszusi központ, a vidéki helyszínek, a jogszabályalkotás és a marketing továbbra is segítik ezt a területet, akkor évről évre ilyen pozitív eredményekről tudunk beszámolni, mint amit a nemzetközi kongresszusi szövetség legutóbbi adatai is tükröztek, és amelyet nagysikerű hozzászólásom elején voltam kedves ismertetni. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen, alelnök úr. Nagy Imre képviselő úré a szó.
NAGY IMRE (MSZP): Elnök Úr! Képviselőtársaim! Azt gondolom, nagyon fontos dolog, hogy újból, még ha vitatott módon is, az új kongresszusi központ kialakításáról beszélünk, és én az előterjesztőkkel mélységesen egyetértek mindabban, amit mondtak, és ami mellett nagyon keményen kiálltak szakmai oldalról.
Hadd támasszam ezt alá egy példával, már csak azért is, mert én tudom, hogy mihelyt a magánszféra megjelenéséről beszélünk a turisztikában, elkezdünk mindenféle ködösítésekbe belemenni, holott tulajdonképpen a mi dolgunk egyébként nem más, mint ahogy annak idején Egerben is mondtam, nem az a dolgom, hogy Eger minél gazdagabb legyen, hanem az, hogy az egriek azok legyenek, és minél jobban éljenek. Azt gondolom, hogy így van ez a kongresszusi központtal nagyban is. A mi kis példánk azt mutatja Egerben, hogy éveken keresztül különböző álmokat szövögettünk több tízmilliárd forintos beruházásról, négy óriási épületegyüttesben a város szélén, és mindenki azt mondta, hogy márpedig konferenciaközpontot vállalkozói alapon senki nem fog építeni. Hozzátenném, hogy igen, kapott a Medgyessy-kormány alatt támogatást a beruházásához az a vállalkozó, aki megcsinálta, de egy szállodafelújításhoz kötődően az Eger Szállóban kialakított, egyébként településként nem nagyobb, mint körülbelül 550 fő befogadóképességű konferenciatermet megcsinálva mára nagyon komoly eredményeket mutat. Ezt nem azért mondom, mintha tippeket akarnék adni minden városnak, hogy ezt tegye, bár hozzáteszem, hogy ez sem baj, mert először is Magyarországra kell hoznunk a vendégeket, és utána, azt gondolom, hogy a turisztika szervezői ebből részesülni fognak. A mi példánk azt mutatja, hogy magánvállalkozásként, bár kapcsolódó magánberuházásként ez bizony megél, jól funkcionál, nem az önkormányzatnak kell eltartania, és egyébként 30 százalékkal nőtt másfél év alatt az adott kategóriájú szállás-igénybevétel Egerben, tehát nem önmagának hajtott gazdasági hasznot, hanem az anyagból is olvasható módon más szereplőknek is lehetőséget adott. Én azt mondom, hogy az első és legfontosabb dolgunk, hogy ha erre van vállalkozó, aki a saját pénzét is beleteszi és kockáztat, akkor segítsük, hogy létrejöhessen a konferenciaközpont, mert ez nagyon komoly gazdasági érdeke lehet az országnak. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm, képviselő úr. További észrevételek? Tóth József képviselő úr!
DR. TÓTH JÓZSEF (MSZP): Elnök Úr! Tisztelt Bizottság! Én óvnám magunkat attól, hogy szembeállítsuk a sportlétesítmény-fejlesztést és a kongresszusi turizmussal kapcsolatos létesítmények fejlesztését. Bizottsági tájékoztatók az elmúlt időszakban bizonyították - akár sport, akár turisztikai előterjesztések voltak -, hogy mind a két területnek vannak területfejlesztési, közlekedési, kulturális és egyéb típusú funkciói és feladatai. Akár kongresszusi létesítményeket, akár pedig sport-, akár világversenyeket rendező létesítményeket fejlesztünk. Úgy gondolom, hogy nekünk inkább az egymásra való hatását, az egymásba való oltását kell erősíteni, és azt kell támogatni.
Az én meggyőződésem az, hogy egy sport világverseny jelentős hatással van a turizmusra, és ma már a kongresszusi turizmus résztvevői is jelentősen igénybe veszik a sportlétesítményeket, különösen a vizes és egyéb létesítményeket. Tehát én ezt nem szembeállítanám, hanem inkább összekapcsolnám a magam részéről, és a kettő egymásnak való segítését állítanám előtérbe. Az előterjesztést pedig támogatom, és köszönöm szépen, és talán reménykeltőbb, mint 1997-98-ban volt. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm, képviselő úr. Hadházy Sándor képviselő úré a szó.
HADHÁZY SÁNDOR (Fidesz): Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Bizottság! Csupán egyetlenegy kérdést szeretnék felvetni ezzel kapcsolatban, mert én ezeket elfogadom, amik itt elhangzottak, ezekkel nem kívánok vitába szállni.
Azt nagyon jól tudjuk, hogy a közép-magyarországi operatív program turizmus fejezete elég soványra sikeredett. Magyarul: nagyon kevés a forrás. Az volna tisztelettel a kérésem és javaslatom, hogy a tárca vizsgálja meg annak a lehetőségét, hogy a támogatást más forrásból lehet-e biztosítani, és ezzel ez a szűkös kis forrás nem apadna tovább. Ha nem lehet, a támogatást természetesen akkor is támogatom. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm, képviselő úr. Gyenesei úr kért még egyszer szót.
GYENESEI ISTVÁN (független): Köszönöm szépen. Valószínűleg nem fogalmaztam pontosan, vagy túlságosan is pontosan fogalmaztam.
Pál Béla képviselőtársamnak is mondanám, hogy én konkrétan egy megafejlesztés hasznosságáról, kihasználhatóságáról és a hatásáról tettem megjegyzést, nyilvánvalóan egyéni véleményt. Ez nem jelenti azt, hogy összekeverném a kongresszusi turizmus fejlődésében, fejlesztésében rejlő lehetőségeket, amik Magyarországon megvannak, és ebbe én beleértem azokat a vidéki fejlesztéseket is, amiről Nagy Imre beszélt, vagy amire utal az anyag is, meg szóban is utaltatok, és amire tulajdonképpen épül, illetve inkább épül a magyar kongresszusi turizmus. Tehát végre-valahára Magyarországon kezd megszűnni a Budapest-vízfej, az, hogy mindent csak itt lehet elképzelni. Magyarország vonzerejét azok a vidéki városok, látványosságok sokkal inkább adják ma, mint adott esetben Budapest, és azok az akár magántőkével készülő fejlesztések, akár pedig állami forrásokkal, vagy pályázati úton támogatott fejlesztések, amelyek megalapozzák ezt a több lábon álló kongresszusi turizmust, ez egy jó irányzat nyilván a magyar turizmusban.
Én csak abbéli aggályomat fejeztem ki, amit továbbra is fenntartok, hogy vajon a jelenlegi helyzetben, a jelenlegi meglévő kapacitások mellett ez-e a legfontosabb kongresszusiturizmus-fejlesztési cél ma Magyarországon, és ez hiányzik-e a leginkább, hogy legyen egy 5000 fős befogadóképességű, később esetleg kihasználatlan, vagy nehezen kihasználható, ezáltal drágán működő kongresszusi központ.
Én csak ezt mondtam, ezt fogalmaztam meg, és továbbra is fenntartom ebbéli álláspontomat és véleményemet. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Pál Béla alelnök úr! Úgy látom, mindenki nagyon élénken érdeklődik a téma iránt. Reméljük, ez előremozdítja szakmailag...
PÁL BÉLA (MSZP): Nem, elnézést kérek, és nem is akarom húzni az időt, mert aki hallotta a hozzászólásomat, és volt rá füle, az értette, hogy miről beszéltem. Ha valaki mégis pontatlanul értette, ez nyomon követhető a jegyzőkönyvben.
Egyetlenegy pontra szeretnék visszareagálni, minekutána Gyenesei István képviselőtársunk hozzászólásának volt egy olyan része emlékezetem szerint, amely arra vonatkozott, hogy nem rendelkezünk sem olyan lehetőségekkel, sem olyan vonzerővel satöbbi, satöbbi, ezt nem ismétlem el, mert még hallani is rossz egy turizmussal foglalkozó politikus és szakember számára is - a szakemberek természetesen szemben ülnek, én politikus vagyok. Azért tartottam szükségesnek elmondani azt, hogy mi valójában milyen szerepet töltünk be a világ konferenciaturizmusának a piacán. Tehát ebben nem volt semmi ellentmondás, én örülök, hogy ezt elmondhattam, a jegyzőkönyv is rögzítette, ezeket az adatokat természetesen bárki számára hozzáférhetővé tesszük, és én inkább azt javasolnám, hogy ezeket használjuk, mert ez a valóság, nem pedig az, hogy nem rendelkezünk megfelelő vonzerőkkel, adottságokkal, mert a külföldiek sorra elismerik Magyarország konferenciaturisztikai adottságait, a szolgáltatásaink árfekvését, kiváló színvonalát. Azt gondolom, az a helyes, ha mi is ezt erősítjük. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm, alelnök úr. Végezetül én is mondanék néhány gondolatot az előterjesztéssel kapcsolatban.
Mint ahogy a vita is mutatja, fontos kérdésről van szó, és szerintem nem is baj, ha erre időt áldozunk, mert ahogy a számok is mutatják, ez egy olyan szegmense a turizmusnak, amit érdemes fejleszteni. Én magam is azon az állásponton vagyok, amit egyébként az államtitkár úr által említett tanulmány is alátámaszt, hogy ebben a régióban igenis van igény egy ilyen befogadóképességű csarnok felépítésére. Nyilvánvaló, hogy ha igény van a felépítésére, akkor reményeink szerint lehet is gazdaságosan működtetni.
Ami pedig a különböző helyezéseinket jelenti a különböző ranglistákon, az azt mutatja, hogy egyébként Magyarországnak és Budapestnek van vonzereje, jól is tudunk teljesíteni, csak éppen a kínálatunk nem áll arányban a kereslettel, magyarul éppen azt a szegmenst nem tudjuk kielégíteni, ahonnan egyébként a legnagyobb hasznot tudnánk realizálni.
Ezzel összefüggésben nekem a helyszínnel kapcsolatban vannak aggályaim. Megmondom azt is, hogy miért. Egyrészt én továbbra is bízom abban, hogy ennek a csarnoknak a befejezésére valamikor a közeljövőben sor kerül. Ősszel tárgyalja - reményeink szerint - a parlament a nemzeti sportstratégiát. Én bízom abban, hogy a sportstratégia elfogadását követően egy olyan intézkedési tervet is el tud fogadni a parlament, amely végre ennek az egyetemi városrésznek a sportfejlesztéseit is befejezné. Ha jól emlékszünk, még a 2006-os Európa bajnokságra úgy pályáztunk, hogy a Tüske csarnok és környéke nemzeti úszócentrumként fog megépülni, amire azt gondolom, hogy a magyar úszósport hagyományai, a nálunk meglévő szakmai tudás esetleges hasznosítása, különösen most, a legutóbbi, nem túl dicsőséges világbajnoki szereplések tükrében, rendkívül fontos lenne, hogy végre ne csak ígérgessünk, hanem valami konkrétum is megvalósuljon. Én azt gondolom, hogy ezt a csarnokot be kellene fejezni, és ennek a területnek a hasznosítását, sportcélú hasznosítását kellene megoldani.
Azt nem értem, amikor államtitkár úr említette, hogy a tízezer, vagy annál több főt befogadó rendezvényekre például a Hungexpo milyen kitűnő lehetőséget kínál. Én nem értem, hogy miért nem lehet összekombinálni a kettőt, bár mondjuk közlekedési szempontból vannak nehézségek, ez kétségtelen, tehát itt a fővárossal karöltve egy komoly közlekedésfejlesztési beruházást is igényelne nyilván a dolog. Én például megvizsgáltam volna annak a lehetőségét, hogy magán a Hungexpón, az új tulajdonosaival tárgyalva, adott esetben egy ilyen PPP-konstrukció keretében nem lehetne-e ott megvalósítani. Nem tudom, ha ezzel kapcsolatban egyébként történtek tárgyalások, akkor erről majd némi tájékoztatást szeretnék kapni. Tehát a helyszínkiválasztással kapcsolatban azt gondolom, hogy más alternatívákat is érdemes vizsgálni.
Én magam azt gondoltam egyébként, amikor jelezte az államtitkárság, hogy csúsztatni kellene a tárgyalását ennek a napirendnek, merthogy új fejlemények várhatóak, én azt gondoltam, hogy már egy merőben új konstrukciót kapunk, de zöldmezős beruházásként, tehát nem egy ilyen barnamezős beruházásként. Ennek ellenére, ha a csarnok, adottságait tekintve alkalmas erre, akkor mondom, ezt érdemes lenne vizsgálni, de nekem az az elképzelésem, hogy annak egy sportcentrumként kellene működnie azon a helyen.
Az adatok egyébként, ahogy említettem az előbb is, indokolttá teszik, hogy a kérdéssel foglalkozzunk, és én magam is nagyon örülnék annak, ha már ebben az évben megkezdődhetne végre ennek a kongresszusi központnak az építése.
Ami a Magyar Rendezvényszervezők Szövetségének javaslatait vagy kéréseit illeti, ezeket én a magam részéről is támogatni tudom, és javasolnám is a bizottságnak azt, hogy egy határozatot fogadunk el arról, miszerint támogatjuk egy önálló kormányrendelet megalkotását, amely a kongresszusszervezői tevékenység gyakorlását, annak jogszabályi környezetét rendezné és összefoglalná. Ez egy hasonló kormányrendelet lenne, mint ami a lovasturizmus esetében előkészítés alatt áll, és amelynek támogatásáról szintén állásfoglalást fogadott el a bizottság. Azt gondolom, hogy ezzel tovább segíthetjük, és előmozdíthatjuk, hogy a kormányrendelet mielőbb el is készüljön. Örömmel állapítottam meg szintén az előterjesztés alapján, hogy ami a szövetség kérése volt, az önálló TEÁOR-számon történő nyilvántartás, ennek jogszabály-alkotási folyamata jól halad, az előkészítettségi állapota megfelelő, és 2008. január 1-től életbe is tud lépni, tehát ezt mindenképpen örömmel fogadom.
Összességében a téma rendkívül fontos, megoldásra váró feladat, és mindenképpen támogatjuk, hogy mielőbb kezdődjön meg egy ilyen típusú beruházás. Köszönöm szépen. Amennyiben az előterjesztők úgy érzik, hogy vannak olyan vélemények, amelyekre reagálni szeretnének, akkor kérem, hogy ezt röviden tegyék meg. Köszönöm.
DR. SOMOGYI ZOLTÁN szakállamtitkár (Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium): Hallatlanul rövid leszek. Azt szeretném mondani Gyenesei képviselő úrnak, hogy igen, ebben a pillanatban az a legfontosabb dolga a magyar kongresszusi turizmusnak, hogy megépüljön Budapesten a nagy befogadóképességű konferenciaközpont - ez a válaszom, teljesen szakmai érvek alapján. Tudnám ezt most hosszabban is kifejteni, de valószínűleg csak ismételném önmagamat.
Az az igazság, hogy a tíz évvel ezelőtti állapothoz képest a világ megváltozott. Az akkora csarnokok, amelyeket akkor terveztek, felépültek a régióban, léteznek, működnek; ilyen nincs, és Bécsben sincs, hozzá kell tennem, ezért mondom, hogy ez egy olyan versenylehetőséget ad nekünk, hogy bizony, ide bírunk hozni olyan konferenciákat, amelyeket sorban elvesztettünk az elmúlt tíz évben. Köves úr el tudja mondani, hogy melyeket vesztettünk el, és melyeket nem tudtunk megrendezni, és mivel ez a legjobban fejlődő ágazata a turisztikai világnak, azt gondolom, hogy mindenképpen indokolt és helyes az ebbe való, állami szinten történő beruházás is.
Abban egyáltalán nem értünk egyet képviselő úrral, hogy Budapestnek nincsen vonzereje. Budapest, mint egy abszolút force-os világváros, kiváló európai és világvonzerővel rendelkezik; el kell mondani, hogy nem örülök neki, de a turisztikai bevételek 70 százalékát ma is Budapest termeli meg az itteni beruházásokkal. Ez nekem azt a választ adja, hogy kell fejleszteni az egyéb objektumokat vidéken, hiszen ha megnézzük azokat a ROP-os programokat, amelyek el fognak indulni, ebből Budapest arányaiban a legkevesebbet fogja kapni, a KMR központi régióval együttesen is, aminek megint csak nem örülök, de lényegesen erősebb lesz a vidéki fejlesztés, azonban az egy nem ilyen típusú fejlesztés. Nem elvárható az, hogy ekkora konferenciaközpont megépüljön bárhol máshol Magyarországon. Budapest szerintem abszolút vonzerő, éppen ezért indokoltnak tartom, hogy minden szempontból a beruházás megvalósuljon és létrejöjjön.
Azt gondolom, hogy a további észrevételekre nem reagálnék. Hadházy úrnak mondanám azt, hogy természetesen az a cél, hogy a KMR OP-ból a magánpartner bevonása miatt minimalizáljuk azt az összeget, ami erre a típusú fejlesztésre szánódik, de nem tudjuk kiiktatni, mert lesz egy olyan része, ami más állami forrásból nem valósítható meg. Ez lényegesen kevesebb lesz a jelenlegi állapotban elkészített terveink szerint, mint ami eredetileg szerepelt benne, de arra törekszünk, hogy ez ne sújtsa a régió egyéb fejlesztési lehetőségeit. A magam részéről megteszek mindent ennek érdekében.
Bánki elnök úrnak a Hungexpóval kapcsolatban igazából azt tudnám mondani, hogy a Hungexpót, mint konferenciaközpont-helyszínt példaként azért mondtam, hogy egy olyan típusú létesítmény...
ELNÖK: Ezt értettem.
DR. SOMOGYI ZOLTÁN szakállamtitkár (Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium): Ezt ma sem lehetne máshol megrendezni, mint az "A" pavilonban, mert csak ott lehet felépíteni; a "G" pavilon, amit fel fognak építeni, vásárcélokra épül, kisebb befogadóképességgel és nem erre a funkcióra. Persze nyilvánvalóan lesz majd rendezvény jellege, egyáltalán nem baj, ha a rendezvényhelyszínek versenyeznek egymással, hogy hol és milyen rendezvényt lehet megvalósítani, hiszen ez a piaci árakat kedvezően fogja érinteni, de alapvetően nem rendelkezik kiszolgáló helyiségekkel, nem rendelkezik megfelelő szekciótermekkel. Ezt egy speciálisan erre a célra épített, ilyen háttérrel rendelkező objektummal lehet jól megcsinálni, és én ehhez köszönöm azt a támogatást - én úgy hallottam -, amit a bizottság tagjaitól kaptam ennek megvalósításához; remélem, hogy így van.
Annyit szeretnék kérni, hogy amikor a bizottság állást foglal a kormányrendelet megalkotásáról, ne vigyük olyan szintre, ami nem teljesíthető, hanem jogszabály szülessen meg ebben az ügyben. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm. Elnök úr!
KÖVES TAMÁS elnök (Magyar Rendezvényszervezők Szövetsége): Nagyon röviden, először is szeretném megköszönni, ha a kormányrendelettel kapcsolatban és egyáltalán a jogszabályi rendelkezésben a bizottság egy határozatot fogad el, mert az biztos, hogy mindenképpen segítheti a létrejöttét.
Két nagyon rövid megjegyzést szeretnék tenni. Elhangzott Gyenesei képviselő úr szájából a Művészetek Palotája lehetősége, és rettenetesen örültem neki, ugyanis amikor a nagy pénznyelő automatát felépítették, akkor mi azt hittük, hogy közösen fel lehet építeni vele a kongresszusi központot, és akkor nem nagy pénznyelő automata, hanem egy jól működő komplexum lenne, hiszen össze lehetett volna építeni, készen voltak rá a tervek. Nagyon sajnáljuk, de úgy látom, hogy most Pécsett ugyanezt a hibát készülnek elkövetni, hogy egy koncerttermet építenek anélkül, hogy közös, tehát egy többcélú teremként épülne. Erre biztos, hogy jobban oda kellene figyelni azoknak, akiknek erre lehetőségük van.
A rang és a presztízs dologhoz annyit szeretnék csak hozzátenni, kiegészítve, amit államtitkár úr mondott, hogy a kongresszusoknál nemcsak a városnak kell presztízsének lenni, hanem a tudományának is, márpedig a magyar tudománynak nagyon komoly presztízse van, és nagyon komoly híre van a világban, tehát nagyon-nagyon sok kongresszust nyerhetünk meg azáltal, hogy a magyar tudomány és a magyar szakmák jelentős erőt képviselnek a bizottságokban. Nagyon szépen köszönöm még egyszer, hogy egyáltalán itt lehettünk.
ELNÖK: Köszönöm szépen, elnök úr. A vitát lezárom. Arra szeretném kérni a bizottság tagjait, hogy támogassák azt az állásfoglalást, amelyet a figyelmükbe ajánlok, miszerint akkor - államtitkár úr felvetését méltányolva - a bizottság támogatja, hogy egy önálló jogszabály kerüljön megalkotásra, amely a nemzetközi kongresszusszervezői tevékenység gyakorlásának jogszabályi környezetét fogja rögzíteni. (Dr. Gyenesei István: Csak erről a szövegről szavazunk?) Csak erről szavazunk most, igen.
Szavazás bizottsági állásfoglalásról
Aki egy ilyen bizottsági állásfoglalással egyetért, miszerint ennek a jogszabálynak a megalkotását támogatjuk, az kérem, kézfelemeléssel jelezze! (Szavazás.) Köszönöm szépen. Van-e ellenvélemény? (Nincs jelentkező.) Tartózkodás? (Nincs jelentkező.)
A bizottság egyhangú döntéssel ezt elfogadta.
Köszönöm szépen az előterjesztőknek a megjelenést. Államtitkár úr még valami megjegyzést tenne.
DR. SOMOGYI ZOLTÁN szakállamtitkár (Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium): Elnök Úr! Tisztelt Bizottság! Szeretném kihasználni az alkalmat, hogy megköszönjem azt a támogatást és munkát, amelyet mind a jelenlegi bizottságtól, mind pedig az előző parlamenti bizottságtól a munkánkhoz, munkámhoz kaptam. Tájékoztatom önöket arról, hogy rövidesen nem leszek ebben a pozícióban. Az a kérésem, hogy a turizmus szakmát, a Magyar Turizmus Zrt.-t, a RIB-ek munkáját továbbra is azzal a hatékonysággal és megfelelő jóakarattal támogassák, ahogy azt eddig is megtették. Köszönöm szépen a felszólalási lehetőséget.
ELNÖK: Köszönjük, szépen, államtitkár úr. Köszönjük a munkáját, és sok sikert kívánunk a diplomáciában kezdődő tevékenységéhez: montenegrói nagykövetként fogja képviselni Magyarországot. Jelentős turisztikai vonatkozása lesz a későbbi munkájának is, és jó néhányan irigyeljük is egyébként e tekintetben, de a bizottság majd szívesen vesz részt nemzetközi kapcsolatban, tehát előre jelzem, hogy ha a montenegróiak szeretnének tanulni a bizottság elmúlt 16 éves munkájából, akkor szívesen veszünk részt egy ilyen tanulmányúton. (Derültség.)
Tájékoztató a Magyar Turizmus Zrt. külképviseleteiről, illetve az új külpiaci stratégiájáról
Áttérnénk a következő napirendünkre. A 3. napirendi pontunk: "Tájékoztató a Magyar Turizmus Zrt. külképviseleteiről, illetve az új külpiaci stratégiájáról". Megkérném a napirend előadóit, hogy foglalják el a helyüket.
Sok szeretettel köszöntöm Róna Iván vezérigazgató urat, Niklai Ákos elnök urat, illetve Szűcs Balázs vezérigazgató-helyettest. Igen részletes anyagot kaptak a bizottság tagjai. Kérdezem, hogy van-e ehhez képest esetleges szóbeli kiegészítésük?
Niklai Ákos szóbeli kiegészítése
NIKLAI ÁKOS elnök (Magyar Turizmus Zrt.): Köszönöm szépen, elnök úr. Nagyon rövid kiegészítéseket szeretnék tenni. Én is szeretném megköszönni a bizottság folyamatos érdeklődését a Magyar Turizmus Zrt. tevékenységét illetően.
Valóban már két anyagot küldtünk, egy nagyon részleteset, és a múltkori kérésük alapján egy vezetői összefoglalót is eljuttattunk. Mind a két anyag megegyezik azzal az anyaggal, amit az igazgatóság is kapott és használt, ez részletesen tartalmazza erősségeinket, gyengeségeinket és feladatainkat is.
Mi egy versenyhelyzetben élünk és dolgozunk, itt elnök úr nyilván célzott arra államtitkár úr esetében, hogy reméljük, hogy Somogyi úr nem fogja a montenegrói beutazó turizmust erősíteni és segíteni tanácsaival. Ezzel csak arra szeretnék utalni, hogy ebben a régióban egy erős versenyhelyzetben kell nekünk működni és tevékenykedni.
A hírek. Vannak jó és kevésbé jó hírek. Azért én is emlékeztetni szeretnék a kongresszusi turizmus, valamint a Winter Invasion program sikerére.
Szeretném a bizottságot arról is tájékoztatni, hogy decemberben az igazgatóság, amikor Róna úr belépett, kapott három hónapot arra, hogy a külpiaci stratégiát elkészítse. Ez a munka elkészült, nagyon komoly munkával és elemzéssel, és azt is szeretném elmondani, hogy a munka még nem fejeződött be, erről majd Róna úr fog részletesen beszélni.
Róna úr prezentációja fókuszál a zrt. feladataira. Amennyiben a bizottság igényli, van azért a turisztikai marketingmunkának egyéb szakmai összefüggése is, esetleg Róna úr prezentációja után erre néhány mondatban rátérnék. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Vezérigazgató úr, öné a szó!
Róna Iván szóbeli kiegészítése
RÓNA IVÁN vezérigazgató (Magyar Turizmus Zrt.): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Alelnök Urak! Tisztelt Bizottsági Tagok és Vendégek! Szeretném továbbvinni a gondolatot, amit Niklai elnök úr megkezdett. A stratégia, amelyet elkészítettünk, és amely valóban még néhány kiegészítéssel majd tökéletessé fog válni - reméljük -, nos e stratégia elsősorban a középtávon megvalósítandó teendőket tartalmazza, valamint a változó piaci körülményekhez való, azonnali reagáláshoz szükséges tennivalókat is tartalmazza, megfogalmazza. Az anyagban a külpiaci tevékenység végzéséhez szükséges kritériumok és működési keretek kerülnek meghatározásra, amit olvastak önök is, és ezt a stratégiát a változó piaci körülményekre való tekintettel természetesen a társaság minden évben felül fogja vizsgálni, és alkalmazkodni fog a változó körülményekhez.
Engedjék meg, hogy néhány szóban a célkitűzésekről, illetve a célok megvalósításához vezető útról, magáról a stratégiáról szóljak.
Céljaink: elsősorban a beutazás a legfontosabb. A beutazó forgalomból és a beutazó turizmusból származó bevételek növelése, új úticélok és termékek bevezetése a piacra, illetve a meglévők karbantartása. Azért emelem ezt ki, mert az újak mellett nem szabad elfeledkeznünk a nagyon-nagyon jól működő, és jelenleg is létezőkről, és ezeket karban kell tartanunk.
A szolgáltatásokkal kapcsolatos információk gyors és könnyű elérhetőségének biztosítását is szeretnénk.
Szeretnénk a foglalási lehetőségeket megteremteni, a turisztikai vállalkozásokat piacra segíteni, a partnerségi szerepvállalás részarányának növelését a turisztikai marketingtevékenységből - a jelenlegi tíz százalékos bevétel részarányának a növelését szeretnénk elérni.
A piac változásaira gyorsan reagálni képes, hatékony külpiaci szervezetet szeretnénk kialakítani.
Ügyféladatbázist szeretnénk létrehozni, a végfogyasztók és a közvetítők közvetlen elérését szeretnénk ezzel elérni.
Ezeket a célokat pedig, a célokhoz vezető utat a stratégia tartalmazza.
Alapvetés a kutatás. A kutatás a külpiaci tevékenység támogatása. Rendszeresen végzett adatgyűjtéssel, elemzésekkel szeretnénk ezt elérni, célunk elsősorban az, hogy a stratégiai döntéseket meg tudjuk alapozni, másodsorban pedig az, hogy a tevékenység hatékonyságát mindenkor tudjuk mérni.
Termékstratégia. Az rt. termékstratégiája folyamatosan a kereslethez, az aktuális trendekhez igazított és igazodó termékportfóliót helyezi előtérbe A kiemelt termékek továbbra is természetesen Budapest, illetve Budapest és környéke, Balaton, az egészségturizmus és a hivatásturizmus. Mindezeket kiegészítendő, a történelmi, kulturális örökség, a bor és gasztronómia, a szép tájak és a magyar vendégszeretet. A nemzeti turisztikai marketingszervezet továbbá különös figyelmet kíván fordítani az elkövetkezendő években Pécsre, mint Európa kulturális fővárosára, és ennek népszerűsítésére.
Marketingkommunikáció, és ezek eszközei. A termékalapú marketing mellett keresletorientált, forgalomgeneráló marketingtevékenységet szeretnénk folytatni. Az rt. marketingkommunikációs tevékenységét a fókuszálás fogja jellemezni. Fókuszálni fogunk a végfogyasztókra, illetve legfőbb küldő piacainkra, a célcsoportokra és a kiemelt termékeinkre. A marketingkommunikáció teljes eszköztárát szeretnénk felvonultatni, benne az e-marketinggel, benne a public relationnel, a reklámokkal, kiadványokkal, vásárokkal, kiállításokkal, workshopokkal és a direct marketinggel.
Ehhez fel fogjuk használni egyaránt a költséges, de elengedhetetlen, végfogyasztót megcélzó reklámkampányokat, hiszen a kutatásunk bebizonyította, hogy ma már az ide érkező vendégek 90 százaléka egyénileg érkezik, tehát közvetítés nélkül, utazási iroda nélkül, ezért őket a reklámokkal akarjuk elérni. Ezen kívül, ezt már a marketingtervünkben is említettünk, igen nagy hangsúlyt helyezünk a költséghatékony e-marketingre, vagyis az elektronikus marketingre, az internetre.
Partnerstratégiánk. A külpiaci marketingtevékenység fontos eleme lesz a partnerség, a szolgáltatók potenciális partnerek, az állami és a regionális szervezetek a szakmai szervezetek bevonásával már az akciók tervezésekor is, nemcsak a lebonyolításkor, hanem a tervezéskor is. Ennek egyik jó példáját hadd említsem meg! Most már hónapok óta nagyon szoros együttműködés alakult ki a FlyBalaton repülőtérrel annak érdekében, hogy a Balaton régióba, illetve a nyugat-dunántúli régióba minél több német vendég érkezzen. Itt szeretném bejelenteni, ezt először fogják hallani önök is, az újságírók is, hogy a Germanwings Köln-Bonn Hold. június 18-a és október 27-e között 18 héten keresztül két járatot indít hetente, méghozzá menetrend szerinti járatot, ezek A-319-es Airbusok lesznek, amelyeknek 164 fős befogadóképességük van. Ha ezt 80 százalékos töltéssel számoljuk, akkor itt 5000 utas 35 ezer vendégéjszakát fog még az idén generálni. Ez pedig csak úgy jöhetett létre, hogy nagyon szorosan együttműködünk a repülőtérrel, marketingben, promócióban, támogatjuk mindazon járatokat, amelyek képesek és hajlandók idehozni ennyi turistát, ennyi vendégéjszakát. Itt szeretném megköszönni Palkó Lajos úrnak - itt ül mögöttem - az együttműködést ebben.
A külpiaci tevékenység és a külpiaci hálózat átalakítása a célunk. 2007. május 31-ére fog elkészülni a piaci potenciát vizsgáló kutatás, amelynek eredményeire fogjuk alapozni a külpiaci hálózat átalakítását. Az rt. jelenleg húsz országban, 22 városban van jelen, és itt működtet turisztikai képviseleteket. A legfontosabb küldő területeinken önálló nemzeti turisztikai képviseletekkel rendelkezünk, magyarországi kiküldöttekkel, és átlagban egy-két helyi alkalmazottal. Nonprofit képviseletként vannak ezek bejegyezve, vagy esetleg, néhány helyen, a magyar nagykövetségeken belül szakdiplomataként szerepelnek, ezek a tengerentúlon vannak.
A külpiaci tevékenység és a külpiaci hálózat átalakításának az lenne az alapja, és az lesz az alapja, hogy a legfontosabb és legígéretesebb piacokon, miután ezeket meghatároztuk az előbb felvázolt, május 31-ére elkészülő piaci potenciálvizsgálatok után, az MT Rt. a forrásait ezekre a piacokra fogja elsősorban koncentrálni. Ennek megfelelően fenntartjuk jelenlétünket önálló nemzeti turisztikai képviselettel ezeken a legjelentősebb piacokon. A kevésbé fontos állomáshelyeken pedig nem szüntetjük meg a képviseletet, de egy visszafogottabb, egyszemélyes képviselettel, vagy egyéb módon, akár ügynökséget megbízva, vagy on line formában, de biztosítjuk Magyarország turisztikai kínálatának képviseletét.
Az egyes képviseletek és a relációk marketing-költségvetését az rt. úgy állapítja meg, hogy a promócióra fordítható összeg jelentősen nagyobb legyen a működési költségeknél. Bizonyos alapfeladatok továbbra is központi költségvetésből lesznek ellátva, de lesznek további feladatok, amelyek részfinanszírozással vagy éppen közreműködő partnerek bevonásával fognak megvalósulni.
Három fontos piacunk van: Németországban, Nagy-Britanniában és Izraelben. Heteken belül rövid távú intézkedési tervet dolgozunk ki, mégpedig azért, mert ezeken a piacokon az utóbbi időben visszaesés tapasztalható. Az rt. a külpiaci stratégiát az Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztériumban bemutatta, miniszter asszony elfogadta, illetve az igazgatóság a hónap elején, 11-ei ülésén szintén elfogadta. Múlt héten volt a külképviselői értekezlet, ahol ismertettük az új stratégiát a külképviselőkkel, és a Magyar Turizmus Rt. a jövőben külképviseleti tevékenységét a stratégiában megfogalmazott irányelvekre fókuszálva végzi a stratégia célkitűzéseinek mielőbbi megvalósítása érdekében.
A stratégia végrehajtásának mikéntjét egy hamarosan elkészülő megvalósítási ütemterv határozza majd meg pontosan. Erre mondta azt Niklai úr, hogy még nincs teljesen készen, hiszen akkor lesz igazán teljes a stratégia, ha elkészül hozzá heteken belül a stratégia végrehajtásának mikéntjét meghatározó megvalósítási ütemterv. Ehhez várjuk még a május 30-áig elkészülő kutatási anyagokat, eredményeket, a potenciálvizsálatokat.
Röviden ennyivel szerettem volna kiegészíteni az anyagot, és valóban, ahogy Niklai úr is mondta, megfogadtuk a javaslatukat, és nemcsak a 60 oldalas anyagot nyújtottuk át, hanem egy többoldalas, zanzásított változatot is. Köszönöm szépen a figyelmüket, és várom a kérdéseiket.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Képviselőtársaimat kérdezem, hogy van-e kérdése valakinek. Pál Béla alelnök úré a szó.
PÁL BÉLA (MSZP): Köszönöm szépen. Két dolgot szeretnék kérdezni, amely a következő három. (Derültség.)
Az egyik: azt szeretném kérdezni, hogy milyen szerepük van a régióknak a külpiaci stratégia kialakításában, megvalósításában.
A másik, hogy hol tart most a Magyarország új turisztikai arculata szlogenre és logóra vonatkozó munka, és melyek az új márkajegy főbb jellemzői.
A harmadik pedig: részben választ kaptunk rá természetesen, de a külpiaci stratégia egy változatlan külpiaci szervezetet jelent, tehát körülbelül ugyanez a szám, vagy szűkítettebb, vagy más helyszínekre fókuszál inkább, vagy maradnak a hagyományos helyszínek? Várhatólag milyen változásokat okoz ez majd a külpiaci szervezetben? Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm. További kérdések? Hadházy képviselő úr!
HADHÁZY SÁNDOR (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Bizottság! Az egyik kérdésem arra irányul, hogy az összefoglaló első oldalának 2. pontjában az olvasható, a legfontosabb küldő piacain, a kereskedelmi szálláshelyeken a vendégéjszakák száma alapján a második francia bekezdés Nagy-Britanniát említi, ahol 368 ezer vendégéjszakával növekedett a forgalom. Az összefoglaló anyag negyedik oldalának közepén, amit vezérigazgató úr is említett, az szerepel, hogy "Németország, Nagy-Britannia és Izrael vonatkozásában egy hónapon belül rövid távú intézkedési tervet dolgozunk ki a visszaesés megfordítására". Itt van némi ellentmondás: az egyik helyen növekedés van, a másik helyen meg úgy állítják be, mintha visszaesés lenne. Szeretném megkérdezni, hogy mi az igaz.
A másik kérdésem arra irányul, hogy történt-e elemzés arra vonatkozóan, hogy mi az oka annak, hogy 9,7 százalékos visszaesés történt a vendégéjszakák tekintetében 2001-hez viszonyítva. Mi volt ennek az oka, és milyen intézkedési tervet dolgozott ki erre az MT Rt.? Ugyanígy a devizabevételek is jelentős mértékben, 23 százalékkal csökkentek a öt év távlatában - azért ez nagyon jelentős visszaesés. Mi erre a magyarázat? Ezt szeretném meghallgatni.
A szóbeli kiegészítésben is hallhattuk, hogy a külképviseletek nem lesznek jobban ellátva, hogy finoman fogalmazzak, mint ahogy az eddigi években történt. A második oldalon látunk egy grafikát, amely a külképviseleti munka, illetve az oda fordított forrás és a vendégéjszakák összefüggését mutatja be, és azt látjuk ebből a grafikonból, hogy bizony, együtt mozog a kettő, tehát ha több forrást biztosítunk a külképviseleti munkára, akkor nő a beutazás, nő a vendégéjszakaszám. Ennélfogva nem tudom támogatni azt, hogy a külképviseleti munkára kevesebb figyelmet fordítsunk, és kevesebb forrást biztosítsunk, legalábbis ezt a szándékot érzékeltem akkor, amikor azt olvasom a harmadik oldal alján és a negyedik oldal tetején, hogy a fő hangsúlyt többek között az e-marketingre kívánják helyezni. Én erősen megkérdőjelezem ennek hatékonyságát, és inkább a külképviseleti munkára szeretném a hangsúlyt fektetni. Köszönöm szépen. Ezek volnának a kérdéseim.
ELNÖK: Köszönöm, képviselő úr. Vannak-e további kérdések? (Nincs jelentkező.) Amennyiben nincs, akkor én ezt megtoldanám még kettővel a részemről. Kapcsolódnék Hadházy képviselőtársamhoz, aki mind a vendégéjszakaszám, mind a devizabevételek tekintetében a jelentős visszaesésekkel kapcsolatos kérdését megfogalmazta. A legfontosabb küldő piacok között szerepel Izrael. Kérdezném, hogy mi az oka ennek, milyen konkrét terveik vannak ezzel a küldő piaccal kapcsolatban, illetve kérdésem lett volna a stratégia elkészülése kapcsán az intézkedési terv - erről kaptam információt. Jól értettem, ugye? Március 31? (Róna Iván: Igen.) Május 31. a kutatási anyag, tehát amíg feldolgozásra kerül, az nagyjából szeptember-október? (Róna Iván: A nyár folyamán.) Köszönöm szépen.
Akkor egyetlen kérdésem maradt hátra, hogy a londoni külképviselettel kapcsolatban hogyan állunk, ott az új képviseleti vezető kinevezése mikorra várható. Köszönöm szépen, és kérem a válaszokat.
RÓNA IVÁN vezérigazgató (Magyar Turizmus Zrt.): Tisztelt Elnök Úr! Alelnök Urak! Bizottsági Tagok! Sorrendben Pál Béla úr kérdésével kezdeném, mert ő tette fel először a kérdését.
Milyen szerep jut a régióknak? A régióknak természetesen nagyon nagy szerep jut, hiszen benne van a marketingtervünkben is, hogy egyre nagyobb hangsúlyt helyezünk a régiókra, egyre több feladatot kapnak a regionális marketingigazgatóságok, és nagyon szoros együttműködésben vagyunk és leszünk továbbra is a regionális idegenforgalmi bizottságokkal, illetve magával a régióval. Ennek jelét mutattuk éppen most a külképviselői értekezleten is, ahol két régiót is meglátogattunk a külképviselőkkel, megismerkedtünk az újdonságokkal, és azonnal feladatul kapták a külképviselők, hogy ezeket az újdonságokat vigyék piacra - két régió volt: az Észak-Alföld és a Tisza-tó -, és remélem, hogy rövidesen látszani is fognak az eredmények. Azt szeretném válaszolni, hogy a régiókkal mindenféleképpen nagyon-nagyon szoros együttműködést szeretnénk kialakítani. Ennek egyik záloga egyébként az, hogy a felügyelőbizottság elnöke Rusznák úr, aki maga is egy RIB-et vezet, és állandóan engem noszogat a régiók ügyében, tehát nem tudom elfelejteni a dolgot. (Hadházy Sándor: Igaza van.)
A második kérdés, hogy hol tart az új arculat, logó és új márkajegyek, az új brand. Benne van a marketingtervünkben, ősszel kezdünk hozzá ezek kialakításához, és így is terveztük. Szeretnénk jövőre az évet az új márkajegyekkel, az új arculattal kezdeni - ezt így prognosztizáltuk, így pozicionáltuk, és szeretnénk is a terveknek megfelelően haladni.
A harmadik kérdés az volt, hogy változatlan külképviselői helyszínek lesznek-e. Ahogy elmondtam az előbb: igen, fókuszálni szeretnénk mindenféleképpen. A potenciálvizsgálat után meg fogjuk állapítani azokat a főbb helyszíneket, főbb területeket, ahova a teljes költségvetésünk jó részét szeretnénk fókuszálni, koncentrálni. Azokra a piacokra fogunk fókuszálni, ahonnan a legtöbb vendégéjszaka várható, de nem felejtjük el azokat a piacokat, ahol jelen vagyunk - és egy picit előreugranék, Hadházy polgármester úrhoz szeretnék csatlakozni -, mert valóban igaz az a grafikon, jól látta, valóban szoros korrelációban van a marketingre fordítható összegek és a vendégéjszakák száma. Nagyon bízunk abban, hogy a következő években sokkal több anyagi lehetőséget, kereteket fogunk kapni a marketingtevékenység végzéséhez külpiacokra is. Ezeket a piacokat nem szeretnénk bezárni, és semmiképpen nem szeretnénk elfelejteni, hiszen nem szeretnénk kivonulni ezekről a piacokról, hanem ezeken a piacokon is szeretnénk tevékenységet folytatni, jelen lenni, mutatni a jelenlétünket, de a koncentráció, a fókuszálás azokra a piacokra fog most történni - ezekkel a keretekkel, amikkel rendelkezünk -, amelyektől azonnali vagy legalábbis nagyon gyors, rapid növekedést várunk.
Hadházy képviselő úr kérdésére, hogy a legfontosabb külpiacnak Nagy-Britanniát neveztük meg, és növekedést is mutattunk be, ugyanakkor viszont csökkenést is. Itt nincs semmi ellentmondás. Ha gondosan elolvassa képviselő úr, akkor az első, a növekmény 2001-hez képest van, a csökkenés pedig 2006-hoz képest van, egyébként 2005-höz képest 2006-ra. Ez azt jelenti, vannak okai ennek, főleg a fapados légitársaságok visszafogottsága, amely különösen Budapesten jelentette a brit vendégek számának a hanyatlását, vagy a vendégéjszaka-szám hanyatlását, tehát 2001-hez képest egy fejlődés van valóban az elmúlt öt évben, de 2005-höz képest, ami egy csúcsév volt a brit beutazásban, ahhoz képest visszaesett a forgalom. Szeretnénk ezt a trendet megfordítani, és nem teljesen függővé válni a fapadosoktól, az olcsó légitársaságoktól, hanem más megoldásokat, más marketingeszközöket bevetve arra serkenteni a briteket, hogy jöjjenek többen Magyarországra, nemcsak Ferihegy van a világon, hiszen a Ryanair most már beindult vidéken is, a FlyBalatonra is, ezt szeretnénk ösztönözni. Nem árulok el titkot, ha elmondom, hogy Dublint is szeretnénk bevonni egyébként a FlyBalaton célközönségei közé.
A következő kérdés, hogy történt-e elemzés a 9,7 százalékos visszaesés kapcsán. Igen, történt, objektív és szubjektív okok egyaránt szerepelnek ebben. Az objektív okok között szerepel a már említett ok, hiszen ezt a 9,7 százalékot külpiacokon szenvedtük el. (Az ülésterembe érkezik Almássy Kornél.) Szeretném emlékeztetni önöket arra, itt 2006-os adatról van szó, hogy 2006-ban a belföldi forgalom erőteljesen növekedett, és a belföldi vendégéjszakák száma növekedett, tehát egészében véve nem akkora a csökkenés vendégéjszaka-számban Magyarországon, de bizony a külpiacokon 9,7 százalékos hanyatlást könyveltünk el, és szeretnénk megfordítani ezt a trendet. A visszaesésnek egyrészt a fapadosok voltak az okai, akik sokkal, de sokkal kevesebben érkeztek, ennek is vannak okai, ez elsősorban Budapesten látszott meg, és sajnos az őszi sajnálatos események is közrejátszottak abban, hogy Budapesten jelentősen csökkent az év utolsó negyedében a vendégéjszaka-szám.
Szubjektív okok is szerepelnek itt, és ezért is csináljuk az új külpiaci stratégiát, hogy jobban tudjunk fókuszálni azokra a piacokra, ahonnan a legtöbb vendég érkezhet, magyarul azt a lovat kell ütni, amelyik húz, úgyhogy most ezt szeretnénk megvalósítani, ezen szeretnénk változtatni.
A devizabevételek csökkenésére mi a magyarázat? Hasonló a magyarázat. Egyrészt átalakultak a szokások. A legjobb küldő piacainkon buktunk igazából, ez elsősorban Ausztria és Németország, főleg Németország. Tudomásul kell vennünk, hogy az a réteg, aki látogatta korábban Magyarországot, vagy kihalt, vagy nincs már anyagi potenciál arra, hogy ennyien érkezzenek, ezért kell nekünk átstrukturálni az érkező vendégeket, illetve azokra a csoportokra fókuszálni, amely csoportoknak nagyobb anyagi lehetőségük van, és magasabb szolgáltatásokat tudnak igénybe venni, és akkor több bevételt tudunk realizálni.
Ezért van az, hogy szeretnénk, ha az új külpiaci stratégia elsősorban azokra fókuszálna, a 90 százaléknyi vendégseregre, akik egyénileg érkeznek, semmilyen közvetítői ráhatással nem bírnak, ezért nekünk kell meggyőzni őket a piacokon arról, hogy Magyarország jó, Magyarország olyan desztináció, amelybe érdemes ellátogatni, és a mi hazánk várja a vendégeket, és nagy szeretettel várja őket.
Egyébként azt szeretném még elmondani, hogy ha egészen belemegyünk a részletekbe, akkor Budapesten jelentős növekedés volt, az ország különböző területein növekedés volt. Ahol nagyon nagy veszteségeket szenvedtünk el, az a Balaton. Látni kell azt, hogy pont a német piacon, évről évre tíz-húsz százalékos veszteséget hozunk a Balatonnál, és ezt nem tudja ellensúlyozni sem Budapest bevételi növekménye, sem pedig az ország, tehát a wellness- és gyógyszállodák bevételeinek növekedése, és ebből látszik a devizabevételek kisebb aránya.
A következő kérdés az volt, hogy a grafikon... Az előbb már válaszoltam Hadházy képviselő úrnak. Valóban, a grafikon azt mutatja, hogy szoros együtthatás, együttműködés van, és egy szoros koordináció van a marketingre fordított összegek és a vendégéjszakák száma között. Valóban, ha több pénz van, akkor nyilván nagyobb és erőteljesebb promóciót lehet folytatni, aminek következtében nő a vendégsereg, nő a vendégéjszaka-szám, ez teljesen így van, ezért is tettük oda ezt a grafikont, hogy látszódjék, hogy ha lesz rá lehetőség és lesz rá mód, akkor kapjunk több lehetőséget és több pénzt marketingre, hogy ezáltal is növelni tudjuk, ezáltal is hatékonyabbá tudjuk tenni a beutazó turizmust Magyarországra.
Egyáltalán nem fordítunk kevesebb munkát a külképviseletekre. A fő hangsúly az e-marketingben azt jelenti, hogy a legköltséghatékonyabb eszközünk az elektronikus marketing. Az internet-penetráció olyan magas már a külpiacokon, hogy ezt nem lehet figyelmen kívül hagyni, és az információkat ezen az úton lehet a leggyorsabban és a leghatékonyabban eljuttatni a vendégekhez, hiszen az előbb említettem - nem akarom már sokszor felemlegetni, de ez így van -, hogy ma már a beutazó vendégek 90 százaléka szervezetlenül érkezik, az információihoz pedig többnyire az elektronikus utakat választja, elektronikus utakon szerzik az információt.
Ezzel együtt a külképviseletekre nagyon nagy hangsúlyt fektetünk, éppen ezért van ez az új külpiaci stratégia is, hogy a külképviseleteink hatékonyabbak legyenek, jobbak legyenek, és főleg, nagyon fontos, úgy tudják elérni a vendégeket, a potenciális vendégeket, hogy meggyőzzék őket arról, hogy érdemes Magyarországra jönni, érdemes bennünket meglátogatni.
Elnök úr kérdésére válaszolva, hogy Izrael a legfontosabb küldő piac-e a vendégéjszakák tekintetében. Három piacról beszéltünk, Németországról, Nagy-Britanniáról és Izraelről. Természetesen nem tartozik a legfontosabb küldő piacaink közé, hiszen a marketingtervünkben három különböző kategóriát határoztunk meg, a legfontosabbak, ez öt ország, az igen ígéretes piac, és a fejlődő piac. Izrael egy fejlődő piac, és már nagyon jó eredményeket értünk el 2004 előtt, de sajnálatos módon a külképviselő asszony meghalt, és akkor az ország külpiaci marketingjének turisztikai oldaláról megszűnt a képviselete, és ez nagyon nagy visszaesést is jelentett, látszik, hogy mennyire visszaesett a forgalom Izraelben. Rájöttünk arra, hogy ha visszaállítjuk ezt az állapotot, megfelelő képviselettel fogunk rendelkezni Izraelben, akkor újra vissza tudjuk csalogatni ezt a potenciális vendégsereget. Azért lényeges, mert az ő fajlagos költésük igen magas, és számunkra ezért nagyon fontos az a piac, de természetesen a három kategóriából nem a legfontosabb küldő piacnak számít.
A londoni kérdésre szeretnék válaszolni. A második kérdését megválaszoltam, és a londoni kérdésre pedig igen, a londoni képviselet vezetőjének személyére kiírtuk a pályázatot, a pályázatok beérkeztek. 13 értékelhető pályázat érkezett be, ami tartalmilag és formailag is megfelel. Ezt a 13 embert a tegnapi nap folyamán az előzsűri meghallgatta, és május 2-án, május első munkanapján, jövő héten pedig a főzsűri meghallgatja az öt legjobb pályázatot és legjobban szereplő pályázót, és azonnali hatállyal, egy-két napon belül dönteni fog. Ez azt jelenti, hogy ha olyan személyre esik a választásunk, aki a jelenlegi munkahelyét hamar, gyorsan el tudja hagyni, és át tud állni hozzánk, akkor gyakorlatilag két hónapon belül az új külképviselő elfoglalja a helyét. Addig sincs üresen a képviselet, mert Patai Szabolcs kollégánk, aki a dublini képviseletet irányítja, londoni felügyelettel természetesen, átment Londonba, és küldtünk ki ideiglenesen új kollégát arra az időre, amíg a képviseleten szükség van, hiszen Balázs itt ül mellettem, és most már véglegesen itt ül. Addig sem szűnik meg a tevékenység, addig is folyamatosan megy a tevékenység, Balázs felügyeli, figyelemmel kíséri, és én nagyon remélem, hogy a jövő héten meg tudjuk hozni a döntést az új külképviselő személyéről, és ha ez sikerül, akkor két hónapon belül ez a képviselő elfoglalja a helyét.
Köszönöm szépen, és várom a további kérdéseket.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Elnök úr jelezte, hogy még szeretne válaszolni a kérdésekre.
NIKLAI ÁKOS elnök (Magyar Turizmus Zrt.): Néhány kérdéssel kapcsolatosan szeretnék észrevételt tenni, okok és lehetőségek témájában, mégpedig a szakmaiság jegyében. Egyrészt azt szeretném mondani, hogy akkor, amikor a számokat értékeljük, ez egy szakmai beszélgetés és vita, szeretném megosztani önökkel azt, hogy a turizmus teljesítményének értékelésekor és általában a marketingdöntések megalapozásánál gondot okoz az, hogy a statisztikai adatok Magyarországon pontatlanok. Ennek részben oka az adatszolgáltatási fegyelem hiánya, a szürkegazdaság jelenléte, valamint a KSH korlátozott költségvetése is.
A másik, amit szeretnék elmondani: nagyon fontosnak tartjuk, hogy a külpiaci tevékenységben nagyon fontos a régiók és az önkormányzatok tevékenysége. Rendszeresen találkozunk a RIB-ek vezetőivel, és keressük a további lehetőségeket arra, hogyan tudjuk őket ösztönözni önálló turisztikai marketingre is. Erre jó példa az a TDM, amelyről éppen nemrég volt konferencia Budapesten, és ennek a bevezetésével foglalkozik a szakállamtitkárság.
Amikor bevételekről beszélünk, és kutatjuk, hogy mi is az oka annak, hogy a devizabevételek nem nőnek, akkor nemcsak a vendégszám ebben az érdekes, hanem az egy főre jutó költés is. Itt azt szeretném elmondani, hogy ebből a szempontból is nagyon fontos az, hogy néhány dolog megvalósuljon, mint a budapesti kongresszusi központ, hiszen tudjuk azt, hogy a kongresszusi látogatók mennyivel magasabb fajlagos költéssel rendelkeznek, de ferihegyi gyorsvasút vagy egyéb regionális repülőterek fejlesztése is indokolt.
Szeretném azt is elmondani a fejlesztések vonatkozásában - és ez azért is fontos, hiszen nagyon sok képviselő egyéb regionális szervezetekben is tevékenykedik -, hogy a jövőbeni turisztikai fejlesztéseknél nagyon fontos lenne, hogy ezek mindenkor keresletkutatásra épüljenek, hogy valóban olyan turisztikai fejlesztések jöjjenek létre, amelyekre van valós kereslet, vagy pedig lehet generálni keresletet. Attól félünk ugyanis, hogy esetleg olyan intézmények létesülnek, amelyek igazából nem segítik a turisztikai bevételek növekedését.
Végül szeretném elmondani azt, hogy egy sikeres turizmus érdekében nagyon sok mindent kell tenni, és ez jelentős összefogást igényel. Egyrészt elmondanám azt is, hogy ma már gondot okoz az, hogy Magyarországon a lakosság nem beszél nyelvet, és kellene - ez szakmán kívüli tényező, de nagyon fontos -, továbbá a sikeres turizmus érdekében elengedhetetlen egy összefogás annak érdekében, hogy Magyarországon nagyobb legyen a tisztaság, a szolgáltatói minőség konzisztensebb legyen, jobb vendégszeretet legyen a lakosság részéről is, és ezt mutassuk is. Ennek érdekében összefogásra van szükség nemcsak a szakmán belül, hanem a politika, a média, a civil szervezetek, a vállalkozói szféra és a lakosság együttműködése szükséges egy turistabarátibb környezet létesítéséhez. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm, elnök úr. Köszönjük szépen az előterjesztéseket. Az adatokból kiderül, hogy van mit tenni, tehát nyilván jelentős eredményeket vár a szakma és mi magunk, a bizottság tagjai is ettől a külpiaci stratégiaváltástól, hiszen ahogy itt már többen is említették, különböző okok kapcsán, de mind a vendégéjszakák száma, mind a bevételek csökkenőben vannak. (Dr. Bakonyi Tibor az ülésterembe érkezik.) A grafikon egyébként azt valóban jól mutatja - és ebből a szempontból fontos mindig a Magyar Turizmus Rt. külképviseleteinek költségvetése, tehát az, hogy milyen marketinget lehet folytatni -, bár engem, mondjuk, meglepett, mert én arra számítottam, hogy egy jelentős kampányt követően nincs azonnali visszaesés, de jól láthatóan, ahogy a büdzsé csökken, úgy rögtön csökken a vendégéjszakák száma is. Azt hittem, hogy ez tovább tart, tartósabb. Lehet, hogy érdemes lenne megvizsgálni azt, hogy a különböző marketingeszközök hatékonysága ebből a szempontból hogyan fokozható, mert ez adott esetben növelni tudná az eredményességünket.
Nagyon várjuk azt, hogy a stratégia mellett a konkrét intézkedési terv miket fog tartalmazni, úgyhogy szeretném is kérni vezérigazgató úrtól és elnök úrtól is, hogy amint elkészül ez az anyag, azt legyenek kedvesek eljuttatni hozzánk a bizottsági titkárságra, hogy azt a képviselőtársaim is láthassák.
Végül szeretnék gratulálni a közös együttműködés sikeréhez, ami a Germanwings járatainak indítását jelenti a FlyBalaton Airporton. Miután a legnagyobb visszaesések éppen a Balaton vonzáskörzetében tapasztalhatóak, az egyik megoldás az lehet, ha az olcsóbb diszkont légitársaságokat be tudjuk vonni minél nagyobb számban. A tapasztalatok azt mutatják, hogy a vendégek költési hajlandósága nem mutat korrelációt az útiköltség szintjével, tehát attól, hogy diszkont légitársaságokkal érkeznek, még jó fajlagos költési hajlandóságú vendégeket tudunk fogadni a Balatonon, tehát a további fejlesztés is nagyon nagy eredményeket hozhatna. Köszönjük szépen még egyszer. A napirendi pont vitáját lezárom.
Az Egyebek között kérdezném, hogy képviselőtársaimnak van-e valamilyen kérdése, felvetése. (Nincs jelentkező.) Amennyiben nincs, akkor a bizottsági ülést bezárom. Minden munkatársamnak további szép napot kívánok!
(Az ülés befejezésének időpontja: 11 óra 56 perc)
|
|
Bánki Erik |
Jegyzőkönyvvezető: Biczó Andrea és Várszegi Krisztina