STB/11/2007.
(STB/21/2006-2010.)
az Országgyűlés Sport- és turisztikai bizottságának
2007. május 22-én, kedden, 10 órakor
a Képviselői Irodaház 515. számú tanácstermében
megtartott üléséről
Tartalomjegyzék
Helyettesítési megbízást adott*
Beszámoló a turisztikai célelőirányzat 2006. évi felhasználásáról*
Dr. Kovács Miklós szóbeli kiegészítése*
Kérdések, hozzászólások, válaszok*
Tájékoztató a magyar turizmus 2006. évi teljesítményének értékeléséről*
Dr. Kovács Miklós szóbeli kiegészítése*
Kérdések, hozzászólások, válaszok*
Tájékoztató a 2012. évi labdarúgó Európa-bajnokság helyszínének kijelöléséről meghozott döntésről*
Páva Zoltán szóbeli kiegészítése*
Elnököl: Bánki Erik (Fidesz), a bizottság elnöke
Pál Béla (MSZP), a bizottság alelnöke
Dr. Bakonyi Tibor (MSZP)
Koscsó Lajos (MSZP)
Nagy Jenő (MSZP)
Páva Zoltán (MSZP)
Nagy Imre (MSZP)
Dr. Tóth József (MSZP)
Becsó Zsolt (Fidesz)
Hadházy Sándor (Fidesz)
Lasztovicza Jenő (Fidesz)
Dr. Világosi Gábor (SZDSZ)
Dr. Gyenesei István (Független)
Helyettesítési megbízást adott
Dr. Bakonyi Tibor (MSZP) Koscsó Lajosnak (MSZP)
Dr. Horváth Klára (MSZP) dr. Tóth Józsefnek (MSZP)
Nagy Imre (MSZP) Nagy Jenőnek (MSZP)
Kovács Ferenc (Fidesz) Lasztovicza Jenőnek (Fidesz)
Kovács Ferenc (Fidesz) Hadházy Sándornak (Fidesz)
Szijjártó Péter (Fidesz) Bánki Eriknek (Fidesz)
Dr. Kovács Miklós (Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium)
Dr. Róna Iván vezérigazgató (Magyar Turizmus Zrt.)
(Az ülés kezdetének időpontja: 10 óra 11 perc)
BÁNKI ERIK (Fidesz), a bizottság elnöke, a továbbiakban ELNÖK: Sok szeretettel köszöntök mindenkit a sport- és turisztikai bizottság mai ülésén. Képviselőtársaim írásban előzőleg megkapták a meghívót, illetve a napirenden szereplő előterjesztéseket.
Kérdezem, hogy az írásban megküldött javaslathoz képest van-e bárkinek kiegészítése. (Nincs jelentkező.) Amennyiben nincs, akkor kérem a bizottság tagjait, hogy aki jelen formájában elfogadja a mai ülés napirendjét, az kézfeltartással jelezze! (Szavazás.) Köszönöm szépen. Ellenvélemény? (Nincs.) Tartózkodás? (Nincs.)
Megállapítom, hogy a bizottság határozatképes, és egyhangú szavazással elfogadta a mai ülés napirendjét.
Beszámoló a turisztikai célelőirányzat 2006. évi felhasználásáról
Az 1. napirendi pontunk egy beszámoló a turisztikai célelőirányzat 2006. évi felhasználásáról. Az előterjesztő az Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium turisztikai szakállamtitkársága. Megkérném Kovács Miklós főosztályvezető urat, hogy amennyiben a megküldött anyaghoz szóbeli kiegészítése van, azt tegye meg. Köszönöm.
Dr. Kovács Miklós szóbeli kiegészítése
DR. KOVÁCS MIKLÓS (Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium): Köszönöm. Tisztelt Bizottság! Tisztelt Elnök Úr! Először is engedjék meg, hogy megköszönjem a lehetőséget a szakállamtitkárság nevében, hogy a célelőirányzat 2006. évi felhasználásáról számot adhatunk a bizottság előtt.
Úgy gondolom, hogy viszonylag részletes anyag készült, tehát hosszan nem kívánom kiegészíteni. Két dolgot szeretnék mégis kiemelni, és a tisztelt bizottság figyelmébe ajánlani.
A 2006. évi turisztikai célelőirányzat felhasználásáról szól az előterjesztés, az adatok és a táblázatok. Természetesen értelmezhető ez a terv a felhasználás, a tényleges kifizetés, az áthúzódó kötelezettségvállalások és a maradványképzés szempontjából is. Ez egy kicsit bonyolulttá teszi a célelőirányzat értelmezhetőségét, de én úgy gondolom, hogy azért lehet ezt követni az anyag alapján.
A másik, amit szeretnék kiemelni, mindenképpen a célelőirányzat felhasználását és tervezhetőségét illető pozitívumként, az pedig az, hogy ez a célelőirányzat lehetőséget adott arra, hogy 2005-ös kiírással, és 2006. és 2007. évi pályázati lehetőséggel a gyógyfürdőket, a műemlék gyógyfürdőket fel lehessen újítani. Ezt egy nagyon lényeges és fontos eredményének tartom. A turisztikai célelőirányzatból 3 milliárd forint állt rendelkezésre, és belehelyezhető ez a felhasználási jogcím abba a folyamatba, amely a Széchenyi-terv gyógyfürdő pályázataihoz, gyógyfürdő-fejlesztéseihez, általában az egészségturisztikai fejlesztésekhez, illetőleg a majd a 2007. év második felében kiírásra kerülő regionális operatív programok egészségturisztikai fejlesztésének sorába tartozik, tehát így sikerült a folyamatosságot biztosítanunk.
Köszönöm szépen. Ha van kérdés, akkor készséggel állok rendelkezésre.
Kérdések, hozzászólások, válaszok
ELNÖK: Köszönöm szépen a rövid szóbeli kiegészítést. A bizottság tagjainak adnám meg a lehetőséget arra, hogy az előterjesztéssel kapcsolatos kérdéseiket feltegyék, esetleges véleményüket megfogalmazzák.
Hadházy Sándor képviselő úrnak adom meg a szót.
HADHÁZY SÁNDOR (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Bizottság! Nekem három kérdésem lenne, amely a következő négy. (Derültség.)
Az egyik: kutatásra az elmúlt évben közel 14 millió forintot költött az MT Zrt. Hogyan állnak ezek a kutatások, és meg lehet-e ismerni az eredményeit? Amennyiben igen, akkor kérném tisztelettel, hogy a bizottság tagjai kapják meg ezeket a kutatási eredményeket, úgy gondolom, a munkájukhoz szükséges.
Ilyen és ehhez hasonló kérdéseket egyébiránt már többször megfogalmaztam - elnök úrnak vagyok kénytelen címezni ezt, most kivételesen -, és eddig egyet nem kaptunk meg. Kérném tisztelettel elnök urat, tegyen lépéseket, hogy ezek az anyagok a bizottság tagjainak rendelkezésére álljanak!
A másik kérdésem arra irányul, hogy az MT Zrt. aktívan részt vesz a turisztikai stratégiai célok kidolgozásában. Eddig ezeket nem láthattuk, illetve ezek még nem készültek el tudomásom szerint. Szeretnék erről bővebb információt kapni, hogy hogyan állnak ezek a munkák, és mikor várható eredmény.
A harmadik kérdés az, hogy az elmúlt évben a miniszteri keret 60 millió forint volt. Úgy tudom, úgy emlékszem, hogy ebben az évben 100 millió forint ez a miniszteri keret. (Dr. Kovács Miklós bólint.) Szeretném megtudni ennek az okát, hogy milyen feladatok indokolják ezt a bővülést.
A plusz egy kérdés a szúnyoggyérítés 120 millió forintja. Azt tudom mondani, hogy ez a pénz is kevés, de ebben az évben ráadásul ez a keret szűkült, tudomásom szerint csökkent. Nagyon komoly problémák vannak, például a Duna-kanyarban a szúnyoggyérítéssel kapcsolatban. A kérdésem az, hogy hogyan látja az MT Zrt., mennyi forrás lenne elegendő vagy szükséges a szúnyoggyérítési feladatokhoz. A 120 millió elegendő-e, vagy esetleg ettől eltérő javaslata van? Ha ettől eltérő javaslata van, akkor arra szeretném tisztelettel kérni, hogy a költségvetés tervezése során is azt az összeget legyen kedves majd beállítani a költségvetésbe. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm, képviselő úr. Bakonyi Tibor képviselő úr kért szót.
DR. BAKONYI TIBOR (MSZP): Tulajdonképpen elhangzott a szóbeli kiegészítésben, hogy a közép-magyarországi régiót tekintve a gyógyfürdők kiemelt hangsúlyt kapnak, illetve ezeknek a megújítása, felújítása, a gyógyturizmus.
Az iránt szeretnék érdeklődni, hogy az ágazat mely turisztikai projekteket tekinti még kiemelt projektnek, és hogy milyen pályázati lehetőségek lesznek egyáltalán a régióban a kiemelt projekteken kívül.
Még az iránt is szeretnék érdeklődni, hogy milyen prioritása van a kiemelt projekteket tekintve az ágazatnak. Köszönöm.
ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr. További kérdések, esetleg vélemények? (Nincs jelentkező.)
Amennyiben nincs, akkor megkérném főosztályvezető urat, hogy az elhangzottakra a választ megadni szíveskedjen.
DR. KOVÁCS MIKLÓS (Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium): Köszönöm szépen a kérdéseket.
Az első kérdése Hadházy képviselő úrnak a kutatásokkal kapcsolatosan hangzott el. Ezek a kutatási anyagok rendelkezésre állnak, és itt meg is egyeztünk vezérigazgató úrral, hogy a bizottság rendelkezésére bocsátjuk őket. Természetesen hasznosításuk folyamatos a Magyar Turizmus Zrt. marketingstratégiája koncepciójának és marketingtervének összeállításában, de a szakállamtitkárság és a regionális idegenforgalmi bizottságok is hasznosíthatják őket.
Tájékoztatnám a bizottságot arról is, hogy képviselői felvetésre a Számvevőszék vizsgálja például az elmúlt 15 évben a Balaton turizmusával kapcsolatosan készült tanulmányok és anyagok hasznosulását. Ez ügyben szorosan természetesen együttműködünk az Állami Számvevőszékkel, és amennyiben ennek lesz eredménye, nagyon szívesen tájékoztatjuk közösen a bizottságot erről.
A 2006. évben kutatásra beállított összeg alapvetően két témakörben tartalmazott kutatási tevékenységet. Tervezte a szakállamtitkárság azt, hogy megvizsgáltatja szakértő céggel azt, hogy mennyire van lehetőség, éppen a balatoni turisztikai régióban speciális, különleges szabályozásokkal a turizmusfejlesztést ösztönözni. Készült egy tanulmány "A Balaton, mint különleges turisztikai övezet" címmel. Ez a tanulmány, természetesen ugyanúgy, mint a korábbiak, vagy az általam már említettek a bizottság rendelkezésére áll, és ugyancsak egy hasonló jelentős témában, jelentős projekttel összefüggésben készíttetett a szakállamtitkárság a Turizmus Zrt.-n keresztül a KPMG-vel a kongresszusi központ PPP-konstrukcióban való megvalósítására vonatkozóan egy tanulmányt. Ezen kívül természetesen a Magyar Turizmus Zrt. még önálló kutatásokat is végzett különböző piacokon és turisztikai termékek vonatkozásában - megkérem majd Róna urat, hogy ez ügyben egészítsen ki -, de természetesen ezek a tanulmányok is hozzáférhetők, nyilvánosak.
A második kérdés: ha jól értettem képviselő urat, akkor a stratégiából fakadó intézkedési tervek és pontjaik a végrehajtására gondolt. Nem a stratégiából, hanem egy önálló igazgatótanácsi és tulajdonosi elhatározásból fakad a Magyar Turizmus Zrt. külpiaci stratégiájának elkészítése. Ezt a munkát az rt. elvégezte, az igazgatóság jóváhagyta, és végrehajtása folyamatban van.
Ugyancsak az intézkedési terv által előírt módon készül a magyar egészségturizmus fejlesztési programja, amely rövidesen elkészül - vezérigazgató urat megkérem, hogy egészítsen ki a határidővel -, és természetesen még további feladatokat is végez a Magyar Turizmus Zrt. a szakállamtitkársággal közösen, például az életminőség-indexszel kapcsolatos kutatás tartozik ide, vagy említhetném példának a vonzerőleltár elkészítésére vonatkozó módszertan összeállítását és további feladatokat. Úgy gondolom, hogy ezek az intézkedési tervnek megfelelő ütemben zajlanak.
A miniszteri keret bővítésére vonatkozóan a döntés a kerettel kapcsolatos igények megnövekedése miatt történt részben, részben pedig azért, mert a turisztikai célelőirányzatból pályázati forrásokra rendelkezésre álló összegek felhasználásának feltételei az uniós csatlakozással kapcsolatosan természetesen szigorodtak, és vannak a régiókban olyan kötelező és mindenképpen megvalósítandó feladatok, amelyeket nem lehet ennek az új támogatási rendszernek a keretei között megvalósítani. Csak egy példát szeretnék mondani: a Balatonnál a német autóklub monitoringozza a nyilvános strandok és fürdők vízminőségét, amelyet pályázati úton elég nehéz megvalósítani, tehát ilyen okból is növelésre került az amúgy egyébként nem túl jelentős összegű keret.
A szúnyoggyérítés 120 millió forintja megegyezik a szúnyoggyérítésre 2006-ban rendelkezésre álló összeggel 2007-ben is - 50 százalékkal egészítik ki az önkormányzatok. A 2006. évi keret tervezésénél mi azt hangsúlyoztuk, hogy a turizmus feladata - amely egyébként nem egyértelmű a szúnyoggyérítés tekintetében általában sem - csak az lehet, hogy a kiemelt üdülőkörzetekben járuljon hozzá az önkormányzatok ilyen jellegű tevékenységéhez. Ezt ugyanilyen arányban 2007-ben és 2006-ban is megtettük. Én nem tudok arról, hogy ez az összeg túlságosan alacsony lenne az igényekhez képest, de természetesen figyelembe veszem képviselő úr indítványát, és feljegyezzük a következő évi költségvetés tervezésénél.
A közép-magyarországi régió kiemelt turisztikai projektjei természetesen az egészségturisztikai projektek, mint ahogy ezt majd az egészségturizmus fejlesztési programja is fogja tartalmazni. A prioritásokról a közelmúltban történt egyeztetés a fővárossal. Nem sorolom fel, hiszen nemcsak egészségturisztikai projektekről volt szó, és nem is volt cél az, hogy abszolút egyezségre jussunk, de tulajdonképpen nagyon sok olyan központi projekt van - beleértve a kongresszusi központot, a ferihegyi gyorsforgalmi út megépítését, a nemzetközi hajókikötőt, a Duna-part rekonstrukcióját és rehabilitációját, a világörökségi helyszín kibővítését további budapesti helyszínekkel -, amelyekben egyébként a szakállamtitkárság és a főváros között teljes egyetértés volt. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen, főosztályvezető úr. Róna vezérigazgató úrnak adnám meg a szót.
RÓNA IVÁN vezérigazgató (Magyar Turizmus Zrt.): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Elnökhelyettes Urak! Tisztelt Bizottsági Tagok! Köszönöm szépen a lehetőséget. Hadházy képviselő úr kérdésére válaszolva a külpiaci stratégiával kapcsolatban szeretném elmondani, hogy maga a stratégia elkészült, az igazgatóság elfogadta, a végrehajtási utasítás is most van elkészülőben. Ahogy a legutóbbi ülésen említettem, megvártuk a külpiaci potenciálvizsgálatot, mert a napokban lett készen, tehát a piacok egyenkénti külpiaci potenciáljának vizsgálatát hajtottuk végre egy kutatás keretében, azt vizsgálva, hogy mely piacok azok, akiktől a legtöbb várható a következő ötéves ciklusban, pontosabban 2013-ig, és melyek azok a piacok, ahova koncentrálnunk kell, ahova fókuszálnunk kell mind az anyagi forrásainkat, mind pedig a figyelmünket. Ez a kutatási eredmény elkészült a napokban, 30-án ülünk össze megvitatni, kiértékelni, és ennek megfelelően kialakítani június első két hetében a végrehajtási utasítást, amelyet követően a külképviseletek végre fogják hajtani ezt a stratégiát.
Még azt szeretném elmondani a stratégiával kapcsolatban, hogy természetesen a négy leggyorsabban változtatásra szoruló piacon még előbb, már ennek a hónapnak a végén döntésre jutunk - Németország, Nagy-Britannia, Oroszország és Izrael kérdésében -, hogy ott milyen lépéseket tegyünk annak érdekében, hogy egyrészt Németországban, Nagy-Britanniában megfordítsuk a negatív folyamatokat a tavalyi évhez képest, illetve Izraelből jelentősen növeljük a beutazást, és az Oroszországból dicséretesen nagy számban érkező vendégek és azok vendégéjszakáinak számát is növelni tudjuk. Ehhez pillanatokon belül elkészülnek a megoldási javaslatok. Szeretném még kiegészíteni főosztályvezető urat azzal, hogy kutatási csoportunk eredményei az interneten olvashatóak; ha részletekbe menő eredményekre vagy a teljes kutatási anyagra kíváncsiak, azt nagyon szívesen eljuttatjuk bárki másnak, de a zanzásított forma mindig felkerül.
A Balatonnál a legutóbbi kutatásokról szeretnék csak beszélni. Éppen most fejeződött be egy kutatás a belföldi turizmus jövő évi tematikájával kapcsolatban. Egyrészt meghallgattuk és megszondáztuk a szakmát, másrészt pedig tudományos alapon is megvizsgáltuk azokat a lehetőségeket, amelyek segítenek bennünket a jövő évi belföldi tematikával kapcsolatban - most már minden évet tematizálunk -, és hogy a következő tematikus évnek mi legyen a témája. Ezzel kapcsolatban is döntésre fogunk jutni 30-án, tehát ennek a hónapnak a végén, és ezt be is fogjuk jelenteni. Elkészült továbbá a Balaton konkurenciavizsgálata, tehát hogy azok a piacok, amelyek a Balatonnak konkurenciát jelentenek, mennyivel, hogyan, miképpen jobbak vagy rosszabbak a balatoni kínálatnál. 29-én lesz egy nagy sajtótájékoztatónk a Balatonon, ahol ismertetni fogjuk ezeket a kutatási eredményeket is; a RIB és az RMI részvételével, a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium képviselőinek jelenlétével és a Tudományos Akadémia vízminőséget vizsgáló intézetének jelenlétével fog folyni egy sajtótájékoztató. (Bánki Erik elhagyja az üléstermet.) El fogjuk mondani mindazokat a kutatási eredményeket, amelyeket a Balatonnal kapcsolatban az utóbbi időben nyertünk. Ennyivel szerettem volna kiegészíteni főosztályvezető urat. Köszönöm szépen. Várom a kérdéseket.
(Az elnöklést Pál Béla, a bizottság alelnöke veszi át.)
ELNÖK: Köszönöm szépen. Szeretném megkérdezni, hogy képviselőtársaimnak van-e még kérdése. Bakonyi Tibor képviselő úr következik.
DR. BAKONYI TIBOR (MSZP): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Bizottság! Főosztályvezető urat nem véletlenül kérdeztem meg, hiszen több alkalommal is ajánlottam együttműködést a közép-magyarországi régi turisztikai és környezetvédelmi bizottsága részéről, de sajnos az egyeztetésekre ilyen típusú meghívást nem kaptunk. Mivel 1-jén döntenünk kell arról, hogy mit javasolunk kiemelt projektnek e területen, a régió fejlesztési tanácsa ezzel élni is fog, ezért kíváncsi voltam a szakmai ágazati véleményre. Hiszen mindketten, vagy itt jó néhányan pontosan tudjuk, hogy a források nagyon végesek, és több olyan kérdés, amit említett itt - egészségturizmus -, jelen pillanatban ezekben a dokumentumokban nem szerepel, konkrétan az sem, hogy mi az az egészségturizmus, amelyre önök gondolnak. Tehát én picit segítségképpen gondoltam, hogy talán fel is tudok készülni erre a döntésre, és esetleg tudok ebben a döntésben javaslatot tenni.
Azt mindenképpen szeretném elmondani, hogy amit elmondott itt főosztályvezető úr, az a mi álmunk, lehet, hogy közös álmunk is, de a valóság ennél sokkal szerényebb, és azért bátorkodtam kihasználni ezt a fórumot, hogy mi az, ami megerősítést kaphat, és mi az, amivel fölösleges álmodnunk tovább, mert ugye a bőség zavarában szenvedünk ezen a területen, a projektek ügyében.
Én arra lettem volna kíváncsi, merthogy a nyilvánosság bizonyára azt fogja kérdezni, hogy a nagyon szerényen, ha jól emlékszem, 5 milliárd forint értékben fennmaradt pályázati lehetőségek, amelyek nem kiemelt projektek lesznek, azokat milyen célokra lehet majd pályáztatni az önök véleménye szerint. Tehát igazából, miután a kiemelt projektek az összforrások nyolcvanvalahány százalékát elviszik, ezért szerettem volna ezt tudni. Illetve számomra egy fontos dokumentum a kormány és a főváros megállapodása, ehhez a szakállamtitkárság hogyan viszonyul, és mire lehet itt számítani.
Tehát én igazából itt kedvesen mindig meghallgattam azokat a felvetéseket, javaslatokat, véleményeket, csak most már elég közel állunk a döntéshez, találkozni nem sikerült, kezdeményeztem személyesen, ezért gondoltam, ezt a fórumot kihasználom, hátha választ kapok.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Hadházy Sándor képviselő úr!
HADHÁZY SÁNDOR (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Bizottság! Az elhangzott válaszokkal kapcsolatban szeretném elmondani a következőket. (Becsó Zsolt az ülésterembe érkezik.)
Rusznák Imre, a központi régió elnöke mostanában nem túl mosolygós. Azt tudom mondani, hogy például a szúnyoggyérítési ügyben is konzultáltam elnök úrral több alkalommal, és elmondta, hogy 15 millió forint áll rendelkezésre, amelyben három régió szerepel: a ráckevei Duna-ág, a főváros és a Duna-kanyar. A 15 millió forint tulajdonképpen semmire nem elegendő. Azt mondta, igazából nem tudja, hogy hogyan osztja el ezt a pénzt, mert ez semmire nem elegendő. A korábbi gyakorlat az volt, hogy az önkormányzatok adták a költségek felét, és az MT Zrt. adta a másik 50 százalékát, de ez az arány teljesen felborult. Hozzá kell tenni, hogy az önkormányzatok nem gazdagodtak meg az elmúlt években, a híresztelésekkel ellentétben, ugyanis nekik már az 50 százalék önrész vállalása is komoly teherként jelentkezik, a 70-80 százalékot pedig végképp nem tudják hozzátenni. Ebből adódik az, hogy bizony a Duna-kanyarban, és véleményem szerint a ráckevei Duna-ágban is el fognak maradni szúnyoggyérítések, illetve a terület egy részén fog csak megtörténni, a többi részén pedig nem, aminek az eredményét ugye tudjuk, hogy ez nem hozza azt az eredményt, ami elvárható lenne.
Tehát továbbra is az az álláspontom, hogy ez az összeg, a 120 millió forint vagy nagyon rosszul van elosztva - ez lehet egyébként, könnyen lehet -, vagy kevés.
Tisztelettel kérném az MT Zrt. vezetőit, hogy vizsgálják meg ezt a kérdést, és amennyiben lehet, akkor még ebben az évben tegyék hozzá azokat a forrásokat, amelyek a feladat ellátásához feltétlenül szükségesek.
A másik kérdéssel, illetve válasszal kapcsolatban el kell mondjam - a miniszteri keretről van szó -, hogy elmondták azt, hogy az ADAC végez vízminőségi vizsgálatokat a Balatonnál, és a miniszteri keretből ezt pályázattal nem lehet odaadni, ez logikusnak tűnik. Csak az nem tűnik logikusnak, hogy az ÁNTSZ vizsgálatai mellett miért kell még egy külföldi szervezetet szponzorálni ugyanarra a feladatra, holott a Balaton térségében folyamatosan történik a vízminőség-ellenőrzés, és úgy gondolom, hogy a magyar mérések legalább olyan megbízhatóak, mint az ADAC, a német autóklub mérései. Tehát én ezt egyszerűen nem értem, és ennélfogva nem tartom indokoltnak.
Végezetül a stratégiai kérdésekkel kapcsolatban. Korábban nem voltak ilyen stratégiai elemzések és stratégiák? Ezt azért kérdezem, mert a következő napirend a 2006. évi turisztikai eredményekről szól, és ott látható, hogy bizony komoly visszaesések történtek. Ez tendenciát jelent, úgy érzem, és ez stratégia hiányát érezteti vagy érzékelteti számomra. Ha nem voltak, akkor miért nem voltak, ha voltak, akkor meg igazából úgy látszik, hogy nem váltak be ezek a stratégiák, magyarul nem sokat értek.
Azonban még ehhez a kérdéshez szeretném hozzátenni azt, hogy elhangzott az is, hogy az elmúlt 15 év Balaton-fejlesztési koncepcióit, meg tanulmányait az ÁSZ vizsgálni fogja. A Sió-csatornát egyébként simán le lehetne zárni ezekkel a tanulmányokkal.
Úgy gondolom, hogy nem csupán a Balatonnal kellene foglalkozni, hanem a többi turisztikai régióval is. A Tisza-tó megérdemelne egy fejlesztési koncepciót, sőt nem egyet, hanem többet is! A Duna-kanyar szintén, a Velencei-tó szintén. Tisztelettel kérdezném: az ország csak a fővárosból és a Balatonból áll? Ha a fővárossal megállapodik a kormány, akkor miért csupán a fővárossal állapodik meg, miért nem a központi régióval állapodik meg? - tisztelettel kérdezem. Hiszen egyszer azt mondja a főváros, hogy mi összetartozunk, de amikor pénzelosztásról van szó, akkor meg érdekes módon a főváros abszolút külön utakat jár. Ide hozhatnám a belterületi utak felújításának kétmilliárdját, meg sok milliárdját, meg számos egyéb kérdést. Nagyon érdekes, hogy a főváros sajátosan értelmezi ezt az összetartozást.
Azt szeretném megkérdezni, hogy az MT Zrt. is így értelmezi-e ezt, illetve hogyan vélekedik a központi régióról. Köszönöm szépen.
(Az elnöklést Bánki Erik, a bizottság elnöke veszi át.)
ELNÖK: Köszönöm szépen. Nagy Jenő képviselő úr kért szót.
NAGY JENŐ (MSZP): Röviden szeretnék hozzászólni. Hadházy képviselő úr a szúnyoggyérítés kapcsán említette az aggályait, én más oldalról szeretnék ezzel foglalkozni. Ez egy különleges helyzet, és azt gondolom, hogy nem baj, ha a turisztikai bizottság foglalkozik ezzel, legalább figyelemfelhívás jelleggel. Konkrétan Tihanyról van szó, ahol nem lehet szúnyogot irtani, emiatt a tihanyi vállalkozások, vendéglősök, szállodások teljesen ellehetetlenülnek, este 8 óra, fél 9 után ott vendég nem marad, pedig nemcsak Magyarország, hanem Európa, hanem a világ egyik legszebb helye. Azt gondolom, hogy ugye lovas nemzet vagyunk, és most megint átestünk a ló túlsó oldalára. (Derültség.) Ebben talán kellene valami segítséget a Környezetvédelmi Minisztériummal, vagy más illetékesekkel összefogva adni a tihanyiaknak, illetve nemcsak nekik elsősorban, hanem az oda látogató turistáknak, mert ez egy lehetetlen állapot, és nem akarom elhinni, hogy nem lehet valami kímélő módszert alkalmazni, hogy legalább részben... Aki járt ott nyáreste, tudja, hogy 8 óra, fél 9 körül kiürülnek a teraszok, és mindenki elmenekül. Ebben talán az MT Zrt. és bizottság tudna valamit közösen kezdeményezni az illetékesek felé, hogy segítsünk, ha egyetértenek vele, ezzel a tihanyiaknak.
A másik, ha már a Balatont emlegette Hadházy képviselő úr, és igaz egy kicsit, hogy miért csak a Balaton és Budapest. Egy másik ilyen közös fellépés... - és nem elég elégszer hangsúlyozni, megfogadtam, hogy akárhányszor lesz rá módon, ezt előadom. A Balatonban most van víz, és nagyon jó a minősége, bár a klímaváltozás várható hatásai és a borzasztó nagy meleg, ami most megint kinéz, óvatosságra int bennünket. Ha lehet, és egyetértünk ebben, a vízleeresztést a legnagyobb mértékben ellenezzük közösen, és csak tényleg a szakmai indokok alapján, ha feltétlenül szükséges, támogassuk és egyezzünk bele. Nincs annyi tartalék, hogy ezt tékozolhatnánk. Megnyugtatott bennünket a természet, hogy ezt most legutóbb rendbe hozta, de akik a hiány kapcsán elmélyedtek a tanulmányokban, egyértelműen arra a következtetésre jutottak velem együtt, hogy ez sajnos egy trend, amire fel kell készülnünk, tehát takarékoskodni kell vele, és változatlanul gondolkodni a vízutánpótlás lehetőségén, mert ne adj' isten, de előbb-utóbb beüthet a baj. Ez szerintem közös felelőssége azoknak, akik a turizmus körül dolgoznak.
Még egy dolog, ami nem az én tisztem, hogy az ADAC miért méri a vizet. Ennek történelmi gyökerei oda vezetnek vissza, hogy leginkább a német turistákból éltünk a Balatonnál - még most is, csak elég rendesen megfogyatkoztak. A bizalom felkeltése miatt, mikor kedves és nem kedves kollégák és nem kollégák, akik a sajtó körül mozognak, szenzációt keresve mindenféle rosszat írtak a Balatonról, aki ezt kitalálta - egyébként jó ötlet volt -, úgy gondolta, hogy a német a saját szervezetének jobban hisz, és valamikor ez az ötlet vezetett oda, hogy az ADAC mérje. Ez az ottani autóklub lapokban megjelent, és ha a német ezt látta, akkor tudta, hogy ide lehet jönni, mert ez korrekt, a saját szervezete adta ezt az adatot. Az más kérdés, hogy lehet, hogy az élet megoldja, amit Hadházy képviselő úr kifogásol, mert úgy látom, hogy az adatokat sokan igényelnék, de most már senki nem akar fizetni; korábban a Balaton Tourist fizette főleg és egy-két vállalkozás, akit be lehetett vonni. Azt hiszem, ez magától elsorvadt - vezérigazgató úr erről többet tud, mint én - , de maga az ötlet innen volt, és szerintem nem volt rossz ötlet. Elnézést kérek, hogy belekotnyeleskedtem a témába. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm. További hozzászólási igény? Lasztovicza képviselő úr!
LASZTOVICZA JENŐ (Fidesz): Köszönöm. Én csak annyit szeretnék kérdezni, hogy nem igazán találkoztam azzal, hogy a tavalyi évben nagyrendezvényekre, fesztiválokra mekkora támogatást tudott nyújtani a kassza. Ezt azért kérdezem, mert tavaly a fesztivált szervezők szövetsége jelezte, hogy nagyon-nagyon kevés az az állami támogatás, ami eddig volt. Annak tudatában, hogy a Gazdasági Minisztérium két évvel ezelőtt készített egy anyagot a kapolcsi völgynapokkal kapcsolatban, ahol az állam befektetett 80 millió forintot, és durván három hónap múlva 240-260 millió forint érkezett vissza különféle adók és járulékok formájában, tehát maga a gazdasági tárca is kimutatta azt, hogy nagyon jó gazdasági befektetés állami szinten is, ha nagyrendezvényeket, fesztiválokat támogatnak. Most nem találom, hogy mekkora volt az összeg, és egyáltalán, ha tavaly volt is, az idén milyen koncepciót lehet látni, mert még nem láttam ezzel kapcsolatban semmit. Köszönöm.
ELNÖK: Köszönöm. Amennyiben további hozzászólási igény nincs, akkor megkérném az előterjesztőt, hogy válaszoljon a vitában elhangzottakra. Köszönöm.
DR. KOVÁCS MIKLÓS (Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium): Köszönöm. Tisztelt Bizottság! Ha megengedik, akkor megpróbálnék visszafelé haladni. Lasztovicza képviselő úr kérdésére: tavaly, 2006-ban a turisztikai célelőirányzat nagyrendezvényekre nem tudott forrást biztosítani. Többek között a miniszteri keret tette lehetővé azt, hogy néhány jelentősebb, turisztikailag fontosabb rendezvényt lehessen mégis a turisztikai célelőirányzatból támogatni, és természetesen, többéves megállapodás alapján, több mint 200 millió forinttal támogatásra került 2006-ban is a Budapesti Tavaszi Fesztivál. Éppen ennek a helyzetnek a megoldásán vagy legalábbis javításán gondolkodva döntöttünk úgy 2007-ben, hogy a 2004-ben kiírt úgynevezett regisztrációs pályázaton nyertes nagyrendezvények szervezőit meghívjuk egy pályázatra. A Nemzeti Kulturális Alappal közösen mintegy 300 millió forintért írtunk ki turisztikai jelentőségű nagyrendezvények támogatására pályázatot, amely időközben lezárult, én úgy gondolom, hogy sikeres, és ebbe az irányba kell továbbra is haladnunk.
A regisztrációs pályázat azt jelentette, hogy egy előszűrővel azokat a turisztikailag jelentős és tartalmukban, formájukban is előrevivő rendezvényeket válogatták ki a zsűriben, amelyeket támogatásra alkalmasnak ítéltek, de a turisztikai célelőirányzat akkor sem tudott közvetlen rendezvénytámogatást nyújtani. 2007-ben még a nagyrendezvények támogatása mellett természetesen a Budapesti Tavaszi Fesztivált is változatlan mértékben támogattuk, és a rendelkezésre álló regionális idegenforgalmi bizottságok forrásaiban is igen jelentős, több mint 50 százalékot meghaladó az a forrás, amely ugyancsak rendezvénytámogatásra fordítható majd. Ezek a pályázatok június elején zárulnak le.
Jelentem, 111 centiméter jelenleg a Balaton vízszintje - ez egy tegnapi információ -, és ez teljes mértékben megfelel az ilyenkor szokásos, elvárt és kívánatos mértéknek. Hadd tegyem mégis hozzá, hogy amikor legutóbb Lamperth Mónika miniszter asszony és a környezetvédelmi miniszter úr tárgyalt, akkor tárgyalási javaslataik közé beválogattuk a hosszú távú problémafelvetést a vízpótlással kapcsolatosan.
Tihany természetvédelmi terület: régóta ismert a probléma, én személy szerint is gyakran találkoztam vele, amikor a Balatonnál dolgoztam. Bujtor István keresett fel időről időre, és próbált segítséget kérni a szabadtéri játékok és a szúnyog problémakörében. Köszönöm szépen a jelzést, ezt mindenképpen továbbvisszük.
Stratégiai kérdések, miniszteri keret és ADAC. Nem gondoltam, hogy az ADAC egy önálló téma lesz, én csak példaként hoztam fel, mint egy olyan lehetőséget, amelyet nem lehet a pályázati feltételek keretei közé beilleszteni. Nagyon sok ilyen van még - hadd mondjak egy példát Hadházy képviselő úr kérdésére is reagálva -, például a Tisza-tavi Fejlesztési Tanács szeretné a Tisza-tó turizmusát feldolgozni, és egy stratégiai gondolkodás mentén egy tanulmányt készíttetni, és ezt sem tudja a pályázati feltételek keretei közé beilleszteni, tehát ehhez is jelent forrást esetlegesen a miniszteri keret. Természetesen nemcsak a Balaton és nemcsak a központi régió rendelkezik turisztikai fejlesztési stratégiával. Amikor a nemzeti turizmusfejlesztési stratégiát elkészítettük, és a ROP-ok még kezdeti stádiumban voltak, akkor nagyon fontosnak tartottuk azt, hogy valamennyi magyarországi turisztikai régió a területfejlesztési tanácsokkal együttműködve és a regionális idegenforgalmi bizottságok segítségével készítse el saját turisztikai regionális fejlesztési programját annak érdekében, hogy amikor a ROP-ok kidolgozása megkezdődik, akkor minél jobb pozícióból indulhassanak az egyes régiók. Megvannak ezek a stratégiák, természetesen ugyanúgy hozzáférhetők, mint a korábban említett tanulmányok.
Köszönöm a szúnyoggyérítéssel kapcsolatos felvetést; meg fogjuk vizsgálni, természetesen meg fogjuk nézni. Hangsúlyozom továbbra is, hogy nem biztos, hogy a turizmusnak kell teljes egészében kezelni és megoldani a szúnyoggyérítési problémát, de természetesen a kiemelt üdülőkörzetek érdekeire figyelemmel fogunk ezzel a dologgal foglalkozni. Nagyon sajnálom, ha esetleg ez nem lenne jó arányokban elosztva - ezt is meg fogjuk vizsgálni.
Bakonyi Tibor képviselő úr felvetésére: sajnálom, hogy ez a találkozó nem jött létre. Ha nem késő még, akkor én soron kívül is nagy örömmel veszek egy ilyen konzultációt, és ha van alkalma képviselő úrnak, akkor az ülés után meg tudunk egyezni egy időpontban. Köszönöm szépen. (Dr. Bakonyi Tibor: A bizottságot kellett volna összehívnom.)
ELNÖK: Köszönjük. Róna Iván vezérigazgató úr kért szót.
RÓNA IVÁN vezérigazgató (Magyar Turizmus Zrt.): Köszönöm. Szeretném ezt kiegészíteni Hadházy képviselő úr kérdéseire adandó válaszokkal, először a stratégiával kapcsolatban. Hogy ne lettek volna? Voltak korábban is stratégiák. Éppen a belföldi turizmus fejlesztésére dolgozott ki az MT Rt. korábban egy stratégiát, ami igen eredményes volt. Az elmúlt években jelentősen és látványosan nőtt a belföldi vendégek belföldön eltöltött vendégéjszakáinak száma, és örvendetesen az idén is az első három hónapban 14 százalékkal növekedett ez a szám, tehát az a stratégia sikeres volt.
Hogy a külpiacon új stratégia kell, az teljesen természetes, magától értetődő, és az most kerül kidolgozásra, hiszen azt vettük észre - nemcsak a statisztikákból, hanem érzékelhette mindenki -, hogy szubjektív és objektív okok következtében a küldő piacokról, főleg a legnagyobb küldő piacainkról csökkenés következett be a vendégek, illetve a vendégéjszakák számában is, és ezáltal vált szükségessé egy új stratégia a külpiacokon. Ennek kidolgozására került sor, ezt fogadta el az MT Zrt. igazgatótanácsa, ennek végrehajtási utasítása, a feladatok meghatározása most van folyamatban, és júniusban elő is rukkolunk ezzel. Reméljük, hogy ezzel meg tudjuk fordítani a trendet.
Egy félmondatot csak az ADAC-hoz, hadd egészítsem ki. Köszönöm szépen Nagy Jenő képviselő úr hozzászólását; ő, mint balatoni képviselő, pontosan tudja, hiszen nagyon sok némettel találkozott. Én az elmúlt hat évből öt évet Németországban töltöttem, és el tudom mondani azt, hogy Németországban sok mindenben hisznek. Van, aki az egyházban hisz, van, aki pártokban hisz, mindenki másban, de egyben mindenki hisz, és ez az ADAC. Az ADAC, a német autóklub az, akinek behunyt szemmel mindenki hisz, és ha egy ADAC azt mondja, hogy a Balaton vízminőségileg jó, azt el fogják fogadni a németek. Ha ezt mi állítjuk, az ÁNTSZ, amelyik ugyanazt hozza ki, mint az ADAC, igaza van Hadházy képviselő úrnak, ugyanaz az eredménye az ADAC-nak, mint az ÁNTSZ-nek, csak az ÁNTSZ-t nem fogadják el, az ADAC-t pedig elfogadják, és ezért bizony nekünk évente erre pénzt kell költenünk. Abban is igaza van Nagy Jenő képviselő úrnak, hogy egyre kevesebb pénzzel tud hozzájárulni a vállalkozói szféra ehhez, vagy nem akar annyira, de mindenképpen ragaszkodnunk kell az ADAC-mérésekhez, mert ezt elfogadják a németek.
Még egy kérdésére szeretnék képviselő úrnak válaszolni, hogy miért preferáljuk a fővárost annyira. Talán elhangzott már, de újra elmondom, hogy minden Magyarországon elköltött 100 turistaforintból 75-öt a fővárosban költenek el. (Becsó Zsolt: De miért?) Tehát minden ember azt a lovat üti, amelyik húz, és nyilvánvalóan szem előtt kell tartanunk a négy legfontosabb termékünk között első helyen Budapestet, második helyen a Balatont, de az egészségturizmus ugyanilyen fontos termékünk, a konferenciaturizmus szintén, az üzleti turizmus szintén hasonlóan fontos. Ezt a négy fő terméket, illetve Pécset, amelyet bevettünk az Európa kulturális fővárosa 2010-ben megtartandó rendezvénysorozat miatt, szintén fő termékünknek tartjuk, és támogatjuk promóciós szempontból.
A marketingtervünkben szerepel ez a négy fő termék, elsősorban Budapest. Amikor elkészült a marketingterv, akkor megfuttattuk körbe a szakmában, 43 szakmai szervezet kommentálta, illetve véleményezte, önkormányzatok, illetve RIB-ek, és ennek alapján került végleges pont a meghatározandó fő termékek végére. Az idén elkészülő 2008-as marketingtervünket szeptember végéig el fogjuk készíteni, az egész október a rendelkezésükre fog állni önöknek, a szakmai szervezeteknek, az önkormányzatoknak, hogy megbírálják, véleményt mondjanak róla, és nagyon szívesen bevesszük az építő jellegű ötleteket ebbe az újonnan elkészülő marketingterve. Már most el tudom mondani, hogy a főváros, illetve a fővárosi régió - beleértve a Duna-kanyart is természetesen - továbbra is kiemelt helyen fog szerepelni. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm. Az 1. napirendi pontot ezzel lezárom.
Tájékoztató a magyar turizmus 2006. évi teljesítményének értékeléséről
Áttérünk a következő napirendünkre: tájékoztató a magyar turizmus 2006. évi teljesítményének értékeléséről. Az előterjesztő ugyanúgy az Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium szakállamtitkársága. Megkérdezem főosztályvezető urat, hogy van-e kiegészítése.
Dr. Kovács Miklós szóbeli kiegészítése
DR. KOVÁCS MIKLÓS (Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium): Köszönöm, elnök úr. Tisztelt Bizottság! Nagyon röviden szeretnék előzetesen pár gondolatot az előterjesztéshez mondani.
Nagyon sok számadat és információ található, ezért a legelejére összefoglaltuk a leglényegesebb tendenciákat. Én azt szeretném elmondani, és arról szeretném tájékoztatni a bizottságot, hogy a statisztikai adatok a Központi Statisztikai Hivatal előzetes adatait jelentik. A Központi Statisztikai Hivatal körülbelül tíz nap múlva, vagy legalábbis két héten belül véglegesíti a 2006. év vendégforgalmára vonatkozó adatait, és mivel az a sajátos helyzet, hogy amikor a Központi Statisztikai Hivatal véglegesíti az idegenforgalmi statisztikát, attól kezdve megszűnnek az előzetes adatok, ezért a jelenlegi összehasonlító százalékok az előzetes adatokat viszonyítják a KSH 2005-re már publikált végleges adataihoz. Tehát ezekben a tendenciákban és arányokban, ha lényeges változás nem is, az eddigi gyakorlatnak megfelelően egy-két százalékos javulás várható, ami természetesen a különböző szállástípusokban és a különböző régiókban differenciáltan fog megjelenni, ezt nagyon fontosnak tartottam hangsúlyozni.
A másik, amit már az előző napirend kapcsán is érintett a tisztelt bizottság, a külpiaci stratégia szempontjából való igaz, több éves tendencia az, hogy a fő küldőpiacainkról, Európából évek óta csökkenő tendenciát mutat a vendégforgalom, még ha ez a csökkenés nem is erőteljes, hanem egy ellaposodó görbe mentén mutatkozik meg. Ez egy alapos elemzést is igényel, de én úgy gondolom, hogy a külpiaci stratégia erre már részben választ is ad.
Hosszabb és rövidtávú tendenciák egyaránt megjelennek ebben a forgalomalakulásban. A tendenciák közül kettőt hadd emeljek ki!
Az egyik az európai régióban, és a főbb küldőpiacainkon az utóbbi években érzékelhető recessziós gazdasági folyamatok következménye, amely elsősorban a német beutazás alakulásában játszott negatív szerepet, és reményeink szerint 2007-től ez a tendencia megáll, és rövidesen meg fog fordulni - ugye a német piac jelentőségét az anyag többször is hangsúlyozza és aláhúzza.
A második pedig, ha a bizottság tagjai megnézték, és bizonyára így tettek, a regionális forgalom alakulását, akkor ott jól látható, hogy ahogy a külföldi vendégforgalom visszaesése a hagyományos vízparti üdülőterületeken, például a Balatonnál volt a legerőteljesebb, ugyanitt volt a legnagyobb a belföldi forgalom növekedése is. Ez egy hosszabb távú tendencia, amely kettős Magyarország szempontjából. A hagyományos üdülőterületek forgalma csökken, mert egyre kevésbé jellemző a kéthetes vagy tíznapos hosszú szabadság, egyre inkább jellemző a rövid, több részre tagolt szabadság, és ehhez kapcsolódóan pedig a városlátogató turizmus. Ez jól mutatja a Balaton és a hagyományos üdülőterületek és Budapest forgalomalakulása közötti eltéréseket, és amit pedig a legfontosabbnak tartanék hangsúlyozni és aláhúzni, az pedig a belföldi forgalom igen dinamikus és jelentős növekedése, amely egyébként a 2007-es év első negyedévében is tartós tendenciának tűnik. Köszönöm szépen.
Kérdések, hozzászólások, válaszok
ELNÖK: Köszönöm. A képviselő urakat kérdezem, hogy az anyaggal kapcsolatban kérdésük, véleményük van-e. Amennyiben van, úgy kérem, fogalmazzák meg ezeket! Lasztovicza Jenő képviselő úré a szó.
LASZTOVICZA JENŐ (Fidesz): Nem akarok nagyon messzire visszanyúlni, csak az elmúlt évekbe, amikor tárgyalgattuk a költségvetést, akkor folyamatosan a mi oldalunkról az a kritika érte a költségvetést, hogy tendenciózusan, folyamatosan csökken a TC-n belül is a marketingre szánt forrás. Most csak egy tényszámot mondok: 2002-höz képest az idei 50 százalékkal csökkent, tehát 9 milliárdról lement 4,5 milliárdra.
Azt gondolom, hogy mindannyian elismerjük, vagy elhisszük, és tudjuk nagyon jól, hogy nagyon fontos a belföldi turizmus nagysága és minősége, de igazából, nemzetgazdasági szempontból azért a külföldi turisták száma, az eltöltött vendégéjszakák, az elköltött pénz jelent nagyon-nagyon sokat. Az, amit itt látunk, a mostani beszámolóban, hogy elég komoly külföldi vendégszám- és vendégéjszakaszám-csökkenésről lehet beszélni, ennek igazából kellene tudni most már a miértjét, mert ez a folyamat, úgy tűnik, hogy eléggé rossz irányú, és ha így nézzük, akkor ez folyamatos csökkenést jelenthet, főleg a legfontosabb küldőországunkból, Németországból.
Minden évben azért az is elhangzik, hogy vizsgáljuk, megnézzük, hogy mi az, ami miatt csökken, találunk rá magyarázatokat, de igazából nem látjuk azt, hogy hol van az a marketingkoncepció, hol vannak azok a marketingeszközök, amelyek ezt a folyamatot megfordíthatnák. Nagyon szép, és nagyon rendes dolog az, amikor a folyamatosan csökkenő, éveken át csökkenő marketingköltségek magyarázatánál azt mondjuk, hogy hatékonyabban fogjuk elkölteni. 9 milliárd forintot is el lehet nagyon hatékonyan költeni, úgy, hogy ezek a számok egészen mást mutassanak. Biztos 4,5 milliárdot is el lehet költeni, de én ezt ahhoz hasonlítanám, mintha vennénk egy Trabantot és egy Mercedest. Trabanttal is el lehet jutni Bécsbe, Párizsba, Spanyolországba, Mercedes-szel is el lehet jutni, de nem mindegy, hogy mennyi idő alatt és milyen minőségű utazást tudunk ezzel megvalósítani.
Ez most nem is olyan kritika, ami az MT Rt.-nek, vagy a szakállamtitkárságnak szól, én csak a magunknak figyelmét szeretném felhívni arra, amit ugyanúgy tud mind a két oldal, hogy ez az út nagyon rossz út. Ideológiát lehet mellé tenni, de valahogy meg kellene győzni saját párttársaikat is, a kormányt is, hogy az idegenforgalomba fektetett forint a legjobb forint, hiszen olyan forrásokat hoz be Magyarországra, amelynek munkateljesítménye nem itt van, a költségei nem itt vannak. Azt hiszem, hogy ez tiszta nyereség sok szempontból is.
Azt gondolom, hogy mindenkinek érdemes elgondolkodni ezeken a tendenciákon, ezeken a folyamatokon, és nem igaz, hogy a Magyar Köztársaság éves költségvetésében néhány milliárd forint olyan nagy dolog, amikor sokkal nagyobb hülyeségekre többet költünk, ha belegondolunk, vagy jobban elfolyik az a pénz, tehát pont ez a terület lenne az, amire többet kellene fordítani a kormánynak. Itt a számok nagyon jól tükrözik annak az igazságtartalmát, amit én mondok, mert itt most már nemcsak egy évről szól a történet, hanem azt lehet mondani, hogy sajnos évek óta ez a folyamat látszik.
Nagyon örülök, hogy a belföldi turizmus nő, az üdülési csekk sikeres, de azt gondolom, hogy csak gondoljunk vissza - és mi szeretünk ezen az oldalon visszamutogatni -, mondjuk, 2001-re, amikor a külföldiek által elköltött pénz mértéke akkora volt, hogy fedezte Magyarország kiadásait. Azt gondolom, hogy abban az évben volt szufficites a költségvetés. Ha egyszer meg lehetett csinálni, akkor biztos vagyok benne, hogy meg lehetne ezt csinálni most is; ha nem is idén, jövőre, de ha egy olyan folyamatot tudunk elindítani, akkor néhány év múlva igen. Ne haragudjanak, én csak ezt szerettem volna elmondani. A véleményem kapcsolódik az előző napirendi ponthoz is, mert ott pont a költségvetésről szólt a dolog - itt az eredményekről szól. Nagyon sajnálom, hogy például Angliából elég jelentős csökkenés volt, ami az elmúlt éveket figyelembe véve, kormánytól függetlenül, mindig stabilan hozta magát, és azért az egy elgondolkodtató szám, hogy az EU-ból érkező forgalom 11 százalékkal csökkent.
Még egyszer arra szeretném kérni magunkat, mint döntéshozókat, akik azért a költségvetés felett döntünk, hogy gondoljuk át a jövő évek költségvetésénél, hogy mire, mennyi pénzt szánunk. Ha ugyanis ez a tendencia folytatódik, akkor Magyarországon az idegenforgalom folyamatosan le fog csengeni, le fog szerepelni, mert hiába vannak gyógyfürdőink, hiába vannak nemzeti parkjaink, Budapestünk, Balatonunk, Duna-kanyarunk, ha nem költünk marketingre kellő mennyiségű forrást, akkor ez a folyamat nem lesz a közeljövőben sem jobb. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm, képviselő úr. További hozzászólási igény? Hadházy képviselő úr, öné a szó.
HADHÁZY SÁNDOR (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Bizottság! Elszomorítóak ezek a számok, és ezeket a számokat erre az évre, a 2007-es évre is ki lehet vetíteni. Látható, egyértelmű, hogy a külföldi turizmus jelentős mértékben csökkent. A szállodákban a külföldi vendégéjszakák száma 8,2 százalékkal csökkent. 8,2 százalék! Ez elképesztő nagy szám. Ezt a csökkenést valamelyest kompenzálta a belföldi turizmus növekedése.
Szeretném felhívni a figyelmet arra, hogy ez az év nem lesz egy olyan felhőtlen év, és minden, reálisan gondolkodó ember arra számít, hogy a belföldi turizmus nem fog bővülni ebben az évben. Ez azt eredményezi, hogy a külföldi turizmus csökkenését nem fogja kompenzálni a belföldi turizmus bővülése és növekedése. Ez érzékelhető egyébként abban, hogy már kezdenek bezárni bizonyos egységek; panziók, szállodák kezdenek bezárni, tönkremenni. Olyan közterheket tesz a kormány a vállalkozói szférára, amit nem képes elviselni. Tessék már felismerni, hogy mindennek van határa! Ez a határ már elérkezett, sőt úgy érzem, hogy a kormány túl is lépte. Kérném tisztelettel, hogy a szakma a kormány figyelmét ezekre a folyamatokra a lehető legnagyobb nyomatékkal hívja fel.
Az is érzékelhető érdekes módon, hogy vidéken a wellness szállodák forgalma nőtt, tehát azért nemcsak Budapesten lehet jó befektetéseket eszközölni, hanem vidéken is. Nem csupán szállodákat, nem csupán vonzerőket kell vidéken fejleszteni, hanem komplexen az egész környezetet, a programkínálatot, a természeti környezetet, a város környezetét, a köztisztaságot, a közbiztonságot. Magyarul ez a turizmus ágazat egy olyan furcsa dolog, ami teljesen komplex: mindenre érzékenyen reagál. Úgy gondolom, hogy a vidékfejlesztésben tehát komoly lehetőségek és tartalékok vannak, én csupán erre szeretném felhívni e beszámoló kapcsán is a figyelmet.
Azt is el kell mondanom, hogy 2006-ban a világ turizmusa rekordévet teljesített: 4,5 százalékos volt a növekedés. Európában 4 százalékos volt a növekedés, Németországban és Olaszországban kiemelkedő volt, Magyarországon nem. Nyilvánvaló, hogy lehet kritizálni a Széchenyi-tervet, de annak volt egy üzenete, volt egy programja, és az elindított egyfajta folyamatot - ezt a folyamatot megszakították. Látható, hogy a Széchenyi-terv támogatásával megvalósult projektek prosperálnak, nagyon jól teljesítenek, 70 százalékos kihasználtsággal működnek általában ezek az egységek. Azóta ez a támogatási rendszer megszűnt, az uniós támogatás késik, legalább egy évet késik most már, mert tavaly ősszel kellett volna megjelenniük az első pályázatoknak, és ezek most kezdenek megjelenni. Ez azt jelenti, hogy ebben az évben tényleges pénzfelhasználás nem fog történni, tehát egy évet csúszik megint, és nincsen hazai pótlólagos forrás, amely ezeket a forráskieséseket pótolná, úgyhogy sajnos nem állunk jól, és előrevetítem azt, hogy a 2007. évi beszámoló is legalább hasonló trendeket fog mutatni, mint a 2006. évi. Ne legyen igazam, azt kívánom - őszintén kívánom -, de a jelenlegi folyamatok ezt prognosztizálják. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm, képviselő úr. Pál Béla alelnök úr kért szót.
PÁL BÉLA (MSZP): Köszönöm szépen. Hadházy Sándor képviselő úr mondanivalójának utolsó részével teljes mértékben egyetértek, ami arra vonatkozott, hogy ne legyen igaza, de ahelyett, hogy rá hivatkozom vissza, hadd beszéljünk egy kicsit a tényekről. Azt gondolom, hogy Magyarország egy olyan adottságokkal rendelkező ország, amely - bár mi nagyon szeretjük az országunkat - nem kiemelkedő, de jó turisztikai adottságokkal rendelkezik. Ha megnézzük a magyarországi vendégforgalmat, és beszéljenek a számok, mondjuk, 1990-től vagy nézzük 2000-től visszamenőleg, ha itt a vendégéjszakák számát nézzük, akkor azt tapasztaljuk, hogy 2000-ben 18 369 319 vendégéjszakát töltöttek el belföldiek és külföldiek Magyarországon. Ez 2005-ben - egy kiemelkedő esztendő volt akkor - 19 millió 334 ezer 750 volt, 2006-ban egy kicsit visszaesett 19 millió 37 ezer 849-re.
A táblázat mindannyiunk előzetes anyagában ott van, meg lehet nézni. Ebből lehet látni, hogy a magyarországi vendégforgalom, amelynek az egyik legfőbb mutatója a kereskedelmi szálláshelyek kihasználtsága, most körülbelül e két szám között mozog: a majdnem 18,5 millió és a 19 millió 100 ezer között. Van-e ok arra, hogy vészharangokat kongassunk? Azt gondolom, hogy nincs, mert a turizmus velejárója az, hogy az egyik évben kicsit jobban jönnek a vendégek, a másik évben pedig kevesebb vendég érkezik. Van-e ok arra, hogy alaposabban elemezzük? Erre van ok. Arra vonatkozott az anyagban is az, amit vezérigazgató úr is leírt és szakállamtitkár-helyettes úr is az anyagában említett, hogy igen, elemezni kell, hogy hogyan tudjuk azt elérni, hogy például a német vendégforgalom ne csökkenjen, hanem próbáljunk meg egy stabilitást tükrözni, vagy netán növelni azt.
Szeretném elmondani, hogy az is velejárója a turisztikai trendeknek, hogy igen, nagyon sokan jöttek Nagy-Britanniából, volt egy felfutás. Mindig az előző évhez kell viszonyítani azokat a számokat, amelyekről szó volt, akkor, amikor Hadházy Sándor és Lasztovicza Jenő képviselő urak arról beszéltek, hogy mihez viszonyítva történt a visszaesés. A brit piacon például azért, mert volt egy óriási mértékű fellendülés, ahhoz képest kicsit kevesebben jöttek. Először is ezt hozta az olcsó légitársaságok megjelenése, másodszor tudjuk, hogy a brit turisták utazási szokásaiban nagyon nagy szerepet foglal el a városlátogatástól elkezdve a legénybúcsúig az egy-két napos látogatás, ami most éppen más területre helyeződött.
Nem is akarom ezt tovább folytatni, mert természetesen egy bizottsági ülés nem alkalmas arra, hogy alaposan elemezzük az okokat, amelyeket véleményem szerint is elemezni kell, csak szerettem volna egy néhány olyan elemét megjegyezni ennek, amelytől azért sokkal árnyaltabb ez a kép, és turisztikai szakemberek is azt mondják évek óta, hogy Magyarország turizmusa körülbelül ekkora vendégforgalomra számíthat. Ha okosan, jól, hatékonyan használjuk fel az értékeinket, és okosan, jól, tudatosan terjesztjük őket, akkor ez a szám még természetesen növekedhet, de ebben mindig vannak olyan belföldi és külföldi hatások, amelytől ez a néhány százezres vagy néhány tízezres ingadozás bekövetkezhet.
Hogyan fejlesztünk? Ha szimplán a számokat nézzük, akkor azt lehet tapasztalni, hogy az 1998. és a 2001. közötti időszakban, de mondhatom 2002-t is, valamint a 2002. és a 2006. közötti időszakban tulajdonképpen majdnem ugyanannyi fordítódott turizmusra, talán a 2002. és 2006. közötti időszakban kicsit több.
A Széchenyi-tervet nem fejeztük be, a Széchenyi-terv turizmusfejlesztési programja 2002-ben és 2003-ban is folytatódott, és azok a kifizetések, amelyekre az anyag is utal, amelyek elődöntésekből származtak, vagy elhúzódó beruházásokból, azok tulajdonképpen még tavalyig is terhelték a költségvetést. Tehát itt nem akarom azt az egyszerű példát mondani, hogy persze, a Széchenyi-tervet elindította nagyon helyesen az Orbán-kormány, de a kifizetések jelentős része a Medgyessy-kormány és a Gyurcsány-kormány időszakára esett. Érdemes-e azon vitatkozni, hogy ki rendelt, és ki fizetett? Mondjuk ez persze nem mindegy, valljuk be őszintén, egy vendéglő esetében, de nem vendéglőről, hanem egy országról beszélünk, tendenciákról beszélünk. Én azt mondom, hogy igen, helyes volt, hogy elindították ezt a programot, és helyes volt, hogy mi pedig tovább folytattuk és kifizettük, és az is helyes volt, hogy most, amikor az európai uniós források megjelentek, döntő részben a hazai forrásokat kiváltották az európai uniós források, de nem minden esetben. A fejlesztéseknél így igaz, de lehet látni hazai forrású fejlesztéseknél, hogy a műemlékgyógyfürdők fejlesztése hazai forrásból történt, mert erre európai uniós lehetőség nem adódott. Ha a marketingköltségekről szólunk, akkor ott is világosan lehet látni azt, akár a számokat is nagyon szívesen elmondom, hogy ezek a marketingköltségek, amelyek a tavalyi évben 6 milliárd forint körüliek voltak, és a jövő évben ugyanez lesz, ezek, tulajdonképpen azt lehet mondani, hogy az utóbbi évben az átlagos marketingkiadást jelentenek, és ez azt jelenti, hogy továbbra is odafigyel a kormányzat. Kiugró év egyedül 2002. volt a majdnem 9 milliárdjával, majd pedig utána 2003. a több mint 7 milliárdjával, de általában 5 és 6 milliárd forint közötti összeg fordítódik erre a célra.
Azért szerettem volna ezt elmondani, mert én azt gondolom, hogy természetesen nem helyes a hurráoptimizmus sem, de nem helyes az sem, ha könnyeket kicsaló hozzászólásokat hallunk a magyar turizmus válságáról, mert ez nem igaz. Az, amit elmondott vezérigazgató úr, az anyag is tartalmazza, vagy Kovács Miklós úr, amely arról szólt, hogy igen, a csökkenő tendenciákat folyamatosan elemzik, az okokat is természetesen, és megpróbálják megtalálni a megoldást, hiszen az a több ezres marketingakció, azt hiszem, 2000 a száma, az mind annak érdekében történik, hogy Magyarország a turizmusban elért eredményeit a továbbiakban is fenntarthassa. Azt gondolom, hogy ez nekünk, politikusoknak is, bármelyik oldalon ülünk a parlamenti patkóban, érdekünk.
Annak pedig valóban közösen örülhetünk, hogy a belföldi turizmus, egyébiránt tényleg jelentős eredményeket könyvel el. Hadd mondjak egy számot! 1,8 milliárd volt 2002-ben az üdülésicsekk-forgalom, ez ma már meghaladja a 26 milliárdot. De mondhatok egy másikat is: a kilencvenes években 32 százaléknyi volt a belföldi vendégek aránya, ma ez majdnem eléri az 50 százalékot. Közös célunk volt, a Fidesszel közösen az, hogy a belföldi vendégforgalmat növeljük, mert tudjuk, hogy ott igazán erős a turizmus, ahol magas a belföldi vendégek aránya, hiszen csak a belföldi vendég képes oldani a szezonalitást, a területi centralizációt és egyéb dolgokat. (Dr. Bakonyi Tibor elhagyja az üléstermet.)
Ettől az évtől pedig nincs semmi kiesés, éppen az elmúlt időszakban, az elmúlt napokban szlovák kollégámmal beszéltem, a jövő évtől indulnak el náluk a pályázatok, az európai uniós pályázatok. Szeretném felhívni a figyelmet, hogy nincs ebben semmi késés.
Az év második felétől nagy számban indulnak el azok a pályázatok, amelyeknek a szervezésében is részt vett a turisztikai szakterület, és ezekre a turisztikai pályázatokra Magyarország régióiban közel 400 milliárd forintot szán, csak ha a turisztikai fejlesztéseket nézzük, de egyetértek Hadházy Sándor képviselő úrral abban is, hogy nem elég csak egy turisztikai terméket fejleszteni, nem elég csak marketingre pályáztatni, hanem a turizmust a maga teljes egészében kell vizsgálnunk. Tehát ide tartoznak az utak, a közszolgáltatások színvonala, és minden egyéb más, és ha még ezt is hozzászámolnánk, akkor ez az összeg, amelyről szóltam, még ennél is nagyobb lenne.
Én egyébként a 2006. esztendőről szóló tájékoztatót korrektnek tartom, abból a szempontból is, hogy tartalmazza azokat a kritikai elemeket, amelyeket a jövőben jobban meg kell vizsgálni, hogy hogyan tudunk előrelépni, mint ahogy azt is korrektnek tartom, hogy ha beszélünk arról, hogy igen, ma sok tekintetben nem kedvez a turizmusnak a konvergencia-program, akkor emlékezzünk arra is, hogy korábbi időszakban, amikor lehetőség volt rá, az üdülési csekk adómentes értékhatárának a háromszorosára történő emelésére, a falusi vendégfogadás adómentes értékhatárának a duplájára történő emelésére, az üzleti célú reprezentáció többszörösére emelésére, és lehetne még sorolni jó néhány ilyen példát, hogy akkor megtette a kormány azt, amire lehetősége volt. Közös érdekünk, hogy ez a jövőben is így történjen.
Köszönöm szépen a tájékoztatót, és sok sikert kívánok a 2007-es esztendőhöz is.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Gyenesei István kért szót.
DR. GYENESEI ISTVÁN (független): Egy egészen rövid kérdésem lenne. Elfogadva azt, hogy egy ilyen összetett ágazaton, mint a turizmuson belül, rendkívül sok árnyalat található meg, és szándék kérdése adott esetben, hogy melyik oldalról közelítjük meg, és melyiket emeljük ki ezekből az adatokból. Többször szóba kerül a konferenciaturizmus, mint a turizmuson belüli húzóágazat, vagy -rész. Ugyanakkor a számokból én nem tudtam kiolvasni, hogy azok a tendenciák, amik akár a belföldi igények növekedése, akár a külföldről jövő igények csökkenése mögött meghúzódnak, hogy ezen belül a konferenciaturizmus számai hogyan alakultak.
Tehát a kérdésem az, hogy a konferenciaturizmus kapacitásának, lehetőségeinek igénybevétele hogyan változott az elmúlt két-három év átlagában, tendenciájában külföldről, illetve belföldről, tehát az igények hogyan változtak. Köszönöm.
ELNÖK: Köszönöm. Nagy Imre képviselő úr kért szót.
DR. NAGY IMRE (MSZP): Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Mivel Pál Béla alelnök úr, azt gondolom, hogy nagyon értékelően elmondott sok olyan gondolatot, amit szerettem volna, inkább csak néhány megjegyzést mondanék, és főként kisebb kérdéseket tennék fel.
Egyrészt azt gondolom, hogy valóban, a számok azért közel sem ennyire fekete képet mutatnak, és ahogy itt a kiegészítő anyag kiemeli, valamennyien dicsérőleg egyet is értünk a belföldi turizmus számainak alakulását illetően, ahol azt gondolom, hogy biztos, hogy kiemelt szerepe volt a Turizmus Rt. hosszabb távú marketingstratégiájának, és úgy gondolom, az üdülésicsekk-rendszer valóban kiemelkedően dicsérhető, de azok az akciók is, amelyeket a Turizmus Rt. belföldön kezdeményezett.
A külföldi beutazások megítélésénél azt gondolom, itt magunk között, hogy semmiképpen nem mehetünk el azért amellett, hogy ne említsük meg, hogy a politikai felelősséget is keményen felvető őszi eseményeknek bizony komoly kihatása volt a külföldi beutazásokat illetően, és feltételezem, hogy erre vonatkozóan bizonyos felmérésekkel, akár számadatokkal, lemondásokra vonatkozó adatokkal is rendelkezni kell a Turizmus Rt.-nek, amit nem láttam a beszámolóban. (Lasztovicza Jenő: Ezt kár volt előhozni, azt gondolom...) Azt gondolom, hogy nem volt kár, képviselőtársaim, mert az igazságnak mindig több összetevője és oldala van, és legalább annyira fontos ez a rész.
A kiegészítő anyagban olvastam, hogy 530 millió forint került betervezésre turisztikai infrastruktúrafejlesztésre, melyen belül kiemelt pontként van a desztinációs menedzsmentek felállításának segítése. Erre vonatkozóan szeretném kérdezni, hogy milyen irányban gondolkodik a Turizmus Rt., illetve milyen regionális szintű együttműködést lát ebben fontosnak. A marketingeszközök felemlítésre kerültek. Én örömmel hallanék arról, hiszen érzékeltem, hogy a marketingeszközök, illetve a különböző vásárokon való megjelenés, papír alapú kiadványok helyett nagyon erős az elektronikus eszközökre való áttérés, ami nyilvánvalóan messze költséghatékonyabb.
Arra kérdeznék még rá, hogy a regionális operatív programokban, úgy láttam, elég szép helyet kapott a turizmus fejlesztésére szánt összegek nagyságrendje; nálunk ez biztosan így van. Szeretném kérdezni, hogy erre vonatkozóan akár a szakállamtitkárságon keresztül vagy közvetlenül a képviseletének van-e szakmai rálátása, lesz-e egyfajta szakmai ráhatása majd a pályázatbírálás időszakában. Mondom ezt azért is, mert úgy gondolom, hogy amellett, hogy természetesen örültem volna, ha már januárban meghirdetésre kerülnek bizonyos pályázatok, mégis fontos dolog az, hogy itt elsőként aláírtunk egy olyan szerződést az EU-val, ami lehetővé teszi most már a pályázatok megnyitását.
Szeretnék arról is hallani, hogy a Földművelésügyi Minisztériummal való megállapodás alapján tízezernél alacsonyabb lélekszámú településeknek nem turisztikai forrásokból is kerülhet sor pályázatra. Szeretném tudni, hogy látjuk-e, hogy hol állnak már az FVM által kiírandó, tulajdonképpen turisztikai jellegű pályázatok, és mik ennek a főbb prioritásai. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Lasztovicza Jenő képviselő úr kért szót.
LASZTOVICZA JENŐ (Fidesz): Köszönöm szépen. Röviden szeretnék alelnök úr véleményére reagálni. Azért nem mindegy az, hogy ha adott időszakot vizsgálunk, milyenek a tendenciák. Említette az 1998., 2001., 2002. évet. Az 1998-ban 6 milliárd körüli turisztikai célelőirányzatról sikerült 2002-re felmennünk majdnem 29-re, utána meg folyamatosan csökkent; most 11 körül vagyunk, tehát én azt gondolom, hogy a tendenciák lényegesek.
Ugyanez van a marketingforrásoknál is, hogy abban a ciklusban emelkedő volt a források nagysága, hiszen 3 milliárdról jutottunk el a végére 9 milliárdra, most meg a 9 milliárd felénél vagyunk. Én tehát nem azon szeretnék vitatkozni, hogy most melyik kormány alatt mi volt; ez a folyamat, ami most látszik, ami az utóbbi években van, nem tartható, ez nem jó folyamat. Lehet mondani, hogy ki rendelte meg az étteremben az ételt és ki fizet; én azt gondolom, hogy most az a gond, hogy most még a rendelést sem látjuk igazából. (Hadházy Sándor: Étel sincs.) Már két éve, három éve folyamatosan arról beszélünk, hogy az európai uniós források, ha elindulnak, ha jönnek, akkor majd abból. Azért most szeretném megnézni, vagy közösen átgondolni, hogy jó, itt le van írva, hogy műemlékfürdők fejlesztése, de azon kívül azért nagyon össze kellene kaparnunk, hogy mi az, ami készül. Folyamatosan húzódik már négy éve, sőt a 2002-es kormányváltás után, amikor a bizottságok összeültek, elindult, hogy építünk egy 5000 fős kongresszusi központot. Eltelt öt év. Hol tartunk? Még a helyszín sincs meg talán, még mindig a helyszínt keressük. (Becsó Zsolt távozik az ülésteremből.)
Nem vitatkozni szeretnék ezeken, én csak arra hívtam fel a figyelmet, amikor az első körben hozzászóltam, hogy szerintem a folyamatok borzasztó rossz irányba mennek, és ha a nemzetközi turizmus évente tudja azt a fejlődési szintet, azt a 3-6 százalék közötti szintet adott évben, akkor mi miért nem tudjuk. Ennyivel rosszabbak vagyunk? Ennyivel tehetségtelenebbek vagyunk, vagy a vonzerőnk ennyire gyenge? Ez sem igaz, mert van olyan, amiben meg nagyon jók vagyunk. Miért nem fejlesztjük azt tovább? Én csak ezekre a kérdésekre keresném a választ. Nekem a beszámolóval nincs gondom ebből a szempontból, csak ebből a beszámolóból az tűnik ki, hogy valami nem jó, valamit rosszul csinálunk, valamit másképp kellene csinálnunk. Itt most nem politikai vitát szeretnék, ahogy Nagy Imre képviselő úr mondja, hogy meg kell vizsgálni az őszi események hatását. (Hadházy Sándor: Vizsgáljuk meg!) A történelem majd ki fogja deríteni, hogy ki miatt történt ez az egész, ki a felelőse, ki volt a megrendelője, tehát lehet szélsőjobboldalizni és Árpád-sávos zászlózni; a kormány is ugyanaz alatt az Árpád-sávos zászló alatt teszi le az esküjét, megfogják a zászló sarkát néhányan, tehát nem erről szól a történet, Imre. (Dr. Nagy Imre: A turisztikáról beszéljünk!)
Igen, de most úgy tűnt az előbb, amikor véleményt nyilvánítottál, hogy az a fene rossz jobboldal szította az egészet. Nem egészen kellene ebbe a dologba belemenni. Én ezért is említettem Hadházy képviselő úrnak, hogy szerintem nem erről kellene beszélni, mert akkor egy parttalan, órák hosszat eltartó vitába fogunk torkollani, mivel mindenki érvekkel fogja védeni a saját álláspontját. Csak azt szeretném kérni magunktól, és én így is kezdtem, amikor hozzászóltam, hogy próbáljunk meg hatni azokra a befolyásolható parlamenti képviselőkre, államtitkárokra, miniszterekre, hogy a turizmust vegyék már komolyabban, mert borzasztó nagy pénzről szól a történet, ami államérdek. Ezt lehetne másképp is kifejezni, csak nem akarom azt mondani... Most mondjam ki, hogy szinte bűncselekményt követünk el a saját országunkkal szemben, mert olyan döntéseket hozunk, hogy nem engedjük még jobban kibontakozni az idegenforgalmat, hogy a bevételeket növessze? Márpedig a tendenciák régebben ezek voltak, hogy a nemzetközi bevételek nőttek. Most kérdezném azt, hogy van nekünk olyan statisztikánk az elmúlt két évből, hogy mekkora az idegenforgalmi bevétel? Mindig az volt, hogy nem készült el a szatellitszámla, most nem mérhető. Régen mérhető volt, most miért nem mérhető? Tudjuk azt, hogy most aktívum van vagy passzívum van? Szóval elkenjük a dolgokat, én valahogy ezt érzem, és mivel elkenjük a dolgokat, kellő magyarázatot sem találunk sok kérdésünkre. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr. Szeretném magam is megerősíteni azt, az előterjesztéshez visszatérve, hogy ne feszegessük ezeket a politikai ügyeket, hanem maradjunk a szakmaiság mellett, mert az szerintem előrébb visz minket. Pál Béla alelnök úr kért szót, utána Nagy Imre képviselő úré lesz a szó.
PÁL BÉLA (MSZP): Köszönöm szépen. Bár a turizmus összetettségét bizonyítja, hogy a turisztikai adatoktól a zászlókig is eljutottunk, de nekem is az a véleményem, mint elnök úrnak, hogy maradjunk a turizmus adatainál.
Lasztovicza képviselőtársam legutolsó kérdésére szeretném válaszolni, hogy az idegenforgalmi aktívum a folyó fizetési mérlegben 2006-ban nagyon kedvezően alakult, tehát itt a fizetésimérleg-adatokból kiderül, hogy a turisztikai egyenleg igen jelentős, majdnem 40 százalékos növekedést mutatott. A többi erre vonatkozó anyagot a 2006-os évről szóló beszámolóban szintén megtalálja, valamint a 2007. 1-3. hónapról szóló statisztika alapján is. Ez az egyik.
A másik: a szatellitszámla-rendszerrel kapcsolatban. A szatellitszámla-rendszer bevezetését az Európai Unióval összhangban természetesen néhány éve kezdtük meg, pontosan azért - amiben szintén egyetértett kormánypárt és ellenzék, és remélem, hogy a továbbiakban is -, hogy mi, akik a turizmus területén dolgozunk, közösen minél inkább tudjunk érvelni annak érdekében, hogy milyen jelentős szerepet tölt be a turizmus a gazdaság egészén belül. Igazán mérhető adatot a szatellitszámla-rendszer tud erről szolgáltatni, mert sokkal jobban tükrözi a turisták utazási szokásait, költési szokásait és egyebet, mint azt korábban a csak a Magyar Nemzeti Banktól származó adatok tették. Ennyit a szatellitszámla-rendszerről. Itt nincs bűvészkedés a számokkal. Az mindannyiunk természetesen érdeke, és abban egyetértek Lasztovicza Jenő képviselőtársammal, hogy akár kormánypártként, akár ellenzékiként azokat az intézkedéseket ösztönözzük a mindenkori kormányzat felé, amelyek erősítik a turizmust, és én azt gondolom, hogy aki az asztal körül ül, az a saját területén meg is tette, még akkor is, ha néhányszor szóbotlásba is keveredett, mint amit Lasztovicza Jenő képviselő úr is megtett. Azt a szót nem is ismételném meg, amit mondott, mert valószínűleg ő sem gondolja komolyan.
Szintén a tényekkel kapcsolatban: ha a tényeket nézzük és a számokat - belemehetünk a számokba, én ezt annak idején is kigyűjtöttem, amikor még államtitkárként tevékenykedtem -, ha a turisztikai célelőirányzatot nézzük, de azt is nézhetjük, hogy mennyi volt a végső felhasználás. Ha a végső felhasználást, a tényleges kifizetéseket nézzük, akkor ugye 1998-ban ez majdnem 6 milliárd volt, 1999-ben 6,3 milliárd, 2000-ben 7 milliárdot valamivel meghaladó összeg, 2001-ben 9 milliárd 700 ezer, utána, 2002-ben a végső szám, mert itt valóban nagyobb volt a turisztikai célelőirányzat, 25,2 milliárd volt, 2003-ban 24,3 milliárd, 2004-ben 21,2 milliárd. (Lasztovicza Jenő: Nem így volt!) Tessék?
LASZTOVICZA JENŐ (Fidesz): Elnézést kérek, ez a számsor fals! 2001-ben a turisztikai célelőirányzat volt 24,5 milliárd, plusz év közben a kormány 5 milliárdot odatett a gyógyfürdők fejlesztésére. Akkor azt meg kell öttel... 2002-ben 28,7 milliárd volt, és onnan kezdett csökkenni, és ne keverjük bele az 1998-ast, mert azt a Horn-kormány...
PÁL BÉLA (MSZP): Egy pillanat! Képviselő úr kért szót?
ELNÖK: Tartsuk be a parlamentáris szabályokat! (Lasztovicza Jenő: Elnézést.) Megadom a lehetőséget majd reagálni...
PÁL BÉLA (MSZP): 2001-nél a 24,8-at mondtam én is, hogy felhívjam a figyelmet, és itt a tényleges kifizetéseket mondtam már, bocsánat. Tehát az igaz, hogy a turisztikai célelőirányzat 24,8 milliárd volt 2001-ben egészen pontosan, míg 2002-ben 28 milliárdot meghaladó összeg. Én a tényleges kifizetéseket mondtam, kedves képviselőtársam, tehát nincs értelme ebben korrigálni, mert ugyanazokat a számokat mondjuk, csak a tényleges kifizetés és a TC nagysága sokszor különbözik, mert eltolódnak ezek a beruházások. Tehát le lehet kontrollálni egyébként a turisztikai államtitkárságon ezeket a számokat. Nekem sem, és egyikünknek sem érdekünk, hogy ebben bármiféle kozmetikázást megtegyünk.
Az, hogy a kifizetések tekintetében, és a tervezhető összeg tekintetében csökkenés van, az pedig mondtam, hogy azért van, mert az uniós fejlesztések átvették a hazai forrású fejlesztések feladatait, így hát ez döntően uniós forrásokból történik. De bizottsági ülés után nagyon szívesen leülök képviselőtársammal, és végigbeszéljük ezt a táblázatot.
Ugyanez igaz egyébként a Magyar Turizmus Rt. marketingköltségeire is. Nem kell azért tiltakozni, mert az egyik kormány döntött, a másik kifizette, mert az ország javára vált, tehát azt gondolom, hogy legalább ezt vegyük úgy, hogy szerencsére töretlenül, kormányzati ciklusokon átívelve folytatódott a turizmus fejlesztése. Én azt látom, hogy a turisztikai államtitkárság, a Turizmus Rt. ma is úgy végzi a feladatát, hogy az adottságainkat, lehetőségeinket minél inkább kihasználhassuk. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Lasztovicza Jenő képviselő úr kért reagálásra lehetőséget. Megadom képviselő úrnak a szót.
LASZTOVICZA JENŐ (Fidesz): Nem kérek, köszönöm szépen.
ELNÖK: Meggondolta magát közben.
LASZTOVICZA JENŐ (Fidesz): Csak egyre hívnám fel a figyelmet: a tévéadó be lett vezetve most, ami nagymértékben fogja a szállásadók költségeit növelni. (Nagy Jenő: Ezt a Medgyessy-kormány törölte, ez meg visszahozta.)
ELNÖK: Nagy Jenő képviselő úr, öné a szó.
NAGY JENŐ (MSZP): Elnézést, most már tényleg igyekszem nagyon rövid lenni.
Az anyag, amit kaptunk, szerintem korrekt, és nem pánikra ad okot, hanem arra, hogy egy reális képet kapjunk, és gondolkodjunk el, hogy vajon mi van itt rendben, mi nincs rendben, mit kellene csinálnunk.
Többször indulatba jöttem, de most, hála istennek, megnyugodtam, mert egyértelműen látszik, hogy itt mindenki jót akar, és tényleg ne vigyük rossz irányba a dolgokat.
A marketingnél abban maradhatunk, itt a számháborún túl, hogy a világ pénze nem lenne elég. Szokták mondani, hogy a fele amúgy is kidobott pénz, csak nem tudjuk, hogy melyik fele. Melyik az a hülye kormány, amelyik nem szeretne országképformálásra többet költeni, mint korábban, nem szeretné, hogy egy jó kép legyen rólunk? Mindegyik ezt akarja. Itt vannak objektív körülmények, amik esetleg ezt behatárolják, de persze, akik ezen a területen dolgozunk, minél többet szeretnénk.
Arra szeretnék reagálni, hogy a belföldi turizmus ennyire felment. Nem szeretném, ha ennek megint negatív felhangja lenne. Mi éveken át azt mondtuk, hogy akkor lesz itt jobb világ, ha a belföldiek is utazhatnak. Most végre elindultak, és akkor most azt mondjuk, hogy megy a belföldi, de hol van a külföldi. (Derültség.) Örüljünk külön, hogy a belföldi megy, örüljünk, hogy a vidéki wellness szállók ebből élnek, mert ebből élnek, hála istennek. Ez azt jelenti, hogy van egy réteg, amely ezt igényli, és meg tudja fizetni, és ebből - zárójelben - levonható egy tanulság, hogy valószínűleg jó minőséget kell adni, és akkor azt megfelelő áron el is lehet adni.
Tehát nem kell ettől pánikba esni, ennek örülni kell, át kell állni. Egyébként is, az egész magyar turizmusban van egy ilyen struktúraváltás, különös tekintettel mondjuk a Balatonra, ahol egy új minőség jelenik meg. Nincs pánik, a rendelkezésre álló adatokból vonjuk le a következtetéseket.
Eszembe jutott a kedves, öreg latintanárom, aki egy kicsit elferdítve idézte az egyik nagy magyar költőt, azt mondta, hogy "Csodálkozol a kokainistán? Gondolkodj el az okain is, tán megérted!" (Derültség.) Gondolkodjunk azon, hogy mi vezetett oda, hogy mondjuk a németek otthon maradtak, vagy kevesebben jönnek, azon túl, ami itt már elhangzott, hogy a német egy spórolós nép, és ha egy picit nem fejlődik egyik évről a másikra úgy otthon az életszínvonal, mint ahogy megszokta, ő ezt már tragédiaként éli meg, és nem utazik, vagy sokkal kevesebbet utazik, nem olyan sokszor utazik.
Valahol azért tényleg magunkba is kell nézni, hogy hibáztunk-e, és szerintem itt azért többeknek van felelősségük, mert hibáztunk is. Amikor ment a szekér, akkor mindenki azt hitte, hogy nem kell itt semmit csinálni, megy magától, és itt a vállalkozókat is hibáztatom, akik esetleg beleestek abba a hibába, hogy nem azt a minőséget adták folyamatosan, mint amivel idecsalták a vendéget, nem mindenki volt tisztességes - tisztelet a kivételnek. Tettünk sokan érte, hogy végül is a külföldiek elszokjanak tőlünk. Más kérdés, hogy azért változott a politikai-társadalmi környezet is, és nem vagyunk mi már olyan érdekesek, mint korábban voltunk. Gondolom, hogy nem is akarunk már annyira érdekesek lenni, de ezeket is tudomásul kell venni, és szerintem akkor járunk jó úton, ha együtt azon gondolkodunk, hogy hogyan lehetne magunkat, az országot jobban eladni.
Tényleg nem akarok politizálni, de ennyit azért csak finoman, zárójelben megjegyzek: ahhoz, hogy jó legyen az országkép, az is hozzátartozik, hogy külföldön az országunkról jót mondunk. Nem azért járunk Brüsszelbe, hogy egymásnak alátegyünk, hanem azért, hogy Magyarország jó hírét vigyük. Aztán, ha van bajunk, egyébként itt belül, azt itt, bizottsági ülésen vagy azután vitassuk meg. De függetlenül attól, hogy milyen kormány lesz vagy van, én azt gondolom, hogy a politikusoknak ebben óriási felelősségük van. Egyáltalán, Magyarországot úgy kell eladni... Ha mi azt hintjük magunkról, hogy ez egy rosszkedvű ország, itt mindenki utálja magát, és az ittlétet, akkor biztos, hogy hozzánk senki nem jön, egy morcos vendéglátóhoz nem szívesen jön vendégségbe senki sem. Tehát kifelé mutassuk magunkat jókedvűnek, vidámnak, vendégszeretőnek, belül meg vívjuk meg a saját csatáinkat, de kulturáltan, és mondjuk európai módon. Azt gondolom, ez a jó út, és akkor lesz a turizmus területén is megint örömre okunk.
Én köszönöm szépen, és elnézést kérek, többet mondtam most is, mint kellett volna. Köszönöm.
ELNÖK: Köszönöm, képviselő úr. Hadházy Sándor kért szót.
HADHÁZY SÁNDOR (Fidesz): Köszönöm, elnök úr. Két nem igaz dologra szeretnék rámutatni, ami a mai ülésen elhangzott, és nekem már nagyon elegem van ebből a stílusból.
Először is szeretném leszögezni, hogy mindig az erősebbnek kell gesztust gyakorolnia, nem a gyengébbnek. Pillanatnyilag a kormányon két párt van, az MSZP és az SZDSZ. Ebből adódik, hogy nekik kellene gesztust gyakorolniuk, és nem fordítva.
A két dolog. Egyrészt elegem van abból, hogy az MSZP, az SZDSZ folyamatosan arra törekszik, hogy a 2006. szeptemberi és október 23-i eseményeket az ellenzék nyakába varrja. Mert ez nem igaz! Nem igaz! Most kiderült egyébként, miniszterelnök úr is kimondta, bár lehet, hogy tévedett, hogy azért kellett leváltani az igazságügy-minisztert, az országos főkapitányt, és a budapesti főkapitányt, mert nem tudott eleget tenni a feladatainak, és utalt egyébként a szeptemberi, október 23-i eseményekre. Itt van a probléma gyökere, ezt kell megnevezni, és nem próbálni elmaszatolni, a jelenlegi ellenzék nyakába varrni az egészet. Ez nem igaz dolog, erre szerettem volna felhívni tisztelt képviselőtársam figyelmét.
A másik nem igaz dolog. Alelnök Úr! Játék a számokkal. Önök folyamatosan azt a számsort emlegetik, hogy milyen kifizetések voltak a Széchenyi-tervvel kapcsolatban. Ezek a számsorok igazak, de azt nagyon jól tudjuk, hogy milyen döntések előzték meg ezeket a folyamatokat. A Széchenyi-terv kapcsán születtek meg a döntések és a forrásteremtés, ezek a kifizetések elhúzódtak 2004-ig, mert 2004-ben is volt még kifizetés. Bár Medgyessy Péter miniszterelnök-jelölt azt ígérte, hogy folytatja a Széchenyi-tervet, nem folytatta, és úgy állítják be önök, mintha az önök produktumai lennének ezek a kifizetések, holott a Széchenyi-tervet megfojtották, és csak a determinációt teljesítették, semmi mást. Azóta nincsen turizmusfejlesztési politika Magyarországon. Ennek az egyik eredménye az, hogy 8 százalékkal csökkent többek között 2006-ban a turizmus volumene, és tartok attól, hogy ez a tendencia tovább fog folytatódni. Tisztelettel kérném, hogy ne játsszunk a számokkal. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm, képviselő úr. Pál Béla alelnök úr jelezte, hogy szót kér. Egy dologra szeretném felhívni a képviselők figyelmét: a 2006-os eredmények értékeléséről beszélünk. Lehet, hogy a különböző pártok különbözőképpen értékelik az elmúlt időszak eseményeit - ez nagyon helyénvaló -, de azt kérném képviselőtársaimtól, hogy ne az egymással folytatott vita, hanem a helyzetértékelés tegye ki a hozzászólások döntő hányadát. Alelnök úr, öné a szó.
PÁL BÉLA (MSZP): Köszönöm, elnök úr. Csak egy pontosítás. Lehet, hogy zavarja Hadházy Sándor képviselő urat - úgy látom, sorozatosan zavarja -, hogy van egy olyan dolog, amiben közösen együtt tudunk gondolkodni, és együtt tudjuk elismerni a magyar turizmus teljesítményét, csak szeretném felhívni a figyelmét, hogy bármennyire is zavarja, hogy a kifizetések a Medgyessy-kormány vagy a Gyurcsány-kormány időszakára estek, ez akkor is tény volt. Bármennyire is úgy gondolja, hogy az ön álláspontja szerint nem folytatódott a Széchenyi-terv, a kollégáim biztos be tudják szerezni önnek azt a füzetet, amiről elfeledkezett, amelyet én voltam olyan kedves még 2002-ben átadni önnek, amelyben a Széchenyi turizmusfejlesztési programról volt szó - még a címe sem változott, sőt még a fedlapja sem -, amely 2003-ban ugyanúgy tovább folytatódott. Ha pedig azt nézzük, hogy ebből mennyi fejlesztés valósult meg, akkor azt tudom mondani, hogy arányosan a két tervből, ami a mi időszakunk alatt volt, és ami az önök időszaka alatt volt, körülbelül 75 gyógyfürdő és hozzá kapcsolódó létesítmény fejlesztése valósult meg.
Kikérem magamnak, hogy hazugsággal vádoljon, amikor én a számokat mondom. Ha nem szereti hallani, ha szívesebben hallaná azt, hogy most mekkora tragédia van a turizmusban, bezzeg amikor önök voltak, akkor sütött a nap, és özönlöttek a turisták, akkor ezt mondja magának; a számok nem ezt tükrözik. Kérdezzen meg erről turisztikai szakembereket is, ha lehet, és ne vádoljon hazugsággal akkor, amikor a valós számokról beszélek, kényesen ügyelve arra, hogy azokat az adatokat mondjam, amit az államtitkárság a rendelkezésemre bocsátott, és bármikor az ön rendelkezésére is bocsát.
Továbbra is azokat a másik oldalon lévő képviselőtársaimat becsülöm - remélem, ön is közéjük tartozik -, akiknek nem nagy fájdalom elismerni, hogy vannak közös eredményeink ezen a területen, és azt gondolom, hogy amilyen lehetőséget ezzel kapcsolatban minden kormány a gazdaság számára adott, azt akkor megtette. Ezért tehát én sem mondom azt, hogy önök az első két évben abszolút nem költöttek jóformán turizmusra csak a második két évben, mert akkor jöttek a választások, mert bizonyára sértené az önérzetét, ezért ezt a számot nem is használtam. Azért beszéltem arról, hogy mi az, ami azonos ebben, és azt gondolom, hogy ebben például az azonos, hogy mindkettőnknek az az érdeke, hogy ebben az együttműködést erősítsük. Én ezt teszem, kedves képviselő úr; ha számokra hivatkozom, akkor is, ha pedig a számok mellé szavakat mondok, akkor is. Köszönöm.
ELNÖK: Alelnök urat is és a többi képviselőtársamat is arra kérném, hogy kerüljék a személyeskedést, mert a bizottsági ülésnek nem ez a lényege. Nagy Imre képviselő úr, öné a szó.
DR. NAGY IMRE (MSZP): Megértem elnök úr felszólítását, de ennek ellenére két mondatot mondanom kell a személyes megtámadtatás révén. Egyrészt határozottan visszautasítom Hadházy képviselő úr szavait. Azt gondolom, hogy jobban tenné, ha mélyen magába szállna, megnézné a mai jegyzőkönyvet, akár szó szerint is, megnézné, hogy mit, hogyan ferdített, hogyan szólt, és én milyen mondatot mondtam, ami - nagyjából idézem - úgy szólt, hogy az volt a kérdésem, hogy milyen hatása volt a szerintem politikai felelősséget is valószínűleg felvető őszi zavargásoknak a turizmusra. Nem minősítettem. Ha ön ezt magára vette - szerintem nagyon helyesen -, akkor sajnálom.
A másik része a dolognak, hogy jó ideje a turizmusban tevékenykedem. A Medgyessy-kormány ideje alatt két Széchenyi-terves pályázatot sikerült a környéken megnyerni, amelyek fejlesztése jelenleg is folyamatban van, úgy gondolom, hogy sikerrel át fogják adni, és hasznára lesz a turizmusnak, amiért szerintem mindannyian együtt kell dolgoznunk. Köszönöm.
ELNÖK: Páva Zoltán!
PÁVA ZOLTÁN (MSZP): Köszönöm a szót, elnök úr. Csak azért szólaltam meg, mert ha mondanám is, nem megsértve mondanám Sanyinak, hogy a te egyéni szociális problémád, hogy min vagy kiakadva. Nyilvánvalóan fordítva is ez a helyzet, hogy ha én vagyok kiakadva, akkor az az én egyéni szociális problémám, de ha ott vagy bent tegnap, amikor a miniszterelnök elmondta a mondókáját, világossá és egyértelművé tette, hogy Petrétei lemondását azért nem fogadta el tavaly, mert nem volt oka, most pedig volt oka, és ezért fogadta el. Erről ennyit.
Hadd mondjam el, ha már a turizmus mostani helyzetéről beszélünk: emlékezzen vissza a bizottság - és azt gondolom, hogy itt a bizottságnak is van egyfajta felelőssége -, hogy három évvel ezelőtt, amikor a Balaton kiapadóban volt, Sanyi, veled együtt itt jó néhányan temetni akartátok a Balatont, hogy uramisten, mi lesz. Ha Jenő nem tartja kordában akkoriban a bizottságot, akkor bizony, mi mondjuk ki az értékítéletet, hogy a Balaton takarodjon a francba. Akkor ő elmondta, és néhányan megerősítették, hogy bizony, ilyen előfordul 100-120 évente egyszer, hogy eléggé kiürül a Balaton vize, de próbáljuk ezt megoldani, majd a természet rendbe hozza. Azon vitatkoztunk, ha visszaemlékeztek, hogy a Drávából vagy a Rábából vezessük a vizet vagy netalántán a Dunából. Akkor is úgy érezték néhányan, hogy ennek óriási szakértői. Én azt mondom, amit itt többen megerősítettek, hogy abban kell nekünk együttműködni, hogy saját kincseinket valahogy próbáljuk megőrizni, és a turisztikában, idegenforgalomban is próbáljunk együttműködni. Köszönöm.
ELNÖK: Köszönöm. A bizottsági tagok részéről több hozzászólási igény nem mutatkozik. Megkérném főosztályvezető urat, hogy az elhangzott kérdésekre, szigorúan csak a kérdésekre összpontosítva adja meg a válaszait.
DR. KOVÁCS MIKLÓS (Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium): Köszönöm szépen. Tisztelt Bizottság! Tisztelt Elnök Úr! A kongresszusi turizmussal kapcsolatosan kérdezett Gyenesei úr. Az ország jelenleg nemzetközi értékelések szerint a 100-500 közötti rendezvények és konferenciák tekintetében a hatodik helyen áll; sajnos nem áll ilyen pozitívan a konferencián részt vevők számát illetően, éppen a nagy befogadóképességű konferenciaközpont hiánya okán. Ami mégis az utóbbi évek sikertörténetéhez tartozik a kongresszusi, vagy ha úgy tetszik, üzleti turizmusban, az a corporate, tehát a vállalati rendezvények igen nagy száma, ami mind a belföldi, mind pedig a külföldi kereslet szempontjából meghatározó. Ma már Magyarországon is a vállalati kultúra részévé váltak a vállalati rendezvények, és ha szabad éppen egy balatoni példát mondanom, például a Balatonnál működő wellness szállodák hét közbeni kihasználtságát a corporate rendezvények adják, miközben a családok pedig a hétvégét töltik ott el. Úgy gondolom tehát, hogy ez a rendezvény kategória az, amelyben az utóbbi években ez az ágazat, a kongresszusi turizmus és rendezvényturizmus sikeres volt. Természetesen továbbra is arra törekszünk a saját szakmánkon, berkeinken belül is, hogy minél több nagyrendezvényt hozzunk Magyarországra, így például nemrég írta alá miniszter asszony Berlinben azt a szerződést, amelynek alapján a német utazási irodák szövetsége, a DRV jövő évi kongresszusát nagyon-nagyon sok résztvevővel és reméljük, minél nagyobb költéssel Magyarországra fogja hozni.
Nagy Imre képviselő úr kérdése a TDM-modellel kapcsolatosan: mi arra törekszünk, hogy alulról építkező módon alakuljanak ki ezek a térségi együttműködési modellek a kistérségekből kiindulva, és úgy haladva a regionális irányításban. Mi a turisztikai célelőirányzatban egy Pilot-projekt finanszírozásán gondolkodunk, és természetesen nincs kiválasztva még az a régió, amely alapját szolgálhatja egy ilyen Pilot-projekt kialakításnak. A regionális operatív programok turisztikai tartalmát illetően volt ráhatása a szakállamtitkárságnak - ez ügyben szeretném megköszönni a bizottság segítségét, a regionális idegenforgalmi bizottságok közreműködését. Reméljük, hogy az intézményesített részvételben, mivel a regionális idegenforgalmi bizottság delegál képviselőt szavazati joggal a fejlesztési tanácsokba, a pályázatok kiírásánál is meglesz a lehetőség arra, hogy ezeket a turisztikai érdekeket a jövőben is érvényesítsük.
Az agrárfejlesztési források szempontjából az egyeztetés az én tudomásom szerint még nem ért véget. Mi elsősorban a falusi turizmus, a lovasturizmus, az ökoturizmus, a természetjárás, a falusi vendéglátás és szállásadás területére szeretnénk koncentrálni. Becslések vannak, hogy 50-60 milliárd forintról lehet szó, amit turisztikai fejlesztésbe, ebből a ROP-on felüli forrásba be lehet vonni.
Csak a kérdésekre szorítkoztam, mégis két mondatot hadd mondjak még az anyagra vonatkozóan. Említették a képviselő urak, hogy mindennek több oldala van. Magyarország beutazó turizmusának jelenleg az erősödő és erős forint sem kedvez, ezt is mindenképpen szeretném megemlíteni, valamint azt, hogy Bulgária és Románia uniós csatlakozásával a versenyhelyzetünk is kicsit átalakult.
Hadházy képviselő úr említette, hogy hogyan fog alakulni a belföldi turizmus. Nekünk van erre tervünk, tehát 9 millió vendégéjszakát regisztráltak 2006-ban. Mi azt szeretnénk, és ezt adtuk feladatul a Magyar Turizmus Zrt.-nek, hogy 9,3 millióra nőjön a belföldiek által eltöltött vendégéjszaka száma.
Az utolsó megjegyzés: a belföldi turizmus azért is nagyon fontos számunkra, mert a turizmusunkra jellemző térbeli és időbeli koncentráltságot, ami sajnos nem igazán hatékony, jelentős mértékben enyhíti. Ezt is érdemes lenne elemezni majd a következő időszakban. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm. Róna Iván vezérigazgató úr szintén kérdésekre válaszol.
DR. RÓNA IVÁN vezérigazgató (Magyar Turizmus Zrt.): Nagyon röviden kiegészíteném két kérdésre a választ, a többire azt hiszem, hogy elhangzott mindegyikre a válasz.
Lasztovicza Jenő képviselő úr tette fel a kérdést a belföld-külföld viszonylatában. Szeretném elmondani, hogy az Európai Unióban a statisztika úgy néz ki, a vendégéjszakák száma úgy oszlik meg, hogy 60 százalékot a belföldi vendégek, 40 százalékot a külföldiek hoznak. Magyarországon örvendetesen növekszik az arány, de nem érjük még el az Európai Uniót: 48 százaléka a vendégéjszakáknak belföldi, és 52 százaléka külföldi eltöltésű. Gyakorlatilag nagyon szépen fejlődik ez az arány, és igyekszünk elérni a ciklus végére az európai uniós arányokat.
Úgy gondolom, hogy aki a turizmussal foglalkozik, a turizmusban dolgozik, az elismeri azt, hogy a magyar vendég nemhogy legalább olyan jó, mint a külföldi, hanem sokkal jobb vendég egyébként, mind a költési ingerenciáját, mind pedig a vendégéjszakáinak a számát illetően is.
A másik kérdés Nagy-Britannia csökkenő vendégéjszaka-száma, az onnan érkező turisták vendégéjszaka-számának csökkenése. El kell mondjam, hogy 2001. és 2006. közötti viszonylatban plusz 350 ezer ez a szám, tehát jelentősen növekedett a nagy-britanniai vendégek száma. 2005-ben volt egy csúcsévünk, a fapadosok, vagy lowcost légitársaságok következtében egy megugrás, egy kiugrás következett be, és miután az ismert okok miatt ezek a fapadosok jórészt járatot csökkentettek, illetve kisebb kapacitással érkeztek, ebből következett be 2005-ről 2006-ra egy körülbelül 100 ezer vendégéjszakás csökkenés.
Örömmel szeretném bejelenteni azt, hogy nagyon komoly tárgyalásokat folytatunk, és most már a tárgyalások végén tartunk a Ryanair-rel, amely Nagy-Britanniából komoly vendégszámot képes idehozni Magyarországra, és hogy az idei évben több nagy-britanniai járat, sőt nemcsak nagy-britanniai Ryanair-járat fog megvalósulni. Ha sikerül az a programunk, amelyet a legutóbbi tavaszi értekezleten, a South Worth-i tavaszi értekezleten meghirdettem, hogy a szakmával közösen, a szakmaiság és a partnerség jegyében egy légimarketing-támogatási alapot hozunk létre bizonyos kvóták szerint, és ha sikerül a promóciós támogatását megvalósítani ezeknek a járatoknak, akkor körülbelül 500-600 ezer vendégéjszakával fog újra megnövekedni a Nagy-Britanniából érkező britek által eltöltött vendégéjszakák száma, ami jelentős növekedést jelent.
De ez a légimarketing-támogatási alap ugyanúgy segítségére lesz majd a Lufthansának, vagy a Germanwingsnek, sőt mi több, tárgyalásokat folytatunk a WizzAir-rel is, hogy új desztinációkat indítanak el, és az új desztinációkból fognak érkezni ezek az új vendégek. A lényeg az, hogy ha sikerül megvalósítanunk ezeket a promóciós támogatásokat, akkor a jelentős növekedések következtében komolyan pozitívan fogjuk tudni zárni az évet. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen a képviselők aktivitását, az előterjesztők válaszait. Elhangzott egy kérdés menet közben, a vita során, hogy van-e ok arra, hogy aggódjunk az eredmények kapcsán. Azt hiszem, a vita azt mutatja, hogy van rá okunk, hiszen ha egyértelműek lennének a számok, és továbbra is növekedési pályán állna a hazai turizmus, akkor meggyőződésem, hogy nem lett volna egy ilyen éles vita a bizottság tagjai között.
Ami a legnagyobb probléma az én megítélésem szerint, az az, hogy a nemzetközi tendenciákhoz képest mi rossz pályán vagyunk. Amikor a WTO előrejelzéseit nézzük, ugye a következő hét-nyolc évre Közép-Európát a világ turisztikai trendjén belül is egy kiemelkedő régióként mutatja be, ahol a várakozások jelentős bővülést mutatnak, nemcsak a bevételek terén, hanem az új turisztikai attrakciók, a foglalkoztatás növekedése terén is. Ezek közül két országot emel ki, különösen Lengyelországot és Magyarországot, akik potenciális alapon a legnagyobb nyertesei lehetnek ennek az időszaknak. Ehhez képest ezek az adatok mindenképpen aggasztóak kell, hogy legyenek. Arra pedig különösen tekintettel kell lennünk, hogy az elmúlt évben a világ és Európa turisztikai bevételei az elmúlt húsz év legnagyobb, legsikeresebb évét hozták. Úgyhogy a 4 százalékos átlagos bővülés mellett Magyarország stagnálást, illetve némi veszteséget volt kénytelen elkönyvelni. Ez mindenképpen fontos, amikor a következő évek turizmusstratégiáit, elképzeléseit szövögetjük, illetve van egy elfogadott turizmusfejlesztési stratégiánk, aminek sajnos a megvalósítása azonban még a mai napig nem kezdődött meg.
Tehát szerintem vannak gondok, vannak problémák. Az a jó, ha közösen tudjuk megtalálni a kiutat, és megtalálni azokat a lépéseket, amelyek a magyar turizmust ebből a lefelé mutató tendenciából ki tudják emelni, és újra el tudjuk érni az európai, vagy még inkább a közép-európai tendenciát, nagyjából azzal megegyező mértékben tudjuk a bevételeinket és a vendégforgalmat is növelni.
Az való igaz, a táblázatok ezt mutatják az anyagban is, hogy az elmúlt hat évben nem változott lényegében a számok tekintetében, éves ugrások, növekedés-csökkenés jellemezte a hazai turizmust, de mind a vendégéjszakák számát tekintve, mind a vendégforgalmat tekintve nagyjából stagnáló állapot van. Szerintem egyébként ez sem jó. Tehát ha növekedés van Európában, és különösen növekedés van Közép-Európában, akkor sokkal jobb lenne, ha nálunk is növelni lehetne ezeket a bevételeket, még akkor is, ha a turisztikai aktívum ugyan az előző évhez képest jelentős mértékben nőtt, de ez nem jelenti azt, hogy a bevételek növekedése terén ne tudtunk volna nagyobb eredményeket realizálni.
Tehát azt gondolom, hogy továbbra is felelősen kell gondolkodnunk mind kormánypárti, mind ellenzéki képviselőként, és azt szeretném, hogy ha a bizottság felvetéseit, javaslatait mind a szakállamtitkárság, mind a Turizmus Rt. figyelembe venné, amikor a jövő évi programok és marketingstratégia kidolgozását kezdi majd előkészíteni. Azt külön üdvözöljük, hogy szeptemberre már elkészül a jövő évi marketingterv. Szeretnénk a bizottság részéről is a lehető legtöbb építő javaslatot majd hozzátenni. Köszönöm szépen.
A 2. napirendi pont vitáját lezárom.
Tájékoztató a 2012. évi labdarúgó Európa-bajnokság helyszínének kijelöléséről meghozott döntésről
Áttérünk a 3. napirendre, amelynek előterjesztője Páva Zoltán képviselőtársunk. Várunk tőle egy tájékoztatót a 2012-es labdarúgó Európa-bajnokság pályázatának értékeléséről.
Páva Zoltán szóbeli kiegészítése
PÁVA ZOLTÁN (MSZP): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Bizottság! Hölgyeim és Uraim! A Labdarúgó Szövetség meghívására elnök úrral együtt utaztunk volna Cardiff-ba, azonban ő a kisfia mandulaműtétje miatt nem tudott eljönni.
2007. április 17-én a cardiffi városháza dísztermében a három pályázónak 30 perces prezentációra volt lehetősége, amelyen jelen volt az UEFA teljes vezérkara, kivéve a két érintett ország, Olaszország, illetve Ukrajna UEFA-tagjait, a végrehajtó bizottság tagjait. Senki sem nézhette meg a másik ország bemutatkozását.
Ezt megelőzően az UEFA technikai bizottsága áttekintette a pályázó országok előkészítő bizottságának több ezer oldalas anyagát. Ezt megkaptam most az előkészítő bizottságtól, ha valakit érdekel, itt van az anyag. Olyan szempontból érdekes belenézni, hogy tényleg egy nívósan, jól elkészített anyagról van szó.
A technikai bizottság szakmailag a magyar-horvát pályázatot értékelte a legjobbra, mégis 0,2 ponttal az olasz pályázatot részesítette előnyben, aminek az volt az indoklása, hogy míg a magyaroknál és a horvátoknál nagyszerű tervek vannak, addig az olaszoknál a stadionok készek, működőképesek, így az olasz pályázat 73,8 pontot kapott, a magyar-horvát 73,6-ot, míg az ukrán-lengyel 32,8 pontot.
A prezentáción Gyurcsány Ferenc magyar, és Ivo Sanader horvát miniszterelnök angol nyelvű tájékoztatást adott, miközben egy háromdimenziós filmet vetítettek, speciális szemüveggel néztük, mint a Magyar Turizmus Rt.-nek egyszer egy ilyen bemutatkozását.
Véleményem szerint a Gyárfás Tamás által irányított pályázat-előkészítő bizottság, miként ezek az anyagok is mutatják, egy magas színvonalú pályaművet mutatott be. Megpróbáltuk felvonultatni a leghíresebb labdarúgóinkat, így ott volt Buzánszky Jenő, Albert Flórián, Mészöly Kálmán, Esterházy Marci, Dunai Antal, de ott volt Szepesi György, illetve Szilágyi György, akik az UEFA végrehajtó bizottságában valamikor tisztséget viseltek. Ott volt Bözsi néni, Puskás Öcsi bácsi özvegye, ott volt Borkai Zsolt és Warvasovszky Tihamér, a két érintett polgármester, valamint Lamperth Mónika és Elbert Gábor.
Az előzetes hírek alapján magabiztosak voltunk, hiszen jó véleménnyel voltak a pályázatunkról. Ugyan később megtudtuk, hogy a technikai bizottság véleménye semmire nem kötelezi Platiniékat, és ezt sajnos meg is tapasztalatuk. Amikor az első körben két évvel ezelőtt eredményt hirdettek, csak tájékoztatásként szeretném elmondani, hogy a görögök végeztek az első helyen, Törökország a második helyen, a harmadik helyen Olaszország, a negyedik helyen a magyar-horvát, és ötödik helyen az ukrán-lengyel; az oroszok visszaléptek. A görögök ekkor már túl voltak egy sikeres olimpián, és a legutóbbi labdarúgó Európa-bajnokságot ők nyerték meg, ennek ellenére az UEFA végrehajtó bizottsága nem sorolta be őket; az említett három ország, illetve összesen öt ország szerepelt benne.
Bizakodtunk azért is, mert Lengyelországban pár hónappal ezelőtt a sportminiszter felfüggesztette Listkiewiczet, a lengyel labdarúgó szövetség elnökét. Ukrajnában annak a Szurkisznak, aki az ukrán labdarúgó szövetség elnöke és az UEFA végrehajtó bizottságának a tagja, az öccsét örökre eltiltották a Dinamo alelnökeként, mert megpróbálta megvesztegetni a két spanyol bírót, ezért az UEFA örökre eltiltotta mindennemű, a labdarúgásban viselt tisztségétől, Olaszországban pedig hatalmas munkabotrányok voltak. Csak arra emlékeztetlek benneteket, hogy a Juventust például kizárták a Seria 1-ből a bírók megvásárlása miatt.
Az UEFA vezetőjének több megnyilatkozásából arra engedtünk következtetni, hogy egy volt szocialista ország kapja a rendezési jogot. Igaz, hogy volt ennek egy szerencsétlen előjátéka, amikor Sepp Blatter, a FIFA főtitkára március 10-én előbb Lengyelországban járt, és ott személyes kérésére Listkiewiczet visszahelyezték a tisztségébe, majd rá egy hétre fogadta őt Juscsenko Ukrajnában, és egy magas kitüntetést adott át. Akkor Blatter azt nyilatkozta, hogy a lengyel-ukrán pályázatnak jó esélye van arra, hogy nyerjen. A mi felháborodásunkra és az oroszok felháborodására a FIFA kiadott egy kommünikét, amelyben azt írja, hogy a nyilatkozat végén az is szerepelt, hogy "miként a magyar, illetve a horvát vagy az olasz pályázatnak is". Egyébként ez azért volt érdekes, mert a FIFA végrehajtó bizottságának öt tagja egyben az UEFA végrehajtó bizottságának is a tagja.
Annyit azért tudni kell, hogy a FIFA-t, illetőleg az UEFA-t illeti meg a teljes jegybevétel és a tévéközvetítések díja. Sokat találgattunk, nyilvánvalóan ez is közrejátszott benne, hogy egy 95 milliós populáció esetében, ami a lengyel-ukrán népességet illeti, sokkal nagyobb jegybevételre lehet számítani, és sokkal nagyobb üzletre is. Elképzelhető az is, amit sokan mondtak itt, Markovic, a horvát szövetség elnöke is hirtelen azt mondta, hogy megvették kilóra az UEFA végrehajtó bizottságának tagjait. Én ezt nem hiszem, de azt el tudom képzelni, mert arról szó volt, hogy ez a Szurkisz, aki milliárdos, leültette az olasz vagy ukrán oligarchákat, és elmondta nekik, hogy ekkora bevételre számít az UEFA, tudjuk-e vállalni, a vasútépítés, útépítés, stadionépítés, étterem-, szállodaépítés, szórakoztató központok megteremtése csodálatos beruházási lehetőség. Azt mondták ezek az emberek, hogy miért ne, ha van pénzük, akkor vállaljuk, ez megtérül, mert a megtérülés alapvetően a turizmusban térül meg. Minden eddigi Európa-bajnokság színhelyén meg lehetett tapasztalni, és erről felmérések készültek, hogy nemcsak a rendezés évében, tehát amikor volt a labdarúgó Európa-bajnokság, hanem az azt megelőző két évben és a következő két évben is óriási érdeklődés nyilvánult meg az adott ország iránt, felkerestek mindenféle idegenforgalmi látványosságot. Ez azért egy nagyon jelentős dolog, és természetesen növeli az országimázst is.
Csak egy példa: a tévéközvetítés jogdíjából hatalmas pénzek jönnek be. A tíz leggazdagabb klubban négy angol klub szerepel: Chelsea, Arsenal, Manchaster United, Liverpool. A tévéközvetítési jogdíjakkal kapcsolatban csak egy példát hadd említsek: Ázsiában 3 milliárdan tudják nézni az angol bajnokságok bármely mérkőzéseit, tehát óriási pénz van benne. Nyilvánvaló, hogy ugyanezt akarják majd megteremteni Lengyelországban, illetve Ukrajnában, és ebből hatalmas pénze gyűlhet össze az UEFA-nak.
Mik lehetnek az okai? Én azt mondom, hogy nem volt az UEFA végrehajtó bizottságban sem magyar, sem horvát tag, nincsenek ezen a területen jó sportdiplomatáink, nincsenek olyanok, mint Kamuti Jenő a vívásban, Sík László a kézilabdában, Csötönyi az ökölvívásban, Császári Attila az öttusában, Gyulai István az atlétikában, nincsenek jó nevű, nemzetközileg is elismert játékvezetőink, nincsenek stadionjaink és nincs labdarúgásunk - ez az alapvető gond, probléma. Egyébként sokakkal beszéltem; az UEFA ilyen szempontból kiszámíthatatlan.
Csak egy példát, talán emlékeztek: négy évvel ezelőtt a "kék Duna" hadművelettel indultunk az osztrákokkal és a spanyolokkal. Mi attól féltünk, hogy a spanyolok nyernek, mert jó a futballjuk, stadionjaik vannak, infrastruktúra, minden rendelkezésre áll, és óriási meglepetésre a portugálok nyerték ennek az EB-rendezésnek a jogát. Most is ugyanez volt, hogy teljes meglepetés ért mindenkit. Az igazi nagy vesztese ennek Olaszország volt, hiszen infrastruktúrával, stadionokkal nagyon jól el vannak látva, magas színvonalú a bajnokságuk, labdarúgó világbajnokságot nyertek, szóval ők nagyon ki voltak akadva, ők is elmondták mindennek az UEFA vezérkarát, különösen Michel Platinit, mert neki azért voltak jó olasz kapcsolatai, és ennek ellenére ez az döntés született.
Én azt mondom, és ez a magánvéleményem, hogy nem szabad feladni, még akkor sem, ha 2016-ban nem valószínű, hogy az UEFA még egyszer egy szocialista blokkból választ országot, de pont a kiszámíthatatlansága miatt erre is fel kell készülni. Stadionokat kell építeni, legalább egyet. Ez nonszensz állapot, hogy a Honvéd kupagyőztes lesz Magyarországon, a Debrecen pedig megnyeri a bajnokságot, és nem tud a saját pályáján játszani mérkőzést, sőt ha az Újpest-pálya alkalmas arra, hogy játsszon, ha a harmadik körben bekerülne a legjobb tizenhat közé a Debrecen, akkor Pozsonyba kell mennie. A holnapi sportstratégiai vitában is el fogom mondani, hogy legalább egy stadiont meg kell építeni, mert amikor 1999-ben vagy 2004-ben itt járt az UEFA végrehajtó bizottságának technikai bizottsága, megmutattuk nekik ugyanúgy a Népstadiont, és most azt mondták, amikor legutóbb itt voltak, hogy oda már nem kell elvinni, azt már ismerjük. (Derültség.) Szóval kell egy stadiont építeni. Véleményem szerint az utánpótlás-neveléssel kell foglalkozni, ami talán a foci színvonalának emelkedését jelenti, és ezzel együtt a játékvezetés színvonala is emelkedhet. Talán lesz megint egy Puhl Sándorunk, egy Wágner Lacink vagy egy Palotai Karcsink, akikre azért odafigyelnek, és talán ez eredményezi, hogy a sportdiplomáciában is előrelépünk.
Az anyagiakról nem beszéltem. Elnök úr kiosztotta azt a levelet, amit Gyárfás Tamás úr küldött, amelyben le van írva teljesen konkrétan és hitelesen, hogy milyen kiadásaink voltak, mennyi volt az állam hozzájárulása. Annyit javasolnék, hogy a bizottság azért fejezze ki elismerését az előkészítő bizottságnak, mert az előkészítő bizottság tisztességes munkát végzett, higgyétek el, hogy nem rajta múlt, hogy nem nyertünk, és talán ezzel is lehet őket bátorítani, hogy foglalkozzanak ezzel a kérdéssel.
Megmondom őszintén, Gyárfás Tamás megítélése vegyes, mert amennyire ismerik az úszósportban, annyira nem ismerték a labdarúgó sportban, tehát nekünk nem volt egy Gyárfás Tamásunk a foci területén, és ez azért nagyon-nagyon sokat jelentett. Elnök úr, köszönöm.
ELNÖK: Köszönöm, képviselő úr. Kérdezném, hogy a bizottság tagjainak van-e hozzáfűznivalója, véleménye a tájékoztatóhoz. (Nincs jelentkező.) Amennyiben nincs, nekem lenne egy rövid véleményem, amit ehhez hozzátennék. Valóban mindenkit váratlanul és megdöbbenéssel ért az a hír, hogy ráadásul egyetlenegy szavazatot sem kaptunk az elbírálás során. Nyilván az is egy nagyon fájdalmas dolog, hogy vesztettünk, de valahol annak, hogy gyakorlatilag megsemmisítő vereséget szenvedtünk azzal, hogy még egy szavazatot sem tudtunk kapni, holott a korábbi alkalommal, a legutóbbi pályázaton szoros versenyben, 8:6-ra maradtunk alul a szavazás során, azt gondolom, hogy azért tanulságai vannak.
Sok mindennel egyetértek, amit képviselőtársam elmondott, és szerintem a stratégiai hibát ott követtük el, hogy nem ez a 13 ezer oldalas dokumentáció kellett volna. Az előbb volt időm átnézni ezt a könyvet, amit kaptunk; ez egy kitűnő turisztikai kiadvány, használhatná a Turizmus Rt. (Páva Zoltán: A többieknek is volt ám!), azonban értelmetlennek látom az egészet. Ehelyett nem kellett volna más, mint egy 40 oldalas dokumentáció, amelyben a stadionokat leírtuk volna, hogy milyen kormányzati döntések vannak mögötte, milyen törvényt fogadott már el a magyar Országgyűlés, és mik a garanciák arra, hogy ezek a stadionok végre meg is épülnek.
A legnagyobb hibát abban látom, és ezért a magam részéről nem támogatom, hogy a bizottság kifejezze az elismerését az előkészítő bizottságnak, mert a stratégiai hibát ők követték el: nem mérték fel jól a terepet, nem voltak meg azok a sportdiplomáciai kapcsolatok, amiket képviselő úr is felvetett, amivel maximálisan egyetértek. Amit egyébként nem tudok elfogadni Gyárfás úr levelében, hogy azt írja, hogy a jelenlegi vezetés a sportdiplomáciában is szerény eredményeket örökölt. Ez való igaz, de nem keveset tettek ahhoz, hogy egy olyan előkészített budapesti ülésen, ahol az UEFA végrehajtó bizottságába éppen az akkori magyar MLSZ-elnököt delegálták volna, hiszen - ezt mindenki tudja sportberkekben - ezért került Magyarországra az UEFA végrehajtó bizottságának ülése, akkor Bozóky Imrét éppen leváltották. Jött helyette Kisteleki István, akinek semmiféle kapcsolatrendszere ezen a téren nem volt meg, és egyébként bekerült az a Szurkisz a végrehajtó bizottságba, aki azután az ukránoknak kihajtotta a labdarúgó EB rendezésének lehetőségét és jogát. Tehát sok olyan rossz döntés született, ami idáig vezetett.
Azt gondolom, hogy ezt a fejezetet le kell zárni, nincs értelme tovább rágódni ezen. Én annak nagyon örülök, hogy most például egy olyan ötpárti kezdeményezés van előkészületben, ahol valamennyi parlamenti párt egyetért abban, hogy előre kell lépni. A minimális elvárás ezen a téren az, hogy egy stadiont legalább megépítsünk, ahogy Páva Zoltán is elmondta, ne legyen az a blama, hogy ha netán, véletlenül, a sikeres utánpótlás-nevelés következtében az elkövetkező két-három évben valamelyik magyar labdarúgó csapat be tud jutni a BL főtáblájára, akkor Pozsonyba kelljen mennünk mérkőzést játszani, mert azt hiszem, hogy ez súlyos értékítéletet vonhatna maga után a magyar labdarúgás állapotaira nézve.
Tehát azt gondolom, hogy ezzel egy fejezetet zárjunk le, kezdjünk el közösen gondolkodni, és előkészíteni azt, hogy minél korábban tudjunk valóban egy ilyen nemzetközi rendezvényt megszervezni, hiszen a labdarúgó Európa-bajnokság a világ harmadik legnagyobb rendezvénye. Tehát nemcsak a sport infrastruktúrájának a fejlesztésében, de a nemzeti marketingben is nagyon-nagyon nagy jelentősége lenne egy ilyen rendezvénynek.
Én magam is azt gondolom, hogy 2016-ot el kell engedni, stadionokat kell építeni. Ha már építettünk valamit, na akkor érdemes beadni egy olyan pályázatot, aminek már van alapja, és addigra remélhetőleg a sportdiplomáciában is sikerül valami áttörést elérnünk, és megágyazni egy esetleges 2020-as sikeres Európa-bajnokság rendezéséhez.
Köszönöm szépen képviselő úrnak a tájékoztatót, köszönöm szépen a bizottsági ülésen történő tájékoztatás megtartását. Ezzel ezt a napirendi pontot lezárnám.
Kérdezem, hogy az egyebek között van-e bárkinek észrevétele. Gyenesei István képviselő úr!
DR. GYENESEI ISTVÁN (független): Volt egy felvetés Gyárfás Tamással kapcsolatosan. Erre te korrekten reagáltál, de le kellene ezt valamilyen formában zárni. Meggyőződésem az, hogy amiket te elmondtál hibaként, amik rontották a pozícióinkat, ezek tények, ezeken nem lehet vitatkozni, nem is vitatkozhat, aki egy picit is ért ehhez.
Ugyanakkor pedig a javaslat arra vonatkozott, hogy az időközben, tehát a folyamat közben ezt a feladatot átvevő Gyárfás Tamás teljesítményét ismerheti el, vagy ismeri el a bizottság, amivel én a magam részéről teljes mértékben egyet tudok érteni, mert ő abból főzött, ami volt. Tehát ő már készen kapta azokat a problémákat, amelyekről te beszéltél, azokat ő készen kapta, azokon ő nem tudott úrrá lenni, legfeljebb tudott egy jobb színt festeni, vagy adni, mint ami lehetett volna akkor, ha nem veszi át, mert az az állapot, amikor ő átvette, meglehetősen kilátástalan volt.
Tehát én egyetértenék azzal, hogy az ő tevékenységét, és annak a csapatnak a tevékenységét, amelyik ezt összehozta, el kellene ismerni, mindazzal együtt, amit elmondtál.
ELNÖK: Köszönöm, képviselő úr. Páva Zoltán!
PÁVA ZOLTÁN (MSZP): Annak a kilenc embernek a neve, aki véleményem szerint nem tehet arról, hogy: Gyárfás Tamás, Kisteleki István, Ábrahám Attila, Kóka János, Kósa Lajos, Eppel János, Erdei Tamás, Tímár Gyula és Toller László. Ők voltak a szervezőbizottság tagjai. Most őszintén: tényleg abból tudtak főzni, ami volt. Itt egyedül talán Kisteleki... - de ő megpróbálta rendelkezésre bocsátani a magyar labdarúgás archívumát, abból dolgoztak.
Én ezért mondom, hogy ezeknek az embereknek illene elismerni a tevékenységét. Itt aztán megtalálható a Fidesztől a Szocialista Párton keresztül, az SZDSZ-en keresztül a teljesen független emberek sorozata, akik próbáltak vagy anyagiakkal, vagy erkölcsi támogatásukkal segíteni.
ELNÖK: Mi a javaslat, képviselő úr?
PÁVA ZOLTÁN (MSZP): Ismerjük el a munkájukat, annyi. A bizottság úgy ítéli meg, hogy tisztességes munkát végeztek, és nem rajtuk múlott az, hogy nem kerültünk az élre. Ez az előkészítő bizottság.
ELNÖK: Aki az előkészítő bizottság munkájának ilyen módon történő értékelését, amit Páva Zoltán megfogalmazott, támogatja, az kérem, kézfeltartással jelezze! (Szavazás.) 7 igen szavazat. Ki az, akinek ellenvéleménye van e tekintetben? (Szavazás. - Nincs ilyen.) Ki az, aki tartózkodott? (Szavazás.) 2 tartózkodás.
Határozatképesség tekintetében: nem határozatképes a bizottság.
PÁVA ZOLTÁN (MSZP): Térjünk vissza rá a következő bizottsági ülésen.
ELNÖK: Még egyszer kérném az igeneket, a helyettesítéssel együtt! (Szavazás.) 8 igen. Tartózkodás? (Szavazás.) 3 tartózkodás.
Akkor 8 igen és 3 tartózkodás mellett a bizottság elfogadta ezt a javaslatot. Köszönöm.
Szeretném tájékoztatni a bizottság tagjait, hogy a jövő héten nincs bizottsági ülés. A rá következő héten... Csak mondom, hogy hétfő Pünkösd, tehát senki ne jöjjön parlamenti ülésre a hétfői nap folyamán. A rá következő héten viszont hétfőn is lesz ülésünk, hiszen általános vitára történő alkalmasságról kell tárgyalnunk. A bizottsági ülés a Házban lesz, 12 órakor, pontosan azért, hogy utána 13 órakor mindenki el tudja kezdeni a parlamenti ülést.
Arra számítsatok, hogy a keddi ülésnapon viszont lesz rendes bizottsági ülés. Ugyanez megismétlődik a rá következő héten, tehát ott is hétfőn lesz délben, és valószínűleg kedd helyett szerdán lesz, ez majd a törvényhozás addigi menetétől függ. Ezért kérek mindenkit, hogy készüljön fel erre, mert ez egy elég erőltetett menet lesz, és mindenhol szükséges a határozatképesség.
Van-e az egyebek között még bárkinek felvetése? Gyenesei képviselő úr!
DR. GYENESEI ISTVÁN (független): Ehhez is lett volna kérdésem. Arról volt szó, hogy ötpárti egyeztetés lesz a stratégia részleteit illetően. Erre vonatkozóan van-e valami elképzelés?
ELNÖK: Egyelőre csak a javaslatokat gyűjtjük be, hogy mik azok a javaslatok, amiket majd közös módosító indítványként... (Dr. Gyenesei István: Mikor?) Ez folyamatban van. Két hét múlva kell benyújtanunk a módosító indítványokat, tehát addig van mindenkinek lehetősége. Néhány párttól már megkaptuk...
DR. GYENESEI ISTVÁN (független): Azt kérem, és nem először kérem a bizottsági ülésen - miután az ötpárti egyeztetésről, nyilvánvalóan a Házszabályból eredően a független képviselő nem kap információkat -, hogy a bizottság esetében, ha összegyűjtitek a konkrét javaslatot, amelyekből nekem az előző alkalommal volt jó néhány, és megálltam a vita közben ezek felsorolásával, elnök úr jogos felvetését elfogadva, akkor kapjak lehetőséget ezt elmondani. Ugyanis csak akkor van alkalmam ezt a bizottság elé terjeszteni, és akkor kénytelen leszek az ötpárti után itt elmondani ezeket, de talán egyszerűbb lenne a helyzet, ha ezt előtte be lehetne építeni ebbe.
Ez volt az egyik.
ELNÖK: Ezzel kapcsolatban azt kérném, képviselő úr, ha megvannak ezek a javaslatok, akkor azt ha a bizottság titkárságára leadja, akkor gyorsan tudunk haladni, és a következő egyeztetésen természetesen megtárgyaljuk, ennek megfelelően.
DR. GYENESEI ISTVÁN (független): A másik. Én az előző alkalommal felvetettem, és nem akarok ezen lovagolni, csak jó lenne pontot tenni a végére, mert érzelmi húrokat penget. Székely Györgyék meghívása egy egyeztető megbeszélésre a bizottság tagjaival. Akkor én olyan választ kaptam erre, hogy nem kapott senki meghívót rá, rajtam kívül. Aztán kiderült az, hogy mindenkinek küldtek meghívót. Ez nem a mozgáskorlátozottak, hanem... (Közbeszólások: Fogyatékosok! - Szervátültetettek.) Van több ilyen... (Közbeszólás: Ez a fehérasztalos megbeszélés.)
PÁVA ZOLTÁN (MSZP): Megnyitunk egy olyan vitát, amibe én azt mondom, hogy nem szabad belemenni, higgyétek el! Alaposan utánanéztem, érdeklődtem mindkét oldal részéről...
DR. GYENESEI ISTVÁN (független): Nem ezt mondom! Volt nekünk egy albizottsági ülésünk. Az albizottsági ülésen ezt mi lezártuk, ezzel nem kívánunk foglalkozni. Van egy fehér asztal mellé szóló meghívás, ahol szeretnének velünk elbeszélgetni, ez egy háttérbeszélgetés. Semmi értelme nincsen annak, ha egy-két ember vesz csak részt ezen. Tehát vagy tudja magát képviseltetni mindegyik frakció, és személy szerint én is részt veszek ezen, vagy a két alelnök közül valaki, vagy az elnök úr szintén ott van ezen, vagy nem megyünk el rá, mert akkor nincs értelme. Vacsorázni tudok otthon is (Derültség.), ezért nem kell feljönnöm Budapestre feltétlenül. Erre valami választ kellene adni hivatalosan.
ELNÖK: Én azt gondolom, miután mindenki megkapta ezt a meghívót, valamennyi képviselőtársunk megfelelően meg fogja ezt válaszolni, és aki igényt tart arra, hogy egy ilyen elbeszélgetésen részt vegyen, az nyilván jelezni fogja majd a meghívó felé ezt a szándékot. Megerősítjük most is, hogy aki ilyen meghívót kapott, az kérjük, hogy mielőbb válaszoljon erre.
További felvetés az egyebek között? (Nincs jelentkező.) Amennyiben nincs, akkor megköszönöm a bizottsági tagok munkáját, az előterjesztők munkáját, és az érdeklődők figyelmét, az ülést bezárom.
(Az ülés befejezésének időpontja: 12 óra 20 perc)
|
|
Bánki Erik |
Jegyzőkönyvvezető: Biczó Andrea és Várszegi Krisztina