STB-15/2007.
STB-27/2006-2010.
Jegyzőkönyv*
az Országgyűlés Sport- és turisztikai bizottságának
2007. június 19-én, kedden 13 óra 30 perckor
a Képviselői Irodaház II. számú tanácstermében
megtartott üléséről
Tartalomjegyzék
Napirendi javaslat *
Az ülés résztvevői *
A bizottság részéről *
Megjelent: *
Helyettesítési megbízást adott: *
Meghívottak részéről *
Hozzászóló: *
Megjelent: *
Elnöki megnyitó *
A napirend elfogadása *
Bajnai Gordon önkormányzati és területfejlesztési miniszterjelölt kinevezés előtti meghallgatása *
Bajnai Gordon bevezetője *
Kérdések, vélemények *
Bajnai Gordon miniszterjelölt reflexiója az elhangzott kérdésekre, véleményekre *
Szavazás *
Elnököl: Bánki Erik (Fidesz), a bizottság elnöke
Pál Béla (MSZP), a bizottság alelnöke
Almássy Kornél (MDF), a bizottság alelnöke
Dr. Horváth Klára (MSZP)
Koscsó Lajos (MSZP)
Nagy Jenő (MSZP)
Tóth József (MSZP)
Dr. Tóth József (MSZP)
Becsó Zsolt (Fidesz)
Hadházy Sándor (Fidesz)
Szalay Ferenc (Fidesz)
Dr. Világosi Gábor (SZDSZ)
Dr. Gyenesei István (független)
Helyettesítési megbízást adott:
Dr. Bakonyi Tibor (MSZP) dr. Horváth Klárának (MSZP)
Páva Zoltán (MSZP) Tóth Józsefnek (MSZP)
Nagy Imre (MSZP) Koscsó Lajosnak (MSZP)
Kovács Ferenc (Fidesz) Bánki Eriknek (Fidesz)
Lasztovicza Jenő (Fidesz) Hadházy Sándornak (Fidesz)
Szijjártó Péter (Fidesz) Szalay Ferencnek (Fidesz)
Dr. Világosi Gábor (SZDSZ) megérkezéséig dr. Tóth Józsefnek (MSZP)
Bajnai Gordon önkormányzati és területfejlesztési miniszterjelölt
Dr. Ujhelyi István önkormányzati és területfejlesztési minisztériumi államtitkár
(Az ülés kezdetének időpontja: 13 óra 30 perc)
BÁNKI ERIK (Fidesz), a bizottság elnöke, a továbbiakban ELNÖK: Sok szeretettel köszöntöm a bizottság tagjait, meghívott vendégeinket, Bajnai Gordon miniszterelnök-jelölt urat, miniszterjelölt urat, bocsánat, most még, ebben a körben. (Derültség.) Tekintsük freudinak az elszólást. Köszöntöm Ujhelyi István államtitkár urat és mindenkit, aki a mai miniszterjelölti meghallgatásra kíváncsi és a bizottság munkájában részt vesz.
Egyetlen napirendi pontja van a mai bizottsági ülésnek. Kérdezem a bizottság tagjait, hogy az írásban kiküldött napirendhez képest van-e kiegészítési javaslat. (Nincs jelentkező.) Amennyiben nincs, akkor kérem, hogy azok a bizottsági tagok, akik elfogadják ebben a formában a mai ülés napirendjét, kézfeltartással jelezzék. (Szavazás.) Köszönöm szépen. Ellenvélemény, tartózkodás nem volt. Megállapítom, hogy a bizottság egyhangú döntésével elfogadta a mai napirendjét.
Bajnai Gordon önkormányzati és területfejlesztési miniszterjelölt kinevezés előtti meghallgatása
Megadom a szót Bajnai Gordon úrnak, a jelenleg kijelölt miniszterjelöltnek, hogy bevezetőjét tartsa meg.
BAJNAI GORDON önkormányzati és területfejlesztési miniszterjelölt: Köszönöm szépen. Tisztelettel köszöntöm önöket. Túlvagyunk két meghallgatáson ma, és azt látom, hogy meglehetősen összetett terület az, amelyet megkaptam most. Azt gondolom, hogy ebben a bizottságban valószínűleg nem az önkormányzatok világáról kellene hosszan beszélni, hanem a turizmusról, a sportról, és ugyanakkor azt gondolom, hogy nem spórolhatjuk meg, hogy ebben a bizottságban is beszéljünk a fejlesztésekről, amely új elemként jelenik meg ennek a tárcának a munkájában, vagy ha nem is új elemként, de lényegesen kibővültebb területként teljes felelősséget kap ez a tárca most a fejlesztésekért. A turizmusnak és a sportnak az egyik nagy lehetősége éppen az, hogy a fejlesztések révén jelentősebben haladjon előre a következő években, mint ahogy eddig erre lehetősége volt.
Az Önkormányzati bizottságban azzal kezdtem, hogy együttműködni szeretnék, együttműködni jöttem. Azt hiszem, hogy itt ennél bátrabb is lehetek, mert úgy tudom, úgy látom, hogy az együttműködés ebben a bizottságban ezen a területen hagyomány. Azt látom, hogy van egy ötpárti, sőt hatpárti támogatással elfogadott turizmusstratégiája az országnak, és most éppen néhány nap múlva végszavazás előtt van a nemzeti sportstratégia, amelyet szintén teljes egyetértés övez. Ez egyelőre ritka példa az országban, de azt szeretném, ha az élet más területein is ilyen típusú egyetértés alakulhatna ki ott, ahol olyan praktikus, az egész ország szempontjából fontos kérdésekről van szó, mint például itt a turizmus vagy a sport területén.
Hadd kezdjem a turizmussal. Tulajdonképpen az egyik legjelentősebb magyar gazdasági szektorról van szó. Önök számára közhely, de a GDP 5 százalékát közvetlenül és több mint 8-8,5 százalékát, majdnem 9 százalékát pedig közvetett hatásaival együtt ez a szektor állítja elő. Európában, sőt a világban kiemelkedő helyen áll a magyar turizmus. Valamiért szerintem nem kezeljük a helyén ennek a gazdasági súlyát. Más ágazatok sokszor sokkal jobb érdekérvényesítők. Ez nemcsak Magyarországon van így, hanem most éppen, amikor az Európai Unióval tárgyaltunk a fejlesztési forrásokról, akkor azt láttam, hogy a turizmus kérdését valahogy egy kicsit egzotikusan kezelik, nem tekintik igazi gazdaságfejlesztésnek. Még a lisszaboni kritériumok között is, hiszen az a feladat is, a lisszaboni koordináció is nálam van, azt látom, hogy amikor lepontozzák az országokat, hogy mondjuk a fejlesztési tervükben szereplő forrásfelhasználásból mi az, amit a lisszaboni célok, a versenyképesség és foglalkoztatás céljából használ föl az ország. Ott például a turizmus nem szerepel a plusz pontok között, pedig nem nagyon van ágazat, amely egyben ekkora foglalkoztató lenne Magyarországon, ráadásul ami a mi fejlesztési tervünknek az egyik legkiemeltebb célja, hogy a foglalkoztatást bővítsük, és a foglalkoztatást az alacsony képzettségűek körében bővítsük, mert ott a legnagyobb a lemaradásunk, abban éppen a turizmus az egyik leggyorsabb eredményt hozó, legnagyobb foglalkoztató. (Becsó Zsolt megérkezik az ülésre.) Ezért ezt mi a fejlesztési tervek elkészítésénél is már óriási lehetőségként kezeltük, hogy egy tudatos, koordinált, országosan megtervezett, de a régiós prioritásokhoz kapcsolódó turizmusfejlesztést csináljunk az országban.
Ez számokban is kifejeződik, amiből persze elég kemény csatánk volt eddig Brüsszellel. Több mint 300 milliárd forint az, amit a regionális programok összességében a turizmusra szeretnénk költeni, nem is költeni, befektetni, ez talán jobb kifejezés. 310-320 milliárd forint körül van most egész pontosan ez az összeg, amit a régiós programokból összesen erre a célra szeretnénk fordítani. Ez azért olyan nagyságrend a következő hét évben, ami állami oldalról soha nem látott mérték.
Jó, jó, pénzünk már van, de az a kérdés, hogy hogyan fogjuk ezt fölhasználni. Itt van óriási jelentősége annak, hogy milyen stratégiával, milyen ágazati tervezéssel, milyen koordinációval és milyen partnerséggel megyünk neki ennek a feladatnak, hogy hogyan találjuk meg azokat a partnereket, legyenek ezek érdekképviseletek, akár politikai pártok is, de még jelesebbül érdekképviseletek és ágazati szereplők, akiknek a bevonásával, az ő véleményük figyelembevételével hogyan csinálunk egy olyan turizmusprogramot, amely valóban fenntartható fejlődést, gyarapodást hoz az országnak.
Ebből a szempontból a fejlődést három irányban tartom támogathatónak. Az egyik, és talán erre tennénk a legnagyobb forrást, a turisztikai attrakciófejlesztés. Itt van az államnak a legnagyobb szerepe, hiszen a turisztikai attrakció az, ami önmagában nem szokott megtérülni. Ha van egy vonzerő, ha odamegy a turista, ha van látogató, akkor érdemes egyébként szállodát is építeni meg vendéglátóhelyet is létrehozni. Ha nincs attrakció, akkor hiába építünk szállodát, mert alacsony lesz a kihasználtság, és hiába adunk hozzá még állami támogatást, előbb-utóbb nem éri meg fenntartani. Ez az origója mindennek.
A második, ahol azt gondolom, hogy az államnak nagyon jelentős szerepet kell játszani, ez a desztinációmenedzsment. Ez a turizmusstratégia is kiemeli ennek a fontosságát. Hiába vagyunk már most is kis túlzással tele vonzó turisztikai helyszínekkel, intézményekkel, létesítményekkel, ha nincs meg az a tudatos szervező, egy adott helyre koncentráló turisztikai szervezőerő, ami folyamatosan tölti turistákkal, látogatókkal az adott attrakciót. Fejleszthetünk attrakciót, de mellé kell rakni a desztinációmenedzsmentet. Ennek a kultúrája ma nem olyan magas Magyarországon. Nem kell messzire menni, mert a szomszédos Ausztriában már láthatjuk, hogy a desztinációmenedzsment mit jelent akár síturizmusban, akár más területeken, és nyáron is, amikor nincs hó. Úgyhogy azt gondolom, hogy ez egy nagyon fontos cél, és ez az, amire a legkevésbé hajlandó költeni a magánszféra, hiszen neki ez direkt módon nem térül meg, indirekt módon viszont hatalmas gyarapodást hozhat. Ezért itt nagyon fontosnak tartom a desztinációmenedzsmentben a közpénzek szerepvállalását.
A harmadik nagy direkt támogatási terület, fejlesztendő terület maga a kínálatbővítés. Itt elsősorban szálláshely és vendéglátó-ipari létesítményekre gondolok. Azt gondolom, hogy itt az állam szerepe legitim, hogy van, de sokkal kisebb, mint az első kettőnél. Ha megéri szállodát fejleszteni, akkor a magántőke azt meg tudja tenni és megvan hozzá a finanszírozás. De vannak olyan területek, ahol ahhoz, hogy beinduljon a folyamat, hogy elinduljon a turisztikai vonzerő, hogy ha odamegy a turisztika vonzerő, az ott is tudjon maradni és használni tudja, ahhoz szükséges ezeket a kapacitásokat is fejleszteni. Ezek egymással kéz a kézben, kölcsönhatásban járó folyamatok, ezért egy tudatos tervezés mentén indokoltnak látom, hogy korlátozott mértékben és az uniós források nagyobb részét nem erre költve, de támogassuk a szálláshelyfejlesztést. Másrészt van a szálláshelyeknek egy olyan kategóriája, ahol az üzemeltetés már rentábilis lehet, de a létrehozás nem feltétlenül. Ezek a kisebb szobaszámú létesítmények, falusi turizmus, panzió, vagy 20 szobáig, 25 szobáig terjedő létesítmények, ahol kifejezetten szerepe lehet annak, hogy a kisebb összegű támogatással a szálláshely létrejöhessen, és utána már működtetni rentábilisan lehet. Itt ilyen piaci résekben szintén látunk majd a közpénzek támogatásának lehetőséget.
Még egy területen van itt jelentőség, a minőségfejlesztés, hogy kétcsillagosból három-, háromból négycsillagos legyen. A négyből ötöt nem nagyon engedi az unió, ebben vitatkoztunk velük, de ezt nem nagyon engedik, és nem is tartom annyira indokoltnak, a négy csillagig viszont ennek van jelentősége. Ebben próbáljuk is puhítani az ő álláspontjukat.
10.
Tné 11-20.
A turizmus fejlesztésében ezeket látom kiemelkedő irányoknak, és amit itt nagyon fontosnak tartok, hogy alakuljon ki az a szélesebb konszenzus, ami az attrakciófejlesztéshez kell, hogy a sok-sok lehetséges célpont közül hogyan válasszuk ki azokat, ahol jól, tényleg fenntartható fejlődést hozva, a hosszú távú megtérülést biztosítva tudjunk befektetni; ebben kiemelkedő szerepe van ma a regionális fejlesztési tanácsoknak. Ezeknek tagja a Regionális Idegenforgalmi Bizottság régiós vezetője is, de indokolt lehet, hogy egy-egy ilyen regionális fejlesztési tanácsi döntést, mielőtt a kormány is jóváhagyja, a szakma is véleményezhessen és ilyen értelemben a szakma bevonására ez az új létrejövő - azt nem mondom, hogy új tárca, de kibővített - tárca, több lehetőséget kínál, hiszen a szakmával való kapcsolattartás terepe itt van.
És elvárható az tőlünk a jövőben, hogy minden egyes döntésnél, amely akárcsak távolról is kapcsolódhat a turizmus területéhez, ott jelenhessenek meg a turisztikai szempontok a tárcán belül. Erősödjön meg a szakma részvétele, hiszen a turizmus fejlesztése csak részben múlik a direkt turisztikai funkciók fejlesztésén az első három területen, amit elmondtam. Legalább ennyire számít az, hogy a kapcsolódó környezetvédelmi, közlekedési vagy egyéb gazdaságfejlesztési beruházások hogyan segítik ezeket és ezt a szempontrendszert ez az új tárca a fejlesztések, és a turizmus összekapcsolásával, egy kézbe vételével hatékonyan tudja majd segíteni.
Bevezetőnek talán ennyi elég a turizmusról és majd kíváncsian várom a kérdéseket. Hadd beszéljek a sportról. Felhasználói szinten gyerekkorom óta foglalkozom sporttal. Egész konkrétan sok mindent csináltam, de focizok, és a mai napig igazolt labdarúgó vagyok a BLASZ I/B. kategóriájú 43-as Építők csapatának kapusaként, úgyhogy aktív sportoló vagyok, de alulnézetből - meglehetősen mély alulnézetből -, hiszen ez az NB V-öt jelenti körülbelül, egy amatőr kiscsapat szemszögéből látom a sportot, meg persze érdeklődőként figyelem, hogy mi történik itt.
Azt gondolom, hogy Magyarországon a sport, talán mondhatjuk ezt, különlegesebb, mint mondjuk az Európai Unió átlaga más országokban; a nemzeti identitásunkat nagyon nagymértékben a sportteljesítményünkön keresztül határozzuk meg. Bizonyos sportágakban ez persze nagyon erős, hogy mondjam, történelmi ismeretek kellenek - például az általam kedvelt fociban -, hogy még mindig a nemzeti identitásunkban bíztató jeleket találjunk, más sportágakban viszont ma is sikeresek vagyunk.
Mégis azt gondolom, hogy a nemzeti sportstratégiának - amelyet, ahogy remélem, a jövő hétfőn nagy konszenzussal megszavaz a parlament - azt az alaptételét szeretném kihangsúlyozni, hogy ne csak sportnemzet legyünk, hanem sportoló nemzet is. Ezzel szeretnék azonosulni, és ebbe az irányba keresném a sport fejlesztésének lehetőségeit és ez az, ahol legalábbis, ha közvetve is, de egyébként a fejlesztési forrásokat is be tudjuk kapcsolni. Hiszen a sport az oktatással való összekapcsolódásra, a sport utánpótlás-neveléssel való összekapcsolása az egész ország egészségi állapotára visszahat és ily módon bizonyos szigorú szabályok mentén akár támogatható is bizonyos mértékig uniós forrásokból. Vannak erre jó kezdeményezések.
A fejlesztési programoknál az oktatásfejlesztést megpróbáljuk összekapcsolni azzal az OLLÉ programmal, amely labdarúgóprogramként indult, de jóval túl tud terjedni azon, annak a területén; nem csak labdarúgó létesítményekről van szó, hanem mindenféle létesítményekről. Azt szeretnénk elérni, hogy a regionális programokból megvalósuló iskola-felújítások, amiből körülbelül 700-at tervezünk a következő években, azok automatikusan kapcsolódhassanak össze az iskolai udvar korszerű sport-burkolattal való befedésével, az iskolai sport megerősítésével. És aztán arra lenne szükség, hogy ugyanakkor az oktatásban persze jelenjen meg a sportoktatás, nem egyszerűen, mint sport, hanem mint a kompetenciaalapú oktatást kiegészítő készségfejlesztő, meg az ahhoz szükséges egészségi állapot és kondicionáltság elérése.
Ha a sportról beszélünk, azt gondolom, hogy mindennek az alapja, még az élsportnak is - ezt a foci elmúlt 40 évének tragikus hanyatlásán keresztül láthatjuk - az utánpótlás és annak minél szélesebb bázisának a megteremtése; ehhez pedig az kell, hogy az iskolákban megfelelő minőségű létesítmények álljanak rendelkezésre és megfelelő súlyt kapjon az oktatásban a sport, a testnevelés, az egészség.
Örömmel látom, hogy az elmúlt két évben, három évben markánsan tudtunk előrelépni a dopping területén. Ebben azt gondolom, hogy kérlelhetetlennek kell lennünk, azt a presztízsveszteséget, amit Magyarország legutóbb ezen a területen elszenvedett, azt nem szenvedhetjük el még egyszer, az visszafordíthatatlan lenne; doppingban kíméletlennek és könyörtelennek kell lenni Magyarországnak és teljesen átláthatónak - ez nem jelenti azt, hogy nem fordulhat elő ilyen. Sokat kell foglalkoznunk a megelőzéssel, de ha mégis előfordul ilyen, akkor viszont kíméletlennek kell lennünk ebben a kérdésben és a gyanú árnyékát is el kell söpörnünk magunktól.
Örömmel látom, hogy az olimpiai felkészülésre a pénzügyi feltételek adottak, persze nem olyan mértékben, mint mondjuk Kínának - még egy főre jutóan sem - (Derültség.), de ezzel együtt is azt látom, hogy sikerült azt elérnie a területnek, hogy az olimpiára való felkészüléshez a szükséges pénzügyi források, ha jól beosztjuk, akkor rendelkezésre állnak. Az olimpia azért fontos, mert ahogy mondtam, az ország identitását, lelkiállapotát alapvetően meghatározhatja, hogy milyen sikereket érünk el, és visszacsatolok megint csak a gyerekekhez, a jövő nemzedékéhez, az ő ösztönzöttségüket, hogy részt vegyenek a sportban, az segítheti.
De azt gondolom, hogy vannak dolgok, ami kiemelten állami feladat, ilyen például az előbb említett hálózatfejlesztés sportlétesítményekben; és azt gondolom, hogy például az olimpiában vagy az élsportban pedig az a dolgunk, hogy megtaláljuk azt a helyes arányt, hogy meddig terjed az állam dolga, hol van a piac dolga és hol van mondjuk a civil társadalom dolga. És ebben természetes az, hogy mindig jó lenne még több, még több forrást kapni, természetesen ágazati miniszterként nekem is dolgom, hogy lobbizzak azért, hogy a sportra elegendő forrás jusson. De azt gondolom, hogy meg kellene néznünk azt, hogy más országokban a sport finanszírozásába milyen más eszközök vonhatók be, például PPP eszközökkel, magánpiaci eszközökkel, ahelyett, hogy kesergünk, és az államtól várjuk mindenre a megoldást; lehet, hogy abban segíthetünk, hogy megnézzük ezeket a nemzetközi példákat, és más finanszírozási formákat is be tudunk vonni.
Sokan mondják, hogy a turizmus, és a sport ilyen hányatott sorsú terület, volt már itt, ott, amott külön helyeken, általában az ingatlanok maradnak, de a hovatartozás sokat változik. Azt remélem, hogy ebben a tárcában a sport és a turizmus minden korábbinál stabilabb, kiszámíthatóbb, hosszabbtávra tervezhetőbb jövőt talál magának és azzal, hogy a fejlesztések itt vannak, ez lehetővé teszi azt, hogy a sport és a turizmus szakmai kérdései a fejlesztésekkel szorosan összekapcsolódva, azokból profitálva, fejlődhessenek a következő években - én illetékes miniszterként azon leszek, hogy a megfelelő egyensúlyát, súlyát ezeknek a területeknek megteremtsük. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen. A bizottsági tárgyalás menetének folytatása során a képviselő hölgy és urak kapnak lehetőséget arra, hogy a miniszterjelölt úrhoz kérdéseket tegyenek fel, illetve az elhangzottak alapján véleményt formáljanak.
Kérdezem a képviselő hölgyet és urakat, ki kíván élni ezzel a lehetőséggel.
Kicsit nagyobb aktivitást kérnék szépen a bizottság tagjai részéről. Mély csend a kormánypárti és ellenzéki oldalon egyaránt.
Almássy Kornél alelnök úr töri meg a csendet, öné a szó, alelnök úr!
ALMÁSSY KORNÉL (MDF): Köszönöm szépen. Én vártam a kormánypártot, hogy a kérdések tömegével lepi el miniszterjelölt urat, de ez nem történt meg, úgyhogy megpróbálom ezt a nehéz feladatot magamhoz ragadni, hogy elsőként kérdezzek miniszterjelölt úrtól.
Tné 20.
21. FE (Almássy)
Részben egy rövid véleményt is megfogalmaznék. Nagyon örülök, hogy miniszterjelölt úr is úgy látja, hogy a turizmusban sokkal több lehetőség rejlik, mint amennyit látunk belőle. Én is azt gondolom, hogy a turizmusban óriási olyan lehetőségek vannak, olyan kompetenciák rejlenek, amelyeket talán magyar állampolgárok is meg a magyar politika sem tudott. Azt gondolom, hogy ezek a számok, amelyek a GDP-t érintik, olyan számok, amelyekre lehet építeni.
A turizmus kapcsán egy kérdésem lenne, mert ezt bizottsági alelnökként számos esetben kritikaként fogalmaztam meg. Ha jól sejtem, akkor valóban a turizmus - és örülök, hogy optimistán fogalmazott, hogy nem lesz hányattatott sorsú - itt végre gazdára talál, de az elmúlt négy vagy öt évben öt vagy hat személy felügyelte, tehát tárcán belül öt vagy hat személy felügyelte hol a gazdasági tárcánál, hol az Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztériumon belül több személy felügyelte a turizmust. Azt gondolom, hogy kiemeltebb kormányzati felelősséget igényel ez a terület.
Örülök, hogy a turisztikai attrakciókat említette. Nekem vesszőparipám az, hogy szükség lenne a minisztériumon belül, és itt nem a Magyar Turizmus Zrt.-re gondolok, hanem a minisztériumon belül érzem azt, hogy szükség lenne egy turizmusfejlesztéssel, turisztikai attrakció kidolgozásával - tehát milyen irányba fejlesszük a magyar turizmust - egyfajta think tankre, aki ezzel foglalkozik, hogy ebben milyen jellegű tervei vannak. Valóban én is azt gondolom, hogy anélkül nem nagyon lehet turizmust fejleszteni, ha egy ilyen átgondolt munka nem indul meg, és anélkül nem lehet mondjuk a szállodafejlesztéseket vagy szálláshelykapacitás-bővüléseket meghatározni, ha egy fejlesztési irányt nem fogalmazunk meg.
A sport kapcsán örülök, hogy az iskola-felújítási programról szó esett. MDF-es képviselőként büszke vagyok arra, hogy a legtöbb tornatermet, sportcsarnokot az Antall-kormány idején sikerült átadni. Ezek sajnos egyébként az elmúlt tizenegynéhány évben azért már nincsenek abban a műszaki állapotban, mint az átadáskor.
Az OLLÉ-programot én is kiemelkedőnek tartom, a Magyar Labdarúgó Szövetséget, ha valamiért, kevés dologért lehet az MLSZ-t dicsérni, de az OLLÉ-programért mindenképpen, említette ezt miniszterjelölt úr, de ez nem állami pénz, ez a PPP-nek a legszebb példája, szerintem ez támogatandó. De emellé az OLLÉ-program mellé gondol-e a miniszterjelölt úr plusz forrásokat bevonni, segíteni az önkormányzatokat, tehát a kettőnek az összekapcsolását hogyan gondolja?
Én is azt gondolom, hogy példamutató kompromisszumkészségről tett tanúbizonyságot a sportstratégia megalkotásában mind az öt parlamenti párt. Előremutató ez a stratégia, de azt gondolom, hogy ez egy megelőlegezett bizalom is, hiszen számos vitatott kérdésünk volt, számos ötletünk volt, de azt gondoltuk, hogy a komoly szakmai munka és a bizalom érdekében adunk időt a kormánynak, de szeretnénk, ha ezt megtöltené tartalommal.
Ami itt elhangzott problémaként, és örülök, hogy az utánpótlás-nevelésről, illetve a testnevelés-oktatásról volt szó. Kérném a minisztériumot, hogy ebben az erejét vesse be, hogy a kötelező testnevelés-oktatás, a testnevelésórák számának a megemelésében hogy tudunk előrejutni. Ugyan ez részben oktatáspolitikainak tűnő kérdés, de mégis ha a sporthoz hozzányúlunk, abból az egy örök vita. Azt gondolom, általában a sportot felügyelő tárca ebben pozitív hozzáállást tanúsít, csak mindig az oktatási tárcánál akadnak el az ilyen irányú kezdeményezések. Hangsúlyozom, kötelező testnevelés-oktatásról és nem délutáni testnevelés-foglalkozásról, amit vagy választ a fiatal vagy nem választ, erről lenne szó.
Azt gondolom, hogy ha sportfejlesztésről beszélünk, akkor nem lehet megkerülni a labdarúgó Európa-bajnokság sikertelen pályázatát. A Magyar Demokrata Fórum nem kívánt ebből napi politikai kérdést csinálni, most sem kívánok, viszont azt gondolom, hogy egy dolgot le kell vonni, hogy megfelelő infrastrukturális hálózat nélkül nem lehet még egyszer egy ilyen pályázatba belemenni. Mi MDF-esek hívei vagyunk egyébként annak, hogy hozzunk ide nagy rendezvényt, hozzuk ide, akár próbáljuk meg újra a labdarúgó Európa-bajnokságot, hívei vagyunk a budapesti olimpia megrendezésének is, de ez nem megy anélkül, hogy nem mutat föl a kormányzat vagy a főváros, tehát valamifajta állami szerepvállalás ebben nem történik. Puskás Ferenc Stadion megépítéséről, egy 21. századi stadion megépítéséről jó lenne, ha beszélne miniszterjelölt úr.
Említette a finanszírozás kérdését. Ez is fölmerült a sportstratégia vitájában. Gyakorlatilag ha nemzetközi példákat veszünk, akkor talán ez egy jó példa lehet, a szerencsejáték-bevételekből egy bizonyos százalékot a sportra állandó jelleggel fordítani. Azt gondolom, hogy ugyan erre már volt példa korábban, ezt újra lehetne gondolni, és egy kiszámítható finanszírozást kaphatna ezáltal a sportterület.
Ezekre a kérdésekre vagyok kíváncsi. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm, alelnök úr. További kérdések, hozzászólási igény? (Hadházy Sándor jelentkezik.) Hadházy Sándor képviselő úr jelentkezett.
HADHÁZY SÁNDOR (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Bizottság! Tisztelt Miniszterjelölt Úr! A szóbeli hozzászólásában számos szimpatikus és vállalható elemet véltem fölfedezni, amelyet üdvözlök. Ezek közül szeretném kiemelni azt, hogy valóban szükség van a turizmus számára attrakciófejlesztésre. Itt azonban olyan problémát látok, hogy mintha az uniós források turisztikai célú felhasználása csak erős korlátozással történhetne. Úgy tudom, hogy nagyon minimális összeg áll rendelkezésre a turizmusfejlesztésre. Ez az előző tárgyalások során alakult ki így, hiszen mi az NFT I. koncepciójának a kimunkálása során is már hangsúlyoztuk azt, hogy a turizmusnak helyet kell biztosítani ebben a fejlesztési programban, ott a turizmus kimaradt, és most a második körben sikerült valahogy visszacsempészni, de még mindig nagyon kevés fejlesztési forrást látok én turizmus számára. Rendkívül szimpatikus továbbá a desztinációmenedzsment támogatásának szándéka és a minőségfejlesztés kérdése is.
Néhány kérdést szeretnék föltenni turizmussal kapcsolatban. A pályázatok megjelenése csúszik, ezt látjuk. A pályázatok kiírását az előző év végére ígérték, november, december tájékán, és most kezdenek megjelenni. Igazából az lenne az első kérdésem, hogy ezek a pályázati kiírások teljes körűen mikorra várhatók, és mikor indulnak ezek a programok. Nagyon nagy a várakozás.
Ha már itt tartunk, akkor szeretném tolmácsolni a környezetem véleményét is tisztelt miniszterjelölt úr felé, amikor eléggé aggódnak a pályázni szándékozó önkormányzatok, vállalkozások, civil szervezetek, sok mindenki, tehát azt látják, hogy most elindult ez a kiemelt program, a kiemelt projektek programja, és bizony a források jelentős részét ez a program el fogja vinni, legalábbis ezt látják a pályázni szándékozók. A kérdésem arra is irányul, hogy milyen arányok alakulnak ki a kiemelt projektek, illetve a tényleges pályázati keretek között.
Sokan sérelmezik egyébként, hogy ezek a kiemelt projektek tulajdonképpen nem pályázat útján kapják meg a támogatást, hanem egy szakmai, de főképpen politikai szűrőn fognak átmenni, és ez fogja a támogatásokat odaítélni. Egyébként az egyik vezető napilap is ezzel foglalkozik épp a mai számban, talán ismeri ezt az írást, és erre szeretnék utalni, hogy olyan igénybejelentések történtek az egyik, illetve több bírálóbizottsági tag szerint, amelyek nem megalapozottak. Itt a pályázati összegek abszolút nem megalapozottak, van, ahol többszörösét igénylik a ténylegesen szükségesnél. Itt például egy dolgot említ konkrétan, a várnegyed fejlesztését, ahol először 20 milliárd volt az igény, aztán ez lecsökkent 10 milliárdra, aztán most 7,3 milliárd az igény. Igazából ebből látható, hogy ezek ilyen blöffök, ilyen bemondott számok, nem megalapozottak. Nagyon sokan attól tartanak, hogy mégis ilyen igénybejelentések alapján születnek politikai döntések, és a források nagyon jelentős része tulajdonképpen ilyen nem megalapozott, felszínes döntési mechanizmus útján jut el a pályázókhoz.
30.
Tné 31-40. Hadházy folyt.
Aztán ugyancsak ez az írás említi azt is, hogy például az energetikai fejlesztéseknél, a bioenergia beruházásoknál is vannak ilyen jellegű szándékok, hogy nagyon komoly forrásokat kívánnak odaítélni. Például Kapolyi László neve szerepel itt ebben az írásban, mint az egyik parlamenti képviselő cége; komoly pályázatot nyújtott be és várható is, hogy támogatják ezeket a kérdéseket. Az írás azt említi egyébiránt, hogy azokat a pályázatokat talán nem biztos, hogy támogatni kellene, amelyek pályázat nélkül is működőképesek és megállnak, nyereséget termelnek, megtérülnek, és főként itt az energiaipart említi ez a cég. Egyébként a turizmust is említi, hogy az is megtérülő beruházásokkal fog pályázni, de úgy gondolom, hogy legalábbis a szóbeli kiegészítésben arra utalt miniszterjelölt úr, hogy az attrakciófejlesztés a főirány.
A következő kérdésem az, hogy a stratégiákban, amit korábban megalkottunk, hogy a turisztikai stratégiával egyetért-e ön, kíván-e ezen változtatni, finomítani, módosítani, vagy pedig akkor ebben gondolkodhatunk tovább - ez egy nagyon fontos kérdés. (Állandó mobiltelefon csörgés zavarja az ülést.)
ELNÖK: Elnézést képviselő úr. Megkérnék mindenkit, hogy a mobiltelefonját, akinek be van kapcsolva, rakja el a mikrofonoktól, mert nagyon zavaró, nem lehet követni a kérdéseket, vagy kapcsolja ki, nyilván az lenne a legjobb megoldás. Köszönöm szépen.
Folytassa képviselő úr, köszönöm szépen.
HADHÁZY SÁNDOR (Fidesz): Most a nemzeti sportstratégiában nagyon fontos kérdések kerültek meghatározásra, és várhatóan ezek zöld utat is kapnak. Az volna a kérdésem, hogy hogyan tervezi a forrás biztosítását mindehhez, hiszen igen jelentős forrásigénye van ennek a stratégiának.
Aztán nagyon fontos kérdés. Pontosan miniszterjelölt úr is említette, hogy a turizmus egy ilyen hányatott sorsú ágazat, és nagyon sok szereplője vezetője volt eddig; az a kérdésem, hogy milyen személyi elképzelései vannak önnek az államtitkári posztra vonatkozóan, kíván-e változtatni az MT Rt. vezetésénél, az Országos Idegenforgalmi Bizottság összetételén, vannak-e ilyen jellegű változtatási szándékai.
Nagyon fontos a sportfinanszírozásnál az a bizottsági indítvány és kezdeményezés, hogy a sporttámogatókat illesse meg bizonyos adókedvezmény, ugyanis itt a sportfinanszírozásnál egy igen jelentős tétel lehet, hogy ha a vállalkozók, magánszemélyek ezt a kedvezményt megkaphatják - mi az álláspontja erről és támogatja-e a bizottság ezen kezdeményezését?
Végül a turizmustörvényt szeretném még megkérdezni. Nagyon régóta foglalkozunk már ezzel a gondolattal. Készültek is különféle műhelymunkák - szeretném megkérdezni, hogy tervezi-e ebben a ciklusban a turizmustörvény előkészítését, illetve elfogadtatását.
Egyelőre ezek a kérdéseim, köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm képviselő úr.
További hozzászólási igény?
Szalay Ferenc képviselő úr, öné a szó!
SZALAY FERENC (Fidesz): Tisztelt Miniszterjelölt Úr! Csatlakozom az előttem szólóhoz, rendkívül szimpatikus és felkészült bemutatkozást tartott, rövidet és frappánsat. Azt gondolom, hogy ebből következik az, hogy ön átérzi, hogy valóban egy olyan minisztérium élére került, ahol temérdek feladat van és ezeket a feladatokat nem árt koordinálni. Biztos tudja, hogy ön előtt hányan felügyelték a sportot és kik voltak ők; azt gondolom, hogy mindenképpen fontos, hogy legalább olyan szinten történjen, de lejjebb ne menjen a sport és a turizmus képviselete. Ezt azért is szeretném hozzátenni, mert most úgy érzem, hogy az Államtitkársággal a kapcsolatunk kimondottan normális és jó. Államtitkár úr megtalálta a hangot a bizottsággal és az az ötpárti egyesség, ami a nemzeti sportstratégia kapcsán kialakult, az nyilván köszönhető annak is, hogy ez így működik ebben a bizottságban. Bízom abban, hogy így megy a későbbiekben is.
Nem tudom, hogy önnek milyen személyi elképzelései vannak. Itt a turisztikával kapcsolatban elhangzott ez a kérdés, itt a sportnál is szeretném ezt megkérdezni. Ha esetleg az az elképzelés, hogy erősíteni az Államtitkárságot, és egy kicsivel több hatáskörrel, egy kicsivel több lehetőséggel felruházni, hiszen azt hiszem, hogy bizonyították, hogy van ez ügyben bennük még erő és fantázia, hogy magasabb szinten képviseljék a sportot. Nem gondolom, hogy ön vissza tud térni arra a vonalra, hogy legyen újra Sportminisztérium és újra sportminiszter, ez a vita nem idetartozik, nem erre a meghallgatásra, de azt gondolom, hogy az volt az igazi vonal, amit akkor és annak idején sportminiszterként akár Deutsch úr, akár Gyurcsány vagy Jánosi úr vihetett. Baj, hogy abbamaradt az a vonal; de erről a későbbiekben nyilván beszélhetünk, hiszen önnek sportmúltja van, és biztos érzi, hogy a sportban többek közt, amit elmondott, amellett a sport presztízsvesztesége igen jelentős ebben az országban, mármint az ügyben, hogy hogyan és miképpen értékelik és határozzák meg a sport szerepét ma Magyarország lakói. Tehát hogy ha nem érzik, hogy ez egy fontos terület, ha nem érzik azt, hogy akár kormányzati szinten magasról tudják képviselni, és az érdekérvényesítő képesség is jól jelenik meg, akkor az lefelé sugárzik, nem biztos, hogy jól sugárzik.
A személyes példamutatást is kérdezném. Ön mondta, hogy labdarúgó és aktív sportoló. Biztos vagyok benne, hogy ön is érzi azt, hogy nem baj, ha a személyes példán keresztül ítélik meg esetleg a sport munkáját egy miniszternek és rajta keresztül egy rendszernek, esetleg egy parlamentnek, akár egy országnak. Tehát ön hogyan és miképpen tudna részt venni, mondjuk a parlamenti labdarúgó válogatott fellépéseiben; ez szerintem egy nagyon komoly dolog, cserekapusként, mert elnök úr a másik kapus (Derültség.), de majd megharcolnak a pozíciókért - azt gondolom, hogy ez egy teljesítményelvű dolog. De komolyan gondolom, hogy a személyes példamutatás fontos ebben a mai világban.
A turizmusnál kezdeném. Ön elmondta azt, hogy a turizmus igazából nem használtatott olyan szinten, mint lehetett volna akár a munkahelyteremtésben, akár a foglalkoztatásban, akár a gazdasági versenyképesség javítása kérdésében - teljesen egyetértek ebben a dologban, nagyon sok lehetőség és erő van ebben a területben. Viszont hogy ha ez tényleg így van, márpedig így van, akkor kicsivel több forrás kell ehhez a területhez. Azt érzem, amit Hadházy úr elmondott, hogy valóban van pénz a turisztikai látványosságokra, valóban van pénz a szálláshelyek kialakítására, valóban van pénz, mondjuk város-rehabilitációra, amin belül megjelenhet a turizmus is, de nem elegendő; sőt szerintem kimondottan kevés ahhoz képest, amennyire ön is a szerepét igen komolyan nagyra tartja a turizmusnak és idegenforgalomnak, azt hiszem, hogy ebben lehetne még lépni.
Mondok egy példát. Az észak-alföldi régióban ma van vita azon, hogy négycsillagos szállodára mennyi juthat. Most ott tartunk, hogy 4 évre a régió egy-egy megyéjére 750 millió, összesen a 4 évre majd jut 3,5 milliárd forint; tehát nem lehet belőle építkezni igazából, valljuk be négycsillagos szállodát nem. Apró példának tűnik, de szerintem máshol is megjelenik ez a probléma. A turisztikai látványosságokra hasonló nagyságrendűt, de nem fogjuk tudni igazából használni, ha a kettőt nem együtt kezeljük, tehát, ahogy ön mondta, az egyik a másiktól, bár különválasztható, de szerintem csak együtt működik. Tehát úgy nem működik, hogy van turisztikai látványosság, de utána nincs közvetlen szálláshely, fordítva se, tehát én ebben azért gondolkodnék.
Turisztikai látványosságként kezelném a sportot magát, a sportrendezvényeket. Van-e erre elképzelése jelölt úrnak, hogy a sportrendezvények, mint turisztikai látványosság hogyan jelentethető meg és ehhez kapcsolódik minden olyan kérdés, ami a létesítményfejlesztést is jelenti. Tehát nem mindegy, hogy milyen sportlétesítményekkel bírunk, avagy nem. Ha labdarúgó példát hozunk, azt gondolom, hogy sok jó példát nem tudok most mondani, hogy hol és miképpen lehet bármiféle magasabb szintű rendezvényt megtartani, biztos, hogy az Európa bajnoki pályázatban benne volt ez a problémánk is. Most látom, hogy a győri stadion szépen fejlődik, szépen épül. De konkrétan megfogalmazta bizottságunk a Puskás Stadion fejlesztésének kérdését, két alternatívát tettünk javaslatként a parlament elé. Az egyik az az, hogy megvizsgálja a kormány a lehetőségét annak, hogy 2010-ig egy 55 ezres stadion megépül; a másik egy kicsit konkrétabb, hogy a Puskás Stadion felújítását 2012-ig megvalósítja a kormány.
Tné 40.
41. FE (Szalay)
Azt kérdezném, hogy ön hogyan látja, miképpen látja. Vannak erre már tervek, azt hiszem, hogy három ilyen terv készült már, tehát nem egy vadonatúj dolog. Hogyan és miképpen érzi ön, hogy a turisztikai látványosságok körébe esetleg ilyen stadionfejlesztési program illeszthető-e, és hogyan illeszthető a későbbiekben?
Itt jön a kérdés, hogy a Budapesti Olimpiai Mozgalom, olimpiai rendezés kérdéskörét ön hogyan látja. Ennek összes fejlesztési elképzeléseivel, lehetőségeivel itt megismerkedtünk a bizottságban. Azt gondolom, hogy komoly lehetőség ez, hiszen az állami büdzséből, ahogy hallottuk, 940 milliárd forintra lenne szükség ahhoz, hogy megvalósuljon ez a nagy program, persze az összes többi 6000 milliárdos tétel máshonnan pótolható. Az ön fejében lehet, hogy még nem állt össze teljességében, de ha most megosztaná velünk gondolatait, azt megköszönném.
Mint ahogy azt is megköszönném, hogy a nemzeti sportstratégián belül, amely úgy gondolom, hogy jövő héten elfogadásra kerül, van néhány alaptétel, amelyet mindenképpen támogatni kell a miniszternek, mert ha nem teszi, akkor a későbbiekben nem tudunk benne előremenni. Egyik ilyen alaptétel a mostani évet bázisként tekintve a 10 százalékos költségvetési támogatásnövekmény. Kérdezem, hogy ezt ön hogyan és miképpen látja és kezeli. Úgy tudom, hogy most 6,5 százaléknyi a tervekben a növekmény. Az inflációt sem fogja ez elérni. Beszélhetünk itt bármiféle stratégiáról, ha az alapforrások nincsenek mögötte.
Jelezte ön is, hogy más forrásbevonásban gondolkodik. Megtettük a javaslatot, hogy a filmtörvényhez hasonlóképpen a sportban is megjelenhessen a vállalkozói tőke. A filmtörvényben úgy jelenik meg, hogy a filmes beruházások magántőkéből adócsökkentő lehetőséget jelentenek. De a kortárs művészek műalkotásainak megvásárlása is adócsökkentő tényező abban az összegben, amennyiért képet, szobrot, bármit vásárol az illető. A sportban is el lehetne ezt érni. Nyilván ezt végig kell gondolni, hogy hogyan és miképpen hat ez az össz állami bevételre, de ettől függetlenül ezen végig kellene mennünk, mert valójában ez jelentene igazi támogatást a sportban, akár létesítményfejlesztésben, akár egyesület működtetésében. Talán hétfőn volt a parlamentben egy kérdés a budapesti nagy egyesületek kérdéskörére, hogy hogyan és miképpen áll az ő helyzetük. Rosszul áll az ő helyzetük, és ha nem tudunk tőkét bevonni ezekbe az egyesületekbe, és nemcsak labdarúgásra gondolok, sőt elsősorban nem labdarúgásra gondolok, akkor ezt igazából nem fogjuk tudni megoldani.
A másik nagyon fontos része ennek a stratégiának, tán Almássy úr mondta, a mindennapos testnevelés kérdése. Ha minden igaz, el tudjuk érni azt, hogy 2,5-3 óráról 3 órára emelkedjen a kötelező testnevelésórák száma. De szeretnénk benne továbbmenni. Abban maradtunk ötpárti egyeztetésben, hogy nem hagyjuk itt abba, tehát szeretnénk a 4-4,5 órára eljutni azért, mert persze nagyon jó a délutáni testnevelés, rendkívül fontos, de ami nem kötelező, azt nem fogják délután választani. Nem baj, ha angolt tanul, nem baj, ha matematikát meg informatikát, meg nem tudom még, micsodát, de az egészségi állapota ennek az országnak olyan kritikán aluli, hogy ha ezt a gyerekekkel nem tudjuk elkezdeni, baj lesz.
Itt van a következő kérdés, benne van ebben a nemzeti fejlesztési stratégiában a nemzeti fittségi teszt. Ezt a nemzeti fittségi tesztet az államtitkárság támogatta, a kormány nem támogatta, de a parlament hál' istennek elfogadta, tehát kiteljesedtünk mint bizottság hihetetlen javaslatunkkal. Azt gondolom, hogy öröm is ez, de az ön véleményét is... Nem biztos, hogy most tud rá válaszolni, én nem gondolom, hogy mindenben most választ tudunk kapni öntől, de ezen is el kell gondolkodnunk, és komolyan kell vennünk, hogy lássuk, hogy honnan indulunk, és mi az állapota ennek az országnak, a gyerekeinknek, a felnőtteknek, és onnan hogyan tudunk továbbmenni, mert ön is említette, hogy szoros összefüggés van a testnevelés, a sport és a nemzet egészségi állapota között.
Intézménykataszterben, illetve sportlétesítmény-kataszterben gondolkodtunk. Arra gondoltunk, hogy mutassuk be, hogy milyen sportlétesítményekre van szüksége az ország különböző településeinek, különböző lélekszámú településeinek, hogyan tudjuk bevonni az önkormányzatokat a létesítményfejlesztési munkába. Ezt a katasztert szeretnénk mindenképpen kidolgoztatni és látni, hogy mire van szükség az országban.
Azt hiszem, hogy most többet nem kérdeznék, mert ez elég sok volt így is. Még egyszer mondom, miniszterjelölt úr, nem kérem, hogy mindenre válaszoljon. Azt kérem, hogy jöjjön el majd legközelebb is, és akkor beszéljük át a kérdést, és hasonlóképpen konstruktívan és szimpatikusan, mint ahogy ön ezt elkezdte, mert azt gondolom, hogy így van a továbblépésre igen komoly sansz és lehetőség. Elnök úr, köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr. További szólás, hozzászólási igények? (Dr. Tóth József jelentkezik.) Tóth József képviselő úr, öné a szó.
DR. TÓTH JÓZSEF (MSZP): Köszönöm a szót, elnök úr. Miniszterjelölt Úr! Úgy gondolom, hogy egy logikus bevezetőt hallottunk, és számomra szimpatikus az, hogy nem az ÖTM-hez csatolódik a fejlesztés vagy nem a fejlesztéshez csatolódik az ÖTM. Ezért reményt látok, és reményt látok most a Sport- és turisztikai bizottság szempontjából is, de beszélhetnék az önkormányzatok szempontjából is, hogy ez a terület tovább fog felértékelődni így komplexen az egy tárcába való szerveződéssel.
A következő ilyen dolog, hogy esélyt látok. Esélyt látok arra vonatkozóan, hogy egy elkötelezett fejlesztési menedzserből egy elkötelezett önkormányzati, turisztikai, sport-, lakásügyi vezető lesz az összevont tárcának az élén. Esélyt látok arra, hogy egy korszerű vezetésszemlélettel, egy menedzserszemlélettel, szervezéssel és koordinációval a terület tovább értékelődhet fel, hisz tudjuk azt, hogy egy-egy projekt részben fejlesztés, de részben területfejlesztés, részben önkormányzati szempontokat is érinthet, de a sport- vagy turisztikai fejlesztés éppen az építészeti kultúrát is jelentősen fejlesztheti. Tehát összegészében én úgy látom, hogy a két terület ilyetén való kapcsolása még egyszer reményt, felértékelődést, esélyt teremt a sport és turisztikai ágazat részére.
Nem lennék budapesti, ha nem kérdezném meg az előzőekhez kapcsolódóan, hogy hogyan látja miniszterjelölt úr, a kormány egy nagy befogadóképességű kongresszusi központ megvalósításának a lehetőségét. Itt konkrétan a "Tüske"-csarnok, hiszen erről korábban egyeztetések is voltak, és úgy tudom, hogy kormánydöntés is erre vonatkozott. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Gyenesei képviselő úr kért szót.
DR. GYENESEI ISTVÁN (független): Köszönöm szépen. Miniszterjelölt úr bemutatkozó gondolatai tovább erősítették meggyőződésemet, itt ebben a körben is azt a bizalmi tőkét, amit kormánybiztosként összegyűjtött az elmúlt néhány hónap alatt, bő egy esztendő alatt, amire lehet építeni, kell is építeni, mert az a terület, amelyet most felvállal, az talán a legnehezebb és a legszélesebb körben érzékelhető, naponta érzékelhető része a kormányzati munkának. Az, hogy az önkormányzatiság és a területfejlesztés mellett a turizmus és a sport, a bizottság profiljába tartozó két terület az elmondottak szerint komoly figyelmet kap a minisztériumi munkában és a leendő miniszter munkájában, számunkra mindenképpen megnyugtató. Az, hogy a társadalomnak ez a két szegmense, a turizmus és a sport valahol a politikai megközelítésben, a pártpolitikában is a legkonszenzusosabb terület, lehetőséget ad, bizakodást ad arra, hogy itt lehet talán a legtöbbet előrelépni, és a legkevesebbe energiát elfecsérelni a felesleges vitákra.
Azt kérdezném, és csak egyetlen kérdésem lenne, hogy mennyiben tekinti miniszterjelölt úr ezt politikai feladatnak - itt most nem pártpolitikaira gondolok, politikai feladatra -, és mennyire tekinti szakmai kihívásnak egy olyan ember, aki számára élete útja során eddig minden egyes feladat elsősorban szakmai kihívást jelentett, és ezeket felsőbb szinten, magas szinten tudta megvalósítani. Esélye van most arra ezeknek a területeknek, hogy nemcsak a tárca erősíti a miniszterét, hanem a miniszter is erősítheti a tárcát és a hozzátartozó területeket. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm. Pál Béla alelnök úr kért szót.
PÁL BÉLA (MSZP): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Miniszterjelölt Úr! Engem meggyőzött, és bízom abban, hogy a bizottság többi tagját is. Ezzel kellett volna kezdenem a kormánypárti udvariasságon túl, hogy átengedtük a kérdezés és a véleménynyilvánítás jogát az ellenzéknek, természetesen ebben annak is szerepe volt, hogy azért furcsa lett volna, ha mi kezdjük el kérdésekkel bombázni, és gondolom, így gondolkodnak képviselőtársaim is, hiszen mi korábban is találkoztunk miniszterjelölt úrral, javarészt ismerjük a gondolkodásmódját. Örülünk annak, hogy azt a tapasztalatot, azt a korrektséget, azt a komplex szemléletmódot, ami az eddigi munkáját is jellemezte, most ezen a területen tovább bővítheti, kamatoztathatja.
50.
Tné 51-60. Pál Béla folyt.
Azt gondolom, hogy a bizottság ebben önnek mindenféleképpen partner lesz, hiszen az a terület, amelynek élére most jelölték, nagyon sok tekintetben egymással is összefügg, másrészt óriási szerepe van az értékteremtésben, az értékmegőrzésben. De hogy ha nagyon egyszerűen mondanám, akkor abban, hogy milyen lesz az országunk, mit gondolnak rólunk magyarokról, hogy érzik magukat azok a vendégek, akik idejönnek - legyenek sportolók vagy turisták, vagy bárki más -, hiszen az, hogy milyenek az önkormányzataink, milyen a területfejlesztésünk, milyen a sportteljesítményünk, milyen a turizmusunk, az nagyon sokféle tekintetben meghatározza egy országról alkotott képet. És ezt azért tartom szükségesnek hangsúlyozni, mert ma, amikor óriási verseny folyik a világban, az ismertségért az egyes országok között, akkor ebben nagyon nagy szerepe van annak, hogy ebben milyen komplex szemléletmód érvényesül.
Én ezt most érzékeltem, éppen ezért kérdezni nem kérdezek; biztos vagyok benne, hogy a későbbiek során még majd sokat fogunk találkozni a bizottság keretein belül is, én ehhez a szemléletmódhoz, amelyről szólt a bemutatkozójában, beköszöntőjében nagyon sok sikert kívánok, és azt gondolom, hogy a bizottság részről messzemenően támogatni fogjuk. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm alelnök úr.
Tóth József képviselő úr kért szót!
TÓTH JÓZSEF (MSZP): Tisztelt Miniszterjelölt Úr! Az általam nagyon tisztelt kollega azt mondta, hogy nem lenne budapesti Tóth József, hogy ha nem említené Budapestet, én pedig nem lennék vidéki Tóth József, hogy ha nem említeném meg azt, hogy mennyire fontosnak tartom és egyúttal bizakodással látom a jövőt a vidéki térségek, kistérségek vonatkozásában, mikor az a konstrukció, amely a sport, a turizmus, az önkormányzat és a fejlesztések egyűvé tartozását jelenti. Mert hisz nem árulok el ezzel nagy csodát, hogy egy vidéki elhagyott területen, egy kistérségben ezek nem úgy összetartoznak, hanem csak együtt létezhetnek, együtt lélegzenek. A tömegsport nyilván önkormányzati fenntartással, finanszírozással, a turizmus az önkormányzatokhoz kapcsolódik és természetesen az önkormányzati fejlesztés az, ami egy jobb életminőséget jelenti; ehhez aztán úgy gondolom, hogy mi sem kívánhattuk volna jobban, mint a fejlesztés és ezen három terület összehangolása. Ezért én rettenetesen bizakodó vagyok, és azt remélem, hogy ennek a hatása majd akár az intézményhálózatban is a kistérségi szintre, a regionális szintre is érvényesíthető. És megemlítem, mert ez nekem mindig is fontos volt regionális idegenforgalmi bizottsági elnökként, hogy azt érzékelem, hogy egy határozottabb vonal sejlik föl a regionális fejlesztési tanácsok és a regionális idegenforgalmi bizottságok jövőbeni együttműködésében; ebben a konstrukcióban ez is benne van - erre utalt miniszterjelölt úr is, én ezt üdvözlöm, és nagyon fontosnak tartom.
Még egy gondolatot és ezzel be is fejezem, hogy a kistérségekben valóban a közoktatás és más területen is az együttműködés látszik, és itt van pont az a lehetőség, amelyben a sport oktatása a sportoktatási pedagógiai programban is kellő módon hangsúlyt kapjon, lehetőséget kapjon, és ehhez párosuljon az ennek a hátterét biztosító létesítménykorszerűsítés is.
Utolsó mondat, a miniszterjelölt úr engem is meggyőzött - bizakodó és támogató véleményt szerettem volna mondani.
ELNÖK: Köszönjük szépen képviselő úr, ez az elmondottakból értelemszerűen ki is derült.
Nagy Jenő képviselő úr kért szót!
NAGY JENŐ (MSZP): Röviden szeretnék a Balatonról néhány gondolatot vagy inkább kérdést elmondani. Azt mondják, hogy sport és turisztikai bizottság vagyunk, hogy függ ez a kettő össze, ezen gondolkodtam; úgy összefügg, hogy a Balatonnal is úgy vannak az emberek általában, mint a focival, hogy ehhez is úgy tűnik, mintha mindenki értene, és egy csomó minden még sincs rendben.
Balatoni embereknek, nekünk régóta gondjaink vannak. Azzal megbarátkoztunk, hogy önálló régió a Balaton nem lehet, függetlenül attól, hogy talán az ország egyetlen természetes régiója amúgy. De a fejlesztések kapcsán a Balaton körül dolgozó vállalkozások és önkormányzatok is elég aggodalommal néznek afelé, hogy ebben az új felállásban vajon a Balaton Fejlesztési Tanács részére, a Balaton részére látható elkülönített összeg áll-e majd rendelkezésre, vagy ha nem, akkor a regionális fejlesztési tanácsokon belül tudunk-e valami egyértelmű és átlátható üzenetet mondani a balatoni fejlesztésekben érdekelteknek. Úgy gondolom, hogy nem csak a balatoni ember mivoltom miatt kell ezt elmondanom, hanem amiatt is, mert az ország turizmusában kiemelt helyen, a második helyen van a Balaton és egy elég régóta nem tisztázott helyzet ez a régiók, a megyék, a Balaton: ki, kivel, hogyan, miért, mit kell központi forrásokból, mit kellene helyben. Ugye az egyik oldal attól fél, hogy ha a régióknál van, akkor a régió nem akar majd a Balatonnak adni, úgyhogy miniszterjelölt úr, hogy ebben lát-e valami olyan lehetőséget, hogy tisztább, világosabb kép legyen és természetesen azt szeretném, hogy legyen fejlesztési pénz, fejlesztési lehetőség a Balatonra is.
Azzal egyetértek - főleg a szállodafejlesztéseket illetően -, hogy nem feltétlen 4-5-csillagos szállodák fejlesztését kellene a nem túl nagy összegből támogatni, hanem inkább a meglévő kapacitások színvonalnövelését gondolom járható útnak. Úgy tűnik - jó, mondjuk én, elfogult vagyok, zárójelben jegyzem meg -, hogy szálloda már van elég a Balatonnál; jobb minőségű kínálat kell, hogy vendég is legyen, számban is és minőségben is, ha szabad így a vendéget minősíteni - ehhez a miniszterjelölt úr segítségét mindenképpen várnánk. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Van-e további hozzászólási igény? (Nincs jelzés.) Amennyiben más nincs, akkor én magam még feltennék néhány kérdést, és utána megkérném a miniszterjelölt urat, hogy az elhangzott kérdésekre adja meg a válaszokat.
A "hetedik te magad légy" kezdhetném József Attila versét idézve, ugyanis éppen ön lesz várhatóan a hetedik olyan miniszter 2002 óta, tehát a szocialista-szabaddemokrata kormányzás óta, aki ezt a területet felügyeli. Önt megelőzően volt négy szocialista színekben induló és két szabaddemokrata színekben induló miniszter; volt köztük: mérnök, volt jogász több is, volt egy orvos, akkor nagyon megijedtünk, mert azt gondoltuk, hogy nagyon nagy a baj, hogy orvos felügyeli majd a turizmus területét és végül voltak közgazdászok is.
Az ön pályáját látva és a korábbi tevékenységét értékelve, azt gondolom, ha azok a szakmai tapasztalatok, amelyeket ön megszerzett, az az elméleti tudás, amivel rendelkezik, ha ez a miniszteri székbe ülve is megmarad és a szemléletén nem változtat, akkor talán reményt adhat arra, hogy a turizmus fejlesztési irányainak a kezelése hasonlatos lehet ahhoz, ami már volt egy nagyon sikeres időszakban, amikor Matolcsy György felügyelte ezt a tárcát.
Tehát, amikor nem az a szempont, hogy a költségvetés összességében hogy áll, milyen megszorításokkal lehet elérni azt, hogy az államháztartás hiánya lefaragásra kerüljön, hanem az a szemlélet uralkodik majd újra a tárca vezetésénél, hogy egyforintnyi támogatáshoz hány forintot tudok a piacról bevonni, milyen nagy fejlesztési programokat lehet sikeresen végrehajtani, amelynek következtében olyan pluszbevételei származnak az országnak, amelyek majd csak segítik kihúzni a szekeret a kátyúból. Tehát nem elvonásokkal, hanem a gazdaság élénkítésével tudunk olyan pluszbevételekre szert tenni, amelyek elérik azt az elvárt folyamatot, miszerint a konvergenciaprogramnak megfelelően az államháztartási hiányt csökkenteni lehessen. Nagyon bízom abban, hogy ez a szemlélet megmarad, és nem változik a későbbiekben, ezzel a szakma véleményem szerint sokat nyerhet.
A bevezetőjét hallgatva, megnyugtató volt számomra, hogy mind a turizmus, mind a sport területe fontos az ön számára. A bizottság munkájának értékelését elnökként is köszönöm. Jelezni szeretném a magam részéről, de szerintem a képviselőtársaim részéről is, hogy továbbra is nyitottak vagyunk, tehát szakmai kérdésekben szívesen működünk együtt, korrektséget várunk el. De azt hiszem, hogy ez kölcsönös mindannyiunk részéről és ez azzal elérhető lesz, hogy további olyan akár a turizmustörvény, akár az előkészítés alatt álló sporttörvény tekintetében olyan kompromisszumokat tudjunk megkötni az előkészítés során, amelynek a végén a társadalom számára a leghasznosabb és legkönnyebben betartható, érvényesíthető és jó működést garantáló törvények tudnak majd megszületni.
Tné 60.
61. FE (elnök)
A kulcskérdés azonban az lesz, miniszterjelölt úr, hogy önnek a kormányon belül milyen érdekérvényesítő képessége lesz, hiszen a legjobb előkészítés is kevés arra, hogy a parlamentben a kormányzati szereplők, a kormánypárti képviselők többségi szavazatát megnyerve azokat törvény vagy éppen országgyűlési határozat formájába tudjuk ölteni.
Nagyon fontos lesz az, hogy az ön kapcsolatrendszere, a minisztertársaival való együttműködése hogyan tudja majd segíteni ezt a szakterületet. E tekintetben a korábbi időszakok nem voltak meggyőzőek számunkra. Nem volt meggyőző számunkra magának a miniszterelnöknek az álláspontja sem, sem a turisztikai, sem a sportkérdésekben, hiszen ha visszanézzük, az elmúlt évekre visszatekintünk, akkor jól láthatjuk, hogy a sport irányítása egy önálló minisztérium szintjéről egy szakállamtitkári szintig süllyedt, elnézést a kifejezésért. A turizmus állami irányításában szintén egy ilyen tendencia volt megfigyelhető, valóban az önálló politikai államtitkártól egy szakállamtitkárig jutottunk. Azt gondolom, hogy ez az a pont, ahol fordulatot kell venni, és egy új miniszter, ha komolyan gondolja azt, amit mondott bizottsági meghallgatáson, hogy ezt a szakterületet, mindkét szakterületet erősíteni kívánja, akkor reményeink szerint az állami irányítás szereplőinek vagy magának az állami irányítás rendszerének a további erősítését is céljául tűzi majd ki a későbbiek során.
Beszéljünk a konkrétumokról! Turizmus. A turizmus szereplői nyilván megkülönböztetett figyelemmel kísérik a mostani folyamatokat, hiszen ön korábban a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség irányításával kormánybiztosként azt a területet felügyelte, amely a turizmusban érdekelt szereplők számára a legfontosabb: az európai uniós fejlesztési források felhasználásának az előkészítése, illetve annak a koordinálása. Az elvárások tehát nagyon nagyok. Remélem, hogy a közös munka eredményeként majd az eredmény segíteni fogja a turisztikai szereplők elvárásainak megfelelően azokat a fejlesztési terveket, elképzeléseket, amelyeket régóta dédelgetnek. E tekintetben is vannak hiányosságok. Ha visszatekintünk a nemzeti fejlesztési terv első szakaszára, abból például kimaradt az egészségturizmus, lassan haladtak a pályázati bírálatok, még lassabban haladtak a támogatások kifizetésével. Bízunk benne, hogy a korábbi hibákból tanulva a nemzeti fejlesztési terv második szakaszában már egy gyorsabb és sikeresebb pályázati folyamat zajlik majd, és sokkal gyorsabbak és rugalmasabbak lesznek a kifizetések is. E tekintetben szeretném is kérdezni miniszterjelölt urat, hogy kívánja-e erősíteni azt az apparátust, amely éppen a pályázatok bírálatát, illetve a kifizetéseket felügyeli és irányítja.
Korábban Lamperth Mónika miniszter asszony meghallgatásán még 2006. novemberében jelezte, hogy jól állnak a regionális operatív programok előkészítésével, várhatóan az év első hónapjaiban kiírásra kerülnek ezek a pályázatok. Azóta az év első hónapjai elmúlottak, itt a nyár, nincsenek még pályázatok. Az ön nyilatkozatait is figyelve szeptemberre várhatók talán az első pályázati kiírások. Azt szeretném kérdezni, hogy pontos menetrendet hogyan várhatunk, mire számíthatnak a régiók szereplői e tekintetben.
Nagyon szimpatikus volt az a megjegyzése, miszerint a regionális fejlesztési tanácsok döntéseibe be kívánja vonni a szakmai érdekképviseleteket, a szakma szereplőit is. Azt gondolom, hogy nagy szükség van rá, hiszen az ellenzék többször is kifejezte aggodalmát amiatt, hogy a regionális fejlesztési tanácsokban a kormány által delegált tagok, akik nem a választópolgárok által választott szereplők, képviselik a többséget. Tehát magyarul az önkormányzati választások győzteseként az ellenzéki delegáltak kisebbségben vannak a regionális fejlesztési tanácsokban. Nagyon fontos lenne, hogy ne politikai alapon szülessenek a döntések, ahogy Hadházy képviselő úr is elmondta, hanem valóban a szakma, az érintett önkormányzatok bevonásával minél szélesebb konszenzuson nyugvó döntések szülessenek. Azt gondolom, hogy ez a hétéves fejlesztési tervidőszak a mostani kormány regnálásán is túlnyúló, túlmutató időszak, valóban a lehető legszélesebb, reményeink szerint akár ötpárti egyetértésen nyugvó fejlesztési programok elfogadását jelezze, hiszen történelmi felelőssége van nemcsak a tárcát irányító miniszternek, de mindenkinek, aki az előkészítésekben, a döntéshozatalban és a fejlesztések megvalósításában részt vesz.
Szeretném is kérdezni, hogyan kívánja érvényesíteni a turisztikai pályázatok bírálata során a fenntarthatóság szempontjait. Itt nagyon fontos kérdés lesz majd az üzemeltetés költséghatékonysága. Ezt nyilván piaci szereplőként is gyakran mérlegelte a különböző döntések előtt. Magyarország termálnagyhatalom, a hévízkészletünk tekintetében a világ három legerősebb vagy legnagyobb országa közé tartozunk. Nagyon fontos volna a szempontrendszerek közé bevenni például a geotermikusenergia-hasznosítást. Ha már építünk fürdőket, szállodákat, egyéb szolgáltató létesítményeket, minél több esetben tudjuk azt geotermikusenergia-hasznosítással működtetni.
A nemzeti turizmusstratégia kapcsán szeretném kérdezni öntől, miniszter úr, jelezte, hogy támogatni kívánja a turizmusfejlesztési stratégia végrehajtását. Az előkésztésben, a döntésben széleskörű konszenzus volt, azonban eltelt úgy másfél év, hogy érdemi előrelépés nem született. Tehát a turizmus stratégiában meghatározott célok tekintetében nincs előrelépés. Hogy két példát mondjak önnek, éppen az elődje, Lamperth Mónika írt egy meglehetősen arrogáns levelet nekem, mint bizottsági elnöknek. Az elmúlt bizottsági ülésen, képviselőtársaim emlékeznek, le kellett vennünk napirendről az egészségturizmus-stratégiának a tárgyalását, mert a kormány jelezte, pontosabban a miniszter asszony, hogy ezzel nem készültek, és egyébként is én miért firtatom ezt. Azért firtatom ezt, mert 2006. december 31-ére el kellett volna hogy készüljön ezzel a kormány. Akkor a szakállamtitkárság nyilatkozatai szerint azt mondták, hogy csúszás van, március végére ez elkészül. Március végére sem készült el. Azt kaptuk, hogy talán június végére meglesz. Június végét írjuk rövidesen. Nincs kész. Fel kellene gyorsítani ezt a folyamatot, hiszen véleményünk szerint a pályázati bírálatoknak már az egészségturizmus-stratégia meghatározott elemeit vagy meghatározott programjait kell figyelembe vennie, tehát magyarul olyan pályázatokat kell támogatni, amelyek ennek a stratégiának részei. Ugyanez a helyzet az ifjúsági stratégiával. Ezen a téren is késés van. Miniszterjelölt urat kérdezném, hogy kíván-e tenni valamit ennek a folyamatnak a felgyorsítására.
Még a turizmust érintő kérdések között szeretném mondani, a jogi szabályozás oldaláról Hadházy képviselő úr felvetette a turizmustörvényt. A bizottság elnökeként mindenképpen szorgalmaznám, alelnöktársaimnak ezt jeleztem is már, hogy egy parlamenti nyílt nap keretében adjunk lehetőséget arra, hogy a törvényjavaslat szakmai, társadalmi vitája még a parlamenti tárgyalások előtt megtörténhessék. Ez egy bevett gyakorlat a parlament működési rendszerében. Szeretnénk, ha a bizottság tekintélyét ezzel emelné a miniszter úr, hogy támogatja ennek a nyílt napnak a megrendezését, és ezen egyébként nemcsak ön, hanem az államtitkárság is aktívan részt vesz. Kérdezni szeretném, hogy mikorra várható a törvényjavaslat olyan formában történő megjelenése, hogy egy ilyen parlamenti nyílt nap megrendezésére sort keríthetünk.
Ugyanez a kérdésem a sporttörvény kapcsán, ha már a másik szakterületet érintjük. Szeretnénk ott is egy ilyen parlamenti nyílt nappal segíteni az érintett szakmai szervezeteket, a sportszereplőket, hogy egy társadalmi vitán elmondhassák javaslataikat, észrevételeiket.
Végül még egy, a jogi szabályozást érintő kérdés. Van egy lovasturisztikai rendelet, amelynek a megalkotásával már korábban foglalkozott a bizottság. Határozatot is hoztunk ennek a végrehajtását sürgetendő. Kérdésem, hogy lehet-e számítani arra, hogy ez rövidesen elkészül.
Van még egy fontos kérdés, ami érinti a turizmust, a vendéglátás helyzete. A vendéglátás az, ami nem tartozik az ön által majd vezetendő minisztériumhoz, hanem a Gazdasági Minisztériumnál van. Többször felmerült már, hogy érdemes lenne együtt kezelni a többi turisztikai ágazattal. Nem tudom, hogy van-e kialakult véleménye e tekintetben, van-e olyan elképzelése, hogy esetleg ezt átemelné a Gazdasági Minisztériumból és itt az Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztériumnál lenne.
Néhány kérdésem még a sport területéről volna. Kérdésem az, hogy támogatja-e azt, hogy Budapest olimpiát rendezzen. Elmondta a bevezetőjében, és ezzel maximálisan egyetértek, hogy az olimpia rendkívül fontos dolog. A világ legnagyobb sportrendezvénye, sporteseménye. Azt gondolom, hogy Magyarország országimázsának, a magyar gazdaság fejlesztésének is egy fontos pontja lehetne, ha alkalmasak lennénk egy olimpia megrendezésére.
70.
Tné 71-80. Bánki Erik folyt.
A Fidesz előállt egy négypontos javaslatcsomaggal, amikor a labdarúgó Európa bajnokság rendezési jogáról szóló döntést az UEFA meghozta. Azt gondoltuk, hogy ez a megrendítő csapás, ami bennünket ért azzal, hogy egyetlen szavazatot sem kaptunk és nem sikerült megszereznünk ennek a nagy eseménynek a megrendezési jogát, el kell, hogy indítson egy pozitív gondolkodást és előremenekülést ezen a téren. Négy olyan pontot határoztunk meg, amiben javasoltunk ötpárti együttműködést. Ezeknek a pontoknak a nagy része elfogadásra került, és ha némi módosításokkal is, de a sportstratégiában visszaköszön.
Egy nagyon fontos kérdésben nem tudtunk előrelépni, ez pedig az, hogy a sportköltségvetést az átlagosnál magasabb szinten - mi évi 10 százalékot tartottunk elfogadhatunk kormánypárti és ellenzéki képviselők egyaránt itt a bizottságban -, tehát egy évi 10 százalékos költségvetési forrásnövekedéssel jelentős eredményeket tudnánk elérni. Azt is megjegyeztük ellenzéki képviselőként - ebben már nem volt ötpárti egyetértés - szerencsés lenne, ha most elhatároznánk azt, hogy mondjuk 2012-re vagy '13-ra, ami megint egy következő kormányzati ciklus, elérnénk azt, hogy legalább a GDP, illetve legalább a teljes költségvetési főösszeg 6 tized százalékát elérné a sportra fordítható támogatások nagyságrendje. Kérdezném tisztelt miniszterjelölt urat, hogy ebben számíthatunk-e majd az ön támogatására.
Kérdésem lenne az is, hogy készen áll-e visszaállítani a Nemzeti Sporthivatal intézményét, mint azt már a bevezetőmben elmondtam.
Fontos volna az is, hogy a nemzeti sportegészségügyi központ megvalósulhasson; ezzel a Sportkórház is egyébként megmentésre kerüljön - erről is szeretném, ha néhány szót mondana, mi az álláspontja e tekintetben.
Illetve van még két fontos kérdés, hogy a Turisztikai Szakállamtitkárságon mindenképpen változás van előkészítés alatt; van-e már jelöltje vagy elképzelése arról, hogy Somogyi Zoltán útódaként ki irányítaná a területet, illetve a sport szakállamtitkár úr tekintetében van-e változtatási terve, vagy továbbra is a jelenlegi államtitkár úrral kíván együttműködni.
Szeretném, hogy ha az elhangzott kérdésekre válaszolna miniszterjelölt úr. Köszönöm szépen.
Bajnai Gordon miniszterjelölt reflexiója az elhangzott kérdésekre, véleményekre
BAJNAI GORDON önkormányzati és területfejlesztési miniszterjelölt: Köszönöm szépen. Hosszú kérdéslista van, megpróbálok módszeresen végighaladni rajta.
Almássy Kornél felvetései közül a turisztikai attrakció kérdésében, hogy legyen egy think tank; igen, én azt gondolom, hogy szükség lenne arra, hogy legyen ebben egy tudatos országos tervezés. Magyarország sokféle módon vonzhat turistákat, és ezeket össze kellene hangolni és valamifajta komparatív előnyökre építő attrakciófejlesztést kellene végrehajtani, nem pedig szétszórni a forrásokat.
Ez rögtön át is vezet a legutolsó kérdéscsokorhoz is, ami a termálkérdéseket veti föl. Azt gondolom, hogy például tipikusan a termálturizmus egy olyan terület, amiben Magyarországnak páratlan adottságai vannak, Izland után a második legnagyobb készletünk van Európában, termálmedencén lebeg az ország szinte. Mégis azt gondolom, hogy ehhez képest a szomszédos országok gyengébb adottságokkal, például Ausztria, sokkal jobban használják ki egyelőre ezt a lehetőséget, ezért ezen a területen dolgozunk azon, már eddig is dolgoztunk a Nemzeti Fejlesztési Ügynökségben. És ezt most azzal, hogy a két terület egymáshoz közelebb került, a Turisztikai Szakállamtitkársággal közösen szeretnénk egy ilyen termálstratégiát, ami egyik oldalról az egészségturizmus irányába teljesedik ki, a másik oldalról pedig a geotermikus energia - ez már nem turizmus, csak közvetve - irányába is kiteljesedik egy ilyen nemzeti termálprogram; ezen folyik szakértői háttérmunka, szeretnénk ebből akár egy zászlóshajót is csinálni.
És itt valóban meghatározza - amit szintén valaki kérdezett - a kiválasztási szempontok, hogyan fogjuk ezeket a pályázatokat elbírálni, milyen alapon. Most abba az irányba megy: rengeteg termáljavaslat érkezik a régióktól - már most kiemelt projektként -, van, ahol pedig pályázat lesz bizonyos régiókban erre, mert annyi az igény, hogy nem lehet egy-egy projektről csak úgy dönteni. Mindenütt azt támogatjuk, hogy elsősorban a meglévő kapacitások jelentős fejlesztése, bővítése, nagyon indokolt esetben esetleg új kapacitások létrehozása a termálturizmus vonatkozásában is, meg általában is - ez is egy másik kérdéshez kapcsolódik.
De akkor itt hadd mondjam el, hogy a döntő kiválasztási szempont a turisztikai attrakcióknál az a látogatószám nyilvánvalóan. És ezen túl ennek kell az abszolút alfának és ómegának lenni, hiszen nagyon sok pénzt el lehet költeni presztízsprojektekre, ahova aztán szinte senki nem fog menni, vagy eggyel több ember se megy oda, mint aki már eddig is odament, és akkor az nem biztos, hogy megtérül, vagy biztos, hogy nem térül meg. Tehát a legfontosabb a látogatószám bővülés, de azért érdemes ezt kicsit szofisztikáltabban kezelni; az is, hogy és mennyi időt és mennyi pénzt költ ott az adott turista egy adott attrakciófejlesztés következményeképpen, de mindig a hozzáadott értéket szeretnénk mérni, és erre kívánunk bizonyos normákat érvényesíteni vagy bizonyos sávokat, amin ha kívül esik egy projekt, akkor ott a támogatottsága legalábbis megkérdőjelezhető. Elkanyarodtam az eredet kérdéstől, de több más válasszal összefüggött az attrakciók dolga.
Az iskola felújításhoz kapcsolódó tornaterem felújítások, OLLÉ program. Az OLLÉ program nem kormányzati kezdeményezésű program, de a kormányzat egyfajta mintának is tekinti azt, hogy lehet nem csak állni és kérni, hogy több pénzt, több pénzt, több pénzt - időnként arra is szükség van -, hanem lehet kreatívnak lenni, lehet ötletelni, lehet olyan megoldásokat találni, ahol viszonylag kis költséggel nagy hatást lehet elérni. És az OLLÉ program ma már úgy tudom, hogy nemzetközi elismerést is nyert, sőt az UEFA gondolkodik azon, hogy más országban is követendő példának veszi, állítólag még licencdíjat is akarnak fizetni az MLSZ-nek érte, ez már tényleg kiemelkedő sikersztori lenne - rá is fér az MLSZ-re.
Az OLLÉ programot szóval egy mintának tekintjük. Konkrétan az OLLÉ programot, ha nem csak labdarúgó létesítményekről szól, hanem mindenfajta iskolai sportlétesítményről komplexen, akkor ezt az uniós támogatásokhoz kapcsolódó programként támogathatjuk, és ahol kisebb településről van szó és a PPP nem áll meg önállóan a saját lábán, ott valamennyi kis kiegészítést, hogy a PPP be tudjon indulni, azt elképzelhetőnek tartunk. És erről már meg is egyeztünk a program gazdáival, úgyhogy ilyen értelemben nem egyszerűen csak egy másik program, hanem szeretnénk az uniós forrásokhoz kapcsolni.
A kötelező testnevelés és oktatás kérdésében valóban itt az Oktatási Minisztérium, az oktatási szakemberekkel van egy vita, hogy mennyire terheljük túl a gyerekeket. Az a kérdés, hogy mivel, mennyire terheljük túl a gyerekeket; ebben én szívesen felveszem a kesztyűt, hogy valamilyen megoldást találjunk ebben a kérdésben, különösen, ha ráadásul fejlesztési forrásokkal is támogatjuk, hogy legyen sportkapacitás, azt töltsék is meg. Ráadásul azt gondolom - főleg kisebb településeken, de mindenhol - lehetséges, ami létrejön uniós forrásból egy iskolai tornaterem vagy egyszerűen szabadtéri burkolat, pálya, az nem egyszerűen csak az iskoláról szól, akkor hatékony, ha délután is meg a felnőttek is ott sportolnak és az egész falunak, kisvárosnak ad lehetőséget - közösségi térré válik. És persze a tornatermeket is úgy kell megépíteni, hogy adott esetben rendezvényeket is lehessen ott tartani, ha nem sérül a sportfunkció.
Puskás Ferenc Stadion, ezt többen felvetették. Úgy tudom, hogy erre már többféle javaslatot, többféle tervet kidolgoztak és érkezett olyan javaslat korábban - üzleti javaslat -, ami döntően PPP alapon is meg tudná ezt valósítani. Én úgy látom, hogy uniós forrásokból nem fogunk tudni ilyen típusú projektre európai pénzt adni, nem támogatható egy ilyen típusú projekt. Szeretem az egyenes beszédet, inkább megmondom most, minthogy hamis várakozásokat keltsek. Arra viszont látok esélyt, hogy úgy, ahogy a Kongresszusi Központnál is gondolkodunk PPP programon, úgy, ahogy a Budapest Sportcsarnoknál is így indult, aztán végül változott a konstrukció; de szóval, hogy nézzük meg, ha egy jól működő PPP létrehozható erre, és ehhez kell valamennyi állami kiegészítés, mint ahogy a Kongresszusi Központnál is tervezzük, akkor erre van lehetőség. Az, hogy tiszta állami finanszírozásból történjen meg, ezt most a konvergenciaprogram végéig, ameddig ellátunk, ezt nem látom beindíthatónak. Azon túl ígérhetném, de azt fölírhatnák a kéménybe korommal úgy, mint a többi ilyen típusú ígéretet, úgyhogy ilyet nem szeretnék tenni, inkább dolgozzunk most, ne várjunk addig és nézzük meg azt, hogy van-e olyan PPP konstrukció vagy más olyan hasznosítás, ami hosszú távra az ország egyik nemzeti szimbólumát rendbe teszi.
Tné 80.
81. FE (Bajnai)
A sportfogadási bevételek egy részének sportba való visszacsatornázását illetően a totóbevételek elég kicsik ma már. Valamikor az is egy nemzeti sport volt még, a nagyapám minden héten totózott, jártam vele a '70-es években. A Pénzügyminisztériummal vizsgáljuk tágabb összefüggésben azokat a nemzetközi példákat, amelyeket adórendszer-átalakítás kapcsán itt figyelembe lehetne venni. Vannak jó példák Európában és máshol. Egy nemzeti kerekasztalt hívott össze a kormány széles körből származó szakértőkkel az adóreform átfogó koncepcióján. Ebben helyet kaphat egy ilyen változtatás is. Önmagában az adórendszer toldozgatását-foldozgatását nem nagyon támogatja a Pénzügyminisztérium, az ő szempontjukból egyébként érthető.
Hadházy képviselő úr felvetései. Kevés a forrás attrakcióra. Attól függ, honnan nézzük, az unióval így is, hogy úgy mondjam, közelharcot vívtunk azért, hogy megtartsuk ezeket az összegeket, amelyeket erre előirányoztunk turizmusra. Ők ezt sokallták. Ezen belül viszont attrakcióra van a legtöbb pénz, ez jó hír, és ezzel egyet is értek, arra kell a legtöbb, ahogy kifejtettem az elején.
Mikor jönnek a pályázatok? Ezt később elnök úr is kérdezte. (Almássy Kornél távozik az ülésről.) Úgy pontos, hogy azt ígértük, hogy elindulnak az első pályázatok ez év elején, és elindultak, január 30-án megjelentek az első pályázatok az Új Magyarország fejlesztési tervből, sőt már hat olyan pályázati kör van, ezek nem turizmus területén vannak, amelyeket már le is zártunk. Múlt héten zártunk le öt gazdaságfejlesztési pályázatot és egy képzési pályázatot meg még korábban zártunk. Úgyhogy ilyen értelemben a fejlesztési terv már zajlik.
Azt az ígéretet, hogy elindítjuk a fejlesztési tervet, olyannyira tartjuk, hogy az unió 27 tagállama közül Magyarország volt az első, amely pályázatokat írt ki. Ma 60 milliárd, 59 milliárd forint elérhető pályázatokon, és most júliusban jelenik meg további 20 pályázat az országban. Egy jelentős részük regionális pályázat lesz, egy másik pedig gazdaságfejlesztési pályázat. A régiókban egyébként már most is van olyan kiírt pályázat, amely direkt módon turizmushoz kapcsolódik, kerékpárút-építés már van kiírva egyes régiókban, és most újabb kerékpárút-fejlesztési pályázatok jelennek meg júliusban más régiókban ezen túl, közútfejlesztés, belterületi útfejlesztés, ipari parkok, nem is tudom, mit hagytam ki. Szóval ilyen típusú témák fognak elindulni már júliusban.
De amit önök is legjobban várnak, a turizmus és a sport kapcsolódó, közvetve kapcsolódó pályázati kiírások, azt gondolom, hogy augusztus végétől fokozatosan kerülhetnek kiírásra. Az iskolapályázatokat szeptember elején tervezzük elindítani, ott jelenik meg ez a bizonyos kiegészítő sportlétesítmény téma is. Még az ősszel, szeptember-októberben az összes pályázatot szeretnénk kiírni. Év végére összesen a fejlesztési tervből mintegy 200 pályázat lesz elérhető több százmilliárd forintos összeggel. Ebben szerepelni fognak a turizmusra vonatkozó pályázatok is. Ezeket a régiók írják ki, a régiós fejlesztési ügynökségek. Most készítik elő ezek az ügynökségek ezeket a pályázatokat.
Egyébként csak hogy egyformán tudjuk, minden pályázati kiírás előtt meg fognak jelenni a pályázatikiírás-tervezetek az interneten, és társadalmi egyeztetés lesz. Így például a turisztikai szakmának is lehetősége lesz, hogy még mielőtt végleges lenne a pályázati kiírás, elmondja a véleményét, mert sokszor van, hogy onnan valamit az elefántcsonttoronyból kigondolnak, de az nem biztos, hogy a gyakorlati életben is megvalósítható, és hogy időben lehessen kommentálni és beleszólni. Nyilván olyan is lesz, hogy több pénz legyen, meg úgy írjuk ki a pályázatot, hogy lehetőleg azon a településen, azon a helyrajzi számon valósuljon meg valami. Ezeket nyilván el kell utasítanunk. De azokat, amelyek arra vonatkoznak, hogy hogyan lehet életszerűbbé, használhatóbbá, elérhetőbbé tenni a pályázatokat, azokat lehet mindig befolyásolni majd minden pályázati kiírás előtt.
Elviszik-e a kiemelt programok a forrást - a Népszabadság mai cikkére is hivatkozva -, hogyan születnek a döntések, és van-e túltervezés ebben? Az volt a szándékom, hogy tegyük lehetővé az egyedi projekteket a pályázatos forma mellett, mert igenis lehetnek olyan projektek éppen a turizmusban, éppen az attrakciófejlesztésben, amit nem lehet pályázatos úton jól kezelni, mert nem lehet összevetni egy kastélyfelújítást egy termálfürdővel vagy egy kongresszusi központtal, se összegében, se jellegében, se helyében. Tehát lehetnek speciális nagy projektek. De ezeknek ugyanolyan kemény szakmai zsűrin kell végigmenni, sőt sokszor keményebb mérésen, mint a pályázatoknak. Ezek a szakmai zsűrik azután következnek, hogy a régiók, illetve a szaktárcák már állást foglaltak.
Hadd mondjam el azt, hogy nem vagyok maradéktalanul boldog attól a projekttömegtől, ami bejött a régióktól. Több mint 500 projektet nyújtottak be a régiók hozzánk. Ez messze meghaladja azt a számot, ami racionálisan kezelhető, vagy amit kiemelt projektnek szánnánk. A kiemelés arra van, hogy a különleges projekt, ami pályázaton nem pályáztatható, mert nem olyan, nem fér bele, és legalább 1 milliárd forintnál nagyobb. Ehhez képest az 500 projekt nyilván nagy része olyan, ami valószínűleg pályázatos úton is kezelhető lenne, ráadásul sok közöttük az olyan, ami vágyakat ugyan megfogalmaz, de nincs kellően kidolgozva. Mi nem fogadhatunk be olyan projekteket, amelyekről nem vagyunk biztosak, hogy három év alatt tokkal-vonóval kezdettől a végig meg tud valósulni, mert ha ilyet befogadnánk, és ha a három év végére nem készül el, akkor uniós forrásvesztés van, visszaveszi az unió a pénzt. Ezért nem fogunk ilyeneket befogadni.
Úgyhogy azt gondolom, hogy lesz egy kulturális sokk, amikor most átnézzük ezeket a projekteket, jó néhányra azt kell mondanunk, hogy ez nem felel meg eleve a kritériumoknak, vagy nincs még megfelelően előkészítve, vagy nem fenntartható, nem hozza azt a látogatószámot például turizmusban, mint amit ígérnek. Egy kemény elő-megvalósíthatósági tanulmányt kértünk mindenkitől, és ahol ez alapján nem igazolható a dolog, azt vissza fogjuk adni. Ez néhány hónapos időveszteséget jelent a jobb projekteknél, mert ősszel újra lesz egy forduló ebben a vonatkozásban. Nem is értem azt a kapuzárási pánikot, ami sok régiónál most beállt. Hétéves programról van szó, legközelebb ez év végén, aztán jövőre is lehet majd benyújtani egyedi projekteket. Úgyhogy önhöz hasonlóan én is kritikusan látom ezt a dolgot, de szűkíteni fogjuk jelentősen a kiemelt projektek számát, és minden egyes tételnél, így a turizmusnál is ragaszkodunk, hogy legyen pályázaton elérhető rész. Nem akarjuk megengedni, hogy csak egyedi projektekkel kisámfázzák a programot.
A túltervezést illetően pedig ez a szakmai zsűri arra is kiterjed, persze mondjuk egy kastélyfelújításnál nehezebb egyenköltségeket érvényesíteni, de mondjuk kerékpárútnál, hogy mennyibe kerül egy kilométer kerékpárút, hát abban nagy eltérés az ország keleti meg nyugati, vagy északi és déli fele között nem nagyon kellene hogy legyen. Tehát ha vannak olyan standardok, benchmarkok, amiket szakmailag be tudunk állítani, attól nagyon eltér valami fölfelé, akkor az gyanús, és ezeket vizsgálni fogjuk, sőt nagyon sokszor a pályázati kiírásban meg fog jelenni. Mondom, vannak olyan projektek, ahol nem így, hanem egy alaposabb egyedi elemzés kell, mert mondjuk egy műemlékről van szó, de ott is ezt el fogjuk végezni.
Támogatom a turisztikai stratégiát, amelynek a készítésében ugyan nem vettem részt, de az abban foglaltakkal egyetértek.
Személyi döntéseket többen is kérdezték, elnök úr is meg ön is. Hadd kezdjem egy szervezeti válasszal. Azt gondolom, hogy most ez egy nagyon szerteágazó tevékenységű minisztériummá vált. Eddig is az volt, de most belépett mellé még a fejlesztés, amely önmagában rengeteg ágazattal foglalkozik. Ezért akkor lehet ezt jól vezetni, ha minden területnek megfelelő vezetője van, minden terület kellő figyelmet kap, és abban a helyzetben, amelyben most vagyunk, hogy minél előbb induljanak el a források az ország felé, akkor talán nem az a legfontosabb feladatunk, hogy most megbolygassunk szervezeteket. Minden szervezeti változás, még az is, ami arról szól, hogy esetleg muszáj, mert utána majd jobb lesz, az is rövid távon a hatékonyságot rontja, mert a szervezet önmagával kezd foglalkozni meg a benne lévők. Ezért nem tervezek semmilyen nagy összeolvasztást, szervezeti átalakítást.
Most azt szeretném, ha az a nemzeti fejlesztési szervezetrendszer, ami fölállt, menne előre, és a kitűzött határidőknek megfelelően hozná be a pénzeket az országba, már most a nyáron, ahogy mondtam. Ez azt is jelenti, hogy az Önkormányzati Minisztériummal meg egyelőre ismerkedni szeretnék. Úgy látom, hogy ott kiváló szakmai munka folyt, ahogy megismerkedtem a kollégákkal, sokukkal már egy éve dolgozom együtt, hiszen közösen tervezünk egy csomó mindent a fejlesztésekben Én nem tervezek változást. Mindenkinek bizalmat szeretnék szavazni. Úgy látom, hogy itt többen már bizonyítottak a saját területükön, és aki ezzel a bizalommal él, ott nem tervezek változást. Egy helyen kényszerűen döntés lesz, hiszen Somogyi úr diplomáciai pályára lép bánatunkra. Ez viszont azt jelenti, hogy ott meg kell oldani az utódlást. Átmenetileg a terület felügyelete most biztosított, megbízott vezetője van a területnek, és az az elképzelésem, hogy most azonnal haladéktalanul pályázatot írunk ki erre a területre, és pályázaton fogjuk kiválasztani az új vezetőjét ennek a területnek hasonló rangban, mint ahogy eddig zajlott ez a dolog. Azt gondolom, hogy ez megnyugtató és kiszámítható döntés lesz. Nincsenek személyi elfogultságok ebben a kérdésben, a legalkalmasabb jelöltet keresem.
90.
Tné 91-100. Bajnai folyt.
A sporttámogatások ügyében. Mindig felmerül - és itt több kérdésnél előjött -, hogy milyen mértékig lobbistája egy miniszter a rábízott területeknek és milyen mértékig képviseli a kormányt az adott terület felé. Azt gondolom, hogy ez úgy oldható fel, hogy az én dolgom, hogy a kormányt képviseljem, a kormányban pedig ezt a területet szakszerűen próbáljam megjeleníteni, és a súlyának megfelelően próbáljam ezeket a területeket megjeleníteni. Ez kicsit olyan dodonaian hangzott, belátom, de én hiszek az integrált kormányzati politikában, annak, hogy egy kormánynak kell, hogy legyen arca, kell, hogy legyen néhány olyan dolog, amiről egy kormány megismerszik, és hogy ezeket minden tevékenységében érvényesítse. És pont a turizmust például olyannak látom, hogy ennek a kormánynak meg a fejlesztéspolitikának egy hosszú távú húzóágazata, egy arca, egy karaktere, ezért jólélekkel fogom tudni képviselni a kormányban a turisztikát. Ami meg a sportot illeti, az nem pénzkérdés, az annál sokkal több.
A turizmustörvény. Tudok róla, hogy van ilyen terv, hogy legyen turizmustörvény. Általában nem vagyok híve annak, hogy olyan törvényeket csináljunk, amelyek csak egy státuszról, egy presztízsről szólnak, hogy legyen ennek a területnek is törvénye. Akkor van értelme ezeknek, hogy ha azon túl, hogy adunk egy státuszt, egy presztízst neki, valamit szabályoz is, valami elveket, irányokat kiszab, illeszkedik ahhoz a stratégiához, ami azon a területen van. Úgy tudom, hogy egy ilyen típusú törvény készül, a tárca dolgozik ezen. Úgy tudom, hogy az illetékes szakmai szervezetek bevonásával most éppen véleményezésen van kint az Országos Idegenforgalmi Bizottságnál június 20-ig ez a törvénytervezet; tehát zajlik ennek egy előkészítése és abban bízunk, hogy amennyiben a szakmai konszenzus megteremthető mögé, akkor bizonyára a politika is megteremthető lesz, hiszen a stratégiát is széles körben támogatták; akkor ez ősszel benyújtható lesz a parlamentnek. Mondom, azt szeretném, ha ez érdemben érdemi kérdéseket kezelne, nem csak egy ilyen felsorolás jellegű törvény lenne, mert azzal előrébb nem leszünk.
Szalay úr felvetéseire. Néhányat azt hiszem már menet közben megválaszoltam. Ami a parlamenti válogatottat illeti, itt időnként érdekkonfliktusban vagyok. Bánki úr ellen már védtem kétszer is az országos magyar borászválogatott kapusaként, mert ott szoktam védeni Etyeken a tornákon; legutóbb győztünk, de azóta volt még egy meccsünk, akkor Bánki úr nem volt ott, akkor kikaptunk, (Derültség.) ez számára nem dicsőség, most májusban; tavaly mi győztünk elég viharos körülmények között. De természetesen szívesen állok rendelkezésre, ha elnök úr nem ér rá, vagy sérült, és amikor nem a borászok ellen játszanak, mert ott hosszú távú hagyományaim vannak, hogy ott védek, és hosszú távra kell tervezni ebben az életben, a borászat sok évre szól.
Nem elég a pénz 4-csillagos szállodákra. Az unió elég kritikus ezzel a 4-csillagos dologgal; mi ezt védjük, de hogy nagyon sok pénzt 4-csillagos szállodákra költsünk, az nem valószínű, és ott is inkább arra lesz lehetőség, hogy a meglévő 3-csillagosokból legyen 4-csillagos. Ha valahol nagyon indokolt, akkor ott elképzelhetőnek tartom az új létesítést, de csak úgy, hogy nyilván itt döntően magántőkének kell ezt megépíteni és ehhez egy kisebb támogatás esetleg elképzelhető.
Budapesti Olimpiai Mozgalom. Legyen-e olimpia Budapesten, ketten is kérdezték. Támogatom. Hogy mikor, azt nem kérdezték. (Derültség.) Azt gondolom, komolyra fordítva a szót, ami a foci Eb-nek is a tanulsága, hogy akkor, amikor készen vagyunk rá. Most egy olyan fejlesztésen megy keresztül az ország reményeim szerint, ami után sokkal jobb esélyünk lesz arra, hogy egy olimpiára érdemben komolyan tudjunk pályázni, ne kudarc érjen minket, hanem esélyünk legyen. Azok a sporttípusú fejlesztések, amik most zajlanak, és ezt a sportstratégia is rögzíti, azok már olyanok kellenek, hogy legyenek, hogy a létrejövő létesítmények alkalmasak legyenek egy valamilyen olimpiai jellegű funkciót is betölteni. De ezt a szempontot már most el kell kezdeni érvényesíteni ahhoz, hogy mondjuk 10 év múlva, 13 év múlva esélyünk legyen egy ilyennek a megrendezésére. Azt butaságnak tartanám, ha magunkra akarnánk erőltetni valamit túl korán, mint ahogy korábban már elkövettük ezt a hibát, de a következő 7 év fejlesztései olyan infrastruktúrajavulást hozhatnak, ami után esélyünk lehet egy olimpia megrendezésére. Találkoztam már a BOM képviselőivel egyébként a téma kapcsán és konzultálunk velük erről a kérdésről.
Budapesti nagy egyesületek. Itt azért van, ahol van haladás, nem minden egyesületnél, de van, ahol: a Vasasnál minthogyha rendeződne a helyzet, Kispesten történt a Honvédnál, a két Honvédnál történtek javulások. De tudom, hogy a Fradinál, az MTK-nál még nem zárult le ez a folyamat, ott is vannak biztató reménysugarak, csak a Fradi esetében hogy mondjam, időnként a délibáb kategóriába esnek ezek a reménysugarak - próbálunk ezzel aktívan foglalkozni.
Más források bevonása kapcsán törvény - a filmtörvényhez hasonlóan - mondtam, hogy a Pénzügyminisztériummal együtt vizsgáljuk ezeket a más országokban bevált sportfinanszírozási mintákat.
Ami a testnevelési óraszámot illeti, most egyelőre vigyük föl háromra, és aztán nézzük meg, hogy mi a következő lépés; természetesen a következő lépés a négy lenne, de egyelőre az első kőben ne essünk hasra, ezt szeretném elérni, ez reálisan vállalható.
A nemzeti fittségi teszt része az első kétéves akciótervnek, ami a sportstratégiához kapcsolódik; nézzük meg, hogy hogy halad és hogy mit érünk el ezzel. Nagyon sok olyan válasz van, amit úgy kell mondanom, hogy a Pénzügyminisztériummal egyeztetve és nem rájuk akarom tolni a labdát, hanem úgyis fogalmazhatnék - az talán őszintébb és korrektebb lenne -, hogy a költségvetési lehetőségek fényében lehet haladni; nagyon sok olyan kérdés volt, amire azt a választ kell adnom. Nem ámítani akarom önöket, spórolós időszakot élünk sok szempontból, nem a fejlesztések, hanem a működés szempontjából, de ha ezen túl vagyunk, akkor lesz lehetőségünk, hogy megint bővüljünk; de a spórolás idején a találékonyságnak nagy terepe van, ezért javaslom az alternatív finanszírozási források, más országok példáinak a figyelembevételét és megfontolását.
Tóth képviselő úr - budapesti Tóth képviselő úr - kérdése volt a Tüske Csarnok kérdése. A Tüske Csarnokra azt tervezzük, hogy egy pályázatot írunk ki, hogy ott jöjjön létre egy új kongresszusi központ és szerepel az uniós fejlesztési források között is erre támogatás, amennyiben a pályázó ezt igényli. Alapvetően PPP-ben gondolkodunk, tehát a bekerülési költség egy kisebb része lehetne uniós forrásból, a nagyobb része pedig magánforrásból vagy üzemeltetői forrásból jöhetne be; ezt a programot hamarosan szeretnénk elindítani. Ez tipikusan olyan dolog, ahol az állami forrásnak lehet katalizátor szerepe, de alapvetően a piacra kell bízni, persze megfelelő kondíciókkal úgy, hogy az a cél, amit a turizmusban elérni szeretnénk, a látogatószám növelés, Budapesten ebből következhessen be.
Pál Béla felvetésére. Azt hiszem nem kért választ, köszönöm szépen.
Tóth képviselő úr, elmaradott kistérségek fejlesztése, illetve turizmus szempontból. Külön programot csinálunk a 35 leghátrányosabb kistérségnek, amelyben nem turizmus, hanem mindenfajta felzárkóztatási cél szerepel; és ott a kistérséggel együtt szeretnénk kitalálni, hogy kinek hol, melyik program jelenthet kitörést. Itt a turizmus, ahogy mondtam, pont a foglalkoztatásban - az alacsony képzettségűek foglalkoztatásában - az egyik legjobb eszköz arra, hogy gyorsan szívjon föl jelentős munkaerőt, úgyhogy ez sok esetben megoldás lehet.
Tné 100.
101. FE (Bajnai)
Nagy Jenő képviselő úr. Balaton zászlóshajóprogram. Készül, a lényegi megállapodások ebben létrejöttek. Mi azt gondoljuk, hogy a balatoni régió uniós értelemben nem tud létrejönni, még ha van értelme is területfejlesztési szempontból, hiszen az unió egymillió körüli lélekszámú régiókat támogatja, így jött létre az a hét régió Magyarországon, ami van, így is a közép-magyarországi ennek a háromszorosa. De Balaton mint egy fejlesztési koncepció, mint egy zászlóshajó értelmezhető, és ott éppen a turizmus az, ami a Balatont megkülönbözteti az ország más részeitől. Persze a turizmusnak vannak közvetett tényezői is vagy befolyásoló tényezői. Ezért arra számítunk, hogy a balatoni zászlóshajóban a Balatoni Fejlesztési Tanáccsal szeretnénk kooperálni abban, hogy a Balaton környékén kiírt turizmuspályázatok koncepcióját mind a három régiót érintően egységesen a Balatoni Fejlesztési Tanács határozza meg. Ez a turizmuspályázatokra vonatkozik. Az ő szempontjaik alapján írnánk ki a Balaton környékét, Balatont érintő pályázatokat. Ez mindenképpen lehetővé teszi egy egységes balatoni szemlélet kialakítását a turizmuspályázatoknál. A turizmuson túlmenően számos más fejlesztési program érinti a Balaton térségét, közlekedés, környezetvédelem, gazdaságfejlesztés és más témákban.
A szállodák minőségjavításáról már beszéltem.
Elnök úr kérdéseire. Az egészségturizmus egyébként nem maradt ki az első fejlesztési tervből, én magam is láttam olyan termálfejlesztéseket, amelyek az első fejlesztési tervből valósulnak meg, Egerszalókon vagy a Tisza-tó környékén, csak kapásból olyanok, amelyeket én személyesen láttam. Tehát voltak ilyenek, legfeljebb nem kaptak nagy hangsúlyt esetleg, meg nyilván az első fejlesztési terv forrásai lényegesen kisebbek, mint a másodiké. (Elnök: Fürdőfejlesztés nem volt benne egyáltalán.) Az egerszalóki fürdőnél... (Elnök: Legfeljebb szálloda.) Szakállamtitkár úr azzal egészíti ki, hogy a szállodafejlesztéshez kapcsolódott fürdőfejlesztés. Én úgy tudom, hogy ott valami sódombot vagy mit hoznak létre a fürdőben, hogy egész konkrétumokban menjünk bele, aminek van a fürdőhöz is köze azért.
Kifizetések gyorsítása. A legtöbb jogos kritika az első fejlesztési tervet abban érte, érheti, hogy nagyon lassú, bürokratikus az intézményrendszer. Éppen ezért radikális változtatásokat tettünk ebben a vonatkozásban az intézményrendszert illetően. Bevezetjük az egykapus ügyintézést. Az eddigi két-három ügyintéző helyett eggyel kell találkozni egy pályázat vonatkozásában. Érdekeltté tesszük anyagilag az ügyintézőket a határidőre való pontos és szabályszerű lebonyolításban. Ha nem sikerül, akkor az év végi borítékjuk bánja, nemcsak szervezeti, hanem egyedi szinten. Radikálisan csökkentettük a biztosítási elvárásokat. Önkormányzatok, civil szervezetek és egyházak nem kell hogy biztosítékot adjanak a megpályázott összeg mögé. Ez eddig 120 százaléka volt az elnyert összegnek, amit le kellett tenni. Ez egy óriási könnyítés, hiszen nagyon sokan emiatt nem tudtak pályázni.
Nem kérünk a pályázóktól igazolásokat. Eddig például önkormányzatnak be kellett adni az 1990-es alakuló ülés jegyzőkönyvét. Most ránézünk a térképre, és elhisszük, hogy ott van önkormányzat. A pályázóktól egyáltalán nem kérünk igazolásokat. A nyertesektől fogunk kérni bizonyos igazolásokat, hiszen célunk, hogy például fehérítsük a gazdaságot, tehát hogy nincs köztartozás, vagy hogy ne csődben lévő egységek kapjanak forrást, mert akkor az esetleg félremegy. De ezt már csak a nyertesektől kérjük, akiknél megfelelő érdekeltség van arra, hogy benyújtsák ezeket az igazolásokat, és náluk is kevesebbet fogunk kérni, mint korábban.
Létrehozunk egy panaszkivizsgáló rendszert. Ha valaki úgy érzi, hogy méltánytalanul bántak el vele és fellebbezni szeretne, akkor nem ugyanahhoz kell folyamodnia, aki első helyen elutasította, mert ritkán változott az eredmény a két forduló között, hanem egy önálló panaszkivizsgáló fellebbviteli fórumot hozunk létre. Egyébként a bírálati jegyzőkönyvek utólag nyilvánosságra lesznek hozva, hozzáférhetőek lesznek, ezért utólag is meg lehet nézni, hogy valakinek miért utasították el a pályázatát, és lehet ez ellen kifogást emelni. Összességében radikálisan szeretnénk felgyorsítani a kifizetéseket.
Az első fejlesztési terv vonatkozásában is elindítottunk egy nagytakarítást az intézményrendszerben, szeptemberig, szeptember közepéig szeretnénk levinni nulla közelébe az elmaradásokat. A második fejlesztési tervnél pedig ez már így zajlik. Az eddig nyertesek, döntően kisvállalkozások, elbírálási határideje 3 hétre csökkent a korábbi 3-4 hónappal szemben. Ez egy radikális újítás, és ha nem is tudunk mindenhol ezt a 3 hetet tartani egy bonyolultabb pályázatnál, de mindenképpen ebbe az irányba szeretnénk vinni a folyamatokat.
Arra válaszoltam, hogy mikor jönnek a pályázatok. Azzal pedig egyetértek, hogy a regionális fejlesztési tanácsok vonják be a szakmai szereplőket. A RIB már ott ül, de ne csak a RIB képviselője, hanem a helyben működő kamarák, turisztikai érdekeltségű szervezetek, sportban érdekelt civil szervezetek és a monitoringbizottságok is lehetőséget kínálnak arra, hogy az adott térségekben működő meg az országos civil és nem kormányzati szervezetek is megjelenhessenek ezekben.
Válaszoltam már arra, hogy milyen szempontok alapján bíráljuk el a turisztikai projekteket.
Az egészségturizmus-stratégia nincs kész. Úgy tudom, hogy május vége volt a határidő, így tájékoztattak a kollégák, de ehhez képest is késésben vagyunk. Egyeztetésen, kiegészítésen van az anyag. Ha belépek a minisztériumba, át fogom tekinteni ezt. Az uniós fejlesztések szempontjából is ez az egyik legfontosabb kitörési pont, az egészségturizmus mindennel, ami ehhez kell, képzés, egészségügy, termálfürdők, ehhez kapcsolódó szálláshely. Ez egy nagy koncepció, amelyen egyébként dolgoznak a kollégák. De remélem, hogy a késést be fogjuk hozni, és a bizottsággal meg fogjuk beszélni.
Jó gondolatnak tartom, hogy nyílt napot tartsunk a törvényt megelőzően a parlamentben. Támogatom, és ezt meg fogjuk szervezni államtitkár úrral közösen.
Lovas turisztika. Utánanézek, nem vagyok ebben képben. Bevallom, hogy az elmúlt két napban még nem tudtam teljes mértékben képbe kerülni. De dolgozunk.
A vendéglátást illetően tudok a problémáról, hogy ez most széttagolt. A GKM-mel már tárgyalunk arról, hogy hova tartozzon ez a terület logikusan. Nem szeretném elkiabálni, de van szándékunk, hogy egységes irányítás alá kerülhessen. Megígérni még nem tudom.
Budapesti olimpiára válaszoltam, amennyire tudtam.
Sport növelése a költségvetésben. Erre az igaz, amit már mondtam. Eléggé szigorú helyzet van, és ebben a kormánynak a legfontosabb felelőssége az egész ország szempontjából, hogy olyan egyensúlyi helyzetet hozzon létre, amely az ország stabil növekedését megalapozza. Nem volt olyan sikeres uniós fejlesztés, amely nem makrogazdasági stabilitás mellett ment végbe. Ezért ez az elsőrendű cél, és ezért lehet, hogy rövid távon meg jobban meg kell húzni a nadrágszíjat, de ezért kárpótolhatnak minket a fejlesztések, de azok csak akkor lehetnek sikeresek, ha most stabilitás van. Azt gondolom, hogy érdemi növelésről őszintén akkor lehet beszélni, ha a konvergenciaprogramon túlvagyunk, és akkor is úgy, hogy az fenntartható legyen.
Fejlesztésben viszont lesznek bevonható források. Itt szeretnék nagy pártolója lenni a kreatív, a magántőkét az államival összekapcsoló megoldásoknak úgy, hogy persze nyilvánvalóan a közérdek is nyerjen rajta. Nem arról van szó, hogy állami eszközöket kiszipkázzanak magáncélokra, hanem ellenkezőleg, hogyan lehet a fejlesztésébe az állami eszközöknek magánforrásokat is fenntartható módon bevonni.
Ami az intézményrendszert illeti, ahogy mondtam, nem tervezek most jelentős változtatást. Úgy látom, hogy ez a terület megfelelő szakmai kompetenciával van vezetve.
A Sportkórházat illetően hivatalosan még nem jutott el hozzánk, de tudok olyan kezdeményezésről, amely a budapesti fejlesztések között szerepeltetné a Sportkórház bázisán létrejövő sport tudományos központot. Azt kell látni, hogy Budapest van a legnehezebb helyzetben az összes fejlesztendő terület közül, egy főre jutóan itt a legkisebb a forrás, és itt kell leggyorsabban elkölteni a pénzeket. Míg az ország többi részén hét év alatt nagyjából egyenletesen lehet a forrásokat befektetni, addig Budapesten és Közép-Magyarországon az első négy évben kell az uniós, idejutó uniós források 90 százalékát elkölteni.
110.
Tné 111-120. Bajnai Gordon folyt.
Az unió szabályai miatt van, mivel Budapest magasabb fejlettségű, itt egy úgynevezett phasing in, tehát ilyen kivezetési fázisban van, ezért ez a szabály. Ezért itt csak nagyon jól előkészített projektek lehetnek és óriási a tülekedés, óriási a verseny, pont a kórházak, az egészségügyi jellegű intézmények között azért, hogy kihez jusson az a viszonylag kevés forrás, ami itt rendelkezésre áll. Mondom, a javaslatot még nem láttam hivatalosan, csak tájékoztattak róla az ezért küzdő képviselő.
Gyenesei úr felvetését szándékosan átugrottam, mert azt gondoltam, hogy erre szeretnék a végén válaszolni. Azt kérdezte tőlem, hogy a politika és a szakmaiság között milyen egyensúlyt vagy milyen hangsúlyt lehet tenni. Azt gondolom, hogy amikor politikáról meg átpolitizáltságról beszélünk, akkor nagyon gyakran összekeveredik két dolog és ez az előző bizottságokban is felmerült. A politika részben arról szól, hogy hogyan szerezze meg a hatalmat valaki, vagy hogyan tartsa meg a hatalmat és erről mostanában nagyon sok szó esett az elmúlt egy évben, másfél évben. A politika másrészt arról szól, hogy mire akarjuk használni azt a hatalmat, mit akarunk belőle megcsinálni, mitől lesz jobb az a köznek.
Én annak örülnék, ha ennek a tárcának a munkájában sokkal több szó esne arról, hogy mire akarjuk használni ezt a közhatalmat, hogy konkrétan milyen ügyeket szeretnénk szolgálni, hogy mitől lesz jobb az embereknek, a városoknak, falvaknak, sportolóknak, vállalkozóknak - szóval, hogy ha nagyon konkrét, nagyon praktikus problémákat meg tudnánk oldani. A praktikum alatt nem azt értem, hogy rövid távú, éppen hogy nagyon hosszú távú fenntartható szemléletben, de konkrét ügyekben meg tudnánk egyezni, úgy, ahogy ez a bizottság már jó ideje teszi. Mert az látszik, hogy konkrét ügyekben sokkal könnyebb létrehozni az egyességet helyben, sokkal könnyebb létrehozni az egyességet szakmai alapon, sokkal könnyebb létrehozni az egyességet, mint amikor arról folyik a vita, hogy hogyan kellene megszerezni, megtartani a hatalmat, vagy hogy kié legyen a hatalom.
Most nincs választási kampány, most nem erről szól a dolog, jön majd három év múlva a kampány és akkor annak lesz itt az ideje; nem szeretném, ha ez a két időszak, legalábbis a mi munkánkban összekeveredne, mert az nem tenne jót azoknak az ügyeknek, amit szolgálni kívánunk. Köszönöm szépen, hogy meghallgattak.
ELNÖK: Köszönöm szépen miniszterjelölt úr, a kérdésekre adott válaszokat. Köszönöm azt a kifejezetten szakmai ügyekre fókuszáló megoldási javaslatokat, amiket már most miniszterjelöltként megtett, nagyon bízom abban, hogy ez nem úgy lesz, mint korábban már néhány meghallgatás során volt, amikor a miniszterjelöltek nyilván arra törekednek, hogy minél nagyobb támogatottságot szerezzenek maguk mögött, hanem ez egy olyan folyamat első lépése, amely kitart majd a miniszteri időszaka során is. És ahogy az elején jeleztem, nálunk ez már hagyomány, tehát mi nyitottak vagyunk az együttműködésre egészen addig, amíg érezzük azt, hogy komolyan veszik egy parlamenti bizottság munkáját.
Sok tekintetben érezhető az - és ez nem erre a kormányra vonatkozik, hanem már korábbi időszakokra vonatkozva is -, hogy egyre csökken a parlament szerepe, és egyre csökken a bizottságok szerepe is, hiszen a kormányzati döntések megszületnek és aztán azoknak a végrehajtása pedig már a parlamenti frakció feladata. Mi szeretnénk ebben változást elérni és szeretnénk azt, ha ez a bizottság minta lehetne e tekintetben és fontos ügyekben - ahogy ön is említette - lehetne szakmai egyetértésre jutni és aztán azután úgy menni a törvényhozás elé, ahol már a pártok szakmai és politikai elképzelései is tükröződnek abban az előterjesztésben, tehát mi nyitottak vagyunk erre.
Köszönjük szépen a kérdésekre adott válaszát. A parlamenti csapatba pedig értelemszerűen várjuk, hiszen a képviselők mellett a kormány tagjainak is lehetősége van arra, hogy ebben szerepeljenek, még akkor is, hogy ha e tekintetben konkurensek leszünk egymással. A borász válogatott kontra parlament meccset - csak a tájékoztatás kedvéért - végül mi nyertük, tehát a parlament nyerte azt az öt mérkőzésből tartó sorozatot, amely eldöntötte az első szakaszt, nyilván majd lesz folytatás, egy 3:2-es küzdelemben ezt sikerült magunknak kivívni. De emellett természetesen vannak olyan nemzetközi mérkőzéseink, ahol kifejezetten jót tesz egyébként a csapatnak az, hogy ha minél többen kormányzati szereplők is részt vesznek, hiszen ezeknek a találkozóknak a sport értékén túlmenő jelentőségük van pontosan a külpolitikai kapcsolatok, a szakmai kapcsolatok, az adott országok parlamentjei és az adott bizottságok között is, tehát ilyen értelemben is túlmutatnak azon a konkrét sporteseményen, amiről szólnak.
Kérdezni szeretném a bizottság tagjait a vita végén, hogy ki az, aki támogatja Bajnai Gordon miniszterjelölt úr miniszterré válását. Aki támogatja, az kérem, kézfeltartással jelezze! (Szavazás.) 11 igen szavazat. Ki az, aki tartózkodott? (Szavazás.) 6 szavazat. Ellenvélemény? (Szavazás.) Nem volt.
Megállapítom, hogy a bizottság többségi szavazatával támogatja miniszterjelölt úr miniszterré válását, sok sikert kívánunk a munkájához.
Köszönöm a bizottság tagjainak a megjelenését, a bizottsági ülést lezárom.
(Az ülés befejezésének időpontja: 15 óra 30 perc)
|
Bánki Erik |
Jegyzőkönyvvezetők: Turkovics Istvánné és Földi Erika