IFB-17/2007.
IFB-29/2006-2010.
Jegyzőkönyv*
az Országgyűlés Sport- és turisztikai bizottságának
2007. szeptember 18-án, 10 óra 04 perckor
a Képviselői Irodaház V. emelet 520. számú tanácstermében
megtartott üléséről
Tartalomjegyzék
Napirendi javaslat *
Az ülés résztvevői *
A bizottság részéről *
Megjelent: *
Helyettesítési megbízást adott *
Meghívottak részéről *
Hozzászólók: *
Elnöki megnyitó *
A napirend elfogadása *
A bizottság 2007. II. félévi munkatervének elfogadása *
Kiegészítő javaslatok *
Határozathozatal *
A Magyar Köztársaság 2006. évi költségvetésének végrehajtásáról szóló törvényjavaslat (T/3578. szám) (Általános vita) Az Állami Számvevőszék jelentése a Magyar Köztársaság 2006. évi költségvetése végrehajtásának ellenőrzéséről (3578/1. szám) *
Dr. Somogyi Andrea szóbeli kiegészítője *
Lajtár Mónika szóbeli kiegészítője *
Hámoriné Maróti Györgyi szóbeli kiegészítése *
Kérdések *
Hámoriné Maróti Györgyi válaszai *
Lajtár Mónika válaszai *
Tájékoztató az egészségturizmus stratégiáról. Előterjesztő: ÖTM Turisztikai Szakállamtitkárság képviselője *
Dr. Kovács Miklós szóbeli kiegészítője *
Mányai Roland szóbeli kiegészítője *
Kérdések, vélemények *
Dr. Kovács Miklós válaszai *
Mányai Roland kiegészítője *
Utolsó kérdéskör *
Egyebek *
1. a) A Magyar Köztársaság 2006. évi költségvetésének végrehajtásáról szóló törvényjavaslat (T/3578. szám)
(Általános vita)
b) Az Állami Számvevőszék jelentése a Magyar Köztársaság 2006. évi költségvetése végrehajtásának ellenőrzéséről (3578/1. szám)
2. Tájékoztató az egészségturizmus stratégiáról
Előterjesztő: ÖTM Turisztikai Szakállamtitkárság képviselője
3. A bizottság 2007. II. félévi munkatervének elfogadása
4. Egyebek
Elnököl: Bánki Erik (Fidesz), a bizottság elnöke
Pál Béla (MSZP), a bizottság alelnöke
Almássy Kornél (MDF), a bizottság alelnöke
Dr. Horváth Klára (MSZP)
Koscsó Lajos (MSZP)
Nagy Jenő (MSZP)
Páva Zoltán (MSZP)
Nagy Imre (MSZP)
Tóth József (MSZP)
Dr. Tóth József (MSZP)
Becsó Zsolt (Fidesz)
Hadházy Sándor (Fidesz)
Kovács Ferenc (Fidesz)
Lasztovicza Jenő (Fidesz)
Dr. Világosi Gábor (SZDSZ)
Dr. Gyenesei István (független)
Helyettesítési megbízást adott
Mohácsi József (MSZP) Koscsó Lajosnak (MSZP)
Szalay Ferenc (Fidesz) Lasztovicza Jenőnek (Fidesz)
Szijjártó Péter (Fidesz) Kovács Ferencnek (Fidesz)
Somogyi Andrea osztályvezető (Pénzügyminisztérium)
Lajtár Mónika tanácsos (Pénzügyminisztérium)
Csontos Beáta (vezető tanácsos) (Pénzügyminisztérium)
Hámoriné Maróti Györgyi osztályvezető főtanácsos (Állami Számvevőszék)
Dr. Kovács Miklós megbízott helyettes szakállamtitkár (Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium)
Mányai Roland főosztályvezető-helyettes (Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium)
(Az ülés kezdetének időpontja: 10 óra 04 perc)
BÁNKI ERIK (Fidesz), a bizottság elnöke, a továbbiakban ELNÖK: Sok szeretettel köszöntök mindenkit a Sport- és turisztikai bizottság mai ülésén.
A bizottság tagjai írásban előre megkapták a meghívót a javasolt napirendi pontokkal. Kérdezném, hogy a napirendi javaslatokhoz képest van-e a bizottság tagjainak kiegészítése, más javaslata.
Alelnök úr!
PÁL BÉLA (MSZP): Javasolnám, hogy a bizottság II. félévi munkaterve elfogadását tegyük első napirendi pontként, és utána folytatódjon tovább az előre kiküldött anyagnak megfelelően.
ELNÖK: Köszönöm alelnök úr. Van-e a javaslathoz véleménye a bizottság tagjainak. (Nincs jelzés.) Amennyiben nincs, akkor az alelnök úr által javasolt módosításokkal javaslom elfogadni a napirendet. Tehát első napirendi pont lesz a bizottság 2007. évi II. félévi munkatervének elfogadása, azután következne majd a költségvetés végrehajtásáról szóló törvényjavaslat, illetve az ÁSZ jelentés értékelése és végül az egészségturizmus stratégiáról szóló beszámoló lenne a harmadik napirend.
Aki így elfogadja a napirendi pontokat, az kérem, kézfeltartással jelezze! (Szavazás.) Ellenvélemény? (Szavazás.) Tartózkodás? (Szavazás.) Nem volt. Megállapítom, hogy a bizottság határozatképes és egyhangú döntésével elfogadta ebben a formában a mai ülés napirendjét.
A bizottság 2007. II. félévi munkatervének elfogadása
Képviselőtársaim most az asztalnál helyszíni kiosztással megkapták a bizottság II. félévi munkatervére szóló javaslatokat. Jelezném, hogy korábban valamennyi képviselőtársamnak írtam egy levelet, amelyben kértem, hogy javaslataikat küldjék meg a bizottság titkárságára. Ezeket a javaslatokat igyekeztünk bedolgozni. Az, hogy nem került be minden javaslat a munkaterv jelenlegi formájába, annak egy oka van, rengeteg javaslat érkezett, viszont azt gondolom, hogy a bizottsági ülések határozatképességének és komolyságának biztosítása érdekében két és háromórányi időtartamnál hosszabbra nem érdemes húzni egy bizottsági ülést, ezért alelnök úrral közösen úgy állapítottuk meg a napirendet, hogy nagyjából ezt az időkeretet be tudjuk tartani. Azt gondolom, hogy azok a javaslatok, amelyek egyelőre nem kerültek be, azokat 2008 tavaszán majd mindenképpen prioritásként tudunk kezelni.
Kérdezem, hogy a munkatervvel kapcsolatban van-e a képviselő hölgynek, uraknak kiegészítő javaslata.
Alelnök úr!
PÁL BÉLA (MSZP): Két javaslatom lenne. Az egyik a Tatai Edzőtáborban történő kihelyezett ülés időpontjára vonatkozik. Október 31. szerepel a javaslatban. November 1.-e halottak napja és egy háromnapos munkaszüneti időszak kezdődik - aggályosnak tartom, hogy 31-e a bizottság tagjainak jó lenne. Tehát a tatai kihelyezett ülés legyen, csak abban egyeztessünk egy későbbi másik időpontot, ahol nagyobb eséllyel részt tud venni a bizottság tagjainak többsége.
A másik pedig a nyílt nap, minekutána nagyon helyesen írja is az előkészítő, hogy a turizmus nyílt nap november 8. a turizmus törvény előkészítésének függvényében. Mivel ez a turizmus törvény előkészítésének függvényében történik, a november 8-at vegyük ki, mert nem tudjuk, hogy az november 8. - vagy előző, vagy későbbi időpont legyen. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm alelnök úr. További javaslatok vannak-e?
Páva Zoltán képviselő úr!
PÁVA ZOLTÁN (MSZP): Köszönöm a szót, elnök úr. Hadd mondjam el, én jónak tartanám azt a fajta megbeszélést bizottsági szintre kiterjeszteni, amit az elnök úr a múlt héten összehívott, mint a fidesz frakció sportvezetője, annál is inkább, mert tudnának egy kicsit beszélni a szövetségek képviselői, hogy mit is kívánnak tőlünk a költségvetési törvény tárgyalása előtt.
Egyben szeretném felhívni az elnök úr figyelmét, hogy ha egy fidesz rendezvényre hívja meg a sportszövetségek vezetőit, akkor ne használja az Országgyűlés Sport- és turisztikai bizottságának a fejléces papírját, és ne elnökként írja alá; és kímélje meg a munkatársát is attól, hogy ezen a rendezvényen vegyen részt - sokan felhívtak bennünket ezzel kapcsolatban. Aztán én tegnap Baráth Etelével tisztáztam, hogy elnök úr az elején tényleg elmondta, hogy ez kimondottan a fidesz sportpolitikai tagozatának vagy csoportjának az értekezlete; de úgy jöttek oda a szövetségek képviselői, hogy itt a bizottság elnöke kíván tájékozódni a költségvetés előkészületeiről, és a szememre vetették, hogy miért nem volt ott a szocialisták részéről senki sem. Nem is tudtunk róla egyrészt, másrészt kiderült, hogy nem a bizottság rendezvénye volt.
Visszatérve, tehát az ilyesmitől kérem, szíveskedjen tartózkodni; ugyanakkor a bizottság előtt én szívesen tárgyalnék ezekkel a szakági vezetőkkel annál is inkább, mert jobb előbb megtudni a kérdéseiket, véleményeiket, mint esetleg egy előterjesztett költségvetés tárgyalásakor. Köszönöm szépen.
Tné 10.
La/11
ELNÖK: Köszönöm szépen. A felvetésére válaszolva elmondanám, hogy bizottsági elnökként egyébként bármikor bárkit meghallgathatok, fejléces meghívóval meghívhatom őket. Az, hogy fideszes országgyűlési képviselő vagyok és így vagyok a bizottság elnöke, ez nyilvánvaló egyfajta politikai meghatározásomat is adja, amit én büszkén vállalok. Az, hogy Szalay Ferenc képviselő úr részt vett velem a rendezvényen, annak az oka az volt, hogy ő jelezte, hogy a Fidesz sportmunkacsoportjának a vezetőjeként szeretne ő is részt venni. Szeretné hallani azokat a javaslatokat, amelyek elhangoztak. Alapvetően azonban bizottsági elnökként voltam kíváncsi a sportvezetőségek véleményeire, azért kértem Bárdossy Tamás kollégámat, hogy tartson velem. Készült is erről egy feljegyzés egyébként, azt át fogom adni a képviselő úrnak. Akik pedig jelen voltak, köztük egyébként Baráth Etele is, ők maguk is tanúsíthatják, hogy nem politikai rendezvény volt, hanem egy nagyon jó hangulatú és nagyon hasznos szakmai beszélgetés, ahol számtalan olyan érv és javaslat merült fel, amelyet egyébként bizottsági elnökként is szeretnék majd a bizottság elé behozni és a költségvetési vitában kérni majd ugyanúgy az önök támogatását, valamennyi parlamenti párt támogatását, mint ahogy azt a nemzeti sportstratégiánál sikerült megvalósítanunk. De a kérését és a javaslatát nyilvánvalóan figyelembe vesszük és örömmel jönnek el nyilvánvalóan majd a bizottság ülésére is ezeknek a sportszövetségeknek a vezetői, hogy a javaslataikat megerősítsék.
Azt gondolom egyébként, hogy akkor lenne értelme, amikor már a költségvetési törvényjavaslat elé került, látjuk azt, hogy körülbelül mi a mozgástér. Azért is kértem őket, hogy egymás között egyeztessenek és legyen a jövő évre vonatkozóan, illetve nem is csak a jövő évre, hanem a következő évekre vonatkozóan is egy olyan javaslatcsomag, amit ők szakmailag megfogalmaznak, mi pedig megpróbáljuk politikailag képviselni és támogatni reményeim szerint és egy ötpárti támogatást mögé adni, amit majd a kormány és a parlamenti többség is figyelembe fog venni. Úgyhogy én ezt a javaslatot elfogadom, támogatom. Annyit kérnék majd képviselő úr, hogy pontosan a naphoz még ne írjuk be, egyeztetünk a szövetségek vezetőivel, meglátjuk, hogy hogyan készül el a költségvetési törvénytervezet és utána meghatároznánk alelnök úrral közösen az ülésnapot, amikor ezt tárgyalnánk.
Van-e egyéb vélemény, illetve javaslat? Pál Béla alelnök úr.
PÁL BÉLA (MSZP): Egy megjegyzésem hadd legyen az utóbb elmondottakhoz. Természetesen elnök úrnak jogában áll bármikor meghívni a szakmai szervezetek képviselőit akár turizmusról, akár sportról van szó. Én azonban mégis szerencsésebbnek tartanám, hogy a bizottság egészét érintő kérdésben megadnánk a lehetőséget nemcsak az alelnököknek, hanem a képviselőknek is, hogy aki érdeklődik, részt vegyen ezen. Természetesen nem tartozik ez alá az, amikor elnök úr a Fidesz turisztikai szakcsoportjának vezetőjeként teszi ezt, mint ahogy ugyanúgy elmondható magamról is, hogy ha az MSZP turisztikai szakcsoportjának vezetőjeként teszem és erről tájékoztatom a szakmai szervezetek képviselőit, ez az ő tisztánlátásukat is pontosan segíti ebben az ügyben, akkor ezt mindenképpen jelzem. Ha alelnökként, akkor ugyanúgy nekem is biztosítanom kell és hadd kérjem meg önt arra, hogy önnek is ezt a lehetőséget biztosítani kell. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Még egyszer megerősítem, hogy nem bizottsági rendezvény volt, hanem ... (Dr. Gyenesei István: Függetlenként külön kéne szólnom!) Igen, ha ezt elkezdjük ragozni, akkor még a gondnokoknak is küldök egy külön meghívót, hogy ők is értesüljenek az ilyen típusú rendezvényekről.
Nos tehát, visszatérve a napirendhez: van-e valakinek további javaslata. (Nincs jelentkező.) Annyi kiegészítést tennék még, hogy a tatai kihelyezett ülés kapcsán a szakállamtitkár úr küldött egy levelet, amelyben kéri, hogy mindenképpen tárgyaljuk majd az olimpiai játékokra történő felkészülés témakörét, illetve a dopping ellenes tevékenység állami koordinációjának biztosításáról szóló tájékoztatót, amiről szeretné a szakállamtitkár úr a bizottság tagjait tájékoztatni. Ennek nincsen semmi akadálya. Ha majd a tatai ülésnek megtaláljuk a megfelelő időpontját, akkor arra a napirendre kiegészítésként ezt is felvennénk.
Amennyiben további javaslat nincs, az itt elhangzott kiegészítésekkel együtt kérdezem, hogy aki elfogadja a második féléves munkaterv előterjesztését, az jelezze kézfeltartással. (Szavazás.) Egyhangú döntéssel elfogadtuk. Köszönöm szépen.
A kiegészítéseket átvezetjük a titkársággal és minden képviselőtársamnak, az érintett szervezeteknek, a minisztériumnak, a szakállamtitkárságoknak elküldjük.
Rátérnénk a következő napirendi pontunkra, a Magyar Köztársaság 2006. évi költségvetésének végrehajtásáról szóló törvényjavaslat általános vitájára, illetve ezzel kapcsolatosan az Állami Számvevőszék jelentésének tárgyalására, amelyeket javaslatom szerint egyben tárgyaljunk. Külön köszöntöm a Pénzügyminisztérium, illetve az Állami Számvevőszék képviselőit. Megkérem önöket, hogy amennyiben szóbeli kiegészítésük van az előterjesztéssel kapcsolatban, azt most tegyék meg.
Dr. Somogyi Andrea szóbeli kiegészítője
DR. SOMOGYI ANDREA (Pénzügyminisztérium): Köszönöm szépen. Rövid kiegészítést szeretnénk tenni a 2006. évi zárszámadási törvénytervezettel kapcsolatban. A törvényjavaslatot az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvénynek megfelelően nyújtotta be a kormány. Az Áht. alapján a költségvetési évet követő nyolc hónapon belül, vagyis augusztus 31-ig kell benyújtani az Országgyűléshez, ezt megelőző két hónappal pedig az Állami Számvevőszéknek. Ennek a kötelezettségének a Pénzügyminisztérium, illetve a kormány eleget tett. A törvényjavaslat tartalma. A törvényjavaslat normaszövege rendelkezik a 2006. évi költségvetés finanszírozásáról, a végrehajtás szabályaival összefüggő kérdésekről, a társadalombiztosítás pénzügyi alapjainak, előirányzatainak jóváhagyásáról.
A törvényjavaslat tartalmazza a központi költségvetés kiadási-bevételi főösszegét, a hiány jóváhagyására tesz javaslatot. Tájékoztatást ad a mérlegről. A költségvetés finanszírozásával kapcsolatos rendelkezéseket is magában foglalja.
20.
Tné 21-30. Somogyi A. folyt.
Tartalmazza még az uniós támogatások alakulását is, az ÁPV Rt.-vel kapcsolatos rendelkezéseket.
Nagyon röviden a gazdaságpolitika főbb vonásaiból szeretnék kiemelni néhány dolgot, majd a fiskális folyamatok alakulásáról.
A külső konjunktúra 2006 egészében továbbra is kedvezően alakult, a világgazdaság egészében a növekedés elérte a 6 százalékot. Az EU GDP-je 2,9 százalékos ütemben növekedett a 2005. évi 1,7 százalékot követően, amely lehetőséget nyújtott a magyar export további bővülésére. Elsősorban e folyamatoknak köszönhető, hogy a magyar GDP 2006 egészében 3,9 százalékos mértékben emelkedett. Ez lényegében megfelel a 2006. évi költségvetés tervezéskor prognosztizáltaknak. 2006-ban a nemzetgazdasági bruttó átlagkereset 8,1 százalékkal, a nettó átlagkereset pedig 7,5 százalékkal emelkedett; ez eltérő a versenyszféra, illetve a költségvetési szférában foglalkoztatottak szerint. 2006 egészében a folyó fizetési mérleg hiánya 5,2 milliárd euró, a GDP 5,8 százaléka volt, ami lényegesen alacsonyabb volt az eredetileg prognosztizáltnál. Ez döntően a külkereskedelmi áruforgalmi hiány mérsékléséből adódott.
A fiskális folyamatok alakulásával kapcsolatban kiemelném, hogy a 2006. évi költségvetési törvény eredetileg a GDP 6,8 százalékában határozta meg az államháztartás pénzforgalmi hiányát, azonban az első féléves költségvetési folyamatok ennél nagyobb hiány kialakítását valószínűsítették. A kormány ezért júniusban azonnali egyenlegjavító intézkedésekről döntött, amely elsősorban a kiadások visszafogását és a bevételek növekedését szolgálta. A kiadások visszafogását szolgálta többek között az államháztartási tartalék elvonása, a központi szerveknél a megkezdett létszámcsökkentések és szervezeti átalakítások. A bevételi oldalon sor került egyes adó és járulékmértékek növekedésére. Mindezek alapján összességében az államháztartás pénzforgalmi hiánya 2199 milliárd forintot tett ki, amely a GDP 9,3 százaléka.
Az Állami Számvevőszék jelentésével kapcsolatban, a korábbi évekhez hasonlóan, nagyon jó együttműködés alakult az Állami Számvevőszékkel. Az Állami Számvevőszék a kedvező tapasztalatokra is felhívta a figyelmet, azonban a fennálló hiányosságokat is megjelenítette a véleményében. Nagyon köszönjük az Állami Számvevőszék véleményét, a nézetkülönbségeket az egyeztetések során úgy gondoljuk, hogy sikerült tisztázni.
Röviden összegeznénk a sport, illetve a turisztikai ágazatra vonatkozó 2006. évi folyamatokat. A sport területén a központi költségvetés funkcionális mérlege alapján megállapítható, hogy a sport és szabadidős tevékenységekkel kapcsolatos összes kiadás 24 milliárd 168 millió forint volt. A támogatási összegek egyébként négy költségvetési fejezet között oszlanak meg. Jelentős részét az Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium, illetve korábban a kormányzati struktúraváltozással összefüggésben a Nemzeti Sporthivatalhoz tartozó fejezeti kezelésű előirányzatok tartalmazták.
Az ÖTM sportcélú fejezeti kezelési előirányzatok 2006. évi eredeti támogatási előirányzata 13 milliárd 57,7 millió forint volt, az intézményi támogatás 4 milliárd 521,6 millió forint - ez összesen 17 milliárd 426,4 millió forint. A 2006. évi teljesítés összesen 20 milliárd 575,3 millió forint volt. A többlettámogatást a költségvetés az államháztartási tartalékból, illetőleg az általános tartalékból biztosította. Ez elsősorban a létesítményfejlesztések támogatásánál számottevő, ugyanis az eredeti előirányzat, amely 2 milliárd 18,1 millió forint volt, több mint kétszeresére, 4 milliárd 672 millió forintra emelkedett.
2006. évben a sporttörvényből adódóan biztosítottuk a Nemzet Sportolója címhez tartozó járadékok, az olimpiai járadékok fedezetét, illetőleg befejezésre került a 2006. évi úszó Európa-bajnoksággal összefüggő létesítményfejlesztés és így megrendezésre kerülhetett az Európa-bajnokság.
A korábbi évek programjai folytatása is biztosított volt a költségvetésben. A Forma 1. nagydíj jogdíjának támogatása, az utánpótlás-nevelési feladatok, illetve a doppingellenes feladatok. Köszönöm és a turisztikával kapcsolatban a kolleganőm mondana egy összefoglalót.
ELNÖK: Köszönjük szépen.
Lajtár Mónika szóbeli kiegészítője
LAJTÁR MÓNIKA (Pénzügyminisztérium): Üdvözlöm a tisztelt bizottságot. A turisztikai célelőirányzatnak a kezelését 2005. január 1.-től a Magyar Turisztikai Hivatal látta el egészen 2006. június 31.-ig, amikor is a kormányzati átszervezést követően 2006. augusztus 1.-től a turisztikai feladatok az Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium Turisztikai Szakállamtitkársága alá kerültek.
A turisztikai célelőirányzat 2006. évi eredeti kiadási előirányzata 12.584,4 millió forint volt; ennek jelentős része, szinte teljes egészében költségvetési támogatás - egész pontosan 40 millió forint a saját bevétel. A 2006. évi eredeti előirányzat az előző évit körülbelül egyharmadával haladta meg.
Az év során történtek növekedések és csökkenések. A növekedést a költségvetés szintén az államháztartás, illetve a fejezeti tartalékból biztosította. A csökkenések oka elsődlegesen, aminek a nagyságrendje körülbelül 370,5 millió forintot tesz ki, a fejezetek közötti irányzatváltozások. Ilyen volt például a turisztikai külképviselők költségeire a Külügyminisztériumnak 150,5 millió forint forrásátcsoportosítás vagy például a németországi partnervárosi program megvalósítása érdekében a Nemzeti Kulturális és Örökség Minisztérium részére szintén egy nagyobb összeg átcsoportosítása.
Mindennek eredményeképpen a 2006. évi teljesítés összesen 11.092,2 millió forint volt. A 2006. évben rendelkezésre álló forrásokból több mint kétezer marketingakció valósult meg bel- és külföldi idegenforgalmi hálózat segítségével. Mind belföldön, mind pedig külföldön több tíz-húsz turisztikai kiállítás és vásár került megszervezésre.
A konferencia nagyköveti program akció keretében kilenc konferencia szervezési jogát nyerték el a hazai szervezetek, amely természetesen hozzájárult a nemzetközi kongresszusi beutazó turizmus ösztönzéséhez és növeléséhez.
Komoly fejlesztések következtek be az elektronikus marketing területén, valamint az egyik legkiemelkedőbb szerep a műemlék gyógyfürdők fejlesztésének támogatására jutott. Ennek keretében többek között felújításra került a Budai Irgalmasrendi Kórház Török fürdője, a Gellért fürdő, a Széchenyi fürdő, Egerben a Török fürdő, Lukács fürdő. A műemlék gyógyfürdők fejlesztésére mindösszesen 5,1 milliárd forint fejlesztési támogatás jutott. Köszönöm szépen.
SOMOGYI ANDREA (Pénzügyminisztérium): Végezetül szeretnénk kérni a bizottságot, hogy az általános vitára való alkalmasságot szavazza meg. Köszönjük.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Köszönjük a szóbeli kiegészítést. Megkérném az Állami Számvevőszék képviselőit, főtanácsos asszonyt, hogy a szóbeli kiegészítését legyen kedves ön is megtenni.
Hámoriné Maróti Györgyi szóbeli kiegészítése
HÁMORINÉ MARÓTI GYÖRGYI (Állami Számvevőszék): Köszönöm szépen. Tisztelt Bizottság! Nagyon röviden szeretnék szólni az Állami Számvevőszéknek a költségvetés végrehajtásáról végzett ellenőrzése eredményeiről. Az ÁSZ-nak alkotmányos kötelezettsége minden évben a költségvetés végrehajtásának ellenőrzése és a törvényjavaslat véleményezése; ennek idén is eleget tett. Ennek során az ellenőrzés célja annak az értékelése, hogy a költségvetés végrehajtása során érvényesültek-e a hatályos jogszabályok előírásai.
Az ellenőrzés során különböző módszerekkel a költségvetés teljes spektrumát ellenőriztük. Az ÁSZ által kidolgozott financial audit módszerével minősítettük a zárszámadás adatainak megbízhatóságát; egyrészt az alkotmányos fejezeteknél a fejezeti jogosítványok költségvetési címeknél. Öt fejezetnél teljes körűen. Ebben az öt fejezetben érintett volt az Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium, amelynek minden intézményét auditáltuk. A többi fejezetek igazgatási címei és fejezeti kezelésű előirányzatai, valamint a központi költségvetés közvetlen bevételei és kiadásai kerültek ebbe a körbe. Az Alapok körében szabályszerűségi ellenőrzést végeztünk, és ott a könyvvizsgálók értékelését hasznosítottuk.
Ezen kívül ellenőrzésre kerültek a nemzetgazdasági elszámolások, valamint az önkormányzatok elszámolásai is.
Tné 30.
La/31 (hámoriné)
A jelentés a megszokottak szerint két kötetből áll. Az első kötetben az ellenőrzés legfontosabb megállapításai, illetve a javaslatok kerültek megfogalmazásra, a második kötet tartalmazza a fejezeteknek és az alapoknak a részletes megállapításait és az erre vonatkozó javaslatokat.
Nagyon röviden néhány szót a legfontosabb megállapításainkról. Az egyik, talán legfontosabb, hogy nagymértékben kibővült a szabályszerűségi ellenőrzések köre és az idei évben a pénzforgalmi adatok 83 százalékát minősítettük megbízhatósági szempontból. Ennek alapján az ÁSZ kijelentette, hogy a pénzforgalmi adatok összességében megbízhatóak. Megállapítottuk még, hogy a kiadási oldal szerkezete, szabályozása érdemben nem változott, változatlanul gyakori a kormányzati struktúraváltás, amely nehezíti az átláthatóságot és az összehasonlíthatóságot, illetve azt, hogy a szerkezetátalakítások nem kidolgozott koncepció alapján valósultak meg, illetve a megvalósítás nem fejeződött be. Ezért a szabályozások ezt nem tudták naprakészen követni.
Összesen mintegy 105 javaslatot fogalmaztunk meg, amelyből 53 a jelentésben és 52 pedig a függelékben az egyes fejezetekhez csoportosítva jelent meg. Ezekkel erősíteni kívántuk a zárszámadás megbízhatóságát, az átláthatóságot, illetve szeretnénk elkerülni a feltárt problémák jövőbeli újbóli megjelenését.
Nagyon röviden kapcsolódva a pénzügyminisztériumi kolléganők tájékoztatásához elmondanám, hogy az Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium-fejezet teljes körű auditra került, az igazgatáson és a fejezeti előirányzatokon kívül az intézményt, illetve címet auditáltuk. Az ellenőrzés eredményeként a nyolc címből összesen öt cím, illetve intézmény elfogadó minősítést kapott, ebből három esetben volt indokolt felhívni az intézményvezetők figyelmét a feltárt hibákra, illetve hiányosságokra, de ezek a beszámoló megbízhatóságát nem befolyásolták. Kettő cím kapott korlátozó záradékot, az igazgatás és az NSI. Itt elsősorban mérleg- és maradványelszámolási problémák voltak és egy cím került elutasításra, fejezeti kezelésű előirányzaton, aminek eredményeképpen a fejezeti beszámoló minősítése is elutasító lett. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen főtanácsadó asszony kiegészítését. Kérdezem a bizottság tagjait, hogy az anyaggal kapcsolatban, illetve a számvevőszéki anyaggal kapcsolatban van-e véleményük, kérdésük, észrevételük.
LASZTOVICZA JENŐ (Fidesz): Köszönöm szépen. Elkezdtem lapozgatni ezt a szép vastag könyvet és eléggé megdöbbenve olvastam, amit az ÁSZ leírt, meg itt el is hangzott, a sportcélú fejezeti kezelésű előirányzatokról készült beszámolóját. Az ÁSZ elutasító véleménnyel látta el szabálytalan tételei miatt. Fel lehetne olvasni nagyon sok dolgot ebből, de néhányat azért kiemelnék. Az Ifjúsági és Sportkommunikációs Kft. részére történt kifizetést megelőzően indokolatlan előirányzat-módosítást hajtottak végre, az érvényesítő aláírás a dokumentációk mintegy 45 százalékánál elmaradt, a Sportfólió Kht. közhasznú szerződésében nem írtak elő az érintettek a fejezeti kezelésű előirányzatokra vonatkozó olyan elszámolási kötelezettséget, amely alapján a rendeltetésszerű felhasználás az Áht. 13/A § (2) bekezdése szerint megállapítható. Itt van egy kis felsorolás is, hogy az ÖTM beszámolója 2 milliárd 27 millió forint értékben nem ad megbízható, valós képet. Itt van egy felsorolás, hogy hol. Azt szeretném kérdezni, hogy ez kinek a felelősségét veti fel, hogy itt sok milliárd forint csak úgy szabálytalanul közlekedhetett az elmúlt évben. Annak ismeretében, hogy tudjuk, hogy most mondjuk Bács-Kiskun megyében elindult egy ügyészségi vizsgálat. Eddig az elmúlt jó néhány évben, mióta itt ülünk a parlamentben, ilyen típusú megállapításokkal - megmondom őszintén - nem találkoztunk. Azt szeretném megkérdezni, hogy van-e ennek személyi felelőse. Egy minisztériumon belül ilyen megengedhető-e, hogy sok milliárd forint kontrollálatlanul, igazolatlanul közlekedik valahol az alapítványok és a szervezetek között?
És még egy kérdésem volna. A turizmussal kapcsolatosan elhangzott, hogy 12,5 milliárd forint volt a TC, a tényfelhasználás 11,2 és a maradék több, mint egy milliárd forintnak a sorsa mi volt? Köszönöm.
ELNÖK: Köszönöm. Vannak-e további kérdések esetleg? (Nincs jelentkező.) Megkérem az érintetteket, hogy válaszoljanak az elhangzott kérdésekre.
Hámoriné Maróti Györgyi válaszai
HÁMORINÉ MARÓTI GYÖRGYI (Állami Számvevőszék): Először elmondanám, hogy ez azért ennyire nem szokatlan, szinten minden évben van olyan, hogy elutasító véleményt mondunk egyes fejezetek igazgatási címeiről vagy fejezeti kezelésű előirányzatairól. Idén is van más fejezetnél is. Ami természetesen nem jelenti azt, hogy ez kisebb problémát okozna. A kérdésére visszatérve, az ÁSZ szinte kivétel nélkül minden egyes elutasító vélemény megfogalmazásakor személyes felelősséget is megállapít. Ez történt ebben az esetben is. A jelentésünk a személyes felelősségi záradékkal együtt került kiadásra a fejezethez. És ennek a normális menetében zajlanak az események, tehát erre észrevételt tehetnek és attól függően, hogy milyen jellegű az észrevétel, intézkedés fog születni. Annyit azért el kell mondanom, hogy a megállapításaink súlyosak, de ezek nem jelentik azt, hogy ezek a pénzek nem oda kerültek, ahova valók. Itt elsősorban, legalábbis a felvetett kérdések egy részében dokumentális hiányosságok vezettek oda, hogy a Számvevőszék nem tudott arról meggyőződni, hogy ezek a pénzek megfelelően kerültek kifizetésre, például a közhasznúsági jelentés nem volt alkalmas arra, hogy mi erről meggyőződjünk. Köszönöm.
ELNÖK: Köszönöm szépen. A turisztikai célelőirányzat felhasználásával kapcsolatban várjuk a választ. Köszönöm.
LAJTÁR MÓNIKA (Pénzügyminisztérium): Természetesen. Az összefoglalómban én kitértem ennek a csökkenésnek az okára, de szívesen megismétlem még egyszer. A csökkenések hátterében elsősorban a fejezetek és a minisztériumok közötti előirányzat-átadások álltak. Tételesen felsorolnék néhányat. Egyrészt, ahogy említettem, a turisztikai külképviselők költségeinél a Külügyminisztériumnak történt átcsoportosítás, a közös ifjúságturisztikai pályázatok esetében az ICSSZEM részére, a németországi partnervárosi program céljai megvalósítására a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériumához, az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium részére két ízben is történt, a Balatonon és Budapesten a közbiztonsági célok megvalósítására, illetve a vendéglátóhelyek fokozott ellenőrzésére. Az "élhető faluért" program céljainak a megvalósítására például a Szociális és Munkaügyi Minisztérium részére történt forrásátcsoportosítás. Az itt fel nem sorolt célok megvalósítása mellett nyilván maradvány is keletkezett és a fennmaradó összeg a maradvány részét képezte. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönjük. Alelnök úrnak adom meg a szót.
PÁL BÉLA (MSZP): Köszönöm szépen. Szeretném tájékoztatni a bizottság tagjait, hogy az Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztériumtól az alábbi tájékoztatást kaptuk. Az ÁSZ elutasító véleményt adott ki a teljes fejezeti beszámolóra, az elutasító véleményt, mint ahogy az előbb hallottuk is, elsősorban a sportszakterületet érintő részt, technikai problémákra, elszámolásbeli pontatlanságokra alapozta. Véleményükben kritikus kérdésként fogalmazódott meg az, hogy az országos sportági szakszövetségeket társadalmi szervezeteknek tekintik-e vagy sem. Itt az ÖTM jogászai, illetve az ÁSZ jogászai eltérő álláspontot képviseltek, ezért a 2006. évi problémát elkerülve, hogy a jövőben ez ne fordulhasson elő, kezdeményezte az ÖTM, hogy az országos sportági szakszövetségeknek 7 millió forint felett nyújtott támogatásra a kormány engedélyt adjon.
40.Tné 41-50. Pál Béla folyt.
Az ÖTM egyébként ezt úgy ítélte meg az eljuttatott tájékoztatókban, hogy az ezen felül feltárt problémák kifejezetten elszámolási technikákat érintenek, amelyek kiküszöbölése érdekében a szükséges intézkedéseket az ÁSZ véleményének megfelelően megtették, az ellenőrzés keretében nyert tapasztalatokat folyó munkájuk során már érvényesítették és folyamatosan érvényesítik is.
Arról is tájékoztattak minket, hogy az írásos és a személyes szakértői szakmai egyeztetések során számos esetben az ÁSZ nem fogadta el az álláspontjukat, amelynek keretében nyilván a fejezeti kezelésű beszámolót továbbra is elutasítja; az Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium a tapasztalatokat hasznosítva, hogy a jövőben erre ne kerüljön sor, az előbb az általam is ismertetett intézkedéseket tette meg.
Ezzel együtt azt javaslom, hogy általános vitára alkalmasnak ítéljük a Magyar Köztársaság 2006. évi költségvetésének végrehajtásáról szóló jelentést. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm alelnök úr. Van-e további hozzászólási igény?
Lasztovicza képviselő úr.
LASZTOVICZA JENŐ (Fidesz): Még egy-két gondolatot hadd mondjak el. Az elmúlt években, ezt el szoktuk mondani mi ellenzéki oldalról, hogy az a probléma, hogy abszolút nem látjuk azokat a tendenciákat már évek óta, hogy gyakorlatilag a magyar költségvetés kezdene stabilizálódni. A kormány mindig elmondja, hogy szigorú intézkedésekkel megpróbálja a hiányt csökkenteni, de valójában itt már 3-4 éve erről beszélgetünk, és semmi nem javul. Azt gondolom, hogy nem szabadna elfogadni ezt a beszámolót, mert ha még ne adj' isten a jóisten úgy akarja és három év múlva is itt ülünk, akkor három év múlva is ugyanilyen rossz adatokkal fogunk szembetalálkozni meggyőződésem. Mert ígéretet hallottunk már annyit, hogy Dunát lehetne vele rekeszteni, csak a megvalósítás soha nem úgy sül el és a gazdasági intézkedések, amelyek történnek a kormányzat részéről és a kormányzati többség részéről, az gyakorlatilag nemhogy javít a helyzeten, hanem továbbrontja a helyzetet.
Emlékezzünk csak vissza képviselőtársaim. 2002-ben, amikor megalakult a Medgyessy kormány László Csaba pénzügyminiszter, meg Medgyessy is azt mondta, hogy erős a gazdaság, 2007-ben euróval fizetünk - meg lehet nézni a jegyzőkönyveket -, mi vagyunk az elsők csatlakozni vágyó országok közül. Közben eltelt lassan több mint 5 év és kiderül, hogy annyit romlott a magyar gazdaság és a társadalom helyzete, amire a legpesszimistábbak se mertek volna gondolni. Azt gondolom, hogy igenis a kormánynak fel kell hívni a figyelmét arra, hogy nagy baj van, a tendenciák nagyon rosszak, ne fogadjuk el. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm képviselő úr. Van-e további észrevétel, vélemény? (Nincs jelzés.) Amennyiben nincs, akkor, ha megengedik, én is röviden elmondanám a véleményem a zárszámadásról, illetve a zárszámadással kapcsolatos törvényjavaslatról.
Valóban, ahogy Lasztovicza Jenő képviselő úr is elmondta, az egy dolog, hogy az Állami Számvevőszék vizsgálatai milyen elszámolási hiányosságokat és problémákat vetettek fel. Nyilvánvaló, hogy évről évre megfogalmazzák azokat a javaslataikat, amelyek a költségvetés átláthatóbbá tételét, az elszámolások pontosságát szolgálják. Értelemszerűen a mindenkori kormányoknak alapvető kötelezettségük volna, hogy ezeket figyelembe véve készítsék elő a következő évi költségvetési törvényjavaslatot, majd az év során, a gazdálkodás során is vegyék figyelembe ezeket a szempontokat. Azonban az itt feltárt és az imént is ismertetett elszámolási problémák és hiányosságok mellett nagyon nagy problémákat mutatnak azok a számok, amelyeket tartalmaz ez a zárszámadás.
Mindkét terület: mind a sport, mind a turizmus területének a további leépüléséről beszélhetünk, hiszen bár örvendetes tény az, hogy 2006-ban a műemléki fürdők felújítására több mint 5 milliárd forintnyi keret állt rendelkezésre, azonban a turisztikai célelőirányzat összességében alig haladta meg a felhasználás szintjén a 11 milliárd forintot. Tehát magyarul, ha a műemléki fürdők felújítási programot kivesszük belőle, akkor gyakorlatilag más turisztikai területeken érezhető és érdemi fejlesztés ebben az évben nem történt.
A sportturizmusra nagyjából ugyanez mondható el, ott kicsit nagyobb keretszámokkal találkozunk. A 13 milliárd forintot ugyan meghaladja a sportcélú felhasználások nagyságrendje, azonban hogy ha mondjuk 2002-höz viszonyítjuk ezeket a számokat, akkor annak alig a felét éri el a 2006-os évi felhasználás; tehát az a tendencia, ami 2003-tól elindult és a költségvetési források e két szakterületen történő folyamatos csökkenését jelentették, az sajnos 2006-ban sem állt meg.
Tehát ebből a megfontolásból is, egyetértve Lasztovicza képviselő úr javaslatával, a Fidesz szakmai munkacsoportja nem tartja általános vitára alkalmasnak ezt az anyagot.
Ezek után kérdezem, hogy aki támogatja és általános vitára alkalmasnak tartja a zárszámadás törvénytervezetét, az kézfelemeléssel jelezze. (Szavazás.) Köszönöm szépen. 11 igen. Aki nem tartja alkalmasnak? (Szavazás.) 6 nem. Tehát 11 igen és 6 nemmel a bizottság általános vitára alkalmasnak tartja a zárszámadás törvénytervezetét.
Köszönöm szépen az előterjesztőknek, illetve az ÁSZ képviselőinek, hogy részt vettek a bizottsági ülésünkön.
Fontos teendőnk, hogy kell előadókat állítanunk, és írásos véleményt kell leadnunk. Tehát a mai nap 16 óráig kell írásos többségi és kisebbségi véleményt is megfogalmazni. Arra kérném, hogy a bizottsági titkárság gondoskodjon arról, hogy a többségi vélemény leadásra kerüljön. Nyilvánvaló, hogy a kisebbségi vélemény megfogalmazása az én feladatom lesz, hogy azt is leadjuk. Köszönöm.
A Turisztikai Szakállamtitkárság képviselőit megkérném, hogy foglaljanak helyet. Folytatjuk a bizottsági ülést.
A harmadik napirendi pontunk az egészségturizmus stratégiáról szóló tájékoztató, amelynek előterjesztője az Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium Turisztikai Szakállamtitkársága: dr. Kovács Miklós megbízott helyettes szakállamtitkár, illetve Mányai Roland főosztályvezető-helyettes.
Megkérném a tisztelt urakat, hogy amennyiben szóbeli kiegészítésük van a stratégiához, akkor azt most tegyék meg.
Dr. Kovács Miklós szóbeli kiegészítője
DR. KOVÁCS MIKLÓS megbízott helyettes szakállamtitkár (Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium Turisztikai Szakállamtitkárság): Köszönjük szépen. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Bizottság! Nagyon röviden szeretnénk szóbeli kiegészítést fűzni az előterjesztéshez Mányai Roland főosztályvezető-helyettes kollegámmal megosztva.
Bevezető gondolatként engedjék meg azt, hogy megköszönjem a lehetőséget arra vonatkozóan, hogy a Szakállamtitkárság a bizottság előtt lévő egészségturisztikai stratégiát tárgyalja és ezzel kapcsolatosan nyilván kérdéseket fogalmaz meg.
A stratégiával kapcsolatosan hangsúlyozni szeretném a nemzeti turizmusfejlesztési stratégiával való összhangot, a regionális operatív programokkal, az ÚMFT-vel való összhangot. Hangsúlyozni szeretném azt, hogy egy nagyon alapos helyzetelemzésből indul ki a stratégia célrendszere. A fő fejlesztési irány elsősorban a meglévő létesítmények, gyógyfürdők továbbfejlesztését jelenti, az újak fejlesztését pedig elsősorban a vállalkozói tőke figyelembevételével javasolja.
A stratégia 7 prioritást és 25 intézkedési tervet vagy intézkedést tartalmaz. Az Országos Idegenforgalmi Bizottság már ezt megtárgyalta és a következőkben pedig egy intézkedési tervet készítünk, aminek alapján a stratégia végrehajtására vonatkozó konkrét feladatokat fogjuk összefoglalni, amelyet szintén meg fog tárgyalni az Országos Idegenforgalmi Bizottság. A stratégiához szervesen kapcsolódik majd a Magyar Turizmus Zártkörű Részvénytársaság egészségturisztikai stratégiája és marketingtevékenysége.
Előre utalnék arra, hogy a 2008-as esztendő marketingszempontú tematikája a vizek éve, amelyhez természetesen a gyógyturisztika és a termálvizek is csatlakoznak. És még egy dolgot hadd hangsúlyozzak, mielőtt átadom a szót kollegámnak, Mányai Rolandnak, hogy az egészségturizmus végrehajtásának sikere nem csak az ÖTM Turisztikai Szakállamtitkárságán múlik, hanem legalább annyira, ha nem jobban a társszervezetek: az egészségügy, az oktatás és egyéb területek fogadókészségén és együttműködésén.
Tné 50.
la/51. (Kovács)
Természetesen efelől nincsenek kétségeink, de ezt mégis fontosnak tartom hangsúlyozni. És ha elnök úr megengedi, röviden átadom a szót a kollégámnak, Mányai Rolandnak.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Mányai úr, öné a szó.
Mányai Roland szóbeli kiegészítője
MÁNYAI ROLAND (Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium): Köszönöm szépen. Tisztelt Bizottság! A szóbeli kiegészítés az eddigi anyagokhoz képest leginkább a hangsúlyok kiemelését szolgálja. És egy-két gondolatot még kiegészítésként is teszek.
Ahogy Kovács úr elmondta az előbb, a stratégiával kapcsolatos főbb elvárások voltak, hogy a turizmusfejlesztés stratégián alapuljon, illetve az Új Magyarország fejlesztési tervvel összhangban készüljön el. Szeretném ezen kívül kiemelni azt is, hogy külön elvárás volt, hogy a kereslet és a konkurenciák függvényében határozza meg a fő fejlesztési irányokat. A fenntarthatóság ezt alapvetően megköveteli. Külön kérés volt még, hogy egy külön fogalomtár is kapcsolódjon az anyaghoz, a nyáron elküldött stratégia mellékleteként van. Azt tudni kell, a helyzetelemzés egyik része, hogy nagyon sokféle fogalomrendszer volt használatos a szakmában, tehát itt a fogalmi alapok is meghatározásra kerültek.
A statisztikai adatokkal érdemes talán kezdeni, amelyek - tudjuk jól, hogy - heterogén képeket mutatnak. Összességében és az egészségturizmuson belül is, bár az egészségturizmus mindenképpen jobb számokat mutat. Ennek főbb okai talán, hogy az egészségturizmusban a fejlesztések nem álltak igazából össze termékké, és majd erre visszautalok. Tehát az egyik ok, hogy az eddigi fejlesztések nem tudták összességében a turisztikai terméket megjeleníteni. Tudatos márkaépítés és pozícionálás hiányzott az eddigi fejlesztések mellett. A szolgáltatások nem voltak egyénre szabottak és a szolgáltatók együttműködése is hiányzott. Gyakorlatilag én azt gondolom és az tűnik ki az eddigi helyzetelemzésekből és fejlesztésekből is, hogy jó alapot szolgáltattak az idáig létrejött fejlesztések. Azonban az, hogy az egészségturizmus valóban azt a célt, amit megfogalmaz a stratégia is, elérje, további intézkedésekre van szükség.
A fő cél a stratégia szerint az, hogy Magyarországon az egészségturizmus termál- és gyógyvízre épülő ága Európa vezető hatalma legyen 2015-re.
Most nem mennék bele, megtalálható az anyagban, hogy mérhető eredményeket szeretnénk. Egy-kettőt emelnék csak ki: a vendégéjszakák növekedése, a fürdőlátogatottság, az új munkahelyek száma és a szobakapacitás megduplázódása.
Ahogy említettem, hogy Magyarországon az egészségturizmus legyen Európa vezető hatalma, ennek három fő része van, a gyógyítás, a regenerálódás, valamint a szórakoztatás. A hét prioritás, ami elhangzott, gyakorlatilag összefoglalja, hogy milyen irányban szükséges fejleszteni. Ezeken nagyon gyorsan végigszaladnék és kiegészíteném.
A legelső a természeti adottságokra épülő gyógyhelyek tudatos termékfejlesztése. Nagyon érdekes, hogy a helyzetelemzésből kiderült, hogy önmagukat 60 fürdő is nemzetközi jelentőségűnek tekinti, amit a valóság nem támaszt alá. Az egyik dolog, amit itt szeretnék kiemelni, hogy a nemzetközi jelentőségű fürdőhelyek fókuszált fejlesztése szükséges és itt már az ágazaton átívelő helyzetre szeretném felhívni a figyelmet, hiszen nemzetközi jelentőségű fürdőhely akkor lehet, hogy ha amellett, hogy van egy megfelelő gyógyfürdő, amellett a közlekedési infrastruktúra és egyéb turisztikai szolgáltatások is rendelkezésre állnak. Tehát az első nagy csoport gyakorlatilag az, hogy komplex gyógyhelyek jöjjenek létre Magyarországon. Ezzel kapcsolatosan a másik dolog, amit kiemelnék, az az, hogy a szolgáltatások célcsoport-orientáltan legyenek kialakítva. Gyakorlatilag a fürdők 80-90 százaléka szeretne fejleszteni, tehát ez gyakorlatilag majdnem mindenhol megjelenik, azonban nagyon fontos az, hogy célcsoport-orientáltan fejlesszenek. Azok a fürdők és gyógyhelyek, ahol egyébként valamilyen specializációt alkalmaznak, azoknak sokkal jobbak a kihasználtsági mutatói.
A második nagy témakör, ami, azt gondolom, hogy szintén fejlesztésre szorul, az egészségügy és az orvostudomány területeivel való kapcsolat erősítése. És összehangolása. A Itt lehet utalni arra, hogy egyrészről akkor lehet sikeres hosszú távon az egészségturizmus Magyarországon, hogy ha az egészségüggyel, akár a biztosítókkal, akár a különböző gyógymódok egymásra épülésével vagy akár a hagyományos reumatológiai, balneológiai kezelések fejlődésével és a kutatással kiegészül. Hiszen akkor fogunk tudni megjelenni Európában is erősen, hogy ha ezek kiegészítő módon erősítik egymást.
A harmadik nagy prioritás a wellness-szel összefüggő szolgáltatások fejlesztése. Itt tulajdonképpen azt szeretném kiemelni, hogy ezt a keresleti tényezőt igényelték teljesen egyértelműen. Óriási mértékben növekszik a wellness szállodák és wellness szolgáltatások irányi igény. Ezt a statisztikai adatok is igazolják. Itt egy új irányzat megjelenése is indokolt volt, ez pedig a medicalwellness. Amely az előzetes orvosi diagnosztikán alapuló wellness irányzat elterjesztése Magyarországon.
A következő nagy téma a gyógy- és wellness szállók fogadóképességének fejlesztése. Azt is látjuk a statisztikai adatokból, hogy a tartózkodási idő összességében csökken, ez egyrészről egy világturisztikai trendnek is köszönhető, másrészről azonban az egészségturizmusnál fontos, hogy ezt a trendet minél inkább csökkenteni tudjuk és ehhez a fogadóképesség fejlesztése, a szálláshelyfejlesztés alapvetően meghatározó.
Az ötödik nagy témakör és prioritás az a marketingtevékenység hatékonyabbá tétele. Itt gyakorlatilag három dolgot szeretnék kiemelni a marketingen kívül, a márkaépítést, ami ma egy rendkívül fontos terület, az információt egyrészről a fogyasztók felé, másrészről az érintettek között, a turizmus és az orvosszakma közti információcserét is beleértve, valamint a szegmentált tájékoztatást és marketingkommunikációt.
A hatodik prioritás az oktatás és képzési rendszerre vonatkozik. Gyakorlatilag a helyzetfelmérésből egyértelműen az derült ki, hogy a nyelvi képzettség szorul fejlesztésre, illetve specializált szakembereknek a képzése, illetve ilyen szakemberekből van hiány. Tehát itt nagyon tudatosan kell a szakemberképzést megvalósítani vagy elősegíteni.
Az utolsó prioritás a stratégia szerint az egészségturizmus működési kereteinek megteremtése. Azt gondolom, hogy nagyon fontos elsősorban ezeken a nemzetközi gyógyhelyeken, hogy legyen az egészségturizmusnak egy gazdája. Legyen egy olyan szervezet, amelyik képes az érdekérvényesítésre, érdekképviseletre ez lenne egy olyan szervezet, amelyik össze tudja fogni az egész térség gyógyhelynek a termékfejlesztési tevékenységeit, az információs rendszer működtetését, a marketinget és a többit. Ezt gyakorlatilag az úgynevezett desztinációmenedzsment rendszerek, illetve a gyógyhelyi igazgatóságok tudják ellátni.
Egy ilyen stratégia, amit szeretnék kiemelni, akkor lesz hasznos, hogy ha meg is valósul. Egyrészről elvárás volt még, amit az elején nem említettem, hogy egy nagyon széles körű szakmai közreműködésre készüljön el ez az anyag, több szakterület szakértőinek a bevonásával, ami megtörtént. Én azt gondolom, hogy a sikernek ez az egyik titka.
60.Tné 61-70. Mányai Roland folyt.
Ahogy itt megbízott szakállamtitkár úr is említette, készül egy intézkedési terv, amelyik konkrétan és pontosan meghatározza azt, hogy milyen feladatokat szükséges elvégezni milyen hatáskörben és milyen ütemezéssel annak érdekében, hogy ez a stratégia megvalósuljon. Ez az intézkedési terv most készül, mi készítjük, és amennyiben ez elkészül, természetesen elküldjük a bizottság részére is.
Ha zárógondolatként megkérdezném azt, hogy mi az, amit várunk ennek a stratégiának a hatására, akkor azt gondolom, hogy itt rövid és hosszú távú céljaink lehetnek. Azt gondolom, hogy el kell indítani olyan strukturális átalakításokat, amelynek hosszú távon lehet hatása, amellett pedig rövid távon elsősorban marketinggel lehet az eredményeket javítani.
És legutolsó gondolatként pedig, hogy a megvalósítás nem egyszereplős. Mi vállaljuk azt, hogy ezt koordináljuk és elindítjuk ezt a folyamatot, számítunk, és egyben kérjük a bizottság segítségét is abban, hogy ezt közösen tudjuk véghezvinni. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönjük szépen a tartalmas kiegészítéseket. Kérdezem ezek után a bizottság tagjait, hogy a stratégiával kapcsolatban van-e kérdésük, esetleg véleményük.
Tóth József képviselő úr!
TÓTH JÓZSEF (MSZP): Köszönöm szépen a szót, elnök úr. A stratégiának az első prioritásához elhangzott szóbeli kiegészítésben hallottak már adtak többletinformációt, de szeretném ezt, picit még boncolgatni.
Közel 400 településünkön van fürdő a stratégia szerint, és ez az első prioritás azt mondja, hogy ezeknek a gyógyhelyeknek a tudatos fejlesztése a célkitűzés. No, nem mind a 400-nak, ezt csak azért szeretném megemlíteni, mert egyetértek azzal a véleménnyel, hogy valószínűleg mind a 400 fejleszteni akar, valamit kezdeni akar saját fürdőjével - ezt Mányai Roland 90 százalékban vélelmezte, én 100 százalékban állítom ezt, hogy mindenki azért tartja, hogy fejleszteni akarja. Nyilván azt nem lehet feltételezni semmiféle stratégiákban - a legnagyobb optimizmus mellett sem -, hogy mindegyik fejlesztésre kerülhet. Ebben az intézkedéssorban azt érzékelem, hogy három kategóriát szeretne a szakmai előkészítés: egy kiemelt fejlesztést, ami nemzetközi hírű, rangú rendű fürdőhely; a másik egy országos regionális jelentőségű, amely a szakma; és az összes többi, amely valószínűleg több száz is lehet, annak a stabilizálása. Na most, azért azt gondolnám, hogy a kiemelt fejlesztések a 17 fürdő esetében is nagyon komoly forrást igényelnek.
Az első kérdésem az, hogy valóban 17 nemzetközi hírű és jelentőségű fürdőnk van-e. Nyilván a saját véleményem, 5-nél, 8-nál többre nem reménykedhetünk. Megvan-e ez a 17 és miért 17, miért nem 20. Ha megismerhető, hogy melyik ez a 17, azt gondolom, segítene bennünket. Illetve a második kategóriában levő 60 fürdő, amelynél nagyon érdekes volt a megjegyzés, hogy mindenki önmagát nemzetközinek is gondolná, tehát 60 ilyen van, ott nyilván egy fejlesztés a célkitűzés, egy alacsonyabb szintű fejlesztés. Kik azok, akik ebbe a 60-ba beletartoznak és nyilván kik azok, akik már csak abban reménykedhetnek, hogy stabilizálják, vagy fenntartsák saját fürdőjüket, ami egyébként biztos vagyok benne, hogy nagyon komoly pénzt igényel; minden fürdőszezonnal szezonnyitáskor nagyon komoly pénzek kellenek és az ÁNTSZ előírásoktól kezdve, sok minden mást teljesíteni. Tehát ennek a 400 fürdőnek mit tud mondani ez a stratégia? Nyilván azt nem, hogy mindenki hiú ábrándokat és reményeket tápláljon - ez a kategorizálás érdekelne az egyes prioritás keretén belül. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm képviselő úr.
Kovács Ferenc képviselő úr.
KOVÁCS FERENC (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Államtitkár Úr! Tisztelt Mányai Úr! Érdeklődni szeretnék, az első kérdésem az, hogy volt-e tárcaközi egyeztetésen ez a stratégia és az elkövetkezendő évi költségvetésben milyen prioritásra és milyen anyagi lehetőségre számíthatunk. Ugyanis minden egyes stratégiának a kulcskérdése az, hogy mögötte bármelyik területnek a finanszírozására rendelkezésre állnak-e majd azok a források, amelyekből például a turizmus területén egy egységes marketingstratégiát fel lehet építeni.
Az egészségturizmus és hogy a vizek éve lesz a jövő év, ennek nagyon örülök és valóban az a szám, az a 400 fürdő hihetetlen nagy szám. Úgy hiszem, hogy valamilyen szinten már korlátoznunk is kellene azt, hogy további fürdők nyíljanak meg Magyarországon. Hozzátéve, hogy ismerem azt a kimutatást, amely azt mondja, hogy Magyarországon önmagát eltartani képes fürdő három van, tehát akinek nem kell plusz invesztíció, hanem pozitív szaldóval zárja az évet - összesen három ilyen fürdő van, tehát minden egyes többi gyógyfürdő mögé nagyon jelentős önkormányzati pénzeket kell odatenni. Természetesen tisztában vagyok vele, hogy az önkormányzatoknak idegenforgalmi adóbevétel és a plusz hozzáadott pénz segítségével, az állami támogatás segítségével van forrásuk erre, hogy kifinanszírozzák és ez, így is van rendjén, és egyéb termékekkel megjelenhet még az a plusz, ami esetleg egyrészt városban, faluban egy fürdő kapcsán munkahelyeket teremt, szolgáltatásokat nyújt, és bevételeket hoz az önkormányzat részére. De én úgy hiszem, hogy ennek ellenére túlzott ez a szám, már a 400 fürdőszám. Az előbb hírtelen összeszámoltam, Vas megyében is 9 gyógyfürdő működik, ami ott is sok, tehát úgy hiszem, hogy valamilyen szintű korlátot kellene ma már szabni ennek.
És ha valóban azt akarjuk, hogy ezek a szolgáltatások jók legyenek, akkor igenis a prioritások közül, amit kiemelt az egészségturizmus, például erre oda kellene figyelni. A gyógyfürdőink többségének a legnagyobb mínuszát általában az egészségügyi kezelések okozzák, az OEP a töredékét fizeti ki a valós bekerült értékeknek.
Szeretném kérdezni, hogy van-e valamilyen kormányzati szándék arra, hogy a gyógyfürdőben megjelenő kezelések 100 százalékosan legyenek kifinanszírozva, ugyanis ma már az az abszolút helyzet állt elő, hogy más uniós országoknak az állampolgárai részére is ugyanezen a támogatási szinten kell a gyógyászati kezeléseket biztosítanunk, ha ők azt igénylik. Tehát a fürdők megkapják ezt a pénzt, de azért vicc, hogy mondjuk negyedéért nyújtunk gyógykezelést egy magyarországi gyógyfürdőben, mint mondjuk amihez hozzáférnek bárhol máshol Európában.
Az egészségturizmus kapcsán a megelőzésre tesszük a hangsúlyt. Úgy hiszem, hogy maga a gyógy- és a wellness közül a wellness és a megelőző kezelések és az ehhez kapcsolódó szolgáltatások önmagukat biztos, hogy ki tudják finanszírozni a mostani rendszeren belül is, ezek piaci értéken eladhatók, igen nagy az igény rá és reméljük, hogy ez továbbra is fenntartható lesz. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen.
Almássy Kornél alelnök úr kért szót.
ALMÁSSY KORNÉL (MDF): Köszönöm szépen. Először is az anyag elkészítőinek szeretnék gratulálni, mert egy jó anyagot kaptunk, és én azt gondolom, hogy ebből lehet levonni tanulságokat.
Néhány kérdést megfogalmaznék, ami nem is annyira az anyag tartalmával kapcsolatos, nyilván majd ahhoz is fogok szólni, hanem, hogy az anyagból, illetve ebből a stratégiából mi következik. Először is hogy ki fogja ezt végrehajtani; Mányai Roland úr azt mondta a hozzászólása végén, hogy a Turisztikai Szakállamtitkárság. Azt gondolom, hogy erre nem biztos, hogy megfelelő emberállománya és kapacitása van a Szakállamtitkárságnak, tehát erre kérnék egy pontosítást, hogy ki fog ebben segédkezni, netán bevonnak háttérintézményeket? Ezzel kapcsolatos az, hogy a marketingkommunikációs feladatok elvégzése hogyan illeszkedik majd a Magyar Turizmus Zrt.-nek a feladataiba, hiszen elég sok dolog meg lett fogalmazva ebben a stratégiában, elég sok kommunikációs feladat; erre rendelkezésre áll-e kellő mennyiségű pénz, azt gondolom, hogy ez nagyon fontos.
Az is érdekelne, hogy a stratégia megalkotásában a Turizmus Zrt. képviselői mennyiben vettek részt.
És lenne egy költői kérdésem. 2005-ben - ezt én többször feszegettem már bizottsági üléseken - a termékfejlesztés átkerült a Magyar Turizmus Zrt. hatáskörébe, mármint hogy a turisztikai termékfejlesztés. Többször kifogásoltam, hogy a Turizmus Zrt.-nek nem termékfejlesztést, hanem inkább egy termékmenedzselés lenne a feladata, viszont itt meg azt látom ebben az anyagban nagyon helyesen, hogy a Szakállamtitkárság készítette el. Ez azt jelenti, és ezt az államtitkár úrtól kérdezném, hogy visszakerült mégiscsak a Szakállamtitkárság feladatkörébe a termékfejlesztés a Magyar Turizmus Zrt.-től - ez nagyon érdekelne.
Tné 70.
la/71. (Almássy)
Aztán lenne még néhány kérdésem. Vitatkoznék az előttem felszólalt két képviselővel, én azt látom, hogy az egészségturizmusban és a fürdőhelyek fejlesztésében ma Magyarországon a határ a csillagos ég. Ha valami kitörési pont lehet Magyarországon, az az egészségturizmus és a fürdők fejlesztése. Nyilván ésszerű keretek között kell ezt megtenni, de én ezekben hiszek, hogy ha e mögé egy józan stratégia áll és magántőkét be lehet vonni, akkor ez tipikusan olyan terület, ahol komoly eredményeket lehet elérni és a turizmusunknak ez az egyik prioritása kell, hogy legyen.
Azt látom, hogy még vidéken - Vas megye tényleg jó példa - szenzációs, hogy milyen fejlesztések vannak és milyen fürdőhelyeken látunk, ezzel szemben Budapesten a gyógyfürdők felét bezárták vagy ellehetetlenítették a működését, nem tudom, milyen okok miatt. Nem, hogy tudják-e az itt ülő képviselőtársaim és az államtitkárság képviselői, hogy például nem régen újították fel a Pünkösdfürdőt, milliós nagyságrendű beruházás volt, és most be van zárva. Gyakorlatilag a Széchenyi fürdő és a Rácz fürdő felújítása kapcsán azért azt láthatjuk, hogy hihetetlen fürdőkapacitás állna Budapesten rendelkezésre, de ezek nem megfelelő minőségűek. Tehát nem is várhatjuk el, hogy ide turistákat tudjunk vonzani akár belföldit, akár külföldit. Tehát ebben a tekintetben az lenne a kérdésem, hogy a Budapesti Hévíz és Gyógyfürdő Zrt.-vel milyen kapcsolatot vett fel a szakállamtitkárság. Zárójelben jegyzem meg, hogy olyan pletykák is elhangzottak, hogy a leépítések ellenére hiteleket kellett, hogy felvegyen a Zrt. Budapest a vizek fővárosa, hihetetlen kapacitással rendelkezik, mégsem látnám azt, hogy ebben a tekintetben valamifajta pozitív elmozdulás lenne.
Itt felmerült az egészség kérdése, meg hogy az OEP-finanszírozás mennyiben megoldott. Egy más jellegű kérdésem lenne: nemrégiben és magam is szenvedő alanya vagyok, többen vagyunk bevonva egészségpénztárba, és az egészségpénztárból nem nagyon tudok ráfordítani arra, hogy elmehessek akár a családommal egy wellness hétvégére. Vagy sporteszköz-vásárlást sem tudok megejteni, csak egy megfelelő limitig. Ebben a tekintetben a szakállamtitkár milyen lépéseket tesz, hogy az időnként fafejűnek mutatkozó Pénzügyminisztériummal hogyan lehet megértetni, hogy ez forrásokat von be, ez magánforrásokat von be a szférába és egy kedvező folyamatot indít el. Ebben a tekintetben milyen előremutató megoldásokat tud a minisztérium felmutatni?
ELNÖK: Köszönöm alelnök úr. Nagy Imre képviselő úr.
DR. NAGY IMRE (MSZP): Elnök Úr! Tisztelt Bizottság! Egyrészt gondolom, hogy az elénk került tájékoztató és az e mögött álló anyag rendkívül logikus, jól felépített, nagyon sok új elemet tisztázó fogalmat hoz be, csatlakoznék képviselőtársaimhoz, hogy köszönöm az anyag készítőinek azt a munkát. Gratulálok hozzá.
Néhány olyan pontot érintek, amit részben képviselőtársaim is, illetve amelyet még ők nem. Egyrészt azt gondolom, az egyik legnagyobb dilemma valóban az, hogy mennyi fürdőre, gyógyfürdőre, wellness fürdőre van szükség, de nem is a szükség, hanem inkább a lehetőség. Én magam úgy fogalmaznék, hogy örülök annak, hogy rendkívül széles körű ma ez a hálózat és továbbra is azt gondolom, hogy jó néhány új kúttal, kútfúrással, fürdővel találkoztam, amelyek valószínűleg a helyükön vannak, viszont nagy valószínűséggel - képviselőtársaimmal értek egyet - mégis elsősorban koncentrálni kell a fejlesztési forrásainkat. A széleskörűségről inkább úgy gondolkodnék, hogy nyilván semmi gondom nincs a vállalkozói tőke bevonásával, jövő fürdőkkel, de főleg, ahol állami forrásokat teszek bele, ott az EU-projekteknél is alapkövetelményként támasztott fenntarthatóságot tenném a megítélés egyik legfontosabb alapjává.
Nyilván olyan helyeken, ahol például az idény bővítésére van szükség egy turisztikailag frekventált helyen, ott biztos, hogy nem állnék ellent új fejlesztéseknek sem. A koncentrálásban viszont nagyon egyetértek. Tulajdonképpen a kategorizálással is. Abban, hogy ezt elsősorban a fejlesztésre és a marketingre értelmezve kell központilag a legszűkebben tenni.
Örülnék én is, ha megtarthatnánk a 17 kiemelt fürdőt. Nagyon bízom benne, hogy valamilyen egységesnek mondható minősítési elv szerint alakították ki. Örömmel olvastam az anyagban azt is, hogy a balneológiai vizsgálatok és kutatások folytatása mellett törnek lándzsát. Megmondom őszintén, hogy egyelőre főleg a hirdetésekben meglehetősen kevertnek látom a gyógy és a wellness elválasztását. És nagyon fontosnak tartanám, hogy legyen központi minősítése a fürdőknek, és még egyszer mondom: tökéletesen jól működő wellness fürdők lehetnek, csak nem tartom szerencsésnek, hogy ha alapvetően ugyanolyan kategóriába sorolják magukat és hirdetik mint a gyógyfürdő. Azt gondolom, hogy ez mindannyiunknak fontos, hogy tisztázásra kerüljön.
Még itt szeretném elmondani, hogy a képviselőtársaim szíves figyelmébe ajánlom, hogy látogassanak el Egerszalókra az új gyógyfürdőhöz. Le a kalappal a már átadott résznek. Nyilván a jövő évi fejlesztésnek tudomásom szerint része a strand elkészítése, a szállodai befejezés, illetve a már részben elkészült appartmanoknak a léte. Én mindenképpen azt gondolom, hogy már csak a természeti környezet és az egyedül álló sódomb miatt, amelyből mindössze három található a világon, mindenképpen hosszabb távon a 17 közé emeli, ha nem lenne benne, de gondolom, hogy ez nyilván rugalmasan változik. Ugyanakkor itt szeretném kérni a képviselőtársaim segítségét, hogy a Környezetvédelmi Minisztérium felé fogok fordulni, mert hosszú időn keresztül a környéken a vízbázis védelme majdhogynem 20-25 km-es körre terjed ki, ezen belül a gyógyvizek védelme is, most azonban enyhén aggodalomra ad nálam okot, hogy a jelenlegi önkormányzati tulajdonban lévő kutaktól két kilométeres távolságra új hévízkút kapott üzemeltetési engedélyt 100 ezer köbméter vízhozamra, egy másik kút pedig körülbelül öt méterre 125 ezer köbméterre. Ami számomra megfejthetetlen és mindez úgy, hogy átfogó vízbázisfelmérés nem történt a környéken. Amely részben - azt gondolom - állami feladatnak is tekinthető, de mindenképpen nagyon rossz irányt jelez ez a történet. Tehát azt gondolom, hogy a védelemre nagyobb hangsúlyt kell fektetni. Biztos, hogy a miniszterhez fogok fordulni, mert a vízjogi ügyek azért a környezetvédelmi tárcánál csapódnak le.
A másik, amit még szeretnék kiemelni, hogy hosszú ideje gondolkodunk azon, hogy az Eger környéki gyógyforrásokra épülő egészségügyi központ létrehozását támogatnánk. Örülök a medicalwellness fogalombevezetésnek, mert tulajdonképpen tisztáz egy dolgot és ebbe az irányba mutat, hogy az idelátogató vendégek orvosi vizsgálat alapján megfelelően vegyenek igénybe szolgáltatásokat. Egy adott területen nyilván el tudom azt is képzelni, főként klaszterre építve, több gyógyfürdő között, hogy akár ott történjen meg a meghatározása annak, hogy milyen jellegű kezelésre van szüksége. Én azt gondolom, hogy ebben előreléptünk, az egészségturisztikai klaszter létrehozása elindult, illetve már egy gyógyfürdőklaszter meg is van, a kiszélesítése most megy. Nagyon fontosnak tartom, hogy a regionális operatív programokban ezek megfelelő támogatást kapjanak. Remélem, hogy ez nálunk is így lesz.
Kérem még az államtitkárság segítségét a pályázatok mostani vitája, egyeztetése során azért, hogy egyrészt a klaszterek és az ilyen jellegű gyógyturisztika fejlesztések prioritást kaphassanak, másrészt a turisztikai szolgáltatások fejlesztése önálló jogcímként is megjelenhessen, mert meggyőződésem, hogy nemcsak a most majd támogatandó pályázatok, hanem már létrehozott szálláshely- és attrakciófejlesztések mellé önállóan is szükség van a turisztikai szolgáltatások fejlesztésére, hadd ne mondjam, csak mondjuk az utazásszervezés területén. Ebben kérném még államtitkár úrék segítségét. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm. További hozzászólás?
Parancsoljon képviselő asszony!
DR. HORVÁTH KLÁRA (MSZP): Köszönöm szépen. Megpróbálok rövid lenni. Nagyon szépen köszönöm az anyagot és nagyon jónak tartom ezt az anyagot azért is, mert ha megnézzük, akkor rendkívül sok szakértő vett benne részt, külső szakértőt is rettentő sokat igénybe vettek és ebből fakadóan rendkívül sokszínű anyag állt össze és rendkívül széles körű véleményt is tartalmaz, foglal egységbe ez az anyag.
Amióta ebben a bizottságban ülök, úgy gondolom, hogy egység van részünkről abban a véleményben, hogy az egészségturizmus és a gyógyturizmus fejlesztése lehet kitörési pontja Magyarországnak, és ebben az anyagban is ezt látom viszont. Nagyon fontos dolog az, hogy egy tudatos építkezés indult meg már a korábbi években, így elkészült a turizmusfejlesztési stratégia és ehhez kapcsolódva most ez az egészségturizmus stratégia. Örömmel hallottam azt, hogy a Magyar Turizmus Zrt. részéről is készül egy még ennél konkrétabb egészségturizmus stratégia. A régióknál mindenhol látom, hogy az egészségturizmus konkrét projektekben, pályáztató projektekben visszaköszön, mert akárhogy is nézzük, hiába alkotunk stratégiát, ha ez konkrét pályázati lehetőségekben és projektekben nem fogalmazódik meg, tehát úgy gondolom, hogy azok a végső pontok, ahol majd a projektek megvalósulhatnak, akkor lesz ez a stratégia ténylegesen sikeres.
Mindamellett nagyon örülök a feltett kérdéseknek, amiket képviselőtársaim feltettek. De annyit hozzátennék, hogy ha ezt a 100-120 oldalas anyagot látták volna, akkor valószínűleg olyan konkrét kérdések nem fogalmazódnak meg bennük, hogy most melyek azok, amelyek országos vagy éppen helyi vagy egyéb jelentőségű fürdőhelyek. Tehát mondhatom úgy, hogy ha valaki ezt az anyagot elolvassa, akkor akár az egyszerű, naiv ember szintjéről fel tud fejlődni az egészségturizmus és a gyógyturizmus szakismerőjévé, mert tényleg számtalan olyan adatot tartalmaz, ami nagyon fontos adat.
Köszönöm szépen és további jó munkát kívánok mindenkinek, aki ezzel fog foglalkozni és szeretném jelezni, hogy az egészségturizmus albizottság is fog ülést tartani a témában, ahol részletesen ki fogjuk értékelni ezt a dolgot, és utána a régiókban is fogjuk figyelemmel kísérni az egészségturizmushoz kapcsolódó pályázatokat és a konkrét projekteket. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen. További hozzászólási igény, kérdés, vélemény?
Pál Béla alelnök úr!
PÁL BÉLA (MSZP): Köszönöm szépen. Talán nem meglepő, hogy a többi hozzászóló után én is csak dicsérő jelzőket tudok elmondani az egészségturizmus fejlesztési stratégiájáról, amely valóban hiányt pótol. Másrészt, mint ahogy a hozzászólásokból is kiderült, azt gondolom, hogy ez is egy olyan terület, ahol végre tudunk közösen együttműködni: kormánypárt és ellenzék egyaránt. Természetesen ennek megvannak a történelmi hagyományai is, hiszen annak idején a gyógy- és egészségturizmust első menetben a Széchenyi Terv karolta föl, amelyben nagy szerepe volt nyilván a bizottság jelenlegi elnökének - másokat szerénységem tiltja, hogy emlegessek, (Derültség.) de továbbfolytatódott ez a program ezután is. És bár néha vitákat vívunk abban a tekintetben, hogy most ki fizetett és ki döntött a pénzekről, de azt gondolom, hogy a lényeg az, hogy ez a terület végül is a magyar turizmus egyik sajátosságává vált az elmúlt időszakban, és azóta bárki is került olyan pozícióba, mindenki nagyon fontosnak tartotta, hogy ez a terület továbbfejlődjön, és valóban Magyarország egyik sajátossága legyen a turizmus területén. Ezért csak egy néhány gondolatot hadd emeljek ki.
Az eddigi tapasztalatok alapján is rettenetesen fontosnak tartom azt, hogy most már a gyógyfürdők felújítása után azt ösztönözzük elsősorban, hogy milyen kapcsolódási pontok milyen ágazatokkal összekapcsolható, és ágazatokon túlnyúló fejlesztések legyenek ezen a területen, hiszen a siker záloga valóban ez lesz a jövőben. Ehhez egyrészt segítséget nyújtanak azok a források, azok az európai uniós források, amelyek csak a turizmus területén több mint 300 milliárd forintot biztosítanak számos turizmusfejlesztési területre, közte az egészségturizmusra is 2013-ig. És természetesen az az okosan orientált és bevont magántőke és önkormányzati tőke is, amely szintén ugyanilyen fontosnak tartja e terület fejlesztését és azok az állami költségvetési források is, amelyekből a legutóbbi időkben is például a budapesti gyógyfürdők egy részének, a műemlékgyógyfürdőknek és vidéki műemlékgyógyfürdőknek a fejlesztése valósulhatott meg.
Az ágazatok között kiemelkedőnek tartom az egészségügyi és az oktatási szakterülettel való kapcsolatot. Az egészségüggyel azért is, amelyet itt a hozzászólók többségében említették, egyrészt legyen megfelelő szakképzés erre a területre, megfelelő specifikálódó szakképzés; másrészt pedig, hogy a finanszírozás legyen olyan, hogy ne csak a külföldiek számára tegye elérhetővé, hanem a gyógyfürdő finanszírozása tegye lehetővé a magyar betegek széles körének is, hogy elérhessék az őket megillető szolgáltatásokat; azok pedig, akik rekreálódni akarnak, azok pedig az egészségpénztárokon keresztül tehessék ugyanezt.
Még két dolgot a végére. Azt gondolom, hogy mindenképpen fontos az, hogy a Turizmus Rt. is elkészítse a marketingtervét, ebben mindenképpen alapozhat azoknak a klasztereknek a marketingmunkájára, marketing-elképzeléseire: a Pannon termálklasztertől elkezdve a dél-alföldi termálklaszterig, amelyek önszerveződő kezdeményezésként megalakultak és nagyon komoly munkát végeztek mind a specializáció, mind a gyógy- és egészségturizmus fejlesztése érdekében. Másrészt pedig a megalakuló turisztikai desztinációs menedzsmentekre, amelyek fejlesztésére, megalakulására szintén komoly európai uniós források állnak rendelkezésre régiónként.
Végezetül azt gondolom, hogy köszönetünket és elismerésünket fejezhetjük ki mindazoknak, akik az egészségturizmus fejlesztési stratégia létrehozásában közreműködtek. Azt kívánhatjuk, hogy az intézkedési terv majd a stratégia színvonalához méltó módon tartalmazza azokat az évre, hónapra lebontott intézkedéseket, amelyek a stratégia valóra váltását jelenthetik majd. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm alelnök úr. Maradt-e még valakinek kérdése, véleménye az anyaggal kapcsolatban? (Nincs jelzés.) Mielőtt átadnám a szót a válaszokra, én is megfogalmaznám a magam véleményét.
Először is én azt szeretném köszönni, hogy elsőként a bizottság kapta meg ezt az anyagot, ez nem volt mindig jellemző a korábbi időkben, ezért külön köszönet a Szakállamtitkárságnak, hogy a bizottság szerepét elismerve ezen a területen, elsőként nekünk küldték meg az elkészült egészségturizmus stratégiát.
Nehéz szülés volt. Ha összességében jellemeznem kellene, akkor azt mondanám, hogy hál' istennek az édesanya is és a gyermek is életben maradt, sőt a gyermeket tekintve igen sikeres jövő elé néz. Hogy miért mondom azt mégis, hogy nehéz szülés volt. Ha visszaemlékszünk történetileg, akkor 2005. szeptember végén fogadtuk el a nemzeti turizmusfejlesztési stratégiát, pontosabban a kormány, és 2006 januárjában született meg az intézkedési terv, amely előírta a különböző szakterületeken az ágazati stratégiák elkészítését, amit 2005-2007 közötti időszakra jelölt meg. 2006. november végére elkészült már egy koncepció, amit akkor a Magyar Turizmus Zrt. vezérigazgatója nem talált alkalmasnak arra, hogy részletekben tárgyalják, átdolgozásra visszaadta. Úgy tűnt, hogy márciusra lesz anyag; márciusra még mindig nem készült el, aztán áprilisban, ha jól tudom, került megbízásra az Aquaprofit ezzel a munkával és végül így nyárra elkészültek.
Valóban, amit Horváth Klára képviselő asszony is mondott, egy nagyon széles szakértői listát láthattunk, akik az anyagon dolgoztak. Úgy tűnik, hogy érdemes volt bevonni őket ebbe a munkába, mert valóban egy meglehetősen alapos, sok tekintetben szerintem a turizmus valamennyi szereplője által elfogadható anyag készült el így. Ha megnézzük azt, hogy mik voltak a dokumentummal kapcsolatos elvárások, amelyeket az összefoglalójában a Szakállamtitkárság is részletez, akkor gyakorlatilag szinte minden elemében megfelel az anyag ezeknek az elvárásoknak; a terjedelem az az egy, amibe nem tudtak beleférni: 100 oldalban jelölték meg nagyon helyesen azt a határt, ami még viszonylag könnyen áttekinthető, ez több mint 170 oldalra nyúlt. De bízunk abban, hogy semmi fontos dolgot nem akartak a szerzők kihagyni és ezért történhetett ez meg. Ha megnézzük a stratégia célját, azzal tökéletesen egyet lehet érteni, hiszen ahogy Mányai úr is mondta, a cél az, hogy 2015-re Magyarország Európa gyógyító nagyhatalma legyen. Ugyanez a megfogalmazás született meg gyakorlatilag 2001-ben, amikor a Széchenyi-terv első mellékleteként, akkor még gyógy- és termálturizmus fejlesztési programot fogadott el a kormány, amely egy tízéves fejlesztési időszakot határozott meg. A cél ugyanaz volt a végén, csak akkor az 2010 volt, a cél pedig az volt, hogy Európa piacvezetői legyünk ezen a területen. Számszerűsítjük az adatokat és azokat most összevetjük ennek a tanulmánynak a számaival, akkor nagyjából meg is egyezik, hiszen 2001-ben 150 milliárd forintnyi fejlesztéssel kalkuláltunk a tíz évre vonatkozóan és 140 fürdő fejlesztése szerepelt abban a programban. Ott ugye együtt voltak az országos és nemzetközi jelentőségű fürdők, 40 ilyet fürdőt jelöltünk meg, ha most nézzük ezt a 17 nemzetközi jelentőségűt, hozzávesszük még ezek mellett az országos jelentőséggel bíró fürdőket, akkor nagyjából ugyanott vagyunk. Abban a stratégiában 70 fürdőt jelöltünk meg, amelyek regionális hatáskörrel bírnak és körülbelül 30-at, amelyek csak helyi, illetve kistérségi vendégkör kiszolgálásra alkalmasak. Szerintem nagyjából, ha azt megnézzük, ez is a mostani stratégiával egybeesik és elfogadható. Tehát én örülök annak, hogy nem lett elfelejtve az, ami korábban szintén egy elég alapos elemző munkával - és köszönöm alelnök úr elismerését - előkészítésre került. Látom, az egyik szerző most is szerepel a gárdában. Meg is indult 2001-ben, ennek gyakorlatilag folytatását képezi a most elkészített szakmai anyag.
Van néhány dolog, amellyel vitába szállnék. Az egyik, amikor a célok között szerepel, hogy az új létesítmények csak hiánypótló vagy újszerű komplex szolgáltatást nyújtó magánberuházásokként valósíthatók meg, ezzel teljesen egyetértek. Tehát új létesítmény csak akkor kerüljön támogatásra, hogy ha az hiánypótló vagy újszerű szolgáltatást nyújt, viszont én nem zárnám ki őket a támogatható körből. Ha a magánberuházás csak azt a célt jelenti, hogy ne önkormányzatok álljanak mögötte, hanem magántőke, európai uniós források lehívhatók legyenek, akkor én ezzel egyetértek és támogatom.
Itt többször volt már vita arról, hogy sok fürdőnk van, kevés fürdőnk van, túlszeretjük a magyar fürdőket, nem szeretjük túl. Mindig az osztrák példát szoktam hozni. Ha elmegyünk Ausztriába és megnézzük, hogy hány síterepen mennyi szolgáltatást kínálnak és egyébként télen milyen nehéz helyet kapni bármelyik jó minőségű osztrák szállodában, akkor azt mondom, hogy nincs túl sok fürdő Magyarországon, nincs túl sok fejlesztési lehetőség Magyarországon, ha azt akarjuk, hogy Európában vagy a világon bárki, aki gyógyturizmusban, wellnessturizmusban vagy egyáltalán csak egy olyan nyaralásban vagy telelésben gondolkodik, ami fürdőhöz köthető, akkor Magyarország legyen az első, aki beugrik számára. Én azt gondolom, hogy ehhez a jelenleg rendelkezésre álló és már fejlesztett fürdők továbbfejlesztése, a szolgáltatások komplexitásának a kialakítása az egy nagyon jó terep és nagyon jó lehetőséget kínál. Nem félek attól, hogy túl fogjuk fejleszteni őket. Ha megnézzük a gyógy- és wellness szállodák forgalmát, akkor jól láthatóan ők teljesítettek magasan a legjobban az elmúlt időszakban. Tehát évről évre az átlagot meghaladó bővülést tudtak mutatni az egy szobára jutó bevétel tekintetében, mint a töltöttségi mutatók tekintetében.
Nagyon helyes és egyetértek azokkal a prioritásokkal, amiket az anyag kiemelt, szerintem ez nem is lehet vita kérdése. Nagyon fontos lenne viszont, hogy a regionális operatív programok keretében kiírt pályázatok maximálisan vegyék figyelembe ezt a prioritási sorrendet, illetve azok a döntések, amelyek majd a bírálat során megszületnek, ott minden egyes alkalommal vegyék figyelembe azt, hogy a nemzeti turizmusfejlesztési stratégia és most már azon belül az egészségturizmus stratégiába hogyan illeszkednek az ottani fejlesztési elképzelések. Én magam még arra is lehetőséget biztosítanék a jó pályázatoknak, hogy átdolgozással, a profilok kellő szétválasztásával vagy mondjuk egy térségben az egymásra épülésével lehetőséget kapjanak arra, hogy átdolgozzák, ne vessük el azt, hogy ha első pillanatban még szakmailag nem tökéletes az anyag, de átdolgozható és meg lehet határozni vele egy olyan fejlesztési irányt, ami hosszú távon sikeres lesz.
Lehet itt vitatni, hogy a 17 nemzetközi jelentőségű fürdőhely, amit kiemeltek, jó, nem jó. Megnéztem a táblázatot, véleményem szerint valamennyi fürdőhely, ami szerepel a felsorolásban, valóban nemzetközi jelentőséggel bírhat vagy bír már pillanatnyilag is. Nem gondolom egyébként, hogy nem lehetne bővíteni ezt a számot. Tehát nyilván a későbbiekben az országos jelentőségű fürdőkből fel lehet lépni majd a nemzetközi jelentőségű fürdőkbe. Ez megint majd azon múlik, hogy az ottani menedzsment, a tulajdonosok milyen fejlesztésekben gondolkodnak, mennyire bátrak és mit tudnak tőkében hozzárendelni ezekhez a fejlesztésekhez.
A jövőkép a termékfejlesztés során három terméktípust határoz meg, ez a gyógyító víz, a regeneráló víz, meg a szórakoztató víz. Kicsit furcsának tűnnek elsőre ezek a fogalmak, lehet, hogy majd még barátkoznunk kell velük. Nyilván megpróbáltak magyar szakszavakat használni erre a stratégia készítői. Lehet, hogy ezen majd még érdemes lesz gondolkodni. Van egy nagyon fontos és egy számomra kiemelten kezelendő terv a stratégiában, ez pedig a nemzetközi balneológiai kutatóintézet. Amióta a kezdeményezésemre létrejött az albizottság még 1999-ben, azóta minden évben foglalkoztunk ezzel a kérdéssel. Meggyőződésem, hogy a magyar gyógyfürdők hírnevét és presztízsét csak úgy tudjuk visszaállítani, ha a '20-30-as évek Magyarországát akarjuk felidézni, hogy ha megfelelő kutatási eredmények állnak rendelkezésre. Ezen a téren még jelentős lemaradásban vagyunk annak ellenére, hogy kitűnő orvosaink, szakorvosaink vannak. Nemzetközileg elismert emberek. Emlékszem, még 2001-ben tudtunk 100 millió forintot elkölteni csak kifejezetten ilyen kutatási célokra, azokból kitűnő anyagok készültek. Ezt kéne folytatni. De ha van egy olyan kutatóintézet, amely ezeket a tevékenységeket összefogja, helyt ad ezeknek a szakembereknek és nyilván pénzt is hozzá, hogy ezeket elvégezzék, akkor az nagyon fontos lesz a későbbi marketing szempontjából.
Nagyon fontos már az is, ami szintén elhangzott már, hogy olyan védjegyek legyenek, amelyek hitelesek hosszú távon, folyamatos ellenőrzés alatt állnak. Tehát amikor valaki kiválaszt egy magyar gyógyfürdőt, akkor tudja, hogy ott milyen típusú szolgáltatást kap és milyen szakmai háttér áll e mögött.
A többit nem részletezném. A stratégia várható eredményeit, amiket megálmodtak a stratégia alkotói, azokat helyenként ugyan merésznek gondolom, de mindenképpen támogatandónak. Tehát, ha ezt a célt sikerül elérni, amit felvázoltak, akkor azt hiszem, hogy valóban sikeres lesz az ágazat. A legbátrabb sor az, amikor azt fogalmazzák meg, hogy Európában gyógyturizmussal vagy egészségturizmussal foglalkozó szolgáltatást választó ember 50 százaléka Magyarországra jöjjön, ez egy kemény terv, de ha sikerülne megvalósítanunk, akkor már elmondhatjuk magunkról, hogy Európa nagyhatalma vagyunk. Szóval minden szép és minden jó. A legfontosabb rész azonban az anyagnak a végrehajtása lesz. Tehát az, hogy egy stratégia elkészült, milyen intézkedési tervet tudnak majd mellé tenni kormányzati szintről és ahhoz milyen forrásokat tudnak hozzárendelni. Én azért itt kellően óvatos vagyok ennek a megítélésében, hiszen van egy nemzeti turizmusfejlesztési stratégiánk, ami most már a második évét éli és a mellé rendelt források tekintetében azt gondolom, hogy vannak jelentős elmaradások, amelyeket pótolni kéne. Talán jövőre az uniós források majd ezt a hiányt megoldják. Én azt gondolom, hogy ettől függetlenül már eddig is kellett volna kormányzati forrásokat biztosítani arra, hogy azok a fejlesztések, amelyeket már 2005-ben elhatároztunk, azok az elmúlt évek során megvalósuljanak.
Tehát én is köszönöm szépen az előterjesztést, az elkészített anyagot. Nagyon remélem, hogy közös összefogással és a bizottság támogatásával minél több részfeladat megvalósulhat majd ebből a következő években. Megkérem megbízott szakállamtitkár urat, főosztályvezető urat, hogy az elhangzott kérdésekre válaszolni szíveskedjenek.
DR. KOVÁCS MIKLÓS megbízott helyettes szakállamtitkár (Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium): Köszönöm szépen. Tisztelt Bizottság! Nagyon köszönöm az észrevételeket és engedjék meg, hogy a kérdések sorrendjében válaszoljak. Tóth József képviselő úr kérdésével kezdeném: valóban 385 településen található fürdő az országban és ezek közül 185 olyan létesítmény volt, amely az anyagban is megfogalmazottak szerint alkalmas a turisztikai célok és prioritások eléréséhez, pontosabban, amelyek turisztikai jelentőséggel is bírnak. Több hozzászólás is érintette a kiemelt fürdők kategóriáját, ez a kategória tulajdonképpen az anyag szakmai alapvetéséből adódik. Úgy kerültek kiválasztásra ezek a fürdők, amelyek egyedi vonzerővel, nemzetközi hírnévvel rendelkeznek, bizonyítottan van jelentős gyógyvendégkörük. Elhelyezkedésük és megközelíthetőségük biztosított, illetőleg már jelenleg is a település színvonala, fejlettsége alkalmas a vendégkör bővítésére, illetve új vendégkör megnyerésére. Mondanám is a 17 fürdőt, hiszen ez is többször felmerült: Gellért, Széchenyi, Rudas, Lukács, Balatonfüred, Bükkfürdő, Hajdúszoboszló, Harkány, Debrecen, Hévíz, Sárvár és Zalakaros. És természetesen - ahogy elnök úr hozzászólásában elhangzott - mi is egyetértünk azzal, hogy nem egy végleges listáról van szó, csak egy kiindulópontról és pontosan az lenne a cél, hogy ezeknek a fejlesztéseknek a hatására ez a lista továbbbővülhessen és továbbszélesedhessen. Ugyanakkor a stratégia 60 darab országos és regionális jelentőségű fürdő, illetőleg gyógy-tényezőre épülő szolgáltatásfejlesztést szorgalmaz. A kiemelt fürdők tekintetében, tehát a felsorolt 17 és a jövőben várományos fürdők esetében egyedi specializált szolgáltatásfejlesztés, a gyógyászat és a wellness célcsoport-orientált fejlesztése és természetesen a vonzerő környezetének továbbjavítása a feladat. Az országos és regionális jelentőségű szolgáltatók és fürdők esetében pedig a gyógyászati szolgáltatások fejlesztése talán a leglényegesebb. Ennyit a kategorizálásról és még majd egy gondolat erejéig a minősítési rendszerre engedjék meg, hogy visszatérjek.
Kovács Ferenc kérdésére. Ennek az anyagnak hagyományos vagy formális tárcaközi egyeztetése nincs, de ahogy elhangzott, olyan széles szakértői kör vett benne részt részben abból a szempontból is, hogy a különböző tárcák előzetes véleményét figyelembe lehessen venni; ez már az előkészítés és a stratégia elkészítése idején is, ha nem biztosított volt, de legalábbis érvényesülhetett. Jelenleg kapták meg a tárcák annak érdekében, hogy az intézkedési terv már úgy kerüljön összeállításra, hogy minden tárcának és minden érintettnek a határidővel ellátott feladatát ez tartalmazhassa; most várjuk a tárcák ez irányú észrevételeit is.
A 2007. évi költségvetésben milyen forrás áll rendelkezésre - a marketingforrásokat is érintették itt több hozzászólásban. Természetesen tudom, hogy itt elsősorban a fejlesztési forrásokra vonatkozott a kérdés. Ismert az, hogy a hazai fejlesztési források 2008-tól kiváltásra kerülnek az európai uniós források szempontjából, ezért például a következő esztendőkben már a gyógyfürdők, a műemlékgyógyfürdők fejlesztése bár kell hogy folytatódjon a mi szakmai álláspontunk és a stratégia szerint is, erre a regionális operatív programok keretében kerül sor. De természetesen a forrásfelhasználás, tehát például az idei műemlékgyógyfürdő fejlesztésre vonatkozó döntés finanszírozása áthúzódik a következő időszakra is, és elnök úr említette, hogy valóban a regionális operatív programok lesznek azok, ahol a fürdőfejlesztések és az egészségturisztikai fejlesztések is helyet kapnak. Ebből a szempontból én már most jelzem azt, hogy nagyon jó volt az együttműködés és jelenleg is így van a Nemzeti Fejlesztési Ügynökséggel, és a most kiírásra kerülő turisztikai jellegű regionális operatív program pályázatokban figyelembe vették a szakma, a Szakállamtitkárság és természetesen a stratégia elvárásait is. Van egy olyan számunk, hogy 2013-ig mintegy 100 milliárd forint van betervezve egészségturisztikai fejlesztésre, ennek körülbelül 60 százaléka az attrakciófejlesztés, ami az egészségturizmus esetében nyilván a fürdőfejlesztéseket jelenti, illetőleg 40 százalék pedig szolgáltatásfejlesztés, tehát szállodaférőhely, szállásférőhely és egyéb szolgáltatásfejlesztés.
De ismert a bizottság előtt az is, hogy a legutóbbi döntés alapján a kiemelt projektek között már van olyan gyógyhelyfejlesztés, amely zöldjelzést kapott: Hajdúszoboszló, illetőleg több olyan komoly kiemelt projekt továbbfejlesztésre kerül, és a közeljövőben lehet benyújtani. Így a Budapest Gyógyfürdői és Hévizei Rt. 3 fürdővel: a Lukács, Gellért és a Széchenyi fürdővel, Hévíz a Szent András fürdővel, Bükkfürdő, illetve Zalakaros várományosa lehet az ugyancsak kiemelt gyógyhelyfejlesztési projekt státusznak.
A budapesti kérdésére, bár alelnök úr elment, csatlakozva vagy arra részben válaszolva - bocsánat itt van, elnézést kérek, nem követtem, hogy visszatértél - egy nagyon jól összehangolt, általuk nagyon jól eltervezett folyamat részei a fejlesztések, hiszen ők indultak a műemlékgyógyfürdő-fejlesztés első ütemében. Most a második ütemben is részt vesznek a műemlékgyógyfürdő-pályázaton és a harmadik ütemet pedig ebben a kiemelt projekt státuszban a regionális operatív programok esetében fogják, kívánják végrehajtani, tehát egy egymásra épülő fejlesztési sorrendben fejlesztenek.
Van-e a kormányzatnak szándéka arra, hogy az OEP támogatási arányt növelje. Az Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium Turisztikai Szakállamtitkárságnak szándéka az, hogy ezt a folyamatot pozitívan befolyásolja. Természetes, hogy a turizmus érdeke, különösen az egészségturizmus fejlesztése keretében az, hogy ez a finanszírozási arány ne csökkenjen, és lehetőség szerint nőjön, természetesen ennek költségvetési korlátai is vannak. A legutóbbi alkalommal beszámoltunk arról, hogy egy kutatás megerősítette azt, hogy az azonosan kezelhető betegségek esetében - mármint a gyógy-szolgáltatásokkal vagy gyógyfürdő szolgáltatásokkal kezelhető betegségek esetében - túlnyomó egyébként a gyógyszeres kezelések aránya a gyógyfürdő-szolgáltatások arányával szemben. Ezt az arányt mindenképpen szeretnénk megváltoztatni, hiszen a természet-adta gyógy-tényezők egyrészt hatékonyabbak, másrészt pedig jobban kihasználhatók részben gazdasági szempontból is.
Egy szempontot hadd említsek még, alelnök úr kérdéséhez is kapcsolódva, hogy mi történik majd Budapesten. A közelmúltban kollegámmal egy hosszas tárgyalást folytattunk a Budapest Gyógyfürdői és Hévizei Rt. vezetőségével. Nagyon sok minden témát a közeljövőben megkezdünk az együttműködés szempontjából; így a marketing az OEP finanszírozással kapcsolatos közös törekvéseinket és természetesen a fejlesztéseket. Egy példát hadd említsek ebből. Nem feltétlenül jó az - általuk is megfogalmazott módon -, ha egy turisztikailag jelentős gyógyfürdőben egyébként államilag finanszírozott gyógy-szolgáltatásokat is igénybe lehet venni. Tehát ők például abban gondolkodnak, hogy szakosodni fognak a fürdőfejlesztések szempontjából és én ezt úgy gondolom, hogy helyesnek és támogatandónak, támogathatónak lehet mindenképpen tartani.
Almássy alelnök úr, ki fogja végrehajtani. Koordinálni fogja a Szakállamtitkárság és végrehajtani pedig mindenki, aki ebben érintett, mint ahogy a nemzeti turizmusfejlesztési stratégia intézkedési tervére vonatkozóan is így igaz. Valóban visszavesszük a termékfejlesztési irányt. Úgy fogalmaznék, hogy a nemzeti turizmusfejlesztési stratégia és az intézkedési terv elfogadásával a Szakállamtitkárság kapja a feladatot, hogy az egyes ágazati, a turizmuson belül ágazati, stratégiák végrehajtását koordinálja, tehát ebből a szempontból visszakerül a Magyar Turizmus Zrt.-től a Szakállamtitkárságra a termékfejlesztés, illetőleg az egyes termékek fejlesztésére vonatkozó intézkedések végrehajtása és koordinálása.
A stratégia összeállításában a kutatási oldalról részt vettek a Magyar Turizmus Zrt. munkatársai, különösen támaszkodtunk a külpiaci kutatásokra, a külképviseletek információira és az eddigi - a gyógy-szolgáltatások értékesítését követő - tapasztalataikra.
Vidék és Budapest gyógyfürdői. Úgy fogalmazott alelnök úr, hogy a vidéki fejlesztések jó irányba haladnak, Budapesttel ugyanakkor mi lesz. Itt említettem azt, hogy valóban leültünk a fürdővezetőkkel és a továbbiakban is részt kívánnak venni a fejlesztésben; említettem a szakosodást, mi törekszünk arra. És a legutóbbi - bár még nem végleges a döntése - a műemlékgyógyfürdő-pályázattal kapcsolatosan, de egy megfelelő arány kerül remélhetőleg majd kialakításra Budapest és a vidék fejlesztése szempontjából.
A fürdő központi minősítésének fontosságát hangsúlyozta Nagy Imre képviselő úr. Mi valóban ebben a stratégiában egy olyan minősítési rendszert alkalmaztunk, amely továbbfejlesztendő és kiterjeszthető és figyelembe vettük már a jelenleg is érvényes EÜ rendelet szerinti minősítést, de valóban ezt a minősítési rendszert tovább kell fejleszteni és ennek érvényt kell szerezni.
Nagyon szépen köszönjük azt a javaslatot, amely a regionális operatív programok keretében kiírandó pályázatok szempontjából a klaszterek fokozottabb figyelembevételét vagy bizonyos fokú preferálását jelenti, ezt az NFI felé továbbítani fogjuk, hiszen jelenleg zajlik a ROP-okból meghirdetett turisztikai pályázatok társadalmi vitája ennek a javaslatnak. Ebből a szempontból is teljes mértékben aktualitása van.
Pál Béla képviselő úr is szintén a klaszter és a tdm-ek jelentőségét hangsúlyozta, valóban mind a két terület jelentős szerepet kap az egészségturisztikai stratégia végrehajtása során.
Köszönöm Bánki Erik elnök úrnak a javaslatát a fejlesztések támogathatóságára vonatkozóan, ezt mindenképpen feljegyeztük. A 17-es lista bővíthetőségéről beszéltünk. Beszéltünk a balneológiai kutatóintézet létrehozásáról, támogatjuk. Megvizsgáljuk annak a lehetőségét, hogy tudjuk-e segíteni. Bizonyára szakmai alapon megtesszük azt, hogy ez is esetlegesen a kiemelt projektek közé kerülhessen majd, ha nem is most, hanem egy későbbi kiemelt projekt periódusban. Valóban nagyon fontos a védjegyekkel kapcsolatos észrevétel.
Köszönöm szépen még egyszer a kérdéseket.
MÁNYAI ROLAND (Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium): Köszönöm szépen. Két nagyon rövid gondolatot mondanék csak. Az egyik, hogy itt a balneológiai kutatásokkal kapcsolatosan nemcsak a kutatások fontosak, hanem azok nemzetközi publikálása is. Tehát arra külön szeretnénk hangsúlyt fektetni.
Még egyetlen dolog van, amit szeretnék kiemelni: teljesen egyetértek és támogatom azt, hogy a szolgáltatások önállóan is lehessen támogatva az európai uniós forrásokból. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen a kiegészítéseket. Azt gondolom, mindenki mindenre választ kapott, de lenne két olyan kérdésem, ha már megbízott államtitkár úr jelen van, ami feltétlenül foglalkoztat bennünket. Az egyik a turizmustörvény, elhangzott a munkaterv elfogadásával kapcsolatban, hogy szeptember 8-ra szerettük volna meghirdetni a parlamenti nyílt napot. Sikeresen a Mezőgazdasági bizottságot kiebrudaltuk a parlament ülésterméből, de most miután láthatóan még az anyag nem került tárgyalható állapotba. De a miniszter úr jelezte, hogy amint olyan állapotba kerül az anyag, akkor jelzi ezt nekem, hogy közösen a nyílt napot meg tudjuk szervezni. De miután ezt a jelzést eddig nem kaptam meg, úgy tűnik, hogy a november 8. a negyedik vagy ötödik olyan időpont lesz, amin már várhatóan nem tudjuk megtartani. Azt kérdezném, hogy bekerül-e még egyáltalán ősszel a parlament elé ez az anyag vagy tervezzük tavaszra a következő időpontot. A másik pedig, szintén a miniszteri meghallgatáson hangzott el, hogy a szakállamtitkári pályázatok bírálata szeptember 15-ig megtörténik. Nem kaptunk még választ erre. Esetleg tudna-e valamit mondani erre? Vagy azt, hogy ki lesz, nyilván erre kíváncsi mindenki leginkább vagy azt, hogy mikor születik meg ez a döntés. Köszönöm.
DR. KOVÁCS MIKLÓS megbízott helyettes szakállamtitkár (Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium): Köszönöm szépen a kérdéseket. A turizmus törvénnyel kapcsolatosan örömmel mondhatom azt, bár egy nagyon nehéz folyamatban vagyunk benn, de mégis megtörtént az, hogy a szakmapolitikai fórum átengedte a turizmus törvény normaszövegét a múlt héten. Ennek alapján még egy egyeztetést követően tárcaegyeztetésre került a törvény normaszövegének a tervezete. És a mai, legkésőbb a holnapi nap folyamán az Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium honlapjára került, tehát társadalmi vitára alkalmas. Én úgy gondolom, hogy egy megfelelő idő alatt végrehajtható tárcaegyeztetés, amely már megkezdődött, ezt követően kerülhet a megfelelő fórumokra. Én személy szerint nem látok akadályát annak, hogy ezt az időpontot, amelyet a bizottság november 8-ában megjelölt, a turizmus törvény szempontjából meg lehessen vizsgálni. A parlament elé biztos, hogy nem fog addig kerülni. Az lehetséges, hogy a kormány elé bekerülhet.
A másik kérdésre: a pályázat kiírásra került. A pályázati anyagokat egy bizottság áttanulmányozta és ennek alapján hallgatott meg jelölteket. Azt tudom erre mondani, hogy a miniszter úr tudomásom szerint a hét folyamán megfogalmazza javaslatát a turisztikai szakállamtitkár személyére vonatkozóan a miniszterelnök úrnak döntésre.
ELNÖK: Köszönöm szépen a két kiegészítő választ is. Köszönöm valamennyi képviselőtársamnak az aktív részvételét, köszönöm az előkészítésben részt vevő szakállamtitkárság munkáját, illetve magát az előkészítő szakmai teamet. Bízunk benne, hogy valóban közösen szakmai sikerre vihetjük ezt a programot. A harmadik napirendi pontunkat ezzel lezárom. Kérdezem a képviselőtársaimat, hogy egyebek napirendi pontban van-e valamilyen felvetésük, javaslatuk? Gyenesi képviselő úr.
DR. GYENESI ISTVÁN (független): Az üléstervet elfogadtuk, e szerint ebben a hónapban további bizottsági ülés nem várható, így számoljunk?
ELNÖK: Nem. A parlament törvényhozási menetét tekintve nincs olyan, hogy rendkívüli bizottsági ülésre kerülhetne sor. Két dologra szeretném felhívni a figyelmeteket. Egyrészt szeptember 27-én a turizmus világnapja alkalmából számtalan szakmai rendezvény lesz, közöttük a Pro Turismo díj átadása is. Tehát, aki teheti, az vegyen ezen részt. Egerben lesz egy nagy rendezvénye a Falusi Turizmus Országos Szövetségének, ahol szintén szeretettel várnak bennünket a szervezők. És még egy dolog: a Sporthajó szeptember 20-án 13 órakor indul, a nemzeti sportstratégia ötpárti elfogadását megünneplendő a szakállamtitkár úr szervezett egy rendezvényt, amit körülbelül két óra időtartamra lehet kalkulálni. A miniszter úr is megtiszteli a rendezvényt a jelenlétével. Aki teheti és eljön, azt sok szeretettel várjuk.
Köszönöm szépen. Az ülést bezárom.
(Az ülés befejezésének időpontja: 12 óra 00 perc)
|
Bánki Erik |
Jegyzőkönyvvezetők: Turkovics Istvánné és Lajtai Szilvia