STB-18/2007.
(STB-30/2006-2010.)
az Országgyűlés Sport- és turisztikai bizottságának
2007. október 2-án, 10 óra 15 perckor
a Számítástechnikai Általános Iskola
(XIII. ker. Gyöngyösi sétány 7.) szám alatt megtartott üléséről
Tartalomjegyzék
Napirendi javaslat*
Az ülés résztvevői*
A bizottság részéről*
Megjelent:*
Helyettesítési megbízást adott:*
Meghívottak részéről*
Hozzászólók:*
Elnöki megnyitó*
A napirend elfogadása*
Dr. Tóth József polgármester (Budapest, XIII. kerület) szóbeli tájékoztatója*
Tájékoztató az iskolai testnevelés és a diáksport kapcsolatrendszeréről, a fiatal korosztály egészségügyi állapotáról. Előterjesztő: ÖTM Sport Szakállamtitkárság képviselője*
Elbert Gábor államtitkár (ÖTM Sport Szakállamtitkárság) szóbeli kiegészítője*
Kérdések, vélemények*
Lévai Sándor igazgató reflexiója az elhangzottakhoz*
Tompa Ferenc (OKM) válasza*
Elbert Gábor szakállamtitkár válasza az elhangzott kérdésekre, véleményekre*
Szlatényi György (Magyar Diáksport Szövetség) kiegészítése*
További vélemények*
Az általános forgalmi adóról szóló törvényjavaslat (T/3893. szám) (Általános vita)*
Csákiné Fodor Anna (PM) szóbeli kiegészítője*
Észrevételek, kérdések, javaslatok*
Csákyné Fodor Anna (PM) reflexiója*
Szavazás*
Az egyes adótörvények módosításáról szóló törvényjavaslat (T/3892. szám) (Általános vita)*
Lucz Zoltánné (PM) szóbeli kiegészítője*
Kérdések, vélemények*
Lucz Zoltánné (PM) reflexiója az elhangzott kérdésekre*
Lucz Zoltánné (PM) válasza*
Szavazás*
Egyebek*
1. Egyes adótörvények módosításáról szóló törvényjavaslat (T/3892. szám)
(Általános vita)
2. Az általános forgalmi adóról szóló törvényjavaslat (T/3893. szám)
(Általános vita)
3. Tájékoztató az iskolai testnevelés és a diáksport kapcsolatrendszeréről, a fiatal korosztály egészségügyi állapotáról
Előterjesztő:
ÖTM Sport Szakállamtitkárság képviselője
4. Egyebek
Elnököl: Bánki Erik (Fidesz), a bizottság elnöke
Pál Béla (MSZP), a bizottság alelnöke
Koscsó Lajos (MSZP)
Mohácsi József (MSZP)
Tóth József (MSZP)
Dr. Tóth József (MSZP)
Becsó Zsolt (Fidesz)
Kovács Ferenc (Fidesz)
Lasztovicza Jenő (Fidesz)
Dr. Világosi Gábor (SZDSZ)
Helyettesítési megbízást adott:
Dr. Horváth Klára (MSZP) Dr. Tóth Józsefnek (MSZP)
Nagy Jenő (MSZP) Pál Bélának (MSZP)
Páva Zoltán (MSZP) Koscsó Lajosnak (MSZP)
Nagy Imre (MSZP) Mohácsi Józsefnek (MSZP)
Hadházy Sándor (Fidesz) Kovács Ferencnek (Fidesz)
Szalay Ferenc (Fidesz) Lasztovicza Jenőnek (Fidesz)
Szijjártó Péter (Fidesz) Becsó Zsoltnak (Fidesz)
Elbert Gábor szakállamtitkár (Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium Sport Szakállamtitkársága)
Lévai Sándor igazgató (Számítástechnikai Általános Iskola)
Dr. Török Ferenc (Wesselényi Miklós Sport Közalapítvány)
Szlatényi György főtitkár (Magyar Diáksport Szövetség)
Tompa Ferenc (Oktatási és Kulturális Minisztérium)
Csákiné Fodor Anna főtanácsos (Pénzügyminisztérium)
Lucz Zoltánné főosztályvezető (Pénzügyminisztérium)
Kollár Róbert referens (Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium Sport Szakállamtitkárság)
(Az ülés kezdetének időpontja: 10 óra 15 perc)
BÁNKI ERIK (SZDSZ), a bizottság elnöke, a továbbiakban ELNÖK: Sok szeretettel köszöntök mindenkit a Sport- és turisztikai bizottság mai kihelyezett bizottsági ülésén. Külön köszönöm az intézmény vezetésének azt, hogy lehetővé tették, hogy itt az iskolában is - köszönjük igazgató úr - megtapasztaljuk azt, hogy hogyan működik a diáksport, hogyan működik a testnevelés, milyen hatékonysága van annak, hogy itt az önkormányzat kiemelten kezeli, és ahogy hallottuk a bevezetőben, heti 10 pluszórát biztosít testnevelés oktatásra.
Fontos is lenne majd, hogy menet közben, amikor erről a napirendről beszélünk, akkor esetleg ezt értékeljük ki, hogy ennek milyen hatásai vannak, hogyan érzik, érdemes-e ráfordítani pluszköltségeket erre; az önkormányzat részéről is esetleg azt szeretnénk látni, hogy ha központilag a tanórák számát, a testnevelésórák számát meg tudnánk emelni, akkor mennyi hozadéka lenne a gyermekek egészségügyi és fizikai állapotára.
Tehát a mai ülésünkön - a kiküldött meghívó szerint - három napirendi pont szerepel, illetve egy egyebek témakör. Annyi kérése volt a Pénzügyminisztériumnak, hogy cseréljük meg a sorrendet és ne az adótörvényekkel, illetve az áfatörvény módosításával kezdjünk, hanem kezdjünk rögtön a tájékoztatóval: az iskolai testnevelés és a diáksport kapcsolatrendszeréről, illetve a fiatal korosztály egészségügyi állapotáról.
Van-e a képviselő uraknak egyéb javaslata a napirendhez kapcsolódóan? (Nincs jelzés.) Amennyiben nincs, akkor, aki ezzel a módosítással, hogy a 3-as napirendi pontot tárgyaljuk elsőként és aztán utána pedig haladunk az eredeti sorrend szerint, aki ezt elfogadja, kérem, kézfeltartással jelezze! (Szavazás.) Köszönöm. Tartózkodás, ellenvélemény nem volt, a bizottság egyhangú döntésével elfogadta ebben a formában a napirendet.
Megállapítom a jelenléti ív alapján, hogy a bizottság egyébként határozatképes.
A napirendi pont megkezdése előtt megadnám a lehetőséget Tóth József képviselőtársunknak, polgármester úrnak, hogy röviden számoljon be arról, hogy nem csak ebben az iskolában, hanem a kerületben hogyan működik a kapcsolat a fenntartó és az intézmények között, milyen hangsúlyt helyez itt az önkormányzat a gyermekek sportos nevelésére, az edzéslehetőségek biztosítására és egyáltalán milyen hatása van ennek a kerületben élő emberekre.
Polgármester úr, öné a szó!
Dr. Tóth József polgármester (Budapest, XIII. kerület) szóbeli tájékoztatója
DR. TÓTH JÓZSEF polgármester (MSZP): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Bizottság! Adtunk egy 10-oldalas tájékoztatót, abban azt hiszem a kerületről mindent leírtunk. Én úgy gondolom, hogy inkább a mikrokörnyezetről szólnék néhány gondolatot. Ahogy végigjöttek és átjöttek itt a telepen, egy klasszikus lakótelepi paneles terület, mint észlelték; a mi koncepciónk ezzel kapcsolatosan az volt, hogy humanizáljuk a környezetét és humanizáljunk mindent. Ennek egyik eleme az, hogy láthatják azt, hogy a sétány hogy alakult ki: a térburkolat, a lámpától kezdve addig, hogy 25 ezer tővirág, ilyen egynyári virág jelenik meg - biztos, az életminőséget, a hangulatot és a körülményeket jelentősen javítja.
Ezzel párhuzamosan az önkormányzat tulajdonában lévő óvodát, bölcsődét, iskolát is folyamatosan újítjuk fel, a szakaszos felújításoknak a híve vagyunk, hisz maga a környezet is és maga a funkció is ezt teszi szükségessé; és örülök neki, hogy a múlt esztendőben és ebben az esztendőben négy bölcsődét kellett megnyitni, többek között egyiket e hét csütörtökén adjuk át ismételten itt.
Amikor egy-egy intézménynek a funkciója változik, akkor mindig követjük az igényeket. A funkciók tekintetében 75 százaléka a stabil funkcióval rendelkező intézmény, a másik 25 százalék variábilis, attól függ, hogy idős intézményre, gyermekintézményre vagy éppen egészségügyi intézményre van szükség. Ennek kapcsán tehát hallhatták, hogy több mint félmilliárd forintért újítottuk fel az épületet: tornaterem, étterem és az OLLÉ programban pedig reménykedünk, hogy az udvart is fel tudjuk újítani.
A panelprogramba a környező házak beneveztek, neveznek, és ebbe az önkormányzatnak az anyagi ösztönző szerepe van benne. Tehát amivel kezdtem tulajdonképpen, humanizáljuk a környezetet, és ma már az életminőségre is ilyen értelemben nem legyintenek az emberek. Tudom mondani azt, hogy ezt a környezetben lévő árak is visszaigazolják. És az állampolgároknak talán egy nagyon fontos eleme Magyarországon, a 90 százalékában, a lakás az egyik legfontosabb értéktárgyuk, vagyonuk - ott kezdődik, hogy ma már 220 ezer/négyzetméter a használt lakások ára itt a lakótelepen. Úgy gondolom, hogy ezt akkor érzik az állampolgárok, amikor ezt értékesítik, illetve eladják.
A sporttal kapcsolatosan igazgató úr sok mindent elmondott. Mondjam azt, hogy mi több mint 10 éve sportkoncepcióval, sportrendelettel rendelkezünk; a hangsúlyt tekintve mi azt mondjuk, hogy a diáksport, szabadidősport, iskolai sport, ez a hangsúly nálunk. Az élsport tekintetében pedig úgy fogalmaztunk, hogy azt elsősorban a piacnak kell eldönteni és a piacnak kell finanszírozni. Az élsporthoz kapcsolódó utánpótlás-nevelést támogatjuk a magunk részéről.
Az anyagban olvashatták, hogy növekszik a sportegyesületek száma, a 2000-es évek elején még 30-al kezdődött, ma már 52 sportegyesület és két kiemelt nagy sportegyesület: a Honvéd és a Vasas, akik az olimpiai pontoknak a több mint egynegyedét szerzik itt a kerületben.
Büszkék vagyunk arra az egészségszűrő-programra, amit igazgató úr említett. Külön összehasonlító adatokat is tudunk első osztálytól kezdődően. Meg kell említenem, hogy a szülők idegenkedtek ettől a programtól először, aztán, mikor meggyőzték és elmagyarázták, hogy miről van szó, akkor utána már igénylik a szülők: étkezési kultúrát, sportolási lehetőségeket biztosít; és úgy gondolom, hogy a kultúrának nagyon fontos része is és ez is az élet humanizálásához tartozik.
Köszönöm, hogy itt ülésezik a bizottság, és nem akarom húzni az időt, köszönjük a lehetőséget és kívánom azt, hogy jó tapasztalatokkal menjenek el innen.
ELNÖK: Köszönöm szépen képviselő úr. Rátérnénk akkor a napirend tárgyalására.
Köszöntöm Elbert Gábor szakállamtitkár urat, az egyik előterjesztőjét ennek a napirendnek.
Képviselőtársaimnak jelezném, hogy ugye februárban tárgyaltuk ezt a kérdéskört egyszer már: az Országos Gyermekegészségügyi Intézettől akkor kaptunk is egy tájékoztató anyagot. Ezt azért küldtem ki újra, hogy esetleg a mostani helyzettel, az ÖTM mostani tájékoztatójával tudjuk összevetni, hogy mi történt február óta. Azon a bizottsági ülésünkön határoztuk el azt, hogy egy kihelyezett bizottsági ülésen, az ősz folyamán, megnézzük egy intézményben majd, hogy hogy működik ez a rendszer - annak az ülésnek a folytatása így a mai.
Államtitkár úrnak adnám meg a szót, amennyiben van szóbeli kiegészítése az előterjesztéshez.
Elbert Gábor államtitkár (ÖTM Sport Szakállamtitkárság) szóbeli kiegészítője
ELBERT GÁBOR államtitkár (Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium Sport Szakállamtitkárság): Amennyiben elnök úr igényli, akkor szívesen. Köszönöm szépen a lehetőséget.
Azt gondolom, hogy sok fontos dologról beszéltünk már ebben a körben vagy fontosnak látszó dologról, de az igazán fontos dolog, meggyőződésem szerint, ez, amiről ma beszélünk, tehát az, hogy a gyerekeknek milyen lehetősége van mozogni, és aztán hogyan válnak ők egészséges felnőtt emberré.
Ha már polgármester úr beszélt előttem, azt gondolom, hogy tényleg mindenféleképpen meg kell említeni azt, hogy ez a kerület példamutató ezen a területen. Azon a területen is, hogy mennyi létesítmény újult meg, illetve épült; tehát, amikor mindenhol arról hallunk, hogy egyre kevesebb a sportlétesítmény, itt a kerületben találhatunk új és megújult létesítményeket - azt gondolom, hogy ez valóban jó példa, hogy ebbe a kerületbe jöttünk.
Még mindig bevezetőképpen szeretném elmondani azt, hogy az, hogy az iskolában a testnevelés helyzete milyen, tehát a testnevelés és a közoktatás viszonyrendszere, ezért divat mindig az Oktatási Minisztériumot szidni; de én mindenhol elmondom, nem csak akkor, amikor itt van az Oktatási Minisztérium képviselője, hogy az alapvetően a sportszakmának a felelőssége, hogy ez a helyzet kialakulhatott. Ezzel együtt is érdekes az, hogy alapvetően nekem kell beszélni, miközben az iskolai testnevelés ügye a közoktatási törvényben szabályozódik és nyilvánvalóan arra nekünk direkt ráhatásunk nincsen.
A Nemzeti Sportstratégiát örömömre valamennyi képviselő ismeri, és az elmúlt hónapok azt bizonyították, hogy szereti; és abban egy-két riasztó számot magunk is megjelentettünk. Például azt, hogy 9 százaléka sportol rendszeresen a magyar embereknek, ahol a rendszeresség nem túl bonyolult dolog, heti kétszer 45 vagy háromszor 30 perc, ami nem olyan borzasztóan sok. Azt is ott jelezték, hogy a gyerekeknek közel háromnegyede kizárólag az iskolai testnevelésórán találkozik a mozgással, ami szintén egy nagyon árulkodó jel arra, hogy milyen helyzetben vannak ma a gyerekek.
Három olyan területet látunk, amelyben mindenféleképpen az államnak felelőssége lehet, vagy amilyen csoportosítást meg lehet határozni annak érdekében, hogy a jelenlegi nagyon rossz helyzeten javítani tudjunk. Az egyik nyilvánvalóan a létesítményhelyzet, itt is igazgató úr kiemelte azt, hogy rendkívüli feltételek vannak az iskolában, hiszen új, illetve megújult tornaterem van, és a gyerekeknek a sportudvaron keresztül is van lehetőségük rendszeresen mozogni. A másik ilyen terület nyilvánvalóan a szakemberképzés és a szakember-ellátottság helyzete és a harmadik pedig, hogy van-e vajon a gyerekeknek idejük arra, hogy egyáltalán mozogjanak, és hogyan lehet erre időt teremteni.
A létesítményhelyzettel kapcsolatban a sportstratégiában teljesen nyíltan fogalmazunk kistérségi szinten, települési szinten, hogy hány tornaterem, illetve uszoda vagy vízfelület hiányzik. Elnök úrral közösen voltunk ott az OLLÉ programnak - iskolaprogram - beindításán, ahol azt látjuk, hogy reményeink szerint mintegy 400 iskolában lesz lehetőség arra, hogy a sportudvar megújuljon, vagy akár fedett sportlétesítmény is jöjjön létre. Ahol megint csak - ahogy ezt polgármester úr is említette -, ha vannak ezek a létesítmények, akkor nem "csak" - és itt idézőjelbe teszem természetesen a "csak"-ot - a gyerekek számára teremtünk a testnevelésórán lehetőséget, hanem a délutáni sportfoglalkozásoknak és a környéken élő emberek számára is lehetőséget lehet teremteni arra, hogy közösségben sportoljanak - ez a helyi kisközösségnek a fejlesztésére is kifejezetten alkalmas.
A szakemberképzés területén ugye megteremtettük annak lehetőségét, hogy a TF önállóvá váljon, ennek ellenére ez nem történt meg; azt gondolom, nem a mai napirend, hogy ennek részleteibe belemenjünk, hogy ez miért és hogyan. Ezzel együtt egy rendszeresnek mondható kapcsolatot sikerült kialakítani mind a TF-el, mind azzal a jó néhány vidéki tanárképző főiskolával, ahol testnevelő tanárképzés folyik. Éppen a jövő héten lesz a következő szakmai kollégiumi ülés, ahol erről elég részletesen kezdünk el tárgyalni, hogy hogyan lehet a testnevelés tartalmát megújítani, mert sokfelől az a kritika éri mindig a testnevelést, hogy a gyerekek számára élményt kell nyújtani, és megszerettetni a testnevelést, amit azt gondolom, hogy részben én is osztok testnevelőként, részben azonban azt el kell mondani, hogy azért a gyereknek terhelést is kell kapnia. Mert azt mindig elmondjuk, az egyetlen olyan tartós alkalmazkodás, amit ma az iskola ki tud alakítani a gyerekben fizikálisan, ez az, hogy megtanítja szépen ülni nyolcadikra, semmilyen más ilyen tartós alkalmazkodásra a jelenlegi közoktatás rendszerében nincsen lehetőség. Hiszen a 45 perces órából 20-25 az a rész, ami - ha stopper méri valaki - használható, amikor a gyerek valóban mozog, akkor is, ha mi nem vesszük el az időt az elején; és ugye tudjuk azt, hogy az állóképességnek a bármiféle elmozdítására 40 perc folyamatos mozgásra van szükség legalább - tehát a mindennapos testnevelés sem oldaná meg ezt a problémát, ez egy egészen másképpen szervezett közoktatást kívánna meg.
A másik terület, ami a szakemberképzésben a képzőintézményeken túl, azt gondoljuk, hogy fontos volna, az az, hogy magukkal a testnevelőkkel egy élő kapcsolatot alakítsunk ki, ez a testnevelő piknikkel elkezdődött most augusztusban Zánkán; de regionális szinten is szervezés alatt vannak azok a találkozók, ahol megpróbáljuk a testnevelőket hálóba szervezni, tehát hogy egymás tapasztalatait, tudását tudják cserélni. Az látszik - többször beszéltünk erről -, hogy a sportban nagyon sokféle, nagymennyiségű és jó minőségű tudás halmozódik fel, de ez még a sporton belül sem igazán cserélődik, tehát azt látjuk, hogy ez egy nagyon fontos terület, hogy a testnevelőket direktben el tudjuk érni. Jelen helyzetben azt már sikerült elérnünk, hogy mintegy 3000 testnevelőt tudunk direktben értesíteni, a különböző információkkal ellátni, ami azt gondoljuk, hogy rendkívül fontos és regionális szinten ez a fajta együttgondolkodás megindul még ősszel.
Az idő kérdése. Az látható - sok helyütt a sportegyesületek is arról panaszkodnak - hogy a gyerek nem jut el ma már edzésre. Ebben a megoldás az lehet, hogy ha a közoktatást, tehát az iskolaszintet és az edzést egybehúzzuk, tehát ahol megvan a létesítmény és a szakember, hogy ez a kettő ne váljon el. Ez egyébként pedagógiai szempontból is azt gondoljuk, hogy fontos lehet, mert ma egy sportoló gyereknek legalább három helyen kell szocializálódnia. Szocializálódnia kell a családban nyilvánvalóan, az iskolában és az egyesületben és számos esetben van olyan helyzet, hogy ez a három egészen más alkalmazkodást kíván meg a gyerektől. Sokkal jobb lenne, hogy ha ezeket a szocializációs szinteket lehetne csökkenteni és legalább az egyesület, és az iskola egybeeshetne, erre vannak nagyon jó példák.
És amellett, hogy szeptember 1.-vel elindult ötvenegynéhány helyen a közoktatás-típusú sportiskolai tantervre épülő, és egy pályázaton kiválasztott iskolákban ez a munka, reményeink szerint jövő szeptembertől el tud indulni az egyesületi típusú sportiskolai rendszer vagy legalább néhány mintaprojekt, ahol azt próbáljuk majd megmutatni, hogy hogyan lehet ezeket a szinteket még jobban összehozni, és hogyan lehet az edzéselméleti alapokat a közoktatási ismeretek szintjén is alkalmazni. Azt látjuk, hogy az ilyen elveken működő iskolákban sokkal hatékonyabb az oktatás és azt a fajta hamis kérdésfeltevést végre meg lehetne szüntetni, hogy a gyerek tanul vagy sportol, mert hiszen a számok azt mutatják, hogy a kettő egyébként erősíteni egymást, ha mi ezt hagynánk.
Ami a diáksporttal kapcsolatos, hiszen az is benne van a címében a mai anyagnak. A diáksportnál én azt gondolom, hogy régóta kérdés az, hogy vajon hogyan tudjuk meghatározni a diáksportot. Az látszik, hogy minél messzebb megyünk a nagyvárosoktól vagy főleg Budapesttől, annál inkább a valós szerepét tölti be a diáksport, tehát sok gyereket mozgat meg, és aztán versenyeztet. Minél inkább a nagyvárosokról beszélünk vagy főleg Budapestről, az látszik, hogy azok a gyerekek, akik egyébként egyesületi szinten sportolnak, azok az iskola színeiben a saját sportágukban, meg még sok más sportágban vesznek részt a versenyeken - ez véleményem szerint nem igazán szolgálja az eredeti célt. Azt gondolom, hogy itt főleg arról volna szó, hogy a rendszeres testmozgásba és versengésbe bekapcsolni minél több gyereket.
Amilyen programjaink nekünk már működnek, és amivel ezeket a gyengeségeit a rendszernek valamilyen szinten lehet orvosolni, ez itt az igazgató úr által elmondott bevezetőben is elhangzottan, a "Tárt Kapus" rendszer, ami nagyon sok helyen nyitja ki az iskolai sportlétesítményeket részben a gyerekek számára este, meg hétvégén, részben pedig az adott kisközösség számára. Ugyanilyen a "Mozdulj, Magyarország!" programsorozat, ahol láthatóan több mint a fele a pályázóknak valamilyen iskolához kötötten jelenik meg, és azt látjuk, hogy ez rendkívül jó hatással van a helyi kisközösségekre. Mondanám erre például, a "Mozdulj Balaton!" programsorozatot, ahol most már 33 település vesz részt, és ha minden jól megy, akkor a következő nyáron ennek mintájára a Tisza-tó környékén is ezt meg lehet szervezni, ahol már a "Mozdulj, Magyarország!" programsorozatok is területhez kötötten összeszerveződnek és egymást is erősítik.
Lezajlott a nyáron, mi kevéssé szerényen, intelligens sportágnak neveztünk el a humán komplex táborozatási projektet, ahol 80 kistérség 222 táborában több mint ötezer gyereket értünk el 50 millió forintból és hihetetlen pozitív visszajelzések érkeztek. Azt látjuk, hogy a sportot, mint eszközt használva és mellé humán-táplálékot is adva a gyerekeknek, nagyon-nagyon nagy eredményeket lehetett elérni; ennek a programnak a folytatását a jövő nyárra is természetesen tervezzük.
A másik, ahol megint eszközként meg kell, hogy jelenjen a sport, ez az informatika és a sport összekapcsolása. Tehát a sportot, ha úgy fogjuk fel, mintegy horizontális területet, nem csak tantárgyként mondjuk az iskolában, hanem mindent átfogóan, akkor az, hogy a sportoló gyerek, a nem sportoló gyerek és mindenki el tudja érni nagyon hamar az információt, a legkisebb településen is a testnevelő hozzá tudjon jutni a legújabb sporttudományos ismeretekhez, ezt fontosnak tartjuk. Ez a kistérségi sportinformatikai rendszer folyamatos töltődésével úgy tűnik, hogy az ország számos területén már ma igaz.
A legnagyobb problémát hagytam szándékosan a végére, ami nem magyar probléma, hanem az Európai Uniónak egy furcsa hozzáállását mutatja a sporthoz és a testneveléshez, ez az, ami a kompetenciaalapú képzés, ahol a 6 alapkompetencia között nem szerepel a testi nevelés. Mi mindig azt a kérdést szoktuk feltenni viccesen, hogy jó, hogy a gyerek leérettségizik, de vajon a folyamatot túléli-e? Tehát azt gondolom, hogy ebben van nekünk jelentős szerepünk, hogy amellett, hogy a gyerek megtanul írni, olvasni, számolni, idegen nyelvet, s a többi, amellett egészséges emberré is kell válnia, azt pedig a mozgás nélkül nem lehet megtenni.
Írásban azt gondolom, hogy összefoglaltunk mindent, amit ezzel kapcsolatosan gondoltunk, hogy számokkal, tényekkel látni kell és egy ilyen rövid kiegészítőt gondoltam hozzá. Természetesen bármilyen kérdésre szívesen válaszolok. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen államtitkár úr mind az írásos anyagot, mind a szóbeli kiegészítést.
Kérdezem a bizottság tagjaitól, hogy van-e az anyaghoz, az elhangzottakhoz kérdése, esetleg véleménye.
Kovács Ferenc képviselő úr!
KOVÁCS FERENC (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Államtitkár Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Engedjék meg, hogy egy múlt heti történetet meséljek el, amely arra világít rá, hogy valóban rengeteg dolgunk lenne nekünk együtt közösen a parlamentben is azért, hogy valóban egyre több gyerek vegyen részt testnevelési órákon, és egyre többet mozogjanak a gyerekek. A Vas-megyei tűzoltó kapitány úr jelezte nekem, hogy 24 fiatalember jelentkezett tűzoltónak és ebből 4 felelt meg az orvosi vizsgálaton egészségügyileg a tűzoltó munka feltételeinek. Na most, ez nem kifejezetten nehéz munka, de nem is könnyű munka és ez jelzi, hogy nagyon nagy bajok vannak, és a nagy bajokat csak úgy tudjuk orvosolni, ha valóban az általános iskolai testnevelés oktatásra helyezünk nagyobb fajsúlyú támogatási rendszereket vagy feltételrendszereket.
Úgy hiszem, hogy még itt nagy probléma az is - a tűzoltó kapitány úr beszámolója szerint -, hogy például alaki dolgokban is abszolút képzetlenek a gyerekek. Ezt is például testnevelésórán megtanulhatnák, hogy kell vigyázzban állni, meg jobbra, meg balra fordulni; de hozzáteszem, fiúgyerekeknél még jobban hiányzik mondjuk a katonai kiképzés alapkiképzésnek a szisztémája. És ha ezt végiggondoljuk, akkor el kell képzelni, hogy ha a tűzoltóságnál ilyen baj van, mi lesz akkor a rendőrjelöltekkel, és mi lesz mondjuk a katonajelöltekkel, honnan lesz a merítés, ha ilyen rossz a fiatalságnak az egészségügyi állapota. És ezt támasztja alá az a másik adat, amit itt bizottsági ülésen hallottunk, hogy átlagosan Magyarországon azt hiszem 9 százalék, aki aktív sportolói rendszerben is részt vesz valamilyen szinten.
Tehát én úgy gondolom, hogy ez nagyon-nagyon komoly kérdés és nagyon-nagyon komolyan kellene, hogy foglalkozzunk vele súlyának megfelelően, mert hosszú távra előrevetíti akár Magyarországnak a sorsát is, hogy ha ilyen fizikai állapotú emberkék kerülnek az életbe, és valóban igaza van az államtitkár úrnak, hogy az a kérdés, hogy túléli-e a diplomaosztást, mert ha ez így halad tovább, akkor elég komoly aggályok fogalmazódhatnak meg.
Én a magam nevében szeretném felkínálni a lehetőséget. Örömmel hallom, hogy szeretnének regionális szinten szervezni ilyen dolgokat. Magyarországon regionális területfejlesztési tanácsok vannak, regionális köztestületek nincsenek, és ezért, mint a Vas-megyei közgyűlés elnöke felajánlom, hogy Vas-megyében nagyon szívesen segítek koordinálni ezeket a dolgokat. Már csak azért is, mert a Regionális Területfejlesztési Tanácsnak például a mi nyugat-dunántúli régiónkban olyan végletei vannak, hogy Nagykanizsa és Győr és nagyon nehéz lenne egy helyre összehozni akár két vagy három alkalommal is azokat a pedagógusokat, akik érintettek. Tehát én felkínálom azt a lehetőséget, hogy Vas-megyében segítünk koordinálni akár a sportegyesület keretén belül, akár a Nyugat-Dunántúli Egyetem keretén belül, jelenleg a Berzsenyi Dániel Főiskola keretén belül azt a fórumot, ahol megoldható ez a továbbképzés, illetve az előrelépés segítése. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen képviselő úr. További hozzászólási igények?
Tóth József képviselő úr!
TÓTH JÓZSEF (MSZP): Nagyon rövid hozzászólással szeretnék kapcsolódni a szakállamtitkár úr által elmondott nagyon fontos kezdeményezéshez. Valóban 50 millió forintból csodát lehetett csinálni kistérségi nyári sportprogrammal. Olyan tapasztalataim vannak, amely azt mondja, hogy az egy nagyon fontos jó kezdeményezés, folytatni szükséges - gratulálok a minisztériumnak a sikeres lebonyolításhoz. Valóban szokatlanul gyorsan, szokatlanul rugalmasan sikerült egy pályázati forrást célba érkeztetni úgy, hogy az valóban a végeken, a kistelepüléseken - 1000-2000 fős településeken - olyan értelmes programot adott nyáron, nem azt mondom, hogy csellengő, de mégis csak programot, közösséget kereső fiataloknak, diákoknak, akiknek informatikát, kultúrát, természetvédelmet, sportot és ezen belül a végeken mi mást: focit jelentett - gratulálok, szerintem folytatni kell.
ELNÖK: Köszönöm képviselő úr, valóban rövid és frappáns hozzászólás volt, köszönöm.
Mohácsi képviselő úr, öné a szó!
MOHÁCSI JÓZSEF (MSZP): Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Államtitkár Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Tulajdonképpen, mint balatoni képviselőnek, kötelességem ilyen tekintetben megszólalni és ígérem én is rövid leszek.
A "Mozdulj Balaton!" című rendezvényt szeretném kiemelni, ami azt hiszem, példaértékű lehet, és erre majd rá lehet fűzni talán azt is, hogy "Mozdulj, Magyarország!" a sport tekintetében. Amellett, hogy gratulálok Tóth József polgármester úrnak képviselőtársunknak, hogy ilyen szép példát mutat, de én azt hiszem, hogy az a vonzerő, amikor látjátok, hogy egy futballmeccsen most már szinte az egész világon egy kisgyerek fogja a focista kezét, és úgy vonulnak be a pályára. Az a példa, amit itt is a kerületben mutatnak a gyerekeknek, hogy két jelentős sportklub jelentős eredményeket mutat fel, nyilván ez példaértékű lehet és ezeket a srácokat, gyerekeket ez rettentően vonzza. Amellett, mint itt is láttuk - és jómagam sem vagyok éppen az átlagos súlyomnál, de nyilván itt a gyerkőcök között is láttuk azt -, hogy azért vannak túlsúlyos gyerekek és a legnagyobb probléma talán ez és az a heti minimális tornaóra, testnevelésóra, ami mostanában van, azon nyilván feltétlenül szükséges változtatni, mert tényleg oda fogunk jutni, mint amit az államtitkár úr mondott az érettségivel kapcsolatosan. Erre nem szabad sajnálnunk sem erkölcsi, sem anyagi erőt, hogy ezen változtassunk. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm képviselő úr. (Jelzésre.)
Lasztovicza Jenő kért szót.
LASZTOVCZA JENŐ (Fidesz): Én annyit szeretnék megkérdezni, hogy ez a program, ami itt az iskolában folyik, hogy pluszóraszámban megy a testnevelés, ennek a megszervezése hogy történik, és az mennyi pluszköltséggel jár, ha jár egyáltalán pluszköltséggel? Mert utána még kérdezném tovább, hogy ha a válasz olyan, akkor országos szinten ez miért nem működik?
Hiszen volt már bizottsági ülés, amikor itt feszegettük a fiatalok egészségi állapotát, ami itt is szóba került, különféle orvosi mérésekre hivatkozva. Mi az az akadály, hogy országosan szinten nem lehet ezt bevezetni? (Elbert Gábor államtitkár: Lehetőség van rá.) A kérdés az, hogy ha mindannyian tudjuk, hogy ez fontos; egy: a gyerekek fizikai állapota, tehát a jövőbeni élete miatt, a másik: hogy be van bizonyítva, hogy az a gyerek, aki sportol, annak a tanulási hatékonysága lényegesen jobb. Tehát csupa jót tudunk erről mondani, akkor mi az akadálya, hogy az utóbbi években folyamatosan csökken a gyerekeknél a testnevelési órák száma országos átlagban? Mert én elhiszem, hogy az igazgató úr testnevelő tanár és kihajtja azt, hogy más órák, ne a testnevelésóra rovására menjenek, de ez nem mindenhol van így, mert sok helyen a testnevelésóra helyett megtartanak valami mást.
Most az államtitkár úrtól azért kérdezem, mert mi vagyunk a döntéshozók, ha rajtunk múlik, akkor miért nem teszünk érte valamit, amikor tudjuk, hogy gond van, és ezzel az egész nemzetnek okozunk gondot. Most, nem akarok mást ide belekeverni, de szerintem a fizikai állapoton múlik nagyon sok minden, ami például mostanában felmerül a környezeti hatások mellett is, hogy a családalapításokban is probléma van, ugye rengeteg a meddőnek vélt házaspár és nem biztos, hogy a fizikai és az egészségi állapotra vezethető ez az egész dolog vissza. Erre adjatok választ! (Derültség.)(Elbert Gábor szakállamtitkár: Köszönjük, igyekszünk majd megtenni.) De először a kérdésemre a választ, hogy ha megkaphatnám majd, hogy körülbelül ez a program, ami ebben az iskolában van, hogyan működik.
ELNÖK: Akinek van még kérdése? Csinálunk egy kört, lezárjuk ezt az első kört. A kérdésekre megszületnek a válaszok, és utána nyitok még egy kört, amelyben lehetőség lesz további vélemények kinyilvánítására.
Világosi Gábor képviselő úr kért szót!
DR. VILÁGOSI GÁBOR (SZDSZ): Köszönöm szépen. Mindenekelőtt nagyon jó ötletnek tartom valóban magát az ülésnek a megrendezését, másodsorban pedig a XIII. kerületnek a beszámoló anyagát - mindenki ossza el az elismerő szavakat. Ebben az anyagban kifejezetten jónak tartom például a kihelyezett óvodai és iskolai testnevelési foglalkozásokat, ami szerintem nagyon hatásos.
A kérdést már feltette előttem Jenő, ugyanez a kérdésem nekem is, ami az elsőt illeti, tehát ami az anyagi vonzatokra vonatkozik, meg a szervezőkészségre; ugyanakkor persze egyben válaszolva is Jenőnek, nekünk az a feladatunk, hogy a kereteket megteremtsük. Szerintem a kereteket nagyjából megteremtettük, csak hát nem mindenhol vannak igazgatók, akik ezt kőkeményen veszik, hanem mást helyeznek előtérbe és valóban ugyanaz a szemlélet hatja át szerintem a magyar társadalmat is, mint az Európai Uniót, amire egy kicsit az államtitkár úr az előbb itt hivatkozott.
Ami pedig a sportstratégiát illeti, itt az államtitkár úrtól kérdezném, hogy a kistelepülési sportpályafejlesztésekkel hogy állunk, az OLLÉ programról tudunk, csak hát nem csak focipályáról van szó, hanem voltak itt korábban elképzelések kistérségenként uszodákról, meg egyebekről.
Azt szeretném kérni, hogy ami az anyagban benne van - tudom, hogy tartalmilag úgy nagyjából rendben van ez a dolog - ennek meg is kell nyilvánulnia, mert itt az általatok kiküldött anyagban is benne van, hogy szervesen kell kapcsolódni a kultúra, az oktatás és az informatika területéhez. Na most, ha itt semmi másra nem utalok, csak Kovács Feri hozzászólásához, meg az egészségügyhöz mondjuk; szerintem a legfontosabb a sportnak és az egészségügynek az összekapcsolása és ez ugye évtizedes probléma volt Magyarországon, hogy a sportot így kiemeltük az összes többi vonzáskörzetéből, holott a lényege az, hogy mind mindennel összefügg, de legerősebben az egészségüggyel, ott pedig még szerintem vannak komoly teendőink. Köszönöm.
ELNÖK: Köszönöm képviselő úr. Van-e még hozzászólási igény vagy kérdés értelemszerűen. Nekem is lenne néhány kérdésem, azt megfogalmaznám, és utána lehetőséget is adnék egyrészt igazgató úr, akár polgármester úr, államtitkár úr, illetve még a Diáksport Szövetség főtitkára is jelen van, hogy ha olyan kérdés van, amire úgy érzi, hogy tud válaszolni, vagy hozzá tud tenni többletinformációkat, akkor azt örömmel várjuk.
Szóval az anyaggal kapcsolatban. Nagyon örülök annak, hogy végre egy olyan anyagot kaptunk, amiben a valóság kemény megfogalmazásra kerül, ritkán születik ilyen egy minisztériumból, de valóban azt gondolom, hogy a helyzet van annyira súlyos, hogy érdemes tiszta képet festeni erről és mivel az Oktatási Minisztérium képviselője is jelen van, ezért nekem lenne is kérdésem hozzá. Sokszor feszegettük már az óraszámokat: pillanatnyilag a testnevelési órák száma az alsó-tagozatban 3, a felső-tagozatban 2,5. Volt egy ötpárti kezdeményezésünk még a sportstratégia elfogadása kapcsán, ahol valamennyi oldalról egyetértettünk abban, hogy ezt növelni lenne szükséges. Legalább arra törekedjünk, hogy évente egy fél órával meg tudjuk emelni ezt az óraszámot és előbb-utóbb néhány éven belül eljussunk oda, hogy valóban mindennapos testnevelés lehessen már úgy, hogy az alapóraszám biztosítva van a finanszírozás szempontjából is. Nem csak az önkormányzatokon múlik, hogy ki tudja hozzátenni azt a plusz költségvetési keretet, amely biztosíthatja ezt, tehát a keretek valóban adottak ma is, csak éppen a finanszírozást nem tudja minden önkormányzat mellétenni, mert vagy nem tudja anyagilag megtenni vagy mások a szándékai.
Tehát ez mindenképpen egy fontos kérdés, amire én magam is választ várnék. Hiszen az anyagból az kiderül, hogy a gyerekek háromnegyede részére ez az egyetlen sportolási alkalom, semmi más nincs. Ha ezt az egy impulzust se kapja meg, vagy ezt sem kapja meg olyan színvonalon, mint amit például most láttunk, ahol látható az, hogy a gyerekek nem csak a mai bemutató kedvéért mozogtak így és nem azért tartottak ilyen bemelegítést, hiszen a mozdulatokon, az összhangon, a testnevelési gyerekek közötti összhangon látszott, hogy ez nap, mint nap ebben az intézményben így folyik. Azt hiszem, hogy ez adhat egy olyan alapot a gyerekeknek, ami megszeretteti velük a mozgást - ez mindenképpen fontos lenne.
Majd még néhány adatot, ha kaphatnék a "Tárt-kapus" programról, tudjuk-e hogy mennyien vettek ebben részt valójában, mert szintén egy nagyon jó ötletnek tartom, főleg a lakótelepeken. Én is lakótelepen nőttem fel, nálunk is egyetlen sportpálya volt, az iskolai focipálya, tehát ha oda le tudtunk menni, bejutottunk oda vagy átmásztunk a kerítésen. De sokkal optimálisabb megoldás az, hogy ha hétvégén lehetőséget biztosítanak arra, és még ne adj' isten valamilyen felügyelet is van a testnevelők részéről - mint ahogy ugye ebben a programban elvileg ez megvan -, akik ott a gyerekekre figyelnek, vagy esetleg valamilyen közös programot szerveznek nekik, az még nagyobb öröm lehet.
Még egy kérdésem lenne. Az anyag említi azt, hogy szeptember 1.-től 56 közoktatási intézményben indult meg ez a sportiskolai képzés. Pályázat útján választotta ki az ÖTM az indulókat. Mennyien pályáztak? Milyen volt az aktivitás? Mekkora volt az érdeklődés egyáltalán erre? - ezt szeretném kérdezni. Illetve azt, hogy ugyan a program teljes felfutás után 400 millió forintos költségvetésből fog gazdálkodni, de most az induló év például, mondjuk a következő év, mekkora forrást fog igényelni, az, nagyjából az előkészítések alapján rendelkezésre áll-e, vagy abban kell valamilyen lobbi még mondjuk a bizottság részéről, hogy ez ne csak egy induló, hanem egy hosszú távon kifutó program lehessen?
És ugyanez lenne a kérdésem a "3 lépés" program kapcsán, hogy a folytatást hogyan tervezik? Milyen költségvetési keret kell hozzá, lehetne-e bővíteni a kereteket esetleg? Milyen tervek vannak a következő évekre vonatkozóan? Mert amikor legutóbb a sportági szakszövetségek vezetőivel találkoztam, akkor ott is több szövetség részéről elhangzott, hogy jó kezdeményezések vannak, csak éppen hosszú távon nem futnak ki, egy-két évig élnek, aztán új jön helyettük; a tervezhetőség és a program hatékonysága szempontjából mindenképpen fontos lenne, hogy ez hosszú távon is kiszámítható legyen.
Akkor megkérném az érintetteket, hogy az elhangzott kérdésekre adjanak válaszokat, aztán pedig, ha még igény mutatkozik arra, akkor nyitunk egy következő véleménynyilvánító kört.
Államtitkár úr? (Elbert Gábor államtitkár: Szerintem igazgató úr.)
Igazgató úr! Egy mikrofonhoz fáradjon a jegyzőkönyv kedvéért, köszönöm szépen.
Lévai Sándor igazgató reflexiója az elhangzottakhoz
LÉVAI SÁNDOR igazgató (Számítástechnikai Általános Iskola): Köszönöm szépen. Tisztelt Bizottság! Ha már megszólíttattam, akkor néhány gondolatot elmondanék a helyi lehetőségekről. Azt mondom, és azt kell, hogy mondjam, a kerületben nem egyedi példa ennek az iskolának a testnevelés és sporttámogatása, hanem ez kerületi szinten valósul meg egységes rendszerbe foglalva, tehát nem egyedi - ezt mindenképpen szeretném hangsúlyozni.
A közoktatási törvény lehetőséget ad, hogy testnevelésórákkal is akár, a kötelező óraszámot lehet növelni. Tehát a közoktatási törvény behatárolja alsó tagozatban megfelelő osztályoknál, felső tagozatban, hogy mennyi lehet a maximális leterheltsége a gyereknek, de a testnevelésórákkal túl lehet lépni ezeket a dolgokat. Tehát maga a törvény adottságaként megvan a lehetőség, hogy ezzel emeljük a testnevelésórák számát.
Egyetértek maximálisan azzal, hogy a gyerekek sportjában és testnevelésében meghatározó a testnevelésórák száma. Az azon kívüli tevékenység: a délutáni sportkör, foglalkozás, már bizony, ami nem igazán kötelező, az kevésbé vonzó a gyerekek számára vagy a tanártól is függ természetesen, hogy mennyire tudja ezt megszerettetni, és lehetővé tenni.
Konkrétan a mi esetünkre rátérve. Az önkormányzat plusz órakeretet ad arra, ahogy említettem ez egy félállásnyi órakeret durván, 10 óra, valamivel kevesebb most már a 22 órás kötelező óraszámot figyelembe véve, hogy testedzésre, testnevelés-foglalkozásra használjuk. Itt ebben az iskolában délelőtt az alsó és felső tagozatnak 3 kötelező testnevelésórája van és ezek az óraszámok, amit itt az előbb említettem, a délutáni sportköri tevékenységet támogatják meg, mert a törvény sportköri tevékenységet is meghatároz és előír. Ez alapvetően ami itt megvalósul - és még egyszer mondom, hogy én nagyon támogatnám azt a kollegák nevében is -, hogy ha ezen a területen valami előrelépést sikerülne megvalósítani.
De a finanszírozási kérdésen kívül akadálya lehet azért ennek a kérdésnek a létesítmény befogadóképessége is. Szóval a falakat nem lehet tovább bővíteni, és nem lehet növelni, hiába adunk több órát, ha egyszerűen téli időszakban nincs hol megtartani a testnevelés foglalkozást, mert nem férnek be szervezésileg ezekbe az épületekbe vagy ezekbe a létesítményekbe, tehát összefügg a létesítményfinanszírozás és az óraszám kérdése. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen igazgató úr. Még esetleg finanszírozási kérdésekről polgármester úr némi háttérrészletet, ha megemlítene.
DR. TÓTH JÓZSEF polgármester (MSZP): A következő, és akkor én már nem szólnék hozzá. Bevallom őszintén kicsit soviniszta módon, természetesen most sportturisztikai szempontból nézzük itt az intézményt, de egy fenntartónál megjelenik a számítástechnika, a tánc, a nyelvképzés, a kézműves és sorolhatnám tovább, tehát ebben mindig differenciálni kell. És az ismertető tájékoztató anyagban is mondtuk, mi két dologra helyezzük a hangsúlyt: egyrészt a tehetséggondozásra, másrészt pedig a felzárkóztatásra. Két számot hadd mondjak hozzá. Évente a kitűnően érettségizettek aránya 18 és 25 százalék között mozog, ez egy objektív mérce, mert Soprontól-Nyíregyházáig - és nem önmutogatásként mondhatom. Másrészt pedig a felzárkóztatásnál, hogy 72 százaléka kedvezményesen étkező és tankönyv-támogatott a kerületben, ebből fele államilag finanszírozott, fele pedig plusz az önkormányzat finanszírozásban. Ez mutatja a családi hátteret is, hogy kik vannak, és tessék belegondolni, hogy közel ötezer általános iskolásról és kétezer középiskolásról kell gondoskodnunk itt a kerületben.
Tehát ezért a fenntartónak azt mondom, hogy amivel tud differenciálni az egyrészt a pedagógiai programok, hogy minden megtalálható legyen egy adott településen, területen; másrészt pedig a feltételteremtésben és ebben pedig a minőségre. Mert rengeteg sok hatás van nemcsak a társadalomban, hanem a vezetőkre is, hogy a minőségre helyezzük a hangsúlyt. Tehát ezért mi következetesen és évente végignézzük a pedagógiai programokat, illetve ciklusokra és cikluson túlmenően is a közoktatási koncepciónkat meghatározzuk. Ennyit hozzá.
A finanszírozás tekintetében pedig 112 plusz pedagógus van a rendszerben nálunk, amit plusszal finanszírozunk a kerületi önkormányzatnak a pénzéből és nálunk is jellemző az, ami országosan, hogy a normatíva - most átlagot mondok - az 50 százalékot fedezi. Mondjuk, ahogy megyünk fölfelé a gimnáziumok felé, úgy egyre nagyobbat; az óvodánál: 35-40 százalékot, az általános iskolában 45-50 százalékot, míg a középiskolában 50 és 60 között, amit fedez a normatíva. Ezért programokra helyezzük a hangsúlyt, és országosan is lehet ezt javasolni. Ma már minden egyes óvodában van tornaszoba - javaslom, tehát ilyen programokat lehet. Ma már a bölcsődét, amit átadunk egy kisebb játszószerekkel ellátott szoba a rendelkezésre áll, magyarul ennek hosszú távon van meg az eredménye, tehát a gyermekkortól kezdődően meggyőződésem.
És ha lehet az anyaghoz hozzászólni, akkor én javaslom azt, hogy Peking itt van, ugye 08-08-08-al kapcsolatosan az olimpiai ötpróbára helyezünk nagyobb hangsúlyt, nagyon nagy lehetőség van rá, nem elterjedt még a társadalomban; használjuk ki az olimpiának a propagandisztikus esélyeit, lehetőségeit - ír az anyag róla. Másrészt pedig javaslom azt, hogy tekintsük át a diákolimpia finanszírozásának az ügyeit, lehetőségeit. Tessék belegondolni, a számok azt mondják, hogy 41 főiskolán és hány főiskolás van az országban: 123 millió forintot fordítunk, és ugyanúgy 5500 általános és középiskolára 84 millió forintot fordítunk; kicsit nekem aránytalan, tehát a fordított az kedvezőbb és jobb volna, hisz a felsőfokú intézményekben más öntevékenység van, mint mondjuk egy általános iskolában és a főiskolában.
Összességében a helyzetkép jól mutatja be az előterjesztés a helyzetet, a megfogalmazott alapelveket én jónak tartom, több programot és a feltételteremtésben több ambíciót mind az államnak, a miniszteriális szerveknek és az önkormányzatoknak is. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Tompa úr esetleg az óraszámkérdésben tudna nekünk valamilyen többletinformációt adni, szerepel ez a kérdés napirenden a minisztériumban, vagy nem tud erre most reagálni? Egy mikrofonhoz legyen szíves odaülni, Kovács Ferenc mellé.
TOMPA FERENC (Oktatási és Kulturális Minisztérium): Elnök Úr! Képviselő Urak! Tisztelettel köszöntöm önöket. Az elnök úr igen nehéz kérdést tett föl, megmondom őszintén, mert jelenleg ugyan az óraszámokat kötelezően előírja a közoktatásról szóló törvény és azt, hogy hogyan lehet ezt bővíteni az iskolán belül, arról az igazgató úr már említett néhány mondatot, tehát ezt nem ismételném. Mindenképpen szerepelne az, hogy az óraszámokat valamilyen szinten emeljük, de ez a végtelenségig nem mehet; talán az jelen pillanatban nem megvalósítható, hogy mindennap valóban testnevelési óra keretében mozogjanak a gyerekek, de az óraszámemelés az szerepel elvileg a terveink között.
Annyit még szeretnék mondani, hogy a törvény amellett, hogy előírja a kötelező óraszámokat is, amellett hogy lehetőséget ad arra, hogy ezt az iskolavezetés a fenntartóval közösen emelje, emellett még előír több mindent. Egyrészt azt, hogy a mindennapos testedzés lehetőségét köteles az iskola biztosítani a diák számára, másrészt pedig alsó tagozatban előírja az egészségvédő testmozgást, amit szintén mindennap kötelező végrehajtani. Sajnos itt, mint volt testnevelő tanárnak, annyit meg kell említenem, ha testnevelésórán vesz részt a diák, az számára kötelező, tehát ott mindenképpen részt vesz, a délutáni foglalkozásokon viszont nem igazán kötelezhető, hogy részt vegyen - tehát akkor sokféle csábítás miatt inkább másfelé tendál. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen.
Államtitkár Úr!
Elbert Gábor szakállamtitkár válasza az elhangzott kérdésekre, véleményekre
ELBERT GÁBOR szakállamtitkár (Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium Sport Szakállamtitkárság): Kísérletet teszek mindenre reagálni.
Kovács Ferenc képviselő úr, amikor legutóbb jártam Vas-megyében, az Halogyon volt a Vas-megyei sportnap, ott is egy rövid beszédet kellett, hogy mondjak, és ott is azt mondtam, hogy ha van sportoló nemzet ideánk, akkor biztos, hogy Vas-megye a sportoló megye címet - pont egyébként Veszprémhez hasonlítottam -, hogy ez a megye biztosan ezt megkaphatná.
Én örömmel veszem azt a felajánlást, hogy megyei szinten csináljunk testnevelői összejövetelt. Azon gondolkodtunk és nem is biztos egyébként, hogy az új Magyarország térképeken felrajzolt régiós szinten gondolkodtunk, hanem pontosan ezekből kifolyólag az elérhetőség szempontjából, egyébként 5 plusz Budapest, tehát 6 helyszínben gondolkodtunk, de ahhoz a megye vagy akár város, ahol van erre külön szándék, azt nagy örömmel vesszük, mert azt gondoljuk, hogy az egésznek az alapja az, hogy a testnevelők partnereink legyenek. Ha a testnevelők csak muszájból és egészségügyi okokból partnerek, az kevés, az elkötelezettségre és az együttgondolkodásra szükség van, tehát én ebben abszolút partner vagyok és örömmel veszem olyannyira, hogy egyébként a "Tudomány a Sportoló Nemzetért" konferencia egyik állomása Szombathelyen volt a tanárképzőn, ami nekem TF-esként furcsa élmény volt a szombathelyi tanárképzőn beszélni, mert a sportpályán az háborús esemény volt mindig a TF, a szombathelyi tanárképző. Tehát én örömmel veszem és nagyon köszönöm ezt a lehetőséget, és azt gondolom, hogy akkor bent közösen lépjünk, hogy ezt hogyan lehetne valóban tető alá hozni.
Tóth József képviselő úrnak köszönöm a táboroztatással kapcsolatos pozitív visszajelzést, szívesen venném, hogy ha bárkitől kaphatnánk konkrét negatív visszajelzést, mert abból tudunk előremenni. Azt látjuk, hogy nagyon sok helyütt nagyon sokat tudtunk tenni és a dolog az tényleg jó, de vannak olyan területek, ahol azt látjuk, hogy fejlődni kell a dologban, vannak olyan táborozási formák, amelyek idén voltak és azt gondoljuk, hogy jövőre nem úgy folytatnánk, mert változtatni kell rajta - ezzel együtt mi is azt látjuk, hogy ez egy nagyon jó kezdeményezés volt. Hangsúlyozni szeretném, hogy nem pályázat volt - nemcsak azért, hogy ennek most van egyfajta felhangja -, hanem egy kísérleti projekt, tehát minden olyan jelentkező, aki beadott egy koncepciót és az egyezett a kiírás feltételeivel, az meg is kapta erre a lehetőséget. Csak azokat hagytuk ki, akiknek a jelentkezése, tehát az űrlap kitöltése messze nem felelt meg az előírásoknak, ott is mindenkivel végigbeszéltük, hogy hogyan lehet olyanná tenni és csak azok maradtak ki, akik ezt nem tudták teljesíteni.
Igen, a "Mozdulj Balaton!" Keszthelyen volt éppen ennek az idei utolsó állomása. Ott abban maradtunk és el is indultunk a szervezőkkel abban, hogy a Balaton környékén azon strandoknál, azon településeknél - az a 33 település, amelyik benne volt ebben a rendszerben - találjunk egy minimum állandó facilitást. Tehát, hogy azokon a strandokon legyen két streetball-pálya, legyen homokfelület, ahol strandröplabda is elhelyezhető és kapuk; a strandfoci, strandkézilabda és a déli parton, ahol sekély a víz, ott pedig fejelő-kapu a vízbe, tehát emellett azt is elindítottuk, hogy legyen egy állandó minimum létesítményellátottság a strandoknak - azt gondolom, hogy ez jó. A Velencei-tó környéki összes település vezetőivel találkoztam - mindegy, hogy mi alkalommal - ott felvetődött az, hogy a Velence-tó környékén is ezt meg lehetne szervezni, összekötöttük már a szervezőket, tehát ez elindult és ugyanúgy a Tisza-tónál is, mert azt látjuk, hogy ez valóban egy jó program és nagyon kis pénzeket kell összerakni minden oldalról ahhoz, hogy nagyon sok embert lehessen rendszeresen megmozgatni.
Amit Lasztovicza Jenő képviselő úr mondott, azt gondolom, hogy ebben megint csak gondolkodjunk együtt; ugye egyszer már jártunk ott az egyesületi sportiskola koncepciójával. Szerintem, ha egyszer egy ilyen műhelybeszélgetésen azt meg lehetne nézni, azt gondolom, hogy ez nem túl sok pénz, hogy azokban az iskolákban, ahol a feltételek adottak, meg lehessen azt csinálni, hogy mindennap legyen testnevelésóra, hozzátéve, hogy testnevelőként szakmailag azt gondolom, hogy egyébként nem old meg mindent, segít sokat, de nem ez a megoldás. Tehát én azt mondom, hogy egyszer üljünk le úgy, hogy nézzük végig, a konkrét példákon keresztül, nekünk nagyon sok iskolából számok vannak; azt látjuk, hogy az egyesületi típusú sportiskola felépítésével egyébként még kevesebb tanárral hatékonyabban és magasabb szinten lehetne iskolákat üzemeltetni ma Magyarországon - egyszer régen jártunk ott, most annál sokkal fejlettebb állapot van. Azt gondolom, hogy ebben üljünk le egyszer beszélgetni, szerintem a polgármester tud segíteni, elővesszük azokat a számokat, amik megvannak, hogy hogyan lehetne azt megteremteni, mert azt látjuk, ha megvan a létesítmény, akkor onnantól ez szándék kérdése, sokkal kevésbé pénzkérdés, tehát sokkal kevesebb pénzt kell berakni ahhoz képest, amennyi haszna a dolognak lehet.
Világosi Gábor képviselő úr, a kistelepülési sportpályák. Valószínűleg nem kommunikálunk elég egyértelműen. Az OLLÉ program, különösen az OLLÉ Szövetség nem focipályákat jelent. Az OLLÉ program eredetileg arról szólt, hogy valóban rendes nagyméretű focipálya, illetve kézilabda méretű, amit ők futsalnak hívnak. Ebbe úgy tudtunk mi beszállni és segíteni, hogy beszéltünk arról, hogy az iskolaudvarokat, illetve grundokat is lehessen rendbe hozni. Amikor az öt szövetség: a labdarúgás mellett a kézilabda, a kosárlabda, a vízilabda és a kajak-kenu összeálltak, akkor ennek az OLLÉ Szövetségnek az első eleme ez az iskolaprogram, az OLLÉ iskola, ahol nem csak műfüvet csinálnak, hanem az iskola igényeinek a helyi sportadottságoknak, illetve hagyományoknak megfelelően annak kiszolgálására épülnének majd sportpályák. Azt gondolom, hogy ez egy jó irány.
Ugyanígy lesz OLLÉ uszodaprogram, erről egyeztetünk folyamatosan az OLLÉ Szövetséggel, mert azt látjuk, hogy a tanuszoda program nagyon fontos, mert látható szintén - hogy ha az elnök úr szavait veszem a kritikus és igazságot leíró stratégiában -, hogy nagyon komoly hiányosság van vízfelületben. Tehát azt látjuk, hogy olyan olcsón felépíthető és az eddigi rendelkezésre álló számok alapján még esetleg üzemeltethető tanuszodákat lehet létrehozni ebben a rendszerben, tehát ez nem csak focipálya, hanem ennél azt gondolom, hogy sokkal több. És jön majd a grundprogram, pontosan az, ami itt ezen a lakótelepen látszik, hogy hogyan lehet élhetővé tenni a lakótelepeket. Ennek szerves eleme kell, hogy legyen, hogy nem olyan dühöngők legyenek, amelyek ma néhány 10 vagy 20 évvel ezelőttről megmaradtak, hanem azokat is olyan állapotba hozni, mint például Fehérváron van az a park ott kint a gördeszkás gyerekeknek, hogy ilyen szintű létesítményeket lehessen létrehozni - tehát az OLLÉ Szövetség által létrehozott történet az ennél azt gondolom, hogy sokkal több.
A sportot én nem az egészségüggyel hoznám össze, hanem az egészséggel és azt gondolom, hogy ebben van egy pici különbség. Értem, hogy miniszteriális szinten mi az, amire gondoltál, és pontosan ez az, amiről beszélünk, hogy a sport az egy horizontális történet kell, hogy legyen, tehát mindent átfogó és mindenhol meg kellene, hogy legyen a szerepe - ebben elég sokat dolgozunk. Valóban az Egészségügyi Minisztériummal való kapcsolattartás sokszor sajnos - és egyébként önkritikusan a sportnak is hibájából - leszűkül a Sportkórház kérdésére, miközben azt gondolom, hogy az egy eleme a rendszernek, egy intézményi, vagy korábban intézményi háttért biztosító eleme volt, de ennél sokkal fontosabb dolgok vannak az Egészségügyi Minisztérium és a mi viszonyrendszerünkben.
És akkor jön elnök úr kérdése: az óraszám. Itt még egyszer mondom, azt gondolom, hogy sokat segít, hogy ha mindennap van testnevelésóra, de alapvetően nem ez jelenti a megoldást. És azért nem gegnek szántuk azt, hogy mi hoztunk tornacipőt, hanem azt gondoljuk, hogy ez pontosan arról szól, hogy a testnevelés-oktatásnak ez egy része lenne, hogy amikor az ember felnőtté válik, akkor is természetes legyen neki, hogy ott, ahol a gyerekek a földön lesznek, oda nem megyünk be utcai cipővel. És ez nem azért van, hogy neked vagy nektek mondjam kritikaként, hanem ez pontosan nekünk testnevelőknek kritika, hogy arra szűkült le a testnevelésóra, hogy megtartjuk az órát. Ez ennél sokkal több kellene, hogy legyen a tartalma is, meg az egész szervezése a dolognak, hogy hiába van 5 óra, hogy ha a testnevelési óra tartalma olyan, amiről beszélünk. Hogy nem arról van szó, hogy a gyereket terheljük és nem arról, hogy a gyerekekkel megszerettessük a mozgást és az egész agyát átállítsuk arra, hogy miért fontos az, hogy mindennap mozogj, miért fontos az egészséged, s a többi, akkor hiába van mindennap óra - tehát ezért azt gondolom, hogy ez ennél egy sokkal összetettebb történet.
A "Tárt Kapus" programsorozatban, ami nekünk adat rendelkezésre áll, hogy több mint 200 ezer ember megy be, az nem azt jelenti, hogy 200 ezer egyén; tehát 200 ezer esemény zajlik ebben a történetben.
A közoktatás típusú sportiskolában a NUPI csinálta a pályázatot, nem a minisztérium. A források a jövő évre is rendelkezésre állnak; ez megy fölfelé, mert ugye elindulnak az osztályok: 1, 5, 9 és a többi és ezt fel kell tölteni. 2008-ban 155 millió forintot terveztünk a költségvetésben, tehát magyarul az elindult iskolákban ez a fajta továbbnövekedés természetszerűleg finanszírozható.
A "3 lépés" program. A "3 lépés" program megint egy érdekes dolog. Ugye mindig, bármilyen kormány van, a választások előtt megjelenik a sportban nagy örömünkre pluszforrás. Ebből a "3 lépés" programból azokat az elemeket, amelyeket financiálisan és szakmailag is meg tudtunk tartani, azt megtartottuk; például a "Tárt Kapus" programsorozat az akkor indult el és egy nagyon sikeres, nagyon jó történet volt. Azt gondolom, hogy valóban volt egy a délutáni sportfoglalkozásokat szolgáló történet ebben, ennek a visszamentésére a Nemzeti sportstratégia akciótervében teszünk kísérletet, ugye itt majd fogjuk kérni a bizottság segítségét nyilvánvalóan.
A szövetségi találkozók. Ott ugyan én is végigbeszéltem az olimpiával kapcsolatosan egészen konkrét igényeket és úgy tűnik, hogy most ennek a lebontása zajlik a szövetséggel együtt, tehát az egy másik történet, azt a részét én rendben lévőnek találom ma már - ez sajnos, vagy szerencsére a mai témával csak indirekt módon függ össze, a példaképek szintjén talán.
Még számot kell mondjak, fölírtam, csak kisbetűkkel írok és olvashatatlanná válik. Igen volt még ott a "3 lépés"-ben egy olyan, amit én fontosnak tartok, amikor eszközbeszerzésre lehetett pályázni, nem az élsportban, hanem az iskolában, ezen is dolgozunk, hogy akár a külső tőke, vagy a gazdaságból bevont tőke segítségével hogyan lehetne iskoláknak, kisegyesületeknek ebben segíteni. Láthatóan az élsport szintjén most ez a fajta pluszforrás megjelenésével az olimpia felkészülésére ezek a lehetőségek világszintűvé tehetőek. Volt néhány sportág, amely jelezte, hogy gyakorlatilag ő rendben van, ilyen segítségre van szüksége, de az, hogy az iskolák fölszerelése, illetve a kisközösségekben hogy legyen megfelelő létesítmény és megfelelő sporteszköz, az egy fontos feladat volna, erre jó példa, amit említettem: a balatoni strandok és aztán továbbmenve a Velencei-tó és a Tisza-tó története.
Polgármester úr az olimpiai ötpróbát említette, azt mi is az anyagban hozzuk. Ez egy nagyon furcsa történet: az olimpiai ötpróba, mert egyfelől egy nagyon jól kommunikálható történet, másfelől láthatóan az abban résztvevők száma olimpiáról-olimpiára drasztikusan csökkent és egyébként a szabadidősport területén rendszeresen rendezvényeket szervezők, illetve rendszeresen megmozdulók körében a megítélése legalábbis kétséges a dolognak. Mi is azt gondoljuk, hogy érték, de alapvetően egy üzleti vállalkozás, aminek injekciót kell adni, de nem hiszem, hogy az üzleti vállalkozást nekünk kellene valaki helyett finanszírozni.
Még egy adat elhangzott, hogy 123 millió a felsőoktatásra és kevesebb a közoktatásra. Szeretném jelezni, hogy a 123 millióban 45 millió forint az Universiadén való részvétel volt, tehát így ettől a pénz kevesebb lesz, de az arány helyesebb. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm.
Szlatényi úrnak megadnám a szót, aki a Magyar Diáksport Szövetség főtitkára, hogy ha az elhangzottakhoz volna kiegészítése.
Szlatényi György (Magyar Diáksport Szövetség) kiegészítése
SZLATÉNYI GYÖRGY főtitkár (Magyar Diáksport Szövetség): Elnök Úr! Köszönöm szépen és szakállamtitkár úr nagyon sok mindent érintett már, de néhány gondolatot szeretnék azért megosztani.
Elsőként azt, hogy a Magyar Diáksport Szövetség, mint - mondhatom azt - a mindenkori sportkormányzat stratégiai szövetségese, úgy gondolom, hogy végez olyan tevékenységet, hogy ha a bizottság valóban árnyalt képet szeretne kapni az iskolai sport és a diáksport kapcsolatáról, akkor egyszer majd esetleg egy önálló beszámolóval és napirenddel szeretnénk jelentkezni ez ügyben.
Röviden az iskolai sport - diáksport kapcsolatáról. Én az iskolai sport és a testneveléstantárgynak a jelenlegi helyzetével, óraszámával nem kívánnék foglalkozni, talán azzal egyetértenék, hogy nem látom én se megvalósíthatónak ma Magyarországon a mindennapi testnevelésnek a bevezetését, viszont ellentétben azt mondom, hogy a mindennapi testedzésnek a lehetősége az viszont kötelezettséggel járna, és ez lenne az alaptétele. Tehát az iskoláknak a kapacitása nem teszi lehetővé, de a 3 testnevelési óra az általános iskolában és reményeim szerint a középiskolában szükséges lenne, és a délutáni foglalkozások választékának a kínálatával kellene a maradék 2 órát megoldani.
A diáksport önmaga az egy önként vállalt tevékenység és nagy részben attól függ, hogy tényleg a testnevelő tanárnak a személyisége milyen, ezt ne felejtsük el. A legjobban felszerelt iskolában is, hogy ha a testnevelő tanárok nem olyan vénával rendelkeznek, akkor bizony nem tudják megmozgatni a gyerekeket.
Néhány gondolat a finanszírozásról, hogy a bizottság árnyaltabb képet kapjon. A diáksport finanszírozása valójában egy horizontális, hiszen egyfelől a központi költségvetés biztosítja a diáksport egyéb és ezen belül a diákolimpia, a Magyar Diáksport Szövetség által szervezett diákolimpiák országos elődöntőinek, döntőinek a költségeit és a szövetség működési kiadásait, míg viszont a döntő részt azt az önkormányzatok biztosítják egész a kistelepülésekig és itt az utóbbi egy-két évben bizony elég nagy változás történt nem jó irányban. Az úgynevezett diáksport normatíva, azzal én is egyetértek, hogy nem automatikusan kellene, hogy az iskolákhoz eljusson, de ez a közel 2 milliárd forint bizony ebből a rendszerből bárhogy is csűrjük-csavarjuk, eltűnt. Na most, ez biztosította azért azon iskoláknak a diákolimpiákon és egyáltalán a diáksportban való eredményes részvételét, akik dolgoztak. Tehát jelen pillanatban az a furcsa helyzet állt elő, hogy azoknak nem hiányzik, akik idáig sem nagyon erőlködtek a tanórán kívüli mozgásban, azok viszont lehetetlen helyzetbe kerülnek szinte, akik ettől a forrástól elestek.
Tehát a durván 150 millió forintos a Magyar Diáksport Szövetség költségvetési támogatásán kívül a megyei, a megyei-jogú városok számításaink szerint szintén olyan 150-200 millió forinttal gazdálkodnak, és ha ehhez még a további települések diáksportra fordított pénzét hozzátesszük, akkor összesen 6-700 millió van a rendszerben. Úgy gondolom, hogy ez azért egy eléggé alacsony összeg ahhoz, hogy ha itt az egészségmutatókat valóban javítani szeretné a bizottság, illetve rajta keresztül az Országgyűlés.
Az különösen fájó, és ez már a bizottságnak egy javaslata kellene legyen az Oktatási bizottság felé, hogy megvizsgálja azt, hogy miért állhat elő az a helyzet, hogy az iskolák 1-4 osztályában a testnevelő tanár, ha nem rendelkezik egy bizonyos olyan pedagógiai vizsgával, akkor nem taníthat le, a tanító nénik pedig rendszeresen ők tanítják az 1-4 osztályban. Hozzá kell tennem tisztelt képviselő urak, hogy a legfontosabb korosztály a 6-tól 10-éves korosztály, ha ott nem sikerül megszerettetni a mozgást, tehát ha ott leszoktatjuk az egyébként aktív gyereket, akkor az ötödikre tényleg sikerül egy olyan gyereket odahozni, aki nem tud vigyázzba állni, nem tud sorba állni, mindent újra kell tanítani, és már averziója van a mozgással.
Tehát nem bántva sok nagyon tisztességes tanító nénit, nincsenek azzal a képességgel megáldva, felvértezve, hogy ott megfelelően tudják a gyerekeket tanítani. Még külön érdekesség, hogy ezek a tanító nénik a hatodik osztályig feltaníthatják a testnevelési órát, és a testnevelési egyetemen végzettek pedig nem taníthatnak le az 1-4 osztályban, tehát ezt meg kellene gondolni.
A jövőre nézve pedig szeretnénk, akár az olimpiai ötpróbába, aktívan bekapcsolódni. Jelenleg a 218 diáksport bizottság és a közel 300 ezer gyereket megmozgató diákolimpia, amiben teljesen egyetértek szakállamtitkár úrral, hogy minél lejjebb megyünk, messzebb megyünk Budapesttől, annál valóságosabb és átszőttebb képet kap ez a dolog. De hozzáteszem, és el szeretném oszlatni, hogy a diákolimpia nem a versenysportolóknak a rendszere, ez egy tévhit, akik az országos döntőbe jutnak a legjobb nyolc csapat, ott óhatatlanul a legjobbak vannak - a nagy olimpián is ez van, hogy a legeslegjobbak jutnak el a végső stádiumba -, de a 80-90 százaléka ebben a rendszerben mozgó gyerekeknek, azok nem sportolók, hanem az egészségüket próbálják megőrizni tanáraik által. Tehát programjaink, terveink vannak, kérem, hogy a bizottság támogassa ezt. Legközelebbi tervünk esetleg a Wesselényi Sport Közalapítvánnyal egy olyan egyszerű futópróba közös meghirdetése, amihez ha a források elegendőek, akkor abban akár önkéntes alapon az iskolák részt vennének benne, és egy méréssel együtt való játékos versengés is lehetne ebben. Köszönöm szépen a megtisztelő figyelmüket.
ELNÖK: Köszönöm szépen főtitkár úr a kiegészítést.
Még az államtitkár úr részére.
ELBERT GÁBOR szakállamtitkár (Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium Sport Szakállamtitkársága): Egy szót. Hadd köszönjem meg a Gyurinak, hogy elmondta ezt a tanítónő-testnevelő viszonyrendszert, mert ez volt az, amit fölírtam, amikor Jenő beszélt, hogy abban kellene még összefognunk - és így most el tudtam olvasni, köszönöm.
ELNÖK: Köszönöm én is. Van-e az elhangzott válaszokat követően még igény a képviselők részéről véleménynyilvánításra.
Pál Béla alelnök úré a szó!
PÁL BÉLA (MSZP): Köszönöm szépen. Tisztelt Szakállamtitkár Úr! Tisztelt Bizottság! Nagyon röviden csak egy néhány gondolatot hadd mondjak el, hiszen jogos volt szakállamtitkár úr kérdése, hogy mondjon-e szóbeli kiegészítést az anyaghoz, mert kaptunk egy korrekt, minden tekintetben pontos anyagot az iskolai testnevelésről, a diáksport kapcsolatrendszeréről és kaptunk egy pontos, de némely ponton riasztó adatokat tükröző anyagot a fiatal korosztály egészségügyi állapotáról.
Ugyanakkor olyan kihelyezett ülésen vagyunk, ahol azt gondolom, hogy példaértékű az, amit polgármester úr és az, amit igazgató úr tesz az iskolai testnevelésért és a diáksportért. És ebből is világosan látszik az - még a Szakállamtitkárság anyagában is benne van -, hogy döntően a feltételek adottak, az anyagiak lehetnének jobbak is, ez természetes, ebben amilyen lehetőségünk van segíteni fogunk, egyébként más keretek adottak. A döntő kérdés az, hogy a gyakorlatban mi történik. Itt most láttunk egy jól működő gyakorlatot. Ahogy már jöttünk az iskolába és néztük a kerületet, láttuk, hogy van gazdája a kerületnek; azért van a polgármester és az önkormányzat képviselőtestülete, hogy jó legyen itt élni a kerületben és ez a fajta szemléletmód hatja át az iskolai testnevelést, az iskola életét is és a diáksport helyzetét is. Hiszen, ha elolvassuk azt az anyagot, amelyet a XIII. kerületről kaptunk, akkor abban világosan látszott, hogy a létesítményfejlesztéstől elkezdve az egészséges életmódra nevelésig van egy rendszer, amelyet elkezdenek valamikor az óvodában, az általános iskolában is és a vége valahol a versenysportnál, netán az olimpiánál van.
Azt gondolom, hogy ez mindenképpen példaértékű, köszönet ezért polgármester úrnak és természetesen igazgató úrnak is. Hiszen ma, amikor nagyon sokat szinte közhelyszerűen beszélünk arról, hogy a gyerekeknél mi minden szorítja ki a testnevelést és az egészséges életmódot, például többek között a korszerű számítástechnika és az ezzel járó hátrányok, akkor most egy olyan intézményben vagyunk, ahol pont az ellentettje történik, ahol tényleg komplex rendszerben foglalkoznak a gyerekekkel és a gyerekek egészséges nevelésével is.
Én mindenképpen azzal értenék egyet - a köszönetem kifejezése mellett -, hogy a legdöntőbb mindenütt az általános iskola és a diáksport. Tehát azt gondolom, hogy mindenképpen arra kellene több pénzt, több energiát, több figyelmet fordítanunk, mert ha itt már a gyerekeknek az életük részévé válik a sport, akkor biztos vagyok benne, hogy később könnyebben megtalálják majd a maguknak megfelelő sportolási lehetőséget, de ha ebben az életkorban nem sajátítják el, akkor soha vagy később nagyon nehezen. Ez az egyik tehát, amit mindenképpen javasolnék.
Azt látom, hogy abban egyetértés van a Diáksport Szövetség elnökével is és szakállamtitkár úrral is, hogy az Oktatási Minisztérium és más ágazatok felé milyen irányban és hogyan kell elmozdulni és milyen kérdésekben; azt gondolom, hogy a bizottság mindenképpen támogatni fogja ezeket a törekvéseket.
A harmadik pedig, lenne egy javaslatom, hogy ne csak a testnevelőket célozzuk meg, ugye volt erre utalás, különböző szinten, hogy a testnevelőkkel milyen fajta rendszert lehetne kialakítani. Még fontosabbnak tartom azt, hogy azokkal, akik a testnevelők szempontjából is kulcsemberek: az iskolaigazgatók, a munkáltatók vezetői, a polgármesterek, akik egy-egy területen fel tudnak építeni egy ilyen rendszert, nekik is adjunk lehetőséget arra, hogy az ilyen és hasonló jó gyakorlatot, amit itt most a XIII. kerületben tapasztaltunk, megismerhessék, elsajátíthassák. Mert gyakran azon múlik, hogy nem ismerjük egymás dolgait eléggé, holott ha már van egy jól működő rendszer - polgármesterrel, iskolaigazgatóval - biztos más területen is az országnak mindenképpen mindannyiunk érdeke, hogy bemutassuk, hogy így is lehet. Köszönöm megtisztelő figyelmüket.
ELNÖK: Köszönöm alelnök úr.
Világosi Gábor kért még szót!
DR. VILÁGOSI GÁBOR (SZDSZ): Itt már az előbb szó esett a tanulók fizikai állapotának a méréséről, főtitkár úr is említette. Az OKM anyagában szerepel egy olyan mondat, hogy az OM megvásárolta az ezzel kapcsolatos szoftvereket és elküldte az iskoláknak. Bízom benne, hogy csak lemaradt egyébként a második része ennek a mondatnak, mert akkor csak az első félidőnél tartunk, amit hangsúlyozni szeretnék, hogy nagyon pozitív dolognak tartok. Csak azt, hogy utána az információkat össze is kellene gyűjteni, mert különben sokra nem megyünk vele; hogy ha az iskoláktól visszajön az anyag, ezeknek a felméréseknek az eredményei, ezeket kell elemezni, és utána tudunk továbblépni - ezeket tudjuk felhasználni a további munkában.
ELNÖK: Parancsoljon referens úr!
KOLLÁR RÓBERT (Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium Sport Szakállamtitkárság): A fittségi felmérések közül kettő olyan van, ami a CD-n szerepel: az egyik az Eurofittnek nevezett, a másik pedig a Hungarofitt. Most az általános tapasztalat az, hogy az iskoláknak a 80-90 százaléka inkább a Hungarofittet használja. Most ezzel kapcsolatban, a Hungarofittnek eléggé kiforrott értékelési rendszere van és mindazon iskolák, akik az eredményeket beküldik, azok visszakapják az értékelést egyrészt, másrészt pedig egy www.hungarofitt.hu című honlapon folyamatosan megtekinthetik az országos értékelést is.
A CD-vel kapcsolatban annyit hadd jegyezzek meg, hogy az iskolán belüli értékelésre gyakorlatilag alkalmas, mert értékeli a diákot egyénileg, alkalmas arra, hogy az osztályt, sőt az egész iskolát értékelje, és még ilyen válogatási lehetőség is van, tehát, hogy ha mondjuk egy 2-300-as létszámú iskolában ki akarom keresni a Cooper-futót vagy valakit, akkor azt is meg tudja nekem mondani a CD. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Török Ferenc úr, Weselényi Miklós Sport Közalapítvány.
DR. TÖRÖK FERENC (Weselényi Miklós Sport Közalapítvány): Nem akartam volna hozzászólni, itt ez az utolsó mondat: ez a Hungarofitt, meg Eurofitt megmondom őszintén, hogy engem irritál ez az egész dolog, mert ennek semmi hozadéka nincs. Azon harcol két rendszer - egy borzasztó komplikált rendszer -, ami nem mérhető, nem összehasonlítható és semmiféle eredményt nem lehet összehasonlítani az iskolák között, mert ez egy borzasztó komplikált rendszer.
Itt nagyon sokan jól tudják, hogy egy nagyon primitív egyszerű futó vagy úszótesztet, azt amit a Diákszövetséggel is meg szeretnénk csinálni, amivel az egész országot összehasonlítóan fel lehet mérni, mert a kislabda-hajítást, meg a fekvőtámaszt, meg a húzódzkodást ezeket lehet méregetni, de hogy egy összehasonlító rendszer legyen az egészben, ez teljesen kizárt, hozadéka nincsen. Meg lehet csinálni, mond valamit, de igazán ebből profitálni soha nem fog a magyar sport, mert a kiválasztásnál volna a lehetőség, hogy azoknak a gyerekeknek a keringési rendszere, aki rendben van, és az mérhető egy egyszerű primitív futóteszttel mindenütt meg lehet csinálni. Abból az egyesületek, meg az élsport ki tudja választani azokat a jegyeket, és az egész ifjúságban össze lehetne hasonlítani ténylegesen konkrétan a dolgokat; és ezt a diákolimpiába versenyszerűen be lehet tenni, ennek a financiális része nem sok. De megint ugye itt az érdekek vannak: Hungarofitt, Eurofitt és ez az egész rendszer. Tehát én azt gondolom, hogy át kellene még egyszer gondolni ezt az egész dolgot. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen Török Ferenc.
Van-e még hozzászólási igény? (Nincs jelzés.) Amennyiben nincs, akkor még államtitkár úrnak egy zárszóhoz adok szót!
ELBERT GÁBOR szakállamtitkár (Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium Sport Szakállamtitkársága): Bocsánat, csak annyi, hogy itt a CD-n rajta van számos olyan adat, ami a táboroztatási projekttel kapcsolatos számok és a többi, tehát a képviselő urak meg tudják ezeket majd nézni.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Mindenkinek köszönöm az együttműködését, még egyszer köszönöm az iskola igazgatójának, hogy lehetőséget biztosított számunkra, hogy ezt a kihelyezett ülést itt megtartsuk - ezt a napirendi pontot ezzel lezárjuk.
Továbblépünk a következő napirendre. Pontosabban itt egy kérdésem lenne majd még, mert nekem az első napirendi ponthoz Lucz Zoltánné főosztályvezető van megjelölve, de információim szerint Csákiné Fodor Anna főtanácsos asszony van itt. Ez jelentse azt, hogy cseréljük a napirendeket, vagy mind a két napirendnél tud ön is minisztériumi képviselőként eljárni.
CSÁKINÉ FODOR ANNA (Pénzügyminisztérium): Nem, csak az áfánál.
ELNÖK: Akkor legyen kedves helyet foglalni, és akkor kezdjük az áfával.
Az általános forgalmi adóról szóló törvényjavaslat (T/3893. szám) (Általános vita)
Kérem a képviselő urakat, hogy foglalják el helyüket. Folytatnánk a bizottsági ülést. Engedelmükkel felcserélnénk a napirendeket az előadóknak megfelelően, és most az általános forgalmi adóról szóló törvényjavaslatot tárgyalnánk.
Köszöntöm a Pénzügyminisztérium képviseletében Csákiné Fodor Anna főtanácsos asszonyt, meg is adnám önnek a szót, hogy ha van olyan kiegészítése, amit a törvényjavaslat kapcsán szeretne elmondani a bizottság előtt.
Csákiné Fodor Anna (PM) szóbeli kiegészítője
CSÁKINÉ FODOR ANNA (Pénzügyminisztérium): Tisztelettel köszöntöm önöket. Csak röviden összefoglalnám a lényegi pontokat. Azt, hogy újra kodifikált áfatervezet került a parlament elé, azzal ugye már megismerkedtek. Azért volt szükség az újrakodifikálásra, mert 14 éves az áfatörvény, az évek alatti módosítások a szerkezetben is torzulásokat eredményeztek és az Európai Unió direktívája is 2007. január 1.-jétől újult meg - ugye a 2006/112-es EK irányelv -, ami a hozzáadott érték adózás egységes szabályait rögzíti, az unióban is megújult, nekünk is jobb, hogy ha azt szerkezetileg is le tudjuk követni. Azon túlmenően egypár kötelezettséget is ránk rótt az Európai Unió, mert az új irányelv kapcsán ismét a nemzeti jogszabályokkal való összehasonlítás is megtörtént és több mindenben kifogásolták a hazai szabályozást és úgynevezett kötelezett-szegési eljárást indítottak ellenünk több témában úgy, hogy kötelezően igazodjunk az irányelvhez. Az egyik ilyen az utazásszervező szolgáltatása, amiben most le is képezzük azt, ami a direktívával való teljes összhangot eredményezi.
Két dolgot kifogásoltak. Egyrészt azt, hogy nem lehet leszűkíteni az árrés-adózás kötelezettségét az utazási irodaként bejegyzett vállalkozásokra, hanem valamennyi utazásszervezőre, mindegy, hogy a működési formája mi. Ezt kellett megvalósítanunk, megvan a tervezetben; illetőleg nem lehet utazási csomaghoz kötni az árrés-adózás alkalmazását. Nem lehet azt mondani, amit mi eddig, hogy legalább kétkomponensű szolgáltatás nyújtása kell ahhoz, hogy árrés-adózás tartozhasson, egy önálló szolgáltatás nyújtása is megalapozza az árrés-adózás kötelezettségét, ami szintén le van képezve a jelenlegi tervezetben.
Az, hogy az egykomponensű szolgáltatások közül különösen mire vonatkozik majd az árrés-adózás, arra egy példálózó jellegű felsorolás található a törvény vonatkozó rendelkezésében, hogy így különösen: a személyi közlekedés, szálláshely szolgáltatás, idegenvezetés.
Az eddigi áfatörvényben foglalt szabályból ebben a témában még egy nagy eltérés van: utanként kell majd az árrést számítani, utankénti árrés után kell adózni az utazásszervezőknek, nem lehet összevonni, mint ahogy mi pozíciószámos árrést, meg adó-megállapítási időszakra számított árrést is alkalmaztunk eddig.
A számlában egy dologra hívnám fel a figyelmet, hogy az adat tartalma már az elvártnak megfelelő, ez is folyamatosan az Európai Bizottság látókörében van és nem lehetséges a nemzeti jogszabályoknak eltérni tőle. A vevő, vagy szolgáltatást igénybevevő adószámát továbbra is csak akkor kell feltüntetni a számlában, ha ő az adófizetésre kötelezett, tehát fordított adózás esetében, illetőleg közösségi ügyletekben, más esetben nem kell a vevő adószáma.
A számlának a kibocsátásához határidőt szab a törvény, ez egy hiánypótlás. Itt a számviteli törvény azt mondta, hogy haladéktalanul kell kibocsátani, ez így elég megfoghatatlan. 15 nap, amit az áfatörvény mond - a teljesítéstől számított 15 napon belül kötelező kibocsátani a számlát. És a gyűjtőszámlára is lehetőséget adunk, ami természetesen ugyanazon adóalany, eladó és vevő közötti; csak akkor, ha a vevő is adóalany, ha közöttük rendszeres üzleti kapcsolat van, akkor a számlakibocsátó adó-megállapítási időszakában. Tehát ha havi bevalló, ha számlakibocsátó, akkor havonta összegyűjtött egy számlát, gyűjtőszámlát - a havi teljesítésekről egy számlát, gyűjtőszámlát - lehet kibocsátani, és ennek a kibocsátási határideje pedig az értékesítő szolgáltatást nyújtó adó-megállapítási időszakának utolsó napjától számított 15 nap, tehát itt is visszaköszön a 15.
Egyszerűbb lesz a visszaigénylés, nem kell az értékesítő nyújtó adott adóévben göngyölített összesített adóalapjához viszonyítani, mint eddig, hanem a visszaigénylés csak a visszaigényelt áfa mennyiségéhez kötődik és az adó-megállapítási időszakhoz. Úgy fogalmaz a törvény, hogy aki havi bevalló, annak a negatív elszámolandó adója, ha eléri az 1 milliót, akkor igényelhet vissza, ha ez több adó, több havi adóbevalláson keresztül éri el, akkor göngyölítve viszi tovább az adatokat, és amikor elérte. Ha negyedéves, akkor 250 ezer forintot kell halmozottan elérnie, ha éves, akkor meg 50 ezer forintot ahhoz, hogy visszaigényelhessen, a megfizetettségi szabály az megmarad.
Az ingatlanügyekre térnék még ki utolsóként. Az ingatlanok értékesítése főszabály szerint adómentes lesz, tárgyi adómentes, de választható az adóalany döntésétől függően az adókötelezettség is, ezt az Art. szabályai szerint be kell jelenteni az Adóhivatalhoz, és hogy ha a főszabály adómentesség helyett az adókötelezettséget választja az adóalany, akkor 5 évre köti, ez a választása, ettől 5 évig nem térhet el és valamennyi ingatlan értékesítésére ezt a szabályt, ezt a választott szabályt kell alkalmaznia. A bérbeadásnál is ez a helyzet, az ingatlan bérbeadásnál, hogy ott is a főszabály az adómentesség, de választhatja az adóalany az adókötelezettséget is ugyanilyen feltételekkel.
Új elemként jön be a szabályozásba, hogy a nem adóalany személy, szervezet is ingatlanértékesítései tekintetében áfakötelessé válhat, ha sorozatjelleggel értékesít építési telket, illetőleg felépítményes ingatlanokat. Erre az a szabályozás alakult ki, több módosuláson keresztül ment már, de a parlamenthez benyújtott szabály szerint: a sorozatjellegre definíciót ad a törvény és azt mondja, hogy ha két éven belül négy ingatlant - amiben lehet vegyesen építési telek vagy felépítményes ingatlan is - értékesít magánszemély, akkor nem mondhatja már magáról, hogy ő magánszemély, hanem a negyedik ingatlan tekintetében áfaalannyá válik. Az első három nem, de a negyedik tekintetében áfaalannyá válik, és ha a továbbiakban is értékesít még további ingatlanokat, azt értelemszerűen a negyediktől kezdődően is áfa-adóalanyként kell, hogy megtegye.
Annyi könnyebbség szerepel benne, hogy ha a negyedik után áfa-kötelezetté válik ugyan az addig magát magánszemélynek mondó, ha a negyedik után meg is fizeti az áfát a vonatkozó szabályok szerint, de utána három évig nem értékesít egyáltalán se felépítményes ingatlant, se építési telket, akkor, ha három év szünet következik be, akkor előröl kell kezdeni a számolást a tekintetben, hogy melyik ingatlan értékesítése lesz adóköteles. Ebben a magánszemély, illetőleg nem adóalany szervezet ingatlanértékesítésében nincs fordított adózás, míg az egyéb adóalanyok ingatlanértékesítéseiben fordított adózás van, vagyis a vevő lesz az adó fizetésére kötelezett olyan ingatlanok esetében, amikor nem a főszabály, hanem az adókötelezettség választása mellett döntött az adóalany. De aki ilyen nem adóalany, személy, szervezetként válik adókötelezetté, ott nincs fordított adózás. Ha adókötelezetté válik valaki, akkor természetesen az input áfáinak a levonását is meg kell engedni, mert nem egyoldalú az adóalanyiság: nemcsak fizetendő, hanem levonható adó is merülhet fel, ha az értékesített és adókötelezetté vált ingatlannal kapcsolatban merültek fel beszerzései, igénybe vett szolgáltatásai - ezt is megadja a törvény.
És az a szabályunk, ami nem csak az ilyen ingatlanértékesítésnél, hanem általánosságban is azt mondja, hogy az adóalanyiság előtt beszerzett termékek tekintetében is lehet utólag adólevonási jogot gyakorolni, ha megvan a számla és az a számla ugyan még nem az adóalany nevére szól, mert adóalanyisága előtti időszakból szól, de egyértelműen beazonosítható, hogy ahhoz az adóköteles tevékenységhez kötődik, akkor a levonási jog utólag érvényesíthető. Ez is olyan volt, amit az Európai Unió hiányolt a hazai szabályozásban.
Köszönöm, ennyit szerettem volna kiegészítésként.
ELNÖK: Köszönöm szépen a kiegészítést.
Észrevételek, kérdések, javaslatok
Kérdezem a bizottság tagjait, hogy a törvényjavaslattal kapcsolatban van-e észrevételük, javaslatuk vagy kérdésük. (Nincs jelzés.) Nincs.
Amennyiben nincs, nekem volna mindenképpen. Ugye itt többször felmerült már, amikor tárgyaltunk szakmai kérdéseket, hogy a turizmus általános adóterhelése jóval magasabb az európai versenytársakénál. Itt különösen nehezményezték a szakmában dolgozók azt, hogy 2006-ról 2007 évre az általános forgalmi adó 15 százalékos kedvezményes kulcsa 20 százalékra nőtt többek között, ezzel a versenyhelyzetük jelentősen romlott, illetve több: a 4 százalékos különadó bevezetésétől kezdve a bér- és járulékteher növekedésén keresztül, az átlagos adóterhelésük is nőtt. Több kampányban is elhangzott már, hogy a turisztikai jellegű vállalkozásokat, de mondhatnám itt egyébként a sportjellegű vállalkozásokat is, hogy őket mindenképpen valamilyen kedvezményes adóbesorolásba kellene helyezni.
A kérdésem az, hogy felmerült e bármi ilyen elképzelés, vélemény, jött-e ilyen javaslat a kormány részéről, amikor a törvényjavaslat előkészítése folyt, vagy ez fel sem merült önöknél. Továbbá kérdezem azt, hogy vizsgálták-e egyáltalán azt, hogy mondjuk az Európai Unióban - ha már itt a jogharmonizációs kérdések felmerültek a törvényalkotás vagy törvény-előkészítés során - utánajártak-e annak, hogy bizonyos szakterületek adóterhelése milyen, például a turisztikai vállalkozásoké az Európai Unióban? Mert azt gondolom, hogy mindenki, aki ezen a területen érintett, azt várta a mostani adótörvények előkészítése során, hogy ilyen pozitív jellegű szabályozásmódosítás előfordulhat, illetve a különböző szakmai kollégiumok jelezték, hogy ők ilyen irányú módosítást várnának el.
Felmerült itt korábban még az is, hogy a sporteszközök áfájának esetleges csökkentése napirendre kerülhet majd, erről még talán a sportstratégia vitája során is tárgyaltunk; úgy látom, hogy ez megint csak nem köszön vissza itt a törvényjavaslatban, nem tudom, hogy ez felmerült-e megint csak az előkészítés során. Ha ez nincs így, akkor megpróbálunk majd módosító javaslatokkal esetleg még ezeknek a törvényjavaslatoknak a jelenlegi helyzetén javítani, mert mi azt gondoljuk - legalábbis a Fidesz turisztikai és sport munkacsoportja egyöntetűen -, hogy ez az adótörvény ebben a formájában abszolút nem szolgálja egyik szakmai területnek a versenyképesség javítását sem.
Kovács Ferenc képviselő úr!
KOVÁCS FERENC (Fidesz): Köszönöm szépen elnök úr, a szót. Itt első kérdésem az utazásszervezői tevékenységgel, illetve az adóztatással kapcsolatos - részben kapcsolódok elnök úrnak a gondolatsorához. Én úgy látom, hogy ez a jogharmonizáció azt jelenti, hogy megint azok a cégek járnak jól, akik nem Magyarországon vannak bejegyezve, ugyanis, aki bármelyik más európai uniós országban van, mint utazásszervező cég bejegyezve, ha a kalkulációját és az árvetését ott készíti el az adott országban és az alapján értékesíti az árualapját, jóval kedvezőbb adózási feltételek között adózik, mint a magyarországi, a Magyarországon bejegyzett cégek. Tehát ez lenne az a legfontosabb igény, amely ha egy jogharmonizáció történik, akkor kellene egy megközelítőleges adóharmonizáció is.
A turizmus idegenforgalom területén nagyon nagyok a differenciák. Csak emlékeztetnék, hogy 5-6-7-8 százalékosak az Európai Unióban elterjedt áfakulcsok a turizmus területére és hát így nagyon nehéz a versenyképességnek megfelelni a hazai cégeknek, ha csak nem jegyeztetik be a cégeiket olyan országban, ahol jóval kedvezőbbek a feltételek - de ez nem lehet egy országnak a célja. És itt kapcsolódok Bánki Eriknek a gondolatához, hogy azért ez érdekel. Ez az árrés-adóztatás függ minden egyes adott termékértékesítésre, egy-egy programértékesítésre vonatkozik, vagy pedig havi, vagy negyedéves, vagy éppen adózási szinten összevonhatják-e a vállalkozók, utazásszervezők; vagy pedig valóban minden egyes út után vagy minden egyes megszervezett program után le kell, hogy jelentsék és be kell-e fizetniük nekik ezután az adózást - vagy ezt ugyanúgy, ahogy az egyéb adózási feltételeknek megfelelnek az adótörvények szerint, ugyanúgy összegyűjthetik egy csokorba.
Köszönöm szépen, ez lenne az első és legfontosabb számomra megfogalmazott kérdéskör.
ELNÖK: Köszönöm szépen képviselő úr. Van-e további kérdés? (Nincs jelzés.) Amennyiben nincs, akkor megkérném főtanácsos asszonyt, hogy válaszoljon az elhangzott kérdésekre.
Csákyné Fodor Anna (PM) reflexiója
CSÁKYNÉ FODOR ANNA (Pénzügyminisztérium): Igen. Az elnök úr kérdéseire válaszolva. Az Európai Unió direktívája nem teszi lehetővé a sporteszközök áfájának a kedvezményes adókulcsba vonását. Amit lehetővé tenne, az a szálloda, meg a sporteseményre szóló belépők adókulcsa, de nem éltünk ezzel a lehetőséggel a tervezetben, ugyanis az áfakulcsok változatlansága volt a kitűzött cél az új egyensúlyprogram és a konvergenciaprogram értelmében. Nem terveztünk átjárást egyik adókulcsból a másikba: 5 százalék, 20 százalék és mindenhol az maradt, ahol eddig is volt - a konvergenciaprogram értelmében nem tehettünk mást. Merült fel a tárcaegyeztetés során a szállodára vonatkozó kedvezményes adómérték iránti igény, ez az egy merült fel.
Kovács Ferenc úr kérdésére válaszolva, az áfakulcsok egységesítését nem írja elő vagy közelebb kerülését nem írja elő a direktíva; azt írja elő, hogy 5 százaléknál nem lehet alacsonyabb és 25-nél nem lehet több. Ezen belül a nemzeti szabályozás kompetenciája, hogy milyen áfakulcsot alkalmaz. Azt előírja, hogy a kedvezményes kulcs, akárhány-százalékos is, de kedvezményesnek minősül, az milyen termékekre és szolgáltatásokra alkalmazható.
Az, hogy máshol jegyezteti be magát a turisztikai vállalkozás, az nem lesz célravezető ebben a tekintetben, mert azt mondjuk, hogy a teljesítési hely, ahol a szolgáltatása megvalósul, tehát, ha továbbra is Magyarországon szolgáltat, akkor a magyar áfatörvény fog vonatkozni rá.
Nem vonható össze a jövőben az árrés sem a pozíciószámra összesítetten, mint ahogy eddig azt igyekeztünk fenntartani, sem az adó-megállapítási időszakra összesítettet, utanként kell számolni az árrést. De tudjuk, hogy amikor a teljesítési időpont szerinti bevallásba be kell tenni a fizetendő árrés-adót, akkor még nem áll rendelkezésre majd minden külső szolgáltatói számla, ezért fogalmaz úgy a törvény, hogy a megtérített és megtérítendő külső szolgáltatói számlák figyelembevételével kell az árrést számítani. Tehát hogy ha mégis egy magasabb árrés után kell bevallani, mert eljött a bevallási időszak, miközben még hiányzik számla, akkor majd az utólag beérkezett számlával utólag korrigálható - tehát a végére helyreáll és a valós árrés szerint kell adózni.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Amennyiben nincs további vélemény, akkor szavazásra tenném fel a kérdést.
Aki általános vitára alkalmasnak tartja az általános forgalmi adóról szóló törvényjavaslatot, az kérem, kézfelemeléssel jelezze! (Szavazás.) 10 igen. Aki nem tartja alkalmasnak a törvényjavaslatot általános vitára! (Szavazás.) 6. Tartózkodás nem volt. Köszönöm szépen.
Főtanácsos asszonynak köszönöm szépen a részvételt.
Előadókat kellene állítanunk. Tóth József Polgár polgármestere vállalkozott a többségi vélemény elmondására, a kisebbségi véleményt pedig Kovács Ferenc képviselő úr mondja el a parlamenti vita során.
Az egyes adótörvények módosításáról szóló törvényjavaslat (T/3892. szám) (Általános vita)
Áttérünk a harmadik napirendi pontunkra, amely az egyes adótörvények módosításáról szóló törvényjavaslat tárgyalását tartalmazza.
Köszöntöm Lucz Zoltánné főosztályvezető asszonyt és megkérem, hogy a szóbeli kiegészítését a törvényjavaslathoz tegye meg, amennyiben szükségesnek gondolja.
Lucz Zoltánné (PM) szóbeli kiegészítője
LUCZ ZOLTÁNNÉ (Pénzügyminisztérium): Köszönöm szépen. Tulajdonképpen csak általánosságban tudnám összefoglalni nagyon-nagyon röviden a módosítások célját.
Mindenekelőtt azt szeretném hangsúlyozni, hogy a 2008. évi módosítások kifejezetten arra irányulnak, hogy segítsék valamilyen formában a magyar gazdaságot a versenyképességnek a javításában, egyszerűsítsék az adórendszert, kiszámíthatóbbá tegyék, a beruházások ösztönzéséhez hozzájáruljanak, a fekete és a szürkegazdaság szűkítését, az ellenőrzés hatékonyságának növelését szolgálják. Néhány olyan példát lehet megemlíteni, amelyek ezeket a célokat szolgálják. Ilyen például a személyi jövedelemadóban az adójóváírásnak az átalakítása, amelyiknél a foglalkoztatást ösztönző hatású célként történt a módosítás, ahol a marginális adóterhelés csökkentésére irányul az adójóváírásnak a változása. Az adóbevallási rendszer egyszerűsítésével kapcsolatban is számos példát lehetne említeni, ezek általában az, hogy vagy nem kell valakinek valamilyenfajta bevallást benyújtani, vagy a bevallásokhoz kevesebb dokumentumot kell csatolni.
Kifejezetten pozitív és talán a sport- és a turisztika szempontjából is jelentősége van a társasági adóban lévő olyan módosításnak, amelyik a fejlesztési tartalékképzésre vonatkozó lehetőséget módosítja. A hatályos szabályozás szerint az adózó az adózás előtti eredményét 25 százalékkal csökkentette eddigiekben, hogy ha fejlesztési tartalékot képzett, ez a lehetőség 50 százalékra emelkedett. Ez tartalmát tekintve azt jelenti, hogy az adózó tulajdonképpen ez az adóalapját csökkenti, tehát gyakorlatilag előrehozott módon kevesebb társasági adót kell fizetni - természetesen a későbbiekben ezt beruházásra kell felhasználni ezt az összeget, tehát ennek a sport- és a turisztikai vállalkozások szempontjából is jelentősége lehet.
A módosítások közül én konkrétan egyetlenegy olyan dolgot szeretnék talán megemlíteni, amelyik szerintünk igen fontos változtatás lehet. A személyijövedelemadó- törvényben egy új adómentességi szabály jelenik meg, ami a helyi kisebbségi önkormányzat, társadalmi szervezet, alapítvány, közalapítvány, egyház, ha a lakosság széles körét érintő kulturális, hagyományőrző, sport vagy szabadidős programot szervez, akkor sok gondot okozott az eddigiekben, hogy az ott adott, a programok keretében nyújtott szolgáltatást, helyi fogyasztást akár az önkormányzatok, akár az alapítványok hogyan kezeljék. Most a törvény azt mondja, hogy a rendezvény összes költségének 10 százalékáig terjedő rész az adómentes ennek a juttatásnak a keretében. Ez beleillik az egyszerűsítő lépések körébe is. Úgy gondoljuk, hogy ez mindenképpen kedvező lehet a sport, meg egyáltalán a szabadidő eltöltésével összefüggésben.
Egyébként más olyan módosítást előjáróban nem kívánnék megjegyezni, ami így kifejezetten a sporttal függ össze. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen főosztályvezető asszony kiegészítését.
Kérdezném képviselőtársaimat, hogy van-e kérdésük, illetve véleményük a törvényjavaslattal kapcsolatban.
Kovács Ferenc képviselő úr!
KOVÁCS FERENC (Fidesz): Köszönöm szépen. Nekem speciális kérdésem lenne konkrétan a műemléképületekre vonatkozó helyi adók kapcsán, hogy van-e a védett épületeknek valamilyenféle mentessége az adókörből? Ez teljesen mindegy milyen tulajdonban van, tehát lehet: egyházi, magán és alapítványi, illetőleg az önkormányzat eleve kijön belőle - ez az egyik kérdésem, hogy erre érvényes-e a tervezet, ami megfogalmazódott.
A másik pedig ez a helyi rendezvényeknek, a közcélú rendezvényeknek a dolga. Egy szomorú tapasztalatot kell mondanom. Tehát én azt tudom mondani, hogy nagyon buta az, aki bejelenti a hatóságok felé, hogy ő ilyen rendezvényt csinál, mert azt tudni kell, ha egyszer valamilyen szintű bevétel jelentkezik, és ott bármilyen szintű műsorszolgáltatás van, eleve jogdíjkötelezett a rendezvény, amely a giccsadóval együtt azt hiszem, eleve a 16 százalékát elvinné a bevételnek. Nem tudom, hogy mi a hivatalos neve a giccsadónak, de ez a jogdíjon felüli plusz azt hiszem 4 százalék. Tehát ezzel együtt elviszi ezt, és ma azt tapasztalom, hogy az önkormányzatok többsége, aki akár egy falunapot szervez vagy akármilyen közösségi rendezvényt, elegánsan inkább nem jelenti semmilyen hatóság felé, hogy itt ilyen történik - és ha belegondolok, hogy jól teszik, akkor szívemből beszélek. Hozzáteszem, mint adómorált nem tudom elfogadni, tehát ez nem fér össze azzal, hogy egyenlő közteherviselés legyen, viszont az önkormányzatok sajnos nagyon nehéz helyzetben vannak egy ilyen rendezvénynek a megszervezése kapcsán, az erre való források megteremtésében is.
Alapvető soron megint az ingatlanadókra szeretnék kitérni, hogy ki fogja megállapítani egy ingatlannak az értékét? Mi lesz az értéke annak: az adott településen levő ár vagy a környéken levő ár, valakinek meg kell saccolni, a helyi önkormányzatok feladata lesz ezt felértékeltetni? És lehetnek olyan abszurd helyzetek, hogy valóban a piaci viszonyok között - mondjuk most már, mint uniós tag - egy romos parasztház is érhet több milliót, de a valódi piaci értéke csak 1 millió, mert ennyiért lehet eladni. Ki fogja megmondani, hogy mennyi ezután, én tudom, hogy 10 millió fölött van az értéke. De most azért mondom, hogy képtelen árkülönbségek lehetnek az eladási ár és mondjuk egy értékár között, tehát nincs köze az értékesítési árnak sokszor a becsült árhoz. Kinek a feladata lesz ezt megállapítani? Ki fogja azt megállapítani, hogy az adott önkormányzat helyesen becsülte-e meg mondjuk a területén lévő ingatlanok értékét?
Ebből hatalmas feszültségek lesznek, elég, ha most erre a helyszínre gondolunk. Ma egy panellakásnak az ára is 10 millió fölötti, és a polgármester úr az előbb mondta, hogy 72 százaléka a kerületből idejáró diákoknak eleve már támogatásra szorul. Most, ha azt számoljuk, egy ilyen panellakásnak az értéke 12 millió, már ha nagyon jószívű az önkormányzat, eleve még 50 ezer forint adóval sújtjuk ezeket az embereket, akik már úgyis támogatásba részesülnek.
Tehát én úgy gondolom, hogy óvatosan kellene bánni ezzel az ingatlanadóval, mert a társadalmi következményei nagyon súlyosak lesznek az egyre dráguló környezetünkben. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm képviselő úr. További kérdések, hozzászólási igények.
Lasztovicza Jenő képviselő úr!
LASZTOVICZA JENŐ (Fidesz): Az ingatlanadóval kapcsolatban szeretném én is azt megkérdezni, most itt, ahogy én ezt olvastam, az önkormányzatokra hárul ez a feladat. Most az önkormányzatoknak kell ezt az egész dolgot lebonyolítani, akkor a kormány annyit csinált, hogy a lakossággal konfrontáltatja az önkormányzatokat. Tehát hiába hozza meg a kormány, és a parlament megszavazza ugye az ingatlanadót, de ott helyben majd a testületeket, meg a polgármestereket fogják rugdosni az emberek. Én ezt nem tartom eléggé tisztességes játéknak annak ellenére, hogy én nem vagyok polgármester, csak már több olyan terhet raktak az önkormányzatra - polgármesterek ti jobban tudjátok -, hogy beszedtétek az adót, kivetettétek, emeltétek és közben nem maradt nálatok minden pénz, de viszont a népeknek nektek kellett elmagyarázni és utána titeket szidtak. Hogy gondolja a kormányzat ezt az egész dolgot lebonyolítani.
ELNÖK: Köszönöm. További kérdések (Lasztovicza Jenő: Majd még hozzászólások.) Még lesznek hozzászólások. Van még kérdése valakinek? (Nincs jelzés.) Egy kérdésem lenne még nekem is akkor főosztályvezető asszonyhoz.
Az átalányadózás körében - ez izgalmas téma és évről évre mindig felmerül -, ha megnézzük a jelenlegi törvényjavaslatot, akkor mondjuk, egy festékbolt választhat magának átalányadózást; ugyanakkor egy vendéglátóhely nem választhat magának átalányadózást, mi az indoka ennek és miért nem próbáljuk segíteni őket azzal? Ugye mindig arról beszél a kormány, hogy a versenyhelyzet javítása, az adminisztrációs terhek csökkentése, s a többi; ha valami, akkor az átalányadózás például egy lehetőség lenne erre, miért zárja ki éppen ezt a kört a törvényjavaslat mostani tervezete ebből a lehetőségből?
Megkérném a válaszok adására főosztályvezető asszonyt!
Lucz Zoltánné (PM) reflexiója az elhangzott kérdésekre
LUCZ ZOLTÁNNÉ (Pénzügyminisztérium): Köszönöm szépen. Az első kérdés azt hiszem a műemlékvédelemmel kapcsolatos volt. Ha úgy akarunk a műemlékvédelemmel kapcsolatos módosításokról beszélni, akkor több pozitív dolgot tudok elmondani. Többek között az, ami konkrétan elhangzott, ha a műemlék teljes felújításra kerül - és itt a védett műemlékekről van szó, és ezt a helyi adókról szóló törvény rögzíti is -, akkor, ha megvalósul a felújítás, 3 évig mentességet kap az önkormányzat, ha kivet építmény és telekadót, az építmény és telekadó mentesítése alól. Tehát 3 éves mentesség van műemlék-felújítás esetén az építmény és telekadó alól, hogy ha ez kivetésre kerül. Egyébként a társasági adóban a műemlék felújítás ösztönzése vagy egyáltalán a műemlék beruházások megvalósítása érdekében van még két jelentős módosítás, akkor talán azt említeném.
Említettem azt, hogy van ez a fejlesztési tartalékképzés az adózás előtti eredmény csökkentéseként. Ez azt jelenti, hogy akkor kevesebb társasági adót kell fizetni. A műemlékként nyilvántartott épületen végzett beruházásokra eddig nem vonatkozott az, hogy - mert ugye ez a szabály úgy szól, hogy ha megképezem ezt a fejlesztési tartalékot, akkor ezt akkor nyerem meg adóban, ha azt az összeget én beruházásra fordítom. A megvalósítandó beruházások között a műemlékként nyilvántartott épületen végzett beruházás eddig nem szerepelt a kedvezményezett körben; ez bekerült; tehát a 2008-as módosítás alapján, hogy ha egy cég műemléképületen végez beruházást, azzal összefüggésben képez fejlesztési tartalékot, majd ha a beruházást megvalósítja, akkor ez a fejlesztési tartalék felhasználható erre a célra.
Az értékcsökkenésben is van egy olyan új kedvező szabályozás, hogy a számviteli törvény azt mondja, hogy ha egy épületnek az értéke nem csökken, akkor arra nem lehet tervszerinti értékcsökkenési leírást elszámolni - az értékcsökkenési leírás meg adóalapot csökkentő tétel. És a számviteli törvény előírásától eltérően a társasági adótörvény kimondja, hogy akkor is lehet a műemléképület után értékcsökkenési leírást elszámolni, ami a TAO-ban elismert, hogy ha egyébként a számviteli törvény nem enged meg értékcsökkenési leírásnak az elszámolását; tehát a műemléképületekkel kapcsolatban a társasági adóban két konkrét intézkedés és a helyi adókban pedig egy intézkedés szerepel, ez az építmény és a telekadó mentesítéssel összefüggésben.
A következő kérdés a 2009-től bevezetendő építmény- és telekadóval összefüggő. Szeretném itt hangsúlyozni, hogy ugyan szó volt arról, hogy lesz ingatlanadó, de ez a törvényjavaslat nem ezt tartalmazza. Tehát továbbra is az szerepel a törvényjavaslatban, hogy építmény és telekadót lehet az önkormányzatoknak kivetni, tehát erre ad felhatalmazást a törvény. Nem kizárt, hogy ha nem kívánja ezt az adónemet bevezetni, akkor helyette kommunális adót működtet, tehát ugyanúgy, mint ahogy az eddigi rendszerben volt. A változtatás tulajdonképpen az, hogy eddig a négyzetméter-alapú adóztatás volt a jellemző, tehát a területalapú adóztatás volt a jellemző és 2009-től a számított érték lesz az építmény- és telekadónak az alapja. Tehát gyakorlatilag a területalapú megszűnik és helyette lesz a számított érték.
Ez olyan formában működik majd, hogy a törvény meghatározza, és hogy ha megnézzük a törvényjavaslatnak a 7-es számú mellékletét, akkor a 7-es számú melléklet sorolja fel azokat a településenként a tól-ig határokat, amit a törvény mond. És akkor ehhez képest az önkormányzat - ugye ezek a fajlagos forgalmi értékhatárok - ezen országos térkép alapján megállapított fajlagos értékhatárokon belül az önkormányzatok saját hatáskörben az értékövezete kijelölésével határozhatják meg ingatlan-fajtánként a fajlagos forgalmi értéket. Azzal tulajdonképpen egy ilyen települési értéktérképet alkothatnak, és ez alapján dönthetik el azt, hogy mi az értéke annak az ingatlannak, amire kivetik. Tehát egyszer van egy országos keret, és ezen országos kereten belül van lehetősége az önkormányzatnak, hogy a forgalmi értékek figyelembevételével a konkrét értékalapokat hogyan határozza meg. Tehát ebből a szempontból az önkormányzatoknak viszonylag széles lesz a kompetenciája, hogy majd végül is, ha be akarja vezetni az építmény- és telekadót, hogy milyen értékhatárokat állapít meg, tehát a törvény csak a kereteket mondja.
A következő kérdés az átalányadózással kapcsolatban vetődött fel. Itt ezt egy picikét abból a szempontból nem értem, mert ebből ilyen vonatkozásban nincs a törvényben módosítás, tehát gyakorlatilag átalányadózást eddig is lehetett alkalmazni, sőt egyedüli lehetőségként van meg a törvényben a tételes adó alkalmazásának lehetősége és ez továbbra is megmaradt, amikor a különböző üdülőövezetekben kiadnak szobákat - ugye a szobákra vetített tételes adó. Egyebekben, a besorolásokban volt ilyen más törvények miatt hivatkozásbeli változás, de gyakorlatilag az átalányadózást ugyanúgy lehet alkalmazni, mint ahogy az eddigiekben. Lehet, hogy esetleg a miatt lehet a félreértés, hogy itt a hivatkozási számokban történt egy picike kis módosítás, de ez a tartalmát nem érint; vagy ha véletlenül mégis úgy észleli valaki, hogy érinti, akkor azt korrigáljuk, mert semmi olyan nem volt benne, ami arra utalna, hogy ebben változtatás lenne.
ELNÖK: Épp ez a baj, szerettük volna, ha változtatás van benne, mert a kérdés arra irányult, hogy ez nem merült-e föl, szélesíteni a kört e tekintetben? Egyszerűsített az a szándék, hogy egyszerűsítsék az adminisztrációs terhét a vállalkozásoknak, akkor miért nem lehetett szélesíteni a kört, tehát nagyobb teret adni a vendéglátó ágazatnak ebben.
LUCZ ZOLTÁNNÉ (Pénzügyminisztérium): Igazából, akár az érdekképviseletek részéről, akár a tárca részéről, úgy konkrétan nem merült fel ez a bővítési lehetőség. Tehát tulajdonképpen inkább az elmúlt bizottsági ülésen valamikor, mikor a turisztika kérdése napirenden volt, akkor volt azt hiszem a falusi turizmus 800 ezer forintos mentességével összefüggésben egy javaslat, amire én személyesen ígéretet tettem, aztán időközben ez a módosítás nem jelent meg a tárca részéről és ez elmaradt, de adott esetben, ha kell, akkor ezt lehet pótolni. Most úgy szól, hogy ha túllépi a mentességi határt, akkor az alatta lévő rész is adókötelessé válik, ami mentes; és arról volt szó, ha jól emlékszem, hogy az megmaradjon és ez nincs benne a törvényjavaslatban, de én azt hiszem, hogy ezt módosító indítvánnyal korrigálni lehetne. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen. További kérdést jelzett még Lasztovicza képviselő úr.
LASZTOVICZA JENŐ (Fidesz): Ez az ingatlanadó nem nagyon tiszta abból a szempontból, hogy ide azt írja, hogy az önkormányzatok dönthetnek, hogy bevezetik-e. Tehát, ha akarja, bevezeti, ha nem akarja nem vezeti; tehát van olyan, hogy az egyik település bevezeti, a szomszéd település nem vezeti be, ugye jól értem?
LUCZ ZOLTÁNNÉ (Pénzügyminisztérium): De most is így van. Tehát ami igazából különbség lenne az új rendszerben és a nyár során, meg amikor egyáltalán ebben vita volt, nem igazán erről volt szó, gyakorlatilag majdnem azt lehet mondani, hogy semmi nem változik, csak az, hogy a területalapú nem lesz.
LASZTOVICZA JENŐ (Fidesz): Egy pillanat, hogy semmi nem változik. Hogy ha eldönti egy önkormányzat, hogy bevezeti, mert forrásra van szüksége - az önkormányzatok általában 90 százalékban nem a gazdag önkormányzatok közé sorolható és azt mondják, hogy bevezetjük - ez azt jelenti, hogy mindenkire nézve kötelező, minden ingatlantulajdonosra, ugye?
LUCZ ZOLTÁNNÉ (Pénzügyminisztérium): Igen.
LASZTOVICZA JENŐ (Fidesz): Igen. Na most, a mentesség miről szól, ha van egy 80 éves egyedülálló néni, annak is kötelező fizetni, vagy nem kötelező fizetni?
LUCZ ZOLTÁNNÉ (Pénzügyminisztérium): Azt a helyi rendeletben szabályozzák, hogy mit mondanak.
LASZTOVICZA JENŐ (Fidesz): Hogy ki kap mentességet, ki nem kap mentességet.
LUCZ ZOLTÁNNÉ (Pénzügyminisztérium): Ezt ő fogja meghatározni igen.
LASZTOVICZA JENŐ (Fidesz): Én attól félek, hogy ez nagyon komoly - hogy mondjam - ellentéteket fog szülni maga ez a törvény.
LUCZ ZOLTÁNNÉ (Pénzügyminisztérium): Én nem érzékelem azt, hogy milyen, mert ha úgy látja, hogy például egy szegény település....
LASZTOVICZA JENŐ (Fidesz): Nézze, én annyit látok, ha ezt be fogják vezetni, előbb-utóbb az önkormányzatok élni fognak vele, itt vannak polgármesterek, akik gondolom, meg tudják cáfolni vagy igazat fognak adni nekem. Ezt bevezetik, és ha valamelyik család nem tudja fizetni, mert egy 10 milliós lakásnál is elérheti az 50 ezer forintot vagy akár a 100 ezer forintot is évente ez az adó, a mai gazdasági környezetben ezt sok család nem fogja tudni fizetni. Akkor mit csinálnak, akkor a tulajdoni lapra ráteszik majd, hogy ennyi adóval tartozik, és a végén elárverezik utána annak a családnak a házát, akik adózott pénzükből építettek egy házat? Ettől félek, hogy földönfutóvá fognak tenni ezzel a törvénnyel nagyon sok családot. Most ezen mosolyogni tetszik.
LUCZ ZOLTÁNNÉ (Pénzügyminisztérium): Bocsánat, nem azért.
LASZTOVICZA JENŐ (Fidesz): Én vidéken élek, rengeteg ismerősöm van; verejtékes munkával felépítik a házaikat, előbb-utóbb, hogy ha lehetőség van rá, be fogják ezt vezetni, mert az önkormányzatok élni fognak vele, ha talpon akarnak maradni és a vége az lesz, hogy nagyon sok család földönfutó lesz. Nem azt mondom, hogy jövőre vagy két év múlva, de a lehetőséget ez a törvény megteremtette ennek. Mert addig, amíg kommunális adót fizetnek, az egész más pálya, mint egy ingatlanadó. Csak tessék megnézni azt a táblázatot, tessék számolni egy itteni panellakásban egy négyzetmétert fölszorozva azzal a sok-sok millió szorzóval, amit tartalmaz a táblázat, ki fog jönni, hogy hány tízezer forintot kell évente fizetni egy családnak akkor, amikor a polgármester úr mondta, hogy 72 százaléka a gyerekeknek már most rászorul arra, hogy támogassák. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Tóth József képviselő úr kért szót!
TÓTH JÓZSEF (MSZP): Köszönöm szépen. Eredetileg nem terveztem, de többször képviselőtársam is utalt a jelenlegi polgármesterek talán tapasztalatára. Azt tudom mondani, hogy nagyon helyes, hogy az adózást a helyi önkormányzatokra bízza a törvény, és nem valami mindenkire egységesen érvényesítendő szabályként kezeli.
Valóban az önkormányzatok mindent megtesznek annak érdekében, hogy saját bevételeiket növeljék - a helyzet már csak ilyen. Ugyanakkor megvan a szabadságfoka az önkormányzatnak, hogy pontosan az alapján a rendszer szerint, amiről hallottunk - az ingatlanfajták, a településnek az egyébkénti helyzete, az értéktérkép alapján - ő saját maga meg tudja ítélni, ki más, ha nem az adott önkormányzat legjobban, hogy valóban milyen mérték legyen. Ezen belül a településnek az összetétele, a terhelhetősége alapján - itt a lakosság terhelhetőségére gondolok - meg tudja határozni azt a kört, aki adófizetésre kötelezhető. Nagyon egyszerűen működik ez például egy helyi kommunális adó esetében, ahol a családok jövedelmi helyzete vagy esetleg kor alapján: nyugdíjasoknál, vagy az alapján, hogy nyugdíjasként egyedül vagy pedig még a házastársával van, az önkormányzat saját akarata szerint rendeletben alkotva mentességeket, kedvezményeket adhat. És ha még egyébként ezt sem tudná jól bemérni, akkor egy helyi rendelet még mindig tudja azt kezelni, hogy kérelemmel folyamodhat az adó elengedéséhez vagy további mérsékléséhez. Nem öröm adót kivetni egy településen, de működőképes formáját, gyakorlatát ki lehet alakítani; ha valóban a képviselőtestület a település feltételeit a legjobban ismeri, tudja, megtalálja ezeket a megoldásokat. Én a saját példámat tudom mondani a településről, nem örömteli egy kommunális adót beszedni, kivetni, de nem is lehetetlen úgy, hogy az a konfliktusok megfelelő kezelésével tudjon teljesülni. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm. Kovács Ferenc képviselő úr!
KOVÁCS FERENC (Fidesz): Nem kívánom ezt a vitát itt továbbgerjeszteni, de ugye nem ismerjük igazából most még a költségvetésnek a számsorait. Igazán akkor tudnánk beszélni erről bölcsen, ha tudnánk azt, hogy amikor ez az adónem életbe lép, akkor hány százalékponttal növekszik majd az önkormányzatoknak, mondjuk a személyi jövedelemadóból való állami visszajuttatás összege, mert ha az csökken, akkor már eldőlt a kérdés, minden önkormányzat be fogja vezetni, tehát nem kívánok elébe menni.
Engem a műemlékek helyzete izgat még mindig, és hadd térjek erre vissza újra és újra. Egy műemléképületnek a működtetése, felújítása a legdrágább, legköltségesebb buli, én úgy hiszem, hogy számokat is tudnék mondani - itt is van az asztalunkon - egy műemléképületnek a tetőfelújítása, ami egy normál épületnek minősül, 31 millió forintról szól. Tehát egy műemléképületnek a felújítása és működtetése szerintem olyan kategória, hogy ha az épületet működtető - teljesen mindegy kicsoda - betartja a rávonatkozó jogszabályokat, azokat az előírásokat, amelyeket a műemléki szakhatóságok megkövetelnek tőle, és valóban teljesíti is, szerintem mindenképpen mentességet kellene kapni. Azokat, akik ezt nem tartják be, azokat szankcionálni kell. Úgy hiszem, hogy aki műemléket működtet általában vagy fenntart, nagyon nehéz helyzetben van, mert többségében akiket én ismerek - elsősorban magánszemélyeket, de önkormányzatokat is; az önkormányzat az más téma - a forrásokat se igen tudják megtalálni ahhoz, hogy igazából egy kisebb vagy nagyobb felújítást elvégezzenek. Úgyhogy én mindenképpen kérem, hogy próbáljanak meg a szakemberekkel összeülni, még egyszer átnézni, mert egy 3 éves ingatlanadó-mentesség vagy akármilyen adómentesség nem lépték egy-egy műemléképület fenntartásához; vonatkozik ez a legkisebb kúriától akár egy bérházig, ami védett és a kisebb-nagyobb kastélyokról már nem is beszélve. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm én is. Van-e még hozzászólási igény? (Nincs jelzés.) Amennyiben nincs, akkor kérném, hogy az elhangzott kérdésekre főosztályvezető asszony adjon választ és utána szavazunk az általános vitára való alkalmasságról.
LUCZ ZOLTÁNNÉ (Pénzügyminisztérium): Én csak annyit szeretnék megemlíteni, illetve még egyszer hangsúlyozni, hogy ez az adó, tehát az építmény- és telekadóban bekövetkező változás 2009, tehát gyakorlatilag ez a 2008. évi költségvetésben semmilyen formában nem jelenik meg.
A következő pedig az, hogy változatlanul az önkormányzatnak lehetősége lesz arra, mint ahogyan most is, hogy vagy építmény- és telekadót vagy kommunális adót működtessen. Tehát, ha úgy dönt az önkormányzat, hogy meghagyja a kommunális adóztatás rendszerét, akkor ezt teljes mértékben megteheti. Tehát itt lényegében - még egyszer, bocsánat, hogy ezt mondom - a jelenlegi rendszerben az alapvető változtatást az jelenti, hogy nem mennyiségi alapon, hanem a számított érték lesz az adó kivetésének az alapja 2009. évtől, hogy ha ezzel a lehetőséggel él az önkormányzat és ezt be kívánja vezetni.
A műemléképületek működtetésével kapcsolatban, ha jól értelmezem, akkor egy általános adómentességre gondolnak, tehát nem csak akkor, ha beruház és felújít, hanem általánosan; ezt majd akkor, ha jön módosító indítvány, akkor ennek megfelelően igyekszünk megvizsgálni, hogy hogyan lehet ezt megvalósítani. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm. Az elhangzott vélemények és észrevételek alapján kérdezem a bizottság tagjait, ki az, aki általános vitára alkalmasnak tartja a jelen törvényjavaslatot, az kérem, kézfelemeléssel jelezze? (Szavazás.) 8 igen. Ki az, aki nem tartja alkalmasnak általános vitára a törvényjavaslatot? (Szavazás.) 6 nem. Tartózkodás nem volt.
A bizottság általános vitára többségi szavazattal alkalmasnak tartja.
A szavazás után Lasztovicza Jenő képviselő úr kért még szót!
LASZTOVICZA JENŐ (Fidesz): Elnök úr, a hozzászólások nem voltak meg, meg a vélemények; csak kérdések voltak és nem mondhattuk el a véleményt, hogy miért rossz ez az egész.
ELNÖK: Képviselő úr, elnézést kérek, én mondtam a kérdéseknél a véleményeket is. A kérdések során a véleményekre is lehetőséget adtam.
Most lehetőség nyílik arra, ha a képviselő úr szeretné elmondani, kisebbségi véleményként a parlamentben jövő kedden megteheti - tehát akkor Lasztovicza Jenő mondja a kisebbségi véleményt, a többségi véleményt Tóth József Polgár polgármestere. Sok érv elhangzott a bizottsági ülésen is.
Valóban - kollegám segít - az előző törvényjavaslat vitájánál az áfatörvénynél viszont nem volt többségi vélemény, tehát akkor ilyen módon 1:1-re állunk ebben a küzdelemben, tehát az elnök bölcsességére bízzuk majd magunkat jövő kedden az általános vita során. Köszönjük szépen.
A 3-as napirendi pontot ezzel lezárjuk, köszönöm szépen főosztályvezető asszonynak a részvételt.
Van egy egyebek napirendünk, amin csak gyorsan átrobognék, egy kis figyelmet kérnék még a képviselő uraktól. Két közérdekű közleményt szeretnék elmondani.
Az egyik. Október 30. vagy 31-re terveztünk kihelyezett ülést Tatára. Most úgy tűnik, hogy 30-a lenne, az egy keddi nap. Nem tudom, hogy a törvényalkotásban hogy állunk, Tamás! (Konzultálás Bárdossy Tamás tanácsadó úrral.)
Csak azért mondom mindenkinek, hogy nagyjából fel tudjon készülni, tehát november 21.-én lenne Tatán délután a kihelyezett ülésünk, körülbelül olyan 4 óra magasságában kezdődne. Mindenkit kérek, hogy úgy tegye magát szabaddá, hogy ráérjen még utána a bizottsági ülés hivatalos részét követően is, hogy bejárjuk egy kicsit ott a létesítményt és megnézzük esetleg az ott történő felkészülést.
A másik pedig, ugye minden év novemberében van egy turisztikai fórum: a Turizmus Panoráma szervezésében. Idén november 30-án, pénteken lenne délután 1 órakor. Tehát november 30.-án délután 1 órakor Balatonfüreden, a hivatalos meghívót majd mindenki kapja, csak azt gondoltam, hogy ez az a fórum, ahol leggyorsabban tudom tájékoztatni a képviselő urakat, tehát erre készüljön mindenki.
Van-e az egyebek között még valakinek felvetése? (Nincs jelzés.) Amennyiben nincs, akkor megköszönöm mindenkinek a munkáját, további szép napot kívánok.
(Az ülés befejezésének időpontja: 12 óra 30 perc)
|
|
Bánki Erik |
Jegyzőkönyvvezető: Turkovics Istvánné