STB/20/2007.
STB/32/2006-2010.
Jegyzőkönyv*
az Országgyűlés Sport- és turisztikai bizottságának
2007. október 18-án, csütörtökön 10 órakor
a Képviselői Irodaház 520. tanácstermében
megtartott üléséről
Tartalomjegyzék
Napirendi javaslat *
Az ülés résztvevői *
A bizottság részéről *
Helyettesítési megbízást adott: *
Meghívottak részéről *
Elnöki megnyitó *
A napirenddel kapcsolatos képviselői javaslat *
Szavazás a napirendi sorrend módosításáról *
Dr. Róna Iván, a Magyar Turizmus Zrt. vezérigazgatójának meghallgatása *
Dr. Róna Iván tájékoztatója *
Kérdések, vélemények *
Dr. Róna Iván válaszai *
További kérdések *
Dr. Róna Iván válaszai *
A Magyar Köztársaság 2008. évi költségvetéséről szóló törvényjavaslat (T/3860. szám) (Általános vita) és az Állami Számvevőszék véleménye a Magyar Köztársaság 2008. évi költségvetési javaslatáról (3860/1. szám) *
Dr. Somogyi Andrea szóbeli kiegészítője *
Lajtár Mónika szóbeli kiegészítője *
Norczen Győzőné szóbeli kiegészítője *
A Magyar Köztársaság 2008. évi költségvetését megalapozó egyes törvények módosításáról szóló törvényjavaslat (T/4009. szám) (Általános vita) *
Dr. Somogyi Andrea kiegészítője *
Kérdések, vélemények *
Somogyi Andrea válaszai *
Határozathozatalok *
Egyes adótörvények módosításáról szóló törvényjavaslat (T/3892. szám) (A bizottság feladatkörébe tartozó módosító javaslatok megvitatása) *
Az általános forgalmi adóról szóló törvényjavaslat (T/3893. szám) (A bizottság feladatkörébe tartozó módosító javaslatok megvitatása) *
Dr. Kovács Miklós turisztikai szakállamtitkár meghallgatása *
Dr. Kovács Miklós szóbeli kiegészítője *
Észrevételek, kérdések *
Válaszok *
Mányai Roland, turisztikai nagyberuházásokért felelős miniszteri megbízott meghallgatása *
Kérdések, észrevételek *
Mányai Roland miniszteri megbízott válaszadása *
Egyebek *
Megjelent:
Elnököl: Bánki Erik (Fidesz), a bizottság elnöke
Pál Béla (MSZP), a bizottság alelnöke
Almássy Kornél (MDF), a bizottság alelnöke
Dr. Horváth Klára (MSZP)
Koscsó Lajos (MSZP)
Nagy Imre (MSZP)
Puch László (MSZP)
Dr. Tóth József (MSZP)
Dr. Tóth József (MSZP)
Hadházy Sándor (Fidesz)
Lasztovicza Jenő (Fidesz)
Szalay Ferenc (Fidesz)
Dr. Világosi Gábor (SZDSZ)
Helyettesítési megbízást adott:
Becsó Zsolt (Fidesz) Szalay Ferencnek (Fidesz)
Szijjártó Péter (Fidesz) Lasztovicza Jenőnek (Fidesz)
Dr. Gyenesei István (független) dr. Világosi Gábornak (SZDSZ)
Hozzászólók:
Dr. Róna Iván, a Magyar Turizmus Zrt. vezérigazgatója
Dr. Somogyi Andrea osztályvezető (Pénzügyminisztérium)
Lajtár Mónika (Pénzügyminisztérium)
Norczen Győzőné osztályvezető (Állami Számvevőszék)
Dr. Kovács Miklós szakállamtitkár-jelölt (Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium)
Szatmári László főosztályvezető-helyettes (Pénzügyminisztérium)
Kiss Zsófia (Pénzügyminisztérium)
Csákiné Fodor Anna vezető tanácsos (Pénzügyminisztérium)
Mányai Roland miniszteribiztos-jelölt (Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium)
(Az ülés kezdetének időpontja: 10 óra 04 perc)
BÁNKI ERIK (Fidesz), a bizottság elnöke, a továbbiakban ELNÖK: Tisztelt Bizottság! Üdvözlök mindenkit a bizottság mai ülésén. Köszöntöm Puch László képviselő urat, a Gazdasági bizottság elnökét, aki a bizottságunk új tagja. Bízom benne, hogy a két szakterület iránti elkötelezettsége vezényelte ide ebbe, a bizottságba és bízunk abban, hogy hosszú távon számíthatunk majd arra, hogy a kormányon belüli érdekérvényesítő szerepét ennek a bizottságnak növelni fogja.
Képviselőtársaim megkapták a mai napirendi javaslatot. Kérdezem, hogy van-e valakinek javaslata ezzel kapcsolatban. Pál Béla alelnök úr, tessék.
A napirenddel kapcsolatos képviselői javaslat
PÁL BÉLA (MSZP): Tisztelt Elnök úr! Azt javasolnám, hogy a 6. napirendi pontban jelölt témát, dr. Róna Iván meghallgatását tegyük első napirendi pontként az első helyre és utána folytatódjanak tovább a napirendek a meghívóban nevezetesen kiküldöttek szerint.
Szavazás a napirendi sorrend módosításáról
ELNÖK: Köszönöm szépen. Van-e a javaslattal kapcsolatban valakinek véleménye? (Nincs jelentkező.) További esetleges módosítás van-e? (Nincs jelentkező.) Amennyiben nincs, akkor kérdezem a bizottságot, hogy egyetért ezzel az utóbbi javaslattal. (Szavazás.) Egyhangú igen. Köszönöm szépen.
A jelenléti ív alapján a bizottság határozatképes.
Dr. Róna Iván, a Magyar Turizmus Zrt. vezérigazgatójának meghallgatása
Elsőként akkor térjünk rá dr. Róna Iván meghallgatására. Az elmúlt bizottsági ülésen Hadházy Sándor képviselőtársam javasolta, hogy az úgynevezett székházügyben mindenképpen tartsunk egy meghallgatást, ahol megkérjük a vezérigazgató urat arra, hogy az MT Zrt. korábbi irodabérletével kapcsolatos szerződésekről, az átköltözés körülményeiről, annak indokairól adjon nekünk tájékoztatást. 2002-től bérelt irodát ebben az irodaházban a Magyar Turizmus - akkor még - Részvénytársaság. Az egyik közéleti hetilapban megjelent információk szerint aggályosnak mondható az, miszerint 20 euró/négyzetméteres áron kezdte az irodabérletet 2002-ben a Magyar Turizmus Zrt., majd 2007-ben ugyanebben az irodában, hasonló méretű területen a Magyar Szocialista Párt már 13 euró 50 centért bérelt irodát. Ez egyesek szerint felveti a tiltott, illetve burkolt párfinanszírozás gyanúját. Mi azt szeretnénk, hogy ha a szakbizottság előtt a vezérigazgató úr tisztázná a valós helyzetet, meglátnánk, hogy milyen okai és indokai voltak annak, hogy egyáltalán erre a bérleti szerződés megkötésére sor kerüljön, majd aztán mi indokolta azt, hogy ez a szerződés hosszabbításra kerüljön és végül mi indokolta azt, hogy a végső szerződés felbontásra kerüljön és kiköltözzön ebből az irodaházból a Magyar Turizmus Zrt. Úgyhogy elsőként megkérem Róna Iván vezérigazgató urat, hogy adja meg számunkra a tájékoztatást, utána biztosítanék lehetőséget a képviselőknek a kérdésekre és a megjegyzésekre.
DR. RÓNA IVÁN, a Magyar Turizmus Zrt. vezérigazgatója: Köszönöm szépen. Tisztelt Bizottság! Tisztelt Elnök Urak! Tisztelt Meghívottak! Sorrendben válaszolnék a kérdésekre.
Először is a szerződésekről. A Magyar Turizmus Zrt. 2002. augusztus 28-án kötött egy szerződést a Vérmező utcai irodaház három emeletére, és ez a szerződés érvénybe lépett 2002. október 15-én, beköltözött a társaság ebbe az irodaházba és ez a szerződés 2006. december 31-ig szólt. A szerződés egyébként akkor 14 euró/m2+áfa volt és ezen kívül a fenntartási költségekre + 3 euró/m2+áfa lett megállapítva. Szeretném kihangsúlyozni, hogy közbeszerzési eljárásban történt. A szerződés 2006. december 31-én lejárt. Az MT Zrt. akkori vezetése 2006 májusában úgy döntött, hogy meghosszabbítja ezt a szerződést 2007. január 1-jétől 2008. december 31-ig. Erről szerződést kötött az irodaház fenntartójával. Ezt a szerződést 2006. június 8-án kötötte meg és az érvényessége 2007. január 1-jétől 2007. december 31-ig tartott. Annyit még el szeretnék mondani, hogy 2005-ben áfaváltozás történt, ezért a 25 százalék áfa helyett 20 százalék áfával terhelten fizette az MT Zrt. a bérleti díjat. Az új szerződésbe, amely 2007. január 1-je és 2008. december 31-i időszakra szólt, már 12 euró/nm2+áfa üzemeltetési díj került. Ennek egyszerű oka van: a piac a kereslet-kínálat törvénye alapján működik. 2006-ban sokkal kevesebb volt az irodaház és sokkal több volt az irodaház iránt érdeklődő vevő vagy bérlő, 2006 után ez megfordult és több lett az irodaház és kevesebb az igénylő, ezért a kereslet-kínálat alapján az ár lement. Hangsúlyozom, hogy ez a 2006-os szerződéskötés is közbeszerzési eljárás keretében történt. Közben, mint tudjuk, a Magyar Turizmus Zrt. felügyelő szerve változott, hiszen 2006 nyarán az Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium lett a gazda, hogy így mondjam, és miniszter asszony úgy döntött, hogy egy olyan ingatlanból, amely nem az állam tulajdona és bérleti díjat fizetünk, költözzön át a Magyar Turizmus Zrt. egy állami ingatlanba és ezáltal, ha fizet is irodabérletet, nyilván kevesebbet és azt is az államnak fizeti, tehát egyik zsebből a másikba fizeti az állam. Tehát gyakorlatilag nem kifizetünk kifelé - ha úgy tetszik - egy magántulajdonosnak. Erről döntést hozott a minisztérium és 2006. szeptember 5-én az államtitkár úr levélben felszólította a menedzsmentet, hogy álljon el ettől a szerződéstől, amelyet 2006. június 8-án kötött. Ennek a szerződésnek az 1/8-as pontja úgy szól, hogy a szerződéskötéstől számított három hónapon belül minden kötbér vagy magyarázat nélkül bármelyik fél elállhat a szerződéstől. A három hónap 2006. szeptember 8-án járt volna le, egy nappal korábban, szeptember 7-én államtitkár úr felkérésére, amely 5-én született, szeptember 7-én a Magyar Turizmus Zrt. elállt a szerződéstől, amelyet a székházat üzemeltető cég képviselője aláírással igazoltan átvett, ezáltal a szerződés létre sem jött. Tehát ez a szerződés, amelyet kötöttünk, nem lépett életbe, mert elállt tőle a Magyar Turizmus Zrt. 2006. szeptember 7-én. Elnök úr kérdéseire ez a válaszom.
Az átköltözéssel kapcsolatban pedig úgy döntött a miniszter asszony, hogy az év végéig, tehát miután december 31-én jár le a 2002-ben kötött szerződés, ki kell költözni a Vérmező úti irodaházból és át kell költöznünk a Hold utca 1. szám alatti, volt Ifjúsági és Sportminisztérium épületébe. 2006. szeptember 15. és 27. között megtörtént az átköltözés és december 27-én az irodaházat kiürítve átadtuk az üzemeltetőnek és a Magyar Turizmus Zrt. elfoglalta helyét a Hold utca 1-ben. És ezáltal, miután szerződés nem jött létre, mert elálltunk tőle, nem is fizetünk semmilyen bérleti díjat, 2006. december 31-e után. Azóta 2006. december 27-e óta a Magyar Turizmus Zrt. ebben az irodaházban dolgozik. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Kérdezem a képviselőtársaimat, hogy kérdésük van-e az elhangzottakkal kapcsolatban. Hadházy képviselő úr.
HADHÁZY SÁNDOR (Fidesz): Köszönöm a szót elnök úr. Tisztelt Bizottság! Tisztelt Vezérigazgató Úr! Az ön által elmondottak részben megegyeznek, részben nem egyeznek meg azokkal az információkkal, amelyeket különféle újságokban, közleményekben olvashattunk. Szeretném éppen ezért pontosítani ezeket a kérdéseket. Azt olvashattuk az egyik hetilapban, hogy 2002-ben 20 euró/m2 volt a bérleti díj. Ön 14 euró+áfát említ. Akkor ezek nyilvánvalóan helytállóak, hogy ha ön mondja, akkor valószínű, hogy itt az újság téves adatot közöl. Azt nem tudom és nem is kívánom megkérdezni, hogy ő honnan vette az adatokat. Azonban az a probléma, hogy van egy államháztartási törvény, amely előírja, hogy az ötmillió forint feletti kötelezettségvállalásokat közzé kell tenni. Ez a közzététel hosszú-hosszú ideig elmaradt, nem volt olvasható a hivatal honlapján.
A másik probléma az, hogy voltak különféle javítások ezen a honlapon, például egy olyan időszak is volt, amikor ezt a szerződést úgy adta közre a honlap, hogy 2007. január 1-jétől a bérleti díj 2006. december 31-ig szól. Ez önmagában is egy furcsa dolog, hogy visszamenőleg egy napra szól egy ilyen bérleti szerződés. Szeretném megkérdezni, hogy ennek az elírásnak, adatközlésnek mi az oka. Valóban fennállt- e ez az eset, hogy volt egy ilyen tájékoztatás, mert úgy tudom, hogy kétszer történt javítás ebben a kérdésben a honlapon. Ez mindenképpen megtévesztő lehet, szeretném az okait is megtudni.
Az világossá vált, hogy a székház kiválasztása és a bérleti szerződés megkötése a vezérigazgató úr elmondása szerint közbeszerzési eljárás keretében történt. A 14 euró+áfa, továbbá a 3 euró üzemeltetési költség+áfa összesen 17 euró+áfa volt 2002-től 2006 december 31-ig a bérleti díj és aztán ez egy másik eljárásban 12 euró/áfára csökkent. Itt azzal indokolta a vezérigazgató úr a csökkenést, hogy a piac adta meg ezt az árat és szintén közbeszerzési eljárás keretében történt a kiválasztás, illetve a bérleti szerződés megkötése. A kérdésem az igazából arra irányul, hogy miért kellett egyáltalán 2002-ben piaci körülmények között bérelni irodaházat, miért nem lehetett ezt állami ingatlanok bérletével megoldani, mint ahogy 2006-ban miniszter asszony erre végül is utasítást adott, legalábbis az elmondások szerint. Ezt korábban miért nem lehetett megtenni? Hiszen itt elég komoly bérleti díj jelentkezik évente, amely a turizmus költségvetését terhelte, terheli természetesen most is. Igazából az sem világos, hogy volt-e 22 millió forint többletkifizetés vagy nem, amit szintén a sajtóban olvashatunk. A vezérigazgató úr szavaiból az derül ki, mintha nem lenne ilyen kifizetés, legalábbis ön nem említette ezt a tételt. Szeretném akkor pontosítani, hogy volt-e ilyen lelépési díj vagy valami ilyen kifizetés. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm. További kérdések vannak-e? (Nincs jelentkező.) Mielőtt a válaszra megadnám a szót, nekem is lenne még két kérdésem. A bevezetőben említette vezérigazgató úr, hogy 2007. január 1-jétől december 31-ig szóló szerződésben 12 euró+áfa bérleti díj szerepelt. Nem említette ott az üzemeltetési költséget, hogy az mennyi volt abban a szerződésben. (Róna Iván: Három euró.) Ugyanaz a három euró, mint a korábbinál. Köszönöm. Van még egy érdekesség, amit Hadházy képviselő úr is feszegetett, a honlapon fenn lévő szerződések az üvegzseb-program keretében a nyilvánosság elé tárt szerződések listája, szeptember 7-én elment a felmondólevél, amire - gondolom - valamennyi időn belül reagált a bérbeadó, az irodaház tulajdonosa, igazából teljesen függetlenül ettől nyilvánvalóan megszűnt a szerződés, hiszen egyoldalú felmondási lehetőséget kikötöttek a szerződésben. (Dr. Világosi Gábor érkezik a terembe.) Szeptember 27-én azonban még mindig fenn volt ugyanez a szerződés változatlan tartalommal a honlapon. Ennek mi lehetett az oka? Majd azt is kérdezném, hogy mi az oka annak, hogy négy nap múlva módosították ezt a szerződést. Mégpedig, ahogy képviselő úr az imént említette, 2007. január 1-től 2006. december 31-ig szóló időtartammal. Ki a felelős ezért? Történt-e felelősségre vonás e tekintetben, vezérigazgató úr eljárt-e ebben az ügyben?
Még egy kérdésem lenne: a 2002-ben megkötött szerződésben menetközben történt-e módosulás a bérleti díj tekintetében vagy a szerződés aláírásakor rögzített bérleti díj maradt a négy év végéig? Ez is egy fontos kérdés.
Illetve az is kérdés, hogy valóban történt-e 2007-re vonatkozóan bármilyen kifizetés bérleti díj jogcímen a Magyar Turizmus Zrt. részéről. Köszönöm szépen.
DR. RÓNA IVÁN, a Magyar Turizmus Zrt. vezérigazgatója: Hadházy képviselő úr azt kérdezi, hogy elmaradt a közzététel és miért. A törvény azt mondja ki, hogy az Áht. 15/B paragrafusa, hogy a szerződéskötéstől számított 60 napon belül fel kell tenni erre a honlapra. Ez felkerült. Nem az a baj, hogy felkerült, az a baj, hogy amit elnök úr mondott, hogy amikor 2006. szeptember 7-én átvette az üzemeltető a mi elállásunkat, akkor ettől számított 60 napon belül egy szót oda kellett volna írni emellé, hogy a szerződés nem lépett életbe. Ez hiba, nem történt meg.
Javítások. Nem kettő, egy javítás volt. Mégpedig amikor az említett hetilap ugyan nem erre kérdezett rá, hanem azt kérdezte meg a cégtől, nem egy illetékest egyébként, ezt hozzá szeretném tenni, hogy a honlapon fennlévő adatok, amelyek a szerződésre vonatkoznak, azok élőek-e vagy vannak benne nem aktuális feladatok és akkor áttekintették ezt a sort a kollégáim és javítottak benne. Az egy fatális tévedés, hogy 2008-as helyett 6-ost ütött, akinek fel kellett vinnie, ez egyszerű adminisztrációs dolog. Nincs jelentősége, hiszen a szerződés nem lépett életbe, tehát nem is volt.
Azt kérdezte elnök úr, hogy történt-e ez ügyben vizsgálat. Igen, aznap, amikor a cikk megjelent, elrendeltem azonnal egy belső vizsgálatot, ennek a lefolytatási határideje 19-e, holnap és akkorra fog kiderülni, hogy miért így lett javítva, miért nem csak egyszerűen oda lett írva, hogy a szerződés megszűnt vagy a szerződéstől elálltak. Mert ennyit kellett volna csak odaírni. Ez hiba volt mindenképpen.
Megjegyezni szeretném, ha az újságíró csak egyetlen kompetens embert felhívott volna ebben a kérdésben, az egész dolog nem történik meg. Ha odajött volna, megmutattuk volna neki a szerződéseket. És nem lett volna ebből cikk.
Az rt. hibázott abban, hogy 2006. szeptember 7-től 60 napon belül nem módosította a fent lévő szerződésnek az adatait és nem írta oda azt, hogy a szerződés már nem él, mert nem lépett életbe.
Javítás, ha úgy tetszik, a második, mert két javításról beszél a képviselő úr, egyszerűen az történt, hogy amikor észrevettük ezt a hibát, akkor korrigáltuk. És ha megnézik a rovatot, az van odaírva a megjegyzés rovatba, hogy ez 2006. szeptember 7-én megszűnt. Tehát ez - ha úgy tetszik - a második javítás.
A képviselő úr kérdezi azt, hogy miért kellett bérelni irodaházat 2002-ben, miért nem már korábban került az rt. állami ingatlanba. Nem tudok erre válaszolni. Nem mentegetőzésképpen mondom, de én 2006. november 16-tól vagyok a cég vezérigazgatója. Tehát, ha a 2006. szeptember 7-ét hat hónapon belül fel kellett volna tenni mint változást, ezt november 7-ig kellett volna megtenni. Én 16-án jöttem, én ezért nem tudok igazán arra pontos választ mondani, hogy miért kellett irodaházat bérelni a Vérmező úton, miért nem állami ingatlanba került az rt.
A képviselő úr kérdezi, hogy volt-e 22 milliós kifizetés 2007-ben. Határozottan állítom, hogy nem volt semmifajta extra kifizetés. A 2002. október 15-től 2006. december 3.-ig szóló szerződésünk december 31-ig lejárt, becsületesen, tisztességesen minden havi számlát kifizettünk és amikor kifizettük az utolsó számlánkat, attól kedve semmilyen kifizetés nem történt. Nem is történhetett, hiszen nem is volt szerződés, nem is jött létre a szerződés. 2006. szeptember 7-én a társaság a szerződés 1/8. pontja alapján elállt ettől a szerződéstől.
Elnök úr kérdezi azt, hogy 2007-től 3 euró+áfa kifizetés történt. Valóban így volt. Az alapdíj csökkent, mert a piaci kereslet-kínálat viszonyok szerint ez volt akkor a piaci ár. Az üzemeltetés költsége azért nem csökkent, mert közben energiaáremelés volt, egyéb üzemeltetéshez kapcsolódó áraknak az emelkedése, ezért a bérbeadó nem tudta csökkenteni az üzemeltetési költségeket.
Arra a kérdésre válaszoltam, hogy eljártam-e az ügyben. Igen, eljártam, holnap kapok hivatalos jelentést a belső ellenőrtől, hogy kit mennyiben terhel a felelősség azért, hogy ez a javítás így történt meg és nem pedig a szabálynak megfelelően. Az volt a kérdése még elnök úrnak, hogy a 2002-ben megszületett szerződés módosult-e a négy év alatt. Nem, nem módosult. A szerződés megkötése nem indexálással történt, hanem fix összegben történt a megkötése, tehát 2002 és 2006 között fix összeget fizetett a társaság. Változás csak annyi, hogy 2005-ben áfaváltozás történt, tehát 20 százalékra csökkent az áfa, ezért 2005 végétől az áfaváltozástól kezdve ennyivel kevesebbet fizetett a társaság.
Elnök úr is megkérdezte, hogy 2007-ben történt-e kifizetés. Nem, határozottan állítom, nem történt kifizetés.
ELNÖK: Köszönöm vezérigazgató úr. Kérdezem a képviselőtársaimtól, hogy további kérdésük, véleményük van-e. Hadházy képviselő úr.
HADHÁZY SÁNDOR (Fidesz): Köszönöm a szót elnök úr. Köszönöm szépen a választ. Elfogadom és elhiszem, hogy ezek így voltak. Bizonyára dokumentáltak. A vezérigazgató úr ilyet nem mondana, ha ezek nem lennének dokumentálva. Egyetlen egy kérdésem van csupán. Mégpedig az, hogy vezérigazgató úr is említette, hogy nem tudja annak az indokát, hogy miért kellett bérleti szerződést kötni erre az ingatlanra. Miért nem állami ingatlanban oldották meg ezt a feladatot. Az volna a kérdésem, hogy 2002. október 15-től 2006. december 21-ig mennyi bérleti díjat fizetett ki az MT Rt. összesen. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm. Pál Béla alelnök úr kért szót.
PÁL BÉLA (MSZP): Köszönöm szépen. Ha jól látom, igazgató úr jobb oldalán, a rendezői balon Lukanics János vezérigazgató-helyettes foglal helyet, aki hosszú ideje foglalkozik a Magyar Turizmus Zrt. gazdasági ügyeivel és azt is tudjuk, hogy 1998 és 2002 között több helyszínen volt a Turizmus Rt. Szeretném megkérdezni, hogy akkor mennyi bérleti díjat fizetett a Turizmus Rt. ezekért a bérleményekért. Köszönöm.
ELNÖK: Köszönöm. Puch László képviselő úr.
PUCH LÁSZLÓ (MSZP): Tisztelt Elnök Úr! Én azt gondolom, hogy a vita elmegy egy olyan irányba, ami teljesen más irány, mint amit gondolom én, a meghallgatáskérő kitűzött célul, mert ahogy én érzékeltem és a sajtó is arra játszott, hogy azt bizonyítsa, hogy az MSZP és a Magyar Turizmus Zrt. között egy összejátszás van ebben az ingatlanügyben. Úgy gondolom, az teljesen egyértelműen kiderült, hogy erről szó nincs. 2007. február 28-tól az MSZP bérli és természetesen minden költségét állja - garanciáival és az átalakítás minden költségeivel együtt is - az ingatlannak. Azt szeretném mondani, hogy a bérleti díj mértéke is gyakorlatilag a mostani piaci szintekhez igazodik, tehát ebben én nem látok problémát.
De ha elmegyünk abba az irányba, hogy a Turizmus Rt. miért akkor bérelt és miért nem, ezt nem ennek a napirendnek a keretében kéne megvitatni. Erre lett volna idő 2003-ban, 2005-ben, 2006-ban. Szeretném elnök úr a vitát a napirend környékén tartani és nem elvinni abba az irányba, hogy mi volt az elmúlt 12 évben, amikor arról szól a dolog, hogy ön elment májusban a Turizmus Rt.-hez, megnézte és megállapította, hogy nem történt olyan szabálytalanság, amibe érdemes belenézni. Akkor egy hetilap, amely többé-kevésbé így vagy úgy, ilyen vagy olyan indokból megjelenített egy cikket, amit itt - úgy látom - egyesek teljesen hiteles forrásnak tekintenek. Ez egy kicsit furcsa, mert a szerződések egy kicsit mást mutatnak. De ez persze nem zavarja a képviselő urat, hogy mondja azt, amit ő gondol. Részben az árakban sem zavarja, hogy utánanézzen, mert a 14 euróban a garázsbérletek benne vannak és a 14 euró a fajlagos költség, csak 10 euró/m2-t jelent, ne zavarja az, hogy a tények mit mutatnak. Én nagyon aggályosnak tartom ezt a dolgot, ha ebbe az irányba fogunk most elmenni. És még egy dolgot szeretnék még egyszer pontosítani: természetesen a hitelességről annyit, hogy az MSZP beperelte a Heti Választ és nagyon komoly tételt fog ebben az ügyben megtenni mégpedig azért, mert minden egyes állítása cáfolható. Konkrétan tételesen. Ezt nemcsak mi, az a Raiffeisen-alap, a szerződések és minden tény azt mutatja, hogy itt egy politikai cirkusz részévé tettük ezt az ügyet. Lehet ezt folytatni, csak akkor tényleg azt gondolom, hogy önmagunkat is ki fogjuk nevettetni. Köszönöm szépen elnök úr. Azt gondolom, próbáljuk ebben a mederben tartani a beszélgetést.
ELNÖK: Köszönöm. Rögtön megadom a szót Világosi Gábor úrnak, csak reagálni szeretnék erre. A véleményem az, és a bizottságban eddig a vita mindig úgy folyt, hogy adott kérdéskörben a képviselők feltehettek bármilyen kérdést és arra megválaszoltak a jelenlévő felek. Ha ők aggályosnak érzik a választ, képviselő úr, akkor majd ezt jelezni fogják. Az ülést én vezetem, nem változtatnék az eddigi menetrenden és azt gondolom, hogy a bizottság munkája, az elért eredményeink azt igazolják, hogy ez rendben volt így. Azt sem szeretném, ha ön helyettem megállapításokat tenne. Tehát visszautasítom azt, amit épp az imént megfogalmazott, miszerint májusban voltam a Turizmus Rt.-nél és ott mindent rendben találtam. Az Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztériumban voltam, megnéztem a szerződéseket, egyáltalán nem mondom, hogy rendben találtam. Voltak benne olyan kérdéskörök, amelyek tisztázatlanok voltak, éppen ezért adtam ki a szakértőinknek, hogy vizsgálják meg ezeket és adott esetben majd megtesszük a szükséges lépéseket. Menetközben jött a fent említett hetilapnak ez a cikke és ez indokolttá tette, hogy ezzel a kérdéssel foglalkozzunk itt a bizottság előtt. Tehát hadd döntsem el én, hogy mit csináltam és milyen megállapításra jutottam akkor. Világosi Gábor képviselő úr, öné a szó.
DR. VILÁGOSI GÁBOR (SZDSZ): Elnök Úr! Tisztelt Bizottság! A múlt ülésen, amikor ennek a napirendnek a megszavazása történt, egyedül én voltam, aki nem szavaztam meg, hogy erre a meghallgatásra sor kerüljön. Úgy látszik, hogy jó volt a megérzésem. Valóban, elnök úr, eddig a bizottság a feladatát látta el. Azzal, hogy megtörtént ez a meghallgatás, önök szerint szükség volt rá, szerintem nem. Az apropóját mindenképpen hibásnak tartom, hiszen naponta jelennek meg különböző cikkek jobbról balra, balról jobbra, nem szabad szerintem, hogy ezt kövessük. Ugyanakkor a vezérigazgató úrnak a válaszai azt hiszem, hogy valóban meggyőzhetett bennünket, hogy korrektek voltak és én is azt javaslom, hogy a saját és a bizottság méltóságának a megmentése érdekében szerintem megkaptuk a válaszokat és nem kell ennél tovább forszírozni a dolgot, mélyebbre mennünk itt szerintem nem kellene.
ELNÖK: Nagy Imre képviselő úr, öné a szó.
NAGY IMRE (MSZP): Tisztelt Elnök Úr! Bizottság! Megmondom őszintén, hogy én azért támogattam, hogy legyen meghallgatás, mert szerintem egy bizottságnak, ha a mi szakterületünket érintő nagyon fontos intézmény körül ilyen, politikainak tűnő viták, újságcikkek jelennek meg, akkor szerintem a mi dolgunk az is, hogy tisztázzuk és megvédjük ezektől a területet. Egy picit aggályosnak érzem Hadházy képviselőtársam felvetését, ami egy újságban olvasott dolgon alapul. Megmondom őszintén, hogy én nem olvastam ezt a cikket, mivel úgy tűnik, hogy megalapozatlanok, hamis, téves információk voltak ebben az újságban, én örömmel hallanám, ha Hadházy képviselő úr megmondaná, hogy melyik volt az a hetilap, amely ilyet tett.
A másik, hogy ha én olvasok egy honlapot és nagyon örülök, hogy Hadházy képviselő úr folyamatosan a Turizmus Rt. honlapját böngészgeti és mondjuk azt találom rajta, hogy 2007. január 1-jétől 2006. december 31-ig szól egy szerződés, akkor én megmondom őszintén, hogy jelezném akár képviselőként vagy felhívnám a Turizmus Rt. figyelmét, hogy biztos van valami elírás, mert ez abszolút logikátlanság. Tehát amikor ön ezt olvasta, remélem, megtette ezt.
Az az igazság, hogy Puch László képviselőtársam ittlétének külön örülök, bár először úgy gondoltam, hogy csak azért, mert a frakcióvezetésünk, mivel Páva képviselőtársunk jelezte, hogy ma sem tudna itt lenni, átmenetileg pedig korlátozottabban tudna részt venni a munkában, a bizottságunk addig sem marad olyan ember nélkül, aki szereti a sportot, elkötelezett és érti a sport dolgait és itt lehet átmeneti időre is a bizottságunkban.
Végezetül visszatérve arra, amit mondtam, azt gondolom, hogy a mi dolgunk tényleg az, hogy ha valamiről kiderül, hogy hamis információk jelentek meg és mi ezt láttuk, megnéztük, tényszerűen alá tudjuk támasztani, akár egy sajtónyilatkozatban ez a bizottság nyugodtan ezeket a tényeket nyilvánosságra hozhatja, azt mondhatjuk, megvizsgáltuk, nem találtunk semmi ilyet, és hogy ha ezt elnök úr eljuttatja a sajtó képviselőihez a bizottság nevében, az én szerintem a legjobb védelem minden ilyen jellegű rágalom, téves megjelentetés ellen. Ha pedig annak a bizonyos újságnak, hetilapnak a főszerkesztőjét is tájékoztatja erről az elnök úr, akkor szerintem abszolút le volna rendezve az, ami történt. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm. Van-e további kérdés, vélemény? Hadházy képviselő úr.
HADHÁZY SÁNDOR (Fidesz): Köszönöm szépen a szót elnök úr. Tisztelt Bizottság! Én azt tapasztalom, hogy az MSZP-frakcióban nagyobb izgalmat váltott ki ez a kérdés, mint amilyet ki szokott váltani a költségvetés tárgyalása, mint amilyet ki szokott váltani az adótörvények tárgyalása és hasonló. Sokkal több hozzászólás hangzott el, mint ezeknél a kérdéseknél, igazából ennek lehet örülni. Bízom abban, hogy ez egy pozitív folyamatnak a kezdete lehet, hogy az MSZP-frakció a bizottsági munkában nagyobb aktivitással fog a jövőben részt venni. Ennek én a magam részéről tudok örülni.
A másik, Nagy képviselő úr szavait szeretném idézni, aki azt mondta, hogy én ugyan nem olvastam a cikket, ennek ellenére egészen hosszan tud erről a kérdésről nyilatkozni és a cikket és az újságot is tudja minősíteni, annak ellenére, hogy a cikket magát nem olvasta. Csak a saját szavait szeretném idézni. De nem szokatlan számomra az ilyen kijelentés. Semmiféle politikai szándék nincsen, persze lehet vitatni ezt a kérdést, de úgy gondolom, mindenegyes parlamenti bizottságnak kötelessége, hogy ha ilyen jellegű információk birtokába jut, akkor a kérdéseket feltehesse az illetékeseknek. Ezért indítványoztam a bizottsági meghallgatást, hogy ezeket a kérdéseket tisztázzuk, mert úgy gondolom, hogy ha ezek valós dolgok lennének, akkor a turizmus látná ennek a kárát. A szándékom egyenes és őszinte volt. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm. Nagy Jenő képviselő úr.
NAGY JENŐ (MSZP): Köszönöm a szót elnök úr. Én azt szeretném javasolni a bizottságnak és elnök úrnak is, ismerve az elnök úr hozzáértését és elkötelezettségét a turizmus iránt, hogy ezután a kis kitérő után térjünk vissza a bizottságtól megszokott munkarendhez és hozzáálláshoz és a turizmus ügyeivel foglalkozzunk és ne álljunk be a cirkuszt keresők táborába. Nem volt ez jellemző erre a bizottságra. Visszamegyek: mikor még idegenforgalmi albizottságként működtünk, és ha ellenzékben voltunk, ha mi adtuk az elnököt, ha a másik oldal, itt mindig a szakmáról folyt a vita. Nagyon rossz lenne, ha ez a maradékbizottság is elmenne egészen más terepre. Szerintem tőlünk se a szakma, se az érdeklődők nem ezt várják. Én őszintén mondtam, nem udvariassági köröket futottam, mikor elnök úr hozzáértését és szakértelmét említettem. Én azt gondolom, hogy megvan itt a bizottságban a lehetőség, az adottság, az ember és a szakmai tudás is, hogy valós szakmai kérdésekkel foglalkozzunk. Az igaz, ha felmerül egy ilyen vitatható ügy, érdemes gyorsan, tárgyszerűen foglalkozni vele, de zárjuk le és semmiképpen ne áldozzunk mi is a politikai cirkusz színpadán, mert ha nem tudnák a képviselő urak, a magyar embereknek a hócipője ezzel tökéletesen tele van. Tisztelettel javaslom, hogy térjünk vissza az eredeti feladatunkhoz. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm. Én azt gondolom egyébként, ellentétben Világos Gábor képviselő úrral, hogy helyénvaló az, hogy ma tárgyaljuk ezt az ügyet és éppen az volt a célja ennek a mai meghallgatásnak, hogy lehetőséget kapjon a Magyar Turizmus Zrt. vezetése, előtárja azokat az adatokat, amelyek alátámasztják ennek a szerződés megkötésének a helyességét vagy éppen azt, hogy helytelenül jártak el akkor, amikor ezt megkötötték.
Két kérdés van most hátra, ha ezekre megválaszoltak volna az előterjesztők, szerintem már rég túllennénk az egész vitán. Egyébként vitatható ügy, hogy vajon mi indokolta azt, hogy állami ingatlan helyett magáningatlanba költözzön és mennyi pénzébe került ez a Magyar Turizmus Zrt.-nek akár a 2002-2006 közötti szerződés keretében, alelnök úr pedig azt kérdezte, hogy 1998 és 2002 között történt-e ilyen. Szerintem ezen a két kérdésen már régen túllennénk. Én arra kérem Róna urat, hogy ha tud, ezekre válaszoljon, azután pedig szeretném lezárni ennek a napirendi pontnak a vitáját.
DR. RÓNA IVÁN, a Magyar Turizmus Zrt. vezérigazgatója: Elnök Úr! Köszönöm a szót és köszönöm azt a bizalmat, amit Hadházy képviselő úr adott az ügyben, hogy elhiszi az adatokat, amiket mondtam. Itt van a dosszié, benne vannak a szerződések, benne van minden, bele lehet tekinteni, semmi akadálya. Semmi susmus nincs benne, semmi mellébeszélés, pontosan ott a szerződés, közbeszerzés alapján ennyi összeg lett, ekkor lett felmondva, itt vannak az időpontok, hogy mikor adta az utasítást az államtitkár úr, hogy el kell állni a szerződéstől, itt a másik, amikor elállt a menedzsment a szerződéstől. Tehát gyakorlatilag nem létezik szerződés, nem lépett életbe. Tehát azt tudom mondani, hogy az adatok valóban helyesek és aki kíváncsi rá, meg lehet nézni. Azt pedig, hogy 2002 és 2006 között pontosan mennyi pénzt fizettünk ki székházbérletre, össze kell majd adni, eljuttatom önöknek, most el kellene kezdeni számolgatni, kiszorozni, hogy '98-2002 között mennyi volt. Megkérem vezérigazgató-helyettes urat, hogy tegye meg azt, hogy ezt kiszámolja és elküldi az elnök úrnak és ezzel a dolog teljesen lerendeződik. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen. A meghallgatásnak a végére értünk, valamennyi képviselőtársam megkapta a választ a feltett kérdésére. Nyilvánvalóan ettől függetlenül eltérően fogjuk értelmezni az elmúlt időszakot, amire majd később az fog fényt deríteni, hogy valóban indokolt volt-e az, hogy egyáltalán magánbérleménybe költözött a Magyar Turizmus Zrt. Értelemszerűen, ahogy vezérigazgató úr elmondta, erre nem tud választ adni. Fel fogjuk majd tenni a kérdést annak a miniszternek, illetve cégvezetőnek, aki akkor a Magyar Turizmus Részvénytársaságot vezette. Erre a mai nap meghallgatása nem alkalmas. Minden képviselőtársamnak megvan az a lehetősége, nekem is, hogy a Házszabály szerint írásbeli kérdéseket tegyünk fel a kormány tagjainak és ezekre 15 napon belül választ kapjunk.
Köszönöm szépen a vezérigazgató és a vezérigazgató-helyettes úrnak a megjelenést. Nagy Imre képviselő úr!
NAGY IMRE (MSZP): Elnök úr, én azt javasoltam, hogy mivel véleményem szerint a hetilapban megjelent dolgok nem valós tartalmúak, véleményem szerint komoly védelem lenne a Turizmus Rt.-nek és felhívná a figyelmet a későbbiekben is a szakszerű tájékoztatásra, hogy ha egy közleményben ezt a bizottság közzé is tenné. Köszönöm.
PUCH LÁSZLÓ (MSZP): Csak egy mondatot szeretnék, elnök úr, elnézést kérek, ha félreértette, nem szerettem volna átvenni sem az ülés vezetését, csak azt érzékeltem, hogy elment abba az irányba, ami nem a célja volt a dolognak és szerettem volna egy dolgot tisztázni. A Magyar Szocialista Párt ezt a székházat 2007. február 28-ától bérli és minden kialakítás és minden üzemeltetési költségét fizeti. Tehát én úgy gondolom, hogy minden olyan, amit Hadházy képviselő úr próbált összemosni, hogy a kettőnek összefüggése van, ezt én szerettem volna, ha a bizottság megállapítja, hogy ebben nincs, illetve ez ma már a válaszok után egyértelművé vált és azt szerettem volna tisztázni, hogy ebben a dologban ezt az ügyet a bizottság megvizsgálta. Ez volt az a cél, ami engem vezényelt és elnézést kérek, ha ezt másképp értette volna az elnök úr.
ELNÖK: Köszönöm képviselő úr. Nagy Imre képviselő urat kérem, hogy pontosan fogalmazza meg a javaslatát, hogy ha azt kéri, hogy erről a bizottság állást foglaljon. Én magam nem támogatom az ügyet már csak azért sem, mert a mai meghallgatásnak éppen az volt a célja, hogy a kérdéseinkre válaszokat kapjunk és ezzel az ügyet lezárjuk. Ha a bizottság állásfoglalást hoz, azt a sajtóban megjelenteti, arra újra reakciók érkeznek, már csak abból kifolyólag is, hogy nyilván nem lesz ebben egy egyhangú vélemény a bizottság tagjai részéről, szerintem ezzel további politikai hullámokat gerjesztünk, bölcsebb az én megítélésem szerint, hogy ha ezzel a meghallgatással az itt elhangzott vélemények elmondását követően lezárnánk ezt a kérdést.
NAGY IMRE (MSZP): Elnök úr, azt gondolom, ugyanilyen módon kompromisszumkész vagyok ebben a kérdésben. Természetesen arra gondoltam eredetileg, hogy az adott intervallumokra vonatkozóan, az adott bérleti díjak nagyságrendjére vonatkozóan tegyünk közleményt és mondja ki a bizottság, hogy ebben nem talált semmi olyat, ami az inkriminált sajtóközleményben megjelent. Ha elnök úr lezárja a jegyzőkönyv számára azzal, hogy a bizottság ezt megvizsgálta, rendben találta és ezzel lezártnak tekinti az ügyet, akkor én természetesen elállok ettől a dologtól.
ELNÖK: Tekintettel arra, hogy nem vizsgálóbizottságként jártunk el, hanem parlamenti szakbizottságként meghallgattuk a Magyar Turizmus Zrt. vezetését, ezért nem gondolom, hogy ilyen nyilatkozatot kellene tennünk. Ahhoz a bizottságnak van egy ellenőrző albizottsága. Ha ő vizsgálódni kíván, ezeket az adatokat részletesen ellenőrizni kívánja és bele kíván mélyedni ebbe az ügybe, akkor lehet egy lezáró jelentést tenni és összegezni. Én ezért nem tanácsolom ennek az állásfoglalásnak az elfogadását. Szalay képviselő úr, tessék.
SZALAY FERENC (Fidesz): Én azt gondolom, hogy a kérdésekre választ kaptunk, ezt Hadházy képviselő úr elmondta, köszöni, rendben van. Erről szólt a mai meghallgatás. Az utána következő kérdés arról szólt, hogy 2002 és 2007 között miért ott bérelt, ahol bérelt, de ez nem a napirend része volt. Én azt gondolom, hogy azzal, hogy Hadházy képviselő úr kimondta, hogy elfogadta, ez interneten fent van, mindenki elolvashatja, szerintem itt le lehet zárni az egészet úgy, ahogy van. Ez ugyanaz a közlemény egyébként, mint amit Nagy Imre képviselő úr mondott, szerintem ez így elfogadható.
ELNÖK: Köszönöm. Pál Béla alelnök úr kért szót.
PÁL BÉLA (MSZP): Igaza van Szalay Ferenc képviselőtársamnak, ezt teljesen simán le lehet zárni azzal, mint ahogy szoktuk, hogy elfogadtuk a vezérigazgató tájékoztatóját és ezt kézfelemeléssel jelezzük. Kész, pont. Nem kell semmi különösebb közlemény. Mint más napirendi pontnál, ahol szavazni szoktunk arról, hogy elfogadjuk-e a tájékoztatót egy adott kérdésben, most is ugyanezt tesszük és nem kell semmiféle közlemény vagy nyilatkozat, hiszen Hadházy Sándor képviselő úr is elmondta, hogy elfogadja a válaszokat.
ELNÖK: Nem szeretnék a semmiről vitát nyitni, tájékoztatókról nem szoktunk szavazni, alelnök úr. A tájékoztatókat meg szoktuk hallgatni, tudomásul vesszük és megköszönjük a közreműködését az előterjesztőknek. Tehát mindig ez a gyakorlat. Szavazni akkor szoktunk, hogy ha valami határozati javaslat van valami mellett, vagy törvényjavaslatnak általános vitára alkalmasságát döntjük el. Én úgy értelmezem, hogy ez egy beszámoló volt, nem látom értelmét szavazásnak. Ha szavazunk, akkor valamilyen határozati javaslatot kell tenni valakinek a bizottságból, amit meg tudunk szavazni.
PÁL BÉLA (MSZP): Elnézést, semmiféle politikai szándék nem motiválta a javaslatomat. Volt egy pontatlan szóhasználatom, valóban nem tájékoztató volt, hanem dr. Róna Iván vezérigazgató úr meghallgatása a napirend szerint is. Meghallgatásról viszont, legyen az miniszteri vagy más meghallgatás, mindig szoktunk a végén dönteni. A bizottság dönt ilyenkor, hogy a meghallgatást rendben lévőnek találja-e és elfogadja-e a válaszokat. Erről az egyről van szó. Én azt gondolom, hogy ha ezt megtesszük, hogy a meghallgatást rendben lévőnek minősítjük egy szavazással is, nem kell semmiféle nyilatkozat utána, hiszen Hadházy képviselő úr is elmondta, hogy elfogadja a válaszokat. Tehát ez nem tájékoztató volt, hanem meghallgatás. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Mi a javaslat alelnök úr, miről szavazzon a bizottság?
PÁL BÉLA (MSZP): Hogy a meghallgatást elfogadja. Mint ahogy máskor is szoktunk szavazni egy miniszteri meghallgatásnál vagy a szakállamtitkár úr meghallgatásánál. Kézfelemeléssel jelezzük általában, hogy rendben lévőnek találjuk-e a válaszokat. Ennyi.
ELNÖK: Köszönöm. Nem akarom a vitát továbbgerjeszteni. Akkor szoktunk szavazni, amikor a kinevezésre történő alkalmasságról döntünk, egyébként éves beszámolókról sem szoktunk szavazni, hanem tudomásul vesszük. Ennek ellenére, ha ilyen javaslat van, az ügyrend szerint arról szavaztathatunk. Tehát alelnök úrnak az a javaslata, hogy a bizottság szavazzon arról, hogy a meghallgatást elfogadta. Tudomásul vette.
Határozathozatal
Ki az, aki ezt támogatja? (Szavazás.) Tizenegy. Ki tartózkodott? (Szavazás.) Hét. A bizottság ezt elfogadta, szavazott arról, hogy a beszámolót elfogadtuk. Köszönöm szépen a részvételt, a napirendi pont vitáját lezárom.
Következik a következő napirendi pontunk tárgyalása: a Magyar Köztársaság 2008. évi költségvetéséről szóló törvényjavaslat általános vitára való alkalmassága és az Állami Számvevőszék véleménye a 2008. évi költségvetési törvényjavaslatról. Megkérem a Pénzügyminisztérium előterjesztőit, foglalják el a helyüket. Annyit szeretnék még hozzátenni, hogy bár az írásbeli napirend keretében a 2006. évi zárszámadásról szóló törvényjavaslat szerepel mint tárgyalandó napirend, de nem érkezett be olyan kapcsolódó módosító, amely érintené a bizottság hatáskörét, ezért erről nem tárgyalunk. Csak technikailag közlöm, hogy ha valaki nehezményezné, hogy erről a napirendről nem tárgyalt a bizottság, annak ez volt az oka.
Megadom a szót elsőként a Pénzügyminisztérium képviselőjének.
Dr. Somogyi Andrea szóbeli kiegészítője
DR. SOMOGYI ANDREA (Pénzügyminisztérium): Köszönöm szépen. Tisztelt Bizottság! A következő metodika szerint haladnék. A 2008. évi költségvetési törvényről tartanánk egy rövid tájékoztatót. Kitérnék a sport, illetve a turizmus részére. Ezt követően, ha lehetne, átadnám a szót az Állami Számvevőszéknek, majd vissza szeretnék térni, hogy a megalapozó törvényről is szóljak néhány szót. Megfelel ez így? (Elnök: Köszönöm szépen. Tökéletesen megfelel.) Köszönöm szépen. Tisztelt Bizottság! Az államháztartásról szóló törvény szerint a 2008. évi költségvetést a kormánynak az Országgyűlés felé szeptember 30-ig kell benyújtania, a fejezeti köteteket október 15-ig. Ennek a kötelezettségének a kormány eleget tett. Tudjuk azt, hogy minden évben a költségvetési törvények áttekintése rendkívül időigényes, hiszen több kötetben, több tízezer oldalban tájékoztatjuk a képviselőket. Ennek megkönnyítése érdekében szeretnék kiemelni néhány dolgot. A benyújtott törvényjavaslat tiszta költségvetés, ami azt jelenti, hogy egy külön törvényben vannak a kapcsolódó szaktörvények módosításai. Felhívjuk a figyelmet arra, hogy a költségvetési törvényjavaslat fejezeti kötetek elejére, tehát nem a fő kötetbe, hanem az 1-es számú kötetbe kerültek azok a táblázatok, amelyek a 2006-2011-ig terjedő időszakra vonatkozó makrogazdasági pályákat is bemutatják. A költségvetési törvényjavaslat a korábbi évek gyakorlatától egy kicsiben eltér, ugyanis az állami vagyonnal kapcsolatos rendelkezésekre is ki kellett térni, hiszen az elfogadott vagyontörvény egységesítette az állami vagyonnal történő gazdálkodást. Megszüntetette a külön vagyontípusok, vagyis a kincstári és a vállalkozói vagyon elkülönült szabályozását. Emiatt a vagyoni ügyletek költségvetési elszámolását is egységessé kellett tenni, 2008-ban egy külön fejezet, a 43. fejezet jött létre, amelynek a neve az állami vagyonnal kapcsolatos kiadások és bevételek fejezet. A költségvetési törvényjavaslatban szerepel, hogy a kötelezettségvállalások tekintetében is változás lesz, ugyanis a kormány hároméves kitekintés alapján egy nyilvános határozatban fogja közzétenni az elkövetkezendő keretszámokat, amelyek meg fogják alapozni, hogy a fejezetek milyen kiadási keretszámokkal gazdálkodhatnak és milyen kötelezettségeket vállalhatnak.
Megszűnik a kötelező maradványképzési kötelezettség, ugyanakkor a negyedéves jelentések rendszere továbbra is lehetőséget ad arra, hogy a kormány adott esetben az egyensúlyi tartalékkal gazdálkodhasson.
Az Állami Számvevőszék javaslatára külön fejezetben jelennek meg a strukturális és kohéziós jellegű uniós források.
A makrogazdasági feltételekről: 2008-ban a gazdaság növekedési üteme 2,8 százalék lehet. A költségvetési szektorban az idei 5 százalék körüli létszámcsökkentés után már egy kisebb korrekcióra kerül sor. 2008-ban az export végig a középtávú időszakig magas, 11 százalék feletti ütemben növekedhet. A lakosság fogyasztása azonban 2007 egészében várhatóan kb. egy százalékkal lesz alacsonyabb, az infláció a korábban, 2007-ben jelzett 7 százalékkal szemben 7,5 százalék körül alakul, azonban 2008-ban 4,5 százalékos árdrágulási ütem valószínűsíthető. Az európai uniós kapcsolatokban is új elem jelenik meg, hiszen ez az első év az n+2 éves szabály tekintetében, amikor még a 2004-2006. évekre meghatározó támogatási keretek is kifizetésre kerülhetnek. A sporttal kapcsolatban néhány dologra szeretném felhívni a figyelmet.
Elsősorban a normaszövegre. A normaszöveg több átcsoportosítási lehetőséget is tartalmaz. A kiemelt nemzetközi sportesemények támogatása esetén, amennyiben forrás még rendelkezésre áll, hiszen a Forma1 jogdíjat dollárban kell fizetnünk, akkor lehetőség nyíljon arra, hogy a felszabaduló forrást át lehessen csoportosítani.
Szintén felhatalmazás található arra vonatkozással is, hogy a PPP-programok esetében, hogy ha a beruházások átadása valamilyen oknál fogva esetleg csúszik, akkor szintén a felszabaduló forrásokat az olimpiai központok fejlesztésére lehet fordítani. Szintén fontos dolog, megtalálják a képviselők azt is, vagyis, hogy most van először az, hogy az adó 1 százaléka 2008-ban már nem tartalmazza az egészségjavítást célzó sporttevékenységre vonatkozó felajánlást. A parlament előtt most zajlik a személyi jövedelemadó 1 százalékára vonatkozó törvényjavaslat vitája, itt a törvényjavaslat azt tartalmazza, hogy két célt lehet megjelölni. 2008-ban a kormány a gyerekszegénység ellenes programot, illetve a parlagfű-mentesítést jelölte meg pillanatnyilag a 2008. évi javaslatban.
A sport támogatása 2008-ban: a fejezeti kezelésű előirányzatok 13,7 milliárd forint, amely 15 százalékos növekedést mutat. Ezek a növekedések elsősorban a PPP-konstrukcióban létre jövő beruházásokból adódnak, illetőleg az olimpiai járadék megfelelő emelkedését mutatja, továbbá az olimpiai, illetve a paralimpiai játékokon a 2007. évhez már biztosított, illetve adott esetben biztosítandó források kiegészítő támogatását is tartalmazza. Ez összesen 860 millió forint. A fogyatékosok sportjára a korábbi évnek közel kétszeresére tesz javaslatot a kormány, most 214,5 millió forint állna rendelkezésre. Természetesen folytatódnak a korábbi években jól megismert programok, a szabadidősport, az utánpótlás-nevelés támogatására a források biztosítottak.
A turizmussal kapcsolatban néhány mondatot szeretnénk még mondani, átadnám a szót a kolléganőmnek.
Lajtár Mónika szóbeli kiegészítője
LAJTÁR MÓNIKA (Pénzügyminisztérium): A turizmussal kapcsolatban tennék kiegészítést. A turizmusfejlesztés irányait 2008 és 2013 között a nemzeti turizmusfejlesztési stratégia határozza meg, a támogatás a 2008. évre 7,9 milliárd forint. A turisztikai célelőirányzat a 2008. évi költségvetési tervben az alábbi megvalósítható célokat tartalmazza: a nemzeti turisztikai marketingtevékenység megvalósítása, ez a 2007. évhez képest félmilliárd forinttal magasabb, elsősorban a külképviseleten és a belföldi hálózaton keresztül megvalósítandó akciók, mint pl. vásárok, kiállítások megszervezése, ennek a hatékonyságának a növelését szolgálja. Továbbá tartalmazza a regionális turisztikai pályázatok lebonyolítását, mint pl. a regionális jelentőségű turisztikai hatású rendezvények megszervezését.
A regionális turisztikai pályázatok minden esetben kiegészítik és erősítik a helyi turisztikai kínálat versenyképességét, és ugye ezzel hozzájárulnak a térség felzárkózásának elősegítéséhez. Továbbá a célok között szerepel a Budapesti Tavaszi Fesztivál lebonyolítása, a turisztikai vonzerővel bíró, nagyobb, kiemelkedő jelentőségű rendezvényeknek a megszervezése, itt említhetném pl. a Szegedi Szabadtéri Játékokat, az Országos Idegenforgalmi Bizottság és a Regionális Idegenforgalmi Bizottság működésének a támogatása, emellett az egyéb sajátos szakmai célok és egyéb programok megvalósítását is tartalmazza.
A támogatás 7,9 milliárd forint, itt némi csökkenést tartalmaz az 1-es számú melléklet, azonban ez némileg téves, hiszen a fejezeti egyensúlyi tartalékban félmilliárd forint még pluszban rendelkezésre áll, ami szintén kizárólag a turisztikai feladatok megvalósítását szolgálja és emellett az uniós forrásoknak a bevonása hangsúlyosabb szerepet kapott a 2008-as tervezésnél. Ezt nemcsak a turisztikánál, hanem globálisan a költségvetés-tervezésnél elsődleges feladatnak tekintettük, hogy azon programok, amelyek az unióból finanszírozhatóak, azok elsődlegesen onnan kerüljenek finanszírozásra és másodlagosan pedig a hazai forrásokból, amiket meg tudunk valósítani, azokat szerepeltessük. Az uniós források pedig a turisztika területén jelentősen növekedtek. A nemzeti fejlesztési tervből áthúzódó programok közül 42 program 2008-ban szintén befejezésre kerül és az Új Magyarország fejlesztési terv keretében pedig újabb és újabb turisztikai programokat valósítanak meg. Ezeknek a forrásoknak a növekedése viszont jelentős a 2007. évhez képest. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Megkérem az Állami Számvevőszék képviselőjét, hogy legyen kedves a kiegészítését megtenni.
Norczen Győzőné szóbeli kiegészítője
NORCZEN GYŐZŐNÉ (Állami Számvevőszék): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Bizottság! A 2008. évi költségvetési javaslat ellenőrzéséről összeállított állami számvevőszéki véleményhez nem kívánok kiegészítést tenni.
ELNÖK: Köszönöm. A kapcsolódó egyéb törvényekhez újra visszaadnám a szót az osztályvezető asszonynak.
Dr. Somogyi Andrea kiegészítője
DR. SOMOGYI ANDREA (Pénzügyminisztérium): A 2008. évi költségvetést megalapozó törvényjavaslat 25 darab törvénymódosítást tartalmaz. A bizottság és feladatkörébe illőt nem találtunk, de szeretném kiemelni az államháztartásról szóló törvény módosítását, amely minden bizottság érdeklődésére számot tarthat. Itt is, ahogy említettem az állami vagyongazdálkodás új szabályozási elemekkel jelent meg, tehát itt is az állami vagyonnal kapcsolatos bevételek és kiadások teljes körű megjelenítését alapozza meg az Áht. módosítása. Az általános tartalékra vonatkozóan van egy módosítás, amit szintén az Állami Számvevőszék kezdeményezett a 2006. évi zárszámadás kapcsán. Akkor, amit már említettem a költségvetés kapcsán, hogy hároméves prognózist kell majd készíteni és az nyilvános határozatban fog majd megjelenni. A belső ellenőrök nyilvántartási rendszerének kialakítására tesz javaslatot az Áht. Ezen kívül felsorolom, hogy ha gondolják, de ha kérdésük van, akkor bármelyikhez szívesen elmondjuk, miért kerültek bele ezek az indokok. Köszönöm szépen. Azt kérjük, hogy a bizottság mind a két törvényjavaslat általános vitára alkalmasságát támogassa.
ELNÖK: Köszönöm szépen a kiegészítéseket. Egyetértek az osztályvezető asszonnyal abban, hogy amennyiben kérdések merülnek fel a költségvetéshez kapcsolódó egyéb törvényjavaslatokhoz, azt külön kérdezzék meg öntől. Megnyitom a vitát.
LASZTOVICZA JENŐ (Fidesz): Köszönöm a szót. Ehhez a költségvetéshez sem tud az ellenzék sokkal többet szólni, mint az elmúlt 3-4 évben, ahol folyamatosan, ha csak a szakmai kérdéseket nézzük, azt látjuk, hogy 2002 óta az idegenforgalomra szánt források folyamatosan csökkennek. Úgyhogy ezt a tendenciát sikerült megőrizni a hatodik évben is a kormányzásuk alatt.
Azt gondolom, hogy az elmúlt években a másik oldalról is nagyon sok olyan vélemény volt, hogy igen, a TC csökken, de más egyéb forrásokból viszont az idegenforgalom támogatva lett. Még az autópálya-építéseknek a hatalmas összegeit is idesorolták. Azt gondolom, hogy a bizottságunk súlyára is elég komoly kritikát jelent, hogy a 2002-es 28 milliárd forintot a mostani 7,9-cel összehasonlítjuk. Azt hiszem, hogy ha megnézzük a Magyar Turizmus Zrt.-nek a költségvetését, ami gyakorlatilag az utóbbi három évben stagnált, mert a 4,5 milliárd forint és az ötmilliárd között ingadozik, ugye erre mindig azt a választ kaptuk, hogy a kevesebb pénzt is el lehet hatékonyan költeni. Most, amit lehet a statisztikai adatokból látni, hogy a külföldi vendégéjszakák száma nem a legjobban alakul, a szállodáink kihasználtsága is 50 százalék körüli volt szeptemberig. Ha több pénzt tudna a jelenlegi kormányzat fordítani az idegenforgalmi fejlesztési célokra és marketingre, az nem esne rosszul a gazdaságnak sem. Igazából szeretnék egy más területet is érinteni, ami nemcsak a turizmus, hanem az önkormányzati szféra. Én azt gondolom, hogy a legnagyobb problémák itt lesznek az önkormányzati szféránál, hiszen ismerve a költségvetésnek a legfontosabb számait, az önkormányzatok jelentős része igencsak a szakadék szélén lesz a következő évben. Több pénzt nem kap jövőre az önkormányzati terület. De ha megnézzük azt az inflációt, ami már az idén is él, jövőre is élni fog és az inflációs kosár, amit itt számolnak, hogy 7-7,5 százalék, az az önkormányzatoknál nem igaz. Mert az önkormányzatoknak egész más a fogyasztói kosara, hiszen az energiától a közüzemekig a köztisztviselők és a közalkalmazottak béremeléséig, ez lényegesen több, mint a 7,5 százalék. Megítélésünk szerint 15 vagy afölött van egy évben. Ha hozzátesszük ahhoz, hogy két év alatt nem fog növekedni az önkormányzatok forrásmennyisége és ha megnézzük ezt a 30 százalék körüli kétéves inflációt, akkor óriási gondok vannak. Nem beszélve arról, hogy az önkormányzatoknak a kötelező feladatai megmaradtak. Az intézmények fenntartása, amiket nem lehet továbbadni. Pl. egy megyei közgyűlés nem tudja továbbpasszolni az oktatását vagy a szociális intézményeit, amit egy helyi önkormányzat megtud, mert átadja a helyi önkormányzatoknak. Tehát én azt látom, hogy az önkormányzatok sanyarú helyzete még jobban rá fogja nyomni akár a turisztika, akár a sport területére is a problémákat. Mert ha azt nézzük, a sportnál az van, hogy valamekkora növekedés van a költségvetésben, de ez is minimális, ráadásul egy csomó olyan sporttevékenységben, ami a szabadidősportot, meg egyebet illeti, csökkenés van és megpróbálják rátolni az önkormányzatokra. Azokra az önkormányzatokra, amelyeknek egy része már most hitelekből él vagy most próbálja kötvények kibocsátásával a likviditását valahogy megőrizni. Azt gondolom, hogy a mostani költségvetés kivéreztetése az önkormányzatoknak, márpedig ... most ne tessék mosolyogni ezen, ez így van. Pedig az emberek, az önkormányzatoktól várják a segítséget, mert ott élnek a településeken. És pont azokat az önkormányzatokat hozza nagyon rossz helyzetbe ez a költségvetés, akikre számíthatnának a településeken élő emberek.
Önök nagyon jól ismerik a költségvetést. Nézzék meg az oktatási normatívák alakulását, a szociális szférában a fogyatékos gyerekeknek az oktatását vagy az intézményeik fenntartását. Egyszerűen katasztrófa. Nem tudom önök jártak-e már ilyen intézményben, hogy milyen körülmények között élnek ezek az emberek és ezeket a területeket sújtja a következő költségvetés a legnagyobb elvonásokkal. Tehát én azt javaslom, hogy erről a költségvetésről sokat ne is beszéljünk, mert ami a szakterületünket illeti, a turizmust, a sportot, én ide kapcsolom az önkormányzatokat is, egyszerűen tárgyalásra alkalmatlan, mert tarthatatlan lesz a jövő év. És hiába van konvergenciaprogram, az önkormányzatok élni fognak a kiskapukkal, felvesznek olyan típusú hiteleket, amelyeket a kormány most be akar zárni, mégis az önkormányzatok a megélhetésük, a talpon maradásuk miatt kénytelenek ilyen eszközökhöz nyúlni. Tehát azt javaslom, hogy ne fogadjuk el általános vitára. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm. Alelnök úr kért szót.
ALMÁSSY KORNÉL (MDF): Köszönöm szépen. Nem kívánok mélyebben belemenni a számokba, mindenesetre az annak ellenére sokkolt engem, hogy közel kétmilliárd forinttal kevesebb összeg jut turisztikai célelőirányzatra, noha tudom azt, hogy az előző évben államháztartáson kívülre történt támogatás átadása. Ettől függetlenül azt gondolom, hogy ez a költségvetés és a költségvetésnek ezen sarokszáma és sajnálom egyébként, nem megbántva az osztályvezető asszonyt, hogy a Pénzügyminisztérium immár ismételten nem képes politikai felelőst küldeni egy költségvetési törvény bizottsági vitájának a tárgyalására, mert ez a kétmilliárdos csökkenés pont azt a fajta rossz gazdaságpolitikai filozófiát mutatja, amit a kormány művel. Én tudom jól, hogy megszorítások vannak az országban, tudom jól, hogy mindenki nehéz helyzetben van, egy dolgot azonban nem szabad elfelejteni: ez az ágazat minden sanyarú szám ellenére a magyar GDP-nek közel 9 százalékát képes kitermelni ilyen számok ellenére. Ha egy pici korrekt gazdaságpolitikai elképzelése lenne a kormányzatnak, akkor pontosan az ilyen ágazatokba pumpálnának bele egy picivel több pénzt, mert katalizátor hatásként a magyar gazdaság növekedését lehetne ezzel elérni. Azt gondolom, hogy egy 1,2 százalékos kacagtató, mosolyogtató tragikomikus gazdasági növekedés után pontosan át kéne ezt a kormánynak gondolni. Azt nyilván erről nem lehet mondani, hogy általános vitára alkalmatlan, hiszen költségvetése kell legyen egy országnak. Én arra kívántam felhívni a figyelmet, hogy ez a gazdaságpolitikai út pontosan a költségvetésnek ebben a célelőirányzatában jól mutatkozik, mert pontosan ilyen területekre lehetne nagyobb támogatást fordítani.
Mélyebben nem kívánok ebbe belemenni, azt gondolom, hogy konzervatív politikusként erre fel kellett, hogy hívjam a figyelmet. Egyébként meg én is azt gondolom, hogy kár ezzel itt vitatkozni. Nyilván költségvetése kell, hogy legyen az országnak erre, remélem, hogy majd a módosító indítványok kapcsán egy kis meggyőzéssel tudunk lenni a kormányra. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm. Szalay Ferenc kért szót.
SZALAY FERENC (Fidesz): Én most jót szeretnék mondani: azt érzem, ha a sport államtitkárság elég sokat dolgozott és harcolt azért, hogy ez a 15 százalékos emelés meglegyen, ezt köszönjük. Vannak persze problémái ennek a költségvetésrésznek is, hiszen elhangzott már, a diáksport, szabadidősport kérdése nem feltétlenül jól kezelt, sőt nagyon komoly a csökkentés, 2006 óta, amikor egymilliárd-egyszázmillió forint volt, most 300 valahány millió forint jut erre a területre, ez egy kicsit szembemegy a sportoló nemzet szlogennel, de remélem, hogy majd valahogy kezeljük.
Nem érzem a mindennapos testnevelés kezelésének, kérdésének fontosságát, sehol nem találtam, pedig ötpárti egyezségünk volt abban, hogy ez ügyben haladunk előre. Az viszont tényleg öröm, hogy ezzel a 15 százalékos emeléssel valószínű, hogy el tudjuk érni a GDP 1 százalékát néhány év múlva sportfinanszírozás kapcsán.
A baj az, hogy az olimpiai költségvetés, ami most megjelenik, közel sem annyi, mint amennyit el kellene költeni a pekingi olimpia felkészülésére. Az a 800 millió valahány forint, amit tetszett mondani, az a részvételi és a felkészülés összege, a 660 millió, amit a miniszterelnök úr javasolt és reméljük, hogy adott is erre a tételre, még mindig nem éri el a kétmilliárd forintot, amiről szó volt. De összességében örülök annak, hogy idejutottunk a sport költségvetésével. Az kicsit mókás, hogy a PPP-módszerből való megtakarítás majd átcsoportosítható. Én emlékszem a 100 tornaterem és 50 tanuszoda PPP-módszerben való megépítésének betervezésére, abból semmi nem lett, nem tudom, a pénze hova csoportosítódott át. Majd meglátjuk. Én ezt nagyon érdekes mondatnak éreztem Andreától, hogy ezt elmondta. Az, hogy dollárban számoljuk a Forma1-et és az átváltás megtakarítását még vissza lehet forgatni, ez valóban öröm, de ha ez nem itt szerepelne, hanem mondjuk a nagyrendezvényeink kategóriájában, az még nagyobb öröm lenne és nem a sportköltségvetést terhelné. Egye fene.
Viszont az önkormányzatoknál én is elmondanám és nem tudom, képviselőtársaim hogy látják: döbbenetes! És igaz: önt nem szabadna ideküldeni ilyen kellemetlen helyzetben, mert nem fog tudni mit mondani, mert nem ez a dolga. De, amit most az önkormányzatokkal ez a költségvetés csinál, az egész egyszerűen vérlázító. Mintha most bizonyosodna be az, hogy azért, mert az önkormányzatokat nem a Szocialista Párt vezeti, ezért most az önkormányzatok megkapják, tessék, itt van. Azok az emberek, akik nem fideszesként vezetnek önkormányzatokat, nyilván csöndben lesznek szegények, mert nem fognak tudni mit mondani. De ugyanúgy fogja sújtani őket ez az egész, mint minket. Mi kimondjuk és bízom benne, hogy legalább a háttérbeszélgetésekben azért kapunk támogatást, hogy azért vigyük ezt a csatát tovább, mert az nem normális, hogy évről évre tízmilliárdok jönnek ki az önkormányzatokból. Nem normális, hogy a normatívák jelentősen csökkennek és nem normális, hogy a saját bevételeinket az állami kötelező feladatok ellátására fordítjuk. Nem normális. Mindenki feléli a lehetőségeit. Hiteleket vesz fel, kötvényt bocsát ki csak azért, hogy megéljen és a feladatait ellássa. Erre kényszeríti a kormány az önkormányzatokat. Azt utána meg sír és nyikorog, hogy mi lesz a konszolidációval, meg a költségvetéssel. Gondolom, más is látja ezt: számon kérik rajtunk ezt előbb-utóbb lent, az önkormányzatoknál. Nem önnek mondtam Andrea, a bizottságnak mondtam, ezért ezt a költségvetést én sem gondolom, hogy el kéne fogadni. Tárgyalni nyilván kell, mert mit tegyünk, de aki ezt elfogadja, az lássa, hogy az önkormányzatokat fogja tönkretenni ezzel a költségvetéssel egy kicsit nagyobb ütemben, mint eddig bármikor. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm. Hadházy Sándor.
HADHÁZY SÁNDOR (Fidesz): Köszönöm a szót. Tisztelt Bizottság! Csak szeretném jelezni a kormánypárti képviselőknek, hogy most a költségvetést tárgyaljuk, tehát nyugodtan hozzá lehet szólni és el lehet mondani azokat az érveket, hogy ez miért jó vagy önök hogy látják, min kellene változtatni. Az előző napirendi pont aktivitását szeretném most is látni, meg a jövőben is. (Nagy Jenő: Te vezeted az ülést?) Nem, csak úgy érdekel, hogy mi a kormánypártok véleménye a költségvetésről és igazából nem hallom, ez a problémám. (Nagy Jenő: Tartsd meg a színvonalat!) Képviselő úr! Kimehetünk beszélgetni, de ez a bizottsági ülés és itt nem szoktunk beszélgetni. (Zaj.)
A költségvetéshez szeretnék hozzászólni. Egyrészt az látszik, hogy a turizmuságazat továbbra is szenvedő alanya a költségvetési politikának. Lehet magyarázni, lehet uniós forrásokat említeni, de szeretném megkérdezni, tavaly ugyanígy, mikor vitatkoztunk, azt hallottuk, hogy hát majd az uniós források bőven kompenzálják. Megkérdezném, hogy a 2007-es évben mennyi uniós forrás került felhasználásra a turizmus ágazatában. És vajon ennek tükrében igaz volt-e az a hitegetés, az a mentegetőzés vagy takarózás, amit produkáltak a kormánypártiak tavaly ilyenkor, hogy majd az uniós támogatás pótolja a fejlesztési kiadások csökkentését? Egyáltalán nem pótolta. Ezzel szeretnék rámutatni, hogy próbáljuk szőnyeg alá söpörni a problémákat egy olyan ágazatot tesznek önök tönkre, amely eddig életben tartotta a munkavállalók jelentős részét és produkálta az ország megélhetését és gazdasági növekedésének jelentős részét. Láthatók a mutatókból, hogy a turizmus volumene folyamatosan csökken, nagyon komoly zavarok és problémák vannak a turizmusban és többek között annak köszönhető, hogy folyamatosan megnyirbáljuk ezeket a költségeket. Szeretnék erre rámutatni és szeretném éppen ezért hallani a tisztelt turisztikai bizottsági kormánypárti képviselőtársaim vehemens érvelését, hogy miért jó ez a költségvetés. Szeretném megtudni.
Néhány példát hadd mondjak: a Budapesti Tavaszi Fesztivál. 250 millió forinttal szerepel a költségvetésben, tavaly 732 millió forinttal szerepelt. Jelentős csökkenés. Közel 500 millió forint. Turisztikai vonzerővel bíró rendezvények 300 millió volt az idén, jövőre 200 millió lesz. Itt is jelentős csökkenés és hosszan sorolhatnám ezeket a csökkenéseket. Tételesen kimutatható, hogy ha figyelembe vesszük az infláció mértékét, amely 7 százalék körül mozog, akkor azt láthatjuk, hogy például marketingtevékenységre reálértékben 2008-ban 7 százalékkal kevesebb jut, mert az összeg ugyanannyi lesz, mint az idén, 4,5 milliárd, plusz 500 millió volt az idén, jövőre pedig 500 millió lesz. Ugyannyi. Tehát ennek tükrében a marketingre elkölthető források reálértéke csökkenni fog 7 százalékkal. Ugyanakkor meg arra volna szükség, nagyon jól tudjuk, hogy az országmarketinget és minden szempontból a marketinget erősítsük. Nem ez történik.
Egy hangot nem hallottam még, hogy ezzel egyetértenének vagy nem a kormánypárti képviselők.
Kutatáselemzésre 274,5 millió forint lesz a jövő évi költségvetésben. Hát ebből nem sok mindent lehet elvégezni.
Ennyit a számokról. Az előzőekben Lasztovicza Jenő képviselőtársam említette és mások is az önkormányzatok helyzetét. Persze lehet azt mondani, hogy mi köze a turizmusnak ehhez a szektorhoz. Itt jó néhány polgármester ül ebben a bizottságban és nagyon jól tudjuk, hogy milyen összefüggések vannak az önkormányzati finanszírozás, az önkormányzati költségvetés és a turizmus között. Ha nem tudjuk rendben tartani a településeinket, utcáinkat, ha nem tudjuk a füvet lenyírni, a parlagfüvet kiirtani, városmarketingre költeni és millió egy olyan feladatot ellátni, amelyet önként vállal fel a település, akkor a turizmus volumene is csökkenni fog, mert ilyen koszos, elhanyagolt településekre nem fognak menni az emberek vagy kevesebb turista fog érkezni, és a gazdasági növekedést ez igen jelentős mértékben fogja érinteni.
Csökken az alapvető művészeti oktatásra fordítható összeg, a támogatás mértéke is. Milyen összefüggések vannak? Látok mosolygó arcokat, nagyon örülök, hogy valakinek ez tetszik egyébként, de a turizmushoz hozzátartozik egy város, település kultúrája, hogy milyen rendezvények vannak, van-e fúvószenekar, vannak-e helyi rendezvény, vannak-e nemzetiségi rendezvények. Ezeket mind-mind az önkormányzat finanszírozza. Bízom benne, hogy elgondolkodnak ezeken.
Úgy gondolom, hogy ez a költségvetés valóban, ahogy előzőleg is hallgattuk, bünteti az önkormányzatokat, nagyon rossz érdekfelfogásból vagy nem tudom, miből, és azt gondolják, hogy szembe lehet állítani a helyben élő embereket a helyi vezetőkkel. Én kimondom: erről szól a történet az én meggyőződésem szerint, hogy az állam által fel nem vállalt problémákat transzportáljuk le a településekre és ott ugrasztjuk össze a helyi vezetést a lakossággal. Erről szól a történet! Ez az országnak és főleg a turizmusnak egyáltalán nem tesz jót. Tiltakozom az ilyen jellegű költségvetési szemlélet és az ilyen jellegű politika ellen. A
Pénzügyminisztérium képviselője elmondta, hogy a lakossági fogyasztás várhatóan 1 százalékkal fog csökkenni. Ez azt jelenti, hogy a belföldi kereslet az csökkenni fog. Nem fog növekedni, hanem csökkenni fog, ez pedig az egyébként viszonylag virágzó belföldi turizmust fogja érinteni várhatóan, mert nyilvánvalóan a megélhetésre koncentrálnak az emberek, hogy a fűtést, a rezsit ki tudják fizetni és a luxusból fognak engedni és a luxusnak az egyik lehetséges területe a turizmus és attól tartok, hogy a belföldi turizmus is ennek tükrében 2008-ban csökkenni fog és nem növekedni.
Mindezek alapján azt látom, hogy ez a költségvetés nem szolgálja a turizmus érdekét, tárgyalási alapnak sem tudom elfogadni, ezért az általános vitára alkalmassága során nemmel fogok szavazni. Köszönöm.
(Az elnöklést Pál Béla alelnök veszi át.)
ELNÖK: Hadházy képviselő úr, nem tudom eltitkolni, hogy nagy figyelemmel hallgatom mindig a hozzászólásait, de ha lehet, próbáljuk meg ezeket személyeskedésmentessé tenni, mint ahogy az én képviselőtársaim teszik, kérem, ön se tegye. Mohácsi képviselő úr.
MOHÁCSI JÓZSEF (MSZP): Köszönöm szépen. Talán abba a mederbe kéne terelnünk a költségvetés - nem is vitáját, hanem - általános megbeszélését, hogy térjünk rá a sport és turizmus kérdésére és azok a kollégák, akik a szaktárcákat képviselik, nyilván arra kíváncsiak, hogy milyen kérdéseink vannak. A sportra jelentősen növekedett a támogatás, több, mint 1,7 milliárd támogatás jut, emellett ugyanúgy feltenném azt a kérdést, hogy az utánpótlás, ami mondjuk egyértelműen a jövőnk és az egészséges nemzet kérdése, ennek az támogatásait át kéne gondolnunk, az iskolai sportra és a közösségi sportokra. Ha erre van tartalék, erre kéne reagálni. A turizmussal kapcsolatosan csupán annyi, hogy Keszthelyről jöttem, Zala megyét képviselem, nem ezek a tapasztalataim. Nyilván Hadházy képviselőtársamnak mások a tapasztalatai, nyilván más területről nyilatkozott és nem személyeskedésből mondom, hanem pontosan az ellenkezőjét tudom mondani, a Balaton és környékének egyértelműen a belföldi idegenforgalom növekedését tudtuk az idén elkönyvelni. Bízom benne, hogy ez ki fog csengeni országos pozitív számokra is amellett, hogy az egyensúlyprogram persze bizonyos forrásokat elvon sok területről, de nem az a hangulat kérdése, hogy mi koszos, meg mi nem, hanem az, hogy min tudunk javítani és akár a kastélyturizmus, akár a termálturzimus tekintetében nyilván kellene majd átcsoportosítani. Az a kérdésem a szaktárca felé, hogy a wellnesturizmus tekintetében mik azok a tartalékok, amikre még lehetne számítani. Konkrétan a szállodafejlesztésekre is gondolok. Ezek amellett, hogy nem szeretnénk nyilván abba a hibába esni, hogy kongresszusturizmus kapcsán mindenki kongresszusi központot épít, ha gyógyturizmus, akkor minden azt épít, hanem nyilván logikusan, de egy kicsit kevesebb erő jut arra, hogy további fejlesztéseket végezzünk, holott nyilván vannak járulékos fejlesztések. Erre feltétlenül kellene majd koncentrálni és országosan is gondolkodni. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm. Tóth József képviselő úr jelentkezett.
DR. TÓTH JÓZSEF (MSZP): Köszönöm szépen. Eredetileg nem terveztem hozzászólni, mert nem sikerült még olyan mélyen elmélyedni ebben a költségvetésben, hogy felelősen tudjak szólni, de azért vannak olyan elemei, amit képviselőtársaim megemlítettek és egyfajta világvége hangulatot vizionáltak erre az évre. Kifejezetten a turisztikai célelőirányzat előző évi lehetőségeivel összehasonlítva. Azért azt együtt tárgyaltuk annak idején, hogy a tavalyi 9 milliárd 600 millió forint költségvetésnek milyen elemei voltak. Benne - emlékeztetném magunkat - a műemlék-gyógyfürdők fejlesztése szerepelt 1 milliárd 850 millióval, a korábbi évekről áthúzódó kötelezettség több, mint százmillió forinttal, hogy ha ezeket az elemeket levesszük, nyilván egészen más képet mutat, hiszen ez ez évben nem jelentkezik, illetve más fejlesztési források állnak rendelkezésre a turizmusnak. Ugyanakkor azoknak az elemeknek, amiket képviselőtársam kiragadott némi önkényességgel, nézzük az ellenpárját is: a turisztika marketingtevékenység több lesz 500 millió forinttal, mint az előző évben, amikor nagy rendezvényekről beszélt képviselő úr, hogy az csökken az előző évihez képest, azt tudom mellé tenni, hogy 200 millió forint valóban és egyébként pedig egymilliárd 600 millió forint, ami az önkormányzatok számára, regionális rendezvények támogatására szól. Ami az előző évi, emlékeztem szerint, 900 millió forinthoz képest jelentős emelkedést hordoz magában. És azt is feltételezem, hogy ami kibontásra került, a pályázatkezelés, működés költsége, nem fogja azt az összeget csökkenteni, egy külön rovatban van közel 300 millió forinttal.
Tehát én azt gondolom, hogy ha csak olyan elemeket ragadunk ki, ami az előző évekhez képest változás és azt feketének láttatjuk, akkor nem vagyunk reálisak. Az én hozzászólásom csupán arra irányult, hogy próbáljuk ennek valamennyi elemét együtt látni, az előző év belső arányaival is összehasonlítani, hogy valóban annyira fekete-e a kép. Nem azt mondom, hogy rózsaszín, de legalább reális legyen a kép.
(Az elnöklést Bánki Erik elnök veszi vissza.)
ELNÖK: Köszönöm szépen. Lasztovicza Jenő kért szót.
LASZTOVICZA JENŐ (Fidesz): Tóth képviselő úr, most ne haragudjon, de mosolyogni kell, mert ha a végszámokat nézzük, látszik, hogy csökkent, de egy tendenciát kellene nézni, hogy az elmúlt öt évben, mióta volt 2002-ben a kormányváltás, hová jutottunk. Hova jutott ez az ágazat és öt év alatt mit halasztottunk el. Milyen befektetéseket, fejlesztéseket hagytunk ki öt év alatt az életünkből, ami már most pénzt termelhetne és munkahelyeket teremthetne. Nekem itt van gondom és ott, hogy az öt év elhibázott gazdaságpolitikai döntései, amit az önök kormányai hoztak, az juttatta ide az országot, hogy nem jut mindenre elegendő pénz. Pici morzsák jutnak sportra, a múltkor tárgyaltuk az olimpikonon felkészülését. Ott elhangzott az elnök úrtól, hogy vannak olyan angliai, meg német sportolók, akik kétszer akkora pénzt kapnak egyedül, mint nálunk az egész olimpiai csapat a felkészülésre. És akkor a szegény magyar sportolóktól várjuk azokat a sikereket, amikor egy egész csapat kap 1,6-1,7 milliárdot a felkészülésre. Máshol egy ember kap ennyit. Vagy ennél többet. Tehát az elmúlt öt év rossz gazdasági döntéseire bólogattunk itt folyamatosan, elfogadják az adótörvényeket, a költségvetést és oda jut az országunk, hogy 2002-ben a magyar gazdasági növekedés 3,5-4 százalék volt, amit önök annak idején nagyon kritizáltak. Akkor ez duplája volt az uniós átlagnak. Most hol tartunk? Nálunk 1,2 volt az utolsó negyedév, és nézzük meg az EU-átlagot mennyi: három fölött van, de a környező országokat nézve, akik öt évvel ezelőtt a hátunk mögött voltak állítólag, azoknál 7-8-9 százalék a gazdasági növekedés. Ezek itt a nagy problémák és ezek a pénzek hiányoznak az ország életéből, amit elvesztettünk az önök rossz gazdasági döntései miatt és mi a parlamentben ezekre bólogatunk.
Meg is értem az Állami Számvevőszék képviselőjét, hogy azt mondja, hogy neki nincs mit hozzátenni, mert gondolom, ő sem tudna szivárványos képet festeni. Ha ezt a törvényt így elfogadjuk és mindig csak a reformra hivatkoznak önök, ez odaviszi az országot, hogy előbb-utóbb egy olyannyira a nyugatnak kiszolgáltatott ország leszünk, hogy rabszolgák leszünk. Nem fegyverrel fognak elfogni, hanem tőkével, ami a mai napig is így van.
Kíváncsi lennék, mert nem hangzott el egy fontos szám: úgy tudom, az idén a GDP-arányos államadósságunk 66 százalék. Jövőre mit várunk? Mennyi volt ez 2002-ben? 2002-ben a Medgyessy-kormány 8500 milliárd forinttal vette át a kormányzást. Most 18.000 milliárd forint fölött van az államadósságunk, amit mindannyiunknak kell kifizetni, meg majd a gyerekeinknek. Hova tűnt ez a pénz? Látszik a magyar gazdaságon? Ez a mi problémánk. És nem az, amit Tóth képviselő úr mond, hogy nézzük meg, hogy most 500 millió hova ment, meg odament. Én azt mondom, hogy aki őszinte és azt mondja, hogy ezt tovább lehet folytatni, az nemcsak saját magát csapja be, hanem az egész környezetét, úgyhogy én egyetértek azzal, hogy ne szavazzuk meg ezt. Nincs benne jövőkép, semmi nincs, hogy hova fogunk mi eljutni. Itt hitegetnek minket az uniós forrásokkal, hogy 7-8 ezer milliárd forint. Melyik ország az, amelyik 100 százalékot el tudott érni? Nincs olyan. Nem is volt. Majd mi leszünk a legjobbak, akik el fogjuk érni? Amikor tavaly tavasszal a miniszterelnök azzal hitegette az országot, hogy a folyamatosság miatt kell rájuk szavazni, mert akkor nem kellenek új koncepciók, jönnek majd az uniós pályázatok. Eltelt másfél év, képviselőtársaim, és morzsái jöttek csak ki a pályázatoknak. És mikor lesz ebből beruházás? Önök nagyon jól tudják, mikor kiíródik a pályázat, megpályázzák, eldöntik, közbeszereztetik. Ha valaki jövő tavasszal fog nyerni, talán 2010-re a beruházása elkészül.
Óriási gondok vannak, eddig önök mindig a költségvetésnél csendben voltak, nem szóltak. Elképesztő, hogy ennyi rossz, tudatos döntést lehet egy ország életében "véletlenül" hozni. Amikor a számok önöknek is világosak és nem történt semmiféle változtatás tavaly, tavalyelőtt ahhoz, hogy irányt váltsunk. Csak mindig a reformok jönnek, amiről tudjuk, hogy a társadalom számára ez hova fog vezetni.
Feltenném azt a kérdést még egyszer, hogy jövőre mennyi lesz a várható GDP-arányos adósságállományunk. Az export 11 százalékkal nő, azt tetszett mondani. De mely szektorok produkálják ezt? Mert, ahogy ismerjük a magyar gazdaság jelenlegi állapotát, az a néhány cég, amely adót nem fizetve kiviszi a nyereségét, elhiszem, hogy az termeli a hasznot, abból az államnak csak annyi haszna van, hogy munkahelyet teremt, de adóbevétel pl. mennyi jöhetne be tőlük.
És hogy ha az ÁSZ-nak lenne véleménye, én nagyon szívesen meghallgatnám. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Alelnök úrnak adom meg a szót.
PÁL BÉLA (MSZP): Köszönöm szépen. Tisztelt Képviselőtársaim! Most kéne venni egy jó nagy levegőt, én megteszem, tegyék meg önök is. Van két előzetes megjegyzésem. Az egyik az, hogy megkérem Lasztovicza képviselőtársamat és mást is, aki így gondolja, hogy ne is feltételezze, hogy a kormánypárt az ország tönkretételére törekszik és ne is adjon ennek szót, mert mi sem tesszük ezt. Nem hiszem, hogy az helyes magatartás lenne, ha mi úgy néznénk a Fidesz képviselőire, mint akik tönkre akarják tenni az országot, de ugyanezt gondolom viszont is, hogy az sem helyes, ha önök úgy néznek a jelenlegi kormánypárti képviselőkre, hogy az a céljuk, hogy tönkre tegyék az országot. A másik megjegyzésem pedig az, hogy természetesen nem Hadházy képviselőtársam egyenes és őszinte szándékkal megfogalmazott felszólításának teszek eleget, csak szeretném, ha egy kicsit visszamenne a vita az eredeti medrébe. Mert a felelősséget, hiába van ma a Fidesz könnyebb helyzetben, közösen kell vállalnunk. És nem azt fogják mondani ebben az esetben, hogy a Fidesz képviselői milyen bölcseket mondanak, az MSZP-sek meg hallgatnak vagy hülyeségeket beszélnek, hanem az emberek többsége azt mondja, hogy elege van a politikából és a politikusokból, hogy mást se tudnak, csak egymást ócsárolni. Ha megengedik, ennek jegyében hadd mondjam el talán kicsit szenvedélymentesebben, de talán több tényezőt is figyelembe véve a hozzászólásomat.
Azt gondolom, hogy van egy természetes szereposztás, amelynek, tudjuk mindannyian, az az alapja, hogy az ellenzék támadja az adott költségvetést, a kormánypárt meg védi vagy nem védi. Ebben, van, amikor az ellenzék többet beszél, a kormánypárt kevesebbet. Akkor is így van, ha a Fidesz kormányoz és akkor is, ha az MSZP, vissza lehet nézni a jegyzőkönyveket. Az a magatartás is teljesen hibás lenne, ha most mi itt a kormánypárt részéről azt bizonygatnánk önöknek, hogy kedves ellenzéki képviselőtársaink, ez a költségvetés a világ legjobb költségvetése, amit valaha láttak. És soha-soha ilyen jó költségvetést és turizmusra és sportra szánt eszközöket nem láttunk. Hibás lenne és hiteltelen, ha ezt mondanánk. Mint ahogy hibás és hiteltelen, amikor a másik oldalról önök vonják kétségbe minden tételét a jelenlegi költségvetésnek. Azért is szólok erről, mert hallgatom a hozzászólásokat és hallgatom azokat, amelyek arról szólnak, hogy amikor a Fidesz kormányzott, milyen jó volt és milyen fantasztikus összegek fordítódtak a turizmusra, most pedig azóta sorra-rendre tönkre megy a turisztikai ágazat. Kedves Képviselőtársaim! Én 2002-től kezdve folyamatosan figyeltem, hogy mikor melyik évben mennyi fordítódott turizmusra. Bizonyára önöknek ezt nem érdekük elismerni, tehát kételyem nincs, hogy nem fognak velem egyetérteni, de itt van velem a táblázat: 2005-ig a két kormányzati ciklust összehasonlítva, ha a 2006-ot hozzávesszük, akkor a mi időszakunkban egy picit többet, kb. azonos mértékű összegeket költöttünk turizmusra, mert az első két évben önök sem költöttek többet, csak a választások előtti két évben és hozzátartozik az is, hogy igen nagyobb volt a turisztikai célelőirányzat, de döntően elődöntési lehetőségekkel is élve, ezeknek a költségeit mi fizettük ki. Jó helyre ment, ahogy már sokszor mondtam, mert a turizmus területén történő beruházásokra fordítódott, de akkor is igaz ez. És nem gondolom, hogy egy évet kiragadva lehet ebből a szempontból értékelni és még azt sem, és nem is hallották annak idején tőlem, hogy bármilyen szempontból kritizáltam volna - lehet, hogy hiba volt - az önök döntéseit, arról szóltam, hogy fontos az országnak, a turizmusnak, így tehát természetes, hogy a Medgyessy-kormány, majd a Gyurcsány-kormány fizeti ki azokat a döntéseket is, amelyek az önök idején születtek. Azért szólok erről, mert a turizmus területére fordított kiadásokat pl. soha nem lehet, csak annak függvényében értékelni - ezt persze egészen pontosan tudják önök is jól, csak mást mondanak -, ami a jelenlegi vagy az éppen aktuális turisztikai célelőirányzat. Most a jelenlegivel kapcsolatban elmondom, hogy miért nem. Valóban így van, hogy a turisztikai célelőirányzat az az összeg, amelyet önök is mondanak és amely relatíve úgy néz ki, hogy kismértékű csökkenést jelentett. Az, amivel több volt tavaly, az az 1,8 milliárd forint, ami a gyógyfürdők fejlesztésére ment el és plusz ehhez még hozzájárul jövőre, hogy valóban növeljük a Turizmus Rt. költségvetését. Tehát azt lehet mondani, hogy vékonyan, de ezen a területen, hogy ha csak a turisztikai célelőirányzatot nézzük, akkor a turisztikai célelőirányzatból - és szeretném hangsúlyozni ezt a tételt - kb. annyi fordítódik turizmusra ebben az évben, mint amennyi az elmúlt évben volt. Ha ehhez hozzátesszük azt, és persze tudom, politikai érdekek fűződnek ahhoz is, hogy az európai uniós támogatásokat elimináljuk, de hogy ha még hozzátesszük, hogy igen, ebben itt vannak az európai uniós támogatások, amelyek országos szinten 2007-ben és 2008-ban 170 milliárd forint értékű fejlesztést indíthatnak el a turizmus területén, és persze igaza van Lasztovicza képviselőtársamnak, mert ezek ebben az évben indulnak el és még most nem jelentenek kifizetést, de ugyanúgy, ahogy a mi régiónkban megvalósul a balatonfüredi felújítás második üteme és szerződést kötnek rövidesen erről, ahogy az Esztergomi Prímáspince turisztikai hasznosítása megvalósul majd, stb., ezek mind-mind a turizmus lehetőségeit bővítik.
És természetesen a turizmus lehetőségeit bővítik azok a pályázatok is, amelyek csak a mi régiónkban ez idáig különféle területeken 2007-ben és 2008-ban ebből az összegből, amit mondtam, több, mint 20 milliárd forint forrás bevonását teszik lehetővé. Csak szeretném jelezni, hogy ez egy régióra vonatkozik és korábban nagyon jó év volt az, amikor ennyit lehetett költeni a turisztikai célelőirányzatból. Azért mondtam ezt el, mert a turisztikai célelőirányzat akkor volt magas, amikor hazai forrású pályázatokat tartalmazott. Ezek szerepét átvették az uniós támogatások jóval nagyobb mértékben és így természetes, hogy a turisztikai célelőirányzatnak ezeket a fejlesztéseket ilyen módon nem kell tartalmaznia.
Hogy érdekeltek vagyunk-e mindannyian abban, hogy több legyen? Természetesen igen. Mi is és önök is. Hogy van-e lehetőség arra, hogy több legyen? Azt gondolom, hogy most nincs, mert az ország lehetőségeit figyelembe véve, jelenleg ezekkel a költségvetési számokkal tudunk dolgozni és nemcsak azért, mert az elmúlt öt évben önök tönkre tették az országot, mondja Lasztovicza Jenő képviselő úr, hanem azért kedves képviselőtársam, mert a rendszerváltás utáni kormányok mindegyike közreműködött abban, hogy egy-egy költségvetés tárgyalása során állandóan arról szóljon a dal, hogy akkor jó a költségvetés, hogy ha többet tudunk elosztani. Az, hogy miből szedjük be, az majdnem hogy mindegy, és akkor jobb, hogy ha folyamatosan növekedő összegekkel apellálunk. Persze ez így igaz, ennek az igazságtartamát senki nem vonja kétségbe, nagyon jó lenne többet felosztani, de mint ahogy az ÁSZ véleménye is tartalmazza, a makrogazdasági mutatókat, az ország helyzetét figyelembe véve jelenleg erre van lehetőség. És a turizmusnál természetesen azt sem ártalmas beleszámítani, hogy az üdülési csekk értékének most már többszörösére történő emelése egy burkolt támogatás az állam részéről, amely több milliárd forintot hagy az adófizető állampolgároknál, ösztönözve azt, hogy ezt turisztikai célú költésekre használják. Ez is egyfajta támogatása a turizmusnak.
A sportról most azért nem szólnék, mert jelentős részben egyetértek azzal, amit képviselőtársaim elmondtak, a sportnál is a lehetőségeknek megfelelően emelkednek a sportra szánt összegek, nyilván a pekingi olimpia miatt is fontos, hogy megkapják az olimpiára készülők is a megfelelő támogatást. Én arra szeretném kérni minden képviselőtársamat, hogy ha lehet, akkor indulattól mentesen lehet elutálni ezt a költségvetést és az ellenzéknek lehet azt mondani, hogy nem fogadja el. Jogában áll. Valószínű, hogy ha fordítva lenne, mi is ezt mondanánk, hiszen ez a hagyományos ellenzéki és kormánypárti szereposztás. Mégis azt gondolom, hogy ehhez nem kell társítani olyan jelzőket, amelyeket Lasztovicza Jenő képviselő úr is mondott, nem kell feltételezni a másik oldalról, hogy azért nem beszél, mert nincs véleménye és nem kell feltételezni a másik oldalról azt sem, hogy kizárólag rosszindulatú és rosszakaratú, mert bizonyára Hadházy képviselő úr is nagyon rossz néven venné - teljesen jogosan -, hogy ha minden hozzászólásomat azzal kezdeném, hogy bízom abban, hogy képviselő úr végigüli a bizottság ülését és nemcsak elnök úrral közösen maradunk a végéig, hogy bízom abban, hogy a képviselő úr az utolsó napirendi pontnál is elmondja a véleményét. Nem teszem, mert tudom, hogy ha el kell mennie, jelentős közfeladatai ellátása miatt teszi, kérem, hogy ezt más se tegye. Hagyjuk meg a szólás szabadságát az ellenzéknek, a kormánypártnak és néha nem árt, hogy ha eszünkbe jut, hogy azért ülünk itt, hogy a turizmusért és a sportért közös felelősséget viselünk és az összefogással lehet előrelépni, mint ahogy természetesen az ország fejlesztésében is. Köszönöm megtisztelő figyelmüket.
ELNÖK: Köszönöm szépen képviselő úr. További hozzászólás? Szalay Ferenc.
SZALAY FERENC (Fidesz): Alelnök úr, ez nagyon jó, hogy el tetszett nekünk mondani, amit most elmondott, de azért azt gondolom, hogy az eléggé komoly probléma, hogy eltelik egy év, normálisan dolgozunk egymás mellett és akkor most egymásnak esünk. És ez mind azért történik, mert megint egy olyan költségvetés van előttünk, amiről - ha önök magunk között beszélnek róla - nyilván önöknek is van vitája ezzel kapcsolatban. Lehet, hogy önök maguk között mondják el, mi meg elmondjuk kifelé. Ugyanazt mondjuk egyébként, amit ma Magyarországon a legtöbb ember elmond erről a költségvetésről. Nem gondolom azt, hogy aki közfeladatot vállal, az nem jót akar és nem alkotni akar az ország érdekében. Szerintem ezt senki nem gondolja, csak eltelt öt év és igazából nem látszik a kiút. Kicsit sötétebb az alagút és biztos, hogy tetszettek lenni több országban, most Romániát mondom, nekünk Nagybánya a testvérvárosunk, biztos, hogy többeknek van Romániával kapcsolata. Románia gazdasági fejlődése 7 százalék. Nem gondolom, hogy Romániában a nagy elosztórendszerek jobban működnének, mint nálunk, mégsem beszélnek olyan reformokról mint mi, hanem a pénzeiket próbálják visszarakni az országba, hogy a fejlődés látszódjon. Nálunk van egy 1,2 százalékos gazdasági növekedés, Andrea mondja, hogy 2,8 várható. Hát nem döbbenet? Hogy itt a környezetünkben mindenki egészen más nagyságrendekben gondolkodik, mint mi. Ez a bajunk! Ez az egyetlen bajunk, hogy azt látjuk, hogy rossz az irány. Mondhatjuk ezt udvariasabban, mondhatjuk durvábban, én ezt komoly bajnak érzem, de ezt önöknek is látni kell. Aztán amit tényleg látni kéne, hogy ezzel a mostani politikai gerjesztéssel és itt ennek a legutolsó példája az összeférhetetlenségi törvény, amikor a politikust összemossák Zuschlag Jánossal, akkor egész egyszerűen kikérném magamnak mindenki helyében, a magaméban egészen biztos, hogy ez ma Magyarországon így történhessen. Még egyszer mondom: én minden politikustársamról azt gondolom, hogy jót akar és előre akar menni, de akkor ne engedhesse meg magának az ország miniszterelnöke, hogy ezt elmondhassa, hogy a polgármester, meg a képviselő hasonló, mint egy tróger gazember. Nem mondhatunk ilyet ebben az országban, mert ebből az fog következni, amit nem tudom, ki mondott, hogy a politikusok valóban az utolsói lesznek ennek az országnak. És mi leszünk a gazemberek, mert politikusoknak indultunk el. Nem létezik, hogy ezt az irányt kell venni ennek az országnak és ezen sem hiszem, hogy sokat kéne vitatkoznunk.
A sportról: igaz, elismerem, azt, ami történt és ez tényleg pozitív. De volt már időszak, amikor 26 milliárd forint jutott a sportra, most ez 13, a fele. És azt gondolom, hogy az nagyon nem jó, hogy ha valahonnan először lemegyünk, majd utána nagyon boldogan azt mondjuk, hogy elindultunk ugyanoda vissza, ahol már voltunk. Ezt azért mindig tegyük hozzá. Az olimpiáról pedig annyit, hogy az olimpiára jóval többet kértek, akik ezzel foglalkoznak és nemcsak a MOB, hanem a sportági szövetségek. Kétmilliárdot kértek a 2008-as év támogatására, 600 millió forintot az olimpiai részvételre, ezenkívül elmondták, hogy a Wesselényi Közalapítványból hiányzik még 30 millió forint, amit nem tudtak kifizetni az olimpiai felkészülésben részvevőknek, de összességében még mindig öröm, hogy a sportban idejutottunk. Csakhogy lássuk az egész folyamatot. Köszönöm.
ELNÖK. Köszönöm szépen. Nagy Imre képviselő úr kért szót.
NAGY IMRE (MSZP): Tisztelt Elnök Úr! Bizottság! Megmondom őszintén, hogy magam nem is szóltam volna hozzá, de mást sem hallok, minthogy nem szólalunk meg, ha megszólalunk, akkor azt látom, hogy felszólaló képviselőtársaink rendkívül utálják és unják, amit mondunk és általános elveken kezdünk el a konkrétumok mellett legtöbbször vitázni. Mégis azt kell, hogy mondjam, hogy Szalay képviselő úr több hozzászólásával maximálisan egyetértek. Nem lehet azt elvitatni, hogy amikor valaki a saját frakcióján, pártján belül vitatkozik, akkor egy ágazat érdekeit képviseli és megpróbál annak az ágazatnak az érdekében minél több mindent elérni. Amikor pedig egy költségvetést egészben el kell fogadni, akkor azt gondolom, és ebben egy picit még vitatkozom itt alelnök úrral is, más a felelőssége egy ellenzéki és más egy kormánypárti képviselőnek. Csakúgy, mint ahogy egy családfenntartónak van felelőssége a mindenkori bevétel elosztásában, amikor egy édesanya elosztja, hogy mire jut abban az évben és mire nem jut. Ez a felelősség nem átruházható, ez a miénk és azt gondolom, mindannyian nagyon jól tudjuk, bármit is mondunk ki, hogy ebből fakadóan más helyzetben vagyunk, más véleményt fogalmazunk meg egymással szemben. De természetesen ez hozzátartozik ehhez a jellegű politikai vitához.
Most is úgy gondolom, hogy amik engem igazából a megjegyzésekben bántanak, azok az általánosító, "az ország nagy többsége, a mi mindent tudunk" kifejezések, azok a tendenciák. Ha megnézzük: GDP-ről volt szó? Hogy is alakult mondjuk 1998 után a GDP tendenciája 2002-ig. Nézzük meg! Nem a 7 százalékos ígéretből akarok indulni, csak a tendenciájából. Rosszul érzem magam mint politikus, amikor valóban az én döntésem volt, a Medgyessy-kormány alatt támogattam a száznapos programot. Gazdaságilag mint közgazdász berzenkedtem egy kicsit, most így utólag aztán még jobban, hogy bizony olyan kiadásokat szavaztunk meg, amely jelentős forrásokat engedett át a fogyasztásnak, az embereknek. Tehát rosszul döntöttem, amikor a pedagógusok 50 százalékos béremelését megszavaztam, vagy a következő évben a 12,5 százalékost? Talán emlékszik képviselőtársam, hogy mi magunk is küzdöttünk akkor önkormányzati emberként, hogy ne emeljünk olyan sokat, mert ennek a hatásai az önkormányzatra és az országra meglesznek. De hát ezek a dilemmák megvannak, amikor az ember dönt, de nem merném azt mondani, hogy rossz helyre tettük azt a pénzt. Nem kellett volna odaadni nekik?
Ha a GDP-ben gondolkodunk, el tudom képzelni, hogy néhány évvel ezelőtt egy német átlagpolgár milyen kutyarosszul érezte magát, amikor azt olvasta, hogy egy-másfél százalékos gazdasági növekedés van a nyugat-európai országokban. Ezek a kutya magyarok meg milyen magas százalékokat értek el. Mind ide akartak jönni, helyet cserélni velünk, mert sokkal-sokkal rosszabbul élnek, mint ahogy mi éltünk akkor! Tehát azt gondolom, ne hozzunk már be olyan fogalmakat, hogy azt mondjuk, hogy 1,6 milliárd forintot költ egy ország egyetlen sportolójára. Biztos megvan az oka, jobban örülnék, ha minősítené a képviselőtársam, hogy egyetért-e ezzel. Nekünk is 1,6 milliárd forintot kellene költeni egy sportolóra? Amikor költségvetésről beszélünk, akkor most is azt mondom: egy serpenyő van. Nyilván a kormánypártiaknak kötelessége tudomásul venni, hogy ezt fogjuk elosztani. Ha pedig vannak javaslatok, meg kell mondani, miből tegyünk el, mit csökkentsünk. Melyik ágazatból? Melyiket nem kellene? Hova teszünk rosszul pénzt, mert én örömmel fogadom és biz' Isten továbbviszem a javaslatot, hogy ne adjunk az egészségbiztosításra. Bár pont ez a terület, ahol látszik a konvergenciaprogram eredményeként a 0-hoz való közelítés vagy éppen a pozitívumok megjelenése. Én azt gondolom, hogy ezt a realitást vegyük figyelembe vagy legalábbis ennyire vérmesen emiatt ne ütközzünk.
Szó volt arról is, hogy hogy látjuk, van-e jövőkép. Önmagában a jövőképet nem keverném egy költségvetési koncepcióval. Nyilván bizonyos tendenciákat a költségvetésnek tükrözni kell, de a jövőképet nem magától az éves költségvetéstől várnám. Én helyi ember vagyok és a példákat is onnan hozom. Én az utóbbi időben bizony azt tapasztaltam, hogy bizony kutya nehéz helyzete van a magyaroknak, amikor turisztikáról beszélünk, mert olyan nemzetközi versenyben kell - még egyszer mondom, - nem növekednünk, szerintem csak szinten maradnunk, már az is óriási eredmény, ha el tudjuk érni. Mit tegyük ezért? Látunk-e kiutat? Lehet citálni, hogy a pályázatok kiírása most történik. Jelent már meg pályázat, valóban folyamatban van. Én is örülnék, ha előbb megjelentek volna de közben fél éve mást se csinálok a mindennapjaimban, mint egyeztetek, küzdök azért, hogy a szakma vagy éppen a jövő érdekei minél jobban megjelenjenek ezekben a pályázatokban. És amikor azt mondjuk, hogy Észak-Magyarországon 60 milliárd forint lesz, akkor azt gondolom, hogy ez egy jelentős eredmény. Miközben más azt mondja, hogy miért nem adtunk többet az ipari parkokra. De tudunk persze olyan beruházásokat is, amelyek nem közvetlenül a turizmusra szólnak. Egerben máig hallgatom, hogy utat építettünk Egerszalók irányába. Szennyvizet, vizet vezettünk. Hát miért? Nem az egyetlen beruházás miatt, hanem azért, mert 2000 egységnyi üdülési fejlesztési igény van Demjénben és Egerszalókon. Ne mondjam azt, hogy akkor ez az út a jövőt és a turizmust képviselte? Függetlenül attól, hogy teljesen más rovatokon jelent meg ennek a pénznek az elköltése? Vagy ne mondjam azt, hogy igen, örülök annak, hogy a költségvetésben a jövő évben is megjelenik a regionális idegenforgalmi bizottságok pénze, sőt valószínűleg több pénze, mert szükség van ezekre a marketing- és rendezvénytámogatásokra. És úgy gondolom, hogy igen, az attrakciófejlesztés, a szálláshelyfejlesztés, a marketing és a szervezésügyek azok, amelyek rendkívül fontosak az idegenforgalom számára is. Erre én azt gondolom, hogy a pályázatokkal együtt mégis csak lesz. És nem azt mondom, hogy nem tudnék több pénzt elkölteni vagy nem tudnék jobban vagy nem tudnék még többet a turizmusnak elképzelni. De még egyszer mondom, azt a realitást ne vitassák el tőlem, hogy gyakorlatilag kénytelen vagyok az összköltségvetésben is - kormánypárti képviselőként is - gondolkodni és ezeken a kereteken belül dolgozni és megítélni egy költségvetést. Köszönöm.
ELNÖK: Köszönöm szépen. További hozzászólás? Koscsó Lajos képviselő úr.
KOSCSÓ LAJOS (MSZP): Tisztelt Bizottság! Én azért vártam eddig a hozzászólással, mert alelnök úr azt mondta, hogy vegyünk mély lélegzetet és próbáljuk átgondolni, mit mondunk. De ezzel együtt is én azt gondolom, hogy ebben nincs igaza, amiről saját képviselőtársaimnak sem, hogy a költségvetés nem alkalmas arra, hogy politizáljunk is. Természetesen a legjobb dolog, hogy ha szakmai érvek mentén tesszük ezt meg, de azért én azt a típusú politizálást is elfogadom, amelyet Hadházy képviselőtársam vagy akár Lasztovicza képviselőtársunk is folytat, hiszen a parlament és a bizottság is arra való, hogy az ilyen típusú politikai véleménykülönbségek ütköztetése is megtörténjen. Ezzel együtt szeretném visszautasítani azokat a kijelentéseket és azt az erkölcsi magaslatot, amellyel Hadházy képviselő úr próbálja a helyi önkormányzatok és a kormány viszonyát ábrázolni. Teszem ezt azért, mert én is vezetek egy települést, 34 éve dolgozom a közigazgatásban, 16 éve vezetőként, tehát van némi fogalmam arról, hogy egy település életét milyen módon befolyásolja a központi költségvetés, de van arról is fogalmam, hogy milyen módon befolyásolja a helyi költségvetés. És én kíváncsi lennék, amikor a helyi önkormányzati költségvetés tárgyalásakor az ott ellenzékben lévő MSZP-sek felteszik a javaslataikat, amely mondjuk arra irányul, hogy folyamatosan növeljük-e a hiteleket és a fejlesztéseket, meg kiadásokat, mert egyébként ez, populista módon, a helyi politikában jót jelent és ugyanígy verik vissza a polgármestertársaim és elnök úr is ezeket a javaslatokat, mert tudják ők is, hogy egy település, egy megye finanszírozása muszáj, hogy keretek között maradjon, mert egyébként beláthatatlan következményei lesznek. Én azt gondolom, hogy a helyi önkormányzatokban nem örülünk annak, hogy a forráselosztásban mondjuk egy bázisfinanszírozás valósul meg, hiszen ez óhatatlanul a reálérték csökkenése miatt egy jelenetős nehézséget okoz a munkánkban.
Ezzel együtt nekem nagyon rosszul esett 1998 és 2002 között - gondolom, Hadházy képviselő úr is megszavazta - amikor a helyi iparűzési adóval kapcsolatban az adóerő-képesség bevezetésével egymilliárdos elvonás volt az én településemen. Nem örültem neki. Annak sem örülök, hogy a jelenlegi kormány még fenntartja ezt a helyzetét és most 700 millió forint körüli forráselvonással büntet azért, mert egyébként a település szerkezete, jellege olyan. De a világ nem 2002-ben kezdődött, hanem korábban. Nem örültem neki és helyi önkormányzati vezetőként szidtuk a kormányt, persze, hogy szidtuk, de akkor sem roskadtam össze, nem mentem az utcára, nem téptem a hajamat, hanem megpróbáltuk a saját forrásainkat elosztani. És azt gondolom egyébként, hogy egy település tisztasága biztos, hogy függ a költségvetés fő számaitól, de azért azt gondolom, hogy ez elsősorban a településvezetők és a település igényességétől függ, tehát ilyen típusú összehasonlítás, hogy azért lesznek koszosak az utcáink és azért majd az idegenforgalom össze fog roskadni, mert egyébként a költségvetésnek olyan számai vannak, amilyenek vannak és csökken az idegenforgalom vagy akár a sportfinanszírozás, ez azért eléggé túlzó. Ezzel együtt azt gondolom, hogy a világ rendje az, hogy az ellenzék bírálja a költségvetést, és azt a képviselőtársaim pontosan tudják, hogy nem várhatják el tőlünk, hogy majd mi a költségvetést, azok, akik egyébként a kormányoldalon ülünk és a kormány a mi szavazatunktól van, majd mi fogjuk a költségvetés elutasításával megbuktatni, azt csináljuk, ami Szalay polgármester-kollégám mondott, meg az Imre is beszélt róla, meg a többiek is, hogy megpróbáljuk a belső érdekérvényesítésből a lehető legtöbbet kihozni a települések, a sport vagy a turisztika vonatkozásában és természetesen figyelembe vesszük azt a realitást, amely egyébként a meghatározott pénzügyi kereteket jelenti.
Tehát én támogatom azt, hogy ezeket a törvényjavaslatokat általános vitára tegyük alkalmassá, hiszen erről kell majd, hogy folyjon a parlamentben a vita és ehhez kell majd módosító indítványokkal olyan jellegű javaslatokat még beépíteni, amelyek szolgálják mindazokat a célokat, amelyeket ti is megfogalmaztatok. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm. Én is szeretnék még véleményt formálni, mielőtt a válaszadásra az osztályvezető asszonynak megadnám a szót.
Ha 2007-ben azt mondtuk, hogy ez a túlélés költségvetése, akkor erre a 2008-asra nyugodtan mondhatjuk, hogy az elmúlás költségvetése. Itt sok minden elhangzott és figyeltem a vitát pro és kontra ellenzéki-kormánypárti képviselők között, én ezt a ténymegállapításomat nem ellenzékiként mondom, hanem a turisztikai szakmáért aggódó képviselőként. Ugyanis, ha a számokat megnézzük, egészen elképesztő tendenciát mutat és ha már itt elhangzott a tendencia kérdése Nagy Imre képviselő úr részéről, mindenképpen elmondható, hogy 1998 és 2002 között az európai uniós átlag dupláját tudta a növekedésben produkálni Magyarország, ehhez képest most az európai uniós átlag felét sem tudjuk elérni. Tehát ezek olyan konkrét számok, amelyekkel szerintem nehéz vitatkozni. Ha megnézzük a turisztikai célelőirányzat összegét, akkor egészen elképesztőnek tartom, hogy 7,9 milliárd forintot állít be a kormány a 2008-as évre. Még akkor is, hogy ha elviekben a tavalyi előirányzathoz képest ugyan van 500 milliós növekedés a Turizmus Zrt. költségvetésében, de tudjuk, hogy menetközben 500 millió forint többletet hagyott jóvá a kormány nagyon helyesen. A Fidesz egyébként ennél jóval többet kért, mi azt gondoltuk, hogy másfélmilliárd forintot kellett volna legalább idén még erre a forráshelyre csoportosítani, hiszen láttuk az első kilenc hónap forgalmi mutatóit. Megállt a magyar turizmus növekedése. Nulla. A környező országokban a WTO által is megállapított és prognosztizált európai átlag, azaz 4 százalék fölött növekedett mindenki, azaz a közvetlen versenytársaink tekintetében 6-8-10 százalékos növekedéseket tudtak produkálni, ahhoz képest Magyarországon megállt ez a növekedés, aminek megvannak az okai. Az elmaradt termékfejlesztés, a folyamatosan csökkenő marketing-költségvetés, az ország gazdasági versenyképességének folyamatos romlása. Ez vezetett odáig, hogy mára a turizmus mint ágazat, nem képes a tavalyi eredményeknél jobbat produkálni és ez - azt hiszem - alátámasztja azt az érvelésemet, amikor azt mondom, hogy ez a jövő évi költségvetés az elmúlás költségvetése lesz. Egy olyan kormány, amely ennyi figyelmet szán egy, egyébként a gazdaság szempontjából rendkívül fontos területnek, azt hiszem, hogy óriási hibát követ el. Tudom, ilyenkor mindig előjönnek a kormánypárti érvek, hogy az európai uniós források, nézzük meg, hogy azok milyen hihetetlen nagyságrendet mutatnak. 2007-ben egyetlen eurocent sem lesz felhasználva ezen a területen. És már így is 9,6 milliárd forintos turisztikai célelőirányzattal kellett ezt az évet végigcsinálnia ennek a szakterületnek. Tehát azt gondolom, hogy ezek az érvek gyenge érvek. Mindamellett egyébként a TC nemcsak termékfejlesztési célokat szolgál, hanem ebben a marketing büdzséje, ebben vannak olyan működési költségek, amelyek az egész turizmusirányítás eredményességét befolyásolják és meghatározzák. Tehát nem lehet érv a TC ilyen mértékű csökkenésére az, hogy majd a fejlesztési forrásokkal a túlsó oldalon kompenzálni lehet.
Többen vannak itt képviselők, akik a Balaton környékén élnek. 2008-ban a Balaton integrált térség támogatására szolgáló összeg nulla forint! Erre is emlékszünk még, 2002-ben ötmilliárd forint volt, 2006-ban is még egymilliárd forintot meghaladó összegű támogatást sorolt erre a pontra az akkori kormány, mára ez megszűnt. Ugyanígy mondhatnám a regionális repterek támogatását. Annak ellenére, hogy a Flay Balaton, a sármelléki repülőtér azt mutatja, hogy azzal a fejlesztéssel, amely a magántőke segítségével megvalósult, a 15 ezer vagy 35 ezer fős forgalmi adat 120 ezer fős fogadóképességre módosult és ez reményeink szerint a későbbiekben is tovább nő. Ezzel egy turisztikai desztinációt tudott erősíteni, amely európai szinten is versenyképes lehet. Lehetne ezeket a részleteket sorolni, azt gondolom, hogy annyira rossz a konstrukció, hogy nincs értelme ezzel külön tételenként foglalkozni. Ez a költségvetés ebben a formájában teljesen alkalmatlan még arra is, hogy általános vitára bocsássuk. Nyilvánvalóan a Fidesz turisztikai munkacsoportja megpróbálja megtenni a módosító indítványait annak érdekében, hogy a szakma által megfogalmazott igények, azok a fejlesztési támogatások és adókedvezmények, amelyek segíthetik a versenyképességét ennek az ágazatnak, azok mégis jobb képet fessenek, semmi illúziónk nincs e tekintetben, hiszen az elmúlt évek során gyakorlatilag egyetlen egy módosító indítványunkat sem fogadta el a kormány a költségvetés zárószavazását megelőzően.
Tehát reménytelennek látom én magam is a helyzetet, és azt is sajnálom, hogy nem tudtunk a bizottság összefogási kísérleteinek ellenére érdekérvényesítő képességünkön javítani, semmit sem erősödött a tavalyihoz képest. Reményeink szerint néhány módosító indítványt meg fogunk tudni fogalmazni még a parlamenti vita lezárásáig, de ebből a helyzetből nagyon nehéz egy olyan álláspontot kialakítani, amely a jövőre nézve valamilyen kutat jelenthet ebből a mélységes válságból.
Kérdezem az előterjesztőket, hogy tudnak-e válaszolni a vitában elhangzott kérdésekre.
SOMOGYI ANDREA (Pénzügyminisztérium): Köszönöm szépen elnök úr. Néhány konkrét kérdés, illetve megjegyzés hangzott el. Szabadidősportra összesen 2008-ban 547,3 millió forint a tervezett, ugyanakkor kiegészíti ezt a forrást a stratégiai és sporttudományi innovációs feladatok szereplő 226,4 millió forint, tehát a szabadidősport támogatása nemhogy csökkent, hanem nőtt.
Az olimpia támogatása. 2007-ben az eredeti előirányzat 500 millió forintot tartalmazott, a kormány már döntött arról, hogy 300 millió forintot az általános tartalékból átcsoportosít erre a célra. További átcsoportosítások várhatók még idénre is. Ugyanez vonatkozik az utánpótlás-nevelési programra. 2008-ban összességében 1,4 milliárd forint áll rendelkezésre, 2007-ben ez csak 1,3 milliárd forint volt. 2007-ben, aminek szintén van 2008. évi áthúzódó hatása, 360 millió forint került átcsoportosításra már utánpótlás-nevelési célokra.
A képviselő urak kérdezték az egyenleget: GDP arányában a hiány a 2007. évben várhatóan 6,5 százalék körül alakul, 2008-ban 4,5 százalék körül.
Az adósságra vonatkozó részletes kimutatást a képviselő úr az 1. kötet 451. oldalán találhatja meg, itt 2006-től 2011-ig vannak feltüntetve, tehát a 2007. december 31-i várható állomány az a központi költségvetés bruttó adóssága névértéken, 62,2 százalék. 2008-ban ez 62,4 százalék körül fog alakulni.
Elhangzott továbbá az, hogy a lakosság fogyasztásában 1 százalék csökkenés várható. Ezt 2007 egészére vonatkozva mondtam, 2008-ban egy pici növekedés várható. Kitérnek a helyi önkormányzatok támogatására is, mert ez is szóba került általánosságban. A helyi önkormányzatok, beleértve a helyi kisebbségi önkormányzatokat és a több célú kistérségi társulásokat is, 2008-ban hitelforrások nélkül több, mint 3200 milliárd forinttal gazdálkodhatnak. Ebből a központi költségvetésből állami támogatás és a személyi jövedelemadó 1299 milliárd forint, az európai uniós támogatás 190 milliárd forint, az európai uniós társfinanszírozás és fejezeti támogatások 128 milliárd forintot tesznek ki. A helyi önkormányzatoknál a közszolgáltatások keretében szeretnék két dolgot kiemelni. Az egyik, hogy a "Legyen jobb a gyerekeknek" program mind a Szociális és Munkaügyi Minisztérium fejezetében, mind az önkormányzati fejezetben összességében 8 milliárd forintos többlettámogatás kerül e célra biztosításra, amely elsősorban az alapszolgáltatások mint a házisegítség-nyújtás, illetve az étkeztetés megerősítését szolgálja, hiszen önök által a napokban elfogadott szociális törvény ezt az irányt tűzte ki. Tehát a Szociális és Munkaügyi Minisztérium fejezetnél 2,2 milliárd forint áll rendelkezésre, az önkormányzatoknál több, mint 5 milliárd forint.
Szintén pótlólagos források kerültek biztosításra a tűzoltók helyi munkaidejének további két órával való csökkentése érdekében.
A turizmusról több kérdés elhangzott, szeretnék segítséget kérni ezek megválaszolására. Szeretném megköszönni Szalay úr hozzászólását, hogy valóban köztisztviselő minőségben ülünk itt, ez az elmúlt években is így történt és azt gondolom, hogy eddig a bizottság jogelődjében sem okozott ez semmilyen problémát, hiszen évek óta tájékoztatjuk egymást, Lasztovicza úrtól pedig elnézést kérek, ha félreértette, a mosoly csak azért volt, meg megpróbáltam megnyerőnek és kedvesnek mutatkozni. (Derültség.)
ELNÖK: Köszönöm. Kérem a kollégái segítségét.
DR. KOVÁCS MIKLÓS szakállamtitkár (Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium): Tisztelt Bizottság! A turisztikai célelőirányzat belső szerkezetével kapcsolatosan elhangzott két számhoz szeretnék pontosítást tenni. A Budapesti Tavaszi Fesztivál a turisztikai célelőirányzat, Budapest Főváros Önkormányzata és az Oktatási és Kulturális Minisztérium közös támogatásával valósul meg. Ehhez a turisztikai célelőirányzat 2007-ben 224 millió forint járult hozzá, ez az összeg 2008-ban 250 millió forint. Tehát a turisztikai célelőirányzat hozzájárulása növekszik és azzal a céllal növeltük meg az előirányzatot, a támogatás nagyságrendjét, hogy ezt a különbséget a fesztivál külpiaci marketingjére kell fordítani a minél nagyobb gazdasági hatás elérése érdekében.
A másik kérdés és felvetés pedig a turisztikai vonzerővel bíró nagy rendezvényekre vonatkozik. Ugyancsak közös akció az Oktatási és Kulturális Minisztériummal, a Nemzeti Kulturális Alappal közös pályázat, ebben a turisztikai célelőirányzat részaránya 2007-ben 200 millió forint volt, amely 100 millió forinttal egészült ki, így jött ki a 300 millió forint. Ez a nagyságrend, tehát a turisztikai célelőirányzat hozzájárulása ehhez a pályázathoz 2007-hez képest 2008-ban nem változik. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm államtitkár úr. Ezek után szavazásra tenném fel a kérdést. Ki az, aki általános vitára alkalmasnak tartja először a 2008. évi költségvetést megalapozó egyes törvények módosításáról szóló törvényjavaslatot? (Szavazás.) Tizenegy. Ki az, aki nem tartja alkalmasnak? (Szavazás.) Hét.
A 2008. évi költségvetési törvényjavaslatot ki tartja általános vitára alkalmasnak? (Szavazás.) Tizenegy. Aki nem? (Szavazás.) Hét. Köszönöm szépen.
Arra kérném majd alelnök urat, hogy a költségvetéssel kapcsolatos többségi véleményről szóló írásos anyagát holnap délig szíveskedjék leadni a titkárságon, én magam pedig a kisebbségi véleményről gondoskodom. Köszönöm szépen az előterjesztők részvételét.
Következik az egyes adótörvények módosításáról szóló törvényjavaslat módosító javaslatainak megvitatása. Köszöntöm Szatmári László főosztályvezető-helyettes urat és Kiss Zsófiát a Pénzügyminisztérium részéről.
Elsőként a 14. pontról döntenénk.
SZATMÁRI LÁSZLÓ (Pénzügyminisztérium): Támogatja a kormány.
ELNÖK: Ki támogatja a bizottságból? (Szavazás.) Tizenhárom. Tartózkodott? (Szavazás.) Öt. Ellene? (Szavazás.) Nincs ilyen. A bizottság támogatja.
A következő a 18.
SZATMÁRI LÁSZLÓ (Pénzügyminisztérium): Nem támogatjuk.
ELNÖK: A bizottság? (Szavazás.) Tizenhat. Ki tartózkodik? (Szavazás.) Kettő. A bizottság támogatja. Köszönöm szépen.
A 24-es pontban Halmai Gáborné és képviselőtársai indítványa.
SZATMÁRI LÁSZLÓ (Pénzügyminisztérium): Tisztelt Bizottság! A 24-es és a 25-ös gyakorlatilag azonos tárgyban készült, a kormány a 24-est támogatja, a 25-öst nem. Amikor egyedi védelem alá vonnak egy épületet, az a konkrét épületre szól, helyi védelem alatt viszont állhat egy egész utca vagy terület, tehát ez a kettő közötti különbség, de egyébként mind a kettő helyi védelem.
ELNÖK: A bizottságból ki támogatja a 24-est? (Szavazás.) Egyhangú igen. És ki az, aki a 25-öst támogatja? (Szavazás.) Hét. Tartózkodott? (Szavazás.) Tizenegy. Köszönöm szépen.
A 36-os sorszám alatt Császár Antal képviselő úr indítványa.
SZATMÁRI LÁSZLÓ (Pénzügyminisztérium): Nem támogatja a kormány.
ELNÖK: A bizottság? (Szavazás.) Hét igen, hat nem, öt tartózkodás.
A 40-es pontban dr. Hankó Faragó Miklós indítványa.
SZATMÁRI LÁSZLÓ (Pénzügyminisztérium): Tisztelt Bizottság! Ez gyakorlatilag azt jelentené, hogy egy olyan termékre, ahol most nincs jövedéki biztosíték, bevezetné. Ezt a kormány nem támogatja.
ELNÖK: Ki támogatja? (Szavazás.) Senki. A 43-as pontban Kovács Ferenc képviselő úr módosító indítványa szerepel.
KISS ZSÓFIA (Pénzügyminisztérium): A kormány nem támogatja. A módosító indítvány automatikusan mentessé tenne minden műemléki védelem alatt álló épületet. Tehát nem köti felújítási kötelezettséghez ezt a mentességet és így nem is ösztönözne arra, hogy felújítsák, illetőleg megóvják az állagát az ilyen építményeknek. Ezen túlmenően pedig szűkítené is az önkormányzatok jogalkotási jogkörét. A hatályos szabályozás szerint most is adhatnak mentességet a magánszemélyek tulajdonában álló műemléképületre.
ELNÖK: Ki támogatja? (Szavazás.) Három. Nem? (Szavazás.) Nyolc. Tartózkodott? (Szavazás.) Hat. Egyharmad sem támogatja a módosító indítványt.
A 44-es számon Halmai Gáborné és képviselőtársai módosító indítványai szerepelnek.
KISS ZSÓFIA (Pénzügyminisztérium): Támogatjuk.
ELNÖK: Ki támogatja? (Szavazás.) Egyhangú igen.
Az utolsó a 168-as ajánlási számon szerepel.
SZATMÁRI LÁSZLÓ (Pénzügyminisztérium): Nem támogatja a kormány. Ennek a módosító indítványnak az elkészítésében a Pénzügyminisztérium közreműködött, de a minisztérium fenntartja magának azt az álláspontot, hogy az a típusú kedvezmény, tehát mind a falusi agrárszolgáltató tevékenységnek az adómentessége, mind általában a falusi vendégfogadásnak az adómentessége mondhatni egészen kicsi tevékenységnél indokolt. Egy kiterjedt tevékenység esetében a mentesség biztosítását nem tartjuk indokoltnak, mert ez a módosítás éppen azt eredményezné, hogy bármekkora is a tevékenység terjedelme, ez a mentesség megilletné a tevékenységet folytatót. Köszönöm.
ELNÖK: Ki támogatja? (Szavazás.) Egyhangú igen. Köszönöm szépen. Ezzel a végére értünk a szavazásnak.
Következik az általános forgalmi adóról szóló törvényjavaslat módosító javaslatainak megvitatása. Az első a 21. ajánlási számon szereplő módosító indítvány, amely a népművészeti termékek kiállításának, bemutatójának, vásárjának szervezése, illetve értékesítés közszolgáltató tevékenységét a közszolgáltató által adómentessé nyilvánítaná.
CSÁKINÉ FODOR ANNA (Pénzügyminisztérium): A kormány támogatja.
ELNÖK: A bizottság? (Szavazás.) Egyhangú igen. A 38-as számon Pettkó András módosító indítványa szerepel.
CSÁKINÉ FODOR ANNA (Pénzügyminisztérium): Nem támogatjuk azért, mert a 39-as, ami ugyanerről szól, egy pontosabb megfogalmazás és azt támogatja.
ELNÖK: A 38-ast ki támogatja? (Szavazás.) A bizottság nem támogatja. A 39-est ki támogatja? (Szavazás.) A bizottság támogatja egyhangúlag. Köszönöm szépen. Az 53-as ajánlási pont következik, Szalay Ferenc módosító indítványa.
CSÁKINÉ FODOR ANNA (Pénzügyminisztérium): Nem támogatjuk. Nagyon egyszerű az indokolás, ellenkezik az Európai Unió direktívájával. A direktívában meg van határozva, hogy kedvezményes adókulcs alá mely termékek, szolgáltatások tartozhatnak és ez sajnálattal nincs benne. Ha ennek ellenére megtesszük, akkor kötelezettségszegési eljárás keretében vonnak felelősségre bennünket.
SZALAY FERENC (Fidesz): Ez öröm, mert amikor még nem voltunk uniós tagok, akkor is beadtam ezt a módosító indítványt. (Derültség.) Akkor egész más volt az indoklás, akkor az volt, hogy miért pont a sport és miért kivétel, de most ez így egységes egész.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Ki támogatja a módosító indítványt? (Szavazás.) Hét. Nem támogatja? (Szavazás.) Nincs. Tartózkodott? (Szavazás.) Tizenegy. Nincs több módosító indítvány. Köszönöm szépen.
Dr. Kovács Miklós turisztikai szakállamtitkár meghallgatása
Következik Kovács Miklós úr meghallgatása. Megkérem államtitkár urat, hogy foglaljon helyet és átadom a szót neki.
Dr. Kovács Miklós szóbeli kiegészítője
DR. KOVÁCS MIKLÓS turisztikai szakállamtitkár (Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium): Tisztelt Bizottság! Nagyon köszönöm a lehetőséget, hogy a bizottság előtt a turizmus állami irányításával kapcsolatos elképzeléseimről szólhatok. Hadd kezdjem azzal, hogy mint önök által is ismert, a turisztikai szakállamtitkári beosztásra pályázatot írt ki az Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium. Ennek feltételeként valamennyi pályázónak egy részletes szakmai koncepciót kellett benyújtania. Én is ezt tettem és a turizmus állami irányításával kapcsolatos elképzeléseim természetesen a szakmai koncepcióhoz igazodnak.
Amit a szakmai koncepcióm középpontjába állítottam, az egy nagyon konkrét vállalása. Azt vállaltam, hogy a munkám során a turisztikai világszervezet által összeállított turizmus-versenyképesség index alapján képzett rangsorban Magyarország 40. helyét pozitív irányba változtatjuk meg közös erővel. Ennek az indexnek a részindexét javítva a 35. helyre kell, hogy kerüljön az ország, turizmusának versenyképessége szempontjából. Itt az előző napirendek kapcsán is szerepelt már a versenyképesség. Ezt az indexet nagyon sok tényezőből állítják össze az üzleti környezet, a környezeti kulturáltság, a szabályozottság foka, a turizmus általános elismertségének mértéke, az, hogy milyen könnyen lehet egy vállalkozást megalapítani a magyar turizmusban, természetesen az adózási kérdések, az árértékarány, a szolgáltatások színvonala, a közbiztonság és nagyon sok minden tényező tartozik ide, tehát egy igen nehéz és bonyolult feladat lesz, de ezt a konkrét vállalást tettem.
Természetesen a versenyképesség javításához felsoroltam azokat a főbb területeket, amelyeken mindenképpen előrelépést látok szükségesnek, de felsoroltam azokat a megőrizendő pozitív eredményeket és területeket is, amelyekben nem tervezek változást.
Nagyon fontos a fejlesztés, mint a versenyképesség fokozásának eszköze, fontos a vállalkozói terhek és az általános gazdasági környezet javítása. Ezek középtávú célok. Fontos a versenyképesség növelése a nemzeti turizmusmarketing forrásainak és hatékonyságainak növelése révén. A turizmus tudatosságfokozása és a turizmus általános elfogadottságának javítása szintén nagyon fontos indikátora és gerjesztője a versenyképességnek. Ugyanakkor hangsúlyoztam a pályázatomban, hogy a partnerség és szorosabb együttműködés a vállalkozói szféra, a kormányzat, az önkormányzatok és a régiók között, a régiók szerepének erősítése, szerepük növelése a turizmussal kapcsolatos döntésekben is nagyon fontos a versenyképesség szempontjából. Természetes, hogy a nemzeti turizmusfejlesztési stratégia végrehajtása is kiemelt célom, ezen belül pedig a termékfejlesztési stratégiák összeállítása és magának a turisztikai termékfejlesztésnek a folyamata is, mint ahogy egy korábbi meghallgatás során már elhangzott, ezt a feladatot a turisztikai szakállamtitkárság kívánja tovább vinni és a stratégia végrehajtása során kiteljesíteni.
Öt F. Ebben foglaltam össze még a célkitűzéseimet és a turizmus irányításával kapcsolatos magatartásom fő irányait: ez a fejlesztés, a feltételrendszer, a fenntarthatóság, a flexibilitás és a folyamatosság. Amikor a miniszter úr felkért ennek a feladatnak az elvégzésére, akkor természetes, hogy a szakmai koncepciót kiegészítve további feladatokat határozott meg a számomra, így első helyen a turizmustörvény végigvitelét, a nemzeti turizmusmarketing-források hatékonyabb felhasználására való törekvést, itt külön kiemelte Budapest és a Balaton marketingtevékenységének hatékonyságjavítását. A regionális operatív programok turisztikai fejlesztéseinek folyamatos figyelemmel kísérését és ebben a Nemzeti Fejlesztési Ügynökséggel való kapcsolat erősítését és javítását. A hazai turisztikai támogatási rendszerek áttekintését és összhangját, összehangolását más támogatási rendszerekkel, a turizmus szervezeti rendszerén belül pedig a regionalizmus erősítését. Ezek voltak azok a fő szempontok, amelyeket Bajnai miniszter úr számomra meghatározott.
A turisztikai szakállamtitkárság szervezeti átalakításával kapcsolatos gondolkodás megkezdődött, mint ahogy a kinevezés kapcsán elhangzott, egy külön, kiemelt feladatot is kap a szakállamtitkárság, nevezetesen a kiemelt turisztikai programok még fokozottabb figyelemmel kísérését, koordinálását, lett légyen ez támogatva európai vagy hazai forrásból vagy pedig nem, ezért Mányai Roland kollégám, aki főosztályvezetői kinevezést kap, egyben miniszteri megbízottként fogja felügyelni ezt a területet és természetesen én is kiemelt feladatomnak tartom. Fontos az is és megemlítettem a pályázatomban, hogy a turisztikai szakállamtitkárság szakmai és létszámbeli erősítését mindenképpen szükségesnek tartom ezeknek a feladatoknak az ellátásához. Ennyit kívántam elmondani. Köszönöm szépen a figyelmüket.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Kérdezem a bizottságot, hogy a szakállamtitkár úr által felsorolt célokhoz kívánnak-e véleményt megfogalmazni. Mohácsi képviselő úr.
MOHÁCSI JÓZSEF (MSZP): Köszönöm a szót. Röviden azt szeretném megkérdezni, hogy a turizmus biztonsága érdekében milyen elképzelések vannak. Konkrétan a tavaly októberi eseményekre gondolok, meg az idei nyugalomra - remélem. Hiszen a budapesti turizmust jelentősen befolyásolták azok az események, amelyek bízzunk benne, az idén nem fognak megtörténni. A fejlesztési tanács a regionális tanácsoktól több, mint 10 milliárd forinttal támogatja a Balaton turizmusát és rá is fér amellett, hogy nyilván arra kérem személyesen is szakállamtitkár urat, hogy a kormány felé is tegyünk meg mindent annak érdekében, hogy ez a szervezet képviseltethesse magát anyagilag is ebben a munkában, hiszen jelentős munkát végeznek az intervenciós kht.-val együtt. Gratulálok a kinevezéséhez. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Almássy Kornél alelnök úr.
ALMÁSSY KORNÉL (MDF): Köszönöm szépen. Először is gratulálni szeretnék szakállamtitkár úr kinevezéséhez és sok sikert kívánok a munkájához és nyilván az elhangzott tervekhez is sok sikert kívánok.
Nekem két kérdésem lenne. Az egyik: nagy örömmel hallottam azt, hogy meg kívánja erősíteni az államtitkárság személyi állományát. Erre lehet-e valami konkrétumot hallani, hogy mikor kezdődnek pályázati kiírások, mert azt gondolom, hogy ez tényleg fontos és előremutató feladata kell, hogy legyen az államtitkárságnak, mert sok feladattal kell szembesülnie. A másik kérdésem pedig az lenne, hogy az ifjúsági turizmussal kapcsolatban milyen elképzelései vannak az államtitkár úrnak. Ez egy kicsit mostohagyerekként bánt terület, néha az az érzésem, hogy köszönhetően annak, hogy most nincsen önálló ifjúsági tárca és nem tiszta az sem, hogy az ifjúságpolitikával kapcsolatos feladatok éppen hova tartoznak. Ez gyakorlatilag három tárcát érinthet, az Oktatási és Kulturális Minisztériumot talán, a legkisebb részben a Szociális és Munkaügyi Minisztériumot és harmadik részben az Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztériumot. Tehát egyfajta tárcaközi egyeztetésre, az ügy felkarolására lehet-e számítani? Mert azt gondolom, hogy ezen a területen is vannak kihasználatlan potenciálok, lehetne egy csomó olyan fejlesztést beindítani, ami segíthetne a turizmusnak és egyébként pedig áttételesen Magyarország népszerűsítésének, megismertetésének. Hiszen, hogy ha egy fiatal eljön ide Magyarországra külföldről, az vélhetően aztán családos emberként vagy idős emberként is vissza fog térni és azt gondolom, hogy az ő megcélzásukra is szükség van. Erre kérnék választ. Köszönöm szépen.
PÁL BÉLA (MSZP): Köszönöm szépen. Nem arról kérdezem államtitkár urat, hogy mit gondol a következő napok eseményeiről, mert optimista vagyok és bízom abban, hogy az ünnep méltóságának megfelelően történnek majd a rendezvények és azért sem kérdezem, mert nem rendelkezik semmiféle olyan eszközzel a turisztikai szakállamtitkár, hogy erre bármilyen hatása lehetne. Én gondolom, hogy mindazoknak a politikusoknak, akiknek erre hatása van, biztos, hogy meg fogják tenni, hogy méltósággal és rendben történjen az ünneplések.
Az előbb is elhangzott elnök úr összefoglalójában a Balaton és én is azzal teljesen egyetértek, hogy a Balaton Magyarország egyik kiemelt turisztikai célterülete, ezt mutatják az eddigi adatok is. Szeretném megkérdezni, hogy mit tartalmaz a balatoni zászlóshajó program, mit mutatnak az eddigi balatoni turisztikai adatok és milyen elképzelések vannak arra, hogy a balatoni turizmus tovább fejlődjön? Egyébként szakállamtitkár úrnak sok sikert és jó munkát kívánok ezen a szép területen. Köszönöm.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Van-e további kérdés? Én magam is intéznék néhány kérdést az államtitkár úrhoz. Említette a bevezetőjében és az általa megfogalmazott pályázati célok között is a nemzeti turizmusfejlesztési stratégia végrehajtásának folyamatos ellenőrzését és biztosítását. A legnagyobb problémánk éppen a megfogalmazott célok megvalósításához szükséges források biztosítása, hiszen eltelt úgy két év, hogy igazából az előirányzott feladatok töredékét tudta a kormány egyelőre megvalósítani. Hogyan tervezi, ebben milyen módon tudna előrelépni. Ehhez kapcsolódik az európai uniós társfinanszírozású turisztikai pályázatok 2007-2008-as akciótervben megfogalmazott kiírásai. Itt Lamperth Mónika még korábbi tárcavezető ez év tavaszára ígérte a kiírásokat, ehhez képest most még csak részben történtek meg ezek, nagyrészt még hátravannak. Mi az oka a késlekedésnek és végre mikor várható, hogy megjelennek ezek a ROP-os pályázatok? A keretösszeg csökkenésére vonatkozóan is várnék valamilyen választ, hiszen az elején folyamatosan 324 milliárd forintról kommunikált a kormány, ma már csak 300 milliárd forintról beszél a 2007-2013 vonatkozó időszakban. Mi az oka a csökkenésnek? Ha erre választ kaphatnék, azt megköszönném.
Miként értékeli az elkészült turizmustörvény tervezetét? A Fidesz turisztikai munkacsoportja megfogalmazta álláspontját, miszerint alkalmatlannak tartjuk ezt a törvényjavaslatot a parlamenti vitára. Lehet, hogy érdemes lenne átértékelni még a benyújtás előtt és esetleg egy szakmai egyeztetést lefolytatni a parlamenti pártok között. Van-e e tekintetben valamilyen elképzelése?
Itt szóba került a szervezet erősítése. A szervezetátalakítással kapcsolatos kérdésekről, ha hallhatnánk néhány szót, illetve arról, hogy folytatni kívánja-e azt a gyakorlatot, miszerint az alacsony létszám miatt több feladatot külsős cégekkel csináltat meg a minisztériumban. E tekintetben, hogy ha kaphatnék egy választ, azt megköszönném.
Szóba került ma már a költségvetési vita kapcsán az adótörvények jelenlegi helyzete. A turizmus átlagos adóterhelése, sajnos a versenytársaknál jóval magasabb. Tervez-e valamit ezen a téren szakállamtitkárként? Esetleg valami csökkentések, kedvezmények bevonását különböző területeken?
A turisztikai desztinációs menedzsment szervezet felállítása szintén késlekedik. Az NTS egyik meghatározó feladata volt, mi az oka ennek és körülbelül mit lehet gyorsítani ezen a téren?
A társtárcákkal való együttműködésben hogyan gondolkodik a szakállamtitkár úr? Itt nagyon fontos kérdés a Gazdasági Minisztériumnál lévő vendéglátás helyzete. A miniszter úr mondta, hogy ő támogatja azt, hogy átkerüljön az ÖTM-be, ön szakállamtitkárként ebben hogy kíván lépni?
Kardinális kérdés az OEP által finanszírozott gyógyfürdőkezelések és gyógyászati szolgáltatások finanszírozási kérdése. 2003-as árszinten történik ennek ma is a finanszírozása. Az egészségügyi miniszter asszonnyal esetleg tervez-e valami együttműködést és mielőbbi újabb ármegállapítást e tekintetben? Illetve az Oktatási és Kulturális Minisztériummal a turisztikai oktatási szakképzési kérdésekről, a szakmai gyakorlattal kapcsolatos problémák megoldásáról tervez-e egyeztetést és tudna-e ebben elérni eredményeket?
És végül a következő meghallgatással kapcsolatos kérdésem volna. A miniszteri megbízotti kategória tulajdonképpen mi a közigazgatásban? Ha erről felvilágosítana bennünket, mert mi nem igazán értjük ezt a kategóriát. Jár-e ez valamilyen fizetéssel? A munkakörülményekben történő változással? Egyáltalán mi ez? Köszönöm szépen.
DR. KOVÁCS MIKLÓS turisztikai szakállamtitkár (Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium): Köszönöm szépen a kérdéseket. Mohácsi képviselő úr felvetéséhez. A turizmus a béke iparága, szoktuk mondani, de valóban így igaz és minden olyan esemény, amelyre ön is utalt, rendkívül káros és negatív hatású a turizmusunkra. Mi is bízunk benne, hogy nem kerül sor a tavalyi eseményekhez hasonló, a turizmust és Budapest forgalmát, látogatottságát negatívan befolyásoló eseményekre.
A Balaton több szempontból több kérdésben is szerepelt. Én a szakmai koncepciómban és a pályázatomban a balatoni régió erősítését tűztem ki célul, elsősorban arra törekedve, hogy a Balatonnál érdekelt tervezési statisztikai régióknál rendelkezésre álló források minél nagyobb részét a Balaton turisztikai céljaira lehessen koncentrálni. Pál Béla képviselő úr is kérdezte ezt. A következő időszakban a régiók 27 milliárd forintos nagyságrendet különítenek el egy külön balatoni turisztikai fejlesztési alapban, meg még nem tartalmazza a szolgáltatásfejlesztést, az attrakciófejlesztést, és ennek az összegnek egy része 2008-ig terjedő időszakban pedig 4,7 milliárd forintos nagyságrendű. Tehát mi a turisztikai szakállamtitkárságon eddig is és ezután is azt képviseljük, hogy a régióknál rendelkezésre álló fejlesztési források címzetten a Balaton számára is elkülöníthetők legyenek. Túl azon, hogy természetesen a balatoni szolgáltató önkormányzatok még egyéb pályázati lehetőségeket is igénybe vehetnek.
Almássy alelnök kérdése: mikortól várhatóak a pályázatok, a létszámfeltöltés? Ezen dolgozunk. Ez a közeljövőben meg kell, hogy induljon mindenképpen. Jelentős strukturális változást nem tervezünk, de a létszámot kismértékben szeretnénk emelni, legalább úgy, hogy a jelenlegi 16 főről 20-21 főre emelkedhessen a szakállamtitkárság létszáma.
Az ifjúsági turizmussal kapcsolatos felvetésére, kérdésére azt válaszolom, hogy egyetértek a felvetéssel. Tervezünk ilyen tárcaközi egyeztetést, sőt ennek egy nagyon konkrét példáját is tudom említeni önnek. Az elnök úr által említett turizmustörvény, illetőleg turizmustörvénnyel kapcsolatos egyeztetést a múlt héten hétfőn folytattunk le a tárcákkal és a szakmai szervezetekkel, ott felmerült az illetékes minisztérium részéről az, hogy fokozottabb említést és jelentőséget szeretnének az ifjúsági turizmusnak a turizmustörvény keretein belül. Mi nyitottak voltunk erre a felvetésre és jelenlevők dolgoznak azon a normaszövegen, amelyet az ifjúsági turizmussal kapcsolatosan a turizmustörvénybe javasolnak befoglalni. Ezt éppen egy mai egyeztetésen véglegesítik és akkor ezzel ki fog egészülni a turizmustörvény, ami persze nem jelent egyértelmű garanciát nyilván ennek a tárcaközi egyeztetésnek a teljes sikerére, de mindenesetre alapot ad rá. De egyébként tervezzük az ifjúsági turizmussal való szorosabb, illetve az elősegítésére vonatkozó intézkedések áttekintését. Ugyanígy természetesen az Egészségügyi Minisztériummal is, hiszen teljesen jogos az a felvetés, hogy az egészségturisztikai stratégia végrehajtása során megvalósuló egészségturisztikai fejlesztések nem maradhatnak ki vagy nem lehetnek függetlenek attól, hogy milyen támogatásban részesülnek a gyógyturisztikai és a gyógyászati szolgáltatások. Tehát ez mindenképpen egy nagyon fontos feladat, nekem fel is van írva a közeljövő feladatai között. Sőt, ez még akár valamilyen formában a több biztosítós modell kialakításával is kapcsolatba hozható.
A nemzeti turizmusfejlesztési stratégia végrehajtásával kapcsolatosan nemcsak a stratégia végrehajtását hangsúlyozom vagy tartom számon a legfontosabb feladataim között, hanem azt is, hogy tekintettel arra, hogy a stratégia kialakítása 2004-ben kezdődött, 2005-ben került elfogadásra, a következő év pedig már 2008, tehát eltelt jó néhány év, amikor egy középtávú stratégiát illik legalább nagyvonalaiban felülvizsgálni abból a szempontból, hogy jó irányba haladunk-e, nem kell-e az alapvető célokon valamelyest módosítani. Tehát a nemzeti turisztikai stratégia végrehajtása kapcsán én egyben ennek a stratégiának az aktualizálását és bizonyos fokú felülvizsgálatát is kezdeményezem, illetőleg megkezdem, legkésőbb 2008-ban ennek a munkának is meg kell kezdődnie. 300 milliárdos pályázati összeg áll rendelkezésre a turizmusra 2013-ig, 310-valahányról indult és valahol 300 milliárd körül állt meg - a brüsszeli tárgyalások során alakult ki. Valamennyi kormányzati tényező tudomásom szerint nagyon kemény egyeztetéseken vett részt végig és következetesen képviselte a turizmus érdekeit és én személy szerint is úgy látom, hogy ennek az összegnek a megőrzése, ennek az összegnek az elérése az uniós forrásokon belüli arányok szempontjából a turizmus számára mindenképpen kedvező, hasznos és fontos.
A turizmus törvény tervezetével kapcsolatban feltett kérdésére azt tudom válaszolni, hogy a turizmus törvény normaszövege az állandó változás állapotában van és kell, hogy legyen, ahogy a tárcaegyeztetések előrehaladnak. Volt egy nagyon erős szakmai konszenzus és ez ma is így van a turizmus törvény normaszövegének kiinduló állapotát illetően. Természetesen a tárcákkal folytatott egyeztetések során bizonyos szempontokat figyelembe véve a normaszövegen változások történtek, tehát Bánki elnök úr most kiindulópontként tekintett a normaszövegre, vagy pedig a már egyeztetett normaszövegre gondol, hiszen még ez sem végleges. Jelenleg folyik a tárcák által megfogalmazott vélemények beépítése, és természetesen nem titkolom, hogy vannak olyan területek, ahol még további egyeztetésekre és vitákra van szükség a tárcákkal, de én ezeket megoldhatónak látom. Ilyen terület a finanszírozás, a pénzügyi kapcsolatok, a költségvetéshez való kapcsolódás területe. Ilyen terület bizonyos tekintetben a jogelméleti kérdések tisztázása, vagyis hogy ha egy másik jogszabályban, például az ÖTM statútumában, a miniszternek a turizmussal kapcsolatos feladatköre már egyszer le van írva, akkor miért kell egy újabb törvényben ezt összefoglalni - tehát ez mondjuk egy jogelméleti vagy jogalkotási kérdés. De ugyanígy még lesz vita és van egyeztetnivaló a turizmus regionális szervezetrendszerének a regionális turisztikai bizottságoknak a szerepével, illetőleg a területfejlesztési tanácsokhoz való kapcsolódásával összefüggésben.
Ez a folyamat ott tart, bár bizonyára a bizottság tájékozott ebben, hogy az egyik legfontosabb fórumot a turizmus törvény leküzdötte, a szakmapolitikai egyeztetésen átengedték, tárcaegyeztetésre alkalmasnak találták; ennek a tárcaegyeztetésnek a vége felé járunk. A beépített javaslatok figyelembevételével összeállított normaszöveg újra visszakerül azokhoz a tárcákhoz, amelyekkel még további egyeztetések szükségesek és természetesen a bizottság számára és az említett tényezők számára is lehetséges ennek a normaszövegnek az újbóli megismerése és az ezzel kapcsolatos vélemények kialakítása.
Nem folytatódik az outsourcing, tehát a kiszervezése a feladatoknak az elképzelésem szerint, természetesen mindig lesznek olyan kiemelt feladatok, amelyeket nem lehet a Turisztikai Szakállamtitkárság saját állományával megoldani, de maga a tendencia, az irány, a trend, amit én szeretnék, az ezzel ellentétes, tehát a munkatársi csapatot szeretném megerősíteni.
A szakmai koncepciónál természetesen, mivel a versenyképesség a központi célkitűzés, nem kerülhettem meg azt, hogy ne írjak néhány gondolatot a turisztikai vállalkozások gazdasági környezetéről és adóterheléséről; valóban versenyhelyzeti szempontból ez minden tekintetben pozitív jelenleg. Úgy látom, hogy középtávon a turisztikai vállalkozások esetében is lehetséges azon gondolkodni és arra javaslatot tenni, hogy hogyan enyhíthetők az adóterhek. Természetesen ennek vannak generális, tehát az áfával összefüggő területei és vannak kisebb lépések, mint ahogy a falusi turizmus adókedvezményére vonatkozó módosító javaslat vagy akár a TV üzemben tartási díján, ami visszatérítési mértékének a megőrzésére vonatkozó javaslat és bizonyára lesz még a jövőben több ilyen javaslatunk - ezen mindenesetre a kollegáim már tevékenykednek, dolgoznak.
A társtárcákkal való együttműködés alapvető kérdés, a turizmus törvény is érinti ezt, hiszen az eredeti normaszövegben egy tárcaközi bizottság létrehozását is javasolta. Általában a turizmus törvénnyel kapcsolatosan azt írtam le a pályázatomban és a szakmai koncepciómban, hogy ha maga a törvény valamilyen oknál fogva nem kerülne elfogadásra, akkor sem szabad feladni azokat az alapvető elveket, amelyeket a törvény céljaként megfogalmaztunk és ilyen a tárcákkal való folyamatos és állandó egyeztetés kérdése is.
A Gazdasági és Közlekedési Minisztériummal a múlt héten folytatott egyeztetés - legelső egyeztetés - azt mutatja, hogy van szándék arra vonatkozóan, hogy ez a terület: a turizmus és a vendéglátás újra egy irányítás alá kerülhessen. Ez természetesen nem egyszerűsíthető le arra, hogy most egyik minisztériumból fogjuk és áttesszük a másikba, hiszen megnézzük, hogy mi az átadás és az átvétel tárgya, mik a turizmus és a vendéglátás szabályozásával kapcsolatos olyan feladatok, amelyek átkerülhetnek, amelyeknek a gazdája a Turisztikai Szakállamtitkárság és melyek azok a szabályozási feladatok a vendéglátás esetében, amelyek mondjuk társtárcákkal vagy akár a GKM-mel közös felelősségben maradnak. Tehát a jogi kérdések tisztázása, hogy miről is van szó, hiszen nem csak a kereskedelmi vendéglátás tartozik ide, a munkahelyi vendéglátás és az iskolai vendéglátás, tehát a vendéglátásnak egy szélesebb körére vonatkozóan kezdtük meg az egyeztetést. És természetes, hogy a szakállamtitkárság megerősítése különösen indokolttá válik akkor, hogy ha ezeknek a feladatoknak az átvételére lehetőség nyílik, tehát, amikor azt említettem, hogy a szakállamtitkárságot meg kívánjuk erősíteni, akkor a vendéglátással együttes feladatokra gondoltunk.
Egy kérdésen átugrottam, a ROP-os pályázatok kiírására vonatkozóan, és itt kapcsolódnék a TDM szervezetek létrehozására irányuló kérdésére elnök úrnak. Jelenleg néhány héten belül elkészül az az útmutató és kézikönyv, amely a régiók, térségek és önkormányzatok számára iránymutatást ad arra vonatkozóan, hogy hogyan lehet és kell ezeket a szervezeteket létrehozni, hogyan célszerű őket létrehozni. Ezzel kapcsolatosan az önkormányzati területen oktatásokat, képzéseket, tájékoztatókat is kívánunk szervezni, lehetőség szerint még az idén ezek megkezdődhetnek, és a következő év elején kerül sor a regionális operatív programokon belül a TDM szervezetek létrehozására vonatkozó pályázatok kiírására, és november elején pedig a most október elején kiírt attrakciófejlesztési pályázatokat követik a turisztikai szolgáltatások fejlesztésére irányuló regionális operatív pályázatok.
Nem hangzott el kérdés, de mégis ide hadd kapcsoljam azt, hogy a 2008-as költségvetésünk a turisztikai célelőirányzatban továbbra is tartalmaz regionális turisztikai pályázati forrásokat, az elhangzott 970 millió forinttal szemben mintegy 1,6 millió forint áll majd a régiók rendelkezésére turisztikai marketing célokra elsősorban és természetesen kisebb termékfejlesztésekre is lehetőség lesz. És itt még egy gondolattal hadd kapcsolódjak vissza a Balatonhoz. Mi is támogattuk azt a célkitűzést és azt az elképzelést, hogy a Balaton legyen az a kivételezett régió, amely a regionális operatív programokból rendezvényszervezést, rendezvények támogatását is, rendezvény infrastruktúra kialakítását is pályázhasson, tehát ezzel is segítve a balatoni régió vonzerejének a növelését.
A turisztikai szakképzéssel kapcsolatosan szintén egyetértünk, általában képviseljük azt az álláspontot, hogy minél több gyakorlati időt tölthessenek el a hallgatók az elméleti képzés mellett, és ezzel kapcsolatosan felvesszük a kapcsolatot, illetve kapcsolatban vagyunk az Oktatási Minisztériummal, hiszen a listát évről évre közösen felülvizsgáljuk.
Amennyiben kimaradt volna kérdés, illetőleg nem válaszoltam volna mindenre, úgy akkor elnézést kérek.
Még egy kérdés valóban, csak egy ezt tudtam felírni, a miniszteri megbízottal kapcsolatos kérdés. Bajnai miniszter úr, amikor a szakállamtitkárnak megbízást adott, akkor azt kérte, hogy fokozottabb figyelem irányuljon a szakállamtitkárság részéről a kiemelt turisztikai fejlesztésekre és a kiemelt turisztikai projektekre, ahogy említettem, függetlenül attól, hogy ez támogatott vagy nem támogatott projekt. Tehát egy pusztán magánberuházásból megvalósuló nagy turisztikai projekt számára kért a miniszter úr olyan gondoskodási lehetőséget, ő így fogalmazott, egykapus ügyintézést, ha úgy tetszik - természetesen nem szó szerint kell érteni -, tehát bárhol a magyar államigazgatásban egy turisztikai nagyprojektet lehet segíteni, támogatni, irányítani a megfelelő hatóságokhoz a megfelelő engedélyek beszerzése érdekében, akkor azt a szakállamtitkárság a jövőben koordinálni fogja és ezzel a feladattal bízta meg a miniszter úr Mányai Roland kollegámat, aki főosztályvezető és ő ezt a feladatot elvállalta. Ennek a feladatnak a szervezetfejlesztés során mindenképpen meg fogjuk találni a szakállamtitkárságon belül a helyét, vélhetően egy néhány fős titkársági szervezet fogja a főosztályvezető úr munkáját e tekintetben segíteni. Köszönöm.
ELNÖK: Köszönöm. Vannak-e további kérdések. (Nincs jelentkező.) Megköszönjük a bemutatkozást, a program felvázolását. Sok sikert kívánunk a munkájához és bízunk abban, hogy a szakállamtitkársága és a parlament közötti munkakapcsolat a korábbi éveknek megfelelő harmonikus módon fog működni a későbbiekben is. Ezzel lezárjuk ezt és rátérünk az napirendünkre, mégpedig Mányai Roland miniszteri megbízott meghallgatására.
Mányai Roland, turisztikai nagyberuházásokért felelős miniszteri megbízott meghallgatása
Szeretném kérni, hogy kifejezetten a miniszteri megbízotti pozíciójával kapcsolatos feladatokról, annak az infrastrukturális, technikai hátteréről, anyagi vonzatairól adjon egy tájékoztatást a bizottságnak.
MÁNYAI ROLAND miniszteri megbízott (Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium): Tisztelt Bizottság! Tisztelt Elnök Úr! Az elmúlt évben több alkalommal találkoztunk már, én a főosztályvezető helyettese voltam és a fejlesztési főosztály irányítója a turisztikai szakállamtitkárságnak. Most külön köszönöm a lehetőséget, hogy itt bemutatkozhatok. Ahogy itt most már többször elhangzott, miniszter úr megtisztelt azzal, hogy szakállamtitkár úr irányítása alatt a főosztályvezetői pozíciót betölthetem és továbbra is foglalkozhatom a turizmusfejlesztés kérdésköreivel, és emellett egy kiemelt feladatot is kaptam, amelyik az országos jelentőségű kiemelt projektek, illetve nagy beruházások hatékonyabb, gördülékenyebb és eredményesebb megvalósulását hivatott segíteni. Azt gondolom, hogy ez a tisztség ennek az ügynek és a feladatnak a jelentőségét és miniszter úr bizalmát jelenti. És hogy miért is van erre szükség, néhány gondolatot hadd mondjak el. Az is többször elhangzott, hogy nagyon jelentős összegek érkeznek vagy érkezhetnek - 300 milliárd forint fölött - az Európai Unióból a turizmus fejlesztésére. Azt is tudjuk, hogy ez egy nagyon nagy lehetőség, de azt is tudjuk, hogy ez önmagában nem lesz elég. Egyrészről oda kell figyelni arra, hogy tudatos legyen és összehangolt ezen forrásoknak a felhasználása. Másrészről nagyon fontos cél, hogy ezen források kiegészüljenek egyéb forrásokkal. Önmagában az a tény, hogy 300 milliárd forint fölötti európai uniós összeg érkezhet hazánkba, ez már önmagában is generál érdeklődést mind hazai, mind külföldi befektetők kapcsán. Azt gondolom, hogy ahhoz, hogy valóban hatékony és eredményes legyen a magyar turizmus, oda kéne arra figyelnünk, hogy legyenek projektjeink, ezek megtalálják a megfelelő partnert, és arra is oda kell figyelni, hogy az állami érdekek és turisztikai, szakmai érdekek megfelelő módon érvényesüljenek. A legfontosabb feladat ezzel kapcsolatosan, amit szakállamtitkár úr már említett, az az, hogy egyrészről az európai uniós programokkal kapcsolatos kiemelt turisztikai projektek szakmai értékelésére, döntés-előkészítésére még nagyobb figyelmet fordítsunk a jövőben, a másik pedig, hogy az elsősorban nem az európai uniós forrásokra alapozott, hazai és külföldi beruházók által képviselt projekteket segíthessük.
Milyen célok vannak ezzel kapcsolatosan? Először is nagyon fontos az, hogy kialakuljanak minél előbb, és az idei évre tervezem azon mechanizmusokat kialakítani a szervezeten belül, amelyek alkalmasak arra, hogy hatékonyabban segítsük és szükség esetén támogassuk azokat a turisztikai beruházásokat, amelyek az ország turisztikai kínálatához járulnak hozzá. Az is cél, hogy projekteket gyűjtsünk és a partnereket összekössük azzal, szükség esetén partnereket összekössünk. Legyenek azok államigazgatási vagy magánérdekeltek.
Szintén cél, hogy az állami érdekek érvényesüljenek társadalmi, gazdasági, természeti környezetfenntarthatóság tekintetében és itt csak néhány dolgot sorolnék fel. Olyan beruházásokat érdemes támogatni, amelyek plusz munkahelyeket teremtenek, a vendégéjszakák számát növelik, a szezonalitást csökkentik, a tartózkodási időt növelik, a fenntartható természeti környezet ellen nem hatnak és imageformában hatásuk is van. Ezek azok a célok, amelyeket kiemelten kell a szakállamtitkárságon belül kezelni és éppen most van folyamatban van, amire Kovács úr is utalt, hogy szervezeten belül ez milyen módon illeszkedhet a szakállamtitkárság eddigi munkájába. Nem gondolom, hogy ezt ki kellene a szakállamtitkárság kereteiből szakítani. Nem is volt ez igazából cél. Azt gondolom, hogy ezt a részt meg kell erősíteni.
Köszönöm szépen. Várom a kérdéseket, hogy ha vannak.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Alelnök úr kért szót.
PÁL BÉLA (MSZP): Köszönöm szépen. Természetesen mind a jelenlévő kormánypárti, mind az ellenzéki képviselőket szétfeszíti a kérdezési vágy, ezért csak egyet szeretnék feltenni: tulajdonképpen egy kérdésbe burkolt véleményt. Hogy látja a kormánymegbízott úr, hogy lesz-e lehetőség arra, hogy valamikor azt elérje a turizmus, hogy a gazdaságfejlesztési célelőirányzat céljai között szerepeljenek a turisztikai beruházások is? Mert ezeknél a nagy turisztikai beruházásoknál, amelyet én nagyon örvendetesnek tartok, hogy ezentúl segíti a tevékenységüket kormánymegbízottként és biztos vagyok abban, hogy sikeres lesz ezen a területen is, gyakran egy-egy nagyobb beruházó azt is elvárja, hogy valamivel járuljon hozzá az állam is, egy jelképes összeggel is az összberuházáshoz. Ennek egy része persze uniós forrásból, pályázati úton vagy más formában teljesíthető. Más esetekben azonban szinte semmi forrás nincs arra, hogy egy-egy többmilliárdos nagyberuházást, ha jelképes összeggel is, de az állam is támogasson és ilyen formában természetesen valamiféle garanciát is adjon számára. Azért teszem ezt fel, mert a gazdaság más területén ez működik, de a turizmus a GFC szempontjaiban nincs benne, holott én azt gondolom, hogy ugyanúgy élénkíti a gazdaságot, mint más olyan terület, ami szerepel e célok között. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm. Van-e további kérdés? (Nincs jelentkező.) Magam is feltennék néhány kérdést. Igazából még mindig nem látom ennek a miniszteri megbízotti pozíciónak a szerepét. Ha jól értem, főosztályvezetőként pontosan ugyanazt a feladatot látja el, tehát továbbra is a fejlesztések koordinálását, irányítását, az azzal kapcsolatos kérdések tárgyalását fogja végezni, mint miniszteri megbízottként is. A kérdésem az, hogy ezzel a kinevezéssel nem válik-e kétfejűvé a szakállamtitkárság vezetése és ebben a pozíciójában mondjuk ugyanúgy beszámolási kötelezettséggel vagy irányítástechnikai módon alárendeltséggel szerepel-e a szakállamtitkárság alatt. Vagy pedig közvetlenül a miniszterhez tartozik beszámolási kötelezettséggel? Az sem tiszta számomra, hogy hogy és miként folyik a turisztikai nagyberuházások megtalálása. Az ön feladata az, hogy keresse azokat, amelyek mondjuk a támogatási körön kívül eső fejlesztések, a fejlesztők fogják keresni önt a különböző technikai segítségek terén. Egyáltalán azt sem látjuk a mai napig, hogy hogy történik a nagyprojektek kiválasztása. Legalább egy fél évvel ezelőtt egy bizottsági ülésen már elhangzott, miszerint megkapjuk majd a turisztikai nagyprojektek listáját. Azóta sem kaptuk ezt meg. Az interneten bizonyos információkhoz időnként hozzáférünk, de a döntési mechanizmust a mai napig nem látjuk, nem tudjuk, hogy ez hogy születik, milyen előkészítési folyamat előzi meg. És egyáltalán, milyen szempontrendszer alapján választják ki ezeket a nagyprojekteket. A Kongresszusi Központ beruházással kapcsolatban kérdezném kifejezetten, hogy ez hogy áll, vannak-e fejlemények, vannak-e eredmények ezen a téren.
És van egy speciális kérdésem is, a Nemzetközi Balneológiai Intézet létrehozását többen több szakmai fórumon is támogatták, kormányzati szintről is volt ilyen kezdeményezés, ennek ellenére mégsem került be a nagyprojektek közé, ennek mi az oka? Lát-e még arra esélyt, hogy valamilyen módon ez a későbbiek folyamán megvalósításra kerüljön? Ennyi lenne a kérdésem. És végül egy utolsó, hogy a két pozíció ellátása megoldható-e, tehát nem lesz-e egyik a másik rovására?
Mohácsi képviselő úr!
MOHÁCSI JÓZSEF (MSZP): Köszönöm elnök úr, a szót. A kezembe került, és ez nem a reklám helye, a Turizmus Panoráma újság, amely egyik kedvenc lapom természetesen. (Derültség.) Szóval, komolyra fordítva a szót. A vidéki szállodafejlesztések tekintetében 71 darab szállodafejlesztés, illetve építés, Budapest tekintetében pedig 30. Ehhez a munkához nagyon sok sikert kívánok, nagyon bízom benne, hogy a kormány is kiveszi a részét ebből, nyilván a privát tőke meghatározó. És amit a költségvetésnél is említettem, azt hiszem, hogy van jövője a szakmánknak, kell, hogy legyen jövője a szakmánknak és ehhez a munkához sok sikert kívánok, és gratulálok a kinevezésedhez. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Van-e további kérdés, hozzászólási igény. (Nincs jelzés.) Amennyiben nincs, megkérném Mányai urat, hogy adjon választ az elhangzott kérdésekre.
Mányai Roland miniszteri megbízott válaszadása
MÁNYAI ROLAND (miniszteri megbízott): Köszönöm szépen. Először alelnök úr kérdésével kezdeném, ami egyben vélemény is volt. Gondoltam erre és én nagyon fontosnak tartom, hogy külön megjelenjen egyébként a turizmus fejlesztését támogató programokban, keretekben, bocsánat: a gazdaságfejlesztést támogató programokban, keretekben a turizmus, sőt inkább ezt szeretném kiegészíteni. Az ITD Hungary-val kapcsolatos együttműködést is szeretném sokkal szorosabbra fűzni, oda alapvetően befektetők kapcsolódnak mindenféle projekttel vagy befektetés, illetve beruházási igénnyel, szeretném, hogy ha ott egy szorosabb együttműködés lenne, és a turizmus érdekei jobban megjelennének.
Elnök úr felvetéseivel kapcsolatosan. Azt gondolom, hogy ez a két feladat, amit itt elmondtam, ez nagyon szorosan összefügg egymással. Ez a miniszteri megbízott pozíció inkább az ügynek a jelentőségét hivatott aláhúzni, azt, hogy erre a területre külön figyelmet kell fordítani. Ez a szakállamtitkárság keretein belül lesz, ahogy elmondtam, tehát nem válik kétfejűvé a szakállamtitkárság és nekem sem lesz remélhetőleg két fejem. Azt gondolom, hogy ez a kettő terület nagyon szorosan összefügg. A fejlesztési kérdések, akár európai uniós támogatások, amivel eddig is foglalkoztam és igyekeztem, hogy minél eredményesebb, hatékonyabb legyen a turizmusnak a szerepe, és emellett nagyobb hangsúlyt kell fektetni arra, hogy a nem európai uniós támogatások révén érkező érdeklődések megtalálják a megfelelő helyüket.
A miniszteri megbízottsághoz azt mindenképpen szeretném elmondani, hogy az egyik legfontosabb cél az, hogy vannak érdeklődök, mozognak, befutnak képviselő urakhoz is, polgármester urakhoz is, hozzánk is; nagyon sok helyre befutnak turisztikai beruházók vagy akár befektetők. Ezek az államigazgatásba, hogy ha bekerülnek, akkor nagyon sokszor előfordul, hogy a rendszer valamelyik részében egy kicsit elidőznek, és innentől kezdve a befektetőnek el is megy a kedve attól, hogy megvalósítsák azt, amit elkezdtek, tisztelet a kivételnek. Ennek a miniszteri megbízott pozíciónak van egy olyan feladata, hogy odafigyeljen ezekre a kiemelt országos jelentőségű projektekre, hogy ne vesszen el, megtalálja a megfelelő helyét és továbbjusson azokon az államigazgatáson belüli - ha odakerül - fázisokon, ahol esetleg megakadna, és ott segítsen.
Amit említettem, hogy szeretnék kialakítani egy mechanizmust egyrészről azzal kapcsolatosan, hogy legyen egy projekt adatbázisunk, legyen az, ami akár keres partnereket, szakmai, pénzügyi partnereket és legyen nyilván egy másik oldal is, hogy összekössük az igényeket. Tehát ez azt jelenti, hogy mind a két oldal feladat és ezt a mechanizmust szeretném kialakítani.
A nagyprojektek kiválasztásával kapcsolatosan ezt a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség végzi, nem tudok, vagy emlékszek arra, hogy mi ígértünk egy listát és nem küldtünk. De egyébként ennek külön utána fogok nézni, és meg fogom tenni, el fogom küldeni a mechanizmust is egyébként a nagyprojektté válás, illetve a nagyprojektek kiválasztásával kapcsolatosan.
A Kongresszusi Központ kérdésre azt tudom mondani, miniszter úr elmondta, hogy a kongresszusi turizmus fejlesztése kiemelt feladat, erre a célra elkülönített összeg rendelkezésre áll. Itt korábban a 2 milliárd forint az, ami felmerült és ez még mindig így van.
Még egy dolgot szeretnék azért elmondani, bár konkrét kérdés nem volt, de hátha itt valakit érdekel az úgynevezett tüske-csarnoknak a jövője. A tüske-csarnokkal mindenképpen az a cél, hogy azt továbbra is, ahogy eddig is volt, az eddig ott álló és most már, ha jól tudom 10 éve ott kihasználatlanul álló létesítmény (Közbeszólás: 13 éve.) helyén egy olyan magánberuházó által létrehozott új létesítmény jöjjön létre, amelyik a kongresszusi turizmus érdekeit szolgálja.
A Balneológiai Központtal kapcsolatosan. Én személyesen nagyon sajnálom, én is értesültem arról a hírről, hogy ez nem került támogatásra. Ez a régiónál volt egyébként. Azt hozzáteszem - ugye itt vannak többen, akik régióban érintettek -, hogy az én pozícióm semmiképpen nem hivatott beleszólni a regionális kompetenciákba, tehát semmiféle ilyen jellegű gondolat nem merült fel. A Balneológiai Központtal kapcsolatosan már kezdeményeztem egyébként egyeztetést, hogy hogyan vagy miképpen lehet mégis valamilyen módon ennek a megvalósítását elősegíteni. Tehát erre azt tudom mondani, hogy én nagyon fontosnak tartom, hogy megvalósuljon, a szakállamtitkárság a korábbiakban is támogatta ezt, és most is támogatja és már tettem lépéseket annak érdekében, hogy egy egyeztetés-sorozat elinduljon - lehet, hogy csak egy, lehet, hogy több - hogy megtaláljuk a módját, hogy hogyan és miként lehet.
Ezeket írtam fel, de egy kis hiányérzetem van, nem tudom válaszoltam-e mindenre. Köszönöm szépen a figyelmet.
ELNÖK: Köszönjük szépen. Amennyiben további kérdés, vélemény, észrevétel nincs a bizottság tagjai részéről, akkor megköszönöm miniszteri megbízott úrnak a meghallgatáson történt részvételét, az ön által elmondottakat, sok sikert kívánunk a munkájához.
Ezt a napirendi pontot lezárom.
Egyebek között egy bejelentésem lenne és egy kérésem. A bizottsági ülés elején kellett volna elmondanom, ezért elnézést kérek. Megkeresett egy szervezet, akik a labdarúgás népszerűsítésén dolgoznak - alelnök úrnak már jeleztem, alelnök úr kollegáinak pontosabban -és most szeretnének egy rövid kis játékra hívni bennünket, ami 10 percnél többet nem vesz igénybe. Nagyjából frakciónként egy-egy, illetve a nagyfrakcióból két-két emberre lenne szükség hozzá. Vannak olyan művészek, zenészek, színészek, közéleti szereplők, akik a foci támogatására "szegődtek" és a politikusokat is szeretnék bevonni egy ilyen kis játékba, ami egy médiaesemény tulajdonképpen, nem tart sokáig az egész. Kint a folyosón, illetve majd lent a fehérház mellett lenne egy kis szereplésünk, ennek a technikai egyeztetését majd az ülés után elvégeznénk; szeretném, hogy ha lennénk legalább 6-an, akik ebben részt tudnánk venni.
Az egyebek között van-e még valami?
Horváth Klára képviselő asszony!
HORVÁTH KLÁRA (MSZP): Tisztelt Bizottság! Igazából azt szeretném megfogalmazni, hogy idáig tényleg érdemi munka folyt ebben a bizottságban, az idegenforgalommal és a turizmussal foglalkoztunk, de az utóbbi bizottsági üléseken kissé eltértünk ettől. Nagyon jó lenne, ha vissza tudnánk térni ahhoz az eredeti hangnemhez és ahhoz a kultúrához, amit mi a bizottságban megvalósítottunk. Most már többedik alkalommal kapjuk a kioktatást ellenzéki képviselőtársunktól, hogy hogyan nézünk, hogyan mosolygunk, ne mosolyogjunk, hogy szóljunk hozzá, de ténylegesen a munkavégzés lenne a cél. És még egy megjegyzésem volna: igazából a mai napirendek mindenkibe keltettek bizonyos megnyilvánulásokat. Egy órát foglalkoztunk az első napirendi pontban egy bizonyos üggyel, egy meghallgatással és körülbelül ugyanúgy egy órát foglalkoztunk az államtitkár úr és a miniszteri megbízott meghallgatásával. Én kimondom azt, hogy rendkívül méltánytalannak tartom ezt a dolgot, sokkal fontosabb lett volna az ő munkájukkal és elképzeléseikkel, meg az ő dolgukkal foglalkozni, mint egy órát azzal a bizonyos üggyel. Elnézést kérek, nem kioktatás és egyszerűen csak érdemi hozzászólás volt. Nem szeretném rossz irányba megint elvinni a dolgot és nem szeretném, hogy ha elnök úrtól most mi kapnánk megrovást. Én tudomásul vettem, hogy a határozatképességet mi biztosítjuk, de én legalábbis méltánytalannak tartom, hogy mi itt ülünk a meghallgatáson és ellenzéki képviselőtársaink meg úgy szépen eltűntek. Holott úgy gondolom, hogy a mai ülésen ez egy rendkívül kardinális és fontos kérdés volt. Tisztelet persze a kivételeknek. Egyébként mindkettőjük munkájához gratulálok és köszönjük, hogy kibírták, hogy ilyen hosszú ideig kellett itt ülniük. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm. Nem látom ezt, abszolút nem tudom osztani a képviselő asszony véleményét, nem látom, hogy az utóbbi üléseken elment volna a vita más irányba. Az teljesen természetes és éppen Koscsó Lajos képviselőtársam fogalmazta meg, hogy költségvetési vita kapcsán politikai nézetek ütköznek. Ezt nem lehet kikerülni. Az, hogy Hadházy képviselő úr kíváncsi volt az önök véleményére, szerintem ez is teljesen természetes. (Közbeszólás.) Jó, hát ne kérdőjelezzük meg, az kétségtelen, hogy a mostani meghallgatások nem tartottak 2,5 órán keresztül, de nem gondolom, hogy az ellenzéki képviselőkön múlott. Nem szeretnék mérleget alkalmazni, hogy ki hány kérdést tett fel ebben a kérdésben. Az pedig teljesen természetes dolog, hogy a mindenkori kormánypártok kötelessége a határozatképesség fenntartása. A képviselő asszony ahányszor ezt megemlítette, annyiszor levelet írtam a képviselőknek, amelyben kértem őket, hogy az ülés végéig próbáljanak itt maradni. Azt is próbáljuk a munkatársaimmal minden egyes ülés előtt megtervezni, hogy az ülés meddig fog tartani, most is jeleztem, hogy nagyjából 14 óráig várható a bizottsági ülés, ezt tudtuk tartani. Én bizottsági elnökként többet nem tudok tenni.
Még egyszer mondom, nem érzem, hogy rossz irányba haladnának a dolgok. A személyeskedő megjegyzéseket minden alkalommal ki fogjuk kérni a bizottság vezetése nevében.
Van-e egyéb?
SZALAY FERENC (Fidesz): Én azt mondom, hogy azért volt ez a felvetés, mert hál' Istennek kialakult egy kultúra ebben a bizottságban és többen úgy érezzük, hogy ehhez ragaszkodnunk kell. Még akkor is, ha más formáció ezt nem biztos, hogy tökéletesen jónak tartja, és én egyetértek elnök úrral, hogy belefér sok minden. De esetleg az is belefér, hogy azt mondjuk, bocsánat, ez mégis csak sok volt. Ezt majd megbeszéljük magunk között, mert tényleg volt oda-vissza egy-két mondat, amiről én is azt gondolom, hogy nem feltétlenül szükséges és ragaszkodjunk az értékeinkhez, ha már vannak.
ELNÖK: Köszönöm képviselő úr. További észrevételek? (Nincs jelentkező.) Akkor arra kérem a labdarúgáshoz affinitást érző képviselőtársaimat, hogy tartsanak ki még egy órát. A többieknek megköszönöm a munkát. Szép napot kívánok!
(Az ülés befejezésének időpontja: 13 óra 40 perc.)
Bánki Erik
a bizottság elnöke
Pál Béla
a bizottság alelnöke
Jegyzőkönyvvezető: Lajtai Szilvia és Turkovits Istvánné