STB/21/2007.
STB/33/2006-2010.
Jegyzőkönyv*
az Országgyűlés Sport- és turisztikai bizottságának
2007. október 31-én, csütörtökön 10 órakor
a Képviselői Irodaház 520. tanácstermében
megtartott üléséről
Tartalomjegyzék
Helyettesítési megbízást adott: *
Elnöki megnyitó, szavazás a napirendről *
Napirendi előtti tájékoztatók *
Szavazás bizottsági módosító indítványról *
Egyes adótörvények módosításáról szóló törvényjavaslat (T/3892. szám) (A bizottság feladatkörébe tartozó kapcsolódó módosító javaslatok megvitatása) *
Tájékoztató a sport és a turizmus lehetséges kapcsolódási pontjairól *
Mányai Roland szóbeli kiegészítője *
Tájékoztató a turisztikai desztinációs menedzsment kialakításával és működtetésével kapcsolatos stratégiai elképzelésekről *
Mányai Roland szóbeli kiegészítője *
Tájékoztató a Budapesti Tavaszi Fesztiválról. Előterjesztő: Zimányi Zsófia, a Budapesti Fesztiválközpont Kht. igazgatója *
1. Egyes adótörvények módosításáról szóló törvényjavaslat (T/3892. szám) (A bizottság feladatkörébe tartozó kapcsolódó módosító javaslatok megvitatása)
2. Az általános forgalmi adóról szóló törvényjavaslat (T/3893. szám) (A bizottság feladatkörébe tartozó kapcsolódó módosító javaslatok megvitatása)
3. Tájékoztató a sport és turizmus lehetséges kapcsolódási pontjairól. Előterjesztő: ÖTM
4. Tájékoztató a turisztikai desztinációs menedzsment kialakításával és működtetésével kapcsolatos stratégiai elképzelésekről. Előterjesztő: az ÖTM Turisztikai Szakállamtitkársága
5. Tájékoztató a Budapesti Tavaszi Fesztiválról. Előterjesztő: Zimányi Zsófia , a Budapesti Fesztiválközpont Kht. igazgatója
6. Egyebek
Elnököl: Pál Béla (MSZP), a bizottság alelnöke
Mohácsi József (MSZP)
Nagy Jenő (MSZP)
Dr. Nagy Imre (MSZP)
Becsó Zsolt (Fidesz)
Kovács Ferenc (Fidesz)
Szijjártó Péter (Fidesz)
Dr. Gyenesei István (független)
Helyettesítési megbízást adott:
Bánki Erik (Fidesz) Kovács Ferencnek (Fidesz)
Dr. Horváth Klára (MSZP) Pál Bélának (MSZP)
Koscsó Lajos (MSZP) Mohácsi Józsefnek (MSZP)
Tóth József (MSZP) Nagy Jenőnek (MSZP)
Hadházy Sándor (Fidesz) Szijjártó Péternek (Fidesz)
Lasztovicza Jenő (Fidesz) Becsó Zsoltnak (Fidesz)
Dr. Világosi Gábor (SZDSZ) dr. Nagy Imrének (MSZP)
Györfi János (Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium)
Dr. Kovács Miklós szakállamtitkár (Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium)
Mányai Roland főosztályvezető (Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium)
Horváth András tanácsadó (Pénzügyminisztérium)
(Az ülés kezdetének időpontja: 10 óra 12 perc)
Elnöki megnyitó, szavazás a napirendről
PÁL BÉLA (MSZP), a bizottság alelnöke, a továbbiakban ELNÖK: Tisztelt Bizottság! Jó napot kívánok mindenkinek! A bizottság ülését megkezdenénk. Mivel Bánki Erik úr halaszthatatlan közfeladata miatt távol van a bizottság üléséről, így én kaptam azt a megbízást, hogy a mai ülést vezethetem.
Megállapítom, hogy határozatképesek vagyunk. A napirendi pontokat feltenném szavazásra azzal a javaslattal, hogy amíg a Pénzügyminisztérium képviselője meg nem érkezik az adótörvények módosításáról szóló napirendhez, vegyük előre a következő napirendi pontot. Először azt javasolnám, hogy döntsön a bizottság egy bizottságiként beadandó módosító indítványról, amelyet rögtön ismertetni fogok. Erre csak bizottsági módosítóként van lehetőség és ha a bizottság úgy dönt, hogy beadjuk, Bárdossy Tamásék elkészítik. Másrészt javasolnám azt, hogy amíg a Pénzügyminisztérium képviselője nem érkezik meg, addig kezdjük meg a sport és a turizmus lehetséges kapcsolódási pontjairól szóló előterjesztéssel. Itt vannak az előterjesztők. Ha megérkezik a Pénzügyminisztérium, velük folytatjuk, majd utána desztinációmenendzsment és a Budapesti Tavaszi Fesztivál kerülne sorra. Aki az általam említett módosításokkal egyetért, kérem, kézfelemeléssel jelezze. (Szavazás.) Egyhangú igen. Köszönöm szépen.
Mivel elég nagy számban jelen vagyunk, még két megjegyzésem hadd legyen, amely ugyanúgy érinti a bizottság minkét oldalát: tisztelettel kérem Bárdossy Tamást, adjon körbe egy listát és kérlek, jelezzétek, hogy a tatai kihelyezett ülésen ki tud részt venni és ki nem. A munkatervünkben ezt jeleztük, és ezért kérem, hogy a részvételi szándékotokat előzetesen jelezzétek, mert nehogy az legyen, hogy a napirendbe beterveztük és amikor meg indulni kell, elnök úrral és néhány képviselővel közösen megyünk csak. Délután lesz, november 21-én.
A másik pedig, hogy november 30-án kerül sor Balatonfüreden arra a Turizmus Panoráma által szervezett, immár hagyományos rendezvényre, amelynek során a bizottság tagjai találkoznak a szakma képviselőivel. Ezt is nagy tisztelettel kérném mindenkitől, hogy jelezze, hogy ki vesz részt és ki nem, hogy úgy tudjuk jelezni a szervezők felé. Köszönöm szépen.
Szavazás bizottsági módosító indítványról
Rátérnék a javaslatra. A Magyar Utazásszervezők és Utazásközvetítők Szövetsége kért a bizottságtól és most már csak bizottságiként van lehetőségünk beadni egy olyan módosítást, amely lehetővé teszi számukra - ez az áfatörvény tervezetére vonatkozik -, hogy az utolsó részlet befizetésekor legyen lehetőség a végszámla kiadására az utas számára, ugyanúgy, mint a vonat- vagy színházjegy esetében. Az indoklásuk az, hogy az utas a teljes út árát előre fizeti be és a szolgáltatást nyilván később veszi igénybe, a teljesítést követően az utazási iroda csak ritkán találkozik az utassal, ezért tehát életszerű az lenne, ha az utolsó részlet befizetéskor az utazási iroda kiadhatná az utasnak a számlát. Ez egy technikai jellegű módosítás, de az utazási irodáknak sokat egyszerűsítene a munkájukon. Egyeztettem a turisztikai szakállamtitkár úrral is ezt a módosító javaslatot, ő is támogatta. Dolgoznak a módosító indítvány elkészítésén. Ehhez kérném a bizottság támogatását, de először megkérdezem, hogy van-e kérdés ezzel kapcsolatban. (Nincs jelentkező.) Akkor kérem, hogy aki azzal egyetért, hogy bizottsági módosítóként ezt beadjuk, az kézfelemeléssel jelezze. Köszönöm szépen. Tehát akkor felkérem Bárdossy Tamás urat, hogy készítse el a módosító indítványt.
Megérkezett a Pénzügyminisztérium képviselője, és mivel a határozatképességünk megvan, azt javasolnám, hogy mégis az 1. napirendi ponttal kezdjünk.
A 4-es pontban Hadházy Sándor, Deutsch-Für Tamás, Bánki Erik, Szalay Ferenc és Lasztovicza Jenő képviselő urak a sportköztestületek támogatását, sportszerű beruházás társasági adókedvezményét célozták meg módosító indítványukban. Szeretném megkérdezni, hogy az előterjesztők részéről kíván-e valaki szólni. (Nincs jelentkező.) Úgy látom, hogy nem kíván. Megkérdezem a kormány álláspontját.
HORVÁTH ANDRÁS (Pénzügyminisztérium): Nem támogatjuk, mert a jelenlegi szabályok alapján is lehetőség van adományként elszámolni ezt az összeget. Mert a jelenlegi szabályokhoz képest ez nem jelentene többletet.
ELNÖK: A módosító indítvány arra vonatkozik, hogy a sportköztestületeknek nyújtott támogatás 20 százaléka, valamint a közösségi célú sportberuházás építéséhez nyújtott támogatás 20 százaléka.
HORVÁTH ANDRÁS (Pénzügyminisztérium): Igen, ha ezt adomány formájában nyújtják, akkor ez a mai szabály alapján is elszámolható.
ELNÖK: Ez beruházás-adókedvezményre vonatkozik. Akkor is?
HORVÁTH ANDRÁS (Pénzügyminisztérium): Igen, ezt a tájékoztatást kaptam a kollegámtól.
ELNÖK: Ki az, aki egyetért a módosító javaslattal? (Szavazás.) Öt. Aki nem ért vele egyet? (Szavazás.) Nincs ilyen. Tartózkodik? (Szavazás.) Tíz.
Az 5-ös pontban a hivatásos sportolók EKHO-alanyiságára vonatkozó módosító indítványt adott be Deutsch-Für Tamás, Bánki Erik, Mádi László és Szalay Ferenc képviselőtársunk kapcsolódva más módosító indítványhoz is. Így kiegészíteni javasolja az EKHO-törvényt azzal, hogy a hivatásos sportolók is beleférjenek ebbe a körbe.
HORVÁTH ANDRÁS (Pénzügyminisztérium): Nem támogatjuk. A törvény preambuluma szerint az EKHO azokon a területeken alkalmazható, amelyek a művészeti élet szabadságának megvalósulását szolgálják, illetve azon személyek tevékenységének sajátosságait, akik e célok elérésében működnek közre.
10.
BB 11 (Horváth András)
A javasolt tevékenység pedig nem tartozik ebbe a körbe.
ELNÖK: Kérdezem képviselőtársaimat, hogy ki támogatja a módosító indítványt. (Szavazás.) Ki nem támogatja? (Senki sem jelentkezik.) Ki tartózkodott? (Senki sem jelentkezik.)
Megállapítom, hogy a bizottság egyhangúlag támogatta a módosító indítványt.
A 20. ajánlási számon Bánki Erik, Szalay Ferenc, Lasztovicza képviselő urak javaslata: az egészségpénztárral kapcsolatban nyújtottak be módosító indítványt, aminek az a lényege, hogy az egészségpénztár is támogathassa a sportruházat-vásárlást. Kérdezem az előterjesztőket, hogy kíván-e valaki szólni. (Szavazás.) Úgy látom, nem. A kormány nem támogatja.
HORVÁTH ANDRÁS (Pénzügyminisztérium): A kormány nem támogatja.
ELNÖK: Egy rövid indoklást kaphatunk?
HORVÁTH ANDRÁS (Pénzügyminisztérium): A javaslat azért nem támogatható, mert az adókedvezmény egészségcélú hasznosulása nem lenne garantálható, tehát a sportruházat besorolása a divattermékekre is lehetőséget nyitna.
ELNÖK: Ki támogatja a módosító indítványt? (Szavazás.) Ki nem támogatja? (Senki sem jelentkezik.) Ki tartózkodott? (Szavazás.) Tíz. A bizottság nem támogatja.
A 21. ajánlási pontban az egészségpénztár támogathassa a fogyatékkal élők speciális sporteszközeinek beszerzését, fogalmazták meg módosító indítványában Bánki Erik, Szalay Ferenc és Deutsch-Für Tamás képviselő urak közösen. Kérdezném, hogy az előterjesztők részéről kíván-e valaki szólni. (Senki sem jelentkezik.) Nem kíván. Kérdezem a kormány képviselőjét.
HORVÁTH ANDRÁS (Pénzügyminisztérium): A kormány nem javasolja támogatni, mert az aktív testmozgást segítő sporteszközök megvásárlása, illetve bérlésének támogatása az eredeti törvényjavaslat és a jelenlegi szabályok szerinti is támogatható, sőt, ebben a fogyatékkal élők aktív testmozgást segítő speciális sporteszközei is beleértendők. A nem aktív testmozgást segítő sporteszköz - például sakktábla - megvásárlását az esetükben sem javasoljuk egészségpénztárból finanszírozni.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Ki támogatja ezt a módosító indítványt? (Szavazás.) Ki nem támogatja? (Senki sem jelentkezik.)
Megállapítom, hogy a bizottság egyhangúlag támogatta a 21. ajánlási számon megjelölt módosító indítványt. Van-e más, a bizottság hatáskörébe tartozó módosító indítvány? (Senki sem jelentkezik.) Nincs. Tud-e valaki olyanról, amiről nem szavaztunk? (Senki sem jelentkezik.) Nem tud.
Köszönöm szépen a kormány képviselőjének részvételét. Mivel az általános forgalmi adóról szóló törvényjavaslathoz nem érkezett a bizottság hatáskörébe tartozó módosítás, ellenben az előbb döntöttünk arról, hogy mi beadunk bizottságiként egyet az utazásszervezők és -közvetítők javaslatára, így ezt a napirendi pontot lezárhatjuk.
Tájékoztató a sport és a turizmus lehetséges kapcsolódási pontjairól
Rátérünk a 3. napirendi pontra: tájékoztató a sport és turizmus lehetséges kapcsolódási pontjairól. Előterjesztője az Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium és a Sport Szakállamtitkárság, akik egybehangzóan kifejezték azon ígéretüket, hogy példamutatóan röviden fogják szóban előterjeszteni azokat a kiegészítéseket, amelyeket nem volt mód az írásban kiosztott anyagban külön feltüntetni.
Ki kér először szót? Tessék!
GYÖRFI JÁNOS főosztályvezető (Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Bizottság! Györfi János vagyok, a Sport és stratégiai főosztályt vezetem az ÖTM Sport Szakállamtitkárságában.
Azért kértünk figyelmet ebben a kérdésben, mert a nemzeti sportstratégia további lebontását, módszertani anyagait készítjük, ami kistérségi módszertant adna a kistérségi tervezők kezébe, és ebben, azt gondoljuk, kiemelkedő jelentőségű lehetne a sport és a turisztika együttműködése.
A 2007. évben a szakállamtitkárok közötti együttműködés rendszeres volt, rendszeressé vált, és tevékenységük folyamatos egyeztetéssel működik; a 2007. évben már a hazai rendezésű versenyek esetében ez az együttműködés létrejött. A markatingtevékenységben mindenképpen közös kapcsolat van közöttünk.
A korábban hiányzó hatástanulmány-rendszer és indikátorrendszer felvételre kerül, és ebben, azt gondoljuk, hogy a további hazai rendezésű világversenyeknél sokkal fontosabb hosszabb távú előzetes tervezés válik lehetővé. Ezt az együttműködést megerősítendő a Magyar Sporttudományi Társaságnál létrehoztunk egy turisztikai albizottságot. Ezzel a turisztikai albizottsággal már a szakmai definíciók, szakmai anyagok áttekintésére ez évben sor került.
Kettő, a turisztika és a sport kapcsolatát érintő konferenciát rendeztünk ebben az évben, 10 konferenciát rendeztünk összesen, ami még soha nem fordult elő tudomásom szerint a sport történetében, és ebben a turisztikának szenteltünk két konferenciát, ahol nemzetközi előadók is körüljárták ezt a témát. Úgy gondoljuk, az együttműködésünk - pont azért, mert az ÖTM berkeiben együtt dolgozhatunk - még az év folyamán jelentősen tovább fog fejlődni. Például létrehoztuk a kistérségi sportinformációs rendszert, aminek a Tourinform-irodákhoz való kapcsolásában, mindenesetre a fokozott információáramlásban, hatalmas potenciális lehetőségeket észlelünk.
A szabadidősporttól azt kértük, hogy kistérségi szinten jelezze számunkra, hogy melyik az a prioritás, ami egy kistérségben szabadidősportban a leginkább a természetföldrajzi adottságoknak megfelelő. Ezt a szabadidősport szakemberei megtették. Térképeket készítettünk a versenysport centrumairól, és áttekintettük a vendégéjszakák számát is. Egészen más típusú sportágfejlesztés válik lehetővé ott, ahol - a Balaton környékén, a Duna-kanyarban - magas a vendégéjszakák száma, mint ahol ez sokkal alacsonyabb.
Azt gondoljuk, hogy a természetföldrajzi adottságoknak megfeleltetett szabadidősport-koncentrációval intelligensebb finanszírozás hozható létre. Ebben nagyon-nagyon dinamikus és gyors eredményeket várunk a 2008-as évtől. Már működik olyan programunk - 33 települést érint - a Mozdulj, Balaton!-programunk, amelyben a strandprogramokkal kapcsolatban jelentős előrelépés történt. Ezzel a modellel mind a Tisza-tón, mind a Velencei-tón és az ismertebb idegenforgalmi centrumoknál jelentős előrelépést tudunk elérni.
Úgy gondoljuk, hogy ez az együttműködés, ami közöttünk létrejött - ha teljes szakmai konszenzus van ezzel kapcsolatban, hogy aktív turizmus alatt mit értünk, akkor -, olyan potenciális tartalékokkal rendelkezik, amelyet a nemzeti sportstratégia megvalósítása kapcsán már meg tudunk indítani, már meg is indítottuk, és a következő évben tovább fogjuk fejleszteni.
Úgy gondolom, hogy a hazai rendezésű világversenyek ismertsége, az előhasznosítás logikája és az utóhasznosítás kérdéskörében a fenntarthatóság modelljében olyan potenciális tartalékok vannak, amelyek a turisztikában felhalmozódott tapasztalatokra épülve, azt gondolom, jelentős eredményeket hozhatnak. Ezt a munkát elvégeztük. A tájékoztatóban erről pontosan írunk, és az erre irányuló tevékenységünket körvonalaztuk. Készítettünk egy prezentációt is, de akkor az idő tiszteletben tartása végett ezt most nem vezetjük elő.
ELNÖK: Köszönjük szépen. Természetesen kíváncsiak vagyunk a prezentációra is, de nagy tisztelettel azt kérném, hogy a gépeinkre, az e-mail címünkre ha megkaphatnánk a prezentációt, azt nagyon szépen megköszönnénk. Nyilván a későbbi munkánk során felhasználjuk.
Azért javasoltuk, hogy a prezentációtól el lehet tekinteni, mert az írásos anyag olyan széles körűen és alaposan tárgyalta ezt a témakört, hogy véleményünk szerint ez is bőséggel elég arra, hogy a bizottság véleményt formáljon. Mányai Roland úré a szó!
20
la/20.
Mányai Roland szóbeli kiegészítője
MÁNYAI ROLAND (Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium): Köszönöm szépen elnök úr. Néhány nagyon rövid gondolattal szeretném kiegészíteni az elhangzottakat. Azt szeretném legelőször is elmondani, ami nagyon fontos, hogy elkezdtünk együttműködni és vannak is eredmények. Egy nagyon más alapról indultunk, ezt is el kell mondani. Tehát más megközelítésünk volt, más adatokból dolgoztunk egyébként, hogy mennyien utaznak sportcéllal, mennyire ez az első, másodlagos motiváció. Tehát volt egy ilyen különbség, ami most közelít egymáshoz és ez nagyon fontos. Azt is gondolom, hogy eddig is működött a két terület között együttműködés, de sokkal inkább ad hoc jellegű volt, akár a sportrendezvényekre gondolunk, illetve azt ki is emelném ezzel kapcsolatosan, hiszen megvalósult az együttműködés, csak ad hoc jelleggel. A cél, amit most kitűztünk, az az, hogy egy tudatos együttműködést fogunk létrehozni. Elsősorban a fejlesztések területén, a sportesemények kapcsán és vannak olyan közös pontok, ahol tényleg tudjuk erősíteni egymást az országkép-formálás kapcsán. Vagy említhetném azt, hogy a sport és a turizmus is az életminőséghez alapvetően hozzá tudj járulni és azt tudja fejleszteni, ahogy az első nemzeti fejlesztési tervnek is ez volt az alapvető célkitűzése. Köszönöm szépen. Hogyha vannak kérdések, természetesen szívesen válaszolok.
ELNÖK: Köszönöm. Megadom a szót a képviselőknek.
DR. GYENESEI FERENC (független): Tisztelt Bizottság! Tulajdonképpen egyetlen egy megjegyzésem lenne, amit ugyan az anyag említ. Nem kiemelten, egyetlen mondat erejéig, de én nagyon fontosnak tartom és éppen ezért az erre való figyelemfelhívás szándékával szólok. A közvetlen hatása a sportrendezvényeknek, turisztikai vonzereje nagyon szépen ki van itt fejtve, valamennyien tudjuk, hiszen idejön a sportoló, idejön a kísérő, idejön a szurkoló, idejönnek az újságírók. Az idő alatt, amíg a verseny zajlik, bizonyos turisztikai jellegű bevételt is jelentenek az országnak, hiszen egyéb szolgáltatásokat is igénybe vesznek közvetlenül vagy közvetve. Ugyanakkor nagyon fontosnak tartanám azt, hogy általában a sportolóknak, akik nem ritkán nagy számban jönnek, nincs ideje ezeken a világversenyeken megismerkedni az ország, a város nevezetességével, hiszen a versennyel vannak elfoglalva. Az anyag itt ír arról, hogy visszatérhetnek. Én ebben látok óriási tartalékot, hogy a sportolók kapjanak, kaphassanak olyan háttéranyagokat, információkat az adott országról, hogy a személyes benyomásaik mellé ezt magukkal vihessék haza, hogy kialakuljon bennük, családtagjaikban, barátaikban később éppen a pozitív hatás következtében egy visszatérési igény. Ha ezt nem kapják meg, akkor - és nem vihetnek haza magukkal valamit erről - ez az erő, hatás nagyon gyenge. Hamar elmúlik, a személyes tapasztalatok elszállnak. De ha fizikai értelemben tud magával vinni valamit és ezt meg tudja mutatni, mert őt pozitív hatások érték, akkor kíváncsi lesz és vissza fog jönni. Én ebben kihasználatlan nagy lehetőségeket látok. Személyes tapasztalatom, hogy más országokban sem használják ezt ki kellőképpen. Hazajön a sportoló úgy egy turisztikailag értékes helyszínről, hogy semmit nem látott, csak azt mondhatja, hogy ott volt Portugáliában egy világbajnokságon. Haza jön tíz nap után és nem látott semmit. Fordítva ugyanígy van, akik idejönnek hozzánk, azok sem látnak sokat. Ebben kéne nekünk egy kicsit előrelépni, óriási tartalékot látok én ebben. A másik egy pici kis kérdés lenne, érdeklődés, meglepődve olvastam ebben az anyagban, hogy addig, amíg Sidney-ben négymillió, Athénben hárommillió, gondolom, az olimpiára utal ez a mondat, passzív sportturista jelent meg, addig a Tour de France-on 15 millió. Ez nem tévedés? Nem másfélmillió? 15 millió a Tour de France és hárommillió egy olimpia?
GYÖRFI JÁNOS (Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium): A sporttudományi konferencián Bánhídi úr kutatásai szerint igen. Fel is raktam az elérhetőséget, négy oldalon keresztül felsoroltam azokat az irodalmakat, amikből ezeket az adatokat vettük, itt a Tour de France volumene rendkívül jelentős, rendkívül népszerű.
DR. GYENESEI FERENC (független): Meglepő, hogy ötszöröse a sportturisták száma egy Tour de France-on, mint mondjuk az athéni olimpián. Ha a helyi lakosokat is ideszámítjuk, az más, akkor az is sportturistának számít, és a 15 millióban ha ez benne van, akkor ez más kategória.
MÁNYAI ROLAND (Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium): Más kategória, egyébként nem sokára fogok találkozni pont a Tour de France szervezőjével, úgyhogy pontos adatok fogok tudni mondani, illetve, hogy kik számítanak ebbe bele.
ELNÖK: Mohácsi József.
MOHÁCSI JÓZSEF (MSZP): Köszönöm a szót elnök úr. Tulajdonképpen Gyenesei István képviselőtársamhoz kapcsolódik a kérdésem, hogy mi tudjuk-e mérni a turisztika hatását a sporteseményeknek. Milyen szisztémával működik ez? És ezen belül nyilván a turisztika fontos szerepe az, hogy a sportversenyek részére biztosítsák a vonzó programokat. Itt a kultúra és a turizmus kapcsolatáról szeretnék hallani pár szót. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Van-e még valakinek kérdése, észrevétele? (Nincs jelentkező.) Nincs, akkor visszaadom a szót az előterjesztőknek.
MÁNYAI ROLAND (Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium): Köszönöm szépen. Az első gondolatra, hogy a sportolók is kapjanak anyagokat azzal kapcsolatosan, hogy visszatérjenek ők, illetve a családjaik a későbbiekben, én erre mondtam, hogy ad hoc jelleggel működik jelen pillanatban, fontos ezt tudatosan fejleszteni. És csak annyi, hogy gondoltunk rá, viszont abszolút köszönjük ezt a megjegyzést, ezt hangsúlyosabban kell kezelni.
A másik témakörrel kapcsolatosan pedig, hogy hogyan tudjuk mérni az egyes sporteseményeknek a turisztikai hatásait, illetve hogy hogyan tudjuk növelni, jelen pillanatban is igazából a most zajló, illetve a jövőben zajló sporteseményeknél mindenképpen szeretnénk pontos felméréseket készíteni. Már itt van a kezemben egyébként, hogy milyen indikátorokat lehet használni. Egyébként ebben benne van a versenyzői, a kísérők száma, azok megoszlása, hogy külföldi vagy magyar, a vendégéjszakák száma, az igénybe vett szálláshelynek a típusa. És itt tovább, ha nézem, egyéb kiegészítő programok is szerepelnek, tehát nagyon fontos a kultúra és a sport kapcsolatát tekintve, hogy valóban a különböző sportesemények ne esetleg csak egy félnapos sporteseményt jelentsenek, hanem akár egy hosszabb ideig is elhúzódó egyéb programokkal is összekapcsolódó rendezvényt vagy rendezvénysorozatot annak érdekében, hogy minél többen és minél hosszabb ideig maradjanak és lehetőség szerint költsenek is és visszajöjjenek.
GYÖRFI JÁNOS (Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium): Egy gondolattal egészíteném ki: a nemzeti sportinformációs rendszer kiépítés alatt áll és ebben azt gondoljuk, hogy pont az együttműködés kapcsán állandó információkkal fogjuk ellátni a külföldi érdeklődőket is.
30.
BB 31 (Györfi)
Maga a sportinformációs rendszer alkalmas lesz arra - és már készülünk, hogy intelligens sablonokat készítsünk, amelyben a lekérdezés technikái sokat fejlődhetnek az eddigiekhez képest. Egyetértek azzal a megállapítással, hogy olyan szituációkat kell létrehozni, ahol a sportolók és hozzátartozóik érzelmileg kötődnek, és pozitív élményeik vannak, a motivációs attitűdrendszerük átalakul.
Mindenféleképpen magunkról -és ebbe a turisztikai vonatkozásokat is bele fogjuk foglalni - készítünk anyagokat: egyrészt angol nyelvű fordítást a stratégiákból, másrészt ehhez kapcsolódó olyan anyagokat, amiket oda tudunk adni. Egy ilyen típusú kiadvánnyal még novemberben meg fogunk jelenni.
A sport és kultúra kapcsolódási pontjához, illetve ehhez a rendszerhez az egyik prioritási, nyitási irányunk a sport nyitása a humánkultúra felé. Mondok egy példát. Például Pécs kulturális főváros kapcsán szeretnénk teljesen új projektekkel megjelenni, ez már folyamatban is van. 2008 elején már meg szeretnénk mutatni azt, hogy ez a két terület horizontális szerveződésű terület, ezekben pont a logikáját tekintve rendkívül sok szinergikus pont van, látványos sikerek lehetségesek ebben. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen az előterjesztőknek és a bizottság tagjainak is a hozzászólásaikat. Azt szeretném kiemelni, hogy azt gondolom, hogy a sport és a turizmus között - még mielőtt egy szervezeti egységre és a két szervezet együttműködésére nyílt volna lehetőség az Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium keretein belül, azelőtt is volt egy szerves kapcsolat, amit tulajdonképpen az élet hozott.
A szerves kapcsolat lényege az egyik oldalról - lehet úgy fogalmazni -, hogy ha valóban azt szeretnénk, hogy sportoló nemzetté váljunk, annak az alapja mindenképpen az aktív turizmus. Másik oldalról, ha azt szeretnénk, hogy az ország ismertsége, imázsa, arculata bővüljön és pozitív elemekkel gazdagodjon, annak az egyik eszköze mindenképpen a sport, azok a sportrendezvények amelyekre nagy számban érkeznek szurkolók, drukkerek, turisták, és nagyon sokuk számára ez az első alkalom arra, hogy egy-egy országgal megismerkedhessenek.
Tehát nagyon fontosnak tartom ezt a kapcsolódási pontot nemcsak országos szinten, hanem kistérségi szinten is, hogy ne csak az ország, hanem egy-egy régió, egy-egy kistérség ismertségéhez hozzájáruljon ez a közös együttműködés, amely a sport és a turizmus között köttetett. Az anyag teljesen széles körűen tartalmazza a területeket, bár tudjuk, hogy ennek különféle szintjei vannak, mert a nagy technikai sportoktól kezdve - a Forma I-től kezdve - az Európa-bajnokságokig és más nagy rendezvényekig, egészen a kistérségi sportrendezvényekig terjedhet a skála, terjedhet az íve, amely persze mindegyik különféleképpen jelentős az ország szempontjából vagy jelentős egy-egy kistérség szempontjából. De azt a célt, hogy felhívja, ismertté tegye az országot vagy a kistérséget vagy akár a régiót, a megyét, a várost, a települést, ezt mindegyik betölti, és azt is, hogy egyre több ember érkezzen arra a helyszínre, ahol ezek a rendezvények zajlanak.
Éppen azért négy pontot tartok a jövő szempontjából fontosnak, összefoglalva azt is és beleépítve azt is, amit képviselőtársaim is mondtak. Az első, hogy nagyon lényegesnek tartom a következő időszakban a közös fejlesztéseket, mert azok a rendezvényhelyszínek, melyek gyakran sportrendezvénynek adnak helyet - például egy sportcsarnok -, kitűnően alkalmasak arra, hogy például más kulturális funkciónak, turisztikai kiállításnak vagy más egyéb területnek is színteret jelentsenek.
A másik a közös tervezés, ezeknek a sport- és turisztikai rendezvényeknek a közös tervezése. Egy-egy elemét elmondták képviselőtársaim. A közös tervezésbe azt is beleértem, hogy ne csak időben legyenek elrendezve, hanem tartalommal is, tehát amikor van egy-egy nagyobb sportrendezvény, egyáltalán nem ártalmas, ha ahhoz kulturális vagy turisztikai lehetőségek kapcsolódnak úgy, ahogy erről Gyenesei István képviselőtársunk is szólt. Nekem is gyakran az az érzésem, hogy nem használjuk ki az ebben rejlő lehetőségeinket. Azok számára, akik lehet, hogy egy sportrendezvény kapcsán először érkeznek ide, és nagyon sokan közülük, lehet, hogy úgy mennek el, hogy nem is pontosan tudják, hogy milyen turisztikai-kulturális lehetőségeket kínál az adott ország számukra.
Ebben én nagyon nagy lehetőséget látok. Az egyik szintje ennek természetesen egy rendezvényszintű, szervezésszintű együttműködés, a másik pedig a tartalommal való megtöltése: kiadványokkal, rendezvényekkel, egyéb alkalmakkal meg lehet tenni.
A harmadik jelentős terület a közös marketing, amelyre szintén nagyon nagy lehetőség van. A közös marketinget szintén országos szintről a kistérségig gondolom, de ebben természetesen az országos szint a legjelentősebb, közösen szerepeltetni ezeket a rendezvényeket a marketingkiadványainkban, hiszen a cél az ország ismertségének növelése, minden esetben közös. Elnézést, az szinte evidencia, hogy jó sikereket érjünk el egy sportrendezvénynél, de ezeket nem sorolom fel.
A negyedik, hogy mindenre, amiről szóltam és szóltunk, alkalmas legyen a szervezetrendszer. A szervezetrendszer, amely az államigazgatás szintjén a sport és a turizmus szakterület kölcsönös együttműködésével alkalmas erre.
Mindenképpen felhívnám a figyelmet a sport és a turizmus szakmai és civil szervezeteire, a kapcsolódási pontok előteremtésére és arra, hogy ez a szervezetrendszer ne csak az országos szinten, ne csak a központi államigazgatás szintén legyen erre az együttműködésre alkalmas az általam felsorolt területeken, hanem - a legkisebb egységet mondtam - települési és kistérségi szinten egyaránt.
Köszönöm szépen az előterjesztők tájékoztatóját. Szerintem alaposan tartalmazza a jelenlegi helyzetet, amiben még nagyon sok lehetőség van, mint ahogy az előterjesztők is elmondták. Ezeknek a lehetőségeknek a kihasználásához kívánok nagyon jó munkát mindannyiuknak és mindannyiunknak a jövőben. Köszönöm szépen.
Rátérnék a következő napirendi pontra. A 4. napirendi pontban tájékoztatót hallgat meg a bizottság a turisztikai desztinációs menedzsment kialakításával és működtetésével kapcsolatos stratégiai elképzelésekről az Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium Turisztikai Szakállamtitkársága előterjesztésében. Köszöntöm Kovács Miklós szakállamtitkár urat és Mányai Rolandot most a rendezői, jobb oldali első székben, hiszen eddig a bal oldalon foglalt helyet a székben. Meg is adnám a szót az előterjesztőknek.
KOVÁCS MIKLÓS szakállamtitkár (Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium): Tisztelt Bizottság! Tisztelt Elnök Úr! Először is engedjék meg, hogy megköszönjem a szakállamtitkárság nevében azt a lehetőséget, hogy a magyar turizmus egyik legnagyobb vállalkozásáról - várhatóan egy nagyon izgalmas vállalkozásáról, a turisztikai desztinációs menedzsmentszervezetek felállításának kezdeményezéséről - rövid tájékoztatást adhassunk a bizottságnak. Mi is készültünk egy prezentációval, de a kérésnek megfelelően röviden szóban összefoglaljuk a kiküldött anyagot. A kiküldött anyagban igyekeztünk a TDM-szervezet létrehozásával kapcsolatos előzményeket és az aktuális helyzetet összefoglalni.
Engedjenek meg azért mégis néhány általános bevezető gondolatot mondjak arról, hogy mit is jelent ez a TDM, és miért is került a nemzeti turizmusfejlesztési stratégia fő célkitűzései közé. Az utazási szokások és a turisztikai formák is átalakulnak, átalakultak az elmúlt időszakban. Egyre erőteljesebbé vált a globalizáció és a sztenderdizáció, és ha úgy tetszik, akkor tulajdonképpen a desztinációs menedzsmenetszervezetek létrehozásának igénye tulajdonképpen jó értelemben vett ellenirányzatot is jelent ezen, nem minden esetben pozitív jelenségekkel szemben. Megszületett a desztináció fogalma, és egyre inkább azt lehet tapasztalni, hogy a turizmusban nem az egyes szolgáltatók, nem a szállodák, nem az éttermek versenyeznek egymással, hanem a fogadóterületek, a célterületek, idegen szóval a desztinációk.
Szükségessé vált tehát az, hogy ezeket a desztinációkat meghatározott, megfelelő módon megfogalmazzuk, és ezeket a turizmus érdekében egységes irányítással, úgynevezett turisztikai desztinációs menedzsmenttel és egy ehhez kapcsolódó szervezetrendszerrel lehessen működtetni. Erre vonatkozóan készült a nemzeti turizmusstratégiában az az irányzat, amely azt tűzi ki célul, hogy 2013-ig Magyarországon a turisztikai desztinációk - különböző szintű desztinációkról van természetesen szó - ilyen jellegű szervezete létrejöhessen.
Még egy gondolat a bevezetőhöz. Nagyon gyakran beszélünk klaszterről, nagyon gyakran beszélünk desztinációs menedzsmentről. Fontosnak tartom nagyon röviden elmondani, hogy mi is a kettő közötti különbség, hiszen a turizmus szempontjából mind a kettő nagyon lényeges és előremutató szervezeti rendszer.
40
la/41. (Kovács)
A klaszter tulajdonképpen alapvetően elsődlegesen termékalapú és másodlagosan földrajzi alapú együttműködés, tehát például a dél-alföldi termálklaszter a termálturizmus szempontjából értelmezhető. A desztináció ugyanakkor elsősorban földrajzi, tehát turisztikai desztinációhoz kapcsolódó és csak másodsorban termékalapú együttműködést jelent. A turisztikai desztinációs menedzsment szervezetek létrehozására vonatkozóan mi a készülő turizmustörvényben is szeretnénk helyet biztosítani, a törvény 10. §-a vagy legalábbis a törvénytervezet normaszövegének a 10. §-a tartalmaz erre vonatkozóan iránymutatást. Nagyon rövid ez a paragrafus, de lényegre törő. Engedjék meg, hogy nagyon röviden ismertessem. Úgy szól, hogy az állam elősegíti a turizmus helyi és térségi fejlődésében szerepet játszó civil szervezetek létrejöttét, partnerkapcsolataik kialakítását. A turizmussal kapcsolatos teendők ellátásában az önkéntesen létrehozott helyi célterület menedzsment szervezet is közreműködhet. A célterület menedzsment szervezet elősegíti a helyi turisztikai termékek, szolgáltatások fejlesztését, turisztikai vállalkozások versenyképességét, ösztönzi az adott terület turisztikai kínálatának bővítését, valamint a turisztikai termékek piacra jutását. Én úgy gondolom, hogy ebben a normaszövegben többé-kevésbé sikerült meghatároznunk a lényegét a turisztikai desztinációs menedzsment szervezeteknek.
És még egy gondolattal hadd egészítsem ki és átadom a szót Mányai Roland főosztályvezető úrnak, aki a téma szakmai felelőse. A turisztikai desztinációs menedzsment szervezetet céljában úgyis meg szoktuk fogalmazni, hogy a fenntartható és versenyképes turizmus kialakítása és működtetése egy, a turistákat fogadó térségben. Én ezt annyival egészíteném ki a legutóbbi európai turizmusfórum szakmai tapasztalatai alapján, hogy a fenntartható és versenyképes megfogalmazáshoz nem az és-t hangsúlyoznám, hanem azt, hogy ez a kettő tulajdonképpen Európában és a mi szempontunkból is nagyon lényeges, hogy a fenntarthatóság egyben a versenyképességnek is záloga, alapfeltétele és a desztinációs menedzsment szervezetek működésének legfontosabb feladata éppen a fenntartható turizmus fejlesztése és kialakítása. Nagyon szépen köszönöm a lehetőséget. Még annyit hadd tegyek hozzá, hogy nincsenek és nem is lesznek kőbe vésett módszerek és szervezeti struktúrák arra vonatkozóan, hogy hogyan kell az egyes térségekben és régiókban ezeket a szervezeteket létrehozni, hiszen alapeleme az alulról való építkezés és az önkéntesség, amit a turisztikai szakállamtitkárság szeretne biztosítani a szakma és a részvevők számára. Az egy iránymutatás, egy kézikönyv, egy módszertan, aminek alapján ezek létrejöhetnek természetesen megfelelő szabadságot adva az érintettek számára. És természetesen tisztázni kell azt is, hogy a jelenlegi struktúrákhoz és szervezeti keretekhez ez hogyan illeszthető, hiszen illeszkedniük kell. A regionális idegenforgalmi bizottságok szerepét a TDM-szervezetek létrehozásában és működtetésében, a regionális marketingigazgatóság szerepét ugyanebben, valamint a Tourinform irodahálózat szerepét és jelentőségét ugyanebben a kontextusban természetesen át kell tekinteni. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Mányai úr!
Mányai Roland szóbeli kiegészítője
MÁNYAI ROLAND (Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium): Köszönöm szépen. Csak néhány nagyon rövid gondolatot hozzátennék. Kapcsolódva ahhoz, amit a szakállamtitkár úr elmondott, egy olyan, egyrészről új irányzatról, már-már divatnak is nevezhető dologról beszélünk, ami nemcsak Magyarországon, hanem nemzetközi szinten is új és nincsen gyakorlatilag nemzetközi szinten sem egy olyan kialakult, országos szinten egységesen működő példa, amit nagyon könnyen, akár itthon ki lehetne alakítani.
Valóban, amit Kovács úr elmondott, egy kényszer is van, hiszen a versenyképesség és fenntarthatóság tekintetében nincs más lehetőség, minthogy ez ügyben előre tudjunk haladni. Szeretnék kiemelni egy gondolatot az írott anyagokból és az előadásból, amit el fogunk küldeni, ez pedig a verseny és az együttműködés kérdésköre. Én azt gondolom, hogy összességében európai és világviszonylatban is a verseny fokozódik. Azonban, hogy ha mi területi szinten, régión belül egyes kistérségeken belül vagy országon belül nem tudunk az együttműködés irányába haladni, szakmai finanszírozási szinten egyaránt, akkor nagyon nehéz lesz fennmaradni. Az is nagyon fontos egy ilyen új szervezetrendszer kialakításánál, hogy kiszámítható legyen ez a struktúra. A kiszámíthatóság pedig nyilván itt a szakmaiság, kiszámíthatóság kérdéskörének a tisztázásával biztosítható.
A szakállamtitkár úr elmondta, hogy a turisztikai desztinációs menedzsment célja a fenntartható és versenyképes turizmus rendszerének kialakítása. Szeretném arra felhívni a figyelmet, hogy ez a TDM nem a turisztikai desztinációmarketinget, hanem menedzsmentet jelent. Ami azt jelenti, hogy a marketing az egyik feladata, amit a különböző szervezeteknek el kell végeznie. A teljesség igénye nélkül a partnerség kialakítása és fenntartása, koordináció, kutatás- és információmenedzsment, termékfejlesztés, akár beruházások ösztönzése is mind-mind a desztinációs menedzsment szervezetek feladatába tartozik.
Egy olyan rendszert képzelünk el, amely alapvetően négy szintből áll. A legalsó szint és alulról kezdeném, mert azt gondolom, hogy ha alul nem stabil a rendszer, akkor hosszú távon nem lesz fenntartható, az a helyi szint, ami egy települést vagy településcsoportot jelent, egy térségi szint, ami nem feltétlenül egy statisztikai kistérséget jelent, hanem sokkal inkább egy turisztikai értelemben is megjeleníthető desztinációt. A regionális szint, valamint az országos, illetve nemzeti szint.
Ezen szinteknek vagy ezen szinteknél mindenhol indokolt desztinációs menedzsment szervezetek kialakítása, azonban nem ugyanazokkal a feladatokkal és ez is nagyon fontos. A helyi szint, a települési szint az, ahol termékfejlesztéssel, információszolgáltatással lehet foglalkozni, illetve a turisták problémáinak a kezelésével, azaz a szint, ahol közvetlenül találkozunk a turistákkal. Azonban a helyi szint nem alkalmas feltétlen arra, hogy megjelenjen, főleg külföldi, de akár belföldi viszonylatban is egy egységes desztinációkép, hiszen túl pici ahhoz. Egyrészről nem is tudják értelmezni a turisták, másrészről nem is biztos, hogy van elég erőforrásuk arra ezeknek a településeknek, településcsoportoknak, hogy meg tudjanak jelenni egységes disztinációként. Ezért szükség van mindenképpen egy olyan térségi szintű szerveződésre is, amelyik ezt a feladatot el tudja látni.
A következő szint a régiós szint, ott már egyrészt nemzetközi szinten is meg tud jelenni, másrészt feladata, hogy akár összefogja az alulról építkező rendszer, illetve szervezetek működését és fejlődését.
Amiben próbálunk a szakállamtitkárság részéről komoly lépéseket tenni, az az, hogy egy olyan rendszer jöjjön létre, amelyik országos szinten egységesen kezelhető és egymással kompatíbilis. Ez igaz az informatikai rendszerre, illetve az egész szervezetrendszer felépítésére. Ez valóban egy nagy vállalkozás, mert országos szinten ilyen nem igen létezik nemzetközileg sem, és ez nem jelenti azt, hogy mindenhol kőbe vésett szabályok lesznek. Négy olyan terület van, amelyet szeretnénk, hogy ha az európai uniós finanszírozási forrásokból lehetne támogatni. Az egyik a szervezetfejlesztés, hogy valódi TDM-szervezetek alakuljanak. Működnek ma is egyébként különféle egyesületek vagy olyan szerveződések, amelyek bizonyos feladatokat ellátnak, de nagyon kevés azoknak a száma, amelyek már igazi TDM-szervezetként működnek, ahol az önkormányzat és a vállalkozók együtt próbálják az egész térség turisztikai életét fejleszteni.
A második nagy terület az infrastruktúra és eszközbeszerzés, tehát ahhoz, hogy a TDM-szervezetek felálljanak, megfelelő infrastruktúrára és eszközökre van szükség.
A harmadik ilyen nagy terület az az informatikai rendszernek a bevezetése és fejlesztése. Ma már ez nem kérdés, hogy egy modern informatikai rendszer szükséges, az internetes jelenlét, illetve a szervezetrendszeren belüli kommunikáció nélkülözhetetlen ahhoz, hogy működni tudjon egy szervezet.
Az utolsó pont pedig a különböző szakmai programoknak a megvalósítása, amelyik az előbb említett feladatoknak a részleteit hivatott szolgálni. Azt nagyon fontos látni, hogy szerencsére mindegyik régióban a turizmusfejlesztés a regionális operatív programokból zajlik. Mindegyik régió foglalkozik a desztinációs menedzsmentrendszer fejlesztésével és forrásokat is elkülönített. Azt is látnunk kell, hogy jelen pillanatban igen eltérőek azért a régióknak akár az elképzelései a forrásokat tekintve. Ez azt jelenti, hogy a 1,4 milliárdtól a 0,2-0,3 milliárd forintig terjed ez. De ez azt is jelenti, amire a Kovács úr is utalt, hogy vannak olyan régiók, ahol a klasztereket és az egyéb együttműködéseket is ebbe a csoportba teszik. Éppen azon dolgozunk, hogy ez egységes rendszer lehessen.
Időben, az időzítéssel hogy állunk? Megjelentek október elején az attrakciófejlesztési pályázatok, novemberben megjelennek a szálláshely-fejlesztési pályázatok és 2008 elejére szeretnénk azt, hogy megjelenjenek a desztinációmenedzsment-pályázatok is. Azt gondolom, hogy ehhez 2007-ben biztos, hogy végzünk egy útmutató és kézikönyv elkészítésével, amit egyébként a bizottság részére is el fogunk juttatni, ahogy ezzel megvagyunk. És dolgozunk azon is, hogy a pályázatokhoz egy segédletet készítsünk a Nemzeti Fejlesztési Ügynökséggel együttműködve és egyébként a régiókkal is, a régiókkal történő egyeztetés most válik majd igazán intenzívvé. 2008-tól tehát azt reméljük, hogy lehet majd pályázni erre és 2008-ban már kézzelfogható eredmények is lehetnek ebben a témában.
Köszönöm szépen. Hogy ha vannak kérdések, szívesen válaszolunk.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Mohácsi József képviselő úr.
MOHÁCSI JÓZSEF (MSZP): Köszönöm elnök úr a szót. Az első kérdésem az lett volna, hogy mikortól működnének ezek a TDM-szervezetek országos szinten, de akkor ezek szerint 2008-ban várható. Illetve, hogy indokolt-e a régiókon túli, illetve az országhatárokon túli szervezetek működtetése? Köszönöm szépen.
KOVÁCS FERENC (Fidesz): Köszönöm szépen a szót. Gyakorlatilag folytatnám Mohácsi úr kérdéssorát. Ugyanis olyan speciális helyzetben és helyen lévő megyében élek, mint Vas megye. Szeretném kihangsúlyozni, eleve fájlalom, hogy a megye szó még véletlen sem hagyja el az érintett tervezés- és desztinációmenedzsment-felállító uraknak a száját. Ugyanis például a Vas megyei közgyűlés több olyan programban vesz részt, ami nemzetközi desztinációnak tekinthető. Hét olyan nemzetközi együttműködés van, ami a turizmus területét érinti. Említeném a kastélyutak hálózatát, a kolostorutak, a zarándokutak hálózatát, amelyeket valóban a megyei önkormányzat, mint választott középszint szervez különböző nemzetközi együttműködéseken keresztül, messze túlnyúlva az országhatárokon. Olasz, szlovén, osztrák, sőt Csehországig felnyúló kapcsolatrendszerek alakultak ki az idők folyamán. Én úgy hiszem, ha desztinációban gondolkodunk, akkor logikusan túl kell lépnünk a meglévő államhatárokon, nemcsak a szép ideológiák tekintetében, mint nemzetegyesítés, hanem valóban úgy kell tekintenünk például a Nyugat-Dunántúlra, hogy a Nyugat-Dunántúl akkor tud megélni, ha Bécs-Pozsony árnyékában fel tudunk állítani egy olyan termékkínálatot, amely vonzóvá teszi a térségünket. És ezen dolgozik mind a négy nyugat-dunántúli megye Magyarországon is, azt hiszem, ők rendelkeznek azokkal az eszközökkel, amelyekkel ebben a desztinációfelépítésben segítségre lehetnek.
A másik ilyen nagyon fontos kérdésem: milyen szerepet kapnak az állami pénzekből felépített Tourinform irodák ebben a feladatkörben? Mi lesz a helyük és a szerepük? De van egy másik kör is, az úgynevezett e-pontok. A mostani felgyorsult információáramlás kapcsán az állam nagyon sok pénzt áldozott arra, hogy a lehető legtöbb helyre eljuttassuk azokat a csatlakozási lehetőségeket, amelyeken keresztül oda-vissza fel lehet kapcsolódni a világhálóra. Én úgy hiszem, hogy ezeknek a kihasználása vagy nem kihasználása is fontos terület lehet ilyen desztinációprogramok összeállításánál. Valóban fontos az, hogy egy-egy térségben a regionális fejlesztési tanácsok koordinálásával és a regionális marketingigazgatóságok koordinálásával egymást segítve fejlődjenek ezek a programok. Ugyanis ma már olyan minőségi szolgáltatásokkal rendelkezünk, amelyekre méltán büszkék lehetünk és szerintem egy ilyen desztináció kialakításában a meglévő klaszterek harmonizációján keresztül valóban azt kell elérnünk, hogy ezek egymást valóban segítség és ne pedig gyengítsék. Ezek lennének első körben a kérdéseim, hogy milyen szinten tudunk mi segíteni a megyében élők vagy akár olyan településen élők is, akik rendelkeznek kisebb vagy nagyobb idegenforgalmi szolgáltatással. Köszönöm.
DR. NAGY IMRE (MSZP): Tisztelt Elnök Úr! Kedves Meghívottak! Egy-két észrevételt is tennék az anyaghoz már csak azért is, mert régóta foglalkoztat bennünket, lehet, hogy hibáztam, mert el kellett volna hoznom azt a régiómban készült desztinációs menedzsmenttel foglalkozó szakmai anyagot, amelyet körülbelül több, mint fél éve elkészítettünk és ma is gőzerővel dolgozunk rajta, már csak azért, mert biztos, hogy a téma aktuális. Annak külön örülök, hogy államtitkár úrék kitértek arra, hogy mi a desztinációs menedzsment és a klaszter közötti különbség, és ezért tulajdonképpen nem is szeretnék képviselőtársaimmal ebben a dologban vitatkozni, hogy hol húzhatjuk meg ennek a határát. Onnan indítanám, hogy az anyagban is van egyfajta szintelkülönítés. A főosztályvezető úr pedig már némileg rögtön meghaladta ezt, hiszen azt gondolom, hogy a helyi, régiós szint mellé önmaga is rögtön említette az országos szinten, ami itt az anyagban még nincsen feltüntetve, de azt gondolom, hogy legalább olyan fontos része.
Talán annyit tennék ide, hogy a helyi szint és a középső szintnek az önálló szervezeti vagy egyébként egy szervezeti, de bizonyos értelemben elkülönülő funkciómegosztási térségére bizony én azt mondanám, hogy igazából 3,5 szintről beszélhetünk, az országosról, a régiósról és egyébként az alatta lévő kettőről, mert el tudom képzelni, hogy egy kis faluban nem kell desztinációmenedzsmentet csinálni. Az, hogy legyen a falunak olyan munkatársa, aki ebben részt vesz és csinálja, az rendben van, nem mondom, hogy feltétlenül desztinációmenedzsmentet kell már ezen a szinten létrehozni. Sőt el tudom képzelni azt, hogy bizonyos desztinációmenedzsmentek vagy ha úgy tetszik, a jelenlegi Tourinform-rendszerre is ráépülő információs irodák egy térségi desztinációmenedzsmenten belül dolgozzanak mondjuk az egrinél, külön egy mezőkövesdi, egy szilvásváradi vagy éppen egy egerszalóki. Tehát itt szervezetileg is úgy látom, hogy ez a két alsó szint bizony lehet egy bizonyos megosztásban. Egyetértek azzal, hogy az alulról építkezés elvét kövessük. De nyilván azt kell, hogy mondjam, hogy régiós és tulajdonképpen az országos kialakítási szint szerintem nem tudja megvárni azt, hogy felálljanak az alsó helyi szintek, majd ezeket létrehozzuk. Már csak azért sem, mert az országosnak is bizonyos párhuzamai vannak a Turizmus Rt.-vel, akkor nem nagyon gondolnám, hogy ezt alulról fogjuk megvalósítani. De azt gondolom, hogy egy regionális marketingigazgatóságnak, illetve egy regionális desztinációmenedzsmentnek egyik alapfeladata - mint ahogy mondatban szerepel is -, hogy alapvetően generálni tudják, segíteni tudják a helyi és térségi szintű kialakításokat. Ezért azt gondolom, hogy célszerű lenne minimum a párhuzamos kialakítás lehetőségét megadni, tehát nem 2009-2010-re eltolni a regionális szintnek a kialakíthatóságát.
Hozzáteszem, hogy az alulról építkezésre pontosan azt mondanám, hogy a Turizmus Rt., illetve az országos desztinációmenedzsment esetében nem igen gondolnám, hogy az alulról építkezést meg tudjuk várni. Magam is azzal értek egyet, hogy előbb-utóbb persze ki kell annak alakulnia, hogy a megmérettetés az alsóbb szintről jöjjön. Mondhatnám, hogy az alsó szint igényei és értékelése kell, hogy mérvadó legyen egy fölötte álló desztinációmenedzsment cég munkája megítélésének, mert úgy gondolom, hogy a regionális marketinget leginkább majd a térségiek tudják minősíteni és kevésbé a mellettük lévő hatalmi szint vagy éppen a fölöttük álló marketingdesztinációs szervezet.
Egy apróság van még, amit mindenképpen javasolnék majd itt az anyagban figyelembe venni. Nem örülök annak, nem tetszik, hogy a finanszírozásoknál egyéb rovatok vannak.
50.
BB 51(Nagy Imre)
Azt gondolom, hogy fel kell vállalni, hogy a desztinációs menedzsmentnek vannak saját bevételei, és nyugodtan szerepeltetném is ezt ebben, hiszen azt gondolom, hogy több haszna is van, túl azon, hogy bizonyos rendszerek, informatikai rendszerek akár szálláshelyfoglalásban dolgoznak, bevételt szerezhetnek, ami az egyik fontos finanszírozási része lehet.
Zárójelben odatenném mint volt polgármester, hogy azt sem tartom elhanyagolhatónak, hogy egy ilyen kialakított rendszeren keresztül kontrollálhatóbb maga a forgalom, ami nem elhanyagolható például az idegenforgalmi adóbevételek ellenőrzése szempontjából sem. Azt kell hogy mondjam, hogy a logikájával, ütemével tulajdonképpen egyetértek. Van még sok-sok apró dolog, amiről beszélhetünk.
Főosztályvezető úr is utalt rá - és én ezzel zárnám -, hogy tulajdonképpen semmiképpen nem egy meghatározott mintát és merev rendszert tudok a dologban elképzelni. Azt gondolom, hogy különbség van a Balaton mint régió, Budapest és Pest megye vagy éppen egy vidéki klasszikus régió fölépítése és szervezete között.
Azzal zárnám, hogy a helyi sajátosságoknak megfelelő desztinációs menedzsmenteket kell kialakítani, amelyek azonban szükségszerűen kell hogy kompatibilisek legyenek egymással és az országos rendszerrel, mert csak ekkor tudjuk hatékonyan működtetni. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Becsó Zsolt képviselőtársam következik a Fidesztől, majd pedig az arányosság jegyében Nagy Jenő az MSZP-től.
BECSÓ ZSOLT (Fidesz): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Bizottság! Nagyon fontos napirendhez érkeztünk. Örültem volna, ha erre a prezentációra sor kerül és talán időt is tudunk szánni ennek a témának a tárgyalására, de bízom benne, hogy a későbbiek során ennek a témának a tárgyalására vissza tudunk térni.
Nagyon sok kérdést meg lehet fogalmazni, én négy fő kérdés köré csoportosítanám a mondanivalómat, illetve ezt javaslatként is fel lehet fogni egy kézikönyv összeállításához kapcsolódóan.
Először is nagyon fontos lenne, hogy tisztázni kéne bizonyos fogalmakat, bár a turizmusszakma képviselői nyilvánvalóan ezzel alapvetően tisztában vannak, de az az általános tapasztalat, hogy érdeklődéssel és furcsa arccal fogadják ezeket a szakkifejezéseket a halandók, hogy mi is a desztináció és mi is a turisztikai desztinációs menedzsment. Jó lenne, ha - bár említette a főosztályvezető úr, hogy országosan kidolgozott modellje külföldön sincs a turisztikai desztinációs menedzsmentnek, de néhol vannak nemzetközi példák, sőt már Magyarországon is lehet mutatni helyi példákat - tehát nemzetközi és hazai példákon keresztül talán képletesebben be lehetne mutatni, hogy mi is az elgondolása a turizmusszakmának a turisztikai desztinációs menedzsmentek felállításával összefüggésben.
Ez fontos kérdés lesz, hogy hol is csináljunk desztinációs menedzsmentet. Az anyag is kitér rá. Négy szintet próbál meghatározni: helyi, térségi, regionális és országos szintet. Azt a vitát most nem szeretném megnyitni - ez most már általánosan megjelenik szinte minden területen -, hogy olyan mint megye a kormányzati kommunikációban nem jelenik meg. Ettől még a megye létező középszint. Hozzáteszem, hogy ez majd problémákat is fog felvetni, mert minden megye és megyei vezető, az ott tevékenykedő emberek fontosnak tartják saját megyéjük fejlődését, fejlesztését. Nagyon sok megye értelemszerűen a turizmus területén is számtalan ügyet felkarol, programokat finanszíroz, támogat, önálló programok vannak, bekapcsolódik különböző szakmai szerveződésekbe.
Szerintem minden megye fontosnak tartja az adott identitásának erősítését. Erre konkrét példák is vannak. Itt van például nálam egy pályázati felhívás, amit Zala megye önkormányzata írt ki: Pályázat Zala turisztikai együttműködési rendszerei kiépülésének támogatására. Tulajdonképpen ilyen turisztikai desztinációs menedzsmentszervezetek együttműködési érdekeltségeinek megteremtését tűzi ki célul ez a pályázat, de ami talán a legfontosabb - és ez van kiemelve - megteremteni és fenntartani a Zala márkanevet. Ha van identitás, például Nógrádban: Nógrádnak van identitása. Szeretnék emlékeztetni arra a régióknál: ez egy virtuális világ. Nincs olyan, hogy észak-magyarországi régió. Tervezési és statisztikai értelemben van, önmagában azonban ez eladhatatlan, és mondom, mögötte nem jelenik meg identitás.
Tehát szeretném jelezni, hogy jó lenne szakmai szempontból és politikai értelemben is helyére rakni ezeket a kérdéseket, mert ettől még a megyék léteznek, a megyék szereplőként megjelennek, itt pedig egy professzionális rendszert próbál felépíteni a szakma, és mondom, mindenkinek az érdekeltségét ebben a rendszerben meg kell találni. És talán ne menjünk egymással szembe!
Hozzáteszem, én még emlékszem, hogy annak idején volt rendszer az egypárti kommunista diktatúrában is. Működtek az idegenforgalmi hivatalok. Minden megyében működött idegenforgalmi hivatal. Tulajdonképpen ez tekinthető az egész alapjának. Ez egy másik kérdés, hogy a rendszerváltást követően, a '90-es évek közepétől szinte minden megye megszüntette ezt; nonprofit alapon működő, majd egyre inkább költségvetési intézményként tevékenykedő Idegenforgalmi Hivatalt átalakította gazdasági társasággá, és már nagyon sok helyen a gazdasági társaságot is elidegenítette. Ezt a rendszert tehát sikerült felborítani.
Különben a sportra vonatkozóan is volt egy kiépített rendszer Magyarországon, mert minden megyében volt sportigazgatóság. Most találjuk fel a spanyolviaszt, hogy kistérségi szinten majd sportigazgatóságokat, sportszakmai központokat alakítunk ki. Ezek a dolgok egyszer már fel voltak építve, működtek, működőképesek voltak. Összefogták az adott területre vonatkozó ügyeket és kérdéseket.
Nagy Imre képviselőtársamhoz kapcsolódván, amit elmondott, azzal szinte teljes egészében egyetértek. Azzal a különbséggel, hogy én készültem, tehát elhoztam azt az anyagot, ami az észak-magyarországi régióban - Imrének is köszönhetően, szakmai szereplők bevonásával - összeállításra került: egy munkaanyag vagy módszertani füzet. Nagyon szívesen ajánlanám figyelmébe a szakállamtitkárságnak is ezt az anyagot, azt a szaktudást, ami felhalmozódott emögött, meg az összeállítás során.
Érdemes talán ezt is áttanulmányozni, mert egy jó szakmai munka folyik az észak-magyarországi régióban, és ennek köszönhetően bizonyos kérdésekben egy kicsit talán előbbre is járunk. Gondolok itt arra, hogy például az észak-magyarországi régióban a térségi megközelítést illetően mi már túlvagyunk ezen. Nagyon sok vitánk volt a regionális fejlesztési tanácson belül, de végül is megállapodtunk abban, hogy hat kiemelt turisztikai desztinációra osztottuk fel tulajdonképpen az észak-magyarországi régiót. Ebből három Borsod-Abaúj-Zemplén megyében, kettő Heves megyében - Gyöngyös, Mátra, Eger és térsége, Aggtelek, Miskolc térsége, Tokaj -, Nógrád megyében pedig a Hollókő, Szécsény, Ipolytarnóc tengely. Azon a munkán is túlvagyunk a regionális idegenforgalmi bizottság aktív közreműködésével, hogy a további lehatárolást is megtettük, mert látnunk kellett azt, hogy mely települések, térségek tartozhatnak egy ilyen kiemelt desztinációhoz.
Végül is túl vagyunk ezen a munkán, és ennek megfelelően tudtuk összeállítani a pályázati csomagot. Az elkövetkező 7 évben ebben a régióban valamivel több, mint 60 milliárd forint fog rendelkezésre állni, tehát szeretnénk ezt minél hatékonyabban felhasználni. Amennyire lehet, ezt nagyon fontosnak tartom, hogy a jövőt illetően tényleg a szakmaiság érvényesüljön. A politikát próbáljuk már a turizmust érintően kivonni, és az ilyen desztinációs szervezetek felállításában is alapvetően ne a kampányszerűség jelentkezzen, de ne is legyen túlzottan spontán. Egyfajta tervszerűség is megjelenhet.
Amilyen kérdés még felmerül, hogy ki és hogyan menedzselje az egyes desztinációkat és hogy mi is az egyes desztinációs menedzsmentszintek-, illetve szervezetek feladata. Erre tesz kísérletet a szakállamtitkárság anyaga is, és ez az anyag is elég részletesen kitér arra, hogy megítélésük szerint egy helyinek, egy térséginek, egy regionálisnak, illetve egy országos szervezetnek mivel is kéne foglalkozni, milyen kompetenciái lehetnek.
Nagyon fontos kérdés, hogy mibe kerül, és hogy ki fizeti a révészt. Ahogy Imre is kitért rá, eltérő adottságok vannak. A Balaton térségében mondjuk Gyenesdiáson önmagában de pár települést bevonva, több turisztikai szolgáltató van, mint egész Nógrád megyében. Szóval nem lehet egy szinten kezelni ezeket a dolgokat. Vagy Imre városát hadd említsem, Egert amely éves szinten közel 500 ezer vendéget fogad - nem tudom, hogy mennyi a vendégéjszaka és mennyi az átlagos tartózkodási idő -, de Nógrád megyében nincs ennyi éves szinten. Mondom, jelentős különbözőségek vannak. Ezek nyilvánvalóan a szervezetek felállításánál, illetve finanszírozásánál elő fognak jönni, ezért nem örültem annak, hogy például eredetileg úgy indultunk neki, hogy egy térség, egy desztinációs szervezet felállításához mi azt mondtuk, hogy 50 és 100 millió közötti pályázati forrást lehet elérni 10 százalékos önerő felmutatásával és ezt áthúzták, és azt mondták, hogy nem, nem 50 és100, hanem 10 és 35.
60
la/61. (Becsó)
Ha tényleg fel akarunk építeni egy professzionális, infrastrukturális feltételeket is magában foglaló szervezetet, ahhoz a forrásokat mellé kell rendelni. Különösképpen nálunk lesz nehéz, hogy ha ilyen jellegű forrásokat nem tudunk bevonni, akkor nagyon nehéz lesz, nagyon gyerekcipőben járunk még, de nagyon szép elképzeléseink vannak a jövőre vonatkozólag és remélem, hogy előbb-utóbb fel fogunk zárkózni egy bizonyos szintre, de most még jelen pillanatban ezek a források nem állnak rendelkezésre. Azzal is egyetértek, amit itt a Kovács Ferenc említett, hogy itt az országhatárokon is túl kell lépni azért, mert most itt bejön Schengen, mi mint határ menti megye, nem akarok itt Trianonig visszamenni, bár vissza kell, mert a mi megyénket kettévágta Trianon és bár még néhány évvel ezelőtt létrehoztunk a Neogradiensis Eurorégiót, ami tulajdonképpen a történelmi Nógrád vármegyét foglalja magába, de eljutottunk oda, most már Besztercebánya megye vezetésével, önkormányzatával, hogy egy olyan akciótervet készítettünk, amelyet 14-én délután fogok aláírni a besztercebányai elnök kollégával, hogy egy nagyobb desztinációban tudunk gondolkodni. Tehát Besztercebánya is tulajdonképpen mint folyosó jelenne meg az ő szempontjukból és számunkra is Besztercebánya a legtermészetesebb szövetséges minden más tekintetben is. Ezért jó például, hogy az INTERREG III. programban, ahol megint csak prioritásként megjelenik, lehetőséget nyújt arra, hogy határon átívelő desztinációs szervezeteket is létrehozzunk. Nyilván ezeket is megint összhangba kell hozni mindazokkal a törekvésekkel, ami Magyarországon ennek a rendszernek a felépítését elősegíti.
Tehát én azt javasolnám az elnök úrnak, hogy erre a kérdésre mindenféleképpen a jövőben akár többször is térjünk vissza, mert ez több évtizedre eldöntheti a strukturális kérdéseket a turizmus szakmát érintően.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Mindenképpen tolmácsoljuk Bánki Erik elnök úrnak is Becsó Zsolt képviselőtársunk javaslatát és kérését. Én is úgy ítélem meg, ahogy erről ő szólt.
Még egy megjegyzésem hadd legyen: amennyiben elemi igényként fogalmazódik meg a bizottság jelenlévő tagjai részéről az, hogy tekintsük meg a prezentációt, én nem vagyok ellene. Csak azért tettem javaslatot arra, hogy tekintsünk el tőle, mert ahogy látom, finoman bár, de érzékelhető a bizottság tagjai részéről egyfajta érdeklődéscsökkenés, melyet az eltávozásukban is kifejeznek. Azt nem szeretném megérni, hogy amikor Zimányi Zsófia következik a Budapesti Tavaszi Fesztivállal kapcsolatos tájékoztatóval, ami legalább ilyen jelentős, akkor hárman üljünk itt. Tehát, ha a bizottság tagjai úgy ítélik meg, hogy most még tekintsük meg a turisztikai desztinációs menedzsmentre vonatkozó prezentációt, nem vagyok ellene. Kérem, hogy fejezzék ki ezt szavazásban. Aki egyetért vele, hogy nézzünk meg egy prezentációt a TDM-ről, az jelezze. (Szavazás.) Fejük rázásával jelezték, hogy nem. Köszönöm. Gondolom, Becsó Zsolt képviselőtársam pedig az igenjét tartózkodássá változtathatja abban az esetben, hogy ha kérhetjük, hogy a prezentációt kapjuk meg a gépünkre és amennyiben kérdésünk van, akkor természetesen személyesen is feltesszük. Továbbá azt mindenképpen javasolnám, hogy tűzzük később is napirendre ezt a kérdéskört például azzal egy időben, amikor elkészül ez a szervezetek kialakítását elősegítő szakmai kézikönyv, amelyben - mint látjuk - Észak-Magyarország élen jár már.
Most pedig az arányosság jegyében Nagy Jenő képviselőtársunk következik.
NAGY JENŐ (MSZP): Elnök Úr! Ezek után már nagy merészség lenne hosszan beszélni, de nem is terveztem. Azt gondolom, hogy azt a hozzászólásokból is megállapíthatjuk, hogy egy nagyon jó anyagot kaptunk, ami alapos tájékozódásul is szolgálhat. Sok vita van itt a desztinációs menedzsmentek kialakítása körül, de nem áll olyan rosszul, mint ahogy itt többen jelezték, hiszen elég sok már működik az országban. Nemcsak a gyenesdiási, Balatonfüreden is nagyon jól működik.
Vitatkozni nem, inkább polemizálni szeretnék Imrével, aki azt mondta, hogy nem biztos, hogy mindnél meg kell várni azt, hogy alulról szerveződjön. Ha nem várjuk meg, ez lesz a halála, mert ezt az egész rendszert önkéntes alapos szinte valamennyi vállalkozó és érdekelt saját jól felismert érdeke alapján tudja működtetni, ha összeállnak. Különben nem. Így is még, ahol már működik, felmerül egy csomó kérdés, hogy ha az önkormányzat átad pénzeszközöket mondjuk a helyi TDM-nek és mi van azokkal a vállalkozókkal, akik nem tagjai. Azok a marketingből, egyéb ilyen jótékonyságból hogyan részesülnek?
Amit főosztályvezető úr mondott, hogy nincs nemzetközi példa, nem akarok senkit kiábrándítani, de ha lenne, mi Magyarországon akkor sem vennénk át, mert mi mindig fel akarjuk találni a spanyolviaszt. Ami működik Ausztriában, Németországban, az nekünk nem jó, azt meg kell buherálni lehetőleg úgy, hogy a végén azt senki se értse, és ne nagyon működjön. Azt hiszem, hogy ez sajnos így van.
Az alapvető gondot itt abban látom, hogy hogyan tudjuk a vállalkozásokkal elfogadtatni, hogy neki elemi érdeke ebben benne lenni. Mert mit kérdez a rendes magyar vállalkozó? Miért jó ez nekem? Mit kapok? Ja, fizetni is kell? Akkor egy darabig várok, hogy működik-e és akkor fizetek. Ez itt nehezen alakul ki. Ha mi ezt komolyan hisszük, hogy ez jó, akkor ebben kell nekünk nagyon komoly munkát kifejteni, értsék meg, hogy ez azért van és saját maguk szóljanak bele a helyi turizmuspolitikába vagy a megyeibe. Mert ha ezt nem tudjuk, ez nem fog működni.
Az anyagban olvastam, hogy a pénzügyi forrásokkal mi van. Ez nagyon érdekes, mert minden odavezetődik vissza, hogy ha eredményesen akarjuk működtetni. (Közbeszólás: A Balatonnál csak a vállalkozók adják össze.) Persze, arról híresek! (Derültség.) De most is van probléma az önkormányzatoknál, pláne, ahol van elég komoly idegenforgalmi adóbevétel, a helyi vállalkozók mindig azt kérik számon, hogy az miért nem kifejezetten fejlesztésekre fordítódik és akkor az ügyes polgármester azt mondja - én is ezt mondanám -, hogy ha járdát, meg utat építünk, az is a turizmust szolgálja, amiben van igazság egyébként. Tehát ezzel még lesz gond, mert több szinten hogyan lehet majd ezen megosztozni, ezt csak nagyon jól szabad megcsinálni, mert itt van olyan önkormányzat, amelyik tagdíjat fizet, az egyértelmű, de van olyan, amely egy komoly pénzeszközt átad, hogy most csinálja a marketinget a helyi turisztikai egyesület. Érdekes és izgalmas téma, lentről szabad csinálni.
Két gyors kérdés: 2008 elején jelennek meg ezek a TDM-pályázatok. Most a klaszterpályázatot ez teljesen kizárja vagy az nem lesz? Mert fontos dolog volt, amit a szakállamtitkár úr említett, mert nálunk is van ezen félreértés, hogy minek csináltunk ide klasztert, ha már itt a TDM és a kettő hogyan viszonyul egymáshoz.
A másik, hogy ha odáig eljutunk, amit itt a tervezet megfogalmaz, hogy majd egy országos szint legyen, akkor ez hogyan viszonyul a Turizmus Rt.-hez. Kinek mi lesz a szerepe? Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Minden ellenkező híreszteléssel szemben semmiféle olyan utalást nem kívántam tenni, amelyben a bizottság tagjait akartam korlátozni a véleménynyilvánításban, csupán abbéli aggályaimat fejeztem ki, hogy nem lenne szerencsés, ha a Budapesti Tavaszi Fesztivál tájékoztatóját ketten hallgatnánk végig. Egyébként szeretném jelezni, hogy én végig itt leszek a bizottság ülésén, csak abbéli reményemet fejeztem ki, hogy ebben más is követni fog. Köszönöm szépen. Egyéb kérdés, vélemény?
KOVÁCS FERENC (Fidesz): Egyetlen rövid kérdés: erre a desztinációmenedzsmenti szintre milyen szakmai feltételrendszer alapján pályázhatnak mondjuk önkormányzati társulások vagy akár önkormányzati szövetségek vagy akár egy megyei önkormányzat? Lesz-e mód erre, ugyanis én azt látom, hogy az őrségi önkormányzatoknak se adóbevételi forrásuk, se egyéb olyan, szabadon felhasználható forrásuk nincs, hogy egy ilyenre az önrészt oda tudják tenni. Ezt egy fölötte levő szintnek kell bevállalni vagy kistérségnek vagy a megyének. Lesz-e ilyen átjárási lehetőség, hogy ezt más bevállalja helyettük?
ELNÖK: Köszönöm. Most előre lemondok az összefoglalóról, mert annyi okos dolgot elmondtak képviselőtársaim, de ellenben két kérdésem és egy kérdésbe burkolt javaslatom is lenne. Az egyik az, hogy nyilván arról majd kapunk tájékoztatást, hogy mikor jelenik meg ez a kézikönyv, amelyet tartalmaz az előterjesztés.
70.
BB 71 (Elnök)
A másik, hogy Becsó Zsolt képviselőtársam hozzászólása alatt gondolkodtam azon és kérdezem és javasolnám is, hogy van-e lehetőség arra, hogy a turisztikai szakállamtitkárság kiadjon egy olyan ajánlást akkor, amikor a régiók kiírják a turisztikai desztinációs menedzsmentre vonatkozó pályázatukat, hogy mely turisztikai területek pályázhatnak erre elsősorban. Nekem nagyon szimpatikus volt, amit elmondott, hogy ők kijelölték azt a hat célterületet, amelyet javasoltak TDM-támogatásra. Annál is inkább, mert ezzel elejét lehet venni annak, hogy szétaprózódjanak a pénzek, ebben, valóban célirányosan a turisztikai célterületek használhatják fel ezt a pénzt.
Ha tehát a szakállamtitkárság egyetért, mindenképpen javasolnám, hogy más régiók felé is tegyék meg. Azzal együtt, hogy persze, eltérő mértékű a régiók e célra szánt pénzeszköze, mert a közép-dunántúli régió példaszerűen biztosított pénzeszközei mellett, amely majdnem eléri az 1,3 milliárd forintot, ebben nagy különbségek vannak. Ez volt a reklám helye. Meg is adnám a szót.
KOVÁCS MIKLÓS szakállamtitkár (Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium): Nagyon szépen köszönöm a bizottsági véleményeket. A benyomásom az, hogy nagyon támogató véleményeket, észrevételeket hallhattunk. Nincs is olyan felvetés tulajdonképpen, amivel vitába szállnék. A javaslatok és az észrevételek nagy részével valóban egyetértek.
A régiókon átnyúló együttműködés természetes, hiszen a régiók kérdése is bizonyos fokig tisztázandó turisztikai szempontból, hiszen vannak például turisztikailag szerves régiók, ilyen a Balaton. Bár most más tollával nem akarok ékeskedni, de már megjelent egy mutató Balatoni TDM-füzetek címmel, amely a turisztikai együttműködés új lehetőségeire vonatkozik, és ez bizonyítja azt, hogy igenis a különböző statisztikai régiók közötti együttműködés szükséges egy szerves turisztikai régió esetében, de lehet említeni a Tisza-tót is.
Teljes mértékben egyetértek azzal a javaslattal, amit elnök úr mondott és föl is írtam, hogy nagyon jó az, hogy a régiók vagy a szervezeti egységek maguk határozzák meg azokat a területeket, ahol turisztikai desztinációs menedzsmentszervezetek létrehozását támogatják.
Országok között is van ilyen együttműködés, természetesen, például a Visegrádi négyek együttműködése. Tehát megvan az alapja annak, hogy a régiók közötti együttműködést is kezdeményezzük. Úgy gondolom, hogy ebben az anyagban, amelyet útmutatóként ki fogunk adni, hangsúlyozottabban fogjuk beletenni a nemzetközi határon átnyúló TDM-szervezetek létrehozására vonatkozó igényt és elképzeléseket.
Ehhez természetesen az kell - és ez nem minden partnerországban vagy határos országban van meg, hogy ott is azért valamennyire előrehaladjanak egy szervezet létrehozásának feltételrendszerét illetően. Tehát nem minden területen van meg, de például a klaszterek területén ilyen kezdeményezések Romániában megkezdődtek. És vannak valóban már olyan, csak még eddig nem turisztikai desztinációs menedzsmentszervezetnek nevezett együttműködések - például a Muránia projekt ilyen -, amelyek több országot is érintenek, és egy egységes turisztikai terméket visznek piacra. Jelenleg még döntően a marketing dominál ezen a területen, de úgy gondolom, hogy ez jó alap a nemzetközi együttműködésre vonatkozóan.
A megyéről. Semmiképpen sem szándékunk a megyét bármilyen szempontból is hátrányosabb helyzetbe hozni a TDM-ek létrehozása szempontjából. Úgy gondolom, arról van szó, hogy alapvetően nem kívántuk a jelenlegi közigazgatási szinteket mint a TDM megfelelő terepeit meghatározni vagy bemerevíteni ilyen szempontból, de a középszintbe a megye ugyanúgy beleérthető, mint más, esetleg éppen megyék között létrejövő szervezeti egységen alapuló desztinációs menedzsmentszervezet, és ugyancsak a nemzetközi együttműködéshez tartoznak a kastélyutak.
Kovács képviselő úr említette a zarándokutakat, és országokat is megnevezett. Gyanítom, hogy a Szent Márton zarándokútról van szó. Ezeket a sajátos képződésű desztinációs szervezeteket is érdemes átgondolni, hiszen ezek nem is csak szomszédos határokon átnyúlók, hanem még távolabbi szervezetek létrehozására is irányulnak. Nem lesz könnyű. Tehát ma jelenleg ebben az etapban a magyarországi, tehát a hazai feltételeit teremtjük meg ezeknek, és a későbbiek során természetesen ezt ugyancsak ösztönözni fogjuk.
Milyen szerepet kapnak a Tourinform-irodák? A jövő héten lesz országos Tourinform-találkozó, és éppen a Tourinform-irodák felvetésére fogunk majd előadást tartani arról, hogy milyen együttműködést képzelünk el a Tourinform-irodákkal. Én most úgy gondolom, hogy a jelenleg meglévő hálózat egy nagyon jól működő turisztikai információs hálózat, amelyet bűn lenne nem beszervezni és integrálni a TDM-szervezetek rendszerébe.
A TDM-szervezetek nem mindenütt kell, hogy önállóan létrehozzanak információs hálózatot, hanem elsődlegesen a Tourinform-hálózat már kialakított és működő rendszerére kell támaszkodni. Ez annál is inkább pozitív, mert az önkormányzatok nagyon gyakran igen komoly gazdasági erőfeszítést tesznek annak érdekében, hogy a Tourinform-irodákat fenn tudják tartani. Az elnök úr által is említett és Nagy Imre képviselő úr által is említett saját bevételek pedig segíthetik a Tourinform-irodákat egyébként az alapfeladataik ellátásában akár a TDM-rendszer keretébe való bekapcsolódás szempontjából. Ugyanezt tudom elmondani a célpontok hasznosítására.
A pályázati rendszerrel kapcsolatos feltett kérdéseket Mányai főosztályvezető úr fogja megválaszolni. Egyetértek Nagy Imre képviselő úrral. Nem mindenütt kell megvárni - ahol lehet, de nem szükséges - az alsóbb szinteken létrehozott TDM-szervezeteket, de a szerves fejlődés, amit maga a módszertan követni javasol, az az alulról építkezés, természetesen, ahol erre van fogadókészség, ahol ebben konszenzus van, ahol a szervezetek, a térségek, az önkormányzatok együtt tudnak működni, ott természetesen nem baj az, ha párhuzamosan jönnek létre a TDM-szervezetek.
Egy komoly kérdés is fölmerült a tekintetben, amit nem mondtunk ki, de ezzel mindenképpen szembesülni kell, hogy hol ösztönözzük a TDM-szervezeteket. Ott, ahol már jelentős turizmus van, jelentős turisztikai bevételekre lehet alapítani vagy ahol nincs turizmus vagy ahol vonzóbb és attrakciókra alapuló fejlődési lehetőség van. Úgy gondolom, hogy ezt nagyon alaposan át kellene gondolni, hiszen a pályázati kiírások szempontjából is ez egy lényeges kérdés lehet. Úgy gondolom, hogy nem célszerű és nem is szükséges mindenütt TDM-szervezetet létrehozni, különösen ott, ahol a turisztikai feltételek, adottságok a későbbiek során ezt nem teszik fenntarthatóvá ennek a működtetését. A saját bevételek feltüntetésével teljes mértékben egyetértek. Azzal is, hogy valahol a fenntartható turizmus, a TDM-szervezetek és nagyon sok minden más ahhoz hozzá kell hogy járuljon, hogy ez a folyamat kifehéredjen és legálissá váljon.
A megye ismételten előkerült Becsó Zsolt hozzászólásában. Az előzőekben erre megpróbáltam válaszolni. Egy dolog van, amit ő nagyon helyesen kiemelt: nemzetközi és helyi példák megismerése átadása. Nagyon komoly képzési, ismeretátadási és felkészítési irányvonala kell hogy legyen a TDM-szervezetek létrehozásának mint megelőző feltételrendszernek. A közeljövőben éppen önkormányzati tájékoztatást is szeretnénk a kezünkben tartani, amikor elkészül az útmutató és a kézikönyv.
Még egy nagyon fontos feladatuk lesz a TDM-szervezeteknek, és ez is meghatározza azt, hogy milyen körben és milyen területen jöjjenek létre. Nagyon fontos, természetesen az identitástudata egy adott térségnek, régiónak vagy akár egy megyének, de úgy gondolom, ez nem elegendő. Fontos ahhoz, hogy meginduljanak a folyamatok, de igazán az kell, hogy egy adott területet az arculat, az imázs szempontjából lehessen felépíteni és a nemzetközi turisztikai piacra vinni. Nagyon jó példa, hogy a Balatonnál is volt effajta törekvés, hogy a régiót alrégiókra osszák megfelelő imázsképző és lehetőséget biztosító feltételek és vonzerők alapján.
A források mellérendelése a saját bevételek, tagdíjak témakörét is érinti, de érint egy másik nagyon lényeges területet. A turizmustörvény normaszövegében is - bár még nem végleges, de - szeretnénk törvényi szinten is biztosítani a lehetőségét annak, hogy a regionális Turisztikai Alap valamilyen formában létrejöjjön, megvalósulhasson, működhessen. Természetesen minden apró részlet a TDM-mel kapcsolatosan ebben a törvényben sem tisztázható, de ez a turisztikai regionális alap egyik forrása lehet; regionális szintű vagy akár az alatta lévő szintig a TMD-ek finanszírozásának.
Elfogytak a kérdéseim, így átadom a szót Mányai főosztályvezető úrnak, ha valami kimaradt volna, és főleg a pályázatra vonatkozó kérdések tekintetében, ha elnök úr megengedi. Köszönöm szépen.
80
la 81
ELNÖK: Sőt, kérem. Köszönöm szépen.
MÁNYAI ROLAND (Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium): Köszönöm szépen elnök úr. Tisztelt Bizottság! Először is azzal a gondolattal szeretném kezdeni, hogy a TDM minek a rövidítése: turisztikai desztinációmenedzsment, tehát alapvetően a nevéből adódik, tehát desztináció az, hogy innen Budapestről mindent megoldani nem fogunk tudni és nem is célunk. Én azt gondolom, hogy vannak olyan területek az országban, ahol aktívak nagyon és ez nagyon jó, mert megkönnyíti a mi dolgunkat is. Ahhoz, hogy egy rendszer felépüljön, úgy tud felépülni, hogy alulról építkezik, viszont ezt felülről, azt gondolom, ösztönözni és generálni szükséges, hogy ez a felülről állami szintet vagy éppen régiós vagy megyei szintet jelent, az az ennek a mellékes kérdése.
Szeretném azt is mindenképp elmondani, hogy kapcsolatban vagyunk egyébként és ismerjük az észak-magyarországi anyagot is, a balatoni anyagot is, van olyan más térségben működő például, amit szintén ismerünk. Szerencsére úgy alakul ez, hogy nem külön szeretnénk mi az íróasztal mögül elkészíteni valamit, hanem igenis a Magyarországon és külföldön is létező mintákat felhasználva, valamilyen módon egy egységes mederbe terelni azt, hogy mit és hogyan lehet.
A határon túli desztináció kérdéskörében azzal szeretném kiegészíteni az elhangzottakat, hogy az INTERREG III. illetve most már európai területi együttműködési program 2007-től a neve, ezt mi korábban javasoltuk, hogy legyen benne, pontosan azért, mert nagyon fontosnak tartjuk és ezek még nem jelentek meg. Nagyon remélem, hogy benne lesznek és külön figyelmet szeretnénk arra fordítani, hogy egységesen, egymást erősítve jelenjenek meg a ROP-okban, meg az európai területi együttműködés programjában.
A megyéről volt szó, én ugye említettem a kistérséget, a régiót is, én sem szándékosan felejtettem ki a megyét. Azt gondolom, hogy azt nagyon fontos látni, hogy ne statisztikai egységekben gondolkozzunk, mert egy turista sem statisztikai egységben gondolkozik. Én magam nagyon ritkán utazom úgy, hogy egy konkrét megyébe utazom és nagyon ritkán utazom úgy, hogy egy konkrét régióba utazom. Tehát nagyon fontos az, hogy valóban ebben a turisztikai desztinációban tudjunk gondolkodni. Vannak jó példák, itt az Őrség merült fel, az, hogy ha Zalában is így van, az nagyon jó. Ha ez egyébként egybeesik a megyehatárral, akkor egybeesik. Én azért nem említettem külön ezt, mert szeretném, hogy ne feltétlen ez határozza meg.
Arra a kérdésre, hogy 3,5 vagy 4 szint van, én azt gondolom, hogy az igazából mindegy. Azt hiszem, hogy az nagyon fontos, hogy azokat a helyi szintű feladatokat meg tudják oldani az adott térségben. Tehát az információmenedzsmentet esetlegesen a pályázatokon való részvételt, a partnerség kialakítását, hogy ha ehhez szükséges valahol létrehozni helyi szintű szervezetet, akkor hozzanak létre, tehát legyen erre lehetőség, ahol úgy gondolják, hogy nem, ott nem kell létrehozni. Tehát én azt gondolom, hogy ez abszolút szabadon választható.
A források tekintetében én annyit szeretnék mondani, hogy itt hány százalékos támogatást kaphatnak vagy milyen támogatási intenzitással valósulhat meg, én nem találkoztam még ilyen végleges anyaggal, hogy bármi megváltozott volna, de erre oda fogok figyelni. Én nem láttam azt a fajta anyagot. A 30 százalék át lett húzva, én nem tudom, hogy van egyáltalán ilyen anyag, de erre odafigyelek. Tehát nem értettem teljesen. (Közbeszólás: 50-100 millió. Csak arra vonatkozott, hogy lényegesen csökkent az érték és nem mindegy, hogy két évre...) Ja, értem. Erre bőven van még lehetőség. Itt a régiókkal is konzultálva elkészítünk egy irányvonalat és utána szintén fogunk egyeztetni. Tehát nem gondolom, hogy most erre külön odafigyelünk. De felírtam. Erre még abszolút nincsenek végleges számok.
Az, hogy ki pályázhat? Én ezt nagyon fontosnak tartom. Ez sem dőlt el egyébként. Itt a kiszámíthatóságról és a fenntarthatóságról beszéltünk az elején. Azt gondolom, hogy az egész TDM legalábbis arról szól, a nemzetközi példák is ezt mutatják, hogy az önkormányzati és magán szervezetek együttműködnek, akkor fog ez működni és azt szeretnénk, hogy a pályázattal is ezt tudnák ösztönözni, hiszen így lehet egyébként professzionális is és fenntartható is a szervezetrendszer.
Az MT Rt. kérdése merült még fel, amiről nem beszéltünk. Azt gondolom, hogy az MT Rt. bázisán kell, hogy kialakuljon egy országos szervezet. Azt gondolom, hogy jelen pillanatban az MT Rt. egy nagyon komoly marketingkommunikációs és promóciós munkát végez. Azt is gondolom, hogy elkezdődtek olyan elemek egyébként, amelyek ezen túlmutatnak, lásd a légi marketing alap, amelyek már egy kicsit szolgáltatóbb irányt mutatnak. Azt gondolom, hogy egy szolgáltató szervezet irányába való átalakulás az, amit mindenképpen szorgalmazni szükséges.
Az ajánlást tekintetében, ez az utolsó az én jegyzeteim között, amiről nem esett még szó, hogy készítsünk egy ilyen ajánlást. Én azt gondolom, hogy ezt mi megfogalmazhatjuk, de semmiképpen nem mi magunk szeretnénk erről dönteni, hanem a régiók segítségével. Mindenképp csak akkor fog tudni fenntartható módon működni ez a rendszer, ha nem mi mondjuk meg, hogy hol csinálják, hanem valóban, ahol ők maguk akarják. Ezeket pedig tiszteletben tartjuk. A tekintetben pedig, hogy turisztikailag melyek azok a térségek akár település, akár kistérség, megye, régió vagy bármilyen más földrajzi egység, azzal kapcsolatosan vannak mutatók természetesen. Tehát ki lehet mutatni és szeretnénk is élni ezekkel a lehetőségekkel, hogy hol van értelme vagy hol nincs. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Az előbb felelőtlen ígéretet tettem arra, hogy nem tartok összefoglaló képviselőtársaim értékes és hasznos hozzászólásai után, ehhez következetesen ragaszkodom. Csak egy megjegyzést a pontosítás miatt. Természetesen nem kötelező érvényű, azért ajánlásnak mondtam, mert a legtöbb információ csak a turisztikai szakállamtitkárságon van és ezt lehet ajánlani a régióknak. Amelyek, ha gondolják, élnek vele, ha gondolják, nem élnek vele, de ezt a lehetőséget mégsem érdemes kihagyni. Köszönöm szépen az előterjesztőknek a széles körű tájékoztatót. Javasolnám azt is, hogy a bizottság jövő évi munkatervébe Becsó Zsolt képviselőtársam javaslatának megfelelően térjünk vissza erre a napirendre pontra, térjünk vissza a létrehozás tapasztalataira és a jövőre vonatkozóan is meg tudjuk fogalmazni az észrevételeinket. Köszönöm szépen.
Most következik a Budapesti Tavaszi Fesztiválról szóló tájékoztató. Köszöntöm a kft. ügyvezető igazgatóját, Zimányi Zsófia asszonyt, akit biztosíthatok ezúttal arról is, hogy a bizottság lankadatlan érdeklődése fogja kísérni a napirendi pontot. És amennyiben igényli, mivel írásban nem kaptunk előre anyagot, lehetőség van arra, hogy megtekintsük közösen a prezentációt.
ZIMÁNYI ZSÓFIA igazgató (Budapesti Fesztiválközpont Kht.): Köszönöm szépen. Arra gondoltam, hogy egy nagyon rövid kis filmet bemutatnék. Ezt mi minden évben megcsináljuk a jövő évi Budapesti Tavaszi Fesztiválról.
90.
BB 91 (Zimányi Zsófia)
Most a 2007-est látják. Ha egy hónap múlva lennék itt, már a 2008-as lenne. A sajtótájékoztatónkra készül el egyébként magyar és angol nyelven. Az angol nyelvű változatot elküldjük a világon mindenhová, ahová tudjuk, a magyar nyelvű változatot pedig magyar mozikban adjuk, aztán a sajtótájékoztató után az úgynevezett highlight-jai, legfontosabb eseményei lesznek benne a fesztiválnak. Utána van egy rövid prezentáció, de ha ez igény, akkor én elmondom anélkül, hogy prezentálnék, és arra gondoltam, hogy önök kérdeznének utána.
Ameddig elkezdődik a film, egy mondatot mondanék, mielőtt a fesztiválról beszélnék, mert úgy gondolom, hogy itt sokan ismerjük egymást, de nem mindenki tudja azt, hogy a Budapesti Fesztiválközpont Kht. csinálja a Budapest Tavaszi Fesztivált. A Budapesti Fesztiválközpont Kht. Budapest város 100 százalékos tulajdonlásával 1996. január 1-jén jött létre, és igazából Baán László volt az animálója, aki akkor még a fővárosban dolgozott, most pedig a Szépművészeti Múzeum igazgatója. Létrehozni egy olyan szervezetet, amely Budapest fesztiváljait részben szervezi, részben koordinálja.
Ebben a pillanatban az irodánk a Budapesti Tavaszi Fesztivált, a Budapesti Őszi Fesztivált mint két nagy rendezvényt csinálja, ezenkívül mi csináljuk a budapesti Hídünnepet, a Budapesti Búcsút és a 8 hétvégét Nyár a Lánchídon címmel, amelyek az utóbbi három ingyenes rendezvényként alapvetően a budapestieknek szólnak. De azt kell hogy mondjam, hogy nagyon sok külföldi résztvevője is van ezeknek a rendezvényeknek, oly annyira, hogy az utóbbi években az volt a problémánk - konkrétan ebben az évben -, hogy nem volt elegendő az angol nyelvű műsoranyag, tehát jövőre ebből többet kell csináltatnunk. Tehát elkezdenék beszélni, és ha a CD időközben megnyílik, akkor úgy gondolom, érdekesebb lesz, mint én, de sajnos most ez a helyzet.
A Budapesti Tavaszi Fesztivált 1981-ben a mindenkori turizmusszakma hozta létre. Ebben különbözik általában minden más fesztiváltól, hogy nem kulturális cégnek, hanem a turizmusnak volt az az igénye, hogy amikor 1981-ben felépültek a Duna-parton azok a szállodák, amelyek még most is nagyon szépek, akkor egy szezon előtti időszakban turistákat vonzzanak Magyarországra.
1981 és '90 között 10 napig tartott a fesztivál. 10 nap, 100 helyszín, 1000 esemény volt a jelszava, és igazából a második céljuk az volt, hogy olyan nagyon fontos művészek, akik az első és a második világháború után, illetve 1956 után elhagyták Magyarországot, ünnepélyes keretek között, egy fesztivál meghívottjaiként jöjjenek haza. Ez a cél többé-kevésbé teljesült is.
Elindult a CD, úgyhogy majd folytatom. (Lezajlik a filmvetítés.)
100
la/101
ZIMÁNYI ZSÓFIA igazgató (Budapesti Fesztiválközpont Kht.): (Előadásához kivetítőt használ.) 1990-nél, a rendszerváltásnál tartottunk, a fesztivál háromhetesre bővült, viszont anyagi lehetőségei nem bővültek és ezért a turizmus meg akarta változtatni. És azért mondom, hogy a turizmus, mert igazából a tavaszi fesztiválnak a létrejöttében és a működésében is a rendszergazda mindig is a turizmus volt. 1996-ban a turizmuson kívül Budapest Főváros Önkormányzata és a Kulturális Minisztérium is támogatta a fesztivált, de ez nem volt előre kiszámítható és a nagy lépés az volt a fesztivál életében, hogy 1996-ban megállapodott ez a három fél, tehát a mindenkori turizmustárca, a Kulturális Minisztérium és a Budapest fővárosa, hogy együtt fogják a fesztivált fenntartani, ők lesznek az állami támogatók, ugyanakkor célként tűzték ki, hogy minél több szponzor is legyen jelen a fesztiválban. Tehát ne egy lábon álljon.
Mi 1997-től csináljuk a fesztivált és a turizmus igényeire volt egy idegenforgalmi tanácsa a fesztiválnak, az ő igényeinek megfelelően alakult ki az időtartam, vagyis az, hogy két hét három hétvégével. Az, hogy körülbelül a műsorok milyen arányban legyenek. Ez adta magát, alapvetően itt a komolyzene volt mindig is alapja. Ezután a tánc jött, a nem nyelvigényes szakok voltak fontosak éppen azért, hogy minél több külföldi turista jöjjön ebben az időszakban Budapestre. Tehát igazából a turizmus igényeinek megfelelően alakult a fesztivál.
2005-ben Európai Kulturális Díjat kaptunk, mégpedig az indoklása az volt, hogy a kultúrfórum Európa úgy döntött, hogy a Budapesti Tavaszi Fesztivált megalakulásának 25. évfordulója alkalmából Magyarország kulturális nagyköveteként Európa keleti és nyugati felét összekötő hídként kifejtett teljesítményeiért, az európai dimenzió megteremtéséért a 2005. Európai Kulturális Díjjal jutalmazza. Nagyon előkelő társaságban vagyunk, ezt minden évben egy szervezet egy vagy személy kapja meg. Előttünk egy török alapítvány kapta meg, akik az iszlám és a kereszténység összebékítésért dolgoznak, majd megkapta az European Broadcasting Union.
Ezen kívül még egy európai elismerésünk van, van a Lokala Festiviteiten c. internetes oldal, amit egy holland egyetem tart fenn, a hollandok nagyon sokat foglalkoznak fesztiválokkal és mint önök is tudják, Magyarországon több, mint háromezer fesztivál jellegű esemény van, ez a Lokala Festiviteiten kiválasztott 200-at az európaiak közül, amit úgy értékelt, hogy nemzetközi hatásúak és ebből kiemelt egy top50-et és ebben benne van a Budapesti Tavaszi Fesztivál. Tehát a jelenlegi formájában március utolsó két hetében körülbelül 50 helyszínen 150-200 esemény közt találhatók a fesztivál eseményei. Alapvetően komolyzenés estek, dzsesszestek lesznek, színházi előadások, filmvetítések, szabadtéri programok és más fesztivál jellegű események.
Minden évben megnézzük, hogy milyen arányban járulnak hozzá az állami támogatók és a magántámogatók a Tavaszi Fesztiválhoz. Idén a turisztika 15,79 százalékkal a Oktatási és Kulturális Minisztérium 12,72-vel a Fővárosi Önkormányzat 8,64-gyel. Tehát ez azt jelenti, hogy 37,18 százalékát adták a költségeknek az állami támogatók és 62,82 százalékát pedig a magántámogatók. Jobban mondva a szponzorok, a jegybevétel és az egyéb bevételek. A jegybevételünk 21 százalék körül van. A jegyeink magyarországi viszonylatban nem alacsony árúak általában, ezt nem nagyon lehet emelni, hiszen a külföldi vendégek száma 32 százalék volt és 30 százalék körül van, tehát ez azt jelenti, hogy 30 százalék magyar és nekünk ahhoz is igazodnunk kell. Az igazság az, hogy 0 forintos jegyeink is vannak és érdekes módon van olyan turistacsoport, amelyik az ilyen nulla forintos jegyeket kéri, ezt csak mint érdekességet említem meg. Erre ugyanúgy kell jegyet igényelni és innen tudjuk, hogy ezt is kérik. A legdrágább jegyünk 22 ezer forint. A 0 forintos jegyek pedig olyanok, ahol abszolút nem rosszabb minőségileg a műsor, mint máshol, hiszen Bogányi Gergely az egyik legfontosabb zongorista ma Magyarországon, ő egy ilyen 0 forintos helyen játszott először a Tavaszi Fesztiválon, amikor megnyerte a Liszt-Bartók Zongoraversenyt ezelőtt hét évvel. Ez a rádió Márvány termében szokott lenni. Éppen ezért alakítottuk ki és nem is tervezzük megszüntetni, hogy senki ne mondhassa azt, hogy az ára miatt nem jutott el a Tavaszi Fesztiválnak egy rendezvényére sem.
1997-ben mértük először azt, hogy mennyi a külföldiek aránya, az 20 százalék volt. Ötévenként szoktunk egyébként ilyen vizsgálatot csinálni, de 2005-ben nemcsak mi csináltattunk ilyet, hanem Budapest Fővárosa is és nekik 33 százalék jött ki, nekünk pedig 32 százalék a saját méréseink alapján, mert mi darabonként megszámoljuk, hogy mit vettek meg külföldiek és mit magyarok, ami egyre könnyebb, ugyanis az internetes jegyrendeléssel ez egyre könnyebbé válik, a TÁRKI 31 százalékot számolt. Ez ebben az évben különböző okok miatt 27,6 százalékra csökkent és természetesen ezt szeretnénk visszanövelni. Azt kell, hogy mondjam, hogy a jelenlegi adataink szerint a dolog nagyon jól néz ki, a jegyeinknek 30 százalékát foglalták le a 2008-as Tavaszi Fesztiválra, amire egyébként július 1-je óta vagyunk az internettel, a programmal. Tehát azóta lehet jegyet foglalni, ami egy nagyon jó arány, de 2008. február 20-ig kell ezeket a jegyeket átvenni. A lefoglalt jegyekből egyébként 90 százalékot külföldiek foglaltak le, akár egyénenként, akár utazási iroda és 10 százalékot magyarok. A magyarok azért foglaltak le ennyivel kevesebbet egyébként, mert egy törzskártyás rendszerünk is van, pontosan azért, hogy a magyarok ne találják nagyon drágának a jegyárakat és aki benne van ebben a törzskártyás társaságban, azok az előadások egy részére olcsóbb jegyeket, tehát 10 százalék kedvezményt kapnak a megvásárolt jegyekre, hogy ha azt december 20-ig megveszik, viszont még nem értesítettük ki őket arról, hogy melyek lesznek ezek az előadások és ezen a héten fog ez a levél elmenni és akkor fog bejönni a nagy magyar jegyigénylés is. Természetesen az igazság az, hogy a külföldiek előnyben vannak ilyen szempontból mindig. Tehát az nem történhet meg, hogy egy külföldi szeretne jegyet és neki nem jut, mert a helyfoglalásokat bejegyezzük, de a külföldieknek mindig félre vannak téve jegyek az utolsó percig.
Itt egy olyan adat volt csak, amit önök látnak, hogy avval együtt, hogy csökkent a külföldiek aránya, igazából a nemzetgazdaságnak ez egy lukratív vállalkozása. És szeretnénk, ha még jobb lenne. A jövő évi Tavaszi Fesztivál három lábra épül, egyrészt reneszánsz év van Budapesten, a másik, hogy nagyon híres művészeket hívunk meg, amit a Világok találkozása címmel jelöltünk, mert az a fesztivál jelszava és Puccini-évforduló van. Tehát Puccininak olyan műveit mutatjuk be, amiről úgy gondoljuk, hogy érdekes. Vagy egy román rendezőnek, Purkaretenek a Janiski által rendezett rendezését hozzuk el, ami szintén egy nagyon érdekes előadás. Ő az egyik legdivatosabb rendező most egyébként Európában.
A jegyértékesítésünk július óta a honlapon van, november elejére oroszul is megjelenik. Itt most a turisztikai érdekességekről szeretnék beszélni. A Ticketportál nevű nemzetközi jegyirodában kaphatók a jegyeink és azt jeleneti, hogy ez cseh, szlovák, lengyel, osztrák és spanyol jegyirodákban is kapható. Ez újdonság, eddig ez nem volt.
Az utazási irodák kedvezménye december végéig 20 százalék és február 20-ig 10 százalék. Tehát február 20-a az utolsó időpont, amikor át kell vegyék a jegyeket. A szállodák pedig 10 százalékot kapnak a fesztivál végéig. A külföldiek és magyarok között az alapvető hasonlóságok mellett néhány különbség van. Az egyik a látogatók neme. Három magyar nézőből kettő nő és csak egy férfi, míg a külföldiek esetében fele-fele az arány. Általában az emberek kettesével járnak kirándulni. A magyar nézők között nagyobb arányban találunk fiatalabbakat, míg a külföldiek között többen vannak 30 év felett. A külföldiek között több a nyugdíjas, a diplomás, a vállalkozó, valamint a vezető is. 85 százalékuk az európai országokból jött, legtöbben, 31 százalék Németországból érkezett, ez nem változik a felmérések alapján. Nagy-Britanniából 16 százalék, Ausztria, Finnország, Francia- és Olaszország 4-4 százalék, Európán kívüli országok közül legtöbben az Egyesült Államokból 8 százalék, a nem európai országokból pedig 6 százalék. Ezt kéne nagyon megváltoztatni, ti. itt az a tapasztalat, hogy a kínai és a japán turisták Bécsig jönnek el és tulajdonképpen ezt szeretnénk elérni, hogy Bécsből még ide is eljöjjenek. Eljönnek egy vagy két hétre Európába és megállnak Bécsben, amit szeretnénk megváltoztatni úgy, hogy Budapestre is eljussanak.
A Turizmus Rt. Winter Invasion kezdeményezéséhez csatlakoztunk, magyarul megfeleztük a költségeit ennek a leporellónak. Miután a fesztivál 2008-ban a Winter Invasion időszakában lesz március 14-től 30-ig. Most volt egy rendezvényünk, amire olyan újságírókat hívtunk meg, akiktől azt reméljük, hogy a fesztivál hírnevét növelik, írnak róla.
Banner kampányunk van, 100 ezer példányos közös leporelló készül, ez, amit önök látnak német és angol nyelven. Németországban buszkampány lesz, a Magyar Turizmus Zrt.-nek a külföldi kirendeltségein különböző hírlevelekben próbáljuk a Tavaszi Fesztivál hírét növelni, és november közepéig pedig létrehozunk egy közös honlapot, valamint a különböző honlapokon a logónk megjelenik mint Budapesti Tavaszi Fesztivál.
Elnézést kérek, hogy a beharangozó filmnek nem volt jó a hangja, mindig szokott hangja lenni. Ez megvan minden turisztikai kirendeltségen, illetve elküldjük általában a követségekre is, amiről úgy gondoljuk, hogy érdeklődés lehet iránta. A műsorfüzetünk angol, német és magyar nyelven 120 ezer példányban készül. A honlapunk angol, francia, német, magyar és orosz nyelven van meg, és mondom, július óta látogatható. Az orosz most lesz kész. A fesztivál idején információs pavilonok vannak, részben a Vörösmarty téren, ahol egyébként is ingyen rendezvények vannak, van egy sátrunk, ahol kifejezetten a fesztiválról lehet érdeklődni. Ott még jegyeket is árulunk, illetve ajánlunk más eseményeket is, amennyiben már fesztiváljegyünk nincsen. A turisztikai kirendeltségekkel is próbálunk együttműködni, ennek egy szép példája a francia közös munka volt a múlt évben és ott látható módon a francia részvevők száma, tehát a francia jegyeladás megnövekedett. Az igazság az, hogy nagyon rá vagyunk utalva egymásra, hiszen amikor mi elkezdtük, a nézők nagy része utazási irodákkal jött csoportokban Magyarországra. Ez nagyon megváltozott az utóbbi időben, egyre több az egyéni utazó és az internetes jegyrendelésen látszik a legjobban, mi 2000-ben kezdtük ezt el, akkor a látogatók 0,7 százaléka vett jegyet interneten és most a 20 százalékot meghaladtunk. Tavaly 21, valahány százalék volt az interneten való jegyvásárlás. És ez várhatóan növekszik a továbbiakban is, ami azt jelenti viszont, hogy ezeket egyenként jobban kell megdolgozni.
Itt látnak egy listát, hogy hol fogunk még hirdetni. Várnám a kérdéseiket, ennyit tudtam a legrövidebben elmondani.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Szeretném kérdezni, hogy van-e kérdés, hozzászólás. (Nincs jelentkező.) Úgy látom, hogy nincs, de hadd mondjam el, hogy ez nem az érdektelenség miatt van, hanem nagyon kimerítő volt a tájékoztató, amiben újfent szeretném megerősíteni, hogy nem volt képes a prezentáció versenyezni Zsófiával, azért is inkább önt hallgattuk. Másrészt meg javarészt szinte évről évre ismerjük azt a nagyon komoly munkát, amelyet a Fesztivál Kht. élén végez és azt is, hogy mit jelent a turizmus számára a Budapesti Tavaszi Fesztivál. Engedje meg, hogy őszinte elismerésünket fejezzük ki azért a munkáért, amit a Budapesti Tavaszi Fesztivál érdekben végez és gratulálunk azokhoz a nemzetközi díjakhoz, amelyeket elismerésként is kaptak ehhez a területhez. És persze, hogy ne csak szép szavakat mondjak, hadd mondjam el azt is, hogy azt gondolom, hogy pont, amikor meghallgattuk a tájékoztatót, mindannyiunk külön örömére szolgál az a tény, hogy a jövő évi költségvetésben a tavalyihoz képest is megnövekszik a Budapesti Tavaszi Fesztivál támogatása és ugyanígy megnövekszik a Magyar Turizmus Zrt. marketingkerete is. Azért mondom ezt a kettőt együtt, mert nyilván a közös munka révén nagyobb lehetőség lesz a Budapesti Tavaszi Fesztivált és más őszi fesztivált is külföldön megismertetni. Másrészt pedig a Budapesti Tavaszi Fesztivál közvetlen támogatása is növekszik a turisztikai célelőirányzatból. Persze, ha nagyon őszinte akarok lenni, azt kívánom, hogy ez minél kisebb százalékot jelentsen, mert akkor nagyobb mértékű lesz a szponzorok és más szervezetek hozzájárulása is, mintsem ez a reálértékben növekvő támogatás. De ez mindenképpen jó hírt jelent. Biztosíthatom, hogy a bizottság részéről messzemenően támogatjuk a törekvéseiket, mert nagyon fontos a Budapesti Tavaszi Fesztivál minden turizmussal foglalkozó szakember számára. Éppen, amikor hallgattam a tájékoztatóját és néztem az új műsorfüzetet, eljátszottam azzal a gondolattal, hogy a Tavaszi Fesztiválnak, ha csak az emblémáját bemutatnák pár helyen, egyre többen ismerik fel.
Nagyon köszönjük a tájékoztatót, köszönjük, hogy írásban is megkaptuk és jó munkát kívánunk a jövőben.
Egyebek keretében van-e valakinek kérdése, észrevétele? (Nincs jelentkező.) Köszönöm szépen. A bizottság ülését bezárom.
(Az ülés befejezésének időpontja: 12 óra 25 perc.)
Pál Béla
a bizottság alelnöke
Jegyzőkönyvvezető: Lajtai Szilvia és Barna Beáta