STB/23/2007.
(STB/35/2006-2010.)
Jegyzőkönyv*
az Országgyűlés Sport- és turisztikai bizottságának
2007. november 6-án, kedden, 10 órakor
a Képviselői Irodaház 520. számú tanácstermében
megtartott üléséről
Tartalomjegyzék
Napirendi javaslat *
Az ülés résztvevői *
A bizottság részéről *
Megjelent *
Helyettesítési megbízást adott *
Meghívottak részéről *
Hozzászóló(k) *
Elnöki megnyitó *
A napirend elfogadása *
A Magyar Köztársaság 2008. évi költségvetését megalapozó egyes törvények módosításáról szóló törvényjavaslat (T/4009. szám)
(A bizottság feladatkörébe tartozó módosító javaslatok megvitatása) *
A Magyar Köztársaság 2008. évi költségvetéséről szóló törvényjavaslat (T/3860.szám)
(A bizottság feladatkörébe tartozó módosító javaslatok megvitatása) *
Zárószavazás előtti módosító indítvány benyújtása *
Csákyné Fodor Anna szóbeli kiegészítése *
Tájékoztató a 2007. évi nyári idegenforgalmi főszezon értékeléséről a közép-európai versenytársak eredményeinek tükrében *
Dr. Kovács Miklós szóbeli kiegészítése *
Kérdések, hozzászólások *
Dr. Róna Iván válasza *
További hozzászólások *
Válaszok *
Tájékoztató a regionális operatív programok turisztikai pályázatairól *
Hozzászólások *
Dr. Kovács Miklós válasza *
Elnököl: Bánki Erik (Fidesz), a bizottság elnöke
Pál Béla (MSZP), a bizottság alelnöke
Almássy Kornél (MDF), a bizottság alelnöke
Horváth Klára (MSZP)
Koscsó Lajos (MSZP)
Mohácsi József (MSZP)
Nagy Jenő (MSZP)
Páva Zoltán (MSZP)
Nagy Imre (MSZP)
Dr. Tóth József (MSZP)
Becsó Zsolt (Fidesz)
Hadházy Sándor (Fidesz)
Kovács Ferenc (Fidesz)
Lasztovicza Jenő (Fidesz)
Szalay Ferenc (Fidesz)
Dr. Gyenesei István (Független)
Helyettesítési megbízást adott
Tóth József (MSZP) Mohácsi Józsefnek (MSZP)
Dr. Világosi Gábor (SZDSZ) Pál Bélának (MSZP)
Szijjártó Péter (Fidesz) Szalay Ferencnek (Fidesz)
Dr. Somogyi Andrea osztályvezető (Pénzügyminisztérium)
Lajtár Mónika vezető tanácsos (Pénzügyminisztérium)
Csákyné Fodor Anna (Pénzügyminisztérium)
Dr. Kovács Miklós turisztikai szakállamtitkár (Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium)
Dr. Róna Iván vezérigazgató (Magyar Turizmus Zrt.)
(Az ülés kezdetének időpontja: 10 óra 13 perc)
BÁNKI ERIK (Fidesz), a bizottság elnöke, a továbbiakban ELNÖK: Sok szeretettel köszöntök mindenkit a sport- és turisztikai bizottság mai ülésén.
A bizottsági ülés meghívóját, az abban szereplő napirendekhez tartozó előterjesztéseket a bizottság tagjai megkapták. Kérdezem a bizottság tagjait, hogy van-e az írásban megküldött meghívóhoz képest kiegészítő javaslatuk a napirendek vonatkozásában. (Nincs jelentkező. - Folyamatos zaj.)
Amennyiben nincs, akkor tájékoztatásként azt szeretném elmondani, ami még nem szerepel a napirenden... Egy kis csendet kérnék szépen a képviselő uraktól! Tehát a tegnapi bizottsági döntésünknek megfelelően visszavont módosító indítvány ma újra napirendre kerül, viszont nem szerepel még itt, az írásban kiküldött programban. Várhatóan a költségvetési módosítókat követően tudunk majd erről tárgyalni, a Pénzügyminisztérium illetékes képviselője már úton van, tehát valamikor megérkezik menet közben.
Aki a napirendet ezzel a kiegészítéssel elfogadja, kérem, kézfeltartással jelezze! (Szavazás.) Köszönöm. Ellenvélemény? (Nincs ilyen.) Tartózkodás? (Nincs.) A bizottság egyhangú döntéssel elfogadta a mai ülés napirendjét.
A jelenléti ív alapján megállapítom, hogy a bizottság határozatképes.
A Magyar Köztársaság 2008. évi költségvetését megalapozó egyes törvények módosításáról szóló törvényjavaslat (T/4009. szám)
(A bizottság feladatkörébe tartozó módosító javaslatok megvitatása)
Első napirendi pontunk a Magyar Köztársaság 2008. évi költségvetését megalapozó egyes törvények módosításáról szóló törvényjavaslathoz benyújtott módosító javaslatok megtárgyalása. Köszöntöm a Pénzügyminisztérium képviselőit. (Rövid egyeztetési szünet.)
A Magyar Köztársaság 2008. évi költségvetéséről szóló törvényjavaslat (T/3860.szám)
(A bizottság feladatkörébe tartozó módosító javaslatok megvitatása)
Közben sikerült megfejtenünk, hogy a bizottság hatáskörébe tartozó módosító indítvány ehhez a törvényjavaslathoz nincs, úgyhogy áttérünk rögtön a költségvetésre, tehát a 2008-as költségvetési törvényjavaslathoz beérkezett módosító indítványokat tárgyaljuk. Arra kérem majd képviselőtársaimat, hogy figyeljenek menet közben, és ha van olyan módosító indítvány, amelyről most nem szavazunk, de úgy gondolják, hogy a turisztika vagy a sport területéhez szorosan kapcsolódik, és fontosnak érzik, akkor arra kérek majd mindenkit, hogy a szavazások végén ezt jelezze, és a bizottság majd értelemszerűen azokról a módosító indítványokról is határoz.
Sorrendben haladnánk: a 12. sorszámon szereplő módosító indítvány, amely az ajánlás 6. pontjában található, a turisztika célelőirányzat 5 százalékának ifjúsági turizmus céljára történő csoportosításáról szól, Pettkó András képviselő úr módosító indítványa. Kérdezném az előterjesztőket, hogy támogatják-e.
LAJTÁR MÓNIKA vezető tanácsos (Pénzügyminisztérium): Jó napot kívánok! Köszöntöm a tisztelt bizottságot. Lajtár Mónika vagyok a Pénzügyminisztériumból, kolléganőim pedig Somogyi Andrea és Taksonyi Tímea.
Az előterjesztő a 6. és 7. ajánlási pontot nem támogatja. Az ifjúsági turizmus számára fontos célok, mint például a kereskedelmi szálláshelyek fejlesztése, vagy az ifjúsági turistaútvonalak fejlesztése, szerepelnek az Új Magyarország fejlesztési terv regionális programjának célkitűzéseiben, és hasonlóképpen az Új Magyarország vidékfejlesztési programban is lehetőség van nem kereskedelmi célú szálláshelyek fejlesztésének támogatására.
ELNÖK: Köszönöm szépen az indoklást. Kérdezem, a bizottság tagjainak van-e észrevétele a módosító indítványokkal kapcsolatban. (Nincs jelentkező.)
Amennyiben nincs, akkor szavazásra tenném fel, elsőként a 6. számú, Pettkó András képviselő úr e tárgyban tett módosító indítványát. Aki támogatja, kérem, kézfeltartással jelezze! (Szavazás.) 2 igen. Ki az, aki tartózkodott? (Szavazás.) 5 tartózkodás. Ki az, aki ellene volt? (Szavazás.) 10 nem. Köszönöm szépen. Tehát a bizottság egyharmada sem támogatja.
A 7. pontban hasonló tartalommal Lukács Zoltán, Török Zsolt és képviselőtársaik nyújtottak be egy ilyen típusú módosító indítványt. Kérdezem, ki az, aki ezt támogatja? (Szavazás.) Senki nem támogatja. Köszönöm szépen.
Az 56. ajánlási számon található a következő módosító indítvány, amely a bizottság hatáskörében mindenképpen szavazást érdemel. Itt dr. Navracsics Tibor, illetve a Fidesz képviselőcsoportjának tagjai nyújtottak be egy módosítóindítvány-csomagot, amelyben az üdülőhelyi feladatok normatívája 2 forint helyett 2,5 forint lenne, illetve az igazgatási és sportfeladatok normatívája 150 helyett 165 forintra emelkedne. Kérdezem az előterjesztőt, hogy támogatja-e.
DR. SOMOGYI ANDREA osztályvezető (Pénzügyminisztérium): Tisztelt Bizottság! Somogyi Andrea vagyok. Az előterjesztő nem támogatja a módosító indítványt. A csomagnak több lába van, az egyik az adósságszolgáltatási kiadások, melynek csökkentése értelmezhetetlen, ugyanis a kamatkiadások előirányzatot hiány esetén is teljesíteni kell, csökkentése ezért indokolatlan. Köszönöm.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Képviselőtársaimnak van-e észrevétele? (Jelentkezésre:) Hadházy képviselő úr!
HADHÁZY SÁNDOR (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Ugyan a javaslatot én sem tudom támogatni, de azért arra szeretném felhívni a tisztelt bizottság figyelmét, hogy a bizottság tárgyalta a desztinációs menedzsment kérdéskörét az elmúlt alkalommal, amely forrásokat igényel, és nyilvánvaló, hogy az egyik lehetséges megoldás az lenne, hogy az idegenforgalmi adóbevételek, illetve az ahhoz kapcsolódó plusz 2 forintok lehetnének a forrásai ennek a tételnek. Tehát mindenképpen kellene azzal foglalkozni, hogy hogyan lehetne forrást teremteni a desztinációs menedzsment kérdésköréhez. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm, képviselő úr. Pál Béla alelnök úr kért szót.
PÁL BÉLA alelnök (MSZP): Köszönöm szépen. Egyetértve azzal, amit Hadházy Sándor képviselőtársam mondott - mármint azzal a részével, amely arra vonatkozott, hogy foglalkozni kell azzal, hogy honnan lesz pénz a turisztikai desztinációs menedzsmentre -, én egy másik forrást javasolnék erre, és ott van is ilyen forrás. A regionális operatív program keretében a régiókban sorra decemberben, januárban írják ki azokat a pályázatokat, mint ahogy erről éppen az elmúlt bizottsági ülésen szó volt, amely desztinációs menedzsmentek létrehozását, működését támogatja majd. Tehát ebből a forrásból lesz erre finanszírozási lehetőség.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Megkérdezem, hogy van-e további hozzászólási igény a módosító indítvány kapcsán. (Nincs jelentkező.) Amennyiben nincs, akkor felteszem szavazásra.
Aki támogatja a módosítóindítvány-csomagot, az kérem, kézfeltartással jelezze! (Szavazás.) Hét. Aki ellene van? (Szavazás.) Tíz. Aki tartózkodik? (Szavazás.) Egy. Köszönöm szépen.
299. sorszámon Török Zsolt képviselő úr módosító indítványa szerepel, amelyben az Országgyűlés Hivatala dolgozói számára az üdülési csekk elérhetőségét szeretné biztosítani.
Kérdezem az előterjesztőt, hogy támogatja-e az indítványt.
LAJTÁR MÓNIKA vezető tanácsos (Pénzügyminisztérium): Az előterjesztő nem támogatja az indítványt, az indokolás pedig abban merül ki, hogy az országos, jelentős összegű feladatok ellátásának sérelme nélkül nem támogatható, és ezt a turisztikai célelőirányzat csökkentésével akarja megvalósítani.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Van-e hozzászólási igény a módosító indítványhoz? (Nincs jelentkező.)
Aki támogatja ezt a módosító indítványt, az kérem, kézfelemeléssel jelezze! (Szavazás.) Hat. Aki nem támogatja? (Szavazás.) Tíz. Aki tartózkodik? (Szavazás.) Kettő. Köszönöm szépen.
A 300. ajánlási számon dr. Navracsics Tibor, illetve képviselőtársai nyújtottak be egy módosítójavaslat-csomagot, amely a turisztikai célelőirányzat összegét megnövelné 1 milliárd forinttal; még egyéb támogatási sorok is szerepelnek mellette, amelyek növekednek, de a TC szempontjából ez lenne a kiemelt, illetve egy gazdaságfejlesztési program külön megjelölése szerepel 4,5 milliárd forinttal.
Kérdezem az előterjesztőt, hogy támogatja-e a módosító indítványt.
LAJTÁR MÓNIKA vezető tanácsos (Pénzügyminisztérium): Az előterjesztő nem támogatja. Az indokolás részben összefügg az 56. ajánlási pontnál elmondottakkal, hiszen a kamatkiadásokat minden esetben teljesíteni kell, ez felülről nyitott, és a kamat-előirányzatok csökkentése csak a költségvetési egyenleg rontásával valósítható meg. A javaslat másrészt formálisan is hibás, hiszen nem nevezi meg pontosan a csökkentendő előirányzatokat, harmadrészt pedig az árfolyamkockázatok és az egyéb, Európai Unió által nem térített kiadások előirányzata az Unióba érkező támogatások árfolyamveszteségét, valamint az intervenciós felvásárlásokhoz kapcsolódó járulékos költségek finanszírozását szolgálja, és ezáltal az uniós támogatások igénybevételét veszélyezteti az indítvány.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Nagyon sajnáljuk, mert a javaslatcsomag komoly többletforrásokat irányozna elő turisztikai fejlesztési célokra, illetve emellett marketingcélokra is, tehát ezt mi értelemszerűen továbbra is támogatjuk. Van-e további hozzászólási igény a képviselő hölgy és urak részéről? (Nincs jelentkező.)
Aki támogatja ezt a módosítóindítvány-csomagot, az kérem, kézfelemeléssel jelezze! (Szavazás.) Hét. Aki nem támogatja? (Szavazás.) Öt. Aki tartózkodik? (Szavazás.) Hat. Köszönöm szépen.
A 301. ajánlási számon egy kitűnő módosító indítvány szerepel; jómagam tettem javaslatot ezen a soron (Derültség.) turisztikai vonzerővel bíró nagyrendezvények támogatására. (Lasztovicza Jenő: Szerény vagy!) Ennyit engedjen meg a tisztelt bizottság a levezető elnöknek. (Lasztovicza Jenő: Hát nem! - Derültség.)
Kérdezem az előterjesztőket, hogy támogatják-e a módosító indítványt.
LAJTÁR MÓNIKA vezető tanácsos (Pénzügyminisztérium): Az előterjesztő nem támogatja. Egyrészt a Vám- és Pénzügyőrség dologi kiadásainak csökkentése az intézmény működőképességét nehezíti, és feladatainak ellátását - mint például az adóbevételek beszedése - nehezíti és veszélyezteti, másrészt pedig az NKÖM-nél is van forrás e célra a nagyrendezvények finanszírozására, támogatására. Köszönöm.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Van-e hozzászólási igény? (Jelzésre:) Hadházy Sándor képviselő úr!
HADHÁZY SÁNDOR (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Csatlakoznék elnök úr véleményéhez: valóban egy kitűnő javaslat, már csak azért is, mert az elmúlt időszakban ez a keret jelentős mértékben csökkent, és ezt most megpróbálnánk egy picikét visszahozni az előző évekhez képest. Valóban, az NKÖM-nél is van egy ilyen keret, de ez összességében még mindig nagyon kevés, és néhány nagyrendezvény ezt a keretet gyakorlatilag elviszi, úgyhogy mindenképpen szükséges ennek bővítése. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm.
Aki támogatja a módosító indítványt, az kérem, kézfelemeléssel jelezze! (Szavazás.) Nyolc. Köszönöm. Aki nem támogatja? (Nincs jelentkező.) Aki tartózkodik? (Szavazás.) Tíz. Köszönöm szépen.
A következő: 302. ajánlási számon szintén az én módosító indítványom szerepel, amely a regionális idegenforgalmi bizottságok marketingkeretét emelné meg 1,5 milliárd forinttal. Indoklásként csak annyit mondanék el, hogy az idei évi adatokat látva elég gyenge teljesítményt nyújtott a turizmus. Azt gondolom, hogy nemcsak a nemzetközi, hanem a regionális, illetve a kistérségi marketinggel is tovább lehetne erősíteni a turisztikai vonzerők, illetve a szálláskapacitások kihasználtságát; én azt gondolom, hogy ez mindenképpen fontos lenne.
Kérdezem az előterjesztőt, hogy támogatja-e.
LAJTÁR MÓNIKA vezető tanácsos (Pénzügyminisztérium): Az előterjesztő nem támogatja. A reneszánsz év keretében megvalósításra kerülő programsorozat a 2008. év egyik kiemelkedő kulturális eseménye lesz, és ennek sikeres lebonyolítását súlyosan veszélyeztetné a fenti elvonás.
ELNÖK: Köszönöm. Van-e további hozzászólási igény? (Nincs jelentkező.)
Aki támogatja a módosító indítványt, az kérem, kézfelemeléssel jelezze! (Szavazás.) Hét. Aki nem támogatja? (Nincs jelentkező.) Aki tartózkodik? (Szavazás.) Tizenegy. Köszönöm szépen.
A következő: 303. ajánlási számon Gógl Árpád és Cser-Palkovics András képviselők indítványai szerepelnek, amely egy soponyai turistaközpont kialakítására irányozna elő 20 millió forintot.
Kérdezem az előterjesztőt, hogy támogatja-e.
DR. SOMOGYI ANDREA osztályvezető (Pénzügyminisztérium): Tisztelt Bizottság! A következő ajánlási pontokban rengeteg egyedi támogatás fog megjelenni - mind turistaközpont, sportcentrum, gyógyfürdő, kisút, bekötőút, kerékpárút, ilyen, olyan utak -, de az elmúlt évek gyakorlatának megfelelően továbbra sem támogatja a kormány az egyedi létesítményeket. Kérem, engedjék meg, hogy hadd mondjuk azt, hogy egyedi; ha gondolják, akkor a forrásoldalt is megindokoljuk, ha igény merül fel. Az előterjesztő nem támogatja.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Kérdezem a képviselő hölgyet és urakat, hogy ki az, aki támogatja ezt a módosító indítványt. (Szavazás.) Hét. Aki nem támogatja? (Nincs jelentkező.) Aki tartózkodik? (Szavazás.) Tizenegy. Köszönöm szépen.
310. ajánlási számon szintén egy általam jegyzett módosító indítvány szerepel, amely a Balaton integrált fejlesztési térség forrásaihoz 1,5 milliárd forintot rendelne. A jövő évi tervezett keretben nincs támogatási forrás ezen a soron. Én azt gondolom, hogy a Balaton turisztikai súlya, illetve az ott korábban megindult fejlesztések esetleges folytatása, előkészítése mindenképpen indokolná, hogy legyen olyan keret, amivel gazdálkodhatnak.
A következő 311. számon Bóka István képviselő úr javaslata, amely ugyanerre a területre, csak kevesebb, 700 millió forintos forrást irányozna elő.
Kérdezem az előterjesztőket, hogy mi az álláspontjuk.
LAJTÁR MÓNIKA vezető tanácsos (Pénzügyminisztérium): Az előterjesztő nem támogatja sem a 310., sem pedig a 311. ajánlási ponton benyújtott indítványt; az indokolás nyilván összefügg. Egyrészt a Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatalának feladatellátásához szükséges okmányirodai rendszerek, operációs rendszerek és az eszközök karbantartásához, üzemeltetéséhez kapcsolódó kiadások csökkentése veszélyeztetné a hivatal működését, másrészt pedig a kiemelt térségek fejlesztési támogatása beépült az uniós forrásokból támogatott regionális és ágazati operatív programokba. Köszönöm.
ELNÖK: Köszönöm. Hadházy Sándor képviselő úr!
HADHÁZY SÁNDOR (Fidesz): Köszönöm szépen a lehetőséget. Tisztelt Bizottság! Az a helyzet, hogy itt elhangzott a Pénzügyminisztérium, illetve az előterjesztő részéről, hogy a regionális operatív programokból lehet majd támogatást szerezni, de úgy gondolom, hogy ez nem az a téma, nem az a kérdés, amelyet pályázati úton kellene támogatni, mert az esetleges. Mindenképpen egyetértek az előterjesztővel, hogy ide egy határozott költségvetési forrást volna célszerű rendelni, hogy szűrjük ki ezáltal a pályázati lehetőség bizonytalanságát. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm, képviselő úr. Kérdezem a bizottság tagjait, ki az, aki támogatja a 310-es ajánlási számon szereplő módosító indítványt. (Szavazás.) 8 igen. Ki az, aki nem támogatja? (Nincs ilyen.) Ki az, aki tartózkodott? (Szavazás.) 10 tartózkodás. Köszönöm.
A 311. sorszámon Bóka István képviselő úr javaslata szerepel, ugyanezzel a tartalommal, csak 700 millió forintos összeggel. Kérdezem, ki az, aki támogatja. (Szavazás.) 8 igen. Ki az, aki ellene van? (Nincs ilyen.) Ki az, aki tartózkodott? (Szavazás.) 10 tartózkodás. Köszönöm szépen.
A következőkben négy olyan módosító indítvány szerepel, amely a regionális fejlesztési tanácsok forrásaitól kíván elvonni összegeket. Miután tudjuk, hogy a regionális operatív programokon belül a turisztikai fejlesztési programok kezelése, irányítása részben a fejlesztési tanácsokhoz tartozik, ezért fontosnak gondoltam, hogy erről ma szavazzunk.
Azt kérdezném a Pénzügyminisztérium képviselőitől, hogy így összefoglalóan, tehát a 314., 315., 316. és 317. ajánlási számon szereplő módosító indítványokat támogatja-e.
LAJTÁR MÓNIKA vezető tanácsos (Pénzügyminisztérium): Az előterjesztő nem támogatja. Annyit engedjen meg a tisztelt bizottság, hogy a 317. ajánlási pont alatt benyújtott indítvány a megyei fejlesztési tanácsok kiadásait csökkentené, de az indoklása szinte ugyanaz, hiszen a törvényben meghatározott feladatellátást veszélyezteti. Köszönöm.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Sorrendben haladjunk a szavazásokkal! (Hadházy Sándor: Nem lehetne együtt szavazni a négyről, elnök úr? - Többen: Nem!) De lehet. Szavazhatunk együtt, ha egységes a szavazás. Tehát ha nem kíván valaki külön szavazni bármelyikről, akkor nyugodtan csomagban szavazhatunk róla (Becsó Zsolt: Sőt, az egészről!), hiszen egy helyre tartozik az egész. (Dr. Gyenesei István: Külön szeretnék szavazni!) Gyenesei úr kéri külön, akkor haladunk egyesével.
A 314. ajánlási számon szereplő módosító indítványt ki támogatja? (Nincs ilyen.) Köszönöm szépen.
A 315. számon szereplő módosító indítványt ki támogatja? Ez 350 millió forintot vonna el egyébként innen. (Nincs ilyen.) Köszönöm.
A 316. ajánlási számon szereplő módosító indítványt ki támogatja? (Szavazás.) 1 igen, tehát a bizottság egyharmada sem támogatja.
A 317. sorszámon szereplő módosító indítványt ki támogatja? (Nincs ilyen.) Köszönöm szépen.
A 322. ajánlási számon a Balatoni Fejlesztési Tanács működési költségeihez irányozna elő 50 millió forintot Bóka István képviselő úr. Kérdezem az előterjesztőt, hogy támogatja-e a módosító indítványt.
LAJTÁR MÓNIKA vezető tanácsos (Pénzügyminisztérium): Az előterjesztő nem támogatja. A Gazdasági és Közlekedési Minisztérium igazgatási kiadásainak csökkentésével valósítaná meg, és ez veszélyezteti az intézmény működését.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Kérdezem képviselőtársaimat, ki az, aki támogatja a BFT működési keretének növelését. A balatoni lobbi nem mozdul kormányzati oldalról... (Szavazás.) 8 igen, köszönöm. (Derültség.) Ki az, aki nem támogatja? (Nincs ilyen.) Ki az, aki tartózkodott? (Szavazás.) 10 tartózkodás. Köszönöm szépen.
A 338. ajánlási számon Farkas Flórián képviselőtársunk módosító indítványa szerepel...(Derültség.) Elnézést! Gyenesei képviselő úr módosító indítványa szerepel... Bocsánat, csak kisebbségi sporttevékenység támogatásáról van szó, és mögötte Farkas, és már nem mentem tovább... Farkas János Alapítvány, elnézést kérek.
Kérdezem, hogy Gyenesei képviselő úr kívánja-e indokolni. (Dr. Gyenesei István jelzésére:) Nem kívánja indokolni. Köszönöm szépen.
Kérdezem az előterjesztőt, támogatja-e.
DR. SOMOGYI ANDREA osztályvezető (Pénzügyminisztérium): Az előterjesztő nem támogatja. Hátrányos helyzetűek sporttevékenységének támogatására rendelkezésre áll a szabadidősport előirányzaton is, és egyedi alapítványok megjelenését továbbra sem tartjuk célszerűnek.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Kérdezem képviselőtársaimat, ki az, aki támogatja ezt a módosító indítványt. (Szavazás.) 8 igen. Ki az, aki nem támogatja? (Nincs ilyen.) Ki az, aki tartózkodik? (Szavazás.) 10 tartózkodás. Köszönöm szépen.
A 339. sorszámon Ágh Péter és képviselőtársai módosító indítványa szerepel, ami 125 millió forinttal növelné a fogyatékkal élők sportjának támogatását. Kérdezem az előterjesztőt, hogy támogatja-e.
DR. SOMOGYI ANDREA osztályvezető (Pénzügyminisztérium): Az előterjesztő nem támogatja. Egyrészt a fogyatékos sportolók támogatása nemcsak a külön fejezeti előirányzaton van jelen, hanem a versenysport, illetve a szabadidősport támogatásánál, továbbá az államiprotokoll-kiadás előirányzatait is tartalmazza az előirányzat, melynek csökkentése veszélyeztetné a kormányfő külföldi programjait, illetve a hazánkba látogató magas rangú delegációk kiadásainak összegét. (Hadházy Sándor: Zsíros kenyeret kapnak...)
ELNÖK: Köszönöm szépen. Ki az, aki ennek ellenére a módosító indítványt támogatja? Kérem, kézfeltartással jelezze! (Szavazás.) 8 igen. Ki az, aki nem támogatja? (Nincs ilyen.) Ki az, aki tartózkodott? (Szavazás.) 10 tartózkodás. Köszönöm szépen.
A következőkben egyedi támogatási kérelmek szerepelnek, ahol az előterjesztő már jelezte, hogy nem támogatja ezeket, de ettől függetlenül szavaznunk kell róluk.
Az enesei sportcsarnok építésére 150 millió forintot irányoz elő Áder János képviselőtársunk. Kérdezem képviselőtársaimat, ki az, aki támogatja. (Szavazás.) 7 igen. Ki az, aki nem támogatja? (Szavazás.) 2 nem. Ki az, aki tartózkodott? (Szavazás.) 9 tartózkodás. Köszönöm szépen.
A 343. ajánlási számon Szalay Ferenc képviselő úr a szolnoki Damjanich uszodához kér 1 milliárd 200 millió forintot. Megindokolja a képviselő úr?
SZALAY FERENC (Fidesz): Az előbb szó volt róla, hogy veszélyes szavazni. A miniszterelnök úr újratárgyalta ezt a fejlesztést, tehát óvatosan tessenek szavazni, nehogy túl veszélyes legyen. (Derültség. - Közbeszólás: Melyik miniszterelnök?) A mostani. (Zaj, közbeszólások.)
ELNÖK: Köszönöm szépen. Az előterjesztő álláspontján ez nem változtat?
DR. SOMOGYI ANDREA osztályvezető (Pénzügyminisztérium): Továbbra sem támogatja az előterjesztő.
ELNÖK: Köszönöm. A jegyzőkönyv azért rögzítette mindenesetre. Kérdezem a képviselő hölgyet és urakat, hogy e komoly indoklás hatására ki az, aki a módosító indítványt támogatja. (Szavazás.) 8 igen. Nem volt túl hatásos. Köszönöm. Ki az, aki nem támogatja? (Nincs ilyen.) Ki az, aki tartózkodott? (Szavazás.) 10 tartózkodás. Köszönöm szépen.
A következő: a 344. ajánlási számon Szatmáry Kristóf képviselő úr fedett sportcsarnok építéséhez kér Erzsébetligeten 550 millió forintot. Ki az, aki támogatja a kezdeményezést? (Szavazás.) 3 igen. Ki az, aki nem támogatja? (Nincs ilyen.) Ki az, aki tartózkodott? (Szavazás.) 15 tartózkodás. Köszönöm szépen.
A 346. ajánlási számon a dunaújvárosi Szabó Éva sportuszoda felújításához kér Dorkota Lajos képviselő úr 900 millió forintnyi támogatást. Ki az, aki támogatja a módosító indítványt? (Szavazás.) 6 igen. Ki az, aki nem támogatja? (Nincs ilyen.) Ki az, aki tartózkodik? (Szavazás.) 12 tartózkodás. Köszönöm szépen.
A 347. ajánlási számon a hódmezővásárhelyi Mártély Strandfürdő fejlesztéséhez kér Lázár János képviselőtársunk 60 millió forintot. Ki az, aki támogatja a módosító indítványt? (Szavazás.) 6 igen. Ki az, aki nem támogatja? (Nincs ilyen.) Ki az, aki tartózkodott? (Szavazás.) 11 tartózkodás. Köszönöm szépen.
A 348. számon a kondorosi tanuszoda megvalósításához 200 millió forintot kér Domokos László és Babák Mihály képviselő urak indítványa. Ki támogatja? (Szavazás.) 6 igen. Ki az, aki nem támogatja? (Nincs ilyen.) Ki az, aki tartózkodott? (Szavazás.) 12 tartózkodás.
A 349. ajánlási számon Domokos László képviselő úr a békésszentandrási sportcentrum kialakításához kér 500 millió forintot. Ki támogatja a módosító indítványt? (Szavazás.) 7 igen. Ki az, aki nem támogatja? (Nincs ilyen.) Ki az, aki tartózkodott? (Szavazás.) 11 tartózkodás.
A 350. ajánlási számon a csornai uszoda és sportcsarnok beruházásához kér 1 milliárd 200 millió forintot Áder János képviselőtársunk. Ki az, aki támogatja az indítványt? (Szavazás.) 7 igen. Ki az, aki nem támogatja? (Szavazás.) 2 nem. Ki az, aki tartózkodik? (Szavazás.) 9 tartózkodás.
A 388. ajánlási számon a Hegyközségek Nemzeti Tanácsának költségvetéséhez 165 millió forintot kíván rendelni a benyújtó. Kérdezem az előterjesztő képviselőit, hogy támogatják-e az indítványt.
LAJTÁR MÓNIKA vezető tanácsos (Pénzügyminisztérium): Az előterjesztő nem támogatja. Az indoklás korábban elhangzott. Itt is a közigazgatási és elektronikus központi hivatal kiadásainak a csökkentésével kívánja megvalósítani, és ez veszélyezteti a működését.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Ki az, aki Font Sándor indítványát ennek ellenére támogatja? (Szavazás.) 8 igen. Ki az, aki nem támogatja? (Szavazás.) 3 nem. Ki az, aki tartózkodott? (Szavazás.) 6 tartózkodás. Köszönöm.
A 473. ajánlási számon Fónagy János és képviselőtársai Balassagyarmat és Ipolytarnóc közötti szárnyvonal, vasútvonal fejlesztéséhez kérnek 250 millió forintnyi támogatást. Az előterjesztő képviselőit kérdezem.
DR. SOMOGYI ANDREA osztályvezető (Pénzügyminisztérium): Az előterjesztő nem támogatja. Mostanában fognak következnek az egyedi utak.
ELNÖK: Akkor értelmezhetem úgy, hogy egyiket sem támogatják külön? (Dr. Somogyi Andrea: Nem.) Köszönöm szépen.
Kérdezem képviselőtársaimat, hogy ki az, aki ezzel a kiegészítéssel a 473. ajánlási számon szereplő módosító indítványt támogatja. (Szavazás.) Hét. Aki nem támogatja? (Szavazás.) Kettő. Aki tartózkodik? (Szavazás.) Kilenc. Köszönöm szépen.
497. ajánlási számon a Déli pályaudvar fejlesztéséhez 50 millió forint támogatási összeget javasol Nagy Gábor Tamás képviselő úr.
Kérdezem a bizottság tagjait, hogy ki az, aki támogatja a módosító indítványt. (Szavazás.) Hat. Köszönöm. Aki nem támogatja? (Szavazás.) Egy. Aki tartózkodik? (Szavazás.) Tíz. Köszönöm szépen.
498. ajánlási számon a Mátészalka-Csenger vasút mellékvonal-fejlesztéséhez 300 millió forintnyi támogatást kér Fülöp István képviselő úr.
Aki támogatja a módosító indítványt, az kérem, kézfelemeléssel jelezze! (Szavazás.) Hét. Aki nem támogatja? (Szavazás.) Aki tartózkodik? (Szavazás.) Tíz. Köszönöm szépen.
500. ajánlási számon Nagy Gábor Tamás képviselő úr a Moszkva tér rekonstrukciójának előkészítéséhez kér 1 milliárd forintot.
Aki támogatja az indítványt, az kérem, kézfelemeléssel jelezze! (Szavazás.) Öt. Köszönöm. Aki nem támogatja? (Szavazás.) Egy. Aki tartózkodik? (Szavazás.) Tizenegy. Köszönöm.
501. ajánlási számon Halász János, Pósán László képviselő urak Debrecen, új buszpályaudvar-építéshez 200 millió forintot irányoznak elő.
Aki támogatja a módosító indítványt, az kérem, kézfelemeléssel jelezze! (Szavazás.) Hét. Köszönöm. Aki nem támogatja? (Szavazás.) Egy. Aki tartózkodik? (Szavazás.) Kilenc. Köszönöm szépen.
502. ajánlási számon a Körmend-Zalalövő vasútvonal fejlesztéséhez Bebes István képviselő úr kér 150 millió forintot az előkészítéshez.
Aki támogatja, az kérem, kézfelemeléssel jelezze! (Szavazás.) Hat. Köszönöm. Aki nem támogatja? (Nincs jelentkező.) Aki tartózkodik? (Szavazás.) Tizenegy.
570. ajánlási számon az Ópusztaszer-Pusztaszer átkötőút fejlesztéséhez 80 millió forint támogatást irányoznak elő az előterjesztők.
Aki támogatja a módosító indítványt, az kérem, kézfelemeléssel jelezze! (Szavazás.) Egy. Aki nem támogatja? (Nincs jelentkező.) Aki tartózkodik? Tizenhat.
A bizottság egyharmada sem támogatja.
578. ajánlási számon Hódmezővásárhely, Mártély üdülőterület útrekonstrukciós munkálataihoz 35 millió forint támogatást kér Lázár János képviselő úr.
Aki támogatja a módosító indítványt, az kérem, kézfelemeléssel jelezze! (Nincs jelentkező.) A bizottság egyharmada sem támogatja.
580. ajánlási számon Domokos László, Babák Mihály képviselő urak a Kondoros, Kardos kerékpárút felújításához kérnek 50 millió forint támogatást.
Aki támogatja a módosító indítványt, az kérem, kézfelemeléssel jelezze! (Nincs jelentkező.) A bizottság egyharmada sem támogatja.
581. ajánlási számon a Kondoros-Békéscsaba közötti kerékpárút fejlesztéséhez Domokos László és Babák Mihály képviselő urak kérnek 650 millió forintnyi támogatást.
Aki támogatja a módosító indítványt, az kérem, kézfelemeléssel jelezze! (Nincs jelentkező.)A bizottság egyharmada sem támogatja.
591. ajánlási számon 4-es számú főút kétszer kétsávú autóúttá történő fejlesztésének megkezdéséhez 1 milliárd forintnyi támogatást irányoz elő Szalay képviselő úr. Kérdezem, hogy kívánja-e indokolni képviselő úr. (Jelzésre:) Nem.
Aki támogatja ezt a kitűnő javaslatot, az kérem, kézfelemeléssel jelezze! ((Nincs jelzés.) Aki tartózkodik? (Szavazás.) Tíz. Aki nem támogatja? (Szavazás.) Hét.
A bizottság 10 tartózkodással és 7 ellenszavazattal nem támogatja.
601. ajánlási számon Lengyel Zoltán képviselőtársunk az autópálya-fejlesztés, az M8-as Dunaújváros-Sárbogárd közötti szakaszának előkészítéséhez 350 millió forintnyi támogatást kér.
Aki ezt támogatja, az kérem, kézfelemeléssel jelezze! (Szavazás.) Hat. Köszönöm. Aki nem támogatja? (Nincs jelentkező.) Aki tartózkodik? (Szavazás.) Tizenegy. Köszönöm.
603. ajánlási számon Varga Mihály és Fazekas Sándor képviselőtársaink a Kisújszállás-Karcag közötti 4-es útszakasz kétszer kétsávos fejlesztéséhez 2 milliárd forintnyi támogatást kér.
Aki támogatja a módosító indítványt, az kérem, kézfelemeléssel jelezze! (Szavazás.) Hét. Köszönöm. Aki nem támogatja? (Nincs jelentkező.) Aki tartózkodik? (Szavazás.) Tíz. Köszönöm szépen.
604. ajánlási számon Domokos László képviselő úr szintén a 4-es út fejlesztéséhez kér támogatást. (Szalay Ferenc: Ez ugyanaz!) Erről külön szavazunk ettől függetlenül.
Aki támogatja a módosító indítványt, az kérem, kézfelemeléssel jelezze! (Szavazás.) Hét. Köszönöm szépen. Aki nem támogatja? (Nincs jelentkező.) Aki tartózkodik? (Szavazás.) Tíz.
634. ajánlási számon dr. Vitányi István képviselő úr Püspökladány-Ártánd közötti vasútszakasz felújításához 500 millió forintnyi támogatást kér.
Aki támogatja az indítványt, az kérem, kézfelemeléssel jelezze! (Szavazás.) Három. Köszönöm. A bizottság egyharmada sem támogatja.
637. ajánlási számon Lázár János képviselő úr Hódmezővásárhely-Szeged közötti elővárosi vasút munkálatainak előkészítéséhez kér 300 millió forintnyi támogatást.
Aki támogatja, az kérem, kézfelemeléssel jelezze! (Szavazás.) Hat. Aki nem támogatja? (Szavazás.) Négy. Aki tartózkodik? (Szavazás.) Hét.
640. ajánlási számon Kovács Zoltán és képviselőtársai a Győr-Pápa-Celldömölk-Porpác vasút villamosításának első üteméhez 2 milliárd forintnyi támogatást kérnek.
Aki támogatja a módosító indítványt, az kérem, kézfelemeléssel jelezze! (Nincs jelentkező.) A bizottság egyharmada sem támogatja.
665. sorszám alatt Hódmezővásárhely-Mártély természetvédelmi területen lévő üdülőterület csatornázásához Lázár János képviselő úr kér 240 millió forintnyi támogatást.
Aki támogatja a módosító indítványt, az kérem, kézfelemeléssel jelezze! (Szavazás.) Hat. Köszönöm. Aki nem támogatja? (Szavazás.) Egy. Aki tartózkodik? (Szavazás.) Tíz.
667. ajánlási számon Bebes István képviselő úr Körmend, Batthyány-kastély parkjának rehabilitációjához kér 100 millió forintnyi támogatást.
Aki támogatja az indítványt, az kérem, kézfelemeléssel jelezze! (Szavazás.) Hét. Aki nem támogatja? (Nincs jelentkező.) Aki tartózkodik? (Szavazás.) Tíz. Köszönöm.
Az előterjesztőt arra kérem, hogyha menet közben netán mégis van ezek között olyan indítvány, amit támogatna (Derültség.), előző állításuk ellenére, akkor kérem, hogy jelezzék, nehogy végigrobogjak ezeken a külön kérelmeken, csak miután jelezték, hogy nem támogatják ezeket az egyedi kérelmeket, ezért nem kérdezem a véleményüket. (A Pénzügyminisztérium képviselői jelzik, hogy nincs ilyen indítvány.)
719. ajánlási számon GVOP kis- és középvállalkozások komplex fejlesztésének keretéhez 930 millió forintot rendelnek hozzá a módosító indítvány megalkotói, Nógrádi Zoltán és képviselőtársai.
Aki támogatja a módosító indítványt, az kérem, kézfelemeléssel jelezze! (Szavazás.) Nyolc. Köszönöm. (A Pénzügyminisztérium képviselői felé:) Bocsánat. Parancsoljon!
LAJTÁR MÓNIKA vezető tanácsos (Pénzügyminisztérium): Egy rövid indokolást szerettünk volna hozzáfűzni, de nem támogatjuk.
ELNÖK: Köszönöm. Aki tartózkodik? (Szavazás.) Tíz. Köszönöm. A bizottság nem támogatja a módosító indítványt.
740. ajánlási számon Bebes István képviselőtársunk a Batthyány-kastély rekonstrukciójához 80 millió forintot irányoz elő.
Aki támogatja a módosító indítványt, az kérem, kézfelemeléssel jelezze! (Szavazás.) Öt. A bizottság egyharmada sem támogatja.
741. ajánlási számon ismét egy kitűnő javaslat Hadházy Sándor képviselő úr részéről: a visegrádi palota rekonstrukciójához 161 millió forint támogatást igényel.
Képviselő úré a szó!
HADHÁZY SÁNDOR (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Én úgy értelmezem a kormány jelenlévő képviselőjének megjegyzését, hogy ezt is egyedi projektnek minősítik. Igaz?
DR. SOMOGYI ANDREA osztályvezető (Pénzügyminisztérium): Egyrészt, másrészt a nemzeti környezetvédelmi program végrehajtásából von el forrásokat, amiben a civil szervezetek is tudnának pályázni, úgyhogy az ő lehetőségeiket vonná el a módosító indítvány, illetőleg az örökségvédelmi fejlesztés előirányzata a korábbi évhez képest 10 százalékot meghaladó mértékben növekedett, úgyhogy reméljük, hogy a támogatások hasonlóan megfelelően alakulnak.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Képviselő úré a szó.
HADHÁZY SÁNDOR (Fidesz): Köszönöm szépen. Nagyon biztató, amit tetszett mondani, és majdnem megnyugodtam, de azért mégsem. Az a helyzet ugyanis, hogy a visegrádi királyi palota rekonstrukciója, ha jól emlékszem, 1997-ben indult, aztán nagyon szépen folytatódott, ennek eredményeként a palota egy része megújult, a látogatottsága igen jelentős mértékben növekedett - most már a 100 ezer látogatót is meghaladja évente -, és ezt a programot tovább kellett volna folytatni, azonban a Medgyessy-kormány idején sajnálatos módon ezek a támogatások először elkezdtek csökkenni, aztán pedig egyszerűen el is tűntek.
Most az én aljas szándékom tulajdonképpen az, hogy ezt a támogatást visszahozzam, mert a magyar történelem kiemelkedő helye, Visegrád, és annak kiemelkedő helye, a királyi palota, azt gondolom, hogy megér annyit, hogy a kormány a sajátjának tudja, és áldozzon is arra, hogy ez a királyi palota méltóképpen nézzen ki. Éppen ezért ezt a programot, meggyőződésem, hogy folytatni kell.
Nem értek egyet azzal, hogy majd lehet pályázni uniós forrásokra, ugyanis pontosan a Magyar Nemzeti Múzeum nem tud pályázni az uniós forrásokra, mert ki van zárva belőle.
Tehát tisztelettel kérném, elsősorban a kormánypárti képviselőtársaimat, hogy most ne hallják meg ezt a szirénhangot a kormány részéről, hanem nyugodtan emeljék fel a kezüket, és támogassák a visegrádi királyi palota rekonstrukciós programját. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm, képviselő úr, a határozott indoklást. Kérdezem a bizottság tagjait, hogy támogatják-e Hadházy képviselő úr módosító indítványát. (Szavazás.) 8 igen. (Hadházy Sándor: Erre számítottam.) Ki az, aki nem támogatja? (Nincs ilyen.) Ki az, aki tartózkodott? (Szavazás.) 10 tartózkodás. Köszönöm szépen.
A 747. ajánlási számon Dorkota Lajos képviselő úr a dunaújvárosi vidámpark területén művelődési, sport- és rekreációs központ kialakítására 400 millió forintot irányoz elő. Kérdezem, ki az, aki támogatja a módosító indítványt. (Nincs ilyen.) A bizottság egyharmada sem támogatja.
Szintén Dorkota Lajos képviselő úr a Szalki-sziget és szabadstrand hasznosítására, kulturális centrummá fejlesztésére 1 milliárd forintnyi támogatást kér. Kérdezem a képviselőtársaimtól, hogy ki az, aki támogatja ezt a módosító indítványt. (Szavazás.) 6 igen. Ki az, aki nem támogatja? (Nincs ilyen.) Ki az, aki tartózkodott? (Szavazás.) 12 tartózkodás.
A 750. ajánlási számon Nagy Gábor Tamás képviselő úr a budai várfal rekonstrukciójához 100 millió forint költséget irányoz elő. Kérdezem képviselőtársaimat, ki az, aki támogatja a módosító indítványt. (Szavazás.) 7 igen. Ki az, aki nem támogatja? (Szavazás.) 8 nem. Ki az, aki tartózkodott? (Szavazás.) 3 tartózkodás.
751. ajánlási számon szintén Nagy Gábor Tamás a Magdolna-torony rekonstrukciójához kér 65 millió forintnyi támogatást. Kérdezem a képviselőtársaimat, ki az, aki támogatja a módosító indítványt. (Szavazás.) 7 igen. Ki az, aki nem támogatja? (Nincs ilyen.) Ki az, aki tartózkodott? (Szavazás.) 11 tartózkodás.
A 754. ajánlási számon Nagy Gábor Tamás képviselő úr a Várbazár felújításához kér 4 milliárd forintnyi támogatást. Kérdezem, hogy ki az, aki támogatja a módosító indítványt. (Szavazás.) 7 igen. Ki az, aki nem támogatja? (Nincs ilyen.) Ki az, aki tartózkodott? (Szavazás.) 11 tartózkodás.
A 756. ajánlási számon szintén Nagy Gábor Tamás a Vár alatti barlangrendszer rekonstrukciójához kér 55 millió forintnyi támogatást. Kérdezem, hogy ki az, aki támogatja a módosító indítványt. (Szavazás.) 3 igen. A bizottság egyharmada sem támogatja.
A 758. ajánlási számon Nagy Gábor Tamás képviselő úr a budavári gótikus nagy zsinagóga felújításához kér 100 millió forintnyi támogatást. Kérdezem, ki az, aki támogatja a módosító indítványt. (Szavazás.) 7 igen. Ki az, aki nem támogatja? (Szavazás.) 1 nem. Ki az, aki tartózkodott? (Szavazás.) 10 tartózkodás.
A 774. ajánlási számon a soproni Tűztorony megerősítéséhez kért Firtl Mátyás képviselőtársunk támogatást, 150 millió forintot. Ki az, aki támogatja? (Szavazás.) 8 igen. Ki az, aki nem támogatja? (Nincs ilyen.) Ki az, aki tartózkodott? (Szavazás.) 10 tartózkodás.
A 775. ajánlási számon szintén Firtl Mátyás képviselő úr a soproni Szent Mihály templom felújításához kér 120 millió forintnyi támogatást. Kérdezem, ki az, aki támogatja a módosító indítványt. (Szavazás.) 8 igen. Ki az, aki nem támogatja? (Nincs ilyen.) Ki az, aki tartózkodott? (Szavazás.) 10 tartózkodás.
A 819. ajánlási számon Tiszafüred-Tiszaörvény turisztikai központ kialakításához kér 150 millió forintnyi támogatást Varga Mihály képviselőtársunk. Ki az, aki támogatja a módosító indítványt? (Szavazás.) 8 igen. Ki az, aki nem támogatja? (Nincs ilyen.) Ki az, aki tartózkodott? (Szavazás.) 10 tartózkodás.
A 851. ajánlási számon a berettyóújfalui szabadfürdő hidroterápiás gyógyközponttá való alakításához 500 millió forintnyi támogatást kér Vitányi István képviselőtársunk. Kérdezem, ki az, aki támogatja az indítványt. (Szavazás.) A bizottság egyharmada sem támogatja az indítványt.
A 950. ajánlási számhoz érkeztünk. Itt kérdezném majd az előterjesztő képviselőit, hogy támogatják-e a módosító indítványt.
DR. SOMOGYI ANDREA osztályvezető (Pénzügyminisztérium): Az előterjesztő nem támogatja a módosító indítványt. A kormányzati kommunikáció célja alapvetően a lakosság maradéktalan tájékoztatása az Új Magyarország fejlesztési tervből, illetőleg az egészségügyi, oktatási és közigazgatási reform megfelelő kommunikálására szolgál.
ELNÖK: Köszönöm. Kérdezem, ki az, aki Pettkó András módosító indítványát támogatja, amely a gyermek- és ifjúsági célú pályázatok, rendezvények, illetve fesztiválok támogatására irányozna elő 155 millió forintot. (Szavazás.) 8 igen. Ki az, aki nem támogatja? (Nincs ilyen.) Ki az, aki tartózkodott? (Szavazás.) 10 tartózkodás.
A 951. ajánlási számon Lukács Zoltán és képviselőtársai szintén a gyermek- és ifjúsági célú pályázatok, rendezvények, fesztiválok, illetve ifjúsági szálláshelyek fejlesztéséhez 155 millió forintot irányoznak elő. Kérdezem az előterjesztő képviselőjét.
DR. SOMOGYI ANDREA osztályvezető (Pénzügyminisztérium): Az előterjesztő nem támogatja. A regionális képzőközpontok olyan speciális képzéseket is nyújtanak, amelyek például a hátrányos helyzetűek, elsősorban a romák felé irányulnak. A forrás elvonása a feladat megvalósítását veszélyeztetné. Nem támogatjuk.
ELNÖK: Köszönöm. Képviselőtársaimat kérdezem, ki az, aki támogatja. (Szavazás.) A bizottság egyharmada sem támogatja.
A 952. ajánlási számon Szabó Lajos képviselő úr szintén ugyanezen célokból kíván elvonni 15 millió forintot az örmény és az ukrán önkormányzatok által fenntartott intézmények támogatására. Kérdezem az előterjesztőt.
DR. SOMOGYI ANDREA osztályvezető (Pénzügyminisztérium): Az előterjesztő támogatja. Az ukrán és az örmény kisebbségi önkormányzatok új intézmények fenntartását vállalták át, ezek is kulturális típusú intézmények, úgyhogy a javaslatot támogatja az előterjesztő.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Kérdezem képviselőtársaimat, ki az, aki támogatja azt, hogy e területekről elvonjon 15 millió forintot a költségvetésből Szabó Lajos képviselő úr. (Szavazás.) 7 igen. Ki az, aki nem támogatja? (Szavazás.) 8 nem. Ki az, aki tartózkodott? (Szavazás.) 3 tartózkodás. Köszönöm szépen. Tehát a bizottság nem támogatja.
Ugyanehhez a sorhoz 953. ajánlási számon Török Zsolt és Tóth István képviselő urak 155 millió forintos növelést irányoznak elő. Kérdezem az előterjesztőt. (Dr. Gyenesei István: Rosszfelé mutat a nyíl szerintem! - Többen: Igen!)
DR. SOMOGYI ANDREA osztályvezető (Pénzügyminisztérium): Az előterjesztő nem támogatja. A módosító indítvány is formahibás, hiszen a mérlegben próbálja megjeleníteni a forrásokat, illetőleg az egyik tartalékot nevezné meg forrásul, úgyhogy az előterjesztő nem támogatja.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Kérdezem képviselőtársaimat, ki az, aki ennek ellenére támogatja a módosító indítványt. (Szavazás.) 3 igen. A bizottság egyharmada sem támogatja. Köszönöm szépen.
Az általunk a bizottság hatáskörébe tartozónak vélt módosító indítványok tárgyalásának végére értünk. Kérdezem képviselőtársaimtól, van-e olyan módosító indítvány, amiről még szavazást kezdeményeznének. (Nincs jelzés.) Ha nincs, akkor megköszönöm az előterjesztők részvételét.
Annyi kiegészítést tennék a szavazási procedúrához, hogy azért beszéltünk végig az előterjesztő támogatásáról, mert a kormány még nem foglalt állást e tekintetben, tehát a módosító indítványokról egyelőre csak az előterjesztő tudott ebben az értelemben nyilatkozni. Köszönöm szépen a segítséget, további jó munkát kívánok önöknek! (A napirendi pont tárgyalásához érkezett vendégek elhagyják az üléstermet.)
Zárószavazás előtti módosító indítvány benyújtása
Rátérnénk 2. napirendi pontunkra, amely egy zárószavazás előtti módosító indítvány benyújtásáról szólna. (Zaj.) Tisztelt képviselőtársaim nyilván emlékeznek még rá, hogy két üléssel korábban a bizottság döntött arról, hogy az utazásszervező, utazásközvetítő tevékenység végzése során kibocsátott számlánál, egy részvételi díj befizetése esetén azt indítványoztuk, hogy számlát az utolsó részlet befizetésekor lehessen kibocsátani. Akkor kicsúsztunk a határidőből, a kormány már döntött a támogatott sorról, ezért vissza kellett vonnunk technikailag az indítványt, és most egy zárószavazás előtti módosító indítványként kell benyújtani. Időközben a PM-nek új álláspontja alakult ki, ezért meg is kérném majd Csákyné Fodor Annát, a Pénzügyminisztérium képviselőjét, hogy legyen kedves, tájékoztassa a bizottságot erről.
Csákyné Fodor Anna szóbeli kiegészítése
CSÁKYNÉ FODOR ANNA (Pénzügyminisztérium): Tisztelettel köszöntöm önöket. Magát a módosító indítványt nem támogatja a Pénzügyminisztérium, azért nem, mert felesleges ezt így külön kimondani, ugyanis a parlamenthez benyújtott új áfatörvény 163. §-a, ami változatlan formában van a benyújtás óta, azt mondja, hogy az adóalany a számla kibocsátásáról legkésőbb a teljesítésig, előre fizetés esetén annak kézhezvételekor, de legfeljebb attól számított 15 napon belül köteles gondoskodni.
A "teljesítésig" szóhasználatba belefér ez is, hogy az utas felé oda lehessen adni a végszámlát, amikor az utolsó részlet befizetésekor találkozunk vele. Ezt így fogjuk érteni, a magyarázó szövegekben is így fogjuk megjeleníteni, és így kell majd alkalmazni is, úgyhogy megoldódott a probléma a jelenleg hatályos törvény szerint is. (Almássy Kornél az ülésterembe érkezik.)
ELNÖK: Köszönöm szépen. Ennek ellenére alelnöktársammal azt javasoljuk továbbra is a bizottságnak, miután a szakmai szervezet kifejezett kérése volt - és átolvasva a törvényjavaslatot, illetve ismerve a jelenlegi gyakorlatot, ők nem ezt olvassák ki a szabályozásból -, hogy akkor járunk el helyesen, ha ezt a zárószavazás előtti módosító indítványt mégiscsak elfogadná a bizottság. Technikailag az a helyzet pillanatnyilag, hogy még nem állt össze a törvényjavaslat végleges, a módosító indítványok által kialakult szerkezete, tehát nem tudjuk most benyújtani zárószavazás előtti bizottsági módosító indítványként.
Két megoldás van. Az egyik az, hogy összeülünk egy újabb bizottsági ülésre, ahol ezt elfogadjuk, mondjuk a hétfői nap folyamán, vagy az, hogy a bizottság felhatalmaz engem arra, hogy én magam nyújtsam be a bizottság nevében a zárószavazás előtti módosító indítványt. Alelnöktársam azt javasolta, hogy maradjunk annál a verziónál, amennyiben a bizottság felhatalmaz engem, hogy én ezt benyújtom akkor, amikor a módosításokkal összehangolt törvényjavaslat előállt, amennyiben ezt a megoldást a bizottság tagjai támogatják. Nem tudom, hogy ehhez van-e különvélemény a képviselő urak részéről. (Nincs jelentkező.)
Tessék!
CSÁKYNÉ FODOR ANNA (Pénzügyminisztérium): Annyival szeretném ezt kiegészíteni - mondta, hogy a szakmai szervezetek jelenlegi gyakorlata alapján -, hogy a jelenlegi gyakorlat nem is teszi lehetővé, mert nem így szól a most hatályos törvény, de majd 2008-tól így szól, és belefér.
ELNÖK: Az ő szakmai álláspontjuk alapján, bocsánat, tehát a szakértői vélemények azt állítják egybehangzóan az ő részükről, hogy az ő olvasatukban ez pillanatnyilag nem így kerülne szabályozásra, és ezért fontosnak tartják ezt a módosítást.
Aki támogatja, hogy a bizottság nevében egy ilyen zárószavazás előtti módosító indítványt benyújtsak, az kérem, kézfeltartással jelezze! (Szavazás.) Köszönöm szépen. Tartózkodás? (Nincs jelentkező.) Ellenvélemény? (Nincs jelentkező.)
A bizottság egyhangú döntésével ezt támogatja. Köszönöm szépen az előterjesztőnek a megjelenést.
Tájékoztató a 2007. évi nyári idegenforgalmi főszezon értékeléséről a közép-európai versenytársak eredményeinek tükrében
Áttérnénk a következő napirendi pontunkra, amely az írásban előterjesztett napirendek szerint a 3., a mai ülés menetét tekintve a 4. napirendünk: tájékoztató a 2007. évi nyári szezon értékeléséről a közép-európai versenytársak eredményeinek tükrében. Előterjesztő: az Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium turisztikai szakállamtitkársága.
Köszöntöm szakállamtitkár urat, illetve köszöntöm a Magyar Turizmus Zrt. vezérigazgatóját is! Megadnám a szót szakállamtitkár úrnak, hogyha az előterjesztéssel kapcsolatban szóbeli kiegészítése, illetve prezentációja van.
DR. KOVÁCS MIKLÓS turisztikai szakállamtitkár (Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium): Tisztelt Bizottság! Tisztelt Elnök Úr! Egy perc türelmet kérek szépen, amíg a prezentációt előkészítem. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm én is. Kérem a képviselőtársaim türelmét! A rövid technikai szünet alatt megkérnék mindenkit, hogy maradjanak az ülésteremben. (Rövid szünet.)
Dr. Kovács Miklós szóbeli kiegészítése
DR. KOVÁCS MIKLÓS turisztikai szakállamtitkár (Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium): Tisztelt Bizottság! Tisztelt Elnök Úr! A kiosztott anyaghoz szerettem volna egy nagyon rövid prezentációt tartani, pontosabban a két napirend szerint kettőt. Azért lett volna ez szerencsés, hiszen mind a két témához igen sok adat, információ tartozik, de én úgy gondolom, hogy a kiadott és az előzetesen megkapott beszámoló is alkalmas arra, hogy néhány szóbeli kiegészítéssel ezt a témát tárgyalja a bizottság.
Az első a 2007. évi szezon értékelése. Itt a kiadott táblázatok alapján hadd említsek néhány nagyon fontos számot és információt. A kereskedelmi vendégéjszakák száma az első nyolc hónapban mintegy 0,6 százalékkal nőtt. Ez úgy alakult ki, hogy a nemzetközi kereskedelmi vendégéjszakák száma 1,8 százalékkal csökkent, a belföldi kereskedelmi vendégéjszakák száma pedig 3 százalékkal növekedett, tehát tovább folytatódott az a tendencia, amely a belföldi forgalom növekedésére utalt. Különösen hangsúlyozandó a főszezon értékelése során az erős augusztusi forgalom, amely mind a belföldi, mind pedig a külföldi vendégforgalom szempontjából növekedést jelentett. A belföldi vendégek száma 4,3 százalékkal nőtt augusztus hónapban, az általuk eltöltött vendégéjszakák száma is növekedett, sőt, a nemzetközi kereskedelmi vendégéjszakák száma is nőtt valamelyest a 2007. év augusztus hónapjában. Így a főszezon értékelése, úgy gondolom, hogy mindenképpen pozitív.
Még egy számot hadd emeljek ki! A belföldi forgalomból származó szállásdíjbevétel meghaladta a 34 milliárd forintot, és ez 14 százalékos árbevétel-növekedést jelentett, ami 7 százalékos tényleges, reálnövekedést jelent.
Összességében úgy látjuk, hogy bár bizonyos relációkból a beutazó forgalom további csökkenése tapasztalható, így Németországból 10 százalékkal kevesebb vendégéjszakát töltöttek el, Ausztriából 3 százalékkal, a skandináv országokból 2 százalékkal, és sajnos az Egyesült Királyságból továbbra is 20 százalék fölötti az elmaradás, ez utóbbi azonban különösen egy igen erős bázishoz volt kapcsolható. Nem ennyire rossz a kép abban az esetben, ha nem a 2006-os évhez, hanem egy jobb bázishoz, tehát egy 2004-es bázishoz mérjük.
Nagyon szépen köszönöm, hogy közben a technikát rendbe hozták. (Működik a kivetítő.)
A nyári főszezon jellemzői: a külföldi forgalom nyár végi élénkülését tapasztalhattuk, ami kiemelkedő a fővárosi és a balatoni forgalom szempontjából. Dinamikusabb növekedés volt a magasabb kategóriájú, tehát négy- és ötcsillagos szálláshelyek esetében. Sajnos továbbra is, ahogy említettem, a német piac folyamatos térvesztését lehet tapasztalni, jóllehet a korábbi visszaeséshez képest ez a visszaesés mérséklődött. Ugyanakkor jelentős beutazóforgalom-növekedés tapasztalható a cseh, a lengyel és a román relációban. A román relációt azért hadd emeljem ki, mert több mint 20 százalékos forgalomnövekedést jelentett, és kifejezetten a kereskedelmi szállásférőhelyeken, tehát nem tranzit- és nem rokonlátogatási céllal érkeztek hozzánk, hanem turisztikai céllal érkeztek hozzánk ebből a szomszédos országból.
Egy nem túl könnyen áttekinthető ábra a kereskedelmi szállásférőhelyek számát mutatja, több évre visszamenőleg. Ez szintén kiosztásra került az anyagban. Ezek azok a számok, amelyeket említettem: 0,6 százalékkal nőtt a kereskedelmi vendégéjszakák száma az I. és VIII. hónap közötti időszakban.
A következő pedig a főbb vendégforgalmi mutatók alakulását mutatja, szintén visszatekintő módon. Úgy gondolom, hogy ennek a részleteibe sem kellene belemerülni.
Itt viszont látható az általam említett, augusztusi jó és kiemelkedő forgalom, ahol egy felkiáltójel jelzi a külföldi vendégek számának a kereskedelmi szálláshelyeken való növekedését, ez 7,7 százalék; de jelentős volt a belföldi vendégek száma is, és az általuk eltöltött vendégéjszakaszám is nőtt. Így a nemzetközi kereskedelmi vendégéjszakaszám 2,9 százalékkal, a belföldi pedig 1,6 százalékkal nőtt, és a belföldi forgalomból származó szállásdíjbevétel növekedése is meghaladta az inflációs szintet. (Az ülésterembe érkezik Nagy Jenő.)
Úgy gondolom, hogy külön érdemes szólni néhány mondatot, és kérem a bizottság tagjait, hogy olvassák el, fussák át, amit a diára írtunk fel: a balatoni szezon kiemelkedően jó volt az idei esztendőben, a belföldi vendégek száma például 1998-hoz képest több mint duplájára emelkedett, és a vendégéjszakák száma is 80 százalékos növekedést mutat.
Az üdülési csekk szerepe a balatoni vendégforgalom növekedésében is jelentős volt, és a korábbi tendenciák megfordultak - egyébként ez országosan is igaz, a belföldi és a külföldi vendégforgalom aránya némileg átrendeződött a belföldi javára, ez a Balatonnál 56 százalékot jelent. Ez az arány, mármint a belföldi vendégforgalom aránya az összforgalomból 1998-ban még 30 százalék volt. Mindig el szoktuk mondani, hadd mondjam el itt is nagyon röviden, hogy a belföldi forgalom növekedésének nagyon pozitív gazdasági, másodlagos hatásai is vannak a turizmus szempontjából, csökkenti a szezonalitást, jobban kiszámíthatóvá teszi a forgalmat, a kapacitások kihasználtságával jobban ösztönöz a turisztikai befektetésekre, gazdasági hatását tekintve általában mindenféle szempontból pozitív.
A következő dián a másik kiemelt terület, a főváros szerepel néhány információval. Szerencsére itt is jó volt az augusztus, a vendégek száma nőtt, ezt azonban sajnos nem követték a vendégéjszakákról szóló adatok. A rövidebb tartózkodási idő miatt a vendégek számának növekedésével nem állt arányban az eltöltött éjszakák számának változása. Nem volt érzékelhető még a nyár folyamán, elsősorban a kánikulai időjárás miatt érhető módon Budapest részéről a belföldi forgalom megnyerésére indított kampány. Tehát fontos, hogy a Budapest vendégül látja Magyarországot kampány folytatása mindenképpen szükséges.
A top tízről, tehát a top tenről, a küldőországokról már nagyon röviden szóltam -Németország, Ausztria, az észak-európai országok és az Egyesült Királyság. Természetesen más és más a vendégéjszakaszám, ami nyilvánvalóan más visszaesési mértéket is jelent. Említettem ugyan a román növekedést, ők nem kerültek fel a top tízbe, de a növekedésük nagyon dinamikus volt. Nőtt a Franciaországból történő beutazás, a Lengyelországból történő beutazás, és a Spanyolországból történő beutazás is.
Ha megengedik, majd a bemutató végén néhány gondolattal szeretnék arra kitérni, hogy ezeknek a csökkenéseknek, a vendégforgalom mérséklődésének az ellensúlyozására milyen konkrét marketingakciókra kerül sor, és ebben majd, ha elnök úr hozzájárul, akkor kérem Róna vezérigazgató úr segítségét is.
A külföldi forgalom országonkénti aránymegoszlását mutatja ez a tortaszelet, amiből természetesen továbbra is kiemelendő Németország. Az összes beutazóforgalom 39 százaléka realizálódik a német piacról, tehát jóllehet visszaesés van, de még így is meghatározó, tehát a német piac marketingakciók szempontjából is kiemelten kezelendő, és ezt szeretnénk tenni a jövőben is.
Ez az ábra lényegében összefoglalja azt, amit az előző táblázatban mutattunk, hogy mely országokból csökken, és mely országokból nő a forgalom. Ugyanazokat a százalékokat természetesen ez az ábra most valamivel szemléletesebben mutatja be.
Ugyancsak a német vendégéjszakák számának változására a különböző európai országokban vonatkozik ez a dia, tehát itt a versenytársakat is lehet szemlélni, hogy a különböző országok szempontjából hogyan alakult a német vendégéjszakaszám. Látható az ábra jobb oldali részén, hogy melyek azok az országok, ahol nőtt - a görögöknél, a szlovéneknél, a hollandoknál, a bolgároknál, és a románoknál is - a német vendégéjszakák száma, ugyanakkor csökkent Ausztriában, Csehországban, Magyarországon, Montenegróban, Szlovákiában, és Cipruson például igen jelentős mértékű a csökkenés. A német piac tehát ambivalens ebből a szempontból, nemcsak Magyarország, és nem elsősorban Magyarország veszíti a német beutazóforgalomból a legtöbbet, hanem ahol a német vendégek és forgalmuk aránya a magyarországinál nagyobb; ezek közé az országok közé tartozik például Ausztria.
Következtetések: folyamatos vonzerőfejlesztés szükséges, erős marketingakciók a fő küldőpiacokon. A bizottság ismeri, és információval rendelkezik arról, hogy további 500 millió forint többlet marketingkeret lehívására nyílt lehetősége a Magyar Turizmus Zrt.-nek 2007 késő őszén. A 2007 őszi, és a 2008 kora tavaszi kampányok elsősorban ezekre a számunkra fontos, és kiemelkedő piacokra irányulnak. A szerződéskötés jelenleg folyamatban van, rövidesen lezárul. A finanszírozás feltétele az, hogy a pénz hatékony elköltése mérhető eredményeket hozzon a magyar turizmusban, tehát ennek az 500 millió forint többlet marketingköltségnek tükröződnie kell a vendégéjszakák számának növekedésében, nevezetesen 300 ezer többlet vendégéjszakát kell elérnie a magyar turizmusnak - ebben természetesen nemcsak a külföldi, hanem a belföldi vendégéjszakák száma is benne foglaltatik. Folytatni kell a bevált akciókat, így a Budapest Winter Invasion kapmányt, amely sikeres volt, és amely a magasabb kategóriájú szállodák, a szolgáltatók és a Magyar Turizmus Zrt., valamint a Budapesti Turisztikai Szolgáltató Kht. együttműködésével valósul meg.
A TDM, turisztikai desztinációs menedzsment rendszer kialakításáról szóltunk; ez természetesen hosszú távú pozitív hatással fog majd rendelkezni a beutazó forgalomra és a magyar turizmus alakulására, és fontos egy ország brand kialakítása, amelynek tevékenysége megkezdődött, és ezen belül természetesen a két kiemelt desztináció, célterület, az új Budapest és az új Balaton brand kialakítása is nagyon fontos. (Páva Zoltán távozik az ülésteremből.)
Mielőtt a prezentációt befejezném: bár a főszezon és az 1-8. hónap végéig terjedő időszak értékelése volt a feladat, és a kiosztott, kiküldött anyagban ez is szerepel, azonban a mai napon hozta nyilvánosságra a Központi Statisztikai Hivatal, nevezetesen ma délelőtt 9 órát követően vált publikussá az idegenforgalmi adatok 1-9. hónap közötti alakulása, amely némileg árnyalja a képet, de nem változtatja meg azokat a főbb tendenciákat, amelyekről az előzőekben szóltunk. Köszönhetően többek között a már említett augusztusi jó forgalomnak és a szeptemberi forgalom alakulásának, nem csökkent jelentős mértékben a forgalom a külföldi relációban sem. A nemzetközi kereskedelmi vendégéjszakák számának visszaesése az előző év azonos időszakához képest 1,5 százalék, tehát ez a mínusz tartományban van, de augusztus végéig, ha emlékeznek a számra, ez egy nagyobb szám, 1,8 százalék volt, tehát némileg javult, változott, és némileg csökkent, ugyanakkor érdekes módon - és ennek elemzésére mindenképpen nagy figyelmet kell fordítanunk, és ezt meg is beszéltük már a Magyar Turizmus Zrt.-vel - nőtt a belföldi forgalom. Természetesen várható, hogy ezek a számok majd akkor lesznek értékelhetőek, ha a későbbiek során a magyar állampolgárok kiutazására, tehát külföldön eltöltött nyaralására vonatkozó statisztikai adatok is ismertté válnak, ugyanakkor egy nagyon erős augusztus is indukálhatott egy belföldi forgalomcsökkenést, és én úgy gondolom, hogy az október-novembertől esedékes hosszú hétvégék és a wellness szállodák szezonja tovább erősíti a belföldi forgalom növekedését. Összességében a kereskedelmi vendégéjszakák száma 2007. január és augusztus vége között 0,2 százalékkal nőtt, amely a belföldi kereskedelmi vendégéjszakák 2 százalékos növekedésének és a nemzetközi kereskedelmi vendégéjszakák 1,5 százalékos csökkenésének köszönhető.
Engedjenek meg még egy nagyon rövid kitérőt, hogy régiós szempontból ez hogyan néz ki. A Balaton vendégéjszakáinak száma belföldi relációban 6 százalékkal nőtt, külföldi relációban 4 százalékkal csökkent; a szaldó a tényleges növekedést mutató 1,3 százalék. A Budapest-Közép-Duna-vidéki régió kismértékben növelte a belföldi vendégéjszakák számát, és nem jelentősen, 1,6 százalékkal, tehát az országos átlagnak megfelelő mértékben csökkentek a külföldi vendégéjszaka számok. (Lasztovicza Jenő távozik az ülésteremből.) Itt Budapesten nyilván a belföldi és a külföldi forgalom aránya más a Balatonnál, tehát a külföldi forgalom csökkenését nem tudta ellensúlyozni a belföldi forgalom kismértékű növekedése, ezért mintegy 1 százalékos vendégéjszaka-csökkenés mérhető Budapesten az 1-9. hónapban, amely úgy gondolom, hogy nem meghatározó.
Arányait tekintve sajnos még nem döntő a Tisza-tó forgalma, mégis engedjék meg, hogy hadd emeljem ki, hiszen a legnagyobb, legdinamikusabb növekedést ez a turisztikai régió produkálta. A belföldi vendégek által eltöltött vendégéjszakák száma 11,4 százalékkal, a külföldiek által eltöltött vendégéjszakák száma is 12 százalékkal nőtt, összességében tehát 12 százalékkal nőtt a vendégéjszakák száma. Csak egy szám: természetesen ez egy 160 ezer nagyságrendű vendégéjszakára vonatkozik, szemben mondjuk a Balaton 2,1 millió vagy Budapest 1 millió belföldi vendégéjszakáival, illetőleg ugyanez a Balatonnál 1,7 millió és Budapesten 4,2 millió.
Milyen marketingakciókkal kívánjuk ellensúlyozni a forgalom bizonyos mértékű csökkenését a beutazó forgalomban? Ausztriában az előrejelzések szerint az őszi időszak az egészségturizmus főszezonja. A forgalom kismértékben növelhető az őszi hosszú hétvégék és a karácsonyi, szilveszteri időszak megfelelő népszerűsítésével - itt ugyancsak a Winter Invasion kampányt szeretném kiemelni. Említettük a németországi helyzetet: a legfontosabb, tehát 39 százalékkal a legnagyobb arányú forgalmat bonyolítja ez a reláció. Az előrejelzés szerint a látogatóforgalom 1-2 százalékos növekedésére lehet számítani az év hátralévő időszakában vagy január végéig; a kereskedelmi szálláshelyforgalom stagnálása várhatóan, a német számokat ismerve úgy gondolom, hogy nem negatív. Szintén a Budapest Winter Invasion kampány és néhány kiemelkedő esemény - hirdetések Berlinben, Münchenben, újságíró study tour -, és említettük Nagy-Britanniát, amely szintén nagyon fontos, erről a piacról sem kívánunk kivonulni és lemondani. Itt bizonyára ismert a tisztelt bizottság tagjai előtt, hogy 30-án megindult a Ryanair, amely részben egy korábban kivonult diszkont légitársaság forgalmát képes pótolni. Október végétől Budapest-Bristol, Budapest-East Midlands, Liverpool és Glasgow új desztinációk jelentősen javítják Magyarország elérhetőségét. Én úgy gondolom, hogy az a tény, hogy a jelenlegi 1300 fős kapacitás 1800-ra bővül, javíthat azon a mértéken, amely az angol piacról kimutatható vendégéjszakaszám visszaesését jelenti. Itt is természetesen a Winter Invasion kampány egy jelentős erőteljes jelenlét a jövő héten sorra kerülő World Travel Marketon, az angol piacon és még egyéb akciók tartoznak ide.
Nagyon szépen köszönöm a bizottság figyelmét. A kérdésekre szívesen állunk rendelkezésre.
ELNÖK: Köszönöm szépen, államtitkár úr. Róna vezérigazgató úr most kívánja elmondani a kiegészítését, vagy majd a későbbiekben? (Jelzésre:) Köszönöm.
Képviselőtársaimnak adnám meg a lehetőséget arra, hogy a szezonértékelés anyagával kapcsolatos kérdéseiket, véleményeiket fogalmazzák meg, illetve mondják el. Almássy Kornél alelnök úr!
ALMÁSSY KORNÉL alelnök (MDF): Köszönöm szépen. Nekem jó pár kérdésem és felvetésem is lenne az anyaghoz kapcsolódóan. Először is, azt szeretném leszögezni én is, hogy örvendetes, hogy jó évet zárt a magyar turizmus; tényleg hosszú idő óta a Balatonon is lehetett érzékelni, hogy mekkora idegenforgalom van, mégis, ha a számok mögé próbálok nézni, azért néhány kérdőjel megfogalmazódik. Azt gondolom, hogyha sikerre akarjuk vinni a turizmus ügyét, és ezt a folyamatot akarjuk növelni, akkor meg kell néznünk azt, hogy hol vannak hiányosságok, hol látszanak a gyenge lábak, és hol kellene fejlesztéseket elérni. Másrészről pedig összességében azt látom, hogy ezek a fajta eredmények alapvetően - és ezek most már jó ideje látszanak - a belföldi turizmus és a belföldi vendégéjszakák megdöbbentő növekedésének tudhatók be.
Amit az anyagon belül hiányolok a konkurens országokkal való összehasonlítás tekintetében, hogy az oké, hogy növekedés van bizonyos országokban - Montenegró, Szerbia, Törökország, Lettország -, de Magyarország hol van ehhez képest. Nem feltétlenül a növekedés mértéke, hanem az érdekelne nagyon, hogy Montenegróhoz vagy Szerbiához, tehát a hasonló méretű országokhoz képest milyen növekedést tudtunk elérni a vendégéjszakák vagy akár a bevételek számában, tehát milyen eredményeket értünk el. Ez engem nagyon érdekelne. Én úgy érzem, hogy a versenytársak turizmusát jellemző trendek című fejezet arról szól, hogy megnézzük azt, hogy hol, milyen növekedési trendek vannak, de hogy Magyarország ebben a versenyben hol helyezkedik el, arra ebben az anyagban nem kapunk választ. Én erre kérnék mindenképpen választ önöktől.
Aztán ami egy kicsit aggasztó, és örömmel hallom egyébként, hogy államtitkár úrék is kívánnak lépéseket tenni ez ügyben, hogy Németországból azért jelentős vendégéjszakaszám-csökkenés történt meg. Az Egyesült Királyságot is említette államtitkár úr, de én Németországot érzem itt a legdrámaibbnak, hiszen az egy stratégiai, jól bevett, régi piac a turizmus tekintetében Magyarország számára, tehát én itt mindenképpen hatékony beavatkozást tartanék jónak.
Említette államtitkár úr a tavalyi évi Winter Invasion kampány sikerességét. Én erre is szükségesnek tartanék egy mélyelemzést, illetve arra egy választ, hogy mennyibe került ez a kampány. Ha jól sejtem, akkor 5500 vendég jött, és 25 ezer vendégéjszakát töltöttek el. Itt megint az érdekelne, hogy milyen bevétel származott ebből. Nyilván többfajta bevétel van, vagy többfajta lebontást kell ebből képezni, de érdekelne, hogy a befektetett, kampányra fordított összeg vajon arányban van-e, tehát az árértékarány vajon megfelel-e egymásnak. Ezek nagyon érdekelnének, mert akkor érdemes belekezdeni egy újabb kampányba, ha ezek a költséghatékonyság-elemzések megtörténnek, hiszen kevés az a forrás, kevés az a rendelkezésre álló forrás, ami a Magyar Turizmus Zrt.-nek rendelkezésre áll, tehát én azt gondolom, hogy minden fillér elköltését jól meg kell fontolni, és megfelelő hatékonysági számításokra van szükség.
Végezetül pedig, ami engem érdekelne - nem tudom, ha képviselőtársaim egyetértenek vele, akkor akár kérhetné a bizottság is, de ha nem, akkor ezt én fogom képviselőként személyesen kérni a szakállamtitkárságtól -, hogy ehhez az elemzéshez kapcsolódóan szeretném látni, vagy kérni a Magyar Nemzeti Bank által elszámolt turisztikai bevétel euróban kifejezett értékét, ha van ilyen mutató, vagy ki tudja mutatni az államtitkárság, akkor az érdekelne.
Kaptunk a vendégéjszakák belföldi-külföldi bontásáról adatot, ez rendben van. Azt viszont nem látom az anyagban, hogy a fajlagos költésről van-e valamifajta információja az államtitkárságnak.
Érdekelne az is - és félreértés ne essék, nem az üdülési csekkek ellen vagyok, azt egy jó dolognak tartom -, hogy az üdülési csekkek bevonása, költségvetési támogatása, a különböző adók és járulékok elengedéséből fakadó költségvetési kiesés mértéke vajon szintén arányban van-e egymással a turizmus bevételeit tekintve.
Gyakorlatilag az is érdekelne, jó lenne egy olyan összefoglaló táblázatot, olyan összefoglaló adatsort készíteni, ahol a ténylegesen kifizetett turisztikai támogatások összege szerepel - tehát nyilván a Magyar Turizmus Zrt.-nek, a turisztikai célelőirányzatnak, uniós és hazai pályázati forrásoknak az összesítése -, hogy ezek milyen értékben vannak a turisztikai bevételekkel.
Tehát összefoglalva: arra is kíváncsi lennék, hogy mi az átlagos tartózkodási idő belföldi és külföldi bontásban Magyarországon. Ez látszik, a fővárosi adatoknál már belekaptunk ebbe a problémába, hogy itt bizony vannak problémák. Ezeket a kérdéseket, ha gondolja államtitkár úr, írásban is eljuttatom önhöz, de szükség lenne ezekre. Valóban úgy látszik, és én hiszem is, hogy nemcsak látszik, hanem egy sikeres évnek tudható be a 2007-es év, de látszanak azért olyan tendenciák, amik felhívják a veszélyre a figyelmet, hogy hol szorulunk vissza, milyen piacokon, és hogy a belföldi turizmus növekedése jelent igazából egy olyan tartalékot, vagy jelenthet ebben az évben egy olyan tartalékot, amit nem biztos, hogy külföldi vendégéjszakákból tudtunk pótolni. Tehát ezekre a kérdésekre én mindenképpen szeretnék itt is, és akár egy bővebb kiegészítő anyagban is választ kapni, és ha a bizottság gondolja, akkor ezt akár egy bizottsági kérdésben is fel lehet tenni, ha gondolják, megfogalmazom újra három-négy pontban, hogy mire lennék én kíváncsi egy kiegészítő anyag kapcsán. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm, alelnök úr. Becsó Zsolt képviselő úr kért szót.
BECSÓ ZSOLT (Fidesz): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Államtitkár Úr! Tisztelt Bizottság! Nekem is néhány kérdésem, illetve felvetésem lenne.
Az egyik kérdés a legfontosabb küldőországok 2007. évi statisztikai adataihoz kapcsolódik. Láthatóan Magyarország számára a legfontosabb küldőország továbbra is Németország, de mint ahogy itt a statisztika is kimutatta, az elmúlt évhez képest egy tíz százalékos visszaesés van a vendégek számát érintően. Tisztelettel szeretném megkérdezni, hogy ennek okait vizsgálta-e az államtitkárság, illetve a Turizmus Zrt., és ha vizsgálta, akkor milyen következtetésre jutott. Itt már tendenciáról lehet beszélni, hiszen évről évre csökken az idelátogató német turisták, és az általuk eltöltött vendégéjszakák száma.
Ugyanez felvetődik az Egyesült Királyság esetében is, ahol az elmúlt évhez képest egy 23 százalékos visszaesés jelentkezik.
Az is érdekelne, hogy vannak azonban olyan küldőországok, ahol jelentősebb pozitív fordulat következett be, talán Spanyolország esetében volt egy ilyen 14 százalékos vendégszám-növekedés, hogy ennek az okait is vizsgálták-e.
A másik ilyen felvetés, hogy ez az év eléggé különleges volt sok tekintetben, például a tekintetben is, hogy nagyon sok hosszú hétvége volt. Ha megnézzük a jövő évi naptárat, akkor láthatjuk, hogy a hosszú hétvégék számát tekintve radikális visszaesés fog bekövetkezni. Vizsgálták-e azt ebben az évben, az év első nyolc hónapjában, hogy itt az adatokat illetően a hosszú hétvégék milyen szerepet töltöttek be.
A következő felvetés Budapesthez kapcsolódik. Nyilvánvalóan ilyen versenytárs-analízist, összehasonlítást szoktak végezni a legfontosabb potenciális európai fővárosok viszonylatában, legyen szó Prágáról, Pozsonyról, Varsóról vagy akár Berlinről. Én inkább egy apróságnak tűnő dolgot szeretnék felvetni, és ha tudnak, akkor válaszoljanak rá.
Berlinben és Budapesten egy időben volt egy maratoni verseny. Budapesten háromezren vettek részt, Berlinben 40 ezren. Budapesten ezt a maratoni versenyt, amely szintén nemzetközi volt, pár tízezren követték, Berlinben azonban egymillióan. Tehát ez csak egyetlenegy kis kiemelt szösszenet, de valószínűleg ilyen aspektusból is lehet vizsgálni ezeket a kérdéseket, miközben Berlin, bár birodalmi főváros volt, aki ott megfordult, az láthatta, hogy igazán látnivaló nincs a Reistagon és a néhány egyéb más, mondjuk attrakción kívül, de van egy feelingje, amit azonban jól el tudnak adni, egyrészt Németországon belül, másrészt Németországon kívül.
Tudnám javasolni a szakállamtitkárságnak egy olyan vizsgálat lefolytatását, hogy az idegenforgalmi adóbevételek hogy alakultak regionális, megyei, települési bontásban, mert nemcsak a szakállamtitkárságnak vagy a Magyar Turizmus Zrt.-nek van itt felelőssége és szerepe, mondjuk Magyarország régió, vagy egy megye, vagy egy kistérség, település turizmusának fellendítése tekintetében. Láthatjuk, a források döntő része most már decentralizálva van a regionális fejlesztési tanácsokhoz, ott kerülnek meghozatalra majd azok a döntések, amelyek elősegíthetik bizonyos fejlesztések megvalósulását. A megyék is szerepet töltenek be, a települések is, és miután minden egy forinthoz az állam kettő forintot mellérendel, én szívesen vennék egy olyan kimutatást, amely bemutatná azt, hogy a befolyó idegenforgalmiadó-bevételek miképpen hasznosulnak, miképpen kerülnek felhasználásra adott települési bontásban. Mert bár nyilvánvalóan vannak olyan települések, ahol nemcsak ennyi, hanem a költségvetésből, máshonnan is át kell csoportosítani, és jóval nagyobb összegek kerülnek felhasználásra, de meggyőződésem, hogy vannak olyan települési önkormányzatok, ahol az idegenforgalmiadó-bevételek egy része más jellegű kiadásokra kerül felhasználásra. Egy ilyen jellegű kimutatást nagyon szívesen vennék. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm, képviselő úr. További hozzászólási igény? (Jelentkezésre:) Hadházy Sándor képviselő úré a szó.
HADHÁZY SÁNDOR (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Bizottság! Csatlakozom Becsó Zsolt képviselőtársamhoz, ugyanezeket a kérdéseket kívánom én is feszegetni.
A tájékoztatót áttanulmányozva, és a kiegészítést meghallgatva az a gondolat támadt bennem, hogy igazából nem történt egy mélyreható elemzés, vagy legalábbis nem olvasom ki ezekből, hogy mondjuk a németországi, vagy brit turizmus volumene miért csökkent olyan jelentős mértékben az elmúlt évben, illetve ez most már tendencia, hiszen az elmúlt évekről kell beszélni, és az elmúlt években, talán az elmúlt három-négy évben ez a csökkenő tendencia tetten érhető. Ennek azért valamilyen oka biztos van; nagyon kíváncsi volnék arra, hogy mi lehet ennek az oka. Különösen akkor kelti ez fel az érdeklődésemet, ha azt látom, hogy más országok - például Lengyelország - pont az ellenkező tendenciát mutatják: ott erősödik a beutazó turizmus, nálunk meg folyamatosan gyengül. Akkor itt valami nincs rendben, úgy gondolom.
Annak örülhetünk, hogy a belföldi turizmus növekszik, de ennek sem látom a megalapozottságát, nem látom az indokait, hogy ez minek köszönhető. A hosszú hétvégéknek? Netán annak, hogy a magyar polgárok most már nem tudnak külföldre elmenni, és inkább Magyarországon, olcsóbb helyeken keresik a pihenési lehetőséget, például a Balatonnál? Lehet, hogy ennek ilyen praktikus, kézenfekvő okai is vannak. Ha ilyen okok vannak, ezeket megint csak fel kellene tárni, mert a következő években ezeket a problémákat kellene megszüntetni. Én ezt egy rendkívül fontos kérdésnek tartom, hogy nem történik egy mélyreható elemzés, hogy mi ennek a változásnak az oka, és mi az oka annak, hogy a szomszédos országokhoz képest a turizmus területén is lemaradunk.
A másik kérdés az adóbevételeket illeti. Szintén egyetértek azzal, hogy tisztába kellene már tenni ezt a kérdést. Nagyon helyes - és ezt az idegenforgalmi bizottság mindig is támogatta -, hogy az adóbevételekhez párosuljon egy állami kiegészítő támogatás, az a bizonyos plusz 2 forint. Úgy gondolom, hogy ezt azért adná az állam, hogy az illető település vagy az illető térség a turizmus fejlesztésére fordítsa ezeket a forintokat, de ez nem így történik; én úgy gondlom, hogy éppen ezért elő kellene készíteni egy változást, hogy mondjuk 2009-től vagy 2010-től ez ellenőrzött, illetve szabályozott formában történhessen. Nem azért támogatjuk ugyanis a 2 forintot, hogy az önkormányzat ebből betömködje a költségvetési lyukait, hogy az intézményeit tudja működtetni, az egy más kérdés, hanem azért adjuk, hogy a turizmus egy fenntartható, fejlődő pályán maradjon, és ehhez szükséges az, hogy a települések rendezett képet mutassanak, tiszta legyen egy település, a parkjai ápoltak legyenek, és az egész környezet turistabarát legyen. Ehhez források kellenek, és ha ez nem erre lesz elköltve, akkor itt hosszú vagy középtávon komoly problémák lesznek, egyrészt azért, mert az önkormányzatok elkényelmesednek, és azt mondják, hogy ez a forintocska minden évben lesz, akkor ezzel szépen lehet számolni, és nem kell igazából más, kellemetlen intézkedéseket megtenni.
A következő kérdéscsoport szintén az adózáshoz kapcsolódik, de igazából én azt szeretném látni, hogy a turizmusból az állam, az államkassza mennyi bevételt lát évente, mert ezt eddig soha nem láttam, én legalábbis, és én kíváncsi vagyok rá. Azért vagyok kíváncsi rá, mert szeretnék majd ezzel érvelni, hogy érdemes támogatni a turizmust; azért érdemes támogatni, mert az államkassza a többszörösét visszakapja - bízom benne, hogy ez így van egyébként - , mint amennyit beinvesztált.
Végezetül, bár ez nem ehhez a napirendhez tartozik szorosan, de nem szorosan igen, hogy a támogatások odaítélésének - most különösen az uniós források szétosztására gondolok elsősorban - úgy kellene történnie, hogy a lehető legnagyobb hatékonysággal lehessen azt felhasználni, ha tehát a turizmusfejlesztésre vannak, bár erősen korlátozott források, akkor azok felhasználása a lehető leghatékonyabban történjen. Magyarul, ne maszatoljuk el, hogy jó, akkor ide is adunk egy kicsit, mert a többiek is kaptak, akkor kapjanak ők is egy kicsit, bár annak semmi haszna nem lesz, hanem nagyon erős szakmaisággal kellene ezeket a forrásokat kezelni és szétosztani. Nem látom ezt a koncepciót, megmondom őszintén, különösen nem látom itt a központi régióban, ahol mint tudjuk, a turizmus számára felhasználható források jóval szűkösebbek, mint a más régiókban felhasználható források, holott talán pont a központi régióban hasznosulhatnának a legjobb hatékonysággal ezek a támogatások, ezek a források. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm, képviselő úr. Kérdezem, hogy vannak-e további hozzászólási igények, esetleg kérdések. Nagy Jenő képviselő úré a szó.
NAGY JENŐ (MSZP): Most egy nagyon jó tájékoztató anyagot kaptunk. A végkövetkeztetés végül is az, hogy jó turizmus volt Magyarországon. Ahelyett, hogy örülnénk, megint elkezdjük, hogy jó, de ilyen és olyan; persze, hogy kellenek elemzések, de merjünk már egyszer valaminek örülni. Ez most bejött; azon közösen aggódhatunk, hogy ez egy javuló tendencia legyen, ne pedig egy kiugró év, és ezen akkor most már érdemes elmeditálni, és mindenféle elemzést elvégeztetni, ami ehhez szükséges, de merjünk már annak örülni, és merjük elismerni, hogy ez egy jó év volt.
Régen azt mondtuk, hogy nagy baj, hogy a belföldiek nem utaznak; most előretört a belföldi turizmus, és azt mondjuk, hogy jaj, most hol vannak a külföldiek. Baj, hogy a belföldi turizmus végre beindult? Ezt akartuk! Az üdülési csekk: mindenki fanyar volt, aztán beindult, nagyon jó lett, és jöttek e megjegyzések, hogy ennek van egy olyan hátulütője... - ez tipikus magyar viselkedés, most már azt gondolom. A kellő aggodalom mellett azért ezt mértékkel kellene gyakorolunk, mert már örülni sem merünk. Nekem is vannak aggályaim, de egy javaslatom is van többek között, hogy beszéljük meg, hogy ha ez nem tendencia, hanem csak egy kiugró eredmény, akkor tényleg mit tudunk közösen tenni azért, hogy ez tendencia legyen; félve, óvatosan, de azért örülni is merjünk.
A Balatonhoz azért mondanék két-három szót ennek kapcsán. A németekből élt a Balaton is, és ahogy néztük itt a statisztikát, nemcsak a Balaton. Az valós tény, hogy a németek száma csökkent, függetlenül attól, hogy messze ők képviselik a legnagyobb arányt. Ez sok mindentől függhet. Valószínű, hogy már a varázsunk sem olyan régi, mi sem vagyunk annyira különlegesek, és aki jár - és a jelenlévők többsége jár - a világban, ide-oda utazik, az láthatja, hogy milyen konkurenciával kell megküzdenünk. A török tengerpart, a török riviéra például tele van németekkel: egész évben jó idő van, és októberben még lehet fürödni a tengerben. Ezekkel kell nekünk megküszködni, ami nem egy apróság, nem egy kis feladat; szerintem akkor esnénk a legnagyobb hibába, ha mondjuk az Adriát, a török tengerpartot vennénk egy az egyben olyan konkurenciának, akit le kell nyomni.
Nekünk mást kell adni, Magyarország másért érdekes: a Balatonért, Budapestért, a színvonalas kulturális rendezvényekért, ha sikerülnének olyan sportrendezvények, aminek turisztikai haszna is van - nemcsak a Forma-1, hanem más is -, a horgászturizmusért, ha lenne hal a Balatonban, de akár a vadászturizmust is mondhatnám. Ilyenekért aggódjunk együtt, és tegyünk is érte, hogy legyen. Ebből nem lehet megélni, mert ez sok apró dolog, amitől színes a paletta, és amitől Magyarország Magyarország; én azt gondolom, hogy ezekre kell nekünk odafigyelni. A belföldi turizmus fellendülésének örülni kell. Az igaz, hogy itt magamnak felírtam az alelnök úr hozzászólása kapcsán, hogy bizony, bizony - ezt a másik oldalról is nézem, hiszen ez a foglalkozásom -, lehet nagy kihasználtság, lehet sok vendég, de azért a sorsdöntő tényleg az a szezon végén, hogy amikor kihúzom a fiókot, maradt-e valami a kasszában, vagy csak jó sokat dolgoztunk. Ha valami fenyegeti a magyar turizmust, az ez, mondjuk a Balatonnál különösen, hogy ennek a tömegturizmusnak a jövedelemtermelő képessége - mert valljuk be, azért a többség tömegturizmus - vajon megvan-e.
Szóval errefelé kellene segítenünk a fejlődést, hogy lehetőleg színvonalas szolgáltatást, és lehetőleg elfogadható áron tudjunk adni, mert ha mi leszünk az olcsójánosok, az egy darabig jópofa, csak nem éri meg, ahogy Kornél is mondta, egyszerűen nem marad a kasszában semmi. Hála istennek, vannak pozitív példák a Balatonnál is, négycsillagos szállodák jó wellness-részlegekkel mertek árat kérni, és arra bejött a vendég. Merni kell színvonalas rendezvényeket tartani, de nem gagyit, már elnézést, hanem olyat, ami durran, és azért el lehet kérni. Belföldön is van már olyan fizetőképes kereslet, aki ezt megfizeti. Jót kell adni, színvonalasat kell adni, és nem egyszer, nem kétszer, hanem folyamatosan. Ezért szerintem mi közösen sokat tehetünk.
Az anyagból is, és az illetékesek megnyilvánulásaiból is pontosan tudjuk, hogy ők is nagyon pontosan érzik, hogy a legnagyobb küldőpiaccal, Németországgal foglalkozni kell, mert az adja a gerincét. Annál is inkább, egy német újságban néztem, ugye ismerjük a német polgárokat, ha egy picivel nemhogy rosszabbul élnek, mint korábban, hanem nincs akkora fejlődés egyik évről a másikra, mint amit megszoktak, akkor úgy érzik, itt a világvége. Német újságok hatalmas oldalakon hozzák, hogy jövőre mi mennyivel lesz drágább, és itt a világvége. Ezért kell nekünk... Ugye, az árakkal lehetne leginkább idecsalni, de az előbb magam is mondtam, hogy az veszélyes. Hogy is mondjam: értékarányos árakkal, azzal lehet, ár-értékarányos szolgáltatásokkal, a túl alacsony ár már ne legyen magyar jellemző, mert olcsójánosok leszünk, és hosszú távon ez nem kifizetődő.
Az üdülési csekkre még egyet: azok az elemzések biztos készülnek, megvannak, hogy ez a költségvetésre milyen hatással van. Az biztos, hogy én konkrétan tudom, az a két szálloda, ami hozzám is tartozik, 100 millió forintot forgalmazott üdülési csekkből, tehát forgalomban borzasztó sok. Aztán vannak ennek hátulütői, meg elemzendő részei, de mindenképpen jó, és az is mindenképpen jó, hogy sok magyar ember ennek révén tudott eljutni mondjuk Budapestre, vagy a Balatonhoz.
Én azt mondom, hogy örüljünk, aggódjunk, de csak mértékkel. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen. További hozzászólási igény? (Jelentkezésre:) Szalay képviselő úr!
SZALAY FERENC (Fidesz): Azt szeretném megkérdezni, hogy az anyag végén volt az összesítés, hogy mit kellene tenni. Ki volt emelve Budapest és a Balaton. Ön elmondta, hogy a legnagyobb fejlődés a Tisza-tónál történt, 12 százalékkal nőtt, most vendégéjszakák vagy a látogatottság, én ezt nem tudom, talán mind a kettő. Nem lenne-e szerencsés a kínálatot bővíteni, és nyilván a feladatokba is bevenni ezt? Ebben az országban persze a budapesti és a balatoni turizmus meghatározó, de azt gondolom, hogy a Dunának, a Tiszának, a történelmi emlékhelyeknek igen-igen komoly jelentősége lehet, és szerintem ez méltatlanul egy kicsit háttérbe van szorítva. Mondom ezt azért, mert ugye beszéltünk a visegrádi várról például, tehát én azt gondolom, hogy olyan, hogy Eger, vagy még sok ilyen helye van az országnak, ahová egy kicsivel több reklámmal valószínűnek tartom, hogy több embert lehet vinni - gondolom én, nem feltétlenül hozzáértőként.
A másik, hogy mennyit fordítunk mi a magunk reklámozásra, a marketingre, hogy eladhassuk magunkat. A török és a horvát tengerpartot mondta képviselőtársunk, de megjelenik Magyarországon óriásplakátokon Horvátország, Románia, Törökország. Mi hogy vagyunk ezzel kifelé, külföldön? Mennyit költöttünk mi mondjuk az elmúlt időszakban, össze tudjuk-e hasonlítani azokat a forrásokat, amelyek jutottak eddig, és amelyek jutnak most erre a tevékenységre? Mert én Nagy Jenő képviselőtársammal teljesen egyetértek: örüljünk az eredményeknek, csak a visszaesésnek ne örüljünk. Tehát ha fölfelé megyünk, csak picit is, akkor az rendben van, de én úgy érzem, hogy jóval kevesebb költségvetéssel gazdálkodnak most, mint ami egyébként erre a területre juthatna, és ha összehasonlítanánk az elmúlt időszak pénzeit a mostanival, ott is visszaesésről beszélnénk valószínűleg. Ez az aggódás oka, hogy mi van akkor, ha kevesebb jut, kevesebbet tudunk dolgozni azért, amit itt elvárnak önök tőlünk, és utána azt mondjuk, hogy jobb lenne, ha jobb lenne. Akkor lesz jobb, ha ebbe tényleg be is ruházunk rendes mennyiséget. Ez az ágazat az az országban, ami szerintem többet hoz hosszú távon, mint bármelyik más gazdasági ágazat, sokkal többet.
Van egy harmadik kérdésem, a koordináció kérdése. Az országban orrba-szájba - bocsánat a kifejezésért -, hihetetlen mennyiségben épülnek termálfürdők, meg élményfürdők, meg mit tudom én, milyen szolgáltatású hotelek. Van-e olyan elképzelés, hogy azért összerakni ezt országos rendszerré? Mert gondolom, itt mindenki a saját maga gondolatai mellett megy, ami nem baj, de ha van négyszáz ilyen fürdő - most mondtam egy számot - ebben az országban, nem lenne-e szerencsésebb esetleg koordinálni az ő ténykedésüket. Mert lehet, hogy egymás elől szippantják el a turistát, sőt, lehet, hogy kioltják egymást, ami még rosszabb, mintha csak elszippantanák. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm. Nagy Imre képviselő úr!
NAGY IMRE (MSZP): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Bizottság! Két dologra szeretnék rákérdezni, mert ha jól vettem ki, akkor pár szóban mindenképpen hallunk majd arról, hogy milyen további akciókat tervezünk erre az évre, hogy meglovagoljuk ezt a, mondjuk úgy, némileg felívelő szakaszt.
Ami érdekelne, hogy pozitívum, elhangzott, hogy 13 százalékkal, reálértékben is 7 százalékkal nőttek a bevételek a belföldi szállásdíj tekintetében. A korábbi évekhez hasonló szálláshelyek közötti arányeltolódásokról hallhatnék-e egy pár mondatot, hogy e mögött a szállásdíjbevétel-növekedés mögött van-e további, vagy a korábbi tendenciának megfelelő szálláshely-választási kimutatható különbség?
A másik, hogy ugye ebben az évben kiemelkedően sok hosszú hétvége volt. Mérik-e, milyen számok jellemzik a hosszú hétvégéket, és különösen érdekelne, hogy a tavasszal, amikor egymás után minimum három hosszú hétvége volt, volt-e mondjuk már a harmadikra kimutatható, esetleg csökkenő hatása? Köszönöm.
ELNÖK: Köszönöm, képviselő úr. További hozzászólási igény? (Jelentkezésre:) Pál Béla alelnök úr!
PÁL BÉLA alelnök (MSZP): Köszönöm szépen. Figyelmesen hallgattam képviselőtársaim hozzászólásait, és nagyon örültem, hogy döntően szakmai vélemények fogalmazódtak meg, annál is inkább, mert ha ezt az anyagot elolvassuk, akkor ebben tényleg mindenki megtalálja azt is, aminek örülhet, meg azt is, ami miatt sírhat. Külön öröm, hogy egyik oldal sem csak az egyiket vagy csak a másikat domborította ki.
Annyit hadd mondjak el, hogy bár a főszezon értékeléséről van szó, és formálisan lehet azt mondani, hogy örülünk neki, hogy jók a főszezon eredményei, de továbbmutattak ennél képviselőtársaim hozzászólásai, és jelentős részével én magam is egyetértettem. Mert ugyan örülhetünk annak, hogy a legjobb főszezoneredményt értük el, és hogy a belföldi turizmus növekszik, de én is azt gondolom, hogy az egy alaposabb szakmai elemzést igényel, hogy mi az oka azokon a külföldi piacokon, amelyekről szóltak, annak a visszaesésnek, amely vagy ciklikusan, vagy pedig évek óta, mint például a német piacon, megtörténik.
Így tehát azt gondolom, hogy bár most a főszezonról beszélünk, azok a kérdések, amelyeket elmondtak képviselőtársaim, mindenképpen előrébb mutatnak, és akkor, amikor majd beszélünk a 2007-es esztendőről, ahhoz mindenképpen egy ennél jóval alaposabb elemzés lesz szükséges, határozottan ez a véleményem.
Hadd mondjak erről egynéhány példát! Az egyik az, hogy az anyag is leírja a versenytárs országok turizmusát jellemző trendet. Ez egy oldal, amit erről írtak az előterjesztők, ezek nem trendek, ezek a 2007-es adatok, és a táblázatok is. Ezek az én véleményem szerint még nem trendek. (Almássy Kornél: Így van!) Lehet, hogy azokká válnak, de ahhoz, hogy ezt megfelelőképpen tudjuk értékelni, ahhoz tényleg kellettek volna olyan kiegészítő adatok, hogy például mondjuk a cseheknél, akik elsődleges versenytársunk, mennyi az összvendégforgalom, mennyi az összvendégéjszaka egész évre lebontva, mennyi ugyanez nálunk, milyen a bázis. Mert joggal felvetik képviselőtársaim, ha most például hazajövünk, hazai vizekre, hogy a Tisza-tónál mi az oka az emelkedésnek. Ugye mi, akik már jó néhány éve itt ülünk a bizottságban, azt is tudjuk, hogy tavaly a csökkenés okát nem tudtuk a Tisza-tónál. Vannak persze ebben olyan elemek, amiknél valószínűleg soha nem tudjuk megválaszolni, de legalább azt írjuk le, amit tudunk.
Melyek lehetnek ezek? Például az utazási szokások változásai, például a fapados légitársaságok megjelenése, vagy éppen egy-egy elmaradása, vagy lehet az, amiről szintén szóltak képviselőtársaim, hogy milyen a turizmus szervezeti rendszerének a kiépítettsége egy-egy területen, hogy azt a 12 milliárd forintot, amelyet az állam odaad a két forintok fejében, ahogy erről Hadházy Sándor képviselő úr is beszélt, azt mire fordítják az önkormányzatok.
Valóban arra fordítják, amire szánja az állam, vagy netán másra? Tudom, hogy mindezek a kérdések most megválaszolhatatlanok, és azt gondolom, hogy talán nem is a bizottságnak kell mindezt - nekünk is, természetesen - megválaszolni, de mind a Turizmus Rt.-nek, mind a turisztikai államtitkárságnak saját magának erre a területre vonatkozóan legyenek alaposabbak az elemzései, mert valóban erre lehet építeni később egy jobb, hatékonyabb nemzeti marketinget.
Hadd mondjak ehhez még egy példát, és elnézést, ha a példákat nem rendszerezve mondom. Mindannyian keressük, hogy mi a német turisták elmaradásának az oka. Én laikusként azt gondolom, hogy az utazási szokások abban a tekintetben is változtak, hogy a németeknél átalakult még a turisták korosztályi szerkezete is, tehát az a vendégkör, amely hozzánk járt, például már döntően nyugdíjas, vagy már kifelé halad gyönyörű szép életünkből. Meg tudtuk-e fogni a következő generációt ugyanazzal a kínálattal, amivel mi annak idején megcéloztuk, és amire jöttek, vagy még nem alkalmazkodtunk rugalmasan a fiatalok igényeihez, akik sokkal inkább a kalandturizmusra, az aktív turizmusra vagy egyéb más területekre vágynak, és az iránt érdeklődnek? Van-e például korosztály, érdeklődés szerinti marketing? Lehet, hogy van, csak azt gondolom, hogy ezeket mind be kell mutatni, és mind le kell írni, mert a külföldi vendégekre és a külföldi piac ciklikusságára csak ilyen módon tudunk szakmailag időtálló választ adni, nem is itt a bizottságban, hanem a következő évek turizmusfejlesztési célkitűzéseiben, a marketingmunkában és természetesen a turisztikai államtitkárság munkájában is. Én tehát azt gondolom, hogy egy pillanatfénykép erejéig tisztességes munkát végeztek az előterjesztők, ezt köszönjük szépen, megkaptuk, de ha ezen túl is akarunk látni - és túl akarunk látni -, akkor szükség van ezekre az elemzésekre, amelyeket elmondtam, amit elmondtak képviselőtársaim, és amelyekhez magam is csatlakozom. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm, alelnök úr. Van-e további hozzászólási igény? (Nincs jelentkező.) Amennyiben nincs, akkor még néhány kérdést én magam is szeretnék feltenni, illetve egy rövid véleményt is elmondanék. (Dr. Horváth Klára, Becsó Zsolt és Mohácsi József távoznak az ülésteremből.)
Sok minden elhangzott képviselőtársaim részéről. Ami engem kifejezetten érdekelne, hogy a jelentős küldő országok, külpiaci országok küldései, mármint a turistaérkezések száma és az eltöltött vendégéjszakák száma jelentősen visszaesett. Itt elhangzott már az Egyesült Királyság, Németország, Olaszország, az Egyesült Államok példája, de én kíváncsi lennék az orosz piacra, hogy miért stagnál az orosz piac. Ha megnézzük, bődületes növekedés van az Oroszországból kiutazó vendégek tekintetében; láthatjuk azt, hogy robbanásszerűen nő az életszínvonal. Csak néhány adatot felsorolok: 30 százalék feletti növekedést tudott produkálni Csehország, Franciaország, Olaszország vagy Törökország, ahol, ahogy alelnök úr jelezte, a bázisok is viszonylag magasak, tehát azért nem gondolnám, hogy Franciaország, Olaszország vagy Törökország alacsony bázisról tudta volna elérni ezt a jelentős orosz növekedést. Mi az oka annak, hogy mi ott stagnálunk? Ez szerintem fontos kérdés lenne. Csehországot valamiért megtalálták az oroszok, bennünket nem találnak meg.
Örülök annak egyébként, hogy a kormány belátta, hogy kevés a nemzetközi marketingre fordított összeg, és 500 millió forinttal megemelte a büdzsét. Mi ennél többet szorgalmaztunk: örültünk volna neki, ha ez 1 milliárd forint lett volna, és annak is örültünk volna, ha nemcsak 500 millióval növekedett volna a 2008-as költségvetés. Nyújtottunk be módosító indítványokat, úgy látom, hogy nem sok sikerrel fogunk haladni, de jól látható, hogyha megnézzük az idei eredményeket, hogy országosan is stagnál, tehát a tavalyi évhez képest nem tudtunk jelentősen előrelépni. A termékfejlesztés reményeink szerint végre újra lendületbe jön, de ez a 2008-as évben még nem fogja éreztetni a hatását, tehát továbbra is erősíteni kell a marketingtevékenységet, és valamilyen módon ezt hatékonyabbá kell tenni. Ehhez persze egy csomó kutatási anyagra van szükség a továbbiakban is. Én azt gondolom, hogy a versenytársak elemzése, a tendenciák nyomon követése - a jövő évi marketingtervben is láttam, hogy már vannak erre irányuló módosítások - reményeink szerint talán eredményt hozhat majd. Az is kérdés, hogy miközben Németországban is nő a kiutazó turisták száma, miért van az, hogy Magyarországon folyamatosan veszítünk a pozícióinkból. Az nem vigasztal engem, hogy Csehország is veszített az elmúlt évek során, mert más desztinációk viszont jelentős előrelépést tudtak elérni ezen a téren.
Ami még kérdésem lenne, hogy azt elemeztük-e, hogy mi az oka annak, hogy Csehország, Románia, Lengyelország, Bulgária jóval jobban teljesített nálunk ebben az időszakban. Ha megnézzük az ENSZ turisztikai világszervezetének kutatási anyagait, akkor jól látható, hogy egyrészt nemcsak az idei évre prognosztizálnak 6 százalékos növekedést teljes európai szinten, hanem a következő években is folyamatosan 4-5 százalék körüli vendégéjszakaszám-növekedést prognosztizálnak. Ha nem tudunk erre a trendre felülni, akkor sokkal többet veszítünk annál, minthogy egy helyben topogunk, mert a versenytársaink közben jelentős előnyt fognak kovácsolni.
Izgalmas kérdésnek tartom Almássy Kornél alelnök úr felvetését, és ez engem is érdekelne, hogy a belföldi vendégszám-növekedést valóban egyértelműen - a számokból látszik - az üdülési csekk generálja. Mennyi adókiesést jelent ez? Ha megfordítom az oldalt: mekkora támogatást jelent ez a turizmusnak adókedvezmény oldaláról? Jó lenne ezt is nézni, mert nem vagyok biztos benne egyébként, hogy ez a leghatékonyabb formája a vendégszám-növelésnek, illetve a vendégéjszakaszám- és ezen keresztül az árbevétel-növelésnek. Azt látjuk, hogy a magyar lakosság életszínvonala csökken; látjuk, hogy az elkölthető források mennyisége csökken, hogy a mostani költségvetés alapján a jövő évben is reálbércsökkenés prognosztizálható, tehát várható, hogy a belföldi növekedés üteme is lassulni fog, erre is fel kell készülni, és ezt valahogy marketingoldalról le kell kezelni, ha pedig a főszezoni eredményeket nézzük, akkor a két legerősebb desztináció, Balaton és Budapest egy helyben áll. Amikor tehát Nagy Jenő képviselőtársam mondja, hogy örüljünk, persze örülünk a belföldi növekedésnek, ez egyértelmű, de akkor, amikor a két legerősebb desztináció, ami a teljes turisztikai bevételek körülbelül kétharmadát adja, nem tudott előrelépni a tavalyi évhez képest, meg kell vizsgálni, hogy ennek mi az oka. Azt szeretném, ha ez már a 2008-as marketingtervben egy érezhető változást jelentene, és a kormányzat megpróbálna erre valamilyen módon gyorsan reagálni.
Várnám a válaszokat az elhangzott kérdésekre mind államtitkár úrtól, mind vezérigazgató úrtól. Köszönöm.
DR. KOVÁCS MIKLÓS turisztikai szakállamtitkár (Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium): Tisztelt Bizottság! Nagyon szépen köszönöm a kérdéseket, és azt, hogy ilyen részletesen és valóban szakmai oldalról megfogalmazott kérdésekkel kísérték figyelemmel ezt az előterjesztést. Szezonértékelésről van szó, és én nagyon köszönöm Almássy Kornél alelnök úr javaslatát, hogy ezt az értékelést egészítsük ki, vigyük tovább és mélyítsük el. Én úgy gondolom, hogy erre akkor lesz alkalom, vagy akkor lesz igazán lehetőség, ha a teljes turisztikai évet lezárjuk, jóllehet, nyilván a főszezon azért meghatározó ebből a szempontból.
Át fogom küldeni a bizottságnak, bár nyilván a bizottság rendelkezésére is áll a Központi Statisztikai Hivatal adott évre vonatkozó - ez most persze nem a 2007-es év lesz - komplex értékelése, amelynek az a címe, hogy a magyar turizmus teljesítménye 2006-ban. Ez nagyjából azokat a további elemzéseket is tartalmazza, amelyre alelnök úr utalt, így például a fajlagos költés, az utasforgalom Nemzeti Bank által adott devizaegyenlege, amely nemcsak a turizmusra vonatkozik, és még több szempont is. (Hadházy Sándor: Ez csak a felszín.) Én azt kérem, és javaslom a bizottságnak, mert ebben mi a KSH-val való együttműködésben és a kutatási igazgatósággal való szoros együttműködésben partnerek leszünk, hogyha a jelenlegi elemzéseket további szempontokkal szeretnék kiegészíteni, akkor azt kezdeményezni fogjuk, illetőleg megnézzük annak lehetőségét, hogy forrás és egyéb szempontból ezek az elemzések kiegészíthetők-e.
Hogy hol helyezkedik el Magyarország a nemzetközi versenyben, és ezt több kérdés és hozzászólás is érintette, arra megkérem majd Róna urat, hogy térjen ki. Egyrészt a kiadott anyagban is találhatók olyan táblázatok, amelyek a különböző relációkból érkező vendégeket mutatják a versenytársak szempontjából, másrészt pedig éppen a főbb küldő piacokról az utóbbi években tapasztalható, nem minden esetben pozitív tendenciák indították a Magyar Turizmus Zrt. igazgatóságát arra, hogy kidolgoztassa a következő évekre vonatkozó új külpiaci stratégiáját. Bemutatkozó beszédemben említettem a bizottságnak az elmúlt hetekben azt, hogy én törekszem arra, hogy a Magyar Turizmus Zrt. ne csak egy adott évre, hanem több évre készítsen marketingtervet, tehát a turizmusfejlesztési stratégiához illeszkedően is készüljenek ilyen többéves, legalább középtávú marketingtervek, hiszen az önök által is ismert és említett fejlesztések belépése nyilván kikényszeríti azt, hogy ezekhez megfelelő marketingakciókat és marketingterveket is rendeljünk.
A fajlagos költésre vonatkozó adatok nyilván a főszezoni információkból hiányoznak, ezeket adatfelvétellel, külön kérdezéses módszerrel készíti el a Központi Statisztikai Hivatal az adott év lezárásakor, erre természetesen mód nyílik, ezek az információk rendelkezésre fognak állni.
Az átlagos tartózkodási időre vonatkozóan van konkrét adat, az időszak végével 2,8 nap a tartózkodási idő átlagosan és országosan, ez az 50-50 százalékos bel- és külföldi arányból úgy jön ki, hogy három napot töltenek átlagosan Magyarországon a külföldiek, és 2,6 napot töltenek a belföldiek. Korábban ez az arány is erőteljesebben tolódott el a külföldiek javára, ez egyben az utazási szokások átalakulását is jelenti.
Nagyon sokszor került szóba a német piac, majd Róna úr a német piacra vonatkozó külpiaci stratégiát nyilván kiegészíti. Én itt két szempontot említek, amivel nem magyarázni próbáljuk, de mindenesetre okaként jelöljük meg a visszaesésnek részben a német gazdasági recessziót, a hosszú évek óta tartó gazdasági recesszióját, illetőleg az utazási szokások átalakulását, hiszen a német piac Magyarország szempontjából elsősorban a Balatont célozta meg, üdülő jellegű turizmust jelentett. Ma már egyre kevésbé tartózkodnak egy hétig, két hétig, vagy tíz napig egy helyen a turisták, egy üdülőterületen, és ez nemcsak Magyarország szempontjából van így, de Magyarország szempontjából a Balatonnál is így van. Tehát az ő utazási szokásaik átalakulásából is adódik ennek a típusú turizmusnak a visszaesése, illetőleg térvesztése, amely természetesen pótlandó más turisztikai termékek szempontjából.
A külképviseletek folyamatosan figyelemmel kísérik a főbb küldőpiacok tendenciáit és forgalmának alakulását, rendszeresen konzultálunk a külképviseletekkel, és természetesen ennek alapján állítjuk össze a marketingtervet.
Az Egyesült Királyságra vonatkozóan itt, a bizottság előtt is többször szóba került már, hogy a fapados járatok kapacitásalakulása, illetőleg ennek a piacnak a bizonyos tekintetben kiszámíthatatlan mozgása is vezetett oda, hogy egy igen erőteljes növekedés bizonyos tekintetben megtorpant, például a brit piac szempontjából.
Ugyanakkor vannak pozitív tendenciák, amelyek a statisztikában még nem tükröződnek, például Németország tekintetében is. Két nagy beutaztatót említek, nem mindegyik, és nemcsak Németországból utaztat Magyarországra, de a Balaton szempontjából azért meghatározó az ő forgalmuk, ilyen például a Namazovo vagy a Reewe, nagy utazásszervezők, amelyek forgalma egyáltalán nem csökkent Magyarországra és a Balatonra vonatkoztatva. Ők egyébként egy hagyományosan magyar terméket, ha így szabad mondanom, a zimmer freit szeretnék upgrade-elni, egy minőségibb terméket kialakítani Magyarországon és a Balatonnál, és erre, én úgy gondolom, hogy minden esélyük megvan.
A hosszú hétvégékre másképp reagálnak a piaci szereplők a szálláshelyek minőségétől, osztályba sorolásától függően. Általában nyertesei a hosszú hétvégéknek a magasabb csillagszámú, kategóriájú szálláshelyek, és nem feltétlenül nyertesei az átlagos színvonalú szálláshelyek. Van olyan szállodavállalat, amely a kérdésünkre azt válaszolta, és nyilván a megadott, rendelkezésre álló adatok alapján, hogy a hosszú hétvégéken valóban nagy a forgalmuk, ez azonban elszívó hatással is lehet a hosszú hétvégék közötti hétvégék forgalmára. Hangsúlyozom, hogy ez a magas színvonalú szálláshelyekre egyébként nem igaz, és ezt a jelenséget folyamatosan vizsgáljuk.
Az eseményturizmus jelentőségével, amit Becsó képviselő úr említett, teljes mértékben egyetértünk.
Idegenforgalmi bevételek alakulása, szintén ő vetette fel, nem könnyű, hiszen itt nyilván nemcsak az adóbevételekre gondolt, hanem általában a turisztikai bevételekre, különösen régiónként, vagy üdülőkörzetenként nehéz ezt becsülni. Tervezzük azt, hogy legalább középtávon a már kialakított turizmus szatellitszámla-rendszerét valamilyen szinten a régiók szintjére is levisszük, és akkor lesz lehetőség arra, hogy a turisztikai bevételek régiós szinten is mérhetőek legyenek. Erre egyébként van példa, a Balatonnál készült erre külön kimutatás, sőt, a Balatonnál a GDP és a turizmus kapcsolatrendszerére is készült kutatás, amikor még a Balatont, mint különleges turisztikai övezetet szerettük volna valamilyen formában a turizmus fejlesztése érdekében meghatározni.
A befolyó idegenforgalmi adóbevételekkel kapcsolatosan van kimutatás, pontosabban a Pénzügyminisztérium közzéteszi az egy forintokhoz adott két forint állami támogatást tételesen, tehát településszinten ez rendelkezésre áll, tudható, hogy mekkora ez az összeg. Nem tudható, és abban teljesen igaza van a képviselő úrnak, hogy mire fordítódik, és milyen mértékben fordítódik turisztikai célra. Körülbelül 12 milliárd forintos nagyságrendről van szó, tehát azért nem meghatározó az önkormányzatok teljes finanszírozása szempontjából az idegenforgalmi adóbevétel. De ha azt nézzük, hogy mennyit költünk turisztikai marketingre, és ha ennek egy részét legalább, mondjuk egyharmad részét turisztikai marketingre lehetne, akár regionális szinten is fordítani, akkor azért ennek a hatása mindenképpen érzékelhető lenne. Mi a turizmustörvényben szeretnénk legalább azt elérni, hogy ennek az adónak és a kiegészítő állami támogatásnak az elköltése a turisztikai cél irányába kezdjen el mozogni. Természetesen kétharmados törvény, illetőleg a költségvetési kapcsolatok szempontjából ez nem ennyire egyszerű, de mindenesetre mi, ahogy a bizottság előtt is ismert, a turizmustörvényben erre kísérletet teszünk, és ezt szeretnénk elérni.
Nem szoktuk megemlíteni, de azért hadd említsem meg az önkormányzatok javára, mert ez így korrekt, hogy azt szoktuk megfogalmazni, hogy nem forgatnak vissza megfelelő értékben az idegenforgalmi adóból és a támogatásból, de ők tartják fenn jelenleg Magyarországon a 165 Tourinform irodát, és erre ebből a 12 milliárd forintból több mint 1,6 milliárd forintot fordítanak, tehát működési költségekre és marketingre. Azért ez egy igen jelentős összeg, és én úgy gondolom, hogy abban kell segíteni az önkormányzatokat a szakállamtitkárság részéről is, hogy ezek a források a jövőben is rendelkezésre álljanak az idegenforgalmi Tourinform irodák fenntartása érdekében.
Miért nő a belföldi turizmus - volt egy ilyen kérdés, illetőleg még ugyancsak Hadházy Sándor képviselő úr tette fel azt a kérdést, vagy megállapítást, hogy nem történt mélyreható elemzés a meghatározó küldőpiacok szempontjából. De, történt ilyen, éppen a már említett külpiaci stratégia vette végig fontos küldőpiaconként az ország lehetőségeit. Megkérem majd Róna vezérigazgató urat, hogy erről néhány kiegészítő gondolatot mondjon el.
A magyarok egyébként, az eddigi adatok alapján, többet költöttek külföldön, mint a korábbi időszakban, tehát mi örülünk annak is, ha a magyarok minél többen engedhetik meg maguknak a külföldi tartózkodást, de természetesen annak még jobban örülünk, ha a belföldi turizmus növekedésével ennek a jövedelemnek a nagyobb részét Magyarországon, tehát belföldön lehet tartani.
Az üdülési csekkre vonatkozóan, én feljegyeztem, nem tudok most pontos számokat mondani az adó, illetőleg az állami támogatás teljes és komplex mértékéről, egy dolgot azonban hadd hangsúlyozzak. Az üdülési csekk nemcsak a belföldi turizmus motorja, hanem egy olyan tendenciát is erősít, amely mindenképpen kívánatos, nemcsak a turizmusban, de a magyar gazdaság egészében, nevezetesen hogy az üdülési csekk által realizált forgalom teljes egészében fehér forgalom, legális forgalom, adóköteles, és adófizető-képes forgalom. Ezért vélhetően, ha ki fogjuk számítani, és én erre ígéretet teszek a szakállamtitkárság részéről, az év lezárásával, akkor a szaldó pozitív lesz, tehát vélhetően az állam több bevételhez jut a legalizált és kifehérített forgalom révén, mint amennyibe neki ez az adóelengedés révén került, de a pontos számokat sajnos most nem tudom.
A támogatások odaítélésével kapcsolatosan kérném elnök úr beleegyezését, hogy erre a következő napirend tárgyalása után térhessek ki, ami a regionális operatív programokra és turisztikai fejlesztésekre vonatkozik.
Kínálatbővítés, Szalay képviselő úr felvetésére: teljes mértékben egyetértek. Nem kívántam idő hiányában valamennyi régió vendégforgalmát végigelemezni, csak a pólusokat és a szélső értékeket említettem. Teljes mértékben egyetértek, szerepelt is az intézkedések között a kínálatfejlesztés, a termékfejlesztés, mint amely a beutazó turizmus szempontjából is meghatározó lehet.
Ugyancsak a regionális operatív programokhoz tartozó kérdés az egészségturisztikai fejlesztések koordinálása. A bizottság tárgyalta a közelmúltban az egészségturisztikai stratégiát, amelyet a regionális operatív programok turisztikai fejlesztéseinél mindenképpen érvényesíteni szeretnénk, ugyanakkor az is ismert a bizottság előtt, hiszen tárgyalta, hogy ezt a stratégiát egy olyan kutatás alapozta meg, amely a magyarországi termálvízkincs kihasználhatóságának felmérése irányult annak érdekében, hogy az ezzel való gazdálkodás hosszú távú, fenntartható egészségturisztikai fejlesztéseket is jelentsen.
Nagy Imre képviselő úr számára pontos adatokkal fogunk majd szolgálni. A statisztikák jelenleg azt mutatják, hogy mivel a wellness és a magasabb kategóriájú szálláshelyeken belül nőtt a belföldi vendégforgalom, így nyilvánvalóan a bevételek átrendeződésével ez is összefüggésben van, és a bevételek növekedése nagyobb mértékű volt, mint a vendégforgalom növekedése, éppen a magasabb kategóriájú szálláshelyek arányának növekedése miatt, a hosszú hétvégéket pedig már említettem.
Teljesen egyetértek Pál Béla képviselő úrral, és meg is beszéltük vezérigazgató úrral, hogy a versenytárselemzést komplexebbé és rendszeresebbé fogjuk tenni az általad elmondott szempontok alapján; teljesen egyetértek azzal is, hogy nemzedéki, korosztály szerinti szegmentációra is szükség van a hagyományos piacoknál. Én most vettem kézbe a Spiegel legújabb számát, amelynek címlapján, nem turisztikai szempontból persze, egy érdekes kép van: a Fal nemzedéke. Azokról a fiatalokról szól, akik Németországban annak idején születtek meg, amikor a Fal lebontásra került, tehát nyilván nemcsak turisztikai, hanem politikai és egyéb szempontból is fontos a nemzedéki szegmentáció. Erre a jövőben jobban fogunk ügyelni, de egyébként a küldő piacokon ez a szegmentáció ebben a formában történik meg.
Az orosz piac stagnálása a magyar beutazó forgalom szempontjából tény. Mi elsősorban a légijáratok elégtelenségében és kapacitásának elégtelenségében látjuk a fejlődés fő akadályát; reméljük, hogy ez a Malév privatizációjával kapcsolatosan változni fog, illetőleg változhat. Ez az az ország, ahonnan hagyományosan légi úton érkeznek a turisták. Mi ezt is szeretnénk ösztönözni, amikor a légitársaságok budapesti forgalmának és járatszámának növelését szeretnénk elérni.
A nemzeti marketingre rendelkezésre álló összegekre is van összehasonlító táblázat; erre vonatkozóan is volt kérdés. Itt van egy táblázatom, aminek részleteibe nem szeretnék belemenni, de érdekes, hogy jóllehet, a turisztikai célelőirányzat a különböző években jelentős ingadozásokat mutatott, ezen belül a marketingre fordítható összeg mozgása már nem volt olyan jelentős, a számadatok szerint 5 milliárd forinttól egészen 3,6 milliárdig terjedt, tehát azért ez mozgott. Valóban örvendetes az, hogy a következő évben ez ismételten eléri az 5 milliárdot, és ha az idei 500 milliót a kívánalmaknak és a feltételeknek megfelelően tudja hatékonyan elkölteni az rt., akkor a következő évi 5 milliárdos költségvetését további 500 millió forinttal növelheti meg, tehát 5,5 milliárd forint állhat rendelkezésére 2008-ban, ami az elmúlt évek szempontjából egy jelentős előrelépésnek minősíthető.
Bizonyos országok miért teljesítettek jobban? A versenytárselemzést ki kell ezzel egészítenünk: Bulgária. Én úgy gondolom, hogy ott az újdonság, az újrafelfedezés hatása az, amin mi már bizonyos tekintetben túl vagyunk; a beruházások és nem utolsósorban az árelőny az, amelyet Magyarországgal szemben is ezek az országok jelenleg még fel tudnak mutatni. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm, államtitkár úr. Vezérigazgató úrnak adom meg a szót a válaszokra.
DR. RÓNA IVÁN vezérigazgató (Magyar Turizmus Zrt.): Köszönöm szépen. Nagy tisztelettel köszöntöm a képviselő hölgyet, urakat! Kiegészíteném az államtitkár úr által elmondottakat az én mondandómmal. Azzal kezdeném, amit szinte mindenki említett, hogy Németországból, illetve Nagy-Britanniából miért volt ilyen mértékű a csökkenés, és van-e koncepciónk, elképzelésünk a trend megváltoztatására.
Anélkül, hogy mély elemzésbe kezdenék, el szeretném mondani, hogy az a korosztály, aki Magyarországot évtizedeken keresztül látogatta Németországból, és jött hozzánk - úgy van, ahogy említette államtitkár úr is -, elöregedett, részint nem nagyon utazik már, ha pedig utazik, akkor csak ott belföldön, Németországon belül mozog. Ami nagyon-nagyon lényeges még, hogy megváltoztak a német utazási szokások is, ezért nekünk is mozdulnunk kell, és nekünk is át kell alakítanunk a koncepciónkat. Egy erős paradigmaváltásra van szükség: először is egy új szegmenst, egy új, aktív korosztályt kell, ha úgy tetszik, agresszíven megtámadnunk marketingmunkával. Ehhez korábban nem volt elegendő anyagi képességünk, hiszen nemcsak a korosztályok között történt változás, és az utazási szokások változtak meg, hanem az is jelentősen változott, hogy ma már a többség nem utazási irodával érkezik, mint korábban, hanem egyénileg. Márpedig ahhoz, hogy az egyéni utazót, a végfogyasztót elérjük, nagyon komoly nagyközönségreklámra van szükség, ami nagyon nagy összegeket emészt fel, akár csak a bigboardokra, tehát az óriásplakátokra, akár a rádióra, televízióra, nagyközönség- és sajtóreklámokra gondolunk. Ezekkel mind azt a 80 százalékot kell elérnünk, aki ma már nem utazási irodával, hanem abszolút egyénileg utazik, és az információit sem annyira a vásárokon vagy prospektusból szerzi be, hanem az internetről, abszolút up to date módon; őket kell tehát elérnünk. Erre készült az új külpiaci stratégia, amelyből a legfontosabb küldő piacainkra koncentrálunk, az anyagi erőinket fókuszáljuk, és igyekszünk a nagyközönséget elérni, Magyarország iránt felkelteni a figyelmet, ugyanakkor a szakmával összefogva, a szakmaiság, a partnerség jegyében olyan szinergialehetőségeket meglovagolni, ahol a szakma a terméket kínálja konkrétan egy-egy régióban, mi pedig a régiót fogjuk népszerűsíteni.
Megjegyzem, hogy azok a német utazási irodák vagy nagy irodák, mint például a Reewek, amiről szó volt, aki most egy 1800 fős konferenciát, jövő nyári katalógusbemutatót tartott Magyarországon, magyarországi viszonylatban 40 százalékkal több vendéget utaztattak. Ők is az új módon próbálják felépíteni magukat, mert látják azt, hogy régi módon nekik sem megy; mi velük összefogva szeretnénk megfordítani a német piaci tendenciákat. Itt azért el szeretném mondani, hogy az idén a csökkenés már 10 százalék alatti, 9 százalékos igazából, ami a tavalyihoz képest azért javulást jelent, tehát a dinamika jelentősen javul a mi javunkra. Nagyon remélem, hogy az új külpiaci stratégia, illetve az újabb összegek, amelyeket koncentrálni tudunk a német, osztrák, tehát német nyelvterületű piacra, meghozza azt, hogy a trend meg fog fordulni. Az új korosztályokkal, az aktív rétegekkel, akik többet is tudnak költeni, nemcsak félpanzióra, naponta fél pohár sörrel - ezt Nagy Jenő úr abszolút tudja a saját gyakorlatából -, ezt a korosztályt szeretnénk felváltani.
Nagy-Britanniából egyértelmű a csökkenés oka, és ez most meg fog fordulni. 2005-höz képest jelentősen szűkültek a légtérből érkező kapacitások nagyságrendjei, tehát tényleg komolyan csökkentek a járatszámok, és ennek következtében lett kevesebb a brit vendég. Ez most megfordulni látszik, és egészen biztosan meg is fog fordulni, mert nemcsak a Ryanairnek a nagyszabású, tegnap előtt nyolc járatot indító sorozata indul be, hanem más légitársaságot is ráveszünk arra, pont a légimarketing-tevékenység következtében, hogy idehozza Magyarországra a járatait. Ennek következtében egészen biztosan újra növekedni fog a brit turisták száma.
Még az orosz piacra szeretnék reflektálni mindenképpen, elnök úr említette, és nagyon szépen köszönöm, hogy megemlítette, mert segítségre is lenne majd ebben szükségünk. Államtitkár úr mondta, hogy Csehországhoz képest hogy állunk, a mi konkurenseinkhez képest, akik Oroszországban jelentős növekményt könyvelhettek el az idén. Az a különbség, hogy hozzánk sokkal, de sokkal kevesebb járat érkezik hetente Oroszországból, mint akár Csehországba, hiszen nézzük csak meg Karlsbad-Karlovy Varyt, Mariánské Láznět, és a többi komoly fürdőhelyet, a közelben repülőterek vannak, és nagyon sok orosz járat érkezik. Igyekszünk a Malév új vezetésével összefogva arra törekedni, hogy újabb járatokat indítsunk, akár a légi marketing alap segítségével Oroszországba, ez egy nagyon jó piac, nagyon ígéretes piac.
Egy dolog, amiben én talán kérném a képviselő urak segítségét, hogy most, január 1-jétől schengeni vízum fog életbe lépni. Ez azt jelenti, hogy ha rugalmasan, jól és gyorsan tudjuk kiadni a vízumokat, akkor ez is jelentősen segíteni fog abban, hogy több orosz vendég érkezzen. Tehát én abban kérem a segítséget, hogy a vízumkiadó helyeken növekedjék a stábok létszáma, hiszen a többi EU-s országban nyilván ezt meg fogják tenni, és akkor azt a 36 eurót, amibe kerülni fog a vízum, majd természetesen más ország követségén fogják befizetni, másrészt pedig az első országban, ahol először lép az Unió földjére az orosz, vagy akármelyik másik állampolgár, ott adják ki a vízumot. Tehát én abban szeretném kérni a segítséget, hogy ha lehet, akkor bővítsük a lehetőséget a vízumkiadásban, legyünk rugalmasabbak, és akkor sokkal több orosz vendég fog érkezni. A mi kollégáink ebben minden segítséget meg fognak adni a külképviseleten.
Nézzük sorrendben a kérdéseket! Almássy alelnök úr kérdezte, hogy a Budapest Winter Invasion tavalyi sikerébe mennyi pénzt tettünk bele, és az idén hogy néz ki ez a dolog, és mi várható. Tavaly a szakmával közösen 110 millió forintot költöttünk a Budapest Winter Invasion kampányra, és az első évben 25,5 ezer vendégéjszaka-többletet hozott. Az idei költségvetésünk, közösen a szakmával megint csak, 150 millió forint a Budapest Winter Invasionre, ami december 1-jén fog indulni, és március 31-éig tart. Nos, itt legkevesebb a duplájára számítunk a tavalyi 25,5 ezer vendégéjszakának, tehát minimum 50 ezer, de inkább 60 ezer vendégéjszakával számolunk, hogy ennyi többlet fog realizálódni az akció során.
Államtitkár úr megválaszolta alelnök úr kérdését az átlagos tartózkodási idővel kapcsolatban. Annyit azért kiegészítenék, hogy az utazási szokások változásával ugyan rövidülnek a tartózkodási idők, így most 2,8 vendégéjszaka az átlagos tartózkodás Magyarországon, de azt el kell mondjam, hogy viszont többször utaznak. Tehát azt kell elérnünk, hogy amikor a harmadik, negyedik, ötödik célállomásra utaznak mondjuk a németek, a britek vagy bárki más, akkor, miután többször utaznak egy évben, az egyik utazásukat mindenképpen Magyarország irányába indítsák el.
Becsó képviselő úrnak volt egy kérdése, amire mindenképpen szeretnék válaszolni, mégpedig a berlini és a budapesti maraton közti különbség, hogy nagyságrendekkel többen vesznek részt a berlini maratonon, mint a budapesti maratonon. Ennek két oka van. Az egyik, hogy Németország 82 milliós ország, Magyarország 10 milliós, a maratonon részt vevők nagy része természetesen belföldi résztvevő. A másik pedig az, hogy Németországban sokkal, de sokkal népszerűbbek ezek a tömegmegmozdulások, mint Magyarországon. Én azért büszke vagyok arra, hogy most már a Budapest Maratonon is nagyon sokan voltak, több tízezer vendégéjszaka-növekmény született az itteni maratoni futóverseny következtében, és én úgy gondolom, hogy ez egy igen fejlődőképes rendezvény, amire egyre több vendéget tudunk megnyerni, nemcsak belföldről, külföldről is, de Berlinnel szemben mindenféleképpen hátrányban leszünk később is.
Hadházy képviselő úr azt kérdezte, hogy minek köszönhető a belföldi turizmus növekedése, hogy inkább belföldön töltik el a szabadságukat a magyar turisták, a magyar lakosság. Tény és való, és hadd legyek egy kicsit büszke arra, hogy nagyon erős kampányt folytattunk a belföldi turizmus megnyerésére, hogy itthon töltse a szabadságát, hogy "itthon otthon van". Ezzel együtt azt kell mondanom, hogy a statisztika szerint, ami az én rendelkezésemre áll, 25 százalékos növekedés tapasztalható a külföldön elköltött eurós összegek tekintetében, és 14 százalékos növekedés van a tavalyi, hasonló időszakhoz képest a magyar kiutazó turisták számában. Tehát amellett növekedett a belföldi turizmus, hogy közben nem csökkent, sőt, növekedett a Magyarországról külföldre utazó magyar turisták száma, az általuk elköltött pénzösszegek aránya.
Szalay képviselő úrnak, polgármester úrnak szeretném elmondani, hogy egyáltalán nincsen mostohább helyzetben a Tisza-tó, mint a Balaton a mi szívünkben, ugyanolyan kedves az a régió is, nekünk a kilenc magyarországi régió egyformán kedves. Azonban, amikor a marketingeszközeinket tervezzük, hogy mire mennyit költünk, akkor figyelembe kell venni a szokásokat is. Budapesten minden elköltött száz turistaforintból 75-öt költenek el. Az összes vendégéjszakának - most összességében, külföldi, belföldi egyaránt véve - a fele Budapesten töltődik el, és több mint 24 százaléka a Balatonnál. Ha a belföldi turizmust vesszük figyelembe, akkor az első nyolc hónapban az összes belföldi vendégéjszaka 56 százaléka töltődött el a Balatonnál. Ezeket a trendeket azért figyelembe kell vennünk, amikor a marketingmunkát, tehát a marketingköltségeinket tervezzük. Bocsánat a kifejezésért, de azt a lovat kell ütni, amelyik húz. Természetesen ettől még ugyanolyan kedves számunkra a Tisza-tó vagy a Tisza, és jövőre, meg is fogja látni, képviselő úr, habár nincs itt, de ígérhetem neki, hogy a vizek éve kapcsán a Tisza és a Tisza-tó nagyon komoly szerepet fog kapni a mi reklámkampányunkban, marketingkampányunkban.
Az a kérdés elhangzott még, hogy mennyit fordítunk marketingre. Az idén 4,6 milliárd forint volt a költségvetésünk, és ebből 3 milliárd 200 milliót fordítottunk és fordítunk marketingre. Ebből mintegy 2-2,1 milliárdot külpiaci marketingre fordítunk, és 1-1,1 milliárd forintot a belföldi turizmus élénkítésére szabott marketingakciókra. Emellett az idén még 500 millió forint bevételünk is támadt, amit az utolsó fillérig marketingakciókra fordítunk jelenleg is, az év hátralévő részében még pontosan a bevételeinket fogjuk felhasználni arra, amellett az 500 millió forint részbeni felhasználása mellett, amit államtitkár úr is mondott. Itt szeretném köszönetemet kifejezni azért, hogy ezt a lehetőséget megkapjuk. Tehát a bevételeinket is a késő őszi, téli marketingakciókra fogjuk fordítani.
Nagy Imre képviselő úr kérdezte, hogy tavasszal volt három hosszú ünnepünk, és három hosszú hétvégénk, és hogy a harmadiknál csökkenést tapasztaltunk-e. Igen, azt kell mondjam, igen, bármilyen erősen próbáltunk koncentrálni ezekre a hosszú hétvégékre, bizonyos kifulladás mutatkozott már, amikor egymás után három ilyen hosszú hétvége volt, a harmadiknál már nem töltődtek meg annyira a szállodák, mint az első kettőnél. Ez most nem volt igaz az ősszel, hiszen volt az október 23-ai négynapos hétvége, illetve most, a november eleji négynapos hétvége. Azt láttuk, hogy a halottak napján kevesebb turista jelent meg, de aztán újra megtöltődtek a szállodák, tehát végül is a hosszú hétvégék nagyon komoly szerepet játszanak a belföldi turizmusban, egyáltalán nincsenek hatással, vagy kihatással a külföldi, vagy a nemzetközi beutaztató turizmusra, de a belföldi turizmusra rendkívüli módon. Bizony ma már a szállodák ezeket a hosszú hétvégéket egyáltalán nem kedvezményesen nyújtják a vendégek számára, hanem kiemelt csúcsszezonként, csúcsárakon, és így is elkel. Tehát itt komoly növekedést tapasztaltunk.
Pál Béla úr kérdezte, hogy az új német generációt meg tudjuk-e szólítani. Alelnök úr, tisztelettel, igen. Az új német generációra nagyon nagy figyelmet fordítunk, a Sziget Fesztiválnak, vagy más ifjúsági rendezvényeknek nagyon nagy szerepet szánunk a németországi marketingben. Egy kicsit sajnálom, és itt kicsit segítséget is szeretnék kérni Siófok esetében, ami most már bevezetődött a német fiatalok utazási szokásai közé (Közbeszólás: Sajnos!), és most azt látom, hogy a városvezetés egy kicsit idegenkedik, elfordulna ezektől a fiataloktól... Én tudom, hogy ezek buliznak, meg rumliznak, ezért meg tudom érteni, de talán 50-60 fős, nagyobb városi polgárvédő szolgálattal meg lehetne fékezni ezeket a tényleg néha valóban elszabaduló alkoholos mámorokat, mert ezekből a fiatalokból lesznek később a mi igazi vendégeink. Tehát ők, akik most megszeretik Magyarországot, később már nem bulizni fognak jönni, hanem a családjaikkal fognak a Balatonhoz jönni. Én nagyon szépen kérem önöket, hogy segítsenek. Az imént mondta elnök úr, hogy van balatoni lobbi. Ha van balatoni lobbi, akkor én nagyon szépen kérem önöket, hogy zárják a szívükbe ezeket a fiatalokat, még akkor is, ha néha megtöltik a nejlonzacskót, és a negyedik emeletről leengedik vízzel tele... (Nagy Jenő: Az északi part teljes mellszélességgel támogatja, hogy Siófokon legyenek... - Derültség.) Köszönöm szépen, képviselő úr.
A lényeg az, alelnök úrnak mondom, Pál Béla alelnök úrnak, hogy igen, nagyon is a mi látókörünkben vannak a fiatalok, az ifjúsági turizmus, és van korosztály szerinti marketingünk, csináljuk folyamatosan.
Végül, de nem utolsósorban elnök úr két kérdésére szeretnék válaszolni. A jelentős külpiaci országok közül Oroszországról már beszéltem. Hogy Romániában, Csehországban, Lengyelországban, Bulgáriában miért dinamikusabb most a fejlődés? Részben ezt államtitkár úr megválaszolta: azért, mert újdonságot jelentenek a piacon, régebben sokkal, de sokkal kevesebben utaztak oda. Ennek az az oka egyrészt, hogy az infrastruktúra fejlődik, másrészt nagyon komoly külföldi beruházások vannak ezekben az országokban. A bolgár tengerpart, ha valaki járt már ott a legutóbbi időben, fillérekért ad nagyon-nagyon jó, magas színvonalú szolgáltatásokat, és bár az ország belseje egyáltalán nem lát turistát, de a tengerparton hemzsegnek a német turisták, és a Balatonnak bizony komoly konkurencia. Romániáról ugyanez mondható el, komoly fejlesztések indultak be, és Romániánál én inkább attól tartok, hogy ha beindítják az egészségturisztikai fejlesztéseket, és akkor a dél-alföldi kínálatunknak komoly konkurenciája lesz.
Végül az a kérdése elnök úrnak, hogy lassulni fog-e a belföldi forgalom, említette a reáljövedelmek stagnálását, csökkenését. Az a válaszom, hogy mi mindent megteszünk annak érdekében a marketingmunkában jövőre is, hogy a belföldi forgalom ne lassuljon, ne csökkenjen, egyrészt az üdülési csekkek következtében, amelynek az értékesítése, mint látjuk, jelentősen növekszik, hiszen 2006-ban 25 milliárd forint értékű üdülési csekket értékesítettek, az idén valószínűleg több mint 30 milliárd forint értékűt fognak értékesíteni. Tehát ennek megjelenése a piacon jelentősen támogatni fogja a belföldi turizmust, de egyébként is úgy gondolom, hogy az a reklámkampány, az az állhatatos marketingmunka, amit a belföldi piacon véghez viszünk, az meghozza az eredményt, és valóban az "itthon otthon van", ez a szlogen ma már a védőjévé válik a belföldi turistáknak.
Az, hogy Budapest stagnál, annak nagyon sok oka van, ezt is elemezni kell, elemezni is fogjuk. Úgy gondolom, hogy az ősz folyamán, az új repülőjáratok beindulásával ez is el fog mozdulni, a budapesti vendégéjszakaszámok növekedéséből fogjuk ezt látni, illetve az ide érkező turisták számából is fogjuk látni. Ha egyszer fognak tudni közlekedni is, meg parkolni is, akkor még könnyebb lesz a helyzetünk. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Almássy Kornél alelnök úr.
ALMÁSSY KORNÉL alelnök (MDF): Nekem lenne két megjegyzésem, nem akarom rabolni az időt, egy rövid kérdés. A Winter Invasion kampányra csak részben kaptam választ, és kérném, ha most nem megy, akkor azért erről kapjunk írásban tájékoztatást. Tehát azt értem, hogy hány vendégéjszaka történt ezáltal, hogy megcsináltuk ezt a kampányt, de ahogy kiveszem az elemzésekből, azért jöttek volna vendégek a kampány nélkül is. Engem az érdekelne, hogy mennyibe került ez, és pontosan mennyi bevételt hozott, vagy amennyire kimutatható, ez mennyi bevételt hozott, mert ebből így nem lehet, legalábbis én nem tudom lemérni azt, hogy megérte-e ez a 100, illetve a jövő évben a 150 millió forint. (Nagy Imre elhagyja az üléstermet.) Tehát ez forintosítva mit jelent?
A másik javaslatom, és Budapestről egy mondat. Nem tudom, tudja-e államtitkár úr, illetve igazgató úr, hogy a budapesti Fővárosi Önkormányzatnak nincsen, megszűnt a turisztikával foglalkozó ügyosztálya. Nyilván önálló, autonóm önkormányzatról van szó, de azt is látni kell, hogy Budapestnek, mint fővárosnak, mint Fővárosi Önkormányzatnak nincsen turisztikai koncepciója, legalábbis nem látunk ilyet. Tehát kérem azt, hogy ebben valamifajta közös lobbierőt az Országgyűlés is, és az államtitkárság is fejtsen ki, hogy a Fővárosi Önkormányzat, a Főpolgármesteri Hivatal nagyobb - hogy mondjam - odafigyeléssel legyen a turizmusra, mert alapvetően ez is probléma, mert azt gondolom, hogy egy kétmilliós világváros nem engedheti meg magának, hogy önkormányzati szinten ez a kérdés ne legyen kezelve. Köszönöm szépen.
ELNÖK: (Jelentkezésre:) Tessék!
DR. RÓNA IVÁN vezérigazgató (Magyar Turizmus Zrt.): A Winter Invasionre válaszolnék, alelnök úr. A Winter Invasion nagyon jól körülhatárolható, és nagyon jól elkülöníthető akció, hiszen három egyenlő négy akcióról van szó, gyakorlatilag három éjszaka áráért négy éjszakát kap a vendég, és ráadásul egy csomó egyéb kedvezményt is. Ezért ennek az akciónak a népszerűsége már tavaly, az első bevezető évben is, ahogy említettem, 110 millió forint ráfordítással nagyon komoly hatású volt, a 25,5 ezer vendégéjszaka minden bizonnyal megfelelt a szállodáknak, hiszen a szállodák szinte kikövetelték, hogy újra indítsuk be ezt az akciót. Ráadásul ez egy olyan akció, ami kofinanszírozású, tehát közösen finanszírozzuk a szolgáltatókkal, hisz az egyik felét ők adják össze, a másik felét tesszük mi a marketingbe bele. A lényeg az, hogy az idén dupla akkora vendégsereget várunk. Hogy ez mekkora bevételt jelent a szállodáknak: legközelebbre pontosan meg fogom kérdezni a szállodáktól, akik részt vettek ebben az akcióban. Az biztos, hogy nemcsak szállodában költöttek ezek a vendégek, hanem nagyon komoly egyéb, fajlagos költésük is jelentkezett, hiszen a shoppingolástól kezdve az egyéb, éttermi és más szolgáltatások igénybevétele nyilvánvalóan növelte a bevételeket. Tehát a szállodák, illetve a szolgáltatók egyértelműen támogatják, és meg vannak vele elégedve, úgyhogy ez egy rentábilis történet volt. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönjük. Államtitkár úr!
DR. KOVÁCS MIKLÓS turisztikai szakállamtitkár (Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium): A másik felvetésre azt szeretném válaszolni, hogy ha nincs is idegenforgalmi bizottság, van viszont turisztikáért felelős főpolgármester-helyettes, Ikvai úr, aki kezdeményezte azt, hogy a szakállamtitkárság és a főváros turisztikai vezetése a közeljövőben leüljön, és áttekintsük az együttműködés főbb kérdéseit. Itt az egyébként létező turizmusfejlesztési stratégia megújítása, áttekintése szerepel, a turisztikai nagyprojektekkel kapcsolatos eszmecsere, a nagy turisztikai jelentőségű rendezvények közös finanszírozására vonatkozó középtávú megállapodás megkötésére, a Budapesti Tavaszi Fesztivál, és egyéb kiemelt események, tehát nagyjából ezek vannak a csomagban, és tervezzük azt is, hogy a Budapesti Turisztikai Szolgáltató Kht. és a Magyar Turizmus Zrt. is szorosabbra fűzi az együttműködést, és nemcsak éves megállapodások, hanem középtávú megállapodások alapján teszi ezt. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Köszönjük az előterjesztőknek a kérdésekre adott válaszokat, köszönjük magát az előterjesztést is.
Tájékoztató a regionális operatív programok turisztikai pályázatairól
Rátérünk utolsó napirendi pontunkra: tájékoztató a regionális operatív programok turisztikai pályázatairól. Azt gondolom, hogy kaptunk egy kielégítő előterjesztést e tekintetben, illetve részben már érintettük az előző napirendi pont vitájánál.
Kérdezem képviselőtársaimat, hogy maradt-e még kérdésük, esetleg véleményük e tárgykörben. (Közbeszólás: Képviselő se nagyon... - Derültség.)
Nekem, ha megengedik, lenne két kérdésem. Még Lamperth Mónika a miniszteri meghallgatása során, a tavalyi évben azt ígérte, hogy a ROP-os pályázatok ez év első hónapjaiban kiírásra kerülnek. Most végre vannak már megjelent pályázataink e tekintetben, azonban a szolgáltatásfejlesztésre kiírt pályázatokat továbbra is várjuk, illetve a desztinációmenedzsmentre vonatkozó pályázatokat. E tekintetben, ha kaphatnánk egy olyan támpontot, hogy az első fele, tehát 2008 első fele már a desztinációmenedzsmentnél, ez igazán mikorra számítható, tehát inkább az év közepét vegyék számításba az ebben érdekelt pályázók, vagy pedig lehet már az első negyedévben is valami e tekintetben.
Illetve mikor indulhatnak meg a fejlesztések? Tehát mennyire lesz gyors az egész folyamat bírálati szakasza, a szerződéskötési szakasz, aztán utána a finanszírozás hogyan alakul? A nemzeti fejlesztési terv első szakaszát követően azért láthatóan voltak jelentős torlódások, lassan ment az ügyintézés, hallottunk a miniszter úrtól már arra vonatkozó ígéretet, hogy erősíti a csapatot, növeli a létszámát a pályázatkezelőnek, és gyorsítja a határidőket. Ha erre vonatkozóan kaphatnék még néhány kiegészítést, azt megköszönném.
Illetve azt szeretném majd még látni, hogy a már eldöntött nagyprojektek körülbelül milyen beruházáskezdeti határidővel számíthatók, és önök hogy számítanak arra, hogy azok mikorra valósulnak meg.
DR. KOVÁCS MIKLÓS turisztikai szakállamtitkár (Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium): Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Bizottság! A látható diára feltettem azt a három turisztikai pályázati kört, amelyet a közelmúltban nyitottunk, illetve a közeljövőben nyitunk meg. Ugye, október 4-én indult az 57 milliárd forintos turisztikai termék- és attrakciófejlesztési pályázat, 2007. november 7-én vagy 8-án fog megjelenni a következő, tehát a turisztikai fogadóképesség javítására vonatkozó pályázat Az NFÜ-vel való egyeztetés alapján úgy fogalmaztunk, hogy 2008 év elején, tehát bőven az első félévbe bele kell hogy férjen, a dolog fontossága és jelentősége miatt is fognak megjelenni a turisztikai desztinációs menedzsmentszervezetek kialakítására vonatkozó pályázati felhívások.
Nem kívánom a kérdést semmilyen tekintetben elhárítani. Mi a szakmai részéhez, a turisztikai részéhez adunk véleményt, nagyon szoros együttműködésben tevékenykedtünk a pályázati kiírások összeállításánál a Nemzeti Fejlesztési Ügynökséggel. Mi azon vagyunk, amennyiben erre lehetőségünk van, hogy minél gyorsabb és szakszerűbb - ugye erre vonatkozóan is elhangzott egy kérdés az előző blokkban - legyen a pályázatok elbírálása. Nem a mi irányításunk alatt áll természetesen teljes egészében, szakmai véleményt adunk, és a szakmai munkánkkal fogjuk segíteni a pályázatokat elbíráló zsűri munkáját.
Úgy gondolom, hogy mivel nagy a várakozás, és elég hosszú ideje készülnek a leendő pályázók ezeknek a pályázatoknak a megismerésére, benyújtására, így gondolom azt is, hogy a szerződéskötési procedúra nem húzódik hosszasan el, és a fejlesztések minél előbb megkezdődhetnek. Ugye ezek a pályázatok a következő két évben meghozandó döntésekre vonatkoznak, a döntéseket követi majd a beruházások és a fejlesztések megindítása, és a pályázati céltól függően fognak befejeződni nyilván a 2008-as időtávon túlnyúló időszakban majd ezek a turisztikai fejlesztések. Köszönöm szépen.
Még a nagyprojektekre vonatkozóan volt kérdés. A következő döntés november végén várható a továbbfejlesztésre ítélt nagyprojektek ügyében, és mi úgyszintén szakmailag segítjük azt, hogy minél előbb indulhassanak el ezek a projektek. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm, államtitkár úr. Kérdés, vélemény van-e még a bizottság tagjai részéről? (Nincs jelentkező.) Amennyiben nincs, akkor megköszönöm az előterjesztő jelenlétét, ezt a napirendi pontot is lezárom.
Egyebek között van-e kérdés, vélemény? (Nincs jelentkező.)
Amennyiben nincs, megköszönöm képviselőtársaim munkáját, a bizottsági ülést bezárom.
(Az ülés befejezésének időpontja: 12 óra 53 perc)
|
Bánki Erik |
Jegyzőkönyvvezető: Biczó Andrea és Várszegi Krisztina