STB-27/2007.
(STB-39/2006-2010.)
az Országgyűlés Sport- és turisztikai bizottságának
2007. december 5-én, szerdán, 13 órakor
a Képviselői Irodaház V/520. számú tanácstermében
megtartott üléséről
Tartalomjegyzék
Napirendi javaslat*
Az ülés résztvevői*
A bizottság részéről*
Megjelent*
Helyettesítési megbízást adott*
Meghívottak részéről*
Hozzászóló(k)*
Elnöki megnyitó*
A napirend elfogadása*
A vasúti szárnyvonalakon történő közösségi közlekedés fenntarthatóságával kapcsolatos döntések megalapozásához szükséges társadalmi és szakmai egyeztetések elvégzéséről, valamint a szükséges döntések előkészítéséről szóló határozati javaslat*
Dr. Szörényi Péter hozzászólása*
Kérdések, hozzászólások*
Döntés általános vitára való alkalmasságról*
Tájékoztató a nemzeti turizmusfejlesztési stratégia 2007. évi eredményeiről*
Dr. Kovács Miklós szóbeli kiegészítése*
Kérdések, hozzászólások*
Dr. Kovács Miklós válaszadása*
A Magyar Köztársaság 2008. évi költségvetéséről szóló T/3860. számú törvényjavaslat*
Tájékoztató a Magyar Turizmus Zrt. 2008. évi marketingtervéről, különös tekintettel a tematikus év tervezésére*
Dr. Róna Iván szóbeli kiegészítése*
Kérdések, hozzászólások*
Dr. Róna Iván válaszadása*
Elnöki zárszó*
Elnököl: Bánki Erik (Fidesz), a bizottság elnöke
Pál Béla (MSZP), a bizottság alelnöke
Dr. Horváth Klára (MSZP)
Mohácsi József (MSZP)
Nagy Jenő (MSZP)
Dr. Tóth József (MSZP)
Kovács Ferenc (Fidesz)
Szijjártó Péter (Fidesz)
Dr. Világosi Gábor (SZDSZ)
Dr. Gyenesei István (Független)
Helyettesítési megbízást adott
Koscsó Lajos (MSZP) Mohácsi Józsefnek (MSZP)
Páva Zoltán (MSZP) Nagy Jenőnek (MSZP)
Nagy Imre (MSZP) Pál Bélának (MSZP)
Tóth József (MSZP) dr. Horváth Klárának (MSZP)
Hadházy Sándor (Fidesz) Bánki Eriknek (Fidesz)
Lasztovicza Jenő (Fidesz) Kovács Ferencnek (Fidesz)
Szalay Ferenc (Fidesz) Szijjártó Péternek (Fidesz)
Dr. Szörényi Péter osztályvezető (Gazdasági és Közlekedési Minisztérium)
Dr. Kovács Miklós turisztikai szakállamtitkár (Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium)
Dr. Somogyi Andrea osztályvezető (Pénzügyminisztérium)
Lajtár Mónika (Pénzügyminisztérium)
Dr. Róna Iván vezérigazgató (Magyar Turizmus Zrt.)
(Az ülés kezdetének időpontja: 13 óra 16 perc)
PÁL BÉLA (MSZP), a bizottság alelnöke, a továbbiakban ELNÖK: Tisztelettel köszöntöm a bizottság tagjait, elkezdenénk az ülést. (Folyamatos zaj.) Kérem, hogy mindenki foglaljon helyet!
Tisztelettel köszöntöm a bizottság tagjait, elkezdenénk az ülést. Elnök úr úton van, beragadt a budapesti csúcsforgalomba, de perceken belül érkezik. Addig a vele történt egyeztetés alapján elkezdenénk a napirendek tárgyalását. Annyiban módosítanám, hogy azt javasolnám, hogy ameddig elnök úr nem érkezik meg, addig tárgyaljuk meg a 2. számú napirendi pontot, tehát a vasúti szárnyvonalakon történő közösségi közlekedés fenntarthatóságával kapcsolatos döntések megalapozásához szükséges társadalmi és szakmai egyeztetések elvégzéséről, valamint a szükséges döntések előkészítéséről szóló határozati javaslatot, melyet Suchman Tamás képviselő úr önálló indítványként nyújtott be. Ha a napirendi pont tárgyalása után elnök úr nem érkezik meg, akkor folytatjuk a tájékoztató a nemzeti turizmusfejlesztési stratégia 2007. évi eredményeiről szóló napirenddel, ha megérkezik, akkor pedig egyből elkezdjük a Magyar Köztársaság 2008. évi költségvetéséről szóló törvényjavaslathoz benyújtott módosító indítványokról történő szavazást.
Aki az általam szóban említett módosításokkal egyetért, kérem, hogy kézfelemeléssel jelezze! (Szavazás.) Köszönöm szépen. Ki van ellene? (Nincs ilyen.) Ki tartózkodott? (Nincs ilyen.) Megállapítom, hogy a bizottság tagjai a napirend módosítására vonatkozó javaslatot elfogadták.
A vasúti szárnyvonalakon történő közösségi közlekedés fenntarthatóságával kapcsolatos döntések megalapozásához szükséges társadalmi és szakmai egyeztetések elvégzéséről, valamint a szükséges döntések előkészítéséről szóló határozati javaslat
Elkezdenénk a 2. számú napirenddel. Köszöntöm Szörényi Péter osztályvezető urat, elkezdenénk a napirendi pont tárgyalását. Kérdezném, hogy mi a kormány álláspontja Suchman Tamás képviselő úr önálló indítványával kapcsolatban.
Dr. Szörényi Péter hozzászólása
DR. SZÖRÉNYI PÉTER osztályvezető (Gazdasági és Közlekedési Minisztérium): Tisztelt Bizottság! Tisztelettel köszöntöm önöket. A kormány álláspontjáról, bármilyen furcsa is, sajnos még nem tudok nyilatkozni, miután még nincsen információm, hogy a múlt szerdán tárgyalt témakörben milyen döntést hozott a kormány. Egészen a ma déli határidőig nem kaptunk semmiféle információt erről, úgyhogy csak a tárca álláspontját tudom elmondani, amely az volna, hogy álláspontunk szerint ez a javaslat nyitott kapukat dönget. Már eddig is nagyon sok egyeztetést és tárgyalást lefolytattunk ebben az ügyben, és a továbbiakban is ezt kívánjuk folytatni, tehát nem úgy szeretnénk ebben a kérdésben döntést hozni, hogy csak mi magunk, egyedül, és bárki más ebbe ne szóljon bele, hanem éppen ellenkezőleg, a legtranszparensebb módon beszéljük meg a történteket. Ehhez viszont, nézetünk szerint, nincs szükség országgyűlési határozat meghozatalára, mert amúgy is csinálnánk.
Van még egy dolog: a jogszabályok a menetrend jóváhagyását a miniszter, a gazdasági és közlekedési miniszter hatáskörébe utalják. Ebben az esetben viszont az Országgyűlés kvázi felülírná ezt a rendelkezését a jogszabálynak, és kicsit átvenné a miniszter szerepét, ami nem hiszem, hogy célja és indoka lenne ennek a határozattervezetnek.
Úgyhogy a tárca álláspontja az, hogy nem támogatjuk ennek a határozati javaslatnak az elfogadását.
ELNÖK: Köszönjük szépen, megismertük a tárca álláspontját. Van-e képviselőtársaimnak hozzászólása, észrevétele, véleménye? (Jelentkezésre:) Kovács Ferenc képviselő úr!
KOVÁCS FERENC (Fidesz): Köszönöm szépen, elnök úr, a szót. Tisztelt Képviselő Asszony! Tisztelt Képviselőtársaim! Úgy hiszem, hogy Suchman Tamás nem véletlenül adta be ezt a javaslatot. Ugyanis bármi, ami a közlekedéspolitikával kapcsolatos problémaként felmerül az egyes választási körzetekben, kerületekben, az az adott térség országgyűlési képviselőinek a fogadóóráin mindig panaszként jelenik meg. Elég baj ez, mert gyakorlatilag sem a MÁV, sem a Volán menetrendjére nincs semmiféle ráhatásunk, esetleg kérést fogalmazhatunk meg, a legjobb indulattal is a megyei vagy regionális szervezet felé, de igazából nincs ráhatásunk, és az emberek rajtunk kérik számon. Gondolom, ez volt az alapvető indoka annak, hogy Suchman Tamás megfogalmazta ezt a véleményét. Igenis nagyon jó lenne, ha lenne beleszólásunk, mert én úgy hiszem, a minisztérium kellő távolságban van attól a szinttől, hogy véleményt tudjon mondani mondjuk egy őrségi vasútvonalon a menetrend összeállításáról, vagy éppen egy Szabolcs megyei mellékvonal működéséről vagy nem működéséről. (Az ülésterembe érkezik dr. Gyenesei István.) Úgy hiszem, hogy fenn kell tartanunk ezt a javaslatot, és igenis olyan törvény formájába kellene végre ezeket a dolgokat önteni, hogy a megválasztott képviselőknek mindenkor módjuk és lehetőségük legyen a törvény kapcsán, ha törvény lesz, a véleményüket kifejteni, és állásfoglalásukat eljuttatni az illetékes szakhatóságok felé.
Csak azért mondom mindezt el, mert az utóbbi időben, ami a MÁV körül történt cirkusz egyértelműen arra volt szervezve, hogy a forgalmat leredukálják, főleg ott, ahol úgy tartották, hogy ez nem fontos. Csak elmondanám, felhoztam példának az őrségi vasútvonalat. Az Őrség és a megyeszékhely között gyakorlatilag összeköttetés lehetne körülbelül egy bő félórás vasúti közlekedéssel, ha nem akarnánk bezárni azt a Zalaszentgrót, Körmend, Zalalövő közötti vasúti szakaszt, ami 20 kilométer hosszan a közelmúltban lett felújítva, több mint 100 millió forintért. Ez a szakasz valóban lehet veszteséges, de a többszöri kérés ellenére fel sem merült a MÁV illetékeseiben, területi illetékeseiben sem az, hogy mondjuk Hodostól vagy Bajánsenyétől, vagy Őriszentpétertől Szombathelyig járassanak akár egy helyi érdekű vonatot, ehelyett, a MÁV vonala helyett az emberek mind a közúton, a nem létező, nagyon rossz úthálózaton keresztül, busszal tudnak, több mint egyórányi utazás után bejutni Szombathelyre, a megyeszékhelyre.
Ugyanilyen nehézségek merülnek fel akár Őriszentpéter és Szentgotthárd elérhetősége kapcsán. Hiába kértük, egyáltalán nem tudtunk hatást gyakorolni arra, hogy a munkaidő kezdetéhez, valóban a munkahelyekhez - mert a nagyipari telepek nagyvárosainkban vannak, és elsősorban Szombathely megyeszékhely rendelkezik olyan munkahelyekkel, ahová utaznának az emberek az Őrségből is - legyen igazítva egy olyan menetrend, amelyhez csatlakozhatnak a helyi önkormányzatok, akik nyitottak akár arra is, hogy az érintett vasútállomások mellett segítsenek parkolókat, kerékpártárolókat kialakítani, és valóban a gyors és tiszta közlekedési lehetőséget biztosítani a zártpályás, kötöttpályás rendszereken belül. Ez azért is felháborító, mert az Európai Unióban most ez tendencia, hogy a vasútra próbálják visszaterelni a közúti forgalmat, a vasútra próbálják visszaterelni gyakorlatilag a személyszállítást. Engedjék meg, hogy itt ismertessem önökkel, hogy múlt héten volt a West-Pannon Euro Régiónak egy ülése, amelyen keresztül körülbelül 30 kilométernyi vasút újraépítését kezdeményezné a burgenlandi fél. Ez részben a Németújvár, Güssing, Körmend között lévő felszerelt vasúti szakasz újraépítése lenne, és ezzel megoldódna Dél-Burgenland ottani tartományi székhelyének, Kismarton zártpályás összeköttetésének a lehetősége, illetve a volt rohonci vasútvonal, amelyik Felsőőr és Szombathely között működik, illetve egy öt kilométeres pálya, Kőszeg és Felső-Lövő közötti szakasz hiányzó szakaszának újjáépítése, amely teljesen más lehetőséget és közlekedési struktúrákat biztosítana a térségnek. Ehelyett azt látjuk, hogy a kormányzat szánt szándékkal, erővel szét próbálja verni a még meglévő vasúti struktúrákat, ahelyett, hogy újraegyesítené azokat a most már megszűnő határok mentén úgy, ahogy azok valamikor a '900-as évek századfordulóján kialakultak, és be lettek építve. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Világosi Gábor!
DR. VILÁGOSI GÁBOR (SZDSZ): Köszönöm a szót. Azt hiszem, hogy műfajbeli problémák vannak. Elsősorban az ellenzéknek isten adta és demokrácia adta joga, hogy a parlamentben felszólaljon - él is ezzel a jogával, interpellál becsületesen, ez teljesen rendjén van szerintem -, ugyanakkor nem országgyűlési határozatban kellene ilyen témákkal foglalkoznunk, tehát hangsúlyozni szeretném még egyszer, hogy az interpelláció erre kiválóan alkalmas. (Szijjártó Péter az ülésterembe érkezik. ) Nem akarok itt most belemenni a közúti közlekedési reformba, és hogy milyen szárnyvonalakat kell bezárni és melyiket nem, mert ez nem is a mi feladatunk, hanem a szakminisztériumé, a szaktárcáé, egy azonban biztos, hogy itt szerintem egyetlenegy szempont lehet, ami racionális, az pedig a kihasználtság. Lehet tehát új vonalakat, új vágányokat is lefektetni ott, ahol ez szükséges iksz országban és ipszilon országban, lehet, hogy nálunk is; láttam olyan kimutatásokat, hogy Magyarországon milyen a vasúthálózat, és milyen annak kihasználtsága, ott bizony elég rosszul állunk. Azzal pedig egyetértek, hogy a minőségi javulást el kellene érni, de többek között azzal, hogy gazdaságosabban kellene működtetnünk, és a rendelkezésünkre álló lehetőségekkel gazdaságosabban kellene élni.
A lényeg az, hogy az országgyűlési határozat meghozatalát ebben a témában nem tartanám egyáltalán szerencsésnek; a parlamenti demokrácia megfelelő lehetőségei nyitva állnak, hogy ellenőrizzük a kormány tevékenységét.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Egy megjegyzést engedjenek meg képviselőtársaim. Bár a hozzászólások ezen egy kicsit túlterjeszkedtek, de a határozati javaslat semmi másról nem szól - mint ahogy főosztályvezető úr is említette -, mint arról, hogy a szükséges, megfelelő társadalmi, szakmai egyeztetéseket az önkormányzati és szakmai érdekképviseleti szervekkel végezzék el, és ezek alapján a döntésekről szóló javaslatot terjesszék be 2008. május 31-ig az Országgyűlés elé. Ennek a határozati javaslatnak tehát egyelőre nem témája az, hogy forgalmat, kihasználtságot, egyebet vizsgáljon, csupán felkéri erre az egyeztetésre a kormányt.
Parancsoljon!
DR. VILÁGOSI GÁBOR (SZDSZ): Bocsánat, hogy még egyszer szót kérek, de - megismétlem - nem ez a műfaj. Akkor a parlament hozhat hetente három határozatot, és minden egyes ilyen területen felszólíthatja a kormányzatot, hogy tartsa meg a szakszervezetekkel, az egyéb érintettekkel a szükséges konzultációkat, kezdve az oktatástól kezdve az egészségügyön keresztül az élet minden területén. Műfajbeli problémáim vannak.
ELNÖK: Természetesen, nem akarok erre visszareagálni, de nem a műfajbeli problémákkal kapcsolatban mondtam el képviselő úrnak, alelnök úrnak a véleményemet, hanem a hozzászólásomnak azon részére, amely arra vonatkozott, hogy milyen a kihasználtsága és mi a döntés megalapozottsága, tehát ez a határozati javaslat egyelőre csak az egyeztetés szükségességéről szól. Köszönöm szépen.
Van-e még valakinek hozzáfűznivalója? (Dr. Szörényi Péter felé:) Látom, főosztályvezető úr, mindjárt, csak először a bizottság tagjainak szokás megadni a szót. (Nincs jelentkező.) Köszönöm szépen. Főosztályvezető úr következik.
DR. SZÖRÉNYI PÉTER osztályvezető (Gazdasági és Közlekedési Minisztérium): (Mikrofon nélkül.) Bocsánat, csak egy mondat erejéig szeretném az idejüket rabolni. Képviselő úr megjegyzésére annyit szeretnék mondani, hogy érzékelve azt, hogy a tárca valóban kissé messze van azoktól a helyi problémáktól, amelyekről itt az előbb szó volt, nem véletlenül hoztuk létre ennek az évnek a tavaszán a regionális közlekedésszervező irodákat. Minden egyes, most még nem működő, de azért elvileg létező régióban beindultak, a helyi közlekedésben felmerülő problémák megoldásában, mondhatom, hogy nagyon jó eredményeket értek el, és helyi szinten, a szubszidiaritás elvének figyelembevételével ott oldják meg a problémákat, ahol azok felmerülnek. Minimálisra csökkent az ilyen gondok minisztériumi szintre való felkerülése, tehát úgy érzem, hogy ez a gond is megoldódott, tehát változatlanul azt mondom, hogy ez a határozati javaslat nyitott kapukat dönget: mi enélkül is folytatnánk mindenféle egyeztetést az ott érintett önkormányzatokkal és egyéb szervezetekkel. Köszönöm a lehetőséget.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Mielőtt szavazásra tenném fel a kérdést, engedjék meg, hogy néhány gondolatban én is elmondjam a véleményemet. Én is úgy gondolom, mint ahogy Világosi Gábor alelnök úr, képviselőtársam mondta, hogy nem ez a műfaj, azonban bármennyire is mondja főosztályvezető úr, hogy ezek az egyeztetések megtörténnek, ez az országgyűlési határozati javaslat nyilván nem született volna meg sem Suchmann Tamás részéről, sem más részéről hasonló tartalmú felszólalás, ha ezen a területen minden rendben lévő lenne, és valóban folyamatosan megtörténnének az egyeztetések.
Mivel a bizottság tagjai döntően egyénileg, illetve listáról bekerült képviselők, a bőrükön is érzik ennek az egyeztetésnek a szükségességét - bár én tartózkodni fogok a határozati javaslat elfogadásánál, de emellett hadd kérjem fel önöket arra, hogy tudom, hogy dolguk, de ne csak itt a bizottsági ülésen, hanem különben is folytassák le ezeket a megfelelő szakmai egyeztetéseket, mert most két külön dologról beszélünk. Egyrészt, hogy műfajilag kell egy ilyen határozatot hozni, ebben természetesen elfogadom Világosi Gábor alelnök úr véleményét, a másik a dolog tartalmáról, amiben pedig azt gondolom, hogy tényleg érdemes lenne jobban odafigyelni az észrevételekre, és a megfelelő egyeztetéseket időben lefolytatni.
Megkérdezem, hogy van-e még valakinek hozzászólása, vagy szavazhatunk a határozati javaslatról? (Jelentkezésre:) Kovács Ferenc képviselő úr!
KOVÁCS FERENC (Fidesz): Egyetlen gondolatot szeretnék elmondani. Magyarországon regionális középszint nincs, regionális fejlesztési tanácsok vannak, azon kívül a kormány, ma már Alkotmánybíróság által is kimondottan, törvénytelenül hoz létre olyan szervezeteket, amelyek regionális szervezéseket próbálnak igazolni. A középszint Magyarországon, a választott középszint a megye, regionális fejlesztési tanácsok vannak. Azt, hogy a kormány erőltet különböző regionális irodákat létrehozni, ez ebben a pillanatban az Alkotmánybíróság döntése szerint úgy tűnik, hogy majdnem minden területen alkotmányellenes. Köszönöm.
ELNÖK: Köszönöm szépen. A vitát most lezárnám, mely a regionális szervezetek létrehozásától egészen Suchman Tamás képviselő úr benyújtott határozati javaslatáig terjedt. Szeretném felhívni képviselőtársaim figyelmét, hogy az általános vitára való alkalmasságról döntünk.
Döntés általános vitára való alkalmasságról
Kérem, hogy aki Suchman Tamás képviselő úr képviselői önálló indítványát általános vitára alkalmasnak tartja, az kézfelemeléssel jelezze! (Szavazás.) 8 igen. Köszönöm. Ki van ellene? (Szavazás.) 1 nem. Ki tartózkodott? (Szavazás.) 6 tartózkodás. Köszönöm szépen.
Tehát a bizottság 8:7 arányban általános vitára alkalmasnak tartotta a javaslatot. Köszönöm szépen.
Köszönöm, főosztályvezető úr, a közreműködést. (A napirendi pont tárgyalásához érkezett vendégek elhagyják az üléstermet.)
Tájékoztató a nemzeti turizmusfejlesztési stratégia 2007. évi eredményeiről
Rátérnénk a 3. számú napirendi pontra, tájékoztató a nemzeti turizmusfejlesztési stratégia 2007. évi eredményeiről. Az előterjesztő Kovács Miklós szakállamtitkár úr. Az anyagot képviselőtársaim időben kézhez kapták, volt alkalmuk tanulmányozni.
Szeretném megkérdezni szakállamtitkár urat, hogy van-e rövid, tömör, velős szóbeli kiegészítése.
Dr. Kovács Miklós szóbeli kiegészítése
DR. KOVÁCS MIKLÓS turisztikai szakállamtitkár (Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium): Tisztelt Bizottság! A szakállamtitkárság köszöni a lehetőséget, hogy ismételten beszámolhat a nemzeti turizmusfejlesztési stratégia időarányos végrehajtásáról. Úgy gondolom, hogy egy terjedelmes anyag készült. Figyelmükbe ajánlom a 26. oldalon található összegzést, ezeket a gondolatokat pedig most nem kívánom megismételni. Ha van kérdés, akkor nagyon szívesen válaszolok. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönjük szépen. Átadnám a bizottság tagjainak a szót. Kinek van kérdése, véleménye, észrevétele az anyaggal kapcsolatban? (Nincs jelentkező.) Ha nincs, akkor én kérdezek. (Többen: Kérdezz!) Rendben van. (Derültség.)
Szeretném megkérdezni, mert a múlt pénteki fórumon is elhangzott, a turizmus fórumon, aki képviselőtársaim közül ott volt, szintén tapasztalhatta. Az egyik kérdés a szakma részéről az volt, hogy az NFT I. turizmussal összefüggő tapasztalatainak az átvezetése megtörtént-e a nemzeti turizmusfejlesztési stratégiába.
Azt is megismertük az anyagban, hogy a monitoringjelentés folyamatosan tájékoztatást ad a nemzeti turizmusfejlesztési stratégia megvalósításának jelenlegi helyzetéről. Ez ezen túl, hogy tájékoztatást ad, milyen további célokat szolgál? (Az ülésterembe érkezik Bánki Erik.)
Végezetül egy kérdésem lenne, egy kicsit tulajdonképpen ugyanúgy a pénteki fórum tapasztalatai alapján. Az összegzés is megállapítja azt, hogy erősíteni kell a stratégia megvalósítása érdekében a szakmai szervezetek és a kormányzati szervek együttműködését. Hogyan tervezik ezt megvalósítani? Annál is inkább, mivel akik ott voltak, képviselőtársaim, elnök úrral és velem együtt a szakmai fórumon, tapasztalták, hogy a kérdések jelentős része nem is annyira a bizottsághoz, hanem az államigazgatás résztvevőihez szólt. Köszönöm szépen.
Most át is adom az elnöklést Bánki Erik elnök úrnak, aki eredményesen áttörte magát a budapesti csúcsforgalmon. Röviden tájékoztatom, hogy hol tartunk, és a továbbiakban ő vezetné az ülést. Addig felkészülési idő van államtitkár úrnak a kérdésre adandó válaszra...(Derültség. - Rövid szünet, egyeztetés.)
(Az elnöklést Bánki Erik, a bizottság elnöke veszi át.)
ELNÖK: Sok szeretettel köszöntök mindenkit! Elnézést kérek a csúszásért, de valóban a forgalom akadályozta meg, hogy időben ideérjek.
Van-e a turizmusfejlesztési stratégia megvalósításával kapcsolatos további kérdés a bizottság tagjai részéről? (Nincs jelentkező.) Amennyiben nincs, akkor három rövid kérdésem lenne még, és megadnám a szót szakállamtitkár úrnak a válaszra.
A jelentésből kiderül az összegzés alapján, a szakállamtitkárság is elismeri, hogy több fontos kérdésben nem sikerült még előrelépni a stratégia elfogadását követően. Többször hivatkoznak ennek okaként a szakterület szűkös emberi erőforrásaira. Várható-e változás ezen a téren, szakállamtitkár úr, ez lenne a kérdésem.
A turizmus stratégiájának a megvalósítását egy monitoringbizottságnak kellene felügyelnie, azonban a megállapodás óta ez a monitoringbizottság még nem ülésezett. A kérdésem az lenne, hogy mikor kezdi, vagy mikor tervezi a munkájának a megkezdését, illetve mit kívánnak tenni annak érdekében, hogy a hiányzó információk, adatok, munkaerő-piaci felmérés, oktatásra vonatkozó adatok, vonzerőleltár minél hamarabb rendelkezésre álljanak, hiszen ez is fontos lenne mindannyiunk számára.
Végül még egy kérdésem van: a turizmustörvény pillanatnyilag hogy áll, annak a tárcaközi egyeztetése lezárult-e, újabb fordulók mikor várhatóak, mikor tervezi egyáltalán a kormány azt, hogy a parlament elé terjesztik?
Az már csak plusz egy ráadás, hogy a Nemzeti Fejlesztési Terv I-ben meghatározott indikátorok változása csak korlátozottan teljesült. Kérdezem az, hogy az elszámolások során kell-e szankcióra számítaniuk a nyertes pályázóknak emiatt. Köszönöm szépen.
Megadnám szakállamtitkár úrnak a válaszra a lehetőséget.
DR. KOVÁCS MIKLÓS turisztikai szakállamtitkár (Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium): Köszönöm szépen a kérdéseket, a kérdések sorrendjében kívánok válaszolni.
A legutóbbi fórumon is valóban felmerült, ahogy alelnök úr erre utalt, és a monitoringbizottsággal kapcsolatos kérdésével is tulajdonképpen összefügg, hogy a Nemzeti Fejlesztési Terv I. szakaszának a turizmusra vonatkozó értékelése fontos feladata a monitoringbizottságnak. A monitoringbizottság jelentése alapja annak, amit egyébként a szak-államtitkársági pályázatomban én személy szerint is vállaltam, nevezetesen azt, hogy át kell tekinteni az elmúlt időszak tapasztalatait az NFT i. eredményei szempontjából. Mivel a turizmus stratégiát 2005-ben fogadta el a kormány, és a megvalósítása 2005-ben kezdődött meg, és azóta lassan három év telt el, én úgy gondolom, hogy minden stratégia életében, így a turizmusfejlesztési stratégia életében is eljött az az időszak, amikor már érdemes visszatekintve felülvizsgálni a stratégiát. A monitoringbizottság, amelynek az újbóli összetételét szeretnénk megvalósítani, tehát újra felépíteni, a következő év elején készíti el a jelentését arra vonatkozóan, hogy milyen felülvizsgálati pontokat javasol a stratégia továbbvitele szempontjából.
A szakmai szervezetekkel való szoros kapcsolat egyben a monitoringbizottság munkájára is természetesen jellemző, hiszen nemcsak kormányzati szervek, de szakmai szervezetek is részt vesznek. Minden lehetséges fórumon, így elsősorban az Országos Idegenforgalmi Bizottságban, de más szakmai fórumokon is, számot adunk arról, hogy az adott szakterületet illetően hogyan áll a nemzeti turizmusfejlesztési stratégia végrehajtása.
Ez egy nagyon sokrétű feladat. Csak egy példát szeretnék említeni: a tegnapi nap folyamán a Magyar Utazási Irodák Szövetségének kongresszusán, konferenciáján volt alkalmunk elsősorban az utazásszervezés és az utazási szakma jövőjéről, jövőbeli szabályozásáról, kapcsolatrendszeréről tájékoztatást adni. Természetesen itt is szóba kerül, mint minden fórumon, a turizmustörvény, amely egyébként a nemzeti turizmusfejlesztési stratégia elfogadásával egyidejűleg hozott kormányhatározatban számunkra előírt kötelezettség. A monitoringbizottság újjáalakul, újjáalakulását én a közelmúltban kezdeményeztem, és az újjáalakuló monitoringbizottság mielőbb megkezdi a munkáját, pontosabban hasznosítja az eddigi tevékenység eredményeit is, és javaslatot tesz a szakállamtitkárságnak és a megfelelő fórumoknak - az Országos Idegenforgalmi Bizottságnak - a stratégia bizonyos tekintetben történő felülvizsgálatára.
Az indikátorrendszer, amelyre irányult még az elnök úr kérdése: valóban szeretnénk felülvizsgálni a monitoringbizottság segítségével is az indikátorrendszert. Nemcsak kizárólag a turizmus stratégia végrehajtása szempontjából, hanem általános igényként fogalmazódott meg több szakmai fórum részéről is, hogy ne csak kizárólag a vendégéjszakák és a vendégszám alapján értékeljük a magyar turizmus helyzetét. Jelenleg folyik egy olyan kutatási munka a Magyar Turizmus Zrt.-nél az igazgatóság és a szakállamtitkárság kezdeményezésére, amely egy 6, 8, esetleg 10 mutatóból álló mutatócsoportot fog kidolgozni, illetőleg ennek szakmai megalapozottságát vizsgálja annak érdekében, hogy ne kizárólag csak a vendégéjszakaszám legyen az a mérőszám, amelynek alapján a magyar turizmus eredményét, hatékonyságát, gazdaságosságát lehet mérni. Hozzáteszem, jelenleg sem csak ez az egyetlen mutató természetesen, hiszen a látogatószám, a szállásdíj, az árbevételek, a devizaegyenleg, az utasforgalmi egyenleg és a foglalkoztatási mutatók jelenleg is rendelkezésre állnak. Ezeket természetesen tovább szeretnénk finomítani, és mindent megtenni annak érdekében, hogy a jelenleg használatos indikátorok továbbra is használhatóak legyenek.
Ha megengedi nekem a bizottság, egyetlen példát hoznék, amelyben egyben kérem a tisztelt bizottság tagjainak segítségét is. Nagyon fontos, bár nem közvetlen indikátora a turizmusnak a látogatószám, amely a határforgalmi statisztikán alapul. A schengeni csatlakozásunkkal félő és várható, hogy a schengeni határokon meg fog szűnni ez a határstatisztika. A turisztikai szakállamtitkárság a Központi Statisztikai Hivatallal karöltve próbálkozik azzal, hogy más kormányzati szervek segítségével valamilyen forgalomszámlálás révén ez a határstatisztika, illetőleg az ebből nyerhető eredmények továbbra is rendelkezésre álljanak a turizmus stratégia értékeléséhez, hiszen ez egy nagyon fontos mutatószám, és a vendégforgalom szempontjából nem lenne helyes, ha ez kiesne.
Turizmustörvény: jelenleg befejeződött az ágazati tárca egyeztetése. Nagyon rövid idő alatt még néhány politikai egyeztetésre van szükség, de maga a tárcaegyeztetett normaszöveg a mai, illetőleg a holnapi nap folyamán elkészül, és benyújtásra kerül az államtitkári értekezletre, benyújtásra kerülhet természetesen - hadd fogalmazzak így. A szakállamtitkárság részéről tehát ezt a munkát elvégeztük, és reméljük, hogy az államtitkári értekezleten a turizmustörvény elfogadásra kerül, kormány elé kerülhet még az idei esztendőben, azt követően pedig a parlament következő ülésszakán kerülhet tárgyalásra.
Az elnök úr utolsó kérdésére most nem tudok pontos választ adni; meg fogom vizsgálni, és írásban eljuttatom a válaszunkat. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm, államtitkár úr. A napirendi pont vitáját ezzel lezárom.
A Magyar Köztársaság 2008. évi költségvetéséről szóló T/3860. számú törvényjavaslat
Visszatérnénk az eredeti napirendben 1. napirendként megjelölt pontunkra, amely szavazás a költségvetési módosító indítványokról. Megkérném a Pénzügyminisztérium előterjesztőit, hogy fáradjanak be, és üljenek az asztalhoz! (A Pénzügyminisztérium képviselői elfoglalják a helyüket.)
Kezét csókolom! Sok szeretettel köszöntöm a Pénzügyminisztérium képviselőit: Somogyi Andrea osztályvezető asszonyt és Lajtár Mónika vezető tanácsos asszonyt! Köszönjük szépen a megjelenést.
Elkezdenénk a szavazást a módosító indítványokról. Elsőként a 33/1. sorszámon benyújtott módosító indítványról kérnék szavazást. Ez a saját módosító indítványom: a turisztikai célelőirányzatot szeretném közel 2 milliárd forinttal megnövelni. Indoka az, hogy egyrészt alacsonynak tartjuk a marketing költségvetés jelenlegi szintjét, ezért a marketingszervezet büdzséjét szeretnénk megnövelni ebből 1 milliárd forinttal, illetve 1 milliárd forintból szeretnénk egy pályázati alapot képezni azon regionális fejlesztési programokhoz, amelyek az operatív programok keretéből európai uniós forrást nem kaphatnak.
Kérdezném a kormány képviselőjét, hogy mi az álláspontjuk.
LAJTÁR MÓNIKA (Pénzügyminisztérium): Köszöntöm a tisztelt bizottságot! Lajtár Mónika vagyok a Pénzügyminisztériumból, kolléganőm pedig Somogyi Andrea. Az előterjesztő nem támogatja a 33/1. ajánlási ponton a 835. számú módosító indítványt.
ELNÖK: Köszönöm szépen.
A bizottság tagjait kérdezem, hogy ki az, aki támogatja a módosító indítványt. (Szavazás.) Négy. Aki nem támogatja? (Nincs jelentkező.) Aki tartózkodott? (Szavazás.) Tizenegy. Köszönöm szépen.
Egyharmad sem támogatja.
A 33/3. ajánlási számon Ivanics Ferenc képviselő úr módosító indítványa a világörökségi önkormányzati támogatást szeretné megemelni. Kérdezem az előterjesztőt, hogy mi az álláspontja.
LAJTÁR MÓNIKA (Pénzügyminisztérium): Az előterjesztő nem támogatja.
ELNÖK: Köszönöm szépen. A bizottság tagjait kérdezem, hogy ki az, aki támogatja. (Szavazás.) Öt. Aki nem támogatja? (Szavazás.) Kilenc. Aki tartózkodik? (Szavazás.) Egy. Köszönöm szépen.
A bizottság egyharmada támogatja.
35/3. sorszám alatt Szabó Lajos és Gegesi Ferenc képviselők a terület- és régiófejlesztési célelőirányzat központi fejlesztési feladatok költségvetéséből szeretnének elvonni 570 millió forintot. Kérdezem, hogy az előterjesztőnek mi az álláspontja e tekintetben.
LAJTÁR MÓNIKA (Pénzügyminisztérium): Az előterjesztő nem támogatja ezt az ajánlási pontot.
ELNÖK: Köszönöm.
Ki az, aki támogatja? (Szavazás.) Három. Aki nem támogatja? (Szavazás.) Tizenkettő.
A bizottság egyharmada sem támogatja.
A 35/13. ajánlási számon a Balaton integrált fejlesztési térség fejezetéhez 700 millió forintnyi többlettámogatást irányoz elő Bóka István képviselőtársunk. (Dr. Gyenesei István: Egy kimaradt, a RIB!) Bocsánat.
A RIB turisztikai termékfejlesztési pályázathoz, 33/5. - ez az én módosító indítványom -, előirányozna 1 milliárd 913 millió forintot. Kérdezem az előterjesztő véleményét.
LAJTÁR MÓNIKA (Pénzügyminisztérium): Az előterjesztő nem támogatja.
ELNÖK: Köszönöm szépen.
A bizottság tagjait kérdezem, hogy ki az, aki támogatja egy ilyen fejlesztési alap létrehozását? (Szavazás.) Öt. Aki nem támogatja? (Nincs jelentkező.) Aki tartózkodik? (Szavazás.) Tíz.
A bizottság egyharmada támogatja.
Balatoni integrációs térség, Bóka István képviselő úr indítványa. Kérdezem az előterjesztőt.
LAJTÁR MÓNIKA (Pénzügyminisztérium): Az előterjesztő nem támogatja.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Ki az, aki támogatja a módosító indítványt? (Szavazás.) 4 igen. Ki az, aki nem támogatja? (Nincs ilyen.) Ki az, aki nem támogatja? (Szavazás.) 11 nem. A bizottság egyharmada sem támogatja.
A 35/24. ajánlási számon... (Közbeszólások.) 23-as, bocsánat, Bóka István képviselő úr először még, a Balaton Fejlesztési Tanács működési költségeihez 50 millió forint támogatást irányozna elő.
LAJTÁR MÓNIKA (Pénzügyminisztérium): Az előterjesztő ezt nem támogatja.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Ki az, aki támogatja? (Szavazás.) 4 igen. Ki az, aki nem támogatja? (Nincs ilyen.) Aki tartózkodott? (Szavazás.) 11 tartózkodás. A bizottság egyharmada sem támogatja.
A 24. sorszámon Jauernik István képviselő úr szintén a Balaton Fejlesztési Tanács működési támogatásához 150 millió forintot irányozna elő. Kérdezem az előterjesztőt.
LAJTÁR MÓNIKA (Pénzügyminisztérium): Az előterjesztő ezt támogatja.
ELNÖK: Ez jó hír! 50 millió forint helyett 150 millió. A rossz hír csak az, hogy a TC-ből 50 millió forintot levonnak, tehát úgy látom, hogy mégsem volt érdemes módosító javaslatot tennünk, mert az 50 millió megragadt az előterjesztőben, és azt mondta, hogy ha lúd, legyen kövér.
Ennek ellenére kérdezem a bizottság tagjait, ki az aki támogatja a BFT ilyen módon való költségvetés-növelését. (Szavazás.) 14 igen. Ki az, aki tartózkodott? (Szavazás.) 1 tartózkodás mellett, 14 igen szavazattal a bizottság támogatja ezt a módosító indítványt.
A 25-ös sorszámon Mester László és Jauernik István képviselő urak a Budapesti Agglomerációs Fejlesztési Tanács támogatására 20 millió forintot irányoznak elő. Az előterjesztőt kérdezem.
LAJTÁR MÓNIKA (Pénzügyminisztérium): Az előterjesztő nem támogatja.
ELNÖK: Köszönöm szépen. A bizottságból támogatja-e valaki az indítványt? (Nincs ilyen.) Senki nem támogatja. Köszönöm szépen.
A 36/12-es sorszámon Herényi Károly, Gyenesei István, Mesterházy Attila és dr. Világosi Gábor képviselő urak kisebbségi sporttevékenység támogatására, a Farkas János Alapítvány működési támogatásához 20 millió forintot irányoznak elő. Kérdezem az előterjesztőt.
DR. SOMOGYI ANDREA osztályvezető (Pénzügyminisztérium): Tisztelt Bizottság! Én is üdvözlöm önöket, Somogyi Andrea vagyok. Az előterjesztő nem támogatja a módosító javaslatot.
ELNÖK: Köszönöm szépen, főosztályvezető asszony. Kívánják-e az előterjesztők indokolni? (Jelentkezésre:) Világosi Gábor képviselő úr!
DR. VILÁGOSI GÁBOR (SZDSZ): A Farkas János Alapítvány támogatásra szorul, ezt talán nem kell bizonygatnom. Az is tény, hogy fantasztikus eredményeket érnek el. A fantasztikus eredményekhez persze anyagi támasz is kell. Azt én itt, mondhatni belátom, hogy esetleg túlzott volt az igényünk, de én azt szeretném kérni, hogy ha a kormány ezt nem támogatja, akkor adjunk be bizottságiként - javaslatom nagyon lemegy, de - 4 milliót. Megjelölném azt is, bár tudom, hogy bárminek a terhére indokolni nagyon nehéz, főleg, ha az sportegészségügy, de tudtommal ott nagyon komoly pluszforrások állnak rendelkezésre, ezért én azt javasolnám, hogy bizottságiként adjuk be, hogy sportegészségügyi és doppingellenes feladatok terhére 4 millió forintot kapjon a Farkas János Alapítvány.
ELNÖK: Köszönöm, képviselő úr. Gyenesei István!
DR. GYENESEI ISTVÁN (független): Képviselőtársammal együtt adtuk be többedmagunkkal ezt a kiegészítő módosító indítványt. Én azzal támasztanám még alá az indokok sorát, hogy itt nem arról van szó, hogy egy alapítvány egy csapatot finanszíroz, hanem arról van szó, hogy a parlament elfogadta a romastratégiát, és itt tulajdonképpen arról van szó, hogy egy sportkiválasztó rendszer, ami a legkisebb faluig is kihat, elhat, hatással van a cigány fiatalok bevonására, a sportban való felfuttatására. Ennek csak a csúcsa a cigányválogatott, mert ez a 20 millió forint nem a cigányválogatott működtetését szolgálná, hanem sokkal inkább a kiválasztási rendszer támogatását. Ezért én továbbra is fenntartanám a 20 millió forintot. Ez is kevés egyébként arra, ha komolyan akarjuk venni azt a programot, amit egyébként elfogadtunk a parlamentben valamennyien, és ami mellé nem rendel forrásokat a költségvetés különböző egyéb részeiben.
ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr. Megadnám a szót az előterjesztőnek.
DR. SOMOGYI ANDREA osztályvezető (Pénzügyminisztérium): Köszönöm. Viszontválaszként mondanám képviselő uraknak, hogy az alapítvány a versenysport előirányzatból szokott évente támogatást kapni, ez az egyik.
A másik: Gyenesei képviselő úr említette a romastratégiát. A romastratégiában az is benne van, hogy a kormányt hatalmazta fel az Országgyűlés, hogy cselekvési terveket határozzon meg. A cselekvési terv kidolgozása jelenleg folyamatban van, holnap fogja az államtitkári értekezlet tárgyalni a roma integráció cselekvési tervét.
Úgyhogy a fejezeten való megjelenését továbbra sem támogatja a kormány. Ha a bizottság be kíván ilyet nyújtani, arra is egyelőre nemet kell, hogy mondjak. Köszönöm.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Majd megpróbáljuk megkeresni a módját, hogy hogyan és miképpen találunk mellé kormányzati támogatást. Én magam is egyetértek azzal, amit Világosi Gábor képviselő úr elmondott. Az idei évi 2 millió forintos támogatáshoz képest a 20 millió egy óriási ugrás lenne, arról nem beszélve, hogy ahonnan elvételre kerülne a 20 millió forint, az is fájdalmas lenne a sport szakterület számára. Úgyhogy én magam is azt javaslom, hogy egy kapcsolódó módosító indítványt nyújtsunk be a képviselő úr által elmondott 4 millió forintra vonatkozóan, de erről majd kérném a bizottság tagjait, hogy döntsünk.
Tehát elsőként a módosító indítványról: ki az, aki támogatja a módosító indítvány elfogadását? (Szavazás.) 2 igen. Ki az, aki nem támogatja? (Szavazás.) 4 nem. Ki az, aki tartózkodott? (Szavazás.) 9 tartózkodás. A bizottság egyharmada sem támogatja.
Kérdezem a bizottság tagjait, egyetértenek-e azzal, hogy nyújtsunk be egy kapcsolódó módosító indítványt 4 millió forintnyi támogatás előirányzásával, és a szükséges technikai előkészületeket a bizottság elnökeként ez ügyben tegyem meg. Aki ezzel a javaslattal egyetért, kérem, kézfeltartással jelezze! (Szavazás.) Köszönöm szépen. Egyhangú döntéssel a bizottság tagjai támogatják.
Menjünk tovább! A következő a sport köztestületek működési támogatása. Itt az előző bizottsági ülésen már előkerült kérdés, hogy szeretnénk, ha a korábbi gyakorlatnak megfelelően továbbra is külön soron lenne nevesítve mind a MOB, mint a Nemzeti Sportszövetség működési támogatása a költségvetésben. Kérdezem az előterjesztőt.
DR. SOMOGYI ANDREA osztályvezető (Pénzügyminisztérium): Nem támogatja az előterjesztő.
ELNÖK: Köszönöm. Gyenesei képviselő úr!
DR. GYENESEI ISTVÁN (független): Ha elnök úr nem kívánja külön indokolni, akkor én ugyanazt fogom elmondani.
Egyetlen fillér többletpénzről sincsen szó itt, hanem arról van szó, hogy a sport köztestületek működési támogatásai között szerepel, gyakorlatilag beépítve a MOB és a Nemzeti Sportszövetség működési támogatása is. Abban különbözik ez a javaslat az eredeti javaslathoz képest, hogy önálló soron szerepelteti, és nem a kutya vacsorájaként jelenik meg - vagy megkapják, vagy nem, vagy ennyit kapnak, vagy nem. Ráadásul olimpia éve van, az olimpia évében több mint gesztusértékű lenne az, ha nem többletköltségként, hanem önálló soron szerepelne a MOB támogatása. Úgy gondolom, hogy ez minden frakció számára elfogadható - még egyszer mondom: üzenetértéke lenne, és politikai üzenete is lenne ennek, pozitív értelemben.
ELNÖK: Köszönöm, képviselő úr. Annyival egészíteném ki, hogy a sportszövetségek vezetői maguk kerestek meg engem is, mint a bizottság elnökét ez ügyben. Én is kérem a bizottság tagjait, hogy ha lehet, támogassák ezt a módosító indítványt, valóban egyetlen fillérnyi többletkiadással sem jár. Nem értem igazából az előterjesztő álláspontját. Ha bővebben megmagyarázná, azt megköszönném, mert nem látok olyan okot, ami gátolná egy ilyen módosító indítvány elfogadását.
DR. SOMOGYI ANDREA osztályvezető (Pénzügyminisztérium): Egyrészt indokolatlannak tűnik, hogy néhány köztestület jelenjen meg csak külön előirányzaton.
Az olimpia évével kapcsolatban annyi, hogy az olimpiai felkészülésre és a szövetségek olimpiai felkészülésére viszont külön előirányzaton jelenik meg a támogatás, 2008-ban összesen 860 millió forint. 2007-ben a kormány egyszer 500, majd 1500 millió forinttal támogatta az olimpiai felkészülést.
Ha további indoklást kérnek, akkor esetleg a sport szakállamtitkárság munkatársának tudom átadni a szót.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Kérdezem a bizottság tagjait, hogy ki az, aki támogatja... (Jelentkezésre:) Még egy mondat, Gyenesi István.
DR. GYENESEI ISTVÁN (független): Elfogadva egyébként, amit az előterjesztő képviseletében elmondott, itt kifejezetten a köztestület működéséről van szó, nem az olimpiai felkészülésről, a köztestület működéséről, e vonatkozásban pedig a MOB, ha úgy tetszik, egy megkülönböztetett köztestület kell, hogy legyen a magyar költségvetésben. A rangját ezáltal is mindenképpen illik megadni.
ELNÖK: Köszönöm. Kérdezem a bizottság tagjait, hogy ezek után ki az, aki támogatja ezt a módosító indítványt. (Szavazás.) 5 igen. Ki az, aki nem támogatja? (Szavazás. - Nincs ilyen.) Ki az, aki tartózkodott? (Szavazás.) 10 tartózkodás. Köszönöm. A bizottság egyharmada támogatja.
A következő: stratégiai és sporttudományi innovációs folyamatok működtetése és projektjei működési célú támogatásai között 176,4 millió forintot irányozna elő Páva Zoltán képviselő úr módosító indítványa. Kérdezem az előterjesztőt.
DR. SOMOGYI ANDREA osztályvezető (Pénzügyminisztérium): Az előterjesztő támogatja. Itt a kiemelt előirányzatok közötti átcsoportosításról szól a módosító.
ELNÖK: Köszönöm szépen. A bizottság tagjait kérdezem.
Aki támogatja az indítványt, az kérem, kézfelemeléssel jelezze! (Szavazás.) Köszönöm szépen.
A bizottság egyhangú döntéssel támogatja.
A fogyatékkal élők sportjának támogatására 125,5 millió forintot irányoz elő Hirt Ferenc, Mátrai Márta és képviselőtársai. Kérdezem az előterjesztőt.
DR. SOMOGYI ANDREA osztályvezető (Pénzügyminisztérium): Nem támogatja az előterjesztő.
ELNÖK: Magyarázat?
DR. SOMOGYI ANDREA osztályvezető (Pénzügyminisztérium): Bár a céllal egyetértenénk, de egyrészt az előirányzathoz képest mind a versenysport, mind a szabadidősport támogatásából is kapnak fogyatékosszervezetek, illetőleg a lába, ami a legnagyobb problémát jelenti. Azt többször elmondtuk, hogy az igazgatási kiadások csökkentése az intézmény működőképességét veszélyezteti. Rendkívül feszített minden intézmény működésére a biztosított forrás; a tervezési köriratban külön erre felhívtuk a tárcák figyelmét, hogy csak a rendkívül indokolt forrásokat tervezhetik meg.
ELNÖK: Köszönöm szépen. A bizottság tagjait kérdezem, hogy ki az, aki támogatja az indítványt. (Szavazás.) Öt. Aki nem támogatja? (Nincs jelentkező.) Aki tartózkodik? (Szavazás.) Tíz.
A bizottság egyharmada támogatja.
Az állami, önkormányzati és egyéb sportlétesítmények fejlesztése, fenntartása működési célú támogatására 176,1 millió forintot irányozna elő Páva Zoltán képviselő úr. Kérdezem az előterjesztőt.
DR. SOMOGYI ANDREA osztályvezető (Pénzügyminisztérium): Támogatja. Ez a másik láb; itt is szintén kiemelt előirányzatok közötti átcsoportosítás történik.
ELNÖK: Köszönöm szépen. A bizottság tagjait kérdezem, hogy ki az, aki támogatja az indítványt. (Szavazás.)
A bizottság egyhangú döntéssel támogatja.
A következő pontokban egyedi támogatási kérelmek következnek, úgyhogy kérném az előterjesztőt, hogy egyben mondja el véleményét. Van-e közöttük olyan, amelyet támogatna?
DR. SOMOGYI ANDREA osztályvezető (Pénzügyminisztérium): Itt kizárólag egyedi döntésekről lenne szó. Egyetlenegy van, a 96/12., ez az OKM-fejezetben a Zánka Ifjúsági Kht. támogatásáról szól. Ez azért jelenik így meg, hogy az SZMM-hez koherens legyen: a Zánka ott is száz százalékban állami tulajdonú kht., ott is önálló soron van, tehát ez az egy, amit támogatnánk, az összes többit nem támogatja az előterjesztő.
ELNÖK: Köszönöm. Kérném a bizottságot, hogy ezzel kezdjük, nehogy véletlenül technikai probléma történjen.
Aki a 96/12. ajánlási számon szereplő módosító indítványt, a Zánkai Gyermek- és Ifjúsági Centrum Kht. által ellátott feladatok támogatásához plusz 180 millió forintnyi támogatás előirányzását támogatja, az kérem, kézfelemeléssel jelezze! (Szavazás.) Köszönöm.
A döntés egyhangú.
Kérdezném a bizottság tagjait, hogy szükségesnek tartják-e, hogy külön szavazzunk ezekről, vagy mehet egy csomagban az összes egyedi kérelem?
Amennyiben elfogadják azt az ügyrendi javaslatomat, hogy egy csomagban szavazzunk az egyedi kérelmekről, akkor azt kézfelemeléssel jelezzék! (Szavazás.) Köszönöm.
A döntés egyhangú.
Ezek után kérdezem akkor egy csomagban a 36-87. ajánlási számon...
DR. SOMOGYI ANDREA osztályvezető (Pénzügyminisztérium): A pálinkamarketing, ami nem teljesen egyedi.
ELNÖK: Akkor a pálinkamarketing kivételével az összes többi egyedi támogatási kérelemről, illetve kivenném még belőle a Hegyközségek Nemzeti Tanácsát is, ha lehet, mert arra ráadásul van a mezőgazdasági bizottságnak még egy módosító indítványa.
Aki a 36/24., 49/2/1., 72/6., 72/7, 72/11., 72/12., 74/4., 74/5., 74/7., 74/11., 74/16., 77/2., 77/21., 87/23., 87/24. ajánlási sorszámon szereplő módosító indítványokat támogatja, az kérem, kézfelemeléssel jelezze! (Nincs jelentkező.) Senki nem támogatja.
A bizottság egyharmada sem támogatja ezeket.
A 41/3. sorszámon szerepel a Hegyközségek Nemzeti Tanácsának működési támogatásához 165 millió forint többletforrás előirányzása. Kérdezem az előterjesztőt.
DR. SOMOGYI ANDREA osztályvezető (Pénzügyminisztérium): Az előterjesztő nem támogatja; itt is az igazgatási kiadások veszélyeztetésére kerülne sor.
ELNÖK: Tehát magát a célt egyébként támogatnák?
DR. SOMOGYI ANDREA osztályvezető (Pénzügyminisztérium): Úgy tudom, hogy ilyen módosító nem érkezett, úgyhogy ezt nem támogatjuk.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Kérdezem a bizottság tagjait, hogy ki az, aki Font Sándor javaslatát támogatja. (Szavazás.) Öt. Aki nem támogatja? (Nincs jelentkező.) Aki tartózkodik? (Szavazás.) Tíz.
A bizottság egyharmada támogatja.
42/1., pálinkamarketing. Kérdezem az előterjesztőt.
DR. SOMOGYI ANDREA osztályvezető (Pénzügyminisztérium): Nem támogatja az előterjesztő. Ugyanaz az indok, ahogy az előző ülésen elhangzott, hogy csak a bormarketing szerepel külön nevesítve, mert az önfinanszírozó rendszerben működik.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Képviselőtársaimat kérdezem, hogy ki az, aki Font Sándor indítványát támogatja a pálinkamarketinggel kapcsolatban. (Szavazás.) Öt. Aki tartózkodik? (Szavazás.) Tíz.
A bizottság egyharmada támogatja.
Következnek a reneszánsz év programjai, ugyanígy egy halom módosító indítvány, amely minden esetben elvonna a reneszánsz év programjaiból. A másik oldalon nincs egyetlen olyan kiemelt cél sem az én olvasatomban - nem tudom, hogy képviselőtársaim hogy állnak ezzel -, ami a bizottság szempontjából fontos és támogatandó lenne, ezért javasolnám itt is, hogy egy csomagban szavazzunk ezekről a reneszánsz éves módosító indítványokról.
Van-e olyan ezek közül, amelyet egyébként az előterjesztő támogat?
DR. SOMOGYI ANDREA osztályvezető (Pénzügyminisztérium): Nincsen. A reneszánsz évből semmilyen módosítót nem javasolunk támogatni, ami onnan forrást vonna el.
ELNÖK: Köszönöm. Egyetért-e a bizottság azzal, hogy egy csomagban tárgyaljunk a reneszánszos módosítókról? Aki ezzel egyetért, az kérem, kézfelemeléssel jelezze! (Szavazás.) Köszönöm.
A döntés egyhangú.
(Jelzésre:) Parancsoljon, képviselő úr!
MOHÁCSI JÓZSEF (MSZP): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Bizottság! Annyit azért szeretnék megjegyezni, hogy 4 milliárd forint a reneszánsz évre félretett keret, ezek a módosító javaslatok pedig, itt nagyon gyorsan átszámoltam, 7,1 milliárdról szólnak. Köszönöm szépen, csak ennyit szerettem volna mondani.
ELNÖK: Ezzel már a következő reneszánsz év sanszát is megvonják (Derültség.), így a következő száz évben nem lenne reneszánsz év, tekintettel arra, hogy olyan sűrűn nem szokta ezt támogatni sem a nemzeti marketingszervezet, sem egyébként a kormány.
Aki a 97/1., 101/1-23. módosító indítványokat támogatja, amely a reneszánsz év programjaitól vonna el támogatást, az kérem, kézfelemeléssel jelezze! (Nincs jelentkező.)
Senki sem támogatja. Köszönöm szépen.
Kettő módosító indítvány maradt még, amiről szavaznunk kellene.
102/20. ajánlási számon: gyógyászati kezelések támogatása. Itt az OEP által támogatott gyógyászati kezelésekről van szó, ez az én módosító indítványom, amely 1 milliárd forinttal emelné ennek költségvetési keretösszegét. Kérdezem az előterjesztőt.
DR. SOMOGYI ANDREA osztályvezető (Pénzügyminisztérium): Nem támogatja az előterjesztő.
ELNÖK: Köszönöm szépen. A bizottság tagjait kérdezem, hogy ki az, aki támogatja. (Szavazás.) Kilenc. Aki nem támogatja? (Nincs jelentkező.) Aki tartózkodik? (Szavazás.) Öt. Köszönöm szépen.
A bizottság támogatja a módosító indítványt.
Van még egy, a mezőgazdasági bizottság javaslata, amely még nem szerepelt a sorban. Ez egészen friss, nem tudom, hogy az előterjesztő tud-e majd ebben állást foglalni. A mezőgazdasági bizottságnak van egy módosító indítványa, amelyben 65 millió forinttal növelnék a Hegyközségek Nemzeti Tanácsának működési támogatását, amit egyébként a fejezeten belülről, az agrárkiadásokból vonnának el. Tudnak-e nyilatkozni ez ügyben?
DR. SOMOGYI ANDREA osztályvezető (Pénzügyminisztérium): Egyelőre nemet mondunk, és akkor a költségvetési vitában kialakul a végleges álláspont.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Kérdezem a képviselőtársaimat, hogy ki az, aki támogatja ezt a módosító indítványt. (Szavazás.) Hat. Aki nem támogatja? (Nincs jelentkező.) Aki tartózkodik? (Szavazás.) Kilenc.
A bizottság egyharmada támogatja.
Van-e olyan módosító indítvány még a benyújtott módosító javaslatok között, amelyekről úgy érzik képviselőtársaim, hogy szavaznunk kellene? (Nincs jelentkező.) Amennyiben nincs, akkor az előterjesztőknek megköszönöm a megjelenést, és ezt a napirendi pontot lezárom. (Kovács Ferenc távozik az ülésteremből.)
Tájékoztató a Magyar Turizmus Zrt. 2008. évi marketingtervéről, különös tekintettel a tematikus év tervezésére
Áttérünk a következő napirendi pontunkra, a 2008. évi marketingtervre. Megkérném a Magyar Turizmus Zrt. vezérigazgatóját és szakállamtitkár urat, mint előterjesztőket, hogy foglalják el a helyüket!
(Az elnöklést Pál Béla, a bizottság alelnöke veszi át.)
ELNÖK: Köszöntöm képviselőtársaimat, Róna Iván vezérigazgató urat a Turizmus Rt. részéről és Szűcs Balázs marketingigazgató urat! Amint látják a bizottság tagjai, váltott elnökséggel vezetjük a bizottság ülését: amíg elnök úr vissza nem érkezik, én folytatom, majd utána ő folytatja az én elnöklésemet. (Közbeszólás: És ellenzék nélkül...)
Köszöntöm az előterjesztőket! Megkaptuk a Turizmus Rt. marketingtervét, tanulmányoztuk is alaposan. Szeretném megkérdezni, hogy van-e rövid, tömör, tartalmas szóbeli kiegészítés.
DR. RÓNA IVÁN vezérigazgató (Magyar Turizmus Zrt.): Nagy tisztelettel köszöntöm elnök urat, alelnök urat, képviselő asszonyt, urakat.
Rövid, tömör nincs. (Derültség.) Van egy marketingtervről készült prezentációnk, ez olyan 25-30 perces. Ha eltekintenek tőle, akkor nagyon szívesen válaszolunk azonnal a kérdésekre, ha megfelelő az az írott anyag, írásos anyag, amit elküldtünk, 310 oldalban.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Kérdezném a bizottság tagjait, minekutána mindannyiuknak módjában állt a 310 oldalt elolvasni. Akinek mégsem terjedt ki erre a figyelme, az a vezetői összefoglalóban kiválóan tanulmányozhatta a marketingtervet.
Szeretném megkérni, hogy kézfelemeléssel jelezzék, hogy ki tart igényt a prezentációra, vagy az előzetesen kiküldött írásbeli tájékoztató anyag is megfelelő információkkal szolgált ahhoz a bizottság tagjainak, hogy meg tudják vitatni a lényeges kérdéseket. (Nagy Jenő: Áthidaló megoldás lehet?) Én most azt kérdeztem, hogy ki támogatja azt, hogy legyen prezentáció. (Dr. Horváth Klára: Hogy e-mailben kaphassuk meg.) Megvan, megkaptátok.
Az a kérés, hogy bár alaposan áttanulmányoztuk a marketingtervet, mind a 310 oldalt, viszont olyan tökélyig, mint ahogy ez a 25 perces prezentáció tartalmazza, a sűrítést illetően nyilván nem tudtunk eljutni. Lehetne-e arról szó, hogy a bizottság tagjai megkapják ezt a prezentációt? Ha én megkapom az e-mail címemre, az is kiválóan alkalmas, és akkor továbbítom a bizottság tagjai részére.
Amennyiben nincs a prezentáción túl szóbeli kiegészítés, akkor a kérdésekre adnék lehetőséget... (Jelentkezésre:) Igen?
DR. RÓNA IVÁN vezérigazgató (Magyar Turizmus Zrt.): Egy rövid kiegészítést mégis tennék... (Derültség.)
ELNÖK: Vezérigazgató úr kitartó. Parancsoljon! (Közbeszólás: Igaza van!)
Dr. Róna Iván szóbeli kiegészítése
DR. RÓNA IVÁN vezérigazgató (Magyar Turizmus Zrt.): Csak annyit szeretnék elmondani legalább, hogy hogyan készült (Derültség.), legalább a technikájáról.
ELNÖK: A prezentáció, vagy a marketingterv?
DR. RÓNA IVÁN vezérigazgató (Magyar Turizmus Zrt.): A marketingterv.
ELNÖK: Aki nem olvasta, annak el lehet mondani...
DR. RÓNA IVÁN vezérigazgató (Magyar Turizmus Zrt.): Szeretném a széles nyilvánosságnak bemutatni, hogy a marketingterv oly módon készült, hogy először egy helyzetelemzést csináltunk. A házon belül van egy kutatási csoportunk, és velük együtt egy nagyon komoly helyzetelemzést, alapelemzést tettünk, és ennek ismeretében kijelöltük a stratégiai irányokat. Utána összehívtuk a külképviselőket, illetve a régiós marketingigazgatókat, és átbeszéltük ezeket a főbb stratégiai irányokat velük, és ettől kezdve alulról építkezett az egész rendszer. Ők megcsinálták a saját marketingtervüket, amelyet mi egy egységes marketingtervbe összeállítottunk, újból áttanulmányoztuk, újból tárgyaltuk, és elküldtük ezt az anyagot külső szakmai véleményezésre körülbelül 30-35 szakmai szervezetnek, önkormányzatoknak, olyan önkormányzatoknak, akik főleg a turizmusra építenek, a fejlesztési tanácsoknak, a RIB-eknek. Megkaptuk a véleményeket, a 75 kiküldött felkérésből több mint a fele válaszolt. Nagyon szépen szeretném önöknek is megköszönni, hiszen önök is megkapták, és innen is kaptunk választ. Ezeknek a válaszoknak a segítségével újraépítettük a tervet mind formájában, mind tartalmában, és így véglegesítettük. Így alakult ki az a struktúra, látták azt az öt és fél oldalas vezetői összefoglalót. Maga a központi terv 38 oldalas törzsanyagból áll, és ezt egészíti ki, mint melléklet, a 20 országból a 22 képviselet önálló marketingterve 130 oldalon, a kilenc régió régiós belpiaci tervei 62 oldalon, és végül még 14 melléklet, táblázatok, különböző ismertetők 85 oldalon. Így jött össze a 310 oldal.
Tehát úgy gondoljuk, hogy nagyon széles rétegre támaszkodva, igen transzparens módon próbáltuk ezt a tervet elkészíteni.
Itt szeretném jelenteni önöknek nagy tisztelettel, hogy betartottuk a szavunkat, amit tavaly itt ígértem, a bemutatkozásomkor, hogy ezen túl a Magyar Turizmus Zrt.-nek mindig még az adott évben meglesz a következő évi marketingterve, mégpedig legkésőbb novemberig, azért, hogy a szakma erre a vázra, a központi marketingtervre fel tudja építeni a saját marketingmunkáját, marketingtevékenységét, és a szinergiahatások következtében elérjük azt a hármas célunkat, ami nem változott: több legyen a vendég Magyarországon, ezáltal több legyen a vendégéjszaka, és természetesen ebből következően több legyen a bevétel. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen, vezérigazgató úr. Egy megjegyzést hadd fűzzek hozzá! (Bánki Erik visszajön az ülésterembe.) Természetesen, amit vezérigazgató úr elmondott, az a marketingterv 4. oldala bal felső részének első fele. Ezt csak azért mondanám, hogy aki véletlenül nem olvasta, az tudja, hogy hol keresse.
Mindannyian áttanulmányoztuk a marketingtervet. Én arra szeretném felhívni természetesen a figyelmet, mielőtt újra átadom az elnöklést Bánki Erik elnök úrnak, hogy nagyon sok olyan hasznos háttéranyagot is tartalmaz maga a marketingterv, amelyet a bizottság a napi munkája során is nagymértékben hasznosíthat. Ha mást nem mondok, csak a versenytárselemzést, az is azt gondolom, hogy elegendő ahhoz, hogy az abban foglalt adatokkal megismerkedve megalapozottabban formálhassunk véleményt a szakma kérdéseiről. Én az anyag erényének tartom természetesen azt is, hogy szinte minden külpiacra kiterjedően nagyon részletes elemzést és elgondolássort tartalmaz, valamint természetesen az elkészítés módját is, amelyet vezérigazgató úr ismertetett velünk, és intő jelként fent is hagyta a prezentáción, hogy saját szemünkkel gyönyörködhessünk benne.
E gondolatok jegyében - még nem került sor kérdésre, véleményre, hozzászólásra - visszaadnám az elnöklést Bánki Erik elnök úrnak, akit szintén röviden tájékoztatok, amíg fel nem készülnek képviselőtársaim a kérdésekre, arról, hogy mi történt az ő távollétében a bizottság ülésén. (Rövid szünet. - Egyeztetés.)
(Az elnöklést Bánki Erik, a bizottság elnöke veszi át.)
ELNÖK: Kérdezem a bizottság tagjait, hogy a 2008. évi marketingtervvel kapcsolatban van-e kérdésük, esetleg véleményük. (Jelentkezésre:) Alelnök úr!
PÁL BÉLA (MSZP): Na végre, kérdezhetek! (Derültség.) Köszönöm szépen. Eddig véleményt mondtam.
Szeretném megkérdezni: több helyütt is utalást tesz a marketingterv arra, hogy új arculattal, új márkaként kíván megjelenni a piacokon. Mi ennek az új arculatnak a lényege 2008-tól kezdődően? Ez az egyik kérdésem.
A másik az, az anyag is tartalmazza, hogy olyan rugalmas, gyors marketingakciókra is készülnek, nemcsak a hagyományos piacokon, úgy értettem, amelyet, azt hiszem, hogy fantázianévvel "gerillaakcióknak" neveztek el. Mi ezeknek az akcióknak a lényege, és mely területekre irányul?
A harmadik pedig, bizonyára mindenki megkérdezi, azért kérdezném én is, hogy évek óta aggasztó a turizmus szakemberei számára a német vendégek számának csökkenése, amiről már ugyan bizottsági ülésen is több alkalommal váltottunk szót, és amelynek során azt is megállapítottuk, hogy ennek sajnálatos módon van egy generációs metszete is, hogy milyen új stratégiával készül a Turizmus Rt. arra, hogy ez a csökkenés megálljon, vagy netán-tán növekedésbe forduljon.
A negyedik kérdésem arra vonatkozna, hogy az előkészítésbe nagyon helyesen bevonták a regionális marketingigazgatóságokat és a régiókat is. Különféle kiállításokon való megjelenésben, egyéb más formákban milyen lehetőségük lesz a régióknak arra, hogy ma Magyarország kínálatán belül erősödjön a régiók turisztikai kínálata is, természetesen nemcsak Budapestre és a Balatonra, tehát a kiemelt régiókra gondolva, hanem az idegenforgalmi régiók szinte mindegyikére, amelyek persze eltérő sajátosságokkal rendelkeznek.
Végezetül pedig azt szeretném kérdezni, a külképviseleti munkában olvassuk, hogy eredményes tárgyalások kezdődtek az ITBH-val, és a szakmai fórumon is felvetődött pénteken, Balatonfüreden, hogy legyen egy egységesebb külpiaci megjelenés, főként az azonos pontokon. Hol tart ez a munka, milyen lehetőségeket látnak ebben, és jár-e ez a későbbiek során a külképviseletek növekedésével vagy csökkenésével? Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm, alelnök úr. Mohácsi József képviselő úr!
MOHÁCSI JÓZSEF (MSZP): Átadom a lehetőséget képviselő asszonynak...
DR. HORVÁTH KLÁRA (MSZP): Nem, mondd csak!
MOHÁCSI JÓZSEF (MSZP): Köszönöm, elnök úr, a szót. Tisztelt Vezérigazgató Úr! Alelnök úr egy-két kérdést már elpecázott előlünk... Emellett természetesen kiterjedne ez a kérdés a német piac mellett az osztrák piacra is. Az az úgymond "imázs", amivel kapcsolatban az előző napirendi pontban szívesen támogattam volna a pálinkával kapcsolatos előterjesztést: mi az az imázs, igazából mi az az elképzelés, amire rá lehetne fűzni, és én úgy gondolom, a pálinkára egészen biztosan, hisz addig, amíg egy kiló gabonából lehet egy liter whiskyt csinálni, meg három kiló krumpliból egy liter vodkát, addig tíz kiló gyümölcsből lehet pálinkát csinálni. Nem gondolkoznánk-e közösen azon, hogy a magyarországi turizmus imázsát egyáltalán ráültessük a pálinkára? Én személy szerint nem igazán kedvelem, de ennek ellenére azt hiszem, ha az itallapokon egy olyan paletta lenne, mint egy jó sörözőben, hogy háromszázféle sör van, az biztos, hogy sok mindenen lendítene, arról nem is beszélve, hogy ez le van védve, tehát igazi, 2008-tól kezdődő turisztikai imázs.
A másik pedig, szintén a reklám tekintetében kérdezném, hogy sajnos most van egy olyan érzés a Dunántúlon - különösképpen a Nyugat-Dunántúlon - a regionalitást tekintve, hogy egy kicsit elbillent a mérleg kelet irányába, de én úgy gondolom, hogy ez nem baj, csak arra azért ügyeljünk, hogy a meglévő területi fejlesztések szinten tartása és esetleg további fejlesztése is nagyon sokat jelent. Most azért úgy tűnik, mintha egy kicsit a Dunántúl és a Nyugat-Dunántúl nem olyan kiemelt szerepet kapna. Emellett természetesen én gratulálok az anyaghoz személy szerint is, mert sikerült végigolvasnom, és van itt bőven feladat; reméljük, hogy források is lesznek hozzá. Röviden egyelőre ennyi. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm. Horváth Klára képviselő asszony!
DR. HORVÁTH KLÁRA (MSZP): Köszönöm szépen. Én csak egy kérdést szeretnék feltenni. A vizek éve lesz jövőre - 2008 a vizek éve -, és az egészségturizmus, gyógyturizmus témakört jelölték meg itt, mint főbb célpontot. Ha egy kicsit részletesebben hallhatnék erről, azt megköszönném.
ELNÖK: Köszönöm. További hozzászólási igény van-e? (Nincs jelentkező.)
Amennyiben nincs, akkor nekem lenne még véleményem, és volna néhány kérdésem is. Többször elmondtuk, hogy a 2006-os év nem volt egy kiemelkedő éve a turizmusnak, ha finoman szeretnék fogalmazni. Annak ellenére, hogy a közép-európai versenytársaknál egy igen erőteljes növekedés volt tapasztalható, Magyarországon gyakorlatilag stagnált a vendégéjszakák száma, illetve a turistaérkezések száma is. Azt gondolom, hogy ez mindenképpen arra inspirál bennünket, hogy a jövő évi marketingterv, a jövő évi marketingbüdzsé emelésével, a marketingtevékenység hatékonyságának fokozásával próbáljuk elérni azt, hogy az a turistaszám, amit ebben az évben elvesztettünk, valamilyen módon kompenzálásra kerülhessen.
Ha a marketingterv számait nézem, akkor egy 4,6 százalékos növekedést szeretnének elérni jövőre, és így összességében 20,2 millió vendégéjszakát terveznének 2008-ra. Ez értelemszerűen nem kompenzálja az idei évi kiesést, ennek ellenére az idei évi számokhoz képest azért mégis egy jelentős növekedést kalkulál. Nem tudom, hogy elég lesz-e erre az a költségvetési keretösszeg: nagyjából 4,4 milliárd forint lesz, amit marketingre tud fordítani a Turizmus Zrt. a következő évben. Mennyire biztos a saját bevételek teljesítésében - ez egy 500 millió forintos tétel -, van-e további mozgástere egyébként esetleg ennek növelésére, esetleg terveznek-e egy olyan kormányzati egyeztetést, amely év közben akár a tartalék terhére is további forrásnövekedést tudna eredményezni?
Örömmel vettük, hogy időben elkészült a 2008-as marketingterv, tehát végre 2007-ben tudjuk tárgyalni, ahogy annak lennie kell. Olvastuk az anyagban, és több tájékoztatásban is említette a Turizmus Zrt. vezetése, hogy ezt sok egyeztetés előzte meg a szakmai szervezetekkel. Kíváncsi lennék, hogy milyen észrevételek, javaslatok jöttek menet közben; persze csak néhány fontosat értelemszerűen, amelyek aztán az anyagba beépítésre kerültek. Támogatjuk az új egységes márkakommunikációt, azt gondoljuk, hogy ez egy jó irány. A kérdés az, hogy melyek azok a külföldi piacok, azok a küldő országok, amelyeket kiemelten kívánják kezelni ezen a téren. Nem lenne-e érdemes szűkíteni azt a kört, amit megtámadunk - idézőjelben -, vagy megtámadnak ezzel az akcióval, tehát 3-5 olyan kiemelt ország, amely fontos küldő piac már most, vagy esetleg olyan dinamikus növekedésben van, mint például az orosz vagy a kínai piac, amelyet érdemes lenne akkor koncentrált anyagi erőforrásokkal megtámadni ezen a téren.
Kérdésem még az is, hogy van-e információnk arról, hogy azokban az országokban, amelyekben a beutazó turizmus csökkent vagy stagnált, mint amilyen Magyarország is, mit próbáltak meg az elmúlt években tenni annak érdekében, hogy ez a tendencia megforduljon, és újra növelni tudják a turistaérkezések, illetve a vendégéjszakák számát. Jó a tematikus év koncepciója, azonban lehet, hogy szerencsésebb lett volna az Oktatási és Kulturális Minisztériumhoz csatlakozni, a reneszánsz év kapcsán egy kicsit erre fókuszálni, vagy erre hangolni a tematikus évet is. Miért nem történt? Gondolkodtak-e azon, hogy ezt összevonják menet közben? Egyeztettek-e erről még időben?
A prioritások között szerepel a Balaton újrapozicionálása: ezt maximálisan támogatjuk, hiszen azt gondoljuk, hogy sokkal több van a Balatonban, mint amit pillanatnyilag abból ki lehet hozni. Milyen konkrét eszközökkel kívánják ezt megvalósítani, illetve jelent-e ez majd jelentős változást a marketingtevékenység terén? A légi marketingalap szerintünk egy nagyon jó kezdeményezés. Úgy tudom, hogy most folynak tárgyalások a következő év együttműködéséről. A kérdésem az, hogy mennyire mozdult meg a privát szektor, tehát hogyan sikerült itt az önkormányzatokat, a gazdasági társaságokat bevonni ebbe az együttműködésbe, és számszerűen nagyjából mi az elképzelésük, hogy jövőre ez milyen nagyságrenddel fog működni.
Végül az utolsó, hogy jelzik az anyagban, hogy szeretnék mérni a marketing hatékonyságát; ez most már gyakorlatilag évek óta felmerült, több alkalommal is tervezték. Ez sikerült-e egyébként, mert nem nagyon látom, hogy eddig ez sikerrel járt volna. Milyen konkrét eszközökkel kívánják ezt mérni? Ez egy nagyon nehéz feladat, ebben egyetértünk, de mégis hogyan gondolják ennek a hatékonyságmérésnek a rendszerét kiépíteni és működtetni? Ennyi lenne.
Megkérném vezérigazgató urat, illetve a helyettesét, hogy válaszoljanak ezekre a kérdésekre.
DR. RÓNA IVÁN vezérigazgató (Magyar Turizmus Zrt.): Köszönöm szépen a lehetőséget. Sorrendben: az új arculat és az új márka. Két éve a Magyar Turizmus Zrt. arculatát ezzel a sötét háttérrel rendelkező, a magyar tehetségekre épülő, alapozó arculat mutatja. Ezen most szeretnénk változtatni, és egy sokkal dinamikusabb, sokkal inkább a nagyközönség felé forduló arculatot megteremteni. A pályázatot kiírtuk, a pályázatnak lett nyertese is, a napokban dől el az eszközrendszer, és az év elején be is fogjuk vezetni az új arculatot, és ez aztán átmegy minden egyes marketingeszközünkre a kiadványoktól kezdve a kiállításon át egészen az e-marketingig, mindenhol meg fog jelenni, és mindenhol markánsan lesz látható. Vidámabb lesz, ha úgy tetszik, akkor invivatívabb lesz, és mindenképpen olyan szlogeneket fogunk használni, amelyek csábítóbbak, csalogatóbbak, mint idáig.
Kérdés volt a rugalmas, gyors marketingakciókra vonatkozólag a gerillamarketing, a vírusmarketing. Ez a világban egy aránylag újonnan felbukkanó marketinglehetőség, -eszköz. A gerillamarketing alatt azt érjük, hogy nem hagyományos. Mondok egy példát; nem nagyon akarok előre példákat mondani, inkább azokat mondom, ami most már jelenleg is működik és megy, nem lőnénk le előre a poént. Nagy-Britanniában most például megjelenünk egy komoly, nagy gyorsétteremlánccal közösen úgy, hogy azon a papírzacskón, amelyben kiadják az ételeket a drive-in pénztáraknál, Magyarország, Budapest, illetve más egyéb, hamar ráismerhető magyarországi képekkel, illetve szlogenekkel operálunk, olyan helyeken, ahol eddig nem volt szokásos, tehát nem újságban, nem rádióban, nem televízióban. Természetesen a hagyományosakat sem hagyjuk el, csak a meghökkentő, új helyeken, ha úgy tetszik, ilyen gerillamódszerekkel lopjuk be magunkat az emberek tudatába, az emberek szívébe. Mindenképpen el kell érnünk a nagyközönséget. Korábban mondtam már, hogy a trend az, hogy az utazók nagy száma, most már több mint 80 százaléka egyénileg utazik, egyénileg dönt, egymaga határozza el az utazását, és egymaga is választ, többnyire az interneten. Ehhez segédkezet szeretnénk nyújtani a nagyközönségnek nemcsak óriásplakáttal, rádió-, televízió-reklámokkal, hanem az ilyen gerillamódszerekkel is.
Ami a német vendégéjszakaszám csökkenését illeti, azért azt kell mondjam, hogy az új marketingstratégiánk, az új külpiaci stratégiánk abba az irányba hat, hogy ennek a csökkenésnek a dinamikája azért már nem olyan erős, és nagyon bízunk benne, hogy elég rövid idő alatt, látható időn belül meg fog fordulni ez a trend. Ahogy azt a múltkor említettem, paradigmaváltásra van szükség. Az a korosztály, akiket eddig vártunk és várunk, már nem képes arra, hogy olyan jövedelemhányaddal rendelkezzen, hogy megfelelő időt és megfelelő pénzt szánjon magyarországi utazásra. Az új, aktív rétegeket kell megtalálnunk, és ehhez olyan marketingeszközöket használunk fel, jóval nagyobb koncentráltságban, jóval nagyobb pénzeket felhasználva. Itt egy kicsit előreszaladok, elnök úr kérdésére is válaszolva: igen, fókuszálunk, koncentrálunk egyes piacokra, és a főpiacokon jóval többet fogunk költeni. Az olyan piacokon is, amelyeken muszáj jelen lenni, de nem várható el a közeljövőben akkora forgalom, illetve annyi vendégéjszaka, onnan is átcsoportosítunk pénzeket annak érdekében, hogy a legnagyobb küldőpiacainkon, a német piacon, az osztrák piacon, az olasz piacon, az Egyesült Államok piacán, illetve a feltörekvő piacokon, amilyen Oroszország, amilyen Románia, vagy éppen Kína, ahol évente megduplázódik a kiutazók száma, nos, ezeken a helyeken több pénzt tudjunk elkölteni, és ezáltal nagyobb hatékonyságra tegyünk szert a pénzek elköltésében, magyarul költséghatékonyak legyünk megfelelő módon.
Ami a régiók bevonását illeti, milyen lehetőségünk van, hogy erősödjön a régiók kínálata. Erre két válaszom is van. Az egyik az, hogy kiállításokon, kiadványokban külön a régiók kiemelt szerepet kapnak. Mivel a vizek éve lesz jövőre, ezért a vizes régióknak külön kiemelt helyük lesz, saját, úgynevezett "best of" kiadványaik lesznek, vadonatúj kiadványok, amelyek kifejezetten régiós szempontból készülnek. Úgynevezett krúdákat fogunk kinyomtatni, ahol az arculat lesz csak azonos, de igazából a régióra jellemző specifikumok fognak ebben megjelenni. Tehát mindenképpen szeretnénk a regionalitást erősíteni, szeretnénk a régiós marketinget nagyon nagy elánnal támogatni.
A külképviseleti munkában az ITD-vel való együttműködésünket új alapokra helyezzük. Államtitkár úrral éppen az elmúlt héten voltunk tárgyalni az ITD vezetőségével, és abban állapodtunk meg, hogy még az év végéig megkötünk egy megállapodást a szorosabb együttműködés érdekében. A szinergia segítségével jó néhány területen fogunk tudni ráerősíteni a közös munkára a kommunikációban, illetve abban is megállapodtunk, hogy minden évben - ez egy keretmegállapodás lesz, amit megkötünk az idén, még decemberben - az akcióterveket mellétesszük, és egymás akcióiban, ahol tudunk, részt veszünk. Sőt, azokban a városokban, ahol ez lehetséges, ott még az infrastruktúrát is közösen szeretnénk használni, hogy kevesebb pénzből több lehetőséget tudjunk kicsiholni.
Az osztrák piaccal kapcsolatban: nagyon fontosnak tartjuk mi is, hiszen Ausztriából továbbra is nagyon sokan látogatnak meg bennünket, még ha a vendégéjszakák száma kevesebb is, hiszen sokan reggel jönnek, este elmennek, de itt költik a pénzüket, itt vesznek igénybe szolgáltatásokat a fodrásztól kezdve a masszőrig, sőt a fogászatig sok-sok mindent. Az osztrák piacon is erősíteni fogunk, rövidesen, napokon belül megnevezzük az új bécsi képviselőnket, egy dinamikus képviselőt szeretnénk, aki egész Ausztriát keresztül-kasul fogja tudni utazni, és ott a legújabb marketingeszközöket felhasználva a leghatékonyabban működni. Napokon belül megnevezzük az illetőt.
Ami a pálinkát illeti: magam sem iszom, de valóban elismerem azt, hogy komoly hungarikum, és egyáltalán, a mi marketingmunkánknak egy jelentős része fog épülni a hungarikumokra, és ezen belül is a pálinkára. Természetesen, amikor kóstoltatunk standokon, akkor továbbra is bort fogunk kóstoltatni, nem pálinkát, nemcsak anyagi okokból, hanem azért is, mert akkor a sok-sok kóstoló nagyon hamar vidám kedvre derülne. Nekünk nemcsak az a célunk, hogy jól berúgjanak, hanem az is, hogy a borral, a kürtőskaláccsal, meg a többi ilyen finomsággal odacsalogatva azért a standra jöjjenek, ha kell, üzleti tárgyalásokat tartsanak, ha kell, akkor egyszerű információért, de még aránylag megfelelő állapotban tegyék ezt. De valóban, a pálinka egy nagyon jó lehetőség arra, hogy Magyarországot promotáljuk vele.
Ami a Dunántúlt illeti, a Nyugat-Dunántúlt, hogy Kelet-Magyarország talán erőteljesebben lenne támogatva: ezt én nem így látom, megmondom őszintén, mégpedig azért nem, mert nézzük csak a marketingtervünket. Fő termékünk lesz már 2008-ban Pécs EKF 2010. Nemcsak sok pénzt, hanem nagyon sok energiát fogunk fordítani arra, hogy nemcsak Pécs, hanem a régió megfelelően be legyen mutatva, megfelelően vigyük piacra. Természetesen nem függetlenül attól, hogy a termékek hogyan készülnek el, a 2010-es termékek hogyan, milyen ütemben készülnek el, de mi Pécs reklámozását, Pécs promotálását megkezdjük, hiszen ahogy azt legutóbb a Kultúrház című tévéműsorban is mondtam, Pécs attól még Pécs, a Zsolnay az Zsolnay, a Csontváry Csontváry, a Vasarely Vasarely, és az épített emlékek épített örökségemlékek, amelyeket nagyon jól lehet piacra vinni. És ehhez, ha megfelelő programok, megfelelő projektek társulnak, akkor igazán kiváló 2010-es évet zárhat az a régió. Ennek a promócióját már most elkezdjük.
A Balaton kiemelten lesz promotálva jövőre, hiszen a vizek évek kapcsán - és kicsit előremegyek a kérdésre, a vizek évével kapcsolatban - a Balaton kétszer is, két teljes hónapon keresztül lesz promotálva. A vizek éve arról szól, hogy az év első és utolsó harmadában a Föld mélyének vizeit fogjuk propagálni, a hévizeket, az ásványvizeket. Ebből egy hónapot kap a Balaton, amikor a Balaton-régióhoz tartozó Hévíz, Zalakaros, Tapolca és ezek kínálata kerül előtérbe, és májusban pedig az egész hónap a Balatoné lesz tulajdonképpen, hiszen az év középső harmadában az élővizeinket, felszíni vizeinket fogjuk promotálni, mint tematikát, és itt a Balaton megint csak nagyon jelentős szerephez fog jutni, ez is a Dunántúlon van.
Mindjárt az év első hónapja január. Januárban a vizek éve kapcsán nagyon komoly promóciós támogatást kap, és már most dolgozunk rajta, és indítjuk, Nyugat-Dunántúl, a nyugat-dunántúli régió, egész januárban a csapból is ők fognak folyni, nemcsak a nyugat-dunántúli vizek, hanem a nyugat-dunántúli promóció is, és a Közép-Dunántúl is kap egy teljes hónapot a jövő év folyamán.
Tehát úgy gondolom, hogy amellett, hogy egyfolytában szinten tartjuk a Dunántúl promotálását is, bizonyos hónapokban kifejezetten kiemelten oda fogunk koncentrálni. (Mohácsi József felé:) Tehát ígérhetem képviselő úrnak, hogy nem felejtjük el a Dunántúlt, és igenis odafigyelünk, szívünk csücske ugyanúgy a Dunántúl is, mint az ország többi, másik része.
Visszatérnék a vizek évére, hiszen képviselő asszony erre kérdezett rá. A vizek éve a tematikus éveink sorába sorolódik be. Tavaly, 2006-ban volt a bor és gasztronómia éve, az idén a zöldturizmus éve, nagyon nagy tömegeket vonzott. Látszik az, hogy ha tematizálunk egy évet, akkor egy-egy témával nagyon-nagyon sok embert tudunk rávenni arra, hogy vegyen részt a hazai, elsősorban belföldi turizmusban. A vizek éve egy kicsit szélesebb lesz, hiszen nemcsak a belföldi turizmusban lesz vizek éve, hanem a külföldi kommunikációban is. Azokban az országokban, amelyek vevők a mi gyógyvizeinkre vagy felszíni vizeinkre, felhasználjuk ezeket a marketingeszközöket, nagyon-nagyon komoly mértékben. Ahogy már említettem, az első és a harmadik harmadában az évnek a hévizeinket, gyógyvizeinket, termálvizeinket, wellness-lehetőségeinket fogjuk promotálni, és az év középső harmadában, az időjárásnak és a szezonnak megfelelően pedig folyóinkat, tavainkat.
Természetesen ezáltal szeretnénk azt a lehetőséget is megteremteni, hogy mivel uniós források bevonásával 2009-re egyre több új objektum fog belépni, a keresletet felkorbácsoljuk az új objektumok iránt a vizek évének promóciójával, és amikor belépnek majd ezek az új objektumok, akkor ne következzék az be, mint korábban bekövetkezett, hogy megépültek szépen az objektumok, de mivel a marketing nem tudta időben követni, ezért a többiek, akik már megvoltak, kénytelenek voltak versenyhelyzetnél fogva lejjebb engedni az árat, és egy alacsonyabb pozícióból indulni. Most szeretnénk azt, ha a kereslet megnövelésével az árakat lehetne tartani a régieknél, és az újak is be tudnának vezetődni elég gyorsan a piacra. Tehát ez is célja a vizek évének.
Itt kapcsolódnék ahhoz, hogy kulturális turizmus éve, miért vizek éve, és miért nem az. Amikor a Kulturális Minisztérium a reneszánsz évet hirdette meg, mi kapcsolódtunk a reneszánsz évhez, nagyon szorosan működünk együtt a Kulturális Minisztériummal, és minden egyes piacon, ahol ez lehetséges, a szinergiahatások erősítésével, együtt lépünk fel akár a kínai évadban, akár máshol. Mondom még egyszer, külön a reneszánsz év kapcsán a marketingtervünk foglalkozik ezekkel a programokkal, külön tartjuk a kapcsolatot azzal a csapattal, aki az OKM-ben a reneszánsz évét vezényli, és szoros együttműködésben, ahol tudunk, együtt fogunk működni, és rálépünk erre a szőnyegre is. A jövő év, a 2008-as év lesz a vizek éve, és 2009-ben lesz a kulturális turizmus éve. Azért jelentettük be jó előre, hogy az lesz, mert ahhoz, hogy ide lehessen hozni megfelelő művészeket, megfelelő vendégeket, legalább két évvel előre le kell kötni, tehát ezért hagytunk rá megfelelő időt, hogy a 2009-es programokhoz majd megfelelő előadók legyenek, és a kulturális turizmust megfelelően tudjuk támogatni.
Ha a 2006-os év esetében stagnálásról beszélünk, akkor 2007-ben egy javuló tendenciát lehet megfigyelni. Nyilván mindenki olvashatta a ma megjelent statikákat az októberi, illetve az 1-10. hónapról: ezek nagyon szép eredményeket mutattak mind az októberi, mind pedig az első tíz hónap mutatói. A trend fordulni látszik, és nagy reményünk van arra, hogy 2008-ban azok a számok - amelyeket elnök úr is említett a marketingtervből, hogy szeretnénk 20,2 millió vendégéjszakát realizálni 2008-ban, és ez jelentős növekedést is magában foglal - valóban realizálhatóak legyenek.
Hogy elég-e a költségvetésünk, elnök úr? A szívembe markolt. Természetesen azt mondom, hogy az isten pénze sem elég a marketingre, el tudnánk költeni ötször ennyit is, és nagyon szívesen is vennénk. Én igazán hálás lennék a kormányzatnak, ha többet tudna adni, de tudomásul veszem, hogy a jelen helyzetben nincs több, ezzel a pénzzel kell gazdálkodnunk, és ebből kell a leghatékonyabb és a legmegfelelőbb marketingmunkát végezni ahhoz, hogy a kitűzött eredményeket el tudjuk érni, de nagyon hatékonyan el tudnék költeni többet is, ez kétségtelen. Azt kérdezte elnök úr, hogy vannak-e pótlólagos lehetőségek. Igen, vannak, hiszen már eleve több nomiálisan is - és reméljük, hogy a végszavazásnál a képviselő hölgyek és urak megszavazzák nekünk ezt a többletet -, hiszen idén 4,65 milliárd forinttal gazdálkodhattunk, és ehhez mintegy 450 millió forint saját bevételt tettünk, jövőre 5 milliárdot irányzott elő a költségvetés. Nagyon bízom benne, hogy önök ezt megszavazzák, és nem csípnek le belőle a végén, és akkor ehhez jön, vállaltunk további 500 millió forint saját bevételt, amely realizálható, és igen reális elképzelés; ez, ha úgy vesszük, már 5,5 milliárd forint. Ne feledjük el, hogy ígéretünk van miniszter úrtól arra, én el is hiszem neki, hogyha az első 500 millió forintot - amit jelentem, múlt pénteken megkaptunk, ott van a számlánkon, és most már költjük, de egy jó része az első negyedévben lesz elköltve - hatékonyan költjük el, akkor egy másik 500 millió forinthoz is hozzájutunk. Ha vesszük az 5,5 milliárdot és ehhez még az 500 milliót, akkor ez 6 milliárd forint, amivel gazdálkodhatunk. A fenntartási költségeink az 1,6 milliárdot nem fogják meghaladni. Ez azt jelenti, hogyha a 6-ból leveszünk 1,6-ot, akkor körülbelül durván 4,4 milliárd forintunk lesz kifejezetten marketingre, és azért ez már jelentősen több mint az idén, ha ezt így vesszük. Én úgy gondolom, hogy ezzel a jelentős többlettel lehetőségünk lesz arra, amire már nagyon régen nem volt lehetőség, mert nem volt rá elég pénzünk, hogy nagyközönségi reklámokkal megjelenjünk, nagyon sok helyen óriásplakát-erdőket tudjunk kirakni, és ezzel Magyarországot promotálni tudjuk, felhívni hazánkra a figyelmet. Nagyon sok televízióban, rádióban tudunk most már fellépni. Fontos, hogy spotokkal a CNN-től a BBC-ig, a Discovery Channeltől egészen a travel channelekig tudunk fellépni, és ne maradjunk el akár Tunéziától, akár Törökországtól, de most legutóbb már Bulgáriától is láttunk ilyeneket. Szeretnénk, ha mi ettől nem maradnánk el, és ezt a pénzmennyiséget, ami a rendelkezésünkre fog állni, igyekszünk a leghatékonyabban elkölteni, és ezáltal lehetővé tenni azt, hogy ilyen fajta nagyközönség-megjelenéseket is tudjunk realizálni és finanszírozni.
Köszönöm szépen az elismerést, hogy időre elkészült a marketingterv; én ígéretet tettem rá tavaly ilyenkor, amikor itt voltam, és be is tartottuk. Az interneten fent van a marketingtervünk, a szakma rendelkezésére áll, és természetesen alelnök úr kérésére már itt van fent ezen a laptopon a prezentációm, de még külön át is küldöm majd, és bármikor állunk mindenki rendelkezésére, ha segítséget kér saját marketingtervének a kialakításához, hogy az szinergiában legyen a miénkkel, hiszen a mi marketingtervünk vázára nyugodtan bárki felépítheti a sajátját. A mi nagy országkép-alakításaink közepette, amikor a nagy hirdetéseket adjuk fel, mindig megjelentek szatellitformában a szolgáltatók hirdetései, amelyek így konkrétan a termékeket fogják bemutatni, és konkrét ajánlatokat fognak tartalmazni.
Kérdés volt még, hogy melyek a kiemelt országok, amelyek a marketingstratégiánkban szerepelnek. Az előbb említett országok, tehát elsősorban Németország - hiszen Németország továbbra is az összes vendégéjszaka egyharmadát fedi le, ezért Németország nagyon fontos -, Ausztria rendkívül fontos, Olaszország, az Egyesült Államok, és kiemelten a feltörekvő piacok: Oroszország, Románia, Lengyelország, Csehország, Szlovákia és a tengerentúlon szintén kiemelkedő és feltörekvő piacnak számít Kína. Japánt sem felejtjük el, mert a japánok költése rettentően jó. Japánnal az a bajunk, hogy a légikapacitás kicsi onnan, és egyszerűen a járatszámokból kifolyólag nem tud annyi vendég ideérkezni, mint amennyit szeretnénk. Jó lenne már egy közvetlen járat, de ez egy álom számunkra.
A beutazó turizmus növekedésével kapcsolatban, hogy forduljon a tendencia, van-e valamilyen információs lehetőségünk: igen, van. Ahogy az előbb említettem, a trend már fordulni látszik. A jövő évi eszközökkel, pénzeszközökkel, az újfajta külpiaci stratégiával, a koncentrálással, a fókuszálással a legnagyobb piacokra - azokra a piacokra fókuszálunk és koncentrálunk, amely piacok a legígéretesebben fogják növelni a vendégéjszakáink számát -, igenis, van arra mód és lehetőség, hogy forduljon a trend, és ne csak belföldön, hanem most már külföldön is növekvő eredményt mutassunk. Az idei évben, ha a belföldi piacról beszélünk, nagyon szép eredményeket értünk el, és jövőre szeretnénk tovább növelni a belföldi eredményeket is. A reneszánsz évről beszéltem már.
A Balatonnal kapcsolatos kérdés, hogy milyen konkrét eszközeink vannak a Balatonnál. Először is az a két teljes hónap, amikor a Balatonra fókuszálunk, nagyon segíteni fog. Bevált rettentő módon a televízióban főszezonban a Balatonnál a Híradó alkalmával a napi tudósítás, amely a közönség számára is nagyon kedvező tapasztalatokkal bírt, illetve a Magyar Televízió számára is: ők lepődtek meg a legjobban, hogy ilyen pozitív a fogadtatása, és ennyire népszerű, úgyhogy idén meg fogjuk ismételni, sőt arra törekszünk - erről a marketingtervünkben írunk is -, hogy szeretnénk más régiókból is jelentkezni, nem csak a Balatonról. Most éppen olyan tárgyalásban vagyunk, hogy egy-egy alkalommal a meteorológiai jelentés például egy régióból érkezzen, és akkor arra a régióra fókuszálunk, egyáltalán a kereskedelmi, illetve az állami televízióval, a királyi televízióval is, és el kell mondanom, hogy az a tapasztalatunk, hogy a lokális média sokszor hatékonyabb, mint az országos. Arra jöttünk rá - nem volt nehéz, csak a nézettségi statisztikákat kellett átböngészni -, hogy egy-egy kisvárosban, egy-egy településen a helyi médiát sokkal többen nézik, mint az országost. Ezért itt is egy ilyen, ha úgy tetszik, paradigmaváltásra kerül sor, és sokkal nagyobb hangsúlyt fektetünk a lokális médiára, a lokális sajtóra, a televízióra, rádióra, mert hatékonyabbak tudunk lenni, hatékonyabban tudjuk elérni a közönséget ezáltal belföldön.
A légimarketing-alappal kapcsolatos kérdésre: hogyan mozdult meg a privát szféra. Nagyon érdekesen. Köszönöm szépen a kérdést, mert akkor elmondhatom, alkalmam van rá. Először nagyon rossz volt a fogadtatása. Még azt is elmondom, hogy az elején azt mondták, hogy a kormány hét bőrt akar lehúzni rólunk, ez a nyolcadik, menjetek a fenébe, ne kérjetek tőlünk pénzt, költsétek el ti. Akkor elmondtuk, hogy nem kérni jöttünk pénzt, hanem adni jöttünk, tehát azért jöttünk ide, hogy adjunk, nem kérni. Ha ti összetesztek egy iksz összeget, mi mellétesszük a másikat, és akkor ezzel közösen... De közösen is határozzuk meg. Ha teszel valamibe pénzt, akkor odafigyelsz, hogy azt mire költjük, és ha odafigyelsz, mire költjük, és közösen döntjük el, hogy mire költjük, milyen marketingeszközökre költjük, hogyan, milyen módon. Ezt mi teljesen transzparens módon, annak a grémiumnak az elképzelése alapján, akik összetették a pénzt, az alapot létrehozták, költjük el a képviseleteken, és utána beszámolunk róla. Ennek egész biztosan meglesz az eredménye, mert azt nem nagyon értékelik, amibe nem önmaguk tesznek bele pénzt.
De alapvetően nem ez volt a cél. A cél az volt, hogy közösen gondolkodjunk a szakmaiság, a partnerség jegyében, már a gondolkodásnál, tehát hogy honnan indítsuk a járatokat, hogy ezeknek a régióknak - ugye három régióról van szó, a Debrecen és környéke, a Balaton reptér, a FlyBalaton, a Balaton és környéke, illetve Budapest és környéke 100 kilométeres körzetben - honnan van szükségük vendégre. Mi csak javasolunk, de nem akarjuk eldönteni helyettük. Ha azt mondják, hogy Skandináviából hozzunk, akkor onnan fogunk hozni. Most azt mondták, hogy igen, szeretnének pénzesebb skandináv vendégeket. Jelentem, hölgyeim és uraim, tisztelt képviselő hölgyek, urak, hogy szerződéskötés előtt állunk Norvégiával egy új járatra, ahol aztán igazán van pénz, és nem olyan költségérzékenyek. És ugyanúgy ezt megtesszük Svédországban és Dániában is, és új piacokon, az orosz piacon például. Most tárgyalásban vagyunk az orosz piacon új járatok indításáról, például Debrecen, illetve Sármellék irányába. Tehát olyan új piacokat próbálunk felhajtani a légi marketing alap segítségével, a marketingmunkának abban a desztinációban való erőteljes növelésével, hogy újfajta vendégsereg jelenjen meg, abszolút új járatok legyenek, új vendégkör ismerje meg, szeresse meg Magyarországot, és ezáltal egy új réteg lehessen annak a támogatója, hogy valóban tényleg több lehessen a vendég, a vendégéjszaka és a bevétel.
Ma már a privát szféra jól áll hozzá. Vannak még problémáink, például a Balaton keleti medencéjének vállalkozóival vannak olyan problémáink, hogy ők azt mondják, ma még azt mondják, hogy ők úgy látják, hogy ez csak a Nyugat-Balatonnak bolt ez a FlyBalaton reptér, mert ők már messze vannak tőle. Próbálom őket meggyőzni arról, hogy nézzék meg Spanyolországot, Tunéziát, Egyiptomot. Leszáll a repülőgép, 80 kilométeres körzetben megy-megy az autó, és mindenhol letesz tíz vendéget. Igaz, hogy ez a transzfer eltart egy órát, másfelet, mire az utolsó vendég odajut, de odajut, és egyre több jön. Nálunk is el kell kezdeni. El fogjuk kezdeni, fogjuk csinálni, akkor is, ha a kelet-balatoni régióból a vállalkozók még nem szállnak be, de ha majd látják, hogy lesz vendég, akkor biztosan be fognak szállni. Tehát minden kezdet nehéz, ezt elismerem, nehéz őket meggyőzni. A légi marketing alapról a fővárost is nehéz volt meggyőzni, de már a főváros is benne van, és ígértek jelentősebb összeget, ahogy önkormányzatok adnak jelentősebb összeget. Debrecen önkormányzata például 10 millió forinttal járult hozzá a légi marketing alaphoz, ahol 27 millió forint jött így össze. A vállalkozók 17-et tettek össze, az önkormányzat 10-et, mi mellétettük a másik 27-et, két járat promóciójára elég ez a pénz, és ezt ugyanígy tesszük máshol is. Próbálunk más önkormányzatokat is rávenni arra, hogy ők is, ha mást nem, akkor példát mutassanak arra, hogy bele kell tenni, először input kell ahhoz, hogy output legyen, és ezt egyre többen megértik, a vállalkozások is.
Csak azt akarom mondani, hogy pont Balatonon volt ez a beszélgetés először, amiről azt mondtam, hogy a nyolcadik bőrt is le akarjuk nyúzni róluk. Az, aki ezt mondta, a beszélgetés végén, amikor elmondtuk, hogy mit akarunk, hogy akarjuk, azt mondta: fiúk, ez a pénz, amit most hallottunk, hogy ennyit kellene szobánként betenni, ez kevés lesz, tegyünk még hozzá, mert akkor több vendég lesz. Tehát végül is megértették. Ők vállalkozók, tudják, hogy ha betesznek valamibe, abból ki is jön, és ha azt okosan teszik be, az okosan ki is jön. Azt hiszem, fog ez menni. Minden kezdet nehéz, de már most is nagyon jó jelek vannak arra, hogy az önkormányzatok és a vállalkozások is pozitívan veszik. Ha majd eredmények lesznek, akkor még pozitívabban fogják venni.
A hatékonyság mérése, ez volt az utolsó kérdése elnök úrnak. Van egy kutatási csoportunk, jelentősebb összeget szánunk arra, hogy mérhető legyen a tevékenység. Miniszter úrnak is ez volt a kérése, hogy akkor tud kiállni értünk, akkor tud kiállni mellettünk, ha valóban tudjuk bizonyítani azt, hogy a befektetett pénz hatékonyan van elköltve, több a vendég, több a vendégéjszaka. Már ezzel a plusz egymilliárddal is ezt sugallta, hogy ha az első 500 milliót hatékonyan költjük el, mérhetően költjük el, és tudjuk bizonyítani a mérhetőségét és a növekményt, akkor megkapjuk a második 500 milliót is. Azt gondolom, hogy ez egy jó út, és ezt meg is fogjuk tudni tenni. Köszönöm szépen, és állok rendelkezésükre további kérdésekhez.
ELNÖK: Köszönöm szépen, vezérigazgató úr. A viszontválaszokat követően van-e még valakinek olyan kérdése vagy véleménye, amit szeretne feltenni vagy megfogalmazni? (Nincs jelentkező.) Amennyiben nincs, akkor megköszönöm az előterjesztők munkáját. Köszönöm szépen azt, hogy a bizottsági ülésen rendelkezésünkre álltak, és sok sikert kívánok a 2008-as évhez. Azok a tervek, amelyeket a koncepcióban megfogalmaztak, bízunk benne, hogy valóra is válnak, és valóban megfordul a trend, és újra dinamizmus jön a hazai turizmusba, minden vállalkozásnak és önkormányzatnak nagy szüksége volna erre, aki érintett ezen a területen. Köszönöm szépen.
4. napirendi pontunk végére értünk ezzel. Egyebek között van-e valakinek kérdése, észrevétele? (Nincs jelentkező.)
Amennyiben képviselő asszonynak sincs, akkor megköszönöm a bizottság munkáját. A mai ülésünk volt az utolsó a 2007. évben. Köszönöm mindenkinek a kitartását, az erőt és az energiát, amit a bizottsági munkára áldozott. Hullámzó teljesítményt nyújtottunk a részvételek tekintetében... (Pál Béla: A jelenlévők kivételek!) Így van, a jelenlévők ez alól természetesen kivételek. (Dr. Horváth Klára: De reméljük, elnök úr majd azoknak is elmondja, akik nincsenek itt! - Derültség.) Természetesen. Szokás szerint még levelet is fogok írni nekik, hogy ezt mindenki tudja... (Dr. Horváth Klára: Csak nekem ne! - Derültség.) .., amelyben megköszönöm az elvégzett munkájukat, és arra sarkallom őket, hogy minél nagyobb számban és minél nagyobb aktivitással vegyenek részt a bizottság munkájában 2008-ban is.
Azt gondolom, hogy azok az előterjesztések, amelyeket tárgyaltunk ebben az évben, valamennyi tárgykörben igen fontos információkat tartalmaztak. Reméljük, hogy sikerült a döntéshozók, parlamenti döntéshozók és a szakmában érintett önkormányzatok, szervezetek közötti kapcsolatot a bizottságnak erősítenie. Idén viszonylag kevés olyan módosító indítvány volt, amelyet át tudtunk vinni a parlamenten, bár az előttünk álló időszakban ugyan még van erre lehetőség, hiszen jövő hétfőn és kedden lesz az utolsó szavazás a költségvetési módosító indítványokról. E tekintetben úgy látom, hogy nem zártunk olyan sikeres évet. Bízunk abban, hogy jövőre nagyobb lesz a bizottság lobbiereje, és több adózási kérdésben, költségvetési kérdésben tudunk majd segíteni az ezen a területen dolgozóknak. Köszönöm szépen.
Mindenkinek áldott, békés karácsonyt kívánok, boldog és sikeres új évet. Arra kérek mindenkit, akinek van még egy perce, hogy egy pezsgős koccintást töltsön el velünk. Köszönöm szépen. A bizottsági ülést ezzel bezárom.
(Az ülés befejezésének időpontja: 14 óra 58 perc)
|
Pál Béla |
Bánki Erik |
Jegyzőkönyvvezető: Biczó Andrea és Várszegi Krisztina