STB-1/2008.
(STB-40/2006-2010.)
Jegyzőkönyv*
az Országgyűlés Sport- és turisztikai bizottságának
2008. február 12-én, kedden, 10 órakor
a Képviselői Irodaház V/520. számú tanácstermében
megtartott üléséről
Tartalomjegyzék
Helyettesítési megbízást adott *
Jelentés a kis- és középvállalkozások 2005-2006. évi helyzetéről, gazdálkodási feltételrendszeréről, valamint a kis- és középvállalkozások részére nyújtott támogatásokról (J/4724. szám) *
Leskó Tamás szóbeli kiegészítése *
Döntés általános vitára való alkalmasságról *
Bizottsági előadók kijelölése *
A bizottság 2008. I. félévi munkatervének elfogadása *
Elnököl: Bánki Erik (Fidesz), a bizottság elnöke
Pál Béla (MSZP), a bizottság alelnöke
Koscsó Lajos (MSZP)
Mohácsi József (MSZP)
Nagy Jenő (MSZP)
Páva Zoltán (MSZP)
Nagy Imre (MSZP)
Becsó Zsolt (Fidesz)
Hadházy Sándor (Fidesz)
Kovács Ferenc (Fidesz)
Szalay Ferenc (Fidesz)
Dr. Világosi Gábor (SZDSZ)
Dr. Gyenesei István (Független)
Helyettesítési megbízást adott
Dr. Horváth Klára (MSZP) Koscsó Lajosnak (MSZP)
Tóth József (MSZP) Mohácsi Józsefnek (MSZP)
Dr. Tóth József (MSZP) Nagy Jenőnek (MSZP)
Dr. Világosi Gábor (SZDSZ) Páva Zoltánnak (MSZP) - távozása után
Lasztovicza Jenő (Fidesz) Hadházy Sándornak (Fidesz)
Szijjártó Péter (Fidesz) Bánki Eriknek (Fidesz)
Leskó Tamás főosztályvezető-helyettes (Gazdasági és Közlekedési Minisztérium)
(Az ülés kezdetének időpontja: 10 óra 12 perc)
BÁNKI ERIK (Fidesz), a bizottság elnöke, a továbbiakban ELNÖK: Tisztelt Hölgyeim és Uraim! Sok szeretettel köszöntök mindenkit a Sport- és turisztikai bizottság évadnyitó bizottsági ülésén. Akikkel nem volt még alkalmam találkozni, azoknak boldog és sikeres újesztendőt kívánok.
Képviselőtársaim írásban, előre megkapták a mai ülésre szóló meghívót, amelynek két napirendi pontja van. Kérdezem, hogy van-e valakinek kiegészítése az előre jelzett napirendekhez képest. (Nincs jelentkező.) Amennyiben nincs, akkor kérem, hogy aki elfogadja a mai ülés napirendjét ebben a formában, az kézfeltartással jelezze. (Szavazás.) Köszönöm szépen. Ellenvélemény, tartózkodás nem volt, a bizottság egyhangú döntésével, határozatképesen elfogadta a napirendi pontokra tett javaslatot.
Elsőként a kis- és középvállalkozások 2005-2006. évi helyzetéről, gazdálkodási feltételrendszeréről, valamint a kis- és középvállalkozások részére nyújtott támogatásokról szóló jelentést tárgyalja a bizottság. Köszöntöm a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium főosztályvezető-helyettesét, Leskó Tamás urat, aki az előterjesztő képviselője lesz a mai bizottsági ülésen. Meg is adnám a szót, amennyiben van kiegészítése az írásban megküldött előterjesztéshez képest.
Leskó Tamás szóbeli kiegészítése
LESKÓ TAMÁS főosztályvezető-helyettes (Gazdasági és Közlekedési Minisztérium): Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Jó napot kívánok a tisztelt bizottságnak! Röviden összefoglalnám a jelentés tartalmát, szerepét, és utána várnám az esetleges kérdéseiket.
Az önök előtt szereplő jelentést a kis- és középvállalkozásokról, fejlődésük támogatásáról szóló 2004. évi XXXIV. törvény írja elő, ez alapján készíti a GKM kétévente ezt a beszámolót. Az önök előtt fekvő a 2005. és a 2006. évekről szól, de az előző beszámolót, a 2003-2004. évről szóló beszámolót sem fogadta még el az Országgyűlés. Más bizottságok együttesen tárgyalják, és remélhetőleg a plenáris ülésen is együtt kerül elfogadásra majd a két jelentés.
A jelentésnek alapvetően az a célja, hogy a kis- és középvállalkozások helyzetét részben statisztikai, részben más szempontok alapján mutassa be, és mutassa be, hogy a kormányzat az adott időszakban milyen intézkedéseket tett a vállalkozások fejlesztése érdekében. Valamint több minisztérium, a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete, a KSH, illetve a Közbeszerzések Tanácsa bevonásával adatokat gyűjtöttünk, és ezeket komplex módon, egy ilyen általános és egységes képet bemutatva szeretnénk a kis- és középvállalkozások helyzetét és az állami támogatások eredményét bemutatni az önök számára.
Magyarországon 900 ezer regisztrált vállalkozás működik. A 900 ezer vállalkozás közül, ami érdemben gazdasági tevékenységet folytat, úgynevezett működőnek számító vállalkozás alig a háromnegyede, tehát nagyjából 700 ezres nagyságrendben működnek vállalkozások. A vállalkozások száma az elmúlt években kismértékben csökkent, ez a 700 ezer körüli ingadozás azt jelenti, hogy míg 2005-ben 704 ezer működő vállalkozás volt Magyarországon, addig 2006-ban a számuk kismértékben csökkent, 677 ezerre csökkent a vállalkozások száma.
A vállalkozások száma között különböző trendek érhetők tetten. Alapvetően megfigyelhetjük az egyéni vállalkozók számának a csökkenését, és ezzel párhuzamosan a korlátolt felelősségű társaságok számának a növekedését. Bizonyos időszakokban ez teljes mértékben ellensúlyozásra kerül, más időszakokban, így 2005-ről 2006-ra elmarad a növekedés, és ennek az eredőjeként alakulhat ki ez a kismértékű csökkenés.
A Magyarországon működő vállalkozások 95 százaléka mikro- vagy kisvállalkozás, és ha ehhez még hozzáadjuk a középvállalkozásokat is, akkor azt mondhatjuk, hogy a Magyarországon működő vállalkozások 99,8 százaléka mikro-, kis- vagy középvállalkozás, és alig 2 ezrelék az, ami nagyvállalati méretbe tartozó vállalkozásnak számít.
Ha a gazdasági teljesítményt nézzük, akkor azt mondhatjuk, hogy a kis- és középvállalkozások foglalkoztatják a vállalati szektor által foglalkoztatottaknak körülbelül a 70 százalékát, és a maradék 30 százalék az, ami a 2 ezreléket jelentő nagyvállalatok alkalmazásában áll. Ha a bruttóhoz adott értéket, mint teljesítménymutatót nézzük, akkor nagyjából a felét adják ennek a bruttóhoz adott értéknek a kis- és középvállalkozások, és a másik felét a nagyok. Ha pedig a realizált árbevételek nagyságrendjét nézzük, akkor azt mondhatjuk el, hogy 40 százalék az, amit a nagyvállalati szektor realizál az össz vállalati szektor árbevételéből, nagyjából 20 százalék az, ami a középvállalkozásoknál jelentkezik, és a mikro- és kisvállalkozások azok, amelyek a maradék 40 százalékos nagyságrendet termelik meg évről évre. A számok kis mértékben változnak az évek között, de nagyjából ezek a nagyságrendek azért tartósan jelen vannak a magyar gazdaságban.
A beszámolónkból kiderül az elmúlt időszak legfontosabb fejleménye szerintem a kis- és középvállalkozások helyzetében, nevezetesen a banki finanszírozásban való részesedésük tekintetében egy rendkívül kedvező folyamatról beszélhetünk. Ha az 1999-es évet nézzük - ez a legkorábbi időszak, amelyről adatszolgáltatás rendelkezésre áll -, akkor azt mondhatjuk, hogy 2006 végéig a kis- és középvállalkozások hitelállománya hétszeresére nőtt, ezen belül a kisebb mértékű vállalkozások hitelállománya emelkedett az átlag fölött, a kisvállalkozások hitelállománya csaknem megkilencszereződött, és a mikrovállalkozások hitelállománya is nagyjából megnyolcszorozódott ebben az elmúlt időszakban.
Ezt azért tekintjük rendkívül kedvező folyamatnak, mert míg a kilencvenes évek végén, illetve a kétezres évek elején is nagyon sok vállalkozás arról a problémáról tájékoztatott bennünket, hogy a bankok nem állnak velük szóba, nem tudnak külső forráshoz jutni, nem hitelképesek a bankok számára, úgy tűnik, hogy az elmúlt időszakban ez a folyamat megfordult és kedvező irányt vett. Ma már a kereskedelmi bankok és a takarékszövetkezetek azok, akik versengenek a kis- és középvállalkozói ügyfelekért. Ennek részben az az oka, hogy a nagyvállalatok, mint jó kuncsaftok, elfogytak a bankok számára, tehát a portfóliójuk növelését alapvetően a kis- és középvállalkozói szektor irányába történő nyitással tudják pótolni. Másrészt az elmúlt időszakban mind a kockázatelemzés területén, mind pedig az informatika területén olyan kedvező változások voltak, olyan fejlődés volt, ami lehetővé teszi a nagyvállalatoknál alapvetően kisebb összegű, viszont nagyobb kockázatú hitelek kezelését is a bankok számára.
Így azt mondhatjuk, hogy ma már a vállalkozások számára - a mikro-, kis- és középvállalkozások számára - a hitelhez jutás sokkal kevésbé jelent problémát, mint a korábbi időszakban. Természetesen ma is vannak még olyan vállalkozások, amelyek esetében ez nem teljes egészében megoldott probléma, de a vállalkozások által említett problémák között ez a tevékenységet korlátozó tényező egyre inkább hátrább kerül a rangsorban.
Az elmúlt időszakban, 2005-ben és 2006-ban a kormányzati beavatkozások körét a Széchenyi vállalkozásfejlesztési program nevű kormányzati stratégia foglalta magában. Ezt 2002 végén fogadta el a kormány, és egy négyéves, 2003 és 2006 közötti megvalósítási stratégiát foglalt magában.
2007-től az Európai Unió költségvetési tervezési periódusához igazodva új stratégiánk van, de a jelentés által beszámolt időszakban még a régi stratégia megvalósítása zajlott. Ennek keretében alapvetően a vállalkozások modernizálását, az EU-felkészítést, tehát az EU-csatlakozásra való felkészítést, illetve 2005-ben, 2006-ban már inkább a megfelelésnek az egyéb biztosítékát, a pályázati rendszereknek az EU-konformmá tételét, az EU-pályázatoknak a minél kedvezőbb kis- és középvállalkozói részvételét, illetve különböző programokban az esélyegyenlőség biztosítását láttuk a legfontosabb feladatunknak.
A Gazdasági és Közlekedési Minisztérium már tíz éve végez egy kétezer fős, reprezentatívnak számító kérdőíves felmérést, ahol a kis- és középvállalkozások legfontosabb problémáit próbáljuk meg feltérképezni. Ez alapján a felmérés alapján azt tapasztaljuk, hogy a vállalkozásoknál a finanszírozáshoz és más erőforrásokhoz való hozzáférés egyre kevésbé jelent problémát. Akadályozó tényezőként élik meg a vállalkozások továbbra is az erős versenyt, ami mindaddig, amíg nem tisztességtelen verseny, addig úgy gondoljuk, hogy egy piacgazdaságban természetes korlátja a vállalkozások növekedésének. Sajnálatos módon az elmúlt időszakban egyre inkább problémát jelent a vállalkozásoknak a szabályozás kiszámíthatatlansága, tehát a gyakran változó volta, valamint az elmúlt években a magas adó- és járulékterhekre is egyre többet panaszkodnak a vállalkozások.
Ezt a problémát felismerve a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium 2006 végén indította el az "üzletre hangolva" kódnevű, vagy márkanevű programját, amelyhez alapvetően a szabályozási terület tekintetében gyűjtöttünk javaslatokat a vállalkozói szektor, a vállalkozói érdekképviselőitől. Ezek alapján a Pénzügyminisztériummal, az Igazságügyi Minisztériummal és más tárcákkal együttműködve készült el egy intézkedési terv, aminek a végrehajtását alapvetően 2007-től kezdtük meg, de mind a mai napig tart, tehát ez egy többéves program, amiről beszélhetünk.
A vállalkozások szabályozását érintően az elmúlt években leginkább a cégeljárások egyszerűsítésében, az elektronikus cégbejegyzés tekintetében, illetve az adóbevallások tekintetében, és az elektronikus adóadminisztráció bevezetésében voltak a legnagyobb előrelépések.
A támogatási rendszer tekintetében a korábbi, kizárólag hazai forrású támogatásokat nagymértékben átvették a Nemzeti Fejlesztési Terv keretében nyújtott európai uniós társfinanszírozású programok. (Az ülésterembe érkezik Becsó Zsolt.) Hazai támogatási forrással egyre kisebb mértékben találkozhatunk, és ezek alapvetően olyan célokat támogatnak, amelyeket az EU-s támogatások nem képesek kielégíteni, de a rendelkezésre álló forrásnagyság a hazaiak esetében elmarad az uniós támogatásoktól, tehát tulajdonképpen átvették a szerepüket az uniós források a korábbi hazai támogatásoknak.
A kis- és középvállalkozások tekintetében azt mondhatjuk, hogy a 2004-2006 közötti, I. Nemzeti Fejlesztési Terv öt operatív programja keretében együttesen 12 ezret meghaladó kis- és középvállalkozás nyerhetett el támogatást, amely támogatások együttes összege csaknem 200 milliárd forintot jelentett.
A beszámolókban láthatják, hogy összegyűjtöttük valamennyi kormányzati szerv, tehát valamennyi minisztérium és állami hivatal kis- és középvállalkozások részére kifizetett támogatásainak az összegét is. Ezt megnézve azt láthatjuk, hogy 2005-ben 601 ezer alkalommal került kis- és középvállalkozások részére támogatás kifizetésre, 2004-ben pedig 420 ezer alkalommal. A kifizetett összegek 2005-ben 369 milliárd forintot jelentettek együttesen, 2006-ban pedig 436 milliárd forintot, tehát ekkora összegben kerültek támogatások kifizetésre kis- és középvállalkozások részére.
Ebben az összegben szerepelnek a Földművelési és Vidékfejlesztési Minisztérium részéről mikrovállalkozásnak tekintett őstermelők is. Ha levesszük az ilyen agrárjellegű támogatásokat ebből a több száz milliárdos nagyságrendű összegből, akkor azt tapasztaljuk, hogy nagyjából az 55 százaléka volt az az alkalmaknak, ami nem agrár, és nagyjából a kétharmada volt az, ami nem agrár, tehát egy viszonylag jelentős hányada ezeknek a támogatásoknak leginkább az agrárium területén tevékenykedő vállalkozásokat érintette.
Közbeszerzések tekintetében azt mondhatjuk, hogy a nyertes ajánlattevők számának nagyjából a kétharmadát jelentették a kis- és középvállalkozások az elmúlt időszakban; ez az arány viszonylag tartós az elmúlt éveket tekintve. Az elnyert összegek, tehát közbeszerzési eljárás keretében elnyert megbízások együttes összege évről évre nő, nagyjából 579 milliárd forintos nagyságrendet jelentett 2006 tekintetében. Az arány az összegek tekintetében évről évre változik, nagyjából az egyharmadát, illetve a felét sikerül elnyerniük kis- és középvállalkozásoknak ezeken a tendereken.
Végezetül hadd említsem meg azt, hogy 2007-től, mint már említettem, új kis- és középvállalkozás-fejlesztési stratégiája van a kormánynak. Ennek a koncepcióját 2006 márciusában, a végleges stratégiáját 2007 októberében fogadta el a kormány. Ennek keretében elsősorban a szabályozás területén - hiszen, mint már említettem, ott vannak talán a legnagyobb gondok a vállalkozások szempontjából - szeretnénk nagyot előrelépni, másrészt a finanszírozási forrásokhoz való jutást is szeretnénk segíteni azon vállalkozások esetében, akik a kedvező banki tendenciák ellenére továbbra sem hitelképesek különböző okokból kifolyólag a bankok számára. Szeretnénk fejleszteni a vállalkozások tudását, tehát a vállalkozói kultúrától kezdve különböző képességeken, menedzsment és egyéb képességeken keresztül, valamint a stratégiában hangsúlyt szeretnénk fektetni a vállalkozói infrastruktúra fejlesztésére is. Ez a négy pillérünk, és ezeket szolgálják a különböző szabályozási és egyéb támogatásbeli intézkedéseink.
Elöljáróban ennyit szerettem volna összefoglalóan mondani az anyagról, és várom kérdéseiket. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen Leskó úr kiegészítését. Kérdezem a bizottság tagjait, hogy a jelentéstervezethez van-e kérdésük, esetleg véleményük. (Jelentkezésre:) Parancsolj! Mohácsi József képviselő úr.
MOHÁCSI JÓZSEF (MSZP): Köszönöm a szót, elnök úr. Tulajdonképpen egészen barátságos számokat is hallottunk amellett, hogy nyilván az a kismértékű csökkenés, ami a kis- és középvállalkozások számát jelenti, szűkebb pátriámban, legalábbis az én választókörzetemben nem igazán ezt a számot mutatja, hisz ott a kisvállalkozók egyfolytában panaszkodnak, komoly gondjaik vannak. Tulajdonképpen az okát is tudjuk, hisz azzal, hogy itt, az úgymond gazdaság kifehérítése programban nagyon jelentős lépéseket kell, hogy tegyünk, hisz az a nagyon durván 70 százalék, úgymond nem tiszta, és 30 százalék tiszta arány, ha megfordulna, akkor biztosan sokkal kevesebben panaszkodnának, de ezért rengeteget kell tenni.
Biztató az, hogy több mint 50 százaléka, ha jól figyeltem a számokat, az a támogatás, amit az össz vállalkozók elnyertek, tehát körülbelül a felére lehet kalkulálni, a felénél egy kicsit többre. Azt hiszem, hogy amellett, hogy az EU-s pénzek most jelentős mértékben meg fognak növekedni, egy kicsit azért el kellene gondolkodni, kimondottan a kisvállalkozók tekintetében abba az irányba is, hogy nem mindenki tud megfelelni az EU-s elvárásoknak. Ezáltal elég sok szakiparág bajban van, gondolkodik a megszűnésen, és ez sajnos azt a dilemmát fogja majd kiváltani, hogy bizonyos szakiparágak tekintetében gondolkodnunk kell, hogy hogyan is tovább, hogyan mentsük meg ezeket a vállalkozásokat. Én úgy gondolom, hogy ezek megmenthetőek, csak ésszerűen és tisztán gazdálkodva.
Tulajdonképpen, ami a közbeszerzéseket illeti, ez keseríti meg az életünk nagy részét, amellett, hogy a bürokrácia és a banki hitelproblémák is nehezítik, ezeknek a kivitelezése egyszerűen nehezíti a vállalkozók sorsát. Tehát ha itt valami egyszerűsítési irányvonalat látnánk, az biztos, hogy segítene a dolgon, természetesen szigorú feltételek mellett. Köszönöm szépen, elnök úr.
ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr. További hozzászólási igény a képviselők részről? (Jelentkezésre:) Hadházy képviselő úr!
HADHÁZY SÁNDOR (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Bizottság! Először is szeretném hiányolni a szakmai szervezetek véleményét ezzel a jelentéssel kapcsolatban. Talán én nem kaptam meg, nem tudom, mi a hiba, vagy senki nem kapta meg eddig a szakmai szervezetektől bekért véleményt a jelentéssel kapcsolatban. Ez egy rövid villámkérdés, elnök úr.
LESKÓ TAMÁS főosztályvezető-helyettes (Gazdasági és Közlekedési Minisztérium): Gyorsan reagálva erre: ezt a jelentést a közigazgatási egyeztetéssel összefüggésben a szakmai szervezetek részére nem küldtük meg egyeztetni. Létezik a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium elnökletével egy úgynevezett vállalkozásfejlesztési tanács, ahol a különböző vállalkozói érdekképviseleti szervezetek is tagok, ők megtárgyalták, de az elmúlt időszakban a kis- és középvállalkozás-fejlesztési stratégiát egyeztettük több különböző formában ezekkel a szervezetekkel. Akkor nyilván a múltbeli teljesítményeket is figyelembe vettük, de konkrétan ezt az Országgyűlésnek készített jelentést a maga beszámoló jellegű és objektív jellegű voltára való tekintettel nem egyeztettük más szervezetekkel.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Képviselő úr, öné a szó.
HADHÁZY SÁNDOR (Fidesz): Köszönöm szépen. Azért én hiányolom ezt a véleményt a szakmai szervezetek részéről.
Most nézzük akkor a jelentés tartalmi oldalát! A 6. oldalon van egy táblázat, amelyből kitetszik az, hogy a 0 és a 249 fő közötti kis- és közepes vállalkozások, illetve mikrovállalkozások száma az elmúlt években csökkent. Tehát akkor ez tényszerű.
Ezen belül - ugye bennünket a vendéglátás érdekel a leginkább - a vendéglátás is jelentős mértékben csökkent, 33 300-ról 31 250-re, mondjuk 300-ra csökkent, ez 2000 vállalkozás megszűnését jelenti.
Ugyanilyen formában csökkent a bruttó hozzáadott érték megoszlása a kis- és közepes vállalkozók kárára, magyarul itt van egy belső arányeltolódás is, a kis- és közepes vállalkozók teljesítménye a többi vállalkozáshoz képest csökken. Ez szintén nem egy kedvező folyamat.
A 12. oldalon van egy érdekes megfogalmazás, hogy ugye 2005 elején a kormány adóreformot hirdetett, és ehhez fel is állított egy adóreform-bizottságot. Egyébként ez egy régi mondás, hogy ha valamit nem akarsz megoldani, hozz létre rá egy bizottságot. Szerintem ez a recept most is bevált, mert nézzük mi történt! Még ugyanebben a bekezdésben az olvasható, ez is egy érdekes megfogalmazás, hogy ennek keretében az adócsökkentésekre vonatkozóan korábban elhatározott programokat a kormány elhalasztotta. Ez egészen pontosan megfogalmazva azt jelenti, hogy a korábban meghozott jogszabályokat, a választások előtt meghozott adócsökkentési jogszabályokat a választások után módosította. A nagyobb állampolgári felelősségre, az eltitkolt jövedelmek kifehérítésére és a szolidaritásra helyezve a hangsúlyt, próbálja ezt a kérdést kezelni. Ez önmagában egy ellentmondás a mondaton belül, de ez már egy részletkérdés.
Nézzük a sikerdolgot, ami valóban egy sikeres területe a kormányzati munkának, az eva kérdése. Itt az történt, hogy 15 millióról 25 millióra emelkedett a bevételi határ, ez egy pozitív dolog, azonban az evát választók száma mégsem növekedett úgy, mint ahogy azt a kormányzat elképzelte.
A 18. oldalon van egy érdekes adat, amit mindenkinek a figyelmébe szeretnék ajánlani. Azt írja, hogy becsléseink szerint a hazai vállalkozási szektor államigazgatás részére történő adatszolgáltatási, és az államigazgatási eljárásokkal kapcsolatos közvetlen terhei a GDP 4,5-6,7 százalékát teszik ki, és ez az adat összegszerűen is rendelkezésünkre áll, ez 770 uszkve 1145 milliárd forint. Azért úgy gondolom, hogy ez egy elképesztően nagy összeg, és el kellene gondolkodni azon, hogy a vállalkozások adminisztrációs terheinek mérséklése címen valóban érdemi intézkedéseket kellene most már hozni.
Nagyon érdekes adat található a 25. oldalon: a magyar találmányok külföldi bejelentése célelőirányzat 1992 óta működik folyamatosan, mint tudjuk. A támogatási összeg 2005-ben 80 millió forint volt, 2006-ban 50 millió forintra csökkent. Maga a 80 millió forint sem okoz nagy izgalmat igazából ebben a kérdésben, de az 50 millió forintra csökkenés is rossz tendenciát mutat.
Ugyanígy a mikro-, kis- és középvállalkozások találmányai, külföldi iparjogvédelmi oltalmának és értékesítésének támogatása beindult 2004-ben egy 75 millió forintos támogatással, 2005-ben ez felemelkedett 200 millióra, már azt gondoltuk, hogy ebből tényleg lesz valami, és 2006-ban ez lecsökkent 60 millióra. Ez megint egy rossz üzenet a vállalkozások számára.
De nézzük, hogy milyen módon, milyen szervezetek támogatják a kis- és középvállalkozásokat! Itt van, a 45. oldalon olvasható a Corvinus Nemzetközi Befektetési Zrt. Azt mondja a táblázat, hogy beérkezett ehhez a zrt.-hez 2005-ben 112 darab kérelem, az igazgatóság részére ebből előterjesztésre került 10 darab, megkötött szerződések a 10 darabból 2 darab, és ebből kkv 1 darab. Gratulálok! Valóban, ezért érdemes működtetni a Corvinus Zrt.-t, hogy két darab szerződést kössön meg 2005-ben.
2006-ban javult a tendencia, megjegyzem, mert már három szerződést tudott megkötni, és ebből kettő kkv. Ez egy dinamikus javulás. Az a kérdés, hogy időben hogyan fog ez majd kifutni.
De itt van a Corvinus Kockázati Tőkealap-kezelő Zrt. kérdése. Beérkezett kérelem 56 darab, előterjesztett 11 darab, megkötött 4 darab szerződés. Ez csak néhány kiemelés, de a Kisvállalkozás-fejlesztő Pénzügyi Zrt.-t is tudnám említeni, a Beszállítói Befektető Zrt. üzleti aktivitását is szeretném kiemelni. Magyarul ezek olyan sóhivatalok... Aztán van ilyen, a legszebb egyébként, bocsánat, hogy kiemelem, a Start Tőkegarancia Pénzügyi Szolgáltató Zrt. Kettő kérelem érkezett be hozzájuk, és egyet sem kötött meg ebből a kettőből. Mondjuk, az arány végül is elfogadható. Csak az a nagy kérdés, tisztelt bizottság, hogy mi végre vannak ezek a zrt.-k, meg nem tudom, micsodák, milyen célt szolgálnak, hogyan működnek, mennyi ennek a működési költsége, mennyi ennek a hozadéka, igazából érdemes-e ezekkel foglalkozni.
Úgy gondolom, hogy ezeket a kérdéseket majd felül kell vizsgálni, és a parlament részletes vitájában ezeket a kérdéseket újból fel kell tenni. Köszönöm a figyelmüket.
ELNÖK: Köszönöm, képviselő úr. Van-e további hozzászólási igény? (Jelentkezésre:) Páva Zoltán képviselő úr!
PÁVA ZOLTÁN (MSZP): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Bizottság! Sanyi felsorolt egy-két érdekes dolgot. Miért nem soroltál fel olyanokat is, amiből azért kiderül, hogy sokkal pozitívabb ez az arány? Nyilvánvalóan nem ezeknek a cégeknek volt a feladata, hogy a kis- és középvállalkozásokkal szerződéseket kössön, meg befogadjon. Voltak ott olyan cégek is, amelyek ezt elvégezték, több milliárd forint értékben. De nem az a lényeg, hanem a lényeg az, hogy valójában egy olyan jelentés áll előttünk, ami egy átfogó képet ad a 2005-2006. évi helyzetről, hogy hogyan tudtak gazdálkodni a kis- és középvállalkozások, milyen támogatást kaptak. Én nem igénylem ehhez a szakmai szervezetek véleményét. Ha kíváncsiak vagyunk a szakmai szervezetek véleményére, kérjük ki adott esetben a vendéglátóktól, hogy ők hogyan vélekednek.
Ahogy főosztályvezető-helyettes úr elmondta, azt látom, hogy a bankok valóban nagy-nagy segítséget adnak a kis- és középvállalkozásoknak. Volt olyan időszak, amikor jött hozzám a szerencsétlen vállalkozó, és panaszkodott, hogy segítsek neki, mert nem tud olyan értéket felmutatni, hogy tudjon beruházni; nem beszélve arról, hogy a forgótőkéhez nem tudtak hozzájutni. Ma reggel pont hallgattam, azt hiszem Varju Laci napirend előtti felszólalását, amikor mondta, hogy mekkora pénz áll rendelkezésre, kamatmentes vagy alacsony kamatozású támogatás a kis- és középvállalkozások részére.
Azt a tendenciát, amit itt elmondott a főosztályvezető-helyettes úr, meg tudtam tapasztalni a városunkban. Komló egy 27 ezer lakosú város, 1600 vállalkozása van. 2005-ben, 2006-ban 350-400 vállalkozás szűnt meg, és hússzal kevesebb alakult újjá. Ez a tapasztalat a mostani, 2007-es évben viszont az, hogy jóval több korlátolt felelősségű társaság - ugye megkönnyítettük egy kicsit a vállalkozások alapításának a feltételeit - alakult, mint amennyi egyéni vállalkozás jött létre.
Én úgy ítélem meg, hogy ez az anyag korrekt anyag, azt a képet adja, amire, azt hiszem, kíváncsiak vagyunk.
Amit én megerősítenék, Mohácsi Jóska említette talán, hogy a közbeszerzéseken kellene javítani, mert ma a közbeszerzések nem azt a célt szolgálják, amit annak idején akartunk, hogy megkönnyítsék a vállalkozások helyzetét, és tényleg egy tisztességes eljárás folyjon. Ma még azt látom, hogy a közbeszerzések valahol gátjai a vállalkozásoknak, a gazdaság fejlődésének. Ezzel majd megint nekünk kell valamit tenni, mert úgy tudom, hogy valamikor tárgyalja a parlament a közbeszerzésekről szóló törvény módosítását, ott kell majd hallatni a hangunkat.
Én összességében jónak tartom az anyagot, és elfogadásra javaslom. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm, képviselő úr. További hozzászólási igény van-e? (Nincs jelentkező.) Amennyiben nincs, akkor én szeretnék még néhány dolgot elmondani, és megkérem főosztályvezető-helyettes urat, hogy válaszoljon az itt felmerült kérdésekre.
Csatlakoznék ahhoz a véleményhez, amit Hadházy Sándor képviselő úr már elkezdett bontogatni. Ugye, ha a saját területünkről indulunk ki, akkor is jól láthatjuk, hogy az elmúlt évek során - ugye itt a 2005-2006-os évek vizsgálatáról beszélünk - a turizmusban érdekelt vállalkozások versenyképessége folyamatosan romlott. Itt, bizottsági ülésen is számtalanszor hallgattuk meg különböző szakmai szervezetek beszámolóit, legutóbb éppen az interneten olvastam, hogy a két szakmai szervezetet vezető Hüvely István véleménye is egyértelműen az volt, hogy a turisztikai vállalkozások nemzetközi versenyképessége olyan helyzetbe jutott mára, ami a létüket veszélyezteti. Tehát nem véletlen az, hogy ha az adatokat nézzük, és bár a belföldi turizmus számai még a tavalyi évben is viszonylag jól alakultak, ahhoz képest ugye nem tudunk külföldi vendégek tekintetében jelentős növekedést elérni, sőt, csökkenés mutatható ki évről évre, éppen azért, mert a hazai turisztikai vállalkozások átlagos adóterhelése 17-18 százalék, míg a nemzetközi versenytársainknak 7-8 százalék, tehát éppen 10 százalékos különbség van a kettő között. Ha a 2005-2006-os éveket nézzük, éppen az volt az az időszak, amikor a turizmusban érdekelt vállalkozások mintegy száz milliárd forintnyi adótöbbletet voltak kénytelenek elviselni, és ezzel még tovább rontottuk az amúgy sem fényes pozíciójukat.
Tehát én azt gondolom, hogy ha azt a szegmensét nézzük a kis- és közepes vállalkozásoknak, amelyek a turizmusban mozognak - márpedig az arány, amit főosztályvezető-helyettes úr elmondott, szerintem ebben a szakmában még inkább eltolódik e vállalkozói réteg irányába -, akkor azt gondolom, hogy a helyzet egyáltalán nem fényes. Ehhez társult még az, hogy a hazai források megszűntek 2005-2006-ra, tehát a turizmusfejlesztési direkttámogatások, a beruházások direkttámogatásai megszűntek, közben jött a Nemzeti Fejlesztési Terv első üteméből az uniós támogatások lehetősége, ami meg nagyon lassan indult el. Tehát volt egy olyan időszak, 2005-ben még volt, 2006-ban már nem a hazai TC-ből igénybe vehető pályázati támogatási összeg, az uniós pénzeket pedig még nem tudták lehívni a vállalkozások, tehát ebben a tekintetben is megállt az a beruházásösztönzési folyamat, ami korábban, a Széchenyi-terv kapcsán igen sikeresen működött Magyarországon.
Tehát én azt gondolom, hogy bőven van mit tenni ezen a téren. Az lenne az ideális helyzet, ha a bizottságban egyébként kormányzati vagy ellenzéki pozícióban ülő képviselők részéről egyaránt megfogalmazódó igényeket a következő évei adótörvények kapcsán végre sikerülne átvinni. Ugye az a régi vágy, hogy a turizmusban érintett vállalkozások, akár a szállodaszakmát, de a vendéglátószakmát is nézhetném, legyenek a kedvezményes besorolású áfakategória részei, hogy ezzel újra visszaadjuk azt a lehetőséget, amely javítaná a nemzetközi versenyképességünket ebben a pozícióban. Adjunk olyan adókedvezményeket, amelyek a foglalkoztatást ösztönöznék ezen a téren, hiszen azt viszont tudjuk, hogy a vidék számára, ahol a legnagyobb gondok vannak foglalkoztatás terén, szinte az egyetlen lehetőség a leszakadó és a hátrányos helyzetű térségekben a turisztikai jellegű beruházások megindítása, azok támogatása, és ezen keresztül tartós munkahelyek teremtése, amelyek nélkül esélytelenek lesznek ezek a felzárkózási kezdeményezések.
Nem véletlen az, hogy menet közben ezeknek a változásoknak a hatására csökkent a bizalmi indexe a kis- és középvállalkozásoknak, a gazdasági kilátások tekintetében egyre pesszimistábbá váltak. Tehát én nem érzem azt az optimizmust, amit ez az anyag sugároz, éppen ezért a Fidesz munkacsoportja nem tartja ezt az anyagot általános vitára alkalmasnak.
Megkérném főosztályvezető-helyettes urat, hogy az elhangzott kérdésekre röviden válaszoljon, hogy utána tudjunk dönteni az általános vitára való alkalmasság tekintetében.
LESKÓ TAMÁS főosztályvezető-helyettes (Gazdasági és Közlekedési Minisztérium): Köszönöm szépen a szót. Önök most nagyon sokan tényeket mondtak ebből az anyagból, ezekkel a tényekkel, nyilván miután részben mi írtuk le, részben pedig teljesen egyetértünk vele, természetesen nem szeretnék most vitatkozni. Van azonban néhány olyan felvetés, ami úgy gondolom, hogy némi kiegészítésre szorul részemről, és akkor e tekintetben szeretném önöket tájékoztatni.
Valóban egyetértünk azzal, amit többen is említettek, hogy itt az adminisztratív terhelés túlságosan nagy a kis- és középvállalkozások esetében, ezen belül a közbeszerzések területe valóban kiemelten egy olyan terület, ahol szeretnénk, hogy az egyszerűsítések révén a kkv-k aránya jelentősen javulni tudjon ezekből a megbízásokból. Ezt a célt szolgálja az "üzletre hangolva" programunk, ami, mint már említettem, 2006 végén vállalkozások, érdekképviseletek bevonásával, az ő javaslataik begyűjtésével került kialakításra. Jelenleg egy intézkedési tervünk van, 2006-ban már több konkrét intézkedést sikerült végrehajtani, és 2008-ban és 2009-ben folytatódik ennek a programnak a végrehajtása, és valóban az új stratégiánknak is ez az egyik legfontosabb, kiemelt iránya, hogy a vállalkozások adminisztrációjából eredő terhelést csökkentsük, és ilyen módon növeljük az egész szektor versenyképességét, ágazattól függetlenül.
A magyar találmányok külföldi bejelentése tekintetében az a néhány előirányzat, amit Hadházy képviselő úr említett, valóban csökkenő tendenciát mutat, illetve közülük van olyan, ami sajnos már meg is szűnt. Arra azonban szeretném felhívni a figyelmet, hogy a Nemzeti Kutatási és Technológiai Hivatal által kezelt, úgynevezett Kutatástechnológiai és Innovációs Alapból a hasonló jellegű célokat, ha nem is pontosan ilyen jogcímeken, de hasonló jogcímeken azért támogatják milliárdos nagyságrendben, úgyhogy itt inkább azt mondhatom, hogy egy költségvetési célelőirányzat helyett az alap forrásai azok, amik a jövőben ezeket a célokat elsősorban támogatni kívánják.
A kockázati tőkebefektetéseket ért kritika teljes egészében jogos, felismertük ezt mi is. Az elsőként említett Corvinus Nemzetközi Zrt.-t egyébként meg is szüntettük, tehát ez már bele is olvadt egy másikba, és egy integrációs folyamatot egyébként pont ezeknél az állami tulajdonú kockázati tőketársaságoknál meg is kezdtünk a hatékonyabb működés érdekében, tehát hogy a működés költségeit csökkentsük egyfelől, másfelől pedig, hogy egységes elvek mentén azért növelni tudjuk azokat a kihelyezéseket, amik valóban rendkívül alacsony mértékben működnek. Jelenleg a Magyar Fejlesztési Bank alá tartozó MFB Invest nevű szervezet az, ami ezeket a tőketársaságokat immáron tulajdonjogilag is összefogva, szakmailag is koordinálja. Úgyhogy abban bízunk, hogy itt azért a következő időszakban sikerül majd a hatékonyság területén előrelépni.
Meg kell azonban jegyeznem azt, hogy azért a kockázati tőkekihelyezés egy meglehetősen speciális területe a vállalkozásfejlesztésnek, ezzel nyilvánvalóan a jövőben is sokkal csekélyebb számú vállalkozás kíván majd élni, mint ahányan akár hiteleket, akár vissza nem térítendő támogatásokat kívánnak igénybe venni. Úgyhogy ebből adódóan, bár szeretnénk megtöbbszörözni az ezeket igénybe vevő vállalkozások számát, de azért itt százezres nagyságrendekre nem tudunk számítani a közeljövőben sem.
Az egyebek tekintetében a versenyképességet érintő tényezőket, amiket említettek, mind forrásoldalról, mind szabályozási oldalról, azokkal teljesen egyetértünk, a kormányzati stratégiánkban ezek kiemelt helyen szerepelnek. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen főosztályvezető-helyettes úr válaszait.
Döntés általános vitára való alkalmasságról
Kérdezném ezek után a bizottság tagjait, hogy ki az, aki általános vitára alkalmasnak találja a beszámolót. Kérem, kézfeltartással jelezze! (Szavazás.) 11 igen. Köszönöm szépen. Ki az, aki nem tartja alkalmasnak általános vitára? (Szavazás.) 7 nem. Köszönöm szépen.
A bizottság többségi döntésével általános vitára alkalmasnak tartja az előterjesztést.
Köszönöm szépen az előterjesztő képviselőjének a megjelenést. (A napirendi pont tárgyalásához érkezett vendégek elhagyják az üléstermet.)
Áttérnénk 2. napirendi pontunkra... (Közbeszólás: Előadó?) Bocsánat, előadók kijelölése... (Páva Zoltán: Vállalom! - Derültség.) Mohácsi József vállalkozik a többségi vélemény elmondására. (Páva Zoltán: Akkor a kisebbségit! - Derültség.) Szeretné a kisebbségit is elmondani? Még úgy két évet várjunk erre, képviselő úr!
Tehát a kisebbségi vélemény előadására Hadházy Sándor képviselő úr vállalkozna.
A bizottság tagjait kérdezem, hogy ezzel egyetértenek-e. Aki egyetért, kézfelemeléssel jelezze! (Szavazás.) Köszönöm szépen. Tehát a többségi véleményt Mohácsi József, a kisebbségit Hadházy Sándor képviselő úr mondja el.
A bizottság 2008. I. félévi munkatervének elfogadása
Áttérünk a következő napirendre, a bizottság munkatervére. Valamennyi képviselőtársunknak köszönöm, akik beküldték írásbeli javaslataikat a munkatervre vonatkozóan, ezeket beépítettük. Nyilván hozzátettük azokat a törvényjavaslatokat, országgyűlési beszámolókat, amelyeknek a tárgyalása bizottságunk hatáskörébe tartozik. Ezek alapján összeállítottuk az ülésrendnek megfelelő napirendi javaslatainkat.
Kérdezem ezek után a képviselő urakat, hogy van-e további kiegészítésük, véleményük, javaslatuk. (Jelentkezésre:) Páva Zoltán képviselő úr!
PÁVA ZOLTÁN (MSZP): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Bizottság! Javasolnám a következőt, egyeztetve itt az ÖTM szakállamtitkárságával: a március 4-énél szereplő téma így módosuljon, hogy a nemzeti sportstratégia megvalósításával összefüggő 2007. évi intézkedésekről, ne az legyen, hogy első szakasz... Tehát "megvalósításával összefüggő 2007. évi intézkedésekről". Így korrektebb anyagot tudunk kapni.
Április 15-én szerepel az ÖTM sport szakállamtitkársága, ennek a levételét kérjük, mivel nem illetékes a témában.
ELNÖK: Egy pillanat! Mi a következő?
PÁVA ZOLTÁN (MSZP): Április 15-e, a lágymányosi sportlétesítmények helyzete.
ELNÖK: Levettük menet közben.
PÁVA ZOLTÁN (MSZP): Jó. Akkor nekem még a régi van meg.
ELNÖK: Nem lesz benne, mert alelnök úr jelezte, hogy nem illetékes a sport szakállamtitkárság, ezért módosítottuk.
PÁVA ZOLTÁN (MSZP): Akkor ezek szerint az autóversenyeknél is a módosítottatok, az utolsónál, ugye?
ELNÖK: Az autóversenyeknél az ÖTM benne marad, az Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium sport szakállamtitkársága ebben benne van, mert ott viszont illetékes, ezen a területen.
PÁVA ZOLTÁN (MSZP): Igen, benne van. Köszönöm szépen. Ennyi. (Közbeszólás: Turizmus, elnök úr!)
ELNÖK: Ezért is hagytuk benne a minisztériumot, a két szakállamtitkárságot közösen, mert a sportversenyek hála istennek mindkét területet érintik, tehát ilyen módon benne marad az ÖTM is, és a miniszter úr majd nyilvánvalóan eldönti, hogy mely szakállamtitkárság milyen beszámolóval, hogyan jelentkezik itt nálunk.
(Jelentkezésre:) Kovács Ferenc képviselő úr!
KOVÁCS FERENC (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Bizottság! Én írásban elküldtem a javaslatomat, de nem látom sehol az Őrséggel foglalkozó napirendet...
ELNÖK: Benne van!
KOVÁCS FERENC (Fidesz): Csak azért keresem, mert nem látom.
PÁVA ZOLTÁN (MSZP): Szerintem két anyag van kint.
ELNÖK: Benne van, április 1-jére betettük, képviselő úr. (Közbeszólás: És ez nem tréfa!)
KOVÁCS FERENC (Fidesz): Köszönöm szépen.
ELNÖK: RIB-es meghallgatások vannak amúgy is, és oda tettük be az Őrséget, a 3. napirendi pont. Azért mondom, hogy minden javaslatot, ami beérkezett a képviselőktől, igyekeztünk beledolgozni a napirendi javaslatokba.
További kérdés, vélemény? (Dr. Gyenesei István: Az időpontokat nagyjából tudjuk tartani?) Azért vannak így az időpontok, mert húsvétkor lesz egy olyan hét, amikor nincs bizottsági ülés, azt értelemszerűen kivettük. Igyekeztünk arra törekedni, hogy a képviselők elfoglaltságára való tekintettel ne legyen túlzott a terhelés, de ennél nem tudtuk lejjebb szorítani. Kollégám jelzi, hogy így a bizottság a sorban hátulról a negyedik az aktivitás tekintetében... (Közbeszólás: Az nem baj!) .., de a bizottság létszámának megfelelően még mindig őrizzük a pozíciónkat.
Van-e további javaslat? (Nincs jelentkező.) Amennyiben nincs, akkor aki Páva képviselő úr szóbeli kiegészítésével együtt elfogadja ebben a formában a bizottság munkatervi javaslatát, az kérem, kézfeltartással jelezze! (Szavazás.) Ellenvélemény? (Nincs.) Tartózkodás? (Nincs.) A bizottság egyhangú döntésével elfogadta.
Köszönöm szépen az ülésen való részvételt, képviselőtársaim aktivitását, az ülést ezzel bezárom.
Legközelebb: jövő héten nincs bizottsági ülésünk, szeretnék mindenkit erre figyelmeztetni, tehát ne jöjjenek tíz órakor, két hét múlva találkozunk ugyanitt. Köszönöm szépen.
(Az ülés befejezésének időpontja: 10 óra 55 perc)
|
Bánki Erik
|
Jegyzőkönyvvezető: Biczó Andrea