STB-2/2008.
(STB-41/2006-2010.)
Jegyzőkönyv*
az Országgyűlés Sport- és turisztikai bizottságának
2008. február 26-án, kedden, 10 órakor
a Képviselői Irodaház V/520. számú tanácstermében
megtartott üléséről
Tartalomjegyzék
Napirendi javaslat *
Az ülés résztvevői *
A bizottság részéről *
Megjelent: *
Helyettesítési megbízást adott: *
Meghívottak részéről *
Hozzászólók: *
Elnöki megnyitó *
A napirend elfogadása *
Tájékoztató a turizmus 2007. évi eredményeiről, a versenytársak eredményeivel összehasonlításban *
Dr. Kovács Miklós szóbeli kiegészítése *
Kérdések, vélemények, hozzászólások *
Dr. Kovács Miklós (ÖTM Turisztikai Szakállamtitkárság) reflexiója *
Tájékoztató az egészségturizmus stratégia intézkedési tervről *
Dr. Kovács Miklós szóbeli kiegészítése *
Kérdések, vélemények *
Dr. Kovács Miklós válasza *
Tájékoztató a lovas turizmus fejlesztési stratégiájáról *
Dr. Kovács Miklós szakállamtitkár (ÖTM Turisztikai Szakállamtitkárság) szóbeli kiegészítője *
Kérdések, vélemények *
Dr. Kovács Miklós válasza *
Egyebek *
Elnököl: Bánki Erik (Fidesz), a bizottság elnöke
Pál Béla (MSZP), a bizottság alelnöke
Almássy Kornél (MDF), a bizottság alelnöke
Dr. Horváth Klára (MSZP)
Koscsó Lajos (MSZP)
Mohácsi József (MSZP)
Nagy Jenő (MSZP)
Páva Zoltán (MSZP)
Nagy Imre (MSZP)
Tóth József (MSZP)
Dr. Tóth József (MSZP)
Hadházy Sándor (Fidesz)
Kovács Ferenc (Fidesz)
Lasztovicza Jenő (Fidesz)
Szijjártó Péter (Fidesz)
Dr. Világosi Gábor (SZDSZ)
Dr. Gyenesei István (Független)
Helyettesítési megbízást adott:
Nagy Imre (MSZP) Nagy Jenőnek (MSZP) - távozása után
Becsó Zsolt (Fidesz) Hadházy Sándornak (Fidesz)
Szijjártó Péter (Fidesz) Kovács Ferencnek (Fidesz) - távozása után
Szalay Ferenc (Fidesz) Bánki Eriknek (Fidesz)
Dr. Kovács Miklós turisztikai szakállamtitkár (Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium)
Dr. Róna Iván vezérigazgató (Magyar Turizmus Zrt.)
(Az ülés kezdetének időpontja: 10 óra 08 perc)
BÁNKI ERIK (Fidesz), a bizottság elnöke, a továbbiakban ELNÖK: Sok szeretettel köszöntök mindenkit a Sport- és turisztikai bizottság mai ülésén.
Tisztelt képviselőtársaim megkapták a bizottsági ülésre szóló meghívót, és azokat az írásos anyagokat, amelyeket az előterjesztők előkészítettek számunkra.
Kérdezem, hogy a napirendi pontokhoz van-e bárkinek kiegészítő javaslata. (Nincs jelentkező.) Amennyiben nincs, akkor kérem, hogy aki elfogadja a napirendeket, az kézfeltartással jelezze! (Szavazás.) Köszönöm. Ellenvélemény? (Nincs ilyen.) Tartózkodás? (Nincs.) A bizottság tagjai egyhangúan elfogadták a mai ülésünk napirendjét.
Tájékoztató a turizmus 2007. évi eredményeiről, a versenytársak eredményeivel összehasonlításban
Elsőként egy tájékoztatót hallgatunk meg a turizmus 2007. évi eredményeiről, és egy összehasonlító elemzést a versenytársak eredményeiről. A napirend előterjesztője az Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium turisztikai szakállamtitkársága; köszöntöm szakállamtitkár urat és munkatársait.
Kérdezem Kovács Miklóst, hogy van-e kiegészítése az írásos anyaghoz képest. Amennyiben van, akkor azt röviden tegye meg!
Dr. Kovács Miklós szóbeli kiegészítése
DR. KOVÁCS MIKLÓS turisztikai szakállamtitkár (Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium): Tisztelt Bizottság! Tisztelt Elnök Úr! Köszönöm a lehetőséget a szakállamtitkárság nevében, hogy a turizmus 2007. évi alakulásáról néhány kiegészítő gondolatot elmondhatok önöknek.
A versenytárselemzés hiányzott a legutóbbi beszámolónkból. Úgy gondolom, hogy a bizottság korábbi kérésének most eleget tudtunk tenni a tekintetben, hogy a tényleges statisztikai adatokhoz a versenytársi pozíciókat is felsoroltuk.
Ha megengedik, akkor nem a versenytársaknál, hanem a fő küldőpiacoknál állnék meg egy pillanatra, és szeretnék néhány gondolatot megosztani, hogy hogyan alakult az európai turizmuson belül a főbb küldőpiacok forgalma a különböző európai országokban. Azt összefoglalóan hadd mondjam el, hogy Magyarország a külföldi vendégforgalom növekedését tekintve a középmezőnyben helyezkedett el 2007-ben, megelőzve vendégforgalom szempontjából többek között Csehországot és Szlovákiát.
A mi szempontunkból vett főbb küldőpiacok szereplése más területeken hogyan alakult? A német vendégforgalom, amely Magyarország számára továbbra is meghatározó, több desztinációban, így Belgiumban, Dániában, Finnországban, Franciaországban növekedett, Portugáliában csökkent. A versenytárs országok közül Ausztriában, Csehországban és Szlovákiában visszaesés, Lengyelországban, Romániában és Szlovéniában ezzel szemben bővülés volt tapasztalható a német beutazóforgalom tekintetében.
Az osztrák forgalom Franciaországban, Németországban, Norvégiában, Portugáliában növekedett, Dániában és Finnországban csökkent.
A brit vendégforgalom Ausztriában, Finnországban, Lengyelországban növekedett, a Balti államokban, Csehországban, Spanyolországban, Szlovákiában és Szlovéniában ugyanakkor több százalékponttal csökkent.
A brit piac érdekessége, hogy Magyarországon az év elején csökkenést, majd novemberben már közel 27 százalékos növekedést mutatott a piac, amely a vendégek számát tekintve decemberben 35,6 százalék növekedést produkált.
Általában növekedés volt az orosz beutazóforgalomban csaknem valamennyi országban, és a lengyelek utazási kedve is pozitívan alakult.
Tehát nagyon röviden ennyit mondanék, majd ha még lesz kérdés, ezeket a számokat természetesen nagyon szívesen kiegészítem.
Mi várható 2008-ban a 2007-es adatok tükrében? A prognózisunk, amely a Magyar Turizmus Zrt. üzleti tervében is megjelenik, a most 19,9 millió vendégéjszakával szemben 22,8 millió vendégéjszaka. Ennek a növekedésnek a nagyobb részét továbbra is a belföldi forgalom fellendülésétől reméljük, de reméljük azt is, hogy mint ahogy a beutazóforgalom csökkenése megállt 2007-ben, néhány százalékos vendégforgalom-bővülésre mindenképpen lehet számítani.
Még egy gondolatot engedjenek meg befejezésül! A 2007. december 31-ei publikált adatok előzetes adatai a Központi Statisztikai Hivatalnak. Általában az adatgyűjtésbe pótlólag bevont adatszolgáltatók adatai ezt az előzetes adatot, előzetes értékelés növelni szokták néhány százalékkal, tehát várható, hogy április hónap folyamán, amikor a KSH a 2007. év végleges adatait közzéteszi, akkor a tényleges növekedés a jelenleg látottnál nagyobb lesz, hiszen az előzetes adatokat a végleges adatokhoz hasonlítjuk, akkor pedig a végleges adatok a végleges adatokhoz kerülnek.
Nagyon szépen köszönöm a figyelmet. Ha kérdések vannak, akkor szívesen állok rendelkezésre.
Kérdések, vélemények, hozzászólások
ELNÖK: Köszönöm szépen a kiegészítést, államtitkár úr. Kérdezem képviselőtársaimtól, hogy kinek van kérdése, illetve véleménye az előterjesztéssel kapcsolatban. (Nincs jelentkező.) Az írásbeli tájékoztató rendkívül kimerítő volt, ez kétségtelen. Ehhez képest, vagy ettől függetlenül azért bátorítanám a képviselő hölgyet és urakat, hogy ha van kérdésük, esetleg hozzáfűznivalójuk, azt feltétlenül tegyék meg. (Jelentkezésre:) Hadházy Sándor képviselő úr!
HADHÁZY SÁNDOR (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Vártam volna a kormánypárti képviselők megszólalását, mert ez a 2007. évi beszámoló végül is a 2006. évhez képest pozitív dolgokat is tartalmaz természetesen, ezt mindenképpen el kell ismerni az elején.
Azonban nyilvánvaló, hogy nem a pozitív dolgokkal kell foglalkozni, hanem általában azokkal a kérdésekkel, amiken javítani kell. Ami jó, az maradjon úgy, ami kevésbé jó, azon pedig javítani kell, és azt gondolom, hogy nekünk az a dolgunk, hogy ezekre rákérdezzünk, illetve rámutassunk.
Milyen problémát látok a magam részéről abban, hogy a szállodák jövedelmezősége 2007-ben romlott? Ennek persze több oka van. Az egyik, hogy az áfaváltozás áthúzódó hatása 2007-ben is érezhető volt. A másik oka nyilvánvalóan a forint viszonylag erős volta - bár ezen most "javított" az ország, ezen a pozíción -, a viszonylag erős forintárfolyam, ami 2008-ban már valószínűleg nem lesz probléma, illetve a személyi költségek, energiaköltségek jelentős növekedése mindenképpen a szállodák, illetve a turizmus jövedelmezőségét rontotta.
Erre mindenképpen oda kell figyelni, hogy a turisztikai vállalkozások számára a továbblépési fejlesztési lehetőséget teremtsük meg, hagyjuk meg, magyarul: hagyjunk a vállalkozásoknál olyan forrásokat, amelyekből a szükséges fejlesztéseket el tudják végezni és egyáltalán a hitelképességüket meg tudják őrizni. A parlament az elmúlt héten tárgyalta a kis- és közepes vállalkozások támogatásáról és helyzetéről szóló jelentést és ebben is az volt kiolvasható - amit a kormány is egyébként nagyon helyesen elismert -, hogy bizony a kis- és közepes vállalkozások pozíciója az elmúlt években folyamatosan romlott. Vannak olyan jelenségek, amikre megint oda kell figyelni, tehát vannak olyan területek, olyan térségek, ahol bizonyos kedvezőtlen folyamatok láthatók - a helyi rendezvények száma jelentős mértékben csökkent, hagyományos rendezvények, események szűnnek meg; ezeket mindenképpen figyelmeztető jelként kell értékelni.
Aztán hallottunk itt összehasonlítást, egy kitekintést, hogy hogyan alakul a környező államokban, országokban és Európában a turizmus helyzete. Azt hallhattuk, hogy Magyarország 2007-es teljesítése átlagosnak mondható - ez a számokból is kitűnik -, hiszen durván egy olyan 2 százalékos emelkedés mutatható. (Almássy Kornél és Szijjártó Péter megérkezett.) Nyilvánvaló, hogy a külföldi vendégek költése, teljesítése stagnáló értéket mutat, ami megint csak nem egy pozitív dolog, hiszen a világ turizmusa már sok éve folyamatos, töretlen évi 3-5 százalékos fejlődést mutat, ehhez képest a mi stagnálásunk az egy lemaradást eredményez. Ezen a 2007. évi teljesítésen nagyon sokat javított az őszi-téli külön marketingakció; hogyha ez elmaradt volna, akkor minden bizonnyal rosszabb számokat olvashattunk volna ki, éppen ezért mindenképpen támogatandónak tartom, hogy ezeket az akciókat, marketingakciókat a következő időszakban is őrizzük meg.
Aztán azon is el kell gondolkodnunk, hogy megfogalmaztuk a 2007-es célokat annak idején és kellene egy elemzés is, hogy ezek a célok hogyan teljesültek, mik nem teljesültek és a nem teljesülésnek mik voltak az okai. Ilyen kérdések merülhetnek fel például, hogy a piaci pozícióink erősítése versenytársainkhoz képest az egy kitűzött cél volt 2007-ben és erre vonatkozóan értékelést nem kaptunk.
Ugyanilyen kérdésként merül fel, hogy a küldő országokban új piaci szegmensek megnyerése is célként került megfogalmazásra - ezek a célok nem teljesültek; szeretném megtudni, hogy mi ennek az oka, illetve, hogy a jövőben hogyan kívánja a turisztikai vezetés ezeket a hiányosságokat pótolni.
Azt is kitűztük célul a 2007-es évre, hogy új külpiaci stratégiát készítünk Németország, Nagy-Britannia és Izrael vonatkozásában, azonnali intézkedéseket vártunk a negatív tendenciák csökkentése érdekében. Nem igazából lehet kiolvasni, hogy milyen eredmények, illetve milyen intézkedések történtek, és ezek milyen eredményességgel valósultak meg, hiszen a német beutazókedv tovább csökkent 8 százalékkal, az Egyesült Királyságból pedig 16 százalékkal csökkent a beutazás. Tehát itt a kitűzött célok - hogy úgy mondjam - nem teljesültek. Köszönöm szépen, egyelőre ennyit szerettem volna elmondani.
ELNÖK: Köszönöm, képviselő úr. További hozzászólási igény? (Jelentkezésre:) Mohácsi József képviselő úr!
MOHÁCSI JÓZSEF (MSZP): Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Bizottság! Ha már felkérés a keringőre, most kivételesen megvártuk azt, legalábbis jómagam, hogy mi a reakciójuk - nem szeretem ezt a szót, hogy ellenzék - a másik oldalon ülőknek. Azt hiszem, hogy ezek a számok önmagukért beszélnek. Természetesen nem lehet minden jó és minden szép, amellett, hogy azok a tendenciák, amelyek elindultak az elmúlt másfél-két évben, nyilván önmagukért beszélnek, ezért csak gratulálni lehet a szakmának, és rengeteg feladatunk van még hátra. Gratulálunk a turizmusnak, csak így tovább!
Nekem konkrét kérdésem lenne. Az osztrák turizmus fellendítésének terveiről szeretnék pár gondolatot hallani, hisz nagyon hiányzik, különösen a nyugati régióban, de gondolom, az egész országnak. Köszönöm, elnök úr.
ELNÖK: Köszönöm, képviselő úr. További kérdés vagy vélemény, esetleg... (Jelentkezésre:) Bocsánat! Almássy Kornél alelnök úr.
ALMÁSSY KORNÉL alelnök (MDF): Köszönöm szépen. Tisztelt Bizottság! Több dologra szeretnék rákérdezni, ezekről már a korábbi bizottsági üléseken szó volt, hiszen tárgyaltunk már ilyen jellegű értékelőket.
Azt gondolom, hogy a turizmus a magyar gazdaság teljesítményéhez képest még mindig jól teljesít, de azért hatalmas ódákat és sikertörténeteket zengeni én egy picit túlzásnak érzem. Gyakorlatilag a növekedésről ír az anyag. Ez azért többnyire a belföldi turizmus növekedésének köszönhető, az is alig több mint egy százalékkal növekedett az előző évben.
Ami engem nagyon érdekelne, hiszen ez a belső növekedés és ez a fajta belföldi turizmusnövekedés nagyon nagyrészt az üdülési csekknek köszönhető, ami a költségvetésnek azért súlyos milliárdokba kerül, részint közvetlen támogatás formájában, részint azért, hogy lemond az állam az ezután járó adókról és illetékekről. Ezt jó lenne beleszámolni, és jó lenne tudni, hogy milyen hatással van a számokra. Én - félreértés ne essék - nem az üdülési csekk ellen vagyok, csak szeretnénk egyszer végre egy tiszta képet látni, hogy az üdülési csekknek milyen egyéb költségvetési vonatkozásai vannak, mert az jó, hogy a turizmust serkenti, de a másik oldalon az üdülési csekk mennyit vesz el a költségvetésből.
Amiről szeretnék még tudni, az az, hogy a Magyar Nemzeti Bank által elszámolt turisztikai bevétel euróban kifejezve mennyi volt, és szeretnék - én magam szeretnék kapni, de nyilván a bizottság is megfogalmazhatja ezen igényét - 1995-től számolva egy éves kimutatást kapni, hogy milyen volt az MNB által elszámolt turisztikai bevétel euróban. Hogy egy számra azért rávilágítsak: a 2007-es 3,6 milliárd euróval szemben volt már 4,4 milliárd euró is a bevétel, mégpedig 2001-ben, ami közel húsz százalékkal több. Azóta azért sok víz lefolyt a Dunán, de ha ezeket a számokat hasonlítom össze, akkor már közel sem láthatjuk azt, hogy annyira sikeres lenne a turisztikai bevétel.
Első körben ennyit szerettem volna kérdezni, aztán lehet, hogy a válaszok után lesz majd még kérdésem. Köszönöm.
ELNÖK: Köszönöm, alelnök úr. (Lasztovicza Jenő: Véleményt is lehet mondani?) Persze, természetesen! Lasztovicza képviselő úr!
LASZTOVICZA JENŐ (Fidesz): Én a véleményemet szeretném elmondani, kicsit visszább tekintve. Azért érzem szomorúnak ezeket a számokat, hiszen évek óta csökken a marketingkerete az MR Rt.-nek, és mindig az a válasz, hogy ezt is fel lehet hatékonyan használni. Számtalan szállodással beszélve - az elmúlt tíz évben azért sikerült elég sok olyan ismerősre szert tenni, akik komoly szállodákat vezetnek -, ők nem igazán osztják ezt a véleményt, hogy ennyire jól mennének a dolgok Magyarországon. Tehát inkább úgy fogalmaznék, hogy olyan szállodással nem nagyon lehet beszélni, aki dicsérné a tavalyi év eredményeit, amihez mondjuk nem biztos, hogy csak a forgalom növekedése vagy minimális csökkenése a lényeg, hanem azok a járulékok, adók, pluszköltségek, amelyek a szállodák eredményességét befolyásolják.
Visszatérve a marketingforrások folyamatos csökkenésére, én azt gondolom, hogy ezek a számok, amelyeket az első tíz piacnál látunk, hogy Németország mínusz 8 százalék, Ausztria mínusz 2, Egyesült Királyság mínusz 16 százalék, hogy ezek megmutatják, hogy az a forráskiesés, ami az elmúlt években folyamatosan kiesik a marketingből, ez óriási hiányt jelent. Én nem vonom kétségbe azt, hogy tíz forintot is el lehet költeni hatékonyan, de el lehet száz forintot is, meg ezer forintot is, csak az sokkal eredményesebb.
Tehát itt arra szeretném felhívni a figyelmet, hogy amikor mi a költségvetés tárgyalásánál reklamáltuk, és próbáltuk motiválni a képviselőtársainkat, hogy a kormány irányába hassunk arra, hogy a marketingköltségek ne csökkenjenek, hát ezek a számok világosan mutatják, hogy az a pénz hiányzik. Tehát véleményem szerint a bizottságnak ezzel sokkal komolyabban kellene foglalkozni a költségvetés elkészítése során, mert én nem hiszem el, hogy a kormányban olyan buta emberek ülnének, akik ne látnák azt, hogy a turizmus bevételei egészen más típusú bevételek, mintha egy egyszerű ipari kereskedelem folytán befolyó bevételeket nézzük, hiszen máshol megtermelt, elkölthető jövedelmet költenek el nálunk, amelynek a legjobb a hatékonysága.
Én csak erre szerettem volna felhívni a figyelmet, és arra, hogy azért szerintem nem szabad hasra esni ezektől a számoktól, mert csak meg kell kérdezni majd az Utazás Vásáron a kiállítókat, a szállodásokat, hogy a tavalyi évről mi volt a véleményük, és azt gondolom, hogy az a hiteles vélemény. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm. Almássy Kornél alelnök úr kért szót.
ALMÁSSY KORNÉL (MDF): Kérdésem lenne. Erről is már korábban -jegyzőkönyvben visszakereshető - szó volt, egyetértek én is Lasztovicza Jenő képviselő úrral, hogy azért ezek az adatok nem teljesen a siker-sztorit mutatják a turizmusban - egy olyan adatsort látni, ahol ezek a számok, amelyek ebben a tanulmányban benne vannak, ezek Ausztriával, Csehországgal, Lengyelországgal, a Balti országokkal szemben mutatnak összehasonlítást, hiszen nekünk azok a versenytársaink. Amikor növekedésről beszélünk, akkor tudhatjuk azt is, hogy alapvetően a régióban egy 4-5 százalékos növekedés van, tehát hogy ha igazából semmit nem csinál a magyar turizmus, akkor is lehet, hogy ez a növekedés beindul.
Ami engem nagyon érdekel, hogy a régiós versenytársakhoz képest mennyiben vagyunk elmaradva, vagy mennyiben vagyunk előnyben, ilyen számokat nem látunk. Volt már egy ilyen anyag előttünk, ha jól tudom az ősz folyamán, akkor is felmerült, akkor is én személy szerint kértem, hogy egy ilyen anyag szülessen. Ha kell, nem tudom, hogy lehet-e ezt szavazásra bocsátani, de szeretném nyomatékosan kérni a bizottságot, hogy kérjünk egy olyan anyagot a Turisztikai Szakállamtitkárságról, ami a régióban a versenytárs országokat hasonlítja össze a magyar turizmus számaival - azt gondolom, ez egy tárgyilagos kérés, hiszen a számok világosan mutatják összehasonlításban a magyar turizmus helyzetét.
ELNÖK: Köszönöm szépen.
Pál Béla alelnök úr kért szót!
PÁL BÉLA (MSZP): Köszönöm a szót, elnök úr. Azt gondolom, hogy teljesen helyénvaló ez a kérés, amelyet megfogalmazott Almássy Kornél alelnök úr is, hiszen az eredeti napirendi pont is arra irányult, hogy a 2007. évi turisztikai forgalom alakulásáról tájékoztató a versenytársak eredményeivel összehasonlításban. Én is nagy tisztelettel szeretném kérni, mivel már ez legutóbb is felmerült, hogy kapjunk egy pontos versenytárs-elemzést; könnyebb lesz az előterjesztők dolga és könnyebb lesz a mi dolgunk is, mert természetesen, amikor azt mondjuk, hogy 5 vagy 10 százalék, akkor nem mindegy, hogy milyen bázisról szól ez az 5, vagy 10 százalék mondjuk a versenytársaink esetében.
Azt sem bánnám, hogy ha kapnánk egy olyan tájékoztatót, hogy mennyi a marketingkiadásokra fordított összeg szintén a különböző versenytársainknál, hiszen ez nagymértékben elősegítené azt, hogy a bizottság tagjai - ellenzéki és kormánypárti oldalon egyaránt - megfelelő és reális alapokon ítéljék meg a turizmus teljesítményét. A turizmus teljesítményét, amelyet persze gyakran elmondunk mind a két oldalon, hogy ez pártpolitika felett álló kérdés és összefogást igényel, a hétköznapok során ezt nem mindig gyakoroljuk. Ha a statisztikát nézzük, akkor természetesen minden kormánypárti megtalálja azokat az adatokat, amelyekkel jogosan büszkék lehetünk, és minden ellenzéki megtalálja ugyanazokat az adatokat, amelyekkel pedig negatív beállításban tűnhet a turizmus teljesítménye.
Azt gondolom, hogy ha összességében nézzük és hogy ha kicsit is reálisak vagyunk, akkor azt lehet mondani, hogy a turizmus teljesítménye az elmúlt időszakban - úgy, ahogy Hadházy Sándor képviselő is szólt róla, hiányolva még akkor a hozzászólásunkat, de egyszerre még nem tudunk beszélni, úgyhogy szépen sorra mindannyian sorra kerülünk -, a vendégforgalom alakulása a kereskedelmi szálláshelyeken a 2. oldal adatai alapján, egy növekvő teljesítményt mutat. Hiszen a kereskedelmi szálláshelyeken tényleg bővült a vendégforgalom és tényleg a korábbi évekhez képest soha nem látott az a fejlődés, amely akár a belföldi vendégek számát érinti, akár pedig az össz vendégforgalmat. A belföldit csak azért emelném ki, mert mi, akik már jó néhány éve tagjai vagyunk a turisztikai bizottságnak, tudjuk, hogy évekkel ezelőtt arról beszéltünk, hogy mekkora probléma az, hogy alacsony a belföldi vendégek aránya, hiszen a nálunk fejlettebb turizmussal rendelkező országok esetében mindenütt az egyik legfőbb jellemző az, hogy erős a belföldi vendégforgalom. Azt gondolom, hogy ez is például mindenképpen pozitívum.
Arra pedig tényleg kíváncsi lennék én is, hogy mondjuk azok a visszaesések, amelyek Németország, Ausztria vagy éppenséggel az Egyesült Királyság esetében tapasztalhatók a statisztikai adatok alapján is, azok most csak erre az évre jellemzőek, tendenciát tükröznek - tudjuk, a németek esetében igen, de versenytársainknál ez például hogyan és miként jelenik meg. És persze azt is el kell mondani, hogy akkor, amikor arról szólhatunk, hogy hol van visszaesés, az is örömteli, hogy például Spanyolországból 14 százalékkal, Romániából 43 százalékkal vagy például Franciaországból 6 százalékkal bővült a vendégforgalom. És szintén tartalmazza az anyag is, hogy Románia, Spanyolország, Lengyelország, Csehország, Szlovákia, Ukrajna, Belgium, Franciaország és Finnország 10 ezer feletti vendégéjszaka növekedéssel számolhat a statisztikai adatok alapján. Ezt csak azért szerettem volna elmondani, hogy a statisztika, mint tudjuk, arra is alkalmas, hogy a pozitív tendenciákat kiemeljük, arra is, hogy a negatív tendenciákat - azt gondolom, hogy az anyag nagyon helyesen tartalmazza mind a kettőt, és mi akkor járunk el helyesen, hogy ha lehetőleg mindkettőt a súlyának megfelelően kezeljük.
A marketingköltségekről. Szakállamtitkár úr bizonyára szól majd arról, hogy a marketingköltségek tekintetében az elmúlt év végén is plusz 500 millió forintot kapott a Turizmus Zrt., és ebben az évben is egy plusz 500 millió forrásra lesz lehetőség, amelyet arra fordítunk a legfontosabb küldő piacainkon, hogy minél több vendég érkezzen Magyarországra.
Azt is szeretném kérni szakállamtitkár úrtól, mert ilyenkor mindig, mikor Lasztovicza Jenő képviselő úr elmondja a hozzászólását a marketingköltségek tekintetében, akkor előveszem a kis táblázatomat, amely tartalmazza azt, hogy '98, 2001, 2002 és 2007 között mennyit fordítottak a különféle kormányzatok kizárólag marketingköltségekre és abból világosan látszik, hogy nem rossz ez az arány. Elmondhatom számszerűen is. 2001-ben 3,7 kizárólag marketingköltségekre, 2002-ben 4,7, 2003-ban 5,37, 2004-ben 4,4 és így tovább, lehet folytatni a sort (Lasztovicza Jenő közbeszólása.), egy pillanat, én is végighallgattam, hadd mondjam végig, a többi az egyéb támogatásra ment marketingköltségből, vagy például annak idején még a Szent István tér díszburkolatát is a Magyar Turizmus Zrt. marketingköltségeiből fedezték. Szükség volt rá természetesen, csak szeretnék a realitások talaján maradni.
Ezért azt szeretném kérni szakállamtitkár úrtól, kapjunk egy olyan teljes képet - és a bizottság minden tagja -, amely tartalmazza azt, hogy '98-tól kizárólag marketingköltségekre mennyit fordított a Turizmus Zrt., mennyi fordítódott más területekre, mert abban igaza van Lasztovicza Jenőnek, hogy nagyobb volt ez a költség, de e költségkereten belül marketingre akkor is csak ennyi fordítódott a végleges számok alapján. Azért is szeretném ezt kérni, mert méltatlannak tartom, hogy mi, kormánypárti és ellenzéki képviselők, bizottsági ülésről-ülésre ezen vitatkozzunk, azt gondolom, hogy ha ezt megkapjuk, mindannyian tudjuk értelmezni ezeket a számokat és erre mindenképpen szükség lenne.
Egy zárógondolat. Persze tudjuk mi is kormánypártiként, hogy nagyon jó lenne, hogy ha magasabb lehetne a marketingköltség és tudják ellenzéki képviselőtársaink is, hogy ma nem nagyon van erre lehetőség azon túl, amelyet már említettem, hogy 500 millió forint pluszkeretet kap a Turizmus Zrt., többek között a bizottság ténykedésének köszönhetően is. És azt gondolom, hogy azt se becsüljük le, hogy valamikor ebben a bizottságban egyetértés volt abban a tekintetben, hogy emeljük az üdülési csekkek adómentes értékhatárát. Csak jelezném, hogy 2002-höz képest már több mint tízszeresére emelkedett az üdülési csekk értékesítés összege, hiszen annak idején 2002-ben 1,8 milliárd, most pedig már tavaly 30 milliárd forint volt az ebből befolyó összeg - az adómentes értékhatár pedig még az egyik esetben 20 ezer forint volt, ma már megközelíti a 70 ezer forintot.
Azt gondolom, hogy ezek olyan közös sikereink is egyben, amelyet az ágazat érdekében tettünk és nagyon bízom abban, hogy lesznek majd még ilyen közös pontok a bizottság munkájában, mert ez is elengedhetetlen ahhoz, hogy a turizmus a következő években töretlenül fejlődhessen. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm alelnök úr. Mohácsi József kért szót.
MOHÁCSI JÓZSEF (MSZP): Köszönöm szépen elnök úr és elnézést, hogy még egyszer szólok. Reagálva Almássy Kornél alelnök úr üdülési csekkel kapcsolatos hozzászólásához. Azt hiszem, hogy ez a 2007. évi 30 milliárd forint üdülési csekk, amelyet a Magyar Nemzet Üdülési Alapítvány értékesített, 3,5 forinttal több, mint a tavalyi évben és itt azért a szálláshelyekre, a kereskedelmiekre: 16,6 milliárd forint jutott, a magánszálláshelyekre 2,2 milliárd forint és ez erősen növekedni fog, nagyon nagy sikere van, jól működik.
Lasztovicza képviselőtársam - akivel én egyébként jóban vagyok, félreértés ne essék, tehát még bizottságon kívül is megtaláljuk a közös hangot, ez ilyen egyszerű - említetted, hogy szállodásokkal beszélve azért meg kellene kérdezni a közvéleményt. Én azért azt elmondanám önöknek és nektek, hogy beszélgettem siófoki szállodásokkal, siófoki városvezetőkkel, akik alig várják, hogy legyen egy nemzeti ünnep, nem sztrájkturizmusnak, meg vandálturizmusnak nevezik, hanem annak, hogy kiürül Budapest, mert mindenki menekül le és ennek nagyon nagy elszenvedői, károsultjai nyilván a budapesti szállodák, amiről azt kell, hogy mondjam, hogy nem minden tekintetben mi tehetünk.
Azt gondolom, hogy nem ez a cél, az a cél, hogy kellene olyan békés turizmust szervezni, mert az a vendég, aki Magyarországra látogat vagy Budapestre és látva azokat a - és nyilván államtitkár úr is kiegészíti, ha megkérjük - negatív számokat, ami kimondottan ennek köszönhető, hogy Pesten milliárdos nagyságrendű veszteséget okozott a szállodáknak a tavaly október 23., nagyon nehezen állom meg, hogy milyen jelzőt használjak annak a publikumnak, akik futballdrukkerekből összeállóan segítik azt, hogy itt rettegjenek az emberek és ne jöjjenek. Ez nagyon nagy kárt okozott.
Viszont aki akar tenni a szállodája foglaltságáért és megy a vásárlókért, és jó kapcsolatban van a Turizmus Zrt.-vel, a szakmával, annak igenis sikerei voltak a tavalyi évben is és gondolom ezután is és meg lehet nézni azért a vidéki szállodákat. Nyilván bizonyos gyógyhelyeken volt jelentős visszaesés, de nyilván sosem fogom kihagyni a szűkebb pátriámat: Keszthely, Hévíz környékét, ahol a sármelléki Fly Balaton repülőtérnek köszönhetően nagyon jelentős számokat tudtunk olvasni és egyre jobban, egyre nagyobb az érdeklődés, egyre több fapados charterjárat jön ide és ez nem csak Keszthely, Hévízre jön, hanem egész Magyarországra. Érdekes módon nagyon sok gép, aki turistákat fogad vagy hoz Sármellékre, éppen Budapestre szállít, hál' istennek két óra alatt Sármellékről buszokkal a turistákat, tehát összekapcsolódik a dolog, nyilván a Balaton tekintetében meghatározó.
Tehát a dolog lényege az, hogy a turizmus a béke iparága, és nemcsak Füred, és azok a vidéki szállodák élvezik egy-egy ilyen nagyobb rendezvényen, ami Budapesten sajnos az utóbbi időkben elég sűrűn előfordul. Ha ezen tudnánk segíteni, akkor egészen biztos, hogy kedvezőbb számokat is olvashatnánk, és békésebb turizmusról is beszélhetnénk. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm. Lasztovicza Jenő képviselő úr kért szót ismét.
LASZTOVICZA JENŐ (Fidesz): Köszönöm szépen. Mielőtt elmennék, szeretnék azért Bélának, alelnök úrnak válaszolni. A számokat nem tudom, honnan vetted, de ha elővesszük '98-tól az összes költségvetést, amit a parlament szavazott meg... A '98-ast még a Horn-kormány alkotta meg, azt tudjuk, utána a Magyar Turizmus Részvénytársaság költségvetése folyamatosan nőtt, ami azt jelenti, hogy 2002-ben, amelyet még a Fidesz-kormány szavazott meg, 9 milliárd forint volt az MT Rt. költségvetése. Meg lehet nézni a költségvetési törvényben ezeket a sorokat. Tehát én azt mondom, hogy nem kellene a számokat elferdíteni ebből a szempontból.
Amúgy pedig, a szállodákra visszatérve, Mohácsi képviselőtársam, én nem azt mondtam, hogy a vendégszámmal vannak ilyen típusú problémák, hanem a szállodák jövedelmezőségével. Olyan költségterhek rakódnak rá évről évre, amelyeket a szállodák nehezen tudnak kigazdálkodni, ráadásul egy negatív versenyben vannak, mert próbálnak egymás alá ígérni, mert az üres szoba a legdrágább szoba. Tehát én innen fogtam meg a kérdést. Köszönöm szépen, elnök úr, és elnézést, de mennem kell. (Lasztovicza Jenő elhagyja az üléstermet.)
ELNÖK: Köszönöm szépen. Hadházy képviselő úr kért szót.
HADHÁZY SÁNDOR (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Bizottság! Az üdülési csekkek kérdése több hozzászólásban is elhangzott, és ha megnézzük az előterjesztést, az anyagot, akkor azt olvashatjuk, hogy a 2007-es évben az üdülési csekk 1,7 millió ember üdülését segítette.
Egy olyan kérdésem volna, hogy volt-e, készült-e elemzés arra vonatkozóan, hogy mi lenne akkor, ha nem lenne üdülési csekk, akkor vajon a belföldi turizmus hogyan alakulna. Úgy gondolom, hogy nagy baj lenne, nagyon rossz mutatókat kapnánk, és az is felmerülhet, persze ez egy pozitív dolog, hogy az üdülési csekk pozitív irányba, de végül is torzítja a turisztikai ágazat teljesítményét. Nem egy természetes piaci folyamatnak köszönhető ez a helyzet, hanem ez egy torzított helyzet.
Igazából én azt a kérdést feszegetném, hogy ha ezt a dolgot, az üdülési csekket kivennénk a belföldi turizmusból, akkor is ilyen pozitív képet kapnánk-e. (Az elnök elhagyja az üléstermet.) Szerintem messze nem. Tehát itt azért nagyon komoly bajok vannak a turizmus ágazatában, főképp a kis- és közepes vállalkozások tekintetében, ahol a jövedelmezőség erősen leromlott, és bizony emellett még a lakosság vásárlóereje, eladósodottsága is jelentős mértékben kihatással van, és nem rövidtávú, hanem legalább középtávú hatással kell számolni.
Tehát igazából a kérdésem egyszerű: készült-e elemzés az üdülési csekk hatásáról? Mi lenne akkor, ha ez a fajta támogatás megszűnne? Köszönöm szépen.
(Az elnöklést Pál Béla, a bizottság alelnöke veszi át.)
ELNÖK: Köszönöm. Bánki Erik képviselő úr megkért, hogy vegyem át az elnöklést, minden egyéb riadalom megelőzésére szeretném mondani.
Szeretném megkérdezni, hogy kíván-e még valaki szólni, kérdést feltenni. (Jelentkezésre:) Nagy Jenő képviselő úr!
NAGY JENŐ (MSZP): Tényleg nagyon röviden szeretnék szólni, mert itt elég kimerítően elmondták képviselőtársaim a véleményüket.
Itt az elmúlt év értékeléséről van szó. A számok ténykérdés, itt lehet színezni, de a szám az egyfajta, az nem narancsszínű, meg nem rózsaszín, az szám, ez biztos.
A másik: ki az az agyalágyult, ebben a szakmában dolgozó, vagy ezt képviselő ember, aki ne szeretne többet költeni mondjuk marketingre, vagy jobb eredményekről beszámolni? Gondolom, minden kormánynál úgy van, hogy attól függ, hogy a szakmát képviselők milyen erősen tudnak lobbizni, és hogy milyenek a költségvetési pozíciók és a lehetőségek. Abban értsünk már egyet, hogy aki itt ül, mindenki azt szeretné, ha a lehető legjobb számokról számolhatnánk be, ha a legnagyobb marketingköltséget Európában mi költhetnénk, de vannak azért objektív realitások.
A következő: több fórumon elmondtam már, nálunk divat az, hogy mi semminek nem merünk, vagy nekünk nem szabad semminek örülni. Ha egy jó év van, akkor "jó, de". Most itt van ez az üdülési csekk, ami szerintem egy óriási sikertörténet. Most ezen fanyalogni, ez már azért nagyon megerőszakolása a tényeknek! Nem természetes folyamat? Miért ne lenne természetes folyamat? Hozzá lehetett jutni a belföldieknek, ez a belföldi turizmust olyan mértékben fellendítette, amiről álmodni sem mertünk.
Nem tudom megállni, hogy a saját szállodámról ne szóljak két szót: vidéki szezonszálloda a Balatonnál, és 100 milliónál nagyobb nagyságrend, ami az üdülési csekkből belföldi bevétel. Ez egy örömteli dolog, és ezt bárhol a világon vállalni lehet. Az egy más kérdés, hogy a szállodák versenyképessége a munkabért sújtó terhek miatt bizony elég - hogy mondjam - sérülékeny, de ez egy másik téma, és nem egy turisztikai év beszámolójának a konkrét témája lehet.
Azt gondolom, örüljünk, hogy ilyen jó év - mert igenis jó év - volt, ne keressük mindenáron azt, hogy jó, de mit lehet a végtelenségig elmarasztalni, és dolgozzunk együtt azért, akármilyen színezetű kormány lesz, hogy legyen több marketingre, és legalább erről a szakmáról pártok felett beszéljünk normálisan a szakma és az ország érdekében. Ez egy olyan szakma volt mindig, még a rendszerváltás előtt is, hogy ez már akkor piacgazdasági alapokon működött, meg kapitalista volt, mert ha a vendég leült, azt ki kellett szolgálni, nem lehetett helyette ideológiát mondani. Én úgy emlékszem, hogy ez a bizottság mindig is tudta magát ehhez tartani, hogy elsősorban a szakmával foglalkozott, és lehetett árnyalatnyi eltérés, de végül is a végeredmény ugyanaz volt, mindenki azt szerette volna, hogy jobb pozíciókkal, egyre jobb évekről számoljunk be. Én arra bátorítom képviselőtársaimat, hogy ezután is ezt tegyük, és ismételten háromszor aláhúzom: örüljünk annak, ha van olyan, aminek örülni lehet, és ne próbáljuk egymás örömét elrontani. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Horváth Klára képviselő asszony! Felkészül Világosi Gábor... (Derültség.) Csak jelezni akartam, hogy látom a többi jelentkezőt is, csak Klára előbb jelentkezett.
DR. HORVÁTH KLÁRA (MSZP): Nagyon szépen köszönöm. Én végül is tényleg Nagy Jenő képviselőtársamhoz kapcsolódnék, nagyon sok gondolatot elmondott, amit én is szerettem volna elmondani.
Igazából ez a napirendi pont a 2007. év értékelése. Én is kicsit fájlalom, hogy idáig a szakmával foglalkoztunk a bizottsági üléseken, a szakma munkáját értékeltük, és nem hoztuk be a parlamenti ülés munkáját, ezt a "savanyú a szőlő"-t. Tehát vannak eredmények, pozitívumok, de mi a másik oldalról úgy látjuk - bocsánat, hogy a másik oldalra intek, de a másik oldalról mindig úgy látjuk -, hogy az az eredmény nem egészen olyan eredmény, mint amit a tények igazolnak, és ami a papírra le van írva, hanem egy kicsit máshogy kellene láttatni, mert "mi lett volna, ha". Legalábbis Hadházy képviselő úr mondandójából kétszer hallottam ki ezt a mondatot, hogy "mi lett volna, ha". (Hadházy Sándor: Háromszor!) De miután 2007. évben nem a "mi lett volna, ha" következett be, hanem pozitív eredmények következtek be, ezért úgy gondolom, hogy el kellene fogadni ezt a beszámolót.
Két felvetés hangzott el Almássy Kornél képviselőtársamtól. Én úgy gondolom, hogy ha a bizottság tagjai ebben egyetértenek, akkor biztosan elkészítik számunkra ezt a bizonyos kimutatást, és egy önálló napirendi pontként lehet erről vitázni, illetőleg lehet arra nézve elképzeléseket megfogalmazni a bizottság tagjai részéről, hogy mit tegyünk annak érdekében, hogy ezek a mutatók változzanak.
A másik: az üdülési csekkel kapcsolatban nagy valószínűség szerint ilyen hatástanulmány és ilyen elképzelés nem készült, de ha a bizottság megrendeli ezt az MNÜA-tól, akkor nagy valószínűség szerint egy ilyen feltételezésen alapuló tanulmányt készítenek nekünk, hogy mi van, ha nincs üdülési csekk, mi van, ha van, mi van, ha jobban kiterjesztjük, tehát feltételezésekre alapuló hatástanulmányt. Ha a bizottság tagjai ebben egyetértenek, akkor ezt is megcsináltathatjuk, gondolom én, és nem is fognak ez elől elzárkózni. De úgy gondolom, hogy e napirendi pontnál azzal kellene foglalkozni, hogy tényleg jó munkát végeztek a múlt évben, és köszönjük már meg ezt a munkát, további jó munkát kívánjunk, és lépjünk tovább. Nagyon szépen köszönöm.
ELNÖK: Világosi Gábor képviselő úr jelentkezett.
DR. VILÁGOSI GÁBOR (SZDSZ): Köszönöm. Intenzív felkészülés után nagyon rövid leszek.
Valóban arról van szó, hogy tudjuk nagyon jól, hogy az elmúlt években, évtizedekben a belföldi turizmus, mondhatni azt, hogy gyenge pontja volt a magyar turizmusnak. Itt van egy, találtunk, találtak egy jó eszközt. Ez az eszköz, úgy tűnik, hogy beválik, akkor én arra biztatnám inkább a minisztériumot, illetve a szakállamtitkárságot, hogy hasonlóan jó ötleteken gondolkodjanak. Adott esetben, mondjuk az üdülési csekkből kiindulva, azt módosítva különböző variációkkal előállva. És ne azzal foglalkozzanak és az idejüket ne arra pocsékolják, hogy most azt számolják ki, hogy ha nem lett volna üdülési csekk, akkor mi lett volna, aztán, hogy ha nem lett volna óriásplakát, akkor mi lett volna; de hogy ha nem lettek volna mondjuk hirdetések a televízióban, akkor mi lett volna - ez egy nonszensz. Szóval azért az abszurditásokon most már jó lenne, hogy ha egy kicsit visszalépnénk, és valóban inkább arra fordítanánk az időnket és a tisztelt szakma arra fordítaná az idejét, hogy hasonlóan jó ötletekkel álljanak elő, ami a magyar turizmus jövőjét megalapozza és még jobbá teszi. Köszönöm szépen, az elmúlt évhez pedig persze gratulálok.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Kíván-e még valaki hozzászólni? (Nincs jelzés.) úgy látom, hogy nem kíván; akkor megadnám a válaszokra a szót szakállamtitkár úrnak!
Dr. Kovács Miklós (ÖTM Turisztikai Szakállamtitkárság) reflexiója
DR. KOVÁCS MIKLÓS szakállamtitkár (Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium Turisztikai Szakállamtitkárság): Nagyon szépen köszönöm az érdeklődést, amely az előterjesztésünket kísérte én is úgy gondolom, hogy egy jó évet zárt a magyar turizmus, még ha minden szegmensében és minden apró részletében ez nem mondható. Hiszen voltak olyan piacok, ahonnan a beutazás továbbra is csökkent és egy kérdésre is hadd utaljak, valóban tendenciaszerű például a német beutazás csökkenése, még hogyha ez a csökkenés kisebb mértékű is, mint a korábbi esztendőkben, de fontos róla szólni és fontos elemezni, mert a német piac továbbra is meghatározó Magyarország szempontjából.
(Bánki Erik, a bizottság elnöke visszaveszi az elnöklést.)
A jövedelmezőségre részletesen nem térnék ki. Foglalkozunk a jövedelmezőség kérdésével, nyilván kapcsolatba hozható a jövedelmezőség az áfakulccsal is, amely a szálláshely áfát illeti. Elméletileg elképzelhető az, hogy az adóreform érintheti a szállodai áfát, de természetesen erre semmilyen garanciát és ígéretet nem lehet tenni. Mi közgazdasági számításokat és becsléseket végzünk arra vonatkozóan, hogy a versenyképességi pozíciónkat, versenyképességünket hogyan érintene egy esetleges ilyen változás.
De hadd utaljak egy másik tényezőre ennek kapcsán, amit a képviselő urak, a képviselő asszony is érintett, ez az üdülési csekk. Az üdülési csekk pedig, ha úgy tetszik, a mérleg másik serpenyőjébe kell, hogy bekerüljön, hiszen igen jelentős forgalmat irányít a kereskedelmi szálláshelyek és a szállodák felé, ami viszont a jövedelmezőségre úgy gondolom, hogy pozitív hatással kell, hogy legyen.
Hadházy képviselő úr említette, hogy vannak olyan térségek, ahol hagyományos rendezvények szűnnek meg, elképzelhető ilyen természetesen. De hadd tegyem azt hozzá, hogy a 2008-as évben is van a Nemzeti Kulturális Alappal közös, összesen 400 millió forint értékű pályázatunk - döntően kulturális, turisztikai nagyrendezvények támogatására -, és már most tudjuk meghirdetni, vagy legalábbis majd a második félévtől, ugyancsak a Nemzeti Kulturális Alappal közös, szintén várhatóan 400 millió forint keretösszegű pályázatot a 2009-es év rendezvényeire vonatkozóan. Úgy gondolom, hogy ha ezzel a folyamatos előrefinanszírozással élni tudunk, akkor helyre tudunk tenni egy korábban problémásnak tekintett területet, vagyis, hogy a rendezvénypályázatok később, az adott évben is későn kerültek kiírásra.
Azt is szeretném a bizottságnak elmondani, ha már a rendezvényekről szólhatok egy mondatot, hogy a tavalyi 890 millió forintos regionális turisztikai pályázati lehetőségek az idén 1,5 milliárd forintot jelentenek a régióban és egy héten belül fog megjelenni; ugyancsak pozitív elmozdulás úgy gondolom az előzőekhez képest, mind a regionális rendezvény, mind pedig a regionális marketingeszközök fejlesztésére vonatkozó pályázatok.
A 2007-es év számaihoz Hadházy képviselő úr konkrétan hozzákapcsolta azokat a célkitűzéseket, amelyek egyébként a Magyar Turizmus Zrt. 2005-ös üzleti tervében szerepeltek. Úgy tudom, hogy a bizottság előtt majd a Magyar Turizmus Zrt. beszámol a 2008-as üzleti tervéről, és nyilván akkor visszatekint a 2007. évi üzleti tervében megfogalmazott célkitűzések teljesülésére. De úgy gondolom, hogy ezt az értékelést akkor is érdemes megtennünk, amikor - ahogy említettem - a KSH véglegesíti az adatokat és majd megkérem a kiegészítésem végén, ha elnök úr beleegyezik, Róna Iván vezérigazgató urat, hogy az új külpiaci stratégiával kapcsolatos kérdésre szíveskedjen válaszolni.
A belföldi forgalom növekedését említette Almássy Kornél alelnök úr. Valóban nagyon lényeges ebből a szempontból az üdülési csekk hatása. Úgy tudom, hogy még nem végleges, tehát még nem publikálta a Magyar Nemzeti Bank az utasforgalmi statisztikát; ahogy ez megtörténik, akkor az 1995-től érvényes adatsort természetesen nagyon szívesen rendelkezésre bocsátjuk.
Ugyancsak ő említette, de a későbbi hozzászólásokban is szóba került az üdülési csekk hatása a belföldi forgalomra, ennek mértéke, aránya. Mohácsi képviselő úr kisegített engem előzetesen, hiszen elmondta, hogy a kereskedelmi szálláshelyek szállásdíj árbevételéből 16,6 milliárd forint jelentkezett az üdülési csekk esetében, ez az összeg 138,6 milliárd forintnyi összes szállásdíj árbevételben foglaltatik. És itt hadd említsek meg egy másik kutatást, amely ugyan nem arra vonatkozik, hogy mi lenne, ha az üdülési csekk nem lenne, hanem arra vonatkozik, hogy mi van, hogy ha az üdülési csekk van - nyilván ezt ki is lehet fordítani, és ezt most nem negatív értelemben mondom.
2006-ban készíttetett az alapítvány a Gazdaságkutató Intézettel és a KPMG-vel egy tanulmányt, amely éppen azt vizsgálta, hogy a költségvetés által biztosított támogatás, vagyis a kieső adók formájában jelentkező támogatás és a költségvetésben a többletforgalom hatására jelentkező adóbevételek viszonya hogyan alakul. Ez a tanulmány megállapította, hogy a szaldó a költségvetést illetően pozitív, egyrészt a munkahelyteremtő hatás miatt, a beruházásokat ösztönző hatás miatt, illetőleg azon többletköltségek adóvonzata miatt, amelyet az üdülési csekk fölött költenek el, akik egyébként a belföldi turizmusba bekapcsolódnak, hiszen nem mindenért fizetnek üdülési csekkel, nem mindenért fizethetnek üdülési csekkel és nyilvánvalóan más szolgáltatásokat is igénybe vesznek akkor, amikor egyébként az alapszolgáltatást üdülési csekkel fizetik. Tehát úgy gondolom, hogy ez a válasz úgyis felfogható, hogy ez a pozitív szaldó nem lenne a költségvetés esetében, hogy ha az üdülési csekk sem lenne.
Ugyanakkor természetesen az üdülési csekk egy igen jelentős szociális üdülési támogatásnak a forrása is, amelyet mindenképpen fontos hangsúlyozni. Tehát nem csak a kereskedelmi szálláshelybevétel, a vállalkozási bevételek, az adóbevételek számítanak itt, hanem az, hogy nagyon sok szociálisan rászorult számára teszi lehetővé a turizmusba való bekapcsolódást, és úgy gondolom, hogy így a gazdasági hatáson túl a társadalmi hatását is érdemes mindenképpen figyelembe venni.
Költségvetés, marketing. Összeállítunk egy anyagot, amelyet Pál Béla alelnök úr is kért. '98-tól a marketing költségvetést ki fogjuk mutatni a Magyar Turizmus Zrt., illetőleg talán jogelőd is volt - erre most nem emlékszem - korábban. Méghozzá, ameddig vissza tudunk menni, hiszen készítettünk ilyen táblázatot és ezt felfrissítve a bizottság rendelkezésére bocsátjuk. Ezen belül azt is tudom javasolni, ha egyetért a tisztelt bizottság, hogy a belföldi marketingre és a külföldi marketingre fordított összegeket is, nem egészen '98-ig, de bizonyos időig visszafelé lehet pontosan követni a Magyar Turizmus Zrt. és jogelődje költségvetésében akár még amikortól adatok vannak az egyes turisztikai régiók vagy főbb küldő piacok esetében is ez összeállítható.
Elkészítjük azt a táblázatot, amelyet Almássy képviselő úr említett, de hadd tegyek ehhez hozzá néhány gondolatot. Nem csak a versenytársak, hanem a környező országok adatai alapján háromfelé osztható az a táblázat, amelyre utalt akkor, amikor azt mondtam, hogy a plusz 3 százalékos vagy közel 3 százalékos vendégforgalom növekedésre Magyarország közepesen teljesített, tehát a középmezőnyben helyezkedik el; és persze a súlyokat tekintve nem teljesen ugyanazok az országok vagy ugyanolyan fontosságúak az országok a fölöttes mezőben, mint az alattas mezőben. Tehát akik például 3 százaléknál nagyobb vendégforgalom növekedést értek el, nagyjából ugyanannyi ország, mint amely a 3 százaléknál kisebbet, sőt volt olyan is: Észtország, ahol csökkent a vendégforgalom. Csak néhány példát említenék: Bulgária, Írország, Lengyelország, Litvánia, Málta, Románia több mint 3 százalékkal növelte a vendégforgalmát, de ugyanakkor Ausztria, Belgium, Ciprus, Franciaország, Nagy Britannia, Németország, Szlovákia pedig 3 százalék alatt teljesített ebből a szempontból.
Ez csak egy évre vonatkozik, és teljesen jogos az igény, hogy ha ilyen adatok rendelkezésre állnak, és nem tudom megígérni, hogy hosszú távra, visszafelé az időben ezek ugyanebben a szerkezetben megvannak, de ameddig ez követhető, ezt a versenytárselemzést össze fogjuk állítani.
A marketingköltségekkel kapcsolatosan elhangzott az, hogy az elmúlt év végén a Magyar Turizmus Zrt. 500 millió forint többletforrást kapott, nem utolsósorban a légi marketing alap és a Winter Invasion célzott marketingkampányok finanszírozására. Éppen a vendégforgalmi statisztika eddigi számai azt mutatják, és remélhetőleg az első negyedév számai is meg fogják ezt erősíteni, hogy a Magyar Turizmus Zrt. méltán várhatja a második 500 millió marketingforrás megérkezését, ugyancsak a következő, tehát a 2009-es vendégforgalom előkészítésére vonatkozóan.
Mohácsi képviselő úr említette a 2006-os őszi eseményeket. Én ennek a részleteibe nem kívánok belemenni, hiszen nagyon sokszor elmondtuk már. Az, hogy a 2007 év vége egy kicsit sajnálatosan alakult a beutazó és a belföldi forgalom szempontjából, az visszavezethető 2006 őszére, vagyis egy viszonylag gyenge beutazóforgalmú bázist teljesítettek nagyon jól október-november-december hónap folyamán a külpiacok, így például Nagy-Britannia. Ugyanakkor pedig a belföldi forgalom stagnálni látszott 2007 év végén, ez pedig azt jelentette, hogy 2006 év végén egy nagyon erős belföldi bázisra jöttek rá az adatok, tehát ez sem mutat negatív képet, hanem mindenképpen az előző év kontextusában kell értelmezni őket.
Az üdülési csekk hatásával kapcsolatos elemzésre már utaltam, én úgy gondolom, hogy az üdülési csekk nélkül nem lennének ezek a számok a belföldi üdülőforgalomban, mint amik vannak. Azonban azt is gondolom, ahogy Világosi Gábor képviselő úr, alelnök úr említette, hogy egy nagyon jó eszközt sikerült találni a magyar, a belföldi turizmus fellendítése, továbbfejlesztése érdekében, aminek természetesen nemcsak a vendégforgalom vonatkozási fontosak, hanem a fejlesztésre rendelkezésre álló források is megszülethetnek ennek az eszköznek a többletjövedelme hatására.
Nagyon szépen köszönöm az észrevételeket, a véleményeket, még megkérem Róna urat... Amit pedig itt ígértünk a bizottságnak a versenytárselemzéssel kapcsolatban, illetőleg a Magyar Nemzeti Bank utasforgalmi devizamérlegére vonatkozó idősort rendelkezésre fogjuk bocsátani.
Most ragadnám meg az alkalmat, ha megengedi, elnök úr, egyetlen mondattal szeretném a bizottságot arról tájékoztatni, hogy a két miniszter megegyezése alapján a vendéglátás a Gazdasági Minisztériumtól az Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium turisztikai szakállamtitkárságához fog kerülni, amikor - és ennek természetesen minden esélye megvan - a megfelelő jogi lépésekkel a két minisztérium statútumában ezeket a változásokat átvezetjük. Én várom, kérem a bizottság segítségét abban, hogy a vendéglátás szakkérdéseiben is legyenek a szakállamtitkárság segítségére, hiszen nagyon sok és fontos feladat vár majd megoldásra. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen, államtitkár úr. Megkérném akkor vezérigazgató urat, Róna Ivánt, hogy tegye meg a szükséges kiegészítéseket.
Róna Iván szóbeli kiegészítése
RÓNA IVÁN vezérigazgató (Magyar Turizmus Zrt.): Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Bizottsági Tagok! A Magyar Turizmus Zrt. új külpiaci stratégiáját tavaly első félévben alkottuk meg, és kora nyáron fogadta el az igazgatóság, amelynek alapvetése az volt, hogy a legnagyobb küldőpiacokra koncentráljunk, fókuszáljuk erőinket és pénzeszközeinket azokra a területekre, ahonnan a legtöbb vendégéjszakát, a legtöbb vendéget várhatjuk. Négy piacnál pedig azonnali intézkedéseket határoztunk el, ez a négy piac valóban, ahogy Hadházy képviselő úr is mondta, Németország, Nagy-Britannia, Oroszország és Izrael. Szeretnék beszámolni a bizottságnak arról, hogy ezt a feladatot végrehajtottuk, és mind a négy szegmensben javultak az eredmények.
Németország viszonylatában a változás az, hogy a nagyközönség felé, a végfogyasztó felé fordultunk, figyelembe véve azt a trendet, azt a folyamatot, hogy az utazóknak több mint 80 százaléka ma már egyénileg utazik, egyénileg választja ki úticélját. Ezért a nagyközönség "megdolgozására", a nagyközönség meggyőzésére fordítottuk az energiáinkat, és ennek következtében a Németországból hazánkba utazó vendégek száma, a vendégéjszakaszám csökkenési tendenciája, dinamikája jelentősen lelassult, és számíthatunk arra, hogy a közeljövőben ez változni fog. Nagyon figyelünk Németországra, hiszen a mai napig is több mint 25 százalékát adja az összes külföldi vendégéjszakának a német piac.
Nagy-Britanniával kapcsolatban annyit szeretnék elmondani, hogy a 2007-es eredmény 2001-hez viszonyítva jelentős növekedést mutat vendégéjszakaszámban, vendégszámban. 2005-ben valóban volt egy boom, akkor indultak el a fapados légitársaságok, és akkor egy nagy felfutás volt. 2005-höz képest csökkent 2006-ban, illetve 2007-ben a vendégéjszakaszám Nagy-Britanniából, de pontosan a külpiaci a stratégiára való fókuszálásnak, koncentrálásnak köszönhetően a légi marketing alap segítségével novemberben megfordult ez a trend, az új járatok következtében kétszámjegyű növekedés állt be mind novemberben, mind decemberben, és ez a trend folytatódik januárban is.
Oroszország tekintetében, szintén a nagyközönség felé fordulva, területileg húztuk szét a marketingmunkát, egészen Szentpétervártól Jekatyerinburgig azokra a területekre, ahonnan járatok érkeznek Magyarországra, hiszen akkora ország Oroszország, hogy onnan jóformán szinte csak repülővel tud érkezni komoly turistaforgalom. Ezért azokra a területekre koncentráltunk marketingben, ahonnan járatok érkeznek, és egyben, szintén a légi marketing alap segítségével újabb légi járatokat irányítunk Magyarországra, így az orosz forgalom is nőtt. Nagyon sok study tourt hoztunk, olyan study tourt, amelyben újságírók és utazási irodák szerepelnek, légitársaságokkal összefogva, többek között a Malévval összefogva, annak érdekében, hogy erőteljesen növekedjék a fizetőképes orosz lakosság Magyarországra való irányítása.
Ami Izraelt illeti, szintén a nagyközönség felé fordultunk egy új promóciós kinti marketingcég segítségével, hiszen nekünk idáig, Kövesy Ariella halála óta nem volt képviseletünk Izraelben, és sikerült szintén fejlődést és forgalomnövekedést biztosítani. Egyben szeretném tájékoztatni a bizottságot arról, hogy megtörtént a pályázati kiírás is, és áprilistól lesz újra képviseletünk Tel-Avivban, és ez fogja biztosítani a további fejlődést mind a beutazók számában, mind pedig a vendégéjszakák számában.
Röviden összefoglalva tehát az a négy piac, amelyet azonnali intézkedésre jelöltünk ki, mindegyik fejlődést mutat, és visszaigazolta azokat a várakozásokat, amelyeket a külpiaci stratégia alapján az igazgatóság a menedzsment elé tűzött. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen a kiegészítést. Még annyi kérésem lenne a versenytárselemzésen túl, hogy amik elhangzottak itt a vita során, és megfogalmazódtak igényként, hogy egyrészt a Magyar Turizmus Zrt. marketing-költségvetéséről készüljön egy kimutatás 1998-tól 2007-ig, hogy lássuk, hogy hogyan változtak a kifejezetten a marketingre fordítható költségek, lássuk azt belőle, hogy mi az, ami működésre ment, mi az, ami a külképviseletek költségvetését gyarapította, és egyáltalán ezeket a folyamatokat lássuk tendenciájában.
Illetve megfogalmazódott még egy kérés Almássy Kornél alelnök úr részéről, amit én támogatok, hogy az üdülési csekkek esetében modellezzük le, hogy körülbelül mi az, amit hozhatnak a piacon, tehát belföldi vendégforgalom tekintetében, és mi az az adókiesés, ami a közvetlen adómentességgel, azokkal a kifizetésekkel, amik az üdülési csekken keresztül történnek, a költségvetésből kiáramlanak. Tehát próbáljunk egy ilyen adómérleget tenni, hogy mi az, amit adóban hoz, mi az, amit adókedvezményben visz, hogy akkor ez a kérdés is tisztán mutatkozzék a bizottság tagjai részére.
Köszönöm szépen az előterjesztőknek a válaszokat, képviselőtársaimnak az aktív részvételt, ezt a napirendet lezárjuk.
Tájékoztató az egészségturizmus stratégia intézkedési tervről
Áttérünk a következő napirendünkre, amely tájékoztató az egészségturizmus stratégia intézkedési tervéről. Az előterjesztő itt úgyszintén az ÖTM turisztikai szakállamtitkársága. Államtitkár úrnak adom meg a szót, amennyiben van szóbeli kiegészítése az írásos anyaghoz.
Dr. Kovács Miklós szóbeli kiegészítése
DR. KOVÁCS MIKLÓS turisztikai szakállamtitkár (Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium): Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Bizottság! Nagyon rövid szóbeli kiegészítésemben két dologra szeretnék utalni. Egyrészt arra, hogy az intézkedési tervnek megfelelően megalakultak a különböző munkacsoportok az egészségügyi, egészségturisztikai stratégia végrehajtása érdekében, a turisztikai munkacsoport ülését januárban tartotta, az egészségügyi munkacsoport ülését februárban, és az oktatási munkacsoport ülését ugyancsak februárban. Úgy gondolom, hogy ezeknek a munkacsoportoknak az alakuló ülése, elfogadott ügyrendje, tematikája lendületet fog adni az egészségturisztikai stratégia végrehajtásához.
És még egy dolgot hadd említsek meg, amely nagyon friss, de még nem végleges. Jelenleg folyik előkészítés alatt a Magyar Turizmus Zrt. keretében egy egészségturizmus iroda megalakítása, amelynek a célja az, hogy a későbbiek során ne csak az egészségturizmus marketingjével foglalkozzon, hanem a már meglévő termálturisztikai klaszterekkel működjön együtt. Ösztönözze a későbbi termálturisztikai klaszterek létrejöttét és azokkal együttműködve hosszú távon egy önálló - tehát már nem a Magyar Turizmus Zrt. keretében tevékenykedő - egészségturisztikai ügynökséggé alakuljon; még nem egy végleges döntés, ennek a munkának az elején vagyunk, erről szerettem volna tájékoztatni a bizottságot. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm államtitkár úr.
A bizottság tagjait kérdezem, hogy az intézkedési tervvel kapcsolatban kérdésük, esetleg véleményük van-e.
Mohácsi képviselő úr!
MOHÁCSI JÓZSEF (MSZP): Köszönöm szépen elnök úr a szót. Tisztelt Bizottság! Tisztelt Államtitkár Úr! Tulajdonképpen az egészségturizmus az a szegmense most a turizmusnak, ami rettentően fellendülőben van. Csak azt szeretném megkérdezni, hogy egyrészt kitűnik az anyagból az egészségturisztikai irodák szerepe és ezeknek a feladatai. Ennek kapcsán szeretném megkérdezni azt a régóta áhított vágyát a szakmának, különösképpen a gyógyturizmus, de nyilván most már össze kell, hogy fésüljük az egészségturizmus és a gyógyturizmus tekintetében az úgynevezett kurdirektóriumok, tehát azok az üdülőhelyek, amelyek egyértelműen a gyógyturizmus tekintetében centrálisak tudnak lenni. Úgy tűnik, minthogyha ez összefonódna azzal a kérdéssel is, hogy a befolyt idegenforgalmi adó, ami minden település fejlesztését képezi a kiegészített államilag támogatott két forintokkal. Tehát itt nagyon jó példa az osztrák példa, ahol ezek a direktóriumok nagyon jól működnek és a visszacsöpögtetett idegenforgalmi adóból jelentős fejlesztéseket is tudnak megvalósítani. Ebben esetleg gondolkodik-e a tisztelt hivatal? Nyilván figyelembe véve azt, hogy egyrészt előbb-utóbb csak vissza fogjuk csábítani az osztrák és német turizmust, hisz itt az EU-adta lehetőségekkel nyilván a biztosítások, tehát a betegbiztosító szerepe sokkal jelentősebb lesz, eddig fék volt, ahol kizárólag az állami biztosítók csak olyan kezeléseket fizettek gyógyszállodákban, amely nem kapható a saját hazájukban, most már ez jelentősen megnöveli a vendégforgalmat.
Itt utalnék arra vissza, hogy van azért esély az osztrák és a német turizmus visszahódítására, hisz azért a spanyol, az olasz és a mediterrán országok árai kezdenek abba a stádiumba érni, hogy azok a régi idelátogató német és osztrák vendégek talán visszakacsingatnak felénk, de ezért nyilván nekünk is kell dolgozni. Nem megsértve egyetlenegy náció vendégkörét sem, jelen pillanatban, legalábbis a Dunántúl tekintetében, az a tapasztalat, hogy az a vendégminőség, amely középkategória alatt van - és itt a gyógyvendégekre gondolok és elsősorban a befizetett package árakon kívüli fogyasztásra - van bőven mit tegyünk, hisz nagyon minimális az a költés, amelyet ez a publikum elvégez. Ehhez persze nagyon jók azok a tervek, amelyek azt mutatják, hogy a minimum standardnak mindenhol meg kell lenni. Természetesen a középkategóriájú fogyasztás tekintetében, kategorizálva a vendégkört, nyilván kevesebbet költ, de viszont az igénye, a szolgáltatások színvonalának igénye sokkal magasabb, mint az elmúlt időszakban.
Erre nagyon jók ezek az irodák, én is azt hiszem, hogy maga az egészségturisztikai iroda létrehozását és működtetését is nagyon jó ötletnek tartom, de esetleg lehetne ötvözni talán ilyen, a régiós szemlélet nyilván adott, de ezen belül ezekkel az úgynevezett kurdirektóriumokkal. Köszönöm szépen elnök úr.
ELNÖK: Köszönöm képviselő úr.
Kovács Ferenc úr kért szót.
KOVÁCS FERENC (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelt Államtitkár Úr! Tisztelt Vezérigazgató Úr! Örömmel olvastam az anyagban, hogy létrejön a Magyar Turizmus Rt.-n belül egy egészségturizmus iroda. Szeretnék érdeklődni, hogy milyen létszámmal, milyen szakmai feltételrendszerrel, tehát kik lesznek itt, akik dolgozni fognak és ez milyen költségvetési kihatást jelent magának a részvénytársaságnak.
A másik, hogy az anyagban szerepel több olyan tétel, amelyik gyakorlatilag már a feladatai között kell, hogy legyen; biztos az egészségturizmus szakbizottság elnöke többet tudna erről mesélni, de engem kifejezetten érdekel, hogy például mi van azokkal a szolgáltatásokkal, amelyet OEP finanszírozásból kellene kifizetni. Azt tudom, hogy voltak olyan szolgáltató helyek - akár gyógyszállodák, akár gyógyfürdők -, amelyeknek egyik sarkalatos problémájuk az, hogy az OEP csak részben finanszírozza és elég nyomott áron azokat a szolgáltatásokat, amelyeket ők piaci alapon eladott termékeik árából tudják csak kiegészíteni, tehát érdekelne, hogy hogy áll ez?
A másik, ami nagyon lényeges kérdés, hogy zajlik itt az egészségügyi területen egy olyan szintű átalakítás, átalakulás állami szinten is, amely igazából érdekessé teszi azt, hogy az egészségturizmus területén létező és meglévő szolgáltatásokat hogy tudjuk mi a prevenció érdekében igénybe venni azért, hogy az utánunk következő generációk egészségesebben nőjenek fel. Illetve van-e konkrét terv arra a kormányzat részéről, hogy az egészségturizmusban lévő szolgáltatások - a megszűnt kórházi szolgáltatások helyett - bekapcsolódjanak az egészségügy egész rendszerébe és ennek a finanszírozása is rendbe legyen téve. Ugyanis ez kulcskérdése az egészségturizmusnak, hogy az ott lévő szolgáltatások legalább nullszaldósnak kifussanak, amelyeket az egészség megőrzése miatt tartunk fenn, vagy működtetünk állami szinten.
Úgy gondolom, hogy Magyarországnak az lenne a legnagyobb lehetősége, hisz természeti kincsünk van a gyógy- és termálvizeinkben, ezeknek a használata, hasznosítása elemi érdekünk. Úgy hiszem, hogy ha erre kelőképpen odafigyelünk, akkor tovább tudjuk fejleszteni azt a szolgáltatási kört, amelyik ma rendelkezésünkre áll és valóban olyan színvonalú szolgáltatások tudnak életben maradni Magyarországon, amely a világ minden részéről vonzzák a vendégeket.
Még egy kérdésem lenne. Vannak-e előkészítve olyan államközi egyezmények, amelyek megpróbálják az egészségturizmus területén a szolgáltatásokat a külföldi biztosító társaságokkal, főleg olyan országokban, ahol állami biztosítás van, elismertetni és finanszíroztatni - vannak-e ilyenek előkészítés alatt, érdekelnének? Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm képviselő úr. Van-e további hozzászólási igény?
Hadházy Sándor!
HADHÁZY SÁNDOR (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Bizottság! Örömmel vettem volna elnök úr, hogy ha az illetékes albizottság véleménye is itt lehetett volna. Az egészségturisztikai albizottság úgy tudom, még ebben a ciklusban nem tudott összeülni, pedig ez egy olyan kérdés, ami kifejezetten az ő profiljába tartozna.
Tisztelettel kérdezném elnök asszonyt, úgy tudom az elnök asszony a vezetője a bizottságnak, hogy tervezi-e összehívni ezt a bizottságot vagy igazából csak formailag jött ez létre. Már csak azért is fontos kérdés, mert most a szocialista-szabad demokrata kormányzat az egészségbiztosítás átalakítása címén - nem kívánom minősíteni, hogy milyen munkát végez - mindenképpen érinti a gyógyturizmust is, például az OEP támogatási rendszert. Nagyon kíváncsi volnék arra, hogy ez a jövőben hogyan alakul, milyen változások érintik ezt a rendszert, megszűnik, megmarad, kibővül, leszűkül, egyáltalán milyen mozgástér marad, hiszen ez az egészségturisztikai fejlesztéseket jelentős mértékben determinálja. (Almássy Kornél távozik.)
Aztán a következő kérdés. Az, hogy Budapest fürdőváros valóban nagyon fontos kérdés és messzemenően támogatom is, hogy ennek az image-nek a fejlesztését szorgalmazzuk és végezzük el, de azért emellett vannak jelentős fürdővárosok még Magyarországon, például: Hajdúszoboszló, Gyula, Harkány, Hévíz, Bükfürdő és mások. Azt javasolnám, hogy ezekkel a fürdőhelyekkel is kiemelten kellene foglalkozni, és ne csak Budapestre koncentráljuk ezeket a fejlesztéseket. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr. Válaszolva a kérdésére, nem láttam még, nem kaptam meg az albizottság ez évre szóló munkatervét, tehát értelemszerű, hogy ha láttam volna, hogy ezzel a kérdéssel foglalkoznak, akkor az albizottság... (Közbeszólás: De más albizottság sem, tegyük hozzá...) A kastélyok, kúriák, várak albizottságnak van munkaterve, és láttam, hogy ők milyen kérdésekkel foglalkoznak. Tehát értelemszerűen adott szakterület napirendjeihez, ha van albizottsági szakvélemény, azt csatoltam volna az előterjesztéshez. (Hadházy Sándor: Gondoltam, hogy nincs...)
További hozzászólási igény? (Jelentkezésre:) Képviselő asszony, Horváth Klára!
DR. HORVÁTH KLÁRA (MSZP): Két mondatot mondanék, miután kétszeresen is érintett vagyok, elnök úr részéről is, és képviselő úr is megszólított.
Hadházy képviselő úrtól egyébként vártam hozzászólást, mert biztos voltam benne, hogy kapok megnyirbálást. Semmi meglepetést nem okoz a képviselő úr a személyemmel kapcsolatban. (Hadházy Sándor: Meglepetést sem tudok okozni...) Lesz albizottsági ülés, lesz munkaterv, és fogunk róla tájékoztatást adni.
Egyébként elnök úr sem kérdezett meg e témában, tehát úgy vette napirendre ezt a témát, hogy velem egy telefonváltás sem volt, és velem szóba sem állt e témában. Egyébként tökéletesen elfogadom a kritikát, hogy nem volt még egészségturizmus albizottsági ülés, de valószínű, hogy ha beszéltünk volna róla, akkor tudok rá válaszolni, hogy mikor és hogyan. Köszönöm.
ELNÖK: Képviselő asszonyt emlékeztetném arra, hogy minden bizottsági tagnak küldtem egy levelet, amelyben javaslatokat kértem a tekintetben, hogy milyen napirendeket tárgyaljunk. Öntől, mint ahogy jó néhány más képviselőtől sem kaptam egyetlenegy javaslatot sem. Alelnök urakkal végigegyeztettük az ez évi munkatervünket, és mintegy két hete a bizottsági ülésünkön elfogadtuk, minden képviselőnek megküldtük. Tehát úgy éreztem, hogy külön levelet e tekintetben nem kell írnom egyetlen albizottsági elnöknek sem.
Ha nincs további hozzászólási igény, akkor én még néhány kérdést szeretnék feltenni, államtitkár úr.
Nagyon fontosnak tartom, és egy jó kezdeményezésnek az egészségturizmus iroda létrehozását. '98 és 2002 között egyébként már működött egy hasonló szervezet a Magyar Turizmus Részvénytársaságon belül, és úgy gondolom, hogy a fürdőfejlesztési projektek végigkísérése, elősegítése, generálása tekintetében nagyon érdemleges és hasznos munkát folytattak. Tehát örülnék annak, ha egy ilyen iroda újra létrejönne és működhetne a részvénytársaságon belül.
Nagyon fontosnak tartom azokat a kérdéseket, amelyeket a turisztikai munkacsoport a napirendjére tűzött. Ugye itt van egy olyan égető kérdés, amelyben gyakorlatilag már évek óta nem történt változás, 2003-as árszinten finanszírozzák a mai napig is az Országos Egészségbiztosítási Pénztár részéről azokat a gyógyászati kezeléseket, amelyeket a fürdőkben, gyógyfürdőkben végeznek. A kérdésem az lenne, hogy sikerült-e ebben egyébként valamit előrelépni, vagy a mostani bizottsági ülésen volt-e erről érdemben szó, esetleg több annál, mint amit az előterjesztésben olvashattunk.
A 17 nemzetközi helyszínhez kapcsolódó intézkedések között szerepel az uniós forrásból nem támogatható fejlesztési igények felmérése. Én már ezt is több alkalommal elmondtam, hogy az szép és jó dolog, hogy az európai uniós források jelentős lökést adnak a turisztikai attrakciófejlesztéseknek, de van számtalan olyan kezdeményezés, amely nem fér bele a ROP-os pályázatokba, és azokat sem szabadna elhanyagolni. Erről kérnék egy bővebb tájékoztatást, hogy milyen forrásokra számíthatnak, hiszen a turisztikai célelőirányzatban, ahonnan ezek a pályázatok korábban finanszírozásra kerülhettek, ma nincs erre pénz.
Még egy nagyon fontos kérdés: a nemzetközi balneológiai kutatóintézet létrehozása, amelyet mi is több alkalommal, több fórumon szorgalmaztunk. Gondolom, az itt ülő szakemberek részére nem kérdés, hogy a nemzetközi marketingben milyen óriási jelentősége lenne azoknak a kutatásoknak, amelyeket ilyen módon össze lehetne fogni, és a gyógyvízre alapozott gyógyászati kezelések - preventív, illetve rehabilitációs jellegű kezelések - szerepének az erősítésében ez egy kulcspozíció lehet. Viszont nem láttam a kezdeményezést arra vonatkozóan, hogy ez nagyprojektként a 2013-ig tartó nemzeti fejlesztési időszakban prioritást élvezne. Ezzel kapcsolatban kérdezném szakállamtitkár úr javaslatát, véleményét, hogy hogyan, milyen módon lehetne ezt mégiscsak megvalósítani azzal a 2013-as kitűzött határidővel, amivel én magam is maximálisan egyetértek.
Ezek lennének azok a kérdések, amikre szeretnék még választ kapni. Megadnám a lehetőséget, hogy a képviselőtársaim által feltett kérdésekre is válaszoljon. (Jelentkezésre:) Még Pál Béla alelnök úr kért szót.
PÁL BÉLA alelnök (MSZP): Köszönöm szépen. Az előbb lezajlott vitához, bár gondolkodtam, hogy hozzászóljak-e, úgy döntöttem, hogy hozzászólok, azért, mert a korrektség kedvéért el kell mondani ehhez még egynéhány kérdést.
Igaz, hogy annak idején megalakultak az albizottságok, de elnök úrral többször konzultáltunk arról, hogy nemcsak a gyógy- és egészségturisztikai albizottság, hanem más albizottság sem nagyon működik, nem nagyon hívtak össze ülést. Ez alól kivétel a mai napra összehívott kastélyok és falusi turizmus albizottság ülése. Más albizottsági ülésről nekem sincs tudomásom, és úgy tudom, hogy elnök úrnak sem. Ez az egyik.
A másik, hogy Horváth Klára képviselőtársnőnk javaslatait természetesen tartalmazta az az anyag, amelyet frakciójavaslatként eljuttattunk elnök úrhoz, mert nemcsak személy szerint, hanem az MSZP-től, az MDF-től, a függetlenektől, és nyilván a Fidesz-frakciótól kérték ezt a véleményt, ilyen módon megjelent ez természetesen ott is.
A harmadik, hogy van egy sajátos helyzet ebben a tekintetben, mert ugyebár az albizottságok tagjai azok a képviselők, akik amúgy is itt ülnek és véleményt formálnak egy-egy előterjesztés, anyag kapcsán az elénk kerülő előterjesztésekről. Tehát én azt gondolom, hogy nem dolgom minősíteni, de nem biztos, hogy a bizottsági légkör javítását szolgálta Hadházy Sándor képviselő úr imént elhangzott hozzászólása, már csak azért sem, mert ebben a tekintetben nemcsak egy albizottság nem ülésezett, hanem több sem, még az ellenőrző sem, ha jól tudom. Köszönöm megtisztelő figyelmüket.
ELNÖK: Nem szeretnék erről vitát nyitni. Itt egy szakmai kérdést tárgyalunk, erre vonatkozott a képviselő úr felvetése, és ebből bonyolódott az a vita, aminek a fő napirendi ponthoz egyébként igazából nincs érdemi köze.
Kérném szakállamtitkár urat, hogy adja meg az elhangzott kérdésekre a válaszokat!
DR. KOVÁCS MIKLÓS turisztikai szakállamtitkár (Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Bizottság! Köszönöm a lehetőséget és köszönöm a kérdéseket.
Mohácsi képviselő úr vetette fel a kurdirektóriumok vagy kurdirekciók kérdését. Az intézkedési terv megfelelő helyén, az utolsó oldalon található az egészségturizmus működési kereteinek kialakítása címszó alatt a turisztikai desztinációs menedzsmentszervezetek létrehozásának elősegítése a gyógyhelyeken. Én úgy gondolom, hogy külön struktúrát, külön kategóriát a kurdirekcióknak nem kívánunk bevezetni, hanem be kívánjuk illeszteni a gyógyhelyi desztinációs menedzsmentszervezeteket abba a hagyományrendszerbe, vagy annak a hagyománynak a folytatásába, amelyet ezek az üdülőterületeket vagy gyógyhelyeket igazgató szervezetek korábban jelentkeztek. Vagyis mi arra törekszünk, hogy a gyógyhelyeken létrejövő turisztikai desztinációs menedzsmentszervezetek legyenek speciálisan a gyógyhelyek szempontjából kialakítva, működésüket, struktúrájukat, szaktudásokat, feladataikat tekintve specializálódjanak. Erre vonatkozóan természetesen a megfelelő munkabizottság a szükséges intézkedéseket megteszi.
Szóba került az idegenforgalmi adó, mint a kurtaxa, ami eredetileg a nevében is gyógyhelyi díjat jelent; az idegenforgalmi adó is valóban ebből nőtte ki magát általános célú turisztikai idegenforgalmi adóvá. Ezek a TDM-szervezetek, különösen, ha a régiókban is létrejönnek, rendelkeznek majd olyan lehetőséggel, hogy diszponáljanak turisztikai, regionális célelőirányzatok fölött. Ezeket a célelőirányzatokat, amennyiben a turizmustörvény elfogadásra kerül, akkor már 2009-től meg lehet nyitni a turisztikai régiók számára, és természetesen ez a gyógyhelyi TDM-szervezetek számára is lehetőséget fog majd biztosítani.
Az egészségturisztikai irodára vonatkozó kérdés - és köszönöm szépen az ezzel kapcsolatos támogató észrevételeket. Abba a gondolatkörbe tartozik ennek az irodának a létrehozása is, amely a magyar termálipar zászlóshajó programmal összefügg, és kapcsolódik természetesen a balneológiai kutatóközponthoz is. A jelenlegi tervek alapján ez egy három-, maximum négyfős iroda, megfelelő költségvetéssel, alapvetően természetesen személyi költségekről van szó. Ugyancsak elképzelés az, ahogy említettem, hogy ne csak marketinggel foglalkozzon. A későbbiek során pedig, amikor majd - ha úgy tetszik - az inkubációs időszak után ügynökségként önállóan, együttműködve a klaszterekkel és más szervezetekkel, valóban önállóvá válik, akkor elsősorban a termékfejlesztés, kutatás, és ahogy elnök úr említette, a termálturizmus területén megvalósuló beruházások nyomon követése, az ösztönzése, a monitoringja lesz a feladata, természetesen ösztönözve azokat a piaci együttműködéseket, amelyeket a termálklaszterek esetében ma is láthatunk.
Kovács Ferenc kérdésére ezt tudom mondani, nincs még végleges döntés ennek az irodának a létrehozásáról, de azokat a pozitív hagyományokat valóban mindenképpen folytatni kívánja, amelyeket a korábbiakban ezen iroda tevékenysége a Magyar Turizmus Zrt.-n belül jelentett.
Egészségturisztikai szolgáltatások integrációja, prevenció. Ez tulajdonképpen az EU egészségügyi reformhoz kapcsolódó jogszabályalkotás, mi ezt segítjük, mi ezt ösztönözzük a szakállamtitkárság részéről.
Nincsenek államközi egyezmények előkészítés alatt a külföldi biztosítók finanszírozási bevonására vonatkozóan, ugyanis intézményeknek kell a külföldi biztosítókkal megállapodni. Természetesen ezeket a megállapodásokat ugyancsak szeretnénk elősegíteni, de nem állami és államközi megállapodás keretében. Nem a biztosítókra vonatkozik, de természetesen vannak nemzetközi együttműködések a határ két oldalán található azonos profilú gyógyturisztikai szolgáltatók között, így a Nyugat-Dunántúlon vagy például a Dél-alföldön is.
Hadházy képviselő úr kérdésére. Úgy gondolom, hogy éppen az ő általa is említett gyógyhelyek a turisztikai nagyprojekt fejlesztések keretében fognak jelentős európai uniós forrásokhoz jutni, ahogy a bizottság előtt is többször volt alkalmunk elmondani, nem fürdőfejlesztés, nem gyógyfürdőfejlesztés, hanem komplex gyógyhelyfejlesztés kiemelt nagyprojektként került nevesítésre: Hajdúszoboszló, Hévíz, Zalakaros és Bükfürdő és természetesen továbbfejlesztésre is van még jó néhány hasonló jellegű nagyprojekt.
Uniós forrásokból nem támogatható, korábban valóban a turisztikai célelőirányzatban volt olyan rész, amely a műemlékfürdő felújítást, a műemlékfürdő fejlesztést lehetővé tette, jelenleg a helyzet az, hogy a fürdőfejlesztés, gyógyhelyfejlesztés akár kiemelt projektként, akár pedig pályázati keretek között az Unió forrásaiból lesz majd támogatható, más forrást jelenleg mi nem látunk. De én úgy gondolom, hogy éppen az egészségturisztikai stratégia ad jó alapot arra, hogy ezek a fejlesztések elsőre elinduljanak a regionális operatív programok turisztikai jellegű attrakciófejlesztési pályázatain, számos régió nevesítette is az attrakciófejlesztési szempontok között a fürdőfejlesztést, a komplex gyógyhelyfejlesztést.
A nemzetközi balneológiai kutató intézet létrehozására vonatkozó elképzelés nincs levéve a napirendről, ezt a minisztérium jelenleg is vizsgálja. Vizsgálja azt, hogy kiemelt projektstátuszt kaphat-e a következő időszakban, ebben még nincs végleges döntés; amennyiben lesz és, ha tudomásunkra jut - és nyilván ez meg fog történni -, akkor nagyon szívesen tájékoztatjuk a bizottságot erről. Valóban egy nagyon fontos tényezője lenne a magyar gyógyturizmus fejlesztésének, népszerűsítésének, a vizek minősítési rendszere kialakításának, hogy ha egy ilyen központ - szorosan egyébként az egészségturisztikai irodával együttműködve - létrejöhetne.
Itt hadd tegyek még egy gondolatot hozzá. Nem hangzott el kérdésként, de tájékoztatásul fontos, hiszen az anyag is tartalmazza. Hadd emeljem ki azt, hogy a regionális operatív programok egészségturisztikai pályázati értékeléséről a Szakállamtitkárság egy önálló értékelési szempontrendszert alakított ki annak érdekében, hogy a pályázatok révén megvalósuló fejlesztések valóban minden tekintetben az egészségügyi stratégia végrehajtását segítsék. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm államtitkár úr. Köszönöm a képviselői kérdéseket, véleményeket és az előterjesztést, ezt a napirendi pontot is lezárjuk.
Tájékoztató a lovas turizmus fejlesztési stratégiájáról
Rátérünk a következő napirendünkre: tájékoztató a lovasturizmus fejlesztési stratégiáról. Előterjesztő szintén az ÖTM Szakállamtitkársága.
Megadom a szót szakállamtitkár úrnak, amennyiben szükségesnek tartja az írásbeli előterjesztéshez képest, hogy kiegészítéseket tegyen.
Dr. Kovács Miklós szakállamtitkár (ÖTM Turisztikai Szakállamtitkárság) szóbeli kiegészítője
DR. KOVÁCS MIKLÓS szakállamtitkár (Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium Turisztikai Szakállamtitkárság): Egyre rövidebb leszek elnök úr.
Tisztelt Bizottság! Fontosnak tartom hangsúlyozni azt, hogy a közelmúltban elfogadásra került és megjelent az a kormányrendelet, amely módosítja a GKM fennhatósága alatt lévő Magyar Kereskedelmi és Ellenőrzési Hivatal statútumát olyan értelemben, hogy feljogosítja a hivatalt a lovas turisztikai szolgáltatók nyilvántartásba vételére. Ezzel elhárult annak az akadálya, hogy azt a rendelkezést, amelyet szakmai szervezetekkel közösen a tevékenység végzésének feltételrendszere és ennek javítása érdekében előkészítettünk - ez egyébként egy miniszteri rendelet a lovas szolgáltató tevékenységről - Bajnai miniszter úr a közeljövőben aláírhassa, tehát a vállalásunknak sajnos egy bizonyos idő elteltével tudunk csak eleget tenni, de rövid időn belül a lovas turisztikai szolgáltatásra vonatkozó miniszteri rendelet elkészül.
Még egy dolgot szeretnék hangsúlyozni. Szeretném folytatni a lovas turisztikai stratégia végrehajtását. Elképzelhető, hogy egy a következő időszakra, tehát egy rövid távra szóló cselekvési programot is összeállítunk a stratégia főbb célkitűzéseiből és mindenképpen szeretnénk hangsúlyozni, és ezzel teljes mértékben egyetértek Lóska János úrral: "A ló iskolába megy" programmal és természetesen a marketingeszközökkel is elősegíteni ezt, hogy a gyerekek, az ifjabb nemzedék is szorosabban és közelebbről megismerkedhessen ennek a nagyszerű sportnak és turisztikai lehetőségnek minden előnyével és pozitívumával. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm államtitkár úr. Képviselőtársaimat kérdezem, hogy az előterjesztéssel kapcsolatban vannak-e kérdések, vélemények.
Kovács Ferenc képviselő úr!
KOVÁCS FERENC (Fidesz): Köszönöm a szót elnök úr. Tisztelt Államtitkár Úr! Kedves Képviselőtársaim! A mai nap úgy általában szeretném megköszönni államtitkár úrnak és a Magyar Turizmus Zrt. munkatársainak azt az anyagot, amelyet letettek ide az asztalunkra és a "kastélyok, kúriák, várak" falusi turizmus asztalára is, csak köszönettel tartozunk érte.
A lovas programhoz kapcsolódva szeretném megkérdezni, figyelembe vették-e azt, hogy volt a parlamentnek 2002 és 2006 között egy "nemzeti lovas stratégiai bizottsága" Csontos János szocialista képviselő vezetésével; egy nagyon-nagyon lelkiismeretes komoly munkát végzett ez a bizottság és egy nagyon komoly anyagot készített, amit könyv formájában ki is adott ez a bizottság. Gyakorlatilag teljesen áttekintette a hagyományos sportlovak tenyésztésétől a régi magyar lófajták tenyésztésén keresztül a sport és túralovak helyzetéig Magyarországon a lovas turisztika helyzetét, a lovak helyét, helyzetét. Úgy hiszem, hogy ilyen átfogó és ilyen nagy anyag azelőtt sem készült és azóta sem készült.
Személy szerint nagyon sajnáltam, hogy nem sikerült akkor mögé pénzt szereznünk, komolyabb összegeket, ugyanis a turizmusnak egy speciális szegmense maga a lovas turizmus, amelyet sajnálatos módon nagyon-nagyon csak idényjellegűen lehet használni. Igaz, hogy lehet télen szánkózni, nagyon elegáns lovas szánnal menni, csak fázik a ló is, meg az ember is; de úgy alapvetően szezonális és azok a fejlesztések nélkülözhetetlenek, amelyek ezt szezonalitást meg kell hogy bontsák valamilyen szinten.
Természetesen magában a lovas turizmus, aki már nagyon profi lovas és sokat lovagolt, az mondjuk napi egy-két órás időtöltésre alkalmasak; ezek mindenképpen olyan helyekhez és helyszínekhez kell, hogy csatlakozzanak, ahol egyéb más turisztikai szolgáltatók is működnek és az idő eltöltését még további szolgáltatásokkal egészítik ki. Tehát azt szeretném kérdezni, hogy tekintetbe vették-e ezt a Csontos János bizottsági elnök úr által írt anyagot.
ELNÖK: Köszönöm szépen.
Horváth Klára képviselő asszony!
DR. HORVÁTH KLÁRA (MSZP): Köszönöm szépen. Képviselőtársunk gondolatiságát továbbfolytatva, miután ebben a "lovas eseti bizottságban" végigültem ezeket a szép gondolatokat és vitákat, szeretném elmondani, hogy azóta Csontos János kormánymegbízott lett e témában és készült egy nemzeti lovas program Magyar Bálint és Csontos János gondozásában és lovas zászlóshajó program is kiemelt országos programként meghirdetetten - ez már ismert a sajtóban és elég nagy híre is volt.
Javasolnám a bizottság ülésére napirendi pontként, hogy ismerje meg a bizottság többsége, tagsága ezt a bizonyos nemzeti lovas programot, miután ebben konkrét célkitűzések és konkrét összegek is vannak megfogalmazva bizonyos célokra. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm.
Mohácsi József képviselő úr!
MOHÁCSI JÓZSEF (MSZP): Köszönöm szépen elnök úr a szót. Először is szeretnék gratulálni ehhez a kis brossurához. Gondolom kevesen vannak olyanok, akik nem szeretik az állatokat, különösképpen a lovakat, de aki ezt elolvassa, biztos, hogy meg fogja szeretni.
Arra szeretnék egy kicsit reflektálni, hogy ugye beleestünk egy időben turisztikában abba a hibába, hogy elkezdtük az intenzív fejlesztését a kongresszusi turizmusoknak. Hál' istennek három olyan napirendi pont van, ami mind érdekelt, éppen ezért szólok most ilyen intenzíven - lehet, hogy nem megszokás a részemről, de szívesen szólok. Nehogy abba a hibába essünk, mint a kongresszusi turizmus reklámozása idején, hogy egy időben az egész ország turizmusa, majdnem mindenki, a kongresszusi turizmussal foglalkozott, ami egy elég nehéz iparág; és ha nincs hozzá megfelelő mennyiségű szálloda, nyilván nehéz is ezt vidéken kisebb szállodákban űzni. De a lovas turizmus nyilván más dolog és itt is vannak olyan területek, például ezen a vidéken, ahol én élek, ott egy rövid 30 kilométeres körzetben 30 lovarda van. Működnek úgy-ahogy, nyilván nem olcsó beruházás egy lovardát működtetni, de ahhoz, hogy mi lovasnemzet vagyunk, és ez a program működjön, ennek teljesen megvan a létjogosultsága. Én is meg szeretném köszönni ezt a precíz anyagot, és nyilván ebben van jövő is, az egészségturizmussal is ötvözve itt azért rettentően nagy lehetőségek vannak.
Köszönöm, elnök úr, és ígérem, többet nem szólok. (Pál Béla: Nincs több napirend! Könnyelmű ígéret volt! - Derültség.)
ELNÖK: Egyebek lesz még, tehát még egy lehetősége lesz a képviselő úrnak.
Kérdezem, hogy van-e még valakinek kérdése, esetleg észrevétele. (Nincs jelentkező.) Amennyiben nincs, akkor én szeretnék még két kérdést feltenni államtitkár úrnak.
Egyrészt magam is örülök annak, hogy elkészült a lovasturizmus fejlesztési stratégia, és annak külön örülök, hogy a 2001-ben elindított, Széchenyi-terv keretében elindult fejlesztési programot vette alapul, mert azt gondolom, hogy a folyamatosságot e tekintetben is célszerű biztosítani, és hogy az a fejlesztési irány, ami elindult a 2001-es támogatási rendszerrel, az mindenképpen további fejlesztési források bevonására méltatja ezt a területet.
Ezzel kapcsolatos problémám az egyébként, hogy a lovasturisztikai beruházások, mint termékfejlesztési beruházások, nem szerepelnek a regionális operatív programok keretében. Az ígéret az volt, hogy majd a vidékfejlesztési programban lesznek kiírva ilyen támogatási elemek. Ezeket a pályázatokat még nem ismerjük, legalábbis én magam nem ismerem. Ha esetleg államtitkár úr tud már erről valamit mondani, akkor megköszönnénk az ilyen irányú tájékoztatást. Az, hogy mikor jelennek meg ezek a pályázatok, várhatóan milyen tartalmúak lesznek, milyen támogatási összegeket lehet majd milyen fejlesztési célokra elérni e pályázati rendszerek keretében; illetve, hogy egyáltalán milyen egyeztetési folyamat zajlik a Földművelési és Vidékfejlesztési Minisztérium és az Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium között, esetleg az NFÜ-vel összevont egyeztetések is zajlottak-e e tekintetben, mert az lenne a célszerű. Valóban akkor van értelme a nemzeti fejlesztési stratégia elfogadásának, ha azok a fejlesztési prioritások, amelyeket a stratégia megfogalmaz, intézkedési terv keretében meg is valósulhatnának, pénz nélkül pedig erre viszonylag kevés az esély.
Köszönöm, és szeretném, ha az elhangzott kérdésekre államtitkár úr megadná a válaszokat.
DR. KOVÁCS MIKLÓS turisztikai szakállamtitkár (Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium): Köszönöm, elnök úr. Nagyon röviden: valóban a nemzeti lovasstratégia vagy nemzeti lovasprogram megállapításait figyelembe vettük a lovasturizmus stratégia összeállításánál, hiszen a tanácsadói kör is nagyjából ugyanaz volt. Nyilván a nemzeti lovasstratégia egy kicsit szélesebb, tehát a lósport általános kérdéseit, a tenyésztés, fajtamegőrzés kérdéseit is és nemcsak a lovasturizmus kérdéseit elemezte, de mindenképpen figyelembe vettük. Örömmel halljuk azt is, hogy zászlóshajó program készül, formálódik a nemzeti lovasstratégiából. Ez nyilván a lovasturisztikai célkitűzések teljesülését nagyban elő fogja tudni segíteni.
A fejlesztésekkel kapcsolatos kérdésére az elnök úrnak a következőt tudom mondani: mi valóban azt az álláspontot képviseltük, hogy legyen a lovasturisztikai szolgáltatások fejlesztésére forrás. Ugye ma az látható, hogy az Új Magyarország vidékfejlesztési program támogatási területei csak az ötezer fős lélekszámú községek esetében működhetnek, ezért nyilván a mi kezdeményezésünkre is, de nemcsak ezért, várható, hogy az Új Magyarország fejlesztési terv a regionális operatív programokból is támogatni fogja majd a lovasturizmus fejlesztését.
A ROP IH tervezi a lovasturisztikai fejlesztések támogatását, előreláthatólag 2009-től lesz erre lehetőség, a támogatási kereteket 2009. és 2010. évi akciótervekben fogják majd kidolgozni a régiók. Azzal kapcsolatban pedig, hogy az Új Magyarország vidékfejlesztési programban a meghatározott lélekszám alatti településeken milyen pályázati lehetőségekre nyílik mód, tájékoztatást kértünk a minisztériumtól: ezek a pályázatok várhatóan a késő tavaszi, kora nyári időszakban fognak megjelenni. Nagyon szépen köszönöm.
ELNÖK: Köszönjük szépen, államtitkár úr, a szóbeli kiegészítést, illetve a kérdésekre adott válaszokat. Ezzel a 3. napirendi pontot is lezárjuk. Az előterjesztőnek köszönöm mind a három napirendhez a megküldött anyagot és a bizottsági ülésen való részvételt. (A napirendi pont tárgyalásához érkezett vendégek elhagyják az üléstermet.)
A 4. napirend: egyebek. Esetleg, ha van valakinek az egyebek között javaslata, ötlete... (Nincs jelentkező.)
Mindenféleképpen szeretném tájékoztatni a bizottság tagjait, hogy miután a bizottság a hatáskörébe kérte a pálinkatörvény szabályozásával kapcsolatos kérdéskörök megtárgyalását, ezért hétfőn, 9 óra 30 perckor egy rövid, körülbelül félórás bizottsági ülést tartunk. Tekintettel arra, hogy a frakcióülések 10 órakor kezdődnek, arra kérném a bizottság tagjait, hogy legalább a helyettesítésekkel törekedjünk arra, hogy a bizottság határozatképességét biztosítani tudjuk.
Köszönöm szépen a mai ülésen való megjelenést, az aktív közreműködést, a bizottsági ülést ezennel bezárom.
(Az ülés befejezésének időpontja: 11 óra 47 perc)
|
Pál Béla |
Bánki Erik
|
Jegyzőkönyvvezető: Turkovics Istvánné és Biczó Andrea