STB-7/2008.
(STB-46/2006-2010.)
az Országgyűlés Sport- és turisztikai bizottságának
2008. április 1-jén, kedden, 13 órakor
a Képviselői Irodaház V/520. számú tanácstermében
megtartott üléséről
Tartalomjegyzék
Helyettesítési megbízást adott*
A pálinkáról és a pálinka nemzeti tanácsról szóló törvényjavaslat (T/5010. szám) (Font Sándor, Császár Antal (Fidesz), Bedő Tamás, Kis Péter László (MSZP), dr. Simicskó István, dr. Medgyasszay László (KDNP), Velkey Gábor, dr. Bőm András (SZDSZ), Karsai Péter és Pettkó András (MDF) képviselők önálló indítványa) (Kapcsolódó módosító javaslatok megvitatása)*
Tájékoztató a magyar olimpiai és paralimpiai csapat pekingi részvételével kapcsolatos előkészületekről, nehézségekről*
Elbert Gábor szóbeli kiegészítése*
Dr. Török Ferenc szóbeli kiegészítése*
Az Országos Területrendezési Tervről szóló 2003. évi XXVI. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat (T/5311. szám) (Általános vita)*
Dr. Tompai Géza szóbeli előterjesztése*
Döntés általános vitára való alkalmasságról*
Tájékoztató az ÚMVP keretében az EMVA forrásból nyújtható turisztikai fejlesztési támogatások helyzetéről, az igénybe vehető pályázati konstrukciókról*
Kovács Attila Miklós szóbeli kiegészítése*
Kovács Attila Miklós reflexiója*
A Dél-dunántúli Regionális Idegenforgalmi Bizottság beszámolója helyzetéről, terveiről*
Kovács Ferenc ügyrendi indítványa*
Döntés az ügyrendi indítványról*
A Dél-dunántúli Regionális Idegenforgalmi Bizottság beszámolója helyzetéről, terveiről*
A Dél-alföldi Regionális Idegenforgalmi Bizottság beszámolója helyzetéről, terveiről*
A Nyugat-dunántúli Regionális Idegenforgalmi Bizottság beszámolója helyzetéről, terveiről*
Dr. Tokaji Ferenc szóbeli kiegészítése*
Tama István szóbeli kiegészítése*
Mányai Roland szóbeli kiegészítése*
Tájékoztató: az Őrség, mint "Kiváló Európai Desztináció" bemutatása*
Kevy Albert szóbeli kiegészítése*
Mányai Roland szóbeli kiegészítése*
Papp Zoltán szóbeli kiegészítése*
Elnököl: Bánki Erik (Fidesz), a bizottság elnöke
Pál Béla (MSZP), alelnök
Koscsó Lajos (MSZP)
Mohácsi József (MSZP)
Nagy Jenő (MSZP)
Páva Zoltán (MSZP)
Nagy Imre (MSZP)
Tóth József (MSZP)
Dr. Tóth József (MSZP)
Becsó Zsolt (Fidesz)
Hadházy Sándor (Fidesz)
Kovács Ferenc (Fidesz)
Lasztovicza Jenő (Fidesz)
Szijjártó Péter (Fidesz)
Helyettesítési megbízást adott
Dr. Horváth Klára (MSZP) Pál Bélának (MSZP)
Koscsó Lajos (MSZP) Mohácsi Józsefnek (MSZP) - távozása után
Páva Zoltán (MSZP) Nagy Jenőnek (MSZP) - távozása után
Szalay Ferenc (Fidesz) Lasztovicza Jenőnek (Fidesz)
Szijjártó Péter (Fidesz) Kovács Ferencnek (Fidesz) - távozása után
Dr. Világosi Gábor (SZDSZ) Tóth Józsefnek (MSZP)
Dr. Deutsch-Für Tamás (Fidesz)
Font Sándor (Fidesz)
Dr. Kiss Norbert főosztályvezető (Földművelési és Vidékfejlesztési Minisztérium)
Dr. Tompai Géza főosztályvezető (Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium építésügyi szakállamtitkárság)
Molnár Zoltán, a pekingi olimpiai csapat vezetője (Magyar Olimpiai Bizottság)
Gömöri Zsolt elnök (Magyar Paralimpiai Bizottság)
Dr. Török Ferenc, a Wesselényi Sport Közalapítvány kuratóriumának elnöke
Elbert Gábor sport szakállamtitkár (Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium sport szakállamtitkárság)
Kovács Attila Miklós főosztályvezető (Földművelési és Vidékfejlesztési Minisztérium)
Mányai Roland főosztályvezető (Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium turisztikai szakállamtitkárság)
Dr. Sárdi Árpád elnök (Dél-dunántúli Regionális Idegenforgalmi Bizottság)
Dr. Tokaji Ferenc elnök (Dél-alföldi Regionális Idegenforgalmi Bizottság)
Tama István marketingigazgató (Nyugat-dunántúli Regionális Marketing Igazgatóság)
Kevy Albert osztályvezető (Őrségi Nemzeti Park)
Papp Zoltán szakmai főtanácsadó (Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium turisztikai szakállamtitkárság)
(Az ülés kezdetének időpontja: 13 óra 09 perc)
BÁNKI ERIK (Fidesz), a bizottság elnöke, a továbbiakban ELNÖK: Sok szeretettel köszöntök mindenkit a Sport- és turisztikai bizottság mai ülésén. Nagyon örülök annak, hogy ilyen élénk érdeklődés övezi bizottságunk működését.
Rögtön azzal kezdeném, hogy egy módosítást javasolnék az írásban kiküldött napirendi pontok sorrendjében. A kormány képviselőinek tájékoztatása szerint a tájékoztató a Magyar Olimpiai Bizottság és a Paralimpiai Bizottság pekingi részvételével kapcsolatos előkészületekről, nehézségekről napirendet előrehoznánk, tehát a pálinkatanácsról szóló törvényjavaslat kapcsolódó módosító javaslatai után következne az olimpia ügye, aztán pedig tovább haladnánk, országos területrendezési terv, aztán a tájékoztatók és a RIB-beszámolók, ez lenne a sorrend.
Kérem a bizottság tagjait, hogy aki elfogadja ezt a módosítást az írásban kiküldött napirendi pontok között, az kézfelemeléssel jelezze! (Szavazás.) Köszönöm szépen. Ellenvélemény? (Nincs ilyen.) Tartózkodás? (Nincs ilyen.) A bizottság egyhangú döntésével elfogadta a módosítást.
Kezdenénk az első napirendi ponttal, a pálinkáról és a Pálinka Nemzeti Tanácsról szóló törvényjavaslat kapcsolódó módosító indítványairól szavazunk a mai nap során.
Köszöntöm az előterjesztők nevében megjelent Font Sándor képviselő urat, illetve a kormány képviselőit. Kérném szépen majd, hogy a kapcsolódó módosító indítványoknál rövid és lényegre törő véleményt mondjanak.
Az 1. ajánlási számon szereplő módosító indítvány Hock Zoltán és Katona Kálmán képviselő urak indítványa. Kérdezem az előterjesztőt, hogy mi az álláspontja ezzel kapcsolatban, majd a kormány képviselőjét.
FONT SÁNDOR (Fidesz): Igen.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Kormány képviselője?
DR. KISS NORBERT főosztályvezető (Földművelési és Vidékfejlesztési Minisztérium): Egyelőre csak tárcaálláspontot tudok mondani, az idő rövidsége miatt nem volt még lehetőség az egyeztetésre.
Azt tudjuk mondani a helyesírási módosító javaslatok tekintetében, hogy a konkrét helyesírási hibák kijavítását természetesen támogatjuk, ez viszont nem jelenti azt, hogy azokkal a módosító vagy kapcsolódó módosító indítványokkal, amelyekkel az előző ülésen is jeleztük, hogy nem tudunk egyetérteni, egyetértenénk, azokat magukat nem támogatjuk, csak a helyesírás kijavítását.
ELNÖK: Akkor ez az 1-es ajánlási pontnál mit jelent?
DR. KISS NORBERT főosztályvezető (Földművelési és Vidékfejlesztési Minisztérium): Az 1-es ajánlási pontot, magát a törvény szövegét nem támogattuk, de a helyesírás javítása értelemszerűen a helyesírás szabályainak megfelelően történjen meg.
ELNÖK: Jó, akkor ebben a formában ezt a kapcsolódó módosító indítványt nem támogatja a kormány képviselője.
DR. KISS NORBERT főosztályvezető (Földművelési és Vidékfejlesztési Minisztérium): Ebben a formában nem.
ELNÖK: Köszönöm. Kérdezem a bizottság tagjait ezek után: ki az, aki támogatja az 1. ajánlási sorszámon benyújtott módosító indítványt? Kérem, kézfelemeléssel jelezze! (Szavazás.) 6 igen. Köszönöm szépen. Ki az, aki nem támogatja? (Szavazás.) 9 nem. Ki az, aki tartózkodott? (Szavazás.) 1 tartózkodás. Köszönöm szépen. A bizottság ezt nem támogatta.
A 2. ajánlási számon szintén Hock Zoltán és Katona Kálmán képviselők kapcsolódó módosító indítványa szerepel. Az előterjesztőt kérdezem. (Kovács Ferenc az ülésterembe érkezik.)
FONT SÁNDOR (Fidesz): Ez szintén igen. Megjegyzem, a kormány álláspontjához képest, megerősítve a kormány képviselőjének álláspontját, hogy itt helyesírási hibák javítására tesznek javaslatot, ezeket támogatjuk, de jelzem a bizottsági tagoknak, hogy közben ez a törvénytervezeti szöveg azóta már konszenzusos alapon megváltozott. A helyesírási hiba ugyan benne maradt, de már nem ilyen szövegkörnyezetben található az a helyesírási hiba, amire most a módosító indítványt benyújtó két képviselő javaslatot tesz. Tehát változatlanul azért mondok itt előterjesztőként igent, mert itt az előterjesztő kizárólagosan a helyesírási hibák javítására tesz javaslatot. A konkrét, szöveges rész pedig értelemszerűen változni fog, más módosító indítványok következtében.
Még egyet szeretnék jelezni: az ajánlás szerkesztője egybefüggőnek látta az 1., 2., 3., 7., 8., 9., 10., 11., 15. indítványt. Egyenként kérném szépen megszavazni, mert van, amire igent mondunk, és van, amire nemet. Köszönöm szépen.
Ez is igen részünkről, előterjesztők részéről.
ELNÖK: Rendben. Kérdezném a minisztérium képviselőjét.
DR. KISS NORBERT főosztályvezető (Földművelési és Vidékfejlesztési Minisztérium): A tartalma miatt nem.
ELNÖK: Értettem, köszönöm szépen. A bizottság tagjait kérdezem. Ki az, aki támogatja ezt a módosító indítványt? (Szavazás.) 7 igen. Ki az, aki nem támogatja? (Szavazás.) 8 nem. Ki az, aki tartózkodott? (Szavazás.) 2 tartózkodás. Köszönöm szépen. A bizottság nem támogatja.
A 3. ajánlási számon szintén Hock Zoltán és Katona Kálmán képviselők kapcsolódó módosító indítványa.
FONT SÁNDOR (Fidesz): Nem, mert ez a helyesírási észrevételük nem helytálló.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Minisztérium képviselője?
DR. KISS NORBERT főosztályvezető (Földművelési és Vidékfejlesztési Minisztérium): Nem támogatjuk.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Bizottság? Ki az, aki támogatja? (Nincs ilyen.) Senki nem támogatja. Köszönöm.
A 4. ajánlási számon dr. Hörcsik Richárd képviselő úr kapcsolódó módosító indítványa. Kérdezem az előterjesztőt.
FONT SÁNDOR (Fidesz): Igen.
ELNÖK: Köszönöm szépen. A minisztérium képviselője?
DR. KISS NORBERT főosztályvezető (Földművelési és Vidékfejlesztési Minisztérium): Nem támogatjuk.
ELNÖK: Köszönöm. Kérdezem a bizottság tagjait. Ki az, aki támogatja? (Szavazás.) 7 igen. Ki az, aki nem támogatja? (Szavazás.) 2 nem. Ki az, aki tartózkodott? (Szavazás.) 8 tartózkodás. Köszönöm szépen.
Az 5. ajánlási számon Páva Zoltán képviselő úr kapcsolódó módosító indítványa.
FONT SÁNDOR (Fidesz): Nem.
ELNÖK: Az előterjesztő nem támogatja. Kormány?
DR. KISS NORBERT főosztályvezető (Földművelési és Vidékfejlesztési Minisztérium): Nem.
ELNÖK: Pontosabban a minisztérium képviselője nem támogatja. A bizottság tagjait kérdezem. Ki az, aki támogatja? (Szavazás.) 9 igen. Ki az, aki nem támogatja? (Szavazás.) 8 nem. Köszönöm szépen. A bizottság támogatja ezek szerint a képviselő úr kapcsolódó módosító indítványát.
A 6. ajánlási számon Bedő Tamás és képviselőtársai kapcsolódó módosító indítványa. Kérdezem az előterjesztőt.
FONT SÁNDOR (Fidesz): Igen.
ELNÖK: Támogatja. A minisztérium képviselője?
DR. KISS NORBERT főosztályvezető (Földművelési és Vidékfejlesztési Minisztérium): Igen.
ELNÖK: Köszönöm szépen. A bizottság tagjai? Aki támogatja, kérem, jelezze! (Szavazás.) Köszönöm szépen. Tartózkodás? (Nincs ilyen.) Ellenvélemény? (Nincs ilyen.) Egyhangú döntéssel a bizottság tagjai támogatták.
A 7. ajánlási számon Hock Zoltán és Katona Kálmán képviselők indítványa. Az előterjesztőt kérdezem.
FONT SÁNDOR (Fidesz): Igen.
ELNÖK: Köszönöm. A minisztérium képviselője?
DR. KISS NORBERT főosztályvezető (Földművelési és Vidékfejlesztési Minisztérium): A tartalma miatt nem.
ELNÖK: A bizottság tagjait kérdezem. Ki az, aki támogatja? (Szavazás.) 9 igen. Ki az, aki nem támogatja? (Szavazás.) 1 nem. Tartózkodás? (Szavazás.) 6 tartózkodás. A bizottság támogatja ezt a kapcsolódó módosító indítványt.
A 9. ajánlási számon Hock Zoltán és Katona Kálmán képviselők kapcsolódó módosító indítványa. Kérdezem az előterjesztőt.
FONT SÁNDOR (Fidesz): Igen.
ELNÖK: Köszönöm. Kérdezem a minisztérium képviselőjét.
DR. KISS NORBERT főosztályvezető (Földművelési és Vidékfejlesztési Minisztérium): Nem.
ELNÖK: Köszönöm. Kérdezem a bizottság tagjait. Ki az, aki támogatja? (Szavazás.) 7 igen. Ki az, aki nem támogatja? (Szavazás.) 8 nem. Ki az, aki tartózkodott? (Szavazás.) 2 tartózkodás. Köszönöm szépen. A bizottság nem támogatja.
A 10. ajánlási számon Bedő Tamás és képviselőtársai indítványa. Kérdezem az előterjesztőt.
FONT SÁNDOR (Fidesz): Igen.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Minisztérium képviselője?
DR. KISS NORBERT főosztályvezető (Földművelési és Vidékfejlesztési Minisztérium): Igen.
ELNÖK: Köszönöm. A bizottság tagjai? Ki az, aki támogatja az indítványt? (Szavazás.) Ellenvélemény? (Nincs ilyen.) Tartózkodás? (Nincs ilyen.) A bizottság egyhangú döntésével támogatja a kapcsolódó módosító indítványt.
A 11. ajánlási számon Hock Zoltán és Katona Kálmán képviselők indítványa. Az előterjesztőt kérdezem.
FONT SÁNDOR (Fidesz): Igen.
ELNÖK: Minisztérium képviselője?
DR. KISS NORBERT főosztályvezető (Földművelési és Vidékfejlesztési Minisztérium): A tartalma miatt nem.
ELNÖK: A bizottság tagjait kérdezem. Ki az, aki támogatja? (Szavazás.) 7 igen. Ki az, aki nem támogatja? (Szavazás.) 2 nem. Ki az, aki tartózkodott? (Szavazás.) 8 tartózkodás. Köszönöm szépen.
A 12. ajánlási számon Bedő Tamás és képviselőtársai kapcsolódó módosító indítványa szerepel. Az előterjesztőt kérdezem.
FONT SÁNDOR (Fidesz): Igen.
ELNÖK: A minisztérium képviselője?
DR. KISS NORBERT főosztályvezető (Földművelési és Vidékfejlesztési Minisztérium): Igen.
ELNÖK: Köszönöm szépen. A bizottság tagjai? Ki az, aki támogatja a kapcsolódó módosító indítványt? (Szavazás.) Köszönöm szépen. Ellenvélemény? (Nincs ilyen.) Tartózkodás? (Nincs ilyen.) A bizottság egyhangú döntésével támogatta ezt a kapcsolódó módosító indítványt.
A 13. ajánlási számon Bedő Tamás és képviselőtársai kapcsolódó módosító indítványa szerepel. Kérdezem az előterjesztőt.
FONT SÁNDOR (Fidesz): Igen.
ELNÖK: Köszönöm. Kérdezem a minisztérium képviselőjét.
DR. KISS NORBERT főosztályvezető (Földművelési és Vidékfejlesztési Minisztérium): Igen.
ELNÖK: Köszönöm. A bizottság tagjai? Aki támogatja? (Szavazás.) Köszönöm. Tartózkodás? (Nincs ilyen.) Ellenvélemény? (Nincs ilyen.) A bizottság egyhangú döntésével ezt is támogatta.
A 14. ajánlási számon szintén Bedő Tamás képviselő úr és képviselőtársai kapcsolódó módosító indítványa szerepel. Kérdezem az előterjesztőt.
FONT SÁNDOR (Fidesz): Igen.
ELNÖK: Köszönöm. Minisztérium?
DR. KISS NORBERT főosztályvezető (Földművelési és Vidékfejlesztési Minisztérium): Igen.
ELNÖK: Szintén. Köszönöm. A bizottság tagjait kérdezem. Ki az, aki támogatja? (Szavazás.) Köszönöm. Tartózkodás? (Nincs ilyen.) Ellenvélemény? (Nincs ilyen.) A döntés ebben a kérdésben is egyhangú.
Utolsóként Hock Zoltán és Katona Kálmán képviselő urak 15. ajánlási számon szereplő kapcsolódó módosító indítványa. Kérdezem az előterjesztőt.
FONT SÁNDOR (Fidesz): Igen.
ELNÖK: Köszönöm. Kérdezem a minisztérium képviselőjét.
DR. KISS NORBERT főosztályvezető (Földművelési és Vidékfejlesztési Minisztérium): Tartalma miatt nem.
ELNÖK: Kérdezem a bizottság tagjait. Ki az, aki támogatja? (Szavazás.) 7 igen. Ki az, aki nem támogatja? (Szavazás.) 2 igen. Ki az, aki tartózkodott? (Szavazás.) 8 tartózkodás. A bizottság nem támogatja ezt a módosító indítványt.
Kérdezem a bizottság tagjait, hogy van-e még olyan kapcsolódó módosító indítvány, amiről a bizottság tagjai szerint szavaznunk kellett volna, de nem tettük. (Nincs jelzés.) Amennyiben ilyen nincs, akkor megköszönöm az előterjesztőnek és a minisztérium képviselőinek a jelenlétet, ezt a napirendi pontot lezárjuk. (A napirendi pont tárgyalásához érkezett vendégek elhagyják az üléstermet.)
Áttérünk a következő napirendi pontunkra, amely a napirendek módosítása szerint tájékoztató a magyar olimpiai és paralimpiai csapat pekingi részvételével kapcsolatos előkészületekről és nehézségekről. Itt az előterjesztő részben Molnár Zoltán, az olimpiai csapat vezetője, részben pedig Gömöri Zsolt, a Magyar Paralimpiai Bizottság elnöke, és értelemszerűen az Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium sport szakállamtitkársága képviseletében Elbert Gábor szakállamtitkár úr. Kérem az előterjesztőket, hogy foglaljanak helyet az asztalnál, lehetőség szerint a végénél. (Molnár Zoltán és Gömöri Zsolt helyet foglalnak az asztalnál.)
A bizottságnak igen feszített a mai munkatempója, ezért az előterjesztőket arra kérem, hogy öt-ötperces időkeretben foglalják össze azokat a gondokat és problémákat, amelyeket a pekingi felkészüléssel kapcsolatban érzékeltek, és amelyről azt gondolják, hogy a bizottság tagjainak feltétlenül tudniuk kell.
Megadnám a szót elsőként Molnár Zoltánnak. Kérem, hogy az írásban megküldött véleményét szóban, amennyiben szükségesnek érzi, egészítse ki!
MOLNÁR ZOLTÁN, a pekingi olimpiai csapat vezetője (Magyar Olimpiai Bizottság): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselő Urak! Nagy tisztelettel köszönöm a lehetőséget, hogy számot adhatunk itt a problémánkról. Nyilván mindannyian tudjuk, hogy jobb lenne, ha azt jelenthetnénk önöknek, hogy minden rendben van. Sajnos az utóbbi időben egyre sűrűbben járunk ide. Ezt köszönjük is egyébként, hogy mindig nyitott volt a bizottság, emlékszem, tavaly is, amikor az olimpiai felkészüléshez hiányoztak a megfelelő források, akkor is nyitott volt a bizottság, és végül is összességében azt mondhatom, hogy a magyar sport és a bizottság segítségével is eredményesen lobbiztunk, mert az akkor hiányzó 300 millió forintból visszakaptunk 200 millió forintot edzőtábori voucher formájában. Most is reménykedünk abban, hogy problémánkra megoldást kapunk, ha mást nem, legalább abban, hogy felgyorsulnak az események.
Jelenleg az olimpiai részvétellel kapcsolatos úgynevezett dologi kiadásokkal vannak problémák. Ezt a parlamenti költségvetésben 500 millió forintos rovatban megítélte az Országgyűlés. Nyugodtak is vagyunk, nyugodtak is voltunk, de mivel ismerjük a pénzáramlás meglehetős nehézségeit - hiszen az előző években az volt a gyakorlat, hogy komoly késedelmekkel kaptuk meg az állami támogatásokat -, ezért már tavaly novemberben elmentünk Elbert Gábor államtitkár úrhoz egy levél kíséretében. Kértük, hogy tekintettel arra, hogy komoly fizetési kötelezettségeink lesznek a részvétellel kapcsolatos olyan kiadásoknál, mint a repülőjegy, a formaruha, a speciális sportruházat, a különböző szállásköltségek, belépőjegyek, és még megszámlálhatatlan feladat van, a bérlemények, az olimpiai falu ellátása vonatkozásában bérleményeket kell eszközölnünk, ezért komoly fizetési kötelezettségeink vannak. Kértük azt, hogy ha lehet, akkor már januárban kaphassuk meg ezt a támogatást, hiszen nekünk eleget kell tenni ezeknek a fizetési kötelezettségeknek. Mostanában már lassan-lassan oda jutunk, hogy tartalékpénzeink is kezdenek elfogyni, türelmünk is kezd elfogyni, hiszen az utóbbi időben azt is tapasztaltuk, hogy igazából érdemi intézkedés nem történt, bár itt a folyosón az előbb az államtitkár úr azt jelezte, hogy már tegnap elkészült a szerződéstervezet. Ez örömteli hír, és ezt is köszönöm a bizottságnak, mert nyilván felgyorsulnak itt a dolgok. (Elbert Gábor: Nem ezt jeleztem.)
Tehát ebben a problémában szeretnénk megoldást kérni, és ha lehetne, mi tettünk is egy javaslatot a Nemzeti Sporttanács ülésén, hogy a Nemzeti Sporttanács is járjon el annak érdekében, hogy a jövőben ilyen eset ne forduljon elő, hiszen azt gondolom, hogy azért különösen az olimpia évében teljesen jogos az az elvárás a sport részéről, a sportszereplők részéről, hogy talán ilyenkor nem nekünk vagy nem a sportszakmának meg az olimpiának kellene igazodnia a költségvetési pénzek meglehetősen bürokratikus és nehézkes áramlásához, hanem talán egyszer tehetne kivételt a költségvetés is és időben eljuttathatná a forrásokat. Ez az egyik problémánk.
A másik probléma kapcsolódik szintén az olimpiai ügyhöz, az olimpiai felkészüléshez, az olimpiai szerepléshez. A sportolóink, edzőink, a versenyzők a Wesselényi Sport Közalapítványon keresztül az úgynevezett Gerevich-ösztöndíjból részesülnek fizetésben. Ebben az évben ők sem láttak még támogatást. Most eltelt három hónap. Az alapítványnak - mivel alapítványi tag is vagyok és a Magyar Olimpiai Bizottság ott képviseli magát két fővel - tudomására jutott, hogy lassan ott is elfogynak a tartalékok, amelyek többek között azt eredményezik, hogy lehet, hogy az Őrnagy utcai Általános Iskola és Gimnázium pedagógusai most ebben a hónapban már nem kapnak fizetést. Ez is egy komoly probléma.
A másik komoly probléma, hogy bár néhány sportszövetség kapott már ez évre állami támogatást, illetve a tavalyi évben megítélt rendkívüli támogatásból kaptak valamennyi pénzösszeget, de értesültünk arról is, hogy vannak olyan sportágak, amelyek egyáltalán nem kaptak még ebben az évben állami támogatást. Nyilván lassan fölélik a tartalékaikat. Egyébként ahogy említettem, a MOB-ra is ez a jellemző, mi is úgy kezeltük a problémát, hogy egyfelől az összes tartalékpénzünket mozgósítottuk, másfelől pedig megkértük a szponzorainkat, hogy hozzanak előre támogatásokat, harmadsorban megkértük a szolgáltatást végző cégeket, hogy legyenek tekintettel és esetleg most ne kérjék a pénzt, hanem egy későbbi időpontban. A szövetségeink is ezt teszik, de egyre nehezebb körülmények között vannak. Azt is el kell mondanom, meglehetősen rossz üzenet ez a versenyzőknek és a szakembereknek, hogy még az olimpia évében sem kapják meg azt a megfelelő bánásmódot, hangsúlyozom, évek óta kérjük, ha már kevés a támogatás, de akkor az a kevés legalább időben érkezzen.
Arról értesültünk, éppen délelőtt volt egyébként az úszósport egy szakmai beszámolón, megbeszélésen a Magyar Olimpiai Bizottság székházában, ahol Gyárfás Tamás elnök úr és Ruza József főtitkár úr jelezte, hogy ők bizony egy forintot nem kaptak, és a szakállamtitkárság képviselője elismerte, hogy bizony-bizony, eltelt úgy három hónap, hogy nem tudták ezt a problémát megoldani.
Köszönöm szépen. Körülbelül ennyit szerettem volna elmondani.
ELNÖK: Köszönjük Molnár Zoltánnak. Továbbadnám a szót Gömöri Zsoltnak, a Paralimpiai Bizottság vezetőjének.
GÖMÖRI ZSOLT elnök (Magyar Paralimpiai Bizottság): Köszönöm szépen a lehetőséget. Molnár Zoltán a MOB részéről elmondta mindazt, ami a paralimpiára vonatkozik, ugyanakkor én is szeretnék néhány új információval szolgálni. Ezt az öt percet szeretném úgy kihasználni, hogy amíg beszélek, addig egy filmet szeretnék bemutatni, hogy mi is az, amire a paralimpikonok készülnek. Kérem szépen, hogy próbáljuk meg elindítani a filmet, utána pedig, ha a technika lehetővé teszi, egy diagrammal szeretném ábrázolni, hogy a költségvetésünk milyen helyzetben van. (Az előadás alatt a jelenlévők megtekintik a filmet.)
Nem szaporítom a szót. Ahogy a MOB, ugyanúgy a paralimpia is a forráshiányokkal küszködik. Azért tartom fontosnak ezt a filmet, mert ezen már egyértelműen látszik, ezek a képek Athénban készültek, és azt látjuk, hogy sportolók vannak. A világ második legnagyobb sporteseményére készülünk, hiszen a paralimpia ugyanaz, mint az olimpia az eszmeiségével, a felkészülésével. Három-négyéves kvalifikációs versenynek a végcélja a paralimpia. Négyezer sportoló százhatvan ország részvételével küzd ezen az eseményen. Ha azt mondom, hogy ez a terület mennyire alul van finanszírozva, meg kell néznünk azokat a technikai lehetőségeket, amelyekkel ezek a sportolók küzdenek. Meg kell mondanom, hogy egy ilyen atlétikaszéket nem tudnánk megvenni, mert a szakmai költségvetésünk nem tenné lehetővé, az a 20 millió, 30 millió forint, amivel mi foglalkozunk. Kérem szépen, hogy közben azért tényleg nézzék. Olyan teljesítményeket láthatunk, amikor a térdből amputált sportoló megfutja az épek olimpiájához szükséges szintidőt, és látható majd, fél lábbal hogy kell két métert ugrani. Mi ehhez a mezőnyhöz kell hogy felnőjünk. 31 sportoló már kvalifikálta magát, de másik négy sportolónak esélye van.
Ha majd a számokat fogom mondani, akkor ez egy döbbenetes szám, és ezt hadd hangsúlyozzam. Nem jut sportolónként 840 000 forint a felkészítésre. A felkészítés alatt értem a sporteszközt, a táplálék-kiegészítést, az edzőtábort, a nemzetközi versenyeket, az orvosi, egészségügyi szolgáltatást. Nálunk még nagyon fontos, hogy ezek a sportolók nem az utcai kerekes székükben sportolnak. El nem tudnám képzelni, hogy a kajak-kenusoknak azt mondják, hogy kérem, vedd meg a kajakodat. Nálunk most ez a helyzet. Meg kell venni a kerekes székes vívónak azt a 840 000 forintos sportszéket, amellyel részt tud venni a játékokon.
Közben elérkeztünk a csapatsportágakhoz. Sajnos a paralimpián nem lesz csapatsportágunk. Hogy miért? Egyrészt azért, mert Magyarországon az elmúlt négy évben, öt évben ennek a sportszegmensnek a felére esett vissza a támogatása. Ha azt mondom, hogy ugyanaz, nagyobb volt a költségvetési mozgásterünk Athén évében, mint most Peking évében. Az, hogy egy csapatsportágat nemzetközi szinten működtessünk ligában, nemcsak egyszerre tizenegy sportolónak, hanem ahhoz megfelelő bajnoksági rendszert kell felépítenünk. Nagyon szomorú az a tendencia. Ha azt mondom, hogy jelen pillanatban 60 millió, de némi remény látszik, hogy a pekingi részvétel költsége emelkedhet, 30 millió forintunk van arra, amivel pótolnunk kell, és a mi helyzetünk azért nehéz, mert a paralimpia évében mindig csak azokra a sportolókra van lehetőségünk fókuszálni, akik kvótát szereztek. Tehát egy második vonalbeli, egy Eb negyedik helyezett sportolót például asztaliteniszben el kell hogy engedjünk, és azt kell mondani, hogy nem baj, hagyd ki ezt az évet, hiába, hogy jövőre Eb-d, vb-d lesz, mi annyira jók vagyunk, hogy ekkora hendikepet adunk a nemzetközi mezőnynek, küzdjél majd Londonra.
Egyébként a tendencia olyan szomorú, hogy addig, amíg 45 sportoló volt Sydneyben, 38 Athénban, most 31-34 várható Pekingben, és most jelezhetem, hogy 25-28 sportoló lesz körülbelül Londonban. Egy Budapesti Olimpiai Mozgalom, ahol nem beszélünk még paralimpiáról, csak olimpiáról, ahol hatezer sportoló jelenne meg, és a kommunikációban nem jelenik meg, hogy paralimpiára is kellene gondolnunk, ott lesz-e vajon paralimpiai sportolónk.
A költségvetés táblázatát hadd kérjem, és majd mondom, hogy melyik táblázatnál álljunk meg. Az 5-ös diára menjünk. Remélem, hogy látható: tulajdonképpen ezt a táblázatot a MOB szakmai tapasztalatára építve készítettük, tőlük kaptuk meg azt a koncepciós elvet, ami alapján ők évtizedek óta fel tudják építeni a költségvetésünket. Ilyen erős költségvetési táblázatunk még nem volt, ami ilyen sokrétű, és színesen átfogja a területeket.
Hadd mondjak néhány elkeserítő adatot! (Az ülésterembe érkezik Páva Zoltán.) A rendszerünkben egy síelő sportoló van, mert készülnünk kell a téli paralimpiára is, és 34 kvalifikációesélyes sportoló. Sportegészségügyi támogatásra előirányzott keretösszegünk 4 millió 200 ezer forint, ami azt jelenti, hogy ez januártól kellene, hogy számításba jöjjön, szeptemberig, ez 120 ezer forint/sportoló. Ebben benne van minden olyan egészségügyi szolgáltatás, ami orvos, fogorvos, gyógyterapeuta, fizikoterápia - ne felejtsük el: fogyatékossággal élő sportolók, nálunk hatványozottabban fontos, és mi eddig nem foglalkoztunk ezzel.
Hazai edzőtáborok tekintetében 88 ezer forint az, amit a költségvetésünk beállított. Igazán nem sok, sőt, mondhatnám, nagyon kevés. Nemzetközi versenyek, ami a pozicionáláshoz nagyon fontos, a versenyrutin szerzése, és ahogy az előbb említettem, hadd utaljak rá. Csak a kvalifikált sportolókat tudjuk az idén versenyeztetni, a második vonalat mindig elfelejtjük, nagy a leépülés ebből. Ez 28 millió forint, körülbelül 4-500 ezer forintot tudunk sportolónként költeni.
Sporteszközök. Ezek az eszközök nem tartalmazzák a speciális segédeszközöket. Vívófelszerelés, úszósapka van benne, ez 6 millió forint, ami igen szűkösen, de tudja fedezni a költségeket.
Nagyon érdekes oszlop a következő: műhelytámogatás. Ez minden évben 13,5 millió forint volt, ebben az évben nem jelent meg a mi költségvetés-finanszírozásunkban. Meg kell mondanom, hogy ugyanúgy, ahogy az olimpiában is, vannak paralimpiai műhelyek is, az egyesületek jelenlegi ereje adja a mi felkészülésünket és a MOB szakmai háttere, mert ugyanazok a műhelyek, ugyanazok a szakemberek dolgoznak nálunk is. Tehát a magyar sport erejét az olimpia és a paralimpia fogja ebben az évben demonstrálni, és nem tudjuk azokat a paralimpiai műhelyeket segíteni, ahol az edzők, a sportolók felkészülnek. Nem nagy összeg, 15 millió forint volt bekalkulálva.
Ami szintén elengedhetetlen: táplálékkiegészítés, ez 100 ezer forintra jönne ki.
Ezek a számok, ahogy mondtam, tényleg nem túlzottak, a minimális igényt jelentik. Azt kell mondanom, hogy ezek a számok elegek is lesznek, ha ezt a pénzt augusztusban fogjuk megkapni. Jelen pillanatban nem kaptunk még támogatást. Én is a folyosón értesültem, hogy a pekingi részvétel szerződése elkészült, folyamatban van, de az a szakmai felkészülés, ami alapján edzőtábort tudnánk bérelni, sporteszközöket megrendelni, azok még nincsenek a látótérben sem. Ha még a szerződést sem láttuk, azt kell mondanom, illetve nem akarok jósolni, de szerintem május előtt nem fogunk ehhez a pénzhez jutni. Tehát be kell jelentenem, hogy a paralimpiai felkészülés szakmailag biztosított, de pénzügyileg nem. Köszönöm a figyelmüket.
ELNÖK: Köszönöm szépen Gömöri Zsolt kiegészítését, elég aggasztó és súlyos jelek ezek, amiket hallottunk információs szinten.
Elbert Gábor szakállamtitkár úr, öné a szó.
Elbert Gábor szóbeli kiegészítése
ELBERT GÁBOR sport szakállamtitkár (Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium): Köszönöm szépen. Én mindig örömmel jöttem a bizottság üléseire, mert mindig azt érzékeltem, hogy itt tényleg szakmáról beszélünk, és egyet akarunk. Az elhangzottak alapján azt gondolom, hogy nagyon hamis kép alakulna ki mindannyiunkban, ha az olimpiai felkészülés és nehézségek kapcsán csak arról esne szó, ami az urakat zavarja. Azt gondolom, számos adat és információ nem hangzott el. Mindannyian, akik itt ülünk a teremben, büszkék lehetünk arra, hogy a finanszírozás olyan, ahogy az olimpiai felkészülés jelenleg zajlik, hiszen ahogy Molnár Zoltán úr is említette, minden évben áprilisban került a pénz a szövetségekhez. Éppen ezért tavalyi költségvetési forrásból oldottuk meg az idei felkészülés egy jó részét, és azt lehet jelenteni büszkén, hogy az összes olimpiai felkészülésre szánt pénz 58,5 százaléka február 1-jén a szövetségeknél volt. Azt gondolom, hogy erre a rendszerváltás óta példa nem volt. Érdekes módon nekem Gyárfás Tamás úr Eindhovenből küldött sms-t, amiben megköszönte azt, hogy időben ott volt a pénz, és ez segítette azt, hogy a gyerekek eleget tudtak edzeni és felkészülni. Tehát ilyen értelemben ez nekem új információ volt. Azt tudom, hogy a Jövő SC-vel kapcsolatban volt valóban egy késés.
A következő történet, amit azt gondolom, hogy el kell mondani, mert nem hangzott el az előbb, az arról szól, hogy pontosan annyi forrása van minden köztestületnek ebben az esztendőben, amennyit a köztestület tavaly nyár végén, ősz elején lerakott elénk. Tehát a Magyar Olimpiai Bizottság által kért valamennyi forint 2008-ban rendelkezésre áll, sőt, ennél 660 millió forinttal több áll rendelkezésre, ami a sportolók technikai hátterének javítására, illetve sportorvosi hátterének erősítésére szolgál. Ez szintén jó hír, ez megint csak bőven az infláció feletti növekedést eredményez a szokásos összehasonlításban, ha Athénnal hasonlítjuk össze, illetve ha a tavalyi költségvetési forrásokkal. Azt gondolom, hogy erre megint csak közösen büszkék lehetünk.
Szintén az olimpiával kapcsolatosan érdemes azt elmondani, hogy az olimpiai edzőtáborokban - ugye közösen látogattuk meg a tatait például - már elkészült beruházás a tavalyi és az idei évben 255,5 millió forint, ami a sportolókat szolgálja. Ebben benne van az, hogy soha korábban a paralimpiára készülő sportolók nem tudtak az olimpiai edzőtáborokban készülni, hiszen erre a lehetőség nem volt adott. Közösen láttuk Tatán, hogy milyen fejlesztések voltak, hogy számos szoba van, amiben a paralimpikonok is tudnak pihenni, illetve hogy lift készült, és ez készül Dunavarsányban is, hogy azok a sportolók, akik oda mennének, szintén tudjanak készülni. Az edzőtáborokban jelenleg 507,5 millió forint értékben folynak beruházások, ami szintén az olimpiai felkészülést szolgálja.
Szintén jó lett volna, ha elhangzik, hogy azért az egy nagy eredmény, hogy az athéni jutalmakhoz képest, aki Pekingben érmet nyer, az kétszer annyi pénzt kap. Én azt gondolom, hogy ez nagy dolog. Az sem hangzott el, hogy a világban nem sok olyan ország van, ahol a paralimpiai és az olimpiai aranyérem egyforma értékkel bír, és 20 millió forintot lehet kapni egy paralimpiai aranyéremért. Ez megint csak egy nagy előrelépés, és a közös munka eredménye.
Szintén elhangzott a Wesselényi Sport Közalapítvány, a Gerevich-ösztöndíjak problémája, ami szintén a rendszerváltás óta húzódó probléma, Török úr pontosan tudja, hiszen mindig későn jön a pénz. Most, ebben a ciklusban azt tudtuk tenni, hogy a tavalyi évben 60 millió forint átjött, nem erre a célra, ez is egyértelmű, de pontosan azért tudtuk eljuttatni, hogy ezeket az év eleji nehézségeket kezelni tudjuk.
Amit Zsolt nem mondott el a paralimpiával kapcsolatban, és itt, a folyosón ezt mondta, hogy a paralimpiára is pontosan annyi pénz áll rendelkezésre, amiennyit a kért határidőre a Paralimpiai Bizottság akkori elnöksége számunkra átnyújtott, hogy mennyi pénzre van szüksége, ez a pénz rendelkezésre áll. Itt beszéltünk arról, hogy azóta valóban érkeztek javaslatok, hogy mennyivel kellene több, és abban is megegyeztünk már a többszöri beszélgetések során, hogy azt azért viszonylag részletesen ki kellene fejteni, mert amikor egy köztestület elszámolása egy A/4-es oldal, akkor azt elég nehezen tudja például az Állami Számvevőszék kezelni. Az, hogy Athéntól Pekingig mennyiben változott a költségvetés, a szakmai elvek, és mennyire több vagy kevesebb sportoló van, nyilván ezért kevéssé lehet az én részemről felelősséget vállalni, hogy ez hány sportoló és hogyan. Azt gondolom, hogy a magyar sportnak egy közös nehézségea pekingi olimpia, látható, hogy az épek olimpiáján is lényegesen kisebb csapatunk lesz, de körülbelül annyi, amennyit közösen előre el tudtunk mondani.
Első körben ennyi adatot szerettem volna mondani, és még egyszer azt kérem, hogy azért, ha az olimpiai felkészülésről beszélünk, akkor ne olyan képet fessünk fel, ami a valóságnak csak egy nagyon szűk szelete. Én azt gondolom, hogy közösen büszkék lehetünk arra, ahogyan most az olimpiával kapcsolatos dolgok állnak, hiszen még egyszer mondom, a rendszerváltás óta nem hiszem, hogy olyan előfordult volna, hogy az adott, tárgyévre vonatkozó költségvetési forrás 58,5 százaléka február 1-jén a szövetségeknél van. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen Elbert Gábornak a kiegészítést. Török Ferenc úr jelentkezett még szólásra. Feri, annyit kérek majd, hogy feszített a tempó, nem voltál itt az elején... (Török Ferenc: Egy mondatot mondanék...) Csak mindenképpen kérném, hogy fáradj mikrofonhoz! (Török Ferenc helyet foglal az asztalnál.)
Dr. Török Ferenc szóbeli kiegészítése
DR. TÖRÖK FERENC, a Wesselényi Sport Közalapítvány kuratóriumának elnöke: Javítanám, amit Elbert Gábor mondott, mert ez nem a rendszerváltás óta van, hanem azóta, 2004 óta, amikor a szerencsejáték adóját megvonták, ami automatizmus volt, és onnan jött a pénz; addig pénz volt, és addig ez bonyolítható volt, mert folyamatosan jöttek a pénzek. Négy éve van gyakorlatilag ez a probléma, tehát nem tíz éve, és nem a rendszerváltás óta. Amíg automatizmus volt, addig a Wesselényi, a Gerevich megoldotta ezeket a dolgokat, én emlékszem.
Ez tényleg nem tartható, ha nem lesz valamilyen törvénymódosítás ezzel kapcsolatban, de eddig senki nem tett ebben az ügyben, igazán ilyen javaslat nem hangzott el. Azt kérem itt a bizottságtól, mindenkitől, hogy ebben járjatok el, mert ez tarthatatlan. Azóta odajött még a Csanádi is a Wesselényihez, és a tanárok fizetését most áprilisban nem tudjuk a tartalékból se fizetni. Most az egy dolog, hogy a Wesselényinek a saját fenntartási költsége kamatokból rendben van és kifizetjük, de azért azt gondolom, hogy ebben tényleg valamit előre kell teljesíteni. Kérem, abban segítsetek, mert ez hosszú távon nem működik. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm Török Ferencnek a kiegészítését, aki a Wesselényi Közalapítvány kuratóriumi elnöke. Bizottsági tagoké a szó a következő körben. Kérdezem, hogy a jelenlévő bizottsági tagok közül kinek van véleménye, észrevétele, esetleg kérdése az elhangzottakkal kapcsolatban. (Páva Zoltán jelentkezik.) Páva Zoltán képviselő úr!
PÁVA ZOLTÁN (MSZP): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Bizottság! Kedves Vendégek! Elég régóta vagyok képviselő, és minden olimpia évében megtörténik az, ami most is, hogy van egyfajta siránkozás, amit még természetesnek is veszek, mert miért ne ők aggódjanak érte, akik ezért felelősek, akár a Paralimpiai Bizottság, akár az Olimpiai Bizottság igazgatója. Ezt nyilvánvaló dolognak tartom. Azt szeretnék, ha ott lenne a pénz, azt szeretnék, ha a működés, a felkészülés teljesen zavartalan lenne.
Azért hadd mondjam el, hogy tényleg ez egy bevett szokás volt. Megnéztem, 2000-ben talán március végén, ha jól tévedek, akkor történt meg a támogatási szerződések megkötése, 2004-ben áprilisban, az idén is áprilisban. Annak idején én magam is lobbiztam az Olimpiai Bizottság kérésére, hogy külön fejezetbe kerüljön az olimpiai támogatás. Véleményem szerint, ha ezt nem tesszük meg, hanem ott van a minisztériumnál, összességében már rég ott lenne a pénz. Sajnos ilyen ma a mechanizmus, ilyen a minisztériumok adminisztrációja, hogy amíg nincs támogatási szerződés, illetve nincs támogatási rendelet, addig nem tudják a pénzt utalni. Tegnap beszéltem Juhász Gábor úrral, úgy tudom, hogy ott van már a támogatási szerződés az érdekelt feleknél, aláírásra kerül, azt ígérték, hogy két héten belül meglesz a rendelet is. Véleményem szerint ez azt jelenti, hogy április 20-22-ével a pénz is utalva lesz.
Azért hadd mondjam el azt, megint összehasonlító adatokat szeretnék mondani, hogy elég jelentős támogatásban részesült azért a magyar sport, különösen az Olimpiai Bizottság, hisz az előző olimpia évében, 2004-ben az athéni olimpiára és paralimpiára való felkészülésre 1 890 000 000 forint állt rendelkezésre. 22 százalékos volt az infláció. Ez annyit jelent, hogy ha ebben az évben a 2,3 milliárdot biztosítjuk, akkor ez körülbelül egy arányos támogatás lenne. Ezzel szemben 3 milliárd az idei évi támogatás. Nyilvánvaló, Peking messzebb van, de az is igaz, hogy jóval kevesebb versenyző fog Pekingbe utazni, mint Athénbe. Úgy ítélem meg, hogy valamennyi sportvezető tisztában van azzal, hogy ez a gyakorlat nem új keletű. Én azt mondom, hogy a következőkben majd módosítsunk rajta. El tudom fogadni azt is, amit Török Feri barátom mondott, hogy egy javaslat, én most tudtam meg először, hogy nektek is ilyen gondjaitok vannak, csak annyiba kerül, hogy most jegyzőkönyveztük, és megígérem, hogy elő fogjuk terjeszteni és fogunk módosítani a törvényen ilyen irányba.
Úgy ítélem meg, hogy a múlt évben kapott 630 millió forintból egyszer, Zoli, ha jól tévedek, 300 milliót utaltak... (Molnár Zoltán: Teljesen rosszak azok a számok.) Jó, majd utána akkor mondd el. A 360 és a 830 millió forinttal 1 190 000 000 millió forint fog áprilisban érkezni az olimpiai bizottság számlájára. Úgy ítélem meg, hogy ezzel együtt biztosítva lesz a felkészülés, ami nyilvánvaló, hogy most gondot, problémát okoz, de nem hiszem, hogy három hét alatt tönkremenne akár az Olimpiai Bizottság, akár akadályoztatná a felkészüléseket.
Összességében úgy ítélem meg, hogy ezen változtatnunk kell, de nem hiszem, hogy bármi anyagi gond, probléma lenne az olimpiai felkészülésből. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Majd adok lehetőséget természetesen a reagálásra az előterjesztőknek. Kérdezem még a bizottsági tagokat. (Lasztovicza Jenő jelentkezik.) Lasztovicza Jenő!
LASZTOVICZA JENŐ (Fidesz): Köszönöm szépen. Azt gondoltam, hogy akkor, amikor ősszel a bizottság tárgyalta az olimpiai felkészüléssel kapcsolatos problémákat, itt volt Schmitt Pál úr is, aki elmondta, hogy milyen nehézkesen mennek a dolgok, és hogy aránytévesztésben van az egész támogatási rendszer, hiszen az olimpiai felkészülésre, ha jól emlékszem és nem csal az emlékezetem, de azt hiszem, az önöké sem, azt mondta, hogy körülbelül ugyanannyi forrást biztosít a kormányzat a pekingi olimpiára, mint Athénra. Csak azóta eltelt négy év, Athén itt van a szomszédban, nem úgy, mint Peking, egész más körülmények között kell felkészülni, és minden egész más költségekkel bír. Tehát azt gondolom, hogy már eleve ott vannak problémák, ha az állam nem tudja teljesíteni azokat a kéréseket, amelyeket a sportszakemberek kérnek ahhoz, hogy megfelelő szintű felkészülések legyenek.
Akkor kicsit megnyugodtam azon a bizottsági ülésen, mert azok az ígéretek megvoltak, hogy a továbbiakban a kormányzat is megtesz mindent azért, hogy a források biztosítása időben megfelelő módon történjen. Ma, mikor jöttem Budapestre, olvastam éppen az egyik napilapot, ahol olimpikonok nyilatkoznak, hogy sajnos nem kapják meg azt a pénzt, amire szükségük lenne, ami hivatalosan járna, visszamenőleg már három hónappal tartoznak nekik. Most gondolják el önök is, hogy milyen lehet úgy felkészülni egy nem kis versenyre, mert azért az olimpia a világ legnagyobb megmérettetése, amikor nincs az a biztonságérzete egy sportolónak, hogy ki tudja fizetni a rezsiszámláját, meg tudja venni azokat az élelmiszereket, táplálék-kiegészítőket, sporteszközöket, mert egyszerűen a kormányzat nem hajlandó lefinanszírozni a forrásokat.
Itt rendeletmódosításról van szó. Azt gondolom, hogy tavaly elfogadtuk decemberben a parlamentben a költségvetést, és nem hiszem el azt, hogy egy tárcának három-négy hónapig kell azon ülni, hogy egy rendeletet létrehozzon ahhoz, hogy megfelelő időpontban a sportolók megkapják a nekik járó pénzt. Zoli, most te mondod, hogy minden évben. Muszáj minden évben a rossz gyakorlatot követni? (Molnár Zoltán: Minden olimpia évében így volt.) Ezt nem tudom elfogadni, elnézést, nem tudom elfogadni. A sport- és turisztikai bizottság két éve állt fel, nem tudom, eddig a sportbizottságban hogyan mentek a dolgok, de azt hiszem, hogy ha most nekünk fontos az olimpia, akkor igenis meg kell tenni mindent azért, hogy az a néhány száz sportember, sportvezető időben hozzájusson ahhoz, ami nekik jár.
Közben a világ vicce az, hogy már lassan két éve megy a nagy kampány, hogy Budapesten olimpiát akarunk rendezni. Uraim! Ha Magyarországon nem lesznek megfelelően felkészült olimpiai résztvevőink megfelelő eredményekkel, a világ rajtunk fog nevetni, azon, hogy hogyan szeretnénk mi olimpiát rendezni, mikor nincs meg az a sportolói létszám és megfelelő minőségű sportember, aki eredményeket tud elérni. Azt hiszem, hogy ez a világ vicce, hogy itt reklámozzuk a budapesti olimpiát, közben meg azokra a sportolókra nem figyelünk oda, akiknek az eredményt kellene hozni. Ez a mi felelősségünk is, akik itt ülünk ennél az asztalnál. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm, képviselő úr. Tóth József képviselő úr kért szót.
DR. TÓTH JÓZSEF (MSZP): Elnök Úr! Tisztelt Elnök Urak és Államtitkár Úr! Pragmatikus szeretnék lenni, és ha segíteni akarunk, akkor azt hiszem, hogy annak kell lennünk. Az első kérdésem úgy szól államtitkár úrhoz, hogy elkészült-e az ÖTM-rendelet, azt írja, hogy az első héten, tehát április első hetében elkészült-e. Ez az első. A második. A következő lépcső a támogatási szerződések megkötése. Hogy állnak a támogatási szerződések? Harmadik. Mikor lesz ebből pénz a köztestületeknél? A negyedik ilyen kérdésem: Itt úgy kezeltük, meg az előterjesztésben azt látom, hogy ez finanszírozási gond, viszont a szóbeli kiegészítés alapján mind a hármójuktól kérdezem, hogy ez most forráshiány vagy finanszírozási gond. A szóbeli kiegészítésben úgy érzékeltem, hogy forráshiány, úgy hangzott el, hogy nem forráshiány, hanem inkább finanszírozási gond. Az ötödik ilyen kérdésem, hogy készült-e finanszírozási terv mind a köztestületeknél, mind pedig a minisztériumnál, és ezeknek a finanszírozási terveknek megfelel-e ez a típusú ütemezés. Gondolom, ha ezekre van válasz, akkor tudunk normálisan segíteni. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm, képviselő úr. A bizottsági ülésünkön részt vesz Deutsch-Für Tamás képviselőtársunk, korábbi ifjúsági és sportminiszter. Jelezte képviselő úr is, hogy szeretne hozzászólni ehhez, illetve vannak kérdései. Megadom a szót erre.
DR. DEUTSCH-FÜR TAMÁS (Fidesz): Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Bizottság! Valóban mind a két minőségemben érkeztem, bár talán ezt inkább megelőzi az a közös gondolat vagy közös érték, ami szerintem mindannyiunkat idehoz, ez pedig a magyar sport, a magyar olimpiai mozgalom szeretete.
Két bevezető gondolat, és utána Tóth képviselőtársam megközelítéséhez szeretnék én magam is csatlakozni.
2001 óta a világon mindenki tudja, hogy 2008. VIII. hó 8-án, este 8 órakor Pekingben megkezdődnek az olimpiai játékok. 2001 óta, hét esztendő óta ezen a földgolyón sport iránt érdeklődő, sportot szerető ember számára ez nem lehet titok. Ez nem egy nehezen tervezhető, váratlan, a tiszai árvízzel, egy tőzsdekrachhal, vagy valamifajta rendkívüli társadalmi jelenséggel összefüggő feladat, hanem egy nagyon régóta tudható, és nagyon jól tervezhető feladat. Ehhez képest azt képtelenségnek látom, minősíthetetlen, felelőtlen és a magyar sport rövid-, közép- és hosszú távú eredményességét veszélyeztető kormányzati magatartásnak, egyszerűen trehányságnak gondolom, amivel ma itt szembesülnie kell a bizottságnak, és szembesülnie kell valamennyi sportot szerető embernek.
Bár vannak kétségeim a minisztérium által rendelkezésre bocsátott dokumentumok tárgyilagosságát illetően, most mégis ezt fogadom el. A számokat összeadtam. Ez a következőt jelenti: az idei esztendőben még folyósítandó összegekből legkevesebb 1 milliárd 390 millió forintot nem utalt át a minisztérium a Magyar Olimpiai Bizottságnak, illetve a felkészülést szervező, irányító sportági szakszövetségeknek és műhelyeknek, illetve a Wesselényi Sport Közalapítványnak pedig az olimpiai felkészüléshez közvetlenül kapcsolódó forrásokból 625 millió forintot nem utalt át, a Wesselényi Alapítványnak még többet kellett volna. Ez több mint 2 milliárd forint. Mi a búbánat magyarázza azt, hogy 2008. április 1-jén ezzel a helyzettel kell szembenállni? Mi a búbánat? Hogyan lehet erre egyáltalán bármifajta magyarázatot találni? Április 1-jén több mint 2 milliárd forint nincs kifizetve. Akkor is kell szállásköltséget fizetni, akkor is kell utazási költséget fizetni, akkor is kellene az edzőknek, a sportolóknak fizetést adni. Nem létezik az, én nem láttam, hogy Gyurcsány Ferenc, vagy bárki egy igazolványt állított volna ki, mondjuk Janics Natasának vagy bármelyik ökölvívónak, hogy az év első három hónapjában ingyen vásárolhatnak, vagy az Ökölvívó Szövetségnek a bandázsokért nem kell fizetnie. Én nem tudom, hogy ilyen igazolvány kiadható-e... Tehát egyszerűen ezt elfogadhatatlannak tartom!
Tisztelettel arra kérem Páva képviselő urat... Többen vagyunk itt, akiknek az emlékezetünk azért nem csak egy-két évre tekint vissza, képviselő úr, és ez nem volt így, tényszerűen nem igaz. A 2000-es olimpiát megelőzően február hónapban az utolsó fillérig minden összeg átutalásra került a Magyar Olimpiai Bizottságnak és a Wesselényi Sport Közalapítványnak. Arról már nem beszélek, hogy automatizmus volt, tehát szabadon gazdálkodhattak ezzel, arról már nem is beszélek, hogy egyébként nem minisztériumban hivatalnokok, hanem sportszakmai vezetők dönthettek arról, hogy melyik szövetségnek mennyi pénzt fizetnek ki, mert ez már nagyon messze nyúlna.
Éppen ezért, Tóth képviselő úrhoz csatlakozva, tisztelettel azt javasolnám, képviselői lehetőségemmel élve, lévén ismerem, hogy az ilyen feladatok mennyi idő alatt végezhetőek el, hogy a bizottság hozzon egy olyan határozatot - nem hiszem, hogy ebben vita lehet köztünk -, hogy a még át nem utalt 2 milliárd forintot 2008. április 15-éig, az utolsó fillérig utalják át az illetékeseknek. Pont. Ha ehhez rendeletet kell alkotni - képviselő úr polgármester, tudja nagyon jól, az önkormányzat is jogalkotó szervezet,, hogy mégoly alapos előkészítés mellett is 15 nap alatt a rendelet elkészíthető, a támogatási szerződések többéves gyakorlatra tekintenek vissza, nem olyan nagyon nehéz azt megcsinálni. A sportági szakszövetségek pontosan tudják, hogy mennyi összeg jár nekik, az Olimpiai és a Paralimpiai Bizottság ezt tudja, április 15-ével a probléma oldódjon meg, és onnantól kezdve folytassák az érintettek a felkészülést.
Egyébként ez a grémium és a minisztérium is gondolja azt végig, hogy milyen normatív változtatásokra van szükség, hogy aztán a londoni, meg az azt követő olimpiákat megelőzően ezzel a problémával ne kelljen újra találkozni. Mert egyébként - és elnézést kérek, csak az április 1-je engedi ezt meg nekem, és bocsánatot kérek, ha nem jól sikerül ez az április tréfa -, szóval egyébként a világon az egyetlenegy ország lennénk, amelyik így a bojkotton gondolkodik. Csak ez egy ilyen burkolt bojkott: nem adjuk oda a pénzt az Olimpiai Bizottságnak, aztán nem fog tudni elutazni a csapat, és mindenki arról beszél, hogy persze, senki nem gondolkodik a bojkotton. Április 1-je van, csak azért merem ezt megfogalmazni. (Derültség.) Tehát szerintem ne gondolkodjunk, és még egy ilyen burkolt bojkott lehetőségét se teremtsük meg. Legyenek ott a magyar sportolók, szerezzenek örömet az olimpián és a paralimpián is mindannyiunknak.
ELNÖK: Köszönöm, képviselő úr. Kérdezem a bizottság tagjait, hogy van-e további hozzászólási igény. (Nincs jelentkező.)
Amennyiben nincs, akkor nekem is lenne még két rövid kérdésem. Az egyik éppen Török Ferenc elnök úr hozzászólásához kapcsolódik, és kérdezném erről Elbert Gábor szakállamtitkár urat elsősorban, hiszen valóban évek óta problémát okoz az ösztöndíjak megérkezése. Nem ez az első év, amikor ezt halljuk. Most ugye olimpia éve van, ilyenkor mindenki érzékenyebb, érhető módon. Vajon miért van az, hogy nem történt az elmúlt évek során semmi annak érdekében, hogy ez a rendszer ilyen módon megváltozzon? 2004-ben, ahogy elmondta elnök úr, 2004 óta, amióta a szerencsejáték-bevételekből nincs meg ez a forrás, azóta ezt meg lehetett volna oldani. Ki a felelős ezért, hogy ez nem történt meg, és egyáltalán gondolkodik-e azon a szakállamtitkárság, hogy valami gyors megoldás történjen?
A másik pedig az, hogy ugye, ha szétválasztjuk az olimpiai szereplés költségeit, akkor persze nagyon fontos az, hogy a szállás időben le legyen szervezve, de nagyon fontosak azok az edzőtáborok, amik még hátravannak, hiszen teljesen más klimatikus viszonyok között kell a sportolóinknak helytállni. Ha az európai gyakorlatot nézzük, akkor mindenki igyekszik minél hamarabb elutazni. Éppen egy korábbi olimpiai bizottsági beszámolón tudatosult bennem is az, hogy mekkora különbség van egy világversenyen, mondjuk egy Ázsiában megrendezett világverseny eredményeiben, ha egy csapat már két héttel a verseny előtt ott tud lenni és akklimatizálódik, vagy ha valaki a verseny előtti napokban érkezik. Azt hiszem, éppen a Kajak-kenu Szövetség képviselője mondta el, hogy a német evezősök hogy leégtek emiatt, mert nem tudtak időben elutazni Pekingbe, egy ilyen versenyre.
Ez nyilvánvalóan nagyon fontos, azonban azt gondolom, hogy ennél még sokkal fontosabb az ösztöndíjak kérdése. Egy sportoló felkészülését, a szakedzők munkáját tényleg jelentősen elbizonytalanítja egy ilyen szituáció. Én azt gondolom, a bizottságunk a korábbi időkben is mindig arra törekedett, hogy a megoldás felé vigye el a vitát, én most is ezt szeretném. Tehát tényleg azt szeretném, ha a mostani felvetésekre, kérdésekre adott válaszokat követően tudna a bizottságunk egy állásfoglalást hozni, amely állásfoglalás segítene megoldást találni ezekre a finanszírozási problémákra.
Ezek után adnám meg a szót az előterjesztőknek, szakállamtitkár úrnak. Molnár Zoltán kezdje, ugyanúgy, ahogy az első kört indítottuk.
MOLNÁR ZOLTÁN, a pekingi olimpiai csapat vezetője (Magyar Olimpiai Bizottság): Köszönöm szépen, elnök úr. Talán, ha Páva képviselő úr nem szólt volna, akkor lehet, hogy nem is kérnék most lehetőséget, de néhány dolgot mégiscsak... Nem jók azok a számok, képviselő úr, amit neked a kollégáid vagy a munkatársaid elkészítenek. A fele jó egyébként, mert való igaz, hogy négy évvel ezelőtt 1,8 milliárd forint volt a közvetlen olimpiai felkészülésre szánt állami támogatás, jelenleg viszont megint csak 1,8 milliárd a közvetlen olimpiai felkészülésre szánt állami támogatás. Ezt azért tudom, mert ránk bízzák, mi tehetünk, a Magyar Olimpiai Bizottság javaslatot ennek a pénznek a felhasználására, felosztására, ez fillérre, forintra majdnem megegyező. A reálértékről most ne beszéljük, mert négy év alatt azért volt egy rendes, tisztességes infláció, itt említetted, ugye, képviselő úr, legalább 20 százalék. Ennyit a pénzek értékeiről és a körülményeinkről.
Még egyszer el szeretném mondani, nem mostani probléma, négy éve vannak ilyen jellegű problémák a magyar sportban, hogy a támogatások késve érkeznek meg. Mi is történt négy évvel ezelőtt? Négy évvel ezelőtt módosította a sporttörvényt az akkori kormány, és elvette a Magyar Olimpiai Bizottságtól a döntési jogot az állam által az olimpiai felkészülésre biztosított állami támogatások és források esetében, elvette a pénzkezelési jogot, és ezt mindet odarendelte az akkori sporthivatalhoz vagy sport főhatósághoz. Mi már akkor jeleztük, az akkori sportminiszter úrnak, hogy ebből azért lesznek rendesen, tisztességesen problémák. Tekintettel is volt a jelzésünkre, mert abban az évben, 2004-ben, bár a törvény már felhatalmazta, hogy elveszi tőlünk ezt a jogosítványt, mégiscsak nálunk hagyta. Tehát a 2004. évi olimpiai felkészüléssel kapcsolatos pénzügyi problémák való igaz, hogy finanszírozás időben satöbbi, ezek ismeretlenek voltak, azért, mert a Magyar Olimpiai Bizottság kezelte abban az évben is, meg az azt megelőző években is az állami támogatásokat, mert azt az Ifjúsági és Sportminisztérium mindig egy összegben átutalta a Magyar Olimpiai Bizottság számlájára. Sok milliárd forintról van szó, beleértve a részvétellel kapcsolatos támogatásokat.
Egyébként el szeretném mondani, hogy szeptember 18-án a legjelentősebb sportágak képviselői leültek egy asztalhoz, és felhatalmazták a Magyar Olimpiai Bizottság elnökét, hogy ezeket a problémákat tárja a miniszterelnök úr elé, aki akkor meglátogatta a magyar sportot.
Elmondtuk, hogy a sportági konzultációkon azt tapasztaltuk, hogy a felkészülés anyagi, gazdasági háttere sokkal rosszabb, mint az azt megelőző négy évben. Semmi mást nem kértünk, csak azt kértük, hogy legalább reálértékben ugyanannyi támogatást kapjon a magyar sport és az olimpiai felkészülés, mint az azt megelőző négy évben. Államtitkár úr azt mondta, hogy amit kértünk, megkaptuk. Nem egészen így volt. Ezen a miniszterelnöki találkozón 2 milliárd forintot kértünk, az pontosan megegyezett volna a négy évvel ezelőtti hasonló helyzettel. Egyébként csak 1,8-at kaptunk, tehát 200 millió forint hiányzik. Ez egyébként nekünk elég jelentős pénz.
Többek között azt is kértük, hogy ez az új finanszírozási rend, amit említettem, hogy elvették ezeket a feladatokat a Magyar Olimpiai Bizottságtól, erre való tekintettel keressenek és találjanak megoldást, hogy a pénzek időben érkezzenek a sportszövetségekhez, a pénzek időben érkezzenek a Gerevich-ösztöndíjkeretbe és a versenyzőkhöz, edzőknek, és a pénzek időben érkezzenek a Magyar Olimpiai Bizottsághoz is. A sportban olyan feladatok vannak, amelyekre tekintettel kell lenni. A sportnak nincs akkora tartalékforrása, olyan eszközállománya, például egy Magyar Olimpiai Bizottságnál is nekünk nagyon-nagyon kemény próbatétel az, hogy most közel 400 millió forintot úgymond az állam helyett előfinanszírozzunk. Nyilván meg tudjuk tenni, mert 430 millió forintot kértünk a feladatokra, nyilván egyelőre meg tudjuk tenni, tekintettel azokra a körülményekre, hogy sok megértést tapasztaltunk a támogatóknál, sok megértést tapasztaltunk a beszállítóknál. Aztán volt olyan, ahol nem tapasztaltunk megértést, hiszen hiába fordultunk levélben, hiába MOB elnökségi ülésen januárban kértük az államtitkár urat, hogy tegyen valamit, kértük a Nemzeti Sporttanácsot, hogy egyszer és mindenkorra értesse meg az állami forrásokat kezelő szervezetekkel, hogy ha mást nem, akkor vezessenek be automatikusan a sport esetében egyfajta előleget. Ideadhatják, hiszen köztestületekről van szó, azt mindenki tudja, hogy a köztestület ilyen sajátos magyar találmány, valami félállami szervezet, nem kell tőlünk félni, nem fogunk elszaladni ezzel a pénzzel, biztosíthatunk mindenkit, hogy felelősséggel el fogunk számolni, mint ahogy eddig is elszámoltunk az elmúlt húsz évben. Ezt mindenképpen szeretném elmondani.
Azt is jelezzük évek óta, ha már itt vagyok, azért még egyszer elmondom, ezt is szeretném jelezni, hogy az is jó lenne, ha kiszámíthatóak lennének az állami támogatások, és nem minden évben mindenfajta lobbizással és nem tudom, üzenetekkel és sajtóban való panaszkodásokkal kell nekünk eltölteni az értékes időnket, hogy úgymond megküzdjünk a forrásért. Miért kell küzdeni a forrásért? Van egy állami feladat. Akarunk olimpiai sikert? Akarunk olimpiai sikert. Vannak előzmények? Vannak előzmények. Vannak ismeretek? Vannak ismeretek. Döntse el az állam, hogy erre mennyit szán, és legyen szíves, akkor legalább egy négy évre kiszámíthatóvá tenni és dönteni arról, hogy mennyi forrás áll rendelkezésre erre a feladatra.
Egyszerűen elfogadhatatlan, megalázó, ma délelőtt is elmondták az úszósportág vezetői, egyszerűen megalázónak tartják ezt a fajta cirkuszt, ami itt az állami támogatások megszerzése körül van. Ez nem méltó. Ez nem méltó a magyar sport eredményeihez, nem méltó az olimpiai elvárásokhoz. Ebben az országban igenis elvárják, szeretik és el is várják az olimpiai sikereket és az olimpiai eredményességet. Akkor valószínű, hogy legalább most tényleg sok intézkedés mögött egyfajta üzenetértéket keresünk. Most tessenek elgondolni, hogy milyen üzenet van e mögött, hogy három hónapja nem kapnak fizetést az edzők meg a sportolók! Milyen üzenet van a mögött, hogy tavalyi évben nyolc hónapig nem kaptak fizetést a sportot segítő sportorvosok? Milyen üzenet van amellett, hogy egész évben azért kellett harcolnunk, hogy a sporttudományos hátterünket ne zárják be - ahelyett, hogy fejlesztenénk -, amit úgy hívnak, hogy Sportkórház. Sajnos sokan összetévesztik, azt hiszik, hogy az egy kórház. Az nemcsak egy kórház, hanem az egyik legértékesebb, legfontosabb szolgáltatásokat nyújtó tudományos háttérintézmény. Ezért kellett nekünk küzdenünk egy évvel ezelőtt, ahelyett, hogy azért küzdöttünk volna, hogy a sportolóink fölvegyék a kesztyűt a világgal.
Köszönöm szépen. Csak ennyit szerettem volna.
ELNÖK: Köszönöm igazgató úr. Gömöri Zsoltnak átadnám a szót.
GÖMÖRI ZSOLT elnök (Magyar Paralimpiai Bizottság): Köszönöm szépen az ismételt lehetőséget. Felírtam magamnak a gondolatokat, eszerint mennék.
Edzőtábor. Valóban örömmel vettük mi is tudomásul és a megnyitón is ott voltunk vagy az átadáson, amikor az akadálymentesítés folyamatban volt. Itt azért el kell mondanom, hogy a tavalyi évben volt rá lehetőség, részben a MOB segítségével az úgynevezett voucher, ami kedvezményes edzőtáboros lehetőség volt. Idén ez nincs. Rendben van, hogy vannak akadálymentes edzőtábor-lehetőségek; piaci áron meg kell fizetnünk. Látom Gábor szemén, tehát a piaci ár alatt, de ugyanakkor a saját költségvetésünkben, amikor 88000 forint/fő jut edzőtáborozásra, akkor nagyon nehezen tudjuk. Mindenképpen a saját forrásunkat mozgósítani kell, ez pedig a sportágfejlesztések, a kommunikáció és magának a rendszernek a működtetése rovására megy.
Jutalmak a következő felírásom. Igen, köszönjük szépen, valóban meg kell mondanom, várakozáson felüli volt ez az elismerési forma, amit a jutalmak meghatározásánál közzétettek. Azt is lehet mondani, hogy ez nagyon bátorító és biztató, hiszen a második olimpia, paralimpia jutalmazási rendszeréről beszélhetünk, egy és ugyanaz elv szerint. Amíg az előzőnél, tehát Athénnál azért voltak visszás érzések, mert egy eseményt követően lett közzétéve, ez most egy szerencsésen kezelhető helyzet, mert előtte, jóval az esemény előtt, több mint fél éve be lett jelentve, tehát mi is ki tudjuk dolgozni azt a rendszert, ami egy igazságos elosztási jutalmazási rendszerű. Meg kell mondani, meggyőződésemnek adok azzal hangot, ha azt mondom, hogy ez a jutalmazási rend valószínűleg elismerése és lehetőség biztosítása a parasportolóknak olyan tekintetben, hogy ők tulajdonképpen mások, egyfajta kompenzáció. Ha azt mondom, hogy az athéni jutalomnak az első három sportolója paralimpikon volt, ugyanakkor meg kell mondanom, hogy abból a pénzből már nem igazán van, mert az elmúlt négy évben felélték nem a mindennapjukra, versenyeztetésükre. Ahhoz, hogy ugyanazok a sportolók megint kint legyenek, ők adták azt a plusz forrást, ami évről évre hiányzott.
A költségvetésre hadd mondjam. Valóban szépen hangzik, ha azt mondjuk, hogy a MOB és a Paralimpiai Bizottság, tehát ez az egy eszme alá tartozó minőségi versenysport milyen költségvetési emelkedésen megy keresztül. Hadd mondjak néhány tényt, száraz tényt. Sydney 2000-ben: 105 millió volt a Paralimpiai Bizottság állami támogatása, 2003-ban 71 millió. Most nem megyek végig évente, de azért Athénban volt 100 009 988 forint. Tehát forintra pontosan meg tudom mondani. 2007-ben, a felkészülési évben 71 millió forint volt a támogatásunk, most pedig a működéssel együtt 106 millió forint.
Az előző képekre hadd utaljak. Az elmúlt négy évben nemcsak az olimpiai sportágaknál, paralimpiai sportágaknál is hihetetlen technikai fejlődésen ment keresztül ez a rendszer. Meggyőződésem az, hogy Peking nemcsak a sportteljesítményről fog szólni, hanem a technikai háttérről és az egészségügyi kiszolgálásról. Vajon lehetőséget tudunk-e biztosítani a sportolóinknak? A válasz nagyon egyszerű: nem.
Valóban a Paralimpiai Bizottságnak egyfajta hiányossága, hogy a sok számla mellett és a rendszeres kiigazítások vagy kiegészítések mellett rövid, tömör beszámolót adtunk le. Jelzem most az államtitkár úrnak, hogy ezt pótolni fogjuk. Az eddigi gyakorlatot vettük alapul, nem akartuk szaporítani a papírmunkát. Megvan a lehetőségünk arra, hogy egy terjedelmesebb beszámolót adjunk.
Az ösztöndíjakról kell még pár szót mondanom. Az, amikor a Wesselényi hiányosságáról, forráshiányáról kell beszélni, ugyanúgy érinti a paralimpikonokat. Ugyanazon elosztási elv szerint kapnak arányosított támogatást, ösztöndíjat sportolók, edzők, ugyanúgy érinti őket, és jelzem azt, hogy megélhetési problémájuk van. Éppen a múltkor voltam egy konferencián, ahol közölték, hogy körülbelül 6-700 000 fogyatékossággal élő ember él Magyarországon, és ennek csak 9 százaléka az, aki aktív dolgozó. Jelentem, az összes paralimpiai sportoló aktív dolgozó, tehát munka mellett tudják végezni ezeket a sporttevékenységeket, a mindennapos edzésre a munkából jönnek, és ugyanakkor nekik egy plusz lehetőség, hogy a felkészülésükben ez az ösztöndíjrendszer folyamatosan működjön. Jelen pillanatban ezzel tényleg fennakadások vannak.
Elhangzott egy kérdés. Valóban, elkészítettük azt a pénzügyi tervet, azt a költségvetési kalkulációt, ami szerint szeretnénk dolgozni. Meg kell mondanom, hogy a céljainkat el tudjuk érni a tervek szerint, és nem pedig a beígért forrás szerint megyünk, mert ha a beígért forrás szerint mennénk, noha 2006. október 4-én leadtuk azt a táblázatot, ami alapján meg lett állapítva egy 91 042 000 forintos paralimpiai felkészülés és költségvetés, amihez tartozik plusz éves támogatási összeg, ez az éves állami támogatás, és egy szerencsétlenül fogalmazott levél alapján a műhelyek, tehát a sportolók és az edzők nem kapják meg ebben az évben a műhelytámogatást, és ez 91 millió forint, ami most, jelen pillanatban 90 millió forintban realizálódik. Remélem, hogy a közeljövőben fogunk az államtitkár úrral megoldást találni arra, hogy teljes egészében tudjuk vállalni a felkészülési programunkat. Köszönöm.
ELNÖK: Köszönöm szépen, elnök úr. Államtitkár úr, öné a szó.
ELBERT GÁBOR sport szakállamtitkár (Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium): Még egyszer mondom: életemben először rosszul érzem magam a bizottsági ülésen. Azt gondolom, hogy a képnek, ami itt felfestődik, semmi köze nincs a valósághoz.
Amikor Jenővel beszélgetünk sportról, mindig egyetértünk, és most sem gondolom azt, hogy ő szándékosan csúsztatott volna, hanem szerintem összekeverednek fogalmak. Az olimpiai felkészülésre szánt pénz 58,5 százaléka február elején a szövetségeknél volt. Én 12 évig vezettem szövetséget. Amikor Tamás miniszter volt, akkor is voltam szövetségi vezető - akkor én a Squash Szövetséget vezettem - soha március vége előtt a Squash Szövetség pénzt az államtól nem kapott. (Dr. Deutsch-Für Tamás: Nem olimpiai sportág!) De egyszerre mennek ezek a pénzek, tehát ez egy egyszerre utalás... (Dr. Deutsch-Für Tamás: Tudtommal.) Én is úgy tudom, mert hat szavazaton múlott. Tehát soha március vége előtt a szövetségek pénzhez nem jutottak az elmúlt 13 évben. Én 2006-ban hagytam abba, előtte 12 évig biztosan nem. Az, hogy most február elején az össz pénz 58,5 százaléka ott volt a szövetségeknél, a közös munkánk eredménye, a bizottságé, a köztestületeké, a szövetségé és talán a szakállamtitkárságé is, hogy tudtuk azt érzékeltetni, hogy a sport egységes, és hogy olimpia évében előre kell lépni.
Amiről itt beszélünk, amit a Magyar Olimpiai Bizottság a részvétel biztosítására, illetve a Magyar Paralimpiai Bizottság a részvétel biztosítására, 440 millió - Zoli mondta, hogy 430, tehát már beszéltünk a Zsolttal, hogy azt a 10 milliót a paralimpiához át lehet csoportosítani -, az tehát a részvétel költsége. Ezzel pedig nem igazán tudunk mit kezdeni, azzal együtt, hogy Zoliék novemberben átnyújtottak egy levelet, hogy 2008-as pénzt januárban adjunk oda, ez nem lehetséges törvényesen, ezt nem tudtuk megoldani. Azt meg tudtuk oldani, hogy a szövetségeknek... A szövetségek, a sportolók, az edzők valamennyien elégedettek. Azt gondolom, hogy más képet festeni nem jó, amikor az Öttusa Szövetség elnöke megköszönte a múlt héten, Gémesi Gyuri megköszönte, hogy a kvalifikációban nagyon sokat segített az, hogy ott tudtak lenni - zárójelben megjegyzem, a Magyar Olimpiai Bizottság alelnöke -, amikor Csötönyi Sándor televíziós adásban dicséretet mond az éppen aktuális állami vezetőre, erre nem gyakran kerül sor. Én azt gondolom, hogy ezzel jól állunk, ezt valljuk be, és ne fessünk olyan képet, hogy rossz helyzet lenne, ami most van. Kétségtelen, hogy az olimpián való részvétel fedezésére a két köztestület még nem kapta meg a pénzt, de erre akkor is azt ígértük, hogy március vége, április eleje. Én is örülnék... Bár Tamás azt mondta, hogy hivatalnokok, én azt gondolom, hogy nem vagyok hivatalnok, szerencsére valószínűleg nem is leszek soha életemben, tehát pontosan tudom azt, hogy a sportnak januárban lenne szüksége pénzre. Ezért oldottuk meg azt, hogy december-januárban elmentek az utalások, és mondom még egyszer a számot, 58,5 százaléka az idei szövetségi pénzeknek február elején ott volt. Soha nem volt erre példa, az első részlet mindig március végén, áprilisban jött, a második pedig július-augusztusban, ez mindig így volt, mondom, 12 évig vezettem szövetséget.
Tóth képviselő úr kérdései. A rendeletet az én tudomásom szerint holnap fogja miniszter úr ellenjegyezni. A támogatási szerződések nyilván egy része már decemberben aláíródott, hiszen azok alapján tudtunk a szövetségeknek fizetni, az idei részre pedig a támogatási szerződés után kerül sor. A szövetségek is azt mondják, hogy nincs szükségük most, a legtöbbnek, az olimpiai felkészüléssel kapcsolatban pénzre, mert ott van náluk a pénz.
Forráshiány az én meggyőződésem szerint nincsen, vagyis egy helyen van, amit Zsolt mond, amit ő is elismert, egy szerencsétlen levél miatt. Mi készpénznek vettük azt, hogy amit leír a Paralimpiai Bizottság, arra van szüksége, nem gondoltunk mögé, hogy annál többre van szüksége. Közösen keressük a megoldást, ez több helyütt elhangzott.
Finanszírozási terv. Igen, volt egy finanszírozási terv, valamennyi érintett olimpiai szövetséggel, összesen 18-cal közösen készítettük el azt, hogy mikor mennyi pénzre van szükség, aszerint megy az utalás. Pontosan tudható volt az, hogy mennyi pénzt fognak kapni az év elején, és még a plusztámogatásnál is azt kértük, Zoli ott ült végig, hogy mondják meg ők, hogy a plusztámogatásból melyik az a rész, ami az első felében kell, és az első felét tervezzük március végéig, április közepéig, mert feltételezhető a korábbi évek gyakorlatából, hogy a következő részlet április közepe felé fog odaérni. Eszerint is haladunk a finanszírozásban, és azt gondoljuk, és a visszajelzések sportolóktól, szövetségektől azok, hogy a dolog rendjén van, és jól tudnak haladni a felkészüléssel. Folyamatosan kapjuk a visszajelzéseket, hogy azok az eredmények, amik jönnek, természetesen nem egyértelműen, de részben annak is köszönhetőek, hogy ezek a pénzek időben ott voltak.
Ugyanez, amit Deutsch képviselő úr mondott, tervezhetőség. Igen, valamennyien tudtuk, hogy mikor van az olimpia, és miután én a sportban szocializálódtam, azt gondolom, hogy pontosan tudom, hogy mikor, mire és mennyit kell költeni, eszerint is terveztük közösen a szövetségekkel a pénzutalást, és eszerint is haladunk. Még egyszer mondom az adatot, mert erre büszkék lehetünk: 58,5 százaléka az idei pénznek február elején ott volt a szövetségeknél. Erre nem volt még példa. Azt gondolom, még egyszer, hogy ez a közös eredményünk.
Amit elnök úr mondott, az ösztöndíjak, Gerevich, és hogy a sportfogadásból legyen újra pénz. Ezt emlékeim szerint közösen kezdeményeztük, a bizottság a szakállamtitkársággal közösen, de sajnos nem tudtuk keresztülvinni. Addig, amíg nem tudjuk keresztülvinni, lehet ezzel próbálkozni és kell is, Feri minden évben többször tesz erre javaslatot, és ez ellen szerintem itt, ebben a sportközegben senkinek nincs ellenvetése, ezzel folyamatosan próbálkozunk, hiszen a legegyszerűbb az volna, ha ezeket a pénzeket automatikusan lehetne eljuttatni oda, a Wesselényi Közalapítványhoz. Valóban van néhány olyan sportoló, akinek ez az egyetlen kereseti forrása, de a sportolók nagy részének, akik az olimpiára készülnek, szerencsére komoly jövedelmük van, és emellett jön a Gerevich-ösztöndíj.
Még ehhez is szeretném azt hozzátenni, hogy a tavalyi esztendőben 60 millió forint pluszforrást szereztünk az év végén, ami ennek az évnek az első felében kerül kiosztásra. Azt sem titkolom el, hogy ezt alapvetően nem erre a célra szereztük, de tudva a nehézségeket, azért tudtuk ezt biztosítani a Wesselényinek, hogy átcsoportosításokkal a sportolók minél kisebb problémával szembesüljenek.
Amit Zoli elmondott, arra válaszoltam már, bocsánatot kérek, hogy mikor érkezik a pénz vagy mikor érkezett. Köszönöm.
ELNÖK: Köszönöm szépen, államtitkár úr. Nagy Imre képviselő úr kér még szót.
NAGY IMRE (MSZP): Elnök úr! Egy kiegészítő kérdést hadd tegyek fel államtitkár úrnak, mert engem nyilván az zavar a legjobban, hogy felnőtt, értelmes emberek különböző megközelítésben különböző számokat és különböző dátumokat mondanak. Véleményem szerint mindez nagyon egyszerűen kezelhető lenne, ha 10-20 évre visszamenőleg egyszerűen rendbe tennénk a papírmunkákat, és megmondanánk, hogy mi mikor volt. Egy minisztériumban az utalás akkor volt, amikor volt, azt senki nem fogja most már megváltoztatni.
Ugyanígy igaz ez az összegekre is, hogy egyik oldalon azt hallom, hogy itt 1,8 milliárd forint volt, és 1,8 milliárd forint van, a másik számban azt hallom, hogy 3 milliárd forint van. Megmondom őszintén, hogy bennem ilyenkor mindig csak az rémlik, hogy akkor valamelyik a dologból nem igaz, vagy arról van-e szó, hogy ha én kaptam korábban 100 egységet, de most csak 80-at kapok, akkor rosszul érzem magam. Az igaz, hogy a feleségem is kap még mellette 20-at, meg a gyerekeim is 15-15-öt, tehát a családomnak ugyan 130 van, de én egyébként teljesen jogosan mondom azt, hogy nekem csökkent, mert 100 helyett csak 80-at kaptam. Tehát a helyükre kellene tenni ezeket a számokat, mert nagyon zavar az, hogy 1,8 és 3 milliárdról beszélünk, vagy a paralimpiánál Elbert államtitkár úr papírjában 350 millió forintról van szó, tehát szeretnék erre visszakérdezni.
ELBERT GÁBOR sport szakállamtitkár (Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium): Szeretnék erre válaszolni, ha lehet.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Kérnék egy gyors választ, mert utána szeretném a napirendet lezárni. Köszönöm.
ELBERT GÁBOR sport szakállamtitkár (Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium): A papíron a 350 millió a fogyatékosok sportjára vonatkozik, és arról is szól a papír, tehát nincs benne az, hogy az a paralimpiára menne. Bármikor bármilyen számot és bármilyen időpontot bárkinek a bizottság tagjai közül, vagy a bizottság tagjain kívül is szívesen megmutatunk, nincsen rejtenivalónk. Azért hoztunk egy ilyen viszonylag részletes táblázatot, hogy abból pontosan látszódjon, hogy melyik forrás milyen célra, mely szövetségnek áll rendelkezésre, és mikor került vagy kerül oda hozzá. Tehát bármelyik bizottsági tagnak, vagy bizottságon kívül, örömmel állunk bármikor rendelkezésre, eddig is szerintem mindent, ami kérés volt, teljesítettük, most is bármikor. Én azt mondom még egyszer, hogy nincs szégyenkeznivalónk, sőt. Köszönöm.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Gömöri elnök úr még jelentkezett.
GÖMÖRI ZSOLT elnök (Magyar Paralimpiai Bizottság): Mindenképpen szeretném lereagálni ezt a 350 milliót, mert nagyon örültem, hogy hallani, de nem tudunk ezzel élni. Jelen pillanatban a külön költségvetési soron szereplő 500 millió forintból van 60 millió forint tervezve a paralimpiai részvételre. Ha minden igaz, ez a MOB segítségével emelkedhet 10 millióval. Ehhez van egy 30 milliós szakmai felkészülési keretösszeg, amiben, ahogy a táblázatban ismertettem, azok a tételek vannak, és van egy 16 milliós működési támogatás, ami a szokásos, ugyanakkor paralimpia évében, amikor azért mindig több az adminisztratív feladat, ez kevesebb 3,5 millió forinttal. Úgyhogy ilyen szempontból van paralimpiai felkészülésre, működésre és részvételre 106 millió forint rendelkezésünkre, virtuálisan egyelőre. Köszönöm.
ELNÖK: Köszönöm, elnök úr. Lasztovicza Jenő képviselő úr kért még szót.
LASZTOVICZA JENŐ (Fidesz): Gábor, én csak elnézést szeretnék kérni, nem igazán neked szólt ez az egész, hanem magának a rendszernek, amit mondtam, hogy maga az egész rendszer rossz. Te is egy minisztériumnak vagy a köztisztviselője, neked is vannak feletteseid, a döntések a fejed fölött dőlnek el sok mindenben, gondolom én ezt, és eddig a kapcsolatunk másfél év alatt tényleg nem volt rossz. Azért mondom, hogy ez nem személyesen neked szólt, csak úgy vettem ki a szavaidból, mintha magadra vetted volna a dolgot. (Elbert Gábor: Összekeveredett két fogalom.) Köszönöm.
ELNÖK: Köszönöm. Reményeim szerint utolsóként Tóth József képviselő úr kért még szót.
DR. TÓTH JÓZSEF (MSZP): Elnök úr, köszönöm szépen. Annak a jogán, hogy megkaptam minden kérdésemre a választ. Természetszerűleg nem javaslom, hogy hozzunk most határozatot rá, hiszen nem javaslom azt, hogy a bizottság olyanba avatkozzon bele, amely nem az ő hatásköre. Ez az egyik.
Elhangzott egyszer, hogy van finanszírozási rendszer. A másik oldalról nem kaptam választ rá. Úgy gondolom, hogy a bizottsági ülés felhívta arra a figyelmet, hogy normális időben kapják meg a köztestületek a pénzt, az alapítvány is természetszerűleg, ezért azt javaslom, hogy a finanszírozási terv, támogatási szerződések és a szakmai műhelytámogatások meg minden egyes szerződés összhangja legyen meg, és ennek az ütemezésében kapják meg a köztestületek a pénzt, erre hívjuk fel a figyelmet. A másik dolog pedig az, hogy az alapítvány tekintetében pedig szorgalmazzuk azt a törvénymódosítást, amelyet Török úr felvetett. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr. Hallva itt a különböző véleményeket, és látva a vitát az államtitkárság, a köztestületek vezetői között, az a vicc jutott az eszembe, amikor megy az autós az autópályán, hallgatja a híreket, és mondják, hogy egy őrült megy szembe a forgalommal. És ő mondja: Egy? Az összes autós vele szembe közlekedik.
Alelnök úrral konzultáltam menet közben, szeretnénk ennek valóban a végére járni, hiszen az időnk nagyon kevés, augusztus 8-ig már csak napjaink vannak hátra szinte, és tényleg még vannak kvalifikációs versenyek hátra, tehát még a csapat sem teljes. Tehát tegyünk meg mindent annak érdekében, hogy legalább a delegáció számát is tudjuk növelni. A következő határozati javaslatot terjeszteném a bizottság elé, és ehhez kérem a képviselőtársaim támogatását. A bizottsági elnökséget bevonva, a szakállamtitkárság vezetését, a Magyar Olimpiai Bizottság, Paralimpiai Bizottság vezetését, a Wesselényi Közalapítvány kuratóriumának elnökét, az itt elhangzott és felmerült adatokból megpróbálnánk egy átlátható képet gyűjteni, egy elemzést készítünk visszamenőleg az elmúlt két olimpiára vonatkozóan is. Ennek szellemében reményeink szerint egy érthető, mindenki számára átlátható táblázatot terjesztenénk a két hét múlva - mert jövő héten nincs bizottsági ülésünk - kezdődő bizottsági ülés elé, és ott szeretnénk ebben már rögzített határidőket is a bizottság elé hozni, amely a finanszírozási kérdéseket is rendezné. Akkor szeretnénk a bizottság részéről egy olyan állásfoglalást elfogadtatni, amely meggyorsítja ezeknek a pénzeknek a kifizetését és rendezi azokat a nézeteltéréseket, amelyek a köztestületek, minisztérium, esetleg a sportági szakszövetségek vezetői között vannak.
Kérdezem a bizottság tagjait, hogy egy ilyen határozati javaslatot elfogadnak-e, amelyben a bizottság a bizottság elnökét, alelnökét felhatalmazza arra, hogy az érintett sportági vezetőkkel és a minisztérium vezetésével ezt a tárgyalást lefolytassa és 15-ére a bizottság elé hozzon egy állásfoglalás-javaslatot. Aki ezt elfogadja, az kérem, kézfeltartással jelezze. (Szavazás.) Köszönöm szépen. Tartózkodás? Ellenvélemény? (Nincs jelzés.) Nem volt. A bizottság tagjai egyhangúlag elfogadták ezt a határozati javaslatot.
Köszönöm szépen az előterjesztőknek, államtitkár úrnak a részvételt. A 2. napirendi pontunkat lezárom.
Áttérünk a következő napirendi pontunk tárgyalására. Egy rövid időre átadnám az ülés levezetését Pál Béla alelnök úrnak. (Bánki Erik elhagyja az üléstermet.)
(Pál Béla, a bizottság alelnöke átveszi az ülés vezetését.)
ELNÖK: Tisztelettel köszöntöm a bizottság tagjait! Tisztelettel köszöntöm a 2. napirendi ponthoz érkezett dr. Tompai Géza főosztályvezető urat az Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium építésügyi szakállamtitkárságáról.
A napirendi pont keretében, amely a meghívó szerint a 2. napirendi pontként szerepelt, de most harmadikként tárgyaljuk, az Országos Területrendezési Tervről szóló 2003. évi XXVI. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitára való alkalmasságáról döntünk.
Megadnám a szót dr. Tompai Géza főosztályvezető úrnak.
Dr. Tompai Géza szóbeli előterjesztése
DR. TOMPAI GÉZA főosztályvezető (Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium): Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Bizottság! Engedjék meg, hogy nagyon röviden ennek a törvényjavaslatnak néhány sajátosságára rámutassak.
Nem új törvényről van szó, hiszen öt évvel ezelőtt a parlament már megalkotta az ország területrendezési tervét. Ez körülbelül azt a szerepet tölti be az ország életében, mint egy településrendezési terv, szabályozási terv a település életében. Szeretném arra felhívni a figyelmüket, hogy ez a terv az országnak egyfajta jövőképe, ez egy műszaki, ökológiai alapokon álló terv, tehát nagyon szoros kapcsolata van az ország területfejlesztési koncepciójával, a különböző ágazatok és régiók fejlesztési programjaival, de ennek a tervnek a feladata más. Ebben a törvényben tulajdonképpen arról születik döntés, hogy egy adott műszaki infrastruktúralétesítményre az adott helyen az ország távlati működőképessége szempontjából szükség van, vagy pedig egy területhasználati korlátozásra szintén hasonló okok miatt szükség van. Tehát nem arról döntünk ebben a törvényben, hogy melyik létesítményt ki milyen pénzügyi források segítségével mikor valósítja meg.
Minden területrendezési terv készítése tulajdonképpen két irányból dolgozik: egyfelől alulról építkezik - ez esetben a megyei területrendezési tervek voltak az alulról építkezés alapjai -, másfelől pedig, felülről az ország esetében pedig az európai összefüggések figyelembevétele. Tehát ezzel a tervvel illeszkedünk a nagy európai infrastruktúrarendszerekhez, például a TEN-T közlekedési hálózathoz. Ebben a tervben tudjuk figyelembe venni azokat az irányelveket, amelyeket az Európai Unió különböző dokumentumai a területi, a térségi tervezés számára megfogalmaztak, így a mi esetünkben e terv vonatkozásában az integrált tervezés módszerének a figyelembevételét, valamint a fenntartható fejlődés elvének figyelembevételét említhetném meg.
Mint ismeretes, jelenleg a Balaton Kiemelt Üdülőkörzet területrendezési terve egy önálló törvény. A jelenleg érvényes országos területrendezési terv nem terjed ki a Balaton Kiemelt Üdülőkörzet területére. Ezt az állapotot szeretnénk megszüntetni. A Balaton Kiemelt Üdülőkörzet területrendezési tervének felülvizsgálata teljesen párhuzamosan az országos tervvel összhangban készült el, megtartva a Balaton-törvény differenciáltságát és részletezettségét. Az új országos területrendezési terv kiterjed a Balaton Kiemelt Üdülőkörzet területére is.
Mik voltak azok az indokok, amelyek miatt az országos területrendezési tervet felül kell vizsgálni? Egyébként az Országgyűlés öt évvel ezelőtt döntött arról, hogy ötévenként felül kell vizsgálni ezt a tervet, és ez az időszak most jött el. Részben már érintettem, hogy lényeges változások történtek a közlekedési hálózat rendszerében. Új övezeti szabályok, övezetek kerültek kidolgozásra, így említhetném a kulturális örökségvédelmet szolgáló övezeteket, a különböző nyersanyag-lelőhelyek védelmét szolgáló övezeteket. Említettem a megyei terveket, hiszen az országos területrendezési terv elfogadását követően a megyék nagy erőkkel készítették el a megyei terveket, és a részletesebb tervezés eredményeképpen sokkal pontosabbá tudtak válni az országos terv övezeti határai, tehát egyfajta visszacsatolás eredményeképpen pontosabbá vált az országos területrendezési terv.
Szeretném az új országos övezeteket még egyszer felsorolni. A kiváló termőhelyi adottságú erdőterület, az országos jelentőségű tájképvédelmi terület, a kulturális örökség szempontjából kiemelten kezelendő terület, az ásványi nyersanyag-gazdálkodási terület, az együtt tervezhető térségek területe, valamint a kiemelt fontosságú honvédelmi területek.
Változások történtek az országos műszaki infrastruktúrahálózatban. Több olyan műszaki infrastruktúraelem, illetve hálózat került be az országos területrendezési tervbe, amely eddig nem volt, így például az erőművek és a villamosenergia-átviteli hálózat távvezetékei, az árvízi tározók, és bizonyos változások történtek, szervezeti változások a vasút- és közúthálózatban.
Ha megfigyelik az új országos övezeteket és a műszaki infrastruktúra új elemeit, azt kell mondjam, hogy rendkívüli mértékben gazdagodott az országos területrendezési terv, sokkal integráltabb lett, tehát nagyon sok olyan ágazati, szakmai érdek érvényesülhet ebben az országos területrendezési tervben, ami valami módon az ország távlati működőképessége szempontjából fontos.
Az országos területrendezési terv mielőbbi elfogadását az indokolja többek között, hogy az Alkotmánybíróság megszüntette, illetve alkotmányellenesnek nyilvánította azt a korábbi döntést, amely szerint a hulladéklerakók védőtávolságának a korábbi 1000 méterhez képest 500 méterre történt a csökkentése. Mi most visszaállítjuk ezt az 1000 méteres védőtávolságot, hiszen ez az alkotmánybírósági döntés június 30-ával szünteti meg az országos területrendezési tervnek ezt a szabályát.
Ezen kívül például olyan jelentőségű létesítmények, mint a gönyűi erőmű megépítéséhez is szükséges az országos terv elfogadása, hiszen ezt az országos jelentőségű létesítményt jelenleg nem tartalmazza az országos terv, tehát az illetékes hatóságok kénytelenek azt mondani, hogy mivel az országos területrendezési tervvel ezek a beruházások nincsenek összhangban, így nem adják hozzájárulásukat.
Még egy elemre szeretnék tulajdonképpen rámutatni, egy tartalmi elemére az országos tervnek. Amellett, hogy az országos terv az ország térszerkezetét meghatározza, meghatározza azt az eszközkészletet, amivel egy megyei területrendezési terv dolgozhat, tehát meghatározza azokat a megyei övezeteket és az azokra vonatkozó szabályokat, amelyeket a megyei önkormányzatok alkalmazhatnak a megyei terveikben, és azokat a területfelhasználási kategóriákat.
A térségi területfelhasználási kategóriák vonatkozásában jelenleg egy mezőgazdasági térséget a megyei tervekben külterjes és belterjes mezőgazdasági térség kategóriára lehetett osztani. Ez megszűnik az FVM kérésére, most már megyei szinten is csak egy úgynevezett mezőgazdasági térség kategória van, viszont bevezetésre került a vegyes területfelhasználási térség, olyan aprófalvas, tanyás térségek esetében, ahol a területfelhasználás jellege nagyon mozaikos és nagyon nehéz besorolni az adott térséget valamelyik területfelhasználási kategóriába.
Az országos ökológiai hálózat belső felosztása változott az ágazat kérésére. Jelenleg az országos ökológiai hálózatot a megyei tervekben, illetve kiemelt térségi tervekben magterület, ökológiai folyosó és pufferterület kategóriába lehet osztani. Ez a felsorolás tulajdonképpen a korábbi kategóriákat tartalmazza, csak más elnevezéssel szerepeltetjük ezeket.
Új elem térségi szinten a szélerőmű elhelyezéséhez vizsgálat alá vonható terület, és az említett, országos szinten a kulturális örökség szempontjából kiemelten kezelendő terület felosztható vagy feloszlik megyei szinten a világörökség területére, világörökség-várományos területre, valamint történeti települési területre.
Tulajdonképpen az új országos területrendezési tervben ezek a lényeges változások.
Szeretném önöket tájékoztatni arról, hogy körülbelül egy hároméves munka végén vagyunk, egy rendkívül hosszadalmas, többlépcsős egyeztetési folyamat eredményeként nyerte el az országos területrendezési terv módosítási javaslata a jelenlegi formáját. A jogszabályban kötelezően előírt egyeztetéseken túlmenően regionális értekezleteket is szerveztünk, mind a hét régió területén, valamint szeretném tájékoztatni önöket arról, hogy az Országos Területfejlesztési Tanács, amelynek tagjai több település önkormányzati szövetségei, valamint a Területfejlesztési Civil Egyeztető Fórum, egyhangú támogatásáról biztosította az országos területrendezési terv módosításának javaslatát.
Kérem a tisztelt bizottságot, hogy állapítsa meg a javaslat általános vitára való alkalmasságát! Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönjük szépen a részletes szóbeli kiegészítést. Megkérdezem a bizottság tagjaitól, hogy van-e kérdésük. (Jelentkezésre:) Hadházy Sándor képviselő úr!
HADHÁZY SÁNDOR (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Bizottság! Tisztelt Tompai Géza! Rengeteg pozitív változása van ennek az előterjesztésnek, ez kétségtelen, külön örülök például a kulturális övezet kialakításának. Külön örülök annak, hogy a világörökségi kérdésekkel kiemelten foglalkozik ez a terv. Azonban nem csupán az örömömnek szeretnék hangot adni, hanem a hiányokat is szeretném felsorolni.
Hiányolom továbbra is azt, hogy az országos területrendezési terv nem foglalkozik a dunai kishajózás kérdésével, nem foglalkozik azzal, hogy hogyan lehetne megoldani azt a kérdést, hogy ne Pozsonynál álljanak meg a dunai kishajók, hanem be tudjanak jönni a magyarországi szakaszra is. Ez nagyon régi kérdés, és egyszerűen nem értem, hogy miért nem lehet ezt a kérdést megoldani, és miért nem foglalkozik például az országos területrendezési terv ezzel a kérdéssel.
A következő hiányzó elem az árvízvédelem kérdésköre. Ebben igazából elmozdulás nem érzékelhető, és ennek az okát sem ismerem. Itt elsősorban a dunai árvédelmi kérdésekre szeretném felhívni a figyelmet, egyrészt Budapestet magára hagyja továbbra is ez a dolog, de ugyanakkor a Duna-kanyari településeket szintén nem kezeli. 2002-ben és 2006-ban láthattuk azt, hogy milyen károkat okozhat az árvíz.
Azzal is nagyon jól tisztában vagyunk, hogy a globális éghajlatváltozás - most nevezhetjük felmelegedésnek is - ezt a folyamatot fel fogja erősíteni, ha akarjuk, ha nem, a Duna vízjárása még szélsőségesebbé fog válni, tehát a kis vizek még kisebbek lesznek, a nagy vizek még nagyobbak lesznek. Úgy gondolom, hogy Kisoroszi, Pósmegyer, eg Dunabogdány, de akár Visegrád, Kismaros, Verőcemaros településeket nem lehet magukra hagyni ebben a kérdésben, és sajnálatos módon az országos területrendezési terv módosítása ezzel a kérdéssel érdemben nem foglalkozik. Számomra ez teljesen nonszensz.
Nem foglalkozik továbbá a dunai hajózás kérdésével, holott nagyon jól tudjuk azt, hogy akár az EU vízkeretirányelve, akár a most folyamatban lévő, a dunai hajózás kérdésével foglalkozó munkák már most részeredményeket értek el, és ezeknek az elemei nem kerültek beépítésre az OTT-be.
Igazából azt is tudom üdvözölni, hogy a szennyvíztelepek kérdésében az 500 méter 1000 méterre bővül. Azt soha nem értettük, hogy miért csökkent le az 1000 méter 500 méterre. Netán nem azért, hogy néhány szennyvíztelepet meg lehessen építeni, és amikor már megépültek, akkor visszamódosítjuk ezt a jogszabályt?
Egy nagyon fontos kérdésre szeretném felhívni a figyelmet, ami főleg a dunai homokhátságot érinti, de a Duna-menti településeket is jelentős mértékben érinti, és a talajvízháztartás kérdését is jelentős mértékben befolyásolja: a bányatavak, a kavicsbányák szaporodása. Itt értelemszerűen a települési önkormányzatok részben ellenérdekeltek, részben érdekeltek abban, hogy ezek a dolgok szaporodjanak, és napról-napra merülnek fel újabb és újabb ilyen jellegű kérdések és feszültségek. Az OTT sajnálatos módon ezeket a kérdéseket megint nyitva hagyja, és nem kezeli megfelelő szinten.
Ugyancsak aggályosnak tartom azt, hogy nem foglalkozik az agglomeráció kérdéseinek a felülvizsgálatával. Itt, amikor ezt a jogszabályt, ezt a törvényt tárgyalta a parlament, akkor is már a lehatárolás kérdésében komoly feszültségek voltak érzékelhetők, és látható módon ezek a problémák továbbra is felszínen maradtak, és nem látjuk azt, hogy az OTT ezzel a kérdéssel érdemben foglalkozni kívánna.
Úgyhogy én csupán az aggályaim egy részét szerettem volna elmondani ezzel kapcsolatban, ennek tükrében nagyon komoly hiányosságait látom ennek a munkának. A pozitív elemeit nem vonom kétségbe természetesen, de mindezek mellett azt a véleményt alakítottam ki, hogy az általános vitára így teljesen alkalmatlan ez a jogszabály. Ettől függetlenül természetesen a parlament le fogja folytatni a vitát, és majd valamilyen torzszülött megint ki fog alakulni, de ez nem lesz igazából használható, és úgy gondolom, komoly előrelépést nem fog hozni ez a jogszabály. Köszönöm szépen a figyelmet.
ELNÖK: Van-e még kérdés? (Nincs jelentkező.) Mielőtt megadnám a szót a válaszra főosztályvezető úrnak, hadd tegyem hozzá, hogy az általános vitára való alkalmasságról döntünk. Helyénvalónak tartom természetesen Hadházy Sándor képviselő úr kérdéseit és várjuk is főosztályvezető úr válaszát, de azt gondolom, hogy azok a módosítások, amelyek most átvezetésre kerültek az országos területrendezési tervben, amelyről indokolásában beszélt Tompai Géza főosztályvezető úr is, helyénvalóak, alkalmasak arra, hogy a parlament általános vitára bocsássa ezt a törvénytervezetet. Természetesen mindenkinek lehetősége lesz arra - jelzem, nekem is vannak erre vonatkozó kérdéseim, de majd a részletes vita során felteszem -, hogy a részletes vita során is módosíthassa a törvénytervezetet, és amennyiben a parlament elfogadja, akkor abban a formában kerül elfogadásra. Tehát általános vitára alkalmasnak tartom.
Szeretném átadni a szót főosztályvezető úrnak a válaszokra.
DR. TOMPAI GÉZA főosztályvezető (Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium): Köszönöm szépen. Egy ilyen terv, amely témáját tekintve nagyon komplex, tehát tulajdonképpen majdnem minden ágazati kérdést érint és látszólag felületesen érint, nyilván alkalmat ad arra, hogy egy csomó megoldatlan problémára is rávilágítsunk vagy ezt említsük. De ugyanakkor tudnunk kell azt, hogy vannak bizonyos műfaji korlátok. A területrendezési tervek és a településrendezési tervek egyfajta hierarchikus rendet alkotnak, és minden tervezési szintnek megvan a saját feladata, minden tervezési szint tud valamilyen típusú problémával foglalkozni. Tehát országos szinten csak az országos jelentőségű, az ország térszerkezete szempontjából értelmezhető elemekkel tudunk foglalkozni. Van nagyon sok olyan fontos hálózati elem, terület-felhasználási döntés, amelyet megyei tervek szintjére kell utalni, hiszen csak térségi jelentőségű, az adott térségi összefüggések ismerete szükséges hozzá, és vannak olyanok, amelyeket a településtervezés szintjére kell utalni. Tehát mindig meg kell szűrjük a felvetődő igényeket, felvetődő észrevételeket, hogy ez kezelhető-e az országos területrendezési terv szintjén.
A másik pedig, hogy ez az a műfaj, amelyhez terület-felhasználások, tehát egy térbeli lehatárolás és a lehatárolt területhez, ami terület-felhasználási kategória vagy övezet, jogszabály, tehát törvényi előírás tartozik. Tehát nem ajánlások, nem irányelvek, hanem olyan kemény törvényi előírások, amelyeket számon lehet kérni a későbbi tervezések során.
Azért beszéltem ilyen általánosságban erről, mert ez a válasz azokra a felvetésekre, amelyek bizonyos ágazati és üzemeltetési problémák megoldását várják a tervtől, hiszen ez az országos terv nem alkalmas arra, hogy ebben kishajózási vagy egyáltalán dunai hajózási üzemeltetési problémákat oldjunk meg. A Duna ebben a műfajban, ezen a szinten egy vízi út, amely egy szerkezetalakító vízi út, amelyhez kikötők és hidak tartoznak mint műszaki infrastruktúralétesítmény, tehát ez az mint térszerkezetet alakító létesítmény, amellyel tud foglalkozni az országos terv. Ugyanúgy az árvízi kérdéseknél sem egy-egy konkrét település bevédésével vagy területnek a belvíz- vagy árvízproblémáival, hanem folyami, tehát az elsőrendű árvízvédelmi töltéseket tudja föltüntetni, (Hadházy Sándor: De nem tünteti fel.) és tud foglalkozni azokkal az igazán nagy jelentőségű akcióterületekkel mint terület-felhasználási elemekkel, amelyek például a Vásárhelyi-tervnek az árvízi tározóterületei.
Fölvetődött, csak zárójeles megjegyzésként válaszolnék rá, hogy miért csökkent le az ominózus védőtávolság 500 méterre. Eredetileg a Környezetvédelmi Minisztérium tulajdonképpen egyetértett az 1000 méteres védőtávolsággal. Utóbb derült ki, hogy az ágazati szabályok egy 500 méteres védőtávolságot tartottak elegendőnek. Tehát így az összhangot az ágazati szabályok és az országos területrendezési tervről szóló törvénnyel úgy oldottuk meg, hogy 500 méterre csökkent az a védőtávolság, és az alkotmánybírósági döntés emelte vissza most 1000 méterre.
Ugyanígy folytatva az előző gondolatmenetet, a dunai homokhátságnak az összetett problémájára külön program van, tehát külön ágazati program van, nem terület-felhasználási kérdés.
A kavicsbányák vonatkozásában arra szeretnék rámutatni, és egyben szeretném elmagyarázni, hogy mit jelent az ásványinyersanyag-gazdálkodás szempontjából kiemelt térségek övezete, hiszen látnak egy olyan övezeti lapot, ahol települések teljes igazgatási területekkel érintve vannak ezzel az övezettel. Ez nem azt jelenti, hogy a település teljes igazgatási területén bányászkodni fognak, és még azt sem jelenti, hogy bányászatot engedélyezni kell. Ez csak azt az információt hordozza, hogy az adott település igazgatási területe alatt egy megkutatott és nagy jelentőségű ásványvagyon van, és a településeknek megvan az a lehetősége, egyrészt a megyei terveknek, hogy ezt a területet a térbeli kiterjedésének megfelelően pontosabbá tegyék, majd a települések szinte helyrajzi szám pontossággal jelöljék. De megvan a települési önkormányzatoknak az a lehetősége, hogy erre olyan helyi szabályokat alkalmazzanak, olyan terület-felhasználási kategóriát alkalmazzanak, ami nem teszi lehetővé ennek az ásványvagyonnak a kitermelését. Tehát ilyen értelemben nagyon megerősödtek a települési önkormányzatok, egyértelművé vált az országos terv, és ilyen értelemben komoly lehetőség van arra, hogy a kavicsbányászatot az adott település igazgatási területén korlátozzák.
Ez a terv most nem foglalkozik az agglomerációs térség lehatárolásával. Minden ilyen térségi lehatárolásnál, tervezési lehatárolásnál vissza-visszatérő, hogy össze tudjuk-e rakni a területrendezés szempontjából a térséget mondjuk kistérségekből. A Balaton Kiemelt Üdülőkörzet esetén is fölmerült ez a vita. De itt azt kell látni, hogy a kistérségi lehatárolás más jelleg, más céloknak megfelelően készült és más elvek alapján határolunk le egy területrendezési tervet. A Balaton jó példa, mert ha kistérségiből szeretnénk összerakni a Balaton Kiemelt Üdülőkörzet területét, akkor Nagykanizsa is a Balaton Kiemelt Üdülőkörzet része lenne meg például Veszprém is a Balaton Kiemelt Üdülőkörzet része lenne, ami nyilvánvalóan indokolatlan.
A budapesti agglomerációnál is ezt a vitát folytattuk le. Az agglomerációs törvény, amelyet az Országgyűlés szintén elfogadott, nem kistérségek mentén határolja le a budapesti agglomeráció területét. Most ebben a törvényben ezt adottságként kezeljük, és a jelenleg érvényes agglomerációs törvény és az országos területrendezési terv összhangban van. Elképzelhető, hogy néhány év múlva, ha esetleg valamilyen ok miatt hozzá kell nyúlni a budapesti agglomeráció területrendezési tervéről szóló törvényhez, akkor esetleg annak a lehatárolását is érdemes lehet újragondolni. Köszönöm szépen.
Döntés általános vitára való alkalmasságról
ELNÖK: Köszönöm szépen. Köszönöm, főosztályvezető úr. Szavazásra tenném fel a napirendi pontot. Aki egyetért azzal, hogy az Országos Területrendezési Tervről szóló 2003. évi XXVI. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitára alkalmas, az kérem, kézfelemeléssel jelezze. (Szavazás.) Tíz. Ki van ellene? (Szavazás.) Öt. Ki tartózkodott? (Nincs jelzés.) Senki.
Többségi és kisebbségi véleményt ismertető képviselőt kell jelölnünk. Szeretném megkérdezni, hogy a bizottság kisebbségi véleményét ki ismerteti. Hadházy képviselő úr? (Hadházy Sándor: Szívesen.) Hadházy Sándor képviselő úr. A többségit, ha egyetértetek, akkor jómagam. Köszönöm szépen megtisztelő jelölésetek, elfogadom. Kérem, hogy akkor szavazzuk meg, hogy a bizottság kisebbségi véleményét Hadházy Sándor képviselő úr, a többségit pedig jómagam ismertetném. (Szavazás.) Köszönöm szépen.
Visszatérnénk a napirendi pontok tárgyalására. A 4. számú napirendi pontban tájékoztatót kért a bizottság az Új Magyarország vidékfejlesztési program keretében az európai mezőgazdasági vidékfejlesztési alap forrásából nyújtható turisztikai fejlesztési támogatások helyzetéről, és az igénybe vehető pályázati konstrukciókról.
Köszöntöm a Földművelési és Vidékfejlesztési Minisztérium részéről Kovács Attila Miklós főosztályvezető urat, valamint a turisztikai szakállamtitkárságról dr. Kovács Miklós szakállamtitkár urat... (Többen: Elment!) .., aki elment, de nem baj, helyette Mányai Roland főosztályvezető urat, aki teljes jogkörben helyettesíti.
Megadnám a szót az előterjesztőknek. Az írásban megküldött előterjesztést megkaptuk, tehát az lenne a tiszteletteljes kérésem, hogy röviden, amivel kívánják kiegészíteni, azt tegyék meg.
Kovács Attila Miklós szóbeli kiegészítése
KOVÁCS ATTILA MIKLÓS főosztályvezető (Földművelési és Vidékfejlesztési Minisztérium): Tisztelt Bizottság! Köszönöm szépen a lehetőséget és a meghívást is. Forgács Barnabás szakállamtitkár úr sajnos nem tudott ma csatlakozni hozzánk, és engem kért meg, hogy helyettesítsem.
Nem szeretném megismételni azt, ami a papíron részletesen le van írva a támogatás kritériumrendszeréről, a támogatást igénybe vevők körére, nagyságra, támogatási intenzitásra satöbbi, satöbbi vonatkozó információkat. Annyival egészíteném ki a leírtakat, hogy ugye a programot tavaly szeptemberben fogadta el az Európai Bizottság, és azt követően nem sokkal már nyilvánossá is vált az a miniszteri rendelettervezet, amely a turisztikai szolgáltatások támogatását szabályozni fogja. Talán már önök előtt is ismert, hogy az európai mezőgazdasági és vidékfejlesztési alapból, illetve az Új Magyarország vidékfejlesztési programból minden egyes támogatási konstrukciót miniszteri rendeletek szabályoznak 2007 és 2013 között.
Ez a miniszterirendelet-tervezet megjárta már a tárcakörözést, a legfontosabb civil szervezeteket, régiókat satöbbit tömörítő monitoringbizottság tagjai is megkapták ezt már több körben véleményezésre, a minisztérium honlapján is elérhető amúgy. A rendelettervezet véglegesítése gyakorlatilag a napokban befejeződik, és ez végrehajtás-oldalról azt jelenti, hogy augusztus hónap az, amikor ez a rendelet, illetve a támogatási konstrukció életbe léphet és elindulhat.
Mindenféleképpen szeretnék még kitérni arra, hogy a turisztikai tevékenységek támogatása intézkedés, mint hármas tengelyes intézkedés, az a már megalakult, és most jelenleg a helyi tervek elkészítésének folyamatában lévő, helyi vidékfejlesztési közösségek terveibe integrálódik. Ez a gyakorlatban azt jelenti majd, hogy az augusztusi meghirdetést követően a helyi közösségek, a vidékfejlesztési közösségek lesznek azok, akik az egyes projektek kiválasztásáról gyakorlatilag dönteni fognak, értékelését, pontozását tekintve a jogosítványok a helyi vidékfejlesztési közösségeknél lesznek majd. Ez talán az a fontos információ még, ami ehhez a történethez hozzátartozik, és az is, hogy ezeket a turisztikai beruházásokat, amúgy más konstrukciókhoz hasonlóan, az egyes közösségek saját pontozótábla mentén értékelik majd, ezáltal a helyi sajátosságok az értékelés során is tükröződnek majd.
Tényleg nagyon röviden ennyit szerettem volna elmondani, ha kérdésük van, akkor állok elébe. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönjük szépen. Szeretném megkérdezni a bizottság tagjait, hogy kinek van kérdése. (Jelentkezésre:) Nagy Imre képviselő úr! (Egyeztetés.) Ugye Mányai főosztályvezető úr nem akart most hozzászólni?
MÁNYAI ROLAND főosztályvezető (Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium): Megvárom a kérdéseket.
ELNÖK: Láttam a szemén... (Derültség.) Én is arra gondoltam, hogy majd a végén, a válaszoknál. Köszönöm szépen.
NAGY IMRE (MSZP): Két nagyon apró kérdésem lenne. Az egyik valószínűleg természetszerű, hogy a turisztikai pályázatok ma minden egyes esetben, akár a műemlékre vonatkozó pályázati kiírásnál is, az ötezer fő alatti településekre vonatkoznak-e.
A másik pedig, hogy hogy áll fel végül az összhang a LEADER-közösségekkel, tehát hogy mely településről jöhetnek be egyáltalán a nyitott körbe a pályázatok. Illetve, ha én jól emlékszem az anyagra, akkor a benyújtási határidő a pályázatok egyik körénél augusztus eleji határidővel szerepelt, most meg, ha jól értettem... Ebben az anyagban augusztus 8-a volt, ha jól emlékszem, a dátum.
A másik, hogy ahol felállnak ezek a közösségek, és majd ők bírálnak, hogyan, mikorra dől el magyarul, hogy ki kerül be oda, a közösségbe, és kié lesz a nyitott pályázat lehetősége. Köszönöm.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Kovács Ferenc képviselő úr!
KOVÁCS FERENC (Fidesz): Köszönöm szépen a szót elnök úr. Tisztelt Bizottság! Az anyagban szerepel, hogy a helyi vidékfejlesztési stratégiát dolgozzák ki, és ezt követően kerülhet sor majd a támogatási kérelem befogadására. Mikorra készülnek el ezek a programok, és mikor írják ki a pályázatokat? 2008-ban ez még meg fog történni? Ez a kulcskérdés.
Hivatkoznak arra, hogy a vidékfejlesztési program harmonizál a regionális operatív programokkal, mert azokat a tevékenységeket támogatja, amik ott nem szerepelnek. A területi hatály miatt azonban jelentős számú szolgáltatás esik el a támogatások lehetőségétől, például lovasturisztikai szolgáltatók. Hogyan kívánják ezt kiküszöbölni?
ELNÖK: Köszönöm szépen. Van-e még kérdés? (Nincs jelentkező.) Megadom a szót főosztályvezető úrnak, majd utána Mányai Roland főosztályvezető úrnak, aki már ég a vágytól, hogy szólhasson. Köszönöm.
KOVÁCS ATTILA MIKLÓS főosztályvezető (Földművelési és Vidékfejlesztési Minisztérium): Köszönöm szépen. A településlistát érintő kérdésre: a településlista úgy pontos, hogy ötezer fő alatti települések, vagy száz fő/négyzetkilométer alatti települések, kizárva a budapesti agglomeráció településeit. Ez mind turisztikában, mind mikrovállalkozási intézkedésnél, ami szintúgy a hármas tengelynek a része, egyaránt ez a lehatárolás.
Nem akarok zavart okozni, de az összképhez hozzátartozik, és akkor hadd hozzam erre a plénumra azt is, hogy amúgy a hármas tengelyből finanszírozható falumegújítási és örökségvédelmi intézkedések települési lehatárolása annyiban különbözik ettől, hogy kizárja a városi rangú településeket, lett légyen akármennyi a lakosságszámuk, és kizárja a kistérségi központokat is. Ez utóbbi kettő között egy igen jelentős átfedés van, egy olyan kistérségi központ van, ami nem város praktikusan.
A kérdés második felére válaszolva: függetlenül attól, hogy a LEADER-közösségben benne lévő településeknél tízezer, illetve 120 fő/négyzetkilométer a települési jogosultsági kritérium, csak azok vehetnek részt ezen támogatási konstrukcióban, amelyek ötezer alatti települések, illetve 100 fő/négyzetkilométer. Tehát van a kettő között egy olyan rés, akik csak a LEADER - idézőjelben a "csak"-ot persze - pénzügyi borítékra jogosultak, az adott települések pedig a LEADER-re is jogosultak, és amúgy a hármastengelyes támogatási konstrukciókra is, köztük erre is.
Ha még majd lesz kérdés annak kapcsán, amit itt elmondtam, akkor visszatérhetünk rá.
A közösségek sorsa gyakorlatilag június végén, júliusban dől el, és itt visszakötnék, vagy már előreszaladnék arra a kérdésre is, hogy hol tart a tervezési folyamat. A tervezési folyamat gyakorlatilag három hullámot, ha fogalmazhatok így, követ, azt letükrözve, hogy a helyi közösségek megalakulása mennyi időt vett igénybe. Az első és legnagyobb hullám 63 helyi közösséget jelent, január 21-én kezdte meg a tervezést, és mivel mindenkinek négy hónap áll a rendelkezésére, ezért könnyen kiszámítható, hogy május végén ezek a közösségek már végeznek a tervek elkészítésével.
Egy másik 26 közösség most, március első napjaiban, sajnos nem tudom pontosan, március 10-e körül kezdte a tervezést. Ha ehhez hozzáadunk négy hónapot, akkor látjuk, hogy július elején végeznek ezek a csoportok.
Van hét olyan közösség, akik azt hiszem, sőt, biztos vagyok benne, hogy még nem kezdték meg a tervezést, ők ezt április, tehát e hónap elején fogják megkezdeni. Ők az a hét közösség, akiknél a négy hónap túlnyúlik az augusztusi kezdési határidőn, ez a hét közösség tehát ezen támogatási konstrukciók első meghirdetési ütemében nem vehet majd rész. Ez volt a tétje. Magyarán nem várjuk be ezt a hét közösséget a döntéssel, 96 közösség van, a maradék 89-ben - és ez az ország területének kilencvenegynéhány százalékát lefedi -, a támogatási konstrukciók augusztus elején elindulhatnak, és a helyi tervezés folyamata gyakorlatilag július első napjaira lezárul.
Volt még a ROP-lehatárolás kapcsán kérdés. Amit én látok, és a ROP irányító hatóságával volt is már a program elfogadását követően több körben egyeztetés, hogy a vidékfejlesztési programban mi a támogatási jogosultságot az egyes támogatási kritériumok mentén szűkítően értelmezzük. Mondok egy példát, és mindjárt érteni fogják. Több ponton kapcsolódunk például a regionális operatív programokhoz. 1. Településlista. 2. Támogatási összeghatár. Mi ezt az 50 milliós, 200 000 eurós támogatási nagyságot támogatjuk. Van egy tematikus lehatárolás. De mi azt mondjuk, hogy azt támogatjuk, ami a mi településlistánkon, a mi támogatási összeghatárunkon belül és a mi mondjuk tematikus területeinken megvalósul. Tehát mindent, ami ezen a halmazati metszeten kívül esik, jelen állapot szerint nem tekintjük a támogatási célterületünknek. Azt gondolom, hogy tárcák közötti együttműködés kérdése meg közös munkának a kérdése, hogy az esetleges résekben felmerülő igényt mikor tudjuk kielégíteni és melyik pénzügyi forrásból. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Most érkezett el az a pillanat, hogy meghallgatjuk Mányai Roland főosztályvezető urat.
MÁNYAI ROLAND főosztályvezető (Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium): Köszönöm szépen. Nagyon röviden néhány gondolatot szeretnék csak elmondani, mivel ennek a programnak a kidolgozása az FVM feladat- és felelősségi körébe tartozik. Két pozitívumot mindenképpen szeretnék elmondani ezzel kapcsolatosan. Az egyik az, hogy a területi szemlélet erősödése abszolút megjelenik a programban, és ez egy nagyon fontos és lényeges dolog, a másik pedig, hogy tudatos és meglévő programok alapján lesznek a támogatások felhasználva, ami az eddigi pályázati konstrukcióktól eltérő, és ez mindenképpen biztatásra ad okot.
Amit nagyon fontosnak tartok emellett, hogy sikeres legyen ez a program, ez pont az, ami itt már korábban felmerült, hogy a turisztikai fejlesztési elképzelésekkel - legyen az országos vagy régiós - összhangban valósuljanak meg, a lehatárolási kérdéseket, a célokat ennek függvényében és ennek viszonylatában határozza meg a mindenkori tervező vagy döntéshozó. Ezzel kapcsolatosan voltak már egyeztetések. Azt gondolom, hogy a jövőben is nagyon fontos, hogy legyenek. A lehatárolásnál bizony úgy tűnik, hogy itt az időbeni eltolódás miatt ez a program később jelenik meg, de bizonyos fejlesztési területek most hátrányt szenvedtek, ezeket most minél előbb tisztázni kell. Nyilván itt a lovas turizmus az, ami megjelenik leginkább, úgyhogy ez ügyben már történtek is egyeztetések. Pont azért jó, hogy a regionális operatív programokon belül kétéves akciótervek vannak, hogy ott is lehet igazítani az időközben fölmerülő problémákhoz a következő évi tervezést. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Van-e még kérdés, vélemény a bizottság tagjai részéről? Kielégítőek voltak-e a válaszok? (Nagy Imre jelentkezik.) Nagy Imre képviselő úré a szó.
NAGY IMRE (MSZP): Három rövid gondolat mindössze. Az egyik, hogy abszolút pozitívnak értékelem és örömmel veszem, hogy a vidékfejlesztésben a ROP mellett tulajdonképpen itt jelennek meg turisztikai célú pénzeszközök. Fontosnak érzem és nagyon jónak tartom.
A másik. Megmondom őszintén, bennem volt egy félreértés, ami korábban számomra úgy jutott el, hogy tulajdonképpen azért várunk a pályázati kiírásokkal, mert a LEADER-közösségekből ki nem zárt hatáskörben lévők csak a saját közösségükön belül pályázhatnak, és az oda nem jutók azok, akik teljes egészében a hármas tengelyben pályázhatnak. Most pedig, ha jól emlékszem, az hangzott el, hogy mind a LEADER-közösségben egyébként kvázi belső pénzfelhasználásban résztvevők, mind az abból kimaradók pályázhatnak. Nekem ez a gondolat volt új. Mondom, ezt nem így tudtam korábban.
A harmadik, hogy nyilván most is szívesen felajánlom a regionális idegenforgalmi bizottságoknak a további és jelenlegi együttműködését, akár a pályázatok értékeléséről, véleményezéséről van szó, akár a következő akciótervi pályázati kiírásokról, illetve amennyiben a kilenc RIB, mert ha jól tudom, most például öt RIB képviselete itt is van e teremben, de a kilenc RIB-nél működik egy TURET nevezetű összefogó szervezet, tehát azt mindenképpen javasolnám, hogy később dolgozzunk együtt a TURET-nél már a pályázatkiírás időszakában. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Van-e még képviselőtársaimnak kérdése, véleménye? (Nincs jelentkező.) Parancsoljon, főosztályvezető úr!
Kovács Attila Miklós reflexiója
KOVÁCS ATTILA MIKLÓS főosztályvezető (Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium): Még egy rövid viszontválaszra, csak hogy teljesen tiszta legyen a jogosultság, illetve hogy kik jogosultak turisztikai fejlesztésből: azok a közösségek, amelyek megalakultak, és a döntés, amely megszületik ezen a nyáron, amit júliusra datáltam, ahhoz kell, hogy kik lesznek helyi vidékfejlesztési közösségek és kik lesznek LEADER-közösségek. A hármastengelyes intézkedés abban a négy darabban, amit talán elsoroltam, mikrovállalkozás-fejlesztés, turisztika, falumegújítás, örökségvédelem, köztük ez a turisztika is, mind helyi vidékfejlesztési közösség esetén ott csak és kizárólag, mind LEADER-közösség esetén meglesz. Ez egy országos dolog lesz. Épp ezért a verseny arról szól, hogy ki rendelkezik majd azokkal a pótlólagos LEADER-forrásokkal és használja föl saját céljaira. De abban LEADER-közösségeknél is csak az a tényállás, hogy erre a turisztikai intézkedésre csak az 5000 fő alatti települések jogosultak a közösségből, a kettő közötti településeken a LEADER-forrásokból lehet sajátos turisztikai vagy egyéb támogatási konstrukciókat elindítani. Azt gondolom, hogy akkor ezzel ez tiszta.
A másik dolog pedig, hogy köszönöm szépen azt a felajánlást is, azzal élni is szeretnénk, hogy a regionális idegenforgalmi bizottságokat vonjuk be. Ez már csak azért is lehetséges, mert ez a tervezési folyamat - talán egy páran tudják önök közül - egy úgynevezett online-rendszeren keresztül történik, amelynek az az egyik nagy előnye, hogy folyamatosan az elkészülés menete nyomon követhető, "beleszólást enged" azoknak, akik nyomon követték ezt a folyamatot. Ilyen szempontból számunkra az csak egy technikai dolog, hogy a bizottságoknak egy hozzáférést biztosítsunk, ami olvasási jogot biztosít a területén lévő közösségek formálódó terveihez, és azt esetleg utána véleményezi, vagy egyéb más csatornán keresztül eljuttatja a véleményét akár a minisztériumhoz, akár ehhez a közösséghez. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Van-e még kérdés, észrevétel, vélemény? (Nincs jelentkező.) Úgy látom, hogy nincs. Nem tudom, Mányai Roland főosztályvezető úr, akar-e még egyet reagálni. (Mányai Roland: Nem.) Nem. Köszönöm. Akkor engedjék meg képviselőtársaim, hogy két gondolatot hadd mondjak.
Én is azt gondolom, hogy ebben az időszakban a kulcsa a leghatékonyabb felhasználásnak mindenképpen az lesz, hogy hogyan sikerül együttműködő rendszereket kialakítani a regionális idegenforgalmi bizottságokkal például, mint amire Nagy Imre képviselőtársunktól javaslat érkezett. Másrészt pedig még ennél is fontosabbnak tartom a regionális fejlesztési tanácsokat, a LEADER-közösségeket, és tényleg a vidékfejlesztési közösségeket is azért, mert ez lesz az az időszak, amikor egyrészt értékeljük a 2007-es, 2008-as időszak tapasztalatait, másrészt előkészítjük a 2009-es, 2010-es akcióterveket.
Főosztályvezető úr is utalt már arra, hogy vannak itt olyan területek, amelyek pontosításra szorulnak, hogy mely terület milyen forrásból és hogyan fejleszthető. (Bánki Erik visszatér az ülésterembe.) Mindenképpen javasolnám azt, hogy akár a minisztérium adjon ki egy ilyen javaslatsort, útmutatót a regionális fejlesztési tanácsok számára a turisztikai államtitkársággal közösen, amely felhívja a figyelmet arra, hogy milyen területek és mely pontosításra szorulnak azért, hogy az az összhang, ami eredetileg is cél volt, hogy legyen egyfajta együttműködés, de legyen egy lehatárolás is, hogy az 5000 fő alatti településeknél hol és mire lehet pályázni és melyikre az EMVA-ból, melyikre az Új Magyarország vidékfejlesztési programból, és melyikre pedig a ROP-ból, és ez tiszta, világos és minél hatékonyabb legyen.
Köszönöm szépen a tájékoztatót. Jó munkát! Azt javasolnám, hogy ha elkészül ez az ajánlás, akkor kapják meg a bizottság tagjai is. Köszönöm szépen.
A Dél-dunántúli Regionális Idegenforgalmi Bizottság beszámolója helyzetéről, terveiről
Rátérnénk a következő napirendi pontra, az 5. számú napirendi pontban a Dél-dunántúli Regionális Idegenforgalmi Bizottság beszámolóját kaptuk meg a bizottság helyzetéről, terveiről, elképzeléseiről. Köszöntöm Sárdi Árpád elnök urat, a Dél-dunántúli Regionális Idegenforgalmi Bizottság elnökét. Kérdezném, hogy az előzetesen írásban kiküldött anyaghoz kíván-e elnök úr szóbeli kiegészítést tenni.
DR. SÁRDI ÁRPÁD elnök (Dél-dunántúli Regionális Idegenforgalmi Bizottság): Köszönöm szépen, nem.
ELNÖK: Ez nagyon rövid és határozott kiegészítés volt. (Derültség.) Kérdezném a bizottság tagjait, képviselőtársaimat, hogy van-e kérdésük az előzetesen kiküldött anyaggal kapcsolatban, valamint észrevételük, véleményük. (Jelentkezésre:) Nagy Imre képviselő úr!
NAGY IMRE (MSZP): Egy standardkérdést tennék fel majd a következőknek is. A regionális idegenforgalmi bizottságnak és a regionális fejlesztési tanácsnak milyen az együttműködése, hogyan, mennyire veszi figyelembe a fejlesztési tanács a bizottság javaslatait az akcióterveknél, illetve a pályázati kiírásoknál, illetve a napi együttműködésben mit tapasztalnak, esetleg van-e olyan, amiben segítséget kérnének, akár intézményesített formában, hogy ez az együttműködés minél szorosabb, és mondjuk, hogy szakbizottsági jellegű legyen? Köszönöm.
(Az ülés vezetését Bánki Erik, a bizottság elnöke veszi át.)
ELNÖK: Köszönöm szépen. Pál Béla alelnök úr kért szót.
PÁL BÉLA alelnök (MSZP): Köszönöm szépen. Szeretném megkérdezni, mivel a Dél-dunántúli Regionális Idegenforgalmi Bizottság abban a tekintetben is egy sajátos helyzetben lévő bizottság, hogy kapcsolódik egyrészt az Európa kulturális fővárosa projekthez, másrészt pedig a Balatonhoz a Balaton Fejlesztési Tanács révén, és mindazokhoz a programokhoz, amelyek egyrészt a Balaton-fejlesztést, másrészt az Európa kulturális fővárosa projekt megvalósítását célozzák. Ebben milyen együttműködő-rendszerek alakultak ki a két területtel és milyen hatása van a regionális idegenforgalmi bizottságnak arra, hogy a turizmus sajátos szempontjait érvényesítse?
A másik pedig, azt szeretném kérdezni, hogy a Dél-dunántúli Regionális Fejlesztési Tanáccsal milyen kapcsolat alakult ki, milyen lehetőségei vannak szintén a turizmus szempontjainak megfelelő pályázati kiírásokra, feltételek alakítására. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm, alelnök úr. További kérdések? (Jelentkezésre:) Tóth József képviselő úr!
TÓTH JÓZSEF (MSZP): Tisztelt Bizottság! Tisztelt Elnök Urak! Mind a három régió elnökétől kérdezném, és csak most teszem fel a kérdést. Mindig izgalmas dolog a marketingigazgatóságok és a regionális idegenforgalmi bizottságok közötti kapcsolat. Nagyon röviden szóljanak arról, hogy a régiójukban milyen tapasztalás van ez ügyben.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Kovács Ferenc képviselő úr!
Kovács Ferenc ügyrendi indítványa
KOVÁCS FERENC (Fidesz): Nekem egy ügyrendi javaslatom lenne, elnök úr, köszönöm a szót. Nekem az a tiszteletteljes kérésem, hogy üljön ki mind a három regionális bizottság itt lévő munkatársa, mert úgy látszik, mindenki általánosságban akar kérdezni. Egyszerre foglaljanak helyet, és akkor... (Közbeszólás: Megnyithatnánk mind a hármat!)
ELNÖK: Mármint a három régióról egyszerre beszéljünk, úgy gondolják a képviselő urak? (Többen: Igen!) Tehát akkor vegyem ügyrendi javaslatnak e tekintetben. (Kovács Ferenc: Igen, ügyrendi javaslat.)
Döntés az ügyrendi indítványról
Aki ezzel az ügyrendi javaslattal egyetért, hogy a három napirendről összevont vitát folytassunk, az kézfelemeléssel jelezze! (Szavazás.) Köszönöm szépen. A döntés egyhangú... (Hadházy Sándor: Nem egyhangú, elnök úr!) Ja, bocsánat! Ellenvélemény? (Szavazás.) 1 nem. Tartózkodás? (Nincs ilyen.) Egy ellenvélemény mellett, bocsánatot kérek... (Hadházy Sándor: Csak a jegyzőkönyv számára.) Csak a jegyzőkönyv kedvéért, valóban.
A Dél-dunántúli Regionális Idegenforgalmi Bizottság beszámolója helyzetéről, terveiről
A Dél-alföldi Regionális Idegenforgalmi Bizottság beszámolója helyzetéről, terveiről
A Nyugat-dunántúli Regionális Idegenforgalmi Bizottság beszámolója helyzetéről, terveiről
Megkérném a Dél-alföldi Regionális Idegenforgalmi Bizottság, illetve a Nyugat-dunántúli Regionális Idegenforgalmi Bizottság elnökeit, hogy szintén üljenek ki az asztalhoz. Illetve bocsánat: a Nyugat-Dunántúlról Tama István marketingigazgató van jelen. Megkérném őket, hogy foglaljanak helyet úgyszintén. (Dr. Tokaji Ferenc és Tama István helyet foglalnak az asztalnál.)
Akkor viszont a vita szerkezetén is változtatunk, tehát szóbeli kiegészítésre adnék lehetőséget a másik két régió képviselőjének számára is. A napirendnek megfelelően haladjunk, elsőként a Dél-alföldi régió kapna lehetőséget szóbeli kiegészítésre, amennyiben igényt tart erre.
Dr. Tokaji Ferenc szóbeli kiegészítése
DR. TOKAJI FERENC elnök (Dél-alföldi Regionális Idegenforgalmi Bizottság): Elnök Úr! Tisztelt Bizottság! Nagyon röviden a leírt anyaghoz még további kiegészítést tennék, hogy a Dél-Alföldnek, de most már a belsőbb régióknak is egyre jobban számolni kell a román turizmus térnyerésével. A Turizmus Rt. tavaly májusig elkészített elemzését gyakorlatilag felülírta rendkívül gyorsan az idő. Az attrakciókra, az egyéb szolgáltatásokra megnőtt a kereslet, nemcsak az átmenő-, áthaladó- és a bevásárlóturizmus fontos a román szegmensből, hanem kifejezetten különösen a gyógyfürdőknél és az attrakcióknál fizetőképes keresletként jelenik meg, annyira, hogy többszörösét hozza a korábban hagyományos német nyelvterületnél is. Tehát ezt figyelembe kell venni.
A második, amit az anyagban leírtunk problémaképpen, a pályázatok, azok hosszadalmas elbírálása és az azt követő, érthetetlen, fölösleges, kínos procedúra, vagy a kimutathatatlan táblázatok készítése. Annyi eredmény mindenképpen pozitívum a szakállamtitkárság felé, hogy ebben az évben, és ezt örömmel jelentjük ki, a pályázat időben került kiírásra, megvan annak a lehetősége, hogy időben el is tudjuk bírálni, ami pozitívum. Majd meglátjuk a procedúrát. Köszönöm.
ELNÖK: Köszönöm, elnök úr. Megadnám a lehetőséget a marketingigazgató úrnak.
Tama István szóbeli kiegészítése
TAMA ISTVÁN marketingigazgató (Nyugat-dunántúli Regionális Marketing Igazgatóság): Jó napot kívánok! Tisztelettel köszöntöm a bizottság tagjait. Walter Dezső elnök úr elnézését és megértés iránti kérelmét szeretném tolmácsolni, külföldi útja miatt sajnos nem tud itt lenni a bizottsági ülésen.
Nagyon röviden az írásbeli anyaghoz három hangsúlyt szeretnék még tenni.
Az egyik az, hogy általában közismert mindenki előtt, hogy Budapest és Balaton a két legforgalmasabb turisztikai régió Magyarországon, Nyugat-Dunántúl a harmadik, tehát egy meghatározó turisztikai régióról van szó.
A másik hangsúlyom az, hogy a fejlesztési tervekben, a regionális operatív programban sajnálatos módon a Nyugat-Dunántúlra fejlett régióként meglehetősen kevés összeg jut, és ezt a kevés összeget kell jól felhasználnunk ahhoz, hogy a piaci részesedést, a 11 százalék közötti régiók piaci részesedését a vendégéjszakák tekintetében megtarthassa a régió.
A harmadik hangsúly pedig az, hogy a turisztikai pályázatok, a RIB pályázatai az idén időben kerültek kiírásra. A turisztikában, főleg marketinges rendezvényfejlesztés terén duplán igaz az az igazság, hogy kétszer ad, aki gyorsan ad, tehát nagyon-nagyon örülünk neki, és fontos a régió turisztikája szempontjából, hogy időben jelenhettek meg az idei évben a regionális idegenforgalmi bizottság kiírásai.
ELNÖK: Köszönöm szépen, igazgató úr. Kérdezem a bizottság tagjait, hogy akkor így összevontan, a három régió tájékoztatójához vannak-e további kérdéseik, esetleg van-e véleményük. (Jelentkezésre:) Mohácsi József képviselő úr!
MOHÁCSI JÓZSEF (MSZP): Köszönöm, elnök úr, csak igazán röviden. Tulajdonképpen teljesen egyetértek igazgató úrral abban, hogy elterjedt az a szemlélet, miszerint a relatíve fejlettebbnek ítélt régiók jelentős mértékben kisebb forráshoz tudnak jutni, mint korábban. Csak nehogy az legyen a gond, hogy a végén aztán azok a fejlett régiók maradjanak álló helyzetben... Tehát azt akarom kidomborítani, hogy nagyon fontos lenne, hogy azért a rugalmasság elvét követve, ezek az összegek valóban reálisan legyenek elosztva. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm, képviselő úr. További kérdések, esetleg vélemények? (Nincs jelentkező.)
Nekem mindenképpen lenne a Dél-Dunántúllal kapcsolatban. Szomorú a visszaesés a vendégszám tekintetében, és sajnos azt kell mondani, hogy ez most már tendencia nálunk, a régióban. Elnök urat arról szeretném kérdezni, hogy milyen esélyt lát arra... Nyilván reményeink szerint majd éppen a régió fejlesztéseinek prioritásaként elismert és támogatott Pécs Európa kulturális fővárosa cím 2010-ben adhat egy lendületet, és talán az a marketingstratégia, az a kampány, ami előtte, reményeim szerint majd már 2008-ban és 2009-ben folyik, az is egy kicsit megmozgatja a vendégeket. Mégis, milyen elképzeléseik vannak belföldi, külföldi turisták tekintetében, esetleg milyen új desztinációkat céloznak meg, amely segít abban, hogy ez a tendencia lelassulhasson, esetleg megfordulhasson, és mikorra teszi annak az idejét, amikor ez elérkezhet?
Amennyiben nincs további kérdés, akkor megadnám elnök uraknak és igazgató úrnak a válaszra a lehetőséget. (Nincs jelentkező.) A Dél-Dunántúllal kezdjünk!
DR. SÁRDI ÁRPÁD elnök (Dél-dunántúli Regionális Idegenforgalmi Bizottság): Elnök Úr! Azt szeretném megkérdezni, hogy azt a módszert követjük-e, mivel ugyanazon kérdéseket kaptuk kettő kivételével, hogy megadom a választ az első kérdésre, a többiek is, vagy menjek végig.
ELNÖK: Menjen végig, elnök úr, és akkor a többiek is utána.
DR. SÁRDI ÁRPÁD elnök (Dél-dunántúli Regionális Idegenforgalmi Bizottság): Köszönöm szépen. Ami az együttműködést illeti a fejlesztési tanáccsal, szeretném elmondani, hogy sajnos a Dél-dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács az utóbbi fél évben vezetési válsággal küszködött, de örömmel jelenthetem, hogy ezt a vezetési válságot az együttműködésünk nem sínylette meg. Ahogy az írásos anyagban is leírtam, a kiírásra kerülő európai uniós turisztikai pályázatokat előzetesen a regionális idegenforgalmi bizottság véleményezte, sikerült megoldanunk egy olyan regionális turisztikai magterület-lehatárolást, amely ugyan nagyon sok vitára adott okot, de az volt az idegenforgalmi bizottság véleménye, hogy szakítsunk azzal, hogy mindenki egy picit kapjon, hanem valóban a turisztikai magterületeket jelöljük ki; valamint megtörtént a fejlesztési tanács kérésére a fürdők besorolása is.
A következő idegenforgalmi bizottsági ülésünkön a TDM-et szeretnénk, hisz eljutottunk már egy fázisba, hogy körülbelül hogyan látjuk. Ezt szeretnénk megvitatni és azt követően vinni majd a fejlesztési tanács elé. Summa summarum, azt gondolom, hogy a fejlesztési tanács elfogadja a regionális idegenforgalmi bizottságot partnerként.
Második kérdés, Pál Béla úr kérdései. Egy sajátos helyzet van, nem teljesen fedi le a három megyét, mint Nyugat-Magyarországot és Dél-Alföldet, hanem nálunk Somogy megye 36 települése a Balaton vonzáskörzetébe tartozik, ebből adódóan a Balatoni Regionális Idegenforgalmi Bizottság is pályázatban részesíti ezeket a településeket, de a Dél-dunántúli nem. Talán egy picit félreértésre is ad okot. A RIB-es pályázatokban jeleztem, hogy azok a számok miért olyan alacsonyak, hisz mind a két helyről kap Somogy megye. Ugyanezt a leválogatást nem tudtuk megoldani az üdülési csekk esetén, ott pedig kiugróan magas Somogy megye. Ez abból adódik, hogy a Balaton-parton nagyon sok elfogadóhely van.
Ami az együttműködést illeti, szeretném elmondani azt, hogy a regionális idegenforgalmi bizottság ülésére meghívtuk Suchman Tamás urat, a Balaton Fejlesztési Tanács elnökét, és ő is segített abban, hogy végül is a fejlesztési tanácsunk úgy döntött, hogy 2,7 milliárd forintot lehatároltunk a balatoni fejlesztésekre, hogy ne kelljen ezért külön lobbizni a Balaton Fejlesztési Tanácsnak.
Ami az EKF-et illeti, és itt részben válaszolok is majd elnök úr kérdésére. Miután Mészáros András úr elfoglalta állomáshelyét, azt követően a regionális idegenforgalmi bizottsági ülésen meghallgattuk őt az elképzelésekről, és úgy gondoljuk, hogy ez az EKF nemcsak Pécsnek, hanem az egész Dél-dunántúli régiónak is egyik kitörési pontja lehet. Úgy gondoljuk, és ebben segíteni is szeretnénk, akár ha a szakmai segítséget, ami a turisztikát illeti, a bizottság megadná, másrészt a 2008-2009-es, illetve 2010-es regionális idegenforgalmi pályázatokat már úgy írtuk ki, illetve azok a rendezvények, azok a marketingeszközök élveznek prioritást, amelyek egy picit felmenő rendszerű rendezvényei lehetnének az EKF-nek.
Úgy gondolom, és ha megnézik önök a táblázatunkat, a Dél-Dunántúl egyik kitörési pontját abban látom turisztikailag, ha megfelelő szálláshelyeket hozunk létre. Jelenleg Dél-Dunántúlon öt négycsillagos szálloda van, hihetetlen kevés, most mondom, hogy a Balatonon tizenhét. Ahogy önök látják, összesen 76 pályázat érkezett be a 9,7 milliárd forintra, ami rendelkezésre áll. 25 milliárd forintos igény van. Azt gondolom, ezt kell majd okosan elosztani. Sajnos ebbe nagyon kevés beleszólásunk van, de ha ezt okosan elosztjuk, ez azt jelenti, hogy egy olyan fejlesztés valósulhat meg a Dél-Dunántúlon, amely fejlesztés mindenképpen segítheti azt, hogy előrelépjünk a turizmus területén.
Ami a marketing igazgatósággal való kapcsolatunkat illeti, jómagam hat év óta vagyok bent a bizottságban, a bizottságból a 16 tagból kilencen tíz éve tagja a bizottságnak. Hegyi Zsuzsa - elnök úr ismeri - egy régi szakember, nagyon korrekt kapcsolatot sikerült kiépíteni úgy is, hogy Kaposvárra köt a munkahelyem, ott segít egy négyórás munkatárs, de szinte napi kapcsolatban vagyunk.
Köszönöm szépen. Ennyit szerettem volna válaszként elmondani.
ELNÖK: Köszönöm, elnök úr. Ha még a második kérdésemre kiegészítést adna, hogy a negatív tendencia megfordítására esetleg külföldi desztinációk tekintetében van-e valami speciális elképzelésük vagy csak belföldre koncentrál a régió. Mi a terv?
DR. SÁRDI ÁRPÁD elnök (Dél-dunántúli Regionális Idegenforgalmi Bizottság): Épp holnap fogok találkozni Siófokon a külföldi képviseletvezetőkkel. Az idén elhatároztuk azt, és már meg is léptük, hogy annak a külföldi képviseletvezetőnek, aki úgy gondoljuk, hogy a legtöbbet teszi a Dél-Dunántúlért, minden évben egy díjat fogunk adományozni. Most ezt Skandinávia képviselőjének fogom holnap átadni. Mi úgy látjuk, hogy a skandináv országok tekintetében szinte mind a három megyének van testvérmegyéje. Két évvel ezelőtt elindítottunk valamit Somogyban, ami azt jelenti, ugyan nem nagy létszámban, de évente körülbelül 50 fő svéd bányász érkezik hozzánk, hisz köztudott, hogy Dél-Dunántúl tele van nagyon jó minőségű termálfürdőkkel. Ezen az úton mennénk tovább látva, hogy visszaesés van a német desztinációban, továbbmenve, erősítve ezt a területet.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Tokaji Ferenc elnök úr!
DR. TOKAJI FERENC elnök (Dél-alföldi Regionális Idegenforgalmi Bizottság): Úgy érzem, Dél-Alföldön a fejlesztési tanáccsal való kapcsolatunk igen jó, kifogástalan, véleményünket megkérdik, a döntéshozatalban részt veszünk, a döntés-előkészítésekben úgyszintén, tehát a fejlesztési tanáccsal nincs gondunk. Időnként volt probléma nyilván az ügynökséggel, hol a létszám felduzzasztásából eredően sokan nem értették tulajdonképpen a felállást és nem minden klappolt. Ezen szakmai vitákat követően úgy érzem, helyére kerültek a dolgok.
A regionális idegenforgalmi bizottság is egy kényszerű helyzetben van, hisz társadalmi szervezet, ez helyénvaló, a munkaszervezete viszont problémát jelent, nincs megoldva. Kényszerű megoldás, átmeneti feladatokat el tud látni, de mivel a marketing igazgatóság keretén belül egy személy van erre kijelölve, ezzel meghatározza a lehetőséget. Az egyik szakmai érdekképviselő szervezet, amely benne van a bizottságban, úgy fogalmazott, hogy úgy néz ki, hogy ha csatába kellene menni, akkor mezítláb és fegyver nélkül vagyunk. Tehát ez mindent mutat, ha egy idegenforgalmi bizottságnak évek óta változatlan a költségvetése, ami úgymond elnöki keret 7 millió forint és nem változik, egy emberre kijelölve, a lehetőségek gyengék. Ha megerősödnek valóban munkaszervezettel megerősítve és költségvetéssel, akkor jobb lesz. Így most tulajdonképpen a Turizmus Rt.-vel egy kényszerű társbérletben vagyunk. Nem túl szerencsés és nem túl előrevivő. Sajnos 4-5 éve ezt a dolgot kell végigélni. Ezért a szakmai munka hatékonyságát csak részben lehet bemutatni. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm, elnök úr. Tama István marketingigazgató!
TAMA ISTVÁN marketingigazgató (Nyugat-Dunántúli Regionális Marketing Igazgatóság): A regionális fejlesztési tanács és a regionális idegenforgalmi bizottság közötti kapcsolat jónak mondható megítélésem szerint. Ennek legfontosabb letéteményese volt az a rész, amikor a regionális idegenforgalmi bizottság által megrendelt és munkájával, közreműködésével elkészült régiós turizmusfejlesztési stratégia beépült a regionális operatív programokba, tehát a fejlesztési tanács ez alapján írta ki a regionális operatív programok pályázatait. Ez a kapcsolat jónak mondható, ugyanígy az RMI és az ügynökség közötti kapcsolat.
Néhány kisebb gond, probléma akad például a pályázatokhoz kapcsolódó marketingtámogatások terén. Mi erősítjük azt, hogy a turisztikai pályázatoknak kötelező része legyen a marketing, az ügynökség pedig másfajta típusú pályázatokat is kezelve, nyilván egy hulladéklerakó- vagy egy szennyvíz-csatornázási pályázatnál nem kell marketinget végezni, ennek kapcsán a turisztikai pályázatokat is gyakran ebben a sínben, ennek az analógiájára végzi, de sokat teszünk azért, hogy főleg az új turisztikai fejlesztések esetében kötelező marketing-költségvetés is képződjön a fejlesztések kapcsán.
Furcsa nekem beszélni az RMI és a RIB kapcsolatáról természetesen, de az mindenképpen elmondható az én székemből nézvést is, hogy a RIB nem rendelkezik megfelelő pénzzel és paripával ahhoz, hogy a törvény által biztosított valamennyi jogosítványával éljen, valamennyi feladatát maximálisan el tudja látni. Nálunk is egy munkatárs van a regionális idegenforgalmi bizottság feladatainak elvégzésére. Még nem is a létszámmal van gond elsősorban, azt gondolom, hanem a regionális idegenforgalmi bizottsághoz rendelt költségvetéssel, hiszen ez egy szimplán működési költségvetésnek minősíthető összeg, alapműködési költségvetésnek minősíthető összeg. Ebből a különböző törekvések, turisztikai törekvések nem teljesíthetők.
Még egy gondolat a képviselő úr felvetésére a fejlett régiók kapcsán. Én is nagyon komoly veszélynek érzem ezt a Nyugat-Dunántúl esetében is, hiszen a mutatóink alapján fejlett régiónak minősülünk, de szinte nincs a régióban autópálya, nincs meg az a szükséges turisztikai infrastruktúra, ami igazából szükséges lenne ahhoz, hogy a vonzerőfejlesztések és a magántőkés turisztikai fejlesztések működőképesek legyenek. A kiemelt programok terén látok ebben pozitív elmozdulást, az Esterházy-kastély, a pannonhalmi apátság fejlesztése, a fürdőfejlesztések például kiemelt programból megvalósulnak, megvalósulhatnak, és ez nagyon jó dolog.
Itt szeretném még elmondani, hogy a fejlesztési tanács a regionális operatív programok pénzeinek elosztásakor az általam birtokolt adatok szerint a nyugat-dunántúli régióban a legnagyobb arányban költöttek turizmusba. Igaz, hogy ez abszolút értékben szinte a legkisebb összeget jelenti, de a fejlesztési tanács turizmus iránt való elkötelezettségét és pozitív hozzáállását ez is jelzi megítélésem szerint. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen, igazgató úr. Mányai Roland jelezte közben, hogy neki is lenne kiegészítése. Megadom a szót.
Mányai Roland szóbeli kiegészítése
MÁNYAI ROLAND főosztályvezető (Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium): Köszönöm szépen. Az elhangzottak kapcsán csak négy gondolatot szeretnék a szakállamtitkárság nevében elmondani.
Az első az, hogy én úgy gondolom, hogy a szakállamtitkárság és az idegenforgalmi bizottságok között jó a kapcsolat, és ezt alá is támasztanám két fő területtel. Az egyik az, hogy a regionális pályázatok forrásait tekintve idén jóval nagyobb nagyságrend áll rendelkezésre, mint tavaly. A célokat a regionális idegenforgalmi bizottságok határozhatják meg. Viszont itt egy közös felelősségre is szeretném felhívni a figyelmet. Tavaly későn jelentek meg a pályázatok, szerencsére idén időben megjelentek a pályázatok. A tavalyi év során négy százalék volt a pályázatok kapcsán az, ami se hiánypótlás, se egyéb okból elutasításra nem szorult, ami rendkívül alacsony érték. Tehát az, hogy elhúzódott a pályázatok bírálata, az a kései kiírás mellett ennek is köszönhető, és ez egy közös felelősség, amiben a tájékoztatás kapcsán azt hiszem, hogy mindannyiunknak van feladata és szerepe.
Szeretném kiemelni azt, hogy az európai uniós pályázati elbírálási folyamatban a regionális idegenforgalmi bizottságoknak most először lesz szerepük, jelentős szerepük, ami idáig nem volt meg. Azt gondolom, hogy ez szintén egy komoly előrelépés.
Egyetlen gondolat, ami itt felmerült azzal kapcsolatosan, hogy bizony a fejlettebb régiók kevesebb forráshoz juthatnak, ez ugye európai uniós irányelveken és szabályokon múlik, azonban ami a TC-re vonatkozik, és a regionális idegenforgalmi bizottság által meghatározott célok felhasználására, ott ez abszolút nem érvényesül. Tehát ami rajtunk múlik, ott a fejlettebb régiók egyébként egyáltalán nem, sőt, részesülnek kevesebb forrásban. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen, főosztályvezető úr. Köszönöm elnök urak, igazgató úr a tájékoztató anyagot, illetve a szóbeli kiegészítéseket. További sikeres munkát kívánok önöknek! Amennyiben bármilyen problémájuk, gondjuk van, akár a jogszabályok, akár a pályázati ügymenet tekintetében, akkor a bizottság készséggel áll rendelkezésükre, hogy segítséget nyújtsunk ebben. (A régiók képviselői: Köszönjük szépen.)
Ezzel lezárjuk az 5., 6. és 7. napirendi pont tárgyalását. (A napirendi pont tárgyalásához érkezett vendégek elhagyják az üléstermet.)
Tájékoztató: az Őrség, mint "Kiváló Európai Desztináció" bemutatása
Rátértünk az utolsó napirendi pontunkra, amely egy tájékoztató: az Őrség, mint "Kiváló Európai Desztináció" bemutatása. Kérem Kevy Albert urat, hogy fáradjon az asztalhoz, ő az Őrségi Nemzeti Park osztályvezetője. Meg is kérdezem egyben, hogy az írásban megküldött tájékoztatóval kapcsolatban van-e szóbeli kiegészítése. Úgy tudom, hogy egy rövid bemutatófilmet szeretne majd nekünk prezentálni.
Kevy Albert szóbeli kiegészítése
KEVY ALBERT osztályvezető (Őrségi Nemzeti Park): Köszönöm szépen. Szeretettel és tisztelettel köszöntöm a kedves megjelent bizottsági tagokat, és mindazokat, akik megtisztelnek figyelmükkel.
Valóban, én az Őrségi Nemzeti Park igazgatóság, az újjáalakult Őrségi Nemzeti Park igazgatósága turisztikai és oktatási osztályvezetőjeként dolgozom az alakulás, azaz 2002. évtől.
Rendkívül fontosnak tartom kiemelni talán azt a prezentáció megtartása előtt, hogy az Őrség Nemzeti Park igazgatósága mindig igyekezett a térség turizmusügyét felkarolni, ahhoz értelmes dolgokkal becsatlakozni, és lehetőség szerint azt az alapvonzerőt, azt a természeti tőkét, amely rendelkezésre áll, és amely megóvására minket kijelöltek, azt nyilván egy irányított módon, a természeti és kulturális értékek megóvása mellett bemutathatóvá tenni.
Arra gondoltam, mivel úgyis utolsó napirendi pontként szerepel az Őrség, hogy egy 10-12 perces, rövid, élményszerű prezentáción próbálom azt szemléltetni, hogy miért az Őrség nyerte el a kiváló desztináció címet mind Magyarországon, mind Európában, tudván azt, hogy más, tényleg kiváló desztinációk vannak mind az országban, mind pedig a kontinensünkön.
Vas megye délnyugati sarkában találjuk meg az Őrséget, egy olyan jellegzetesen egyedi tájegységét az országnak, ami a határmentiség okán sokáig az elzártságot tudhatta magáénak. Igazán, aki oda látogat, vagy látogatott, az tudja, megtapasztalhatja, hogy a jó levegő és a csend hazája, az igazi vendégszeretet hazája, ami földrajzi elhelyezkedése determináció okán is azon desztinációk közé tartozik, amely önmagában nem tud turizmus tekintetében létezni, hanem a szomszédos szlovéniai, illetve ausztriai területekkel együtt, közösen tud sikereket elérni turizmus területén is.
Honnan is az Őrség elnevezése? Annak idején szabadalmas őrállókat telepítenek a vidékre, ahol a nyugati határ védelmével bízzák meg őket, és ők a dombhátakon megtelepülve foglalják el ezt a csodálatos vidéket, és őrzik is. Talán kevesen tudják, hogy az ottani családneveknek 46 százaléka megegyezik a közvetlenül a honfoglalás utáni, Árpád-kori családnevekkel, ami azt jelenti, hogy azóta egy tömbben él itt a lakosság, és ez hozzátartozik ahhoz a sikerhez is, én úgy gondolom, hogy magukénak érzik ezt a területet, és igazán méltó módon gondozzák.
Hogy milyen természeti értékek vannak a területen, azt igazán az ott járó tudja megtapasztalni, a népi építészet emlékeit szintén. Csak nagyon röviden: olyan fokozottan védett, ex lege védettséget élvező lápréteink vannak, ahol a rovaremésztő kereklevelű harmatfűtől a keskenylevelű gyapjúsásig, igazi, a nedves rétek élővilágát jelképező egyéb kísérőnövényekig, például a sárga liliomig sok mindennel lehet találkozni. A kis vízfolyások szintén élményeket jelenthetnek az odalátogatónak sajátos élményvilágukkal. A környékbeli nedves rétek lepkefaunája Európa minden részéről odavonzza a turisták "vájtfülű" rétegét. Csak zárójelben jegyzem meg: olyan Maculinea-fajok, tehát hangyaboglárka-fajok élnek - ezek lepkéket jelentenek -, ami az egész világon ritkaságszámba megy, például Kercaszomoron van olyan kaszálórét, ahol három olyan Maculinea-faj él együtt, ami miatt a világ különböző pontjait a turisták, az ökoturisták speciális rétegei céloznak meg, hogy külön lefényképezhessenek, nálunk ezt egy réten megtalálják. Hála istennek, évről évre különböző kutatócsoportok vagy lepkerajongók hadai lepnek meg minket, és veszik igénybe szakvezetési szolgáltatásunkat.
Az Őrség a szerek hazája, hiszen itt a dombhátakon kialakult házcsoportokat nevezzük szereknek, és egy-egy dombhát, egy-egy szer, és a szerek, illetve dombhátak közössége alkotja a falvakat. Ez a speciális jelleg is, sok kis apró attrakciójával alakítja ki azt a vonzerőegyüttest, amely méltán közkedvelt az oda látogatók körében.
A szubalpin klímahatás olyan gombafajok tömeges megjelenését teszi lehetővé, amely főleg a gombagyűjtőket vonzza a térségbe a nyári és őszi időszakban.
Az épített örökség emlékei közül akár az Árpád-kori templomokat, akár a református emléket őrző haranglábakat, akár pedig a népi építészet különböző alkotásait tudnám a figyelembe ajánlani.
Mindezen természeti és kulturális értékek tudatos fejlesztése valósult meg, nyugodtan mondhatom, hogy egy folyamat által az Őrségi Nemzeti Park területén. Azért az Őrségi Nemzeti Park területéről beszélek - ez egy kicsit nagyobb területi egység, hiszen a Vendvidéket is magába foglalja -, hiszen elszigetelt termékfejlesztésről szerintem nincs értelme beszélni egyrészt az ott élő hagyományok, másrészt az ott élő gasztronómiai kínálat, valamint a tudatos összefogás okán, ami az őrségi, vendvidéki vendéglátást jellemzi.
A szálláslehetőségek. Nálunk nincsenek négy-ötcsillagos szállodák, de még háromcsillagos szállodák sincsenek. Falusi vendéglátóhelyekkel rendelkezünk, illetőleg mintegy 29 panzió található az Őrségben, illetve az Őrség tourinform adatgyűjtő területén. Viszont aki hozzánk látogat, azt gondolom, hogy tényleg kulturált, összeszedett, jó, programcsomagszerű szolgáltatásokat vehet igénybe. Olyan tematikus túrák rendszerét alakítottuk ki a helyi turizmusszektor szereplőivel közösen, amelyek élményszerűen teszik lehetővé akár egy archaikus tökmagolajütés megtekintését, akár gasztronómiai kalandozások megszervezését, vagy éppen egy csodálatos lápréten való barangolást. Az erdők világa is rendkívül sok élményt nyújt. Jelzett turistautakkal, illetve tanösvényhálózattal rendelkezünk, amely folyamatos bővítés alatt van. Megvannak az elképzeléseink a helyi önkormányzatokkal közösen már az újabb turisztikai attrakcióhálózat fejlesztésére vonatkozóan. Ezen kívül kóstolókkal, különböző termékbemutatókkal, tájtermékek árusításával, fazekasfalu látogatásával, klasszikus gyümölcsöző falvak a Belső-Őrségben Velem és Gödörháza, Magyarszombatfán találhatók. Igyekszünk a helyi kulináris élvezetek mellett a helyi tájjellegű termékekkel is megismertetni az odalátogatókat.
Kezd kialakulni az a rendezvénystruktúra az Őrségben, ami részben a szezonalitás oldását célozta meg, részben pedig igyekszik hozzájárulni mind a helyi lakosság, mind pedig az odalátogatók kulturális igényeinek magas szintű kielégítéséhez. Azért hangsúlyozom, hogy a helyiek, hiszen azt szeretnénk, ha nemcsak a térségbe látogatók, de a helyi polgárok is rendkívül jól éreznék magukat a rendezvények során.
Nemsokára pünkösdkor a virágzás napjaival kezdődik, majd júniusban őrségi vásár, völgyhídi vásár, július elején fazekasnapok, lovas napok több településen, augusztusban pedig egy tíznapos összművészeti fesztivál, a Hétrétország veszi mindig kezdetét. Rendkívül nagy a vadállomány az Őrségben, sokszor a mezőgazdasági termesztéssel foglalkozó gazdák legnagyobb bánatára, de megvan ennek az előnye is. Nagyon rangos szokott lenni a vadpörköltfőző verseny is, majd pedig a tökfesztivál október idusán zárja a rendezvények sorozatát. Ez egy nagyon fiatal rendezvény, amely mindössze négy alkalommal került megrendezésre. Harmadik alkalommal tízezer vendég látogatott el hozzánk Őriszentpéterre. Úgy gondolom, egy dinamikusan fejlődő és hosszútávon még dinamikusabb jövő elé néző rendezvényről van szó. Egy olyan tájjellegű termék, mint a tök áll a fókuszban, a tökkirályválasztástól a töklámpás felvonulásig rendkívül sok rendezvény várja az idelátogatókat.
Említettem, hogy a Nemzeti Park gesztor jelleggel sok mindent fölvállal a környéken, így többek között a tourinform-iroda létesítését 2005. október óta. Pont egy tökfesztiválon volt a megnyitó. Az Őrségbe látogatók sokat panaszkodtak, hogy egyik turisztikai attrakciótól a másikig nem találnak el. Elkezdtük egy turisztikai egységes táblarendszer kiépítését, amit igyekszünk most pályázatok révén Szlovéniával és Ausztriával is kompatibilissé tenni. Van egy vezérelvünk, a gyalog, kerékpáron, szekéren, tehát a klasszikus ökoturisztikai módon hogy lehet a hármas határ adta lehetőségeket kiaknázni. Most több interregionális pályázatnak is részben Ausztriával, részben Szlovéniával ez a témája. Egy apró probléma van mindig, egységes kiírás nincs a szlovén-magyar-osztrák oldalra, külön tudunk az osztrákokkal pályázni, a szlovénekkel, meg a szlovének az osztrákokkal. Ez egyrészt talán hátrány, másrészt abból a szempontból előny, hogy sokkal több konzultációs lehetőségre kerül sor mind a két határ menti partnertelepülésekkel, illetve nagyon jó kapcsolatot alakítottunk ki Szlovéniában Goričko, Ausztriában pedig a Raab Natúrparkkal.
A kiadványkínálatunkról egy kis ízelítőt talán itt tudunk önöknek mutatni a most kiosztott kiadványok megtekintésével.
Alakul a Nyugat-Dunántúlon egy nagyon hasznos kezdeményezés, a Pannon helyi termékklaszter kezd kibontakozni, megalakulni, ami tényleg a helyben képződött, helyi terméknek minősülő, jó adottságokkal rendelkező termékeket igyekszik fókuszba állítani és bevonni a turizmus vérkeringésébe. Nyilván mi is hazai és nemzetközi kiállításokon, vásárokon igyekszünk megjelenni, nyilván a hazai utazás-kiállításokon belül a budapestin, vidékieken szintén jelen vagyunk, igyekszünk eljutni az ország számos területére. Talán idén csúcsosodott ez ki, részben a kiváló desztináció marketingelőnyeivel járó lehetőségek kiaknázásával.
Mindennek mi az alapja? Úgy gondolom, egy nagyon jó alapot kezdünk építeni, ennek az alapnak a neve nem más, mint az, hogy összefogás. Tudatosítani azt, hogy mindenki egymásra van utalva az Őrségen belül, így az Őrségi Többcélú Kistérségi Társulás, a Nemzeti Park, a pályázatot benyújtó Natúrpark Kht., a Teleház, a Népi Mesterségek Műhelye, és a vendégvárókat tömörítő egyesületi formáció fogott össze. Múlt héten alakult meg az Őriszentpéterért Egyesület, amely szintén turisztikai és kulturális célokat tűzött ki maga elé. Úgy gondolom, hogy ennek az évnek az egyik legnagyobb feladata a TDM megalakítása lesz. Két héttel ezelőtt már Lengyel Marci bácsi TDM-es könyve alapján a térségben elkezdődött egy konzultáció, ami a TDM helyi modelljének a fölállítását célozta meg.
Egy-két kép, egy kis ízelítő a tájról. Az Őrségnek van egy himnusza, ezt szerettem volna képes kísérettel megosztani önökkel. Köszönöm szépen. És aki a rókagombára vágyik, akkor szeretettel látjuk az Őrségben.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Nehogy szaván fogjuk, főosztályvezető úr, és valóban éljünk a lehetőséggel. Menet közben látva a széles kínálatot, amely események gyakorlatilag tavasztól őszig egy nagyon komoly és széles körű társadalmi és turisztikai igényt kielégítő rendezvénysorozat, már jeleztük is Kovács Ferenc elnök úrnak, hogy ki a vaddisznópörkölt-főző versenyre, ki a tökfesztiválra bejelentkeznénk, és nyilvánvalóan élveznénk a házigazda kedves idegenvezetését.
Köszönjük szépen a prezentációt. Valóban az ember nagyon sok mindent tudott eddig is az Őrségről, és gyönyörű táj, nem lehet elégszer felhívni a figyelmet arra, hogy micsoda különleges és egyedi növényvilág, állatvilág és kulturális értéktömeg az, ami itt található, de azért még most is sikerült bennünket meglepni egy-két információval, úgyhogy ezt külön köszönjük önnek.
Képviselőtársaimnak tenném... (Mányai Roland jelentkezik.) Főosztályvezető úr jelzi, hogy kiegészítést tenne az Őrséghez. Mányai úr, öné a szó.
Mányai Roland szóbeli kiegészítése
MÁNYAI ROLAND főosztályvezető (Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium): Nagyon szépen köszönöm. Ismételten gratulálni szeretnénk a szakállamtitkárság nevében a díjhoz.
Annyi kiegészítést szeretnék tenni, az előterjesztésben nem olvastam, hogy a "Kiváló Európai Desztináció"-díj kezelője az ÖTM, és ez 2006-ban az Európai Parlament által kezdeményezett díj egyébként 2007-ben indult, úgyhogy az első nyertes itt az Őrség, és gyakorlatilag az ÖTM az MT Rt. együttműködésével mondhatnám, hogy best practice módjára vesz részt ebben a folyamatban. Ez egy évről évre ismétlődő program. Éppen itt ül mellettem Papp Zoltán úr, a kollégám, aki az egész programot összefogja az ÖTM részéről, és ahogy a bizottság kívánja, akár most, vagy a későbbiekben, a program hátteréről, az idei vagy a jövő évi témákról szívesen beszámolunk, merthogy ez egy évről évre ismétlődő díj, ami itthon úgymond a TDM előfutáraként is jelentkezik, úgyhogy nagyon összhangban van az egész desztinációs szemlélettel és fejlesztési elképzelésekkel. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Papp Zoltánt megkérném akkor egy rövid tájékoztatásra.
Papp Zoltán szóbeli kiegészítése
PAPP ZOLTÁN szakmai főtanácsadó (Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium): Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Mint ahogy főosztályvezető úr említette, az Európai Bizottság 2006-ban döntött úgy, hogy létrehozza ezt a díjat, melynek célja az, hogy felhívja a figyelmet Európa sokszínűségére és a fenntarthatóturizmus-fejlesztés gyakorlatának fontosságára, és azért lehetőséget teremtsen arra, hogy a tagállamonként legjobb desztinációk egy-egy témakörben díjazást kapjanak. Az első évi téma a legjobban fejlődő vidéki desztináció volt, melynek a nyertese az Őrség, és hogy ennek megfelelő rangot adjon a bizottság, a díj átadására egyébként maga a bizottság alelnöke, Günter Verheugen kerített módot a minden évben megrendezésre kerülő európai turizmus fórumon.
Az első évben tíz ország vett részt csupán az európai tagországok közül, Magyarország ezek között volt, pályáztunk erre, nyertünk, a magyar desztináció részt vehetett a programban. Tulajdonképpen a magyar gyakorlatot átvette a Bizottság, mert a következő évi pályázatok a magyar, hazai lebonyolítási rendszer elveit követve kerültek kiírásra. Idén a pályázat témája a legjobb élő hagyományokat őrző desztináció, erre 21 pályázat érkezett, a kiválasztásra május végén fog sor kerülni, és az a nyertes magyar desztináció veheti át a díjat, aki a legsikeresebben pályázik.
Még egy rövid gondolat: az Európai Bizottság célja az, hogy ez hosszú távon fenntartható díj legyen, tehát évről évre igyekszik meghirdetni. Többek között a magyar sikereknek köszönhetően is, és annak, hogy most már 20 tagállam vett részt, az Európai Bizottság költségvetési hatósága megemelte a díjazásra szánt összeget, és úgy tűnik, hogy ez egy évente visszatérő folyamat lesz. 2009-ben egyébként a természetvédelmi területek turizmusa lesz majd a díj témája. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönjük szépen. Az Őrség nyilvánvalóan eséllyel pályázhat újra erre a kiírásra a prezentáció alapján.
A bizottság tagjait kérdezem, hogy van-e a tájékoztatóval kapcsolatban kérdésük, esetleg észrevételük. (Jelentkezésre:) Hadházy képviselő úr!
HADHÁZY SÁNDOR (Fidesz): Köszönöm szépen. Tiszta szívemből gratulálok önöknek ehhez a szép munkához, és bár egy pillanatra megijedtem attól - az Őrség az örökség, ez is egy nagyon szép cím -, hogy az Őrség a tíz legdinamikusabban fejlődő turisztikai desztináció egyike Európában. Ez azért ijesztett meg, mert az Őrség értéke pontosan az örökségvédelem, a hagyományok és az értékek védelme. Más településeken is felmerült az a gondolat, hogy igazából nem a települést kellene fejleszteni, nem szállodákat, fürdőket, meg kerékpárutat, meg mit tudom én, mit kellene építeni, hanem megőrizni az adott települést abban a formában, ahogy azt mi is átvettük, azért, hogy ezek az értékek megmaradjanak, akár természeti értékről legyen szó, akár épített örökségről, kulturális örökségről. Itt is ez a gondolat jutott eszembe, hogy igazából azt kellene az országnak és Európának felvállalnia, hogy ezeket a megmaradt szigeteket - sajnos, csak szigetekről lehet szó, mint Őrség, Erdélyben néhány ilyen rész, amit én ismerek, és nyilvánvalóan számos ilyen értékes terület van - meg kellene finanszírozni, hogy az ott élő emberek ott maradjanak, megtalálják hosszabb távon a számításaikat, megőrizzék a hagyományaikat, és abból nagyon jó színvonalon meg tudjanak élni.
Úgy gondolom, ez a díj is ezt segíti, ezt a célt szolgálja, és azt gondolom, hogy a magyar kormánynak is hozzá kellene tennie a maga részét ahhoz, hogy ezek az értékek, ezek a gyönyörűségek megmaradjanak hosszú távon. Még egyszer gratulálok önöknek!
ELNÖK: Köszönöm, képviselő úr.
KEVY ALBERT osztályvezető (Őrségi Nemzeti Park): Köszönöm szépen. Talán annyit hozzátennék, hogy az Őrségi Nemzeti Park pontosan ezt a fajta küldetést, egyfajta ellensúlyszerepet is betölt a térségben, így mind Őriszentpéter, mind Szalafő teljes belterülete is védettséget élvez, pontosan a szeres település épen hagyása céljából, Apátistvánfalva pedig a szórványtelepülés okán teljes belterületi védettséget élvez. Nyilván a fürdőberuházások tekintetében is a nemzeti park peremterülete, tehát ez a Szentgotthárd, Zalalövő struktúrában való gondolkodásba próbálunk belefolyni, nyilván már hatósági jogkörrel nem élve, egy javaslattévő, véleményező szerepkörrel. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm. Alelnök úr jelezte, hogy szót kér.
PÁL BÉLA alelnök (MSZP): Köszönöm szépen. Engedje meg, hogy a gratulálók sorába én is beszálljak. Nagy tisztelettel gratulálok önöknek a díjhoz, amelyre egész Magyarország büszke lehet, és azt gondolom, mint ahogy szólt is róla, a kormány is a feltételeknek megfelelően segíti az Őrség fenntartható fejlődését, hiszen szakkifejezéssel így hívják azt a fajta fejlesztést, amely érintetlenül hagyja a környezetet is, és nem hagyja, hogy a turizmus szennyezze, hanem megőrzi értékeinket, bemutathatja a belföldi és külföldi turistáknak egyaránt. Bár sok ilyen térsége van Magyarországnak, de azt gondolom, hogy a nyugati határ közelsége miatt is a legkiemelkedőbb mindenképpen ezek közül a területek közül az Őrség.
Az előző napirendi pontban, amikor valószínűleg főosztályvezető úr talán már itt volt, éppen arról beszéltünk, hogy az európai uniós támogatási források között a LEADER-program keretében, vagy az európai mezőgazdasági vidékfejlesztési alap keretében is bízom abban, hogy lesznek lehetőségeik a pályázatra, a fejlesztésre európai uniós forrásból is. Ezen túl biztos, hogy a regionális idegenforgalmi bizottság is támogatást tud nyújtani azokhoz a rendezvényekhez, amelyekről tájékoztatót tartott főosztályvezető úr, természetesen a pályázatok keretein belül. Ide tartozik a nyugat-dunántúli régió operatív programja is, és nem beszéltem még a Környezetvédelmi Minisztérium hasonló, a környezet és energia operatív program fejlesztéseiről, amelyből bizonyára meg tudják keresni-találni az önöknek megfelelő fejlesztést, mert én is egyetértek azzal, hogy közös érdekünk és értékünk az Őrség fejlesztése, amelyre mindannyian büszkék lehetünk.
Engedje meg, hogy végezetül megköszönjem önnek és munkatársainak azt a munkát, amit ennek érdekében végeztek, mert meggyőződésem, hogy önöknek mindenben kiemelkedő szerepük volt. Köszönöm szépen. (Kevy Albert: Köszönöm szépen.)
ELNÖK: Köszönöm én is. További hozzászólási igény van-e? (Nincs jelentkező.) Amennyiben nincs, megköszönöm főosztályvezető úrnak a tájékoztatást, a prezentációt. Ezt a napirendi pontot is lezárom.
Egyebek között szeretném megerősíteni újra, amit alelnök úr már bejelentett, tehát a Postás SE-nek azt a jelzését, miszerint április 15-én várnának bennünket egy barátságos asztalitenisz rendezvényre. Megpróbálom majd esetleg délután 4 helyett korábbra hozni, hogy a bizottsági ülés után, aki fogékonyságot érez a bizottság tagjai részéről - még egyszer megerősítem: női csapattal játszunk, hátha ez egy kicsit fokozza a motivációs erőt. (Derültség.) Ezt csak azért mondom, mert amikor legutóbb a női kézilabda-válogatottal játszottunk, akkor 28-as keret jött össze a bizottsági tagok és a képviselők részéről, ellenben, amikor valami férfitornán kell részt vennünk, akkor alig tudjuk összevadászni a játékosokat. Hátha ez egy picit segít. De majd még menet közben, a titkárságon keresztül ezt igyekszünk koordinálni.
Van-e még valakinek az egyebek között bejelentenivalója? (Nincs jelentkező.) Amennyiben nincs, akkor mindenkinek megköszönöm a részvételét, a mai bizottsági ülést bezárom.
(Az ülés befejezésének időpontja: 16 óra)
|
Pál Béla |
Bánki Erik |
Jegyzőkönyvvezető: Földi Erika és Biczó Andrea