STB-13/2008.
(STB-52/2006-2010.)
Jegyzőkönyv*
az Országgyűlés Sport- és turisztikai bizottságának
2008. május 20-án, kedden, 10 óra 10 perckor
a Képviselői Irodaház V/520. számú tanácstermében
megtartott üléséről
Tartalomjegyzék
Napirendi javaslat *
Az ülés résztvevői *
A bizottság részéről *
Megjelent *
Helyettesítési megbízást adott *
Meghívottak részéről *
Hozzászólók *
Elnöki megnyitó *
A napirend elfogadása *
A máriapócsi kegyhelyről szóló határozati javaslat (H/5446. szám) [Dr. Simicskó István (KDNP) képviselő önálló indítványa] (Általános vita) *
Dr. Simicskó István szóbeli kiegészítése *
Kérdések, vélemények *
További kérdések *
Dr. Simicskó István válaszadása az elhangzottakra *
Az Országos Területrendezési Tervről szóló 2003. évi XXVI. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat (T/5311. szám) (A bizottság feladatkörébe tartozó kapcsolódó módosító javaslatok megvitatása) *
Tájékoztató az üdülésicsekk-rendszerről, valamint a Magyar Nemzeti Üdülési Alapítvány tevékenységéről *
Karácsony Mihály elnök (MNÜA) szóbeli kiegészítése *
Kérdések, vélemények *
Karácsony Mihály elnök (MNÜA) válaszadása *
További kérdések, hozzászólások *
Karácsonyi Mihály elnök (MNÜA) válaszadása *
Tájékoztató a 2008-ban megvalósuló, turisztikai vonzerővel bíró országos, nemzetközi kulturális rendezvények támogatásáról *
Előterjesztő: Önkormányzati Minisztérium képviselője, Oktatási és Kulturális Minisztérium képviselője *
Kérdések *
Dr. Kovács Miklós szakállamtitkár (Önkormányzati Minisztérium) válaszai *
Észak-Magyarországi RIB beszámolója helyzetéről, terveiről *
Előterjesztő: RIB elnöke *
Közép-Dunántúli RIB beszámolója helyzetéről, terveiről *
Előterjesztő: RIB elnöke *
Észak-Alföldi RIB beszámolója helyzetéről, terveiről *
Előterjesztő: RIB elnöke *
Regionális idegenforgalmi bizottsági elnökök szóbeli kiegészítése *
Dr. Nagy Imre *
Horváth András *
Tóth József *
Kérdések, hozzászólások *
Regionális idegenforgalmi bizottsági elnökök válaszai *
Tóth József *
Horváth András *
Dr. Nagy Imre *
Egyebek *
[Dr. Simicskó István (KDNP) képviselő önálló indítványa]
(Általános vita)
(A bizottság feladatkörébe tartozó kapcsolódó módosító javaslatok megvitatása)
Előterjesztő:
Önkormányzati Minisztérium képviselője
Oktatási és Kulturális Minisztérium képviselője
Előterjesztő:
Magyar Nemzeti Üdülési Alapítvány képviselője
Előterjesztő:
RIB elnöke
Előterjesztő:
RIB elnöke
Előterjesztő:
RIB elnöke
Elnököl:Bánki Erik (Fidesz), a bizottság elnöke
Pál Béla (MSZP), a bizottság alelnöke
Almássy Kornél (MDF), a bizottság alelnöke
Mohácsi József (MSZP)
Nagy Jenő (MSZP)
Nagy Imre (MSZP)
Tóth József (MSZP)
Dr. Tóth József (MSZP)
Hadházy Sándor (Fidesz)
Kovács Ferenc (Fidesz)
Dr. Világosi Gábor (SZDSZ)
Helyettesítési megbízást adott
Dr. Horváth Klára (MSZP) Tóth Józsefnek (MSZP)
Koscsó Lajos (MSZP) Nagy Jenőnek (MSZP)
Páva Zoltán (MSZP) dr. Tóth Józsefnek (MSZP)
Becsó Zsolt (Fidesz) Hadházy Sándornak (Fidesz)
Lasztovicza Jenő (Fidesz) Kovács Ferencnek (Fidesz)
Szijjártó Péter (Fidesz) Bánki Eriknek (Fidesz)
Dr. Simicskó István (KDNP) előterjesztőként
Dr. Fedor Tibor titkárságvezető-helyettes (Oktatási és Kulturális Minisztérium)
Gyarmati Edit ügyintéző (Önkormányzati Minisztérium)
Dr. Kovács Miklós szakállamtitkár (Önkormányzati Minisztérium)
Boros Géza főosztályvezető-helyettes (Oktatási és Kulturális Minisztérium)
Karácsony Mihály elnök (Magyar Nemzeti Üdülési Alapítvány)
Horváth András elnök (Közép-Dunántúli Regionális Idegenforgalmi Bizottság)
(Az ülés kezdetének időpontja: 10 óra 10 perc)
BÁNKI ERIK (Fidesz), a bizottság elnöke, a továbbiakban ELNÖK: Sok szeretettel köszöntök mindenkit a Sport- és turisztikai bizottság mai ülésén.
A tisztelt képviselőtársaim írásban előre megkapták a bizottsági ülésre szóló meghívót a tervezett napirendekkel. Kérdezem minden bizottsági tagtól, hogy az írásban előre jelzett napirendi pontokhoz képest van-e kiegészítése, esetleg módosító javaslata. Egy jelzés érkezett alelnök úr részéről, miszerint Karácsony Mihály jelezte, hogy sietnie kell, ezért a 3. és 4. napirendi pontokat megcserélnénk. Ezen kívül van-e további javaslat? (Nincs jelentkező.) Amennyiben nincs, akkor aki ezzel az egy módosítással egyetért, miszerint 3. napirendi pontként tárgyaljuk az üdülésicsekk-rendszerről szóló tájékozatót és 4. napirendi pontként a 2008-ban megvalósuló turisztikai vonzerővel bíró rendezvények támogatásáról szóló beszámolót, az kézfeltartással jelezze. (Szavazás.) Köszönöm. Ellenvélemény, tartózkodás nincs. Megállapítom, hogy a bizottság a napirendjét elfogadta.
Helyettesítésekkel határozatképesek vagyunk.
1. napirendi pontunk Simicskó István képviselő úr önálló indítványa a máriapócsi Keszthelyről - (Derültség.) Mohácsi képviselőtársam megzavart -, a máriapócsi kegyhelyről szóló határozati javaslat.
Úgy látszik, mostanában minden bizottsági ülés Simicskó képviselő úr indítványával kezdődik. Nagyon örülünk neki, hogy ilyen aktív, és nagyon jó, olyan javaslatokat hoz a Ház elé, amelyek fontos turisztikai szereppel is bírnak. Előterjesztőként megadnám a szót önnek. Kérdezem is, hogy van-e még az OKM részéről itt képviselő. (Az Oktatási és Kulturális Minisztérium képviselője jelentkezik.) Jó napot kívánok! Megkérném, hogy akkor önök is fáradjanak oda az asztalhoz.
Képviselő úr, öné a szó.
Dr. Simicskó István szóbeli kiegészítése
DR. SIMICSKÓ ISTVÁN (KDNP): Köszönöm szépen, elnök úr. A kegyhelyre vonatkozóan annyit szeretnék leszögezni az elején, hogy szívesen állok minden módosító javaslat előtt, tehát bármilyen észrevétel elhangzik ezzel kapcsolatosan, rugalmas leszek, annak ellenére, hogy látom, hogy a turisztikai bizottság keményen készült, hiszen modern inkvizíciós eszközöket is föltesz az asztalra. Ha egy kicsit arrébb ülök... De akkor is állom a próbát, tehát igyekszem legalábbis a fényhatás ellenére is megoldani ezt a kérdést.
Tehát a lényeg. Gondolom, a bizottság tagjai találkoztak a javaslat határozati szövegrészével és az indokolási résszel is, ezért csak kiegészítésképpen szeretnék néhány észrevételt hozzátenni. Elsősorban nem a vallási, egyházi értelmét szeretném itt ebben a bizottságban a bizottság tagjai előtt indokolni, hiszen úgy érzem, hogy az mindannyiunk számára egyértelmű, hanem végül is ha turisztikai szempontok alapján közelítjük meg ezt a kérdést, akkor úgy láttam, hogy jogos az az igény, hogy a sport- és turisztikai bizottság is megtárgyalja ezt a javaslatot.
Jogosan kérdezhetnék, hogy mi köze van a sport- és turisztikai bizottságnak egy kegyhellyé nyilvánításhoz, meg egyáltalán az Országgyűlésnek is. De hát azért a sportoló emberek, a sporttal foglalkozó emberek a fizikumukon keresztül a rendszeres testedzéssel is a lelküket edzik, és nagyobb teljesítményre képesek, ha a lelkük rendben van. Azt hiszem, hogy így van ezzel mindenki, nemcsak sportoló, hanem országgyűlési képviselőtől kezdve bárki más. Tehát összefügg minden. Azt hiszem, hogy a javaslat lényege is arról szól, hogy mind hívő, mind nem hívő emberek számára, mind magyarok, szlovákok, cigányok, romák, ruszinok, románok, bárki más, aki abban a térségben él, aki ezt a kegyhelyet ismeri, az szívesen látogatja ezt a helyet.
Tehát ha az Országgyűlés egy ilyen határozati javaslattal úgymond fölhívná a figyelmet arra, hogy igenis egy ilyen létezik adott esetben az Európai Unióban bevett gyakorlatot követve, amely Európában számos helyen már elfogadott különböző nemzeti kegyhelyeket, Mária-kegyhelyeket - gondoljanak itt csak elsősorban Mariazellre Ausztriában, vagy Lourdes-ra Franciaországban, vagy Fátimára Portugáliában, és hosszasan sorolhatnánk a különböző államokban lévő Mária-kegyhelyeket -, szerintem idegenforgalmi szempontból, turisztikai szempontból sem lenne tizedrangú szempont az, ha az Országgyűlés ezt a határozati javaslatot elfogadná.
Szeretném hangsúlyozni azt, hogy ez senkit nem állít szembe, pontosan összeköt, pontosan az összetartozásról beszél, a szeretetről, a közös, egymás iránti felelősségérzetről beszél. Tehát egy mai helyzetben lévő Országgyűlés esetében, amikor a politikai vitáktól hangos a sajtó, azt hiszem, hogy nagyon hasznos lenne és jó üzenettel bírna, ha az Országgyűlés ezt a javaslatot elfogadná.
Arról szeretném még tájékoztatni a sport- és turisztikai bizottság tagjait, hogy az emberi jogi, vallásügyi és kisebbségi bizottság megtárgyalta, a tárgysorozatba-vételről is döntött, és alkalmasnak találta erre, tehát ott átment. Nyilván nyitott vagyok, tényleg, az elején viccesen mondtam, de bármilyen módosító nyitott észrevételre, ami az ügy szolgálatába állítható.
Köszönöm szépen, hogy meghallgattak. Ha van kérdés, akkor igyekszem rá válaszolni.
ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr. Kérdezem az Oktatási és Kulturális Minisztérium jelenlévő képviselőit, hogy a minisztériumnak mi az álláspontja a javaslattal kapcsolatban.
DR. FEDOR TIBOR titkárságvezető-helyettes (Oktatási és Kulturális Minisztérium): Tisztelt Elnök Úr, Képviselő Úr, Bizottság! Először is bemutatkoznék, dr. Fedor Tibor vagyok, az Oktatási és Kulturális Minisztérium egyházi kapcsolatok titkárságának a helyettes vezetője.
Képviselő úrral találkoztunk már az emberi jogi, kisebbségi, vallásügyi bizottság ülésén is. Itt ismételten azt tudnám elővezetni ezzel kapcsolatban, hogy önmagában mi is igen jelentősnek tartjuk a máriapócsi görög katolikus kegyhelyet. Valóban nemcsak a magyarországi görög katolikusok, hanem a kárpát-medencei magyar és nem magyar görög katolikusok számára is ez egy kiemelt kegyhely, úgyhogy ezzel önmagában nincs is nekünk különösebb problémánk. Úgy gondoljuk, hogy egyházi vonalon minden elismerést megkap ez a kegyhely, amit megkaphatott, például nemrég maga a pápa, illetve a szentatya kiemelt kegyhellyé nyilvánította Máriapócsot. Megjegyzendő, hogy például most 20. és 22. között az európai görög katolikus püspökök éppen Máriapócson találkoznak egymással. Tehát ezzel a magunk részéről kiemelt jelentőségűnek tekintjük a magyar görög katolikusság szempontjából a máriapócsi kegyhelyet.
Ugyanakkor viszont továbbra is az az álláspontunk, hogy igazából nem tudjuk, hogy a Magyar Köztársaság Országgyűlése, amely köztudottan valamennyi magyar állampolgárt képviseli, hívőket, nem hívőket, különböző felekezetekhez tartozókat, konkrétan egy egyházhoz és azon belül is egy rítushoz tartozó kegyhely vonatkozásában tehet-e olyan nyilatkozatot, hozhat-e olyan határozatot, amivel lényegében egy egyházi kegyhelyet mint olyat elismer.
Ismételten felhívnám a figyelmet, hogy az indokolás egy abszolút egyházias indokolás, tehát gyakorlatilag az indokolásban szerepel a máriapócsi Mária-ikonnak, kegyképnek a háromszori könnyezése. De azért ezek mégiscsak olyan dolgok, hogy ha az Országgyűlés elfogadja ezt a határozati javaslatot, ebből országgyűlési határozat lesz, és ugyanakkor elfogadja a képviselő úr indokolását, akkor valamilyen szinten az Országgyűlés tulajdonképpen ezzel azonosul. (Almássy Kornél megérkezik az ülésre.)
Egyébként az emberi jogi, kisebbségi, vallásügyi bizottságon felmerült az a javaslat, hogy esetleg mi lenne, ha valamilyen szinten országos viszonylatok között, tehát ilyen kiemelt jelentőségű, akár kegyhelyeket is, meg ha már turisztikai bizottságnál vagyunk, tehát ilyen turisztikai jellegű kiemelt helyeket összegyűjtenénk, akkor erre vonatkozóan valamilyen szinten az Országgyűlés akár még törvényt is hozna, tehát abba az irányba el lehetne mozdulni, de így most jelenleg ezzel az indokolással ezt így elfogadni nem tudjuk. Meg kell mondanom, hogy egy kicsit azért tartózkodóak vagyunk. Elismervén ismételten Máriapócs jelentőségét, és képviselő úrnak a maximális pozitív hozzáállását és jó szándékát, mindenesetre azért kérjük a tisztelt bizottságot, hogy ezeket a szempontokat is mérlegelje.
Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen a kiegészítést. Kérdezem a bizottság tagjait, hogy az országgyűlési határozati javaslattal kapcsolatban van-e kérdésük, esetleg véleményük. (Jelentkezésre:) Kovács Ferenc képviselő úr!
KOVÁCS FERENC (Fidesz): Köszönöm szépen. Tisztelt Képviselőtársaim! Úgy hiszem, hogy ennek a bizottságnak az asztalán kell hogy legyen ez a kérdés, ugyanis a keresztény és nem keresztény, általában vallási zarándoklatok a turizmus legfontosabb szegmensei. Tehát ha megnézzük a számokat, kiderül, hogy a zarándokutakon vesz részt a turistáknak, illetve az utazóknak majdnem kétharmada. Nagyon nagy a szám. Persze ebből kilógnak ilyen nagy kegyhelyek, mint Mekka, és sorolhatnánk még a nagy helyeket.
Úgy hiszem, hogy a Mária-kegyhely és a Mária-kultusz kezelése valóban turisztikai szempontból is érdekes, és most csak a turisztikai szempont oldalán szeretném megközelíteni. Örömmel jelzem, hogy Ausztria és Magyarország között a nyugat-dunántúli régióban alakul egy olyan együttműködés, amely a már meglévő Szent Márton tematikus desztináció mellett szeretné felépíteni a Mária-út tematikus útrendszert is, azt a desztinációt, amit majd reméljük, ha megalakulnak a desztinációs menedzsmentek, a kormány is be tud fogadni, illetve a turizmus tárca is el tud fogadni.
A kegyhellyé nyilvánítást gesztusnak érzem, és támogatandónak kérem a bizottság tagjai részéről és a parlament tagjai részéről is. Köszönöm.
ELNÖK: Pál Béla alelnök úr!
PÁL BÉLA (MSZP): Köszönöm a szót, elnök úr! Nagyon nagyra becsülöm Simicskó István képviselőtársunk kezdeményezését, amelyet az elmúlt alkalommal a bizottság teljes körűen támogatott, mégis azt mondanám, hogy ebben az esetben tartózkodnék.
Tartózkodásommal azt fejezném ki, hogy bár az üggyel egyetértek, de ebben a formában mégis azt gondolom, nem tudjuk kezelni a dolgot, annál is inkább, mint ahogy azt az Oktatási Minisztérium képviselője is elmondta. Azt messzemenően támogatnám, hogy a sport- és turisztikai bizottság kérje fel az Oktatási Minisztériumot és a turisztikai szakállamtitkárságot, valamint az önkormányzati, sport- és turisztikai minisztériumot arra, hogy gyűjtsék össze egyrészt a nemzeti kegyhelyeket Magyarországon, és onnantól közösen tegyünk erre egy javaslatot, mert nemcsak ez az egy kegyhely van. Például, ott van Máriagyűd, hogy éppen elnök úr lakóhelyéhez közeli kegyhelyet említsek, de mondhatnék saját lakóhelyem közelében lévőt is.
Azt gondolom, hogy a turisztikai bizottság akkor jár el helyesen, ha ezekre országosan hoz egy döntést, határozatot, javaslatot, mint ahogy ezt legutóbb tettük például a Mária-úttal kapcsolatban is. Az, hogy egyet kiemelünk a nemzeti kegyhelyek közül, az lehet, hogy olyan indokolatlan félreértésekre ad okot, amely azáltal kezelhető lenne, ha az összes, Magyarországon fellelhető kegyhelyet beemelnénk egy alaposabb előkészítő munka után egy ilyen országgyűlési határozati javaslatba. Köszönöm.
ELNÖK: Világosi Gábor képviselő úr.
DR. VILÁGOSI GÁBOR (SZDSZ): Nem szeretném megismételni alelnök úr indoklását, 100 százalékig egyetértek vele. Meggyőződésem, ha most így külön-külön foglalkozunk ilyen témákkal, többet ártunk, mint használunk. Én is azt kérném, hogy a kormányzat hatáskörrel rendelkező szervei készítsenek elő egy átfogó anyagot, és utána kerüljön a bizottság elé. Köszönöm.
ELNÖK: További kérdések? (Nincs jelzés.) Nekem lenne még kérdésem az előterjesztőhöz. Kérdésem az, hogy az emberi jogi, kisebbségi és vallásügyi bizottság nyilván megtárgyalta ezt a nézőpontját is az előterjesztésnek, amit az Oktatási Minisztérium képviselője feltett.
Kérdésem az, hogy hogyan viszonyultak ott ehhez az egyes képviselőcsoportok, mert ez nyilvánvalóan fontos a döntésünk szempontjából. Ha a turizmus oldaláról, tehát szakmai oldalról nézzük meg, akkor mindenképpen támogatandó, hiszen hihetetlen nagy érdeklődés nyilvánul meg nemcsak Magyarországon, hanem egész Európában a zarándokhelyek, kegyhelyek iránt. A Mária-útvonal, zarándokútvonal egy nagyon komoly dolog, és marketing szempontból fontos ennek megismertetése és a hívő emberek minél nagyobb számban történő idecsábítása.
Megkérném előterjesztőt, válaszoljon az elhangzottakra, és amennyiben szükséges, kiegészítését is tegye meg.
Dr. Simicskó István válaszadása az elhangzottakra
DR. SIMICSKÓ ISTVÁN (KDNP): Köszönöm szépen, elnök úr! Köszönöm a bizottság tagjainak az észrevételeket. Azt azért szeretném elmondani, hogy az a dilemma, amikor azt mondjuk, hogy sok értékünk van, valamint sokan azt mondták, sok hasonló kegyhely van Magyarországon is, ezzel én részben egyetértek.
Amikor összegyűjtünk sok mindent, akkor lehet, hogy elvész benne a lényeg, én ezt ezért megfontolás tárgyává tenném, hogy ezt az utat járjuk Máriapócs esetében, ami szerintem nem illeszthető a többi ilyen kegyhely vonatkozásába, nem egy a sok közül. Itt a Mária-ikonnak, karján a kis Jézussal, van a hívő emberek számára egy nagyon kultikus, misztikus jelentősége, mégpedig hogy háromszor könnyezett ez a bizonyos ikon. Erre több száz tanú van, reformátusok, császári katonák, tehát nem hívő katolikusok is, más felekezetűek, különböző nemzetiségűek, akik ezt mindhárom ízben elismerték. Hónapokon keresztül zajlottak ezek a folyamatok, hiteles oklevelek vannak erről. Ez a hívő emberek számára egyértelmű, ezért meg is van az egyház elismerése, de én azt szeretném, ha a figyelem ráirányulna.
Ez nem függ össze az állam és az egyház szétválasztásának elvével, hogy világi vagy nem világi állam. Ez gyakorlati, gazdasági, turisztikai jelentőséggel bír, mert például Kelet-Magyarország ezen vidéke, mely szegénységgel küzd - Szabolcs-Szatmár-Bereg megyéről van szó -, szerintem turisztikai szempontból jelentősen növelhetné az ott élők bevételeit. Például zarándokházak építése, kegytárgyak értékesítése, sok minden más, hadd ne mondjam önöknek, jobban értenek ehhez, mint én. Nyilván ennek van jelentősége turisztikai szempontból. Ha az állam erre rásegít, ez az államnak is hasznot hoz, mert nyilván áfabevételek származnak ebből, turisták, külföldiek érkeznek az országba. Szerintem van jelentősége, és ha nagyon sokat akarunk markolni, akkor lehet, hogy elvész e között a lényeg. Erre szeretném csak felhívni a figyelmet.
Ami pedig a másik bizottság, az emberi jogi, vallásügyi bizottság megbeszélését illeti, ott már volt egy első kör. Nyilván kiemelt főbizottságról van szó. Első körben megfogalmaztak észrevételeket, amelyeket már próbáltam beletenni, a módosításokat már jórészt alkalmaztam. Szeretném itt is elmondani, bár gyakorlott, rutinos parlamenti képviselőtársaim ülnek itt is, hogy nyilván az indoklás rész nem meghatározó. A határozati szövegrészre kell elsősorban a hangsúlyt helyezni, az jelenik meg mindenhol, de arra is hajlandó vagyok, hogy akár tovább módosíthatjuk a határozati szövegrészt is, ha esetleg ezzel kapcsolatban valakinek kifogása van. Akár egy bizottsági módosítót is szívesen befogadok. Ezt az indoklást is bizonyos értelemben át lehet írni, csak maga az ügy ne vesszen el, mert szerintem ez egy fontos ügy.
Ott úgy döntöttek, az volt a salamoni döntése a vallásügyi bizottságnak, hogy tárgysorba vették, azonban az általános vitára való alkalmasságot nem támogatták, hogy erről még beszélgessünk. Természetesen a másik szálon, a másik bizottság tagjaival is folytatok majd eszmecserét annak érdekében, hogy ez az ügy ne vesszen el, hanem közös bölcsesség alapján, mindannyiunk számára elfogadható módon, de az ország érdekében szülessen valamilyen döntés. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr! Hallva a vitát, és látva képviselőtársaim álláspontját, megfontolásra javasolnám a bizottság tagjainak, amit Pál Béla és Világosi Gábor képviselő urak is mondtak, hogy történjék egy egyeztetés, tájékozódjunk, hogy milyen lehetőségek vannak még egyáltalán, milyen kezdeményezések vannak hasonló körben egyéb zarándokhelyekről vagy kegyhelyekkel kapcsolatban. Ezután a két hét múlva soron következő bizottsági ülésen újra elővesszük ezt a témát, és beszéljünk erről olyan előkészítés után, amivel a többségi támogatást meg lehet szerezni.
Magam részéről továbbra is tartom, amit Kovács Ferenc képviselőtársam is mondott, hogy a Fidesz turisztikai munkacsoportja támogatja ezt a kezdeményezést, és általános vitára alkalmasnak tartja, a bizottság többségének véleményét látva azonban valószínűsítem, hogy ez nem történik meg.
Kérdésem, hogy szavazzunk-e erről vagy halasszuk el a napirendi pont tárgyalását?
PÁL BÉLA (MSZP), a bizottság alelnöke: Azt javasolnám, elnök úr, hogy kérjük fel az Oktatási Minisztériumot, a turisztikai szakállamtitkárságot arra, hogy egyrészt ha még nincs ilyen, definiálja a nemzeti kegyhely fogalmát. A nemzeti kegyhely nem attól lesz, hogy a parlament döntést hoz róla, hanem vallási, kulturális hagyományok okán, melyet a parlament egy ilyen döntéssel megerősíthet. Én csak abbéli aggályomat fejeztem ki, továbbra is nagyrabecsülésemre visszautalva Simicskó képviselő úr és kezdeményezése felé, hogy ha van ilyen más nemzeti kegyhely Magyarországon, akkor mindről együttesen döntsünk, pontosan azért, mert én is azt gondoltam, hogy egyre jelentősebb a vallási turizmus, számunkra is egyre fontosabb, hogy a rendelkezésünkre álló eszközökkel ezt mindenképpen támogassuk. Kapja meg a lehetőséget akkor minden ilyen nemzeti jelentőséggel bíró kegyhely, mint amilyen például a máriapócsi.
Kérjük fel erre a két minisztériumot, dolgozzanak ki egy ilyen előterjesztést képviselő úrral egyeztetve, és két vagy három hét múlva, amikor ez kész lesz, hozzák vissza a bizottság elé.
ELNÖK: Köszönöm. Almássy Kornél alelnök úré a szó.
ALMÁSSY KORNÉL (MDF): Tisztelt Bizottság! Hallva a vitát, én is azt gondolom, hogy ez egy nagyon fontos kezdeményezés, és az lenne a jó, ha ez a dolog nem veszne el. Halasszuk akkor ezt a vitát, én is azt javaslom, halasszuk ezt a vitát, de úgy, hogy egy záros határidőn belül ez a dolog újra elénk kerüljön, és ne az legyen ennek a vitának a kicsengése, hogy most eltoltuk a vitát azért, hogy a későbbiekben akkor azt a problémát ne kelljen kezelni. Alelnök úr is említett más kegyhelyeket is, adott esetben ezt is vitára lehet bocsátani, de tényleg induljon meg a minisztérium és képviselő úr között egy egyeztetés, és akkor két-három hét múlva tárgyalja újra a bizotság. Tehát még ha lehet, nem tudom, hogy az képviselő úrnak megfelelő-e meg a bizottság többi tagjainak, ha arra még van mód, akkor a nyári ülésszak lezárása előtt tudjunk tárgyalni. Nem tudom, hogy még belefér-e ebbe a két vagy három hétbe, de az lenne a jó, ha ez nem tolódna át szeptemberre. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm, alelnök úr. Van-e további hozzászólási igény? (Nincs jelentkező.) Ha nincs, akkor feltenném szavazásra azt a javaslatot, miszerint függesszük fel ennek a napirendi pontnak most a tárgyalását, kezdjünk egy egyeztetést annak érdekében, hogy a szükséges háttér-információkat be tudjuk gyűjteni. Tovább nem nagyon tudjuk húzni, két hét múlva van az utolsó bizotsági ülésünk, június 3-án. Tehát két hét múlva visszahoznánk a bizottság ülésére ezekkel a többletinformációkkal, de a bizottság most nem szavaz az általános vitára történő alkalmasságról. Amennyiben képviselőtársaim ezzel egyetértenek, kérem, kézfelemeléssel jelezzék. (Szavazás.) Köszönöm. Tartózkodás? (Szavazás.) 1 tartózkodás. Ellenvélemény? (Nincs jelzés.) 1 tartózkodás mellett a bizottság elfogadta, tehát felfüggesztettük ennek a napirendnek a tárgyalását.
Köszönöm szépen Simicskó István úrnak előterjesztőként, köszönöm az Oktatási Minisztérium képviselőinek a jelenlétet.
Áttérünk 2. napirendi pontunkra, az Országos Területrendezési Tervről szóló törvény módosító indítványainak a megtárgyalására. A bizottság tárgykörébe tartozó kapcsolódó módosító indítványok megtárgyalása.
Köszöntöm az Önkormányzati Minisztérium képviselőjét, Gyarmati Edit ügyintézőt. Arra kérném majd, hogy az általam említett kapcsolódó módosító indítványokról mondja el a minisztérium, illetve ha van már kormányálláspont, akkor a kormány álláspontját. A bizottság tagjait pedig arra kérem, hogy kövessék a kapcsolódó módosító indítványok szavazási menetrendjét, és amennyiben a végén úgy érzik, hogy van még olyan kapcsolódó módosító indítvány, amiről nem szavaztunk, de önök szerint az fontos lenne, akkor azt jelezzék nekem.
Elsőként a 16. ajánlási számon szereplő kapcsolódó módosító indítványról kérnék szavazást, ami dr. Medgyasszay László képviselő úr indítványa. Itt a repülőterek besorolásáról van szó. Ő a győri, péri reptér beemelését indítványozta a nemzetközi kereskedelmi reptérré fejleszthető repterek sorába. Kérdezném az előterjesztőt, hogy mi az álláspontja.
GYARMATI EDIT ügyintéző (Önkormányzati Minisztérium): A kormányálláspontot tudom mondani. Nem az álláspontunk.
ELNÖK: A kormány nem támogatja. Kérdezem, képviselőtársaimat, ki támogatja a kapcsolódó módosító indítványt. (Nincs jelzés.) Senki nem támogatja. Köszönöm szépen.
17. ajánlási számon Cseresnyés Péter képviselő úr módosító indítványa. Itt most néhány kerékpárutas... (Dr. Világosi Gábor jelentkezik.) Bocsánat. Világosi Gábor alelnök úr!
DR. VILÁGOSI GÁBOR (SZDSZ): Köszönöm, elnök úr. Én egy kérdést szeretnék, még mielőtt rátérnénk a kerékpárutakra. Egy indokolást kérnék a kormány részéről, hogy miért pont azok a repterek tartoznak az országos jelentőségű polgári repülőterek közé, amelyek felsorolást nyertek, illetve mi az indoka a kereskedelmi nemzetközi repülőtérré fejleszthető repülőterek körének, hiszen nyilvánvalóan nagyon komoly különbségek vannak az egyes repülőterek, illetve leendő repülőterek között kapacitást tekintve, időt tekintve, hogy mikor használhatóak azok. Tehát egy általános indokolást szeretnék erre kérni.
ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr. Ezt megtoldanám azzal, miszerint az elmúlt bizottsági ülésen számtalan módosító indítvány érkezett az országos besorolású repterek közé. Akkor azt ígérte a kormány képviselője, hogy lesz egy átfogó módosító indítvány, amelyet önök fognak előkészíteni, amely tartalmazza azokat a javaslatokat, igényeket, amelyek felmerültek a módosító indítványok kapcsán, illetve ott volt két technikai jellegű probléma is az elnevezéssel. Azt hiszem, pont a Székesfehérvár-Börgönd, és már nem emlékszem a másikra, de két ilyen reptér is volt. Mi történt ezzel? Miért nem került ez elkészítésre? Van-e esetleg valami tervük, hogy bizottsági módosítóként még ez visszakerüljön a parlament elé?
GYARMATI EDIT ügyintéző (Önkormányzati Minisztérium): Ezt a kategóriát, a kereskedelmi nemzetközi repülőtérré fejleszthető repülőterek kategória beemelését végül is támogatnánk az OTRT-módosításba. Ez a kategória a jelenleg hatályos OTRT-ben is szerepelt. Mi korábban szerettük volna ennek az elhagyását, de olyan jelentős helyi igények merültek föl az OTRT-be való beemelésére, hogy végül is a kormány úgy döntött, hogy beemeli ezt a kategóriát az OTRT módosításába.
Amit említett változtatás, az arra vonatkozik, hogy a börgöndi reptér most Alba Airport néven szerepel, tehát Székesfehérvár Alba Airport néven kerül beemelésre ez a repülőtér.
Ennek a kategóriának a szerepeltetését tulajdonképpen a GKM is nagyon támogatta. A fő indok az volt, hogy igen jelentős vállalkozói nyomás van a kormányon ezeknek a repülőtereknek a beemelésére, és végül is úgy döntöttünk, hogy ezt a csomagot a hatályos OTRT-nek megfelelően visszaemeljük az eredeti törvényjavaslathoz képest a módosításba.
ELNÖK: Köszönöm. A kérdésem az lenne, hogy mikor történik ez meg, mert most a kapcsolódók között nem láttuk ezeket.
GYARMATI EDIT ügyintéző (Önkormányzati Minisztérium): Bevallom, megírtuk a kapcsolódó módosítót. Akkor bizottsági módosítóval fogjuk valószínűleg. Valahogy elkeveredett vagy nem került benyújtásra. Tehát mi továbbítottuk már ezt.
ELNÖK: Megkérném, hogy akkor legyen kedves elküldeni hozzánk a bizottsági titkárságra, csak azért, hogy elő tudjuk készíteni, mert ez az utolsó lehetőség, hogy beemeljük. Képviselőtársaimat majd kérem az együttműködésre. Most időzavarban vagyunk, hiszen hétfőn erről már végszavazás van a parlamentben, pontosabban a kapcsolódókról történő szavazás, és ahhoz, hogy a megfelelő menetrendben a kormány is ezt még tudja tárgyalni, nekünk vagy valamelyik bizottságnak elvileg még ma vagy legkésőbb holnap ezt be kellene nyújtania.
GYARMATI EDIT ügyintéző (Önkormányzati Minisztérium): Megírtuk mi, semmi akadálya nincs.
ELNÖK: Az önkormányzati bizottság, vagy meg kell nézni, hogy ki az, aki még később tárgyal nálunk, vagy a gazdasági bizottság, valakivel akkor feltétlenül kellene egyeztetni ezt a kérdést, nehogy elmaradjon, mert annál azért fontosabb az ügy, minthogy elsikkadjon valahol a két titkárság között.
Világosi Gábor képviselő úr!
DR. VILÁGOSI GÁBOR (SZDSZ): Csak technikailag. 39. pont alatt több képviselő úrnak a módosító javaslata van. Nem tudom, hogy a kormányé mennyiben tér el meg mennyire nem, de tény az, hogy az idő sürget bennünket, és valóban volt egy ilyen ígéret, ahogy elnök úr is említette.
ELNÖK: Köszönöm. Várhatóan a mai bizottsági ülésünk körülbelül 12-12.30-ig fog tartani. Megkérném, hogy ha meg tudja oldani, akkor legyen kedves ezt begyűjteni, mert hajlandóak vagyunk akkor még módosítani a napirendet azzal, hogy ezt még napirendre vesszük és ma még tárgyalunk erről, mert nagyon fontos ügyről van szó. (Gyarmati Edit: Jó, nincs akadálya.) A későbbiekre való tekintettel pedig majd arra kérném önöket, hogy ha a bizottsági ülésen szó van egy ilyen kezdeményezésről, akkor ha bármi születik ezzel kapcsolatban információ, azt küldjék meg időben nekünk, akkor el tudjuk kerülni az ilyen technikai problémákat.
Továbbhaladva akkor rátérünk a kerékpárutas kapcsolódó módosítók tárgyalására. A 17. ajánlási számon Cseresnyés Péter képviselő úr módosító indítványa szerepel, aki a nyugat-magyarországi kerékpárútba Nagykanizsát is szeretné beemelni. Kérdezem, mi a véleményük, mi az álláspontjuk.
GYARMATI EDIT ügyintéző (Önkormányzati Minisztérium): Igen, támogatjuk.
ELNÖK: Köszönöm. A bizottság tagjait kérdezem, ki az, aki támogatja ezt a kapcsolódó módosító indítványt. (Szavazás.) Köszönöm. Ellenvélemény, tartózkodás nem volt, a bizottság egyhangú döntésével támogatja.
A 18. ajánlási számon Ivanics Ferenc képviselő úrnak szintén egy módosító indítványa a délnyugat-magyarországi kerékpárútra vonatkozóan. Kérdezem a kormány álláspontját.
GYARMATI EDIT ügyintéző (Önkormányzati Minisztérium): Igen, támogatjuk.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Kérdezem a bizottság tagjait, ki az, aki támogatja az indítványt. (Szavazás.) Köszönöm. Ellenvélemény, tartózkodás nem volt, a bizottság egyhangú döntésével ezt támogatta.
A 19. ajánlási számon szintén Ivanics Ferenc képviselő úr indítványa szerepel. Kérdezem a kormány álláspontját.
GYARMATI EDIT ügyintéző (Önkormányzati Minisztérium): Nem támogatjuk.
ELNÖK: Köszönöm. Röviden az indokolás?
GYARMATI EDIT ügyintéző (Önkormányzati Minisztérium): Így is az OTRT-módosításban szereplő kerékpárutak rendkívül hosszúak. A kerékpárút kiegészítését a Fertő tó mentén célszerű vezetni, és a bekötéseket pedig a települések biztosítják.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Ki az, aki támogatja a kapcsolódó módosító indítványt? (Szavazás.) 7. Ki az, aki nem támogatja? (Nincs jelzés.) Aki tartózkodott? (Szavazás.) A bizottság nem támogatja, egyharmada viszont támogatja a módosító indítványt.
20. ajánlási számon Tasó László képviselő úr módosító indítványa szerepel. Kérdezem a kormány álláspontját.
GYARMATI EDIT ügyintéző (Önkormányzati Minisztérium): Nem támogatjuk.
ELNÖK: Kérdezem képviselőtársaimat, ki az, aki támogatja az indítványt? (Szavazás) 7 igen. Ki az, aki nem támogatja, illetve tartózkodott? (Szavazás.) 10 nem szavazat. A bizottság egyharmada támogatja, többség nem támogatja.
21. ajánlási számon szintén Tasó László képviselő úr indítványa szerepel. Kérdezem a kormány képviselőjét.
GYARMATI EDIT ügyintéző (Önkormányzati Minisztérium): Nem támogatjuk.
ELNÖK: Köszönöm. Kérdezem a bizottság tagjait. (Szavazás.) Köszönöm. 7 igen. Ki az, aki nem támogatja? (Szavazás.) 10. Köszönöm. A bizottság egyharmada támogatja, többség nem támogatja.
22. ajánlási szám Gyenesei István képviselő úr indítványa. Kérdezem a kormány képviselőjét.
GYARMATI EDIT ügyintéző (Önkormányzati Minisztérium): Nem támogatjuk.
ELNÖK: Köszönöm. Miniszter úr nem tudott érdemben lobbizni az indítvány mellett (Derültség.) Kérdezem a bizottság tagjait. (Szavazás.) Köszönöm. 7 igen. Ki az, aki nem támogatja? (Szavazás.) 10. Köszönöm. A bizottság egyharmada támogatja, többség nem támogatja.
23. ajánlási számon Lamperth Mónika és Kolber István képviselő úr módosító indítványa szerepel.
Kérdezem a kormány álláspontját.
GYARMATI EDIT ügyintéző (Önkormányzati Minisztérium): Támogatjuk.
ELNÖK: Támogatja a kormány. Kérdezem a bizottság tagjait, ki az, aki támogatja? (Szavazás.) Köszönöm. Ki nem támogatja, ki tartózkodik? (Szavazás.) Köszönöm. A bizottság egyhangú szavazattal támogatta a módosító indítványt. A Somogy megyei lobbiban megszületett a döntés.
24. ajánlási számon Ivanics Ferenc módosító indítványa szerepel a rábaközi kerékpárúttal kapcsolatban. Kérdezem a kormány álláspontját.
GYARMATI EDIT ügyintéző (Önkormányzati Minisztérium): Nem támogatjuk.
ELNÖK: Kérdezem a bizottság tagjait, ki az, aki támogatja? (Szavazás.) Köszönöm. 7 igen. Ki az, aki nem támogatja? (Szavazás.) 10. Köszönöm. A bizottság egyharmada támogatja, többség nem támogatja.
Végül Pál Béla alelnök úr módosító indítványa 25. ajánlási számon. Kérdezem a kormány álláspontját.
GYARMATI EDIT ügyintéző (Önkormányzati Minisztérium): Támogatjuk.
ELNÖK: Kérdezem a bizottság tagjait. (Szavazás.) Köszönöm. A bizottság egyhangúlag támogatta az indítványt. Köszönöm szépen.
39. ajánlási számon kapcsolódó módosító indítványról döntünk utolsóként, Varga Zoltán és képviselőtársai indítványa. Kérdezem a kormány álláspontját.
GYARMATI EDIT ügyintéző (Önkormányzati Minisztérium): Támogatjuk.
ELNÖK: Kérdezem a bizottság tagjait. (Szavazás.) Köszönöm. A bizottság egyhangúlag támogatta az indítványt. Köszönöm szépen.
Van-e olyan módosító indítvány, amelyről képviselőtársaim szerint még szavaznunk kellene? (Nincs jelzés) Amennyiben nincs, akkor megköszönöm a minisztérium képviselőinek részvételét. Kérném, hogy minél hamarabb intézkedjék arról, hogy a bizottsági módosító indítvány anyaga ideérkezzen, és akkor ma még tárgyaljuk. Köszönöm szépen.
A második napirendi pontot egyelőre lezárjuk, ha szükséges, akkor újra megnyitjuk a vitát a kérdésről még a mai nap folyamán.
Rátérünk a harmadik napirendi pontunkra, tájékoztató az üdülésicsekk-rendszerről, valamint a Magyar Nemzeti Üdülési Alapítvány tevékenységéről. Előterjesztő Karácsony Mihály úr. (Jelentkezésre:) Mohácsi képviselő úr!
MOHÁCSI JÓZSEF (MSZP): Egy kicsit meglepett a ma reggeli sajtó, ugyanis itt mi küzdünk a Balatonért és küzdünk a magyar idegenforgalomért, és már megint egy olyan cikk van, hogy haltetemek a Balatonon. Elnök úr, valamit kellene csinálni a sajtó egyes kollégáival, hogy végül is kivel vannak? A Balaton nem a Fideszé, nem az MSZP-é, a Balaton mindnyájunké. Megint fotók a balatoni strandokon, egyszerűen felháborító. Hogy akarunk küzdeni a Balatonért, ha a tisztelt média meg ilyen cikkeket ír? Vagy esetleg a horvát tengerpart érdekelt?
Pénteken lesz egy ilyen sajtómegbeszélés, éppen a Balatonról, ott is természetesen fel fogom vetni, de azért mindenképpen lépni kell ebben. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm a felvetést, képviselő úr. Ez visszatérő probléma. Épp tavalyi szezon volt, amikor pozitív cikkek jelentek meg a Balatonról, és talán ennek is köszönhetően a tavalyi szezon jobban sikerült, mint ahogy azt előzetesen várták. Egyetértek abban, hogy saját magunknak lenne felelősségünk, beleértve a sajtót is, hogy igyekezzünk pozitív cikkeket írni. Nyilvánvalóan a tényeket nem kell elhallgatni, azonban a sajtómegjegyzés hangsúlyai mindig fontosak, hogy milyen irányba hatnak. Amennyiben alkalom lesz, megfelelő fórumokon ezt feltétlenül szóvá fogom tenni.
Amíg elnök úr visszaérkezik, szolgálati közleményt, ha megengednének. Van egy lista nálam, hogy kik jelentkeztek a szerdai kihelyezett bizottsági ülésre jövő héten. Szeretném, ha az előzetes jelentkezések realizálódnának. Az MSZP képviselőcsoportjából Pál Béla, Horváth Klára, Koscsó Lajos és Mohácsi József. Reményeim szerint ez akkor tartható. A Fidesz képviselőcsoportjából jómagam, Lasztovicza Jenő, Kovács Ferenc képviselő urak. Világosi Gábor jelezte, hogy részt tud venni egy részén az ülésnek, valamint Almássy Kornél alelnök úr.
Arra kérek mindenkit, hogy a téma komolyságára való tekintettel igyekezzen tartani ígéretét, mert ilyen létszámmal valóban tudunk egy bizottsági ülést tartani Európa kulturális fővárosa címmel, ami rendkívül fontos dolog.
Közben megérkezett elnök úr is, megadom a lehetőséget arra is, hogy ha szükségesnek érzi, szóbeli kiegészítéseket tegyen. A bizottság valamennyi tagjának eljuttattuk a prezentáció anyagát. Arra kérem, hogy csak valóban az ehhez képest többletinformációval forduljon a bizottság elé. Öné a szó.
Karácsony Mihály elnök (MNÜA) szóbeli kiegészítése
KARÁCSONYI MIHÁLY elnök (Magyar Nemzeti Üdülési Alapítvány): Tisztelt Bizottság! Három mondattal szeretném kiegészíteni az írásban is elküldött anyagot.
Az egyik, hogy önök asztalán fekszik egy boríték. Mai nappal 10 éves az üdülési csekk, és a posta erre az alkalomra egy emlékborítékot, bélyeget adott ki. Ez a mai aktualitása az ügynek, és ezt ezennel közkinccsé tesszük önökön keresztül.
Másik: szintén önök előtt fekszik egy kis kiadvány, ez a Hab a tortán nevet viselő kiadvány. Ez annak a marketingakciónak az eredménye, hogy a mintegy 8500 szolgáltatótól megkérdeztük, hogy kik azok, akik az üdülési csekkel névértéken felül további kedvezménnyel, árkedvezménnyel, akcióval kiegészítve fogadják a vendégeket. Őket szerepeltettük ebben az akcióban, ezzel implicite arra akarunk utalni, hogy a névértéket kell elfogadni, ennél csak jobb kondíciókkal lehet elfogadni.
Harmadik megjegyzés, ami az egészet napirendre húzta, és az első slide-unk, amit megkaptak, hogy egyik alkalommal többen abbéli aggodalmuknak adtak hangot, hogy nem látják tisztán a gazdasági, ökonómiai helyzetét ennek az üdülési csekknek. Ebből látszik, hogy az üdülési csekk négy szereplője, a munkáltató, a munkavállaló, a szolgáltató és a költségvetés is jól jár. Ezt számszerűen, szorozva-osztva bemutattuk. Köszönöm szépen, és várom esetleges kérdéseiket.
ELNÖK: Köszönöm, elnök úr. Kérdezem a bizottság tagjait, hogy az írásban megküldött anyagához van-e kérdésük, esetleg az alapítvány munkájával kapcsolatos véleményük? Mohácsi József képviselő úr.
MOHÁCSI JÓZSEF (MSZP): Olvasva a nagyon kedves kis jubileumi levelet, itt azért az a szám, hogy 1-2 milliárd forint indulással szemben az idén 40 milliárd, azt hiszem, önmagáért beszél. Nem egy olyan kollégával, panzióssal beszéltem, akik alig várják, hogy újból induljon ez a dolog, mert ennek nagy sikere van. Egy olyan adat villant át az agyamon, miszerint majdnem negyvenszeres bevételnövekmény van, mint a '70-es években, amikor a benzin 3 forint volt, most meg 300. Ez pozitív adat, de ettől függetlenül mondhatom magam és jó néhány kollégám nevében, hogy ez egy sikeres történet, és csak így tovább. Köszönjük szépen a munkát.
ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr. Pál Béla alelnök úr kért szót.
PÁL BÉLA (MSZP): Köszönöm szépen. Vélemény és kérdés is. Véleményt is szeretnék mondani és kérdést is feltenni.
A vélemény az, hogy azt gondolom, a sport- és turisztikai bizottság kormánypárti és ellenzéki oldaltól függetlenül elismerését fejezheti ki a Magyar Nemzeti Üdülési Alapítvány tevékenységéért, azért a lobbiért is, amit annak érdekében folytat az alapítvány, hogy évről évre emelkedjen az üdülési csekk adómentes értékhatára, hiszen annak idején még bizottsági ülésen kezdeményeztük, hogy egyáltalán az üdülésicsekk-rendszer létrejöjjön. Bizottsági üléseken időről időre visszatérő téma volt, hogy az adómentes értékhatára is növekedjen, szintén a mindenkori kormánypárti és ellenzéki támogatással. Tehát ez egy olyan jó ügy, amit azt gondolom, hogy pártpolitikai érdekeken felülemelkedve és pozíciójától függetlenül a mindenkori kormánypárt és ellenzék támogatott és támogat.
Ez a támogatás nyilvánulhat meg abban is, hogy a 2002-es adatokhoz képest tényleg óriási mértékű a fejlődés, hiszen akkor százezren, ma pedig már 1,7 millióan üdülhetnek üdülési csekkel. Ez számunkra különösen azért fontos, mert tudjuk, hogy a nálunk fejlettebb turizmussal rendelkező országok tapasztalata is az, hogy ott igazán fejlett a turizmus, ahol magas a belföldi vendégek aránya. Az, hogy Magyarországon évről évre nő a belföldi vendégek aránya a szálláshelyeken, mindenképpen az üdülési csekknek köszönhető, nemcsak a politikusok, hanem a szakemberek véleménye alapján is. Azok a kiadványok pedig, amelyek népszerűsítik az üdülési csekket, az üdülési csekket elfogadó szálláshelyeket, mind-mind segítenek abban, hogy minél több honfitársunk vehesse igénybe az üdülésicsekk-szolgáltatás különféle, számukra kedvező hatásait.
A dicséret után két kérdésem lenne. Az egyik. Azt szeretném megkérdezni, hogy korábban időről időre felmerült, és bizottsági ülésen is kérdeztük, hogy van-e lehetőség arra, hogy egy úgynevezett ifjúsági üdülési csekk jöjjön létre, amely kimondottan az ifjúsági korosztályt segítené az üdülés és a hozzákapcsolódó szolgáltatások igénybevételében.
A másik. A szakemberek is tulajdonképpen megosztottak abban a tekintetben, hogy az üdülési csekket csak szálláshely igénybevételére, szálláshely-szolgáltatásra lehessen felhasználni, vagy pedig kedvezőek azok a törekvések, amelyek az üdülésicsekk-rendszer felhasználási körét kibővítik. Amint a nekünk kiküldött anyagban látjuk, most már szinte több tízes nagyságrendű az a kör, amelyre fel lehet használni az üdülési csekket. Mik a tapasztalatok? Mit mutat a valóság? Kedvezően fogadják az igénybevevők az üdülési csekk felhasználási körének a bővítését? Melyek a jövőbeni tervek ezzel kapcsolatban?
Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm, alelnök úr. (Jelentkezésre:) Kovács Ferenc képviselő úr!
KOVÁCS FERENC (Fidesz): Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Elnök Úr! Én mindenképpen sikertörténetnek tartom az üdülési csekk történetét. Azt hiszem, ennek a bizottságnak vannak olyan tagjai, akik a kezdetektől itt bábáskodtunk ekörül. A gondolataim is ennek kapcsán fogalmazódnak meg.
Biztos emlékeznek rá képviselőtársaim, hogy a Medgyessy-kormány megalakulásakor harcolnunk kellett azért, hogy megmentsük magát az üdülési csekket, ugyanis elment olyan irányba, amilyen irányt most is érzek. Akkor lehetett Forma-1-re, mindenféle rendezvényre jegyeket váltani vele, és nem az üdülés volt a fő támogatott célpontok között kiemelve. Az akkori pénzügyi kormányzat úgy gondolta, hogy szigorítani kellene ezen a rendszeren. Most ugyanezt látom, hogy újra sok minden szolgáltatást lehet venni, ami csak közvetve csatlakozik az üdülésekhez. Itt újra csak a Forma-1-re céloznék vagy az Operetthajóra, vasúti jegy váltására, üzemanyag-vásárlásra. Tehát óvatosan bánjunk ezzel, nehogy azt érjük el megint, hogy olyan pénzügyi kormányzati hozzáállás fog következni, ami megpróbálja szigorítani ennek a felhasználását, ennek az üdülési csekknek, ami a belföldi turizmus szempontjából ma már szerintem nélkülözhetetlen.
Tisztelettel kérdeznék három dolgot. Mi indokolta azt a szigorítást, hogy a nyugdíjasoknak ezen túl nem elég a nyugdíjasszelvényük igazolásképpen ahhoz, hogy üdülési csekket kaphassanak? Most már a jegyzőtől vagy mindenféle hivataloktól kell beszerezni valami igazolást, itt a nyugdíjasoknál az üdülésicsekk-kibocsátó nem fogadja el a nyugdíjasszelvényét az illetőnek és a személyi igazolványát. Mi indokolta ezt a szigorítást?
A másik kérdésem, hogy a kibocsátott és támogatott csekkek aránya milyen, tehát mennyi az, amennyit kibocsátottak, kiváltottak, és mégsem váltanak be valamilyen szolgáltatóknál, tehát nem használnak fel az üdülések során.
Csatlakoznék Pál Béla képviselő úrhoz, alelnök úrhoz. Úgy gondolom, hogy az ifjúságnak a turisztikai támogatása, akár a nyári nyaraltatása, akár konkrétan az erdei iskolák támogatása, tehát maga az általános és középiskolás turizmus segítése lehet, hogy fontosabb feladat lenne, mint mondjuk az Operetthajóra belépőjegy váltása vagy éppen a Forma-1-re jegy váltása. Erre gondoltak-e, hogy milyen módon lehet ezt kiterjeszteni az ifjúsági turizmus támogatására? Hozzáteszem, ez nagy segítség lenne az ott lévő feketegazdaság tisztítására, mint ahogy ez az üdülési csekk nagyon-nagyon sokat segített abban, hogy a belföldi turizmusban ma már mérhető módon jelentkeznek olyan szolgáltatók, szolgáltatások, amelyek eddig ügyesen kikerülték az adózás különböző formáit.
Köszönöm szépen. Ezeket gondoltam.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Tóth József képviselő úr!
DR. TÓTH JÓZSEF (MSZP): Elnök úr, köszönöm a szót. Három rövid megjegyzés. Az egyik, hogy örülök annak, hogy rugalmasan kezelte az elmúlt évi tapasztalatokat az alapítvány, hisz láthatjuk azt, hogy ma már tizenöt szolgáltatás vehető igénybe. A számításaim szerint ennek közel 80 százaléka az üdüléssel, illetve a szállásszolgáltatással kapcsolatos, mert a szállodák, panziók, üdülőházak, netán még az utazási irodák és a fizetett vendéglátás, ha összeadom, ez körülbelül 18,5-19 milliárd a 24 milliárdhoz kapcsolódóan. Tehát ez azt a célt szolgálja, ami az alapfeladata volt az üdülési csekknek. A kérdésem kapcsolódik ahhoz, hogy milyen gondolkodás van, milyen területen szándékoznak még továbbfejleszteni.
A második ilyen dolog, hogy rugalmasan reagált az alapítvány arra is, erre a vitatott kérdésre, amit Kovács kollega is kérdezett itt az üzemanyaggal, illetve a Forma-1-gyel kapcsolatos dolgoknál.
A harmadik megjegyzésem. Azt gondolom, fontos, hogy hangozzék el itt, hogy a hátrányos helyzetűeket preferálja az alapítvány, igaz, hogy lehetne bővebb mértékben. Itt elsősorban az időseket, a fogyatékkal élőket és a nagycsaládosokat említeném. Ezt támogatni tudom a magam részéről, ez egy fontos értékrend-közvetítő is az elkövetkezendő időszakra. A parlamentben kérdést tettem fel ez ügyben, hogy ne legyen kéttípusú fogyatékkal élő, az egyik a jegyzői hatáskörben, a másik pedig államilag meghatározott dologban. Ha ebben lehet tovább oldani, erősíteni, ezt továbbra is támogatom. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm, képviselő úr. Almássy Kornél alelnök úr kért szót.
ALMÁSSY KORNÉL (MDF): Tisztelt Bizottság! Nagyon örülök ennek a tájékoztatónak. Azt gondolom, hogy az üdülési csekk mindenképpen mutatja azt a hatást a turizmusra, amit elvárunk tőle. Köszönöm szépen azt, többször volt kérés, hogy szeretnénk látni az üdülési csekknek a tényleges államháztartási mérlegét. Ezzel kapcsolatban kérdésem, hogy arról lehet-e tudni, hogy mit tekintünk addicionális vásárlásnak, hiszen itt addicionális előnyök kapcsán keletkezik egy 2,3 milliárd forintos bevétel, illetve lehet-e arról tudni, hogy számlaadási kötelezettség miatt láthatóvá vált jövedelem, tehát magyarul itt a kifehérítés kapcsán ezek a számok becsült számok, vagy van erre valami metodika. Óriási számnak érzem ezt a 3,9 milliárd forintot.
Még egy kérdésem van, ami már nem ehhez a táblázathoz vonatkozik, és kérem elnök urat, hogy erre válaszoljon. Bekerült az éttermi szolgáltatások igénybevétele is a tavalyi évtől, ha jól látom itt a táblázat alapján. Egy olyan információ jutott el hozzám, hogy kétszáz vendéglátóhellyel akart szerződést kötni a Nemzeti Üdülési Alapítvány, de itt valami miatt nem történt még meg ez a szerződéskötés, vagy valami miatt ezek a vendéglátóhelyek egész egyszerűen nem tudják még alkalmazni az üdülési csekket. Ennek mi az oka? Hogyan lehet ezt gyorsabbá tenni, hogy minél több vendéglátóhely bekerülhessen ebbe a körbe?
Azt gondolom egyébként összességében, hogy ha kötözködőnek is tűnik a kérdés vagy tűnt is a kérdésem, hogy mondjam, a célért aggódunk és nem ellene vagyunk, tehát hogy hogyan lehet ezt a dolgot még jobbá tenni.
Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm. Nagy Imre képviselő úré a szó.
DR. NAGY IMRE (MSZP): Egyrészt én is csak gratulálni tudok, hiszen az alapítvány kiválóan végzi a munkáját, ezek tények, és folyamatosan javuló számadatok támasztják alá a munkájukat. Egyetlen apró dologban volna javaslatom ismételten. Nyilván a területen dolgozóknak sok segítséget ad, hogy milyenek az egyes régiókban, megyékben felhasznált, vásárolt üdülési csekkek és ezek területi eloszlása.
Amennyiben továbbfejlesztik akár informatikai rendszerüket, javasolnánk, hogy települési szintekre lemenően, ha el tudunk jutni, hogy kaphatnánk adatokat, az tovább segítené gyakorlatilag a területi turisztikai irányító munkánkat. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Nagy Jenő képviselő úr.
NAGY JENŐ (MSZP): Röviden szeretnék csak hozzászólni. Kovács Ferenc képviselőtársam említette itt a hőskorszakot, amikor ez indult. Nagyon sokan kétkedve fogadták, most azok közül a többség élharcos, de ez nálunk így szokott lenni. Szívből gratulálok, hogy ez így sikerült. Én magam se hittem volna, hogy ez így bejön. A mi szakmánkban, a turizmusban dolgozóknak óriási segítség, és a belföldi turizmusnak igazi hajtóereje lett. Tényleg, ahogy Kovács képviselő úr mondta, nélküle már nagyon nehéz lenne elképzelni.
A bővítésekkel kapcsolatban többen üdvözölték, amit dr. Tóth József képviselőtársam mondott itt, a nagycsaládosok köre, abszolút támogatandónak tartom, de nagyon óvatos lennék egyéb bővítésekkel. Az üzemanyagot említette képviselőtársam máskor is, és lehet, hogy megkövetnek kollégáim, én az éttermekkel kapcsolatban is nagyon óvatos lennék. Nem azért, mert sajnálom az éttermesektől, hanem - elnézést - ismerem a magyar mentalitást. Ha egy ilyen jegy üzletelésre teremt lehetőséget, akkor azzal üzletelni fognak, és a célja pedig nem az, hanem az, hogy üdüljenek azok is, akik nehezebben jutottak ehhez a lehetőséghez. Minden olyan bővítést ellenzek, ami seftelésre ad lehetőséget, és ha ez az éttermek, akkor azt is ellenzem. Köszönöm.
TÓTH JÓZSEF (MSZP): Köszönöm. Tisztelt Bizottság! Mindamellett, hogy erről a sikertörténetről nekem is jó véleményem van amiatt, mert rugalmas, nem ragad le, és a folyamatosan változó igényekhez is tud alkalmazkodni. Itt annyi jó, pozitív vélemény hangzott el, hogy talán alkalmat ad ez a mai bizottsági tárgyalás arra, hogy ha bármikor vetődne fel költségvetési szempontok alapján az üdülési csekkre fordítandó költségvetési támogatás szűkítése, akkor a bizottság ebben egységes álláspontot kell hogy tudjon képviselni. Nem a szűkítés, hanem a továbbfejlesztés, bővítés lehet a bizottság együttes véleménye. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Kérdezem, van-e még további kérdés? Nekem is lenne még néhány kérdésem elnök úrnak.
Láthatóan jelentős növekedést mutatott a 2006. évhez képest is az üdülési csekk kibocsátása 2007. évre. Én ennek egyik magyarázatát abban látom, hogy az életszínvonal sajnos stagnál Magyarországon, sőt, reálbércsökkenés van emiatt. Egyre többen az üdülési csekk felhasználásával tudnak nyaralni.
Az a táblázat, amit elnök úrtól kértünk, és megküldött, tartalmaz olyan adatokat, amelyek inkább érzelmi alapon kerültek meghatározásra, mintsem racionálisan. Ezzel kapcsolatban lennének is kérdéseim.
Egyrészt a 18. soron hoz a megtakarítások között a számlaadási kötelezettség miatt jóváírt jövedelemként 4 milliárd forintnyi adómegtakarítást. A kérdésem az, ez azt jelenti-e, hogy a teljes forgalom, amit idekalkulál, úgy veszi, mintha eddig feketén történt volna? Vagy valamilyen részarányt határoztak meg, hogy az eddigi forgalom x százaléka, ami ilyen módon kiegészítésre kerül?
Viszonylag nagy számokról beszélünk, az 1. sor 20 százalékáról, a 40 milliárd teljes forgalom 20 százalékáról beszélünk, ami még mindig irtózatosan nagy szám. Van-e ennek valamilyen kutatási alapja, ahol ezeknél a szolgáltatóknál - mert nyilván az is fontos, hogy hol használják fel ezeket - egyébként alapvetően jellemző, hogy számla nélkül vesznek igénybe a felhasználók vásárlásokat. Nyilván van egy ellenőrzési rend, lehet, hogy onnan származtak ezek az információk az adóhatóságtól. A hátterét szeretném látni, mert gyakorlatilag ez az az összeg, ami pozitívra billenti az államháztartás szempontjából a mérleget.
Van még egy érdekes dolog, amit már alelnök úr is kérdezett, ezek az addicionális előnyök. Kérdezném, annak mi a metodikája, hogy került kiszámításra az a másfél milliárd forint, amit itt az adóoldalon bevételi többletként szerepeltetnek?
Végül még egy kérdés, szintén van egy megosztás a 3-4. sorban, hogy a teljes vásárlásoknak 25 százaléka az, ami bérhelyettesítő vásárlás, és 75 százaléka, ami addicionális. Ez azért izgalmas, mert minél nagyobb a bérhelyettesítő vásárlás, annál nagyobb az adókiesés a költségvetés szempontjából. Ennek is kérdezném, hogy mi áll a hátterében, hogy született pont ez a 25-75 százalékos arány?
Még egy fontos dolog, ami már szóba került, Kovács Ferenc és Nagy Jenő képviselőtársaim is felvetették, mire lehet igénybe venni az üdülési csekkeket. Láthatóan 2007-ben újabb bővülés volt ezen a palettán, bekerültek a szabadidős szolgáltatások, egészség-megőrzési, betegségmegelőzési szolgáltatások, belföldi utak biztosítása. Ha áttekintjük a teljes rendszert, érdemes lenne egy újabb profiltisztítást megtenni, mert nekem is az az álláspontom, hogy túl sok, túl széles ez a kör. Amikor az üzemanyag-vásárlás is bekerült 2006-ban, akkor is jeleztük, hogy ez már minden határt túllép, de azt gondolom, továbbra is a legfontosabb szempont az lenne, hogy elsősorban a szállodákban és a szállodákhoz közvetlenül kapcsolódó szolgáltatói körben lehessen igénybe venni ezeket a szolgáltatásokat. Horgászbérletek, közösségi közlekedés, fesztiválbelépők, strandbelépők, állat- és növénykert, Hungaroring, számtalan olyan eleme és pontja van a felhasználási sornak, ami teljesen felesleges, és az eredeti elvtől már olyan mértékben eltér, hogy ennek felülvizsgálata mindenképpen szükséges.
Arra kérném elnök urat, hogy az elhangzott kérdésekre adjon választ. Köszönöm szépen.
Karácsony Mihály elnök (MNÜA) válaszadása
KARÁCSONY MIHÁLY elnök (Magyar Nemzeti Üdülési Alapítvány): Köszönöm szépen. Kezdem az utóbbival. Nem értek egyet elnök úrral. Nem igaz az, hogy a turizmus egyenlő a szállodával. Tehát a turizmus stratégiával értek egyet, illetve az önök előtt szereplő turizmus törvénnyel. Valószínűleg tudják, hogy az első három hónapban 48 milliárd volt a turizmus bevétele, és ebből csak 24 milliárd a szálláshely bevétele. Az összes többi ma is a szálláshelyen, szállásdíjon túl egyéb szolgáltatás, amit elnök úr az imént kritizált. Lovasprogramok, kulturális programok, wellness, egészségügy, stb.
Ma egy szálloda bevételének alig felét szállásdíjból, az összes többit kapcsolt szolgáltatásokból szerzi. Nem kritizáljuk, hogy a szálláshelyen kívül más szolgáltatásokat vesz igénybe. Mellesleg itt a törvénytervezet pontosan végigveszi, hivatásturizmus, kulturális turizmus, egészségturizmus, stb. Ezek a szolgáltatások nem szállodához kötődnek.
Mi azt gondoljuk, hogy a törvénynek azon szelleme, ami alapján az üdülési csekket hat kategóriára lehet felhasználni. Törvény mondja meg. Azok a szolgáltatások, amelyek ott fel vannak sorolva, ebbe a hat kategória valamelyikébe tartoznak. Üdülés, pihenés, kikapcsolódás.
Felmerült itt akár példálózva is, hogy miért kell ez, miért kell az. Azért, mert a kikapcsolódás mást jelent egy húsipari szakmunkásnak és mást jelent egy pedagógusnak. Ha a törvény azt mondja, hogy egészségmegőrzés, betegségmegelőzés, és nem mondom el még egyszer, akkor bizony ezek a szolgáltatások ott mennek ma is a szállodákon keresztül. Melyik törvény? Ez az szja-törvény 1. számú melléklete 8.3. alatt, ahol az adómentes természetbeni juttatásokat felsorolja, és ott tételesen elmondja, hogy üdülési csekket mire lehet felhasználni. De még egyszer mondom, a bizottság által is elfogadott nemzeti turizmus stratégia azt mondja, hogy a turizmus lényege az életminőség javítása. Bármi, ami az életminőség javításához hozzájárul, az a turizmus ügykörébe tartozik, de az a törvénytervezet, amely tételesen felsorolja, az se a szálláshelyhez köti ezeket a szolgáltatásokat.
Sorba menve. Az ifjúsági turizmussal kapcsolatosan. Ma is bármelyik fiatal hozzájuthat az üdülési csekkhez. Szintén a törvény azt mondja, hogy üdülési csekket juttathat a munkaadó a munkavállalójának és ezen személyek közeli hozzátartozójának. Tehát ma bármelyik munkáltató bármelyik gyereknek vehet a közeli hozzátartozó alapján üdülési csekket. Mellesleg mi többször kezdeményeztük, az államháztartási törvény egyébként elő is írja, hogy az állami költségvetés terhére... Nem, az államháztartás, mert ez több mint a költségvetés, tehát az államháztartás terhére üdülési támogatást, tanulmányi kirándulást és üdülési célú kirándulást két formában lehet kiadni, vagy üdülési csekkben vagy belföldi üdülési számlával lehet kiadni. Tehát ma is bármelyik iskola, bármelyik gyerek a szülőn keresztül, iskolán keresztül kaphat üdülési csekket.
Most van az OKM-nek éppen, azt hiszem, hétfőtől van egy 600 milliós pályázata táboroztatása, a Gyermek- és Ifjúsági Alapban 220 millió van táboroztatásra. Mi nyitva állunk, ha ezeket üdülési csekk formájában akarják adni, akkor mi erre nyitottak vagyunk. Nem látom indokoltnak, hogy önálló ifjúságicsekk-rendszer alakuljon ki, ugyanis része ennek is.
Kovács Ferenc úrnak nincs jó ismerete. Bármelyik munkáltató vehet a nyugdíjasnak, mert úgy szól a törvény, hogy volt munkáltatójának is vehet üdülési csekket. Amire ön valószínűleg gondolt, az szociális alapon van. Azt tudni kell, hogy az üdülési csekknek 98 százaléka munkáltatókon keresztül jut el az érintettekhez, 2 százalék az, ami szociális alapon jut el. Mellesleg az ország legnagyobb adományozó szervezete vagyunk, civil szervezetként nincs ilyen szervezet, amely 65 ezer rászorultnak ad támogatást, 65 ezernek. Idén mi 65 ezernek adtunk. Az újságok azokkal vannak tele, amikor 20-at, 30-at, 500-at adnak. Mi 65 ezer rászorultnak adtunk idén támogatást.
A nyugdíjasnál meghatároztunk egy feltételt. Azt mondtuk, hogy azok a nyugdíjasok juthatnak üdülési támogatáshoz, aki korbetöltött és az átlagnyugdíj alatti jövedelemmel rendelkezik. Az átlagnyugdíj 75100 forint. Azt mondtuk, hogy ezek alatt jön be. Mi elfogadtuk azt az igazolást, amivel ő rendelkezik. Ha másképpen informálták önt, akkor nem mondott az illető helyes ismeretet, nem mondta el.
Hogy merre tovább - kérdezte Tóth József is -, illetve hogy milyen kategóriák felé szeretnénk nyitni. Minden olyan kategóriába szeretnénk, ami az életminőséget javítja, és az előbb elmondott hat törvényi hellyel lefedhető. Üdülés, pihenés, kikapcsolódás, egészségmegőrzés, betegségmegelőzés, szabadidősport. Jelenleg huszonhét ilyen szolgáltatás van, amire mi felhasználhatóvá tettük, és továbbra is szeretnénk bővíteni azokat a területeket, amelyek ezeket a funkciókat lefedik.
Az éttermekkel kapcsolatosan van itt néhány tisztázandó dolog. A magyar költségvetés létrehozott egy étkezési utalvány szisztémát. Az étkezési utalvány szisztémának - nem tudom, tudják-e a jelenlévők - 160 milliárd a forgalma, 160 milliárd. Az arra van, és az állam kedvezményezi, mert adó, satöbbi, hogy azt az éttermekre használják. 160 milliárd. Nekünk, ha jól megy, idén 40 milliárd lesz a forgalmunk. Nem tudom, a különbségeket... Azt az étkezésit profitalapú cégek nyomják ki, profit, csak multinacionális cégek. A profitjukat elviszik, mindent elvisznek. 160 milliárdnak a profitja 16 milliárd. Annyit visznek ki Magyarországról az étkezési utalványt kibocsátók. Mi a "profitunkat" szétosztjuk a rászorultaknak. Tehát ez a különbség. Az étteremre azok vannak.
Mi természetesen megpróbálunk az éttermek felé nyitni. Valóban a Magyar Vendéglátók Ipartestülete, Háber Tamás, illetve a Kisiparosok Országos Szövetsége, Antalffy Gábor is megkeresett bennünket, hogy nyissunk éttermek felé. Azt mondtuk, hogy miért nem azért harcoltok, hogy az étkezési jegyet csak étkezésre lehessen felhasználni. Azért nem harcolnak, hanem azért harcolnak, hogy a "mi 40 milliárdunk" legyen az étterem felé is kinyitva. Azt mondtuk, rendben van, menjünk szép lassan az éttermek felé, de három dologgal azért tisztában kell lenni. Egyrészt a tőkés nem szereti, ha a profitját megnyirbálják. Ha mi elmegyünk az étterem felé, akkor a tőkés föl fog lépni, hogy hol az ő profitja, ki az, aki az ő profitját piszkálja. 2. Akkor megyünk az éttermek felé, ha teljes mértékben tudunk szolgáltatást adni, és nem akarunk csalódott embert. Itt volt az önök bizottsága előtt, hogy összesen 54 ezer vendéglátó-ipari egység van Magyarországon, és ebből 36 ezernek van melegkonyhája. Ha a 36 ezer melegkonyhás felé egyik napról a másikra kinyitnánk, összeomlana a mi rendszerünk, mert nekünk csak olyan 8500 szolgáltatásunk van. Tehát ha az az infrastruktúra, ami itt nekünk rendelkezésre áll, hogy mi minden éttermet, amellyel kötöttünk, ki is tudjuk szolgálni, és elég erősek vagyunk ahhoz, hogy a tőkés a saját profitja érdekében ne alkalmazzon olyan eszközöket, ami bennünket megijeszt, akkor fogunk az éttermek felé nyitni.
Elmondta Nagy Imre úr, hogy vidéken is jó lenne ezeket elkezdeni. Holnaptól kezdtük el, minden megyében tartunk sajtótájékoztatót, már meg vannak szervezve, Szekszárd, Pécs, szóval elindultunk. Minden megyében meghívjuk oda a helyi sajtót, a helyi szereplőket, és elmondjuk ezeket az eredményeket. Ott helyi adatokat mondunk, tehát a helyi értékesítés, helyi szociális, satöbbi, satöbbi. Tehát ott meg vannak ezek bontva, nem városra, hanem a mi gyűjtésünk szerint megye alapján.
Almássy Kornél is, illetve elnök úr is a számításokkal kapcsolatosan tett fel kérdéseket. Az közismert - nem a mi kutatásunkból -, hogy Magyarországon a feketegazdaság aránya 25-30, egyesek szerint 22 százalék. Azt tudjuk, hogy ez a szektor hozza az átlagot. De konkrétan is tettünk kutatásokat. A Gazdaságkutató Intézettel és a KPMG-vel készíttettünk számításokat, illetve kutatásokat, hogy milyen az addicionális hatás, illetve milyen a számlavisszatartás. Ezeknek az adatai szerepelnek itt. Tehát igen, azt tudjuk, hogy a forgalom 30 százalékával ez a szektor feketén dolgozik, másrészt szintén kutatásból, e két cég konkrét kutatásából, hogy mennyi az addicionális hatás. Nevezetesen mennyi a bérhelyettesítő, mennyi az, amit bér helyett adnak, illetve mennyi az, ami az a szociális felelősség, ami egy vállalatot ma áthat azáltal, hogy korábban volt üdülője, sportpályája, kultúrterme, orvosi rendelő. Ezeket most mind beszántották, eladták, megszüntették, és ehelyett ad egy üdülési csekket, és azt mondja, kedves barátom, eddig a fémmunkás üdülőbe mehettél, vagy az Erdért-pályára mehettél focizni, most itt van ez a csekk, és ezzel mehetsz te mintegy 5700 szálláshelyre, 180 sportszolgáltatóhoz, satöbbi, satöbbi. Tehát ez a 75-25 százalék kutatáson, e két cég kutatásán alapul, illetve a fekete számlaadás pedig szintén, amivel mi számoltunk, egy ilyen kutatásból ered.
Azt gondolom, azt azért tudni kell, hogy a Magyar Nemzeti Üdülési Alapítvány közjogi értelemben egy magánalapítvány, civil szervezet. Civil szervezet, az adott jogi környezetben tevékenykedik. A jogszabály által meghatározott, az előbb elmondott hat kategóriára terjeszti ki a szolgáltatását oly módon, mint ahogy lehet látni, ugyanakkor tehermentesíti a költségvetést azáltal, hogy idén 2,2 milliárd forintot szociális rászorultaknak ad. Ez a költségvetést tehermentesíti, mert ha nem lenne ez az alapítvány és ez a tevékenység, akkor ugyanezek a szociális rászorultak költségvetési forrást igényelnének.
Köszönöm szépen az elismerő szavakat. Én annak is örülök, hogy a parlament minden alkalommal támogatta az üdülési csekket a jogszabályalkotásnál, mind pedig a népszerűsítésben. Ez ma már azt jelenti, hogy év végére körülbelül kétmillió ember zsebében ott van az üdülési csekk. Ez azt jelenti, hogy jelentős számú üdülési csekk van forgalomban.
Az volt a kérdés, hogy mennyi a kiadás és a beváltás. Azt gondolom, nincs szignifikáns különbség. Ma körülbelül 25 milliárd forintnyi üdülési csekk van forgalomban, mert nyilván itt van még a tavaly novemberi és az idén áprilisi, és most jön a beváltás időszaka. Úgy érzem, ez kellemesen fellendítette a belföldi üdülést. Csak egy példával: 2006-ban azt mondta a statisztika, hogy 406 ezer ember hagyta el Letenyénél az országhatárt. 406 ezer ember ment az Adriára és még nem tudom, hova nyaralni. Ebből tavaly 150 ezer már nem ment, hanem a Balatonnál nyaralt.
Tavaly már arról szóltak a hírek, hogy ismét régi fényében a Balaton. Azt állítom, ennek nagy része az üdülési csekknek köszönhető, mert aki kapott üdülési csekket, az a kétmillió ember, illetve tavaly még csak 1.7 millió ember, és kereste, hol lehet elkölteni, nyilván miután csak belföldön lehet elkölteni, itt használta fel. Ez nagymértékben hozzájárult a belföldi üdülés elősegítéséhez. Köszönöm szépen.
További kérdések, hozzászólások
ELNÖK: Köszönöm. Képviselő urakat kérdezem, mindenki kapott-e választ a kérdésére? Véleménye van-e még valakinek az elhangzottakkal kapcsolatban? (Nincs jelzés.) Nekem mindenképpen lenne. Elnök úrral nyilván nem értünk egyet továbbra sem az üdülési csekkek felhasználása terén. Nem értem, kissé vehemens megnyilatkozásának mi az alapja, de majd ön eldönti, nyilvánvaló.
Ha már életminőség javításáról beszélünk, akkor kíváncsi lennék, hogy mondjuk egy horgászjegy, közösségi közlekedés, utasbiztosítás, HUNGEXPO kiállítás és vásár, vagy épp egy állatkerti belépő milyen szoros korrelációban van az életminőség javításában? Ebben abszolút nem értünk egyet. Továbbra is az az álláspontom, hogy azért lett üdülési csekk, mert ez az üdülés alapja. Éppen arról van szó, hogy az embereket rábírjuk arra, hogy tartósan töltsenek el időt valahol. Nyilván nem fog megvalósulni akkor, ha nem lesz szállodában, panzióban, fizető vendéglátóhelyen, kempingben vagy bárhol beváltható üdülési csekk. Éppen az volt a lényege az egésznek, hogy azok a családok, amelyek egyébként nem tudnának menni nyaralni, mert az életkörülményeik, az egy főre jutó elkölthető forrásuk nem teszi ezt lehetővé, nekik adjunk valami pluszt ezáltal.
Az, hogy folyamatosan bővítésre került a csekk felhasználási köre, nyilvánvalóan egy szempontból fontos, ez pedig az önök szempontjából fontos, hogy minél nagyobb forgalmat könyvelhessenek el, és minél nagyobb bevételre tegyenek szert a jutalékon kívül.
Még egy fontos kérdés, amit szerettem volna feltenni, az pedig a működési költségük, hogy mennyit tesz ki egy évben. Ha a 40 milliárdos forgalmat vesszük alapul, amit erre az évre kalkulálnak, kérdésem az, hogy ehhez képest mennyi az a jutalék, amit önök bevételként elkönyvelhetnek, és működési költségeik tekintetében milyen változás volt az elmúlt évekhez képest, illetve mit terveznek 2008-ra?
Hadházy képviselő úrnak lenne egy kérdése.
HADHÁZY SÁNDOR (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Tulajdonképpen ehhez az alapvitához szeretnék én is hozzászólni, ami itt most kibontakozott, hogy mi is a célja ennek az üdülési csekknek.
Talán a pénzügyminiszter vagy a kormányzat sem azt támogatná, hogy egy új pénznem jöjjön létre az euró, a forint mellett, mondjuk üdülési csekk mint általános fizetőeszköz formájában, mely tankoláshoz, mindenhez felhasználható, és így elég nagy jövedelemkiáramlás történjen, ami kikerüli az adózást. Nem hinném, hogy ez lenne a cél. Azt gondolom, a turisztikai szakmának sem az a szándéka, hogy ilyen általános fizetőeszköz jöjjön létre, hanem az üdülés, a kikapcsolódás, a pihenés, a regenerálódás támogatása, ezen keresztül a turizmus szakma segítése a szándéka. Ez volt az eredeti szándék.
Azt gondolom, hogy az lenne a helyes dolog, ha azt ösztönöznénk az üdülési csekk által, hogy minél több ember menjen el hosszú hétvégére vagy egy hétre belföldön pihenni, kikapcsolódni. Elsősorban azt gondolom, hogy a szállás, férőhely igénybevételét kellene támogatni, mert ha elmegy egy hosszú hétvégére, hétre egy család, akkor ott értelemszerűen más dolgokat is igénybe vesz, elmennek étterembe, vásárolnak, tankolnak, közlekednek, minden mást csinálnak.
A szándék persze érthető, csak jelentős mértékben kezd eltérni az eredeti céltól. Azt támogatnám, amit Nagy Jenő képviselőtársam vagy elnök úr is felvetett, térjünk vissza az eredeti szándékhoz, próbáljuk meg a kérdést a helyén kezelni, és magam részéről nem szívesen támogatnám egy új pénznem bevezetését és megjelenését. Köszönöm szépen.
KOVÁCS FERENC (Fidesz): Köszönöm. Csak egy gondolatra szeretnék reflektálni. Az én információim a Nemzeti Üdülési Szolgálat honlapjáról származnak, amihez pályázati felhívásban írták meg, hogy vagy a Magyar Államkincstártól vagy a helyi jegyzőtől kell a nyugdíjasoknak beszerezni az igazolást, és én csak ezt olvastam, lehet, hogy félreértelmeztem, de volt olyan ismerősöm, akinek valóban így kellett megszereznie az igazolást ahhoz, hogy üdülési csekkhez hozzájusson. Köszönöm szépen.
ELNÖK: További hozzászólások, esetleg kérdések? (Nincs jelzés.) Amennyiben nincs, megadnám a válasz lehetőségét elnök úrnak az elhangzott kérdésekre.
Karácsonyi Mihály elnök (MNÜA) válaszadása
KARÁCSONY MIHÁLY elnök (Magyar Nemzeti Üdülési Alapítvány): Köszönöm szépen. Elnézést, ha úgy minősítette elnök úr, hogy vehemensen válaszoltam. Azt hittem, hogy mikrofonon keresztül így kell beszélni, és esetleg ez adhatott okot rá.
Kovács képviselő úrnak mondanám, hogy nem jól látta az illető, aki ezt megnézte. Az államkincstári a fogyatékos támogatásnál volt, és a fogyatékos támogatásnál, amire utalt Tóth József képviselő úr is, volt az Államkincstár. Az esélyegyenlőségről szóló törvény kimondja, hogy az minősül fogyatékosnak, aki az Államkincstár által kiadott papírral rendelkezik. Ott kértünk mi igazolást, nem a nyugdíjasoknál.
A nyugdíjasoknál a január 20-ig megkapott zöld, úgynevezett NYUFIG igazolás másolatát kértük. Tehát nyugdíjasoktól nem kértünk államkincstári igazolást, a fogyatékosoktól nem kértünk NYUFIG igazolást. Azt kértük, amivel rendelkezik.
Hadházy képviselő úrnak: nincs lehetőség arra, hogy itt nemzetközi tapasztalatokról beszéljünk. Három országban van üdülési csekk Európában: Franciaországban, Svájcban és Magyarországon. Az összes ország nem tudta bevezetni, rengeteg kísérlet van, nem tudták bevezetni. Ennek a három országnak van.
Ha eredetről beszélünk, 1939-től van Svájcnak, tehát ha van valami eredet, a svájcit kell megnézni. Svájcban ennél jóval több felhasználásra. Azt a szolgáltatást, amit elnök úr is bírált szerintem helytelenül, hogy az üdülést összekapcsolják a szállodával. Nem így van. Ha a szó etimológiai alapját nézzük, akkor sincs így, meg egyébként sincs. Ma a turizmus trendje se az, hogy az üdülés egyenlő szállodával. Vannak ilyen szempontok, sajnos Magyarországon eléggé uralkodik ez a szempont, de nemzetközileg nem igaz ez, hogy az üdülés egyenlő szálláshely igénybevételével. Ahogy elnök úr is mondta, igen, azt gondolom, hogy valakinek a horgászás jelent kikapcsolódást, pihenést, felüdülést - én nem vagyok híve -, valakinek a Forma-1 - nem vagyok a híve -, de valakinek ez jelenti a kikapcsolódást és a pihenést.
Kérdezte a működési költséget. Az alapítvány működése nyilvános. 300 millió az alapítvány működési költsége. A közhasznú jelentésben is ez szerepel, és ez a működési költség van a honlapunkon is, illetve éppen ma adjuk fel a hirdetést, mert a közhasznú jelentést föl kell adni hirdetés formájában, nem olcsón, mert a sajtó meg megkéri az árát, hogy nyilvánosságra hozzuk ezt az adatot. Úgyhogy ez lesz.
Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Éljen a közhasznúság, úgy, hogy még pénzbe kerüljön az is, hogy egy közhasznú szervezet megjelenteti az éves működéséről szóló beszámolót. De hát a sajtó nagy úr. Köszönöm szépen. A napirendi pont vitáját lezárom.
Áttérünk a következő napirendi pontra, amely tájékoztató a 2008-ban megvalósuló, turisztikai vonzerővel bíró országos, nemzetközi kulturális rendezvények támogatásáról. A napirendi pont előadója az Önkormányzati Minisztérium, illetve az Oktatási és Kulturális Minisztérium. Nem tudom, az OKM részéről ki van jelen.
Köszöntöm a napirendi pont előadóit. Kérdezem, hogy az írásban előre megküldött tájékoztatóhoz képest van-e kiegészítésük.
DR. KOVÁCS MIKLÓS szakállamtitkár (Önkormányzati Minisztérium): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Bizottság! Az írásban kiadott előterjesztéshez képest nincs kiegészítésünk. Várom az észrevételeiket és a kérdéseiket. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm, államtitkár úr. OKM-nek?
BOROS GÉZA főosztályvezető-helyettes (Oktatási és Kulturális Minisztérium): Nincs kiegészítésünk.
ELNÖK: Köszönöm szépen. A bizottság tagjait kérdezem, hogy van-e kérdésük az előterjesztésekhez. (Nincs jelentkező.) Ha nem, akkor nekem van kérdésem. Az első kérdésem éppen az Oktatási és Kulturális Minisztérium jelenlévő képviselőjéhez szól. Azt gondolom, hogy a napirend legalább annyira turisztikai jellegű, mint amennyire kulturális jellegű téma, nyilván ezért is kértük, hogy közös előterjesztést tegyenek ezzel kapcsolatban, illetve miután a Nemzeti Kulturális Alap kezeli ezt, egyáltalán a pályázatokat vagy a fesztiválok és a nagy rendezvények támogatási keretösszegét, gondoltam, hogy ennél a nem egészen féloldalas előterjesztésnél kicsit többet érdemel a téma.
Arra kérném majd önöket a későbbiekben, hogy ha a bizottság elé meghívjuk önöket, és arra kérjük, hogy számoljanak be arról, hogy önöknek mi az álláspontja egy ilyen fontos kérdésben, akkor ne annyit tegyenek, hogy leírják, hogy önök egyetértenek az ÖTM előterjesztésével, hanem próbálják a saját szempontjukból megvilágítani azt, hogy önök hogy látják, hiszen mi komolyan gondoljuk azt, hogy minden téma, ami a bizottság elé kerül, fontos. Pontosan azért hozzuk a bizottság elé ezeket a témákat, hogy segítsünk abban, hogy minél nagyobb nyilvánosságot kaphassanak, nyilvánvalóan, hogy minden évi költségvetés összeállításánál jobb pozíciót tudjanak elérni. Megkérem önöket, hogy önök is kezeljék ezt legalább ilyen komolysággal a következő alkalommal, ha a bizottság elé jönnek.
Kérdésem annyi lenne, szakállamtitkár úr, hogy az előterjesztésben olvastuk, és nagyon örülök, régi problémánk volt mindig a pályázatok kiírásának késői határideje. Éppen amikor a bizottsági meghallgatása volt, amikor szakállamtitkárként elfoglalta pozícióját, akkor ígérte, hogy ebben előrelépés történik. Örömmel nyugtázzuk, hogy ez meg is volt. Viszont továbbra is a regionális pályázati rendszerben még mindig látom azt a csúszást, ami egy picit a rendezvények utánra teszi már a pályázatok elbírálásának az időpontját, hiszen ugyan a kiírás időben megtörténik, viszont az értékelés alapján itt az előterjesztés azt mondja, hogy június-július folyamán kerül sor majd ezeknek a pályázatoknak az elbírálására, amire azért már néhány rendezvény elmúlt.
A kérdésem az, hogy lát-e arra esélyt, hogy a későbbiekben esetleg ez a folyamat is megváltozzék, és felgyorsuljon ez a folyamat, illetve milyen jelentőséget tulajdonítanak, hogyan látják. Az országos nagy pályázatok mellett a regionális pályázatok mennyire tudják kiegészíteni és azokat a helyi kistérségi igényeket megjeleníteni, amelyek nyilvánvalóan más támogatási nagyságrend? Azoknak a pályázatoknak a körét kibővítették, akik hozzáférhetnek ehhez. Milyen a visszajelzés az ő részükről? Láthatóan elég nagy érdeklődés van, hiszen közel 600 pályázat érkezett, és meghaladja a támogatási igény az 1,7 milliárdot. Lehet, hogy ez azt jelenti, hogy érdemes a következő évben azt a közel 800 milliós keretösszeget is megemelni és kicsit kibővíteni.
Nagyon örülök annak egyébként, hogy a Budapesti Tavaszi Fesztivál sikeres évet zárt, én magam is tapasztaltam azt, hogy tényleg nagyon nagy az érdeklődés. Nagyon színvonalas előadásokat lehetett látni. 50 ezer fő látogatta, ebből közel egyharmada külföldi vendég volt, és tényleg egy olyan időszakban, amikor egyébként a budapesti szállodák szálláskapacitása az országos átlag alatti. Tehát jól kiegészíti ezt az időszakot vagy kisegíti ezt az időszakot ez a rendezvény.
Körülbelül ez lenne a kérdésem, illetve várnám a választ, hogy lát-e esélyt arra, hogy a jövő évben esetleg ezek a keretek tovább növekedjenek.
Van-e további kérdés a bizottság tagjaitól? (Nincs jelentkező.) Amennyiben nincs, akkor megadnám szakállamtitkár úrnak a válaszra a lehetőséget.
Dr. Kovács Miklós szakállamtitkár (Önkormányzati Minisztérium) válaszai
DR. KOVÁCS MIKLÓS szakállamtitkár (Önkormányzati Minisztérium): Tisztelt Bizottság! Köszönöm szépen a kérdéseket. Én is hadd kezdjem azzal, amivel elnök úr, hogy a turisztikai szakállamtitkársági pályázaton vállalt egyik feladatomnak azt tekintettem, hogy a pályázatok valóban időben kiírásra kerüljenek, különös tekintettel a szezonalitásra és a rendezvények koncentrált időpontjaira. Ez valóban a kollégáim segítségével sikerült, hiszen tavaly jelentős csúszással jelentek meg a pályázatok, idén pedig még időben, tehát április 15-ei leadási határidővel, sőt a Nemzeti Kulturális Alappal közös pályázat pedig még korábban. Ennek a bírálata is időközben megtörtént, és a kiküldött anyagban nyomon követhető.
A bírálatokra való felkészülést természetesen befolyásolja az, hogy az elnök úr által is említett jelentős számú pályázónál sajnos továbbra is hiánypótlásra van szükség. A hiánypótlások számának csökkenését a jövőben még körültekintőbb pályázati kiírással és pályázati segítségnyújtással fogjuk majd szűkíteni. Itt már nemcsak a szakállamtitkárság szerepe fontos, hanem a közreműködő szervezet szerepe is, nevezetesen a MAG Zrt. szerepe is. Szerződést kötöttünk a MAG Zrt.-vel, amely serkenti és ösztönzi azt a közös érdeket érvényesülni, hogy a rendezvények bírálatai minél előbb megtörténhessenek, és a bírálatokra felkészülés, előkészület a közreműködő szervezet részéről megtörténjen. Úgy gondolom, hogy a júniusi és a júliusi időpontokban történő bírálat azért a rendezvények nagy részénél megelőzi magát az eseményt, illetve erre fogunk törekedni természetesen. Továbbra is törekszünk arra, hogy a közreműködő szervezettel olyan szerződést kössünk 2009-re vonatkozóan, amely még inkább előrehozza és lehetővé teszi a bírálatok gyorsabb, hatékonyabb elvégzését.
Országos és régiós pályázatok kapcsolatát is említette az elnök úr. Való igaz, hogy jelentős a többletigény. Ez azt mutatja, hogy a turizmus nagyon fontos része a rendezvény és a fesztivál köre. Az előre régiónként meghatározott keretösszeg nem egy végleges szám, amennyiben egy régióban a pályázatok úgy alakulnak, a pályázatok száma úgy alakul, hogy túlzott igény van vagy a korábbiakhoz képest jelentősebb igény van a rendezvények esetében, de kisebb igény van mondjuk a marketingeszközökre vonatkozóan, akkor átcsoportosításra van lehetőség. Ez az elmúlt évben is így történt. Tehát várható, hogy néhány régióban ez be fog következni.
Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm, államtitkár úr. Köszönöm szépen az előterjesztést és a bizottsági ülésen való képviseletet. Lezárjuk a 4. napirendi pontunkat.
Észak-Magyarországi RIB beszámolója helyzetéről, terveiről
Közép-Dunántúli RIB beszámolója helyzetéről, terveiről
Észak-Alföldi RIB beszámolója helyzetéről, terveiről
Áttérünk az 5. napirendre. Itt fölmerül egy kérdés. Az elmúlt alkalommal együtt tárgyaltuk vagy közösen tárgyaltuk a regionális idegenforgalmi bizottságok beszámolóit. Abból a tapasztalatból kiindulva javaslom, hogy ezt most is tegyük meg. Természetesen a RIB-elnökökhöz külön-külön lehet majd kérdéseket föltenni, viszont arra kérném akkor valamennyi RIB-elnököt, a regionális idegenforgalmi bizottságok képviselőit, hogy foglaljanak helyet az asztalnál. Tehát az Észak-Magyarországi, a Közép-Dunántúli, illetve az Észak-Alföldi Regionális Idegenforgalmi Bizottság beszámolóját tennénk meg. Értelemszerűen két elnök alapvetően tagja a bizottságunknak, Nagy Imre képviselő úr és Tóth József képviselő úr, Horváth András urat, a Közép-Dunántúli RIB elnökét pedig köszöntöm.
Azt javaslom, hogy haladjunk ebben a sorrendben. Amennyiben úgy érzik az elnök urak, hogy kiegészítenivalójuk van az előterjesztésekhez, akkor azt ebben a sorrendben tegyék meg. Észak-Magyarország lenne az első, elnök úr, öné a szó.
Regionális idegenforgalmi bizottsági elnökök szóbeli kiegészítése
DR. NAGY IMRE elnök (Észak-Magyarországi Regionális Idegenforgalmi Bizottság): Köszönöm. Tisztelt Bizottság! Nagyon röviden, mert az anyagot igyekeztünk teljes körűen, részletesen összeállítani. Azt gondolom, kiemeltük, hogy rendkívül jó az együttműködésünk a szakállamtitkársággal és a Regionális Fejlesztési Ügynökséggel. Széleskörű szakmai kapcsolatokat sikerült kialakítani a még jogszabályi háttérrel nem rendelkező területeken is. Egyébként úgy gondolom, ez az időszak kimondottan a turisztikai fejlesztési lehetőségek időszaka egyrészt a korábbi időszakból adódóan, másrészt az európai uniós források felhasználását tekintve.
Ebből adódóan két rendkívül fontos, kiemelt feladat volt, ami nagyon sok időt is igényelt. Egyik a pályázati kiírásokkal kapcsolatos észrevételek, abban való részvétel. Ezen a területen látok még bizonyos hiányosságokat, amiben úgy gondolom, sikerül azért érvényesíteni a területi érdekeket, illetve a szolgáltatók érdekeit. A másik a turisztikai szereplők, szolgáltatók összefogása. Az anyagban is írunk erről. Azt gondolom ez az, amit a Regionális Idegenforgalmi Bizottság mindenképpen plusz feladatként vállalt magára, szakmai összetétel ezt meg is alapozta.
Lehetőségeinkhez mérten jó munkát végeztünk, remélem, hogy majd egy leendő törvény szervezetileg is alátámasztja ezt a munkaformát, és még megerősítést jelent a regionális fejlesztési tanácsokhoz, ahol nyilvánvalóan a források jelentős része is megjelenik. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen, elnök úr. Horváth András elnök úr.
HORVÁTH ANDRÁS elnök (Közép-Dunántúli Regionális Idegenforgalmi Bizottság): Köszönöm elnök úr. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Bizottság! Én is csak néhány szóval szeretném kiegészíteni. Nálunk a közép-dunántúli régióban szeretném kihangsúlyozni az önkormányzatokkal, kistérségekkel, Regionális Fejlesztési Tanáccsal, az államtitkársággal és a Magyar Turizmus Zrt.-vel fennálló együttműködésünket. Kölcsönösen segítjük egymás munkáját, amit képviselő úr is elmondott, a regionális fejlesztési tanácsokban idegenforgalmi, turisztikai pályázatok kiírásának véleményezésében részt vettünk.
Amit a mi régiónkban szeretnék kiemelni, mi egy királyi régió vagyunk, és megpróbálunk folyamatosan egy olyan szolgáltatókat összefogó programcsomagot ajánlani az év végére a hozzánk érkező tehetősebb turistáknak, hogy így fejezzem ki magam, akiknek erre van igénye, hiszen a mi régiónkban rengeteg golfpálya, vadászterületek találhatók, illetve a herendi porcelán, ami megteremt egy légkört. Ez a számokban is visszatükröződik, hogy a mi régiónkban megjelent egy igényesebb, többet költő turistaréteg. Amire jelenleg nagy hangsúlyt fektetünk, az a most létrejövő turisztikai desztinációmenedzsmentek létrehozása helyi, kistérségi, illetve régiós szinten.
Kiváló kapcsolatunk van a külföldi képviseletekkel, akik segítenek a marketingmunkánk elvégzésében. A régiónk ebben az évben is több meghívást kapott, hogy mutatkozzon be külföldi vásárokon, illetve testvérrégiók turisztikai kiállításain.
Amire pedig még hangsúlyt fektetünk, az a sérült emberek valamiféle kiszolgálása. Erre több kezdeményezés van a régióban. Ilyen például a Kapaszkodó Lovasegyesület, amely például a Nemzeti Vágtán is részt vesz a Magyar Turizmus Zrt. és a Közép-Dunántúli Marketing Igazgatóság segítségével. Köszönöm.
ELNÖK: Köszönöm elnök úr. Tóth József elnök úr.
TÓTH JÓZSEF elnök (Észak-Alföldi Regionális Idegenforgalmi Bizottság): Tisztelt elnök úr, tisztelt bizottság! Három rövid gondolatot szeretnék kiegészítésként elmondani.
Egyik a kapcsolataink a régión belül, ahol ismereteim szerint elsőként kötöttünk megállapodást 2004 végén a Regionális Fejlesztési Tanáccsal, amely a személyes jó kapcsolaton túl intézményesített formában rögzíti az együttműködést. Bár azóta is ellátjuk a tanács szakbizottsági feladatait, így aztán a Regionális Fejlesztési Tanácsnak ilyen bizottsága nincs is. Ezt a szervezeti és működési szabályzatban is rögzítettük, ez működőképes. Kiváló a kapcsolatunk a Marketing Igazgatósággal és a szakállamtitkársággal.
Itt áttérnék a másik gondolatomra, ami a pályázatokkal kapcsolatos tennivalókat jelenti. Valóban azt tudom mondani, hogy a pályázati kiírás a 2007. és 2008. évben a Regionális Idegenforgalmi Bizottság szándéka szerint a szakállamtitkárság szakmai segítsége mellett teljesült, és abban a reményben, amiről szakállamtitkár úr is beszélt, hogy felgyorsult ez a folyamat, tesszük a dolgunkat a régióban, és várjuk a pályázatkezelő jelzését. Rajtunk biztosan nem fog múlni a bírálat.
Harmadik elem a régióban a turisztikai fejlesztések körében, hogy a kiemelt projektek sorában Hajdúszoboszló eljutott a szerződéskötésig, megvalósulás útjára lépett a projekt, és kívánom a másik régióknak is, hogy hasonló sikerélményben legyen részük, hogy gyorsuljon ez a folyamat. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm, elnök úr. Képviselő uraké a szó. Kinek van kérdése a RIB elnökök beszámolóival kapcsolatban? (Nincs jelzés.) Míg a képviselő urak kedve megjön, én néhány kérdést feltennék, ha megengedik.
Tóth József elnök úrhoz tenném fel azt a kérdést, hogy látom itt a határon átnyúló turisztikai kapcsolatokat élénken folytatják. Az utóbbi idők jelentős életszínvonal-növekedése komoly erősödést jelentett mind a román, mind az ukrán piac tekintetében. Engem érdekelne, hogy itt ennek a román-magyar turisztikai vegyes bizottságnak milyen mozgástere van, betekinthetünk-e ezáltal a romániai turisztikai fejlesztési elképzelésekbe? Vannak információink, hogy ők is első alkalommal - korábban erre nem volt példa - vissza nem térítendő támogatásokat adnak a turisztikai fejlesztésekhez. Ez azt jelenti, hogy öt éven belül komoly konkurenciát fognak jelenteni, és a ma kiutazó vendégkör nagy részét nyilván szeretnék ők is otthon tartani, tehát nem baj, ha erről vannak információink.
Másik kérdésem a nagyprojekttel lenne kapcsolatos. A huszonkét nagyprojektből öt az önök régiójában található. Azt hiszem, két héttel ezelőtt éppen a projektekről kérdeztük a miniszteri megbízottat, aki a hajdúszoboszlói nagyberuházás kapcsán sok adatot nem szolgáltatott számunkra. Kicsit beszélne erről az öt projektről, hogy nagyjából milyen területen, milyen időzítéssel, hogy várható ezeknek a megvalósulása, és egyáltalán hol tart a szerződéskötési folyamat, hiszen információink szerint eddig két nagyprojektnek van megkötött szerződése, abból egyik pont a hajdúszoboszlói, ami az önök régiójába esik.
Végül még egy kérdés a TDM-szervezetekkel kapcsolatban. Írják az anyagban, hogy szeretnének aktívan közreműködni a TDM-szervezetek létrehozásában, viszont az észak-alföldi operatív programban 600 millió forint szerepel csak erre a célra, ami, ha a régiókat megnézzük, akkor a legkevesebbnek mondható. Mi az oka ennek, hogy látják egyébként, hogy az önkormányzatok, a civil szféra mennyire felkészült erre, hogyan lehet segíteni, hogy minél aktívabbak legyenek, és minél több pályázat érkezzen be?
Ha már ennél a kérdéskörnél tartunk, akkor Nagy Imre elnök úrhoz meg éppen az lenne a kérdésem, hogy az önök régiójában a legnagyobb mértékű a TDM-es pályázat forrása. Remélem, hogy nem kevertem össze, ha jól emlékszem még, igen, ott 4 milliárd forintra emlékszem. Ezt viszont mi indokolja?
Ha néhány információt megosztana velünk a dél-tiroli TDM szakmai együttműködéséről vagy arról a szakmai útról, amit megvalósítottak, hiszen gondolom, hogy egy csomó jó, jól hasznosítható információra tettek szert. Ez érdekelne engem.
Az is kérdésem lenne, hogy 2005-ben önök létrehoztak egy Idegenforgalmi és Gazdaságfejlesztési Közhasznú Társaságot. Milyen konkrét eredményeket tudott ez elérni? Hátha ez is jó példa lehet a többi régió számára.
Azt is kérdezném még, hogy az NFT I.-es, 2004 és 2007 közötti időszakban milyen fejlesztések valósultak meg a régióban. Ha néhány jelentősebb fejlesztést ebből elmondana nekünk, akkor azt megköszönném.
Hogy ne maradjon ki Horváth András elnök úr sem a sorból, elnök úrtól pedig azt szeretném kérdezni, hogy itt jelezték, szintén a TDM, ez lesz a legizgalmasabb kérdés majd itt a következő időszakban, hogy hogyan sikerül ezeket a turisztikai desztinációmenedzsmenteket létrehozni. Önök egy háromoldalú megállapodást kötöttek, a Regionális Fejlesztési Ügynökség, az RMI, a Regionális Marketing Igazgatóság egymás között. Kérdezem azt, hogy van-e ennek kézzelfogható eredménye. Mit várnak ettől az összefogástól? Esetleg a tájékoztatásban vagy már a pályázatok generálásában is lesz-e szerepe ennek az összefogásnak?
Másik kérdésem pedig az lenne, nagyon sok programot látunk, ami megindult ebben a régióban. Hála istennek, olyan szállodafejlesztések is elindultak, ami már régi igény volt különösen a Velencei-tó környékén. Nagyjából ugyanazzal a problémával küzdöttek, mint mi Harkányban, hogy nem volt színvonalas szállásférőhely. Most úgy tűnik, hogy két négycsillagos szálloda is beindul, illetve Székesfehérváron is újabb szállodaépítések generálódnak. Kiemelt projektek terén önöknél, az önök régióját mik esetleg az olyan húzóprojektek, amiből nyilvánvalóan majd a térség egyéb turisztikai beruházói is profitálhatnak?
Az is kérdésem lenne, hogy mik a fő küldőpiacok, és a fő küldőpiacok terén történt-e változás az utóbbi években, mert nyilván ez a későbbi időszak marketingtevékenységét majd jelentősen befolyásolhatja.
Van-e további kérdés a képviselőtársaim részéről? (Nincs jelentkező.) Amennyiben nincs, megadnám a válaszra a lehetőségeket. Tóth József elnök úr!
Regionális idegenforgalmi bizottsági elnökök válaszai
TÓTH JÓZSEF elnök (Észak-Alföldi Regionális Idegenforgalmi Bizottság): Köszönöm szépen. Elnök úr elhalmozott bennünket kérdéssel, nagyon helyesen.
Három kérdést rögzítettem. Az egyik a régió határon túli kapcsolataira irányult. Valóban két terület, az egyik a Kárpátalja, a másik Románia, amely jelentős. Ebben azt is el kell hogy mondjam, hogy a RIB-en belüli munkamegosztás alapján a RIB alelnöke, dr. Hanusz Árpád a külkapcsolatokért felelős, de nem akarom ezzel eltudni a választ. Ő irányítja a határon túli kapcsolatokban kifejezetten Kárpátaljával a képzést, ami a falusi turizmus hazai tapasztalatait a határon túl Visken és környékén már nagyon sikeres képzésekkel tudta teljesíteni. Ez is a két régió közötti, illetve a mi részünkről régió, másik oldalról pedig Munkácsról a turisztikai hivatal, ha jól tudom a pontos nevét, között egy együttműködési megállapodásban, szerződésben rögzített módon történik.
A másik terület sem kevésbé izgalmas Románia irányába. Valóban a régión belül az elmúlt időszakban jelentősen nőtt a Romániából érkezett vendégek száma. Ezen belül valóban betekinthettek a szakemberek is a régió turisztikai fejlesztésébe is. Arról tudok számot adni, hogy Hajdúszoboszló iránt kifejezetten erőteljes az érdeklődés, hogy Hajdúszoboszló miként tudott a régión belül, illetve akár határokon belül és nemzetközi szinten is olyan turisztikai kínálatot mutatni, amivel az ő adataik igen imponálóak és elismerésre méltók. Ez a kapcsolat megítélésem szerint azzal van összefüggésben, amit elnök úr a kérdésében is kimondott, hogy tapasztalatokat is szereznek azért, hogy az uniós tagságukkal együtt megnyíló forrásokat már a mi megélt tapasztalataink alapján tudják jobban felhasználni. De talán ez kölcsönös is lehet, hisz azért távlatokban gondolkodva azt mondom, hogy a határ elvesztette a határ két oldalán a turisztikával foglalkozók szempontjából a jelentőségét. Talán azt is lehet mondani, hogy a legfontosabb cél az, hogy a felismerés megtörténjen, hogy bennünket mint területet, régiót vagy mint turisztikai desztinációt válasszanak Nyugat-Európa országaiból érkező vendégek. Ebben az érdekazonosság szerintem fellelhető.
A fejlesztések másik területe, ami a ROP-on belüli forrásokat illeti és konkrétan a TDM-szervezetek létrehozására rendelkezésre álló forrás 600 millió forint a következő kétéves akciótervekben. Persze ezt lehet kevésnek is mondani, de viszont annyira sok pénz, hogy ezt csak jól szabad elkölteni. A mi elképzeléseink a szervezetfejlesztésre vonatkoznak. A másik két területe a ROP-on belüli intézkedéseknek a termékfejlesztés és a szálláshely irányába sokkal nagyobb forrásokat irányoz elő. Valóban a következő, nem a következő, a 2006-os, 7-es akciótervekben több mint 24 milliárd forrás van az első két évre allokálva.
Megítélésem szerint a TDM-ek vonatkozásában a következő napok, hetek lesznek a legizgalmasabbak. Annak idején, amikor a forrásokat a régión belül nyilvánvalóan a Regionális Fejlesztési Tanáccsal egyeztetve ennyi összegben határoztuk meg, ezzel kell most jól sáfárkodni.
Nagyprojektek vonatkozásában igen, a regionális tanácsülésen a RIB álláspontját is figyelembe véve tárgyalt a nagyprojektekről, amelynek sorában "Szolnok, a Tisza fővárosa" kap tanácsi támogatást, és az előkészítés úgy folytatódik, hogy a tanács támogatásával kerül ez kormánydöntés elé. Ami kérdéses, az Nyíregyházának az állatpark és az oceanárium pályázata, amelynek a mérete okoz vitát, hogy ez most a nagyságrend elhatárolása miatt a ROP-on belül vagy egy kiemelt projektként szerepelhet, illetve a tiszadobi Andrássy-kastély fejlesztési projektje. Továbbá ha már a mai nap során szóba került, akkor itt is megemlítem vallási turizmus projektként, amely Nyírbátor és Máriapócs összefogásával a vallási turizmus fejlesztéséért előkészítés alatt lévő nagyprojekt, ami 2,8 milliárdos projekt. Ezek a legjelentősebb projektek. Vannak Debrecennek még, Vásárosnaménynek még olyan projektjei, amelyek a lehatárolás miatt elképzelhető, hogy ROP-on belül fognak forráshoz jutni vagy oda lehet pályázni.
Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm, elnök úr. Horváth András elnök úr!
HORVÁTH ANDRÁS elnök (Közép-Dunántúli Regionális Idegenforgalmi Bizottság): Köszönöm, elnök úr. Turisztikai desztinációmenedzsment. Ez a megállapodás arról szól, hogy létrehoztunk egy olyan kerekasztalt, ahol nemcsak a Regionális Fejlesztési Tanács és nemcsak a Regionális Idegenforgalmi Bizottság, hanem Fejér megyében van a Kodolányi János Főiskola, ami az egyik legnagyobb turisztikai szakember-kibocsátó az országban, tehát a Kodolányi szakemberei is részt vesznek, illetve azok a meghatározó desztinációk, nagyszolgáltatói szervezetek képviselői és a kistérségek egy-egy képviselője vesz részt ennél a kerekasztalnál. Ezzel a kerekasztallal együtt próbáljuk meg kidolgozni a pályázati kiírást és létrehozni ezeket a desztinációmenedzsmenteket.
Ezen kívül azért ebben a témában elég nagy a tanácstalanság és ismerethiány a régióban. A jövő hónap elejétől kezdünk egy olyan roadshow-t az egész régió területén, ahol a szolgáltatóknak, illetve a kistérségeknek, érintett településeknek bemutatjuk a Regionális Marketing Igazgatósággal, a szakállamtitkársággal közösen, hogy miről is szól ez a TDM és milyen lehetőségek vannak ebben.
A mi régiónkban ebben az évben 400, 2009-ben várhatóan 700 millió forint támogatást fogunk kiírni a TDM-ek létrehozására.
A következő kérdése volt elnök úrnak a főbb küldő országok. A németországi és a németajkú turizmus egy kicsit csökkent a régióban. A holland turizmus folyamatosan jelen van. Megjelent a svéd, spanyol golfturizmus, tehát a svéd és spanyol küldők, de nagyon kis arányban. Ami nagyon jelentősen megnőtt, az a román és a lengyel turizmus, főleg lengyel. A lengyel turisták a golf, a vadászat és az igen pénzköltős kategóriában jöttek meg.
Fejlesztéseink: elhangzott, hogy a Velencei-tónál két új szálloda is épül, a Nautis egy négycsillagos, illetve a termálfürdővel egybekötött nagyberuházás Velencén, egyik Gárdonyban, másik Velencén, a tóparton. Itt rögtön mondanék kiemelt projekteket is: Velence kapuja, ami igen jelentős projekt, folyamatos átdolgozás és egyeztetések alatt van. A tónak nagyon fontos lenne egy ilyen központi fogadóhelyszerű projekt, ahová beérkeznek az M7-es autópályáról, vagy a vasútról, ha leszáll. A fenti projekt alkalmas arra, hogy ez lehetne Velence kapuja, ahogy a neve is mondja, és innen lehet továbbindulni a tóparton.
Egyéb, a régiót érintő kiemelt projektek a monostori erőd fejlesztése, rendbetétele, az esztergomi érsekpince, ami szintén kiemelt projekt, és a fehérvári királyi séta. Ez mindegyik olyan, ami olyan turisztikai vonzerőt fejleszt, amiben nagy lehetőségek vannak. A települések úgy gondolják, ezáltal nő a látogatottság, nő a vendégéjszaka.
A mi régiónk ilyen szempontból sajátos helyen van, hiszen közel van Budapest, közel van a Balaton, nekünk legnagyobb hangsúlyt - és ez a számokból látszik, hogy sikerült elérnünk - a vendégéjszakákra kell helyeznünk, hiszen mi egy ilyen átutazó régió vagyunk, hiszen jönnek, megnézik a nevezetességeinket és mennek tovább.
Még a nagyberuházásoknál, kiemelt projekteknél a mi régiónk bővelkedik épített örökségben. A Regionális Fejlesztési Tanáccsal közösen ebben az akcióévben 6,6 milliárd forint pályázati lehetőség volt épített örökség felújítására, kastélyok, egyéb épített örökségek, amivel bővelkedik a régió. Minimum 400, maximum 800 millió forint volt nyerhető. Elég sok pályázat érkezett. Ma már elhangzott a pályázatoknál, hogy sajnos sem az önkormányzatok, sem a piaci szereplők nincsenek jól felkészülve pályázatírásra, ebben a pályázati ablakban is előfordult, hogy rengeteg formai hibás pályázat érkezett. Ami nagyon fontos lett volna, nagyon kellett volna az egész régió turisztikai fejlődése szempontjából, ilyen például a gorsiumi ásatások és egyéb ilyen területek, de sajnos formai hibásak voltak a pályázatok. Köszönöm.
ELNÖK: Köszönöm, elnök úr. Végül Észak-Magyarország, Nagy Imre.
DR. NAGY IMRE elnök (Észak-Magyarországi Regionális Idegenforgalmi Bizottság): Köszönöm, elnök úr. Három kérdéssel kezdeném, méghozzá a megvalósított fejlesztésekkel.
Alapvetően jellemző a régióra, hogy minden pályázatban a szálláshely és attrakció, amire eddig is koncentráltunk. Gyakorlatilag két tipikus helyünk van, ahol még a szálláshelyek hiányoznak, miskolci térség vagy akár a felújítással adós Mátra térsége. Másik olyan látogatott helyrész, ahol rendkívül kevés a szálláshely, mondjuk Szilvásvárad, ahol éves szinten nagy mennyiségű látogató jelenik meg, viszont kevés szálláshellyel rendelkezik. Az elmúlt időszakban az Andrássy-kúriát emelném ki, Hollókő fejlesztését és Szilvásváradon egy szálloda létrehozását. Szintén ránk jellemző módon egyrészt a borúttal kapcsolatban Tokaj-hegyalján huszonhárom település fejlesztését emelném ki, ami infrastrukturális és borászati látogatóhelyeknek, a pincéknek, a borászatnak a fejlesztése.
Másik oldalon pedig - mivel rendkívül gazdagok vagyunk az egészségturisztikában is fontos gyógyfürdőkben - az egerszalóki hőforrás fejlesztése, és itt szeretném kiemelni, hogy képviselőtársam, dr. Horváth Klára képviselő asszony két hét múlva szervezi az albizottság ülését, aminek a tervezett helyszíne Egerszalók, ahol megnézzük a fejlesztést. Ott maga a gyógyfürdő-fejlesztés példaértékűen jó, színvonalban is, és a magántőkéből a szállásépítés is halad, bár elcsúszás van, ami nyilvánvalóan visszahat, hiszen nyilvánvaló, hogy egy ilyen színvonalas helyet nem lehet csak a helyi igényekre alapozni. Önálló szálláshely nélkül gazdaságosan biztosan nem működtethető annak ellenére, hogy rendkívül nagy a kihatása, magam is például budapestiek vonzását érzem.
Az egri törökfürdő fejlesztését emelném még ki, amiben most is szeretnék köszönetet mondani a bizottságnak, mert a fürdők felújításánál támogatták, hogy speciális konstrukció alakuljon ki, ezzel nemcsak a meglévő műemléki fürdők felújítását, hanem kiváltó épületek építését is lehetővé teszik. A beruházás közeledik a befejezéséhez, ez azt jelenti, hogy gyakorlatilag a műemléki fürdő felújítása után turisztikai célokat fog szolgálni, míg a kiváltó épület a reumakórház további működését fogja szolgálni.
A kht.-ra vonatkozóan néhány éve gondolkodunk azon, hogy hogyan lehetne a regionális turisztikai marketing szervezetet kiépíteni. Itt szeretném kiemelni, hogy rendkívül jó, szoros az együttműködés a Regionális Marketing Igazgatósággal. Külön szeretnék köszönetet mondani a Magyar Turizmus Zrt.-nek, mert gyakorlatilag lehetővé teszik, hogy az ő munkaszervezetük - mely nyilván turisztikai feladatot lát el - besegít a szakmai irányításba, szervezésbe és a regionális promócióba túlmenően azon, ami szerintem talán a kötelező intézményi feladata lenne a zrt.-n belül. Ezt külön köszönöm.
A kht. létrehozásának célja az volt, hogy hosszabb távon hogyan tudunk önálló regionális szervezetet kiépíteni, ennek a jogi kereteit adta volna meg, valamint pályázati lehetőségre való felkészülésben történő részvételt. Azt kell, mondjam, hogy egy takarékon lévő társaság, körülbelül 15-20 millió forint éves bevétel, volt időszak, amikor pályázatkezelésben, nemzetközi, EU-projektben való részvétel, illetve a regionális ügynökségtől kapott feladatokat.
Most kivárunk abban az értelemben, hogy az idő túlhaladott bennünket, a TDM-szervezetek kialakításánál nyilván meg kell várnunk azt, hogy annak a regionális szintnek a kialakítása milyen jogi formát igényel. Nem lehetetlen, hogy maga ez a kht. lesz a formája a regionális TDM-szervezetnek, de gyakorlatilag addig más funkcióval nem is töltjük meg, hiszen ennek előbb el kell dőlni.
Harmadik a forrás és a Dél-Tirol. Dél-Tirolról hadd mondjam azt, hogy körülbelül 27 millió vendégéjszakát jegyez a körülbelül 470 ezer fős régió, amit ha a magyar számokkal összehasonlítunk, akkor azt kell, mondjam, le a kalappal. Ha valaki meg akarja nézni, hogy hogyan lehet egy hegyvidéki turizmusban, azt kell, mondjam, nem jobb természeti adottságú területen, a nagy hegyeket számítsuk le, mert az itt nincs... Egyébként ha megnézzük, hogy a mezőgazdaság és egyéb turisztikai lehetőségeik milyenek, nem kiváló - nyilván tengerekkel ellátott területről van szó -, de termékfejlesztésben hihetetlen jók, termékként adnak el mindent, és emellett rendkívül jó szervezettség és területi összefogás van. Ezt tanulmányoztuk, ez példája lehet a helyi TDM-ek működésének. Talán egyet húznék még alá, hogy talán információtechnológiai oldalról is kiemelkedő, amit produkálnak Dél-Tirolban. Ha jól tudom, a Balaton már az ő példájukból is sokat merített.
Az utolsó: azért van 4 milliárd forint, mert egyrészt kiemelten fontosnak tartanánk ennek a szervezethálózatnak a létrehozását, differenciáltan hat térséget, TDM-területet, desztinációs térséget jelöltünk ki, amit kiemelten súlyozunk. Nyilván ez alatt jönnének létre a helyiek. Ebből a pénzből terveztük a regionális szint létrehozását is, tehát a mostani megállapodásunk, egyeztetésünk alapján nem jön létre, ennyivel több az összeg.
Viszont van benne két olyan, ami a többiekében nincs, és ez is indokolja az összeg nagyságát. Egyrészt a lehetőségek és befektetést elősegítő innovációs kutató-fejlesztő központ létrehozására a régióban, másrészt pedig az anyagból is kiderül, hogy rendkívüli módon támogatjuk a klaszterek létrehozását, és a klaszterek is pályázhatnak. Tehát nemcsak TDM-ek létrehozására szánjuk ezt az összeget, hanem a klaszterek erősítésére, létrehozására is, működési támogatására.
Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm, elnök úr. Pál Béla alelnök úr jelezte még, hogy szeretne hozzászólni.
PÁL BÉLA (MSZP): Köszönöm szépen, elnök úr. Köszönöm a tényleg kimerítő, alapos válaszokat, és az ugyanilyen alapos, szakszerű felkészítő anyagot. Hadd fejezzem ki elismerésemet és köszönetemet mind a három régióelnöknek, és ezen kívül a regionális idegenforgalmi bizottság tagjának is azért a munkáért, amit a régiók turizmusáért végeznek, hiszen Nagy Imre képviselő úr és Tóth József képviselő úr is mint a bizottság tagjai szinte garanciát is jelentenek arra, hogy a területükön kiváló munka folyjon ezen a területen. Horváth András elnök úr vezényletével pedig egyenesen elképesztő az a fejlődés, amely a Közép-Dunántúli Regionális Idegenforgalmi Bizottság életében végbement.
A közép-dunántúli régió a Magyar Turizmus Zrt. által segített szakmai munka révén is a magyar turisztikai desztinációk közül a harmadik legjelentősebb régió. Valóban se szeri, se száma azoknak a kiemelt fejlesztéseknek, amelyeket szinte elnök úr nem is tudott egyszerre felsorolni, amelyek a régió turisztikai fejlesztéseit jellemzik. Ezek közé tartozik a veszprémi "kertek, kolostorok a veszprémi vár völgyében", vagy éppen idetartozik a balatonfüredi városközpont felújításának második üteme is. Ezek jelzik azt a tudatos, tervszerű munkát, amelyet a Regionális Fejlesztési Tanáccsal együtt a Közép-Dunántúli Regionális Idegenforgalmi Bizottság végez annak érdekében, hogy ez a régió, az innováció régiója egyben ugyanúgy megőrizze azt a helyét Budapest és a Balaton mögött, amely Magyarország harmadik legjelentősebb turisztikai régiójává teszi.
Köszönöm szépen mindannyiójuknak a tájékoztatót, a válaszokat. Nagyon jó munkát kívánok a következő időszakban is mindazokhoz a fejlesztésekhez, amelyek a régiók rendelkezésére állnak, hiszen nagyon jelentős összegek vannak a regionális operatív program keretében e célra, és mindazokban a kezdeményezésekben is, amelyek például a TDM vagy a kaszterrendszerrel együttműködést jelenti, amelyről Nagy Imre képviselőtársunk beszélt.
Köszönöm szépen megtisztelő figyelmüket.
ELNÖK: Köszönöm. Van-e további hozzászólási igény? (Nincs jelentkező.) Amennyiben nincs, akkor megköszönöm az elnök urak és kollégáik munkáját, azt az anyagot, amit kaptunk az önök által elvégzett tevékenységről, a mai szóbeli kiegészítéseket. További jó munkát kívánok mindannyiuknak és szép sikereket!
Lezárjuk ezzel az 5., 6. és 7. napirendi pontunk tárgyalását.
Egyebek között lenne egy feladat, amit el kellene végeznünk. A sport albizottság elnökeként dolgozott Gyenesei István, aki már nem tagja a bizottságunknak. Ez azt jelenti, hogy ha az albizottság munkáját úgy gondoljuk, hogy tovább kell folytatni, akkor egy új albizottsági elnököt kellene választani. Pál Béla alelnök úrral konzultálva, miután túl sok sportos képviselő nincs a bizottságban, Páva Zoltán viszont jelezte, hogy ő szívesen vezetné ezt a bizottságot, javaslom a bizottságnak, hogy döntsünk arról, hogy Páva Zoltán legyen az albizottság elnöke. Van-e ezzel kapcsolatban valakinek egyéb javaslata, észrevétele? (Nincs jelzés.) Amennyiben nincs, akkor aki támogatja, hogy Páva Zoltán legyen az albizottság elnöke, az kézfelemeléssel jelezze. (Szavazás.) Köszönöm. Ellenvélemény, tartózkodás nem volt.
Van-e Egyebek között bárkinek még egyéb javaslata, észrevétele? (Nincs jelentkező.) Amennyiben nincs, megköszönöm mindenki munkáját. További szép napot kívánok! A bizottsági ülést bezárom.
(Az ülés befejezésének időpontja: 12 óra 15 perc)
|
Bánki Erik |
Jegyzőkönyvvezetők: Dancsecs Dóra és Földi Erika