STB-15/2008.
(STB-54/2006-2010.)
Jegyzőkönyv*
az Országgyűlés Sport- és turisztikai bizottságának
2008. május 27-én, kedden, 10 órakor
a Képviselői Irodaház V/520. számú tanácstermében
megtartott üléséről
Tartalomjegyzék
Helyettesítési megbízást adott *
Tájékoztató a Magyar Turizmus Zrt. 2008. évi "Vizek éve" kampányáról Előterjesztő: a Magyar Turizmus Zrt. vezérigazgatója *
Róna Iván vezérigazgató szóbeli kiegészítése *
A Balatoni Regionális Idegenforgalmi Bizottság beszámolója helyzetéről, terveiről, a balatoni turisztikai fejlesztésekről *
A Tisza-tavi Regionális Idegenforgalmi Bizottság beszámolója helyzetéről, terveiről *
A Budapest-Közép-dunavidéki Regionális Idegenforgalmi Bizottság beszámolója helyzetéről, terveiről *
Rosta Sándor elnök (Balatoni RIB) szóbeli kiegészítője *
Godó Lajos elnök (Tisza-tavi RIB) szóbeli kiegészítése *
Rusznák Imre elnök (Budapest-Közép-dunavidéki RIB) szóbeli kiegészítése *
Hozzászólások, kérdések, vélemények *
A Balaton Kiemelt Üdülőkörzet Területfejlesztési Tervének elfogadásáról és a Balatoni Területrendezési Szabályzat megállapításáról szóló 2000. évi CXII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat (T/5589.)
(A bizottság feladatkörébe tartozó kapcsolódó módosító javaslatok megvitatása) *
Szavazás a kapcsolódó módosító indítványokról *
A regionális idegenforgalmi bizottságok elnökeinek válaszai *
Rosta Sándor elnök (Balatoni RIB) válasza *
Godó Lajos elnök (Tisza-tavi RIB) válasza *
Rusznák Imre elnök (Budapest-Közép-dunavidéki RIB) válasza *
Elnököl:Bánki Erik (Fidesz), a bizottság elnöke
Pál Béla (MSZP), alelnök
Almássy Kornél (MDF) alelnök
Dr. Horváth Klára (MSZP)
Koscsó Lajos (MSZP)
Mohácsi József (MSZP)
Nagy Jenő (MSZP)
Nagy Imre (MSZP)
Dr. Tóth József (MSZP)
Becsó Zsolt (Fidesz)
Hadházy Sándor (Fidesz)
Szalay Ferenc (Fidesz)
Helyettesítési megbízást adott
Dr. Horváth Klára (MSZP) Mohácsi Józsefnek (MSZP)
Páva Zoltán (MSZP) Koscsó Lajosnak (MSZP)
Tóth József (MSZP) dr. Tóth Józsefnek (MSZP) és távozása után Pál Bélának (MSZP)
Dr. Tóth József (MSZP) Nagy Imrének (MSZP) - távozása után
Kovács Ferenc (Fidesz) Hadházy Sándornak (Fidesz)
Lasztovicza Jenő (Fidesz) Bánki Eriknek (Fidesz)
Szijjártó Péter (Fidesz) Szalay Ferencnek (Fidesz)
Dr. Róna Iván vezérigazgató (Magyar Turizmus Zrt.)
Rosta Sándor elnök (Balatoni Regionális Idegenforgalmi Bizottság)
Godó Lajos elnök (Tisza-tavi Regionális Idegenforgalmi Bizottság)
Rusznák Imre elnök (Budapest-Közép-dunavidéki Regionális Idegenforgalmi Bizottság)
Nagy Eszter ügyintéző (Önkormányzati Minisztérium)
(Az ülés kezdetének időpontja: 10 óra 06 perc)
BÁNKI ERIK (Fidesz), a bizottság elnöke, a továbbiakban ELNÖK: Megkérem a vendégeket és a képviselő urakat, hogy foglaljanak helyet! Szeretnénk elkezdeni bizottsági ülésünket. (Zaj.)
Sok szeretettel köszöntök mindenkit a Sport- és turisztikai bizottság mai ülésén. A napirendi pontokra vonatkozó javaslataimat írásban megkapta mindenki előzetesen. Egy módosítást szeretnék tenni. Első pontként szerepel a Balaton-törvényhez benyújtott kapcsolódó módosító indítványok tárgyalása. A minisztériumnak az volt a kérése, hogy a végén tárgyaljuk, hogy addig még a szükséges összefésüléseket, egyeztetéseket meg tudják oldani, és akkor talán már nemcsak minisztériumi, hanem kormányálláspontot tudnak majd képviselni a bizottsági ülésen.
Kérdezem, hogy van-e további javaslat a bizottság tagjai részéről. (Nincs jelzés.) Amennyiben nincs, akkor kérdezem, hogy ki az, aki ezzel a módosítással a mai napirendet elfogadja. Kérem, kézfeltartással jelezze! (Szavazás.) Köszönöm szépen. Tartózkodás? (Nincs ilyen.) Ellenvélemény? (Nincs ilyen.) A bizottság egyhangú döntésével elfogadta a napirendjét.
A jelenléti ív alapján megállapítom, hogy a bizottság határozatképes.
Elsőként így most a Magyar Turizmus Zrt. tájékoztatóját hallgatjuk meg a 2008. évi "Vizek éve" kampányról. Köszöntöm Róna Iván vezérigazgató urat, Szűcs Balázs marketingigazgatót, ők ketten képviselik az előterjesztőt, és láttam még szakállamtitkár urat valahol, köszöntöm szakállamtitkár urat is.
Vezérigazgató Úr! Ha van szóbeli kiegészítésük az elküldött anyaghoz, akkor kérem, hogy azt röviden tegye meg.
Róna Iván vezérigazgató szóbeli kiegészítése
RÓNA IVÁN vezérigazgató (Magyar Turizmus Zrt.): Tisztelt Elnök Úr! Alelnök Urak! Tisztelt Képviselő Asszonyok, Urak! Nagyon röviden, csak egy pici kiegészítés, ha már több időm adódik, hiszen az első napirendi pont lettünk.
A kampányévvel kapcsolatban: most már harmadik éve tematizáljuk a belföldi turizmust célzó kampányunkat. Az első évben volt, 2006-ban a nagy ízutazás, vagyis a bor és gasztronómia éve, a következő évben, 2007-ben volt a zöldturizmus éve, és az idei év a vizek éve. Megjegyzem, jövőre pedig a kulturális turizmus évét fogjuk majd kampányolni.
Tehát azt állapíthatjuk meg az elmúlt évek tapasztalatai alapján, hogy a tematizálás mindig erősebben irányítja rá a figyelmet az adott szegmensre, a lakosság jobban figyel oda, jobban is veszi igénybe ezeket a szolgáltatásokat, és ennek következtében növelhetjük a vendégszámot, a vendégéjszakaszámot, és ezáltal a bevételt, amiből remélhetőleg adók is keletkeznek - itt ifára és egyéb adókra gondolok természetesen.
Tehát úgy gondoljuk, hogy ez egy jó döntés volt annak idején, és az évek tematizálást tovább folytatjuk. A vizek évét januárban indítottuk, és eddig nagyon jó tapasztalatai vannak. Ennyi a kiegészítés, várjuk nagy tisztelettel a kérdéseket, és igyekszünk a legjobb tudásunk szerint válaszolni rá. Köszönöm szépen. (Az ülésterembe érkezik Becsó Zsolt.)
ELNÖK: Köszönöm, vezérigazgató úr. Kérdezem a bizottság tagjait, hogy az előterjesztéshez kapcsolódóan van-e kérdésük, esetleg véleményük. (Jelentkezésre:) Szalay Ferenc képviselő úr!
SZALAY FERENC (Fidesz): A "Nem ússzuk meg szárazon" szlogen kapcsán gondoltak-e arra - szerintem igen -, hogy azoknak a döntéshozóknak a figyelmét kellene felhívni, akik a Vásárhelyi-terv kapcsán még mindig kicsit odébb vannak a teljesítéstől. Esetleg a képviselőtársak tudnak-e erről valamit, hogy kapcsolni lehet ehhez a programhoz egy olyan fejlesztési rendszert, ami nemcsak arról szól, hogy árvízvédelmi rendszereket építeni a Tisza mentén, hanem arról is szól, hogy egy olyan strukturális beruházási rendszer épüljön meg, amelyik köthető akár a turizmushoz, idegenforgalomhoz. Ennek 2007-ben be kellett volna fejeződni, tehát eléggé odébb tart még ez a dolog.
A kérdésem az, hogy önök terveznek-e ezzel, hogy esetleg a későbbiekben megvalósul a Vásárhelyi-terv, illetve hogy valamilyen hatással lenne egy ilyen gyönyörű program majd azokra, akik a döntéseket hozhatják ezekben a kérdésekben.
ELNÖK: Köszönöm, képviselő úr. További kérdések? (Nincs jelentkező.)
Nekem lenne még kérdésem az anyaghoz. Először is szeretném megköszönni az anyag elkészítését, egy nagyon jó, áttekinthető és kellő információmennyiséget tartalmazó anyagot kaptunk. Illetve a kampány kapcsán, ahogy az előterjesztésben is lehetett olvasni, a Vízi túrák itthon című kiadvány második helyezése és az óriásplakát-kampány, ami azt gondolom, hogy végre egészen új arculatot tudott hozni, tehát nem a régi fotókat használjuk végre, amit hosszú éveken keresztül, hanem aktualizálva, a mai kornak megfelelően. Különösen hölgyismerőseim mondták, amikor meglátták a vízilabdás és vízi sportos srácokat, hogy na, végre valami, az ő érdeklődésüket is sikerült felkeltenünk. (Derültség.) Tehát szerintem egy nagyon jó megjelenés és jó reklám, reményeim szerint nemcsak a Balaton, hanem valamennyi, vízi sport céljára alkalmas folyónk is profitálni tud majd ebből.
Az is látható, hogy 176 szolgáltató csatlakozott országszerte az akcióhoz, tehát van egy ilyen várakozás a szolgáltatói szektor részéről is. Gondolom, hogy sokat tudunk nekik segíteni azzal, ha egy ilyen erős marketingkampánnyal a kezük alá dolgozunk.
A kérdésem az lenne, még a zöldturizmus évére visszatérve, korábban már egyszer feltettem ezt a kérdést vezérigazgató úrnak, hogy milyen mérési eredményekkel, milyen módszerekkel tudták a hatékonyságát vizsgálni a tavalyi kampánynak. Mert ugye mindenféle statisztikák alapján egy sikeres évnek volt tekinthető, de mégis kíváncsi lennék arra, hogy milyen konkrét eredményeket hozott, tehát tudunk-e arról beszélni, hogy a szolgáltatók számára, a különböző túraútvonalak használata tekintetében, egyáltalán milyen konkrét eredményekkel tudunk számolni, és mennyire sikerült fellendíteni ezt a szektort, és esetleg az idei év adatai igazolják-e azt, hogy a tavalyi erőteljes marketingév még az idei évben is kifejtette a hatását.
Az is kérdésem lenne, ugye most már végre tudjuk előre, hogy jövőre mire készüljünk. Nem lenne baj, ha mondjuk a nemzeti turizmusstratégiához igazítva, esetleg a stratégia végéig meg lehetne határozni azokat a tematikus éveket, amiket az MT Zrt. eléggé előkészít, és aztán nagyjából arra lehet számítani, mert különösen a szolgáltatói szektor is fel tudna készülni arra, hogy azok a fejlesztések, amelyek esetleg terv szintjén mozognak, de tudják, hogy három év múlva egy erőteljes marketingkampányra számíthatnak, értelemszerűen érdemes előrehozni azokat a beruházásokat, vagy éppen, ha mondjuk csak öt év múlva lesz, akkor lehet, hogy érdemes csúsztatni egy-két évig ezeket. Gondolkodik-e ebben a Turizmus Zrt. vezetése?
És végül, a 2008-as marketingév tárgyalásakor említette vezérigazgató úr az újszerű gerillaakciókat, ami már akkor is nagy érdeklődést váltott ki a bizottság tagjaiból. Kérdezném, hogy most, a "Vizek éve" kapcsán milyen gerillaakciók várhatók a második félév során.
Kérdezem a bizottság tagjait, hogy vannak-e további kérdések. (Jelentkezésre:) Pál Béla alelnök úr!
PÁL BÉLA alelnök (MSZP): Köszönöm szépen. Én is azt tartom az egyik legfontosabb kérdésnek, azon túl, hogy nagyon szerencsésnek ítéljük meg mi is, mindannyian ezt a tematikus kampányt, hogy azon kívül, hogy ezzel megcélozzuk természetesen a turistákat, a potenciális érkezőket, azon túl ki tudjuk-e terjeszteni egy olyan fajta szemléletformálása, általában más minisztériumokkal, társzervekkel közösen, amelyben ők is részt vesznek, és amely hatással van az ő marketingakciójukra, de még fontosabb, hogy a tartalmi munkára is, ugyanúgy, ahogy erről elnök úr is beszélt, és Szalay Ferenc úr is, például a fejlesztések területén.
De mondok egy másik dolgot. Ugye tartalmazza az anyag, hogy a Vízügyi és Környezetvédelmi Központi Igazgatósággal, Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztériummal közösen folytatott tisztasági akció volt, amit én messzemenően támogatok, mert sajnos gyakran látjuk, ha közlekedünk az országban, akár Budapesten, akár máshol, akkor az egyik legnagyobb hátrányunk, hogy rendezetlenek, koszosak a közterületeink. Ezzel nem azt mondom, hogy ez a Turizmus Zrt. feladata, de hogy egy ilyen fajta szemléletformálásban, figyelemfelkeltésben részt kell vennünk, azt mindenképpen. Örülök, hogy ezt megteszi a Turizmus Zrt., de hogy tapasztaljuk: van-e ebben hatása az év további részében? Ugye az a klasszikus eset, hogy egyszer megcsinálják, felhívják rá a figyelmet, és utána lehet, hogy visszakanyarodik minden a régibe.
Ide tartozik az is, hogy olyan áttételes, közös ügyeinkre - ezek mind előkészületet érintenek, tehát nem magát az évet, mert hiszen egy marketingakcióról van szó - fel lehetne használni a tematikus éveket, amit az adott tematikus területen akarunk más ügyekben elérni, nemcsak a marketingben. Mondok példát: például a gyógyfürdőkkel, gyógy-, egészségturizmussal kapcsolatban a gyógyszolgáltatások, OEP támogatásával kapcsolatos dolgok, hogy csak egyet említsek. Lehet-e tágítani egy-egy tematikus év előkészítése során a turizmus résztvevői részéről a kört úgy, hogy más tárcák is megtalálják a saját felelősségi területüket ebben oly módon, hogy segítik a törvényalkotásukkal, jogszabályalkotásukkal azt, hogy az adott évben a lehető legsikeresebben történjen ez a kampány?
Természetesen kérdezném: van-e arra vonatkozóan összehasonlító adat akkori időből, amikor még nem voltak tematikus évek, tehát maga a tematikus év milyen plusz vendégforgalmat tud hozni, generálni?
Köszönöm.
ELNÖK: Köszönöm. További kérdés? (Nincs jelzés.) Amennyiben nincs, megkérném a vezérigazgató urat, hogy a kérdésekre a válaszokat adja meg.
DR. RÓNA IVÁN vezérigazgató (Magyar Turizmus Zrt.): Köszönöm. Először Szalay képviselő úrnak: igen, amikor a marketingtervet készítettük, figyelembe vettünk minden olyan lehetséges hatást, korábbi intézkedést, amelyet össze tudunk kapcsolni különböző tervekkel, megoldási javaslatokkal a marketingterv kapcsán.
Maga a fejlesztés nem a mi asztalunk, mi sem terméket nem fejlesztünk, sem terméket ilyen formában elő nem állítunk, de a promócióját minden meglévő terméknek, amely piacra segíthető - és nemcsak külföldi, hanem hazai piacról van szó -, minden promóciós eszközünkkel támogatjuk. Valóban, érzem én is a szándékot, hogy termékfejlesztéssel is kellene foglalkoznunk, de jelenleg a mi kapacitásunk erre nem ad lehetőséget sem létszámban, sem anyagiakban, de egy ilyen tematikus évnél egy termékfejlesztés segítene abban, hogy még jobbak, még hatékonyabbak legyünk.
Elnök úrnak a vizuális megjelenésre vonatkozó pozitív véleményét nagyon szépen köszönöm, a vízilabda, a "vizes" sportok olimpikonjai nagy tetszést arattak máshol is, ezért aztán szeptemberben előkerülnek a "vizes" olimpikon lányok is (Derültség, közbeszólások.), illetve hatalmas épülethálókon fognak a lányok megjelenni, hogy nekünk is legyen élményünk, ne csak a lányoknak. Egyébként is azt mondanák a végén, hogy szexisták vagyunk, ha csak a fiúkat tesszük ki, úgyhogy igen, meglesz.
Ami a hatékonyság mérését illeti, igen, mértük a hatékonyságát. Nagyon komoly felmérést végeztek a mi kutatási csoportunk munkatársai, és sajtótájékoztató keretében ezt be is mutattuk az idén. Intézkedem arról, hogy a bizottság tagjai megkapják ezt a CD-t. Ezen a teljes tavalyi év hatékonyságmérése rajta van. Igen hatékony volt.
Bemutatjuk ezen, hogy a nemzeti parkokat mennyivel kevesebben látogatták korábban a kampányt megelőzően és a kampányév során, és olyan témája és irányultsága is van a kérdéseknek, hogy a jövőben kívánják-e a továbbiakban látogatni, és nagyon komoly fejlődés van minden területen. Mi is nagyon fontosnak tartjuk a hatékonyságmérést, már most mérjük a "Vizek évének" a hatékonyságát, az első negyedéven túl is vagyunk.
Itt van előttem egy gyorsjelentés, amelyben a megkérdezetteknek több mint egynegyede a kampány kapcsán fordult a "Vizek éve" felé. Az átlag feletti arányban ismerik a nők, akiknek majd 30 százaléka találkozott vele, az 51-60 éves korosztálynak 32 százaléka, a felsőfokú végzettségűek 35 százaléka, az internettel rendelkezőknek több mint 30 százaléka, az átlag feletti jövedelműeknek 28 százaléka, megyeszékhelyeken 35 százalék, kisebb városokban 29,9 százalék. Akik terveznek utazást a nyári időszakban, ez egy előzetes felmérés, az körülbelül 30 százalék, akik belföldre és külföldre is terveznek utazást, az 42,7 százalék, a főutazástervezők aránya a "Vizek éve" kapcsán 29 százalék, ezen belül a Dél-Dunántúl 32, Észak-Alföld 30,8, Észak-Magyarország 30 százalék. Ezek a lakosság reprezentatív megkérdezésével kapcsolatos eredmények.
Ami pedig az első három hónap eredményét illeti, az benne van az anyagban, hogy a 3 = 4 akciónk, ami kifejezetten arra szolgál, hogy a hét közbeni igénybevétele nőjön a szálláshelyeknek, mert ahol nincs konferencialehetőség, csak wellness-lehetőség, ott igen alacsonyak a kihasználtságok, a telítettségek, és ebben a szegmensben is, már januárban is elértünk 1500 vendégéjszakával többet, csak Nyugat-Dunántúlon, ahol kampányhónap volt. Ugye minden hónapban minden egyes régió külön-külön majd sorra kerül, és egy-egy hónap kiemelten egy-egy régió kampányát tartalmazza. Most éppen a Tisza-tavi kampányt kezdtük meg, hiszen ebben a hónapban a Balaton volt a kampány középpontjában, amit már április 15-én megkezdtünk, és május 15-én megkezdtük a Tisza-tavi kampányunkat, óriásplakátoktól kezdve a különböző kiadványainkon keresztül, a vizekeve.hu honlapon át bombázzuk a lakosságot annak érdekében, hogy ebben a szegmensben jelentősen növekedjék a vendégéjszakák száma és a költés is.
Ezzel párhuzamosan felhívjuk a figyelmet az üdülési csekkekre, hiszen tudjuk azt, éppen a múlt héten számolt be elnök úr arról, hogy az első negyedévben 15 milliárd forint értékű üdülési csekket adtak el. Nekünk az a célunk, a Magyar Turizmus Zrt.-nek - tudom, hogy nagyon sokrétűen fel lehet használni, ezeket az üdülési csekkeket -, és a kampányunk arra irányul, hogy elsősorban szálláshelyeken, kereskedelmi szálláshelyeken használják fel ezeket a csekkeket, ezáltal növekedjék egyrészt a vendégéjszakaszám, másrészt a bevétel. Harmadrészt, ami üdülési csekkel kerül megvásárlásra, az feltétlenül kifehéríti az adott területen a gazdaságot, hiszen amit üdülési csekkel vásároltak, azt le kell regisztrálni, ebből következik, hogy ifát kell fizetni utána, tehát mindenféle adóbevételek, további adóbevételek származnak belőle. Ezért aztán a mi kampányunk nagy hangsúlyt fektet az üdülési csekkek kereskedelmi szálláshelyen való felhasználására, és amikor a hatékonyságot mérik, akkor ebben a szegmensben is nagyon jó eredményeket fogunk elérni.
A kérdésre a válaszom egyértelműen az, hogy igen, mérjük a hatékonyságot, nap mint nap, ez a feladatunk, államtitkár úr ezt várja el tőlünk egyébként, idén ugyanúgy, mint tavaly.
A nemzeti turizmusstratégiához kapcsolódva már két évvel előre határozzuk meg a tematikus éveket. Ez azt jelenti, hogy már tavaly áprilisban meghatároztuk a 2009. év tematikáját, ez esetben a kulturális turizmust, és most július 1-je a határideje annak, amikor megszondázzuk először a házon belül a kollégákat, hogy 2010 milyen kampányt kövessen, mi legyen az a szegmens, amit erőteljes promócióval támogatnunk kell, és ezután megkérdezzük a szakmát. Tavaly is megkérdeztük a szakmát a szaksajtón keresztül, a hírleveleken keresztül, és ők is elmondták a véleményüket. Ezt is figyelembe véve összegeztük, és így jelöltük ki a kulturális turizmus évét jövőre, nem kis részben azért, hogy támogassa Pécs EKF 2010-et majd, ami a következő évben lesz. Most, még a következő hónapban eldől az is, hogy 2010-ben mi lesz a kampány tematikája.
Államtitkár úrtól van egy feladatunk, hogy hároméves gördülő kampánytervet készítsünk, marketingtervet, ami egyben azt jelenti, hogy majd a harmadik évet is meg fogjuk határozni, hogy három évre előre mik legyenek a témái, a tematikája a kampányoknak.
Valóban, ez azért is nagyon fontos, hogy a szakma fel tudjon készülni rá. A kulturális turizmus évét épp azért hirdettük meg már tavaly májusban, hogy a különböző rendezvényekre tudják időben biztosítani a fellépőket, az együtteseket, a zenekarokat, a különböző előadásokat, és 2008-nak a "Vizek éve" tematikája pedig azért került ebben az évben a kampány középpontjába, hiszen a következő időszakban új, komoly beruházások valósulnak meg, egyrészt európai uniós támogatással, másrészt kormánytámogatással, valamint ugye a PPP-rendszerben is. Szeretnénk azt elérni a vizek évével, hogy amikor az új szegmensek belépnek, az új objektumok belépnek, akkor egyrészt legyen nekik is vendégük a kampány következtében, tehát felkorbácsoljuk, ha úgy tetszik, az igényt, a keresletet a wellness-, gyógy-, egészségturizmus, illetve a vízparti turizmus iránt. Amikor belépnek ezek az új objektumok, akkor legyen elég vendégük. De van egy másik oka is, hiszen korábban láttuk a nagy, új beruházások beléptekor az ezredfordulón, hogy ezek a szép, új objektumok elkészültek, és nyilván elvontak vendéget azoktól a szállodáktól, objektumoktól, fürdőktől, akik korábban jó hatékonysággal működtek. Ezáltal azok, akik korábban jó hatékonysággal tudtak működni, kénytelenek voltak vagy árat csökkenteni, hogy továbbra is megtartsák a vendégkört, vagy pedig kevesebb vendég jött, ezáltal nem volt elég hatékony a működésük. Most ezt is szeretnénk elkerülni azzal, hogy az idei kampánnyal úgy felkeltsük az érdeklődést a vízi turizmus, a gyógyturizmus, az egészségturizmus, a wellnesturizmus iránt, hogy jusson mindenkinek. Jusson a régieknek is, és jusson az újaknak is, és senki ne szenvedjen időlegesen, még átmenetileg se veszítsen vendéget vagy bevételeket. Tehát ennek a kampánynak ez is a célja.
Ami az újszerű gerillaakciókat illeti, voltak már gerillaakcióink, szerepel az anyagban is, hogy február folyamán csináltunk bevásárlóközpontokban, illetve a belváros különböző pontjain egy hatalmas "kacsakampányt", ahol elsősorban a fiatalokat és a szüleiket céloztuk meg ezzel, a családosokat. Főleg a családos üdülésre kívántuk felhívni a figyelmet egy egészen meghökkentő akcióval, és aki kihalászta ezeket a kacsákat - körülbelül tízezer kacsáról van szó -, mindenkinek a kezébe adtunk egy naptárt, mindjárt meg is mutatom önöknek, amit már korábban nagyon sok helyen terjesztettünk, a Tourinform irodáktól kezdve az Inmedio-nál, ez az a cég, amelyik sajtótermékeket terjeszt. Mindenki, aki ott vásárolt korábban egy hetilapot vagy egy havilapot, kapott egy ilyen eseménynaptárt, ami rendes falinaptár, viszont minden napja az évnek tartalmaz valamilyen programot, eseményt a vizek évével kapcsolatban. Ebből a kampányból, a gerillakampányból is mindenki hozzájutott egy ilyen naptárhoz, és ezáltal első kézből rögtön, mindjárt otthon elolvashatta, hogy milyen programra, milyen eseményre készülhet az év során, az év folyamán.
Az év további részében is több ilyen gerillakampányunk, gerillaakciónk lesz, gyakorlatilag az a cél, hogy meghökkentő legyen, nem szokványos, ettől gerilla.
Június folyamán Budapest számos helyén háromdimenziós aszfaltrajzok kerülnek például a járdákra, amelyek egy bizonyos szögből nézve valóban úgy néznek ki, mintha tökéletes háromdimenziós képek lennének. Mindegyik a vízi turizmusra, az egészségturizmusra, illetve a vizek évére hívja fel a figyelmet.
Ott, ahol szintén megjelennek a családosok, ott pedig a kiadványainkat fogjuk terjeszteni, tehát a tematikus kiadványainkat.
Pál Béla alelnök úrnak: ki tudjuk-e terjeszteni a társszervezetekkel kapcsolatban az akcióinkat. Igen, kiterjesztettük korábban is, most is. Jelenleg a legszorosabban a KVVM-mel dolgozunk együtt, az ő munkatársaikkal, és azon vagyunk, hogy a vízi turizmus, illetve az ahhoz kapcsolódó sportok a természetben népszerűbbek legyenek. Most az egyik ilyen akció - de ez éppen most történt - a vizek, vízpartok takarítása, de a vízpartokon lévő kerékpározástól kezdve a vízi sportokon át minden ilyen tematikával együttműködünk. Lévén, hogy a jövő év a kulturális turizmus éve, ma délután van egy megbeszélés az Oktatási és Kulturális Minisztériumban az államtitkár asszonnyal, hogy egyeztessük a jövő évi terveinket, és a kulturális turizmus évében is szorosan együttműködjünk ezzel a minisztériummal is.
Ami a gyógyszolgáltatásokat illeti, a gyógy-, egészségturizmussal kapcsolatban pedig az egészségügyi tárcával vagyunk szoros kapcsolatban, hiszen az adott objektumokban - és itt magyarokról van szó, hiszen ez belföldi kampány - a gyógyszolgáltatások egy részét éppen a tb-jogosultak veszik igénybe, akik a különböző egészségi szolgáltatásokig a fürdőkben érdekeltek, ezért közösen együttműködünk ebben a témában, ebben a szegmensben.
Van-e összehasonlító adatunk előtte és utána, ilyen volt, ilyen lett? Igen, van. A kutatási csoportunk a kampányindító előtt kiad egy anyagot, hogy előző évben milyen előzmények voltak, és folyamatos mérések alapján az év végét zárva rövidesen megtartjuk majd a sajtótájékoztatónkat, ahol beszámolunk, hogy a kampánynak milyen előzményei voltak és milyen hatékonysággal működött.
Röviden ennyit szerettem volna válaszolni, és ha bárkinek van még kérdése, nagyon szívesen állok rendelkezésre.
Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönjük a válaszokat. Kérdezem képviselőtársaimat: van-e, aki nem kapott kielégítő választ a kérdéseire? (Nincs jelzés.) Amennyiben nincs, megköszönöm vezérigazgató úrnak a megjelenést, a napirend vitáját lezárom.
Áttérünk a következő napirendi pontunkra, amelyben a regionális idegenforgalmi bizottságok beszámolói következnek. Három régió került ide a mai bizottsági ülés alkalmával, a balatoni régió, köszöntöm Rosta Sándor elnök urat; sorra kerül a Tisza-tavi régió, köszöntöm Godó Lajos képviselőtársunkat, elnök urat; és sorra kerül a Budapest-közép-dunavidéki régió, köszöntöm Rusznák Imre elnök urat.
A korábbi bizottsági ülések menetének megfelelően a három napirendet összevontan tárgyaljuk, így képviselőtársaim figyelmét szeretném felhívni, hogy bármelyik régió vezetőjéhez tehetnek fel közben kérdéseket, illetve bármely régió beszámolójával kapcsolatban mondhatnak véleményt.
Sorrendben úgy haladunk majd, ahogy a meghívóban is szerepel, elsőként Rosta Sándor elnök úrnak adnám meg a lehetőséget arra, hogy az írásban részünkre megküldött anyaghoz képest - amennyiben szóbeli kiegészítést szükségesnek tart - kiegészítését most tegye meg.
A Tisza-tavi Regionális Idegenforgalmi Bizottság beszámolója helyzetéről, terveiről
A Budapest-Közép-dunavidéki Regionális Idegenforgalmi Bizottság beszámolója helyzetéről, terveiről
Rosta Sándor elnök (Balatoni RIB) szóbeli kiegészítője
ROSTA SÁNDOR elnök (Balatoni Regionális Idegenforgalmi Bizottság): Tisztelt Elnök úr! Tisztelt Elnökhelyettes Úr! Tisztelt Bizottság!
A tízoldalas beszámoló anyagunkat nagyon röviden kívánom csak kiegészíteni. A 2007-es év a Balaton mellett egy vízválasztó esztendő volt. Erre az évre beértek azok a fejlesztések, korszerűsítések, minőségi szolgáltatásfejlesztések, amelyek eredményeképpen a Balatonnál rögzíthettük, hogy a belföldi és külföldi vendéglétszámunk nőtt, és országosan második helyezést értünk el vendégforgalom tekintetében. A belső arányát tekintve 70 százalék a belföldi vendégek száma, és 30 százalék a külföldieké. Ez biztonságot is ad, hiszen az elő- és az utószezonban jelen vannak a hazai vendégek, ezt igazolják a januári, februári, elmúlt évi adatok, valamint már az ez évi adatok is.
Tisztelt Bizottság! Szeretném felhívni a figyelmet, hogy nem szerepelt az írásos anyagunkban a magánszálláshelyek forgalma. Ez azért érdekes, mert a fizetővendég-szolgálat az elmúlt évek során teljesen leíródott, ugyanakkor mi azt tapasztaljuk a piacon, hogy rendkívül felértékelődött. 290 ezer vendéget fogadtunk az elmúlt év során. Úgy látjuk, hogy ez a piac attól támadt fel, amitől a szállodaipar. Más szolgáltatást nyújt, magas minőségű szolgáltatást biztosítanak. Komplett házakat, villákat adnak bérbe úszómedencékkel, szaunákkal, stb., tehát ahol a minőségre figyelnek, ott a piac megmozdul, és a vállalkozó megtalálja a számításait.
Szeretném elmondani azt is, hogy a Balatonnak van egy nagyon-nagyon komoly látens forgalma, amit még becsülni sem tudunk igazán. Induljunk abból ki, hogy a Balaton régióban 10 ezer külföldi tulajdon van. A 10 ezer külföldi tulajdonban baráti, rokoni és néha üzleti üdültetés is folyik. Ezek a vendégszámok, vendégéjszaka-számok sajnos, eltűnnek. Eltűnnek, és az önkormányzatoknak lesz nagyon komoly feladata, hogy úgy, mint a hazai lakosság esetében, az adóztatásnál ezt vegyék figyelembe, és az adóztatás alól ezek a tulajdonosok ne kerüljenek ki.
Elnök úr kérdezte, hogy az ökoturizmusnak milyen hatásai voltak. Szeretném számszerűsíteni és elmondani, hogy a mi régiónkban, a Balaton-felvidéki Nemzeti Park esetében 2007-ben 252 ezer fő látogatta a nemzeti parkot. Azt hiszem, ez a szám bizonyítja, hogy érdeklődés van, ha ott is megfelelő feltételeket tudnak teremteni. Úgy látjuk, hogy a nemzeti park és turizmus összehangoltsága jó, és ennek köszönhető, hogy ilyen forgalmat regisztrálhattunk.
Hangsúlyoznám én is az üdülési csekket, aminek hatása az egész régióban érződik, és még egy számot hadd mondjak a minőségi változások kapcsán, hogy régiónkban 27 négycsillagos szálloda, és egy darab ötcsillagos szálloda üzemel. Ez hozza azt az eredményt, hogy már az előszezonban és utószezonban is főleg a hazai vendégek vannak jelen ezekben a hazai szállodákban. Ezek a fejlesztések szerencsések voltak. További fejlesztések a térségben az anyagban is olvashatók, és várhatóan négy- és ötcsillagos szállodák, golfpálya fog épülni, tehát mindazok a magas költési lehetőségek megteremtődnek, amelyek a Balatonnál hiányoztak. Elhagytuk a tömegturizmus nyomorát, váltani tudtunk, és ez a váltás nagyon kedvező.
A vízminőség állapotáról kívánok szólni, nem részletezek több pontot, mert azok az anyagban olvashatók. A vízminőségről annyit, hogy a Balaton vízminősége kiváló, minden medencében megfelel az európai normáknak, sőt, a keleti és középső medencék vízminősége az európai normáknál jobb. A víz mennyisége elégséges a vízi sportokhoz, strandolásra, megfelelő vízszintszabályozással ez elérhető volt, tehát a vízi turizmusnak megvannak a feltételei, a Balaton vize mondhatnám, ivóvíz tisztaságú.
Néhány szót a vízi rendészetről, vízimentésről, viharjelzésről. A vízimentés korszerűbb eszközökhöz jutott ebben az esztendőben, a viharjelző szolgálat bővítve lett.
Ma már minden medencében külön-külön is lehet viharjelzést előrejelezni, és így a vizet használók, vízen járók biztonsága szabályozott, és én remélem, hogy minél kevesebb tragédia lesz a Balaton térségében. (Az ülésterembe érkezik Almássy Kornél.)
Javult a tó megközelíthetősége az M7-es belépésével, természetesen vannak gondjaink a 8-as, a 71-es utakat illetően, bár a 71-esnél most egy elkerülő út is épült, és ezzel biztonságosabban és gyorsabban lehet elérni a Balatont.
Gazdagabb a programkínálatunk, közel ezer rendezvény fut a Balaton partján, a háttértelepüléseket is beleértve.
Javult a marketingmunkánk, de természetesen az a keret, amivel az igazgatóság rendelkezik, soha nem elégséges, mindig többet szeretnénk. Bízom abban, hogy a légügyi alappal, az igazgatóság pénzügyi forrásával, valamint majd a lassan épülő TDM-modellek forrásaival együtt egy olyan balatoni alapot lehet teremteni, amellyel a Balaton-régió marketingjét sokkal hatékonyabbá tudjuk tenni.
Ha lesz a halkérdéssel kapcsolatban kérdés, természetesen szívesen válaszolok, és az egyéb témákra is. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm a kiegészítést, elnök úr. Godó Lajos elnök urat kérném meg, hogy a Tisza-tavi RIB munkájáról szóló beszámolóhoz a szükséges kiegészítéseket tegye meg.
Godó Lajos elnök (Tisza-tavi RIB) szóbeli kiegészítése
GODÓ LAJOS elnök (Tisza-tavi Regionális Idegenforgalmi Bizottság): Köszönöm szépen, elnök úr. Először is szeretném megköszönni az érdeklődést a Sport- és turisztikai bizottság részéről. Gondolom, hogy nem véletlen, hogy a Balaton után következik a Tisza-tavi RIB beszámolója. Mi még nem vagyunk olyan idősek, csupán harmincévesek vagyunk, és fogadja a bizottság valamennyi tagja szeretettel tőlem ezt a Tisza-tó turizmusa című kiadványt. A regionális idegenforgalmi bizottság tíz éve részletesen meg van a kötetben fogalmazva, összetétele, munkája, együttműködése más szervezetekkel. Én nagyon fontosnak tartom a következő harminc évre is azt, hogy a négy megyével - hiszen ez a Tisza-tó négy megye perifériális területén helyezkedik el, Jász-Nagykun-Szolnok megye, Heves megye, Borsod-Abaúj-Zemplén megye, Hajdú-Bihar megye - jól együtt tudjon működni, valamint a két régióval és a Tisza-tó környékén kialakult önkormányzati szövetségekkel.
A harmincéves évforduló kapcsán egy konferenciát szervezett a RIB, az I. Tisza-tó konferenciát, ahol vízügyi szakemberek, természetvédők, turizmusban részt vevők vettek részt, amellett természetesen a Tisza-tó Térségi Fejlesztési Tanács a területfejlesztési szakembereket hívta meg, és megfogalmaztunk egy állásfoglalást, ami a következő időszakra iránymutatást adhat a térségben élőknek, a turizmussal foglalkozóknak, illetve segítséget fogunk különböző minisztériumoktól kérni arra, hogy ez a fiatal desztináció tovább tudjon bővülni, fejlődni.
Vízben mi is nagyon jók vagyunk, nemcsak a Tisza vizében, hanem termálvízkincsünk is gazdag, amit szeretnénk a következő harminc évben úgy kihasználni, hogy még vonzóbb legyen a Tisza-tó térsége. Több település, több város - Kisköre, Abádszalók, Sarud, Poroszló, Tiszanána - rendelkezik termálvízzel, hiszen akkor lehet igazából jó kínálatot ajánlani az ide látogatóknak, ha mind a kétfajta vízben tudnak jól szórakozni, pihenni.
Amennyiben kérdésük van, szívesen válaszolok. Köszönöm szépen a figyelmet.
ELNÖK: Köszönöm, elnök úr, a kiegészítést. Végül a Budapest-Közép-dunavidéki RIB beszámolójához, elnök úr, amennyiben van kiegészítése, azt kérem, tegye meg!
Rusznák Imre elnök (Budapest-Közép-dunavidéki RIB) szóbeli kiegészítése
RUSZNÁK IMRE elnök (Budapest-Közép-dunavidéki Regionális Idegenforgalmi Bizottság): Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Bizottság! Immáron sokadszor ülök itt a Budapest-Közép-Dunavidéki RIB tevékenységéről szóló beszámoló kapcsán. Azt gondolom, hogy ez nagyon jó, és nagyon örülök, hogy a bizottság a regionális idegenforgalmi bizottságok tevékenységére kiemelten figyel. Meggyőződésem, és minden irány erre mutat, hogy a turisztikai régiók egyre inkább meghatározó erőt mutatnak Magyarország turizmusában, és nagyon remélem, hogy ha a parlament elfogadja a turizmustörvényt, amiben a régiók erősebb jogköröket kapnak, akkor ez a tendencia még inkább jobb lesz.
Azt szeretném elmondani, hogy a Budapest-Közép-dunavidéki régió őrzi azt a pozícióját, amit Magyarország turizmusában a rendszerváltás óta betöltött. Ez a pozíció erősödik, gyakorlatilag azt gondolom, hogy még számos tartalék van, mint ahogy Magyarország turizmusában nagyon sok olyan lehetőség van, amivel mind a bevételt, mind a turisták számát, mind pedig a színvonalat szerintem lehetne növelni.
Természetesen a régiókra szokásos módon két dolog jellemző. Egyrészről Budapest az ország fővárosa, azzal nemcsak a mi régiónk foglalkozik, hiszen lehetett hallani Róna vezérigazgató úr beszámolójában, hogy minden akcióban Budapest és a Balaton kiemelt szerepet kap, tehát nyilván nincs szinte olyan akció, amiben Budapest ne szerepelne kiemelten, hiszen, mint ahogy a beszámolóban is olvashatják a bizottság tagjai, elég jól állunk, és eléggé meghatározóak ezek a számok.
A másik rész, amivel mi kiemelten foglalkozunk, az Pest megye, és Pest megyén belül is természetesen azokkal a részekkel, amik turisztikailag a legfontosabbak. Ilyen a Dunakanyar, Gödöllő vagy a ráckevei kistérség, amivel nemrég nagyon jó megbeszélést tartottunk. Azt kell mondjam, hogy ez a térség is szerencsére nagyon szépen javul, javul a szállodák száma, erősödik az önkormányzatok közötti együttműködés, sorra alakulnak a civil szervezetek, tehát egyre több önkormányzat ismerte fel, hogy a turizmusban rendkívül nagy a lehetőség, és nagyon jót tesz azoknak a településeknek, akik nagy erőfeszítéseket tesznek annak érdekében, hogy a turizmus fejlődjön.
Nagyon sokat várunk a desztinációs menedzsment rendszertől. Arra szeretném felhívni a figyelmet persze, és ezt mindig el szoktam mondani, hogy senki ne várja, hogy itt egy év alatt bármiféle különleges dolgot tudunk tenni, ez egy nagyon hosszú folyamat, de nagyon jó dolog, hogy valami olyasmit kezdtünk el, és ezt látom a mi régiónk területén is, hogy egyre többen ismerik fel, hogy a turizmust csak professzionálisan lehet végezni.
Végezetül pedig azt szeretném elmondani, hogy egy jelentős javulás történt a főváros turizmusában is, egyre több szervezet ismeri fel, hogy az összefogás nagyon fontos. Erősödött a Magyar Turizmus Zrt., a Fővárosi Önkormányzat, a régió együttműködése. A fővárosban megalakult egy turisztikai érdekegyeztető tanács, folyamatosan és rendszeresen egyeztet a Magyar Turizmus Zrt. és a BTH képviselője, és a BTH igazgatója és az RMI igazgatója, Kardos Endre úr, aki itt ül mellettem, mind a kiadványokban, mind a közös road show-kban, a rendezvényekben, utazási kiállításon most már hosszú évek óta folyamatosan együttműködünk, külföldi kiállításokon közösen veszünk részt. Tehát azt gondolom, remélem, hogy erősödik és megvalósul az, hogy a főváros az országé, és azt gondolom, hogy ebben a turizmusban mindenki érdekelt, hogy minél jobb legyen. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm a kiegészítését, elnök úr. A képviselő uraknak adnám meg a lehetőséget arra, hogy az elhangzottakkal és az előterjesztéssel kapcsolatban, amennyiben kiegészítésük van, azt most tegyék meg. (Jelzésre:) Mohácsi József képviselő úr.
Hozzászólások, kérdések, vélemények
MOHÁCSI JÓZSEF (MSZP): Köszönöm, elnök úr. Tisztelt Bizottság! Természetesen, mint balatoni képviselőnek kötelességemnek is érzem, hogy Rosta Sándor elnök úr beszámolójához, de nagyon röviden két kérdést a másik két régió elnök urának is feltegyek.
Ami a beszámolóból kitűnt számomra, egyrészt gratulálok a nagyon tömör és összefoglaló jelentéshez, másrészt nyilván vannak olyan szegmensei, mint a sármelléki Fly, úgy kellene, mondjuk, hogy Zalavár-Sármellék, mert a kettő közigazgatási területén van a Fly Balaton repülőtér, amely repülőtere nemcsak Keszthely és környékének, hanem az egész Balatonnak, sőt, nyilván budapesti kapcsolata is van. Jó néhány csoport ott száll le, és onnan érkezik Budapestre. Ami meglepett, hogy a szolgáltatók és önkormányzatok támogatása 14, azaz 14 millió forint, és ugyanennyivel járul hozzá a Turizmus Zrt. ahhoz, - és ezt fogadalomba tette -, amennyit ezek az önkormányzatok és szolgáltatók összegyűjtenek. Nagyon remélem, hogy ez az összeg rövidesen meglesz, és ez mindannyiunk érdeke, hogy a Fly Balaton működjön a Dunántúlt Budapesttel egybekötve - mint észrevétel.
A 2007-es fejlesztésekkel kapcsolatban úgy gondolom, csak így tovább, van bőven mit tenni. Egyik szemem sír, a másik nevet egyetlenegy pontban, ami a keszthelyi szigetfürdő fejlesztését illeti, hiszen itt visszaállították a régi állapotában, szemben egy olyan elképzeléssel, ami látványfürdő és 12 hónapos üzemeléssel meglévő két olyan projekt volt, amit sajnos nem valósított meg Keszthely amellett, hogy nem igazán látom a keszthelyi mutatókat és elképzeléseket, holott van egy-kettő.
A golfturizmussal kapcsolatban azt hiszem, az a lehetőség, ami az ezzel kapcsolatos vendégkört illeti, ami a fő célunk, a minőségi vendégkör növelése, egyértelműen követendő példa.
Godó Lajos elnök úrnak is el szeretném mondani, hogy balatoni képviselő létemre rendszeres látogatója vagyok a Tisza-tónak és a Hortobágyi Nemzeti Parknak. Gyönyörű vidék, érdemes fejlesztésekről beszélni, Budapestről nem is szólva. Mindhármótoknak kérdésem, hogy igazából a biztonság, közbiztonság, a bűnmegelőzési irodák azok a dolgok, amelyek talán mindannyiótoknak szólnak. Olyan célkitűzés van például, hogy a Balaton Közép-Európa legbiztonságosabb tava. Már elmondtam nem egyszer bizottsági ülésen, hogy legfőképpen a turisták biztonságáról van szó, belföldi, külföldi egyaránt, és az eredmények, amiket el fogunk érni, azt szolgálják, hogy ide nyugodtan, bátran jöjjön a turista. Budapest tekintetében kiemelten elmondanám, hogy remélem, egy október 23-a nem fog még egyszer bekövetkezni, mint ami volt, mert az jelentősen megtépázta a mutatókat és a megítélésünket is.
Köszönöm, elnök úr.
ELNÖK: Köszönöm, képviselő úr. További hozzászólás? (Jelzésre.) Pál Béla alelnök úr.
PÁL BÉLA alelnök (MSZP): Köszönöm, elnök úr. Kérdezni szeretnék mindhárom RIB elnöktől. Az egyik arra vonatkozik, hogy általában évről-évre felmerülő probléma volt, hogy későn jelentek meg a turisztikai pályázatok, lassabb volt az elbírálás, idén több pénz áll a regionális idegenforgalmi bizottságok rendelkezésére. Sikerült-e gyorsítani a menetet?
Másik kérdésem mindhárom RIB elnökhöz, hogy milyen hatásuk van a regionális fejlesztési tanácsok regionális operatív programban megfogalmazott fejlesztéseikkel kapcsolatban az előkészítésnél és az RFT álláspontjai kialakításánál? Ezt azért kérdezem, mert kezdődik a 9., 10. akcióterv előkészítése, és van-e lehetőség a RIB-eknek ebben valamilyen formában véleményt nyilvánítani és milyen hatékonysággal?
ELNÖK: Köszönöm. (Jelzésre.) Hadházy Sándor képviselő úr, öné a szó.
HADHÁZY SÁNDOR (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Bizottság! Három nagyon színvonalas tájékoztatót hallottunk. Mivel én a Duna-kanyarban élek, engedjék meg, hogy azzal foglalkozzam bővebben, de a másik két területhez is van néhány megjegyzésem.
A Tisza-tó kérdésénél abból kell kiindulni, hogy annak a tónak van egy varázsa, ez pedig a természeti értékekben található. Hihetetlenül gazdag élővilága, madárvilága van, és ebből adódóan van egy varázsa. Ez az igazi vonzereje. Amikor az ember kiül a Tisza-tó partján vagy bármelyik településen vasárnap délután, akkor valami furcsa gondolat indul el benne, és rájön előbb-utóbb, hogy az a szokatlan, amit csak úgy sejt, az a hihetetlen csend és nyugalom. Erre csak az döbben rá, aki ott egypár napot el tud tölteni, és részese lehet ennek az élménynek. Ez a legnagyobb értéke, a természeti érték és a béke, nyugalom. A vidéki életforma is hozza magával ezt. Ebből adódik, hogy rendkívül nagy a felelőssége mindenkinek, aki ebben a működtetésben részt vesz.
Arra szeretném felhívni a figyelmet, nehogy túlterheljük ezt a térséget, nehogy tönkretegyék ezt a vonzerőt, mert akkor egy tömegcikket fognak kapni, amely tömegcikk valakiknek biztosan jó lesz, mert lesz nyüzsgés, lesznek kereskedők, vendéglősök, akik jól járnak, igazából lefölözik a hasznot, de az ott élő emberek és azt mondom, az ország is nagyon sok mindent elveszíthet.
Erre az értékmegőrzésre kellene koncentrálni, és olyan dolgokat kitalálni, amely mégis ezt a - megkaptam a "Tisza-tó turizmusa" című kiadványt, nagyon tartalmas, megnéztem a munkanélküliséget, 10 százalék körüli - 10 százalékot, illetve nagy részét foglalkoztatni tudja a turizmusban. Olyan szolgáltatásokat, dolgokat kellene kitalálni, amely élőmunka-igényes, nem gépesíthető, nem váltható ki mással. Éppen ezért az ott élők is jobban kedvelnék az odalátogatót, és megbékélnének velük. Erre szeretném felhívni elsősorban a figyelmet, és azzal kezdeném a munkát, hogy a Tisza-tó terhelhetőségét megállapítanám napi, éves, egyéb, akár tájegységekre bontva is, nehogy kárt okozzak.
A Balatonnál arra hívnám fel a figyelmet, hogy régi cél a szezon meghosszabbítása és a turisták ott-tartása, és értelemszerűen ez a vállalkozók számára fontos talán legfőképpen, hiszen nem másfél hónap alatt kell nekik megkeresni az éves bevételt, hanem próbáljuk meg a szezont meghosszabbítani. Ennek egyik fontos eszköze lehet a programkínálat fejlesztése. Élővé kellene tenni a Balaton partját, színessé, és meg kellene keresni azokat a hagyományokat, gyökereket, amelyeket a helyben élő idősebb emberek talán még ismerhetnek, és ezeket kellene feleleveníteni, megújítani, erősíteni. Ehhez viszont sokkal több forrásra van szüksége a Balaton régiónak, tehát programkínálat-támogatásra. Amit itt olvasunk, hogy 190 millió forint, ha jól emlékszem (Rosta Sándor: Jól.), 190 millió forint áll rendelkezésre marketingre, programra, meg mindenre gyakorlatilag. Azt tudom mondani, hogy ez édeskevés, és ez igaz egyébként a Tisza-tóra is, igaz egyébként a Közép-magyarországi régióra is, hogy sokkal több forrást kellene ráfordítani, mert ezek a programok tartják ott az embereket, a turistákat, ezek a programok vonzzák oda a turistákat, és tartják ott.
Ennyit a másik két régióról, és valóban nagyon nagy örömmel olvastam a Balaton régió beszámolóját, hogy milyen sok fejlesztés indult el, valósult meg, és milyen sok fejlesztés van előkészítés alatt. Itt azért óvatosan, jóval kisebb hangsúllyal, mint a Tisza-tónál, de megint az értékvédelemre szeretném felhívni a figyelmet, amely értékvédelemben nagyon nagy segítséget jelent a Balaton régiós területrendezési terv. Ennek a betartása rendkívül fontos, és nyilvánvalóan nemcsak a betartása, hanem monitoringozása és folyamatos karbantartása is természetesen.
Kicsit bővebben fogok foglalkozni, elnök úr, a központi régióval. Egyrészt örömmel veszem, hogy ez a régió fejlődik, mert én a stagnálást igazából nem tartom fejlődésnek, márpedig azt látom, hogy az országos számok hol kicsit emelkednek, hol stagnálnak, hol csökkennek. Aztán azt is meg lehet figyelni, hogy a bevételnövekedés az infláció alatt van - az országosról beszélek most -, ez igazából véleményem szerint inkább csökkenés vagy stagnálás, mint fejlődés. Ha az európai, illetve a világtrendeket nézzük, akkor meg különösen az tapasztalható, hogy országos szinten folyamatosan mintha lemaradnánk egy kicsit, úgyhogy erre megint csak jobban oda kell a jövőben figyelni.
Örömmel látom azt, hogy közel 7 millió forintos bevétel-, és 88 ezer vendégéjszakaszám-növekedés volt az elmúlt évben a központi régióban, azonban a beszámolóból nem tűnik az ki, tisztelt elnök úr, hogy ez a vendégéjszakaszám-növekedés milyen megoszlásban figyelhető meg, mennyi ebből a budapesti, és mennyi esetleg a régió egyéb területe. Örömmel venném ezeket az információkat. Nem kritikaként mondom ezt, majd esetleg lehet, hogy a honlapokon ez megtalálható, csak az én lustaságomnak köszönhető, hogy ezekkel a számokkal ma nem vagyok tisztában.
A vendégforgalom spanyol és román relációjában bővülés volt megfigyelhető elsősorban, és örömmel látom azt is, hogy a 2008 január-márciusi adatok is legalább ezt a növekedést mutatják, és ez megint csak bizakodással tölt el.
Budapest megtartotta hatodik helyét a konferenciák versenyében a világvárosok szintjén, annak ellenére, hogy elnök úr a jelentésében írja, valahol máshol, hogy sajnos a Tüske-csarnok beruházása nem indult még el, majd arra külön kitérek. A konferenciaturizmus az egyik legsikeresebb ágazata a turizmusnak, éppen ezért mindent meg kell tenni annak érdekében, hogy a versenyképességünk, elsősorban Budapest versenyképessége megmaradjon.
A beszámoló 3. oldalán olvasható az, hogy a RIB elősegíti - pontosabban igyekszik elősegíteni, így szól a megfogalmazás - a régió turisztikai kínálatának szélesítését. Ez valóban igaz, azonban egyértelműen megállapítható, hogy a szándék mellett hiányoznak az eszközök, hiányzik a forrás. Mint ahogy a Balaton régiónál 190 millió forint a büdzsé, a központi régiónál is 190 millióra emlékszem körülbelül. Csak azt tudom mondani, hogy az édeskevés. Ebből igazából látványos dolgot, érdemi dolgot nagyon nehéz "elkövetni", megvalósítani. Én arra szeretném felhívni a figyelmet, hogy a kormányzat ezekre a kérdésekre jóval nagyobb hangsúlyt helyezzen a jövőben. Megfelelő lehetőségek vannak, megfelelő szakemberek vannak, megfelelő szándékok vannak, van térségi szintű összefogás is, hajlandóak együttműködni egyre inkább az érintett érdekelt felek, ehhez viszont a kormányzati támogatási rendszert jelentős mértékben bővíteni szükséges.
Olvashatjuk azt, hogy rendezvényekre 100 millió forint áll rendelkezésre - ez Budapest esetében sem... A főváros szerintem többet tesz ehhez a büdzséhez hozzá, mint a RIB. Azért ez megmutatja ennek a támogatásnak, segítségnek a súlyát, ezt mindenképpen fokozni kell. Marketingeszközökre pedig, hogy 40 milliót fordíthat a központi régió, ahol az ország turizmusának több mint a fele realizálódik, ez majdnem felháborító, illetve ez teljességében felháborító - pontosan akarok fogalmazni.
Örülök annak is, hogy a pályázatok már a tavasz folyamán megjelennek, ezt a tendenciát én örömmel üdvözlöm. Véleményem szerint ezt a munkát tovább kell folytatni, és az volna a legjobb, legszimpatikusabb, ha az előző év végén jelenhetnének meg a következő évi pályázati kiírások, hogy az előkészítés minél hamarabb megkezdődjön. Tisztelettel szeretném felhívni a figyelmet arra, hogy nem elegendő a pályázati kiírás megjelentetése, nem elegendő a pályázatokról való döntés, hanem a források odajuttatására is oda kell figyelni. Féléves, éves késésekkel jutnak oda a források. Számos rendezvényszervező keresett meg és panaszkodott, hogy a tavalyi pénzét nem kapta meg, amit tavaly nyáron költött el. Igazából senki nem érti, hogy mi ennek az oka, és én azt szeretném kérni tisztelettel a régió vezetésétől, hogy tegyen meg mindent annak érdekében, és ha kell, akkor hozza ide, a bizottság elé, hogy a tavalyi pénzek nem lettek kifizetve, és az elnök úr vagy a bizottság hívja fel erre a kormányzat figyelmét, hogy ez nem normális dolog.
Amit igazából nem nagyon értek, hogy a kerékpárutak infrastruktúra-fejlesztését is támogatja a RIB, holott a Gazdasági Minisztérium erre igen komoly forrást, tehát viszonylag komoly forrást, ehhez képest komoly forrást biztosít. Nem tudom, hogy ez a 20 millió forint mire elegendő, valószínűleg csak ilyen kiegészítő, tehát pihenőhely, kerékpártároló vagy nem tudom, milyen dolgok támogatása, vagy esetleg táblák kihelyezése férhet ebbe a keretbe bele, ami véleményem szerint a kerékpárút üzemeltetőjének lenne a feladata. Megjegyzem, hogy itt eléggé nagy a káosz. Tehát az önkormányzatok, számomra kevésbé érthető módon, nagyon nagy vehemenciával pályáznak kerékpárút-építésre, még a 80 százalékos intenzitású támogatásokat is örömmel veszik igénybe, de a kerékpárút fenntartására nem lesz pénzük az önkormányzatoknak. Most sincsen pénzük rá, a jövőben sem lesz pénzük rá. Az az álláspontom, hogy rossz a rendszer. A kerékpárutak, különösen mondjuk ilyen, hogy a Bécs-Budapest kerékpárút nem önkormányzati feladat szerintem, nem is az önkormányzatnak kellene építenie, és nem is az önkormányzatoknak kellene fenntartania. Ez egy országos kerékpárút-hálózat, állami feladat, és meggyőződésem, hogy az állam, bár azért lehet, hogy nem teljesen igaz, jobb minőségű és olcsóbb kerékpárutakat tudna építeni, ha azt mondaná, hogy az az irány, arra kell építeni.
Még egy nagy problémára szeretném felhívni itt a figyelmet, mégpedig arra, hogy a kerékpárutak önkormányzati pályázati rendszer keretében valósulnak meg, itt is épül két kilométer, aztán szünet, ott is épül három kilométer, ennek semmi értelme, tisztelt bizottság. Arra hívnám fel a RIB itt lévő vezetőinek a figyelmét, ha részt vesz az uniós pályázatok elkészítésében és elbírálásában, akkor ezekre a kérdésekre hívják fel a figyelmet. Legyen egy folyamatossága, kezdjük el valahol, és haladjunk egy irányba, és ne szigeteket építsünk, mert ez a turizmus számára teljesen haszontalan. Ez meggyőződésem.
A 4. oldalon az uniós pályázati lehetőségeknél írja az anyag, hogy 2011-től kimerülnek a források. Amúgy is ez a központi régió meg van verve az uniós dolgokkal alaposan, és azt láthatjuk, hogy 2011-től aztán végleg le lehet húzni a rolót. Ez szomorú, és az lenne a kérésem, hogy a megfelelő helyen ezeket a kérdéseket fel kellene vetni, és nyilvánvalóan lesznek olyan források, kiírások, ahol nem tudják a teljes összeget kimeríteni. Próbáljuk meg ezeket a fel nem használt pénzeket vagy visszafizetett pénzeket kihasználni úgy, hogy ezekre a valóban fontos területekre csoportosítsák. Most is meg tudnék nevezni számos ilyen kiírást, aminek vagy nincs igazából értelme, vagy már most látható, hogy nem lesz kimerítve a keret. Próbáljunk meg akkor ésszerűen gazdálkodni ezekkel a lehetőségekkel.
Az anyag is írja, és most térek vissza a Tüskecsarnokra, hogy a keretek szűkössége miatt nem valósult meg a korábbi javaslat, a Budapest Kongresszusi Központ, ez rendkívül fontos. Ha meg akarjuk őrizni ezt a hatodik helyet, és ha valóban elismerjük a tényeket egyébként, hogy a kongresszusi turizmus egy rendkívül hasznos forma, akkor igenis el kell érni, hogy a Tüskecsarnok vagy más kongresszusi központ megépüljön. Ugyanilyen fontos a ferihegyi gyorsvasút kérdése.
A nemzetközi hajóállomás dolgával kapcsolatban azt tudom mondani, hogy ami a budapesti Duna-parton van, minden, csak nem rendezett viszony. Először a fővárosnak rendet kellene vágnia a budapesti Duna-parton, és látványában és forgalmában is rendeznie kellene.
Megjegyzem, hogy ez a korábbi javaslatok szűk három sora csupa budapesti projektet érint, Budapesten kívüli nagyobb volumenű dolgokat nem érint. Egyetlenegy olvasható még az anyagban, a szobi kisvasút történetének kérdése, ami úgy néz ki, hogy sajnos megvalósul. Annak aztán, hogy milyen turisztikai hozadéka lesz, és ki fogja azt fenntartani, arra nagyon kíváncsi volnék. Az idő majd megmutatja, hogy mennyire hasznos és mennyire nem hasznos. Kérdésem lenne csupán, hogy semmi más használható ötlet nem volt a régióban, csak ez a kisvasút? Ettől jobb, értékesebb dolog nem jutott senkinek az eszébe, ezt kellett támogatni? Nem vagyok ellensége a kisvasútnak, de minek, amikor nem működik? Amikor nemcsak kisvasutakat zárnak be, hanem szárnyvonalakat és más vasúti dolgokat is. Ez egy érdekes kérdés részemről.
A végén felírtam még néhány dolgot, elnézést, elnök úr, kicsit hosszabb voltam. (Közbeszólás.) A Duna-kanyar, de vonatkozik a fővárosra is, az érték- és látképvédelem és az épületek, értéktartó műemlékek védelmének kérdésköre. A Duna-kanyarnak a vonzereje tulajdonképpen Budapest közelsége, ez az első, második a természeti értékei, harmadik pedig az épített, kulturális örökség kérdése. Azt tudom mondani, eléggé magára hagyatott ez a kicsi régió ezekben a kérdésekben. A természeti értékek védelmével a civil szervezeteken kívül a Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatósága foglalkozik, aki olyan, mint a templom egere. Képzeljék el, szegényebb, mint majdnem bármelyik település, pedig ez már azért ritka. Semmilyen forrás nem áll rendelkezésre. Vannak elképzelései, vannak szándékai, például látogatóközpont létesítése a térségben és egyéb dolgok. Sajnos ehhez politikai és gazdasági támogatást eddig nem kapott.
Ugyanígy komoly problémát látok a kulturális örökség védelmében. Szentendre belvárosa pusztulóban van. A település magára van hagyva. Nagyon jó pályázatot fogalmazott meg, uniós pályázatot. Azt tudom mondani, mit lehet támogatni ezen kívül még? Legelsők között kell, hogy szerepeljen, nem a legutolsók között vagy nem támogatottak között. Hihetetlen kulturális értékek vannak pusztulóban Szentendrén.
Arra kérném tisztelettel a RIB vezetését, hogy a lehető leghatékonyabban lobbizzon annak érdekében, hogy ez ne így maradjon, kapjon támogatást, kapjon megfelelő segítséget a város. Mindannyiunk érdeke ez, azt gondolom. A Budapestre érkező turisták nagyon szívesen látogatnak ki még ma is Szentendrére, és Budapest turizmusa fogja ezt a vonzerőt elveszíteni, ez a helyzet. Azt mondom, ez közös érdek.
Közlekedés terén nagy boldogság számunkra az M0-ás híd valóban. Ahogy végigsétálok a településen, csupa mosolygós embert látok, mikor a hidat említem. De ez el fog múlni, mikor a hidat üzembe helyezik, attól tartok, ugyanis a gondolkodó emberek nagyon komolyan aggódnak, hogy mi lesz utána, milyen forgalom fog megindulni a Duna-kanyar irányába, elsősorban teherforgalom tekintetében. (Derültség.) Időkorlátom van?
ELNÖK: Nincs.
HADHÁZY SÁNDOR (Fidesz): Volt. Akkor megpróbálom rövidre fogni. (Közbeszólások. - Derültség.) Meg fog épülni, szerintem nagyon helyesen, az esztergomi teherhíd, amely valamely uniós közlekedési folyosónak egy szerves része. Ha ez megépül, és az M0-ás is megépül, és így marad, és nem megy tovább a 10-esig, akkor a két híd között mindkét parton megindul egy intenzív teherforgalom. Szentendre, Leányfalu, Tahi, Dunabogdány, Visegrád, Dömös, Pilismarót. Esztergom már nem, mert van egy elkerülő út. Ezek a települések meg fognak halni ettől. Itt turizmusról gondolkodni sem lehet. Ebben a kérdésben, még időben szólok, valamilyen megoldást ki kellene találni.
Köszönöm, lenne még. (Derültség.) Tekintettel vagyok másokra, köszönöm a figyelmet.
ELNÖK: Köszönöm a képviselő úr lelkes hozzászólását. Érezhetően a régiójáért aggódó és abban felelősen gondolkodó polgármesterként fogalmazta meg ezeket a véleményeket és kérdéseket. Szerettem volna, ha még mások is szót kérhetnek, mert fél 12-kor fel kell függesztenünk ennek a napirendnek a vitáját, és szavaznunk kell a kapcsolódó módosítókról. Ennek függvényében kérném képviselőtársaimat, hogy gyors és rövid hozzászólásokat ejtsenek meg. Szalay képviselő úr!
SZALAY FERENC (Fidesz): Gyors és rövid hozzászólást teszek meg. Képviselőtársammal egyetértek a Tiszával kapcsolatban, én 28 éve járom a Tiszát. Sándor elmondta minden szépségét, én ezt nem ismételném meg, de a másik két régióval kapcsolatban szólnék.
A Balatonhoz én személyes véleményt mondanék, és gratulálok mindenhez, amit tesznek a Balaton mellett. Tisztább lett, rendezettebb lett, szebb lett, lakhatóbb lett, több vendég van, és ezt sokak nevében mondhatom, mi Szolnokról szoktunk egyszer-egyszer... Régen elszoktunk a Balatonról, mert koszos volt, piszkos volt, élhetetlen volt, de nagyon sokat változott, úgyhogy én nagyon szépen köszönöm a munkát, amit végeznek.
A Közép-Dunavidék beszámolójához: én a Dunáról nem olvasok benne egy fél mondatot sem. Lehet, hogy nem olvastam végig rendesen, de egy kicsit a Dunáról többet kellene írni benne. Azt gondolom, hogy annak a régiónak a Duna egy nagyon komoly része. Én annak idején a Sobieski emléktúrákon részt vettem egyszer-egyszer, sok szépség van abban a térségben, és azt látom, hogy Esztergom környékén nem látszik az a nagy fejlődés, ami esetleg szerintem beleférne a fejlesztésekbe. Miután ezt nem ismerem annyira, ha most rosszat mondtam, akkor elnézést, lehet, hogy több a fejlesztés, mint amennyit én tudok.
A Tisza-tóról: köszönöm, hogy ez a harminc év így telt és ilyen a fejlődés. Úgyhogy mindenben, amit Szolnok hozzá tud tenni, szívesen megteszi, és ez lenne a javaslatom is, hogy ne csak Tisza-tóban, hanem a Tiszában próbáljunk meg közösen gondolkodni, hiszen a Tisza-tó önmagában valószínűleg kevés lesz egy idő után, és ha kiterjesztjük a Tisza többi lehetőségére az idegenforgalom, turizmus elképzeléseit, sokkal előrébb lehetünk.
Itt olvasom a könyvetekben a hajózás kérdéseit, ami csak egy szűk szegmens ugyan, de arról szól, hogy kicsi a Tisza-tó ahhoz, hogy a hajózás lehetőségeit biztosítsa. Nem is igazából működik, de lehet, hogy ha ki lehet föntről, Tiszabecstől kis túlzással, mert ott a felső szakasz jellege miatt nem nagyon lehet hajózni, de mondjuk az egészre, akkor talán-talán többet tudnánk ebben a kérdésben tenni.
Amit megfogalmaztatok öt pontot, hogy meg kell őrizni és erősíteni a tó természetes halállományát: itt nem tudom, hogyan lehet egyezkedni a természetvédőkkel, hogyan lehet a vízüggyel, mert ugye komolyabb probléma, amikor leengedik a vizet időnek előtte, és a halikrákat is elengedik onnan, ahonnan nem kellene. Nem tudom, hogy ebben mit lehet tenni, mert szerintem ez egy nagyon-nagyon fontos pontja a megállapításotoknak, mert ha ebben nem lehet menni előre, akkor a horgászat, mint a legfontosabb része a turizmusnak, veszélybe kerülhet.
A 12 hónapra kiterjeszthető szolgáltatások mennyiségét, minőségét gondolom még egy kitörési pontnak, a Balatontól átvéve. A Balatonnál írja, hogy a minőségre a magyar turistáknak is igényük van. Valószínűnek tartom, hogy nemcsak a Balaton mellett, hanem máshol az országban is. Az, hogy a kempingekre nagy az igény, az egy nagyon-nagyon pozitív dolog, nyilván csak azokban az időszakokban, amikor kempingezni lehet. Tehát a települések szállodafejlesztéseit, fürdőfejlesztéseit egy kicsit szorgalmaznám jobban, ha lehetne.
Szúnyogról csak a Közép-Dunavidék ír, de szerintem mindenhol probléma, és azt gondolom, hogy ha ebben komoly lépések történnek... Én tudom, hogy nálunk sok és jó program van, de a szúnyogkérdés megoldásában lehet, hogy több településnek még jobban együtt kell tudni működni, hogy még kellemesebb legyen az ott nyaraló vendégek közérzete.
Elnök úrhoz kapcsolódnék: tervezési időszak van minden programban, minden regionális programban. A tervezési időszakhoz minden regionális tanács szívesen venné és szívesen veszi a javaslatokat, 2009, 2011, 2011, 2012, tehát előre kellene gondolkodni, hogy ki mit szeretne és hogyan szeretne, mert a források, amik itt meg vannak jelölve, valóban elenyészőek ahhoz a programhoz és feladathoz, amire ti esküdtetek, és amiben dolgoztok. Úgyhogy gratulálok, Lajos, és a többieknek is. Köszönöm elnök úr.
ELNÖK: Köszönöm. Koscsó Lajos képviselő úr, öné a szó.
KOSCSÓ LAJOS (MSZP): Köszönöm szépen, elnök úr. Igyekszem majd olyan keretek között maradni, mint a Sanyi, ha netán túllépném, akkor elnézést. (Hadházy Sándor: A maradékot még átadom!)
Sajátos a helyzet, hiszen én nem fogok, csak a Tisza-tóról és a Tiszáról beszélni, amit Feri mondott, oda kapcsolódnék, hogy itt hárman is ülünk, három Tisza-tavi település polgármestere, ugyan Tóth Jóska most nincs itt, de Feri és jómagam itt vagyunk.
Azt gondolom, hogy a Tisza-tó mindannyiunknak, mármint a város életében gondolom, jelentős lépés volt annak idején és ma is a jövő egyik olyan lehetősége, amelyik mindannyiunk számára a turizmusban is és más egyéb dologban is perspektívát ad. Viszonylagos ebből a szempontból, mégis jelentősen jobb helyzetben van, hiszen mi nem vagyunk olyan jó helyzetben, mint Szolnok, hogy átfolyik rajtunk a (Közbeszólás: Cián.) Tisza. Majd a ciánról is szólok, ha gondolod. Ugyanakkor viszont kétségtelen tény, hogy mi az egész turisztikai elképzelésünket a Tiszára és a Tisza-tóra építettük, hiszen Tiszaújváros egy vegyipari város volt, tehát semmilyen turisztikai vonzereje nem volt, kivéve azt a kicsi jégpályát, amit a TVK a technológiai folyamatba építetten létrehozott, úgyhogy ennyi volt. Ma pedig már ott tartunk, hogy évente 350-400 ezer turista keresi fel Tiszaújvárost, és ebből mondjuk a fürdőbe fizetővendégként is 260-280 ezer ember jön be, ami azért jelentős előrelépés, az egyik legdinamikusabban fejlődő térség. De amiért ezt elmondom, az az, amit utána fogok mondani, hogy ahhoz, hogy előre tudjunk lépni, ahhoz szükségünk van arra, amit Szalay képviselőtársam elkezdett itt mondani, hogy a Tisza-tavon túl a Tiszában is gondolkodjunk. Én azért akartam ezt elmondani, mert szakállamtitkár úr itt volt, de éppen kiment, hogy bizony néhány programot muszáj a Tisza-tavon túllépve, tiszai programként felfogni és megvalósítani, mert egyébként a Tisza-tónak is ártunk vele, ha nem így fogjuk fel.
Három dolgot szeretnék ezek közül. Az egyik, amit nagyon fontosnak tartanék, ez a kishajó, jacht és a hajózás kérdése a Tiszán, és persze benne a Tisza-tavat is értve. Rendkívül sok probléma van vele, egyrészt azért, mert a magyar szabályok olyanok, amilyenek. Az ember elmegy külföldre, kibérel egy hajót, kifizeti a biztosítást és hajózhat, nem érdekli különösebben őket, hogy most ért-e hozzá vagy nem, ha összetörte, majd kifizeti, ha valami baja van, meg aláírja a nyilatkozatot. Nem. Nálunk külön vizsgát kell tenni, nem lehet kiépíteni. Volt befektető, aki szeretett volna egy olyan típusú turisztikai programot, hogy idehoz jachtokat és idehoz külföldi vendéget a Tiszán - ez egy őstermészet még hozzájuk képest - hajóztatni. Nem lehet, mert a szabályok olyanok. De ez a kisebb probléma.
Úgy látom én is, hajós emberként azt látom, hogy bizony a hajózás a Tiszán elég érdekes irányba ment el, a gyors és nagy hajók megjelenésével a sportjellegű hajózás sokat fog ártani, ha nem teszünk olyan fékeket be, amelyek korlátozzák legalább a sebességet, ha mást nem tudunk, de azt mindenképpen korlátozni kell. Nem kell száguldozni a Tiszán. Nekem is viszonylag nagy hajóm van, de lehet azzal lassan is menni, nem kell azzal 60-80-nal menni. Ezt muszáj lesz szabályozni, mert ez a Tisza-tónál elég jól kialakult, hogy hol lehet jet-skizni, meg hol lehet más, ilyen típusú szórakozást űzni, de rendkívüli gondot jelentett, mert van itt egy ellentét, amivel nyilván a könyv is foglalkozik, én csak belekuksoltam itt, hogy a horgászat, mint üzleti lehetőség és mint sport, az bizony eléggé jelentős fejlődési perspektívát jelenthet a Tisza-tó és a Tisza számára is. Én magam is külföldre is járok horgászni, több helyre, és látom, hogy micsoda iparág, hogy így mondjam, épült arra, hogy egyébként a vadászathoz hasonlóan a horgászok zsebében meglévő pénzt is kiszívják a horgászoktól, és ebben óriási lehetőség van ezen a vidéken, a Tiszán és a Tisza-tónál is. Most már talán rendeződik ez a víztulajdon kérdése, de ugyanúgy elmondom, amit a Feri mondott, a haltelepítés, a víz leengedése és visszatartása, a halak sűrűsége. Csak egy mondat erejéig, Feri! A legtöbb halat akkor fogtuk, amikor a ciánszennyezés után voltunk, azóta sem fogok annyi halat. Tehát gyakorlatilag én azt gondolom, hogy ez egy nagyon fontos üzletág kellene, hogy legyen, és erre áldozni kell, nem a Tisza-tóból, mert nincs annyi pénz, hanem államtitkár úrnak mondom, hogy bizony erre jó lenne pénzt fordítani.
És ugyanúgy, amit Feri mondott, én szeretném azt, ha egyszer eljutnánk oda, hogy a nagy, turisztikai szempontból is értékes vízi egységeknél, legyen ez Balaton, Tisza-tó, Tisza, Duna, a szúnyogirtással komplexen foglalkoznánk, mert mi is költünk 20 milliót, a környező települések is költenek 5-10 millió forintokat rá, a szél pedig hozza a szúnyogot. (Szalay Ferenc: Vagy repül... - Derültség.) A szúnyog repül egyébként, az olyan, de ugyanakkor az ember elmegy a Rajnára, a Rajnán pedig nincs szúnyog, és a Tisza-tónál vagy van ez a technológia, amivel a biológiai irtásból bizony ki lehet... (Szalay Ferenc: Ha nincs szúnyog, a halak nem tudnak mit enni.)
A harmadik dolog, amit mindenképpen meg kellene fontolni, és ezt is országos programmá, Tisza-tavi programmá tenni, ez pedig az, hogy szabályozottá kell tenni a kempingezést, vadkempingezést a Tisza mentén. Ennek az egyik eszköze, ha olyan bázisokat építünk ki, ahol megállóhelyek vannak, ahol infrastruktúra van, ahol hajóval lehet tankolni, ahol lehet kempingezni, ahol van vécé, és azt kell mondani, hogy ott lehet, másutt nem lehet, mert ami most van a Tisza mentén, azért egyszerűen időnként az ember felkapja a vizet, hogy mi történik. Azt gondolom ezért, hogy most, amikor a források rendelkezésre állnak, és lehet forrásokat teremteni, most kellene nagyobb egységenként, 40-50 kilométerenként olyan bázisokat kialakítani végig egészen Szegedig a határtól, ahol ilyen típusú kempingezési és egyéb - mondjuk, nem lenne baj, ha a turisztikát is fűznénk hozzá, amely helyi attrakciókkal szervezhető lenne - lehetőségekkel lehetne segíteni a bevételeket és a víz hasznát is.
Ebből a szempontból ez a három dolog, amihez mindenképpen országos program kell. A kishajózásnak a szabályozása, bizonyos korlátok bevezetése, szúnyogirtás és a vízi turizmushoz, kenuzáshoz - ez ma is folyik - kapcsolódó bázispontok kiépítése, ahol minden rendelkezésre áll. Ha ez megvan, akkor lehet külföldre is nyitni, mert külföldről is szívesen jönnének ide, mert amit Sanyi is mondott a vadvízi élővilágról, növényvilágról, az elég nagy vonzerőt jelent.
Bocsánat, elnök úr.
ELNÖK: Köszönöm, van-e még további kérdés? (Közbeszólás: Nem jöttek meg? - Derültség.) Megjöttek. Azt gondoltam, hogy a kérdések körét zárjuk le, hogy legyen idő az elnököknek felkészülni a válaszadásra. Közben megtárgyaljuk a kapcsolódókat, és utána a válaszokra sort kerítünk.
NAGY JENŐ (MSZP): Úgy látom, a bizottság jól el van látva beszélőkével, de úgy érzem, hogy röviden azért illik reagálni.
Képviselő úr mondta itt a számokat, hogy mennyi turista jött az országba, mennyi nem. A végére szántam, de az elején kezdem, ezzel nekünk mint bizottságnak is kellene valamit tenni, tudniillik, nincs megbízható utasszámlálás a schengeni határokon. Gyakorlatilag most derült ki, hogy különböző matematikai képletek segítségével saccolják meg és mondják, hogy most nyolc százalékkal kevesebb turista volt. Ha nincs megfelelő mérés, akkor nem tudom, mihez tudunk majd tervezni? Ezt nekünk szorgalmazni kell. A GKM-nek korábban nem volt ideje vagy pénze rá, de ezt nem oldották meg, figyelőkamerák tudják ezt valahogy megoldani, de ezt szorgalmaznunk kell, mert ebből baj lesz, ha nem látjuk a valós helyzetet.
Röviden, szinte csak egy-egy gondolatot. Színvonalas, jó beszámolókat kaptunk minden régióból. Rosta elnök úr mondta, hogy a tömegturizmus már mögöttünk van, és azt mondom, hogy új minőség van, hála istennek. Ezt a kettőt kellene összeboronálni úgy, hogy ne mindenki a másikat akarja utánozni, és ne mindenki ugyanazt csinálja. Ez a Balatonra is igaz, de máshol is, mert akkor a jellemüket veszítik el. Kicsit könnyen beszélek, mert a Balaton egy elég jó példa erre, hogy lehet ezt jól is csinálni. Már most a legjobbkor mondom, mert a Balaton-törvény módosításáról beszélgetünk. Azzal együtt, hogy az ésszerű fejlesztésekkel munkahelyet adunk, minőségnek teret engedünk, a spekulációs biznisznek nem kellene túlságosan kedvet adni, mert volt rá példa, hogy megetettek bennünket különböző fejlesztési ígéretekkel, ezek ígéretek maradtak, és nem szeretnék többi képviselőtársammal szégyenben maradni ez miatt. Jó szándékkal támogattunk ilyen igényeket. A fejlesztéssel tehát óvatosan, mert az ördög nem alszik. Épp elég csapás volt a Balatonra a kárpótlás, azok a részterületek, amely darab szőlőket spekulációs céllal felvásároltak, és most a gazdával nem lehet dűlőre jutni. Elnézést, de ezt el kellett mondani.
A Balatonnal kapcsolatban önkritika nekünk, hogy a vízzel jobban kellene szerintem élni nemcsak a szokás szintjén, hanem egyáltalán. Több van magában a vízben. Fesztiválok, vízi rendezvények kapcsán szerintem töredéke sincs kihasználva, ez egy plusz, amiben előre tudunk lépni. Az már rég nem igaz, hogy a Balatonnál, ha rossz idő van, nincs semmi. Ez már 15 éve nem igaz. Számtalan program van, csak sok kuka vendég van, elnézést kérek, aki lusta olvasni, hogy hol mit tud csinálni. Balatonfüreden szerintem sok is van. Dömpingje van a színvonalas kulturális rendezvényeknek is.
A Tisza-tóval kapcsolatban azt tudom mondani, hogy nekik a legnagyobb értékük a természetközeliség. Minden jövőbeni elképzelés akkor jó, ha ezt szolgálja, ettől más, mint a többi. Erre van igény, egyetértek Hadházy képviselő úrral, hogy nagyon ritka kincs a csend, nyugalom és a természetközeliség, ami az embert a pihenésben segíti. Szerintem a Tisza-tónál ezt kell megőrizni.
Budapest az Budapest, ebből a világon csak egy van. Van időszak, amikor divat egy kicsit Budapest-ellenesnek lenni, de Budapest mindenkinek a fővárosa, a balatonfüredinek, a visegrádinak meg berettyóújfaluinak ugyanolyan főváros, és ha Budapestet rosszul ítélik meg, akkor az az egész országra rossz fényt vet. Szerintem gyönyörű város, és csak aki nem akarja, az nem látja, hogy érték, és borzasztóan vigyázni kellene rá. Elég korszerűtlen vagyok, mert ezelőtt 10 évvel is ezt mondtam, és meg is sértődött az akkori alpolgármester, és most is megsértődik, hogy a tisztaság terén kellene lépni, mert ez hagy kívánnivalót maga után.
Azt gondolom, szégyenkezni egyik régiónak sincs oka, több pénz kellene marketingre és fejlesztésekre, majd ahogy a költségvetés engedi, úgy majd lépegetünk, de azért sok mindent magunktól is tudunk csinálni, ha a feladatra koncentrálunk, és nem azt mondjuk, hogy a másiknak mit kellene csinálni, hanem mindenki csinálja a saját dolgát a saját területén. Ez már óriási előrelépés.
Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm. További kérdések? (Nincs jelzés.) Amennyiben nincsenek, három rövid és gyors kérdést szeretnék feltenni Balaton-ügyben. Jenő, kapcsold ki légy szíves. (Nagy Jenő: Bocsánat.)
Egyik, hogy a belföldi vendégforgalom nőtt, a külföldiben sajnos visszaesés van. Végeztek-e valamilyen kutatást arra vonatkozóan, hogy milyen küldőpiacokat lehetne bevonni vagy a régi piacokon mit lehetne tenni, hogy ez a tendencia visszaforduljon?
Már a 2007. és 2008. évi pályázatoknál is látom azt, hogy a turisztikai régiókban animátorok foglalkoztatása, képzése. Milyen eredményt hozott a 2007. év, ha erről valamilyen információt kaphatnék? Egyébként ez nagyon fontos dolog, és örülök, hogy be is került a 2008. évi tervek közé.
Említésre kerül egy ötcsillagos szálloda építése Alsópáhokon, ha erről bővebbet meg lehetne tudni, hogy milyen beruházás, mikor készül el, mert azért ötcsillagos színvonalú szállodákban nem bővelkedik a régió.
Végül még egy kérdés. Megjelentek az első TDM-szervezetek a régióban. Hogyan ítélik meg az elmúlt időszak eredményeit, illetve mennyiben lehetnek alkalmasak a regionális TDM-ek felállítása tekintetében, és lehetnek-e kiugrási alapok ahhoz?
Végül, amit Mohácsi képviselő úr is felvetett, hogy újabb negatív hír megjelent a Népszavában a Balatonról. Mit lehet tenni ezeknek a hazai sajtótermékeknek a pozitívabb hozzáállása érdekében?
Arra kérném elnök urakat, hogy kis türelmet adjanak nekünk. Áttérnénk a következő napirendünkre, ahol a kapcsolódó módosító indítványokról döntünk, és utána megadom a lehetőséget valamennyiüknek arra, hogy az elhangzott kérdésekre a válaszokat megadják.
Megkérném egyben a következő napirendi pontunkhoz, a Balaton-törvényhez érkezett kollégákat, hogy foglalják el helyüket. Az Önkormányzati Minisztérium részéről jöttek. Legyen kedves bemutatkozni, és utána elkezdenénk a kapcsolódókat.
NAGY ESZTER ügyintéző (Önkormányzati Minisztérium): Nagy Eszter vagyok.
ELNÖK: Köszönöm. Múlt bizottsági ülésen hallottuk, hogy nem nagyon tudják, milyen főosztály, milyen osztály és hol dolgoznak. Önöknél ez egyszerűbb?
NAGY ESZTER ügyintéző (Önkormányzati Minisztérium): A minisztérium elnevezése változott, a főosztály elnevezése változatlan. Tulajdonképpen hadd legyen szabad annyit hozzátennem, hogy a tegnap este megkapott módosító indítvány késői beérkezési időpontja miatt én most csak a tárca álláspontját tudom képviselni.
Szavazás a kapcsolódó módosító indítványokról
ELNÖK: Köszönjük. Ezek szerint a kormány álláspontja még nem született meg, tehát akkor tárcaálláspontot fogunk kapni végig. Kérem képviselőtársaimat, hogy figyeljenek. A módosító javaslatok között 1. ajánlási számon Suchman Tamás és képviselőtársainak a kapcsolódó módosító indítványa szerepel. Kérdezem a tárca képviselőjét.
NAGY ESZTER ügyintéző (Önkormányzati Minisztérium): A tárca támogatja.
ELNÖK: Kérdezem képviselőtársaimat, ki az, aki támogatja? (Szavazás.) Köszönöm. Ellene? (Nincs jelzés.)
A bizottság egyhangú szavazattal támogatja.
A 2. ajánlási számon Lasztovicza Jenő és Bóka István képviselőtársam módosító javaslata szerepel. Kérdezem a tárca álláspontját.
NAGY ESZTER ügyintéző (Önkormányzati Minisztérium): A tárca támogatja.
ELNÖK: Kérdezem képviselőtársaimat, ki az, aki támogatja? (Szavazás.) Köszönöm. Ellene? (Nincs jelzés.) A bizottság egyhangú szavazattal támogatja.
A 3. ajánlási számon Suchman Tamás képviselőtársam indítványa.
NAGY ESZETER ügyintéző (Önkormányzati Minisztérium): A kiegészítő ajánlásban szereplő módon támogatjuk.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Kérdezem a képviselőket, hogy ki az, aki támogatja. (Szavazás.) A döntés egyhangú.
A 4. ajánlási számon Manninger képviselő úr kapcsolódója.
NAGY ESZETER ügyintéző (Önkormányzati Minisztérium): A tárca nem támogatja ezt az indítványt.
ELNÖK: A tárca nem támogatja. Kérdezem a bizottság tagjait: ki az, aki támogatja ezt az indítványt? (Szavazás.) 8 igen. Ki az, aki nem támogatja? (Nincs ilyen.) Aki tartózkodott? (Szavazás.) 8 tartózkodás. A bizottság nem támogatja.
Az 5-ös ajánlási számon Bóka István és Lasztovicza képviselő urak indítványa.
NAGY ESZETER ügyintéző (Önkormányzati Minisztérium): Nem támogatja a tárca.
ELNÖK: Nem támogatja a tárca. Kérdezem a bizottság tagjait: ki az, aki támogatja az indítványt? (Szavazás.) Köszönöm szépen. Tartózkodás? (Nincs ilyen.) Ellenvélemény? (Nincs ilyen.) A bizottság egyhangú döntésével támogatja az indítványt.
A 6-os ajánlási számon szintén Bóka István és Lasztovicza Jenő képviselő urak indítványa szerepel.
NAGY ESZETER ügyintéző (Önkormányzati Minisztérium): Bizottsági kiegészítővel tudnánk támogatni, mert jelen formájában a meglévő tájékoztató táblák elhelyezhetőségéről, lebontásáról is rendelkezik, valamint az újak elhelyezhetőségéről, tehát úgy érzékeljük, hogy itt a meglévőknek nem kellene az újbóli elhelyezhetőségéről rendelkezni.
ELNÖK: Értem, tehát akkor technikai jellegű.
NAGY ESZETER ügyintéző (Önkormányzati Minisztérium): Igen.
ELNÖK: Ezt még egy bizottsági indítvánnyal holnap meg tudják oldani, ha minden igaz, vagy pontosabban a héten.
Kérdezem a bizottság tagjait, ki az, aki támogatja az indítványt. (Szavazás.) Köszönöm szépen. A bizottság egyhangú döntésével támogatja.
A 7-es ajánlási számon Manninger Jenő indítványa szerepel.
NAGY ESZETER ügyintéző (Önkormányzati Minisztérium): Nem támogatja a tárca.
ELNÖK: Köszönöm. A bizottság tagjait kérdezem: ki az, aki támogatja? (Szavazás.) Köszönöm szépen. Ellenvélemény? (Nincs ilyen.) Tartózkodás? (Nincs ilyen.) A bizottság egyhangú döntésével támogatta.
A 8-as ajánlási számon Bóka István és Lasztovicza Jenő képviselő urak indítványa.
NAGY ESZETER ügyintéző (Önkormányzati Minisztérium): Tulajdonképpen a tárca támogathatónak tartja, de a KVVM véleményét várjuk, mert ez abszolút az ő asztaluk.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Segítünk ebben. A bizottság tagjainak az álláspontját kérdezem: ki az, aki támogatja? (Szavazás.) Köszönöm szépen. A bizottság egyhangú döntésével támogatta.
A 9-es ajánlási számon Bóka István és Lasztovicza Jenő képviselő urak indítványa szerepel.
NAGY ESZETER ügyintéző (Önkormányzati Minisztérium): Ebben a formában nem támogatjuk, ha a vízi állásokat el lehetne hagyni, akkor támogatható lenne. Tehát a fürdőházak eredeti formában történő újjáépítését támogathatónak tartjuk.
ELNÖK: Értem, tehát a vízi állások kerüljenek ki belőle, csak a fürdőházak maradjanak bent. Majd nyilván egy bizottsági kapcsolódóval ezt meg tudják oldani.
Kérdezem, hogy ki támogatja az indítványt. (Szavazás.) Köszönöm szépen. A bizottság egyhangú döntésével támogatja.
A 10-es ajánlási számon szintén Bóka István és Lasztovicza Jenő képviselők indítványa.
NAGY ESZETER ügyintéző (Önkormányzati Minisztérium): Szintén egy bizottsági módosító indítvány előkészítésével tudjuk támogatni, egyébként a benne foglaltak szerepelnének ebben.
ELNÖK: Értem, tehát a tartalmát tekintve elfogadható technikai módosítás. A bizottság tagjait kérdezem: ki az, aki támogatja? (Szavazás.) Köszönöm szépen. A döntés egyhangú.
A 11-es ajánlási számon szintén Bóka István és Lasztovicza Jenő képviselő urak indítványa.
NAGY ESZETER ügyintéző (Önkormányzati Minisztérium): A tárca nem támogatja.
ELNÖK: Kérdezem a bizottság tagjait: ki az, aki támogatja? (Szavazás.) Köszönöm szépen. A bizottság döntése ebben a tekintetben is egyhangú támogatás.
A 12-es ajánlási számon Suchman Tamás és képviselőtársai indítványa szerepel.
NAGY ESZETER ügyintéző (Önkormányzati Minisztérium): A tárca támogatja.
ELNÖK: Köszönöm szépen. A bizottság tagjait kérdezem. (Szavazás.) Köszönöm szépen. Egyhangú döntéssel a bizottság támogatja.
A 13-as ajánlási számon Bóka István és Lasztovicza Jenő képviselő urak indítványa.
NAGY ESZETER ügyintéző (Önkormányzati Minisztérium): Nem támogatjuk.
ELNÖK: A bizottságot kérdezem: ki az, aki támogatja? (Szavazás.) Köszönöm. A bizottság egyhangú döntésével támogatta.
A 14-es ajánlási számon Suchman Tamás és képviselőtársai.
NAGY ESZETER ügyintéző (Önkormányzati Minisztérium): Támogatjuk.
ELNÖK: Kérdezem a bizottságot. (Szavazás.) A bizottság is egyhangú döntésével támogatja.
A 15-ös ajánlási számon Suchman Tamás és képviselőtársai indítványa szerepel.
NAGY ESZETER ügyintéző (Önkormányzati Minisztérium): Támogatjuk.
ELNÖK: Támogatja a tárca. Ez a 23-as indítványhoz került benyújtásra, a főutak szerepelnek benne.
Kérdezem a bizottság tagjait: ki az, aki támogatja az indítványt? (Szavazás.) Köszönöm szépen. Aki nem támogatja? (Nincs ilyen.) Aki tartózkodott? (Szavazás.) 4 tartózkodás mellett a bizottság támogatja az indítványt.
A 16-os ajánlási számon Suchman Tamás és képviselőtársai indítványa.
NAGY ESZETER ügyintéző (Önkormányzati Minisztérium): Támogatja a tárca.
ELNÖK: A tárca szintén támogatja. Kérdezem a bizottság tagjait: ki az, aki támogatja az indítványt? (Szavazás.) Köszönöm szépen. A bizottság egyhangú döntésével támogatja.
A 17-es ajánlási számon Suchman Tamás és képviselőtársai indítványa.
NAGY ESZETER ügyintéző (Önkormányzati Minisztérium): A tárca támogatja.
ELNÖK: A tárca támogatja. Köszönöm szépen. Kérdezem a bizottság tagjait: ki az, aki támogatja az indítványt? (Szavazás.) 10 igen. Ki az, aki nem támogatja? (Nincs ilyen.) Aki tartózkodott? (Szavazás.) 6 tartózkodás. A bizottság támogatja.
A 18-as ajánlási számon szintén Suchman Tamás és képviselőtársai indítványa szerepel.
NAGY ESZETER ügyintéző (Önkormányzati Minisztérium): Támogatjuk.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Szintén még mindig az utak kérdésköre, a 16-ossal összefüggő. Kérdezem a bizottság tagjait: ki az, aki támogatja az indítványt? (Szavazás.) 9 igen. Ki az, aki nem támogatja? (Nincs ilyen.) Aki tartózkodott? (Szavazás.) 8 tartózkodás. Köszönöm szépen. A bizottság támogatja.
A 19-es ajánlási számon Suchman Tamás és képviselőtársai.
NAGY ESZETER ügyintéző (Önkormányzati Minisztérium): A tárca támogatja.
ELNÖK: A tárca ezt is támogatja. Kérdezem a bizottság tagjait: ki az, aki támogatja az indítványt? (Szavazás.) 9 igen. Ki az, aki nem támogatja? (Nincs ilyen.) Aki tartózkodott? (Szavazás.) 8 tartózkodás. A bizottság támogatja.
A 20-as ajánlási számon...
NAGY ESZETER ügyintéző (Önkormányzati Minisztérium): A tárca támogatja.
ELNÖK: A tárca támogatja Suchman Tamás és képviselőtársai indítványát. Kérdezem a bizottság tagjait: ki az, aki támogatja az indítványt? (Szavazás.) 9 igen. Ki az, aki nem támogatja? (Nincs ilyen.) Ki az, aki tartózkodott? (Szavazás.) 8 tartózkodás. Köszönöm szépen.
A 21-es ajánlási számon...
NAGY ESZETER ügyintéző (Önkormányzati Minisztérium): Szintén támogatja a tárca.
ELNÖK: A tárca támogatja Suchman Tamás és képviselőtársai indítványát. Képviselőtársaimat kérdezem: ki az, aki támogatja az indítványt? (Szavazás.) Köszönöm szépen. A bizottság egyhangú döntésével támogatja.
A 22-es ajánlási számon - ugye ezek már a különböző területbővítések.
NAGY ESZETER ügyintéző (Önkormányzati Minisztérium): Támogatjuk.
ELNÖK: A tárca támogatja. Köszönöm szépen. Kérdezem a bizottság tagjait: ki az, aki támogatja az indítványt? (Szavazás.) Köszönöm szépen. A bizottság egyhangú döntésével támogatta az indítványt.
A 23-as ajánlási számon Suchman Tamás és képviselőtársai.
NAGY ESZETER ügyintéző (Önkormányzati Minisztérium): A tárca támogatja.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Kérdezem a bizottság tagjait: ki az, aki támogatja az indítványt? (Szavazás.) Egyhangú döntéssel a bizottság is támogatja.
A 24-es ajánlási számon Suchman Tamás és képviselőtársai indítványa.
NAGY ESZETER ügyintéző (Önkormányzati Minisztérium): A tárca támogatja.
ELNÖK: Támogatja a tárca. Köszönöm szépen. A bizottság tagjait kérdezem: ki az, aki támogatja? (Szavazás.) A bizottság egyhangú döntésével támogatja.
A 25-ös ajánlási számon Suchman Tamás és képviselőtársai indítványa szerepel.
NAGY ESZETER ügyintéző (Önkormányzati Minisztérium): A tárca nem támogatja.
ELNÖK: A tárca nem támogatja. A bizottság tagjait kérdezem: ki az, aki támogatja? (Szavazás.) 9 igen. Ki az, aki nem támogatja? (Szavazás.) 8 nem. Ki az, aki tartózkodott? (Nincs ilyen.) A bizottság támogatja az indítványt 9:8 arányban.
A 26-os ajánlási számon Suchman Tamás és képviselőtársai indítványa.
NAGY ESZETER ügyintéző (Önkormányzati Minisztérium): A tárca nem támogatja.
ELNÖK: A tárca nem támogatja. Én annyit tennék hozzá, hogy ez ugye jelentős mértékben bővíti a fejleszthető területek nagyságát, tehát ilyen módon én sem támogatom ezeket az indítványokat, mert túlságosan fellazítják a tó környékét, ami túlterheltséget idézhet elő. Nyilvánvalóan vannak helyi önkormányzati és esetleg spekulációs célok is a háttérben.
Tehát a tárca nem támogatja. Kérdezem a bizottság tagjait: ki az, aki támogatja ezt a módosító indítványt? (Szavazás.) 9 igen. Ki az, aki nem támogatja? (Szavazás.) 8 nem. A bizottság támogatja az indítványt.
A 27-es ajánlási számon.
NAGY ESZETER ügyintéző (Önkormányzati Minisztérium): A tárca nem támogatja.
ELNÖK: A tárca nem támogatja. A bizottság tagjait kérdezem, ki az, aki támogatja. (Szavazás.) 9 igen. Ki az, aki nem támogatja? (Szavazás.) 6 nem. Ki az, aki tartózkodott? (Szavazás.) 2 tartózkodás. A bizottság támogatja az indítványt.
A 28-as ajánlási számon Pál Béla és Nagy Jenő képviselő urak indítványa.
NAGY ESZETER ügyintéző (Önkormányzati Minisztérium): A tárca támogatja.
ELNÖK: A tárca támogatja. Kérdezem a bizottság tagjait: ki az, aki támogatja? (Szavazás.) A döntés egyhangú.
A 29-es ajánlási számon szintén Pál Béla és Nagy Jenő képviselő urak indítványa.
NAGY ESZETER ügyintéző (Önkormányzati Minisztérium): A tárca támogatja.
ELNÖK: A tárca támogatja. Kérdezem a bizottság tagjait: ki az, aki támogatja? (Szavazás.) A bizottság egyhangú döntésével támogatja.
A 30-as ajánlási számon Suchman Tamás és képviselőtársai indítványa szerepel.
NAGY ESZETER ügyintéző (Önkormányzati Minisztérium): Nem támogatjuk.
ELNÖK: Ez ugyanúgy területbevonásokról szól. Kérdezem képviselőtársaimat: ki az, aki támogatja az indítványt? (Szavazás.) 9 igen. Ki az, aki nem támogatja? (Szavazás.) 8 nem. Köszönöm szépen. A bizottság támogatja.
Végül 31-es ajánlási számon Borsos József képviselő úr indítványa.
NAGY ESZETER ügyintéző (Önkormányzati Minisztérium): Nem támogatja a tárca.
ELNÖK: Ugyanaz ez is, mint az előző, ez is területbevonásról szó. A bizottság tagjait kérdezem: ki az, aki támogatja? (Szavazás.) 8 igen. Ki az, aki nem támogatja? (Szavazás.) 8 nem. A bizottság nem támogatja az indítványt.
A 32-es ajánlási számon, az utolsó indítvány, Pál Béla képviselő úr indítványa.
NAGY ESZETER ügyintéző (Önkormányzati Minisztérium): A tárca nem támogatja.
ELNÖK: Kérdezem a bizottság tagjait: ki az, aki támogatja? (Szavazás.) A bizottság egyhangú döntésével támogatja.
Ezzel befejeztük a kapcsolódó módosító indítványok tárgyalását. Köszönöm szépen Nagy Eszternek, hogy rendelkezésünkre állt, ezzel ezt a napirendi pontunkat lezárjuk.
A regionális idegenforgalmi bizottságok elnökeinek válaszai
Visszatérünk a RIB-elnökök beszámolóira. Megkérném elnök urakat, hogy előterjesztési sorrendben, elsőként a Balaton, Rosta Sándor elnök úr adjon választ az elhangzott kérdésekre.
Rosta Sándor elnök (Balatoni RIB) válasza
ROSTA SÁNDOR elnök (Balatoni Regionális Idegenforgalmi Bizottság): Köszönöm szépen, elnök úr.
Mohácsi képviselő úr kérdésére: Sármellék, a légügyi alap továbbfejlesztése folyamatban van. Ma már 32-en csatlakoztak, 22,5 millió forint áll rendelkezésre, amit a Magyar Turizmus Zrt. természetesen kiegészít, illetőleg megduplázza. Reméljük, hogy még további csatlakozások lesznek. A borturizmust természetesen támogatjuk.
Közbiztonság. A héten pénteken lesz a három megye közbiztonsági megbeszélése a megyei főkapitányságok és a városi kapitányság bevonásával. A szakma 25 millióval támogatja a turisztikai célelőirányzatból a megyei főkapitányságok munkáját. Részt vesznek a munkában tisztiiskolások, tiszthelyettes iskola résztvevői, diákok, valamint a polgárőrség munkatársai. A Balaton közbiztonsága az elmúlt évben nem volt rosszabb az európai üdülőterületeknél.
Pál Béla képviselő úrnak: a pályázatokra 190 millió van ebben az évben. A pályázatok elbírálása, illetve rendszerbe foglalása a MAG Zrt. kompetenciájába tartozik. A MAG Zrt.-nél értem azt, hogy a kapacitás és a munka szempontjából az előző évhez képest javulást látok. A ROP-ok előkészítésében részt veszünk, már a 2020-ig szóló gondolkodást megkezdtük, éppen tegnap volt egy egyeztetés ebben a témában.
Hadházy képviselő úrnak. A csend valóban egy nagy érték. Még talán nagyon sokan nem is fedezték fel, de a csend nagy kincs lett, és ebben a rohanó világban, aki ezt megtalálja, az számára a regenerálódáshoz nagyon nagy értéket, lehetőséget teremt.
Közmunka. A Balatonnál jelentős a közmunka aránya. Most tárgyalunk a polgármester urakkal, hogy több közmunkást vonnának be. Ez nagyon fontos.
A ROP-okban a 20 millió feletti rendezvényekre van pályázati forrás, tehát az úgynevezett nagy rendezvényekre. Ez kiegészíti a 190 milliós regionális pályázatokat.
Túlépítés, erről is szó volt. Szalay képviselő úrnak köszönjük a kedves véleményt. Örülünk, ha a képviselő úr is így látja, reméljük, minden vendég ugyanilyen tapasztalatokkal hagyja el a Balatont.
Szúnyog. Többször elhangzott, egyszerűen nem is értem, miért, mert a Balatonnál ez rendezett. Ismert technológiánk van, a technika rendelkezésre áll, az önkormányzatok pénze, valamint a turisztikai előirányzat pénze biztosítva van.
Nagy Jenő képviselő úrnak. A megbízható utasszámlálás, igazad van, nagyon hiányzik országosan és regionálisan is. A Balatonnál 30 éve volt utoljára reprezentatív utasszámlálás. Nagyon fontos lenne, hogy hosszú távú tervezésnél tudjuk, honnét jön, miért jön, mivel érkezik a vendég. Ezek a tervezőmunkához elengedhetetlenül fontos információk.
Régi hangulat megőrzése. A hagyományok megőrzése minden település számára fontos érték. Az, hogy indigóval másolják egymást, az a butaság kategóriájába tartozik.
A vízi sportokat tovább lehet fejleszteni. Idetartozik a kajakozás, csónaktúrák szervezése, erre már van példa, még a mozgássérültek körében is.
Bánki Erik elnök úrnak. A külföldi vendégek száma igen, csökkent. Meghatározó küldőpiacunk Németország volt, ott volt a leghatározottabb visszaesés. Azt is tudni kell Németország esetében, hogy a középréteg költhető, reális jövedelme mérséklődött, és Németországban 13 százalék él az alatt a minimum alatt, ami ma már kritikus. A német piacot át kell értékelni, nem kivonulni a német piacról, nem kivonulni, de helyettesítésére más desztinációkat kell keresni. Érdekes a román piac elmúlt évi elmozdulása, nem a kispénzű vendégek érkeztek Romániából, hanem nagy költő réteg jelent meg. Ezt tapasztaltuk a cseh relációban, a szlovák, valamint az orosz relációban is.
Animátorok képzése. Fontosnak tartjuk, hogy szállodákban, strandokon, ahol általában a családosok jelen vannak, képzett animátorok legyenek foglalkoztatva. Ezért írtuk ki az elmúlt évi pályázatot, és írjuk ki ebben az évben is a pályázatunkat. Kedvező a fogadtatás a foglalkoztató részéről, valamint a vendégek részéről is. Fenn kell tartani.
Ötcsillagos szálló. A régészeti feltárás befejezése után indulhat itt munka. Egyébként Balatonfüreden is terveznek egy ötcsillagos szállodát és Zalakaroson. Ha ezek a fejlesztések befutnak, akkor négy ötcsillagos szállodája lesz a régiónak.
TDM. A TDM szervezése elkezdődött, kicsit vegyesek még az érzelmeink. Különbözően ítélik meg a vállalkozók, az önkormányzatok. Vannak már pozitív példák, és e pozitív példák alapján úgy érezzük, a régióban kiépíthető a TDM-modell, és ennek megfelelően a regionális változata is.
Sajtó. A sajtóval az elmúlt évben kedvezően javult a kapcsolatunk, talán ez is hozzájárult, hogy több vendégünk érkezett. Vannak disszonáns hangok. Az elmúlt héten volt egy sajtóbeszélgetésünk, Nagy Jenő képviselő úr is jelen volt ezen. A sajtóval arról beszéltünk, hogy a Balatonnak olyan csodálatos értékei vannak, amelyekről lehet és érdemes is írni. Kértük őket, hogy ezt tegyék, és sajtódíjat ajánlottunk fel a legjobb újságírók részére, akik a Balaton promóciójában partnerek számunkra.
Köszönöm szépen, elnök úr.
ELNÖK: Köszönöm szépen, elnök úr. Godó Lajos elnök úr.
Godó Lajos elnök (Tisza-tavi RIB) válasza
GODÓ LAJOS elnök (Tisza-tavi Regionális Idegenforgalmi Bizottság): Köszönöm szépen, elnök úr! Szeretném megköszönni a képviselőknek a nagy érdeklődést és elismerő szavakat. Úgy gondolom, hogy a regionális idegenforgalmi bizottság nevében meg kell, hogy köszönjem a turisztikai államtitkárságnak, Kovács Miklós szakállamtitkár úrnak a segítségét, amit a Tisza-tó irányában kifejtett, és a korábbi államtitkárság munkatársainak, a Magyar Turizmus Zrt. jelenlegi vezetésének, illetve a Tisza-tavi projektiroda vezetőinek, munkatársainak, hiszen közös eredményként tudunk most egy megfelelő helyzetről beszámolni.
Röviden néhány gondolatban a felvetődött kérdésekről. Mohácsi képviselő úr a közbiztonság kérdéskörét vetette fel. Mi megállapodást kötöttünk a tiszai vízi rendészettel és a két megye, illetve a négy megye rendőrkapitányságával, az érintett megyék rendőrkapitányságával, főszezonban megerősített, úgynevezett idegenforgalmi rendészeti szolgálatot tudnak kivezényelni. A turisztikai államtitkárság segítségével egy Yamaha jet-skit tudtunk a vízi rendészet részére ajándékozni, amivel mindenhová be tudnak menni, a horgászokat, meg az egyéb vízi járműveket rendszeresebben tudják ellenőrizni. Nyilván van még tennivaló, minden erőnkkel azon leszünk, hogy az oda érkező turisták ebből a szempontból is jobban érezzék magukat.
A pályázatokkal kapcsolatban két kérdést tett fel Pál Béla alelnök úr, hogy későn jelentek meg, vagy nem későn jelentek. Én azt mondom, hogy későn jelentek meg, jobb lenne, ha előbb jelennének meg ezek a pályázatok. Én a magam részéről azt látnám jónak, ha a regionális idegenforgalmi bizottság helyben dönthetne arról, hogy kik az érdemes pályázók, minősítenék, gyorsabb lenne. Ez a MAG Zrt. egy picit lassú, ugye április 15-én bementek a pályázatok, ma már mindjárt június van, és azt ígérték nekem, hogy június 15-ére lesz eredmény, mert közben volt hiánypótlás, ez, az, amaz. Ez nem megnyugtató, én a magam részéről javasolni fogom majd az új miniszternek is, hogy ezt a rendszert gondolja át, hogy az idegenforgalmi, turisztikai célú pályázatok kezelését, bírálatát hogyan lehetne egyszerűbbé és hatékonyabbá tenni.
A két régiót érinti a Tisza-tó, az Észak-alföldit és az Észak-magyarországit. A rendelkezésre álló kétéves forráshoz viszonyítva azt tudom mondani, hogy négyszer-ötször annyi pályázat érkezett be a két régió tájékoztatása szerint, tehát bőven van érdeklődő, és bőven, négyszer-ötször több pályázatot nyújtottak be, már értékben kifejezve, ami azt jelenti, hogy többször megkeresték a regionális idegenforgalmi bizottságot, hogy szakmai javaslatával lássa el a pályázatokat. Ezeket minden esetben megtettük, amennyiben a területfejlesztési tervhez illeszkedik, és nem sérti a koncepciót.
Hadházy képviselő úrnak csak egy gondolatot, köszönöm az észrevételeit. Pontosan azért javasoltuk azt, hogy épüljön meg egy Tisza-tó centrum, hogy a ramsari jegyzékben szereplő védett terület a Tisza-tónál ne legyen mindenkinek járható. Egy Tisza-tó ökocentrum épüljön meg Poroszlón, ami bemutatná a Tisza-tó élővilágát. Egy 2600 négyzetméteres főépületben, 600 ezer liter űrtartalmú akváriumban kerülnének elhelyezésre a halak, a rákok, a Tisza élővilága, és az oda látogatók egy az egyben, séta közben tudnák ebben a nagy bemutatóparkban megtekinteni, és a védett természeti értékeket meg tudnánk a látogatóktól védeni. Egyébként az anyag, meg a beszámoló is tartalmazza, hogy korlátozásokkal mikor lehet ezekre a területekre belátogatni a turistáknak.
A Tisza egészére vonatkozóan több képviselő is javaslatokat fogalmazott meg, én ezeket köszönöm. Csak egy reakció: működik a Tisza programrégió társulás, amit a Tisza-tó Térségi Fejlesztési Tanács munkaszervezete visz, működtet, hét megye önkormányzata hozta létre. Szeretném kérni a képviselő uraktól, hogy ezt a programrégió társulást támogassák, hiszen neki van lehetősége arra, hogy az elkészült Tisza turisztikai és vízi sportterveket meg tudja valósítani, mert az önkormányzati választások után változott a megyei önkormányzatok összetétele. Én azt hiszem, hogy ha a jó szándék meg az akarat megvan különböző önkormányzatoknál, meg kell lennie ahhoz, hogy ez a programrégió jól működjön, és azok, amiket itt felvetettek a képviselő urak, akkor tud igazából megvalósulni, ha a programrégió társulás anyagi fedezetét, erkölcsi támogatását a megyék továbbra is garantálják.
Felvettük a kapcsolatot a Magyar Evezősszövetséggel, ez a konferencián is elhangzott, vissza kell az ifjúságot a kézicsónakhoz szoktatni, evezőspályákat szeretnénk több helyen létrehozni. A Kajak-kenu Szövetség pedig egy raftingpályát szeretne kiépíteni, pontosan azért, hogy a hal élővilágának a megőrzése érdekében a kiskörei gátrendszer alatt kialakulna egy ilyen halbölcső, -járat, ami lehetővé tenné minden időszakban a halak mozgását, és ezt a vízutat úgy próbálják a szakemberek kialakítani, hogy egy raftingpályát is lehet egyidejűleg kiépíteni vele.
A szolnoki Kötivízig két pályázatot is benyújtott a tó karbantartására vonatkozóan, ami a holtágak rekultivációját jelenti első időszakban ez egy 3 milliárdos pályázat, és a régi holtág kotrásával, halbölcsők újra megteremtésével lehetne visszaállítani azt a halmennyiséget, ami korábban volt.
Köszönöm szépen még egyszer, és kérem, hogy a tájékoztatómat szíveskedjenek elfogadni. Köszönöm.
ELNÖK: Köszönöm, elnök úr. Végül Rusznák Imre elnök úrnak adom meg a szót.
Rusznák Imre elnök (Budapest-Közép-dunavidéki RIB) válasza
RUSZNÁK IMRE elnök (Budapest-Közép-dunavidéki Regionális Idegenforgalmi Bizottság): Köszönöm szépen, elnök úr. Mint már említettem, régóta járok a bizottsági üléseire, de ilyen sok témafelvetés nem volt, ezt külön köszönöm, és azt gondolom, hogy ez nagyon jó a turizmusnak, hogy a bizottság egyre többet foglalkozik a témákkal.
Igyekszem nagyon gyors lenni, bár rendkívül sok volt a felvetés.
A közbiztonság. Hagyományosan a szakállamtitkárság kezdeményezésére az érintett rendőrkapitányság ugyan nem nagy pénzt, de mindig egy kicsit, amennyire lehetősége van a mindenkori turisztikai részlegnek, támogatják a rendőrséget, a BRFK 10 milliót kap, a Pest megyei is kap egy kevés pénzt. Mindenképpen azt kell mondjam, hogy nem romlott szerencsére a közbiztonság, és mivel ez állandó és kiemelt téma, nem lehet nem foglalkozni vele. Talán tudják a képviselő urak, hogy a fővárosban egy komoly kiadvány van, amit rendszeresen minden Tourinform irodában terjesztünk.
NFT turisztikai pályázatok. Van egy jó hírem, meg egy rossz hírem. A jó az, hogy ott vagyunk, és ez nagyon fontos, a rossz hírünk, hogy nem nagyon tudunk beleszólni a dolgokba. Azt kell mondjam, hogy mindig leszavaznak minket, rendkívül nehéz a turisztikai érdekeket érvényesíteni. Ha a turizmustörvényt, amit említettem, a parlament elfogadja, megoldódik a probléma az egyetértési joggal, ez nagyon fontos lenne. Azért mondtam, hogy a törvény a turisztikai régióknak rendkívül fontos, hiszen jelentős előrelépés lenne. Tehát nagyon nehéz, általában a megyei önkormányzatok, jelen esetben a Fővárosi Önkormányzat nagyon erősek, és nyilván a saját szempontjaik alapján lehet, és majd erre ki is fogok térni. Természetesen a véleményemet mindig elmondom, persze vannak olyan ügyek is, amiben már az én véleményemet sem tudom képviselni, hiszen például a pályázatoknál - ezt többször elmondták, abszolút minden párt képviselője, aki ott ül, senkinek nem tetszik - olyan döntés született, hogy a pályázatokat ott kapjuk meg, az NFT ülésén, ott kiosztják, ott elolvassuk, és szavazhatunk róla. Azt kell mondjam, hogy valamilyen titkosságra hivatkozva nem nagyon tudunk a pályázatokról nagyon alapos véleményt mondani. Szerintem ezt érdemes lenne átnézni, és ezzel külön foglalkozni.
A turisztikai célelőirányzatos pályázatokkal kapcsolatban azt tudom mondani, ezt évek óta mondom, ezt nálunk csináljuk, de nálunk az összeg elhanyagolható. A régió olyan nagy, olyan sok a pályázó, hogy ezekkel az összegekkel igazából fejlesztési pályázatokat nem tudunk támogatni, mindig több a jelentkező. Egyetértek Hadházy képviselő úrral, ezekkel a pályázatokkal valóban, semmiféle arány nem mutatja, hogy nekünk foglalkozni kell.
Hadházy úrral sokat beszélgetünk, sokat szoktunk konzultálni, azt kell, mondjam, sok mindennel egyetértünk, szoktunk beszélni a régió ügyéről és természetesen a Duna-kanyarról is. Azt kell, mondjam, mindent nem tudunk mi sem megoldani. Az arány, amit kérdezett, évek óta ugyanaz. Pest megyében nagyon kevés a kereskedelmi szálláshely, illetve, ahogy növekszik - mert szerencsére épülnek szállodák -, úgy javul az arány.
Ezt tudjuk, hogy régi probléma, hogy a Duna-kanyarban a leglátogatottabb helyekre kimennek, beülnek egy vendéglőbe, és hazamennek. A kulturális ügyeket leszámítva kevés pénz marad a térségben. Ezért nagyon fontos, hogy minél több kereskedelmi szálláshely legyen, és akkor azt gondolom, hogy ezek az ügyek javulni fognak. Körülbelül mindig 9 és 10 százalék az arány régión belül. Ez változik, hol 8, hol 7. A tavalyi év nem az igazi volt Pest megyében, de azt kell, mondjam, hogy az arányok így vannak, és reméljük, javulni fognak.
A konferenciákkal kapcsolatban: én ezt a kiemelt projekteknél vetettem fel, hiszen most a Tüskecsarnokra ki lett írva pályázat. Nem került be a kongresszusi központ a kiemelt projektek közé. Az az igazság, hogy nagyon kevés pénz van, de ahogy elhangzott Hadházy úr részéről, az országban a mi régiónk kapott a legkevesebbet. Soha ennyi turizmusfejlesztésre nem volt. Ezen én meglepődtem, aki a turizmusban több évtizede dolgozom, de el voltam keseredve, mert a mi régiónkban volt a legkevesebb. Ez nem volt egy szerencsés döntés. Azt gondolom, és azért is írtam az anyag végére, hogy Magyarország turizmusát, a vidék turizmusát úgy kell fejleszteni, hogy a főváros, vagyis a mi régiónk turizmusa ne fejlődjön vissza. Ezért mindig is harcoltam, és fogok is, amíg lehetőségem van, mert meggyőződésem, hogy az ország turizmusának nagyon fontos, és nagyon örültem annak, amit Nagy Jenő mondott, mert ezt én is így gondolom.
Ez szerintem mindannyiunk érdeke, és nem egy embernek vagy régiónak az ügye a főváros, hanem az ország ügye, és pontosan a számok azt igazolják, hogy úgy kell Magyarország turizmusát fejleszteni, hogy meg kell őrizni a főváros erejét, mert úgy igaz - és ha valaki elkezdi elemezni a számokat, mindig azt fogja látni -, ha a főváros turizmusa csökken, akkor az ország turizmusa is csökken. Olyan még nem volt, hogy Budapesten csökkenjen, az egész országé meg nőjön. Ezért azt gondolom, országos érdek az egész ügy.
Sajnos a konferencia-ügy nem valósult meg, persze tudom, a HUNGEXPO-nál készül, nem tudom, a Hajógyári-szigetnél hogy van, és meglátjuk, a Tüskecsarnokból mi lesz.
Az anyagban a turisztikai célelőirányzatos pályázatokban a 40 milliós marketing nem a régió marketingje, hanem kifejezetten a 190 millión belül. Mindig gond nekünk, mire írjunk ki pályázatot, aztán beleesünk abba a hibába, hogy kerékpárra is kicsit adunk, marketingre is, meg az utazási irodáknak is adunk, de azt azért tudjuk, hogy a rendezvények a legnagyobb érdeklődésre számot tartó ügyek, ezért arra. Azt se akarjuk, hogy ne legyen, viszont jó dolog, ha valamire nincs jelentkező, akkor át lehet csoportosítani. Ha mondjuk, több a rendezvénypályázat, és kerékpárútra nem jelentkeznek, akkor át tudjuk csoportosítani. Ez egy jó dolog szerintem.
Egyetértek elnöktársammal, nem igazán megy ez a MAG Zrt. A kollégák nagyon udvariasak, jól együttműködünk, csak baromi lassan megy. Úgy, ahogy elhangzott, most is mennek a hiánypótlások, ellenőrzések, tudjuk, hogy kik pályáztak, csak éppen nem kapjuk meg az anyagot.
Azt kell mondjam, persze könnyen mondjuk, hogy jobban tudjuk csinálni, de ehhez komoly apparátus kell, hiszen az összes állami szabályt be kell tartani. Ha nem tartanák be a pályázók, és nem lenne leellenőrizve, az is nagy baj lenne. Valamilyen középarányt kell tartani. Tényleg nem normális dolog, és ebben mindenki egyetért, hogy itt van az év közepe, mennek a rendezvények, események, és a regionális idegenforgalmi bizottságok egyetlen pályázatról nem tudnak állást foglalni. Voltak olyan pályázatok tavaly is, hogy visszavonták a pályázatot, mert nem tudták, hogy van-e esélyük megvalósítani. Azt gondolom, ez ügyben valamit tenni kell. A szakállamtitkárság próbál ebben mindent megtenni, nem az a kérdés, hogy a turizmus állami irányítási rendszerében lenne közöttünk vita, azt gondolom, hogy a mindenkori minisztérium vezetésének be kell látni, hogy nem lehet úgy jót tenni, ha jövőre fogjuk odaadni azt a pénzt, amit idén kellene odaadni, hiszen minden alvállalkozó kéri a pénzt, ezt így nem lehet csinálni.
Azt tudom mondani, képviselő úr, hogy a kiemelt projektek közül Pest megye nem járt rosszul. A Pest megyei lobbi döntötte ezt el. Óriási lobbi volt a kisvasútnak, a Skanzen, Szentendre - nagyon jól tudod, képviselő úr, nagyon erős a lobbija - és Gödöllő kapta, ami jó ügy, mert évek óta áll a kérdés. Pest megye jól járt relatíve, és nem voltak olyan projektek Pest megyében. Nem arról volt szó, hogy a kiemelt projektek közül Pest megyében számos olyan javaslat volt, azt kell, hogy mondjam, ami elő volt készítve. Tudjuk, hogy kiemelt projekteknél, ha nincs előkészítve, nem lehet, miközben még egyszer mondom, kevés volt a pénz. Most is azért írtam bele az anyagba, hogy jelentősen erre a régióra kisebb volt a pénz.
Kerékpárról beszéltem. Közben meg kell, hogy mondjam, egyre inkább növekszik a kerékpáros turizmus. Más kérdés, hogy hol milyen feltételei vannak. Jól mondtad, ez egy külön témát érdekel, mert amikor az út megépül, a fenntartással kapcsolatban különböző állomások lesznek. (Szalay Ferenc távozik az ülésről.) Sajnálom, hogy elment Szalay képviselő úr.
A Dunával kapcsolatban ugyan az anyagban nagyon sokat szerettünk volna foglalkozni és foglalkozunk is a Dunával, hiszen ez az év a "vizek éve". Ebben az anyagban nem kívántuk kiszedni, de minden van, a lovasturizmustól kezdve konferenciaturizmuson át kulturális és vízi turizmus is.
Szeretném megragadni a lehetőséget. Kint jártunk Brüsszelben, ahol közösen ott lehettünk, ahol Magyarországnak is ott van a makettje, és ez a Széchenyi-fürdő volt. Ebben a ciklusban nem tudjuk a műemlék gyógyfürdőket befejezni, mert erre sem volt forrás. Azt kell mondjam, hogy egész Európában olyan érték a főváros, de nemcsak a főváros, hanem a történelmi fürdő, ami kimaradt - nem tudom, a főváros ugye forráshiányra hivatkozva szintén nem tudja, szerintem ez egy nagyon nagy baj. Azt gondolnám, hogy itt, a vizek événél érdemes lenne megtalálni. Én különben azt gondolom, hogy azt kellene megvizsgálni, hogy ha európai uniós forrás nincs, akkor milyen egyéb forrásokból lehetne ezeket a kérdéseket megoldani.
A szúnyog nálunk is relatíve rendben van, jóváhagytuk, aláírtuk, amit kaptunk kereteket, és... (Közbeszólás: Szúnyoggyérítés.) Szúnyoggyérítés, bocsánatot kérek, valóban. Van még mit fejlődnünk a szúnyoggyérítés ügyében, de az önkormányzatok megelégedésére végezzük ezt a tevékenységet, tehát nincsen közöttünk semmiféle vita.
Két dolgot szeretnék még elmondani. Amit Nagy Jenő úr mondott, azzal teljesen egyetértek, szinte minden mondatával. Szerencsére ebben az évben a BTH az előző évekhez képest jelentősebb összeget kapott marketingre, ez nagyon jó dolog volt. Egyetértek én is, hogy a tisztaságra ügyelni kell. Ez egy összetett dolog itt a fővárosban, ezt tudjuk, vannak, amik jobbak, és vannak, amik rosszabb helyzetben vannak. Budapesten sincs megoldva az utasszámlálás, a nemzetközi gyakorlatban kutatással oldják meg ezeket a feladatokat, és igyekeznek ezt a problémát megoldani, de erre is sok pénz kell.
Zárásképpen azt szeretném elmondani azoknak, akik itt a bizottságban is és a régióban is, és minden régióban lobbizunk a turizmusért, hogy meggyőződésem, hogy ebben az országban - és nemcsak azért, mert több évtizedet foglalkozom ezzel a témával - a nagy kitörési pont a turizmus. Nyilván a turizmusnak vannak hátrányos ágai is, de olyan jellegű és olyan társadalmi problémákat tud megoldani, és olyan bevételekre tudnánk szert tenni, nekem meggyőződésem, ami az egész ország érdeke lenne. Jóval több bevétel lehetne, és a mi régiónk ez ügyben ehhez igyekszik mindig hozzájárulni.
Még egyszer nagyon szépen köszönöm ezt a rengeteg kérdést, igyekszünk továbbra is a régió és az ország turizmusérdekeit képviselni. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm, elnök úr, és köszönöm valamennyi regionális idegenforgalmi bizottság elnökének, hogy a mai napra előterjesztést készítettek, illetve beszámoltak a munkájukról. A hátralévő időszak tevékenységéhez sok sikert kívánunk mindannyiuknak. Lezárjuk ezt a napirendi pontot.
Egyebek között két dolgot szeretnék képviselőtársaimnak megemlíteni. Az egyik, hogy az utolsó bizottsági ülésünkre jövő héten kedden kerül sor. Képviselőtársaim majd írásban is megkapják a meghívót, de 10 óra helyett 9 órakor kezdenénk, mert viszonylag sok napirend megtárgyalására van igény.
Végül az elmúlt bizottsági ülésen, amikor Máriapócs országgyűlési határozati javaslatát tárgyaltuk, akkor azt a döntést hozta a bizottság, hogy a következő bizottsági ülésünkig, illetve két hét múlva sorra kerülő bizottsági ülésünkig felfüggesztjük a napirendi pont tárgyalását. Hétfőn 9 órakor tartunk egy egyeztetést e tekintetben a kulturális és az önkormányzati tárcával, reményeink szerint ki tudjuk billenteni a holtpontról az ügyet, és ezzel egy új információt hozva, majd a következő bizottsági ülésen erről is tájékoztatjuk képviselőtársaimat.
Van-e az egyebek között még bárkinek mondanivalója? (Nincs jelentkező.) Amennyiben nincs, megköszönöm minden bizottsági tagnak a részvételt, a bizottsági ülést bezárom, további szép napot kívánok és jó munkát önöknek.
(Az ülés befejezésének időpontja: 12 óra 56 perc)
|
Bánki Erik
|
Jegyzőkönyvvezető: Dancsecs Dóra és Biczó Andrea