STB-19/2008.
STB-58//2006-2010.
Jegyzőkönyv*
az Országgyűlés Sport- és turisztikai bizottságának
2008. szeptember 15-én hétfőn 8.00 órakor
az Országház földszint 1-2. számú tanácstermében
megtartott üléséről
Tartalomjegyzék
Helyettesítési megbízást adott *
Napirendhez kapcsolódó hozzászólások *
Szavazás a napirendi javaslatokról *
A köztársasági elnök által megfontolásra visszaküldött, az Országgyűlés 2008. június 9-ei ülésnapján elfogadott, a Balaton kiemelt üdülőkörzet területrendezési tervének elfogadásáról és a Balatoni Területrendezési Szabályzat megállapításáról szóló 2000. évi CXII. törvény módosításáról szóló törvény *
Dr. Sárközy Tamás, a Nemzeti Sporttanács elnökjelöltjének meghallgatása *
Dr. Sárközy Tamás szóbeli kiegészítője *
A Magyar Köztársaság 2007. évi költségvetésének végrehajtásáról szóló törvényjavaslat (T/6133. szám) (Általános vita), az Állami Számvevőszék jelentése a Magyar Köztársaság 2007. évi költségvetése végrehajtásának ellenőrzéséről (6133/1. szám) *
Dr. Somogyi Andrea (PM) szóbeli kiegészítője *
Lajtár Mónika (PM) szóbeli kiegészítője *
Holé Sándorné dr. (ÁSZ) szóbeli kiegészítője *
Az Állami Számvevőszék képviselőinek válaszai *
A Pénzügyminisztérium képviselőinek válaszai *
1. Beszámoló a Nemzeti Sporttanács tevékenységéről. Előterjesztő: Nemzeti Sporttanács képviselője
2. Dr. Sárközy Tamás, a Nemzeti Sporttanács elnökjelöltjének meghallgatása
3. A köztársasági elnök által megfontolásra visszaküldött, az Országgyűlés 2008. június 9-ei ülésnapján elfogadott, a Balaton kiemelt üdülőkörzet területrendezési tervének elfogadásáról és a Balatoni Területrendezési Szabályzat megállapításáról szóló 2000. évi CXII. törvény módosításáról szóló törvény (A köztársasági elnök átirata és a visszaküldött törvény T/5589/113. számon került iktatásra.) (Zárószavazás előtti módosító javaslat megvitatása a Házszabály 107. §-ának (2) bekezdése alapján)
4. a) A Magyar Köztársaság 2007. évi költségvetésének végrehajtásáról szóló törvényjavaslat (T/6133. szám) (Általános vita)
b) Az Állami Számvevőszék jelentése a Magyar Köztársaság 2007. évi költségvetése végrehajtásának ellenőrzéséről (6133/1. szám)
5. Egyebek
Elnököl: Bánki Erik (Fidesz), a bizottság elnöke
Pál Béla (MSZP), a bizottság alelnöke
Koscsó Lajos (MSZP)
Mohácsi József (MSZP)
Nagy Jenő (MSZP)
Páva Zoltán (MSZP)
Nagy Imre (MSZP)
Tóth József (MSZP)
Dr. Tóth József (MSZP)
Becsó Zsolt (Fidesz)
Hadházy Sándor (Fidesz)
Kovács Ferenc (Fidesz)
Szalay Ferenc (Fidesz)
Lasztovicza Jenő (Fidesz)
Helyettesítési megbízást adott
Almássy Kornél (MDF) Bánki Eriknek (Fidesz)
Nagy Imre (MSZP) megérkezéséig Nagy Jenőnek (MSZP)
Tóth József (MSZP) megérkezéséig dr. Tóth Józsefnek (MSZP)
Dr. Tóth József (MSZP) távozása utána Tóth Józsefnek (MSZP)
Becsó Zsolt (Fidesz) megérkezéséig Szalay Ferencnek (Fidesz)
Szijjártó Péter (Fidesz) Lasztovicza Jenőnek (Fidesz)
Dr. Sárközy Tamás, a Nemzeti Sporttanács elnökjelöltje
Dr. Gerzanics Annamária főosztályvezető-helyettes (Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium)
Holé Sándorné dr. (Állami Számvevőszék)
Dr. Remport Katalin (Állami Számvevőszék)
Dr. Somogyi Andrea (Pénzügyminisztérium)
Lajtár Mónika (Pénzügyminisztérium)
Megjelent:
Dr. Suchman Tamás, a Balaton Fejlesztési Tanács elnöke
(Az ülés kezdetének időpontja: 08 óra 10 perc)
BÁNKI ERIK (Fidesz), a bizottság elnöke, a továbbiakban ELNÖK: Jó napot kívánok! Tisztelt Bizottság! Sok szeretettel köszöntök mindenkit a Sport- és turisztikai bizottság mai ülésén. Képviselőtársaim megkapták írásban a meghívót azzal a kiegészítéssel, hogy amennyiben a mai ülés időtartama alatt nem tudunk végezni ezekkel a napirendekkel, akkor holnap 10 órától folytatjuk az ülésünket.
Napirendhez kapcsolódó hozzászólások
Az írásban kiküldött napirendi pontokhoz képest egy cserejavaslatom lenne. Jelezték az előterjesztők, hogy miután ma több illetékes bizottság is tárgyalja a Balaton-törvényt, ezért az volt a kérésük, hogy vegyük előre, hogy az előterjesztők aztán a többi bizottság elé is tudjanak menni a törvényjavaslattal. Ezért majd kérek erről egy szavazást a bizottság tagjaitól.
Kérdezem, hogy a napirendekkel kapcsolatban van-e bárkinek észrevétele. Pál Béla, öné a szó.
PÁL BÉLA (MSZP): Köszönöm szépen. Egyetértve elnök úr javaslatával, még egy javaslatot tennék. Mivel a Nemzeti Sporttanácsnál most tulajdonképpen egy ex lex állapot van, hiszen a volt elnök leköszönt, a jelenlegi elnököt most hallgatjuk meg, javasolnám a Nemzeti Sporttanács tevékenységéről szóló beszámolót most levenni a napirendek közül. Erre térjünk vissza egy későbbi időszakban. Egyébként egyetértek azzal, amit az elnök úr javasolt. Valamint szeretném majd előrebocsátani, bár nem ide tartozik, hogy szavazzunk majd a lenti kihelyezett bizottsági ülésről is, mivel az az információ jutott el hozzám, hogy 19-én akadályoztatva van több képviselő. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm. További vélemény? (Nincs jelentkező.) A Nemzeti Sporttanács tevékenységével kapcsolatos javaslat ügyét azért nem értem, mert elvileg vannak előterjesztők. A társelnök a miniszter. A miniszter képviseletében látom itt szakállamtitkár urat, illetve itt van a Nemzeti Sporttanács titkára is, aki - gondolom - szintén részt tud venni előterjesztőként. Kérdezem, hogy ennek ellenére is fenntartja-e a javaslatát.
PÁL BÉLA (MSZP): Igen. Azért is, mert Török Ottó, aki szakállamtitkárként néhány hete kapta a megbízást, hogy felügyelje ezt a területet, meghallgatására még nem került sor a bizottság előtt, én mindenképpen javasolnám, hogy először hallgassuk meg őt az elképzeléseiről és egy később időpontban természetesen sor kerülhet a Nemzeti Sporttanácsról szóló tájékoztatóra is. Annál is inkább, mivel még egy korábbi elnök vezetése alatt tevékenykedett és célszerű lett volna, hogy ha ő tudott volna beszámolni. Ha ő ezt nem tudta megtenni, akkor azt gondolom, hogy ezt illesszük bele abba a rendszerbe, amikor Török Ottót hallgatjuk majd meg. A jövő heti vagy az utána következő ülésen. És most akkor koncentrálhatnánk csak arra, hogy Sárközy professzor úrnak milyen elképzelései vannak a Nemzeti Sporttanács tevékenységével kapcsolatban. Köszönöm.
Szavazás a napirendi javaslatokról
ELNÖK: Köszönöm. A két javaslatról külön kérnék szavazást. Egyrészt, aki támogatja az írásban megküldött napirendi pontok első pontjaként szereplőnek a levételét és egy későbbi ülésre áttételét, az kérem, kézfelemeléssel jelezze. (Szavazás.) Kilenc. Ki nem támogatja? (Szavazás.) Nyolc. Köszönöm. Ezt levettük a napirendről.
A másik, hogy az írásban eredetileg 3-asként jelzett, a köztársasági elnök által megfontolásra visszaküldött Balaton-törvény tárgyalását az első napirend keretében tegyük meg a mai ülésen. Aki ezzel egyetért, az kérem, kézfelemeléssel jelezze. (Szavazás.) Köszönöm. Egyhangúlag módosította a bizottság ezt a pontot. Tehát az új napirend értelmében az első napirenddel kezdünk. Megadom a szót az előterjesztőnek.
DR. GERZANICS ANNAMÁRIA (Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium): Köszönöm szépen. A június 9-én megszavazott törvényjavaslattal kapcsolatos köztársasági elnöki kifogás két vonulatban foglalható össze. Az egyik az elnök úrnak az a kifogása, amely a szennyvízkezelés szempontjából nem megfelelő színvonalon ellátott területek, beépítésre nem szánt területek kijelölését kifogásolta, és kérte, hogy a part és partközeli településekben meglévő 10 százalékos, illetve a háttértelepülésekben a hatályos törvényben meglévő 15 százalékos növekedési korlátot építsük vissza a törvénybe.
Megkaptam az önök ajánlásait, ebben az ajánlási sorrendben ezt a kifogást a 2-es javaslat kezeli. A beépítésre szánt területek növelésével kapcsolatos fő szabályként a területfejlesztési törvény 2004 óta érvényes 23/A §-ának (2) bekezdésében lévő c) előírást kell alkalmazni ma már Magyarországon a területrendezési gyakorlatban. Ez előírja, hogy a területrendezési tervekben, különösen a törvénnyel kijelöltekben a kijelölt övezeteket, a településrendezési tervet csak 5 százalékban módosíthatják. Ez a szabály beépítésre kerül most a Balaton-törvénybe. Nem direkt ugyanazzal a szövegezéssel, hanem eljárási szabályokkal egészítettük ki, tehát pontosan megfogalmaztuk, hogy ezt a területfejlesztési törvényben meglévő 5 százalékos korlátot hogyan kell alkalmazni a további gyakorlatban a Balaton-törvény és a területrendezési tervek gyakorlatában. Ezzel ugye teljesítjük a korábbi korlátot, amit ilyen módon nem volt értelme tovább éltetni, mert egy szigorúbb szabály kiváltotta egy másik törvényben.
A köztársasági elnök úr kifogásainak másik vonulata pedig a háttértelepülések beépítésre szánt területeire vonatkozik, az ott alkalmazott szennyvízkezelési szabályokra. Ismeretes, hogy a hatályos törvény 2008. január 1-je óta a háttértelepülések beépítésre szánt területein nem teszi lehetővé az építkezést, csak közcsatorna mellett. Ezeknek a településeknek zömében nincs közcsatornájuk, és ezért nagy helyi nyomásra - a jelenlegi törvényjavaslat engedett ebben a vonatkozásban és - azt mondta, hogy 2015. december 31-ig engedné az építés feltételeként a vízzáró szennyvíztisztítót, illetve a korszerű egyedi szennyvízkezelő kisberendezéseket. A köztársasági elnök úr azt kérte, hogy állítsuk vissza a hatályos törvényben meglévő szabályt. A közcsatorna kiépítésének nagyon kicsi a lehetősége. Ismeretes, hogy ezek a kistelepülések 2000 lakos egyenérték alatt uniós támogatást nem kaphatnak és a helyi források és a regionális források sem teszik lehetővé, hogy a közcsatornát kiépítsék. A mi javaslatunk az lenne, hogy a vízzáró szennyvíztárolókat valóban kiiktatjuk a törvényből. Hiszen ezek nehezen ellenőrizhetőek, hogy valóban vízzáróak-e, viszont az egyedi szennyvízkezelő berendezések terén az elmúlt nyolc évben olyan fokú technológiai fejlődésen estek át ezek a berendezések, ezek olyan berendezések, amelyek három bekötésre, három ingatlanra vagy akár egész településrészekre vonatkoztathatóan is ki tudnak építeni egy rendszert, kezelik, megfelelő fokon tisztítják a szennyvizet és ilyen hatásfok mellett az helyben el is helyezhető. Természetesen ennek a berendezésnek az engedélyezése a vízügyi és környezetvédelmi hatóság engedélyével egyedi eljárásokban történne, tehát mindig az adott helyre adaptálva. Ez lenne az egyik javaslatunk. A másik az, hogy ezt az egyedi szennyvízkezelő berendezést a szennyvíz-agglomerációba nem tartozó, tehát 2000 lakos egyenérték alatti településekben is elfogadjuk, és ezekre a településekre, miután tudjuk, hogy ez is támogatást igényel, a kormány bevállal egy programot: 2012. december 31-ig gondoskodik ezeknek a berendezéseknek a támogathatóságáról. A szennyvíz-agglomerációba tartozó települések esetében viszont a határidőt 2016-ról 2013-ra előrehozzuk és 2013-tól ugyan a közcsatorna kiépítésének kötelezettsége itt is megmaradna, de az egyedi berendezéseket is, azokat, amelyek megfelelő hatásfokkal működnek, továbbra is elfogadná a törvény elégséges feltételeként az építéshez. Ezek azok a javaslatok, amit az 1-es, 3-as, 4-es, 5-ös és a 6-os pontokban találnak a képviselő urak.
ELNÖK: Köszönöm szépen a szóbeli kiegészítést. Ezután a bizottság tagjainak adnám meg a lehetőséget arra, hogy a módosító indítványokkal kapcsolatos észrevételeiket, esetleges kérdéseiket, javaslataikat megtegyék. Kérdezem, hogy van-e ilyen? (Nincs jelentkező.) Ha nincs jelentkező, szavazásra teszem fel a kérdést, de előtte megkérdezem Suchman Tamástól, hogy van-e kiegészíteni valója. (Nincs.) Köszönöm. Kérdezem a bizottságot, hogy egy szavazást elrendelve dönthetünk-e a különböző pontokról. Kik járulnak ehhez hozzá? (Szavazás.) Egyhangú. Köszönöm szépen. Akkor kérdezem, hogy ki támogatja az öt pontot az írásban megküldött javaslat szerint. (Szavazás.) A bizottság tagjai valamennyi módosító indítványt egyhangúlag támogatták. Köszönöm szépen a főosztályvezető-helyettes asszonynak a segítségét.
Dr. Sárközy Tamás, a Nemzeti Sporttanács elnökjelöltjének meghallgatása
Áttérünk a következő napirendünkre, amely Sárközy Tamás professzor úr meghallgatása, akit a miniszterelnök úr a Nemzeti Sporttanács elnökének jelölt. Köszönöm a türelmét, hogy a napirendcseréhez hozzájárult ön is. A bizottság tagjai megkapták az áttekintést professzor úr eddigi pályafutásáról. Megadom a szót a szóbeli kiegészítésre.
Dr. Sárközy Tamás szóbeli kiegészítője
DR. SÁRKÖZY TAMÁS, a Nemzeti Sporttanács elnökjelöltje: Köszönöm szépen én is a bizottságnak, hogy ilyen gyorsan napirendre tűzte ezt a meghallgatást. Amikor megkaptam a felkérést, akkor az adott feltételeket kellett tudomásul vennem. Tudniillik a feltételek azok, hogy ha ma fel tetszenek oszlani, akkor az én megbízásom hat hónapig tart, ha megkapom egyáltalán, ha pedig nem tetszenek feloszlani és ki tetszenek tölteni a teljes kormányzati periódust, akkor ez a megbízatás egy év, hat hónap, egy év, nyolc hónap között van. Ezek az időbeli korátok. A második az, hogy nekem az orromra lehet húzni, hogy én többször azt mondtam, hogy nincs szükség Sporttanácsra, mert az lenne az igazi jó dolog, hogy ha csak a Magyar Olimpiai Bizottság, illetve a Nemzeti Sportszövetség lenne két civil szervezet. Önök eldöntenék a költségvetést, azt odaadnák nekik és ők finanszíroznák a sportot. Ma azonban nem ez a helyzet. A sporttörvény szerint a Nemzeti Sporttanácsnak 18 tagja van és ebben a helyzetben úgy gondolom, az adott helyzetben most, mindaddig, amíg ezen nem lehet változtatni, míg mondjuk a négy sportszövetség önként nem fuzionál, addig a Sporttanácsra szükség van.
Most mi ez a Sporttanács jogállásilag az én felfogásomban? Van ez az európai kormányzás Prodi-féle könyv, amely a civilekkel partneri kormányzás eszméjét tűzte maga elé és ez a Sporttanács félig kormánybizottság, mert hiszen négy kormánytagja van, 12 tagú kormány esetében ez a kormány egyharmadát jelenti. A másik oldalról viszont szinte az összes jelentősebb sportszervezet benne van. Tehát tulajdonképpen ez a civil kormányzati együttműködésnek a szerve, és ennek a Sporttanácsnak a társelnöke a sportért felelős miniszter, és én úgy szeretném, hogy a jövőben a Sporttanács titkára a sportért felelős szakállamtitkár legyen, mint ahogy az 2004. évi I. törvényben. Tehát az eredeti sporttörvényben ez így is volt benne. Tehát ez egy vegyes kormányzati-civil fórum lenne, ahol az elnöknek alapvetően az a feladata, hogy a civileket képviselje, hiszen a kormányt képviseli négy miniszter, és ebben a vonatkozásban alapvető feladataként az érdekkiegyenlítést, a beszélgetést, az egymás megértését, és a közös cselekvést tartom. Mert ha a Sporttanács ilyen körülmények között elfogad egy ajánlást, amelyben benne van a kormány egynegyede és a leglényegesebb civil szervezetek, akkor igaz ugyan, hogy a Sporttanács csak véleményez, ajánl, de nem tudok elképzelni olyan kormányt, amely ezt ne hajtaná végre. Tehát úgy gondolom, hogy döntési jogkörök nélkül is ez működőképes lehet.
Az elnöknek pedig egy szavazata van a 18 között, de van egy informális szerepe, a béke és barátság és együttműködés jegyében, amelyet én szeretnék ellátni.
Magára a munkára nézve úgy gondolom, hogy ebben a másfél évben a lehető legszorosabb együttműködést kell kialakítani a sportért felelős miniszterrel, mert nem igaz az, hogy Magyarországon nincs sportminiszter. A minisztériumot is úgy lehetne hívni, hogy önkormányzati, turisztikai sportminisztérium, de akkor nem férne ki a táblán, tehát igenis van sportért felelős miniszter, aki társelnöke ennek a szervnek, és ha a szakállamtitkár úr a titkár, akkor van reményünk arra például, hogy ha összefogunk, akkor jövő évben nem májusban megy ki a sportért való támogatás, hanem mondjuk mi már most el kezdjük segíteni a sportszövetségek elszámolását, elkezdjük a támogatási rendeletet írni. Mert sokban nem lesz más, mint a tavalyi. Megnézzük a formanyomtatványokat és esetlegesen mikor el tetszenek fogadni a költségvetést, a két ünnep között a kormány ügyrendje szerint már a támogatási rendeletet tárgyalja a szakmapolitikai értekezlet a kormánynál, majd január közepén megjelenik. A szerződéseket megkötjük februárban és nem az a helyzet lesz, ami idén volt, hogy áprilisban jelent meg a rendelet. Ez kicsi dolog, de úgy gondolom, hogy a sport légköréhez hozzájárulunk. Ugyancsak kértem a miniszterelnök urat, hogy biztosítsa azt, hogy a másik három minisztérium miniszterrel, illetve helyettesítésére a kormány ügyrendje szerint jogosult államtitkárral képviseltesse magát és a miniszterelnök úr nekem erre ígéretet tett.
Ugyancsak azt szeretném, ha a Sporttanács itt a Parlamentben ülésezne, mint minden kormánybizottság, illetve más hasonló jellegű szerv, és az elnök sem az Önkormányzati Minisztériumban tevékenykedne. Ugyanakkor azonban nem kell külön költségvetés, nem kell külön semmi se, mert hiszen az adminisztratív munkát a sport-szakállamtitkár biztosítaná.
Állandósultabb munka kéne és ennek a feltételeit kellene megteremteni. Ez azt jelenti, hogy én szeretnék egy állandósultan működő gazdasági bizottságot, szeretnék informális üléseket a civilekkel, tehát például a jövő évi költségvetés belső arányainál, mondjuk leülni az érintett alapvető civil szervezetekkel egy vendéglőbe, ott megbeszélni, hogy mit tudunk tenni egymásért és aztán már a Sporttanács ülésére úgy jönni ide, hogy egy egyeztetett álláspont legyen. Tehát én úgy gondolom, hogy jelenleg nem olyan nagyon nagy dolgokon kéne fáradozni, hanem azt a kicsit kéne megtenni a magyar sportért, ami lehetséges.
Na most, azért néhány szót arról, hogy én - de ez már csak az egy szavazatnak az álláspontja, - hogyan vélekedek a sportnak az ügyeiről. Én úgy gondolom, hogy ha a magyar sport idén önöktől, a parlamenttől megkapja azt a költségvetési támogatást, amit tavaly olimpiai évben megkapott, az már a sportnak egy nagy eredménye lesz. Tehát én úgy gondolom, hogy a közvetlen állami sportfinanszírozás jelentősen nem növelhető. A Dénes Ferenc-féle tanulmány világosan kimutatja, hogy a közvetlen állami sportfinanszírozás aránya Magyarországon nem csekélyebb, mint az Európai Unió vezető tagállamaiban, hanem nagyobb. Ami kevés, a sportágazat részesedése a GDP-ből, ami viszont nem a kormányzati rész csak, hanem abban benne vannak a háztartások, az üzleti szféra és a többi. Ezzel szemben jelentős lehetőségeket látok az oktatási költségvetésnél. Holnap rektori értekezlet van és Hiller miniszter úr nem fog tudni elbújni előlem, mert makacsul követni fogom. Tehát oktatási, szociális, például a roma felzárkóztatási programokban sok lehetőség van. Az egészségügyben. Engem felhívott a Nemzeti Egészségügyi Tanács alelnöke és azt mondta, hogy a népegészségügyi programban sok pénz van, működjünk együtt, amit én nagyon pozitív dolognak tartok, a fejlesztési pénzek például. Évek óta húzódik a Bajnai úrnál egy majdnem 500 milliós létesítményfejlesztési program, hátha meg lehetne egy picit dobni. És a fegyveres erők! Hát az olimpián is lehetett látni, hogy részben bizonyos álláslehetőséget tudna adni bizonyos sportolóknak, részben egy katonai lőtér fejlesztése, adott esetben a civil sport számára való kinyitása, szintén lehetőséget ad. Ez az állami rész, amin mindent meg kell tenni annak érdekében, hogy ez növekedjék.
A második felfogásom a belső elosztás változása. Nagyon durván és leegyszerűsítetten: kevesebbet működési költségre. A Dénes-féle tanulmány szerint ez több, mint 20 százalék, miközben Nyugat-Európában 4-5 százalék. Kevesebbet személyi juttatásokra, amely ugyancsak nagyon magas. Ezzel szemben sokkal többet sportlétesítmény-fejlesztésre, sport-egészségügyre és jóval többet gyereksportra, diáksportra, ifjúsági sportra, szabadidősportra. Tehát a belső arányokat kell megváltoztatni és ez nem élsportellenes álláspont, mert én úgy gondolom, hogy az elitsportokat, az élsportot most már, mikor a rendszerváltás után a 18. évben vagyunk és állítólag kapitalizmusban élünk, alapvetően az üzleti világnak kell támogatnia. Tehát az államnak onnan ki kell mennie és az államnak erősebbnek kell lenni diáknál, gyereknél, iskolában, főiskolában. Tehát ott az állam szerepét növelni kell. Ezzel szemben az élsportban az alapvető pénzügyi támogatást az üzleti világnak kell megadnia és ez meg is indult. Lehet látni, nem olyan mértékben, mint szeretnénk, de azért megindult. Azért, ha az ember megnézi a Magyar Külkereskedelmi Bank, száz százalékban német tulajdonú bank és nézzék meg, hogy mit áldoz a sportra. Vagy vegyük a magyar multit, a Molt, vagy vegyük az én kedvenc példámat, mert én jégkorongrajongó vagyok. Hát ott Székesfehérvárott az Alba Volán mögött száz kisvállalkozónak a pénze is van, hogy el tudjon indulni az osztrák bajnokságon. Ez elindult, de kevés. Tehát én úgy gondolom, az élsport nem állami. Egyébként az Európai Unió tiltja is a professzionalista sport állami támogatását, sőt az önkormányzatoknál is van korlát az Európai Unió szabályai szerint, de az üzleti részt viszont növelni kell. Ezen a téren azért magunk is tettünk valamit, mert például a Corvinus Egyetem, az én egyetemem és a Semmelweis Egyetem az idén először elindítja a sportmenedzser mesterképzést. Tehát nem az alapot, a mestert, ami azért ezen a téren biztos jelentős lesz. A következő része az, hogy a jogszabályi keretek között, de a döntési jogokat adjuk vissza a sportköztestületeknek. Nyíltan nem tudjuk visszaadni, mert hiszen a törvényt nem tudjuk módosítani, nem látom lehetőségét, de ténylegesen ők döntsenek, a döntések pedig kevésbé bürokratikusak lesznek, ha megnézzük ezt a támogatási rendeletet. Hát aki ezt kitölti, nagy ember. Tehát a bürokráciát, a túlszabályozást csökkenteni, a normativitást erősíteni. Nem kell utólagosan ad hoc döntéseket hozni, a pénzt tegyük ki az asztalra, nyitottság, és amit én nem tudok megoldani, de valamifajta szakmai ellenőrzés. Tehát például megnézni azt, hogy indokolt volt az a döntés, hogy a magyar öttusázók nem Pekingben, hanem Szöulban tartózkodtak és ott készültek fel az olimpiára, mert rossz a levegő. Hát aki megnyerte az olimpiát, annak kevésbé volt rossz. Tehát ezeket a dolgokat meg lehet nézni és itt lehet egész picit az arányokat a diák felé, a gyerek felé, a szabadidősport felé terelni. És azt a pazarlást, amit én ezzel a moldovai hasonlattal szoktam kifejezni, hogy a "tékozló koldus", az egyik oldalon nagy felhajtás, a másik oldalon pedig lerohad minden, ezt egy kicsit - én már nem gondolom öreg ember létemre, hogy sokat lehet változtatni a világon, ezt fiatalemberek gondolják, de - az arányokat meg kéne változtatni ebben a vonatkozásban.
Végül azt szeretném mondani, hogy tulajdonképpen amit én most elmondtam, az benne van az önök által elfogadott sportstratégiában. Tulajdonképpen itt nem új gondolatok vannak, mert ezek eddig is így voltak, csak egy kicsit határozottabban kellene elindulni. Egyébként a sportstratégiát is azért tudták önök olyan egyhangúlag elfogadni, mert a pénz nem volt melléírva. Az emberek sem voltak melléírva. Ennek következtében ez így van. Az erőket koncentrálni kell és differenciálni kell. Ami pedig a személyes dolgokat illeti, ha én ezt a megbízást megkapom, az egyéb elfoglaltságaimat radikálisan csökkenteni fogom és alapvetően szeretnék informálisan egy kicsit nyüzsögni, például vasárnaponként kérni egy kocsit az önkormányzati minisztériumtól, esetleg egy fiatal munkatársat is elcsábítani, és sporteseményről sporteseményre járni. Mert tudniillik nekem van egy nagy előnyöm: a fél Magyarország hozzám járt egyetemre. És ennek következtében hátha találunk ott valakit, akivel ki tudjuk festetni a termeket, hátha a polgármester úrral lehetne ott kicsit bratyizni, stb. stb., tehát kis szolgálatokat szeretnék tenni a magyar sportnak. Az illető, aki ezt nekem mondta, jóindulatúan mondta és én sem vettem rossz néven, de egyszer egy híres olimpiai bajnok azt mondta nekem, de mondom, nem rosszindulatúan mondta és én sem úgy fogadtam, hogy "itt van ez a Sárközy, hát egy kicsit púpos, hát egy kicsit sánta, hát egy kicsit kövér, sose sportolt, a fejével is baj van, mert az állam szerepéről miket gondol, de azért hozzánk tartozik, a magyar sporthoz". Hát én ennek az elvnek jegyében szeretném ezt a kevés időt, ha van rá mód, a sportért eltölteni. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen professzor úr! A bizottság tagjainak adnám meg a szót és a lehetőséget arra, hogy az elhangzottakkal kapcsolatban felmerülő kérdéseiket, egyéb véleményeiket elmondják. Páva Zoltán képviselő úr!
PÁVA ZOLTÁN (MSZP): Köszönöm szépen a szót. Professzor úr! Mi a véleménye a tanács jelenlegi delegálási rendszeréről? Jónak tartja-e ezt a rendszert vagy előtérbe helyezné a független tanácstagok delegálását? És a Sporttanács kívánja-e értékelni az olimpiai szereplést, esetleg kérhetném-e azt, hogy személyesen röviden mondana néhány szót az olimpiai szereplésünkről? Lett volna egy harmadik kérdésem is, de ön elmondta, hogy hogyan kívánja a kapcsolatot tartani az állami szervekkel, a sport szakállamtitkársággal, értelmezhetjük ezt úgy is, hogy kvázi a titkársága lenne ennek a Sporttanácsnak, és a döntéseket együttesen hoznák meg, a döntés végrehajtásában az operatív feladatot akkor a szakállamtitkárság végezné. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm. További kérdések vannak-e? Szalay Ferenc!
SZALAY FERENC (Fidesz): Egy kérdést szeretnék feltenni: önnek mi a véleménye a Sporttanács eddigi munkájáról?
ELNÖK: Köszönöm. További kérdések? (Nincs jelentkező.) Nekem is lenne pár kérdésem. Nagy örömömre szolgált az az átalakítás és átszervezési terv, amit a Sporttanács működtetése során elmondott és felvázolt előttünk. Én nem rejtettem korábban sem véka alá, hogy abszolút nem voltam elégedett a Sporttanács működésével. Magam egy tanácsülésen vettem részt és az ott ért impulzusok alapján úgy döntöttem, hogy talán jobb, hogy ha más, hatékonyabb időtöltést választok magamnak.
Tehát azzal, hogy a Sporttanács megpróbál valóban függetlenedni valamilyen módon és nem a minisztérium egy zugában elrejtve, ott valamilyen aknamunkát végezni, aminek látható eredményei nincsenek, talán ezzel a függetlenedéssel, önállósodással és magával a Parlament épületének a komolyságával is növelni tudja a hatékonyságát és a szerepét.
Azt gondolom, hogy ennél sokkal többre hivatott, bár érdemes azt végiggondolni, amit ön is elmondott a bevezetőjében, hogy lehet-e külön kezelni ennyi szervezetet, hogy tényleg praktikusabb lenne két szervezettel megoldani a kapcsolattartást és rajtuk keresztül a finanszírozást a sport terén, de ez egy adottság, ez a helyzet van ma és nyilván ennek a hatékonyságát kell a lehető legnagyobb mértékben fokozni. Azzal értelemszerűen, hogy a titkárság, mint olyan megszűnik a mostani formájában, több millió forint szabadul fel. A kérdésem az lenne, hogy arra van-e konkrét elképzelése, hogy mi történik ezzel. Pontosan mennyi ez a forrás és pontosan milyen ennek az elosztása, milyen módon fog megtörténni a következőkben? Illetve az is, hogy azzal, hogy a szakállamtitkár lesz gyakorlatilag a főtitkára a Sporttanácsnak, hogy ha jól értem a professzor úr által elmondottakat, az nyilván azt jelenti, hogy valamilyen operatív ügyintézésben külön megoldásra is szükség lesz, ami a Sporttanács működésének az előkészítése, az adminisztrálása, a meghívók kiküldése, stb., tehát, hogy ha itt van a székhelye a Sporttanácsnak - nyilván a minisztériumban van a szakállamtitkárság - ennek a megoldását hogyan gondolja technikailag kivitelezni?
Ennél komolyabb kérdések is hátra vannak. A finanszírozás. Jelezte professzor úr, hogy a mostani költségvetés kapcsán nem lát lehetőséget arra, hogy jelentősen növelésre kerüljön a sportköltségvetés. Viszont sokszor esett már szó a szerencsejáték-bevételekről. Arról a rendszerről, ami korábban jól működött. Miszerint a sportfinanszírozása gyakorlatilag a szerencsejáték-bevételeken keresztül folyt. Nyilvánvaló, hogy ez is költségvetési tétel részben, mégis azt gondolom, hogy egy sokkal kiszámíthatóbb, talán egyszerűbb és sokkal működőbb megoldás. Tervezi-e ennek a valamilyen módon történő visszaállítását?
Olimpia. Én tovább mennék Páva Zoltánnál. Ön hogy látja az olimpiai játékok szerepét az utánpótlás-nevelésre, a sportegészségügyre gyakorolt hatását, illetve a jövőjét? London és a következő játékok kapcsán.
Illetve szintén érintőlegesen szó esett a nemzeti sportstratégiáról. Tökéletesen egyetértek önnel abban, amit elmondott. Nyilván azért volt egy majdnem egyhangú elfogadása a parlamentben ennek a stratégiának, mert jó irányokat jelölt ki. Volt egy viszonylag széles körű szakmai és társadalmi egyeztetés, ami megelőzte. Ez nagyon jó alapmunka, amit egyébként a minisztériumban elkészítettek, viszont egy baja van, az, hogy a végrehajtása nem történt meg. Most már eltelt másfél év, a kérdés az, hogy szükséges-e az átdolgozása, azoknak a céloknak és prioritásoknak a meghatározása, amelyek ebben rögzítésre kerültek. Azok készen vannak, viszont a végrehajtás gyakorlatilag teljes csúszásban van. Tervezi-e azt, hogy a Sporttanács valamilyen módon javaslatot tesz ennek az intézkedési tervnek a végrehajtási szakaszának a felgyorsítására. Mert az ördög a részletekben bújik meg. Ha nincs több kérdés, megadnám a szót a professzor úrnak.
DR. SÁRKÖZY TAMÁS, a Nemzeti Sporttanács elnökjelöltje: Ezt a törvény határozza meg, az én privát véleményem az, hogy bizonyos területeken a delegálási rendszer a helyes, mert ugye érdekeket kell egyeztetni, ahhoz nyilvánvalóan a Magyar Olimpiai Bizottság elnöke kell, a Nemzeti Sportszövetség elnöke kell. A másik oldalról azonban nem ártana, ha a független személyek szerepe növekedne a Sporttanácsban, bár így is van néhány ilyen eset. A Nemzet Sportolójának képviselője voltaképpen ilyen, a Szponzorok Tanácsának Képviselője voltaképpen ilyen lehetne. Tehát itt a törvény behatárolja a dolgot. Így is 18-an vannak a Sporttanács tagjai, tehát a nagyon bővítés lehetősége működésképtelenné teszi, de biztos, hogy ha törvénymódosítás lesz, akkor ezt felül kell vizsgálni. Más kérdés, hogy én azzal a kamarai rendszerrel, amit korábban az önkormányzati minisztériumban kitaláltak, illetve javasoltak, személy szerint nem értek egyet, de hát én egy szavazat vagyok a Sporttanácsban a sok közül. Tehát én úgy gondolom, hogy az összetétel megvizsgálandó hosszú távon. Jelen pillanatban törvényi adottság, tehát úgy kell venni, ahogy most ez van.
Úgy gondolom, hogy az olimpián nem országok indulnak, az olimpiát városok rendezik és olimpiai bizottságok küldik oda a csapatot. Tehát az olimpiai szereplés értékelése elsődlegesen az érintett szakszövetségek és a Magyar Olimpiai Bizottság dolga. Úgy tudom, hogy a Sportbizottság meg is fogja tárgyalni szeptember 30-án ezt az értékelést. Az Olimpiai Bizottság csinált a szakszövetségeknek egy nyolc kérdésből álló kérdőívet, hogy mire válaszoljanak. Meglátjuk, hogy ebből mi lesz.
Ettől függetlenül amennyiben akár a kormány kéri, akár bármely tag kéri, a Sporttanács természetszerűleg meg fogja tárgyalni, hiszen az ügyrendje szerint ezt meg is kell tárgyalnia. De úgy gondolom, hogy az elsődleges értékelés nem a Sporttanácsé, hanem magáé az Olimpiai Bizottságé. Gondolom én.
Felmerült Bánki elnök úr által is, hogy én hogyan értékelem. Én úgy gondolom, hogy az olimpia óriási jelentőségű dolog és ezt nem lehet tőle elvenni és a jövőben is az lesz, világpolitikai jelentősége van természetszerűen. Mi egy kicsit elfeledkezünk az én kedvenc sportágaimról, a téli sportokról, ami nem biztos, hogy helyes, ha figyelembe vesszük, hogy hány ember síel Magyarországon, hogy hány ember korcsolyázik. Tehát ez egy másik kérdés. Nem vagyunk igazából téli ország. De hát Jamaica sem az, és mégis indul bobválogatott a téli olimpián. A másik része, hogy tudomásul kell venni, hogy egyelőre az olimpiai mozgalmon kívül hatalmas új sportágak fejlődtek ki, amelyek nem olimpiai sportágak. A technikai sportok egész tömege, amely óriási közönséget vonz, de megemlíthetném azt is, hogy Magyarországon nemcsak leromlottak sportlétesítmények, hanem épültek is. Vegyük a golfpályákat, a lovas pályákat, a fallabdapályákat, a bowlingpályákat, tehát bővülés is van. Biztos, hogy ez tehetősebb rétegek sportja inkább és itt az állam szociális jellegű beavatkozására nagy szükség van. Éppen a Budapesti Sportbizottság igazgatója említette nekem, hogy a Fővárosi Sportigazgatóság télen ingyen korcsolyát kölcsönöz annak érdekében, hogy aki nem tudja megfizetni, az is lehetőséghez jusson. Tehát a másik oldal, hogy az olimpia mellett én nagyon nagy jelentőséget tulajdonítok az ifjúság körében kedvelt nem olimpiai sportágaknak. Én most éppen rektor lettem valahol, és azzal kezdte a hallgatói önkormányzat, hogy mikor lehet rögbizni. Én döbbenten néztem, mert nekem fogalmam sincs, hogy hol van Magyarországon rögbipálya, állítólag futballpálya nem jó rá, bár én azt hittem, hogy jó rá. Tehát ezt is figyelembe kell venni. Tehát itt megint az arányokat kell változtatni, nem lehet eltekinteni attól, hogy az olimpián kívüli sportágak jelentős része nagy népszerűségű és be is jut az olimpiára. Úgy hallom, hogy Londonban már lesz golf az olimpiai játékokon, már gumiasztal-ugrálás is volt. Tehát amit mi nem tartunk sportnak, azt egy csomó fiatal annak tartja.
Szalay képviselő úr! Az eddigi munkát nem nekem kell értékelnem, természetszerűen, tehát én úgy gondolom, hogy itt ugyanaz történt, ami mindig szokott történni és velem is előfordulhat, mert én emlékszem rá, mikor 1996-ban a Deutsch miniszter úr létrehozta ezt a tanácsot és nemsokára az ő tanácsadó testületévé ment le. Aztán most ugyanaz történt, hogy ez a tanács szép lassan kiürült és egy tisztán tanácsadó szervvé változott, amely sokszor a nekem adott jegyzőkönyvek szerint határozatképtelen volt, mert nem jöttek el, mert nem tartották fontosnak, tehát szép lassan kiürült a tevékenység és ez velem is előfordulhat. A magam részéről mindent meg fogok tenni, hogy ez ne így történjen, és ez egy valóban kormánybizottságszerű, azzal egyenértékű szervként működjön és ha ehhez megkapom a politikai támogatást, akkor sikerülni fog. Ha nem, akkor az én üléseim éppúgy határozatképtelenek lesznek, mint a Vitray úré. Itt azért az értékelésnél tárgyilagosnak kell lenni.
Ami a szakállamtitkársággal való együttműködést illeti: így szólt maga a sporttörvény. Abban az időben még voltak politikai államtitkárok, de a volt a sporttörvényben, hogy a politikai államtitkár a titkára a Sporttanácsnak. Ez megváltozott és szerintem ez helytelen volt, hogy megváltozzon, mert hiszen a Sporttanács ajánlásai akkor válnak villámgyorsan állami döntéssé, ha azt a társelnök sportminiszter úr, illetve a szakállamtitkárság hajlandó végrehajtani. Mert ha nem hajlandó végrehajtani, akkor odajutunk tényleg, hogy tanácsosztogatás. Én nem szeretnék tanácsokat osztogatni, hanem azt szeretném, hogy ha valamiben megállapodnánk, akkor a Török úr haza megy és másnap reggel kiadja az apparátusnak, én meg hétfőn felbukkanok az apparátusnál és kezdem keresni, hogy hol van. Tehát itt egy operatívabb munkát kéne végezni.
Ami pedig a pénzt illeti, ez nem egy óriási pénz, mert eleinte 11 millió forint volt, jelen pillanatban 6,6 és a jövő éviben 7 milliót terveztek. Erre nincs szüksége külön a Sporttanácsnak. Én úgy gondolom, hogy maximum szakértő kell, mert nekem nem kell díjazás, meg költségtérítés, másnak sem kell. Ha meg szakértő kell, meg fogom kérni a sportminiszter urat, hogy lesz szíves ő ezt a szakértőt biztosítani. Én sok ilyen tanácsnak voltam már elnöke és ez zavartalanul ment. Tehát, ha megvan a jóindulat és a kölcsönös megértés, béke, nyugalom, szeretet, akkor ez megy. Ha nincs meg, akkor ez egy napig sem működik. De én remélem, hogy ezt lehetséges majd biztosítani.
A finanszírozás kapcsán szerencsejáték, meg a Forma-1. Ezt mindig mondják. A szerencsejátéknál az állam az egyik zsebéből teszi a pénzt a másik zsebébe. Az olaszoknál a teljes szerencsejáték a sporté, de nincs más állami támogatás. Magyarországon ez másképp alakult. Nem vitás, hogy a 2000-es sporttörvényben szerintem jobb megoldás volt, mint a 2004-esben. Ebben elnök úrnak igaza van, mert az biztosabb volt. Mert ma nem nagyon lehet kiszámítani, hogy mennyi és ezt ha mód lesz rá, én biztos javasolni fogom módosítani. Mindenkinek mondom, mert csomóan felhívtam engem tegnap is, hogy kéne 20 millió forint, meg kéne 30 millió forint. Én nem osztok pénzt, én egyszer ott üldögélek és időnként szót adok valakinek, meg a csöngőt rázom. Tehát azért nem szabad eltévelyedni. A sportért felelős minisztert úgy hívják, hogy Gyenesei István. Tehát itt a Sporttanács segíteni köteles a Gyenesei úr munkáját, de nem öncélúan, hanem azért, hogy a magyar sport érdekei teljesüljenek.
Ami a sportstratégiát illeti, szerintem nem kell azt átdolgozni, tudomásul kell venni, hogy ez egy hosszú távú program és jobban kéne a végrehajtást valamilyen mértékben ütemezni. Ha itt egy kicsit tudóskodom, mert voltaképpen onnan jöttem, ugyanez, ami itt önöknél elhangzik, elhangzik a tudománypolitikai bizottságban, ugyanez elhangzik a művészeteknél. Valamikor állami tudomány, állami művészet és állami sport volt a szocializmusban. Most meg átmentünk kapitalizmusban, ahol egy piaci valami van és a kettő között vagyunk, természetszerűleg a kapitalizmus még nem egy jóléti állam kapitalizmusa, sok vadkapitalista jelenséggel, állami bürokratizmussal. Mind a kettő van. Ezt úgy is mondta Kornai János egyszer, a késő sztálinizmus vegyül a früh kapitalizmussal, tehát az új kapitalizmussal, van egy tranzitációs veszteség, az átmenet vesztesége. Ezt éljük át minden olyan humán területen, amely az államhoz kapcsolódott korábban. A magyar sport problémái azonosak a magyar tudomány problémáival, a magyar művészet problémáival. És ezeket fokozatosan lehet csak megoldani, késsel nem lehet. Én is az első dolgozatomra azt írtam rá, hogy "Sic itur ad astra!". Aztán később rájöttem, hogy az út nem a csillagok felé vezet, hanem lefelé nekem. Tehát itt pici lépésekkel kell menni előre, de azt hiszem, hogy ez lehetséges. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen professzor úr a válaszokat. A bizottság tagjainak kell dönteni arról, hogy a meghallgatás alapján javasolják-e, támogatják-e professzor úr kinevezését a Nemzeti Sporttanács élére. Szalay úr még egyszer szót kért.
SZALAY FERENC (Fidesz): Csak azért gondoltam, hogy megint szót kérnék, mert igazából az az érzésem, hogy megint ülünk egy olyan bizottsági ülésen, ahol átbeszélünk ezerszer elhangzott dolgokat. Én nagyon nagy élvezettel hallgattam, és ezt az átélést nagyon komolyan is vettem, ahogy most ön beszélt az egészről, de nem tudom, hogy mi van akkor belőle, hogy ha egy Sportbizottság nem tudott a kormányára hatni elég régóta ezekben az ügyekben és gondolatokban, amit ön elmondott, hogy hogy fog egy Nemzeti Sporttanács, amelyik egyébként ki is ürült annak idején. Nem tudom, hogy lesz-e önben vagy bennünk erő arra, hogy ezt a kérdést egyszer tényleg komollyá tegyük az ország számára. Személyfüggő sok minden, én bízom abban, hogy az ön személye ebben a kérdésben meghatározó lesz. Azt nem értem, hogy miért nem ön az államtitkára vagy a minisztere ennek a területnek és miért nem lett ez teljesen különválasztva. Szerintem ön látja a legjobban, sokan mi is, hogy olyan helyzetbe kerül most a Nemzeti Sporttanács élén, amikor nem elég beszélni a dolgokról, hanem csinálni is kéne valamit közösen és egyszer. És nem úgy értékelni az olimpiát, hogy kéne bele még ez, meg az, hanem úgy kéne értékelni az olimpiát, hogy az egész országnak érdeke, hogy az olimpizmust alapjaiban indítsa el. Ez azt jelenti számomra, hogy a magyar sport kezdjen újra felépülni és az alapoktól rakja magát újra rendbe. Mert amíg ez nem fog megtörténni, addig mindig csak vitatkozni fogunk dolgokról. Ön is tudja, én is tudom, ma a gyerekek csak a testnevelés órán sportolnak, sehol máshol 90 százalékban egyébként. A többi gyerek az valahol el van még egy-egy sportegyesületben, a legnagyobb része csak testnevelés órán. Két darab testnevelés órája van ma egy átlag magyar gyereknek, ezt biztos tetszik tudni. Ha ezen nem változtatunk, baj van. Ha nem változtatunk azon az életmódon, ahogy ma élünk, akkor itt nemhogy olimpiai bajnokok nem lesznek, hanem egészséges emberek sem lesznek ebben az országban. És ahogy ma hozzáállunk ehhez a kérdéshez, nem is látom, hogy megváltozna. Nagyon bízom abban, hogy össze tudja majd fogni az oktatást, az egészségügyet, a szociális ágazatot, a honvédséget. Eddig még ez nem sikerült. Azt hiszem, hogy igen komoly szerepet vállalt fel, ha ezt komolyan így gondolja, segítünk is majd benne megoldani.
Nincs helyén a magyar sport, presztízsét vesztette, nincsen meg az utánpótlás-nevelése rendesen, a sporttudománya, a sportegészségügye rendesen, a létesítményei, minden köré tartozó dolog. Azt mondani, hogy az élsport viszont akkor fog majd működni, hogy ha a vállalkozói tőke el fogja tartani és ez igazából már ebben az országban is elindult? Elindult, de én polgármesterként tudom mondani, hogy még nem tud működni. Ha a működési támogatásokat kivesszük akár az élsportból, akár bármelyik egyesületből, szakosztályból, össze fognak zuhanni. Önkormányzatok nélkül nem működnek, nem működik ma magyar sport.
Sok minden mást mondhatnék, de inkább a végén annyit, hogy egyetértek önnel, így ez a rendszer nagyon nem jó. A törvény lehet, hogy erről szól, de akkor lehet, hogy sporttörvényt kéne módosítani. Nem fogunk tudni haladni előre, hogy ha a köztestületeknek nem lesz sokkal nagyobb hatásköre, sokkal nagyobb ráhatása a magyar sportterületre.
Bevallom őszintén, megnéztem az 1971-es MSZMP KB egyik jegyzőkönyvét, 1971-ben ugyanerről beszélgettek, mint amiről most mi itt szólunk. 1971 eléggé régen volt és azóta megy lefelé minden. Az ön munkáján keresztül a mi bizottságunk a parlament felé nagyobb erőt fog tudni képviselni. Teljesen fordítva látom a dolgot, mint ahogy önök látják, de ettől függetlenül még lehet, hogy ez is jól fog működni, az eddigiek nem erről szóltak, hogy ez így történt volna.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Pál Béla alelnök úr kért szót.
PÁL BÉLA (MSZP): Köszönöm szépen. Azzal kezdem, hogy Szalay Ferenc képviselőtársam mondanivalójával jelentős mértékben egyetértünk. Amit professzor úr elmondott, az garancia lehet arra, hogy egy ütőképesebb, rendszerezettebb Sporttanács működik majd a jövőben kormánypárti és ellenzéki képviselők támogatásával úgy, ahogy erről Szalay Ferenc is szólt. Azok a strukturális változások, akár a Sporttanács összetételében, amelyre természetszerűleg csak utalt, hiszen a kezdetén tart az egésznek, még nem kapta meg a megbízást, azok számomra nagyon szimpatikusak egészen onnantól elkezdve, hogy a szakállamtitkár látja el majd a titkári teendőket, egészen odáig, hogy hogy épül fel majd ez a rendszer úgy, hogy Sporttanács, szakállamtitkár, a parlament Sport- és turisztikai bizottsága. Tartalmi kérdésekben messze egyetértek azzal, hogy nemcsak élsport van, hanem csak akkor van jó élsport, hogy ha van egy megfelelően széles körű szabadidősport. Ehhez pedig az oktatásügyön keresztül vezet a rendszer. Na és persze az is igaz, ne áruljunk zsákbamacskát, hogy mi, akik itt ülünk, pontosan tudjuk, hogy évek óta beszélünk erről, ahhoz képest némiképp kevesebb eredmény történik. Én is a legfontosabbnak azt tartom, hogy az az ágazatközi gondolkodás erősödjön, hogy nemcsak az ezzel foglalkozó tárca feladata a sport, nemcsak a Sporttanácsé, hanem a kormány összes tárcájáé, mindegyiknek megvan a feladata ebben, a legfontosabb az oktatásügyben, de nagyon jó lehetőségeket kínál természetesen az egészségügy is.
Ehhez persze mind át kell gondolni újra az állam szerepét, át kell gondolni a magánszféra szerepét, főként a finanszírozást tekintve, ahogy erről a professzor úr beszélt. Végezetül nem szaporítva tovább a szót, azt a véleményemet hadd fogalmazzam meg, gondolom, a kormánypárti oldal egyetértésével is, hogy ezek az elképzelések, amelyek talán most döntően inkább kezdeti lépéseket jelentenek, ezek mindenképpen találkoznak az elképzeléseinkkel. Támogatni szeretnénk őket az ellenzékkel együtt, mert mindannyiunknak az az érdeke, hogy egy rendszerezettebb, hatékonyabb sportirányítás épüljön fel, amellyel elérhetjük azt, amit a nemzeti sportstratégiában megfogalmaztunk, hogy valóban, Magyarország egy sportoló nemzet legyen. Köszönöm szépen. Én sok sikert kívánok professzor úrnak a kormánypárti oldal részéről, mert azt gondolom, az elképzelések alapján támogatni fogjuk.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Tóth József képviselő úr kért szót.
DR. TÓTH JÓZSEF (MSZP): Elnök Úr! Tisztelt Bizottság! Javaslom, hogy a bizottság támogassa professzor úr személyes vállalkozását ebben a dologban. Én dicséretesnek tartom azt az ambíciót, amelyet a szóbeli előadás során tapasztaltunk. Én azt látom, hogy szeretné maximálisan a törvényi keretek között kihasználni, tehát nem alá és nem fölé belőni, hanem addig, amit elmondott a professzor úr, hogy az operatív munkának is részesévé szeretne válni. Én örülök neki, hogy szakmai, gyakorlati, emberi tekintélyét is szeretné bevetni ebben a munkában. És ha nem szólt volna hozzá Szalay képviselőtársam, én sem szóltam volna hozzá. Én azt a fajta állami szerepfelfogást támogatom, amelyet professzor úr elmondott. A diáksport, szabadidősport és a professzionális sport felfogásában. És ha jól értelmeztem, ebben ezt a hangsúlyt, ezt a típusú álláspontot szeretné képviselni. A második dolog pedig az, hogy az elosztási viszonyokban azt a hatékonyabb felhasználást, amelyet a professzor úr szóban elmondott, kérem, hogy azzal a határozottsággal, amellyel elmondta, érje el.
Befejezésül pedig javaslom a bizottságnak, hogy kérje fel a Sporttanácsot, hogy tegye le a javaslatát az olimpiai értékeléssel kapcsolatosan, majd később szóba kerül ez a bizottsági ülésen is. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm. Páva Zoltán képviselő úr!
PÁVA ZOLTÁN (MSZP): Köszönöm szépen. Tisztelt Elnökjelölt Úr! Szimpatikusak azok a felvetések, amelyeket ön elmondott. Annál is inkább, mert valahogy gyakorló polgármesterként és sportvezetőként látom, hogy valóban a legnagyobb gondot az okozza, hogy rengeteget költünk személyi juttatásokra. Egy olyan kisváros, mint Komló, például egy NB1-es kézilabdacsapat fenntartására önkormányzati szinten 55 millió forintot fordít, ennek a 80 százaléka a bérekre és az egyéb jellegű kiadásokra megy el. A gondot, a problémát nemcsak abban látom, hogy feltétlen szükséges a létesítmények helyzetén javítani, mert ma már a városok eljutottak arra a szintre, hogy fenn tudnak tartani uszodát, sportcsarnokot, viszont az utánpótlás nevelésével kapcsolatban ugyancsak az a gond jelentkezik, hogy mi az, amit az iskola kereteiben, mi az, amit a sportkör kereteiben kell elvégezni. Itt is meg kell teremteni az összhangot. Én úgy látom, hogy amit ön elmondott, ez vezethet egy nagyon eredményes munkához, egy valamiben látok gondot, problémát, márpedig az állam szerepvállalásában. Ha azokkal a döntési jogkörökkel ruházzuk fel a Sporttanácsot, amelyet ön elmondott, akkor feleslegessé válik az állami szerepvállalás a sportirányításban. Ezt a sporttörvény keretében kell rendezni, mert ez egy ellentmondáshoz fog vezetni, amit nehezen fogunk tudni ma megoldani. Azzal együtt, hogy amit elmondott az elnökjelölt úr, az szimpatikus, megvalósítható és hadd mondjam, én úgy ítélem meg, vitatkozunk itt nagyon sokat a sportról, mert szeretjük valamennyien, de végül is, ahogy a sportstratégia elfogadása mutatta, konszenzusra tudunk jutni ebben is. Én úgy ítélem, meg, hogy akár a Sport albizottság, amelyet én vezetek, de az egész Sport- és turisztikai bizottság minden támogatást megad ahhoz, hogy ezek megvalósuljanak. Sok sikert kívánok önnek ehhez a munkához.
ELNÖK: Köszönöm. További vélemények vannak-e? (Nincs jelentkező.) Ha nincs, megadom a lehetőséget újra professzor úrnak.
DR. SÁRKÖZY TAMÁS, a Nemzeti Sporttanács elnökjelöltje: Csak azt szeretném mondani, hogy én tartamilag Szalay képviselő úr véleményével teljesen egyetértek, az egészet alapjainál fogva kéne megváltoztatni. Erre jelen pillanatban sem a politikai légkör, se az idő nem kedvező. És a Sporttanácsnak ilyen hatásköre sincsen. Azt el bírom képzelni, hogy esetleg a periódus végére, ha ez a periódus nem ebben az évben ér véget, hanem csak 2010 tavaszán, esetlegesen a Sporttanács keretében kidolgozunk valami javaslatot arra nézve, hogy hogyan kéne ennek kinéznie valójában. Ezt el bírom képzelni, de ma azon keretek között kell dolgozni, ami van. Na most azért itt vannak lehetőségek. Ha a magyar sport megkapja a tavalyi pénzt olimpia nélküli évben, akkor például - és erről már beszélgettünk - a Wesselényi Közalapítványba Török Ferenc úr mondjuk százmillió forint értékben vagy esetleg többen többet tud kapni, amiből kiírhatna egy olyan pályázatot, hogy az a tornatanár, aki a két óra mellett még ott marad a napköziben és kosarazik vagy focizik a gyerekekkel, arra lehessen pályázni és kap havonta 20 ezer forintot. Tehát igenis lehet egy kicsit elindulni ebbe az irányba, hogy a szabadidősportnál is vasárnap például nyissuk ki az uszodát és ne azért legyen becsukva, mert nincs kabinos. Tehát kicsi dolgokat lehet csinálni és kell is csinálni ebben az időben. Az egészet megváltoztatni nem lehet. A másik része természetszerűen, ha a Sporttanács bármely tagja vagy a kormány ezt indítványozza, a Sporttanács meg fogja tárgyalni az olimpiai szereplést, de csak a MOB jelentése után - természetszerűen - , mert az ügy gazdája a Magyar Olimpiai Bizottság.
Végül, én nem hiszem, hogy egy ilyen Sporttanáccsal feleslegessé válik az állami irányítás. Sőt, a sportért felelős minisztert úgy hívják, hogy Gyenesei István, az állami döntéseket a kormánynak kell meghoznia és engem abszolút nem zavar, hogy ha nekem be kell dolgoznom a Török Ottó úr alá. Én az egyetemen az ő apja alá dolgoztam, de most eljött az idő, hogy neki dolgozzak be. Tehát ez engem nem zavar. Ugyanakkor azt hiszem, hogy az állam is jobban tudja végezni a feladatát, ha kap civil támogatást, ha mi előbb leülünk a MOB-bal, Nemzeti Sportszövetséggel és a többiekkel és egymás közt már megegyezünk és úgy jövünk a Sporttanácsba, akkor az állami végrehajtás is erősebb lehet. Én ezt meg fogom próbálni.
Azt tudom, mert elég öreg vagyok, hogy most még könnyen beszélek, még körülbelül két-három hónapig azt csinálok, amit akarok, utána az állami apparátus majd hatalmasat ráüt a kezemre, orromra. Meglátjuk. Az biztos, hogy nem minden papsajt. De, meg kell ezt a munkát kezdeni és talán képesek is vagyunk rá, hogy végezzük.
ELNÖK: Köszönöm szépen. A munka nem lesz könnyű és egyszerű. Az itt elhangzott kérdések, vélemények, álláspontok egyértelműen abba az irányba mutatnak, hogy jelentős feladata lesz elnökként a Nemzeti Sporttanács működésének a hatékonyabbá és eredményesebbé tételében. Én azt gondolom, hogy mindenki nyerhet ezzel. Ha valóban úgy tud működni a Nemzeti Sporttanács, mint ami a létrehozásakor megfogalmazott célok szerint elvárható, akkor olyan lobbierőt képvisel, amely egyrészt megkönnyíti a mi bizottságunk munkáját, hiszen a parlament Sport és turisztikai bizottságának az a feladata, hogy mindkét szakterület, amelyet felügyel, annak a számára a lehető legnagyobb támogatást és a lehető legeredményesebb működési formákat tudja megtalálni. Ebben nekünk egy olyan partner, mint a Nemzeti Sporttanács, nagyon sokat segíthet, mint talán a Sporttanácsnak a parlamenti bizottság együttműködése, ehhez én ezúton is ajánlom leendő elnök úrnak mind a bizottság, mind személyem részéről a szoros együttműködést. Azonban valóban az eredményeket majd akkor lehet értékelni, amikor azok az elképzelések és elvek, amelyeket most elmondott, valóban konkretizálódni tudnak. Új miniszter van a területen, új szakállamtitkár van a sportirányításban és most lesz egy új elnöke a Nemzeti Sporttanácsnak. Tehát a sport állami irányítása megváltozott, új személyekkel, elképzelésekkel és új irányvonalakkal gazdagodott. Eddig vegyesek voltak az érzelmeink. Volt egy miniszteri meghallgatás, ami szerintem egyáltalán nem győzte meg a bizottság tagjait, az ellenzéket legalábbis semmiképpen sem arról, hogy a miniszternek van határozott elképzelése arról, hogy mit akar csinálni, most volt egy Nemzeti Sporttanács leendő elnökének a meghallgatása, ahol nagyon határozott elképzeléseket vázolt fel és bízzunk abban, hogy ha ezeket meg is tudja valósítani, akkor az valóban érdemi előrelépést jelenthet a magyar sportfinanszírozás területén. És előttünk áll egy szakállamtitkári meghallgatás, amelyre rövidesen sor kerül. Bízom abban, hogy addigra már az új struktúra kialakítása, a szakállamtitkárság szoros együttműködése, illetve a jövő évi költségvetés kapcsán az esetleges belső átcsoportosításoknak a lehetősége is felmerül, azaz rövid úton eredményeket tudunk elérni már a 2009-es évben, ami mind a Sporttanács, nyilván a minisztérium, illetve a bizottság számára, de legfőképpen a magyar sportolók és sportvezetők számára lehet nagyon nagy nyeremény. Úgyhogy nagyon jó munkát kívánunk ehhez és kívánjuk, hogy minél több elképzelését meg is tudja valósítani.
Szavazásra teszem fel. Kik azok, akik támogatják dr. Sárközy Tamás Nemzeti Sporttanács elnökévé történő kinevezését? (Szavazás.) Kilenc. Ki tartózkodott? (Szavazás.) Nyolc. Ellenvélemény nem volt. Sok sikert kívánunk önnek a későbbiekben.
Következik a második napirendi pontunk, a Magyar Köztársaság 2007. évi költségvetésének végrehajtásáról szóló törvényjavaslat általános vitája és az Állami Számvevőszék jelentése a Magyar Köztársaság 2007. évi költségvetése végrehajtásának ellenőrzéséről.
Megadom a szót a Pénzügyminisztérium képviselőinek.
Dr. Somogyi Andrea (PM) szóbeli kiegészítője
DR. SOMOGYI ANDREA (Pénzügyminisztérium): Köszönöm szépen. Tisztelt Bizottság! Tisztelt Elnök Úr! Az előző évekhez hasonlóan és munkamegosztásban szeretnénk dolgozni, tehát röviden szót ejtenék a 2007. évi zárszámadási törvényjavaslatról és a makrogazdasági folyamatokról. Az Állami Számvevőszék pár észrevételeit hangsúlyoznám, illetőleg a sportterületről beszélnék, illetőleg a kolléganőm a turisztikáról. És hogyha bármilyen kérdés lesz, természetesen utána állunk a képviselő urak rendelkezésére.
Az államháztartásról szóló '92. évi XXXVIII. törvény alapján a zárszámadási törvényt a kormánynak a költségvetési évet követő nyolc hónapon belül, vagyis augusztus 31-ig kell az Országgyűlés elé beterjesztenie, ezt két hónappal korábban, június 30-ig kell az Állami Számvevőszéknek átadni. Ennek a kötelezettségének tett eleget a kormány az előttünk fekvő törvényjavaslat benyújtásával.
A költségvetési törvényjavaslat a korábbi évekhez hasonlóan több ezer oldalban ismerteti a folyamatokat, általános indokolásból, részletesből és a fejezeti füzetekből áll.
Magában a normaszövegben található a központi költségvetés kiadási-bevételi főösszegei, a hiány jóváhagyására vonatkozó javaslat, a költségvetés finanszírozásával kapcsolatos rendelkezések, az elkülönített állami pénzalapok, a Nyugdíjbiztosítási és az Egészségbiztosítási Alap kiadásai és bevételei.
A gazdaságpolitikai főbb vonásairól ejtenénk néhány szót. Az államháztartásban végrehajtott egyensúlyjavítás törvényszerűen tükröződött a gazdasági növekedés tavaly tapasztalt lassulásában. A kormányzati kiadások visszafogása, a közösségi fogyasztás negatív növekedési hozzájárulása magyarázza a GDP belföldi felhasználásának visszaesését, összességében a GDP 2007-ben csak 1,3 százalékban emelkedett.
2007-ben a folyó fizetési mérleg hiánya 5060 millió euró, a GDP 5 százaléka volt. A hiány 2006-hoz képest 386 millió euróval, a GDP 1,1 százalékponttal csökkent. A kiigazító intézkedések a munkaerőpiacon is megjelentek, a költségvetési szektort érintő karcsúsítások következtében 2007-ben a szektorban alkalmazottak száma 716 ezer főre apadt, éves átlagban a csökkenés elérte az 5 százalékot.
A fiskális folyamatok alakulása. 2007-ben az eredeti pénzforgalmi hiányt a GDP 6,9 százalékában határozta meg a költségvetési törvény. Ezt az évközi előrejelzések már jelezték, a hiány a várakozásokhoz képest kisebb lesz, bevételi oldalon jól teljesültek a jövedéki adóbevételek, a regisztrációs adóbevételek, a személyi jövedelemadó-bevételek. A kiadási oldalon pedig szükséges megemlíteni a gyógyszer- és táppénzkiadások előirányzotthoz képesti alulteljesítését.
Összességében a kormányzati hiány GDP másfél százalékával lett kedvezőbb az előirányzatnál. Alrendszerenként tekintve a központi költségvetés a 2007. évben 1398,1 milliárd forintos hiánnyal, a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai 27,6 milliárd forintos szufficittel, az elkülönített állami pénzalapok pedig 62,9 milliárd forintos többlettel zártak.
Összességében tehát az államháztartás pénzforgalmi hiánya 1360,5 milliárd forint, a GDP 5,4 százalékában teljesült.
Itt szeretném megköszönni az Állami Számvevőszék értékes elemzését. Felhívta a kedvező tapasztalatokra is, illetve a fennálló hiányosságokra is egyaránt a figyelmet. A véleménykülönbségek nagy részét sikerült a tárgyalások folyamán rendeznünk. Szeretném kiemelni néhány pozitív megállapítását az Állami Számvevőszéknek, amely szerint az adóbevételek, az előirányzatok és a teljesítések is azt jelzik, hogy a tervezés megalapozottsága javult ezen a szinten. A kiadási főösszegnek pedig 93 százalékát összességében megbízhatónak jellemezte az Állami Számvevőszék.
Néhány szót szeretnék ejteni a sporttevékenységről. A sport területén nagymértékben az önkormányzati, illetve korábbi nevén Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium fejezetben találhatók. A támogatások összességében 18,5 milliárd forintban realizálódtak. Ez valamelyest kevesebb a 2006. évi teljesítésnél, amelyet magyaráz a 2006. évben egyszeri kiadásként jelentkező Úszó Európai Bajnokságra létesítményfejlesztés befejezése.
2007-ben is biztosítottak voltak a források az olimpiai felkészülésre, versenysportra, szabadidősportra, amelyre összesen 629,8 millió forint állt rendelkezésre. A kedvező árfolyam lehetővé tette, hogy a Forma-1 előirányzatról átcsoportosításra kerüljön sor, amelyre a 2007. évi költségvetési törvényben biztosított felhatalmazás alapján került sor. Az árfolyamon összesen 492,8 millió forint megtakarítást keletkezett. Ez egyrészt az utánpótlás-nevelési feladatokra 200 millió forint összegben, másrészt 260,3 millió forint összegben az olimpiai felkészülésre került átcsoportosításra. Most a turisztika témának adnám meg a szót.
Lajtár Mónika (PM) szóbeli kiegészítője
LAJTÁR MÓNIKA (Pénzügyminisztérium): Üdvözlöm a tisztelt bizottságot. Néhány szóban ismertetném a turisztikai célelőirányzat 2007. évi felhasználását. A korábbi Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztériumon belül 2007. évben 9,6 millió forintban határozták meg a kiadási előirányzatot, amelynek a forrása szinte teljes egészében költségvetési támogatás volt, 30 millió kivételével, ami saját bevételt szolgált. A saját bevétel a korábbi években kihelyezett támogatások visszatérítéséből került tervezésre. Az előirányzat összességében 706,9 millió forinttal a szakmai feladatok ellátása érdekében megnövekedett, ezen belül megemlíteném például a nemzeti turisztikai marketing utószezoni akcióinak megerősítésére 500 millió forintot, a Brüsszeli Világkiállítás területén Magyarországot megjelenítő reprezentatív anyag összeállítására 20 millió forintot, a közös Balaton-pályáztatás céljaira pedig 123 millió forint többlettámogatás került odaítélésre.
Mindennek eredményeképpen a 2007. évi turisztikai célelőirányzat forrásai elérték a 10314,4 millió forintot. Elsősorban a TC felhasználása keretében megvalósult a nemzeti turisztikai marketing és promóciós tevékenység finanszírozása, a turisztikai kínálat minőségi és mennyiségi fejlesztése, a tárgyévi és a korábbi években megkezdett turizmusfejlesztési programok, a kitűzött turisztikai beruházások, ezen belül a szállodakapacitás erősítése, infrastruktúra- és szolgáltatásfejlesztés, továbbá a turisztikai termékek színvonalának emelése, az országos jelentőségű és regionális programkínálat bővítése, itt gondoljunk a kulturális és sportrendezvények megszervezésére, különböző nagyobb jelentőségű események lebonyolítására.
A 2007. évi turisztikai célelőirányzat felosztását három csoportban ismertetném. Az első részben a nemzeti turisztikai marketing- és promóciós tevékenységről ejtenék néhány szót, második lépésben a műemlék- és gyógyfürdő pályázatokról, harmadik lépésben pedig a regionális idegenforgalmi pályázatokról beszélnék.
A nemzeti turisztikai és marketing tevékenység megvalósítása a Magyar Turizmus Zrt.-n keresztül történik. A legfőbb cél 2007-ben továbbra is a vendégszám, a vendégéjszaka-szám és a turizmusból származó bevételek növelése, továbbá a nemzeti turizmusfejlesztési stratégia elveinek megvalósítása volt. A turisztikai marketingmunka fókuszában egyrészt belföldön belül a zöldturizmus, egészségturizmus és az eseményturizmus állt, külföldön pedig Budapest, a Balaton, az egészségturizmus és a hivatásturizmusra fókuszáltak.
A turisztikai célelőirányzat forrásaiból az akciótervek szerint 2007-ben közel kétezer marketingakcióra került sor belföldön és külföldön egyaránt. Kiemelnék néhányat. Például a Budapest Winter Invision utószezon növelését célzó akció, amely körülbelül 26 ezer plusz vendégéjszakát hozott Budapestnek. A Balaton népszerűsítését segítette elő a Balaton wellnes napok megtartása Stuttgardban, a Balaton utazási show és a Balaton Sun Berlinben. A kéthetes tévékampány Lengyelországban stb.
A repülőjáratok indításához kapcsolódóan intenzív marketing akciók folytatódtak, itt elsősorban a fapados járatok népszerűsítése érdekében. A konferencia nagyköveti program célja volt a nemzetközi kongresszusi beutazó turizmus ösztönzése és nevelése, és ezt eredményesnek könyvelhetjük el. Kilenc konferenciaszervezés jogát nyerte el Magyarország. Például az ENSZ szakosított intézményeként működő turisztikai világszervezet itt tartotta meg 2007 februárjában a világkonferenciáját. Ezen 400 szakember vett részt. A Német Utazási Szövetség 2008. évi közgyűlésének Budapest adott helyszínt, körülbelül ezer utazási szakember részvételével és Németország egyik legnagyobb utazási konszernje katalógus bemutatása szintén Budapesten történt, 1300 munkatárs jelent meg ezen a nagy rendezvényen.
A második lépésben, ahogy említettem, a műemlék- és gyógyfürdő-rekonstrukciós pályázatokról beszélnék. A pályázók közül 2007-ben négy kiemelt projekt részesült támogatásban. Hét teljes pályázati anyag érkezett be. Az önkormányzati és területfejlesztési miniszter döntése értelmében a Budapesti Gellért Fürdő, a Széchenyi Fürdő 550 millió forint támogatásban részesült, az Esztergomi Szent István Artézi Gyógyfürdő 400 millió forintban, a Székesfehérvári Árpád Gyógyfürdő 300 millió forint támogatásban részesült, így mindösszesen több, mint 3100 millió forint beruházási költségű fejlesztések valósultak meg. Itt elsősorban a homlokzatfelújítás, a műemlékvédelem, a rekonstrukció, belső gyógyfürdőhelyek bővítése, több medence kialakítása, szolgáltatásbővítés történt.
A 2007. évben a regionális idegenforgalmi pályázatok, hazai finanszírozási regionális turisztikai pályázatok támogatására 890 millió forint került elkülönítésre. Ebből a forrásból a balatoni, valamint a budapesti közép-Duna vidéki turisztikai régió egyenként 130-130 millió forintos, a további hét turisztikai régió pedig 90-90 millió forintos pályázati kerettel rendelkezett.
Nem szabad megfeledkeznünk a hazai források mellett az uniós forrásból érkező bevételekről sem, amelyek összességében a tervezés menetében 8,8 milliárd forint magasságában kerültek meghatározásra és a teljesítés eredményeképpen a 2007. évi felhasználás pedig 9,7 millió forintban realizálódott. Köszönöm szépen, és kérem a tisztelt bizottságot, hogy az általános vitára való támogatásról szavazzanak.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Átadnám a szót az Állami Számvevőszék képviselőinek.
HOLÉ SÁNDORNÉ dr. számvevő-igazgatóhelyettes (Állami Számvevőszék): Üdvözlöm a tisztelt bizottságot. Bemutatom kolléganőmet, aki a sport- és turisztikai területtel, illetve az Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium fejezeti kezelésű előirányzatai végrehajtásának az ellenőrzésével foglalkozik. Dr. Remport Katalin számvevő tanácsadó.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Megadom a szót önnek!
Holé Sándorné dr. (ÁSZ) szóbeli kiegészítője
HOLÉ SÁNDORNÉ dr. számvevő-igazgatóhelyettes (Állami Számvevőszék): Én néhány általános érvényű megállapítás-bevezetőt tartanék a zárszámadási ellenőrzések általános tapasztalatairól. És amennyiben természetesen konkrét sport-, illetve turisztikai kérdés merül fel, Remport Katalin tud válaszolni önöknek.
Évek óta törvényi kötelezettsége az ÁSZ-nak, hogy a zárszámadási törvényjavaslatot ellenőrizze, illetve a törvényjavaslat az Állami Számvevőszék jelentésével együtt kerül be a parlament elé, és ennek során az ÁSZ-nak ellenőrizni kell a törvényjavaslat megalapozottságát szolgáló beszámolót, az elszámolások megbízhatóságát, továbbá azt, hogy a központi költségvetés közvetlen bevételei, kiadásai megbízhatóak-e, a törvényjavaslat valóságosan tükrözi-e a pénzügyi folyamatokat. A költségvetés végrehajtása törvényesen, szabályszerűen történt-e, ezenkívül vizsgáljuk a helyi önkormányzatokat megillető hozzájárulások, támogatások folyósítását, igénylését, felhasználását és elszámolását abból a szempontból, hogy mindezek a jogszabályi követelményeknek megfelelően történtek-e. Tehát a zárszámadás ellenőrzése egy pénzügyi szabályszerűségi ellenőrzés.
A költségvetés végrehajtásának szabályszerűségét, a beszámolók megbízhatóságát minősítő véleménnyel záruló ellenőrzéssel értékeltük. Ellenőrzésünk teljes körűen felölelte az alkotmányos és egyintézményes fejezeteket, a fejezeti jogosítvánnyal rendelkező költségvetési címeket és ezen kívül több fejezetnél a fejezetek körén belül az Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium fejezetnél is teljes körű értékelést végeztünk, ami azt jelentette, hogy kiterjedt minden címre és azon belül minden intézményre az ellenőrzésünk. Minden fejezetnél értékeljük és értékeltük az igazgatási címet és a fejezeti jogosítvánnyal rendelkező címeket, illetve a fejezeti kezelésű előirányzatok teljesítését.
Az elkülönített állami pénzalapokról és a társadalombiztosítás pénzügyi alapjainak ellenőrzéséről nem kívánok részletesen beszélni, de szeretném megemlíteni, hogy itt kötelező könyvvizsgálat van, tehát ezért pénzügyi szabályszerűségi ellenőrzést ezen a területen nem végzünk.
Az önkormányzati alrendszer vonatkozásában értékeljük a központi költségvetésből nyújtott hozzájárulás és támogatás, valamint az átengedett személyi jövedelemadó igénylését, felhasználását, elszámolását és mindezeket szabályszerűségi szempontból értékeltük. Ellenőrzésünk alapján közel 50 javaslatot tettünk, ennek a célja az volt, hogy átláthatóbbá tegyük a költségvetés végrehajtásáról szóló törvényjavaslatot, illetve a folyamat szabályszerűségét növeljük. Természetesen esetenként meg kellett ismételni korábbi javaslatainkat is, ezeket a javaslatokat részben a parlament elé, részben a minisztériumok felé, illetve a fejezeteket irányító felügyelő vezető felé tesszük meg.
A zárszámadási jelentésünk hagyományosan két kötetből áll, az első kötetben az általános megállapításainkat ismertetjük, foglaljuk össze és a második kötet, a függelék tartalmazza az egyes fejezetekre vonatkozó fő megállapításokat, minősítő véleményeket, illetve javaslatokat.
Néhány gondolatot szeretnék röviden a főbb megállapításokról ismertetni. A központi költségvetés 2007. évi kiadási főösszegének 93 százalékáról mondtunk megbízhatósági szempontból véleményt. Ez egy igen magas lefedettséget tükröz és ennek alapján nagy biztonsággal levonható az a következtetés, hogy a központi költségvetés vonatkozásában a zárszámadási törvényjavaslatban szereplő pénzforgalmi adatok összességében megbízhatóak. Azonban természetesen ez nem jelenti azt, hogy a vizsgált körben nem tártunk fel kisebb-nagyobb hiányosságokat, illetve a lényegességi küszöböt esetenként meghaladó mértékű hiányt is, amikor az adott terület beszámolójának az elutasításával zárult a minősítő véleményünk.
Azonban néhány területen emellett csak kisebb súlyú hiányosságokat, illetve kockázati tényezőket hordozó hibákat tudtunk feltárni, megállapítani, amelyeket szintén tartalmaznak a részletes megállapításokra irányuló összefogó anyagaink a függelékben.
Ki szeretném emelni azt, hogy a belső kontrollrendszer még 2007-ben sem volt teljes mértékben kifejlesztve, illetve nem állt a hivatása magaslatán a belső kontrollrendszer működése, a gazdálkodás folyamatában jelentkező hibák kiküszöbölésében, a kockázatok mérséklésében, és ezáltal természetesen a beszámolók megbízhatóságának a kockázatát is növeli a belső kontrollrendszer elégtelen működése. Köztudott, hogy a belső kontrollrendszer mellett egy lényeges terület a belső ellenőrzés működése, ami az elmúlt időszakban kissé háttérbe szorult, bár most a 2009. évi tervezési irányelvekben már tükröződik az, hogy nagyobb figyelmet fognak fordítani a belső kontrollrendszer fejlesztésére is. Hiszen ez a tervezési köriratnak egy szempontja. Elnézést ezért a kis kitérőért.
A kedvező folyamat, mint ahogy már rámutatott a Pénzügyminisztérium szakértője is, hogy az államháztartás alrendszereinek eredetileg tervezett 2007. évi hiánya a GDP 6,9 százaléka volt, ugyanakkor a tényleges hiány ennél jóval mérsékeltebb, 5,4 százalékos volt. A kedvező változás alapvetően a bevételi többletekre vezethető vissza. Ebben az adómenek többségének a teljesülése játszott szerepet és természetesen a tervező tevékenységben is javulás mutatkozott.
Az előirányzottnál kisebb mértékű hiány alakulásában ezen túlmenően közrejátszott a kormányzat ésszerűsítő, takarékossági intézkedése néhány területen, de emellett sajnos az alacsonyabb kamatkiadások, a visszaeső beruházási tevékenység, valamint az uniós hozzájárulások vártnál mérsékeltebb igénybevétele is, ami folytán szintén csökkentek az államháztartás kiadásai. Bár megjegyzem, hogy bár a költségvetésben megjelenő uniós források elmaradtak a tervezettől, az Európai Uniótól érkezett források összességében jóval meghaladták a teljesített hazai befizetési kötelezettség összegét. A további megállapításunk, hogy a központi költségvetési intézményrendszer átalakítása 2007-ben folytatódott, azonban mindez az év végéig sem zárult le. Az intézmények száma ugyanakkor 2007 folyamán jelentősen csökkent, ezzel együtt egy jelentős létszámcsökkentésre is sor került.
Ugyanakkor a program megvalósítása elhúzódó, tehát ez nem egy kedvező jelenség és továbbra sem történt meg a költségvetési intézmények feladatainak és az állami és alapfeladatok ellátáshoz szükséges forrásoknak az összehangolása még több évig várhatóan elhúzódó folyamat.
Megemlíteném, bár ennek a bizottságnak nem feladata részletesebben foglalkozni vele, de a társadalombiztosítás többlettel zárult az elmúlt évben. Ehhez hozzájárultak a kormányzati intézkedések is és az, hogy a bevételeket a központi költségvetés kiegészítette, ugyanakkor természetesen ez a másik oldalon egy hiányt növelő tényező.
A társadalombiztosítással kapcsolatosan a számvevőszéki ellenőrzések ismételten felhívták a figyelmet az e körben szükséges reformléptékű strukturális változtatásoknak az elkerülhetetlenségére. Ellenőrzésünk kiterjedt a hat elkülönített állami pénzalapra is, amelyek pénzügyi helyzete külön-külön és együttvéve is kiegyensúlyozott volt, tehát ezt pozitívan értékelte az ellenőrzés.
A zárszámadáshoz kapcsolódóan a helyi önkormányzatok költségvetési kapcsolatait is értékeltük, ezeket összességében rendezettnek találtuk. Mindezek mellett természetesen az ellenőrzés ezen a ponton is feltárt jogtalanul igénybe vett támogatásokat, amelyeknek a visszafizetésére összegszerű javaslatokat is tett. Rámutatott továbbá az ellenőrzés arra is, hogy évek óta visszatérően sürgető feladat a finanszírozási rendszer korszerűsítése az önkormányzati gazdálkodás területén.
Végezetül az Állami Számvevőszék ellenőrzése megállapította, hogy az elmúlt évre vonatkozó zárszámadási dokumentumban a törvényjavaslat normaszövege és a törvényi mellékletek összhangban állnak. Mindemellett azonban a zárszámadási dokumentumok előírásainak a teljesítésében évek óta nincs lényeges elmozdulás, előremozdulás. Az elszámolási, tartalmi tényezők tényszerűsége mellett a dokumentum átláthatósága, a döntés-előkészítő, támogató jellege tekintetében még évek óta visszatérő hiányosságokat tapasztaltunk.
Az Állami Számvevőszék megfogalmazott javaslatai a zárszámadás megbízhatóságának, a fejlesztését célozzák. Ugyanakkor javaslatot tettünk emellett több konkrét területre is, így az egészségügy finanszírozására, az egészségügyi struktúra korszerűsítésére, illetve a budapesti 4-es metró vonallal összefüggő állami kontrollpozíció erősítésével kapcsolatban. Köszönöm figyelmüket. És amennyiben kérdésük van, arra válaszolunk készségesen.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Képviselőtársaimtól kérdezem, hogy van-e kérdésük, véleményük.
SZALAY FERENC (Fidesz): Én egyet szeretnék kérdezni: a sportköltségvetéshez kapcsolódik a Forma-1 támogatása, és van-e esetleg arról valami elgondolás, hogy ez tényleg jó helyen van-e itt vagy esetleg máshol kéne szerepeltetni? Jó helyen kérdezem-e én ezt?
Mert a Nemzeti Sporttanács beszámolójában is van egy ilyen javaslat, hogy kerüljön ki a sportköltségvetésből a Forma-1 támogatása. Nem tudom, hogy pénzügy-technikailag, elszámolásilag? Vagy odarakjuk, ahová éppen akarjuk. Önöknek mi a véleménye?
ELNÖK: Van-e további kérdés? Egy kérdésem lenne nekem is, ami kapcsolódna az ÁSZ vizsgálati anyagához: évek óta probléma a gyógyászati kezelések finanszírozása területén, hogy 2003-ban volt az utolsó ármegállapodás az Egészségügyi Minisztérium, illetve a gyógyfürdők között, holott ezt minden évben felül kellene vizsgálni és újra kéne kötni ezeket a megállapodásokat. A mostani költségvetésből is látható, hogy 5,8 milliárd forint volt előirányozva ezeknek a fedezetére és ebből mindösszesen 4,5 milliárd forintot tudtak felhasználni. Többek között azért, mert jelentősen alulfinanszírozottak ezek a kezelések, ami a fürdők versenyképességét, működőképességüket és nyilván az árbevételi pozíciójukat is rontja. A kérdésem az egyrészt a Pénzügyminisztérium felé, hogy miért nem történik évek óta ebben változás? Illetve, hogy az ÁSZ megállapításai segíthetnek-e valamit ennek a reménytelen helyzetnek a feloldásában?
Még egy kérdésem lenne csak, hogy az utánpótlás-nevelési támogatásnál az előirányzott összeg a 2007. évi költségvetésben 950 millió volt, ehhez képest a teljesülés csak 50 millió, hogy mit gondolnak. Nyilván ez egy áthúzódó és 2008-ban teljesülő forrás lesz, vagy pedig mi az oka ennek, hogy ez ilyen jelentősen eltér az előzetesen tervezettől?
Vannak-e további kérdések? (Nincs jelentkező.) Megadom a szót az előterjesztőknek.
Az Állami Számvevőszék képviselőinek válaszai
REMPORT KATALIN (Állami Számvevőszék): Üdvözlöm én is a bizottságot. Először a Forma-1-re kitérve, 2009-ben már várhatóan a Motor GP is szerepet játszik majd a magyar költségvetésben és 2009-re ennek a tervezését már a Magyar Turizmus Zrt.-hez teszi, mondván, hogy nagyobb a turisztikai jelentősége, mint a sporttevékenységi jelentősége. Jelenleg a Forma-1 még a sportban van, mintegy egyharmadát képviseli a sport célú támogatásoknak a Forma-1-es támogatás.
A Pénzügyminisztérium képviselőinek válaszai
DR. SOMOGYI ANDREA (Pénzügyminisztérium): Köszönöm szépen. Először a Forma-1. 2009-ről még nem szeretnék nyilatkozni, hiszen majd két hét múlva fog az önök asztalára - hogy ha addig még lesz Országgyűlés - bekerülni a költségvetés törvényjavaslat. (Derültség.) A Forma-1-nél valóban nagyon sok érv és ellenérv szól amellett, hogy a sport vagy a turisztikai költségvetésben szerepeljen. Azért szerepel évek óta a Forma-1 a sport költségvetésben, mert anno még Deutsch Tamás miniszter úr ideje alatt került be az Ifjúsági és Sportminisztérium költségvetésébe. Ez lényegtelen, az viszont fontos, hogy az árfolyamnyereség lehetővé tette, hogy ezt a közel 500 millió forintos megtakarítást, amit más sportcélokra fel lehetett használni, pont a bizottság is örült annak a felhatalmazó rendelkezésnek, hogy ha árfolyamnyereség van, akkor bizonyos feladatokra, így az utánpótlásra és az olimpiai felkészülésre át lehetett ezeket a forrásokat csoportosítani. Én azt gondolom, hogy ez azért megkönnyítette a sport más területén való forrás bővítésének a lehetőségét.
Utánpótlás. Miért csak 50 millió forint? Ez egy költségvetés-technikai dolog, hiszen a megvalósítása az a Nemzeti Utánpótlás-nevelési Intézetnél történik, tehát a támogatási előirányzatot a beszámolónál ott találja meg képviselő úr, a részletes kötetekben ezt jeleztük is. Tehát minden egyes előirányzatnál van egy levezető tábla, hogy saját hatáskörben, intézményileg átadott források hol jelennek meg. Tehát megfelelően teljesültek az utánpótlás-nevelésre fordított összegek, sőt még kiegészítésre is került egyrészt a Forma-1-ből, másrészt az általános tartalékból is biztosított a kormány utánpótlásra forrásokat, 200 millió forint értékben.
Gyógyfürdők. Miután az egészségügyi struktúraváltás volt közben, nem ismerem ilyen mélységében a dolgot, de a részletes vita során tájékozódunk az Egészségügyi Minisztériumnál, hogy pontosan ez hogyan történt. Az Állami Számvevőszék pedig valamennyi javaslatára a tárcának intézkedési tervet kell készíteni. Ők ezekre reagálnak. A Pénzügyminisztérium a kormánynak, illetve a pénzügyminiszternek tett javaslatát fontolja meg és minden évben megpróbáljuk a következő évi költségvetés tervezése során az Állami Számvevőszék javaslatait figyelembe venni.
LAJTÁR MÓNIKA (Pénzügyminisztérium): Egy apró kiegészítés csak. Ez csak közvetetten, de valamennyire talán segíteni a gyógyfürdőnél a szolgáltatásellátásnak az igénybevételét, hogy a 2008. évben ismét visszakerült az a passzus, hogy az egészségpénztár hozzájárulásánál, amit a munkavállalók vesznek igénybe és azért sok helyen jár ez, a minimálbér összegének erejéig a szolgáltatásokat finanszírozza az állam. Ez nyilván ösztönző hatású lehet, hogy ismételten elszámolható az egészségpénztáraknál ez az igénybe vett - akár - gyógyászati kezelés. Reméljük, hogy ez pozitív eredményt hoz, de igyekszünk tájékozódni részleteiben is. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen a kiegészítéseket.
SZALAY FERENC (Fidesz): Andreát imádom. Eddig mindig, amikor ne adj' Isten, politikai jellegű kérdést tettem fel, tetszett mondani, hogy erre nem tud válaszolni. Most nem politikait tettem fel, most el tetszett mondani, hogy "lesz-e parlament" vagy nem, vagy hogy Deutsch Tamás mit csinált, mit nem. Most már nem tudok alkalmazkodni, pedig próbáltam.
Az, hogy igazából a Forma-1 miért van bent a költségvetésben a sportvonalon, erre a válasz érdekelt, köszönöm, de pontosan nem tudom értelmezni. Én azt szerettem volna tudni, hogy jó helyen van-e ott avagy pénzügy-technikailag lehet, hogy jobb lesz majd a turisztikánál. Hogy ennek aztán van-e árfolyamnyeresége vagy nincs, ez nekem indifferens, de ilyen alapon, hogy még növeljük a sportköltségvetést... lehetne diáksport-támogatásra belerakni a sportköltségvetésbe vagy bele lehetne rakni a kommunális intézményi és sporttámogatásra, ami máshol szerepel. Én csak arra lettem volna kíváncsi, hogy önök esetleg nem úgy látják-e, hogy jobb tisztázni dolgokat. Ez a sport, meg a turisztika, a marketing, meg a nem tudom, micsoda. Én összesen erre lettem volna kíváncsi. Aztán majd meglátjuk, hogy 2009-ben lesz-e parlament vagy nem és akkor lesz-e költségvetés vagy nem.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Hadházy Sándor.
HADHÁZY SÁNDOR (Fidesz): Köszönöm elnök úr. Azt szerettem volna megkérdezni, hogy idővel hogy állunk. (Derültség. Mindenki a falon lévő órára néz.) Az az óra áll, bár pont jót mutat.
ELNÖK: 9 óra 50 perc, most nagyjából jól állunk. (Derültség.)
HADHÁZY SÁNDOR (Fidesz): Köszönöm szépen. Tisztelt Bizottság! Előttünk van a tavalyi évről szóló zárszámadási törvényjavaslat, amely akár még szimpatikus is lehetne. Például szimpatikus lehetne a tekintetben, hogy a költségvetési hiány a tervezetthez képest jóval kevesebb. Ennek egyébként őszintén örülök. Csak annak nem örülök, hogy milyen áron lett ez kevesebb, hiszen ha a számok mögé tekintünk, láthatjuk azt, hogy ez a költségvetés a 2007. évi költségvetés és annak végrehajtása a magyar gazdaság elleni nyílt merénylet volt. Ezt a makrogazdasági mutatók egyértelműen alátámasztják. 1,3 százalékos gazdasági növekedés, ez tulajdonképpen egy mélypontnak tekinthető. Reméljük azt, hogy ez a mélypont és ettől lejjebb már nincsen, de ez mélypont.
Nyilvánvaló, hogy ennek a gazdasági teljesítménynek hosszú távú hatása lesz, a következő éveket ez meg fogja határozni. És az is nyilvánvaló, hogy a következő évek államháztartási egyenlegére is nagyon jelentős hatása lesz. De most tegyük félre az államháztartási kérdéseket és ha a gazdaságot tekintjük, azt láthatjuk, hogy ennek a hiánynövekedésnek a nagy része az adóprés növekedéséből származott. A vállalkozók fizették meg ezt a rettenetes árat. Olvassuk az újságot, nézzük a televíziót és azt olvashatjuk, láthatjuk, hogy a vállalkozói körbetartozások mértéke jelentős mértékben emelkedett az elmúlt időszakban. Sorra, rendre mennek tönkre a vállalkozások, kivéreztetjük őket. Kérdezem én, hogy megéri-e ezt az árat a költségvetési szigor, a fiskális szemlélet vagy nem? Úgy gondolom, hogy ezt a kérdést rosszul kezelte a kormányzat és ha csak ezt az egy kérdést kívánom mérlegre tenni, akkor már azt tudom mondani, hogy nekem nem tetszik ez a zárszámadási törvény. Nem tetszett a 2007. évi költségvetés sem és annak a végrehajtása meg egyáltalán nem tetszik. Mert ez az ára ennek.
A költségvetési bevételek 555,4 milliárd forinttal változtak. A kiadási oldal 194,9 milliárd forinttal. És itt az Állami Számvevőszék is leírja, bár annyira nincs kiemelve a dolog, de leírja, hogy az egyensúly javításában szerepet kapott az adó- és járulékbevételek többlete. Hát? Hangsúlyos szeletet kapott. Talán ezt hozzá kellett volna rakni.
A következő, amit szeretnék kiemelni a beszámolóból, illetve az ahhoz kapcsolódó ÁSZ-jelentésből, az az, hogy nem történt, gyakorlatilag az ÁSZ is megemlíti, hogy nem történt lényegi előrelépés a fejezeti belső kontrollrendszer elmúlt években tapasztalt kedvezőtlen helyzetéhez viszonyítva. Nem történt előrelépés. Ha nem történt, ez azt jelenti, hogy a lemaradásunk fokozódik. 2007-ben sem volt meg a feltételrendszere a közpénzekkel való gazdálkodás törvényességi - ezt aláhúznám - és hatékonysági kontrolljának. Ezek egyszerű megállapítások, de ha valaki a szavak mögé néz, ezek nagyon súlyos megállapítások. Nem véletlen, hogy az Állami Számvevőszék hosszú-hosszú évekre visszamenőleg nagyon komoly kritikákkal illeti a zárszámadási törvénytervezetet, és most is, ha jól emlékszem, 50 körüli a javaslatcsomag, amit megállapított a különféle fejezetekhez kapcsolódóan, illetve a kormányzati munkához kapcsolódóan.
Azt is megállapíthatjuk, hogy a költségvetési törvény be nem tartásához nincsenek rendelve szankciók. Az éves zárszámadási törvényjavaslat elfogadásával gyakorlatilag az Országgyűlés tudomásul veszi ezeket az eltéréseket. Magyarul legalizálja ezeket az eltéréseket utólag. Megjegyzem, hosszú évekre visszamenően komoly gyakorlata, hagyománya van már ennek.
Nagyon fontos például, hogy az önkormányzatok ellenőrzését is olvashatjuk az Állami Számvevőszéknél és az önkormányzatok ellenőrzésekor nagy hangsúlyt kap az, hogy az önkormányzatok bemutatják-e a hosszú távú kötelezettségvállalásaikat. És bizony az Állami Számvevőszék nagyon súlyos megállapításokat szokott tenni ezen a területen is. De hát tisztelettel kérdezném, hogy ha maga a kormányzat, a törvényalkotó nem tartja be a saját maga által futószalagon gyártott törvényeket, akkor miért várnánk el ezt a jogkövető magatartást az önkormányzatoktól vagy az állampolgártól vagy a vállalkozóktól. Tehát itt azt gondolom, hogy a kormányzatnak többszörös felelőssége van, egyrészt a példamutatás, másrészt pedig erkölcsi és jogi következménye a jogkövető magatartás.
Láthatjuk, az összefoglaló jelentés 16. oldalán található az a kimutatás, hogy hogyan alakult a GDP százalékában az államháztartás hiánya. 2002-ben 54,5 százalékos volt, 2006-ban 61,9 százalék volt, ez elképesztő nagy teljesítmény. Most egy pici visszalépés van, 61,9-ről 61,3 százalékra sikerült letornázni. Én azt mondom, hogy a tendencia jó, csak az iram elég gyenge, tehát ezt a hiányt nagyobb mértékben kellene letornázni, amelynek elsődleges motorja lehet a gazdasági növekedés. Az elsődleges motorja mindenképpen, hiszen a gazdasági növekedés ezer más dologgal van összefüggésben. A hiány csökkenését egyéb iránt olyan tényezők is befolyásolták, amelyre a kormányzatnak, az államnak kevés ráhatása volt, van. Ilyen például a devizaárfolyam, de ezt is pozitívan értékelhetjük.
Fontos felhívni a figyelmet arra, amivel ma is foglalkozik egyébként a kormányzat és a sajtó is, hogy az APEH kintlévősége ma már megközelíti az 1500 milliárd forintot. Ez rettenetesen nagy szám. Nyilvánvaló, hogy nem az APEH működésének a minőségében kellene keresni ennek az okát, hiszen Magyarországon többek szerint két dolog működik jól. Az egyik a pénzbehajtás, az APEH működésével különösebben nincsenek kifogások, a másik a rendőrség működése, amely nagyon hatékonyan teszi a dolgát. Hanem inkább abban kellene keresni az okokat, hogy egyáltalán az adózók képesek-e már ezt az adót megfizetni. És azt gondoljuk, nagyon sok adószakértő is ezt állítja, hogy elérkeztünk már olyan szintre, hogy az adózók ezt az adóterhet nem képesek már befizetni, és ennek köszönhető egyébként a körbetartozás is és az, hogy rettenetesen sok kis- és középvállalkozás hagyja abba a tevékenységét tönkremenetel, felszámolás címén.
Tisztelt Bizottság! Ezek után még az uniós forrásokat szeretném kiemelni, hogy rettenetes a lemaradás. Nyilvánvaló, hogy szimpatikus dolog betervezni az uniós forrásokat bevételi oldalon, de utána, mikor a zárszámadási törvényben találkozunk a tényszámokkal, akkor meg röstelkedhet a kormány, hogy ilyen gyenge színvonalon tudta ezeket a lehetőségeket kihasználni.
Rengeteg dolgot ki tudnék még emelni, de most szeretnék áttérni inkább a turizmust érintő kérdésekre, amely a jelentésből kiolvasva jól teljesített. Tehát a betervezett számok nagyrészt megvalósultak. Persze, hogy ha kis számokat tervezünk, akkor könnyű azokat megvalósítani, tehát hogy ha tízmilliárdos tételt kell elkölteni, az könnyen megy. Pozitívnak tartom azonban azt, és ezt a beszámoló is tartalmazza és ez megfelel a valóságnak, hogy a marketingbüdzsének a felhasználása, illetve hatékonysága javult az elmúlt időben. Ez pozitív, de ez nem jelenti azt természetesen, hogy ezzel a marketingbüdzsével elégedettek lehetünk, a jövőben ennek az emelése mindenképpen szükséges. Egy dologra mindenképpen szeretnék rámutatni, amelyet hiányolok az ÁSZ-jelentésből is, legalábbis én nem találkoztam vele, mégpedig azt a gyakorlatot szeretném szóvá tenni ismételten, hogy a pályázati rendszer előkészítése, a pályázati felhívások megjelenése rettenetes késéssel történik. Általában egy rendezvénypályázat tavasszal jelenik meg és már tavasszal indulnak a programok is, és utána annak az elbírálása rettenetesen elhúzódik, a rendezvények, a pályázati célok jelentés része már megvalósul odáig, amíg az elbírálás történik. Ez nem normális dolog. Tisztelettel javasolnám a kormányzat felé, hogy ezen változtasson. Ettől még sokkal rosszabb a helyzet a pályázatok kifizetése tekintetében, és ezt hiányolom egyéb iránt az ÁSZ-jelentésből, hogy nagyon sokszor több, mint egy esztendő eltelik az eredményhirdetés és a kifizetés között. Félévet, éveket ott porosodnak az elszámolások a kincstári asztalokon, nem történik semmi, csak tologatják innen oda, gyakorlatilag ez is a trükkök százai közé tartozik, hogy hogyan lehet a kiadási oldalt visszatartani, hogyan lehet ezeket a kötelezettségvállalásokat mindig a következő esztendőre áttolni. Én úgy gondolom, hogy egyszer rendet kellene csinálni és ezeket a kifizetéseket is a várakozásoknak megfelelően kellene teljesíteni.
Tisztelt Bizottság! Mindezek alapján azt tudom mondani, hogy még hosszan sorolhatnánk ezeket a rettenetes hiányosságokat és mulasztásokat, hogy így sajnos ezt a költségvetési zárszámadást nem tudjuk a tisztelt Ház figyelmébe ajánlani. Köszönöm.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Pál Béla alelnök úr!
PÁL BÉLA (MSZP): Köszönöm szépen. Tisztelt Bizottság! Én most eltekintenék attól, hogy a zárszámadás és az állami számvevőszéki jelentésnek csak a pozitívumait emeljem ki, annál is inkább, mivel elhangzott a beterjesztőtől is egy mondat, amely arra vonatkozott, hogy a zárszámadási dokumentumok minőségében évek óta nem történt változás. Ez számomra azt is jelenti, hogy természetesen az Állami Számvevőszék elvégzi évről évre a feladatát, leírja a megállapításokat, amelyeket a kormányzatnak természetszerűleg ki kell javítania. Én most nem megyek vissza időben, hogy mióta nem történt minőségi váltás, de tartok attól, hogy nem ebben, nem az előző ciklusban, hanem még továbbra is terjedhet ez a megállapítás. Ez persze nem ad örömre okot, mert egyetértek azzal, hogy a kormányzatnak és a mindenkori kormányzatnak az a feladata, hogy az Állami Számvevőszék ajánlásait a lehető legnagyobb mértékben figyelembe vegye. Én áttanulmányozva a dokumentumot és szorosan a dokumentum minősítésénél maradva, azt mondom, hogy általános vitára alkalmasnak tartom és természetesen ezt javasolom a kormánypárti oldalnak. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm. Ezután szavazásra tenném fel a kérdést. Aki a 2007. évi zárszámadásról szóló törvényjavaslatot általános vitára alkalmasnak tartja, az kézfelemeléssel jelezze. (Szavazás.) Kilenc. Aki ellene volt? (Szavazás.) Nyolc. Tehát a bizottság többségi szavazással általános vitára alkalmasnak tartja a törvényjavaslatot. Köszönöm szépen a Pénzügyminisztérium és az Állami Számvevőszék képviselőinek, hogy eljöttek és segítették a munkánkat.
Egyebek
Egyebek között egy dolgot szeretnék kérdezni, ez a kihelyezett bizottsági üléssel függ össze Lentiben. Én még a tavaszi ülésszak során, július 3-án, az utolsó ülésünkön jeleztem, hogy van egy ilyen kérés a lenti polgármester úr részéről, és kértem a bizottság állásfoglalását, ahol a bizottság többsége jelezte, hogy el tudnak jönni erre az ülésre. De menetközben közbe jött egy balatoni médiahajó és egyéb rendezvények és pillanatnyilag négyen vagyunk, Hadházy Sándor, Mohácsi József és Tóth József képviselő urak mellettem. Kérdezem egyrészt, hogy van-e valaki, akinek mégis úgy alakult, hogy részt tudna venni ezen a pénteki bizottsági ülésen. (Nincs jelentkező.) Nincs, akkor négyen nem tudunk határozatképes bizottsági ülést produkálni. A napirendek tekintetében nem szükséges döntés sehol, mert csak helyi tájékoztatókat hallgatnánk meg, de a bizottságnak el kell fogadnia a napirendjét az adott ülésen, amire pedig határozatképességet kell biztosítani. Ezek szerint nincs senki más. Ha ez nem délután kettő órakor lenne, hanem reggel 9-kor, ez változtat-e. (Közbeszólás: Még rosszabb!) Akkor meg a tovább romlik a helyzet. Akkor viszont alelnök úrnak az volt a javaslata, hogy ha nem tudjuk a határozatképességet biztosítani, ne vegyünk részt az ülésen. Jól értettem?
PÁL BÉLA (MSZP): Azt gondolom, hogy ha nem tudjuk a határozatképességet biztosítani, akkor ne legyen kihelyezett ülés. Ha elnök úr szükségesnek tartja, akkor, mint a bizottság elnöke a találkozót lefolytathatja, annál is inkább, mivel nagy valószínűséggel ő nyitja meg majd a lenti turisztikai kiállítást és vásárt, de bizottsági ülésnek ne tituláljuk ezt az ülést. Ezeket a napirendi pontokat pedig javasolnám, hogy egy budapesti bizottsági ülésen vitassuk meg.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Van-e egyéb javaslat? (Nincs jelentkező.) Akkor felteszem szavazásra. Ki támogatja Pál Béla alelnök úr javaslatát? (Szavazás.) Két tartózkodás mellett a bizottság elfogadta alelnök úr javaslatát. Köszönöm szépen. Ha nincs egyéb, a mai ülést bezárom, további szép napot kívánok.
(Az ülés befejezésének időpontja: 10 óra 13 perc)
Bánki Erik
a bizottság elnöke
Jegyzőkönyvvezető: Lajtai Szilvia