STB-20/2008.
(STB-59/2006-2010.)

Jegyzőkönyv*

az Országgyűlés Sport- és turisztikai bizottságának
2008. szeptember 23-án, 10 óra 08 perckor
a Képviselői Irodaház V. emelet 520. számú tanácstermében
megtartott üléséről

 

 

Tartalomjegyzék

Napirendi javaslat *

Az ülés résztvevői *

A bizottság részéről *

Megjelent *

Meghívottak részéről *

Hozzászólók *

Megjelentek *

Elnöki megnyitó *

A napirend elfogadása *

A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat (T/5702. szám) (Herényi Károly és Almássy Kornél (MDF) képviselők önálló indítványa) (Általános vita) *

Herényi Károly (MDF) szóbeli kiegészítése *

Dr. Madarász Hedvig (OKM) állásfoglalása *

Kérdések, vélemények *

Herényi Károly (MDF) reagálása az elhangzottakra *

Szavazás *

A bizottság 2008. II. félévi munkatervének elfogadása *

Javaslatok, kiegészítések *

Szavazás *

Egyebek *

Észrevételek *

 

Napirendi javaslat

1. A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat (T/5702. szám) (Herényi Károly és Almássy Kornél (MDF) képviselők önálló indítványa) (Általános vita)

2. A bizottság 2008. II. félévi munkatervének elfogadása

 

Az ülés résztvevői

A bizottság részéről

Megjelent

Elnököl: Bánki Erik (Fidesz) a bizottság elnöke

Pál Béla (MSZP), a bizottság alelnöke
Dr. Horváth Klára (MSZP)
Mohácsi József (MSZP)
Páva Zoltán (MSZP)
Tóth József (MSZP)
Dr. Tóth József (MSZP)
Hadházy Sándor (Fidesz)
Kovács Ferenc (Fidesz)
Lasztovicza Jenő (Fidesz)

Helyettesítési megbízást adott

Koscsó Lajos (MSZP) Mohácsi Józsefnek (MSZP)
Nagy Jenő (MSZP) Dr. Horváth Klárának (MSZP)
Nagy Imre (MSZP) Pál Bélának (MSZP)
Dr. Tóth József (MSZP) megérkezéséig Páva Zoltánnak (MSZP)
Becsó Zsolt (Fidesz) Lasztovicza Jenőnek (Fidesz)
Szalay Ferenc (Fidesz) Hadházy Sándornak (Fidesz)
Szijjártó Péter (Fidesz) Bánki Eriknek (Fidesz)

 

Meghívottak részéről

Hozzászólók

Herényi Károly (MDF) országgyűlési képviselő

Dr. Madarász Hedvig (Oktatási és Kulturális Minisztérium)

Megjelentek

Tompa Ferenc (Oktatási és Kulturális Minisztérium)
Bersényi Iván MSZP szakértő
Dr. Farkas Péter MDF szakértő
Dr. Révay András (UtazóNet)
Teveli Zoltán (Független Hírügynökség)
Kozzár Róbert (Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium)
Mányai Roland (Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium)

 

(Az ülés kezdetének időpontja: 10 óra 08 perc)

Elnöki megnyitó

BÁNKI ERIK (Fidesz), a bizottság elnöke, a továbbiakban ELNÖK: Tisztelt Bizottság! Tisztelt Hölgyeim és Uraim! Sok szeretettel köszöntök mindenkit a Sport- és turisztikai bizottság mai ülésén.

Tisztelt Képviselőtársaim! Írásban előre megkapták a meghívót a mai napirendi pontok megjelölésével.

A napirend elfogadása

Kérdezem a bizottság tagjaitól, hogy a napirendek tekintetében van-e módosítási javaslatuk. (Nincs jelzés.) Amennyiben nincs, akkor arra kérem a bizottság tagjait, hogy akik jelen formájában elfogadják az ülés mai napirendjét, kézfelemeléssel jelezzék! (Szavazás.) Köszönöm szépen. 16 igen szavazattal, egyhangú döntéssel a bizottság elfogadta.

Első napirendként a közoktatásról szóló törvény módosítása fekszik előttünk, általános vitára történő alkalmasságról kell ma a bizottságnak határoznia. Herényi Károly és Almássy Kornél képviselő urak indítványáról van szó.

A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat (T/5702. szám) (Herényi Károly és Almássy Kornél (MDF) képviselők önálló indítványa) (Általános vita)

Köszöntöm Herényi Károly képviselő urat és rögtön meg is adom a szót, hogy szóban tegyen kiegészítést a törvényjavaslattal kapcsolatban.

Herényi Károly (MDF) szóbeli kiegészítése

HERÉNYI KÁROLY (MDF): Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Bizottság! Engedjék meg, hogy bemutassam - mellettem ül - dr. Farkas Péter adjunktus urat, a Testnevelési Egyetem tanárát, szakértőnket, egyébként nyilván ő is részt vett ennek a kidolgozásában.

Nagyon rövid ez a törvénymódosító javaslat, mindösszesen két paragrafust tartalmaz. Az egyik a hatályba léptetésről szól, a másik viszont a lényegről. Ma a hatályos törvény szerint az általános iskola alsó tagozatában egy héten három tornaórát, illetve testnevelési órát kötelező tartani. A mi javaslatunk lényege az, hogy azt felemelni ötre. Egyébként ez annak idején - az MDF-Fidesz kormányzás idején - hasonlóképpen volt, aztán a következő kormány ezt eltörölte. Sőt, ez a javaslat azt is tartalmazza, hogy az alsó tagozatban testnevelés- oktatásban csak olyan szakirányú végzettséggel, képzettséggel rendelkező tanárok vehessenek részt, akik valójában minden tudás birtokosai, amit e területen birtokolni kell.

Engedjék meg, hogy egy kicsit szélesebb összefüggésbe helyezzem ezt a történetet, mert az idő és a sors nagy rendezője az életnek. Túl vagyunk az olimpián és keresgéljük és kutatjuk, hogy miért volt olyan az olimpiai szereplésünk, amilyen volt. Tegnap erről a parlamentben is szó volt, pont Páva Zoltán egy interpelláció keretében fogalmazta ezt meg - és általában leragadunk az anyagiaknál, és hajlandóak vagyunk belenyugodni abba, hogy azért, mert kevés a pénz. Én nem mondom, hogy sok, de nyilván nem csak ez és valószínű, hogy nem ez az elsődleges ok, hanem az elsődleges ok az, hogy túl alacsony a merítés, hiányzik a piramisnak az az alsó része, ami a csúcsteljesítményt nyújtó sportolók létezésének alapfeltétele.

Az egyik a közoktatás-testnevelési része: az iskolai - az oktatásban megvalósulandó dolgok; a másik pedig a tömegsport. Nahát az utóbbi évtizedben, vagy másfél évtizedben a mindenkori kormányok elég sokat tettek annak érdekében, hogy ez ne így legyen. Tehát itt az ideje, hogy a merítés lehetőségét bővítsük, hiszen ebben a korban, amikor a gyerekek az alsó tagozatba járnak, ott el fog dőlni egy életre a viszonyuk a sporthoz és a testneveléshez. A minőségi élet része a testkultúra, amire ott lehet, és csak szakképzett oktatóknak és pedagógusoknak, megtanítania gyermekeket. Arról már nem is akarok beszélni, hogy milyen súlyos a gyermekkori elhízás és mennyire terjed, és mennyire sújtja, egyre inkább sújtja az egészen fiatalokat - a 6 és 10 év közöttieket -, nyilván ez ellen is ez egy komoly lépés lenne.

Azt, hogy ezt nemcsak ketten, Almássy Kornél képviselőtársammal találtuk ki, az indoklási részben megtalálják, hiszen a Magyar Testnevelő Tanárok Országos Egyesületével egyetértésben dolgoztuk ki ezt a javaslatot, tehát úgy gondolom, hogy ennek a kellő szakmai támogatottsága és a szakmai indoklása is megvan és szerepel ebben az előterjesztésben.

Azt szeretném kérni önöktől, a bizottság tagjaitól is, mint a legilletékesebb bizottságtól, hiszen a nevükben a sport is szerepel, és az ifjúság előtt kell nekem most a javaslatunkat megvédeni, illetve a támogatásról önöket megnyerni, hogy támogassák ezt a javaslatot, hiszen ez a javaslat össznemzeti érdeket szolgál kulturális, népegészségügyi, sport és minden szempontból. Kérem a tisztelt tagok, bizottsági tagok támogatását. Köszönöm szépen. Ha kérdésük van, természetesen igyekszem megfelelni.

ELNÖK: Köszönöm képviselő úr. Jelen vannak még az Oktatási és Kulturális Minisztérium részéről dr. Madarász Hedvig referens asszony és Tompa Ferenc referens úr.

Kérdezem az Oktatási Minisztérium álláspontját a törvényjavaslattal kapcsolatban, illetve nem tudom, hogy van-e kormányzati vélemény e tekintetben.

Dr. Madarász Hedvig (OKM) állásfoglalása

DR. MADARÁSZ HEDVIG (Oktatási és Kulturális Minisztérium): Tisztelettel köszöntöm a bizottságot. A kormány a törvénymódosítási javaslatot nem támogatja. Köszönöm.

ELNÖK: Kicsit bővebben, hogy ha indokolná nekünk, mert ez megér ennyit.

DR. MADARÁSZ HEDVIG (Oktatási és Kulturális Minisztérium): A közoktatásról szóló törvény jelenlegi formájában is tartalmazza a megfelelő erre irányuló szabályozást. Lássuk akkor bővebben, hogy mit értünk ez alatt. Tehát ez a törvénymódosítási javaslat arról szólna, hogy heti öt testnevelésóra az egy-négy évfolyamon, tehát csak az általános iskola első négy évfolyamán. A jelenlegi törvényszöveg pedig azt tartalmazza, hogy három testnevelésóra és a többi napon pedig úgynevezett mindennapos testmozgást, játékos egészségfejlesztő testmozgást kell biztosítani a gyermekek számára.

Azt is fontos hangsúlyozni, hogy ez a három óra a minimum, tehát ennél több lehet, és a jelenlegi törvényi szabályozás azt is mondja, hogy ha ezt az óraszámot megemelik, akkor ezzel a tanulók heti kötelező óraszáma is megemelhető, tehát akkor neki az ő terhelése több lehet - ezt pedig ez a törvénymódosítási javaslat nem tartalmazza. Tehát ebből az következik, hogy ez által más óráktól kellene ezt a két órát elvenni, viszont a jelenlegi szöveg meg azt mondja, hogy ezzel megemelhető.

Még annyit az utolsó mondatról, ahol arról van szó, hogy kik tarthatnák a testnevelésórát, ez pedig megint csak a jelenlegi törvényszöveggel per pillanat ellentétes, mert a törvény 17. szakaszában - ahol a pedagógus munkakörökhöz szükséges végzettségeket írja elő - más szabályt tartalmaz, de a testnevelő tanár is benne van, tehát egy-négy évfolyamon testnevelő tanárt lehet pedagógus munkakörben alkalmazni jelenleg is. Köszönöm szépen.

ELNÖK: Köszönjük a kiegészítést. Gondolom, képviselő urak is azért törekedtek a törvény módosítására, hogy a törvény jelenlegi szövegéhez képest egy olyan új szöveg kerüljön elfogadásra, amely ezeket a problémákat kezeli és megteremti a lehetőségét annak, hogy ne csak az önkormányzat többlet anyagi vállalásával lehessen a napi öt órát beiktatni a tanrendbe. Tudjuk azt, hogy az önkormányzatok elég nehéz anyagi körülmények között gazdálkodnak, legtöbbjük jelentős veszteséget pörget maga előtt és nyilvánvaló, hogy ha öt óra kerülne tantervi szinten, akkor ahhoz egy normatív finanszírozás is társulhatna, tehát gyanítom, hogy a képviselő urak törvénymódosítása ezt célozza.

Kérdések, vélemények

Kérdezném a képviselőtársaimtól, van-e kérdésük, esetleg véleményük a törvényjavaslattal kapcsolatban.

Lasztovicza Jenő képviselő úr!

LASZTOVICZA JENŐ (Fidesz): Nem kérdésem lenne, hanem a véleményemet mondanám el a törvényjavaslattal kapcsolatban.

A bizottságunk jó egy évvel ezelőtt tárgyalt egy olyan napirendi pontot, amikor egy háziorvos 1500 középiskolást vizsgált meg és nagyon katasztrofális eredményt mutattak ezek az orvosi vizsgálatok - itt volt a bizottság előtt is ez az anyag. Azt gondolom, hogy ha megnézzük ezt az anyagot, meg a Testnevelési Egyetem bizonyos kutatásait, nyilvánvalóan kiderül az, hogy ha a gyerekek naponta mozognak, az nem csak a testi, fizikális fejlődésükre hat pozitívan, hanem bizonyított tény, hogy azok a gyerekek, akik sportolnak, egy egész átlaggal jobb eredményt hoznak, mint azok a gyerekek, akik nem sportolnak. Tehát tanulmányi eredményekben is visszaigazolható az a pluszteljesítmény, ami a mozgással függ össze.

Most nem gondolom azt, hogy az oktatási tárca nincs felkészülve erre a kérdésre, az oktatási tárca alkalmazottai is nagyon jól látják azt, hogy Magyarországon nagyon komoly probléma van a fiatalok egészségi állapotával kapcsolatban. És az oktatási tárca is nagyon jól tudja, hogy az utóbbi tizenegynéhány év azon parlamenti döntései és minisztériumi rendeletei azok, amelyek odasodorták az egész társadalmat, meg az egész diákságot és a pedagógus társadalmat, hogy egyszerűen a testnevelő tanárokat szinte semmibe nézik, semmibe veszik - mindig a testnevelési óra az, aminek a kárára valamit pótoltatnak. Én is számtalan iskolában jártam választókerületemben, ahol az ember elég gyakran megfordul különféle rendezvényeken és tényleg nagyon szomorú - és a tanárok is őszintén megmondják -, hogy sajnos nincs más lehetőségük, mint a testnevelés az utolsó.

Itt a bizottság előtt is beszélgettünk már többször, hogy kellene valamit a bizottságnak ez irányba tenni és szerintem az a javaslat, amit Herényi képviselőtársamék behoztak, ez egy komoly lépés lenne már ahhoz, hogy tényleg Magyarországon az ifjúság nevelésében egy olyan változás jöjjön be, ami a társadalom egészére pozitívan hat, ami egy egészségesebb társadalomhoz vezethet. Most nem beszélve arról, hogy ha ez így folytatódik, akkor nálamnál okosabb és bölcsebb kutató emberek kiszámították, hogy néhány évtized múlva a magyar társadalomban milyen gazdasági problémákat fog okozni, ha a mai fiatalok ilyen egészségtelen életmódban nőnek fel és ráadásul elvonjuk tőlük azt a lehetőséget, hogy ők megfelelő szinten, minőségben és időben mozogjanak.

Tehát elnézést a kifejezésért, szinte az én fejemben már megfordult, hogy ez egy tudatos dolog, ami itt Magyarországon folyik a parlamenti döntéshozatalban is; ennek én is részese vagyok, mint parlamenti képviselő tíz éve, tudatosnak tűnik már lassan az, hogy egyszerűen a fiataloktól elvesszük a mozgás lehetőségét. Azok a családok, ahol van pénz és meg tudják fizetni, hogy a gyerek külön sportra járjon, ott nincs gond, mert a szülők áldoznak rá. De vannak olyan felmérések, hogy állítólag a vidéki gyerekek egészségi állapota lényegesen rosszabb, mint a budapestieké, ami 25-30 évvel ezelőtt nem így volt; mások a lehetőségek itt Budapesten a sportra: létesítményekben, szakedzőkben, testnevelő tanárokban, finanszírozásban is, mint vidéken. Tehát azt mondom, hogy ez nagyon komoly probléma, amit Herényi képviselőtársamék felvetettek és ezzel komolyan kellene foglalkozni.

Ha az információim nem csalnak, most a német parlament is foglalkozott ezekkel a kérdésekkel. Négy prioritást jelöltek meg, abból hármat tudok: a német történelem, a német irodalom és a testnevelés - a fontossági sorrendet nem tudom; csakhogy született egy ilyen tervezet, vagy már volt is ilyen döntés, hogy melyek azok a fontos dolgok, amiket a gyerekeknek az általános iskolákban csinálniuk kell. Úgyhogy szívem szerint minden képviselőt arra kérnék, hogy támogassuk ezt a javaslatot pártállástól függetlenül, mert most már nem rólunk szól a történet, mi már kiöregedőben vagyunk, ha a tükörbe nézünk, látjuk, de a gyerekeinkről, meg az unokáinkról szól a történet, és ez nem lehet csupán csak pénz kérdése.

Komolyan mondom, elmarasztalom az oktatási tárcát, velünk együtt, hogy hagytuk tíz-tizenegynéhány éven keresztül azt, hogy a gyerekeknek a testnevelésóra szinte ne legyen kötelező. Mert állítom, hogy ha valaki járt például egy középiskolás testnevelésórán, akkor láthatta azt, hogy a gyerekeknek minimum az egyharmada ott ül a kispadon ruhában, és a tanár nem tud vele mit kezdeni, mert a gyerek hazaszól mobiltelefonon, hogy a tanár bánt engem, mert kötelezővé teszi, hogy mozogjak. Tehát idáig jutottunk és ez a mi felelősségünk, hogy ennyire liberális lett ebben a tekintetben a szemlélet. Köszönöm szépen. (Jelzésre.)

ELNÖK: Köszönöm képviselő úr. Páva Zoltán képviselő úr jelezte, hogy szólni kíván.

PÁVA ZOLTÁN (MSZP): Köszönöm a szót, elnök úr. Hadd mondjam, nekem rendkívül szimpatikus ez az előterjesztés azzal együtt, hogy tudom, hogy a közoktatási törvényben mi van leírva, és hogy az iskolai testnevelés, diáksport területén cél a gyerekek jó testi, lelki és szellemi egészségének, fizikai erőnlétének elérése a mindennapos testedzés biztosításával, ahogy a Nemzeti Sportstratégiában leírtuk. Ez pedig összhangban van a kormányprogrammal, mert azt mondja: a mindennapi sportolás lehetőségének mindenki számára történő biztosításán van egyértelműen az állam felelőssége és az iskolai testnevelés és diáksport területén kialakítjuk a mindennapos testnevelés feltételrendszerét, támogatjuk a tanórán belül és kívüli testmozgást.

Úgy ítélem meg, hogy amikor most 80 milliárd forintot biztosított a kormány a közoktatás átalakítására, szervezésére, megújítására, akkor ez a feltételrendszer nyilvánvalóan javulni fog. A szocialista frakció, illetve a mi munkacsoportunk azért támogatja az előterjesztést, mert meg vagyunk róla győződve, hogy módosító indítványokkal el tudjuk érni, hogy a kormány számára, az oktatási tárca számára is, elfogadható legyen ez az előterjesztés annál is inkább, mert amit itt elmondott Lasztovicza Jenő barátom, azzal teljes mértékben egyet lehet érteni. Nekünk az a célunk, hogy a gyerekeink tényleg mindennap edzenek, mindennap tudjanak sportolni, előbb-utóbb megteremtődik ennek a feltételrendszere is. Tényleg az ilyen javaslat, az előbb említettem Herényi Károly kollegámnak, hogy egy fokozatos bevezetést, először csak az első osztályban, azt követően az első-második osztályban és négy év alatt, ahogy a feltételrendszerek is javulnak, nyilvánvalóan el lehet már érni azt, hogy ezekkel a feltételekkel is megvalósuljon ez, mi támogatni fogjuk. Köszönöm szépen. (Jelzésre.)

ELNÖK: Mohácsi József képviselő úr kért szót.

MOHÁCSI JÓZSEF (MSZP): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Bizottság! Tulajdonképpen én is csak egyet tudok érteni, amellett, hogy ha egy picit visszagondolunk a mi általános iskolás korunkra, akkor ugye heti két testnevelésóra volt és alig vártuk, hogy testnevelésóra legyen - tehát szükség van a mozgásra. Nyilván - ahogy képviselőtársam említette - nem biztos, hogy mindent arra az eredményre kell fogni, mert korábban is ez volt a tendencia, sajnos; tehát az olimpiai szereplés nincs egyenes arányosságban ezzel, de voltak ennél sokkal jobb eredmények is az olimpiai csapatban. Amellett - ahogy Lasztovicza képviselőtársam említi - a vidéki iskolákban te is tapasztaltad és mi is mindnyájan tapasztaljuk, hogy ahogy kicsöngetnek, és nem esik az eső, akkor nyilván azonnal terelik ki a gyereket az udvarra, hogy legalább a szünetekben mozogjanak, és egy kis friss oxigént szívjanak az egyébként se mindenhol ideális tantermi körülményekhez képest.

Maximálisan egyetértek azzal, hogy ha nem is azonnal - mint ahogy ott az ülés előtt beszélgettünk a kollegákkal -, hanem lépcsőzetesen lesz bevezetve, erre rettentő nagy szükség van. Hiszen amellett, hogy nyilván most ki van sarkítva egy bizonyos tekintetben az olimpiai szereplésre ez a dolog, de ezt mindenre ki kell sarkítani, hisz ahhoz, hogy valaki produkálni tudjon a fizikai leterheltség vagy a fizikai felkészülés mellett, nyilván a szellemit is fogja segíteni, és ezek a statisztikák bizonyítják - erről én is olvastam és ez teljesen egyértelmű -, hogy mennyivel jobban az eredmények. Persze egy falusi iskolában, ahol még mindig azzal küzdenek, hogy nincs tornaterem, nincs mozgási lehetőség, akkor marad az udvar, hogy ha olyan az idő; de emellett maximálisan egyetértek én is és kérem képviselőtársaimat, hogy küzdjünk azért, hogy ez módosítással átmenjen, és erre nagyon nagy szükségünk van. Köszönöm szépen. (Jelzésre.)

ELNÖK: Köszönöm képviselő úr.

Kovács Ferenc képviselő úr, öné a szó!

KOVÁCS FERENC (Fidesz): Köszönöm szépen a szót. Én maximálisan tudom támogatni az előterjesztést, és hadd egészítsem ki képviselőtársamnak a mondanivalóját azokkal a gondolatsorokkal, amelyet ebben a bizottságban, más témakörben elmondtam.

Sajnálatos módon a testnevelés oktatásnak a visszaépítése, a leépítése - ami az elmúlt évtizedben megtörtént Magyarországon - egy más teljesítménnyel és másfajta leépítéssel is kapcsolatba hozható, közvetlenül a honvédség leépítésével.

A tavalyi évben Vas megyében tűzoltó toborzást rendeztek. Biztos ismerik, elment nagyon sok tűzoltó előnyugdíjba, meg nyugdíjba: 27-en jelentkeztek. A 18-22 év körüli fiatalok közül 4 felelt meg fizikailag a tűzoltóságnál elvárt fizikai állapotnak - ez ennek a következménye. Ma már a fiatalok nincsenek se rákényszerítve, se ránevelve arra, hogy aktívan mozogjanak, hogy aktívan vegyenek részt valamilyen egészségüket megőrző tevékenységben. És nem az elkövetkező jövőben, hanem már napjainkban itt van a probléma, hogy amellett, hogy még alaki foglalkozáson se vesznek részt a fiatal férfi gyerekek és ehhez semmi közük nincs, fizikailag sincsenek olyan állapotban, hogy olyan alapvető szolgáltatásokat lássanak el, amely az államnak nélkülözhetetlen eleme. Ilyen a rendőrségi munka, ilyen a katonai munka és ilyen például a tűzoltó munka is. És azért mondtam ezt a Vas megyei példát, mert az egészen tragikusnak tekinthető, hogy 27 jelentkezőből 4 volt fizikailag alkalmas tűzoltónak. Köszönöm szépen.

ELNÖK: Köszönöm képviselő úr. További hozzászólási igény. (Jelentkezésre.)

Tóth József képviselő úr, öné a szó!

DR. TÓTH JÓZSEF (MSZP): Köszönöm szépen. Elnézést kérek, de egy olyan rendezvényről jöttem, ahol sportpályákat adtak át a mindennapos testneveléshez, tehát azért késtem 20 percet.

Négy megjegyzésem van. Az első dolog az, hogy ugye tudjuk azt, hogy ma is lehetővé tehető ez a dolog. A második dolog, hogy miről van itt szó, a feltételeknek a megteremtéséről: pénzről, személyi és dologi feltételeknek a biztosításáról. Ma is minden intézmény alkalmazhat szabadidő felelőst, meg plusz testnevelő tanárt is, de a finanszírozást - valljuk be őszintén, bármelyik oldalon ülünk is, tudjuk, hogy nem biztosítja ezt a feltételt.

A harmadik ilyen dolog, hogy javaslom és ösztönzöm azt és örülök, hogy a Sportbizottság látta annak a településnek a diáksport munkáját, ahol én dolgozom polgármesterként; módosító indítványokkal tegyük alkalmassá arra, hogy ezt a parlament tudja támogatni. Ennyit talán és minden jó indulata, úgy gondolom, a kormánypárti képviselőknek is arra irányul, hogy a kormány a későbbiekben el tudja fogadni, és pluszforrásokat tudjon biztosítani hozzá. Köszönöm szépen.

ELNÖK: Köszönöm képviselő úr. Van-e még tovább hozzászólási igény. (Nincs jelzés.) Amennyiben nincs, akkor még a reakcióra adok lehetőséget.

Annyit hozzátennék még, hogy a bizottságunk több alkalommal is a költségvetési törvény tárgyalása során módosító indítványt nyújtott be, amelyben szerettük volna, hogy ha meg lehet teremteni a normatív támogatását a mindennapos testnevelésnek - ahogy Tóth József képviselő úr is polgármesterként nyilván ugyanolyan jól látja a helyzetet. Az önkormányzatok számára ugyan nyitva áll a lehetőség, de lássuk be, az önkormányzatok erre ma nem képesek a legtöbb helyen, hogy ezt megfinanszírozzák, a vidéki kisiskolákban pedig különösen nehéz a helyzetük. Tehát ilyen módon ezt többször kísérelte meg a parlamenti szakbizottság, egyhangú támogatottsággal futottunk neki a dolognak, de aztán a parlament plenáris ülésén elvérzett a javaslatunk.

Én is azt gondolom, hogy a törvényjavaslat alapelvével mindenféleképpen egyet kell, és egyet is tudunk érteni. Azt meg kell néznünk szakmailag, hogy valóban melyek azok a pontok, amelyeket még módosítani kell ahhoz, hogy a törvényjavaslat elfogadható legyen, és ne legyen koherenciazavar a most meglévő törvénnyel szemben.

Amit az Oktatási Minisztérium képviselője elmondott, a véleményem az, hogy azért módosítjuk a törvényt, mert módosítása szükséges, tehát politikailag úgy látom, a bizottság egységes e tekintetben; a Magyar Testnevelő Tanárok Országos Egyesülete már több alkalommal is jelentkezett ezzel a kéréssel. Minden alkalommal a kérésnek az lett a következménye, hogy módosító indítványt nyújtottunk be a költségvetéshez, sőt a Nemzeti Sportszövetség, illetve a Nemzeti Sporttanács is állásfoglalásával erősítette meg ezt a kezdeményezést, ennek ellenére eddig nem történt érdemi előrelépés - nagyon remélem, hogy most a törvényjavaslat erre lehetőséget teremt.

Herényi Károly úrnak előterjesztőként megadom a lehetőséget, hogy válaszoljon az elhangzott felvetésekre.

Herényi Károly (MDF) reagálása az elhangzottakra

HERÉNYI KÁROLY (MDF): Köszönöm a szót, elnök úr. Először is köszönöm szépen a bizottság tagjainak a támogató hozzászólását és természetesen, ha lesz olyan módosító javaslat, ami javítja ennek az előterjesztésnek a minőségét, akkor azt örömmel befogadjuk.

Néhány dologra hadd térjek ki. Tehát tény és való, hogy a kötelező három testnevelési órán kívül van lehetőség, de az a szabadidősport, a kettőt ne tessék összekeverni. Az egyiket szakképzett testnevelő tanárnak kell tartani bizonyos terhelést produkálván, hiszen a fejlődő gyermeknek erre nagy szüksége van. A másik pedig az inkább olyan örömmozgás jellegű, ahol egészen más célú és más típusú dolog történik, a kettőt nem szabad összekeverni. Mi azt szeretnénk, ha minden tanítási nap lenne egy kötelező olyan óra, aminek a neve testnevelés és képzett testnevelő tanár tartaná.

Miért fontos a képzett testnevelő tanár? Azért, mert összesen - a mi adataink szerint - az első és a nyolcadik évfolyamokban összesen 823 ezer gyermek jár, ennyien érintettek, és 7516 pedagógus tanít. De nincs kimutatás arról, hogy az első és a negyedik évfolyamokon milyen az ő arányuk. Nagy a valószínűsége, hogy kilencven százalékban tanítók és tanítónők, akik a képzésük során talán 100-140 órát tanulnak ilyenfajta tevékenységet, ők tartják. Na most, ebben a korban az utánzás egy rendkívül fontos dolog és nagyon fontos dolog, hogy aki tanítja a gyermekeknek és mintát, példát mutat, az rendkívül képzett legyen abban a tevékenységben, mert így tudja a tökéletesség felé vinni és nevelni a gyermekeket. Az egészség teljes fizikális, mentális és szociális jólét állapota, nem pedig pusztán a betegség hiánya. Az élet értékét, minőségét javítja, ha a testkultúra bizonyos szintre felér.

Hadd fejezzem be egy Szent-Györgyi Albert idézettel: "A sport nemcsak testnevelés, hanem a léleknek is a legerőteljesebb és legnemesebb nevelőeszköze". Szeged, 1930. Köszönöm szépen támogató mondataikat.

Szavazás

ELNÖK: Köszönjük képviselő úr. A bizottság tagjait kérdezem, ki az, aki a törvényjavaslatot általános vitára alkalmasnak tartja, kézfelemeléssel jelezze! (Szavazás.) Köszönöm szépen. 16 igen egybehangzó szavazattal támogatja a parlament Sport- és turisztikai bizottság a képviselő urak kezdeményezését.

Képviselő úr, doktor úr, köszönjük a részvételt a mai bizottsági ülésen. Az Oktatási Minisztérium képviselőjének is köszönöm a megjelenést.

Előterjesztőt állíthat a bizottságunk, javaslom, hogy éljünk ezzel a lehetőséggel. Amennyiben a bizottság támogat ebben, akkor egyhangú döntés lévén, képviselném a bizottság álláspontját. Aki ezzel egyetért, kérem, kézfeltartással jelezze! (Szavazás.) Köszönöm szépen. Köszönöm a támogatást.

A bizottság 2008. II. félévi munkatervének elfogadása

Áttérnénk a második napirendi pontunkra: a bizottság második félévi munkatervének az elfogadására. Valamennyi képviselőtársunknak írásban megküldtük azt a kialakult javaslattervet, amely a bizottság tagjai által megküldött javaslatokból épül fel. Külön köszönöm a bizottsági tagok aktivitását ezen a téren, nagyon sok javaslat és ötlet érkezett.

Igyekeztünk alelnök úrral úgy összeállítani a mostani munkatervet, hogy ne terheljük túl a bizottságot, hiszen még menet közben jó néhány olyan törvényjavaslat jön majd be, ahol módosító indítványok, általános vitára történő alkalmasság, kapcsolódó módosító indítványok tárgyalását kell majd a bizottságnak elvégeznie. Köztük várhatóan a turizmus törvény, ami bár korábban határozott időponttal szerepelt, most ezt a kormány egyelőre visszavonta és bár napirenden van, de nem tudjuk, hogy mikor kerül tárgyalásra ebben a félévben.

Mondanék két pontosítást, amit itt nem tudtunk átvezetni az egyeztetések során. A szeptember 30-ai ülésnapról a "Tájékoztató az utánpótlás-nevelés helyzetéről" című napirend, október 28-ra kerülne. Itt a sport szakállamtitkár úr kérte, hogy tegyük egy hónappal hátrébb, mert nekik még szükségük van arra, hogy egyeztetéseket folytassanak le, és egy komplett kész anyagot tudjanak a bizottság elé hozni; illetve az október 21-22-re tervezett kihelyezett ülés nem lesz kihelyezett ülés, ellenben 20-án hétfőn tartjuk reggel 8 órai kezdettel a bizottsági ülést. Ennyi az én módosítási javaslatom a jelenlegi tervezettel kapcsolatban.

Kérdezem képviselőtársaimat, hogy van-e további javaslatuk, esetleges módosító indítványuk vagy kérelmük a munkatervvel kapcsolatban. (Jelentkezésre.)

Hadházy Sándor képviselő úr!

Javaslatok, kiegészítések

HADHÁZY SÁNDOR (Fidesz): Köszönöm elnök úr. Tisztelt Bizottság! Csupán az a kérdésem, hogy a jogalkotási programban olvasható az, hogy a turizmus törvény is benyújtásra kerül - a munkatervben ezt nem látom. Szeretném megtudni, hogy körülbelül mikorra várható.

ELNÖK: Előzetesen a mai ülésünkön kellett volna tárgyalni, tehát a jogalkotási forgatókönyvben úgy szerepelt, hogy jövő héten kezdődött volna meg a parlamenti általános vitája a törvényjavaslatnak. Emlékezünk még mindannyian arra, hogy Gyenesei miniszter úr a bizottsági meghallgatásán jelezte, amikor a turizmus törvény tervezetével kapcsolatos kifogásainkat megfogalmaztuk, hogy mielőtt benyújtja a parlament elé, azelőtt konzultál, egyeztet a bizottsággal. Na most, se a konzultációra nem került sor, se a törvényjavaslat átdolgozására; tehát gyanítom, hogy ez lehet az oka annak, hogy végül visszavonták, és egyelőre nem szerepel - nem tudjuk, próbáltunk utánajárni, de egyelőre nincs megjelölt dátum. Tekintve a mostani állapotát a törvényjavaslatnak, azt gyanítom, hogy november előtt nem hiszem, hogy elénk kerülne. (Hadházy Sándor: Köszönöm szépen.)

A többit értelemszerűen majd menetrend szerint, ahogy a parlament tárgyalja, úgy fogjuk behozni a napirendek közé beillesztve a javaslatokat. (Jelzésre.)

Páva Zoltán képviselő úr!

PÁVA ZOLTÁN (MSZP): Köszönöm szépen elnök úr a szót. Egyetértve mindezen feladatok elvégzésével, javasolnám a következőt.

Tekintettel arra, hogy információim szerint október 18-án a Magyar Olimpiai Bizottság értékeli az olimpia szereplését, mindenképp tegyük ez utánra a meghallgatást, mert nyilvánvaló, hogy az ottani vitában elhangzottakra is kapunk érdemi választ, ha mondjuk október 28-án kerülne rá sor.

Ahogy nézem, elnök úr igyekezett úgy beosztani, hogy egyszer sport, egyszer turisztika szerepeljen. Ugyanez lesz a helyzet a Puskás Ferenc Stadion építésével kapcsolatban. Hadd mondjam, itt most egy nagy vita van - bizonyára hallottak róla - az MLSZ akar építeni a Fehér-úton egy stadiont, akkor nyilvánvaló, hogy valamilyen formában értelmét veszítené a népstadionnak az egyoldalú fejlesztése. Tudomásom szerint a kormány valamikor október közepén tárgyal erről, és akkor megint csak érdemes lenne október 28-ra tenni ezt a napirendi pontot, akkor valamivel többet tudnánk a Puskás Stadion fejlesztéséről. Köszönöm szépen.

ELNÖK: Köszönöm. Remélem, hogy a szakállamtitkár meghallgatása során majd bővebb információkat is hall a bizottság erről - éppen azért gondoltam, hogy minél előbb tárgyaljunk róla, hogy lássuk. Egyelőre nem tiszta számomra az MLSZ terve sem, nyilván kormányzati garanciavállalás nélkül ők sem tudják megépíteni a stadiont. Tehát jó lenne látni, hogy mi az, amit ők terveznek, mi az, ami a szakállamtitkárságon már a Puskás Stadion fejlesztésével kapcsolatban ma is napirenden van - de egyetértek ezzel, akkor ezt a részét tegyük október 28-ra, államtitkár úrtól pedig a legfrissebb híreket, információkat nyilván a következő ülésünkön meg tudjuk hallgatni.

A MOB-bal kapcsolatban azt elmondanám, hogy az elnök úrral egyeztettem, tehát ő javasolta a 14-ét, miután a MOB elnöksége október 3-án már tárgyalja a sportszövetségi vezetők által beküldött értékelő anyagokat. De ha a bizottság tagjai úgy érzik, hogy a közgyűlést is várjuk meg ezzel - ő éppen azzal érvelt, hogy a közgyűlésre legyen már egy parlamenti bizottsági állásfoglalás is adott esetben ezzel a tervezettel kapcsolatban -, de ha a bizottság úgy dönt, hogy ezt későbbre kívánja tenni, természetesen akkor majd tájékoztatom az elnök urat erről.

További javaslatok, észrevételek vannak-e? (Nincs jelzés.) Annyit kérnék, hogy az olimpiai bizottsági beszámolókról szavazzunk külön, az összes többi módosítást előterjesztőként befogadom azokkal a javaslatokkal, ahogy érkezett és aztán utána szavaznánk az egész napirendről együttesen.

Tehát ki az, aki támogatja Páva Zoltán képviselő úr javaslatát, hogy a Magyar Olimpiai Bizottság és a Magyar Paralimpiai Bizottság olimpiai értékelése ne október 14-én, hanem október 28-án, a MOB közgyűlése után történjen. Aki ezzel egyetért, kérem, kézfelemeléssel jelezze! (Szavazás.) Köszönöm. 9. Ki az, aki tartózkodott ebben a kérdésben! (Szavazás.) 7.

A bizottság döntésével ez átkerül október 28-ra. Értelemszerűen akkor így az lenne, hogy az október 14-ei és 28-ai ülések napirendjeit felcseréljük, mert egyébként túl sok napirend lenne; mind a két ülés sportos egyébként, tehát ilyen módon nem zavarja azt a rendszert, amit kitaláltunk.

Szavazás

Ki az, aki ezekkel a módosításokkal együtt a bizottság második félévi munkatervét elfogadja, kérem, kézfelemeléssel jelezze! (Szavazás.) Köszönöm szépen. A bizottság egyhangú döntésével elfogadta.

Köszönöm még egyszer megküldött javaslatokat és a napirend összeállításában elvégzett konstruktív munkát.

Egyebek

Kérdezem, hogy az egyebek napirend kapcsán van-e bárkinek észrevétele. (Jelzésre.)

Páva Zoltán képviselő úr!

Észrevételek

PÁVA ZOLTÁN (MSZP): Köszönöm a szót, elnök úr. Egy percig se vedd személyeskedésnek, de furcsállom, itt egy helyi "Téma" nevezetű újságban van, hogy miért nem volt Pekingben a Sportbizottság elnöke. Ha ezzel kapcsolatban egyértelművé és világossá válna a bizottság előtt is ebben a szereped. A következőről volt szó.

A Magyar Olimpiai Bizottság felajánlotta neked és nekem, hogy elmehetünk az olimpiára a Magyar Olimpiai Bizottság vendégeként - erről van a Magyar Olimpiai Bizottságnak egy állásfoglalása is. Ránk bízták, hogy döntsük el, hogy ki mikor megy - te az elején választottad, én a végét. Ezek után nekem furcsa az, hogy arra hivatkozol, hogy Szili Katalin, a parlament elnöke, elutasította a kérelmet.

Hadd mondjam el. '98-ban, amikor én voltam a parlament sportbizottságának elnöke, felvetettem Áder úrnak, hogy van-e erre lehetőség, hogy kimenjen a bizottság elnöke az olimpiára - azt mondta, hogy ha meghív valamelyik szövetség, akkor nyilvánvaló, erre nincs a parlamentnek költségvetése. Azóta se volt, megnézettem a külügyi hivatallal, nem utazott hivatalosan a parlament részéről senki se az olimpiára.

Azt mondom, hogy jó lenne ezt tisztázni, mert azóta néhány internetes újságon fent van az, hogy az elnök asszony téged kizárt ennek a lehetőségétől, holott te a kapcsolataid révén - ahogy leírtad - tudtál volna segíteni; azt mondom, hogy jó lenne ezt legalább ezen a szinten nekünk tisztázni, hogy miért nem mentél az olimpiára.

ELNÖK: Elnök asszonnyal tegnap beszéltem éppen a parlamentben erről. A következő volt a helyzet. A munkaterv kapcsán jeleztem, hogy milyen utazásokat tervez a bizottság, és értelemszerűen: olimpia éve van, jeleztem, hogy szeretném, hogy ha a bizottság elnöke és még egy tagja részt vehetne az olimpián, mint nem csak a sport, hanem a világ legnagyobb rendezvényén. Erre visszaírt az elnök asszony, hogy csak Európán belüli utazásokat támogat és erre gyakorlatilag nincs lehetőség. Ezek után jött valóban a MOB-tól egy felajánlás, amit én el is fogadtam - bár ezt értelemszerűen zokon vettem, mert azt gondolom, hogy nem ez a módja. Tehát az olimpián való részvétele a bizottság elnökének vagy a bizottság tagjai részéről azt gondolom, hogy az egy olyan presztízskérdés, amit a magyar parlamentnek meg kell oldania. Azzal se értek egyet, hogy ha annak idején Áder János nem járult hozzá ahhoz, hogy te bizottsági elnökként ezen részt vegyél, Zoli, mert szerintem nem ez a módja.

Időközben mindenféle problémák merültek fel az olimpiai részvétel költségeinek a biztosítása, finanszírozása kapcsán. Felmerült az, hogy miért ilyen kevés orvos mehet, olyan sportolók, akik lemaradtak az utolsó pillanatban, de a korábbi eredményeik alapján megérdemelnék, hogy kint legyenek az olimpián, edzőpartnerek nem tudnak elmenni, mert nincs rá megfelelő költségvetés. Úgy gondoltam, hogy ilyen körülmények között nem szerencsés az, hogy ha politikusok utaznak és elvesznek esetleg helyet olyanoktól, akik sportolóként, szakvezetőként, edzőként, vagy éppen edzőpartnerként ezen részt vehetnének.

Schmitt Pálnak ezért az olimpia megkezdése előtt három héttel írtam egy levelet és megköszöntem, hogy bár tudomásom szerint, a MOB elnöksége egyhangúlag támogatta ezt a javaslatot, miszerint részt vegyünk ezen, én a fent jelölt okok miatt mégsem megyek el. Továbbra is azt mondom, hogy nem lehet egy olyan hozzáállás a parlament elnöke részéről - mindegy, hogy milyen politikai színben van -, aki a bizottság elnökét vagy a bizottság tagjait ilyen helyzetbe hozza.

Alelnök úr nagyon jól tudja, hogy ugyanezzel a problémával küzdöttünk egy évvel korábban, amikor a Turizmus Világtanácsának - ez egy ENSZ szervezet egyébként - volt egy konferenciája, ami ráadásul kifejezetten a parlamenti képviselők számára szóló konferencia volt arról, hogy milyen struktúrában működik a parlament, ott a turizmusnak mi a szerepe, mik a világtendenciák, hogy lehetne ehhez alkalmazkodni - ugyanezzel az elutasítással találkoztam akkor is. Azon részt vettünk - kénytelenek voltunk a Magyar Turizmus Zrt. támogatását erre igénybe venni -, de azt gondolom, hogy ennek nem ez a módja. Én ezt tegnap az elnök asszonynak is elmondtam és remélem, hogy egyrészt a parlament szakbizottságainak a pozíciója továbberősödik, mert pillanatnyilag lássuk be, vajmi kevés mozgásterünk van és nem is igazán kapunk lehetőséget arra, hogy ezt megtegyük és éljünk ezzel.

A nemzetközi kapcsolatrendszerünk mérhetetlen szegényes - nem csak a miénk, hanem általában a parlamenti bizottságoké - és folyamatosan költségmegtakarításra hivatkoznak akkor, amikor az ilyen kérelmeket elutasítják. Miközben miniszterelnöki delegáció vett részt Kínában, nem tudom, hogy hány taggal; pont a parlament elnöke egyébként éppen Kínában turnézott megint csak egy bő delegációval (Páva Zoltán: Előtte két héttel.) Na de, Zoli, akkor ne legyünk már ilyen álszentek, ha a parlament elnöke elutazhat Kínába, akkor a Sportbizottság elnöke nehogy ne utazhasson el a világ legnagyobb eseményére. Tehát én ezzel nem értek egyet, innen volt az a konfliktus közöttünk és továbbra is azt tartom, hogy ez így helytelen.

Az egyebek között van-e további észrevétel, javaslat. (Nincs jelzés.) Röviden tájékoztatnám a bizottság tagjait, hogy kihelyezett ülésünk lett volna Lentiben. A lenti bizottsági ülésen nem vettünk részt, a korábbi döntésünk értelmében, én jelen voltam. A tapasztalatom azt mutatja, hogy egy nagyon sikeres vásár volt 160 résztvevővel; olyan körülmények között, amikor visszaesőben van mindenhol a vásárokon való részvétel, akkor ilyen időszakban egy ilyen határ menti együttműködés keretében tudtak egy jelentős, turisztikai szempontból is fontos eseményt szervezni - ezt tudom mondani ezekről a tapasztalatokról. Köszönöm szépen a bizottság tagjainak a részvételét, a bizottsági ülést bezárom.

(Az ülés befejezésének időpontja: 10 óra 48 perc)

 

Bánki Erik
a bizottság elnöke

Jegyzőkönyvvezető: Turkovics Istvánné