STB-22/2008.
STB-2006-2010.
az Országgyűlés Sport- és turisztikai bizottságának
2008. október 7-én, 9 óra 10 perckor
a Képviselői Irodaház V. emelet 520. számú tanácstermében
megtartott üléséről
Tartalomjegyzék
Helyettesítési megbízást adott*
Tájékoztató a regionális operatív programok turisztikai témájú pályázatairól Előterjesztő: Nemzeti Fejlesztési Ügynökség képviselője; ÖM Turisztikai Szakállamtitkárság képviselője*
Kovács István Vilmos elnökhelyettes (NFÜ) szóbeli kiegészítője*
Kovács István Vilmos elnökhelyettes (NFÜ) válaszadása*
Soproni Gyula (NFÜ) válaszadása*
Kovács István Vilmos elnökhelyettes (NFÜ) további válaszai*
Kovács István Vilmos elnökhelyettes (NFÜ) reflexiói*
Tájékoztató az ökoturizmus fejlesztési stratégiáról Előterjesztő: ÖM Turisztikai Szakállamtitkárság képviselője*
Kovács Miklós szakállamtitkár (ÖM) szóbeli kiegészítése*
Kovács Miklós szakállamtitkár (ÖM) válaszadása*
1. Tájékoztató a Regionális Operatív Programok turisztikai témájú pályázatairól
Előterjesztő:
Nemzeti Fejlesztési Ügynökség képviselője
ÖM Turisztikai Szakállamtitkárság képviselője
2. Tájékoztató az ökoturizmus fejlesztési stratégiáról
Előterjesztő:
ÖM Turisztikai Szakállamtitkárság képviselője
3. Egyebek
Elnököl: Bánki Erik (Fidesz), a bizottság elnöke
Pál Béla (MSZP), a bizottság alelnöke
Dr. Horváth Klára (MSZP)
Nagy Jenő (MSZP)
Páva Zoltán (MSZP)
Tóth József (MSZP)
Dr. Tóth József (MSZP)
Hadházy Sándor (Fidesz)
Kovács Ferenc (Fidesz)
Szalay Ferenc (Fidesz)
Dr. Világosi Gábor (SZDSZ)
Helyettesítési megbízást adott
Dr. Vas János (MDF) Bánki Eriknek (Fidesz)
Koscsó Lajos (MSZP) Pál Bélának (MSZP)
Mohácsi József (MSZP) Dr. Horváth Klárának (MSZP)
Nagy Imre (MSZP) Tóth Józsefnek (MSZP)
Becsó Zsolt (Fidesz) Kovács Ferencnek (Fidesz)
Lasztovicza Jenő (Fidesz) Hadházy Sándornak (Fidesz)
Szijjártó Péter (Fidesz) Szalay Ferencnek (Fidesz)
Kovács István Vilmos elnökhelyettes (Nemzeti Fejlesztési Ügynökség)
Soproni Gyula (Nemzeti Fejlesztési Ügynökség)
Kovács Miklós szakállamtitkár (Önkormányzati Minisztérium Turisztikai Szakállamtitkárság)
(Az ülés kezdetének időpontja: 9 óra 10 perc)
BÁNKI ERIK (Fidesz), a bizottság elnöke, a továbbiakban ELNÖK: Sok szeretettel köszöntök mindenkit a Sport- és turisztikai bizottság mai ülésén. Külön szeretettel köszöntöm a nagy számban megjelent érdeklődőket, akik a bizottság munkáját nyomon követik, a sajtó munkatárait, akik segítenek bennünket abban, hogy az itt elhangzottak minél szélesebb közönséghez eljussanak.
Képviselőtársaim írásban megkapták előre a meghívót. A munkatervhez képest vannak benne módosulások elsősorban azért, mert az előterjesztők ezt kérték. Nem készültek el azokkal az anyagokkal, amiket mi tárgyalni szerettünk volna, így azt gondoltam - alelnök úrral egyeztetve -, hogy nincs értelme egy félig előkészített anyaggal előállni, akkor inkább egy későbbi időpontra tesszük. Ilyen módon két napirendi pontunk maradt ma, illetve az egyebek.
Kérdezem képviselőtársaimat, hogy ehhez képest van-e bármilyen javaslatuk, módosító indítványuk vagy új napirendre vonatkozó javaslatuk. (Nincs jelzés.) Amennyiben nincs, akkor kérdezem, hogy ki az, aki az írásban megküldött formában elfogadja a mai ülésünk napirendjét, kérem, kézfelemeléssel jelezze. (Szavazás.) Köszönöm. Ellenvélemény, tartózkodás? Nincs. Megállapítom, hogy egyrészt a bizottságunk határozatképes, másrészt pedig egyhangú szavazással elfogadta a napirendjét.
Első napirendi pontunk egy tájékoztató a regionális operatív programok turisztikai témájú pályázatairól.
Köszöntöm az előterjesztő Nemzeti Fejlesztési Ügynökség nevében megjelent Kovács István Vilmos elnökhelyettes urat, illetve Soproni Gyula urat.
Kérem, hogy amennyiben a megküldött anyaghoz kiegészítésük van, azt most szóban tegyék meg!
Kovács István Vilmos elnökhelyettes (NFÜ) szóbeli kiegészítője
Kovács István Vilmos elnökhelyettes (Nemzeti Fejlesztési Ügynökség): Tisztelettel köszöntöm önöket. Azt gondolom, hogy az elmúlt egy-másfél év eredményei a turisztikai pályázatok területén igen jelentős előrelépést mutatnak az első nemzeti fejlesztési terv feladataihoz képest, ahol 30 milliárd forint turisztikai támogatás került felhasználásra és most a finisében vagyunk a kifizetéseknek. Az elmúlt év végén meghirdetett pályázatokkal együtt közel 80 milliárd forint került megpályáztatásra; a pályázatok elbírálásának folyamatában olyan mérföldkövekhez közeledünk, ahol nagy mennyiségű új információ fog a pályázók számára keletkezni, az a fontos információ, hogy nyertek vagy nem. Tehát rövidesen ezekről az eredményekről be tudunk számolni.
De emellett legalább olyan fontos, hogy körülbelül 80 milliárd forintnyi 30 darab kiemelt projekt is elfogadásra került a kormány által az elmúlt másfél éves időszakban, amelyeknek az előkészítése zajlik, és amelyekről önök látnak egy táblázatot a dokumentumban. Ebből a 30-ból az a 12 szerepel, amelyikről már támogatási döntés született, és amelyeknek a szerződéskötés elől ezzel minden akadályt elhárult.
Fontos az is, és amitől nagyon sokat várunk, jóllehet mindössze 3,5 milliárd forint keretösszeggel valósul meg a desztináció menedzsment cél kapcsán kiírt pályázat, amely egységes logikában és egységes informatikai környezetben tenné lehetővé a desztináció menedzsment szervezeteknek az ilyen irányú fejlesztéseit. Itt a munka előkészítése nagyobb körültekintéssel és egy kicsit nagyobb igénnyel zajlik, mint terveztük, de azt gondoljuk, hogy nagyon fontos, hogy ne egymást keresztező vagy egymással párhuzamosan zajló fejlesztések jöjjenek létre, hanem valóban egységes rendszerben lehessen integrálni azt a tengernyi információt, ami vélhetően az egyéb pályázati fejlesztések eredményeit is segíti majd, hogy hasznosuljon. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönjük a kiegészítést. Kérdezem képviselőtársaimat, hogy az anyaggal kapcsolatos kérdéseik, észrevételeik vannak-e. (Jelentkezésre.)
Kovács Ferenc elsőként. Parancsoljon képviselő úr!
KOVÁCS FERENC (Fidesz): Köszönöm szépen elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Kedves Képviselőasszony! Én a desztinációs menedzsment témakörre szeretnék rákérdezni. Az közismert, hogy több témakörben már alakultak olyan desztinációk, amelyek, úgy gondolom, alkalmasak lennének arra, hogy desztinációs menedzsmentnek minősítsük át őket.
Az a kérdésem, hogy a pályázatkiírók gondoltak-e arra, hogy olyan együttműködések, mint például a nyugat-pannon termál klaszter, vagy például a szent búcsújáróhelyek megtekintésére szerveződő szenthelyeknek a megtekintésére szerveződő utak, többek közt mondjuk a Mária-útra szervezett programok és ennek az együttműködő szervezete alkalmas-e erre; vagy pedig a várak, kastélyok körül kialakult gyakorlatilag Magyarországon három nagyobb együttműködés, amelyik szerintem szervezetileg is alkalmas arra, hogy önálló desztinációs menedzsmentnek minősüljön. Tehát az a kérésem, hogy ezeknek a már működő szervezeteknek van-e módjuk átminősíttetni magukat, illetve pályázaton támogatást nyerniük ahhoz, hogy ők is desztinációs menedzsmentté válhassanak. Köszönöm.
ELNÖK: Köszönöm képviselő úr. További kérdések e témakörben? (Nincs jelzés.) Amennyiben nincs, nekem is lenne még néhány kérdésem.
A 2007-ben meghirdetett pályázatok közül - gyakorlatilag egy régió kivételével - még mindig nincsenek eredmények, nincsenek megítélt támogatások; itt már áprilistól kezdve folyamatosan hallottunk különböző időpontokat arra, hogy a bíráló bizottságok mikor ülnek, mikor történhet végleges döntés, de a Dél-Dunántúl kivételével nincsenek meg a többi információk. Miért van ez? Miért van az, hogy gyakorlatilag egy évet kell várni a pályázóknak arra, hogy egyáltalán döntés szülessen az ő pályázatáról? Nyilvánvaló, különösen a mostani helyzetben, amikor az amerikai pénzpiac válsága begyűrűzik Európába, annyira megváltoznak a feltételek, a banki finanszírozás, a pénzekhez való hozzájutás lehetőségei, ami adott esetben a projektnek a teljes összeomlását is eredményezheti. Mit tesznek annak érdekében, hogy ezt fel tudják gyorsítani?
Nyilván, ezzel párhuzamosan további problémákat jelent, hogy számtalan alkalommal változnak a feltételek; tehát még a pályázat beadása előtti napokban is módosulnak a kiírási feltételek, amihez rendkívül nehéz alkalmazkodni. Most nem tudom, hogy ez pont azért van, hogy ezzel már egy előrostát készítsen az NFÜ, tehát, hogy minél kevesebb pályázó legyen alkalmas arra, hogy egyáltalán beadja a pályázatát - szerintem ez egy helytelen döntés volna mindenképpen -, vagy pedig csak káosz van a szervezetben - ezt hogyan lehet megoldani?
Többször is elhangzott már, hogy az irányító hatóságnak nincs elég humánkapacitása arra, hogy ezeket a pályázatokat gördülékenyen kezelje - sajnos a számok is ezt mutatják. Bajnai Gordonnak még a minisztériumba való debütálása idején, itt a miniszteri meghallgatása során, az volt talán a legfontosabb ígérete, hogy a korábbi gyakorlathoz képest, - az NFT I-es során is nagyon sok kritika érte a pályázati rendszer lassúságát, nehézkességét, körülményességét - nagyon gyors 30, illetve 60 napos bírálati szakaszt fog elérni és megtesz mindent annak érdekében, hogy ne kelljen hónapokat várni - ez sajnos nem valósult meg. Van-e valami terv, forgatókönyv arra, hogy a későbbiekben ez ne így nézzen ki?
A 2007/'08-as akcióterv lassan véget ér, a 2009/'10-es akciótervről még nincsenek információink - mindenki arra számított, hogy már az ősz során ez kiírásra kerül, illetve legalábbis elfogadásra kerül. Azt szeretném tudni, hogy milyen témában, milyen feltételekkel várhatóak pályázatok és ezek mikor kerülnek kiírásra? Ennyi volna egyelőre.
Van-e más kérdés a képviselő hölgy és urak részéről. (Nincs jelzés.) Amennyiben nincs, megadnám a szót a válaszra elnökhelyettes úrnak.
Kovács István Vilmos elnökhelyettes (NFÜ) válaszadása
KOVÁCS ISTVÁN VILMOS elnökhelyettes (Nemzeti Fejlesztési Ügynökség): Köszönöm szépen. Én kezdem, és Soproni Gyula kollegám fogja kiegészíteni az általam elmondottakat, a regionális operatív programok irányító hatóságának a turisztikai fejlesztéséért felelős munkatársunk.
A lassúság talán a leggyakrabban említett kritika az NFÜ munkájával kapcsolatban. Itt a turisztikai pályázatok esetében talán egyetlen olyan objektív magyarázatunk van, ami a jövőben vélhetően elhárítható okokat jelent. Az első nemzeti fejlesztési tervben a VÁTI töltötte be a közreműködő szervezet ezen funkcióit, gyakorlatot szerzett ebben. De azt gondolom, előrelépés az idegenforgalmi turisztikai fejlesztések szempontjából, hogy a regionális fejlesztési ügynökségek bekapcsolódtak ebbe a folyamatba; sokszereplős munkáról van tehát szó, de sokkal inkább a terep-közeli és a tényleges idegenforgalmi lehetőségeket figyelembe vevő megoldások születhetnek. A helyi adottságokat, attrakciókat és kapacitásbővítéseket olyan logikában szeretnénk számon kérni a pályázóinkon, hogy a szálláshely-kihasználtság, a térségben töltött idő és az ott elköltött források optimalizálhatóak legyenek a jövőben. Ez a fajta integrált megközelítés egy kicsit több dokumentumot kívánt meg a pályázati dokumentációban, mint azt talán a gyors bírálati folyamat megkívánta volna, éppen ezért ez egy tanulási folyamat volt. Én azt szeretném ígérni önöknek, hogy ez a tanulási folyamat a konklúzióit tekintve a jövőre nézve jelentős egyszerűsítéseket tesz majd lehetővé.
A Nemzeti Fejlesztési Ügynökség önmagával szemben támasztott egyik legfontosabb követelménye is az, hogy folyamatosan vizsgálja felül, hogy az általa megkívánt adminisztratív feltételrendszer minden eleme arányban áll-e azokkal a hasznokkal, mint amekkora költséggel jár, részben a pályázóknak a pályázati dokumentáció összeállítása során, részben pedig a bírálóknak a bírálati folyamat során, hiszen ha túl sok dokumentumot kérünk, és nincsenek terjedelmi korlátok, akkor ezeknek a feldolgozása rendkívül időigényes. Tehát egyrészt azt gondolom, hogy most már valóban rövid időn belül megszületnek a döntések, esetleg tudunk mondani akár régiónként is várható határidőket, másrészt pedig a jövőre nézve minden lehetséges célcsoport információ... Tehát várjuk azok tapasztalatait, akik megszenvedték a pályázati kört, igyekszünk integrálni ezeket a tapasztalatokat, és ennek megfelelően egyszerűsíteni az eljárásainkat.
A 2009-10-es folyamat előkészítése záró szakaszban van. Azt gondolom - és ez szerintem megnyugtató a tanulságok hasznosíthatósága szempontjából is -, hogy a sikeres pályázati formák, figyelembe véve az egyszerűsítéseket, minden bizonnyal folytatódni fognak, és amint megszületnek ezek a dokumentumok, és megszületik a kormánydöntés a társadalmi vitára bocsáthatóságról, akkor hozzáférhetőek lesznek, mielőtt ez év végén véglegesen elfogadásra kerül. Az talán irreális várakozás volt, hogy ebben az évben a 2009-10-es keretek meghirdetése megtörténjen, de ismertté válik még ebben az évben, hogy '9-10-re milyen volumenű források, és milyen célokra lesznek fordíthatóak.
A turisztikai desztináció menedzsment pályázhatóságával kapcsolatban a kollégám fog válaszolni.
Soproni Gyula (NFÜ) válaszadása
SOPRONI GYULA (Nemzeti Fejlesztési Ügynökség): Én is tisztelettel köszöntök mindenkit. Istvánhoz, az elnökhelyettes úrhoz szeretnék kapcsolódni egy-két kiegészítéssel.
Az egyik -, csak hogy önök is lássák, mivel küzdünk, mivel dolgozunk nap mint nap -, hogy amennyiben egy bíráló bizottsági ülés megtörtént, és megtettük ezeket a döntési javaslatokat, az még nem jelenti azt, hogy utána néhány napon belül ki lehet értesíteni a projektgazdát, hiszen előfordulhat, hogy egy, két vagy akár több projekttel kapcsolatban tisztázó kérdést tett fel a bíráló bizottság, vagy akár újraértékelést rendelt el. Ez nagyon sok esetben nem feltétlenül a pályázatok minőségét jelzi, hanem azt, hogy bármennyire is próbáltuk egységesíteni a dokumentációt, nyilván minden projektgazda egy picit máshogy értelmezte, és adott esetben nem tudunk kiolvasni olyan információkat egy-egy pályázatból, amelyek szükségesek a döntéshez, amelyeket látni szeretnénk, mielőtt igent mondunk. Ez rögtön akár egy hónappal is eltolja a döntést, ami senkinek nem jó. Igyekszünk ezeket elkerülni, ugyanakkor nem szeretnénk azt, hogy más projektgazdákkal szemben esetleg inkorrekt módon járjunk el.
Ez ugyanígy problémát jelentett a fürdők esetében is. Mindenki tudja, hogy a Dél-Alföldön óriási mennyisében támogattunk fürdőket, ugyanakkor ezek a fürdők rendkívül hasonlóak, és ugyan megtörtént a bíráló bizottsági ülés, de még valóban nem került nyilvánosságra maga a döntés, miközben már közben szervezzük a két forduló közötti projektfejlesztést, hogy azt tisztázzuk, hogy melyik fürdőnek milyen profilt kellene felvennie, merre kellene alakulnia, és hogyan kellene tovább fejlődnie, hogy ezt tudjuk segíteni. Tehát miközben maga a döntés nem került nyilvánosságra, mi már dolgozunk rajta.
A desztináció menedzsmenttel kapcsolatban: ez valóban egy rendkívül új téma, részben már működő elemekkel. Valóban menet közben tanuljuk a folyamatot, ezt azért el kell ismerni. Nekem most szerencsém, hogy itt van a turisztikai szakállamtitkárság, akik ezt a folyamatot koordinálják. Mi úgy dolgozunk együtt - ezt muszáj itt elmondani -, hogy gyakorlatilag a támogatáshoz a szakmai anyagok a szakállamtitkárságtól származnak, mi pedig a szervezést próbáljuk nyélbe ütni. A konkrét válaszom, hogy én úgy látom, természetesen pályázhatnak, amennyiben átalakulnak, inkább az a kérdés -, hogy röviden felvessem szakmai dilemmaként -, hogy egy klaszternek valóban át kell-e alakulnia desztinációmenedzsment-szervezetté. Mi nyitottak vagyunk arra is, hogy turisztikai klasztereket támogassunk, illetve hogy tematikus utakat önállóan támogassunk. Én úgy gondolom, ha átalakulnak, akkor semmi probléma, a kérdés azonban az, hogy át kell-e alakulniuk. Köszönöm szépen.
Kovács István Vilmos elnökhelyettes (NFÜ) további válaszai
KOVÁCS ISTVÁN VILMOS elnökhelyettes (Nemzeti Fejlesztési Ügynökség): Végül még egy fontos vélemény arról, hogy a módosításokkal mit tehetünk a jövőben. Az NFÜ számára sem öröm a pályázatok módosítása, és semmiképpen nem szelekciós manőver. Bár azt nem gondoljuk, hogy cél lenne, hogy a pályázati kereteket jelentősen meghaladó pályázati intenzitás kapcsolódjon egy-egy programhoz, a célok minőségével kell azonban szelektálni.
Nagyon nagy volt a várakozás, ezért nagyon gyorsan írtuk ki a pályázatok többségét az elmúlt év végén. Folyamatosan a széles pályázói kör és a velük együtt dolgozó szakma fedezett fel - egyébként nem csak a turisztikai pályázatokban - olyan javítható elemeket, amelyeknél mérlegelnünk kellett azt, hogy mi a jobb: ha valamilyen egyébként javítható szempont módosításra kerül, és ezáltal nehézséget okozunk a pályázóknak, vagy megmarad benne a hiba, és ez a bírálat objektivitását vagy a projektek minősítését nehezíti. Tény az is - egy önkritikus elemet kell kapcsolnunk ehhez -, hogy ha bonyolult a pályázat, akkor megnő a hibák lehetősége is, és a hibák javítása gyakran újabb hibákat tud generálni a rendszerben. Tehát nagyon nagy körültekintéssel, és egy kicsit hosszasabb előkészítési folyamattal, teszteléseket követően kell a jövőben a pályázatokat kiírnunk. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönjük a válaszokat. A bizottság tagjait kérdezem, hogy esetleg további kérdéseik, véleményük van-e. (Hadházy Sándor jelentkezik.) Hadházy Sándor képviselő úr, öné a szó.
További kérdések
HADHÁZY SÁNDOR (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Bizottság! Próbálom ezt a táblázatot értelmezni, amelyet kaptunk, mert nem stimmelnek az összeadások. (Soproni Gyula: Egy helyen van hiba.) Több helyen nem stimmel. Mondjuk, a "Pályázati eredmények, 2008. október 2-i állapot" című táblázatban a megítélt támogatásnál a mindösszesen soron 27,51 milliárd forint szerepel - ennek pont a fele igaz. Az IH támogatott pályázatnál pont a fele igaz. A kép sokkal rosszabb, elnök úr, mint ami a táblázatból első olvasatra kiderül. Ha helyesen értelmezzük a számokat, és összeadjuk, akkor a mindösszesen sorban nem 27,5 milliárd, hanem 13 milliárd 760 millió forint szerepel, és nem 120 támogatott pályázat, hanem csak 60 támogatott pályázat. Ez még rosszabb eredményt mutat.
Én azt tudom megállapítani, hogy katasztrofális ez a helyzet. Az uniós források felhasználása elfogadhatatlan szinten teljesül. A költségvetésben mi mindig azt látjuk beépítve, hogy milyen sok pénz lesz majd az adott évben turizmusfejlesztésre, aztán itt szembesülünk a tényekkel, hogy a fele sem igaz - ezt nem tartom elfogadhatónak és a jövő sem túl fényes. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm képviselő úr. A táblázattal kapcsolatos reakcióra adok lehetőséget.
KOVÁCS ISTVÁN VILMOS elnökhelyettes (Nemzeti Fejlesztési Ügynökség): Igen, elnézést kérünk a hibás számításért - még tegnap megküldte az NFÜ a bizottság titkárságának a hiba jelzését, egy egyszerű Excel összeadási program, a részösszesítéseket is összeadta a táblázatot szerkesztő kollega, bocsánatot kérünk.
ELNÖK: Így van, igazolhatom én is, hogy megjött tegnap hozzánk ez a módosítás, tehát ez gyakorlatilag így tisztázásra került.
Kérdezem, hogy van-e további kérdés, esetleg hozzászólás. (Jelentkezésre.)
Pál Béla alelnök úr!
PÁL BÉLA (MSZP): Köszönöm szépen. Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Bizottság! Tisztelt Előterjesztők! Az az igazság, hogy az előterjesztőknek szinte lehetetlen feladatra kellett vállalkozniuk, mert az egész ország regionális operatív programjait kellett összefoglalniuk, minden régió turizmusra vonatkozó operatív programját; holott lehet, hogy célszerűbb lett volna, hogy ha erről az egyes régiófejlesztési tanácsok elnökei adnak tájékoztatót.
Nem akarok ötletet adni természetesen, de csak felhívnám a figyelmet arra, hogy akkor, amikor a regionális idegenforgalmi bizottságokat hallgatjuk meg, akkor sem általában az ország regionális idegenforgalmi bizottságainak a tevékenységéről, pályázatairól kapunk egy tájékoztatót, hanem egy megadott, vagy két megadott regionális idegenforgalmi bizottságról. Mert hogy ha például a Turisztikai Szakállamtitkárságot kérnénk arra, hogy készítsen egy összegző anyagot, bizonyára nehéz dolga lenne, mert minden régiónak megvan a maga sajátossága.
Ebben az esetben is tulajdonképpen az történt, hogy az a törekvés, hogy adjunk az országról egy helyzetképet és hogy lehetőleg ez egy fogyasztható mennyiségen belül történjen, az bizony-bizony a pontosság rovására ment számos tekintetben - úgy, ahogy erről Hadházy Sándor képviselő úr is beszélt - és a felületes szemlélőnek valóban akár azt is üzenheti, aki nincs benne részleteiben ebben a munkában, hogy bizony-bizony itt hatalmas lemaradások vannak.
Mint az egyik régiófejlesztési tanács elnöke, hadd szóljak egy néhány szót arról, hogy hogy látom ezt a helyzetet. Az anyagot és a hozzákapcsolódó táblázatokat én is számos ponton pontatlannak tartom és alkalmasnak is arra, hogy bár jó szándékkal, de hogy ha valaki felületesen olvassa, és nem ismeri a folyamatokat, akkor bizony ebből azt a következtetést vonhatja le, amit Hadházy Sándor képviselő úr is megtett. Mi a valóság?
Hadd beszéljünk a pályázatokról. A pályázatoknál nem mondták el az előterjesztők, de egy pályázat meghirdetése után egy hónap van arra például, hogy ellássák a pályázók is a szakmai észrevételeikkel a társadalmasítás folyamatában, amikor a régiófejlesztési tanácsa dönt arról, hogy milyen pályázatot ír ki és milyen célra. Ha az egy hónap lezárult, akkor utána hirdetik meg magát a pályázatot. Általában azt gondolom, hogy 2-3 hónap a beadási határidő, tehát most 4 hónapnál tartunk. Ha beérkeznek a pályázatok, akkor utána maximum 75 nap van a legtöbb pályázatnál - nem mindegyik pályázatnál, de a legtöbb pályázatnál - arra, hogy a bírálat megtörténjen. Abban az esetben lehet is ezt tartani, hogy ha a pályázók pontosan teljesítik a hiánypótlási kötelezettségeiket és abban az esetben, hogy ha a panaszkezelési eljárásért nem lassítják ezt a folyamatot. Itt ugye, ha jól számolunk, már öt és fél hónapnál tartunk - majd utána megtörténik az eredményhirdetés.
Szeretném felhívni a figyelmet arra, hogy az eredményhirdetés után - legyen szó nyílt pályázatról, vagy kiemelt pályázatról, amelyről a kormány döntött - 6 hónap áll rendelkezésre a pályázónak arra, hogy megkösse a szerződést a Nemzeti Fejlesztési Ügynökséggel, tehát itt már majdnem egy év a határ; és hogy ha ezt a szerződést megkötötte, rendelkezésére állnak a megfelelő dokumentumok, utána a beruházás elkészültének ütemezésében kerülhet sor a pénzek folyósítására.
Azért szerettem volna elmondani ezt a folyamatot, mert kétségtelen, hogy néhány pályázat esetében csúszás van, ezt nem is lehet, és nem is kell természetesen tagadni. Mégis mindezzel együtt, hogy ha végigvesszük ezt a folyamatot, akkor azt is tapasztaljuk, hogy azoknál a pályázatoknál, ahol már volt eredményhirdetés, bizony-bizony nem az NFÜ hibája, meg nem a minisztérium hibája, nem a Fejlesztési Tanács hibája, hanem a szerződéskötés miatt természetesen a nyertes pályázónál van a labda. Ez az egyik, amit szerettem volna mondani.
A másik, hogy az anyag is még azért is pontatlanságokat tartalmaz, mert persze ebben fel lehet sorolni azokat a kiemelt projekteket, csak megjegyezném, hogy a közép-dunántúli régió vonatkozásában is pontatlan a dolog, hiszen nem kettő, hanem számos turisztikai projektünk van. Csak egy néhányat hadd mondjak el: a "Monostori Erőd" vagy a "Kertek és Kolostorok a Veszprém vár tövében", a balatoni reformkori városközpont második ütemének felújítása, a velencei tó kapuja és még lehetne továbbsorolni azokat a turisztikai projekteket, amelyről már döntés van. Az igaz, hogy nem mindegyik esetében köttetett még meg a szerződés, mert a nyertes döntést követően, mint ahogy említettem, természetesen a projektgazdának, a pályázónak kell megkötni a szerződést, neki kell beszerezni a megfelelő engedélyeket, terveket ahhoz, hogy a szerződést követően aztán elkezdődjön a pénzek folyósítása. Van példa arra, hogy a pályázó ezt időben teljesíti, van példa arra, hogy az utolsó percekben teszi ezt meg.
Azt gondolom, és azon a véleményen vagyok, hogy az az összeg, amelyet például a közép-dunántúli régió egyrészt nyílt pályázati formában, másrészt pedig kiemelt projektek formájában a turizmusra elkülönített - tehát a turizmusra költött az első két évben -, ez tényleg egy soha nem látott mértékű turisztikai fejlesztést jelent a közép-dunántúli régióban és más régiókban úgyszintén. Hiszen ez a közel 90 milliárd forint, ami 2007 és 2008-ban a turizmus rendelkezésére állt, mindannyian tudjuk, hogy többször annyi beruházási értéket teremtett. Ez az egyik része a dolognak, tehát azt gondolom, hogy a pontatlanságok jelentős része ebből is fakad.
A másik, amit szeretnék ezzel kapcsolatban mondani, hogy valóban szerencsés lett volna az is, hogy ha az akciótervek elfogadása után - mert hiszen most történik az akciótervek elfogadása - kerül sor erre a napirendre, mert akkor már lehetett volna arról beszélni, hogy az egyes régiókban a következő év elején milyen pályázatokat terveznek majd kiírni, természetesen az első két év tapasztalatait figyelembe véve. Hiszen erről már novemberre lesz egy majdnem teljes körű kép, és azt mondhatom - azt hiszem minden fejlesztési tanács nevében -, hogy természetesen azt szeretnénk, hogy ezek a pályázatok január és március között megjelenhessenek ugyanúgy, ahogy az a korábbi időszakban történt.
Tehát summa summarum köszönöm szépen az anyag előterjesztőjének ezt a lehetetlen feladatot. Az anyagot - előtte is konzultáltunk - azért nem tartom jónak, mert a feladat lehetetlen ebből a szempontból, hiszen az egyes régiókkal, hogy ha végig beszéljük ezt a dolgot, és az egyes régiókat kérjük meg arra, hogy számoljanak be a turisztikai fejlesztésekről, akkor nyilván pontosabb képet kap a Sport- és turisztikai bizottság arról, hogy hogy is állnak ezek a fejlesztések - ezt országos összesítésben szinte lehetetlen megtenni. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm. (Jelzésre.)
Hadházy képviselő úr!
HADHÁZY SÁNDOR (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Bizottság! Tisztelt Alelnök Úr! Kétszer került említésre, hogy a felületes szemlélő - és az én nevemmel került ez összefüggésbe - ez megütötte a fülemet mind a kétszer.
Nos, az a helyzet tisztelt bizottság, hogy a felületes szemlélő azt látja, hogy itt nagyon pontos kormányzati tervezésnek köszönhetően 83 milliárd forint áll rendelkezésre ebben az évben; és a felületes szemlélő azt gondolja, hogy ez a 83 milliárd forintos tervezés teljesen megalapozott volt annak idején; és a felületes szemlélő azt gondolja, hogy ezt a 83 milliárd forintot nem sikerült elkölteni; és a felületes szemlélő azt mondja, hogy katasztrofális a helyzet és a számokkal állandóan trükközik a kormányzat és lehetetlen feladatnak minősíti a bizottság tájékoztatását. A felületes szemlélő valóban azt látja, hogy ezt a feladatot nem sikerült megoldani, mert itt a kormánypárti képviselőtársam segítségemre sietett és elmondta azt, hogy a táblázat még milyen újabb tételekkel egészíthető ki például a közép-dunántúli régióban.
Köszönöm még egyszer a segítséget. Ettől függetlenül ezt a tájékoztatót nem tartom elfogadhatónak, és azt gondolom - persze felületesen szemlélve a dolgokat -, hogy az uniós források felhasználása továbbra is katasztrofálisan történik. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm. Alelnök úr!
PÁL BÉLA (MSZP): Köszönöm szépen. Bár sikerült Hadházy Sándor képviselő úrnak beleszeretni a felületes szemlélő szerepkörébe, a világért sem gondoltam volna, hogy őt illessem ezzel a kifejezéssel. Ez két különálló mondat volt. Akinek nem kabátja, az nem veszi magára. Én ezt nem önnek szántam, de ha magára veszi, akkor természetesen ez ellen nem tudok mit tenni. Azt gondolom, nemcsak Hadházy Sándorra, hanem másra is vonatkozott volna, hogy aki részleteiben nincs benne a folyamatban, az természetesen ezeket a következtetéseket vonhatja le. Tehát én nem Hadházy Sándort cáfoltam, hanem éppen megerősítettem ebben. Mivel két külön mondat volt, én a világért sem adtam volna rá a felületes szemlélő kabátját, nem is teszem, úgyhogy, képviselő úr, most ezért hadd mondjam, hogy ön se tegye.
A másik, amit szeretnék mondani az anyaggal kapcsolatban: mint ahogy elmondtam, nekem is az a véleményem, hogy szinte lehetetlen, nem lehet egy országosan összegzett anyagot idehozni. Újra megemlíteném önöknek, hogy akkor, amikor a regionális idegenforgalmi bizottságok munkáját és a regionális idegenforgalmi bizottságok pályázatait értékeljük, akkor is külön-külön tesszük ezt, és nem országos szinten. Egyébként a többi észrevétellel természetesen egyetértek, mert magam is ezeket mondtam el. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Szalay képviselő úr.
SZALAY FERENC (Fidesz): Nem tudom, hogy mi vagyok, elkéstem, az biztos, tehát lehet, hogy olyan dolgokról fogok beszélni, amelyekről már volt szó. Valamelyikük mondta, hogy tanulják a pályázatok bírálatát, tanulják a folyamatot magát. Ehhez mondanék néhány adalékot, kapcsolódva Pál Béla alelnök úrhoz, a lassú és körülményes jelzőkhöz.
Én azt látom, hogy eléggé komoly problémát jelent, hogy a régiókban megszületett javaslatokat, döntéseket a fejlesztési ügynökség nem egyszer felülbírálja, ők, akik egyébként nem láthatnak bele oly mértékben a régió dolgaiba, mint a régiók a magukéba. Azt javaslom, hogy a régiók javaslatai kicsit erősebben jelenjenek meg a fejlesztési ügynökség bírálataiban.
A másik: az sem baj, ha a továbbfejlesztésre mondjuk maximum egyszer születik meg javaslat, nem kétszer vagy háromszor. Mert ha többször jelenik meg, akkor arról szól, hogy a bíráló bizottság vagy nem meri, vagy nem akarja megmondani, hogy azt a pályázatot nem akarja támogatni. Akkor inkább tegye meg, mondja azt, hogy ez nem jó, ne tessenek vele tovább foglalkozni. Fölösleges pénz, energia, idegesség kerülhető el így, illetve takarítható meg.
Az egészben azt látom, hogy valószínűleg jobban kellene foglalkozni az egésszel, többet elmondani, hogy önök mit várnak el, sokkal többet, sokkal részletesebben. Az sem baj, ha egy-egy régióhoz delegáltak vannak, olyanok, akik értenek is ahhoz, amiről beszélnek, és akkor egészen biztos, hogy könnyebb lesz a dolog a régió szintjén. Én egyébként nem vinném a fejlesztési ügynökség szintjére a döntéseket, ott hagynám a régióknál. Nem gondolom, hogy itt, Budapesten sokkal, de sokkal jobban tudnak dönteni a mi dolgainkról, mint ott lent. Én tehát ezt látom az egészben a legnagyobb problémának és hibának. Ebből nagyon sok baj származhat és származik is, hiszen a régió tanácsának tagjai, a települések vezetői azt hiszik, hogy teljesen fölöslegesen dolgoznak, és amit ők tesznek, az igazából komolytalanná válik. Köszönöm.
ELNÖK: Köszönöm, képviselő úr. További hozzászólási igények? (Nincs jelzés.) Amennyiben nincs, akkor én még egy rövid véleményt mondanék.
Nagyjából a hozzászólásokból is jól látható, hogy elég sok anomália övezi a pályázatok kiírását, bírálati rendszerét. Én azt gondolom, hogy nem nagyon találta meg az összhangot a kiíró a pályázói körrel. Nem véletlenül tettem fel azt a kérdést, miért van az, hogy még az utolsó pillanatban is változnak a feltételek. Jól látható, ha csak azt nézzük, hogy abban a három régióban, ahol a bírálat már megtörtént, mekkora volt az igény, mekkora volt a pályázók köre, és aztán mekkora lett a támogatottak köre, hogy elég jelentős eltérés tapasztalható. A legnagyobb különbség a Közép-Dunántúlon van, ahol alig éri el az egyhetedét a támogatott pályázók köre ahhoz képest, akik pályázatot kívántak benyújtani. Nyilván itt még hátra van a szállásférőhely bírálata, de azt gondolom, ha ezek a számok nem változnak lényegében, akkor sem fogja elérni az egyharmadát a támogatottak köre azoknak, akik pályáztak. Ugyanez látható a Dél-Dunántúlon, ott kisebb az eltérés, de ott is jóval a fele alatt van a támogatottak köre ahhoz képest, amennyien pályáztak. A legnagyobb eltérés pedig a Nyugat-Dunántúlon van, ahol a pályázók egyhatoda nyert végül támogatást. Tehát valami probléma biztos, hogy van a rendszerben.
Ahogy Szalay Ferenc képviselő úr is elmondta, de korábban is elhangzott, én is helytelennek tartom, hogy a régiós előkészítés után a fejlesztési ügynökségben olyan módosítások történnek, történhetnek, amelyek sok esetben átírják a régiós szándékot, és ilyen módon mondjuk azt az összhangot, amely adott esetben a régió és a pályázók között kialakulhatott korábban.
Egy kicsit úgy érzem magam, mint az európai uniós csatlakozás során, amikor a kommunikációnak az volt a legélesebb iránya, hogy mi voltunk elsők, akik aláírtuk a csatlakozási szerződést. Az lehet, csak éppen a feltételrendszer nem olyan lett, mint amilyennek lennie kellett volna. Sokszor emlegettük utána is a lengyel példát, ahol még az utolsó pillanatban is jelentős eredményeket tudtak kiharcolni, hogy többet ne említsek, egymilliárd euró elköltését saját hatáskörbe tudta vonni a lengyel kormány. Itt is azt érzem, hogy inkább rohanunk előre. Bajnai miniszter úr folyamatosan azt tudja kommunikálni, hogy mi vagyunk az elsők, akik leadtuk a Nemzeti Fejlesztési Terv koncepcióját, mi vagyunk az elsők, ahol már döntések születtek ebben a kérdésben. Nem mindig az a nyerő, aki az első, sokkal szerencsésebb, ha egy olyan jól működő rendszert tudunk működtetni, amely hatékony is ezen a téren.
Tudom, hogy hidegrázást kapnak a kormánypárti képviselőtársaim, amikor a Széchenyi-tervet emlegetem, de hadd mondjam el: nézzük meg a Széchenyi-terves kiírásokat, nézzük meg a pályázók körét, és nézzük meg a nyertesek körét. Nézzük meg, ott mekkora volt a különbség közöttük! (Szalay Ferenc: És mennyi volt az idő.) És mennyi volt az idő a bírálatra, és milyen volt a támogatási intenzitás! 70-80 százalékot ért el a támogatási intenzitás a pályázók köréhez viszonyítva. Azt gondolom, hogy bőven van még mit változtatni. Ezt azért is mondom el jó szándékkal, hogy a 2009-es, '10-es kiírások során ezt figyelembe tudják venni, és valahogyan hatékonyabbá tudják tenni ezt a rendszert, ne tartsunk ott, hogy áprilistól novemberig kell várni arra, hogy bizonyos pályázati kiírásokban a döntések megszülethessenek. Én nem egy hónap csúszást látok ebben, hanem gyakorlatilag fél évet.
Azt gondolom, szerencsés volt, hogy a bizottság egy ilyen típusú áttekintést kért. Ezekből a számokból nagyjából látható, hogy hol tart a bírálati rendszer, bár én még mindig nem nagyon látom át például a kiemelt projektek döntési mechanizmusát. Ez a bizottság előtt is többször volt a téma. Számomra a miniszteri biztos úr beszámolója sem volt meggyőző. Nem tudom, hogy milyen szempontrendszer alapján döntenek, azt sem látom igazából, hogy hogyan gyűjtik ezeket a kiemelt projekteket. Vannak régiók, ahol nagyon magas ez az arány, épp az alelnök úr régiója, ahol a legtöbb kiemelt projekt születik, míg nálunk, a Dél-Dunántúlon egyáltalán nincs ilyen. Nem tudom, ennek mi az oka, helyi döntés kérdése, vagy pedig valamilyen háttéregyezség áll a dolog mögött.
Mindenképpen azt szeretném kérni a fejlesztési ügynökségtől, tegyenek meg mindent annak érdekében, hogy a rendszer gyorsulni tudjon, rugalmasabb legyen, és ne legyen ennyi módosítás az utolsó pillanatban, mert tényleg káosz van a pályázó vállalkozók és az önkormányzatok fejében, nem tudják, hogy hogyan kell megfelelni adott esetben a kiírási feltételeknek.
Köszönöm szépen az előterjesztőknek, hogy eljöttek. Ha van még reakció, akkor megadom a szót az elnökhelyettes úrnak.
Kovács István Vilmos elnökhelyettes (NFÜ) reflexiói
KOVÁCS ISTVÁN VILMOS elnökhelyettes (Nemzeti Fejlesztési Ügynökség): Köszönöm szépen, elnök úr. Az első megjegyzésem a táblázathoz kapcsolódik a kiemelt projektekről. Tehát a már korábban említett számszaki hibán kívül nincsen a táblázatban hibás adat. A kiemelt projektek közül - a bevezetőmben említettem - itt azok szerepelnek, amelyekről már az irányító hatósággal a szerződés előkészítési folyamatban támogatási döntés született, tehát szerződéskötésre kerülhet sor. Valóban az eredményeinket jobban mutatta volna, ha bemutatjuk azokat a kiemelt projekteket is, amelyek előkészítés alatt állnak. Ezeknél is ez év végére meg kell hogy történjen - döntő többségüknél - a szerződéskötésre kész állapot elérése.
Ugyanígy a pályázatoknál is fontos lesz az, hogy a két éves terminust, amit a tavalyi év második felében kezdtünk, tehát tulajdonképpen a két évet másfél évbe szorítottuk bele, teljesíteni fogjuk. Nem csak az, hogy meghirdessük azokat a pályázatokat, amelyekre a keretet meghatároztuk, hanem az, hogy megszülessen a támogatási döntés és megkezdődhessen a projekteknek a végrehajtása. Tehát azt gondolom, hogy a helyzet nem rózsás, de nem is katasztrofális.
A másik fontos dolog, hogy a régiókkal való döntéshozatal egy folyamatosan egyre erősödő és egyre nagyobb kölcsönös szakmai egyetértésre épülő folyamat kell hogy legyen; valóban nem lesz szükség arra, hogy felülbíráljunk régiós döntéseket még ha objektív szempontok alapján is; mert ha valami elkerülte az előzetes szelekciónál a figyelmet, hiszen ha megfelelő szakmai egyetértés van a szempontokban, akkor a szempontok érvényesülésének az ellenőrzése lehet csupán a vita tárgya.
A dél-dunántúli régió kiemelt projektekkel kapcsolatos helyzetét helyesen akkor tudjuk értelmezni, ha Pécs kulturális főváros kiemelt projektjeit is szem előtt tartjuk, hiszen azok igen jelentős forrással valósulnak meg és hosszú távú turisztikai vonzerőfejlesztést jelentenek.
Végül pedig a pályázatok nagy száma a lehetőségekhez képest egy nagyon fontos dilemma és a régiókkal ez egy szüntelen egyeztetés tárgya, hogy mennyire nyissuk a pályázati lehetőségeknek a körét, mekkora célcsoport férjen be a pályázatba. Az elején vonzónak tűnik az, hogy lehetőleg minél többen érezhessék úgy, hogy nekik érdemes a pályázatba munkát befektetni és ezáltal a pályázati szakaszban kielégíteni az igényeket, de a végén derül ki az, hogy bizony, ha túl pályáztatjuk az érintett célcsoportot, akkor nagyon sokan holtberuházást vagy invesztíciót kell hogy végrehajtsanak, hiszen nem tudják megvalósítani azokat a felkéréseket, amiknek esetleg a tervezésébe milliókat öltek. Tehát valóban az a célunk és mi a régiók felé ezt fogjuk a jövőben is képviselni, hogy próbáljuk meg a célcsoportot - az egészséges pályázati versenyt lehetővé tevő - maximum másfél-kétszeres pályázati intenzitásra belőni; ez természetesen nem egy egyszerű dolog, de például a desztináció menedzsmentnél az az előzetes regiszterkészítés, amelyik a potenciális desztináció menedzsment szervezeteket feltérképezi, ezt a célt szolgálja. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm a kiegészítést és köszönöm, hogy a bizottság elé jöttek - lezárjuk ezzel az első napirendi pontot.
Áttérünk a második napirendi pontra, amelyben egy tájékoztatót hallgatunk meg a Turisztikai Szakállamtitkárságtól az ökoturizmus fejlesztési stratégiáról.
Sok szeretettel köszöntöm körünkben Kovács Miklós szakállamtitkár urat és megadom a szót, amennyiben kiegészítése van a megküldött anyaghoz képest.
Kovács Miklós szakállamtitkár (ÖM) szóbeli kiegészítése
KOVÁCS MIKLÓS szakállamtitkár (Önkormányzati Minisztérium): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Bizottság! Nagyon köszönjük a lehetőséget a Szakállamtitkárság részéről és azt, hogy a bizottság napirendre tűzte az országos ökoturisztikai fejlesztési stratégiát. Úgy gondolom, hogy egy viszonylag részletes anyag van önök előtt, és nem lenne helyes a részemről ezt most bármilyen szempontból ismételni vagy továbbrészletezni. Mégis néhány bevezető gondolatot engedjenek meg, és azt is engedjék meg, hogy bemutassam munkatársnőmet Bozzay Andrásnét, aki a Szakállamtitkárságon belül felelős, e téma vezetője az ökoturizmus stratégia megalkotásának és végrehajtásának.
Úgy gondolom, hogy helyes döntés volt az, hogy a nemzeti turizmusfejlesztési stratégiából adódóan a Szakállamtitkárság úgy döntött, hogy az ökoturisztikai stratégia azon részstratégiák között szerepel, amelyiket elsőként vagy az elsők között fog kidolgoztatni a Szakállamtitkárság. Így az egészségügyi, az egészségturisztikai stratégiát követte az ökoturizmus, párhuzamos vele a lovasturisztikai fejlesztési koncepció elkészítése és következik a kulturális turisztikai stratégia vagy kulturális turizmusfejlesztési stratégia kialakítása.
Tudja a bizottság azt is, hogy a nemzeti turizmusfejlesztési stratégiának a második számú prioritása a természeti és kulturális örökség turisztikai hasznosítása - ehhez is jól illeszkedik az, hogy elkészült az ökoturizmus fejlesztési stratégia. Időközben - mármint a nemzeti turizmusfejlesztési stratégia elfogadását követően - olyan globális jelenségek erősödtek fel, mint egy inkább kimerülő dráguló energia, felerősödtek a fenntarthatósággal kapcsolatos elvárások, hangsúlyosabban jelenik meg a klímaváltás hatása; ezt a legutóbbi nemzetközi világszervezeti főtitkári üzenet is tartalmazta, tehát úgy gondolom, hogy aktuális és fontos ennek az ökoturisztikai fejlesztési stratégiának a végrehajtása.
Amit még szeretnék a bevezető gondolatokban hangsúlyozni - ami nem elég hangsúlyos talán a kiküldött anyagban -, hogy természetesen a partnerek között fontos partnernek, tárcának tartjuk a vidékfejlesztést is, hiszen az ökoturisztikai fejlesztési stratégiának fontos szereplője a vidékfejlesztés, nem utolsósorban az ott rendelkezésre álló források is hasznosíthatók az ökoturizmus fejlesztésében. Fontos téma ennek kapcsán az erdőgazdaságok és a nemzeti parkok kapcsolatrendszere, az ökoturisztikai fejlesztések végrehajtása kapcsán az oktatás, a szemléletformálásban pedig jelentős partnerünk természetesen az Oktatási és Kulturális Minisztérium. Úgy gondolom, hogy már eddig is a végrehajtás során sikerült érvényesítenünk azt a korábban minden részstratégiával szemben megfogalmazott elvárást, hogy ez a stratégia is egy gyakorlati útmutatót jelent a fejlesztésekhez, a pályázatok elbírálásához; és úgy gondolom, hogy az anyaghoz mellékelt mátrix pedig, amely a prioritásokat és az intézkedéseket tartalmazza, kellő részletezettségű információt ad a bizottság tagjainak ahhoz, hogy milyen témában és milyen formában dolgozunk.
Egy dolgot még hadd emeljek ki, pontosabban kettőt: komoly nemzetközi vonatkozásai is vannak az ökoturizmus stratégiánknak. Például az európai bizottság által kiírt legfejlődőbb vagy legdinamikusabban fejlődő vidéki desztinációk versenyében az elmúlt évben egy nemzeti park: az Őrség, tudott részt venni és nyert és be tudott mutatkozni nemzetközi szinten; tehát ezt a jó gyakorlatot, úgy gondolom, Magyarország is a nemzetközi porodon áll és be tudja mutatni és tudja hasznosítani.
A másik pedig, amit szintén a táblázat tartalmaz, az előterjesztés is, hogy szeretnénk erősíteni és fokozni a felelősségteljes turista-magatartás kidolgozására vonatkozó intézkedéseket, ez ügyben már tevékenykedik a Szakállamtitkárság. Ez olyan, ha úgy tetszik, turisztikai etikai kódex lenne, amely nem írhatna elő természetesen kötelezően, de ajánlhatná azt - akár a hazai turistáknak, nyilván a mi esetünkben elsősorban őróluk van szó -, hogy a természeti környezet megóvása érdekében milyen magatartásmódokat kell kövessenek és természetesen a fenntarthatóság, az energiaforrások megőrzése és a környezet megóvása is beletartozik.
Ezt a pár gondolatot gondoltam és kívántam elmondani önöknek. Természetesen munkatársnőmmel állunk rendelkezésre, ha van kérdésük, és várjuk természetesen az észrevételeiket, javaslataikat is. Nagyon szépen köszönöm.
ELNÖK: Köszönöm államtitkár úr. Kérdezem a bizottság tagjait, hogy a tájékoztatóval kapcsolatos kérdéseik vannak-e, esetleg véleményük az anyaghoz. (Jelentkezésre.)
Kovács Ferenc képviselő úr!
KOVÁCS FERENC (Fidesz): Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelt Államtitkár Úr! Engedjék meg, hogy egy régebbi történethez nyúljak vissza. Gyakorlatilag az ökoturizmusnak az alapja az lenne, hogy a fenntartható egyensúly egy-egy térségben maradandó maradjon. Felmerül itt az Őrség neve. Államtitkár úr nagyon helyesen emelte ki, hogy fontos helyzetbe került az Őrség és az Őrségen keresztül a magyarországi ökoturisztikai lehetőségek. De szeretném itt is felhívni a figyelmet, az előző négy éves ciklusban gyakorlatilag nem tudom hányszor, azt hiszem, ötször adtam be a parlamenthez, illetve az illetékes szakmai bizottságokhoz az úgynevezett corki deklarációt, amely garantálná azt, hogy a helyben termett értéket hagyományos módszerekkel továbbra is elő tudják állítani a parasztemberek és értékesíthessék azokat. Sajnálatos módon Magyarország mind a mai napig nem deklarálta ezt a corki deklarációt, sajnálatos módon csak egy egészen light-os változata jelent meg egy mezőgazdasági minisztériumi rendeletben, amely engedélyezi bizonyos szintű hagyományosan előállított élelmiszertermékek forgalmazását.
Ami miatt kiemeltem az őrségi nemzeti parkot, hogy gyakorlatilag az Őrségi Nemzeti Park szomszédjában van a Pericniki Nemzeti Park Szlovénia területén, és a Rába Nemzeti Parkkal három uniós határon találkozik ez a három nemzeti park Szentgotthárd határában. Az ott élő emberekre vonatkozik a corki deklaráció, tehát mind a szlovének, mind pedig a burgenlandiak a corki deklaráció alapján működtethetik a Fleishereiket, működtethetik a vágóhídjaikat, működtethetik az üzleteiket, mindenféle olyan hagyományos terméket előállíthatnak és értékesíthetnek, és ezért vonzóak az ő turisztikai célpontjaik, amelyeket az őseiktől, akár ükszüleiktől kaptak. Sajnálatos módon nincs egyenlő versenyhelyzetben az őrségi ember a szlovéniai, többségében a Mura-vidéken élő magyar parasztgazdákkal, vagy akár a Rába-vidéki nemzeti parkban élő osztrák gazdákkal, akik Stájerország területén vannak. Tehát, ha arra gondolunk, hogy a versenyképességünket erősítsük, akkor meg kell tennünk azokat a lépéseket, amelyeket, nem tudom, miért nem teszünk meg.
Számomra, mint vendéglátó-iparban foglalkozó ember számára az is elfogadhatatlan, hogy a HACCP-t úgy, ahogy van, szőröstül-bőröstül ráhúztuk a teljes magyarországi vendéglátásra. Remélem, egyszer majd lesz módom elmondani, hogy megnéztem az ausztriai, szlovéniai, németországi és olaszországi példákat, hogy ott a vendéglőkre akár ellenőrzésszinten, akár előírásszinten mi vonatkozik. Köszönőviszony sincs az Európai Unión belüli elvárásokkal, azokkal a kötelezettségekkel szemben, amelyeket Magyarországon hihetetlen vakfegyelemmel ráhúztunk a vendéglátásra úgy, ahogy van, szőröstül-bőröstül. Ezek a helyzetek azok, amelyek az egyéniséget, a standardtól való eltérést nem biztosíthatják a vendéglátó egységeknek sem, akár a nyersanyag-felhasználásban, akár az egyedi termékek bevonásába mondjuk az éttermek konyháira. Ha mi valóban hungarikumokat szeretnénk előállítani, mert rengeteg dologgal rendelkezünk, akkor, úgy hiszem, akkor járunk el helyesen, ha törvényi háttérben ugyanazt a lehetőséget biztosítjuk, mint az Unió bármelyik országában létezik. Nagyon szomorú, hogy nálunk sokkal szigorúbb, sokkal durvábban szankcionáló rendszer működik, ráadásul az itt élő emberek hátrányára. Ha úgy lenne, hogy a külföldiekkel szemben kedvezményeket adunk, azt el tudnám fogadni, de úgy néz ki, hogy a hazai vállalkozások, a falun élők, illetve nemzeti parki területen élők hátrányban vannak akár a szomszédos területeken élők lehetőségével szemben is. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm, képviselő úr. További kérdés, esetleg vélemény? (Nincs jelzés.)
Nekem lenne még kérdésem, államtitkár úr. 2005-ben került elfogadásra a nemzeti turizmusfejlesztési stratégia, azóta gyakorlatilag ez a harmadik termékfejlesztési program, amely elkészült, bár korábban is többször jeleztük, hogy volna értelme annak, hogy felgyorsuljon ez a folyamat. Például a Nemzeti Fejlesztési Terv keretében kiírt uniós források elérésére lehetőséget biztosító pályázati rendszernek az alapját kellene hogy képezzék ezek a különböző termékfejlesztési pályázatok.
Ha megnézzük az NTS prioritásait, akkor ott az egészségturizmus, örökségturizmus, kongresszusi turizmus szerepelnek. Pécs Európa kulturális fővárosa lesz 2010-ben. Jelezte az államtitkár úr a kiegészítésében, hogy most következik majd az örökségturisztikai fejlesztési koncepció elfogadása. Szerintem már elkéstünk, ugyanis én azt gondolom, hogy a 2009-10-es akcióterv kiírásai során az EKF-hez kapcsolódó programok támogatási lehetőségét kellene megalapozni, és ehhez nyilvánvalóan szükség lenne egy termékfejlesztési programra ezen a téren. Mit tud tenni annak érdekében, hogy ez a lehető leggyorsabban történjék? Van-e már olyan előkészítés ezen a téren, amely legalább valami alapot biztosít hozzá, hogy amikor az akciótervek elfogadásra kerülnek, akkor esetleg a régióknak valami támpontrendszert, kutatási anyagokat, iránymutatást, konkurenciaelemzést, valamit tudjunk adni, hogy ezzel az ő munkájukat is segítsük? Ugyanis önmagában az Európa kulturális fővárosa cím nem állhat meg Pécs határában, de nem állhat meg a régióban sem, annak az egész ország vonatkozásában kell egy komoly vonzerőnek lennie. Eleve a turisták jó része - reményeink szerint - légi úton érkezik, tehát azoknak a reptereknek, amelyek fogadói lesznek, és annak a környéknek eleve kell egyfajta speciális szolgáltatást nyújtania, és nyilván erre rá kell hangolni majd a pécsi eseményeket.
Az anyagban hivatkozik arra az államtitkár úr, hogy a társtárcákkal, a szakmai szervezetekkel folyamatos egyeztetésben vannak. A kérdésem az, hogy milyen eredményei vannak ezeknek az egyeztetéseknek, ötletek, javaslatok szintjén fogalmazódnak csak meg ezek, vagy pedig a társtárcákkal esetleg lehet valamilyen forrásbevonást is elérni, hogy olyan kiírások születhessenek, amelyek nem férnek bele a Nemzeti Fejlesztési Terv akcióterveibe.
A Magyar Turizmus Rt. zöld turizmus tematikai évének tapasztalatait milyen módon sikerült beépíteni ebben a programba, és hogyan tudjuk majd hasznosítani a későbbiekre vonatkozóan? Ezzel párhuzamos kérdés, hogy a 2009-es, 10-es akciótervben, ha már van egy termékfejlesztési program, ez hogyan tud érvényesülni, milyen egyeztetési folyamatok zajlottak le már esetleg ennek érdekében. Ezek lennének a kérdések.
Megkérném, hogy adják meg a kérdésekre a válaszokat. Öné a szó, államtitkár úr.
Kovács Miklós szakállamtitkár (ÖM) válaszadása
KOVÁCS MIKLÓS szakállamtitkár (Önkormányzati Minisztérium): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Bizottság! Nagyon szépen köszönöm a kérdéseket.
Kovács Ferenc képviselő úr kérdésével kezdeném, a megfelelő sorrendben haladva. Az előző napirendi pont kapcsán említésre került a TDM-modell kialakítása. Jelenleg is folyik az a konferenciasorozat, vagy ha úgy tetszik, road show, amelyben az önkormányzatokat tájékoztatjuk ennek a szervezetnek a létrehozási lehetőségeiről. Többek között éppen Miskolcon néhány nappal ezelőtt tartottuk az első ilyen konferenciát, ahol nagyon élesen és határozottan vetődött föl, amit a képviselő úr is fölvetett, nevezetesen a helyben termelt termékek, termények értékesíthetőségének biztosítása, amely ugyan messze nem azonos a falusi vendégasztal lehetőségével, hiszen az vendéglátást jelent, alkalmi vagy programhoz kapcsolódó vendéglátást. Ennek alapján is, és a most elhangzottak szerint is mi kezdeményezni fogjuk megfelelő jogalkotási szinteken, hogy akár a TDM-szervezetek létrehozásával egyidejűleg, de akár azoktól függetlenül is, ahol erre a lehetőségek adottak, ott a helyben termelt termékek rendszeres értékesíthetősége segítse a turizmus önszerveződését és általában a turizmust, nevezzük ezt most falusi turizmusnak vagy ökoturizmusnak.
Teljesen egyetértek azzal, hogy éppen az Őrség esetében ez a versenyhelyzet sérül, és ezen mindenképpen segíteni kell. Én a szakállamtitkárság részéről nem tudom megígérni azt, hogy biztosan és belátható határidőn belül sikeres lesz ez a kezdeményezésünk, de mindenesetre ezt a kezdeményezést mi meg fogjuk tenni.
Ugyanez vonatkozik a HACCP-vel kapcsolatosan említett problémára is, bár persze ez összefügg a vendéglátásnak az ÖTM-hez, illetve most már ÖM-hez való átkerülésével is. Ezt a jelzést is nagyon szépen köszönöm.
Az elnök úr kérdésére: valóban korlátozottak a lehetőségeink, egyrészt ténylegesen a munkatársak számát, másrészt pedig az anyagi forrásokat is illetően, hogy milyen gyorsan és milyen ütemben tudjuk a részstratégiákat a nemzeti turizmusfejlesztési stratégiából kibontani. A bizottság előtt is elhangzott, itt is hadd említsem meg újólag, hogy természetesen megfelelő ütemben folytatódik a részstratégiák kidolgozása, de 2008-ban még egy másik feladatot is megkezdünk, és végre is hajtunk, nevezetesen a 2005-ben elfogadott stratégia újragondolását és korszerűsítését, aktualizálását is meg kell tegyük, és természetesen bizonyos tekintetben a többi részstratégia kidolgozása nyilván ennek is alárendelt lesz. Amellett, hogy az egyes véglegesített stratégiák valóban egy feltételrendszert jelentenek a pályázati kiírásokhoz és a pályázatok elbírálásához is, vannak természetesen - és ez lenne a válaszom az elnök úr kérdésére - olyan koncepciók, amelyek még nem álltak össze, mondjuk a kulturális turizmus fejlesztési stratégiájává, de már iránymutatást adhatnak a pályázati kiírásokhoz és a pályázati bírálatokhoz is.
Egy példát mondok: elkészült tavaly a műemlékek, kastélyok, várak, erődök turisztikai hasznosítására vonatkozó tanulmány, amely majd be fog épülni természetesen a kulturális turizmus és az örökségturizmus fejlesztési stratégiájába, de már használható volt az erre vonatkozó vagy ilyen jellegű pályázatok elbírálásánál. Jelenleg tárgyalunk arról, hogy rövidesen ugyancsak megkezdődik egy koncepció kialakítása a tematikus kulturális utak, vallási zarándokutak és a turizmus kapcsolatrendszerére vonatkozóan, alapvetően megint csak fejlesztési szempontból. Ez is része lesz majd készülő kulturális fejlesztési stratégiának, de még nem illeszthető nyilván, de használható már a 2009-es és a 2010-es pályázati kiírásokhoz, intézkedési terv véglegesítéséhez, tehát ez a válasz.
Van még egy példám, ami nem a kulturális turizmushoz kapcsolódik, de mondjuk, az ökoturizmushoz kapcsolható. Még az ökoturisztikai stratégia véglegesítésének folyamatában elkészült és jelenleg már majdnem teljesen végleges például a kisvasutak turisztikai hasznosítására vonatkozó tanulmány, nagyon sok aktuális - mind a kulturális, mind pedig az ökoturizmushoz kapcsolódó - vonatkozást tartalmaz, tehát vannak stratégiák és vannak tanulmányok. A tanulmányok már egy-egy részterületet illetően alkalmasak arra, hogy a pályázati kiírásokba és a bírálati szempontokba beépülhessenek.
A társtárcákkal való egyeztetés. Az ökoturisztikai stratégiánál nagyon fontos volt annak figyelembevétele, hogy az FVM-nél már volt egy - döntően a nemzeti parkok turisztikai jellegű fejlődésére, fejlesztésére vonatkozó - részstratégia, ezt természetesen beépítettük a mi stratégiánkba. A többi tárcával is az e témában rendelkezésre álló koncepciókat, stratégiákat figyelembe vettük, és ahogy az anyagban is leírtuk, mi úgy ítéljük meg, hogy az ott megjelölt tárcák legyenek állandó részesei annak a folyamatnak, ami az ökoturizmus törvény végrehajtását jelenti, de vannak olyan tárcák, amelyeket alkalmanként a témától függően fogunk bevonni.
A zöldturizmus tapasztalatainak a figyelembevétele folyamatos az intézkedési terv végrehajtása során és a többi tárcával való együttműködés is. Úgy gondolom, hogy ha a kulturális fejlesztési stratégia - most a kulturális turizmusra vonatkozóan - a következő évben, mondjuk, az első félévben elkészül, akkor még nem vagyunk olyan jelentős késésben a 2010-es és a következő évek kulturális turisztikai fejlesztéseit illetően. Annál is inkább, mert ez nem fejlesztési téma és elnök úr nem tért ki rá kérdésében, de mégis hadd ragadjam meg az alkalmat, hogy tájékoztassam a bizottságot arról, hogy a Turisztikai Szakállamtitkárság és a Nemzeti Kulturális Alap az eddigiekhez képest határidőben tudta kiírni a kulturális nagyrendezvényekre vonatkozó pályázatot mintegy 700 millió forint értékben. Ennek a pályázati határideje le is járt, több mint 100 pályázat érkezett be és az idén először volt lehetőségünk arra, hogy külön a gasztronómiát is nevesítsük ezeknek a nagyrendezvényeknek a pályázati lehetőségei során - szeretnénk ezt továbbvinni. Nyilván ez nem fejlesztés, de igen jelentős adalék a kulturális turizmusban. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm államtitkár úr. A bizottság tagjai részéről van-e igény további véleménynyilvánításra. (Nincs jelzés.) Amennyiben nincs, akkor megköszönöm az előterjesztőknek a megküldött anyagot és a szóbeli kiegészítéseket, a bizottság ezt a napirendi pontját is lezárja.
Az egyebek között két bejelentést szeretnék tenni. Az egyik. Képviselőtársaim, ne feledjék, a következő héten, tehát 14-én kihelyezett ülést tartunk a Magyar Sportok Házában 9 órai időpontban, új helyszínen, nem itt vagyunk az Irodaházban.
A másik pedig szintén egy dátum, amit időben jegyezzen be mindenki a noteszába, ez pedig november 21. 10 óra 30, amikor is a szokásos évadzáró turisztikai találkozóra kerülne sor a bizottság tagjai, illetve a szakma képviselői részvételével. Itt van egy helyszínváltozás. Az eredendő értesítésben, amit mindannyian megkaptak a bizottság tagjai is, még a Ramada Resort Aquaworld volt megjelölve, de miután nem készült el még időben a beruházás, ezért új javaslata van Szebeni Zsoltnak, az pedig Szeged, Szegeden az új rendezvényközpont, tehát nem Budapest, hanem Szeged lesz a helyszín, az időpont változatlan: november 21. péntek 10 óra 30 perc.
Van-e valakinek még az egyebek között kiegészítése, javaslata, közleménye? (Nincs jelzés.) Amennyiben nincs, megköszönöm a bizottság tagjainak a munkát, a bizottsági ülést bezárom.
(Az ülés befejezésének időpontja: 10 óra 14 perc)
|
|
Bánki Erik |
Jegyzőkönyvvezető: Takács Aliz és Turkovics Istvánné