STB-24/2008.
(STB-63/2006-2010.)
Jegyzőkönyv*
az Országgyűlés Sport- és turisztikai bizottságának
2008. október 20-án, hétfőn 08.00 órakor
a Képviselői Irodaház III. számú tárgyalójában
megtartott üléséről
Tartalomjegyzék
Napirendi javaslat *
Az ülés résztvevői *
A bizottság részéről *
Megjelent *
Helyettesítési megbízást adott *
Meghívottak részéről *
Hozzászólók *
Elnöki megnyitó *
Szavazás a napirendi javaslatról *
Dr. Székely Tamás egészségügyi miniszter meghallgatása *
Dr. Székely Tamás egészségügyi miniszter szóbeli tájékoztatója *
Kérdések, hozzászólások *
Dr. Székely Tamás egészségügyi miniszter válaszai *
További kérdések, hozzászólások *
Dr. Székely Tamás egészségügyi miniszter válaszai *
Határozathozatal *
Tájékoztató a Magyar Turizmus Zrt. munkájáról, különös tekintettel a 2009. évi tematikus programra *
Róna Iván (Magyar Turizmus Zrt.) szóbeli kiegészítése *
Hozzászólások, kérdések, válaszok *
Válaszok *
Róna Iván (Magyar Turizmus Zrt.) *
Szűcs Balázs (Magyar Turizmus Zrt.) *
További kérdések, hozzászólások, válaszok *
Egyebek *
1. Dr. Székely Tamás egészségügyi miniszter meghallgatása
2. Beszámoló a 2008. évi nyári turisztikai szezon értékeléséről
Előterjesztő: ÖM Turisztikai Szakállamtitkárság képviselője
4. Tájékoztató a Magyarország turisztikai versenytársairól szóló elemzésről
Előterjesztő: ÖM Turisztikai Szakállamtitkárság képviselője
Elnököl: Bánki Erik (Fidesz), a bizottság elnöke
Pál Béla (MSZP), a bizottság alelnöke
Dr. Vas János (MDF), a bizottság alelnöke
Dr. Horváth Klára (MSZP)
Koscsó Lajos (MSZP)
Mohácsi József (MSZP)
Nagy Jenő (MSZP)
Nagy Imre (MSZP)
Tóth József (MSZP)
Dr. Tóth József (MSZP)
Hadházy Sándor (Fidesz)
Kovács Ferenc (Fidesz)
Szalay Ferenc (Fidesz)
Lasztovicza Jenő (Fidesz)
Dr. Világosi Gábor (SZDSZ)
Helyettesítési megbízást adott
Páva Zoltán (MSZP) Nagy Jenőnek (MSZP)
Nagy Imre (MSZP) megérkezéséig Mohácsi Józsefnek (MSZP)
Becsó Zsolt (Fidesz) Hadházy Sándornak (Fidesz)
Szijjártó Péter (Fidesz) Kovács Ferencnek (Fidesz)
Dr. Székely Tamás egészségügyi miniszter
Róna Iván, a Magyar Turizmus Zrt. elnöke
Szűcs Balász (Magyar Turizmus Zrt.)
(Az ülés kezdetének időpontja: 08 óra 07 perc)
BÁNKI ERIK (Fidesz), a bizottság elnöke, a továbbiakban ELNÖK: Jó reggelt kívánok mindenkinek! Sok szeretettel köszöntök mindenkit, a Sport- és turisztikai bizottság tagjait, tisztelt miniszter urat, a megjelent érdeklődőket és vendégeket. A mai ülésünknek az írásbeli meghívóban szereplő pontok szerint négy napirendje lett volna. Viszont miután itt több képviselőtársamnak is tíz órától elfoglaltsága van, ezért az alelnök úrral egyeztetve a 2. és a 4. pontot a mai bizottsági ülésről elhagyjuk. Ilyen módon dr. Székely Tamás egészségügyi miniszter úr meghallgatásával kezdjük a mai ülésünket, másodikként pedig meghallgatjuk a Magyar Turizmus Zrt. tájékoztatóját a jövő évi tematikus évre vonatkozó előkészületekről, illetve az ez évi működési tapasztalatok értékeléséről. Aztán pedig egyebekre kerül sor.
Szavazás a napirendi javaslatról
Kérdezem a bizottságot, hogy ki az, aki a módosításokkal támogatja a napirendet. (Szavazás.) Egyhangú. Köszönöm szépen. Megállapítom egyben, hogy a bizottságunk határozatképes.
Dr. Székely Tamás egészségügyi miniszter meghallgatása
Első napirendi pontunk dr. Székely Tamás meghallgatása. Köszönöm szépen, hogy ilyen gyorsan tudtunk egyeztetni egy időpontot. Ami az előzményekhez hozzátartozik, hogy a múlt héten kedden tárgyalta a bizottságunk az Egészségügyi Minisztérium, illetve az Önkormányzati Minisztérium sport szakállamtitkárságának előterjesztésében az Országos Sportegészségügyi Intézet, azon belül is a Sportkórház működéséről szóló beszámolót, illetve azokat az elképzeléseket vártuk volna, amelyek az intézmény jövőjére vonatkoznak. Ott sajnálattal azt állapítottuk meg, hogy az Egészségügyi Minisztérium előterjesztése abszolút nem szólt a jövőről. Nem láttuk, hogy az intézmény sorsát milyen módon képzeli el a minisztérium és tekintettel arra, hogy egy évvel ezelőtt hallgattuk meg a bizottság előtt szintén a minisztérium képviselőit, ahol azt ígérték, hogy már 2007 novemberére lesz egy olyan koncepció, amely az Országos Sportegészségügyi Intézet jövőjének a meghatározásával foglalkozna. Eltelt azóta egy év, vége van az olimpiának, bizonytalanságban van az intézmény, úgy gondoltuk, hogy miniszter úr lehet az egyetlen garancia számunkra a tekintetben, hogy megtudjuk, hogy valóban mit terveznek az intézménnyel. A kollégái jelezték, hogy nekik nincs felhatalmazásuk arra, hogy a jövőbeli koncepcióról egyeztessenek. Gyenesei miniszter úrral egyeztettem a hétvégén. Gyakorlatilag a múlt hét bizottsági ülésén az Önkormányzati Minisztérium álláspontját sikerült megismernünk. Kíváncsi vagyok arra most, hogy miniszter úr hogy látja az OSEI és a Sportkórház jövőjét. Meg is adom önnek a szót.
Dr. Székely Tamás egészségügyi miniszter szóbeli tájékoztatója
DR. SZÉKELY TAMÁS egészségügyi miniszter: Tisztelt Bizottság! Köszönöm szépen a szót. Az OSEI helyzetével kapcsolatban azt kell hogy mondjam, szükséges egy rövid távú intézkedés és ahogy ön is felvetette, szükséges most már az OSEI helyzetét véglegesen rendezni. Azért szükséges mindenképpen egy rövid távú intézkedés, mert az intézmény gazdasági helyzete meglehetősen zilált. Ennek megfelelően a fejezeti költségvetésből az intézményátalakítási és intézményfelügyeleti feladatok sorról egy 60 millió forintos összeget az OSEI likviditásának biztosítására fordítottunk, illetve fordítunk. Erről tájékoztattam a múlt hét végén a Berkes főorvos urat, az intézmény főigazgatóját. Ezzel ők az év végéig mindenképpen rendezni tudják a gazdasági helyzetüket.
A fő probléma az OSEI-vel tulajdonképpen az, hogy szakmai szempontból ez egy szigetszerűen működő intézmény, hiszen a sebészet, illetve a rehabilitációs tevékenységen kívül más jellegű fekvőbeteg-ellátás nem folyik az intézményben, illetve vannak a járóbeteg-szakrendelései. Kétféle megoldást tudunk elképzelni az OSEI további működésével kapcsolatban, erre vonatkozólag készül egy anyag a kormány elé. Ezt az anyagot mi átadtuk Gyenesei miniszter úrnak, egyébként volt erről egy egyeztetés Gyenesei miniszter úr között és én közöttem. A és B variációban készítjük el ezt az anyagot. Az A variáció, hogy az OSEI megmarad önálló gazdálkodási jogkörrel bíró költségvetési szervnek, a B variáció egy részleges önállósággal gazdálkodó költségvetési szerv. A javaslatunk elkészítése során abból indultunk ki, ahogy az előbb említettem, hogy egyrészt az OSEI-ben jelen pillanatban a fekvőbeteg-ellátás vonatkozásában kétféle szakma van képviselve, semmiféle olyan jellegű konziliárius tevékenységre sincs jelen pillanatban lehetőség az intézményben, ami esetenként a műtétes szakmák vonatkozásában - hogy úgy mondjam - akutan szükségessé válhat.
A másik dolog az az, ami egyébként szerepelt is abban az anyagban, amit múlt héten a bizottság elé készítettünk, hogy a fő problémát abban látjuk, hogy önmagában abból a helyzetből adódóan, hogy a sportolók is biztosítottnak számítanak és ettől kezdve rájuk ugyanazok a szabályok vonatkoznak, mint az egészségbiztosítási törvény értelmében bármilyen biztosítottra, önmagában a Sportkórház a sportolók sportegészségügyi ellátásával biztosan, hogy nem fog tudni gazdaságosan működni.
A mi javaslatunk az, hogy részlegesen önálló költségvetési szervként hozzáintegrálni egy működő, többszakmás intézményhez, így a diagnosztikai és terápiás lehetőségeket abból a szempontból, amelyek jelen pillanatban nem állnak az OSEI-ben rendelkezésre, is garantálni tudjuk. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen, miniszter úr. Egyelőre akkor ennyi a bevezetője? (Dr. Székely Tamás: Igen.) Köszönöm szépen.
A bizottság tagjainak adom meg a szót kérdések, illetve vélemények megfogalmazására. (Senki nem jelentkezik.) Nagy a csend.
Amíg képviselőtársaim megfogalmazzák magukban a kérdéseket, addig én tennék fel néhány kérdést a miniszter úrnak, és kíváncsi vagyok az álláspontjára.
Ha végignézzük az OSEI gazdálkodásának a múltját, akkor jól látható, hogy gyakorlatilag 2004-től fokozatosan romlott az intézmény finanszírozása. Ha a számokat nézzük, akkor amíg 2004-ben még 1,7 milliárd forintnyi költségvetésből gazdálkodhattak, addig ez évben már csak 1,3 milliárd forintnyi forrás áll a rendelkezésükre. Ami talán ennél is nagyobb probléma, hogy idő közben átszervezésre került mind a Sportkórház, mind a sport-rendelőintézetek hálózata, jelentősen csökkent a sportrendelő-intézetek száma, ami azt jelenti, hogy egyes városokban nagyon hosszú a várakozási idő, tehát úgy indulnak el bajnokságok, hogy a sportolóknak egyszerűen nincs érvényes sportorvosi igazolásuk, mert nincs idő és lehetőség arra, hogy megvizsgálják őket, a vizsgálati eredmények alapján kiadják az igazolást, és a sportolók részt vehessenek a versenyeken. Nagyon sok olyan példa van, elsősorban az utánpótlás-szakágakban, ahol emiatt vagy nem tudják részletesen megvizsgálni a sportolókat, vagy egyáltalán nem kerülhet sor időben a vizsgálatokra.
A másik téma maga a Sportkórház. A Sportkórházat elég súlyosan érintette a Horváth Ágnes nevével fémjelzett reform. Az intézményben gyakorlatilag megszűnt a belgyógyászati fekvőellátás-szakellátás. Ez a sportorvosképzés szempontjából egy jelentős érvágás ebben az intézményben is. A másik probléma az, hogy a sebészet kapcsán - amely talán a legfontosabb, az egyik legfontosabb szakterület, a sportolók szempontjából mindenképpen - a sebészeti tvk.-k is jelentősen, több mint egyharmaddal csökkentek, ilyen módon az intézmény működése jelentősen korlátozódott.
A finanszírozási problémákról már beszéltünk a múlt ülés alkalmával. Az egész bizonytalanság, ami a Sportkórházat most már gyakorlatilag két éve körüllengi, odavezetett, hogy nagyon sok fiatal, tehetséges szakember elhagyta az intézményt. Ez azért veszélyes, mert ha bármilyen megoldás születne is a jövő szempontjából, és ha valóban normális körülmények között lehetne működtetni ezt az intézményt, akkor is nagyon nehéz lesz azokat a fiatal, tehetséges orvosokat visszacsábítani, akik időközben nagyrészt egyébként külföldre távoztak.
Én azt gondolom, hogy a magyar sportnak szüksége van egy sportkórházra, szüksége van egy jól működő sportegészségügyi intézményhálózatra. Egy évvel ezelőtt, amikor erről beszéltünk, amikor napirenden volt ez a téma, akkor szóba került egy országos sportegészségügyi központ létrehozása. Azóta, még az olimpia ideje alatt foglalkoztam ezzel a kérdéssel, amelyre maga a kormányszóvivő azt mondta, hogy nyitott kapukat döngetek, mert a kormány ugyanezen az állásponton van, tehát szerinte is szükség van egy országos sportegészségügyi központra; a kérdés, ha jól láttam, csak az volt, hogy milyen módon lehetne befejezni a félbemaradt beruházást, és hogyan lehetne lezárni azt a rekonstrukciós folyamatot, amely, ha jól emlékszem, még talán 2001-ben vagy 2002-ben indult el az intézménynél. Azóta sem láttam azonban konkrétumokat.
Azt látom, hogy a két minisztérium, az önkormányzati és az Egészségügyi Minisztérium álláspontja gyökeresen eltér egymástól. Olyan információk keringtek a közéletben, miszerint az Egészségügyi Minisztérium a Honvéd Kórházba szeretné integrálni a Sportkórházat, és ilyen módon az Alkotás úti területet, intézményterületet és épületeket fel tudná szabadítani. Mi viszont azt gondoljuk, hogy egy olyan páratlan lehetőség az, hogy a Testnevelési Egyetem, a Sportkórház és esetleg még egy megerősített kutatóbázis létrejöhetne egy helyen, ami a magyar sport versenyképességét, a magyar sportolók rehabilitációját, gyógyítását európai színvonalon tenné lehetővé.
Mi tehát a bizottságban ezzel a kérdéssel többször foglalkoztunk, képviselőtársaim, mind jobb-, mind baloldalról egyaránt támogatták ezt a konstrukciót, ezt az elképzelést. Az a kérdésem, hogy mi történt az elmúlt egy év alatt. Mert most a miniszter úr bevezetőjéből nem derült ki számomra, hogy az az ígéret, amelyet az ön főosztályvezetője... (Közbeszólások: Államtitkár!) - Államtitkára, államtitkár volt? (Közbeszólások: Szakállamtitkár! - ...szakállamtitkára tett 2007 novemberében, az milyen alapokon nyugodott. Mert ő azt mondta, hogy ez a koncepció már novemberben elkészül, és a kormány elé kerülhet az OSEI jövőjével foglalkozó elképzelés, ami a mai napig nem született meg, ha jól értem.
Itt folynak egyeztetések, de nem világos az álláspont. Miniszter úr, mondja el, hogy mi az ön személyes álláspontja ebben a kérdésben, ön mit képvisel, ön hogy látja ennek az intézménynek a jövőjét, mert ez nyilvánvalóan meghatározó jelentőségű.
Azt is el kellene dönteni hosszú távon, hogy az OSEI egyáltalán hova tartozzon: maradjon az Egészségügyi Minisztérium irányítása alatt, kerüljön át az Önkormányzati Minisztériumhoz mint elsősorban sportegészségügyi szakellátást végző intézmény? Beszéltek-e erről? Felmerült-e ez az önkormányzati miniszterrel történő egyeztetésen?
Végül fontos határidőket szeretnénk hallani, mikor kerül a kormány elé, a kormány mikor dönthet erről a kérdésről és mikorra rendeződhet véglegesen az OSEI jövője. Itt nyilván költségvetési időszak van, tehát a jövő évi költségvetésben a számok rövidesen rögzítésre kerülnek. Nem mindegy, hogy ez már milyen koncepció mentén kerül majd elfogadásra.
Kérdezem a képviselőket, van-e további kérdés. Szalay Ferenc.
SZALAI FERENC (Fidesz): Sokkal többet én sem tudok mondani, de egy példát hadd mondjak. Annak idején, amikor a Testnevelési Egyetem beintegrálódott a Semmelweis Orvostudományi Egyetembe, mindenki elmondta a véleményét, hogy nem kéne. Nem kéne, mert ez egy önálló egység, szerves része a magyar sportnak. Eltelt néhány év, majd visszacsináltuk az egészet. Csak ezt szeretném mondani a miniszter úrnak, hogy jó lenne, hogy ha ezt a példát figyelembe véve jobban végiggondolnák. Én is azt mondanám miniszter úrnak, hogy én bízom benne, hogy a két alternatíva közül mindkettő forog a fejében, hogy végül is mi lehet a legjobb megoldás, mert Gyenesei miniszter úr fejében az első megoldás szerepel, ha jól tudom, hogy maradjon önálló. És azt biztos ön is tudja, hogy ez nemcsak arról szól, hogy gyógyítani vagy rekreálni. Itt tudományos munka folyik, sokféle olyan program, ami egy másik nagy intézménybe integrálva fel fog hígulni és teljesen tönkre fog menni. Nagyon bízom benne, hogy most azt fogja mondani, hogy ön is az A változatot támogatja. Nem akarom megismételni elnök urat, Páva képviselő úr is, remélem, érvel amellett, hogy önálló maradjon a Sportkórház. Köszönöm.
ELNÖK: Köszönöm. Páva Zoltán, öné a szó.
PÁVA ZOLTÁN (MSZP): Tisztelt Bizottság! Tisztelt Miniszter Úr! Nem azért, mert megszólítattam, Ferivel épp arról beszéltünk, hogy most kezdje ő a hozzászólást, hanem azért, mert valóban a Sportkórház ügye sokkal több annál, mintsem hogy a sportot szerető emberek foglalkozzanak vele. Jó híre van a Sportkórháznak, a professzor úr meg tudja erősíteni, hogy a vezető ügyésztől kezdve a kiöregedett sportolók kérték a támogatásomat, hogy valahogy hozzam össze a Sportkórház valamelyik orvosával, legtöbbször Berkes professzor úrral, mert valahol elrontották a térdét, a bokáját, az izületeit és nem tudják rendbe hozni. Nyilvánvaló, hogy mindenki a Sportkórházat keresi ilyen szempontból, mert a köztudatban az él, hogy ott vannak a legképzettebb emberek, akik a különféle sportsérülésekhez, izületi, ortopédsérülésekhez leginkább értenek.
És valójában így is van, ezért közügy lett a Sportkórház sorsa. Nem hinném, hogy túl nagy ellentmondás van a két minisztérium között, mert ahogy ismerem Gyenesei úr álláspontját, az egyben a kormány álláspontja is, hogy nincs pénz arra, hogy befejezzük a Sportkórházat. Nyilvánvaló, hogy a legalapvetőbb feladat az, hogy magántőke bevonásával egy olyan kórház kezdje meg ott működését, amely szolgáltatást nyújt és ezt a szolgáltatást akár meg tudja vásárolni a sport is szolgáltatásként, ahol tudományos kutatómunka is folyhat. Én sem tudom támogatni azt, hogy beolvadjon egy ilyen hatalmas állami kórházba, ahol körülbelül az utolsó lenne a sorban a Sportkórház.
Nyilvánvaló, hogy ha egyik megoldás sem elfogadható, akkor még mindig a legjobb megoldás az, hogy ha a Semmelweis Kórházhoz tartozna önálló részlegként, mert még az is jobb annál, az előző kettőnél, nyilvánvalóan, ha nincs erre pénz. A lényeg az, hogy valóban oldódjon meg egyszer s mindenkorra a Sportkórház sorsa és itt nagymértékben függ miniszter úr álláspontjától, véleményétől. Nyilvánvalóan a kormány véleményét képviseli ezen a területen akár azzal is, hogy a kormány is tegyen meg mindent annak érdekében, hogy hogyan tud magántőkét bevonni a kórház működtetésébe. Hangsúlyozom, a sportért, a sporttudományért, a sportorvoslásért való aggodalom késztet arra, hogy mindezeket elmondjak.
A másik, ami nagyon lényeges dolog, ugyan erre azt az ígéretet tette Gyenesei miniszter úr, hogy a sportorvosi rendelők számát lehet bővíteni mintegy 30 rendelőintézettel. Erre is szükség van, mert pont arról beszélgettünk itt polgármester kollégámmal, hogy bizony egy sportolónak, ha sportorvosi igazolást akar szerezni, ma belekerül egy napjába szabadsággal vagy bármilyen módon történő csúszók elintézésével, hogy elmenjen és megszerezze a sportorvosi engedélyt. Bár e nélkül nem szabad, meg kell szigorítani, annyi baleset, tragédia előfordul ma a pályákon, hogy még így sem teljesen szűrhető ki egy-egy betegség oka. Tehát szükség van a Sportkórházra, tehát a kormányzatnak mindenképpen meg kell tenni mindent ennek érdekében, akár magántőke bevonásával is. Köszönöm szépen.
LASZTOVICZA JENŐ (Fidesz): Köszönöm a szót elnök úr. Tisztelt Miniszter Úr! Itt már több képviselőtársam érvelt amellett, hogy a Sportkórháznak önállónak kellene maradnia. Mindannyian tudjuk, hogy a sportegészségügy egész más, mint a civil egészségügy. Egész más feladatokat kell neki ellátnia. Most főleg annak fényében, hogy nyáron az Olimpián elértünk eredményeket, ezt sokan sokféleképpen értékelték, de beszélgettünk arról, hogy igenis a sportegészségügynek manapság már kifejezetten nagyon komoly szerepe van abban, hogy bizonyos sportolók milyen eredményeket érnek el. Biztos emlékeztek például a doppingdolgokra is, amikor lebukott egy mexikói doppingkereskedés és azt mondta, hogy nincs az az olimpikon, aki valamivel ne doppingolná magát és itt ez most azon múlik, hogy nem 0,9 másodperc alatt futja a százat, hanem 0,87 alatt. És itt van nagyon komoly jelentősége például a sportegészségügynek és az egészségügy finanszírozásának.
Én is amellett szeretnék érvelni, hogy ezt teljesen külön területnek kellene kezelni, mert ha az élsportnak azt mondjuk, hogy fontos szerepe van akár az országimázs építésében és az élsport alapfeltétele az, hogy megfelelő sportorvoslás, sportkutatás legyen, akkor ez nélkülözhetetlen tényezője. Egy másik típusú kérdésem, ami részben kapcsolódik csak ehhez, hogy Magyarországon tudomásom szerint a súlyponti kórházaknak van 60-70 milliárd forint körüli tartozása és tudjuk jól azt is, hogy körülbelül 50 milliárd forint van az OEP-ben, ami OEP-megtakarításként van. Ezt most benyeli a nagy közös kassza év végén vagy van lehetősége a tárcának arra, hogy e fölött a pénz fölött diszponáljon és visszajuttasson olyan intézményekbe, súlyponti kórházakba, amely térségek, régióknak a százezres lakóközösségének az egészségügyéért felel. Mert akkor lehet, hogy a Sportkórháznak is, a sportegészségügybe is lehetne ebből a forrásból olyan muníciót adni, amellyel a működését stabilizálni lehetne. Köszönöm.
ELNÖK: Köszönöm. Van-e további kérdés? (Nincs jelentkező.) Miniszter úrnak megadnám a szót.
Dr. Székely Tamás egészségügyi miniszter válaszai
DR. SZÉKELY TAMÁS egészségügyi miniszter: Köszönöm szépen. Az én fejemben nincs olyan megoldás az OSEI-vel kapcsolatban, ami arról szólna, hogy csak így lehet. Gyenesei úrral megbeszéltük, hogy az az előterjesztés, ami a kormány elé megy, két variációt tartalmaz. Mindkettő, hogy úgy mondjam, önállóan is megoldást jelenthet. Ez az egyik, valóban általam egyébként képviselt álláspont és ez főleg szakmai jellegű álláspont és nem pénzoldalról álláspont. Ez az, hogy a szakkórházak kivételével nincs létjogosultsága olyan egészségügyi intézménynek, ami csak arról szól, hogy egy szakma képviselete valósul meg. Az OSEI jelen pillanatban egy tipikusan egy szakmás kórház. Minden nemzetközi trend is arra irányul, hogy a szakkórházak, mint olyanok kivételével, ahol tényleg egy szakmának az abszolút profi szakemberei vannak megfelelő konziliárusi háttérrel, ezt leszámítva ne működjenek egy szakmás kórházak. Tehát szakmai oldalról ezért az én javaslatom az, hogy integrálódjon - ahogy egyébként itt elhangzott már korábban is - az ÁEK-hoz. Gyenesei miniszter úr javaslata az, hogy valamilyen úton-módon oldjuk meg, hogy továbbra is önálló gazdálkodású intézmény legyen az OSEI. Ezen belül az A variáció az, hogy magántőke bevonásával. Ezen belül az A-variáció az, hogy magántőke bevonásával, a B-variációban pedig benne van egyébként a Semmelweis Egyetemmel történő esetleges integráció is. Ez az anyag jelen pillanatban olyan szinten áll, hogy én elkészítettem a mi részünket, Gyenesei úr elkészítette az ő részüket, ebben lesz még egy egyeztetés, és azt követően megy majd az anyag a kormány elé, ott fog megszületni a végső döntés. Erről tehát tényleg csak ennyit tudok mondani.
Az elnök úr felvetette, hogy az intézmény finanszírozása romlott az elmúlt időszakban. Igen, romlott, de azért ehhez mindenképpen hozzá kell tenni, hogy a feladatai is változtak. Tehát ahogy elhangzott, a belgyógyászati osztálya megszűnt létezni, a sebészeti kapacitásai is csökkentek, a sebészettel összevonásra került a korábbi ortopédiai kapacitás, és rehabilitáció alakult ki. Én úgy gondolom, hogy ez egy teljesen természetes dolog: ha bármilyen intézménynek csökken a feladata, akkor azzal együtt véleményem szerint a finanszírozást is a most már megváltozott, új feladatokhoz kell idomítani, hogy úgy mondjam.
A sportrendelők száma valóban csökkent, hozzá kell tenni természetesen, hogy a sportrendelőknek, tehát az alapszintű sportegészségügyi ellátás rendelőinek a száma valóban csökkent. Hozzá kell tenni, hogy ha megvizsgáljuk, milyen forgalmi adatokkal rendelkeztek ezek a rendelők, akkor, én azért úgy gondolom, pontosan a költséghatékonyság érdekében realitása volt ennek a csökkentésnek. Ha megnézzük, akkor Budapesten az átalakítást követően durván 12 perc jutott egy beteg ellátására, vidéken körülbelül 18 perc jutott egy beteg ellátására, és hozzáteszem, hogy ebbe nem számít bele az a tevékenység, amit egyéb konziliáriusi tevékenységek során a sportolók igénybe vettek.
A dolog másik része - és én úgy gondolom, és erről Berkes tanár úrral is beszéltünk -, hogy nézzük végig azt a protokollt, ami a sportorvosi vizsgálathoz és a versenyzési engedélyek kiadásához tartozik, mert sajnos azt kell mondjam, hogy jelen pillanatban ez nagyon gyakran abszolút formális. Egyrészt a versenyzők egy része nem is igényli, ezzel kapcsolatban, azt hiszem, önök előtt is ismeretes az a cikk, hogy a Sportegészségügyi Intézet egy szűrési lehetőséget biztosított a sportolók részére, és egyszerűen nem élnek vele. Én tehát úgy gondolom, hogy ezt a részét is rendbe kellene tenni, nevezetesen hogy ne formális legyen a sportegészségügyi ellátás engedélyezési része.
Ezzel kapcsolatban azt szeretném még elmondani, hogy a tvk. megállapítása ugyanolyan elvek szerint történt, mint amilyen elvek szerint az bármilyen egyéb intézmény vonatkozásában történt, tehát a kapacitás csökkentésével arányosan az aktuális tvk. csökkentésre került, ezt követően pedig az ellátandó terület nagyságával, tehát az ellátandó személyek számával arányosan az adott szakmára jellemző, egy emberre jutó tvk.-val megemelésre került. Itt tehát nem tértünk el se pro, se kontra semmilyen irányba az egyébként országosan alkalmazott rendszertől.
Arra a felvetésre, hogy 2007-ben elődeim vagy az elődeim által vezetett tárca milyen ígéretet tett, bár jogfolytonos vagyok, én most nyilvánvalóan nem szeretnék válaszolni.
Szalay képviselő úr kérése, hogy maradjon önálló. Mondom, én nyitott vagyok ebben. Két szempont kell hogy vezessen minket a döntésben: az egyik egy szakmai szempont, amelynek pontosan az a lényege, hogy a sportolóinknak - ideértve természetesen nemcsak a versenysportolókat, hanem bárkit, aki sportol - az ellátása szakmailag biztosított legyen; a másik s szempont, hogy másfelől persze lehessen gazdaságosan működtetni az intézményt.
Páva képviselő úr felvetésével, hogy a Sportkórház - nomen est omen - nyilvánvalóan a sportsérülésekhez ért a legjobban, egyetértek. Itt nyilvánvalóan alkalmasint a sportorvosok képzését vagy a sportsebészorvosok képzését is célszerű lenne új alapokra helyezni, hiszen azért ha figyelembe vesszük, hogy a sportbaleseteknek egy nagyon-nagyon jelentős, sőt nagyobb része a nem versenyszerű sportolás közben jelentkezik - mondjuk erre talán az Achillesín-sérülés a legtipikusabb példa, ami praktikusan a sörmeccs kategóriába tartozó focimeccseken szokott előfordulni -, ezért én úgy gondolom, hogy arra a Sportkórház sohasem lesz alkalmas, hogy az összes sportsérülést el tudja látni. Ezért úgy gondolom, hogy a sportorvosképzésben vagy a sportsebészképzésben erre külön hangsúlyt kell fektetni.
Az esetleges magántőke ellen nekem, megmondom őszintén, semmiféle kifogásom nincsen. A magántőkének igenis helye van az egészségügyben, akár a Sportkórház jövője szempontjából is. Ami nagyon lényeges, az a garancia vagy annak a garanciának a megszerzése, amelynek értelmében az a szolgáltatás, amelyet egy esetleges magánintézménytől vásárolunk, az legalábbis hosszú ideig kötött legyen, és némiképpen azért alkalmazkodjon az OEP-finanszírozáshoz, hiszen ha magántőkéből valósul meg a beavatkozás, akkor az nyilvánvalóan egy profitorientált intézmény lesz, és nem biztos, hogy ehhez a központi költségvetésből kell majd a profitot biztosítani.
Lasztovicza képviselő úr kérdésére azt mindenképpen szeretném elmondani, hogy természetesen a dopping..., ez nem is jó szó, hanem inkább a teljesítményfokozás - így mondjuk, és akkor azt a pejoratív kifejezést kihagyjuk a történetből -, azért, úgy gondolom, a kutatás kategóriába tartozik, és kutatást az egészségügyi törvény értelmében az E-Alapból nem lehet finanszírozni. Ezért én úgy gondolom, hogy az ezzel kapcsolatos forrásokat inkább a K+F minisztériumtól kellene beszerezni, hozzátéve, hogy az a kutatás, amely egyébként jelenleg is folyik a Sportegészségügyi Intézetben, és mint ilyen, miután az Önkormányzati Minisztériumtól és csak az Egészségügyi Minisztériumtól kap támogatást, úgy gondolom, sokkal pozitívabb lehetne az intézmény gazdálkodása, hogyha ehhez K+F forrásokat tudnánk a kutatás vonatkozásában keresni.
És végül, de nem utolsósorban a súlyponti kórházak tartozása és környéke, az E-Alap szufficitje. Nem 50 milliárdról, hanem körülbelül 20 milliárd forintról van szó. Nem tudom még, hogy most, a gazdasági válság kapcsán pontosan mi lesz a szufficitünk sorsa. Ellenkező irányú utasításig én azért tartom magam ahhoz a korábbi egyezséghez, hogy az E-Alapban keletkező megtakarítások az E-Alapban használhatók fel, ezért mi arra készülünk, hogy ennek a szufficitnek a rendszerszerű felhasználását megoldjuk. Ennek kapcsán minden egészségügyi intézmény, ideértve fekvőt, járót és természetesen ideértve a sportegészségügyi intézményt is, kaphat bármiféle támogatást. Pontosan azért, mert mi vagyunk - hogy úgy mondjam - a gazdái a sportegészségügyi intézménynek, ezért a fejezeti költségvetésből az ő likviditásukat most biztosítottuk, ahogy azt a felvezetőben elmondtam.
Annyit azért szeretnék megjegyezni, hogy az Egészségügyi Gazdasági Vezetők Egyesületével és a Kórházszövetséggel közösen végeztünk egy felmérést az intézmények gazdálkodásáról, és kétségkívül van ez az 50 és 60 milliárd forint közötti adósságállomány. Ennek a részletes elemzésébe most nem mennék bele, de két nagyon érdekes pontot találtam. Az intézmények saját maguk szolgáltattak adatot, az EGVE által felkért szakértők végezték el ennek az értékelését, és azt találtam - és ez egy rendkívül érdekes dolog -, hogy szemben a központi költségvetés által biztosított 5 százalékos bérnövekménnyel az intézmények átlagos bérnövekménye 11,7 százalék volt, és szemben az inflációval, ami 6 százalék körül volt, az intézmények dologi növekménye 2007-hez képest 10,6 százalék volt. Én tehát úgy gondolom, hogy az intézményi eladósodásban eme két szám ismeretében, hogy úgy mondjam, azért menedzsmentkérdések is felvetődnek. Nyilvánvalóan közösen kell valamiféle megoldást találni. Én úgy gondolom, hogy nem lenne célszerű konszolidációt csinálni, már csak azért sem, mert két alkalommal volt már konszolidáció az egészségügyben, és mindig azok jártak jól, akik rosszul gazdálkodtak; akiknek nem volt tartozásuk, azok egy petákot nem kaptak sohasem. Én tehát úgy gondolom, hogy a finanszírozást kell olyan irányba terelni, hogy az intézmények megfelelő bérpolitikát tudjanak folytatni, illetve hogy a dologi növekményre is legyen lehetőségük. Nagyon remélem, hogy a jövő évi költségvetés száma ezt lehetővé teszik számomra.
Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm a válaszokat. Kérdezem a képviselőtársaimtól, hogy van-e újabb kérdésük. Lasztovicza Jenő, öné a szó.
További kérdések, hozzászólások
LASZTOVICZA JENŐ (Fidesz): Köszönöm szépen. Én csak egy kiigazítást szeretnék. Egy évvel ezelőtt készítettünk egy átfogó vizsgálatot a Veszprém Megyei Kórházban és 2006 viszonylatában csak a közüzemi díjak 160 százalékkal nőttek. Tehát itt azért a kórházaknak a költségnövekedését, ha nézzük, akkor volt egy nagy energia-áremelés, vízdíjemelkedés, nőnek a közalkalmazotti bérek. Tehát egész másképp kell kezelni egy ilyen intézménynél az inflációs kosarat, mint az ország egészét nézve. Én ezt csak úgy figyelemfelhívásnak mondom a miniszter úrnak, hogy ezek konkrét tények, amit Rácz Jenő volt miniszter úrék szolgáltattak ennek a cégnek és tényleg megdöbbentő adatok jöttek.
ELNÖK: Szalay Ferenc kért szót.
SZALAY FERENC (Fidesz): Meg vagyok nyugodva miniszter úr, hogy nem döntötte még el, hogy az A vagy a B variáció lesz a vége. De az érveiből azt látom, hogy azért nem feltétlen az első, az önálló kórház mellett fog voksolni. Ezért hadd mondjak néhány dolgot. Ha egy intézménytől elveszik a belgyógyászatot, ágyszámot csökkentenek, létszámot csökkentenek, költségvetést csökkentenek, ez ugye azt sugallja, hogy igazából nem fontos ez az intézmény, ezért a szűrővizsgálatra nem fognak jelentkezni, ezért a presztízsét vesztett kórházba kevesebben fognak menni és kevesebben fogják használni. Lehet tenni olyan intézkedéseket, amelyek közvetve azt sugallják, hogy ez előbb-utóbb leépítésre kerül, valahová máshová fog beintegrálódni. Ne vegyétek komolyan a Sportkórházat, a sportegészségügyi ellátást. Szerintem ezt ön ugyanúgy tudja, mint én. Ezért aztán hadd kérjem azt, hogy fordítsuk vissza a dolgot, nézzük meg, mi volt akkor, amikor belgyógyászata volt, amikor normális ágyszám volt, normális mennyiségű orvos dolgozott benne és milyen feladatot látott el egyébként közmegelégedésre az országban. És rakjuk hozzá azt is, hogy amikor a sportorvosi hálózat normális minőségben működött az országban, akkor mi volt. Innen induljanak el és akkor különösebb baj nincsen.
Egy-egy ilyen beszélgetés nekem azért kínos, mert olyan dolgokról győzködjük egymást, amiről egyébként mindannyian tudjuk, hogy a normális az, ahogy ez működött régen. Más országokban ez nem vita. Szűk fiskális szemlélettel gondolkodva, hogy most rentábilis, nem rentábilis, mennyi pénz kell vagy nem kell hozzá, ez méltatlan ebben a kérdésben. Ráadásul tudjuk, hogy a sport nem éppen a nyertese lesz ennek a mostani világnak. Egészen egy hétig azon gondolkodtunk a bizottságban, hogy megmarad az a forrás, ami az elmúlt évben volt sportfinanszírozásra. Nyilván a világgazdasági válság is gyűrűzik, -8 százalék lesz a sportra fordított mértéke. Na most ide jön hozzá a Sportkórházzal tervezett probléma. Hát megint arról fog szólni, hogy a magyar sport úgy egyben, ahogy van, még jobban el fogja veszíteni a presztízsét, még kevésbé lesz érték az országban, még kevésbé lehet használni azokra a feladatokra, amire lehet. Én arról is szívesen beszélgetnék a miniszter úrral, hogy az egészségügy és a sport hogyan kapcsolódhat a későbbiekben egymáshoz. Hogyan lehet valóban közösen gondolkodni a primer prevencióval, a sporttal és az összes többivel, amit önök képviselnek. Ez nyilván egy másik vita és beszélgetés lesz, de én nagyon kérném, hogy azokat az alaptételeket, sarokpontokat, mint mondjuk a sportkórház, ha lehet, akkor ne tegyük partvonalon kívülre. És tényleg kérem azt, hogy úgy gondolják végig az egészet, mintha most nem lenne finanszírozási probléma, hogy milyen szakmai elvárásoknak tett eddig eleget ez a létesítmény, ez az intézmény, nehogy nagyobb baj okozzunk, mint az elvárható mértéke, úgyis van baj elég. Köszönöm.
ELNÖK: Köszönöm. További kérdések? Alelnök úr, tessék!
PÁL BÉLA (MSZP): Köszönöm szépen. Először is köszönöm a miniszter úrnak, hogy ilyen gyorsan tájékoztatta a bizottságot erről a fontos kérdésről, hiszen a múlt héten tárgyaltunk a sportegészségügy rendszeréről, abban a felfogásmódban, amelyet most képviselőtársaim tolmácsoltak. És az, amit most miniszter úr elmondott a jövővel kapcsolatban, bár természetesen kérdések mindannyiunkban merülhetnek fel, de ez azt jelzi, hogy a minisztérium is érdemben foglalkozik ezzel a helyzettel és az az érdeke, hogy egy minél jobb és talán ha lehet mondani, a jelenleginél hatékonyabb és jobban működő sportegészségügyi rendszer épüljön ki.
Éppen ezért, lehet, hogy szokatlan a javaslatom, de azt gondolom, hogy mivel egy folyamat valamelyik részén tartunk, hiszen még nincsen végleges koncepció, a miniszter úr is arról beszélt, hogy A és B variációban gondolkodnak és természetesen ehhez az Önkormányzati Minisztériumnak is hozzá kell tennie az álláspontját, azt javasolnám, mivel a bizottsági ülés amúgy sem alkalmas arra, hogy minden részletkérdést napirendre tűzzünk, ha mód van rá, a két legnagyobb párt sport szakcsoportjának a vezetőjét be kéne vonni az előkészítés menetébe. Azt gondolom, ez mindannyiunk számára megnyugtató lenne. És természetesen a végeredményről kaphatna a bizottság is tájékoztatást. Köszönöm.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Én magam is támogatom ezt, úgyhogy a végén hozunk egy határozatot, amelyben felkérjük a két képviselőt, hogy működjön együtt ennek a koncepciónak a végleges kidolgozásában. Amit Szalay Ferenc említett, ehhez mindenképpen csatlakoznék. Itt a képviselők véleménynyilvánítása során több alkalommal előkerült és miniszter úr is érintette a szakkórházak körét. Tehát hogy van néhány olyan speciális intézmény, ami egy szakra szakosodott és ilyen formában működik. Mi azt gondoljuk, hogy a Sportkórháznak éppen egy ilyen szakkórháznak kéne lennie, aki speciálisan csak a sebészetre, az ezzel kapcsolatos rehabilitációra, illetve valamilyen szinten a prevencióra tudna építeni. Hiszen a sportolók esetében éppen az a legfontosabb dolog, hogy meg tudjuk előzni a sérüléseket vagy olyan fázisban tudjuk őket kezelni, amikor még viszonylag rövid idő alatt megvalósítható a rehabilitáció. Alapvetően az a probléma, hogy az Egészségügyi Minisztérium egy áltagos kórházként tekint a sportkórházra. Tehát valahogy ezt a szemléletet kéne megváltoztatni és megtalálni azt a megoldást, ami egy speciális szakkórházként való működtetését a struktúra tekintetében, a finanszírozás tekintetében lehetővé tenné.
Nem tudom, miniszter úr, hogy megnézték-e az európai példákat. A koncepció kialakítása során ezt mennyire vették figyelembe? Az elmúlt bizottsági ülésen éppen az igazgató főorvos úrtól hangzott el egy európai uniós irányelv, egy 2007-es határozat, amely éppen a Sportkórház működési létét erősítené meg. Éppen azt az irányt, amit most képes még megvalósítani ez az intézmény, ebben a formájában, de kétséges, hogy egy további kiéheztetés, egy nem megfelelő strukturális váltás lehetővé teszi még, hogy megfeleljünk ezeknek az európai uniós irányelveknek. A kérdésem erre vonatkozna, hogy ezt mennyire vették figyelembe és mennyire látják. A sport tekintetében óriási verseny van. Ezt mindannyian megállapítottuk, éppen a jövő héten értékeljük az olimpiai szereplést. Jól látható, hogy a világban egy óriási verseny van. A sport olyan szinten felértékelődött, hogy ha nem tudjuk lekövetni ezt az edzésmódszerekben, a felkészítésekben, a tudományos kutatásokban és a sportegészségügyi hálózat szintjén, akkor nem lesznek egyenlő versenyfeltételek a mi sportolóink és az egyéb országok sportolói között, ami szerintem mindenképpen hátrányos lenne.
Az intézmény vezetőivel egyeztettek-e? Amikor kitalálták ezt a struktúrát, hogy hogyan működjön, ezeket a különböző verziókat felállították, ebben kikérték-e az intézmény vezetőinek a véleményét. Itt elsősorban gondolok a strukturális átalakításokra, az ágyszámokra, a finanszírozásra és egyáltalán a működési modellre. Illetve ha konkrétumokat mondana. Annyit mondott miniszter úr, hogy elkészítették a javaslatokat, ez majd a kormány elé kerül. Tudjuk-e azt, hogy mikor? Mikorra várható kormánydöntés? Itt most minden nap fontos és számít, mert ahogy minden képviselőtársam megemlítette, ez a bizonytalanság a lehető legrosszabb az intézmény dolgozói tekintetében. Minél tovább húzzuk, tényleg el fogjuk érni azt a határt, ahonnan nincs visszaút. Tehát tud-e még valamilyen konkrétumokat mondani ezen a téren? Köszönöm szépen.
(Dr. Székely Tamásnak:) Megkérem, hogy ezekre a kérdésekre még adja meg a válaszokat. Miniszter úr, öné a szó.
Dr. Székely Tamás egészségügyi miniszter válaszai
DR. SZÉKELY TAMÁS egészségügyi miniszter: Köszönöm a szót. Lasztovicza képviselő úr felvetésére: természetesen tudom, hogy az egészségügyi intézmények gazdálkodása egy másmilyen inflációs kosarat feltételez, mint mondjuk az átlagos inflációs kosár, ennek megfelelően terveztük meg a 2009. évi költségvetést, és a módosított költségvetés tervében sem érintette - szerencsére - a gazdasági válság, hogy úgy mondjam, az egészségügy költségvetését. Tehát az előző évekhez képest, én úgy gondolom, pozitívabb lesz az egészségügy finanszírozása.
Szalay képviselő úr felvetésére azt kell hogy mondjam, hogy nagyon sok mindenben egyetértünk, de azért vannak dolgok, amelyekben nem értünk egyet. Vita van arról, általában, hogy mennyi a sport részesedése az állami költségvetésből. Most én ebbe a számháborúba nem mennék bele, mert ez nem igazán hozzám tartozik, az viszont egy teljesen egyértelmű dolog, hogy ehhez képest a Sportkórház költségvetése a sporton belüli költségvetésből körülbelül 1 százalék, annak függvényében, hogy... És egyébként úgy is gondolom, hogy ha végignézzük, és ha a versenysportra centrálunk, akkor azért azt mondom, hogy a versenysportban természetesen sok minden múlik a sportegészségügyön, de elsősorban a kutatási részen, de egyébként a létesítmények, az edzők, az edzések - s a többi, s a többi - adják a sporteredményeknek a döntő többségét. A sportegészségügynek van egy megelőző szerepe, amikor megnézik, hogy a sportoló alkalmas-e egyáltalán arra a terhelésre, amit kapna, hogy az új módszerekkel hogyan lehetne a teljesítményüket fokozni. Én úgy gondolom, hogy természetszerűleg az Országos Sportegészségügyi Intézet a magyar sporttal szervesen összefonódott, nagyon jó nevű intézmény, de abban, hogy milyen sporteredményeink vannak, bár biztos, hogy a finanszírozásának a részarányánál nagyobb mértékben vesz részt, de azért én úgy gondolom, hogy nem ez a döntő.
Nem véletlen lovagolok azon a kérdésen egyébként, amiben viszont egyet is értünk a képviselő úrral, hogy a primer prevencióban a sportnak hatalmas nagy szerepe van. Ezzel együtt úgy gondolom, hogy a primer prevenciós kérdések nem a Sportegészségügyi Intézmény kategóriájába tartoznak.
Még annyit, hogy nem véletlen mondtam, hogy elsősorban szakmai, másodsorban fiskális jellegű a döntési mechanizmus, mert én úgy gondolom, hogy annak idején, amikor az Országos Hematológiai és Vértranszfúziós Intézetből a csontvelő-transzplantációt áttelepítettük, akkor az OGYK-ba, annak az volt az indoka, hogy szigetszerűen nem lehet és nem is célszerű működni. Mert az egy dolog természetesen, hogy nagyon jó sportsebészek vannak egy bizonyos intézetben, jelesül az OSEI-ben, de azért a sportolóknak akár pulmonológiai, akár kardiológiai, s a többi, - nem sorolom - problémái is lehetnek, amelyek a versenyeredményekre mindenképpen ki tudnak hatni, hogy úgy mondjam.
Pál képviselő úr felvetése ellen, hogy úgy mondjam, nekem nincs kifogásom. Miután a programunknak is az a címe, hogy Biztonság és partnerség, amennyiben önök úgy ítélik meg, természetszerűleg semmi akadálya annak, hogy amikor az előterjesztés elkészült, tehát amikor meglesz a végleges formája, akkor az önök által javasolt két képviselő úr, Páva úr, illetve Szalay úr megkaphassa azt, és egy véleményt fűzhessen hozzá. Én úgy gondolom, legkésőbb november közepéig megtárgyalja a kormány. A dolog úgy áll, hogy mi a mi részünkkel múlt hét elején elkészültünk, azt átadtuk Gyenesei miniszter úrnak, várjuk azt a visszajelzést Gyenesei miniszter úrtól, hogy ők hozzátették az előzetes megegyezésnek megfelelő részeket, ezt követően történne meg a két minisztérium felső vezetése között egy egyeztetés, majd pedig a kormány elé mehet az anyag.
Az elnök úr felvetésére, hogy kikértük-e az intézményi menedzsment véleményét, azt válaszolom, hogy természetszerűleg kikértük. Berkes úr két alkalommal is volt nálunk, egyeztettünk egyrészt a sportegészségügyi hálózatról - tehát nem a sportorvosi intézményről -, ennek kapcsán Berkes úrtól kaptam is egy javaslatot, hogy ő hogy képzeli el a sportorvosi hálózatot, de az intézmény jövőjéről is egyeztettünk természetesen.
Az európai uniós véleményekkel kapcsolatban azt mondanám, hogy az Unióban az egészségügy vonatkozásában nemzeti hatáskörben vannak az intézkedési lehetőségek, és a sportorvoslással kapcsolatban az Uniónak olyan állásfoglalása, hogy egy önálló gazdálkodású intézményben kell a sportegészségügyet megoldani, nincsen. Hozzáteszem, hogy - ahogy már korábban is mondtam - én nem zárkózom el attól sem, hogy önálló jogkörrel rendelkező intézményben oldjuk meg ezt a kérdést. Amire én mint B-variációra gondolok - de hozzáteszem, ez nem döntés, ez az én elképzelésem -, az az, hogy valóban integráljuk az Állami Egészségügyi Központba, úgy, hogy miután a gazdálkodási önállósága részlegesen megmarad, és az előirányzatai felett ő rendelkezik, ezzel, én úgy gondolom, a szakmai hátteret biztosítani tudjuk, hiszen azért az Állami Egészségügyi Központban jelen pillanatban mind labor, mind egyéb, képalkotó diagnosztika vonatkozásában abszolút a XXI. századnak megfelelő lehetőségek vannak, nyilvánvaló, hogy miután egy sokszakmás kórházról van szó, ezért értelemszerűen a diagnosztikai lehetőségek is adottak. De, hangsúlyozom, az intézmény mint entitás azért megmaradna, tehát nem arról van szó, hogy azt mondjuk, hogy az ÁEK-ba betoljuk őket, és akkor feloldódtak, és megszűntek. Tehát terveink szerint is megmaradna önálló entitásként.
ELNÖK: Miniszter úr, még egyszer köszönjük szépen, hogy ilyen gyorsan tudtunk egyeztetni, és hogy eljött a bizottság elé, valamint hogy elmondta a véleményét, javaslatait az OSEI jövőjével kapcsolatban. A bizottsági véleményeket, képviselőtársaim állásfoglalását látva és hallva mi mindenképpen amellett foglalunk állást, hogy egy önálló nemzeti sportegészségügyi központként vagy országos sportegészségügyi intézetként - ez név kérdése - tudjon megmaradni az intézmény, és meg tudjuk erősíteni azokat a funkcióit, amelyek pillanatnyilag is működnek, és meg tudjunk tenni mindent annak érdekében, hogy a magyar sportnak egy stabil, erős és európai szinten is versenyképes sportegészségügyi háttere legyen. Ehhez kérjük majd az ön és a kormány támogatását is.
Köszönjük szépen, hogy eljött. További jó munkát és szép napot kívánunk önnek!
DR. SZÉKELY TAMÁS egészségügyi miniszter: Köszönöm szépen a meghívást és a lehetőséget. Viszontlátásra! (Dr. Székely Tamás távozik.)
ELNÖK: Az alelnök úrnak volt egy javaslata, és szeretném, ha a bizottság döntene róla, miszerint Páva Zoltán és Szalay Ferenc képviselő urak vegyenek részt abban az egyeztetési folyamatban, amely az egészségügyi miniszter és az önkormányzati miniszter között zajlik, s amely folyamat eredményeképpen létrejön az a kormány-előterjesztés, amely az Országos Sportegészségügyi Intézet jövőjét hivatott meghatározni. Aki ezzel a határozati javaslattal egyetért, kérem, kézfelemeléssel jelezze. (Szavazás.) Köszönöm. Ellenvélemény van-e? (Szavazás.) Tartózkodás van-e? (Szavazás.) Nem volt. A bizottság a döntését egyhangúlag hozta meg.
A képviselő uraknak sok sikert kívánok ebbéli tevékenységükhöz.
Tájékoztató a Magyar Turizmus Zrt. munkájáról, különös tekintettel a 2009. évi tematikus programra
Áttérünk a 2. napirendi pontunkra: tájékoztató a Magyar Turizmus Zrt. munkájáról, különös tekintettel a 2009. évi tematikus programra. Köszöntöm a Magyar Turizmus Zrt. vezérigazgatóját, Róna Iván urat, akinek rögtön meg is adom a szót, hogy a megküldött anyaghoz a szükséges kiegészítéseket megtegye.
Róna Iván (Magyar Turizmus Zrt.) szóbeli kiegészítése
RÓNA IVÁN, a Magyar Turizmus Zrt. vezérigazgatója: Tisztelettel köszöntöm az elnök urat, az alelnök urakat, a bizottság tagjait, a vendégeket! Mivel tudom, hogy 10 órakor mindenképpen be kell fejeznünk, ezért a benyújtott előterjesztéshez most szóbeli kiegészítést nem tennék, várjuk a kérdéseket. Itt ül mellettem Szűcs Balázs úr, a marketing-vezérigazgatóhelyettes, és igyekszünk majd a legjobb tudásunk szerint minden kérdésre válaszolni. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönjük, vezérigazgató úr.
Hozzászólások, kérdések, válaszok
Kérem képviselőtársaimat, hogy a megküldött anyaghoz fűzendő kérdéseiket most tegyék fel, vagy véleményüket az anyaghoz most mondják el. (Senki nem jelentkezik.) Látom, nagy az elégedettség az előterjesztéssel kapcsolatban. (Derültség.)
(Lasztovicza Jenő jelzésére:) Lasztovicza képviselő úr, öné a szó.
LASZTOVICZA JENŐ (Fidesz): Köszönöm szépen. Elolvasva ezt az anyagot, két kérdésem lenne, az egyik a Közép-Európa Rally-val kapcsolatban úgy tudom, hogy a környezetvédők tekintetében elég komoly ellenállás van és itt a médiában lehetett olvasni, hogy különféle perek özöne is jöhet akár. Ezt hogy látja a vezetés? Ez megoldható, nem megoldható? Hogy lehet a zöldekkel zöldágra vergődni?
Azt szeretném még kérdezni, hogy az összefoglalót is elolvasva az egész program tulajdonképpen mekkora büdzsét igényel. És van-e erre az MT Rt.-nek fedezete?
ELNÖK: Köszönöm szépen. További kérdések? Mohácsi képviselő úr!
MOHÁCSI JÓZSEF (MSZP): Köszönöm szépen. A vidéki repterekkel kapcsolatosan felröppent egy olyan hír, hogy a sármelléki reptér a téli időszakban átmenetileg csökkenti tevékenységét. Erről van-e valami információja? Ezt mint ottani képviselő is kérdezem öntől. Nyilván nem lenne szerencsés, ha visszafejlődne ez a terület, ahol várhatóan a Balaton turizmusában nagyon nagy erőket kellene, hogy megmozgassunk. A másik pedig a fesztiválokkal kapcsolatosan érdeklődnék, hogy mik a visszajelzések. Olyan tekintetben, hogy a fesztiválok támogatásával kapcsolatban elég sok negatívum látott napvilágot. Ennek a koordinálásában és szakmai irányításában önök mit segédkeznek? Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen. További kérdések? (Nincs jelentkező.) Nekem lenne még néhány kérdésem és észrevételem. Örömmel látom, hogy az elmúlt évek értékelése során a tematikus éveknek komoly eredményük van. Az elején kisebb-nagyobb nehézségekkel indult, volt olyan év, amikor már megkezdődött az év, mire döntés született a kiírás és az arculat tekintetében, úgyhogy most különösen fontosnak tartom azt, hogy még októbert írunk, és már most pontosan látjuk, hogy jövőre a tematikus év kiírása hogyan fog működni. Azt pedig különösen fontosnak tartom, hogy a 2010, ami számunkra egy nagyon fontos dátum, Pécs Európa kulturális fővárosa lesz. Ennek nemcsak a város és a régió, hanem az egész ország számára egy különös értéke van. Ne felejtsük el, hogy 2011-ben pedig Magyarország fogja ellátni az Európai Unió soros elnöki tisztét. Tehát azt gondolom, hogy egy olyan másfél év van előttünk ezáltal, amikor valóban Európa figyelme Magyarországra összpontosul. Ezért nagyon fontos az, hogy már 2009, a jövő év fel tudja vezetni a 2010-es évadot. Én fontosnak tartanám azt is egyébként, hogy valamilyen szinten tudjuk továbbvinni ezeket a témákat. Van-e ezzel kapcsolatban a vezérigazgató úrnak elképzelése. Nyilvánvalóan nem lehet egy évben több témát vinni, de ne csak egy felvezetése legyen, hanem valamilyen levezető szakaszt is tudjunk biztosítani ezeknek.
Az arculati és kommunikációs koncepcióval kapcsolatban a pályázatot érvénytelenítették. A kérdésem az, hogy mikor várható az újabb kiírás e tekintetben. Illetve azt is szeretném kérdezni, hogy van-e már arra vonatkozóan konkrét információjuk, hogy a vizek éve kampány mit hozott ebben az évben. Azt láttuk, hogy a Tisza-tónál egy elég komoly élénkülés volt és fellendülés volt. A Balatonnál nem láttam jelentős forgalombővülést. Ezeknek az okairól, ha most tudna néhány szót mondani, azt megköszönnénk. Illetve a gyógyvizek tekintetében, ez egy speciális terület, van-e látható eredmény ebben az évben?
Nagyon fontos a konferencia- és a sportnagyköveti program. Sokat beszéltünk róla, különösen ebben a bizottságban, hogy a sportnak és a turizmusnak milyen kapcsolódási pontjai vannak. Látható az ma az egész világon, hogy a sportrendezvények iránt egyre nagyobb az érdeklődés. Az olimpia számait, aki látta, megdöbbentő volt, az előzetes várakozásokat is jelentősen felülmúlta az olimpia nézettsége, de a nagy világ- és Európa-bajnokságoknak ugyanilyen vonzerejük van. És ami érdekes, most egymás után jönnek be azok az ifjúsági versenyek, az ifjúsági olimpia, aztán a különböző világversenyeknek a junior- és ifjúsági kategóriái, ami iránt is egyre bővülő kereslet van és egyre fokozódik az érdeklődés Európa-szerte. Továbbfolytatódik az Winter Invasion kampány. Korábban láttuk azokat a számokat, amiket hozni tudott. Milyen eredményeket várnak most ettől? Lehet-e még a korábbi bázisszámokra újabb emeléseket elérni, illetve vannak-e olyan új arculati elemek, amiket érdemes ide bevonni ebbe a kampányba. Egyelőre ennyi kérdésem lenne. Megkérem, hogy első körben válaszoljon vezérigazgató úr, illetve a helyettese a kérdésekre. Aztán ha vannak kérdések, vélemények, akkor folytatjuk.
Róna Iván (Magyar Turizmus Zrt.)
RÓNA IVÁN (Magyar Turizmus Zrt.): Köszönöm szépen. Sorra veszem. Először Lasztovicza képviselő úr kérdésére. A Central European Rally, mi úgy hívjuk egymás között, hogy Dakar-pótló. Ennek a környezetvédelmi hatása, a zöldekkel való viták. Ezt nem a Magyar Turizmus Zrt.-nek kell lefolytatnia, nekünk az eseménypromóció a feladatunk, úgy tudom azonban, hogy egyezségre fognak jutni. Lévén az útvonal más lesz, mint tavaly és egyeztetni fognak a szervezők egyrészt a zöldekkel, másrészt környezetvédelmi egyesületekkel annak érdekében, hogy minél kevesebb kárt okozzon ez a verseny. Egyébként a terv arról szól, hogy jövő szeptember elején kerül megrendezésre, három országot fog érinteni, Budapestről indulna a Hősök teréről, majd folytatná Szlovákiában, onnan átmegy Magyarországon. Teljes egészében országúton. Tehát, ami átmegy Magyarországon, az a környezetet nem károsítja, elmegy Horvátországba. Horvátországban teljes egészében a terepen folynak a versenyek, visszaérkezik Magyarországra és Balatonfüreden fog zárni ugyanúgy, mint tavaly. Ez most a terv egyelőre. Mi úgy gondoljuk, hogy ez egy hasznos rendezvény, hiszen nagyon sok nézőt vonz és olyan időpontban generál bevételeket, illetve szálláshely-lekötéseket, amikor a szezonnak már vége van. Elsősorban a Balatonra gondolok, hiszen szeptemberi dátumról van szó. Ami a büdzsét illeti, a másik kérdés, hogy van-e fedezet. Nyilvánvalóan itt nemcsak a Central European Rallyra gondolt a képviselő úr, hanem egyáltalán a jövő évre. A költségvetési tervezet, amiről mi tudunk, az az, hogy magának a turisztikai büdzsének a tavalyihoz képest nem lesz változása. Úgy tudjuk, hogy a 2008-ra meghagyott ötmilliárdos keretet meg fogjuk kapni. Nyilvánvalóan, ha csökkentésre kerül a sor, át kell alakítani a terveket. Jelenleg a marketingtervünk ebből a szempontból készen van. Itt egy picit előremennék elnök úr kérdésére is a tervezéseknél. Amikor idejöttem ehhez a céghez pont két évvel ezelőtt, akkor tettem egy fogadalmat, hogy amíg én itt vagyok, mind a marketingterv, mind az akció előkészítése az évet megelőzően meg fog történni. Ez most is így történt. A marketingtervünk szeptemberre készen lett. Kiküldtük több, mint 305 helyszínre. Szakmai szervezeteknek, önkormányzatoknak, a parlament Turisztikai és sportbizottságának is elküldtük nagyon sok helyre. Visszakaptuk a véleményeket, ezeket dolgozzuk most át, ezeket figyelembe véve dolgozzuk át a marketingtervünket.
A tervezet szerint november 18-án lesz egy igazgatótanácsi ülés, és azon kell elfogadnunk a 2009. évi marketingtervet. Ebbe, tehát a végleges kör kialakításába nyilvánvalóan bele fog még szólni és bele fog játszani a világ pénzügyi válsága és annak a turizmusra gyakorolt hatása. Tehát ezt is figyelembe véve, naponta folyamatosan monitorozva az eseményeket, alakítjuk mi a marketingtervet. Nagyon bízunk benne, hogy a büdzsénk elég lesz azokra az elképzelésekre, amelyeket felvázoltunk, és amelyeket majd az igazgatótanács és a felügyelőbizottság elé, később pedig majd természetesen a parlament Sport- és turisztikai bizottsága elé fogunk tárni.
Persze, természetesen ennek a háromszorosát is el tudnánk költeni, és azt is hatékonyan tudnánk elkölteni, de tudomásul kell venni, hogy ebben a jelenlegi gazdasági helyzetben ennyi jut majd, és annak is örülünk, hogy legalább nominálisan nem fog csökkenni ez a keret.
Ami Mohácsi képviselő úrnak a sármelléki reptér téri bezárásával kapcsolatos kérdését illeti, mert beszéljünk kerek perec, arról van szó, hogy mivel a fő küldő, a Ryanair a kerozinárak és a turisztikai nehézségek, az utazók maximált lehetőségeit - ez a jegyek árára vonatkozik - belátta, vagy legalábbis bekalkulálta, ezért a tél folyamán nagyon sok járatát a betonon hagyja, nem repül, nemcsak Sármelléket vagy Budapestet, hanem nagyon sok európai várost illetően is leállítja járatai egy részét. Ez érinti Sármelléket is. Miután Sármelléknek vannak fix költségei, ahogy én tudom, a Hungarocontroll, tehát a légi irányítási kontroll költségei, valamint a biztonsági költségek mind-mind olyan konstans költségek, amelyeket ha szembeállítanak a bevételekkel, akkor erős veszteséget okoz nekik, a tulajdonosok nyilvánvalóan mérsékelni kívánják a veszteséget, és a szigorú téli hónapokra, amikor ezek a járatok nem érkeznek meg, felfüggesztik a sármelléki repülőtér üzemeltetését. Ez az én utolsó információm, ez az én legutolsó információm, amit a múlt héten kaptam. Remélem, hogy ez az időszak, ez a november-december-januári időszak hamarosan véget fog érni!
Ami a chartereket illeti, azoknak kinyit a repülőtér, tehát azokra a forgalmakra, amelyeket külön generálnak, például a karácsonyi, szilveszteri forgalmakra a repülőtér ki fog nyitni, tehát az a sok-sok, várhatóan Oroszországból és egyéb helyekről érkező járatok le fognak szállni Sármelléken, de a reptér menedzsmentjének a tájékoztatása szerint a téli hónapokban valóban felfüggesztik a tevékenységet.
Ami a fesztiválokkal kapcsolatban a támogatást vagy a koordinálást illeti, a Magyar Turizmus Zrt. egyetlenegy pályázatot nem bírál el és nem hagy jóvá; ez eggyel feljebb lévő szinten, a turisztikai szakállamtitkárság szintjén történik meg. Nekünk az a feladatunk, hogy ha egy fesztivál megvalósul, ha egy termék elkészül, akkor annak a sikerességét biztosítsuk azzal, hogy a promóció és a marketingeszközök segítségével piacra visszük, piacra segítsük - ezt meg fogjuk tenni. Mindegyik fesztivál, amelyik jövőre megrendezésre kerül, és amely nagy vendégsereget, tízezresnél nagyobb vendégsereget fog vonzani, azok mögé, mindegyik mögé mögé áll, melléáll a Magyar Turizmus Zrt., és a promóció segítségével ahhoz fogjuk hozzásegíteni, hogy a régióban több legyen a vendég, több legyen a vendégéjszaka, és ezáltal több legyen a bevétel.
Ami az elnök úr kérdéseit illeti, az előbb már részben válaszoltam, hogy októberben megtörtént a kiírás. Természetesen idén is az a célunk, hogy jó előre minden ilyen témában, mint például a kulturális turizmus évére is elkészültek a kiírásaink, illetve a terveink, és elfogadásra kerültek, az együttműködési megállapodásokat aláírjuk a különböző együttműködő szervezetekkel, mint például az OKM-mel, hiszen a kulturális turizmus évében nagyon szorosan fogunk együttműködni nemcsak a minisztériummal, hanem például a minisztérium különböző szervezeteivel, akár a Hungarofesttel vagy más kht.-kkal vagy kft.-kkel, amelyek mind-mind a kultúrát szolgálják.
Ami az EKF 2010-es kampányt illeti, már most, az idén elkezdtük, és ugyan, ahogy említettem, a Magyar Turizmus Zrt.-nek az a feladata, hogy meglévő vagy létesült és megszerkesztett, már működésben vagy működés előtt lévő turisztikai termékeket segítsen a piacra a promóció és a marketing eszközeivel, ebben az esetben ez úgy indul be - már most 30 millió forintos büdzsét szánunk rá -, hogy Pécs önmagában is egy komoly kulturális központ, hiszen ott van a Csontváry, ott van Vasarelly, ott van a Zsolnay, és még sok-sok minden más, nem beszélve az épített kulturális emlékekről, amelyeket már most lehet promótálni, és piacra lehet vinni, piacra lehet segíteni. A szervezett promócióhoz természetesen minél előbb szükségünk lenne egy komplett programra, egy komplett forgatókönyvre, hogy melyek lesznek azok az események, naprakész programok, amelyeket mi a marketing eszközeivel a teljes spektrumunkban, az egész világon hirdetni, promótálni tudunk, és ezáltal vendégeket tudunk majd csábítani Pécsre.
Ami a 2011-es EU-s soros elnöki tisztségünkből adódó extrafeladatokat illeti, arra törekszünk, hogy ebben az időszakban minél több nemzetközi szervezet minél több turisztikai témájú konferenciáját csábítsuk Magyarországra. Az első ilyen sikeres lépésünk megtörtént, hiszen az ETC, a European Travel Comission, az Európai Turisztikai Bizottság 2011. évi tavaszi boardülése és közgyűlése, amely 39 ország turisztikai marketingvezetőjének a tanácskozását jelenti, itt lesz Budapesten, áprilisban. De további rendezvények, különböző utazási irodák szövetségei konferenciájának az idehozatalára törekszünk 2011-re is.
Ami az arculati és egyéb kiírásokat illeti a kulturális turizmus évére, valóban érvénytelenítettük a pályázatot. Ennek az az oka, hogy most már jó ideje nem megyünk csak egyszerűen a magunk feje után, bele a vakvilágba, hogy amit mi elképzelünk, amiről mi azt gondoljuk, hogy jó, az a tuti, az a biztos, hanem minden egyes elképzelésünket, amelyet megpályáztatunk, és a pályázati anyagokat is úgynevezett tesztcsoportokon teszteljük. És bizony arra kellett jussunk, hogy az általunk megtesztelt négy, akár sikeresnek is mondható pályázat egyikét sem fogadták el a tesztcsoportok, magyarul a közönségfogadtatásuk megbukott. Ezért most mi ezt újraszervezzük, november hónap folyamán mindenféleképpen le fogjuk bonyolítani, és igyekszünk arra sarkalni a pályázókat, hogy ne csak a saját fejükkel gondolkodjanak, hanem próbáljanak meg a közönség fejével is gondolkodni, hiszen a közönség a vevő, a vásárló, az fogja majd letenni a voksát, hogy tetszik neki a kampány, tetszik neki az arculat, tetszik neki maga az az elképzelés, amelynek mentén hajlandó lesz idejönni, és hajlandó lesz igénybe venni a szolgáltatásokat. Tehát nagyon-nagyon fontos a mi számunkra, hogy a közönség fogadja el, és pozitívan reagáljon. Így volt ez korábban, tavaly a teljes MT Zrt.-arculatnál is, amikor, őszintén megmondom, végül nem azt az arculatot fogadtuk el, amelyik például nekem tetszett. Nekem egy egészen másfajta arculat tetszett jobban, azt gondoltam, hogy az a jó, mégsem vittem keresztül az akaratomat a cégen, hanem elvittük tesztelni, belföldön és külföldön egyaránt, és rá kellett jönni, hogy nem az az igazi, a közönség nem azt szeretné. Ezért olyan arculattal jöttünk aztán ki, amelyet a közönség pozitívan fogadott.
Mit hozott a vizek éve kampány? Ahogy az elnök úr is mondta, a Tisza-tónál két számjegyű hozott, a Balatonnál egy stagnálást hozott. Ezek a kampányok belföldi kampányok, kifejezetten arra szolgálnak, hogy a belföldi turizmust élénkítsék, akár csak 2006-ban a bor és gasztronómia éve, úgy a zöldturizmus 2007-ben és a vizek éve 2008-ban. A Balatonnál, inkább azt mondom, a vendégszám nem csökkent, az talán még jelentősen növekedett is, hanem a vendégéjszakák száma csökkent. Ez sok mindenre vezethető vissza, az okokat mi is kutatjuk.
Az egyik az, hogy az a jövedelemhányad, amelyet az állampolgárok üdülésre tudnak fordítani, az egyrészt az élelmiszerárak, másrészt az energiaárak emelkedése következtében kevesebb lehetőséget nyújt. Ezáltal rövidebb ideig tartózkodtak a Balatonnál. A külföldieknél igazából a német és az osztrák szegmens az, ami Balatonnál hanyatlott, örvendetes módon a holland, a dán, az orosz, a lengyel, a cseh, a szlovák, a román jelentősen növekedett. És bár kompenzálni nem tudták teljes mértékig a német és az osztrák veszteséget, amelyet mi annak a számlájára írunk, hogy sajnos évek óta ezekben az országokban csökken a Balatonra érkező forgalom, de arra is, hogy 2008 júniusa egy Európa-bajnokság volt, ahol az osztrákok szinte teljes egészében otthon maradtak. Ezzel együtt a balatoni eredmények stagnálnak és a tavalyi 2007-es év egy kirobbanó, kiemelkedő, nagyon jó év volt a Balatonnál. Ha ezt meg tudjuk az idén ismételni, akkor nem végeztünk rossz munkát.
Ami a gyógyvizek tekintetében az eredményeket illeti, ott nagyon jó és pozitív hatásokat váltott ki ez a kampány. Több, mint 300 szolgáltató csatlakozott az akcióhoz, rendkívül széles skálája volt nemcsak a három, hanem a négy akciónak, ami azt segítette elő, hogy a hétvégeken a gyógy-wellnes szállodák amúgy is tele vannak, de hogy hétfőtől csütörtökig is többen legyenek, nos erre az időszakra ajánlottuk sok-sok szolgáltatóval együtt a három = négy akciót. Ez bevált és sikeres volt. Azt tudom mondani, hogy a hazai lakosság figyelmének felkeltése és ráirányítása ezekre a gyógy-wellnes szállodákra azért volt nagyon fontos, mert ha azt mondom, hogy gomba módra szaporodnak ezek a létesítmények, akkor igazán nem túloztam. És tudjuk, hogy ha a létesítmények, a házak, a fürdők száma szaporodik, a kereslet pedig nem, akkor azt fogja eredményezni, hogy az újakat egyrészt nem lehet eltartani, a régiek pedig kénytelenek lesznek olcsóbb áron magukat adni, mert a versenyt tartaniuk kell. Ezáltal mindenki rosszul jár. Most úgy gondolom, hogy a sikeres kampánnyal sikerült azt megoldanunk, hogy egyrészt az újak is megfelelő számú vendéghez jussanak és a régieknek se kelljen árversenyben lejjebb menniük és ezáltal kevesebb bevételhez jutniuk.
Előttünk van még két hónap, a novemberi hónap, a Balaton kampánya. A Balaton másodszor részesül kampányban, de tudjuk, hogy az év első és utolsó harmadában a föld mélyének vizeit, a hévizeket, a termálvizeket promótáltuk, míg az év középső harmadában pedig az élővizeinket. Ezáltal a Balaton június folyamán promóció középpontjába került és most novemberben újra, de mint a Balaton régió hévizei Zalakarostól Hévízen át egészen Tapolcáig, tehát ezek mind-mind olyan erőteljes kampányok lesznek, hogy novemberben is ennek a régiónak több vendéget tudunk biztosítani.
Ami a konferenciaprogramokat illeti, ezek nagyon sikeres programok. Itt ül körünkben Faragó Hilda, mert az egyik nagy támogatója ennek a programnak. Ez azért lényeges, mert az elmúlt években ennek a programnak a következtében már 130 ezernél is több extra vendégéjszaka keletkezett abban a szegmensben, ami a 4-5 csillagos kategóriát, a felső kategóriát illeti. Ennek az a lényege, hogy azokat a magas tudású és nagy tekintélyű embereket, akik a különböző nemzetközi szervezetekben vagy az elnökségben benne vannak, azokat segítjük, támogatjuk anyagilag is, erkölcsileg is és mindenféle szempontból, hogy Magyarországra tudják hozni annak a szervezetnek az éves közgyűlését, konferenciáját. Hiszen ez az a szegmens, amelyik a legtöbbet költi, amelyik a legkevésbé költségérzékeny. A fajlagos költés a legmagasabb és ezért lényeges, hogy a konferencia és nagyköveti programunk sikeres legyen. Ezt koppintottuk le a sport számára és lett belőle sportnagyköveti program. Az első sikerünket már megéltük, több pályázatunk bent van, hiszen 2010-re majd az úszó EB-t sikerül ennek segítségével idehozni Magyarországra. Budapestre és a Balatonra, hiszen a medencei versenyek itt lesznek Budapesten, míg a nyílt vízi a Balatonon lesz. Tehát az első sikerünk megvan, több pályázatunk bent van. Nagyon remélem, hogy ugyanolyan sikeres lesz.
A Budapest Winter Invitationről kérdezett még elnök úr, hogy milyen eredményt várunk ettől, illetve hogy tudjuk-e még fokozni az eddigi eredményeinket, hiszen tavaly már, első évben 30 ezer, a következőben már 60 ezer vendégéjszakával többet tudtunk hozni Budapestre. Annyit szeretnék mondani, hogy változtattunk a koncepción, nem Budapest Winter Invasionnak, hanem Budapest Winter Ingvitationnak hívjuk a programot. Ennek az oka kettős: voltak olyan piacok, amelyek ezt nem vették jó néven és elég komoly vendégsereggel tudnak segíteni a mi utó- és előszezoni forgalmunkon, másrészt maguk a szállodák is, amelyek részvevői ennek a kampánynak, ők is kérték, hogy változtassuk invitationra. Meghosszabbodott maga a kampány egy teljes hónappal, hiszen most nem december 1-jétől március 31-ig, hanem november 1-jétől március 31-ig tart, a sajtó és promóciós kampány pedig már október 1-jén megkezdődött.
Új úgynevezett booking engine-t hoztunk, tehát a foglaláshoz megfelelő kapacitást biztosítottunk ezáltal. Az új módszerekkel jobban, könnyebben és főleg sokkal, de sokkal nagyobb lehetőségeket biztosítva a vevők számára, tesszük lehetővé a foglalásokat. Tehát ez is segíteni fog bennünket abban, hogy feltétlenül tovább növeljük a vendégéjszakák számát Budapesten. Nagyon lényeges a budapesti vendégéjszaka-növekedés is ebben az időszakban, hiszen tudjuk azt, hogy minden Magyarországon elköltött száz turistaforintból 70-et Budapesten költenek el a vendégek. Ezáltal nagyon fontos, hogy a főváros ebben az utószezoni hónapokban jól teljesítsen. Nagyon lényeges még az, hogy a március hónapban mielőtt végződne ez a kampány, a Budapesti Tavaszi Fesztivál is részese ennek a sorozatnak és ezáltal kettős lehetőségeket tudunk kihasználni, egyrészt a Budapesti Winter Invitation, másrészt a kulturális turizmus éve kapcsán a ráfordított eszközökkel meg tudjuk tenni azt, hogy valóban növekedhessenek majd a vendégéjszakák számai.
Nagyon remélem, hogy a világ pénzügyi krízise a közelebbi piacokra nem fog hatni, míg nyilván a távolabbiakra nagyon komolyan fog hatni, tehát az USA, Japán vonatkozásában komoly veszteséget kell majd nyilván elkönyvelni már csak azért is, mert az előzetes prognózisok szerint a közeljövőben körülbelül 500-1000 járat fog kimaradni, különösen a hosszú távú járatok. Ennek több, mint a fele az USA-ból fog kimaradni. Tehát nyilvánvalóan jelentősen csökkenni fognak az utazások, főleg a 2-3. desztinációk fognak csökkenni, az elsődlegesek talán megmaradnak. Nekünk most arra kell törekednünk, főleg a kulturális turizmus kapcsán, hogy kiváló programokkal, ajánlatokkal elsődleges piacokká váljunk olyan helyeken, ahol második és harmadik utazást a következő szezonban nem engedhetek meg maguknak az emberek.
Az új elemekről Balázst kérném meg, hogy szóljon. Köszönöm szépen.
Szűcs Balázs (Magyar Turizmus Zrt.)
SZŰCS BALÁZS (Magyar Turizmus Zrt.): Köszönöm szépen. A Budapest Winter Invitation kampány új arculattal is jelentkezik, amelyik a téli élményszerűségre hívja fel a figyelmet. A kampányt, ami eredetileg szállodai ajánlatokra épült, igyekszünk kiegészíteni, ahogy vezérigazgató úr is mondta kulturális és egyéb szabadidős ajánlatokkal, például a Budapest Gyógyfürdői Rt. is bekapcsolódik a kampányba egy kedvezményes ajánlattal, hogy arra hívjuk fel a figyelmet, hogy miért érdemes és mivel lehet eltölteni a Budapestre utazóknak a szabadidőt.
Ami szintén újdonság az idei évben, az az, hogy a Malév nem kizárólagos légitársasági partner, tehát ebbe az irányba is nyitunk, és más légitársaságok is promótálják velünk együtt ezt a kampányt, így tehát szélesíteni tudjuk a csatornákat.
Köszönöm szépen, ennyivel szerettem volna kiegészíteni az elhangzottakat.
ELNÖK: Köszönöm szépen a válaszokat.
Kérdezem képviselőtársaimat, hogy maradt-e még kérdésük, esetleg véleményük az MT Zrt. működésével kapcsolatban. (Pál Béla jelzésére:) Pál Béla alelnök úr, öné a szó.
További kérdések, hozzászólások, válaszok
PÁL BÉLA (MSZP): Egy nagyon rövid véleményt hadd mondjak! Azt gondolom, hogy képviselőtársaim kérdéseiből és véleményéből is kitűnt az, hogy nagymértékben elismerik azt a tevékenységet, amelyet az MT Zrt. az elmúlt két évben folytatott, amelynek valóban az az egyik jellemzője, hogy nagyon gyors és rugalmas, és folyamatosan igazodik a piac változásaihoz. Ennek az egyik jó példája a Winter Invitation, de számos más ilyen elemet is lehetne mondani, hiszen azok a programok, akár a sport-, akár a konferencia-nagyköveti program, akár - bár most nem került szóba - a Légimarketing Alap, és lehetne tovább sorolni, mind-mind olyan eszközök, amelyek alkalmasak arra, hogy Magyarország jobban megjelenhessen a turizmus nagy nemzetközi piacán.
Én is teljesen helytállónak tartom Faragó Hilda megemlítését ebben a körben is, hiszen ő volt az, aki már évekkel ezelőtt felhívta a figyelmet a kongresszusi turizmus jelentőségére, ami a jelenlegi adottságokhoz képest is olyan eredményeket hozott Magyarországnak, hogy Magyarország a 9. a megrendezett konferenciák számát illetően. Jól mondom? (Faragó Hilda: 6. az egyikben, és a másikban 22., attól függ, hogy melyiket nézzük!) Akkor előre jött három helyet...
RÓNA IVÁN (Magyar Turizmus Zrt.): A közepes nagyságúaknál hatodikak vagyunk, olyan városokat előzünk meg például, mint London, Prága vagy Brüsszel.
PÁL BÉLA (MSZP): El voltam maradva, akkor még jobbak vagyunk, mint a 9., tehát a 6. helyet értük el, és természetesen azt gondolom, mindannyian drukkolunk annak, hogy minél előbb megvalósuljon a nagy befogadóképességű kongresszusi központ Budapesten, mert az lenne az, amelyik még jobb helyet biztosíthatna Magyarországon. A bizottság tőle telhetően mindent megtesz annak érdekében, akár kormánypárti, akár ellenzéki oldalon ülünk, hogy ez a kongresszusi központ mielőbb megvalósulhasson.
Az is új elem, hogy nagyobb figyelem fordítódik a kisebb-nagyobb sportrendezvényekre, felismerve annak a jelentőségét, hogy a sport is óriási ismertséget biztosít Magyarországnak, ezeken a sportrendezvényeken rengeteg ember megfordul itt helyben is. És hogyha tovább folytatom az új elemeket, akkor persze az is ilyen, hogy egységben kezelődik a belföldi és a külföldi vendég, és hogy nagyobb figyelem fordul a régiók, a regionális idegenforgalmi bizottságok munkájára is.
Úgyhogy engedjék meg, hogy a köszönetemet fejezzem meg a vezérigazgató úrnak és a munkatársainak ezért a tevékenységért, amelyre persze a következő időszakban még nagyobb szükség lesz, mert hogyha rugalmasságról, alkalmazkodóképességről beszéltem, akkor, azt gondolom, a pénzügyi krízis hatásainak a kivédése vagy - inkább azt mondanám: - tompítása még az eddiginél is sokkal gyorsabb, rugalmasabb és alkalmazkodóképesebb munkát követel majd mindannyiuktól.
Számunkra teljesen megnyugtató az, hogy a marketingkeret nem csökken jövőre, azt gondolom, ebben is élvezi a bizottság támogatását a vezérigazgató úr. És én azt gondolom, végezetül azt kívánhatom, hogy más területen is úgy teljesüljenek a fogadalmai, mint például a marketingterv elkészülése vagy elkészítése kapcsán. Valóban, mi is azt tapasztaljuk, hogy most már két éve mindig időben elkészül, lehetőségünk van véleményezni, és természetesen év vége előtt ennek megfelelően el lehet kezdeni a jövő év tervezését. Köszönöm szépen.
ELNÖK: (Jelzésre:) Nagy Imre képviselő úr!
NAGY IMRE (MSZP): Tisztelt Elnök Úr! Kedves Vendégek! Egyrészt elnézést kérek, de mivel úgy gondoltam, hogy több téma van, és az elején nem volt egyértelmű, hogy összevonás van, ezért most is tennék fel kérdést, de hadd kezdjem azzal, amivel Pál alelnök úr befejezte! Azt gondolom, hogy az elmúlt években a Magyar Turizmus Zrt. tevékenysége különösen a belföldi turizmus terén kimondott eredményekkel járt, én azt gondolom, hogy ez nagyon jó úton halad. Ebben így is kell továbbmennünk. Ezt a jellegű munkájukat köszönöm szépen.
Három olyan jellegű kérdésem, illetve észrevételem lenne, amelyre nézve szeretném azért majd a vezérigazgató úr véleményét kérni. Egyrészt nyilvánvaló, nem is vitatjuk el, hogy Budapestnek, a Balatonnak kiemelt szerepe van, kiemelt szerepe van akár a főleg külföld felé való országmegjelenítésben, -akciókban, de az ember nyilván csak berzenkedik egy kicsit, amikor azt látja, hogy belföldön az egyes régiók mégiscsak konkurensek is egymással, tehát hogyha különösen a belföldi turizmus esetében bizonyos előnyben részesítések vannak. Még egyszer mondom: ezt a külföld esetében sokkal erősebben látom igazoltnak, a belföld kapcsán azonban azt gondolom, hogy ebben egyfajta egyensúlyt kell tartani. Illetve úgy gondolom, hogy nemcsak kiemelt területek szerint célszerű a külföld felé menni, hanem jó, hogyha bizonyos termékek szerinti akciókat szervezünk, legyen az akár borturizmus, gasztronómia, vagy legyen az akár mondjuk a világörökségi városokra, helyszínekre vonatkozó kínálat. Tehát nemcsak területi, hanem bizonyos téma szerinti fókuszálásra is szükség van. Ezt nyilvánvalóan le is írtuk a RIB véleményénél, amikor, ahogy említette is, nagyon széleskörűen kérték a véleményeket a marketingtervre.
Láttam az anyagban az év végi akcióra vonatkozó dolgokat is. Őszintén megmondom, több kérdés is megfogalmazódott bennem. Az egyik kérdés, hogy nem nagyon szerény mértékű-e a célzás, hogyha a nyereményakciót egy eltöltött éjszakához kötik, pontosabban, ha jól emlékszem, úgy van, hogy legalább egy vendégéjszakát kell eltölteni ahhoz, hogy az akcióban részt vegyen, miközben pont azt látjuk, hogy a vendégéjszakák száma csökken - nem a vendégszám csökken, ott egy növekedés van, vendégszám-növekedés van.
Másrészt kérdés, hogy ez az akció együtt jár-e bizonyos csomagok kialakításával, vagy egyszerűen arra buzdítjuk az embereket, hogy gyertek, töltsetek időt szálláshelyen, szállodában, és részt vesztek egy sorsoláson. Ezekhez valóban hozzákötünk-e olyan speciális kedvezményes csomagokat, amelyek igazából ösztönözhetik azt, hogy ebben az időszakban menjenek?
A harmadik kérdésem pedig az, hogy az egyik oldalon nyilván pont most vagyunk a sűrűjében a turisztikai desztinációs menedzsmentek kialakításának, és az önök véleményére is kíváncsi lennék a tekintetben, hogy hogyan látják különösen a regionális szintek kialakítását, abban a regionális marketingigazgatóságok helyét, szerepét. Hiszen, azt gondolom, a Turizmus Zrt. nélkül régiós szinten és nyilván országos szinten sincsen marketing, nem lehetnek még a TDM-ek sem, nem lehet megkerülni a regionális marketingigazgatóságok szerepét, bár ebbe, azt gondolom, nyilvánvalóan a regionális marketingszervezeteket és egyfajta többcsatornás, többek között az adott régió vállalkozói vonaláról, önkormányzati vonaláról jövő finanszírozást is be kell kapcsolni.
Valamint nyilván szívesen hallanám, hogy magát az országos képet, mondhatnám a Turizmus Zrt.-t vagy éppen az országos TDM-et hogyan képzelik el. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm, képviselő úr. Vannak-e még további kérdések? (Senki nem jelentkezik.)
Nekem egy kérdésem lenne. Sármellék kapcsán elhangzott a téli bezárás dolga. A kérdésem az lenne, vezérigazgató úr, hogy szokványos ezeknél a légitársaságoknál, illetve direktmarketing-támogatásokkal lehet szorgalmazni és elősegíteni a gondolkodásukat, amikor járatbezárásokról vagy -indításokról van szó. Történt-e ilyenfajta egyeztetés? Tehát a Légimarketing Alapon esetleg túlnyúlva, éppen ahogy ön is említette, a jelenlegi pénzpiaci helyzetben és ebben a válságban valamilyen módon mégiscsak el lehet-e érni azt a réteget, amely ilyen körülmények között is hajlandó a repülős utakat választani? Tudunk-e erre valami extra megoldást? Van-e ebben valami közös gondolkodás akár Sármellékkel, akár Budapesttel, illetve az ott működő, költségtakarékos légitársaságokkal?
Megadom a lehetőséget a válaszadásra. (Róna Ivánnak:) Öné a szó.
RÓNA IVÁN, a Magyar Turizmus Zrt. vezérigazgatója: Köszönöm szépen. Ami Budapest és a Balaton kiemeltségét illeti, természetesen amikor a Magyar Turizmus Zrt. megalkotja a marketingtervét, akkor fő termékeket, termékcsoportokat, a promóciós munka területén és a kommunikációs munka területén kiemelt csoportokat mutat be. Ahogy azt előre mondtam, ilyen természetesen Budapest, miután minden 100 elköltött turistaforintból 70-et Budapesten költenek el, ezért Budapest a legkiemelkedőbb turisztikai termékünk; ha Hadházy úr itt lenne, akkor most azt mondanám, hogy Budapest és a Közép-Dunavidék, mert különben megsértődne, és igaza is lenne, tehát Budapest és a Közép-Dunavidék, tehát ez a régió.
A Balaton a másik, hiszen az összes belföldi vendégéjszakának majdnem az 50 százalékát a Balatonnál töltik. Tehát nyilvánvaló, hogy a hangsúlyokat itt is kiemelten kell kezelni. A harmadik ilyen nagyon fontos termékcsoport, amelyre a kommunikációs és marketing tevékenységünket kihegyezzük, ez az egészségturisztikai szegmens. A negyedik pedig a konferencia- és a különböző eseményturizmus. Ami a többi régiót illeti, úgy gondolom, hogy elsősorban a harmadik szegmensben, az egészségturisztikaiban a többi régió kiemelten szerepel, méghozzá nagyon komolyan, Budapestet is megelőzve. A Balaton csak azért nem, mert a Balaton régióhoz tartozik az előbb említett Zalakaros, Hévíz és Tapolca is. De ha Észak-Magyarországot vesszük, akkor Eger, Miskolc, Tapolca, Mezőkövesd, Bogács, Zsórifürdő és még sorolhatnám. Ezek mind-mind olyan kiemelt helyek és kiemelt promóciós célok, amelyek mindenféleképpen egyenlő esélyt kapnak a többiekkel is, természetesen akkora büdzsé nincsen, hogy Budapesttel vagy a Balatonnal egyforma nagyságú kampányösszegeket tudjunk biztosítani. De én úgy gondolom, hogy jelentőseket biztosítunk. De akár más területeket nézve is, a Dél-Alföldet például, Szegedtől Gyuláig, Gyopárosfürdőig abszolút kiemelten kezeljük ezeket az egészségturisztikai lehetőségeket.
Ami a konferenciaturizmust illeti. Ott tudunk segíteni a Budapesten kívüli régióknak, ahol erre lehetőség van. Éppen legutóbb jártam Szegeden, egy gyönyörű konferenciaközpont létesült és minden olyan helyen, ahol ezek az infrastrukturális lehetőségek megvannak, ott promócióban, marketingben is melléállunk. Van a Magyar Turizmus Zrt.-nek egy csoportja, ez a termékcsoport, aminek keretében működik a kongresszusi iroda és az a feladata, hogy a promóció segítségével segítse ezeket a helyeket piacra jutni. Mi igyekszünk a többi régiót is egyenlő eséllyel mérni olyannyira, hogy például a 22 országban lévő 24 külképviselőnk a múlt héten itthon volt és a vidéki régiós látogatást Észak-Magyarországra tettük. Egy nagyon sikeres körúton vagyunk túl, sok újdonsággal ismerkedtek meg a külképviselőink. Nagyon sok új olyan programot, fesztivált, eseményt, épített emlékeket és vonzerőt láthattak, amelyeket, majd, ha visszatérnek az állomáshelyükre, ez ma megtörtént, akkor azonnal a piacra tudják vinni őket.
Tehát úgy gondolom, hogy az anyagi lehetőségeinkhez mérten a Budapest és Balaton régión kívül is a többi régiót - ha nem a kívánt mértékben, de - mindenképpen az adott lehetőségekhez mérten megfelelően támogatjuk.
Ami az egy vendégéjszaka eltöltésére vonatkozó akciónkat illeti, már annál is adunk kedvezményt, lehetőséget, nyilván ez az utószezoni lehetőségre vonatkozik. Itt inkább arról van szó, hogy arra adjuk a kedvezményt, de nyilvánvalóan többre is fog lehetőség jutni, hiszen itt most nem került megemlítésre, de 40 millió forintot szánunk egy olyan kampányra, amely az üdülési csekkeknek a párnacihából való kicsalogatására vonatkozik, amelyeket elsősorban és természetesen a szálláshely-kapacitások kihasználására, igénybevételére ösztönöz. Hiszen a megvásárolt és felhasznált üdülő csekkek között rettentő nagy a különbség, milliárdos nagyságrendű és szeretnénk, hogy ha ezek az üdülési csekkek most éppen az utószezonban-előszezonban kerülnének felhasználásra segítve ezzel azokat a szálláshelyeket, amelyek ilyenkor ínségesebb időket élnek. Balázst megkérem, hogy ezt egészítse még ki.
SZŰCS BALÁZS (Magyar Turizmus Zrt.): Ez a belföldi forgalmat a téli időszakban élénkítő nyereményakció, ami arra is ösztönöz, hogy az üdülési csekkeket beváltsák ebben az időszakban, ebbe az anyagba akkor került be, amikor még a koncepció kialakítás alatt volt. Nem november 1-jétől, hanem november 15-től indulna és Nagy Imre úr észrevétele, hogy csak egy éjszaka, szerintem is megfontolásra érdemes, hogy esetleg bővítsük legalább két éjszakára, hogy arra ösztönözzük a vendégeket, hogy megnöveljük a tartózkodási időt és ez lesz együttműködésben a Szálloda Szövetség szállodáival, illetve a régiókkal. Külön kínálati programcsomagok ehhez nem tartoznak, mert minél szélesebb körben szeretnénk, ha ezt igénybe tudnák venni.
RÓNA IVÁN (Magyar Turizmus Zrt.): A TDM-ekkel éppen most tartottunk legutóbb, szeptember végén egy külön rendkívüli igazgatósági ülést a Magyar Turizmus Zrt.-ben, ahol a szakállamtitkár úr és főosztályvezető úr részvételével meghatároztuk az MT Rt. feladatait a TDM-ek segítésében. Ha most nagyon humoros akarok lenni, akkor egy régi bolsevik mondás szerint "ha nem tudsz egy forradalmat leverni, állj az élére". Szóval mi nem akarjuk ezt leverni, de mindenképpen az élére akarunk állni. Tehát mindenképpen azt szeretnénk, hogy ha a TDM-ek valóban hatékonyak legyenek és azt nagyon jól tudjuk, hogy marketing munka nélkül ez nem fog sikerülni. Ugyan komoly marketingösszegeket is szánunk rá és amúgy nagyon komoly összegekkel eleve rendelkeznek ezek a régiók a TDM kialakításához, működtetéséhez, de mi azt szeretnénk, ha valóban profi módon tudnák már az elején működtetni ezt a rendszert és ki más tudná ebben jobban segíteni, mint az RMI-k. Hiszen az RMI-k azok, amelyek rendelkeznek mind az információkkal, mind pedig a szakmai gyakorlattal. Tehát én azt tudom mondani, hogy igen, az MT Rt. az élére áll ennek a dolognak és segítjük. A szakmai iránymutatást pedig a szakállamtitkárság fogja megadni, hiszen ők dolgozzák ki a feltételeket hozzá. Ami az elnök úr kérdését illeti Sármellékkel kapcsolatban, valóban látjuk ezt a problémát, próbáljuk is főleg a légitársaságokat ösztönözni arra, hogy járuljanak hozzá és 1+1-es akciókkal tegyünk be pénzt és csináljunk olyan marketingakciókat és nemcsak az új, hanem a meglévő járatoknál is, amelyeknek a gazdasági krízis következtében kevesebb potenciális utasa lesz. Tehát ezeken a területeken fejtsünk ki közös tevékenységeket. Ezeken a területeken nekünk rendelkezésre áll az anyagi eszköz, amire, ha a légitársaságok hajlandóak, akkor mi örömmel működünk velük együtt.
A repülőterek közül például most a Budapest Airport új akciót indított, nagyobb kedvezményeket próbál adni, éppen azért, hogy arra ösztönözze a légitársaságokat, hogy jöjjenek a téli-tavaszi hónapokban is.
Még egy dolog, Pál Béla alelnök úr kérdésére röviden válaszolva. A pénzügyi krízist említette, valóban igyekszünk nagyon rugalmasan alkalmazkodni az új helyzethez. A 22 országban a 24 képviselőnk minden nap minden reggel 10 óráig riportot készít és elküldi az éppen aktuális helyzetet az eseményekről a turizmus területén. A kinti események hatása a kinti turisztikai szegmensre. Ebből itthon egy elemző csoport kialakít egy véleményt, a menedzsment pedig meghozza a döntést. Tehát napra készen figyelemmel kísérjük az eseményeket és akár percről percre tudjuk csoportosítani az eszközeinket akár országról, akár marketingeszközről van szó, annak érdekében, hogy azokat a régiókat érjük el, amelyekből több vendégéjszakára számíthatunk. Ma úgy tűnik, hogy nem a távolabbi régiók ezek, hanem a szomszédos és közeli országok, ahonnan, ha rövidebb időtartamra is, de mindenképpen ide lehet csábítani a vendégeket. Tehát ezt napról napra figyeljük, és napról napra alakítjuk ki az akcióinkat, illetve alkalmazkodunk az éppen aktuális helyzethez. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Köszönjük az MT Zrt. vezetőinek, hogy eljöttek a mai ülésre, és hogy ezt a beszámolót megtartották.
(Jelzésre:) Nagy Imre képviselő úr jelzi, hogy még hozzászólási igénye van. Parancsoljon, képviselő úr!
NAGY IMRE (MSZP): Elnézést kérek a többiektől, de két pici mondanom lenne még. Egyrészt még jobban örülnék, hogyha meggyőződésben történnének bizonyos élre állások, mert meggyőződésem, hogy a regionálismarketing-erősítés közös célunk. Ha pedig vannak olyan térségek, amelyekben akár 50 százalékos részesedés van bizonyos turisztikai ágakból, akkor azt gondolom, hogy pont ezen keresztül egy sokkal erősebb, alulról jövő, más forrásokból jövő finanszírozásnak is be kell ebbe a régiós marketingbe kapcsolódnia.
A másik dolog, hogy az üdülési csekkel elindított egy fél gondolatot a vezérigazgató úr. A vendéglátóhelyeknek nyilván a felhasznált üdülési csekk az érték, pontosabban az nem érték, még hogyha országosan vagy egy adott szervezetnél meg is marad fel nem használt, akár az előző években fel nem használt üdülési csekk. Tehát akár adóamnesztiáról és egyébről, akár egy részösszegű beváltásról van szó, meg lehetne próbálkozni egy akcióval az Üdülési Alapítvánnyal a visszamenő időszakra vonatkozóan, tehát nem a még, ebben az évben esedékesre nézve. Lehet, hogy meg kellene nézni, hogyha van rá adat, hogy mondjuk az elmúlt három évben mennyi üdülési csekket nem váltottak be, mennyi van kint, ha még egyáltalán kint van, és annak valamilyen, akár csökkentett értékű visszaváltási akciójával lehet, hogy segíteni tudnánk a vendéglátóhelyeken. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Válaszadásra megadom a lehetőséget a vezérigazgató úrnak.
RÓNA IVÁN, a Magyar Turizmus Zrt. vezérigazgatója: Messzemenőleg egyetértek ezzel, és akkor segítséget kérek a képviselő úrtól. Karácsony elnök úrral kapcsolatban, mert vele próbáltam egyezkedni, de ő azt mondta, hogy ez olyan, mint a mozijegy: ha lejárt, lejárt. (Derültség.) Én tehát ugyanazon a véleményen vagyok, mint a képviselő úr, én nagyon ösztönzöm, szorgalmazom ezt, mert tudom, hogy mennyi maradt bent a párnacihában, hogy mennyi az, amit nem használtak fel, ha másért nem, figyelmetlenségből. Azt mondta az elnök úr: egy év, lejárt, olyan, mint a mozijegy. Ha segítséget kapok, nagyon megköszönöm. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Köszönöm az elhangzott véleményeket, a válaszokat. A napirendi pontot lezárom.
Az egyebek között arra szeretném felhívni a képviselő urak figyelmét, hogy a következő héten kihelyezett bizottsági ülést tartunk: október 28-án, kedden, a Puskás Ferenc stadionban fogjuk tartani a bizottsági ülésünket, amelynek napirendjén lesz többek között az olimpiai szereplés értékelése is.
Szeretném még tájékoztatni képviselőtársaimat, hogy egy igen hosszú egyeztetési folyamaton vagyok túl, ami a magyar labdarúgás felhalmozott adósságállományának a rendezését illeti, ez az a bizonyos 3,1 milliárd forint. Az APEH elnökével, a pénzügyminiszter úrral, illetve a Magyar Hivatásos Labdarúgó Liga elnökével több fordulóban tárgyaltunk. Úgy néz ki, hogy körvonalazódik egyfajta megoldási lehetőség, ezért szeretném, ha a következő bizottsági ülésen erről a pénzügyminiszter úr képviselője, illetve a Hivatásos Labdarúgó Liga elnöke vagy képviselője tájékoztatná a bizottság tagjait.
Még egy jó hírről szeretnék beszámolni: ahogy az ma már szóba került, Magyarország megnyerte a 2010-es úszó-Európabajnokság rendezési lehetőségét, e mellett pedig szintén 2010-ben a golfozók junior-Európabajnoksága is Magyarországon lesz, ami azért fontos a turizmus számára, mert egy igen jól költő vendégréteget lehet megfogni, és nemcsak a junior-, hanem azzal párhuzamosan a senior-Európabajnokságnak is Magyarország lesz a helyszíne. Mind a két szövetség elnöke, tehát Gyárfás Tamás és Sugár András úr is jelezték, hogy szívesen eljönnének a bizottság elé, és beszámolnának arról, hogy milyen terveik vannak, illetve hogy milyen támogatásra van szükségük ahhoz, hogy megfelelő színvonalon tudják majd megrendezni ezeket a rendezvényeket.
Van-e még valakinek az egyebek között közlendője? (Senki nem jelentkezik.) Amennyiben nincs, akkor megköszönöm a részvételt a bizottság tagjainak, és a bizottsági ülést bezárom. Mindenkinek szép napot kívánok!
(Az ülés befejezésének időpontja: 9 óra 55 perc)
Bánki Erik
a bizottság elnöke
Jegyzőkönyvvezetők: Lajtai Szilvia és Molnár Emese