STB-26/2008.
(STB-65/2006-2010.)
az Országgyűlés Sport- és turisztikai bizottságának
2008. november 4-én, kedden 09.00 órakor
a Képviselői Irodaház 520. számú tárgyalójában
megtartott üléséről
Tartalomjegyzék
A bizottság részéről*
Megjelent*
Helyettesítési megbízást adott*
Hozzászólók*
Elnöki megnyitó*
A szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat (T/6374. szám) (A bizottság feladatkörébe tartozó kapcsolódó módosító javaslatok megvitatása)*
Egyes adó- és járuléktörvények módosításáról szóló törvényjavaslat (T/6667. szám) (Általános vita)*
Szatmári László szóbeli kiegészítője*
Kérdések, észrevételek*
Válaszok*
Határozathozatal*
Tájékoztató a határ menti együttműködések turisztikai lehetőségeiről, pályázatairól*
Mikulás Brigitta szóbeli kiegészítője*
Kérdések*
Mikulás Brigitta válaszai*
Tájékoztató a gyógyfürdők által végzett gyógyszolgáltatások OEP-finanszírozásáról*
Németh István szóbeli kiegészítése*
Dr. Héjja Mária szóbeli kiegészítése*
Lakatosné Kovács Anna hozzászólása*
Tájékoztató a turisztikai célelőirányzat 2008. évi felhasználásáról*
Dr. Kovács Miklós szóbeli kiegészítője*
Egyebek*
Napirendi javaslat
1. Egyes adó- és járuléktörvények módosításáról szóló törvényjavaslat (T/6667. szám)
(Általános vita)
2. A szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat (T/6374. szám)
(A bizottság feladatkörébe tartozó kapcsolódó módosító javaslatok megvitatása)
3. Tájékoztató a gyógyfürdők által végzett gyógyszolgáltatások OEP-finanszírozásáról. Előterjesztő: az Egészségügyi Minisztérium képviselője, a Magyar Fürdőszövetség képviselője
4. Tájékoztató a turisztikai célelőirányzat 2008. évi felhasználásáról
Előterjesztő:
ÖM Turisztikai Szakállamtitkárság képviselője
5. Tájékoztató a határ menti együttműködések turisztikai lehetőségeiről, pályázatairól. Előterjesztő: Nemzeti Fejlesztési Ügynökség képviselője
6. Egyebek
Az ülés résztvevői
Elnököl: Bánki Erik (Fidesz), a bizottság elnöke
Pál Béla (MSZP), a bizottság alelnöke
Lengyel Zoltán (MDF), a bizottság alelnöke
Dr. Horváth Klára (MSZP)
Koscsó Lajos (MSZP)
Mohácsi József (MSZP)
Páva Zoltán (MSZP)
Nagy Imre (MSZP)
Dr. Tóth József (MSZP)
Becsó Zsolt (Fidesz)
Hadházy Sándor (Fidesz)
Szalay Ferenc (Fidesz)
Helyettesítési megbízást adott
Nagy Jenő (MSZP) Páva Zoltánnak (MSZP)
Tóth József (MSZP) Mohácsi Józsefnek (MSZP)
Kovács Ferenc (Fidesz) Becsó Zsoltnak (Fidesz)
Lasztovicza Jenő (Fidesz) Hadházy Sándornak (Fidesz)
Szijjártó Péter (Fidesz) Szalay Ferencnek (Fidesz)
Meghívottak részéről
Hozzászólók
Dr. Gyenge Anikó (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium)
Szatmári László (Pénzügyminisztérium)
Mikulás Brigitta (Nemzeti Fejlesztési Ügynökség)
Németh István elnök (Magyar Fürdőszövetség)
Dr. Héjja Mária (Egészségügyi Minisztérium)
Lakatosné Kovács Anna (Országos Egészségbiztosítási Pénztár)
Dr. Kovács Miklós szakállamtitkár (Önkormányzati Minisztérium)
(Az ülés kezdetének időpontja: 098 óra 05 perc)
BÁNKI ERIK (Fidesz), a bizottság elnöke, a továbbiakban ELNÖK: Jó reggelt kívánok mindenkinek! Sok szeretettel köszöntök mindenkit, a Sport- és turisztikai bizottság tagjait, a megjelent érdeklődőket és vendégeket. A mai ülésünknek az írásbeli meghívóban szereplő pontok szerint hat napirendi pontja van. Kérdezem, hogy van-e az eredeti forgatókönyvhöz képest módosító javaslatuk. Alelnök úrral konzultálva két javaslatot magam is tennék. Az egyik, hogy a szerzői jogról szóló törvény módosításával kezdenénk, mert mindösszesen hat kapcsolódó módosító indítvány szerepel. Utána folytatnánk az adótörvényekkel, illetve még egy módosítás lenne, az eredetiben ötödik napirendként szereplő tájékoztató előrejönne a harmadik helyre. Aki így elfogadja a módosított sorrendet, kérem, szavazzon. (Szavazás.) Egyhangú. Köszönöm szépen. Megállapítom, hogy a bizottságunk határozatképes.
El is kezdjük az első napirendi pontunk vitáját. A szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat módosító indítványainak a tárgyalását. Köszöntöm dr. Gyenge Anikó osztályvezető asszonyt, az Igazságügyi és Rendészeti Minisztériumból, illetve dr. Hepp Nórát, a Szabadalmi Hivataltól. Elsőként az 1-es ajánlási számon benyújtott módosító indítványt tárgyaljuk, dr. Rubovszky György képviselőtársunk indítványa, ami gyakorlatilag megegyezik a korábbi módosító indítványával. A kormány álláspontját kérdezem.
DR. GYENGE ANIKÓ (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Jó reggelt kívánok. Köszönöm szépen a szót. Mivel tegnap este zárult le a törvénymódosítás részletes vitája, így természetesen kormányálláspontot nem tudok mondani. Az előterjesztők szakmai szinten megvitatták a javaslatokat, így a mai nap három előterjesztő szakmai véleményét fogom tolmácsolni.
Az első számon jelölt módosító javaslat szoros összefüggésben van a 3-4-5-6. módosító javaslattal. Ezek valamennyien a Magyar Szabadalmi Hivatal hatáskörét szüntetnék meg és váltanák vissza az Oktatási és Kulturális Minisztérium hatáskörére. Ezeket a kormány egységesen nem tudja támogatni a már korábban kifejtett okokból.
ELNÖK: Elnézést, akkor mindjárt a 2-est is megkérdezhetném?
DR. GYENGE ANIKÓ (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): A 2-es az, ami tárgykörében érdemben eltér és ha megengedik, erről is szólnék. Ez a bizottság a múlt héten a módosító javaslatokról úgy szavazott, hogy gyakorlatilag elismerte a törvényjavaslatban foglalt egyensúlyát a felhasználóknak és a jogosultaknak, figyelve arra, hogy a közös jogkezelő szervezetek díjszabásai kapcsán mindkét oldal érdekei megfelelően tudjanak érvényesülni. Vagyis elutasították azokat a javaslatokat, amelyek bármely irányba elbillentették volna ezt az egyensúlyt és megszavazták azokat, amelyek ezt fenntartották.
Ahogy maga a törvényjavaslat is jelzi ezt és ahogy ez a bizottságban is felmerült, bizony vannak bajok a közös jogkezelés rendszerével és az egyik ilyen probléma az, hogy egyes területeken magasak a jogdíjak. Az most már egyértelmű, hogy a törvényjavaslat éppen azt a célt is szolgálja, hogy a jogdíjak kialakításának egy olyan új rendszerét vezessük be, ami lehetőséget ad arra, hogy ezek a jogdíjak akár csökkenjenek is.
Ez a kapcsolódó módosító javaslat, ami most önök előtt áll, egy nagyon drasztikus beavatkozást okozna a rendszerben. Gyakorlatilag az üres hordozói jogdíjat olyan mértékben csökkentené le, ami a fenntartási költségeit biztosítaná ennek a jogdíjtípusnak. Amivel gyakorlatilag értelmetlenné tenné a jogintézmény fenntartását. Emiatt a kormány nem tudja támogatni, mivel ebből a jogdíjból rengeteg olyan kulturális intézményt, feladatot finanszíroznak a közös jogkezelő szervezetek, amelyeket a jelenlegi költségvetési helyzetben a kormány nem tud utánpótolni, tehát, ha ez a megközelítőleg hárommilliárdos jogdíjmennyiség kiesik a kulturális infrastruktúrából, az utánpótlás nélkül marad, tehát ennyivel kevesebb lesz a kultúrára a jövőben. Emiatt a kormány várhatóan nem fogja támogatni, a szakmai véleményünk az, hogy ezt nem lehet elfogadni. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönjük szépen. Kérdezem a bizottság tagjait, hogy Rubovszky György képviselőtársunk 1-es ajánlási számú kapcsolódó módosító indítványát ki támogatja. (Szavazás.) Hat igen. Aki nem támogatja? (Szavazás.) Kilenc. Tartózkodás? (Szavazás.) Nem volt.
A 2-es ajánlási számon dr. Hajdú Attila képviselőtársunk módosító indítványa szerepel. Ki támogatja ezt a módosító indítványt? (Szavazás.) Senki sem.
A 3-as Rubovszky György indítványa. Ki támogatja? (Szavazás.) Senki nem támogatja.
A 4-es Rubovszky György indítványa. Ki támogatja? (Szavazás.) Senki nem támogatja.
Az 5-ös szintén Rubovszky György indítványa. Ki támogatja? (Szavazás.) Senki nem támogatja.
A 6-os is Rubovszky György indítványa. Ki támogatja? (Szavazás.) Senki nem támogatja. Köszönöm szépen. További szép napot kívánunk.
Egyes adó- és járuléktörvények módosításáról szóló törvényjavaslat (T/6667. szám) (Általános vita)
A második napirendi pontunk következik, az egyes adó- és járuléktörvények módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája. Köszöntöm Szatmári László urat a Pénzügyminisztériumból, meg is adom a szót. Tessék!
Szatmári László szóbeli kiegészítője
SZATMÁRI LÁSZLÓ (Pénzügyminisztérium): Tisztelt Bizottság! Azzal kell kezdenem, hogy bár ez egy új törvénycsomag, számos elemében megegyezik azzal a korábban, még szeptember elején beterjesztett törvénycsomaggal, amely az adótörvény-változásokat tartalmazta volna eredetileg. Mint a tisztelt bizottság is tudomást szerzett róla, ez a törvénycsomag gyakorlatilag annak a törvénycsomagnak az egyszerűsítő, illetve a feketegazdaság elleni fellépést szolgáló elemeit tartalmazza. Tehát a közvetlen hatásait tekintve adóterhet és változást eredményező intézkedések ebben nem találhatóak.
Ennek megfelelően az sem lehet egy merőben meglepő dolog, hogy olyan javaslatokkal találkozhat a tisztelt bizottság, amelyeket a korábbiakban megismerhettek. Tehát ebből a szempontból az én dolgom viszonylag egyszerű, hiszen részleteiben is jól ismert javaslatokat tartalmaz ez a csomag. Megítélésem szerint közvetlenül az ágazatot érintően ez a törvénycsomag három ponton tartalmaz rendelkezést, javaslatot, az egyik a falusi vendégfogadást érintően. Ez is szerepelt a korábbi csomagban. A másik ilyen módosítás az utazásszervezők esetében az önálló pozíciószámonkénti ár és tömegadózás az általános forgalmi adóban, illetve a jövedéki adóztatásban pedig nem jövedéki engedélyes vendéglátók esetében a napi alkoholtermék-elszámolást tartalmazó előírás. Szerintem közvetlenül az ágazatra vonatkozóan ezek az előírások találhatók a törvénycsomagban. Ezek ismertek a korábbi csomagból is. Természetesen közvetett általános hatásait tekintve számos olyan előírás található, amelyek a korábbi csomagban előfordultak, így például a számos egyszerűsített előírás, amelyik az ágazat munkavállalóit, illetve vállalkozóit is érintheti. Ezek közül egyet-kettőt csak kiemelnék.
Nyilván jelentős hatással van az adminisztrációs egyszerűsítés, amelyik az összevont adókedvezmény intézményének a bevezetésével, az egyszerűsített adóbevallás intézményének a bevezetésével jár, illetve az ágazat vállalkozóit is kedvezően érinti az a szabály, hogy 2009-től, de már 2008-ra vonatkozóan is megszűnik az osztalékadóztatásnak a kettős adókulcsa. Tehát gyakorlatilag a magasabb, a 35 százalékos adókulcs megszűnik, illetve természetesen a különadónak az egyszerűbb szabályai is egy pozitív változást jelentenek, mint ahogy természetesen általános hatásait tekintve az ágazat vállalkozásait is érintik azok az adózás rendjéről szóló törvényben leginkább fellelhető szabályok, amelyek a készpénzforgalom helyett inkább a bankszámla felé terelik a fizetési forgalmat, illetve egyes mulasztások, durva szabálysértések esetén a szankciókat növelik. De hangsúlyozom, ezek ismételten olyanok, amelyek a csomagban előfordultak. Alapvető célzatuk, mint említettem, egyrészt az egyszerűsítés, másrészt a rejtett gazdaság súlyának a csökkentése. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen a kiegészítést. Kérdezem, hogy kinek van észrevétele, kérdése.
PÁL BÉLA (MSZP): Két észrevételem lenne. Köszönöm szépen, hogy említette az utazási irodákra vonatkozó szabályozást. Ebben a kérdésben Molnár Gabriella, a MUISZ elnök asszonyának a kérésére még korábban a pénzügyminiszter úrhoz fordultam, aki egyrészt megválaszolta azt, amit ön is mondott, hogy lehetőség van arra, hogy az utazásszervezők árrésének önálló pozíciószámra összevont számítási lehetősége az adott adómegállapítási időszakon belül teljesüljön. Ezt most ön is említette. Van viszont még két pont, amelyre rákérdeznék, amely a korábbi javaslatban szerepelt. Az egyik arra vonatkozik, hogy a rendezvényszervezést egyértelműen el kell különíteni az árrésadózás szabályaitól. Ezt kérte az utazási irodák szervezetének elnök asszonya. És a módosítás értelmében az áfa-törvény szerinti különös adózási mód csak olyan szolgáltatásokra alkalmazandó, amelyek jellegadó-tartalmuk alapján kizárólag turisztikai szolgáltatásoknak minősülnek. Így például egyértelművé válhatna az, hogy az önálló menedzserértékesítés, illetve rendezvényszervezés nem tartozik az árrésadózás körébe.
A másik ilyen kérdéskör, amelyet a miniszter úr megválaszolt, csak kérdezném, hogy szerepel-e ebben az adótörvény-előterjesztésben, hogy az utas fogalmának szűkítésével orvosolható lesz az a probléma, amely az utazásszervező által kibocsátott számlában kötelezően feltüntetendő adóalap, adóösszeg tárgykörét érintően merült fel, és a korábbi törvénymódosítási javaslat értelmében utasnak az minősül, aki ténylegesen utazik is. A nem adóalany utasok felé, amely az utazási események többségét jelenti, az ügyletet elegendő nyugtával kísérni, melynek adóadat-tartalmában nem szerepel az adóalap összegére vonatkozó adat.
Elnézést, hogy ilyen részletkérdéseket tettem fel, de a bizottságnak, mivel az utazási irodák adózása is a feladatkörébe tartozik, fontos, hogy ismerje, tudja, hogy ez az utóbb említett két módosítás bekerült-e a mostani törvénykörbe. Természetesen, mivel ez részletkérdést érintő terület és ha most nem tud rá válaszolni, azt is elfogadom, hogy ha utána írásban kapom meg és rendelkezésére fogom bocsátani a pénzügyminiszter úr levelét. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm. További kérdések? Hadházy Sándor képviselő úr, öné a szó.
HADHÁZY SÁNDOR (Fidesz): Köszönöm szépen. Tisztelt Bizottság! Az a kérdésem, hogy a Pénzügyminisztérium, illetve a kormányzat jónak tartja-e a jelenlegi adópolitikát és a magyar vállalkozások versenyképességét elfogadható szintűnek tartja-e a jelenlegi adóterheket figyelembe véve, illetve a magyar kis- és középvállalkozások tőkeerejét figyelembe véve, illetve összehasonlítva az unió más országaiban működő kis- és középvállalkozókéval. Magyarul hogy néz ki a mi versenyképességünk tőkeerő és adózás kérdésében? Csak az unión belül kérdezem.
A másik kérdés az, hogy a kormány szerint a kis- és középvállalkozások támogatása a hitellehetőségek bővítésével avagy az adópolitikával támogatható-e egyenletesebben vagy jobban. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Megadom a szót a főosztályvezető úrnak.
SZATMÁRI LÁSZLÓ (Pénzügyminisztérium): Tisztelt Bizottság! Tisztelt Elnök Úr! Valóban nekem a szűkebb szakterületem a személyi jövedelemadózás, de azért készültem. Alelnök úr kérdésére, a javaslat 22. §-ában található megoldás, tehát igen, az utazásszervezési szolgáltatásnak a pontos definíciója megtalálható és ugyanitt található meg az utas fogalma is. Az utas, aki ténylegesen igénybe veszi ezt és innen következik, hogy az utazásszervezési szolgáltatás fogalmából pedig kiderül, hogy arról a szolgáltatásról van szó, amely a jellegadó-tevékenység tekintetében ilyen, tehát ez a szolgáltatás az utazás. Tehát éppen ezért ebben a szolgáltatásban nem szerepel az önálló jegyközvetítés, stb. Tehát úgy gondolom, hogy ez a módosítás ezt megoldja. Minden részletkérdésre nem tértem ki, de ami ebben a korábbi törvénycsomagban is szerepelt, az ebben is így szerepel. Ez most éppen a 22. szakaszban van.
A másik kérdéssel kapcsolatban azt tudom mondani, hogy a kormány képviselője szakértőként van jelen, ehhez a törvénycsomaghoz van mandátumunk megnyilvánulni, tehát a tágabb értelmű értékelését bármilyen irányban adni, az valószínűleg nem ebből a pozícióból tehető meg. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Vélemények vannak-e a törvényjavaslathoz? Nekem lenne röviden néhány gondolatom hozzá. Mi a módosító indítványokat beadhattuk volna az eredeti törvényjavaslathoz. Addigra a kormány visszavonta az adótörvényeket. Gyakorlatilag ott az általános vitáról történő alkalmasság megítélésének vitája menetében már elmondtuk az érveinket, hogy miért nem tartjuk alkalmasnak általános vitára. Azt gondoltuk, hogy az a pénzügyi válság, ami - bár a miniszterelnök még szeptemberben azt mondta, hogy nem éri el Magyarországot, azért ez októberre látható volt, hogy nemcsak, hogy eléri, hanem - igen súlyosan érinti Magyarországot is, azt gondoltuk, hogy ennek következtében talán az új adótörvények benyújtásakor megpróbál valamiféle választ adni ezekre a folyamatokra a kormány. Gazdaságélénkítés nélkül nem lehet úgy átvészelni ezt a válságot, hogy ne érintse a társadalom valamennyi szegmensét rendkívül hátrányos módon. Ha körülnézünk Európában, mindenhol a kormányok megpróbálnak egyrészt a költségvetési számokon belül a saját házuk táján szigort mutatni, a bürokráciát a lehető legerősebb módon leépíteni, másrészről viszont a belső gazdasági motorokat élénkíteni és adókedvezményekkel, a jegybanki alapkamatok csökkentésével megpróbálják a piacot egy picit frissíteni. Ebből a törvényjavaslatból az égvilágon semmi nem köszön vissza. Éppen tegnap a miniszterelnök beszélt a parlamentben arról, hogy a kis- és középvállalkozások számára most ezermilliárd forintos csomagot hagynak jóvá. A részleteiről megint csak nem tudtunk meg sokat, de ehhez kapcsolódóan az adótörvények során semmilyen érdemi előrelépést nem látunk. Ha a mi szakterületeinket nézzük, akkor a turizmust érintően három kérdést felsorolt a főosztályvezető-helyettes úr, amiből nyilván az utazási irodák számára pozitív lesz a változás, viszont a napi standolás bevezetésével megint egy olyan többletterhet ró a törvényjavaslat a vendéglátókra, ami indokolatlan és érthetetlen.
Egyszer a kormány már próbálkozott ezzel, aztán belátta, hogy nem működik és viszonylag rövid időn belül visszavonta azt a szabályozási részét a törvénynek. Most úgy látom, hogy egy szűkebb körben, de újra próbálkozik ezzel a kérdéssel. Semmi értelmét nem látom.
A sport területét érintően egyetlen olyan módosítás sem szerepel benne, ami akár a sportolók alkalmazásának a tisztaságát segítené. Mindenki tudja, hogy bújtatott állásban vannak a sportolók különböző marketingcégeken keresztül, ami egy áldatlan állapotot jelent.
Rengeteg pernek az alapját képezik ezek, amikor egy egyesületet egy élsportoló elhagy. Nem tiszták a feltételek. A sportrendezvények, sportszervásárlások, sportberuházások kapcsán semmiféle adókedvezményt nem nyújt. Nem nyújtott a korábbi törvény sem és ez a mostani törvényjavaslat sem törekszik erre. Ezek alapján azt gondoljuk, hogy ez a törvényjavaslat átgondolatlan, kiforratlan, nem reagál a világgazdasági folyamatokra, ilyen értelemben alkalmatlan az általános vitára.
PÁL BÉLA (MSZP): Köszönöm szépen. Ha úgy merül fel a kérdés, hogy ez az adótörvény a valamikori adótörvények legjobbika-e, akkor az a válaszom, hogy nem, hiszen a pénzügyi válság által diktálta szükségszerűségek köszönnek vissza az adótörvényben is. Én azt gondolom, hogy elnök úrnak abban természetesen igaza van a sportot érintő változásoknál is abban a tekintetben, amelyeket felsorolt és amelyek lényeges bevételcsökkenést nem okoznak a költségvetésnek az adótörvényeknél. Ilyen például a napi standolással kapcsolatos ügyek vagy a sporttal kapcsolatos felsorolása, abban mindenképpen kívánatosnak tartottuk volna mi is, hogy ha valamilyen fajta elmozdulás történik. Az adótörvényeket azonban általános vitára alkalmasnak tartjuk azért is, mert reagál a pénzügyi válság kihívásaira. Nem azért nem szerepel benne adócsökkentés, mert a kormánynak az a szándéka, hogy ne szerepeljen, hanem azért, mert nincs lehetőség arra a jelenlegi körülmények között, hogy az adóból származó bevételek csökkenjenek, hiszen nagyon könnyű kimondani azt a szót, hogy adócsökkentés és nagyon nehéz megjelölni azt, hogy az ebből csökkenő államháztartási bevételek melyik területen csökkenjenek: a szociális kiadásoknál, a nyugdíjaknál, egyéb területeken?
Nyilván ennek a másik lábát is meg kell jelölni és azt gondolom, hogy a jelenlegi körülmények között azért is óvatos az adó- és járulékváltozásokról szóló törvénytervezet, mert erre nincs lehetőség. Ha ellenzéki képviselőtársaim ezt nekem nem hiszik el, azt megértem, mert szinte hagyományos, hogy kormánypárt és ellenzék vakon csak a maga véleményében hisz, de akkor - azt gondolom, hogy - higgyék el Demján Sándornak (Becsó Zsolt: ő kormánypárti.) és azoknak a gazdasági szakembereknek, akik ugyanazt mondják, hogy ma nincs itt az ideje az adócsökkentésnek. Ha túlleszünk a pénzügyi válságon, akkor természetesen lehetőség lesz rá, de addig nincs reális lehetőség erre. (Moraj.)
Azért is tartom általános vitára alkalmasnak - legyen szíves elnök úr megadni a szót Hadházy képviselő úrnak is, mert így sajnos csak magának tudja elmondani a véleményét és a többiek nem hallják, amit én mondok, amit én nagyon sajnálok - általános vitára, mert mindezzel együtt a lehetőségek határain belül azt gondolom, hogy természetesen azokon a területeken, ami a turizmust érinti, az utazási irodai szektort, ahogy említette vagy például a falusi vendégfogadás kedvezményeinek növelését, a kedvezmény egyszerűsített igénybevételét vagy például a gazdaság kifehérítését szolgáló intézkedéseket, a magánszemélyeket érintő könnyítéseket vagy a munkáltatókat, kifizetőket érintő könnyítéseket és például az adóbázis szélesítését, amelynek az egyik eleme, az a cégautóadózás egyszerűbbé, átláthatóbbá, igazságosabbá tétele, tehát a határokon vagy a korlátokon belül megpróbálja az adótörvényt azt ma, amit tehet. Én tehát az MSZP képviselőcsoportja nevében általános vitára alkalmasnak tartom. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm. Úgy látom, Hadházy Sándor úr úgy érzi, hogy megszólíttatott.
HADHÁZY SÁNDOR (Fidesz): Köszönöm szépen. Nem érzem úgy, mert szerintem azért beszélgetni lehet bizottsági ülésen, de hogy ha nem lehet, akkor elnök úr ez ügyben egy körlevelet bocsásson ki, akkor ahhoz tartom magam természetesen.
Az a helyzet, hogy azt hallhattuk az MSZP képviselői részéről, hogy pontosan a válságra reagál az adótörvény módosítása kapcsán benyújtott törvényjavaslat, amely azt jelenti, hogy nem kell csinálni semmit, mert ez a törvényjavaslat azt mondja, hogy nem kell csinálni semmit. Semmilyen lényeges változás nincsen benne. Tehát az MSZP szerint erre a pénzügyi válságra és a várható gazdasági recesszióra az a helyes kormányzati magatartás, ha nem csinál semmit. Ez egy markáns álláspont, azt tudom mondani, ezzel azonban én némiképp vitatkoznék. Pontosan azt hiányolja a Fidesz, hogy a kormány egyrészt először nem akar tudomást venni a pénzügyi válságról, utána pedig sorozatosan rossz válaszokat adott ezekre a kérdésekre. Ilyen az adótörvények módosítására benyújtott törvényjavaslat is. Azt gondolom, hogy ha hosszú távon vagy középtávon gondolkodik egy kormányzat, akkor a kis- és középvállalkozásokat és általában a gazdasági szektort érdemes erősítenie. Azért, mert végül is ők fizetik az adó jelentős részét. Hogy ha a kis- és középvállalkozások és a gazdasági szféra nehéz helyzetbe jut, akkor ki lehet vetni magasabb adókat, lehet még gyarapítani az APEH létszámát és különféle célprémiumokat is meg lehet fogalmazni, de több adóbevétel nem fog bejönni, akármennyire is erőlködik a kormányzat. Hanem inkább az lenne a feladata, hogy a gazdasági szférát erősítse és elsősorban az adópolitikával tudja a megfelelő válaszokat megadni erre a pénzügyi és készülő gazdasági válságra. Úgyhogy azt tudom mondani, nincs miről tárgyalni, mert ez a benyújtott törvényjavaslat semmire nem alkalmas. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm. Pál Béla alelnök úr kért újra szót.
PÁL BÉLA (MSZP): Köszönöm szépen. Természetesen nem körlevélre gondoltam és arra sem, hogy ragassza le Hadházy képviselő úr a száját, csak arra az általános viselkedési formára utaltam, hogy én is, bár számos ponton nem értek egyet a véleményével és képviselőtársaim sem, mégis figyelmesen végighallgatom a véleményét és közben nem zavarok beszélgetéssel, mert kíváncsi vagyok arra, amit mond.
Arra pedig, hogy nem csinál semmit ez az adótörvény, ez túlzás. Ezt hangsúlyozta főosztályvezető-helyettes úr is, hogy a jelenlegi lehetőségeknek megfelelően természetesen megpróbálja egyszerűbbé, igazságosabbá tenni az adórendszert, ezt szolgálják a magánszemélyeket érintő könnyítések, a munkáltatókat, kifizetőket érintő könnyítések, ezt szolgálja az adóbázis szélesítése és például ezt szolgálják nyilván a turizmus területén a falusi vendégfogadók, de ezt szolgálják azok az intézkedések is, amelyek a jelenlegi feltételek között próbálnak egyszerűbb, igazságosabb adóterheket vagy éppen könnyítést jelentő intézkedéseket bevezetni akár a falusi vendégfogadók, akár az utazási irodák, akár a rendezvényszervezők számára. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Örülök, hogy az alelnök úrnak és a képviselő úrnak is különböző véleményei és javaslatai vannak itt az ülésvezetéssel kapcsolatban. (Derültség.) Jelzem, az ülést az elnök vezeti. Körlevelet sem bocsátok ki, ha úgy érzem, hogy ennek eljött a szüksége, akkor legfeljebb karácsony előtt fogok egy olyat, amiben mindenkinek áldott, békés ünnepeket kívánok. Én érzékelem, hogy mikor kell beavatkozni egy vita során és azt meg fogom tenni.
Köszönöm. A vitát lezárom. Szavazásra teszem fel a kérdést. Aki az adó- és járuléktörvények módosításáról szóló törvényjavaslatot általános vitára alkalmasnak tartja, az kérem, kézfelemeléssel jelezze. (Szavazás.) Kilenc. Aki nem tartja alkalmasnak? (Szavazás.) Hét. Tartózkodás? (Szavazás.) Egy. A bizottság általános vitára alkalmasnak tartja a törvényjavaslatot. Alelnök urat kérdezem, hogy többségi véleményt ki fog mondani. (Pál Béla: Szívesen elmondom.) Alelnök úr mondja a többségi véleményt, a kisebbségi pedig Szalay Ferenc. Köszönöm szépen.
Tájékoztató a határ menti együttműködések turisztikai lehetőségeiről, pályázatairól
Áttérünk a következő napirendi pontunkra: tájékoztató a határ menti együttműködések turisztikai lehetőségeiről, pályázatairól. Előterjesztő a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség képviselője. Előterjesztő Mikulás Brigitta megbízott főigazgató. Köszöntöm az ülésen, megadom a lehetőséget, hogy az írásban megküldött előterjesztéshez szükségesnek érzett szóbeli kiegészítést megtegye.
Mikulás Brigitta szóbeli kiegészítője
MIKULÁS BRIGITTA (Nemzeti Fejlesztési Ügynökség): Köszönöm szépen elnök úr. Köszöntöm a képviselő urakat és köszönöm, hogy sikerült előrehozni a napirendi pontot. Néhány szóban szeretném kiegészíteni az írásbeli anyagot. A 2007-13-as költségvetési periódusban az Európai Bizottság kohéziós politikájában ez különösen nagy hangsúlyt kapott, a harmadik kiemelt területként szerepel. Azt gondolom, hogy ez azért is fontos, mert Magyarország 19 megyéjéből 15 megye részesül valamely határ menti programban.
Minden egyes partner állammal van külön operatív programunk. Magyarországon van az irányító hatósági szerep Románia és Szlovákia, illetve Szerbia és Horvátország vonatkozásában és az Ausztria-Szlovénia határ menti program esetében pedig a partnerállamnál van az irányító hatósági szerep. Van még ezenkívül egy négyoldalú együttműködési programunk is a magyar-szlovák-román-ukrán oldalon.
Amit még fontos ezekkel a határ menti programokkal kapcsolatban hangsúlyozni, az az, hogy rendkívül fontos szerepet játszik ebben a jelenlegi költségvetési időszakban, a 2007-13-asban az, hogy valósan közös projektek valósuljanak meg. Minden egyes közös projekt esetében elvárt az, hogy legyen a határ mindkét oldaláról származó partner. Azért is örülök, hogy a képviselő urak itt vannak, mert számos esetben azzal szembesülünk, hogy igazából még talán a pályázóknak nehézségeik vannak azzal kapcsolatban, hogy megtalálják a határ túl oldalán lévő partnereket és ez egy kulcsfontosságú szempont lesz majd ebben az időszakban, hogy tényleg sikeresen tudjanak közös projekteket megvalósítani.
Ami a turisztikai projekteket illeti, alapvetően igaz az, hogy ezek a határ menti programok elsősorban a megyéknek szólnak és nekik van lehetőségük ebben részt venni és igazából a kis- és középvállalkozói réteg nem elsődleges célcsoport. Tehát lehetőségük van bekapcsolódni, de akiket elsődlegesen céloznak ezek a határ menti programok, azok az önkormányzatok, illetve nonprofit szervezetek.
A korábbi INTERREG-es fejlesztéseket alapul véve, az operatív programok a határ menti programokban úgy kerültek kialakításra, hogy közös munkacsoport-ülések keretében alakultak ezek ki, körülbelül az elmúlt két év-másfél év során és mindig az, hogy adott esetben ezekben a határ menti programokban mi finanszírozható, az mindkét tagállam részvételével közösen alakul ki, és így alapozva a korábbi INTERREG-es együttműködésekre, illetve fejlesztési lehetőségekre, a turisztika is alapvetően mindegyik határ menti programban szerepet kap. Amelyikkel jelenleg a legelőrehaladottabb állapotban vagyunk, az a két legnagyobb programunk. Az Európai Unió belső határairól beszélünk, Szlovákia és Románia vonatkozásában, mind a két program keretében október 15-én meghirdettük a pályázati felhívást, a román vonatkozásban egyelőre csak tanulmányok előkészítésére vonatkozóan, illetve együttműködésre vonatkozóan, a szlovák programban pedig már 63 millió ERPA-forrást tudtunk meghirdetni és ebben is megjelenik a turisztika.
Ahogy említettem, ha vannak korábbi tapasztalatok, azokat követtük, van lehetőség mindenféle közös terméktervek kidolgozására, bármiféle kulturális, adott esetben akár infrastrukturált, tehát kisebb léptékű infrastruktúrák megvalósítására is, kerékpárutak, túraútvonalakra.
A horvát és a szerb oldalon pedig, amely esetekben még Magyarországnál van az irányító szerep, később is fogadta el az Európai Bizottság az operatív programokat, ez év tavaszán csak, emiatt van úgymond egy természetes késés a román és a szlovák programokhoz képest, amelyek esetében már a bizottsági jóváhagyás tavaly decemberben megtörtént, és ezekben a programokban kicsit azt érezzük, hogy ez a két ország sokkal több odafigyelést igényel, mert nem tagjai az Európai Uniónak, ezért igazából a magyar oldalnak kell erősebben fellépnie és fogni az ő kezüket. Reményeink szerint a következő év elején már ott is lesznek pályázati felhívásaink. A szlovén és az osztrák tekintetben pedig ahogy említettem, a partnerállamnál van az irányító hatósági szerep. Ezekben is vannak már pályázati felhívásaink, úgyhogy ebben igazából az a magyar oldali feladat, hogy minél inkább buzdítsuk a megyéket arra vonatkozóan, hogy keressenek és partnerek legyenek, a határon túli egyes önkormányzatokkal építsenek ki közös projekteket.
ELNÖK: Köszönjük szépen a szóbeli kiegészítést. Képviselőtársaimat kérdezem, hogy a megküldött anyaghoz, illetve a szóban elhangzott kiegészítéshez kérdéseket kívánnak-e fűzni, illetve van-e véleményük a határ menti együttműködések kérdéskörében. Becsó Zsolt, öné a szó.
BECSÓ ZSOLT (Fidesz): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Bizottság! Egy kérdésem lenne, majd egy rövid vélemény, illetve tájékoztatás. Tekintettel arra, hogy érintettek vagyunk Nógrád megye részéről, így a kérdés a magyar-szlovák határon átnyúló együttműködési programhoz kapcsolódik. Itt nevesítésre került a célterület, Szlovákiában ez öt kerület vagy öt megye, Magyarországon pedig a hét határ menti megye. Ezen túlmenően célterületként nevesítésre került Heves megye, amelynek nincsen kimenete, legalábbis határ menti szempontból, a Felvidék, Szlovákia irányába és Budapest. Tisztelettel szeretném megkérdezni, bár ezen már változtatni nem tudunk, de érdekelne engem, meg nagyon sokunkat, hogy a szlovák-magyar relációban elsősorban Budapest miért került nevesítésre, mint célterület. Más határokon átnyúló program keretében - úgy tudom - Budapest nem került nevesítésre. Hogy ha került, akkor legyen szíves, pontosítson.
Ami pedig a hozzászólás másik részét érinti: említette megbízott főigazgató asszony a partnerség fontosságát, ezt én is szeretném megerősíteni. A közigazgatás átszervezése révén Szlovákiában létrejöttek a kerületek vagy megyék. Ungár megye azonnal felvette természetes szövetségesével, Besztercebányával a kapcsolatot, akkor egy együttműködési megállapodást alakítottunk ki, majd ebben a ciklusban, miután bár számtalan külföldi kapcsolata van a megyének, de én személy szerint is a legfontosabbnak a felvidéki és szlovák kapcsolatot tekintem, egy, ehhez az időszakhoz kapcsolódó konkrét fejlesztési elképzeléseket is magában foglaló program került elfogadásra a két megye részéről. Tehát azt lehet mondani, hogy hónapokkal ezelőtt már tudatosan elkezdtünk készülni, hogy ha kiírásra kerül ez a program, akkor megfelelő projektekkel be tudjunk pályázni. Én azt gondolom, hogy ez a közös előkészület reményeim szerint meghozza majd a gyümölcsét, mert Besztercebánya vezetésével több programban sikerült megállapodni és ezeknek a projekteknek az előkészítése gőzerővel zajlik, december 15-e a beadási határidő. Ezek közül néhányat szeretnék megosztani a jelenlévőkkel, Nógrádi Nemzetközi Folklór és Gasztronómiai Fesztivál, annak a kibővítése, testvértelepülési hálózatépítés, nálunk 130 település található Nógrád megyében, több, mint 30 településünknek van testvértelepülési kapcsolata a Felvidéken vagy Szlovákiában, nemcsak a magyar lakta települések, hanem a szlovákok lakta települések esetében is. Ez megfigyelhető. Közös múltunk című történésztábort szeretnénk realizálni. Hollókő, Rimócz, Szécsény, Ipolytarnóc, Losonc, majd onnan vissza Losonc, Fülek és Salgótarján, Nagykeresztúr, Kisbárkány és ott egy átkötés Hollókő irányába. Ez egy 153 km-es kerékpárút, ennek a műszaki dokumentációjának az elkészítését szeretnénk pályázat formájában benyújtani.
A Szlovák Nemzeti Múzeummal közösen az alsósztregovai Madách-kúria teljes felújítása, illetve a hozzá kapcsolódó parknak a teljes felújítása. A partnerszervét értem, ahol a Csesztvén található Madách-kúriában történne egy kisebb beavatkozás, illetve a kertben történne egy kisebb jellegű megújítás. A nyugat-nógrádi térségi vasút, gazdasági és turisztikai tanulmány elkészítése, Aszód, Balassagyarmat, Losonc vasútvonalon. Ipoly-hidak. Itt kormányrendelet is van, két Ipoly-híd érinti Nógrád megyét, illetve Besztercebánya megyét. Szeretnénk, hogy ha ezzel kapcsolatban is most már ténylegesen történne előrelépés.
Turisztikai vonalon marketing, promóció közös programot szeretnénk összeállítani, ebbe, bár részben belefoglaltatna a Szlovákia Touron való közös részvétel, utazáskiállításon való részvétel és természetesen hozzá kapcsolódna valamennyi marketingpromócia, turisztikai desztinációs menedzsment szervezet létrehozását is lehetővé teszi ez a program. Itt mi magyar oldalon előrébb állunk, mint a szlovákok. Itt vizsgálatokat folytatunk, meg próbáljuk tanulmányozni a pályázati kiírást, hogy mennyire lehet összhangba hozni a magyarországi, jelenlegi - most már talán nálunk is az észak-magyarországi régióban a pályázat kiírásra kerül decemberben - folyamattal a szlovák-magyar relációt. Természetesen gondolkodunk közös turisztikai weblap létrehozásában, elkészítettük a teljes tanulmányát, illetve az építkezési tervezés, a Salgótarjáni Bányamúzeumot szeretnénk felújítani és egy bányaút kapcsán felvidéki és szlovák, illetve magyar bányászati emlékpontokat szeretnénk kialakítani. Ezzel azt szerettem volna érzékeltetni, hogy bár sok tekintetben elmaradottság jelentkezik, de e tekintetben a mögöttünk lévő időszakban, miután tudatosan készültünk a partnerség elve mentén, reményeink szerint sikeresen fogunk majd bekapcsolódni ebbe a pályázatba, és ehhez kérjük majd a döntéshozók támogatását. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen. További kérdések? (Nincs jelentkező.) Megkérem az igazgatóhelyettes asszonyt, hogy válaszoljon a feltett kérdésekre.
MIKULÁS BRIGITTA (Nemzeti Fejlesztési Ügynökség): Köszönöm szépen. Először a felvetett kérdésre válaszolnék. Alapvetően, ahogy említettem is és talán az írásos anyagban is szerepel, annyiban unikumok ezek a határ menti programok, hogy tényleg úgy tekintjük őket, mint a határ közelében lévő megyéknek a pénzei. Nyilván ők a tervezésben is részt vettek, illetve magában a döntéseknek a meghozatalában is a megyei képviselők jelen vannak. Az pedig, hogy ki lehet vagy mely megyék lehetnek, innentől kezdve adott volt, hogy a határ menti megyék részesülhetnek támogatásban. És mint ilyen, emiatt az Európai Bizottság felfogása eltérő, tehát nem az vonatkozik rá, ami a strukturális alapokban az a százalékos meghatározás, amely miatt egyébként a strukturális alapoknál kiesik vagy ki fog esni Budapest egyre inkább a lehetőségekből. Ez szerencsére erre nem vonatkozik. Én egyébként azt gondolom, hogy ez alapvetően inkább pozitívum. Ezáltal természetesen ez nem azt fogja jelenteni, hogy Budapest finanszírozása fog ebben a programban megtörténni, hiszen ahogy említettem, a legfőbb kulcskérdése ezeknek a programoknak az, hogy valós határon átnyúló hatása legyen minden egyes projektnek. Ha adott esetben egy budapesti szervezet az, amelyik határ mentén átnyúló hatást képes produkálni, akkor akár egy ilyen típusú projekt is lehet nyertes, de természetesen nyilván nem rájuk esik alapvetően a koncentráció.
A másik felvetésével kapcsolatban pedig én ezt nagyon nagy örömmel hallom és nagyon köszönöm, hogy tájékoztatott arról, hogy milyen fejlesztések vannak már kialakulóban, éppen az ilyenek azok, amiket keresünk és tényleg csak arra tudom önöket buzdítani, hogy minden egyes projektnek a megvalósításában ténylegesen szerepeljen, ne csak papíron lévő partnerség legyen a határ túl oldalán lévő szervezettel, mert ez biztos, hogy kulcskérdés lesz majd a bírálat során.
ELNÖK: Köszönjük szépen. További észrevétel? (Nincs jelentkező.) Köszönjük, hogy eljött, a tájékoztatást is köszönjük.
Tájékoztató a gyógyfürdők által végzett gyógyszolgáltatások OEP-finanszírozásáról
Áttérünk a következő napirendi pontunkra, amely tájékoztató a gyógyfürdők által végzett gyógyszolgáltatások OEP-finanszírozásáról. Itt egyrészt az Egészségügyi Minisztérium képviselőit kérem, hogy fáradjanak az asztalhoz, másrészről a Magyar Fürdőszövetség elnökét. Megadom a szót Németh Istvánnak.
Németh István szóbeli kiegészítése
NÉMETH ISTVÁN elnök (Magyar Fürdőszövetség): Tisztelt Elnök Úr! Tisztlet Bizottság! Előzetesen azt szeretném mondani és kiegészíteni az írásbeli előterjesztést azzal, hogy ezt a támogatást, amit az 5/2004-es EüM-rendelet szabályoz, ezt nem a gyógyfürdők kapják, hanem azok a betegek, akik a gyógyszolgáltatást igénybe veszik. Ezt csak azért mondom, mert korábban volt egy olyan nyilatkozat a médiákban, ami arra utalt, hogy a gyógyfürdők támogatása történik meg. Nem a betegek támogatásáról van szó.
A másik dolog, ami fontos: 2007. június 1-jén lépett életbe az a támogatási ár-díjrendszer, ami ma is érvényben van és ez oly módon lépett életbe, hogy a vonatkozó 217/1997-es kormányrendelet ellenére azok az ártárgyalások, amelyek a szolgáltatók és az OEP, illetve az Egészségügyi Minisztérium és a Pénzügyminisztérium között megtartásra kellett volna, hogy kerüljenek, ezek hároméves stádiumban 2006 májusában kerültek megtartásra. Itt jegyzőkönyvi megállapodás történt, a jegyzőkönyvi megállapodások ellenére azok a díjtételek nem kerültek ebbe a hatályos díjszabályozásba be, hanem ettől eltérően egyedi megoldásokat hozott a törvényhozó, méghozzá olyan értelemben, hogy bizonyos támogatási intenzitásokat egyoldalúan csökkentsen, 85 százalékról 50, illetve 70 százalékra, illetve a fürdők kategóriáját figyelembe nem véve, összemosta az országos jelentőségű, illetve regionális jelentőségű fürdők támogatási díjszabását, ami azt jelenti, hogy nem az előző javára, hanem a második terhére. Így egy rendkívül hátrányos helyzetű támogatási díjszabályozás van érvényben és hatályban, amit aztán egyéb bürokratikus következmények terhelnek, amik alapvetően a szolgáltatások nyújtásával kapcsolatosak, ami igazából nem a szolgáltató feladata lenne. Ilyen például a receptadatok továbbítása, a szolgáltatási jogviszony ellenőrzése, aminek adminisztrációs jelentősége van és a szolgáltatás igénybevételének túlzott adminisztrációs eljárása. Mindezen anomáliák felszámolására a szolgáltatók a Fürdőszövetség keretén belül többször fordultak az illetékes miniszterhez, illetve az OEP főigazgatóhoz. Igazából ezzel kapcsolatosan nem lépett hatályba az a rendelkezés, ami alapján az ártárgyalások megkezdésére, a problémák orvoslására sor kerülhetett volna.
Ezen hatásokra, amit itt az előzőekben kiemeltem, olyan következmények történtek a Fürdőszolgálat, illetve a fürdőkezelések szolgáltatásában, hogy ezek lényegesen visszaestek. Adataink szerint fél évig a rendelkezésre álló keretnek az 59 százaléka lett a szolgáltatások finanszírozására felhasználva. Ez azt jelenti, hogy 30-35 százalékos visszaesés van azon a területen, ahol a rászorulók elsődlegesen a rehabilitációs fiatalok mellett az idősebb, 40-60 éves korúak szorulnak erre a reumatikus, illetve mozgásszervi betegségek kezelésére és gyakorlatilag az üzenetében is különösen a támogatás intenzitásának csökkenése révén a magyar gyógyvízkincsnek a használhatósága megkérdőjelezővé vált.
Ez annál is inkább szomorú, hiszen a kormány a turisztikai szakállamtitkárságon keresztül és a nemzeti fejlesztési terven keresztül hatalmas összegeket erre a célra fordít, és itt úgy látjuk, hogy nincsen koordinációs egyeztetés az egészségügyi, illetve az Önkormányzati Minisztérium között. Én bízom abban, hogy ez megtörténik. Igazából nem kérünk mást, csak azt, hogy az ártárgyalások megtartásra kerüljenek időben, hogy az üzleti tervek tervezhetők legyenek, egy árbiztonságot kapjanak a szolgáltatók alapvetően, hiszen jelenleg az önköltségnél 20-40 százalékkal kevesebb árakon dolgoznak a szolgáltatók. Ez a kiegészítés egyrészt az önkormányzatok kasszájából, másrészt a szolgáltatók nyereségének terhére egyenlítődik ki. Én azt gondolom, hogy az itt ülőknek nem kell különösebben azt bemutatni, hogy ez a szolgáltatás egyrészt a belföldi turizmus alapvető motorjaként is működik, ennek milyen hatásai vannak, akár a nemzetgazdaságra is vagy akár az egész nemzetközi gyógyturizmusra és mindenképpen azt szeretnénk javasolni az illetékeseknek, hogy az ártárgyalások kezdődjenek meg, állítsuk vissza a támogatások intenzitását egységesen 85 százalékra. Azok az adminisztrációs költségek, amelyek felmerülnek a többletbürokratikus adatszolgáltatások révén, azokat térítse meg az adatkérő és ne járjon úgy el, mint egy hatóság visszatartásával kifizetésre nem kerülő szolgáltatások díjával.
Gyakorlatilag a további javaslatunk az lenne, hogy az Egészségügyi és az Önkormányzati Minisztérium próbálja párhuzamba állítani az egészségügy és a turizmus érdekeit. Ez alapvető szükségessé lenne a magyarországi turizmusnak is. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Kérdezem Héjja Máriát, hogy hozzá kíván-e szólni.
Dr. Héjja Mária szóbeli kiegészítése
DR. HÉJJA MÁRIA (Egészségügyi Minisztérium): Nem mondanám el részleteiben az előterjesztést, mert mindenkinek lehetősége volt megismerni, hanem a felvetésekre szeretnék röviden reflexálni. A legutóbbi ártárgyalások eredményeképpen kialakult árakhoz, illetve szolgáltatásokhoz azt szeretném elmondani, hogy gyakorlatilag, ha a forgalmi adatokat, ha megnézzük, az egy kezelésre jutó társadalombiztosítási támogatások ellátásonként az előző év azonos időszakának százalékában mérve a gyógyvizes, gyógymedencés, az orvosi gyógymasszázs kivételével növekedést mutatnak. Amikor az árak módosításra kerültek, az egészségpolitikai cél az volt, hogy olyan támogatási mértéket határozzanak meg, amikor az egyes gyógyászati ellátások a beteget, embereket, az idősebbeket érintő ellátásokat preferálják. Ezen adatok alapján ezek az egészségpolitikai célok - úgy gondolom, hogy - megvalósultak.
Hogy a gyógyfürdő-ellátások tb-támogatásra való finanszírozása a belföldi turizmus alapvető motorja kellene legyen, ebből a helyzetből én ezt kicsit másként látom, mivel a biztosítónak az a feladata, hogy nagyon jól sáfárkodjon a biztosítottak által befizetett járulékokkal. És ez nyilvánvaló, hogy egy másik fejezetet érintő dolog. Nekünk az a célunk, hogy a biztosított betegek gyógyulását, rehabilitációját hatékonyan megvalósító kezelések finanszírozására legyenek ezek a pénzek felhasználva.
A jogviszony-ellenőrzéssel kapcsolatban 2008. január 1-jétől lettek egyszerűsítések bevezetve a rendszerbe, de mindenki számára nyilvánvaló, hogy ezeket a szolgáltatásokat nemcsak itt, hanem az egészségügy minden területén, úgy a fekvő, a járóbeteg, valamint a vényköteles gyógyszerek felírása során az egészségbiztosító nagyon szigorú dokumentációhoz köti, azokat a nyomon követi és így képezhetik a korrekt elszámolás alapját. Köszönöm szépen.
Lakatosné Kovács Anna hozzászólása
LAKATOSNÉ KOVÁCS ANNA (Országos Egészségbiztosítási Pénztár): Én is azzal kezdeném, hogy kicsit megütötte a fülemet az elnök úr beszámolójából, hogy a tb-támogatás intenzitása mintegy fokmérője lenne a magyar gyógyvizek minősítésének. Nem, kérem tisztelettel, az országos Gyógyhelyi és Gyógyfürdőügyi Főigazgatóság nagyon sok gyógyvizet minősít gyógyvízzé Magyarországon szerencsére.
Szerettük volna kifejezni az országtáblázatainkkal is, hogy egy állandóan változó szerződésszámú szolgáltató társasággal állunk szembe és szerencsére nő a számuk ezeknek a telephelyeknek, illetve a szolgáltatókkal megkötött szerződéseknek. De semmiképpen nem szeretnénk indikátora lenni a tb-támogatás oldaláról ennek a területnek, nem is szándéka a támogatási rendszernek, amelyet, ahogy elnök úr elmondta, a betegek kapnak, az arra rászoruló betegek egy olyan támogatási rendszerben, amely sokkal inkább hasonlít, miután vényre felírandó ellátás, bármelyik más gyógyító rehabilitációs ellátásunkhoz, mint a hotelszolgáltatáshoz. Nincs is mögötte, ellentétben a szanatóriumi ellátásokkal, ilyen szolgáltatás, hanem napi kezelések írhatók fel a jogszabály szerint a külön indikációs területre és speciális orvosok által. Ezeket részletesen leírja az előterjesztés, nem kívánnánk, csak esetleg kérdésre kitérni, viszont kardinális kérdés az ártárgyalás. Azt kell, hogy mondjuk, hogy nem elkésett, hiszen a 217/97-es kormányrendelet a legalább kétévenkéntet jelöli meg és valóban a 2006 májushoz képest ez az év a második év és minden szándékunk az, hogy noha jogszabály persze időbeli kikötéseket is tesz, hogy a meghirdetés egy hónappal meg kell, hogy előzze az ártárgyalásokat, ennek ellenére, hogy ha ez Mikuláskor lesz 13-án vagy 15-én, akkor is szeretnénk eleget tenni ennek a kötelezettségnek és lehetőségnek.
A 2006-os ártárgyaláson olyan 17,5 százalékos forgalommal súlyozott áremelést realizálhattunk jegyzőkönyvben. Azt szeretném csak elmondani a tisztánlátás kedvéért, hogy ezek az árak nem változtak meg, hanem azt kell érzékelni, hogy valóban a támogatási mértékek tudtak olyan változást produkálni, ami átrendezte a szolgáltatásfajták igénybevételét és valóban igaz az a statisztika is, hogy a drágább ellátások felé tolódott el nyilvánvalóan az igénybevétel.
Az adminisztrációs, bürokratikus problémákra szeretném elmondani, hogy ez megint nem az OEP kezdeményezése, hanem kormányrendelet írja elő, hogy a szolgáltatóknak jogviszonyt kell ellenőrizniük szolgáltatás-igénybevételekor is a biztosítottaknál. Nem elég, hogy az orvos a felíráskor megteszi ezt az ellenőrzést, hanem, amikor a vénnyel jelentkezik a gyógyfürdő-szolgáltatásnál a beteg, akkor ugyancsak meg kell tenni, ráadásul kúraszerű ellátásról lévén szó, havonta ismételten ezeket az ellenőrzéseket le kell folytatni és azt gondolom, hogy ettől nem térhet el ez a szegmense az egészségügynek, hiszen az összes többi szolgáltató megoldotta ezt a problémát, egy online-rendszeren keresztül figyeli ezeket a jogviszony-adatokat és ami a mi jelzésünk speciális gondot okoz a gyógyfürdő-szolgáltatóknál, az, hogy nem a saját szolgáltatói kódjukon teszik meg az ellenőrzést, hanem a gyógyfürdő területén működő valamely szakrendelő kódjára történik meg a lekérdezés. Ezt júliusban-augusztusban körlevelekben próbáltuk a szolgáltatókkal tudatni, hogy saját kódjukon kell lekérdezni és aki ezeknek a felhívásoknak, tájékoztatóknak eleget téve ezt megtette, azoknál talán ettől a bürokráciától nem szenvednek ilyen mértékben. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Elnök úr szeretne reagálni, utána a bizottság tagjainak adom meg a szót.
NÉMETH ISTVÁN elnök (Magyar Fürdőszövetség): Igen, annyiban szeretnék reagálni, hogy továbbra is fenntartjuk azt a véleményünket, hogy sajnos az Egészségügyi Minisztérium ezen rendelkezése, amely a 2006-os ártárgyalás-megállapodás jegyzőkönyvében foglaltakat nem tartotta be, igazából három, konkrétan a Bükki Gyógyfürdő esetében kettő van, mert kádfürdő nincsen, kettő olyan szolgáltatás van, ahol ez betartásra került. Igaz, hogy megmaradt a 85 százalékos támogatottsági intenzitás, azonban az eddig fajlagosan magasabb díjtételekkel rendelkező országos jelentőségű fürdők megkapták a körzeti jelentőségű fürdőkre vonatkozó árszabást. Azt gondolom, ez nem azonos.
A másik pedig, amire alapozzuk azt, hogy rossz üzenete van a magyar gyógyvíz hatásmechanizmusát vagy akár gyógyászati felhasználhatóságát mutatva vagy jelentve, hogy a gyógyvizes gyógymedence vagy a Hévízi Gyógyfürdő támogatottsági mértékét 50 százalékra csökkentette egyoldalúan a minisztérium, ami azt jelenti, hogy jelenleg az igénybevevőknek majdnem háromszoros árat kell ezzel kapcsolatosan megfizetni. Ez is mutatja azt, hogy ezen a területen elég nagy visszaesés van, ugyancsak az orvosi gyógymasszázsnál, ahol egyoldalúlag történt a 70 százalék intenzitásra történő visszaállítás. Azzal az indokkal, hogy ez inkább, én hallottam olyan szakmai indokot is az illetékes részéről, hogy ez inkább a wellnes kategóriájába tartozik. Ez nagyon súlyos és nem átgondolt kijelentés lenne a jövőt tekintve.
Nagyon remélem, hogy a 2008-as évre előirányzott 6,5 milliárd forint, ami a gyógyszerkasszához mérten egy elenyészően kis összeg, nem fog csökkentésre kerülni és megtalálják az illetékes minisztériumok a megoldást. Itt az előzetesen jelzett 4,6-os milliárdos előirányzat erre keretre, ami 30 százalékos csökkentést jelentene, messze nem valósulhat meg, hiszen egy nagyon érzékeny rétegre, egy nagyon fontos ellátotti rétegre vonatkozna ez a további megszorítás. És továbbra is azt is fenntartom, hogy igenis, hogy ezek a betegek, akik ilyen támogatással gyógyfürdőket vesznek igénybe, ezek a magyar turizmus, gyógyturizmus potenciális vendégei attól függetlenül, hogy gyógykezelést kapnak. És természetesen ez azt is jelenti, hogy azok a támogatások, pályázati támogatások, amelyek nagyon pozitívan jelzik a gyógyfürdők fejlesztésének egészen 2000-től, a Széchenyi-tervtől napjainkig a bővítését, növekedését, rekonstrukcióját, arra készültek, hogy ezt a betegállományt is ellássák, így hát ezek a kapacitások ilyen módon rendelkezésre állnak és természetesen erre meg is van talán az igény is.
Nagyon-nagyon hátrányos lenne ennek a visszafogása vagy csökkentése, különösen ilyen mértékű csökkentése, ami esetlegesen szóba jöhet. Továbbra is azt kérjük, hogy a támogatásintenzitás kerüljön a helyére egységes módon, azok a kategóriák, amelyek jelenleg még szerepelnek, kapjanak kellő elkülönítést és azok az adminisztrációs költségek, amelyek a jogviszony-ellenőrzésekből vagy a receptadatok továbbításából vagy a szolgáltatás-igénybevételéből fakadnak - és legtöbbször a hibák az információáramlásból is fakadhatnak, amik technikai, internetfelhasználói dolgok - ott a szolgáltatók ne kapjanak büntetést és visszatartást, amikor határidők vagy egyéb nem tisztázott körülmények játszanak szerepet. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm. Lengyel Zoltán alelnök úr!
LENGYEL ZOLTÁN (MDF): Köszönöm szépen a szót. Köszöntöm az előterjesztőket. Érdekes kérdés a gyógyászat és a wellnes összefüggése, amit a Fürdőigazgatóság részéről felvetésként hallottunk és mindenféleképpen érdemes meghúzni egy nagyon jól látható határt, hogy a kettő között hol van a különbség. Ez egyből befolyásolni fogja az ártárgyalásokat és az üzleti tervet is. Tény és való, hogy a belföldi turizmus alapmotorja a gyógyturizmus, itt viszont meg kell húzni azt az éles vonalat, ami az adófizetők pénzéből finanszírozott gyógyturizmus és ami azon kívüli. Sajnos én is elmúltam 40 éves és sajnos több hónapig kellett nekem is részt vennem rehabilitáción, és igazán mélyreható tapasztalatokat sikerült begyűjtenem ez alatt az idő alatt. Az előterjesztés gyakorlatilag az Egészségügyi Minisztérium részéről egy deklaratív történet, ami leírja, hogy mi történt az országban január és augusztus között.
Nem tudok mit kezdeni a 3. oldalon lévő kördiagrammal, ami a kiszolgált kezeléstípusok százalékmegoszlását mutatja. De nekem az a gyanúm, hogy valószínűleg a rendelkezésre álló férőhelyek és kihasználtságoknak az összefüggéséből adódik ez a kördiagram, de túlzottan nagy következtetést nem lehet levonni ebből a kimutatásból. Ami viszont rettentő fontos, az az előterjesztésnek a 11. oldalán lévő utolsó két bekezdés, és igazán veszélyesnek pedig az utolsó bekezdésben megfogalmazottakat tartom, ahol azt olvashatjuk, hogy a beteg ember életminőségét jelentősen javíthatják a fürdőgyógyászati eljárások és az OEP-nek lehetősége van egyes esetekben kérelemre, a beteg körülményeit mérlegelve méltányos esetben az általános szabályoktól eltérően magasabb támogatást is megállapítani. Nos, ez körülbelül ugyanabba a kategóriába tartozik, mint amikor megtiltják a profamília rendelkezésre való felírást. Mindannyian tudjuk, hogy hogy működik a magyar egészségügy. Ha egy orvosnak vagy hozzátartozójának szüksége van egy kezelésre, akkor felveszi a telefont és szól a kollégájának, hogy légy szíves írjátok ki. Na most, a profamília felírás és e között csak a mobilszolgáltatónak vagy a telefonszolgáltatónak a haszonnövelése az egyetlen egy különbség, semmi más az ég egy adta világon. Nem hiszem, hogy érdemes ezt a dolgot különösebben feszegetni. Ennél inkább nagyobb szükség van arra, hogy a meg nem határozott és körül nem írt külön adható kedvezményeket és az állam által finanszírozott egészségügyi szolgáltatás és az egészségügyi turizmus közötti határt valahol egészséges módon sikerüljön megoldani.
Szintén személyes tapasztalat, amikor kaptam olyan ajánlatot is, hogy jobb lenne a kezelés akkor, ha ezt nem egy egészségügyi intézményben végeznék, hanem valahol vidéken egy gyógyfürdőben és mennyivel jobb lenne, ha behoznám a páromat és nála is megállapítanának valamilyen reumatikus problémát, mert akkor elmehetnénk két hétre nyaralni. Ez egy általános tendencia egyébként és jelentősen befolyásolja a tb-kassza kiadásait. Úgy gondolom, hogy a jelenlegi szabályozás valahol a korrupció melegágya. Arra való hivatkozással, ami rettentően fontos, hogy ki kell használni a gyógyfürdőket, ki kell használni a magyar természeti kincseket és előnyt kell kovácsolni abból, hogy a magyar lakosság egészségesebb lehessen, mint azoknak az országoknak a lakói, akik ezzel a természeti kinccsel nem rendelkeznek, de mindenképpen oda kell figyelni az allokációra, oda kell figyelni a fölösleges utaztatásra, a fölösleges kiadásokra, mert egyébként soha nem lesz szinkron az OEP és a fürdőigazgatóságok között. És mindennek kizárólagosan a valóban rászoruló betegek fogják meginni a levét, mert aki nem rászoruló beteg, az inkább elkerüli a sorban állást és elmegy egy wellnes-kategóriába, ahol megkapja a hasonló szolgáltatást, igaz, hogy 100 százalékos költséget kell neki megtéríteni, de más körülmények között jut hozzá ahhoz, amit egyébként OEP-támogatással is megkaphatna. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm. Mohácsi József kért szót.
MOHÁCSI JÓZSEF (MSZP): Köszönöm szépen. Tisztelt Bizottság! Tisztelt Bizottság! Az anyag részletes és kielégítő számomra. Én abban a szerencsés helyzetben vagyok mint országgyűlési képviselő, hogy a közvetlen választási környezetembe tartozik Hévíz, igaz még nem volt szerencsém kipróbálni ezeket a gyógyászati kezeléseket. Az a munka, ami ott folyik, nyilván kapcsolódik a mai témához, kimondottan a gyógykórház tekintetében, ami kimondottan azt a célt szolgálja, hogy a szolgáltatások bővítése, minőségének javítása megvalósuljon.
A beszámoló 9. oldalán a járóbeteg intézményekben nyújtott ellátások tekintetében egy statisztika ütötte meg a szememet, ami azt jelenti, hogy annak ellenére, hogy az ellátást nyújtó intézmények száma minimálisan csökkent 224-ről 219-re, a betegszámnál ez szinte 50 százalékos csökkenés hasonló időszakban. Nem tudom, hogy itt finanszírozási problémák merültek fel vagy jóval kevesebb a rászoruló. Köszönöm szépen.
(Az elnöklést Pál Béla alelnök veszi át.)
ELNÖK: Köszönöm szépen. Elnök úr arra kért, hogy vegyem át az ülés vezetését, mert hogy néhány percre halaszthatatlan közfeladat ellátása miatt el kellett hagynia a bizottság ülését. Kíván-e még valaki szólni? Most először Szalay Ferenc képviselő úrnak adnám meg a szót.
SZALAY FERENC (Fidesz): Nem vagyok olyan helyzetben, mint Hévíz, de Szolnokon is van egy darab gyógyfürdő, a Tisza Szálló Gyógyfürdő, amely az OEP támogatáscsökkenésével az ellehetetlenülés szélére került, ahogy elnök úr mondta, valóban jó tízezer emberrel kevesebb veszi igénybe a gyógyfürdő-szolgáltatást. Ezek az emberek azok általában, akik betegebbek, mint az átlag. Ráadásul ez az éves szinten körülbelül 30 millió forint kiesés, a gyógyfürdő működését is kétségessé teszi. Tehát tönkre fog menni maga a gyógyfürdő is, mert nem lesz forrás, amiből megoldják a felújításokat. A város most mintegy tízmillió forinttal segíti a Tisza Szálló Gyógyfürdőt.
Tehát én alátámasztanám az elnök úr által mondottakat, ha nem lesz kiszámítható és normális a finanszírozás, akkor túl azon, hogy a betegek nem kapják meg a szolgáltatást vagy nem mindegyik, aki rászorul, ezek az intézmények is tönkre fognak menni. A mi térségünkben, Szolnokon ez az egyetlen gyógyfürdő és ha ezt nem tudjuk normálisan közforrásokból is kezelni, akkor a város egyetlen ilyetén intézménye teljesen tönkre fog menni. És mi lesz a vége? Be fog jönni olyan magántőke, aki a wellnes szolgáltatás igen magas szolgáltatási díjaival fog operálni, ahová megint nem fog bekerülni betegként az, aki egyébként rászorul. Úgyhogy én is azt szeretném kérni, hogy ha lehet, térjünk vissza arra az állapotra, ami volt régebben, amikor tényleg figyeltünk arra, hogy a rászorultakat hogyan lehet segíteni. A mai viszonyok arról szólnak, hogy nagyon sokan nem tudják megfizetni ezt a háromszoros díjat. Rengetegen azzal küszködnek, hogy egyenek, fűtsenek, a gyerekeiket iskolába járassák, nem pedig azzal, hogy az egészségüket ápolják ilyen költségek mellett. Én csak szeretném alátámasztani, hogy ez ügyben nagyon komoly baj van.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Horváth Klára képviselő asszony jelentkezett.
DR. HORVÁTH KLÁRA (MSZP): Köszönöm szépen a szót. Én is köszönöm az anyagot. Az ártárgyalások kapcsán, ha konkrétabb dolgokat hallhatnánk, azt megköszönném. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Van-e még kérdés? Észrevétel? (Nincs jelentkező.) Koscsó Lajos képviselő úr!
KOSCSÓ LAJOS (MSZP): Köszönöm szépen. Nagy figyelemmel hallgattam és érdekel engem is ez a téma, mert egy olyan városban vagyok polgármester, ahol szintén van immár tíz éve gyógyfürdő és mi már egy új struktúrában, szinte egyedülálló módon, saját erőből valósítottunk meg egy két és félmilliárdos fejlesztést, aminek van egy gyógyászati részlege is. De mi a fejlesztést eleve úgy készítettük el, hogy a gyógyászati részt a rendelőintézet működteti, ezért a gyógyfürdővel való kapcsolata ilyen típusú összefüggésben nincs.
Lengyel Zoltánnal teljesen egyetértek, hogy a mai magyar valóság és a finanszírozás, meg a rászorultság, meg a betegség, a megelőzés egy kicsit keveredik, én magam is gyógyfürdőző vagyok, de ha elmegyek, az első az, hogy az orvos, akihez bemegyek, azokat az alapkezeléseket, amik tb-re mennek, rögtön felírja. A masszázst nem szoktam igénybe venni, pedig fel van írva, mert az egy simogatás, az összes többiért meg fizetek 6500 forintot, annyi egy normális masszázs. Itt valóban igaza van a Zolinak abban, hogy valóban rendet kell tenni, mert ez nem egészen korrekt így.
A fejlesztéseknél is igaz, hogy nyilván át kell gondolni, hogy mit is hajtunk végre. Nálunk is 2,5 milliárdos fejlesztés volt, most másfél milliárdot fejlesztünk, de eszünkbe se jutott, hogy arra építsünk, hogy majd tb-finanszírozott tevékenység fog benne folyni, mert olyan típusú és főleg, a wellnes szolgáltatások körébe tartozó struktúra súlyát próbáljuk emelni pont azért, mert van egy réteg, aki megfizeti. Ugyanakkor viszont a tb által finanszírozott gyógyászati eljárásban egy balneoterápiás részlegen pedig úgy próbálják enyhíteni az árkérdést, hogy ott az önkormányzat a rendelőintézet számára bérleti díjat átvállalva nem kötelezi arra, hogy az egekig nyomja az árakat. Tehát a jövőt illetően a gyógyfürdő finanszírozásában alapvetően ketté kell választani azokat a kezeléseket, amelyeket a tb által finanszírozottak és amelyeket a betegség vagy a -megelőzés okán fogunk finanszíroztatni és külön kell választani azokat, amiket - és nyilván itt a fürdő egyediségét is bemutató fejlesztésekre gondolok - majd üzleti alapúnak kell tekinteni.
Ráadásul még a helyzetet bonyolítja az is, hogy most épül egy négycsillagos szálloda és ezzel eleve úgy kötünk megállapodást, hogy mi vizet adunk el neked, de a saját fürdővendégeid számára teremtsd meg azokat a feltételeket, amelyeket egyébként nyújtani akarsz, mert mi az OEP által finanszírozott rendszerünket nem akarjuk beáldozni azért, mert te a fürdővendégeidet magas színvonalon akarod kielégíteni, miközben egyébként minden kedvezményt megadunk neki, mert szükség van a minőségi szállodai férőhelyek biztosítására.
Én örülök neki, hogy van ez a wellnes turizmus, ez egy jó dolog, csak ezt nem biztos, hogy az egészségbiztosítással kell lefedeztetni. Mindig, amikor erről beszélünk, el kell gondolkodni azon is, hogy az én gyerekem, aki külföldön él, az ő egészségbiztosítójától évente kap tíz darab szaunajegyet, meg tíz darab konditeremjegyet. Lehet, hogy ezeknek a biztosítóknak van igazuk, azt mondják, hogy "adok neked tíz jegyet, menjél el, használd fel, védd egy kicsit az egészségedet, hogy ne kerülj oda, hogy majd finanszíroznom kelljen a te betegségedből adódó kezeléseidet". Lehet, hogy egy másfajta gondolkodásra van szükség.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Nincs több jelentkező. Elnök úr távollétében hadd foglaljam össze a véleményünket. A hozzászólásokból is kiderült, sokféle dolog keveredik, igazságosság, szociális rászorultság, versenyszféra, és ebben kellene rendet teremteni. Ott kezdeném és ha a bizottság elfogadja, ezt természetesen a kormánypárti és ellenzéki oldalra is értem, hogy az első tétel valahol ott kezdődik, hogy abban a szemléletben is rendet kellene teremteni, hogy a gyógyszeres kezelés ér többet ezeknek a betegeknek a kezelésében vagy pl. a gyógyvizes kezelés. Én azt gondolom, hogy gyakran egy-egy gyógyvizes kezelés többet ér, mint egy gyógyszeres. Ha viszont a gyógyvizes kezelés, akkor én is mindenképpen indokoltnak tartom, hogy azoknak a számára, akik szociálisan rászorultak és a magyar betegek többsége ebbe a kategóriába tartozik, azoknak minél inkább elérhetővé kell tenni ezeket a gyógyfürdői lehetőségeket azokon a területeken, mint amit pl. a Bük, Hévíz vagy éppen Zalakaros jelent. Azt gondolom, hogy akkor sem járnánk rosszul, hogy ha az OEP erre a területre többet fordítana a bevételeiből, így tehát én mindenképpen támogatnám azt, hogy minél előbb - és ez lenne a 2. pont - történjen meg az a tárgyalás az OEP és a Fürdőszövetség között és talán évente rendszeresen ismétlődjön meg, amely a kezelések támogatását a lehetőségekhez igazítja. Ez az első tétel.
A másik, amit szeretnék hangsúlyozni, hogy igaz az is, hogy természetesen az igazságosságot az ellenőrzéssel együtt nagymértékben érvényesíteni kell. Tehát az ne forduljon elő, hogy az, aki meg tudja fizetni a fürdőszolgáltatást, az ne OEP-beutalóval vegye azt igénybe. Aki nem tudja megfizetni, az mindenképpen vehesse igénybe az OEP-beutalót. Ez kettős feladatot ró, ahogy képviselőtársaim is mondták, egyrészt az OEP felé az ellenőrzési rendszerben, másként a fürdőüzemeltetőknél. Ezt a két kategóriát mindenképpen válasszák külön, mert arra nem lehet egy fejlesztést építeni, hogy majd az OEP megfinanszírozza. Persze egyszerűbb a helyzet egy 4-5 csillagos szállodánál, ahol amúgy is a vendégkör által megfizethető kategóriába tartoznak ezek a szolgáltatások és bonyolultabbak azoknál a nyíltan működő fürdőknél, mint Szolnok, Bük, Hévíz vagy Zalakaros jelent. Ebben is rendet kellene teremteni és tisztább lenne a kép.
Magam is úgy gondolom, hogy azzal is szembe kell nézni, hogy nagyon sok visszaélésre ad lehetőséget az OEP támogatási rendszere. Jóhiszeműen, de sok visszaélésre ad lehetőséget. Egyet-kettőt alelnöktársam is említett. Ehhez mindenképpen az szükséges, hogy egy ellenőrzési rendszer is segítse azt, hogy ezek a visszaélések megszűnjenek.
Végezetül azt kérném mind az OEP, mind a Fürdőszövetség jelen lévő képviselőitől, hogy a bizottság kérése, szándéka nélkül is évről évre történjenek meg ezek az egyeztetések, de különválasztva azokat a kategóriákat, hogy mi az, ami a magyar rászoruló betegek gyógyítását igénylő OEP-kezelésekre vonatkozik és mi az, ami már egy wellnes kategóriába. Én azt gondolom, hogy ugyanúgy, ahogy azzal kezdtem, hogy abban is szemléletváltás kell, hogy egy gyógyvízi kezelés részesüljön-e előnyben vagy ebben a kategóriában hogy tudunk vonalat húzni a wellnes szolgáltatások és a valóban a beteg gyógyítását és az OEP támogatását élvező gyógyvízi kezelések között, ezeket mindenképpen el kell végezni a Fürdőszövetségnek éppúgy, mint az OEP-nek, ezt követően pedig kérjük arra önöket, hogy minden évben kerüljön sor erre az egyeztetésre és a rendeletek megalkotására.
Köszönöm szépen. Megadom a szót önöknek.
LAKATOSNÉ KOVÁCS ANNA (Országos Egészségbiztosítási Pénztár): Köszönjük a kérdéseket, hozzászólásokat. Lengyel képviselő úrnak elsősorban azokat a felvetéseit, hogy ez egy nagyon szenzitív terület, nagyon vigyáznunk kell a biztosítottak pénzére és nagyon köszönöm, hogy ráirányította a figyelmet arra, hogy itt kétségtelenül, mivel az evidenciák nem annyira szigorúak, valóban vannak lehetőségek, hogy picit félremenjenek a dolgok. Ebből fakadtak azok a módosítások, amikor 50 százalékra csökkent bizonyos ellátásoknak a támogatása, mert az OEP számítógépes rendszere alapján volt lehetőség kiszűrni, hogy szenzitívebb terület volt a gyógymasszázs, amit a többi szolgáltatás helyett is igénybe vettek. Márpedig, ha az evidenciákat sorba rakjuk, akkor valószínű, hogy egy iontophorézist vagy iszappakolást, ha valakinek elrendeltek, azt okkal rendeltek el. Tehát ennyiben az OEP és a minisztérium is próbál ebbe az irányba is lépni, és minden konkrét javaslatnak örülünk, ami segít ezen a területen inkább átláthatóbbá és a biztosítottak érdekében jobban működőbbé tenni a rendszert.
A Mohácsi képviselő úr felvetésére a 9. oldalon, elnézést kérünk, a fejlécben nem elég hangsúlyos, az egyik egy teljes évre vonatkozik, a másik csak félévesre. Ez egy látszólagos számszerű különbség, de az arányok nem változtak.
Amit még szeretnék elmondani Szalay képviselő úrnak, és ez nagyon fontos, mert a biztosítónak az az elsődleges célja, hogy a rászoruló betegek jussanak hozzá a szolgáltatáshoz. Ez a gyógyfürdő, illetve fizikoterápiás ellátás egy kétszintű rendszer, ami azt jelenti, hogy országszerte, különösen a nagy intézményekben a reumaosztályokhoz kapcsolódóan be van fogadva majdnem az összes egyéb fizikoterápia, és ott a betegek egy picit intenzív módon részesülnek a dolgokban. Bemegy reggel a beteg és amit az aktuális állapota igényel, tíz alkalommal igénybe vesz és ez teljesen ingyenes. A második hullám az, amikor kialakul egy állapota a betegnek, nyilván gyógyszert is kap, a következő lépcső még az, amikor van egy maradványállapot és ennek a rehabilitációját segítenénk azzal, hogy vagy a saját városában vagy valahol másutt felírják neki ezeket az említett szolgáltatásokat. A járóbeteg-ellátás keretében történő finanszírozás is országosan elég nagy volument tesz ki és ez egy első vonal, ahol biztosan a rászoruló betegek hozzá tudnak jutni az ilyen típusú ellátásokhoz. Az ártárgyalásokról a kolléganőm fogja elmondani a konkrét terveket. Koscsó képviselő úr felvetését is szeretném megköszönni és valóban az egészségbiztosítónak, illetve az egészségpolitikának is az a célja, hogy minél tisztábbá, átláthatóbbá és a biztosítottak érdekeit szolgálóvá tegyük ezt a rendszert is. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen.
DR. HÉJJA MÁRIA (Egészségügyi Minisztérium): Az ártárgyalások általános problémakörhöz mondanám. Minden megszólaló szóba hozta, és szeretném elmondani, hogy ennek az ártárgyalás-formulának, amely az árhoz nyújtott támogatások egyetlen technikája már az OEP-nél, mert minden más esetben a transzparens befogadási elvek működnek, ez az ártárgyalás egy kormányrendelet alapján működik, amely egy bizottságot rendszeresített az ártárgyalások általános koncepciójának a megtárgyalására. A társadalombiztosítási árrés támogatási bizottság különböző tárcáktól, Gazdasági Minisztérium, Pénzügyminisztérium, az Egészségügyi Minisztérium és az OEP képviselőiből áll. Az időbeliségét is leírja a kormányrendelet és ezért próbáltam poénosra venni a Mikulást, mert nem látom a mai nap szerint az egy hónappal ezelőtt meghirdetett elveket realizálhatónak. Az elveket, amelyeket ez a speciális összetételű bizottság tárgyal meg, közzéteszi az OEP, szeretnénk a honlapunkon is megjelentetni, hogy mindenki fel tudjon készülni. Megragadom azt az alkalmat, hogy a Fürdőszövetség képviselteti magát nagy létszámban, ezen a területen, ahol a gyógyfürdők összetétele, meg a gyógyító ágens nagyon különböző az egyes fürdőhelyeken, mégis csak arra kényszerül az OEP, hogy az árak kialakításánál egyúttal ezeknek az ellátásformáknak a protokolljai is megforduljanak az általános koncepció elkészítésénél. Kérjük a segítségét a gyógyfürdő vezetőinek, hogy az egyes ellátásfajtáknak a tényleges mérési módszereit határozzuk meg úgy, amiből tényleg egy objektív alapárat lehet kialakítani, amelyre a támogatások épülnek. Az elmúlt ártárgyalások során mindig valamiféle indexálás történt, most azonban elindult az egészségügyi vezetés abba az irányba és nagyon szeretnénk mint OEP megfelelni ennek, hogy előre kialakított protokollok mondják meg azt, hogy mihez jár támogatás. Ne legyenek minőségileg alacsonyabb szintű ellátások ugyanolyan támogatásra. Nyilvánvaló, hogy képtelenség olyan területen, ahol Hévíz, Zalakaros és egyéb fürdőket kell összehasonlítani, de mégis meg kell találni azokat az általános közgazdasági elemeket, amelyekre lehet építeni ezt az ártárgyalást, hiszen nem az OEP-en múlik, hogy mi lesz a végkifejlete, hanem nagyon keményen beleszólnak a pénzügyminisztériumi képviselők és a gazdasági és a szociális szféra szintén hozzáteszi a maga elképzeléseit. Ebben az évben szeretnénk ezt.
(Az elnöklést Bánki Erik elnök visszaveszi.)
ELNÖK: Elnök Úr!
NÉMETH ISTVÁN elnök (Magyar Fürdőszövetség): Lengyel képviselő úrnak szeretném mondani, hogy a fürdőkezelések pontos felsorolását, amit orvosi rehabilitáció keretében, társadalombiztosítási támogatással lehet igénybe venni, azt az egészségügyi miniszter ide vonatkozó rendelete tartalmazza, tehát nem lehet összemosni ezt különböző wellnes vagy egészségmegőrző kezelésekkel. Ennek a kiírását kimondottan meghatározott szakorvosok végezhetik el, ez is eléggé le van szűkítve, reumatológus, fizioterápiás és rehabilitációs szakorvos teheti ezt meg és ez alapján nem elfogadható az a következtetési módszer sem, hogy amiből sok fogy, annak csökkentjük a támogatási díját. Erre céloztam, hogy a magyar gyógyvíz hatékonysága, amit elsődlegesen külföldre szeretnénk eladni, az egészségturizmus kiemelt fejlesztési területe és alapvetően fejlesztése, amikor gyógyászati fejlesztést hajtanak végre, elsődlegesen a külföldi fizető betegek számára történik meg, felhasználva azt a tudást és bázist, amit a humán erőforrás ad Magyarországon. Ennek úgymond oldalvizén szolgáltatunk - legalábbis - a nagyfürdők, a gyógyfürdők a magyarországi társadalombiztosításban ellátott betegeknek is. Az ellátásra, a kezelésekre is az egészségügyi miniszternek nagyon határozott szabályozása van, hogy egy masszázs keretében mit kell nyújtani, mennyi ideig és mit kell lokálisan vagy teljes mértéken.
A belföldi turizmus a társadalombiztosítás kimondottan csak a fürdőkezeléseket támogatja, nem a szálláshelyet. A multiplikátor hatásokat nem. A belföldi turizmus ebből táplálkozik, hiszen a vendég elutazik arra a helyre, ahol ezeket a kezeléseket igénybe tudja venni. Vannak olyan fürdők, hiszen tapasztalatból tudjuk, amelyek csak önkormányzati támogatással tudnak működni és a rászoruló betegek nem tudják a felemelkedett árakat megfizetni, hiszen egy bizonyos ideig tudják csak a hazai gyógyfürdő-szolgáltatók is vállalni ezeknek a kezeléseknek egyáltalán a tényét. Amennyiben olyan ráfizetéssel működik, amelyet keresztfinanszírozással nem lehet egalizálni, akkor ezeket a szolgáltatásokat meg kell szüntetni. Ez nem egy jó üzenet, amikor külföldre szeretnénk kilépni, hiszen elnök úrral is külföldi példákat tekintettünk meg ez ügyben alapvetően, amikor azok az egészségturisztikai fejlesztések elindultak, amik ma is folytatódnak szerencsére.
Az egészségturizmusnak két jól eladható szegmense van, az egyik maga a gyógyászati, ami a beteg emberekkel foglalkozik, illetve a másik, ami most van előtérben és ezt a két szegmenst nem lehet összekeverni, az pedig az betegségmegelőzés, egészségmegőrzés területe. Itt lehet megfizethető árakat tenni.
Én köszönöm a Horváth képviselő asszonynak, illetve alelnök úr összefoglalóját, mi ezzel egyet tudunk érteni, ha ezek a lépések megtörténnek, kiemelve azt, hogy az inkoherenciára, ami ma még az Önkormányzati, illetve az Egészségügyi Minisztérium között megvan, felhívjuk a figyelmet. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm a kiegészítéseket. Két pontosítást szeretnék tenni. Az OEP részéről elhangzott, hogy nincs igazából késés, mert két éven belül vannak, hát azért 2006 májusához képest ennek meg kellett volna történnie 2008 novemberéig. Jó lenne, ha ebben az évben ez megtörténne, tudjuk, hogy most év vége van, költségvetés, minden egyéb dolog, ettől függetlenül minden képviselőtársam megerősítette, hogy ez egy nagyon fontos kérdés, arra kérjük önöket, hogy próbálják ezt még ebben az évben megoldani.
A másik, amire szintén fel kéne hívni a figyelmet, hogy a jövő évi gyógyászati kezelésekre vonatkozó OEP-kassza majd' egymilliárddal csökkent, az idei évi 6,5 milliárdról 5,6 milliárdra. És olyan híreink vannak, hogy további egymilliárd forint megvonását tervezi még a kormány a költségvetésen belüli átcsoportosítással. Szeretnénk ezt elkerülni, ehhez nyilván módosító indítványok kellenek. Szerintem is fontos lenne a prevencióra hangsúlyt helyezni, fut egy országos népegészségügyi program, nem tudom, hogy ebbe miért nem lehet bekapcsolni pl. a gyógyászati kezelések preventív célú igénybevételét, az ártárgyalások mellett érdemes lenne egy következő körben talán ezzel is foglalkozni. Egyébként még egyszer a határidő tekintetében, még a nyár elején írtam egy levelet a Székely Tamás egészségügyi miniszter úrnak, aki már akkor jelezte, hogy folyamatban van az előkészítés és röviden kiírják a tárgyalások időpontját. Most november elejét írunk, azóta is eltelt négy hónap, jó lenne, ha valóban ebben érdemi előrelépés történne. Köszönöm szépen még egyszer, hogy eljöttek az ülésünkre.
Tájékoztató a turisztikai célelőirányzat 2008. évi felhasználásáról
Az utolsó napirendi pontunkra térünk rá. Tájékoztató a turisztikai célelőirányzat 2008. évi felhasználásáról. Az előterjesztő az Önkormányzati Minisztérium.
Dr. Kovács Miklós szóbeli kiegészítője
DR. KOVÁCS MIKLÓS szakállamtitkár (Önkormányzati Minisztérium): Köszönöm szépen. Tisztelt Bizottság! Engedjék meg, hogy nagyon röviden néhány kiegészítést fűzzek az előterjesztéshez. Szeretném megköszönni a lehetőséget, hogy a 2006. évi turisztikai célelőirányzat felhasználásáról tájékoztathatjuk a bizottságot. Sajátos helyzetben vagyunk, hiszen tegnap kezdődött meg a következő évi költségvetés általános vitája, mégis a 2008-as évről kell szólni, ráadásul a 2008-as év sem zárult le teljesen pénzügyileg. Én a 2008-as év turisztikai célelőirányzatából két területet szeretnék kiemelni, ahol úgy érzem, hogy közös erőfeszítéssel, más szakterületekkel sikerült előrelépnünk, ez a pályázatok ügye. Elsőként a Nemzeti Kulturális Alappal történő nagy rendezvény pályázatot szeretném kiemelni, amelyre már a 2008-as forrás terhére tudtunk elkülöníteni a Nemzeti Kulturális Alappal közös pályázati forrást és ezt a pályázatot ki is írtuk, ez le is zárult és a közeli napokban kerül sor a bírálatokra. Sikerült felgyorsítanunk a 2008-ban működő regionális turisztikai rendezvénypályázatok pályázati beadási határidejét, elbírálási és remélhetőleg finanszírozási folyamatát is, úgyhogy ezt a két témát szeretném én kiemelni a bizottságnak és természetesen amennyiben van kérdés, kollégáimmal válaszolunk rájuk. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Kinek van kérdése?
KOSCSÓ LAJOS (MSZP): Egyetlen dolgot szeretnék mondani, a nemzeti marketing és promóciós címszó alatt rendkívül sok olyan értékes és szerintem előrelépést is jelentő program futott 2008-ban, ami elősegítette, hogy az a kép, ami a szándék is volt Magyarországról, változzon vagy esetleg pozitívabb legyen. Egy dologra szeretném felhívni a tárca figyelmét: a világban nagyon sok magyar egyesület működik. Ezek a magyar egyesületek különböző országokban egy kicsit magára hagyatottan, van, ahol nem persze, de azért őrzik a nemzeti hagyományokat és persze segíthetnek, jó munkatársai lehetnének a Magyar Turizmus Rt.-nek, elsősorban a külföldi marketing tevékenységében. Én is tagja vagyok egy ilyen egyesületnek, a Gernungarn nevűnek, amely Düsseldorf környékén működik. A konzulátus is megpróbálja segíteni az egyesületet, de nagyon korlátozott lehetőségei vannak. Ugyanakkor ezek az egyesületek és mások is egy-egy vásáron, bemutatkozási lehetőség alkalmával kapnak lehetősége, de információs anyaggal jó lenne őket ellátni, mert nekem meggyőződésem, hogy ez a több ezer magyar egyesület, ami a világban működik, rendkívül sokat tudna segíteni annak érdekében, hogy az országról kialakított kép még pozitívabb legyen.
Úgyhogy, ha lehetséges, ezt vizsgálja meg a Turizmus Rt., és nézzük meg annak a lehetőségét, a követségeken keresztül fel lehetne mérni, hogy hol működnek nagy magyar egyesületek. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Mohácsi József kért szót.
MOHÁCSI JÓZSEF (MSZP): Köszönöm szépen. Két kérdésem lenne, az egyik az, hogy a régiós idegenforgalmi pályázatokban milyen arányban vesznek részt az önkormányzatok, a másik pedig, hogy a TVM regisztrációs pályázat minősítése hogy áll.
ELNÖK: Köszönöm szépen. További kérdések vannak-e? (Nincs jelentkező.) Nekem is lenne még kérdésem, ahogy ön is említette, a regionális pályázatok nagy sikerrel mentek végbe 2008-ban. Jól látható, hogy a másfélmilliárdos kerethez képest két és félmilliárdnyi igény érkezett be, tehát látszik az, hogy fontosak ezek a régiós pályázatok, ahogy már korábban is, több alkalommal a költségvetési vitában is kifejtettem, mert mindig ment a vita, hogy miért kell a TC, amikor európai uniós forrásokhoz jut ilyen mértékben a turizmus. Azt mondtam, hogy bizonyos támogatási struktúra a nagyobb projektekre épül nyilvánvalóan és sok olyan helyi kezdeményezés van, amit nem lehet másként megoldani, ennek kiváló terepe a regionális pályázati rendszer, úgyhogy ennek külön örülök, hogy ez ilyen módon az idén működött. Viszont látva a jövő évi szomorú számokat, nem látjuk a költségvetés belső számait, mi még legalábbis nem tudjuk, önök biztosan tudják a TC felosztását. Egyrészt azt kérdezném, hogy az MT Zrt.-nek az aránya mekkora lesz, tehát mekkora lesz a jövő évi támogatása a TC-keretből és maradnak-e ezek a regionális pályázatok.
A másik, amit említett, a nagy rendezvény pályázatok. Ez korábban is vesszőparipám volt, mert volt olyan évünk is, amikor már a rendezvények után került kiírásra a pályázat, és több nagy rendezvénynek a léte is megkérdőjeleződött ez által. Azt gondolom, hogy ez most példaértékű, hogy a 2009-es pályázatok már kiírásra kerültek, úgyhogy ehhez külön gratulálok. Ahhoz is, hogy sikerült a Kulturális Alaptól forrást igénybe venni, illetve átcsoportosítani erre a célra. Kérdésem lenne, hogy van-e információja az államtitkár úrnak, hogy a miniszteri keretből turisztikai célú felhasználás milyen arányban történt és milyen területekre koncentrálódott ez? Jelzi az anyag, hogy százmilliós keret gyakorlatilag felhasználásra került.
Olvastuk a legutóbbi híreket a kongresszusi központról, ami nem a TC felhasználásának témaköre, de ha már itt van államtitkár úr, megköszönném, ha megosztaná velünk, hogy hogyan tovább. Nagyjából mi várható ezen a téren? Ha elesik az Tüske-csarnok, van-e újabb elképzelés, hogyan látja most a projekt elkészítésének esélyeit? Ennyi lenne a kérdésem és megadom a lehetőséget a válaszra.
DR. KOVÁCS MIKLÓS szakállamtitkár (Önkormányzati Minisztérium): Nagyon köszönöm. Tisztelt Bizottság! A kérdések sorrendjében megpróbálok válaszolni. Koscsó úr felvetése nagyon hasznos és fontos. A Magyar Turizmus Zrt. a külképviseletein keresztül törekszik arra, hogy minden olyan szervezettel hatékonyan együttműködjön, amely segíthet a nemzeti promóció erősítésében és hatékonyságának javításában, így természetesen azokban az országokban, ahol nincsen kifejezetten turisztikai külképviselet, a kereskedelmi, gazdasági képviseletet, illetve a diplomáciai képviseleteket segítjük azokkal az anyagokkal, amelyeket a képviselő úr is említett. Több ilyen megkeresés is érkezett és a rendelkezésre álló szűkös források ellenére mindig megpróbáljuk ellátni a külképviseleteket és az általuk szervezett rendezvényeket is, amelyeknek nyilván turisztikai jelentőségűeknek kell lenniük. Ilyenek a tiszteletbeli konzulok, akikkel szintén napi kapcsolatot ápol a Magyar Turizmus Zrt. Ilyen program indításáról már beszéltünk az Rt. Igazgatóságával. Én az itt elhangzott javaslatok alapján kezdeményezni fogom azt, hogy a Magyar Turizmus Zrt.-n belül egy ilyen program induljon, kerüljenek felemelésre azok a magyar egyesületek, amelyek affinitást mutatnak a tekintetben, hogy a Magyar Turizmus Zrt.-vel a nemzetközi marketing területén együttműködjenek. Van is erre jó néhány országban példa, de általános program még nem indult. Lukenics úrral közösen fogjuk kezdeményezni az igazgatóságnál.
Mohácsi képviselő úr kérdésére, hogy az önkormányzatok milyen arányban pályáztak, illetve vettek részt a regionális rendezvény pályázatokon. Kidolgoztattam a kollégáimmal egy kicsit előreszaladva, hogy milyen lesz a 2009-es helyzet, és amennyiben úgy alakul, hogy a 2009-es költségvetési számok ilyen mértékű regionális pályázati kiírást nem tennének esetleg lehetővé, mint 2008-ban, akkor annak a hatását is szeretnénk pontosan ismerni, hogy az milyen mértékben fogja érinteni az önkormányzatokat. 2008-ban a rendezvénypályázatokon az önkormányzatok aránya meghaladta a 45 százalékot, nem érte el az 50-et, 47 százalék volt, tehát igen jelentős az önkormányzati részvétel a regionális pályázatok esetében. A TVM regisztrációs pályázata lezárult, két hete volt az utolsó bírálóbizottsági ülés Magyarországon, a tapasztalatok feldolgozása jelenleg folyik. Annyit tudok elmondani és mondok el szívesen a bizottságnak, hogy régiónként egy, maximum kettő elutasítás vagy regisztrációs kiírásnak nem megfelelő előzetes pályázat érkezett, tehát az arányok jók, az érdeklődés nagyon erős. Ismert a bizottság számára, hogy ennek a pályázatnak meg kell jelennie 2008. december 31-ig, hiszen akkor veszélybe kerülnek azok a források, amelyek a turisztikai desztinációs menedzsment szervezetek számára irányulnak, ezért mi magunk is nagyon erősen szorgalmazzuk a mielőbbi megjelenést. Pontosabban azt, hogy a pályázat mielőbb jelenjen meg, a pályázati ablak minél hosszabb ideig legyen nyitva és minél alaposabb és felkészültebb pályázatok szülessenek. Az időpontot is szeretném megjelölni. Bár nem mi vagyunk az egyedüli felelősei a regionális operatív program pályázatnak, csak szakmai felelősei vagyunk, december közepéig szeretnénk, ha ezek a pályázatok, a regionális operatív programokon belül ténylegesen is megjelennének.
A belső megosztása a költségvetésünknek, a turisztikai célelőirányzatnak. A sarokszám nyilván ismert a bizottság számára, de ez egy előzetes szám, nem egy végleges költségvetés. Amennyiben ez a szám marad, azt tudom válaszolni az elnök úr kérdésére, hogy a Magyar Turizmus Zrt. költségkeretének aránya a mi elképzelésünk és javaslatunk szerint jelentősen meg fog nőni ezen a kereten belül. Nem tudom, hogy ez a válasz kielégíti-e elnök urat. Annyit mondok, hogy a mi javaslatunk arra irányul, hogy a Magyar Turizmus Zrt. költségvetése nominális értékben ne csökkenjen a 2008. évi költségkeret alá.
ELNÖK: Ehhez képest akkor már csak egy kérdésem van, hogy ez az évközben emelt összeggel vagy az eredeti célelőirányzattal lesz azonos.
DR. KOVÁCS MIKLÓS szakállamtitkár (Önkormányzati Minisztérium):Az eredeti célelőirányzattal, annak a reménynek a fenntartása mellett, hogy lesz egy újabb kiegészítés. A minisztériumi keretből a turisztikai célú felhasználások: néhány példát szeretnék mondani. Egy konkrét példát inkább, amellyel a bizottság is találkozott. A miniszteri keretből tudta támogatni a miniszter úr a mi javaslatunkra például a kapolcsi rendezvénysorozatot, amely technikai ok folytán a balatoni regionális operatív program rendezvénypályázatába pályázni, ezért jól jött e tekintetben a miniszteri keretnek ez a lehetősége és a TC-szabályozásnak az a lehetősége, hogy lehetett rendezvényt támogatni. Hasonló, a pályázatból valamilyen oknál fogva kimaradt vagy később elhatározott rendezvények támogatása történt meg, de támogattuk például az erfurti szakácsolimpián való versenyzői részvételt és még néhány nagyobb turisztikai jelentőségű rendezvényt. Például a kutyakiállítást Magyarországon.
Kongresszusi központ és Tüske-csarnok. Nem kerül le a Budapesti Kongresszusi Központ a helyszínlétesítések listájáról, a pályázati folyamat nem zárult szerződéskötéssel a pályázó visszalépése miatt, ezért a vagyonkezelői tanács úgy határozott, hogy ezt a pályázati eljárást most lezárja és egy újat fog megnyitni, saját magának 2009. március 31-i határidőt adott. Bizonyára közösen kell átgondolnunk ezen pályázati szakasz sikertelenségének bizonyos okait és ezt már a következő évi vagy a következő pályázati kiírás feltételeinek meghatározásakor érvényesítni kell. Én úgy gondolom, hogy a szakállamtitkárság főként szakmai hozzájárulása a pályázati kiíráshoz nem volt hiábavaló, nem veszett kárba, továbbra is beépülhet és be is kell, hogy épüljön a következő pályázati szakasz feltételeibe. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Kérdezem a bizottság tagjait, hogy van-e további kérdésük. (Nincs jelentkező.) Köszönöm a minisztérium munkatársainak, hogy megjelentek.
Egyebek között kérdezném a képviselőtársaimtól, van-e kérdésük, illetve bejelenteni valójuk. (Nincs jelentkező.) A jövő heti és az azt követő héten egy elég intenzív ülésmenet elé nézünk. A jövő héten hétfőn reggel 8 órakor kezdjük az ülésünket és az interpellációkat követően folytatjuk. Ennek az oka az, hogy a költségvetési módosító indítványok már a bizottság elé kerülnek, de azok még nincsenek meg délelőtt, és reggel 8 órakor pedig Keller László államtitkár lesz a bizottság előtt, tehát Páva Zoltán ígéretéhez híven az államtitkár két héten belül a bizottság elé járul. Köszönjük képviselő úr a közreműködését. Tehát reggel 8-kor kezdünk, várhatóan 10 óráig ülésezünk a hétfői napon, aztán pedig az interpellációk után a parlamentben folytatjuk ezt.
17-én megint hétfőn 9-kor tartunk egy rövid ülést, mert addigra az adótörvények módosítói a bizottság elé kerülnek, amit még nem tudunk sajnos tárgyalni 10-én.
Elvileg 18-án lenne a miniszteri meghallgatás, de miniszter úr jelezte, hogy a költségvetési vita valószínűleg neki nem jó a délelőtt, 19-én szerdán pedig a költségvetési kapcsolódók kapcsán amúgy is bizottsági ülést kell tartanunk, tehát megpróbálom a keddit áttenni szerdára, de mindenki arra készüljön, hogy szerdán kell tartanunk egy hosszabb ülést.
Köszönöm a jelenlétet, az ülést bezárom.
(Az ülés befejezésének időpontja: 11 óra 10 perc)
|
Pál Béla |
Bánki Erik |
Jegyzőkönyvvezető: Lajtai Szilvia