STB-29/2008.
(STB-68/2006-2010.)
Jegyzőkönyv*
az Országgyűlés Sport- és turisztikai bizottságának
2008. november 19-én, szerdán, 14 órakor
a Képviselői Irodaház V/520. számú tanácstermében
megtartott üléséről
Tartalomjegyzék
Helyettesítési megbízást adott *
A napirend elfogadása, a bizottság határozatképességének megállapítása *
A Magyar Köztársaság 2009. évi költségvetéséről szóló törvényjavaslat (T/6571. szám, új/átdolgozott változat a T/6380. szám helyett)
(A bizottság feladatkörébe tartozó kapcsolódó módosító javaslatok megvitatása) *
Tájékoztató a Magyarország turisztikai versenytársairól szóló elemzésről *
Dr. Kovács Miklós szóbeli kiegészítése *
Beszámoló a 2008. évi nyári turisztikai szezon értékeléséről *
Dr. Kovács Miklós szóbeli kiegészítése *
Tájékoztató a kiemelt turisztikai projektekről, a tervezett kongresszusi központ helyzetéről *
Mányai Roland szóbeli kiegészítése *
Tájékoztató a turisztikai desztináció menedzsment előkészítéséről, a kiírt pályázatokról *
Mányai Roland szóbeli kiegészítése *
Az 1. napirendi pont tárgyalásának folytatása *
További kérdések, hozzászólások a 6. napirendi ponttal kapcsolatban *
Elnököl:Bánki Erik (Fidesz), a bizottság elnöke
Dr. Horváth Klára (MSZP)
Koscsó Lajos (MSZP)
Mohácsi József (MSZP)
Nagy Jenő (MSZP)
Tóth József (MSZP)
Dr. Tóth József (MSZP)
Becsó Zsolt (Fidesz)
Hadházy Sándor (Fidesz)
Szijjártó Péter (Fidesz)
Dr. Világosi Gábor (SZDSZ)
Helyettesítési megbízást adott
Pál Béla (MSZP) Nagy Jenőnek (MSZP)
Dr. Horváth Klára (MSZP) Tóth Józsefnek (MSZP) - távozása után
Páva Zoltán (MSZP) Koscsó Lajosnak (MSZP)
Nagy Imre (MSZP) Mohácsi Józsefnek (MSZP)
Dr. Tóth József (MSZP) dr. Horváth Klárának (MSZP) - megérkezéséig
Kovács Ferenc (Fidesz) Hadházy Sándornak (Fidesz)
Lasztovicza Jenő (Fidesz) Bánki Eriknek (Fidesz)
Szalay Ferenc (Fidesz) Becsó Zsoltnak (Fidesz)
Lajtár Mónika (Pénzügyminisztérium)
Csontos Beáta (Pénzügyminisztérium)
Dr. Kovács Miklós turisztikai szakállamtitkár (Önkormányzati Minisztérium)
Mányai Roland főosztályvezető (Önkormányzati Minisztérium)
Róna Iván vezérigazgató (Magyar Turzimus Zrt.)
(Az ülés kezdetének időpontja: 14 óra 14 perc)
BÁNKI ERIK (Fidesz), a bizottság elnöke, a továbbiakban ELNÖK: Sok szeretettel köszöntök mindenkit a Sport- és turisztikai bizottság mai ülésén. Engedjék meg, hogy külön köszöntsem azokat a politológushallgatókat, akik az ELTE-n folytatják tanulmányaikat, és bizottságunkat választották; a bizottsági működés tanulmányozzák, azt figyelik meg, hogy a parlament szakbizottságaiban milyen munka folyik, és ők a Sport- és turisztikai bizottságot választották. Köszönöm nekik, és reményeim szerint sok hasznos dolgot fognak látni a következő időszakban. Jó munkát kívánok bizottsági elnökként is!
A mai ülésre szóló meghívót képviselőtársaim írásban előre megkapták. Jelezném, hogy miután az egyes adó- és járuléktörvények módosításáról szóló törvényjavaslathoz nem lett benyújtva olyan kapcsolódó módosító indítvány, ami bizottságunk hatáskörét érintené, ezért az 1. napirendi pont elmarad.
A többi napirendi ponttal kapcsolatban kérdezném, hogy van-e javaslatuk képviselőtársaimnak. (Nincs jelentkező.)
A napirend elfogadása, a bizottság határozatképességének megállapítása
Amennyiben nincs, akkor azt kérem, hogy aki a mai napra szóló napirendet - az írásban kiküldött és az általam imént említett módosítást - elfogadja, az kézfelemeléssel jelezze! (Szavazás.) Köszönöm. Ellenvélemény? (Nincs ilyen.) Tartózkodás? (Nincs ilyen.) A bizottság egyhangú döntésével elfogadta a napirendjét, egyben megállapítom, hogy bizottságunk határozatképes.
1. napirendi pontunk így a Magyar Köztársaság 2009. évi költségvetéséről szóló törvényjavaslathoz benyújtott indítványok megtárgyalása. Köszöntöm Lajtár Mónika tanácsost és Csontos Beáta vezető tanácsost a Pénzügyminisztérium képviseletében.
Képviselőtársaim előtt két változat található, amelybe kigyűjtöttük kollégámmal azokat a módosító indítványokat, amelyeket megtárgyalni javaslunk. Itt különvettük egy csokorba azokat az egyedi indítványokat, amelyekről, amennyiben egyetértenek az ügyrendi javaslatommal, akkor egy csomagban szavaznánk, a Pénzügyminisztérium álláspontja nyilván egységes lesz e tekintetben, majd a hölgyek elmondják. Utána szavaznánk arról a hét indítványról, ami már nem egyedi módosító indítvány.
Kérdezem, hogy ügyrendileg így elfogadják-e a bizottság tagjai a szavazás menetét. Aki egyetért, kézfeltartással jelezze! (Szavazás.) Köszönöm, a döntés egyhangú e tekintetben.
Megadnám a szót a Pénzügyminisztérium képviselőjének.
LAJTÁR MÓNIKA (Pénzügyminisztérium): Üdvözlöm a tisztelt bizottságot, a héten immár másodjára találkozunk. Lajtár Mónika vagyok a Pénzügyminisztériumból, és ahogy említette elnök úr, Csontos Bea kolléganőm szintén a Pénzügyminisztériumból.
Mi azt a javaslatot tennénk a tisztelt bizottságnak, hogy ha lehetséges, mint ahogy ezt már a hétfői alkalommal is megbeszéltük, az egyedi programokról, ami egyedi létesítményfejlesztés, -felújítás, esetleg lehetne egy csokorban határozni. Javaslom, hogy egyben szavazzuk és ne egyesével, itt az előterjesztőnek hasonlóképpen az az álláspontja, hogy egyedi felújítást, létesítményfejlesztést nem javaslunk a költségvetési törvényben megjeleníteni külön soron nevesítve.
ELNÖK: Köszönöm szépen. A bizottság tagjainak jelezném, hogy a 169/1., 176/2., 177/1., 177/2., 248/15., 248/36., 297/9., 325/1., 326/13., 347/2. ajánlási számon szereplő kapcsolódó módosító indítványokról szavaznánk egy csomagban.
Kérem, hogy aki ezeket a kapcsolódó módosító indítványokat támogatja, az kézfelemeléssel jelezze! (Szavazás.) Köszönöm, ez öt szavazat. Aki nem támogatja? (Nincs ilyen.) Aki tartózkodott? (Szavazás.) Tíz tartózkodás. Köszönöm szépen. 5 igen és 10 tartózkodás mellett a bizottság nem támogatta.
Mennénk tovább a többi kapcsolódó módosító indítványra, amelyek már nem egyediek.
Elsőként a 167/1. ajánlási számon Újhelyi István képviselő úr módosító indítványa szerepel, melyben a turisztikai célelőirányzat összegét 100 millió forinttal kívánja növelni, ez a Közép-Európa Rali megrendezését hivatott támogatni. Kérdezem a Pénzügyminisztérium álláspontját.
LAJTÁR MÓNIKA (Pénzügyminisztérium): Az előterjesztő nem támogatja, ezt már a hétfői nap alkalmával elmondtuk, de még egyszer megismétlem, hogy itt a szerződés sem ismert, az előkészítés fázisában áll még a szervezés is, ezért a kötelezettségvállalás indokolatlan.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Kérdezem képviselőtársaimat, ki az, aki támogatja a módosító indítványt. (Szavazás.) Köszönöm szépen, ez 12 igen szavazat. Ki az, aki tartózkodott? (Szavazás.) 3 tartózkodás. Ellenvélemény? (Nincs ilyen.) A bizottság támogatja a módosító indítványt.
A következő: a 171/2. ajánlási számon Soltész Miklós, jómagam és képviselőtársaink módosító indítványa szerepel, melyben az A-csoportos jégkorong-világbajnokságra felkészülési támogatásként 100 millió forintot javasolunk átcsoportosítani. Kérdezem a kormány álláspontját.
LAJTÁR MÓNIKA (Pénzügyminisztérium): Az előterjesztő nem támogatja. Itt egy rövid indokolást adnék: az A-csoportos jégkorong-világbajnokságon való részvétel támogatását a versenysport előirányzat tartalmazza, igaz, ugyan 40 millió forint összegben, de információnk szerint a szövetség igénye is csak 65 millió forint volt.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Azt gondolom, hogy itt egy történelmi dologról van szó. Ugye mindenki tudja azt, hogy több mint négy évtized után jutott ki újra A-csoportos világbajnokságra a magyar jégkorong-válogatott, ami gyakorlatilag az elit, a jégkorong-válogatottak elitkupája, elittornája, nem beszélve arról, hogy olimpiaiselejtező-időszak van, és az előselejtezőt éppen Magyarországon nyerte meg a magyar jégkorong-válogatott, és nagyon komoly feladat elé néz, mert amennyiben a következő kört is sikerrel zárja, akkor ki tud jutni a torontói téli olimpiára. Én magam beszéltem a szövetségi vezetőkkel, és néhány játékossal is, mindenki elkeseredettségének adott hangot amiatt, hogy a tavalyi siker, ugye a divízió 1-es világbajnokság megnyerése után mindenféle ígéretet kaptak, majd az ígéretekből semmi nem teljesült. Én azt gondolom, hogy a sportbizottság akkor jár el helyesen, ha minden feltételét megteremti annak, hogy a jégkorong-válogatott sikeresen szerepelhessen az A-csoportos jégkorong-világbajnokságon, ahol nagyságrendekkel komolyabb támogatási összeggel, és sokkal-sokkal jobb infrastrukturális háttérrel szereplő válogatottak vesznek részt.
(Jelentkezésre:) Világosi Gábor képviselő úr, öné a szó.
DR. VILÁGOSI GÁBOR (SZDSZ): Annak idején elég erősen kritizáltam az olimpiai jutalmazási - nem a rendszert, nem az eredeti megállapodás szerinti rendszert, hanem ami utána következett, ugye, mert az szerintem sem szakmailag, sem etikailag nem volt helyes. Ugyanakkor persze azt sem szeretném, ha a sportágak között nagy különbségeket tennénk, és - itt most sportág megnevezése nélkül - tudom, hogy a sportbizottság nagyon komoly támogatásokat adott különböző világversenyek rendezéséhez. Kétségkívül a jégkorong a legdinamikusabban fejlődő sportág Magyarországon, és az anyagi hátterét tekintve pedig valóban mondhatjuk azt, hogy szerény. Amit elnök úr elmondott, az is tényszerű volt, hogy ígéretekben nem volt hiány, amikor véghez vitték a csodát és feljutottak a legmagasabb csoportba, a végrehajtásnál pedig elég szűkösen bántak velük. A magam részéről ezt támogatom. Köszönöm.
ELNÖK: Köszönöm szépen. (Jelzésre.) Mohácsi József képviselő úr kért szót. Tessék parancsolni, képviselő úr.
MOHÁCSI JÓZSEF (MSZP): Köszönöm a szót. Már sokszor említettem, hogy azon sportágak, amelyek eredményt nyújtottak be, és nem akarok összehasonlítást tenni az úszósporttal, mint előző ülésünkön, de óriási a különbség. Amellett, hogy kevés a műjégpálya, és a gyermekek körében is egyre népszerűbb a jégkorong sport, sok probléma van az intézményekkel és az új pályákkal. Nem tudjuk, mi lesz a felmelegedéssel is, és mi lesz a Balaton jegével. Én egyébként valamikor ott jégkorongoztam.
Mindenképpen azt javaslom, hogy támogassuk, mert olyan húzósportágról van szó, amiben már egyébként is nagy eredményt értek el, habár nem összehasonlítandó az úszócsapattal vagy vízilabda válogatottal. Természetesen kérem én is, hogy támogassuk. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm. Kérdezem, további hozzászólás van-e? (Nincs jelzés.) Amennyiben nincs, akkor, aki támogatja a kapcsolódó módosító indítványt, kérem, kézfelemeléssel jelezze. (Szavazás.) Ellenvélemény? (Nincs ilyen.) A bizottság 2 tartózkodás mellett támogatja az indítványt.
171/3. ajánlási számon szintén Soltész Miklós és képviselőtársai javaslata, de úgy látom én is szerepelek, tehát jómagam és képviselőtársaim javaslata szerepel. Az utánpótlás-nevelés támogatására szeretnénk 170 millió forint forrást átcsoportosítani. A magyarázata, hogy sikersportágról van szó, ahol két évtizeddel ezelőtt egy nagyon sikeres utánpótlás-nevelés indult el, ami azóta már szerencsésen bővült. Tekintettel arra, hogy egy ilyen "A" csoportos világbajnokság nagy erőt jelenthet a sportág utánpótlása számára, hiszen nagyon sok gyerek kezd el hokizni egy ilyen sikert követően. Ezért jó lenne megerősíteni a forrásokat. Ez indokolja a javaslatunkat. Kérdezem a kormány álláspontját.
LAJTÁR MÓNIKA (Pénzügyminisztérium): Az előterjesztő nem támogatja, a jégkorong-utánpótlás támogatása a többi Héraklész programhoz hasonlóan az utánpótlás-nevelési feladatok keretében kerül támogatásra, és ez lefedi a 14-23 éves korosztályt.
ELNÖK: Köszönöm szépen. A bizottság tagjait kérdezem, ki az, aki támogatja ezt a módosító indítványt? (Szavazás.) Ez tizenhárom. Ellenvélemény? (Nincs ilyen.) Tartózkodás? (Szavazás.) 1 tartózkodás. A bizottság 13 igen, 1 tartózkodás szavazattal elfogadták a kapcsolódó módosító indítványt.
Következő a 247/1. ajánlási számon szereplő kapcsolódó módosító indítvány. Kovács Ferenc és képviselőtársai a regionális fejlesztési tanácsok támogatásának, a kistérségi fejlesztési tanácsok támogatásának megszüntetésére tesznek javaslatot, ezzel párhuzamosan a megyei fejlesztési tanácsokhoz és a kis- és középvállalkozói célelőirányzathoz szeretnének plusz forrást rendelni. Kérdezem a kormány álláspontját.
LAJTÁR MÓNIKA (Pénzügyminisztérium): Kormány nem támogatja.
ELNÖK: Kérdezem a bizottság tagjainak állásfoglalását, aki támogatja ezt az indítványt, kérem kézfelemeléssel szavazzon. (Szavazás.) Öt. Ki tartózkodott? (Szavazás.) Hét. Ki szavaz ellene? (Szavazás.) Három.
326/6. ajánlási számon szereplő indítványhoz kérem a következő szavazást, melyben Ivanics Ferenc képviselő úr indítványáról van szó, a fertődi Esterházy-kastély rekonstrukciójára szeretne 1 millió forintot előirányozni.
LAJTÁR MÓNIKA (Pénzügyminisztérium): Kormány nem támogatja. Egyrészt itt a cél az igazgatási, dologi kiadások csökkentése, másrészt pedig az, hogy az Oktatási és Kulturális Minisztérium a tárca műemlék- és örökségvédelmi feladataira a 2009. évi költségvetési törvényjavaslatban 1,1 millió forintot... (Közbeszólás: Milliárd.) 1,1 milliárdot, bocsánat, kíván erre fordítani, és ezen kívül számos európai uniós forrás áll rendelkezésre a műemléképületek felújítására és rekonstrukciójára.
ELNÖK: Köszönöm szépen. A bizottság tagjait kérdezem, ki az, aki támogatja a módosító indítványt. (Szavazás.) Egyhangúlag nem támogatta a bizottság. Köszönöm szépen.
398/1. ajánlási számon Tatai-Tóth András és Mohácsi József képviselő urak javaslata szerepel, amelyben a zánkai gyermek- és ifjúsági centrum részére 70,2 millió forintnyi átcsoportosítást szeretnének, ezzel növelnék az előirányzatot. Kérdezem a kormány álláspontját.
LAJTÁR MÓNIKA (Pénzügyminisztérium): Előterjesztő nem támogatja.
ELNÖK: Nem támogatja. Köszönöm. Mohácsi József képviselő úr kívánja-e indokolni az indítványát? Öné a szó, képviselő úr.
MOHÁCSI JÓZSEF (MSZP): Köszönöm. Egyrészt meg szeretném kérdezni az indoklást, másrészt pedig a zánkai ifjúsági tábor, ahol az elmúlt két-három évben jelentős felújítási és egyéb pályázatokat nyertek, abszolút a működési költségét támogatná meg ez a 70,2 millió forint, ezért kérem képviselőtársaimat, hogy szíveskedjenek támogatni a javaslatot. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Akkor kérjük szépen a részletes indoklást!
LAJTÁR MÓNIKA (Pénzügyminisztérium): A fogyasztóvédelmi szervezetek előirányzat támogatása a 2009. évi összegére vonatkozóan a 336/2007. számú kormányrendeletnek megfelelően került megtervezésre, és ennek további csökkentését nem javasoljuk támogatni. Itt annyi segítséget adunk, hogy melyik a 336/2007. számú kormányrendelet, amely a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság által kiszabott egyes bírságok felosztásáról rendelkezik, és ennek a 8. §-a mondja ki, hogy a 2009. évi támogatás legalább a 2005. évben a fogyasztóvédelmi hatóság által a központi költségvetés javára befizetett fogyasztóvédelmi bírság 85 százalékának megfelelő összeg. Ennek további csökkentését nem javasoljuk.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Hadházy képviselő úr kért szót.
HADHÁZY SÁNDOR (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Bizottság! Tulajdonképpen most kivételesen egyetértek a kormány képviselőjével. A javaslat egyébként jó, meg támogatható lenne akkor, ha egy másik lábat találnátok, én ezt javasolnám. Ugyanis a fogyasztóvédelem ma Magyarországon katasztrofális állapotban van. Tehát ami itt, ebben az országban van, az minősíthetetlen most már, és fontosnak tartanám, hogy ne gyengítsük tovább ezt az amúgy is összedőlőfélben lévő rendszert. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm, képviselő úr. További vélemény, hozzászólás? (Nincs jelentkező.)
Ki az, aki támogatja ennek a kapcsolódó módosító indítványnak az elfogadását? Kérem, kézfelemeléssel jelezze! (Nincs ilyen.) Nem támogatják képviselőtársaim.
A cél egyébként, azt gondolom, fontos, tehát van lehetőségünk arra, hogy bizottsági módosító indítványt még benyújtsunk e tárgykörben, és javasolnám is. Ha és amennyiben képviselőtársaim egyetértenek, akkor az előkészítésben én szerepet vállalnék, és keresünk egy olyan lábat, amivel a bizottság ezt támogatni tudja, mert azzal én magam is egyetértek, hogy a fogyasztóvédelemtől nem lehet elvenni forrásokat.
Van még egy ilyen egyébként, amiben majd kérném képviselőtársaimat, hogy támogassák, a turisztikai célelőirányzat, amiről már a múlt alkalommal is beszéltünk. Ugye jelen körülmények között nagyon szerencsés lenne, ha lehetne bővíteni a TC forrását, legalább néhány száz millió forinttal, ami a Légi Marketing Alapot tudná bővíteni, és ezáltal a hozzánk utaztató légitársaságok marketingtámogatását meg tudnánk erősíteni. Ugye óriási verseny van most azért a szűk költőrétegért, ami megmarad az ínséges időkben, ehhez is majd egy bizottsági módosítót szeretnék kezdeményezni, hogy nyújtsunk be e tárgykörben.
Utolsóként az 529/2. ajánlási számon szereplő módosító indítvány, ami Velkey Gábor képviselő úr indítványa, szerepel, amelyben a diáksport-normatívát 1500 forint/tanuló összegben szeretné meghatározni. A kormány álláspontját kérdezem.
LAJTÁR MÓNIKA (Pénzügyminisztérium): A kormány nem támogatja, egyrészt a módosító indítvány nem jelöli meg a forrást, ez hibás, másrészt pedig a közoktatás működéséhez kapcsolódó alapnormatívák, illetve a települési és megyei sportfeladatokhoz kapcsolódó, 3-as számú mellékletben megjelölt jogcímek a feladathoz hozzájárulnak.
ELNÖK: Köszönöm szépen. (Jelentkezésre:) Világosi Gábor képviselő úr kért szót. Öné a szó, képviselő úr!
DR. VILÁGOSI GÁBOR (SZDSZ): A kritika jogos, hogy nincs meghatározva, hogy honnan vennénk el, de egy kicsit rendhagyó módon kérném a bizottság figyelmét. Ugye én említettem a múlt bizottsági ülésen, hogy fogadok majd egy civil szervezetek által összeállított csapatot, többek között a Szakszervezetek Országos Diáksport Szövetség Egyesületétől a Magyar Diáksport Szövetségen keresztül a Katolikus Iskolák Diáksport Szövetségének a képviselőikig, és ugye ők több problémát vetettek fel, több kérésük volt. Az egyik a diáksport célú normatív költségvetési támogatás. A tárgyalások során abban állapodtam meg velük, és ők ezt nagy örömmel fogadnák, hogy első lépcsőként - szeretném hangsúlyozni, hogy első lépésként - az úgynevezett településüzemeltetési, igazgatási és sportfeladatokból - ami egyébként, megjegyzem, 1857 forintról 1057 forintra került csökkentésre, ez a törvényjavaslat 3-as számú mellékletének 1/a pontjában van - a sportfeladatokat címkéznénk. Hiszen nagyon jól tudjuk, hogy az önkormányzatok nehéz helyzetben vannak, ezért aztán minden megelőzi a sportot, és egyáltalán nem biztos, hogy ebből az 1057 forintból bármekkora összeg is a sportra kerül felhasználásra.
Tehát én azt kérném a bizottságtól, hogy ha ezt az 1857 forintot feltornásznánk ötszáz forinttal, akkor még mindig nem érjük el az utolsó hivatalos, Pénzügyminisztérium által beadott költségvetés összegét, és abból címkézzünk ötszáz forintot a sportra. Tehát gyakorlatilag leválasztanánk a három feladatból, a településüzemeltetési, igazgatási és sportfeladatból a sportot, a sportot címkéznénk ötszáz forinttal, és akkor el tudom fogadni, hogy itt nincs másik lába a dolognak. Ezt kérném a bizottságtól, hogy ezt adjuk majd be.
Ha megemeljük az összeget ötszáz forinttal, akkor természetesen azt most kellene beadni nagy valószínűség szerint, hiszen akkor az fejezetek között lenne. Ha nem emeljük meg, az már az utolsó pillanat, amikor addig hátráltunk, hogy már tényleg a fal van mögöttünk, de akkor is azt mondom, hogy az ötszáz forintot válasszuk le az 1057 forintból is, akkor persze még nem kell most beadnunk ezt a módosító indítványt, mert az a fejezeten belül lenne, akkor elrendezésre várna. Ebben kérném a bizottság bölcs javaslatait és támogató szavazatát.
ELNÖK: Köszönöm, képviselő úr. Abban a nehéz helyzetben vagyunk, hogy ma, tehát most volna lehetőségünk rá, ha még fejezetek közötti átcsoportosítást szeretnénk, akkor ahhoz egy bizottsági kapcsolódó módosító indítványt benyújtsunk. Láb tekintetében nyilván nehéz helyzetben vagyunk, nem tudom, hogy most meg tudunk-e szülni egy olyan javaslatot, ami elfogadható lenne. Én teljesen egyetértek azzal, amit képviselő úr elmondott, hiszen korábban nekem is volt egy olyan módosító indítványom, amely e tárgykörben született, és amely ezer forint/tanuló mértékben határozta volna meg ezt a diáksport-normatívát. Az a fájdalmam, hogy erre már a mai ülésünkön nem tudunk sort keríteni. (Az elnök Bárdossy Tamással egyeztet.) Egy sanszunk van, ha kollégámat megkérem arra, hogy a bizottsági ülés végéig próbáljon összeállítani nekünk egy olyan módosító indítványt, amelyet a mai ülésünk végéig még el tudunk fogadni. Nem tudom, Tamás, tudsz ebben segíteni? (Bárdossy Tamás: Megpróbálhatjuk...) A dolog fontos, tehát javaslom, és miután a sport szakállamtitkárságnak vannak itt képviselői, hátha tudunk tőlük technikai hátteret és javaslatot kapni. Körülbelül két óránk van arra, hogy egy módosító indítványt összerakjunk, kíséreljük meg!
Akkor viszont ügyrendileg azt a módosítást kérném majd elfogadni képviselőtársaimtól, hogy visszatérünk erre, tehát nem zárjuk le az 1. napirendi pontot, felfüggesztjük a tárgyalását és a végén visszatérünk rá, mert szerintem van a dolognak akkora súlya. (Jelentkezésre:) Világosi Gábor képviselő úr, öné a szó.
DR. VILÁGOSI GÁBOR (SZDSZ): Technikailag azt kérném, hogy egyrészt tegyük fel szavazásra majd most, hogy ami elkészül, azzal egyetértünk-e, tehát az 1057 forintot felemelnénk 1557 forintra, és abból ötszáz forint kifejezetten a sportra lenne. Ez lenne az egyik módosító javaslatom.
A másik módosító javaslat pedig, amikor visszamegyünk a falig, hogy marad az 1057 forint, az 1057 forintból kivesszük a sportfeladatokat, és azt külön megcímkézzük, hogy az ötszáz forint sportra. Azt nem kell most, tudom, csak hogy mindenki tisztában legyen a két verzióval.
ELNÖK: A B-verzióval ráérünk a következő alkalommal is foglalkozni, viszont akkor szavazást kérnék. Ki az, aki támogatja, hogy egy olyan módosító indítványt előkészítsünk, amely a mostani szinthez képest 1557 forintra emelné a normatívát, és azon belül ötszáz forintban címkézné a sportfeladatokat? Aki ezzel egyetért, kézfelemeléssel jelezze! (Szavazás.) Köszönöm, a bizottság döntése egyhangú e tárgykörben.
Megkérném akkor kollégáimat, hogy próbáljanak előkészíteni egy ilyen módosító indítványt, és külön köszönöm a kreativitásukat és az elszántságukat e téren. Ilyen módon a végére értünk azoknak a módosító indítványoknak, amelyekről szavazást kértem.
Kérdezem képviselőtársaimat, van-e olyan indítvány... (Bárdossy Tamás: Erről nem szavaztunk!) Ja, bocsánat, az eredeti indítványról szavazunk, tehát a Velkey-féle javaslatról, aminek nincs lába, értelemszerűen ilyen módon nem tud megállni a nem létező lábain. Tehát aki támogatja ezt a módosító indítványt, az kérem, kézfelemeléssel jelezze! (Nincs ilyen.) A bizottságból senki nem támogatja ezt a javaslatot.
Köszönöm a Pénzügyminisztérium munkatársainak, hogy elfáradtak a bizottsági ülésre. Felfüggesztjük ennek a napirendi pontnak a tárgyalását, és még visszatérünk rá. (Jelentkezésre:) Hadházy képviselő úr jelentkezik.
HADHÁZY SÁNDOR (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Bizottság! A bizottság tagjai bizonyára észrevették azt, hogy a turisztikai célelőirányzatból hiányzik egy tétel, nevezetesen a RIB-ek kerete. Ez ebben az évben is még 1,8 milliárd forint volt, és én tisztelettel javaslom, illetve kezdeményezem, hogy szülessen ebben a tárgyban egy bizottsági javaslat, hogy ezt az 1,8 milliárd forintot állítsuk vissza. Hiszen a RIB-ek hagyományosan olyan feladatokat támogattak, támogatnak ma is, amelyek más forrásból nem biztosíthatók, és a turizmus jelentős mértékben vissza fog esni, ha ezek a rendezvények, ezek a marketingesemények a jövő évben hiányoznak.
Úgyhogy tisztelettel javaslom, hogy e tárgyban egy bizottsági javaslat készüljön, és arról is történjen szavazás. Köszönöm, elnök úr.
ELNÖK: Köszönöm, képviselő úr. (Jelentkezésre:) Tóth József képviselő úr kért szót.
TÓTH JÓZSEF (MSZP): Köszönöm szépen a szót. Maximálisan egyetértve és csatlakozva is a kezdeményezéshez, hadd mondjak nagyon röviden egy-két érvet még mellette, hogy miért lenne ez fontos, mindamellett, hogy a turisztikai ágazatnak, a regionális programoknak, rendezvényeknek valóban ez az egyetlenegy esélyük, hogy tudjanak folytatódni. Az előző években kicsiszolódott egy olyan pályázati rendszer, amelyik egyre inkább megfelel mind áttekinthetőségében, gyorsaságában azoknak a pályázóknak, akik egyébként erre alapozva évenként hagyományosan megrendezik ezeket a programokat. Zömében, 70-80 százalékban hagyományosan megrendezésre kerülő program. Nagyon nehéz helyzet, ha egy évet kihagyunk, mert sokkal nehezebb újraindítani, mint fenntartani. Nagyjából másfél milliárd forintnyi összeg, közel 900 pályázót hozott kedvezményezett állapotba, több százezer embernek adott programot. Tehát magyarul ez a másfél milliárd forint nagyobb jelentőséggel bír, mint annak költségvetési hatása. Ezért én maximálisan támogatnám, hogy ebben a bizottság hozzon egyértelmű álláspontot, hogy ennek az esélyét ne veszítsük el. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Képviselő úr, én magam is támogatom természetesen. Egy dolgot kérek - mi ezt az indítvány előkészítjük -, hogy döntsünk arról, hogy mekkora összegről szóljon, mert 1,8 milliárd forintot mondott Hadházy úr. (Hadházy Sándor: Tartsuk meg a tavalyi szintet.) Próbáljuk megtartani a tavalyi szintet. Jó. Aki azzal egyetért, hogy ebben a témában készítsünk egy bizottsági módosító javaslatot, az kérem, jelezze. (Szavazás.) Köszönöm, a bizottság döntése ebben a kérdésben egyhangú. (Rövid egyeztetés.)
Köszönöm szépen. Felfüggesztenénk a 2. napirendi pont tárgyalását, de visszatérünk még a két módosító indítványra.
Tájékoztató a Magyarország turisztikai versenytársairól szóló elemzésről
Továbblépnénk a 3. napirendi pontunkra, amely tájékoztató Magyarország turisztikai versenytársairól szóló elemzésről. Előterjesztő az Önkormányzati Minisztérium Turisztikai Szakállamtitkársága. Köszöntöm körünkben dr. Kovács Miklós szakállamtitkár urat. Meg is adom egyben a lehetőséget államtitkár úr számára, hogy az írásban megküldött anyaghoz képest a kiegészítését röviden tegye meg.
Dr. Kovács Miklós szóbeli kiegészítése
DR. KOVÁCS MIKLÓS turisztikai szakállamtitkár (Önkormányzat Minisztérium): Köszönöm, elnök úr. Tisztelt Bizottság! Köszönöm a lehetőséget, hogy a versenytársakról szóló elemzést a bizottság elé hozhatta a szakállamtitkárság.
Nagyon röviden néhány kiegészítést szeretnék tenni, nem érdemi, de a szövegben való eligazodást segíti, és ezért utólag is elnézést kérek, mert néhány rövidítést nem pontosítottunk a szövegben. Szeretném rögtön az első oldalon az összefoglaló részben az IPK egy nemzetközi kutatócég megnevezést úgy pontosítani, hogy egy német kutatási társaság, és a rövidítése pedig úgy szól, hogy inter persona cosmos, vagyis a személyek közötti harmónia, ha lefordítjuk, tehát egy német illetőségű kutatóintézet.
Ugyancsak szerepel a szövegben egy olyan rövidítés, amely a C és I piacot jelenti, ez a congress és incentive, tehát üzleti utakat jelölő rövidítés. Ugyancsak szerepel az anyagban egy kutatóintézet, amely az ETC, tehát az Európai Turizmus Bizottság kutatóintézete, adatbázisa ez a tourMIS adatbázis, a MIS rövidítése a marketing information system, tehát marketing információs rendszerre utal.
Nem pontosítás, csak szövegmagyarázat: a 3. oldalon találhatják a bizottság tagjai a 2. táblázatban, a legfontosabb küldő országok szerepe a versenytárs országaink beutazó turizmusában 2007-ben című táblázatot. Itt zavaró lehet, hogy a szövegben úgy fogalmaztunk, hogy Németország, Szlovénia és Szlovákia kivételével, versenytárs országaink többségében vezető a küldő országok rangsorában, de ha megnézzük Szlovákia sorát, akkor Németország szerepel a legnagyobb számban ebben, tehát úgy tűnik, mintha Szlovákiában is Németország lenne a legfontosabb küldő piac. Ha megnézzük a függőleges táblázatban szereplő országokat, azok között nem szerepel Csehország, és Szlovákia esetében Csehország vezeti tulajdonképpen ezt a listát, de a táblázat szerkezetéből adódóan nem kerülhetett be a küldő országok közé.
Az ötödik oldalon van egy olyan megfogalmazás a Budapest turisztikai versenytársai című fejezetet megelőző utolsó mondatban, ami arra utal, hogy bizonyos vonatkozásokban és bizonyos vonatkozások esetében a schengeni csatlakozás kedvezőtlenül hatott vagy hathatott a beutazó turizmusra. Ez természetesen nem általános megállapítás, csak azokra az országokra és relációkra vonatkoztatható, mint például Oroszország és Ukrajna, ahol a schengeni csatlakozást követően a nemzeti vízumokhoz való hozzáféréshez képest a schengeni vízum megszerzését igazoló feltételekkel történhetett meg. Ez hathatott és hatott is a beutazó turizmusra negatív szempontból. Természetesen a schengeni csatlakozás általános hatása különösen a harmadik piacokról, tehát tengerentúlról vagy távolabbi desztinációkból küldő országokból természetesen pozitív.
A Budapest turisztikai versenytársai című fejezet bevezetőjéhez szeretnék annyi pontosítást tenni a (2) bekezdés végén, amikor Prága-Budapest-Bécs árszínvonalát és infrastruktúráját hasonlítjuk össze, akkor van egy olyan megállapítás, hogy Budapest árai magasabbak, mint Prágáé. Ez természetesen nem a szállodai árakra, hanem az általános árszínvonalra, illetőleg a turistakosár egy részére vonatkoztatható.
Még egy kiegészítő adat, amelyet időközben kértem meg a kollégáimtól, és a bizottság számára hasznos lesz, az anyagot pedig jól kiegészítheti, a három város versenypozícióját eldöntendő: Budapesten a szállodai férőhelyek száma 2007-ben 34 ezer, Bécsben 49 ezer, Prágában pedig 55 ezer. Ez majdnem a jelen állapot, a kereskedelmi szállásférőhelyek szempontjából. Köszönöm szépen a lehetőséget a kiegészítésre, várom a kérdéseiket.
ELNÖK: Köszönöm, államtitkár úr. Kérdezem képviselőtársaimat, hogy észrevételük van-e az anyaghoz, illetve vannak-e a versenytárs-elemzéshez kapcsolódóan kérdéseik? (Jelzésre.) Hadházy Sándor!
HADHÁZY SÁNDOR (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Államtitkár Úr! Azt szeretném megkérdezni, hogy az olvasható ki az anyagból, hogy a tartózkodási idő rövidül, ugyanakkor a beutazások száma növekszik. Ugye ez összefüggésben van azzal, hogy nem egy alkalommal megy szabadságra, hanem több alkalommal, de azért mégis mennyivel érezhető Budapesten, illetve Magyarországon ez a tendencia, illetve mennyiben torzítja ezt az elképzelést a konferencia vagy üzleti turizmus?
DR. KOVÁCS MIKLÓS turisztikai szakállamtitkár (Önkormányzati Minisztérium): Köszönöm szépen. Valóban Európában általános tendencia a tartózkodási idő rövidülése. A legújabb statisztikákról a következő napirend kapcsán majd lesz szó, de ott is tükröződik, hogy bár a vendégszám nő, a vendégéjszaka szám kismértékben ugyan, de csökken, és ez nemcsak a magyarországi beutazó forgalomra jellemző. Több alkalommal rövidebb időre utaznak el, ez a belföldi turizmusra is jellemző. Ez tükröződik abban, hogy a vendégszám nő, ami természetesen nem a speciális vendégek számának növekedését jelenti feltétlenül, hanem a szakmai terminológia szerint a vendégérkezések számát jelenti, ami azt jelenti, hogy egy magyar állampolgár, ha mondjuk kétszer elutazik belföldön kereskedelmi szálláshelyen megszállva, akkor őt két vendégnek tekinti a statisztika, két vendégérkezésnek tekinti természetesen. A magyarországi fogadóterületek szempontjából Hadházy képviselő úr felvetése teljesen jogos, és teljes egészében érinti ez a tendencia a városlátogató turizmust és Budapest turizmusát, és másképp érinti az üdülőterületek turizmusát.
Az üdülőterületek turizmusát kevéssé érinti, hiszen a főszabadság továbbra is megmarad, és a második, harmadik utazásokra vonatkozik ez az elaprózottság, amely elsősorban a városlátogató és mondjuk a fővárost illető forgalmat változtathatja, illetve alakíthatja ebben a formában. (Az ülésterembe érkezik Becsó Zsolt.) Természetes, hogy a kongresszusi turizmus, az üzleti turizmus pozitívan hathat ebbe az irányba, jóllehet a kongresszusi turizmusra sem kifejezetten a hosszabb tartózkodás vagy a tartózkodási idő meghosszabbítása a jellemző. Igazán ennek ellenszere a gyógyturizmus, amely a hosszabb tartózkodás ösztönzője, illetőleg az üdülőturizmus, amely szintén jellemzően hosszú tartózkodású. Köszönöm szépen. (Hadházy Sándor: Köszönöm szépen.)
ELNÖK: Mohácsi József képviselő úr kért szót, öné a szó.
MOHÁCSI JÓZSEF (MSZP): Köszönöm szépen. Tisztelt Bizottság! Tisztelt Államtitkár Úr! Én még egyszer megkérdezném, hogy a budapesti külföldi turizmus fellendítése érdekében a rendészeti minisztériummal ugye továbbra is megvan a komoly kapcsolat, a 2006-os problémából kiindulva. Azért most már, hál' istennek, az idei évben egészen konszolidáltan zajlottak ezek az események, a külföldiek - egy-két ismerőssel találkozva - pozitívan értékelték. De nem árt hangsúlyozni, hogy erre azért a szakállamtitkárság, és nyilván a tárca is rettentően figyeljen oda. Tehát ha valami, akkor a turizmusnak ez aztán igazán tud ártani. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm. Nekem is lenne még kérdésem, államtitkár úr, és akkor gyűjtsük össze, egyben tud rá válaszolni.
Ugye nagyon fontos, hogy végre látjuk azt, hogy a konkurens országok hogyan szerepeltek az elmúlt években, és azt is fontos lenne tudnunk, hogy ők milyen stratégiával készülnek úgy általában, most pedig különösen, a világgazdasági, illetve most még csak pénzügyi, aztán később világgazdasági válság közepette. Tehát itt, amikor elemezzük a vendégforgalmi adatokat, azt is meg kellene néznünk, hogy a konkurens országok milyen nagyságrendű marketingkerettel gazdálkodnak. Ugye korábban szó volt róla, hogy a külképviseletek segítségével a Magyar Turizmus Zrt. áttekinti azt, hogy a konkurens országok milyen nagyságrendű büdzsével bírnak. Nem tudom, hogy e tárgykörben milyen információkat tudtak beszerezni, ezt kérném majd, hogy osszák meg velünk.
Az különösen érdekes, ami az anyagból is kiderült, amiben a főváros versenytársainak az elemzéséről volt szó, hogy amíg nálunk a német piac jelentős csökkenése már hosszú évek óta megfigyelhető, addig Bécs és Prága nem vesztett német turistákból, sőt, vannak olyan fővárosok, ahol kifejezetten emelkedett az utóbbi időben a német turisták száma. Tehát arra kíváncsi lennék, hogy van-e arra vonatkozó információnk, hogy például a német piacon a két konkurens főváros, Prága és Bécs milyen stratégiát folytat, illetve mik voltak azok a marketingeszközök, amelyek ezt a sikert lehetővé tették számukra.
Kérdezem, hogy van-e még további kérdés az előterjesztéssel kapcsolatban. (Nincs jelentkező.) Amennyiben nincs, akkor megkérném államtitkár urat, illetve Róna Iván vezérigazgató urat, hogy válaszoljanak az elhangzott kérdésekre.
DR. KOVÁCS MIKLÓS turisztikai szakállamtitkár (Önkormányzati Minisztérium): Köszönöm szépen, elnök úr. Elsőként Mohácsi képviselő úr felvetésére reagálnék. Természetesen nagyon fontos számunkra a béke, a nyugalom, hiszen a turizmus, valamennyien tudjuk, a béke iparága, és valóban nagyon örülünk annak, hogy az idei őszt olyan események nem kísérték, amelyek a következő hónapok vagy a következő esztendő vendégforgalmát ilyen szempontból negatívan érinthették, érinthetnék. Természetesen mindent megteszünk, de a turisztikai szakállamtitkárság eszközei korlátozottak abban, hogy ezt elérjük. Örülünk, hogy így alakult, ezt tudom erre mondani, és természetesen a marketingmunkánkban is, amikor erre szükség volt, megkíséreltük ellensúlyozni ennek a negatív jelenségsorozatnak a hatását külföldön. Szerencsére az idén erre nem volt szükség.
Budapest, Prága, Bécs és a német piac. Ha megengedi, elnök úr, még mielőtt a három város konkurenciáját, illetőleg az arra való hatást említeném, általában a versenytársaink és a német piac szempontjából szeretnék egy általános megjegyzést tenni, annál is inkább, mert van ennek az anyagnak egy olyan vetülete, amit később a bizottságnak meg fogunk küldeni, amelyet kiegészítettünk több évre visszamenő elemzéssel is. Tehát az elmúlt három év, pontosabban a 2003 és 2007 közötti időszak elemzéséből is az látszik, hogy Magyarországon a beutazóforgalom alakulása nagyjából közvetíti az általános tendenciákat valamennyi fontosabb küldőország szempontjából. Talán egy külön kiemelendő célpiac van, ez Románia, ugyanis Magyarországon a vendégéjszakák száma a többi versenytárs országhoz képest is nagyobb mértékben növekedett szerencsére. Ismerjük a jelenséget, és tudjuk, hogy az alföldi, főként a dél-alföldi gyógyfürdőket látogatják az utóbbi esztendőben igen jelentős számban a román beutazóvendégek, és több mint 40 százalékos vendégéjszakaszám-növekedést voltak képesek produkálni az elmúlt időszakban, és úgy tűnik, hogy ez továbbra is folytatódni fog.
Visszatérve a német piacra, az általános tendenciák mellett sajnos Németország esetében az átlagnál nagyobb visszaesést szenvedtünk el, tehát a versenytársakhoz képest nagyobb visszaesést szenvedtünk el, ezt nem lehet tagadni, ez kétségtelenül így van, a statisztikákból is ki fog ez derülni. Róna Iván segítségét fogom majd kérni abban, hogy milyen marketingstratégiát követnek versenytársaink például a német piac esetében.
Annyit szeretnék még elmondani előzetesen, hogy kértük a Magyar Turizmus Zrt.-t, és ahogy elnök úr említette, a külképviseleteket is, hogy ha nem is napi gyakorisággal, de amilyen gyorsan és gyakran lehet, jelezzék nekünk azt, hogy a versenytársak milyen stratégiát követnek, különösen most, ebben a pénzügyi, illetőleg gazdasági válságidőszakban.
Még Bécs, Budapest, Prága és Németország és a beutazóturizmus viszonyrendszeréhez annyit hadd tegyek hozzá, hogy mint az adatokból is kiderül, elég vegyes a kép, a változások iránya a versenytársak, a küldőországok szempontjából évenként is más és más és változott, hadd utaljak csak a brit piacra, amely ma a világon az első olyan legnagyobb küldőpiac, ahonnan a legtöbben utaznak fapados járattal más országokba. Hogy egy légitársaság járatot indít egy adott fővárosba, ezt a járatot milyen gyakorisággal üzemelteti, megszünteti-e, hogyan alakítja, milyen kapacitású járatokat működtet, ezek nagyban befolyásolják például a brit piac oldaláról egy-egy főváros adott évi forgalmát. Ez a mozgás Prága, Budapest és Bécs között a különböző küldőországok szempontjából azzal is összefügg, hogy a fapados járatok éppen honnan vonultak ki és hova vonultak be, és hogy hogyan rendezik, hogyan alakítják át a járataikat egyik desztinációból a másikba, vagy egyik évről a másikra - lásd: a Ryanair járatfelfüggesztése biztosan negatívan fogja érinteni Budapestet. Tehát nem feltétlenül általános és csak tőlünk függő tendenciákról van szó.
Ha megengedi elnök úr, akkor a pénzügyi válsággal, gazdasági válsággal kapcsolatos további észrevételeimet a másik napirend kapcsán szeretném elmondani, és most átadom vezérigazgató úrnak a szót. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm. Vezérigazgató úr, öné a szó.
RÓNA IVÁN vezérigazgató (Magyar Turizmus Zrt.): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Bizottság! A Prága, Bécs, Budapest háromszög marketingtevékenységre, illetve arra költhető összegek tekintetében, amikor vizsgáltuk a viszonyokat, akkor arra jutottunk, hogy Bécs és Ausztria jelentősen nagyobb összegeket költ marketingre világviszonylatban, mint mi, Prága hasonló, tehát a csehek hasonló módon költekeznek a marketingbüdzséjükből, mint mi.
Ami különbség van, és ami az érkezések különbségét illeti, egyrészt említette államtitkár úr, hogy a repülőterek közötti különbség, a fapadosok, illetve a járatszámok különbsége, valamint, ne tagadjuk, az infrastrukturális különbségek. Amíg Prágából, Bécsből könnyen és jól be lehet jutni a városba, Budapesten nagyon nehéz; Prága, Bécs repülőtéri viszonyai árlehetőségekben sokkal de sokkal jobbak, infrastrukturálisan jobbak, mint Budapest, ez is tagadhatatlan. A Budapest Airport most kezd egy nagyobbfajta felújításba, illetve modernizálásba, talán ez segíteni fog, ez a repülők oldaláról.
A többi a városi infrastruktúra. Nem tagadhatjuk azt, hogy amíg Bécsben, Prágában kulturáltan lehet közlekedni, parkolni, megfelelő számú parkolóház van, itt sajnos ezek nincsenek meg. Tehát az autósturisták egyre kevésbé szívesen érkeznek Budapestre, ezt is el kell ismerni, és azt is, hogy bizony bizonyos dolgokkal a városban, mint az aluljárók, a pályaudvarok, és azok a helyek, ahol a legtöbb helyen megfordulnak a turisták, azokban a szegmensekben sem tudunk versenyezni sem Prágával, sem Béccsel.
Ezek olyan dolgok, akárcsak az - ha úgy tetszik -, hogy nincs kongresszusi központunk, míg a két városban van. Mindezek ahhoz járulnak hozzá, hogy tudjuk tartani magunkat, és az, hogy Budapestre továbbra is egyre több vendég érkezik, mint korábban. Ezzel együtt ez annak a marketing tevékenységgel összehangolt elképzelésnek köszönhető, amelyet a Magyar Turizmus Zrt., illetve a BTH együtt és külön-külön csinál.
Nem vagyunk egyszerű helyzetben, meg kell, mondjam, és segítséget kérünk mind a város vezetésétől, mind mindenkitől, aki ebben tud segíteni. Önöktől is, hogy ezek az infrastrukturális hiátusok, amelyek megvannak ebben a városban, javuljanak, különben nem fogjuk tudni a konkurenciával tartani a versenyt. Ezt tudomásul kell venni, tudomásul vesszük és odafigyelünk rá, és próbálunk ráfordítani, akkor biztosan jobb helyzetbe kerülünk a konkurenciával szemben.
Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Vannak-e további kérdések az anyaggal kapcsolatban? (Nincs jelzés.) Nincs több hozzászólás. Köszönöm a beszámolót.
Látható egyébként azokból az adatokból, amelyek az anyagból elénk kerültek, hogy van mit tenni. 2007-ben mind Lengyelország, mind Ausztria megelőztek bennünket az érkezések számát tekintve. Emlékszem még egy 2004-es tanulmányra, amelyet az ENSZ Turisztikai Világszervezete készített, és abból Közép-Európában a következő 10 évben egy dinamikus turistaérkezés és turisztikai árbevétel-növekedést prognosztizáltak. Ezen belül is, ha jól emlékszem, akkor úgy prognosztizálták, hogy megduplázza a bevételét a közép-európai régió 10 év alatt, és 2 millió új munkahelyet tudnak majd teremteni a turizmusban, és a teljes közép-európai desztináció tekintetében. Magyarország és Lengyelország volt az a két ország, amelynek a teljes növekedés mintegy 40 százalékát jósolták. Látható, hogy a lengyel előrelépés és növekedés már ennek köszönhető. Ahhoz, hogy Magyarország azokat a lehetőségeit ki tudja használni - ahogy vezérigazgató úr is elmondta - az kell, hogy legyen muníciónk. Akkor tudunk hatékonyan a piacon fellépni, ha van hozzá megfelelő forrásunk is.
Láttuk, hogy az európai 4,8 százalékos növekedési átlagot sem tudtuk hozni a turisztikai érkezések számát tekintve, sem a bevételek növekedésével azt a 2,2 százalékot. Az viszont nem szerepel itt, hogy Közép-Európa Európához képest is átlag felett tudott teljesíteni. Magyarul a mi veszteségünk, ha úgy tetszik, az átlaghoz képest még nagyobb. Látjuk, hogy Lengyelország elég jelentősen tudta növelni a GDP-arányát. Ez a GDP-hez viszonyított turisztikai bevétel aránya azt jelenti, hogy az ágazat jelentős növekedése már makrogazdasági szinten is érzékelhető náluk.
A német beutaztatókról már beszéltünk. Azt gondolom, nagyon fontos lenne annak az elemzése, hogy mi hozta a sikereket a német piacon, és azt is nézzük a konkurenseknél, hogy a növekedés szárnyal. Ez elképesztő. Ha a 2003-2007-es időszakot nézzük, akkor 48 százalékkal tudta növelni a vendégéjszakák számát. Budapest is 20 százalék fölött van, de a két mérték jelentősen eltér egymástól.
Azt hozzá kell tenni, hogy a bázisszámok sem azonosak. Ami Budapestnek 1930 ezres növekedést jelentett, az Prágának közel 4 milliót, tehát valamit Prágában nagyon jól tudnak, és ez nem csak a marketingről szól, hanem a termékről, amiről sokszor beszéltünk. Budapest koszos, nehezen megközelíthető, nem tudjuk olyan szinten bemutatni a turisztikai attrakcióinkat, mint ahogy az méltó lenne. Van mit tennünk. Fontos lenne továbbiakban is foglalkoznunk ezzel az üggyel, és van még egy nagyon fontos kérdés, ami még a későbbi projekteknél lesz, ez pedig a rendezvények.
Még mindig az előkelő 6. helyen szerepel Budapest a 90 nagyrendezvényével, amit 1997-ben tudott teljesíteni. Nagyon fontos lenne, hogy ebből a rangsorból ne veszítsünk. Ezt már nagyon sokan, sokszor elmondtuk, hogy ezekre a nagyrendezvényekre érkezik és átlag feletti költési szinttel bír. Tehát ha már ilyen közkedvelt régió vagyunk, és nagyon komoly országokat utasítunk magunk mögé, legalább ezeket a pozícióinkat is tartani tudjuk. Köszönöm szépen államtitkár úr, vezérigazgató úr a megküldött anyagot és szóbeli kiegészítéseket, a 3. napirendi pontot lezárjuk.
Beszámoló a 2008. évi nyári turisztikai szezon értékeléséről
Áttérünk a 4. napirendi pontra, amely beszámoló a 2008. évi nyári turisztikai szezon értékeléséről. Előterjesztő szintén az Önkormányzati Minisztérium Turisztikai Szakállamtitkársága. Államtitkár úrnak megadom a szót, hogy röviden kiegészítse a megküldött anyagot.
Dr. Kovács Miklós szóbeli kiegészítése
DR. KOVÁCS MIKLÓS turisztikai szakállamtitkár (Önkormányzati Minisztérium): Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Bizottság! Elég sok adatot tartalmazó előterjesztést készítettünk. Nem ragaszkodtunk a nyári időszakhoz, ezért utólag is elnézést kérünk, hanem az évben eltelt időszakot értékeltük. Nagyon reméljük, hogy a hátralévő, a statisztikában most nem szereplő hónapok nem változtatnak jelentősen a tendenciákon, bár nagyon kismértékben, de a statisztikák szerint visszaesett, csökkent a vendégéjszakák száma.
Hangsúlyozzuk és szeretnénk kiemelni - mint ahogy önök számára is ismert -, a végleges adatok az előzetes adatokhoz képest mindig néhány százalékos növekedést mutatnak. Ha év végéig tartjuk ezt az 1 százalékot valamivel meghaladó vendégéjszaka-szám csökkenést, akkor jövő márciustól májusig a végleges adatok publikálásakor ez a szám a negatív tartományból a pozitív tartományba tud felemelkedni.
Azért utalnék továbbra is a belföldi turizmus növekedésére, és természetesen megemlítettük az üdülési csekk ilyen jellegű pozitív hatását is.
Tettünk egy olyan kiegészítést az anyagban, ami a pénzügyi válságra és a gazdasági válságra való turisztikai, politikai, turizmuspolitikai reakciókat illeti. Én még ezt szeretném kiegészíteni, ha megengedi, elnök úr, néhány gondolattal.
A WTO, tehát a Turisztikai Világszervezet előrejelzése szerepel az anyagban, viszont a közelmúltban Budapesten ülésezett a Német Utazási Irodák kongresszusa, a DFO kongresszusa. A németek továbbra is a világ meghatározó kiutazó nemzete, és nagyon fontos, hogy ők mit mondanak a turizmus jövőbeni alakulásáról. Szeretném jelezni, hogy minden nehézség ellenére optimisták a német utazási irodák. Az előjeleik egészen a pénzügyi válság kiteljesedéséig pozitívak voltak, egy viszonylag stabil érdeklődést és keresletet tükröztek, most természetesen ők is számítanak bizonyos mértékű visszaesésre elsősorban az üzleti utazások szempontjából. Egyet azonban leszögezhetek, hogy nagyon határozottan kijelentették, úgy érzik, hogy a főutazások, főszabadságok száma, a főszabadságok iránti kereslet nem csökken. Egyáltalán amin a német utazók spórolni fognak, azok a második és harmadik utazások. Nekünk azt kellene pontosan megnéznünk, megvizsgálnunk, hogy hol szerepel Magyarország piaci és nem piaci szegmensek szempontjából második, harmadik vagy negyedik, ötödik rangszámú útként, és ott kell beavatkoznunk.
Mi azt látjuk most, hogy a belföldi forgalom növekedésére nem biztos, hogy negatív módon hat a válság, hiszen azok, akik esetleg külföldre nem tudnak elutazni, azok szívesebben választják, vagy választhatják a belföldi turizmust. Lehet természetesen egy ilyen hatás, nem biztos, hogy be fog következni. Azt is gondoljuk, hogy a rövidebb távolságú utakat kevésbé fogja érinteni a válság, mint a hosszabb távolságúakat. Ezért szeretnénk a marketing tevékenységünkben is a szomszédos országokra koncentrálni, ellensúlyozandó ennek a válságnak a hatását.
Amit a németek saját maguknak ajánlottak itt a kongresszuson, néhány gondolattal összefoglalom és be is fejezem, maguknak ajánlották, nem nekünk, de fontos lehet számunkra is: erősíteni kell azokat a termékeket, amelyek márkaértékkel bírnak, növelni kell az új termékek részarányát, több piaci szegmens-specifikus ajánlattal kell megkeresni az utazókat, és az úgynevezett piaci réseket, a niche-eket kell betömni. Tehát több egyedi, nem futószalagon gyártott utazást, turisztikai terméket kell nyújtani, és akkor ennek a válságnak a turisztikai keresletre vonatkozó hatása mérsékelhető. Köszönöm szépen a kiegészítési lehetőséget.
ELNÖK: Köszönöm, államtitkár úr. A bizottság tagjait kérdezem, hogy az értékelő beszámolóval kapcsolatban kérdéseik vannak-e. (Jelentkezésre:) Mohácsi József képviselő úr, öné a szó.
MOHÁCSI JÓZSEF (MSZP): Köszönöm szépen. Elnézést az aktivitásért, hogy minden ponthoz szólok, de azt hiszem, hogy ez rettentően fontos.
Nagyon örülök annak, hogy jelen van Karácsony Mihály, az Üdülési Alapítvány vezérigazgatója is, és én azt mondom, hogy egy mondatnál többet ér az, ha már a beszámolóból egyértelműen tükröződik, hogy több mint egymillióan használták fel az üdülési csekket, és ez 300 ezerrel haladja meg a tavalyi időszakot. Én azt hiszem, hogy erre a formára most, a recesszió időszakában még nagyobb hangsúlyt kell fektetni, kihasználva azt a lehetőséget, mint amit az NDK-NSZK egyesítésénél, az anno nagy német recessziónál kihasználtak, hogy nagyon ügyes marketingfogásokkal hogyan tartották otthon a vendégeket, sajnos ennek még a mai napig is isszuk a levét, a német turizmusra figyelve. De itt akár a biztosítási rendszerek, akár a gyógyturizmus, akár egyéb témában nyilván érdemes lenne egy sokkal intenzívebb marketinget fordítani a belföldi üdülésre, és nyilván mindenkinek hazahúz a szíve, én balatoni képviselőként is látom és tudjuk, hogy van olyan statisztika, hogy a Balatont Magyarországon még 2 millió ember nem látta, nem látogatta, tehát van tartalék bőven. Nyilván egy jó marketinggel most egy kicsit szembe lehet állítani a magas horvát üdülési árakkal, és egy nagyon-nagyon kulturált marketinggel egészen biztos, hogy meg lehetne növelni az üdülési csekk által adott lehetőséget is. Mi sem bizonyítja jobban, a számok önmagukért beszélnek, hogy ez nagyon jól működik.
A másik, ha már a régiónál tartunk, két mondatban szeretnék véleményt kérni szakállamtitkár úrtól, illetve vezérigazgató úrtól. Személyesen is részt vettem a MotoGP versenypálya sávolyi avatásán. Nyilván egy országos, nemzetközi, sőt világeseményről van szó, és ha minden igaz, a jövő szeptember 20-ai hétvégén futam lesz, világbajnoki futam. Bízunk benne, hogy semmi akadály nem lesz a finanszírozásban, különösképpen, hogy ez egy spanyol befektető által megvalósuló beruházás a Turizmus Zrt. 30 százalékos részvételével. Ez természetesen kihat mindenre, különösképpen az M7-esre, tehát az infrastrukturális lehetőségekre, arra, hogy a Sármellék-zalavári FlyBalaton repülőterek tevékenysége most időlegesen szünetel, de bízunk benne, hogy ez nem sokáig tart. Persze a recesszió kihatott a légitársaságokra is, és mint említette, szakállamtitkár úr, a Ryanair érint azon a vidéken bennünket a legérzékenyebben, de ez ugyanúgy érvényes Budapestre is.
Tehát summa summarum, a balatoni és a dunántúli idegenforgalom tekintetében nyilván ez egy jelentős állomás lesz, arról nem is beszélve, hogy egy tízhónapos kihasználtságot és nyolcszáz fő részére munkahelyet teremt ez a beruházás, és ez nyilván meg fogja határozni országosan is, de területileg is ezeket az idegenforgalmi tényezőket. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm, képviselő úr. További hozzászólási igények, esetleg kérdések e tárgykörben? (Nincs jelentkező.)
Nekem is lenne még egy rövid véleményem, illetve néhány kérdésem, amiket szeretnék feltenni az anyaggal kapcsolatban.
Már a tavalyi évben is problémaként merült fel az, hogy a növekedés jelentősen lelassult, sőt, kimondhatjuk azt, hogy a vendégforgalom tekintetében egy stagnálás, illetve egy minimális emelkedés volt megtapasztalható, amit elsősorban a belföldi turizmus teljesítménynövelése tudott eredményezni, hiszen a külföldi turistaérkezések és az eltöltött vendégéjszakák száma is csökkent. Ugye itt egy elég veszélyes trendfordulót látunk az idei számok alapján, mégpedig azt, hogy elfogyott a belföldi kereslet növekedésének a dinamizmusa. Ez azért veszélyes, mert amíg az előző anyagban is láttuk, hogy ebben az évben is a Turisztikai Világszervezet előrejelzése szerint 3-4 százalékos ütemben további bővülés várható egész Európában, addig Magyarországon, bár a hazai elemzések és várakozások optimisták, én az eddigi számokból arra a következtetésre jutok, hogy nagyjából stagnálni fogunk év végére, tehát 2007-hez képest nem tudunk további bővülést felmutatni.
Már sokat beszéltünk a különböző küldőországok problémaköréről. Ugye vannak az új, viszonylag nagy potenciállal rendelkező országok, akik a küldőpiacok között szerepelnek, erről is többször beszéltünk már, nagyon szép eredményeket produkál Nagy-Britannia, éppen a bizottság delegációjával részt vettünk a WTM-en Londonban, és tárgyaltunk a parlament kulturális, média- és sportbizottságának elnökével, illetve a Magyar-brit Baráti Társaság vezetőjével, akik megerősítették, hogy Magyarország és Budapest imidzse rendkívül jó Londonban és Nagy-Britanniában, ennek látható jelei is mutatkoznak. Lengyelország, Románia is folyamatosan erősödik. Azt gondolom, hogy érdemes lenne még koncentráltabban, és esetleg a belső elosztási struktúrán módosítva még nagyobb forrásokkal megjelenni ezeken a piacokon, mert ha a gazdasági növekedési szintet nézzük mondjuk Románia esetében, aki Magyarország fölött van, több mint kétszeresét, még mindig 6 százalék fölötti GDP-bővülést produkál, ebben az évben meg már hatszorosa fölött lesz, nyilván miután a magyar növekedés már az 1 százalékot sem nagyon fogja elérni. Érdemes lenne további forrásokat koncentrálni ezekre a piacokra.
A balatoni régió elég lehangoló képet mutatott sajnos, hiszen a külföldi mellett már a belföldi vendégéjszakák is csökkenést mutatnak. Az osztrák forgalom 12, a német 16 százalékkal csökkent a főszezonban, és bár itt is vannak új piacok, de azt gondolom, hogy mégsem lehet emellett elmenni, és valamit a német piaccal kezdeni kell. Most láttuk a konkurenciaelemzésben, hogy vannak országok, akik már megtalálták az ellenszert a német piac visszaesésére, szakállamtitkár úr a kiegészítőjében elmondta, hogy a főutazásokban nincs változás, tehát az emberek a másodlagos, harmadlagos utazásaikat fogják elhagyni vagy módosítani. Valamilyen módon azt kell elérnünk, hogy a főutazási célpontok között szerepeljen Magyarország, akár olyan struktúrában is, ami különlegességet, valami az átlagostól eltérőt tud biztosítani. Ezt viszont érdemes lenne majd a termékfejlesztésben is valamilyen módon beépíteni a szempontrendszerbe, amikor arról beszélünk, hogy az európai uniós források elosztása milyen struktúrában történjen. Most éppen azt halljuk, hogy csak produktív vállalkozásélénkítő beruházásokra akar európai uniós forrásokat bevonni a jelenlegi kormányzat. Félő hogy nemhogy ezt a szintet nem tudjuk tartani, hanem még vissza is fog esni a turisztikai célelőirányzat, pontosabban a turisztikai attrakciókra fordítható európai uniós források köre. Érdemes lenne esetleg ott is valamilyen struktúraváltásban gondolkodni. A 2009-es, 2010-es akciótervek előkészítése most van folyamatban, én azt kérném majd szakállamtitkár úrtól, hogy tegyen meg mindent annak érdekében, hogy a régiókhoz is eljussanak ezek az adatok, ezek az információk, és amikor ők a saját regionális operatív programjaik keretein belül kiírt pályázataik előkészítésével foglalkoznak, akkor ezeket már vegyék fontolóra és tartsák szem előtt.
Ugye Budapest különleges. Ha megnézzük, az látszik, hogy stagnál. Néztük, ugye, korábban a versenytársakat, hogy tovább növekednek, nálunk megállt ez a növekedés, és a régiók rendkívül eltérő képet mutatnak. Ugye a Nyugat-Dunántúl, illetve a Tisza-tó rendkívül pozitív a maga 8 és 12 százalékos növekedésével, a Közép-Dunántúl viszont óriási veszteségben van a 18 százalékkal, de az Észak-alföld és a Dél-Dunántúl is veszteségeket volt kénytelen elkönyvelni. Az Észak-alföldnél még az menti a helyzetet, hogy tavaly egy nagyon jó évet produkáltak, tehát ahhoz képest estek vissza. Nálunk, a Dél-Dunántúlon sajnos a helyzet ennél szomorúbb, mert nálunk már tavaly is visszaesés volt. Nem tudom, vizsgálták-e, hogy mi az oka ennek a jelentős eltérésnek régiónként, a teljesítménycsökkenésnek. Ha erről néhány gondolatot mondana nekem szakállamtitkár úr vagy vezérigazgató úr, azt megköszönném, hiszen érdemes ezt is mérlegelni. Nem jó, ha területileg ennyire eltérő eredményeket tud produkálni a turizmus, érdemes végiggondolni, hogy ez vajon miért történhet.
Végül még egy utolsó kérdésem, hogy van-e kifejezetten a magas költési hajlandósággal rendelkező vendégkör megtartásának, további bővítésének a célját szolgáló speciális marketingtevékenység a jövő évi elképzelések között a Magyar Turizmus Zrt.-nél.
Megkérném szakállamtitkár urat... (Jelentkezésre:) Bocsánat, még Világosi Gábor képviselő úr kért szót.
DR. VILÁGOSI GÁBOR (SZDSZ): Néhány kérdést én is tennék fel. Egyik, hogy hallottuk, hogy kvázi a szomszédos országokban mennyire emelkedett a vendégéjszakák száma. Nagyon örvendetes, hogy épp Lengyelországot, Romániát említi meg az anyag. Elsősorban is tekintve, hogy Románia esetében mi ennek a magyarázata, az alföldi gyógyfürdők, de azt szeretném kérdezni, mennyire kézenfekvő ez mondjuk Lengyelországot tekintve? Mennyire köszön vissza a befektetett energia a régióval kapcsolatban?
Itt az anyag utolsó oldala kitér arra, hogy a szomszédos országokban lévő potenciál minél teljesebb kihasználás érdekében működjék. Köszönöm szépen. (Rövid szünet.)
ELNÖK: Köszönöm, képviselő úr. Van még további kérdés? (Nincs jelzés.) Amennyiben nincs, akkor megkérem szakállamtitkár urat és vezérigazgató urat, hogy adják meg a kérdésekre a válaszokat.
DR. KOVÁCS MIKLÓS turisztikai szakállamtitkár (Önkormányzati Minisztérium): Köszönöm szépen, akkor megkezdeném. Ahogy említettem a visszaesést, jelenleg valóban stagnálásnak lehet látni. Azt gondolom, a végleges számok tükrében kismértékű növekedés a belföldi forgalmat illetően bekövetkezhet. A beutazó forgalmat illetően nem vagyok ilyen optimista. Optimista vagyok viszont abból a szempontból, hogy a vendégéjszaka növekedése tudja pótolni a külföldi vagy beutazó forgalom esetleges visszaesését. Ugyanakkor azt is el szoktuk mondani és ez reális, bár nem magyarázat, hogy a 2007. év elég erős bázis volt a belföldi vendégforgalom szempontjából. Talán az, hogy a belföldi vendégforgalom növekedése kicsit alábbhagyott, ezzel az igen erős bázishoz való hasonlítással vagy összehasonlítással is összefügghet.
Remélem, hogy a Balatonnál a végső számok alapján sem fog visszaesni a belföldi vendégéjszakák száma, viszont igaza van elnök úrnak, hogy ez nem tudta pótolni jelenleg még a Balatonnál sem a külföldi vendégforgalom kismértékű csökkenését, amit egyébként az elmúlt években a Balatonnál tapasztaltunk.
A régiók: valóban nagyon vegyes képet mutatnak. Itt is célszerű megvárni majd az összadatok véglegessé válását. A Balatonnál én fenntartással számolok. A dél-alföldi vagy alföldi régiók a szomszédos országokból történő beutazások révén pozitív szaldóval fognak zárni.
Meg kell vizsgálnunk azonban - és ezt vezérigazgató úrral meg is konzultáltuk -, ha majd az év végi adatok is rendelkezésre állnak, hogy azoknál a régióknál, ahol az eltérés közvetlenül nem magyarázható, alaposabb összehasonlító vizsgálat válik-e szükségessé, így például a Dél-Dunántúlon is. A Közép-Dunántúl és Dél-Dunántúl sajátos képet mutat. Budapestről sok szó esett.
A lengyel beutazó forgalom ugyanúgy, mint a román, a gyógyfürdő-látogatással függ jelentősen össze, bár változik itt is a kép. Csak Hajdúszoboszlót említem, ahol az elmúlt években olymértékben nőtt a beutazás, hogy a vendéglátóhelyeken a vendéglátó anyagok, sőt, ha jól tudom még egy újság is megjelent lengyel nyelven. Nyilván érdemes fokozni a lengyel beutazó forgalomra irányuló marketing tevékenységet. Erre majd Róna urat kérem meg, aki egyébként lengyel szakértője is a szakállamtitkárságnak és a Magyar Turizmus Zrt.-nek, hiszen sok-sok évet töltött Lengyelországban turisztikai külképviselőként, valamint a német piacra teljes rálátása van.
A magas költésű és hajlandóságú piac megnyerése: én úgy gondolom, hogy például az a tény, hogy Magyarországon az idén három nagy utaztató utazási irodai szövetség, a flamand, német és osztrák utazási irodák szövetsége is itt tartotta kongresszusát, azt mutatja, hogy szeretnénk magasabb költési hajlandóságú vendégforgalmat megnyerni. Több igen jelentős nemzetközi konferencia volt. Továbbra is folytatjuk a konferencia-nagyköveti programunkat, és kiegészítjük ezt a sportnagyköveti programmal.
Mohácsi képviselő úr már szólt a MotoGP versenyről. Nyilván nemcsak a MotoGP, hanem erre a pályára alkalmas más rendezvények is megnyerhetők lesznek a jövőben a kongresszusi turizmusra vonatkozó törekvéseink mellett.
Nem tudom, elnök úr, én most átadhatom vezérigazgató úrnak szót vagy visszaadjam önnek? Köszönöm szépen.
ELNÖK: Vezérigazgató úr, öné a szó.
DR. RÓNA IVÁN a Magyar Turizmus Zrt. vezérigazgatója: Engedjék meg, hogy kiegészítsem államtitkár úr szavait. Először az üdülési csekkekről. Nekünk nagyon nagy segítség az üdülési csekk. Mindenki tudja, hogy idén karácsonykor el fogja érni a 40 milliárd forintot az üdülési csekkek értékbecslése, és erre külön kampányt is szervezünk.
Talán már említettem, hogy az ősz-tél folyamán külön 40 millió forintot fektetünk egy olyan kampányba, amely az üdülési csekkeket célozza meg, amelyek még benne vannak a párnacihában, és még nem kerültek elő. A különbség - amely az értékesített és beváltott csekkek között van - érdekében történik ez. Az üdülési csekket mi is mindenképpen nagyon komolyan vesszük, és nagyon reméljük, hogy jövőre a vállalkozások helyzete meg fogja engedni azt a recesszió ellenére, hogy vásároljanak üdülési csekkeket, és azt a dolgozóiknak adómentesen rendelkezésre tudják bocsátani, mert ez a belföldi turizmusnak nagyon fontos eleme.
Ami Mohácsi képviselő úrnak a balatoni vendégforgalomra vonatkozó hozzászólását illeti, hogy erősíteni kell továbbra is a magyar vendégek arányát, el kell, mondjam, az idei szezoni statisztikák rendelkezésünkre állnak már, és ez már nem is fog nagyon megváltozni.
Az idén a vendégek számában már 70 százalékot ér el a magyar vendégek aránya. A vendégéjszakák számában is 57 százalékot. Tehát ez közelít ahhoz, amit az Európai Unió fejlettebb országaiban tapasztalunk, hogy a vendégéjszakák 60 százalékát a belföldiek töltik el, és 40 százalékát a külföldiek. Itt a Balaton nagyon jól halad, hiszen amint említettem, 57 százalék a belföldi vendégek aránya a vendégéjszakákban, a belföldiek számában 70 százalék.
Ami a MotoGP-t illeti, mi is nagyon bizakodunk, hiszen tudjuk, hogy nemcsak a háromnapos versenyről van szó, de komoly szezonon kívüli forgalmat fog bonyolítani. Olyan létesítmények fognak felépítésre kerülni ezen a több száz hektáron mint például egy motoros iskola vagy szálloda, konferenciaközpont, wellnessközpont, kaszinó. Egy olyan turisztikai paradicsom létesül, ahol egész évben lehet majd vendégeket fogadni, és az egész környék ebből profitálni fog.
Valóban nagyon bízunk abban, hogy egyrészt a finanszírozása rendben lesz. Amikor az alapkő letételén képviselő úr is ott volt, láttuk a CAHA Bank képviselőit, amely egy spanyol bank, amely a Sedesa csoport saját finanszírozó bankja. Reméljük, hogy ez a pénzügyi válság nem fogja őket érinteni, és valóban tudják finanszírozni az építkezést.
Egy kicsi módosítást mondanék, ami talán csak nyelvbotlás volt képviselő úr részéről. A Magyar Turizmus Zrt. a befektetésben nem vesz részt, a befektetés teljes egészében spanyol részről történik. Spanyolok állják az utolsó fillérig a beruházást, a Magyar Turizmus Zrt. abban a Balatonring Zrt.-ben rendelkezik 30 százalékos tulajdonrésszel, amely a versenyek lebonyolítását, szervezését, rendezését, illetve a marketingjét végzi többek között a világban. Nos, ezzel a 30 százalékkal rendelkezik, amely 7,5 millió forint egyébként összesen, hogy ez a társaság minél erőteljesebben végezze az ország és a Balaton marketingjét és promócióját az egész világon. Tudjuk, hogy a MotoGP önmagában több mint 200 millió családhoz jut el, amely több mint 300 millió embert jelent egy-egy alkalommal. Három nap alatt ez nagyon nagy mennyiség, a Forma-1-hez hasonló.
Az országnak, ezen belül a Magyar Turizmus Zrt.-nek az a feladata, hogy tulajdonrészével arra ösztökélje a társaság vezető testületeit, menedzsmentjét, hogy ne veszítse szem elől Magyarország promócióját.
Ami a vendégforgalmat illeti, Nagy-Britanniából jóval nagyobb forrásokat allokálunk erre a piacra, éppen azért, mert a kapacitások megnőttek. Tehát gyakorlatilag ma már nem a marketing az akadálya annak, hogy Nagy-Britanniából több vendég érkezzen, hanem a repülőgépek érkezése, kapacitása. Csak annyit mondok összességében, hogy egy egyszerű katovicei, krakkói repülőtéren heti 48-60 járat - csak egy-egy repülőtéren - jelenik meg, de Lengyelország több repülőterén ennél többszöröse jelent meg Nagy-Britanniából, Írországból. Tehát mi abban bízunk, hogy ha a tél elmúlik, és a Ryanair márciustól újra beindítja a járatait, akkor továbbra is özönleni fognak a brit turisták.
Jelenteni szeretném, valóban, ahogy elnök úr mondta, a World Travel Marketon a múlt héten a magyar standon nagyon nagy volt a brit érdeklődés a magyarországi szolgáltatók és szolgáltatások iránt. Minden reményünk megvan arra, hogy jövőre a brit vendégek száma és a vendégéjszakák száma is növekedni fog.
Ami a régiónkénti teljesítménycsökkenést illeti, én most csak egy informális véleményt tudok mondani. Az én kolléganőim, ugye a marketingigazgató kolléganők ezekből a térségekből két dolgot említettek. Az egyik az, hogy ezekben a térségekben aránytalanul kisebb a szálláshely-kapacitás, mint a többi jól teljesítő régióban, és olyat is mondtak, hogy ezekben a régiókban ráadásul kisebb az adófizetési hajlandóság, ezért jobban elhallgatják még azok a panziók is a forgalmat, amelyek egyébként realizálnak forgalmat. Ez egy informális hírem csak, ezt a kolléganőim mondják. De természetesen, ahogy államtitkár úr mondta, a szezon végeztével egy komolyabb elemzést fogunk készíteni, hogy ezek a régiók ezeken az okokon kívül miért is teljesítenek kevésbé, mint a többi.
Ami a magas költési hajlandóságú rétegek számára indított kampányunkat illeti, ez valóban így van, hiszen már az új arculatunk is ezt szolgálja, és egy paradigmaváltás közepén vagyunk, amikor igyekszünk megszólítani azt a réteget, azt a korosztályt, amelyik egy aktív korosztály, nagyobb tehetősséggel, anyagi lehetőséggel rendelkezik, ezért magasabb szintű szolgáltatásokat több pénzért tudunk értékesíteni számukra. Ez az összes, mind a 22 országban, ahol képviseletünk van, mindenhol ez a szemlélet, és ennek megfelelően cselekszünk, ennek megfelelően irányítjuk a marketingmunkánkat.
Ami Világosi Gábor képviselő úr hozzászólását illeti, a szomszédos országokból való növekedés nem véletlen. Látjuk azt, hogy Romániában is, Lengyelországban is van egy egyre erősebb középréteg, aki megengedheti magának az utazást és utazik is, ezért ezekben az országokban jelentősen több marketingköltséget fordítunk reklámokra, promócióra. Látszik az Romániában, hogy nem a határ menti területekről érkeznek ezek a vendégek, többnyire, ha látjuk, B-s rendszámú, és olyan nagyon komoly autókkal érkező vendégseregről van szó, amelyik nemcsak hogy magasabb szintű szállodákban lakik, különösen a gyógyfürdő-, wellness-, spaközpontokban, hanem egyébiránt is nagyon sokat költenek, programokra is nagyon sokat költenek.
Lengyelország - köszönöm szépen államtitkár úrnak, hogy szakértőnek nevezett lengyel viszonylatban - valóban van egy jelenség, ami segített bennünket abban, hogy jelentős, kétszámjegyű növekedést érjünk el mind a vendégek, mind a vendégéjszakák számában. Ennek az a jelentősége, hogy néhány évvel ezelőtt, ha emlékeznek rá, Lengyelországban a lengyel parlament hozott egy olyan döntést, hogy a lengyel vállalatoknak, társaságoknak, amelyek legalább ötven főt foglalkoztatnak, van egy lehetőségük arra, hogy szociális alapot képezzenek, és ebből utaztassák a dolgozókat és a dolgozók gyermekeit. Olyan döntést, határozatot hozott a lengyel parlament, hogy csak belföldön használható fel ez az összeg, és éveken keresztül valóban csak Lengyelország belterületén használták fel, ezért a kiutazás jelentősen csökkent Lengyelországban. Ezt az utazási irodák, illetve az utazási szakma az Alkotmánybíróságnál megtámadta és az idén nyertek. Mi tudtuk, hogy nyerésre állnak, és ennek a tudatában is növeltük Lengyelországban a kampánylehetőséget és a kampányainkat, és ennek következtében érkezett ennyivel több vendég Magyarországra - tehát összekötöttük a kellemest a hasznossal gyakorlatilag. Pici szerepem volt benne, hogy információk egy kicsit belsők is jöttek, mert tényleg, valóban, valamennyire bent vagyok ezen a piacon.
Ami a forgalomélénkítő kampányt illeti, és amit említett is képviselő úr, annak köszönhető, hogy kaptunk 500 millió forintot az elmúlt hónapban, amely extra lehetőség volt, hogy nagyobb mértékű marketingtevékenységet folytassunk mind a belföldi, mind a külföldi piacon. Ebből egy jelentős összeget, 100 milliós nagyságrendű összeget fordítunk a szomszédos országokbeli kampányokra, ami elsősorban a vidéki Magyarország, tehát vidéki szállodák, vidéki szolgáltatók, vidéki városok promócióját illeti. Ezt a környező országokban folytatjuk, a szomszédos országokban, és kineveztük Lengyelországot és Németországot is szomszédos országnak, és ezekben az országokban is folytatjuk nagyon keményen, nagyon erősen. Tudom azt jelenteni, hogy van olyan ország, ahol az erre a kampányra fordított összeg nagyobb, mint az egész korábbi, éves marketingbüdzsé, és reméljük, hogy ennek meglesznek a hatásai ezekben az országokban, hiszen a recesszió ráadásul ezeket a szomszédos országokat kevésbé vagy lassabban érinti, mint a nagy küldőországokat és a nagy távolságokból érkező vendégeket.
Köszönöm szépen, és ha bármilyen más kérdés van, akkor szívesen állok rendelkezésre.
ELNÖK: Köszönöm szépen szakállamtitkár úr és vezérigazgató úr kiegészítését, köszönjük az előterjesztést is. A 4. napirendi pontunkat lezárom.
Tájékoztató a kiemelt turisztikai projektekről, a tervezett kongresszusi központ helyzetéről
Áttérünk a következő napirendünkre, amely tájékoztató a kiemelt turisztikai projektekről, a tervezett kongresszusi központ beruházásának helyzetéről. Itt mindjárt egy kérdéssel kezdeném majd, hiszen az előterjesztő itt is az Önkormányzati Minisztérium turisztikai szakállamtitkársága, de anyagot csak a kongresszusi központhoz kaptunk, tehát kérdezném majd, hogy mi az oka annak, hogy nem érkezett a kiemelt turisztikai projektekről tájékoztató. Tehát amikor a szóbeli kiegészítést e tárgykörben megejtik, akkor feltétlenül kérném majd, hogy erre térjenek ki.
Meg is adnám a lehetőséget arra, hogy a kiemelt projektekkel miniszteri megbízottként foglalkozó Mányai Roland szóbeli kiegészítését tegye meg.
Mányai Roland szóbeli kiegészítése
MÁNYAI ROLAND főosztályvezető (Önkormányzati Minisztérium): Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Bizottság! Én is köszönöm és örülök annak a lehetőségnek, hogy ez a napirendi pont a mai napon az asztalra került. Tulajdonképpen rögtön az első kérdésre válaszolva: a héten el fogunk küldeni egy írásos kiegészítést, és most egy szóbeli összegzést szeretnék tenni összességében a kiemelt programokat vagy projekteket illetően.
Ahhoz az előző gondolathoz szeretnék legelőször csatlakozni, ami a világ jelenlegi pénzpiaci válságához, illetve a gazdaságba begyűrűző hatásáról szólt. Amellett, hogy a marketingkommunikáció nagyon fontos, én azt gondolom, hogy a beruházások továbbvitele, illetve új beruházások megvalósulása szintén kiemelten fontos ahhoz, hogy hosszú távon itt sikeres legyen a turizmus. Azt gondolom, hogy ezzel összhangban, 2008 során négy területen kezdtünk intenzívebb munkába a szakállamtitkárságon, ami a kiemelt turisztikai projektekről, illetve befektetésösztönzésről szól. Ez a négy terület egyrészről az információszolgáltatásról, a kiemelt projektek értékeléséről, koordinációról, szakmai kontrollról, valamint egy-egy kiemelt projekt menedzseléséről szól.
Nagyon gyorsan szeretnék végigszaladni, hogy mit jelent ez a négy terület, és hogy meddig jutottunk, illetve mi várható.
Kezdeném az információszolgáltatással. Az a tapasztalatunk, hogy nagyon nagy hiányt éreznek a befektetők, az érdeklődők azon elérhető információkról, amiket egyébként könnyen oda tudnánk adni, hazai gazdasági-politikai környezetről, statisztikai adatokról, egyáltalán a piaci jellemzőiről. Mindezért elkezdtük egy adatbázis készítését - ez az első pont, amiről szeretnék beszélni -, méghozzá magyarországi befektetési lehetőségekről, projektekről. Már korábban is volt egy ilyen adatbázisunk, 200 millió forinttól több milliárdos projektekig érkeztek megkeresések, igazság szerint vagy projektekről, vagy ötletprojektekről, illetve ötletekről. Tehát egyrészről elkezdtük ezt az adatbázist készíteni, amely adatbázis-struktúra elkészült, nagyon sok projekt összegyűlt, és 2009-től online is feltölthető lesz ez az adatbázis, tehát minden érdeklődő feltöltheti a projektjeit, amit mi ki tudunk ajánlani a befektetőknek.
A második ilyen terület az információszolgáltatáson belül, az digitális, illetve nyomtatott formában kiadvány készítése a potenciális befektetők részére.
Nagyon sok érdeklődő érkezik akár vásárokon, fórumokon az ITDH-hoz, a Nemzeti Fejlesztési Ügynökséghez és hozzánk is, úgyhogy szeretnénk egy olyan kiadványt készíteni, amelyben kézzelfogható információkat kaphatnak a befektetési lehetőségekről.
Gyakorlatilag most egy investment@otm.gov.hu email címen lett bejegyezve, és szeretnénk minden érdeklődőnek közvetlen visszajelzéseket adni, ha van kérdésük bármivel kapcsolatosan.
Az utolsó pont az információszolgáltatással kapcsolatban az, hogy egy módszertani segédletet, útmutatók készítettünk el, ami várhatóan jövő hónaptól elérhető lesz a honlapon is. Azt a célt szolgálja, hogy a különböző ötletgazdáknak segítsünk, mert nagyon sok ötlet érkezik be hozzánk, ami nem nevezhető projektnek, és nem tudunk mit kezdeni vele a befektetőkkel való egyeztetések során. Szeretnénk abban segítséget nyújtani, hogy milyen információkat, milyen struktúrában, milyen mélységben kell minden projektgazdának elkészítenie ahhoz, hogy egyáltalán projektről, ne pedig csak egy ötletről beszéljünk. Ez az információszolgáltatás része.
A projektek értékelésével kapcsolatosan két részre bontanám a témakört. Egyrészt az európai uniós pályázatok: azt már jól tudjuk és többször volt szó, hogy 27 kiemelt turisztikai projekt szakmai értékelése valósult meg az NFÜ által, és 22 kiemelt turisztikai projektről hozott támogató döntést mindeddig a kormány nagyságrendileg 50 milliárd forintnyi értékben. Ezzel kapcsolatosan a szakmai véleményezésben is ott vagyunk, valamint a projektek továbbfejlesztése során szakmai információt, tanácsadást, koordinációt biztosítunk.
Itt szeretnék külön kitérni arra, amit elnök úr külön említett, hogy az európai uniós forrásaink felhasználásával kapcsolatosan jeleztük az NFÜ és a régiók felé is, hogy nagyon fontos, hogy a turisztikai források terhére átcsoportosítás ne történjen. Ahhoz, hogy ez megtörténhessen, egyébként brüsszeli jóváhagyás kell. Azt a visszajelzést kaptam, hogy nincs ez tervben, az más kérdés, hogy az eddigi akcióterveket átalakítani szükséges az új világpiaci, pénzpiaci helyzet kapcsán.
A másik, nem EU-programokkal kapcsolatos projektek értékelése, amivel azt gondolom, hogy eddig sokkal gyengébben álltunk, arról szól, hogy azon projektek, amik bárhova beérkeznek, legyen az a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség vagy az ITDH eljárásrendjében, konkrétan megjelenünk. Gyakorlatilag ez év második felében sikerült azt elérni, hogy kialakult egy jó kapcsolat, és minden olyan projektnek, amely az ITDH elé kerül, a szakmai értékelésében részt veszünk. Nagyon fontos, mert egyre több projekt jelenik meg, ahol állami ösztönzőket szeretnének kapni különböző befektetők, és ezen állami ösztönzők kidolgozásáért az ITDH a felelős. Kialakult egy együttműködés, és éppen ma délelőtt volt egy egyeztetés a képviselőivel azzal kapcsolatosan, hogy hogyan lehetne még jobban kiszolgálni a befektetőket, mert az az érzésünk, hogy az az eljárásrend, ami az ITDH-nál tapasztalható, nem feltétlenül kedvező, nem turizmusspecifikusan van kitalálva, abban mindenképpen változtatásra van szükség.
A harmadik nagy témakör a koordináció biztosítása minden olyan állami szereplőnél, ahol kiemelt turisztikai projektek vannak, igyekszünk koordinációként fellépni. Ez igaz elsősorban az ITDH-ra és az NFÜ-re, valamint az összes többi tárcára, ahol éppen az adott tárca kéri.
A negyedik rész az egyéb kiemelt projektek, ezen belül természetesen a Tüskecsarnokot emeltük ki mint kongresszusi központot, amivel kapcsolatosan írásos előterjesztést küldtünk el. Ezenkívül több projekt szóba került a konferenciák kapcsán, ilyen a konferencia-nagyköveti program, a sportnagyköveti program, és vannak egyéb projektek az ITDH és a mi közös kezelésünkben, amely nagyberuházások reméljük, hogy megvalósulhatnak.
Most nagyon röviden szeretnék a Tüskecsarnok kérdéskörére rátérni. Ezzel kapcsolatban is nyilván várom a kérdéseiket, mert a Tüskecsarnokot is szeretném kiegészíteni néhány gondolattal. Igyekeztünk minden információt tartalmazva összeállítani egy anyagot, és szeretnék néhány dolgot kiemelni.
Egyrészt a pályázat, ami kiírásra került a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. által, ebben a folyamatban mi mint egyfajta ötletgazda vagy egész projekt ösztönzőjeként léptünk fel, másrészt pedig az egész kiírás és értékelés folyamán a turisztikai szempontrendszert érvényesítettük. Október 22-én a Nemzeti Vagyongazdálkodási Tanács ülésén eredménytelennek nyilvánította a pályázatot, ami azt jelenti, hogy nem volt nyertes pályázat. Erről egy-két gondolatot szeretnék mondani, mert azt hiszem, ez a legérdekesebb és legizgalmasabb kérdés.
Ahogy az írásos előterjesztésben is szerepel, a pályázó az utolsó pillanatban vagy azt követően lépett vissza attól az ajánlattól, amit adott. Ennek az oka gyakorlatilag az volt az írásos előterjesztés alapján, hogy a jelenlegi megváltozott pénzpiaci helyzetben a finanszírozást nem tudja vállalni azon feltételek szerint, ahogy abban már megegyezés történt az egyeztetések során.
Azt gondolom, hogy mindamellett, hogy ezt maximálisan meg tudom erősíteni, a továbbiak során minden egyes pontot újra kell gondolni, beleértve az egyetemek kérdését is, mert egy új helyzet van. A finanszírozhatóság mellett a korai megszűnés esetét, illetve az állami garanciavállalás mellett minden egyéb kérdést újra kell gondolni annak ellenére, hogy a többi kérdésben megegyezés született, és ez volt az egyetlen ok, ami miatt hivatalosan visszalépett a pályázó.
Feltételezem, lesznek kérdések, úgyhogy nem is kívánok több hozzáfűznivalót tenni, várom a kérdéseket. Köszönöm.
ELNÖK: Köszönöm szépen a szóbeli kiegészítést. Kérdezem képviselőtársaimat, hogy a szóbeli kiegészítéssel kapcsolatban, az anyaggal kapcsolatban van-e kérdés, illetve vélemény? (Nincs jelzés.) Nekem volna néhány kérdésem, amit röviden szeretnék feltenni.
A Tüskecsarnokkal kapcsolatban elmondta az imént miniszteri megbízott úr, hogy az utolsó pillanatban lépett vissza az egyetlen pályázó, akinek a pályázata megfelelt a pályázatban kiírtaknak. Kérdésem, hogy miért húzódott az eljárás négy hónapon keresztül? Az anyagban szerepel, hogy a felhívás április 24-én jelent meg, július 24-én lezárták a pályázati szakaszt, ehhez képest október 22-én hozott döntést a pályázat elbírálásáról a Nemzeti Vagyongazdálkodási Tanács. Mi tartott négy hónapig, hiszen éppen menet közben jött a hatása ennek a pénzügyi válságnak, ami miatt a beruházó visszalépett?
A másik kérdésem, hogy 2007-ben elesett a lehetősége, hogy európai uniós forrást igénybe lehessen venni a beruházáshoz. A 2009-10-es akciótervek során ez visszahozható-e? Van-e esély arra, hogy ez megtörténjen? Azt is kérdezném, hogy ön milyen szerepet vállalt az egész folyamatban, tehát egyrészt az európai uniós pályázati források elérésének érdekében, másrészt pedig az eljárás lebonyolításának gyorsítása érdekében?
Illetve utolsó kérdésem: van-e bármi esély arra, hogy még ebben a ciklusban ez a kongresszusi központ megépüljön.
Vannak-e további kérdések? (Nincs jelentkező.) Amennyiben nincs, akkor megkérem, hogy válaszoljon az elhangzott kérdésekre.
MÁNYAI ROLAND főosztályvezető (Önkormányzati Minisztérium): Köszönöm szépen, mennék sorba.
Hogy miért húzódott négy hónapon keresztül: tulajdonképpen itt a jogszabályi határidők betartása mentén, a határidőkön belül volt a folyamat, azt viszont teljes egészében kihasználva. Azt gondolom, hogy itt elsősorban a pályázói oldal volt az, aki igyekezett az idejét kihasználni, nagyon hosszú egyeztetések voltak, elsősorban egyébként - visszatérek arra, amit mondtam - a financiális háttér megteremtésével kapcsolatosan. Ők is, amint tudjuk, a banki illetve egyéb finanszírozási háttérrel kapcsolatos egyeztetések során nem egyik napról a másikra jutottak megoldásra. Tehát alapvetően az, hogy ilyen sokáig húzódott, azt gondolom, hogy ennek tudható be. Ezt nagyon nehéz volt - mindjárt kitérek a saját szerepemre - bármilyen módon gyorsítani, egyébként az MNV Zrt. is, és az ÖM is számtalanszor megpróbálta azt, hogy rövidebb időn belül szülessen döntés ezzel kapcsolatosan.
Az európai uniós források tekintetében, ugye 2007-ben került általunk benyújtásra - a turisztikai szakállamtitkárságra gondolok -, arra a listára került fel a közép-magyarországi régióban, amely a kiemelt projektekben volt benne, azonban, ugye itt a regionális fejlesztési tanács, az NFÜ, illetve a szaktárca képviselői döntenek arról, hogy milyen projektek lesznek támogatva. Nagyon nagy volt a verseny ebben a régióban, azt tudni kell, hogy a 27 milliárd forint, eleve a legkisebb összeg itt áll rendelkezésre a turisztikai forrásokra. Ebből egyébként 22 milliárd forint a kiemelt projektekre ment el, ami most öt vagy hat projektet, hirtelen nem is tudom, kiemelt projektet jelent, és a legnagyobb sajnálatunkra egyébként nem került ez a támogatott projektek közé.
Nálunk a stratégiában meghatározottak szerint a konferenciaturizmus és az egészségturizmus az az örökségturizmus mellett, ami kiemelt szereppel bír. Sajnos kiemelt projektek közé se a kongresszusi turizmus, se pedig az egészségturizmus nem került be, ezzel mi nem értettünk egyet - itt a műemlék-gyógyfürdőkre gondolok. A következő időszakban nagyon remélem, hogy visszahozható a 2009-2010-es akciótervre, annál is inkább, mert én azt gondolom, hogy azért ennek a pályázatnak vannak tanulságai. Az egyik az, hogy a finanszírozhatóság nem olyan egyszerű, amit mi egyébként nagyon régóta hangoztatunk, azt gondoljuk, hogy sokkal könnyebben megvalósítható egy kongresszusi központ, ha európai uniós források is felhasználhatók erre. Azt is gondolom, hogy a kiemelt projektek összességében igényeiből a megvalósítás során költségcsökkenések lesznek, és nagyon remélem, hogy fog maradni, és ha fog maradni összeg, akkor erre a célra fel lehet használni.
Azt, hogy ebben a ciklusban, a politikai ciklusra értette elnök úr?
ELNÖK: Igen!
MÁNYAI ROLAND főosztályvezető (Önkormányzati Minisztérium): Én azt gondolom, hogy két nagyon komoly érdeklődő is volt ebben a pályázati körben, és végül egy érvényes, eredményes pályázat került beadásra. Azt gondolom, hogy ha ebben a kérdésben sikerül előrelépni, akkor jó esély van arra, hogy a következő év során - ugye itt a Magyar Nemzeti Vagyontanács március 31-ei határidőt adott az MNV Zrt.-nek, tehát ha akkor gyakorlatilag valóban kiírásra kerül, aminek jó esélye van, akkor én teljes mértékben bízom benne a jelenlegi helyzetben - ebből lesz projekt.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Köszönöm az előterjesztést és köszönöm a napirendi pont tárgyalása során kifejtett aktivitást; ezt a napirendi pontot lezárom. (Jelentkezésre:) Világosi Gábor képviselő úr kért szót.
DR. VILÁGOSI GÁBOR (SZDSZ): Egy ügyrendi kérésem lenne: mielőtt a 6. napirendbe belevágnánk, térjünk vissza a módosító indítványra. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Egy kis türelmet kérnék, képviselő úr, körülbelül három-négy percen belül megjön a két turisztikai módosító indítvány is, és akkor gondoltam, hogy felfüggesztjük... Tehát elkezdjük, egy szóbeli kiegészítésre adnék lehetőséget, és amint a két turisztikai megérkezik, akkor visszatérnénk az 1. napirendi pontra, ha így elfogadja képviselő úr a javaslatot.
DR. VILÁGOSI GÁBOR (SZDSZ): Még nem tudom, elnök úr, hogy elfogadom-e, még nem látom... (Derültség.)
ELNÖK: Négy óráig el fogjuk kezdeni, ezt tudom ígérni mindenkinek.
Tájékoztató a turisztikai desztináció menedzsment előkészítéséről, a kiírt pályázatokról
A 6. napirendi pont tájékoztató a turisztikai desztináció menedzsment előkészítéséről, illetve a kiírt pályázatokról. Az előterjesztő az Önkormányzati Minisztérium turisztikai szakállamtitkársága, Mányai úr lesz ennek a gazdája. Egy gyors szóbeli kiegészítést kérnék, amennyiben szükségesnek tartja, az írásban megküldött előterjesztéshez.
Mányai Roland szóbeli kiegészítése
MÁNYAI ROLAND főosztályvezető (Önkormányzati Minisztérium): Egy nagyon rövid kiegészítést szeretnék csak tenni, ami ebben az anyagban talán még nincs benne, hogy az NFÜ információi szerint ezen a héten jelenik meg társadalmi vitára a TDM-pályázat, és idén várható a kiírás. Köszönöm szépen, ennyi kiegészítést gondoltam.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Kérdezem képviselőtársaimat, hogy kinek van kérdése az anyaghoz, esetleg véleménye. (Jelentkezésre:) Becsó Zsolt képviselő úr. Öné a szó, képviselő úr!
BECSÓ ZSOLT (Fidesz): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Bizottság! Tisztelt Főosztályvezető Úr! Érintettség okán néhány rövid kérdés, majdan pedig egy észrevétel.
Mi határidőre benyújtottuk a regisztrációs űrlapot, és azt ígérték, hogy október 25-éig választ kapunk, hogy ez befogadásra került-e vagy nem. Most már november közepe van... Mikorra várhatjuk ezt a hivatalos választ? (Mányai Roland: Most!) Köszönjük... (Derültség.) Bár megmondom őszintén, a táblázatból kiolvasható a hivatalos válasz, tehát már csak azt nem tudjuk, hogy a feltételekkel támogatottban vagy a szigorú feltételekkel támogatottban van bent az a pályázat, amit mi nyújtottunk be. Szerintem nagyon helyesen előírják az önkormányzati túlsúly csökkentését, azonban vannak speciális helyzetek, ilyen például Nógrád megye, ez vonatkozik a helyi TDM-ekre és vonatkozik sajnos a térségi TDM-re is. Azoknak, akik ebben közreműködtek, előzetesen szeretném megköszönni, hogy végül is egy olyan pályázat vagy regisztrációs lehetőség jelenhetett meg, hogy ebbe tulajdonképpen mint térségi TDM, Nógrád megye is be tudott férni, mert sajnos a vendégéjszakák száma nálunk, viszonylag más összevetésben alacsonynak tekinthető. Ha azt mondom, hogy például Bogácson több vendégéjszaka van, mint egész Nógrád megyében, akkor azt hiszem, hogy jól mutatja a jelenlegi helyzetet. De fontosnak tartotta a turizmusszakma is, hogy ha már egyszer az észak-magyarországi régió szintjén döntés született, hogy hat ilyen térségi TDM létrejön, és az egyik a Hollókő-Szécsény-Ipolytarnóc tengely, ami tulajdonképpen lefedi Nógrád megyét, akkor úgy kerüljön kiírásra a pályázat, illetve a regisztráció, hogy ebbe bele tudjunk férni, ezt szeretném megköszönni. De ez azt is jelenti, hogy mi úgy készülünk eleve, hogy bár tisztában vagyok vele, hogy reményeink szerint majd folyamatosan ki tudunk vonulni, tehát az önkormányzat súlyát tudjuk csökkenteni a TDM-en belül, azonban most jelen pillanatban úgy látjuk, hogy az elkövetkező öt évre közel százmillió forintos kötelezettség bevállalása szükségszerű lesz egy térségi TDM-szervezet működtetése kapcsán.
Azt azonban szeretném megkérdezni, hogy a jövőben a működtetéshez lesz-e támogatás, mert jelenleg a támogatási szisztéma csak a szervezet felállításához kapcsolódik, a működtetéshez kapcsolódóan nem tudunk arról, hogy lenne bármilyen pályázati lehetőség, illetve központi forrás. Úgyhogy ezt szeretném megkérdezni, illetve egy dologra felhívni a figyelmet, mert közben kiírásra került a szlovák-magyar határon átívelő operatív program, ott kiemelt prioritást kapott az idegenforgalom, amit üdvözlünk, az idegenforgalmon belül pedig a TDM-ek kialakítása, létrehozása. Ez annyira friss, hogy például tegnap voltam kint Besztercebányán, egyeztetni az ottani kollégákkal, és egészen mást gondolnak ők a TDM-ről, mint amilyen folyamatban mi elindultunk itt Magyarországon, ráadásul van egy ilyen disszonancia is, hogy nálunk jó esetben december közepén kerül kiírásra a pályázat, a regisztrációt követően, ott azonban már december közepéig, tehát december 15-éig a pályázatokat be kell nyújtani.
Van egy ellentmondás is, hogy például a szlovák-magyar operatív programban TDM kialakítására vonatkozóan a maximálisan elérhető támogatás 2 millió euró. A legalacsonyabb támogatási intenzitás 200 ezer euró. Ha veszem a felső határt, akkor körülbelül 550 millió forintot is el tudunk érni úgy, hogy 5 százalékos önerőt kell az egészhez rendelni. Nyilvánvaló, hogy ez a szlovák partnereknek is feltűnt, de tegnap néztem az egyeztetések sorát, és teljesen mást értenek ez alatt. A folyamat nem indult el, de problémát okoz az egész rendszerben, mert nevesítetten megjelenik mint prioritás, amit támogat a szlovák-magyar operatív program. Úgyhogy nem tudtunk dűlőre jutni, de ez nem jelenti azt, hogy nem szeretnénk a jövőben szlovák-magyar relációban egy ilyen jellegű szervezeti felépítés irányába elmozdulni. Szeretnénk azt elkerülni, hogy hasonló célú feladatra veszünk igénybe forrást, mert ez kizáró tényező. Mi sem tudtuk azt megmondani, hogy ebben, még ha volt is közelítésbeli eltérés a szlovákok és közöttünk, egy közös pályázatot összeállítsunk-e, mert félünk attól, hogy a Magyarországon kiírandó pályázatból zárjuk ki akkor magunkat. Jó lenne ezt a disszonanciát a jövőt érintően megszüntetni, és ha a szakállamtitkárság ránézne erre a programra, illetve az operatív programnak erre a részére.
Köszönöm szépen.
ELNÖK: Mielőtt továbblépnénk, ezt a napirendi pontot berekesztjük néhány percre, amíg visszatérünk az 1. napirendhez és annak a lezárásához.
Az 1. napirendi pont tárgyalásának folytatása
Két módosító indítványt sikerült kollégáimnak megszerkeszteni időközben. Az első a sport normatíva, ehhez kért Világosi Gábor képviselő úr szót, megadom a szót.
DR. VILÁGOSI GÁBOR (SZDSZ): Köszönöm szépen. Azt mondtam, hogy próbáljuk meg a csökkentett, tehát a pénzügyminiszter úr által beadott módosító összeget emelni 500-zal, az 1057 forint volt, és így lett volna 1500. Természetesen ez sokkal jobb lenne, csak a realitása jóval kisebb, és empatikus képességekkel rendelkezően a kormánypárti képviselőknek is sokkal kevesebb dolga lenne, ha nem egy ilyennel állnak elő, hogy még a korábbi változatot, kedvezőbb változatot emelnék meg 500 forinttal. Azt kérném, és a polgármesterek is jobban belemennének szerintem, hogy ezt a fajlagos összeget...Az 1857 forintból vonjuk le az 500-at, és akkor ott marad 1357 forint, és akkor szerintem ez reális módosító indítvány lenne, amit bízzunk benne, hogy mindenki támogat. Az önkormányzatoknak az igazgatási és üzemeltetési összegre is maradna 1357 forint, hangsúlyozom, 1357 forint, és külön jogcímen pedig lenne az 500 forint, ez lenne a végleges, és ezt kérném, hogy erről szavazzunk majd.
ELNÖK: Köszönöm, képviselő úr. Abszolút megértem a dilemmát, a baj a következő. Az eredeti előterjesztés, amihez benyújtjuk a módosító indítványt, abban 1857 forint szerepel. A pénzügyminiszteri csomagban 1057 forint van, de ahhoz nem tudunk benyújtani módosító indítványt, csak az eredeti javaslathoz.
DR. VILÁGOSI GÁBOR (SZDSZ): Szeretném, ha hozzá lehetne tenni a módosító indítványt, de így akkor magamat módosítom, hogy ezt osszuk meg. Ha hozzá kell tenni, ha jogilag csak az megy, akkor az 1857-ből vonjuk le az 500-t, és marad 1357. Tehát településüzemeltetés is igazgatás 1357, a többi pedig stimmel, tehát a fajlagos összeg pedig 500 lenne, és így megy a dolog. Egyet kellene átvezetni, hogy nyilvánvalóan nem kerül annyi elvételre. A mínusznál kisebb szám szerepel majd az egyes intézményi felhalmozásoknál.
ELNÖK: Ezzel egy probléma van csak, képviselő úr, ha a parlament elfogadja a pénzügyminiszter csomagját és a miénket is, mert ott csomagban fogunk szavazni, akkor mindkettő elvesz elvileg az előirányzatból, ezért vagyunk most nehéz helyzetben. Igazából azzal kell kalkulálnunk, ha a pénzügyminiszter csomagját elfogadja a parlament, meg a miénket is, akkor a kettő summája adja ki azt, amit el akarunk érni. Nehéz helyzetben vagyunk, csak ez az erőltetett tárgyalási menet ilyen anomáliákat szül.
DR. VILÁGOSI GÁBOR (SZDSZ): Ez rendben van, csak ez akkor nincs összhangban az eredeti szándékunkkal, ha ezt feltételezzük, hogy 99 százalék, akkor csináljunk egy olyan módosítót, ami az 1057-et megemeli 500-zal. Amikor bekövetkezik az a módosítás, hogy kilövik az 1800-at...(Elnök: Akkor már csak fejezeten belülről tudunk módosítani.) Ez rendben van, de ha a Parlament elfogadta a Veres-féle változatot, akkor ezzel is teljes mértékben egyet lehet érteni.
ELNÖK: Nem. Ha mi most hozzáteszünk a jelenlegi összeghez, akkor ha konkrétan vesszük, arról beszéltünk, hogy 1057 plusz 500, tehát 1557 legyen a mi javaslatunk, ez 500 forint többletet ad. A Veres-féle javaslat 1000 forint mínuszt, magyarul így érjük el az 500 többletet. Ez átmenetileg úgy néz ki, hogy most mi ráfejelünk a mostani előirányzatra, tehát az 1857-hez képest 2357 lesz. Azért kell ezt megtennünk, mert a Veres-féle csomag ebből fogja levenni a maga 1000 forintját, és így jutunk el az 1557 forinthoz, amit szeretnénk. Ez picit zavaros, de ez az egyetlen megoldás.
DR. VILÁGOSI GÁBOR (SZDSZ): Kíváncsi vagyok, hogy fog menni ez a dolog, jó, akkor menjen így.
ELNÖK: Koscsó Lajos képviselő úr, öné a szó!
KOSCSÓ LAJOS (MSZP): A logika így van, ahogy elmondtátok. Egy dologban igaza van, hogy olyat kellene keresztülvinni, aminek van realitása. Egyetlen dolgot érzek realitásnak, ha a bázisból indulunk ki, és a bázishoz teszünk 500 forintot, az 1930 forint lenne, ez egyébként több az 1857-hez képest, és akkor talán van realitása, hogy a 2007-es bázisban már annyi volt a normatíva, 1430 a tavalyi évben. Ez a fajlagos összegben, gyakorlatilag ehhez képest lehetne, egyébként tartalmilag nem fedi le egyiket se, amit csináltunk, de van valami lehetősége, hogy valami kicsit megtartsunk. Ez a problémát nem kezeli, mert ha - amit elnök úr elmondott - lejön az 1000 forint, akkor bizony ez... Bár nem gondolom, de ha a mínuszolás jön be, akkor a számok egészen meg fognak változni.
ELNÖK: Akkor van két alternatíva igazából. (Jelzésre.) Tóth József képviselő úr!
DR. TÓTH JÓZSEF (MSZP): Elnézést kérek, de nem állom meg szó nélkül. Tudom azt, hogy a Sport- és turisztikai bizottság ülésén vagyunk. Ha megpántlikázunk mindent így, akkor a turisztikát érintő utcanévtábláktól és irányjelzőktől elvesszük a pénzt, mert a városüzemeltetés ezzel foglalkozik, és ez megköti a települések kezét. Jön az európai uniós szabványosítás a játszóterekkel, favédelemmel meg fűnyírásokkal, akkor azt is megkötjük. Osszuk fel az összes pénzt, és akkor meg van kötve az önkormányzatok keze. Ugyanez van a városüzemeltetési résznek a takarítási részével is, de ez tartozik az igazgatási feladatokhoz is, tehát az igazgatási feladatokat is ebből kell az önkormányzatoknak finanszírozni.
Azt támogatom, ha pluszban teszünk hozzá, és ha tudunk eredményt elérni, akkor ezt a plusz pénzt célirányosan erre lehet felhasználni. Köszönöm.
ELNÖK: Kétségtelenül van igazság abban, amit polgármester úr elmondott. (Jelzésre.) Világosi Gábor képviselő úr.
DR. VILÁGOSI GÁBOR (SZDSZ): Kétségtelen igazság, de azért finomításra szorul. Abba gondoljunk bele, hogy két-három évvel ezelőtt a költségvetésben pántlikázott pénz volt a sport. Ezt töröltük el. Ezen logikával, amit te mondasz, elvileg teljes mértékben egyetértek, csak a gyakorlat mi volt? Az volt, hogy az önkormányzatnak sport célra egy fillért sem adott, vagy pedig néhány fillért adott. Kivétel természetesen mindig van, de a nagy általánosság az volt, hogy a gyereksportra, diáksportra nem jutott pénz. Tehát gyakorlatilag egy korábbi költségvetési szisztémát akartunk csak ebbe visszahozni, mert a 2006-os költségvetésben szűnt meg a pántlikázás.
Az pedig persze jogos, hogy emeljük meg, hiszen az is furcsa dolog, talán még a legelején nem voltál itt, csak ugye mi már azzal számoltunk, hogy a Veres-féle változat lemegy sajnos az 1857-ről 1057-re, és akkor ahhoz próbáltuk még hozzátenni. Semmi gond, ha a kormánypárti képviselők emellett kiállnak és megpróbálják meggyőzni a frakciót, nyilvánvalóan az a jó, ha az önkormányzatoknál minél több marad, megmarad az eredeti, plusz az ötszáz forint pedig a sportra. De mondom azért, amellett, hogy elviekben száz százalékig egyetértek, a gyakorlatban azért ez árnyaltabban mutatkozik, és szerintem sok fontos van, de a legfontosabb az, hogy a gyerekeink egészsége milyen lesz, és arra adjunk pántlikázott pénzt. Én marhára szeretem a szép kiírásokat a településeken, a táblákat, de azért talán az kevésbé fontos. Nevet nem mondok... Köszönöm.
ELNÖK: Köszönöm. (Jelentkezésre:) Koscsó Lajos képviselő úr!
KOSCSÓ LAJOS (MSZP): Csak egy mondatot ahhoz, amit Tóth képviselőtársam mondott. Ez annyira így van, amit mondtál, Jóska, hogy ugye, mivel a közösségi közlekedési feladatok normatívája nem változik, illetve bázison marad, tehát nem emelkedik, következésképpen, ha most minden logika végigfut, akkor az igazgatási feladatokat fogjuk csökkenteni ezzel az összeggel, ez egyértelmű.
ELNÖK: Köszönöm. Igazából úgy látom, hogy a vita során három alternatíva jelent meg, amik közül választanunk kellene.
Az első alternatíva az, amire ez a mostani módosítás készült, ez ugye az ötszáz forintos emelés a jelenlegi állapothoz képest. Tehát ez összességében azt mondja az 1857 forintos előirányzathoz képest, hogy 2357 forintra növelnénk az előirányzatot - ez az első.
A második alternatíva, amit Koscsó Lajos képviselő úr mondott, az gyakorlatilag 73 forinttal emelné a mostani... (Koscsó Lajos: Mint lehetőséget mondtam, én nem kívánom...) Akkor ez nem javaslat, rendben.
Akkor a második javaslat az, hogy belső átcsoportosítás legyen, ugye azzal ráérünk később egy bizottsági módosítót beadni, az pedig azt fogja jelenteni, amikor meglátjuk, hogy hogyan alakultak a számok, ha a pénzügyminiszteri csomag elfogadásra kerül, akkor abból az 1057 forintból címkézünk majd meg ötszáz, vagy amennyit majd dönt a bizottság, annyi forintot sport célú feladatokra. Tehát az a B-változat.
Arra kérném képviselőtársaimat, hogy erről szavazzunk, hogy ennek megfelelően tudjuk benyújtani a bizottsági módosító indítványt.
Tehát aki azt támogatja, hogy a mostani előirányzathoz képest ötszáz forinttal növeljük, annak a várható döntésnek az ismeretében, hogy ezer forint abból levonásra kerül, tehát summában a mostani 2357 forinthoz képest valószínűleg majd csak 1357 forint lesz a későbbiekben, és ráadásul ugye megjelölt lábként a gyorsforgalmi úthálózat költségvetéséből veszünk el 5 milliárd forintot, mert ez nagyjából 5 milliárd forintnyi forrást jelent, a mostani szerint 5 milliárd 85 millió forintot.
Aki ezt a verziót támogatja, az kérem, kézfeltartással jelezze! (Szavazás.) Köszönöm. Ellenvélemény? (Nincs ilyen.) Tartózkodás? (Nincs ilyen.) A kérdés eldőlt. Meglátjuk a későbbiekben (Koscsó Lajos: Akkor vissza tudunk térni.), ha a parlamenti döntésmechanizmusnak köszönhetően ezt nem fogadja el a parlament, akkor jövünk egy másikkal.
Tehát az 1. napirendi pontot ezzel lezárom... (Bárdossy Tamás: Turisztika!) Bocsánat, van még egy turisztikai. Van a TC, amiről beszéltünk korábban. Ott pedig a helyzet az, hogy a tavalyi évben, pontosabban a 2008-as szinten a RIB-ek által elosztható forrás másfél milliárd forint volt, plusz még ha a Légi Marketing Alapot megemelnénk 300 millió forinttal, ahogy arról beszéltünk, az 1 milliárd 800 millió forint pluszt jelentene a TC számára, tehát a mostani 6 milliárd 195 millió, durván 6,2 milliárd forintról 8 milliárdra nőne a TC. Ennek a lábát pedig az útpénztárban véltük megtalálni, az útfelújítási keretösszeget csökkenti, ugye ott elég nagy, 57 milliárdos keret van, 57 milliárdos keretet lehetne ezáltal lefaragni.
Tehát itt ez lenne a javaslatunk, hogy 1,8 milliárd forinttal emeljük a turisztikai célelőirányzat összegét. Aki ennek a módosító indítványnak az elfogadásával... (Jelentkezésre:) Tóth József képviselő úr!
TÓTH JÓZSEF (MSZP): Szerintem célszerű ezt két külön ügyként kezelni. Mondjuk, lehet a kettő együtt, vagy a kettőből egyet, most oly mindegy, hogy melyik, de ha az egyik bukik, akkor bukik mind a kettő. Én nem tudom, hogy ennek van-e igazából ésszerűsége, de...
ELNÖK: Lehet, persze, szét lehet bontani, két indítványt is beadhatunk, az egyik 1,5-el, a másik 300-zal fogja emelni a TC-t. (Koscsó Lajos: Így van!) Tehát akkor adjuk be külön, kettőben. (Többen: Így jó!)
Akkor két módosító indítványról való döntésre kérném fel a bizottság tagjait. Az első javaslatunk, most ugye még belső számokról nem tudunk beszélni, csak egy TC-emelésről, de nyilván annak a szellemében, hogy ez majd RIB-keretet jelent. Tehát aki a TC megemelését támogatja 1500 millió forinttal az Útalap terhére, az kérem, kézfelemeléssel jelezze! (Szavazás.) Köszönöm, egyhangú a döntés.
És aki támogat egy ugyanilyen módosító indítványt Légi Marketing Alap háttérrel, 300 millió forintra vonatkozóan, az tegye fel a kezét! (Szavazás.) Köszönöm, szintén egyhangú a döntés.
Ezzel akkor a három módosító indítványról döntött a bizottság, köszönöm szépen képviselőtársaim támogatását.
További kérdések, hozzászólások a 6. napirendi ponttal kapcsolatban
Visszatérünk a 6. napirendi pontra, és kérdezem Koscsó Lajos urat, hogy van-e még kérdése ezzel kapcsolatban. Öné a szó, képviselő úr!
KOSCSÓ LAJOS (MSZP): Igen, kicsit kérdés is, meg vélemény is. Az igazság az, hogy a turisztikai deszináció menedzsmentek szakmai indokoltságát senki nem vonta kétségbe, még akkor sem, ha mindenki, az önkormányzatok, a szolgáltatók másképpen értelmezik a jelentőségét. Ugyanakkor viszont őszintén kell beszélnünk, ebben a dologban pénzről van szó, Becsó képviselőtársam itt már érintette. Szóval itt pénzről van szó, és ez a pénz csábító, ugyanakkor viszont az ügy megítélésében problémákat látok.
Azokon a településeken, ahol viszonylag alacsony az ifa, az idegenforgalmi adó, ott az önkormányzatok könnyen fognak lemondani, hogy úgy mondjam, tehát fogják támogatni a TDM-ek működését az idegenforgalmi adóval. Azokon a településeken, ahol magas, tehát akár több száz milliós nagyságrendű, vagy százmilliót meghaladó összegű, ott már most, az alakulásnál, az előregisztrációnál, meg az egyesületek megalapításánál mutatkoznak problémák, tehát az önkormányzatok nagyon nehezen - és meg is tudom érteni, látva a költségvetési források szűkülését - fognak lemondani az idegenforgalmi adóról. Viszont az is látszik, és volt módom és lehetőségem az MT Zrt. szervezésében a Bodeni-tónál megnézni nagyon jól működő TDM-szervezeteket, és az az én véleményem, hogy önkormányzati vagy kormányzati mindegy, de önkormányzati források nélkül a TDM-ek működésének abszolút nincs semmilyen realitása.
Zsolt beszélt a működtetés további finanszírozásáról, miközben most ugye csak az alakulás költségei szerepelnek. Mindketten tagjai vagyunk ugyanannak a szervezetnek, tehát ismerjük a forrásokat, ugyanakkor mindenki arra számít, hogy majd a működtetéshez is lesznek különböző források. Azt is látom, hogy az egyesületi alakulásoknál a szolgáltatásban részt vevők, a különböző területeken részt vevők többnyire forráskiegészítést, marketinglehetőséget látnak ebben, de a tehervállalási készségük vagy képességük enyhén szólva időnként alacsony. Ugyanakkor viszont, amit láttunk ott, az látszódott, hogy bizony ez a turisztikai szolgáltatásban részt vevők számára is egyfajta lehetőség, de ugyanakkor - most az anyagi részére nézek - egy teher, mondjuk az osztrák, a svájci, a német példára mondom, ahol nemcsak a helyi marketingben való részvételért, hanem a regionális és az országos marketingben való részvételért is külön fizetnek a szolgáltatók. Tehát ez egy piaclehetőség, piacbővítési lehetőség, de a mi szolgáltatóink ezt még nem egészen így fogják fel, tehát ezzel meg kell küszködni.
És én nem tudom, hogy általánosságban értette-e államtitkár úr a tájékoztatója utolsó előtti mondatát, ami azt mondja, hogy a regisztrációs pályázat tapasztalataiból kiindulva a támogatási, pályázati anyag szakmailag megalapozott előkészítéséhez időre lesz szükség, a szakmai program részletes kidolgozása, a tagsági kör bővítése, kompetenciák világossá tétele, a párhuzamos struktúrák megszüntetése. Nagyon fontos feladatnak tartom, hogy tegyük tisztába mindenki számára, hogy miről szól a történet, és ugyan úgy éreztem, hogy Becsó képviselőtársam aggódik, hogy úgy mondjam, az önkormányzati túlsúly csökkentésétől, vagy legalábbis... (Becsó Zsolt: Nem aggódok, örülnék neki, ha nálunk így lenne.) Akkor jó, akkor egyformán értjük, mert én is annak örülnék, ha ezzel az önkormányzatok kezéből a szakmai érdekeltek irányába csúszna ki az irányítás, és nem az önkormányzat kezdene ott, vagy nem kezdene éppenséggel semmit a desztinációs lehetőségek feltárásában vagy bővítésében.
Ugyanakkor viszont azt is látom, hogy valamilyen szabályozási javaslattal kellene a szakállamtitkárságnak foglalkozni, mert az számomra nem meglepő, de újdonságként hatott, hogy külföldön nemcsak az idegenforgalmi adók, hanem a turizmusszolgáltatásból élők teljes köre fizet turisztikai hozzájárulást. Ez különböző módon szabályozott tétel.
Én is csináltatok egy kigyűjtést, mert kíváncsi vagyok rá, hogy egyébként a turisztikából élő befizetők milyen nagyságrendű iparűzési adót fizetnek, mert ez is érdekes lehet. Nyilván ezek a szolgáltatók azt mondják, dehogy fizetnek iparűzési adót, ezt oldja meg az önkormányzat. Az önkormányzat egyébként nagyon nehezen fog egy pici pénzt is csurgatni erre a lehetőségre. Ezen is érdemes lenne elgondolkodni, hogy az IFA vagy idegenforgalmi adózás szempontjából valamiféle egységes szabályrendszeren alapuló és teljes körűen terhelő adónemre, adókiterjesztésre vagy adótisztázásra - mert ez többféle lehetőséget jelentett - kerüljön sor. Azok a pénzek, amelyek az idegenforgalomhoz kapcsolódóan jelentkeznek a szolgáltatóknál, a benzinkutastól kezdve más egyebet is beleértve, nagyon széles körben fizetnek turisztikai hozzájárulást. Ilyen típusú bővítésre is szükség lenne, mert források nélkül nem fog tudni ez a TDM-szervezet működni. Egy kicsit szkeptikus vagyok ebben, nagyon nagy lelkesedéssel fogtam én is bele ennek a szervezésébe. Mi Tóth képviselőtársammal három olyan települést fogtunk össze és olyan helyi szervezetet hozunk létre, amely kicsit a Tisza-tótól kiesik. Megpróbáljuk a saját erőinket úgy összerakni, hogy nem kapván a tó áldásos hatásaiból, mégis a Tiszához kapcsolódóan valamilyen egységes desztinációs szemlélettel próbáljunk új lehetőséget feltárni. Azt látom, hogy azért mindenki másképp érintett ebben a dologban a szállásadóktól egészen a tóhoz kapcsolódó szolgáltatásokig.
Másik dolog, amiben mindenképpen vita van közöttünk is és Észak-Magyarországon is, - picit abból a szempontból tartom kapkodásnak végül is, de indokolatlannak a térségi desztinációs szervezetek tevékenységét -, hogy ez elméletileg egy alulról felfelé építkező rendszer lenne. Ennek a keretei a teherviselésben is látszanak, hiszen van kötelezettsége a helyi TDM-eknek is a térség működésében. Ugyanakkor egyszerre történt a meghirdetés anélkül, hogy a helyi TDM-eknek bármilyen beleszólása lenne a későbbi szerveződésbe, ugyanakkor a tehervállalásuk, kötelezettségvállalásuk már most megjelenik, hiszen ismert, hogy milyen nagyságrendben kell ezt a finanszírozásban számolni. Ebben látnék egy pici óvatoskodást vagy óvatosabb lépéseket.
Nagyon örülnék, ha meg tudnánk azt csinálni, amit az ember Nyugat-Európában lát, de mondom, a szolgáltatói oldalról és önkormányzatok oldaláról is mondom, tapasztalható idegenkedés, és mindenki másra fog mutogatni és senki nem fog ebbe pénzt beletenni, miközben ez pénz nélkül nem fog működni.
ELNÖK: Köszönöm, képviselő úr. Kérdezem, van-e további kérdés, észrevétel ehhez? (Nincs jelzés.) Ha nincs, akkor megadnám a szót előterjesztő úrnak a válaszadásra.
MÁNYAI ROLAND (Önkormányzati Minisztérium): Köszönöm szépen a szót és a kérdéseket is, igyekszem sorba menni.
Egyrészt október 25-ig vagy 27-ig kellett volna visszajelzést kapni a pályázóknak. Ma reggel azt az ígéretet kaptam, hogy ez a napokban megtörténik, de az NFÜ helyett ígérni természetesen nem tudok, de mondom, ma reggel ezt az információt kaptam. A táblázatban már a döntés-előkészítési anyag azért látható.
Az önkormányzati túlsúllyal kapcsolatos jelzést vettem, ez itt azért általános leírás. Minden konkrét projektre kiterjedően ezért nem soroltuk fel azokat a listákat vagy összes szempontot. Mindenképpen meg kell jegyezni, hogy az országban teljesen más sajátosságok vannak, egy Nógrád megyei például teljesen más. Ezekre oda kell figyelni.
Most nem sorba megyek, kitérek gyorsan a szlovák-magyar programra. Az elnevezésben van a probléma. Ott is ugyanaz az elnevezése a pályázati lehetőségnek, amiről itthon beszélünk, holott ez nem ugyanazt jelenti, ezt szükséges lett volna időben tisztázni. Nagyon fontos a felvetés, illetve fontos a határon átnyúló együttműködés is. Egyébként van olyan szlovák-magyar határszakasz, ahol már el is kezdődött az együttműködés és nagyon komoly lépéseket tettek, és tudom, hogy be fognak adni erre a programra pályázatot.
Működtetéshez lesz-e támogatás? Nem lesz támogatás, ami kettő okra vezethető vissza. Az egyik az, hogy európai uniós forrásokból nem lehet működtetést vagy fenntartást finanszírozni.
A másik oka, hogy a TDM tulajdonképpen nem is erről szól. Most nagyon leegyszerűsítve, én azt gondolom, kettő nagyon fontos célja van a TDM-nek. Egyrészt az, hogy profi, a turizmus menedzseléséhez értő emberekből álló szervezet legyen, másik pedig az, hogy helyi érdekek alapján szülessenek ott a döntések. Ha a külföldi példákat megnézzük, sehol nem kapnak támogatást, sőt, ahol tagdíjakból, önkormányzati hozzájárulásokból nem tudják fenntartani, elgondolkodtató, hogy érdemes-e belevágni ebbe.
Miről beszélünk egyébként? Arról beszélünk, hogy egy önkormányzat ma is tourinform irodát vagy turisztikai referenst alkalmaz. Azt az összeget, amit eddig ráköltött, ugyanúgy...Tehát nem mentesül az önkormányzat ettől, ezt az összeget ugyanúgy bele kell tenni, azt gondolom, akkor lehet sikeres. Ez a pályázat nem oldja meg - de nem is az volt a célja - a gazdálkodás könnyítését, arra nem alkalmas, fenntartásra pedig eleve nem lehet.
Ez a pályázat pont azt a szakaszt szeretné segíteni, amikor az elején nagyon rossz gazdálkodási helyzetben vannak az önkormányzatok és a vállalkozások is, nagyon nehezen tudnak tagdíjakat hozzátenni vagy szkeptikusok. Ezért van ez a pályázati támogatás, ami 2013-ig mehet. Hogy utána mi lesz, azt nem tudjuk, nagyon reméljük, hogy addigra lesz eredménye ennek a működésnek, és azt is reméljük, hogy a vállalkozók annyival hozzá tudnak járulni, hogy legalább a fenntartást biztosítsák. Az összes többire, marketing és egyéb fejlesztési célra pedig reméljük, hogy lesznek pályázatok. Ez nagyon fontos dolog, ha az osztrák példát nézzük, ez a turizmus abgave, amit beszednek. Ott a benzinkutas, amikor megkérdezi az ember, hogy: "Fizeted? - Természetesen, fizetem. - Tudod, miért fizeted? - Tudom hát, az én érdekem, mert hozzám jön." Ha Magyarországon egy benzinkutast, ha megkérdezünk, nem biztos, hogy ugyanezt mondja.
Nemrég volt itt Magyarországon egy konferencia ebben a témában. Mindenki egyértelműen azon volt, hogy a TDM alapvetően egy szemlélet. Szemlélet megvan, utána jön a szervezet és mindenféle eszköz. Ha csak pályázati pénzben gondolkodunk, az nem lesz sikeres. Ma is vannak mindenféle TDM-ek, pályázat nélkül jól működő példák, ahol együttműködnek a TDM-szervezetek, és ez előrelépést jelent. Hadd mondjak egy gyulai példát. Gyulán van egy turisztikai egyesület, amelyben benne van az önkormányzat is és néhány szolgáltató. Van egy idegenforgalmi bizottság az önkormányzaton belül, van maga a vár és a várfürdő. Több tízmillió forintot fordítanak évente a turizmusra, és ők mondták, hogy gyakorlatilag egymással ez a négy szervezet turisztikai vásárokon szokott találkozni. Legalább most leültek egy asztalhoz pénz ide, pénz oda, de ha más nem, már jobb lesz a költsége a következő vásárnak, ha együtt mennek ki, és nem négyen négyfelé. Ilyen egyszerű dolgokról is szól ez összességében, és ez nagyon fontos dolog.
Az alulról felfelé építkezés: erről vita van. Mi egyébként azon az állásponton vagyunk, hogy első körben csak helyi szinten legyen. Egyedül az észak-magyarországi régió az, ahol mind a kettő szint van.
Nagyon nehéz most állást foglalni, hogy ez jó-e vagy nem, az élet fogja eldönteni, a régió nagyon ragaszkodott hozzá (Becsó Zsolt: Jó döntés!), vannak, akik ezt támogatják, vannak, akik nem. (Koscsó Lajos: Nagy Imre nincs itt, ő is támogatja ezt!) Így igaz. (Derültség.) Úgyhogy én azt gondolom, hogy ezt az élet fogja mindenképpen eldönteni.
A szabályozási javaslat: itt az adózással kapcsolatosan felírtam ide felkiáltójellel, tehát azt ugye látni kell, hogy valóban Magyarországon van az, hogy a szolgáltatók alapvetően egyébként nem fizetnek. Ugye az önkormányzat beletesz, akár turizmus, vagy Tourinform, vagy bármilyen referens alkalmazásával, az idegenforgalmi adót a vendégek fizetik, tehát a szolgáltató az, aki nem járul most, jelen pillanatban hozzá. Tehát az, hogy ő tagdíjat fizessen, szerintem alapvető érdeke, de csak akkor egyébként, ha szolgáltatást kap, ha ez a TDM-szervezet profin működik, és érdeke belépni a szolgáltatóknak. Ez a cél, ezért van a sok mindenféle kritérium, szakmai kritérium is, hogy mi szükséges ahhoz, hogy pályázati pénzt nyerjen egy-egy TDM-szervezet. Köszönöm.
ELNÖK: Köszönjük szépen a válaszokat, köszönjük az előterjesztést és a bizottsági ülésen való részvételt, a szóbeli kiegészítéseket és a kérdésekre adott válaszokat. Lezárjuk a 6. napirendünket is.
7-es, egyebek között van-e valakinek észrevétele, javaslata? (Nincs jelentkező.) Nekem lenne egy megjegyzésem, ami fontos a képviselő urak számára: a jövő héten nem lesz bizottsági ülés. (Derültség.) További szép napot kívánok mindenkinek, köszönöm a munkát! A bizottsági ülést bezárom.
(Az ülés befejezésének időpontja: 16 óra 32 perc)
|
Bánki Erik
|
Jegyzőkönyvvezető: Dancsecs Dóra és Biczó Andrea