STB-4/2009.
(STB-75/2006-2010.)
Jegyzőkönyv*
az Országgyűlés Sport- és turisztikai bizottságának
2009. március 17-én, kedden, 9 óra 11 perckor
a Képviselői Irodaház V/520. számú tanácstermében
megtartott üléséről
Tartalomjegyzék
Helyettesítési megbízást adott *
Tájékoztató a 2008. év főbb vendégforgalmi adatairól *
Dr. Kovács Miklós szakállamtitkár tájékoztatója *
Dr. Kovács Miklós szakállamtitkár válaszai, reflexiója *
Tájékoztató a vendégforgalmi adatok mérésének módszereiről és az eredményekről *
Dr. Probáld Ákos főosztályvezető szóbeli kiegészítése *
Tájékoztató a gazdasági válság Magyarország turizmusára gyakorolt hatásairól, valamint az ezzel kapcsolatos válaszlépésekről *
Dr. Kovács Miklós szakállamtitkár szóbeli kiegészítése *
Dr. Kovács Miklós szakállamtitkár reflexiója *
Bánki Erik határozati javaslata *
Előterjesztő: ÖM Turisztikai Szakállamtitkárság képviselője
Előterjesztő: Dr. Probáld Ákos, a Központi Statisztikai Hivatal főosztályvezetője és a Közlekedési, Hírközlési és Energiaügyi Minisztérium képviselője
Előterjesztő: ÖM Turisztikai Szakállamtitkárság képviselője és a Magyar Turizmus Zrt. képviselője
Előterjesztő: a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség képviselője
Elnököl:Bánki Erik (Fidesz), a bizottság elnöke
Dr. Horváth Klára (MSZP)
Mohácsi József (MSZP)
Nagy Jenő (MSZP)
Dr. Nagy Imre (MSZP)
Dr. Tóth József (MSZP)
Becsó Zsolt (Fidesz)
Kovács Ferenc (Fidesz)
Lasztovicza Jenő (Fidesz)
Szalay Ferenc (Fidesz)
Helyettesítési megbízást adott
Pál Béla (MSZP) Nagy Jenőnek (MSZP)
Koscsó Lajos (MSZP) dr. Horváth Klárának (MSZP)
Páva Zoltán (MSZP) dr. Nagy Imrének (MSZP)
Tóth József (MSZP) Mohácsi Józsefnek (MSZP)
Hadházy Sándor (Fidesz) Bánki Eriknek (Fidesz)
Szijjártó Péter (Fidesz) Kovács Ferencnek (Fidesz)
Dr. Kovács Miklós szakállamtitkár (Önkormányzati Minisztérium)
Dr. Probáld Ákos főosztályvezető (Központi Statisztikai Hivatal)
Thoroczkay Zsolt főosztályvezető-helyettes (Közlekedési, Hírközlési és Energiaügyi Minisztérium)
Mányai Roland főosztályvezető (Önkormányzati Minisztérium)
Gilyán Csaba (Központi Statisztikai Hivatal)
Dr. Róna Iván vezérigazgató (Magyar Turizmus Zrt.)
(Az ülés kezdetének időpontja: 9 óra 11 perc)
BÁNKI ERIK (Fidesz), a bizottság elnöke, a továbbiakban ELNÖK: Sok szeretettel köszöntök mindenkit a Sport- és turisztikai bizottság mai ülésén. Látom, nagyon élénk az érdeklődés, nyilván olyan napirendi pontokat tárgyalunk, ami ezt megalapozta.
Eredendően a mai ülésre hat napirendi pont megtárgyalását terveztük, azonban időközben ennek a módosítását javaslom, mert az egyes adótörvények és azzal összefüggő egyes törvények módosításáról szóló törvényjavaslatnak az általános vitája még nem kezdődik meg ezen a héten, viszont egy olyan háttéranyag készül hozzá, amelynek alapján a napirendi tárgyalását nagyobb mélységekben tudjuk elvégezni, ezért azt javasolnám, hogy ezt tegyük át a jövő hét keddi bizottsági ülésünkre. Ugyanilyen megfontolásból a Tájékoztató a tervezett adóváltoztatások idegenforgalmi vállalkozásokat érintő hatásairól szóló előterjesztést is tegyük át oda, mert akkor ehhez is tudunk még olyan kiegészítő információkat kapni, amelyek segítenek abban, hogy jobb és bölcsebb döntést hozzon a tisztelt bizottság.
Kérdezem a bizottság tagjaitól, hogy van-e esetleg további módosító indítványuk. (Nincs jelentkezés.) Van még egy olyan napirendi pontunk, ami az eredeti meghívóban szereplő 6. számú napirendi pont volt, Tájékoztató a turisztikai desztinációmenedzsment előkészítéséről, valamint a vonatkozó pályázatokról. Ez ügyben hosszas egyeztetések folytak, ezt már korábban napirendre akartuk tűzni a bizottsági ülésen, több alkalommal is jelezték a Gazdasági Minisztériumból, legutóbb 16-án kaptunk egy faxot, a tegnapi napon, hogy nem tudnak érdemi anyagot adni nekünk, mert a szervezetek fejlesztését támogató pályázat dokumentációjának a véglegesítése várhatóan március 20-án fejeződik be. Érdekes számomra, hogy ezt korábban nem vetették föl. Emiatt azt javasolják, hogy az áprilisi ülésünkön tűzzük napirendre.
Nyilván mindenki tudja, hogy ez már egy nagyon régóta húzódó probléma, ennek már tavaly meg kellett volna jelennie, és nem is tudom, hogy hány időpont-módosítás történt már azóta. Azért gondoltuk alelnök úrral, hogy most napirendre tűzzük, végre lássuk azt, hogy hogy áll a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség ezzel a pályázattal kapcsolatban, mik azok a problémák, azok a pontok, ami miatt nem lehet ezt felgyorsítani. Erre azt az érdemi választ kaptuk, hogy annyi pályázat esett be az ügynökséghez, amelynek a feldolgozása folyamatban van, nem tudnak ezzel foglalkozni.
Mi, akik a turizmus szakterületért is felelünk, azt gondoljuk, hogy ez egy nagyon fontos pályázat, az önkormányzatok erre rákészültek, nagyon sokan érdeklődtek és nyújtottak be támogatási igényt erre a pályázati lehetőségre. Végre egy olyan alkalom lenne, ahol össze tudjuk hozni az önkormányzatokat a vállalkozói szférával, mégis nagyon nyögvenyelősen megy. De miután nincs anyag hozzá, érdemben nem tudjuk a mai ülésünkön tárgyalni, ezért azt javaslom, hogy a Varju László által írt kérelemnek megfelelően akkor ezt az első áprilisi bizottsági ülésünkre tegyük át, ahol turisztikai jellegű napirendek szerepelnek.
Ilyen módon akkor a mai ülésünknek három napirendi pontja maradna, ami az eredeti előterjesztésben szereplő első három napirendi pont volt. Kérdezem a bizottság tagjait, hogy van-e ezzel kapcsolatban észrevételük, véleményük. (Nincs jelzés.) Amennyiben nincs, akkor aki a módosított napirendet elfogadja, az kérem, kézfeltartással jelezze. (Szavazás.) Köszönöm. Ellenvélemény, tartózkodás nem volt.
Bárdossy Tamás kollegám segít abban, ezt már az előbb elmondtam, hogy jövő héten kedden tárgyalnánk akkor az adótörvény módosításáról szóló törvényjavaslatot. Eredendően a munkatervünkben nem szerepelt keddi ülés, ezért szeretném felhívni minden képviselőtársam figyelmét, hogy jövő héten kedden akkor két témakörben biztosan, ha addig valami plusz nem adódik, akkor az adótörvények módosításáról, illetve ennek az idegenforgalmi hatásairól két napirendi pontban tárgyalni fogunk.
Tájékoztató a 2008. év főbb vendégforgalmi adatairól
Megkezdjük a munkánkat. 1. napirendi pontunk: Tájékoztató a 2008. év főbb vendégforgalmi adatairól. Az előterjesztő képviseletében köszöntöm Kovács Miklós államtitkár urat, illetve Mányai Roland főosztályvezető urat. Államtitkár úr, öné a szó.
Dr. Kovács Miklós szakállamtitkár tájékoztatója
Dr. KOVÁCS MIKLÓS szakállamtitkár (Önkormányzati Minisztérium): Tisztelt Bizottság! Tisztelt Elnök Úr! Nagyon köszönöm a lehetőséget, hogy a 2008. év főbb vendégforgalmi adatairól szóló napirendi pontot előterjeszthettük. Úgy gondolom, hogy a bizottság tagjai valamennyien át tudták olvasni az írásban kiküldött anyagot, én most a nagyon rövid prezentációmban valóban csak néhány dia erejéig a leglényegesebb tendenciákat szeretném szemléletesen is bemutatni önöknek. (Az előadó kivetítőt használ az előadása megtartásához.)
Összefoglaló megállapításként szeretném elmondani azt, hogy a 2007-es évhez képest, amely egy jó év volt a rendszerváltást követő magyarországi turizmus történetében, a 2008-as év csaknem teljes mértékben meg tudta ismételni azokat a számokat és eredményeket, mint a 2007-es. Azok a változások, amelyeket a vendégforgalomban és a vendégéjszakák számában a Központi Statisztikai Hivatal adatai alapján regisztrálhattunk, még változnak, hiszen ezek előzetes adatok, várhatóan ez év tavaszán kerül sor a végleges adatokra. Majd Probáld úr megerősít engem abban, hogy ugyanakkor pedig egy örvendetes tendencia az, hogy az adatszolgáltatási fegyelem némi javulásával párhuzamosan a végleges adatok és az előzetes adatok eltérése közötti különbség egyre kisebb, de úgy gondolom, hogy ezzel együtt a végleges számok még a 2008. év véginél is pozitívabb képet fognak mutatni.
Engedjenek meg egy hosszabb visszatekintést az 1998 és 2008 közötti időszakra vonatkozóan. Itt hadd hívjam fel a figyelmet a sárga és a kék hasábokra, oszlopokra, amelyek évente a vendégforgalomban, jelen esetben a vendégek számában, a következő dián pedig a vendégéjszakák számában a belföldi és a külföldi vendégforgalom arányeltolódását, illetve arányváltozását próbálják mutatni szemléletesen. Itt természetesen nem tagadható el az a nem túl kedvező tény, hogy a két hasáb közötti aránykiegyenlítődés - a magasságok megegyezőségében mutatkozik ez meg szemléletesen - részben a belföldi vendégéjszakák aránynövekedéséből, tényleges növekedéséből, ugyanakkor pedig a beutazó forgalom elmúlt években tapasztalható kismértékű csökkenéséből is adódott. Mégis szeretném aláhúzni azt a pozitív tényt, amely egy, a korábbi magyarországi turizmus arányaihoz képest egy lényegesen egészségesebb és az európai trendnek jobban megfelelő arányt mutat a belföldi, illetőleg a beutazó turizmus szempontjából.
2008-ban is folytatódott az a tendencia, amely a vendégek számának kismértékű növekedését és a vendégéjszakák számának ugyancsak hasonló, véletlenül éppen egybeeső mértékű csökkenését mutatta, ami egyben azt is jelenti, hogy több és rövidebb utazás és az átlagos tartózkodási idő kismértékű csökkenésével együtt járó tendencia további fennmaradását jelezte.
Folyamatosan erősödő belföldi turizmus jellemezte úgy a 2008-as, mint ahogy a 2007-es esztendőt is. Itt is engedjenek meg egy kicsit távolabbi visszatekintést. 1998 és 2008, tehát az elmúlt tíz év két évének összehasonlításából jól látható, hogy a vendégéjszakák megoszlása a belföldi és a beutazó forgalom szempontjából a belföldi arány növekedéséhez járult hozzá; még egyszer hozzáteszem, természetesen nem kívánom elleplezni azt a tényt, hogy ebben a beutazó forgalom kismértékű visszaesése és csökkenése is szerepet játszott. Mindenképpen pozitív, hogy a vendégéjszakák szállástípusonkénti megoszlása egyértelműen a magasabb színvonalú szolgáltatási szinteket biztosító szálláshelyek forgalomnövekedését és aránynövekedését mutatja ugyancsak az elmúlt tíz év. A '98-as és a 2008-as esztendő összehasonlításában jól látható, hogy mind a kempingek, mind az üdülőházak, mind pedig a turistaszállások vesztettek a forgalomban a vendégéjszakák szempontjából, és jelentős nyereséget vagy aránybővülést könyvelhetett el a szállodai forgalom és általában a magasabb színvonalú szolgáltatást nyújtó kereskedelmi szálláshelyek, a szállodán belül pedig természetesen a magasabb csillagszámú szálláshelyek, szállodai férőhelyek kapacitáskihasználtsága, vendégforgalma alakult kedvezően - ezt mutatta a következő ábra. Itt pedig egy számhalmaz - ennek részleteibe, ha megengedi a bizottság, most nem megyek bele - igazolja azt, hogy az öt- és a négycsillagos szállodák növekedése 2007 és 2008 között a pozitív tartományban volt található, miközben az összes szállodai forgalom a vendégéjszakákat tekintve nagyon kismértékben ugyan, de visszaesett. (Lasztovicza Jenő az ülésterembe érkezik.)
A következő dián Magyarország első tíz beutazó küldő országát soroltuk fel. A rangsor első oszlopában két számot is látnak: a zárójelbe tett szám a korábbi, tehát a 2007-es esztendő rangsora. Látható, hogy az első öt helyen lényegében nem történt változás, a hatodik és a hetedik helyen viszont jelentős változás történt. Itt szeretném rögtön arra felhívni a tisztelt bizottság figyelmét, hogy a legutolsó oszlopban látható növekedési indexek közül a román és a lengyel beutazó forgalom igen jelentős pozitív növekedést mutatott, és örvendetes az, hogy a főleg magyarországi kempingturizmusban, de vidéki turizmusban is érintett hollandiai beutazás is ismételten növekedést mutatott. Természetes és sajnálatos, hogy a főbb küldő piacainkról, így Németországból és Ausztriából továbbra is folytatódott a beutazó forgalom visszaesése, illetőleg a britek növekedést tudtak elérni, ami különösen az év második felében felfutó brit beutazó forgalom hatására következett be, és ezeknek a mozgásoknak az eredőjeként alakult ki a 1,5 százalékos vendégéjszaka-visszaesés a 2008-as esztendő végére.
A következő egy dia a turisztikai régiók teljesítményéről. Pirossal itt most a pozitív számokat jeleztük: Nyugat-Dunántúl, Tisza-tó és a Dél-Alföld vendégéjszakáinak száma növekedett 2008-ban 2007-hez képest. Természetesen valamennyi régió esetében nyilván mást és mást mutatnak a belföldi, illetőleg a beutazó forgalmi adatok. Csak egy példát mondok, amiről majd még egy dia is lesz: bár a Balatonnál a beutazó forgalom visszaesése miatt a tényleges forgalom eredője kismértékben csökkent, ugyanakkor a belföldi forgalom pedig növekedést mutatott. Itt látható a balatoni kereskedelmi szállásférőhelyek vendégforgalma: mintegy 2 százalékkal nőtt a vendégek száma, 1,2 százalékkal pedig a vendégéjszakák száma. Hangsúlyozni szeretném, hogy a végleges adatok alapján ez a szám még várhatóan további növekedést fog mutatni.
Természetesen a magyar turizmus számára a főváros és a budapesti vagy a központi régió is rendkívül jelentős, hiszen a vendégforgalom jelentős része itt koncentrálódik. Sajnos Budapesten, mint látható, hogy bár a külföldi vendégek száma és így az összes vendég száma is kismértékben nőtt, jelentős mértékben vagy jelentősebb mértékben esett vissza - legalábbis az országos átlaghoz képest - a vendégéjszakák száma mind a belföldi, mind a külföldi relációban. Az év utolsó hónapjaiban érezhető válságjelenségek már kihatottak a budapesti turizmusra, és majd egy következő napirend keretében nyilván arról is kell szólnunk, hogy a válság és az üzleti turizmus visszaesése elsősorban a főváros turizmusát érinti. Ugyanaz a dia, amit országosan bemutattam, Budapest első tíz küldő piacát mutatja; itt némileg mások az arányok és a számok. Oroszországot hadd emeljem ki, amely a hetedik helyen található, és 25 százalékkal növelte a budapesti szálláshelyeken a beutazó vendégforgalom vendégéjszakáinak számát. Itt is megtalálható természetesen ugyanúgy Románia - a britek egy kicsit erőteljesebb növekedést mutattak, mint az országos átlag -, és egy dia a turizmus bevételeiről. A kereskedelmi szálláshelyek bruttó árbevétele egész kismértékben, 0,7 százalékkal csökkent, az év első 9 hónapjában pedig a hazánkba látogató külföldiek költése növekedett 17,6 százalékkal.
Nagyon szépen köszönöm a figyelmet. Remélem, nem nyúlt hosszúra ez a prezentáció. Természetesen ma már egy kicsit más visszatekinteni a 2008-as esztendő forgalmi adataira, hiszen nagyon sok becslés, vélekedés, félelem kapcsolódik az egyre erőteljesebben jelentkező válságjelenségekhez, ezzel együtt én úgy gondolom, hogy a 2008-as esztendő a magyar turizmus számára egy közepesen sikeres esztendő volt, csaknem sikerült a 2007-es év számait a vendégforgalmi statisztikai adatok alapján megismételni. Köszönöm szépen. Természetesen a kérdésekre szívesen állunk rendelkezésre. Köszönöm a bizottság figyelmét.
ELNÖK: Köszönöm a kiegészítését, államtitkár úr. Kérdezem a bizottság tagjait, hogy az írásbeli anyaghoz, illetve a szóban elhangzott kiegészítésekhez van-e kérdésük, esetleg véleményük. (Nincs jelentkező.)
Amíg a bizottság tagjai gondolkodnak, addig én elmondanám a tavalyi év számairól alkotott véleményemet. Ahogy azt államtitkár úr is megerősítette szóbeli kiegészítésében, nagyjából a 2007-es számokat lehetett viszontlátni a 2008-as forgalmi adatokban; ami a probléma, hogy igazából hiába nőtt a vendégszám, a vendégéjszakaszámok mégis csökkentek. Ez részben azzal magyarázható, hogy az átlagos tartózkodási idő tovább csökkent, másrészt pedig talán nyilván voltak olyan átutazó vendégek, akik nem vettek igénybe ilyen típusú szolgáltatásokat. Ez tendencia, és mindig érdemes visszanézni a néhány évvel korábbi adatsorokra is. Régóta azon próbálkozik a hazai turizmust irányító éppen aktuális kormányzat, hogy a vendégek fajlagos költését, illetve a vendégéjszakák számát és a tartózkodási időt is valamilyen módon növelni tudják. Én azt gondolom, hogy inkább itt a belső számok azok, amik elkeseredésre adnak okot, hiszen ott van a táblázat, ahol látszanak a küldő országok és az ő változásaik az előző évekhez képest.
Ebből három dolog látszik világosan. Az egyik az, hogy Németországgal nem tudunk mit kezdeni, tehát a német piac most már hosszú évek óta jelentős visszaesésben van. Még mindig a legnagyobb küldő piacunk természetesen, de nem találjuk az ellenszerét annak, hogy hogyan lehetne megállítani, vagy legalább megfékezni azt a hihetetlen csökkenést. A tavalyi évben is a vendégéjszakák tekintetében 10 százalék fölötti visszaesés mutatkozott, amire mondhatnánk azt, hogy a német kiutazó turizmus visszaesésének következménye, azonban ezzel nem találnánk el a helyes választ, hiszen ha körülnézünk a környező országokban, akkor éppen a tavaly tárgyalt versenytárselemzésben láttuk azt, hogy Szlovákia vagy éppen Csehország tekintetében nemhogy nem volt visszaesés, hanem növekedés mutatkozott a német küldő piacokról. Valami van tehát, amit mások tudnak, mi meg nem találjuk meg rá a helyes választ.
A kérdésem az, hogy foglalkoztunk-e, vagy foglalkoztak-e ezzel, tehát külön elemezték-e valamennyi küldő piac tavalyi évi viselkedését. Németország mellett még két intő példát látok: az egyik az Egyesült Államok, a másik pedig Spanyolország, amelyek a korábbi évek nagy fellendülő piacai voltak, most pedig egy óriási visszaesés van. Ez persze nyilván részben magyarázható azzal, hogy az Egyesült Államokból indult a pénzügyi válság, és ott gyorsabban fordult reálgazdasági válságba, mint ahogy Magyarországot elérte volna - ha erre vonatkozóan vannak adataink, azt is szívesen hallanám -, Spanyolországra viszont már ugyanez nem igaz, mert Spanyolországot nagyjából velünk egy időben érte el a válság, mégis igen jelentős visszaesés mutatkozik, ugyanúgy, mint egyébként az olasz piacon, bár az már talán korábban indult folyamat. Ugyanilyen módon kérdés a román és a lengyel, illetve az orosz kiemelkedő növekedés: ha annak belső számairól esetleg megkaphatnánk néhány információt, hogy azokon a piacokon viszont mivel sikerült ezt elérni, vagy jöttek maguktól ezek a vendégek, ez is érdekes lehetne. A két legerősebb hazai desztináció - Balaton és a főváros - szintén veszteséggel zárt; itt ebben a tekintetben a sokkal súlyosabb helyzet Budapest. Ha megnézzük az év végi adatokat, akkor novembertől drámai visszaesés látszik a budapesti szállásférőhelyek, szálláskapacitás-kihasználtság tekintetében. Mit tervez erre a minisztérium, illetve a kormány, milyen módon igyekszünk megállítani ezt a zuhanást? Ha ez ugyanis így megy tovább, akkor 2009-ben igen elkeserítő adatokkal kell majd szembesülnünk.
Összességében, ha az eredményeket nézzük, akkor jól látható, hogy a külpiaci veszteségeink igen súlyosak, egy szerencse, hogy ezt a belföldi piac nagyjából tudta kompenzálni. Tekintve a pénzügyi, illetve most már a reálgazdasági válság negatív hatásait, azzal kell számolnunk 2009-ben nyilván, hogy a hazai piac is megtorpan, vagy esetleg visszaesik. Van-e erre a forgatókönyvre vázolt cselekvési terve a minisztériumnak? Mit tudunk kezdeni a hazai keresletcsökkenés körülményeire való tekintettel? Tudunk-e mégis valamilyen módon megőrizni minél nagyobb mennyiségű vendégforgalmat? Az üdülési csekkek kérdésköre majd a jövő héten fog előkerülni érdemben, de az eddigi információk alapján megszűnik az adómentessége, ami azt jelzi, hogy az a motor is, ami a hazai turizmust életben tartotta - 2008-ban 41 milliárd forintnyi volt a csekkforgalom -, leáll, vagy legalábbis jelentősen gyengül a teljesítménye, aminek beláthatatlan következményei lesznek a hazai vendégforgalomra való tekintettel.
Én összességében egyáltalán nem beszélnék rekord évről; itt valahol az elején olvastam, hogy a rendszerváltozás óta a második legnagyobb forgalmat tudtuk realizálni. Ez kétségtelenül így van, de az optimális az lenne, ha a legmagasabb forgalmat realizálnánk nyilván, tehát minden évben évről évre növekedő bevételeket, növekedő vendégéjszakaszámot tudnánk realizálni. Azt gondolom, hogy különösen az év második felében, utolsó negyedévében kialakuló tendenciák alapján nagyon óvatosan kell kezelnünk 2008-at, és nagyon alaposan le kell vonni azokat a tanulságokat, amelyek ezekből a számokból tükröződnek, és ennek megfelelően kellene a 2009-es cselekvési tervet megalkotni. Reményeim szerint a minisztérium erre kellő módon felkészült; erről szeretnék némileg több információt kapni majd államtitkár úrtól.
Képviselőtársaimat kérdezem, hogy van-e még hozzáfűznivaló. Mohácsi József képviselő úr, öné a szó.
MOHÁCSI JÓZSEF (MSZP): Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Bizottság! A '80-as, '90-es éveket az a trend jellemezte, hogy mi, Balatoniak anno mindig azon sopánkodtunk, hogy könnyű Budapestnek, mert az összes adat, összes információ arról szólt, hogy Budapesten nincs probléma, jön a vendég, óriási a látogatottság, hála istennek, mi pedig küzdöttünk lent, hogy hogyan lehetne ezzel foglalkozni. Nem azt mondom, hogy ez a trend megfordult, de most éppen a budapesti szállodások vannak nagy gondban. Emellett én köszönöm szépen - a magam nevében mondom - a tájékoztatót, amit most már nem baj, ha ilyen sűrűn kapunk a tárcától és a szakhatóságoktól, hisz naprakészek tudunk lenni a problémákkal és még az örömökkel kapcsolatban is.
Ami az én vesszőparipám, hogy amióta elkezdődött ez a nemzeti ünnepeinken történő zavargáshullám - az első az október 23-ai, elég elszomorító, siralmas, hogy is mondjam, nem akarok senkit megsérteni -, azok, akik megzavarták ezeket a rendezvényeket, azok azóta is megzavarják. Sajnos már egyértelműen érezhető, hogy ez nagyon-nagyon kihat az ország idegenforgalmára elsősorban Budapesten, nyilván annál a rétegnél, akihez eljut, és ez egy idézőjelben vett jó kommunikációval sajnos elég sok országba eljut. Tehát úgy gondolom, hogy itt nagyon nagy feladatunk van közösen - félretéve az oldalakat - a turizmus érdekében, hisz ki az az épeszű turista, aki ha bizonytalanságot lát, akkor oda ellátogat. Ez Pesten tökéletesen visszaigazolódik, amellett, hogy nyilván a vendégforgalommal kapcsolatban azért vannak pozitív jelek is. Én azzal kapcsolatban kérném majd a közös gondolkodást és a szakhatóság, a minisztérium, a tárcák képviselőit is, hogy itt azért van még mit tennünk bőven. Bár hála istennek, a mostani március 15-ei megemlékezés aránylag csöndesen folyt ilyen tekintetben, de mégis van egy olyan mag, akik azért tesznek ennek érdekében, nemcsak Budapesten, hanem az ország több helyén, és azért erre felfigyelnek - nyilván nagyon sok dolgunk van ezen a téren.
Elnök úr megemlítette egyrészt a falusi turizmust, másrészt az üdülési csekk témát, amiről nyilván jövő héten sokkal többet fogunk beszélni. Én azért azt mindenféleképpen elmondanám, hogy beszélgetve a szakmával, beszélgetve mindazokkal, akik ebben abszolút érdekeltek, a legfőbb probléma az lenne, hogy hála istennek, jól működik a belföldi turizmus, de a cégek meg fogják gondolni, hogy ebbe a rendszerbe hogyan kapcsolódnak be, és esetleg támogatják-e a kollégáikat ezzel a lehetőséggel. Semmiféleképpen sem szabad ebben nekünk egyetérteni, vagy esetleg a szolgáltatások milyenségét megváltoztatni, hisz ha már valami karcsúsítás történik, vagy hogy mire adunk ezzel kapcsolatban lehetőséget, azt nyilván lehet csökkenteni, ez viszont nem jöhet szóba sem a szállás, sem az éttermi szolgáltatás, sem a falusi turizmus tekintetében. Én magam is vallom és mondom tehát, hogy ezt nem tudom támogatni, mert ami megy, ami működik, azt nyilván nem kellene bántani.
Amellett, hogy a kollégák, akik abszolút felkészülten kezelik a dolgainkat, és itt most már azért látszik a statisztikai számokból is, hogy például a wellnessturizmus az adatokból kiemelkedő eredményt mutat. Nyilván azt kell támogatni, ami működik, ami megy, persze emellett nyilván a meglévőkkel is foglalkozva. Közös gondolkodással biztos, hogy lehet, ezt mindig a kincstári optimizmusom mondatja, de lesz ebből kiút, csak még rengeteg a dolgunk vele. Köszönöm szépen, elnök úr.
ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr. További kérdések, esetleg vélemények?
Szalay Ferenc képviselő úr, öné a szó.
SZALAY FERENC (Fidesz): Nagy érdeklődéssel hallgatva a polémiát, amit Mohácsi úr mondott, hogy vajon miért van ez a sok és sűrű beszámoló - hál' istennek, sok mindenről tudunk és hallunk -, én azt gondolom, hogy azért, mert az látszik, hogy amit a szakma elképzel és gondol, valószínűleg egy normális utat vezényelne és mutatna, de források és politikai szándék nélkül nagyon nehéz ezt a dolgot végigvinni. Nyilván az az elvárás tőlünk, hogy valamit segítsünk abban, hogy a megoldásban közösen lehessen megtalálni az utat, tehát valószínűleg ezért sűrű, hogy mi vagyunk az a mentőöv, aki esetleg tud segíteni a dologban.
A második: a zavargások kapcsán mondanám, hogy én átéltem a ciánszennyeződést sokakkal másokkal. Amikor a horvát-szerb háború volt ugyanabban az időszakban 2001-ben, érdekes módon a horvát tengerparton akkor voltak nyaraló turisták szerte Európából, pedig nem mesze tőlük lőttek. Hévízről jött az a visszajelzés Szolnokra, hogy diákcsoportok Hévízre nem mentek azért, mert ciánszennyezett a víz, mivel sikerült magunkról olyan hírt gerjeszteni a világban, amivel nagyon-nagyon szépen tönkretettük azt az évet. Azt gondolom, hogy ezt mindenki érzi és tudja. Itt mondom, amikor az RTL Klub kutyát húzogatott cigány gyerekkel a Tisza-parton, és azt mondatta velük, hogy most ivott a kutya a Tiszából, és itt döglött meg, mert a Tisza ilyen szennyezett volt, és ezt lehozza a magyar televízió, ami megy külföldre is, akkor nagyon vigyázzunk, hogy mit csinálunk magunkkal.
Csak azt szeretném mondani, hogy nagyon óvatosan azzal, hogy mit mondunk magunkról szerte a világban, mert az ellenfeleink abban a pillanatban villámgyorsan lenyúlnak mindent, aztán nyikoroghatunk, hogy a németek, az amerikaiak, a spanyolok, a nem tudom kik mit csinálnak. Először magunkra figyeljünk már egy kicsit ilyenkor, hogy a zavargásokról mit mondunk és hogy mondjuk, mert a későbbiekben ez nagyon komolyan visszaüt.
Azt szeretném kérdezni, hogy milyen olyan plusz programok indulnak el, amik miatt esetleg majd növekedhet a látogatók száma az országban. Úgy hallom, hogy a MotoGP-pálya nem épül meg, vagy később. De máshogy terveztük. Tehát volt egy jó gondolat, hogy sok ember hozna valami mást. Valószínűleg új utakat kellene találnunk. Múltkor itt volt egy holland úriember, aki elmondta a lakóautós turizmust vagy a magas szintű kempingek szolgáltatásait. Én nem tudom pontosan, tényleg nem értek ehhez, itt sok ember van, aki ehhez ért, hogy mit lehet tenni annak érdekében, hogy ez változzon, főleg ebben a válságos időszakban, aztán majd beszélünk még egyéb adócsökkentő lehetőségekről abban az időszakban, amikor adónövekedési elképzelések vannak, hogy mi az, amivel tényleg lehet majd segíteni.
Köszönöm.
ELNÖK: Köszönöm, képviselő úr. (Jelzésre:) Nagy Imre képviselő úr, öné a szó.
DR. NAGY IMRE (MSZP): Köszönöm szépen, elnök úr. Azt gondolom, hogy az anyag jól mutatja be a tavalyi évet, illetve érzékelteti azokat a tendenciákat, amelyek főként már az év utolsó negyedévében és decemberben megjelentek. Azt gondolom a többi napirendi pontot még nem lelőve is, hogy néhány előremutató megállapítást tesz.
Egyetlen pici részterületre szeretnék rákérdezni, illetve a figyelmet felhívni. Nyilván az arányok miatt is, de részletesen foglalkozunk a kereskedelmi szálláshelyekkel, ugyanakkor azt gondolom, hogy egy picit kis figyelmet fordítunk a magánszálláshely és a falusi turizmus témájára, ami nekem a beszámolóban is kicsi hiányérzetet jelent. Ráadásul azt gondolom, hogy nemcsak azért, mert önmagában jó néhány embernek biztosít megélhetést vagy kiegészítő jövedelmet, de pont a magánszálláshelyeknél látom a legnagyobb veszélyt és a legnagyobb átalakulást. Tehát amikor a minőségi szálláshelyek felé megyünk el, akkor azt gondolom, hogy egyrészt egy teljesen természetes tendencia jelenik meg, ez szerintem igaz lehet, például a Balatonon rendkívüli módon érezhetik a szállásadók, de mindenképpen jó lenne látni, illetve egy picit, ha úgy tetszik, fölkészíteni őket arra, hogy azt gondolom, hogy rájuk nem a legjobb időszak vár az elkövetkező időszakban, van-e egyáltalán kitörési pont, átalakítási lehetőség.
A falusi turizmust más úton-módon is érinteni fogjuk. Azt gondolom, hogy ott jelentős növekedés volt az elmúlt időszakban, de jó lenne ennek is inkább az irányaira, tendenciáira egy kicsit nagyobb figyelmet fordítani.
Tudom, hogy a következő napirendi pontban tárgyaljuk a KSH mutatószámainak, mérési rendszerének az anyagát, de még egyszer mondom, értem, hogy a beszámolóban a nagy arányok miatt is meghatározó részekkel foglalkozunk, de még egyszer mondom, éppen az átalakulás várható tendenciái miatt kicsit nagyobb figyelmet fordítanék a magánszálláshelyek elemzésére, illetve a falusi turizmus megjelenítésére.
Köszönöm.
ELNÖK: Köszönöm. (Jelzésre:) Lasztovicza Jenő képviselő úr!
LASZTOVICZA JENŐ (Fidesz): Köszönöm szépen, elnök úr. Azt hiányolom ebből a beszámolóból, hogy nincsenek nemzetközi összehasonlítások. Mi azt látjuk, hogy gyakorlatilag stagnál 2007-hez képest a tavalyi év mind szálláshelyekben, mind vendégforgalomban, mind bevételben, vagy inkább egy picit mínuszos, de nem tudjuk azt, hogy nemzetközi összehasonlításban a környező országokkal, Európa más országaival szemben ott hogy alakultak a dolgok, mert nem biztos, hogy ugyanúgy, ahogy nálunk.
Visszatérve, képviselőtársam említette a zavargási hullámokat meg egyebeket. Azért gondoljunk vissza, az elmúlt 2-3 évben Európa hány országában vagy nagyvárosaiban voltak zavargások, Párizstól Nápolyon át, Rómán át több helyen voltak. Azoknál biztos nem rengette meg azért ennyire országos szinten az idegenforgalmukat, a turizmust.
Amit én hiányolok, és már évek óta beszélgetünk róla, legalábbis az utóbbi években, hogy meggyőződésem, hogy az a politika és kormányzati hozzáállás, ami a turizmust érinti, a legnagyobb problémája a magyar idegenforgalomnak, ez a rákfenéje, hiszen ha megnézzük ezeket a szép kis adatokat, táblázatokat, amiket az írásbeli beszámolóban kaptunk, láthatjuk azt, hogy 2003-2004-től hogy alakultak a külföldi, illetve belföldi vendégeknek az itt eltöltött vendégéjszakaszámai, hogy alakultak az ideérkezett vendégek számai. Tehát ha megnézzük azt, hogy volt 2000-től egy dinamikus fejlesztés Magyarországon az idegenforgalomban, abból pont a gyógy- és wellnessturizmus és a négycsillagos szállodák fejlesztései - vagyis volt egy olyan, hogy a kettő-, háromcsillagos szállodák fejlesztéséhez adott a kormányzat komoly támogatásokat, ha egy-két csillaggal növelik a minősítésüket -, pont ezeken a helyeken nő dinamikusan jelen időpontban is a látogatottság és az eltöltött vendégéjszakák száma. De mondom, az utóbbi 3-4 évben, ahogy nézzük, itt stagnálás van. Ez mutatja egyrészt azt, hogy leálltak a fejlesztések, 2. a külföldi vendégek nem igazán jönnek, a belföldi vendégeknél meg nincs pénz. Én ezt a konzekvenciát vonom le, hogy az elmúlt néhány év gazdasági helyzete az országban annyira romlott, hogy a belföldi vendégeknek vagy a magyar állampolgároknak már nincs annyi pénzük, hogy ezeket a szolgáltatásokat igénybe vegyék.
A másik, ami a Balatont illeti, el kell menni a Balaton-parton körbe-körbe egy picit. Biztos Nagy Jenő képviselőtársam is megerősíti, hogy ennyi kiadó meg eladó ingatlan - akár szálláshely vagy üdülő, akár vendéglátással foglalkozó ingatlan - nem volt, mint az utóbbi időben. Körbe kell menni, mindenhol ki van írva, hogy eladó vagy kiadó. Ez is azt mutatja, hogy óriási probléma van. Ennek a problémának az az oka, hogy Magyarországon a turizmust olyan adóterhek terhelik, ami le is van írva azért a beszámolónak egy részében, lehet, hogy itt egy másik mai napirendi pontban, hogy Magyarországon túladóztatott ez a rendszer, és hogy az Európai Unió is azzal foglalkozik már, hogy a magas élőmunkaigényű ágazatokban hogy lehetne csökkenteni az elvonásokat, a járulékokat és az adókat. A magyar kormányzat meg az elmúlt években épp ez ellen hoz döntéseket, mert nálunk folyamatosan nőnek az adók, az elvonások, ami a vendéglátást és a szállásadók helyzetét is nagymértékben rontja.
Jó néhány szállodatulajdonossal és szállodással beszéltem az elmúlt időszakban, és amilyen kilátások vannak erre az évre, az katasztrófa, főleg ahogy itt elhangzott, hogy Budapesten mi van. Budapesten vannak olyan szállodák, ahol 20 százalékos a kihasználtság, vagy szinteket zárnak be?! Azt gondolom, hogy ez döbbenet. Úgy gondolom, hogy azért a mi felelősségünk is benne van, akik itt ülünk az asztalnál mint parlamenti képviselők, mert hagytuk azt, hogy a költségvetési törvényben évek óta folyamatosan nyirbálják a marketingköltségeket. Azt gondolom, hogy ez a mi felelősségünk is, annak ellenére, hogy a parlament mindig a kormányzati előterjesztést fogadja el, és a kormányzati előterjesztés, hiába vannak ellenzéki módosító javaslatok, úgy megy át, ahogy a kormány akarja. Azt gondolom, hogy ez igenis a mi felelősségünk is és a kormányzat felelőssége is, hogy ez a beszámoló ilyen lett. De mondom még egyszer, én nagyon hiányolom azokat az összehasonlító adatokat, hogy a környező országokban, illetve az Európai Unió más tagállamaiban hogy alakultak az adatok, mert akkor össze lehetett volna hasonlítani, hogy tényleg ezek a számok, amik itt vannak, szomorúak, de máshol is ugyanezek. De nem látunk ebből semmit.
Köszönöm szépen, elnök úr.
ELNÖK: Köszönöm, képviselő úr. (Jelzésre:) Nagy Jenő képviselő úr, öné a szó.
NAGY JENŐ (MSZP): Köszönöm szépen. Röviden szeretném elmondani ezzel kapcsolatban a véleményemet, nem ismételni az előttem szólókat. Azt gondolom, hogy jó, hogy ilyen sűrűn kapunk tájékoztatást, és jó, hogy ilyen korrekt, jó anyagot kaptunk. Semmi kivetnivalót nem találok bennük. Szerintem a nemzetközi kitekintése is megvan, és nagyon jó összehasonlítási alapot ad ahhoz, hogy akit komolyan érdekel, megértse, hogy igazából mi történt itt a turizmus területén.
Aláhúzom és alátámasztom azt, hogy a 2007-es év egy kiemelkedően jó év volt a turizmusban, és a 2008, mivel nem romlottunk ahhoz képest, büszkén vállalható. Soha rosszabb ne legyen Magyarországon, valamennyiünk elemi érdeke ez.
Hogy hogyan változott a belföldi és a külföldi arány. Ezelőtt pár évvel azon siránkoztunk, lehet, hogy itt is, hogy miért nincs több belföldi turista, most meg már vannak, akik attól félnek, hogy túl sok a belföldi turista. Klasszikusokat idézve újabban, Rusznák Imre mondta valahol, és nagyon egyetértek vele, hogy akkor lesz jó majd, ha 70 százalék lesz a belföldi és 30 a külföldi, akkor az azt jelenti, hogy stabil alapon áll Magyarország turizmusa. Persze nem kell lemondani a külföldi vendégeinkről, és minket a Balatonnál különösen érzékenyen érint az elmaradt német vendégsereg, de ez egy hosszabb elemzést igényel.
Az engem érdekelne - ha tényleg így van, és miért ne lenne így, ha elnök úr erre hivatkozott -, hogy Szlovákiában és Csehországban nem csökkent, hogy vajon ők mit csinálnak jobban, mint mi. Valószínű, hogy elkényelmesedtünk a német turistákat illetően, és azt hittük, hogy az a hagyományos, amivel annak idején idehoztuk őket, az az attrakció elég, és lehet, hogy nem. De látok én mást is. A német törzsvendégeink jelentős része megöregedett, az észak-német területek nagyon messze vannak, megdrágul, fárasztó, és nem jön el. Itt kellene valami áttörést, valamit kitalálni, hogy őket visszahozzuk. Nagyon hiányzik, azzal együtt, hogy igazából nincs katasztrófa.
Zárójelben jegyzem meg, nagyon sok német törzsvendégünkkel vagyok kapcsolatban most is, akik az előbb említett okok miatt se nagyon jönnek el. Meg van a német polgárokban valami olyan, ami a magyarokban nem nagyon, hogy ha már csak valami gazdasági nehézség előszelét érzik, akkor készülnek az esős napokra, spórolnak, és nem utaznak, a magyar meg, mikor megjelent az újságban, hogy milyen nagy balhé lesz, akkor lerohanta a plázákat, ennyi szupertévét még soha nem vettek, mint most, mikor a nyakunkon volt a válság. Ez mentalitásbeli különbség is, ami nem biztos, hogy a mi javunkra szól. Ez az igazság.
Visszatérve arra, hogy a 2008. év egy vállalható, jó év volt. A Balatonnál szerintem különösen nem volt rossz. Hadd említsem meg itt az MT Rt.-t, mert szerintem a rendelkezésükre álló, soha nem elég marketingösszegből jól gazdálkodtak, és nem forgácsolódott szét a pénz, hanem célzott kampányokra ment, például a "vizek éve" kampányban nagyon is kézzelfogható eredményt értek, értünk el együtt.
A sajtó kapcsán is teljesen egyetértek Szalay képviselő úr bölcs megjegyzésével. Nagyon kell itt vigyázni, hogy mit dobunk föl, mert szárnyra kap, és a negatív hírnek sajnos ilyen a természete, hogy az nagyon gyorsan megy. Tehát egy jó szándékú féltéssel is tényleg árthatunk, ha mi generálunk ilyen rossz híreket, azzal együtt, hogy akármennyire szépítgetjük, ha azt mondják, hogy valahol lőnek vagy gyújtogatnak, az nem kimondottan turistacsalogató látványosság, habár volt olyan hülye annak idején, aki azt mondta, hogy ez gerjeszti, mert majd a katasztrófaturizmus... Köszönjük szépen, ezzel azért nem tudnánk azonosulni.
Itt csak megjegyzem, hogy függetlenül attól, hogy nem egy oldalon vagyunk, és természetesen a politikai erők érdeke az, hogy a másikat valahogy legyűrje, és ő kerüljön kormányra, eddig ez rendben is van, de itt a turizmus területén azért az érdekünk egy, hogy békés, vendégszerető ország képét mutassuk kifele, ez szerintem mindenképpen elemi érdek.
Az, hogy most nehéz idő van, meg vár ránk, ha tetszik, nem tetszik, ténykérdés. Ha nem vettük volna észre, egy világgazdasági válság van. Egymás hibáit most fölsorolhatjuk, meg hogy ki mit követett el, meg mit nem, ez is ténykérdés, de Európában és a világban is nagyon komoly gondok vannak. Nem vagyunk egyedül. Nem tudok szabadulni egy képtől, amely valamelyik napilapban jelent meg. Ül az egyik oldal meg a másik oldal vezetője egy csónakban, a csónak léket kap, aki most éppen a kormánynál kell hogy üljön, kétségbeesetten lapátol, a másik meg mosolyog, hogy vajon mikor süllyedünk. De uraim, egy csónakban vagyunk, ha elsüllyed, függetlenül attól, hogy ki volt éppen most a kormányos, akkor az ország süllyed el, meg a turizmus is.
A turizmus versenyképességét illetően elnök úr vagy ki említette, talán Lasztovicza Jenő képviselő úr mondta, ez igaz, mi magunk is tudjuk, mióta eszünket tudjuk, ezért harcolunk, hogy próbáljuk a szakmát előnyösebb helyzetbe hozni. Soha nem volt szerencsénk, mindig valami gazdasági kényszer oda juttatott bennünket, hogy azt mondta a mindenkori kormányzat szinte, hogy igazunk van, de a jelenlegi helyzetben ez most nem aktuális. Itt értek egyet Mohácsi képviselő úrral is, hogy minden lehetséges fronton - nekünk pláne, mivel ennek a bizottságnak tagjai vagyunk - segíteni kell, hogy a versenyképessége a turizmusnak megmaradjon, vagy ha lehet, nőjön is. Kérdés az, hogy az előbb említett válságos helyzetben erre milyen esélyünk van.
Azt senki ne gondolja, hogy a kormányzat vagy a kormány illetékes képviselője olyan hülye, hogy direkt népszerűtlen intézkedéseket akar hozni. Ha meghozza, akkor valószínűleg vagy kényszer hatására, vagy rossz információk hatására érzi úgy, hogy kényszerül ezeket a lépéseket megtenni. A mi felelősségünk, hogy a döntéshozókhoz a leghitelesebb, legkorrektebb információk jussanak el, és lehetőleg a turizmusszakma javára szülessen döntés.
Bocsánat, elnézést, meg akartam említeni, de elfelejtettem. A médiát itt emlegették az előbb meg a sajtót. Tudok nagyon pozitív példát. A Balatonnál tavaly vagy tavalyelőtt indult el, hogy nem volt kiplakátolva, de mi eldöntöttük, akik ott politizálunk meg a szakmával foglalkozunk, hogy igenis jóban akarunk lenni a sajtóval. Nagyon sok eseményre meghívtuk őket, tájékoztattuk, hogy mit csinálunk, milyen attrakciók vannak, és láss csodát, a korábbihoz képest a Balatonnak kifejezetten jó sajtója lett, és ez a Balaton turizmusában kifejezetten érződött. Legyünk optimisták, bízzunk abban, hogy ha ezt a magatartást máshol folytatjuk, Budapesten vagy más régióban, akkor talán ott is hasonló eredményeket érhetünk el. Nem tudom, nem sértő-e az újságíróknak, akik itt vannak, vagy a sajtó képviselőinek, ha azt mondom, hogy a sajtót nem szeretni vagy utálni kell, hanem jó értelemben használni kell.
Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm, képviselő úr. Kicsit terjengőssé vált a vita, de nem baj, már innovatív ötletek jönnek elő, itt már volt katasztrófaturizmus, vízi turizmus, mindenféle ágazatot érintünk menet közben.
Lasztovicza Jenő képviselő úr kért szót.
LASZTOVICZA JENŐ (Fidesz): Köszönöm szépen, elnök úr. Nagy Jenő képviselőtársammal nem értek egyet abszolút, egy gondolatával, ami arról szólt, hogy a belföldi turizmus meg a külföldi turizmus aránya, egyensúlya, satöbbi. Ha most azt nézzük, a statisztikák szerint van négy éve egy stagnálás, a belföldi turizmus valamit nő, a külföldi turizmus meg csökken. Igaz? Tehát ezt mutatják a tendenciák, a külföldről érkező vendégek száma csökken. A turizmusnak végül is mi lenne a lényege? Az lenne a lényege, hogy minél több külföldi vendég jöjjön Magyarországra, hogy a külföldön megtermelt jövedelmét itt költse el, és minket gazdagítson. Nekem most úgy tűnik, mintha annak kellene örülni, hogy jaj de jó, hogy a belföldi turizmus aránya százalékaiban nőtt, mert csökken a nemzetközi vendégforgalom. Én nem vagyok közgazdász, de azt gondolom, hogy közgazdaságilag is egy nagy baromság, mert ha nem jön külföldi, aki az ott megtermelt jövedelmét itt elkölti, és minket gazdagít, akkor nem tudom, hogy mi az értelme.
Jenő, ezért nem értek veled egyet, mert annak kellene örülni, ha ez az arány egy stabil belföldi turizmus mellett tolódna ki a külföldről érkező vendégek javára. Ehhez marketingeszközök kellenek. Tudjuk azt, a szokásos számot elmondjuk, hogy például 2002-ben 9 milliárd volt, amit akkor is hasznosan elköltöttek, és nagyon jó hatékonysággal költöttek, most 5 milliárd van. Nagyon sajnálom a Turizmus Rt. vezetését, hogy ennyi pénzből kellene nekik csodát csinálni. Nem tudnak. Tehát a történet számomra innentől kicsit disszonáns, Jenő, amit mondtál.
A másik a messziről jött vendég. Kell csodálkozni azon, hogy nem tudnak idejönni? A buszos turizmus ideje kicsit leáldozóban van az utóbbi tíz évben, ezt látjuk mindannyian, különösképp a Balaton partján. Annak idején számtalan olyan vendéglátóhely volt, ahol 8-10 német rendszámú vagy osztrák rendszámú busz is ott állt, és ott étkeztek, most nem látjuk sehol. Te is tudod nagyon jól, hiszen Balaton-parti vagy. A sármelléki reptér fejlesztése megtörtént. Most mi történik? A sármelléki reptér bezár. Akkor honnan várjuk a külföldről Balaton környékére vagy az ottani 50 kilométeres körzetben lévő gyógyfürdőinkbe meg wellness-szállóinkba a vendéget, ha a sármelléki reptér is bezár, mert olyan a gazdasági környezet?
De azért szeretném azt mondani, hogy az önkormányzatok, ahogy te is mondtad, sok mindent megtesznek. Én nagyon örülök annak, amit csináltatok Balatonfüreden, mert azt gondolom, hogy Balatonfüred egy példa, mert olyan fejlesztések és olyan programok vannak, amik odaviszik a vendégeket. Én nem Balatonfüred térségéből való vagyok, a szomszéd térségből, de nagyon dicsérem azt, amit ti csináltatok Bóka Pistával, mert az valami csoda, ami lesz idén, tele programmal gyönyörű környezetben, és biztos vagyok benne, hogy a Balatont Balatonfüred fogja reprezentálni a következő években. Ez tényleg egy nagyon jó példa. Tudom, hogy erre az önkormányzat is sokat áldoz, mert meg is engedheti.
Én csak azt szeretném mondani, még egy gondolat rád reagálva, mondtad, hogy a kormány nem hülye, ezt a kifejezést használtad. Én meg úgy gondolom, hogy vannak azért ebben a gondolatban problémák, mert két éven belül újra behozni a standolás intézményesítését, amit két nap múlva visszavonunk, tehát hatályba se lép, azt gondolom, hogy nagyon átgondolatlan. Én nem azt mondom, hogy hülye, de átgondolatlan. Számtalan ilyen átgondolatlan lépés van a standolásnál, az adórendszernél, és sorolhatnánk még egy-két olyan dolgot, ami a turizmusra nagyon negatívan hat.
Köszönöm szépen, elnök úr.
NAGY JENŐ (MSZP): Elnök úr, egy mondatod hadd mondjak.
ELNÖK: Nagy Jenő képviselő úr, öné a szó.
NAGY JENŐ (MSZP): Bocsánatot kérek. Ezzel, amit a végén mondtál, hogy átgondolatlan és helytelen, egyetértek. A másik pedig az, hogy én nem azt mondtam, hogy örülök, hogy nem jön külföldi vendég. Nagyon kell örülni, hogy a belföldi turizmus aránya ilyen mértékben megnövekedett, de természetesen nem szabad lemondani a külföldiekről, és mindent meg kell tenni, hogy őket visszaédesgessük. Így pontos. Elnézést, hogy még egyszer szót kértem. Köszönöm.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Az utókor számára a jegyzőkönyvben megőrizzük. (Jelzésre:) Nagy Imre képviselő úr!
DR. NAGY IMRE (MSZP): Köszönöm szépen. Nem a vitát szeretném gerjeszteni, de azért két-három megjegyzésem mégiscsak volna. Egyrészt el se tudom képzelni, hogy milyen vitát folytatnánk, ha a tavalyi eredmények akár vendégszámban nem a legjobb eredmények lennének, hanem ne adj isten, csökkenés lenne, mint ami azért a gazdasági válság hatása miatt lehet, hogy nem is elkerülhető ebben az évben. Nagyon kíváncsi lennék a képviselőtársaim véleményére, még egyszer mondom, ha nem egy viszonylag rekordévet vagy éppen vendégéjszaka számába is nem a második legjobbat értékelnénk ebben az anyagban.
Ahogy képviselőtársam mondta, azt gondolom, hogy a dolog nem feltétlenül igaz, legalábbis a számok alapján látom, hogy a vendégszámoknak növekedése volt, vendégéjszakánál valóban volt csökkenés. A harmadik, talán legértékesebb mutatót még mindenképpen érdemes mellétenni, ami a bevételeket és a költést jelenti, mert azt gondolom, hogy ez az eredője szinte mindennek. Azt gondolom, hogy itt szintén jó eredmények voltak.
A másik megjegyzés. Azt gondolom, hogy a tavalyi eredmények ellenére magam is utaltam arra, hogy nyilván kezd kialakulni egy új helyzet. Nem annyira dicsérgetni és örülni szeretnék, mint hogy fölkészülni arra, ami előttünk áll. Ezért egy kicsit kritikusabbak is vagyunk, de még egyszer mondom, ez szerintem nem a leszólás időszaka.
Két javaslatom van elnök úr felé. Szerintem a vitát kizárhatjuk, ha esetleg napirendre tűzi a bizottság és megvizsgálja a 2000-es fürdőfejlesztések hatását, azokból tanulni lehet, azt gondolom. Nagyon fontos dolog, hogy lássuk, hogy hol milyen fejlesztések voltak, mennyi vendégszámot hoztak, hogy állnak ma azok a fürdők. Ez szerintem most is használható. Pont egy ilyen nagyon nagy fejlesztési időszakot élünk, hiszen csak a mi régiónkban több fejlesztés van ebben az évben, mint ami országosan volt mondjuk 2000-2002 között évente, hogy tanuljunk ebből a dologból, nézzük meg, hogy a beinvesztált pénzek hogyan értékesültek, és akkor nem lesz vita képviselőtársaim között. De ugyanezt gondolnám egyébként a horvát tengerpartra is. Véleményem szerint van olyan kapcsolat, hogy nyugodtan megnézhetjük, hogy a háború időszakában hogy alakult ott a turizmus. Mélységesen meg lennék lepve, ha egyik oldalon azt tapasztaljuk, hogy ott nem volt akkor éppen egy vendég sem, de igen meg lennék lepve, ha azt tapasztalnám, hogy nőtt a turizmusuk abban az időszakban, amikor ez a probléma volt. Tehát szerintem kezeljük ezeket a dolgokat helyén, nézzük meg, mert ezekből tanulni lehet, és azt gondolom, hogy akkor elkerülhető lesz néhány vita is közöttünk.
Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm, képviselő úr. Kérem, jelezzék még, akik hozzá szeretnének szólni, hogy a vitát nagyjából kordában tudjam tartani. (Szalay Ferenc jelentkezik.) Szalay Ferenc akkor utolsóként a vitában, utána a vitát lezárom. Képviselő úr, öné a szó.
SZALAY FERENC (Fidesz): Köszönöm. Csak annyit szeretnék mondani, hogy szerintem ez a vita most arról szól, hogy 2008 valóban nem volt rossz év, jobb volt, mint a 2007-es év, de arról beszéltünk, hogy igazából nem lenne baj, ha kiindulnánk azokból az adatokból, amelyek ott látszanak. Mert mit mutatnak az adatok? 0,3 százalékkal nőtt az idelátogató turisták száma, és 4,3 százalékkal csökkent a szálláshelyek értékesítésének mértéke. Azt írja az anyag, hogy a szállodák 48,5 százalékos kihasználtságon működtek. Azért te jobban tudod, mint én, Jenő, hogy azért ez nem határtalan. A másik adat pedig arról szól, hogy 0,7 százalékkal csökkent a szállásdíjbevétel.
Arra szeretnénk a figyelmet fölhívni, hogy nehogy elrugaszkodjunk, hogy valami "hurrá" hangulat legyen itt, hogy hurrá, hurrá, világbajnokok vagyunk, hanem igazából van egy állapot most egy válsággal sújtva, hogy ha nincs egy központi kormányzati akarat, akkor az egész összeborulhat. Tehát arra, amit a végén mondtál, egyetértesz abban, hogy átgondolatlan és nem tervszerű, erre szerettünk volna utalni, hogy nagyon komoly a baj. Ha most elkezdünk nagyon-nagyon boldogok lenni, hogy mi történt és hogy történt, szerintem nincs ok erre a nagy optimizmusra.
A másik oldalon a csónak és a lék kapcsán. Egyetértek, el lehet süllyedni, mindannyian el tudunk süllyedni, de ha majd a 3. napirendi pontnál megnézzük, hogy más ország mondjuk mit tesz a saját turizmusa érdekében, akkor majd mondjátok el, hogy nektek mi erről a meglátásotok. Kormányszintű döntések sorozata van azért, amit most államtitkár úr szeretett volna éreztetni velünk, hogy hogyan lehetne megoldani a problémákat, de nincs mögötte. Lehet beszélni itt mindenről, de ha nincs mögötte adócsökkentés, nincs mögötte áfakedvezmény, nincs mögötte az, amit Imre mondott, mondjuk a falusi turizmus külön kedvezménye, őrült bajaink lesznek. Azt gondolom, hogy a vita ez irányba menjen, és akkor utána a léket is könnyebb lesz befoltozni.
Köszönöm.
ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr. A vitát lezárnám. Nem volt haszontalan dolog, hiszen néhányan áteveztünk már a 3. napirendi ponthoz, tehát ilyen módon majd az ottani vitából spóroltunk időt mindenképpen. Ezért majd arra is kérem államtitkár urat, hogy azokat a kérdéseket, amelyek már a jövővel foglalkoznak, hagyjuk a 3. napirendi ponthoz, annak a vitája során legyen kedves majd azokat megválaszolni, úgyis vissza fogunk erre térni.
Fölmerült még az ülés elején, kollegámmal is beszéltünk erről, hogy mind a három napirendi pont olyan - a következő majd a KSH, meg aztán a válsággal kapcsolatos intézkedési tervek -, amely mind szorosan összetartozik, azért is tárgyaljuk őket. Mégis azért gondolom, hogy külön blokkba tegyük, mert akkor a speciális kérdéseket külön-külön tudjuk majd végigtárgyalni, de ha valaki indíttatást érez, akkor nyilvánvalóan még a 3. napirendi pontnál lehetősége lesz arra, hogy az elmaradt kérdéseit e tekintetben föltegye.
Most államtitkár úrnak adom meg a szót, és kérem, hogy válaszoljon a vitában elhangzott kérdésekre.
Dr. Kovács Miklós szakállamtitkár válaszai, reflexiója
DR. KOVÁCS MIKLÓS szakállamtitkár (Önkormányzati Minisztérium): Tisztelt Elnök Úr! Nagyon szépen köszönöm a szót, és nagyon köszönöm a véleményeket. Úgy gondolom, hogy ha legközelebb alkalmunk lesz arra, hogy a magyar turizmusról egy áttekintő anyagot újra készítsünk, akkor ezeket a javaslatokat, amiket képviselő urak említettek, mindenképpen figyelembe véve fogjuk elkészíteni. De természetesen most még nem minden tekintetben voltunk abban a helyzetben, hogy a szükséges nemzetközi összehasonlításokat megtegyük. Részben a kifogás nem teljesen jogos, hiszen dolgozni kell rajta, hogy más struktúrában készülnek más országok vendégforgalmára vonatkozó adatok, ezeket azonban természetesen kellő szakmai munkával meg lehet tisztítani, és bizonyos mértékig összehasonlíthatóvá lehet tenni, de azért néhány gondolatot ezzel kapcsolatosan engedjenek meg.
Éppen az inkonzisztencia miatt nem gondoltuk, hogy az anyagba belevesszük, de az olasz forgalom a touroperátorok nyilatkozata szerint az év végén már 2 százalékkal esett vissza. Németországban a német utazási irodák szövetsége jelezte, hogy az ő forgalmuk, ami természetesen a turizmusokban általában jellemző, és a mi szempontunkból mint beutazó turizmus lehet érdekes, 10 százalékos visszaesést mértek az év utolsó harmadában. Kétségtelen, hogy Ausztriában rekordév volt, nekik jól sikerült a 2008-as esztendő. A francia utazásszervezők már novembertől 19 százalékos visszaesést jeleztek. A spanyoloknál például megszűnt a tartományi támogatás a regionális repülőterek szempontjából a diszkont légitársaságoknak, ami nyilván nemcsak a beutazó forgalmukra hatott, hanem a kiutazó forgalmukra is hatott. Tehát nagyon sok olyan tényező van, amelyet folyamatosan figyel többek között a Magyar Turizmus Zrt. külképviseleti hálózata rendszerén is, a zrt. ezt megosztja a szakállamtitkársággal. Ezen folyamatosan dolgozunk.
A német piac visszaesése valóban nagyon alapos elemzést igényel. Ezt mindig meg is tesszük. Többé-kevésbé arra a megállapításra jutunk, hogy egyrészt a német gazdaság helyzete fékezi az onnan hozzánk irányuló forgalmat, másrészt pedig a német turisták tradicionális üdülési formája Magyarországot illetően az üdülés és a vízparti turizmus volt. Ahogy itt is elhangzott, azok a hagyományos csoportok, akik a '80-as, '90-es években igénybe vették alapvetően a balatoni turizmust üdülőturizmus révén, kiöregedtek, és egyre inkább, ha úgy tetszik, kikopnak a piacról. Ezért törekvésünk - és ezt majd nyilván az MT Zrt. a következő napirendi pontok kapcsán említeni is fogja - egy új, fiatalosabb, dinamikusabb arculat, kínálat bevezetése a német piacon.
Az Egyesült Államokból való beutazás visszaesése nem egyedül magyarországi jelenség, más európai országokat is érint, hiszen közismert az, hogy ha ők átjönnek a kontinensre, akkor itt több országot is meglátogatnak, és nem kizárólag csak a magyar piacot hanyagolták el ilyen szempontból. Év közben az erős árfolyam is egyébként hatott a bevételek nem megfelelő arányú és irányú mértékű növekedésére, és a légiforgalmi, légitársasági csődök és az év közbeni üzemanyagár-emelés is negatív hatással voltak bizonyos relációkból a forgalom emelkedésére.
Román és lengyel szempontból mindenképpen a wellness-, gyógyturisztikai szolgáltatásokat és az ott bekövetkezett fejlődést szeretném kiemelni. Nagyon új jelenség a szlovák beutazó forgalom nagyon dinamikus megerősödése, amihez a bevásárlóforgalom erősödése is járul. Az általuk bevezetett euró és a forintárfolyam most nagyon kedvező számukra, ugyanakkor nehezményezték és jelezték szlovák kollégáink nagy sajnálattal, hogy a magyarok kiutazó turizmusa síturizmus szempontjából nagyon rosszul alakult számukra az idei esztendőben 2007 és 2008 fordulóján.
A 2009-re várható tendenciákról és intézkedésekről, ahogy elnök úr mondta, visszafogott módon majd később szeretnék szólni.
Megerősítem Nagy Imre képviselő úr véleményét a magánszálláshelyek forgalmának növekedésével és jelentőségével kapcsolatosan. Jelenleg a KSH-val tárgyalásban vagyunk arról, hogy megkíséreljük kezdeményezni azt, hogy a magánszálláshelyek kapacitásáról és forgalmáról legalább évente két alkalommal legyen lehetséges adatfelvétel. Jelenleg ez egyszer történik meg. 2008-ra vonatkozóan még nincsenek végleges adataink, de a 2007-es év mindenképpen kétszámjegyű növekedést mutatott ebben a kategóriában.
A sármelléki repülőtérre vonatkozóan, ha lesz konkrét kérdés, akkor szívesen válaszolok. Jelenleg nagyon komolyan dolgozunk a Magyar Turizmus Zrt.-vel és más állami szervezetekkel azon, hogy a repteret üzemeltető cég állami vállalkozásokkal szembeni adósságát bizonyos mértékig átütemezve kialakuljon újra az a helyzet, hogy április elején a repülőtér meg tudjon nyitni, és tudja fogadni azokat a járatokat, amelyeket egyébként előre jeleztek.
Nagy Jenő úrral pedig teljes mértékben egyetértek abban, hogy nem mindegy nyilván az, hogy mit kommunikálunk a magyarországi eseményekről a külföldi sajtóban, de úgy gondolom, hogy mind a külföldi, mind a belföldi sajtóban a magyar turizmust illetően az elmúlt években nagyon pozitív változás következett be, nem utolsó sorban a Magyar Turizmus Zrt. törekvéseinek hatására.
Szalay képviselő úr szólt többek között arról, hogy olyan nagy rendezvények maradhatnak el és lehetnek negatív hatással az beutazó forgalomra, mint a MotoGP. Valóban sajnálattal vesszük tudomásul, hogy az idén nem készül el a pálya, de itt is szeretném hangsúlyozni, hogy a magyar kormány minden, számára kötelezően előírt kötelezettségének eleget tett, és a pályaberuházás csúszása is sajnos nyilvánvalóan összefüggésbe hozható a pénzügyi válsággal.
Nagyon röviden a többi témakörhöz, ami szintén elhangzott a marketingre vonatkozóan, a 2009-es tervekre vonatkozóan, majd a következő napirendek során szeretnék szólni.
Köszönöm szépen, elnök úr.
ELNÖK: Köszönöm, államtitkár úr. Az 1. napirendi pontot ezzel lezárjuk.
Tájékoztató a vendégforgalmi adatok mérésének módszereiről és az eredményekről
Áttérünk a 2. napirendi pontunkra, amely tájékoztató a vendégforgalmi adatok mérésének módszereiről és az eredményekről. Itt az előterjesztő a Központi Statisztikai Hivatal. Köszöntöm dr. Probáld Ákos urat, a KSH főosztályvezetőjét, illetve a Közlekedési, Hírközlési és Energiaügyi Minisztérium képviseletében Thoroczkay Zsolt főosztályvezető-helyettes urat.
Dr. Probáld Ákos főosztályvezető szóbeli kiegészítése
DR. PROBÁLD ÁKOS főosztályvezető (Központi Statisztikai Hivatal): Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Képviselő Hölgyek és Urak! Nagyon köszönjük a meghívást, hogy lehetőségünk van az információs rendszerünkről itt önöknek tájékoztatást adni. Utoljára egészen pontosan 2006. novemberében szerepeltünk itt a bizottság előtt, amikor a turizmus-szatellitszámlákat igyekeztünk ismertetni.
Azt, hogy az adatainkat a szakértők és a döntéshozók mennyire használják, jól mutatta be szakállamtitkár úr beszámolója, hiszen ha jól figyelték a diákat, ha alaposan átnézzük az írásos előterjesztésüket, akkor nagyon sokszor látják ott a hivatkozást a KSH-ra mint forrásra.
Én is azzal kezdeném, amivel államtitkár úr, hogy feltételezem, hogy a képviselő hölgyeknek és uraknak volt módjuk elolvasni az írásos előterjesztést, tehát ahhoz annyira most nem ragaszkodnék, inkább néhány fontos pontját szeretném annak kiemelni.
Abból kell kiindulni, bár ez alapvetés, és mindannyiunk számára ismert, hogy a statisztikának úgy általában - legyen az gazdaságstatisztika vagy társadalomstatisztika - az az alapvető feladata és célja, hogy a társadalom és a gazdaság állapotáról lehetőleg gyorsan - ezt sokszor éri kritika -, hitelesen adjon információt. Én négy nagy csoportra szoktam osztani a felhasználóinkat: a kormányzati szférára, az üzleti szférára, az akadémiai szférára, tehát a tudományos szférára, és persze a közvéleményre. Mind a négy nagy felhasználót nekünk ki kell szolgálni, természetesen más eszközökkel, más típusú hangsúlyáthelyezésekkel, de nekünk mindegyikre nagyon figyelni kell, hiszen az egész statisztikai rendszer ezért van, az a statisztikai rendszer, amelynek a költségvetése egy évben 11 milliárd forint. Pontosabban ez nem a hivatalos statisztikai rendszer, ez csak a Központi Statisztikai Hivatalé. Ez egy tekintélyesnek tűnő összeg, bár ha összehasonlítom, most nem akarom... Nem hasonlítom össze az MT Zrt. 5 milliárdjával mégse. Szóval 11 milliárdból gazdálkodunk, amiből természetesen a költségvetés mindig azt mondja a költségvetési törvényben, hogy jó, de tessék szíves lenni ebből igazán csak 9-re számítani, a többit lesznek szívesek valamilyen bevételszerző tevékenységből előállítani, miközben elismerik a 11 milliárdot. Igazándiból 9 áll a rendelkezésünkre.
Most már közeledjünk a turizmushoz. A turizmus tekintetében is ugyanez a helyzet, hogy gyorsan, hitelesen és a fontos információkat gyűjtsük össze. Ezt most majd érheti kritika, hogy lassú, érheti kritika, hogy nem az igazán fontos dolgokra világít rá a KSH. Természetesen nyitottak vagyunk mindenféle párbeszédre, hiszen ha a felhasználókat kell kiszolgálni, akkor kritikákat is tűrni kell. Az a személyes élményem vagy negatív élményem, és egyben ez önkritikát is kellene hogy jelentsen, hogy a Statisztikai Hivatal sokszor, de a turizmus területén egészen biztosan úgynevezett kommunikációs deficitben van. Tehát ahhoz képest, hogy mi mindenünk van, ennek egy része eljut a nagy felhasználókhoz, és ez még a kormányzati szférára is igaz, a közvéleményre is igaz, hogy egy része jut el. Tehát adott esetben nem is igazán tudják, hogy milyen adatvagyon fölött diszponál a KSH, mert biztos nem jól juttatjuk el, miközben törekszünk erre. Tehát az összes, XXI. századnak megfelelő technológiákkal is próbáljuk meg eljuttatni, tehát meglehetősen gazdag a honlapunk, és meglehetősen gazdag az az adatállomány, amihez hozzá lehet férni, ha valaki nagyon szeretné ezt. (Az előadó kivetítőt használ az előadása megtartásához.)
A turisztikai piac mozgásait, a kínálatot, a keresletet egyaránt nekünk monitorozni kell, a folyamatokat is. Sokszor nem az abszolút számok az érdekesek, hanem a változások, a tendenciák. Ez az előző prezentációval kapcsolatban is fölvethető.
Természetesen a statisztikát is szabályozzák az Európai Közösségben. A turisztikai statisztikára egyetlen irányelv van, várhatóan 2009-ben, ebben az évben ez rendeletté lép elő, egy szinttel magasabb jogszabály, de erre is igaz lesz, hogy azt megmondja az Európai Unió, hogy mi a rendszer, milyen információkat állítson elő. De más statisztikai területekkel szemben a turizmusnál nem mondja meg a technikát, a módszereket, csak azt, hogy milyen adatokat állítson elő, mikorra, milyen sűrűséggel, milyen gyakorisággal, és persze követel hozzá úgynevezett META-rendszert, tehát a fogalmak magyarázatának is meg kell lenni. Van egy adatátadási kötelezettség, az egyik mellékletben ezt megtalálják, hogy havonta, negyedévenként és évente milyen részletezéssel kell nekünk adatokat átadni. Hadd mondjam el, most jöttem haza egy luxemburgi megbeszélésről, ebben a tárgyban változik az irányelv, hogy Magyarország még a régi EU-s országokhoz képest is a tekintetben nem áll rosszul, hogy ezeket a kötelezettségeket maradéktalanul tudjuk teljesíteni, tehát derogációt mi soha eddig nem kértünk, és ahogy látom, hogy hogy fognak változni a dolgok, ez így is marad, hogy a helyzet nem súlyosbodik a számunkra.
Kellene akkor beszélni a turisztikai keresletről, a külföldiről, persze a lakosságiról is - a belföldi turizmust az előzőekben is érintettük -; a legnagyobb szolgáltatási ágazatról, a szálláshely-szolgáltatásról; a vendéglátásról, ami persze szorosan a szálláshely-szolgáltatáshoz kapcsolódik, és én speciel nagyon örülök, hogy végre az ÖM-be átkerült a vendéglátás; az utazásszervezésről, amiről akkor is kell beszélni, ha ez ma a magyar beutaztató turizmusban, a belföldi turizmusban sajnos meglehetősen szerény szerepet tölt be, a kiutaztatásban annál inkább komoly szerepet, valamint a szatellitszámlákról. Ez utóbbiról most élőben nem fogok nagyon beszélni, mert elég bőségesen tartalmaz információt az írásos anyag, különben is 2006. novemberében itt részletesen volt róla szó.
Ennek az ábrának két üzenete van. Az első, hogy a sajtó mindig nagyon szeret beszélni jó nagy számokról. Tényleg iszonyatos az az utasforgalmi tömeg, az a külföldi tömeg, ami erre az országra zúdul, és nem véletlen ez a kicsit pejoratívnak tűnő jelző, ugyanis ennek csak egy töredékéről, kevesebb, mint egyharmadáról mondhatjuk, hogy turizmus. Körülbelül 12 millió fő az, aki turisztikai motivációval keresi föl az országot. Őrült nagy az átutazó forgalom. Ez délkelet, északnyugat irányú elsősorban, tehát hatalmas román, bulgár átutazó forgalom van. Érdekes módon Szerbiából Németországba és Ausztriába is rajtunk keresztül mennek, nem tudom, hogy miért, de hatalmas az az irányú forgalom, és ez egyszer megy egyik irányba, aztán megfordul és megy a másik irányba. Hatalmas forgalom.
Aztán, és ez olyan országok esetében, amely sok-sok országgal van körülvéve, természetes a világon sok helyen - és ez a szomszédokra és a magyar lakosságra is igaz -, hogy a lakosság hihetetlen gyorsan reagál mindenféle változásra, legyen az az árfolyamból adódó vagy a két ország arányaiban, árviszonyaiban lévő rövidebben vagy hosszabban tartó változás, azonnal reagálnak, azonnal. Tehát ami most például északon történik a szlovák szomszédainkkal, az fantasztikus. Ők már euróval fizetnek, most gyenge a forint, most érdemes idejönni vásárolni, úgyhogy ez a napi ingázó forgalom is igen nagy, és ezt jól tudjuk mérni. Például ez a része az adatvagyonunknak az, amire kevesebb figyelem irányult eddig, mert nem elég hangosan mondjuk. Ez az ábra szerepel egyébként az írásos anyagban is, úgyhogy ha valakinek az érdeklődését fölkeltette, bár a betűk picik, de azért lehet olvasni.
Itt egy dologról nem volt szó az előző prezentációban, hogy a külföldiek 1000 milliárd forintnyi pótlólagos keresletet generálnak ebben az országban. Ebből 730 milliárd forint a turisztikai motivációval utazóktól származó. Azért ezek borzasztó elgondolkoztató számok, az úgynevezett hazai fogyasztásban, ami a makrostatisztikáknak egy gyakran használt mutatója, elég jelentős szerepet jelent ez. Ne legyenek kétségeink, az nem okvetlen baj, hogy a teljes külföldi fogyasztás és a turisztikai motivációval utazók fogyasztása között van olyan 300 milliárdos különbség, hogy az nem a turisztika javára írható, mert az nem baj, hiszen ez élénkíti a gazdaságot. Nyilvánvaló ez a kereslet, nyilvánvalóan az e mögött lévő vásárlások mögött is van adótartalom, áfatartalom, és így tovább, tehát ez nem baj, csak tisztán kell látni, hogy ez mekkora kereslet, és ebből mekkora a turisztika javára írható.
A másik dolog, amire ebben az országban sokáig, az utóbbi egy-két évtől eltekintve méltatlanul kevés szerep jutott, az a lakossági kereslet, hogy mit csinál a magyar lakosság, hogy mekkora is ez a kereslet, akár szabadidőben mérem, akár elköltött pénzben mérem, akár mozgásokban mérem, ez mely országrészekbe irányul, és hol van, melyek a forrásrégiók. Nagyon érdekes kép rajzolódik ki. Egyértelmű, a Duna vonala vagy a keleti régiók, amik gazdaságilag is fejletlenebbek, onnan bizony az utazási intenzitás vagy aktivitás jóval kisebb, mint a nyugati részekben. Nagyon érdekes, hogy vajon kik a kedvezményezettjei, melyik társadalmi csoportok és milyen társadalmi csoportok azok, amelyek kimaradnak a turizmusból, ez is nagyon lényeges. Azt hisszük, hogy mi ezt is mérjük. Ezek mind olyan kérdések, amelyeket érdemes vizsgálni, és mondom, szerintem biztos a mi hibánkból, méltatlanul kicsi hangsúly került rájuk.
A magyar lakosság 36 százaléka érintett a turizmusban, most arról beszélek, hogy úgynevezett weekendutazásokban, tehát a hétvégi, 2-3-4 napos utazásokban, és a tartós, a hosszabb utazásokban. Ezek együtt is csak azt jelentik, hogy a lakosságnak alig több mint egyharmada képes ebben az egyébként nagyon értékteremtő dologban részt venni, és évente körülbelül 290 milliárd forintot fogyasztanak el eme mozgások kapcsán.
A legfontosabb a szálláshely-szolgáltatás a turisztikai szolgáltatások között. Úgy mérjük ennek a teljesítményét, amit az előző prezentációban elég részletesen láthattak, hogy a 3600 kereskedelmi és szálláshelyet havonta figyeljük meg. Tehát az építőkocka maga a szálloda, kemping vagy az ifjúsági szállás, havonta számolnak be nekünk részben a kapacitásukról. Persze egy szálloda esetében ez a kapacitás nem nagyon változik, az azonban változik az idényszerű szállodáknál, hogy hány napig van nyitva adott hónapban, tehát ez is egy kicsit mozog. A vendégforgalmukat és az ehhez tapadó bevételeket megnézzük, és azt, hogy milyen létszámot foglalkoztatnak. Jól lehet látni pont az idényszállodák miatt, hogy azért ebben is van szezonális ingadozás. 27 és 32 ezer ember között foglalkoztatnak a szállodák, amiből körülbelül 900 van ma Magyarországon, ennyinek van engedélye. A Magyar Szállodaszövetség állítja, hogy sokan engedély nélkül működnek, mindenesetre nekünk a működőkről vannak adataink, és ezekre igazak ezek a szezonális hullámzások, és mindezek az adatokat, amelyeket publikálunk, ezekre vonatkoznak.
Aztán léteznek az úgynevezett nem üzleti célú szálláshelyek. Ezekre az jellemző, hogy elsősorban nem piaci áron értékesítik, és egy vendégkört illetően egy lehatárolt vendégkör, a régi SZOT-üdülőknek és munkahelyi üdülőknek a megmaradt és ebben a szegmensben maradt létesítményeiről van szó - önkormányzati táborok és így tovább -, ezeket azonban csak egy évben egyszer figyeljük meg. A megfigyelt mutatók megegyeznek a kereskedelmivel.
Vannak a magánszálláshelyek. Itt kétszer is elhangzott a magánszálláshely képviselő urak szájából, hogy arról vajon tudunk-e adatot. Igen, tudunk. Itt azért vagyunk nehéz helyzetben, mert ma körülbelül 1700 olyan önkormányzat van, amely kiadja nem a működési engedélyt, hanem bejegyzi, nyilvántartásba veszi a vendéglátókat. Az én személyes véleményem, vagy mondhatom - elfelejtettem bemutatni, bár mintha elnök úr említette volna Gilyán Csaba kollegámat -, hogy meggyőződésünk, hogy ahhoz képest, amennyien bejelentették, 40 ezerre tehető azoknak a vendéglátóknak a száma, akik a saját önkormányzatuknál ezt bejelentették. Szerintem, szerintünk ennek a többszöröse végzi ténylegesen a tevékenységet, vagy szálláshely-szolgáltatást többen nyújtanak jóval. Az önkormányzatokon keresztül van ezekről a forgalmukról adatunk. Amikor az önkormányzatok megújítják egy-egy évben ezt a bejegyzést, hogy hitelesen vagy legálisan működik, akkor beszámoltatják őket a vendégforgalmukról, külföldi, belföldi vendég, vendégéjszaka. Ezeket az adatokat egy évben egyszer összeszedjük, és az önkormányzatok is egy évben egyszer, mondom, amikor megújítják a nyilvántartásba-vételt, akkor tudják meg.
Gondolják el azért, itt felmerült, tényleg a turisztikai államtitkársággal terveztük, és nemcsak terveztük, el is kezdtük az erről való konzultációt, de csak az a 40 ezer, amelyik legálisan működik, azoknak az egyenkénti megszólítása reménytelen. Itt valamiféle mintavételes felvételről lehet szó. Csak gondolják meg, hogy egy magánszemélyt adatszolgáltatásra kötelezni a statisztikai törvény értelmében nem lehet, az csak önkéntes lehet, hogy mekkora a sikere annak, ha mi megtámadjuk ezeket a vendéglátókat, hogy mondjuk valamilyen sűrűséggel, negyedévenként, félévenként vagy havonta számoljanak be nekünk a vendégforgalmukról. Most attól félek, de át fogjuk gondolni természetesen, hogy ez nem költséghatékony dolog, tehát az az információ, ami ebből kijön, annak a költsége - a költségekről mindjárt lesz szó - nem hiszem, hogy arányban lenne azzal, amibe kerülne, de meglátjuk. Tehát tényleg a turisztikai államtitkársággal erről beszélgetünk.
A vendéglátás elválaszthatatlan része a turizmusnak. 52 ezer vendéglátóhely van bejegyezve az önkormányzatoknál. Itt már kicsit szigorúbb a dolog, mert működési engedély alapján működhetnek. Itt biztos van egy-kettő csellengő, de teljesen mások ezek a legális - nem legális arányok, mint a szálláshely-szolgáltatásban, úgyhogy 50-52 ezerre tehető. Ebből egy mintavételes technikával 3300-at figyelünk meg havonta a vendégforgalomban. Nem terheljük őket agyon, az árbevételüket kérdezzük meg. Az üzlettípus ismert, melegkonyhás étterem vagy egy cukrászda, vagy az üzlet maga ismert, így ezután ezt is szegmentálni lehet, az ezekből származtatható adatokat. Néhány vállalkozást pedig bevonunk abba, hogy megnézzük az árbevétel szerkezetét, az előzőekben említett üzlettípus megnevezésén túl a forgalmát, hogy milyen típusú szolgáltatásokat, illetve árukat értékesítettek az üzletükben. Ez egy negyedéves adatfelvétel.
Utazásszervezés. Itt több okból vagyunk nehéz helyzetben. 1084 bejegyzett utazási iroda van, amely legálisan folytatja a tevékenységét, a MUISZ szerint jó pár meg nem legálisan. A Kondorosi úrral történt múltkori konzultációban ígéretet kapott a szakma arra, hogy segíti ezeket felderíteni.
Mivel a nagy üzletágak a kiutaztatás, beutazás, belföldi utaztatás kategóriák, satöbbi, utaztatott vendégek, vendégéjszakák és persze árbevétel azok az indikátorok vagy mutatók, amiket mi tőlük megkérdezünk. Egyértelműen látszik, senkinek nem fogok meglepetést okozni, hogy a súly a magyar utazási irodáknál egyértelműen a kiutaztatáson van, az árbevételük döntő többsége abból származik, aztán van egy kis beutaztatás, méltatlanul kicsi belföldi utaztatás, úgyhogy ez a pillanatnyi helyzet.
Vannak komoly gondjaink, hogy vajon az utazásszervezésről szóló kormányrendeletnek, az adótörvénynek és a számviteli törvénynek az összhangja e tekintetben milyen, és hogy ezek a pénzügyi mutatók vagy az ilyeneket tartalmazó kérdőíveink kitöltésekor mekkora zavarok tudnak lenni egyik-másik utazásszervezőnél vagy utazási irodánál, arról lehetne órákig beszélni. De egyrészt most nyitunk egy fórumot a MUISZ honlapján, egy ilyen csevegőfórumot, ahol elmondhatják egymás okulására is meg a mi okulásunkra is, hogy mit kellene csinálni. Tehát itt az adatminőségen javítanunk kell, ez kétségtelen.
A szatellitszámlákra most különösebben, ahogy ígértem, nem térek ki, hogy ezek hogy készülnek és miért vannak.
A GDP-nek az 5,2, illetve 8,8 százalékát - szűkítetten csak a turisztikai ágazatban 5,2, ha a tovagyűrűző hatásokat is figyelembe vesszük, akkor a GDP-nek a 8,8 százalékát - teljesíti a turizmus. Azért mondom ezt a két számot, mert e tekintetben aztán az égvilágon mindenféle számok elhangzanak, a KSH hivatalos adata pedig ez.
A fizetési mérleg szempontjából is jelentősége van ennek a bizonyos külföldi keresletnek, és annak a pénzben mérhető mutatója, amit az előbb mondtam, 1087 milliárd volt egy évben. Az a helyzet, hogy a Magyar Nemzeti Bank ma már nem képes ezt mérni, mert a régi, úgynevezett bankmódszer már a múlté. Közvetlen megfigyelést szeretne a bank, de nem szeretné ő csinálni, tehát ránk bízta, ami elég nagy baj, mert majd fogják látni, ez is egy piszok drága felvétel, ráadásul még egy mutató, hogy a szolgáltatás-külkereskedelemnek bizony az egyharmada ebből származik, és 363 milliárd forintnyi pozitív egyenlege van az utasforgalomnak. Ez a mai világban, amikor állandó egyensúlyzavarokkal küzdünk, akkor azért nem egy elhanyagolható tényező.
Még egy baj van. Ha fölmennek a Nemzeti Bank honlapjára, és ha ott az idegenforgalmi - mert ők még azt használják, én nem szeretem, én turizmust használok vagy utasforgalmat - sorokat megnézik, a KSH-közleményeknél egy kicsivel kisebb számokat találnak mindenütt. Ez attól van, hogy az IMF-nek van egy módszertana, az úgynevezett travel item az utazásra, az azt mondja, hogy a nemzetközi személyszállítást nyújtó szolgáltatásokat nem a turizmusnál kell elszámolni, hanem a közlekedésnél kell elszámolni. Ezért a mi megfigyelésünkben, amikor a kedves utas, legyen az magyar vagy külföldi, magyar légitársaságot használ, akkor benne van a fogyasztásában, az magyar fogyasztás és magyar termelés - termelési oldalon is érdekes, de magyar termelés -, ha meg külföldi a szolgáltató, akkor nem, ezt próbáljuk meg leválasztani. (Becsó Zsolt távozik az ülésről.) Ettől kisebb a mi számunk, mint az MNB fizetési mérlege, de ezt a gyorstájékoztatónkban, ami mindjárt jön, egyértelművé tesszük, ott megtalálják ugyanazt a számot, amit az MNB fizetési mérlegében, amely ha jól tudom, március 31-én fogja föltenni a számait, de azok tulajdonképpen fönt vannak, a mienk az, ami már megjelent.
A foglalkoztatottságra gyakorolt hatást is a szatellitszámlákon keresztül próbáljuk megnézni. 320 ezerre tesszük ezeknek a munkahelyeknek a számát ez úgynevezett egyenértékesre számolva, tehát a részmunkaidősöket átszámoljuk teljes munkaidősökre, erre megvan a technológia. Tehát 320 ezer közvetlen foglalkoztatottat jelent a turizmus.
Akkor gyorsan valamit a gyorstájékoztatóinkra. Amíg ezt mondom, addig a kollegámat megkérem, hogy közben ebből lépjen ki, és menjen föl a KSH honlapjára. Tehát vannak évközi publikációink, van a Központi Statisztikai Hivatalnak egy "Gyorstájékoztatók" elnevezésű sorozata, ahol a konjunktúramutatónak minősülő gazdasági jelenségekről havonta vagy negyedévenként számol be. Ez egy nagyon szigorú, úgynevezett tájékoztatási naptárnak... Nem megy? (Közbeszólás: Nincs internet a teremben.) Tamás azt kérdezte, mielőtt elkezdtük, hogy az elnökséget szeretném látni vagy az internetet. Mondtam, hogy elnézést, az elnökséget meg az internetet. Most akkor az elnökséget látom, de az internetet nem. Jó, mindegy, azt hittem, hogy mégis megy mind a kettő. Nem fogjuk tudni, de akkor el fogják nekem hinni, hogy ez a dolog működik, csak jó lett volna élőben látni, hogy kedvet kapjanak ahhoz, hogy kipróbálják, mert nagyon egyszerű.
Tehát havonta egy tájékoztatási naptár szerint a turizmusról megjelenik egy gyorstájékoztató, ebből idézett az államtitkár úr nagyon bőven az előzőekben. Ez minden hónapban megjelenik általában a referenciaidőt követő 40-42. napon reggel 9-kor, fölszáll a füst, és akkor 9 óra 1 perckor szokott az első telefon az ő asztalán vagy az enyémen megszólalni, mert úgy látszik, a sajtó szereti a turizmust, tehát akkor mindig kérdeznek valamit, amikor ez megjelenik. Mi lehet akkor, ha nem tudjuk megmutatni az interneten? Akkor megmutatjuk, hogy mi mindent lehet ebben látni. Természetesen kapacitást, létszámot szállástípusonként, külföldi és belföldi vendégforgalmat vendégre, vendégéjszakára. Ugyanezt bemutatjuk a főbb régiónként, küldő országonként.
Egy megjegyzésem van. Az előbb szerepelt az államtitkár úr egyik diáján Németország, hogy Németország még mindig mennyire tartja a vezető szerepét. Szeretném mondani, hogy egyetlen mutató tekintetében, az úgynevezett egynapos, tehát az éjszakázás nélküli látogatók tekintetében nem, de minden mutatóban még mindig Németország a top. Tehát ha azt nézzük, hogy abból a bizonyos 1087 milliárdból, ha országonként megnézzük, hogy kik költik a legtöbbet, akkor a németek. Ha azt nézzük meg, hogy fajlagosan ki költ a legtöbbet, akkor is elől vannak eléggé a németek, az Egyesült Államok megelőzi, az amerikai turista gazdagabb, és többet hajlandó itt költeni, de ott is eléggé a topon vannak a németek, úgyhogy majdnem minden mutató tekintetében. Kétségtelen, hogy persze a német piacból vesztettünk évek óta, az nem kétséges, hogy karcsúsodik a német piac, de nem tud annyira karcsúsodni szerintem, hogy még jó pár évig az lesz az abszolút elsőszámú küldő ország.
A szállodák foglaltsága meglehetősen fontos mutató a szakma szempontjából. 48,5 százalék volt most a 2008-as éves átlagos kihasználtság egy csillagtól öt csillagig. Az úgynevezett nettó foglaltságról szokott vita lenni, hogy mi is az a nettó, amikor a működési napra, a tényleges nyitvatartási napra számoljuk.
Tudjuk a bevételeket, vagy azt hisszük, hogy tudjuk a bevételeket szállásdíjakból, vendéglátó szolgáltatásokból is és mindenféle egyéb más szolgáltatásokból is. Majdnem a felét, 45-46 százalékát a bevételeknek egyébként szállásdíjból termelik ki a szálláshelyek, a vendéglátási és egyéb szolgáltatás meg a maradékon fele-fele arányban osztozik körülbelül. Nagyon fontos az, hogy a külföldiektől származik vagy a belföldiektől. Az a tapasztalat, és ebben sem fogok nagy meglepetést okozni, hogy a belföldiek a szerényebb, a külföldiek az igényesebb szálláshelyekre gravitálnak, amiből az következik, hogy ha egy vendégéjszakára számoljuk, akkor a külföldi fajlagos bevétel jóval nagyobb, mint a belföldi.
A szállodai szakma szempontjából ez az úgynevezett bruttó átlagár, a REVPAR, meg az egy éjszakára jutó bevétel nagyon fontos. Nyilván az itt ülők számára nem kell különösen magyarázni, hogy mi a bruttó átlagár és a REVPAR közötti különbség, de ezt rendszeresen közöljük szállástípusonként, úgyhogy ezt nyomon lehet követni.
Az üdülésicsekk-forgalomról Karácsony úr jóvoltából tudunk, mert ő meg szokta nekünk küldeni. Ebből látszik, hogy micsoda iszonyatos gyorsasággal terjed ez a csekkforgalom, és valóban élénkíti, jelentősen élénkíti a belföldi forgalmat. Ha ez az adóztatás bejön, akkor tényleg bajban lesznek a szállodák, mert az ő belföldi szállásdíjbevételüknek egy nagyon jelentős hányada a csekkforgalom generálta forgalomból származik, úgyhogy nagy baj lesz, ha nem lesz adómentes a csekk.
Ezeknek a gyorstájékoztatóknak a végén van egy tábla, amit szintén az az érzésem, hogy a felhasználók kevéssé használnak, ahol megpróbáljuk bemutatni a gazdasági környezetet jó néhány mutatóval. A GDP-ről negyedévenként vannak adataink, de van a H ágazatról is adatunk, úgyhogy lehet látni, hogy a környezethez képest gyorsabban vagy lassabban. Ugyanez igaz a fogyasztói árakra. Jelentem, hogy sajnos mi azt mérjük, hogy a szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás árindexe 1-2 ponttal mindig magasabb most már hosszú évek óta, mint az általános fogyasztói árindex.
A beruházások az elmúlt év második felére egy kicsit visszaestek, de addig lényegesen élénkebb volt a beruházás 2007-ben és 2008-ban is, mint a nemzetgazdasági átlag.
A foglalkoztatottság, illetve a keresetek nagyon szomorú üzenetet hordoznak a számunkra. Valamennyi nemzetgazdasági ág közül toronyalacsonyan a szálláshely-szolgáltatásban, vendéglátásban a legkisebbek a keresetek. Csak halkan mondom, hogy pénteken egy hete volt, hogy a miniszterelnök úrral találkozott a Nemzeti Turisztikai Bizottság. Azért a helyzet nem annyira rossz, mint ami ott elhangzott, hogy ezek a fránya szálláshely-szolgáltatók meg vendéglátók mindenkit a minimálbéren foglalkoztatnak, ez azért így ebben a formában nem elég precíz. Nagyon alacsonyak a keresetek, de azért nem a minimálbér. Biztos, hogy van egy csomó minimálbéres ebben a szakmában, de nem az a jellemző.
Persze ebbe beletesszük az euróárfolyamot. Van benne egy nagyon érdekes ábra, ha megnézik. Az utóbbi négy évhez képest 2008 miről szólt? Az átlagárfolyam 250 forint volt eurónként, de valami iszonyatos libikókával. Tehát az év elején jó erős volt a forint, a négyéves átlagban a legerősebb, aztán amikor a... Hogy van? Nem akkor gyenge volt. Tehát a turizmusnak az a jó, ami az országnak nem biztos, de a turizmusnak jó, ha gyenge a forint, mert megkötik euróban úgy az üzleteket, aztán beváltják az eurókat forintra. Pont ellenkezőleg mozgott, mint ami a turizmusnak jó, de a libikóka iszonyú volt.
ELNÖK: Főosztályvezető úr, elnézését kérem, de közben a képviselőtársaim jó részének még hivatalos kötelezettségei vannak, úgyhogy szeretném, ha a kiegészítését lezárná. Van-e olyan dolog, amiben segíteni tudunk? Az anyagban foglalkozott az útdíj-ellenőrzési rendszer anomáliáival. Kérném, hogy erre kettő percben térjen ki, mert aztán utána le kell zárnunk.
DR. PROBÁLD ÁKOS főosztályvezető (Központi Statisztikai Hivatal): Jó, odalépek. Tehát mindazok a mutatók, amiket a külföldi kereslethez kapcsoltan mondtam, tehát hogy milyen utasprofilok határozhatók meg, mekkora az egynaposok-többnaposok aránya, milyen motivációval utaznak, és főleg, hogy mit költenek, főleg, hogy milyen adatokat kell nekünk majd a Nemzeti Banknak is átadni, mekkora a külföldi keresletnek a fogyasztásban mérhető nagysága, ezek az információk el fognak veszni, jó esély van rá, hogy el fognak veszni, és nem fogunk tudni semmit mondani róla, ha csak nem történik valami. A valami négy éve próbál történni.
Most, ha már Thoroczkay úr megtisztelt bennünket, akkor kérdeznék tőle. Ez a térkép mutatja, hogy hol vannak a külső meg a belső határok, és az úgynevezett belső határokon, a zöldeken nem fogjuk tudni mérni a forgalmat. A pirosakon mérni fogjuk továbbra is, a zöldeken nem fogjuk tudni. Mi azt hisszük, hogy az az útdíjellenőrző elektronikus rendszer, ami egyébként kiépítés alatt áll, adna olyan információkat, nem kell rajta semmit változtatni a turizmus miatt és a turizmusstatisztika miatt, az elvileg képes olyan információk biztosítására, amit mi fel tudunk jól használni, hogy tudjuk, hogy hol kell ezeket a külföldi interjúkat csinálni, hol kell a felvételt magát csinálni.
Abban nem sikerült még választ kapnunk, hogy ezek az útdíjellenőrző elektronikus kamerákkal felszerelt mérőállomások jelenleg hol vannak az országban, mert sok helyen lehetnek ilyenek, van-e esetleg határállomáson, és van-e mód arra, hogy ha forrást teremtünk arra, ahol a közlekedési tárca esetleg nem szeretne ilyet kiépíteni ezeken a bizonyos belső határokon, akkor forrás esetén műszakilag illeszthető-e ahhoz a rendszerhez, amit ők egyébként kiépítenek. Hátha ez a hely, ahol ezekre a kérdésekre választ kaphatunk, hogy hogy áll ez a rendszer, hol vannak ilyen pontok, és milyen esélyt lát arra, hogy a zöld határnál a határállomásokra ez kiterjeszthető legyen.
Köszönöm.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Megkérem Thoroczkay Zsolt főosztályvezető-helyettes urat, hogy adjon választ nekünk erre a kérdésre, hogy négy év alatt ugyebár, ahogy az előterjesztésben is olvasható, miért nem sikerült megteremteni az összhangot a Közlekedési Minisztérium és a KSH között, illetve mi szükséges ahhoz, hogy ez az útdíj-ellenőrzési rendszer statisztikai adatgyűjtésre is használható legyen. Kérem rövid válaszát.
THOROCZKAY ZSOLT főosztályvezető-helyettes (Közlekedési, Hírközlési és Energiaügyi Minisztérium): A KSH adatigényét megismerve azt tudom mondani, hogy a közlekedésért felelős tárca által tervezett rendszerek nem tudják betölteni azt a szerepet, amit a KSH szeretne, térben semmiképpen, adatinformációban igen, de mi az országnak sokkal inkább belső pontjain kívánjuk ezeket az adatokat mérni. A határokon történő adatfelvétel eddig sem volt a fő profilja a tárcának, más tárcák kompetenciájában történt meg ezen adatok gyűjtése, és időben sem tervezett.
Ezzel kapcsolatban még annyit azért el lehetne mondani, hogy az egész ellenőrzési rendszer kiépítése nyilvánvalóan le fog lassulni. A jelentős bővítés az útdíjszedéshez kapcsolódóan történne meg, de hát ennek a bevezetése is késik, úgyhogy a 2009. év nem biztos, hogy erről fog szólni a közúti ágazat vonatkozásában.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Képviselőtársaimat kérdezem, hogy kérdésük, esetleg véleményük az elhangzottakhoz van-e. (Mohácsi József jelentkezik.) Mohácsi József képviselő úr, öné a szó.
MOHÁCSI JÓZSEF (MSZP): Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Főosztályvezető Úr! Nekem nagyon rövid kérdésem lenne. Egyrészt azt szeretném megkérdezni, hogy a magyarországi turizmus makrogazdasági mutatóit közzétett kiadványok tekintetében mi az oka annak, hogy még 2005-ös adatok szerepelnek a KSH honlapján a forráshiányon kívül, amellett, hogy nagyon részletes és abszolút precíz, minden tisztelet az önöké ezt így átfogni, nekünk viszont, a szakmának egyértelműen ezek azok a számok, amelyek a további gondolkodásunkat befolyásolják. Megjelent ez a kiváló 2009-es kiadvány, ami tényleg nagyon precíz, és itt is a turizmus gazdasági jelentősége rubrikában a GDP 2004-es és 2005-ös adataihoz hasonlítunk. Gondolom, nyilván a feldolgozottság tekintetében vannak még elmaradások, de 2009-et írunk. Mi az oka annak, hogy ebből frissebb összehasonlító adatok is lehessenek, mint például a szatellitszámláknál is, ahol 2009-ben 2006-os viszonyító adatból dolgozunk?
Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm. További kérdések? (Nincs jelzés.) Nekem a közlekedési tárcához lenne egy kérdésem. Ahogy a főosztályvezető-helyettes úr említette, lelassul jelentősen az útdíj-ellenőrzési rendszer kiépítése. Mi az oka ennek? Ha adatfelvétel szempontjából valamilyen módon használható információkhoz lehet jutni az önök rendszere által, akkor vizsgálta-e azt bárki, akár önök, akár az Önkormányzati Minisztérium, hogy ha önök elsősorban a belső területeken, az ország belső területein telepítik ezeket a rendszereket, hogyan lehetne elérni azt, hogy adatforgalom ellenőrzése és vizsgálata szempontjából határállomásokon is telepíthetőek legyenek ilyen mérőeszközök? Vizsgálta-e ezt akár az önök tárcája, akár az önkormányzati tárca?
Van-e még további kérdés? (Nincs jelentkező.) Amennyiben nincs, akkor megkérem főosztályvezető-helyettes és főosztályvezető urat, hogy válaszoljanak az elhangzott kérdésekre.
THOROCZKAY ZSOLT főosztályvezető-helyettes (Közlekedési, Hírközlési és Energiaügyi Minisztérium): Az országban ma is több száz helyen folyik hálózati adatfelvétel, ezeket az adatokat megfelelő adatformátumban jeleztük a KSH részére, hogy rendelkezésre tudjuk bocsátani. Mi úgy gondoljuk, hogy a közpénzen szerzett adatokat ingyenesen bocsátjuk rendelkezésre, amennyiben ez köz jellegű felhasználást nyer. Amennyiben ezeknek az adatát a KSH fel tudja használni vagy bárki más, azt természetesen örömmel vesszük.
Egy példával hadd világítsam meg, hogy miért nem lehet teljes az összhang. Szerintem a legfontosabb, de nem én vagyok turisztikai szakember, mondjuk egy hegyeshalmi átkelőnek a belépési adatai. Tegyük hozzá, hogy Rajka sem másodlagos. Ezeket ellenőrzési szempontból egy központi helyen, Mosonmagyaróvár térségében tervezzük mérni. Ez innentől kezdve már önmagában torzított adat. Természetesen amint ez kiépül, akkor ennek az adatai rendelkezésre fognak állni, de szerintem ehhez még kiegészítő mérések kellenek majd a KSH részéről.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Probáld úr?
DR. PROBÁLD ÁKOS főosztályvezető (Központi Statisztikai Hivatal): Köszönöm szépen. Először Mohácsi úrnak válaszolnék, aztán ha megengedi elnök úr, tudom, hogy az idő szorít, de főosztályvezető-helyettes úrhoz is lenne egy-két megjegyzésem.
Amikor Mohácsi úr makroadatokról beszélt, akkor tulajdonképpen az évszámokra hivatkozás miatt azt gondolom, hogy a turizmus szatellitszámlákat hiányolta, mert egyébként makroadatok a mi ágazatunkra is még ebben a gyorstájékoztatóban negyedéves frissítéssel vannak, meg foglalkoztatásra, és így tovább.
Tehát kifejezetten a szatellitszámlák. Április közepére ígértük, Kovács úrnak írtunk most nemrég egy levelet, tehát április közepére fönt lesznek a hiányzó 2006-os és 2007-es évre vonatkozó szatellitszámla-táblázatok úgy, ahogy azt a nemzetközi ajánlások előírják. Ajánlások vannak nemzetközileg, az Eurostat nem foglalkozik különösebben vele, nem gondolja azt a bizonyos direktívát, amit emlegettem, kibővíteni, hogy ilyen kötelezettségek legyenek. Mi sajnos örülünk, ha azokat megcsináljuk, amiket... De egy sor olyan eleme, ami a turizmus szatellitszámlához kell - például az a felvétel, erről ennyit beszélünk, hogy külföldi turisztikai kereslet, külföldi fogyasztás, tehát hogy a fogyasztás oldalt tudjuk mérni, mert a termelési oldalt egyszerűbb, a fogyasztást nehéz mérni -, ha ilyen jövő elé nézünk, mint amit Thoroczkay úr mondott, akkor egyre inkább veszélybe kerül.
Még egyet szeretnék hozzátenni. Ha valaki megnézi az európai országok statisztikai hivatalainak vagy turisztikai államtitkárságának, minisztériumának a honlapján, hogy ki milyen részletességgel és melyik évről állított már össze turizmus szatellitszámlákat, akkor megint azt mondhatja, hogy nem is állunk olyan rosszul. Sajnálom, hogy ennél vidámabbat nem tudunk mondani. Sok mindent megteszünk, de ha most éppen a szőnyeget húzzák ki alólunk, akkor egyre nehezebb helyzetbe kerülünk, úgyhogy az ön kérdésére ezt tudom válaszolni.
Sajnos Thoroczkay úrhoz annyit kell hozzáfűznöm, hogy nekünk egy picit különböző információink vannak, csak élőszónál többet ezt le nem írta, le nem merte írni nekünk senki. Mi jártunk a Nemzeti Közlekedési Hatóság elnökénél is meg a vezérigazgatójánál is. Mind a ketten egybehangzóan azt mondták, hogy természetesen az útdíj-ellenőrzési rendszer határkörzetekben is kívánatos, hogy kiépítésre kerüljön, hiszen a hatalmas külföldi kamionforgalom például, de egyéb más személykocsi-forgalom is bizony terheli a magyar utakat, ők nem lesznek mentesek az útdíj alól, úgyhogy természetesen ez a rendszer könyörtelenül kiépítésre kerül. Természetesen, miután állami pénzből összeszedett adatok közkincsnek tekintendők - ezt Thoroczkay úr nagyon korrekten mondta -, annak akkor semmi akadálya nem lesz, hogy a KSH majd ahhoz hozzáférjen.
Hozzáteszem, semmit nem kell csinálni a rendszerhez ahhoz, ami amúgy benne van a rendszerben, adat is keletkezik, az nekünk bőségesen elég, hogy arra mi felvételt építsünk. Csak most sem tudom, itt elhangzott Mosonmagyaróvár közelében Rajka, közös szakasz, Lovas úrtól is hallottuk, de a szétválasztásra vonatkozó elgondolásokat is. Picit ellentmondásos volt, amit ő mondott, mert először azt mondta, hogy mi csak a belsőn mérünk. Aztán kiderült, hogy dehogy mérünk csak a belsőn, biztos fogunk majd mérni vagy kívánatos mérni az úgynevezett belső határon, nem az országon belül, hanem a belső határokon is, illetve a határkörzetekben is. Tehát biztos valahol vannak nagyon konkrét elképzelések erről, és nyilván óvatosan nyilatkoznak, mert egy ilyen költségvetési helyzetben - tudom a számokat, egyébként 173 milliárd forint volt erre megcímkézve -, ahogy jött a válság, akkor kétségessé vált, hogy a 173-ból mennyi lesz. De mi hivatalos, dokumentálható választ eddig a minisztériumtól nem kaptunk arra, hogy hol vannak jelenleg és hol lesznek, mert jelentem, a belső mérőpontokon a nemzeti turizmus mérése szempontjából azzal nem nagyon tudunk mit kezdeni. Más közlekedésstatisztika jó lesz majd egyszer, de most a fókusza, prioritása a turizmusstatisztikának lenne.
Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen a kiegészítéseket és a kérdésekre adott válaszokat. Megfontolásra javaslom képviselőtársaimnak, miután egy nagyon fontos kérdésről van szó, hiszen ha nem oldható meg a nemzetközi utasforgalomra vonatkozó turisztikai adatok begyűjtése, akkor nem tudjuk ennek az értékelését, feldolgozását sem elvégezni, és nem lesznek becslések a turizmus teljesítményére vonatkozóan, ami nélkül nehéz lesz a későbbi stratégiai döntéseket meghozni, amikor a vendégforgalmi adatokat elemezzük évről évre. Tehát azt gondolom, hogy érdemes lenne egy határozatot hozni a bizottságnak, miszerint fontosnak tartja, hogy a schengeni határok megszüntetése után is mérhetőek maradjanak a vendégforgalmi vagy legalábbis a forgalmi adatok, ennek érdekében az Önkormányzati Minisztérium és a Közlekedési Minisztérium vegye föl a kapcsolatot, vizsgálják meg azt, hogy mennyibe kerülne a rendszernek az olyan módon történő bővítése vagy éppen a most kiépítendő útdíj-ellenőrzési rendszer módosítása, átalakítása, hogy a belső határokról is legyenek mérési adataink és információink. Amennyiben a bizottság tagjai egyetértenek, ezzel egy picit fel lehetne gyorsítani ezt a négy év óta tartó és úgy látom, hogy semmi eredményt eddig nem hozó egyeztetési folyamatot, és komolyságot tudnánk adni annak az igénynek, miszerint valamilyen kutatási eredményre tudjuk alapozni a turisztikai stratégiai döntéseinket.
Kérdezem a bizottság tagjait, hogy azzal a határozati javaslattal egyet tudnak-e érteni, miszerint a bizottság fontosnak tartja azt, hogy a nemzetközi utasforgalomra vonatkozó turisztikai adatok mérhetők legyenek, ennek érdekében felkéri az Önkormányzati Minisztériumot és a Közlekedési, Hírközlési és Energiaügyi Minisztériumot, vegyék fel a kapcsolatot, vizsgálják meg azt, hogy mennyivel növelné a költségeket az, ha a belső határokon mérhetővé kívánnánk tenni a vendégforgalmat, és erről egy előterjesztést hozzanak vissza minél rövidebb időn belül a bizottság elé. A határidő tekintetében akkor tudok valamit mondani nyilván, ha majd az érintett minisztériumok államtitkáraival egyeztettem arról, hogy nekik erre mennyi időre van szükségük.
Amennyiben ezzel a határozati javaslattal a bizottság tagjai egyetértenek, akkor azt kérem, kézfelemeléssel jelezzék. (Szavazás.) Köszönöm. Megállapítom, hogy a bizottság döntése egyhangú. (Jelzésre:) Igen, Probáld úr?
DR. PROBÁLD ÁKOS főosztályvezető (Központi Statisztikai Hivatal): Csak egy pontosítás. Ha majd megszövegezésre kerül ez a határozat, ne vendégforgalomról beszéljünk benne, hanem járműforgalomról, mert a többi a mi dolgunk, az övéké a járműforgalom mérése lenne. Köszönöm.
ELNÖK: Köszönöm az előterjesztőknek, hogy megjelentek a bizottsági ülésen. A 2. napirendi pontunkat lezárjuk.
Áttérünk utolsó napirendi pontunkra, tájékoztató a gazdasági válság Magyarország turizmusára gyakorolt hatásairól, valamint az ezzel kapcsolatos válaszlépésekről. Előterjesztő az Önkormányzati Minisztérium, illetve a Magyar Turizmus Zrt. A bizottság tagjai írásban megkapták az ezzel kapcsolatos előterjesztést. Kérdezem szakállamtitkár urat, illetve Róna Iván vezérigazgató urat, hogy van-e kiegészítenivalójuk az írásbeli előterjesztéssel kapcsolatban.
Dr. Kovács Miklós szakállamtitkár szóbeli kiegészítése
DR. KOVÁCS MIKLÓS szakállamtitkár (Önkormányzati Minisztérium): Köszönöm. Tisztelt Elnök Úr! Tekintettel az idő előrehaladott voltára, ezért két bevezető gondolatot engedjenek meg.
Valóban nagyon fontos napirendet tárgyal most a bizottság, számunkra is az egyik leglényegesebb szempont az, hogy a turizmusunk kormányzati irányítása és a marketingért felelős szervezet milyen akciókkal tudja segíteni azt, hogy ez a válság minél kisebb mértékben érintse a magyar turizmust, sőt azt, hogy a magyar turizmus minél nagyobb mértékben legyen részese a válságenyhítő intézkedéseknek. Ezért sikerült mindezideig alapjaiban a 2008-as marketing-költségvetést megőrizni a Magyar Turizmus Zrt. számára. Ez természetesen a turisztikai célelőirányzaton belüli arány növekedését is jelenti, mint ahogy ezt egy korábbi ülésen megállapítottuk.
A másik, amit szeretnék még elmondani, hogy ez a válság annyiban más, mint korábban a turizmust érintő válságok, hogy nem a turizmus válságáról van szó, vagy nem a turizmust közvetlenül érintő válságról, mint ami a terrorcselekmények, a madárinfluenza vagy a cunami voltak, amelyekből az ágazat viszonylag gyorsan kilábalt. Ez a válság más ágazatokból gyűrűzik be, más gazdasági irányokból gyűrűzik be a turizmusba; hatását nagyon nehéz kiszámítani, elemezni. Ezért is nagyon szorosan működünk együtt a Magyar Turizmus Zrt.-vel, annak külképviseleti rendszerével a tekintetben, hogy versenytársainkat, illetőleg más országokat is napi rendszerességgel figyelve vizsgáljuk azt, hogy hogyan hat a válság, milyen jelenségek érzékelhetők, és milyen intézkedéseket tesznek.
Köszönöm szépen. Csak ennyit kívántam kiegészítésül mondani.
ELNÖK: Köszönöm szépen, szakállamtitkár úr. A bizottság tagjait kérdezem, hogy az írásban megküldött anyaghoz van-e kérdésük, esetleg észrevételük. (Nincs jelentkező.) Amíg a bizottság tagjai gondolkodnak ezen, néhány észrevételt tennék az anyaggal kapcsolatban.
Itt már az előző, az 1. napirendi pontnál szóba került, hogy láthatóan a válság jelei nagyon komolyan mutatkoztak, különösen az előző év harmadik negyedévében, és nyilván az idei év első negyedévében sem lesz ez másként. Amikor a bizottság elnökeként több alkalommal is szorgalmaztam még a tavalyi évi költségvetés kapcsán, és több képviselőtársunkkal együtt adtunk be több módosító indítványt egyrészt az adótörvényekhez, másrészt a költségvetéshez, melyben az ágazat versenyképességét célzó intézetéseket kívántunk volna foganatosítani, sajnos ezek közül egyetlen egyet sem támogattak a kormánypárti képviselők, ez mind elvérzett a parlamenti vitában.
Most látva ebből az anyagból, hogy a nemzetközi példák mit hoznak, azt kell hogy mondjam, hogy bölcs és előremutató javaslatok voltak, hiszen az általános adóterhelés csökkentésére irányultak, tehát egyrészt versenyképességet javító, másrészt pedig a turisztikai attrakciók értékesítését célzó többletforrásokat szerettünk volna teremteni a szakma számára.
Azt látom, hogy a tavalyi évhez képest, amikor ezeknek a javaslatokat az elutasítása történt, miután Európában mindenhol adócsökkentés, elsősorban áfacsökkentés, és kifejezetten a szektort érintő, tehát a turizmust pozitívan érintő és megkülönböztető áfacsökkentésről beszélhetünk Európa több országában, ezzel párhuzamosan üdülési csekkek rendszerének a bevezetéséről beszélhetünk azokban az országokban, ahol ez még nem volt korábban gyakorlat, természetesen adómentes formában hasonlóan a magyar példához, párhuzamosan pedig mindenhol marketingköltségvetés-bővítéseket látunk.
Ez elhangzott az 1. napirendi pontnál, hogy 2008 rekordév volt Ausztriában. Talán ez annak is köszönhető, hogy az osztrák kormány már a válság hatására még a tavalyi évben is egyébként plusz forrásokat rendelt a marketingbüdzséhez, ebben az évben pedig láthatóan 4 millióval növeli az österreichischen verbung a költségvetését, Bécs városa pedig önmagában 1,5 millió euróval. Kíváncsi lennék egyébként arra, bár most éppen nincs költségvetése a fővárosnak, hogy a fővárosi költségvetésben gondoltak-e egyetlen fillérrel is a marketingforrások növelésére vagy egyáltalán a forrás biztosítására.
Tehát azt látom, hogy a magyar kormány mintha nem ezt a válságot próbálná kezelni, vagy mintha más mérkőzést nézne, mint a környező államok. Azt gondolom, hogy ezzel semmiképpen sem lesz esélyünk arra, hogy a válság hatásait tompítsuk, illetve a mielőbbi kilábalás lehetőségeit biztosítsuk.
Elismerem azokat a törekvéseket, ahogy a Magyar Turizmus Zrt. igyekszik gyors és rugalmas válaszokat adni a válságra, ahogy valóban az előterjesztésben is szerepel, azonban bármennyire is próbálnak rugalmasak lenni és kreatívak ezen a téren, pénz nélkül nyilvánvalóan jelentősen korlátozottak az esélyei. Tehát azt nem tartom egyáltalán értéknek, ha lehet így fogalmazni, vagy eredménynek semmiképpen sem, hogy sikerült megőrizni 2009-ben a 2008-as marketingforrásszintet. Azt gondolom, ahogy ezt többször is elmondtuk, hogy minimálisan 1 milliárd forinttal kellett volna növelni az idei büdzsét ahhoz, hogy azokat az intézkedési terveket, amelyek ez ügyben mondjuk a Magyar Turizmus Zrt.-nél keletkeztek, vagy ami az Önkormányzati Minisztérium szakállamtitkárságán az ott dolgozók részéről javaslatként felmerül, meg is lehessen valósítani.
Érthetetlenek azok a törekvések, amelyek a mostani adócsomagban vannak, nem is értem, de erről majd nyilván beszélünk úgyis jövő héten. Minden szakmai szervezet, amellyel eddig tárgyaltam, tiltakozik ezek ellen az intézkedések ellen, és ebben a helyzetben nemhogy súlyosbító, hanem inkább könnyítő, adóterhet könnyítő és csökkentő intézkedéseket várnak.
Lenne egy konkrét kérdésem is, mert itt mintha számháború lenne, ma annyi információs adat kering a szakmai berkekben. Most akkor ebben az évben, 2009-ben, államtitkár úr, számszerűen mekkora büdzséből gazdálkodhat a Magyar Turizmus Zrt.? Itt már volt szó arról, hogy csökkenni fog, aztán kiderült, hogy nem, sikerül megőrizni, volt arról is szó, hogy esetleg plusz források. Az a bizonyos 500 millió forint, ami a tavalyi évben is teljesítményarányosan került megítélésre, most ezzel az 500 millió forinttal mi van 2009-ben, lesz-e, nem lesz-e? Most konkrétan mennyi forrás áll rendelkezésre, és van-e belátható esély arra, hogy az elkövetkezendő 1-2 hónapban pótlólagos forrásokra számíthat a Magyar Turizmus Zrt.?
Van-e további kérdés, vélemény? (Szalay Ferenc jelentkezik.) Szalay képviselő úr!
SZALAY FERENC (Fidesz): Nem kérdésem van, hanem javaslatom és véleményem. A csónak és a lapátolás kérdése. Most azt gondolom, hogy tudnánk közösen kilapátolni a vizet ebből a csónakból akkor, ha közösen egy javaslatot tudnánk megfogalmazni a jövő keddi bizottsági ülésig, amely javaslatok tartalmaznák azokat a gondolatokat, amelyeket az elmúlt évben megfogalmaztunk mindenféle javaslatot. Nagyon kérném a kormányzati képviselőtársainkat, hogy gondolják végig, mit tudnak belőle támogatni, mit nem. Ugyanis én azt hallom ki most mindenféle mondandóból, hogy nekünk kellene most az élére álló problémakezelésnek ezt megoldani. Be fogunk terjeszteni egy javaslatot, és nagyon kérünk benneteket, hogy olvassátok végig, nézzétek meg, mit tudtok belőle, mit nem, és hogyan vinni és támogatni, de ne fussunk lyukra ezzel a kérdéssel, mert nagyon nagy bajt fogunk okozni, ha az adócsökkentési lehetőségekkel vagy a nem tudom milyen lehetőségekkel nem fogunk tudni élni.
Ez a válság el fog múlni, előbb-utóbb elmúlik. Aki most lépni fog, és az országok mind lépnek mellettünk, azok úgy meg fognak verni minket, mint a pinty. Mi pedig itt fogunk üldögélni, és megint panaszkodni fogunk, hogy Jézus Mária, mi van a többiekkel. Románia minden vonatkozásban jobb lesz, mint mi néhány éven belül. Ne segítsünk már mindenkinek abban, hogy így elmehessenek mellettünk! Biztos látja mindenki, ha most nem fogunk lépni, abban a pillanatban a versenyelőnyünket vagy a versenyhelyzetünket fogjuk elveszíteni, mert előnyünk már nincs, legalább ezt a helyzetet tartsuk meg, amiben versenyezni tudunk.
Úgyhogy nagyon szépen kérlek benneteket, magunkat, hogy most a bizottság múltjához méltó módon próbáljunk egy közös valamit lerakni az asztalra. Tudom, hogy nehéz ez, tudom, hogy van kormány, van parlamenti frakció, meg van minden, de ez most sokkal több. Tehát itt most egy olyan ágazat van, ki van mutatva, hogy a GDP hány százalékát hozza, látjátok, hogy mennyi munkahelyet teremt, látjátok, hogy az országban mit jelent. Olyan területekről vagytok, nem Szolnok, hanem a Balaton, Eger, és olyan helyekről, ahol ez még fontosabb sokkal. Hadd kérjelek meg bennetek, hogy gondolkozzunk ez ügyben tényleg egyszer közösen, ha kell, mindenkit küldjünk ki, aztán legyünk itt bent magunk, és mint a pápaválasztáskor, előbb-utóbb fölszáll az a füst, csak aztán tényleg próbáljuk már meg, mert elnök úr elmondta, mi is elmondjuk, de ha nem lesz előremenetel, akkor mindig panaszkodni fogunk. Mi szidunk benneteket, ti el fogjátok mondani, hogy mi mit hibáztunk, aztán semmit nem megyünk előre, ugyanolyanok leszünk, mint a többiek.
Köszönöm.
ELNÖK: Köszönöm, képviselő úr. (Jelzésre:) Mohácsi József képviselő úr, öné a szó.
MOHÁCSI JÓZSEF (MSZP): Köszönöm szépen. Nem hiszem, hogy az az alapállás, hogy ki kit szid, az lenne a legjobb, ha senki nem szidna senkit sem, persze arra oda kell figyelni. Biztos, hogy nyitott kapukat döngetünk képviselőtársammal együtt, mert a szakma most már egyértelműen azt követeli, hogy ésszerűen járjunk el, mert tényleg nem lesz akkor sem vendégnövekmény, sem bevételnövekmény, amellett, hogy nyilván arra is oda kell figyelni, hogy ne legyen 400 forint az euró. Tehát meg kell keresni azokat a forrásokat, egyensúlyba fogja hozni azt, amit egyensúlyba kell hogy hozzon. Ez természetesen akár az üdülési csekk, akár... Képviselőtársam, azt te is tudod, hogy nyilván, ha egy réteghez a turizmuson belül hozzányúlunk, mondjuk az áfaemelés tervéhez, mert én bízom benne, hogy még az is kezelhető, akkor nyilván a gazdaság bármelyik ágazatából jöhetnek az igények, és ebből egy kaotikus állapot alakulhat ki. De emellett teljesen egyetértek abban, hogy mi azért vagyunk a turizmus bizottságban, hogy a szakmáért küzdjünk és harcoljunk, és lehetőleg a legoptimálisabb megoldást találjuk meg. Ehhez hozzátartozik az, hogy ami működik és azon belül jól működő ágazatok vannak, azokat hagyni kell jól működni, mert azért azok csak termelnek a nyereség oldalára, arról nem is beszélve, hogy hány munkahelyet tudunk megtartani, illetve remélem, hogy nem lesz rá szükség, hogy esetleg elbocsátani.
Tehát én magam nevében mondom, de gondolom, a társaim is így gondolkoznak, hisz mi ugyanolyan jó kapcsolatban vagyunk közösen a szakmával, és szeretnénk is jóban lenni, mint ahogy ti is, gondolom. De hát nyilván az ésszerűség határait azért figyelembe kell venni. Meg kell nézni azokat a lehetőségeket, hogy esetleg egy szimpatikusabb áfa nem hozzányúlás tekintetében vagy esetlegesen minimálisan, hisz mi több fórumon említettük, hogy azok a felújítások, illetve az elnyert pályázatok, amik mondjuk éppen nem teljesen kapcsolódnak a turizmushoz, ha éppen az iskolafelújítást nézem, egy önkormányzat tekintetében nem 3, hanem 1 százalék is olyan helyzeteket teremthet, amit nem tud kigazdálkodni, hisz hitellel kell az önerőt minden önkormányzatnak biztosítani. Ez ugyanúgy vonatkozik nyilván a turizmusra is, de ahhoz, hogy itt több vendég legyen... A román adatokat olvasva, hogy szóba hoztad Romániát, bevezetik az üdülési csekket, most fognak utazni. (Szalay Ferenc: Okosak voltunk, ők meg még okosabbak.) Nem, ők azért voltak okosak, mert átvették tőlünk az üdülési csekket, és működik. Bízom benne, hogy aztán előbb-utóbb lesznek majd olyan államközi szerződések, amelyek kapcsán egymáshoz is tudunk járkálni itt a környező országokba üdülési csekkel, mert tényleg egy sikertörténet, de a falusi turizmusra, az egyéb normál turizmus bármelyik szegmensére is érvényes.
Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm. (Jelzésre:) Nagy Imre képviselő úr!
DR. NAGY IMRE (MSZP): Pár mondatot hadd tegyek hozzá, mert azt gondolom, önmagában nincs nemcsak hogy elutasítás, hanem ellenérdek sem. Elég sűrű napok várnak ránk szerintem, nemcsak javaslatok megfogalmazásában, hanem annak a továbbvitelében, akármi is. Ma este biztos, hogy hosszú frakcióülés elé nézünk, amikor elvisszük azt az álláspontot, ami azt gondolom, hogy nagyjából egyezik a turisztikai szakma képviselőinek a véleményével.
Túl azon, hogy képviselőtársam is utalt rá, hogy nyilván egy gazdasági válságban, legalábbis a mi magyar helyzetünkben alapvetően azért aközött kell lavírozni, hogy az esetleges csökkentő tendenciák megállítása mellett szembe kell azzal is nézni, hogy milyen helyzet lenne, ha komoly makrogazdasági egyensúlytalanság állna fönn. Nem akarom csúnyábban mondani, de gyakorlatilag nyilván az egyensúly és a válság kezelésének valami közös megoldását kell megtalálni, és ebben nagyon nehéz minden egyes érdeket érvényesíteni.
Nem gondolom, hogy vita volna közöttünk abban, hogy az üdülési csekk ma egyértelműen a belföldi turizmus meghatározója, azt pedig láttuk jól, hogy a belföldi turizmus az, ami tulajdonképpen egyensúlyozza jelen pillanatban a helyzetet, ha a statisztikát nézzük. Bizonyára az volna a legjobb egyébként, visszautalva Nagy Jenő képviselőtársam megjegyzésére, ha a 70-30 százalék úgy állna föl, hogy a mostani 50-ről a belföldi fölmegy 70-re, és értelemszerűen lehetne arányosabb egy 30-ra, vagy azokkal az abszolút számokkal lesz 30 a külföld, akkor nem volna nekünk semmi okunk a panaszra. Tehát szerintem mindent megteszünk azért, hogy az üdülési csekk felhasználhatósága megmaradjon. Magam is azt vallom, hogy ha bármelyik oldalon adó terheli, annak pontosan kiszámítható, pontosan arányos csökkenése várható véleményem szerint, márpedig mind a kereskedelmi vagy éppen falusi szálláshelyre igaz, hogy ez adja az alapvetését. Hasonlóan gondolkodom a falusi turizmusról is.
Támogatni fogjuk azt, hogy ha a marketinglehetőség bővítésére tudunk forrást találni. Azt gondolom, ebben egyébként az ÖM is jó irányba indult, hiszen azt olvashattuk itt az anyagokban is, hogy a cseh, szlovák, román, lengyelországi irányt erősíti, azt gondolom, hogy nagyon helyesen.
Fontosnak tartom még, és el fogjuk mondani, bár nem fogunk újat hozni vele, hogy a fejlesztések, a pályázatok gyorsítását, beleértve a TDM-es fejlesztési forrásokkal való garanciavállalásokat is gyorsítani kell, mert a válságból véleményem szerint ez hozhatja a legnagyobb kilábalást.
A legnagyobb kérdés nyilvánvalóan az áfakérdés, de ez az, ahonnan indítottam az elején. Nem az a gond, hogy ne értenénk egyet benne, az a kérdés, hogy hol fogjuk tudni meghúzni azt a kompromisszumot, még egyszer mondom, az egyensúly és a gazdaságélénkítés között, ami ebben az esetben az áfát jelenti, hogy lesz-e áfa szinten tartás, növelés, vagy esetleg átmenetiként meg tudunk állapodni egy 2-3 év múlva várandó lépésben. Ez lesz az elkövetkező egy hétnek az egyik legnagyobb kérdése. De jövő héten úgyis erről részletesen beszélünk.
Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm. További kérdés, javaslat? (Jelzésre:) Lasztovicza Jenő képviselő úr!
LASZTOVICZA JENŐ (Fidesz): Köszönöm szépen, elnök úr. Itt nagyon szépen ez az anyag lehozza, hogy mely államok milyen intézkedéseket tettek meg a válság kezelésére. Én egy kicsikét pesszimista vagyok ebben a dologban, hogy mi bármit is tudnánk csinálni, mert ha úgy magunkba nézünk, vagy a tükör előtt állunk, és őszinték szeretnénk lenni saját magunkkal szemben, akkor az üdülési csekk értékhatárának a növelésén kívül mást nem nagyon ért el ez a bizottság az elmúlt évben.
Nagyon jól emlékszem még arra a kormányváltás után, amikor Gyurcsány Ferenc miniszterelnök úr még csak tanácsadója volt Medgyessy Péternek, már akkor itt a szakmai berkekben is eléggé elterjedt, és arról volt szó, hogy 5 százalékra csökkentjük majd a szállásférőhely adóját, meg ilyesmikről szólt, hogy már le van zsírozva, minden elő van készítve, Gyurcsány főtanácsadó úr már megígérte. Ez hány éve volt? Hat-hét éve? Hat-hét éve nem történt semmi olyan gazdasági intézkedés, amely a turisztikai ágazatot pozitívan érintette volna, mondom, az üdülési csekken kívül.
Tehát én azért vagyok pesszimista, mert mi itt lehetünk okosak, ha a kormánypárti frakció nem tudja a saját kormányát meggyőzni, akkor ebből soha nem lesz semmi. Itt a labda a túloldalon van. Az én kérésem az, hogy az MSZP frakciója adjon olyan javaslatot, válságkezelő javaslatot, amiről szólna mondjuk majd ez a napirendi pont, amit mi biztos, hogy el tudunk fogadni, mert az csak javíthat a turisztikai ágazat helyzetén, amit a frakciótok el tud fogadni, és a kormány torkán le tudja dugni. De szerintem ilyet nem fogtok tudni leírni, ebben nagyon biztos vagyok, mert az elmúlt hat év történése erről szól. Ha megnézzük, nemhogy adócsökkentésről szólt volna az elmúlt egy-két év, hanem adóemelésekről szólt az elmúlt egy-két év, hiszen úgy, mint ahogy bármi más Magyarországon, a szolgáltatások, a termékek áfája emelkedett az elmúlt évben. Most ugyanúgy az üdülési csekk, az étkezési utalvány meg lesz adóztatva, akkor gyakorlatilag teljesen ellene megyünk azoknak az intézkedéseknek, amiket itt az államtitkár úrék leírtak, hogy más országok milyen intézkedéseket hoztak.
Az a kérdés, hogy most mit tesz az ágazat Magyarországon. Ebből a rövid kis egy oldalból nem igazán sok konkrétumot olvasok ki. Megmondom őszintén, hogy itt általánosságban van leírva egy-két dolog, ami eddig is ment a Turizmus Rt.-n keresztül. Nem akarom bántani a Turizmus Rt.-t, mert az is csak azt csinálja, amire lehetősége van, és amennyi pénze van, de itt konkrétumok nincsenek leírva. Jó, egy-két dolog itt le van, hogy Csehországban milyen kiállítások hogy vesznek részt, de szerintem ez nem fogja megoldani a dolog. A kérdés az, hogy milyen plusz forrásból, miből. Tehát semmi pluszt nem tesz hozzá a kormányzat, a Turizmus Rt. a válságkezeléshez, mint amit amúgy is megtett volna, mert az a forrás, amit a költségvetésben elfogadtunk, most éppen az MT Rt.-n is meg a tárcánál is fel lett osztva különféle fejezetekre meg célokra, most egész mást kellene alkalmazni, de hát miből, amikor azok a célok már meg vannak fogalmazva, elő vannak készítve.
Tehát én óriási bajt látok, és az lenne a kérésem, hogy ezzel a témával ne is foglalkozzunk most, mert úgyse fogjuk itt megoldani, nem fogunk itt vitatkozni. Az lenne a szocialista képviselőtársaimhoz a kérésünk - és kár, hogy nincs itt Pál Béla alelnök úr, de majd neki is megmondom -, hogy tegyetek le valamit az asztalra, amit a frakciótok el tud fogadni, mert mi itt okosak lehetünk, szépek lehetünk, mosolyoghatunk egymásra, udvariaskodhatunk, szidhatjuk egymást, de amíg ti nem tesztek le az asztalra valami olyat, hogy kéritek a segítségünket, hogy a parlamentben támogassuk meg a kormány ellenében is akár, mert azért ilyet is lehet egy frakciónak tenni, meg egy bizottsági javaslatot is tenni, mi biztos, hogy partnerek leszünk benne. De ha visszagondoltok, és tényleg a tükörbe néztek, az elmúlt egy-két év az adóemelésekről szólt, tehát folyamatosan fojtjuk meg az ágazatot.
A Magyar Vendéglátók Ipartestülete is leírta, hogy ami az üdülési csekkel meg az étkezési utalvánnyal lesz, ez csődhelyzetet fog okozni több ezer kis- és középvállalkozónak. Eleve tőkeszegények a kis- és középvállalkozók Magyarországon, egyszerűen nincs fedezetük arra, hogy működtetni tudják az üzleteiket. Nem tudom, ki járt az utóbbi időben Hévízen. Azt mondjuk, hogy Budapest után Hévíz városa a második legnagyobb vendégváró, szállásadó település. Hévízen sok étterem péntek, szombat, vasárnap nyit csak ki. Azt gondolom, ez épp elég kritika az utóbbi időszakra, és ez még csak a válság eleje, vagy az eleje fele vagyunk. Mi lesz ezután? Azt gondolom, hogy erre kellene felkészülni és felkészíteni a magyar vállalkozásokat, de ehhez nem mi kellünk, hanem ti kelletek, mert mi okosat mondhatunk, amit ti levertek, mert kritizáljátok, hogy már megint mondjuk az öt évvel ezelőtti dolgainkat, ehhez ti kelletek, és azt gondolom, hogy ennek a napirendi pontnak nincs is tovább értelme.
Köszönöm szépen, elnök úr.
ELNÖK: Köszönöm, képviselő úr. (Jelzésre:) Nagy Jenő képviselő úr kért szót.
NAGY JENŐ (MSZP): Tisztelem Lasztovicza képviselő urat, de két-három mondatot mondok ezzel kapcsolatban. Alapvetően a turizmus sorsát érintő kérdésekben nincs közöttünk ellentét. Az alapvető dolgokat egyformán látjuk, a versenyképesség növelését, a turisztikai vállalkozásokat terhelő adókat, satöbbi, satöbbi. Mi is csináltunk anyagot, leadjuk az illetékes kormányzati szereplők felé, csak a két oldal között van egy alapvető különbség. Nekünk azt is meg kell mondani kormányzati oldalról, hogy miből, az ellenzék csak nyugodtan mondhatja, hogy ezt meg ezt kell. Mi is úgy gondoljuk, csak közös a felelősség, de azért mégiscsak más, ezt szoktátok ti is mondani ránk, és ez igaz, végül is a kormányzati oldalon van a nagyobb, hiszen a döntés lehetősége ott van, ha van miből. Csak azt szeretném leszögezni, hogy itt a szakmáért ugyanolyan felelősséget érzünk mi is, mint ti a másik oldalon, csak az ülésmód különbözősége miatt a helyzetünk hatványozottan nehezebb.
Azzal együtt ezzel nem azt akarom mondani, hogy mi nem teszünk meg mindent azért, hogy ez a mostani helyzet a szakma javára változzon, de az előbb is mondtam, az előző napirend kapcsán, azért a világgazdaság és a magyarországi gazdasági helyzet most nem éppen abban a stációban van, amikor valamennyi célkitűzésünket, amit évek óta kergetünk, most fogjuk tudni elérni. Jó szívvel, elszántsággal, ha kell, szembemenve hivatalos állásponttal, mi ezt bizottsági tagok meg akarjuk tenni, hiszen a bizottságra eddig is jellemző volt, de ezt kénytelenek vagyunk tudomásul venni. Ha fordítva lenne, akkor is ezt mondanám.
Köszönöm szépen.
ELNÖK: Mielőtt továbbadom a szót, a Nagy Jenő képviselő úr által elmondottakra reagálva azt megértem, hogy a kormányzati pozíció mindig sokkal nehezebb és felelősségteljesebb, mint az ellenzéki, de itt az anyagban is olvasható intézkedések, valamennyi intézkedés kormányzati intézkedés. Válsághelyzetben nyilván ugyanúgy nehéz helyzetben lévő költségvetés mellett mégis képesek arra ezek a kormányok, Ausztria, Olaszország, Románia, Spanyolország, Szlovákia, minden egyes kormány képes arra, hogy meghozza azokat az intézkedéseket, ami ezen nehéz körülmények között a turisztikai ágazat - ami nyilván nemzetgazdasági szempontból valamennyi országban egy fontos ágazat - pozícióját javítsák. Dánia a legdurvább példa, amit itt olvashatunk. Dániában felfüggesztették az áfabefizetéseket, tehát azt jelenti, hogy turisztikai szolgáltatások terén nem kell áfát befizetni az államnak, magyarul a teljes áfát átmenetileg eltörölték.
Nyilvánvalóan minden ilyen lépésnek lehet vonzata, a költségvetés bevételeitől esik el, de egyszer higgyünk már abban, hogy egy adócsökkentés valóban keresletnövekedést vagy legalább szinten tartást tud generálni, tehát nemcsak kieső oldala van, negatív oldala van a költségvetés szempontjából, hanem van pozitív oldala a bevétel oldalán is. Pont a szocialista kormány volt az, amely egyébként ezt elsőként kipróbálta, a Horn-kormány, amikor 36 százalékról 18-ra csökkentette a társasági adót, és láss csodát, a következő évben nem hogy csökkent volna az adóbevétel, hanem nőtt, mert a legális szférába tudták beterelni ezeket. De mondhatnám ugyanilyen tekintetben a román vagy a szlovák példát, amit az elmúlt években adócsökkentés terén ezek a kormányok meghoztak. Tehát nem lehet ezzel takarózni mindig.
Bármilyen nehéz és fájdalmas, az a helyzet van, ami kritikus, ilyenkor csak egy nagy levegővétellel, bátor döntéssel lehet szerintem eredményt elérni. Csatlakozom én is képviselőtársaimhoz, nem tehetünk mást ellenzéki oldalról, mint a kormánypárti képviselők javaslatait nyilván támogatjuk, én majd javaslatot is tennék arra, hogy a bizottság esetleg hozzon egy határozatot, amivel segíti a szocialista képviselőcsoporton belüli lobbierejét a turisztikai munkacsoportnak. (Lasztovicza Jenő jelentkezik.)
Lasztovicza Jenő képviselő úr kért szót.
LASZTOVICZA JENŐ (Fidesz): Köszönöm szépen. Egy részét az elnök úr elmondta már erről a Horn Gyula-féle példáról, de azt hiszem, nem kell mert ezt a történetet ismeritek ti is.
A másik a frakció erejéről. Nagyon jól emlékszem rá, hogy amikor mi kormányoztunk, az üdülési csekkről volt szó, és volt egy alternatíva, ami arról szólt, hogy az üdülési csekket teljesen meg kell szüntetni. Volt a bizottsági álláspont, meg a mi álláspontunk, hogy duplájára kell emelni az üdülési csekk értékhatárát. Tudom, hogy frakción belül egy komoly vita volt. A kormánynak volt egy álláspontja, volt nekünk egy álláspontunk, az idegenforgalmi bizottság tagjainak. Félórás vita után a frakcióvezető szavazást rendelt el, és a frakció mellettünk maradt, nem a kormányt támogatta. Tehát igazából a frakciónak ebből a szempontból komoly súlya van, és itt a ti lobbierőtöknek van komoly súlya. Azért mondom ezt a példát, mert ha ti olyan apró javaslatokat is tesztek, ami használ a szakmának, és azt a frakciótok elfogadja, biztos vagyok benne, hogy a Fidesz azt támogatni fogja.
Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm. (Jelzésre:) Nagy Imre képviselő úr kért szót.
DR. NAGY IMRE (MSZP): Köszönöm szépen, elnök úr. Bár Nagy Jenő képviselőtársam után úgy gondoltam, hogy nem húzom ezt a vitát. Egyrészt azt gondolom, hogy éppen ma este le fogjuk tenni ezeket a javaslatokat, ha úgy tetszik, az itt előttünk is szereplő javaslatokat vagy az általam elmondottakat is az asztalra. Azt gondolom, hogy ebben nem lesz közöttünk különbség. Azt azonban továbbra se nagyon tudom elfogadni, hogy egyértelműen csak egyoldalú javaslatokat várnak. Megmondom őszintén, nagyon kellemetlen élményem volt két nappal ezelőtt, mikor Tarlós István nyilatkozatát néztem a tévében, ahol Budapest költségvetéséről szólva elmondta, hogy az rendben van, hogy Demszky most már tárgyalni akar velük a megszavazásról, de hát mondja meg, hogy hogyan akarja átalakítani. Ők elmondták a kritikájukat, de azt nem gondolja komolyan a főpolgármester, hogy esetleg azt is megfogalmazzák, hogy ezt a nem tudom hány milliárdos csökkentést mely fejlesztésekből teszik meg, nem gondolják tán, hogy az ellenzék dolga. Én meg igenis úgy gondolom, hogy ha valakinek vannak javaslatai, akkor azoknak az összefüggésbe való behelyezése is feladata.
Tehát amikor egy ország gazdasági helyzetéről beszélünk, akkor bizony azt is meg kell mondanom, hogy a rész szakmai érdekképviselet mellett ezt körülbelül hogyan tudom beilleszteni, van-e olyan, ahol igen, mozgásteret bővítek. Nem gondolom sajnos, hogy mondjuk Dánia jelenlegi egyensúlyi, stabilitási helyzetével összehasonlíthatóak volnánk, de ez ebben az esetben, ha az euróra gondolok, még bizonyos értelemben Szlovákiával is igaz. Tehát azt gondolom, hogy nem olyan egyszerű ez a történet, el lehet bújni e mögé, de azt gondolom, hogy mindent meg fogunk tenni azért, hogy ezeket a dolgokat megtegyük. Valószínűleg a frakció valami álláspontot is kialakít ebben nálunk is. A legnagyobb veszélyt az áfánál látom, ami azt jelenti, hogy nyilván áfacsökkentésért nemcsak ez az ágazat fog küzdeni. De még egyszer mondom, nagyon remélem, hogy sikerül eredményeket elérni, és nem szeretném azt mondani, hogy ha nem sikerül eredményeket elérni, akkor miért is kellene itt beszélni. Én azt gondolom, hogy jó, hogy itt beszélünk róla, és jó, ha közös álláspontot alakítunk ki, de még egyszer mondom, hogy azért elvárnék a másik oldalról is egy szélesebb összefüggésbe helyezést.
Köszönöm szépen. (Szalay Ferenc jelentkezik.)
ELNÖK: Szalay Ferenc képviselő úr, öné a szó.
SZALAY FERENC (Fidesz): Elmondtuk, hogy mondjuk az uniós pénzek 30 százalékát fordítsuk kis- és középvállalkozások támogatására, csoportosítsunk át. Azt gondolom, hogy ez például egy fogadható dolog lenne, lehet, hogy nem ekkora változással, és nem 27 százalék különbséggel, de mondjuk lehetne. Lehetne a regionális pénzekben azt megmondani, hogy kérem szépen, most ez az ágazat egyébként mindenkinek fontos lévén kapjon többet. Ezek régiós döntések. Azt gondolom, hogy erre is partnerek vagyunk.
De mondok egy nagyon jó példát. A megyei jogú városok ugyanis át kell hogy vegyék vagy szerződést kell hogy kössenek gyermekvédelmi feladatok ellátásának kapcsán a megyékkel. Ez azt jelenti, hogy eddig a megyék végezték ezt a feladatot. Ipkovich Gyurival közösen beadtam egy módosító javaslatot miniszter asszonynak, aki kért egyébként arra, hogy mi ezt tegyük meg. Aztán az lett a vége, amit tegnap lehetett hallani az interpelláció kapcsán. Tehát amikor megvan közöttünk az együttműködés, mi már nem tudunk tovább abban segíteni, maximum erősítőn kívül ilyen táv nem tudom mivel, kézrátéttel is tudunk, hogy próbáljátok a frakciót jobb belátásra bírni. Komolyan mondom, ma este ez ügyben akár ökumenikus istentiszteletet összehívok Szolnokon, csak legyen az, amit most mondtatok, Imre, hogy a frakciót vigyétek abba az irányba, ami belátja és beláttatja sokakkal, hogy ez fontos. Lehet, hogy az áfát nem tudjátok átvinni, újra 20 százalékra csökkenteni, de azt, hogy az üdülési csekket ne lehessen adómentessé tenni, egyszerűen nem tudom elképzelni, azt gondolom, hogy ez mindenki számára egyértelmű kell hogy legyen.
Azt, hogy a társasági adója mondjuk az idegenforgalomnak vagy ezen belül akár a falusi turizmusnak csökkenthető legyen, el sem tudom elképzelni, hogy ne lehessen átvinni. Vagy valami aprót. Itt van 28 ország javaslata, nüánsznyi dolgokról lehet szó, egyetértve, hogy akkor a másik is kérni fog, meg nehéz ezt berakni egy gazdasági környezetbe, de nem gondolom, hogy nektek ezt a háborút ne lehetne megvívni, főleg úgy, hogy voltak eredmények, és főleg mondhatni ezt az üdülési csekket, ami kimondottan komoly érték, ahogy Jóska mondta.
Tehát azt gondolom, hogy van nagy összefüggésben is javaslatunk már a kérdés kezelésére, csak próbáljátok meg ezt úgy venni, hogy tényleg segíteni akartunk ebben, de nem tudunk egy szint után, egy szint után a hatalmon levő tudja megtenni, aki nem ott van, az ilyenkor okoskodhat. Az üléspontunk fejezi ki az álláspontunkat, mint tudjuk.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Van-e még hozzászólási igény a képviselő urak részéről? (Nincs jelentkező.) Amennyiben nincs, akkor az elhangzott kérdésekre kérném, hogy államtitkár úr, illetve amennyiben szükséges, az MT Zrt. vezérigazgatója adja meg a válaszokat.
Dr. Kovács Miklós szakállamtitkár reflexiója
DR. KOVÁCS MIKLÓS szakállamtitkár (Önkormányzati Minisztérium): Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! A kérdés arra vonatkozott, hogy a Magyar Turizmus Zrt. 2009-ben mekkora marketing-költségvetésből gazdálkodik. Nagyon rövid választ tudok erre adni. A turisztikai célelőirányzatból biztosított marketingforrásra vonatkozóan a szakállamtitkárság, illetőleg a minisztérium és a Magyar Turizmus Zrt. együttműködési finanszírozási megállapodást köt. Ennek a megállapodásnak az összege 2009-re vonatkozóan 4,9 milliárd forint. A szerződésben még további 350 millió forint olyan összeg szerepel, amelynek az elköltését jelenleg meghatározott határidőig - de ez 2009-ben be fog következni - a minisztérium zárolni kérte a Magyar Turizmus Zrt.-től. Ténylegesen természetesen az, hogy a Magyar Turizmus Zrt. mennyit fog és tud marketingköltségekre fordítani, nemcsak az állami finanszírozástól, hanem a Magyar Turizmus Zrt. saját bevételeitől is függ.
Még annyit szeretnék ehhez elmondani, hogy mind a szakállamtitkárság, mind pedig a Magyar Turizmus Zrt. felkészült arra a nem kizárt esetre, ha a költségvetése pótlólagos forrásokból bővíthető lenne, akkor ezt meghatározott irányokba, megfelelő hatékonysággal, és a válságjelentésben leírt szempontok szerint tudja felhasználni.
Köszönöm szépen.
Bánki Erik határozati javaslata
ELNÖK: Köszönöm, államtitkár úr. Ha tehetnék egy javaslatot, szeretném, ha határozati javaslatot fogadna el a tisztelt bizottság a válsággal kapcsolatos intézkedések tekintetében. Két határozati javaslatot tennék. Azt gondolom, az egyiket viszonylag könnyebben tudja támogatni a kormánypárti képviselőcsoport, a másodikat is megkísérlem, nyilvánvalóan majd eldöntik, hogy ebben partnereim tudnak-e lenni.
Az első javaslatom az lenne, hogy úgy szóljon az első határozati javaslat, amit elfogadunk, hogy a turisztikai szakma érdekeit figyelembe véve a parlament Sport- és turisztikai bizottsága elfogadhatatlannak tartja, hogy a turizmust érintően az áfa 20 százalékról 24 százalékra növekedjék, a falusi vendégfogadás és az üdülési csekk pedig adóköteles legyen, bocsánat, még az étkezési utalvány is, hogy ezek adókötelesekké váljanak. A második határozati javaslatom pedig már egy kicsit ezen túlmutat. A parlament Sport- és turisztikai bizottsága a turizmus versenyképességének megőrzése érdekében a turisztikai szolgáltatások áfaszintjének csökkentését, valamint a marketing-költségvetés megemelését tartja szükségesnek.
Tehát ez a két javaslat van, amihez várnék esetleg véleményeket, illetve szeretném, ha szavazna róla a bizottság. Mehet mind a kettő? (Jelzésre:) Nagy Imre képviselő úr!
DR. NAGY IMRE (MSZP): Én azt gondolom, hogy egyrészt nem volna szükséges a kettőt különválasztani, ha árnyalnánk is egyben az összekötéseket. Egyrészt nyilvánvalóan mi magunk jelen pillanatban nem támogatjuk az áfaemelést az ágazatnál, azonban még egyszer mondom, rövid távon, de ha áttoljuk ide, abban is egyetértek, hogy hosszabb távon mindenképpen az áfa csökkentését javasoljuk egyrészt az időtáv megjelölési célt beletenni, másrészt ennek a megvizsgálásáig mernénk elmenni. Most nem azt mondanám, hogy csökkentsük, mert azt gondolom, hogy ez túlmenne ezen, de egyetértünk azzal, hogy középtávon, nem is hosszú távon, középtávon inkább csökkenteni kell, és hogy vizsgáljuk meg ennek a lehetőségét. Ha ezt így fogalmaznánk be az elsőbe, akkor el tudnám képzelni, valamint hogy ha a "lehetőség" szó bekerülne a marketingköltségre fordítandó pénzekbe, tehát amennyiben a turisztikai terület forrásait sikerül bővíteni, akkor egyértelműen a marketingköltést javasolom. (Szalay Ferenc: Elnök Úr!)
ELNÖK: Igen, Szalay képviselő úr!
SZALAY FERENC (Fidesz): Lehetne-e javasolni, hogy az üdülési csekk, az étkezési utalvány és a marketingköltségek egy kicsit markánsabban, az áfa pedig feltételes módban legyen, és a falusi turizmus? Akkor szerintem normális irányba tudnánk menni, mert lenne három olyan tétel, amiben tudtok egy kemény vonalat vinni, és van kettő, ami az alkupozíció, akkor könnyebb nekik is a tárgyalás. (Elnök: Ezért javasoltam a két pontot.) De ezt lehet egyben nyugodtan.
ELNÖK: Tehát ha jól értem, akkor az első, ami az áfaemelés, a falusi vendéglátás, üdülési csekkek és az étkezési utalványok megadóztatása, maradhat úgy, ahogy van, tehát ezzel nem értünk egyet.
SZALAY FERENC (Fidesz): Az üdülési csekk, az étkezési utalvány és a marketingköltségek emelése lenne határozott, hogy azt nem támogatjuk, illetve támogatjuk a marketingköltségek emelését, vagy elutasítjuk, fordítva is lehet, és az áfacsökkentésnek vizsgáljuk meg a lehetőségét.
ELNÖK: Rendben van, de ez az áfaemelés, amit most mondtam, tehát azt is tegyük bele az első körbe, hogy áfaemelés se legyen. (Szalay Ferenc: Nem tudom, ezt hogy lehet megfogalmazni. Ezt mondják meg ők!)
DR. NAGY IMRE (MSZP): Az én javaslatom nyilván arra vonatkozik, hogy amit Szalay képviselőtársam mond, arra nyugodtan merem használni azt, hogy elutasítjuk. A második fogalmazásban az áfaemelésben, még egyszer mondom a jelenlegi álláspontot - és azt gondolom, hogy itt a bizottsági képviselőtársaim álláspontját mondom -, hogy nem támogatjuk ennek az emelését, ellenben vizsgáljuk meg középtávon a csökkentés lehetőségét. A marketingnél pedig annyi volt, azt nyilván ahhoz tettem, hogy amennyiben közforrások állnak rendelkezésre a turizmusban, amire úgy tudom, hogy miniszterelnök úrnak volt egy halvány ígérete ebben a dologban, az más dolog, hogy hiányzik a másik lába, mert ha jól emlékszem, akkor éppen azt kérte, hogy azért azokat a javaslatokat is fogalmazzuk meg, amelyek egyébként akár bevételnövelők lehetnek a turizmus területén. Azt gondolom, hogy ez a kettő egymástól nem választható el, de akkor bele kellene tennünk azt is, hogy mi magunk is támogatjuk, hogy megvizsgáljuk azokat a lehetőségeket, amelyek a bevételt hozzák a turisztikában.
ELNÖK: Megpróbálom összefoglalni, hogy legyen egy olyan javaslat, ami mindenki számára elfogadható. Egy kis figyelmet kérek. Tehát akkor egy határozati javaslat lenne, annak három pontja. Az 1. pontja: A parlament Sport- és turisztikai bizottsága elfogadhatatlannak tartja a falusi vendégfogadás, az üdülési csekk, valamint az étkezési utalvány megadóztatását. 2. pont: A turizmus versenyképességének megőrzése érdekben nem támogatja az áfaemelést, sőt középtávon a turisztikai szolgáltatások áfaszintjének csökkentését tartja szükségesnek, ennek megvalósítása érdekében arra kéri az Önkormányzati Minisztériumot, hogy kezdjen egyeztetéseket a PM-mel. A 3. pontban lennének a marketingköltségek. Megint csak az van, hogy a turizmust érintő gazdasági válság negatív hatásainak mérséklése érdekében indokoltnak tartja a marketingkeret megnövelését, pótlólagos források előteremtése érdekében megkéri megint csak az Önkormányzati Minisztériumot, hogy folytasson vizsgálatot és egyeztessen a Pénzügyminisztériummal.
SZALAY FERENC (Fidesz): Itt volt egy jó javaslat, hogy nem kellene a melegétkezést ez ügyben megjelölni?
ELNÖK: Az étkezési csekk benne van az 1. pontban.
DR. NAGY IMRE (MSZP): Képviselőtársam szerintem arra utal, hogy mi alapvetően a melegétkezési utalvány mellett vagyunk.
ELNÖK: Tehát akkor az étkezési csekk a melegétkezésre vonatkozzon? Ez mérlegelés kérdése, szerintem ne bonyolítsuk tovább a rendszert, maradjunk étkezési csekkeknél, azt javaslom. Próbáljunk egyszerűen fogalmazni, az talán nagyobb hatással megy.
Tehát aki ezzel a határozati javaslattal ebben a megszövegezési formában egyetért, az kérem, kézfelemeléssel jelezze. (Szavazás.) Köszönöm. Ellenvélemény nem volt. Tartózkodás? (Szavazás.) 1. Egy tartózkodás mellett a bizottság elfogadta a határozati javaslatát.
A 3. napirendi pontot ezzel lezárjuk. Köszönöm szépen az előterjesztőknek a megjelenést és az aktív közreműködést.
Kérdezem, hogy Egyebek között van-e valakinek észrevétele, javaslata. Nagy Imre képviselő úrnak volt egy javaslata még, csak nem akartam arra menet közben kitérni, hogy a 2000 és 2003 közötti fürdőfejlesztési program eredményeit értékeljük ki egy következő bizottsági ülésen, ha jól értettem. (Dr. Nagy Imre: 2000-től.) Jó, akkor ezt behozzuk majd a következő bizottsági ülések valamelyikére.
Amennyiben Egyebek között másnak nincs felvetése, akkor köszönöm szépen a képviselő urak és hölgy munkáját, köszönöm vendégeinknek a részvételt. A bizottsági ülést bezárom.
(Az ülés befejezésének időpontja: 11 óra 55 perc)
|
Bánki Erik
|
Jegyzőkönyvvezetők: Várszegi Krisztina és Földi Erika