STB-5/2009.
(STB-76/2006-2010.)
Jegyzőkönyv*
az Országgyűlés Sport- és turisztikai bizottságának
2009. március 23-án, hétfőn, 8 óra 33 perckor
a Képviselői Irodaház V. emelet 520. számú tanácstermében
megtartott üléséről
Tartalomjegyzék
Napirendi javaslat *
Az ülés résztvevői *
A bizottság részéről *
Megjelent *
Helyettesítési megbízást adott *
Meghívottak részéről *
Hozzászólók *
Elnöki megnyitó *
Ügyrendi indítvány *
Szavazás az ügyrendi indítványról *
Egyes adótörvények és azzal összefüggő egyéb törvények módosításáról szóló törvényjavaslat (T/9179. szám) (Általános vita) *
Keller László államtitkár (PM) szóbeli kiegészítése *
Kérdések, vélemények *
Keller László államtitkár (PM) reflexiója az elhangzottakra *
Döntés az általános vitára való alkalmasságról *
Tájékoztató a tervezett adóváltoztatások idegenforgalmi vállalkozásokat érintő hatásairól Előterjesztő: ÖM Turisztikai Szakállamtitkárság képviselője *
Kovács Miklós államtitkár (ÖM Turisztikai Szakállamtitkárság) szóbeli kiegészítése *
Egyebek *
1. Egyes adótörvények és azzal összefüggő egyéb törvények módosításáról szóló törvényjavaslat (T/9179. szám)
(Általános vita)
2. Tájékoztató a tervezett adóváltoztatások idegenforgalmi vállalkozásokat érintő hatásairól
Előterjesztő:
ÖM Turisztikai Szakállamtitkárság képviselője
3. Egyebek
Elnököl: Bánki Erik (Fidesz), a bizottság elnöke
Koscsó Lajos (MSZP)
Mohácsi József (MSZP)
Nagy Jenő (MSZP)
Páva Zoltán (MSZP)
Nagy Imre (MSZP)
Tóth József (MSZP)
Dr. Tóth József (MSZP)
Becsó Zsolt (Fidesz)
Hadházy Sándor (Fidesz)
Kovács Ferenc (Fidesz)
Lasztovicza Jenő (Fidesz)
Szalay Ferenc (Fidesz)
Szijjártó Péter (Fidesz)
Helyettesítési megbízást adott
Pál Béla (MSZP) Páva Zoltánnak (MSZP)
Dr. Horváth Klára (MSZP) Koscsó Lajosnak (MSZP)
Nagy Imre (MSZP) megérkezéséig Nagy Jenőnek (MSZP)
Tóth József (MSZP) megérkezéséig Mohácsi Józsefnek (MSZP)
Szalay Ferenc (Fidesz) megérkezéséig Lasztovicza Jenőnek (Fidesz)
Keller László államtitkár (Pénzügyminisztérium)
Kovács Miklós államtitkár (Önkormányzati Minisztérium Turisztikai Szakállamtitkárság)
(Az ülés kezdetének időpontja: 8 óra 33 perc)
BÁNKI ERIK (Fidesz), a bizottság elnöke, a továbbiakban ELNÖK: Sok szeretettel köszöntök mindenkit a sport és turisztikai bizottság mai ülésén. Elsőként azt a tényt kell bejelentem, hogy nem csak a nemzetünk, hanem a bizottságunk is egyre fogy. Miután az MDF frakciója megszűnt a parlamentben, ezért a bizottság alelnöki pozíciójából Lengyel Zoltán is visszavonásra került; mondjuk olyan sokat nem zavart eddig sem a bizottság ülésén, úgy gondolom, hogy érzékeny veszteséget nem jelent számunkra.
A mai ülésre szóló meghívót képviselőtársaim megkapták. Két napirendi pont szerepel rajta. Kérdezem, hogy van-e további javaslatuk a napirenddel kapcsolatban. (Jelzésre.)
Lasztovicza Jenő képviselő úr!
LASZTOVICZA JENŐ (Fidesz): Tisztelt Képviselőtársaim! Egy olyan típusú javaslatom lenne, hogy lehet, hogy ennek a két pontnak a tárgyalását el kellene halasztanunk. Ismerve a hétvégi eseményeket és hallottuk, hogy három héten belül új miniszterelnök, új kormány lesz, nem kellene-e megvárnunk az új kormány összetételét, hátha egy teljesen új koncepcióval áll elő a pénzügyi kormányzat és az Önkormányzati Minisztérium is. Lehet, hogy most nem kellene tárgyalnunk ezt a napirendi pontot - ez lenne a javaslatom. Köszönöm.
ELNÖK: Köszönöm képviselő úr. Egyébként előzetesen többen is kérdezték tőlem, hogy mi lesz a mai üléssel, tárgyaljuk, nem tárgyaljuk az adótörvényeket. Miután a mai napig nem kaptunk a kormánytól erre vonatkozó információt, tehát nem vonta vissza ezt a törvényt, ezért igazából a parlament valamennyi szakbizottságának, aki erre kijelölt bizottsági pozícióba került, tárgyalnia kell.
Képviselő úr, ezt tekintsem ügyrendi indítványnak?
LASZTOVICZA JENŐ (Fidesz): Igen.
ELNÖK: Ebben az esetben viszont szavaznunk kell róla. Tehát Lasztovicza Jenő képviselő úr javaslata az, hogy miután a miniszterelnök lemondott, rövid időn belül, vagy három héten belül - ahogy megjelölték - új kormányfő lesz, ezért azt kéri, hogy ne tárgyaljuk meg ma az adótörvényekről szóló törvényjavaslatot itt a bizottság előtt.
Van-e más javaslat?
Koscsó Lajos képviselő úr!
KOSCSÓ LAJOS (MSZP): Nem más javaslat, csak pontosítani szeretnék. A miniszterelnök úr nem mondott le. A politikai testületben mondott valamit, a lemondása akkor lesz - erre utalt elnök úr is -, amikor majd hivatalosan benyújtja.
ELNÖK: Az indítványát fenntartja képviselő úr?
LASZTOVICZA JENŐ (Fidesz): Igen.
ELNÖK: Fenntartja a képviselő úr az indítványát. Most a határozatképesség tekintetében 17-en maradtunk. Ez azt jelenti - csak a későbbi döntési mechanizmusok előkészítése miatt mondom -, hogy így most akkor 9 szavazat jelenti a bizottságban a többséget. Azért nem egyértelmű, mert valamikor még 19-en voltunk, tehát akkor éppen 10 kellett hozzá, ez most eggyel csökkent.
Szavazás az ügyrendi indítványról
Ki az, aki Lasztovicza Jenő képviselő úr indítványát támogatja, kérem, kézfelemeléssel jelezze! (Szavazás.) 7. Ki az, aki nem támogatja? (Szavazás.) 9. Köszönöm. Ellenvélemény, tartózkodás? (Szavazás.) Nincs. Az ügyrendi indítvány nem kapott többséget.
Megkezdjük a tárgyalását. Köszöntöm Keller László államtitkár urat, a Pénzügyminisztérium államtitkárát. Megkérem, hogy amennyiben kiegészítése van a törvényjavaslathoz, azt most tegye meg.
Keller László államtitkár (PM) szóbeli kiegészítése
KELLER LÁSZLÓ államtitkár (Pénzügyminisztérium): Köszönöm szépen. Elnök Úr! Tisztelt Bizottság! Sok kiegészítést nem kívánok hozzáfűzni. Fontosnak tartom, hogy az Országgyűlés a jövő héten elkezdje az adótörvények tárgyalását.
Amint arra a bizottsági tagok nyilván emlékeznek, hosszú ideje van napirenden Magyarországon az adószerkezet megváltoztatásának kérdése. Tavaly októberben egy átfogó javaslatot nyújtott be a kormány tárgyalásra, akkor a válság következtében egy részétől visszalépett a kormány, ugyanakkor látva azt, hogy milyen folyamatok zajlanak a gazdaságban, két célkitűzés okán is szükségesnek tartjuk az adótörvények módosítását.
Az egyik ok az az, hogy egyrészt rövid távon óvni kell az országot a válság hatásaitól, más vonatkozásban, hosszabb kitekintésben pedig, fel kell készíteni az országot egy erősebb pozícióra. Azoknak az ellenzéki képviselőknek mondom, akik úgy gondolják, hogy most ráérünk még majd gondolkodni azon, hogy milyen adószerkezeti változásokról szülessen döntés, számukra szeretném mondani, hogy erre nincs időnk és nincs lehetőségünk. Nagyon fontosnak tartanám azt - nyilván nem ez a fórum az, aki ezt el fogja dönteni -, hogy alapvetően az a politikai mező, amely egyáltalán meg tud ágyazni egy ilyen adószerkezet változásnak, alapvetően megváltozzon az elkövetkező napokban, hetekben.
Ugyanis a kormány nem egyszerűen abból a célból vezérelve nyújtotta be az adójavaslatát, merthogy neki nincs más dolga, hanem az országnak a sorsa és az országért viselt felelőssége okán is úgy gondolja a kormány, hogy szükséges egy alapvető szerkezeti változást elérni. És hogy ha valakik úgy gondolják, hogy nekünk van más lehetőségünk is, mondjuk, jelentősen lehet növelni az országnak az adósságállományát, vagy lényegesen lehet növelni a hiány mértékét, azok nagyon tévednek. Számunkra egy meglehetősen feszes irány mutatkozik, azt a hiánymértéket, amit a kormány célkitűzésként megfogalmazott, azt minden körülmények között tartani kell. Ebből pedig az következik, hogy azokat a szükséges lépéseket, amelyek az adótörvények módosításában, a szociális ellátórendszer újragondolásában, a nyugdíjrendszer átalakításában, a vállalkozások támogatásában, illetve az olcsóbb állam és egy új politikai közeg kialakításában szükséges - már hogy takarékosabb politikai közegi működés tekintetében mutatkozik -, ezt nekünk minden körülmények között szükséges végrehajtani.
Ezzel a csomaggal egyébként elérhető az, hogy a foglalkoztatás bővül, a gazdasági növekedési potenciál erősödik az országnak és nyilvánvaló, hogy közös érdekünk az, hogy az euró bevezetésre kerüljön belátható időn belül, az ehhez szükséges lépéseket is szükséges mielőbb megtenni.
Az adótörvényeknek a módosításával kapcsolatban konkrétan költségvetési szempontból egy nullszaldós javaslat került benyújtásra. Alapvető célkitűzés az élőmunkaterhek csökkentése, az adóék és a marginális kulcs mérséklése. Ha ez a fő prioritás - és azt a feltételt tartanunk kell, hogy a költségvetést gyakorlatilag ne terheljük az adórendszerbeli változtatással -, akkor nyilvánvaló, hogy a másik lába ennek az emelkedő fogyasztási adóban fogható meg, illetve hosszabb távon, de ez nem része az adószerkezet változtatásnak, a vagyonadóztatásnak az elindítása.
Alapvető hatásukat abban látjuk - ahogy arra már utaltam -, hogy a marginális adóteher jelentősen csökken, az adóék jelentősen csökken, az átlagkeresetnél 54 százalékról 47,4 százalékra; 240 ezer forintos havi jövedelemnél pedig 56,6 százalékról 48,6 százalékra - gyakorlatilag 2010-től a személyi jövedelemadózók 87 százaléka egy kulcs szerint adózik.
A részletes javaslatoktól eltekintve, tekintettel az idő előrehaladására - azt a képviselőtársaim olvashatták - azt kérem, hogy támogassák az általános vitára való alkalmasságot. Nyilván a parlamenti vitában adott esetben, hogy ha a képviselők - különösen itt ebben a bizottságban indokolt ezt mondani - más egyéb ellentételezését tudják megtalálni a saját javaslatuknak úgy, hogy az a célkitűzés, hogy az adószerkezet módosítása valóban nullszaldós legyen, ne növelje a hiányt, akkor természetesen nyitottak vagyunk arra, hogy ezekről a kérdésekről tárgyaljunk. A kormány jó lelkiismerettel nyújtotta be az adómódosító javaslatát. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm államtitkár úr. Kérdezem a bizottság tagjait, hogy a törvényjavaslattal kapcsolatos véleményük amennyiben van, most mondják el.
Kovács Ferenc képviselő úr!
KOVÁCS FERENC (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelt Államtitkár Úr! Meg lettünk szólíttatva és én kifejezettem a turizmust és ezt a szakmai területet, a vendéglátás szeletét érintő kérdések kapcsán szeretném megfogalmazni a véleményemet. Úgy látom, hogy a kormány továbbra is fordítva ül a lovon, ugyanis az elvonások, amelyek terhelik ezt a szakmát így is rettenetesek: 42-féle különböző adónemet kell befizetni - ebben van a szerzői jogdíjtól kezdve sok minden a gépjárműadóig - egy-egy vállalkozásnak, egy vállalatnak, egy szállodának, aki éttermet is működtet. Az már látszik a számokból, hogy most újabb terhek jelennek meg, ugyanis a személyi jövedelemadó és a személyi bérekre vonatkozó kiadások olyan horrorisztikusak már így is, hogy nagyon nehéz tartani azt az élőmunkaigényt, amely szükséges egy-egy szállodának és általában a vendéglátás működésének a működtetéséhez. És ahelyett, hogy segítenénk, hogy könnyítsünk ezen a területen, újabb szigorítások lépnek életbe, amelyek még jobban ellehetetlenítik ezt a szakmát.
Szeretném először az üdülési csekkel kapcsolatos elképzeléseket minősíteni és elnézést, úgy gondolom, hogy ez abszolút hibás, teljesen rossz a hozzáállás. Az üdülési csekk a magyar államnak semmibe nem került eddig sem, maga a Nemzeti Üdülési Alapítvány pluszbevételt hoz az államnak, amely bevételből szociális feladatokat lát el. Ugyanis ezt a munkáltatók megveszik a dolgozóiknak, a felhasználóhelyen számlával ellenőrizve felhasználják, ez csinálja a fehérítést, és a jutalékból, ami 6-10 százalékig terjed, amelyet a szolgáltatók adnak a Nemzeti Üdülési Alapítványnak, szociális célú felhasználást tud ellátni belőle az állam és az állam nevében maga a Nemzeti Üdülési Alapítvány.
Tehát ha ezt, az üdülési csekket még pluszadó is sújtja, kevesebb lesz a felhasználás és kevesebb lesz az alap célra: a szociális támogatásoknak, a nagycsaládosoknak, a nyugdíjasoknak, a rokkantaknak nyújtható támogatási háttér is. Ugyanis sajnos pont a nagy személyi jövedelmeket terhelő adók miatt sok helyen a jutalmat a vállalkozók, a vállalkozások, a cégek üdülési csekkben adják oda a dolgozóiknak, ezzel is önmaguknak pénzt próbálnak megspórolni. Ha ez adóköteles lesz, egészen biztosak lehetünk benne, hogy nem fognak adni a dolgozóiknak, drasztikusan vissza fog esni az üdülési csekkek felhasználása.
A másik a cafeteria-rendszerhez tartozó étkezési jegyek felhasználása. Úgy gondolom, hogy ezt is ugyanabba a rendszerbe kellene átvinni, mint az üdülési csekkeket, tehát kizárólag étkezésre és vendéglátóhelyeken lehessen számla ellenében felhasználni, és nem mondjuk hypót venni bármilyen nagy gigantikus szupermarketekben, más helyeken, mert ezzel többet segítenénk, mint azzal, hogy most megadóztatjuk. Tehát ezért gondoltam, hogy teljesen fordítva gondolkodik a kormány sok mindenről, mint ahogy én gondolom a világ dolgait - de, azt hiszem, hogy páran vagyunk így, akik ezt úgy érezzük, hogy tényleg fordítva van.
Mindenképpen az étkezési utalványokat, gondolom, úgy kellene szigorítani, hogy ugyanolyan rendszerben legyen, mint az utazási utalványok és az üdülési csekk és akkor valóban azt tudjuk elérni, hogy a gazdaság egy nagyon nagy szegmentje tisztuljon, és onnan kezdve nagyobb bevétele legyen magának a költségvetésnek, az államnak is.
A másik nagyon fontos tétel, amihez hozzá kellene nyúlni - megosztom önökkel a véleményemet -, ez maga az önkormányzati rendszer. Hadd mondjam csak Vas megyét példának. Vas megyében, amikor a nemesi vármegyerendszer volt, 5 járás volt, a szocializmusban is 5 járása volt Vas megyének. Most 9 kistérség van. Kilenc kistérségben van 9 kistérségi tanács és 9 kistérségi tanácsnak a munkaszervezete. Velük párhuzamosan hála istennek, a Medgyessy-Gyurcsány kormány felépítette még a Lieder csoportokat is, akik ugyanazt a semmit csinálják, mint a kistérségi társaságok munkaszervezetei. Nonszensz, nem tudják, hogy mit csinálnak ezek az emberek, ott vannak, közpénzből el vannak tartva és nincs munkájuk.
Tehát, ha spórolni akarunk, akkor eleve ezt kell felszámolni, ezt a két nagyon-nagyon komoly tehertételt jelentő, költségvetés-fogyasztó rendszert és akkor, ha ráadásul még megnézzük, hogy miket csinált meg az elmúlt hét évben ez a kormány: kérem szépen, létrehozták a regionális átszervezését az összes szakhatóságnak. Ez azt jelenti, hogy a megyei szakhatóságok fölé pluszban három megyénként még egy hivatalt építettek fel, ahol ott vannak az emberek és gyakorlatilag semmit nem csinálnak, mert a megyében csinálják ugyanúgy továbbra is, elméletileg csak ellenőrzik ezeket a hatóságokat. És ha végiggondoljuk, hogy hány dekoncentrált szervezet működik Magyarországon: az ÁNTSZ-től a földügyekig mindent, ha végignézünk, ebben is benne van magában a spórolás rendszere, és ezt ez a kormány hozta létre.
Nem azt mondom, hogy alapvetően nem voltunk mi is benne kicsit ludasak, de az látszik, hogy sokkal drágább, sokkal átláthatatlanabb rendszer jött létre a regionális átszervezésekkel és sokkal költségesebb. Tehát a rendszerben magában benne van a spórolás lehetősége, és ahhoz kellene nyúlni, hogy olcsóbb legyen a munkaerő, az állami kiadások csökkenjenek - és mivel most itt gyakorlatilag három olyan tételt is tudtam mondani, ahol lehet csökkenteni, úgy hiszem, hogy jogos lenne ezekhez hozzányúlni most drasztikusan.
Hogy pontos számokat mondjak, úgy tudom, hogy országos szinten ezek a dekoncentrált szervek, a kistérségek és a Lieder csoportok összeállításával, tizenháromezer új közalkalmazotti státusz jött létre az elmúlt hét évben. Iszonyú nagy szám, iszonyú nagy költség és ráadásul - hogy finoman fejezzem ki magam - igazából ők nem tudják, hogy mit kell csinálniuk, mert sem az alkotmány, sem az egyéb jogszabályok nem vonatkoznak abban az értelemben rájuk - mert ezeknek a hivataloknak és a cégeknek az átszervezéséhez, illetve felállításához kétharmados törvények kellettek volna. Úgy gondolom, hogy most ezt elegánsan meg lehetne lépni, hogy itt megspórolni azokat a pénzeket, amelyekkel más szakmai területeket próbáljuk sújtani. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm.
Nagy Jenő képviselő úr!
NAGY JENŐ (MSZP): Elnézést kérek, csak szeretném képviselőtársaim figyelmét felhívni, hogy most az általános vitára való alkalmasságról beszélünk. A múltkori bizottsági ülésen a szakmai véleményt kialakítottuk és a mi szakmánk számára fontos kérdésekben egységesen foglaltunk állást. Szerintem nincs értelme most újból felnyitni a vitát és mindegyikőnknek elmondani azt, ami erről a dologról eszébe jut. Ha kérhetem, nem én vagyok az elnök, de maradjunk ennél, hogy általános vitára alkalmas-e vagy nem. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm. Kérdezem, hogy további észrevételek, hozzászólások vannak-e.
Lasztovicza Jenő képviselő úr!
LASZTOVICZA JENŐ (Fidesz): Köszönöm szépen. Elnök Úr! Államtitkár Úr! Kovács Ferenc képviselőtársam igazából a másik napirendről beszélt, a turisztikát érintő adókról beszélt, de ez nagymértékben összefügg a Pénzügyminisztérium által beterjesztett adókkal. Azt gondolom, hogy nagyon komoly probléma van az országban és magában a minisztériumban is és a kormányban. Hogy ezt miért is mondom?
Több alkalommal volt szerencsém az amerikai nagykövet asszonnyal is együtt ebédelni és beszélgetni és két évvel ezelőtt egyszer kérdeztem, hogy Amerikában melyek azok a legfontosabb feltételek, az amerikai tőkések hova helyezik ki szívesen a pénzeiket. A legfontosabb válasz, az első pont az volt, hogy az adórendszer, tehát az adózásnak a mértéke, a másik az adózásnak a megbízhatósága; a következő volt az infrastruktúra és utána jött csak a humánszféra. Na most, akkor, amikor bizonyíthatóan, tényszerűen állíthatjuk ma, az uniós számok alapján is - amit nem magyar statisztikai hivatal állított össze -, hogy a legtúladóztatottabb ország Magyarország a 27 ország közül, ne csodálkozzunk, hogy a külföldi befektetők nem ide akarnak jönni. Erre vannak nagyon komoly példák itt a környező országokban, ahol egész másképp csinálják a dolgot.
A másik az adózásnak a megbízhatósága. Kérdezem, mennyire komoly egy olyan ország és egy olyan országnak a kormánya, ahol év közben változtatják az adókat. Ráadásul, ha jól emlékszem, két vagy három évvel ezelőtt volt az, amikor a pénzügyi tárca csak bejelentette, hogy a vállalkozásoknak fél évig nem fizetik vissza az áfát. Államtitkár úr tudja, hogy hány cég ment tönkre ebben? Mert a cégek általában úgy dolgoznak - ha nem csal az emlékezetem, meg a gyakorlati tapasztalatom -, hogy csinálnak egy éves üzleti tervet és az üzleti tervben, a pénzügyi tervben le van írva, hogy mikor mit fizetnek be, és milyen visszajuttatás jön a Pénzügyminisztériumtól. Több száz milliárd forintot vettek ki akkor a vállalkozók zsebéből, több ismerősöm, aki nem kis cég vezetője, jelezte, hogy akár meg is borulhat a cég, akik sok embert foglalkoztatnak a feldolgozóiparban, mert több száz millió forint ragadt bent, amit nem fizetett vissza nekik a Pénzügyminisztérium.
Tehát összességében azt látom, hogy a mostani adótervezet is alkalmatlan arra, hogy tárgyaljuk, mert egyszerűen sérti Magyarország gazdasági érdekeit, hogy év közben egyáltalán az adótörvényekhez hozzányúljunk, mert ha pozitívan nyúlnánk hozzá, ami pozitívan érinti a vállalkozásokat, meg a magánembereket, akkor azt mondom, hogy rendben. De az adótörvénycsomagnak, amit most beterjesztettek, jelentős része negatív hatással van a magyar gazdaságra, a magyar vállalkozásokra, vagy akár az idetelepült külföldi vállalkozásokra és a lakosságra is.
Tehát azt gondolom, hogy ezt az adótörvénycsomagot nem szabad tárgyalni, mert így is hiteltelen a kormányunk, most az államtitkár úr ezt nagyon jól tudja, meg akik a nemzetközi sajtóban is járatosak és olvassák a híradásokat. Egyszerűen katasztrófa, amit Magyarországon mi csinálunk évek óta az adótörvényekkel; és akkor hogy akarunk mi munkahelyet teremteni, hogy akarunk tőkevonzóak lenni, amikor a kormányzat, a pénzügyi kormányzat nem ismer mást, csak azt a tényt, hogy ha nincs elég pénz, akkor növelni kell az adókat. Csak azzal nem számolunk, hogy ha minél több cég zár be, nő a munkanélküliek száma folyamatosan, azok meg tartják a kezüket a különféle juttatásokért, segélyekért, ami a kiadási oldalt nagymértékben növeli. Tehát egyszerűen nem tudom megérteni a szocialista kormányzatnak a gazdasági filozófiáját, ami már az elmúlt hét évben bizonyította azt, hogy ahol van a mai magyar gazdaság és a magyar társadalom nagymértékben ennek a bűne, ennek az adókörnyezetnek a bűne, mert az adókörnyezet, meg a támogatási rendszer nagymértékben befolyásolja a gazdaság teljesítőképességét. Ha megölünk mindenkit, minden vállalkozást, cégeket vonultatunk ki az országból, lassan már nem lesz senki, aki adót termeljen.
Több fórumon jártam, mert időközi polgármester választás lesz a térségünkben. A fiatalok el vannak keseredve, azért mennek a Jobbik irányába a fiatalok, mert ott látnak valami perspektívát. Képviselőtársaim ti is a saját körzetetekben éltek és laktok és ti is beszélgettek emberekkel. Tehát nem tudom elképzelni azt, hogy a szocialista frakció egyszerűen bólintani tud erre a dologra - mert mindig az van, hogy akkor mondja meg az ellenzék, hogy honnan vesszük el a pénzt. Nézzük. Ezelőtt egy évvel is mindig az volt, hogy az ellenzék mondja meg, hogy akkor, ha az adókat nem emeljük, akkor honnan szedünk be több pénzt. Most kaptunk egy csomó pénzt az IMF-től meg az EU-tól, azt se tudjuk hova költi el a kormány, most ezzel lett volna mód és lehetőség arra, hogy a gazdaságot megpróbálni olyan irányba terelni az adórendszerünkön keresztül, ami fél éven, egy éven belül magasabb bevételt eredményezett volna az államnak. Most Keller államtitkár úr ingatja a fejét. Akkor kérdezzék meg Horn Gyulát, hogy annak idején, a Horn-kormány idején, amikor a társasági adót a felére csökkentették, a következő évben dupla bevétel lett. Kérdezzék meg Horn Gyula volt miniszterelnök urat, majd ő el fogja mondani önöknek a receptet. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm képviselő úr. Van-e még további vélemény? (Nincs jelzés.) Amennyiben nincs, akkor csak annyit tennék még hozzá. (Jelentkezésre.) Még van vélemény.
Szalay képviselő úr.
SZALAY FERENC (Fidesz): Csak egy egész rövidet kérdeznék. Államtitkár úr, úgy hozzávetőleg meddig fog állni ez az adótörvény, mikor módosítják újra, ez ügyben mit tud nekünk mondani, mert ez egy elég komoly gyakorlat.
A másik: hogy ha mi az önkormányzatoknál hasonlót csinálnánk és rendszeresen, év közben változtatnánk a mi kezünkben lévő adókat, minket jelentősen orrba vágnának a helyiek. Azt gondolom, hogy ezt jó lenne figyelni itt is, hogy a 2,5 millió forint árbevétel alatti kis mikrovállalkozásoknál az iparűzési adót egy kicsit csökkenthetjük, vagy elengedhetjük - mi ezt megtehetjük; ekkora lépésekben ott nem gondolkodhatunk, ki vagyunk szolgáltatva önöknek.
Lasztovicza Jenő képviselőtársam véleményét alátámasztom. Nem tudom, más településen hogy van, jönnek a cégek, hogy ütemezzük át az iparűzési adójukat, ütemezzük át az építményadójukat, ütemezzük át a gépjárműadójukat, nem tudják befizetni és a terheik nőnek. Biztos számolnak ezzel, hogy hányan fognak tönkremenni ebben a kilátástalan helyzetben.
Tehát azt szeretném kérdezni, hogy ön szerint úgy a jövő héten, két hét múlva, két hónap múlva, mikor nyúlnak bele még az adórendszerbe, ezt szoktuk meg, csakhogy készüljünk rá.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Két kérdésem lenne még az államtitkár úrhoz.
Az egyik az, hogy folyik-e bármilyen egyeztetés a szakmai szervezetekkel, mielőtt a törvényjavaslatot megtették például a turizmus terén; illetve végeztek-e nemzetközi elemzéseket, összehasonlításokat, hogy a versenytársaink jelen helyzetben mit tettek. Csak jelezném államtitkár úrnak - ha erre nem került volna sor -, hogy a környező országokban éppen ezzel ellentétes dolgok folynak, éppen adót csökkentenek. A turizmus terén Szlovákiában, Csehországban adócsökkentést hajtanak végre, de nagy országok is, mint Németország vagy Olaszország szintén adócsökkentésben gondolkodnak, hogy versenyképes maradhasson ez az ágazat. Dániában pedig nemes egyszerűséggel felfüggesztették az áfabefizetési kötelezettséget teljes mértékben ebben a szektorban.
Ha az elemzéseket nézték, államtitkár úr, akkor nyilván láthatták azt, hogy az étkezési utalványok kapcsán mind a Kopint-Tárki, mind a Szonda Ipsos és a GKI tanulmányai szerint óriási visszaesés várható, egyharmadára fog csökkenni a jegyeknek a száma és több tízezer állás fog megszűnni - a Szonda szerint hatvanezer munkahely fog megszűnni ezáltal.
Az üdülési csekk tekintetében ugyanez a helyzet, a versenytársaink: Szlovákia, Románia éppen most vezetik be az adómentes üdülési csekkeket annak érdekében, hogy a válság idején a belföldi vendégforgalmat meg tudják tartani, illetve esetleg növelni tudják.
És végül egy utolsó megjegyzés, az ENSZ Turisztikai Világszervezetének a legfrissebb adatai azt mutatják, hogy a turizmus még a válság idején is tudja húzni a gazdaságot egy feltétellel, ha az aktuális kormányok nem terhelik újabb adókkal.
Megkérném államtitkár urat, hogy az elhangzott kérdésekre válaszoljon.
Keller László államtitkár (PM) reflexiója az elhangzottakra
KELLER LÁSZLÓ államtitkár (Pénzügyminisztérium): Köszönöm szépen. Elnök Úr! Tisztelt Bizottság! Lasztovicza Jenő képviselő úrnak volt egy őszinte egy mondata, amit érdemes lenne hosszasan továbbgondolni, és érdemes lenne abban a mezőben erőteljesebb párbeszédet folytatni egymással, hogy vajon valóban van-e olyan helyzetben az ország költségvetése ebben a válságos időszakban, hogy itt mindazt a szociális rendszert, mindazt az ingyenes juttatást, szocialisztikus rendszert fenn lehet-e tartani, amit eddig fenntartottunk. Sajnálom, hogy erre nagyon nehezen kerül sor. Meggyőződésem, hogy ez a párbeszéd előbb-utóbb elkerülhetetlen pontosan abból a megfontolásból, amit képviselő úr nagyon felelősen mondott, ami a Jobbikot illeti.
Nyilvánvaló, hogy a kormány az elmúlt, lehet azt mondani másfél évben, amióta az adórendszer változtatásán gondolkodik, nagyon sok elemzést, nagyon sok szakértői véleményt meghallgatott és e tekintetben az amerikai rendszerből azért most különösen nem indokolt nekünk kiindulni - az egész válság kiindulópontja egyébként, lehet azt mondani, az a pénzpiac, amit az amerikaiak működtettek, tehát én most nem hiszem, hogy nekünk példát kellene arról venni. Az adózási rendszerük megbízhatóságáról nyilván lehet, tudjuk, hogy a mi adórendszerünk nagyon sok problémával néz szembe, például azzal, hogy nagyon szűk az adóbázis, kevés adófizetőre hárul adó- és járulékbefizetés. De a mai ülésen is csak az hangzott el, hogy hogyan lehetne valamilyen módon a költségvetési bevételeket még tovább gyengíteni, a költségvetési kiadásokat meg még tovább növelni, kivéve Kovács Ferenc képviselő úr, aki tett egy javaslatot az önkormányzati rendszerben lehetséges változtatásra - ezt mi szeretnénk egyébként, a kormány határozott elképzelése, hogy ebben változtatás legyen, de akkor ebben partnernek kell lenni, mert kétharmados törvényeket érint.
Ami a tanulmányokat illeti. Két számot szeretnék mindenképpen itt mondani az üdülési csekkekről: a szálláshelyekre fordított összeg, a magyarországi szálláshely szolgáltatásra fordított lakossági kiadások kevesebb, mint 10 százalékát teszik ki. Tehát akkor, amikor azt a félelmet fogalmazzák meg a képviselők, hogy ha itt az üdülési csekk járulékoltatva lesz és emiatt adott esetben kevesebbet fognak a munkaadók juttatni a dolgozóknak, akkor azt látni kell, hogy az arányok egészen mások; tehát addig, amíg 2007-ben a fogyasztási kiadásokból szálláshelyre 235 milliárdot fordítottak, ebből 20 milliárd forint volt az üdülési csekkből való juttatás, tehát ezt vegyék figyelembe.
A másik, hogy az üdülési csekk értékesítések mintegy háromnegyedét költik szálláshelyre, egyéb más részét pedig másra: közlekedésre, sportra, kultúrára, ami szintén fontos, tehát ezt nem akarom megkérdőjelezni. De azt kell világosan látni, hogy az ország nincs abban a helyzetben, hogy azt meg tudja engedni magának, hogy azt a sok-sok kedvezményrendszert, adómentes juttatási rendszert fenntartsuk az adórendszerben. Ezzel, bárki lenne kormányon a mai időszakban, szembe kellene nézni, tehát ezt nagyon szeretném kérni az ellenzéki képviselőktől is. Tudom, hogy nem egyszerű ezt megérteni, meg nyilván ellenzékben másképp lehet ehhez viszonyulni, de higgyék el, hogy ez gyakorlatilag pártpolitika független, hogy ezt a rendszert, amit mi kiépítettünk és évről évre ez az ingyenes juttatási rendszer bővült, fent tudjuk tartani.
Az elnök úr kérdésére: folyt egyeztetés elnök úr és az egyeztetés eredménye lett például az - eredetileg azt terveztük, hogy a teljes természetbeni juttatás adót- és járulékot viseljen. Most a benyújtott javaslat egy kompromisszumos javaslatot tartalmaz, tehát azt, hogy félig, a felében lehet teljes mértékben járulék és adómentesen juttatni ezeket a természetbeni juttatásokat, és a másik felére kell megfizetni. Ennek a végeredménye az, hogy ha eddig 100 forintért adtak természetbeni juttatást a dolgozóknak a munkaadók, most ebből, ha ugyanennyi összeget fog adni erre a célra, akkor 33 forintot kell adóba, járulékba fizetni és akkor 66 forintnak megfelelő természetbeni juttatás csapódik le a munkavállalóknál - ez a kompromisszum eredménye. Jó lenne, ha tovább tudtunk volna menni, de azt szeretném világosan látni, hogy egy nagyon fontos szempont van a finanszírozhatóságot illetően, hogy a GDP-arányos hiány a 3 százalék alatt kell, hogy legyen, és ha megnézzük az államháztartás alrendszereit, bizony nagyon kicsi a mozgástér.
Lasztovicza képviselő úr, az IMF hitelkeret nem használható fel arra, hogy további kiadásokat generáljunk. Az IMF hitelkeret az adósságnak a finanszírozását hivatott szolgálni, újabb kiadásokkal nem terhelhető ezáltal a költségvetés, tehát ez sajnos alternatív javaslatként nem hozható ide.
Elnök úr, nem akarom tovább húzni az időt, köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm a választásokat. Szavazásra tenném fel a kérdést.
Döntés az általános vitára való alkalmasságról
Ki az, aki támogatja az egyes adótörvények és azzal összefüggő egyéb törvények módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitára történő alkalmasságát, kérem, kézfelemeléssel jelezzék. (Szavazás.) 9. Köszönöm. Ki az, aki nem támogatja? (Szavazás.) 7. A bizottság többségi szavazatával támogatja.
Köszönöm államtitkár úr és köszönöm a Pénzügyminisztérium munkatársainak, hogy eljöttek.
Előadót kellene állítanunk. Pál Bélát javasolja egységesen a szocialista képviselőcsoport, tehát a többségi előadó Pál Béla képviselő úr lesz. A kisebbségi véleményt Lasztovicza Jenő képviselő úr mondja. Köszönöm.
A második napirendi pontunkra áttérünk, ami egy tájékoztató a tervezett adóváltoztatások idegenforgalmi vállalkozásokat érintő hatásairól; előterjesztő az Önkormányzati Minisztérium.
Köszöntöm Kovács Miklós államtitkár urat. Egy nagyon rövid és gyors kiegészítést kérnék szépen államtitkár úr.
Kovács Miklós államtitkár (ÖM Turisztikai Szakállamtitkárság) szóbeli kiegészítése
KOVÁCS MIKLÓS államtitkár (Önkormányzati Minisztérium Turisztikai Szakállamtitkárság): Tisztelt Bizottság! Tisztelt Elnök Úr! Tájékoztató az Országgyűlés Sport és turisztikai bizottsága részére a tervezett adó- és járulékmódosítások turisztikai hatásairól. Az előterjesztést a Szakállamtitkárság összeállította, a Szakállamtitkárság az előterjesztés tekintetében a tényekre szorítkozott, különös tekintettel arra, hogy ezt az adócsomagot a kormány elfogadta, illetőleg a parlamentnek benyújtotta. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm államtitkár úr. Képviselőtársaimat kérdezem, hogy az anyaggal kapcsolatban kérdésük, észrevételük van-e.
Kovács Ferenc úr ezt érintette a hozzászólásában az előző napirendi pontban. További hozzászólás? (Nincs jelzés.) Amennyiben nincs, akkor államtitkár úr megköszönjük a tájékoztató előkészítését és azt is, hogy eljöttek a bizottsági ülésre. Köszönöm szépen.
Az egyebek között van-e valakinek még javaslata. (Nincs jelzés.) Amennyiben nincs, akkor megköszönöm a részvételt, a bizottsági ülést bezárom. További jó munkát és szép napot kívánok mindenkinek.
(Az ülés befejezésének időpontja: 9 óra 10 perc)
|
Bánki Erik |
Jegyzőkönyvvezető: Turkovics Istvánné