STB-9/2009.
(STB-80/2006-2010.)
Jegyzőkönyv*
az Országgyűlés Sport- és turisztikai bizottságának
2009. április 29-én, szerdán, 8 óra 46 perckor
a Képviselői Irodaház V/520. számú tanácstermében
megtartott üléséről
Tartalomjegyzék
Napirendi javaslat *
Az ülés résztvevői *
A bizottság részéről *
Megjelent *
Helyettesítési megbízást adott *
Meghívottak részéről *
Hozzászólók *
Elnöki megnyitó, a napirend elfogadása *
A közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény módosításáról szóló 2008. évi CXI. törvény hatálybalépésével és a belső piaci szolgáltatásokról szóló 2006/123/EK irányelv átültetésével összefüggő törvénymódosításokról szóló törvényjavaslat (T/9354. szám) (Általános vita) *
Dr. Papp Imre szóbeli kiegészítése *
Egyes adótörvények és azzal összefüggő egyéb törvények módosításáról szóló törvényjavaslat (T/9179. szám) (A bizottság feladatkörébe tartozó kapcsolódó módosító javaslatok megvitatása) *
Tájékoztató a lovasturizmus fejlesztési stratégiáról *
Kérdések *
Dr. Kovás Miklós válaszai *
Lóska János kiegészítője *
Vélemények *
Tájékoztató a Reneszánsz Év programsorozat eredményeiről *
Rónai Iván szóbeli kiegészítése *
Boros Géza tájékoztatója *
Rónai Iván válaszai *
Boros Géza kiegészítője *
Tájékoztató a kulturális turizmus éve kampányévről *
Szűcs Balázs szóbeli kiegészítése *
Kérdések, vélemények *
Válaszok *
Tájékoztató a nemzeti turizmusfejlesztési stratégia végrehajtásának aktuális kérdéseiről *
Dr. Kovács Miklós tájékoztatója *
Kérdések *
Válaszok *
Vélemények *
Egyebek *
(Általános vita)
(A bizottság feladatkörébe tartozó kapcsolódó módosító javaslatok megvitatása)
Előterjesztő:
ÖM Turisztikai Szakállamtitkárság képviselője
Előterjesztő:
Oktatási és Kulturális Minisztérium képviselője
Előterjesztő:
Magyar Turizmus Zrt. képviselője
ÖM Turisztikai Szakállamtitkárság képviselője
Előterjesztő:
ÖM Turisztikai Szakállamtitkárság képviselője
Elnököl:Bánki Erik (Fidesz), a bizottság elnöke
Pál Béla (MSZP), a bizottság alelnöke
Dr. Horváth Klára (MSZP)
Koscsó Lajos (MSZP)
Mohácsi József (MSZP)
Nagy Jenő (MSZP)
Dr. Világosi Gábor (SZDSZ)
Helyettesítési megbízást adott
Páva Zoltán (MSZP) Mohácsi Józsefnek (MSZP)
Nagy Imre (MSZP) Nagy Jenőnek (MSZP)
Tóth József (MSZP) Koscsó Lajosnak (MSZP)
Dr. Tóth József (MSZP) Pál Bélának (MSZP)
Lasztovicza Jenő (Fidesz) Bánki Eriknek (Fidesz)
Dr. Gyenesei István (független) dr. Világosi Gábornak (SZDSZ)
Dr. Papp Imre szakállamtitkár (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium)
Dr. Kovács Miklós szakállamtitkár (Önkormányzati Minisztérium)
Lóska János elnök (Magyar Lovas Turisztikai Szövetség)
Rónai Iván főosztályvezető-helyettes (Oktatási és Kulturális Minisztérium)
Boros Géza főosztályvezető-helyettes (Oktatási és Kulturális Minisztérium)
Lengyel Roland (Hungarofest Kht.)
Szűcs Balázs vezérigazgató-helyettes (Magyar Turizmus Zrt.)
(Az ülés kezdetének időpontja: 8 óra 46 perc.)
Elnöki megnyitó, a napirend elfogadása
BÁNKI ERIK (Fidesz), a bizottság elnöke, a továbbiakban ELNÖK: Sok szeretettel köszöntök mindenkit a Sport- és turisztikai bizottság mai ülésén.
A mai ülésre szóló napirendi pontokat tartalmazó meghívót képviselőtársaim megkapták írásban. Kérdezem, hogy az írásban megküldött napirendhez képest van-e egyéb javaslatuk. (Nincs jelentkező.) Amennyiben nincs, akkor kérdezem, ki az, aki elfogadja ebben a formájában a mai ülés meghívóját, az kézfelemeléssel jelezze. (Szavazás.) Köszönöm. A döntés egyhangú.
A jelenléti ív alapján megállapítom, hogy a bizottság határozatképes.
Az 1. napirendi pontunk a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény módosításáról szóló... hosszú törvényjavaslat általános vitára történő alkalmassága. Itt egy nagyon hosszú és elég salátajellegű törvényjavaslat-csomagot kaptunk, amelynek van turizmusra vonatkozó része is, éppen ezért tartottuk fontosnak, hogy a szóbeli kiegészítésben elsősorban az előterjesztő arról beszéljen, ami bennünket érint, tehát a turizmus területeit, vendéglátást szabályozó részletekről kérném, hogy majd a szóbeli kiegészítésükben feltétlenül tegyenek néhány gondolatot.
Meg is adom a szót az előterjesztőknek a kiegészítésre. Parancsoljon!
Dr. Papp Imre szóbeli kiegészítése
DR. PAPP IMRE szakállamtitkár (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Köszönöm, elnök úr. Tisztelt Bizottság! A parlament december 15-én fogadta el a Ket. módosítását, ezt vezetjük végig a jogrendszeren időrendi sorrendben az egyes törvényeken, ideértve a belső piaci szolgáltatásokkal kapcsolatos irányelvet is. A lényege, hogy a Ket.-módosítás október 1-jei, illetve az irányelv december 28-i harmonizációjához szükséges módosításokat szerkesztettük ide.
Mindaz igaz, amit elnök úr elmondott a felvezetőjében, hiszen a bizottság feladat- és hatáskörébe tartozó törvények is a csomag részei. Ennek kapcsán azt kell mondanom, hogy az irányelvnek megfelelően számos olyan területen, ahol ma engedélyezés van, bejelentéssé alakul át a rendszer, így megtalálható ez a lovasszolgáltatónál, az idegenvezetőnél, a bevásárlóközpontban kereskedelmet kiszolgáló szolgáltatói tevékenységnél, illetve a hivatásos sportolók igazolásához kapcsolódó kereskedelmi ügynöki tevékenységnél is. Érintjük leginkább a sporttörvényben, illetve a kereskedelmi törvényben a bizottság feladat- és hatáskörébe tartozó ügyeket. Ami engedélyköteles marad ebben a műfajban, az a szálláshely-szolgáltatás, illetve az utazásszervezői tevékenység.
Bármilyen kérdésükre rendelkezésükre állunk. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm a kiegészítést. Kérdezem a képviselőtársaimat, hogy van-e kérdésük. (Pál Béla jelentkezik.) Pál Béla alelnök úr, öné a szó.
PÁL BÉLA (MSZP), a bizottság alelnöke: Nekem javaslatom lenne, ha mód van rá, mivel körünkben tartózkodik Kovács Miklós szakállamtitkár úr, ha egy néhány mondatot szólna arról, hogy véleménye szerint ez a továbbiakban a turizmus szakterületet érintően milyen módon szabályozható, az én véleményem szerint rendeletekben igen, de jó lenne, ha a szakállamtitkárság vezetőjét is hallanánk arról.
ELNÖK: Alelnök úr, ennek nincs semmi akadálya. Államtitkár úr, fáradjon oda egy mikrofonhoz, és alelnök úr kérdése kapcsán kérem, hogy adja meg a szükséges válaszokat.
DR. KOVÁCS MIKLÓS szakállamtitkár (Önkormányzati Minisztérium): Nagyon szépen köszönöm. Tisztelt Elnök Úr! Köszöntöm a bizottságot. A belső piaci szolgáltatásokról szóló irányelvvel kapcsolatos jogalkotás folyamatába kezdettől bekapcsolódott a szakállamtitkárság. Különös tekintettel a már említett utazásszervezői és szálláshely-üzemeltetői tevékenységre, a mi javaslatunk alapján került megfogalmazásra a jelenlegi változat. Nyilvánvalóan különbséget kell tenni a letelepedett szolgáltatók vagy a határon átnyúló szolgáltatók szempontjából arra, hogy engedélyezési vagy pedig bejelentési kötelezettség kapcsolódjon egy tevékenységhez, ezért mi egyébként egyetértünk az itt elmondottak alapján az utazásszervezésnek és a szálláshely-üzemeltetésnek az engedélyhez való kötöttségével, pontosabban ennek a jövőben való fenntartásával, és tudomásul vesszük a többi tevékenységre vonatkozó szabályozás megváltozását. Az irányelv lényege egyébként a piac szolgáltatások előtti megnyitása.
Ami az alelnök úr kérdésére vonatkozik, a belső piaci szolgáltatásokról szóló irányelv a turisztikai szolgáltatások kereskedelmi törvényben való szabályozottságával kapcsolatosan is vethet fel kérdést természetesen. Itt lehetőség nyílna arra vonatkozóan, hogy a turisztikai szolgáltatásokra vonatkozó szabályozás egy önálló törvényben, a kereskedelmi törvény helyett esetleg a turisztikai törvényben is megjelenjen vagy ott jelenjen meg. Korábban a kereskedelmi törvényben voltak szabályozva a turizmus azon tevékenységei, amelyekről a piaci viszonyokhoz, a nyereséghez kötődő tevékenységek voltak, és a turizmus törvénytervezetével kapcsolatosan felvetett hiányosságok is alapvetően arra irányultak, hogy nem a turizmustörvényben, hanem a kereskedelmi törvényben kerültek szabályozásra ezek a tevékenységek.
Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm, államtitkár úr. További kérdések vannak-e? (Nincs jelzés.) Én annyit kérdeznék csak, akár szakállamtitkár úrtól is vagy az előterjesztőtől, hogy elsősorban nálunk a turisztikai szakmai szervezetekkel történt-e bármilyen egyeztetés a törvényjavaslat előkészítési szakaszában, mielőtt maga az anyag véglegesen elkészült volna.
DR. KOVÁCS MIKLÓS szakállamtitkár (Önkormányzati Minisztérium): Természetesen, mind a Magyar Utazási Irodák Szövetségével, Szállodaszövetséggel és a Magyarországi Idegenvezetők Szövetségével is folytak egyeztetések erről.
ELNÖK: Köszönöm. További kérdés van-e? (Nincs jelentkező.) Amennyiben nincs, a bizottság tagjait kérdezem, hogy ki az, aki általános vitára alkalmasnak tartja a törvényjavaslatot, az kérem, kézfelemeléssel jelezze. (Szavazás.) 9. Köszönöm. 1 tartózkodás mellett a bizottság általános vitára alkalmasnak tartja a törvényjavaslatot.
Köszönöm az előterjesztőknek, hogy eljöttek. A napirendi pont vitáját lezárom.
Alelnök úr, előadót megjelöltök a törvényjavaslathoz? (Pál Béla: Mohácsi József képviselő úr.) A bizottság tagjait kérdezem, ki az, aki egyetért a javaslattal. (Szavazás.) Köszönöm, egyhangú döntés, Mohácsi József lesz az előadó, aki a bizottsági véleményt képviseli az általános vita során.
Írásban ugyan van egy 2. napirendi pontunk, az adótörvényekkel összefüggő kapcsolódó módosító indítványok, azonban a bizottság hatáskörébe tartozó kapcsolódó módosító indítvány nem került benyújtásra az általános vita lezárásáig, ezért igazából itt érdemben nem kell egyetlen módosítóról sem szavaznunk.
Tájékoztató a lovasturizmus fejlesztési stratégiáról
Egyből áttérhetünk a 3. napirendi pontra, amely tájékoztató a lovasturizmus fejlesztési stratégiáról. Előterjesztő az Önkormányzati Minisztérium turisztikai szakállamtitkársága. Államtitkár urat megkérem, hogy fáradjon az asztalhoz, és arra kérem, hogy amennyiben az anyaggal kapcsolatban van szóbeli kiegészítése, azt most tegye meg.
Dr. KOVÁCS MIKLÓS szakállamtitkár (Önkormányzati Minisztérium): Köszönöm, elnök úr. Tisztelt Bizottság! A szakállamtitkárság nevében köszönöm szépen a lehetőséget, hogy a lovasturizmus fejlesztési stratégiáról nagyon röviden szólhatunk.
A kiküldött anyaghoz szóbeli kiegészítést nem kívánok tenni, néhány pontosítást azonban mindenképpen, egyben elnézést is kérve a bizottságtól. A 7. oldalon a lovasturizmus fejlesztésének eredményei fejezetrészben néhány mondatban jelen idő szerepel a múlt idő helyett, így például a 2009. január 12-én hatályba lépő rendelkezéssel kapcsolatosan. Természetes, hogy ez esetben már a múlt idő indokolt.
Szeretném hangsúlyozni még az utolsó bekezdésben foglaltak szerint azt, hogy nagyon sikeres volt az agrárágazattal való együttműködés az Új Magyarország vidékfejlesztési program keretében kiírt pályázatok szempontjából. A legfrissebb adatok szerint a feldolgozás előrehaladtával mintegy 1574 pályázat érkezett be, természetesen nemcsak lovasturisztikai szolgáltatásokra, hanem általában a vidéki, falusi turizmus keretébe tartozó szolgáltatásokra vonatkozóan, de a lovasturizmust illetően is. Mindenképpen sikeres volt az együttműködés. Az egyeztetések folynak a regionális operatív programokat irányító hatóság és az Új Magyarország vidékfejlesztési programot irányító hatóság között e tekintetben. Ezt szeretnénk a jövőben is folytatni.
Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm a kiegészítést, államtitkár úr. Kérdezem a bizottság tagjait, hogy kinek van véleménye az előterjesztéshez, vagy esetleg van-e kérdése azt megelőzően még államtitkár úrhoz mint előterjesztőhöz. (Pál Béla jelentkezik.) Pál Béla alelnök úr jelezte, hogy szót kér. Öné a szó, alelnök úr.
PÁL BÉLA (MSZP): Köszönöm szépen. Tulajdonképpen három területre vonatkozó kérdést szeretnék feltenni. Az egyik az, hogy van-e arra valami összegzett információ, hogy a lovasturizmus fejlesztésére egyrészt az Új Magyarország fejlesztési terv keretében abból a 300 milliárd forintból, amely a ROP-okban található, megközelítőleg mekkora összeg fordítható, hiszen tudom azt, hogy a lovasturizmus fejlesztésének egy jelentős része a regionális operatív programokba került, mint ahogy nálunk is ez szerepel. A másik, hogy ez jelenti-e azt, hogy a LEADER-programból kizáródott ez a terület, azaz Új Magyarország vidékfejlesztési terv tervprogramjaiból. Ez volt a második, ez a kettő, amit kérdeztem.
A harmadik a következő öt lesz. Azt szeretném kérdezni, hogy nagyon fontos területe a jövőbeni lovasturizmusnak és azt gondolom, természetesen a lovasturizmus fejlesztésének is, hogy milyen az iskoláskorúak lovasoktatásának megszervezése, amely természetesen nem önmagában a turisztikai szakállamtitkárság feladata, de vannak ezzel kapcsolatban egyeztetések, például olyan helyeken, ahol nincs tornaterem, mondjuk azokkal az iskolákkal, ahol ennek valamiféle bevezetésére, összehangolására szükség van. Ugyanez vonatkozik a lovasterápiás lovaglásra is, azzal a kitétellel, hogy mindkettővel kapcsolatban kérdezem, hogy elérhető-e az oktatási tárcánál, hogy ezt valamilyen formában támogassa, ösztönözze.
Az utolsó az, hogy most került sor az erdőtörvény módosítására. Hogy látja, szakállamtitkár úr, hogy az erdőtörvény jelenlegi módosítása ad-e lehetőséget arra, hogy a lovasok, akik bizonyíthatóan a legkörnyezetkímélőbb módon használják az erdőt, az eddigi kötöttségeket vagy az eddigi kötöttségeket kivéve a jelenlegi erdőtörvény alapján nyugodtan használhatják az útvonalakat? Ezt azért is tartom fontosnak, mert Magyarország évekig ezért is nagyon vonzó szempont volt a nemzetközi közönség számára, mert nálunk viszonylag komolyabb kötöttség nélkül lehetett kiváló terepeken lovagolni. Ennek a korábbi erdőtörvény sok tekintetben gátja volt, teljesen érhetetlen módon. Most kérdezném, hogy a jelenlegi erdőtörvény tükrében ezt hogy látja.
ELNÖK: Köszönöm. Mohácsi József képviselő úr!
MOHÁCSI JÓZSEF (MSZP): Köszönöm a szót, elnök úr. Nekem nem kérdésem van, hanem véleményem. A lovasturizmus termékfejlesztési stratégiája egy kiváló anyag, gratulálok a minisztérium illetékes csoportjának, illetve a Lovas Turisztikai Közhasznú Szövetségnek is. Nagyon részletes és nagyon precíz anyagot kaptunk, ami nemcsak a múlttal, hanem a jövővel is konkrétan foglalkozik.
Éppen Horváth Klára képviselő asszonytól kérdeztem a pontos nevét az Overdose-nak, hogy el ne hibázzam, ami nyilván ebben a sportban is egy olyan vonzerőt fog jelenteni, mint akár a jégkorong... (Pál Béla: Az a versenysport, bocsánat!) Oké, de ettől függetlenül a turisztikában a vonzalom a versenysporttal, ez olyan, mint a futballban. Úgy tudom, hogy nemcsak turisztikai, hanem sportbizottság is vagyunk, úgyhogy ebbe beletartozik a verseny is, és nyilván az a vonzerő, amit ez jelent, habár még nincs eldöntve, hogy kik fogják learatni a babérokat, a magyarok vagy a szlovákok, de bízzunk benne, hogy akár mind a ketten.
Ettől függetlenül gratulálok az anyaghoz, teljesen átlátható, komplett és ha ezt be is tudjuk váltani... Nyilván, amiben tudunk, mi is segítünk.
Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Van-e további kérdés? (Senki sem jelentkezik.) Nekem is lenne két kérdésem államtitkár úrhoz. Az egyik kérdésem részben kapcsolódik alelnök úréhoz, hogy a gyermek korosztály lovaglással való intenzív kapcsolatát hogyan tudjuk megteremteni.
Történtek-e tárgyalások esetleg az Oktatási Minisztériummal annak érdekében, hogy bizonyos iskolákban tanórai keretek között történhessen lovasoktatás? Arra gondolok elsősorban, amely intézmények a sportiskolai jelleget fölveszik, és vállalják azt, hogy bár többletráfordítással, de mindennapos testnevelést oktatnak az általános iskolában. Lehetne kapcsolódni ilyen speciális lovasoktatási programokkal, ami rendkívül fontos lenne, hiszen itt lehetne megteremteni azt a bázist, amely a későbbiekben mind a lovassport, mind a turizmus számára egy komoly igénybevevő kört jelenthetne.
A másik kérdésem a stratégia végleges elfogadásával kapcsolatos. 2008 februárjában a bizottság már tárgyalta a stratégia tervezetét. Akkor is, ahogy most is, a hozzászólások alapján szinte minden képviselőtársam támogatta és jónak tartotta a kezdeményezést. Kérdésem az, hogy mi okozta, hogy ilyen későn történt ennek az elfogadása, tehát közel egy év telt el a stratégia előkészítése és elfogadása között. Mi történt ez alatt az idő alatt? Mi indokolta ezt a csúszást?
Még egy kérésem lenne. Lóska János úr itt ül közöttünk, aki a Magyar Lovas Turisztikai Szövetség elnöke. Őt is kérdezném arról, hogy neki mi a véleménye erről a stratégiáról, mennyiben szolgálja ez a szolgáltatók érdekeit, és valóban úgy van-e, ahogy mi is látjuk, hogy erre kiválóan lehet építeni. Nyilván ennek is majd az lesz a próbája, amikor az intézkedési tervben meghatározott pontokat végre kell hajtani, amelyek között azért elég sok olyan van, ami 2009-es kezdést jelent. Hál' istennek van négy olyan régió, amit már államtitkár úr is, alelnök úr is megjegyzett, ahol már most is vannak a regionális operatív programokban támogatási források, de nem lenne baj, ha a következő költségvetés kapcsán esetleg új források után is tudnánk nézni.
Van-e további kérdés? (Senki sem jelentkezik.) Amennyiben nincs, akkor megkérem államtitkár urat, illetve majd elnök urat, hogy válaszoljanak az elhangzott kérdésekre.
DR. KOVÁCS MIKLÓS szakállamtitkár (Önkormányzati Minisztérium): Tisztelt Elnök Úr! Köszönöm szépen a kérdéseket. Pál Béla alelnök úr kérdéseivel kezdeném, időrendi sorrendben haladnék.
Ahogy valóban említés történt róla, Dél-alföld, Dél-Dunántúl, Észak-Magyarország és Közép-Dunántúl régiókban a támogatható turisztikai tevékenységek közé került a lovasturisztikai tevékenységek támogatása, illetve a lovasturisztikai infrastruktúra kialakításának a fejlesztése. Erre vonatkozóan én nem ismerek konkrétan erre a célra elkülönített keretösszegeket. Nyilván a pályázók száma és igénye fogja ezt majd a későbbiek során meghatározni.
Ahogy említettem, és ahogy az anyagban is leírtuk, a két irányító hatóság között megállapodás történt a finanszírozásra vonatkozóan. Tehát az FVM nem kifogásolja, ha a ROP hatáskörébe tartozó, tehát 5000 lélekszámnál nagyobb településeken a lovasturisztikai támogatásokat a regionális operatív programokból támogatják. Nyilvánvalóan ebben az esetben nem a másik támogatási forma működik, hanem az európai uniós források, pontosabban a regionális operatív programok forrásai. Úgy gondolom, ezt fogom ellenőrizni, és alelnök úr türelmét kérem, hogy a LEADER-ből megvalósuló fejlesztésekre is vonatkozik-e ez. Úgy gondolom, hogy igen, de természetesen ezt nekem ellenőriznem kell.
Az iskolai oktatással kapcsolatosan az intézkedési tervben foglaltak az irányadók. Két fő terület van. A gyakorlati képzés mellett szeretnénk a lovas hagyományokkal, a lóval kapcsolatos történelmi hagyományokkal és a lovas kultúrával kapcsolatos információk átadását és oktatását is erősíteni. Így egyeztetést fogunk kezdeményezni - ez az egyeztetés még nem kezdődött meg - az Oktatási és Kulturális Minisztériummal a lovaglás oktatásnak a nemzeti alaptantervbe történő beépítéséről. Ezt a kérdést egyébként az elnök úr is feltette. Mindenképpen szeretnénk ebben előrelépni. Úgy gondolom, hogy a lovasszövetségek támogatását is bírjuk ezen célok elérése érdekében. (Bánki Erik elhagyja a termet.)
(Az ülés vezetését Pál Béla, a bizottság alelnöke veszi át.)
Korábban is már, a lovasstratégiától függetlenül is törekvés volt az, hogy a tereplovaglás lehetőségeit és a túralovaglás lehetőségeit terjesszük ki lehetőség szerint olyan területekre, ahol ez korábban nem működött megfelelően. Így a szabad tereplovaglás lehetőségeinek biztosítása nem véletlenül került be az intézkedési tervbe. Itt a Környezetvédelmi és Vízügyi és a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztériummal és természetesen az illetékes önkormányzatokkal szükséges egyeztetni. Ez egy olyan terület, amely, mint ahogy a felsorolásból is kiderül, nem elsősorban a szakállamtitkárság hatókörébe tartozik, hiszen építési engedélyezési szabályok, eljárások is idetartoznak. Úgy gondolom, bár az erdőtörvény módosításának pontos részleteit én sajnos nem ismerem, hogy ez egy nagyon fontos területe lesz a lovasstratégia végrehajtásának, a szabad tereplovaglás lehetőségeinek biztosítása.
Köszönöm szépen elnök úr javaslatát arra vonatkozóan, hogy az intézkedési tervben is ez megfogalmazásra kerül, hogy tanórai keretek között javasoljuk a lovaglással kapcsolatos ismeretek oktatását.
Most nincs bent elnök úr, de a következő kérdésére is szeretnék válaszolni. Mi okozta, hogy a lovasstratégia elkészítése és az elfogadása között közel egy év telt el? Ennek oka az volt, hogy mi a lovasstratégia elkészítését követően szerettük volna a Nemzeti Turisztikai Bizottságon belül - akkor még Országos Idegenforgalmi Bizottság volt a neve - a Magyar Turisztikai Egyesület lovasturisztikai szakosztályát, tagozatát bevonni ebbe a társadalmi egyeztetésbe, és szakmai véleményt, álláspontot kértünk tőle. Ezt az álláspontot nagyon hosszú ideig nem kaptuk meg, ezért aztán úgy döntött a szakállamtitkárság, hogy ennek az álláspontnak az ismerete nélkül terjeszti újra a nemzeti turisztikai bizottság elé a stratégiát, és akkor ezzel került elfogadásra ez a stratégia.
Köszönöm szépen.
PÁL BÉLA (MSZP), a bizottság alelnöke: Köszönöm szépen. Elnök úrnak halaszthatatlan közfeladata ellátása miatt kellett rövid időre távoznia. Addig magamhoz veszem az ülés vezetését. Megkérem Lóska János urat kiegészítőjének megtartására.
LÓSKA JÁNOS elnök (Magyar Lovas Turisztikai Szövetség): Tisztelettel köszöntöm a bizottságot, és nagyon szépen köszönöm mindazt a segítséget, amit a bizottságtól mindenkor a hosszú évek alatt megkaptunk a lovasturizmus ügyében.
Rögtön azzal kezdem, hogy Mohácsi képviselő úrnak is köszönöm azt, amit az anyaggal kapcsolatban mondott. Ennek az anyagnak az "elkövetésében" részt vettem. Együttműködtünk a szakállamtitkársággal és a Magyar Turizmus Zrt.-vel, csakúgy, mint hosszú évek alatt mindig. Úgy gondolom, hogy lovas kérdésben nagy konszenzus van az idegenforgalomban, aminek mi nem tudunk eléggé örülni. Majdnem minden javaslatunkat, amit a bizottságtól kérünk, támogatnak, illetve minden javaslatunkat támogatják.
Egy helyen nem volt megkérdezve a Magyar Lovas Turisztikai Szövetség, az az erdőtörvény volt, ami egy jelentős korlátot szabhat a magyarországi lovasturizmusnak. (Dr. Világosi Gábor megérkezik az ülésre.) Ott külön Pál Béla úrnak a segítségét megköszönném, aki azonnal koordinálta ezt a kérdést, és megpróbáltunk egy módosító javaslatot beadni, ami sajnos ebben a pillanatban is csak részleges.
Arra hívnám föl a figyelmet, hogy a magyarországi lovasturizmusnak meghatározó eleme az, amit az államtitkár úr is elmondott, hogy a szabad tereplovaglás lehetőségeit biztosítsuk. Pál Béla urat újra meg fogom kérni, hogy próbáljon meg egyeztetni az erdészeti hatóságokkal. Az erdészeti hatóságnak és azt gondolom, hogy Magyarországnak ezt az egészen kiváló és egyedi szerepét, amit a lovasturizmusban elért vagy elérhet a jövőben, nem szabadna föladni ilyen, igazából megalapozatlan korlátozásokkal. Tehát az anyaggal kapcsolatban a válaszom az elnök úrnak, hogy részt vettünk benne. (Bánki Erik visszatér az ülésterembe.)
(Az ülés vezetését Bánki Erik, a bizottság elnöke veszi át.)
Úgy gondolom, hogy az anyag szolgálja a magyarországi lovasturizmus fejlődését, és mindenki együttműködött benne. Nagyon fontos és nagy komoly mérföldkő volt, hogy sikerült az Önkormányzati Minisztérium és a bizottság segítségével is a lovasszolgáltatásokról szóló jogszabályt most már lefektetni. Ebben bőven van arra idő, a meglévő lovasvállalkozások a képzés tekintetében három évet kaptak, hogy fölkészüljenek arra, hogy hatósági engedéllyel, bejelentéssel - a kereskedelmi törvény alapján már látjuk -, tehát nem egy különös nagy teherrel lépjenek be a szolgáltatási körbe, ami jelentősen fogja a fegyelmezettséget és a szolgáltatás minősítését is javítani. Párhuzamosan ezzel fejleszteni szükséges és kell, fenn kell tartani a patkós minősítési rendszert, ami egy piaci kategória, és nem is törvényi kötelezettség, tehát továbbra is fenntartjuk a patkós minősítési rendszert. Nyilván ez egy nagy támogatás. A képzésekben pedig születtek már megállapodások egyetemekkel, főiskolákkal, OKJ-s képzésekkel.
Alkalmanként biztos fogunk képviselői segítséget kérni ezekhez egyedi esetekben, de komoly és nagy mérföldkő volt az, hogy jogilag szabályozva van most már a lovasturizmus ügye kerettörvényként, és lehet, hogy lesznek rajta módosítások, de hát ezt egy jogszabálynál tudomásul kell venni, hogy az élet változik, és hogy azt megfelelőképpen módosítsuk, az lehetséges.
Az iskolai képzésről annyit szeretnék elmondani, hogy hosszú-hosszú évek óta, inkább azt mondanám, hogy évtizedek óta mi is fontosnak tartjuk a lovasoktatás népszerűsítését és bevezetését. A Magyar Lovas Turisztikai Szövetség nem tudott mást tenni, néhány beszámolóban már elmondtam, mint hogy elindítottunk egy kampányt "a ló iskolába megy" címmel. Ez "a ló iskolába megy" azt a kis könyvet jelentette, amit a képviselő uraknak és hölgyeknek már odaadtunk, és azt jelenti, hogy ma is társadalmi munkában jó néhány aktivistánk járja az országot, és szívesen mennek el mindenhová, amit meg tudunk szervezni a környéken, ahol van egy komplett, kész anyagunk, ami a lóról szól, általában a lóról és általában a lovas kultúráról, és megfelelő felkészültségű embereink vannak ott. Egy rövid időszak alatt a Magyar Turizmus Zrt. tudta támogatni, azt hiszem, az első 300 iskolában való megjelenésünket. Most nagyon szeretnénk, ha ezt folytathatnánk ezen az ürügyön, mert azt láttuk, hogy még pénzünk nincs annyi, hogy a lovasoktatást bevezessünk, de azt a segítséget fel tudjuk ajánlani a lovasszolgáltatók nevében, hogy ott, ahol a lovasoktatást hajlandóak az iskolai programba a Nemzeti Alaptanterv módosításával valamilyen formában bevenni, és ebben szakmai segítséget nyilván szívesen adunk, ott a közelben lévő és minőségileg is elfogadható lovasszolgáltatók egészen biztosan kedvezménnyel fognak főképpen a szezonmeghosszabbítás miatt bizonyos időszakokban a programban részt venni és ezt a programot segíteni. Tehát mi nagyon szívesen, és azt is megtehetem most, hogy a magyar lótenyésztő és lovasszervezetek nevében is nyilatkozzam, ami az összes társadalmi lovasszervezetet képviseli, mert annak alelnöke vagyok, tehát a teljes lovastársadalom abszolút segítséget vár és ajánl föl annak ügyében, hogy az iskolai lovasoktatást be tudjuk vezetni, szakmai anyagokkal és személyes közreműködéssel is.
Még egy dolgot. Kértek tőlünk már bizonyos tekintetben állásfoglalásokat. Nagyon sok pályázat érkezett be az MVH-hoz, ami azt jelenti, hogy nagyon nagy érdeklődés van továbbra is a lovasturisztikai komplex szolgáltatásokra, mert a szálláshelyfejlesztés a lóval együtt megy. Azt nem mondhatnám, hogy a ló nagyon könnyű helyzetben van, nemcsak Magyarországon, hanem Európában, ezzel számolnunk kell, remélem, hogy ebből azért valahogy ki lehet majd keveredni.
Továbbra is nagy az érdeklődés a gyerekek körében a lovasturizmus iránt.
A ROP-ba való felvétele pedig, azt gondolom, hogy az 5000 fölötti településeknek segít, mert nekünk eddig az volt a legnagyobb bánatunk, hogy az Új Magyarország vidékfejlesztési programban az 5000 alatti települések kaphatták meg ezeket a segítségeket, most pedig a ROP-on keresztül remélhetőleg a városkörnyéki és az 5000 fő fölötti települések is megkapják. A célok ugyanazok, itt csak a település-lélekszám az, ami elválasztotta az én értelmezésemben. Remélem, hogy jól értelmeztem, ha nem, akkor elnézést kérek, de azt gondolom, hogy ez így van.
Azt a szakállamtitkár úr elmondta, most kaptuk a hírt az MVH-ból, hogy 1574 pályázat van az ÚMVP-ben, és ha a ROP megjelenik, akkor ugyanennyire lehet számítani. Ez minőségi fejlődést fog okozni.
Nagyon köszönjük azt a pályázatkiíróknak, hogy beleírták, hogy a meglévő, illetve a fejlesztés végén a szolgáltatásnak meg kell felelni egy hárompatkós minőségi kategóriának. Nyilván arra fel kell hívnom a figyelmet, hogy a monitoringozását is meg kell szervezni, tehát ahová kimentek a költségvetési állami pénzek, azoknak az ellenőrzését, a megfelelő lovasturisztikai célra való hasznosulását ellenőrizni kell, már csak azért is, és ez egy sportbizottság is, tehát a sport területével is foglalkozik, el kell hogy mondjam, hogy vannak olyan visszásságok és voltak is korábban, hogy azért adtak be lovasturisztikai pályázatot sportegyesületek, mert nem volt a sportegyesületeknek támogatása. Tehát most is vannak olyan helyzetek, ahol átfedések vannak a sport és a lovasturizmusban szolgáltatók tekintetében, de ha jól érzékelem, kizárólag sportra nincsenek meg a megfelelő támogatási formák, és így bizonyos sportterületen működők, bár jogos lenne az igényük az utánpótlás-nevelésre, kénytelenek belesodródni abba, hogy lovasturisztikai oldalról próbálnak meg pályázathoz jutni. Esetleg ennek a tisztázását javasolnám, hogy tekintsék át azok, akiknek ezt át kell tekinteni.
Még egyszer, köszönöm szépen a lehetőséget, hogy megszólalhattunk, meg köszönjük szépen azt is, hogy bennünket majdnem mindig támogatnak. Remélem, ez egy nemzeti ügy.
Egy mondatot szeretnék még az Overdose-ról mondani, mert bár valóban a lóversenyzéshez tartozik, soha olyan marketingereje a lónak nem volt, mint amit az Overdose jelentett. A New York Herald Tribune-nak a címoldalán volt az Overdose, amire 1930 óta nem volt ilyen a példa, és az egész világ lázban ég egy versenyló miatt. Ez is látszik, egyetlen egy jó ló volt, egyetlen egy, azonnal 25 ezer ember érkezik ki a pályára, azonnal rá lehet döbbenni, hogy a fogadási rendszer megfelelő kiépítésével működtethető, és valószínűleg nem célszerű a teljes privatizációja a magyar lóversenyzésnek, nem gondolnám, hogy teljesen szükséges. Nyilván ezt át kell tekinteni, és sommás kijelentést ebben az ügyben nem tennék, de elveszíteni ezeket az értékeket nagyon nagy kár lenne, mert ami már egyszer elveszett, az nem pótolható, tehát egy beszántott galopp-pálya sohasem lesz többet galopp-pálya. És ez lovasturisztikai érdek is, mert nagyon sok ember látja, érdeklődik.
Köszönöm.
ELNÖK: Köszönöm, elnök úr, és köszönöm államtitkár úrnak is a kérdésekre adott válaszokat. Kérdezem képviselőtársaimat, hogy van-e véleményük az előterjesztéssel kapcsolatban. (Pál Béla jelentkezik.) Pál Béla alelnök úr, öné a szó.
PÁL BÉLA (MSZP), a bizottság alelnöke: Köszönöm szépen. Először meg kell hogy kövessem Mohácsi József képviselőtársamat a közbekottyantásomért, mert annyira a túralovaglásra és az utánpótlásra koncentráltam, hogy ez kiesett a látókörömből, de valóban így van. Viszont az, amit ő mondott, még jobban aláhúzza annak a fontosságát, amiről szeretnék szólni és szóltam a korábbiakban, hiszen ha ilyen hallatlan reklámértéke van Overdose-nak még egyéb más erénye mellett, aminek méltatására itt még külön kitérhetnénk, ez még inkább felhívja a figyelmet arra, hogy azt a képet adja újra Magyarországról, hogy itt milyen fontos a lovaglás, milyen fontos a ló, hogy tényleg a magyarok és a ló szeretete összekapcsolódott. Tehát ez még inkább szükségessé teszi azt, hogy végre van egy koherens stratégiánk, amelyben külön kiemelkedőnek tartom azt az együttműködést, amiről szólt az elnök úr és a szakállamtitkár úr is, ennek eredménye az, hogy egy igazán jó, színvonalas anyag született. Azokkal a kiegészítésekkel, amelyek szakállamtitkár úr válaszában megfogalmazódtak, akár az iskolai oktatással kapcsolatban, és az elnök úrnak is természetesen, akár más területekkel kapcsolatban, ami a lovasturizmus szélesebb körű elterjesztését, a feltételek biztosítását jelentik, az mindenképpen garancia arra, hogy ez a nemzeti turizmus stratégiának az egyik legjobban kidolgozott ága legyen.
Van egy javaslatom. Figyelemmel kísértem azt a módosító javaslatot, amelyet elnök úrral közösen kezdeményeztünk Lóska János úr kérésére, amely arra vonatkozott, hogy az erdőtörvény módosítása során legyen lehetőség arra, hogy a lovasturisztikai szolgáltatók, természetesen meghatározott feltételeknek megfelelve, de igénybe vehessék az erdei utakat lovaglásra. Jelenleg ez egy elég szabályozatlan kérdést.
Beadtuk a módosító indítványt bizottsági módosító indítványként. Részsikert értünk el, mert néhány pontját elfogadták, és bekerült az anyagba. Például az, hogy az erdőben lovaglásra, járműközlekedésre utat az erdőgazdálkodó javaslata alapján vagy harmadik fél kezdeményezésére az erdőgazdálkodóval való egyetértéssel az erdészeti hatóság jelöl ki. Ez azért fontos, mert korábban ez szinte abszolút kizárólagos volt, és egy-két, az eddigi kizárólagosságot oldó rendelkezés bekerült, amit most részletesen nem ismertetnék.
Arra azonban felhívnám a figyelmet, hogy mivel most úgy tűnik, hogy a lovagló-kerékpárút kijelölését az erdőhatóság hatáskörébe utalja a törvényalkotó, nagy tisztelettel szeretném felkérni arra a szakállamtitkár urat és elnök urat, hogy kezdeményezzenek nagyon rövid időn belül - ezt is természetesen elnök úrral előzetesen egyeztettük - egy szakmai egyeztetést, ha lehet, még május során - hiszen most már azért elindult a lovasszezon -, amelynek során ott vannak az erdőgazdaságok képviselői, az őket felügyelő hatóság képviselői, a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium minimum illetékes szakállamtitkára vagy éppen a politikai államtitkára - például Gőgös Zoltán úrra gondoltam -, és legyen egy olyan közös megbeszélés, amely arra irányul, hogy a jelenlegi törvény alapján megfogalmazódó rendeletek tegyék azt lehetővé, hogy pozitív szabályozás legyen. Tehát, hogy az erdőben lehessen ott lovagolni, ahol nem tiltják. Most egy ötletet mondok, lehet, hogy nem ez a szakmailag fontos, de látom, hogy most már nagyon sok helyre kitették, hogy lóval, quaddal, elefánttal hova nem lehet bemenni, holott mondjuk, a quad meg a ló nem ugyanaz a kategória, csak jelezném.
Ezért el kellene érni egy olyan pozitív szabályozást, amely arra vonatkozna, hogy ahol nem tiltják, ott lehet lovagolni, ez az egyik tétel, a másik tétel pedig a lovasok védelmében az, ami szintén nem került be a módosító javaslatunkból, hogy az időintervallumot is meg kell határozni. Nemcsak, hogy beírják azt, hogy vadászati idényben, meg mit tudom én, ha az erdőgazdaság akkor megtiltja, nem lehet, hanem azt megfogalmazni, hogy napnyugta és napkelte között nem lehet az erdőben lovagolni. Ez a vadászok és a lovasok védelmét is szolgálná. Lehet, hogy még lenne számos pontja ennek a megbeszélésnek, ezen szívesen részt vennék elnök úrral együtt, és természetesen, ha az SZDSZ és az MDF képviselője igényli, rájuk is számítunk. Azért, hogy megmutassuk, hogy ebben is van egy többpárti egyetértés, másrészt mozdítsuk már elő azt, hogy ez a rétestészta, ami hosszú éveken át nyúlik, valahogy kerüljön nagyon rövid időn belül tisztázásra.
Azt gondolom, hogy ez most a szezon előtt különösen fontos. Ha májusban egy ilyen megbeszélés összejöhetne, akkor mi ezt a politikai súlyunkkal mindenképpen támogatnánk, és szeretnénk egy előzetes lobbitevékenységet is folytatni annak érdekében, hogy tiszta és világos szabályozása legyen a törvényen túl is ennek a területnek, mert azt nagyon nehezen tudom elképzelni, hogy most minden lovasturisztikai szolgáltató egyenként elmegy majd az illetékes erdőgazdasághoz, majd ott előveszik a térképet és kijelölik az útvonalat. Ehhez nyilván egy életszerűbb szabályozás kellene. Annál is inkább, mivel a szolgáltatók számát látva, azt látva, hogy ezt már a turisztikai terület, a Lovas Turisztikai Szövetség példamutató módon rendezte azt, ami az ő hatáskörébe tartozik, próbáljuk meg azt is rendezni, ami nem az ő hatáskörükbe tartozik, de a lovasturizmus feltételeihez természetesen nagymértékben hozzájárul. Azt kérnénk, hogy elnök úrral vagy velem ennek az időpontját egyeztessük. Ha a bizottság ezt támogatja, akkor erre szeretnénk felkérni a szakállamtitkár urat és elnök urat.
Overdose iránti teljes elismerésemről és megbecsülésemről pedig ezúton is biztosítok mindenkit.
Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen, alelnök úr. További hozzászólás? (Senki sem jelentkezik.) Amennyiben nincs, akkor én magam is szeretném megköszönni azt az előkészítő munkát, amivel mind a szakállamtitkárság, mind a Lovas Turisztikai Szövetség, mindazok az egyéb érintett szervezetek, akik hozzátettek javaslatokat, észrevételeket az anyaghoz, segítették, hogy valóban egy olyan fejlesztési stratégiai program legyen, amire lehet építeni a jelen fejlesztési időszak esetleges pályázatait, és tényleg olyan irányú fejlesztések valósulhatnak meg, amelyek mind szakmai, mind gazdasági szempontból tovább erősítik az építkezést a lovasturizmus területén.
Nagyon fontos, és itt köszön vissza, hogy miért volt fontos a minősítési rendszer kidolgozása. Én magam is fontosnak tartom azt, hogy valóban csak megfelelő minőségű szolgáltatások esetén lehessen pályázati pénzekhez hozzájutni. Idekapcsolódik az a jogi szabályozási kérdés, ami már megint csak egy régóta húzódó probléma volt, de hál' istennek ez év januárjától már hatályos, ami megint csak letisztítja a működési feltételeket.
Azt gondolom, hogy egyrészt a jogszabályi háttér, másrészt a stratégia, és a hozzá vonható fejlesztési források segítik azt, hogy Magyarország újra egy lovashatalommá váljon, ha lehet így fogalmazni. Történelmi hagyományaink, tradícióink, minden alapunk megvan ahhoz, hogy ezt sikerre is vigyük. Azt gondolom, hogy ez nemcsak a nemzeti öntudat, a gyermekeink nevelése szempontjából fontos, hanem valóban egy eredményes gazdasági ágazat is lehet. Tehát ez a turizmusnak megint egy olyan szelete, amely új érdeklődőket, új szolgáltatás-igénybevevői kört tud megcélozni.
Rengeteg feladat van itt. Tehát, ha a stratégia végrehajtása kapcsán az intézkedési tervet nézzük, akkor nem kevés feladata lesz a szakállamtitkárságnak. Mindenképpen arra szeretném felhívni a szakállamtitkár úr és a munkatársai figyelmét is, hogy igyekezzünk elkerülni azokat a problémákat és hibákat, amelyeket a nemzeti turizmusfejlesztési stratégia kapcsán elszenvedtünk, hogy eltelik két év, és akkor mást nem tudunk tenni, minthogy módosítgatjuk azokat a határidőket, amelyeket magunk elé célként kitűztünk.
Szerintem az anyag kellően jó ahhoz, hogy ezeket a határidőket be is lehessen tartani. Mindenképpen fontos lenne a lovasturisztikai szolgáltatók, illetve maga a lovassport számára is egyébként, hogy minél gyorsabban lehessen azokat a fejlesztési forrásokat megnyitni, amelyek a minőségi szolgáltatást jelentősen tudnák javítani a későbbiekben.
Nagyon sok mindenben segít a lovasturizmus. Tehát azt a turisztikai koncentrációt, ami kialakult Budapest-Balaton központtal, jelentősen tudja oldani. Pont azokban a régiókban tud pluszszolgáltatást nyújtani, új munkahelyeket is teremteni egyébként, ahol más lehetőség erre nem nyílik, és ahol egyébként az adottságok és a tradíciók kiválóan hasznosíthatók. Azt gondolom egyébként, hogy a Magyarországról alkotott képet is jelentősen tudja javítani, és egy komoly imázsépítő elem lehet.
Overdose-ról volt szó. Tamás kollégámmal éppen arról beszélgettünk, hogy ugyan nem sok magyar van benne, de azért adjuk el magyarnak természetesen. Ha már egy ilyen figyelemkoncentráció van az irányába, nem vagyok ugyan szakértője a területnek, de azt gondolom, hogy ez valahol Kincsemnek is szól. Tehát nyilván az a siker és az a hihetetlen eredményesség, amit az a magyar ló el tudott érni. Most Overdose erre a pályára tudott ráállni.
De valóban igaz, hogy egy-egy ilyen, ha lehet úgy fogalmazni, kurrens termék nagyon komoly erőt adhat a marketingben. Éppen egy gyerekzsúron voltam, amikor a futam volt, ezért nem tudtunk kimenni a családdal, bár utólag láttam, hogy nem sokat láttunk volna belőle, különösen a gyerekek. Ott volt körülbelül húsz felnőtt, akiknek a háromnegyed része soha nem is foglalkozott a lovakkal. Mindenki ott toporgott a tévé előtt. És valóban ez egy olyan átütő erő, hogy ha a kereskedelmi média felkapja ezt az ügyet, nagyon nagy lendületet és támogatást adhat az egész lovassportnak és ezen keresztül a lovasturisztikai szolgáltatóknak.
Ezt csak azért tettem hozzá, hogy most ez is egy olyan alkalom arra, hogy szánjuk el magunkat, hogy minél gyorsabban, minél rövidebb úton megvalósítsuk azokat az elképzeléseket, amelyeket a stratégia önmagában meghatározott.
Tehát köszönöm még egyszer az előterjesztők munkáját, és kívánok mindannyiunknak sok sikert annak érdekében, hogy ezeket a célokat minél rövidebb távon és minél gyorsabban megvalósíthassuk.
Államtitkár úr, elnök úr, köszönöm szépen a részvételt, a 3. napirendi pontot lezárjuk.
Tájékoztató a Reneszánsz Év programsorozat eredményeiről
Áttérünk a 4. napirendi pontunkra, amelyben meghallgatunk egy tájékoztatót a Reneszánsz Év programsorozat eddigi eredményeiről. Az előterjesztő az Oktatási és Kulturális Minisztérium. Köszöntöm a minisztérium részéről Rónai Iván főosztályvezető-helyettes urat, illetve Boros Géza főosztályvezető urat. Az én papírom még Rubovszky Rita is szerepel, de őt nem látom a körünkben.
Megkérem önöket, hogy a megküldött anyaghoz képest, amennyiben van kiegészítésük, akkor azt most tegyék meg.
Rónai Iván szóbeli kiegészítése
RÓNAI IVÁN (Oktatási és Kulturális Minisztérium): Jó napot kívánok! Rónai Iván vagyok, a kulturális szakállamtitkárságon a közgyűjteményi főosztály helyettes vezetője. Rubovszky Rita a Hungarofest részéről nem tudott eljönni, jelen lenni ezen a mai tanácskozáson, helyette itt a körünkben üdvözölhetjük a Hungarofest két képviselőjét, Lengyel Rolandot és Mesterházi Gabriellát. Ha ilyen jellegű kérdéseik lesznek, akkor ők majd segítenek a válaszadásban. (Nagy Jenő távozik az ülésről.)
Valóban a minisztérium megküldte a bizottság tagjainak a tájékoztatót a Reneszánsz Év eredményeire vonatkozóan. Úgy gondolom, hogy ez egy meglehetősen részletes és alapos anyag, számos információt tartalmaz. Kiegészítésként hozzátenném a közgyűjteményi terület részéről a következőket, és majd utánam a művészeti főosztály részéről a kiegészítést megteszi a kollégám, Boros Géza.
Annyit szeretnék megemlíteni, hogy a Reneszánsz Év programja egy jelentős összeget biztosított nem csupán a reneszánsz korra való visszaemlékezésre, az ebben a korban jelenlevő értékeknek a bemutatására, hanem emellett jelentős eszköze volt a kulturális terület megújulásának is, tehát a kulturális terület reneszánszának is. Ez a közgyűjteményi területen is megmutatkozott. Azon túl, hogy számos nagyszabású kiállítást rendeztek a múzeumaink, és ezzel igen jelentős nézőszámot vonzottak, olyan programokra is sor került, amelynek a lényege egy kulturális alapú vidékfejlesztés volt. Azt lehet elmondani, hogy ennek következtében a vidék megélénkült, hogy így mondjam. Példaként említhetném a tájházprogramot, illetve az irodalmi emlékház programot, amelynek során számos olyan emlékhely újult meg, illetve olyan programokat rendeztek, amelyekkel a helyieket és a helyieken túl az egész ország lakosságát is időnként be tudták vonni. Ezzel a turizmuson keresztül egyfajta gazdaságélénkítés is végbement, úgyhogy úgy gondoljuk, hogy ezek a programok nagyon hasznosan szolgálták a vidék megújulását.
Tehát összefoglalva a Reneszánsz Évnek azt az oldalát hangsúlyoznám, amellyel sikerült megmozgatni az ország lakosságát, megindítani egyfajta pezsgést a fővárosi és a vidéki kulturális életben is, és ezzel a pezsgéssel megindulhatott egyfajta fenntartható fejlődés is.
Köszönöm. Átadnám a szót akkor a kollégámnak.
BOROS GÉZA (Oktatási és Kulturális Minisztérium): Tisztelt Elnök Úr! Bizottsági Tagok! A Reneszánsz Év 2008. programsorozat az elmúlt 20 év egyik legnagyobb szabású, mondhatjuk, a legnagyobb kulturális eseménysorozata volt, egy olyan első ízben megrendezett komplex, tematikus emlékév, amely rendkívül sokrétű, sokszínű és sokhelyszínű programok egységes arculat keretében történő megvalósítását tartalmazta.
Ahogy említés történt, ez nemcsak egy történeti emlékév volt, hanem nagyon nagy hangsúlyt helyezett a program összeállítója a kortárs kultúrára, ezen belül a művészetekre. Míg az első félév alapvetően a történeti megemlékezésekre, konferenciákra és programokra fókuszált, a második félév alapvetően a művészeti programokat helyezte a középpontba.
Nagyon fontos, hogy ezek a programok nem pusztán a hagyományos magas művészetet célozták meg, hanem a kultúra széles körű értelmezésén keresztül egészen a környezettudatos életforma, látásmód, az energiatakarékos fogyasztás, a gasztronómiai kultúra, és leginkább a művészeti gondolkodás innovatív oldalát helyezte előtérbe.
Számos tematikus pályázatot írtunk ki, ezeknek az eredményei a létrejövő művek, kiadványok, konferenciák, rendezvények formájában, úgy gondoljuk, hogy maradandóak. Ez az egész, komplex rendezvénysorozat egyúttal arra is példa volt, hogy hogyan lehet egy történeti alkalmat arra felhasználni, hogy a benne rejlő szellemi energiákat a jövőre és a jelen kultúrára koncentrálva meg lehet sokszorozni.
Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen a kiegészítést. Kérdezem a bizottság tagjait, hogy az előterjesztéssel, illetve a szóbeli kiegészítéssel kapcsolatban van-e kérdésük. (Nincs jelentkező.) Amennyiben kérdésük nincs, akkor nekem azért lenne mindenképpen kettő, amit szeretnék feltenni. Az egyik az, hogy történt-e kutatás a résztvevők, tehát a Reneszánsz Év kereteiben résztvevők, a rendezvényeken résztvevők körében, hogy milyen szintű volt az elégedettség, mit vártak, ahhoz képest mit kaptak. Jóval tágabb értelmezése volt igazából az én meglátásom szerint a valódi eseményeknek, tehát a reneszánsz már egy kicsit átvezette előzetesen is a kulturális turizmus évét, ami egyébként szerintem így helyesen lett egymásra építve. Tehát ha belegondolunk, hogy 2008-ban indultunk a Reneszánsz Évével, majd a kulturális turizmus éve, és aztán jön Pécs-2010 Európa kulturális fővárosa, ilyen értelemben voltak olyan dolgok, amik esetlegesen összecsúsztak. A kérdésem az, hogy mennyire volt érezhető, mennyire tudott kidomborodni, és mennyire tudtuk közvetíteni a magyarországi attrakciókban, rendezvényekben a Reneszánsz Év kommunikációs terveit, mennyire tudtuk ezt átvinni a köztudatba.
Ennek kapcsán lenne az a kérdésem, hogy a minisztérium mennyiben vett részt a 2009-es kulturális turizmus évének az előkészítésében, és ebben az előkészítésben milyen mértékben használták azokat a tapasztalatokat, amelyek 2008-ban a Reneszánsz Évvel kapcsolatosan megfogalmazásra kerültek. A 2008-as költségvetésben 4 milliárd forint lett elkülönítve a Reneszánsz Év programsorozat finanszírozására. Az előterjesztésből az látszik, hogy tényleg nagyon sok rendezvény és program valósult meg a hagyományőrzéstől a kortárs kultúra megjelenéséig egyaránt, ahogy a kiegészítésben elhangzott. Hogyan értékelik a forrásfelhasználást? Mennyire volt ez hasznos és aktív? Illetve ennek kapcsán vannak-e olyan rendezvények, amelyeket érdemes átmenteni a 2009-es kulturális turizmus évébe, vagy adott esetben még tovább lépni már a 2010-es programra is? Volt-e erről egyeztetés, és hogy értékelik ezt a minisztérium képviselői?
Amennyiben további kérdés nincs, akkor kérem, hogy adjanak választ.
RÓNAI IVÁN (Oktatási és Kulturális Minisztérium): Köszönöm a kérdést. A részletes értékelésről a kommunikációért felelős munkatárs fog majd önöknek beszámolni.
Azért általánosságban azt mondanám, hogy valóban az egyes programok teljesülését és hasznosulását áttekintettük a minisztériumban, és számos esetben arra a következtetésre jutottunk, hogy ezeket a 2009-es évben érdemes folytatni. Amennyiben a költségvetésünk engedi, a tervezés során mindenképpen kalkuláltunk vele, aztán a következőkben a költségvetési zárolások miatt erre szűkebb lehetőségünk volt.
Például azt a programot, amely keretében tavaly 35 ezer diák, iskolás tudott felkerekedni, és ellátogatni különböző múzeumokba, mindenképpen továbbfolytatandónak tartjuk. Erről részletes elemzések készültek, és ezek alapján finomítottunk a program feltételein. A napokban fog megjelenni az a pályázatunk, amelynek az a címe, hogy a Nagy KulTúra. Tehát ez utal arra, hogy kulturális turizmusról van szó.
Itt elsősorban azt szeretnénk, ha az iskolások aktívabban részt vennének a múzeumi foglalkozásokban. A múzeumok programcsomagokat hirdetnek meg, amelyekre az iskolák beadják majd a jelentkezésüket, és az iskolák pedig pályáznak azon költségek megtérítésére a minisztériumhoz, amelyek segítik őket abban, hogy eljussanak ezekbe a múzeumokba és részt vehessenek ezeken a programokon. Úgy gondolom, hogy ez egy nagyon jó kezdeményezés. Egyben kulturális turizmus is, és egyben a múzeumokra koncentrál, kiegészíti az iskolai tananyagot, és a diákok számára ez egy élhető programot ad, és valószínűleg ezzel megalapozzuk azt, hogy a későbbiek során is múzeumszerető emberekké válnak.
Ilyen értelemben a 2009-es évre vonatkozó kulturális turizmus jellegű programjainkat egyeztettük a Turizmus Zrt.-vel. Ezen a megbeszélésen államtitkár asszony volt jelen, és a részleteket majd ő tudja elmondani, ha erre sor kerül, tehát, ha írásban ilyen kérdés felmerül. Úgy gondoljuk, hogy a korábbi tapasztalatokat valóban érdemes hasznosítani a kulturális turizmus évében. Számos javaslatunk volt. Azt hiszem, hogy erre a kollégám is tud kiegészítéseket tenni.
BOROS GÉZA (Oktatási és Kulturális Minisztérium): Egyrészt maga a Reneszánsz Év is már bizonyos korábbi programokat és tapasztalatokat is felhasznált és tovább vitt. Bizonyos programelemek, például a Tengertánc, a Közkincs vagy a PANKKK, ezek a korábbi években kipróbált konstrukciók voltak, amelyek új lendülettel és új programelemekkel bővülve valósultak meg a Reneszánsz Évben. Ezeket folytatni fogjuk idén is, ezek szerepelnek az Új tudás kiemelt programban.
Bizonyos tapasztalatokat pedig távlatilag, tehát például a 2011-es Liszt Ferenc emlékév kapcsán, vagy akár az idei Haydn emlékév kapcsán is felhasználunk. Tehát nem marad elszigetelt, egyszeri kampányjellegű esemény a Reneszánsz Év, hanem egy többéves kulturális, közművelődési, művészeti stratégia részeként megvalósult eseménysorozatnak tekinthető.
Természetesen a mai költségvetési kondíciók ismeretében már bizonyos nosztalgiával gondolunk a tavalyi költségvetési lehetőségekre. Sajnos ezeket a továbbviteli lehetőségeket és ambíciókat nagymértékben letörte a gazdasági válság, és ennek következtében a költségvetési megszorítás. De természetesen nem szabad lemondani az ezen évadokban, emlékévekben rejlő lehetőségekről, hiszen itt, a szakbizottságban bizonyára önök sokkal jobban tudják azt, hogy milyen hozadéka és milyen járulékos elemei vannak egy ilyen nagyszabású rendezvénysorozatnak gazdaságilag és az országkép formálása szempontjából.
RÓNAI IVÁN (Oktatási és Kulturális Minisztérium): Mielőtt átadnám a szót Rolandnak, még egy kiegészítést tennék. Folytatódik idén is a tájház és az irodalmi emlékház programunk, egy kicsit csonkább költségvetéssel, mint az előző évben, de megőriztük, és úgy gondoljuk, hogy ez egy nagyon fontos lépés abban, hogy amit tavaly elkezdtünk, az idén folytatódhasson.
LENGYEL ROLAND (Hungarofest Kht.): Elhangzott egy olyan kérdés, ami arra vonatkozik, hogy készült-e valamilyen kutatás-felmérés, hogy mennyire ért célba a Reneszánsz Év, illetve hogyan sikerült azokat a célokat elérni, amelyeket kitűztünk.
Az előzetes felméréseink szerint az évadot mintegy 3 millió látogató követte figyelemmel az év folyamán. Természetesen egészen pontos számot nem lehet mondani, azért, mert nagyon sok ingyenes rendezvényünk volt, ott azért nem lehetett egészen pontosan megtudni. Ebből az anyagból, amit önök megkaptak, néhány számot mondanék, hiszen azért a Medici-kiállítás 130 ezer látogatóval büszkélkedhetett, a Négyszer a reneszánszról kiállítás a Budai Várban, illetve az Iparművészeti Múzeumban szintén százezres nagyságrendű látogatót vonzott. A Tavaszi Fesztivál szintén a reneszánsz jegyeit viselte az idén. A gyulai Összművészeti Fesztivál, a Múzeumok Éjszakája, a Misztrál, a VOLT Fesztivál, amelyek ehhez mind csatlakoztak. A Hungarofest Kht. az évad elejétől elvégzett egy nem reprezentatív felmérést, ami azt jelenti, hogy mintegy 16 ezer helyszínen tartózkodót kérdeztek meg arról, hogyan tetszik nekik a rendezvény, honnan értesültek róla.
Nyilvánvalóan az egy nagyon fontos kérdés, ha egy szolgáltató jellegű minisztériumról beszélünk, hogy mi az, amit jövő évben szeretnének látni, milyen kulturális igényeik vannak. Volt egy-két meglepő adat ebben a kutatásban. A kérdezőbiztosok, akármennyire szerették volna, hogy férfiak is válaszoljanak, azért a résztvevők 60 százaléka nő volt, ami egyben azt is jelenti, hogy ha mondjuk, a kulturális fogyasztási szokásokat nézzük, akkor gyakorlatilag azok a tendenciák érvényesülnek, amelyek az ilyen FMCG termékeknél, tehát fogkefe, fogkrém, mosópor. Tehát itt is a hölgyek mondják meg, hogy hova és merre megy a család.
Ami szintén nagyon érdekes megállapítás volt, hogy a Reneszánsz Évet látogatók 65 százaléka sportkedvelő volt. Nem az, aki a sportújságokat olvassa, hanem, aki aktívan sportol, biciklizik, mozog, jógázik, tehát valamiféle rekreációs tevékenységet folytat. Ami szintén érdekes adat, és a jövőre nézve számunkra is meg mindenki számára érdekes lehet, hogy a válaszadók 45 százaléka az internetről értesült a Reneszánsz Év eseményeiről. Tehát alapvetően a televízió, az internet és a rádió, illetve a kültéri plakátok voltak azok, amelyek hírt adtak arról, hogy ők hova tudnak menni, illetve 35 százalék volt az, ami szerintem szintén a Reneszánsz Év mozgalom jellegét mutatja, aki szájról szájra terjedően, tehát valakitől hallott róla, hogy ez a Reneszánsz Év van, nem feltétlenül találkozott a hirdetési formákkal.
Volt egy ilyen kérdés is, hogy hogyan kapcsolódtunk a Turizmus Zrt.-vel és a szakállamtitkársággal. A Reneszánsz Év arculatát ugyanaz a team készítette, amely egyébként a Turizmus Zrt. imázsképeit csinálja. Tehát itt is volt egy kapcsolódási pont, hogy a jövő évi kulturális turizmus évére hogyan lehet felkészülni, mert azt gondoljuk, hogy a vizualitáson keresztül sok üzenetet át lehet vinni, és ugyanaz az Artificial Group nevű cég csinálta a két arculatát, illetve folyamatosan a Hungarofest Kht. kapcsolatban volt és nagyon-nagyon sok segítséget kaptunk a Turizmus Zrt.-től, konferenciákon való jelenlétet, az "Itthon otthon van" magazinban, különböző turisztikai eseményeken rendszeresen a Reneszánsz Év programfüzetei, hirdetései és egyéb kommunikációs eszközei jelen voltak, tehát egy nagyon-nagyon szoros kapcsolódási pont volt. Azt gondolom, hogy a Reneszánsz Év egy méltó felvezetése és nagyon jó felvezetése volt, ahogy elnök úr is mondta, a kulturális turizmus évének. Azt gondolom, hogy ennek a sikere valamennyire a Reneszánsz Évnek a konzekvens kommunikációjában és ennek a sikerében is látható.
Ha valamilyen kérdés még van ezzel kapcsolatban van, arra szívesen válaszolok. Egyébként a Hungarofest Kht. ezt a kutatási eredményeket bárkinek nagyon szívesen elküldi, mert ez egy elég vaskos és elég jóféle dokumentum, és nagyon sok tanulásággal szolgált a jövőre nézve.
Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Meg is ragadnám a lehetőséget, tehát ha a bizottsági titkárságra eljuttatná a felmérést, azt megköszönnénk, aztán onnantól kezdve a képviselőtársaim, bizottsági tagok, amennyiben igényt tartanak rá, azt mi már továbbítani tudjuk a részükre. Összemosolyogtuk a kollegáimmal, amikor mondta, hogy megdöbbentette önöket, hogy 60 százalékban a nők adtak választ, hogy a fogyasztási szokásokat ők határozzák meg. Otthonról kiindulva azt gondoltam volna, hogy ez 90. (Derültség.) Ahhoz képest még enyhébbnek tűnik a dolog.
Mindenképpen fontos azonban valóban ezeknek a felméréseknek a kiértékelése. Viszont ami itt engem mindenképpen meglepett, az a 40 százalékos arány az interneten keresztül információt szerzők tekintetében. Ez azt mutatja, hogy nyilvánvalóan jól behatárolható az a kör, aki a kultúra fogyasztójaként szerepel, elsősorban nyilván a magasabban kvalifikáltak, és sok fiatal lehet benne reményeim szerint. Ez is érdekelne bennünket, hogy a későbbiekben milyen irányban tudnánk még ezeket az üzeneteket elküldeni, mert itt is fontos lenne az, hogy a fiatalok minél nagyobb számban tudjanak bekerülni ebbe a körbe, különösen annak figyelembevételével, hogy egymás után kulturális évadok vagy évek következnek, és nagyon szeretnénk, ha különösen 2010-re, amikor tényleg egész Európa ránk figyel, akkor a mindkét évről szerzett tapasztalatokat a legnagyobb hatékonysággal tudnánk használni.
Egyébként miután mohácsi vagyok, tehát Pécs hozzám közel esik, külön szeretném megköszönni a Hungarofest Kht.-nak azt a munkát, amit Pécsett végeznek az EKF-2010 előkészítése kapcsán, mert nagyon sokat segítettek a mélypontból kilendülni e program tekintetében.
Összefoglalva és értékelve az elhangzottakat, köszönöm mindenkinek azt az áldozatos munkát, amit a Reneszánsz Év sikere érdekében végrehajtottak. Kicsit nehézkesen indult az év, azt tegyük hozzá, régen volt ugyan, de emlékszem arra, hogy hónapok teltek el, mire egyáltalán érezhető volt, hogy itt most tényleg Reneszánsz Év következik. Lehet, hogy ebben talán voltak olyan hibák, amelyek a nagy események, nagy rendezvények korábbi előkészítése során merültek már fel, tehát még 2007-ben, de aztán a végére - nézve a számokat, és azt, hogy valóban 3 millió embert sikerült megszólítani, azért ez egy komoly szám, azt gondolom - úgy értékelhetjük, hogy összességében sikeresen zárult. Szerettem volna, ha abból a 4 milliárd forintból, ami a minisztériumi költségvetésben szerepel, át lehetett volna menteni 2009-re is, de ahogy főosztályvezető-helyettes úr elmondta, sajnos a zárolások ezt negatívan érintenék. Ennek ellenére örülnénk annak, hogy ha a lehetőségekhez képest minél több forrást tudna mégiscsak a minisztérium 2009-ben erre felhasználni, és tartalékolnának esetleg majd a programok továbbvitelére 2010-re is forrásokat. (Horváth Klára jelentkezik.)
Bocsánat, nem vettem észre, közben Horváth Klára képviselő asszony kért szót. Öné a szó.
DR. HORVÁTH KLÁRA (MSZP): Köszönöm szépen, elnök úr. Nem akartam megszólalni, csak véleményt szeretnék még mondani, és a kérdéseknél nem akartam. Egyrészt nagyon szépen szeretném megköszönni ezt az anyagot, rendkívül széles körű volt, a pályázatokra is és az eseményekre is kitért. Nagyon széles körű anyagot kaptunk, nagyon sok információt kaptunk.
Számomra az nagyon pozitívum belőle, hogy azokat a dolgokat, amik korábban is sikeresen működtek, átvették a Reneszánsz Évében is, hisz a Közkincs már ilyen, és annak nagyon örülök, ami itt elhangzott, hogy ezek a programok, amik sikeresek voltak a Reneszánsz Évében, tovább fognak folytatódni. Ez nagyon jó dolog.
Egy dolgot szeretnék kiemelni ebből az eseményből, ami alapvetően érintette a mi megyénket is, ez a kocsifesztivál, illetőleg az első magyar kocsiút feltárása. A reneszánsz idejében, Mátyás idejében volt az első kocsi megalkotása, Mátyás kocsiját meg is építették. Rendkívül kényelmetlen, őszintén mondom, miután én is kipróbáltam, de államtitkár úr is kipróbálta, úgyhogy nagyon kényelmetlen, őszintén, nem tudom, hogy kocsiztak. De azt nagyon példaértékű dolognak tartom, hogy az első magyar kocsiút települései Bécstől Budapestig összefogtak, és minden településen a Reneszánsz Évében egy emléktábla került elhelyezésre, megjelölve ezzel is a magyar kocsiutat. Úgyhogy ha ilyen dolgok lesznek a következő években is a kulturális turizmushoz, illetőleg a kultúrához kapcsolódóan, akkor ezek nagyon jó dolgok.
Nagyon szépen köszönöm.
ELNÖK: Köszönöm. További észrevétel a képviselőtársaim részéről? (Nincs jelentkező.) Amennyiben nincs, akkor köszönöm szépen az előterjesztőknek a megjelenést és az elvégzett munkát: Ezt a napirendi pontot lezárjuk.
Tájékoztató a kulturális turizmus éve kampányévről
Áttérünk a következő napirendi pontunkra, folytatjuk kultúrával. 2009 a kulturális turizmus éve. Szeretnénk megkérni az előterjesztőket, a Magyar Turizmus Zrt. vezérigazgató-helyettesét, adott esetben kollegáit, szakállamtitkár urat, hogy foglaljanak helyet az asztalnál. Köszöntöm Szűcs Balázs vezérigazgató-helyettes urat, és megadom a lehetőséget arra, hogy amennyiben Kovács Miklós szakállamtitkár úr, vezérigazgató-helyettes úr kiegészítést kíván tenni a megküldött anyaghoz, azt most tegyék meg.
Szűcs Balázs szóbeli kiegészítése
SZŰCS BALÁZS (Magyar Turizmus Zrt.): Tisztelettel köszöntöm a bizottsági tagokat. Mindenekelőtt hadd kérjek elnézést Róna Iván vezérigazgató úr nevében, aki szeretett volna itt lenni a bizottsági ülésen és képviselni a Turizmus Zrt.-t, ahogy szokta. Sajnos időpontkonfliktus miatt, mivel igazgatósági, igazgatótanácsi ülést tartanak most a Turizmus Zrt.-nél, ahol nagyon fontos ügyek tárgyalása folyik, mint az üzleti terv, illetve a marketingterv módosítása, ezért elnézését kéri, de nem tud jelen lenni.
A kulturális turizmus évéről készítettünk egy részletes előterjesztést. Én néhány főbb pillérre, illetve a kulturális turizmus évének filozófiájára szeretnék néhány gondolatot hozzáfűzni.
A témaévek a turizmusban 2006 óta folyamatosan minden évben zajlanak, történnek. A jó tapasztalatokra építve választjuk ki a két évvel az elkövetkező két évre szóló tematikus évek témáit, így már 2007-ben döntöttünk arról a szakmát is megkérdezve, hogy a kulturális turizmus éve egy megfelelő tematika arra, hogy elsősorban a belföldi turizmusban a hazai lakosságnak okot adjunk az utazásra, és ez az ok, ez az eszköz elsősorban 2009-ben a kultúra legyen.
Minden tematikus év együttműködéseken alapul és együttműködésekre épül. Egyrészt a témában érdekelt szakmai szervezetek, szaktárca, mint például a Kulturális Minisztérium vagy annak háttérintézményei biztosítják azokat a programokat, azokat a kulturális kínálati elemeket, amelyek a turisztikai szolgáltatásokkal összekapcsolva szerveződnek termékké. A Magyar Turizmus Zrt. feladatát a kommunikációban látja, illetve a partnerségek kialakításában, hogy a kultúra mint motiváció és a kulturális szolgáltatások mint a termék attrakció oldala találkozzon a turisztikai szolgáltatásokkal, és ez értékesíthetővé váljon, és láthatóvá váljon, vonzóvá váljon a hazai lakosság részére.
Ezért egy nagyon széles, egész éven át tartó kommunikációs ernyőt szervezünk, amely egy országos kampány, ugyanakkor a kilenc turisztikai régió hozzácsatlakozva meg tudja szervezni a saját kulturális turizmus termékkínálatát és erre szóló kis kampányait, hiszen a kilenc régió belföldön tulajdonképpen egymásnak is versenytársa, és alternatíváját is jelentik egymásnak.
A kulturális turizmus éve nemcsak belföldi program, nemcsak belföldi promócióra alkalmas téma, hiszen a kulturális örökség külföld felé is, a legtöbb küldőpiacunk felé egy jelentős hívó szó és vonzerőnek számít. Ezért az idei évben a külföldi promócióban is hangsúlyainkat a kulturális turizmusban megerősítettük, akár a vásári jelenlétekről legyen szó, akár a kiadványstruktúránkról, akár online megjelenéseinkről, vagy pedig azokról a sajtótanulmányutakról, amelyeket a külföldi médiának szervezünk, mind-mind a kulturális turizmus és a kulturális kínálat előtérbe kerül.
Öt pillérre szervezzük az évet. A bor és gasztronómia, élő hagyományok, a friss XXI. század kultúrája és művészete, a városlátogatás és épített örökséghez kapcsolódó kínálat, illetve fesztiválok és rendezvények. Az évet úgy építettük fel, hogy mind az öt téma egész évben folyamatosan kommunikálásra kerül, attól függően, hogy adott időszakban milyen nagy események, programok szervezhetők az öt téma köré.
Hadd említsek néhány konkrét példát az együttműködésekre, amelyek nagyon fontos részét képezik a kulturális turizmus évének. Az idén először hirdettünk meg a Műemlékek Nemzeti Gondnokságával közösen a műemléki világnap alkalmából egy műemlékekre és hozzájuk kapcsolt szálláshelyi ajánlatra vonatkozó akciót április 18-án, amikor az ország több mint 200 műemléke volt ingyenesen látogatható egy hétvégén keresztül. Ennek eredményeként a Műemlékek Nemzeti Gondnoksága jelentése szerint olyan nagy mértékben megnőtt a látogatottság ezen a hétvégén, mivel, hogy koncentráltan rá tudtuk irányítani a figyelmet, hogy az azt megelőző negyedév össz látogatottságával felért ennek az egy hétvégének a látogatottsága, a műemlékek szempontjából.
Ilyen típusú együttműködés a Bormarketing Kht.-val éppen mai napon tartandó Borszerda akció is, amelyet a bor- és gasztronómiai kultúra népszerűsítésére a Bormarketing Kht. kezdeményezett, viszont a Magyar Turizmus Zrt. a Torkos Csütörtök mintájára ennek az akciónak a kommunikációját és promócióját is segíti. Remélem, hogy nem tőlem hallanak a kedves képviselő urak és hölgyek először erről az akcióról.
Hoztam néhány kiadványt, térképet és szálláshelyi kulturális ajánlatokat tartalmazó kiadványt mutatóba, mintául arra, hogy a Turizmus Zrt. kommunikációs ernyőjében milyen típusú anyagokkal igyekszünk eljutni a nagyközönséghez. Röviden ennyivel szerettem volna kiegészíteni az írásos anyagot.
Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Kérdezem a bizottság tagjait, hogy van-e kérdésük az anyaggal kapcsolatban. (Senki sem jelentkezik.) Nekem mindenképpen lenne néhány kérdésem és egy-két rövid megjegyzésem.
Az anyagban szerepel, hogy amikor a kulturális turizmus évében részt vevő szolgáltatók visszajelzéseit elemezték, akkor ott azért már jelentősen érződött a válság hatása. 2009 első három hónapjának vendégforgalmát az előző évhez képest a válaszadók 44 százaléka, illetve hét közbeni forgalom esetén 46 százaléka ítélte rosszabbnak. Korábban a Torkos Csütörtök, most, gondolom, a Borszerda olyan akció, amely éppen a hétköznapi gyenge forgalmat kívánja megnövelni. Mit terveznek még? Tehát a válsággal kapcsolatos következményeket miképpen kívánja orvosolni a Magyar Turizmus Zrt.? Miben módosítja ez egyébként a tematikus év eltervezett programjait vagy támogatási rendszerét?
Nagyon fontos és külön köszönöm, hogy most már gyakorlatilag két éve jó előre lehet tervezni. Tehát egyrészt a marketing stratégiát két évre fogadja el a Turizmus Zrt., és mindig tudjuk már egy évre előre is, hogy a következő tematikus év mi lesz. Erről már az előző napirendnél is szóltam, hogy így ráadásul ez a három, 2008-2009-2010-es egymásra épülő év egy nagyon komoly ívet tud adni a kultúra területének, és nagyon komoly figyelmet tudnak fordítani rá mind belföldön, mind külföldön egyaránt.
Egyébként ezt abból a szempontból is hasznosnak ítélem, hogy Európát járva látom, hogy reneszánsza van a kultúrának. Tehát tényleg a múzeumlátogatások, mindenféle kulturális rendezvényeken való részvétel mindenhol azt mutatja, hogy nagyon komoly igény mutatkozik erre. Nagyon remélem, hogy a válság közepette is ez megmarad, és pont ezért lenne fontos, hogy ennek a kezelésével időben foglalkozzon a Turizmus Zrt. és a szakállamtitkárság is.
Az is kérdésem lenne, hogy a 2010 - Pécs Európa Kulturális Fővárosa program előkészítése kapcsán hogy állnak. Mik azok a konkrét javaslatok, amelyek már most előkerültek? Lassan fél év eltelik a kulturális turizmus évéből. Mik azok a tapasztalatok, amelyeket mindenképpen érdemes beépíteni a jövő évi programokba, illetve az előkészítés kapcsán milyen forrásokat tudnak külön az EKF-es programok hirdetésére használni?
Látható volt két olyan év, amikor a nagy rendezvények támogatása körül voltak problémák, egyrészt későn lettek kiírva a pályázatok, másrészt pedig a források csökkentek. Viszont nagyon sikeres volt az az év, amikor a regionális programokra külön lehetett támogatást adni. A kérdésem az, hogy lesz-e lehetőség a regionális rendezvények támogatására a későbbiekben, esetleg mintegy válságot ellensúlyozó többletforrásként meg lehet-e ott jelentetni ilyen típusú támogatásokat.
Mohácsi képviselő úr!
MOHÁCSI JÓZSEF (MSZP): Köszönöm szépen. Egy rövid kérdésem lenne, hogy sikerült-e azt a fesztiváldömpinget valahogy egy kicsit kordában tartani, ami a korábbi időszakra jellemző volt, hisz akár a Balatont, akár a Duna-Tisza közét nézzük, de bármelyik részét az országnak, ezek a fesztiváltok nagyon sok helyen a látogatottság tekintetében egy kicsit kioltották egymást. A Balatonnál egyértelműen jellemzően. Most nyilván a gazdasági megszorítás egy kicsit korlátozza ezeknek a számát is.
Tehát konkrétan arról szólna a kérdésem, hogy a fesztiválok kapcsán, ami természetesen kapcsolódik a kulturális évünkhöz, kapcsolódik a turisztikához is, sikerült-e valami olyan közös konszenzust kialakítani, ami azért segíti a látogatottságot és a színvonalat.
Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Világosi Gábor!
DR. VILÁGOSI GÁBOR (SZDSZ): Lehet, hogy csak én nem találom, de a 2. számú melléklet felsorolja, mondhatni, elég részletesen a kampánytémákat az egyes régiókban, de Észak-Magyarországra vonatkozóan nem látok ilyen részletezést.
Másrészt pedig gondolom, hogy a képviselő úr előbbi kérdésére némi választ ad - de ezt majd megadják természetesen az előadók - a fesztiválok minősítési rendszerének kidolgozása. De ugyanehhez kapcsolódnék én is egyébként, hogy ez most perpillanat hol tart, hiszen itt az anyag azt tartalmazza, hogy megkezdődik még az idén a tervek szerint ez a munka. Ehhez csak csatlakoznék, hogy ezt én is nagyon fontosnak tartom.
ELNÖK: Köszönöm szépen. További kérdés? (Senki sem jelentkezik.) Nincs. Akkor megkérem vezérigazgató-helyettes urat, illetve, amennyiben szükséges, szakállamtitkár urat, hogy adják meg a kérdésekre a válaszokat.
SZŰCS BALÁZS (Magyar Turizmus Zrt.): Az első kérdés, hogy a válság hogyan módosítja a mi marketingmunkánkat, mit tudunk a belföldi turizmusban ennek érdekében tenni. Úgy látjuk, hogy valóban elsősorban a hét közbeni forgalom kiesése sújtja leginkább a belföldi szálláshelyeket. Ez elsősorban egyébként a céges tréningek, rendezvények kisebb száma, létszáma és rövidebb volta miatt történik. Mi abban tudunk segítséget nyújtani, és azzal erősítjük ezeket a belföldi szálláshelyeket és turisztikai szolgáltatókat, hogy azokat a hétköznapi napokra szóló akciós ajánlatokat igyekszünk nyomni, amelyek egy éjszakát ingyen adnak, vagy amelyekben kettő éjszaka áráért hármat maradhatnak, ha az hétköznapi tartózkodást is magában foglal.
Azért a realitásokat látni kell, hogy akik utazni tudnak, jellemzően a fizetőképes fogyasztók, hétköznap dolgoznak, és főleg az előszezoni időszakban kevésbé van alkalmuk hétköznap a turizmusban részt venni. Azt gondoljuk, hogy a nyári szezon reményeink szerint a belföldi turizmusban erős lesz és jó lesz, a Balaton mint legnagyobb hazai turisztikai belföldi desztinációnk egy erős évre számíthat, hiszen a forint-euró árfolyam alakulása miatt talán kevesebben fogják a külföldi utakat választani és preferálni. A mi kommunikációnkban is ez megjelenik valamilyen módon, hogy a belföldi utazás ár-érték aránya a külföldre utazáshoz képest mindenképpen jobb és érdemesebb ezt választani, illetve valamennyire a patrióta fogyasztás, amelyik a termékfogyasztásban is ebben a válságban egyfajta kommunikációs irányt jelent, ezt mi a turizmusban is a fogyasztók felé tudatosítani kívánjuk, és ezt tesszük.
A Pécs-2010-es kulturális főváros program előkészítésére a programirodával is régóta folyamatos együttműködésben vagyunk. 2008 végén elkülönítettünk egy 40 millió forintos előpromóciós keretet, ekkor ugyanis még a kulturális főváros program kommunikációs kerete nem állt rendelkezésre, hogy már a 2009 év eleji vásári szezonra például rendelkezzünk magyar és idegen nyelvű turisztikai kiadvánnyal, ami az akkor tudható programokat tartalmazta. A mi álláspontunk az, hogy mi elsősorban a nemzetközi kommunikációban tudjuk azokat a külképviseleti hálózati csatornákat a kulturális főváros program rendelkezésére bocsátani, amelyek a nemzetközi promóciót segíthetik.
Mint mindannyian tudják, a Hungarofest rendelkezik azzal a kommunikációs forrással, amelyet egy közbeszerzésen most a hetekben, hónapokban bírálnak el. Az EKF-program belföldi promóciójára elsősorban ez a több száz, illetve 1 milliárd forint feletti forrás fog szolgálni, de van egy egyeztetés az ügyben, hogy a fesztiválok éve kapcsán, hiszen 2010 a turizmusban a fesztiválok éve lesz, a Turizmus Zrt. egyébként használatos belföldi kommunikációs ernyőjében is az európai kulturális főváros kiemelt szerepet fog kapni. Tehát ez a kettő egymást erősítő kommunikáció lesz.
Átadom a szót szakállamtitkár úrnak.
DR. KOVÁCS MIKLÓS szakállamtitkár (Önkormányzati Minisztérium): Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Bizottság! A rendezvények támogatásával kapcsolatosan tett fel kérdést elnök úr. Azzal folytatnám, amivel Szűcs Balázs befejezte, hogy megkezdődött már az egyeztetés a Fesztivál Szövetség, a Magyar Turizmus Zrt. és a szakállamtitkárság között a jövő évi rendezvények előkészítésével kapcsolatosan, ami a fesztiválok éve rendezvénysorozatot illeti.
A nagy rendezvények támogatásában, finanszírozásában remélhetőleg csak kismértékű változás következik be, továbbra is a Nemzeti Kulturális Alappal közös finanszírozásban fogunk turisztikai jelentőségű nagy rendezvényeket támogatni, és ez a pályázati kiírás az előző évhez képest már 2009 őszén megjelenik a 2010-es évre vonatkozóan, tehát jól előkészített lehet ez a rendezvényszervezési terület. Remélem azt, hogy a regionális rendezvények támogatására ismét nyílnak források, és lesz lehetőség a régiók számára pályázni, különös tekintettel arra, hogy a fesztiválok éve vagy a fesztiválturizmus éve lesz a 2010-es esztendő. Természetesen a mi javaslataink erre vonatkoznak.
Mohácsi képviselő úr kérdésére részben már Világosi Gábor úr hozzászólása is utalt. Szeretném megerősíteni azt, hogy a szakállamtitkárság támogatja és részt vesz abban a munkában, amely a fesztiválok minősítési rendszerének a kidolgozására irányul. Jelenleg a szempontrendszer véglegesítése folyik, ez júniusig meg fog történni, és a www.fesztivalszovetseg.hu honlapon pedig a fesztiválok regisztrációja már megkezdődött. Mai napig több mint 300 rendezvényt regisztráltak, amelyet a későbbiek során, nyilván a megvalósulás során minősíteni is fognak, és ez ha nem is 2009-ben, de 2010-ben már egy minőségi kiválasztódásnak is az alapja lehet.
Köszönöm szépen. Nagyon röviden csak ennyit kívántam elmondani.
SZŰCS BALÁZS (Magyar Turizmus Zrt.): Én még Világosi Gábor kérdésére hadd mondjam el, hogy valóban hiányzik az észak-magyarországi régió kulturális turizmus éve anyaga. Elnézést, ez kimaradt, utólag pótoljuk.
ELNÖK: Köszönöm. Van-e további kérdés? (Nincs jelzés.) Nekem egy kérdésem lenne még, ami menet közben jutott eszembe. Szűcs Balázs említette, hogy arra törekednek, hogy az Európa kulturális fővárosa Pécs 2010 programjait a nemzetközi vásárokon népszerűsítsék. A nemzetközi vásárokon önállóan megjelenik-e a menedzsmentközpont? Tehát van-e olyan önálló standja a pécsi menedzsmentközpontnak, ami kifejezetten ezt a cél szolgálja, vagy beolvadnak valamilyen módon az MT Zrt. kommunikációjába, és azon belül szerepelnek?
SZŰCS BALÁZS (Magyar Turizmus Zrt.): 2009-ben idén eddig nem volt, mivel nem volt nekik megnyitva ez a kommunikációs büdzsé, hogy nagyobb mértékű nemzetközi önálló promóciót tudjanak végezni, ezért a mi standunkon biztosítottunk nekik lehetőséget. Azt gondolom, hogy 2010 elején nagyobb közönségvásárokon mindenképpen nekik megfontolandó, hogy legalább a környező országokban önállóan is jelen legyenek, mi ezt javasoljuk, de ettől függetlenül a saját standjainkon idén is jelen voltak, és ezt jövőre is biztosítjuk.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Van-e vélemény képviselőtársaim részéről az anyaggal kapcsolatosan? (Nincs jelentkező.) Amennyiben nincs, megköszönöm az előkészítő munkát, azt a részletes elemző anyagot, amit a kutatásokról, illetve a régiókhoz kapcsolódó programokról mellékletként is megkaptunk. Egy kiegészítést még szükségesnek tartunk, de ezt majd a későbbiekben nyilvánvalóan a Magyar Turizmus Zrt. pótolni fogja.
Köszönöm szépen. A napirendi pontot lezárjuk.
Tájékoztató a nemzeti turizmusfejlesztési stratégia végrehajtásának aktuális kérdéseiről
Áttérünk a következő napirendünkre, amelynek témája tájékoztató a nemzeti turizmusfejlesztési stratégia megvalósításának aktuális kérdéseiről. Előterjesztő nem meglepő módon szakállamtitkár úr, az Önkormányzati Minisztérium turisztikai szakállamtitkársága. Szakállamtitkár úr, öné a szó.
Dr. Kovács Miklós tájékoztatója
DR. KOVÁCS MIKLÓS szakállamtitkár (Önkormányzati Minisztérium): Nagyon szépen köszönöm. Tisztelt Bizottság! Ha megengedik, akkor a mostani napirendet egy, az előző napirendhez is kapcsolódó kiegészítéssel szeretném kezdeni. Örömmel számolok be a bizottságnak arról, hogy megkezdődött a kulturális turizmusfejlesztési stratégia előkészítése, és az előző napirendhez kiadott anyagban egészen pontos határidők is vannak. Mivel a beérkezett ajánlatok értékelése 2009 május közepéig meg fog történni, és a stratégia pedig négy hónap alatt elkészülhet, ezért lehetségessé válik az, hogy a bizottság akár a második félév folyamán vagy az év vége felé tárgyalhassa a kulturális turizmusfejlesztési stratégiát, amivel kapcsolatosan még azt kívánom hangsúlyozni és kiegészítésül elmondani, hogy nemcsak a kulturális turizmus stratégiája, hanem tartalmazza a vallási turizmussal kapcsolatos fejlesztési elképzeléseket és stratégiai gondolatokat is. Ezzel tulajdonképpen visszatérve a mostani napirendhez, a nemzeti turizmusfejlesztési stratégiában meghatározott főbb fejlesztési irányok közül immár az egészségturizmus után a második prioritást élvező fejlesztési, fejlődési irány kerül kijelölésre.
Amit a stratégia megvalósításával kapcsolatosan még el szeretnék mondani és ki szeretnék hangsúlyozni, az az, hogy a kormány által kidolgozott válságkezelő programhoz is sikerült csatolni a turizmust. A válságkezelés és bizalomerősítés című egyéves cselekvési tervben több fejezetben is találhatók a turizmust érintő intézkedések. Mégpedig a jelentős foglalkoztatást biztosító gazdasági ágazatok között került nevesítésre a turizmus, nevezetesen az építőipar és az agrárágazat között, és természetesen az itt megfogalmazott célok kompatibilisek a nemzeti turizmusfejlesztésben megfogalmazottakkal. Külön kiemelésre kerül az egészségturizmus fejlesztése, a hivatásturizmus fejlesztése, különös tekintettel Magyarország európai uniós elnökségére, ami nyilván a konferencia és a kongresszusi infrastruktúra létrehozására kell hogy irányuljon, hiszen nagyon sok rangos rendezvény kap majd helyet abban az esztendőben Magyarországon.
Nagyon fontos a TDM-rendszer kialakításának és továbbfejlesztésének feladata is.
Köszönöm
ELNÖK: Köszönöm szépen. Kérdezem képviselőtársaimat, van-e kérdésük. (Jelzésre:) Világosi Gáboré a szó.
DR. VILÁGOSI GÁBOR (SZDSZ): Érthető módon megint csak a mellékletben nagyon sokszor találkozunk azzal, hogy "kidolgozás alatt áll", és különböző elképzelések csak úgy összefoglalásképpen jelennek meg. De elnézést, engem érdekelne egy kicsit részletesebben az országos turisztikai kerékpárútrendszer megismertetése címszó alatt a turisztikai információs rendszer kialakítása, hogy itt konkrétan milyenek elképelései vannak a minisztériumnak. Ez a melléklet 7. oldalán van, fölülről a második bekezdés.
ELNÖK: Köszönöm. További kérdések? (Senki sem jelentkezik.) Nekem is volna néhány kérdésem.
Az anyagban kiemelik a kormány által kidolgozott válságkezelő programhoz kapcsolódó feladatokat. Milyen konkrét intézkedések várhatóak, és milyen belátható időhatáron belül? Most tárgyalja a parlament az adómódosítások csomagját. Ebben egyelőre semmilyen kedvező változást nem látunk, csupán további tehernövekedéseket. Emellett van-e olyan előkészületben lévő módosítás, amiről esetleg mi nem tudunk, és legalább a szakmának hozhat valami pozitívumot?
A miniszteri meghallgatás során bármennyire próbáltunk információhoz jutni, a miniszter úr hevesen tiltakozott az ellen, hogy bármire konkrét választ adjon. Azért azóta eltelt most már két hét. Van-e valamilyen információ arról, hogy a nemzeti turizmusfejlesztési stratégiával kapcsolatban az új miniszternek mi az álláspontja? Tehát számíthatunk-e arra, hogy esetlegesen felgyorsulnak bizonyos feladat-végrehajtási mechanizmusok, vagy ne adj' isten újabb határidőcsúszások várhatók? Volt-e már szó erről egyáltalán, mi az, amit erről megtudhatunk mi magunk is?
Ha már a csúszásokról beszélünk, akkor sajnos a termékfejlesztési stratégiák elkészítése folyamatos csúszásban volt, gyakorlatilag a nemzeti turizmusfejlesztési stratégia elfogadását követően minden alkalommal. Szakállamtitkár úr most bejelentette, és ez feltétlenül jó hír, hogy a kulturális stratégia előkészítése végre megindult, pontosabban az erre vonatkozó pályázat kiírásra került. Azonban azt gondolom, hogy tekintettel arra, hogy Reneszánsz Év volt tavaly, a kulturális turizmus éve van idén, aztán majd a fesztiválturizmus következik a jövő évben, az lett volna szerencsés, ha ez a kulturális stratégia már elkészült volna az eredeti tervek szerint, tehát mondjuk, már a tavalyi évi kiírásokat ennek megfelelően lehetett volna megtenni. Sajnos ez a késés azt eredményezi, hogy a stratégiában megfogalmazott célokhoz már nem tudjuk hozzárendelni a 2009-es forrásokat, de talán a 2010-es fejlesztési források már végre ebbe a mederbe lesznek terelhetőek.
Szintén szerepel a stratégiában a vállalkozások számára kedvező gazdasági intézkedések meghozatala. Igazából a turizmusfejlesztési stratégia elfogadása óta még nem láttam ilyet, ami kedvező lett volna a turisztikai vállalkozások számára. Itt igazából kapcsolódnék az első ponthoz, hogy számíthatunk-e valamire ezen a téren, mondjuk, rövidtávon, ami ebből megvalósulhat. Esetleg a jövő évi költségvetés előkészítése kapcsán gondolkodnak-e olyan csomagban, ami a turizmus számára valamilyen gazdaságélénkítő hatással rendelkezhetne?
Szerepel az anyagban egy olyan kitétel, miszerint a kiemelt turisztikai célterület szakmai tartalmának újradefiniálását kívánja megtenni a szakállamtitkárság. Ha ezt egy picit bővebben kifejtené a szakállamtitkár úr, akkor azt örömmel venném.
Szintén szerepel az anyagban a turisztikai szempontokra épülő közlekedési fejlesztések összehangolása. Ha egy-két konkrétumot e tekintetben hallhatnánk, hogy mégis mire számíthatunk. Nyilván ez egy fontos dolog. Ha könnyebben el lehet érni a turisztikai attrakciókat, akkor nyilvánvalóan az a vendégfogadás szempontjából is egy fontos eredményt hordozhat magában.
Az üdülésicsekk-rendszer szerepel a belföldi promócióban, ez is szerepel a stratégiában. Pillanatnyilag viszonylag jó hír volt az előző bizottsági ülésen - ugye hétfőn tárgyaltuk az adótörvények módosító indítványait -, ott azt az információt kaptuk, hogy a kormány 2010-re tolja az üdülési csekkel kapcsolatos esetleges adóterhelésről szóló módosításokat. Arra kérném szakállamtitkár urat, hogy feltétlenül hasznosítsák azokat az anyagokat, amelyeket a bizottság maga is megismerhetett korábban a Nemzeti Üdülési Alapítvány részéről. Én a hétfői napon tárgyaltam erről az alapítvány vezetőjével, aki megerősítette, hogy az újabb méréseik szintén alátámasztják azt, hogy az üdülési csekk megadóztatása tulajdonképpen a forgalomcsökkentő hatása miatt nem hoz érdemi többletbevételt az állami költségvetés számára.
Ezek lennének azok a kérdések, amelyekre feltétlenül választ várnék, illetve még esetleg arra, ami szintén szerepelt az anyagban a korábbi célok között, hogy az ifjúsági üdülési csekk bevezetésének lehetőségét megvizsgálja-e a kormány. Történt-e ezen a téren esetleg előrelépés?
Van-e további kérdés? (Senki sem jelentkezik.) Kérem szakállamtitkár urat, hogy adja meg a válaszokat az elhangzott kérdésekre.
DR. KOVÁCS MIKLÓS szakállamtitkár (Önkormányzati Minisztérium): Köszönöm szépen. Világosi Gábor úr kérdésére, a kerékpáros turizmus fejlesztési stratégiáját is szeretnénk elkészíteni az idei esztendőben. Tudom, hogy a kérdés nem erre irányult, de kicsit előreszaladva elnök úr kérdésére is válaszolok. Tehát újabb termékfejlesztési stratégiák készülnek a kulturális és a vallási turizmusfejlesztési stratégiák mellett.
Itt egy nagyon szoros együttműködés van a kerékpáros szövetségekkel. Amit mi vállalunk ebben, évről évre és szeretnénk ezt a tevékenységünket bővíteni, az a nemzeti turizmusmarketinghez való szorosabb kapcsolódás. Szűcs úr már elment, de meg tudná erősíteni azt, hogy minden esztendőben, vagy legalábbis szükséges ütemezésben készült kerékpár-turisztikai térkép az egész országra vonatkozóan. Ez nemcsak az útvonalakat, hanem természetesen a bővülő fejlesztési és szolgáltató állomásokat, megállóhelyeket, attrakciókat, a kerékpárút mentén megtalálható vonzerőket, műemlékeket és egyéb turisztikai tényezőket is tartalmazza.
A későbbiek során, amennyiben szükséges, akkor a térképet meghaladó módon holnapfejlesztésben, illetve a közúti információs rendszer fejlesztésében való részvétel is szóba kerülhet. Természetesen ehhez nyilvánvalóan további anyagi források szükségesek.
A miniszter úr áttekintette a nemzeti turizmusfejlesztési stratégiából adódó legfontosabb feladatokat. Ez egyébként tükröződik abban is, hogy a válságkezelő programban is megjelentek a stratégia fő célkitűzései. Szeretném tájékoztatni a bizottságot arról, hogy a miniszter úr a holnapi nap folyamán látogatást tesz a Nemzeti Turisztikai Bizottság következő ülésén, és ott természetesen erről is fog szólni.
Milyen egyéb termékfejlesztési stratégiák készülnek? - kérdezte elnök úr. Kulturális turizmusról beszéltünk, az ifjúsági turizmusfejlesztési stratégiának is nekiállunk 2009-ben, és a kerékpáros turizmus fejlesztési stratégiáját is szeretnénk elkészíteni. Úgy gondolom, hogy egy évben több részstratégia megvalósítására vagy elkészítésére, nem megvalósítására, elkészítésére nemigen van mód.
A kulturális stratégia elkészítésével kapcsolatos észrevételével részben egyetértek elnök úrnak. Ezen természetesen folyt polémia, hogy szerencsés-e a kulturális turizmus évében indítani a kulturális turizmusfejlesztési stratégia elkészítését. Egyrészt valamikor ennek meg kell kezdődnie nyilvánvalóan, másrészt pedig ezek a tematikus évek nem szűnnek meg soha igazán, szerencsére, mint ahogy a gasztronómiával kapcsolatosan is ezt elmondhatjuk, ugyanígy fogjuk elmondani a kultúrával kapcsolatosan is, ezt a fesztiválok éve folytatja.
Úgy gondolom, hogy abban is lesz szinergikus lehetőség, hogy a kulturális turizmus évének tapasztalatai is beépülhetnek ennek a kulturális turizmusfejlesztési stratégiának a végleges változatába. Ebből a szempontból talán nem teljesen szerencsétlen a kulturális turizmusfejlesztési stratégia indítása.
Ami az adótörvényekkel, a vállalkozói környezet javításával összefüggő kérdést illeti, nyilván közös érdekünk az, hogy a szabályozók, a válsággal kapcsolatos változások a turizmus ágazatot minél kisebb mértékben érintsék, de természetesen nyilván tudomásul kell venni azt, különösen a kormányzati oldalról, hogy minden ágazatnak vagy az ágazatok egy jelentős részének a válságból ugyanúgy ki kell vennie a részét, mint a lakosságnak vagy más ágazatoknak.
Ami a turisztikai vállalkozások esetében kiemelendő, éppen az, hogy a turizmust mint a foglalkoztatás relatíve magas szintjét biztosító ágazatot nevesítette a kormány programja, ezért nyilván ehhez olyan foglalkoztatást ösztönző vagy foglalkoztatási szintet megtartó javaslatcsomagot kell majd kidolgoznunk, amely ezt az alapvető célkitűzést fogja alátámasztani. Egyébként tájékoztatásul szeretném elmondani, hogy ilyen jellegű javaslatot az előző miniszterelnök úrral folytatott megbeszélést követően a Nemzeti Turisztikai Bizottság is kidolgozott. Várjuk és kérjük majd a felkérést, nyilvánvaló, kormányzati szintről arra vonatkozóan, hogy ezt a továbbiakban részletesen is kidolgozhassuk.
A kiemelt turisztikai célterület újradefiniálása problémakörébe több minden dolog tartozik, ez a kérdéskör egyébként a területfejlesztési törvénnyel, a területfejlesztéssel szorosan összefüggő. Vannak kiemelt üdülőkörzetek, vannak turisztikai régiók, és vannak még más tervezési statisztikai identitást jelentő régiók is, ezek között kellene a turizmus szempontjából egy kicsit több átfedést és jobb megfelelést biztosítani. Ennek egyébként a pályázati rendszer működtetése szempontjából is jelentősége van.
Amit az üdülési csekk rendszerével kapcsolatban elnök úr elmondott, ahhoz én most nem tudok mit hozzátenni. Természetesen köszönjük, és hasznosítani fogjuk a döntéselőkészítések során a bizottsági állásfoglalásokat, amennyiben ebben részt veszünk. Ezzel kapcsolatosan az ifjúsági üdülési csekk bevezetésére vonatkozóan a szakállamtitkárság részéről nem történt kezdeményezés. Köszönöm a figyelemfelhívást. Úgy gondolom, hogy az ifjúsági turizmusfejlesztési stratégia elkészítése kapcsán ez a javaslat felvethető, és nyilván az üdülési csekk jövőjével kapcsolatosan lehet majd ezt a javaslatot megfogalmazni.
A közlekedési feltételek összehangolásával vagy a közlekedési feltételek fejlesztésével kapcsolatos törekvéseink nagyon sokrétűek. Csak egy példát hadd említsek ezzel kapcsolatosan. A szakállamtitkárság aktívan részt vett abban az egyeztetéssorozatban, amely úgy gondolom, hogy eredménnyel zárult, nevezetesen a Fly Balaton, a Balaton repülőtér újraindításával kapcsolatos erőfeszítésekre utalok. A régió szempontjából egyáltalán nem közömbös, hogy ez a repülőtér újra megnyílhatott és vendégeket fogadhat, és természetesen ennek a hosszú távú biztosítása is valamilyen szinten feladat. Ezt és az ilyen jellegű problémákat célozza a stratégiának vagy az intézkedési tervnek ez a pontja.
Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm a válaszokat, államtitkár úr. Kérdezem a képviselőtársaimtól, hogy véleményük az összefoglaló anyaghoz van-e. (Nincs jelzés.) Nekem néhány gondolatom lenne csupán. (Dr. Kovács Miklós jelentkezik.) Igen, államtitkár úr?
DR. KOVÁCS MIKLÓS szakállamtitkár (Önkormányzati Minisztérium): Bocsánat, elnök úr, egy dolog véletlenül kimaradt. Elnézést kérek, ön tette fel azt a kérdést, hogy a válságkezelő programban szereplő feladatokhoz milyen intézkedések vannak és milyen intézkedéseket javasolunk. Ha megengedi, akkor nagyon röviden erről szeretném tájékoztatni a bizottságot.
A gazdasági versenyképesség erősítése fő témakör alatt található a turizmus ágazattal kapcsolatos néhány főbb intézkedés. Az egészségturisztikai fejlesztésekhez nyilvánvalóan a regionális operatív programok pályázatainak előkészítése, illetőleg szakmai szempontok szerinti következetes lebonyolítása és értékelése tartozik, amelyben a szakállamtitkárság nem egyedüli aktor, hanem nyilvánvalóan a Nemzeti Fejlesztési Ügynökséggel együtt tesszük ezt.
Szeretnénk kezdeményezőként fellépni a fürdők létesítésének és üzemeltetésének feltételeiről szóló 1996-os, tehát viszonylag már idejétmúlt rendelet módosítására vonatkozóan. Itt a Magyar Fürdőszövetséggel és az Egészségügyi Minisztériummal közösen szeretnénk ennek a rendeletnek a módosítását elérni, és lesz majd egy olyan kutatás is, amely az egészségturisztikai munkaerőpiac felmérésére és az ebből fakadó döntési javaslatok összeállítására vonatkozik.
Nagyon sokszor visszatérő gond és probléma a kongresszusi turizmus és a kongresszusi turizmus infrastruktúrájának kialakítása. Itt a válságkezelő programban vállalt feladatok között szeretnénk az állami szerepvállalás kereteit illetően egy döntést előkészíteni. Szeretnénk a folyamatot olyan értelemben is befolyásolni, hogy a visszavont kiemelt turisztikai projektek terhére esetleg a kongresszusi központ létesítésére uniós források is legyenek bevonhatók, illetőleg a döntéshozók ennek a lehetőségét a szakállamtitkárság előkészítése alapján mérlegeljék. Természetesen nem kizárólag a Tüskecsarnok, hanem további alkalmas helyszínek keresése, felmérése is szerepel a feladataink között, de nyilvánvalóan a Tüskecsarnok hasznosítására irányuló javaslatok pontosítása, továbbvitele is feladat e tekintetben.
A TDM informatikai rendszer, a TDM térségi szervezetek kialakítására irányuló pályázat és majdan a TDM régiós szervezeteinek kialakítására irányuló pályázati előkészítés továbbra is kiemelt feladat a közcélú intézmények átalakítása során.
Ezek vannak azok mögött a főbb pontok mögött, melyeket a kormányprogram a turizmussal kapcsolatosan tartalmaz. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm, államtitkár úr. Részben ehhez kapcsolódott volna a véleményem is, vagy kapcsolódik, pontosabban. Azt gondolom, hogy továbbra is sokkal aktívabb szerepvállalásra volna szükség a kormány részéről a válságkezelés tekintetében a turizmust érintő hatások tompítása terén, hiszen pont emiatt, hogy 2006-ban itt nagy örömmel fogadta mindenki, hogy a kormány kiemelten kezeli és stratégiai ágazatnak tekinti a turizmust a kormányprogramjában. Ehhez képest én nem láttam az elmúlt lassan három év során azt, hogy ennek bármilyen érdemi hatása és eredménye lett volna.
Amikor itt a csúszásokról beszéltem a különböző stratégiák elkészítése terén, akkor azt azért vetettem föl, mert a legelején is, amikor a nemzeti turizmusfejlesztési stratégia elfogadásáról beszéltünk, és az gyakorlatilag egy jó alapozó anyag annak érdekében, hogy az európai uniós fejlesztési források és az állami költségvetésből elkülönített források felhasználását egy irányba lehet terelni, és ez nyilván a hatékonyságát jelentősen megnöveli. Tehát pont az lett volna a lényege, hogy viszonylag gyorsan elkészüljenek ezek a részstratégiák, és azokat a programpontokat, amelyeket ebben megfogalmazunk, azoknak a végrehajtásához ezeket az uniós forrásokat lehessen majd felhasználni. Tehát azért jegyeztem meg most is, hogy sajnálom azt, hogy ekkora csúszásban vagyunk, az nyilvánvalóan mindig öröm, ha valami legalább elindult, de éppen az imént, korábban a lovasturizmus stratégiánál is erről beszéltünk, hogy túl hosszú volt az előkészítési időszak.
A következő fontos év Magyarország szempontjából 2011 lesz. Magyarország az EU soros elnöke lesz, és ez egy olyan figyelmet fog generálni, aminek a marketing terén történő hasznosítása óriási lehetőségeket rejt. Azt gondolom, hogy erre már most fel kellene készülni, és nyilvánvalóan a tematikus év kiválasztása kapcsán is ez egy fontos szempont lehet.
Itt megint éppen az előző kiegészítésében államtitkár úr elmondta a kongresszusi központ előkészítését. Ennek aztán különösen fontos szerepe lehetne, hiszen a hivatásturizmus szempontjából egy ilyen soros elnökségi időszak nagyon nagy lehetőségeket adna az országnak. Nyilvánvalóan 2011-re már nem lesz kongresszusi központ. Tehát, még ha idén fel is gyorsulnának az előkészületek, mire ez megépül és megvalósul, addigra Magyarország már túl lesz a soros elnökség időszakán. Amit megint csak azért sajnálok, mert megint egy olyan lehetőséget szalasztunk el, ami nagyon sokat hozhatna ennek az ágazatnak is.
Végre április 16-án megjelentek a pályázatok, ez nagyon fontos. Itt valahol szerepelt a stratégiában, hogy 2010-re tervezik a vonzerőleltár pontosítását és véglegesítését, amit egyébként a TDM-ek által begyűjtött információkra alapoznak. Nem tudom, hogy ez határidőkben össze fog-e még állni. Nyilván itt az lenne a cél, hogy ha már ezek a pályázatok megvannak, akkor legalább a pályázatok értékelésénél igyekezzen az államtitkárság minél rövidebb határidőt megvalósítani, illetve nyilván a Nemzeti Fejlesztési Ügynökséggel egy komoly előkészítést végezzenek annak érdekében, hogy ha már a kiírás ilyen hosszú időt vett igénybe... Én egyébként végig azt láttam, hogy ez nem a szakállamtitkárságon múlott. Tehát azt hozzá kell tenni, hogy láthatóan az ügynökség az, aki, most nem azt mondom, hogy szabotálta, de valamilyen módon folyamatosan késleltette ennek a pályázatnak a kiírását, amit én egyébként a mai napig nem értek. Ugyan több magyarázat elhangzott, hogy a kiemelt projektekkel voltak elfoglalva, a nagy pályázatokkal, rengeteg volt a munkájuk. Azt gondolom, hogy az önkormányzatoknak és a turisztikai szolgáltatóknak is ez egy nagyon fontos lehetőség.
A régóta hangoztatott elképzelésnek, miszerint minél hatékonyabban vonjuk be a magántőkét a fejlesztésekbe, és a helyi stratégiák megvalósításába, egy kiváló pontja lehet a TDM-hálózat, ha ez valóban életképesen fel tud állni és el tud indulni.
Tehát van teendő bőséggel. Azt szeretném, ha a korábbi csúszások már nem jelentenének újabb határidő-módosulásokat. Inkább az lenne a feladat, hogy a stratégia megvalósítása terén az első években felhalmozódott csúszások és időpont-módosítások esetleg a munka felgyorsításával, nem azt mondom, hogy behozhatók lennének, de legalábbis valamilyen mértékben mérsékelhetőek volnának a későbbi időkben. Ehhez kérném majd én a magam részéről is az államtitkárságnak a további segítségét és aktív közreműködését.
Pál Béla alelnök úr!
PÁL BÉLA (MSZP), a bizottság alelnöke: Köszönöm. Elnök úr véleményének számos pontjával magam is egyetértek. Van egy pont, amivel kapcsolatban azért szeretném elmondani a véleményemet, úgy is, mint az MSZP turisztikai szakcsoportjának véleményét.
Az elnök úr megfogalmazta azt, hogy bár 2006-ban kiemelt ágazatként jelölte a kormányprogramban a turizmust a kormányzat, ez nem volt érzékelhető az ezt követő esztendőkben. Ezt szeretném annyiban korrigálni, hogy ha a turisztikai szakcsoport véleményét fogalmazom meg, akkor természetesen ebben mi is azt mondjuk, hogy lehetett volna még jobb, még komolyabb intézkedéseket hozni ennek érdekében. Ha a magam véleményét fogalmazom meg, akkor meg azt mondom, hogy de ha így történt volna, akkor nem lenne mit ma az ellenzéknek elmondania. Tehát én teljesen jogosnak tartom elnök úr ellenzéki képviselőként elmondott véleményét.
Azonban hadd tegyek hozzá néhány konkrétumot mindehhez. Az, hogy kiemelt ágazatként kezelte és kezeli a kormányzat a turizmust, azt jelzi az a 300 milliárd forint értékű fejlesztés is, amely 2007-13 között megvalósul uniós forrásból. Igaz, imitt-amott csúszásokkal, amelynek természetesen mi sem örülünk. Ezen belül külön én is újra elmondanám, hogy nagyon nem örülünk annak, hogy a sokszor beígért kongresszusi központ megvalósításában nem sikerült előrelépni, de ettől még a 300 milliárd, az 300 milliárd, és ettől még az az 1000 milliárd értékű fejlesztés, amely ebből megvalósul a különböző régiókban, turisztikai vonzerőfejlesztés és szolgáltatás címszó alatt, mindenképpen tény.
Idetartozik természetesen az is, hogy azok az ágazati stratégiák, amelyek elkészültek, és amelyek egy részét tényleg elismerés illeti, mint ahogy ma a lovasturisztikáról beszéltünk, de lehetne más ilyen ágazati stratégiát is hozzátenni, ez is azt mutatja, hogy mivel ezt a szakmai szervezetekkel történt egyeztetés után sikerült létrehozni, vélhetően nemcsak ebben a kormányzati ciklusban, hanem a következő kormányzati ciklusban is vezérfonala lehet a turizmus fejlesztésének, amiben kormánypárti és ellenzéki oldaltól függetlenül érdekeltek vagyunk.
Azt is el kell mondjam, hogy az adótörvényekkel kapcsolatos egyeztetések még nem zárultak le. Egy részük természetesen lezárul, amiket szeretnénk a második félévben érvénybe léptetni, másik részük azonban 2010. január 1-jétől lép életbe. Döntő részben itt lesznek azok az intézkedések, amelyek a válság hatásait enyhítve próbálnak segíteni a turizmus gondjain. A múltkor is említettük már, hogy mi magunk is a frakción belül küzdünk azért, hogy például az üdülési csekk a jelenlegi formájában megmaradjon, esetleg a felhasználói kör szűkítésére sor kerülhet, de más formában szeretnénk megtartani.
Itt csak jelezném, hogy ez is azt jelzi, hogy kiemelten foglalkozik az ágazat a turizmussal, hiszen mindannyian tudjuk, hogy közös erőfeszítéseink eredményeként 2002-ben még csak 20 ezer forint volt az üdülési csekk adómentes értékhatára, ma már ennek több mint háromszorosa. A beutazó vendégforgalom a második legjobb eredmény az elmúlt tíz évben, nem beszélve a belföldi vendégforgalomról, természetesen ezek is azok közé az eredmények közé tartoznak, a felelős vendégfogadás adómentes értékhatárának emelésével, és még számos más intézkedéssel együtt, amelyek a turisztikai ágazat kiemelt szerepét biztosítják a kormányzati területen belül.
Hogy lehetne-e ezt kiemeltebb? Szintén meg kell mondjam, hogy én is úgy gondolom, hogy persze, hogy lehetne. Azért is harcolunk mi is a kormánypárton belül, azért is értünk nagyon sokat egyet ellenzéki képviselőtársainkkal is, aminek most egy elemét, a kongresszusi központot említettem, de félreértések elkerülése végett, tudnék én is mást mondani, csak nem akarok érveket adni ellenzéki képviselőtársaim szájába.
Azt gondolom, hogy azt nem lehet mondani, hogy az elmúlt három évben a lehetőségekhez képest nem kiemelt területként kezelte a kormányzat. Nem annyira, mint amennyire mi szerettük volna, de annyira igen, amennyire lehetőségei engedték.
Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm. Van-e további vélemény, észrevétel az előterjesztéssel kapcsolatban? (Senki sem jelentkezik.) Amennyiben nincs, akkor megköszönöm szakállamtitkár úrnak az előterjesztést és a bizottsági ülésen való részvételt. Ezennel a hatodik napirendi pontot is lezárom.
Egyebek között van-e képviselőtársaimnak észrevétele, véleménye? (Senki sem jelentkezik.) Nincs. Jelzem, hogy a jövő héten nincs bizottsági ülésünk, 12-én viszont kihelyezett bizottsági ülésünk lesz Dunavarsányban. Tehát úgy készüljenek a bizottság tagjai, hogy egy sportos ülést tartunk a dunavarsányi olimpiai edzőközpontban.
(Az ülés befejezésének időpontja: 10 óra 49 perc.)
|
Pál Béla |
Bánki Erik |
Jegyzőkönyvvezetők: Horváth Éva Szilvia és Földi Erika