STB-11/2009.
(STB-82/2006-2010.)
Jegyzőkönyv*
az Országgyűlés Sport- és turisztikai bizottságának
2009. május 19-én, kedden, 9 óra 12 perckor
a Képviselői Irodaház V. emelet 520. számú tanácstermében
megtartott üléséről
Tartalomjegyzék
Helyettesítési megbízást adott
Döntés a napirend kiegészítéséről
Dr. Magyariné dr. Nagy Edit (IRM) szóbeli kiegészítése
Dr. Magyariné dr. Nagy Edit (IRM) válaszadása
További kérdések, észrevételek
Dr. Magyariné dr. Nagy Edit (IRM) válaszadása
Döntés bizottsági módosító javaslatok benyújtásáról
Tájékoztató a turisztikai célú kisvasutak helyzetéről
Dr. Kovács Miklós szakállamtitkár (ÖM) szóbeli kiegészítése
Lapos Tamás (FVM) szóbeli kiegészítése
Dr. Kovács Miklós szakállamtitkár (ÖM) válaszai
Tájékoztató az MKB Veszprém kézilabdacsapatának tagjait ért támadás után kialakult helyzetről
Hajnal Csaba ügyvezető (MKB Veszprém KC) tájékoztatója
Kérdések, vélemények, hozzászólások
Dr. Kovács Miklós szakállamtitkár (ÖM) szóbeli kiegészítése
Dr. Kovács Miklós szakállamtitkár válaszai
Tájékoztató a Magyar Turizmus Zrt. munkájáról
Dr. Róna Iván vezérigazgató (Magyar Turizmus Zrt.) válaszai
1. A közbiztonság és a közrend védelmében, illetve fenntartásában közreműködő szervezetekre vonatkozó egyes törvények módosításáról szóló törvényjavaslat (T/9555. szám)
(Általános vita)
(Nem kijelölt bizottságként)
2. Tájékoztató a turisztikai célú kisvasutak helyzetéről
Előterjesztő:
Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium képviselője
ÖM Turisztikai Szakállamtitkárság képviselője
3. Tájékoztató az MKB Veszprém kézilabdacsapatának tagjait ért támadás után kialakult helyzetről
Előterjesztő:
MKB Veszprém képviselője
4. Tájékoztató a vendéglátás helyzetéről, az Önkormányzati Minisztérium vendéglátás szakterülettel kapcsolatos feladatairól
Előterjesztő:
ÖM Turisztikai Szakállamtitkárság képviselője
5. Tájékoztató a Magyar Turizmus Zrt. munkájáról
Előterjesztő:
Róna Iván, a Magyar Turizmus Zrt. vezérigazgatója
6. Egyebek
Elnököl: Bánki Erik (Fidesz), a bizottság elnöke
Pál Béla (MSZP), a bizottság alelnöke
Dr. Horváth Klára (MSZP)
Mohácsi József (MSZP)
Nagy Jenő (MSZP)
Páva Zoltán (MSZP)
Nagy Imre (MSZP)
Tóth József (MSZP)
Dr. Tóth József (MSZP)
Becsó Zsolt (Fidesz)
Hadházy Sándor (Fidesz)
Kovács Ferenc (Fidesz)
Szalay Ferenc (Fidesz)
Dr. Világosi Gábor (SZDSZ)
Dr. Gyenesei István (független)
Lengyel Zoltán (független)
Helyettesítési megbízást adott
Szijjártó Péter (Fidesz) Becsó Zsoltnak (Fidesz)
Koscsó Lajos (MSZP) dr. Horváth Klárának (MSZP)
Páva Zoltán (MSZP) megérkezéséig Pál Bélának (MSZP)
Kovács Ferenc (Fidesz) Bánki Eriknek (Fidesz)
Lasztovicza Jenő (Fidesz) Hadházy Sándornak (Fidesz)
Dr. Magyariné dr. Nagy Edit főosztályvezető (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium)
Dr. Faragó Ákos főosztályvezető-helyettes (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium)
Dr. Kovács Miklós szakállamtitkár (Önkormányzati Minisztérium Turisztikai Szakállamtitkárság)
Lapos Tamás főosztályvezető-helyettes (Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium)
Hajnal Csaba ügyvezető (MKB Veszprém KC)
Dr. Róna Iván vezérigazgató (Magyar Turizmus Zrt.)
Bokody Judit tanácsos (Önkormányzati Minisztérium Turisztikai Szakállamtitkárság)
Tusor András (Önkormányzati Minisztérium Turisztikai Szakállamtitkárság)
Dr. Drábik László szakértő (Önkormányzati Minisztérium)
Dr. Niklai Ákos elnök (Magyar Turizmus Zrt.)
Hunyor Erna (Magyar Hírlap)
Szebeni Zsolt (Turizmus Panoráma)
Marschall Mónika (Turizmus Panoráma Bulletin)
Losonczy Péter (Magyarországi Ifjúsági Szállások Szövetsége)
Tengerdi Győző (Somogy Megyei Közgyűlés)
Bogdánné Nánai Mária (Vendéglátó és Idegenforgalmi Szakszervezet)
Fehérvári Dávid (Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium)
Lukács Klaudia (Önkormányzati Minisztérium Turisztikai Szakállamtitkárság)
Harsányi Mónika (Önkormányzati Minisztérium Turisztikai Szakállamtitkárság)
Szűcs Balázs marketingigazgató (Magyar Turizmus Zrt.)
Dr. Hirkó László (Magyar Turisztikai Egyesület Budapesti Tagozat)
Kozzár Róbert (Önkormányzati Minisztérium Sport Szakállamtitkárság)
Vereckei András (Turizmus Trend)
Králl Vera (Magyar Távirati Iroda)
(Az ülés kezdetének időpontja: 9 óra 14 perc)
BÁNKI ERIK (Fidesz), a bizottság elnöke, a továbbiakban ELNÖK: Sok szeretettel köszöntök mindenkit a Sport- és turisztikai bizottság mai ülésén.
A képviselőtársaim írásban előre megkapták a mai ülésre szóló meghívót. A meghívóhoz képest egy kiegészítő javaslatom lenne. Az előző bizottsági ülésen már napirendre vettük a Veszprémi Kézilabda Club kérését. A játékosaikat ért tragikus események kapcsán komoly válságba került a kézilabdacsapat, és miután Magyarország egyik legjobb sportegyesületéről, legsikeresebb csapatáról van szó, és olyan esemény történt velük, amely más csapattal nem történt még az elmúlt évtizedek során Magyarországon, ezért a rendkívüli helyzetre való tekintettel a bizottsághoz fordultak, hogy próbáljunk segíteni a helyzetükön. Ezért azt javasolnám, hogy a napirendi pontok között hallgassuk meg Hajnal Csaba ügyvezetőt, aki egy tájékoztatást ad majd a kézilabdacsapat jelenlegi helyzetéről, illetve tolmácsolja majd kérését felénk. Miután ma a második bajnoki mérkőzést játsszák Szegeden, ezért annyit kért tőlem az igazgató úr, hogy valamikor fél tíz és tíz között fog tudni megérkezni, útban Veszprém és Szeged között útba ejti majd az Irodaházat is. Úgyhogy pontos napirendi számként egyelőre nem jelezném, tehát ahhoz igazítjuk, amikor megérkezik, csak egyáltalán a napirendre vételben szeretném kérni majd a képviselőtársaim támogatását.
Döntés a napirend kiegészítéséről
Van-e további javaslat vagy kiegészítés a mai ülés napirendjéhez? (Nincs jelzés.) Nincs.
Aki egyetért azzal, hogy a Veszprémi Kézilabda Club helyzetéről szóló tájékoztatót a mai ülésünk napirendjére tűzzük, kérem, kézfeltartással jelezze! (Szavazás.) Köszönöm. Ellenvélemény, tartózkodás nem volt.
Aki így, ezzel a kiegészítéssel a mai ülésünk napirendjét elfogadja, kérem, kézfeltartással jelezze! (Szavazás.) Köszönöm. Ellenvélemény, tartózkodás nincs.
A jelenléti ív alapján megállapítom, hogy a bizottságunk határozatképes.
Az első napirendi pontunk a közbiztonság és a közrend védelmében, illetve fenntartásában közreműködő szervezetekre vonatkozó egyes törvények módosításáról szóló törvényjavaslat. Köszöntöm a minisztérium képviselőjét.
A bizottságunk nem kijelölt bizottságként, de mégis tárgyalja ezt a napirendi pontot, mert vannak olyan vonatkozó rendelkezései, amelyek elsősorban a sportrendezvények, sportesemények biztosításával kapcsolatosak, ezért azt gondolom, fontos tudnunk arról, hogy ebben a törvényjavaslatban milyen módosítások történnek, és annak milyen kihatásai vannak ezekre a rendezvényekre. Azt is kérném majd az előterjesztőtől, hogy elsősorban a sport területét érintő, a sportrendezvények szervezését, biztosítását érintő kérdésekről tegyenek szóbeli kiegészítést.
Meg is adom a szót.
Dr. Magyariné dr. Nagy Edit (IRM) szóbeli kiegészítése
DR. MAGYARINÉ DR. NAGY EDIT (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Bizottság! A benyújtott törvényjavaslat négy törvény alapvető módosítását, és kettő törvény technikai módosítását tartalmazza. A lényegi módosítások között szerepel a sporttörvény is.
Az egész törvényjavaslat célja a közbiztonság növelése, a lakosság biztonságérzetének növelése és a közbiztonság stabilitása. Köztudott, hogy a közbiztonság fenntartásában, a közbiztonság biztosításában nemcsak a rendőrség, hanem más társadalmi szervezetek is részt vesznek, így többek között a polgárőrség, a közterület-felügyelet, a mezőőrök, halőrök, vadőrök, természetvédelmi őrök is. Ezt a célt szolgálja ez a törvényjavaslat, ezeknek a közbiztonság fenntartásában közreműködőknek az együttműködését, a rendőrséggel való szoros vagy még szorosabb kapcsolatának kialakítását célozza a javaslat.
Úgy gondolom, hogy miután önök is megkapták ezt írásban, és az elnök úr kérésének megfelelően inkább a sporttörvényről szólnék néhány szót. A sporttörvény módosítása elsősorban a sporthuliganizmus visszaszorítását célozza, hiszen mindannyian tudják, hogy az elmúlt időszakban akár tragédiába forduló események is történtek egyes sportrendezvények kapcsán. A cél az, hogy felszámolja a szurkolói anonimitást, ezzel megakadályozva azt, hogy kibújhassanak a felelősségre vonás alól azok a nézők, résztvevők, akik a sporteseményeket nem igazán azzal a céllal látogatják, hogy a sportot szolgálják, nézzék, vagy annak eredményeit élvezzék, hanem egyéb más rendbontásra és jogellenes cselekményekre.
Egyértelművé teszi a törvény, hogy a sportrendezvény biztonságos lebonyolításáért elsősorban a szervező felelős. A sportesemények minősítésének alapszempontjait is törvényi szintre emeli, és meghatározza, hogy milyen szempontok szerint történik a normál, a kiemelt vagy a különleges biztonságú sportesemények minősítése.
A szurkolói anonimitás felszámolása érdekében beléptető rendszer alkalmazását írja elő a törvény, természetesen ez csak kiemelt fontosságú vagy kiemelt kockázatú sportesemények vonatkozásában, illetve kellő időt biztosítva arra, hogy a szervezők, illetve a sportlétesítmények erre felkészülhessenek, tehát ennek a hatályba lépése 2011. július 1.
Egyéb technikai eszközök, mint például kamerák alkalmazására is lehetőség nyílik. Ennek az adatvédelmi szempontból is megfelelő szabályozása megtörténik a törvényben. A kamerák vonatkozásában is egy évnyi lehetőséget ad a törvény. Azokon a sportrendezvényeken, ahol ez kötelező, 2010. július 1-jétől kell a kamerákat üzemeltetni. Az előterjesztő úgy gondolja, hogy ez kellő időt biztosít mind a szervezőknek, mind a létesítményeknek a felkészülésre.
Szól továbbá törvény arról, hogy egyértelmű legyen, hogy ki a rendező, tehát valamilyen módon láttatni és látszódnia kell annak, hogy a résztvevők közül ki az, aki a rendezői feladatokat ellátja, ezáltal jogosult arra, hogy a szurkolóktól például a klubkártyát, névre szóló belépőjegyet - hiszen erre is lehetőséget ad ezentúl a törvény - elkérje, és a személyazonosságukat igazoltassa. Nyilvánvaló, hogy a rendezőnek olyan feladatai is vannak és lesznek a továbbiakban is, amelyek lehetővé teszik, hogy a jogellenes magatartást, rendbontást, zavaró cselekményt elkövetőt eltávolíttathassa a rendezvény helyszínéről.
Azt hiszem, hogy lényegében ezek lennének azok a módosítások. Hangsúlyozom, hogy a javaslat a sportrendezvények méltóságának biztosítását, a sportesemények mindenki által élvezhető megtekintését és lebonyolítását célozza.
Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen a kiegészítést a főosztályvezető asszonynak.
Kérdezem a bizottság tagjait, hogy a törvényjavaslattal kapcsolatban van-e észrevételük, kérdésük. Mohácsi József képviselő úr kért szót. Öné a szó, képviselő úr.
MOHÁCSI JÓZSEF (MSZP): Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Bizottság! Éppen a futballpályák kaotikus állapotára való tekintettel tennék fel egy rövid kérdést. Esetlegesen az angol mintára jól bevált rendszert, ahol a renitens személyeket két perc alatt kiemelik és viszik, és azt hiszem, kettőtől öt évig terjedő börtönbüntetéssel is sújtják, a jó példát érdemes lenne követni, mert elég sok sportrendezvény van, ahol erre szükség lenne Magyarországon. Van-e erre egyáltalán lehetőségünk? Ha van, akkor élnünk kellene vele.
Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm. Szalay Ferenc képviselő úr, öné a szó.
SZALAY FERENC (Fidesz): Egyetértve az előterjesztéssel - nem minden részével -, azt szeretném kérdezni, hogy ki fogja fizetni a kiemelt kockázatú rendezvények biztosítását. A módosító javaslat, amely megszületett, hasonlóképpen fogalmaz, hogy "a szervező az általa megbízott rendező mellett - a külön jogszabályban meghatározottak szerint - köteles kezdeményezni a sportrendezvény térítés ellenében történő rendőri biztosítását." Ez idáig rendben van, de utána az indoklásban olyan szerepel, hogy "nem rendel normatív tartalmat a normál és fokozott biztonsági kockázatú sportrendezvények biztosítási költségeinek megkülönböztetéséhez", előtte pedig, hogy a "javasolt szabályozással a szervezőket is a biztosítás költségeinek viselésében" érdekeltté teszi. Az "is" kifejezés számomra arról szól, hogy többen állják, de ki fogja finanszírozni ezeket a törvényben előírt feladatokat?
Vagy önöknél nincs ez a módosító?
ELNÖK: Szerintem még nincs a minisztériumnál. (Szalay Ferenc átadja a javaslattervezetet a minisztérium képviselőinek. - Rövid szünet) Egy kicsit előreszaladtunk, mert most már a módosító indítványunkról beszélünk, amelyet majd bizottságiként szeretnénk benyújtani.
Képviselő úr, van még további kérdése vagy észrevétele? (Szalay Ferenc: Nincs.)
Akkor Gyenesei István képviselő úrnak adom meg a szót.
DR. GYENESEI ISTVÁN (független): Köszönöm. Kérdezném, hogy szóbotlás volt-e, vagy pedig ezt így is gondolta, hogy sporttörvényről beszélt a szóbeli kiegészítésben, vagy pedig arról van szó, hogy a jelenlegi itt lévő törvénymódosításnak a sportot érintő szakaszáról van szó. Én ez utóbbira gondolok, tudniillik ez nem a sporttörvényt jelenti, és nem azt érinti, gondolom én, de a kérdésre majd ön fog válaszolni.
Köszönöm szépen.
ELNÖK: Pál Béla alelnök úrnak adnám meg a szót.
PÁL BÉLA (MSZP): Köszönöm szépen. Én nagyon helyesnek tartom, hogy a közbiztonság és a közrend védelmében megalkotandó törvény rendelkezik a sportesemények biztonságáról is, és azt is, hogy a sportról szóló javaslatban három csoportba sorolja a sportrendezvényeket, azoknak is csak egy részét. Ebből én magam a leglényegesebbnek azt tartom, hogy minden veszélyeztetettségű sportrendezvénynél az elsődleges felelős a sportrendezvény biztosításáért maga a sportszervező, de itt nem áll meg a törvényalkotó, hanem ezt kiegészíti azzal, hogy a kiemelt kockázatú mérkőzéseknél - mint ahogy a képviselőtársaim is utaltak rá - belép második felelősként a rendőrség, mégpedig közfeladatként látja el a törvény szerint a rendőrség ezt a feladatot.
Magam azt is teljesen helyesnek és jónak tartom, hogy a törvényjavaslat felszámolja a szurkolói anonimitást, főleg azokban az esetekben, amikor olyan szurkolókról van szó, akik megzavarják a sportesemények biztonságát; és azt a tételt is, amely nem csak itt jelenik meg - és nem túlzás, ha azt mondom, hogy a turizmus szempontjából is jelentős, nem csak a sportesemények szempontjából -, hogy a törvényi és a jogszabályi keretek között lehetőség van a résztvevők személy- és vagyonbiztonsága érdekében kamerával vagy más képi adathordozóval a rendezvényt megfigyelni és a felvételt rögzíteni. Azért utaltam a turisztikai vonatkozásaira, mert közterületeken ugyanez a szabályozás megjelenik, amit a magam részéről szintén helyesnek tartok, hiszen ez mind az itt lévő, mind az ide érkező turisták biztonságát nagymértékben elősegíti.
Én is kérdeztem volna azt, amit Szalay Ferenc képviselőtársam joggal megemlített. A módosító indítványunk egy részét, amely erre irányul, kérném a kormány képviselőit, hogy támogassák. A 33. § viszont, amely erről a tételről rendelkezik, a sporttörvény felhatalmazó rendelkezéseit egészíti ki úgy, hogy a rendészetért felelős miniszter rendeletben szabályozhassa a kiemelt biztonsági kockázatú sportrendezvények közfeladatként történő rendőri biztosítására nyújtható támogatások felhasználásának részletes szabályait - ez így szól. Ebből nálam is az következik, hogy mivel közfeladatként látja el, ez nem a szervezőt terheli, hanem nyilván a rendészeti miniszter szabályozza, hogy a költségek megosztása hogy történik, de ha nem jól gondolom, akkor ebben természetesen kérem a segítségüket.
Végezetül, én általános vitára teljes mértékben alkalmasnak tartom a törvényt, pontosan azért, mert egyes rendelkezései hozzájárulnak mind a turisták, mind pedig a sportrendezvények biztonságának növeléséhez. Mindezzel együtt azt szeretném kérni, hogy ha a sporttörvény idézett felhatalmazó rendelkezéseit a rendészetért felelős miniszter rendeletben megalkotja, legyen lehetősége a bizottságnak arra, hogy ezt a rendeletet előzetesen valamilyen formában véleményezze.
Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm, alelnök úr. További kérdések, észrevételek? (Nincs jelzés.)
Amennyiben nincs, akkor megkérem az előterjesztőt, hogy az elhangzott kérdésekre adja meg a választ. Főosztályvezető asszony, öné a szó.
Dr. Magyariné dr. Nagy Edit (IRM) válaszadása
DR. MAGYARINÉ DR. NAGY EDIT (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Köszönöm. Mohácsi képviselő úr az angol mintát említette. Utaltam rá a bevezetőben, hogy nyilvánvalóan most is, és az elkövetkezendőkben is lehetőség lesz és van arra, hogy a rendbontókat, a nem megfelelő magatartást tanúsítókat a rendezők kivezessék - és ezért is van jelentősége annak, hogy a rendező megkülönböztethető legyen. Amennyiben bűncselekmény elkövetésére kerül sor, tehát már olyan súlyú ez a cselekmény, abban az esetben természetesen rendőri segítséggel is megtörténhet ez a kivezetés, és a Büntető törvénykönyv most is tartalmaz arra szabályt, amely alapján ezeket bűncselekmény elkövetése miatt felelősségre lehet vonni.
Szalay Ferenc képviselő úrnak: a kiemelt kockázatú sporteseményeknél egyértelművé teszi a törvényjavaslat, hogy az rendőrségi feladat, a rendőrség közfeladatként látja el a rendezvénynek mind a külső, mind a belső biztosítását. Természetesen a rendőrség a közterületen, tehát nem a sportrendezvényen, mondjuk így, hogy a stadionban, hanem a stadion környékén és a stadion körül mindig közfeladatként látja el a sportesemény biztosítását, akkor is, ha az nem kiemelt kockázatú. Ha nagyobb tömegek érkezése és részvétele várható - ez lehet egy teljesen békés rendezvény -, a rendőrség akkor is a megfelelő biztosítást közfeladatként elvégzi. Ám a nem kiemelt kockázatú sportrendezvényeknél a rendőrség csak abban az esetben megy be a sportrendezvény helyszínére, mondjuk a stadionba, ha erre szükség van, és a rendező ezt kéri. Természetesen erre akkor kerülhet sor, ha valami olyan esemény történik a létesítményen belül, amely rendőri intézkedést igényel. Ebben az esetben, ha a rendőrség, a rendőr bemegy a létesítménybe, ezt nyilvánvalóan szintén közfeladatként végzi, de a nem kiemelt kockázatú rendezvényeknél a belső biztonság és biztosítás ellátása a szervező feladata.
Sporttörvényről beszélünk, tehát a sportról szóló 2004. évi I. törvény módosítását tartalmazza ez a törvénycsomag. Mint ahogy említettem az elején, négy törvény - persze, nevezhetjük salátának is -, köztük a sportról szóló 2004. évi I. számú törvény módosítását tartalmazza. Ezek a szabályok a sportról szóló törvénybe épülnek be, nyilvánvalóan itt a megfelelő módon jelölve. Nevezhetjük salátának is, mert egy bizonyos szempontból módosít több törvényt.
Pál úrnak köszönöm szépen a biztatását és támogatását. Meg fogjuk vizsgálni annak a lehetőségét, hogy a felhatalmazás alapján kiadott miniszteri rendelet hogyan kerülhet, ha nem is a bizottság elé, de legalább a bizottság tagjainak a tudomására, hogy megismerjék. Szeretném jelezni, hogy itt mindössze arról szól a felhatalmazás, a miniszteri rendelet, hogy -nyilvánvalóan a rendőrség a sportesemények biztosítását közfeladatként, költségvetési támogatásból fedezett módon látta el eddig is, és fogja ellátni ez után is - a központi költségvetésből a sportesemények biztosításra elkülönített összeget a rendőrség konkrétan milyen módon és milyen szabályok szerint használhatja fel.
Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönjük a válaszokat.
Kérdezem a képviselőtársaimat, hogy van-e még a törvényjavaslattal kapcsolatban észrevételük. Mohácsi József képviselő úr, öné a szó.
További kérdések, észrevételek
MOHÁCSI JÓZSEF (MSZP): Köszönöm, elnök úr. Még egy kiegészítés. Tulajdonképpen én azt kérdeztem, hogy nemcsak a futballpályán belül, hanem tudjuk nagyon jól, hogy a futballpályán kívül is ez a társaság - nem akarom semmiféle jelzővel illetni azt a társaságot, amely a futballhuligánokat illeti - kívül-belül csinálja folyamatosan azokat a komoly rendzavarásokat, amely vagy bűncselekmény, vagy nem bűncselekmény. Erre tökéletes példa az angol példa, azért is hoztam föl, és azt szerettem volna kérdezni, hogy lenne-e arra mód és lehetőség, hogy valakit a legkisebb rendzavarás miatt is kiemeljenek. Ezzel megkönnyítenénk a sorsunkat és dolgukat, és rendőrségét is, hisz utána kijönnek az utcára, törnek-zúznak, bekapcsolódnak különböző rendezvényekbe. A dolog lényege az, hogy hogyan lehetne csírájában elfojtani, hogy ez ne fokozódjon tovább bárminemű rendbontásba, ne adj' isten, olyanba, amilyen itt történt már jó néhányszor. Reméljük, többet nem történik meg. Sajnos azzal a publikummal, amely ezt csinálja, valahogy példát kellene statuálni. Erre szerettem volna fókuszálni.
Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm. További kérdés, észrevétel? Szalay Ferenc képviselő úr, öné a szó.
SZALAY FERENC (Fidesz): Akkor mondhatjuk azt, hogy a kiemelt kockázatú rendezvényeknél a rendőrség a közfeladat-ellátása arról szól, hogy az nem kerül pénzébe a szakosztályoknak, egyesületeknek. Ha nem kiemelt kockázatú, és mégis menet közben be kell menni, be kell avatkozni, akkor az kiemeltnek fog minősülni, hiszen megemelkedik a kockázat, tehát akkor az már pénzbe fog kerülni, ha behívják őket egy nem kiemelt kockázatú rendezvényre. Ezt tessék már nekem még egyszer elmondani, hogy a nem kiemelt kockázatúnál hogy van!
A másik. A közterület-felügyelettel kapcsolatban is lehet kérdezni, ugye? Vannak olyan rendszerek, ahol a rendőrök, közterület-felügyelők, polgárőrök együttműködnek a rend fenntartása érdekében, így kezelik a létszámhiányt és egyéb ügyeket. A közterület-felügyelő ezek után hasonló jogosítványokkal fog rendelkezni, mint a rendőrök, vagy van-e olyan hasonlóság a rendőrök és a közterület-felügyelők jogosítványa között, ami a későbbiekben erősítik a hatósági fellépését a rendőröknek? Lehet, hogy az anyagban van, és én nem olvastam el, nem találtam meg, de ezt szeretném megkérdezni.
ELNÖK: Köszönöm. Gyenesei István képviselő úr!
DR. GYENESEI ISTVÁN (független): A kérdések is és a vélemények is nyilván a körül forognak elsősorban, hogy a különböző minősítésű, fokozatú kockázattal rendelkező sportesemények esetében bent, a stadionban vagy éppen a csarnokban, illetve azon kívül kinek a felelőssége, és kinek a pénzére megy a biztosítás.
Itt van egy nagyon veszélyes része ennek az ügynek, éspedig az, hogy a minisztérium szakállamtitkárságának költségvetésében nem kötött sorként szerepel az erre fordított forrás, amiből az következik, hogy ha a sporton belüli igények ezt szükségessé teszik, akkor nagyon könnyen belső átcsoportosítással ezek a pénzek máshova kerülhetnek, érthető módon a működő sportot fogják támogatni. Én azt tartanám indokoltnak végiggondolni, hogy az erre fordítandó költségvetési támogatási forrás, elkülönített forrás egy kötött forrás legyen, ellenkező esetben az a veszély állhat fenn, hogy nem lesz az év második felére vagy az év végre elégséges forrás, nem áll rendelkezésre elégséges forrás ezeknek a feladatoknak az ellátására, amiből pedig az következik, hogy a minősítések torzulhatnak, hiszen a minősítés függvénye az, hogy ki finanszírozza. Ettől kezdve olyan áldatlan viták alakulhatnak ki a rendőrség és a rendezők között, amit nyilvánvalóan külső személyek vagy szervezetek nem fognak tudni kezelni, a vitával pedig nem oldódik meg ez a probléma. Tehát egy kötött soros elkülönített forrást tartanék ehhez szükségesnek, amit végig kellene gondolni.
ELNÖK: Köszönöm. További észrevétel van-e a bizottság tagjai részéről? Hadházy Sándor képviselő úr!
HADHÁZY SÁNDOR (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Bizottság! Az a rövid kérdésem van, hogy hogyan látja a tárca, a rendezvény biztosítására lesz-e megfelelő személyi állomány. Hiszen jelen pillanatban is a rendőrség soraiból több ezer ember hiányzik, és azokon a helyeken, főleg turisztikai helyeken - mint például a Balaton, a Duna-kanyar, a Tisza-tó, és más területeken -, ahol sok és nagyszabású rendezvény szervezése történik, bizony komoly problémát okozhat, és okoz is a létszámhiány.
Az a kérdésem tehát, hogy a minisztérium tervezi-e ennek a kérdésnek a kezelését, hogy ilyen esetben valamilyen formában a hiányzó létszámot a térség számára biztosítja.
Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm. További vélemény, észrevétel, esetleg kérdés? (Nincs jelzés.)
Amennyiben nincs, akkor megkérném a főosztályvezető asszonyt, hogy válaszoljon az elhangzott kérdésekre, aztán lezárjuk a vitát.
Dr. Magyariné dr. Nagy Edit (IRM) válaszadása
DR. MAGYARINÉ DR. NAGY EDIT (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Köszönöm. Térjünk akkor picit vissza a kiemelt kockázatúra, és hogy ki fizeti a révészt, elnézést a kifejezésért. Itt arról van szó, hogy a rendőrség és a sportszövetség közösen minősítenek előre egy-egy sporteseményt. Menet közben, utólag nem lehet egy sportesemény minősítését megváltoztatni. Ha kiemelt kockázatúnak minősítenek egy sporteseményt, akkor ennek megfelelően a rendőrség a külső és a belső biztosítást közfeladatként elvégzi költségvetési pénzből. Ha egy normál kockázatúnak minősített sportesemény menet közben elfajul, erre mondtam, hogy lehetősége van a rendezőnek, hogy ha a rendező a létesítményen belül képtelen fenntartani a rendet valami miatt, illetve bűncselekményt követnek el azok, akik bent vannak - lehet ez néző vagy bárki más -, akkor lehetősége van a rendőrséget bevinni a létesítménybe. A rendőrség ekkor közfeladatként végzi azt a tevékenységet, amelyet ott végez. Menet közben nem lehet átminősíteni, de ha a rendőrség megjelenik a sporteseményen, azt közfeladatként fogja végezni. (Szalay Ferenc: És az ő központi költségvetése fedezi ezt a költséget, vagy a sportszövetségé?)
Nem, központi költségvetésből fedezi a rendőrség közfeladatként való tevékenységét. A rendőrség közfeladatában nem lehet szétválogatni, hogy az most sporttal kapcsolatos közfeladat, bűnüldözéssel kapcsolatos feladat, az közfeladat. (Szalay Ferenc: Nem is ez a fontos, hanem hogy nem az egyesületet, nem a szövetséget, nem a sportszakmát, hanem a Belügyminisztériumnak nevezett, illetve nem annak nevezett...) Nem annak nevezett. Hozzátenném, hogy pillanatnyilag ez az összeg az Önkormányzati Minisztérium költségvetésében szerepel, nem a rendőrségében, nem a rendőrséget felügyelő Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium költségvetésében, hanem az Önkormányzati Minisztériuméban.
Itt hadd válaszoljak egyben Gyenesei úrnak is, aki ezt a problémát felvetette. Úgy gondolom, hogy ezt valóban rendezni szükséges. Vannak erre irányuló törekvések tudomásom szerint, ahol a felhasználásra sor kerül.
Hadházy képviselő úr kérdésére válaszolva, hatékony munkaszervezéssel és a rendőri személyi állomány átcsoportosításával kezelhetők azok a problémák, amikor egy-egy területen vagy egy-egy rendezvény miatt - és ez nem feltétlenül sportesemény, hanem bármi másra is igaz - nagyobb rendőri erőre van szükség. Ezeket eddig, úgy tűnik, hogy sikeresen megoldotta a rendőrség, várhatóan ez a jövőben is így fog történni, hogy akár vidékről, akár más szervezeti egységek bevonásával oda csoportosítják az erőket, ahol arra szükség van.
Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen, főosztályvezető asszony. Mohácsi képviselő úr jelzi, hogy még nem kapott választ.
MOHÁCSI JÓZSEF (MSZP): Köszönöm szépen. Úgy látszik, harmadszor is neki kell futnom. Én azt kérdeztem, hogy ezeket a renitens embereket, akiknek az kell, hogy a rendőrnek mind a két lábát eltörje egy meccs után vagy egy tüntetésen, egy sportrendezvény után egy kandeláberrel, vagy nem tudom, micsodával, megoldható-e, van-e arra törvényi lehetőség, hogy azonnal intézkedve, egy évtől öt évig terjedhető büntetéssel sújtsák, példát statuálva arra, hogy végre valahogy csírájában fojtsuk el ezt a csőcseléket, ha már így kell fogalmaznom.
Köszönöm szépen.
ELNÖK: Főosztályvezető asszony!
DR. MAGYARINÉ DR. NAGY EDIT (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Pillanatnyilag a Büntető törvénykönyv és a büntetőeljárási törvény szól arról, hogy milyen lehetőségei vannak a rendőrségnek, illetve egyéb más szerveknek bűncselekmény elkövetése esetén az elkövető elfogására, őrizetbe vételére és megbüntetésére. Gyorsított eljárás pillanatnyilat ezen a területen nem létezik, illetve - elnézést a kifejezésért, de - statáriális bíráskodás sem. Erre csak azt tudom mondani, hogy nyilvánvaló, hogy ha közterületen bűncselekmény történik, akkor azt a lehető legrövidebb időn belül igyekeznek felderíteni és az elkövetőt elfogni, de erre most igazán nem tudok önnek válaszolni, hogy igen, holnap kimegy egy rendőr, és mindenkit, aki ott nem tudom, mit tesz...
ELNÖK: Köszönöm szépen. Szalayi képviselő úr sem kapott választ?
SZALAY FERENC (Fidesz): A közterület-felügyelőkkel kapcsolatban kérdeztem meg, hogy milyen hatáskörökkel fejlődtek, illetve ha már ezt kérdeztem, megkérdezném azt is, hogy ki az a szabálysértési hatóság.
DR. MAGYARINÉ DR. NAGY EDIT (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Lassan párbeszéddé fajulunk, de ha megengedik, gyorsan válaszolnék. A közterület-felügyelőkkel kapcsolatban a kollégám fog önnek válaszolni, elnézést, de ezért maradt ez ki nálam.
Át is adnám a szót dr. Faragó Ákos főosztályvezető-helyettesnek.
DR. FARAGÓ ÁKOS (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Köszönöm szépen. Üdvözlöm a bizottságot én is.
A képviselő úr kérdésére annyit szeretnék elmondani, hogy bár kapnak pluszjogosítványokat a közterület-felügyelők, tehát például gépjárművet elszállíttatnak a törvényjavaslat elfogadását követően, de kifejezetten olyan jogosítványokat, amelyek a rendőrség, illetve a rendőri szakma sajátjai, például a nyomozati jogkör vagy a csapatszolgálati tevékenység, ilyet nem kapnak. Tehát nem válnak hasonlatossá a rendőrökhöz, ők a helyi rendészeti feladatoknak a végrehajtói megtestesítői, de az állami büntető igényt, illetve nyomozati jogköröket, illetve a csapatszolgálatot nem kívánja a törvényjavaslat megadni a közterület-felügyelőknek.
ELNÖK: Örülök, hogy ilyen nagy érdeklődést vált ki ez a törvényjavaslat, de szeretném a vitát lezárni, mert igazából... (Szalay Ferenc: Volt még egy kérdésem.) koncepcionális kérdések feltételére van lehetőség, de amennyiben nem kapott választ a képviselő úr, természetesen azt továbbra is igényelheti.
SZALAY FERENC (Fidesz): Én azt kérdeztem, hogy mi az a szabálysértési hatóság, mert ide előállíthatja a közterület-felügyelő azt, akit szabálysértésen ért. Ez azt jelenti, hogy a jegyzőhöz beviszi?
DR. MAGYARINÉ DR. NAGY EDIT (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Bocsánat, a szabálysértési hatóság többféle lehet: a rendőrség is bizonyos körben, illetve a jegyző is bizonyos körben.
ELNÖK: Köszönjük szépen a válaszokat. A vitát lezárom, mielőtt még valakinek újabb kérdés jutna eszébe a vita folytán.
Döntés bizottsági módosító javaslatok benyújtásáról
Két módosító indítványt ajánlanék a képviselőtársaim figyelmébe, és szeretném, ha ezeket bizottsági módosító indítványként tudnánk benyújtani. Az elmúlt ülésünkön beszéltünk arról, hogy megkérjük a szakállamtitkárságot, hogy készítsen elő nekünk olyan módosító indítványokat, amelyek a sportrendezvények biztosítási körét pontosítják, illetve azokat a kérdéseket, amelyek a bizottsági ülésen még felmerültek, pontosítják. Erre meg is érkezett két indítvány, amelyről kérném, hogy szavazzanak a tisztelt képviselőtársaim.
Az egyik módosító javaslat a mostani törvényjavaslat 26. §-át módosítja. Ez a képviselőtársaim előtt van. (Szalay Ferenc: Elnök úr, ezért kérdeztem. A módosító javaslatban az van a (4) bekezdésben, amiről beszéltem, hogy fokozott biztonsági kockázatúnál térítés ellenében történő rendőri biztosításra szerződést kell kötni. Ezért kérdeztem. Ha ez benne marad, akkor mit mondunk, miért módosítunk, amikor azt mondták, hogy térítésmentesen megcsináljá?.)
Igen, ugyanakkor a következő módosító javaslatunkban, amely ugyanennek a törvényjavaslatnak a 27. szakaszát módosítja, az van, hogy "Felhatalmazást kap a rendészetért felelős miniszter, hogy az államháztartásért felelős miniszterrel és a sportpolitikáért felelős miniszterrel egyetértésben rendeletben állapítsa meg a kiemelt biztonsági kockázatú sportrendezvények közfeladatként történő rendőri biztosításához nyújtható támogatások felhasználásának részletes szabályait". Én úgy értelmeztem az előterjesztő részéről is, hogy ezt a közfeladatot állami költségvetésből kell finanszírozni, úgyhogy ennek megfelelően nyilván ezzel nem szinkron a mostani megfogalmazás. Ebben egyetértek a képviselő úrral. A sport szakállamtitkárságtól sajnos nincs itt senki. Valóban félreértésre adhat okot ilyen módon a megfogalmazás. (Szalay Ferenc: Ha a térítés ellenében kimarad, akkor az nem rossz. Köteles kezdeményezni a sportrendezvény rendőri biztosítását, és kivesszük a térítést.)
Jó, akkor kivesszük a térítés ellenében történő kifejezést, és abban a pillanatban már ez nincs. Ha menet közben még valami szakmai kérdés kiderül, akkor legfeljebb kapcsolódó módosító indítvánnyal rendezzük.
Először a 26-osról kérném a szavazást. Nem tudom, hogy az előterjesztő át tudta-e nézni a módosító indítványt, van-e erről alkotott bármilyen álláspontja, vagy majd erre visszatérünk a későbbiekben.
DR. MAGYARINÉ DR. NAGY EDIT (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Úgy gondolom, hogy erre most nem válaszolnék, ha megengedi nekem a bizottság. Fontosabbnak tartom annál, minthogy akár most egy elhamarkodott álláspontot elmondjak. Kérem, engedjék, hogy átgondoljuk.
ELNÖK: Köszönöm szépen, ez így korrekt.
Kérdezem a képviselőtársaimat, hogy van-e ehhez a módosító indítványhoz valamilyen kiegészítésük, pontosításuk? Most a 26. szakasz módosításáról beszélünk. (Nincs jelzés.) Nincs.
Amennyiben ennek a módosító indítványnak a bizottsági módosító indítványként történő módosításával egyetértenek a képviselőtársaim, akkor kérem, hogy kézfelemeléssel ezt jelezzék! (Szavazás.) Köszönöm. Ellenvélemény? (Nincs jelzés.) Tartózkodás? (Szavazás.) Egy tartózkodás mellett a bizottság ezt elfogadta.
Most jön a 27. szakasz, amelyet Szalay képviselő úr javasolt módosítani. Itt a (4) bekezdését a módosító indítványnak úgy alakítjuk át, miszerint "A fokozott biztonsági kockázatúnak minősített sportrendezvény biztosítására a szervező az általa megbízott rendező mellett - külön jogszabályban meghatározottak szerint - köteles kezdeményezni a sportrendezvény rendőri biztosítását."
SZALAY FERENC (Fidesz): Akkor az indoklásban is, mert ott az van, hogy "különböző finanszírozási konstrukciót rendel hozzá, érdekeltté téve az általunk javasolt szabályozással a szervezőket is a biztosítás költségeinek viselésében." A szervezeteket nem kell érdekeltté tenni a költségek viselésében, tehát a vessző utáni rész nem kellene.
ELNÖK: Tehát "A törvényjavaslatban szereplő szabályozás ugyanakkor a biztonsági kategóriákba sorolás alapvető célját kérdőjelezné meg azzal, hogy nem rendel normatív tartalmat..." Így már jó. Akkor az előző mondat utolsó sora... (Közbeszólás: A "rendel hozzá" után pont.) Akkor kiesik az "érdekeltté téve az általunk javasolt szabályozással a szervezőket is a biztosítási költségek viselésében".
Van-e további módosítás ehhez a javaslathoz? (Nincs jelzés.)
Amennyiben nincs, akkor ki az, aki ezzel a módosítással elfogadja ezt az indítványt? Aki igen, kérem, kézfelemeléssel jelezze! (Szavazás.) Köszönöm. Ellenvélemény? (Nincs jelzés.) Tartózkodás? (Szavazás.) Egy tartózkodással a bizottság elfogadta, és ezzel benyújtjuk bizottsági módosító indítványként.
A főosztályvezető asszonynak és a főosztályvezető-helyettes úrnak köszönöm a megjelenést. A napirendi pontot lezárjuk. A bizottságunk nem kijelölt bizottság, ilyen módon az általános vitára való alkalmasságról nem kell szavaznunk.
Tájékoztató a turisztikai célú kisvasutak helyzetéről
Áttérünk a második napirendi pontunkra, amely tájékoztató a turisztikai célú kisvasutak helyzetéről. Itt két előterjesztő is van, a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium, illetve az Önkormányzati Minisztérium Turisztikai Szakállamtitkársága. Megkérném a szakállamtitkár urat és Lapos Tamás főosztályvezető-helyettes urat az FVM részéről, hogy foglaljanak helyet az asztalnál.
Kérdezem, hogy van-e szóbeli kiegészítésük az előterjesztéssel kapcsolatban. Megadom a szót a szakállamtitkár úrnak. Öné a szó.
Dr. Kovács Miklós szakállamtitkár (ÖM) szóbeli kiegészítése
DR. KOVÁCS MIKLÓS szakállamtitkár (Önkormányzati Minisztérium): Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Bizottság! Nagyon röviden szeretném kiegészíteni az írásban megküldött előterjesztést.
Először is azzal kezdeném, hogy miért vállalta fel a turisztikai szakállamtitkárság azt, hogy a kisvasutak helyzetével foglalkozni fog és foglalkozni kíván. Úgy gondoljuk, hogy a magyarországi keskeny nyomközű kisvasutak nagyon fontos turisztikai vonzerőt, attrakciót és termékfejlesztési alapot jelenthetnek a következő évek turizmusfejlesztéséhez. Ez egy olyan kincs, amelynek a megtartása és hasznosítása valamennyiünk számára közös érdek.
Ezért a szakállamtitkárság tanulmányt készíttetett 2008 folyamán a magyarországi keskeny nyomközű kisvasutak turisztikai hasznosításával kapcsolatosan. Ennek a tanulmánynak kettős célja volt. Egyrészt a létező és működő kisvasutak közül kiválasztani szakmai szempontok alapján azokat, amelyek turisztikai célú fejlesztése indokolt, másrészt pedig egy modellt kidolgozni arra vonatkozóan, hogy ez a működtetés hogyan történjen. Én úgy gondolom, hogy a tanulmány mind a két célnak eleget tett.
A szakállamtitkárság megkezdte az illetékes tárcákkal az együttműködést és az egyeztetést. Természetesen el kell azt is mondanom a bizottságnak, hogy a munka és az egyeztetés megkezdése óta a kisvasutak működésének pénzügyi pozíciói nem javultak jelentősen, mégis úgy gondoljuk, hogy tovább kell vinnünk ezt az egyeztetést.
Ami még az előterjesztéshez szóbeli kiegészítésként hozzá tartozik, és nagyon fontosnak tartom: a kapcsolat a kisvasutak fejlesztésére a Nemzeti Fejlesztési Ügynökséggel nagyon eredményes. Szakmai véleményünk, és ha úgy tetszik, befolyásunk révén több régióban is az intézkedési tervek fejlesztési célként jelölik meg a regionális operatív programokban a keskeny nyomközű kisvasutak turisztikai célú fejlesztését, így a Dél-Dunántúlon, Észak-Alföldön, Észak-Magyarországon és Közép-Magyarországon is.
A szóbeli kiegészítésem végén még arról szeretném tájékoztatni a tisztelt bizottságot, hogy a Nemzeti Turisztikai Bizottság legutóbbi ülésén szintén foglalkozott a magyarországi kisvasutak turisztikai célú hasznosításával, és ajánlásokat fogalmazott meg a szakállamtitkárságnak, egyben biztatva bennünket arra, hogy ezt az egyeztetést a tárcák között tovább folytassuk.
Köszönöm szépen a lehetőséget.
ELNÖK: Köszönöm szépen, államtitkár úr. Kérdezem, hogy az FVM részéről a főosztályvezető-helyettes úrnak van-e kiegészítése. (Lapos Tamás bólint.) Megadom a szót.
Lapos Tamás (FVM) szóbeli kiegészítése
LAPOS TAMÁS (Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium): Köszönöm szépen. Tisztelt Bizottság! Megkaptuk az Önkormányzati Minisztériumtól ezt az elkészített, megrendelt tanulmányt. Azt gondoljuk, hogy ez egy hiánypótló munka.
Igazából a köztudatban az erdei vasutak támogatása mindenki fejében, én úgy gondolom, az FVM-hez kötődött mindeddig. Eddig egy sematikus támogatás működött, minden évben 100-200 millió forint támogatást kaptak a kisvasutak. Automatizmusként működött, a működés feltételeit, a gazdaságosságot ez igazából nem vette figyelembe. Ez szűnt meg az FVM támogatási rendszerének átalakításával 2007-ben. Ekkor merült föl komoly problémaként az, hogy egyes kisvasutak fenntarthatósága komoly veszélybe került. Itt kifejezetten az önkormányzati és a nonprofit társaságok által fenntartott kisvasutak működésére gondolok.
(Az ülés vezetését Pál Béla (MSZP), a bizottság alelnöke veszi át.)
Igazából ekkor került az is szem elé, hogy gyakorlatilag ezeknek a kisvasutaknak a fenntartható működtetéséhez egy olyan rendszerszemléletű, átfogó elemzésre van szükség, amely nem pillanatnyi gondokat orvosol, hanem a hosszú távú működtetést biztosítja. Ezzel nagyon fontos ponthoz jutottunk, és külön köszönet a társminisztériumnak, hogy ebben ilyen magas szinten a koordinációt fölvállalta, hiszen ez nemcsak egy erdőgazdasági, egy erdészeti parciális érdek, hanem ettől jóval szélesebb.
Ez az anyag azonban egy nagyon furcsa mellékvágányt tartalmaz számunkra, amelyre szeretnénk felhívni a figyelmet, és jelezni, hogy nem biztos, hogy jó, ha a vita, illetve a gondolkodásmód ebbe az irányba megy el. Nevezetesen arra gondolok, hogy néhány erdei kisvasút működtetésével kapcsolatban ez a tanulmány olyan elképzeléseket fogalmaz meg, amelyek szerint az egységes állami erdővagyon-kezelés során nemzeti park kezelésébe kell adni az állami erdőket, és ezzel megoldani látszik a kisvasutak problémája is. Én azt gondolom, hogy ez bármennyire is holisztikus szemléletű, és nagyszerű rendszerszemléletű ez a tanulmány, nem biztos, hogy ennek a gondolkodási rendszernek a részét kell hogy képezze jelen pillanatban, hiszen ez egy jóval nagyobb falat. Ezt szeretném kiemelni.
Egyébiránt az adó egy százalékából a kiemelt előirányzatok számára történő elkülönítés megszüntetését tartjuk egy kifejezetten negatív irányba mutató lépésnek a kisvasutak működtetését illetően, hiszen a 2008. évben ebből az adó egy százalékból az erdő közjóléti célú fejlesztését, fenntartását szolgáló sorról tudtuk ezeknek az önkormányzati és nomprofit kisvasutaknak a támogatását megoldani. Itt látni kell, hogy a nagy gondok ezeknek a kisvasutaknak a működésével kapcsolatban vannak, merültek föl, tehát igazából, ha ezt a támogatási lehetőséget esetlegesen a jövőben a kormány vissza tudná állítani, a kiemelt előirányzatra az adó egy százalék felajánlásával a jövőben lehetőséget lehetne teremteni, akkor, úgy gondoljuk, hogy ez egy jelentős eszköz lenne ennek a problémának a megoldására.
Az állami erdei vasutak működtetési garanciáira vonatkozóan pedig nyilvánvalóan az MNV Zrt.-től lehet állásfoglalást és elképzelést kérni, illetve garanciákat kapni. Tudomásunk szerint az állami erdőgazdaságok kezelésében lévő vasutak működési költségeinek nagyságrendje 200-300 millió, ezzel szemben, amint említettem, az adó egy százalékának felajánlásából megoldandó önkormányzati nonprofit vasutak működési támogatásához egy 20-25 millió forint körüli összeg elégséges lenne, tehát igazából ebből az eszközből ez működtethető lenne.
Köszönöm szépen.
PÁL BÉLA (MSZP), a bizottság alelnöke, a továbbiakban ELNÖK: Köszönöm szépen. Az elnök úr halaszthatatlan közfeladatai ellátása miatt rövid időre eltávozott a teremből.
Kérdezném a bizottság tagjait - addig én vezetném az ülést -, hogy kinek van kérdése az anyaggal kapcsolatban. Világosi Gábor képviselő úr!
DR. VILÁGOSI GÁBOR (SZDSZ): Azt szeretném megkérdezni, mivel az írott anyagban is, és itt a kiegészítésben is elhangzott az egy százalék problematikája, hogy milyen indokokkal került ez ki, illetve mit tettek annak érdekében, hogy ez visszakerüljön, ha pedig semmit eddig, akkor mit kívánnak tenni annak érdekében, hogy visszakerüljön az egy százalék körébe.
ELNÖK: Mohácsi József képviselő úr!
MOHÁCSI JÓZSEF (MSZP): Köszönöm szépen, elnök úr. Az anyagból kiolvasható, hogy legalább hat minisztérium érdekelt a kisvasutak működtetésében, és kilenc és fél millió fő, aki nem rendelkezik erdőtulajdonnal, tehát tulajdonképpen egy szűk réteggel bír, de végül is ez a hat minisztérium garanciát ad arra, úgy gondolom, hogy ezt fenn kell tartani. Én nagyon örülök, hogy a turisztikai szakállamtitkárság ezt a koordinációt felvállalta. Nyilván a szakmai előnyök, az erdészet tekintetében a fakitermelésen és az egyéb erdőrendtartáson felül a belföldi turizmus egyik komoly ágazata tud lenni, hisz nagyon nagy az igény erre. Nyilván rengeteg minőségi javítást kell elvégezni, de mivel ennyi tárca ott áll úgymond az üzemeltetők, illetve a szándékok mögött, bízzunk benne, és tegyünk meg mindent azért, hogy ennek az anyagi háttere is biztosítva legyen.
Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen, Mohácsi képviselő úr véleménynek is felfogható kérdését.
Hadházy Sándor képviselő úr következik.
HADHÁZY SÁNDOR (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Bizottság! Az erdei kisvasutakat jellemzően erdőgazdálkodási céllal hozták létre nagyon régen, és amikor a technológia változott, akkor ezek a kisvasutak a gazdasági tevékenységüket egyre inkább elveszítették, vagy a gazdasági előnyüket elvesztették, és felismerték ennek a turisztikai jelentőségét, - szerintem nagyon helyesen. Ebből adódik az, hogy a korábbi tulajdonosok, az erdőgazdálkodást végző erdészetek kivonultak ennek a fenntartásából és működtetéséből, és talán a nyolcvanas években kezdődött ez a válságnak nevezhető folyamat, hogy ezeknek a fenntartását egyre kevésbé tudták finanszírozni és megoldani.
Megmondom őszintén, ez az F&B Consulting Bt. számomra nem mond semmit, de legalábbis azt hallottam, hogy a munkájuk nem váltott ki minden szereplőből osztatlan elismerést. Én magam is kíváncsi volnék, hogy ez a tanulmány mit mond a kisvasutak tekintetében.
Én nem tartom jó iránynak, hogy több minisztérium is foglalkozik ezzel a kérdéssel, mert szerintem akkor nincs igazi gazdája. Én úgy látom, hogy a kisvasutak most csak és kizárólag turisztikai szerepet töltenek be. Ebből adódóan, ha ennek van turisztikai értéke, akkor a turizmus ágazatnak kellene a szükséges intézkedéseket megtenni annak érdekében, hogy ezek működjenek. Meg kellene vizsgálni természetesen azt is, hogy milyen módon lehet egy olyan környezetbe ágyazni ezeket a kisvasutakat, hogy a működtetéshez szükséges források lehetőség szerint helyben keletkezzenek, és azok a szereplők, akik ennek az előnyeit élvezik, részt vegyenek ennek a finanszírozásában és fenntartásában.
Az is nagyon érdekelne, hogy mit takar ez a bizonyos egy-két-háromszáz millió. Az anyag több számot is tartalmaz, igazából nem lehet tudni azt, hogy melyik szám az igaz, a 12 millió, a 100 millió, a 200 millió, a 300 millió vagy a 400 millió, amibe évente ezeknek a vasutaknak a fenntartása belekerül, és pláne nem lehet azt tudni, hogy ezek milyen költségekből tevődnek össze. Vajon az amortizációs költségeket tartalmazzák-e ezek, mert ha nem, akkor a baj még nagyobb, ugyanis időnként az államnak vagy valakinek a zsebébe kell nyúlni, és a szükséges pályarekonstrukciókat, a szerelvények felújítását el kell végezni. Ezek a források honnan keletkeznek? Pályázati úton működnek-e, vagy milyen módon lehet kiszámíthatóvá tenni ezeket a kérdéseket?
Megmondom őszintén, az egy százalékos lehetőséget én nem tartom reálisnak, mert ez bizonytalan, mint a kutya vacsorája. Kiszámítható pályára kellene állítani ezt a rendszert. Ebből következik az, hogy én az egy százalék felajánlási lehetőségének visszaállítását nem tartom reálisnak.
(Az elnöklést Bánki Erik (Fidesz), a bizottság elnöke veszi át.)
Azt sem igazából tudom, hogy ha ilyen helyzetben vannak a kisvasutak, akkor hogyan lehetséges az, hogy mégis egy-kettő sikeresen vett részt uniós pályázaton, hiszen ott be kell mutatni fehéren és feketén, és természetesen megalapozottan, hogy amennyiben a támogatást megkapják ezek a kisvasutak, akkor legalább öt esztendeig ezek eredményesen működnek. Ha ilyen a helyzet, akkor ezt nem értem, és ellentmondásosnak tartom ezt a helyzetet.
Itt különféle ötletek vannak, hogy a költségvetési tartalék terhére lehetne rendezni ezt a kérdést. Megint csak azt tudom mondani, hogy ez majdnem bohózat már, ami itt történik. Én azt javaslom, hogy mivel a kisvasutak turisztikai szempontból fontosak, ennek tükrében a turisztikai tárcának kellene valamilyen intézkedési tervet kidolgoznia, hogy melyek a fenntarthatóak, és azok fenntartása hogyan szervezhető meg.
Köszönöm szépen.
BÁNKI ERIK (Fidesz), a bizottság elnöke, a továbbiakban ELNÖK: Köszönöm, képviselő úr.
További hozzászólási igények? Pál Béla alelnök úr kért szót. Öné a szó.
PÁL BÉLA (MSZP): Köszönöm szépen. Némiképp Hadházy Sándor képviselő úr gondolatmenetét folytatnám. Én is azt gondolom, hogy nagyon régóta foglalkozunk ezzel a kérdéskörrel, amely több problémát vet fel, szinte minden évben visszakerül a bizottság elé, de úgy tűnik, hogy nem nagyon tudunk olyan ütemben előre lépni, mint ahogy ezt a kisvasutak helyzete, a turizmus, és természetesen a bizottság is szeretné.
Én is azt gondolom, hogy a regionális operatív programokban a fejlesztéssel kapcsolatos kérdések némiképp megoldódnak, az üzemeltetéssel kapcsolatos kérdések, amelyek viszont jóval bonyolultabbak, nem. Éppen ezért én mindenképpen azt javasolnám, hogy ezzel az imént említett felméréssel szinte egy időben meg kellene teremteni a módját annak, hogy hogyan lehetne egy olyan közös pályázati kiírást létrehozni, amely kellőképpen differenciál a támogatási arányok tekintetében a tulajdonjogot, a bevételt, az utasforgalmat és egyéb viszonyokat figyelembe véve a kisvasutak között. Azért is hangsúlyoznám ezt, mert tulajdonjogilag is rendkívül különböző mindegyik kisvasút, a turizmusban betöltött szerepét illetően is, hiszen egyáltalán nem mindegy, hogy mekkora utasforgalmat bonyolít le, és természetesen a fenntartótól kapott hozzájárulás tekintetében is. Ezt mindenképpen figyelembe kell venni. És mivel nem nagy számú kisvasútról van szó - a felmérés eredményeit is figyelembe lehet venni ennél -, én azt hiszem, hogy ez a differenciálás mindenképpen szükséges, és elvégezhető is.
Teljesen jogosnak tartom azt a felvetést, hogy legyen egy gazdája a kisvasutaknak. Jogosnak, de kivitelezhetetlennek tartom, elmondom, hogy miért. Mert jogos, hogy azt mondjuk, hogy a turisztikai tárca lássa el, és azt gondolom, hogy a turisztikai terület, amit lehetett, meg is tett ennek érdekében, és a földművelésügyi és agrárügyi tárca úgyszintén, ámde például a Közlekedési, Hírközlési és Energiaügyi Minisztérium nélkül nem láthatók el ezek a feladatok. Hiszen ezek egy része fejlesztés, a másik része utasforgalom és turizmus, a harmadik része pedig csak kapcsolóik az utasbiztonsághoz a fejlesztések és egyéb ügyek révén, nem beszélve arról, hogy a kisvasutak is valamilyen szempont részei is egy nagyobb összefüggésrendszert figyelembe véve. Szerintem ez a három döntő terület, és itt mindenképpen a közlekedési tárcával kell együttműködni ezen a szinten is.
Az adó egy százalékával szintén egyetértek, azt meg kellene próbálni visszaemelni, de ez gyökeresen nem oldja meg a problémáinkat. Azt akár egy bizottsági állásfoglalással megerősíthetjük, hogy kerüljön vissza. (Becsó Zsolt megérkezik a bizottság ülésére.)
És még egy pontot említenék, hogy jöjjön létre egy olyan keret, amelyre a kisvasutak pályázhatnak, amely differenciált támogatást nyújthat - és itt a differenciáltságokat hangsúlyoznám -, amelyben különböző szempontokat figyelembe lehet venni, az utasforgalmat, a turizmusban betöltött jelentőséget -, amely szinte ugyanaz -, a fenntartó hozzájárulását, és annak mértékében járulhasson hozzá ebből a közös alapból a pályázatot elbíráló is a kisvasutak működéséhez, fenntartásához.
Végezetül persze azt is el kell mondani, hogy nagy valószínűséggel a felmérés és a pályázat alapján az is kiderül, hogy nem mindegyik kisvasút fenntartható. Abban az esetben viszont meg kell teremteni a módját annak, hogy melyek azok, amelyek üzemeltethetők, fenntarthatók. Én nem zárnám ki azt sem, hogy a tulajdonjogi helyzet egységes rendezésére, vagy legalábbis az azt célzó tiszta tulajdoni viszonyok megteremtésére előbb-utóbb szükség lesz majd, már csak annál is inkább, hogy tudjuk, mennyit áll a tulajdonos a fenntartás költségeiből, mennyivel járulhat hozzá ebből az állami költségvetés, mennyi az, amit az utasforgalom biztosít. Különben, ha ezeket nem tudjuk egy-egy kisvasútra lebontva, akkor megint egy feneketlen zsákba öntjük majd a pénzt, és nem érjük el azt a célt, amely mindannyiunk közös érdeke, hogy a turisztikai célú kisvasutak a jövőben mind fejlesztési szempontból, mind működtetési szempontból a lehető legbiztonságosabb körülmények között működjenek.
Én mindazt, amit elmondtam, nagyon felgyorsítanám. Tudom, hogy nem az asztal túlsó felén ülő két úr a gátja ennek, mert nekik ugyanezek az érdekeik, de én arra biztatnám őket, hogy a bizottságtól ehhez minden olyan politikai támogatást megkapnak - nyilván azt is lehet mondani, hogy akár ellenzéki, akár kormánypárti oldalról -, amely ehhez szükséges, de ezt nagyon gyorsan el kellene végezni. Nagyon gyorsan ki kellene írni egy ilyen pályázatot, mert a kisvasutak egy része, amely turisztikai szempontok miatt is nagyon jelentős, mire megoldjuk a problémát, megszűnik.
Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm, alelnök úr. Nagy Imre képviselő úr, öné a szó.
NAGY IMRE (MSZP): Köszönöm szépen. Bár nem terveztem, hogy szólok, de azt látom, hogy jó ideje foglalkozom kisvasutakkal, az Egererdő, Északerdő vonatkozásában mindig, azt gondolom, támogatólag szóltam, amikor a támogatási összegekről, működési támogatásokról volt szó, és továbbra is állom, hogy nyilván ebben a turisztikai érdekeket kell szolgálni döntő részben, ellenben mégis azt érzem, hogy minél beljebb megyünk ebbe a témába, annál zavarosabb, és valamilyen módon kevésbé jól működő lesz a rendszer. Korábban azzal az egy-kétszáz millió forinttal tulajdonképpen a helyi irányító körzetük lelkét rendben lehetett tartani azzal, hogy mégiscsak kaptak működési támogatást.
Nyilván nem ezzel szeretnék szembe menni, de mégiscsak úgy gondolom, hogy valahol van egy tulajdonos, annak a tulajdonosnak vannak érdekei. Ez a tulajdonos számomra a Magyar Állam, amely érdekelt egyrészt az erdőgazdálkodásban, abban, hogy abban minél nagyobb nyereséget termeljen, másrészt érdekelt az idegenforgalomban, érdekelt abban, hogy az erdei kisvasutak működjenek. Szerintem minél inkább szét akarom választani a működtetést a tulajdontól, attól félek, hogy annál több bajt veszek a nyakamba. Előbb-utóbb oda jutunk, hogy a szerelő, javító, nem tudom, minek útvonal-engedélyt kell kérni, tehát ha elválasztom tulajdonképpen ennek a működtetését az egész gazdasági érdekben és tulajdonlásban lévő erdőgazdálkodástól, akkor szerintem még több napi problémát veszek a nyakamba, mint azzal, ha valamilyen érdekeltségi rendszerben megpróbálom náluk megtartani. Őszintén szólva, én visszakanyarodnék az eredeti variációhoz, hogy hogyan lehet, mondjuk ki őszintén, a helyi társaság és a helyi vezetés érdekeltségeit megtartani abban, hogy ez a dolog működjön.
Az, hogy a pénz külön alapból megy, vagy ne adj' isten az MNV Zrt. által meghatározott üzleti terven keresztül a helyi működésből fedezik, az az állam szempontjából csak annyi, hogy az egyik zsebéből a másikba teszi vagy sem, esetleg bukik ennyi áfát itt-ott-amott a történetben. Maga a tulajdonos, véleményem szerint, megmondhatja, hogy milyen tevékenységeket kell az adott saját cégének ellátnia, akár még akkor is, ha abban valamilyen veszteség képződik.
Számomra tehát igazából az a megoldás volna a legegyszerűbb, ha megpróbálnánk megnézni és számszerűsíteni, bár hozzáteszem, itt is vannak érdekes kérdések, mert azt ösztönzöm, hogy minél több legyen a vendégforgalom, vagy azt, hogy minél kisebb legyen az adott társaság vesztesége ebben a történetben. Mégis azt gondolom, hogy minden számszerűsíthető, és megtalálható az a jellegű számszerűsített érdekeltségbevonás, amely egy ilyen társaságnál működőképessé teszi.
Még egyszer mondom, szerintem két lehetőség van, vagy - mint ahogy korábban is - kezeljük elvileg ezt a háborgást egy külön alappal, vagy pedig azt mondjuk, hogy az állam vállalja, hogy az MNV Zrt. irányítása alatt a saját társasági üzleti tervében határozza meg a működést feltételeit, azt, hogy hol, milyen kisvasutak működjenek, milyen elvárt feltételrendszerben. Ebben, azt gondolom, hogy van a turizmus irányításának fontos egyeztetési szerepe az elején, onnantól kezdve azonban csak tulajdonosi irányba tenném a megoldás keresését, mert minél több áttételt és katyvaszt csinálunk benne, szerintem annál nehezebb lesz ennek a működtetése. Mondjuk meg, hogy mit akarunk működtetni, mi az elvárt, tudjuk, hogy bizonyos értelemben veszteségeket jelent, ezt a veszteséget ismertessük el az adott társaságok tevékenységében. Még egyszer mondom, ha akarjuk, külön alappal pótoljuk vissza, ha ezt nem akarjuk, akkor vegyük ezt tudomásul, az ott lévő dolgozók, vezetők érdekeltségét pedig ehhez korrigáltan rendezzük hozzá.
Köszönöm.
ELNÖK: Köszönöm, képviselő úr. Van-e további kérdés, hozzászólás? Nagy Jenő képviselő úr!
NAGY JENŐ (MSZP): Röviden szeretnék ehhez hozzászólni. Érdekes dolog az a polémia, amelyet most a kisvasutak ürügyén folytatunk. Sok minden más területe van a gazdaságnak, a vendéglátásnak, az idegenforgalomnak, mindennek, ahol hasonló polémiát folytathatnánk, és oda jutnánk, hogy ki fizeti a ráfizetést.
Nagyon szép, látványos, nagyon sokan szeretik a kisvasutat, de ha nagyon le akarnám egyszerűsíteni, ha valakinek annyira fontos, hogy a ráfizetést is finanszírozni szeretné, akkor finanszírozza és csinálja, de ha ezt elkezdjük a kisvasutaknál, akkor nagyon messze vezet ez az út, mert nagyon sokan igényelhetnék, hogy különböző támogatásokból a veszteséges működtetésüket valaki tartsa fenn. Ha valakinek ez a turisztikai vonzerő, egyéb miatt elengedhetetlenül fontos - én is szeretném -, akkor az mondja meg, hogy ki fogja és miből finanszírozni, és akkor így működjön, de ha általában szeretnénk, majd kitaláljuk, hogy ki fizeti, ebből van az, amit valaki mondott - azt hiszem, Nagy Imre képviselő úr - egy jó nagy katyvasz.
Tudomásul kell venni, a gazdálkodó szervezeteket pedig a ráfizetéses működtetésre semmilyen vonalon nem lehet kényszeríteni. El kell dönteni, és ha nem megy, akkor oda kell adni vállalkozásba. Sok helyen van a világban például utcán közlekedő kisvasutak. Azokat ki finanszírozza? Egy vállalkozó kiszámította, hogy ilyen szolgáltatást kell nyújtani ahhoz, hogy azt neki megérje működtetni. Azzal együtt életemet és véremet a kisvasutakért, de szerintem ez elment egy élettől teljesen idegen terepre. Akinek megéri a ráfizetéssel is üzemeltetni, az próbálja hozzá megteremteni a finanszírozási forrást, vagy ha valakik önként összedobják rá, akkor azok segítsenek, de ez a vonal szerintem nem járható. Legyenek kisvasutak, ha lesz olyan üzemeltető, aki vagy nyereségesen üzemelteti, vagy talál forrást, ahonnan a veszteségeit pótolja. Szerintem ez a realitás, és az álmodozások korának le kellene zárulnia.
Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr. Van-e további kérdés, esetleg észrevétel? (Nincs jelzés.)
Annyit hozzátennék, hogy persze alapvetően én is egyetértek azokkal a képviselőtársaimmal, akik a működtetést, az üzemeltetés hatékonyságát, eredményességét firtatják, de ne legyünk naivak, a világon mindenhol ezek a kisvasutak csak támogatással tudnak működni. A profittermelő képességük jelentősen korlátozott. Nyilvánvalóan elsősorban azért tartják fenn őket, amiért mi is, mert szeretnék megőrizni annak a régi hagyománynak az értékét, és azt a természetközeliséget, amelyet egy ilyen kisvasút nyújtani tud. Azt tudomásul kell venni, hogy támogatás nélkül nem megy, ennek ellenére érdemes felülvizsgálni a működtetést, üzemeltetést, hogy mindenképpen növelni lehessen a hatékonyságot.
Megkérném a szakállamtitkár urat, illetve a főosztályvezető-helyettes urat, hogy az elhangzott kérdésekre adjanak választ.
Dr. Kovács Miklós szakállamtitkár (ÖM) válaszai
DR. KOVÁCS MIKLÓS szakállamtitkár (Önkormányzati Minisztérium): Köszönöm szépen. Nyilván nem minden kérdésre van válaszunk. A tanulmány célja egyébként éppen ez volt, amit több hozzászóló is kiemelt, hogy ne tekintsük ezt egy egységes problémakörnek, a turizmus szempontjából válasszuk ki azokat a kisvasutakat, amelyeket fejlesztésre érdemesnek találunk, és a későbbiek során a turisztikai szakállamtitkárság szakmai felelősségével kísérjük s sorsukat figyelemmel.
Itt kapcsolódnék ahhoz, amit Hadházy képviselő úr is mondott és kérdezett. Az, hogy pontosan nem lehet tudni, hogy mennyi a fenntartási költségigényük ezeknek a kisvasutaknak, nyilván abból is fakad, hogy van az erdőgazdaságoknál erre rendelkezésre álló olyan forrás, amely transzparens, látható, de nem minden esetben látható az, hogy az egyéb üzleti tevékenységük nyereségéből mennyit forgatnak vissza a kisvasutak fenntartására. Mi úgy becsüljük, hogy néhány százmillió forint ez az összeg, amely a fenntartáshoz szükséges, és ebben nincs benne az amortizáció, tehát az eszközök pótlása, ahogy a képviselő úr is célzott erre.
Mit mond a tanulmány a kisvasutak tekintetében? Nyilván a turisztikailag fontos kisvasutak esetében fogalmaz meg egy modellt, amelyről már egy rövid említést tettem. Ha a kisvasútnak van turisztikai értéke, és az adott régió képes arra, hogy azt működtesse, akkor a modell, amelyet a tanulmány javasol, tulajdonképpen egy közösségi szolgáltatás megrendelésére vonatkozó törekvés, illetőleg annak a forrásnak a biztosítása, amelyből ez a közösségi szolgáltatás megrendelhető. Ez tulajdonképpen összhangban van azzal, amit az elnök úr is említett, hiszen a világon mindenütt valóban a kisvasutak, a keskeny nyomközű vasutak a turisztikai infrastruktúra részei, és ilyen szempontból lehetnek nagyon fontosak.
Azt, hogy a turizmus ágazathoz kellene tartoznia, valóban én sem látom kivitelezhetőnek. A szakmai felelősségünket érezve készíttettük ezt a tanulmányt, és kívánjuk a jövőben is ezt a kérdéskört - természetesen amennyire lehetséges - segíteni.
Az egy százalékkal kapcsolatos felvetésekre a főosztályvezető úr fog majd reagálni.
A közös pályázati kiírás ötletét nagyon szépen köszönjük. Korábban éppen az egy százalékokra vonatkozóan volt ilyen pályázati lehetőség. Én továbbra sem zárom ki azt, hogy az erdőgazdaságok keretében működő kisvasutak egy részét továbbra is az ottani nyereség felhasználásával lehessen finanszírozni, és ebből a szempontból ezt továbbra is egy, ha nem is biztos, de még meglévő forrásnak tekintem.
Egyébként az információink szerint nagyon vegyes a működtetés és a tulajdonlás. Huszonnégy kisvasútból huszonhárom működő kisvasút van, a többségük erdőgazdasági vasút, van két önkormányzati, két vállalkozói kisvasút, és több kisvasút, illetőleg szárnyvonal még a MÁV és a GySEV működtetésében is létezik.
Az előzetes tárcaegyeztetések során felmerült annak a lehetősége, amit én továbbra sem vetnék el, hogy az érintett tárcák, amelyekre utalás történt, nézzék meg a saját területükön, hogy politikailag és szakmapolitikailag elképzelhető-e egy, a kisvasutak finanszírozásával kapcsolatos kormányelőterjesztés benyújtása. Erre vonatkozóan újra rá fogunk kérdezni azokra a tárcákra, amelyeket ez ügyben megkerestünk, illetve megkértünk. Ez lehet egy közös alap kialakításának, vagy közös pályázati működtetési lehetőség biztosításának a kérdése.
Nagyon szépen köszönöm.
ELNÖK: Köszönöm, államtitkár úr. Főosztályvezető-helyettes úr!
LAPOS TAMÁS (Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium): Köszönöm. Világosi Gábor képviselő úr kérdésére annyit tudok mondani, hogy az egy százalékos felajánlás korábban civil szervezetek kezdeményezésére alakult ki és nyert egy önálló költségvetési sort. Gyakorlatilag itt az erdő közjóléti, közcélú szolgáltatásainak támogatása volt a kiindulási alap és az elképzelés, nevezetesen a szálaló erdőgazdálkodás és a folyamatos erdőgazdálkodás fenntartása. Amikor a civilekkel egyeztettünk, akkor meg tudtunk abban egyezni, hogy az erdő közcélú szolgáltatásai nemcsak egy szűkebb szakmai cél érdekében kívánatosak, hanem ezt be is kell tudni mutatni, ehhez pedig mindenféle közcélú szolgáltatást, amely az erdei javakat és az erdő szolgáltatásait, közcélú szolgáltatásait bemutatja, támogatni kell. Elfogadták, így bővült ez a támogatási tevékenységi kör az ő egyetértésükkel, a kezdeményezők egyetértésével, de amikor megszüntetésre került több más kiemelt előirányzat, ez is ennek sorsára jutott. Holott, jelezni szeretném, hogy ez soha nem látott népszerűségnek örvendett, hiszen kétszáz millió forintot meghaladó felajánlás történt erre a sorra, tehát igazából az emberek rögtön a megjelenést követően ennek a fontosságát és az erdő közjóléti szolgáltatásainak a fontosságát felismerve kvázi a legnagyobb egyházak után ezt részesítették leginkább előnyben. Ebből nemcsak a kisvasutak támogatása valósult meg, hanem egyéb más erdészeti közjóléti tevékenységek támogatása is.
Mi úgy gondoljuk, hogy ha ez a jövőben a költségvetési helyzetből fakadóan esetleg ismét működőképessé válhat, akkor túl az erdei kisvasutak működésén, más közjóléti célokat is meg tudna valósítani. Illetve ha -, amint Nagy Imre képviselő úr mondta - az a döntés születne, hogy gyakorlatilag egy veszteséges tevékenységnek a támogatásra van szükség, akkor ez lehet ennek egy forrása.
Teljes mértékben egyetértek azzal, hogy tekintettel arra, hogy a legtöbb kisvasút állami kezelésben van, valóban a tulajdonos állam részéről egy világos érdekeltségi rendszer kialakítása és világos célmeghatározás lenne szükséges. Ezt mi is a magunk részéről többször jeleztük. Az FVM a maga részéről, ha megvan ez a magyar állami tulajdonosi döntés, és az a döntés születik, hogy nem belső forrásból, hanem esetleg más forrásból kell a kiegészítést biztosítani, akkor arra az eszközöket megpróbálja feltérképezni, és ha van esetleg forrás, akkor annak a kezelését, a pályázatkiírást, jogszabályalkotást meg tudja valósítani.
Állást foglalni természetesen ezen túl a megoldások tekintetében nem tudnánk. Mi is egyébként azt mondjuk, hogy nem az lenne a megfelelő megfogalmazás, hogy egy tárca legyen ennek az egésznek a gazdája, hanem a legeslegfontosabb az, amit a társminisztérium elkezdett, hogy koordinálja valaki ezeket a folyamatokat, hiszen itt igenis van a csömödéri kisvasútnak még erdőgazdálkodási érdekeltsége is, van, ahol fölvetődött az, hogy még az utasszállításba, személyszállításba is bekapcsolódhat, van, ahol a turisztikai jelentősége van. Ez sokrétű probléma. Attól, hogy sokrétű a problémakör, nem kell félni, hogy elvész a sok bába közt a gyerek, ha nem egyvalakit jelölünk meg felelősként, ha van megfelelő koordináció, akkor működik. Mi is a magunk részéről azt mondtunk, amikor ez a kezdeményezés az Önkormányzati Minisztérium részéről elhangzott, hogy gyakorlatilag a magunk szakterületére vonatkozóan teljes mellszélességgel mellé állunk, minden szakmai anyagot, írásbeli anyagot leteszünk hozzá. Én azt gondolom, hogy ez a koordináció elindult, és kiderült, hogy a vasútbiztonsági jogszabályok egyszerűsítésével is hozzá lehet tenni a működés feltételeihez, be kell mutatni részletesen a valós költségeit ennek a működtetésnek, hogy milyen költségelemekből tevődik össze, és ha van egy olyan rész, amelyet támogatási rendszerrel kell megoldani, akkor meg tudjuk oldani, ha ez az elemzés a koordináció végén megszületik.
Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönjük szépen a kérdésekre adott válaszokat. Köszönöm az előterjesztés előkészítését és a bizottsági ülésen való részvételt. A napirendi pontot lezárom.
Tájékoztató az MKB Veszprém kézilabdacsapatának tagjait ért támadás után kialakult helyzetről
Áttérünk a következő napirendi pontunkra, amely az MKB Veszprém férfi kézilabdacsapatának kérelme és előterjesztése. (Lengyel Zoltán megérkezik a bizottság ülsére.) Megkérem Hajnal Csaba ügyvezető urat, hogy fáradjon be. (Hajnal Csaba megérkezik a bizottság ülésére.) Köszöntöm Hajnal Csaba ügyvezető urat a Sport- és turisztikai bizottság mai ülésén.
A sajnálatos tragikus események kapcsán, amikor a csapat három játékosát is súlyos, életveszélyes sérülések érték, illetve Marian Cozma sajnos belehalt sérüléseibe, felvettem a kapcsolatot a klub vezetésével, és kérdeztem, hogy miben segíthet a Sport- és turisztikai bizottság. Akkor azt jelezte a csapat vezetése, hogy amint túl vannak a legsúlyosabb kérdés rendezésén, a temetésen és az ezzel kapcsolatos szertartásokon, akkor visszatérünk rá, addigra ők is látni fogják azt, hogy körülbelül mi az a helyzet, amely a csapatnál kialakult, és a nem várt és sajnálatos események következtében milyen nehézségekkel kell a klubnak szembenéznie. Akkor eljönnek a bizottság elé, és egyrészt tájékoztatják a bizottságot arról, hogy Magyarország legpatinásabb kézilabda klubjának, amely tizennyolcszoros magyar bajnok, tizenhatszoros kupagyőztes, kétszer nyert KEK-et, és ha jól emlékszem, akkor még egy BL-ezüstérme is van a csapatnak, tehát minden idők legeredményesebb és legsikeresebb kézilabdacsapatának ilyen tragikus következmények kapcsán mi az, amiben segíthet a parlament bizottsága, illetve reményeink szerint mi az, amiben segíthet a kormány. Pál Béla alelnök úrral egyeztetve úgy gondoltuk, hogy a mai ülés lenne az az alkalom, amikor sort keríthetnénk erre a beszélgetésre.
Arra kérem az ügyvezető urat, hogy adjon egy tájékoztatást a klub jelenlegi helyzetéről. Valamennyi képviselőtársamnak továbbítottam azt a levelet, amelyet Hunyadfalvi Ákos társadalmi elnök úr küldött nekünk is, amelyben a problémákat számba vette. Azt kérem, hogy a szóbeli kiegészítésében erősítse meg ezeket, és jelezze, hogy melyek azok a pontok, amelyekben a bizottság a csapat segítségére lehet.
Öné a szó.
Hajnal Csaba ügyvezető (MKB Veszprém KC) tájékoztatója
HAJNAL CSABA ügyvezető (MKB Veszprém KC): Nagyon szépen köszönöm a lehetőséget, hogy eljöhettünk. Úgy gondolom, hogy egy egyesületnek a működéséhez szükséges feltételeket elő kell teremtenie, ez a saját felelőssége. Az a helyzet, hogy ez a klub 33 év óta működik. Talán nem mindenki sportszerető, vagy nem mindenki ismeri, hogy ez az egyetlen olyan magyar klub, amely mindig első, második vagy harmadik volt. Itt tulajdonképpen nemcsak a klub maga van, hanem mögötte van egy ötszáz fős kézilabda-iskola bentlakásos kollégiummal, mindennel együtt, tehát gyakorlatilag ez - mi úgy szoktuk mondani - majdnem egy gyár. Minden magyar sportegyesület, mindenki száz százalékkal tervez, száz forint jön be, száz forintot szeretnénk elkölteni, de az idei év egészen nehézre sikeredett, különleges év volt.
Az a helyzet, azért is kellene ezt elmondani egy kicsit, hogy február 8-án olyan események történtek a gyászon túl, amelyben nemcsak a gyász a lényeg, hanem az, hogy sajnos az élsportban nagyon fontosak az anyagiak, és elvesztettünk hirtelen három embert. Azt hiszem, mindenki tudja, hogy ameddig a vizsgálatok nem zárulnak le - és a vizsgálatok lezárását legkorábban augusztus végére, szeptemberre mondják -, addig nincs kártérítés, addig a biztosító nem fizet, senki nem fizet egészen pontosan. Az a sportoló, aki egy támadásban megsérült, azt mondja, hogy "Én erről a támadásról nem tehetek, nekem jár a fizetésem.". Ebben a pillanatban elvesztettünk három embert, hozni kellett három embert, egy ember meghalt, akinek a temetésének, hazaszállításának minden költségét az egyesületnek kellett fizetni tulajdonképpen, és ebben a pillanatban fizetjük azt a kettőt, aki nem tud sportolni vagy csak mérsékelten, és fizetjük azt a három embert, akit hoztunk.
Hadd mondjam el, hogy arról a játékosról, akinek kivették a veséjét, egyáltalán nem tudja senki, hogy az életében még sportolhat-e. Jönnek a nehéz kérdések, a játékosnak ötéves szerződése van, és innentől lehet tervezgetni, hogy az ötéves szerződésből milyen további terhek adódnak miránk. Az a helyzet, hogy sajnos a speciális klinika költségeit mi fizetjük. Mivel nincs tettes, nincs senki, aki felelősségre vonható, így automatikusan minden költség az egyesületre terhelődik rá.
Jelen pillanatban, ha nem kapunk segítséget, akkor az a helyzet, hogy mi nem tudunk ezen a szinten tovább működni. Azt lehet mondani, hogy ez a klubnak a belső ügye, de nem ilyen egyszerű a kérdés, mert az a helyzet, hogy a hétvégén tízezer ember volt Veszprémben a kézilabdameccsen, két meccs volt szombat délután. Azok az emberek Veszprémben laktak, azok az emberek fogyasztottak, azok az emberek utaztak, tehát ez a dolog nem ilyen egyszerű kérdés.
Tudjuk, hogy a bizottság nem foglalkozik ilyen jellegű dolgokkal, de mégis segítséget szeretnénk kérni, mert segítség nélkül mi önállóan nem tudjuk ezt a helyzetet megoldani. Mi eljártunk sok helyen, elmondtuk sok helyen, de a nehéz helyzetre való hivatkozással eddig még segítséget senkitől nem kaptunk.
ELNÖK: Köszönjük szépen, ügyvezető úr. Köszönjük szépen a kiegészítő tájékoztatást.
Valóban, amikor az alelnök úrral arról beszéltünk, hogy egy ilyen speciális kérdés kerül a bizottság elé, amivel általában a bizottság nem foglalkozik, és több képviselőtársunk, amikor beszélgettünk fölvetette azt, hogy ezzel precedenst teremtünk arra, hogy akkor egyedi kérelmekkel fordulhatnak majd a bizottsághoz különböző egyesületek és klubok. Én azt gondolom, hogy szó nincs erről. Ilyen vis maior, ilyen brutális támadás egyetlen egy csapatot sem ért, és ilyen veszteségre, amely három játékos tekintetében ezt a klubot érte, még nem volt példa Magyarországon. Ehhez hasonló példák voltak már Európában. Mindannyian emlékszünk arra nyilván, amikor például a Manchester United labdarúgócsapatának gépe egy szerencsétlenség következtében lezuhant, és nyolc kulcsjátékosukat vesztették el. Ezekben az esetekben minden alkalommal egyedi kormányzati beavatkozás történt.
Azt gondolom, hogy bár még nem beszéltünk Marian Cozma értékéről, az is nyilvánvaló - ahogy az ügyvezető úr mondta -, hogy ezeket a játékosokat pótolni kellett. Nyilván, ha az ember csak kimondja azt a számot, ami egy ilyen játékosnak a piaci értéke, az gyakorlatilag ebben a helyzetben és ebben a szituációban megtéríthetetlen, mert euró milliókról lehet ebben az esetben beszélni.
Én mégis azt gondolom az előbb elmondottak alapján, hogy a bizottságnak feltétlenül kell erről az ügyről tárgyalnia, és miután közvetlen érintettségünk is van, miután több Veszprém megyei tagja is van a bizottságnak, és sokan vagyunk olyanok, akik elkötelezettek vagyunk a magyar sport irányába, és az a teljesítmény, amelyet az elmúlt harminchárom év alatt ez az egyesület letett a sport asztalára, azt gondolom, minden elismerést megér.
Kérdezem a képviselőtársaimat, hogy kik azok, akik véleményt szeretnének mondani ebben az ügyben. Megadom a szót elsőként Szalay Ferenc képviselő úrnak.
Kérdések, vélemények, hozzászólások
SZALAY FERENC (Fidesz): Először is kérdeznék, hogy a biztosítása a klubnak a játékosaira van-e.
HAJNAL CSABA ügyvezető (MKB Veszprém KC): Természetesen van mindenkinek biztosítása, több is, csak az a helyzet, hogy a biztosítási kötvénynek az első mondata úgy kezdődik, hogy nem érvényes a biztosítás erőszakos események esetén. Ezzel kezdődik minden biztosítási kötvény, tehát az a helyzet, hogy ameddig nem zárják le a vizsgálatot, hogy nem a sportoló volt a hibás, addig a biztosító nem fizet. Nem fizetik ki a hazaszállítást, nem fizetik ki a temetést, semmit sem fizetnek ki. Kétfajta biztosítási kötvényünk is van, és mindig az első mondat úgy kezdőik, hogy a biztosítási kötvény nem érvényes, ha erőszakos cselekmények következtében hal meg valaki.
SZALAY FERENC (Fidesz): (Hangosítás nélkül.) Én azt gondolom, azt kell tisztáznunk, hogy a veszprémi kézilabda van-e akkora érték, hogy azt nemzeti értéknek lehet tekinteni, és van-e akkora értéke ennek, amely nemcsak sportérték, hanem országimázs-építő kérdésben is eladható. Én azt gondolom, hogy igen. A bizottság lépett már egyszer egy ilyet, a jégkorong sportágat 170 millió forinttal támogatta, mert úgy értékelte, hogy komoly érték.
Én nem gondolom, hogy ezen sokat kellene vitatkozni. Mennyi az összeg, ami kellene, aztán az elnök úr induljon el, hogy mivel lehet segíteni a klubnak. Gondolom én, hogy ez nem veszprémi vagy nem veszprémi vonatkozású kérdés, hanem hogy az ország legkomolyabb értékű sportklubjáról van szó. Én maximálisan azt gondolom, hogy ebben az ügyben ne féljünk a precedenstől, ne féljünk semmitől. Ha más klub jön majd hasonló problémákkal, és hasonló értékeket mutat fel, akkor segíteni kell. Azt gondolom, hogy jó helyre jött, remélem, tudunk segíteni.
Köszönöm.
ELNÖK: Köszönöm szépen.
További hozzászólási igények, esetleg kérdések? Gyenesei István képviselő úr.
DR. GYENESEI ISTVÁN (független): Akkor és abban az időben, amikor legnehezebb napjait élte a veszprémi magyar és egyetemes kézilabda sport, akkor volt arra módom és lehetőségem, hogy amiben az egyesületnek vagy a városnak szüksége volt, abban segítettünk. Itt most nem erről van szó, hanem a további munkához szükséges feltételekről. Bárcsak ne kellett volna akkor megtenni, bárcsak ne kellene most erről, ebben a formában beszélni. Amit nagyon fontosnak tartok, hogy azon túl, hogy felállt a padlóról a csapat, felállt az a közösség, amelynek a hátterében működik, létezik és fenntartja, azon túl olyan eredményeket tudtak felmutatni, ami mindenképpen indokolttá teszi, hogy megkülönböztetett figyelmet kapjon ez az érték, amit Feri úgy fogalmazott meg, hogy nemzeti értéknek tekinthető. Ez nem túlzás, hiszen talán még emlékeznek a jelenlévők arra, hogy kora tavasszal a Prima Primissima díjat is megkapta az egyesület, szakosztály, ami mindenképpen odaemeli őket azon értékek közé, amelyekre oda kell figyelni.
Azt javaslom - és azt tudom magam részéről is támogatni -, hogy kezdeményezzük az egyesületnek a támogatását egy olyan tartalék alapnak a terhére, ami semmiképpen nem az ágazati tárca sportköltségvetését terheli, mert ott, abban ilyen tartalékok nincsenek. Tehát más irányba kell elindulnunk. Ha ebben egyezség van köztünk, akkor ez az út járható annak a többszörös aláhúzásával és figyelemfelhívásával, hogy ez esetben - mint ahogy ehhez nem mérhető, de hasonló esetekben a megkülönböztetett támogatás, segítség, figyelem nem teremthet precedenst - még inkább kérjük az egész sporttársadalom szolidaritását, hogy ne abban merüljön ki ennek a kommentálása, hogy netalán nemtetszésüket fejeznék ki, hogy miért éppen ők. Inkább jelzés legyen a részünkről, a kormányzat részéről a források ismeretében, hogy tudunk és akarunk odafigyelni arra, amire és akkor szükség van.
Köszönöm szépen.
ELNÖK: Az egyszeri rendkívüli támogatás tekintetében két forrás jöhet szóba. Az egyik a 2008. évi pénzmaradványok, másik pedig a 2009. évi általános tartalék. Ezt a kettőt tudjuk megcélozni. Van-e további hozzászólási igény? (Jelzésre:) Pál Béla alelnök úré a szó.
PÁL BÉLA (MSZP): Köszönöm. Köszönöm az előttem szóló támogató hozzáállását úgy is mint egyéni országgyűlési képviselő, aki ugyanúgy ahogy az akkori sportminiszter, Gyenesei István majd Bánki Erik, akik elsőként keresték fel a klubot, hogy milyen módon tudnak segíteni.
Valóban úgy van, ahogy Hajnal úr elmondta, eddig sem Veszprém Megyei Jogú Város Önkormányzata, sem a Veszprém Megyei Önkormányzat, sem a Balatoni Fejlesztési Tanács nem tudott segíteni, ezért került ide most ez az ügy. Arra kérném nagy tisztelettel képviselőtársaimat ellenzéki és kormánypárti oldalról, hogy támogassák azt a javaslatot, amelyet majd elnök úr előzetes egyeztetésünk alapján előterjeszt. Támogassuk azzal, hogy juttassuk el miniszter úrnak, és ha tartalékalapot képezünk, akkor akár miniszterelnök úrnak is, mert ez olyan vis maior helyzet, amely megoldást igényel az MKB Veszprém jelenlegi és jövőbeni eredményei miatt is. Olyan vis maior helyzet, amely tényleg egyedülálló sajnálatos módon abban a tekintetben, hogy milyen formában került ebbe a helyzetbe. Azt gondolom, ha a bizottság ehhez adja teljes körű támogatását, akkor jó ügyet szolgál. A források megteremtését, a finanszírozás módját, hogy ez most visszatérítendő támogatás vagy éppen visszatérítendő kamatmentes hitel egy része, azt bízzuk ebben az értelemben miniszter úrra.
Köszönöm a támogató hozzászólásokat, és kérem, hogy ez a támogatás nyilvánuljon meg a szavazásnál is. Köszönöm.
ELNÖK: Köszönöm. Van-e további hozzászólási igény? (Nincs jelzés.) Amennyiben nincs, akkor én arra kérem a bizottság tagjait, hogy fogadjunk el egy határozati javaslatot, amely alapján alelnök urakkal eljárhatunk a kormány irányába elsősorban az önkormányzati minisztérium, illetve miniszter úr irányába. A levelében az MKB Veszprém vezetése megfogalmazta azt a kérését, miszerint a nemzetközi szereplések, illetve a szezon befejezése és az új szezon előkészítése kapcsán az ez évre kalkulált költségvetésükhöz képest jelentős kiesést szenvedtek. Az új játékosok pótlása, az előbb említett biztosítási, temetkezési költségek finanszírozása jelentős terheket rótt az egyesület vállára, ezért ők 100 millió forint egyszeri támogatást kértek. Azt kérem, hogy keretösszegként fogadjuk el ezt a 100 millió forintot, és keressük meg annak a lehetőségét, hogy ez kormányzati támogatással esetleg - történt arra jelzés - a kiemelt sportolók szintén különleges, egyszeri támogatásának kiegészítésével tudjuk a klub részére biztosítani. Arra kérem a bizottság tagjait, hogy ebben támogassuk őket, fogadjuk el azt a határozati javaslatot, amely a vis mayor helyzetre, a klub eddigi eredményeinek az elismerésére hivatkozva egy egyszeri, 100 millió forintnyi támogatási keretösszeg előirányzását fogja jelenteni. (Jelzésre:) Gyenesei képviselő úr.
DR. GYENESEI ISTVÁN (független): Én óva intem magunkat attól, hogy itt most pénzösszeget határozzon meg a bizottság, azt is elmondom majd, hogy miért. Azért, mert félő - nem akarom prejudikálni a várható szavazást -, hogy az összeg ilyen formán való meghatározása esetlegesen kockáztatja a bizottság egységes hozzáállását. Ettől még fel lehet tenni természetesen a 100 millió forintot is, de azt mondom, hogy összeg nélkül keressük meg a támogatásra a lehetőséget.
Másik pedig, hogy felmerülhet természetesen az, ahogy Hajnal Csaba úr említette, nem zárult le a nyomozás, és bizonyos biztosítás eredményeként elképzelhető, hogy a biztosító az egyesületnek is valamilyen kártérítést fizethet majd később. Ez esetben a támogatás - ha ebből a biztosításból később bevétel származik - mint forrás, egy része akár hitelként is szerepelhet, ha a biztosító később jelentősebb mértékben helytáll. A variációk oly szélesek és nagyok, hogy én ennyire nem szűkíteném le, hogy csak támogatás és csak egy összegben lehessen gondolkodni. Én kinyitnám jobban a kaput. Ennyi. Köszönöm.
ELNÖK: Köszönöm. Pál Béla alelnök úr kért szót.
PÁL BÉLA (MSZP): Azt javasolnám, hogy - az állásfoglalásunkat annak a levélnek az alapján tudjuk megfogalmazni, amelyet a klub társadalmi elnöke hozzánk küldött - az állásfoglalásnak tulajdonképpen három pontja legyen. Az egyik az, hogy mivel ez egy vis maior helyzet, és ennek a vis maior helyzetnek a megoldását mindenképpen támogatja a bizottság, a második pontban le tudjuk írni azt, hogy milyen pénzügyi feltételeket nem tud most teljesíteni a klub, és természetesen azt, hogy a Bajnokok Ligájának mérkőzései miatt azonnal három játékost kellett igazolni, hogy a vizsgálatok lezárásáig Sesum teljes munkabérét fizetniük kell, és természetesen Pesicét is, azt a tényt, hogy három új sportoló minden költségét vállalniuk kell. Ez okozta gyakorlatilag a vis maior helyzetet, ez az indoklás.
A záró részben azt leírhatjuk, hogy a klub jelenlegi jelzése alapján ez mintegy 100 millió forintnyi összeget jelent, és kérjük arra a minisztériumot, hogy a lehetőségei szerint akár vissza nem térítendő támogatás, akár visszatérítendő támogatás formájában a klub rendelkezésére álló összeg előteremtésében segítsen. Azt ne határozzuk meg, hogy tartalékalap vagy mi terhére, de természetesen azt vegyük bele, hogy a klub vezetésével történő konzultáció során. Ez pedig azért szükséges, amit most Gyenesei István is mondott, hogy természetesen világosan elhangzott Hajnal úr szóbeli kiegészítésében is, hogy itt az alapprobléma az, hogy a biztosítótól sem kapnak a vizsgálat lezárulásáig egy forintot sem, tehát nyilván abban is egy egyeztetés során meg lehet majd állapodni, hogy ha onnan megkapják az összeget, akkor esetlegesen az könnyíti a terheiket, és az visszafizetésre kerülhet. Szerintem ezt ilyen módon nyissuk ki, tehát ne legyen merev az álláspontunk.
Most sikerült egy kicsit körülményesen megfogalmaznom, de mivel a bizottság általában nem alkalmas arra, hogy állásfoglalást fogalmazzon, és ez előzetesen nem történt meg, nekem az lenne a tiszteletteljes javaslatom, hogy az elnök úrral és Hajnal úrral közösen fogalmazzuk meg ezt az állásfoglalást, javaslatot, utána ezt le lehet egyeztetni a bizottság tagjaival, és úgy küldjük el.
ELNÖK: Szalay képviselő úr.
SZALAY FERENC (Fidesz): Én kimondottan fontosnak tartom az összeg megjelölését. Az, hogy keretösszeg, szerintem megfelelő rugalmasságot ad. Hogy ezen belül hitel, visszatérítendő, nem visszatérítendő vagy más, az más kérdés. Arra, hogy mikor fog lezárulni, nagyon komoly összegekben nem fogadnék, hogy egy-két éven belül lezárul, a klub pedig nem fog tudni működni. Én azt hiszem, hogy a bizottság tagjai akár összegszerűen is el fogják fogadni ezt a dolgot, azt pedig az elnök úrék majd látni fogják, hogy meddig lehet elmenni, és mennyi az összeg, amennyit lehet kérni.
Én azt gondolom, hogy minimum 50 millió forintot rögtön tudni kellene adni, hogy indulhasson ez az egész program. Ismervén egy ilyen klub anyagi viszonyait, muszáj lesz minimálisan ennyi forrást nagyon gyorsan rendelkezésre bocsátani.
ELNÖK: Egyetértek Szalay képviselő úrral, és tulajdonképpen nagyjából összecseng azzal, amit az alelnök úr is elmondott. Csak azért tartottam szükségesnek én magam is a 100 millió forintot meghatározni, hiszen a klubnak ezek a konkrét veszteségei. Abba most nem mennék bele, és nem is a mi dolgunk eldönteni, mi az, amit majd a biztosító társaság fizet. Szerintem egyébként teljesen normális esetként meg lehet előlegezni a klubnak, hogy ne az ő terheiket szaporítsuk ezzel, és utólag ezzel el lehet számolni. A részletekbe nem mennék bele a bizottsági ülésen.
Hozunk egy állásfoglalást arra vonatkozóan, hogy 100 millió forintnyi vesztesége keletkezett a klubnak a tragikus események kapcsán, ebben kérik a bizottság segítségét, amelyben döntünk arról, hogy 100 millió forintos keretösszegig egyszeri vissza nem térítendő támogatásban részesítse a kormány a klubot. Ennek a részleteiről értelemszerűen majd vagy a miniszter, vagy a miniszterelnök által kijelölt személy az ügyvezetéssel le fogja folytatni az egyeztetéseket, az már rajtunk kívül álló dolog. Az állásfoglalást természetesen pontosan megfogalmazzuk, és utána a bizottság valamennyi tagjának észrevételezésre megküldjük.
Van-e még további észrevétel? Világosi Gábor képviselő úr.
DR. VILÁGOSI GÁBOR (SZDSZ): Azt sem írnám bele, hogy vissza nem térítendő, hiszen az más kérdés, amit itt már többen felvetettek, hogy a biztosítónak helyt kell állnia, és hogy ez milyen időintervallumot vesz igénybe. Természetesen a segítségre most van szükség, ezzel egyetértünk, nem pedig akkor, amikor a biztosító fizet. Csak nem vissza nem térítendőt írnék, hanem én azt írnám bele, hogy mivel gyakorlatilag átmeneti nehézségek feloldására lenne szükség, likviditási problémák megoldására szólna. Ha likviditási problémák megoldására szólna, akkor ebben benne van az, hogy most kapják a segítséget, és benne van az is, hogy ha másfél év múlva, akkor akkor, ha három év múlva, akkor akkor, amikor a biztosító fizet azon összeg erejéig, ameddig a biztosító helytáll, ez természetesen beszámítandó.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Azt hiszem, ez elfogadható javaslat, amelyet beépítünk az állásfoglalásba. Akkor gyakorlatilag az állásfoglalás arról szól, hogy 100 millió forint keretösszegben a klub veszteségeinek kompenzálására, a biztosítási költségeinek megelőlegezésére, a likviditásának biztosítására ennyi forrást rendelkezésre bocsát, pont. A végén majd természetesen ezzel elszámolnak.
Gyenesei képviselő úr.
DR. GYENESEI ISTVÁN (független): Köszönöm szépen. Amit elmondtam, azt teljes mértékben kielégíti az a módosítás, ami ilyen formán megtörtént, és azokat az aggályokat, amelyeket megfogalmaztam, ez a módosítás teljes mértékben kielégíti.
Köszönöm szépen.
ELNÖK: Rendben. Hadházy képviselő úr.
HADHÁZY SÁNDOR (Fidesz): Lehet, hogy talán fölösleges, amit mondok, elnök úr, de a felhasználásáról a miniszter dönt. Ezt még vegyük bele, hogy a keretösszeg felhasználásáról a miniszter dönt. (Közbeszólás.) A sportért felelős miniszter.
ELNÖK: Köszönöm. Amennyiben nincs további javaslat, akkor, aki egyetért azzal, hogy a bizottság állásfoglalást fogadjon el, amelyben a klub eddigi eredményeinek elismerésére, az országimázs-építés szempontjából is betöltött szerepére való tekintettel, figyelembe véve a február 8-i tragikus eseményeket, annak negatív hatásait, úgy foglal állást, hogy 100 millió forint keretösszegben a klub veszteségeinek kompenzálására, biztosítási költségeinek megelőlegezésére, likviditásának biztosítására forrást rendel. Felkéri a bizottság elnökét és alelnökét, hogy a támogatás biztosításának elérése érdekében kezdeményezzen tárgyalásokat az önkormányzati miniszterrel és magával a miniszterelnökkel.
Amennyiben ezt ebben a formában elfogadják... (Közbeszólás.) Azt a gyorsaság miatt mondtam, hogy személyes egyeztetést folytatunk, mert május 31-éig már komoly kötelezettségei vannak a klubnak, tehát szeretnénk egy kicsit felgyorsítani az eseményeket.
Aki ezzel az állásfoglalással egyetért, kérem, kézfelemeléssel jelezze! (Szavazás.) Köszönöm szépen. Ellenvélemény, tartózkodás nem volt. Köszönöm szépen a bizottság támogatását.
Az állásfoglalás megszövegezéséhez majd kérem Hajnal Csaba ügyvezető úr segítségét, amelyet még a bizottság valamennyi tagjának megküldünk véleményezésre.
Köszönöm szépen az ügyvezető úrnak a megjelenést, és sok sikert kívánunk az esti mérkőzéshez!
Áttérünk a negyedik napirendi pontunkra, amely a vendéglátás helyzetéről, az Önkormányzati Minisztérium vendéglátás szakterülettel kapcsolatos feladatairól szóló tájékoztató. Az előterjesztő az Önkormányzati Minisztérium turisztikai szakállamtitkársága. Köszönöm ismét a még mindig a körünkben tartózkodó Kovács Miklós szakállamtitkár urat.
Államtitkár úr, öné a szó egy rövid szóbeli kiegészítésre.
Dr. Kovács Miklós szakállamtitkár (ÖM) szóbeli kiegészítése
DR. KOVÁCS MIKLÓS szakállamtitkár (Önkormányzati Minisztérium): Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Bizottság! A kiadott írásos tájékoztatóhoz képest vagy azt kiegészítendő két dolog szeretnék kiemelni és hangsúlyozni.
Az első az, hogy tulajdonképpen a vendéglátás átkerülése tényként kezelhető a turisztikai szakállamtitkárság feladatkörébe, így az érdemi munka megkezdhető és meg is kezdődött. Az elképzelésekről kívántunk az írásos előterjesztésben tájékoztatást adni.
Ennek két lényeges szakasza lesz a terveink szerint. 2009. második félévében az ágazat teljes átvilágítása, felmérése kell hogy sorra kerüljön annak érdekében, hogy a következő év elején vagy ennek az évnek a végén olyan helyzetbe kerüljön a szakállamtitkárság - együttműködve természetesen a szakmai szervezetekkel és a Nemzeti Turisztikai Bizottság vendéglátással foglalkozó tagjaival -, hogy az ágazat hosszú távú, vagy legalábbis középtávú fejlesztési stratégiáját a következő év első félévében el tudjuk készíteni, összhangban természetesen a Nemzeti Turizmusfejlesztési Stratégiával.
Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm a kiegészítést, államtitkár úr. Kérdezem, hogy az írásban megküldött előterjesztési javaslattal kapcsolatban vannak-e kérdéseik. (Jelzésre:) Hadházy Sándor képviselő úr, öné a szó.
HADHÁZY SÁNDOR (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Bizottság! Tisztelt Államtitkár Úr! Nagyon jól tudjuk azt, hogy a magyar lovas nemzet, de mostanában azért kijövünk a gyakorlatból, és időnként átesünk a ló túlsó oldalára. Ebben a dologban is lehet ilyen hibákat találni. Például az uniós jogszabályok átvétele során a vendéglátást érintően is olyan szigorú jogszabályokat sikerült alkotnunk, amelyek a vendéglátó egységek működését jelentősen mértékben hátráltatja és nehezíti. Az anyagban is olvasható, hogy a jogszabályoknak az uniós normákat felül kell vizsgálni. Azt gondolom, hogy le kellene ülni a vendéglátók szakmai szövetségével, ezeket át kellene tekinteni, és a szükséges javításokat át kellene vezetni annak érdekében, hogy a magyar kis- és közepes vállalkozásoknak a vendéglátás területén az európai társakkal versenyképesek legyenek és mindannyiunk javát szolgálják. Rendkívül fontosnak tartom azt is, hogy az ellenőrzések megfelelőképpen szigorúak legyenek, de mindezek mellett ne a pénzbehajtás szellemében történjenek az ellenőrzések, hanem inkább a vállalkozók munkáját próbálják meg szakmailag javítani, és segítő módon történjenek ezek az ellenőrzések. Hangsúlyoznám, hogy ne a pénzbehajtás legyen az uralkodó. Ennek szellemében én sok sikert kívánok a tárcának, és bízom abban, hogy azt a 30 millió forintot egy fő elég hatékonysággal tudja ezekre a feladatokra fordítani. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr.
További kérdés, észrevétel az anyaggal kapcsolatban van-e? (Nincs jelzés.)
Amit képviselőtársaim utolsó szavaival elmondott, ehhez kapcsolódnék én is. Nagyon derék dolog, hogy egy év alatt sikerült végre átvenni a vendéglátás szakterületét, és valóban helyre kerül - úgy tűnik - az ágazat irányítása. Azonban engem is aggodalommal tölt el az a tény, hogy továbbiakban az az egy fős szakmai képviselet, stáb mennyiben fogja tudni erősíteni majd az ágazatot. Ennél nagyobb humánerőforrás háttérre lesz szükség ahhoz, hogy ezt a rengeteg kérdést és problémát, amely ma a vendéglátás területét nyomasztja, rövid úton és kellő hatékonysággal kezelni lehessen. A mostani válság súlyosan érinti ezt a szakterületet. Az anyag is foglalkozik azzal a kérdéssel nagyon helyesen egyébként, és a kiutakat is egyébként helyesen vázolja. Itt nem lesz más, mint valószínűségi szolgáltatások irányába menni, a jó minőségű élelmiszerek alkalmazása, csúcstechnológia bevezetése. A minőségi szolgáltatások bevezetése az az irány, amely kiutat mutathat a mostani helyzetből.
Ehhez nyilvánvalóan valamilyen szintű támogatásra lesz szükség, illetve a jelenlegi szabályozás esetleges módosítására. Kérdezem államtitkár urat, van-e konkrét elképzelésük, hogy mi az, amiben már holnap lépni lehet ezen a téren a versenyképesség javítása érdemben megtörténhessék? Szintén a feladatok között sorolja fel a szakmai együttműködés fontosságát, amelyet a szóbeli kiegészítésben is jelzett, hogy a Nemzeti Turisztikai Bizottságban jelenlévő szervezetekkel együtt kívánják ezeket kialakítani. Azt gondolom, hogy további nagy reprezentációval rendelkező szakmai szervezeteket is érdemes lenne megtalálni azokat, akik nincsenek benne a Nemzeti Turisztikai Bizottságban, de hallatják magukat folyamatosan, és össze is fognak olyan szolgáltató tömegeket, akikkel érdemes a kitörési pontokról tárgyalni és értelmes javaslatokról egyeztetni.
Szintén nagyon fontos lenne az Európai Unió által előírt normák áttekintése. Azok a jogszabályok, amelyeket átveszünk a közösségi jogszabályokból, helyenként sajnos túlszabályoztuk. Mi is hibásak voltunk annak idején a polgári kormány idején, de most is történtek ilyenek. Van-e még kapacitása a szakállamtitkárságnak arra, hogy felülvizsgálja ezeket a jogszabályokat, és ahol mód van arra, hogy enyhítést alkalmazzunk a korábbi, esetleg túl szigorú szabályozást most puhítsuk, és a feleslegesnek tűnő, a rendszert túl bürokratikussá tévő szabályozásokat pedig egyszerűen elhagyjuk. Van-e erre szakmai és tárgyi kapacitásuk, hogy konkrétumok történjenek ezen a téren is?
Ennyi lenne a kiegészítésem. Van-e további kérdés, észrevétel? (Nincs jelzés.)
Amennyiben nincs, megkérem államtitkár urat, adja meg a választ.
Dr. Kovács Miklós szakállamtitkár válaszai
DR. KOVÁCS MIKLÓS szakállamtitkár (Önkormányzati Minisztérium): Köszönöm szépen, elnök úr. A vendéglátás átvételével és a feladatok ellátásával kapcsolatosan biztosított erőforrásokkal kapcsolatban osztom az ön véleményét. Arra törekszünk, hogy a pozíciónkat a szakállamtitkárság szempontjából erősítsük ezen a téren, de hadd tegyem hozzá, hogy kollégáim jelen vannak, Tusor András és Drábik László, akik természetesen segíteni fogják azt az egy további főállású munkatársat, aki a vendéglátás ügyeivel fog foglalkozni. Egy kis csapat jelenleg is rendelkezésre áll a szakállamtitkárságon nagyon sok szakmai tapasztalattal és ismerettel. Továbbra is számítunk arra - és erre az anyagban nem tértünk ki, de vezérigazgató úr épp most hagyja el a termet - a tekintetben, hogy a vendéglátás, a gasztronómia természetesen nagyon fontos a nemzeti marketing szempontjából, és számítunk természetesen a Magyar Turizmus Zrt. kutatási igazgatóságának segítésére az ágazat helyzetének és problémáinak felmérése szempontjából.
Egyetértek elnök úrral abban, hogy nemcsak a Nemzeti Turisztikai Bizottságban jelenleg reprezentált szervezetekkel kell együttműködnünk, hiszen a vendéglátásnak nemcsak közvetlenül a turizmushoz tartozó vagy kapcsolódó területe kerül át, hanem például a munkahelyi vendéglátás és egyéb vendéglátási területek, étkeztetés, iskolai étkeztetés is. Ezeket a meghatározó szervezeteket is be kívánjuk vonni az együttműködési körbe.
Hogy a következő hónapokban már látható hatása lehet-e a működésünknek, tevékenységünknek a vendéglátás versenyképességét illetően, erre én ígéretet nem tudok tenni, mindenesetre mintegy 37 jogszabályt kell áttekintenünk, illetőleg 37 jogszabály foglalkozik vagy érintkezik a vendéglátással. Ezeknek az áttekintése a következő fél évben kell, hogy megtörténjen. Amire elnök úr is utalt, hogy az uniós jogszabályok hazai átültetésével kapcsolatos szükséges módosítások lehetségessé váljanak, ahhoz a következő fél év szükséges, vagyis hogy az ágazatot e tekintetben is átvilágítsuk vagy áttekintsük. Csak egy példát szeretnék mondani. Még nem tartozott hozzánk a vendéglátás, amikor a vendéglátó érdekképviseleti szakmai szervezetek határozott kívánságára deregulálták a vendéglátóhelyek országos kategóriába sorolására vonatkozó rendelkezést. A kereskedelmi törvény továbbra is tartalmaz felhatalmazó rendelkezést arra, hogy a vendéglátás területét miniszter szabályozhatja a vendéglátóhelyek működését, mi ezt is át fogjuk tekinteni, és ha nem is abban a némileg avitt keretben, amiben a korábbi kategóriába sorolás megtörtént, de mindenképpen szeretnénk új keretek között ezt a szabályozást elhelyezni.
Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm, államtitkár úr. Kérdezem, van-e további kérdés, észrevétel a bizottság tagjai részéről? Amennyiben nincs, lezárjuk ezt a napirendi pontot. Köszönjük az előterjesztést és a bizottsági ülésen való részvételt.
Tájékoztató a Magyar Turizmus Zrt. munkájáról
Rátérünk utolsó napirendi pontunkra, amely tájékoztató a Magyar Turizmus Zrt. munkájáról. Köszöntöm körünkben a Magyar Turizmus Zrt. vezérigazgatóját, Róna Iván urat, Szűcs Balázs vezérigazgató-helyettes urat és megkérem, hogy amennyiben az írásos beszámolóval kapcsolatban szóbeli kiegészítésük van, azt most tegyék meg.
DR. RÓNA IVÁN vezérigazgató (Magyar Turizmus Zrt.): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Bizottság! Az idő előrehaladta okán nem kívánjuk kiegészíteni az általunk előterjesztett anyagot. Amennyiben kérdéseik lesznek, nagyon-nagyon szívesen minden kérdésre a tudásunk szerint válaszolunk.
Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen, vezérigazgató úr. Kérdezem a bizottság tagjait, hogy az anyaggal kapcsolatban kérdéseik vannak-e. (Nagy Jenő: Hozzászólásom lenne.) Hozzászólás lesz. Rendben, akkor az első körben kérdések. Néhány kérdés feltételére megkérem a bizottsági tagokat, és utána teret adok a hozzászólásra. Mivel itt egy terjedelmesebb anyag van, ezért szeretném szétválasztani a két kört.
Hadházy Sándor úr elsőként a kérdéseknél.
HADHÁZY SÁNDOR (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Két rövid kérdésem volna, a válasz remélem, hosszabb lesz, mint a kérdés.
Az egyik az, hogy hol tart a külképviseletek kérdése. A bezárás elkezdődött. Ez a folyamat most hol tart?
A másik kérdés pedig az, hogy mivel valami pénzügyi és gazdasági válságféle van nálunk, és talán a világban máshol is, milyen módon kívánja a szaktárca a marketingstratégiát megváltoztatni, változtatni kíván-e ezen, vagy úgy jó, ahogy van. Milyen extra intézkedések megtételét tervezi a tárca?
Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm, képviselő úr. További kérdések vannak-e? (Nincs jelzés.)
Nekem is volna még három kérdésem. Az egyik, hogy a 2008-ban bevezetett új márkakommunikációt sikeresnek ítéli-e meg a zrt. vezetése, szükséges-e annak bármilyen módosítása, mi az összegzés az eddigi időszakkal kapcsolatban.
Két fontos dolog a légi és a buszos marketingalap, amelyek nagyon sikeresek voltak a korábbi időkben. Lett-e összesítve annak az eredménye, amely a két alap kapcsán mint többlet marketingkeret meghatározásra került, és hogyan tudják ezt a későbbiekben folytatni a szűkös költségvetési keretek közepette?
Végül még egy fontos kérdés. A miniszteri meghallgatás során nem nagyon kaptunk választ egyetlen kérdésünkre sem. Akkor a miniszter úr jelezte, hogy miután nem sok ideje volt a felkészülésre, ezért áttekinti majd a szakterület viselt dolgait, és rövidesen tájékoztatást ad nekünk. Reményeim szerint erre június 9-én sor kerül, amikor megosztja velünk is a turizmussal és a sporttal kapcsolatos elképzeléseit. Azonban annyit feltétlenül megkérdeznék, hogy a marketingtevékenységet illetően vannak-e már konkrét elképzelések, amelyeket a miniszter úrral egyeztettek, mi a miniszter úr elképzelése a Turizmus Zrt. működéséről, a jövő évi tervekről, esetleg lát-e esélyt vagy reményt arra, hogy év közben a költségvetési támogatás növekedhessék, nyilvánvalóan - ahogy Hadházy Sándor képviselő úr is fogalmazott - már a pénzügyi és gazdasági válságra való tekintettel.
Van-e további kérdés? (Nincs jelzés.)
Amennyiben nincs, akkor a vezérigazgató úrnak megadnám a válaszra a lehetőséget.
Dr. Róna Iván vezérigazgató (Magyar Turizmus Zrt.) válaszai
DR. RÓNA IVÁN vezérigazgató (Magyar Turizmus Zrt.): Köszönöm szépen a lehetőséget.
Először Hadházy Sándor képviselő úrnak, polgármester úrnak adnék hosszabb választ a kérdéseire. Az első kérdés az volt, hogy hol tart a külképviseletek racionalizálása, bezárása. A Magyar Turizmus Zrt. igazgatótanácsa és felügyelőbizottsága a válság következtében megtárgyalta a zrt. módosított marketingtervét, illetve stratégiáját, és egyben döntéseket hozott éppen a válsághoz való alkalmazkodás módozatairól. Ebben döntött arról, hogy bizonyos külképviseleteket alakítsunk át, ha kell, akkor zárjunk be, illetve vonjunk össze úgy, hogy közben azon a területen a marketingtevékenység ne módosuljon.
Így történt meg az igazgatóság határozata alapján, hogy a tokiói képviselet bezárásra kerül az év folyamán, mégpedig azért, mert egyrészt a jen árfolyamának elszállása, másrészt pedig a krízis következtében Japánból való kiutazások rettentően nagyszámú csökkenése következtében más módon oldjuk meg ennek a képviseletnek a marketingtevékenységét. Mégpedig úgy, hogy tudva azt, hogy ezekről a távoli piacokról, különösen Japánból nem egy adott országba érkeznek a vendégek, hanem egy-egy régióba, ezért felhasználva azokat a területeket, amelyeken mi is játszunk, velük közösen lépünk fel a japán piacon. Ilyen például a visegrádi négyek közös fellépése, amelybe külön pénzalapokat helyeztünk el közösen, illetve a European Travel Commission, az Európai Turisztikai Bizottság, ahova szintén nagyobb összeget, éves díjat fizetünk a marketingre. Itt nem csökkentjük a marketingintenzitásunkat, viszont a működési költségeinket muszáj itt lefaragni, mert ma már ott tartunk pontosan az árfolyam-különbözet, illetve az ottani rendkívül magas költségek következtében, hogy a működés és a marketingre fordítható költségarányok rendkívül felborultak, már majdnem nyolcvan százalékot érne el a működési költség, ha nyitva tartanánk továbbra is a képviseletet. Ezért úgy döntöttünk, hogy a képviseletet bezárjuk.
Próbálkoztunk egy áthidaló megoldással, erre készült egy javaslat, hogy esetleg a képviselő úr költözzön be a nagykövetségre, és osztódjon egyharmad-egyharmad-egyharmad arányban a költség a turisztikai képviselet, tehát a Magyar Turizmus Zrt., illetve az OKM, az Oktatási és Kulturális Minisztérium és a Külügyminisztérium közös, hármas költségviselésében. Az erre irányuló levelet a szakállamtitkárság elküldte mind az OKM-nek, mind a KüM-nek. Jelenleg hivatalos állásfoglalás nincs, azonban informális állásfoglalásról tudunk, amely úgy szól, hogy sem a KüM, sem az OKM nem tudja állni az egyharmadát ezeknek a költségeknek, tehát gyakorlatilag ez az áthidaló megoldás, úgy tűnik most számunkra, hogy nem járható, tehát az eredeti, az igazgatóság által hozott határozatot fogjuk végrehajtani. Ennyit Japánról.
A Benelux országokban eddig volt képviseletünk Brüsszelben és Hágában is. Itt úgy döntöttünk, hogy a hágai képviseletet bezárjuk, de a képviselő helyi alkalmazottunk kint marad, és a brüsszeli felügyelettel Benelux-képviseletté alakul ál. Így brüsszeli felügyelettel mind Belgiumban, mind Luxemburgban, mind Hollandiában a tevékenység tovább folytatódik, és itt sem csökkentjük a marketingkiadásainkat, de jelentősen csökkentjük a fenntartási, működési költséget ezáltal.
Ezen kívül ugyanerre a megoldásra fogunk jutni az igazgatóság határozata alapján Dublinban, Írországban, ahol hasonló módon a képviselet bezár, de a marketingtevékenységet nem függesztjük fel, hanem a londoni képviseletünk fogja ellátni ezt a tevékenységet, de Nagy-Britannia, Írország területére egyaránt kiterjesztve.
A jelenlegi helyzetünkben ezek azok az intézkedések, amelyeket tervezünk, illetve felülvizsgáljuk az igazgatóság elnökének javaslatára - amellyel egyetértünk tökéletesen -, hogy a képviseletekben lévő létszámokat is megnézzük, átvilágítsuk, hogy ott, ahol tudunk, racionalizáljuk, függően attól, hogy abból az országból mekkora a forgalom, milyen változások történtek, és milyen tevékenységeket kívánunk folytatni.
Úgy döntöttünk az igazgatóság javaslatára, a stratégiánk úgy változott a válságot követve, hogy a közelebbi piacokra koncentrálunk, a belföldi, hazai piacra koncentrálunk, és a távoli országokban, a távoli piacokon maximum fenntartó jelleggel folytatunk marketingtevékenységet. Hiszen a jelenlegi trendek úgy néznek ki, hogy a távolabbi piacokról stagnálnak vagy jelentősen visszaestek az utazások, és minden ország a környező piacait igyekszik meggyőzni, illetve megdolgozni, és főleg a hazai, belföldi piacot arra, hogy maradjanak itthon, ne vigyék külföldre a pénzt. Mi is ezt a trendet, ezt az irányt követjük, és ennek megfelelően rendeljük alá a külképviseleti munkánk felülvizsgálatát is. Ez az első rövid kérdésére a képviselő úrnak a válaszom.
A másik, hogy milyen módon kívánjuk a marketing stratégiát változtatni. A nemzetközi trendeket követve napi rendszerességgel monitoringoljuk a küldő piacainkat. Külképviseleteink, illetve különböző szervezetek prognózisai, állásfoglalásai alapján naponta követjük mind az EC-nek, az European Commission-nek, illetve emellett működő nemzetközi turisztikai világszervezetnek az állásfoglalásait, amely mind-mind arra ösztönzi a tagországokat, hogy forduljanak a közvetlen környezetükben lévő piacokhoz, erősítsék a belföldi piacokon való tevékenységet, mert a válság következtében ezeken a területeken lehet kisebb veszteséggel átvészelni azt a krízis időszakot, amely a turizmus előtt áll.
Tudjuk, hogy a turizmus rendkívül érzékeny a krízisben, elsődlegesen érinti ezt az ágazatot, és bár úgy tűnik, hogy a vendégek, emberek életminőségének a részévé vált, hogy utazzanak, mégis az adott napi anyagi helyzetük határozza meg, hogy tudnak-e utazni, és ha tudnak, akkor hova. Itt szeretném elmondani, hogy felkészültünk mi is arra az új jelenségre, amely most már világviszonylatban még a régi klasszikus, nagy küldő országoknál mint Németország, ahol egy évvel korábban döntötték el, hogy hova utaznak, ma mindenhol utolsó perces döntések vannak. Ez azt jelenti gyakorlatilag, hogy azokat a marketing eszközöket kell előtérbe helyeznünk, amely legfrissebb, leghatékonyabb és a legjobb vagy legutolsó információkat juttatják el a vendégeknek, hiszen ma egy utazásra való döntés a családoknál, egyéni utazásoknál az utazás előtt közvetlenül vagy egy héttel történik. Összeül a család, eldönti, hogy mennyi pénz van a családi kasszában, és ehhez kerestünk desztinációt, hogy ez mire elég, és így döntenek. Maguk a németek is már előre, amikor volt a Német Utazási Szövetség Budapesten megtartott kongresszusa, akkor elnök úr erre felhívta a figyelmet, hogy először fog megtörténni Németországban, hogy nem a karácsonyi asztalnál fogják eldönteni a családok, hogy hova utaznak következő évben, hanem bizony egy-két nappal vagy egy-két héttel utazás előtt a családi kasszához igazítva. Ebben nincs nagyon rossz helyzetünk, hiszen Magyarországon az ár-érték arány jó, és a környező piacokon folytatott forgalomélénkítő kampányok következtében, és emellett kihasználva azt a hátrányt, hogy most az euróval szemben a forint gyenge, azt hirdetjük a környező, főleg eurós országokban, hogy most jöjjön Magyarországra, most az eurója többet ér. Ez a kampány úgy tűnik, hogy értő fülekre talál, hiszen szívesebben töltik el olcsóbban a szabadságukat a rosszabb gazdasági helyzetben most.
Ugyanez vonatkozik a belföldi turizmusra is, itt is egy stratégiánk van a válságra ebben a konstellációban, mégpedig az, hogy drága euró következtében drága a külföldi nyaralás, ezért minden reklámmal arra ösztönözzük a külföldi lakosságot, hogy itthon költse el a szabadságra szánt pénzét, mert fix forint összegre tervezhető a szabadság. Legalább is az ár-érték arány jó, és a szolgáltatás minősége is egyre jobb itthon, Magyarországon.
Szintén a válság következtében a legnagyobb károkat elszenvedő régió Budapest és környéke. Ezt ellensúlyozandó egy hatalmas nagy nyári kampányt indítunk, ez a Summer Adventure, nyári kaland nevet viseli közös összefogással a szakmával. Itt nemcsak mi vagyunk az ötlet szülőatyjai, hanem a szolgáltatók is beszállnak. Például a Budapest Airport repülőtér, illetve a Malév Részvénytársaság is beszáll ebbe, és Budapest maga is egy komoly összeggel beszáll. Itt összesen 150 millió forintot fogunk felhasználni a nyári kampányra éppen azért, hogy a válság, krízis következtében ezt a régiót ezzel is tudjuk segíteni.
Emellett nem feledkezünk meg olyan nagy területekről, mint a Balaton, ahol pontosan a szezon széthúzása érdekében most, az elmúlt héten 9 napon 42 településen több mint 120 programmal indítottuk el a szezont Balaton-hét címmel, és törekszünk arra, hogy a jó időben kihasználva a lehetőségeket, több vendéget tudjunk előszezonban is a Balatonhoz csábítani.
Elnök úr kérdésére válaszolva, hogy a márka kommunikáció sikeres volt-e és szükséges-e ennek a módosítása. 2007 végén döntöttünk a márka módosításáról mégpedig úgy, hogy megpróbáltuk a küldő piacainknak azon szakmai és nem szakmai részét, akiktől várjuk a vendégeket, és ennek a szakmai közvélemény-kutatásnak és a márka bemutatásának fogadtatásához mértük az új márka kialakítását, új arculat kialakítását, és változatlanul jók a visszajelzések. Olyan jelentős események, mint például a tavalyi, 2008-as berlini turizmus börze, a világ legnagyobb turisztikai vására, ott a magyar stand arculata, az új márkajelei az első tíz legjobb stand közé avanzsálta a mi standunkat, ami ilyen sok kiállító között egy nagyon előkelő helyezés. Annyira sikeres egyébként ez az új arculat, új kép, hogy 2009-re a belföldi turizmusban is ezt választottuk. Itt is szondáztuk előtte a lakosságot, itt is jó volt a fogadtatás. Idén már a belföldi kiállításokon is ezzel az arculattal jelenünk meg, és azt mutatja, hogy nem döntöttünk rosszul, hogy az utazás kiállításon a Magyar Turizmus Zrt. standja nyerte el az első díjat. Jelenleg nem kívánunk módosítani ezen az arculaton, mert a közvélemény jól fogadja.
A légimarketing, buszos marketing alapra vonatkozó kérdésekre azt tudom elmondani, hogy a légimarketing alap egy nagyon sikeres dolog volt és nagyon jól működik. Jelenleg három repülőtéren működtetjük ezt a légimarketing-alapot. El tudom mondani azt, hogy szlogenünk a szakmaiság, partnerség. Ennek jegyében tesszük ezt. Szakmai alapra azt mondom, hogy profi módon, partnerségen pedig azt, hogy a partnerekkel közösen nemcsak a feladat megoldásakor, hanem már a feladat kigondolásakor is együttműködünk. Így jött létre a légimarketing alap, amely azt takarja, hogy ez az adott térség, repülőtér körüli térség szolgáltatóinak, önkormányzatainak a szándékával összerakott alap, bizonyos összeg, amelyhez ugyanannyi pénzzel járul hozzá a Magyar Turizmus Zrt. Majd az alapot képezők együtt, közösen kigondolják, hogy milyen desztinációban, honnan lenne érdemes új vendégeket, turistákat, új szegmenst megszólítani, és közösen döntjük el, hogy milyen marketing eszközökre költjük el, és ezek körzetében serkentjük a repülőforgalmat az adott régióban, így Balatonon a sármelléki repülőtér körzetében, Budapesten és Budapest vonzáskörzetében, Debrecenben az Airport Debrecen vonzáskörzetében. A légimarketing alap sikeres, most is működik, éppen jelenleg erőteljesen a Balaton érdekében működtetjük a szolgáltatókkal, de folyik ennek a légimarketing alapnak a működtetése Debrecenben is, különösen a Németországból érkező járatoknak tudunk segítséget nyújtani.
A buszos marketingalapot azért találtuk ki, mert tavasszal úgy tűnt, hogy a sármelléki repülőtér nem fog tudni nyitni. Szerencsére a repülőtér megnyitott. Ez is többek között a szolgáltatókkal együttgondolkodva, illetve a minisztériumok segítségével működik. Itt nemcsak az önkormányzati minisztérium segített, hanem a közlekedési tárca is hatékonyan hozzájárult ahhoz, hogy ki tudjon nyitni szezonra a repülőtér. Ezzel együtt a buszos marketingalapot továbbra is szorgalmazzuk, hiszen éppen az új stratégia következtében, a krízis következtében azt látjuk, hogy felélénkül a buszos forgalom, és azokról a területekről, ahonnan nem lehet repülőjáratokat indítani, ott buszos utaztatókkal -szintén a hazai szolgáltatókkal, önkormányzatokkal együttműködve - igyekszünk őket idecsábítani Magyarországra azokba a térségekbe, ahonnan buszos utaztatást lehet végrehajtani, és ezért folytatni kívánjuk. Az elnök úrnak mondom, igen, folytatni kívánjuk. Ez egy sikeres történet, és itt együtt gondolkodva, együttműködve a szakmával ezt nagyon hatékonyan tudjuk működtetni.
Ami a harmadik kérdését illet az elnök úrnak, a marketingre vonatkozó konkrét elképzeléseket: hogy a miniszter úr elképzelései milyenek, arról az ő helyében nem tudok nyilatkozni. Nyilván, majd ha 9-én itt lesz, akkor el fogja mondani. De arra sem én tudok válaszolni, hogy a költségvetési támogatás növelésére milyen lehetőség van. Csak nagyon-nagyon-nagyon szépen szeretném kérni a bizottság minden tagjától, legyen abban segítségünkre, hogy a marketingköltségvetésünk növekedhessék. Azt látjuk, hogy a környező konkurens országokban több pénzt tesznek a marketingbüdzsébe, éppen azért, hogy azok a vendégek, akik megtehetik azt, hogy utazzanak - hiszen sokan most nem fogják tudni megtenni, de azokat, akik képesek erre - el tudjuk érni marketingeszközzel, és meg tudjuk győzni arról, hogy ide jöjjenek Magyarországra, hazánkban töltsék el a szabadságukat. Illetve a hazai vendégkört pedig arra tudjuk ösztönözni, amit az előbb már említettem, hogy itthon tartsa a pénzét, ha úgy tetszik, patrióta módon itthon töltse el a szabadságát, és ezzel a hazai vállalkozásokat, a hazai turisztikai gazdálkodást segítse, mert itthon jó minőségű szolgáltatást tud kapni, és ha itthon marad, akkor itthon lehet majd annak a javadalmait is felhasználni. Ezért mi nagyon szépen szeretnénk kérni mindenkit, aki ebben tud tenni, hogy legyen segítségünkre abban, hogy a marketingköltségvetésünk ne csökkenjen, hanem növekedhessék.
Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm a válaszokat, vezérigazgató úr.
A képviselőtársaimat kérdezem, hogy van-e véleményük, amit megosztanának velünk. Nagy Jenő úr jelezte. Öné a szó, képviselő úr.
NAGY JENŐ (MSZP): Betartotta a vezérigazgató úr, amit Hadházy képviselő úrnak ígért, tényleg hosszabban válaszolt, de így kellett.
Azt gondolom, hogy egy nagyon jó, színvonalas anyagot kapott a bizottság, és ami nekem ebben rendkívüli szimpatikus, hogy nagyjából ismerem a mögöttes dolgokat is, és úgy néz ki, hogy nemcsak az anyag jó, hanem reális munka van mögötte. Annak fényében, amit a végén is említett a vezérigazgató úr, hogy kívánság szerint nem állnak rendelkezésre anyagi források, szerintem az Turizmus Zrt. jó munkát végzett, koncentrálta az erőit, és amit fontosabbnak ítélt meg, azon a területen próbálta meg a piacot megdolgozni. Én, mint az egyik érintett, és nem csak mint bizottsági tag, úgy érzem, hogy abszolút pozitív, és elismerésre méltó. Ha nagyon egyszerűen akarnék fogalmazni, nem siránkoztak, hanem tették a dolgukat az adott keretek mellett, és ez mindenképpen elismerésre méltó.
A vezérigazgató úr is említette, és azt hiszem, a képviselőtársaim is, hogy a válság ténykérdés, és most kerülünk egy elég nehéz helyzetbe, mert ha valamin nem szabadna spórolni a legválságosabb időszakban sem, az épp ez a terület. A vezérigazgató úr a végén elmondott egy felszólítást, azt hiszem, jó lesz, ha azt mindannyian a magunkévá tesszük, és minden eszközzel azon leszünk, hogy a költségvetés úgy alakuljon, hogy a marketingköltségre legyen pénz. Egy nemzetközi szállodavállalat igazgatói üléséről jöttem, és ott is nagyon komolyan, nagyon hangsúlyosan fölmerült a tulajdonos részéről, hogy -idézőjelben mondom - elvárják, de ők is azt szorgalmaznák, hogy most az országimázsra, a marketingre borzasztó nagy súlyt, és ha lehet, a lehetőségekhez képest összegeket is csoportosítsunk át. Egyáltalán nem mindegy, hogy a válság végeztével, amely remélhetőleg előbb-utóbb csak eljön, milyen kép alakul ki Magyarországról a világban. Mi akkor nem sereghajtóként, hanem egy jól pozícionált, szimpatikus vendégváró országként szeretnénk föltűnni a világ előtt, és ehhez bizony, ha tetszik, ha nem, anyagi eszközök is kellenek.
De nemcsak a szakembereknek, turisztikai szakembereknek, a zrt.-nél dolgozó szakembereknek van szerintem szerepük a megfelelő országkép kialakításában, hanem magának a politikának és a politikusoknak is. Ha kifele tudunk egy normális országképet mutatni, és nem egy örökké veszekedő, marakodó társaságét, akkor ez igenis hoz a konyhára még más viszonylatban is, konkrétan anyagilag is.
Hangzott itt már el bizottsági ülésen az, hogy mennyit árt nekünk, ha utcán próbáljuk rendezni az ügyeinket. Persze, ezt nem lehet befolyásolni, ez nem óhaj kérdése, csak a mi közös felelősségünket szeretném ennek kapcsán említeni, a parlamenti képviselők, politikusok felelősségét, hogy próbáljunk odahatni, hogy amit lehet, normálisan, tárgyalással, politikai eszközökkel rendezzünk, hiszen most nekünk egy fontos, nem az, hogy ki, melyik párthoz tartozik, hanem hogy az ország kerüljön ebből ki jól. A külföldi szerepléseinkben, megnyilvánulásainkban is azt tartsuk szem előtt, hogy akkor nem egy pártot, hanem Magyarországot képviseljük, és ha ezt tesszük, akkor az ország javát szolgáljuk.
Én a vezérigazgató úrnak és a csapatnak további jó munkát kívánok. Köszönöm én is személy szerint az eddigi munkát, és remélem, nem csak a magam nevében mondom, hogy minden támogatást megadunk ahhoz, hogy a munkájuk végzéséhez a feltételek is biztosítva legyenek.
Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm, képviselő úr.
További hozzászólási igény? Hadházy Sándor. Öné a szó, képviselő úr.
HADHÁZY SÁNDOR (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Vezérigazgató Úr! Én azt gondolom, hogy minden politikai erőnek - csatlakoznék Nagy Jenő barátom előző szavaihoz - azon kell dolgoznia, hogy segítse a kormány működését, hiszen a kormánynak az a dolga, hogy ebből a nehéz helyzetből kivezesse az országot. Egy szakértő kormány van, legalábbis ezt állítják, nagyon sokan politológusok, és ők maguk is egyébként.
Én azt gondolom, hogy nekünk az lenne a dolgunk és feladatunk, azzal tudnánk segíteni a kormány munkáját, ha letennénk az asztalára egy olyan javaslatot, hogy ha a marketingköltséget mondjuk megemelné egy forinttal, akkor abból két forint többletbevétele származna a kormánynak. Ha mondjuk a cafeteriarendszert nem változtatnánk, vagy nem úgy, ahogy ők gondolják, hanem kicsit másképp változtatnánk, akkor megint a kiadás mellé mennyi bevételt tudna a kormányzat az államkasszának szerezni. Ha ilyen típusú javaslatokat tudunk megfogalmazni, akkor azt gondolom, hogy ezzel a kormány munkáját segítjük, nekünk pedig ez a dolgunk.
Én a miniszter úr meghallgatása során egyetlen egy kérdést tettem föl, mégpedig ezzel kapcsolatban azt a kérdést, hogy ha ilyen típusú javaslatokat teszünk le, akkor ő ezt tudja-e támogatni. Ő erre határozott igent mondott. Én azt gondolom, hogy mind a kettő arra ösztönözhet bennünket, hogy ilyen formában megtegyük a szükséges javaslatokat.
Önöktől pedig azt kérnénk tisztelettel, hogy a bizottság munkáját ilyen alátámasztó szakértői anyagokkal segítsék elő. Mi akkor a politikai támogatást a magunk részéről - legalábbis a jobboldal részéről - meg tudjuk adni, és bízom abban, hogy a baloldali politikusok is ezt a politikai támogatást hozzá fogják tenni, és akkor akár sikerrel is járhatunk.
Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm, képviselő úr. További vélemény? Pál Béla alelnök úr jelezte, hogy szólni kíván. Öné a szó, alelnök úr.
PÁL BÉLA (MSZP): Köszönöm szépen. Én azt gondolom, hogy ugyanúgy csatlakozhatom a Magyar Turizmus Zrt. munkáját dicsérők sorához, ahogy az előző képviselőtársaim is tették. Egyrészt azon anyag, amelyet kaptunk, tényleg egy teljes körű tájékoztatást nyújt a munkájukról, másrészt a vezérigazgató úr alapos, részletes, mindenre kiterjedő szóbeli kiegészítése, a kérdésekre adott válaszai ugyanezt tették.
Azt gondolom, hogy mivel Róna Iván vezérigazgató úrnak és Szűcs Balázs marketingigazgató úrnak és a munkatársaiknak nagy szerepük van, a bizottság is nyugodtan kifejezheti köszönetét azért a munkáért, amelyet az elmúlt időszakban végeztek. Mindannyian tudjuk, hogy egy marketing szervezet akkor dolgozik jól, ha rugalmas, gyorsan reagál a piac változásaira, és mivel a turizmus a legérzékenyebb ágazat, pontosan a jelenlegi időszakban hihetetlenül gyorsan változnak az utazói szokások. Egy marketing szervezetnek ezt ugyanilyen gyorsasággal kell követni.
Az a trend, amit Magyarországon az utóbbi egy-két évben kialakítottak, nagyon jó, pozitív, ha lehet ezt mondani, jobb, mint az előző. Kellően figyelemfelkeltő, és ez a marketing stratégia, amely arra alapoz, ahogy vezérigazgató úr is elmondta, hogy most ebben az időszakban nagyon gyorsan, elsősorban a régióbeli közeli országok, a belföldi turizmus mint egy fenntartó működés távlati piacokon, ez is abszolút megfelel a nemzeti szakmai előrejelzéseknek és állásfoglalásoknak is.
Különösen fontosnak tartom azt, hogy amellett, hogy természetes módon megfogalmazzák, hogy szükség van arra, hogy semmiképp ne csökkenjen, lehetőség szerint bővüljön a turizmus zrt. marketing kerete, amelyet azt gondolom, hogy a bizottság kormánypárti és ellenzéki oldala egyöntetűen támogatni fog. Mint ahogy természetesen azt is, hogy az adószabályok változása során - és fogalmazzuk majd meg egy állásfoglalásban is, hogy itt összesítjük elnök úrral - azok az ösztönzők, amelyek élénkítik a turizmust mint az üdülési csekk, azoknak a legkisebb mértékű változására kerüljön sor, ha egyáltalán változásra kerül sor. Ebben ellenzéki és kormánypárt természetesen egyetért, és majd ez egy állásfoglalásban is megfogalmazódik.
De különösen nagy jelentősége van, hogy ne csak ezeket az előírásokat fogalmazzák meg, hanem azokat a kezdeményezéseket is, amelyek arra vonatkoznak, hogy ne csak állami költségvetésből, hanem a szolgáltatók bevonásával is sor kerüljön a marketing büdzsé bővítésére. A légi és buszos marketing alap, egy más szolgáltatókkal való együttműködés is ezt jelzi. Ezekkel is újszerű gondolkodást hozott a társaság munkájába, amelyet szintén messzemenően elismerek, és éppen az előző időszakban néztem, hogy az, amit vezérigazgató úr úgy fogalmazott meg, hogy "most jöjjön Magyarországra", ezt kell hihetővé tenni. Ne csak most jöjjön, de most aztán különösen jöjjön. Azok az akciók, amelyek Németországban az "álomszerűen kedvező", vagy Ausztriában a "nálunk a pénze duplán számít" kampányt jelenti, és még nagyon sokat lehetne sorolni. Ezek mind azt célozzák, hogy a jelenlegi marketing ágazat a lehető legkisebb veszteséggel jár, és egyben készüljön majd a válság utáni helyzetre is. Nem is szeretném tovább rabolni az időt.
Azt gondolom, hogy alelnökként és a kormányzati tisztviselők nevében is messzemenően megfogalmazhatom az elismerésemet mindezért a munkáért, és biztos vagyok abban, hogy a bizottság ellenzéki és kormánypárti oldalról is támogatni fogja a javaslatokat, hogy segítsük továbbra is a marketing rendszer működését és az ágazat feltételeinek a biztosítását.
Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm, alelnök úr. Vezérigazgató úrnak volt egy kérése menet közben, majd még megadom a lehetőséget a reagálásra is.
Arra kérem a bizottságot, hogy tegyünk meg mindent annak érdekében, hogy a marketing költségvetési keretösszeg szükség szerint nőjön ebben az évben. Azt tanácsolnám a bizottság tagjainak, tekintettel a beszámoló alaposságára, arra a munkának az elismerésére, amit az MT Zrt. az elmúlt évben is bizonyított, és azoknak a terveknek, amelyeket 2009-re elhatároztak. Ezen kívül nyilvánvalóan figyelembe véve a nemzetközi piacok változását és a versenytársak mozgását, fogadjunk el egy állásfoglalást, amelyben rögzítjük, hogy a jelenlegi körülmények között szükségesnek tartjuk, hogy a marketing költségvetés növekedjék. A kormány vizsgálja meg annak a lehetőségét, hogy milyen többletforrásokat tud bevonni a marketing költségvetés növelése érdekében.
Nem tudom, hogy az állásfoglalással kapcsolatban van-e valakinek véleménye, kiegészítenivalója. (Nincs jelzés.)
Akkor azt kérdezem, hogy aki egy ilyen típusú állásfoglalás elfogadását támogatja, kérem, hogy kézfelemeléssel jelezze. (Szavazás.) Köszönöm. Ellenvélemény, tartózkodás? (Szavazás.) 2 tartózkodás volt. Ezt annak tulajdonítom, hogy képviselő úr nem hallotta az állásfoglalás pontos szövegét. A későbbiekben majd bepótoljuk.
A vezérigazgató úr jelezte, hogy kíván reagálni az észrevételekre. Megadom a szót röviden.
DR. RÓNA IVÁN vezérigazgató (Magyar Turizmus Zrt.): Először Hadházy képviselő úrnak reagálnék. Vagy gondolatolvasó képviselő úr vagy jó a hírszerzése, mert azt javasolta, hogy vizsgáljuk ki annak a lehetőségét, hogy ha több pénzt teszünk be egy marketing kampányba, akkor mennyi többlet jön ki. Miniszter úrtól kaptam egy felkérést, amelyre jövő hét hétfőre kell, hogy választ adjak, hogy 100 forint egység marketingköltség növelésére mennyi vendégéjszaka-növekedést tudunk bevállalni vagy prognosztizálni. Jövő hétfőre kell megadnom ezt a táblázatot az ő számára, és úgy tudom, ő minden erejével azon lesz, hogy ezen elképzelések mentén pénzt próbáljon ehhez szerezni. Ha ezt képviselő úr is támogatja, nagyon szépen köszönöm.
Nagy Jenő úrnak nagyon szépen köszönöm a dicséretet, nagyon jól esik ebben a nehéz helyzetben. Pál Béla úrnak is ugyanúgy nagyon szépen köszönöm.
Egyet el szeretnék mondani, hogy nemcsak legracionálisabban igyekszünk felhasználni a marketingbe folytatott költségeinket, de a külképviseleteken is úgy igyekszünk kezelni, hogy a marketing költség megmaradjon, a működési költségen pedig spóroljunk. El szeretném mondani képviselő uraknak, hölgyeknek, hogy a nehéz helyzetben, amikor a költség növekedett, akkor azt vállaltuk, hogy a működési költségen spórolunk. A Magyar Turizmus Zrt. dolgozói gárdája azt vállalta, hogy az idén nem kér fizetésemelést annak érdekében, hogy egyrészt a munkahelyek megmaradjanak, másrészt pedig amikor vége lesz a krízisnek, akkor megfelelő erőben, megfelelő felkészültségben, megfelelő gárdával oda fogunk állni a rajtvonalhoz, és fel tudjuk venni a versenyt a versenytársainkkal, hiszen a konkurens országok sem ölbe tett kézzel nézik ezt a válságot. Szeretnénk mi is, amikor ennek a válságnak vége van, akkor egy ugyanolyan kapacitással előállni, mint ami korábban megvolt. Ezért nagyon komoly egyéb területeken eszeveszett spórolásba kezdtünk, úgyhogy a nehéz helyzetben is közel 100 millió forinttal fogjuk tudni csökkenteni a működésre tervezett költségeinket. Ebbe beletartozik a fizetésemeléseknek az idei elmaradása is, ami tulajdonképpen elvárható. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen vezérigazgató úrnak a példamutató és előrelátó magatartást. Azt gondolom, minden forrásra szükség van ahhoz, hogy a piaci versenyt állni tudjuk, és ahogy ön is mondta, én is minden alkalommal azt mondom el, hogy a válság kezelésének a legjobb módja, ha megpróbáljuk magunkat versenyben tartani. Sokan fognak eltűnni, és leszakadni ebben az időszakban. Ha legalább meg tudunk kapaszkodni abban a pozícióban, ahol vagyunk, akkor az óriási eredményeket hozhat majd, amikor a válságból kifelé tartunk. Köszönöm szépen az előterjesztést, a munkában való aktív részvételt.
Egyebek között van-e kérdése valakinek? (Jelzésre:) Világosi Gábor képviselő úr, öné a szó.
DR. VILÁGOSI GÁBOR (SZDSZ): Köszönöm. Két bejelentésem lenne, az egyik az, hogy újjá alakult parlamenti sportegyesület, és nagy vehemenciával kezdtünk el dolgozni. Emailt küldünk minden bizottsági tagnak, amiben tájékoztatjuk majd néhány olyan sporteseményről a tagokat, amelyeken szívesen látják a képviselőket. Például a június 20-án Balatonon várjuk egy családi bringatúrán. Ez lenne az egyik bejelentésem.
Másik pedig, hogy mindenkit kérek, hogy aktívan vegyenek részt különböző megmozdulásokon. Kitartó munkánknak köszönhetően elkészült a sportrelikviák tárolására a vitrin, úgyhogy ha lemegyünk a földszintre, és jobbra fordulunk, akkor ott van a vitrin. Kérek mindenkit, hogy akinek vannak relikviái, bocsássa rendelkezésünkre, hogy el tudjuk helyezni.
ELNÖK: Képviselő úr, gratulálok mint a parlamenti sportegyesület újonnan megválasztott elnökének, és egyben a második eredményhez a relikviák tárolási helyét. Nálam van rengeteg ilyen, tehát a köz javára fel fogom ajánlani. Igyekeztem megőrizni eddig őket épségben és egészségben.
Azt szeretném bejelenteni, hogy hétfőn lesz egy rövid bizottsági ülésünk fél tízkor. (Közbeszólás.) Alternatív javaslatként Hadházy Sándor úr fél hetet javasol. Kérem, ha a képviselő úr idejön, akkor legalább időben parkolóhelyet talál, és fel tud készülni a bizottság ülésére, tehát nyugodtan, ne fogja vissza magát. (Derültség.) A többieknek fél tíz a kezdési időpont.
Utána pedig, a már a nem tervezett, tehát a munkatervben nem szereplő ülésünk június 9-én lesz, amikor is egyrészt meghallgatjuk Székely Tamás egészségügyi miniszter úrnak a Sportkórház és a sportegészségügyi intézmények helyzetére vonatkozó tájékoztatását, illetve Varga Zoltán miniszter urat, aki ígérte még a múltkori meghallgatásán, hogy amint tájékozódik, és föltérképezi, hogy körülbelül milyen lehetőségek vannak, akkor eljön a bizottság elé, és beszámol arról, hogy mik az elképzelései.
Kérdezem, hogy van-e további kérdés, észrevétel. (Nincs jelzés.)
Amennyiben nincs, akkor mindenkinek megköszönöm a mai munkáját. További szép napot, jó egészséget kívánok!
(Az ülés befejezésének időpontja: 11 óra 51 perc)
|
Bánki Erik |
Jegyzőkönyvvezetők: Takács Aliz és Dancsecs Dóra