STB-12/2009.
(STB-83/2006-2010.)
Jegyzőkönyv*
az Országgyűlés Sport- és turisztikai bizottságának
2009. június 8-án, hétfőn, 15 óra 21 perckor
a Parlament földszint 93. számú tanácstermében
megtartott üléséről
Tartalomjegyzék
Napirendi javaslat *
Az ülés résztvevői *
Elnöki megnyitó *
A napirend elfogadása *
A közteherviselés rendszerének átalakítását célzó törvénymódosításokról szóló T/9817. számú törvényjavaslat *
Pölöskei Pálné főosztályvezető-helyettes (PM) szóbeli kiegészítése *
Kérdések, hozzászólások *
Válaszadás *
Határozathozatal *
Egyebek *
(Általános vita)
Elnököl: Bánki Erik (Fidesz), a bizottság elnöke
Pál Béla (MSZP), a bizottság alelnöke
Dr. Horváth Klára (MSZP)
Koscsó Lajos (MSZP)
Mohácsi József (MSZP)
Nagy Jenő (MSZP)
Nagy Imre (MSZP)
Tóth József (MSZP)
Dr. Tóth József (MSZP)
Becsó Zsolt (Fidesz)
Hadházy Sándor (Fidesz)
Kovács Ferenc (Fidesz)
Lasztovicza Jenő (Fidesz)
Dr. Gyenesei István (független)
Lengyel Zoltán (független)
Helyettesítési megbízást adott
Szijjártó Péter (Fidesz) Kovács Ferencnek (Fidesz)
Mohácsi József (MSZP) megérkezéséig dr. Horváth Klárának (MSZP)
Páva Zoltán (MSZP) Pál Bélának (MSZP)
Hadházy Sándor (Fidesz) megérkezéséig Lasztovicza Jenőnek (Fidesz)
Szalay Ferenc (Fidesz) Becsó Zsoltnak (Fidesz)
Pölöskei Pálné főosztályvezető-helyettes, Pénzügyminisztérium
Szebeni Zsolt, Turizmus Kft.
Dr. Kovács János Önkormányzati Minisztérium
Urvári Sándor Országgyűlés Hivatala
Kollár Róbert Önkormányzati Minisztérium
Csige Tamás Hajdúdorog Város Önkormányzata
(Az ülés kezdetének időpontja: 15 óra 21 perc)
BÁNKI ERIK (Fidesz), a bizottság elnöke, a továbbiakban ELNÖK: Sok szeretettel köszöntök mindenkit a sport- és turisztikai bizottság mai ülésén. Elnézést kérek a bizottság tagjaitól, hogy menet közben módosult a bizottsági ülés időpontja, a tegnapi választásokkal kapcsolatban a frakcióülésünk miatt kértem, hogy ne 12 órakor találkozzunk, hanem az interpellációkat követően.
Egyetlen napirendi pontunk van - pontosan az egyebekkel együtt kettő -, a közteherviselés rendszerének átalakítását célzó törvénymódosításokról szóló törvényjavaslat általános vitára való alkalmasságáról kell ma tárgyalnunk. A bizottsági tagtársaim megkapták előre írásban a meghívót. Kérdezem, van-e valakinek a meghívóval kapcsolatban kiegészítő javaslata, véleménye. (Nincs jelzés.) Amennyiben nincs, kérdezem, ki fogadja el a mai ülés napirendjét. (Szavazás.) Köszönöm. Ellenvélemény? (Nincs jelzés.) Tartózkodás? (Nincs jelzés.) Nincs, megállapítom, hogy a bizottság egyhangú döntésével elfogadta a napirendjét, a jelenléti ív alapján pedig megállapítom, hogy a bizottsági ülésünk határozatképes.
Megkezdjük első napirendi pontunkat, melyhez a Pénzügyminisztériumból Pölöskei Pálné főosztályvezető-helyettes asszony érkezett. A főosztályvezető-helyettes asszonynak adnám meg a szót, amennyiben szóbeli kiegészítése van a törvényjavaslattal kapcsolatban.
Öné a szó.
Pölöskei Pálné főosztályvezető-helyettes (PM) szóbeli kiegészítése
PÖLÖSKEI PÁLNÉ (Pénzügyminisztérium): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Bizottság! Nagyon röviden annyit fűznék ehhez az előterjesztéshez, hogy ez a törvényjavaslat egy olyan adóátrendezésre vonatkozó javaslat, amely azt a célt szolgálná, hogy a bérek, az élőmunka terhe csökkenjen, és ezáltal megmaradjanak vagy növekedjenek a munkahelyek. Ez megjelenik járulékcsökkentési javaslatban, az összevonandó személyi jövedelemadó sávhatárának az emelésében, és részbeni ellentételezésképpen az eddig adómentes juttatások részbeni vagy nagyobb mértékben történő adó alá vonása, illetve az adókedvezmények jelentős mértékű szűkítése jelenik meg.
A társasági adóban inkább egyszerűsítésként, de némi jövedelem a társaságoknál történő visszahagyásaként is megjelenik a különadó megszüntetése, ezzel egyidejűleg az adóalap szélesítése, néhány adóalapot érintő kedvezmény megvonásával, és az adókulcs 16 százalékról 19 százalékra történő emelésével.
Végül kisebb egyszerűsítéseket tartalmaz a törvény azáltal, hogy néhány kisebb adót megszüntet, illetve néhány kisebb adó alapja a más kötelezettségekkel azonossá válik, és az adózóknak ezáltal egy jogcímen kell befizetést teljesíteniük, az APEH-nak kell megosztani ezeket a juttatásokat.
Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm a kiegészítést. Kérdezem a képviselőtársaimat, kinek van kérdése, esetleg véleménye a törvényjavaslathoz. Még egyszer jelzem, hogy általános vitára való alkalmasságról tárgyalunk, ennek megfelelően kérem a hozzászólásokat megtenni.
Kovács Ferenc képviselő úrnak adom meg elsőként a szót.
KOVÁCS FERENC (Fidesz): Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Kedves Hölgyek, Tisztelt Urak! Úgy gondolom, hogy ezzel kapcsolatosan jó lenne, ha a magyar kormány is az európai tendenciákat és trendeket követné. Egész Európában a kormányok az életképesség, a munkahelyek védelme - a vendéglátóhelyek és szállodák életképessége és működtetése - érdekében adócsökkentéseket vezetnek be, nálunk meg az látszik, hogy újabb és újabb szigorítások jönnek.
Szeretném felhívni a figyelmet a falusi turizmusra, mint kiemelt területre. A falusi turizmus sokszor olyan helyen működik, ahol a falusi turizmusból származó bevétel segít életben tartani egy-egy települést, egy-egy táj működőképességét. A nemzeti parkok területén működő falusi turizmust működtető szolgáltatók általában olyan gazdasági tevékenységet folytatnak a falusi turizmus mellett, amely önmagában képtelen helyzetet hozna a megélhetés területén a családok számára először is az elvárások miatt, másodszor pedig az ott folytatott tevékenység korlátozása miatt. Én konkrétan az Őrségi Nemzeti Park területén ismerek számos olyan szolgáltatót, akik kénytelenek olyan gazdálkodást folytatni, amely önmagában nem biztosítja a nyereségességet, és a falusi turizmusból származó pluszbevétel az, amivel együtt tudják garantálni annak a tájnak, tájegységnek a fenntarthatóságát, az ottani ökológiai egyensúly biztonságát.
Úgy gondolom, kicsit átgondoltabban kellene nekimenni. Egészen biztos vagyok benne, hogy a Fidesz-Magyar Polgári Szövetség és a KDNP részéről több módosítást fogunk beadni hozzá, mert azt hiszem, nem kellene ezeket a törvényeket bevezetni, hanem követni kellene azokat a nagy európai döntéseket, amelyeket komolyabb gazdasággal rendelkező államok hoztak, azokat a trendeket bevezetni itthon is. Inkább segíteni kellene azon, hogy a munkahelyek, amelyeket a turizmus területén fenn tudunk tartani, még tovább fenntarthatók legyenek, biztos megélhetést nyújtsanak az e szakmai területen dolgozóknak.
A borravaló, illetve a szolgáltatási díj - kvázi borravaló - megadóztatásával kapcsolatban is úgy hiszem, a visszájára fog elsülni, mert azok a cégek, amelyek eddig feltették a felszolgálási díjat az étlapjaikra, le fogják venni onnan, és el fog tűnni ez a jövedelem anélkül, hogy bármi haszna lenne az államnak belőle, mert így értelmetlenné válik az egész. Ráadásul speciálisan az én véleményem a borravalóval kapcsolatban az - mint ahogyan az egyházi adományokkal kapcsolatban is -, hogy ezt adófizető állampolgárok a saját keresetükből, saját jövedelmükből adják oda, ha valamivel meg vannak elégedve, ennek a plusz adóztatása eleve nonszensznek tűnik számomra.
Köszönöm.
ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr. Van-e további hozzászólási igény a képviselőtársaim részéről? (Nincs jelzés.) Ha nincs, egy-két részéhez én is véleményt fűznék, illetve lenne majd kérdésem is az előterjesztőhöz. Ahogyan Kovács képviselő úr is elmondta, bár a törvényjavaslatnak az lenne a lényege, hogy egyszerűsíti és átláthatóbbá teszi az adózást - lehet, hogy ez részben sikerült az előterjesztő részéről a törvényjavaslat összeállításánál -, azonban a turizmus területén ez egyáltalán nem érzékelhető. A turizmus terén egyetlen dolog érzékelhető, mégpedig az, hogy újabb tehernövekedést fognak elszenvedni a turisztikai vállalkozók.
A legnagyobb problémám az egész javaslattal az, hogy igazából - legalábbis a szakmai szervezetekkel történt konzultáció alapján - azt látom, hogy elmaradtak azok az egyeztetések, amelyek a törvényjavaslat előkészítését meg kellett volna hogy előzzék. Ez a kérdésem is lenne, hogy miért nem egyeztettek ezekről a szakmai szervezetekkel. Tehát azokról a módosításokról, amelyek akár a vendéglátó ágazatot, akár a szállásadók ágazatát vagy a falusi turizmust érintik, miért nem történtek szakmai egyeztetések?
Továbbá azt is kérdezném, hogy milyen elemzéseket végeztek az adónemek, pontosabban az új adózási rend meghatározásánál, például a falusi vendéglátás 800 ezer forintos értékhatár alatti adómentesség megszüntetésénél. Tehát végeztek-e számítást arra vonatkozóan, hogy ez mit fog jelenteni? Mennyi adónövekedést remélnek ettől, és nem tartanak-e attól, hogy a szürke- és feketegazdaságba fognak visszacsúszni ezek a szolgáltatók, miután képtelenek arra, hogy a kirótt adót befizessék?
Ugyanez a kérdés az üdülési csekk, illetve az étkezési utalványok esetében is. Itt egész konkrétan a cafeteria-rendszer átalakításánál, az étkezési utalványok megadóztatásával kapcsolatban van egy Kopint-TÁRKI tanulmány, amely azt állapítja meg, hogy a 2010-ben tervezett 122 milliárd forintnyi bevétel helyett csak 7,2 milliárd forintot fog hozni ez a kormánynak, ellenben 142 milliárd forinttal csökkenti a vendéglátóipar forgalmát, és 19 ezer munkahelyet szüntet meg. Olvasták-e önök ezt a tanulmányt? Vagy, ha olvasták ezt a tanulmányt, akkor mi a véleményük erről? Mire számítanak az étkezési utalvány adókötelességének a bevezetését követően? Itt a hideg és a meleg étkezési utalványoknál különböző adóhatár lesz, hiszen a hideg étkezési jegyeknél 54 százalék, a meleg étkezési utalványoknál pedig 32 százalék lesz az szja, ami ezekre kirovásra kerül, amennyiben az egyéb üdülési csekk, bérlet, iskolakezdési támogatás, egyéb kedvezményi kör nem fogja meghaladni a 400 ezer forintnyi összevont értékhatárt. Ha a 400 ezer forintot meghaladja, a 400 ezer forint fölötti részre már ezek esetében is 54 százalék lesz a személyi jövedelemadó-fizetési kötelezettség.
Szintén van egy olyan tanulmány, amely szerint az üdülési csekk megadóztatása harmadára fogja csökkenteni az üdülési csekk felhasználásának a mértékét. Kérdezem: erre történtek-e számítások, és mi az önök megállapítása erre vonatkozóan? Azt már nem is kérdezem, mert teljesen feleslegesnek tartom, hogy a borravaló és a felszolgálási díj megadóztatása újra előkerült. Ezzel egyszer már kísérleteztek korábban, de ezt követően gyakorlatilag teljes egészében eltűnt, és a feketegazdaságba áramlott ez az összeg, ahelyett, hogy egy méltányos, alacsony adóval esetleg az adózás szempontjából látható szférába tudnák behúzni, ezzel az intézkedéssel teljes mértékben el fog tűnni, és ebből az államnak semmilyen bevétele nem lesz.
Összességében tehát azt tudom mondani, hogy ez a törvényjavaslat nemhogy nem szolgálja a turizmusban érintett vállalkozások érdekeit, hanem kifejezetten hátrányosan érinti őket. Egy újabb olyan intézkedéscsomag, amelyet már az elmúlt hét évben megszokhattak sajnos az ezen a területen működő vállalkozások, amely jelentős többletterhet ró rájuk. Pont egy olyan időszakban, amikor egyébként is a megélhetésért küzdenek, és ahogy Kovács Ferenc képviselőtársam elmondta, a szomszédos országokban mindenütt adócsökkentésre és következő kedvezményekre számíthatnak az ágazatban dolgozók, nálunk pedig további terhelésnek lesznek kitéve.
Azt gondolom, ez a törvényjavaslat az ágazat végét jelenti, tehát ebben a formájában teljesen alkalmatlan az általános vitára is.
Van-e további hozzászólási igény? (Jelzésre.) Pál Béla alelnök úr, öné a szó.
PÁL BÉLA (MSZP): Köszönöm a szót, elnök úr. Ennél kicsit differenciáltabb a kép, bár kétségtelen, hogy jó néhány intézkedés, ha ebben a formájában marad, kedvezőtlenül érinti a turizmus területét is. Azért mondom, hogy ha ebben a formájában marad, mert bár az MSZP képviselőcsoportjának, mint kormánypárti képviselőcsoportnak mások a lehetőségei - ez nem ismeretlen a fideszes képviselőtársaim számára sem, hiszen ők is kormányoztak -, mindezzel együtt számos esetben felemeltük frakcióülésen és egyéb fórumokon a szavunkat azért, hogy az üdülési csekk adómentes juttatásként minősüljön a továbbiakban is. Az egyeztetések során is ezt tettük, hogy a meleg étkezési utalvány is tartozzon ebbe a körbe, és hogy a falusi turizmus adókedvezménye megmaradjon, mert ezzel kapcsolatban ugyanúgy vélekedünk, ahogyan a bizottságban ülő fideszes és más képviselőtársaim is.
Jelenleg úgy áll a helyzet, hogy az Országos Érdekegyeztető Tanács tesz majd pontot a vitáink végére. Tehát ebben a mi lehetőségeink is megszűntek, hiszen most az Országos Érdekegyeztető Tanács ülésén lesz majd döntés a munkavállalók, a munkaadók és a kormányoldal egyeztetésével abban a tekintetben, hogy ne adózzanak, vagy ha igen, akkor milyen mértékben adózzanak ezek az általam említett juttatások, és természetesen mindazok, amelyek a turizmust érintik, mert ebben egyek az érdekeink.
Azt is szeretném elmondani, bár bizonyára a Turizmus Panoráma is tájékoztatta - és most nem a reklám kedvéért mondom - az olvasóit arról, hogy több egyeztetés történt a Nemzeti Turisztikai Bizottság és a szakmai szervezetek, Katona Tamás államtitkár úr, illetve Karácsony Imréné szakállamtitkár asszony között ezekről a kérdésekről, amelyekről beszéltünk. Úgy tudom, hogy ezek a tárgyalások még most is folyamatban vannak, illetőleg ez az érdekegyeztetés folytatódik az Országos Érdekegyeztető Tanács ülésén is. Nagyon remélem, hogy a legtöbb olyan vívmányt, amelyet eddig elértünk a turizmus területén, a jövőben is meg tudjuk őrizni, még akkor is, ha az természetes követelmény a Pénzügyminisztérium részéről, hogy lehetőleg adózott jövedelmek legyenek. Hiszen amellett, hogy a közteherviselés átalakításának egyik célja az, hogy minél inkább a munkahelyteremtést szolgálja és a gazdasági növekedést élénkítse, valamint járuljon hozzá, hogy adóátcsoportosításokkal a magánszemélyek adója csökkenjen, és ezt különböző területeken el is éri. Ebbe most nem megyek bele, mert természetesen a képviselőtársaim is olvasták a jogszabály tervezetét.
Mindezzel együtt azt gondoljuk mi is, hogy a turizmus területén szükség van arra, hogy ezek, amiről fideszes képviselőtársaim is beszéltek, ilyen módon valósulhassanak meg. Annál is inkább beszélhetünk vívmányokról, mert nem olyan egyszerű a kép. Hiszen mind ez idáig például az üdülési csekk adómentes értékhatára évről évre emelkedett, ez nyilván pozitívum, tehát nem egy ágazatot sújtó intézkedés volt. Ugyanezt lehet elmondani a falusi vendégfogadásról, és közös lobbizásunk eredményeként még az elmúlt években jó néhány olyan intézkedés kikerült a hatókörből - a standolástól elkezdve -, amit a turizmus érdekeinek a képviseletében közösen vállaltunk fel.
Általános vitára alkalmasnak tartom az MSZP szakcsoportja nevében a törvényjavaslatot, azzal együtt, hogy bízom benne, a módosító indítványok, amelyek például az Érdekegyeztető Tanács ülése után megfogalmazódnak, lehetőséget teremtenek arra, hogy a turizmust ne sújtsa, hanem éppen segítse a jelenlegi körülmények között az adórendszer átalakítása, ami például az élőmunka terheinek csökkentésénél megvalósul.
Köszönöm szépen.
ELNÖK: Vannak-e további vélemények? (Jelzésre.) Nagy Imre képviselő úr, öné a szó.
NAGY IMRE (MSZP): Annyiban csatlakoznék alelnök úrhoz, hogy annak ellenére, hogy nyilván kormánypárti képviselői oldalon ülök, tehát nyilván társaimmal is egyeztetett véleményünk az, és eddig sem rejtettük el, hogy az elmúlt időszak talán egyik legnagyobb sikere turisztika terén az üdülési csekk. Ezért magam is úgy gondolom, hogy mind az üdülési csekknél, mind a meleg étkezésnél, mindaddig, míg lehetőségünk van arra, hogy valamilyen módon hatással legyünk ennek a mértéknek a csökkentésére, vagy éppen, amit korábban is javasoltunk, vagy a felhasználói, igénybe vevői kör, vagy éppen a felhasználási lehetőség szűkítése irányába menjünk el. Nyilván én is úgy gondolom, hogy fontos, hogy megvárjuk az Országos Érdekegyeztető Tanács döntését, hiszen ha ott sikerül kompromisszumra jutni, akkor könnyebb a mi dolgunk is.
Még egyszer mondom, egyetértek Pál Béla alelnök úrral abban, hogy magunk se adjuk fel, hogy küzdjünk ezért a két vívmányért.
Köszönöm.
ELNÖK: Köszönöm. További hozzászólási igény vagy vélemény? (Nincs jelzés.) Amennyiben nincs, megkérem főosztályvezető-helyettes asszonyt, hogy válaszoljon a kérdéseimre.
PÖLÖSKEI PÁLNÉ (Pénzügyminisztérium): Köszönöm szépen. Nagyon sok mindennel nem akarom kiegészíteni, mert alelnök úr és Nagy Imre képviselő úr elmondták, hogy ezekben a kérdésekben, amelyek itt napirenden vannak - tehát az üdülési csekk, falusi turizmus, étkezési hozzájárulás adóztatása kérdéseiben -, folyamatosan van egyeztetés a szakmai szervezetekkel is, az Érdekegyeztető Tanácsban is, és láthatók bizonyos körvonalak, amelyek azt mutatják, hogy itt lesz valamifajta elmozdulás. Lehet, hogy ez még érinti a borravaló vagy a felszolgálói díj kérdését is, bár meg kell jegyeznem, hogy ennek ellenére, hogy volt ez a kedvezményes adózási lehetőség, nagyon kevesen éltek ezzel, tehát nagyon kevéssé fehérített ez a szabályozás eddig is, mert körülbelül 4 ezer személyt érintett ez a fajta kedvezmény.
A Pénzügyminisztérium gazdaságpolitikai főosztálya is végzett egyébként egy elemzést az üdülési csekk felhasználása és annak hatásai tekintetében, és kicsit más eredményre jutott, mint a Kopint-Datorg, mert ott körülbelül az a következtetés alakult ki, hogy belföldi szálláshelyek 10 százaléka az, amit üdülési csekk ellenében vesznek igénybe, és az igénybevevők egyébként olyan körből kerülnek ki, akik az átlagosnál többet fordítanak egyébként is az üdülésre. Tehát ebből nem jutottak arra a következtetésre, amire ez a kutatóintézet, tehát hogy ilyen mértékű visszaesés következne be ennek hatására a szolgáltatás terén. Annál is inkább, mert azért végül is a 32 százalékos adókulcs nyilván arra fogja késztetni a munkáltatókat, hogy valamelyest kisebb összegben nyújtsanak szolgáltatást, de azért változatlanul valószínű, hogy fognak nyújtani.
Köszönöm.
ELNÖK: Egy gyors kérdésem lenne még. Az Érdekegyeztető Tanács egyeztetési folyamata várhatóan mikor zárul le, mikorra várható eredmény?
PÖLÖSKEI PÁLNÉ (Pénzügyminisztérium): Azt hiszem, talán 15-én lesz az utolsó plenáris ülés.
ELNÖK: Köszönöm szépen. A bizottság tagjait arra kérem, hogy szavazzanak arról, hogy általános vitára való alkalmasnak tartják-e a törvényjavaslatot. Csak jelzem, hogy a bizottságunk 19 fős, pillanatnyilag 18-an vagyunk jelen, ez azt jelenti, hogy legalább 10 szavazat szükséges ahhoz, hogy általános vitára alkalmas legyen a törvényjavaslat.
Kérdezem, ki találja általános vitára alkalmasnak a törvényjavaslatot? Kérem, kézfelemeléssel jelezze! (Szavazás.) Kilenc igen. Ki nem tartja általános vitára alkalmasnak? (Szavazás.) Hét nem. Ki tartózkodott? (Szavazás.) Kettő. Köszönöm, tehát a bizottság nem tartja általános vitára alkalmasnak ezt a törvényjavaslatot.
A parlament holnap délelőtt tárgyalja, akkor folyik a törvényjavaslat általános vitája. A bizottságunk állíthat kisebbségi és többségi előadót is. Kérem a bizottság tagjaitól, hogy a többségi véleményt én mondhassam el a plenáris ülésen. Kérdezem az MSZP képviselőcsoportját, hogy a kisebbségi véleményt kívánja-e valaki holnap megfogalmazni. (Pál Béla: Önként jelentkezett Mohácsi József. - Derültség) Önként jelentkezett Mohácsi képviselő úr. Reggel 9-től lesz a vita, arra kérem, ezen vegyen részt.
Ki fogadja el a bizottság tagjai közül, hogy a többségi véleményt én, a kisebbségi véleményt pedig Mohácsi József képviselőtársam mondja? (Szavazás.) Köszönöm. Ellenvélemény? (Nincs jelzés.) Tartózkodás? (Szavazás.) Három tartózkodással a bizottság elfogadta.
Köszönöm szépen a főosztályvezető-helyettes asszonynak a megjelenést, további szép napot kívánunk.
Az egyebek között szeretném tájékoztatni a bizottság tagjait, hogy ezen a héten szerdán, 10 órától ülésezik a bizottságunk, jövő héten pedig a terveink szerint 16-án, kedden, délután 3 órakor, ha az nem valósul meg, akkor 17-én, szerdán, délelőtt. A kapcsolódó módosítókról kell majd tárgyalnunk, és azért nem tudunk most konkrét időpontot, mert nem tudjuk, hogy a részletes vita mikor kezdődik. Gondolom, csütörtökön, a házbizottsági ülésen eldől, és akkor csütörtökön már látjuk. Tehát amint információnk van, azonnal SMS-ben értesítjük a bizottság tagjait. De az biztos, hogy most szerdán, 10 órakor Simóka Bea szakállamtitkár asszony meghallgatása, illetve az adótörvények módosító indítványai, és még két napirendi pont szerepel.
Tehát most szerdán 10 óra, jövő héten vagy kedden, délután 3 óra, vagy szerdán délelőtt. (Mohácsi József: Mivel kezdünk holnap?) Nem holnap, szerdán az adótörvények módosítóival, utána Simóka Bea szakállamtitkár asszony meghallgatása következik, körülbelül két és fél óra időtartam lesz, ami elképzelésem szerint várhatóan kalkulálható, tehát 10-től 12.30-ig kérem a képviselőtársaimat, hogy szakítsanak időt a bizottság ülésére.
Van-e valami még az egyebek között? (Nincs jelzés.) Amennyiben nincs, megköszönöm a mai munkát, és további szép napot kívánok mindenkinek, a bizottsági ülést bezárom.
(Az ülés befejezésének időpontja: 15 óra 45 perc)
|
Bánki Erik |
Jegyzőkönyvvezető: Szoltsányi V. Katalin