STB-14/2009.
(STB-85/2006-2010.)
Jegyzőkönyv*
az Országgyűlés Sport- és turisztikai bizottságának
2009. június 16-án, kedden, 15 órakor
a Képviselői Irodaház V/520. számú tanácstermében
megtartott üléséről
Tartalomjegyzék
Helyettesítési megbízást adott *
A közteherviselés rendszerének átalakítását célzó törvénymódosításokról szóló T/9817. számú törvényjavaslat *
Tájékoztató a Magyar Kézilabda Szövetség hosszú távú - 2009-2017-ig szóló - sportágfejlesztési stratégiájáról *
Sinka László szóbeli kiegészítése *
Elnököl:Szijjártó Péter (Fidesz), a bizottság alelnöke
Pál Béla (MSZP), a bizottság alelnöke
Mohácsi József (MSZP)
Nagy Jenő (MSZP)
Nagy Imre (MSZP)
Dr. Tóth József (MSZP)
Hadházy Sándor (Fidesz)
Kovács Ferenc (Fidesz)
Lasztovicza Jenő (Fidesz)
Dr. Gyenesei István (független)
Lengyel Zoltán (független)
Helyettesítési megbízást adott
Bánki Erik (Fidesz) Hadházy Sándornak (Fidesz)
Dr. Horváth Klára (MSZP) Mohácsi Józsefnek (MSZP)
Koscsó Lajos (MSZP) Nagy Jenőnek (MSZP)
Páva Zoltán (MSZP) Pál Bélának (MSZP)
Tóth József (MSZP) dr. Tóth Józsefnek (MSZP)
Becsó Zsolt (Fidesz) Kovács Ferencnek (Fidesz)
Szalay Ferenc (Fidesz) Lasztovicza Jenőnek (Fidesz)
Siklósiné Antal Gyöngyi vezető tanácsos (Pénzügyminisztérium)
Sinka László elnök (Magyar Kézilabda Szövetség)
Dr. Török Ferenc, a Wesselényi Miklós Sport Közalapítvány kuratóriumának elnöke
(Az ülés kezdetének időpontja: 15 óra 08 perc)
SZIJJÁRTÓ PÉTER (Fidesz), a bizottság alelnöke, a továbbiakban ELNÖK: Tisztelettel köszöntöm a bizottság tagjait! Jó napot kívánok! Köszöntöm a bizottság munkatársait, kedves vendégeinket és mindazokat, akik figyelemmel kísérik a mai bizottsági ülést! A kiküldött meghívó tartalmazza a három pontból álló napirendi javaslatot. Kérdezem, hogy van-e valakinek ettől eltérő javaslata. (Nincs jelentkező.) Akkor szavazás következik, ami egyben a határozatképesség próbája is.
Aki elfogadja a napirendi javaslatot, az kérem, jelezze! (Szavazás.) Tizenöt.
15 egyhangú szavazattal elfogadtuk a napirendet.
1. napirendi pont a közteherviselés rendszerének átalakítását célzó törvénymódosító javaslat. Köszöntöm Siklósiné Antal Gyöngyi vezető tanácsost a Pénzügyminisztériumból! Ha jól látom, akkor az eredeti kiegészítő ajánlásban két pont, a 2. és az 5. pont tartozik a bizottság hatáskörébe; mind a kettőt Kóka János képviselő úr nyújtotta be, és a kettőt tudjuk együtt tárgyalni, és tudunk is róluk együtt szavazni, hiszen ezek egymással összefüggnek.
Szeretném megkérdezni, hogy a kormánynak mi az álláspontja a módosító indítványokkal kapcsolatban.
SIKLÓSINÉ ANTAL GYÖNGYI (Pénzügyminisztérium): A kormány nem támogatja.
ELNÖK: Köszönöm szépen. A kormány tehát nem támogatja. Van-e esetleg hozzászólás? (Nincs jelentkező.) Akkor szavazunk.
Aki a 2. és az 5. pontban foglalt módosító indítványt elfogadja, az kérem, jelezze! (Nincs jelentkező.) Aki nem fogadja el? (Szavazás.) Tizenöt. Tartózkodás? (Nincs jelentkező.)
15 szavazattal, igen szavazat nélkül Kóka János módosító indítványát nem támogatta a bizottság.
Ellenben az Országgyűlés Gazdasági és informatikai bizottsága több bizottsági módosító javaslatot fogalmazott meg. Szeretném megkérdezni, hogy ezek a tárca rendelkezésére állnak-e.
SIKLÓSINÉ ANTAL GYÖNGYI (Pénzügyminisztérium): Igen. (Lengyel Zoltán az ülésterembe érkezik.)
ELNÖK: Köszönöm szépen. Tehát tud mondani kormányálláspontot? (Siklósiné Antal Gyöngyi: Igen.) Köszönöm szépen. A legelső bizottsági módosítót legyen kedves megnézni, ami 72. számon szerepel. Csak az 1. pontot tárgyaljuk, ami arra vonatkozik, hogy a "tevékenységre" helyett, ha jól látom, akkor a természetes személy tevékenységére vonatkozó kitétel kerül bele. A kormány álláspontját legyen kedves elmondani nekünk! (Dr. Nagy Imre az ülésterembe érkezik.)
SIKLÓSINÉ ANTAL GYÖNGYI (Pénzügyminisztérium): A kormány nem támogatja.
ELNÖK: Hozzászólás van-e? (Nincs jelentkező.) Szavazunk.
Aki a gazdasági bizottság 72. sorszámon jegyzett módosító indítványának 1. pontját támogatja, az kérem, jelezze! (Nincs jelentkező.)
Egyharmadot sem kapott a módosító indítvány.
Következik a 76. sorszámon jegyzett módosító indítvány - ezt legyenek kedvesek előkeresni. Itt a 2. pontról kell szavaznunk először, aztán majd a 24-esről. A 2-es a borravaló megadóztatásáról szól, ha jól látom. Tessék mondani a kormányálláspontot!
SIKLÓSINÉ ANTAL GYÖNGYI (Pénzügyminisztérium): A kormány ezt támogatja. (Dr. Gyenesei István az ülésterembe érkezik.)
ELNÖK: A borravaló utáni adózásról szóló bizottsági indítványt a kormány támogatja. Kérdezem a bizottság tagjaitól, hogy van-e hozzáfűznivaló, észrevétel, kérdés. (Nincs jelentkező.)
Aki egyetért a módosító indítvánnyal, az kérem, jelezze! (Szavazás.) Kilenc. Aki nem ért vele egyet? (Szavazás.) Hét. Aki tartózkodik? (Szavazás.) Kettő.
9 igen, 7 nem szavazattal, 2 tartózkodással az indítványt a bizottság nem támogatja.
A 24. javaslat a reprezentáció és az üzleti ajándék adóztatásáról szól.
SIKLÓSINÉ ANTAL GYÖNGYI (Pénzügyminisztérium): A kormány ezt támogatja.
ELNÖK: Köszönöm szépen. A kormány tehát támogatja. A bizottság tagjait kérdezem, hogy hozzászólása, véleménye, észrevétele van-e valakinek. (Nincs jelentkező.) Szavazás következik.
Aki egyetért a javaslattal, az kérem, jelezze! (Szavazás.) Kilenc igen. Aki nem ért vele egyet? (Szavazás.) Hét. Aki tartózkodik? (Szavazás.) Kettő.
9 igen, 7 nem szavazattal és 2 tartózkodással a bizottság nem támogatta.
Következik a 77. számon jegyzett módosító sor, amiből az 1. 7., 13., 26., 28., 29. és 35. pontokat ítélte úgy a bizottság, hogy a hatáskörébe tartozik. Ezek megvannak önnél, ugye? (Siklósiné Antal Gyöngyi: Igen.) Köszönöm.
Az 1. pont az üdülési csekkről szól, ha jól látom, és ha jól értem, akkor az 1., 7. és a 28. pontok összefüggnek. (Siklósiné Antal Gyöngyi: Igen.) Az üdülési csekk és a melegétkeztetési utalvány 25 százalékos adóztatásáról van szó. Legyen kedves mondani egy kormányálláspontot!
SIKLÓSINÉ ANTAL GYÖNGYI (Pénzügyminisztérium): Támogatja a kormány.
ELNÖK: A kormány támogatja. A bizottság részéről van-e hozzászólás? (Nincs jelentkező.) Szavazunk!
Aki egyetért az indítvánnyal, az kérem, jelezze! (Szavazás.) Hat. Aki nem ért vele egyet? (Szavazás.) Kilenc. Aki tartózkodik? (Szavazás.) Három.
6 igen, 9 nem szavazattal, 3 tartózkodással a bizottság nem támogatta.
A következő a 13., 26., 29. és 35., amelyek szintén összefüggnek, négy indítvány. Az indítványok a szálláshelyek után fizetendő forgalmi adó 18 százalékra való módosításával foglalkoznak többek között.
SIKLÓSINÉ ANTAL GYÖNGYI (Pénzügyminisztérium): A kormány támogatja.
ELNÖK: A kormány támogatja. A bizottság részéről van-e hozzáfűznivaló? Lasztovicza képviselő úr, parancsoljon!
LASZTOVICZA JENŐ (Fidesz): Örülök annak, hogy a kormány végre nem emel valamit, hanem picit csökkent; ennek azért örülni kell, de azért még mindig messze van attól az 5 százaléktól, amiről évek óta beszélünk. Évek óta arról beszélgetünk különféle fórumokon, kampányokon, hogy ezt az áfát le kell vinni 5 százalékra, ami az idegenforgalmat és az idegenforgalomban dolgozókat pozitívan érintené.
Azt gondolom, hogy a szállásférőhely áfája nagymértékben befolyásolja az idelátogató vendégek és a cégek üzemeltetői nyereségét, illetve az ittlétét, tehát én azt mondom, hogy örüljünk annak, ha 18 százalék, de igazából évek óta nem erről beszélünk. Apró lépésekkel is lehet haladni lefelé, de ez nekem egy kis színjátéknak tűnik most, hiszen a 20 százalék és a 15 százalék között igen pici a differencia, ezt több, szállodát vezető képviselőtársam is meg tudja erősíteni. Én tehát sokkal nagyobb és bátrabb lépést javasolnék a kormánynak, ha úgyis a bátor lépések politikáját folytatják, hogy a 18 százalék helyett azért magasabb (sic!) mértéket kellene meghatározni. Köszönöm.
ELNÖK: Köszönöm. A bizottság részéről van-e másnak felszólalási szándéka? (Nincs jelentkező. - Siklósiné Antal Gyöngyihez:) Tetszik-e reagálni valamit?
SIKLÓSINÉ ANTAL GYÖNGYI (Pénzügyminisztérium): Ez a módosítás részben azon módosítások között található, amelyeket az Országos Érdekegyeztető Tanáccsal történő tárgyalások során sikerült kialakítani, úgyhogy gyakorlatilag ez a 18 százalékra történő kulcscsökkentés ennek a megállapodásnak a része.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Pál Béla alelnök úr következik.
PÁL BÉLA (MSZP): Csak Lasztovicza Jenő képviselőtársam ellenzéki mivoltát tiszteletben tartva szeretném felhívni a figyelmet arra, hogy az utolsó mondatában pontatlanul fogalmazott, mert úgy fogalmazott, hogy a magasabb kulcsra tenne javaslatot. Nyilván alacsonyabbra gondolt, mert a magasabbat mi sem támogatnánk. Köszönöm szépen. (Derültség. - Lasztovicza Jenő: A magasabb mértékű csökkentésre gondoltam. - Pál Béla: Az különbség!)
ELNÖK: Köszönjük szépen. Világos, mindenki érti a másikat; ez szerencse ebben a mai világban. Van-e még hozzászólás? (Nincs jelentkező.) Akkor szavazunk.
Aki egyetért a gazdasági bizottság indítványával, az kérem, jelezze! (Szavazás.) Tíz. Aki nem ért egyet vele? (Nincs jelentkező.) Aki tartózkodott? (Szavazás.) Nyolc.
10 igen szavazattal, 8 tartózkodással a bizottság ezt az indítványt támogatta.
Vezető tanácsos asszonynak szeretném jelezni, hogy mi úgy láttuk, hogy a bizottság hatáskörébe más indítvány nem tartozik, ha ez megegyezik az önök értékítéletével. Túl vagyunk a napirendi ponton. (Siklósiné Antal Gyöngyi: Köszönöm.) Köszönjük szépen. További jó munkát kívánunk!
Áttérünk a 2. napirendi pontra: tájékoztató a Magyar Kézilabda Szövetség hosszú távú sportágfejlesztési stratégiájáról. Nagy tisztelettel köszöntöm Sinka László elnök urat és Kökény Beát! Engedje meg, elnök úr, hogy egyúttal szeretettel gratuláljak a bizottság nevében - bár felhatalmazást előre nem kértem, de remélem, utólag ezt nem kérik majd rajtam számon - az elnöki megbízatásához. Nyilvánvalóan ez még több munka, még több felelősség, de ez - ismerve önt - valószínűleg így van jól, úgyhogy sok sikert kívánunk.
Most szeretnénk hallani, hogy mi is az, amihez a Kézilabda Szövetségtől a felhatalmazását kapta az elkövetkezendő évekre.
Sinka László szóbeli kiegészítése
SINKA LÁSZLÓ elnök (Magyar Kézilabda Szövetség): (Prezentációját projektor segítségével tartja meg.) Köszönöm szépen a szót. Elöljáróban tisztelettel köszöntöm a bizottság valamennyi tagját és a kedves jelenlévőket! Köszönöm a gratulációt. Gondolom, egyetérthetünk alelnök úrral, hogy valószínű, hogy erről van szó a továbbiakat illetően, de hála istennek, nagyon erős és jó csapatunk van, nemcsak adott esetben a pályán klub vagy válogatott színben, hanem a szövetség elnöksége is nagyon jó erőkből áll. Azt gondolom, nem véletlen, hogy Kökény Beatrix mellettem ül; 245-szörös válogatott, Európa-bajnok, olimpiai és világbajnok ezüstérmes sportolónk is fémjelzi a szövetség elnökségét. Erős a csapat, de szeretnénk, ha még erősebb lenne.
Amire felhatalmazást kértünk a Magyar Kézilabda Szövetség közgyűlésétől, és szeretném a tisztelt képviselő urakkal megosztani, az a Magyar Kézilabda Szövetség itt látható hosszú távú sportágfejlesztési stratégiája, amelyet nyomtatott formában mindenkinek az asztalán ebben a kis csomagban elhelyeztünk. Joggal felvetődhet a kérdés, hogy rohanunk előre, sietünk, vajon milyen tervünk van ezzel. Nos, nem sietünk, nem rohanunk, hanem egyszerűen felismertük a sportágban rejlő lehetőségeket, a sportágban rejlő értékeket, és általában a magyar sportban lévő értékekhez szeretnénk hozzájárulni, és szeretnénk abban a munkában részt venni, amely a magyar sport fejlesztését szolgálja, amely a magyar sport eredményességét szolgálja, és úgy gondoljuk, hogy a kézilabda is képes ebben eredményesen közreműködni. Szeretnénk részt venni a nemzetközi kézilabdaéletben is minél hatékonyabban, éppen ezért két olimpiai ciklust is átívelve gondolkodtunk a jövőt illetően, és elkészítettük ezt a stratégiai tervet, amelyet, mint említettem, a közgyűlésünk egyhangúlag elfogadott és támogatott.
Azzal a céllal érkeztünk a bizottság elé, hogy egy rövid tájékoztatást adjunk a terveinkről, illetve kérjük a bizottság erkölcsi támogatását. Mily jó lenne, ha azt is mondhatnám nyugodtan, hogy kérjük a lehetséges anyagi támogatást is, mert ez mindig mindenkinek a részéről elhangzik. (Közbeszólás a hátsó sorokból: Lehet készpénzben is!) Igen, köszönöm. Nem lennénk semmiképpen ellene semmilyen ilyen típusú lehetőségnek; nagyon jól tudjuk, hogy mi a bizottság küldetése és feladata, de szeretnénk helyzetbe hozni a jelenlévő tisztelt képviselőket és a jelenlévőket is.
Az alaptézis egyértelmű, miszerint a korábbi stratégiai elképzelésünket át kellett dolgozni, és úgy gondoljuk, hogy azon eredményekkel, amelyekkel jelenleg rendelkezik a magyar kézilabdasport, ismertségével, népszerűségével, új irányok bevonásával még további előrelépésnek lehetünk a szemtanúi. Törekvésünk egyértelműen az, hogy a sportág egy mintaadó sportággá nője ki magát, különös tekintettel nyilván a labdajátékokra, valamint a csapatjátékokra. Semmiképpen nem gondoljuk azt, hogy egyedüliként kell ezt megtennünk. Nagyon szívesen működünk együtt, sőt együtt is működünk társszövetségekkel, csapatjátékokkal, pontosan azért, mert egymást kell erősítenünk abban az erős hazai vagy nemzetközi versenyben, amelyben részt veszünk.
Ennek megfelelően szeretnénk kiemelt nemzeti sportággá válni, és olyan sportszervezetként működni, amely tényleg intelligens, elegáns, jól működtetett sportszervezetként működik. Ebben a fázisban azonban nemcsak kizárólag magával a játékkal kívánunk foglalkozni, a versenyzőkkel, az edzőkkel, a játékvezetőkkel, a szurkolókkal, hanem a társadalmi felelősségvállalás területén, az életünk egyik nagyon fontos területén, mint ahogy eddig is, a továbbiakban is szeretnénk részt venni, és részt is fogunk venni, kihasználjuk a különböző lehetőségeinket, különös tekintettel sportolóink népszerűségére. A játékosok szerepét, felelősségét szeretnénk tovább erősíteni a példaképpé válás útján is, mert úgy gondoljuk, hogy minél több pozitív példaképet sikerül az ország számára nevelnünk többek között nekünk is a magyar sporton belül, annál több fiatalt tudunk megérinteni annak érdekében, hogy sportoljon az egész élete során.
Szakmailag a versenysportban, különös tekintettel az élsportra, szeretnénk megőrizni a helyünket a világ élvonalában. Ezt most körülbelül úgy tudom jellemezni, hogy a világ vezető tíz országa között tartják számon Magyarország kézilabdázását mind eredményességét, mind az organizációt, mind pedig a sportdiplomáciát tekintve. Ebben persze hullámzanak az eredmények, ez teljesen érthető, és megélhető dolog. Világos persze, hogy folyamatosan szeretnénk minden világversenyre kijutni, hogy lehetőleg mind a két válogatottunk jusson ki az olimpiai játékokra, és ne csak a felnőttekben gondolkodjunk, és nem is így tesszük, hanem az utánpótlásban ugyanígy egyaránt. Szakmai regionális központokat hozunk létre a jövőt illetően, pontosan azért, hogy a kistérségekben és a következő térségi körben is minél jobban és alaposabban jelen legyünk. Itt látható ezen a kivetített anyagon is - nem véletlen - ezeknek a kis helyes gyerekeknek a képe, és ott a kontraszt, amikor éppen a női válogatott világbajnoki bronzéremmel a nyakában boldog, de ugyanolyan boldogságot szeretnénk látni, rengeteget, a kissrácok és a kislányok tekintetében. Ennek érdekében indítottunk be egy olyan programot, amely programnak, az Adidas-programnak köszönhetően most jelenleg több mint 12 ezer szivacskézilabdázó és minikézilabdázó játszik folyamatosan különböző korcsoportokban.
A sportiskolai és a sportakadémiai rendszerben új dimenziók vannak előttünk, van már néhány nagyon jó példa. Nagyon sok sportiskola működik eredményesen, hasznosan; ebben a kézilabda jelenlétének szerintünk rendkívül fontosnak és meghatározónak kell lennie. Ugyanakkor, mint például az alsóörsi kézilabda-akadémia, már jellemzően kitűnő eredményeket képes hozni, és a legtehetségesebb fiatalokat ebbe az irányba tudjuk áramoltatni. A tömegbázis mindig szélesítésre szorul, ez nem kétséges. Sokkal jobban szeretnénk jelen lenni az iskolai tantervekben. Valljuk, és határozottan állítjuk - személy szerint én is -, hogy sokkal több iskolai tanórára lenne szükségük a gyerekeknek. Aki megélte gyermekkorától az igazolt versenyzővé válás koráig az akkori iskolai tornaórák szellemiségét vagy szellemét, nagyon jól tudja, hogy hihetetlen fontos, hogy a gyermekek testileg folyamatosan jó nevelésben részesüljenek, és a versenyszellemben tanulják meg nagyon szépen a fair, a baráti és a jó közösségi élményeket.
A következő témakör, ami a kézilabdázást jelenti: az oktatási intézményekben, ahol jelen vagyunk - mintegy 700-750 oktatási intézmény, ahol naponta jelen van a sportág valamilyen tekintetben -, szeretnénk elérni, hogy minden nap kézilabdázzanak. Ami általában a magyar sportnak nagyon komoly dilemmája és problémája, hogy a felsőoktatásbeli - mondjam azt, hogy sportjában?, ezt nem biztos, hogy elegáns kimondani - testnevelésben aktívabban szeretnénk részt venni, pontosan azért, hogy egy kicsit megmozgassuk azokat a főket, akik egyébként elvégezvén a főiskolákat vagy egyetemeket, amikor megérkeznek az adott állomáshelyükre, át legyenek itatva a sport szeretetével.
A helyzet a szabadidős kézilabdázásban sem más tulajdonképpen, ezért nagyon-nagyon erősítjük a szenior kézilabdázást, pontosan azért, hiszen sok száz, sok ezer olyan volt sportolót tudunk megnyerni a további játéknak, akiknek egy egészséges további életmódot biztosít a játék szeretete és a játék lehetősége, nem beszélve arról, hogy potenciális vezetőtársak, nota bene, potenciális szponzorok, támogatók tömkelege van jelen ebben a körben; őket is mozgatjuk. Ennek nagyon jó formája a strandkézilabdázás, amely most nagyon nagy erővel, gőzerővel fejlődik, és ennek könnyedségét feltétlenül szeretnénk kihasználni.
Feladatunk és felelősségünk van a fogyatékosok sportjában; nem kívánjuk kikerülni, és nem is fogjuk. Eddig is hosszú évek óta már támogattuk a csörgőlabdázókat, elsősorban Kökény Beáék válogatott játékosként, klubjátékosként rengeteg rendezvényen vettek részt, másrészt a válogatott sportolókat a Magyar Kézilabda Szövetség ruházta fel, ha kellett, és volt rá erőnk. Volt erőnk rá, meg még anyagi bázisunk is hozzá. Utaztattuk, szerepeltettük őket, mert úgy gondoljuk, hogy a sokkal nehezebb helyzetben lévő társainknak segíteni kell, és van erő a kézilabdázókban arra, hogy ezt megtegyék. Új dolog lesz, de már elindult és megindult a kerekesszékes kézilabdázás is; szintén nagyon fontos, hogy jelen legyünk ebben a szektorban.
Szakmai céljaink tekintetében nyilván rendkívül fontos, hogy lehetőség szerint a sportág finanszírozásában megmaradjanak a további bevételi forrásaink. Nem könnyű, jelzem, nyilvánvalóan nem könnyű megtartani a szponzorokat, és amikor azt írtuk, hogy állami támogatások növelése, ez nem egy hiú ábránd, egyszerűen úgy gondoljuk, hogy ez a helyes, ha célként önmagunk számára meghatározzuk, és ebben lobbizunk, és ebben kérjük a helyi önkormányzatoknál is a lehetőségeket, és kérjük az állam részéről is. Ebben kérjük a bizottság tisztelt tagjainak a támogatását is, hiszen ha versenyben akarunk maradni a világgal, akkor tudunk versenyben maradni, ha azon versenyfeltételeknek is megfelelünk a szakmai feltételeken, a meglévő tudáson túl, amellyel versenyezni kel. Ez nem mindig kizárólag a pénz és a pénz versenye, de kétségtelen tény, hogy akik többet tudnak áldozni bármely sportágra, így a mi sportágunkra is, azok óriási lépéselőnybe tudnak kerülni, és ha már csak utánuk rohanunk, akkor a lemaradás mindig csak nőni fog.
A másik oldalon, ahogy említettem, a szponzori kör megtartása szerepel, amely egy elég bonyolult dolog, különösen azért, mert a mai gazdasági világválság miatt viszonylag könnyen lehet azt mondani bárhol itthon is, hogy igen, most ez nem megy. Nos, nagyon jó hírrel tudok szolgálni: elsősorban a legfőbb támogatónk, a Pannon nem fordult el, sőt további két évre megerősítette a jelenlétét, még emeltük is a belső értékeket. Ugyanez volt a helyzet az Adidasszal és a SYMA-val, hogy a három legnagyobb szponzort mondjam, de rendkívül fontos, hogy ennek nemcsak a szövetségi szinten kell hasonlóan megjelennie, hanem a klubokén is. Ott már több a probléma, és érezhető, hogy nehezebb a helyzet, így például három-négy csapatnak is kritikussá vált a női nemzeti első osztályban a bajnokságban való részvétele.
Az egyik legnegatívabb példa a Dunaferr helyzete, amiről önök nyilván nagyon jól tudnak, ami a vállalatot illeti, viszont Dunaújváros sportjában egyszerűen úgy tűnik, hogy már eltűnik az a korábbi nagyszerűség, ami jelen volt. A női kézilabdázókat, akik korábban a világ élvonalában, sőt az élvonalának az élén voltak, elérte az a recesszió, amelynek sajnos következménye, hogy a csapat szinte megszűnik. Ettől függetlenül ezt a dolgot természetesen senki nem adja fel, és próbálkozik a lehető legtöbb munkával, legtöbb befektetéssel, még hasznosabb szponzori kiszolgálással megtartani szponzorokat, újakat nyerni.
A létesítmények vonatkozásában nincsenek eszközeink. A Kézilabda Szövetségnek nincs önálló, saját létesítménye, néhány klubunknak is csak kisebb van; ez elsősorban az önkormányzatok tekintetében hihetetlen fontos és izgalmas. Azt gondolom, hogy csak és kizárólag akkor tudunk országos szinten is lépést tartani vagy előrelépni, ha új létesítmények tudnak épülni, mint például mondjuk a legutóbbi, egészen elképesztően szép Veszprém Aréna, Savaria Aréna vagy a Főnix, amelyek méltóak világversenyek rendezésére, és amelyek nélkül nincs is esélyünk világversenyt rendezni.
A példa kedvéért elmondom, hogy jelentkezünk folyamatosan világversenyek rendezésére. Eddig igen jó benyomásokkal távoztak a nemzetközi és az Európai Kézilabda Szövetség vezetői, a kollégáink, viszont már olyan előírások lépnek életbe, amelyeknek helyből nem tudunk eleget tenni. Hiába állunk készen, hiába lenne hozzá akár megfelelő állami támogatás is, hogy megrendezzük a versenyt, és több ezer aktivista, aki szívesen dolgozik, és boldogan, önkéntesként részt venne a munkában, ha nem tudunk minimum 15 ezres sportcsarnokot a döntőre, akkor a versenyben már jelentősen háttérbe szorulunk, ha nem tudunk 8 ezres csarnokokat a középdöntőkre, már háttérbe szorulunk. Ma már az a trend Európa-bajnokságot vagy a világbajnokságot illetően, hogy inkább 15-20 ezres, vagy ha ezt lehet növelni, mert az érdeklődés fantasztikus a versenyek iránt.
Nem adtuk fel, nem adjuk fel, a jelenlegi meglévő létesítményeinkkel is folyamatosan pályázunk. Amivel nem tudunk mit kezdeni, az az - és úgy gondolom, hogy ez nem is a mi dolgunk -, hogy ne épüljenek szabvány alatti méretű pályák, ahol lehet. Ahol erre egy százalék esély van, ott mindig könyörgünk, hogy 20x40-es legalább legyen a pálya, mert ezek a kis manók egyébként ott tanulják meg a játék csínját-bínját; kétségkívül mini pályán játszanak, de azt követően, amikor a normál pályán kell játszani, azt kell megszokni. Olimpiai bajnokunkra nézek, Török Ferencre, és eszembe jut, hogy ha például kisebb páston gyakoroltak volna örökké, akkor elég nehéz lett volna nyerni, amikor az ellenfelek mindig máshol gyakoroltak, nevezetesen minden helyzetben az uszodában, a lovardában, a futópályán legalább azonos lehetőséget kell és kétségkívül gyermekkortól biztosítani. Nagyon fontosnak tartjuk a szakemberképzést, a szaktudás megszerzését és annak átadását, éppen ezért saját hatáskörben rendszeres képzésekben, továbbképzésben részesítjük a különböző szinteken dolgozó edzőinket, és nemcsak ilyen, hanem más egyéb képzéseket is kapnak.
A mai világban, a kommunikáció világában mi sem maradhatunk le, és tudjuk nagyon jól, hogy milyen fontos a sportág részvétele a kommunikációs világban. Növelni kívánjuk a médiamegjelenést, bár nagyon nehéz: egyik oldalon jó a helyzetünk, a másik oldalon, gondolom, nem lesz könnyű túlszárnyalni, hiszen például az elmúlt évben a magyarországi televíziók 172 kézilabda-mérkőzést közvetítettek egyenes adásban, és mintegy 81 millió nézőt értünk el. Ez egy fantasztikusan jó dolog, népszerűsíti magát a sportot, ezen belül a kézilabdasportot, rengeteg hívet találunk meg, viszont hátrányos volt, hogy szemben például a skandináv vagy a nyugati országokkal, náluk ez nem párosul a jogdíjjal.
Addig, amíg a norvég kézilabda-szövetség éves szinten 1,5 milliárd forintnyi jogdíjat tud ebből beszedni vagy megszerezni, a válogatottaira fordítani, és a klubokat támogatni, addig a mi lehetőségeink mostohák voltak és hektikus volt. Úgy tűnik, hogy most a napokban, az elmúlt hetekben viszont különleges érdeklődésre tartottunk számot, mert megjelent a jogdíj erősebb intézménye, és ha éves szintre kivetítem, akkor akár 78 millió forintos tételt is el tud érni; tudom, nincs arányban, de már megjelenik. Nagyon komolyan érdeklődik a sportági közvetítések iránt a sporttelevízió, az RTL Klub és a Digi TV. A Magyar Televízió lehetőségei ebben, úgy tűnik, hogy szerényebbek, de azt szerencsés dolognak tartom, hogy mindemellett még a Viasat televízió is közvetít BL-mérkőzéseket, tehát a televíziós érdeklődést megpróbáljuk összekötni a jogdíjak kérdésével.
Folyamatos kapcsolatban állunk minden versenyünkkel összefüggésben, akár legyen egy szimpla válogatott mérkőzés, akár legyen egy nemzetközi torna, akár legyen Európa-bajnoki vagy világbajnoki selejtező, akár legyen egy Európa-bajnokság vagy junior Európa-bajnokság, mint például a női junior Európa-bajnokság, amelyet most néhány hét múlva rendezünk Győr, Szombathely és Pápa helyszínekkel. Mindig folyamatos az együttműködésünk a helyi önkormányzatokkal. Tiszteljük és becsüljük azt az energiát, amelyet a helyi sportéletért tudnak fordítani, és még mindemellett támogatnak bennünket is. Úgy gondolom, hogy a sportág érdekében is rendkívül fontos, hogy mind a megyei közgyűlésekkel, mind pedig a helyi önkormányzatokkal a Kézilabda Szövetség egy direkt kapcsolatban legyen, és ne pedig egy úgynevezett budapesti messzeségből és távolságból kísérje figyelemmel az ott folyó eseményeket, hanem a napi együttműködés szintjén találjuk meg annak lehetőségét, hogy az mindkét fél számára gyümölcsöző és ésszerű legyen.
Nyilvánvalóan ugyanezt próbáljuk megoldani a nemzetközi területeken is, éppen ezért szervezünk rengeteg hazai válogatott mérkőzést utánpótlás és felnőtt válogatott szinten, és éppen ezért vállalunk olyan eseményeket nemzetközileg is, amelyek Magyarországra hoznak sportturistákat, Magyarországra hozzák az edzőtáborozni akarókat, mert úgy gondoljuk, hogy az a helyes, hogy ha bármilyen pénznemben, de költeni kívánnak, azt elsősorban a mi hazánkban tegyék meg. Másodsorban az is rendkívül fontos, hogy mindezek olyan sporttársi kapcsolatokat építsenek ki, amelyekkel, úgy gondolom, a Nemzetközi és az Európai Kézilabda Szövetségben is jelentős és erős pozíciókat tudunk betölteni. Ezzel kapcsolatban egy nagyon friss információ: a legutóbbi világszövetségi kongresszuson két tagunkat is, Rudas Esztert, aki itt van velünk, a nemzetközi igazgatónk, valamint Marczinka Zoltánt is beválasztották a Nemzetközi Kézilabda Szövetség egy-egy bizottságába - ezek nagyon fontos pozíciók -, az európai szövetségben pedig a legmagasabb szinten vagyunk képviseltetve, többek között Kökény Beával.
Tisztelt Uraim! A legvégső pedig a célok egyfajta gyűjteménye. Nyilván nagyon jól tudjuk, és nagyon jól tudom, hogy ebben rengeteg olyan gondolat kerül meghatározásra, amely lehet, hogy egyféleképpen túl távolinak tűnik, de mi úgy gondoltuk, hogy a magunk számára megfogalmazzuk, és nagyon bízunk abban, hogy az önök, a helyi önkormányzatok, a klubok, a megyei kézilabda szövetségeink együttműködésével ezeket a célokat meg tudjuk valósítani. Úgy gondolom, hogy talán azzal a mottóval illik zárni a Magyar Kézilabda Szövetség hosszú távú sportágfejlesztési stratégiájának gondolatiságát, hogy kézilabdázzunk együtt, egymásért. Köszönöm szépen a megtisztelő figyelmet.
ELNÖK: Köszönjük szépen elnök úr tájékoztatását. Biztosíthatom, hogy mindannyian itt a parlament Sport- és turisztikai bizottságában mindig nagy odaadással és elismeréssel figyeltük az ön személyes tevékenységét is, illetve a Kézilabda Szövetség, valamint a kézilabda sportszervezetek tevékenységét is, amikor lehetett, személyesen, amikor lehetett, a televízión keresztül.
Kérdezem, hogy a munkatársai szeretnének-e esetleg valamit szólni. (Nincs jelzés.) Köszönjük. (Sinka László: Teljesen demokratikus szervezet. - Derültség.) Teljesen demokratikus szervezet, vagy jó a szóvivője. (Derültség.) A bizottság tagjait kérdezem, hogy kíván-e valaki szólni, kérdést feltenni.
Alelnök úr, tessék parancsolni!
PÁL BÉLA (MSZP): Köszönöm szépen. Alelnöktársam gondolatait folytatva, én is csak elismerésemet és köszönetemet szeretném kifejezni, és egyben gratulálnék is az újabb elnökké választásához. Azt gondolom, hogy mi mindannyian, akik közelről, távolabbról figyelemmel kísérjük a Kézilabda Szövetség munkáját, azon a véleményen vagyunk, hogy nyilván az elnökség és a kézilabdasport sikerei nagymértékben összefüggnek, és az a komplett szemléletmód, amely most tényleg áthatotta elnök úr beszámolóját is a sportstratégiáról, amelyet más sportág is megirigyelhetne, azt gondolom, hogy a bizottság mind ellenzéki, mind kormánypárti oldalának támogatását élvezi.
Nem is fokoznám tovább az elismeréseket és a köszönetet, inkább azt mondanám, hogy azt gondolom, hogy az eddigi munkájukkal teljes mértékben megalapozták azt, hogy ha bármiben tudunk a segítségükre lenni bármelyik oldalról is, akkor azt nagyon szívesen tesszük a jövőben is. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Képviselő úr, parancsoljon!
MOHÁCSI JÓZSEF (MSZP): Köszönöm a szót, elnök úr. Tulajdonképpen bármelyik sportágat is nézzük, ha egy főtitkárból elnök lesz, akkor azért az kimutatja a foga fehérjét; ezt abszolút pozitív értelemben mondom, hisz mi már elég régóta ismerjük egymást. Azt hiszem, hogy az a csapat, ami felállt melletted és veletek együtt, garancia arra, hogy itt nagyon komoly munka folyik. Nagyon szépen köszönöm személyesen is ezt a részletes beszámolót, amit kaptunk. Nyilván a tömegsport és a sportág népszerűsítése mellett nagyon fontos a versenysport is, amiben a számok önmagukért beszélnek, kimagaslóak. Talán egy kicsit abba az irányba kell elmozdulnunk, hogy az utolsó pillanatban, amikor az ezüst és az arany közé kerülünk, akkor kell egy kicsit nagyobb erő, de ebben Beáék úgyis profik, most már tudják segíteni a csapatokat. Mindenesetre szívből gratulálok, és természetesen az erőnkhöz képest, amit tudunk, közösen segíteni fogunk. Köszönöm szépen, elnök úr.
ELNÖK: Köszönöm szépen Mohácsi képviselő úrnak. (Dr. Török Ferenchez:) Tessék parancsolni! Természetesen az olimpiai bajnokok itt mindig szólhatnak. Csak annyi kérésünk hadd legyen - mert az örökkévalóságnak legalább olyan fontos, hogy elolvassák a szavait, minthogy mi halljuk -, hogy egy mikrofont kapcsoljunk be.
Török Ferenc, tessék parancsolni!
DR. TÖRÖK FERENC, a Wesselényi Miklós Közalapítvány kuratóriumának elnöke: Két megjegyzést tennék. Az egyik az, hogy a pályaépítésekkel kapcsolatban a Nemzeti Sporttanács gazdasági bizottságát vezetem, és az új sportfinanszírozási rendben egy olyan javaslatot teszünk most a Nemzeti Sporttanács elé, hogy kizárólag állami támogatást csak olyan sportág kaphat létesítményfejlesztésre, ami típustervek alapján épül. Típustervek alatt a nemzetközi méretű pályákat értjük. Ha valaki a '90-es években képviselő volt, akkor nagyon jól tudja, hogy az MDF-nek volt egy tornaterem-építési programja, amibe nagyon sok pénzt beletettek, csak éppen tornaszobák épültek, mert ezt lehetett, és ez megengedhetetlen. Gondolom, hogy ezt a javaslatot is fogja fogadni a Nemzeti Sporttanács és a kormányzat is, hogy csak ilyenre szabad kiadni pénzt.
Még egy megjegyzést teszek csak az érdekesség kedvéért: 3,5 milliárdért épült Telkiben a labdarúgócentrum, és nincs egy atlétikai pályája, és ez minősíti az egész magyar labdarúgást.
ELNÖK: Köszönöm szépen. A bizottság tagjait kérdezem, hogy van-e még más hozzászólás.
Lasztovicza képviselő úr!
LASZTOVICZA JENŐ (Fidesz): Köszönöm szépen. Én is gratulálni szeretnék, de én azt gondolom, hogy van egy-két kérdés, amit nem szabad megkerülni. Sok szépet és előremutató dolgot hallottunk az elnök úrtól, de azért rengeteg probléma is van a szövetségnél és az egyesületeknél - gondolom, ezt mind a ketten nagyon jól tudjuk -, és ezekről kellene itt beszélni szerintem. Addig, amíg az egyesületek és a válogatottak nagyon komoly forráshiánnyal küzdenek, még akkor is, ha az önkormányzatok megpróbálnak tőlük telhetően mindent megadni, azt hiszem, ez nagymértékben veszélyezteti a sportág további fejlődését. Alelnök úr is nagyon jól tudja, mint veszprémi, és én is nagyon jól tudom, hogy milyen különbségek vannak finanszírozás és finanszírozás között mondjuk Veszprémben, aki Európa egyik legjobb egyesülete a kézilabdában vagy a spanyol vagy a német bajnokságban vagy az egyebekben. Olyan versenyhátránnyal indulunk, amit borzasztó nehéz ledolgozni.
Személyes példát mondanék, amikor a veszprémi vezetők megkerestek év elején, hogy gyakorlatilag milyen szponzori problémáik vannak, amely a költségvetésükre nagymértékben kihat. Ezek a mélypontok nem most jöttek el, hanem szerintem jövőre vagy 2011-ben lesz a mélypont a szponzorokat tekintve, a mai gazdaság fejlődési ütemét figyelembe véve, és én azt gondolom, hogy ezekkel a kérdésekkel kellene foglalkozni, mert ha megnézzük, a vízilabda mögött, után talán az egyik legeredményesebb csapatsport a kézilabda, de ha reklámhordozóként és marketingeszközként tekintjük a kézilabdát, Magyarországon a csapatsportok között a legnagyobb.
Sokat vizsgáltuk mi is Veszprémben, hogy az MKB-nál milyen lehetőségek vannak, és egyszerűen próbáltunk egy olyat összehozni, hogy esetleg a Balaton környéki megyék, nagyvárosok dobjanak össze egy komolyabb összeget, szponzoráljuk meg az MKB-t, és hirdessük, hogy Balaton. Szerintem ez a legjobb reklámhordozó, hiszen évente 24-28 olyan meccset játszanak, amelyet huszonegynéhány tévétársaság közvetít, és több tízmillió ember nézi. Ennél nagyobb reklámhordozóra nem lenne szükség. Azt gondolom, hogy ha ilyenekben tudnánk segíteni a szövetséget és az egyesületeket, az nagymértékben lendítene az előrejutásukon.
Amit mi Veszprémben még megpróbáltunk, mármint a megyében, az MKB-re alapozva az iskolákba kivinni azokat a híres nagy kézilabdázókat, akikre a fiatalok felnéznek, hogy egy kicsit motiváljuk az iskolákban a kézilabda-oktatást, és a gyerekekkel megszerettessük a kézilabdát ezeken a híres nemzetközi hírű kézilabdázókon keresztül, mint példaképet. Úgy tűnik, hogy ez a megyében elég jól kezd működni, ami alapja lehet egy komoly kézilabdabázisnak. Tudom, hogy a bizottság két vagy három héttel ezelőtt foglalkozott az MKB kérdésével; sajnos, én akkor külföldön voltam, nem tudtam itt lenni, de mi mint megye is megpróbálunk segíteni, és most a közgyűlés elé terjesztettünk egy olyan anyagot, hogy egy 50 milliós marketingkeretből 10 millió forintért vásárolunk marketingfelületet, amivel megpróbáljuk, ha piciben is, segíteni az MKB pénzügyi lehetőségeit.
Én azt gondolom, hogy a szövetségnek is talán nekünk kellene többet segíteni abban, hogy az önkormányzatokat kicsit jobban motiváljuk abba az irányba, hogy igenis, van lehetőség a kézilabda támogatására, mert nagyon komoly marketinghordozó. Itt van Nagy Jenő barátom, aki Füreden az idegenforgalomban dolgozik már évtizedek óta, és nagyon jól tudja, hogy mit jelent az, ha megjelenik valahol nagy műsorokon Európa-szerte, sőt az araboknál is és bárhol az, hogy Balaton; azt nem biztos, hogy ismerik, hogy mi az, hogy Veszprém, Balatonfüred, Tapolca vagy Siófok, de a Balatont tudják. Én azt gondolom tehát, hogy ha ebben tudnánk előrelépni, és a kormányzat is segítene a RIB-en keresztül vagy a BFT-n keresztül, hogy olyan támogatásokat tudjunk nyújtani, persze megfelelő ellenszolgáltatásért, akkor lehetnénk sokkal előrébb. Nagyon bízom benne, hogy előbb-utóbb azért ezeket az összefogásokat össze lehet kovácsolni, mert meggyőződésem szerint a kézilabda jelen pillanatban az a csapatsport, ami a legnagyobb marketingeszköze a térségnek és az országnak is. Én csak erre szerettem volna felhívni a bizottság figyelmét.
ELNÖK: Köszönjük szépen képviselő úrnak, és reméljük, hogy a Veszprém Megyei Közgyűlés döntése ellentétes lesz a múlt heti sajnálatos kormányzati döntéssel. Volt egy egységes kiállás a Sport- és turisztikai bizottság részéről: a bizottság valamennyi tagja támogatta azt az indítványt, amely az MKB Veszprém csapata számára 100 millió forintos segítségnyújtást tett volna lehetővé, azonban ez sajnos elakadt. Reméljük, hogy a Veszprém megyei közgyűlés ezzel ellentétes módon fog eljárni.
Van-e esetleg más hozzáfűznivaló? (Nincs jelentkező.) Akkor nagyon szépen köszönjük elnök úrnak és csapatának, hogy elfáradtak hozzánk. További jó munkát, kiváló sportsikereket kívánunk, és jó munkát és sok sikert a junior Európa-bajnokság megszervezéséhez! Minden jót!
3. napirendi pontra térünk át: "egyebek". Van-e valakinek közlendője az "egyebek" között? (Nincs jelentkező.) Szeretném felhívni a bizottság tagjainak figyelmét, hogy jövő héten kedden 10 órakor ülésezik a bizottság, amikor is két miniszter meghallgatására kerül sor: Varga Zoltán önkormányzati miniszter, valamint Székely Tamás egészségügyi miniszter járul majd a bizottság elé. Az utóbbi meghallgatáson a Sportkórház helyzetével fogunk foglalkozni elsősorban. Köszönjük szépen, hogy itt voltak, köszönjük vendégeinknek a megjelenést. A bizottság ülése ezúttal véget ért.
(Az ülés befejezésének időpontja: 15 óra 52 perc)
|
Szijjártó Péter
|
Jegyzőkönyvvezető: Várszegi Krisztina