STB-18/2009.
(STB-89/2006-2010.)

Jegyzőkönyv*

az Országgyűlés Sport- és turisztikai bizottságának
2009. szeptember 14-én, hétfőn 12.04 órakor
a Képviselői Irodaház 520. számú tárgyalójában
megtartott üléséről

 

 

 

Tartalomjegyzék

A bizottság részéről *

Megjelent *

Helyettesítési megbízást adott *

Meghívottak részéről *

Hozzászólók *

Elnöki megnyitó, szavazás a napirendről *

A nemzeti ifjúsági stratégiáról szóló határozati javaslat (H/9965. szám) (Általános vita) *

Debreczy Márta szóbeli előterjesztése *

Vita *

Határozathozatal *

Egyebek *

 



 

Napirendi javaslat

1. A nemzeti ifjúsági stratégiáról szóló határozati javaslat (H/9965. szám) (Általános vita)

2. Egyebek

Az ülés résztvevői

A bizottság részéről

Megjelent

Elnököl: Bánki Erik (Fidesz), a bizottság elnöke

Szijjártó Péter (Fidesz), a bizottság alelnöke
Dr. Horváth Klára (MSZP)
Koscsó Lajos (MSZP)
Mohácsi József (MSZP)
Nagy Imre (MSZP)
Nagy Jenő (MSZP)
Páva Zoltán (MSZP)
Tóth József (MSZP)
Dr. Tóth József (MSZP)
Becsó Zsolt (Fidesz)
Hadházy Sándor (Fidesz)
Kovács Ferenc (Fidesz)
Lasztovicza Jenő (Fidesz)
Szalay Ferenc (Fidesz)
Dr. Világosi Gábor (SZDSZ)
Lengyel Zoltán (független)

Helyettesítési megbízást adott

Pál Béla (MSZP) Páva Zoltánnak (MSZP)

Meghívottak részéről

Hozzászólók

Debreczy Éva szakmai főtanácsadó (Szociális és Munkaügyi Minisztérium)

Bauer Béla főosztályvezető (Szociális és Munkaügyi Minisztérium)

 

(Az ülés kezdetének időpontja: 12 óra 04 perc)

Elnöki megnyitó, szavazás a napirendről

BÁNKI ERIK (Fidesz), a bizottság elnöke, a továbbiakban ELNÖK: Sok szeretettel köszöntöm a Sport- és turisztika bizottság tagjait, meghívott vendégeinket, illetve a napirend előadóit.

A mai bizottsági ülésünknek két napirendi pontja van. Elsőként a nemzeti ifjúsági stratégiáról szóló határozati javaslat általános vitára való alkalmasságáról kell döntést hozni a bizottságunknak, és amennyiben az egyebek napirendi pont között van valami megtárgyalandó, akkor azt vesszük utána számba. Kérdezem a bizottság tagjaitól, hogy van-e további napirendi javaslatuk. (Nincs jelentkező.) Amennyiben nincs, kérem a bizottság tagjait, hogy ha az általam írásban kiküldött napirendi pontokkal egyetértenek, kézfelemeléssel jelezzék. (Szavazás.) Ellenvélemény? (Szavazás.) Nincs. Tartózkodás? (Szavazás.) Nincs. A bizottság egyhangúlag elfogadta a napirendi javaslatot.

Megállapítom, hogy a bizottságunk határozatképes.

A nemzeti ifjúsági stratégiáról szóló határozati javaslat (H/9965. szám) (Általános vita)

Megkezdjük az első napirendi pont vitáját. A nemzeti ifjúsági stratégiáról szóló határozati javaslat általános vitára való alkalmasságáról kellene beszélnünk. A napirendi pont előadóit köszöntöm: Debreczy Márta szakmai főtanácsadót és Bánhídi Attila szakértő urat, Bauer Béla főosztályvezető urat a Szociális és Munkaügyi Minisztérium részéről. Kérem, hogy előterjesztőként a javaslattal kapcsolatos véleményüket mondják el.

Debreczy Márta szóbeli előterjesztése

DEBRECZY MÁRTA (Szociális és Munkaügyi Minisztérium): Köszönöm szépen. Ahogy szakállamtitkár asszony megérkezik a szomszéd bizottságból, ő fog válaszolni a képviselők kérdéseire.

Addig elmondanám a nemzeti ifjúsági stratégia elkészítésének a folyamatát nagyon röviden. 2007-ben az Országgyűlés úgy határozott a 95/2007-es október 31-i országgyűlési határozatban, hogy felkéri a kormányt, hogy nyújtsa be a nemzeti ifjúsági stratégiát. A Szociális és Munkaügyi Minisztériumban azonnal elkezdődött a munka, hogy elkészítsünk egy 15 évre szóló ifjúsági stratégiát.

Ennek két nemzetközi vonatkozása is volt ebben az időben. Az egyik, hogy az Európa Tanács pont ekkor monitorozta a magyar ifjúságpolitikát, és megállapításokat, javaslatokat készített, amit azonnal szerettünk volna hasznosítani. A másik, hogy az Európai Unióban is az ifjúsági stratégia elkészítésének a folyamata zajlott és 2009. április 27-én fogadta el az Európai Bizottság a következő évtized ifjúságpolitikájának új közösségi stratégiáját. Ez a három feladat volt az, aminek nekiültünk és először is egy 17 tagú munkacsoportot kért fel a minisztérium. Ebben a munkacsoportban az elmúlt 15-20 év legjelentősebb ifjúságpolitikus-tudós személyiségei voltak, akik elkészítették az első változatot.

A készítésnél még két alapvető követelményre figyeltünk. Az egyik, hogy folyamatosan nyomon követhető legyen a stratégia megvalósításának a folyamata. Ez a nyomon követhetőség egyrészt a monitoringrendszerre vonatkozik, a másik, hogy összhangot tudjunk teremteni az országos nagymintás ifjúságkutatások és a stratégiai cselekvési tervek között. Terveink szerint - legalábbis az országgyűlési határozati javaslatban így szerepel - a stratégia kétéves cselekvési tervekben valósulna meg, amelyben mindig a mindenkori kormányzat állapítja meg a prioritásokat és a négyévenkénti nagymintás ifjúságkutatással ellenőrizhetőek ezek a folyamatok. Igyekeztünk a lehető legnagyobb szakmai nyilvánosságot adni a stratégiakészítés folyamatának és már az első változatot, azonkívül, hogy felkerült a minisztérium és a Mobilitás Országos Ifjúsági Szolgálat honlapjára 2008 tavaszán, minden régióba elvittük az ifjúsági szakemberekhez. 300 részvevő volt ezeken a regionális vitákon, illetve több, mint 600 észrevétel érkezett a Mobilitás honlapjára.

Ezt követően egy rendkívül intenzív szakmai egyeztetési folyamat kezdődött meg, egyeztettünk több esetben a parlamenti politikai pártok ifjúsági szervezeteivel, az egyházak és a zsidó felekezet szakértőivel, az önkormányzati szövetségekkel és a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciájával, ifjúságkutatói műhelyekkel és ifjúsági szakértői szervezetekkel. Természetesen a társadalmi vitát követően az ott beérkezett javaslatokat mind a házon belül, mind a tárcák között szakmai egyeztetésre bocsátottuk, valamint közigazgatási egyeztetési folyamat eredményeként került önök elé az a stratégia, amelyet az országgyűlési határozati javaslatra szeretnénk benyújtani.

Még hozzátenném azt, hogy a stratégiaalkotás folyamán természetesen az összes olyan kormányzati, nemzet stratégiát is figyelembe vettük, amelyek vagy már elindultak vagy éppen kidolgozás alatt voltak. Ezeket a stratégiákat tulajdonképpen beépítettük, illetve hivatkoztunk rájuk. Ami alapvetően új és attól nemzeti ifjúsági stratégia, az elsősorban a szemléletmódja, másodsorban pedig azért, mert itt kap egyedül szerepet az ifjúsági szakma, az ifjúsági szakemberek és az ifjúsági civil szervezetek helyzetének a rendezése, ami a többi szakstratégiából hiányzik.

A stratégia átfogó célja az ifjúságban rejlő erőforrások kibontásának és az ifjúság társadalmi integrációjának az elősegítése. Az az újfajta szemléletmód, amit követni igyekeztünk, az pedig az, hogy az ifjúságra ne problémaként, hanem erőforrásként tekintsünk. Az eddig önök által elfogadott nemzeti stratégiák többé-kevésbé egy-egy konkrét probléma megoldására keresnek javaslatot. Ezért az ifjúsági megközelítés egyfajta horizontális megközelítés, ami megkívánja, hogy az ágazatközi megközelítést erősítsük, az ifjúság érdekeinek figyelembevételével, érvényesítésével hassunk az egyes szakpolitikákra.

A stratégiának vannak átfogó és specifikus céljai, a specifikus célok között jelentősebbek az ifjúsági korosztályok és közösségeik érvényesülésének az elősegítése, az ifjúsági szakma és az ifjúsági civil szervezetek munkájának a segítése, azonkívül az ifjúsági korosztály sikeres társadalmi integrációjához szükséges környezet fejlesztése. Három jelentős horizontális célt emelnék ki, amelyik mindegyik specifikus célt áthatja. Az esélyegyenlőség elősegítése, a magyarság és európaiság megélése, az élhető környezet biztosítása. Az esélyegyenlőség elősegítésén belül, hogy minden tevékenység, szolgáltatás, intézmény megtervezésekor tekintettel legyünk a hátrányos helyzetben lévők speciális szükségleteire, hogy a horizontális megközelítés mellett a szükséges és elengedhetetlen specifikus célokat is meghatározzuk. Az élhető környezet nagyon fontos a fenntartható fejlődés, a társadalmi jólét folyamatos növelését célozza.

Amikor előterjesztettük az Országgyűlés kérésére ezt az ifjúsági stratégiát, akkor mindannyian úgy dolgoztunk a szakértőkkel együtt, hogy végre megszülessen egy olyan dokumentum, amelyben az ifjúsági szempontok egy átfogó szempontot érvényesítenek és őszintén reméljük, hogy ez a segítő szándék a parlamenti vitában is meg fog valósulni és végre megszületik egy olyan dokumentum, amely a fiataloknak, az ifjúsági szakmának, a civil önkormányzati szervezeteknek hosszú ideje meglévő kívánsága. Köszönöm szépen és várjuk a kérdéseket, megjegyzéseket.

Vita

ELNÖK: Köszönöm szépen. Van-e még esetleg a tárcának kiegészíteni valója? (Nincs jelentkező.) A képviselő hölgyé és uraké a szó. Ki az, akinek kérdése vagy észrevétele van az előttünk fekvő határozati javaslattal kapcsolatban? Páva Zoltán képviselő úr, öné a szó.

PÁVA ZOLTÁN (MSZP): Köszönöm a szót elnök úr. Tisztelt Bizottság! Kedves Vendégeink! Hadd mondjam el, hogy alapvetően jónak tartom én ezt az anyagot, azt sajnálom, hogy nem jelenik meg hangsúlyosabban ebben az anyagban a sporttal való foglalkozás. Mi nagyon sokat foglalkozunk a bizottság nevéből fakadóan is az ifjúság helyzetével, az utánpótlás, a diáksport helyzetével, bármelyik stratégia alapvetésekre épít, bármelyikbe be lehet illeszteni a sport meghatározó szerepét. Azt javasolnám elnök úr - nyilván a vitában majd teszünk módosító javaslatokat -, hogy erre hívjuk fel a bizottsági véleményt elmondó kollégák figyelmét, hogy erről feltétlen szóljon, hogy szeretnénk néhány szóval a sportot is szerepeltetni az ifjúsági stratégiában. Köszönöm szépen.

ELNÖK: Köszönöm képviselő úr. További hozzászólási igény? (Nincs jelentkező.) Amennyiben nincs, én élnék ezzel a lehetőséggel. 2002-ben az akkori Ifjúsági és Sportminisztérium által volt előkészített törvényjavaslat. Egy ifjúsági törvényt kívánt megalkotni az Orbán-kormány, ennek az előkészítő munkálatai el is készültek, a kormányváltást követően azonban az akkor hivatalba lépő Medgyessy-kormány ezt a fiókjába helyzete, elég jó mélyre, aztán ezzel nem is történt semmi. Egészen addig, amíg 2007-ben a parlament már érezte, hogy sürget a dolog és csak foglalkozni kéne valamit a fiatalok helyzetével, akkor született az a határozat, miszerint ifjúsági stratégiát kell alkotni.

Maga a szakmai munka egyébként, ami elkészült, szerintem alapos. Jó néhány pontján látom a kapcsolódást az akkori törvényhez, tehát mondhatom azt, hogy néhány pillérét a stratégia megalkotói átvették és arra építkeztek, szerintem ez szerencsés, illetve az a szakmai stáb, amelyet létrehoztak és az egyeztetéseket lefolytatták, szerintem az rendben lévő.

Nekem a következő aggályom van: a most regnáló kormány két olyan stratégiát terjesztett már elő, amelyek mögött egyébként kellő szakmai és politikai egyeztetés is volt, ez a turizmus és a sportstratégia. Mindkettőnek nagy támogatottsága volt, az egyikről maga a parlament is szavazott, a sportstratégiát, ha jól emlékszem, 350 körüli igenszavazattal fogadta el, a nemzeti turizmus stratégiát, csak a kormány fogadta el. A bajom az, hogy egyetlen stratégiából sem valósult meg gyakorlatilag semmi az elmúlt időszakban. Amikor stratégiát alkotunk, az viszonylag könnyű dolog, hiszen megfogalmazunk célokat, amelynek a teljesítésére még határidőket is előírunk, azonban, amikor mögé kell tenni a pénzügyi hátteret és le kell bontani a stratégiát programokra, és a programok megvalósítása mögé költségvetési fedezetet kell rakni, no, ott szokott általában elfogyni a tudomány.

Nekem az a határozott álláspontom és a Fidesz munkacsoportjának az a véleménye, hogy az ifjúsági ügyek annál sokkal fontosabbak, minthogy egy olyan stratégia döntsön róluk, amely megint kirakatnak készült. Mi azt gondoljuk továbbra is, mint ahogy 2002-ben is gondoltuk, hogy törvényre van szükség ahhoz, hogy azt végre is lehessen hajtani. Tehát én magam azt gondolom, hogy ez a stratégia szakmailag kiváló kiindulópontja vagy alapja lehet egy törvénynek, de nem stratégiát kell alkotni ebben a tárgykörben, hanem a parlamentnek olyan törvényt kell hoznia, amelynek a végrehajtása alól a mindenkori politikai döntéshozók nem tudnak kibújni.

Nagyon fontos kérdés olyan szinten, hogy az Európai Bizottság is állást foglalt ebben az ügyben. Azt gondolom, hogy ha látjuk a statisztikai adatokat, amelyeket maga a stratégia is hoz magával, elszomorítóak, tehát látszik az, hogy nagyon nagy a baj és viszonylag gyorsan kellene intézkedni annak érdekében, hogy majd 10-15 év múlva ennek legyen érezhető hatása, én ezzel maximálisan egyetértek, rövidebb távra nincs értelme gondolkodni. Azonban az az aggályunk a két említett korábbi stratégia végrehajtásának problémái miatt, hogy ez kevés.

Tehát a helyzet súlyosabb annál, az érdekcsoport fontosabb társadalompolitikai értelemben is annál, hogy egy sima stratégia foglalkozzon ezzel az üggyel. Ifjúsági törvényt kell alkotni és ha ennek a kormánynak nem sikerül, mi mindenképpen azt tervezzük, hogy 2010-ben a parlament elé terjesztjük azt az ifjúsági törvényt, amit reményeink szerint abban az évben el is tud majd fogadni a parlament.

Tehát így ennek a stratégiának az általános vitára való alkalmasságával nem értünk egyet. Még egyszer mondom: nem szakmai kifogásunk van, hanem politikai, kevésnek tartjuk ezt a mostani helyzetben.

Világosi Gábor képviselő úr, öné a szó.

DR. VILÁGOSI GÁBOR (SZDSZ): Köszönöm elnök úr. Elővezetném a szintézist. (Derültség.) Véleményem szerint abban egyezik a véleményem az elnök úréval, hogy bizony a megalkotott stratégiák igazából nem valósultak meg, illetve annak alapján az életben ez nem realizálódott. Hogy ezt elkerüljük, az ifjúsági stratégiánál én is szükségesnek tartom, hogy ez majd adott esetben törvény formájában is megjelenjen, de nem úgy fogalmaznék, hogy vagy-vagy, hanem és. Tehát egy igazán jó törvény ilyen szintű, ilyen terjedelmű, ilyen óriási területet átfogó törvény akkor lehet jó szerintem, hogy ha előtte egy stratégia készül el. Én ezt az álláspontot képviseltem annak idején a sportstratégiánál is, ahol ugye vita volt, hogy a stratégia legyen-e előbb vagy a törvény. De hát én szükségesnek tartom és önmagában véve - az előttünk lévő stratégiát - jónak, erre kell, hogy ráépüljön egy olyan törvény, ami valóban a konkrétumokkal foglalkozik és elősegíti azt, kikényszeríti azt, hogy ez a stratégia valóban megvalósuljon. Páva Zoltán képviselő úrral pedig maximálisan egyetértek, hol szerepeljen a sport, hogy ha nem az ifjúsági stratégiában. Jóval nagyobb és konkrétabb módon kellene megjelennie a sportnak mint területnek minden szempontból. Nagyon jól tudjuk, rengeteg ággal összefügg a sport, hát ha korosztályt nézünk, akkor igazából magától értetődik az ifjúsággal való kapcsolata. Köszönöm szépen.

ELNÖK: Köszönöm képviselő úr. Van-e további hozzászólási igény? (Nincs jelentkező.) Az előterjesztők esetleg kívánnak-e reagálni az elhangzottakra? Megadom a szót Bauer Béla főosztályvezető úrnak.

BAUER BÉLA (Szociális és Munkaügyi Minisztérium): Köszönöm szépen a lehetőséget.

Először a sport stratégiában való szerepeltetéséről. Ez egy olyan stratégia, aminek az első változatában jóval nagyobb hangsúlyt kapott a sport. Ezt tudniuk kell. A különböző viták során viszont azok a szervezetek, civil szerveződések, amelyek részt vettek a vitában, ezt a fajta szerepet picit háttérbe tolták. Ugyanakkor látni kell, hogy a nemzeti sport stratégiával, ami már létezik, vannak kapcsolódási pontok. Az volt a szakértők véleménye, hogy a sporttal kapcsolatos elvárásokat a cselekvési tervben lesz érdemes megjelentetni folyamatosan, aminek több oka is van. Ha már itt adatokról van szó, akkor a legutóbbi, 2008-as nagymintás ifjúságkutatás újra megjelentette azt a problémát, ami 2000 óta jelen van a magyar társadalomban. A fiataloknak csupán 20 százaléka az, aki el tud jutni a sporthoz. Ez borzasztó kevés, Franciaországban, Németországban ez 50 százalékát jelenti a fiataloknak. Meg kell nézni az ottani sportágak válogatottjait, hogy honnan építkezik. Az ifjúsági stratégiában valóban hangsúlyt kell erre helyezni. Én nem tudok a minisztérium nevében beszélni, de szakértőként azt tudom mondani, hogy abszolút befogadhatóak azok az ötletek, vélemények, amelyek a sport szerepét erősítik abban, hogy a fiatalok mobilabbak és alkalmazkodóképesebbek legyenek.

DEBRECZY MÁRTA (Szociális és Munkaügyi Minisztérium): Akkor én reagálnék a megjegyzésre az ifjúsági törvény kapcsán. Köztisztviselőként azt tesszük, amit a politika, illetve az Országgyűlés nekünk megmond. Valóban 2002-ben nem sikerült az ifjúsági törvény, 2006-ban is volt egy törekvés arra, hogy megszülessen és természetesen 2006 után is szakmai kérés és igény volt arra, hogy megszülessen az ifjúsági törvény, de azt lehetett látni, hogy kormányváltástól kormányváltásig mindig eltelik egy bizonyos idő, mire megérik arra a helyzet, hogy együtt tudjon a szakma minden politikai hátszél nélkül közösen gondolkozni. A Világosi képviselő úr által vázolt gondolatmenetnél döntött a szakma és erre kaptunk megbízást és felhatalmazást mint köztisztviselők. Valóban nagyon bízunk abban, hogy ennek el fog jönni az ideje, hogy a stratégia mentén az elfogadott, közös minimumcélok mentén ifjúsági törvény szülessen. Az Ifjúsági bizottságban is felvetette egy képviselő úr az ifjúsági törvény szükségességét és Török Zsolt képviselő úr azt mondta, hogy ők messzemenően támogatják ezt a javaslatot. A törvényalkotás az Országgyűlés feladata és mi szeretettel várjuk a lehetőséget, hogy együtt dolgozzunk ebben.

A cselekvési terv: minden stratégia annyit ér, amennyi megvalósul belőle. Az országgyűlési javaslatban benne van, hogy az első két évre szóló cselekvési tervet december 31-ig dolgozná ki a kormány, amennyiben erre felhatalmazást kapunk az országgyűlési határozatban és azért született meg az a közös javaslat, hogy a cselekvési tervek két évre vonatkozzanak, amelyek konkrét feladatot, határidőket és felelősöket határoznak meg. A mindenkori költségvetés és a mindenkori kormány prioritásainak tükrében és mentén sokkal rugalmasabban lehet alkalmazkodni a gazdasági, politikai, társadalmi viszonyokhoz, amelyek mindig új kihívásokat fogalmaznak meg. Köszönöm szépen.

Határozathozatal

ELNÖK: Köszönjük a kiegészítéseket. Kérdezem ezután a bizottság tagjait, hogy ki az, aki a határozati javaslatot általános vitára alkalmasnak ítéli meg. (Szavazás.) Tizenegy. Ki az, aki nem ért egyet ezzel? (Szavazás.) Hét. Ki tartózkodott? (Szavazás.) Nincs ilyen. Tehát a bizottság többsége általános vitára alkalmasnak tartja a nemzeti ifjúsági stratégiáról szóló határozati javaslatot.

Kérdezem, hogy előadóként ki fogja képviselni a parlamentben a bizottsági álláspontot. Holnap 9 órakor kezdődik az általános vitája. (Közbeszólás a kormánypárt részéről: Pál Béla!) Jó. És jó neki, vagy beszéltetek vele erről? (Derültség.) Ki támogatja Pál Bélát? (Szavazás.) A döntés egyhangú.

Köszönöm az előterjesztőknek, hogy megjelentek a bizottság ülését. Az első napirendi pontot lezárjuk.

Egyebek

Kérdezem, hogy az egyebek között van-e valakinek észrevétele, javaslata. Világosi Gábor képviselő úr!

DR. VILÁGOSI GÁBOR (SZDSZ): Most, hogy egy kicsit lelohadtak a labdarúgással kapcsolatos reményeink, de hát mégis csak nagy siker, hogy a BL-ben szereplünk és tudom, hogy rendezetlen, mert hol kapunk, hol nem kapunk, hol kuncsorogni, könyörögni kell jegyekért, én azt kérném, hogy az elnök úr vegye fel a kapcsolatot az illetékesekkel. Természetesen nem díjmentesen, díj ellenében, csak egy bizonyos kvótát, ha rendelkezésünkre bocsátanak, néha nem kellene valóban méltatlan helyzetbe kerülnünk, hogy jegyekhez jussunk.

ELNÖK: Köszönöm. Egy kiegészítés csak: tettünk erre egy kísérletet. Az MLSZ biztosított is jegyet számunkra, amit fizettek a képviselőtársaim, egy dolog történt: duplajegyet nyomtak, tehát mindenkinek a helyén ültek, sőt van, akinek (Közbeszólások: Tripla!) tripla. Szervezési hiányosságok vannak még, gyakorlatilag mindenkinek a helyén ültek abban a páholyban, amire az MLSZ jegyet biztosított. (Derültség.) Horváth Klára képviselő asszonyé a szó. (Horváth Klára: Ugyanezt akartam mondani.) Én ezt levélben fogom jelezni az MLSZ-nek, mert tényleg méltatlan helyzet. Tényleg úgy kértünk jegyet, hogy ne kelljen kuncsorogni, kifizették a képviselők, minden rendben volt, és erre ott ültek a helyünkön, úgyhogy ez azért több, mint felháborító. Van-e még az egyebek között valakinek mondandója? Szalay Ferenc képviselő úr!

SZALAY FERENC (Fidesz): Az elmúlt bizottsági ülés tapasztalata alapján mondanám: azon a bizottsági ülésen én kimondottan kellemetlenül éreztem magam, mert egészen másról beszéltünk, mint amiről készültünk. Nem lenne baj, ha magunk között beszélnénk akár erről a 6:5, meg utánpótlás, meg bármilyen kérdésről, de szerintem az unió képviselőinek is kicsit furcsa volt, hogy mi beszélgettünk a kistelepülések labdarúgó pályáiról, nem tudom, hogy miről... pedig ez egy nagyon komoly stratégiai kérdés, hogy az unió hogyan kezeli a sportját. Tehát én akár vissza is térnék még egyszer erre a dologra, akár így összességében is, de részeiben is, mert nagyon fontos dologról van szó és én úgy éreztem, hogy szétfolyt a dolog és nem tudtuk pontosan elmondani, amit egyébként szerettünk volna és amiben tudnánk segíteni. Bár elnök úr biztos jobban tudja, hogy mi volt a véleményük utána az unió képviselőinek, de lehet, hogy udvariasak voltak és nem mondták el, de én nagyon úgy éreztem, hogy nem volt az az egyenes vonal, mint amit szoktunk tudni.

ELNÖK: Az a helyzet, hogy előterjesztést én magam sem kaptam egészen az ülésig. Azt tudtam, hogy nagyjából miről lesz szó. Tudjuk folytatni ezt az ügyet, mert valószínű, miután mindkét bizottság tagjai és az előterjesztők is az ülésen támogatták, hogy legyen egy olyan konferencia, ahol az Európai Unió valamennyi parlamentjének szakbizottságai részt vesznek és ha minden igaz, akkor ez október 22-én lesz. Még Katona Bélával kell lepontosítanom, hogy a parlament ebben milyen szerepet vállal. Szerintem arra az ülésre olyan mélységű anyagot fogunk kapni, amit érdemes a bizottság előtt újra tárgyalni. Én azt behoznám újra és erről tudunk egy következő körben újra tárgyalni. Egyébként nagyon illedelmesek voltak, mert nem emlegették fel ezt a kérdést a későbbiekben, tehát rendeződtek a sorok, nem volt ebből probléma. Van-e még valakinek mondandója? (Szalay Ferenc: Tehát végül is rendben volt?) Rendben, sikeresen zártuk, maradhatunk ennyiben.

Köszönöm szépen mindenkinek a megjelenést, a bizottsági ülést bezárom. Mindenkinek további szép napot kívánok.

(Az ülés befejezésének időpontja: 12 óra 30 perc)

 

Bánki Erik

 

a bizottság elnöke

Jegyzőkönyvvezető: Lajtai Szilvia