STB-20/2009.
(STB-91/2006-2010.)
Jegyzőkönyv*
az Országgyűlés Sport- és turisztikai bizottságának
2009. szeptember 29-én, kedden 09.09 órakor
a Képviselői Irodaház 520. számú tárgyalójában
megtartott üléséről
Tartalomjegyzék
A bizottság részéről *
Megjelent *
Helyettesítési megbízást adott *
Meghívottak részéről *
Hozzászólók *
Elnöki megnyitó, szavazás a napirendről *
A Magyar Köztársaság 2010. évi költségvetését megalapozó egyes törvények módosításáról szóló törvényjavaslat (T/10679. szám) (Általános vita) *
Dr. Somogyi Andrea szóbeli kiegészítője *
Határozathozatal *
A Magyar Köztársaság 2010. évi költségvetéséről szóló törvényjavaslat (T/10554. szám) (Általános vita) *
Dr. Somogyi Andrea szóbeli kiegészítője *
Szabó Zoltán szóbeli kiegészítője *
Körmendi Gábor szóbeli kiegészítője *
Vita *
Határozathozatal *
A nemzeti ifjúsági stratégiáról szóló határozati javaslat (H/9965. szám) (Módosító javaslatok megvitatása) *
Az egyéni vállalkozóról és az egyéni cégről szóló törvényjavaslat (T/10677. szám) (Általános vita) *
Sáriné dr. Simkó Ágnes szóbeli kiegészítője *
Határozathozatal *
Az egyéni vállalkozóról és az egyéni cégről szóló 2009. évi ... törvénnyel és a megtakarítások ösztönzésével összefüggő törvénymódosításokról szóló törvényjavaslat (T/10676. szám) (Általános vita) *
Szatmári László szóbeli kiegészítője *
Határozathozatal *
Egyebek *
Napirendi javaslat
1. A Magyar Köztársaság 2010. évi költségvetését megalapozó egyes törvények módosításáról szóló törvényjavaslat (T/10679. szám) (Általános vita)
2. a) A Magyar Köztársaság 2010. évi költségvetéséről szóló törvényjavaslat (T/10554. szám) (Általános vita)
b) Az Állami Számvevőszék véleménye a Magyar Köztársaság 2010. évi költségvetési javaslatáról (10554/1. szám)
3. Az egyéni vállalkozóról és az egyéni cégről szóló törvényjavaslat (T/10677. szám) (Általános vita)
4. Az egyéni vállalkozóról és az egyéni cégről szóló 2009. évi ... törvénnyel és a megtakarítások ösztönzésével összefüggő törvénymódosításokról szóló törvényjavaslat (T/10676. szám) (Általános vita)
5. A nemzeti ifjúsági stratégiáról szóló határozati javaslat (H/9965. szám) (Módosító javaslatok megvitatása)
6. A bizottság 2009. II. félévi munkatervének elfogadása
7. Egyebek
Az ülés résztvevői
Elnököl: Bánki Erik (Fidesz), a bizottság elnöke
Pál Béla (MSZP), a bizottság alelnök
Szijjártó Péter (Fidesz), a bizottság alelnöke
Koscsó Lajos (MSZP)
Mohácsi József (MSZP)
Dr. Nagy Imre (MSZP)
Nagy Jenő (MSZP)
Dr. Tóth József (MSZP)
Becsó Zsolt (Fidesz)
Hadházy Sándor (Fidesz)
Lasztovicza Jenő (Fidesz)
Dr. Világosi Gábor (SZDSZ)
Dr. Gyenesei István (független)
Lengyel Zoltán (független)
Helyettesítési megbízást adott
Szijjártó Péter (Fidesz) távozása után Becsó Zsoltnak (Fidesz)
Dr. Horváth Klára (MSZP) Koscsó Lajosnak (MSZP)
Páva Zoltán (MSZP) Pál Bélának (MSZP)
Tóth József (MSZP) Mohácsi Józsefnek (MSZP)
Kovács Ferenc (Fidesz) Hadházy Sándornak (Fidesz)
Szalay Ferenc (Fidesz) Lasztovicza Jenőnek (Fidesz)
Lengyel Zoltán (független) távozása után dr. Gyenesei Istvánnak (független)
Dr. Somogyi Andrea osztályvezető (Pénzügyminisztérium)
Szabó Zoltán (Pénzügyminisztérium)
Körmendi Gábor (Állami Számvevőszék)
Debreczy Éva szakmai főtanácsadó (Szociális és Munkaügyi Minisztérium)
Sáriné dr. Simkó Ágnes főosztályvezető (Pénzügyminisztérium)
Dr. Susán Judit fogalmazó (Pénzügyminisztérium)
Szatmári László főosztályvezető-helyettes (Pénzügyminisztérium)
(Az ülés kezdetének időpontja: 09 óra 09 perc)
Elnöki megnyitó, szavazás a napirendről
BÁNKI ERIK (Fidesz), a bizottság elnöke, a továbbiakban ELNÖK: Sok szeretettel köszöntöm a Sport- és turisztika bizottság tagjait, meghívott vendégeinket, illetve a napirend előadóit. A napirendi javaslatot írásban kiküldtük a képviselőknek. Kérdezem, van-e változtatási javaslatuk. (Nincs jelentkező.) Nincs. Amennyiben nincs, kérdezem, hogy ki az, aki elfogadja a mai ülésre szóló meghívó napirendi pontjait. (Szavazás.) Egyhangú igen. Köszönöm szépen. A jelenléti ív alapján megállapítom, hogy a bizottság határozatképes, és egyhangú döntéssel fogadta el a mai napirendjét.
Elsőként a Magyar Köztársaság 2010. évi költségvetését megalapozó egyes törvények módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitára való alkalmasságáról kell határoznunk. Köszöntöm az előterjesztőket és megadom a szót, amennyiben van szóbeli kiegészítésük a törvényjavaslathoz.
Dr. Somogyi Andrea szóbeli kiegészítője
DR. SOMOGYI ANDREA (Pénzügyminisztérium): Tisztelt Bizottság! Dr. Somogyi Andrea vagyok a Pénzügyminisztérium részéről. Először a megalapozó törvényjavaslatról szeretnék néhány gondolatot mondani. Az Alkotmánybíróság döntött a 4/2006 II. hó 15-i határozatában, hogy a költségvetési törvényjavaslatot önállóan kell benyújtani, emiatt szükséges a költségvetési megalapozó törvényjavaslatok benyújtása. A 2010. évi költségvetési törvényjavaslat is tiszta költségvetési törvényjavaslat.
Maga a megalapozó törvénycsomag 41 törvénymódosítást tartalmaz. Kiemelném azt a párat, ami egy nagyobb horderejű módosítás. Ilyenek a foglalkoztatási törvények, tehát a köztisztviselői törvény módosítása, az ügyészségi szolgálati jogról szóló törvény módosítása, a bírák jogállásáról szóló, amely egységesíti a kafetéria-elemeket.
Az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény is módosul. Ennek egyrészt oka a törzskönyvi nyilvántartások pontosítása, hiszen hatályba lépett a költségvetési szervek jogállásáról szóló törvény, másrészt ellenőrzési feladatok pontosítása, illetőleg a kezességvállalás szabályainak szintén pontosító jellegű módosítását tartalmazza a javaslat.
Továbbá a nagyobbakat emelném ki: a szociális törvény módosítása, az oktatási törvény módosítása és ami a bizottság szempontjából fontos, a sporttörvény módosítására is javaslatot tesz a törvényjavaslat. Amennyiben kérdésük van, szívesen állunk rendelkezésre. Vagy bármelyik törvénymódosításról elmondjuk, hogy mit tartalmaz.
ELNÖK: Köszönöm szépen a kiegészítést. Kérdezem a bizottság tagjaitól, hogy van-e kérdésük, esetleg észrevételük a törvényjavaslattal kapcsolatban. (Nincs jelentkező.) Amennyiben nincs, kérdezem, hogy ki az, aki általános vitára alkalmasnak tartja a 2010. évi költségvetést megalapozó egyes törvények módosításáról szóló törvényjavaslatot. (Szavazás.) Tizenkettő. Ki az, aki nem tartja alkalmasnak? (Szavazás.) Hét. A bizottság többségi szavazással általános vitára alkalmasnak tartotta a törvényjavaslatot.
Áttérünk a második napirendi pontra, melynek a) pontjaként a 2010. évi költségvetésről szóló törvényjavaslat általános vitára való alkalmasságáról kell tárgyalnunk, illetve itt tárgyaljuk az Állami Számvevőszék véleményét, amely a Magyar Köztársaság 2010. évi költségvetéséről szól. Elsőként akkor a Pénzügyminisztérium képviseletében megadom a szót Somogyi Andrea osztályvezető asszonynak.
Dr. Somogyi Andrea szóbeli kiegészítője
DR. SOMOGYI ANDREA (Pénzügyminisztérium): Köszönöm szépen. Tisztelt Bizottság! A 2010. évi költségvetést megalapozó törvényjavaslat a 2010. évi költségvetési törvényjavaslathoz szorosan kapcsolódik. A 2010. évi költségvetési törvényjavaslat már a takarékos állami gazdálkodásról és a költségvetési felelősségről szóló 2008. évi LXXV. törvény alapján készült el, ezért a törvényjavaslat az előző évekhez képest egy kicsit átalakult. Más lett a mellékletek rendszere és a prezentáció ennek megfelelően változik.
Néhány szót szólnék a gazdaságpolitikáról. Majd röviden egy kis sportösszefoglalót tartanánk, és utána Szabó Zoltán kollégám a turisztikáról szólna. Ha ez így megfelel.
ELNÖK: Köszönöm szépen.
DR. SOMOGYI ANDREA (Pénzügyminisztérium): Tehát a makrogazdasági folyamatok alakulásánál mindenképpen fel kell arra hívni a figyelmet, hogy a 2009 augusztusi információk alapján születtek meg azok az előrejelzések, amelyek a világgazdaságra és az EU-ra vonatkoztak. Ezért a makrogazdasági mutatók a szokotthoz képest némi bizonytalanságot hordoznak magukban. Összességében 2010-ben a GDP 1 százalék körüli csökkentése várható. Azonban fokozatosan érvényesülni kezdenek a munkáltatói járulékcsökkentési, illetve egyéb foglalkoztatást bővítő hatások, ezért körülbelül fél százalékkal fog növekedni a foglalkoztatottak száma az év második felében, viszont ez nem tudja ellensúlyozni összességében a csökkenést, ezért jövőre éves szinten 1 százalék körüli létszámcsökkentés valószínűsíthető. Az infláció az év egészében 4,1 százalék körül várható.
Fontos megemlíteni, hogy a 2010-es év a konvergenciaprogramban kitűzött hiánypálya miatti állapot, ezért 2010-re az államháztartás eredményszemléletű hiánya a GDP 3,8 százalékában várható. A kiadáscsökkentő intézkedéscsomagban sor kerül többek között a gyermekgondozási segély időtartamának lerövidítésére, a családi pótlék jogosultsági korhatárának csökkentésére, illetve a közszférában változatlan bruttó keresettömeg alakul.
A 2010. évi költségvetési törvényjavaslat tartalmazza az európai uniós kapcsolatokat is. A korábbi évekhez hasonlóan főszabályként mind a bevételek, mind a kiadások elszámolásra kerülnek. Szükséges azonban megemlíteni azokat a kivételeket is, amelyek nem tartalmazzák a költségvetést, hiszen ezek nagy része az Európai Bizottság közvetlen döntésétől függ, nem társul hozzá nemzeti finanszírozás.
A sportról a következőket szeretném mondani. A sport 2010. évi összes fejezeti kezelésű előirányzatának összege 12,2 milliárd forintot tesz ki. Ez a 2009. évi eredeti előirányzathoz képest 173 milliárd forintos csökkenést mutat, azonban a 2009. évi záró előirányzathoz képest mintegy egymilliárd forintos többletet. E többlet egy része a Forma-1 Magyar Nagydíj jogdíjának kifizetésével kapcsolatos, hiszen egyrészt a jogdíj összege évente 10 százalékkal emelkedik, másrészt pedig ezt USA dollárban szükséges kifizetni. Így a Forma-1 Magyar Nagydíj teljes támogatási összege 4 milliárd 178,5 millió forint. Az utánpótlás-nevelési feladatokra összességében 1,6 milliárd forint áll rendelkezésre. Ez a 2009. évi eredeti előirányzathoz képest 238 millió forintos csökkenést mutat.
A versenysportra, a köztestületek támogatására, illetve a közalapítványok támogatására mintegy kétmilliárd forintot tartalmaz a 2010. évi költségvetési törvényjavaslat.
Sportteljesítmények elismerésére és megbecsülésére 1,9 milliárd forintot irányzott elő a javaslat. Szabadidősport-programokra összességében 322,3 millió forint áll rendelkezésre. Létesítményfejlesztési programokra, amelyekbe beletartoznak a ppp-szolgáltatási díjfizetési kötelezettségek, összességében mintegy kétmilliárd forint áll rendelkezésre.
Kérem, hallgassák meg a kollégám turisztikai összefoglalóját. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm. Most következik Szabó Zoltán úr.
Szabó Zoltán szóbeli kiegészítője
SZABÓ ZOLTÁN (Pénzügyminisztérium): Én is tisztelettel köszöntöm a bizottság tagjait és a következő pár percben a turisztikai célelőirányzat 2010. évi lehetőségeiről beszélnék.
Az előirányzott jövő évi javasolt kiadási főösszeg mintegy 5,6 milliárd forint, ami a 2009. évi eredeti előirányzat mértékét ugyan nem éri el, ám, ha figyelembe vesszük az idei év elején történt takarékossági intézkedéseket, akkor a 2009-ben ténylegesen rendelkezésre álló előirányzat értékét már megőrzi a 2010. évi javasolt összeg.
Ezt a jelenlegi helyzetben mindenképpen előnynek kell tekinteni, különösen más előirányzatokhoz képest. Fontos kiemelni azt is, hogy a költségvetési törvényjavaslat előkészítése során a turisztikai célelőirányzat mintegy 410 millió forint többletforráshoz jutott, ami ugyancsak a turisztikai ágazat kormány által elismert fontosságát jelzi.
Ami az előirányzat támogatási célok közötti megosztását illeti, marketing- és promóciós feladatok támogatását szolgálná jövőre 4,6 milliárd forint, ez a 2009. évi előirányzatnál 50 millió forinttal több, amit a nemzetközi verseny fokozódása, illetve a közvetlen forgalom- és adóbevétel-növekedési hatás is indokol. A nagyrendezvények támogatására 200 millió forint keret áll majd rendelkezésre, ami megegyezik a 2009-ben felhasznált összeggel.
Szakmaspecifikus célok megvalósítása részeként a Budapesti Tavaszi Fesztivál támogatására, illetve a nemzeti turizmusfejlesztési stratégia aktuális intézkedéseire 590 millió forint lenne a tervezett összeg, ami 15 millió forinttal több az idén rendelkezésre álló keret miatt.
Végül az előirányzat működtetésére 215 millió forint szolgálna, ami ugyan kevesebb az idei 285 millió forintnál, de ez a pályázatok aktuális lefutásához igazodna, másfelől a hatékonyabb feladatellátást is szolgálná. A turisztikai előirányzat hazai forrásait egészítik ki az Európai Unió által biztosított források a regionális operatív programok keretében, melyhez a szükséges társfinanszírozást a hazai költségvetés 2010-ben is jelentős mértékben biztosítja. A 2009-2010 évi akciótervi időszakban mintegy 90 milliárd forint támogatás áll rendelkezésre vonzerőfejlesztésre, befogadóképesség javítására, illetőleg desztinációmenedzsment szervezetek támogatására.
Mindezek alapján úgy érzem, elmondható, hogy a 2010. évi költségvetési törvényjavaslat a jelenlegi körülmények között is biztosítja a nemzeti turizmusfejlesztési stratégiában megfogalmazott célok időarányos teljesítését és hozzájárul a turizmusnak a foglalkoztatásban és jövedelemtermelésben is betöltött szerepe révén a jelenlegi gazdasági és költségvetési helyzetből való kilábaláshoz. Erre való tekintettel kérnénk a tisztelt bizottságot, hogy a költségvetési törvényjavaslat parlamenti általános vitára való alkalmasságát támogassa. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Kérem az Állami Számvevőszék képviselőjének szóbeli kiegészítését.
Körmendi Gábor szóbeli kiegészítője
KÖRMENDI GÁBOR (Állami Számvevőszék): Jó napot kívánok én is! Szeretettel köszöntöm a bizottság tagjait. Az Állami Számvevőszék viszonylag nehéz körülmények között alkotta meg a véleményét a költségvetésről, tudja mindenki, hogy ez milyen ütemben folyt. Lényegében azt kell mondanunk, hogy összességében tekintve a Számvevőszék úgy gondolja, hogy amennyiben a gazdasági makropálya azokon az alapokon fog alakulni, amit a törvénytervezet feltételez, akkor ezek a számok teljesíthetőek.
Azt hozzá kell tenni, hogy az Állami Számvevőszék nem vizsgálja, ez nem is feladata, a társadalmi hatásokat, amelyek tökéletesen kívül áll a mi vizsgálati körünkön. Azt viszont meg kell jegyezni, hogy erre vonatkozó hatástanulmányokat és különböző vizsgálatokat nem találtunk a tervezés vizsgálata folyamán.
Az mindenképpen látható, hogy természetesen komoly feszültség van a finanszírozási lehetőségek és a feladatok között. Maga a makropálya is eléggé feszített és a legnagyobb kockázat ebben a világgazdasági válság, amelyik azért nem ért teljesen véget.
A helyi önkormányzatok esetében - hogy áttérjek a sportra kicsit - a sport hasonlóan sok más ágazathoz végül is megszenvedi azt a kényszert, amit ez a költségvetési tervezet teljesít és a sportra fordítandó lehetőségek kisebbek. A mi véleményünk szerint valamivel kisebbek a turisztikára fordíthatóak is, tehát egy picit kevésbé vagyunk derűlátóak, mint a Pénzügyminisztérium.
Összességében azt kell mondanunk, hogy alapvetően ezekkel a komoly kockázatokkal ez a költségvetés végül is teljesíthető. Köszönöm.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Kérdezem a képviselőtársaimat, hogy a költségvetési törvényjavaslathoz van-e véleményük, észrevételük. Gyenesei István képviselő úr.
DR. GYENESEI ISTVÁN (független): Először csak a sporttal kapcsolatosan kérdeznék, a versenysportnál egy, a versenysportot kiegészítő felsorolás is elhangzott és egy kerek szám, kétmilliárd forint. Kérdezem, hogy ez 2009-hez viszonyítva - nem hangzott el viszonyszám - mit mutat.
ELNÖK: További kérdések vannak-e esetleg? Nagy Imre képviselő úr, öné a szó.
NAGY IMRE (MSZP): Köszönöm a szót elnök úr. Arra szeretnék rákérdezni - elhangzott itt a 16 milliárdos szám a turisztikai előirányzattal kapcsolatban -, hogy a költségvetés egyéb számai milyen jellegű és nagyságrendű turisztikai érintettségű összegeket tartalmaznak. Gondolok itt arra, hogy igen sajnálatos módon látszik, hogy a korábbi idegenforgalmi adóosztás egy forinttal van tervezve, de mekkora ennek az éves tervezett mértéke.
Vagy ugyanúgy szeretném megkérdezni, hogy a személyszállítás kiegészítéséhez adható-e pénz. Hiszen annak 40-50 százalék közötti turisztikai felhasználása történik meg a valóságban, tehát milyen olyan összegek vannak még a költségvetésben, amelyek turisztikai célúak és nyilván nem tartoznak bele ebbe.
ELNÖK: Köszönöm. Hadházy Sándor képviselő úr!
HADHÁZY SÁNDOR (Fidesz): Köszönöm a szót elnök úr. Tisztelt Kormányképviselők! Azt szeretném mondani, hogy tudjuk azt, hogy a turisztikai desztinációs menedzsmentpályázatok már többször el lettek halasztva, de talán decemberre aktuálisak lehetnek. A kiírás szelleme azt tartalmazza, hogy az önkormányzatok, illetve a pályázatokon részt vevők a turisztikai bevételeikből tudják majd működtetni ezeket az irodákat. A kérdésem az, hogy a turisztikai államtitkár úr hogyan látja, a jövőben a lecsökkentett kormányzati támogatás - tehát, hogy a plusz két forintot elfelezik és egy forint lesz belőle - fedezetet biztosít-e majd arra, hogy ezek a TDM-ek felálljanak és normálisan működjenek.
Illetve azt szeretném megkérdezni, hogy mi a véleménye: egyáltalán lesznek-e pályázók ennek tükrében a TDM-ekre, mert mint tudjuk, az állam ki akar vonulni - szerintem helyesen - a marketingterületről és ezt szeretné a TDM-ekre bízni, de abban az esetben, hogy ha ezeket a forrásokat a költségvetésből elvonják, akkor ez az elképzelés nem fog teljesülni. Legalábbis a várakozásokat nem fogja teljesíteni.
A másik kérdésem az államtitkár úr felé, hogy hogyan látja a turisztikai célelőirányzat alakulását. Szép tendencia látható, ha az elmúlt éveket vizsgáljuk, a folyamatosság mindenképpen látható, a trendje aggaszt, ugyanis folyamatosan csökken ez a TC. Hogyan látja azt a kérdést, hogy amikor válság van, vissza kell fogni a marketingmunkát és oda kevesebb forrás is elég, és ebből a fejezetből érdemes akkor tovább takarékoskodni, és ez azt fogja eredményezni, hogy ez a megtakarítás az állam számára busásan meg fog térülni. Remélem, azért lehet érezni a kérdésnek az élét, mert azért ezt nem gondoltam volna komolyan, amit most mondtam.
A másik, hogy az Új Magyarország program a turisztikai ágazatot egy stratégiailag fontos ágazatnak minősíti, és az volna a kérdésem, hogy az államtitkár úr hogyan látja ezt a dolgot: ennek szellemében készült a 2010-es költségvetési törvénytervezet? Valóban ez így köszönőviszonyban van egymással, hogy mivel stratégiai ágazat, a kormány kiemelten fontosnak tartja és a szükséges forrásokat 2010-ben is biztosítani kívánja-e?
Végül azt szeretném megkérdezni, hogy mi az önök előrejelzése, becslése, hogy hogyan fog alakulni a 2010-es évben a turizmus teljesítménye. Figyelembe véve a marketingfeladatokra fordított tetemes költséget, figyelembe véve a plusz 2 forintok felére csökkentését, figyelembe véve a vállalkozásokat terhelő adókat, figyelembe véve a kafetéria-rendszer szinte teljes megszüntetését, az üdülési csekkek eltörlését. Azt szeretném megkérdezni államtitkár úrtól, hogy ezt mind nagyon pozitív iránynak látja-e vagy esetleg én látom rosszul. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Gyenesei István következik.
DR. GYENESEI ISTVÁN (független): A sportot kiegészítő kérdéseim lennének. Nagy Imre kérdései váltották ki belőlem ezt a kiegészítő kérdést. Tehát a kérdésem arra vonatkozik, hogy más ágazatokban, területeken, például az Egészségügyi Minisztériumnál sportegészségügy, az Oktatási Minisztériumnál iskolasport, önkormányzatoknál normatív támogatás a sport részére, illetve a NUSI támogatása. Ezek milyen változást mutatnak ez évhez képest, illetve milyen nagyságrendet képviselnek a sporttámogatásban?
ELNÖK: Köszönöm szépen. Van-e még további kérdés? Megadnám a válaszadásra a lehetőséget dr. Somogyi Andreának.
DR. SOMOGYI ANDREA (Pénzügyminisztérium): Köszönöm szépen. A Gyenesei úr kérdéseire a válasz. A versenysport-köztestületek támogatása a 2009. évi eredeti előirányzat összességében 2,5 milliárd forint volt, ez 500 millió forint csökkenés összességében.
Területek csökkenése, megpróbálok erre is válaszolni. Az Egészségügyi Minisztérium összes támogatása közel 6 százalékkal csökken. Az intézményi körben, tehát az Országos Sportegészségügyi Intézet esetében csak azok a tételek kerültek csökkentésre, amelyek bármelyik más igazgatás jellegű, illetve háttérintézménynél. Tehát az eho csökkentése és az egyéb járulékcsökkentések kerültek elvonásra. Illetve a tb finanszírozta is, tehát a változások őt is érintik.
Az Oktatási Minisztérium összes előirányzata 4,4 százalékkal csökkent. A normatívával kapcsolatban nem tartalmaz javaslatot a 2010. évi költségvetési törvény diáksport-normatívára, illetve külön sportnormatívára a települési igazgatási feladatoknál az önkormányzati fejezetekben. Ennek egyrészt az az oka, hogy az önkormányzati fejezetnél a helyi önkormányzatok 2010-ben hitelforrások nélkül több, mint 3000 milliárd forinttal gazdálkodhatnak, az önkormányzati támogatások általában ott kerültek csökkentésre, ahol egyrészt növelni lehetett az önkormányzatok és fenntartók mozgásterét, illetve ahol olyan szakmai törvények nem korlátozzák az önkormányzatok döntését, a feladatellátás módját és mértékét, mint más területen. Kényszerűségből ilyen csökkentésre került sor a közművelődés, a sport és az idegenforgalom területén is. A költségvetés azonban az önkormányzati területen 5000 új bölcsődei férőhely működéséhez járul hozzá, illetve kiemelten támogatja a családi napközit és új ellátási formaként a családi gyerekfelügyelet intézményét. Összességében a normatívák száma csökkent 2010-ben.
Megpróbálok egy kis személyszállítási választ. A helyközi személyszállítási közszolgáltatás és a vasúti pályahálózat működtetésének ellentételezése keretében kerül sor a vasúti és a helyközi autóbuszos közszolgáltatást nyújtó vállalkozások közszolgáltatásaihoz kapcsolódó költségtérítések teljesítésére. A 2010. évi előirányzat 153,9 milliárd forintot tartalmaz, ez azonban 20 százalékkal marad el az előző évi előirányzat mértékétől. A helyközi közösségi közlekedés tervezett átalakítása során elsődleges cél volt olyan integrált, regionális közlekedési rendszerek létrehozása, amelyek felelős gazdálkodás mellett hosszú távon megteremthetik a fenntartható finanszírozás kereteit.
Ezek voltak a sporthoz. A turisztikával kapcsolatban átadom a szót.
SZABÓ ZOLTÁN (Pénzügyminisztérium): Az üdülőhelyi feladatok támogatásával kapcsolatban annyit jegyeznék meg, hogy a kormány mérlegelte a lehetőségeket és a jelenlegi helyzetben ennek az egy forint kiegészítésnek is örülni kell. A mérleg másik oldalán az állt, hogy a kötelező feladatok támogatását kellett volna csökkenteni, de a kormány nem annak adott nagyobb hangsúlyt. Ami a számokat illeti, 2009-ben az eredeti előirányzat 9,8 milliárd forint volt, a 2010. év javaslatok 4,9 milliárd forintot tartalmaznak. Még egyszer: úgy gondolom, hogy a jelenlegi helyzetben ez is eredménynek tekinthető.
ELNÖK: Köszönöm szépen.
DR. SOMOGYI ANDREA (Pénzügyminisztérium): Kívánja-e a bizottság a szakterületet meghallgatni, mert az államtitkár úrhoz is lett intézve kérdést.
ELNÖK: Amennyiben van igény a válaszadásra? Nem tudom. (Hadházy Sándor: A Pénzügyminisztériumot hiába kérdezem...) Hozzászólásra jelentkezett Becsó Zsolt képviselő úr.
BECSÓ ZSOLT (Fidesz): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Bizottság! Előzetesen szeretném kinyilvánítani, hogy én még általános vitára sem tartom alkalmasnak ezt a törvényjavaslatot.
Tehát, hogy ha van rá mód és lehetőség, kicsit részletesebben szeretném indokolni. Elsősorban a Nógrád Megyei Önkormányzat közgyűlésének a szemszögéből egy rövid időutazásra hívnám a tisztelt bizottságot.
A mögöttünk hagyott három év során, hogy ha a 2006-os évet veszem bázisnak, amit még a szocialista vezetésű megyei önkormányzat terjesztett be és fogadott el, ez alatt a megyei önkormányzat működéséből több, mint 1,2 milliárd forintot vontak ki, elsősorban normatívacsökkentés formájában, illetőleg az illetékbevételek visszaesésének a következményeként.
Ez valóban komoly kihívás elé állította a megyei önkormányzatot, át kellett szervezni, össze kellett vonni, meg kellett szorítani, hiszen jelentősen vissza kellett lépnünk a feladat ellátásában. Legyen szó kötelező vagy önként vállalt feladatról.
További problémák is jelentkeztek a mögöttünk hagyott időszakban, például a gazdasági válsággal összhangban, bár még néhány - mondjuk - mobilizálható vagyontárgyunk van, néhány nagyobb értékű ingatlanunk, bár 2006-ban, ami nem volt leszögelve, a szocialisták eladták a megyén belül. De mondom, összhangban a gazdasági helyzettel a piacon ezen ingatlanok értékesítésére nem sikerült sor keríteni, ilyen jellegű bevételünk a mögöttünk hagyott három év során nem keletkezett. Sajnálatos módon az intézményeknek a saját bevételei is jelentősen visszaestek, jelentősen visszaesett a szponzorációs tevékenység, és az még egy külön dráma volt a megyék szempontjából, hogy az illetékbeszedés átkerült az APEH-hez. Ez most már tételesen levezethető. Gondolom, nemcsak a Nógrád Megyei Önkormányzatnál, hanem valamennyi megyénél, hogy ez milyen negatív hatással járt.
És akkor így eljutunk a 2010-es költségvetési törvényjavaslathoz, és nézzünk néhány tételt, mert ez még tovább fogja súlyosbítani a kialakult helyzetet. Például, itt van a megyei önkormányzatok részesedése az SZJA-megosztásból. Ez 2009-ben még 12,7000 milliárd forint volt, most 2010-ben 5,7 milliárd forintot terveznek a költségvetésben. Ez azt jelenti, hogy 2009-ben minden megyei önkormányzatot megillető 370 millió forint/megye - ez egy egységes összeg volt - megszűnik. Csak szeretném jelezni, illetve kérdezni a Pénzügyminisztérium képviselőjétől, hogy igazságosnak tartják-e, mert nyilvánvaló, hogy a kisebb megyéket, köztük Nógrád megyét ez sokkal súlyosabban érinti. Nekünk a költségvetési főösszegünk közel 14 milliárd forint, és egészen más hatást jelent egy ilyen egyösszegű elvonás a mi költségvetésünknél, mint például egy 40 milliárd forintos nagy megye költségvetése esetében.
Az átengedett SZJA-nál mindenképpen reálérték-csökkenéssel kell számolni. Általánosságban az is elmondható, hogy a fajlagos normatíváknál 2009-hez képest olyan 6-10 százalékos visszalépés fog realizálódni, hogy ha elfogadásra kerül ez a költségvetés. Ennél jelentősebb a csökkenés a zeneművészeti, képzőművészeti oktatás normatívájánál, itt közel 30 százalékos.
A megyei önkormányzatokat érintő jelentősebb változás, hogy összevonásra kerül a megyei igazgatási sport- és kulturális feladatokra nyújtott támogatás, 2009-ben közel 88 millió forint volt egységesen és 350 forint/fő, illetve volt még igazgatási és sportfeladatra 150 forint/fő, ezzel szemben 2010-re az egységes összeg lecsökkent 69,9 millióra és 392 forint/fő lett a támogatás. Kiszámoltuk ezt például Nógrád megyét érintően: 40 millió forintos elvonást jelent, miközben a múzeumot, a levéltárat, a könyvtárat megfelelő színvonalon kéne tovább működtetni. Semmivel sem kisebb a mi intézményhálózatunk, mint mondjuk egy nagy megyének az ilyen jellegű intézményhálózata. Működtetnünk kell tájházat, Hollókőtől kezdve Bánkig, ott van a Palóc Múzeum, a Pásztói Múzeum, ott van a szécsényi Forgách-kastély, a Bányamúzeum, a kiállítóhely, a Történeti Múzeum, és sorolhatnám. Tehát semmivel sem kisebb, miközben ez megint sokkal súlyosabb hatásokat fog majd kifejteni vagy jelenteni a mi működésünket illetően.
Az oktatási feladathoz kapcsolódó normatívák szintén csökkennek, a közoktatási alapnormatíva is csökken, a pedagógus-szakvizsgára, -továbbképzésre biztosított összeg, ami 2009-ben 11.700 forint volt megszűnik, a közoktatási közalapítvány-támogatást kiiktatják. Emlékszem olyan évre még az Orbán-kormány időszakában, amikor csak Nógrád megyét illetően közel 100 millió forintos volt a közoktatási közalapítványnak az éves támogatása, meg kell nézni a jegyzéket, hogy micsoda igények jelentkeznek. Ehhez képest jövőre egyetlen egy forinttal nem kívánják támogatni. A diáksport-támogatást megszüntetik.
Ez a mi számításunk szerint 680 millió forintos bevételkiesést fog jelenteni az önkormányzatunknál, és ezt még tovább súlyosbítja az a helyzet, hogy várhatóan változni fog az illetéktörvény, csökken a vagyonátruházási illeték mértéke, ez a mi számításaink szerint, ha 18 százalékos visszaeséssel számol a kormányzat, akkor ez Nógrád megyét érintően még 200 millió forintos visszaesés, ez már 880 millió forint. Itt van még a rehabilitációs hozzájárulás mértéke, ami ötszörösére nő a tervezet szerint, tény és való, van ezzel ellentételezés, hogy a járulékváltozásból lesz megtakarítás, de még nem beszéltünk az 5 százalékos áfa emeléséről.
Tehát csak a Nógrád Megyei Önkormányzat költségvetését érintően - mégiscsak 2600 embernek adunk munkát, több, mint 5000 emberről gondoskodunk - közel egymilliárd forintot kívánnak kivonni. Elképzelhetetlen a működésnek az ilyen szinten történő fenntartása. Egyelőre fogalmunk sincs, hogy ezt a kérdést, hogy ha ezt a költségvetést elfogadják, miképpen fogjuk tudni kezelni.
És ami, mondjuk közvetlenül vagy konkrétan érinti vagy érintheti a sportot és a turisztika területét: nézzék, a társadalmi sportszerveket mi támogattuk, most akkor ki kell vonulnunk? Közel 35 társadalmi sportszerv működik Nógrád megyében. Olyan egyéb problémákkal nézünk szembe például, hogy most már több, mint húszéves múltra tekint vissza az öt ország-öt város atlétikai versenye és most már évek óta nem tudunk normális atlétikaversenyt rendezni Nógrád megyében, mert - talán a megyék közül egyedül - itt nincs rekortános atlétikai pálya. Át kellett vinnünk Losoncra, felvidéki területre, ők voltak olyan kedvesek, hogy lehetőséget biztosítottak, hogy ott meg tudjuk rendezni ezeket a versenyeket, de szinte semmilyen támogatásuk nincs a társadalmi sportszerveknek. Ha ilyen mértékű lesz az elvonás, ki kell vonulnunk erről a területről.
Diáksport? Költségvetésen keresztül évről évre jelentős összeggel támogattuk. Ki kell vonulni. Turizmus? Itt van a turisztikai desztinációs menedzsment szervezet. Mi előzetesen hoztunk egy állásfoglalást, mert fontosnak tartjuk, mert látjuk, hogy egyszerűen Nógrád megyében a vendégéjszakák száma összességében körülbelül annyi, mint mondjuk Bogács községnek a kereskedelmi vendégéjszakák száma. Míg mondjuk Egerben 2007-ben 3000 fölött volt a vendégéjszakák száma, addig Nógrád megyében minden egyes falusi turizmusos magánszállóhelyen 120 vendégéjszaka volt. Láthatóan hiába szeretnénk azt, hogy majd a vállalkozók, a szállodatulajdonosok, a különböző, akár nonprofit egyesületek képviselői vagy a vendéglátósok megszervezik magukat és ők is fontosnak tartják, hogy létrehozzák ezeket a desztinációs menedzsment szervezeteket, nem képesek. Ezért meghoztuk azt a döntést, hogy egy, az önerőt is felvállaljuk 15 százalékban és az elkövetkező 2+7 évre a térségi desztinációs menedzsment szervezet működéséhez kapcsolódó 90 százalékot lefinanszírozzuk. De hogyha ilyen helyzetbe hoznak minket, akkor miből fogjuk ezt lefinanszírozni?! Miből fogunk az egész folyamatnak az élére állni?!
Ne haragudjanak, hogy egy kicsit indulatosabb voltam, de több, mint 200 ezer ember nevében fogalmaztam meg itt a véleményemet, ez a költségvetési tervezet teljes mértékben elfogadhatatlan. Úgyhogy legyenek oly' kedvesek az illetékesek felé közvetíteni ezt a véleményt és vonják vissza.
(Az elnöklést Pál Béla alelnök veszi át.)
ELNÖK: Lasztovicza Jenő képviselő úr jelentkezett hozzászólásra.
LASZTOVICZA JENŐ (Fidesz): Köszönöm szépen. Azt gondolom, hogy Becsó képviselőtársaim jól összefoglalta az aggályainkat a jövő évi költségvetéssel kapcsolatban. Aki az Állami Számvevőszék véleményét is elolvasta, azt gondolom, elég keserű véleményt alkothatott maga is, hiszen szinte ugyanazokat a gondolatokat tudjuk idén is mondani, mint amit tavalyelőtt, tavaly mondtunk, hiszen itt tényszámok vannak leírva, felsorolva, hogy például a turizmusban, a sportban is az elmúlt években folyamatosan milyen támogatáscsökkenések vannak. És ezen nincs mit vitatkozni, ezek tényszámok, amiket leírt a Pénzügyminisztérium és leír az ÁSZ is, tehát folyamatos forráskivonás van ebben a két ágazatban.
De hogy Becsó képviselőtársam véleményét kicsit megerősítsem, azt gondolom, hogy ez a költségvetés már tényleg egy végső döfés az ország számára az önkormányzatokon keresztül. És az a legcsúnyább az egészben és ez nem önöknek szól, hogy ez politikai döntés, amit önök végre kell hagy hajtsanak, amikor megmondják föntről, hogy ennyi pénzt kell kivonni, oldják meg és rakják úgy össze. Ez nem igazán önöknek szól, hanem a kormányzó pártok képviselőinek és a kormánynak, hogy ha ezt a költségvetést elfogadja az idén a parlament, akkor tényleg felborul teljes mértékben az önkormányzatiság.
Az a 120 milliárd forint, amit kivonnak az önkormányzatoktól az ideihez képest, azt csak ahhoz hasonlítom, hogy Veszprém megye egy kis-közepes megye, 21 milliárd forintos az éves költségvetés, ami azért több millió embert érint. Most gondolják el, ahogy Zsolt is elmondta, 15 középiskolát működtetünk, szociális otthont működtetünk, színházat működtetünk, múzeumot, művészeti oktatási intézményeket, két kórházat működtetünk, mi van akkor, ha azt mondjuk, hogy becsukjuk a kaput? Nem a kormányt fogják szidni, hanem a fenntartó önkormányzatokat vagy az intézményvezetőket. És ez borzasztó csúnya dolog, amikor egy kormány tudatosan hoz egy olyan döntést, amelyről tudják, hogy nem lehet végrehajtani. Nem lehet végrehajtani, mert olyan forráskivonás történik a különféle normatívákon keresztül, ami teljesíthetetlen. És a felelős ki lesz? Majd a polgármester, meg a közgyűlés elnöke, mert ugye ők írják alá az összes papírt. Én tisztességtelen dolognak tartom, és azt gondolom, hogy ez árulás az országgal szemben, amit a mostani kormányzat ezzel a költségvetéssel tervez.
Sokszor elhangzik alelnök úrtól is gyakran, hogy így a fejlesztések, meg úgy a fejlesztések az uniós forrásokból. Történnek fejlesztések, ezt nem lehet letagadni, de nem olyan ütemben, mint amilyen ütemben mindenki várta. És azoknak a fejlesztéseknek is a jelentős részét olyan cégek csinálják, akik fogják és kiütik a pénzt az országból. Azt szeretném kérni képviselőtársaimtól, hogy amikor szavazunk az alkalmasságáról ennek a törvényjavaslatnak, gondoljanak bele őszintén - többségében polgármesterek is ülnek itt a Szocialista Párt részéről -, otthon ezt ők hogy fogják megmagyarázni. Hogy fogják megmagyarázni az embereknek, hogy nem jut elég pénz az iskolára, nem jut elég pénz az egészségügyi ellátórendszerre, a szociális ellátórendszerre, az iskolai étkeztetésnél a szülőkkel sokkal többet fogunk fizettetni, mert kétharmadát elvonjuk a támogatásnak. Az önkormányzatok ezt nem fogják tudni pótolni. Mi lesz a következménye? Egy csomó gyengébb anyagi kondíciójú családban a gyerekek majd nem kapnak az iskolában kaját, hanem, majd ha hazamegy, akkor otthon eszik zsíros kenyeret, mert nem biztos, hogy ki tudják fizetni az ebédjét.
Egy vidéken élő, dolgozó embernek a nettó átlagkeresete százezer forint körül van. Van egy négytagú család és optimális esetben két kereső, az 200 ezer forint, önök is pénzből élnek, családokat nevelnek, 200 ezer forintból, főleg, ha van hitelük, kifizetik a rezsiköltséget, mi marad a fenntartásra? Én azt mondom, Magyarországon az emberek jelentős része életművész, hogy egyáltalán el tudja tartani a családját ilyen körülmények között. És ez nem ennek az évnek a következménye, mert itt beszélhetünk válságról ide vagy oda, ez csak kamu. Ez csak arra jó, hogy a mostani kormány el tudja fedni a valós problémákat, mert ez már 5-6 éve kezdődött, amikor a Gyurcsány-kormány elkezdte a munkáját, tevékenységét és olyan költekezésbe kezdett, amit utána nem tudott lefinanszírozni a következő években és folyamatosan az adóprésekkel sújtotta a vállalkozókat, a lakosságot. Meg kell nézni a statisztikákat, hány magyar kis- és középvállalkozás ment ki Szlovákiába vagy Erdélybe vagy máshová. Most ha azok itt lennének, akkor a munkanélküliség sem lenne már 10 százalék fölött. Ezek a munkanélküliek is segélyért járnak, amit mi fizetünk. Borzasztó komoly probléma, és azt gondolom, hogy ezen komolyan el kellene gondolkodni kormányzó párti képviselőtársaimnak, mert hét éve tettestársak abban, hogy idáig jutott ez az ország. Tettestársak. Ezt tudomásul kell venni. Ez egy nagy bűn, hogy most már itt tart ez az ország, hogy családanyák jönnek hozzám fogadóórára és hozzák a végrehajtó nyilatkozatot, hogy kilakoltatják a lakásukból, mert a három évvel ezelőtt felvett 6,5 milliós lakásvásárlási kölcsön most 11 millió. Nem tudják kifizetni főleg így, hogy a férj munkanélküli lett. És nem egy, nem kettő van ilyen. Ki fog gondoskodni ezekről a családokról? Majd az önkormányzat? Ha a polgármester nem tud, akkor szidják, közben a kormányt kellene szidni.
Ne haragudjanak, ez a költségvetés már tényleg túlmegy mindenen, és azt gondolom, hogy ha a magyar önkormányzatok nem állnak össze, és nem kezdenek el demonstrálni úgy, ahogy az egészségügyben a kórházigazgatók elkezdték pártállástól függetlenül, nem fog változni semmi. Mert meg kell nézni a kórházigazgatókat, baloldali orientáltságú is van köztük jelentős számban és összefognak azért, mert már látják azt, hogy október-novemberben bedől az egészségügyi rendszer.
Látom a megyei kórházaknál, hogy lehet, hogy novemberben annyira le kell szűkíteni az ellátást, ami a Veszprém megyei lakosok ellátását komolyan veszélyezteti és rengeteg haláleset jöhet ezekután. Megmondom őszintén: katasztrófa ez a költségvetés, ez nem önöknek szól, mondom, mert önök végrehajtói egy politikai döntésnek. De valahol ezt el kell hogy mondjuk, a bizottsági ülés egy fórum erre, hogy elmondjuk, ugyanígy a parlament is egy fórum lesz majd, hogy ezt elmondjuk, szerintem már lassan ott tartunk, hogy hazaárulásszámba megy, ami itt történik Magyarországgal, a magyar lakossággal. Másképp nem tudom megfogalmazni. Köszönöm szépen elnök úr.
(Az elnöklést Bánki Erik elnök veszi vissza.)
ELNÖK: Köszönöm szépen képviselő úr szenvedélyes hozzászólását. Gyenesei István képviselő úr következik.
DR. GYENESEI ISTVÁN (független): Bár itt most a sport és a turizmus költségvetési főszámait vitatjuk és az előterjesztésnek, a törvényjavaslatnak a parlamenti vitára való alkalmasságát minősítjük, az előző két hozzászólás sem tudta függetleníteni magát attól a helyzettől, amitől én sem tudom. Ez pedig az önkormányzatok helyzete és az önkormányzati támogatásnak a csökkenése és a belső szerkezetének is a változása. Azért mondom azt, hogy ettől nem tudom függetleníteni magam, mert ha valamiben számít az önkormányzatok teherbíró képessége, akkor az a sport mindenképpen. De idesorolom a kultúrát is természetesen és bizonyos vonatkozásokban a turizmust is. Ha pedig így van, akkor itt a mostani bizottsági ülés tárgyalása során, amikor azt mondjuk, hogy kevesebb jut a sportra annyival, amennyivel itt elhangzott, kevesebb jut a turizmusra annyival, amennyi itt elhangzott, ezt jócskán megnöveli az, hogy a korábbi években az önkormányzatok jelentős mértékben kipótolták az állami támogatás hiányosságait mindkét területen.
Nyugodtan fogalmazok úgy, hogy a magyar sport legnagyobb mecénásai az önkormányzatok annak ellenére, hogy a költségvetési támogatási tevékenységük nagyobb része nem kötelező támogatást biztosít a sport számára. Ha pedig az önkormányzatoknak a kötelező feladatai ellátására is szűkülnek a lehetőségei, keretei, akkor nyilvánvaló, hogy az önként vállalt feladatokra már nem fog tudni annyit fordítani, amennyi szükséges.
Tehát akkor, amikor az önkormányzati költségvetési támogatás csökken, akkor közvetve jelentős mértékben csökken - és ezt ki lehet mondani - a sport támogatása is. Mert nem fog tudni annyi jutni. Ettől már nem hozzáállás kérdése, nem szándék kérdése ez egy önkormányzatnál, hogy mennyit tud vagy akar a sportra fordítani. És akkor idesorolom azt is, hogy ha az önkormányzatok, amelyek a turisztikailag értékes területeken működnek, például az üdülőhelyi díjbevételeik után nem két forintot, hanem egy forintot fognak kapni, akkor ez azt jelenti, hogy közvetve megint csak visszahat az önkormányzatokat érintő költségvetési csökkentés a turizmusra, a turizmus feltételeinek a megteremtésére. Vagyis, amikor azt mondjuk, hogy ennyivel csökken a turizmus támogatása, akkor nem mondunk igazat. Mert akkor ide kéne sorolni azt is, hogy kevesebb jut az állami támogatásból az önkormányzatoknak az üdülőhelyi díj visszatérítésénél. 50 százalékkal kevesebb, milliárdos nagyságrendű csökkenést jelent ez. Úgy tudom, hogy 5 milliárdos csökkentést jelent adott esetben, Somogy megyei Siókok esetében ez kétmilliárd forintot jelent. Miközben azt mondjuk, hogy az ország vonzerejét erősíteni kéne, miközben azt mondjuk, hogy a gazdasági potenciált növelni kéne, miközben azt mondjuk, hogy valahol a világválságból való kilábalás együttes útja az értékeink hasznosítása, beleértve a turizmust mint jelentős bevételt biztosító ágazatot.
Vagyis én úgy érzem, hogy erről nem beszélni, óriási hiba, de miután az ÁSZ jelenlévő képviselője is megemlítette, hogy ugyan ők nem vizsgálják a társadalmi hatásokat, de a költségvetés mögött sincs társadalmi hatásvizsgálat, ez az egyik ok, amit én nagy-nagy hiányosságnak tartok, különösen olyan esetben, amikor csökkentésről van szó. Amikor növekedési pályán van az ország és az a kérdés, hogy 6 százalékkal adjunk-e többet vagy 9 százalékkal és nincs róla hatástanulmány, az még egy bocsánatos bűn. De amikor abszolút számokban is csökkenésről van szó, akkor hatástanulmányokat kihagyni, óriási hiba.
A másik pedig, amire nem jutott idő. Máskor sem jutott idő, de most ennek kétszeres a hatása.
Hogy az érdekképviseleti szervezetekkel való egyeztetés elmaradt vagy rendkívül formális volt? Nem véletlen, hogy adott esetben az önkormányzati szövetség vagy az önkormányzatok most tiltakozni fognak. Nem vonom kétségbe, hogy adott esetben a sportszövetségek is tiltakozni fognak ezeknek a számoknak a hallatán, hiszen mikor azt mondjuk, hogy a versenysportra 2,5 milliárd jutott és mindenki azt mondta folyamatosan, hogy ha valaminek a támogatását növelni kell, hiszen mondjuk a londoni olimpiára való felkészülést nem 2012-ben kell megfinanszírozni, akkor, az onnan történő elvonás az kegyetlen hatással lesz a későbbi eredményekre és nemhogy növekedne, hanem a félmilliárd forint 25 százalékkal csökken.
Tovább! Ennek a tárcának az élén álltam, de tudom azt, hogy 2009-ben is kevés volt ez a pénz, egy olimpiai év után joggal érte kritika ezt a területet. Mindenki azt mondta, hogy na majd a következő évben ez kompenzálva lesz. Nem lett. Tisztelt Bizottság! Én azok közé a képviselők közé tartozom, akik általában fő törvény szerint az alkalmassági minősítést az előterjesztéseknél támogatni szoktam. Azt mondom, hogy a vitát a parlamentben kell lefolytatni. Én most azonban úgy érzem, hogy ami előttünk van, ez alkalmatlan a parlamenti vitára. Azok miatt, amiket elmondtam: hatástanulmányok elmaradása és az érdekképviseleti szervekkel való egyeztetés hiányosságai miatt. Vagyis én nem fogom tudni támogatni ennek az előterjesztésnek a parlament előtti vitáját. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen képviselő úr. További hozzászólási igények?
LASZTOVICZA JENŐ (Fidesz): Én csak az ÁSZ-jelentéshez szeretnék még visszatérni, hogy az ÁSZ-jelentés több ponton is kifogásolta, hogy nem volt kellő adatszolgáltatás, nem voltak hatástanulmányok, ami alapján a bevételi oldalát a jövő évi költségvetésnek meg lehetett volna határozni.
Én azt gondolom, hogy ha csak az ÁSZ-jelentés bizonyos részeit olvassuk el, amiben megállapításokat tett a bevételek, illetve a kiadások tekintetében, már akkor azt kell hogy mondjuk, hogy komolytalan a mostani költségvetési tervezés. És ha valami komolytalan, azzal nincs értelme foglalkozni.
Én elhiszem, hogy a kormánynak nagyon fontos volt, hogy minél hamarabb ezt a költségvetést beterjessze, hamarosan választások jönnek és gondolom, más feladataik is lesznek. De visszatérve a folyamatosan a válságra való hivatkozásra, én múlt héten voltam alsó-Ausztriában, testvérkapcsolatunk van velük, megkérdeztem az elnök urat, hogy hogy élik meg a válságot, mert fél évvel ezelőtt ősszel ők is egy kicsit óvatosak voltak, és azt mondta, hogy ők nem érzik. Érdekes módon néhány száz km-rel odébb ez a válság nem is olyan válság, mint amilyennek sokan mondják és gondolják, csak úgy látszik nálunk válság ez a válság, amely nem most fél évvel ezelőtt alakult ki, hanem már hét éve.
Azt szeretném mondani, hogy felesleges a válságra folyamatosan hivatkozni, mert a történet nem innen ered, hiszen akkor más országok is elég keményen érezhették volna ennek a hatását. Mondom, ez személyes tapasztalat, mosolygott az elnök úr és azt mondta, hogy semmit nem érez. Csak ennyivel szerettem volna még kiegészíteni a gondolatomat.
ELNÖK: Köszönöm. Nagy Jenő képviselő úr.
NAGY JENŐ (MSZP): Nem terveztem, de röviden szeretnék hozzászólni mégis. Kedves Lasztovicza Jenő képviselőtársam! Azért az borzasztó nagy bátorság úgy csinálni, mintha az a világgazdasági válság nem lett volna. Hát ezek az osztrák vagy el vannak zárva vagy nagyon szerény információtömeggel rendelkező emberek, hogy ha a nagy Amerikát vagy a világ vezető gazdasági hatalmát, Németországot úgy megrengette ez a válság, hogy még most is 6-7 százalékos a csökkenés, nem növekedés van, akkor azért ne csináljunk úgy, mintha nem lenne. Tudom, hogy politika, de nem tisztességes a közvélemény felé, hogy úgy csinálunk, mintha Magyarországon azért lenne válság, mert ez a gonosz, gaz kormány direkt csinálja, hogy az embereket bosszantsa. Akkor gondolkodnánk felelősen, ha megpróbálnánk a válság adta és a magyar gazdaság adta keretek között azon vitatkozni, hogy ilyen viszonyok között hogyan lehetne mégis egy olyan költségvetést elfogadni, ahol a legfontosabb dolgok a legkevésbé sérülnek. Nincs olyan hülye kormány, amelyik meg akarja magát utáltatni azzal, hogy mindenhonnan elvon. Ez egy borzasztó nagy kényszer, a súlypontokon tényleg lehet vitatkozni, nekünk a sport, az ifjúság, sok minden fontos, más területeknek pedig más.
Az kétségtelen, hogy az önkormányzatokat a jelenlegi kép szerint finoman szólva sem érinti kedvezően. Becsó Zsolt képviselő úr is picit - hogy mondjam? - nem indulatosan, de vehemensen mondta, de el tudom fogadni ezt a stílust is, hiszen értem azt, amit mond. (Lasztovicza Jenő közbeszól.) Mindannyiunké a felelősség, de ne ragadtasd el magad annyira, hogy hazaárulást mondasz, meggondolatlanság, parlamenti bizottsági ülésen ilyet nem mondunk, az utcán szoktak ilyeneket mondani. Mert akkor én is mondhatnám, hogy aki nemzetközi fórumokon a magyar kormányt, egyben az országot rendszeresen lejáratja, leégeti, az mit csinál, ha ez hazaárulás? Szerintem próbáljunk higgadtak lenni és higgyük el, hogy mindenki az ország érdekét akarja. Az üléspont néha meghatározza az álláspontot is, de ettől függetlenül egymás tisztességét ne vonjuk kétségbe. Egyébként közhely, de azért a nincset nem lehet szétosztani. A vanon belül próbáljunk gondolkodni. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Felhívom képviselőtársaim figyelmét arra, hogy a költségvetési törvényjavaslat általános vitára való alkalmasságáról tárgyalunk. Tehát az, hogy személyeskedő kérdések vannak, az előfordul a vitákban, de a hozzászólások úgy tűnik, túlságosan részletekbe mennek. Majd a módosító indítványok kapcsán lehetősége nyílik a képviselőknek itt a bizottsági ülésen is, a részletes vitában pedig majd a parlamentben elmondani a szakterületeket érintő egyéb észrevételeket, javaslatokat. Tehát arra kérnék mindenkit, hogy próbálja a hozzászólását az általános vitára való alkalmasság irányába terelni. Lasztovicza Jenő képviselő úr kért szót.
LASZTOVICZA JENŐ (Fidesz): Tényleg csak két mondat. Nagy Jenő képviselőtársamnak mondom, hat éve ezt halljuk tőletek, a kifogások ugyanazok. A másik kifogás meg az, hogy a másik oldal soha nem akar kompromisszumot kötni, nincsenek javaslatai. Emlékezzetek vissza, hogy három vagy négy éve, február óta bent van egy javaslatcsomag, amit a Fidesz-KDNP hozott össze és soha nem kerül napirendi pontra, mert ti mindig az elvonások növelésével operáltok. Az adótörvénycsomag meg adócsökkenésről szól, amivel várhatóan össz-nemzetgazdasági szinten a bevételeket lehetne növelni. Mert ugye Horn Gyula idejében is bebizonyosodott a társasági adó 50 százalékos csökkentésénél, amitől féltetek nagyon, hogy kevesebb bevétel lesz, aztán kiderült, hogy sokkal több bevétel lett a társasági adóból úgy, hogy 50 százalékkal csökkentették az adózás mértékét. Tehát a sok apró forintból lehet, hogy sokkal több van, hogy ha így nézzük a dolgokat. És sajnos, azért mondom, a két párt közötti gazdaságpolitikai filozófiai különbségnek ez a lényege. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Van-e további hozzászólási igény? Hadházy képviselő úr!
HADHÁZY SÁNDOR (Fidesz): Köszönöm a szót elnök úr. Tisztelt Bizottság! Arról kell beszélnem, hogy miért alkalmatlan ez az előterjesztés az általános vitára. Az egyik gondolatom az, hogy az elmúlt napokban elég sokat hallottunk arról, hogy ez nem egy választási költségvetés. Az egyik képviselőtársunk is úgy fogalmazott, hogy nincs egy olyan kormány, amelyik a választások előtt meg akarná utáltatni magát. Ez nem egy választási költségvetés.
De azért vizsgáljuk meg ezt a kérdést, hogy valóban hogy készült el ez a költségvetés. A kormányzó párt vezetése kitűzött egy december 12-i határidőt, amikor nagyon fontos kérdéseket kíván eldönteni, pontosabban a 2010 tavaszi választásokkal kapcsolatos kérdéseket kívánja eldönteni és valaki kitalálta azt közülük, hogy akkor jó lenne, ha november 30-ig elfogadnák a költségvetést. Hozzuk előre az egészet és utána majd már nyugodtan lehet a kongresszusra készülni. Ez így volt egyébként, de ez azt eredményezte, hogy körülbelül majdnem egy hónappal előre kellett hozni az előkészítési munkákat és jóval kevesebb idő állt rendelkezésre a munka elvégzésére, mint az korábban szokott lenni. Tehát felborította a Pénzügyminisztérium menetrendjét. (Bánki Erik elnök távozik az ülésteremből.)
Ez látható abból is, ami az Állami Számvevőszék jelenlévő képviselője véleményében is olvasható, amit megállapított, hogy egyszerűen nem tudja megítélni - az ÁSZ-nak nem is feladata -, hogy ennek a költségvetésnek milyen társadalmi hatása lesz. És az a helyzet, hogy itt tapogatjuk ezt a kérdést és beszélünk róla, hogy vajon milyen társadalmi hatása lesz ennek a költségvetésnek. A szakértők, a szakemberek egyértelműen felhívják ennek a veszélyeire a figyelmet. Rendkívül fontos kérdés az egészségügy helyzete és azt láthatjuk, hogy rengeteg a pályaelhagyó. A kórházak kezdenek kiürülni. A betegek még talán ott maradnak, de az ápolók és az orvosok elmennek külföldre dolgozni. Ennek elképesztő mély társadalmi hatása lesz, mert nem lehet egyik napról a másikra ezt a munkaerőt pótolni, hanem körülbelül tíz év kell ahhoz, hogy egy korábbi egyensúlyi állapot visszaálljon. És rendkívül nagy felelőtlenségnek tartja az orvostársadalom szakmai képviselete azt, hogy a kormányzat úgy csinál, mintha ez a probléma nem léteznem, és a forrásokat kivonja ebből a területből és utánam a vízözön hangulatot okoz.
Azt is cáfolnám, hogy a kormányzat meg akarná utáltatni magát. Itt többen elmondták, hogy a kormányzat egy olyan trükkös politikát folytat most is, hogy a forrásokat onnan vonja el, amely nem rá hull vissza, hanem pont a politikai ellenfelére hull vissza, az önkormányzatok képviselőire. Mert azt mondta az oktatási miniszter úr, hogy az államnak nincs iskolája. Majd ha elbocsátások lesznek, tessék odamenni az önkormányzatokhoz, a polgármesterekhez, meg az önkormányzati képviselőkhöz és tessék elszámoltatni őket. Azért ez egy elég kemény cinikus magatartás az én megítélésem szerint és továbbra is a trükkök százai politika folytatódik. Én azt mondom és azt állítom, hogy volna más út. Más országok, más kormányok máshogy kezelik ezeket a kérdéseket és elfogadják azt az általános elvet, hogy ha baj van, akkor több állami beavatkozásra van szükség, ha alul teljesít a gazdaság, akkor több forrásra van szükség, ha nagyon pörög a gazdaság, akkor pedig hűteni kell.
Nálunk sajnos ez nem tapasztalható, mert folyamatosan csak a forráselvonást láthatjuk. Nyilvánvalóan lehet azzal takarózni, hogy az IMF előírja számunkra a 3,8-3,9 GDP-arányos hiányt, ez biztosan így van, de azért van az országnak egy sajátos helyzete. Azt gondolom, hogy ilyen esetben a tárgyalásokat újra kellene lefolytatni és egy más hiányösszegben kellene megállapodni a hitelezőkkel. És kellene is! Azt gondolom, hogy azt a politikát, azt a jelenlegi kormányzati képviselő politikát fel kellene adni, tisztelt képviselőtársaim, hogy mondjuk itt a bizottsági ülésen nagy vehemenciával tudtok támogatni bizonyos módosító javaslatokat, bizonyos előterjesztéseket, aztán ez a nagy lendület a parlamenti szavazásra teljes egészében elfogy. Nyílt lapokkal kellene játszani és amit itt tudunk támogatni, azt próbáljuk meg a plenáris ülésen is támogatni. De nemcsak szavazatainkkal, bár egyébként az sem látszik, hanem próbáljatok meg lobbizni a szocialisták körében és belátatni velük, hogy bizony jóvátehetetlen károkat okoz ez a költségvetés, hogy ha ebben a formában lesz elfogadva. Alapjaiban változtatni kell azon, hogy ezek a nemzetgazdasági kérdések pozitív irányba kanyarodjanak el.
Tehát én arra szeretném buzdítani a képviselőtársaimat, hogy teljes őszinteséggel és teljes szakmai ismeretekkel álljanak ehhez a költségvetéshez és ne a pártvezetés diktátumát fogadják el, hanem próbáljanak meg önálló véleményeket, álláspontokat és önálló szavazatokat kialakítani pontosan az ország, a nemzet érdekében. Köszönöm szépen.
(Az elnöklést Pál Béla alelnök veszi át.)
ELNÖK: Köszönöm szépen. Bánki Eriknek halaszthatatlan közfeladatai ellátása miatt el kellett távoznia, tehát a továbbiakban én veszem át az ülés vezetését. Nagy Imre képviselő úr kért szót.
NAGY IMRE (MSZP): Köszönöm szépen alelnök úr. Igyekeznék a tárgyszerűségnél maradni, nyilván nem lesz könnyű, mert ha pártdiktátumokról beszélünk, akkor azt gondolom, hogy ha általánosan a költségvetés vitáját nézzük, akkor Hadházy és Lasztovicza képviselőtársam is pont azt érintette, ami az alapkérdése szerintem a költségvetés készítésének. Ebben a bizonyos mértékben húzzuk-e meg a hiánycélt vagy magasabban? Ha a Fidesz úgy gondolja, hogy magasabban kellene meghúzni, akkor azt jelenti, hogy gyakorlatilag a rést ki kell tölteni. Ha az adósság irányába akarunk elmenni, lehet bővíteni a költségvetés mozgását. Ezért sajnos nem tudom szocialista képviselőként azt mondani, hogy a kormány most egy rendkívül népszerű politikát folytat. Mert ha azt folytatna, akkor inkább elengedné a hiánycélt, ami az országnak - véleményem szerint - rossz. Hosszú távon rossz irányba visz, ellenben engedné a fogyasztás bizonyos kiáramlását, mert eleget tenne néhány olyan igénynek, amely akár külön-külön a mi részünkről, akár az én részemről is megfogalmazódik, például hogy költsünk többet turisztikai marketingre.
Tehát mégiscsak az az igazság, hogy eldöntjük ezt az alapkérdést, hogy körülbelül hol húzzuk meg, akkor megvan az is, hogy mennyi a rendelkezésre álló forrás. Innentől kezdve már csak a második lépés van, azt lehet megnézni, az azon belüli osztást hogyan tesszük. Én azt gondolom, hogy képviselőtársam nagyon jól tudja, hogy frakción belül, ha úgy tetszik, adott vonalon belül küzdünk azért, hogy egy-egy ágazat mennyit kaphat, nyilván a másik rovására. Az is elképzelhető, hogy ebben vannak olyan javaslatok vagy kérdések, akár a Fidesz részéről, amiket nyugodt szívvel tudnék támogatni, ha én pénzügyminiszter lennék, nekem kevésbé fájna, akár a Miniszterelnöki Hivatal és más részekről való meghúzás és a pénznek a turisztikai célra való összpontosítása. Majd fél év múlva lehetne azon gondolkodni, hogy kevesebb költhető pénz jut jó néhány téren a következő kormánynak.
Egyetértek Lasztovicza képviselő úrral is abban, hogy valóban lehet egy olyan politikát is folytatni, gazdaságpolitikát, ami az adósságcsökkentésre van. De nem is tudom, hogy akkor mit kapnánk a költségvetés általános vitájánál, ha ezt az utat járnánk és a Pénzügyminisztérium emberei majd megmondhatják, hogy körülbelül lehetséges-e azt mondani, hogy átlagosan tíz százalékponttal csökkentem a járulékokat és az adókat, majd azt valószínűsítem, hogy emiatt jóval több lesz az állami bevétel, és mondjuk másfélszeresére tervezem be az áfa-, adó- és járulékbevételeket, mondván, hogy ebben az esetben tulajdonképpen azt a gazdaságpolitikát és filozófiát folytatom, majd az élet eldönti, hogy igazolja-e. A kérdés az, hogy felelős politika lenne-e egy költségvetés készítésénél. Hogy népszerű lenne, az valószínűleg biztos. Egészen jövő tavaszig. De akkor tényleg lehet, hogy más költségvetés után kellene nézni majd az akkori kormánynak.
Tehát én azt gondolom, hogy ha hideg fejjel nézzük és ismerjük a belső működést is, akkor nagyon jól tudjuk, hogy igen, adott szinten küzdünk egy-egy kérdésen, hogy például a turisztikai területre több pénz jusson vagy adunk be módosító indítványt, amit magam is tervezek még, hogy hogyan változtassunk, de ez nyilvánvalóan nem jelenti azt, hogy amikor felelősen dönteni kell egy költségvetés elfogadásáról, akkor az ember ott, a saját részterületi érdekei miatt nem szavazza meg a költségvetést. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Kívánnak-e még képviselőtársaim hozzászólni? Lasztovicza Jenő következik.
LASZTOVICZA JENŐ (Fidesz): Kérdésszerű felvetésem lenne. A Pénzügyminisztériumban az utóbbi években számoltak-e olyat, hogy az elmúlt 6-7 év gazdasági problémái miatt Magyarországon hány cég szűnt, meg vagy ment el kis- és középvállalkozás vagy nagyobb cég? Azoknak az adóbevételei milyen kiesést jelentettek az államnak?
Az a sok munkanélküli, aki épp a bezárt üzemek miatt lett munkanélküli, azoktól mennyi járulék- és adóbevétel esett ki, illetve ezek az emberek mekkora szociális támogatást, meg munkanélküli segélyt kaptak a kiadási oldalon? Mert lehet, hogy egy borzasztó érdekes számot kapnánk, de gondolom, ilyennel senki nem foglalkozik. Mert akkor ez már lehetne egy olyan kiindulópont, amiről most Nagy Imre képviselőtársam beszélt, hogy lehet, hogy mégis egy másik utat kéne járni, ami az adócsökkentést kezdeményezhetné, meg a járulékok csökkentését. Én azt gondolom, hogy ha egy ilyen érdekes számot a Pénzügyminisztérium kidolgozna, akkor lehet, hogy mi itt megdöbbenve ülnénk. Mert nem biztos, hogy jók voltak az 5-6 évvel ezelőtt döntések. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm. Kívánnak-e még képviselőtársaim hozzászólni? (Nincs jelentkező.) Tud válaszolni a feltett kérdésre? Tessék!
DR. SOMOGYI ANDREA (Pénzügyminisztérium): Néhány kérdésre, néhány tájékoztató adatot szeretnék mondani. Átengedett szja helyi önkormányzatoknak. Millió forintban fogom mondani az adatot. A 2009. évi előirányzat 649.349,8, a 2010. évi előirányzat 679.442,1 millió forint.
Művészetoktatás normatívája. Igen, a 3. számú mellékletben található összegek csökkennek, azonban szeretném felhívni a képviselő urak figyelmét, hogy viszont az alapfokú művészetoktatás támogatására központosított előirányzat is rendelkezésre áll a költségvetési törvényjavaslatban, amely pályázat útján a rászorulóknak fog segítséget nyújtani a feladat ellátásához.
A versenysport-támogatás csökkenése. A versenysport-előirányzat és a köztestületek támogatása valóban csökken. A köztestületek főként működési költségvetési támogatást kapnak. A működési költségvetési támogatásoknál az igazgatási szerveknél is jelentős csökkentésre került sor, egyrészt a járulékcsökkentések miatt, tehát itt a köztestületek támogatásánál is indokolt volt azt a csökkentést végrehajtani. Az valóban megállapítható, hogy nyilván a lehetőségek adottak. A versenysportszakmai feladatok támogatása valóban egy fontos feladat.
Azonban szeretném felhívni a figyelmet, hogy az utánpótlás csökkenése rendkívül kismértékű, tehát a London-programot a tárca továbbra is szeretné végrehajtani, ami az olimpiai felkészülést szolgálja.
Lasztovicza képviselő úrnak mondom, hogy én nem rendelkezem ilyen adattal, viszont a Munkaerő-piaci Alapnál a passzív ellátások szolgálnak az álláskeresési támogatásokkal, szintén millió forintban: 142.650 millió forint áll rendelkezésre álláskeresési támogatásra. Hogy hány cég vonult ki? Elnézést, erre a kérdésre nem tudok válaszolni. A munkanélküliségi rátát 2002-től, ha gondolja, szívesen megosztom önnel, ez rendelkezésemre áll, hogy ha ez kielégíti. (Lasztovicza Jenő: Ezt mindannyian tudjuk.) Jó, akkor elnézését kérek, arra a kérdésre, hogy hányan vonultak ki, nem tudok válaszolni. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Kíván-e még valaki szólni? Hadházy Sándor képviselő úr!
HADHÁZY SÁNDOR (Fidesz): Köszönöm a szót. Csak egy apró kérdés: megütötte a fülemet, hogy az átengedett bevételek közel 30 milliárd forinttal nőnek jövőre. Ez miből adódik? Az kizárt dolog, mert a bérre rakódó terhek csökkennek. Minden csökken a kormány állítása szerint, akkor hogy a csudába emelkedhet 30 milliárddal? Ez szerintem egy kockás papiros trükk. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Becsó képviselő úr kapott kedvet a kérdezéshez.
BECSÓ ZSOLT (Fidesz): Ehhez kapcsolódik az én kérdésem is, ez az én fülemet is megütötte, ugyanis nem ez volt a kérdés. A kérdés ahhoz kapcsolódott, hogy a megyei önkormányzatokat egységesen megillető, 2009-ben biztosított 370 millió forint/megye az a 2010. évi költségvetésben elvonásra kerül. A kérdés ahhoz kapcsolódik, hogy igazságosnak tartják-e azt, hogy ezt egységesen vonják el, miközben egy olyan kis megyénél, mint Nógrád megye vagy akár Komárom-Esztergom vagy akár Tolna megye, ez sokkal nagyobb terhet jelent, mint egy négyszeres költségvetési főösszeggel rendelkező nagy megyénél.
DR. SOMOGYI ANDREA (Pénzügyminisztérium): Köszönöm. Nem szeretném minősíteni ezt a kérdést. A bevételek, illetve a helyi önkormányzatok levezetései megtalálhatók az általános indoklásban, tehát a képviselő úr számára is rendelkezésre áll a helyi önkormányzatok mérlege. Illetve a fejezeti kötetben az önkormányzati támogatások részletesen vannak levezetve. Az átengedett bevételeknél személyi jövedelemadó-növekedést okoz, azonban a csökkenést az állami hozzájárulások és támogatások mértékénél találhatja meg a képviselő úr, és így jön ki az önkormányzatok támogatásának általános csökkentése.
HADHÁZY SÁNDOR (Fidesz): Akkor valami nem igaz. Vagy az nem igaz, hogy csökken az szja-teher...
ELNÖK: Köszönöm szépen. Azt gondolom, hogy ezt később vitassuk meg. Van-e még az általános vitához kapcsolódó kérdés? (Nincs jelentkező.) Akkor szeretném lezárni a vitát.
Jó magam is szeretnék néhány dologhoz hozzászólni. Én azt gondolom, hogy a költségvetés általános vitára való alkalmassága (Moraj.) ... nagyon megtisztelnének a teremben ülők, hogy ha nem beszélnének addig, amíg én beszélek, mert én sem beszéltem addig, amíg ők beszéltek. Köszönöm szépen. Nem képviselőtársaimra vonatkozik, mert ők hallgatták a hozzászólásomat.
Tehát egy költségvetés általános vitára való alkalmassága természetesen fontos választópont kormánypárt és ellenzék kapcsolatában, hiszen szinte a legmarkánsabban ott mutatkoznak meg azok a különbségek, amelyek értékválasztásban, tervezésben, preferenciában kormánypárt és ellenzék között meghúzódnak. Ebben én ezt természetesnek tartom, hogy markánsan eltérő vélemények fogalmazódnak meg, szinte a legmarkánsabbak mind a kormánypárti, mind az ellenzéki oldalról.
Amit nem tartok természetesnek, hogy ezt a vitát olyan minősítések kísérjék, mint amit Lasztovicza Jenő képviselőtársunk alkalmazott, ezután hívnám fel a figyelmét arra, hogy legyen szíves, vonja vissza ezt a minősítést, amely a hazaárulásra vonatkozott. Mert bár számos ponttal nem értek egyet Becsó Zsolttal vagy Hadházy Sándorral vagy más képviselőtársammal, soha nem gondolnám, hogy ő hazaárulásból képvisel más véleményt. Megtisztelem őket azzal, hogy figyelembe veszem a véleményüket, mint ahogy ők is figyelembe veszik az enyémet.
Az is természetes, hogy eltér a mostani általános vitára való alkalmasságról is a véleményünk még akkor is, hogy ha természetesen mindannyian tudjuk, hogy a válság nem állt meg Magyarország határain, a válság nem állt meg Ausztriában, a válság az egész országra igaz. Biztos, hogy szerepet játszanak korábbi kormányzati tévedések is ugyanúgy, mint ahogy sikerek is, abban, hogy nem érintették alaposabban Magyarországot a válság hatásai. Mert erre hadd mondjak csak néhány példát. Hajlamosak vagyunk dobálózni a számokkal, csöndben kérdezném, hogy mi lenne, ha a nyugdíjátlag ugyanott lenne, mint a Fidesz-kormány időszakában vagy például a családi pótlék összege ugyanannyi lenne, mint a Fidesz kormányzásának az időszakában. Csak azért engedem meg magamnak a visszanyúlást, mert azt gondolom, hogy a realitáshoz ez is hozzátartozik, de nem ezzel kívánok foglalkozni, hanem a jövő évi költségvetéssel.
A jövő évi költségvetés válságköltségvetés. A válságkormányzás hatása már látszik abban, hogy az euro/forint árfolyam normalizálódott és ez, kedves képviselőtársaim, a Sport- és turisztikai bizottság falain kívül azt jelenti, hogy közel 1.700.000 devizahiteles tudja törleszteni a részleteit, rossz belegondolni abba, hogy mi történt volna különben.
És igen, a jövő évi költségvetésnél azt is figyelembe kell venni, hogy 3,8 százalékos maradjon a hiánycél, hogy a konvergenciaprogramnak megfeleljünk és természetesen, hogy a költségvetés igazodjon a mindenkori bevételekhez. Mert erről kevesebb szó esett, de csak abból tudunk tervezni, ami bevételekben valamilyen módon befolyik. Elhangzott az is, hogy nem támasztják alá hatástanulmányok a jövő évi költségvetést. Igaz, képviselőtársaim! Amióta én képviselő vagyok, azóta soha nem támasztják alá hatástanulmányok a következő évi költségvetést, ami természetesen nagyon helytelen. Csak szeretném jelezni azt, hogy ez nem a mostani időszakban felbukkanó felismerés, hanem évek hosszú sora óta húzzuk magunk után.
És amikor Lasztovicza Jenő egy jobb hangulatában azt mondja, hogy ugyanazokat tudjuk mondani, amit évek óta mondunk, igen, elég szégyen, hogy ugyanazokat tudjuk mondani. A kormánypárt is a magáét, a mindenkori ellenzék is a magáét és például arról kevesebbet beszélünk, hogy mondjuk hogyan lehet úgy csökkenteni a bevételeket, hogy a kiadások közben nőjenek, hogyan lehet egy igazságosabb önkormányzati rendszert kialakítani vagy egészségügyi intézményrendszert, amelyre ugyanúgy jellemző a pénzszűke, mint ahogy bizonyos területeken a pazarlás, ezekkel, ha, önök nyerik a választásokat, kedves képviselőtársaim, önök is szembesülni fognak, félreértés ne essék.
Eddig, húsz év alatt, elég szégyen, hogy a magyar politika erre kevesebb figyelmet fordított, és amikor volt erre szándék, lásd például a 300 forintos vizitdíjat, akkor az ellenzéknek ezt nyilván érdekében állt megakadályozni. Nem biztos, hogy szerencsés intézkedés volt, csak szeretnék jelezni pár pontot, amiben nem sikerült megegyezni.
Az önkormányzati rendszer szintén ilyen, és azt gondolom, hogy azok a tárgyalások, amelyek az önkormányzati feladatmegoszlásról, feladatellátásról és a finanszírozásról szólnak, amelyek elkezdődtek, most éppen nem tudom, hol állnak, azok is abba az irányba mutatnak, hogy próbáljon meg kormánypárt és ellenzék legalább alapvető társadalmi-gazdasági kérdésekben egyetérteni. Mert azt gondolom, hogy idealizmus, hogy ha bárki is azt hiszi, hogy ha megnyeri a választásokat a Fidesz, akkor kiderül a nap és ömleni fog a pénz mindenhová és csökkenni fog a járulék. Bizonyára jó néhány intézkedést megtesz nagyon helyesen, bizonyára hibázni fog úgy, ahogy mi hibázunk nagyon sok esetben, de alapvetően nem változnak a feltételek. Itt, főleg egy költségvetési vitánál nagyon fontos az, hogy ezt az egészet, amiről vitatkozunk, megfelelő felelősséggel próbáljuk meg kezelni, mert nem igaz az, hogy a jóságos ellenzék mindent megold, mint ahogy az sem, hogy a gonosz kormánypárt csupán sanyargatni akarja az embereket. A kormánypárt is azért tevékenykedik, hogy a haza ügyét szolgálja és meggyőződésem szerint az ellenzék is ugyanezt teszi.
Azt is el kell mondanom, hogy vannak olyan területei a jövő évi költségvetésnek, amelyet az előterjesztő is elmondott, a közbiztonság, az egészségügy vagy az "Út a munkához" . Vagy, bár én nem vagyok vele elégedett, de idesorolnám a sportot és a turizmust is, amelyek nem csökkennek, hanem például, hogy ha a tavalyi elvonásokat levesszük, kismértékben, de nőnek. Magam is beszéltem a turisztikai szakma képviselőivel, igenis jó, hogy a turisztikai marketingre százmillió forinttal több jut. A tervezésnél tavaly több jutott volna, de mivel a zárolás érintette, így nem ez történt és a sport területén is igaz, hogy takarékosabb gazdálkodás kell. Magyarországon 7,5 százalékos volt a GDP-csökkenés, Németországban hasonló mértékű. Ezeket a realitásokat figyelembe kell venni, ez azt jelenti, hogy a jövő évi költségvetés tervezésénél egy hónap kiesik gyakorlatilag a bevételek szempontjából. Ezt, azt gondolom, hogy nekünk is figyelembe kell venni.
Az, hogy kétarcú-e a mindenkori kormánypárt? Azért mondom, hogy a mindenkori kormánypárt, mert én sem tudok olyan példát mondani, amikor a Fidesz jelenlévő frakciójának tagjai saját kormányuk ellen szavaztak volna, és ezt nem hozom fel negatívumként, mert ez természetes. A kormánypártnak, a Sport- és turisztikai bizottság tagjainak is megvan az a lehetősége - és ezt tesszük képviselőtársaim -, hogy a frakcióülésen a saját kormányukon belül próbálják azt elérni, hogy adott esetben most a sport- és a turisztikai ágazatra fordított pénzek ne csökkenjenek. Ma is még folyamatosan egyeztetünk arról, hogy a minden egy forinthoz adott két forint ne csökkenjen, hanem megmaradjon, ugyanúgy, mint ahogy küzdöttünk azért is, hogy a turisztikai marketingre ugyanannyi pénz legyen, mint eddig volt.
Az, hogy ezt nem a parlamentben tesszük? Hát nem a parlamentben tesszük, képviselőtársaim, még akkor sem, hogy ha zene lenne füleiknek, ha mi ott vívnánk ezt a vitát, mint ahogy önök sem ott élik meg a frakción belüli nézeteltéréseiket. Mert én biztos vagyok benne, hogy az egy forinthoz adott két forint ügye még az önkormányzatokon belül is vegyes megítélésű mind a Fidesz-frakcióban, mind az MSZP-frakcióban, mert az önkormányzatok jelentős részét ez nem érinti.
Nekünk, akik itt ülünk, az az érdekünk, hogy azok az önkormányzatok, akik eddig kapták, a jövőben is megkaphassák, például azokat az érveléseket is figyelembe vesszük, amelyeket Hadházy képviselő úr mondott és Becsó Zsolt a TDM-rendszer kialakítása kapcsán. Ezért tehát mi általános vitára alkalmasnak tartjuk.
Azt is el kell mondani azonban, mivel Lasztovicza képviselő úr megszólított, hogy "alelnök úr mindig beszél a fejlesztésekről", ez én vagyok, tényleg mindig beszélek róla, mint ahogy Lasztovicza képviselő úr is mindig beszél a fejlesztésekről. Mert ő is örül annak, hogy a választókerületében közel ötmilliárd forint vissza nem térítendő forrás érkezett európai uniós forrásból, és nem feltételezem Lasztovicza Jenő képviselőtársamról, hogy olyan cégeknek adott a fideszes önkormányzat megbízást, amely kiviszi a pénzt az országból és nem feltételezem a többi fideszes önkormányzatról sem ezt, mert hiszen az önkormányzatok jelentős része fideszes. Hanem azt gondolom, hogy a lehető legtakarékosabb módon lebonyolították a közbeszerzéseket. Ebből épül majd új útszakasz, újul meg városközpont, épül meg óvoda, iskola úgy, ahogy ez Lasztovicza Jenő képviselőtársam választókerületében történik.
Én azt gondolom, hogy általános vitára alkalmasnak tartja a kormánypárt a költségvetést még akkor is, hogy ha számos ponton, természetesen frakción belül mi is a szakterület érdekeit képviselve, adott esetben ütközni fogunk más képviselőtársainkkal. A parlamenti vita során pedig lehetőség lesz arra, hogy akár a bizottság vagy kormánypárti és ellenzéki képviselőtársaim ettől eltérő véleményeiket megfogalmazzák.
Köszönöm szépen megtisztelő figyelmüket, és engedjék meg, hogy felszólítsam Lasztovicza Jenő képviselő urat, hogy a hazaárulásra vonatkozó kitételét vonja vissza.
LASZTOVICZA JENŐ (Fidesz): Alelnök úr, én nem azt mondtam konkrétan, hogy hazaárulás, hanem ez már hazaárulásnak is tekinthető. A kettő között óriási különbség van.
ELNÖK: Képviselő Úr! Mivel én nem feltételezem önről, hogy ennek tekinti, akkor arra kérem fel, hogy a hazaárulásnak tekinthetőt vonja vissza. Mi sem minősítünk senkit ilyen jelzővel, azt gondolom, hogy a bizottsági ülések méltósága érdekében meg kell tartanunk egymás tiszteletét és kérem, hogy az ön által idézett megjegyzést vonja vissza. (Hadházy Sándor: Nem a napirendhez tartozik, elnök úr.)
ELNÖK: Képviselő Úr! A napirend során hangzott el. Hogyha önt sértették volna meg a napirend során, ugyanúgy megkérném azt a képviselőt, aki megsértette, hogy vonja vissza, és biztos vagyok benne, hogy ez az ön jóérzéséhez is hozzátartozik. Kérem Lasztovicza Jenő képviselő urat, hogy mivel ez a napirendi vita során hangzott el, vonja vissza.
LASZTOVICZA JENŐ (Fidesz): A bizottsági béke kedvéért visszavonom a hazaárulásról szóló kijelentésemet. Akkor azt mondom, hogy óriási történelmi kárt okozott a magyar nemzetnek ez az utóbbi pár év és annak gazdasági döntései.
ELNÖK: Köszönöm, képviselő úr. Azt, hogy milyen kárt okozott, majd eldönti a jövő, de látja, a magyar nyelv sokkal árnyaltabb és szebb annál, mint hogy egymást sértegessük közben. Köszönöm szépen képviselő úr.
Szavazásra kerül sor. Kérem, hogy aki a Magyar Köztársaság 2010. évi költségvetéséről szóló törvényjavaslatot általános vitára alkalmasnak tartja, kézfelemeléssel jelezze. (Szavazás.) Tíz. Ki van ellene? (Szavazás.) Nyolc. Köszönöm szépen.
Rátérek a következő napirendi pontra. Megköszönöm a Pénzügyminisztérium képviselőinek a részvételt. Szeretném jelezni, hogy a nemzeti ifjúsági stratégiáról szóló határozati javaslatot elnök úr kérésének megfelelően előrébb hozzuk. Köszöntöm a Szociális és Munkaügyi Minisztérium képviselőjét a határozati javaslathoz beérkezett módosító javaslat, valamint a bizottság által megfogalmazott módosító javaslat tárgyalása során, amelyet elnök úr jegyzett. Nekem fel van tüntetve az SZMM részéről öt kolléga és nem tudom, hogy önben kit tisztelhetünk. (Bemutatkozik.) Köszöntöm Debreczy Mártát, és megkérem, hogy a határozati javaslat módosító javaslatával kapcsolatos kormányzati véleményt mondja el nekünk.
DEBRECZY ÉVA (Szociális és Munkaügyi Minisztérium): Ágh Péter javaslatával az előterjesztő teljes mértékben egyetért és támogatja, és ugyanezt tudom elmondani a most egy órával ezelőtt megkapott bizottsági módosító javaslatról. Kormányálláspont nincsen, viszont az előterjesztő tárca támogatja a javaslat elfogadását.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Van-e véleménye képviselőtársaimnak? Tárgyalhatjuk együtt a két módosítót? (Nincs ellenvetés.) Világosi Gábor képviselő úr következik.
DR. VILÁGOSI GÁBOR (SZDSZ): Én is támogatom, a korábbi bizottsági ülésen való felszólalások is ebbe az irányba mutattak. Nyelvtanilag az utolsó pontnál úgy van, hogy "a mindennapos fizikai aktivitás lehetőségeinek feltételeit biztosítani és bővíteni kell". A lehetőségeinek vagy a feltételeit mindenképpen fölösleges, úgyhogy azt kérem, hogy ezt úgy módosítsuk, hogy "a mindennapos fizikai aktivitás feltételeit biztosítani és bővíteni kell". A tartalommal egyetértek.
ELNÖK: Van-e más észrevétel? (Nincs jelentkező.) A tárca véleménye? Egyetért, támogatja. Köszönöm szépen. Először Világosi Gábor úr módosításáról szavazunk.
Tehát a bizottság által beadott módosító indítványban Világosi Gábor úr azt javasolja, hogy "a mindennapos fizikai aktivitás lehetőségeinek feltételeit biztosítani és bővíteni kell" megfogalmazás helyett "a mindennapos fizikai aktivitás feltételeit biztosítani és bővíteni kell" szerepeljen. Ki az, aki egyetért? (Szavazás.) Köszönöm szépen. Egyhangúlag elfogadta a bizottság Világosi Gábor úr módosítását a bizottság által beadott módosító javaslathoz.
Szeretném kérni, hogy aki a bizottság által beadott módosító javaslattal egyetért, kézfelemeléssel jelezze! (Szavazás.) Egyhangú igen. Köszönöm szépen.
Ágh Péter úr módosító indítványáról szavazunk. Ki ért vele egyet? (Szavazás.) Megállapítom, hogy a bizottság ellenszavazat és tartózkodás nélkül Ágh Péter módosító indítványát is elfogadta. Köszönjük szépen a segítéségét Debreczy Mártának.
Az egyéni vállalkozóról és az egyéni cégről szóló törvényjavaslat (T/10677. szám) (Általános vita)
Rátérünk a következő napirendi pontra. Az egyéni vállalkozóról és az egyéni cégről szóló törvényjavaslat általános vitára való alkalmasságáról döntünk. Köszöntöm Sáriné dr. Simkó Ágnes főosztályvezető asszonyt és dr. Susán Judit fogalmazót. Megadom önöknek a szót.
Sáriné dr. Simkó Ágnes szóbeli kiegészítője
SÁRINÉ DR. SIMKÓ ÁGNES (Pénzügyminisztérium): Tisztelt Bizottság! Az önök előtt lévő törvényjavaslat tulajdonképpen három célt szolgál. Egyrészről egy európai uniós irányelvnek való megfeleltetés a célja, az úgynevezett szolgáltatási irányelvnek való megfeleltetés. Ennek keretében az egyéni vállalkozók a tervezet értelmében már nem engedélyhez kötötten, hanem pusztán bejelentéssel válhatnak egyéni vállalkozóvá.
A második követelmény, aminek ez a törvény eleget tesz, hogy az egyéni vállalkozókra vonatkozó 1990. évi törvény szabályait korszerűsíti, megújítja.
A harmadik pedig az egyéni cégre vonatkozó szabályozás, ami az 1990. évi törvényben mindössze két paragrafus, gyakorlatilag nincs tartalma az egyéni cégre vonatkozóan a törvénynek, és ehelyett egy kidolgozott jogintézmény kerülne az új szabályozásba az egyéni cégre vonatkozóan.
Az összes többi része a törvénynek az ezekhez kapcsolódó módosító rendelkezések. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Van-e kérdésük, észrevételük? (Nincs jelentkező.) Úgy látom, hogy nincs. Kérem, hogy aki az egyéni vállalkozóról és az egyéni cégről szóló T/10677. számú törvényjavaslat általános vitára való alkalmasságával egyetért, kézfelemeléssel jelezze. (Szavazás.) A bizottság ellenszavazat és tartózkodás nélkül elfogadta az egyéni vállalkozóról és az egyéni cégről szóló törvényjavaslat általános vitára való alkalmasságát.
Következik az egyéni vállalkozóról és az egyéni cégről szóló 2009. évi ... törvénnyel és a megtakarítások ösztönzésével összefüggő törvénymódosításokról szóló törvényjavaslat. Szintén az általános vitára való alkalmasságról döntünk. Tisztelettel köszöntöm Szatmári László főosztályvezető-helyettes urat, a Pénzügyminisztérium részéről. Megkérem, hogy tájékoztasson minket a törvényjavaslat lényegéről.
Szatmári László szóbeli kiegészítője
SZATMÁRI LÁSZLÓ (Pénzügyminisztérium): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Bizottság! A törvényjavaslatnak nyilvánvaló kapcsolódása van az előbbi napirendi ponttal, hiszen az egyéni vállalkozásról szóló új törvényszabállyal összefüggő anyagi, jogi szabályokat alkotja meg ez a törvénycsomag. Nyilván át kell vezetni azokat a szabályokat, amelyek azzal függenek össze, hogy az egyéni vállalkozó a jövőben nem igazolványhoz kötött tevékenységként folytatja a tevékenységét, hanem bejelentés alapján. Ez persze egy formai változás. Jelezni kell azt a változást is a törvényben, hogy ezután az egyéni cég tulajdonképpen nem az egyéni vállalkozónak egy, a Cégbíróságon bejegyzett változata, hanem egy olyan forma, amelyik a magánszemély vagyonától elkülönült vagyonnal rendelkezik és éppen azért különös adózási szabályok kell hogy vonatkozzanak rá, amelyek eltérnek az egyéni vállalkozó adózásától.
Az egyéni cég a benyújtott javaslat szerint a társasági adó hatálya alatt fog tevékenykedni, illetve rendezni kell azt az esetet is, hogy mi történik akkor, amikor az egyéni vállalkozóból egyéni cég lesz. Ezeket az átmeneteket rendezi, mind az szja-t, mind a társasági adót érintő szabályozás, illetve természetesen az egyszerűsített vállalkozói adóról szóló törvény szabályait is, hiszen az egyéni cég az EVA-nak is az alanyává válhat. Tehát mondhatni, hogy nyilván a kapcsolódása az, hogy az adórendszerbeli helyét találja meg az egyéni cégnek a módosítás egyik vonulata.
Mint a csomag címéből is kitűnik, erőteljesen jelen van egy olyan módosítási irány is a törvényben, amely egyszerűbb, illetve kedvezőbb befektetési környezetet teremt, mégpedig olyan módon, hogy a jelenlegi szabályozásban kizárólag a tőzsdeügyletekre vonatkozóan van szabály. Vagyis, hogy a tőzsdeügyletek eredménye adóéven belül egymással szembeállítható és ténylegesen csak akkor keletkezik adófizetési kötelezettség, hogy ha a nyereség meghaladja az adóévi veszteségüket. Még ehhez jár az a pozitív szabályozás is, hogy a veszteség adóévek közötti átvihető, tehát kigazdálkodható a korábbi vagy a későbbi évek vesztesége. Ez a szabály kiterjed minden olyan ügyletre, amely transzparens, tehát átlátható módon köttetett. Ennek az a feltétele, hogy befektetési szolgáltatóval vagy közreműködésével kell hogy ezeket az ügyleteket kössék.
A másik lényeges változás szintén ebben a körben, tehát szintén a tőkejövedelmek adózását érintően, hogy megjelenik egy új szabályozás. Ilyen korábban egyébként már volt szűkebb körben, az úgynevezett tőkeszámla, ami a tartós befektetéseket ösztönözte, ez most annál bővebb és olyan módon valósul meg a tartalék befektetésének az ösztönzése, hogy mondhatni kétlépcsős ösztönzés működik. Amennyiben a lekötött pénzeszközt a magánszemély a befektetési évben, illetve három évig még megtartja, nem vonja ki a befektetésből, akkor kedvezőbb, 10 százalékos kulccsal adózik, ha viszont további két évig is lekötve tartja, akkor gyakorlatilag megszűnik az adófizetési kötelezettség.
Ezt a törvény olyan módon fejezi ki, hogy abban az esetben kell csak megállapítani az adót, hogy ha három éven, öt éven belül a lekötött pénzeszközhöz mint magánszemély hozzányúl és csak ebben az esetben kell megállapítani a befektetések hozamát - és ebben az esetben kell a növekmény után megfizetni vagy a 25 százalékos mértékű adót, hogy ha nem teljesítette még az elsőként beadott hároméves lekötési időszakot sem vagy a 10 százalékos adót -, amikor már az utólag beadott kétéves lekötési időszakban teljesíti. Ha teljesíti a teljes lekötési időszakot, az öt évet, akkor gyakorlatilag adómentesen szerezhető meg a befektetéseken elért hozam. Ez a hozam tárgyi értelemben értendő, tehát nemcsak a kamat jellegű, hanem az áfanyereség jellegű jövedelmek is beleértendők.
Ha megengedik, kitérnék arra a módosításra, ami a tisztelt bizottságnak a szűkebb érdeklődési körébe tartozik, természetesen ezek is nagyon jelentős változások, a gazdasági élet szereplőit érintik, de mégis arra az egy módosításra térnék ki, ami a tisztelt bizottság ügykörét szó szerint érinti. Ez egy apróbb pontosítás, mégpedig a fizető-vendéglátók tételes átalányadózását érintő változás. Ez lényegében arról szól, hogy immár a törvény szövegéből is kiderül, hogy a tételes átalányadózást a nem egyéni vállalkozóként folytatott tevékenység esetében lehet alkalmazni. Ez egyébként eddig is így volt, csak ahhoz, hogy erre ráépülhessen az adózó, egy külön kormányrendelet kellett és abból derült ki, hogy az olyan tevékenység lehet, amit nem egyéni vállalkozóként folytat a magánszemély.
Másrészt pedig a törvény szövegében megjelenik az, amit eddig is a háttér-jogszabályokból lehetett tudni, hogy itt olyan terjedelmű tevékenységről van szó, amikor ugyannak a magánszemélynek történő szálláshely-szolgáltatásnál nem haladja meg a 30 napot, tehát ebben az esetben beszélhetünk fizető-vendéglátó tevékenységről. Legalábbis az adózás szempontjából és akkor alkalmazható rá a tételes átalányadózás.
Az adó mértéke és az egyéb feltételek, hogy saját lakásban, saját üdülőben és legfeljebb egy ilyen ingatlanban lehet folytatni ezt a tevékenységet, nem változik, tehát szigorításról nincs szó, mondhatni, ezek inkább pontosító rendelkezések. Úgy ítélem meg, hogy más vonatkozásban viszont ez a törvénycsomag a tisztelt bizottság szűkebben értelmezett ügykörét közvetlenül nem érinti. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Szeretném megkérdezni, hogy van-e valakinek kérdése. Hadházy Sándor képviselő úr!
HADHÁZY SÁNDOR (Fidesz): Köszönöm a szót elnök úr. Tisztelt Bizottság! Azt szeretném megkérdezni, hogy ennek a hatálybalépése a tőzsdei műveletekre vonatkozóan hogy néz ki.
SZATMÁRI LÁSZLÓ (Pénzügyminisztérium): Ezek a módosítások 2010. január 1-jétől lépnek hatályba. Átmeneti szabályok biztosítják azt, hogy ami az eddigi időszakban tőzsdeügyletből származó jövedelemként adózott és élvezte ezeket az előnyöket, az ne vesszék el. Ez kiszélesedést jelent és fontos, hogy ezek a korábbi előnyök ott is élvezhetők legyenek.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Van-e még kérdés? (Nincs jelentkező.) Kérem, hogy aki az általános vitára való alkalmassággal egyetért, kézfelemeléssel jelezze! (Szavazás.) Megállapítom, hogy a bizottság ellenszavazat és tartózkodás nélkül az egyéni vállalkozóról és az egyéni cégről szóló 2009. évi ... törvénnyel és a megtakarítások ösztönzésével összefüggő törvénymódosításokról szóló törvényjavaslat általános vitára való alkalmasságát elfogadta. Köszönöm szépen.
Még két gyors teendőnk van. Az elnök úrral leegyeztettük a bizottság második féléves munkatervét. Ez ott van képviselőtársaim kezében. Ezen egyetlen egy módosítást javaslunk, mivel Kovács Miklós szakállamtitkár úr az október 6-i ülés ideje alatt külföldön tartózkodik, ezért a turisztikai desztinációs menedzsment előkészítéséről, illetve a pályázatok eredményeiről szóló napirendet október 13-án tárgyaljuk meg. Van-e a munkatervvel kapcsolatban észrevétel, vélemény? (Nincs jelentkező.) Akkor kérem, hogy aki egyetért a munkaterv-javaslattal a módosításokkal együtt, kézfelemeléssel jelezze. (Szavazás.) Egyhangú igen. Köszönöm szépen.
Van-e bejelentenivalója képviselőtársaimnak? (Nincs jelentkező.) Nem látok ilyet. A jövő kedden 9 órakor találkozunk. Szép napot mindenkinek!
(Az ülés befejezésének időpontja: 10 óra 55 perc)
|
Bánki Erik | |
|
a bizottság elnöke Pál Béla a bizottság alelnöke |
Jegyzőkönyvvezető: Lajtai Szilvia