STB-22/2009.
(STB-93/2006-2010.)
az Országgyűlés Sport- és turisztikai bizottságának
2009. október 20-án, kedden, 9 óra 04 perckor
a Képviselői Irodaház V. emelet 520. számú tanácstermében
megtartott üléséről
Tartalomjegyzék
Helyettesítési megbízást adott *
Az egyéni vállalkozóról és az egyéni cégről szóló 2009. évi ... törvénnyel és a megtakarítások ösztönzésével összefüggő törvénymódosításokról szóló törvényjavaslat (T/10676. szám) (A bizottság feladatkörébe tartozó módosító javaslatok megvitatása) *
Tájékoztató a turisztikai célelőirányzat 2009. évi várható felhasználásáról. Előterjesztő: ÖM Turisztikai Szakállamtitkárság képviselője *
Bozzay Andrásné (ÖM Turisztikai Szakállamtitkárság) szóbeli kiegészítője *
Bozzay Andrásné (ÖM Turisztikai Szakállamtitkárság) válaszadása *
1. A Magyar Köztársaság 2010. évi költségvetését megalapozó egyes törvények módosításáról szóló törvényjavaslat (T/10679. szám)
(A bizottság feladatkörébe tartozó kapcsolódó módosító javaslatok megvitatása)
2. Az egyéni vállalkozóról és az egyéni cégről szóló 2009. évi ... törvénnyel és a megtakarítások ösztönzésével összefüggő törvénymódosításokról szóló törvényjavaslat (T/10676. szám)
(A bizottság feladatkörébe tartozó módosító javaslatok megvitatása)
3. Az egyéni vállalkozóról és az egyéni cégről szóló törvényjavaslat (T/10677. szám)
(A bizottság feladatkörébe tartozó módosító javaslatok megvitatása)
4. Tájékoztató a turisztikai célelőirányzat 2009. évi várható felhasználásáról
Előterjesztő:
ÖM Turisztikai Szakállamtitkárság képviselője
5. Egyebek
Elnököl: Bánki Erik (Fidesz), a bizottság elnöke
Pál Béla (MSZP), a bizottság alelnöke
Dr. Horváth Klára (MSZP)
Mohácsi József (MSZP)
Nagy Imre (MSZP)
Nagy Jenő (MSZP)
Tóth József (MSZP)
Dr. Tóth József (MSZP)
Becsó Zsolt (Fidesz)
Hadházy Sándor (Fidesz)
Kovács Ferenc (Fidesz)
Dr. Gyenesei István (független)
Helyettesítési megbízást adott
Szijjártó Péter (Fidesz) Bánki Eriknek (Fidesz)
Koscsó Lajos (MSZP) Dr. Horváth Klárának (MSZP)
Páva Zoltán (MSZP) Mohácsi Józsefnek (MSZP)
Lasztovicza Jenő (Fidesz) Hadházy Sándornak (Fidesz)
Szalay Ferenc (Fidesz) Kovács Ferencnek (Fidesz)
Szatmári László főosztályvezető-helyettes (Pénzügyminisztérium)
Bozzay Andrásné főosztályvezető (Önkormányzati Minisztérium Turisztikai Szakállamtitkárság)
(Az ülés kezdetének időpontja: 9 óra 04 perc)
BÁNKI ERIK (Fidesz), a bizottság elnöke, a továbbiakban ELNÖK: Tisztelt Bizottság! Sok szeretettel üdvözlök mindenkit a Sport- és turisztikai bizottság mai ülésén.
Képviselőtársaim írásban megkapták a mai ülésre szóló meghívót, amelyhez képest néhány változás állna be, amit most szeretnék elővezetni.
Az 1-es napirend a Magyar Köztársaság 2010. évi költségvetését megalapozó egyes törvények módosításáról szóló törvényjavaslathoz nem készült el az a módosító indítvány, amit terveztünk. Képviselőtársaim emlékeznek még rá, az elmúlt ülésen Herényi Károly képviselő úr egyéni önálló képviselői indítványának a tárgysorozatba vételét javasoltuk. Az általános vitára történő alkalmasságról még nem szavaztunk azért, mert vártuk azt, hogy esetleg ide a megalapozó törvényekhez be tudunk nyújtani egy bizottsági módosító indítványt - amivel gyakorlatilag ezt a kérdést, amit a képviselő úr feszeget: magyarul: a bűncselekményt elkövető, vagy letöltendő szabadságvesztésre ítélt sportolók járadékának sorsáról rendelkeztünk volna -, ez egyelőre nem készült el. Tehát most nem tudjuk ezt benyújtani, viszont van még egy olyan salátatörvény, ami a bűntető törvény módosításáról szól, ott lehetőségünk nyílik arra, hogy a sporttörvénynek ezt a módosítását megtegyük. Tehát egyelőre most az első napirendet javasolnám levenni, miután olyan egyéb kapcsolódó módosító indítvány pedig nem érkezett, ami a bizottság hatáskörébe tartozna.
Ugyanígy nem érkezett módosító indítvány az egyéni vállalkozóról és az egyéni cégről szóló T/10675-ös sorszámon jegyzett törvényjavaslathoz, tehát javasolnám az 1-es és a 3-as napirendi pontokat levenni. Ilyen értelemben három napirendje maradna a mai bizottsági ülésünknek: elsőként tárgyalnánk az egyéni vállalkozókról és az egyéni cégekről szóló törvénnyel és a megtakarítások ösztönzésével összefüggő törvénymódosításról szóló törvényjavaslathoz benyújtott módosító indítványokat - ilyet szám szerint hármat találtunk; majd meghallgatnánk egy tájékoztatót a turisztikai célelőirányzat 2009. évi felhasználásáról és van egy egyebek napirendi pontunk.
Kérdezem tisztelt képviselőtársaimat, hogy van-e egyéb javaslatuk a napirendhez kapcsolódóan. (Nincs jelzés.) Amennyiben nincs, akkor kérem, aki ezekkel a módosításokkal együtt a mai ülésünk napirendjét elfogadja, kézfeltartással jelezze! (Szavazás.) Köszönöm. Ellenvélemény? Tartózkodás? (Nincs jelzés.) Nem volt, a bizottság egyhangúlag elfogadta a módosításokat.
A jelenléti ív megállapítom, hogy a bizottságunk határozatképes, tehát megkezdjük munkánkat.
Elsőként az egyéni vállalkozókról szóló T/10676-os számon jegyzett törvényjavaslatnak a módosítóiról tárgyalnánk.
Köszöntöm Szatmári László főosztályvezető-helyettes urat, aki segítségünkre lesz majd abban, hogy a kormány álláspontját ismertesse e tekintetben.
Elsőként a 4-es ajánlási számon szereplő módosító indítványról kérném, hogy képviselőtársaim foglaljanak állást, ez Herényi Károly úr indítványa.
Kérdezem főosztályvezető-helyettes urat, hogy mi a kormány álláspontja e tekintetben.
SZATMÁRI LÁSZLÓ (Pénzügyminisztérium): A kormány nem támogatja.
ELNÖK: Kicsit bővebben, ha kifejtené.
SZATMÁRI LÁSZLÓ (Pénzügyminisztérium): Igen. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Bizottság! Ebben a módosító indítványban igazából három újdonság található, a benyújtott és a január 1-jétől hatályba lépő szabályozáshoz képest. Mégpedig az első az arról szól, hogy ha van valamely közhiteles nyilvántartás, amely alapján megállapítható a tevékenység piaci díjazása, akkor azt kell alkalmazni. Ebben az a bizonytalan elem található, hogy jelenleg léteznek olyan nyilvántartások, amelyekből ki lehet indulni egyfajta meghatározáshoz, azonban ezek nem kifejezetten a személyesen közreműködő vállalkozókra, illetve az egyéni vállalkozókra vonatkoznak, tehát igazából - nem árulok zsákbamacskát - az Állami Foglalkoztatási Szolgálatnál létezik olyan nyilvántartás, amely tevékenységre vonatkozóan kereseteket közöl le, ezek múltbeli adatok, de egyfajta kiindulási pontként szolgálhatnak egy ilyen érték meghatározásához. Tehát az a kérdés igazából, hogy akkor ilyen nyilvántartás létezik-e, vagy nem létezik.
A második dolog ebben a definícióban, az pedig az, hogy ha ilyen nyilvántartás nincs - tételezzük fel, hogy ilyen nincs -, akkor pedig a magánszemély nyilatkozatát kell elfogadni. Ez a szabály viszont kifejezetten adó-, illetve járulékkikerülésre teremt lehetőséget a következők miatt. Itt a módosító indítvány fel sem veti annak a lehetőségét, hogy valamiféle ellenbizonyítás ezzel szemben lehetséges lenne, tehát az, amit a magánszemély mond az az érték és kész - ha ez nulla, akkor nulla.
Utalnék arra, hogy ehhez a módosító indítványhoz kapcsolódó 36-os pontban lévő kapcsolódó módosítás arról szólna, hogy ehhez a nyilatkozatban megjelölt érték egyben a járulékfizetés alapjaként veendő figyelembe, tehát egy nulla nyilatkozattal le lehet nullázni a járulékfizetési kötelezettséget, tehát ez a része az indítványnak nyilvánvalóan adókikerülésre ad lehetőséget. Sőt, ha hozzáteszem azt, hogy az indítvány azt sem mondja meg, hogy ezzel a nyilatkozattételi lehetőséggel meddig élhet a magánszemély, akkor lényegében a harmadik fordulat, ha ilyen nincs, akkor a szokásos piaci érték a minimálbér kétszerese, ez elő sem fordulhat, hiszen urambocsá!, az adóhatósággal szemben mondhatja azt a magánszemély, hogy nyilatkozik úgy, hogy nulla, és akkor nulla, azzal szemben nincs mit tenni. Másrészt pedig, ha véletlen a magánszemély mégsem tenne ilyen nyilatkozatot, akkor belép az a szabály, hogy a minimálbér kétszerese az a bizonyos szokásos piaci érték. Ez meg alkalmasint méltánytalanul magas érték lenne, mert egy többes jogviszonyos tevékenység esetében, vagy egy kiegészítő tevékenység esetében, ahol néhány órás terjedelmű a tevékenység, vagy urambocsá!, csak eseti jelleggel folytatott, ez a bizonyos a kétszerese, a minimálbér kétszerese pedig túlságosan magas. Tehát bármelyik részét is nézem ennek a definíciónak, egyik része sem állna meg. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönjük a kiegészítést. Kérdezem a bizottság tagjait, hogy van-e egyéb kérdésük az indítvánnyal kapcsolatban. (Nincs jelzés.) Nincs. Akkor azt kérdezem, ki az, aki Herényi Károly módosító indítványát támogatja, kézfeltartással jelezze! (Szavazás.) Egy igen. Ki az, aki nem támogatja? (Szavazás.) Ki az, aki tartózkodott? (Szavazás.) Egy tartózkodás és 15 nem szavazat mellett, a bizottság nem támogatja.
A következő módosító indítvány, ami a bizottság feladat- és hatáskörébe tartozik: Molnár Albert képviselő úrnak az indítványa, a 6-os ajánlási számon, amely a devizabevételeknek az átváltási árfolyamait rögzítené.
Kérdezem a kormány álláspontját.
SZATMÁRI LÁSZLÓ (Pénzügyminisztérium): A kormány támogatja.
ELNÖK: Köszönöm szépen. A bizottság tagjait kérdezem, ki az, aki a Molnár képviselő úr indítványát támogatja, kézfelemeléssel jelezze! (Szavazás.) Köszönöm. Ellenvélemény? Tartózkodás? (Nincs jelzés.) Nem volt. A bizottság egyhangú döntésével támogatja az indítványt.
Végül a 20-as ajánlási számon Horn Gábor képviselő úr módosító indítványa szerepel, aki az utalvánnyal természetbeni juttatásként történő értelmezési kérdéseit feszegeti, pontosabban a jelenlegi törvényben rögzített meghatározásokat hagyná el.
Kérdezem a kormány álláspontját.
SZATMÁRI LÁSZLÓ (Pénzügyminisztérium): A kormány nem támogatja.
ELNÖK: A kormány nem támogatja. Képviselőtársaimat kérdezem, ki az, aki ezt az indítványt támogatja. (Szavazás.) Egy. Ki az, aki nem támogatja? (Szavazás.) Négy. Ki az, aki tartózkodott? (Szavazás.) 11. Köszönöm szépen.
Van-e olyan módosító indítvány, amelyről nem szavaztunk és a bizottság tagjai szerint még foglalkoznunk kellene vele, mert a hatáskörünket érinti. (Nincs jelzés.) Amennyiben nincs, főosztályvezető-helyettes úrnak megköszönöm, hogy a bizottság ülésére eljött és segítette a munkánkat, ezt a napirendi pontot lezárjuk.
Áttérünk a következő napirendi pontunkra, amely egy tájékoztató a turisztikai célelőirányzat 2009. évi várható felhasználásáról.
Előterjesztő az Önkormányzati Minisztérium Turisztikai Szakállamtitkársága; a Szakállamtitkárságról pedig Bozzay Andrásnét - a frissen kinevezett főosztályvezető asszonyt - köszöntöm és megkérem, hogy amennyiben az írásbeli előterjesztéshez van szóbeli kiegészítése, azt most tegye meg.
Bozzay Andrásné (ÖM Turisztikai Szakállamtitkárság) szóbeli kiegészítője
BOZZAY ANDRÁSNÉ Önkormányzati Minisztérium Turisztikai Szakállamtitkárság): Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Bizottság! Röviden összegezném, hogy a 2009. évben összességében 5 milliárd 760 millió forint a turisztikai célelőirányzat kötelezettségvállalási kerete. A jelenlegi előrejelzéseink szerint ezt a keretet teljes egészében le fogjuk tudni kötni, illetve az idei pénzügyi finanszírozás összességében 11 milliárd forint körül alakul és az első 9 hónapban 7 milliárd forint finanszírozása történt meg nagyrészt a nemzeti turisztikai marketingtevékenység, illetve korábbi pályázatok és kötelezettségvállalások teljesítésére. Röviden ennyiben összegeztem volna.
ELNÖK: Köszönöm szépen a kiegészítést. Képviselőtársaimat kérdezem, hogy van-e a tájékoztatóval kapcsolatban kérdésük, esetleg véleményük.
Hadházy képviselő úr. Öné a szó, képviselő úr!
HADHÁZY SÁNDOR (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Bizottság! Már számos alkalommal elmondtam azt, ha válsághelyzet van, akkor kétféle megoldás van: vagy folyamatosan szűkítjük a kiadásokat és egyre nehezebb helyzetbe hozzuk a vállalkozásokat, vagy pedig inkább előre próbálunk tekinteni és nagyobb forrást biztosítunk arra, hogy a vállalkozások környezete javuljon. Azt gondolom, hogy a turizmus esetében ilyen környezetjavító intézkedés lehet például az adópolitika, de ilyen környezetjavító intézkedés lehet a marketingbüdzsének az emelése és egy hatékonyabb, erőteljesebb marketingmunka megvalósítása.
Azt látjuk, hogy a kormányzat szerintem, nagyon rossz reflexszel rendelkezik, mert úgy gondolja, hogy az a jó megoldás, ha például a turizmus marketingbüdzséjét is továbbcsökkenti. Nagyon sajnálatos az, hogy az elmúlt évhez képest is, 2009-ben csökkent a marketingkeret. Nyilvánvaló, hogy a számok is majd, a teljesítménymutatók is majd ezt fogják alátámasztani, hogy a csökkenő marketingkeret csökkenő bevételt és teljesítményt fog eredményezni. Természetesen ezt majd lehet azzal magyarázni, hogy a gazdasági válság hatása a csökkenő teljesítmény, azt gondolom, hogy az őszinte és igaz beszéd mindenképpen fontos. Nagyon fontosnak tartanám éppen ezért azt, hogy a kormányzat jó reflexeket mutasson, azaz, ha valahol baj van, akkor ne a támogatást csökkentse, hanem inkább a támogatást növelje. Éppen ezért tisztelettel kérem valamennyi képviselőtársamat, hogy a bizottság tegyen meg mindent annak érdekében, hogy a turizmus marketingbüdzséje megfelelő szintű legyen és adjunk lehetőséget a marketingigazgatóságnak arra, hogy egy jó országmarketinget tudjon lefolytatni. Ez az egyik része.
Természetesen a TC mellett vannak egyéb marketingfeladatok, amelyeket az önkormányzatok látnak el, illetve a turisztikai szereplők. Igen sajnálatos az, hogy az önkormányzatok sem tudnak olyan mértékű hozzájárulást vállalni a marketingbüdzsében, mint amit egyébként kellene, és 2010-ben ez a tehetségük tovább fog csökkenni tekintettel arra, hogy várható, hogy a plusz két forintok csökkennek majd plusz egy forintra és így az önkormányzatoknál maradó források jelentős mértékben csökkennek.
Az is látható természetesen, hogy például az Utazás 2010-es kiállításon, szerintem jóval kisebb lelkesedéssel fognak részt venni a turisztikai szereplők és az önkormányzatok is. Ha a kormányzat a vállalkozások környezetét tovább rontja, akkor természetesen a turizmus volumene is tovább fog csökkenni.
A TC felhasználását láthatjuk 79 százalék, közel 80 százalék megy a keretből promócióra és marketingre és mintegy 9 százalék marad ilyen sajátos előirányzati feladatok ellátására és szeretném ezek közül kiemelni egyrészt a szúnyoggyérítési feladatokat, amelyekből szintén kezd kivonulni a kormányzat, illetve az állam. Korábban volt egy kialakult gyakorlat, hogy 50 százalék állami forrás és 50 százalék önkormányzati forrás áll rendelkezésre, ma jelentős mértékben csökkent az állami szerepvállalás itt; tehát azt gondolom, ha például a Balaton térségében, a Tisza-tó térségében, a Duna térségében és más turisztikai desztinációkban szeretnénk megőrizni a vonzerőt, akkor ezekkel is komolyabban kellene foglalkozni - itt szintén az önkormányzatok magukra vannak hagyva.
Szeretném felhívni újból a figyelmet a turisztikai desztinációs menedzsment kérdésére. Itt szintén azt a problémát látom, hogy az önkormányzati források csökkenése azt fogja eredményezni, hogy a turisztikai desztinációs menedzsment pályázatokon kisebb lesz az aktivitás, jóval kevesebben fognak ezeken a pályázatokon részt venni és ez megint csak a marketingmunkát fogja negatív irányban befolyásolni.
Összességében tehát az az álláspontom, hogy természetesen lehet spórolni ezen a területen is, de egyáltalán nem érdemes. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm képviselő úr.
Kovács Ferenc képviselő úr kért szót. Öné a szó!
KOVÁCS FERENC (Fidesz): Köszönöm szépen, elnök úr. Kedves Bizottsági Tagok! Kedves Osztályvezető Asszony! Én csak ki szeretném egészíteni Hadházy Sándor képviselő úr gondolatait. A közelmúltban lettek kiírva azok a pályázatok, amelyeken keresztül az önkormányzatok, akik bármilyen idegenforgalmi objektumot, elsősorban gyógyfürdőt működtetnek, pályázhatnak további fejlesztésekre. Nyugat-Dunántúlon gyakorlatilag 30 százalékos támogatási részt lehet nyerni uniós forrásokból és a különbözetet az önkormányzatok különböző fedezeti formában próbálják pótolni. A jövő évre tervezett költségvetési koncepció alapvetően romba dönti azt a koncepciót, amely alapján vannak önkormányzatok, akik kötvényt bocsájtottak ki, vannak, akik hitelt vettek fel ahhoz, hogy meg tudják építeni, vagy bővíteni tudják azokat a szolgáltatásokat, illetve meg tudják építeni újabb és újabb szolgáltatásaikat, amelyeken keresztül vissza kellene majd - a bevételeken keresztül - fizetniük ezeket a felvett hiteleket, illetve a kötvények árait.
Sajnálatos módon mind az idegenforgalmi adóhoz történő hozzányúlás, mind pedig a turisztikai célú TC támogatásnak a normatív csökkenése azt fogja eredményezni, hogy ezekkel az új létesítményekkel nem kellő szinten tudunk megjelenni a világnak azon a részein, ahonnan vendégeket várunk.
Engedjék meg, hogy kicsit dicsekedjek, ugyanis úgy tűnik, hogy a megyék közül egyedül Vas megyében nőtt az elmúlt évben a turisztikában résztvevő külföldieknek a száma. Ez elsősorban annak volt köszönhető, hogy a Vas megyei közgyűlés felismerte azt, hogy minden olyan területen, ahol valamilyen kapcsolatunk van, aktívabban kell részt vennünk, jelen lennünk, nem kis pénzt áldozva erre azért, hogy részben a Széchenyi-tervben, részben az utána létrejött gyógyfürdőink, illetve ehhez kapcsolódó szolgáltatásaink meg tudjanak élni.
Úgy gondolom, hogy a kormány - valóban úgy, ahogy Hadházy Sándor úr mondja - fordítva ül a lovon - most kellene a legtöbbet segíteni a turizmuson, ugyanis ez a legnagyobb élőmunkát igénylő szakmai ágazat, itt tudnánk a foglalkoztatáspolitikában garantálni azt, ha megfelelő számú vendég van, hogy hosszú távon stabil munkahelyeket teremtsünk. Úgy hiszem, hogy ez az az ágazat, ahol sokkal, de sokkal több pénzt kellene betennünk és részben az országimázs építése is hozzátartozik; részben hozzátartozik az a promóciós marketingterv, amely alapján ki kellene néznünk azokat a célországokat, ahonnan ide vendégeket várhatunk és itt még aktívabban kellene részt vennünk.
Úgy gondolom, hogy a kormánypárti képviselőtársaink segítségével oda kell hatnunk, hogy valóban a kormányzat gondolja komolyan át, hogy ez a szakmai ágazat: a turizmus és az ehhez kapcsolódó szolgáltatások köre megérdemli azt, ha másért nem, a foglalkoztatáspolitika területén betöltött szerepe miatt, hogy nagyobb támogatást kapjon. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm.
Nagy Imre képviselő úr kért szót. Öné a szó, képviselő úr!
NAGY IMRE (MSZP): Köszönöm szépen, elnök úr. Három gondolatot engedjenek meg képviselőtársaim. Egyrészt azt gondolom, főleg az itt ülő képviselők, hogy elkötelezettségünk mellett biztosan több pénzt kellene költeni még a szűkebb források között is turisztikai célokra, különösen a marketingre - a végén majd visszatérek egy javaslat erejéig erre a gondolatra.
Köszönöm azt is frakcióbeli képviselőtársaimnak, hogy az elsőkörös egyeztetéseken támogatták azt, hogy a két forintról egy forintra csökkentett összeget próbáljuk meg elérni, hogy adjuk vissza legalább azokon a területeken, ahol a turisztikai desztinációs menedzsmentek létrejönnek, azokat valamilyen módon próbáljuk meg, ha úgy tetszik, kompenzálni, ezzel is ösztönözve ennek a létrejöttét. Hiszen abban egyetérthetünk, hogy fontos szervezetről van szó; hogy nem jártunk sikerrel, az sajnálatos, nyilvánvalóan a későbbiekben is megpróbáljuk ezeket a dolgokat érvényesíteni, bár igen korlátozottak, azt gondolom, a lehetőségek.
A második. Az általános megjegyzésekhez. Nem akarok nagyon messziről indulni, de ha egyszer azt hallom, hogy az ország strukturális problémájának egyik nagy része a központosítás, csökkenteni kellene az adók, járulékok, elvonások nagyságrendjét. Ehhez hozzáteszem, hogy alapvetően egy nemzetközi válság által egyébként is kiszolgáltatott kis ország érintettségében vagyunk, és nyugodtan mondhatjuk, hogy itt egységnyi pénz áll rendelkezésünkre, akkor nagyon nehéznek gondolom azt, hogy ne csökkentse, csökkentsük a központi elosztást, ha mást nem a hitelfelvétel szűkítése révén pont a hiánycél teljesítése végett. Ezért igen érdekes dolog, ha arról beszélgetünk, hogy hogyan kellene többet elosztani, amikor nem áll rendelkezésre ilyen jellegű többletforrás és alapvetően azt gondolom, hogy helyes az a politika, hogy mégiscsak a központi költségvetés csökkentéséből kell némileg az alsóbb területek mozgásterét meghagyni.
Ezért nyilván azzal nem nagyon tudok egyetérteni, hogy elhibázott az a politika, ami kevesebb forrást biztosít, miközben nincs több. Ha nagyon kisarkítom, akkor ilyen értelemben az önkormányzatoknak akkor, amikor az állam kevesebb forrást biztosít, többet kellene költenie, akár hitelfelvétel révén is, hiszen ugye Hadházy képviselőtársam számon kéri a kormányon, hogy amikor kevesebb forrás áll rendelkezésre, miért nem költ többet. Ha ez így van, akkor ennek nyilván van egy lehetséges módja, alapvetően a hiány nagysága. Az elmúlt években mást sem hallottam, minthogy gyakorlatilag eladósodtunk, magas a kintlévőségünk, az adósságszolgálatunk; ha most ehhez hozzáteszem, hogy forrásbővítésben gondolkodunk, akkor ennek egy lehetséges útja van, gyakorlatilag extra jellegű hitelfelvételi szintekkel magasabbra emelni, más lehetőség nincsen erre - tehát azt gondolom, hogy ez az út jelen pillanatban biztosan nem járható.
A harmadik, hogy itt az európai uniós fejlesztések révén a turisztika, azt gondolom, nem csak a mi régiónkban, még ott is, ahol kevesebbet fordítanak rá, kiemelt lehetőséget kapott. Van azonban egy terület, ahol megmondom őszintén meglehetősen elégedetlen vagyok, ez pedig, ha megnéznénk, egy hihetetlen nagy összeget jelent. Valamennyi európai uniós projektnek egy igen, nem mondom, hogy magas, de jó szinten meghatározott kötelező, vagy ha nem kötelező, akkor is mindenképpen lehetőséget adó része a marketing költés. Ha megnéznénk, hogy az európai kommunikáció, az európai uniós forrásoknak ezen a területén - képviselőtársam, azt gondolom, abban téved, hogy a kommunikáció ebben az esetben nem dicsőségtáblákat, hiszen egy tábla elkészítése egy egységnyi költség, amikor pedig 2-4 százalékos pénzekről beszélünk legalább, akkor marketingről kellene elsősorban beszélnünk. Nekem pontosan az a problémám, hogy ezeknek az európai uniós projekteknek nincs számon kérve, nemcsak, hogy a kommunikációs, hanem a marketing költés része, nem beszélve arról, hogy nincsen semmiféle egyfajta központi irányvonala, ellenőrzése, akár közös területi költése, ahol szerintem pont a desztinációs menedzsmenteknek jelentősége lenne.
Mindenképpen örömmel venném, ha megnéznénk, hogy mekkora, milyen nagyságrendű fejlesztések voltak ezekben a beadott pályázatokban, ha úgy tetszik kommunikációs marketingre milyen nagyságrendű összeget terveztek be - akár önkormányzatok, akár vállalkozók - és mire költötték ezt a pénzt. Azt gondolom, ha ezt megnéznénk, a nagyságrendjét megnéznénk, akkor nyugodtan pótolhatná egyébként azt az összeget, ami akár kommunikációs téren kiesik ebből a területből - még egyszer mondom, nem pótolhatja, nem pótolhatja azt, amit a Turizmus Zrt. ezen a területen végez. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm. Mohácsi József képviselő úr kért szót.
MOHÁCSI JÓZSEF (MSZP): Köszönöm szépen, elnök úr a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Bizottság! Tisztelt Vendégek! Tisztelt Előadó! Tulajdonképpen a 2009. évi turisztikai célelőirányzat számairól beszélünk és annak ellenére, hogy a gazdasági válság talán egyik legnehezebben kezelhető területe a turizmus és a legjobban ezt sújtotta, azért még talán szerencsésen megúsztuk, úgy tűnik, ezt az évet. De a szállodaiparban, ahol az áfacsökkentés évközi kezelésével némileg felsóhajtottak, ennek ellenére csatlakozom én is képviselőtársaimhoz, hogy az üdülőhelyi díjjal kapcsolatos megszorítás nyilván nemcsak magát a szakmát, hanem az önkormányzatokat is nagyon keményen fogja érinteni. Hisz akármilyen fejlesztésre, járulékos beruházásra használta az önkormányzat a turisztikai bevételeit, az egy forint, 2 forint támogatást, amiből most úgy tűnik, hogy egy forint az alsó határ, még mindig küzdünk érte, jelentősen csökkenti a lehetőséget - akár a programokra, akár az infrastruktúra fejlesztésére mind-mind kapcsolódik a turizmus fejlesztéséhez.
Ennek ellenére egy kicsit önző módon a szűkebb régióról, a Balaton környékéről szeretnék két szót említeni, hisz az az intenzív program és marketingmunka, amit a Turizmus Zrt. végzett országosan is, de nyilván vidékileg és területileg is, az érezhető a bevételeken a nehéz gazdasági helyzet ellenére és hogy ezt relatíve valahogy átéltük.
Ki szeretném emelni azt a segítséget, amit a Légi Marketing Alapba nyújtottunk, de természetesen ez nem elég, hisz talán a vidéki repterek, ami az új nemzeti fejlesztési terv programjában kettő repteret érint - a debrecenit és a sármelléki repteret -, eszméletlen visszaesés látszik a számokban a turistaforgalmon. Nyilván ez szinte teljesen felcímkézhető a gazdasági világválságnak, hiszen a fapados járaték, a charterjáratok tekintetében nagyon jelentősen visszacsökkent a légitársaságok száma. Szeretnénk, ha - nyilván ebből okulva - az a marketingtámogatás, ami eddig megvolt, persze ez függ a résztvevőkön is, hogy mennyit tudnak ehhez bevételt produkálni, hiszen ehhez minden alkalommal egy forintot hozzátesz a Légi Marketing Alap a Turizmus Zrt.-nek és a sport tárcának köszönhetően.
Még egy téma, ami természetesen nagyon fontos mindahhoz, amink van, megőrizni, a biztonság. Itt tulajdonképpen az országos rendezvényekkel - a Balaton, Tisza-tó és bármelyik vidéket nézem -, azok a feladatok, amelyek ellátásával a turisták, az idejövő turisták biztonságát szolgálja, erre nem szabad sajnálni az áldozatokat, hiszen meghatározó, hogy milyen szájízzel távozik a vendég. De komoly eredmények vannak, hisz azt hiszem, akár a Balatont nézem, akár a fővárost nézem, az ország bármelyik részét, közbiztonság tekintetében jelentős eredményeket értünk el. Nyilván kevés és többszörösen kevés az a pénz, amit fordíthatunk erre a következő évben is a turisztikai irányzatok tekintetében, de hát bízunk benne, hogy egyre több turista lesz. Köszönöm szépen megtisztelő figyelmüket.
ELNÖK: Köszönöm szépen képviselő úr. Van-e további kérdés, vagy hozzászólási igény.
Pál Béla alelnök úré a szó.
PÁL BÉLA (MSZP): Köszönöm szépen. Nagyon röviden, hiszen képviselőtársaim sok mindent elmondtak. Azt gondolom, hogy az a tájékoztató, amit a 2009. évi turisztikai célelőirányzat bevételeinek és kiadásainak várható alakulásáról kaptunk, ez korrekt, hiszen alapvetően ez a napirend, amelyről most beszélünk, is hűen tükrözi a bevételek és a kiadások eddigi, valamint a várható alakulását. És tükröződik ebből természetesen az is, hogy a turisztikai célelőirányzatot a lehető leghatékonyabb módon igyekezett felhasználni az Államtitkárság olyan lehetőségek bővítésével is, mint amit például a Nemzeti Kulturális Alappal közös pályázatok jelentenek, vagy a Légi Marketing Alap, amelybe sikerült bevonni a vállalkozókat is. Tehát ebben megjelennek azok az újszerű kezdeményezések is, amelyek azt a hatást csökkentik, amely természetesen egy világgazdasági válság révén hat az ágazatra és hat azokra az emberekre is, akik utaznak akár belföldön, akár külföldön egyaránt.
Köszönöm azt a megközelítést, és azt gondolom, hogy az hűen tükrözte, hogy közös az érdekeltségünk - akár ellenzéki, akár kormánypárti oldalon - abban, hogy persze mi mindannyian azt szeretnénk, ha nagyobb összegek állnának rendelkezésre akár a marketingre, akár a turisztikai célelőirányzatban, a jelenlegi feltételek között most erre van lehetőség. Azt gondolom, hogy az erre van lehetőségen belül is érdemes egy komplexebb megközelítést alkalmazni, hiszen a kormánypárti és az ellenzéki képviselők támogatásával is - ezt is el kell mondani - sikerült például a szállás áfát 18 százalékra csökkenteni, ami azt gondolom, hogy a jelenlegi körülmények között nem kis dolog. Azt is sikerült elfogadtatnunk, hogy a tavalyi évben is és remélhetőleg idén is lesz egy 500 millió forintos tartalék marketingkeret pontosan azért, hogy a marketing költségek ne csökkenjenek és mindazok az adó- és járulékváltozások, amelyek egyébként még az önkormányzatok gazdálkodására is hatottak, még inkább a vállalkozásokra, azok természetesen már a kedvező részük is ugyanúgy érinti a turisztikai vállalkozásokat.
Arról sem szabad elfelejtkezni, amit mondtak képviselőtársaim, hogy óriási az az összeg, az a 300 milliárd forintnyi vissza nem térítendő európai uniós forrás, amelyben az ágazat 2007 és '13 között részesül. Hiszen nem volt példa arra, hogy ilyen nagyságrendű fejlesztések indultak volna el Magyarországon; és teljesen jogos, amikor Kovács Ferenc képviselőtársam is arról beszél, hogy a Vas megyei Önkormányzat milyen előrelátó módon pályázik, és milyen fejlesztéseket valósít meg ebből.
Az is tény, hogy most is természetesen közösen szavaztunk arról, mert szerettük volna, hogy a két forintos hozzájárulás megmaradjon az egy forint idegenforgalmi adóhoz. Azért csak, hogy árnyaljam a képet, azt hadd mondjam el, hogy ez gyakran nem rajtunk múlott, nem az ellenzéki, meg az itt ülő kormánypárti képviselőkön, hiszen mindannyian tudjuk, hogy az ország több mint 3000 önkormányzata közül azt hiszem, hogy közel 300 az, amelyik érdekelt az idegenforgalmi adókban, a többi sajnálatos módon nem. Tehát az önkormányzatok maguk is megosztottak ebben a kérdésben, hogy ezt tűzzék-e a zászlóra, vagy mást és mi ezt különösen tudjuk, hogy nemcsak a mi jó szándékunkon múlik. Ha jó szándékról beszélek, ellenzéket és kormánypártot egyaránt beleértek ebbe, mert maguk az önkormányzati szövetségek is, jelentős részük ellenérdekelt abban, hogy megkapják a két forintot azok az önkormányzatok, amelyek jelentős turisztikai bevétellel rendelkeznek. Mert hiszen, ha a támogatás csökkentéséről van szó, akkor lehet, hogy ők is más fontosabb feladat felé mozdulnak el, márpedig erre a bevételek csökkenése miatt is szükség van, úgy, ahogy azt képviselőtársaim is elmondták ebben az időszakban, amikor a válság keményen érinti Magyarországot és a világ más országait.
Persze, hogy fontos a marketingkeret növelése én is azt mondom, de legalábbis szinten tartása, csak azt se felejtsük el, hogy az utóbbi időben egyre jobb színvonalra fejlődő országmarketing egyet nem tud megtenni, azt, hogy pénzt tegyen az utazók zsebébe sem belföldön, sem külföldön egyaránt. Mert fontos, hogy ismerjék Magyarországot, de még fontosabb, hogy legyen elkölthető pénzük arra, hogy utazzanak, márpedig most a válság hatására minden ország - megjegyzem Magyarország is - úgy reagált, hogy elsősorban a belföldi turizmust erősítette. Ennek köszönhető nálunk is, hogy a belföldi turizmus visszaesése jóval kisebb mértékű, mint a külföldié, ennek köszönhető az, hogy az eddigi adatok alapján már majdnem 40 milliárd forint az értékesített üdülési csekk mennyisége, de mindezek azt mutatják természetesen, hogy maguk az utazók is kevesebbet költenek turizmusra.
Az idegenforgalmi adóhoz még egy gondolatot engedjenek meg képviselőtársaim. Csak az érdekmegosztottságot szeretném vele jelezni, nem az asztal körül ülők érdekmegosztottságát, hanem például az önkormányzatokét. Még nagyon emlékszem olyan vitákra, amikor pont itt arról beszéltünk - kormánypárt és ellenzék egyaránt -, hogy hogyan tudnánk azt elérni, hogy azok az önkormányzatok, amelyek kapnak két forint hozzájárulást az egy forint beszedett idegenforgalmi adóhoz, azok valóban erre költsék ezt az összeget. Emlékszem rá, hogy ezt meg akartuk címkézni annak idején, csak mivel kétharmados módosítást igényelt, ez nem ment át soha a tisztelt Házon, mert az önkormányzati lobbi ezt nem támogatta a turisztikai lobbival szemben.
Summa summarom csak azokat szerettem volna érzékeltetni, hogy azt gondolom, az sem helyes, ha a kormánypárt csak a pozitívumokat mondja el, de az sem, ha az ellenzék csak a negatívumokat, mert a kettő között van valahol az igazság. Azt gondolom, hogy a mindenkori kormánypárt megteszi azt, amit tehet az adott helyzetben a turizmusért; mi mindannyian abban vagyunk érdekeltek, hogy többet tegyen, akármilyen kormány is van hatalmon, és azt gondolom, hogy ez a helyes magatartás a részünkről. Ebben a szemléletmódban mindenképpen elfogadásra javaslom ezt a tájékoztatót, amely korrekt és hűen tükrözi a turisztikai célelőirányzat 2009. évi bevételeinek és kiadásainak várható alakulását. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm. További kérdés. (Nincs jelzés.) Mivel nincs, nekem lenne még két kérdésem.
Az anyagban olvasható, hogy a célelőirányzat működtetése 82 millió forintjába került az Államtitkárságnak, miközben a szakmai feladatokra, tehát amelyben a stratégiai kutatások, fejlesztési programok előkészítése, illetve piacfelmérés szerepel, összesen 53,5 milliót költöttek - nem látom a kettő közötti aránynak az indokoltságát. Egyrészt azt szeretném megkérdezni, hogy mitől ennyire költséges ennek a célelőirányzatnak a működtetése.
Másrészt pedig, hogy azok a kutatási munkák, amelyek megkezdődtek, azokra tud-e a későbbiekben több forrást biztosítani majd az Államtitkárság, hiszen azt gondolom, hogy egyrészt a nemzeti turizmusfejlesztési stratégia monitoringjának, a mostani gazdasági és pénzügyi válság következményeinek a mérséklése, és a válságból való kilábalás irányainak a megtalálása nem mehet megalapozott kutatások nélkül, hiszen nem tudunk olyan stratégiát létrehozni, megalkotni, amely hatékony lenne, ha ezeket a feladatokat elhagyjuk.
A másik, hogy a regionális pályázatok nincsenek ebben az évben. Azt szeretném kérdezni, hogy milyen hatása van ennek ön szerint, illetve van-e valami olyan megoldás, ami az Államtitkárság irányításában körvonalazódik, amelyben esetleg a jövő évi költségvetés kapcsán azoknak a feladatoknak a finanszírozására, amelyikre eddig ez a regionális keret adott lehetőséget, arra találnak valamilyen más megoldást.
Arra szeretném kérni főosztályvezető asszonyt, hogy válaszoljon az elhangzott kérdésekre. Öné a szó!
Bozzay Andrásné (ÖM Turisztikai Szakállamtitkárság) válaszadása
BOZZAY ANDRÁSNÉ (Önkormányzati Minisztérium Turisztikai Szakállamtitkárság): Köszönöm szépen. Az elhangzott észrevételek közül egy néhányra reagálnék.
Hadházy képviselő úr jelezte a marketingforrások elégtelenségét. Látva azt, hogy nem volt lehetőség a marketingkeret bővítésére, a Magyar Turizmus Rt. 2009-ben bővítette azoknak az akcióinak a körét, ahol igyekezett bevonni a vállalkozások forrásait is és így összehangoltan hatásosabb eredményt tudnak elérni. Ilyen volt a már hagyományos Budapest Winter Invitation, illetve a főszezoni Budapest Adventure akció. Úgy gondolom, hogy ezek természetesen a forráshiányt nem oldják meg, de a különböző akciók elszigeteltsége helyett az összehangoltságban azért van komoly előny.
Kovács képviselő úr a fürdőfejlesztésekkel kapcsolatban mondta, hogy az önerő finanszírozása nehéz, illetve a hitelek visszafizetése is nehéz. A Nemzeti Fejlesztési Ügynökséggel való egyeztetéseken folyamatosan előjön, hogy olyan fürdőfejlesztések támogatása indokolt, amelyek pénzügyileg is fenntarthatóak, tehát megtérülőek és bízunk benne, hogy most már olyan projektek fognak bejönni, amelyek valóban pénzügyileg is vissza tudják fizetni és nem veszteséget termelnek a tulajdonos, a fenntartó számára - vannak egyébként pozitív jelek. Tehát döntően meglévő fürdők fejlesztésére lehet pályázni és itt már el tudják érni azt a kritikus méretet, ahol gazdaságosan lehet működtetni, illetve az energiatakarékossági beruházásokkal a költségeket is jelentősen csökkenteni lehet.
Nagy Imre képviselő úr jelezte, hogy az Új Magyarország fejlesztési terv keretében támogatott projektek esetében kommunikáció, illetve marketingköltség is elszámolható. Igen, az idei évtől már a marketingköltségek is elszámolhatók, és 2010-ben a Magyar Turizmus Rt. a marketingtervében - különösen a régióban - nagy hangsúlyt kíván helyezni arra, hogy az újonnan belépő projektek piacra vitelét segítse ezzel is, felhívva a figyelmet ezekre az új létesítményekre.
Elnök úr kérdéseivel kapcsolatosan. Ezt a 82 millió forint TC működtetési költséget nem tudom, hogy hol találta, ez csak a kifizetés. Tehát ez nem a teljes összeg, ez a folyósítási összeg. A TC kezelésébe beletartozik a Nemzeti Turisztikai Bizottság, a regionális idegenforgalmi bizottságok működésével kapcsolatos költségek, a pályázatkezelő szervezet, illetve a Magyar Államkincstár tevékenységének a finanszírozása.
A kutatási munkáknak a továbbfolytatása. Nagyon fontosnak tartjuk, hogy a kiemelt termékekre vonatkozóan elkészüljenek a stratégiák és az idei évben a kulturális, a kerékpáros és az ifjúsági turizmusfejlesztési stratégia el fog készülni. Ezeknek a megvalósításához természetesen van szükség forrásokra, de az a tapasztalat, hogy nagyon sok esetben nem jelentős forrásokra van szükség, sokkal inkább egy célzottabb, jobb együttműködésre az érintett szakmai szervezetekkel, vállalkozásokkal, illetve társtárcákkal.
Hogy egy példát említsek. Az egészségturizmus érdekében most elkezdődött egy együttműködés az Egészségügyi Stratégiai Kutatóintézettel annak érdekében, hogy egy kicsit bővítsük a nem vizes típusú turisztikai attrakciókkal az egészségturizmus fejlesztését és gyakorlatilag egy extra forrást nem igénylő együttműködéssel tudjuk ezt most megvalósítani. Az ökoturizmus területén például a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztériummal közösen valósítjuk meg a feladatokat 50-50 százalékos finanszírozással, és úgy gondoljuk, hogy ez a továbbiakban más területeken is alkalmazható lehet - például az ifjúsági turizmusnál számítunk a Szociális és Munkaügyi Minisztérium együttműködésére. A tervezés szintjén most is azt tervezzük, hogy a jövő évben legyenek ezeknek a stratégiáknak a megvalósítására szükséges források.
A regionális pályázatok hiánya. Ennek a hatását igazán felmérni még nem tudjuk, ugyanakkor az tény, hogy az Új Magyarország vidékfejlesztési program támogatásainak a megnyílásával sok támogatási jogcímre van lehetőség ezeknek a pályázatoknak a keretében elnyerni. A LEADER-programok is megindultak, ahol már vannak rendezvénytámogatásra is lehetőségek, illetve a III. tengely pályázatainál ott pedig az ilyen kisebb jelentőségű turisztikai kínálatfejlesztési: falusi turizmus, lovasturizmus fejlesztésére is van lehetőség; illetve a regionális operatív program pályázataiban is az idei évben már megjelent a lovasturizmus azokban a régiókban, ahol ennek különösebb jelentősége van, így Észak-Magyarországon, Észak-Alföldön, a Dél-Dunántúlon. Tehát úgy gondoljuk, hogy a lehetőségek határain belül az ÚMFT, illetve az ÚMVP turisztikai támogatási jogcímei helyettesíthetik bizonyos mértékig a regionális pályázati támogatásokat. Köszönöm.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Van-e további észrevétel? (Nincs jelzés.) Amennyiben nincs, megköszönöm a főosztályvezető asszonynak, hogy eljött a bizottság elé és segítette a bizottságunk munkáját.
Lezárjuk a mai ülésünk második napirendjét.
Az egyebek között kérdezem, hogy van-e valakinek észrevétele. Szeretném megkérni a képviselőtársaimat, hogy akinek módja, lehetősége nyílik, az a holnapi sportkonferenciánkon vegyen részt. 9 órakor kezdünk és vendégünk lesz Sepp Blatter, a FIFA elnöke, gyakorlatilag a fontos nemzetközi csapatcsoportok szövetségének vezetői, több európai uniós szakbizottság elnöke, képviselője, illetve több mint 40 európai labdarúgó szövetség vezetője - aki teheti, tartson velünk. Holnap a felsőházi ülésteremben 9 órától 13 óráig tart a konferencia.
Van-e valakinek az egyebek között még bejelentenivalója. (Nincs jelzés.) Amennyiben nincs, megköszönöm a részvételt, mindenkinek szép és eredményes napot kívánok.
(Az ülés befejezésének időpontja: 9 óra 50 perc)
|
Bánki Erik |
Jegyzőkönyvvezető: Turkovics Istvánné