STB-26/2009.
(STB-97/2006-2010.)
Jegyzőkönyv*
az Országgyűlés Sport- és turisztikai bizottságának
2009. november 17-én, kedden, 9 órakor
a Képviselői Irodaház V. emelet 520. számú tanácstermében
megtartott üléséről
Tartalomjegyzék
Helyettesítési megbízást adott *
A napirend elfogadása, határozatképesség megállapítása *
A Magyar Köztársaság 2010. évi költségvetéséről szóló törvényjavaslat (T/10554. szám) (A bizottság feladatkörébe tartozó kapcsolódó módosító javaslatok megvitatása) *
Tájékoztató a nemzeti turizmusfejlesztési stratégia megvalósításáról, az intézkedési terv végrehajtásáról (Előterjesztő: Önkormányzati Minisztérium szakállamtitkárságának képviselője) *
Bozzay Andrásné főosztályvezető (Önkormányzati Minisztérium, turisztikai szakállamtitkárság) tájékoztatása *
Bozzay Andrásné főosztályvezető (Önkormányzati Minisztérium, turisztikai szakállamtitkárság) válaszadása *
Tájékoztató a világgazdasági válság turizmusra gyakorolt hatásairól (különös tekintettel Magyarország versenytársországaira) (Előterjesztő: Dr. Kovács Miklós szakállamtitkár) *
Dr. Kovács Miklós szakállamtitkár (Önkormányzati Minisztérium, turisztikai szakállamtitkárság) tájékoztatója *
Dr. Kovács Miklós szakállamtitkár (Önkormányzati Minisztérium, turisztikai szakállamtitkárság) válaszadása *
Tájékoztató a turizmus 2009. évi alakulásáról (különös tekintettel a turisztikai főszezon értékelésére), valamint a válságkezelő intézkedésekről és hatásaikról (Előterjesztő: Dr. Kovács Miklós szakállamtitkár (Önkormányzati Minisztérium, turisztikai szakállamtitkárság) *
Dr. Kovács Miklós szakállamtitkár (Önkormányzati Minisztérium, turisztikai szakállamtitkárság) válaszadása *
Elnököl: Bánki Erik elnök (Fidesz)
Dr. Horváth Klára (MSZP)
Mohácsi József (MSZP)
Dr. Nagy Imre (MSZP)
Nagy Jenő (MSZP)
Dr. Tóth József (MSZP)
Becsó Zsolt (Fidesz)
Hadházy Sándor (Fidesz)
Kovács Ferenc (Fidesz)
Lengyel Zoltán (független)
Helyettesítési megbízást adott
Pál Béla (MSZP) Nagy Jenőnek (MSZP)
Szijjártó Péter (Fidesz) Bánki Eriknek (Fidesz)
Koscsó Lajos (MSZP) dr. Horváth Klárának (MSZP)
Páva Zoltán (MSZP) Mohácsi Józsefnek (MSZP)
Tóth József (MSZP) dr. Tóth Józsefnek (MSZP)
Lasztovicza Jenő (Fidesz) Hadházy Sándornak (Fidesz)
Szalay Ferenc (Fidesz) Kovács Ferencnek (Fidesz)
Dr. Gyenesei István (független) Lengyel Zoltánnak (független)
Dr. Somogyi Andrea szakmai tanácsadó (Pénzügyminisztérium)
Szabó Zoltán tanácsos (Pénzügyminisztérium)
Dr. Kovács Miklós szakállamtitkár (Önkormányzati Minisztérium, turisztikai szakállamtitkárság)
Bozzay Andrásné főosztályvezető (Önkormányzati Minisztérium, turisztikai szakállamtitkárság)
(Az ülés kezdetének időpontja: 9 óra 10 perc)
BÁNKI ERIK (Fidesz), a bizottság elnöke, a továbbiakban ELNÖK: Jó napot kívánok! Sok szeretettel köszöntök mindenkit a Sport és turisztikai bizottság mai ülésén.
A napirend elfogadása, határozatképesség megállapítása
Képviselőtársaim írásban előre megkapták a mai ülésre tervezett napirendünket. Kérdezem, hogy a napirendi pontokhoz van-e valakinek módosító indítványa. (Nincs jelentkező.) Esetleg más irányú javaslata? (Nincs jelentkező.) Amennyiben nincs, kérdezem, ki az, aki elfogadja a mai ülés napirendjét a kiküldött napirendi pontok szerint. (Szavazás.) Köszönöm szépen. Ellenvélemény? (Nincs jelentkező.) Nincs. Tartózkodás? (Nincs jelentkező.) Nem volt. Köszönöm szépen.
A bizottság egyhangúl döntésével elfogadta a napirendjét.
A jelenléti ív alapján megállapítom, hogy bizottságunk határozatképes.
A Magyar Köztársaság 2010. évi költségvetéséről szóló törvényjavaslat (T/10554. szám) (A bizottság feladatkörébe tartozó kapcsolódó módosító javaslatok megvitatása)
Megkezdjük mai munkánkat, elsőként a Magyar Köztársaság 2010. évi költségvetéséről szóló törvényjavaslathoz benyújtott és a bizottság hatáskörébe tartozó kapcsolódó módosító indítványokról kérnék szavazást. Képviselőtársaim kaptak egy rövid kigyűjtést azokról a módosító indítványokról, amelyekről úgy gondoljuk, hogy szavaznunk kellene. Ugyanúgy, ahogy az előző bizottsági ülésünkön, az az ügyrendi javaslatom, hogy az egyéni indítványokról, amelyek helyi ügyekről szólnak, csomagban szavazzunk, azokról az indítványokról pedig, amelyek egy-egy területet érintenek és a bizottság hatáskörébe tartoznak, azokról külön szavazzunk. Kérdezem, ki az, aki ezt az ügyrendi javaslatot elfogadja? Aki igen, azt kérem, kézfeltartással jelezze! (Szavazás.) Köszönöm. Ellenvélemény? Tartózkodás? (Nincs jelentkező.) Nincs.
Megállapítom, hogy a bizottság egyhangú döntésével elfogadta az elnöki javaslatot.
Megkezdjük a szavazásokat. Elsőként a 30/21. pontban a tanuszodák működési támogatásához 450 millió forintot többletforrásként irányozna elő Velkey Gábor képviselőtársunk, ezt a turisztikai célelőirányzatból, a NUSI működési költségvetéséből, illetve az utánpótlás-nevelési támogatásból kívánja elvonni.
Köszöntöm Somogyi Andrea főosztályvezető asszonyt a Pénzügyminisztériumból, és kérdezem, hogy van-e kormányálláspont az indítványokról, továbbá azt kérem, hogy minden egyes ponttal kapcsolatban tessék minket tájékoztatni erről.
DR. SOMOGYI ANDREA szakmai tanácsadó (Pénzügyminisztérium): Köszönöm szépen. Tisztelt Bizottság! A pontosítás kedvéért mondom, hogy csak szakmai tanácsadó vagyok.
Szeretnék ismételten, mint ahogy az előző két fordulóban, egy összegzést mondani. A kormány továbbra sem támogatja azon módosító javaslatokat, amelyek egyedi igény megjelenítésére vonatkoznak.
A kormány nem támogatja azon módosító javaslatokat - ezt is már többször mondtuk -, amelyek igazgatási költségek csökkentésére irányulnak. Egyrészt a kormány a szakszervezetekkel megállapodást kötött a közalkalmazottak, köztisztviselők foglalkoztatása érdekében, és amennyiben csökkentésre kerülnének sorok az igazgatási kiadásoknál, ezt kizárólag létszámleépítéssel lehetne megoldani, melynek fedezete 2010-ben a céltartalékban sincs tervezve, tehát emiatt sem támogatja a kormány az igazgatási kiadások csökkentését.
A harmadik indok, hogy vannak olyan típusú módosító javaslatok is, amelyek úgynevezett felülről nyitott előirányzatokból kívánnak csökkenteni. Ezt szintén nem támogatja a kormány, hiszen hiányt növelne, ami kockázatot jelentene, melyet az Állami Számvevőszék is megfogalmazott a jelentésében.
Mindezek alapján a 30/27 módosító javaslatot, amely többek között igazgatást is érint, de leginkább az utánpótlás-nevelési feladatok csökkentése miatt nem támogatja a kormány.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Ez azon ritka eset, amikor én is egyetértek a kormány álláspontjával szakmai szempontjából. Az utánpótlás-nevelés támogatása mindig egyhangú volt a bizottság részéről. Kérdezem képviselőtársaimat, hogy van-e valakinek hozzáfűznivalója. (Nincs jelentkező.) Amennyiben nincs, kérdezem, ki az, aki támogatja ezt a kapcsolódó módosító indítványt. (Nincs jelentkező.)
Úgy látom, hogy senki sem támogatja. Köszönöm szépen. Lépjünk tovább!
A 30/22. számon Gulyás József képviselő úr indítványa szerepel, amely 100 millió forinttal növelné a turisztikai célelőirányzat összegét, kisvasutak működtetését támogatandó. Igazgatási, személyi juttatásokból venne el a minisztériumtól. A kormány álláspontja gondolom, egyértelmű.
DR. SOMOGYI ANDREA szakmai tanácsadó (Pénzügyminisztérium): A kormány nem támogatja a módosító javaslatot.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Kérdezem a bizottság tagjait, ki az, aki támogatja ezt az indítványt? Aki igen, kézfelemeléssel jelezze! (Szavazás.) Nyolc. Köszönöm. Ki az, aki nem támogatja? Ki az, aki tartózkodott? (Szavazás.) Hét.
A bizottság többsége támogatja ezt a módosító indítványt.
A következő a 34/10. számú, Mesterházy Attila képviselő úr módosító indítványa, amelyben iskolai diák- és felsőoktatási sport támogatására 10 millió forintot, a versenysport támogatására 60 millió forintot, illetve a Wesselényi Közalapítvány működési támogatására 30 millió forintot többletként irányozna elő, fedezete a 2010. évi országgyűlési és önkormányzati választások lebonyolítása. Lehet, hogy a képviselő úr többet tud nálunk. A kormány álláspontját kérdezem.
DR. SOMOGYI ANDREA szakmai tanácsadó (Pénzügyminisztérium): A kormány támogatja a módosító javaslatot.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Kérdezem a bizottság tagjait, ki az, aki támogatja ezt az indítványt. Aki igen, az kézfelemeléssel jelezze! (Szavazás.) Ellenvélemény? Tartózkodás? (Nincs jelentkező.)
A bizottság egyhangú döntésével támogatja a módosító indítványt.
A 37/6. ajánlási számon Gulyás József képviselő úr indítványáról kérnék szavazást. Itt ismét az erdei kisvasutak működési támogatásáról intézkedik az indítvány, 30 millió forinttal növelné a nem állami tulajdonú erdőgazdaságok támogatási keretét. (Becsó Zsolt megérkezik az ülésterembe.)
Közben köszöntöm Becsó Zsolt képviselő urat, nagyon örülünk, hogy bekapcsolódik a költségvetési módosító indítványok szavazásába, hiszen ez egy nagyon fontos kérdés a 2010. évre vonatkozóan. Szóval, Gulyás képviselő úr indítványára visszatérve kérdezem, hogy a kormánynak mi az álláspontja ezen indítvány tárgyában.
DR. SOMOGYI ANDREA szakmai tanácsadó (Pénzügyminisztérium): A kormány nem támogatja a módosító javaslatot, és nemcsak amiatt, hogy az igazgatási költségekből venne el, hanem ez az FVM integrált irányítási és ellenőrzési rendszere európai uniós feladatokat valósít meg, pályázatokat, kifizetéseket tart nyilván, ezért ez az uniós források felhasználásához elengedhetetlen.
ELNÖK: Értem, köszönöm szépen. Kérdezem, hogy ennek tükrében ki az, aki támogatja ezt a módosító indítvány. (Nincs jelentkező.)
A bizottság tagjai közül senki sem támogatja az indítványt. Köszönöm.
A 37/20. ajánlási számon Vincze László képviselő úr indítványa szerepel, amelyben a Hegyközségek Nemzeti Tanácsának 200 millió forintnyi többlettámogatást irányoz elő. Kérdezem a kormány álláspontját.
DR. SOMOGYI ANDREA szakmai tanácsadó (Pénzügyminisztérium): A kormány nem támogatja a módosító javaslatot, ugyanaz a lába, mint az előzőnek.
ELNÖK: Köszönjük szépen. Kérdezem a bizottság tagjait, ki az, aki támogatja ezt az indítványt. Aki igen, az kézfelemeléssel jelezze! (Szavazás.) Hét. Ki az, aki nem támogatja? (Szavazás.) Öt. Ki tartózkodott? (Szavazás.) Négy.
A bizottság egyharmada támogatja az indítványt.
A 69/4. ajánlási számon a következő indítványról szavazunk, amelyben Dancsó József képviselőtársunk a gyógyfürdő-szolgáltatás támogatására 500 millió forint többlettámogatást irányoz elő. Kérdezem a kormány álláspontját.
DR. SOMOGYI ANDREA szakmai tanácsadó (Pénzügyminisztérium): A kormány nem támogatja a módosító javaslatot, az igazgatási kiadásokból von el.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Kérdezem képviselőtársaimat, ki az, aki támogatja ezt az indítványt. (Szavazás.) Hét igen. Ki az, aki tartózkodott? (Szavazás.) Négy. Ki az, aki ellene szavazott? (Szavazás.) Öt. Köszönöm szépen.
A bizottság egyharmada támogatja az indítványt.
A 94/1. ajánlási számon szereplő indítványról kérnék szavazást, melyben Ivanics Ferenc és Firtl Mátyás képviselő urak a szomszédos országokkal való közlekedési összeköttetések fejezethez 400 millió forintnyi többlettámogatást irányoznak elő. Kérdezem a kormány álláspontját.
DR. SOMOGYI ANDREA szakmai tanácsadó (Pénzügyminisztérium): A kormány nem támogatja, igazgatásból von el.
ELNÖK: Köszönöm szépen. A bizottság tagjait kérdezem, ki az, aki támogatja ezt az indítványt. (Szavazás.) Hét. Ki az, aki nem támogatja? (Szavazás.) Hét. Ki az, aki tartózkodott. (Szavazás.) Kettő.
A bizottság egyharmada támogatja.
Végül a 138/19. ajánlási számon szereplő indítványról kérnék szavazást, mely Soltész Miklós és képviselőtársai indítványa, melyben a Magyar Szervátültetettek Országos Sport, Kulturális és Érdekvédelmi Szövetsége támogatására 6 millió forintot irányoznak elő, és ebből még egyéb hasonló szervezetek is részesedhetnének. Kérdezem a kormány álláspontját.
DR. SOMOGYI ANDREA szakmai tanácsadó (Pénzügyminisztérium): A kormány nem támogatja, máshogy kezeli a fogyatékos szervezetek támogatását. A kormány támogatja az 1606. számon benyújtott módosító indítványt, amely a megállapodásnak megfelel, amit a kormány és a fogyatékkal élők érdekvédelmi szervezetei kötöttek meg, és ennek megfelel a támogatások felemelése is.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Kérdezem a bizottság tagjait, hogy ki támogatja az indítványt. (Szavazás.) Hét. Ki az, aki nem támogatja? (Szavazás.) Négy. Ki az, aki tartózkodott? (Szavazás.) Öt.
A bizottság egyharmada támogatja az indítványt.
Ezzel a végére értünk az általános módosító indítványoknak. Kérdezem képviselőtársaimat, hogy van-e valakinek még olyan kapcsolódó módosító indítványról tudomása, amelyről nem szavaztunk, de fontos lenne, hogy szavazzunk. (Nincs jelentkező.)
Amennyiben nincs, akkor az egyéni módosító indítványokról fogunk szavazunk, amelyek önök előtt vannak, és a 30/23-tól a 133/10-ig vannak felsorolva. Egy csomagban szavazunk róluk, és kérdezem, ki az, aki ezeket a módosító indítványokat, amelyek elsősorban helyi ügyeket támogatnak, támogatja. (Szavazás.) Hét. Ki az, aki nem támogatja? (Szavazás.) Öt. Ki tartózkodott? (Szavazás.) Négy.
A bizottság egyharmada támogatja ezeket a módosító indítványokat.
A kormány, ahogy a felvezetésben már elhangzott, nem támogatja ezeket a módosító indítványokat. Somogyi Andreától elnézést kérek a főosztályvezetői titulusáért, korábban ekként jegyeztük, de szomorúan tapasztaljuk, hogy ez már megváltozott menet közben. Mi nagyon elégedettek voltunk eddig is bizottsági munkánk segítésével. További szép napot kívánok! Köszönjük szépen, hogy eljöttek a bizottság ülésére.
Első napirendi pontunkkal végeztünk.
Engedjék meg, hogy egy napirendi pont cseréjére tegyek javaslatot, ugyanis Kovács Miklós szakállamtitkár úr jelezte, hogy késni fog, és azt kérte, hogy a turisztikai tárgyú előterjesztések közül először a nemzeti turizmusfejlesztési stratégiára vonatkozó napirendet tárgyaljuk. Kérdezem a bizottság tagjait, egyetértenek-e azzal, hogy ezt a cserét végrehajtsuk. Aki egyetért, jelezze! (Szavazás.) Köszönöm szépen. Ellenvélemény? Tartózkodás? (Nincs jelentkező.) Nem volt.
Ennyiben módosítunk a napirendünkön egyhangú döntésünkkel.
Tehát most az eredeti 3. számú napirendi pontról tárgyalunk, mely egy tájékoztató a nemzeti turizmusfejlesztési stratégia megvalósításáról, az intézkedési terv végrehajtásáról. Előterjesztő az Önkormányzati Minisztérium turisztikai szakállamtitkárságának képviselője, Bozzay Andrásné. Köszöntöm körünkben, és megadom a szót arra, hogy szóbeli kiegészítését megtegye.
BOZZAY ANDRÁSNÉ főosztályvezető (Önkormányzati Minisztérium, turisztikai szakállamtitkárság): Köszönöm szépen, elnök úr. Az előterjesztés két részből áll. Az első részben a nemzeti turizmusfejlesztési stratégiában jóváhagyott indikátorok szerepelnek, a második részben pedig az intézkedési tervvel kapcsolatos feladatok megvalósításáról számolunk be. Az indikátorok az elmúlt évhez képest kiegészültek olyan indikátorokkal, amelyeknek nincsenek célértékei meghatározva, azonban ahhoz, hogy a turizmus folyamatait jobban értékelni tudjuk, ezért a monitoring bizottság szükségesnek tartotta. Ezek azok az indikátorok, ahol a kereskedelmi és magánszálláshelyek kapacitására, vendégforgalmára vonatkozóan regionális adatokat is közöltünk.
Összességében azt lehet elmondani, hogy a stratégiában meghatározott 2003. évi bázishoz viszonyítva 2008-ig - hiszen addig vannak végleges adataink - a fejlődés ígéretes és folyamatos volt. Már most lehet látni, hogy bizonyos indikátorok tekintetében a kitűzött célok reálisak voltak, másrészt viszont vannak olyan indikátorok, ahol számolni kell azzal, különösen a 2008. II. felétől, illetve 2009-ben kiteljesedő gazdasági válság miatt nem remélhetjük az eredetileg meghatározott célok elérését. Úgy gondoljuk, hogy a jövő év folyamán kerülhet sor majd ezeknek az indikátoroknak a felülvizsgálatára, akkor, amikor látjuk, hogy a válság hatásai mennyire lesznek tartósak, vagy mennyire gyors lesz a kilábalás.
Az intézkedési tervvel kapcsolatban csak annyit emelnék ki, hogy a szakállamtitkárság tevékenységében továbbra is kiemelt feladatként szerepel a nemzeti turizmusfejlesztési stratégia megvalósítása, és úgy gondolom, hogy időarányosan jól állunk a feladatok megvalósításával. Köszönöm.
ELNÖK: Köszönöm szépen főosztályvezető asszony tájékoztatását, kiegészítését. Kérdezem képviselőtársaimat, hogy a stratégiával, illetve az intézkedési tervvel kapcsolatban van-e kérdésük, esetleg van-e észrevételük, véleményük? Hadházy Sándor képviselő úr, öné a szó.
HADHÁZY SÁNDOR (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Bizottság! Az anyagot áttanulmányozva számos hiány mutatkozik. Az egyik az, hogy a GDP-részesedés tekintetében nagyon sok évben nincsen adat, például a 2002., 2003., a 2006-2008. években, tehát nem tudjuk azt, hogy a turizmus teljesítménye hogyan aránylik ezekben az években a GDP-hez. Igazából nem értem, hogy miért nincsenek ilyen típusú adatok, ami szerepel a szöveges részben is, mégpedig úgy, hogy "A turizmus nemzetgazdasági szerepére a GDP-részesedésre vonatkozóan nem állnak rendelkezésre 2005-nél frissebb adatok." Ennek az okát szeretném megtudni.
Továbbá az mindenképpen figyelemre méltó, hogy például az egy főre eső költés rovatban 2013. évi célként 500 euró fajlagos költés szerepel. 2008-ban 219 eurónál tartottunk, és szerintem 2009-ben némi visszaesés lesz tapasztalható, mondjuk, 200 euróra várhatóan visszaesik ez a mutató. A kérdésem az, hogy reális célként tartható-e az 500 eurós cél.
A másik, hogy az ifa-bevételek alakulása tekintetében 2008-ban közel 7 milliárd forint mutatkozik, és 2013-ra a cél ennél valamivel kevesebb, mondjuk, 300 millióval kevesebb. Hogyha ez a cél, akkor ezt persze könnyű teljesíteni, én ezt tudom, de az a kérdésem, hogy ez reális cél-e, illetve, mi az oka, hogy ilyen furcsa eltérések mutatkoznak.
Számomra rendkívül zavaró továbbá az, hogy a régiókat egyben kezelik. Számomra különösen azért zavaró, mert a Budapest-Közép-Duna-vidék régió összevontan szerepel szinte minden kimutatásban, Budapest és a régió többi része nincs különválasztva. Egyetlenegy helyen láttam ilyet, talán az egy másik anyagban szerepelt, amikor bemutatásra került az is, hogy ebből a központi régióból mennyi a budapesti teljesítés. Azt szeretném tehát kérni, hogy a Budapest-Közép-Duna-vidék régió legyen megbontva Budapestre és a régió egyéb területeire. Ez mindenképpen tanulságos lehet, hiszen nemcsak Budapestből áll ez a régió, bár nyilvánvaló, ez a legnagyobb teljesítő része, de a többi rész fejlesztése is mindenképpen fontos számomra.
Az anyagban szerepel az, hogy jelentős attrakciófejlesztő beruházások indultak és vannak folyamatban, illetve szálláshelybővítő beruházások, azonban arról is tudhatunk, hogy ezek közül több megakadt, vagy pedig igazából nem látjuk ennek a végét. Tehát azt szeretném kérdezni, hogy történt-e az egyes fejlesztésekre, beruházásokra vonatkozó elemzés, és tudhatjuk-e azt, hogy melyek befejezése várható határidőre, és melyeknél várható jelentős késés, csúszás, illetve melyek meghiúsulása várható.
A termékfejlesztésnél a feladatok között szerepel többek között a kulturális, kerékpáros és ifjúsági turizmus fejlesztési stratégia készítése. Ez 2009 decemberére és 2010. I. félévére készül el, ami rendkívül sajnálatos, hiszen jelen pillanatban az uniós források felhasználása megindult, helyenként ilyen típusú pályázatok is megjelennek, de ezek szerint a stratégia elkészülte, elfogadása és megjelenése előtt történnek nagyon komoly döntések.
Szeretném ismételten felhívni a figyelmet arra, hogy a kerékpáros turizmus támogatása, illetve ennek a kerékpárúthálózat-kiépítési része jelentős gondokkal küzd, hiszen teljesen koncepciótlan, nem összefüggő rendszerek épülnek ki, hanem itt-ott néhány kilométernyi, majd kimarad 10-20 kilométer egy összefüggő rendszerből, majd amott megint épülget egy rész. Az önkormányzatok pályázgatnak, van, amelyik sikeresen, van, amelyik kevésbé sikeresen pályázik, és van, aki egyáltalán nem is akar pályázni, mert azt mondja, hogy mi közöm nekem ehhez az egészhez. Tehát itt rendet kellene tenni a kerékpárút-fejlesztés terén, mert nagyon komoly gondok mutatkoznak.
A következő tétel a kisvasutak kérdése. Itt is 2009-ben készült, illetve készül el a stratégia. Szeretném elmondani, hogy itt is több uniós forrásról, pályázatról született döntés, ezek szerint ezek a döntések megelőzték a stratégia elkészültét, illetve jóváhagyását. Megjegyzem, hogy az anyagban szerepel az is, hogy a kisvasutak üzemeltetésével kapcsolatban komoly gondok mutatkoznak, a tárcáknál nincs meg ennek fedezete, a forrása. Óvatosan megjegyzem, hogy az uniós pályázatoknál - ötéves fenntartási kötelezettség terheli a pályázót - nagyon izgalmas kérdés az, hogy vajon a projekt megvalósítása során, illetve után ezek a fenntartási feladatok teljesíthetők-e, állami szerepvállalás nélkül természetesen.
A lovas turizmus stratégia jelentős késésben van, én úgy gondolom, hogy érdemben talán most kezdődik el ez a munka. Örülök annak, hogy a kihelyezett bizottsági ülésen a bizottság teljes körű tájékoztatást kapott a helyzetről. Rendkívül sok tennivalónk van annak érdekében, hogy ez a dolog elindulhasson.
A TDM-szervezetek felállítása, működtetése több mint egy évet késik, a pályázat kiírása több esetben elhalasztásra került, illetve a beadási határidő is. Most, ha jól emlékszem, valamilyen decemberi határidő van, de azt hallhatjuk, hogy nagyon kevés pályázó lesz, az önkormányzatok jelentős része nem fog pályázni, és nagyon kevés ilyen TDM-szervezet fog kialakulni. Ez rendkívül sajnálatos, és félő az is, hogy a források, amelyeket e célra csoportosítottak, ezek nem lesznek felhasználva. A pályázatok értékelése folyamatban van, és nem tudom, ha még a beadási határidő sem telt le, akkor hogy lehet folyamatban az értékelés? Biztos, hogy vannak már ilyen beadott pályázatok is.
Nagyon fontos valóban, hogy a V4-elnökség során a turisztikai marketing-együttműködés javuljon, ez a magyar elnökség feladata lesz. Rendkívül sok tennivalónk van ebben a kérdéskörben, és én azt gondolom, hogy a Visegrádi Alap nagyon jótékony hatást fejt ki a nemzetközi együttműködésekre. A V4-országokban számos olyan, főleg kulturális program jött létre, amely a turizmust támogatja. Én úgy gondolom, hogy talán ezt az alapot jelentősebb összeggel kellene megsegíteni, mert ez kivételesen jól működik.
Az uniós források felhasználását illetően én úgy gondolom, hogy elsősorban az attrakciófejlesztésre kellene koncentrálni, és az egyéb, a turizmushoz kötődő vállalkozások fejlesztése csak másodlagosan történhet, hiszen az államnak és az önkormányzatoknak az a feladatuk, hogy vállalkozóbarát környezet jöjjön létre, olyan attrakciók jöjjenek létre, alakuljanak ki, amelyek környezetében sikeres vállalkozások indulhatnak. Az attrakciófejlesztés, úgy gondolom, hogy nem kellő lendülettel történik.
Szeretném felhívni a figyelmet ismételten arra - soha nem fogom megunni ezt a témát -, hogy a központi régió igen kevés turisztikai forráshoz jut, ugyanakkor a turizmus volumene, gyakorlatilag egyharmada ide koncentrálódik. Ezek a források sajnálatos módon nem a vidékre jutnak, hanem főleg Budapest profitálhat ezekből a forrásokból. Tehát a források elosztása sem problémamentes.
Aztán van ilyen alcím, hogy a nemzeti turizmusfejlesztési stratégia megvalósulásának 2009-2010. évi intézkedési terve. Érdekes címszavak találhatók ebben, például ilyenek, mint a turisztikai vállalkozások adóterhelésének folyamatos vizsgálata. Úgy gondolom, hogy a Pénzügyminisztérium sikeresen teljesítette ezt a folyamatos vizsgálatot, mert folyamatosan nő az adóteher, tehát biztosan nagyon pontosan ki tudja számítani azt, hogy mennyivel terhelhetők még tovább ezek a vállalkozások. Azt tudom mondani, hogy a turizmus volumenének jelentős visszaesése részben ennek is köszönhető. Köszönöm szépen, egyelőre ennyit kívántam elmondani.
ELNÖK: Köszönöm, képviselő úr. Kérdezem, hogy további kérdések, észrevételek vannak-e az anyaggal kapcsolatban. (Nincs jelentkező.)
Nekem is lenne néhány megjegyzésem, és ahhoz kapcsolódóan néhány kérdésem, kiegészítve azokat, amiket Hadházy Sándor képviselőtársam elmondott. A jogalkotási feladatok elvégzését tekintve a fontosabb feladatok, fontosabb változások között említi az anyag az utazásszervező és -közvetítő tevékenységről szóló 123/1996. kormányrendelet átalakítását, újraalkotását. Ezzel kapcsolatban az lenne a kérdésem, hogy a MUISZ-szal történt egyeztetések miért futottak zátonyra, és miért nem tartalmaz a rendelet sokkal több muníciót abból a listából, amelyet a MUISZ szakmai anyagként letett a kormány, illetve a minisztérium asztalára. Láthatóan, amiről egy közleményt is kiadtak, a tervezett módosításokkal a Magyar Utazásszervezők és Utazásközvetítők Szövetsége nem ért egyet.
Az ő álláspontjuk szerint súlyosan vállalkozásellenes az a koncepció, amit a kormány elfogadni készül, hiszen az utazási vállalkozások működőképességének gazdasági feltételeit szorítaná a tervezet tovább a jelenlegi körülmények között, ami az eddigi versenyképességi problémákat csak tovább fokozná. Az lenne a kérdésem, hogy a nemzetközi gyakorlat mi ezen a téren, illetve vizsgálta-e azt a minisztérium, illetve a kormány, hogy jelenleg, a válság körülményei közepette hogyan szabályozzák ezt a területet Európa más országaiban.
A MUISZ álláspontja szerint az engedély nélküli utazásszervezés elleni fellépésnek sokkal hatékonyabbnak kellene lennie, hiszen az engedély nélküli utazásszervezők gyakorlatilag sokkal olcsóbban, sokkal kisebb költségterhek mellett tudnak működni, és ez jelentősen rontja a tisztességes piaci szereplők pozícióit. Illetve azt állítják, hogy a vagyoni biztosíték tervezett felemelése nem megoldás az ezen a területen fellépő problémákkal szemben, hiszen az irodák fizetésképtelenségének nagy része nem a kaució mértékén múlott, hanem a jogsértő magatartáson. Tehát, ha időben kiszűrték volna ezeket, akkor nem került volna sor ezekre a bukásokra. A kaució további emelése gyakorlatilag számtalan iroda számára teljesíthetetlen feltételeket jelent a későbbiekben, ami azt jelenti, hogy újabb irodák fognak csődbe menni, és ezzel újabb munkahelyek szűnnek meg, amennyiben ez elfogadásra kerül.
Van még egy másik kérdésem is, a monitoring bizottság munkájával kapcsolatban az lenne a kérdésem, hogy a korábbi ígéret ellenére miért nem cselekedett a minisztérium vezetése. Kifejezetten kérte a bizottság, hogy a monitoring bizottságba bizottságunk két tagja, nevesítve: Pál Béla és jómagam kapjunk meghívást. Erre a mai napig nem került sor, mi ennek az oka? Azt kérdezem, hogy van-e bármi takargatnivalója a minisztériumnak ezen a téren. Azt sem értjük meg, de azt, hogy a korábbi kérésünkkel szemben miért nem kaptunk erről tájékoztatást vagy meghívást, azt meg pláne nem.
A bizottság folyamatosan nyomon kísérte a nemzeti turizmusfejlesztési stratégia megvalósítását, 2008 decemberében és az idei év áprilisában is hallgattunk meg erről tájékoztatást, és akkor is azt láttuk, hogy nagyon sok tervezett céldátum megváltozott, ami most sincs másként. A kérdésem az, hogy mi ennek az oka. Azon túl, hogy válság van, miért nem képes arra az Önkormányzati Minisztérium, hogy kellően képviselje a turizmus érdekeit a költségvetés elkészítése vagy egyéb kormányzati egyeztetések során.
Arról is kérdezném, hogy Budapesti Látogatóközpont ügyében már történt-e bármi előrelépés. Ezzel kapcsolatban is nagyon sok ígéretet hallottunk, különböző helyszíneket, de még mindig nem látom, hogy ebben bármi történt volna. Örökzöld témánk a kongresszusi központ, ott is már elhangzott, hogy megvan a megoldás, van vállalkozó, aki ezt megépíti, de a mai napig nem indult el semmi a kongresszusi központ beruházását tekintve.
A közlekedési fejlesztések szintén folyamatosan az intézkedési tervben nevesítve vannak, miközben a turizmus szempontjából fontos vasutak és kisvasutak szűnnek meg. Hogyan látja, főosztályvezető asszony, miért nem tudott ebben hatékonyan lépni, és ezeket az érdekeket képviselni a szakállamtitkárság.
Van-e további kérdés vagy észrevétel? (Nincs jelentkező.) Amennyiben nincs, akkor megadom a lehetőséget arra, hogy az elhangzott kérdésekre válaszoljon.
BOZZAY ANDRÁSNÉ főosztályvezető (Önkormányzati Minisztérium, turisztikai szakállamtitkárság): Köszönöm szépen. Hadházy képviselő úr első kérdésével kapcsolatban a turizmus teljes hozzájárulása a GDP arányában, erre vonatkozóan a turisztikai szatelitszámla tud konkrét számokkal szolgálni. 2005-ös szatelitszámla-adataink vannak, amelyek szerepelnek is, illetve 2004-es és 2005-ös adatok. Azt követően a Központi Statisztikai Hivatal által összeállított szatelitszámla nem tartalmazta ezeket az adatokat, tehát ezért nem bocsátkoztunk becslésekbe, hogy hogyan alakulhatott.
Az egy főre eső költés, való igaz, hogy azon mutatók közé tartozik, amelyek az időarányoshoz képest elmaradnak a várakozásoktól, ugyanakkor az is tény, hogy az Új Magyarország fejlesztési terv keretében olyan jelentősebb attrakciófejlesztési beruházások, illetve hozzá kapcsolódó szolgáltatásfejlesztési beruházások valósulhatnak meg, amelyek meggyőződésünk szerint hozzájárulnak egyrészt a költés növekedéséhez, másrészt a vendégek tartózkodási idejének növekedéséhez. Tehát mi úgy gondoljuk, hogy ezeknek a beruházásoknak a belépése a működtetésbe, jelentősen megváltoztathatja a jelenlegi helyzetet.
Az ifa-bevételekkel kapcsolatban: 2004-ben, a tervezés időszakában úgy gondolták a tervezők, hogy egy nagyon radikális növekedésre nem lehet számítani, de bebizonyosodott, hogy az önkormányzatok felismerték az ifa kivetésének lehetőségét, és éltek is ezzel. Valóban ez egy alulbecsült cél volt az indikátorok között.
A régiós bontás eredetileg nem szerepelt az indikátorok között, mint említettem, természetesen elfogadjuk, hogy a Budapest-Közép-Duna-vidék régió esetében Budapest és a régió egyéb részeinek a megbontására szükség lehet. Mi ezt az összeállítást most olyan szemléletben készítettük, hogy turisztikai régiókra bontottuk, de természetesen ebben az esetben még Budapest kiemelésére lehetőség nyílik, és meg is fogjuk ezt csinálni.
Az Új Magyarország fejlesztési terv keretében támogatott projektek megvalósulásáról mi a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség tájékoztatása alapján rendelkezünk információkkal, időről időre ezzel kapcsolatban egyébként leülünk egyeztetni. Mi úgy gondoljuk, hogy a turizmus fejlesztésének nagyon fontos része, ami a regionális operatív programokon keresztül támogatásban részesülhet. Eddig olyan jelzéseket kaptunk a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség ROP irányító hatóságától, hogy nem sok olyan projekt van, ami nem valósulhat meg, tehát visszalép a projektgazda a pénzügyi források miatt.
Hamarosan egy újabb egyeztetésre kerül sor, de nincsenek olyan információink, hogy drámaian megváltozott volna a helyzet. Ugyanakkor a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség a maga eszközeivel segíteni kívánja a projektek megvalósulását, hiszen az áfa-változásból adódó többletterhek ellentételezésére is van lehetőség, illetve, ha a bankokkal való megállapodás elhúzódik, akkor a szerződéskötési időszakot meghosszabbítják akár 60 nappal is.
A termékfejlesztési stratégiák készítése: tény, hogy időben később kezdődött el, azonban azt el kell mondanom, hogy a kulturális turizmus, az ifjúsági turizmus ügyében, de legfőképpen a kulturális turizmus ügyében eddig is voltak már meghatározott prioritásaink, és a pályázati felhívások előkészítése során tudtuk segíteni a ROP irányító hatóságot a megfelelő szakmai célok és az ahhoz kapcsolódó pályázati feltételek kidolgozásával.
Én úgy gondolom, hogy most ezek a stratégiák egy olyan szemléletben készülhetnek, amikor a turizmushoz kapcsolódó valamennyi szereplő együttműködésén alapuló célokat és ennek megvalósítási lehetőségeit fogjuk majd egy dokumentumban összeszedni. Tehát való igaz, hogy van bizonyos időbeli eltérés, de egyszerűen nem tudtuk egy időben ennyi új stratégia megvalósítását elkezdeni, és mi úgy gondoltuk, nagyon fontos, hogy ezek megalapozottak legyenek, és valóban széles körű szakmai elfogadottságon is alapuljanak.
A kisvasutak esetében két lépcsőben készült el a fejlesztési stratégia, az egyik anyag már 2008-ban elkészült. Ebből a dokumentumból - ami legfőképpen a kisvasutak műszaki fejlesztésével kapcsolatos javaslatokat fogalmazta meg - elkészítettünk egy összeállítást, amit a ROP irányító hatóságnak át is adtunk, és ők föl is használták a pályázati feltételek kialakításánál. A második részben készült el a működtetéssel kapcsolatos, illetve a turisztikai szempontból és egyéb okból fontos vasúti szárnyvonalakra vonatkozó javaslat. Én úgy gondolom, hogy ezeket a továbbiakban fel fogjuk tudni használni.
Egyébként a kisvasutak fejlesztése esetében a projektgazdának kell a kötelezettséget vállalni, és a szerződésben teljesítendő kötelezettség az ötéves működtetés. Amennyiben ezt nem tudja vállalni, akkor nyilvánvalóan az ellenőrzés során majd döntés születik arról, hogy milyen mértékű az esetleges elmaradás a vállalástól. Ezek a pályázatok elég alapos megbízhatósági tanulmányok alapján készültek, ezért mi nagyon bízunk abban, hogy nemigen lesz olyan eset, amikor olyan kötelezettséget vállaltak, amit nem tudnak megvalósítani, jóllehet a gazdasági válság egy néhány projekt esetében jelentősen megváltoztatta a külső körülményeket.
A TDM-szervezetekkel kapcsolatosan: a november 6-i adataink szerint 46 település nyújtott be pályázatot. Úgy gondoljuk, hogy miután ez egy teljesen új szervezettípus, ezért nem olyan nagyon nagy baj, hogyha az első körben nem alakul meg mindaz, aki regisztrálta magát. Így talán nagyobb figyelmet lehet fordítani arra, hogy ezeknek a megalakuló szervezeteknek a szakmai működését segítsük, támogassuk.
Az volt egyébként a tapasztalat, hogy a regisztrációhoz képest volt, hogy több szervezet nyújtott be közösen pályázatot, illetve volt olyan térség, ahol végül is nem nyújtottak be pályázatot, mert nem tudták vállalni a pályázati feltételekben előírt kötelezettségeket. Ez egyfajta óvatosságot jelez, ami, én úgy gondolom, hogy az uniós források felhasználása szempontjából nem gond, ugyanakkor az első pályázati kör lezárulása után egy kérdőívvel fogjuk megkeresni a pályázatot benyújtókat, illetve azokat a regisztrált pályázókat, akik nem nyújtottak be támogatási kérelmet. Szeretnénk megvizsgálni, hogy mi volt az oka az esetleges pályázat elmaradásának, és mindenféleképpen szeretnénk ezeket a tapasztalatokat átadni majd a ROP irányító hatóságának, hogy a következő pályázatok meghirdetésénél ezeket is vegyék figyelembe.
Csak azokban a régiókban folyik a pályázatok értékelése, ahol a határidő már lezárult, hiszen a benyújtási határidőt a regionális fejlesztési ügynökségek határozták meg, és azt a régió helyzetének ismeretében tették.
Bánki Erik elnök úr kérdésével kapcsolatban az utazásszervezésről szóló jogszabállyal kapcsolatos egyeztetések még folyamatban vannak, tehát én erről most nem szeretnék több részletet mondani, mivel ez még nem egy lezárult helyzet, ami most van.
A monitoring bizottság ülésére, kérésüknek megfelelően elnök úr, illetve Pál Béla alelnök úr minden alkalommal megkapta a meghívót. (Bánki Erik: Biztos, hogy nem.) Én a parlamenti bizottság titkárságával ez ügyben beszéltem is, a legutóbbi augusztusi ülés előtt is telefonált Sirkó Éva, hogy nem tud részt venni, de most nem tudom, hogy elnök úr vagy alelnök úr részvételére vonatkozott ez, de biztos, hogy elküldtük az anyagokat a kérésüknek megfelelően. Elektronikusan küldtük el, miután ezek igen terjedelmes anyagok, és lehet, hogy ezért kerülte el elnök úr figyelmét.
A tervezett céldátumok megváltozásával kapcsolatban én úgy gondolom, hogy az első intézkedési terv rendkívül ambiciózus volt, amelyik egy olyan időszakban készült - 2006-ban -, amikor arra számítottunk, hogy a kormány részéről egy nagyon intenzív támogatás, a turizmus fejlesztésének egy nagyon intenzív támogatása valósulhat meg. Akkor, amikor a feladatok végrehajtásával kapcsolatosan kellett elkezdeni az egyeztetéseket, akkor láttuk, hogy a turizmuson kívül vannak egyéb szakmai szempontok, például a közlekedés esetében, de máshol is, ahol sajnos hosszabb ideig tart az, hogy a különböző szakmai megközelítésből adódó ellentétes nézeteket összehangoljuk. Mi általában feladatokat nem hagytunk ki, csak a realitás talaján próbáltuk meg módosítani a megvalósítás határidejét.
A Budapesti Látogatóközpont esetében a Szépművészeti Múzeumnak létesül egy látogatóközpontja, ami egyrészt megfelel a budapesti turisták számára egyfajta látogatóközponti funkciók ellátására, tehát általános információkat lehet majd kapni a Hősök tere szintje alatt megépülő létesítményben. Úgy gondoljuk, hogy ez egy olyan helyszín, amelyik valóban a turisták forgalma szempontjából kiemelt jelentőségű. Emellett a műjégpályánál is lesz egy információs pont, ami szintén a turisták általános tájékoztatását fogja szolgálni, és ezzel a városligeti rész jobban bekerülhet a vendégforgalomba.
A Budai Vár látogatóközpontról, annyit, hogy eredetileg kiemelt projekt volt a Budai Vár rekonstrukciója, de ez sajnos nem valósulhat meg, tehát itt egyeztetéseket kell folytatni. Jelenleg még a helyszínre vonatkozó javaslat sincsen, tehát nem tudjuk, hogy mi lesz majd a megoldási lehetőség. Egyébként a Turisztikai Érdekegyeztető Tanács a Fővárosi Önkormányzat keretében ezeket a kérdéseket is napirenden tartja, és ebben a turisztikai szakállamtitkárság is közreműködik.
A SYMA kongresszusi központ megkapta az építési engedélyt, melynek az előkészületei jól haladnak. Ismereteink szerint a közép-magyarországi regionális operatív program keretében egy pályázat meghirdetésére is történtek előkészületek, mely a kongresszusi központ megvalósítását támogatná.
Végül a közlekedés fejlesztésével kapcsolatosan: mi megpróbáltuk szakmai érvekkel alátámasztani a közlekedési tárcánál legutóbb a szárnyvonalakkal kapcsolatos változtatások előkészítése során, hogy melyek azok, amelyeket turisztikai szempontból fontosnak tartunk. Egy részsiker van, egy hétvégi közlekedtetési járat esetében nem került sor teljes bezárásra. Ugyanakkor ezzel számolnunk kell, hogy a turizmus ezeknél az ágazatoknál nem elsődleges szempont, hanem egy olyan szempont, amivel meg kell próbálni összehangolni a közlekedési szakmai szempontokat. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm a válaszokat. Kérdezem képviselőtársaimtól, hogy maradt-e további kérdésük, vagy esetleg olyan kérdés, amire nem érkezett kielégítő válasz. (Nincs jelentkező.) Amennyiben nincs, akkor megköszönöm főosztályvezető asszony együttműködését, és ezt a napirendi pontot lezárjuk.
Áttérünk eredeti napirendünk 2. pontjára, amely egy tájékoztató a világgazdasági válság turizmusra gyakorolt hatásáról, különös tekintettel Magyarország versenytársaira. Köszöntöm Kovács Miklós szakállamtitkár urat az Önkormányzati Minisztériumból, mint előterjesztőt. Engedje meg, hogy átadjam a szót, amennyiben kiegészíteni kívánja az írásban számunkra megküldött anyagot.
DR. KOVÁCS MIKLÓS szakállamtitkár (Önkormányzati Minisztérium, turisztikai szakállamtitkárság): Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Bizottság! A szakállamtitkárság nevében köszönöm a lehetőséget, hogy a turizmus és a válság kapcsolatrendszeréről szóló előterjesztést a bizottságnak benyújthattuk. Két gondolatot szeretnék kiegészítésül hozzátenni. Egyrészt azt, hogy én úgy gondolom, és a számok is azt mutatják, hogy a korábbi várakozásainkhoz és félelmeinkhez képest a számok nem tükröznek olyan mértékű visszaesést a magyar turizmusban, mint amelytől tartottunk, vagy amelytől féltünk. Természetesen visszaesés bekövetkezett, de erre számítani lehetett.
A számok mögött nyilvánvalóan nagy különbségek vannak, és a bizottság tagjai jól tudják azt, hogy a főváros, amely a magyar turizmus bevételeinek jelentősebb részét adja, több szempontból is erőteljesebben volt vesztese a gazdasági válságnak, mint a turizmus egyéb területei és desztinációi, így elsősorban az üzleti, a kongresszusi, a konferencia-, a corporate és a városlátogató turizmus visszaesése volt erőteljesebb. Ebből az is következik, hogy majd, amikor a bevételek szempontjából a majdnem végleges mérleget meg kell vonni, akkor a bevételek visszaesésénél, vagy a bevételek alakulásánál ez erőteljesebb szerepet fog játszani.
A másik gondolat, amit szeretnék hozzátenni, hiszen a bizottság kérésének megfelelően próbáltuk a versenytársak helyzetét és a versenytársak válságreakcióit is felmérni, Magyarország a középmezőnyben teljesített a környező országokhoz képest. Ha egy mondattal kell összefoglalni, akkor én örülök annak, hogy a magyar turizmus még a szűkös anyagi lehetőségei mellett is megfelelően tudott reagálni a válság kihívásaira, hiszen nyilván ismert az is, hogy jó néhány szomszédos országban - a versenytársak között is - sikeres forrásbővülés, -bevonás következett be nem utolsó sorban a marketing területére, amelyre sajnos Magyarországon a költségvetés jelenlegi helyzetében nem volt mód.
Köszönöm szépen, és ha kérdések vannak, azokra szívesen válaszolok.
ELNÖK: Köszönöm, államtitkár úr. A bizottság tagjait kérdezem, hogy a tájékoztatóval kapcsolatban kérdéseik, esetleg véleményük, észrevételük van-e. Megadom a szót Hadházy Sándor képviselő úrnak.
HADHÁZY SÁNDOR (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Államtitkár Úr! Az anyagot áttanulmányozva valóban megállapítható, hogy talán az év elején, az elmúlt év végén egy nagyobb visszaesésre lehetett számítani, világviszonylatban is természetesen, és magyar viszonylatban is. Ettől függetlenül az látszik a számokból, legalábbis számomra, hogy a magyar visszaesés mégis jelentősebb volt, mint a világon tapasztalható visszaesés. Illetve, hogyha megnézzük az Európán belüli elhelyezkedésünket, akkor itt sincs igazából jó pozíciónk. Továbbá, hogyha a közép-kelet-európai viszonylatokat nézzük, akkor is ilyenekkel, mint Románia vagy Lettország tudunk lépést tartani, és Ausztriától persze messze elmaradunk. Történt-e vizsgálat arra vonatkozóan, hogy az egyes országokban mi volt az oka annak, hogy kisebb vagy nagyobb mértékű volt a visszaesés, és nálunk ez hogyan történt?
A másik kérdésem arra irányul, hogy vannak jelentős küldő országok a világpiacon is és a magyar turizmusban is. Nálunk talán a legjelentősebb a német küldő piac, itt 10 százalékot meghaladó volt a visszaesés, és bevallom őszintén, nem nagyon vigasztal, hogy Bulgáriában, Észtországban és máshol is hasonló, tehát 10 százalékot meghaladó volt a visszaesés. Például Olaszországban, Ausztriában, Franciaországban, Spanyolországban és máshol nem volt ilyen jelentős a visszaesés. Mit tudunk tenni annak érdekében, hogy ezen küldő országok esetében megmaradjon az érdeklődés Magyarország iránt?
Van egy olyan érdekes kimutatás, amelyet, megmondom őszintén, nem értek, de lehet, hogy információhiányom van, mégpedig a 7. oldalon található egy 2. és egy 3. táblázat, amely a kereskedelmi szálláshelyek főbb adatait tartalmazza 2009. január-szeptember viszonylatban. A szállásdíj-bevétel itt csupán 2,7 százalékos visszaesést mutat a belföldi relációban, a külföldinél pedig 11,1 százalékot, összességében pedig 7,9 százalékos ez a visszaesés, ami eltér a turizmus volumenének visszaesésétől, amely 11 százalékos. Erre mi a magyarázat? Esetleg a szálláshelyek drágultak, és emiatt volt esetleg ez az eltérés? A 3. táblázat ugyanígy nehezen értelmezhető, mert ez azt mutatja, hogy a turisztikai devizabevételek és kiadások hogy alakultak 2008-ig, illetve 2009 első félévében, és itt viszont többlet mutatkozik. Akkor most növekedett, vagy csökkent? Ha növekedett, akkor ez a növekedés mivel magyarázható?
A másik kérdésem az, hogy ez a recesszió a szállodafejlesztési törekvéseket mennyiben érintette? Mennyiben kerültek nehéz helyzetbe azok a szállodák, amelyeknek mondjuk, devizaadósságuk vagy fejlesztési hitelük van? Tudják-e a megnövekedett hitelterheket egy csökkenő bevételből és nyilvánvalóan csökkenő nyereségből finanszírozni? Mutatkoznak-e ebből adódóan komoly feszültségek, amelyek esetleg csődhelyzetet eredményezhetnének, illetve, hogyha ilyenek mutatkoznak, akkor erre van-e valamilyen elképzelése a kormánynak, hogy hogyan lehetne ezeket a kérdéseket, átmenetileg legalábbis, kezelni?
Végül a 2010. évre vonatkozóan van egy előrejelzés, amely egy óvatos növekedést mutat. Itt igazából az lenne a kérdésem, hogy a gazdasági és pénzügyi válságot milyen típusúnak képzeli el a kormányzat. Mondjuk, egy "V" alakúnak, tehát zuhanás után egy bátor emelkedést képzel el, vagy "L" alakúnak, esetleg "W" alakúnak? Vagy nem tudom, milyen alakok képzelhetők el, akár "U" is lehet, bár az is a "V"-hez hasonló. Ez mennyire megalapozott, és a nemzetközi számításokkal mennyire lehet összhangban? Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr. Kérdezem képviselőtársaimat, hogy további kérdésük, észrevételük van-e az anyaggal kapcsolatban. (Nincs jelentkező.)
Nekem lenne még néhány megjegyzésem. Amit államtitkár úr a felvezetőjében is mondott, és az anyag is említi, hogy nagyjából a magyarországi teljesítmény, Magyarország turizmusban mért teljesítménye a középmezőnyhöz tartozik. Ez mindig nézőpont kérdése, hogy ki és mit olvas ki a diagramokból, én inkább azt olvasom ki, hogy a sereghajtók között vagyunk, különös tekintettel a főváros forgalmát illetően, amiről államtitkár úr is említést tett, hiszen Budapestet az átlagnál jóval súlyosabban érintette a válság. Ezzel kapcsolatban kérdezném, hogy van-e olyan extra intézkedési terv, ami esetleg előkészítés alatt áll a jövő évre vonatkozóan, amivel ezt a lemaradást, a tavalyi és az idei évben elszenvedett veszteségeket kompenzálni lehetne. A másik a külföldi vendégéjszakák száma, illetve a szobakihasználtság, ebben is inkább a harmadik negyedébe tartozunk Európának, tehát én egyáltalán nem gondolom, hogy ilyen rózsás lenne a helyzet.
A belföldi forgalom viszonylag jól alakult, tehát a külföldi nagy visszaesések mellett legalább a belföld jól teljesített, itt viszont a jövő évben az üdülési csekk adóztatása várhatóan ezt a piacot is szét fogja verni. Kérdésem az, hogy az államtitkárság mivel kalkulál, a jövő évben hogyan változik az üdülésicsekk-forgalom az új feltételek közepette. Annak idején többféle elemzést olvastunk, és valamennyi elemzés igen durva számokról beszélt. Azt hozzá kell tenni, hogy ez még az első verzióra vonatkozott, az első adóteher alapján lett meghatározva, de az gyakorlatilag töredékére visszaeső csekkforgalommal számolt. Ezzel a mostani adóteherrel mit kalkulálnak önök, hogy fog ez változni? Illetve tervez-e valamit a turizmus állami irányítása ennek a várható veszteségnek a kompenzációjára? Ugyanilyen kérdésem az, hogy a falusi vendégforgalomban a falusi vendéglátók megadóztatása, illetve az utazási irodák várható kaucióemelése milyen további negatív hatásokat fog jelenteni ezen a területen?
Összességében nekem az a problémám, hogy nem nagyon látom a válságkezelés módját. Azért jók a nemzetközi összehasonlítások, mert itt azért elég sok érdekes információra lelhetünk, hogy különböző piacaink, a nálunk visszaeső piacok mely országokban tudtak még a válság ellenére is viszonylag jól teljesíteni, illetve kik azok, akik a válság körülményeitől szinte függetlenül is meg tudtak tartani nagyon komoly beutaztató piacokat. Én azt nem látom, hogy ezeket a megoldásokat, amelyeket ezekben az országokban alkalmaztak, mi át tudnánk venni, és akár a jövő évben alkalmazni tudnánk. Illetve nem értem a kormánynak azt az álláspontját, miért nem látja azt, hogy a turizmus nagy bajban van, és nem lehet fűnyíróelvvel minden területről pénzt elvonni a válság közepette csak azért, hogy a költségvetési számokat tartani tudjuk.
Azt gondolom, hogy a jövő évi költségvetéssel gyakorlatilag kilátástalan helyzetbe kerül ez a szakterület, és sokkal több pénzbe kerül majd innen újra fölkapaszkodni az európai középmezőnybe legalább, minthogyha most esetleg többletforrások átcsoportosításával ezeket a pozíciókat meg tudtuk volna tartani. Arról nem is beszélve, hogy nem látom azt sem, de ez már túlmutat a turizmuson, azt a gazdaságélénkítő megoldási javaslatcsomagot, amely a kis- és középvállalkozások terén hozna olyan új támogatásokat, vagy esetleg adminisztrációs teher-, illetve adó- és járulékteher-csökkentéseket, amelyek érdemben a piaci pozícióikat javítani tudnák a jelen körülmények között.
Van-e további kérdés a bizottság tagjai részéről? Észrevétel esetleg? (Nincs jelentkező.) Amennyiben nincs, akkor megkérem államtitkár urat, hogy válaszoljon az elhangzott kérdésekre.
DR. KOVÁCS MIKLÓS szakállamtitkár (Önkormányzati Minisztérium, turisztikai szakállamtitkárság): Köszönöm szépen a kérdéseket. A kérdések felvetődésének sorrendjében próbálok reagálni. Hadházy Sándor képviselő úr kérdezte, a magyar visszaesés erőteljesebb-e a többihez képest. Én úgy gondolom, hogy a vendégforgalom szempontjából nem. Közép- és Kelet-Európa közel 10-11 százalékot meghaladó visszaesésében Magyarország 8,4 százalékkal szerepel.
Hozzá kell tenni azt is, és az anyagból ez nyilvánvalóan kiderült, hogy nem minden esetben ugyanolyan tartalmú adatokat kell összehasonlítanunk, ezért inkább a tendenciák összehasonlításáról, sem pedig konkrét adatok összehasonlításáról van szó. A nemzetközi számok ugyanis a vendégérkezések alakulását mutatják, ami praktikusan a magyar statisztikai rendszer szempontjából a vendégek számának felel meg, miközben mi már itthon tudjuk mérni, amit nemzetközi szinten még nem tudtak összesíteni, a vendégéjszakák számát. A vendégéjszakák számának alakulása pedig erőteljesebb korrelációt mutat a tartózkodás miatt a bevételek alakulásával, mint a vendégek száma. Ha tehát mi 8,4 százalékos lemaradást mutatunk ki egy 10-11 százalékos lemaradáshoz képest, akkor ez nem mutat rosszabb számot, de megint csak visszatérek arra, hogy ez egy átlagos szám, átlagos megközelítés a főváros tekintetében, de a turizmus valóban 10 százalékot meghaladó mértékben esett vissza.
Vannak jelentős küldő országok, ahonnan a beutazás erőteljesebben csökkent, és Németországot jelölte meg a képviselő úr. Ebben teljesen igaza van, sőt ehhez nekem még hozzá kell tennem, hogy a Magyarországra történő beutazás visszaesését nemcsak a válság fordította negatívra, jó néhány éve már érződik az a tendencia, hogy Németországból 10 százalékot meghaladó vagy azt megközelítő mértékű, változó módon alakuló beutazás-, illetőleg forgalomcsökkenés következett be. Ennek ellenére továbbra is Németország a legfontosabb küldő piacunk, tehát az ottani marketingtevékenységet fokozni kívánjuk.
Itt térnék ki nagyon röviden arra, hogy a nemzeti turizmusmarketingért felelős szervezet 2010. évi marketingtervében továbbra is alapvetően válságkezelési szempontokat kíván érvényesíteni, a tengerentúli piacokon szinten tartást, onnan átcsoportosítást, a közeli, szomszédos vagy európai küldő piacokra pedig erőteljesebb akciókat kíván majd irányítani; nyilván ez a német piacra is vonatkozik. Amúgy egyébként Ausztriában is a visszaesés jelentős részben a német beutazó forgalom visszaeséséből adódott, bár nem volt olyan mértékű, ez kétségtelen, mint Magyarországon.
A bevételek alakulásáról is kérdezett Hadházy úr. Ha 8,4 százalékos a vendégéjszakákban való lemaradásunk, akkor a táblázatban bemutatott 7,9 százalékos visszaesés ezzel nem mutat ellentétes tendenciát. A belföldi és a külföldi bevételek pedig az aránykülönbségből adódóan adják ki ezt a közel 8 százalékos visszaesést.
A 3. számú táblázat a Magyar Nemzeti Bank által adott információkon alapul. A Magyar Nemzeti Bank minden negyedévben jelzi a nemzetközi színtéren Magyarországra érkező, illetőleg a bankok közötti forgalomban Magyarországról kiutalt transzferek nagyságrendjét, amelyek a turisztikai kiadásokhoz kapcsolódnak. Ez nem minden esetben és nem mindig, legalábbis év közben nem minden esetben azonos tendenciájú a statisztika által kimutatott szálláshelydíj-bevételeknél, és ez esetben is ez történt a 2009. év első félévében. Úgy gondolom, hogy a további negyedévek ezt a helyzetet még majd finomítják, illetőleg változtatni fogják.
A szállodai fejlesztések és a recesszió, valamint a devizahitelek szempontjából mi jelenleg nem látunk olyan helyzetet, ami ellehetetlenítene devizahiteles vagy devizahitelt törleszteni kénytelen szálláshelyeket. A szállodafejlesztéseket természetesen, különösen a saját erő oldaláról nyilván nem hagyja érintetlenül a válság, de ott sem érkezett hozzánk olyan jelzés, amely kifejezetten programok meghiúsulását és elnyert támogatásoktól való jelentősebb vagy tömeges visszalépést jelentene. Az általános pályázati feltételek változtatásáról nyilván a bizottság tud, tehát az utófinanszírozást enyhítették, bizonyos fokú előleghez, a 40 százalékos előleghez való hozzájutás ugyanúgy a szállodafejlesztéseknél és a szállodaiparban is lehetséges.
A válság természetesen nehezíti a fejlesztéseknél a saját forrás biztosítását és általában a forrásbiztosítást, valamelyest ronthatja a rentabilitást. Ugyanakkor én szeretném azt is hangsúlyozni, hogy a válsággal kapcsolatos intézkedések sorában éppen a szállodaipart vagy a kereskedelmi szálláshelyeket érintette pozitív módon a 18 százalékos áfa - a 25 százalék helyett - bevezetése, amely viszont ezzel ellentétes hatást gyakorol nyilván a bevételek, illetőleg a nyereség szempontjából, talán még valamelyest a devizahitelekkel kapcsolatos negatív gazdasági hatásokat is enyhítheti. Tehát komoly feszültségeket mi nem érzékelünk.
Az előrejelzés, amely egy óvatos növekedést mutat, alkalmazkodik a turisztikai világszervezet becsléséhez, vagy tükrözi ezt a becslést, amely szakértői becslésekre alapoz. Hogy milyen alakú lesz a visszatérés az eredeti növekedési ütemhez, itt most én alkottam egy új formát, ha úgy tetszik, egy pipa alakút. Megkezdődik tehát a visszatérés az eredeti növekedési ütemhez, de nem "V" és nem is "U" betű alakú lesz, hanem a második szára egy kicsit kevésbé lesz meredek. Ez mutatja azt, hogy a következő évben mintegy 1-2-2,5 százalékos növekedés várható a nemzetközi turistaérkezések számában.
Még azért annyit a statisztikához mindenképpen szeretnék hozzátenni, hogy előzetes adatokról van szó. A KSH jövő tavasszal véglegesített adatai kis mértékben ennél jobb képet fognak mutatni, mint ahogy a korábbi évek tapasztalatai is mindig ezt tükrözték.
Összefogás: a Winter Invitation-hoz hasonló, a Budapest Adventure-hoz hasonló közös akciók szerepelnek a nemzeti turizmusmarketingért felelős szervezet 2010. évi marketingtervében, és természetesen nagyon erőteljes kampányok irányulnak majd honfitársaink itthon tartására és a belföldi turizmus élénkítésére is. Ezt szolgálja többek között például a fesztiválok éve tematikus év és az ehhez kapcsolódó szolgáltatáscsomag, ugyanígy az európai kulturális főváros programsorozat és az ehhez kapcsolódó akciók.
Nincs visszalépés a kultúra és a kulturális rendezvények finanszírozásában jelentős mértékben, tehát továbbra is lesz nagy turisztikai jelentőséggel bíró pályázati lehetőség mintegy 600 millió forint értékben. Ezt egyébként októberben hirdettük meg a Nemzeti Kulturális Alappal közösen.
Nincs már itt Karácsony úr, akivel az elmúlt hetekben, talán hónapokban rendszeresen beszélgettünk arról, hogy milyen irányból lehetne megközelíteni és megbecsülni azt a hatást, amelyet az üdülési csekk megadóztatása a belföldi turizmusban jelenthet. Ő szkeptikus volt ebből a szempontból, mi azonban természetesen, és az elnök úr kérdése is erre irányult, szeretnénk tudni pontosabban ezt a hatást, tehát ezek a becslések természetesen napirenden vannak. Több hatás is egyidejűleg érzékelhető, hiszen a most, jelenleg megvásárolt üdülési csekkek egy évig még a jelenlegi adózási feltételek mellett használhatók fel. Azt, hogy most már, jelenleg kevesebb üdülési csekket vásárolnak esetleg az év vége felé, erről még nincsenek pontos számok a vállalkozások, a munkaadók részéről. Ez még nem feltétlenül függ közvetlenül össze a majdani adóztatással, hanem azzal függ össze, hogy a vállalkozások anyagi helyzete, nyereségkilátása nem ugyanaz, mint mondjuk, a 2008. év végén volt.
Mi bízunk abban, hogy nem lehetetlenül el az adózás ellenére sem az üdülési csekk, és a következő év esetében, az üdülési csekk felhasználásában még jelentős részt képviselnek azok az üdülési csekkek, amelyek idei kibocsátásúak, tehát amelyekre az adózás ebből a szempontból még nem vonatkozik.
A falusi vendéglátás adókedvezménye megszűnik, ez egyébként semmilyen tekintetben nem öröm. Én azt szoktam az ilyen kérdések kapcsán hangsúlyozni, hogy nem a turizmus ellen irányuló intézkedésekről van szó, hanem olyan intézkedésekről, amelyek általában javítják a költségvetési egyensúlyt, és amelyekből a turizmusnak is ki kell venni a részét.
Az utazási irodák kauciójának emelése: erőteljes késztetés van arra a közvéleményben, hogy a jelentősebb utazási irodai csődök hatására ilyen irányba mozduljon el a szabályozás. Ha megengedi a tisztelt bizottság, ennek a részleteibe én most nem megyek bele, és nem is igazolom vissza, hogy egyértelműen és minden tekintetben emelésre kerül sor - bár kétségtelenül a tervezet tartalmaz ilyet -, hiszen jelenleg még tárgyalásban vagyunk a MUISZ-szal, és a végleges döntések még nem születtek meg. Csak egy témát hadd emeljek ki, ami biztos, hogy bekövetkezik, és többek között az utazásszervezők érdekében is áll.
Néhány utazásközvetítői csőd is bekövetkezett most, 2009-ben, ezért az utazásközvetítők számára is megnyílik a lehetősége annak - elnézést, hogy ezt a kifejezést használom -, hogy vagyoni biztosítékot képezzenek éppen az utasok, az utazásszervezők és utasaik érdekében. De ez a folyamat nem zárult még le, és olyan mértékű emelésre, amely a piacot befagyasztaná, vagy jelentősen csökkentené a keresletet, nem fog sor kerülni. Valóban van egy újdonság a tervezetben, nevezetesen az, hogy a kockázati arányokkal megpróbál lépést tartani, és egy belépcsőzött vagyoni biztosítékképzést tervezünk, ez azonban nem egyértelmű emelés, hanem a kockázattal arányos vagyoni biztosíték kulcsának az emelését jelenti.
Mely országok tudtak pozíciót tartani, és miért, a válság időszakában. Nyilván nem kerülhető meg az, hogy azok az országok, amelyek többletforrást tudtak bevonni marketingszempontból, azok ellensúlyozhatták a válság negatív hatásait. Azok az országok is pozíciót tudtak tartani, amelyek belföldi turizmusa igen erőteljes - ilyen például Franciaország -, és természetesen vannak olyan országok is, ahol a vonzerő abszolút jellegű, ilyenek a mediterrán országok, Olaszország, Franciaország vagy általában az üdülőközpontok.
Mint ahogy a bizottság előtt is már erről szó volt, az emberek, a vállalkozások a konferenciaturizmuson, az üzleti utakon, az emberek pedig a második és harmadik utazásukon spórolnak. Spórolnak például a városlátogató turizmuson, és kevésbé spórolnak, vagy nem mondanak le a főnyaralásukról, és ezeknek a helyszínei ismert európai üdülőövezetek. Így például, bár nincsenek számaink, úgy tudjuk, hogy Horvátországban csak egészen kismértékű visszaesést várnak az év végi mérleg kapcsán. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen a válaszokat, szakállamtitkár úr, és köszönöm szépen az előterjesztést is, amit ebben a tárgykörben küldtek. Lezárjuk a második napirendi pontunk tárgyalását, és áttérünk a 4. számú napirendünkre, amely egy kicsit hasonló a mostanihoz.
Tájékoztató a turizmus 2009. évi alakulásáról, különös tekintettel a turisztikai főszezon értékelésére, valamint a válságkezelő intézkedésekről és ezek hatásairól, és ezen a ponton ér össze a két előterjesztés egymással. Nyilvánvaló, hogy itt most elsősorban a tavalyi évi szezon értékelésének azon elemei kerülnek terítékre, amelyekkel a válságkezelés kapcsán ebben a napirendben nem foglalkoztunk.
Kérdezem, hogy van-e kiegészítenivalója az írásban megküldött anyaggal kapcsolatosan.
DR. KOVÁCS MIKLÓS szakállamtitkár (Önkormányzati Minisztérium, turisztikai szakállamtitkárság): Köszönöm szépen, nincs.
ELNÖK: Megkérdezem a bizottság tagjait, hogy ehhez a napirendhez van-e kérdésük. Van-e észrevételük? (Nincs jelentkező.)
Ahogy a bevezetőben is mondtam, sok helyen átfedés van a két anyag között, nekem néhány olyan megállapításom van, ami az előző napirendi pontnál nem került elő. Érdekes dolog, nem tudom, foglalkozott-e az államtitkárság azzal, hogy az átlagos tartózkodási idő gyakorlatilag tovább csökkent. Az átlag 2,7 éjszaka, amit én úgy értékelek, hogy nincs megfelelő kínálat, amivel akár a belföldi, akár a külföldi vendégeket hosszabb ideig Magyarországon tudnánk tartani. Ezzel kapcsolatban esetleg kérdezném majd államtitkár úr álláspontját.
Nagyjából ugyanaz a megállapításom itt is, mint az előző anyagnál, hogy nem látom azokat a konkrét lépéseket, amelyek hatásai kihúzhatnák a turizmus szekerét ebből a jelentős kátyúból, amelyikbe beleragadt. Visszaigazolódott az, amit mi korábban is mondtunk, hogy életveszélyes dolog a marketingkeretek csökkentése válság idején. Válság idején nem csökkenteni kell a marketing-költségvetést, hanem növelni kell. Hogyha versenytársainkat vagy a környező országokat megnézzük, ahogy ezt államtitkár úr is említette, azok az országok, akik erre áldoztak, azok most élvezik ennek a hasznát.
A jövő évvel kapcsolatos kilátásaim vegyesek. Lehet optimistán vizsgálni a dolgot, ahogy államtitkár úr is mondta, hogy a pipából talán elkezdünk kiindulni, én ezzel egy kicsit óvatosabb lennék, ugyanis azt látni, hogy a gazdasági válság még korántsem ért véget. A jövő évre a magyar gazdaság is további visszaesést prognosztizál az idei évhez képest, és nem lehet tudni, hogy a pénzügyi válságnak milyen utóhatásai lesznek. Különböző ellenőrzések vannak ezzel kapcsolatban, hogy még egy második hullámra lehet számítani, és nem lehet tudni azt sem, hogy a hitelezési rendszer visszaáll-e a korábbi szintre, és egyáltalán, ami szerintem a turizmust a legsúlyosabban érinti, ez az a tendencia, miszerint a bankok kivonultak a turisztikai beruházások finanszírozásából, ez várhatóan megváltozik-e a következő évre?
Nyilván itt sokan dolgoznak a különböző regionális fejlesztési tanácsok munkájában, közülünk, képviselők közül is, és azt látom, hogy a dél-dunántúli régióban nálunk nagyon sok turisztikai projekt el sem tud indulni, mert nincs mögötte finanszírozás, és nem nagyon látom, hogy ezen a téren egyébként változás lenne. Ez nyilván majd azt fogja jelenteni, hogy újabb attrakciókat csak részlegesen vagy korlátozottan tudunk bevonni a promócióba.
Kérdésem lenne még az is, ami szerintem egyébként sikeresnek tekinthető, ez a külképviseleti piac racionalizálása. Tervezik-e ennek folytatását a későbbiekben? Tárgyalnak-e a társtárcákkal további együttműködésekről, mint amilyen a japán külképviselet megmentése volt. Azt említi az anyagban államtitkár úr, hogy a jövő évi működésről még folynak a tárgyalások, de esetleg más piacokon terveznek-e ilyen együttműködéseket? Azok a megtakarítások, amelyeket a működés terén sikerült elérni a Turizmus Zrt.-ben, illetve a külképviseleti rendszerben, azokat mire fordította a Turizmus Zrt. eddig?
Vannak-e esetleg további kérdések? (Nincs jelentkező.) Amennyiben nincs, akkor kérem államtitkár urat, hogy válaszoljon az elhangzott kérdésekre.
DR. KOVÁCS MIKLÓS szakállamtitkár (Önkormányzati Minisztérium, turisztikai szakállamtitkárság): Köszönöm szépen, elnök úr. Valóban a két előterjesztés nagyon szorosan kapcsolódik egymáshoz. Az a megállapítás egyébként igaz, hogy az átlagos tartózkodási idő program bővítése és a kínálat bővítése növelhető, ugyanakkor a válságtól függetlenül is volt egy olyan tendencia, amely az átlagos tartózkodási idő rövidülését mutatta. Ezt a tendenciát a válság felerősítette, nem utolsó sorban nyilvánvalóan a rövidebb tartózkodás, kevesebb költés figyelhető meg, de mégis - legalábbis az utazások számában - a szinten tartás a célunk; leszámítva természetesen a városlátogató turizmust.
Nemzetközi szinten is, tehát más országok gyakorlatában is kimutatja ezt a statisztika, tehát Magyarország ebből a szempontból nincs egyedül, viszont minden törekvés, ami a programkínálat gazdagítását, színesítését, az attrakció- és a vonzerőfejlesztést illeti, ösztönöz arra, hogy az átlagos tartózkodási idő növekedjen. Ugyanakkor, ha nem bontjuk relációnként ketté, akkor nyilvánvalóan a belföldi turizmus arányának növekedése is hozzájárulhat az átlagos tartózkodási idő csökkenéséhez, illetőleg a beutazó turizmus részarányának csökkenése pedig erősíti ezt a tendenciát. Nem vagyunk ezzel egyedül mi, magyarok.
A marketing-költségvetésnél, amit el tudtunk érni, az a szinten tartás, amiről én már beszámoltam a bizottság előtt, hogy a turisztikai célelőirányzatnak egyre nagyobb részét jelenti a nemzeti turizmusmarketingre fordítható összeg. 2010-ben ez a 2009. évi zárolásokkal együtt is ugyanakkora nagyságrendet fog jelenteni, tehát ebben nincs változás. Természetesen hatékonyan, nagyobb forrás is elkölthető lenne.
A Magyar Turizmus Zrt.-t ösztönöztük arra, és sikerrel, hogy egy hároméves, középtávú marketingstratégiát is kialakítson, és vegye figyelembe azokat a kapacitásokat és attrakciókat, amelyek az európai uniós fejlesztések és pályázatok révén kerülnek megvalósításra, ezekkel időben számoljon. Ugyancsak ösztönözzük a Magyar Turizmus Zrt.-t arra, hogy az európai uniós forrásokból megvalósuló fejlesztések költségvetésében szereplő, nem túl jelentős összegű, de mégis létező marketingköltségek szempontjából próbáljon szinergikus hatásokat érvényesíti és együttműködni ezen létesítmények piacra vitelét illetően.
Nem könnyű ma az általános gazdasági helyzetben, de ösztönözzük a nemzeti turizmus marketingszervezetet arra, amiben az elmúlt években, én úgy gondolom, sikeres volt, a saját bevételek növelésére, és a saját bevételek marketingre való visszaforgatását illetően.
A külképviseleti hálózat ésszerűsítésével kapcsolatos tevékenység tovább folyik, folyamatosan figyeljük ezeket a tendenciákat. Elnök úr konkrétan a japán külképviseletre is rákérdezett, erről azt tudom mondani, hogy még nincs döntés. Attól függően lesz megállapodás több tárca együttes finanszírozásában a japán külképviselet megtartására, hogyha a Japánból Magyarországra irányuló légiforgalom-járatdöntések megszületnek, és akkor megéri majd közösen a Kulturális Minisztériummal és a Külügyminisztériummal ezt a külképviseletet fenntartani. Amúgy pedig, ahogy említettem, célunk a szinten tartás a távoli piacokon, és ez a külképviseletek működését is érinti, és erősítés, ha úgy tetszik a marketingtevékenységekben a környező és az európai országok szempontjából. Továbbra is elvárás a nemzeti turizmus marketingszervezettel szemben, hogy a működése során megspórolt forrásokat fordítsa marketingtevékenységére. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen, államtitkár úr, és köszönöm szépen a napirendhez megküldött anyagot, és azt, hogy a vitában részt vett, s ezzel segítette a bizottság munkáját. Ezzel a 4. napirendi pontunkat is lezárom.
Kérdezem, hogy az egyebek között van-e a bizottsági tagoknak valamilyen felvetnivalója. (Nincs jelentkező.)
Jelzem a tagok részére, hogy bár a munkatervben szerepelt egy jövő heti bizottsági ülés, de miután jogszabályi kötelezettség nem terhel bennünket, ezért a jövő heti ülést elhalasztjuk, és azokat a napirendi pontokat, amelyeket tárgyaltunk volna, két hét múlva tárgyaljuk meg. Ha képviselőtársaim rendkívüli módon ragaszkodnak a bizottsági üléshez, akkor kérem, jelezzék.
Hétfőn van egy opcionális bizottsági ülésünk, amennyiben a bányászati törvényhez benyújtott módosító indítványokat megnézzük. Ha azok olyan súlyúak, hogy azokról a bizottságnak állást kell foglalnia, csak akkor, csak és kizárólag a bányászati törvény módosító indítványairól történő állásfoglalást tartalmazó bizottsági ülést tervezünk.
Köszönöm szépen a bizottsági tagoknak és az érdeklődőknek a megjelenést, a bizottsági ülést bezárom. További szép napot kívánok mindenkinek!
(Az ülés befejezésének időpontja: 10 óra 40 perc)
|
Bánki Erik |
Jegyzőkönyvvezető: Bihariné Zsebők Erika