STB/28/2009.
STB/99/2006-2010.)
KSBA300/1/2009.
KSBA300/4/2006-2010
Jegyzőkönyv*
az Országgyűlés Sport- és turisztikai bizottsága és Kulturális és sajtóbizottsága Kulturális vidékfejlesztési albizottságának
2009. december 8-án, kedden 11 óra 21 perckor
az Országház főemelet 37-38. számú tanácstermében
megtartott együttes üléséről
Tartalomjegyzék
Napirendi javaslat *
Az ülés résztvevői *
A Sport- és turisztikai bizottság részéről *
Megjelent *
Helyettesítési megbízást adott *
A Kulturális és sajtóbizottság Kulturális vidékfejlesztési bizottsága részéről *
Megjelent *
Helyettesítési megbízást adott *
Alföldi Albert (MSZP) Halmai Gábornénak (MSZP) Dr. Gyimesi Endre (Fidesz) Halász Jánosnak (Fidesz) *
Meghívottak részéről *
Hozzászólók *
Elnöki bevezető *
Tájékoztató a Pécs EKF 2010 program előkészítéséről *
Páva Zsolt szóbeli tájékoztatója *
Dr. Suchman Tamás szóbeli kiegészítője *
Kérdések, észrevételek *
Dr. Suchman Tamás válaszadása *
Koncz Erika válaszadása *
Páva Zoltán zárszava *
1. Tájékoztató a Pécs EKF 2010 program előkészítéséről
Előterjesztő:
Dr. Páva Zsolt, Pécs megyei jogú város polgármestere
Dr. Suchman Tamás kormánybiztos
Koncz Erika, az Oktatási és Kulturális Minisztérium képviselője
2. Egyebek
A Sport- és turisztikai bizottság részéről
Elnököl: Bánki Erik (Fidesz), a bizottság elnöke
Dr. Horváth Klára (MSZP)
Mohácsi József (MSZP)
Dr. Nagy Imre (MSZP)
Nagy Jenő (MSZP)
Páva Zoltán (MSZP)
Tóth József (MSZP)
Becsó Zsolt (Fidesz)
Hadházy Sándor (Fidesz)
Szalay Ferenc (Fidesz)
Dr. Világosi Gábor (SZDSZ)
Helyettesítési megbízást adott
Pál Béla (MSZP) Páva Zoltánnak (MSZP)
Szijjártó Péter (Fidesz) Becsó Zsoltnak (Fidesz)
Koscsó Lajos (MSZP) dr. Horváth Klárának (MSZP)
Dr. Tóth József (MSZP) Mohácsi Józsefnek (MSZP)
Kovács Ferenc (Fidesz) Szalay Ferencnek (Fidesz)
Lasztovicza Jenő (Fidesz) Hadházy Sándornak (Fidesz)
A Kulturális és sajtóbizottság Kulturális vidékfejlesztési bizottsága részéről
Halász János (Fidesz) elnök
Fedor Vilmos (MSZP)
Halmai Gáborné (MSZP)
Helyettesítési megbízást adott
Alföldi Albert (MSZP) Halmai Gábornénak (MSZP)
Dr. Gyimesi Endre (Fidesz) Halász Jánosnak (Fidesz)
Páva Zsolt, Pécs megyei jogú város polgármestere
Dr. Suchman Tamás, az EKF-ügyek kormánybiztosa
Koncz Erika (Oktatási és Kulturális Minisztérium)
Bókay Endre (MSZP)
(Az ülés kezdetének időpontja: 11 óra 21 perc)
BÁNKI ERIK, a Sport- és turisztikai bizottság elnöke, a továbbiakban ELNÖK: Köszöntök mindenkit a Sport- és turisztikai bizottság, valamint a Kulturális és sajtóbizottság Kulturális és vidékfejlesztési albizottságának együttes ülésén, amelynek két napirendi pontja van. Tájékoztató a Pécs Európa kulturális fővárosa 2010 program előkészítéséről, pontosabban most már reméljük, hogy lezárásáról, hiszen az évad egy jó hónap múlva indul. Illetve van egy egyebek napirendünk, amennyiben valakinek még valami felvetnivalója lenne. Miután egy együttes bizottsági ülésről van szó, ezért Halász János úrral, aki az albizottság vezetője, abban állapodtunk meg, hogy én vezetem a mai bizottsági ülést, elnök úr pedig majd segítségemre lesz, amikor szót kell adni az albizottság tagjai részére.
Tájékoztató a Pécs EKF 2010 program előkészítéséről
Akik előterjesztőként velünk vannak, Páva Zsolt, Pécs polgármestere, Suchman Tamás úr, a kiemelt fejlesztésekért felelős kormánybiztos, akihez az EKF is tartozik, Koncz Erika titkárságvezető, az Oktatási és Kulturális Minisztérium részéről, illetve Kardos József úr is aláírta a jelenléti ívet a Hungarofest részéről. Igen, ő is itt van. Tehát polgármester úr, át is adnám a szót. Arra kérem, hogy adjon tájékoztatást arról, hogy állnak az előkészületek és miben bízhatunk mint a kultúra területéért aggódó parlamenti képviselők, 2010-ben. Öné a szó.
Páva Zsolt szóbeli tájékoztatója
PÁVA ZSOLT, Pécs megyei jogú város polgármestere: Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Bizottság! Köszöntök mindenkit a mai tájékoztató alkalmából. Azzal a jó hírrel kezdeném, hogy nem kell aggódni a bizottságnak és más magyar állampolgárnak sem, mert az előkészületek jól haladnak.
Ha egy picit visszatekinthetek az időben, akkor ott kéne kezdeni - és akkor némi áttekintést adnék az ügyek állásáról -, hogy 2005 őszén született meg a kormánynak az a döntése, miszerint Pécs városa a javasolt helyszín az Európa kulturális főváros helyszínéül, hiszen tudtuk azt, hogy 2010-ben két ország, Németország és Magyarország delegálhat egy-egy várost ebben a minőségben a program számára. 2006-ban, tehát egy évvel később történt meg az Európai Bizottságnak az a döntése, amelyik a magyar kormány egy évvel korábbi döntését jóváhagyta, tehát most már azt kell mondjam, hogy négy éve van tudomásunk arról, hogy Pécs lesz a házigazdája ennek a nagyon megtisztelő és komoly címnek. Időközben, amint bizonyára tudják önök is, ez a két helyszín egy harmadikkal egészült ki. Az Európai Unió úgy döntött, hogy Törökországot mint potenciális EU-tagállamot meghívja erre az évre, és egy címet ők is kaphatnak, így Isztambul lett a harmadik kulturális főváros, amelyik a jövő évben ezt a címet viselheti.
Én a múlttal annyiban kívánnék csak egyébként foglalkozni, amilyen tekintetben a mai ügyeinkre ez kihat, tehát arra, hogy korábban milyen koncepciók, elképzelések voltak, erről kevesebbet szólnék. Inkább arról, hogy magának a programnak az alapját az a pályázat képezi, amelyet Pécs városa 2005 folyamán a kormány elé benyújtott. Ez a "Határtalan város" címet viselő kiadvány az, amelyik a programot és magának az EKF-nek a koncepcióját felvázolta. Én úgy ítélem meg, nyilván elfogult módon, hogy ez egy sikeres és egy jó, megalapozott pályázat volt, és nyilván ez volt az alapja a kormány akkori döntésének. Ebben az anyagban két olyan elem van, amit szeretnék kiemelni, és ami fontossággal bír a mostani ügyekre és a programra is. Tehát kihatással van a mára is. Ez pedig egyrészt az a szempont, hogy mindenképpen indokolt a kultúrában is - teszem hozzá - a decentralizáció, tehát a budapesti központúság, a fővárostól való függésnek az enyhítése és lazítása, és ilyen módon Pécs többek között, mint egy kulturális decentrum szerepelne az anyagban. Nyilván több ilyen város pályázik erre a pozícióra, amit indokoltnak tartunk, de kiemelten került megemlítésre, hogy Pécs ilyen módon egy példát adhat arra, hogy a kulturális függés milyen módon tud függetlenedni a főváros vonzásától.
A másik fontos üzenete volt a pályázati anyagnak, hogy kimondottan jelentős módon kívánunk a déli régiók, nagyrégiók felé tekinteni. Tehát nemcsak a Dél-Dunántúlra, mint természetes régióra gondolunk - Tolna, Somogy és Baranya megyére -, hanem a határon átnyúló régiókra is, és ilyen szempontból egy olyan kifejezés nyert teret az elmúlt években, amelyet déli kulturális övezetnek nevezünk. Ez lényegében Szlovéniától, talán még Graztól is kiindulva, tehát délnyugatról, nyugatról indulva egészen a volt Jugoszlávián, tehát Szlovénián, Horvátországon átnyúlva, Szerbián keresztül egészen a Bánátig, tehát Erdély nyugati végéig nyúlik, és ilyen módon erre a területre kívánja Pécs azt a kulturális közvetítő szerepet kivetíteni, amire egyébként predesztinált. Érdekesség, ezt már csak kuriózumként mondom, hogy ha a térképre pillantunk, azt láthatjuk, hogy a három kulturális főváros egy tengelyen helyezkedik el. Észak-keleten a Ruhr-vidék és Essen, középen van Pécs fele úton, a délkeleti sarokban pedig Isztambul. Ez is jelzi azt a szimbolikus összefüggést, hogy Pécs egyfajta közvetítő szerepet lát el, a kultúrák közvetítője, hiszen ott van a város főterén az egykori török templom, most katolikus templom, aminek a tetején a félhold és a kereszt együtt van jelen. Tehát egyfajta kultúraközvetítő a Balkán felé és kultúraközvetítő a Balkán felől a város.
Ezután a filozófia megközelítésről. Nyilvánvalóan tudjuk mindannyian, hogy ez egy olyanfajta kísérlet, ami korábban még ebben az országban még nem volt lehetséges, és Pécs egy olyanfajta terepe ennek a kísérletnek, ahol ki lehet próbálni azt, hogy egy országhatárokon túlnyúló kultúraközvetítés és egy kulturális főváros cím mit jelent. Nyilvánvalóan tudjuk azt, hogy az a feladatunk, hogy Pécsen túlmenően Magyarországot is képviseljük és a magyar kultúrát közvetítsük Európa felé, mindegyik égtáj felé, tehát nemcsak nyugatra, hanem észak, dél és kelet irányba is. És ugyanakkor azt a befogadó oldalát mutassuk meg a városnak, amikor is a kultúra, különböző népek, népcsoportok kultúrája hogyan tud egy városban összpontosulni, hiszen erre korábban is számos példa volt, hiszen a városunk, mint talán sokan tudják, egy nemzetiségek által lakott és több nemzetiség által is őshonosan lakott település. Gondolok itt elsősorban a németségre és a horvátokra.
A következőkben arról beszélnék, hogy milyen programok, milyen fajta programok lesznek a városban. 2010-ben több száz program, körülbelül 400 program kerül megrendezésre, tehát napi több, mint egy program vagy rendezvény kerül lebonyolításra a városban. Ennek az összértéke 1,8 milliárd forint mai áron. Hozzáteszem gyorsan, hogy a számokkal ilyen módon be is fejezném a labdázást, a beruházási érték vagy értéktömeg 34,6 milliárd forint. Ezek egyébként különböző nagyberuházások, tehát új beruházások, illetőleg meglévő részeknek a felújításai. Gondolok itt a Zsolnay-negyedre és a különböző közterületi felújításokra.
Még egy utolsó szám, a kommunikációs és marketing az, ami szintén egy jelentős tétel a büdzsében, ez 1,8 milliárd forint, ugyancsak mind a kulturális program tételei.
A város a kulturális főváros szempontjából egy nagyon fontos szempontot kívánt érvényesíteni. És akkor itt most egy picit annyiban mégiscsak a múltról beszélnék, hogy nyilván mindenki tudja itt, ebben a teremben, hogy Pécsett egy választás folytán, egy sajnálatos halálesetet követően, májusban új polgármester került a személyemben megválasztásra. A korábbi vezetés, Tasnádi Péter, illetve őt megelőzően Toller László is nyilván sokat tettek és sokat dolgoztak a program sikere érdekében. Én annyiban változtattam ezen a korábban hangsúlyozott irányon, hogy igyekeztem, és a kollégáim is igyekeztek elsősorban a programokra helyezni a hangsúlyt. Tehát mi azt mondtuk, hogy nagyon fontosak a beruházások, mert nyilvánvalóan kellenek az új helyszínek, kell az új koncertterem, az új beruházások kapcsán megnyíló tudásközpont is, nem beszélve a Zsolnay-negyedről, azonban legalább ennyire fontos, ha nem lényegesebb az, hogy milyen programokat viszünk ezekbe a helyszínekbe és milyen programokat kínálunk Magyarország és Pécs város nevében Európa számára.
Azért is fontos ez, mert nyilván a programok azok, amik az embereket odavonzzák. Tehát üres csarnokok és bármilyen gyönyörű épületek önmagukban nyilván semmit nem érnek, ha nincs benne program és nincs benne lélek, ha szabad így fogalmaznom. Így aztán mi minél gyorsabban igyekeztünk a programot elfogadtatni. Ebben jó partner volt a minisztérium. Hiller István miniszter úrral viszonylag gyorsan sikerült, a választás után egy hónapon belül aláírni a 2010. évi programot, és ilyen módon tényleg azt hiszem, hogy ez a része a folyamatnak megerősödött.
A másik fontos szempont pedig az volt, hogy a civil erő beépítését hogyan tudjuk megoldani. Azért tartom ezt kiemelten fontosnak, mert az tudni kell, hogy a pécsi, már idézett pályázatnak a szerkesztői, szerzői pécsi civilek voltak, akik ezért nem kértek díjazást, tehát ingyenesen látták el ezt az alkotómunkát, és amikor elkészült a pályázati anyag és megnyerte a város a címet, ezt követően a civileket szép lassan a politika elfelejtette és nem engedte őket a programok közelébe. Ez önmagában sem jó hír persze, de annak a fényében, hogy pont a civil erő az, amely ennek a városnak a sikert tudja megadni, végképp lényeges volt ennek a felvetése, hogy hogyan tudjuk ezt a civil erőt visszaintegrálni a programba. Hiszen azt, gondolom, nem kell hangsúlyoznom, hogy ennek a programnak a sikere akkor lesz teljes, hogyha az ott élők, a pécsiek és Magyarország is ezt a programot a magáénak érzi, ha ezt idegenként, kívül állva szemléljük, akkor ezt nyilván csak egy sikertelen ügynek lehet tekinteni. Tehát a pécsi program sikerének a fokmérője az, hogy a civil lakosság, a civil erő mennyire tud integrálódni ebben a programban.
Az a szerencsés helyzet állt elő, hogy az utolsó pillanatban, néhány hét szűk mezsgyén, ami az időben mutatkozott, sikerült azt elérni, hogy - szintén a miniszter úr segítségével, aki ezt jóváhagyta - egy 100 millió forintos programot kerekítettünk le a kulturális programok büdzséjéből, és erre a 100 millió forintos programra helyi civil erőket kértünk fel egy nyílt pályázat keretében, hogy pályázzanak. 800 pályázat érkezett egyébként erre a lehetőségre, és mind a 100 millió forintot nyilvánvalóan sikerült elosztani három kategóriában, a kis, a közepes és a nagy programok kategóriájában. Én úgy ítélem meg, hogy a visszajelzések alapján ez egy nagyon sikeres iniciatíva volt, és a pécsi polgárok jól fogadták ezt a kezdeményezést, és innentől fogva az a probléma, hogy mennyire tudja a város ezt elfogadni, talán megoldódik, és nem lesz olyan gond.
Továbblépve a programokban, nagyon fontosnak tekintettük azt, hogy olyan kulturális programot kínáljunk Magyarország nevében, ami kötődik Pécshez, ugyanakkor az országra is jellemző. Ilyen szempontból néhányat kiemelnék, hogy milyen programok jelentkeztek. Fontos a Bauhaus-programunk, a "Magyarok a Bauhausban" című kiállítás, amely egy több hónapos rendezvény lesz. Ennek az a magyarázata, hogy a Bauhaus alkotói közül, jeles tervezői közül számos Pécshez kötődik, ott is született. Forbát Alfréd nevét mondhatnám vagy Breuer Marcellét, aki szintén egy nagyon ismert tervezője és képviselője a Bauhaus-kultúrának, tehát ezek a művészek, mondjam így, hazatalálnak erre az alkalomra.
Nagyon fontos a városunkban a Zsolnay mint egy sajátos dizájn- és porcelánkultúrának a megtestesítője, ezért egy kortárs dizájn Zsolnay-programot hirdettünk meg a kulturális programok keretében. Lesz kimondottan fiatalok számára egy alkotó művészgeneráció alkotásait bemutató nemzetközi utazó kiállítás bemutatása.
Természetesen a szokásos, meglévő programjainkat is továbbvisszük, ilyen módon főleg a fiatalokra koncentrálva számos alternatív zenei fesztivál, rockzenei fesztivál kerül sorra, köztük a 10. jubileumi rockmaraton rendezvény. A továbbiakban fontos megemlíteni, hogy lesz egy olyan kiállításunk, amelyet a "Nyolcak Európájának" hívunk, ez Matisse és követőinek a kiállítása lesz Pécsett, tehát olyan festők, akik Matisse művein nevelkedtek, és Matisse stílusát áthozva Magyarországra tudtak alkotni. Lesz egy ilyen kiállításunk is, és még számos, most hadd ne folytassam a felsorolást.
Ami még lényeges ebből a szempontból ebben az összefüggésben, az a már említett déli kulturális övezettel kapcsolatos koncepció. Igyekszünk számos rendezvény keretében teret adni a balkáni kultúrának. Lesz egy balkáni világzenei fesztivál, és lesznek egyéb olyan rendezvények, amelyek kimondottan a balkáni és a délkelet-európai kultúrát mutatják be Pécsett.
Fontosnak tekintjük nyilván a partnervárosainkkal való kapcsolataink keretén belül a különböző kulturális együttműködések bemutatását, tehát Aradtól Grazig számos partnervárosunk fog felbukkanni a kulturális évben, és természetesen vannak olyan programok, amelyeket a társvárosokkal együtt rendezünk, Isztambullal és a Ruhr-vidékkel együtt lesz egy olyan program, hogy "Utazás a török félhold körül", török filmhét lesz, német filmét, és a Sahr-vidék, illetve a Ruhr-vidék bemutatkozása Pécs városában.
Visszatérve a civil ügyekre még egy pillanatra, néhány egyéb szempontot még felvillantanék. Fontosnak tartjuk, hogy a pécsi civil közösségek körében kiemelten foglalkozzunk a fogyatékkal élők és a hátrányos helyzetűek ügyével. Tehát azoknak a sokgyermekes családoknak, szociálisan szorult helyzetű családoknak, amelyek nem igazából tudnak a kultúrára fordítani, az ő számukra külön olyan programot hirdetünk meg, vagy olyan eljárást, amelynek során kedvező áron tudnak a kulturális programokhoz hozzájutni. Igyekszünk minden olyan kiállításon, amely a városba került programként, a városban bemutatásra kerül, az akadálymentes megközelítést megközelíteni, vagy az egyéb fogyatékkal élők számára, siketek, gyengénlátók számára a művészeti élvezetért rásegítő eszközöket alkalmazni.
Két programot kiemelnék még a civil ügyek közül. Lesz egy ilyen rendezvény, hogy "Szomszéd ünnep". Kimondottan kis közösségek, kis helyi közösségek számára szervezünk, szomszédok számára - a nevéből is kiderül - olyan programokat, ahol a helyi közösség tudja kulturális értelemben önmagát bemutatni és együtt fellépni különböző rendezvények körében. Illetőleg van egy olyan, hogy "Városfoglalás", ez pedig a pécsi emberek szabadtéri tárlata, ahol olyan, a közösség számára, de csak a helyi közösség számára ismert embereket mutatunk be, hogy egy ismert kereskedő vagy egy hentes vagy egy közösségi embernek, akit egy közösség ismer, óriásplakátokon feltesszük a város különböző pontjain a portréját, odaírjuk a legalapvetőbb információkat, a nevét és egyéb, általa fontosnak tartott adatokat, hogy ezzel is bemutassuk az illetőt a nagyobb közösség számára.
Az élet nyilvánvalóan nem fog megállni az EKF után, hiszen utána is van számos lehetőség arra, hogy Pécs a kulturális arculatát bemutassa. Ezek keretén belül egyrészt folyatjuk azokat a megkezdett és sikeres programokat, amelyeket fontosnak tartunk, hogy az újabb esztendőkben is Pécsre hozzák a turistákat, illetőleg kimondottan szeretnénk egy olyan arcélt adni a városnak, hogy a nemzeti kisebbség kulturális sokszínűség bemutatására egy olyan programot, amelyben Pécs mint a nemzetiség fővárosa tudja magát bemutatni Európa számára. Ez volt tehát a program, a beruházásokról néhány szót még hadd szóljak. A városban folyó munkálatok közül, ami a legfontosabb pillanatnyilag, a köztereknek a felújítása, körülbelül 15 közterület kap teljesen új arculatot és teljesen új, megújult külsőt az elmúlt hónapokban, illetve néhány hétben. Amit tudni kell, hogy a beruházások 90 százaléka az év végére befejeződik. Néhány át fog húzódni a következő esztendőre. Ezek egyrészt elmaradt munkálatok a felújításokból, illetőleg olyan munkálatok, amiket egyébként sem tudtunk volna határidőre elvégezni, gondolok itt a Tettye park második épületének a felújítására például, ami egy panorámasétány kiépítését jelenti a Tettye városrészben, ami a város köré nyúlva egy szép látványt tud nyújtani az arra látogatók számára.
Itt folyik pillanatnyilag három nagyberuházás, az egyik ezek közül a város gesztorálásában folyó koncert és konferenciaközpont építése, a mai tudásunk szerint ennek az átadása 2010. szeptember végén, október közepén várható. A megyei közgyűlés, az egyetem közös programja, a nagy tudásközpont. Ez egy hatalmas, nagyméretű és nagyon korszerűen felszerelt könyvtárat jelent. Ennek az átadása a nyár közepére várható, és a legkomplexebb felújítás, például a Zsolnay gyár átalakítása Zsolnay kulturális negyeddé. Tudni kell, hogy a Zsolnay gyár, mint gyártókapacitás elköltözött az elmúlt pár hónap során a gyárnak egy lezárt, szeparált, távoli sarkába, ott folytatják a porcelángyártást, és a felszabadult területen épülne a kulturális negyed. Ennek az átadása több ütemben történne, az elsőnek az átadása júniusban lesz jövőre, majd két további ütemmel 2010 végére kerül átadásra a teljes Zsolnay kulturális negyed, tehát igazából a lemaradást, amit sikerült összegyűjteni, ebben az évben ledolgozni nem tudtuk, viszont a késés nem nőtt, tehát ez mindenképpen egy fontos szempont. A köztereknél az a nagyon határozott elvárásom volt, hogy ennek a programnak az év végére meg kell lenni, tehát ilyen módon meg is fog történni.
Tekintettel arra, hogy ez a bizottság turisztika ügyekkel is foglalkozik, néhány turisztikai információt a végén hadd mondjak el. Pillanatnyilag néhány statisztikai adattal tudok szolgálni. Pécs vendégforgalma 2008-ban 122 ezer főt jelentett, és a vendégéjszakák száma 224 ezer éjszakát jelentett. Ez azt jelenti, hogy Pécs részesedése a régió, tehát a három megye vendégforgalmából a vendégek számát tekintve 34 százalék, a vendégéjszakák számát tekintve 25 százalékos. Sajnos meg kell állapítsuk azt, hogy Pécs vendégforgalma a dél-dunántúli régióhoz igazodva 2001 óta folyamatosan csökken, és rövidül a vendégéjszakák száma is. A marketing- és turisztikai célkitűzésünk az, hogy a 2008. évhez mint bázishoz képest 50 százalékkal növekedjék a vendégforgalom, a tárgyévben, a kulturális évad évében. Bizonyos fajta számok vagy ismérvek birtokában mondjuk ezt, hiszen az úgynevezett Palmer-jelentés alapján azt lehet megállapítani, hogy a kulturális fővárosok történetében 1993-tól 2006-ig bezárólag megállapítható, hogy átlagosan 11,6 százalékkal nőtt a turizmus az adott városokban, de itt is jelentős eltérés van a hagyományos nagy, vonzerővel bíró turisztikai központok, Prága vagy Brüsszel esetében. Ott például nem volt jelentős szignifikáns változás, a kisebb településeknél, mint például Weimar vagy Graz esetében ez 30 százalék fölötti növekedést indukált, tehát vélhetően Pécs esetében is egy olyan 20 százalék körüli turizmusforgalom növekedés mindenképpen indokolt és várható.
A prognózis szerint egyébként a látogatók száma túlnyomórészt a belföldi turizmusból fog táplálkozni, durván egyharmad lesz a külföldi látogatók száma a tárgyévben. Készültünk, igyekeztünk felkészülni nyilván erre a jelentős eseményre, a munkaügyi központ finanszírozásával 1,4 milliárd forintot fordítottunk 150 fő képzésére, továbbá egyéb támogatásokból javítottuk a falusi vendéglátás képzését, a tömegközlekedési részvevők nyelvi oktatását, ügyfélszolgálati-kommunikációs képzéseket és a többi, igyekeztünk ilyen szempontból felkészülni a tárgyévre.
Röviden ennyit gondoltam egy dióhéjban való összefoglalásnak. Természetesen én most nagyon szűken és csak a legcélszerűbb vagy leginformatívabb ügyeket próbáltam itt elmondani a tisztelt bizottság számára. Rengeteg dologról lehetne itt beszélni, nyilván a kollégák, akik eljöttek, Suchman Tamás megbízott úr, Koncz Erika asszony a minisztérium részéről vagy a Hungarofest részéről megjelentek, tehát ők is tudják nyilván továbbszűrni ezt a beszámolót. Azonban én most abbahagynám és azzal zárom soraimat és gondolataimat, hogy amennyiben vannak kérdések, észrevételek, szívesen állok a bizottság rendelkezésére. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen, polgármester úr. Kérdezem, hogy van-e esetleg kiegészítés a kormánybiztos úr részéről vagy az Oktatási Minisztérium képviselője részéről. Vagy az elhangzott kérdésekre válaszolnak adott esetben. Van, Suchman Tamás!
Dr. Suchman Tamás szóbeli kiegészítője
DR. SUCHMAN TAMÁS, az EKF-ügyek kormánybiztosa: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Bizottság! Egy gondolattal szeretném kiegészíteni az elhangzottakat. Az egyik az, hogy 2005 óta, amikor az első fontos lépések megtörténtek az európai kulturális főváros kijelölése és elindítása tárgyában, Pécs város akkori vezetése egészen a választásokig példásan kísérelte meg a programnak az előkészítését. Az első szakaszban valóban következtek be csúszások, később azonban az előkészítéssel időarányosan - itt kicsit korrigálnám a polgármester úr interpretálását, mert valóban az eredeti programokhoz képest csúszás van, a módosított időpontokban azonban valamennyien megállapodtunk és ahhoz képest - most határidőre, sőt határidő előtt történnek a befejezések. Azt kell megállapítanom, hogy az elmúlt másfél-két évben a kijelölt Oktatási Minisztérium munkatársaival, illetve a létrehozott Kht. Munkatársaival példátlanul jó kapcsolatot sikerült kialakítani, és miután azt tapasztaltam, hogy mégis csak késés van, akkor hoztuk létre a projekt intéző bizottságot, amely példa nélkül többpárti a mai politikai feszültségek mellett, és ez gyakorlatilag ma is így működik. Viszi mind a két projektgazda, a Fidesz párthoz tartozóak, ennek ellenére a projekt intéző bizottság nem átpolitizált és a szakmai feladatra koncentrál. Így alakult ki az az állapot, amit a polgármester úr is megemlített, hogy a közterek óriási programja sikeres és e hó 18-án 90 százalékig valóban átadásra került, a nagy projekteknél pedig én optimistább vagyok, hiszen a tudásközpont két és fél hónappal van előbbre, mint ahogy az számítva volt, és bízom abban, hogy a konferenciaközpontnál is sikerül időt nyerni. Ez most nemcsak emberi tényezőn, hanem az időjárás tényezőin is múlik, hiszen még nem kellett azokat a téliesítési munkálatokat elvégezni, amelyekkel egyébként eredetileg számoltunk. Tehát azt gondolom, hogy mind a Zsolnaynál, mint a konferenciaközpontnál pozitív időponteltérések is lehetnek, amit én nagyon fontosnak tartok.
Nagyon lényeges és szeretném kiemelni, hogy a kormányzat függetlenül attól, hogy közben a gazdasági válság bekövetkezett Magyarországon, egyetlen egy fillérrel nem csökkentette sem a kulturális programok tekintetében, sem a fejlesztések tekintetében a programot. Ez a 34,2 milliárdos, a polgármester úr által is említett összeg és nagyságrend rendelkezésre áll. Még azt szeretném hozzátenni, hogy a városban több más típusú és más forrású beruházás is folyik, ha összegezzük a magán-, az egyéb állami és önkormányzati beruházásokat, akkor több mint 50 milliárd forint nagyságrendű az a beruházás, ami Pécsen folyik, és azt hiszem, hogy ez példaértékű.
Szeretném még azt is hozzátenni, hogy a pénzzel jól gazdálkodunk így közösen, hisz a város az első számú letéteményes, és nyilván maga a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség, amellyel egy szoros munkakapcsolat van a beruházásokat illetően. Még 1 százalékos sincs ma a pénzügyi eltérés, és bízom abban, hogy mire a beruházás végére érünk, még ebben az 1 százalékban is meg tudunk egyezni, és akkor a kitűzött terveknek megfelelünk.
Nagyon fontosnak tartom megjegyezni, hogy ezek nélkül az infrastruktúrák nélkül is meg lehetett volna rendezni Pécsen az Európa Kulturális Fővárosa programot. Meg lehetett volna rendezni, hisz a kétezer éves történelmi, kulturális múltú város kis felújításokkal rendelkezik azokkal az infrastruktúrákkal, amelyek ehhez szükségesek. Azonban az a tény, hogy az akkori városvezetésnek az volt a szándéka, hogy ha már egyszer egy ilyen kitüntetett szerephez jut a város, akkor legyen megjelölve azzal, hogy lényegesen és széles körben fejlesztésekre is kerül sor, és ennek ünnepélyességével az európai kulturális főváros programot szélesíti tovább. Azt gondolom, ez a döntés a mai tényeknek a fényében helyesnek bizonyult, és Pécs város képviselői, a jelen levő Bókay úr is, és Szili Katalin és mások támogatták azt, hogy ez a megaprogram kerüljön megvalósításra. Úgy érzem, hogy ez egy helyes döntésnek bizonyult.
Befejezésül pedig, az én ismereteim szerint, és azok, mondjuk, lehet, hogy csak 99 százalékosak, ezek a programok, amelyek a jövő évben megvalósításra kerülnek, egyrészt színvonalban összehasonlítva azonosak, hasonlóak, mint az eddigi Európa kulturális fővárosi programok, vagy amellyel a társszervezők élni kívánnak. Nagyon fontos azonban két dologra felhívni a figyelmet. Eddig, és ez nem pejoratív a polgármester úrra nézve, amíg a választásokon nem történt meg a politikai váltás Pécsen, nem volt egyértelmű Pécs város, Baranya megye politikai erőinek a támogatása. Több volt a negatív hír, mint ami valójában negatív tény, és nem jött át az, hogy ez nem Pécs, nem a szocialista magyar kormány, hanem Magyarország presztízsügye, hogy kaput nyitni, ablakot nyitni Európára. Ez a helyzet most kedvezőbben megváltozott.
Még mindig azt hozzá kell tennem, hogy a médiában nem múlt el, és csak arra emlékeznek, hogy csúszás van, nem lesz meg, nem lesz előnye és problémák vannak, ezért elég erőteljes munkát kell végezni még abban az ügyben, hogy ez a rengeteg program és ez a rengeteg pénz, ami itt felhasználásra és elköltésre kerül, hasznosuljon, és rajtunk kívül mások is tudjanak róla. Kezd fordulni Pécs város médiaközönségének, médiaszereplőinek a hangulata, és bízom benne, hogy az országos média is ezt így veszi tudomásul. Most már, miután egy hónap alig van, pontosabban egy hónap és néhány nap múlva megkezdődik hivatalosan is az európai kulturális főváros programja 2010. január 10-én, nem tudom én, 16 órakor, most már Magyarország presztízse. Nem egy párté, nem egy városé, nem egy polgármesteré, hanem Magyarország presztízse, és bízunk abban, hogy ezt a magyar média és mindenki, aki ezért felel, egyértelműen szívügyének tartja, és akkor van értelme, hogy ezt a programot megszerveztük.
Befejezésül egy mondat. Én azt is hiszem, hogy a 2011-es európai uniós szerep további lehetőséget biztosít Pécs számára. Eredetileg is volt arról szó, hogy ebben az évben, tehát a következő évben, 2010 után is ezek az infrastruktúrák hasznosuljanak, és meggyőződésem, hogy Pécs ezek nélkül az infrastruktúrák nélkül is tudott megfelelő magas színvonalú kulturális, művelődéspolitikai munkát végezni, ezekkel az infrastruktúrákkal pedig egyértelműen. Csak rajtuk, rajtunk áll, hogy valóban az egyetlen magyar, valódi értelemben vett mediterránium kapcsolódjék is a délvidékhez, és ott töltse be azt a szerepet, ami egyébként történelmileg is rendeltetve van.
Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Megadom a szót a képviselőknek. Elsőként Fedor Vilmos képviselő úr kért szót. Öné a szó.
FEDOR VILMOS (MSZP): Elnök úr, köszönöm szépen a szót. Elnök Úr, Alelnök Úr, Polgármester Úr, és minden kedves Vendég! Azért kértem szót elsőként, mert elnézést kérek mindenkitől, vissza kell mennem az én nagy falumba, Miskolcra, és 12-kor ígértem, hogy elindulok. Nagyon sajnálom, hogy így alakult, de nyilván az olimpia legalább ennyire fontos. Nem szeretném, ha most rossz szemmel néznének rám a sportot szerető bizottság tagjai.
Amit mindenképpen szerettem volna elmondani, az a következő. Én hat olyan pontot látok, amit érdemes önmagunk számára is fölmondani, mert ha ezt nem értjük, akkor valószínű, hogy rosszul fogjuk megítélni Pécs erőfeszítéseit. (Szalay Ferenc távozik a bizottsági ülésről.)
Először is szeretném megköszönni a polgármester úrnak a korrekt tájékoztatóját. Ebből világosan látszott, hogy Pécs tudja, érzi, hogy mi a feladata, és hogy nem egyszerű dolog, és valóban Pécs lesz az ikon a következő évben, amelyet megnézve nagyon sok emberben egy Magyarország-kép alakulhat ki, vagy Magyarországról alakulhat ki kép.
A hat pont, amire gondolok: Az első a törökvész, én így fogalmazok magamban, a törökvész. A törökvész alatt azt értem, hogy Európa két országa teljesen normális módon végigküzdötte a pályáztatás során ennek minden elemét, és a vége az lett, hogy Essen, illetőleg Pécs lett a két város, amelyik ezt elnyerte, odáig, hogy rengeteg szakmai vélemény volt, és közben szavaztak emberek, tehát civilek, és a többi, majd ezt követően az Európai Bizottságból az egyik tag felállt, és azt mondta, hogy legyen már Isztambul is, és akkor kettő pillanat alatt még Isztambul is lett. Ezt azért mondom és azért említem, mert az első koncepcióként a Balkán kapuja koncepcióról beszélünk, ami abban a pillanatban inogni kezdett, mert a fene nem gondolta, hogy Isztambul belép ebbe a rendszerbe. Ott rögtön megsérült a magyar program. Hozzáteszem, nemcsak Pécs, hanem Essen programja is igen jelentősen sérült. Nemcsak Pécs tiltakozott, vagy hol hangosabb, hol visszafogottabb formában tette hozzá, hogy azért ez így talán nem annyira korrekt.
A másik a személyi változások, az irányítási problémák, amelyek Pécsett jelen voltak. Nyilván erről nem tehetnek a pécsiek. Nagyon nehéz volt ezekkel a... Ugye, három polgármester dolgozott. Nyilván, ezt persze tudomásul kell venni, hogy nagyon nehéz összerakni az egészet, hogy hogyan működjön egy város ilyen helyzetekben.
A harmadik ezek a bizonyos gazdasági nehézségek. Nem is arról beszélnék, amire Suchman Tamás képviselő úr, kormánybiztos úr utalt, inkább arról beszélnék, hogy persze ilyen gazdasági nehézségek mellett nem annyira a kormánytámogatás az érdekes, hanem az, hogy akik építkezni akarnak - magánszereplőkről beszélek -, sokkal nehezebben jutnak hitelhez. Ez nem Pécsre igaz, ez egész Magyarországra igaz, és Pécsett ugyanaz az infrastrukturális probléma jelentkezik, mint Debrecenben, Szegeden, Egerben vagy Miskolcon. Ha nem tudnak fölvenni hiteleket, akkor nagyon nehéz szállodákat építeni, hogy egyre utaljak.
Meg hát az utazási szokások változása. Azért azt be kell látnunk, nem csak Pécsnek rosszabbak a mutatói, szinte minden magyar városnak az elmúlt években rosszabbak a mutatói. Egész egyszerűen az emberek inkább nem mennek külföldre, inkább marad mindenki a saját hazájában, ezért emelkedik a belföldi turizmusban részt vevők száma, és ez jövőre, úgy tűnik, nem fog jelentősen változni, legalábbis nem látom azt, hogy két hét múlva valami új időszámítás indulna Európában.
A negyedik az infrastrukturális nehézségek. Itt az autópálya-építések körül zajló korábbi vitákra, illetőleg a szállodai kapacitásokra megint utalnom kell. Éppen a szomszédomat kérdeztem, Endrét, hogy hogyan állnak a szállodai építések. Nyilván ráfért volna sok minden, de többen visszaléptek a szállodaépítéstől.
Az ötödik, ami nagyon kellemetlen, erre utalt a polgármester úr is, hogy megváltozott az európai kulturális főváros projekt maga. Amíg 2006-ig az volt látható, hogy nagyon dinamikus volt ez a projekt, és nagyon sokan utaztak Európában. Én elmentem a linzi évet megnéztem, voltam Liverpoolban, voltam több helyen korábban, és azt kell hogy mondjam, hogy egy kicsit kifulladt. Itt magunknak mondom, tehát már átalakult, inkább így mondom, átalakult ez a projekt, mint, mondjuk, Glasgowban, amikor annak idején elindult egy régi lepusztult bányaváros, ahová milliók érkeztek. Aki Cardiffban jár, ott elmondják, hogy az összes nagyberuházás, nem is akármilyen, az akkor épült. De ott milliók vettek részt az első időszakban. Egy kicsit kifulladt, erről nem Magyarország tehet, no pláne nem Pécs tehet, erről az Európai Unió soros bizottsága vagy a szakmai bizottságai tehetnek, hogy ez némiképpen átalakult.
És végezetül a hatodik ilyen, amit szeretnék elmondani, ez pedig az, hogy választási év következik Magyarországon. Ez nyilván mind olyan tényező, ami befolyásolni fogja azt, hogy hogyan sikerül ezt megrendezni. Én azt szeretném mondani - és nem mennék bele, hogy milyen programok lesznek - biztos, baromi jó programok lesznek, mert tudom, hogy a szakma kiváló erői mozdultak meg, párttól, meg nem tudom, mitől függetlenül, ez nagy szerencséje is Pécsnek, mert mindenki érzi azt, hogy azért Magyarország szeretne valamit bemutatni magából. Én ezt tartom rendkívül fontosnak.
A hat pont, amit eddig elmondtam, emellett hármat szeretnék elmondani, ami miatt szerintem fontos Pécs és fontos mindenkinek. Az első annak a bizonyítása, hogy Magyarországon a fővároson kívül is van élet. Ezt nagyon fontosnak tartom, hogy leszámolunk azzal a korábbi, szerintem nagyon rossz gyakorlattal, hogy a magyar kulturális irányítás mindig is vertikálisan szerveződött, tehát ha Budapest eldöntötte, akkor volt, ha nem, akkor nem volt semmi. Az első olyan, amikor a vidéki városok egy része meglátta annak az esélyét, hogy lehet horizontálisan, a kulturális ügyekben együttműködni, meg tudják mutatni és képesek önmagukat megmutatni a világnak. Ebből persze az is következik, én tisztelettel kérem polgármester urat, hogy az a korábbi elgondolás, miszerint Pécs lesz az ország kirakata, de Pécsen Magyarország kap lehetőséget arra, hogy ezt a páratlan és különleges kultúrát, ami a Kárpát-medencében létrejött, megmutathassa a világnak. Ebben kérem a közreműködést. Ebben együttműködünk Debrecennel, itt most tényleg tegyünk félre mindent, talán emlékszik rá a polgármester úr, nem véletlen alakult meg a Direkt az eredményhirdetés után ez a Dunán inneni legnagyobb kulturális társulás, ami nem ellenlépés volt, csak arról beszéltünk, hogy szeretnénk megmutatni mi is azt, hogy mit tud ez az ország. Hogy végre leszámoljunk ezzel a hortobágyos, délibábos, egyoldalú Magyarország-képpel.
Ez a második pont, hogy én azt látom, hogy ezzel az egész projekttel van esély és remény arra, hogy ebből a vitatkozós Magyarországból jó volna végre kilépni, lenne valami, amit meg lehetne mutatni a világnak, mégpedig egy szerethető Magyarország-kép megformálásához járulhat hozzá ez a projekt. Ezt én nagyon fontosnak tartom, egy korszerű Magyarország-kép. A harmadik pedig, amit szívből kívánok, hogy Pécs ezzel az évvel és azokkal a projektekkel, amiben dolgoznak nagyon sokan, kerüljön fel végérvényesen Európa kulturális térképére. Legyen ott egy olyan ország, legyen ott egy olyan város, egy magyar város, amely jelzi, hogy igen, különleges, egyedi és nagyon értékes az a kultúra, amivel ez az ország rendelkezik. És azt kívánom és mélyen egyetértek polgármester úrral, mikor azt mondta, hogy a civileket kell megnyerni. Én úgy vagyok ezzel, hogy ha külföldi jön, jöjjön, de az igazi haszna ennek mégiscsak az, hogy egy város magára talál újra. Újrafogalmazhatja Pécs önmagát. Mert kicsit hasonló Miskolc és Pécs helyzete, mind a két helyen azért emberek ezreit temette maga alá a bezárt gyár. Itt családoknak kell újraépíteniük önmagukat. Ha ezt meg tudja újra csinálni ez a projekt, akkor volt értelme. Volt miért dolgozni.
Én ezt kívánom önöknek szívből, hogy egy új Pécs imázs alakuljon, egy új Pécs alakuljon, "pécsiség", nem tudom, hogy mondják ezt Pécsett, tehát egy olyan, amikor az emberek magukénak érzik azt a várost. És éppen ezért, amikor ott jártam és láttam a beruházásokat, most nem az a fontos, hogy a beruházás mikor készül el napra-órára, hanem az a fontos, hogy az a beruházás olyan legyen, amely az ott élő embereket hosszú távon szolgálhatja. És ha ez sikerül, akkor szerintem minden teljesült. Én azt tudom mondani, hogy a Kulturális bizottságot ismerve, annak a tagjait, akik mélyen elkötelezettek a kultúra iránt, biztos, hogy minden támogatást meg fogunk annak érdekében tenni és adni, hogy sikeres és eredményes legyen Magyarország számára a 2010-es esztendő, és lehetőleg, amire lehet, amire én tudom ígérni, egy városi alpolgármesterként, kicsit a politikát is távol tartva, de majd a többiek is nyilatkoznak erről, szóval ez legyen valóban a kultúra ünnepe és a kultúra ügye Magyarországon. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr, elismerő szavait, úgyis, mint az egyik riválisét, aki versenyben volt a megtisztelő cím elnyeréséért. Azt hiszem tényleg egy nagyon korrekt, előrevivő, az ügyet segítő és támogató hozzászólás volt. Páva Zoltán képviselő úr, Baranya megyei lobbi!
PÁVA ZOLTÁN (MSZP): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Bizottság! Kedves Vendégeink! Engedjék meg, hogy egy kicsit olyan szempontból is mondjam el a véleményemet, aki a szomszéd város polgármestere, egy kistérségnek az elnöke, régiós politikus, hogy úgy ítéljük meg mi baranyai emberek, polgármesterek, hogy ez több annál, mint Pécsnek a nagyrendezvénye. A szívünk mélyén úgy érezzük, hogy ez a mi rendezvényünk is. Komlóé, a kistérségé és nyilvánvalóan a régióé is. Hadd kezdjem azzal, amit Suchman Tamás elmondott. Én nagyon sajnáltam annak idején Tasnádi Pétert, kezdetben Zsoltot is, hogy a sajtó nem úgy állt hozzá, ahogy kellett volna. Csak a kritikát fogalmazta meg, nem egy esetben a helyi, az országos sajtó rosszindulatú megjegyzéseit tette meg és sajnos most is találkozunk vele azzal együtt, hogy azért legalább a Dunántúli Naplóban azt látjuk, hogy egy jelentős fordulat állt be, most már az eredményekről, a sikerekről is beszámolnak.
Miért van erre szükség? Azért, mert az embereket illik tisztességgel tájékoztatni mindenről, mert sokszor fogalmazták meg a féltésüket, pedig hát alapvetően nem kell félni, sikeres lesz ez a rendezvény. Ezek olyan rendezvények lesznek, amelyek tele lesznek vidámsággal, változó helyszínen, amit Zsolt az előbb elmondott, ilyen rendezvényekkel a turizmus szorosan összefügg, és meg vagyok róla győződve, hogy gyümölcsöző kapcsolatot fog ez jelenteni Pécsett is.
Mondhatnám azt is, hogy egy egész évben tartó fesztiválról van szó. Nyilvánvalóan a kistérségek és Baranya megyei városok is csatlakoztak hozzá, most hogy Mohács a busójárással az UNESCO szellemi öröksége részévé vált, ez a fesztivál is szerves része lesz majd valahogy az EKF-nek. A zenei, a művészeti tánc, a színházi, a vallási jellegű rendezvények és a sportrendezvények mind-mind a kulturális rendezvények sokaságát jelentik. Meg vagyok róla győződve, hogy azok a települések, akikkel együttműködési szerződést kötöttek, mindenki úgy érzi, hogy ez az ő saját rendezvénye is, azt hiszem, 24 kistérség van a régióban, azokkal kötött szerződést annak idején még Tasnádi Péter. Együttműködés folyik a munkatársaink és a Pécsi Polgármesteri Hivatal munkatársai között. De ami öröm volt számomra, az, hogy egyfajta módon csúnya szót mondjak, hogy hasznot is hozott a városunknak, mert például tudtuk támogatni az EKF-hez kapcsolódó rendezvények helyszíneinek a felújítását. Komló 200 millió forintból felújíthatja a színház- és hangversenytermét, a közösségi házát, ebből 150 millió a ROP-os támogatás. Mohács, Siklós, Szentlőrinc, Szigetvár, hogy ne soroljam valamennyi települést, ugyancsak jelentős pénzre tudott támogatást szerezni. Egyébként az önkormányzatnak erre saját erőből nem lett volna lehetősége. A másik nagyon lényeges dolog, hogy a Baranya Megyei Regionális Munkaügyi Központ több, mint 150 fiatal pályakezdőnek, döntő többségében egyetemet és főiskolát végzett fiatalnak nyújtott lehetőséget - azt hiszem már - tavaly február 1-jétől ahhoz, hogy három évig foglalkozzanak az EKF-hez kötődő kapcsolatokkal. Hadd mondjam - Zsuzsára nézek - sűrűn találkozunk Alsómocsoládon, egy kis település, egy 340 fős település, és ez is tud foglalkoztatni egy embert annak kapcsán, hogy az EKF-hez milyen programokat tudnak hozni, ahhoz a kis közösséghez, egy egész kis mikroközösséghez. Szóval úgy ítélem meg, hogy rosszak azok a sajtóhangok, amelyek néha temetik ezeket a rendezvényeket.
Meg vagyok róla győződve, hogy sikeres lesz az EKF. Kedves polgármester kollégám, azt kívánom, hogy legyél sikeres. Ez Pécsnek, Baranyának, a régiónak és Magyarországnak is a sikere, és őszintén azt kívánom, hogy olyan örömteli legyen az arcod december 31-én, 2010-ben, amilyen örömteli, boldog volt Tollár Laci arca, mikor közölték vele, hogy megnyerte ő is az EKF-et. És elnézést kérek, nekem is el kell mennem, de sok sikert kívánok.
ELNÖK: Köszönjük szépen. Ez a búcsúbeszédek napja egyelőre. További hozzászólási igény? Bókay Endre képviselő úr. (Dr. Suchman Tamás: aki hozzászól, most már maradjon!) Igen, ezek után már csak az kap szót, aki marad a bizottsági ülés végéig. Bókay Endre képviselő úr, öné a szó.
BÓKAY ENDRE (MSZP): Elnök úr, köszönöm szépen a szót. Én az eddig elhangzottakat csak azzal szeretném kiegészíteni, hogy ami nagy tanulság nekünk Pécsett, hogy nem pusztán arról van szó, hogy kulturális főváros és nemcsak arról van szó, hogy ez a város ezeket a közösségi beruházásokat, amit polgármester úr említett, megcsinálja, hanem van ennek egy gazdaságfejlesztő hatása is a városon belül. És nemcsak a szállodafejlesztésekre gondolok, hiszen most Pécsen, pályázatok útján több szálloda, négycsillagos férőhely épült. Sajnos a gazdasági válság miatt az eredeti, 1080 szoba helyett lényegesen kevesebb. De nekünk mindenesetre egy ugródeszkát jelent. Feltételezzük azt, hogy a válság elmúltával és az idegenforgalom fellendülésével a korábbi tervek is megvalósulnak.
Az egyetem fejlesztése önmagában több mint 20 milliárd forintot generált a városban, és erősen kötődik, hiszen három projektünk van a városban, az egyik kulturális, a másik a tudáshoz, és a harmadik pedig a zöldenergiához kötődik. Ebből a tudáshoz, kutatáshoz kapcsolódó egészségügyi ágazatok is jelentős mértékben fejlődnek, és más beruházások is elindultak Pécsett, illetve a környékén. Ezt mi annak tudjuk be, hogy ez a város valami felé elmozdult, tehát valami olyan miliőt kezd árasztani magából, ami tényleg azt jelenti, hogy a déli területeken egy új centrum alakul ki. Ilyen mértékű, tehát ha egy picit távolabb megyünk a várostól néhány kilométerrel, mint a cementmű építése, hőerőmű építése, tehát olyan beruházások - és ezek 20-20 milliárd forintos összeget jelentenek - ebben a térségben, azt hiszem, hogy évtizedek óta nem valósultak meg. Amikor elemeztük ezt a hátteret, akkor azt láttuk, hogy valószínűleg ez a fajta városi fejlődés a valamikori szénbányák folyamatos megnyitásával és az uránbánya üzembe állításával vetekedett, sőt, attól egy nagyobb mértéket jelentenek a számunkra.
Amit szeretnék mondani, hogy ez a kulturális beruházás önmagában nemcsak azt jelenti, hogy most egy színház- és konferenciatermünk lesz, vagy koncert- és konferenciatermünk lesz, amely közel ezer főt fogad be, tehát nagyobb, mint az eddigiek, hanem olyan technikai feltételeket, olyan technikai háttért teremt, ami Pécshez viszonyítva 200 kilométeres körzetben ilyen, ehhez hasonló szolgáltatást nem tudnak. Tehát olyan minőségi lépték előtt áll a város, ami azt jelenti, hogy annak a fajta kulturális fejlődésnek, és annak a fajta kulturális iparnak, amiről ma még igazából ábrándozunk, ennek az alapjait tudjuk megteremteni.
Végezetül csak annyit, hogy politikusokként - és nyugodtan mondhatom, hogy a polgármester úr is ezt üzente - a legfőbb célunk, hogy munkahelyet teremtsünk, munkahelyet teremtsünk és munkahelyet teremtsünk. Nos, ez az az út, amelyik olyan munkahelyet teremt, ami nem ilyen összeszerelő, könnyen elvihető, urambocsá', Kínában, Romániában, bárhol megteremthető munkahelyekről szól, hanem rendkívül magasan kvalifikált olyan munkaerőről, ami hosszú távon szolgálja a város fejlődését. Mi ezt próbáljuk most megteremteni ezeknek a beruházásoknak a hátterével, hiszen az a képzés, amit az egyetem folytat, elég jól illeszkedik azokhoz az igényekhez, amilyen beruházók megjelentek a városban. További tárgyalásokat folytatunk velük, és büszkék vagyunk arra, hogy például Pécsett épül most az ország legnagyobb ipari parkja 256 hektárral, aminek a fejlesztése számunkra szintén rendkívül előnyös lesz, és azt hiszem, a fenntarthatóságot is ezzel fogjuk tudni biztosítani.
Hiszen Suchman Tamás kormánybiztos úr, amikor számba vette - és neki köszönjük is azt a segítséget, amit kaptunk, főleg az adminisztratív, jogi útvesztőkben -, hogy a város ezeket a beruházásokat kellő mértékben és szakszerűen elő tudja-e készíteni, ez volt az egyik kritériuma a munkájának, hogy fenntarthatókká válnak-e ezek az intézmények, vagy esetleg olyan terhet rónak, amit a város nem bír ki, és időszakosan esetleg nehezen tudja üzemeltetni. Erre nekünk két válaszunk volt. Az egyik: ha annak idején 1905-ben például a Pécsi Nemzeti Színházat úgy tervezzük meg, hogy az akkori kis 16 ezer fős városka igényeinek, akkor ma valami családi házon lenne egy emléktábla, hogy itt volt valamikor az első Pécsi Nemzeti Színház, ma viszont büszkén használjuk azt az épületet ezzel az örökséggel. A másik pedig: a parlament elfogadott költségvetésében van egy 50 millió forintos tétel, ami azt jelenti, hogy a koncert- és konferenciaközpont működtetésére a november és decemberi időszakra 25-25 millió forintot szavazott meg a parlament képviselője, és ez a 2011-es működéshez azt jelenti, hogy évente 300 millió forintos támogatást kap a város ahhoz, hogy ezt a fajta intézményt -, ami nyilván, hangsúlyozom, országos jelentőségű -, a koncert- és konferenciaközpontot méltó módon tudja üzemeltetni.
Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr. Halász János elnök úr jelezte a hozzászólási igényét. Öné a szó.
HALÁSZ JÁNOS (Fidesz): Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Bizottsági Tagok, kedves Vendégek! Amikor Magyarország megkapta a lehetőséget arra, hogy 2010-ben Európa Kulturális Fővárosának jelölje egyik városát, akkor mindnyájan, a kultúrával foglalkozó politikusok különösen örültünk ennek, hiszen tisztában vagyunk azzal, hogy ez micsoda lehetőség. Ahogy itt hallottuk már sokaktól, lehetőség az adott városnak, lehetőség az adott régiónak, de egyúttal lehetőség az országnak, a nemzetnek is, hogy a kultúráját megmutassa, a kultúráján keresztül megmutassa magát. És még akkor is, hogy ha átrendeződik az Európai Unióban az Európa Kulturális Fővárosa címmel, lehetőséggel kapcsolatos viszonyrendszer, akkor is, hogyha a korábbi európai ígéretekkel szemben a két városos jelölés, egy régi és egy új tagországból, történetesen itt most Essen és Pécs mellett Isztambult is a nyakunkra ültették, mert, ugye, ez egy egyszeri döntés, jövőre már nem lesz három város, újra csak kettő lesz, mindezek ellenére akkor is ez egy lehetőség.
Ezzel a dologgal a súlyának megfelelően próbáltunk foglalkozni a parlamentben is, a parlamenti bizottságban ebben a ciklusban, az előző ciklusban is. Én úgy látom, hogy most eljutottunk oda, hogy már látjuk, mikor indul a program, és látjuk azt is, hogy lesz program, és nagy öröm azt látni, hogy ahogy ez a programelőkészítés és a mostani időszak működik, az sokkal kevésbé vitákkal terhes az előző időszakokhoz képest. Ez azonban nem engedi meg azt, hogy megszépítsük a múltat.
Én nem akartam ezt a dolgot szóba hozni, mert minek is, de amikor az ember itt olyat hall, hogy az előző szocialista pécsi városvezetés példásan kísérelte meg az előkészítést, akkor az nem igaz. Mi tudjuk a parlamenti bizottságban, a kulturális szakbizottságban, a helyszínen is voltunk, számtalanszor, aggódva a programért láttuk azt, hogy majdnem elbaltázták, balfácánok voltak, majdnem elszalasztották ezt az esélyt. Minden beruházás csúszik, botrány volt, a vezetők sorra távoztak. Ilyenek hangzottak el, hogy Pécsről távozott a józan ész, mértékadó kulturális szakemberek nemzetközileg is sajnáltak bennünket.
Amikor rossz hírek vannak, akkor vannak, akik hajlamosak a sajtóban keresni a hibát, de nem a sajtó a hibás, hanem lehet, hogy a folyamatok voltak hibásak. Szerencsére egy néhány hónap óta más a helyzet Pécsen, és ebben lehet, hogy benne van az az összefogás, amire a kormánybiztos úr utalt, és ez nagyon üdvös és nagyon jó dolog. Korábban ez nem így volt. Látjuk is ennek a nehéz következményeit, de öröm az, hogy mára tartunk már valahol. Ne haragudjanak, hogy ezt szóbahoztam, azt hiszem, hogy ennél visszafogottabban ezt nem is lehet most megtenni. Voltak olyan pillanatok, amikor az ország híre, neve, jó híre forgott kockán a pécsi rossz előkészítési folyamatok miatt. Örülök, hogy más a helyzet ma.
Annak is örülök, hogy az Oktatási és Kulturális Minisztérium is képviselteti itt magát a mai ülésen. Ha megengedik, néhány kérdést szeretnék föltenni. Azt sajnálom, hogy nem államtitkári, szakállamtitkári szinten képviselik ebben a fontos programban magukat, de a titkárságvezető asszony biztos tud válaszolni, hisz megvan az a szerencsés összefüggés, hogy ön a Művészeti Tanács tagja is egyúttal mint köztisztviselő, a megfelelő javadalmazással együtt. Nyilván így tud néhány kérdésre, ami a Művészeti Tanács munkájával kapcsolatos, válaszolni.
Szeretném megkérdezni, hogy a ma, most már végleges vagy véglegesnek látszó programsorozat mennyiben felel meg a Művészeti Tanács korábban elkészített és nagy sajtónyilvánosság előtt bemutatott koncepciójának. Volt egy művészeti tanácsi koncepció, most van egy programsorozat. Ön hogy látja az összhangot a kettő között?
Érdekelne az is, hogy a nagyberuházások késedelmes megvalósulása miatt, merthogy a 2010. októberi átadás az mégsem 2010. januári, a nagy befogadóképességű, reprezentatív kulturális terek hiánya miatt, merthogy ezek szerintem hiányoznak Pécsről, majd megvalósulnak a programsor végére, de amiatt, hogy az egész évben nem állnak rendelkezésre, ez a dolog szabott-e új irányt a programtervezésben, korlátozta-e a lehetőséget a Művészeti Tanács által elképzelt programok tekintetében.
Az is érdekelne, kedves titkárságvezető asszony, ön mint a Művészeti Tanács tagja, hogy is mondjam, villantsunk be a Művészeti Tanács hétköznapjaiba. Önök, ahogy én olvastam a miniszter úr nekem írt válaszában, 500 ezer forintos havi apanázst kapnak, ön is személy szerint köztisztviselőként ezért a munkáért, és kíváncsi lennék, hogy az előző hónapban, azaz november 1-je és november 30-a között a Művészeti Tanács tagjaként milyen munkát végzett ön, a Művészeti Tanács többi tagja. Általában a művészeti tanács az elmúlt hónapban milyen tevékenységet végzett? Ez szerintem érdekes lehet, hogy itt a munka hajrájában a művészeti tanács mit tett hozzá ehhez a most már kiegyenesedett, jó programnak látszó ügyhöz?
Hiller miniszter úr 2009. június 12-én azt nyilatkozta, hogy az EKF-program egyik, nagyberuházásaként felépülő pécsi koncert- és konferenciaterem nemzeti kulturális intézményként működik majd. Itt hallhattunk az előző hozzászólásokban erről a dologról. Most azt hallottuk, hogy havi 25-25 millió forintot a költségvetésből biztosítanak az újonnan megépülő konferencia- és koncertterem működéséhez Pécsnek. De ez a bejelentés azért ennél sokkal többet jelenthet. Amikor azt mondja egy miniszter, hogy nemzeti kulturális intézményként működik egy vidéken lévő kulturális intézmény, akkor az, ha jól értem, egy új szervezeti forma is. Egy újfajta jogintézmény is, ha jól gondolom. És ráadásul, ha jól látom, mivel választás lesz áprilisban, egy új kormány időszakára esik már ennek az épületnek az üzemelése. És maga ez a konstrukció is már akkor kezd megvalósulni.
Szeretném megkérdezni, hogy a minisztérium - ön hogy tudja titkárságvezetőként - tesz-e valamilyen előkészítést jogi értelemben arra, hogy ez a forma megvalósuljon, hogy nemzeti kulturális intézmény vidéken vagy részjogkörű nemzeti kulturális intézmény. Részben állami fenntartású kulturális intézmény, amely vidéken működik, nem a minisztérium fenntartásában, ugye ezt a másik formát ismerjük, tehát készítenek-e elő jogilag valamilyen rendeletet, törvényt, bármit, amely ezt megalapozza és lehetővé teszi adott esetben nemcsak Pécs számára nyilván, mert Magyarországon nincs ilyen. Nem is kap senki ilyen típusú támogatást egyelőre. Bizonyára szükség van ezt jogi értelemben is megalapozni. A gondolat nagyon előremutató. Kíváncsi vagyok, hogy háttérmunka a megvalósítás ügyében zajlik-e, vagy a következő kormányra hagyják ezt. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm elnök úr. További hozzászólási igény? (Nincs jelentkező.) Amennyiben nincs, akkor, ha megengedik, én is mondok egy nagyon rövid véleményt, és megadom az elhangzott kérdésekre a válaszolás lehetőségét az előterjesztőknek. Nos, csatlakozva részben Halász János elnök kollégám mondandójához, azért valóban sok minden hiányzott az előkészítés fázisából. Ha a turizmus szakmai részét nézem, és polgármester úr itt már utalt a korábbi kulturális fővárosok adataira, akkor mindenhol az látható, hogy a kulturális évadot megelőző évben, sőt vannak olyan városok, ahol már a megelőző két évben is, jelentősen nőtt a vendégforgalom és a vendégéjszakák száma.
Ez nyilvánvalóan annak volt köszönhető, hogy egy jól tervezett és időben végrehajtott marketingakciót folytatott az adott város, illetve az adott ország, és ennek köszönhetően már annak a hírére, hogy ebben a városban komoly változások indultak meg, és van már látnivaló és látványosság, amit érdemes az évadot megelőző évben is már megnézni, például Graz esetében több, mint 20 százalékkal nőtt a vendégforgalom 2002-ben. Aztán 2003-ban, ahogy polgármester úr is említette, 30 százalékos növekedés volt. És milyen érdekes, 2004-ben az évadot követő esztendőben sikerült nagyjából egy ilyen 15-17 százaléknyi növekedést fenntartani. Magyarul a város a vendégéjszakák számának bázisát ezzel a címmel 15 százalékkal meg tudta emelni. Ez egy nagyon jelentős bevételt hozott a városnak, és jelentős ismertséget tudott ezáltal növelni.
Tehát azt gondolom, hogy voltak dolgok, amelyek az előkészítés során csúsztak, és itt most teljesen mindegy, hogy ez személyes felelősség, egyéni hiba, szervezetlenség vagy éppen a kormánypárton belüli feszültségnek a következménye. Azért ezt se felejtsük el, tehát a város vezetése és a kormány között is jelentős feszültségek és problémák mutatkoztak. Én nagyon örülök annak, amit Suchman Tamás kormánybiztos úr is megerősített, hogy a május 15-i választásokat követően, mintha megváltozott volna ez a légkör. De nemcsak a média szintjén és a politika szintjén változott meg és lett sokkal jobb a megítélése, hanem valahogy érdekes módon a kormány és a polgármester úr, illetve az önkormányzat vezetése közötti viszony is mintha rendeződött volna. Elég csak arra gondolni, amit polgármester úr említett, arra a százmillió forintos civil keretre, ami jelentősen hozzájárult ahhoz, ahogy ez a program annak idején indult. Ne felejtsük el, hogy ezt a civilek dolgozták ki. Tehát a kialakításában, létrehozásában oroszlánrészt vállaltak a civilek, aztán el lettek zárva a programok kidolgozásától. Az ő véleményük szerint nyilván a csúszás egyik alapvető oka is ez volt, hogy a politika túlságosan rátelepedett az előkészítési folyamatra. Tehát hál' Istennek Páva Zsolt polgármester úr hivatalba lépésével ez a folyamat megváltozott, és mára ennek a pozitív hatásait érezzük, ami - azt gondolom, hogy - nemcsak a pécsi és a Baranya megyei polgárok, hanem az egész ország számára is egy jelentős előrelépés.
Most 2010-ben szerencsés egybeesés van, hiszen a turizmusban is kiemelt év 2010, a fesztiválok éve. 2009 is ebből a szempontból szerencsés volt, hiszen ez a kulturális turizmus éve volt, tehát ilyen módon eleve adott volt a nemzeti marketing büdzsében egy jelentősebb támogatási forrás. Ennek a felhasználásában is voltak hibák. Nagyjából összesítve egyébként az eredményeket, legalább valamit sikerült ebből is helyrehozni az év végével. Vannak olyan dolgok, amelyek javíthatatlanok, ezek a beruházások, és sajnos a nagyberuházások csúszásai - ahogy ezt polgármester úr is mondta - már jelentősen nem javíthatók. Vannak valóban részeredmények a tudásközpont tekintetében, ezt kormánybiztos úr is kiemelte, de összességében az megállapítható, hogy igen jelentős csúszást szenvednek a beruházások, ami nyilván a programok kialakításánál egy jelentős szempont volt, amit figyelembe kellett venni.
Nos összegzésként én is azt gondolom, hogy bár, sajnos sokkal kevesebbet tud majd profitálni mind a város, mind a térség a 2010-es évadból, mint azt lehetne, ennek ellenére bízunk abban, hogy minden tekintetben sikeresen zárjuk ezt az évet. A legfontosabb az lenne, hogy azok a vendégek, és ez teljesen mindegy, hogy belföldi vagy külföldi vendégek, akik Pécsett és a térségben megfordulnak a következő évben, azok jó emlékekkel térjenek haza, olyan üzenetet tudjanak magukkal vinni, hogy érdemes ide visszatérni. Hiszen vannak látványosságok, kitűnő rendezvények és van olyan vendégfogadás, amire minden vendég jogosan formált igényt ma Magyarországon és nyilván egész Európában.
Polgármester úr, kormánybiztos úr, illetve titkárságvezető asszony, amennyiben olyan kérdések vannak, amelyekre válaszolni szeretnének, most lehetőségük nyílik erre. Elsőként Suchman Tamásnak adom meg a szót.
DR. SUCHMAN TAMÁS, az EKF-ügyek kormánybiztosa: Nem akarok senkit sem megbántani, ha van a sajtótól itt még valaki vagy így magunk között vagyunk? De ha van, akkor is mondom. Nagyon kedvesek vagytok vagy kedvesek a képviselő urak, de szeretnék valamit, három dolgot egyértelműen tisztázni. Az első: valóban jó a kapcsolat Páva Zsolt polgármester úrral. Mi sem jelzi jobban, minthogy a projektirányító bizottságban az általa felhatalmazott főjegyző asszonnyal üldögélünk minden héten, és szervezzük a beruházások mindennapját. Bizalmatlanság nélkül ezzel nincs is gond, és tájékoztatom, hogy hogy állunk. Ez rendben van. De szeretném még egyszer elmondani, hogy ezek a beruházások nem a választás napján indultak. A beruházások 2008. április 3-án - és ha most szabad ilyen hülyén fogalmaznom -, miután kiemelt beruházásokká nyilvánítattam és megalakítottam ezt a bizonyos projektirányító bizottságot - most azért beszélek így, mert kicsit magunk között vagyunk - azóta ez napi-heti, kézzel irányítással működik. Ezzel az egész korábbi ellentmondás, amit én is elismerek, megszűnt. De ez 2008 áprilisában kezdődött. Ezek nagyon komoly beruházások, 2, 5, 7, 10, 11 milliárdosak. Ennek az előkészítési ideje mindenütt a világon 2-3-4 év, ezt most sikerült lerövidíteni és 2009 ez év nyarán minden támogatási szerződés aláírásra került, és ahhoz képest, hogy nyáron együtt raktuk le az alapköveket, ezek jövőre átadásra kerülnek.
Elnök úr! A tudásközpont sose volt január 1-jére tervezve. Toller Laci, mikor ezt megálmodta, akkor is úgy volt, hogy az év során kerül átadásra. A nagy kiállítótér, amely a kulturális programoknak a lelke, az ismertetett programok alapján áprilisban, amikor ennek rendje és módja van, átadásra fog kerülni az összes darab. Ez egyébként a megyei önkormányzat kivitelezésében van.
Egyedül a koncertközpont, ami, belátom, hogy kicsit későn kerül átadásra, de szeretném hangsúlyozni - és majd erre Koncz Erika válaszolni fog -, a programokat nem zavarja. A Zsolnay-program pedig arról fog elhíresülni, hogy az európai kulturális főváros évében adták át, de alig van oda program szervezve, mert egyrészt egyetemi, egyrészt maga a gyár működik, egyrészt gyermekműhely, bemutató műhely s a többi. Nincs az egész évben, eleve nem volt rátervezve. Ez az egyik dolog, amit szeretnék mondani.
A másik dolog, amit szeretnék Halász képviselő úrnak mondani, hogy én ezt másként látom, bocsáss meg. Volt egy rossz előkészítési időszak, kérték, hogy kemény kézzel fogjam ezt kézbe 2008 áprilisában. Attól kezdve, ha a falnak mentünk is, még mindig ugyanazt írták, hogy nem lesznek, kevés lesz, rossz lesz s a többi. Miközben sorban kötöttük meg a megállapodásokat és a különböző szintű lépcsőket értük el az Európai Unióval, még mindig ugyanazt írták, és egyszer csak rádöbbentek, mert Páva Zsolt polgármester úrral ott állunk a gödör szélén és alapozunk, hogy akkor valószínűleg ez nem egy nap alatt jött elő. Nagyon kedvesek vagytok, természetesen én is így lennék, Endre maradt már csak védőügyvédem, hogy azóta megy, amióta Zsolt van. De ez természetes egyébként. Jó, de nyilván azt mindenki tudja, hogy egy 11 milliárdos beruházást nem lehet előhozni. Ellenben akkor még undokabb leszek, világos az, hogy a választásokra mi is igyekeztünk felgyorsítani az előkészítést, de ebben, azt hiszem, nagy titok nincs. De amit fontosnak tartok, hogy ezt most abba kéne hagyni.
Példás együttműködés van a kormányzat, annak megbízottja és a város között. A kormányzat, a kulturális kormányzat és annak megbízottjai, Erika, Csák úr és mások között is, Hiller urat még külön kiemelte a polgármester úr, és a dolog jól működik. 2010-ben, választás ide-oda, tényleg Európa kapujában leszünk, azaz, hogy Európára nyitunk ablakot, hogy még stílszerűbb legyek, és az persze igaz, hogy ez a három főváros nem jött be, jobb lett volna, ha csak ketten vagyunk, maradt volna, hogy mi vagyunk a Balkán kapuja, de azt gondolom, hogy ezzel sincs semmi probléma. Azt azért szeretném elmondani, hogy az ellenzéki támadások vagy az ellenzéki negligálása a történetnek a sajtón keresztül jobban ment - mondom önkritikusan, nyilván visszajut a kormányomhoz -, mint a kormánynak a támadása a sajtón keresztül, hogy jól mennek a dolgot. Ezt az egy kritikát elfogadom, remélem, hogy ezen most tudunk változtatni.
Három apró megjegyzéssel szeretném befejezni. Az egyik megjegyzésem még Vilinek a felszólalására vonatkozik. Infrastruktúra tekintetében rendben vagyunk, hisz a 6-os útnak is a bizonyos vége, utolsó vitákkal, de amire itt az áradat megindul, addigra rendelkezésre áll az autópálya és a gyorsforgalmi út is.
Amiben igaza van viszont, hogy szerte az országban vagy Európában leálltak a szállodafejlesztések. Ötezer szállásférőhely van ma a különböző szintű kemping-, diákszállástól egészen a négycsillagosig. Nem biztos, hogy elegendő lesz. Tettem olyan ígéretet a polgármester úrnak, hogy gondolkodunk, hogy az átadásra kerülő 78 vagy 88 szobán kívül, ami tényleg vadiúj lesz, tudunk-e még exkluzív vendégeknek exkluzív szállásokat biztosítani. Keresem rá az anyagi megoldást, hogy meglévőknek a felújításával lehessen előkelőségeket Pécsen igenis fogadni. Tényleg sajnálatos, de ez nem a mi tudatlanságunk és nem a mi aktivitásunknak a hiánya, hiszen támogattuk az összest, hiszen a Regionális Fejlesztési Tanácsban fideszes képviselők is ugyanúgy támogatták a pécsi projekteket. Ha egyszer egyébként a befektetőnek nincs pénze, akkor nem megy, de ez nem lehet akkora hiányosság, de elfogadom, hogy ez probléma.
Amit még szeretnék mondani, hogy igen, nyilván Vilivel sok veszekedésem volt a folyosón, mert Miskolc még az utolsó percben is, amikor azt hitték, hogy semmi nem indul el, áthelyezi Miskolcra és Debrecenbe, ebben nagyon egyetértettek, de Pécs ezt meg tudta csinálni és meg is tudja csinálni. Az egy más kérdés, hogy ez egyébként bizonyítja, ez is bizonyítja, hogy stílszerű legyek, hogy Pesten kívül is van élet, és ez a bizonyos magas szintű kulturális létezés több száz éves. Én hoztam először a tisztelt partihoz Helikonnak zöldkoszorús szüzeit. Ez egy 600 éves pécsi eredetű mondat, ha jól emlékszem rá, Janus Pannoniustól, tehát magyarul, azt hiszem, hogy helyén van a történet. Most már csak drukkolnunk kell együtt a sikernek, és drukkolni kell együtt azon, hogy a világban ne legyenek olyan negatív tendenciák, mint a mostani gazdasági válság, ne legyenek igazak a sajtóban rémhírként terjesztett hírek, hogy a válságnak egy üteme majd visszajön, mert akkor magunkra maradunk, de szerintem akkor is gazdagodunk.
Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Bókay képviselő úr kért még szót. Öné a szó, képviselő úr.
BÓKAY ENDRE (MSZP): Köszönöm. Direkt Koncz Erika asszony előtt szerettem volna hozzászólni, hogy néhány kérdésre válaszoljak, amit Halász János képviselőtársam tett föl.
A botrányokkal kapcsolatban, ha azt nézzük, Isztambulban nyáron lemondott a teljes vezérkar, akik készítették elő. Akkor néztem, Liverpoolban a kulturális igazgató mondott le az évad nyitása előtt egy pár nappal. Tehát ezek azért nem teljesen idegen dolgok, ezeket jobb, ha úgy kezeljük, hogy azt mondjuk, hogy egy ilyen hatalmas feladat egy ilyen emberi feszültséget generál, és sajnos ezek kísérik a jelenséget. Én nem azt mondom erre, hogy természetes volt, hogy Pécsett ezek a dolgok megtörténtek.
A másik dolog: nagy befogadású terek, amire terveznek koncertet, hát hiszen, a polgármester úr nemrég nyitotta meg az adventi koncertsorozatot a pécsi székesegyházban. Itt van a képen is. Közel kétezer ember, ha nem több. Ingyenes koncertekről van szó, és rendkívül színvonalasak vesznek részt benne. Amikor erről beszéltünk a püspök úrral, akkor ő mondta, hogy természetesen továbbra is működteti, a székesegyházban ilyen típusú hallatlan színvonalas koncerteket lehet megtartani, de akármilyen koncertet ők nem engednek be, teljes joggal, azok közé a falak közé, mert egy más keresztény világot tud befogadni, és ennek vannak kritériumai, és természetesen nem ez az alapvető funkciója.
A nemzeti kulturális intézmény. Ez egy érdekes kérdés, amit felvetett a képviselőtársam. Biztos voltam benne, hogy Debrecen ezt előhozza, hiszen nemcsak Pécsett, hanem Debrecenben is van egy hasonló kulturális központ. Erről tényleg tárgyalni kell, de szerintem a vidéki képviselőknek pont azt kell átgondolni, hogy a nemzeti intézmény fogalmát hogyan lehet kibővíteni, és hogy lehet megtenni azt, hogy különböző nagyvárosokban olyan intézményeket finanszírozzanak a központi költségvetésből részben - természetesen a teljes összeget sehol nem finanszírozzák -, ami ilyen értelemben a kulturális szolgáltatásokat szét tudja teríteni.
A hivatalba lépést követően rendeződtek. Az az igazság, hogy ahogy a polgármester úr hivatalba került, körülbelül akkor zajlottak le az engedélyezési tervek, kiviteli tervek, és akkor kezdődtek meg az építkezések. Tehát azt a borzasztó kínt, amin végigment a város az elmúlt négy év alatt, szerintem csak azok tudják igazán, akik közelről látták. A város, a megye és az egyetem, három nagy, autonóm szervezet vett részt. Mindegyiknek önálló döntési jogkörrel rendelkező szenátus, közgyűlési testület és egyebek elé kellett bevinni minden döntését. A központi kormányzaton belül az Önkormányzati Minisztérium, az oktatási, a Pénzügyminisztérium, a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség, tehát négy különböző szervezet vett részt a döntésben. Bármiféle változást szinte végig kellett futtatni minden rendszeren. Elképesztően nehéz volt. Kétségkívül egy diktatórikus világban meg lehetett volna csinálni különösebb gond nélkül, de én azért boldog vagyok, hogy nem abban élünk, és ilyen rendszer szerint, de ez rendkívül megnehezítette a döntéseket. Mindenféle változás, szóval, nem akarom részletezni a továbbiakban, de rendkívül nehéz volt, és az országnak szerintem ez volt az első ilyen komplex fejlesztése uniós forrásokból, és akkor Brüsszelről és a kormányról még nem beszéltünk. Bizony, végig kellett mindegyiket futtatni, és először tanultuk meg.
Pécsen is fölmerült az a kérdés persze, hogy próbáljunk-e esetleg egy külföldi olyan projektmenedzser céget bevonni a tevékenységünkbe, akik esetleg már egy típusú programot, komplex programot végigjártak, de egyrészt tudtuk azt, hogy ők a helyi ügyekben kevésbé lesznek járatosak, tehát majdnem ugyanott vagyunk, viszont a költségek rendkívül magasak, amit nem tudunk kifizetni, és a harmadik dolog, hogy Magyarországon talán ezt soha nem tanultuk volna meg.
Az én véleményem és a mi véleményünk az, hogy ilyen értelemben erre ez nagyon jó volt. Egy dolgot a turisztikával kapcsolatosan: ezzel párhuzamosan megy a turisztikai desztinációs menedzsentprogram fejlesztése, amire építve, úgy véljük, hogy ez a rendszer, amit kialakítottunk, a városban, megyében és a régióban, mert a kulturális fővárosi program nemcsak a városra korlátozódik, egy új gondolkodást hoz a régióba és azt a célt, amit kitűztünk magunk elé, hogy fejlesszük a régiót és új munkahelyeket teremtsünk, ez a fajta modell tovább fogja erősíteni. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm. Titkárságvezető asszony!
KONCZ ERIKA (Oktatási és Kulturális Minisztérium): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Bizottság! Nagyon szépen köszönöm az elnök úr kérdéseit, bár a minisztériumot képviselem, de természetesen művészeti tanácsi tagként is nagyon szívesen válaszolok a kérdéseire. A minisztérium nevében azt szeretném elmondani, hogy az együttműködés valóban példaértékű. Aláírás alatt van az a négyoldalú szerződés, amely aktualizálásra került, és biztosítja a jövő évi biztonságos finanszírozást, illetve a minisztérium egy egymilliárd forintos kötelezettséget vállalt a jövő évi szerződések megkötésének előrehozatala érdekében, annak érdekében, hogy a programok ne sérüljenek és a programok leszervezése és a szerződéskötések időben megtörténjenek. Én azt gondolom, hogy közösen mindent elkövetünk annak érdekében, hogy ez a program problémamentesen és nagyon jó színvonalon lebonyolódjon.
Művészeti tanács tagként a következőket szeretném elmondani. Tavaly februárban kaptuk a felkérést. Egyrészt a város, másrészt pedig a minisztérium képviselőiből áll a művészeti tanács. A művészeti tanácsnak két hónap állt rendelkezésére, hogy - értelemszerűen az eredeti pályázat, mint kiindulási alap és az a fejlesztési elképzelés, amelyet a város megfogalmazott, a fejlesztési elképzelések és a pályázat alapján - elkészítse a 2009, illetve 2010 koncepcióját, azokat a pillérprogramokat, amelyeket a bennünket segítő két kht. részletes programokkal feltölti és kialakítja. A két hónap alatt egy sikeres munkát végzett a művészeti tanács, értelemszerűen - még egyszer hangsúlyozva - az eredeti pályázatból indultunk ki.
A művészeti tanács nagyon rövid koncepciója a következő: figyelembe véve a beruházások időbeli eltolódását, az első öt hónapot Pécs értékeire, a középső stádiumot, a három hónap nyári időszakot, a szabadtéri programokra és az őszi időszakot, ahogy a kulturális beruházások belépnek, azokra építve végül is a kulturális léptékváltás jegyében az első tíz hónap eredményeinek beépítésével és továbbfejlesztésével képzeltük el. Hogy mennyire van összhangban a művészeti tanács és a feltöltött program, én azt gondolom, hogy ezt majd kiolvashatják abból a programkönyvből, amely, ha minden igaz, január 10-én a kezükben lesz. Ezúton is szeretettel meghívom önöket január 10-én a megnyitóra. A programkönyv mindezt tartalmazza. Nyilvánvalóan bizonyos kompromisszumokat nekünk is el kellett fogadni, hiszen voltak olyan nemzetközi szereplők és vannak olyan nemzetközi szereplők, akik az általunk elképzelt időzónában nem tudták vállalni a fellépést, de a szervezőkkel történt folyamatos egyeztetés után nyilván befogadtuk egy más időzónába is. A nagy beruházások csúszása - idézőjelbe téve, mert hallottuk, hogy ez a csúszás igazából egy más típusú csúszás már - semmiféleképpen nem módosította a művészeti tanács tavaly megfogalmazott művészeti koncepcióját. A művészeti tanács munkájáról minden hónapban a felkérőknek értelemszerűen beszámol. Jelentést ír és ezt a jelentést elküldi a felkérők felé. Megnyugtatásul mondom, hogy a pécsi önkormányzat ellenőrzési területe vizsgálta a művészeti tanács tevékenységét és úgy tudom, hogy semmilyen kifogást nem emelt az eddigi munkájával kapcsolatban.
Volt egy fél mondata, hogy köztisztviselőként! Én ezt a feladatot nem kértem, ezt a feladatot kaptam. Amikor ezt kaptam, én nem köztisztviselő, hanem közalkalmazott voltam. Időközben sajnos a közalkalmazotti jogviszonyom is ráment erre a feladatra, de ezt örömmel csináltam, hiszen ez a munka valóban egyrészt a pécsi bemutatkozás, másrészt a nemzeti kulturális értékek bemutatása. Harmadrészt pedig Pécs pozicionálása és a nemzeti kultúránk pozicionálása nemzetközi kontextusba helyezve. Ez volt egyébként a művészeti tanács alapkoncepciója is. Tehát azt szeretném mondani, hogy úgy ítélem meg, hogy köztisztviselői jogviszonyommal ez nem ellentétes, ezt a jogászok is megerősítették.
Nemzeti kulturális intézményre vonatkozó kérdése: én azt gondolom, hogy az ez évi költségvetési törvényben soron szerepel ez az intézmény, ezzel, hogy beemelődött a költségvetési sorba, ezzel elismerte a kulturális tárca azt a fajta jelentőségét, amelyet miniszter úr nyáron mint nemzeti kulturális intézmény definiált. Az, hogy ez a munka hogyan fog tovább folytatódni, kívánok ehhez a politikusoknak sok erőt, hiszen azt gondolom, hogy ez valóban nemcsak Pécs, hanem Debrecen esetében is továbbgondolandó, és nyilván az igazgatás pedig, ha önök által megfogalmazódik ez a kérdés, az igazgatás ezen tovább fog dolgozni, illetve dolgozni fog.
Egyébként sajnos, mivel nem vagyok jelen pillanatban sem a művészeti területtel, sem pedig a kulturális ágazattal közvetlen kapcsolatban, nemzetközi területen végzem a koordinációs munkát, biztos vagyok benne, hogy ez a munka a minisztériumban valamilyen szinten jelenleg is folyik. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Parancsoljon, Suchman Tamás képviselő úr!
DR. SUCHMAN TAMÁS, az EKF-ügyek kormánybiztosa: Halász képviselő úrnak: 63-szor 32, maradjunk abban, hogy több, mint 1800. 63 építési engedélyt adtunk ki és 32 hatósági jellegű egyeztetés volt egyenként. Ezt sehol a világon nem lehet egyszerűbben csinálni, és sehol nem volt hivatkozás arra, hogy kiemelt, csak a határidő tekintetében. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm. Végül polgármester úr, önnek adom meg a szót zárásként.
PÁVA ZOLTÁN, Pécs megyei jogú város polgármestere: Köszönöm szépen, elnök úr a szót. Én igazából nem érzékeltem olyan felvetést, amire most nekem reagálnom kellene. Én úgy vélem, hogy ha jól érzékeltem, hogy a bizottság azt az üzenetet, amit Pécs üzen, mint a magyar aktuális kulturális főváros, azt örömmel fogadta. Én igyekeztem tényleg azokat a háttér-információkat megadni, amelyek ennek az ügynek az ismeretéhez szükségesek. Én továbbra is, akár most is, akár később is nyitott vagyok arra, hogy a bizottság előtt újra megjelenjek, beszámoljak akár részeredményekről, akár a végső eredményekről, ha odajutunk. Nyilvánvaló, hogy írásban is és bármilyen egyéb formában is erre készséget mutatok, úgyhogy nyugodtan keressenek. Zárszóként, illetőleg egy kedves kötelességként hadd említsem meg, hogy - ugyan utalt rá Suchman Tamás és Koncz Erika is, de akkor most én is erre ráerősítsek -, a hivatalos megnyitó 2010. január 10-én, vasárnap délután 18 órakor lesz. Egy ünnepélyes, ha minden hír igaz, a Magyar Televízió által is közvetített megnyitó ünnepség formájában, a megújult pécsi főtéren, a Széchenyi téren. Én elnök úrnál ott hagytam minden bizottsági tag számára egy írásban aláírt, ellátott, kellékekkel felszerelt meghívót. Én kérem, hogy minden bizottsági tag, ha tud, van kedve, jöjjön el hozzánk, szívesen látok mindenkit, és ennek megfelelően kérem, hogy a meghívókat majd szíveskedjék kézbesíteni. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen a meghívókat. Menet közben kollégáim kiosztották a képviselőtársaknak, úgyhogy mindenki rendelkezik a névre szóló meghívóval. Köszönjük a figyelmességet. Nagyon jól esik. Örülünk annak, hogy úgy tűnik, hogy minden rendben van és felkészültek arra, hogy sikeres évadot zárjunk. Nem marad más hátra, mint sok sikert kívánjunk Pécsnek és sok sikert kívánjunk Magyarországnak is ehhez. Köszönöm szépen.
Ezzel a napirendi pontunkat lezárjuk. Egyebek között van-e valakinek még javaslata, észrevétele? (Nincs jelentkező.) Amennyiben nincs, az együttes bizottsági ülést lezárom. Köszönöm szépen a bizottsági tagoknak is a részvételt.
(Az ülés befejezésének időpontja: 12 óra 50 perc)
|
Bánki Erik |
Jegyzőkönyvvezető: Lajtai Szilvia és Takács Aliz