STB-1/2010.
(STB-102/2006-2010.)
Jegyzőkönyv*
az Országgyűlés Sport- és turisztikai bizottságának
2010. február 15-én, hétfőn, 8 óra 50 perckor
a Képviselői Irodaház 520. számú tanácstermében
megtartott üléséről
Tartalomjegyzék
A 2020. évi nyári olimpiai és paralimpiai játékok rendezésére vonatkozó pályázatról szóló törvényjavaslat (T/.... szám) (Döntés bizottsági önálló indítvány új változatban történő benyújtásáról) *
Meghívottak hozzászólásai, a kormány álláspontjának ismertetése *
A Magyar Köztársaság 2010. évi költségvetéséről szóló 2009. évi CXXX. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat (T/.... szám) (Döntés bizottsági önálló indítvány benyújtásáról) *
A kormány álláspontjának ismertetése *
A bizottság részéről
Megjelent
Elnököl: Bánki Erik (Fidesz), a bizottság elnöke
Pál Béla (MSZP), a bizottság alelnöke
Koscsó Lajos (MSZP)
Mohácsi József (MSZP)
Nagy Jenő (MSZP)
Páva Zoltán (MSZP)
Tóth József (MSZP)
Dr. Tóth József (MSZP)
Hadházy Sándor (Fidesz)
Kovács Ferenc (Fidesz)
Lasztovicza Jenő (Fidesz)
Dr. Világosi Gábor (SZDSZ)
Dr. Gyenesei István (független)
Helyettesítési megbízást adott
Szijjártó Péter (Fidesz) Bánki Eriknek (Fidesz)
Dr. Horváth Klára (MSZP) Mohácsi Józsefnek (MSZP)
Nagy Imre (MSZP) Nagy Jenőnek (MSZP)
Becsó Zsolt (Fidesz) Kovács Ferencnek (Fidesz)
Szalay Ferenc (Fidesz) Hadházy Sándornak (Fidesz)
Meghívottak részéről
Hozzászólók
Szabó István ügyosztályvezető (Fővárosi Önkormányzat)
Fazekas Attila főosztályvezető (Önkormányzati Minisztérium)
Sárközy Tamás elnök (Nemzeti Sporttanács)
Dr. Török Ferenc elnök (Wesselényi Miklós Közalapítvány)
Gömöri Zsolt elnök (Magyar Paralimpiai Bizottság)
Szalay-Berzeviczy Attila (Budapesti Olimpia Mozgalom)
Dr. Somogyi Andrea osztályvezető (Pénzügyminisztérium)
(Az ülés kezdetének időpontja: 8 óra 50 perc)
BÁNKI ERIK (Fidesz), a bizottság elnöke, a továbbiakban ELNÖK: Tisztelt Bizottság! Sok szeretettel köszöntök mindenkit a sport- és turisztikai bizottság mai ülésén, a bizottság tagjait, a felkért előadókat, illetve a megjelent érdeklődőket.
Két érdemi napirendi pont, illetve az egyebek van tervezve a mai ülésünkre. Kérdezem a bizottság tagjait, kívánják-e kiegészíteni bármivel is a mai ülés napirendjét. (Nincs jelzés.) Amennyikben nem, akkor kérdezem, ki az, aki a kiküldött írásbeli meghívó alapján a mai ülés napirendjét elfogadja. Aki igen, kérem, kézfeltartással jelezze! (Szavazás.) Köszönöm. Ellenvélemény, tartózkodás nincs. A jelenléti ív alapján megállapítom, hogy a bizottság határozatképes, a mai ülésre szóló napirendjét pedig egyhangú döntésével fogadta el.
Az első napirendi pontunk a 2020. évi nyári olimpiai és paralimpiai játékok rendezésére vonatkozó pályázatról szóló törvényjavaslat megtárgyalása, melyet a bizottság önálló indítványként kíván benyújtani a parlamentbe. Még tavaly év végén készült egy javaslat, ezt akkor a parlament nem tárgyalta meg, az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium időközben az Önkormányzati Minisztériummal közösen több módosítást is javasolt ebben a csomagban, amelyek - ahogy még a hét végén sikerült átolvasnunk - részben bedolgozásra kerültek. Továbbra is maradtak még olyan pontok, amelyeket véleményünk szerint módosítani kell, úgyhogy majd mindenkit arra kérnék, hogy kellő alapossággal figyelje azokat a javaslatokat, amelyeknek a végén - reményeink szerint - olyan formában tudjuk átdolgozni ezt a javaslatot, hogy akár még a mai nap során bekerülhet a parlament elé.
Arra kérem azokat a résztvevőket, akik a törvényjavaslat előkészítésében dolgoztak, itt látom a BOM és az Önkormányzati Minisztérium képviselőit, de végül is nem tudom, hogy az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium részéről jött-e valaki. Úgy tudom, hogy nem. (Nincs jelzés.) A Fővárosi Önkormányzat képviselőit és mindenkit arra kérek, fáradjanak az asztalhoz, hogy a mikrofonba tudják elmondani röviden a kiegészítéseiket. (Az érintettek helyet foglalnak a tárgyalóasztalnál.) Nem tudom, itt van-e a Magyar Olimpiai Bizottság, illetve a Magyar Paralimpiai Bizottság és a Nemzeti Sporttanács elnökét látom, megkérem elnök urakat, hogy fáradjanak az asztalhoz. Végül a Magyar Olimpiai Bizottságtól érkezett-e valaki, vagy mindenki Calgaryban van? (Közbeszólás: Vancouverben.) Bocsánat, Vancouverben. (Közbeszólások.) Mindenki a kedvezőbb megoldást választotta.
Ha már az urak helyet foglaltak, kérdezem, kinek van kiegészítése a törvényjavaslattal kapcsolatban. Szabó úr jelezte, hogy mindenképpen volna kiegészítése, akkor megkérem, hogy elsőként tegye meg.
Meghívottak hozzászólásai, a kormány álláspontjának ismertetése
SZABÓ ISTVÁN (Fővárosi Önkormányzat): Elnök úr, köszönöm szépen a szót. Tisztelt Bizottság! Két észrevételt tennék a jogszabállyal kapcsolatban, amelyek ennek a jogszabálynak az egyik előkészítőjeként a főváros mint pályázó számára hiányt vagy hátrányt jelentenek.
Az egyik az - és az, hogy ezt hogyan fogja majd kezelni a jogszabály, sokkal inkább az országgyűlési képviselők kompetenciája, mint az előkészítőké -, hogy a jogszabály 15. §-a feladatot ró ki a Fővárosi Önkormányzatra és azokra az önkormányzatokra, amelyek a pályázat előkészítésében részt vesznek, viszont a forrás ebben az ügyben semmilyen módon nincs megemlítve. Van az a klauzula, amely azt mondja, hogy ha a törvény kötelező feladatot állapít meg önkormányzatra, akkor a forrásról is valamilyen szinten rendelkeznie kell.
A másik problémás rész a 20. §, amely abban a senki által nem várt esetben, ha mégsem lesz sikeres a 2020-as pályázat, és a pályázati bizottságnál vagy magánál a részvénytársaságnál vagyontárgyak, források maradnak meg, ezek felhasználásáról kizárólag a felelős miniszter és az Olimpiai Bizottság rendelkezik. Ez azért nincs így rendben számunkra, merthogy a főváros nem kevés forrással fog - erővel, emberrel, személyi és anyagi forrásokkal - ebben közreműködni, és lényegében ő a pályázó, akkor ezek szerint semmilyen módon nem tud beleszólni annak a pénznek a felhasználásába, vagy arról véleményt mondani.
Ennyi lett volna a két dolog, amit szerettünk volna megemlíteni, köszönöm szépen, elnök úr.
ELNÖK: Köszönöm szépen Szabó István kiegészítését. Fazekas Attila főosztályvezető úr jelentkezett még; Önkormányzati Minisztérium, sport szakállamtitkárság.
FAZEKAS ATTILA (Önkormányzati Minisztérium): Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Bizottság! Elöljáróban szeretném elmondani, hogy ahogyan az elnök úr is felvezette, igen, történtek két körben egyeztetések, részben szóbeli, részben pedig írásbeli egyeztetés formájában a BOM képviselőivel és az igazságügyi tárcával.
Az Önkormányzati Minisztérium szigorúan a feladat- és hatásköri rend keretei között észrevételezte a tervezetet. Ezzel összefüggésben szeretném röviden elmondani, hogy az olimpiai chartában foglaltakkal való összhangot sikerült a BOM képviselőivel való egyeztetés során a tervezetben átvezettetni. Ilyen értelemben azok az aggályaink, amelyek még a decemberi ülésen fennálltak, okafogyottá váltak, illetve sikerült szigorúan sportszakmai értelemben olyan rendelkezéseket a törvényjavaslat részévé tenni, amivel álláspontunk szerint az eddigi túlnyomóan ténylegesen cégjogi, menedzsment jellegű szabályozás legalább a szakma legfontosabb szabályaival kiegészül. Így például a preambulumban kiegészítésre került, hogy a törvényben foglaltak a magyar sport átfogó, ciklusokon átívelő fejlesztését szolgálják, illetve nagyon fontos rendelkezés, hogy bármilyen szakaszban is szűnik meg a pályázat-előkészítő bizottság - tekintettel arra, hogy mikor milyen esetleges sikerre vezet a pályázat -, de mindenképpen a pályázat-előkészítő bizottság fennmaradó forrásaiból a Magyar Olimpiai Bizottság és a mindenkori sportért felelős minisztérium által előzetesen tett javaslatok alapján kifejezetten az utánpótlás-korosztályok olimpiai műhelyekben való felkészülését szolgáló célokra lehet felhasználni a maradék pénzt.
Úgyhogy még egyszer hangsúlyozom, szigorúan sportszakmai szempontú megközelítésből ezek az észrevételek átvezetésre kerültek, úgyhogy erre tekintettel a BOM felé jeleztük, hogy további észrevétellel nem kívánunk élni. Írásban egyeztettük a Magyar Olimpiai Bizottsággal a tervezetnek ezeket a módosulásait.
Itt hadd jegyezzem meg még, ha már Gömöri elnök úr is itt ül mellettem, hogy mind a MOB, mind az MPB szerepét próbáltuk hangsúlyozni az átdolgozás során, és egyébként jól nyomon követhetők a pályázat-előkészítő bizottság feladatai. A másik előzetes komoly aggályunk: a pályázat-előkészítő bizottság és annak kapcsolatai más szervekkel, ezen rendelkezésekben mind a MOB, mind pedig az MPB - nyilván hangsúlyosabban - megjelenítésre került, tekintettel arra, hogy a BOM elfogadta az idevonatkozó észrevételeinket.
Köszönöm szépen, ennyit szerettem volna kiegészíteni.
ELNÖK: Köszönöm a kiegészítéseket. Vannak-e további észrevételek? (Jelzésre.) Sárközy Tamás elnök úr, Nemzeti Sporttanács.
SÁRKÖZY TAMÁS (Nemzeti Sporttanács): Tisztelt Bizottság! A törvényjavaslattal kapcsolatban bizonyos aggályokat szeretnék elmondani, ezek lényegében a következők.
A Nemzeti Sporttanács december 10-ei ülésén Schmitt Pál elnök úr kijelentette, hogy a MOB ebben a formában nem támogatja ezt a javaslatot, ezt megismételte december 11-én a MOB közgyűlésén is. Sokan ott voltunk, és hallottuk ezt. Úgy gondolom, az olimpiai chartával ellentétes egy olyan törvényjavaslat elfogadása bármilyen állami szerv által, amelyet a Magyar Olimpiai Bizottság nem támogat. Tehát azt javasolnám, hogy a bizottság szerezze be a Magyar Olimpiai Bizottság egyértelmű álláspontját, ugyancsak a paralimpiai bizottságét is. Mert az olimpiai charta értelmében pályázni nem lehet másképp, mint az Olimpiai Bizottság egyetértésével. Csak azért mondom ezt, mert nincsenek itt, de egyértelműen elhangzott a Magyar Olimpiai Bizottság december 11-ei ülésén, többen hallottuk, jegyzőkönyvbe vették.
A másik észrevétel arra vonatkozna, hogy miért kell az előkészítésre részvénytársaságot létrehozni, mikor tulajdonképpen az előkészítést soha ilyen formában nem kell csinálni. Magát az olimpia előkészítését persze lehet, hogy jobb részvénytársaság formájában csinálni, és az is stimmel, hogy akkor azok a gazdaságpolitikai kedvezmények, amelyek a törvényben le vannak írva, akkor kellenek. Most azonban egy pályázat benyújtásáról, egy pályázat írásáról van szó, egy részvénytársaság forgalomképtelen részvényekkel, két alapítóval és ráadásul a társaságjog alapelveivel - és ez az Alkotmánybíróság előtt erősen megtámadhatóvá teszi a törvényjavaslatot - az alapítók kisebbségben vannak. Mert ha megnézik, a kormány az egyik alapító, az önmagában az olimpiai chartával való összhang vitatható. Mert korábban az Országgyűlés volt, most azt átírták a kormányra; a kormány meg a főváros. De a két alapító az igazgatóságban csak két szavazatot képvisel, és öt szavazati joga az Országgyűlésnek van, amely az államhatalmi ágak összekeverését jelenti. Kettő: kétharmaddal választott tagokkal, amely egy pályázat-előkészítő bizottságnál enyhén szólva furcsa. A civil elem az igazgatóságban 2 fő, az állami elem pedig 7 fő, miközben több törvényben megerősítette a Magyar Országgyűlés, hogy állami vállalatoknál általában egyszemélyes igazgatóság van, és ha mégis van igazgatóság, az ne legyen több 7 embernél.
Egyébként is, például, hogy a felügyelőbizottság elnökét az Állami Számvevőszék elnöke nevezi ki, ez enyhén szólva abszurd, mert egy részvénytársaságban a közgyűlés választja a felügyelőbizottságot. Állami vállalatoknál ez úgy van, hogy az Állami Számvevőszéknek van egy listája, és arról kell választani. De hogy valaki a közgyűlésen kívül kinevezzen valakit a felügyelőbizottság elnökének, aligha hiszem, hogy ez az Alkotmánybíróság előtt megállná a helyét.
Tehát javasolom, hogy szíveskedjenek ezeket az érveket mérlegelni.
ELNÖK: Köszönjük, elnök úr. További hozzászólás, észrevétel van-e? (Jelzésre.) Gömöri Zsolt, a Magyar Paralimpiai Bizottság elnöke. Öné a szó, elnök úr.
GÖMÖRI ZSOLT (Magyar Paralimpiai Bizottság): Tisztelt Bizottság! Köszönöm szépen a lehetőséget, és hadd kezdjem azzal, hogy az egyik legelhivatottabb híve vagyok annak, hogy Budapest alkalmas legyen arra, hogy olimpiát, illetve paralimpiát szervezzen, hiszen mindennapi életünket a verseny szervezése hihetetlenül megnehezíti.
Sárközy professzor úr jogi kiigazítását csak bólogatva vettem tudomásul, ugyanakkor hadd erősítsek meg a sport szempontjából néhány kérdést, hogy mi is a Magyar Paralimpiai Bizottság véleménye a tervezettel kapcsolatban. Egyrészt egyetértünk azzal, hogy a nemzet dicsőségét jelentenék mind az olimpiai, mind a paralimpiai eredmények, illetve egy sikeres rendezés. Azzal is egyetértünk, ami a szakállamtitkárság részéről bele lett fogalmazva, ugyanakkor szeretném felhívni a figyelmet arra, hogy egy pályázatnak nemcsak az az alapfeltétele, hogy egy megfelelően - akár törvény által - létrehozott testület koordinálja a pályázatkezelést. Hiszen itt vannak háttérfeladatok, háttérmunkák, ilyen például a sportolói eredményesség, a sportolói nemzetközi érdekérvényesítés, lobbi, sportdiplomácia, ilyen a sportegészségügy, ilyen a sportkommunikáció mind külső, mind hazai színtéren. Úgy gondoljuk, hogy a pályázat-előkészítésnek ez a fajta megközelítése, hogy csak és kizárólag a pályázatra gondol, ugyanakkor ezeket a területeket nem érinti vagy nem jeleníti meg legalább alapvetően, ez szerintem kicsit hiányos.
Valóban mi sem tudunk a MOB-nak arról a döntéséről, ami a pályázat előkészítéséről vagy akár az olimpiai chartával megegyezően egy budapesti olimpia szervezéséről döntene.
Sárközy professzor úr említette a felügyelőbizottságot, ugyanakkor azt is kicsit aggályosnak tartjuk, hogy ilyen komplikált és összetett, azt is mondhatnám, egyedüli hatáskörrel rendelkező testületnek egy háromtagú felügyelőbizottság, és annak elnökének a kinevezése egészen egyedi. Itt legalább öt tagra szükség lenne.
Ugyanakkor az is érdekes szegmens, hogy egy nonprofit zrt. jönne létre, a magyar sportban ez teljesen idegen szervezeti struktúra. Van lehetőség arra, hogy köztestületi formában törvény által szabályozott, adott feladatra és állami költségvetésben megjelenő cél szerinti szervezet jöjjön létre, és ennek a sportban a köztestületek megfelelő formát tudtak eddig is biztosítani.
Ugyanakkor azt a részt nem láttuk a törvénytervezetben, ami akár az olimpiai, akár a paralimpiai bizottság szavazati arányát vagy adott esetben egy részvényjegyzés lehetőségét tenné alapvetően lehetővé. Hiszen ne felejtsük el, erről a két sportterületről van szó, arról a két sportterületről, amely egyrészt jogosítvánnyal, másrészt pedig kellő információval rendelkezik, hogy egy pályázatot sikeresen tudjon képviselni.
Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm, elnök úr. Török Ferenc elnök úr, öné a szó.
DR. TÖRÖK FERENC (Wesselényi Miklós Közalapítvány): Először szeretnék köszönetet mondani a bizottságnak az ösztöndíjakkal kapcsolatos decemberi tevékenységéért, nagyon jól esett, megoldotta a problémákat, és a parlament bizonyította, hogy azért szereti a sportot.
A másik, hogy én is ott voltam az Olimpiai Bizottság ülésén, és csak megerősíteni tudom Sárközy Tamás hozzászólását. Nem aktuális ez, és sokkal reálisabban látja ezt a Magyar Olimpiai Bizottság, és nélküle nem lehet ezt megcsinálni.
Két megjegyzést azért tennék még az egészhez. Véleményem szerint, aki ismeri a világ olimpiai mozgalmát és az egész rendszert, Magyarországon soha nem lesz olimpia. Lehet küzdeni, és lehet egy csomó pénzt elszórni, de ezek gazdasági dolgok. Tehát azok az országok, amelyek irányítják gyakorlatilag a világot, simán le fogják lobbizni, és nem Magyarországra hozzák. Ez üzleti vállalkozás. A másik, hogy azt a pénzt kiszórni az ablakon, ami a pályázattal és egyebekkel történik, egyszerűen bűn, mert mindenki tudja, hogy a magyar sport a padlón van, a gatyájából kilóg a feneke, nem tudnak a versenyzők elutazni. Tehát bármi ilyenbe egy civil képződmény által forszírozott, és magát mutatni akaró gazdasági társaságok akarnak olimpiát rendezni, illetve törvényt alkotni, és a kampány miatt a pártok beleszorulnak abba, hogy mindenki szeretne olimpiát, akkor miért mondjuk, hogy nem, majdcsak lesz valahogy.
Azt gondolom, ezt végig kellene még egyszer gondolni, nem kellene ezt támogatni, a józan észnek kellene győzni, a pártoknak össze kellene ebben fogni, és nem kellene ezt az egészet végighajtani.
ELNÖK: Köszönöm szépen. További hozzászólási igény van-e? (Jelzésre.) Világosi Gábor képviselő úr!
DR. VILÁGOSI GÁBOR (SZDSZ): A törvényjavaslat nem első alkalommal van a bizottság előtt, hiszen amikor a legutóbb tárgyaltuk, ha jól emlékszem, egyhangú szavazás történt, mindenki támogatta, és ott is kifejtésre került, hogy nem magát az olimpiát, hanem tudomásul véve, hogy ennek mondhatni előfeltétele egy törvényjavaslat, a mindenkori, az akkori kormányzat számára lehetővé kell tenni, hogy felelősen döntsön.
Nem kívánok különösebben belemenni a részletekbe, de a következőket szeretném megemlíteni. Egyrészt nem értem a kormányzat hozzáállását a dologhoz, hiszen annak idején, amikor erről szavaztunk, akkor úgy tűnt számomra, hogy a kormány nem támogatja, vagy legalábbis a szakállamtitkár asszony nyilatkozata erre engedett következtetni. Most úgy tűnik, hogy - legalábbis, ami a kompetenciával rendelkező minisztériumot illeti - ők támogatják.
A felvetett aggályok, amelyeket itt több elnök úr is felvetett, nyilvánvalóan valósak, jogi szempontból is. Csak itt megint azért csodálkozom - finoman szólva -, mert úgy tudom, hogy a BOM a kormányzatot tájékoztatta erről a jogszabály-tervezetről, voltak különböző egyeztetések, tehát nem tudom, hogy miért nem került valóban akár a nemzetközi joggal és a budapesti igényekkel is kiegészítésre, vagy azokkal összhangba hozatalra a törvény szövege.
A harmadik, amit elfogadhatatlanak tartok, hogy a MOB nincs jelen. Azt hallottuk, hogy ők nem támogatják, a korábbi bizottsági ülésen ez egyértelműen elhangzott. Azóta én is hallottam olyan híreket, hogy azért megfordult ez a nem támogatás adott esetben támogatássá, most teljesen egyértelművé vált, hogy mégsem támogatja, vagy legalábbis, amit az elnök urak utolsó tájékozottsága mutat. Akkor pedig valóban nincs miről beszélni, ha a Magyar Olimpiai Bizottság egyértelműen nem támogatja, mert akkor ez valóban a chartával és egyebekkel ellentétbe kerül.
Én csak szeretném leszögezni utoljára: egyszerűen érthetetlen számomra, hogy idáig jutottunk, hiszen kritizálva - ami itt elhangzott - a BOM tevékenységét is, ezt megértem, csak akkor ennek jóval de jóval korábban ki kellett volna derülnie. Egyértelművé kellett volna tenni, mert azért itt nagyon sokan nagyon sokat dolgoztak annak érdekében, hogy egy törvényjavaslat elfogadásra kerüljön, és most úgy tűnik, hogy a legfontosabb - vagy legalábbis nagyon fontos - tényezője egy ilyen törvényjavaslat elfogadásának, mint például a Magyar Olimpiai Bizottság hozzájárulása vagy egyetértése, a minisztérium megfelelő kodifikátori munkája elmaradt, és emiatt most szerintem a bizottság nagyon-nagyon nehéz helyzetbe került.
Köszönöm.
ELNÖK: Mohácsi József képviselő úr kért szót.
MOHÁCSI JÓZSEF (MSZP): Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Bizottság! Tisztelt Vendégek! Tulajdonképpen ott szeretném folytatni, ahol Világosi Gábor képviselőtársam abbahagyta, hogy - ha jól hallom - a MOB részéről senki nincs itt, aki hivatalosan képviselné, természetesen tisztelettel bocsánatot azoktól, akik tagjai az elnökségnek, de ezek szerint nincsenek felhatalmazva véleményre. Ez nagyon szomorú eset, itt ül a sportbizottság, itt ülnek szaktekintélyek, a sport nagyjai, és arra sem méltatja ezt a grémiumot a tisztelt MOB, hogy valakivel képviseltesse magát. Azt kérem, elnök úr, hogy ennek azért adjunk hangot.
A másik, hogy olyan elvi hozzájárulásról van szó, aminek egy törvény kellene hogy megalapozza az indítását. Működött ez egyébként, 2001-ben is szándék volt erre, méghozzá nem is kicsi, hogy valamit rendezzünk. Nyilván önállóan ezt nem tudjuk megrendezni, mint az előző bizottsági ülésen is kiderült, hogy ehhez szükséges egynéhány ország támogatása a környékünkön, és gondolom, ezt majd ki fogják fejteni azok a szakemberek, akik ezzel rengeteget dolgoztak.
Emellett, ha még ezt a sanszot is elvetjük, és nyilván ésszerűen és meggondolva, hogy erre az állam és az önkormányzatok milyen finanszírozást, mennyi költséget fognak felvállalni, hát persze, ez önállóan nyilván nem fog működni. De az, hogy most már másodszor tárgyalunk erről, amellett, hogy én természetesen javasolni fogom ennek a törvénytervezetnek az elfogadását és nyilván a további kimunkálását, hiszen, ahogy professzor úr is elmondta, van bőven tennivaló még a törvényen, de ez működhet. Nehogy már ezt is megint a politikához kössük, mert úgy gondolom, akkor a sport tekintetében vége a világnak.
Kérem, elnök úr, hogy dolgozzunk ezen! Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm. Gyenesi képviselő úr, utána Páva Zoltán.
DR. GYENESEI ISTVÁN (független): Tisztelt Bizottság! Ha lettek volna kérdések, akkor kérdeztem volna, de így most összevonom a kérdéseimet és a hozzászólásaimat. Az első, azon túl hogy nyilván azoknak, akik a sporthoz bármennyire is közel vagy távol állnak, de ha szeretik a sportot, nem lehet kétséges, hogy egy reménybeli budapesti olimpia megrendezésének a lehetőségét mindenki pozitív ideának ítélheti. Az, hogy ennek mekkora a realitása, nyilván más kérdés, és ha ehhez törvényre van szükség, akkor nyilvánvalóan ennek a megalkotása is indokolt lehet.
De azért itt már az előző hozzászólások is érintették, és azért mondtam, hogy kérdésként szerettem volna feltenni, hogy akkor tessék mondani határozottan, mi az álláspontja Budapestnek, a Fővárosi Önkormányzatnak, mert azt nem tudom. Márpedig egy olimpiát nem egy ország, hanem egy város rendez, tehát adott esetben egy ilyen helyzetben, egy ilyen törvény tárgyalásakor azért ezt illik tudni.
A másik: azokkal értek egyet, akik azt firtatják - és én szintén kérdeztem volna -, hogy mi a Magyar Olimpiai Bizottság ezzel kapcsolatos hivatalos álláspontja. Mert ennek ismerete nélkül hihetetlenül nagy hibának tartom, hogyha bármilyen elhatározást teszünk is, ha az arra leginkább kompetens szervezetnek nincs itt a véleménye. Még azt is megértem, hogy személyesen nincsenek itt, bár meggyőződésem, hogy miután ennek a szervezetnek - mivel civil szervezetről van szó - a vezető testületében nemcsak elnök van, hanem van számos alelnök is, közülük valószínűleg van itthon Magyarországon legalább egy, aki ide eljöhetett volna, és a MOB hivatalos álláspontját itt előterjeszthette volna. Más esetben pedig az elektronika világában szerintem semmiféle akadályba nem ütközhetne az, hogy itt lenne egy hivatalos álláspont, ha már közben mindenki kiment Vancouverbe, akkor lenne itt egy nyilatkozat, amit tegnap este vagy ma reggel - vagy a múlt hét végén, amikor már a módosított változat idekerült - leírták volna, hogy mi az ő álláspontjuk. Ezt nagyon fontosnak tartom.
Sárközy Tamás elnök úr fejtegetését, ami alapvetően jogi értelmezésű volt, azt hiszem, nem lehet figyelmen kívül hagyni. Viszont azt nem tudom, hogy mi a Nemzeti Sporttanács álláspontja, mert amit ő mondott, feltehetően mint jogászprofesszor mondta, és kevésbé, mint a Sporttanács elnöke. (Sárközy Tamás: Ez így van. Szerdára összehívtam a Nemzeti Sporttanács ülését. Pénteken kaptam meg a törvényjavaslatot, hamarabbra nem tudtam. Ha az Országgyűlés ma vagy holnap elfogadja vagy leszavazza a törvényjavaslatot, akkor nyilván az ülésre nem kerül sor, ha jövő hétfőn lesz, akkor szerdán tartjuk. Meghívtuk Bánki Erik urat, aki egyébként a tanácsnak tagja is.) Bocsánat, szóval a Budapest főváros, a MOB és a Nemzeti Sporttanács hivatalos álláspontja után érdeklődtem volna kérdés formájában, de most már véleményt is mondtam.
A minisztérium álláspontját hallottuk, hogy a minisztériumon keresztül a kormány akkor ezek szerint támogatja ezt az előterjesztést - ha jól értettem. Azt kicsit mosolyogva hallgattam, hogy már arról folyik itt a vita - bár benne van az anyagban nyilvánvalóan, és ebből az apropóból -, hogy ha sikertelen lesz, akkor az egyébként felhalmozott vagyon és pénz mire kerül felhasználásra, és az utánpótlás-nevelési célok lettek meghatározva, mintha már arról kellene nekünk itt beszélni.
Nem tudok megkerülni egy politikai jellegű megjegyzést. Ez pedig azzal kapcsolatos, hogy itt többen érthetetlennek tartják, hogy hogyan került itt most hirtelen a csizma az asztalra. Azt hiszem, hogy ebben az esetben az érthetetlen az megmagyarázható. Miről van itt szó? Arról, hogy választási ciklus közben különböző álláspontok, vélemények ütköztek egymással meglehetősen erősen, és egy korábbi országgyűlési képviselőválasztásnál is és most is úgy tűnik, hogy valahol kanalizálódnak a vélemények. Merthogy a kampányban ellene senki nem akar mondani, ebből következően itt most mindenki felsorakozik egy amúgy jó ügy mellé, azok is, akik egyébként ezzel a dologgal néhány hónappal ezelőtt még nem értettek egyet.
Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm. Páva Zoltán képviselő urat illeti a szó.
PÁVA ZOLTÁN (MSZP): Köszönöm a szót, elnök úr. Meg vagyok döbbenve egy-két hozzászóláson, de hát istenem, úgy látszik, hogy olyanból is akarunk kampányt csinálni, ami nem kampánytéma.
Kezdem azzal, hogy azért tartom furcsának, amikor Török Feri felveti a kampányt, mert egy civil szervezet törvényjavaslatáról van szó, amit az Országgyűlés sport-, ifjúsági és kulturális bizottsága be akar fogadni, támogatni akar.
Az, hogy nincs itt a MOB, mondjuk engem is zavar, de különösebben nem érdekel. Nyilvánvalóan tudom, hogy milyen feszültség van a BOM és a MOB között, mert a MOB úgy látja, hogy a BOM megszerzett egy csomó pénzt tőlük, amit úgy éreznek, hogy az ő jogos pénzük lenne. Hát istenem, talán a BOM jobban tudott lobbizni ezekért a pénzekért. Ez az egyik része a dolognak.
A másik része az, hogy nem tudom, ezen a fórumon kell-e még azt magyarázni, hogy mekkora jelentősége van. Ha azt mondom, hogy politika szempontjából ebben a megosztott országban végre lenne egy olyan közös cél, egy olyan közös eszme, ami mellé oda tudna állni jobboldali, baloldali, mindenféle gondolkodású ember egyaránt. Nem tudom, miért kell nekünk azt bizonyítani, hogy Budapest törekszik arra, hogy ennek a régiónak a központja legye. Mármost egy olimpia rendezésével, már akkor, amikor elnyerné netalántán az olimpiarendezés jogát, egyből ennek a régiónak a kulturális, gazdasági, sportcentruma lehetne.
Az pedig, hogy kidobott pénz? Feri, ne haragudjál, pont egy olimpiai bajnok mondja azt, hogy soha nem rendezünk olimpiát Budapesten. Hát te vagy az, aki valamikor a fiatalok példaképe voltál, mert tudtál küzdeni. Hát mért ne küzdjünk érte? Miért ne küzdjünk? Adjuk fel előre? Miért adjuk fel? Mert Prága vagy Kijev vagy Bukarest talán nagyobb eséllyel próbálkozhat? Ne vicceljünk már! Igenis kell érte küzdeni, kell dolgozni azért, hogy Magyarország valahol megtartsa azt a tekintélyét, amit megszerzett például a sportban. Ha jól emlékszem, megjelent egy írás Attilától: Szlovénia, Lengyelország, Románia, Csehország és talán Szlovákia meg Ausztria nem nyert annyi aranyérmet összesen, mint Magyarország egyedül. Akkor miért adjuk ki a kezünkből ezt a lehetőséget?
A másik, ami idetartozik: egy csomó infrastrukturális fejlesztés már most megindult, ami jól szolgálja az olimpia rendezését. Gondoljunk a most épülő metróvonalakra, autóutakra, vasútfelújításokra. De nyilvánvaló, hogy el kell kezdeni fejleszteni Észak-Csepel fejlesztését, ahova tervezik az elképzelés szerint az olimpiai létesítmények megépítését. És lesz egy csomó olyan, amit az olimpia magával hoz, esetleg megépül egy olyan metróvonal, ami ki fog menni a reptérig, megépülnek új hidak, bővíteni fogják a gyorsforgalmi utat, a Ferihegyi repülőteret. Szóval generálja a gazdaságot, nyilvánvalóan pozitív irányban kihat a foglalkoztatásra, a vidék is fejlődhet, Budapest mellett Balatonfüreden a vitorlásversenyeket rendeznék, Szegeden a kajak-kenu versenyeket, úgy tudom, hogy Debrecen, Pécs, Székesfehérvár vagy Győr rendezné a futballmérkőzések elődöntőit. Tehát óriási, hatalmas fejlődésnek indulna az ország, és akkor ilyeneken vitatkozunk, hogy nem szabad vele foglalkozni.
Elnézést kérek, de azért szeretnék vitatkozni professzor úrral, mert professzor úr, kedves Tamás bátyám, kész tényként kezeled, hogy mintha pályázatról lenne szó. Szó sincs pályázatról, ez egy lehetőség arra, egy keretet teremt arra, hogy hogyan, milyen formában nyújtsa be a pályázatát Budapest főváros. Arra meg - Pista, hát olvassátok el az anyagot! - kétszer született konszenzusos döntés a budapesti közgyűlésen, öt párt egyetértésével, hogy támogatja az olimpiai törvényt. Nyilvánvalóan benne van az, hogy akármilyen formában történik ennek a törvénynek a benyújtása, ezt Budapest főváros támogatja.
Nem hiszem, hogy kellene itt a MOB olyan véleménye, hogy nem ért egyet ezzel az olimpiai törvénnyel. Miért ne hozhatja meg a MOB egyetértése nélkül a Magyar Országgyűlés az olimpiai törvényt, ami - ahogy az előbb említettem -, megadja azt a keretet, hogy majd esetleg sikerese pályázzunk.
Lenne még egy-két olyan dolog, ami itt a vitában elhangzott, de nem szeretném továbbfeszíteni a húrt, hiszen alapvetően abból indulunk ki, hogy legyen egy olimpiai törvényünk, ami ad egy lehetőséget arra, hogy pályázzunk. Nem biztos, hogy benyújtja majd a következő kormány. Szerintem nem hoz kényszerhelyzetbe egyetlen kormányt sem egy olimpiai törvény. Ad egy lehetőséget arra, hogy elgondolkodjon rajta, ha van egy olimpiai törvény. A múltkor elmondtam már a bizottsági ülésen, összehasonlítva a sydneyi és a londoni olimpia törvényeivel, ez egy nagyon jó kerettörvény abból a szempontból is, hogy lehet belőle pályázni, meg abból a szempontból is, hogy különféle kormányrendeletekkel, minisztériumi rendeletekkel bővíteni lehet. Nyilvánvaló, hogy az ilyen jogi aggályokat, amelyeket a professzor úr felvetett, ki lehet küszöbölni azzal, hogy az Országgyűlés választja meg a felügyelőbizottság elnökét, ezt most azonnal tudjuk módosítani, vagy éppenséggel beírni azt, hogy az esetlegesen sikertelen pályázat nyomán szálljon be Budapest is a pénz vagy a vagyon felhasználásába. Úgy érzem, ezek olyan kiküszöbölhető és korrigálható hibái ennek a törvénytervezetnek, ami miatt nem szabad nekünk ezt ma esetleg elvetni.
Még egy nagyon lényeges dolog: nézzék meg, drága barátaim, az összes olimpiai város hatalmas fejlődésnek indult, és nyilvánvaló, hogy fejlődésnek indul ez után Budapest is, és még nagyobb fejlődésnek indulhat az ország. Tehát úgy ítélem meg, hogy összességében támogatnom kell ezt a törvényjavaslatot, el kell érni, hogy a parlament, ha ezen a héten nem, akkor a jövő héten, négyötödös törvénnyel szavazza meg.
Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Szalay-Berzeviczy Attila, a BOM elnöke, öné a szó.
SZALAY-BERZEVICZY ATTILA (Budapesti Olimpia Mozgalom): Köszönöm szépen, elnök úr. Szeretnék mindenkit emlékeztetni, hogy ez a törvényjavaslat kevesebb, mint egy hónappal ezelőtt bírta - ráadásul elég erősen - a sport- és turisztikai bizottság támogatását. Akkor mindössze annyi történt, hogy a kodifikációs procedúrán át kellett még esnie, éppen azért, hogy a kormány is mellé tehesse a véleményét. Az elmúlt egy hónapban semmiféle olyan változás - sem Magyarország, sem az olimpizmus, sem Budapest életében - nem történt, ami miatt értelmes lenne ezt a vitát újból kinyitni, hogy szükség van-e vagy nincs szükség a törvényre.
Mindazonáltal szükséges elmondanom - mert Világosi Gábor képviselő úr hozzászólásán erősen meg vagyok lepődve -, hogy ez a törvény pontosan azt a bizottságot hivatott létrehozni, amely választ ad arra a ma még szubjektív kérdésre és véleményözönre, hogy alkalmasak vagyunk-e az olimpia megpályázására, és esetleges megrendezésére, vagy nem. Mert itt a megjelent stakeholderek, egyéb szervezetek - mind a Nemzeti Sporttanács, mind a Magyar Olimpiai Bizottság, mind a Paralimpiai Bizottság - egyben hasonlítanak. Egyikük sem foglalkozott ezzel a témával olyan mélyrehatóan, hogy erről releváns véleményt tudjon alkotni. Ennek a szervezetnek a felállítására az olimpiatörvény által azért van szükség, hogy ne szubjektív vélemények alapján döntsünk egy ilyen fontos témáról, hanem egy komolyan előkészített, finanszírozási tervekkel, frissített hatástanulmánnyal alátámasztott döntés elé állítsuk 2011-ben majd a kormányt és a főváros vezetését. Ha ezt a törvényt elutasítják, akkor ennek az esélyét lökjük el magunktól, hogy egyáltalán végre ki tudjunk alakítani, nem szubjektív, hanem objektív véleményt.
Kérem, hogy ezt ne tegyék, támogassák ennek a lehetőségét! Főleg, ha ilyen jelentős civil mozgalom sorakozott fel ennek az igénye mögött, ami mellé - emlékeztetni szeretnék mindenkit - a főváros az elmúlt két évben háromszor sorakozott fel ötpártilag, a törvényt közösen készítettük el, elég kemény fővárosi körülmények között háromszor volt ötpárti konszenzus a fővárosi közgyűlésben. Tehát nem tartom helyesnek, hogy egyesek magánvéleményükkel lesöprik ezt a jelentős döntéshozatali procedúrát. Ezért kérem szépen a képviselő urakat, hogy igenis támogassák, az önök döntésén múlik, hogy a parlament elé kerül-e ez a törvény.
Köszönöm.
ELNÖK: Vannak-e további észrevételek? (Jelzésre.) Siegler Konrád úr, öné a szó, szintén a BOM-tól.
DR. SIEGLER KONRÁD (Budapesti Olimpia Mozgalom): Természetesen mindegyik felmerült kérdésről van véleményem, de szorítkoznék a szigorúan jogi természetű észrevételekre.
Az első talán, ami jogi természetű a chartával való összhangja. Ez a törvény összhangban van a chartával. Ezt, ha máshogy nem, akkor az Önkormányzati Minisztériummal folytatott egyeztetéseken és az ő segítségükkel elértük. Nem hiszem, hogy bárki ebben a törvényjavaslatban bármi olyan talál, ami az olimpiai chartával ellentétes lenne. Hasonlóan az egyéb jogi észrevételek előtt elmondanám, hogy nagyon erős egyeztetések folytak az Igazságügyi és Rendészeti Minisztériummal, rettenetesen sok észrevétel került átvezetésre, és múlt héten pénteken - megköszönve az együttműködést - ők is lezártnak tekintették a törvénnyel kapcsolatos egyeztetést, ami nyilvánvalóan társasági jogi, alkotmányjogi, kodifikációs kérdésekre is kiterjedt.
Részletesebb észrevételek: Sárközy professzor úr felvetette, hogy miért kell részvénytársasági formában megalapítani a pályázati bizottságot, illetve Gömöri úr felvetette, hogy idegen a magyar sportban egy nonprofit zrt. Azért, mert valami szokatlan vagy idegen, nem jelenti azt, hogy jogellenes vagy működőképtelen lenne. Azért került be a javaslatba a zrt. forma, mert így a források bevonása egyszerűbb, sokkal tisztább. Úgy gondoljuk, egy alapvetően üzleti alapra helyezett olimpia kapcsán leginkább még az előkészítés folyamatában is egy üzletihez hasonló társasági jogi szerkezet a legmegfelelőbb. Emlékeztetnék mindenkit, hogy a magyar kormány, pontosabban a magyar állam és a főváros 50-50 százalékkal alapítja meg a pályázat-előkészítő bizottságot a javaslat szerint, tehát a tulajdonosi jogokon keresztül természetesen a közgyűlésen számos nagyon fontos jogosítványa van. Az, hogy aztán ez igazgatósági szinten hogyan merül fel, és miért van csak egy-egy delegáltja ezeknek az alapítóknak, megint csak a pályázat-előkészítő bizottság speciális jellegéből fakad. Ez alapvetően olyan szervezet, amely nyitott lesz a civil szféra befogadása iránt, és így értelemszerűen nagyobb képviseletet próbál biztosítani a civil szférának.
Az az észrevétel, hogy miért az ÁSZ nevezi ki a felügyelőbizottság elnökét, azt hiszem, kezelhető, mert valóban, általában egy részvénytársaság esetében a közgyűlés választja. Azt hiszem, ez kiküszöbölhető úgy, hogy az ÁSZ javaslatára a közgyűlés választja meg a felügyelőbizottság elnökét. Ez viszonylag részletkérdés, megjegyzem egyébként, hogy az egyeztetések során voltak olyan vélemények, hogy az ÁSZ szerepét még inkább növelni kellene a felügyelőbizottság működésében.
Arra a Gömöri úr által felvetett észrevételre, hogy nem látja biztosítottnak a MOB és a Paralimpiai Bizottság kellő jogait a tervezetben; ha valaki elolvassa ezt a tervezetet, akkor látja, hogy gyakorlatilag minden kérdésben ki kell kérni ezeknek a szervezeteknek a véleményét, bent ülnek az igazgatóságban, és érdemi döntést az ő jóváhagyásuk nélkül nem lehet hozni. Ez is egyébként az Önkormányzati Minisztériummal folytatott egyeztetések eredményeként erősödött meg, mert korábban is benne volt a tervezetben, de így megerősödött. Azt gondoljuk, hogy természetesen ezen szervezetekkel folytatott egyeztetések eredményeként is jelent meg az Önkormányzati Minisztérium észrevételeiben.
A főváros két észrevételére: a források biztosítása fiskális kérdés. Azt hiszem, egy keretjellegű törvény esetében elegendő, ha az előírja, hogy a költségvetési törvényben, illetve a főváros költségvetésében biztosítani kell a forrásokat, de erről természetesen még lehet egyeztetni.
Az utolsó jogi természetű pont a 20. §-sal kapcsolatos. Azt hiszem, egyértelmű ebből a szakaszból, hogy a közgyűlés fogja eldönteni a fennmaradó pénzek felhasználását. Az más kérdés, hogy a miniszter és a MOB meghallgatása után, de a döntést a közgyűlés fogja meghozni.
Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Vannak-e további hozzászólási igények? (Jelzésre.) Szabó úr a főváros részéről, öné a szó.
SZABÓ ISTVÁN (Fővárosi Önkormányzat): Gyenesei képviselő úr észrevételére, mert ő konkrét kérdést is intézett ebben. A főváros közgyűlése kétszer döntött konkrétan a jogszabályról, és e két alkalommal arról a szándékról is, hogy kíván-e részt venni ebben a pályázati procedúrában. Mindkettőben - valóban úgy van - ötpárti konszenzussal, előzetes bizottsági megtárgyalások után úgy döntött, mindkét alkalommal teljesen egyhangúlag, hogy szándékozik pályázni, és részt kíván venni a procedúrában, és ennek a jogszabálytervezetnek a döntő hányada egyébként a fővárossal való egyeztetéssel lett meghatározva.
Amit hiányként említettem meg, ott továbbra is fenntartom a véleményem, azt komoly hiányosságnak tartom, nem hiszem, hogy a főváros nélkül lehet rendelkezni azokról a forrásokról, amelyeket maga is beletett. De magával a szándékkal, az akarattal és a jogszabállyal kapcsolatban egyértelmű a főváros pozitív igenlése.
Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm. Fazekas Attila!
FAZEKAS ATTILA (Önkormányzati Minisztérium): Köszönöm a szót, elnök úr. Csak nagyon röviden, az elhangzott, minket érintő észrevételekre reagálnék.
Világosi képviselő úr említette, hogy nem érti az ÖM álláspontját. A decemberi bizottsági ülésen is elhangzott, hogy a kormányzat érintett szerveivel kell egyeztetni. Pont azért szóltam az elején, mert fontosnak tartottam hangsúlyozni - és akkor ezt még egyszer elmondom -, hogy mi a szigorúan sportszakmai jellegű észrevételeinket igaz, hogy decemberben, de onnantól kezdve meg tudtuk tenni, ezeket a BOM maradéktalanul átvezette. Ezért mondtuk, hogy mi tárcaszinten egyetértünk, és ez átvezet Gyenesei képviselő úr konkrét kérdésére is.
Tekintettel arra, hogy ez olyan friss verzió, hogy sem kabinet, sem kormány nem tárgyalta, ezért kormányálláspont nincs. Ugyanakkor - nyilván az előbb elmondottak alapján - a minisztériumnak mint szaktárcának az álláspontja az, hogy támogatjuk. Természetesen hozzátéve azt, hogy feladat- és hatáskör szerint elvileg mi képviseljük a kormányt, de az igazságügyi tárca idevonatkozó álláspontját egyébként még mi sem ismerjük.
Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm. Gömöri Zsolt!
GÖMÖRI ZSOLT (Magyar Paralimpiai Bizottság): Köszönöm szépen, hogy újra szót kaptam. A törvénytervezet I. fejezet 3. § (2) pontja mondja ki, hogy nonprofit zártkörű részvénytársaság. Az ügyvéd úr által elmondottak alapján nem kaptam választ, de azt hiszem, az itt ülők sem, hogy mikért nonprofit zrt., és miért nem ugyanezekkel a jogosítványokkal és lehetőségekkel rendelkező köztestület.
A másik pedig az, hogy a magyar állam és a Budapest Főváros Önkormányzat, a szavazatok 50 százalékkal rendelkező részvényesekből fog állni, a kérdésem pedig az volt, hogy a Magyar Olimpiai Bizottság, illetve a Magyar Paralimpiai Bizottság kap-e szavazattal rendelkező részvényt, hiszen maga a részvény forgalomképtelen. Az, hogy véleménynyilvánítási joga van bármelyik testületnek, az jó és üdvözölendő, ugyanakkor a vélemény és a döntés nem. Egy részvénytársaság esetében igazából a közgyűlés a döntéshozó, és esetleg jó lenne, ha megjelenhetne ebben a két civil sportszervezet.
Köszönöm.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Szeretném lezárni a vitát. Amennyiben a képviselőtársaimnak van még észrevétele, megtehetik. (Nincs jelzés.) Ha nincs, akkor megpróbálom összefoglalni az eddig elhangzottakat, és azután javaslatot tenni a határozat elfogadására.
Az nem volt kérdés a decemberi ülésen sem, amikor a bizottság napirendjére vette ezt a törvényjavaslatot, pontosabban a törvényjavaslat benyújtását, hogy a bizottság tagjai egyértelműen az olimpiarendezés mögött állnak. Tehát mindenki fontosnak tartja, hogy Magyarország készítsen elő egy olyan pályázatot, amellyel 2020-ban esélye lehet az olimpia megrendezésére. Sok vita volt korábban, nyilván ezeket a vitákat mindenki lefolytatta a maga területén, de az nem volt kérdés, hogy a törvényhozás az olimpiarendezés mellett áll.
Az valóban nem volt egyértelmű - akkor még legalábbis -, hogy a kormánynak mi az álláspontja. Pontosabban a bizottsági ülésen elhangzott észrevétel alapján látható volt - és nyilván ezért is került a bizottság hatáskörébe az egész törvényjavaslat, mert a kormány nem volt határozott ebben a kérdésben -, hogy nem volt olyan döntés, ami a rendezéssel kapcsolatos törvényjavaslat előkészítését magához vonta volna. Ezek szerint ez időközben módosult, amit örömmel veszek, viszont jelentős időcsúszást okozott az egyeztetés. Hiszen ahogy a BOM elnöke említette, nem egy, hanem pont kettő hónappal ezelőtt volt a bizottság előtt ez a törvényjavaslat - december közepén -, tehát azóta kettő hónap állt rendelkezésre, hogy a kormány, elsősorban az IRM és nyilván az ÖM a szükséges javaslatokat a törvényjavaslattal kapcsolatban megtegye, és segítse a bizottságot abban, hogy a jogalkotás folyamatában a legkevesebb hiba maradjon, pontosabban az volt a cél, hogy ne maradjon benne egyáltalán hiba. Ehhez képest a mostani ülésen is kiderült, illetve én is csak pénteken délután kaptam meg hivatalosan az IRM által átdolgozott javaslatot, hogy még mindig maradt benne bőven tisztázandó kérdés.
Ha ezeket számba vesszük, akkor rögtön az elején azzal kezdődik, hogy a törvény kijelöli Budapestet mint rendezőt. Beszéltünk itt az olimpiai chartáról, ha azt megnézzük, akkor a Magyar Olimpiai Bizottságnak van lehetősége arra, hogy ezt a döntést meghozza. Még akkor is, hogyha nyilván nagy az esélye annak, mondhatnám azt is, hogy szinte biztosan Budapest lenne az a város, amely egy ilyen nagyságrendű rendezvény megszervezését vagy lebonyolítását meg tudja tenni. Például Hadházy Sándor képviselőtársam már bólogat, látom Visegrádnak is lehetnek ilyen ambíciói. (Derültség.)
De a viccet félretéve, ezt nem lehet ilyen módon a törvényben kezelni, mint ahogy az is aggályos, ami szintén éppen az önkormányzati törvénnyel ütközik, hogy Budapestnek a törvény feladatot ad, alapítóként vesz részt a zrt. létrehozásában, vállalja, illetve a törvény szerint biztosítja a ráeső a működési költségeit a saját költségvetéséből. Ezt nem teheti meg az állam, hiszen az Ötv.-ben az van, hogy ha feladatot ad az állam egy önkormányzatnak, finanszírozást is kell tennie mögé. Ilyen módon ez is olyan kérdés, olyan pont, ami koherenciazavart okozhat a törvényjavaslat esetleges elfogadásával.
Valóban talán a legfontosabb kérdés a Magyar Olimpiai Bizottság viszonyulása az egész törvényjavaslathoz, amivel lehet egyetérteni vagy nem egyetérteni. Vártam azt, hogy kapjak egy írásos véleményt, mit képviselőtársaim is firtattak, ez az ülés kezdetéig nem érkezett meg. De a korábbi egyeztetések során is az derült ki számomra, hogy az Olimpiai Bizottság ebben a formájában a törvényjavaslat elfogadását nem támogatja, éppen azért, ami viszont itt már elhangzott, mert ők is aránytalannak érzik a pályázat-előkészítő bizottságban való szerephez jutást. Azt hiszem, talán Sárközy professzor úr fogalmazott úgy, hogy a 9-ből 7 tagot delegál az állam és a Fővárosi Önkormányzat, és kettő marad: a Magyar Olimpiai Bizottságnak, illetve a Paralimpiai Bizottságnak egy-egy fő jelölése maradhat fenn. Ilyen módon ez is aggályosnak tűnik.
Azt már korábban is jeleztem, hogy nem indokolt az ÁSZ-elnök feladatának, hatáskörének bevonása ebbe a törvényjavaslatba, túlzottan erős és túldimenzionált. Ez továbbra sem került ki a javaslatból, szerintem ez megint csak nehézséget okoz az egész működés során. Mint ahogy azt is érdemes megvizsgálni a későbbiek során, hogy tényleg a nonprofit zrt. a megfelelő működési forma egy pályázat előkészítéséhez, vagy ezt köztestületként is meg lehetne tenni.
Tehát összefoglalva annyi nyitott kérdés maradt továbbra is, illetve nem megfelelő jogi szabályozás - ezért sajnálom, hogy az IRM nem jött el a bizottsági ülésre -, a jogi szabályozással kapcsolatban annyi kérdés maradt még mindig nyitva, ami alapján úgy ítélem meg, hogy ezt a törvényjavaslatot a bizottság most, ilyen formában nem tudja benyújtani. Tehát érdemes a kérdéssel foglalkozni.
Szerintem hozhatunk egy olyan döntést, ami megerősíti magát a rendezés szándékát, hogy a bizottság támogatja azt, hogy Magyarország pályázatot nyújtson be a 2020-as olimpia megrendezésére, viszont további tárgyalásokra van szükség mind a két szaktárcával, mind a Magyar Olimpiai Bizottsággal annak érdekében, hogy egy olyan törvényt tudjon a parlament elfogadni, amely formailag megfelelő, és tudja azt a hatást hozni, ami a rendezés előkészítésének a megerősítését szolgálja.
Nem tudom, képviselőtársaim ezzel egyetértenek-e, vagy van-e eltérő javaslatuk. (Jelzésre.) Páva Zoltán képviselő úr!
PÁVA ZOLTÁN (MSZP): Köszönöm. Nem tisztem a kormányt védeni, de annyit hadd mondjak el, elnök úr, hogy azért nem tudott a kormány múltkor állást foglalni az ügyben, mert nem kapták meg az anyagot. Mondjuk, ez nem a mi hibánk, mentségére legyen szólva a BOM vezetésének, hogy ők sem tudták, hogy illik előtte a kormánynak megküldeni. Ezzel akkor szembesültem, amikor Simóka Bea asszony a szünetben elmondta, hogy nekik nem is volt, itt, kiosztásos anyagként kapta meg. Tehát nyilvánvalóan ez ezért volt.
Ennek ellenére azt javasolom, elnök úr, hogy ezek a felvetések, amiket a professzor úr említett, hogy a felügyelőbizottságot ki válassza meg, és Zsolt felvetésére, hogy miért legyen zrt., úgy ítélem meg, hogy megadták a választ. Mert nyilvánvaló, hogy egy nonprofit szervezetbe az üzleti világ jó érzéssel beszállnak, egy zrt.-be meg nyilvánvalóan, ahogy eddig is a BOM-nak, egy köztestületnek is adtak pénzt, így nyilvánvaló, hogy nagyobb pénzre kerülhet sor. Ezekkel a módosításokkal, amelyek itt elhangzottak, átvezetve ezeket a módosításokat, azt javasolom, hogy támogassuk ennek az olimpiai törvénynek a megszavazását.
Köszönöm szépen. (Dr. Török Ferenc: Elnök úr, egy mondatot szeretnék, ha megengedi.)
ELNÖK: Igen, elnök úr.
DR. TÖRÖK FERENC (Wesselényi Miklós Közalapítvány): Csak azt kérdezem a képviselő uraktól, hogy ha meghozzák ezt a törvényt, és a Magyar Olimpiai Bizottság azt mondja, hogy nem lép be ebbe a zrt.-be, akkor mi történik. Gondolják már végig ezt a dolgot, ez egy jogi nonszensz.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Ezzel kapcsolatban szerintem elhangzott már éppen elég vélemény, tehát nem véletlenül mondtam el az összefoglalómban.
Tehát a javaslatomhoz képest van egy eltérő indítványa Páva Zoltán képviselő úrnak, ezt teszem fel elsőként szavazásra.
Tehát ki az, aki a törvényjavaslat benyújtását támogatja azzal - mondjuk időhatárt nem nagyon tudok mondani, hogy mennyi idő alatt lehet ezeket a felmerült problémákat kiküszöbölni -, hogy az itt elhangzott felvetéseket nyilván az IRM és az Önkormányzati Minisztérium együttműködésével beledolgozzák ebbe a törvényjavaslatba. Ez azt fogja jelenteni, hogy a bizottságnak újra össze kell ülnie, és legfeljebb 22-én, a következő ülésnapon tudja... (Dr. Gyenesei István: a MOB-bal is.) Nyilván a Magyar Olimpiai Bizottsággal is, természetesen.
Ilyen értelemben egyébként a javaslat nagyjából egybeesik az enyémmel. Tehát ha ezt az egyeztetési folyamatot újra kezdjük, pont ugyanaz lesz. Páva képviselő úr, akkor lehet-e az a javaslat, hogy fussunk még egy kört az érintettekkel, akik miatt itt módosítások merültek fel, a Nemzeti Sporttanácsnak lesz egy ülése szerdán, lehet a héten még egyeztetni a Magyar Olimpiai Bizottság elnökségével, akik itthon találhatók és kompetensek nyilatkozni, illetve a két minisztérium is tud valamilyen javaslatot tenni az itt felmerült problémákra. Ez viszont azt jelenti, hogy jövő hétfőn tudjuk az átdolgozott javaslatot újratárgyalni a bizottság előtt.
PÁVA ZOLTÁN (MSZP): Elfogadható, ha más nincs, de szerintem ebből nem lesz törvény, mert itt nyilvánvalóan látom a nagy sumákolásokat. (Derültség.)
ELNÖK: Akkor, aki ebben a formában ezt a javaslatot elfogadja, hogy ezek a szükséges egyeztetések történjenek meg, és jövő hétfőn hozzuk vissza a bizottság elé a javaslatot... (Koscsó Lajos: Amennyiben van mit.) Amennyiben van, természetesen, ha érdemben előre tudunk lépni, akkor hozzuk vissza a bizottság elé a törvényjavaslatot. Aki egyetért, kézfelemeléssel jelezze! (Szavazás.) Köszönöm. Ellenvélemény nincs, tartózkodás nem volt.
Köszönöm szépen. Az előterjesztőknek és a törvényjavaslat előkészítésében résztvevőknek, hogy eljöttek a mai ülésünkre, az első napirendi pontot lezárjuk.
Áttérünk a következő napirendi pontra, és megkérem Somogyi Andrea osztályvezető asszonyt, hogy fáradjon az asztalhoz, illetve Vargáné dr. Márton Anna főtanácsos asszonyt, aki szintén a Pénzügyminisztériumot képviseli. Egy perc technikai szünetet tartunk, amíg az urak távoznak, és folytathatjuk a bizottsági ülést. (Az előző napirendi ponthoz érkezett vendégek elhagyják az üléstermet.)
Tehát egy önálló törvényjavaslat benyújtását kezdeményeztem. Nyilván mindannyian, képviselőtársaim is, akik az év végétől folyamatosan nyomon követték azokat a nyilatkozatokat, véleményeket, amelyek a különböző sportszakmai szervezetektől, illetve maguktól a sportolóktól származtak, és ami csak megerősítette azt az egyébként a bizottság által is a költségvetési vitában többször felvetett problémát, miszerint kevés az a forrás, amely 2010-ben a versenysport támogatására, sportegyesületek működtetésére rendelkezésre áll. Ezért úgy gondoltam, hogy a bizottságnak minimum az a feladata lenne, hogy előterjesszünk, benyújtsunk a parlamentnek egy olyan önálló törvényjavaslatot, amely azt a bizonyos 1 milliárd forintot vissza tudná állítani.
Nyilván lehet azon vitatkozni, hogy milyen forrásból, milyen módon, de szerintem az olimpiai felkészülés érdekében a versenysport támogatása, illetve azok a műhelytámogatások, amelyek 2010-ben feltétlenül fontosak a sportolóink eredményes felkészüléséhez, ezek biztosításához ez a pénz feltétlenül fontos lenne.
Kérdezem a Pénzügyminisztériumot, hogy a javaslattal kapcsolatban van-e észrevétele, illetve bármilyen fórumon foglalkoztak-e ezzel az üggyel.
A kormány álláspontjának ismertetése
DR. SOMOGYI ANDREA (Pénzügyminisztérium): Köszönjük szépen. Tisztelt Bizottság! Somogyi Andrea vagyok a Pénzügyminisztérium részéről.
Tekintettel arra, hogy pénteken érkezett meg, ezért kormányzati fórum nem tárgyalta ezt a javaslatot, úgyhogy tárcaálláspontot tudok képviselni. A Pénzügyminisztérium nem javasolja benyújtásra ezt a törvényjavaslatot.
Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen. A bizottság tagjait kérdezem, van-e észrevételük, véleményük a javaslattal kapcsolatban.
(Jelzésre.) Gyenesei képviselő úr!
DR. GYENESEI ISTVÁN (független): Köszönöm szépen. Nem akarom előre prejudikálni a bizottság ebbéli állásfoglalását, de nagyon meglepődnék, ha ez a bizottság ezt a javaslatot nem támogatná. Egyrészt az elkötelezettségek okán, másrészt pedig azért, mert valóban indokolt lenne a versenysport támogatására durván 1 milliárd forinttal nagyobb összeget szánni, mint amekkora a költségvetésben szerepel.
Ha tényleg komolyan akarjuk venni azt, hogy a londoni olimpiára való felkészülésnek majdnem a félidején tartunk, az ne törjön meg, és a későbbiekben legyen honnan még folytatni vagy többletfinanszírozással megtámogatni, akkor erre a pénzre, erre a forrásra szükség lehet. Ott voltam a Nemzeti Sporttanácsnak azon az ülésén, ahol ez a kérdés hasonlóképpen felmerült, és a Nemzeti Sporttanács is egységesen foglalt állást abban, hogy egy ilyen nagyságrendű többletforrásra szükség lenne.
Itt most nem esett erről szó, nyilvánvalóan az indokolásban sem biztos, hogy ezt így szerepeltetni kellett volna, de azért azt látnunk kell, hogy azt a sokat vitatott Forma-1 jogdíjat, ami a sportkeretbe ágyazódott be, nem érdemes most itt vitatni, mert ez tradicionálisan alakult így ki. Viszont, mivel az előző évi költségvetéshez képest az árfolyamváltozás és a százalékos növekedés miatt ez körülbelül 920-930 millió forintos többletigényt jelent a költségvetésben ebből a rovatból, azt nyilvánvalóan a működő sporttól vonja el.
Tehát ha a többletpénzt kipótolták volna más forrásból - merthogy az nyilvánvaló, hogy ne a működő sportot terhelje -, akkor most nem kellene arról beszélni, amiről most itt beszélünk. De miután ez nem történt meg, szó szerint ezt javasoltam a Nemzeti Sporttanács ülésén, amit a Nemzeti Sporttanács akkor el is fogadott, hogy a költségvetés általános tartaléka terhére történjen meg a - csak akkor nem azt mondtam, hogy a sporttámogatás, hanem a versenysport támogatása - Forma-1 többlet finanszírozása. Ha az megtörtént volna, akkor felszabadulna a pénz, és akkor idekerül. Tehát teljesen mindegy, hogy melyik oldalról közelítjük meg, akár egyik, akár a másik oldalról, a magam részéről messze egyetértek azzal, hogy ez a költségvetés általános tartaléka terhére történjen meg. Sajnos semmi foganatja nem volt a Nemzeti Sporttanács akkori egyhangú döntésének. Egyébként magam is részt vettem abban a vitában, amely egyébként most zajlott ennek kapcsán, és abban is így, ezzel a tartalommal foglaltam állást.
Köszönöm.
ELNÖK: Köszönöm szépen. (Jelzésre.) Somogyi Andrea főosztályvezető asszony jelentkezik szólásra, megadom a szót.
DR. SOMOGYI ANDREA (Pénzügyminisztérium): Köszönöm szépen. Azért szerettem volna szólni, ez független ettől, hogy itt hónapokkal ezelőtt bekerült a köztudatba ez a Forma-1-es árfolyam. A Nemzeti Sporttanács előkészítő bizottsági ülésén, és szerintem, amikor a 2010-es költségvetési törvényjavaslat vitáját is lefolytattuk itt a bizottság előtt, többször elmondtam, hogy nem így történt a tervezés.
A tervezés a 2009-es zárolt előirányzatokra vonatkozott, és a többletet, ami az árfolyamváltozásból és a jogdíj emelkedéséből keletkezett, azt a kormány biztosította többlettámogatásként. (Dr. Gyenesei István: Mikor?) 2010-re. Minden évben eddig determinációként vette figyelembe a kormány, és biztosította ezt a többletforrást. Tehát így nem az élő sporttól került elvételre, kifejezetten a Forma-1 jogdíjemelkedésére.
Ezt azért szerettem volna elmondani, mert most bekerült a köztudatba hónapok óta, és mindenki erre fókuszált, a tervezés pedig nem így történt. Ezt szerettem volna csak tisztázni, hogy mi volt korábban. De szerintem ezt már megbeszéltük, ez független attól, hogy nem támogatja a Pénzügyminisztérium.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Nem szeretném ha kialakulna erről a vita, de megadom Gyenesei képviselő úrnak a szót.
DR. GYENESEI ISTVÁN (független): Mindössze egyetlen mondatot: ez fából vaskarika. Bocsánatot kérek, akkor viszont még 1 milliárddal csökkent a sport támogatása. Akkor viszont ezt kell kimondani, hogy nem csak annyival csökkent, mint amennyivel mi gondoltuk, hanem még 1 milliárddal többel, mert ha ez egyébként be lett pótolva, akkor viszont onnan több lett elvéve.
ELNÖK: Köszönöm. Vannak-e további észrevételek képviselőtársaim részéről? (Nincs jelzés.) Amennyiben nincs, kérdezem, hogy ki támogatja, hogy ezt az önálló indítványt a bizottság benyújtsa a parlamentnek. Aki ezzel egyetért, kérem, kézfeltartással jelezze. (Szavazás.) Köszönöm szépen. Ellenvélemény? (Nincs jelzés.) Tartózkodás? (Szavazás.) 1 tartózkodással és 17 igen szavazattal a bizottság támogatta.
Az egyebek között kérdezem, hogy van-e még valakinek javaslata. (Nincs jelzés.) Akkor azt a tájékoztatást adom, hogy egyébként nincs olyan törvényi kötelezettség, ami miatt hétfőn ülést kellene tartanunk, csak akkor ülésezünk a jövő héten, ha sikerül érdemi előrelépést megvalósítani az olimpiai törvénnyel kapcsolatban. Erről mindenkit legkésőbb csütörtökig tájékoztatok.
További szép napot kívánok mindenkinek! Köszönöm az együttműködést, viszontlátásra!
(Az ülés befejezésének időpontja: 10 óra 55 perc)
|
Bánki Erik |
Jegyzőkönyvvezető: Szoltsányi V. Katalin