ISZB-2/2006.
(ISZB-2/2006-2010.)
az Országgyűlés ifjúsági, szociális és családügyi bizottságának
2006. június 19-én, hétfőn, 9 óra 00 perckor
a Képviselői Irodaház I. emelet III. számú tanácstermében
megtartott üléséről
Tartalomjegyzék
Helyettesítési megbízást adott
Egyes pénzügyi tárgyú törvények módosításáról szóló törvényjavaslat (T/231. szám) (Általános vita)
Elnököl: Dr. Vidorné dr. Szabó Györgyi (MSZP), a bizottság elnöke
Soltész Miklós (KDNP), a bizottság alelnöke
Borenszki Ervin (MSZP)
Dér Zsuzsanna (MSZP)
Farkas Imre (MSZP)
Filló Pál (MSZP)
Dr. Juhászné Lévai Katalin (MSZP)
Lombos István (MSZP)
Dr. Tóth István (MSZP)
Winkfein Csaba (MSZP)
Ágh Péter (Fidesz)
Dr. Aszódi Pál (Fidesz)
Borsos József (Fidesz)
Cseresnyés Péter (Fidesz)
Hirt Ferenc (Fidesz)
Dr. Iván László (Fidesz)
Koszorús László (Fidesz)
László Tamás (Fidesz)
Dr. Szabó Erika (Fidesz)
Vígh Ilona (Fidesz)
Dr. Zombor Gábor (Fidesz)
Dr. Lanczendorfer Erzsébet (KDNP)
Béki Gabriella (SZDSZ)
Helyettesítési megbízást adott
Tóbiás József (MSZP) Lombos Istvánnak (MSZP)
Török Zsolt (MSZP) Dr. Tóth Istvánnak (MSZP)
Dr. Újhelyi István (MSZP) Winkfein Csabának (MSZP)
Érsek Zsolt (MSZP) megérkezéséig Dr. Juhászné Lévai Katalinnak (MSZP)
Dr. Karsai József (MSZP) megérkezéséig Dr. Vidorné dr. Szabó Györgyinek (MSZP)
Szikszainé dr. Bérces Anna főosztályvezető (Pénzügyminisztérium)
Dr. Burik Mária főosztályvezető-helyettes (Szociális és Munkaügyi Minisztérium)
Pölöskei Pálné főosztályvezető-helyettes (Pénzügyminisztérium)
Katonáné dr. Pehr Erika főosztályvezető (Szociális és Munkaügyi Minisztérium)
Görög Norbert szakértő (Szociális és Munkaügyi Minisztérium)
(Az ülés kezdetének időpontja: 9 óra 03 perc)
DR. VIDORNÉ DR. SZABÓ GYÖRGYI (MSZP), a bizottság elnöke, a továbbiakban ELNÖK: Hölgyeim és Uraim! Nagy szeretettel és tisztelettel üdvözlöm a bizottság minden tagját, munkatársainkat, a kormány képviselőit és valamennyi kedves vendégünket, aki velünk tart a ma délelőtt folyamán. Az Országgyűlés ifjúsági, szociális és családügyi bizottsága ülését megnyitom.
Szeretném megkérni a képviselőtársaimat és a kedves vendégeket is, hogy a mobiltelefonokat legyenek kedvesek kikapcsolni.
Megküldtük előzetesen a mai ülés napirendjét. Kérdezem, hogy van-e ezzel kapcsolatban valakinek észrevétele, megjegyzése, vagy pedig az így kiküldött formában tárgyalhatunk. Ha igen, akkor kérném szépen, hogy legyenek kedvesek, egyetértés esetén, kézfelemeléssel megszavazni. (Szavazás.)
A napirend elfogadása egyhangúlag történt. Köszönöm szépen. Egyben megállapítom, hogy határozatképesek vagyunk, és a munkánkat megkezdhetjük.
Az első napirendi pont a Magyar Köztársaság 2006. évi költségvetéséről szóló 2005. évi CLIII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat.
Az előterjesztő képviseletében tisztelettel köszöntöm Szikszainé Bérces Annát, a Pénzügyminisztérium főosztályvezetőjét és megkérdezem, hogy kívánja-e a benyújtott törvényjavaslatot szóban még ismertetni a bizottsággal.
SZIKSZAINÉ DR. BÉRCES ANNA (Pénzügyminisztérium): Köszönöm szépen elnök asszony. Pár szót mondanék a benyújtott törvényjavaslathoz.
Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Bizottság! Az önök előtt lévő költségvetési törvénymódosítási javaslat alapvetően hat témával foglalkozik. Azt is mondhatnám, hogy ezeknek a jó része a tisztelt bizottság ügykörét érintő szociális, illetve nyugdíjkérdés, ezeket röviden ismertetném.
Az első számú dolog, amire felhívnám a figyelmet. Az Országgyűlés ez év januárjában elfogadott egy törvénymódosítást, ami az életüktől és szabadságuktól megfosztottak kárpótlásával kapcsolatos újabb határidő megnyitás, illetve újabb körre történő kiterjesztési lehetőséggel, és ennek a törvényi módosításnak a következményeként természetesen gondoskodni kell ennek a pénzügyi fedezetéről. Ezzel kapcsolatos módosítást tartalmaz a törvényjavaslat, amivel gyakorlatilag ennek az új kárpótlási folyamatnak a pénzügyi fedezetét biztosítja a korábban, a 2003-as költségvetés során elfogadott, a hadigondozott közalapítvány foglalkozik a kárpótlás lebonyolításával, és ezeknek az akkor odaadott pénzeszközöknek a terhére javasolja a törvénymódosítás ezt a kárpótlást biztosítani.
A másik, ugyancsak a bizottság feladat és jogkörét érintő kérdéskör, a méltányossági nyugdíjemelési keret felemelése, amire szintén javaslatot tartalmaz a benyújtott törvénymódosítás. Önök előtt is nyilván ismert, hogy ez évben módosításra került a méltányossági nyugdíjemelés feltételei, kedvezően az érintettek számára, ebből adódóan természetesen megemelkedett a benyújtott méltányossági nyugdíjemelési kérelmek száma. Természetesen gondoskodni kell ezeknek a jogos igényeknek a kielégítéséről, tehát a pénzügyi fedezetet biztosítani kell - ezt is tartalmazza a benyújtott törvénymódosítási javaslat.
A másik két módosítás a járulékadó beszedéssel, illetve a munkaügyi ellenőrzéssel foglalkozó szervezetek érdekeltségi rendszerére vonatkozó szabályok módosítását tartalmazza. Ezeknek természetesen az a célja, hogy az adójárulék beszedés, illetve a munkaügyi ellenőrzés hatékonyságát egyfajta érdekeltségi rendszer biztosításával is próbálja érvényesíteni, tehát erre irányul a benyújtott javaslat.
Még két kérdéskör van, ami nem annyira a bizottság ügykörét érintő, de természetesen szólnunk kell erről is. Az egyik arról szól, hogy a Nemzeti Autópálya Zrt. adósságátvállalásának a lehetőségét teremti meg a törvénymódosítás, tehát nem az adósságátvállalásról, hanem a jogszabályi háttér biztosításáról van szó. A következő legutolsó módosítás az ÁPV Zrt. kiadásai előirányzatának megemelésére vonatkozó javaslatot tartalmaz. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen a kormány képviselőjének ezt az összefoglalót.
Most megadnám a szót mindazoknak a képviselőtársaknak, akik szeretnének e tárgyban kérdést feltenni, és időkímélés céljából javaslom, ha véleményük van, azt is ebben a körben legyenek kedvesek megfogalmazni.
Kíván-e valaki szólni?
Aszódi képviselő úr parancsoljon, öné a szó!
DR. ASZÓDI PÁL (Fidesz): A javaslat 1-es paragrafusához szeretnék észrevételt tenni röviden. Ezt a törvényjavaslatban szereplő, de még részleteiben nem ismert anyagot én az Idősügyi Tanácsban előterjesztettem 2002-ben. Egyhangú határozat született, hogy ezeknek a nyugdíjasoknak a nyugdíjügyét 2005. január 1.-től rendezni kell. Akkor volt a miniszterelnök váltás és az új miniszterelnök azt a papírkosárba tette, az egyhangú Idősügyi Tanács határozata ellenére. A részletekbe bocsátkozás és az anyag ismerete nélkül többet mondani nem tudok, de támogatjuk ilyen szempontból, csak a részleteket kellene tudni. Ugyanis az a helyzet, hogy itt 180 ezer emberről volt szó abban a körben, amit az Idősügyi Tanács vizsgálata elindított. Ígéret volt, teljesítés - ahogy jeleztem - nem volt és azóta is azt tapasztaljuk, hogy sajnos a politikailag üldözöttek körében ez a hátrányos helyzet ma is fennáll. Nem tudjuk a megoldási módozatot, de ebből még csak a szándék látszik, a munka, az érdem, a tartalom még nem.
A méltányossági nyugdíjjal kapcsolatban - ha már összevonhatom magam - az előterjesztésből hallottuk azt, hogy kedvezőbbé vált, mert 3 év lett a várakozási idő, tudjuk miről van szó. Ez nem kedvezővé lett, hanem visszaállították a 3 évet, szeretnék pontosítani. Ugyanis eredetileg a törvény úgy szólt, hogy 3 év, de miután a kalkulációval szemben nem 80 ezer, hanem 800 ezer igénylő jött be és a 800 ezer igénylővel szemben százával kaptam, mint civil szervezeti elnök forráshiány miatt az elutasításokat én is nagyon sokat, ezért történt az, hogy felemelték 5 évre. Most ezt az 5 évet visszaállították, mert lassan kezdi, úgy látszik utol érni magát a kormány, de még mindig fedezethiányos ez a helyzet, mert a jogosultak köre még mindig nem kapja meg az ígéret szerinti támogatást. Úgy érzem, hogy itt egy nagyon hatékony együttműködésről kellene szólni, de az eddigi évek tapasztalatai alapján, őszintén szólva, erre nem sok lehetőséget láttam vagy látok, majd a részletek ezt döntik el. Egyelőre röviden ennyit, mert úgy érzem, hogy a téma fontos, de a megoldás az a jövő kérdése még.
ELNÖK: Köszönöm szépen képviselő úr.
Iván László képviselőtársunké a szó, tessék parancsolni!
DR. IVÁN LÁSZLÓ (Fidesz): Hezitálok, bocsánat, hogy melyiket válasszam a sok közül. Köszönöm szépen a szót. Két kérdésem lenne.
Az egyik, hogy milyen megfontolások alapján, illetve milyen előszámítások vagy adatgyűjtések alapján döntött úgy a javaslatban a javaslattevő, hogy 200 millióra emeli a 100 milliót. Tehát volt-e ennek valamiféle becslése előtte és ez mi volt?
A másik kérdésem az, hogy azok a kritériumok, amelyek a méltányossági emelések kritériumai voltak, azok módosultak-e közben, változtak, vagy pedig ugyanazok maradtak. És ha igen, akkor hogyan gondolkoznak azon, hogy vajon azokat az igazságtalanságnak tűnő dolgokat megoldják, kiküszöböljék, megelőzzék, amelyek az úgynevezett méltányossági nyugdíjak emelése és a hozzájárulásos emelések vonatkozásában számos problémát vetettek fel, miután ugye kezdetben egy hatoda került csak elbírálásra úgy, hogy valóban méltányossági nyugdíjban részesültek.
A másik megjegyzésem az, hogy vajon ennek a méltányossági nyugdíjemelésnek a 200 millióra emelt összegében gondolkoztak-e a nyugdíjas háztartások kiadásaival kapcsolatosan. A legfrissebb adatok alapján úgy tűnik, hogy a háztartások kiadásai között, amelyekkel a magam részéről, mint fogyasztói kosárral sosem értettem egyet, hanem mindig a megélhetési kosarat javasoltam és gondoltam, hiszen egészen más dolog valamiből, ami kevés, fogyasztani és más dolog, ha az alapvető szempontokat a mélyszegénység, a szegénység és a lecsúszott szegénység szintjéig - Ferge Zsuzsa szerinti - kategóriákban értelmezzük, ha az élelmiszerek 35 százalékot jelentenek. A másik ilyen nagy tétel részben a lakásfenntartás, a rezsiköltségek, amelyek 18-20 százalékot jelentenek, tehát ezeket az adatokat a javaslatnál figyelembe vették-e, és ha igen, akkor a jövőben ezek hogy fognak megvalósulni. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm képviselő úr. Azt gondolom, ha egyetért vele a tisztelt bizottság, most is úgy csináljuk, ahogy szokásunk már, hogy valamennyi kérdést összevárunk, és egybe kérjük meg a kormány képviselőjét, hogy válaszoljon ezekre.
Megadom a szót Soltész Miklós alelnök úrnak, parancsoljon!
SOLTÉSZ MIKLÓS (KDNP): Köszönöm elnök asszony. A 7-es, illetve a 8-as bekezdéshez lenne kérdésem.
Az egyik, hogy a méltányossági nyugdíjemelés 100 millió forintot jelent, ha jól értelmeztem a szöveget, vagyis a benyújtott tervezetet, kérdezem azt, hogy ez hány embernek lesz elég. Azt is szeretném megkérdezni most itt a Pénzügyminisztérium munkatársától, hogy mennyivel számolnak egy nyugdíjasra a megszorító intézkedések során, mennyivel fog növekedni egy nyugdíjasnak a megélhetési terhe az elkövetkezendő négy hónapban, tehát szeptembertől-decemberig és utána a 2007 évben.
A másik kérdésem pedig arra vonatkozik a 8-as §.-on belül, hogy ugye a Nemzeti Autópálya Zrt.-nek a hiteltörlesztését átvállalhatja az állam. Azért érdemes kimondani ezt a számot: 415 milliárd forint; óriási nagy összeg a 415 milliárd forint, miből fogja ezt átvállalni az állam, fognak-e akkor költségvetést módosítani, illetve a később feltüntetett mondat, hogy miért vállalja át, tehát minek a terhére: kész és félkész útszakaszokat ad át az államnak a Nemzeti Autópálya Zrt., melyek ezek a kész és félkész útszakaszok? Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm alelnök úr.
Vígh Ilona képviselő asszony, parancsoljon!
VÍGH ILONA (Fidesz): Köszönöm szépen. Tisztelt Bizottság! Úgy látom, hogy nagyon érzékeny téma a méltányossági nyugdíjemelés kérdésköre. Szeretném megragadni, hogy itt van a tisztelt minisztérium képviselője és felhívni a figyelmet arra, hogy Magyarországon sajnos a régiókban hatalmas különbségek vannak a nyugdíjak átlagai között. Tehát, ha azt nézzük, hogy ma Magyarországon 62 ezer forint az átlagnyugdíj, megnéztem, hogy Békés megyében és a választókörzetemben Szeghalmon, ott közel 10 ezer forinttal alacsonyabb az átlagnyugdíj, mint az országos átlag, de ha a nyugati országrészhez hasonlítom, akkor 15 ezer forinttal kapnak kevesebbet a keleti országrészben élő nyugdíjasok. Szeretném azt kérni, ha erre van mód és lehetőség, hogy ha most emelésre kerül a méltányossági nyugdíjemelés keretösszege, hogy a hátrányos helyzetű megyék kiemelt támogatásban részesüljenek; ez nagyon fontos, mert nem elég, hogy mindenféle: gazdasági és egyéb, strukturális szempontból le vagyunk maradva, ha nagymértékű különbség tapasztalható a bérek és a nyugdíjak tekintetében. Nagyon fontos lenne abból adódóan is, hogy ott főképpen mezőgazdaságból éltek az emberek és mindig kevés volt a jövedelem, mert nagyon alacsonyak a nyugdíjak, ez a méltányossági nyugdíjemelés alkalmas lenne arra, hogy kompenzálják ezt a lemaradást. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen képviselő asszony.
Megadom a szót Lanczendorfer Erzsébet képviselő asszonynak!
DR. LANCZENDORFER ERZSÉBET (KDNP): Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Bizottság! Engem sokkolt ez a Gyurcsány-csomag, megmondom őszintén. Nem tudom, hogy akik készítették, azok sokkállapotban készítették-e, gondolom, mert ez borzalmas az ország állampolgáraira nézve. Két témában szeretnék érdeklődni.
Az egyik a lakáshitelek utáni adókedvezmény, ami 240 ezer volt, vagy ez most nem megfelelő?
ELNÖK: Elnézést kérek képviselő asszony, megkérem, hogy most az elhangzott napirenddel kapcsolatban legyen kedves hozzászólni.
DR. LANCZENDORFER ERZSÉBET (KDNP): Akkor majd a következőkben, elnézést kérek.
ELNÖK: Köszönöm képviselő asszony.
Kíván-e még valaki kérdezni, szólni, véleményt összefoglalni?
Zombor Gábor képviselő úré a szó, parancsoljon!
DR. ZOMBOR GÁBOR (Fidesz): Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Bizottság! Azt szeretném megkérdezni a kormány képviselőjétől, hogy egy későbbi törvényjavaslatban azt látjuk, hogy áfaemelésre készül a kormány, illetve a földgáz árának az emelésére. Mind a szociális intézmények, mint az egészségügyi intézmények esetében ezek az emelések jelentős tehernövekedést jelentenek a rezsi és a működés szempontjából, és a költségvetési törvény módosításában nem látom azt, hogy ennek valamiféle ellentételezése történne akár az önkormányzatok, akár az intézmények felé. Azt szeretném megkérdezni, hogy miért és esetleg lesz-e a jövőben ilyen. Köszönöm.
ELNÖK: Köszönöm szépen képviselő úr.
Kérdés, vélemény van-e még, vagy megadhatom a szót a kormány képviselőjének. Megkérem, hogy legyen kedves, válaszoljon a felvetett kérdésekre. Köszönöm.
SZIKSZAINÉ DR. BÉRCES ANNA (Pénzügyminisztérium): Köszönöm szépen elnök asszony. Sorrendiségében próbálok válaszolni.
Az első kérdés a kárpótlás megnyitásával kapcsolatos dolog volt. Itt arról van szó, hogy mint említettem a bevezetőmben, hogy januárban elfogadott a parlament egy törvénymódosítást, aminek kettős célja volt. Az egyik célja az, hogy amikor az első menetben, tehát 2002-ben döntöttek úgy, hogy az összeg jelentősen megemelkedik, tehát a kárpótlás 400 ezer forint/főre emelkedik, akkor rendkívül rövid határidő állt rendelkezésre arra, hogy meddig lehet benyújtani az ezzel kapcsolatos igényeket. Kiderült, illetve egyértelmű vált, hogy nagyon sokan nem tudtak élni ezzel a lehetőséggel, tehát egyrészt megnyitásra került ennek a kárpótlási igénynek a benyújtási határideje. Szeretném megjegyezni, hogy mindez képviselői önálló indítvány nyomán került elfogadásra a parlamentbe.
A másik változása ennek az, hogy új kör került be, a munkaszolgálatosok kerültek be ebbe a kárpótlási körbe. Jelenleg elég nehéz lenne megmondani, hogy hány embert fog ez a dolog érinteni tekintettel arra, hogy most nyílt meg a határidő: április 1.-jétől augusztus 1.-jéig tart a benyújtási lehetősége ezeknek az igényeknek - vegyes a kép egyelőre. Nagyon sokan érdeklődnek, visznek el nyomtatványokat, hogy kitöltik, de jelenleg nem tudunk arra nyilatkozni, hogy mennyien - lehet hogy tízezren, de lehet, hogy ötvenezren fognak élni ezzel a lehetőséggel, ezt most elég nehéz lenne megmondani lévén, hogy egy folyamatban vagyunk, tehát erre nem tudok jelenleg válaszolni. Természetesen ezek a források, amit itt most a tisztelt parlament, ha elfogadja a módosítást, akkor ezek a források - mind a 10 ezer, mind pedig az 50 ezer vonatkozásában - megfelelő pénzügyi lehetőségeket biztosítanak.
A másik kérdés: a méltányossági nyugdíjemeléssel kapcsolatos kérdéskör volt. Átlagokat tudok mondani természetesen. Eddig körülbelül 50 ezer fő kapott méltányossági nyugdíjemelést ebben az évben; az egy főre jutó átlaga ezeknek 2500-2700 forint körül volt. Most különösen az árvíz sújtotta területekre volt a koncentráció, tehát azok a nyugdíjasok részesültek elsősorban a benyújtott igények közül, ahol ilyen rendkívül nagy probléma volt, tehát erre volt a fókuszálás; egyébként pedig az a jellemző, hogy általában a nyugdíjminimum kétszerese alatti nyugdíjjal rendelkezők kapnak méltányossági nyugdíjemelést. Ezeket tudom elmondani a méltányossági nyugdíjemelés kapcsán.
Olyan kérdés is felmerült, amire nem most válaszolnék, lévén, hogy a harmadik napirendi pont: az egyes pénzügyi tárgyú törvények, és annak kapcsán természetesen a vitában fogok válaszolni arra a kérdésére, ami a nyugdíjasokkal kapcsolatos hatásvizsgálatra vonatkozott.
Felmerült a költségvetési törvény kapcsán, hogy bármilyen, a most készülő intézkedések kapcsán valamilyen kompenzációs lehetőség. Nyilván önök is tudják, hogy benyújtásra került több olyan, az önkormányzati területet is érintő törvénymódosítási javaslat; a takarékossági, az ésszerűsítési, a hatékonyabb működés irányába történő változásokat tartalmazó javaslatok vannak a törvényjavaslatokban és természetesen ezek keretében, a költségvetési szféra egészét érintő általános lépések keretében, gondolja a kormányzat, hogy ezeket is kezelni fogja. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen főosztályvezető asszony. Ha nem maradt senkiben sem e tárgyban közlendő, egy pillanat türelmet, csak az alelnök úr itt jelzi, hogy autópálya ügyben nem kapott választ, ha ezt szabad kérnem és rögtön megadom Iván képviselő úrnak a szót.
SZIKSZAINÉ DR. BÉRCES ANNA (Pénzügyminisztérium): Elnézést alelnök úr. Erre most természetesen nem fogok tudni részletesen válaszolni tekintettel arra, ahogy az alelnök úr is jelezte, és ahogy a törvénymódosítási javaslat is tartalmazza, jelenleg ez egy lehetőségként van meghatározva konkrétumok nélkül, tehát én sem tudom megmondani, hogy ez milyenre vonatkozna. Természetesen, ha ez a dolog élessé válik, akkor, ha a bizottság vagy az alelnök úr igényli, akkor külön tájékoztatást fogunk erről adni. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen főosztályvezető asszony.
És végül megadnám Iván képviselő úrnak a szót, parancsoljon!
DR. IVÁN LÁSZLÓ (Fidesz): Köszönöm szépen. Két dologra nem kaptam választ, ha van rá lehetőség, akkor azt kérem. Az egyik, hogy milyen megfontolás alapján történt a 100-ról 200 millióra emelés.
A másik, hogy a kritériumokra vonatkozóan most kaptam egy választ, de megkérdezném, hogy a 7. §-ban szereplő háromféle minőség típusa ennek a méltányossági nyugdíjkérdésnek, ügynek; az 1-es számhoz kaptam választ, hogy jelenleg 50 ezren létesültek 2500-2700 forintos átlaggal, hogy ez akkor idetartozik, hogy ez a méltányossági alapon megállapításra kerülő nyugellátás kategóriája? Van a másik, amelyikre 700 millió forint kerül majd felhasználásra, vagy javaslatként ez hangzik el itt, mint méltányossági alapú nyugdíjemelés és a harmadik a 150 millió forintos egyszeri segély. Vajon a nyugdíjas árvízkárosultakat nem egyszeri segélyben részesítették, hanem ezt a nyugdíjmódosítást, nyugdíj-kiegészítést méltányossági nyugdíjemelést tartották helyesnek. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm képviselő úr. Kérem főosztályvezető asszonyt a válaszra.
SZIKSZAINÉ DR. BÉRCES ANNA (Pénzügyminisztérium): Szeretnék válaszolni a még elhangzott kérdésekre. Valóban itt három előirányzat szerepel, ennek a háromnak természetesen más és más a funkciója.
A 200 millió forint méltányossági alapú nyugdíjmegállapítás arról szól, hogy ha valakinél valami törvényben meghatározott feltétel hiányzik, tehát a szükséges idő döntő része megvan, csak kevés idő hiányzik ahhoz, hogy valaki kaphasson nyugellátást, ez az összeg ezt a keretet szolgálja. Ez a tapasztalatok alapján kialakult költségvetési szám, ez egy külön kérdés.
A másik, a méltányossági alapú nyugdíjemelés, amiről én most tájékoztattam a tisztelt bizottságot: ez arról szól, hogy valakinek pontosan a körülményei vagy az alacsony nyugellátás miatt van igénye beadni ilyen kérelmet, ez a méltányosság. Most a valóságban arról beszélünk, hogy ez a keret kerül most megemelésre, mert ezzel van probléma pontosan azért, ami itt elhangzott, hogy változtak a jogosultsági feltételek ettől az évtől és egyértelművé vált, hogy emelni kell ezt a keretet. Természetesen ezt a keretemelést is előzetesen az illetékes szakhatóság, tehát az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatósággal közösen, tehát az ő javaslata alapján fogadta el a kormány, hogy ebben az irányban haladjunk, tehát ennyivel emelni kell ezt a keretet.
A harmadik típusú összeg, ami itt szerepel, mint a neve is mutatja: egyszerű segélyről van szó. Ha valakinek olyanok a körülményei, nyilván akár az árvíz vagy a tüzelővásárlás vagy egyéb probléma miatt, ez a segély ilyen célokat szolgál. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen főosztályvezető asszony.
Most pedig abban kell döntenie a tisztelt bizottságnak, hogy a most tárgyalt törvényjavaslatot általános vitára alkalmasnak találja-e.
Mielőtt szavazásra teszem fel a kérdést, azt kérem, hogy akinek helyettesítési megbízása van, aki valakit helyettesít, ne pusztán kézfelemeléssel, hanem a tábla felemelésével szavazzon a számlálás kedvéért.
Most megkérdezem, hogy az előttünk fekvő T/232-es számú törvényjavaslatot általános vitára ajánlja-e a tisztelt bizottság. Aki igennel szavaz, kérem, emelje fel a kezét, tábláját. Tizennégy igen. Aki nemmel szavaz? Tizenhárom nem. Úgy gondolom, hogy tartózkodás ezek szerint nem volt. Köszönöm szépen.
Ezzel megállapítom, hogy a 232-es számú törvényjavaslatot a bizottság általános vitára alkalmasnak ítélte. Ezzel az első napirendi pontot be is fejeztük, azt gondolom, hogy példás tárgyalási menetben.
A második napirendi pont következik, amely az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény és egyes kapcsolódó törvények módosításáról szóló törvényjavaslat.
Ennek a napirendi pontnak az előterjesztője a kormány képviselője, változatlanul Szikszainé Bérces Anna főosztályvezető asszony.
Megkérdezem, hogy kíván-e szóbeli kiegészítést tenni.
SZIKSZAINÉ DR. BÉRCES ANNA (Pénzügyminisztérium): Itt tényleg pár mondattal egészítenénk ki, különös tekintettel arra, hogy valóban most már volt mód arra, rengeteg törvényjavaslat került benyújtásra a tisztelt Országgyűléshez, tehát nagyon komoly munka kellett ahhoz, hogy ezeket át tudják tanulmányozni.
Itt az államháztartási törvény módosítása, egyben az ehhez kapcsolódó törvények módosítása igazából kapcsolódik ahhoz a napirendi ponthoz, ami ezt követően kerül a tisztelt bizottság által tárgyalásra: az egyes pénzügyi tárgyú törvények módosítása. Hiszen ebben a törvénymódosítási csomagban is az a kormányzati szándék nyilvánul meg, ami az állami pénzek, költségvetési források átlátható, hatékonyabb felhasználását próbálja célozni és ennek keretében, ezzel összefüggésben tartalmaz változtatási javaslatokat.
Az egyik kérdés, ami a közalapítványok kezelésével kapcsolatos változtatásokat tartalmazza. Itt alapvetően arról van szó, hogy természetesen tisztelet a kivételnek, de valójában a közalapítványi forma az elmúlt évek tapasztalata nyomán alapvetően azt mutatja, hogy nem egészen az a szándék valósult meg a közalapítványi formával, mint ami annak idején a jogalkotók szándéka volt és nagyon táptalaja ez a forma azoknak a kialakult nagyon helytelen gyakorlatoknak, ami a közpénzek egyfajta elherdálásának, nem célirányos felhasználásának a terepe. Ezért tartalmaz a törvénymódosítás olyan megoldást, miszerint - kivéve néhány területet - alapvetően ott, ahol mondjuk, törvény hozta létre az adott közalapítványt vagy közalapítványi forma létrehozásáról törvény rendelkezett, ennek a lehetőségét egyfajta átmeneti időszakkal, gyakorlatilag 2007. december 31.-éig, olyan javaslatot tartalmaz, hogy erre az időpontra a közalapítványi formáknak általában meg kell szűnniük. Egyidejűleg olyan javaslatokat is tartalmaz, ami eddig a hátralévő időszaki működésig is szigorítja a közalapítványi működési feltételeket.
Kiemelném még a felsőoktatási törvény módosítását, amivel szintén a közvagyon, a közpénzek átlátható, hatékony kezelése a célja ennek a törvénymódosításnak, tehát itt is ez a kormányzati szándék jelenik meg. Megjelenik még a munkaügyi ellenőrzésről szóló törvény módosítása, ami a rendezett munkaügyi kapcsolatokkal kapcsolatos változtatások további finomításáról szól. És ugyancsak a munkaügyi ellenőrzéssel a rendezett munkaügyi kapcsolatokhoz kapcsolódó törvénymódosítás az egyenlő bánásmódról szóló törvény módosítása, ami gyakorlatilag a munkaügyi ellenőrzések kapcsán az egyenlő bánásmód hatóság jogkörébe tartozó jogsértésekkel kapcsolatos kezelés, adatkezelés változtatását tartalmazza. Ezen kívül van még három olyan törvénymódosítás, amely a tisztelt bizottság ügykörébe kevéssé tartozik, de természetesen erről is kell, hogy szóljak.
Az egyik ilyen a koncessziós törvény módosítása, ami arról szól alapvetően, hogy a privatizáció esetén a koncessziós joggal rendelkező szervezetek, társaságok is megtarthassák ezt a jogukat annak ellenére, hogy privatizációra kerül sor.
A másik ilyen törvénymódosítás a privatizációs törvény módosítása, ami ugyancsak az átláthatóbb pénzgazdálkodás biztosítása érdekében elrendeli, hogy az ÁPV Zrt. a hozzárendelt vagyonát és privatizációs tartalékát, az erre vonatkozó számláját, a Kincstárnál köteles vezetni.
Az MFB-ről szóló törvény módosítása előkészíti azt a lehetőséget, ami ugyancsak már a tavasz során meghirdetésre került, miszerint az MFB feladatai változnának, tehát feladatot kapna a kis és középvállalkozások segítésében, az ezzel kapcsolatos változtatások feltételeit biztosítja. Gyakorlatilag: a koncessziós törvény, a privatizációs törvény és az MFB törvény az ezekkel kapcsolatos változtatásokat tartalmazza. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen főosztályvezető asszony.
Szeretném tájékoztatni a tisztelt bizottságot, hogy nem vagyunk ebben a témában kijelölt bizottság, azonban amit az ülés előtt kézbe kaptak a tisztelt bizottsági tagok, az egy olyan módosító indítvány, amelyet a bizottság nevében fogalmaztunk meg és kérem szépen, hogy próbáljuk ezt egyöntetűen támogatni. Hiszen bizonyára sikerült végigfutni a rendelkezésre álló rövid időben, egyfajta inkább technikai módosítás két részben tartalmazza ez a módosító javaslat, míg a harmadik részben mindenképpen egy eddig elmaradt szabályozást, az ápolási díjasoknak egy feltétlen pozitív szabályozását tartalmazza, nem győzöm hangsúlyozni, tehát a megfelelő korrekt törvényi végrehajtás érdekében született ez a módosító javaslat.
Amennyiben valamelyiküknek kérdése van e tárgyban, megkérjük majd a kollégákat, akik direkt ezért eljöttek: a minisztériumi szakértők, hogy tudnak-e erre részletesebb választ adni, ha kérdésük van, de szeretném megnyugtatni önöket, hogy ezek a módosítások mindenképpen pozitív irányúak és az ellátottak érdekét szolgálják.
Ezzel a módosítással kapcsolatban máris megadom a szót Soltész Miklós alelnök úrnak!
SOLTÉSZ MIKLÓS (KDNP): Alelnök asszony, nem tudtam még átnézni a módosító javaslat lényegét, de nem értem teljesen: most általános vitáról van szó, nem módosító indítványról döntünk - gondolom azt a következő bizottsági ülésen fogjuk tárgyalni.
ELNÖK: Köszönöm a felvetését alelnök úr. De miután nem kijelölt bizottság vagyunk, ezért tudjuk ezt tárgyalni; nem az általános vitára való alkalmasságot, hanem egyfajta véleményt fogalmazunk meg. Hadd idézzem a Házszabály 79. § (2) bekezdését, amely így szól: a nem kijelölt bizottság a törvényjavaslatról kialakított véleményét módosító javaslatként nyújthatja be az Országgyűlésnek. A Házszabály hivatkozott rendelkezése alapján módosító javaslat benyújtását kezdeményezem, ezért osztottuk ki önöknek, és ezt kérem, hogy oldjuk meg, lehetséges. Köszönöm.
Ha ez így kielégítő volt és ennek tárgyában tovább nem kívánunk lemenni a részletekbe, akkor máris megadom a szót Cseresnyés Péter képviselőtársunknak.
CSERESNYÉS PÉTER (Fidesz): Köszönöm szépen elnök asszony. Tényleg csak azért szólok hozzá ehhez a felvetéshez, hogy sikerüljön nekünk olvasni és áttanulmányozni ezt a módosítót. Úgy gondolom, hogy a részletes vita idején bizottsági álláspont és módosító kialakítására lesz alkalom, tehát nem késünk ezzel el; azt gondolom, ha most ezt a módosítót nem tárgyaljuk, hanem majd legközelebb hozzuk napirendre, akkor sem késünk ezzel el. Köszönöm.
ELNÖK: Köszönöm a felvetését képviselő úr, de miután többet nem kívánunk ezzel a kérdéssel foglalkozni, tehát ezt a törvényjavaslatot nem fogjuk napirendre venni - ezért hoztuk be most és kérem, hogy ezt gondolják végig.
Szakmailag van-e hozzáfűznivaló?
Máris adom alelnök úrnak a szót!
SOLTÉSZ MIKLÓS (KDNP): Köszönöm. Ha szavaznánk is erről, amúgy is a többségi vélemény meglenne, ezért előjáróban hozzá kell fűznöm, hogy ami a módosításokban benne van - legalábbis első olvasatra - egy jó része támogatandó lenne részünkről.
Azért nem fogjuk összességében támogatni, mert mégis, amiről az államháztartásról szóló törvény módosítása, illetve a kapcsolódó törvények módosítása szól, abban olymértékű és nagyléptékű dolgokat hoztak be, amelyek számunkra elfogadhatatlanok. Ilyenek természetesen a nemzeti vagyon újabb eladása, újabb privatizációja, az autópályák eladása és az autópálya tulajdonok eladása és majd képviselőtársaim sorolni fogják, hogy mik azok, amik számunkra elfogadhatatlanok. Tehát ezért nem tartjuk helyesnek, hogy egyébként jó gondolatot, amit az elnök asszony elővezetett, összekeverni olyan dolgokkal, amiket viszont egységesen nem tudunk támogatni.
ELNÖK: Megértettem, amit az alelnök úr mondott. Szeretném még - lezárván a vitát - elmondani, hogy éppen ezért született nem a törvényhez módosító indítvány, hanem egy önálló, tehát az ifjúsági, szociális és családügyi bizottság véleményét hozzáfűzni csak ebben a tárgyban egy önálló indítvánnyal, hogy ne is hozzuk olyan helyzetbe azokat a képviselőtársainkat, akik másképp gondolják, mint mi. Azt gondolom, hogy erre nem érdemes több szót vesztegetni itt és most.
Megkérem a tisztelt bizottság tagjait, tehát ezzel a gondolattal, hogy nem az egész törvényjavaslatról van szó, mindössze csak ezt a három gondolatot önállóan tartalmazó bizottsági módosító indítványról, hogy szavazzunk erről.
A kormánynak van-e e tárgyban még hozzáfűznivalója. (Nincs jelzés.) Köszönöm szépen.
Felteszem a kérdést a bizottság módosító javaslatáról. Ki az, aki támogatja ezt a javaslatot, hogy benyújtsuk, kérem, kézfelemeléssel szavazzunk. Tizennégy igen. Megkérdezem, hogy ki szavazott nemet ebben a kérdésben. Köszönöm. Nem szavazott senki nemmel. A tartózkodók számát kérném szépen. Tizenhárom tartózkodás mellett - köszönöm szépen a szavazást - ezt a módosító indítványt a bizottság benyújtja. (Soltész Miklós jelentkezik.)
Bocsánat, megadom a szót kedves alelnök úr, parancsoljon!
SOLTÉSZ MIKLÓS (KDNP): Elnök asszony, tehát erről szavaztunk, tudomásul vettük. De ennek ellenére, miután a Pénzügyminisztérium képviselője itt van, szeretnénk néhány kérdést az államháztartásról szóló törvény módosítása kapcsán feltenni, hisz olyan kérdések vannak itt az Országgyűlés előtt, amelyre máskor nem kapunk választ, kérnénk szépen, hogy akkor erre lehetőséget biztosítson az elnök asszony.
ELNÖK: Semmi akadálya nincsen, hiszen napirendre vettük, de jobb lett volna, ha egy kicsit ez előbb történik. Természetesen megadom a lehetőséget erre, hogy e tárgyban önök kérdéseket tegyenek fel.
Van-e valakinek e tárgyban kérdése?
Borsos képviselő úr, Cseresnyés képviselő úr, Koszorús képviselő úr és László képviselő úr, ebben a sorrendben. Köszönöm.
BORSOS JÓZSEF (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök asszony. Tisztelt Bizottság! Szomorúan vettem tudomásul, hogy egy általános indoklásban ilyet le lehet írni általában, hogy a közalapítvány intézménye sok esetben a közpénzek elfolyásának egyik alapvető csatornájává vált az elmúlt években - ez egy kormányzati előterjesztés. Az elmúlt években ugyanez a kormányzat volt hatalmon, ez az egyik probléma.
Az a kérdésem, hogy tett-e büntető feljelentéseket az ilyen közpénzelfolyások ügyében a kormányzat. Amennyiben nem, akkor azt gondolom, hogy én is, mint egy közalapítvány felügyelő bizottságának tagja, azt gondolom, hogy méltánytalannak tartom, hogy alaptalanul ilyen állításokat egy törvénytervezet általános indoklásában feltegyünk, mert elég érdekes, hiszen ugyanebben a törvényben szerepel az Országos Foglalkoztatási Közalapítvány, amit az ehhez a bizottsághoz tartozó minisztérium mostani minisztere alapított meg és tett közalapítvánnyá, amelyiknek a kuratóriumában szakszervezeti vezetők, minisztériumi főosztályvezetők ültek. Ha ők rosszul csinálták a dolgukat, akkor azt gondolom, hogy mint a közszereplőkre vonatkozóan, ha bűncselekményről szerez valaki tudomást, ahol a közpénzek elfolynak, akkor erre valamiféle feljelentést kellene tenni. Ez az egyik. Amennyiben ilyen nem történt, akkor kérném, hogy az ilyen kitételt töröljük a törvénymódosító javaslatból.
A másik a munkaügyi ellenőrzésről. Az egyenlő bánásmód kérdéssel foglalkozó részekben látok olyan problémát, hogy az odáig rendben van, hogy nyilvántartjuk azokat a foglalkoztatókat, akik valamilyen nem a jogszabálynak, vagy az általános jó szokásoknak megfelelő bánásmódban részesítik a munkavállalóikat, de azért itt kettő probléma van az előterjesztésekben. Az egyik az, hogy 5 évig fenyegeti azzal, hogy közzéteszi az ő akármilyen kicsi kis botlásait is a nyilvánosság számára, és ebben esetleg rossz hírbe keverhetik, hiszen itt formai okok miatt is büntetéseket lehet kiszabni. Sőt, mivel premizálni is fogjuk a munkaügyi felügyelőket, ezért itt elképzelhető, hogy egy kicsit nagyobb szorgalommal vesznek részt abban, hogy elmarasztaló határozatokat hozzanak. Ez az egyik probléma.
A másik probléma. Azt megértem, illetve nem értem meg, de tudomásul veszem, hogy a szakszervezetek olyan eléggé sajátos jogállásban és teljesítőképességben vannak ma Magyarországon; a világon a legkevesebb sztrájkperc Magyarországon tapasztalható és a szakszervezetek nem tudnak rendezett munkaügyi viszonyokat kialakítani a munkahelyeken. Nyilván ezeket a kérdéseket szabályozni kell, itt viszont munkaügyi miniszteri hatáskörbe utalják ennek a részletes szabályozását. Azt gondolom, ha a szakszervezetek nem tudják teljesíteni azokat a feladataikat, amik általában a szakszervezetek feladatai, akkor, ha rendezett munkaügyi viszonyokat akarunk szabályozni, azt törvényben illene szabályozni, nem alacsonyabb szinten, miniszteri rendeleti szinten - ezt javaslom megfontolásra. Köszönöm.
ELNÖK: Köszönöm szépen képviselő úr.
Cseresnyés Péter képviselő urat illeti a szó!
CSERESNYÉS PÉTER (Fidesz): Köszönöm szépen elnök asszony. Tisztelt Bizottság! Az elmúlt időszakban, az elmúlt ciklusban jelentős állami tulajdonok kerültek értékesítésre legfőképpen azzal az ígérettel, hogy újabb állami beruházásokat finanszíroznak belőle és a végén mindig kiderült, hogy ténylegesen a költségvetési lyukak betömésére szolgált az értékesítés. Ennek egyik jellemző példája volt például a Postabank értékesítése.
A törvénymódosítás 4. §-ának a (3) bekezdése: a privatizációs törvény mellékletében módosítás történik a privatizálandó állami tulajdonú cégek - és ennek nem tudtam utánanézni - nevében, de talán a tulajdoni hányad értékesítése mértékében. Azt szeretném megkérdezni, hogy mi indokolja a következő gazdasági társaságok bizonyos mértékű értékesítését. Elsősorban az Állami Autópálya Kezelő Rt.-nek az értékesítését, ami tulajdonképpen azt jelenti, hogy közel háromnegyed rész arányban privatizálni akarja az állam ezt a gazdasági társaságot. Mi indokolja a Hitelgarancia Rt., a Regionális Fejlesztési Holding Rt., és a Kisvállalkozás-fejlesztő Pénzügyi Rt. bizonyos mértékű privatizációját, de ezek közül engem elsősorban az Autópálya-kezelő Rt. értékesítése, vagy annak bizonyos tulajdoni hányadának értékesítése érdekel.
Számít-e a kormányzat arra vagy számolt-e a kormányzat azzal, hogy bizonyos idő után az autópályadíjak jelentős mértékben meg fognak emelkedni ennek a privatizációnak a következményeként; ha számolt rá, akkor mekkora áremelkedés várható a közeljövőben vagy milyen garanciákat kap és ír ki majd az állam, a kormányzat annak érdekében, hogy jelentős mértékű árnövekedés ne következzen be. Miért kérdezem ezt? Azért, mert ha valaki nem tudná, a nyugat-európai országok közül azokban, ahol autópálya-matrica van használatban, lényegesen olcsóbb, mint nálunk. Mondok egy példát. Hét-nyolcezer forint például Svájcban egy évi matrica ára, nálunk ez közel 40 ezer forint; és ha még ehhez képest emelkedik ennek a matricának díja, akkor azt nem tudom, hogy hogyan fogják a magyar állampolgárok ezt kifizetni, mennyire korlátozza őket mozgásukban, lehetőségeikben.
Nagyon fontos kérdés, hogy a privatizációból befolyt összegeket mire fordítja, mire kívánja fordítani a kormányzat. Tulajdonképpen ezek lennének a kérdéseim, ezekre szeretnék választ kapni, remélem, hogy tudok is ma a bizottsági ülésen, bár vannak fenntartásaim ezzel kapcsolatban.
ELNÖK: Köszönöm szépen képviselő úr.
Koszorús László képviselő úré a szó!
KOSZORÚS LÁSZLÓ (Fidesz): A 9. oldalon található egy pont, miszerint a Sportlétesítmények Vállalat Rt. 25 százalékos eladását kezdeményezi a kormány. Nos, úgy látszik, hogy Gyurcsány Ferenc jól bevált szokása, miszerint értékesítsük a sportlétesítmények, legalábbis a még talán használatban lévő sportlétesítmények túlnyomó többségét, az úgy látszik folytatódik. Valószínű vidéki képviselőtársaim nincsenek teljesen tisztában azzal, hogy a Sportlétesítmények Vállalat Rt. pontosan hol helyezkedik el; budapesti képviselőtársaim valószínűleg jobban tudják, hogy az a Római-parton található. Itt ugyan a társaság jelenlegi vagyonát 8 darab közvetlen Duna-parti telep és 1 darab műszaki telep képezi, ez 91 ezer négyzetméter. Na most, ennek a 25 százaléka 22750 négyzetméter.
Nem is szeretném szaporítani a szót, a kérdés az az, hogy miért kell eladni, miért kell eladni olyan létesítmény 25 százalékos tulajdonát, ami idézem a honlapjukon talált adatok szerint: az 1992-ben beindított oktatás több mint ötezer gyermek számára biztosított lehetőséget, hogy a Dunára szoktassa őket, megtanuljanak kajakozni, kenuzni és az ezzel kapcsolatos sportágakban tudjanak tájékozódni.
A 22750 négyzetméter eladása pontosan hol történik: a Délibáb, a Hattyú, a Béke, a Csillag, a Tropical vagy a Bíbic Sporttelepen vagy a sporttelep részét képzi. Mennyien dolgoznak ott, hány ember kerül ez által az utcára; egyáltalán miért kell értékes Duna-parti sportlétesítményeket ismételten eladni. Amit a felszólalásom elején említettem, az a Spartacus Sporttelep volt, ahol mostan már - persze mindenki állította, hogy ugyanígy sportlétesítményként fog továbbfunkcionálni - az egyik Suzuki autókereskedés üzemel. Egyáltalán Duna-parti ingatlanokat miért kell eladni, amik sportlétesítményként szolgáltak. Erre a három kérdésre várom a kormány válaszát. Köszönöm.
ELNÖK: Köszönöm szépen képviselő úr. És mielőtt László Tamás képviselőtársunknak megadom a szót, annyi megjegyzést szíveskedjenek megengedni, hogy napirenden van a kérdés, de mi itt az ifjúsági, szociális és családügyi bizottság vagyunk, tehát a kérdések megfogalmazásában koncentráljunk erre a mi témánkra.
Most előbb megadom László képviselő úrnak a szót, és ha óhajtja, még visszakapja. Köszönöm.
LÁSZLÓ TAMÁS (Fidesz): Tisztelt elnök asszony, köszönöm szépen a szót. Én is a 4-es §. állami tulajdonban lévő vállalkozási vagyon értékesítéséről szóló törvény módosítása egy pontjára kérdeznék rá, ez pedig az Építésügyi Minőségellenőrző Innovációs Kht. Hogy mi köze van ennek a szociális és családügyi bizottsághoz, azt mindjárt mondanám. Itt gyakorlatilag arról van szó, hogy ez az ÉMI - közkeletű nevén ÉMI nevű - Kht. végzi országosan az építőanyagok, az épülő lakások, mindenféle építmények minőségellenőrzését, tehát azt gondolom, hogy ennek egészen szoros összefüggése van azzal az ágazattal, amelyik a lakásépítéssel, a bérlakásépítéssel függ össze, ehhez kapcsolódik. Itt az első kérdésem az az, hogy hány százalék most az állami tulajdon részaránya, el szeretnének-e adni további részeket.
A második dolog, hogy alá kívánom húzni a fontosságát ennek az Építésügyi Minőségellenőrző Innovációs Kht.-nak. Ez azzal függ összeg, hogy milyen építőanyagokat hozunk be, milyen minőségű házakat építünk; ennek a kht.-nak azt gondolom, hogy talán 100 százalékban állami tulajdonban kellene maradjon, és itt igazából egy olyan fontos felügyeleti jogkör gyakorlásáról van szó, aminek nagyon szoros családügyi és szociális vonatkozása is van. Köszönöm a szót.
ELNÖK: Köszönöm képviselő úr. Megkérdezem Koszorús László képviselő urat, hogy óhajt-e még állni a szólás jogával. Parancsoljon!
KOSZORÚS LÁSZLÓ (Fidesz): Igen, köszönöm elnök asszony. Csakhogy tisztába rakjuk az ügyet: ifjúsági sportlétesítményekről van szó. Lehet, hogy az ön gyereke ebben nem érintett, viszont ön az ifjúsági, szociális és családügyi bizottság elnöke, tehát ilyen jellegű szakmai kérdések felvetését célszerű engedélyezni. Köszönöm.
ELNÖK: Meg is tettem kedves képviselő úr, csak az ülés vezetés kedvéért ezt viszont kellett közöljem önökkel.
Végül Soltész Miklós alelnök úr és utána kérem majd a válaszokat. Köszönöm.
SOLTÉSZ MIKLÓS (KDNP): Köszönöm elnök asszony. Az előző napirendi pontunkban kormánypárti képviselőtársunk 415 milliárd forintnyi hitelfelvétel lehetőségét szavazták meg a Nemzeti Autópálya Rt. részére. Akik az elmúlt ciklusban képviselők voltak, azok nagyon jól tudják, hogy az utolsó szavazási napon, most tavasszal, félezer milliárd forint autópálya kötvény kibocsátásról döntöttek önök többségi szavazással, most pedig itt ebben a törvényjavaslatban az Állami Autópálya Kezelő Részvénytársaság többségi részvényének az eladásáról van szó.
Szeretném kérdezni a Pénzügyminisztérium képviselőjét, akinek nyilván nagyon nehéz lesz erre válaszolni, mert nem olyan biztos, hogy beavatják ezekbe a titkokba, hogy függenek össze ezek a pénzmozgások, hogy függenek össze ezek a hatalmas nagy összegek és miért mondunk le ilymértékű vagyonról, mint ahogy a múltban is megtette ez a kormányzat.
ELNÖK: Köszönöm szépen alelnök úr. Mielőtt megadom a szót a főosztályvezető asszonynak, felhívnám a figyelmét, bár bizonyára tudja, hogy ön a válaszaiban semmiféle politikai megközelítésre nem köteles, kizárólag szakmai szempontból válaszolni. Köszönöm.
SZIKSZAINÉ DR. BÉRCES ANNA (Pénzügyminisztérium): Elnök asszony, természetesen, mint eddig is, teljesen szakmai válaszokat próbálok adni.
Az egyes kérdéshez azt szeretném elmondani, hogy én is a felvezetőmben elmondtam, hogy tisztelet a kivételnek a közalapítványok esetében, tehát valóban annyiban jogos a felvetés, hogy kissé summásra sikeredett ez az indoklás. Egyetlenegy mentség lehet erre, hogy amikor elfogadnak egy törvényt, akkor nem az indoklást fogadják el, hanem a normaszöveget; ez egy gyenge mentség kétségtelen, valóban nem célszerű ilyen kifejezéseket használni még az indokoló szövegben sem, ezt a megközelítést igazából én is osztom. Én is a felvezetőmben azért mondtam el, amit elmondtam, mert lehet, hogy a közalapítványok döntő többségére igaz, ami itt el van mondva, de vannak ez alól kivételek, tehát nyilván lehetett volna másképp is megfogalmazni ezt az általános indoklást kétségtelen.
A büntető feljelentésekről nem igazán tudok mit mondani. Amit tudok, hogy ugyan nem a közalapítványok, hanem az alapítványok vonatkozásában már korábban az üvegzseb törvény előírt egy olyan szabályt, ahol nem ésszerű és nem indokolt alapítványi működtetés, ott a minisztereknek, országos hatáskörű szervek vezetőinek volt egy kötelezettsége ezeknek az alapítványoknak az átalakítására, vagy pedig a megszüntetése irányában. Annyit tudok mondani, hogy ennek kapcsán már tavaly el lett fogadva egy módosítás, ami arról szólt, hogy ott volt egy határidő, ami elég rövid határidő volt, 2003 végéig szólt. Az meghosszabbítást, illetve megnyitást, helyette újból meghosszabbításra került 2006. december 31.-éig, ami az alapítványokkal kapcsolatos alapvetően az ésszerűséget, a működés ilyen formáját érintő változtatást tartalmazta, tehát 2006 végéig az alapítványok vonatkozásában is van ilyen feladatuk a tárcavezetőknek, hogy átalakítást, megszüntetést kezdeményezzenek a megfelelő helyen, tehát egy ilyen szabályozás van.
A másik kérdéskör a munkaügyi ellenőrzéssel kapcsolatos volt. Természetesen úgy, ahogy a törvényjavaslat is tartalmazza, itt arról van szó, hogy a jogerős és végrehajtható jogsértést megállapító határozatokat tartják nyilván, tehát eleve ahhoz, hogy egy határozat jogerős legyen, annak nyilván van egy procedúrája, nyilván ez egyfajta biztosíték. Kétségtelen, hogy az öt év az egy ötéves időtartam, de ez sem ismeretlen annyiban, hogy általában az államigazgatásban bárhol (Érsek Zsolt képviselő úr megérkezett.) vagy adójárulék, egyéb vonatkozásban 5 év általában, amikor egy ilyen törvénysértés elévül, tehát ez egy általános határidő. De ennek kapcsán majd megkérném a munkaügyi tárca képviselőjét, hogy segítsen még ennek kapcsán, hiszen tőlük indult a kezdeményezés.
A harmadik kérdéskör a privatizációval kapcsolatos kérdés volt. Itt természetesen felhívnám a figyelmet, hogy ez a beadott törvénymódosítási javaslat nem arról beszél, hogy mit teszünk, és hogy privatizálunk, hanem itt arról van szó, hogy a tartós állami részesedés legalacsonyabb mértékét határozza meg ez a javaslat, és ennek kapcsán vannak bizonyos változások. Tehát itt nem arról van szó, hogy rögtön privatizálunk, hanem arról, hogy mennyi legyen az a részesedési arány, amit az állam a tartós tulajdonnál indokol. Természetesen ezeknek a százalékoknak a kialakításánál az illetékes szakértők véleménye lett figyelembe véve; én nem vagyok privatizációs szakértő, tehát ne várják tőlem, hogy megmondjam, hogy ez milyen szempontok alapján alakult kialakításra. Itt még egyszer szeretném hangsúlyozni, hogy nem konkrét privatizációról van szó, hiszen nem ez a törvénymódosítási javaslat célja, hanem meghatározza azt a legkisebb állami tartós tulajdoni hányadot, ami ezeknél a cégeknél indokolt, és akkor átadnám a kolleginának a szót.
DR. BURIK MÁRIA (Szociális és Munkaügyi Minisztérium): Jó napot kívánok. Tisztelt Bizottság! Kiegészíteném a munkaügyi ellenőrzésre, az egyenlő bánásmódra és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló törvényre vonatkozó rendelkezésekhez fűzött indoklást.
Az ötéves adatnyilvántartási szabály részben az adózáshoz kapcsolódó ötéves ellenőrzési lehetőségre vonatkozóan, részben pedig azért került be a törvénybe, mivel a közbeszerzési eljárásokban 5 évre visszamenőleg adja az Országos Munkabiztonsági és Munkaügyi Főfelügyelőség az igazolást arról, hogy a munkáltató nem sértett meg a foglalkoztatásra irányuló jogviszony létesítésére vonatkozó szabályokat, illetve a külföldi foglalkoztatására vonatkozó szabályokat, tehát az 5 év innen eredhet.
Egyetértek a képviselő úrnak azzal a véleményével, hogy a szakszervezeteknek nagyon fontos szerepe van abban, hogy a munkáltatónál a rendezett munkaügyi kapcsolatok megfelelő módon alakuljanak, azonban vannak olyan kérdéskörök, amelyben a szakszervezetnek például kifogás benyújtására vonatkozó joga nincs. Ilyen ügyek például azok az ügyek, ahol egyéni munkaügyi vitát kezdeményezhet a munkavállaló a bíróság előtt.
Több olyan kérdéskör került bele az államháztartási törvénybe, amit az Országos Munkaügyi és Munkabiztonsági Főfelügyelőség, illetve az Egyenlő Bánásmód Hatóság vizsgál e téren a támogatások nyújtása szempontjából. Ezek között vannak több olyan kérdések is, amelyek ilyen egyéni munkaügyi vita indítását teszik lehetővé; például a munkaviszony létesítése alapjául szolgáló munkaszerződés megkötésének elmulasztása, erre a munkavállaló hivatkozhat meghatározott határidőn belül és kezdeményezhet munkaügyi pert. Ilyen például az egyenlő bánásmód követelménye megsértése a munkáltatónál, tehát erre vonatkozóan konkrét szabályok szerepelnek az államháztartási törvényben, amelyek teljesülését a hatóságok igazolják.
A nyilvántartás törvényben történő felállítása szükséges volt, hiszen ezek a nyilvántartások működnek már, de ahhoz, hogy legitim módon erre vonatkozó szabályok legyenek, ezt szükséges volt törvényi szinten megteremteni. Röviden ennyi. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Megköszönöm dr. Burik Mária főosztályvezető-helyettes asszonynak a kiegészítését. Reméltem, hogy ezt le tudjuk zárni, de természetesen megadom a szót Cseresnyés képviselő úrnak, parancsoljon!
CSERESNYÉS PÉTER (Fidesz): Köszönöm szépen. Kérhettem volna szót elnök asszony azért is, mert nem kaptam a kérdésemre választ, bár indokot kaptam, hogy miért nem kapunk választ; majd írásban ezeket a kérdéseket fel fogom tenni a megfelelő helyre, és remélem akkor kielégítő választ fogok kapni.
Viszont szeretnék reagálni a Pénzügyminisztérium képviselőjének egy megjegyzésére. Méghozzá arra a megjegyzésre, hogy itt nem eladásról van szó, hanem arról, hogy meghatározzák azokat a tulajdoni hányadokat ezekben a gazdasági társaságokban, aminek állami tulajdonban kell maradnia. Úgy gondolom, hogy egy vásárló árus a sátrát nem veri föl akkor, ha nem akar árulni, nem akar valamit eladni - ez fog történni; ha nem akarnánk eladni ezeket a tulajdonrészeket, tulajdoni hányadokat, akkor nem határoznánk meg. Tehát ez azt jelenti, hogy sajnos az az állami kótyavetye, az a kormányzati kótyavetye, amelyik az elmúlt négy évben általános szokássá vált azért, mert be akarták a költségvetési lyukat tömni, mert pazarló módon bántak az adófizetők pénzével, most egy újabb fejezet elé fog nézni, ezeket az állami tulajdoni részesedéseket el fogják előbb-utóbb adni a kormányzati szándék e megnyilvánulása szerint. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Megköszönöm képviselő úr kiegészítését. Tekintettel arra, hogy ennél a napirendi pontnál többet már nem kell szavaznunk, ezt a 2-es napirendi pontot lezárom.
Egyes pénzügyi tárgyú törvények módosításáról szóló törvényjavaslat (T/231. szám) (Általános vita)
Soron következik a 3-as napirendi pont: az egyes pénzügyi tárgyú törvények módosításáról szóló törvényjavaslatról. Ennek az előterjesztője ugyancsak a főosztályvezető asszony. Továbbá köszöntöm Pölöskei Pálné főosztályvezető-helyettes asszonyt és mindjárt meg is kérdezem a kormány képviseletében itt ülő köztisztviselőket, hogy kívánnak-e szóban is valamennyi tájékoztatást adni a bizottságnak. Köszönöm.
SZIKSZAINÉ DR. BÉRCES ANNA (Pénzügyminisztérium): Természetesen köszönöm szépen a lehetőséget elnök asszony. Tisztelt Bizottság! Az önök előtt lévő, most napirendre kerülő, egyes pénzügyi tárgyú törvények harminc törvény módosítására tartalmaz javaslatot.
Elmondanám röviden, hogy mikről van szó: a személyi jövedelemadó törvény, a társasági adóról szóló törvény; az egyszerűsített vállalkozói adóról, vagyis az eva-ról - ismert nevén szóló törvény -, az általános forgalmi adóról szóló törvény, a jövedéki adóról és a jövedéki termékek forgalmazásának szabályairól szóló törvény, a közösségi vámjog végrehajtásáról, az illetéktörvény módosításáról, a gépjárműadóról szóló törvény, az adózás rendjéről szóló törvény. A társadalombiztosítási járuléktörvény módosítása, az egészségügyi hozzájárulásról szóló törvény, a foglalkoztatási törvény módosítása, a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló törvény módosítása, a csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló törvény módosítása, az önkéntes kölcsönös biztosítópénztárakról és külön a magán-nyugdíjpénztárakról szóló törvény, a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai költségvetéséről szóló törvény módosításáról. A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló törvény, a szerencsejáték szervezéséről szóló törvény, a környezetvédelmi termékdíjról, a nyugdíj-előtakarékossági számlákról, a fogyasztói árkiegészítésről, a büntetőeljárásról szóló törvény, a büntető törvénykönyvről szóló törvény, a cégnyilvántartásról, a bírósági cégeljárásról és végelszámolásról, az APEH-ról szóló törvénymódosításról, az alkalmi munkavállalói könyvvel történő foglalkoztatásról szóló törvény - ezek az alapvető módosítások.
Ez a törvénymódosítási csomag alapvetően a kormány új egyensúlyprogramja végrehajtásának egy rendkívül fontos lépéseit tartalmazó törvénymódosítási csomag. Kétségtelen, hogy itt is megnyilvánul az a kormányzati szándék, ami az állami pénzek felhasználása hatékonyabbá tételét, illetve kétségtelen az államháztartási bevételek növelését célzó lépéseket tartalmaz.
Itt különböző hatálybalépési időpontok szerepelnek. Az itt szereplő javaslatok egyik része szeptember 1-jei hatálybalépési javaslatot tartalmaz, a másik része pedig 2007. január 1-jei hatálybalépési időpontot.
Itt igazából nagyon sokféle, tehát olyan törvénymódosítások is itt szerepelnek önök előtt, amit az elmúlt években kialakult gyakorlatnak megfelelően igazából az őszi törvénymódosítási adó- és járulékcsomagban ismertek meg. Most a szándékok szerint nem lesz őszi adó- és járulékmódosítási csomag, hanem ez a törvénymódosítási csomag tartalmazza ezeket a változásokat. Tehát azért is van az, hogy a 2007. január 1-jétől hatályba léptetendő rendelkezéseket is ez a törvénymódosítási csomag tartalmazza.
Még felhívnám a figyelmet, hogy önök előtt van már az a tájékoztató füzet, ami egy hátterét adja ezeknek az itt szereplő törvénymódosítási javaslatoknak, illetve a lakosságot, a háztartásokat érintő változtatások hatásait is bemutatja az önök számára, hiszen ez jogos igény volt a parlament részéről, hogy egy ilyen anyagot is szeretnének megismerni.
Természetesen kétségtelen, hogy itt alapvetően - még egyszer elmondom - az államháztartási bevételeket növelő javaslatot tartalmaznak, ugyanakkor a bizottság feladat és hatáskörébe tartozna egy módosítás, amire külön felhívnám a figyelmet, ez a gyermekvédelmi törvény módosítása - ez egy abszolút pozitív változás. Ez arról szól, hogy a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre jogosultság jövedelmi határai kerülnek felemelésre a javaslat szerint, tehát itt hogy úgy mondjam, pozitív lépés is megjelenik mindenképpen az érintettek számára. Ennek alapvetően az az oka, hogy az eddigi tapasztalatok szerint szükség van arra hogy ilyen változtatást léptessünk hatályba a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre jogosultság vonatkozásában.
Én most nem mondanék egyebet, hanem nyilván a kérdések során fogunk válaszolni. Köszönöm szépen a figyelmet.
ELNÖK: Köszönöm szépen főosztályvezető asszony.
Az előbbi körből egy felszólalással tartozunk, Lanczendorfer képviselő asszonynak és kérdezem, hogy ki kíván a továbbiakban kérdést föltenni, illetve véleményt megfogalmazni.
Megpróbálom megnyitni a sorrendet és a képviselő asszonyé a szó! Parancsoljon!
DR. LANCZENDORFER ERZSÉBET (KDNP): Köszönöm szépen a szót. Adókedvezmények. A lakáshitelek törlesztő részleteiből az Orbán-kormány alatt 240 ezer forint jóváírásról volt biztosítva a lakásvásárlóknak, lakásépítőknek. A Medgyesy-kormány ezt 120 ezer forintra csökkentette és jelenleg az a cél, hogy ezt is eltöröljék.
Van-e valami hatásvizsgálat azzal kapcsolatban, hogy hogy fogja érinteni a lakásvásárlókat anyagilag vagy valami kompenzációt is kidolgoztak-e ennek az ellensúlyozására.
A másik kérdésem az áfa-emelések. Szeptembertől az áfát 15 százalékról 20 százalékra emelik. Augusztus 1.-től átlagosan a gázáremelés 30 százalék, 10-14 százalék a villamos áram-emelés, bizony ez a családokat nagyon súlyosan érinti. Két- és fél-három millió létminimum alatt élő embert tartott számon a statisztika ez idáig, van-e valami hatásvizsgálat, hogy ez mennyire fogja megnövelni a létminimum alatt élők számát.
Egy nagyon fontos szempontot szeretnék, ami most nem a számokról szól és biztos, hogy ez rendhagyó ebben a témakörben. Mégpedig az, hogy a természetjog alapján a tisztes szegénység mindenkit megillet. A tisztes szegénység pedig azt jelenti, hogy tartalékkal ugyan nem bír, de a szükségest nem nélkülözi. Azt gondolom, hogy ha a létminimum alatt élők száma gyarapodik, akkor ezzel bizony a szükségeset fogja nagyon sokmillió ember nélkülözni.
Még egy mondatot hadd mondjak. Egy polihisztor pápa, VI. Pál pápa 1967-ben írta, hogy a létminimum alatt élők anyagi szüksége azok erkölcsi hiánya, akiket az önzés irányít; talán ezeket a szempontokat is a törvények megalkotásánál érdemes lenne figyelembe venni. Elnézést, hogy erről is beszélek: nem vagyok egyetlen pártnak sem tagja, nem is voltam, szándékaim szerint nem is leszek, én egy szervezetnek: a Keresztényértelmiségiek Szövetségének vagyok a tagja és győri elnöke, és úgy gondolom, hogy értékrend - én legalábbis - mentén tudok gondolkodni és időnként a hozzászólásomba elnézést kérek, hogy ezt is beleteszem. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen képviselő asszony.
Zombor Gábor képviselő urat láttam másodjára, majd Vígh Ilona képviselő asszonyt jelentkezni. (Zombor Gábor: Átadom a hölgynek.)
Vígh Ilona képviselő asszonyé a szó!
VÍGH ILONA (Fidesz): Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Bizottság! Ennek a pénzügyi tárgyú törvényeknek a 199. §-hoz szólnék hozzá: a gyermekek védelméhez és a gyámügyi igazgatásról szóló részéhez, mint ahogy a minisztérium képviselője jelezte, hogy ez egy pozitív lépés. Annyit hozzá szeretnék tenni, hogy a szocialista-liberális kormány áldásos tevékenysége következtében megszüntették a korábbi családtámogatási rendszert. Úgy fogalmaztak, hogy duplájára emelték a családi pótlékot és közben arról nem szóltak, hogy megszüntették a gyermekvédelmi támogatást, a gyermekek után járó adókedvezményt és a 13. havi juttatásokat is.
Az elmúlt esztendőben 650 ezer gyermek kapott rendszeres gyermekvédelmi támogatást és önök úgy fogalmaztak, hogy azért volt rossz a korábbi rendszer, merthogy a gyermekvédelmi támogatás ilyen formában megalázó volt a családok számára. Szeretném megkérdezni, hogy a gyermekvédelmi kedvezményt a jövőben a jegyző fogja megítélni a családok számára, hogy ez nem lesz-e megalázó és én is azt szeretném megkérdezni, hogy készült-e hatástanulmány, hogy hány család veheti majd igénybe a gyermekvédelmi kedvezményt, és kik igényelhetik ezt a járandóságot. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm képviselő asszony.
Most Zombor Gábor képviselő úrnak adom meg a szót!
DR. ZOMBOR GÁBOR (Fidesz): Köszönöm a szót, tisztelt elnök asszony. Egy általános és egy talán szakmai jellegű hozzászólásom lenne. Amikor ezt a törvénytervezetet átolvastam, illetve a többi anyagot, akkor az a hasonlat jutott eszembe, hogy a kormány jelenleg úgy jár el, mint régen a falvakban voltak az úgynevezett kontár fogászok, akik a fogászathoz ugyan nem értettek, csak a foghúzásokhoz és addig-addig kezelgették a beteget, a beteg fogat, amíg azt már csak ki kellett húzni, mert olyan fájdalmai voltak a betegnek és ezt érzéstelenítés nélkül tették. Ez a csomag körülbelül erre hasonlít, ehhez az eljáráshoz.
A szakmai része az az, hogy ha megnézzük a különböző adóemeléseket - és itt a tárasági adó és az eva változásait érinteném -, a szociális és az egészségügyi területen is igen nagyszámban dolgoznak vállalkozások, társas-vállalkozások és például az otthonápolásban is nagyon sokan tevékenykednek vállalkozási formában. Ezek az ágazatok nem igazán a legkifizetődőbb ágazatok a munkavégzés szempontjából és úgy gondolom, hogy ezek a változások tovább fogják nehezíteni a helyzetüket azoknak, akik ezen a területen dolgoznak és van egy olyan gyanúm is, hogy ez mind a szociális ellátás, mind az egészségügyi ellátás rovására fog menni. Köszönöm a szót.
ELNÖK: Köszönöm szépen.
László Tamás képviselő úr, majd Iván képviselő úr következik.
LÁSZLÓ TAMÁS (Fidesz): Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Bizottság! Nagyon szólíd a címlapja ennek az előttünk álló törvénymódosításnak, hogy T/231-es számú törvényjavaslat: egyes pénzügyi tárgyú törvények módosítása. Teljesen köznapi dolognak tűnik, teljesen olyan megfogalmazás ez, minthogyha nem tudom én, azt mondanánk, hogy hétfőn ma 10 óra 20 perc van. A helyzet az az, hogy ez egy egészen rendkívüli dolog, ami most történik, úgy fogalmaznám, hogy ez nem egy köznapi eset, ami itt velünk történik, hanem ez egy ilyen korbácssuhogtatás. Tehát én még a Zombor képviselőtársamnál is messzebbre megyek, azt gondolom, hogy az, ami ebben a százegynéhány oldalban szerepel, ez bizony egészen súlyos és egy felelősségáthárítási akció sorozat a lakosság felé, hiszen itt mögöttünk áll egy olyan választási kampány, amelyben ennek tökéletesen az ellenkezőjét mondotta a hatalomra került MSZP vezetés.
Itt olyan adónemeket változtatott meg, amelyeket pontosan a választás megnyerése érdekében ez év elején csökkentettek, ez év elején módosítottak olyan irányba, hogy az az emberek számára kedvező legyen. Majd ezeket, ugyanezeket az adónemeket, emelték meg, változtatták meg, hoznak be olyan adónemeket, és olyan adóemeléseket vezetnek be, amelyek azt gondolom, hogy a családok, az idősek, a fiatalok, az ország összes olyan rétegét, amelyek a legkevésbé tudnak védekezni ez ellen, ezen csomag ellen, ezeket sújtani fogja; ez egy olyan korbács, amelyik végigver az egész országon.
Szombaton kaptam meg egy újpalotai özvegyi nyugdíjas asszonynak a levelét, akinek a levelében az áll, hogy 68 ezer forintos nyugdíja van, ebből 40 ezer forintot kell rezsire fordítson, 12-14 ezer forintot gyógyszerre. Azt hiszem, hogy nagyon sok ilyen újpalotai özvegyi nyugdíjas él ebben az országban, nagyon sok olyan család él ebben az országban, amelyik ennek a nagyon lakonikus és bájos című törvényjavaslat következményeit mérhetetlenül fogja viselni, vagy megpróbál bármi módon, de ellenállni ennek. Azt gondolom, hogy ez a törvényjavaslat olyanokat sújt, akiket nem kellene.
ELNÖK: Köszönöm képviselő úr.
Iván László képviselő úré a szó!
DR. IVÁN LÁSZLÓ (Fidesz): Tisztelt Elnök Asszony! Utalok arra, hogy van egy általános megállapításom, hogy ez az egész új egyensúly program kifejezés óhatatlanul készteti azt a kérdést, ha új egyensúlyról, programról van szó, akkor az előző egyensúly milyen volt. Tehát mi a különbség az új egyensúlyi program és az előző egyensúlyi program között - ezt csak úgy mellesleg kérdezem meg, mert nem egészen értelmezem, hogy miért kell új egyensúly, ha volt már egy egyensúly. Ha igen, akkor viszont miért kellett és mi a lényege? De mindegy, itt le van írva, hogy a tájékoztatásban sokféle dolog.
A második viszont egy olyan kérdés, ugye itt a Pénzügyminisztérium tájékoztatójában szerepel, jelesül, hogy a családok jövedelmi helyzete az elmúlt évtizedben számottevően javult és jelzi, hogy mennyivel. Az új egyensúlyi program elemét képező adóváltozások együttesen - a háztartások eredeti jövedelméhez képest - 4-5 százalékos többletterhelést jelentenek. Na most, a középső jövedelmi csoportok kisebb terhelésnövekedését az magyarázza - írja -, hogy a nyugdíjasok többsége csoportokban helyezkedik el, és őket az adóváltozások kevésbé érintik.
A kérdésem, miután ugyancsak ebben a mikro-szimulációról szóló részben szerepel az, hogy a közel 4 millió háztartásból 1,5 millió nyugdíjas háztartás van, és ez egy nagyon jelentős kérdés, mert ezekben a nyugdíjas háztartásokban benne vannak nyilván azok is, akik a nyugdíjas foglalkoztatott munkavállalók közé tartoznak.
Az lenne a kérdésem, hogy mennyi ezeknek a száma, mert tudomásom szerint - sok évtized óta foglalkozom ezekkel a dolgokkal - az Európai Unióhoz viszonyítottan rendkívül alacsony a nyugdíjas foglalkoztatók száma már ab ovo. A meglévő nyugdíjas foglalkoztatók, akik még bírnák, sem fogják bírni ezzel a megállapítással, hogy a nyugdíjas foglalkoztatott munkavállaló is fizet a természetbeni egészségügyi ellátásokhoz való hozzájárulás érdekében 4 százalékos egyéni természetbeni egészségbiztosítási járulékot. Plusz utána mindjárt a kiegészítő tevékenységet folytató nyugdíjas egyéni és társas-vállalkozók 5 százalékos baleset, stb. helyett egészségügyi szolgáltatási járulékot fizetnek a természetbeni egészségügyi ellátásokhoz való hozzájárulás érdekében. Ez akkora probléma, akkora terhet fog jelenteni, agyonvágja a még meglévőt; nemhogy ösztönöznénk, nemhogy forszíroznánk, hogy a még alkalmas és képes nyugdíjas vállalkozókat és kiegészítő tevékenységet folytató nyugdíjasokat támogassuk, ösztönözzük, segítsük és biztosítsuk számukra a megélhetésüket, sőt a nehéz körülmények közötti fennmaradásukat, ehelyett ez éppen szembemegy vele.
Tehát az a kérdésem egyrészt, amit megismétlek megint, hogy mennyi ezeknek a nyugdíjasoknak a száma, mind a kétfélének - a foglalkoztatott munkavállalónak és a kiegészítő tevékenységnek. Másrészt számolt-e a tervezet azzal, hogy ezek tönkre fognak menni villámgyorsan és a Ferge-féle kimutatásoknak megfelelően továbbcsúsznak lefelé azok, akik képesek lennének önmagukat még fenntartani saját erőből, saját munkával; tönkre fognak menni, holott nagyon nagy hátrányban vagyunk az európai uniós átlaghoz képest sok mindenben, de ebben különösen. Ezek lennének a kérdéseim és a megjegyzéseim. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm képviselő úr. Sorba mennénk.
Hirt úr, önt illeti a szó!
HIRT FERENC (Fidesz): A 8-as fejezetnél a gépjárműadóról szóló törvény módosításához szeretnék kapcsolódni, kérdezni: a 91-es §-hoz. Itt meglepődtem, hogy a súlyos mozgáskorlátozottsághoz kapcsolódó mentességnél szigorítanak, és csak a súlyos mozgáskorlátozott adóalany veheti igénybe ezt a kedvezményt, ami a gépkocsi eladásnál a tulajdonszerzésre vonatkozik, és akkor veheti igénybe szülő, hozzátartozó, ha fiatalkorú a mozgáskorlátozott. Figyelembe vették-e azt, hogy általában a mozgássérült személyek nevére nagyon nehezen tud gépkocsi kerülni, főleg hogy ha még véletlenül értelmi fogyatékos. Ha abból egy kört kizárnak, igencsak súlyosan érinti ezeket az embereket. Kíváncsi lennék, hogy hogyan számoltak, ez hány embert fog majd érinteni. Köszönöm.
ELNÖK: Köszönöm szépen képviselő úr.
Cseresnyés Péter úr következik!
CSERESNYÉS PÉTER (Fidesz): Köszönöm szépen. Két területtel szeretnék röviden foglalkozni. Tényleg csak röviden, mert ha mindenre kitérnénk, akkor nagyon-nagyon sokáig itt lennénk, hiszen egy olyan kaszálás indult el, amelyiknek a kárvallottjai az emberek, amelyek hihetetlen károkat fognak okozni, nem beszélve arról, hogy meg fogja nyomorítani főként a szerényebb körülmények között élő embereket. Ezzel kapcsolatban szeretnék néhány gondolatot mondani.
Mi indokolt azt, hogy a kedvezményes adókulcsokat 20 százalékra megemeli a kormány, tehát a 15 százalékos adókulcsot felemeli 20 százalékra, amelybe beletartoznak már az e adókulccsal adózók, a forgalmi adózó termékek közé beletartoznak például az élelmiszerek is. Azt gondolom, hogy pontosan ez az a termékcsoport, amelyikre nemhogy 15-20 százalékot, hanem még 15 százalékot sem biztos, hogy ki kellene vetni, hisz élelmiszerre mindenkinek szüksége van, és azt mindenki fizeti, mindenkinek ki kell fizetni.
Egy másik dolog, amelyik azt gondolom, hogy óriási gondokat, súlyos gondokat fog okozni az elkövetkezendő időszakban, a bérek után fizetendő járulékokkal foglalkozik. Én most nem a munkavállalók járulékáról szeretnék beszélni, szeretnék arra kérdést feltenni, hanem a vállalkozókkal való elbánás kapcsán.
Tudjuk azt, hogy Magyarországon éppen azért, mert olyanok a foglalkoztatási viszonyok, amilyenek, nagyon sokan kényszerből váltják ki a vállalkozói igazolványukat: vagy azért kényszerülnek vállalkozói igazolvány kiváltására, mert például a foglalkoztató azért, hogy költséget spóroljon sajátmagának, így foglalkoztatta őket. De nézzük az első kategóriát. Tehát, akik kényszerből vállalkoznak, mert elvesztették a munkájukat, nincs munkahelyük, viszont éreznek magukban erőt és tehetséget arra, hogy egyéni vállalkozóként valamilyen tevékenységet folytatva, legalább a minimálbér környékén, vagy valamivel annál több jövedelmet szerezve tudják eltartani a családjukat. Ez a törvény - és azért mondtam a kaszálás beindítását - ővelük is nagyon csúnyán bánik el, hisz a minimálbér duplájára határozza meg azt a járulékfizetési alapot, amely eddig a minimálbér volt. Ez azt jelenti, ha egy vállalkozó, ha jól értem ebből a törvénytervezetből - és ezt szeretném megkérdezni a Pénzügyminisztérium képviselőjétől -, hogy ezután az a vállalkozás, amelyik veszteséges, az, amelyik éppen a minimálbér környékén tud kivenni jövedelmet, ebben az esetben őt kötelezik arra, hogy a minimálbér duplája legyen a járulékalap; és ugyanez vonatkozik arra a társas vállalkozásban résztvevő vállalkozóra, aki tulajdonosként egy társas vállalkozásban részt vesz? - erre a kérdésre szeretnék választ kapni. Köszönöm.
ELNÖK: Köszönöm képviselő úr.
Borsos József képviselő úr következik!
BORSOS JÓZSEF (Fidesz): Köszönöm elnök asszony. Tisztelt Bizottság! Mértékadó gazdasági elemzések szerint is, Magyarországon a munkát terhelő járulék és adóráta nemzetközi viszonylatban is rendkívül magas, tehát az átlagkeresetek tekintetében mintegy 6 százalékponttal magasabb, mint a nemzetközi átlag; másfélszeres átlagkeresetnél pedig már fölmegy 10 százalék fölé. És mint látszik ebből a törvénytervezetből, pontosan az adókat, a munkát terhelő adókat és járulékokat is emelni szándékszik a kormányzat. Itt az a kérdésem, hogy miért várja azt, vagy milyen tanulmány vagy felmérés alapján várja azt az előterjesztő, hogy akkor ezután már nem minden ötödik pályakezdő lesz munkanélküli, vagy nem minden harmadik harminc év alatti lesz munkanélküli, hogy ebből nem keletkeznek szociális problémák; tehát ezek az intézkedések a mai európai tapasztalatok szerint inkább csökkentik a foglalkoztatást, mint növelik, inkább növelik a szociális problémákat, mint csökkentik. Köszönöm.
ELNÖK: Köszönöm képviselő úr.
Aszódi Pál képviselő úr következik!
DR. ASZÓDI PÁL (Fidesz): Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Bizottság! A 7. részben a 10. fejezet 133, 134. §-hoz szeretnék hozzászólni.
Megvan az előnye annak, hogy valaki a sor végére került, mert abban a kényelmes helyzetben vagyok, hogy csatlakozom az előttem felszólalókhoz mindenkivel egyetértve. Egy régmúltból származó politikai, gazdasági vitával szeretném kezdeni, ahol a két fél egyike mindig azt válaszolta vissza, hogy sőt tökéletesen ellenkezőleg. Amiről itt hallunk, az annak tökéletesen az ellenkezője, amit éveken keresztül hallottunk. Most látjuk az eddigi nem igaz, nem valós állítások lecsapódását és most konkrétan az említett szakaszokra.
Ebből egyértelműen az tűnik ki, hogy a terheket róják a gazdasági vállalkozók nyakába ahelyett, hogy a mókuskerék elmélet szerint olyan gazdaságpolitikát tűztek volna napirendre, amit hangoztattak, de az valótlan lett sajnos, de legalább a kilábalás érdekében, hogy nem visszatartani, hanem előre kell vinni a gazdasági életet. Erre csak akkor van lehetőség és ezzel tökéletesen ellenkezőleg van a rendeletben, ami van, hogy ha egy új munkaközpontú és növekedéspárti gazdaságpolitikáról fogunk látni, hallani valamit valamikor. Amíg ez nem lesz, az összes többi, ismétlem, sőt tökéletesen ellenkezőleg működik ahhoz képest, ami eddig volt. Na most, itt mi történt? A százalékarányokat módosítja csupán - nem részletezem, elolvastuk, tudjuk -, de amíg kérem szépen ez a gazdaságpolitika, ez a foglalkoztatáspolitika, ez a munkaközpontú politika nem képezi a kormány koncepcióját, addig ne várjunk olyan eredményt, hogy a munkanélküliek száma csökkenjen. Ha a munkanélküliek száma nem csökken, nincs járulékbefizető, ha nincs járulékbefizető, nincs lehetőség sem a nyugdíjasok nyugdíjának az emelésére, sem egyéb társadalmi, szociális terhek elszenvedésére.
Úgy gondolom, visszautalok egy dologra a kiegészítő tevékenységgel kapcsolatban, a nyugdíjasokat érintő. 2000-ben én kezdeményeztem annak a Medgyesy kormányrendeletnek a megszüntetését, amelyiket '88-ban a pénzügyminiszter terjesztett elő, amely ezzel a témával foglalkozott és a polgári kormány ezt hatályon kívül helyezte 2002. január 1-jén. A nyugdíj melletti foglalkoztatás adópolitika. Na most, természetesen, ha adósávba ütközik, akkor adózzon, de ne a növekvő mérték szerint, hiszen a nyugdíjasok foglalkoztatása óriási dolog, elsősorban a nyugdíjasoknak. Nem beszélve arról, hogy többször hallottuk az Idősügyi Tanácsban visszatérően, hogy az 50 év körüli embereket előnyugdíjba kell küldeni, ezt mondta Gyurcsány miniszterelnök úr február 8-án határozottan, és mi vitattuk. Kérem szépen a folyamatot el kell dönteni, most melyik folyamat megy, a kettő együtt nem mehet, mert a kettő üti egymást.
Tehát, ha a gazdaságpolitikai koncepció nem változik - és befejezem -, akkor ezekről a kérdésekről beszélhetünk, de a gazdasági előrehaladás fékjét nyomjuk be, és ha fékezünk, akkor a nyugdíjasok élethelyzete nem változik. Hiába fogják megváltoztatni az egészségügyi járulékarányt a nyugdíjjárulék javára, ettől a fék működik, beindul, és itt van.
Köszönöm szépen, ennek a szellemében akartam csak néhány gondolatot felvetni, az idő rövidsége miatt tovább most nem megyek, de egyértelműen nem elfogadható ez a javaslat, mert ez, ismétlem, szembefordul az eddigi múlttal.
ELNÖK: Köszönöm képviselő úr.
Ágh Péter képviselő urat illeti a szó!
ÁGH PÉTER (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök asszony. Tisztelt Bizottság! Mit láttunk, mit látunk? Hiába figyelmeztetett minket tavasszal az Unió pénzügyi biztosa, az Állami Számvevőszék - bár önök azt mondták, hogy nincs baj -, hogy baj van, és azt most látjuk a választások után rögtön; ezt a bajt pedig az emberekkel akarják önök kifizettetni, az elmúlt négy év hibáit az emberekre akarják hárítani. Mit látunk - a járulékokkal kapcsolatban már többen szóltak -, azt látjuk, hogy a 3,5 százalékos többletjárulékkal ellentétben csökkenni fog a munkavállalók nettó fizetése. Ezzel kapcsolatban el kell mondani, hogy a munkaadók tekintetében nem változik, ezt mi indokolja?
ELNÖK: Farkas Imre képviselő úr!
FARKAS IMRE (MSZP): Tisztelt Képviselőtársaim! Meg kell mondanom, hogy ilyen törvénynek a vitája még egy kormánypárti képviselő számára sem kellemes, ez az igazság és nyilván hálás téma az ellenzéki képviselők számára. Magam is elgondolkoztam, ha ellenzéki képviselő lennék, milyen bölcs dolgokat mondtam volna még el, mert lehet kétségtelenül.
Kormánypárti oldalról azt tudom mondani, hogy jelen esetben egyet tehet az ember, ha kicsit a helyzet adta lehetőséghez képest reálisabban gondolkozik, hogy mik a realitások, és ezt úgy gondolom, hogy a kormánypárti képviselőknek is így kell látni, meg valamennyire - egy adott mértékig természetesen - az ellenzéki képviselőknek is. Nyilvánvaló, hogy itt egy egyensúlyjavításról van szó, az előzményekkel, ha azzal most nem foglalkozom, hanem a pillanatnyi helyzettel, akkor úgy gondolom, hogy senki nem vonja kétségbe, és nyilvánvalóan ellenzéki képviselőtársaim sem, hogy erre szükség van.
Hiszen, ha önök bizonyára áttanulmányozták a Fehér könyvet, amit az önök oldaláról készítettek, a pillanatnyi helyzetben ez történne, és úgy gondolom, hogy ha kormányváltás lett volna, ugyanezt a javaslatot nyújtották volna be, csak azt mondták volna, hogy most látjuk, hogy milyen az ország helyzete és ezért van szükség ilyen intézkedésekre; de '98-ban 90 százalékban körülbelül ezek a témák jöttek volna elő egy-két százalék eltéréssel.
Tehát úgy gondolom, abban mindannyian egyet kell értenünk - az előzményeket nem mérlegelve -, hogy igenis az adósságállomány növekedése mérséklését szolgálja ez a csomag, ami itt előttünk van. És rendkívüli módon szükséges ahhoz, hogy ha az ország az Európai Unióban részt akar venni a 2007 és 2013 közötti fejlesztési programban és azokra a pénzekre igényt tart - és gondolom az ellenzéki képviselőtársaim települései, vállalkozásai is erre igényt tartanak -, akkor ezek a lépések ehhez szükségesek. Mert ha ezek nincsenek, akkor Magyarország ezekhez nem fér hozzá, és akkor nagyon kíváncsi lennék az ellenzékre, hogy mit mondana ezt követően, hogy nincs egyensúly, és lám-lám még fejlesztési források sincsenek - tehát igenis rendkívüli módon szükség van erre.
Nem vitatható és nem is lehet a csomagról azt mondani, hogy ez nem növeli az adókat: növeli és mérsékli az adókedvezményeket, így van - ezek az állami bevételhez és az egyensúlyi helyzethez szükségesek. Azon majd lehet vitatkozni, hogy tartósak vagy átmenetiek ezek a szankciók és lehet-e ezek után néhány év múlva az adókat újra enyhíteni, a kedvezményeket fokozni, ezekről mindannyiunknak lehet véleménye természetesen.
Úgy gondolom, hogy egy ilyen csomagot az ellenzéknek nem is kell feltétlenül támogatni, mert az nem is várható el, de azért kérem az ellenzéki képviselőtársaimat, hogy mérlegeljék azok a képviselőtársaim, akik az előző években is országgyűlési képviselők voltak, hogy vajon milyen javaslatokat nyújtottak be a költségvetési törvénnyel kapcsolatban. (Cseresnyés Péter: Ki kormányzott?) Egy pillanat, egy pillanat, még egyszer: én most nem azt kérdeztem, azt tudom, hogy ki kormányoz, azt mondtam, hogy az ellenzéki képviselők milyen indítványokat nyújtottak be azokhoz a törvényekhez, hiszen önök is tisztában voltak az ország helyzetével és vajon reálisak voltak-e azok a javaslataik, amit benyújtottak.
Vagy pedig azt szeretném megkérdezni, hogy a kampányban vajon a mostani ellenzéki pártok olyan javaslatokat nyújtottak be, ami az ország helyzetét javította volna? Nem akarok itt polémiát egy-egy észrevétellel, de azért szeretném megkérdezni, hogy aki felveti, hogy hogy fogják a vállalkozók ezt a járulékot befizetni a megemelt járulékalaphoz képest, szeretném megkérdezni, hogy a százezer forintos minimálbér alapján hogy fizették volna be nemcsak a járulékot, hanem a bért is hozzá - hogy történt volna ez egyáltalán? Vagy a 14. havi nyugdíjjal mi történt volna, és sorba vehetnénk elő ezeket a gondolatokat. Nem veszem, csak azt kérem önöktől, hogy ezeket mérlegeljék, mert ez a dolog így kerek, ha ezt is számba vesszük; amilyen Magyarországon a kormánypárt, olyan az ellenzéke is. (Közbeszólások: Na, na.) Még ebben is gondolkozhatunk, de nagyon így gondolom, mert egy kényszerhelyzet alakult ki a politikában és így alakult ki ez a helyzet, ami mondjuk idevezetett a gyakorlatban.
Egyébként a magam részéről úgy gondolom, és majd a parlamenti vitában azt tudom mondani kormánypárti képviselőként is, megtalálható az adócsomagban néhány olyan elem, amit vállalhatunk mindannyian. Nem mondom, hogy az ellenzéki képviselők a legnagyobb adóemeléseket, de bizony benne vannak olyan elemek is, ami biztos, hogy jók, mert a természetbeni juttatásoknál úgy gondolom, hogy mérlegelhetik önök is, hogy vajon melyik cégek tudtak olyan természetbeni juttatásokat adni, amelyek ma már teljesen irreális helyzetet alakítottak ki az országban, a legtehetősebb vállalkozások csináltak ilyeneket például.
Az adózás rendjére vonatkozó elemek. Igenis az igazságosabb adózásba vetett hit azt hiszem mindannyiunk számára fontos, és ha önök megkérdezik a választóikat, hogy egyetértenek-e azzal, hogy kik hogyan bújnak ki az adózás alól, akkor ők is azt mondják, hogy be kell ezeket a kiskapukat csukni. Vagy például magam is a térségemben ilyen üggyel is foglalkozó emberként, itt van ebben a törvényben a bioetanollal, biodízel felhasználásával és annak térnyerésével kapcsolatos szabályozások, vagy a gépjárműadózás megváltoztatása. Igenis úgy gondolom, hogy igazságos ez az irány, ami itt van, mert azon túl, hogy a nagyobb bevételt is szolgálja és nyilvánvalóan ezen nem is lehet vitatkozni, az ma már illúzió, hogy valaki azért venne - hogy mondjam - új autót, mert az az egészség, mert a környezet védelmet szolgálja kifejezetten. Azért tud új autót venni, mert ehhez megvan a jövedelme és az igénye, és nem szabad a másik oldalt így felvetni - tudnám sorolni vég nélkül.
Azt is el szeretném önöknek mondani, természetesen kormánypárti képviselőként nekem is van véleményem, amivel a magam részéről én sem nagyon értek egyet. Én sem nagyon értek egyet személy szerint a 15 százalékos áfakulcsnak a 20 százalékra való emelésével és a magam részéről javasolni is fogom, hogy inkább a 20 százalékos áfakulcsot emeljük fel egy-két százalékkal, de hagyjuk meg ezt a kedvezményes kulcsot, mert ez valóban úgy gondolom, hogy szükséges lehet. És ugyancsak az a véleményem, és fogok indítványokat benyújtani: a társasági adó és az egyéni vállalkozók esetében a mentességgel összefüggésben, mert azt hiszem, hogy a törvény által szabályozott körnél komolyabb szinten kell a mentességet értelmezni, hogy azok a vállalkozók, akik a foglalkoztatás szempontjából jelentős szerepet töltenek be és nem más szempontból, azok bizonyos esetekben mentesüljenek ezek alól a terhek alól.
Végül is egy szociális bizottsági ülésen ülünk, és zárásként azt szeretném önöknek elmondani, hogy szociális oldalról is kezelhető ez a csomag, mert biztos, hogy nagyon sok embernek fájdalmas lesz, de szeretném önöknek elmondani, ha ez nem lenne, akkor néhány év múlva sokkal szélesebb körben a szegényebb embereket lényegesen sújtva kellene intézkedéseket hozni. Köszönöm szépen, a magam részéről támogatom ezt a csomagot.
ELNÖK: Köszönöm szépen képviselő úr.
Most az első körben még nem kapott szót Soltész Miklós alelnök úr, ezután fogunk majd továbbmenni; felhívva arra a tisztelt bizottság figyelmét, hogy a mai nap az általános vitára való alkalmasságról döntünk, tartok tőle, hogy nem marad muníciónk a részletes vitához. Köszönöm.
SOLTÉSZ MIKLÓS (KDNP): Fog maradni. Köszönöm. Farkas Imre képviselőtársamra szeretnék egy kicsit reagálni. Imrét én tisztelem és szeretem is, ez talán az eddigi beszélgetéseink során talán kiderült részemről, éppen ezért meg is értem az indulatát, azt az indulatot, amellyel próbál reagálni a mi felvetéseinkre. Higgye el képviselőtársam, hogy nekünk sem hálás olyan dolgokról vitatkozni, amely sok tízezer vagy inkább sok százezer ember lecsúszását fogja jelenteni, sok tízezer és sok százezer ember megnyomorítását fogja jelenteni, nekünk sem öröm. Sokkal nagyobb öröm lenne arról beszélgetni, hogy mondjuk, a Magyarországra beérkező európai uniós pénzeket hogyan osztja el az ország, és mondjuk, teszem azt a szociális ágazat, a nyugdíjasok, vagy pedig a fogyatékos emberek milyen mértékben kapnak ebből a pénzből - sokkal hálásabb lenne nekünk.
Az egy más kérdés, hogy nekünk, mint ellenzéknek, kötelességünk felhívni azokra a figyelmet, amit az elmúlt négy év kormányzata és a most beterjesztett adócsomagok között felmerülnek különbözőségek. És itt azért szeretném felhívni arra a figyelmet, hogy hiába próbálják eljátszani azt a játékot, hogy az ellenzék mit ígért, az ellenzék milyen módosító indítványokat adott be a költségvetésekhez az egyes években. Hiába próbálják ezt önök eljátszani, hiszen még a két választási forduló között is tagadta Gyurcsány Ferenc miniszterelnök, hogy bármiféle módosításra szükség lenne. Esti tévéműsorban tagadta, választási műsorokban, programokban és mindenhol tagadta. Amikor első lépésben erre választ adott, az rögtön a második forduló után az önök kongresszusán történt meg.
A második pedig, ami nagyon érdekes, hogy itt volt a kormányzati program vitája. Miért nem beszéltünk akkor konkrétumokról, miért általánosságokról vitatkoztunk, miért csak úgy meglebegtették ezeket a súlyos százmilliárdokat, amelyeket el kell vonni mind a vállalkozásoktól, mind pedig a lakosságtól az emberektől. Miért nem akkor beszéltünk erről? Hurrá optimizmussal megszavazták, majd a szombati napon jött mindenkinek a feketeleves, amelyet senki nem várt, mondta ezt Horn Gábor maga is, az SZDSZ ügyvivője.
Néhány gondolatról, hogy azért az ellenzék mit mondhatott volna, mit tett. Annak idején, amikor az Állami Számvevőszék is jelezte, hogy Magyarországon mérhetetlenül drágán épülnek ebben az elmúlt kormányzati ciklusban az autópályák, kétszer annyiért építették önök az autópályákat, mint a polgári kormány alatt és akkora infláció nem volt, hogy azt bármi is indokolta volna. Magyarázza el nekem valaki, hogy egy olyan országnak, amelyiknek az olajkészlete második, harmadik legnagyobb a világon, miért kell 40 milliárd forintos adósságát elengedni? Miért nem mondjuk azt nekik, hogy jó, most szegények vagytok, most lábaltok ki a háborúból, a polgárháborúból, akkor majd tíz év múlva ellentételezve olajjal kifizetitek. Negyven milliárd forintról beszélünk, amely 40 milliárd forintot most akarják a gyógyszerkasszában például megspórolni. Miért az időseknek, a betegeknek, a súlyos betegeknek kell kifizetni ezt a 40 milliárdot. Irak ellentételezze. Ki írta alá ezt a szerződést? Miért nem kérik önök is számon saját kormányzati embereiktől, hogy ilyet megtettek?
Vagy például, miért nem vonjuk el a hatalmas nagy extraprofitját vagy luxusprofitját azoktól az energiatermelőktől, illetve energiaszolgáltatóktól, akik egyébként itt ebben a teremben a gazdasági bizottságnak három vagy négy hónappal ezelőtti ülésén vallották be, hogy a 10 évvel ezelőtti privatizáció oly sikeres volt számukra, hogy már bőven kifizették a fölvett kölcsönöket, amiből megvették a magyar energiaellátó rendszereket, megvették a magyar energiatermelő rendszereket, és már bőven extraprofitot termelnek maguknak. Miért nem ezt vesszük el tőlük, és miért az embereket kell sújtani 30 százalékos és utána még 30 százalékos gázáremeléssel, 14 százalékos villamos áram emeléssel, ezek a fő kérdések tisztelt képviselőtársaim. Ezek után nagyon nehéz számon kérni az ellenzéktől, hogy mi nem tettünk le programot, mert ezeket igenis be lehet vonni, ezeket a pénzeket el lehet vonni olyan helyekről, amelyek nem kimondottan a lakosságot sújtják.
Konkrétan pedig hadd kérdezzem tisztelt főosztályvezető asszonyt. A korábbiakban elhangzott, Farkas Imre képviselőtársunk is mondta, hogy bizony nagyon súlyos és nagyon nehéz helyzetbe fognak jutni emberek, dominószerűen fog összedőlni sok-sok cég sajnálatos módon, akik nem fogják tudni fizetni az alkalmazottaikat, vagy el kell küldeni. Csak az új egyensúlyprogramban 14500 köztisztviselőnek az elküldéséről, illetve a munkája megszüntetéséről beszélnek, mi lesz velük? Mi lesz azokkal az önkormányzati alkalmazottakkal iskolákban és önkormányzati cégeknél, akiket kénytelenek lesznek elküldeni? Emelik-e és mennyivel a munkaerő-piaci alapot, ez a konkrét kérdésem. Mennyivel fogják emelni ahhoz, hogy a munkanélkülieket támogassuk?
Másrészt pedig, ami kimondottan ezt a bizottságot illeti. Mennyi plusz szociális segélyezettre számolnak, illetve mennyivel fogják emelni az erre való összeget és az fedezni fogja-e azt a kieső hatalmas nagy összeget, amely a családokra, az egyes emberekre terhelődni fog? Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm képviselő úr. Most úgy tűnik, hogy a második kör következik. Kérem szépen a képviselőtársaimat, hogy lényegre törően próbálják a kérdéseiket megfogalmazni, mert azt gondolom, hogy a vélemények elmondására már sor került.
Először a második körben Borsos József képviselő úrnak adom meg a szót!
Elnézést kérek képviselő úr, az ügyrendi elsőbbséget élvez.
Megadom a szót Cseresnyés úrnak!
CSERESNYÉS PÉTER (Fidesz): Köszönöm szépen. Elnök asszony, egy csomó kérdés elhangzott, kaphatnánk-e választ és utána a második körben a vélemények kapcsán elmondhatná mindenki a véleményét, mert el fog felejtődni a kérdések sokasága, ha ezzel most a második körrel elkezdjük a kérdések vagy a vélemények sorozatát.
ELNÖK: Ügyrendi felvetést vita nélkül szavazunk. Hallottuk az ön érvelését, valaki óhajt-e ez ellen érvelni?
Parancsoljon!
FARKAS IMRE (MSZP): Nekem az a javaslatom, mivel általános vitáról van szó, rengeteg lehetőségünk lesz a konkrét indítványokról beszélni. Szerintem az általános vitával kapcsolatban már rengeteg dolog elhangzott. Azt javaslom, hogy további kérdések, vélemények hangozzanak el, és utána nyilatkozzon, vagy adjon választ a kormány és így szavazzunk.
ELNÖK: Szavazásra teszem fel a kérdést. Az ügyrendi javaslat így szólt, hogy szakítsuk meg a felvetések körét és jöjjenek előbb a válaszok. Cseresnyés képviselő úr tette fel ezt a javaslatot. Aki emellett szavaz, kérem, most emelje fel a kezét! Tizenhárom mellette. Ki az, aki ellene szavaz! Tizennégy. Így ezt a javaslatot el kell vetnünk.
Folytatjuk a megszólalások körét.
Borsos József képviselő urat illeti a szó!
BORSOS JÓZSEF (Fidesz): Köszönöm szépen elnök asszony. Farkas képviselőtársamra reagálnék. Abban egyetértünk, hogy ha itt ténylegesen valamiféle koherens intézkedés nem történik, akkor az történik, amit ön említett. Hiszen azért azt láthatjuk különféle elemzésekből, hogy az OECD országokon belül nincs arra példa, hogy ilyen mértékű lenne az iskolázatlansági újratermelődés, a munkanélküliség újratermelődése, meg a területi különbségek újratermelődése. Most sok példát láttunk Nyugat-Európában arra, hogy az ilyen helyzeteket növekedéssel kezelték és jól kezelték.
A növekedésnek az az alapvető feltétele, hogy a vállalkozások tudjanak növekedni, ami Magyarországon marad eredmény. Csak ugye a magyarországi struktúrában az a probléma, hogy a multik viszik el a növekedés és a fejlődés javarészét, és sajnos azt lehet látni, hogy ebben az intézkedéscsomagban nem olyan típusú intézkedések születnek, ami a mi itthon maradó GDP részünket növelné, hanem megpróbáljuk olyan módon rendezni a dolgot, mint amikor egy családban adósság keletkezik. Azt kétféleképpen lehet rendezni: az egyik a növekedéspárti rendezés, hogy a családfő vagy a papa, mama, mindegy valaki, vagy mindenki, másodállásokat vállal, plusz bevételekre teszünk szert. Az itteni megoldás pedig az, hogy nem vállalunk másodállásokat, nem a családi büdzsét növeljük, hanem a meglevőből azt mondjuk, hogy na akkor ezután nem lesz májkrémes kenyér, hanem zsíros kenyér és így tovább. Ez az alapvető különbség a kettőnk megközelítése között.
És hivatkozott a Fehér könyvre. A Fehér könyv pontosan ezt írja le, és ezeket az összehasonlításokat teszi meg a különféle fejlődési összehasonlítások mintája szerint, hogy nálunk pontosan ez a probléma. És ezzel a fajta megközelítéssel kevésbé fogunk előrejutni, mint a másik fajta megközelítéssel, amiről egyébként mi beszéltünk a kampányban, tehát a munkabarát adópolitikánkat elmondtuk, csak most nem arról kell vitatkozni sajnos, hanem az önökéről és ezért mondjuk ezeket a véleményeket. Köszönöm.
ELNÖK: Köszönöm szépen képviselő úr.
Mielőtt átadom Cseresnyés képviselő úrnak a szót, szeretném jelezni, hogy más bizottságok is kezdődnek és a köztisztviselőknek nemsokára, rövid időn belül át kell oda menni. Zárójel. (Valószínű revideálni fogjuk az eredeti elképzelésünket a bizottsági ülések időpontjáról, mert kell egy olyan napot választanunk, nem lehetünk tekintettel akkor egyébre, amikor van időnk kivesézni ezeket a dolgokat. Elnézést az intermezzóért).
Cseresnyés képviselő úr, parancsoljon!
CSERESNYÉS PÉTER (Fidesz): Köszönöm szépen elnök asszony. Nem biztos, hogy revideálni kell a nézetünket, mert hogyha nem ilyen súlyú és ilyen fajsúlyú törvények jönnek be, biztos, hogy rövidebbek leszünk mi is.
Én nagyon rövid leszek, nemcsak azért, mert a Pénzügyminisztérium képviselőjének el kell menni, hanem azért, mert Borsos képviselőtársam nagyrészt elmondta azokat a gondolatokat, amit én is el szerettem volna mondani. De kiegészítésképpen szeretnék Farkas képviselőtársamnak mondani néhány mondatot. Szóval az a probléma és azért vannak önök nagyon rossz helyzetben, nagyon nehéz helyzetben, mert okoztak nagy galibát és ezt a galibát meg kell oldani. És ugyanúgy, ahogy Borsos képviselőtársam mondta, a kétféle megoldási mód közül önök a rosszabbat választották most is. Azért mondom, hogy most is, mert ezt megtették annak idején '94 és '98 között és tulajdonképpen '89-90-ben azért kellett átadni a hatalmat, mert ugyanezzel a módszerrel, ugyanezzel a gazdaságpolitikával hozták csődközeli helyzetbe Magyarországot.
Ön azt mondta, hogy ha ezek az intézkedések nem történnek meg, azt hiszem ezzel fejezte be a gondolatát, abban az esetben még rosszabb helyzet állhat elő egy-két év múlva. Azt gondolom képviselőtársam, hogy ha az elmúlt négy évben önök felelősségteljesen, szakértelemmel kormányozzák Magyarországot, vagy éppen nem önök kormányozzák Magyarországot, akkor ez a helyzet, amit most önöknek meg kell oldani, elő sem állt volna. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm képviselő úr.
Iván képviselő úr!
DR. IVÁN LÁSZLÓ (Fidesz): Nagy igyekezettel figyelem a magunk és a kormányoldal felszólalásait, meg kell mondjam, előrebocsátom, hogy személyiség lélektannal több évtizede foglalkozom, rendkívül fontosnak érzem ezeket a felszólalásokat.
Nekem visszatérően, megállás nélkül, alapvető gondom, hogy egy olyan blokkban tárgyalunk folyamatosan mindenféle szempontból nyugdíjasokról, ami abszolúte nem homogén réteg. És ha erre azt mondom, hogy ma Magyarországon jelenleg 3 millió 200 ezer- 300 ezer körül van a nyugdíjasok száma és a 60 éven felüliek száma ebből 2 millió, akkor 1 millió 300 ezer egészen más szociális, emberi, adottságbeli, betegségbeli, anyagi háttér, családi, stb. körülményeket illető egészen más feltételekkel élő 1 millió 300-at ömlesztünk a nyugdíjas kérdésen keresztül az úgynevezett idősek, idősödők kérdéseibe.
Ezt az Idősügyi Tanácsban Gyurcsány miniszterelnök úrnak is, meg az összejöveteleinken többször is felvetettem. Nem látom a differenciált gondolkodást, nem látom ennek a hatalmas rétegnek, az ország népességének az egyharmadát érintő rétegnek a differenciált megközelítését. És nem látom azt sem, hogy ehhez kapcsolható konszolidált - nem is konszolidáció -, inkább kompenzációs program, kompenzációs elképzelések hogyan fognak kinézni és vannak-e egyáltalán. Rendkívüli módon problémát jelent az, hogy a 60 éven felüli népességünkön belül 51 százalék legalább egy krónikus betegségben szenved. Két ilyen megbetegedésben szenved legalább 10 százalékuk, és 3 százalékuk három vagy több ilyen krónikus betegségben szenved, ami 60-70 ezer embert jelent.
Még mondok valamit, és több számot nem is említenék. Ugye 1990-hez képest 2001-re a 60 éven felülieknek - és ez csak fokozódott az utóbbi években - a fogyatékossággal élők aránya 37 százalékról 45 százalékra emelkedett, tehát úgy tűnik, hogy az idősödési folyamatokon belül a kórossá válás, a fogyatékossá válás is fokozódik. A fogyatékos ember 55 százalék a 60 éven felülieknél. Vaksággal 64 százalékkal számolunk, nagyothallással 65 százalék, sikettel 36 százalékkal, egyéb testi fogyatékossággal 38 százalékkal - óriási problémát jelent. Tehát nekünk összevonni, összeömleszteni, összekeverni a nyugdíjas réteg kérdését az idősek kérdésével alapvető hiba, sokszor elmondtam.
Amit még talán kiegészítésképpen szeretnék megemlíteni, hogy ez azt is jelenti egyben, hogy ha mi a terheléseket nézzük, és a terhelések átlag összevont százalékos jellegét vagy számát vesszük figyelembe, félrevezet bennünket, téves és nagyon hibás stratégiához vezet, és ha ezt nem módosítjuk és nem differenciálunk, akkor lesz igazán veszélyes helyzet. Arról nem is szólva, hogy alapvetően - itt már elhangzott -, bár nem erre hivatkozunk, de a Blikk is ajánlást tett 500 milliárd megtakarításra néhány nappal ezelőtt, leírja, hogy honnan kell azt az 500 milliárdot elvenni, én csak utalok erre. De azt hiszem, hogy bizony differenciált gondolkodással, teherelosztással és a törvényalkotás ezen vonatkozásaiban egyensúlyba kell kerülni, ez lesz az igazi egyensúly gondolkodás.
ELNÖK: Köszönöm szépen képviselő úr.
Koszorús László képviselő úr következik, majd László képviselő úr és befejezésül adom meg a szót Lanczendorfer Erzsébetnek és bezártuk ezt a kört. Köszönöm.
KOSZORÚS LÁSZLÓ (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök asszony. Most én is csatlakoznék képviselőtársaimhoz. Azért egy pár mondat erejéig említsük fel a három hónappal ezelőtt elhangzottakat. Itt volt dübörgő gazdaság, ugrik a "pannon puma", ifjúsági kérdésről beszélve: nem lesz tandíj, ingyenes lesz az utazás a lakhely és az oktatási intézmény között - ezeket önök ígérték, tehát ne próbálják már rajtunk számon kérni az önök nem megvalósított ígéreteit. Veres János egyébként nem azért kapja a pénzügyminiszteri fizetését, hogy csak egy bizonyos idő után vegye észre az államháztartás hiányát.
Farkas Imre is emlékeztet arra, hogy az első forduló után, hétfőn - tehát nem is vasárnap - tették nyilvánossá azokat az adatokat, amik az államháztartási hiányról szóltak. Tehát úgy gondolom, hogy több felelősséget kellene kormánypárti képviselőként az ilyen jellegű felszólalásai mögé tenni, és nem pedig ránk mutogatni, hanem azt az energiát, amit a kommunikációs stratégia szempontból azzal töltenek el, hogy folyamatosan ránk mutogatnak és tőlünk kérnek számon dolgokat, azokat inkább a kormányzásra kellene fektetni. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönjük a kedves szavait. Szeretném átadni a szót László képviselő úrnak!
LÁSZLÓ TAMÁS (Fidesz): Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Bizottság! Azt hiszem, hogy itt olyan dolgokról van szó, ami talán az unokáinknak még a jövőjét is meghatározó folyamatot indít el. Úgy látom, hogy a kormány a könnyebb ellenállás irányába halad és eléggé megdöbbenve hallom Farkas Imre képviselő úr javaslatát, hogy ő még egy további: a 20-ról 22 százalékra történő emelést fogja javasolni, gondolom az áfára célzott. Azt hiszem, hogy ez mind a könnyebb ellenállás irányába való haladás; egy atomizált társadalomban élünk a szociálisan rászorulók tömegével szemben hoznak önök különböző intézkedéseket. Ezzel szemben, a könnyebb ellenállással szemben, a nehezebb és a fajsúlyosabb, az érdekek sérelmét is felvállaló kormányzásra szeretném felhívni a figyelmet.
A Magyar Adófizetők Országos Szövetsége is kidolgozott javaslatokat, a most következő programban idén körülbelül 350 milliárd forintról van szó, jövőre 1000 milliárdról, tehát óriási tételekről van szó, és itt kiderül, most az általam nem minden részletében felsorolt, ettől eltérő logikájú, ettől eltérő filozófiai intézkedéssorozat ennél lényegesen, lényegesen nagyobb bevételekhez juttathatja az államot. Méghozzá a pénzügyek környezetében lehetne nagyon sok intézkedést tenni az új egyensúlyért.
Az első ilyen tétel, hogy a pénzügyi befektetés jövedelem után mindenki adózzon: ne csak a magánszemélyek, hanem a pénzügyi vállalatok, intézmények is. A kormány a kamatadót és a tőzsdei árfolyam nyereségadót csak a magánszemélyekre és a rövid távú megtakarításokra, kincstárjegyekre terhelné, az igen nagy volumenű állampapírok jogi személyek, pénzügyi társaságok, befektetési alapok adómentesek maradnának. Még egy számot mondok. Ez év első negyedében 494 milliárd forinttal nőtt az állampapírok állománya, ebből csak 22 milliárd a lakosságé, a pénzügyi vállalatoké 220, tízszerese, 222 milliárd, a külföldieké 201 milliárd, miért nem ezeket adóztatjuk meg, miért a lakosságot adóztatjuk meg elsősorban?
Van egy nagyon érdekes tétel, hogy a költségvetési hiányt meghaladó kötvény kibocsátást meg kellene tiltani, mint ezt az Állami Számvevőszék évek óta szorgalmazza. Folyamatosan 4-600 milliárd forint felesleges pénz áll a költségvetési számlán a fölösleges kötvénykibocsátásokból, óriási tétel ez is.
Meg kellene szüntetni a magán-nyugdíjpénztárak állami támogatását, és felül kell vizsgálni ezeknek a működését. Ma a munkajövedelmek tekintélyes része 1000 milliárd forintos léptékben a nemzetközi és a hazai pénzpiacra áramlik, nemcsak a költségvetés egyensúlyát veszélyezteti, de a befizetők jövőbeni nyugdíját is.
Egy döbbenetes dolog, ez a beláthatatlan spekulációra vezethet az eltitkolt jövedelmek bírságmentes 5 évi részletben fizetett adóval történő legalizálása, valamint a külföldről visszahozott vagyon 10 százalékos adója. Miről beszélünk itt? Magyarország jelenleg is egy hatalmas pénzmosoda, vagy ezt fogjuk még tovább erősíteni, vagy azt a folyamatot, hiszen cégek tömege telepedett le papíron és fizet csupán 3 százalékos nyereségadót.
Egy nagyon érdekes tétel, azt mondja, hogy a Magyar Államkincstár elavult, pazarló pénzforgalmat bonyolít. Ezen elmaradottság nyertesei a világrekorder profittal bíró kereskedelmi bankok. Miért nem velük törődünk? Miért nem a bankoknak a hihetetlen mértékű profitjával foglalkozik a kormányzat?
Két tételt emelik itt még ki: az energiaár emelések, bányajáradékok kérdése. Az idei költségvetésben Magyarország évente majdnem egymillió tonna kőolajat és majdnem három milliárd köbméter földgázt termel mai áron 234 milliárd forint értékben, de csak 12 százalékot bányajáradék címén. Azt mondja: a 12 százalék semmivel sem indokolható extraprofithoz juttatja a kitermelőt. Egy cég múlt évi nyeresége több mint 300 milliárd forint, mely ez év csupán első negyedéve már 155 milliárd forintra nőtt. Itt vannak olyan cégek, amelyek feltehetően nem teljesen indokoltan ilyen hihetetlen mértékű extraprofitra tesznek szert, és az országot ebben az évben 350 milliárd forinttal akarjuk megsarcolni.
Csak hasonlítsuk a két számot. A villamos energia árának emelése. Ugye sokat beszéltek gondolom az elmúlt években is arról, hogy a szektor eladásakor az állam 8 százalékos eszközarányos nyereséget garantált a társaságoknak, melyet időközben 10 százalékra emelt. Azt mondja: elfogadhatatlan az, hogy az állami tulajdonú Paksi Atomerőmű olcsó áramát az állam olcsón eladja, majd drágán visszavásárolja kevert árformában, hogy a különbözettel a külföldi tulajdonú erőműveket és telepi szolgáltatókat támogassa.
Rengeteg tétel van még ebben, 13 nagyon komoly tételt sorol föl a Magyar Adózók Országos Szövetsége. Azt gondolom, hogy ezek a tételek, ha nehezebben megfogható, sokkal több kormányzati eltökéltséget és energiát igénylő lépések volnának, a könnyebb ellenállás az az, hogy önök az állampolgárokat a különböző adónemek emelésével, adónemek bevezetésével akarják megsarcolni.
ELNÖK: Köszönöm képviselő úr.
Lanczendorfer Erzsébeté a szó!
DR. LANCZENDORFER ERZSÉBET (KDNP): Köszönöm szépen. Lemondok róla, mert nagyon megy az idő, és a kérdésekre szeretném, ha válaszolnának.
ELNÖK: Köszönöm képviselő asszony a megértését.
Megkérem főosztályvezető asszonyt, hogy foglalja össze a válaszokat. Köszönöm.
SZIKSZAINÉ DR. BÉRCES ANNA (Pénzügyminisztérium): Köszönöm szépen. Megpróbálok végigmenni a kérdések sorrendjében a válaszokon.
Az egyes számú kérdést a képviselő asszony tette fel, ez többször is előfordult egyébként: a lakáskedvezmény kérdése. Itt felhívnám a figyelmet arra, hogy valóban egy szigorító lépés van, de egyrészt van egy elég hosszas átmenet, tehát a 2006. december 31.-éig szerzett jogosultságok 5 évig fennmaradnak. Tehát egy 5-éves átmenet után szűnik meg ez a fajta kedvezmény; tudom, hogy önmagában a megszűnés az a tény, ez kétségtelen.
Felmerült nagyon sokszor, hogy a tervezett lépések egyfajta kompenzációjával számolunk-e vagy nem. Természetesen a gázár, az energia emelések kapcsán, mint nyilván már ezt is hallották a sajtóból, tömegkommunikációból, természetesen van azzal számolás, hogy a rászoruló családok számára mindenképpen egyfajta kompenzációs rendszer kerül majd kidolgozásra.
A nyugdíjasokat érintően is külön felmerült többféle felvetés, hogy hogy kezelődik ez a probléma. Természetesen nyilván többeket ismerek, találkoztunk az Idősügyi Tanácsban, ők nyilván tudják, hogy a nyugdíjemelésnek az a rendszere van, hogy van egy januári emelés, majd pedig egy novemberi olyan típusú szabály van, miszerint, hogy ha a tervezettől eltérnek legalább egy százalékos mértékben a januári emelés, akkor természetesen intézkedni kell visszamenőlegesen januári emeléssel ennek a pótlására. Tehát amennyiben a folyamatok azt mutatják, hogy ilyenre szükség van, akkor természetesen a nyugdíjasok külön kompenzációban is fognak részesülni.
A következő kompenzációs lehetőség, ami szintén itt többször felmerült és felhívnám a figyelmet, nyilván tudják önök is, hogy a közgyógyellátásnak egy új rendszere kerül most bevezetésre. Most indul éppenséggel az új rendszer, ami pontosan azok számára, akik krónikus betegségben szenvednek, évi 12 ezer forintos keretet biztosít - ez év mostantól indul ez a rendszer. Másrészt ezen túlmenően, nemcsak ez a 12 ezer forintos keret van, hanem a nem krónikus, hanem egyedi kérdésekre körülbelül egy 6 ezer forintos keret is rendelkezésre áll az új közgyógyellátási rendszer keretében. Tehát azoknál, akiknél felmerült, hogy akár a gyógyszerköltségek egyéb vonatkozásában probléma van, ez a rendszer alkalmas arra, hogy segítséget nyújtson számukra, ezeket szeretném külön elmondani.
Elhangzott kérdés a rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény. Ugyan a képviselő asszony most nincs éppen körünkben, de természetesen válaszolok rá. A rendszeres gyermekvédelmi kedvezménynél körülbelül 650 ezer jogosulttal számolunk. A keretet, amiket most javasolunk, 10-10 százalékos jövedelmi felsőhatár emelésre kerül sor, ez néhány tízezer családot érinthet. De ez is mindenképpen a számított körülbelül 650 ezer fős jogosulti körbe belefér, ami azért is igen figyelemreméltó, lévén, hogy sajnos tudjuk, hogy a gyermekszám csökken, tehát ha ugyanaz a létszám van, akkor természetesen ez biztosítva van.
Nagyon sokszor felmerültek a vita során a járuléklépések. Néhány dolgot feltétlenül muszáj általánosságban is elmondani. Gondolom, hogy talán ismert a tisztelt bizottság előtt: a két társadalombiztosítási alap pénzügyi helyzete, ha nem, akkor elmondanám. 3500 milliárd körüli pénzösszeggel gazdálkodik az Egészségbiztosítási, illetve a Nyugdíjbiztosítási Alap. Sajnos eljutottunk abba az állapotba, hogy ma már a költségvetés a különböző egyéb adóbevételekből ezeknek a kiadásoknak körülbelül az egyharmadát finanszírozza más adóbevételekből való átcsoportosítással. Tehát, ha ezek nem lennének, akkor mind a két alap igen-igen erőteljes hiánnyal küzdene, amibe nyilván nagyon-nagyon sok minden belejátszik, például az a 10 százalékos járulékcsökkentés, ami megtörtént '98 és 2002 között, tehát pénzügyileg nagyon instabil lenne a két alap helyzete, ha ez a támogatás nem lenne.
Az is elhangzott, hogy a járulékemelés - ezt természetesen meg is tudom erősíteni - nem a foglalkoztatókat érinti alapvetően, hiszen a 29 százalékos társadalombiztosítási járulékmérték nem változik a jövőben sem. Ami járulékemelés jelenik meg, az valójában mind a biztosítottakat érinti, tehát valóban az egyéneknél van egyszer egy 2 százalékos egyéni egészségbiztosítási járulékemelés december 1-jével, másrészt van egy foglalkoztatási, tehát a munkaerő-piaci alaphoz történő hozzájárulásnál egy félszázalékos munkavállalói járulékemelés. Ez részben válasz arra is, ami szintén itt elhangzott, hogy miből kívánjuk finanszírozni adott esetben a munkanélküli ellátásokkal kapcsolatos esetlegesen megnövekvő terheket. Ez az intézkedés, tehát a félszázalékos munkavállalói járulékemelés, ebben az évben körülbelül 7-8 milliárd forinttal növeli a Munkaerő-piaci Alap bevételeit, tehát részben ez is van.
Elhangzott szintén a vita során, hogy a létszámcsökkentéssel érintett közszféra dolgozóival mi lesz. A kormány ezzel a kérdéskörrel is foglalkozott. Felhatalmazást adott a szociális és munkaügyi miniszter számára, hogy a kormány által elfogadott irányelvek alapján dolgozza ki az ezzel kapcsolatos jogszabály-módosításokat és terjessze a parlament elé. Ez részben érinteni fogja a Prémium évek program feltételeit, hiszen ebben a programban, ami most második éve működik, a mai feltételei szerint, csak azok vehetnek részt, aki 2006 végéig kerül ebbe a programba; a tervek szerint ez az időpont meghosszabbításra kerül kettő évvel, tehát 2008. december 31.-éig, ami a közszférából kikerülők számára jelent egy jelentős támogatást.
A járulékterheket nagyon sokan érintették, különösen a nyugdíjasok vonatkozásában. Itt is a közteherviselés, tehát a méltányos, igazságos közteherviselés elvének megnyilvánulásaként valóban - részben a nyugdíjas foglalkoztatottak számára - ír elő a törvényjavaslat egy 4 százalékos természetbeni egészségbiztosítási járulékfizetési kötelezettséget. Másrészt: valóban megjelennek a nyugdíjas vállalkozók, akiket eddig kiegészítő tevékenységet folytató vállalkozóknak nevezünk, az ő esetükben van arról szó, hogy a jelenlegi 5 százalékos baleseti járulék helyett kettő lépésben változna. Egyrészt ez a baleseti járulékfizetési kötelezettség megszűnik és ehelyett valóban egy egészségügyi szolgáltatási járulék kerül bevezetésre. Ennek kapcsán arra hívnám fel a figyelmet, hogy a mai szabálynál is az van, hogy a baleseti járulékot, ezt az 5 százalékot is, csak akkor fizeti a nyugdíjas vállalkozó, ha ebből a tevékenységéből realizál bevételt. Tehát akár vállalkozói kivétként, akár pedig személyes közreműködés alapján kiosztott jövedelem, ha van ebből a tevékenységből, ha ilyen jövedelme nincs, akkor nincs nála ilyen fizetési kötelezettség; elmondanám, hogy ebből adódóan nyilván nem is a bevétel; tehát ez nem egy olyan szabály, mint a főállású vállalkozóknál, hogy ha esik, ha fúj, akkor is kell fizetni a minimálbér alapján legalább a járulékot. Itt akkor kell ilyen fizetési kötelezettséget teljesíteni, ha ebből a tevékenységéből bevétele van, tehát ilyen jövedelemre tesz szert. Ez nyilván nem azt jelenti, hogy valami nagyon nagy terhelést jelentene. Az kétségtelen, hogy maga a százalékos mérték változik, tehát ezen nincs mit igazából tagadni.
A gépjárműadóval kapcsolatban felmerült egy felvetés, hogy a törvényjavaslat kettő vonatkozásban tartalmaz mentességi szabályt. Egyrészt, ha önmagában valaki rendelkezik, tulajdonában van személygépkocsi, illetve kiskorú esetében akkor, ha a szülő, nevelőszülő tulajdonában van a gépjármű. Valóban az itt elhangzott felvetés azt gondolom, hogy olyan kérdés, amivel foglalkozni kell, mert valóban itt a kiskorút rendezzük el, illetve a nagykorút, ha van saját tulajdonú gépjárműve, és valóban lehet olyan esetkör, ami az egyikbe se fér bele. Azt gondolom, hogy ezt át kell gondolni, ez egy jogos felvetés volt, hogy ezzel a körrel nem foglalkozik jelenleg a törvényjavaslat, tehát nyilván ezzel kell foglalkozni.
Elhangzott a magán-nyugdíjpénztári befizetésekkel kapcsolatos felvetés. Szeretném felhívni a figyelmet arra, hogy itt egy kötelező kétpilléres rendszer működik Magyarországon '98 óta. Tehát ez nem jótékonysági juttatás, nem azért gyűjtik a magán-nyugdíjpénztárak ezeket a tagdíjakat, mert éppenséggel bankként vagy biztosítóként működnek, hanem arról van szó, hogy ezekből a befizetésekből lesz majd a majdani nyugdíj 2013-tól. Mert az új rendszernek megfelelően azok az állampolgárok, akik akár pályakezdőként kötelezően, akár pedig választott saját elhatározásukból beléptek ebbe a rendszerbe, a majdani nyugdíjuk körülbelül egynegyedét ebből a pénztári rendszerből kapják, tehát ez nem azért van, hogy éppenséggel banki vagy biztosítói tevékenységet folytatnak a magán-nyugdíjpénztárak, hanem egy majdani ellátás fedezeteként van ott; tehát ezzel nyilván nem lehet mit kezdeni.
Elhangzott még olyan felvetés, hogy a bankokkal kapcsolatban, mint terhelés, természetesen ezzel is foglalkozik a kormány, de nem ennek a törvénymódosítási javaslatnak a részeként, tehát őket is érinti a tervek szerint a tehernövekedés. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen főosztályvezető asszony. (Cseresnyés Péter jelentkezik.) Nem tudok szót adni, megbeszéltük az első körben, hogy lezárjuk a kérdéseket, véleményeket. (Cseresnyés Péter: Az egyik kérdésemre nem kaptam választ.)
Bocsánat, a kérdésre nem kaptak választ.
SZIKSZAINÉ DR. BÉRCES ANNA (Pénzügyminisztérium): Elnézést, kicsit sok kérdés volt, de valóban nem válaszoltam.
El szeretném mondani, hogy valóban az igazságos közteherviselés egyik megnyilvánulásaként előírásra kerülne egy olyan szabály, ami igazából egy minimum járulékfizetési kötelezettséget jelentene, ami alapvetően konkrétan a minimálbér kétszeresét jelenti. Viszont szeretném felhívni a figyelmet arra, hogy ugyanakkor a törvény, tehát önmagában a járuléktörvény, illetve az adózási eljárásról szóló törvény is foglalkozik azzal, hogy ez egy elvi kötelezettség. Ugyanakkor, ha valaki bejelenti az APEH számára, hogy őnála nincs ilyen jövedelem, tehát nem fizet ki ilyet, ez alapvetően három kört érint: általában a foglalkoztatókat, tehát aki normál munkaszerződéssel foglalkoztat valaki, ezen kívül a főállású egyéni, illetve a társasvállalkozásokat érinti ez a fajta kötelezettség.
De szeretném felhívni a figyelmet arra, hogy maga a járuléktörvény, illetve még egyszer mondom: az adózás rendjéről szóló törvény ugyanakkor azt is elmondja, ha valaki bejelentést tesz az APEH számára, nyilván a megfelelő nyomtatványon, akkor ő legfeljebb a minimálbérnek megfelelő járulékmértékig mentesül ez alól a fizetési kötelezettség alól. Tehát igazából ez nem azt jelenti, hogy mindenki így köteles fizetni - ez a kör, akiket elmondtam -, hanem a törvény alanyi jogon, tehát még egyszer mondom: alanyi jogon biztosítja, hogy akik ténylegesen nem ilyen kifizetéseket teljesítenek, azok számára a mentesség biztosított. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Abban a reményben, hogy kielégítő volt ez a válasz, szavaznunk a következő témában kell, hogy a T/231-es számú törvényjavaslatot általános vitára alkalmasnak tartja-e a bizottság. Tizennégy mellette. Ki az, aki ellene van? Tizenkettő. Tartózkodott-e valaki? Tartózkodás nem volt.
Nagyon szépen köszönöm főosztályvezető asszony a válaszokat.
Komoly feladatunk van a tekintetben, hogy ebben a törvényjavaslati vitában mindenképpen kell előadót állítson a bizottságunk, tehát többségi és kisebbségi előadót, felteszem, hogy kíván mind a két csoport állítani, kötelező egyébként. A többségi kötelező, de felteszem, hogy a kisebbségi előadó személyéről is már volt szó.
Csak tájékoztatásul mondom, hogy ennek a törvényjavaslatnak a tárgyalására ma este kerül sor, méghozzá megnéztük a napirendet, úgy háromnegyed kilenc után. Ezt csak azért bátorkodom mondani, hogy aki ezt felvállalja, és nagyon remélem - Farkas képviselő úrra nézzek -, hogy ő felvállalja többségi előadónkat; szeretném elmondani, hogy nagyon késő lesz, tehát aki vállalja a tisztelt ellenzék részéről, számoljon azzal. Ágh Péter úr lesz a kisebbségi vélemény előadója.
Az ülés után egy pár pillanatot beszéljünk, hogy jegyzőkönyv ügyben tudunk-e valamilyen egyességre jutni, ezzel nem akarom a többiek idejét húzni.
Az első napirendi pontban, amikor a költségvetési törvényt tárgyaltuk, nem kell előadót állítani, de lehet, és ezt elfelejtettem önöknek az 1-es napirendi pont alatt elmondani, tehát ilyen kötelezettségünk nincsen, amennyiben óhaj van rá - akár az ellenzék, akár a kormánypártok részéről -, akkor ez a lehetősége megvan.
Úgy döntött az ellenzéki oldal, hogy kisebbségi előadóként Aszódi Pál urat kéri fel, mi pedig - miután már eléggé megcsappantunk - később ezt megbeszéljük, és le fogjuk adni. Külön köszönöm Farkas képviselő úrnak, hogy ezt is felvállalta. Köszönöm szépen.
Most kérném szépen az előadók személyét megszavazni. Aki egyetért a felsorolt nevekkel, kérem szépen jelezze! (Szavazás.) Igen, örömmel látom, hogy van itt nálunk egyhangú szavazás is. Köszönöm szépen.
Szeretném még a következőket az "egyebek" napirendi pontnál elmondani. (Telefoncsöngés.) Ugye úgy kezdtük a bizottsági ülést, hogy milyen jó lenne, ha mindenki kikapcsolná a telefonját.
Az "egyebek" napirendi pont keretén belül, régóta készülünk már arra, de úgy látszik, hogy ez a mai nap megint csak nem lesz arra alkalmas, hogy két-három mondatban bemutassuk sajátmagunkat, és így egy kicsit közelebbről is megismerkedjünk, bízom benne, hogy ez a következő alkalommal sorra kerülhet.
Amiről beszéltünk az előző ülésen, elkészítettünk egyfajta javaslatot az ügyrendre vonatkozóan. Valamennyi képviselő hölgy és úr meg fogja kapni, már ki is osztották a munkatársaim. Kérem szépen mélyedjetek, mélyedjenek el benne és erről is beszélünk remélem a következő ülésen azzal együtt, amikor szintén az albizottságokról is szeretném, ha szót ejtenénk.
A jövőre vonatkozóan két dolgot szeretnék elmondani. A most általános vitára megszavazott törvényekhez a módosító javaslatokat e hét szerdán 10 óráig kell benyújtani és az lesz a bizottságunk következő házi feladata, hogy ezeket a módosító indítványokat megtárgyaljuk.
Közvélemény-kutatást fogok tartani, bár az elnök jogköre kitűzni a bizottsági ülés időpontját, de teszek egy-két kört a képviselő hölgyek és urak körül, hogy mi legyen ez az időpont. Tudom, hogy nagyon jó elmondani az embernek a véleményét, az álláspontját és rögtön jön a reflexió, hogy szívesen beszélgetne, csak egyszerűen vagy egy olyan napot választunk arra, amikor senkinek semmiféle egyéb programja nincsen, és akkor valóban ki tudunk bontakozni, vagy pedig, ha olyan időpontot választunk, amiben egy kis önmérsékletet kell tanúsítanunk, akkor ezt kell megtegyük. Általában körülbelül két óra hossza, azt gondolom, egy bizottsági ülésnek elegendőnek kell ahhoz lenni, hogy ha összeszedetten és koncentráltan mondjuk a véleményünket, akkor ezt az alatt be lehet fejezni.
Emberi számítás szerint mi jöhet szóba? Csak mondom, hogy vagy egy péntek délelőtt, mert az általában mindenkinek üres, vagy a rákövetkező hét hétfője - ugyanúgy, mint a mai alkalommal -, e tárgyban fogok majd közvéleményt kutatni. (Közbeszólások: A hétfő.) Igen, de nyilván azokkal a gondolatokkal, amiket már elmondtam.
Szeretném megkérdezni a kedves képviselőtársaimat, hogy van-e az "egyebek" napirend keretén belül valamilyen mondanivalója, közölnivalója még? (Nincs jelzés.) Megköszönöm a részvételt, kívánok további nagyon szép napot mindannyiuknak. Viszontlátásra.
(Az ülés befejezésének időpontja: 11 óra 35 perc)
|
|
Dr. Vidorné dr. Szabó Györgyi |
Jegyzőkönyvvezető: Turkovics Istvánné