ISZB-6/2006.
(ISZB-6/2006-2010.)
az Országgyűlés ifjúsági, szociális és családügyi bizottságának
2006. július 17-én, hétfőn, 11.30 órakor
az Országház főemelet 37-38. számú tárgyalójában
megtartott üléséről
Tartalomjegyzék
Helyettesítési megbízást adott
Megjelent(ek)/jelen lévő(k)/részt vevő(k)
Dr. Nagy Andor bevezető hozzászólása
Kérdések, hozzászólások, reflexiók
Vámos Zoltán, Litke polgármesterének hozzászólása
Varga Imre, Mihálygerge polgármesterének hozzászólása
1. A felsőoktatásról szóló 2005. évi CXXXIX. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat (T/437. szám) (A bizottság feladatkörébe tartozó kapcsolódó módosító javaslatok megvitatása)
2. Dr. Nagy Andor országgyűlési képviselő meghallgatása a Nógrád megyei rendkívüli ár- és belvíz következményeiről (a Házszabály 68. § (3) bekezdése alapján)
3. Egyebek
Elnököl: Korózs Lajos (MSZP), a bizottság elnöke
Soltész Miklós (KDNP)
Dér Zsuzsanna (MSZP)
Érsek Zsolt (MSZP)
Farkas Imre (MSZP)
Hajdu László (MSZP)
Filló Pál (MSZP)
Dr. Juhászné Lévai Katalin (MSZP)
Dr. Karsai József (MSZP)
Lombos István (MSZP)
Dr. Nyul István (MSZP)
Szabados Ákos (MSZP)
Ágh Péter (Fidesz)
Borsos József (Fidesz)
Cseresnyés Péter (Fidesz)
Hirt Ferenc (Fidesz)
Dr. Iván László (Fidesz)
Koszorús László (Fidesz)
László Tamás (Fidesz)
Dr. Szabó Erika (Fidesz)
Vígh Ilona (Fidesz)
Dr. Zombor Gábor (Fidesz)
Dr. Lanczendorfer Erzsébet (KDNP)
Béki Gabriella (SZDSZ)
Helyettesítési megbízást adott
Dr. Vidorné dr. Szabó Györgyi (MSZP) Korózs Lajosnak (MSZP)
Tóbiás József (MSZP) Dér Zsuzsannának (MSZP)
Dr. Tóth István (MSZP) dr. Nyul Istvánnak (MSZP)
Török Zsolt (MSZP) Lombos Istvánnak (MSZP)
Dr. Aszódi Pál (Fidesz) Ágh Péternek (Fidesz)
Deli Erika főosztályvezető (Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium)
Dr. Nagy Andor (KDNP) országgyűlési képviselő
Dr. Szövényi Zsolt főosztályvezető (Oktatási és Kulturális Minisztérium)
Vámos Zoltán, Litke polgármestere
Varga Imre, Mihálygerge polgármestere
Megjelent(ek)/jelen lévő(k)/részt vevő(k)
Czilli Máté szakértő (Oktatási és Kulturális Minisztérium)
(Az ülés kezdetének időpontja: 11 óra 36 perc)
KORÓZS LAJOS (MSZP), a bizottság elnöke, a továbbiakban ELNÖK: Tisztelt Bizottság! Megállapítom, hogy a bizottsági ülés határozatképes, mivel a 29 főből 16-an jelen vagyunk. A helyettesítéseket bemondom a jegyzőkönyv számára: Nyul István helyettesíti Tóth Istvánt, Török Zsoltot Lombos István, Aszódi Pált Borsos József és Vidorné Szabó Györgyit Korózs Lajos.
A mai bizottsági ülésünkön három napirendi pontot javaslok tárgyalni. Elsőként javaslom, hogy a felsőoktatásról szóló törvény kapcsolódó módosító indítványairól foglaljunk állást. A második napirendi pont a következő lenne. Dr. Nagy Andor országgyűlési képviselő úr szabályszerűen és jogszerűen meghallgatást kért a Nógrád megyei rendkívüli ár- és belvíz következményeiről. A Házszabály 68. § (3) bekezdése alapján ez indokolt. Az aktuális ügyekről szeretnénk néhány szót váltani a bizottság tagjaival az "Egyebek" napirendi pont keretei között.
Aki egyetért a napirendi pontok elfogadásával, kérem, kézfelemeléssel szavazzon. (Szavazás.) Egyhangú.
Köszöntöm Szövényi Zsolt főosztályvezető urat és Czilli Máté szakértő urat az első napirendi pont tárgyalása kapcsán. Arra szeretném kérni a kormány képviseletében jelenlévőket, hogy a véleményüket nagyon röviden, egy-két mondatban indokolják.
A kiegészítő ajánlás 6. pontjáról mi a kormány álláspontja?
DR. SZÖVÉNYI ZSOLT (Oktatási és Kulturális Minisztérium): A kormány nem támogatja, mert ez a rendelkezés elbizonytalanítaná a hallgatókat. A jelentkezés pillanatában minden egyes középiskolásnak kell tudnia, hogy az államilag támogatott képzés csak egy tanévre jelent biztonságot.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Kérdés, vélemény? (Nincs jelentkező.) Aki támogatja? (Szavazás.) Tizenhárom. Aki nem támogatja? (Szavazás.) Tizenhat nem. Egyharmadot kapott.
Az ajánlás 7. pontja következik.
DR. SZÖVÉNYI ZSOLT (Oktatási és Kulturális Minisztérium): Az előbbi indokok alapján szintén nem támogatjuk. Itt az államilag támogatott hallgatói létszám egy időszakra szól, másrészt pedig a jelentkezés, illetve bejelentkezés a törvény több pontján határozza meg a tanulmányok folytatása fogalmát.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Kérdés, vélemény? (Nincs jelentkező.) Aki támogatja? (Szavazás.) Tizenhárom. Aki nem támogatja? (Szavazás.) Tizenhat nem. Egyharmadot kapott.
A 8. pontban Tatai-Tóth András és társai indítványa következik.
DR. SZÖVÉNYI ZSOLT (Oktatási és Kulturális Minisztérium): Támogatjuk.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Kérdés, vélemény? (Nincs jelentkező.) Aki támogatja? (Szavazás.) Tizenhat. Aki nem támogatja? (Szavazás.) Tizenhárom nem. A bizottság támogatta.
Az ajánlás 10. pontja következik.
DR. SZÖVÉNYI ZSOLT (Oktatási és Kulturális Minisztérium): Nem támogatjuk.
ELNÖK: Ki támogatja? (Szavazás.) Senki nem támogatja. Egyharmadot sem kapott. Köszönöm szépen.
Az ajánlás 11. pontja Tatai-Tóth András indítványa.
DR. SZÖVÉNYI ZSOLT (Oktatási és Kulturális Minisztérium): Nem támogatjuk.
ELNÖK: Ki támogatja? (Szavazás.) Senki nem támogatja. Egyharmadot sem kapott. Köszönöm szépen.
Az ajánlás 12. pontjában szintén Tatai-Tóth András és képviselőtársai indítványa szerepel.
DR. SZÖVÉNYI ZSOLT (Oktatási és Kulturális Minisztérium): Támogatjuk.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Kérdés, vélemény? (Nincs jelentkező.) Aki támogatja? (Szavazás.) Tizenhat. Aki nem támogatja? (Szavazás.) Tizenhárom. A bizottság támogatja.
A 13. pontban Török Zsolt képviselő úr indítványa található.
DR. SZÖVÉNYI ZSOLT (Oktatási és Kulturális Minisztérium): Nem támogatjuk.
ELNÖK: A bizottság? (Szavazás.) A bizottság nem támogatja, egyharmadot sem kapott.
A 14. pontban Török Zsolt és képviselőtársai indítványa szerepel.
DR. SZÖVÉNYI ZSOLT (Oktatási és Kulturális Minisztérium): Nem támogatjuk.
ELNÖK: A bizottság? (Szavazás.) Egyharmadot sem kapott.
Az ajánlás 15. pontjában Tatai-Tóth András és képviselőtársai indítványa következik.
DR. SZÖVÉNYI ZSOLT (Oktatási és Kulturális Minisztérium): Támogatjuk.
ELNÖK: A kormány támogatja. A bizottság támogatja-e? Aki igen, kérem, jelezze! (Szavazás.) A bizottság egyhangúlag támogatja.
Az ajánlás 16. pontjában Zsigó Róbert és képviselőtársai indítványa következik.
DR. SZÖVÉNYI ZSOLT (Oktatási és Kulturális Minisztérium): Nem támogatjuk.
ELNÖK: A kormány nem támogatja. Ki támogatja? (Szavazás.) Tizenhárom igen. Ki az, aki nem támogatja? (Szavazás.) Tizenhat nem szavazat. Egyharmadot kapott.
Az ajánlás 18. pontja következik.
DR. SZÖVÉNYI ZSOLT (Oktatási és Kulturális Minisztérium): Támogatjuk.
ELNÖK: Ez Tatai-Tóth András indítványa. Ki az, aki egyetért a kormány álláspontjával? Kérem, kézfelemeléssel jelezzék! (Szavazás.) Tizenhat igen. Ki az, aki nem támogatja? (Szavazás.) Tizenhárom nem szavazat. A bizottság támogatta.
Az ajánlás 19. pontjában Tatai-Tóth András és képviselőtársai indítványa következik.
DR. SZÖVÉNYI ZSOLT (Oktatási és Kulturális Minisztérium): Támogatjuk.
ELNÖK: A kormány támogatja. A bizottságot kérdezem, hogy támogatja-e. (Szavazás.) Tizenhat igen. Ki nem támogatja? (Szavazás.) Tizenhárom nem szavazat. A bizottság támogatja.
Van-e tudomása valakinek arról, hogy a bizottság hatáskörébe tartozó indítványról esetleg nem szavaztunk? (Senki sem jelentkezik.) Senkinek nincs tudomása ilyen indítványról.
Lezárhatjuk-e a napirend tárgyalását? Egy bólintást kérek. (A bizottsági tagok egyetértőleg bólintanak.) Köszönöm szépen.
Főosztályvezető úr, szakértő úr, nagyon szépen köszönöm a közreműködésüket. Viszontlátásra! Jó napot kívánok!
A 2. napirendi pont tárgyalására térünk át. Kérem dr. Nagy Andor képviselőtársunkat, hogy nagyon röviden, néhány mondatban tegye meg a hozzászólását, hogy miért is kezdeményezte ezt a meghallgatást.
Dr. Nagy Andor bevezető hozzászólása
DR. NAGY ANDOR (KDNP) előterjesztő: Köszönöm a szót, elnök úr. Mielőtt a napirendre térnék, azt szeretném megkérdezni, hogy az a két polgármester, aki a választókörzetből itt van, ideülhet-e mellém. Köszönöm.
ELNÖK: Képviselő úr, arra kérném szépen, hogy legyen kedves, a két érintett polgármestert mutassa be a jegyzőkönyv és a bizottság számára.
DR. NAGY ANDOR (KDNP) előterjesztő: Jómagam Nagy Andor vagyok, a Nógrád megyei 3. számú választókörzet egyéni képviselője. Mellettem ül Vámos Zoltán, Litke polgármestere, mellette pedig Varga Imre foglal helyet, Mihálygerge polgármestere. Nagyon szépen köszönöm a lehetőséget.
Egy olyan ügyben kértem szót, amely első látásra talán nem is a szociális bizottság feladatai közé tartozik. Arról van ugyanis szó, hogy a közelmúltban jelentős esőzések és viharok okoztak nemcsak Nógrád megyében, hanem az ország több területén is jelentős károkat. Azt gondolom, egy olyan problémára hívom fel a figyelmet, amely nem Nógrád megyei sajátosság, és előzetesen is el szeretném mondani, hogy nem politikai ügyet szeretnék belőle csinálni. A jó szándék vezérel. Azt szeretném, ha az olyan nehéz helyzetben élő települések, mint amelyeknek részben a polgármesterei is itt vannak, és amelyek az ország különböző helyein vannak, egy ilyen természeti csapás utáni állapotban nagyobb segítséget kapnának, mint amennyit most kapnak.
Nógrád megyének az a körzete, ahol képviselő vagyok, halmozottan hátrányos helyzetű térség. Nálunk a szegénység mindennapos jelenség. Ezt a mellettem ülő polgármesterek is meg tudják erősíteni. A legnagyobb probléma itt is - ahogy általában a nehéz helyzetű térségekben - a munkanélküliség, és nemcsak az, hogy nincs munkájuk az embereknek - helyenként a településeken élők 50-60 százaléka nem talál munkát -, hanem a meglévő emberek munkahelye is bizonytalan. Ez a két jelenség főleg a fiatalokat és a 45 év felettieket sújtja.
A mi térségünkben meglehetősen magas a cigányság aránya. A megyében általában ez 20-30 százalékra tehető, a településeink egy részén már régen meghaladta az 50 százalékot. Van olyan településem nekem is a körzetben, ahol a 70 százalékot is meghaladja a cigány lakosság aránya. Ezt azért említem, mert egy sajátos folyamat indul el, amellyel bizonyára önök is tisztában vannak. Egyrészt a munkanélküliség és a szegénység érthető módon a cigányságot sújtja, másrészt pedig ők demográfiai problémákkal nem küzdenek, van elég gyerek a roma családokban. Bizonyos településeken, például Litkén, ahonnan a polgármester úr jött, nem az a probléma, hogy meg kell szüntetni az iskolát, hanem bővíteni kell, hiszen annyi roma gyerek van az óvodában és az iskolában is, hogy inkább erre van szükség.
A mi térségünkben nagyon rossz az infrastrukturális állapot. Az elkeseredettebb nógrádiak azt mondják - és itt sem pártkritikát mondok, hiszen ebbe a mi kormányunkat is beleértik -, hogy 1990 óta ez a térség mintha el lett volna felejtve. Nem történtek olyan változások Nógrád megyében, amelyek az ott élők számára valamiféle reménysugárt jelenthettek volna. Rosszak az utak, rossz az egészségügyi ellátás, nagy a munkanélküliség. Az egyik legnagyobb probléma az, hogy a térség nem tudja megtartani az ott élő fiatalokat. Ezzel párhuzamosan a települések jó része elöregszik, és egyfajta szociális otthonná kezdenek válni az önkormányzatok, az ottani polgármestereknek, a testületeknek szinte csak a segélyezés, illetve az idősekről való gondoskodás marad osztályrészük.
Miért kértük ezt a lehetőséget a szociális bizottságtól, hogy hallgasson meg bennünket? Amikor az esőzések nyomán lezúdult a hegyekből a víz a különböző településekre, nemcsak erre a kettőre, amelynek itt ül a polgármestere - a többiek a mai napon nem tudtak eljönni -, jelentős károkat okozott, mindent elpusztított, amit lehetett. Milyen a szegénység? A szegény embert az ág is húzza. Ilyenkor általában azok az emberek szenvednek kárt, akik egyébként is szegények, akiknek egyébként is rosszul megy. Nem kell senkinek sem magyarázni, hiszen biztos ül itt olyan egyéni képviselő, aki tudja, hogy az önkormányzatok mennyi pénzből kell hogy gazdálkodjanak. Egy ilyen természeti csapás szinte megoldhatatlan problémát jelent a számukra. Nagyobb szociális segélyt kellene adni, hiszen azoknak a családoknak, akiket elöntött a víz, ruhára, bútorra kellene pénz, és ezeket nagyon nehéz pótolni.
Arra szerettem volna felhívni a szociális bizottság figyelmét és ezen keresztül a mindenkori magyar kormányzat figyelmét, hogy a természeti csapások esetére hozzunk létre valami olyan alapot, amelyből rendkívüli segélyeket ilyen helyzetekben ki lehetne osztani azoknak a rászorultaknak, akiknek ez a mindennapi megélhetéséhez szükséges. Láttam olyan családot is, akik elől a hidat elmosta a víz és a férj, aki egyébként embereket szállít munkába, az autójával nem tudott kiállni. Jó időbe telik, mire ott hidat tudnak építeni, például Nógrádszakálon. Tehát ők még a munkába se találnak vissza egy jó darabig.
Összefoglalva: azt szeretném kérni - egyben jelezni a problémát -, hogy örülnénk neki, ha a szociális bizottság felhívná a kormányzat figyelmét, hogy a mindenkori megyei vis maior keretekből ilyenkor gyorsan fizessenek ki pénzeket.
A mi információink szerint a Nógrád Megyei Területfejlesztési Tanácsnak jelenleg sajnos nincs elég pénze arra, hogy a mostani esőzések okozta károkat megtérítsék. Érdemes lenne felhívni a figyelmét a területfejlesztéssel foglalkozó miniszter asszonynak erre is. Fizessék ki gyorsabban a településeket megillető pénzeket, illetve érdemes lenne megvizsgálni azt, hogy 70 százalék helyett hogyan kaphatnának ezek a települések a úgynevezett utómunkálatokra 100 százalékos állami támogatást, hiszen a károk őket is sújtják. Az önerő, a 33 százalék, amit ilyenkor egy-egy településnek be kellene vállalnia, szinte lehetetlen helyzetbe sodorja a településeket - ilyenkor az ott élő vállalkozók segítik az önkormányzatot.
Vannak természetesen pozitív dolgok is, ezeket sem szeretném elhallgatni. Amikor a települések problémával küzdenek, rögtön megjelenik a katasztrófavédelem, nem hagyják magukra a településeket. Hihetetlen összefogás történik ezekben a falvakban a lakosság, a vállalkozók részéről is, vagy akár említhetném az ivóvízellátás területéről a Fővárosi Vízműveket, amely ingyen és bérmentve biztosította azokon a településeken az ivóvizet, ahol nem lehetett egészséges ivóvízhez jutni.
Köszönöm szépen a figyelmet. Ha a polgármesterek szeretnék kiegészíteni azt, amit elmondtam, kérem, adják meg röviden a lehetőséget számukra.
ELNÖK: Köszönöm képviselő úr. Képviselőtársaim! (Dr. Iván László jelentkezik.) Professzor úr, tessék!
Kérdések, hozzászólások, reflexiók
DR. IVÁN LÁSZLÓ (Fidesz): Azt szeretném megkérdezni, hogy a vis maior keretből kaptak-e valamennyit, és felterjesztették-e az igényt.
ELNÖK: Köszönöm.
DR. NAGY ANDOR (KDNP) előterjesztő: Ha megengedik, a polgármester urak talán illetékesebbek, ezért rögtön ők válaszolnának.
ELNÖK: A képviselő úr nem tud most erre válaszolni nekünk?
DR. NAGY ANDOR (KDNP) előterjesztő: Tudok válaszolni, hiszen láttam azokat a leveleket, amelyeket a polgármester urak írtak. Beszámoltak arról, hogy mennyi kár keletkezett, megbecsülték, hogy mennyi a kár, ezt eljuttatták a megyei területfejlesztési tanácshoz, tehát az igényjelzés megtörtént. Nekem arról nincs információm, hogy a területfejlesztési tanács erre hogyan reagált.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Iván László felé a következőt tudom tájékoztatásként elmondani: a múlt héten, amikor ezt a megkeresést eszközölték a bizottság felé, szóban, illetve írásban is megkerestem az önkormányzati ügyekkel foglalkozó minisztériumot. Az államtitkár úrtól kaptam egy levelet, amelyet a későbbiekben, ha szükségesnek látják, ismertetek. Egy nagyon korrekt válasz érkezett, különböző kimutatásokkal, a megyei vis maior keret lehetőségeitől kezdve az országos vis maior keretig bezárólag. Természetesen a tételeket nem kívánom felolvasni, mert több oldalt tesz ki, de ha óhajtják, a levelet igen.
Véleményük van-e? (Dr. Juhászné Lévai Katalin jelentkezik.) Juhászné képviselő asszony!
DR. JUHÁSZNÉ LÉVAI KATALIN (MSZP): Köszönöm szépen. A Hajdú-Bihar Megyei Közgyűlés elnöke vagyok, így a védelmi bizottság elnöke a megyében. Január óta sajnos nálunk is rendszeresen jelentkezik a belvízprobléma. Azt kell mondanom, januártól kezdve folyamatosan pluszforrások álltak rendelkezésre a védekezéshez. Egyrészt ezt megkapta a TIVIZIG, a vízügyi igazgatóság, ami több száz millió forintot jelentett Hajdú-Bihar megyében. Másrészt maguk az önkormányzatok is kaptak lehetőséget arra, hogy az előzetes igényük alapján ebből az alapból, amit a kormány biztosított a védelmi bizottságoknak - műtárgyak építésére, rendbetételére -, a kárelhárítást azonnal megkezdhessék. Már januárban - egy kormánydöntés értelmében - minden megyében rendelkezésre állt a forrás. A középületekben keletkezett károk esetében az önkormányzatoknál a vis maior keret tekintetében tíznaponta bírálta el a védelmi bizottság egy speciális bizottsága az igényeket. Tehát tíznaponta fizetett és utalt az Államkincstár minden egyes felmérés alapján, egy rendkívüli bizottság létrehozásával. Januártól kezdve tehát a kárelhárításra és a védekezésre állt rendelkezésre az összeg.
Még annyit teszek hozzá ehhez, hogy Hajdú-Bihar megyében is természetesen pillanatok alatt elfogyott a vis maior keret, hiszen 73 millió forintunk volt erre az évre. Ugyanakkor azonnal felküldhettük a belügyminiszter által az országos vis maior keretre, amelyből rendszeres elbírálással a középületekre vonatkozóan folyamatosan megkapták az önkormányzatok a megítélt kártérítést.
Én magam is kezdeményeztem, mint védelmi bizottsági elnök, hogy a magánlakások esetében is lehessen kárfelmérés, hiszen vannak, akik nem rendelkeznek biztosítással. Erre oda kell figyelni, mert van olyan, aki rendelkezik biztosítással, akikről viszont ön beszél, nyilvánvalóan ők vannak a leghátrányosabb helyzetben, hiszen nem rendelkeznek biztosítással, illetve olyan helyre építkeztek, amely esetében a biztosító nem köt semmifajta biztosítást. Emiatt kezdeményeztem a belügyminiszternél én is, hogy a kormány tárgyalja meg, hogy az ilyen helyzetben lévő magánszemélyek esetében is fel lehessen mérni a kárt, és valamilyen módon támogatást biztosítani. Nálunk tegnapelőtt volt védelmi bizottsági ülés. Akkor már megtörténtek az első felmérések. Jóváhagytunk egy listát, amely a magánszemélyekre vonatkozó felmérést tartalmazza. Ezt továbbítottuk a belügyminiszterhez. Bízom benne, hogy nemcsak Hajdú-Bihar megyében, hanem az ország egészében fognak segíteni ebben az ügyben.
Azonban látni kell, hogy ezt nagyon komoly előkészítő munka előzi meg, hiszen ilyenkor nem minden esetben csak azok a károk történnek bejelentésre, amelyek valóban a belvíz vagy az árvíz által keletkeztek. Egy komoly szakértői gárdának kell felmérést készíteni, és ez bizony elég hosszadalmas időt vesz igénybe. Erre egy külön bizottságot kell létrehozni. Tehát én azt gondolom, hogy nyitott kapukat döngetünk, de természetesen én magam is támogatom, hogy a bizottság részéről is sürgessük, amennyire lehet, ezt az ügyet. Egyébként a károk megállapítása a vályogházak esetében - és itt elsősorban nyilván erről van szó - most lehet igazán valós, hiszen amikor kezd kiszáradni, akkor látszik meg igazán, hogy milyen károk keletkeztek. Emiatt azonnal nem is lehetett volna a valódi kárt megállapítani. Köszönöm.
ELNÖK: Soltész Miklós!
SOLTÉSZ MIKLÓS (KDNP): Köszönöm szépen a szót. A bizottságnak nagyon köszönöm, hogy lehetőség adódott, hogy egy ilyen témát napirendre vegyünk, erről beszéljünk, hiszen amit a képviselő asszony is elmondott, valós probléma, és nemcsak Nógrád megyére vonatkozik, hanem szerte az országban ez a helyzet. Valóban, ahogy Nagy Andor képviselőtársunk elmondta, ez sokszor tényleg a legszegényebbeket sújtja, tehát majdnemhogy tovább húzza őket az ág. Éppen ezért nagyon örülök a képviselő asszony szavainak és támogató gondolatainak. Azt gondolom, a bizottságnak valamilyen formában az önkormányzatokért felelős miniszterhez kellene fordulnia éppen azért, hogy ezek a vis maior pénzek időben kifizetésre kerüljenek, illetve valóban a nagyon gyors kárfelmérést követően a többi pénz is kifizetésre kerüljön az önkormányzatoknak, hiszen ezek az önkormányzatok végképp le vannak pusztulva általában mind anyagilag, mind egyéb szempontból. Humanitárius, szociális és egyéb szempontból nagyon fontos lenne a gyors segítség. Ebben kérjük az önök együttműködését. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Lombos István képviselő úr!
LOMBOS ISTVÁN (MSZP): Köszönöm, elnök úr. Azért kell szólnom a témához, mert ott ülök a Nógrád Megyei Területfejlesztési Tanácsban, ott ülök a Regionális Területfejlesztési Ügynökségben, és tudom, hogy a vis maior keret lehetőségei milyen szűkösek. Tudom, hogy előleg a kár bekövetkezése után ebből adható azonnal, illetve minél gyorsabban. Nálunk, Nógrád megyében a gyakorlat hat nap. Ha a vis maior keret rendelkezésre áll, akkor ebből előleget folyósítunk a kárt szenvedett településeknek. Hozzá kell tenni, hogy 2006-ban gyakorlatilag március közepén, április elején a vis maior keret elfogyott, éppen ezért az azóta bekövetkezett károk kárenyhítésére a Területfejlesztési Tanácsnak nem volt lehetősége. A Regionális Területfejlesztési Ügynökségtől kért pénzekből próbáltunk lehetőséget teremteni a kárt szenvedett településeknek. Természetesen ez sem volt elegendő.
Éppen ezért Nagy Andor képviselőtársam figyelemfelhívó kezdeményezését támogatni tudom abban az esetben, ha a megfelelő kárfelmérés után megfelelő időben az igény beadásra kerül a településektől. Ezeket minél előbb valamilyen módon támogatni kell ahhoz, hogy a település helyreállítható legyen.
Teljesen egyértelmű, hogy az önkormányzati károk kártérítése egyszerűbb. A lakossági károk kártérítésével van gond, hiszen a biztosításokkal nem rendelkezők kártérítése bonyolult. Utánanéztem - miután tudtam, hogy Nagy Andor képviselőtársam ezt a témát felveti -, 89 millió forint kárigény érkezett be Litke, Mihálygerge és a környező települések részéről, mintegy 36 millió forint volt a nógrádszakáli felmérés utáni kárigény. Éppen ezért úgy gondoltuk, azt hittük, amikor laikusként megnéztük Borenszki képviselő úrral, hogy csak a nógrádszakáli kárfelmérés 100 millió forint lesz.
Úgy gondolom, mindenképpen olyan konszenzus kellene minden tekintetben, politikától mentesen, hogy a kárt szenvedett települések kárigényét minél előbb pótolni lehessen, illetve meg lehessen ítélni. A Hajdú-Bihar megyei gyakorlatot próbáltuk mi is Nógrád megyében alkalmazni, és a pénzügyi lehetőségeinkig ezt meg is tettük. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Iván László, tessék!
DR. IVÁN LÁSZLÓ (Fidesz): Annál is inkább felszólalok, mert érzelmileg ehhez a területhez emlékem fűződik. 1963-ban Hetes és a csatolt község körzeti orvosa voltam, egy hónapig kisegítettük a budapesti klinikáról, mert a bányásztelepüléseken nem voltak orvosok jó pár helyen. Mély benyomást keltett az akkori világ, az akkori körülmények súlyos helyzete. Úgy tűnik, hogy negyven év alatt nem sokat mozdult előre ennek a területnek a valóban súlyos lemaradása és elmaradása, ezért is szívemen viselem ezt az ügyet.
Csak azt szeretném megjegyezni, hogy úgy tűnik Újhelyi úr válaszából, hogy ez folyamatban van. A kiegészítő megjegyzést köszönöm, de egyáltalán nem látom, hogy vajon ez a kártérítés és a helyreállításhoz szükséges sürgős kiutalás milyen garanciát kap, és mikorra várható. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Koszorús képviselő úr!
KOSZORÚS LÁSZLÓ (Fidesz): Köszönöm a szót. Rövid tanulmányozás után a kérdésem csak az lenne, hogy a helyreállítási költségek hány százalékát biztosítják a vis maior keretből. Ahogy elnézem, ez nagyjából 70 százalék körül lehet. Egy módosító indítvánnyal élnék, mivel a támogatás rendkívül égető problémákat oldana meg. Ez a 70 százalékos arány a számadatnak nagyjából megfelel. Ezt toljuk fel száz százalékra. Ezt kezdeményezném. Köszönöm szépen a szót.
ELNÖK: Hajdu László következik.
HAJDU LÁSZLÓ (MSZP): Tisztelt Bizottság! Tisztelt Polgármester Urak! Az önkormányzati és területfejlesztési bizottságban nyolc évet dolgoztam, mint bizottsági tag, ahol rendszeresen foglalkoztunk ezzel a kérdéssel, hiszen oda tartozó ügyről van szó. Ez egy kicsit humanitárius jellegű meghallgatás a szociális bizottságban, mert kizárólag területfejlesztési ügyről van szó. Azt gondolom, azt kell méltányolni, hogy itt mondjátok el, de valójában nem ott kopogtatnak, ahova ez tartozik.
A másik megjegyzésem az, hogy látom, az Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium képviselete itt van a legmagasabb szinten. Itt van az a főosztályvezető is, dr. Deli Erika, akihez konkrétan tartozik a központi vis maior keret elosztása. Tisztelettel köszöntöm a főosztályvezető asszonyt. Tehát van egy központi vis maior keret, de az sem úgy működik, hogy meg lehet kerülni a Nógrád Megyei Területfejlesztési Tanácsot, hanem azon keresztül kell. Amennyiben a Területfejlesztési Tanács ezt támogatja, és igazolják, hogy valós a kár, ebben az esetben majdnem azt kell mondanom, felülről nem zárt keretről van szó. Ez a katasztrófakeret most is 3 milliárd fölötti. A múlt héten volt a kormány előtt - minden újságban szerepel ez. Ez a forrás tehát rendelkezésre áll. A Nógrád Megyei Területfejlesztési Tanácsnak kell benyújtani a központi vis maior keretre is. Majdnem mindenhol az a helyzet van, hogy ez a helyi elfogy egy bizonyos idő alatt, és akkor jön a központi vis maior keret. Amennyiben támogatja a helyi, akkor jön az, hogy központilag a kormány illetékes minisztériuma tudja ezt akceptálni, és eldönti, milyen arányban tudja támogatni. Előfordulhat, hogy nem állapítható meg, hogy az önerőt képesek állni. Nem kell indítvány, hogy száz százalék legyen. Úgy állapítják meg a kárt, hogy helyreállítható legyen önerő nélkül is. Elhangzott, hogy milyen falvakról van szó. Nem látok különösebb problémát. Egyébként van egy 295. számú kormányhatározat - ajánlom a polgármester urak figyelmébe, hogy ismerjétek. Amennyiben ezt ismeritek, annak megfelelően kell beadni az igényeket. Köszönöm.
ELNÖK: László képviselő úr, tessék, parancsoljon!
LÁSZLÓ TAMÁS (Fidesz): László Tamás vagyok. Településfejlesztéssel foglalkozom. Nagyon érdekes folyamatnak vagyunk a tanúi. Hajdu László képviselő úr azt mondja, hogy valójában rossz helyen kopogtatunk, mert ez településfejlesztési és önkormányzati ügy, nem szociális ügy. Én viszont azt látom, hogy amit a településfejlesztés, az önkormányzatiság a maga eszközeivel nem old meg, az előbb-utóbb szociális üggyé válik. Itt egy folyamatnak vagyunk a részesei. Valójában sok évtizedes, nagyon sok évtizedes elmaradt beruházásokról, karbantartási ügyekről van szó, amelyeket ezek a települések önerőből már nem nagyon tudnak megoldani. Tehát én úgy látom, az árkok, az övárkok, a záportározók, a téeszesítéssel egybeszántott földek és a vízelvezési rendszerek elpusztultak ezeken a településeken. Ezek a folyamatok jutottak el oda, hogy az elmúlt években rengeteg település küszködik ezzel a problémával. Valójában az elmúlt ötven év adósságát és örökségét kell megfizetnünk. Azt hiszem, a szociális segélyezés ügyévé, mentális üggyé vált - az elmaradt beruházások, fejlesztések, karbantartások juttatták a településeket ebbe a helyzetbe. A mai polgármesterek nem tudják egycsapásra megoldani ezeket a problémákat.
Nagyon jogos az a felvetés, amit Nagy Andor képviselő úr elmondott, hogy nagyon komolyan oda kell figyelni ezekre a problémákra. Azt hiszem, hogy nem nehéz ilyen sommásan elintézni, hogy erre megvannak a rendszerek, a működési mechanizmusok, megvan, hogy hogyan működik a vis maior keret, hogyan működnek a különböző bizottságok. Azt hiszem, az ott élő roma családokat ezek a bizottságok nem nagyon érdeklik. Őket az érdekli, hogy nem tud kimenni a víz által elúsztatott hídon, nem tud munkába menni. Őket ezek a problémák érdeklik.
Ha a szociális bizottság valamilyen jelzést akar adni, akkor két dolgot tehet meg. Az egyik az, hogy a megelőzésre hívja fel a figyelmet. A legfontosabb az lenne, hogy össze kell szedni valamennyi olyan települést, ahol a későbbiekben ilyen problémák előfordulhatnak. Rengeteget fel tudnék sorolni, akár a hegyvidéki településeken, akár a síkvidéki alföldi településeket, ahol óriási problémát jelent. Ez egy általános országos problémává vált. Az a baj, hogy a településfejlesztés valóban elmaradt figyelme juttatta ide a településeket, hogy szociális ügy lett ezekből. Tehát felhívnám a figyelmet a megelőzésre. Számba kell venni minden olyan települést, ahol ezekkel a problémákkal fokozottan foglalkozni kell, fel kell mérni a veszélyhelyzetek előfordulási lehetőségét, és bizony nagyon jelentős programot kell indítani, hogy ezekből ne váljon még több szociális probléma. Ez az egyik irány.
A másik pedig az, hogy valóban a tűzoltást nagyon méltányosan és határozottan kell megtenni, mert azt hiszem, ezek az emberek a politikai hovatartozástól függetlenül, a rászorultság elve alapján kopogtatnak a bizottság ajtaján.
ELNÖK: Köszönöm szépen képviselő úr. Úgy látom, több képviselő nem jelentkezett. Deli Erika főosztályvezető asszonyt kérem, hogy foglaljon helyet egy mikrofon mellett, és legyen olyan kedves, a minisztérium álláspontját mondja el.
DELI ERIKA (Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium): Jó napot kívánok! Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Bizottság! Tisztelt Polgármester Urak! Köszönöm szépen a szót. Az elhangzottakra három témában nagyon röviden szeretnék reagálni: elsőként az önkormányzati védekezéssel, önkormányzati károk helyreállításával kapcsolatban; másodikként a legutoljára elhangzott felvetésre a megelőzéssel kapcsolatban és végezetül a magánszemélyek tulajdonában esett károkkal kapcsolatban. Az első az önkormányzati védekezési költségek, illetve az önkormányzati tulajdonban, utakban, hidakban keletkezett károk helyreállítása. Ahogyan itt elhangzott, Hajdu képviselő úr is nagyon jól összefoglalta, ennek valóban van egy több éve bejáratott mechanizmusa, hiszen az utóbbi években nagyon sokféle természeti csapás érte az országot. Ennek a menete az, hogy elsőként a Területfejlesztési Tanács elé kerülnek be ezek a kérelmek. Ha ott a megyei keret elfogyott, abban az esetben az önkormányzati és területfejlesztési miniszter asszony által kezelt központi vis maior keretből lehet ezeket az igényeket kielégíteni.
Minden ilyen esetben lehet sürgősségi eljárást kérni. Ez azt jelenti, hogy az önkormányzatnak még nem kell komplett pályázatot elkészítenie, hanem ír egy kérelmet a megyei elnöknek, hogy ő kéri soron kívül előlegként a támogatás folyósítását, és abban az esetben vagy a megyei keretből, vagy ha az elfogyott, a központi vis maior keretből ezt ki lehet utalni. Szeretném jelezni, hogy például az idei árvízi védekezéseknél is minden polgármester megerősítette, hogy nem okozott problémát a védekezésben a támogatás folyósításának a lassúsága. Tehát én ezt javaslom a polgármester uraknak, ha még erre nem került sor, ezt mindenképpen tegyék meg.
Hogy mi az elvárás az önerővel kapcsolatban, ezt abszolút nem szabályozza jogszabály. A 295/2005. számú kormányrendelet százalékos mértéket nem ír elő, pusztán utal arra, hogy minden önkormányzattól elvárható, hogy ha a lehetőségei engedik, akkor ő is vegyen részt ebben, tehát a finanszírozásban is. Azonban, ha most itt önkormányzatok ülnének, megerősítenék azt, hogy a védekezést jellemzően száz százalékos mértékben megtéríti a vis maior keret, minden rászoruló település esetében az önkormányzati tulajdon helyreállításánál is az eredeti állapot helyreállításának száz százalékát szokta ez a rendszer biztosítani. Valóban meg tudom erősíteni, hogy az idén eddig több, mint 3 milliárd forintot folyósított a vis maior tartalék a már említett árvízi, belvízi helyzetre.
A második témakör a megelőzés kérdése. Ez valóban nagyon fontos. Igaz ez nyilvánvalóan a belvízi helyzetre az alföldi megyékben, és igaz ez hegyvidéken is. Tavaly elsőként, ha jól emlékszem, indult egy nagyobb program az év második felében. Ez a közmunkaprogram fókuszált erre a területre a leginkább érintett megyékben és a leginkább érintett településeken. A rászoruló önkormányzatok a saját forrás kiegészítéséhez is segítséget kaptak. Tehát akkor beindult egy program, ha jól emlékszem, az év végén újabb programot hirdettek, illetve a közcélú munka is kiterjed már az idei évben erre a területre, és az önkormányzatok az ilyen közcélú munkához a saját erőt teljes egészében az idei költségvetésből lehívhatják. Az idei program is több milliárd forintos. Emellett szintén a központi vis maior keret az idén 800 millió forintot biztosított nyolc megye önkormányzatainak pontosan a megelőzési munkálatokra, tehát ároktisztításra. A közmunkaprogram a kézi tisztítást, ez a vis maior rendszer pedig a gépi ároktisztítást biztosította. Nyilván ez csepp a tengerben, és ezt folytatni kell. A legjobb ismereteim szerint a 2007 és 2013 közötti nemzeti fejlesztési terv is tartalmazza, hogy erre induljon egy országos program.
Végezetül a magántulajdonban esett károk esetében nyilvánvaló, hogy a biztosítás az, ami az elsődleges, hiszen az adófizetők pénzét költjük. Minden olyan esetben, ahol nagyobb kiterjedésű eső, belvíz, árvíz történt az országban, évek óta a kormány mindig elismeri a bekövetkezett, felmért károkat, és egyedi döntéssel szabályozza, hogy milyen károkra milyen mértékű támogatást nyújt. Erre utalt a képviselő asszony is. Az idén az árvízi-belvízi károkkal kapcsolatos felmérések megtörténtek, és ha jól tudom, ezen a héten dönt a kormány, 3 milliárd forintos nagyságrend várható a magántulajdonú károk helyreállítására. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Kérdezem, hogy a minisztérium többi munkatársa kíván-e szólni. (Senki sem jelentkezik.) Nem kíván. Köszönöm. Engem a legmesszebbmenőkig kielégített ez a válasz.
Képviselőtársaim? (Soltész Miklós jelentkezik.) Soltész Miklós!
SOLTÉSZ MIKLÓS (KDNP): Köszönöm elnök úr. Én egy bizottsági állásfoglalással élnék, ha szabad, elnök úr, ami nemcsak erre az esetre szólna, hanem általában országosan segíthetné ezeknek a pénzeknek a kifizetését.
Felolvasnám: "A Házszabály 30. § (3) bekezdése alapján a Magyar Országgyűlés ifjúsági, szociális és családügyi bizottsága - továbbiakban bizottság - felkéri a kormányt, hogy a 2006. év tavaszi esőzései által a Nógrád megyei falvakban (Litke, Magyargéc, Karancskeszi, Nógrádmegyer, Egyházasgerge, Mihálygerge, Nógrádszakál, Ludányhalászi, Piliny és Endrefalva) okozott károk enyhítésére a lakosság szociális helyzetének az árvízkárok miatt szükséges javítása és a szűkös anyagi lehetőséggel rendelkező önkormányzatok terheinek csökkentése érdekében intézkedjen. 1.) A bizottság felkéri a kormányt, hogy tegyen lépéseket a tavaszi esőzés által okozott árvízkárok miatt jogszabály alapján járó kártérítés mielőbbi kifizetése érdekében, tekintettel arra, hogy még az áprilisi vízözön által okozott károk megtérítése sem történt meg. 2.) A bizottság felkéri a belügyminisztert, hogy járjon személyesen közben, hogy az árvízkárokból adódó önkormányzati többletkiadásokat teljes egészében térítse meg a Nógrád Megyei Területfejlesztési Tanács a decentralizált vis maior keretből. Július 17. 2006."
Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Ugye, erről nekünk dönteni kell. Polgármester úr, hozzászólna?
LOMBOS ISTVÁN (MSZP): Csak kiegészíteném, ha szabad, elnök úr, hogy ha már ilyen módosító javaslat elhangzik Soltész képviselő úr részéről, akkor javasolnám, hogy nemcsak a felsorolt településeket kellene ebben szerepeltetni, hanem mind a 18 település nevét, amely Nógrád megyében a vis maior keretre, illetve a kárelhárításra igényt nyújtott be. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Alelnök úr állásfoglalást hozott a bizottság elé. Megmondom őszintén, hogy nem támogatom az ilyen állásfoglalás elfogadását. Egyébként ha magánemberként mondhatom, és nem bizottsági elnökként, akkor én ezt a napirendi pontot sem tűztem volna napirendre, mert nem itt van a helye. De természetesen, mivel ez házszabályszerűen történt és én a legmesszebbmenőkig lojalitással bírok minden képviselői tevékenység iránt, én azt gondoltam, hogy tegyük meg. Ugyanakkor nem értek azzal egyet, hogy ha az országban akármelyik településen kidől egy fa, rádől egy házra, rádől egy autóra, azt a szociális bizottság elé hozzuk azért, mert valakit valamilyen olyan sérelem ért, aminek az anyagi megtérítését a saját jövedelméből nem tudja biztosítani. Természetesen egyetértek azzal, hogy a helyi politikusok, legyen az parlamenti képviselő, legyen az polgármester, legyen az választott önkormányzati képviselő, a legmesszebbmenőkig elmegy abban, hogy segítsen ezeknek az embereknek, csak ez nem a parlament szociális bizottsága elé tartozó ügy.
Képviselő Úr! A legmesszebbmenőkig akceptálom az ön törekvését. Azt gondolom, hogy ezt kell csinálni egyébként egy parlamenti képviselőnek, megragadni minden lehetőséget arra nézvést, hogy hogyan tud segíteni a választópolgárainak. Az állásfoglalás elfogadását én a bizottságnak nem javaslom. Ennek függvényében kérdezem, hogy a polgármester úr majd hozzá kíván-e szólni. (Cseresnyés Péter jelentkezik.)
Cseresnyés Péter képviselő úr!
CSERESNYÉS PÉTER (Fidesz): Köszönöm szépen. Elnök Úr! Nem értek egyet azzal, amit elmondott az előbb, ugyanis itt nem egy emberről és nem egy autóról van szó, hanem 18 településen élő emberekről van szó. Ha ez szociális problémákat okoz ezen a területen, akkor valószínű, sőt biztos vagyok abban, hogy a mi bizottságunkra is tartozhat és tartozik ez a téma. Azonban nem ezért kértem szót.
Azt szeretném kérni, hogy ha lehet, akkor az elnök úr adja meg a szót a két polgármesternek. Úgy emlékszem, bizonyos kérdésekre Iván László képviselőtársam nem kapott választ. Úgy láttam, hogy a polgármesterek egyike szeretne néhány gondolatot megosztani velünk. Köszönöm.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Amíg a képviselők jelentkeznek hozzászólásra, addig a képviselőknek adok szót. Hajdu László képviselőtársam jelentkezett az előbb. Tessék!
HAJDU LÁSZLÓ (MSZP): Csak nagyon röviden szólnék. Az állásfoglalást úgy lehetett volna elképzelni, hogy előre kiosztjátok, hogy mi is elolvassuk, és nem első felolvasás alapján tudunk róla valamit. Másrészt pedig ez nem egyszerűen egy állásfoglalás, hanem állításokat és minősítéseket is tartalmaz, ráadásul olyan hibák is vannak benne, hogy a Belügyminisztériumról beszél stb. Azt gondolom, egy ilyen szövegtartalmat komolyan és felelősen elfogadni nem szabad.
A témát értjük. Mivel a polgármester urak megkapták a választ, azt is, hogy mit kell tenni, ezért nem volt felesleges idejönniük hozzánk a mai napon. Azt hiszem, ez a jövőt illetően legyen tanulság a bizottság számára. Így a Paksi Atomerőművet is meghallgathatjuk és sok minden egyéb dologba nyúlhatunk bele, más szakbizottságok területére. Nem javaslom az elfogadását én sem. Azonban úgy gondolom, nagyban segítettünk a képviselő úrnak, az itt lévő polgármestereknek is, hogy mi az eljárás, és mit kell tenniük a jövőben.
ELNÖK: Köszönöm, képviselő úr.
Szavaznunk kell arról, hogy a bizottság tagjain és a kormány képviselőin kívül bárki szót kaphasson a bizottság ülésén. Aki egyetért azzal, hogy a polgármesterek szót kapjanak, kérem, kézfelemeléssel jelezzék! (Szavazás.) Ki az, aki nem ért vele egyet? (Szavazás.) Három ellenszavazat.
Tessék, parancsoljanak!
Vámos Zoltán, Litke polgármesterének hozzászólása
VÁMOS ZOLTÁN, Litke polgármestere: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Bizottság! Vámos Zoltán vagyok, Litke polgármestere. Várakozva tekintettem a mai nap elé, ugyanis olyan tájékoztatást, információt kaptam, amit egyébként is tudtam, csak ehhez képest hogy a gyakorlatban mi hogyan működik, szeretnék reflektálni egy-két gondolatban. Nevezetesen, az árvízvédelmi munkák közvetlen költsége április 19-én, 23-án 474 ezer 600 forint gépköltség volt. A helyreállítás várható költsége 876 ezer forint. A községünkben a múlt hétig négy volt. Én most az elsőről beszélek. Ahogy kell, természetesen öt napon belül bejelentettük a Területfejlesztési Tanácsnak ezt a katasztrófahelyzetet. A helyszíni jegyzőkönyv felvételére azonban május 9-én került sor. A védekezésre 474 ezer 600 forintot, a helyreállításra pedig 876 ezer forintot hagyott jóvá a Területfejlesztési Tanács a május 30-i ülésén. Az erről szóló értesítést július 12-én kaptuk kézhez, amelyben a védekezés költségeit száz százalékban, a helyreállítás költségeit 70 százalékban téríti meg, a 876 ezer forinttal szemben 613 ezer 200 forintot. Körülbelül ezt szerettem volna elmondani, hogy a gyakorlat innentől kezdve hogy néz ki.
A másik: tudvalévő annak, aki ismeri a területet, hogy a Karancs és az Ipoly-völgy találkozásánál fekszik, terül el Litke, amely a lavór alja. Ugyanis ezek az esőzések a vizet, amely egészen Hetestől indul az Ipolyig, a Dobroda-patakon jön végig, hozva ezzel a törmeléket, az uszadékot, nálunk rakja le. Az árvízi költségeken kívül gondot kell fordítani a fertőtlenítésre is, hiszen a hulladékot, a szemetet, a flakontól kezdve a gallyakig, az ágakat, hadd ne mondjam, még az árnyékszékeket is mossa végig a völgyön, ez mind ott rakódik le Litkén, ott landol. Nekünk már arra sincs pénzünk, hogy az egyéb utómunkákat, a fertőtlenítéseket és hasonlókat elvégezzük. Klórmészre sajnálatos módon már nem telik. A legjobb tudomásom szerint nehéz volt a beszerzése is, mert fogytán voltak ezek a készletek. A polgári védelem próbált ebben is segíteni. Külön gondot okoz, hogy nincsenek bv-s alakulatok, amelyek a védekezésben vagy mentesítésben segítenének. A polgármesteri hivatalnak se embere, se technikája, se szakembere nincs arra, hogy valamilyen eszközzel ezeket lokalizálni vagy mentesíteni lehetne.
A másik az, hogy az önkormányzatoknak nincs olyan nehézgépe, amellyel az árvízi védekezési munkákat elvégezné. Mindig segítséget kell kérni valamelyik vállalkozótól. Innentől kezdve látszik, az előbb elmondott dologra is utalva, hogy április óta az a vállalkozó, aki akkor a gépköltséget 474 ezer forintban megállapította - számlát is adott, bár nem akart számlát adni, mert neki mindjárt áfát is kell fizetni, és kétszeresen kerül hátrányos helyzetbe ez ügyben, mi pedig addig nem tudtuk bejelenteni a kárunkat, míg ez meg nem történt -, vár erre a pénzre. Itt megint felmerül a körbetartozás kérdése is, hogy hol kezdődött. Egyszer segítenek, de utána nevetségessé válik a polgármester. Utána becsukják az ajtót, ha ismételten segítséget kér az ember, és majdnem azt mondhatnám, hogy nincs megoldás.
Amikor beszélgetünk, a mi érzelmi életünk az árvíz kapcsán mintha el lenne bagatellizálva. Hát, nem hiszem, hogy erről szólna a mi életünk. Az én falumban 53 százalék a cigány lakos. Nálam ez nem roma, hanem cigány - van cigánykerék, van cigánypecsenye stb. Ezek az emberek sajnálatos módon még önmagukat sem hozzák ki az árvízből, sajnos ki kell őket hozni. A homokzsákot például nem vette le a traktorról, hanem szólt, hogy polgármester úr, ide is tetessen le. Mondom, vannak emberi, mentalitásbeli különbségek. Ezeket kellene orvosolni. Aki ezeket nem élte meg, nem tud róla, vagy nem tud fölötte pálcát törni, hogy mit is élünk át ezeken a területeken. Dióhéjban körülbelül ennyit szerettem volna elmondani, illetve ehhez a témához hozzátenni. Köszönöm szépen a meghallgatást.
ELNÖK: Tessék!
Varga Imre, Mihálygerge polgármesterének hozzászólása
VARGA IMRE, Mihálygerge polgármestere: Tisztelt Hölgyeim és Uraim! Varga Imre polgármester vagyok Mihálygergéről. Pár szóval szeretnék hozzászólni én is, hiszen más a falu, más a probléma. Szóba kerültek a védekezés költségei és hogy előre kellett volna gondoskodni ezekről a dolgokról. Egy módon lehetne megoldani, a záportározók építésével, ez viszont nemcsak egy falu problémáját jelenti. Ha Egyházas, Mihálygerge, Karancskeszi lakói - főleg akik fölöttünk vannak - megoldják ezeket a problémákat, elterelik a vizet, nem lesz árvíz abban a községben, de az a víz valahogy úgyis jelentkezni fog a lavór alján, többek között Litkén. Ez nem egy község feladata lenne, hanem ez egy tájegység, egy vízgyűjtőterület problémája. Ehhez mi kevesek vagyunk, komolyabb szakemberekre van szükség.
A másik, ami ellen nem tudtunk védekezni: három hét kánikula volt. Vártuk az esőt, imádkoztunk az esőért - hát, meg is kaptuk. Két-három óra alatt 90 milliméter eső hullott le, ami elvitte a falut. Kiáradt az a patak, amelyben sokszor éveken keresztül víz sincs. Erre nem tudunk felkészülni. A károk vonatkozásában éppen a katasztrófavédelem képviselője hívta fel a figyelmet arra, hogy nézzük meg, hogy azt a területet, ahol rendszeresen kaszáltuk a partfalakat, elmosta az ár. Viszont főleg a központtól távolabb lévő helyeken, ahol méteres csalán volt, az megvédte a partfalakat. Sokszor magunk sem tudjuk, hogy mit csináljunk.
Nekünk védekezési költséget nem fogadtak el. Azt mondták, hogy az árvíz napján, valamint a következő napon keletkezett védekezési költségeket fogadják el. Nekünk erre lehetőségünk sem volt. Azonban rengeteg munkánk volt. Az önkéntes tűzoltóegyesület szivattyúzott, mivel a község területének kétharmadát érintette, a községben az összes kút elromlott, a pincék tele voltak. Hetekig szivattyúztunk, folyamatosan fertőtlenítjük ezeket a területeket, de ezt nem fogadják el védekezési költségként. Ha esetleg ebben lehetne rugalmasabbnak lenni, nagyon hálásak lennénk.
A harmadik probléma az önrésszel kapcsolatos. Egy tízmilliós kár 70 százaléka 3 millió forint. Lehet, hogy milliárdos költségvetések esetében ez nem probléma. Nekünk viszont százmilliós a költségvetésünk, amelyből 19 millió a hiány. Fejleszteni nagyon keveset tudunk, a fejlesztési pénzeszközöket általában működési költségekre kell fordítanunk. Ezt a 33 millió forintot nagyon nehezen fogjuk tudni kigazdálkodni, és akkor megint ott tartunk, hogy elmarad valami a helyreállításból. Ennyit szerettem volna hozzátenni.
ELNÖK: Képviselő úr, tessék parancsolni!
LÁSZLÓ TAMÁS (Fidesz): Az elnök úrral szemben én nagyon örülök annak, hogy Nagy Andor képviselőtársam ezt az ügyet idehozta a szociális bizottság elé. Azt gondolom, abból, amit a két polgármester úr elmondott, a valóság dörömböl az ajtónkon. Itt most a valóságot mondták el, nemcsak a védekezés körülményeiről beszéltek nagyon szűkszavúan és mondták el precízen az élményeiket. Azt is elmondták, hogy az adminisztráció útvesztői hogyan működnek, hogy júliusban kaptak valamilyen ígérvényt, hogy majd fognak kapni pénzt. Amit Litke polgármestere elmondott, a legmesszebbmenőkig cáfolja mindazt, amiről Lévai Katalin képviselő asszony beszélt, hogy milyen remekül működnek ezek a különböző tanácsok és bizottságok. Úgy látom, hogy ezek nagyon rosszul működnek, és mivel nincsenek elég közel ezekhez a problémákhoz, ezért lépnek ennyire érzéketlenül, a helyszín és a valóság ismerete nélkül. Itt most a valóságot kaptuk meg.
Amit a minisztériumi főosztályvezető asszony mondott, hogy a megelőző azt jelenti, hogy közcélú munkát finanszíroznak, kérem, itt felmérésre van szükség, tervezésre van szükség, hihetetlen a sokféleség. Itt két településről beszéltünk. Mindkét településen egészen más a probléma, másképp kell hozzányúlni, másféle megoldást kíván az egyik, mint a másik. Itt egy nagyon komoly tervezési feladatról van szó. Még egyszer elmondom, hogy ha nem lépnek azok, akik ebben illetékesek a településfejlesztés terén, ezek a problémák egészen súlyos akut szociális problémaként jelentkeznek az egész országra nézve. (Dr. Iván László: Úgy van!)
ELNÖK: Nincs több jelentkező? (Senki sem jelentkezik.) Nagy Andor, tessék, parancsoljon!
DR. NAGY ANDOR (KDNP) előterjesztő: Szeretném megköszönni az elnök úrnak és a kormánypárti tagoknak is, hogy lehetővé tették, hogy ez egyáltalán napirendre kerüljön. Érzem, hogy ez egy olyan téma, amely nem feltétlenül a szociális bizottság napirendjei közé tartozik, de a végén csak kiderült, hogy itt egy nem jól működő rendszerről van szó. A polgármester urak hozzászólása nem szociális kérdésekről szólt, azonban kiderül ezekből, hogy ha nem működik a katasztrófaelhárítás, az előbb-utóbb egyszerűen szociális problémaként jelenik meg Litkén, Mihálygergén és a többi településen, a rendszer minden olyan anomáliája, amelyről a valóság tanúskodik. Biztos igazuk van, hogy nem jó helyen kopogtattunk. Egy képviselőnek azonban az a feladata, ahogy helyesen önök is megjegyezték, hogy kopogtasson. Itt kinyílt az ajtó - köszönöm szépen -, és majd kopogtatunk máshol is. Mi egy problémára szerettük volna felhívni a figyelmet. Úgy gondolom, nem töltöttünk itt haszontalanul majdnem egy órát, mert sokat tanultunk ebből is. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm, képviselő úr. Az alelnök úrnak volt egy indítványa, amelyről döntenünk kell. Aki egyetért azzal, hogy a Soltész Miklós képviselő úr által felolvasott állásfoglalást a bizottság fogadja el, kérem, kézfelemeléssel jelezze! (Szavazás.) Tizennégy igen. Ki az, aki nem ért vele egyet? (Szavazás.) Hat. Ki tartózkodik? (Szavazás.) Nyolc tartózkodó szavazat. A bizottság az állásfoglalást nem fogadta el.
Nagyon szépen köszönöm a részvételt. Köszönöm a minisztérium munkatársainak az aktivitást.
Képviselőtársaim! Az "Egyebek" napirendi pont keretében van-e valakinek közérdekű bejelentenivalója? (Senki sem jelentkezik.) Amennyiben nincs, engedjék meg, hogy a bizottság elnökeként tájékoztassam azokat a képviselőtársaimat, akikhez esetleg még nem jutott el ez az információ: az előző ciklusban képviselőtársunk volt Pálfi István, aki közel négy éven keresztül tagja volt ennek a bizottságnak. Pálfi Istvánban egy nagyon felkészült, nagyon elegáns, nyelveket beszélő, nagy tudású képviselőt ismerhettünk meg. Bizonyára emlékeztek rá, aki tagja volt az előző bizottságnak, hogy a képviselőtársunkat az európai parlamenti választásokon parlamenti képviselővé választották meg, és közel másfél évet Brüsszelben dolgozott. Arra szeretném kérni a bizottságot a bizottság elnökeként, hogy a bizottság a családjának egy részvéttáviratot, a temetésére egy koszorút küldjön. Aki teheti és ideje engedi, kérem, menjen el és vegyen részt a képviselőtársunk temetésén. Ha megengeditek, akkor végezetül egyperces néma felállással adózzunk emlékének. (A képviselők és a teremben lévők néma felállással adóznak Pálfi István emlékének.) Köszönöm szépen.
Az "Egyebek" között ki kíván hozzászólni? (Koszorús László jelentkezik.) Tessék, Koszorús képviselő úr!
KOSZORÚS LÁSZLÓ (Fidesz): Köszönöm a szót. Érdeklődni szeretnék, hogy az albizottságokkal kapcsolatos előterjesztésünkkel vagy javaslatunkkal kapcsolatban mi történt, mi történik, hiszen immár több, mint egy hete javaslatot tettünk egy-két albizottság létrehozására. Az elnök úrnak volt-e ideje bokros teendői mellett ezzel is foglalkozni, vagy majd később kerül erre sor? Ezzel kapcsolatban szeretnék választ kapni. Köszönöm.
ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr. Más képviselőnek az "Egyebek" napirendi pont keretén belül van-e bejelentenivalója? (Senki sem jelentkezik.) Nincs. Köszönöm szépen.
Az én teendőim lehetővé tették, hogy az üggyel foglalkozzak, viszont nem én döntöttem. A munkacsoport és a munkacsoport vezetője, Vidorné Szabó Györgyi azt kérte, hogy a soron következő bizottsági ülésen foglalkozzunk vele, lévén, hogy a képviselő asszony sem vett részt a bizottsági ülésen, mert olyan programja volt, amely nem tette lehetővé, hogy eljöjjön a mai bizottsági ülésre. Köszönöm szépen.
A bizottsági ülést bezárom. Jó napot kívánok a mai napra mindenkinek! Viszontlátásra!
(Az ülés befejezésének időpontja: 12 óra 40 perc)
|
|
Korózs Lajos |
Jegyzőkönyvvezetők: Lajtai Szilvia és Vicai Erika