ISZB-12/2006.
(ISZB-12/2006-2010.)
az Országgyűlés Ifjúsági, szociális és családügyi bizottságának
2006. november 14-én, kedden, 9 óra 12 perckor
a Képviselői Irodaház V. emelet 512. számú tanácstermében
megtartott üléséről
Tartalomjegyzék
Napirendi javaslat: *
A bizottság részéről *
Megjelent: *
Helyettesítési megbízást adott: *
A meghívottak részéről *
Megjelentek: *
Elnöki megnyitó *
Szavazás a második napirendi pont levételéről *
Szavazás a napirend pontok elfogadásáról *
A társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény, valamint egyes kapcsolódó törvények módosításáról szóló törvényjavaslat (T/1140. szám) (Kapcsolódó módosító javaslatok megvitatása) (Első helyen kijelölt bizottságként) *
Papp Anna Gabriella véleménye *
Vélemények, kérdések *
Papp Anna Gabriella válasza *
Szavazás a módosító indítványról *
Papp Anna Gabriella véleménye *
Dr. Barát Gábor kiegészítése *
Szavazás a módosító indítványról *
Egyes szociális tárgyú törvények módosításáról szóló törvényjavaslat (T/1305. szám) (Általános vita) (Első helyen kijelölt bizottságként) *
Forgó Györgyné szakállamtitkár szóbeli kiegészítője *
Kérdések, vélemények *
Forgó Györgyné válaszadása *
Szavazás *
A Magyar Köztársaság 2006. évi költségvetéséről szóló 2005. évi CLIII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat (T/1205. szám) (Általános vita) *
Szikszainé dr. Bérczes Anna szóbeli kiegészítése *
Kérdések, vélemények *
Szikszainé dr. Bérczes Anna válaszadása *
Szavazás *
A Magyar Köztársaság 2007. évi költségvetéséről szóló törvényjavaslat (T/1145. szám) (Általános vita) *
Az Állami Számvevőszék véleménye a Magyar Köztársaság 2007. évi költségvetési javaslatáról (1145/1. szám) Együttes tárgyalás. *
Szikszainé dr. Bérczes Anna szóbeli kiegészítése *
Dr. Szelényi György szóbeli kiegészítése *
Bamberger Mária szóbeli kiegészítése *
Kérdések, vélemények *
Szavazás *
A Magyar Köztársaság 2007. évi költségvetését megalapozó egyes törvények módosításáról szóló törvényjavaslat (T/1296. szám) (Általános vita) *
Szikszainé dr. Bérczes Anna szóbeli kiegészítése *
Szavazás *
Az Állami Számvevőszék jelentése a Nyugdíjbiztosítási Alap működésének ellenőrzéséről (0620.) *
Hegedűsné Müllern Veronika szóbeli kiegészítése *
1. A társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény, valamint egyes kapcsolódó törvények módosításáról szóló törvényjavaslat (T/1140. szám)
(Kapcsolódó módosító javaslatok megvitatása)
(Első helyen kijelölt bizottságként)
2. Egyes szociális tárgyú törvények módosításáról szóló törvényjavaslat (T/1305. szám)
(Általános vita)
(Első helyen kijelölt bizottságként)
3. A Magyar Köztársaság 2006. évi költségvetéséről szóló 2005. évi CLIII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat (T/1205. szám)
(Általános vita)
4. a) A Magyar Köztársaság 2007. évi költségvetéséről szóló törvényjavaslat (T/1145. szám)
(Általános vita)
b) Az Állami Számvevőszék véleménye a Magyar Köztársaság 2007. évi költségvetési javaslatáról (1145/1. szám)
5. A Magyar Köztársaság 2007. évi költségvetését megalapozó egyes törvények módosításáról szóló törvényjavaslat (T/1296. szám)
(Általános vita)
6. Az Állami Számvevőszék jelentése a Nyugdíjbiztosítási Alap működésének ellenőrzéséről (0620.)
7. Egyebek
Elnököl: Korózs Lajos (MSZP), a bizottság elnöke
Dr. Vidorné dr. Szabó Györgyi (MSZP), a bizottság alelnöke
Soltész Miklós (KDNP), a bizottság alelnöke
Dér Zsuzsanna (MSZP)
Érsek Zsolt (MSZP)
Farkas Imre (MSZP)
Filló Pál (MSZP)
Hajdu László (MSZP)
Dr. Juhászné Lévai Katalin (MSZP)
Lombos István (MSZP)
Dr. Karsai József (MSZP)
Lombos István (MSZP)
Dr. Nyul István (MSZP)
Szabados Ákos (MSZP)
Dr. Tóth István (MSZP)
Winkfein Csaba (MSZP)
Borsos József (Fidesz)
Dr. Iván László (Fidesz)
Koszorús László (Fidesz)
László Tamás (Fidesz)
Dr. Szabó Erika (Fidesz)
Béki Gabriella (SZDSZ)
Helyettesítési megbízást adott:
Tóbiás József (MSZP) Dr. Vidorné Dr. Szabó Györgyinek (MSZP)
Török Zsolt (MSZP) Winkfein Csabának (MSZP)
Cseresnyés Péter (Fidesz) Borsos Józsefnek (Fidesz)
Dr. Zombor Gábor (Fidesz) Dr. Iván Lászlónak (Fidesz)
Dr. Lanczendorfer Erzsébet (KDNP) Soltész Miklósnak (KDNP)
Filló Pál (MSZP) megérkezéséig Dér Zsuzsannának (MSZP)
Szabados Ákos (MSZP) megérkezéséig Dr. Tóth Istvánnak (MSZP)
László Tamás (Fidesz) megérkezéséig Dr. Szabó Erikának (Fidesz)
Koszorús László (Fidesz) megérkezéséig László Tamásnak (Fidesz)
Dér Zsuzsanna (MSZP) távozása után Érsek Zsoltnak (MSZP)
Farkas Imre (MSZP) távozása után Dr.Juhászné Lévai Katalinnak (MSZP)Dr. Dr. Nyul István (MSZP) távozása után Lombos Istvánnak (MSZP)
Papp Anna Gabriella főosztályvezető-helyettes (Szociális és Munkaügyi Minisztérium)
Dr. Barát Gábor főigazgató (Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság)
Forgó Györgyné szakállamtitkár (Szociális és Munkaügyi Minisztérium)
Katonáné dr. Pehr Erika főosztályvezető (Szociális és Munkaügyi Minisztérium)
Bogár Ágnes főosztályvezető-helyettes (Szociális és Munkaügyi Minisztérium)
Dr. Lakatos Hedvig főosztályvezető-helyettes (Szociális és Munkaügyi Minisztérium)
Kisgyörgyné Cziráki Andrea főosztályvezető-helyettes (Szociális és Munkaügyi Minisztérium)
Szikszainé dr. Bérczes Anna főosztályvezető (Pénzügyminisztérium)
Nyenyestánné Endrész Katalin főosztályvezető-helyettes (Pénzügyminisztérium)
Dr. Szelényi György főosztályvezető-helyettes (Pénzügyminisztérium)
Bamberger Mária tanácsadó (Állami Számvevőszék)
Hegedűsné Müllern Veronika főcsoportfőnök (Állami Számvevőszék)
Dr. Kuti Anna osztályvezető (Állami Számvevőszék)
(Az ülés kezdetének időpontja: 9 óra 12 perc)
KORÓZS LAJOS (MSZP), a bizottság elnöke, a továbbiakban ELNÖK: Tisztelettel köszöntöm képviselőtársaimat. A november 14-én 9 órára összehívott bizottsági ülést megnyitom.
A jegyzőkönyv számára szeretném bediktálni a helyettesítéseket: Juhászné Lévai Katalin helyettesíti Hajdu Lászlót, bocsánat, Hajdu László megérkezett, legyen kedves majd aláírni; Szabados Ákost helyettesíti Tóth István, Tóbiás Józsefet Vidorné Szabó Györgyi, Török Zsoltot Winkfein Csaba, Cseresnyés Pétert helyettesíti Borsos József képviselő úr, Lanczendorfer Erzsébetet helyettesíti Soltész Miklós képviselő úr és László Tamást helyettesíti Szabó Erika képviselő asszony. Képviselőtársaim, legyenek kedvesek még aláírni a jelenléti ívet.
Tisztelt Bizottság! A mai napirendi pontok megállapítására kerül sor. Mielőtt erre térnék ki, egy magyarázattal tartozom, hogy miért tárgyaljuk a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló törvényt, mikor a részletes vita még zajlik. Jogilag úgy tudtuk megoldani, hogy természetesen a képviselőknek van lehetősége arra, hogy ma a részletes vita lezárásáig, estig, kapcsolódó módosító indítványt nyújtsanak be, tehát ez a lehetőség megvan. Viszont bizottsági módosítót, amennyiben kívánunk benyújtani, azt ma tudjuk megtenni, ha még jön délután reményeink szerint kapcsolódó módosító indítvány, hiszen tegnap is itt egyeztettünk a tárcával - azt a jövő héten hétfőn le tudjuk tárgyalni. Ezt a magyarázatot kívántam hozzáfűzni az első napirendi ponthoz - ezt javaslom megtárgyalni.
Második napirendi pontként javaslom az egyes szociális tárgyú törvények módosításáról szóló törvényjavaslatot. Itt első helyen kijelölt bizottságként az általános vitára bocsátásról kell döntenünk.
Harmadik napirendi pontként javaslom a 2006. évi költségvetésről szóló törvényjavaslat általános vitára való bocsátását.
Negyedik napirendi pontként a) és b) pontban a Magyar Köztársaság 2007. évi költségvetéséről szóló törvényjavaslat általános vitára való bocsátását, illetve az Állami Számvevőszék véleménye megismerését.
Ötödik napirendi pontként javaslom megtárgyalni a Köztársaság 2007. évi költségvetését megalapozó egyes törvények módosításáról szóló törvényjavaslatot, általános vitára való bocsátásról van szó.
Hatodik napirendi pontként az Állami Számvevőszék jelentését a Nyugdíjbiztosítási Alap működésének ellenőrzéséről; és egyebek napirendi pontot hetedik napirendi pontként javaslom megtárgyalni.
Van-e valakinek más javaslata a napirendi pontokra vonatkozóan.
Soltész alelnök úr!
SOLTÉSZ MIKLÓS (KDNP): Köszönöm szépen, elnök úr. Szeretném kérni, hogy a második napirendi pontot vegyük le a mai ülésünk sorából, ugyanis péntek késő este kaptuk meg; előzetes ismereteink alapján egészen más ez az anyag ahhoz képest, ami köröztetve volt a szociális partnerekkel, teljesen mást nyújtottak be. És azt kell mondanom, hogy egyszerűen azért, hogy ne legyen az a kapkodás, ami történt pontosan a szociális tárgyú törvények kapcsán: újramódosítva, újramódosítva és újramódosítva, egy hetet csúsztassunk, ez lenne a kérésünk. Jelzem előre, hogy nyilván lesz olyan része ennek a törvényjavaslatnak, amelyet már most mondom előre, hogy mi is tudunk támogatni, ezt már jeleztem önnek elnök úr - de kérném szépen ebben a segítségét.
ELNÖK: Köszönöm szépen alelnök úr. Képviselőcsoportonként egy-egy felszólalásra, indokolásra, véleménynyilvánításra van lehetőség, képviselőtársaim önöké a szó! (Nincs jelzés.) Nem kíván senki hozzászólni. Szavaznunk kell az alelnök úr indítványáról. A javaslata az volt, hogy vegyük le napirendről ennek a törvénynek a megtárgyalását. Arra tettem javaslatot, hogy második napirendi pontként ezt tárgyaljuk.
Szavazás a második napirendi pont levételéről
Aki egyetért Soltész képviselő úr indítványával, az kézfelemeléssel szavazzon! (Szavazás.) Kilenc igen. Aki nem ért egyet vele? (Szavazás.) Kilenc nem. Tartózkodás van-e? (Szavazás.) Két tartózkodás mellett az indítványt a bizottság elvetette.
Szavazás a napirend pontok elfogadásáról
Aki egyetért az általam tett napirendi pont javaslattal, kérem, kézfelemeléssel szavazzon! (Szavazás.) Tizennégy igen. Aki nem ért egyet vele? (Szavazás.) Nyolc nem. Tartózkodás volt-e? (Szavazás.) Egy tartózkodás mellett a bizottság a hét napirendi pontot kívánja megtárgyalni.
Rátérünk az első napirendi pont tárgyalására. Tisztelettel köszöntöm Papp Gabriella főosztályvezető asszonyt és köszöntöm dr. Barát Gábor főigazgató urat, a Nyugdíjpénztár főigazgatóját, kérem, foglalják el a helyüket.
Elsőként kérdezem, hogy kapcsolódó módosító indítványként a T/1140/18-as indítványról ki fogalmazza meg a véleményt?
Papp Gabriella, tessék parancsoljon főosztályvezető asszony!
PAPP ANNA GABRIELLA (Szociális és Munkaügyi Minisztérium): Jó reggelt kívánok. Köszöntöm a bizottságot. Ezt a kapcsolódó módosító indítványt nem tudjuk támogatni a következő indokok miatt.
Az indoklásban leírt várható átlagos élettartam korrekt szám, csak sajnos ez a születéskor várható élettartam. A 65 éves, illetve a 60 éves életkorban várható hátralévő élettartamok ennél hosszabb átlagos járadékfolyósítási időt takarnak. A 65 éves férfinél 13,7 év, a 65 éves nőknél 16,8 év még a hátralévő élettartam, tehát jóval több, mint az indoklásban szereplő 10 év körüli. De ha az alacsonyabb, 60 éves életkorban várható élettartamot nézzük, az még több: a férfiaknál plusz 18 év, a hölgyeknél 24 év; tehát ez az indok, hogy a járadékfolyósítási időn túl, meg ez a nyugdíjmérték sajnos nem áll meg.
Az élettartam várható további növekedését az indoklás nagyon helyesen tartalmazza, ez pedig a mértékben nem a javasolt irányt indokolná. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen.
Barát úr kíván-e hozzá kiegészítést fűzni. (Nincs jelzés.) Nem.
Van-e valakinek véleménye, kérdése?
Béki Gabriella, tessék parancsoljon képviselő asszony!
BÉKI GABRIELLA (SZDSZ): Köszönöm elnök úr. Nekem az a kérdésem a tárcához, hogy bármilyen kompromisszumos javaslatot, kapcsolódót érdemes-e megfontolni, mert a 0,4-et magam is nagyon alacsonynak tartom, a 0,8-ról most azt hallottuk, hogy az túl magas. Az a kérdés, hogy lehet-e még ezen a mértéken korrigálni.
ELNÖK: Más kérdés, vélemény? (Nincs jelzés.)
Főosztályvezető asszony, tessék parancsoljon!
PAPP ANNA GABRIELLA (Szociális és Munkaügyi Minisztérium): A kormányzati oldalon az illetékes tárcák és a reformbizottság, reformtitkárság közötti egyeztetések folynak, ennek végeredményét még nem tudom itt önöknek ismertetni.
ELNÖK: Értettem. Tehát nem támogatja a kormány.
PAPP ANNA GABRIELLA (Szociális és Munkaügyi Minisztérium): Ebben a formában nem. És még arra szeretném csak felhívni a figyelmet, hogy a 0,4 nem a nyugdíjnak a százaléka, hanem a bruttó keresetnek; ezt nyugdíjszázalék mértékre átszámítva 1-1,2 százalékot kapunk. A nyugdíj nettó és sokkal alacsonyabb, mint a bruttó kereset, tehát ez egy 1-1,2 százalékos nyugdíjmérték növelést takar. (László Tamás képviselő megérkezett.)
Szavazás a módosító indítványról
ELNÖK: Köszönöm szépen. Szavazzunk! Aki támogatja Kékesi Tibor képviselő úr kapcsolódó módosító indítványát, az kérem, kézfelemeléssel szavazzon! (Szavazás.) Tíz igen. Aki nem támogatja? (Szavazás.) Tizenkettő nem. Tartózkodás! (Szavazás.) Egy tartózkodás és 12 ellenszavazattal a bizottság nem támogatja, egyharmadot kapott.
A T/1140/19-es kapcsolódó módosító indítványt Turi-Kovács Béla képviselő úr nyújtotta be.
Főosztályvezető asszony!
PAPP ANNA GABRIELLA (Szociális és Munkaügyi Minisztérium): Nem támogatjuk ezt az indítványt sem tartalmilag, sem formai okokból. Formailag azért sem tehetjük meg, mert nem a nyugdíjtörvény tárgya a járulékfizetés rendje, módja és értéke, ez a társadalombiztosítási ellátásra és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint a járulékfizetésről szóló 1997. évi 80-as törvény tárgya formálisan, tartalmilag pedig diszkriminatívnak tartjuk a járulékfizetési szabály életkor függvényében történő differenciálását. Köszönöm.
ELNÖK: Főigazgató úr, parancsoljon!
DR. BARÁT GÁBOR (Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság): Köszönöm szépen. Nagyon röviden. Az életkor egy picit összefügg az előző módosító indítvány indokolási részével, és csak megerősítem, amit a Papp Gabriella asszony mondott, hogy egy dolog az, hogy biztosításmatematikailag hogy számolnak ki egy várható élettartamot és más dolog ennek a jogszabály megjelenítése, tehát ez a 69 év rettentő szubjektív ebből a szempontból. Innentől kezdve a skála az a végtelen, nem beszélve arról, hogy nem a Tny-ben van a helye, tehát szakmai szempontból tartalmilag is meg formailag úgy érzem nem idevaló és nem támogatható. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen.
Képviselőtársaim! (Nincs jelzés.) Nincs vélemény, akkor szavazunk.
Szavazás a módosító indítványról
Aki támogatja Turi-Kovács Béla indítványát, kérem, kézfelemeléssel jelezze! (Szavazás.) Tizenegy igen. Aki nem támogatja! (Szavazás.) Tizenkettő nem. Aki tartózkodott! (Szavazás.) Nincs tartózkodás. A bizottság 11 igen és 12 nemmel nem támogatja, egyharmadot kapott.
A jegyzőkönyv számára megjegyzem, hogy Szabados Ákos képviselő úr és Lombos István képviselő úr megérkezett.
Köszönöm szépen a részvételüket főigazgató úrnak és főosztályvezető asszonynak is. A napirendi pont tárgyalását lezárom.
Rátérünk a második napirendi pont tárgyalására: az egyes szociális tárgyú törvények módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitára való bocsátását.
Tisztelettel köszöntöm Forgó Györgyné szakállamtitkár asszonyt, Lakatos Hedvig főosztályvezető asszonyt és a minisztérium képviseletében megjelent szakembereket.
Mindenekelőtt megadom a szót Forgó Györgyné államtitkár asszonynak, tessék parancsoljon, öné a szó!
Forgó Györgyné szakállamtitkár szóbeli kiegészítője
FORGÓ GYÖRGYNÉ szakállamtitkár (Szociális és Munkaügyi Minisztérium): Köszönöm. Előjáróban rögtön reagálnék képviselő úr indítványára, hogy halasszuk el, mert alapvető változások történtek az előterjesztésben. Nem értem pontosan, mert nem történtek alapvető változások: kisebb-nagyobb módosítások, pont az érdekképviseleti szervezetek pontosító javaslatait vezettük át, a mi részünkről más változtatás az anyagban nem volt.
Kezdjük azzal, hogy tulajdonképpen miért volt szükség a szociális törvény módosítására. Először alapvetően nem volt szándék, hiszen a következő évben egy átfogóbb rendezését a szociális törvénynek kívánta a tárca átdolgozni és előterjeszteni; mégis szükség volt először a pontosítások miatt is és a különböző kezdeményezések miatt.
Kezdem, hogy mi a probléma például, vagy mi tette szükségessé a pénzbeli ellátások módosítását. 2005-2006-ban alapvető módosítások történtek a pénzbeli ellátásoknál a rendszer szociális segély és a közgyógyellátási igazolvány tekintetében, mely 2006. július 1.-étől került bevezetésre. Mi egy nagyon korszerű EU-konform ellátást igyekeztünk bevezetni, és mégis sokak számára ez erősen megkifogásolható lett, illetve kérték, hogy módosítsuk. Miért volt szükség a módosítására? Azt mondották, hogy a munkateremtés a munkaviszony létesítése ellen hat. Szintén a vélemény az volt, hogy ne legyen egy szociális ellátás - bármilyen nehéz anyagi körülmények között él a család - több egy minimálbér összegénél, nem szabad az, hogy hasson egy segély igénybevétele, hogy munkát ne akarjanak, ne kívánjanak létesíteni.
Miről van szó? Arról, hogy a rendszer szociális segély 2006. július 1.-jétől a család jövedelmétől függ, mint ahogy sokan úgy is nevezik, hogy új családi segélyezés került bevezetésre. Míg korábban, ha a család egy főre eső jövedelme a nyugdíjminimum 80 százalékát nem haladta meg, és fő jövedelemmel nem rendelkezett, vagyis a saját jövedelme, a nyugdíjminimum 80 vagy 70 százalékát a nem foglalkoztatottak esetében nem érte el, akkor jogosult volt a rendszeres szociális segélyre. Semmilyen más vizsgálata nem történt. 2006. július 1.-jétől függ a család jövedelmétől és függ a fogyasztási egységtől, egy új fogalom került a köztudatba bevezetésre.
Azokban a családokban, ahol mondjuk nincs lehetőség munkavégzésre - nem fogalmazok úgy, hogy esetleg nem kívánnak dolgozni - a térség olyan, ahol nincs munkalehetőség, de sok gyermeket nevelnek, előfordul, hogy a rendszer szociális segély összege a minimálbérrel foglalkoztatottak jövedelmét haladta meg. Sokan azt is sérelmezték, hogy ha valaki hosszú munkaviszony után munkanélkülivé válik, egy álláskeresési járadék, egy munkanélküli járadék összege alacsonyabb, mint amit az kap segélyként, aki nem is dolgozott. Ez volt az egyik indok, ami miatt kellett ehhez az ellátáshoz hozzányúlni.
Itt a törvénytervezetben látjuk, hogy maximálva van az elérhető megállapítható rendszer szociális segély összege. Ez a minimálbér összegében, illetve a nettó minimálbér összegében van maximálva. De abban az esetben, ha valakinek mondjuk 2006-ban a régi szabályozás szerint ez az egy főre eső, illetve a rendszer szociális segély összege meghaladta volna ezt az összeget, akkor az önkormányzat közmunkaprogramot biztosít, mert ezt megszervezzük és erre lesz lehetőség. Ha három hónapon keresztül részt vesz ebben a programban, az a kieső plusz összeg, amit nem kap meg rendszer szociális segély formájában, megkapja az ennél magasabbat, csak ezért munkavégzés szükségeltetik.
Összesen, hogy azért tudjuk, a rendszer szociális segély, ami a minimálbér összege felett van, összesen hétezer volt, szóval nem valami tízezres nagyságról van szó; de itt sem szeretnénk, hogy kevesebb összeghez jusson, csak nem segély formájában próbáljuk a családhoz hozzájuttatni.
A másik gond az volt a rendszer szociális segély kapcsán - illetve itt próbáltuk rendezni - tudjuk, hogy a 2006. január 1.-jétől az új családtámogatási rendszer létrehozásával a korábbi rendszeres gyermekvédelmi támogatás, mint ellátás nem állapítható meg, beépült a forrása a családi pótlékba. A kedvezmény, akinél a család jogosult volt a rendszeres gyermekvédelmi támogatásra, a kedvezmény megmaradt. De még a rendszeres gyermekvédelmi támogatásnál, ha nem a gyermekek érdekében fordították ezt az összeget, amit tulajdonképpen a gyermek után kapott a család, volt lehetőség, hogy természetben juttassa az önkormányzat; az új családi pótlék összeg megállapításánál erre nincs lehetőség, hiszen aki jogosult a családi pótlékra, itt ebben az új magasabb összeget a Magyar Államkincstár vagy a családtámogatási kifizetőhely folyósítja.
Mi itt a rendszeres szociális segélynél kívántunk segítségére lenni az önkormányzatoknak, hogy tudjanak segíteni azokon a családokon, ahol a gyermekvédelmi ellátásra szorul a családban a gyermek; ott mód és lehetőség van a gyerekszámtól függően, a rendszeres szociális segély összegét természetben juttatni a családhoz; maximum természetesen nem a teljes összeget, hanem maximum a rendszer szociális segély 50 százalékát. Vagyis a rendszer szociális segély, ami tulajdonképpen a leglényegesebb módosítása a szociális törvénynek, ez a rendszer szociális segély, aminek a változtatására ezért volt szükség annak ellenére, hogy 2006. július 1.-jétől került bevezetésre. Sokaktól kaptuk azt a kritikát, véleményt, hogy várhattunk volna hosszabb időt, míg látjuk és kiforr és látjuk a tapasztalatokat, de már július első napjaiban érkeztek önkormányzatoktól észrevételek és tanácskérés, hogy ehhez az ellátás módosításához kezdjünk hozzá.
A közgyógyellátási igazolvány szintén július 1.-jétől kerül bevezetésre, ami szintén a szociális törvény ellátási szabályozása közé tartozik. Itt pontosító intézkedések is szükségesek voltak, ezen túl pedig mivel az Egészségügyi Minisztérium törvénytervezetei érintették a közgyógyellátási igazolványt; mindenféleképpen mi indokoltnak tartottuk, hogy azt ne más törvény, hanem a szociális törvény szabályozza. Itt hosszú vita után úgy tűnik, illetve ha maximálisan a gyógyszerkeret összege 12 ezer forint marad, de 6 ezer forintot a háziorvos igazolhat, a további hatezer forintot szakorvosi igazolás és természetesen ellenőrzést is vonhat maga után. Alapvetően ezzel kapcsolatosan más probléma nem keletkezett, azt úgy hiszem meg lehetett oldani.
Ebben a törvényben került rendezésre a családi pótlék összege is, ami 6,2 százalékosan emelkedik 2007. január 1.-jétől.
A nehéz anyagi helyzetben élő családok ahhoz, hogy a különböző fogyasztómérők megmaradhassanak, ne kerüljenek kikapcsolásra, leszerelésre, volt lehetőség azoknál az önkormányzatoknál, ahol adósságkezelési programban vettek részt; de ez nincs minden településen, általában a városokban van erre lehetőség, vagy azok az önkormányzatok választották. Így a települések nagy részében ehhez a segítséghez, ehhez a támogatáshoz nem juthattak hozzá, ezért a szociális törvény most úgy módosul, hogy nemcsak azoknál az önkormányzatoknál lehet előre fizethető készülékeket felszereltetni, ahol adósságkezelési program van, hanem lakásfenntartási támogatással fűzik össze - számításaink szerint legalább 300 ezer családnak a lehetősége megnyílik, hogy ez a készülék a családhoz kerüljön. Ez nagyon-nagyon fontos, mert ha már egyszer valaki abba a helyzetbe került, hogy a köztartozásban elmaradt, nem fizette, leszerelték, kikapcsolták, ennek a visszaállítása tovább több gondot okozott és nehezen volt már kezelhető, így több szempontból ez segítség a családnak. Lakásfenntartási támogatással tulajdonképpen segítségére van az önkormányzat, előre fizeti, ha elfogy és nincs rajta a kártyán, akkor nincs kikapcsolás, egyszerűen nem tud fűteni, nem tud világítani, de már abba a helyzetbe nem kerül, hogy külön költségekkel, utánajárással, nehézségekkel küzdjön, amikor egy készülék visszaállításáról van szó, és ráadásul nem kerül abba a gyűrűbe, hogy felhalmozódik az ő tartozása.
A szolgáltatásainknál is kisebb-nagyobb módosítások bevezetése tűnt indokoltnak, amellett, minthogy említettem, hogy alapvető változást, lényeges módosítást 2007-ben tervezünk, melynek a munkálatai a napokban el is kezdődik, hogy legyen tényleg idő egyeztetni az érdekképviseleti szervezetekkel és mindenkivel kitárgyalni, az érintettekkel megbeszélni.
A rászorultság vizsgálatát feltétlenül fontosnak tartjuk. A kezdet kezdetén a mi anyagunkban, a törvénytervezetben a rászorultság vizsgálatakor a jövedelem is benne volt, melyet szintén kérelemre, javaslatra az érdekképviseleti szervezetek részéről, ami elhangzott, most elmaradt, majd az alapszolgáltatásnál és az intézményi szolgáltatásnál is a következő évben szintén erre visszatérünk.
Maga az intézkedések a szolgáltatás területén mindenféleképpen szükségesek és indokoltak. Néha a nehézséget az azért okozza, hogy korábban kellett volna kapacitásszabályozás, korábban kellett volna az ellenőrzés, korábban kellett volna olyan intézkedéseket meghozni, hogy ne egyszerre minden szakadjon a nyakunkba, de ha az akkor elmaradt, most próbáljuk elfogadható módon ütemezve és mindenféle indokunkkal, számításunkkal alátámasztva megvalósítani.
Az anyagban szerepel az is, hogy az emeltszintű ellátásokat 2008. január 1.-jétől, mint új normatámogatásként nem kívánjuk, de ennek is a kimunkálása természetesen majd részleteiben a következő év munkája lesz.
Nagyon sok módosítást még az tette indokolttá, hogy például a Nemzeti Családi Szociálpolitikai Intézetünk átalakul és a szociális törvényben és a gyermekvédelmi törvényben is egyszerűen a feladatot ehhez a nevesített intézményhez tesszük, és ahhoz, hogy bármi módosítás: hogy az intézmény neve megváltozzon, ahhoz már törvénymódosítás vált szükségessé és ennek az átvezetését több helyen látjuk és találkozunk vele.
A gyermekvédelmi törvényt érintően is inkább pontosító intézkedések vannak, de ha már a törvény nyitva volt és mindenféleképpen kellett, érintette az NCSSZI átalakítása miatti átvezetések, így a szükséges pontosítási intézkedések is szabályozásra kerültek.
Röviden ennyit kívántam mondani a szociális törvénytervezethez.
ELNÖK: Köszönöm szépen államtitkár asszony.
Főosztályvezető asszony, kívánja kiegészíteni? (Nincs jelzés.) Nem kívánja.
Tessék parancsolni képviselőtársaim!
Soltész Miklós alelnök úr!
SOLTÉSZ MIKLÓS (KDNP): Köszönöm szépen elnök úr. A kritikát tudomásul vettem, de nem értek egyet államtitkár asszony.
Két kérdésem lenne. Az egyik a szociális segély és a közmunka összekapcsolása körülbelül hány embert fog érinteni, hány dolgozót pontosan - ez azonos-e a családok számával, vagy sem - erre is esetleg kérnék szépen választ. Illetve a közmunka mindenféle formája ez alá fog esni, tehát a közcélú, közhasznú és az egyebek - ez a kérdés másik része.
És egy másik kérdés: a közgyógyellátás változtatása érinti-e a szociális intézményeket, akár az időskorú ellátást, akár pedig a többieket, és ha igen, akkor milyen formában? Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen.
Béki Gabriella, utána Borsos József következik.
BÉKI GABRIELLA (SZDSZ): Köszönöm elnök úr. Kérdezni szeretnék, mert legjobb tudomásom szerint az úgynevezett együttműködési kötelezettség még a Fidesz kormányzás ideje óta kötelező előírás, aminek a tartalma valóban az volt, hogy különböző közmunkákra sor került ahhoz, hogy a segély kifizetésre kerüljön.
ELNÖK: Képviselő asszony egy picit hangosabban legyen kedves, mert hosszú a terem és itt nem halljuk.
BÉKI GABRIELLA (SZDSZ): Az első kérdésem a munkával kapcsolatos kötelezettségre vonatkozik. Mi az új a szabályozásban, merthogy ilyen kötelezettség eddig is volt és működött tudtommal, ha cinikus lennék, azt mondanám, hogy sehol nem vagyunk, mert hiszen az előző törvénymódosítás hatályba lépett néhány hónapja és most módosítani akarjuk; utalva arra, hogy voltak már a parlamentben olyan helyzetek, amikor egy előző törvénymódosítás még hatályba se lépett, de már újra módosítottuk. De hát nem vagyok cinikus, ezért csak komoly formában azt jegyzem meg, hogy az, hogy az új szisztémában, a fogyasztási egységgel számolva, magasabb segélyösszegek keletkezhetnek azokban a családokban, ahol sok a gyerek, ezt pontosan előre is ki tudtuk számolni, ez csak papír, ceruza kérdése volt. Tudtunk erről, szándékosan csináltuk, és most is azt gondolom, hogy korszakos jelentőségű lépés a szociális ellátórendszerben, hogy átálltunk a fogyasztási egységre.
Most ebből mindenféle technikákkal visszajönni számomra elég aggályos, különösen azért, mert van ennek a módosításnak olyan része, amelyik megpróbálja ezt a pénzbeli segélyt természetbelivé változtatni, ez pedig szerintem felesel azzal a követelménnyel, amit gyűjtőfogalomként öngondoskodásnak szoktunk nevezni. Tehát az öngondoskodási képesség elősegítése követelményének azt gondolom, hogy rendesen ellentmond, ha nem merünk pénzt adni az emberek kezébe, hanem inkább megszervezzük, hogy eddig csak a gyereket, de most már a családot is megetessük mi. Szóval azt gondolom, hogy itt a szemléletmódban lehet kifogást találni.
Igazából ezt a két megjegyzést akartam tenni. Számomra megnyugvás, hogy a közgyógy kérdését, ahol szintén egyfajta szigorítás volt eltervezve, megnyugtatóan sikerült rendezni. Köszönöm.
ELNÖK: Köszönöm.
Borsos képviselő úr, tessék parancsolni, majd Juhászné Lévai Katalin következik.
BORSOS JÓZSEF (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Itt meglepett az első néhány mondata az államtitkár asszonynak, hogy nem történt jelentős módosítás ebben a jogszabályban. Ennek némiképp ellentmond az előttem felszólalók mondanivalója is, és azért a napokban olvashattuk a szociális különféle szakmai szereplők megnyilvánulását, akik több helyen élénken tiltakoznak, nyilván nem jelentéktelen módosítások ellen. De, amennyire a hétvégén sikerült áttekinteni ezt a módosító javaslatot, igazából nekem egy Hrabal idézet jutott eszembe, ha megengedik és nem untatom önöket, az a következőképpen szól: "az elpuskázott jelen mindig a jövőre hagyja a megoldást, a jelen, amelyből kilopták a szívet és értelmet, szívesen tér vissza az idő holttestéhez, a múlthoz, mint a régi szép idők laudátora az emlék, a második jelen".
Na most, azt gondolom, hogy ezzel a fajta mentalitással, ami ilyen módon jelenik meg egy jogszabály módosításban, a veszélynek és a bizonytalanságnak talán egy új korszakát kezdjük el a szociális ágazatban. Abban a szociális ágazatban, amelyikben igazából stabilitásra lenne szükség, hogy kifuthassanak az átgondolt, vagy nem átgondolt - nem tudom megítélni - jogszabályok és intézkedések, hogy egyáltalán megalapozottan mondhassuk azt, hogy valami változtatásra szorul. Nem elég, hogy a társadalmi és a gazdasági helyzetünk egyre növekvő labilitási helyzetbe kerül, most azt gondolom, hogy talán egy államigazgatási labilitás az, ami elkezdődik és ennek még a mélységét meg a tartósságát ezek után elég nehéz lesz megítélni.
De hogy konkrétan miről van szó? A szociális törvényt már megint, ismét módosítjuk, annál az egyszerű oknál fogva, meg a jogalkotó meg a jogalkalmazó nem hajlandó egymással kommunikálni, vagy nem veszik figyelembe egymás visszajelzéseit.
Béki képviselőtársam már utalt rá, előre ki lehetett számolni dolgokat. Akkor a dokumentumok, a parlamenti hozzászólások azt igazolják, hogy azokat az úgynevezett nem várt következményeket, amikre hivatkoznak, hogy az önkormányzatok miatt módosítani kell, azt előre jeleztük, nemcsak mi, mások is. Úgy tűnik, hogy a szociális törvény az a törvény, amelyik a leggyakrabban módosul, most már ember legyen a talpán és a szociális szakmában is, aki tudja követni ezeket a módosulásokat, és egyáltalán alkalmazni tudja és eligazodik ezen. Ugyanakkor folyamatosan halljuk, hogy majd a jövőben nagyszabású változtatások lesznek. Volt itt egy százmillió forintos összeg, egy szolid. program. Ha már igazságosságról beszélünk, akkor azt az összeget igazságosan sikerült elosztani egy bizonyos szakértői körben, csak nem nagyon látjuk ennek a hozadékát a törvénymódosító javaslatokban.
A rendszeres szociális segély összegénél azt mondja az indoklás, hogy az ösztönzés érdekében van, hogy minél inkább vállaljanak munkát. Ez már elhangzott, hogy ez nem igazán passzol; ez az a fajta elképzeléssel klappol, amiről már beszélt az ellenzék folyamatosan, amilyen intézkedéseket az előző szociális szabályokban meghozott. Most, hogy ha én is azt mondanám, mint Béki képviselőtársam, hogy akár lehetnék cinikus is, akkor azt mondhatnám, hogy úgy tűnik, hogy a kormányzat elmozdulna a családi adózás, illetve a munkaalapú gazdaság felé. De ezt nem mondhatom, mert a szabályozásból később az ellenkezőjét olvashatjuk ki ennek, erre nyilván majd a részletes vitában, vagy a vita során vissza fogunk térni.
Azt gondolom, hogy rövidlátó és gerjesztett indulat jelenik meg a minisztérium részéről azokban a mondatokban, amikor arról van szó, hogy minden baj okozója a szociális ellátásban az emeltszintű férőhelyek léte, vagy a nemléte. Ezeknek a finanszírozásának a megszűntetése nem fogja megoldani a problémát, tehát ekkora hangsúlyt fölösleges ráhelyezni; indokolt lépés egyébként, hogy ezzel a kérdéssel foglalkozzunk, és rendesen szabályozzuk, de azt gondolom, hogy jelen állapotában ennek a PR értéke nagyobb, mint a valódi hozadéka.
Az infláció mértékét jelöli a módosítás. Azért javasolnám, hogy a Pénzügyminisztérium szakembereivel ebben a kérdésben próbáljon tárgyalni a tárca, mert nem valószínű, hogy ekkora infláció lesz várható ebben a kérdésben.
A közgyógyellátással kapcsolatosan nem az a probléma, hogy megint egy eljárást újraszabályozunk. A közgyógyellátással az a probléma ebben a körben, hogy csökken a ráfordítható összeg, és ha ezt a vizitdíjjal, meg a közgyógyellátás csökkenésével együttesen nézzük, pontosan ezeknél az alacsony jövedelmű embereknél le fogja csökkenteni az orvoshoz járást. Nem fogják kiváltani a gyógyszereket, és mindnyájan tudjuk, hogy ezekben a rétegekben pontosan a legnagyobb a fertőzésveszély és minden egyéb következményét ennek a jogszabálynak akkor be kell vállalni, ha ilyen irányú intézkedéseket próbál hozni. Tehát akkor, amikor ilyen nyugdíjakból nem bírják fizetni akár a bentlakásos intézményekben a térítési díjakat, akkor miért gondoljuk, hogy majd a megélhetése mellett ilyen szabályozók mellett még tud fordítani az egészségére is.
Tehát összességében azt gondolom ezzel a jogszabály-tervezettel kapcsolatban, hogy érdemesebb lenne oda visszatérni és azzal a kérdéssel foglalkozni, hogy érdemes-e ezt a dogmatikus módon alkalmazott szélsőséges, liberális nézetet folyamatában vinni a szociális törvényben, ahol állandóan azt hangsúlyozzuk, hogy a rászorultság elv az, ami az egy és üdvözítő. Amikor tudjuk azt, hogy a világon sehol nincsen tudományos bizonyíték arra, hogy ez a szélsőségesen alkalmazott elv a szegénység csökkenéséhez hozzájárult volna, sőt, amelyik országokban ezt alkalmazzák, azt tapasztalhatjuk, hogy a legnagyobb a szegénység. És miért próbálnak erre a társadalomra egy angol-száz mentalitást ráerőszakolni, amikor ebben az országban teljesen más módon próbálják, és teljesen más hagyományai vannak a szociális kérdés kezelésének.
Azt gondolom, célszerűbb lenne visszatérni a méltányosság elvéhez a szociális kérdésekben, és innentől kezdve kevesebb problémával találkoznánk, és talán lehetséges lenne a szegénység csökkentése, ami ugye szintén az indoklásban elhangzik, hogy ezzel kellene foglalkozni. Emellett nyilván a teljes foglalkoztatás irányába is tudnánk lépéseket tenni, és akkor talán erősödne a szociális kohézió, és nem lenne ekkora szétszakadtság ebben a magyar társadalomban. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen képviselő úr. Ahogy mondtam a kezdet kezdetén, hogy az általános vitára való bocsátásról van szó. Nagyon szépen köszönjük a Hrabal idézetet, ez olyan szép volt, hogy plenárison is elhangozhatott volna; ha nem dobja el az idézetet, akkor hozza el a plenáris ülésre, arra kérem.
Lévai Katalin képviselő asszony jelentkezett soron és majd Iván László képviselő úr fog következni. Tessék parancsolni!
DR. JUHÁSZNÉ LÉVAI KATALIN (MSZP): Köszönöm a szót, elnök úr. Nekem is lennének kérdéseim és nyilván néhány észrevétel.
Egyeztetve van-e az áramszolgáltatókkal az, hogy kistelepüléseken is felszerelhetik ezeket a mérőórákat, ugyanis valószínű, hogy van egyéb más akadálya is annak, hogy megvalósítsuk ezt. Tehát ez egyeztetve van-e, hisz semmi értelme a dolognak, ha a szolgáltató nem fogja vállalni, hogy akár mondjuk Hajdú-Bihar megye 82 településén felszereli ezeket a mérőket, hisz lakhatási támogatás a legkisebb településeken is van, ha úgy döntenek.
A másik dolog, amit fontosnak tartanék, hogy valóban az ingyenes, illetve a közgyógyellátást hogyan oldjuk meg a bentlakásos intézményekben, egyházi, illetve állami intézményeknél - ez kérdésként vetődik fel a gyakorlatban, hogy részükre ezt hogyan lehet érvényesíteni. Az önkormányzati szövetségek ebben az ügyben, mint akiknek egyébként valóban jelentős szerepük van abban, hogy a munkavállaláshoz hogyan segítik hozzá a rászoruló családokat, ez az együttműködési kötelezettség a munkaügyi központokkal milyen módon kényszeríthető ki egyébként az önkormányzatokból, mert az a tapasztalatom, hogy bizony a polgármester tisztessége elsősorban az, ami ehhez egy pozitív vagy negatív hozzáállást jelent, tehát nem-e valamifajta lehetőség arra, hogy kikényszerítsük a gondolkodást az önkormányzatokból. És gondolkodtunk-e azon, hogy egyébként kellő módon fel van-e készülve az önkormányzati rendszer egyfajta szociális háló megteremtésére, mert mennél kisebb a település, annál nagyobb a rászorultság és a szegénység, ezt tapasztaljuk. A nagyvárosban az önkormányzat tudja kezelni ezt a problémát, a kistelepüléseken általában közmunkásként esetleg van egy ember, aki a szociális ügyekkel foglalkozik, legalábbis a tapasztalat ez. Tehát végig kellene azt is gondolni, hogyha hozunk egy törvény, annak a megvalósulása feltételeit ki és hogyan tudja megteremteni, látjuk-e ennek a lábát a másik oldalról, mert a garancia ebben van, hogy mindenütt legyen valaki, akihez egyébként ez tartozik.
Azzal egyetértek, hogy módosítani kell az élethez igazodva a szociális törvényt, tehát alapvetően azokkal a módosításokkal, amelyek az előző módosításokkal láthatóan nem működtek, vagy nem úgy működtek, ahogy a kormányzati szándék, nyilvánvalóan ehhez igazítani kell. Nekem is gondom van azzal, hogy akkor most öngondoskodás, vagy pedig egy paternalista szemléletmód az, amivel a szociális területen mi a családokat segíteni akarjuk. Teljesen normálisnak tartom azt a felfogást, hogy egyébként ne segélyt, hanem munka és munkajövedelmet adjunk a rászoruló családoknak. A kérdés az, hogy ez a mérték, amit mi itt a törvényben beiktattunk, kellő inspirációt ad-e arra, hogy valóban munkát vállaljon, illetve kezeli-e azt a helyzetet, ahol már képtelen egyébként munkát vállalni, bármennyire is szeretnénk rákényszeríteni - mentálisan, pszichésen van egy olyan réteg, akit nagyon jól tudjuk, hogy visszavezetni a munka világába ma lehetetlen és ez így is marad.
Tehát ezzel a réteggel vajon mit fogunk kezdeni, mert lehet kitalálni egyébként mindenféle munkákat, ez is a fantáziájától függ szerintem az adott képviselőtestületnek, csak az a kérdés, hogy ez a munka érdemi munkavégzés-e, vagy pedig csak azért találjuk ki, hogy most ne szociális segélyként, hanem egyéb más jövedelem címén kapjuk. Tehát ez a szociális intézményrendszerrel, illetve a civil szervezetekkel mennyire volt leegyeztetve ez a másik oldal, ezt szeretném megkérdezni. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Képviselőtársaim szeretném a figyelmeteket felhívni arra, hogy még hat napirendi pontunk hátra van és mindegyik hosszabb, mint ez, tehát ennek függvényében gondoljátok végig, hogy milyen terjedelemben szóltok hozzá.
Professzor úr, öné a szó!
DR. IVÁN LÁSZLÓ (Fidesz): Köszönöm szépen. Ha jól tudom, az elmúlt évtized alatt, legalább 90 uszkve 100 módosítás történt a szociális törvényben, lehet, hogy már 100 fölött. A lényeg az, hogy ezeknek az integrálása az újabb módosításokkal együtt mikorra várható, ez az egyik kérdésem.
A másik kérdésem, hogy van-e olyan adat, hogy a közmunkaprogramban való részvétel, hogy rendszeres, mint a szociális segélyben részesülők vonatkozásában ezeknek hány százalékát érintheti. Hányan vannak olyanok, akik nem tudnak részt venni
A harmadik kérdésem a közgyógyellátásban résztvevők gyógyszervásárlási adatai rendelkezésre állnak-e a módosításhoz. Tehát az, hogy mennyit adunk támogatásra, ez rendben van, de vajon a jelenleg közgyógyellátásban részesülők mennyit vásárolnak ebből, van-e erre valamit adat, mert ez egy másik meghatározó dolog.
És még egy befejező mondatom. Én a legszívesebben - régóta emlegetem - a megélhetési támogatást tartanám szerencsésnek és nem a szociális rendszeres, vagy bármilyen szociális segélyt, tehát a segély szó helyett. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm. Amennyiben nincs több hozzászólás, államtitkár asszonynak adom meg a szót, rövid reflexiót kérek a felvetődő kérdésekre, problémákra és azután szavazunk.
Tessék parancsoljon!
FORGÓ GYÖRGYNÉ szakállamtitkár (Szociális és Munkaügyi Minisztérium): A feltett kérdések, észrevételek egy kicsit néha össze is függtek, úgyhogy megpróbálom összefogottan megadni a választ.
Soltész képviselő úrnak, összesen említettem: 7000 fő a számításunk szerint az, akinek a rendszer szociális segély az új megállapítás szerint kevesebb, mint a korábbi szabályozás alapján. Erre célirányosan külön közmunkaprogramot biztosítunk, itt az önkormányzat jelzi, hogy van egy, kettő, három ilyen lakosa a településen és azt mi biztosítjuk.
Itt feltette a kérdést a képviselő asszony, hogy mit nevezünk érdemi munkának. Ha azt mondom, hogy esetleg a portája körül kérjük azt, hogy tegyen rendet, azt érdemi munkának találjuk-e, mert mi el tudjuk képzelni, hogy ez a három hónapon keresztül minimálbér összegnek megfelelő keresethez juttatjuk, ha nincs más lehetőség és valószínű, hogy ha ilyen jellegű munkát is, de munkát szeretnénk biztosítani és ez neki egy munkajövedelem lesz. Ha netán nincs más, de szerintem ez is egy nagyon-nagyon hasznos és fontos munka.
Talán még a rendszeres szociális segélyre vissza kell térni, itt az együttműködés is felmerült. Szóval, ki jogosult a rendszeres szociális segélyre? Két kör van: az egyik az egészségkárosodottak vagy fogyatékossági támogatásban részesülők vagy 67 százalékos munkaképesség csökkent vagy személyi járadékos, akinek nincs más jövedelme, vagy minimális jövedelme van, és az egészségi állapotából adódóan nem tud dolgozni. A másik a nem foglalkoztatottak köre, aki előtte munkaviszonyban volt, vagy korábban, ha vállalkozó volt azt nem érinthette, de most már vállalkozói járadék fizetése mellett is; szerintünk is közös nevezőre kell hozni, nem szabad különbséget tenni, hogy most mitől nincs munkája, vagy előtte munkaviszonyban volt vagy esetleg vállalkozó volt, amit nem tudott továbbfolytatni.
Volt egy időszak, amíg együttműködött, vagyis elment az önkormányzathoz, elment a munkaügyi központba, hogy van-e munka a számára; ha volt, akkor adtak neki, ha nem volt, akkor azt mondták, hogy nincs - egy bizonyos idő után kérhetett rendszer szociális segélyt. Tavaly úgy módosítottuk, hogy ha valaki gyesen van, vagy ápolási díjon, akkor ne kelljen ezt az egy évet, hanem akkor elég, ha a három hónapot, mert valaki esetleg 5-6 évig otthon volt gyesen, ápolási díjon, gyeten és rajta kívül álló okok miatt nem tudott dolgozni, itt ezt az időt is lerövidítettük. Bár korábban a szabályozás az volt, ha tudtak felajánlani munkát, akkor először is 30 napig dolgozni kellett, de ha nem tudott még a 30 napra se közhasznú, vagy semmilyen munkát biztosítani az önkormányzat, akkor a legelső naptól meg kellett állapítani a rendszeres szociális segélyt. Ez a közmunkaprogram meg a közhasznú tevékenység; ettől a minimálbér fölötti segélyt meg nem kapók köre teljesen más, ezt külön biztosítjuk, ez a korábbi intézkedéstől is, ami nem változott, független.
Nem mi akartuk, tényleg nem volt szándékunk, hogy ne bízzuk a családokra, hogy mire fordítja a pénzét, mi is adtuk azt az ellátást, azt az összeget, amit részére a jogszabály lehetőséget ad, de pont az élet hozta, hogy még nem minden család olyan felnőtt, hogy arra használja, amire tulajdonképpen ezt biztosítjuk vagy amilyen a szándék volt. Vegyük azt, hogy aki gyermeki kedvezményben részesült. Tudjuk, hogy az alsó-tagozatos tanulónak jár például térítésmentes étkeztetés; de a családban nemcsak alsó-tagozatos gyerekek voltak, 5-6-7 osztályosok, azok éhesen mentek, csak nekik nem tudott adni az iskola, mert ők nem voltak benne ebbe a körbe. Szóval ismételten hangsúlyozom, ez nem a minisztérium szándéka volt, hogy ezt a jogszabályt most módosítsuk és ez irányba, ezt egyelőre az élet kérte tőlünk és az kényszerítette ki.
Érdekeltek-e a szolgáltatók felszerelni és kisebb felszereléssel lehet-e, illetve azt akarom mondani, hogy ők is érdekeltek, mert ott már nem lesznek ki nem fizetett számlák, nem kell a behajtással foglalkozni, nem gyűlik össze, és lehetőség van rá, hiszen a kisebb településeken is lehet lakásfenntartási támogatás. Még az adósságkezelési programban nem voltak benne, ezzel bővül a kör és szeretnénk az ilyen településeken is a nehéz helyzetbe jutottak, vagy hogy ne is jussanak még nehezebb helyzetbe, ezt megelőzni és ehhez hozzásegíteni.
A megvalósulás feltételei megvannak-e - szintén még a közmunkánál. Csak jeleznie kell, és ők biztosítják ezt a munkát. Itt pedig a munka lehet nemcsak a fantáziára van bízva, minthogy említettem, lehet, hogy egy kis iránymutatással vagy magyarázattal próbálunk segíteni, ez tényleg lehet a család érdekében, tehát a saját érdekében kifejtett munka is, az is elismerhető.
A 2008-as, hogy az inkább csak kommunikáció. Azért írtuk be, hiszen nem szabályoztunk, ez egy mondat volt az egész, ami természetesen vonatkozik mindenkire, mint a nem civilekre, az állami fenntartásúra, az önkormányzatira, hogy ne mondhassák azt, mert tudjuk azt, hogy előre belépési díjat nem lehet kérni. Nem mondhatja senki, hogy én már ezt lefoglaltam, már befizettek, több mint egy év van, számoljon vele, tulajdonképpen csak erről volt szó, egy jelzés, hogy nehogy az legyen, hogy amikor 2007 őszén módosítjuk a törvényt, ő ezt nem tudta, váratlanul érte - ezért van benne. Tulajdonképpen tudom, hogy nem egy pozitív hír - nem is azért tettük be, hogy ezt most kommunikáljuk, ezzel nem sikert akarunk elérni, egy jelzés, felkészítés arra, hogy számoljanak vele, hogy ebben a témában jövőre munkálatok lesznek. Persze az ellenérdekeltségű partnerekkel együtt, de a másik, hogy ne érje őket váratlanul.
A közgyógyellátásnál még talán annyit. Tudjuk, hogy július 1.-jétől már van a közgyógyellátási igazolvány, megszűnt a lista és van a gyógyszerkeret. A jogosultak 20 százaléka nullás, vagyis vegyük például, mert itt van: a közgyógyellátási igazolványra jogosultak lehetünk alanyi jogon, normatív és méltányosságból. Alanyi jogon például az állami gondoskodás alatt álló gyermek, aki nem biztos, hogy beteg, ő lehet egészséges, hogy neki elvileg alanyi jogon jár a közgyógyellátás, neki nincs olyan krónikus betegsége, ami miatt gyógyszerkeretet kelljen megállapítani. Úgyhogy az igénylők 20 százaléka nullás, a többieknek pedig 6500 és 8000 forint közötti a gyógyszerkerete, az egyéni gyógyszerkerete, illetve 8000-8500, akiknek a számára már most július 1.-jétől az új megállapítás alapján állapították meg. És itt lehet látni, hogy alapvetően, amit a háziorvos ír és felír, az a 6000 alatt van, általában a szakorvosok írják föl tulajdonképpen a gyógyszerek nagy részét vagy betegségek esetén túlnyomó részben; a 6000 forint felettit most sem háziorvos, hanem szakorvos írta fel.
Itt még annyit, hogy változatlanul felmerült, hogy maradt csak a gyógyszerkeret és más nincsen, a jogosultsági kör pedig nem módosult, itt csak egyes-egyedül a gyógyszerkerettel kapcsolatosan történt módosítás.
Változatlanul, aki korábban is alanyi jogon normatív méltányossági alapon részesült, az változatlanul fennmarad; talán méltányossági alapon a gyógyszerkeret 30 százalékát az önkormányzatnak be kell fizetni az Egészségbiztosítási Pénztárba, ez valamivel több. Ez a gyógyszerkeret nagyságától függ, hogy ez most több vagy kevesebb, amit korábban kellett fizetni, mert korábban a nyugdíjminimum 75 százalékának megfelelő összeget kellett az Egészségbiztosítási Pénztárba befizetni, ha az önkormányzat méltányosságból ezt megállapította.
ELNÖK: Köszönöm szépen államtitkár asszony. Szavazunk.
Aki egyetért azzal, hogy az általános vitára bocsássuk a törvénytervezetet, kérem, kézfelemeléssel jelezze! (Szavazás.) Tizenöt igen. Aki nem ért vele egyet! (Szavazás.) Hét nem. Aki tartózkodott! (Szavazás.) Nem tartózkodott senki.
Megállapítom, hogy a bizottság általános vitára alkalmasnak tartja az előterjesztést.
Nagyon szépen köszönöm államtitkár asszony, főosztályvezető asszony a részvételt.
Van lehetőségünk arra, hogy előadót állítsunk. A kisebbségi előadó: dr. Szabó Erika, a többségi előadó: Szabados Ákos képviselő úr.
Nagyon szépen köszönjük a részvételüket, viszontlátásra, jó napot, jó munkát kívánunk.
A napirendi pont tárgyalását lezárom.
Rátérünk a harmadik napirendi pont tárgyalására: a Magyar Köztársaság 2006. évi költségvetéséről szóló törvényjavaslat általános vitára való bocsátásáról van szó.
Tisztelettel köszöntöm Szikszainé Bérczes Anna főosztályvezető asszonyt, azt hiszem, mindenki ismeri és a főosztályvezető-helyettes urat is, aki Szelényi György, őt is régóta ismerjük, lévén évtizedes múltra tekintenek vissza a közigazgatásban. Elnézést főosztályvezető asszony ez nem olyan megjegyzés lett volna, amelyből egyéb következtetéseket kell levonni az életkorra vonatkozóan.
A napirendi pont tárgyalását megkezdjük, főosztályvezető asszony öné a szó! Szeretném arra kérni önöket, hogy a kormány képviseletében az előterjesztést is lehetőleg összefogottan tegyék meg, lévén még öt napirendi pont tárgyalása hátra van a mai nap folyamán, és majd a képviselőtársaimat is erre kérem, lévén minden napirend hosszabb, mint a mostani.
Tessék parancsoljon Anna, öné a szó!
Szikszainé dr. Bérczes Anna szóbeli kiegészítése
SZIKSZAINÉ DR. BÉRCZES ANNA (Pénzügyminisztérium): Köszönöm elnök úr. Tisztelt Bizottság! Az önök előtt lévő 2006. évi költségvetési törvényjavaslat igazából az államháztartási törvény vonatkozó passzusainak a végrehajtását segíti. Ez arról szól, hogy ha évközben bevételek, illetve kiadások - adott esetben most bevételek - jelentősen meghaladják azt a mértéket, amit az államháztartási törvény egyébként jelez, akkor szükség van az ezzel kapcsolatos előirányzatok módosítására.
Mint önök is tudják, 2006 nyarán az egyes pénzügyi tárgyú törvények módosítása kapcsán több olyan intézkedés került elfogadásra, aminek a hatása már szeptember 1.-jétől kezdett jelentkezni, ami megjelenik az adó és járulékbevételekben, és ennek megfelelően ez az önök előtt lévő törvényjavaslat ezeket a bevételeket emeli meg. A másik oldalról természetesen a kiadási oldalt is, különösen az önök kompetenciájába tartozó társadalombiztosítási pénzügyi alapok vonatkozásában is, egyrészt az Egészségbiztosítási Alapnál azokat az előirányzatokat emeli meg, amelyek sajnálatos módon általában a legneuralgikusabb pontok, alapvetően a gyógyító-megelőző ellátás, illetve a gyógyszertámogatási kiadások. Ehhez még most a gyógyászati segédeszköz támogatás-előirányzat emelése is társul.
A másik oldalról pedig a Nyugdíjbiztosítási Alapnál a nyugellátások kiadási előirányzata is emelésre kerül, ennek a mértéke egészen konkrétan: 112,2 milliárd forint, hiszen egyrészt a kormány elfogadott egy visszamenőleges nyugdíjemelést, ami januártól egy 1,2 százalékos emelést jelent, illetve az egyéb hatásokat is: a létszámcsere hatást és egyebeket figyelembe véve szükség van ezzel kapcsolatos előirányzat emelésre.
Más vonatkozásban is, az önök kompetenciájába tartozó kérdésekkel is foglalkozik a javaslat. Ilyen például a gázár-kompenzációval kapcsolatos előirányzat, miután ennek az előirányzata meghaladja az eredetileg tervezettet, ezt a kiadási előirányzatot is megemeljük az önök előtt levő költségvetési javaslatban.
A magam részéről ennyit szerettem volna elmondani.
ELNÖK: Szelényi úr van kiegészítenivalója?
DR. SZELÉNYI GYÖRGY (Pénzügyminisztérium): A kérdésekre természetesen válaszolok, külön kiegészítést nem tennék.
ELNÖK: Rendben van. Képviselőtársaim önöké a szó, vélemény, kérdés esetleg, ha megfogalmazódik.
Farkas Imre képviselő úr. Jelezte, hogy röviden kíván szólni, tessék parancsolni!
FARKAS IMRE (MSZP): Természetesen. A 9. §-ra vonatkozóan szeretnék kérdezni. Itt a többcélú kistérségi társulásoknál a szociális intézményeknél további támogatási lehetőséget tesz lehetővé ott, ahol január elsején nem volt működési engedély, de a működési engedély iránti kérelmet 2006. január 15.-ig benyújtották. Azt szeretném elmondani, hogy nyilvánvalóan működési engedély iránti kérelmet is csak bizonyos feltételek esetén lehet benyújtani, tehát amelyik intézmények mondjuk, áprilisban vagy májusban jöttek létre, kezdték meg a működésüket, nem nyújthatták be január 15-ig a működési engedély iránti kérelmet. Most akkor ez milyen valós lehetőséget jelent, ha csak egy 15 napos időtartamot biztosít. Tudom, hogy még az engedély iránti kérelem ennél azért valamivel több, de azt hiszem, hogy tovább kellett volna akkor engedni. Ez az egyik része. Tehát nem január 15-ig benyújtani az engedély iránti kérelmet, hanem tovább, mondjuk a negyedév végéig vagy valameddig, mert akkor, aki fél év körül kezdi meg a működését, arra vonatkozik.
A másik. Az érdekelne, hogy az szerepel a törvény indoklásában, hogy ez nem jelent többletköltséget. Most ezt meg szeretném kérdezni, hogy miért nem jelent ez többletköltséget. Nem biztos, hogy valósan nem jelent többet, de a tervezetthez, ami a költségvetési törvényben van, annál feltételezhetően mégiscsak többet jelent.
ELNÖK: Köszönöm.
Iván László képviselő úr!
DR. IVÁN LÁSZLÓ (Fidesz): Azt szeretném megkérdezni, hogy van-e valamilyen számítási elképzelés arra vonatkozóan, hogy a januártól bevezetésre kerülő gázár-támogatás 4 plusz 1 sávjába hány ember fog kerülni - ez egy szerintem nagyon fontos kérdés lenne.
ELNÖK: A 2006-os általános vitára való bocsátásánál. A 2006-os költségvetés módosítását tárgyaljuk.
DR. IVÁN LÁSZLÓ (Fidesz): A 2005-ösnek a 2006-os módosítása zajlik nem?
ELNÖK: A 2006-osnak.
DR. IVÁN LÁSZLÓ (Fidesz): Bocsánat, elnézést.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Ha nincs több kérdés, Szelényi úr, tessék parancsolni, megadom a szót!
DR. SZELÉNYI GYÖRGY (Pénzügyminisztérium): Kifejezetten köszönöm a képviselő úr kérdését, mert az előbb az volt bennem, hogy most ezt előre mondom el, vagy kérdés formájában, hiszen ez az, ami itt a témákhoz kapcsolódik.
A két kérdés, amit kaptam, egymással teljes mértékben összefügg. A 2006-os költségvetés tervezésénél ismert volt az, hogy hány önkormányzat és hány intézmény tud bejelentkezni a többcélú kistérségi társulásra. A 2006-os kistérségi normatívák méretezésénél, hogy hány ellátott lesz, hány intézmény lesz benne a 2006. évre tervezett összegből indultunk ki. Amikor megtörtént az úgynevezett mutatószám felmérés, akkor derült ki, hogy néhány kistérségi társulás, ha úgy tetszik önhibáján kívül, ugyan bejelentkezett, de nem tudott eljutni odáig, hogy megkapja a működési engedélyt.
Semmi más nem történt, mint azt az egyszeri 2006 éves szándékot igazítjuk az élethez. Olyan értelemben, hogy azok, akiknek az eredeti szabály szerint már január 31.-éig kellett volna lenni működési engedélyüknek, és időben beadták, ezek mégis hozzá tudjanak jutni legalább az időarányos támogatáshoz azzal, hogy ha beadták az eredeti törvénynek megfelelően a működési engedélykérelmüket, de a működési engedély megkapása ehhez képest késett, akkor azok hozzá tudjanak jutni legalább időarányosan. Ebből adódik az, hogy az időpontot nem vittük későbbre. Az eredeti szándék megvalósulását jelenti ez, amit a parlament a 2006-os költségvetési törvényként megszavazott. Ebből adódik az, hogy nincsen költségvetési többletigénye sem, mert hiszen azok fognak így tudni bekerülni, akik az eredeti időponthoz való kiesés miatt, de az eredeti tervszámban benne voltak, nem tudtak bekerülni. Így ezzel gyakorlatilag az eredeti szándék és a szándéknak megfelelően bekerülni igyekvő önkormányzati többcélú kistérségi társulások hozzá tudnak jutni a szociális ellátás ilyen pénzéhez. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen.
László Tamás képviselő úr!
LÁSZLÓ TAMÁS (Fidesz): Itt még csak a kérdéseknél tartottunk, a hozzászólás az egy másik műfaj.
ELNÖK: Köszönöm szépen a figyelemfelkeltést és a figyelmeztetést képviselő úr. A kezdet-kezdetén, ha emlékszik vissza, akkor ehhez ragaszkodtam, ám de a képviselőtársaim mindig a kérdéseiket rendszerint a véleményalkotás keretében fogalmazzák meg, így most itt összevontan tárgyaljuk, a tematika az ilyen összevont formában megy.
Tessék parancsoljon, öné a szó!
LÁSZLÓ TAMÁS (Fidesz): Akkor különösen köszönöm, hogy szót kaptam. Azt látom, nagyon érdekes, amit a főosztályvezető asszony mondott, hogy a módosításra több okból van szükség és egyetlen-egy pontot emelt csak ki, az 1-es pontot, hogy az adó és járuléktörvény módosítások hatását kell átvezetni a megfelelő bevételi előirányzatokon. Az összes többi pontról nem beszéltek a tisztelt minisztérium képviselői.
Eredetileg a híradásokban az jelent meg, hogy 100 milliárd forint az autópályák ügyében és többre ilyen talált pénzek jelentek meg. Ezek mind ilyen elszámolástechnikai, könyveléstechnikai trükköknek tűnnek, és egyszer csak megjelenik a 2-es pontban - maga a megfogalmazás is gyönyörű -, azt mondja, hogy az év végi költségvetési folyamatok kockázataira való tekintettel szükséges az államháztartási tartalék megemelése mindösszesen 510 milliárd forinttal - tehát ez számomra egy egészen elképesztő dolog, mire kell ez az 510 milliárd forint, mi várható? Be van tervezve valami óriási árvíz, vagy valami Havaria-helyzet, hogy 510 milliárd forinttal kell megemelni az államháztartási tartalékot?
Azt gondolom, hogy ez olyan felhatalmazás, ami az államigazgatás működésének, az egész állam működésének az elbizonytalanodását mutatja és valami szétesési folyamatról beszél, hogy ekkora összeggel kell megemelni. Még egyszer mondom: "az év végi költségvetési folyamatok kockázataira való tekintettel". Az utána következő pontok meg még döbbeneteseknek tűnnek számomra. A 4-es pont, az 5-ös pont, a 7-es pont, olyan számítási, tervezési hibákra utalnak ezek a pontok, ami szintén rendkívül jelentős összegek, ami úgy gondolom, hogy ez is arról szól, hogy itt rendszerkövetési, tervezési hibák vannak. Amikor azt mondja az indoklási rész, hogy a költségvetési deficit megváltozása miatt, tehát ez úgy tűnik, minthogyha a költségvetési deficit egy önjáró lény lenne, és nem olyan dologról van szó, amit mi irányítunk, ez egy egész elképesztő fogalmazás, hogy a költségvetési deficit megváltozása; tehát itt mindig ilyen elhárító mondatok jelennek meg, ami szintén elgondolkodtató.
Ez az egész módosítás úgy gondolom, hogy igazolása és beismerése ennek az öszödi beszédnek, amikor arról volt szó, hogy a trükkök százai és nem csináltunk semmit, folyik a könyvelés, tehát folyik az egész ország működésének, az államháztartás működésének a könyvelése és kerülnek elő újabb és újabb csontvázak a szekrényből. Azt hiszem, hogy ha a 2005. évi zárszámadás fedezetlen váltó kibocsátás volt, akkor a 2006. évi költségvetés módosítás pedig azt jelenti, hogy a gyeplőt behajították a lovak közé.
Úgy gondolom, hogy ezt, mint ahogy a 2005-ös zárszámadást sem javasoltuk jóváhagyni, mert az is a szétterítését jelenti ebben az évben és a következő években a teljes népesség körében, a 2006-os módosítást pedig úgy gondolom, hogy végképp nem lehet elfogadni, ez is valóban egy olyan folyamatról tanúskodik, ami szerintünk megengedhetetlen.
ELNÖK: Köszönöm szépen képviselő úr, látom, hogy közeledünk az utolsó hozzászólás felé.
Filló Pál képviselő úr kért egy rövid reflexióra lehetőséget.
FILLÓ PÁL (MSZP): Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Igen Tisztelt Bizottság! Nem akartam szólni, de a képviselő úr hozzászólása mindenképpen arra indított, hogy néhány dolgot megjegyezzek.
Először is megértem, illetve nem igazán értem meg, hogy a képviselő úr miért fest itt a bizottság elé mindenféle rémképeket. Szó nincs arról, amit ön itt elmondott, ez az egész törvényjavaslatnak a rosszindulatú és tipikus félremagyarázása. Megértem, hogy most ez a hisztériakeltés esetleg önnek, vagy a jobboldalon ülők érdekében van, de úgy gondolom, hogy nem korrekt és jó lenne, ha itt legalább a szakbizottságban ezt mellőznék, és ne próbálnák itt a dolgokat vakvágányra vezetni. Annál is inkább, mert például abba belekötni, hogy a költségvetési deficit csökken, miután nőnek a bevételek, én ezt nem is értem igen tisztelt képviselő úr, ez egy alapkérdés. A családban is, ha a családi deficit megváltozik, mert a gyerek elmegy dolgozni, akkor az is megváltozik, tehát hogy miért kell ebbe belekötni, nem is igazán értem, úgyhogy én csak tisztelettel kérném, ha lehet, akkor inkább a szakmánál maradjunk, és ne menjünk el az ilyen abszolút szakmaiatlan és demagóg hozzászólások irányába, mert ennek semmi értelme nincsen. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Na, élénkül a bizottsági ülés.
Lombos István képviselő úr jelentkezett, utána Szabó Erika következik.
LOMBOS ISTVÁN (MSZP): A motiváció ugyanaz, mint az előttem szóló képviselőtársamé, és ha egy technikát javasolhatnék a képviselőtársamnak, ha valamit nem tud, akkor kérdezze meg és ne előtte prejudikáljon bizonyos elképzeléseket, és ha a válasz nem megfelelő, akkor lehet további kérdéseket feltenni. De úgy gondolom, hogy azok a számok, amikről itt beszélt, megválaszolhatók egzakt módon, és hogy ha ez megtörténik, akkor nem merül föl az öszödi beszéd és a további olyan politikai impulzus, ami egyébként megérintett engem. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Szabó Erika képviselő asszony!
DR. SZABÓ ERIKA (Fidesz): Köszönöm elnök úr. Lejárt lemezt mondanak a túloldalon a szocialista képviselők. A választási kampány idején, amikor azt mondtuk, hogy rosszabbul élünk, nőttek a terhek és minden, ami a megélhetéssel kapcsolatos, nehezebbé vált Magyarországon, akkor azt mondták, hogy hisztériakeltés folyik, és depresszióba süllyesztjük a nemzetet, mint ahogy elmondjuk, ami a valóság. Most már az önök miniszterelnöke vallotta be minősíthetetlen alpári szavak használata keretében és az önök hallgatólagos tudomásulvételével azt, hogy hazudtak másfél-két éven keresztül és trükköztek a költségvetésben. Amikor azokat a tényeket, amelyek történtek - akár a választási kampányban, akár az öszödi beszéd kapcsán nyilvánosságra került - ezeket felsoroljuk, elmondjuk, önök nagyon idegesek lesznek, ahelyett, hogy az öszödi beszéd magyarázataként a saját védelmük érdekében felhozott érveknek megfelelően próbálnának most már őszintén és higgadtan beszélni arról a helyzetről, ami kialakult. Mert valóban nagyon nehéz a helyzet és ezen a szociális bizottságnak is el kellene gondolkodni, különösen nekünk akkor, amikor három millióan élnek a létminimum alatt az országban.
ELNÖK: Köszönöm szépen.
Szabados Ákos képviselő úr!
SZABADOS ÁKOS (MSZP): Köszönöm szépen. Látom elnök úr, hogy rosszallóan nézett rám, de szeretnék egy olyan javaslattal élni, hogy az ilyen típusú vitáinkat mindig egy külön napirendi pont keretében tartsuk meg, és azok, akik szakmai kérdésekben jöttek el tárgyalni, azokat mentesítsük ez alól. Azt gondolom, hogy valamennyien jobban járunk, hiszen sok esetben nem azt érzem, hogy egymást kívánjuk meggyőzni, hiszen tulajdonképpen per pillanat úgy néz ki, hogy meggyőzhetetlenek vagyunk egymás számára, ami elég nagy baj, úgyhogy ha erre van mód és fogadókészség, egy ilyen javaslattal előállnék, habár azt gondolom, hogy ez nem lesz megvalósítható. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen építő gondolatait a képviselő úrnak.
Megadom a szót Szikszainé főosztályvezető asszonynak, illetve Szelényi úrnak azzal kiegészítve, hogy sem politikai nyilatkozatot, sem szociológiai szövegelemzést ne tegyenek, általános vitára való bocsátásról van szó, és legyenek kedvesek, szorítkozzanak a szakmai megállapításokra.
Szikszainé dr. Bérczes Anna válaszadása
SZIKSZAINÉ DR. BÉRCZES ANNA (Pénzügyminisztérium): Természetesen, egy tényadatra szeretnék visszatérni, ez valami teljesen nem megalapozott szám, ami elhangzott az 510 milliárdról, hiszen 25 milliárddal emeljük meg az általános tartalékot, úgyhogy ennyit szeretnék csak hozzászólni. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Szelényi úr? Nem kíván.
Köszönöm szépen a minisztérium képviselőinek a közreműködést.
Képviselőtársaim, aki egyetért azzal, hogy általános vitára bocsássuk a Magyar Köztársaság 2006. évi költségvetéséről szóló törvényjavaslatot, kérem, kézfelemeléssel szavazzon! (Szavazás.) Tizennégy igen. Aki nemmel szavaz! (Szavazás.) Hét nem. Tartózkodott-e valaki a szavazástól? (Szavazás.) Nem.
Megállapítom, hogy a bizottság általános vitára alkalmasnak tartja az előterjesztést. Szeretném felhívni a figyelmüket képviselőtársaim, hogy lehetőség van kisebbségi és többségi vélemény elmondására. Ki kíván ezzel élni? Az ellenzéki képviselők közül? (Nincs jelzés.) Nem kívánnak. Többségi előadót sem kíván a bizottság állítani sajnálatomra.
A napirendi pont tárgyalását lezárjuk.
Következik a negyedik napirendi pont tárgyalása: a Magyar Köztársaság 2007. évi költségvetéséről szóló törvényjavaslat általános vitára való bocsátása.
Azzal a javaslattal élnék, hogy a b) napirendi pontot együttesen tárgyaljuk, amely az Állami Számvevőszék véleménye a törvényjavaslatról.
Tisztelettel köszöntöm a Számvevőszék képviseletében résztvevőket is.
Először a Pénzügyminisztérium képviselőinek adom meg a szót.
Tessék parancsolni, Szikszainé Bérczes Anna főosztályvezető asszony!
Szikszainé dr. Bérczes Anna szóbeli kiegészítése
SZIKSZAINÉ DR. BÉRCZES ANNA (Pénzügyminisztérium): Köszönöm szépen elnök úr. A következő évi költségvetési törvényjavaslat tárgyalása minden bizottság munkájában egy rendkívüli feszített tevékenységet jelent, hiszen ha csak a kötetek terjedelmét nézzük önmagában, ez egy rendkívüli nehéz feladata a tisztelt képviselők számára.
Meg kell mondani, hogy a 2007. évi költségvetés alapvető motivációja is, ami végigfutott az egész javaslaton, az természetesen a konvergenciaprogram végrehajthatóságának biztosítása, hiszen Magyarország ezt az Európai Unió felé vállalta, hogy ezt a programot végre is fogja hajtani. Ennek megfelelően igazából az önök előtt lévő költségvetési törvényjavaslat egyrészt egy kitekintést is ad a következő évekre, tehát nemcsak a 2007-es év számait tartalmazza, hanem azt követő évekét is.
Az önök előtt lévő javaslatok azt is tükrözik, hogy igazából - ahogy ez a kormány által is meghirdetett módon - azt jelenti, hogy igazából a ciklus két időszakra osztható. Alapvetően a 2007-2008-as év a szigorítások jegyében zajlik, tehát ami az ésszerűsítést, átalakítást kívánja biztosítani és terveink szerint, ha ezek a szigorítások, átalakítások megvalósulnak, akkor természetesen már 2009-2010-ben ennek a pozitív hatásai meg fognak jelenni és egyéb szükséges szociális típusú kiadások is tovább fognak növekedni. Természetesen ez utóbbi mondatom, hogy a szociális kiadások továbbnövekednek, nagyon hangsúlyoznám, hogy továbbnövekednek, hiszen az adott körülmények ellenére természetesen a kormány változatlanul prioritásként kezeli például a nyugellátások, a különféle szociális ellátások emelését és ezt majd a továbbiakban részletezendő támogatásemelkedések is úgy gondolom, hogy alátámasszák.
Természetesen itt a bizottság feladatkörében azt gondolom, hogy mindenképpen ki kell térnem - természetesen az elnök úr intelmeit figyelembe véve, kicsit nem túl részletesen, de mégis - a szociális tárca költségvetésére, illetve a szociális és munkaügyi tárca, hiszen ez egy fontos kérdés. Illetve a Nyugdíjbiztosítási Alap költségvetéséről is kell szót ejtenünk, hiszen ez is a bizottság ügykörébe tartozik annál is inkább, mert ezekkel a kérdéskörökkel alapvetően más bizottságok nem foglalkoznak.
A szociális és munkaügyi tárca költségvetésében néhány tételre feltétlenül felhívnám a figyelmet. Hiszen annak ellenére, hogy természetesen minden fejezetnél kell, hogy érvényesüljenek azok az általános tendenciák, ami az államigazgatás egészére vonatkozik, ami arról szól, hogy a struktúraátalakítás az ésszerűsítés jegyében kétségtelenül létszámcsökkentésre kerültek, kerülnek végrehajtásra, ami ebben az évben alapvetően a központi közigazgatást érintette, a következő évben pedig az igazgatási szervezeteket, tehát ez nyilvánvalóan megjelenik a 2007-es költségvetésben és természetesen a fejezetnél is.
Azt gondolom, hogy természetesen a tárca számára a legfontosabb prioritások megjelennek a fejezet költségvetésében. Néhány dolgot mindenképpen szeretnék kiemelni. Ilyen például, hogy a fejezeti kezelésű előirányzatok is, például az állami foglalkoztatási szolgálat fejlesztésére 1437 millió forintot tartalmazna, azt gondolom, hogy ez is mindenképpen egy fontos kérdés. Vagy kiemelném a képzéssel támogatott közmunkaprogramok 3100 millió forintos előirányzatát, ami igazából egy most kezdett program továbbvitelét biztosítja a 2007-es évben is.
Mindenképpen fontosnak tartom a megváltozott munkaképességűek támogatási rendszerével kapcsolatos előirányzatok megemlítését. Annál is inkább, mert azon kívül, hogy a tárcánál ezzel kapcsolatos jelentős összegek jelennek meg, részben a megváltozott munkaképességűek bértámogatására egy 4 milliárdos tétel jelenik meg, a megváltozott munkaképességűek foglalkoztatásával összefüggő költségkompenzációra pedig csaknem 27 milliárd forint és a szociális intézményi foglalkoztatás támogatására pedig 2,5 milliárd forint.
Ezen túlmenően nem a tárcához, hanem a Nyugdíjbiztosítási Alaphoz kerül a döntés szerint - ahogy a 2007-es költségvetés is tartalmazza - a rokkantsági ellátásoknak a korhatár alatti harmadik csoport: a rokkantsági ellátások a Nyugdíjbiztosítási Alaphoz kerülnek az Egészségbiztosítási Alaptól. Természetesen ez egy pénzeszközátadással történik a következő évben, és az is világos, hogy ez még nem a reformoknak a tételes megvalósítását jelenti, de ennek a feltételei már igazából megteremtődnek különböző egyéb intézkedésekkel. Hiszen ha a fejezet költségvetését tanulmányozzák, látják, hogy az Országos Orvosszakértői Intézet is átkerül a fejezethez, tehát korábban ez az Egészségbiztosításnál volt. Tehát ez is azt a feladatot próbálja segíteni, ami a rehabilitáció és a rokkant nyugdíjrendszer átalakítását kívánja erről az oldalról is segíteni.
Természetesen a tárcának nemcsak a foglalkoztatáspolitikával, hanem az ifjúságpolitikával kapcsolatosan is jelentős feladatai vannak. Ilyen célra: ifjúságpolitikai feladatok támogatására 532 millió forintot tartalmaz a tárca előirányzata; Gyermek Ifjúsági Alapprogram támogatásra 415 millió forintot és természetesen ezek úgy gondolom, hogy rendkívül fontos feladatok ellátását fogják biztosítani a következő évben.
Természetesen az ifjúságpolitikán túlmenően a szociális feladatok is megjelennek a tárcánál, ennek kapcsán szociális szolgáltatásokra 600 millió forintot tartalmaz a tárca előirányzata, ami például a szociális földprogram folytatására, illetve különböző alkalmassági vizsgálatok elvégzésére is biztosít előirányzatot.
Természetesen folytatódik a hitelhátralékosok konszolidációs programja is a következő évben, erre vonatkozóan 670 millió forintot tartalmaz a tárca előirányzata. Otthonteremtési támogatásra pedig 1745 millió forintot tartalmaz a tárca költségvetése.
Megjelenik természetesen a mozgáskorlátozottak támogatása is. Részben megjelenik a mozgáskorlátozottak közlekedési támogatása, ami 2797,5 millió forintot tartalmaz, és ez körülbelül 250 ezer fő segítését tudja majd biztosítani. Ezen túlmenően, megjelenik a mozgáskorlátozottak szerzési és átalakítási támogatása, ennek az előirányzata 1815 millió forint, ami körülbelül 600 darab személygépkocsi beszerzését fogja tudni támogatni 300 ezer forintos összegekkel, illetve 400 darab átalakítással tudjuk támogatni körülbelül 30 ezer forintos átlagos költséggel.
Természetesen megjelenik a fejezet előirányzatai között a hajléktalanellátás fejlesztésével kapcsolatos előirányzat is, ez 566,8 millió forintot jelent, úgy gondolom, hogy ez is egy rendkívül fontos feladat a tárcánál.
Természetesen megjelenik az akadálymentesítési program, hiszen ez egy több éve futó program, és erre is tartalmaz a fejezet előirányzatot, ennek az előirányzatnak a mértéke a jövő évben 800 millió forint.
Természetesen megjelenik a romatelepeken élők lakhatási és szociális integrációs programja is a fejezeti előirányzatok között, erre vonatkozóan 400 millió forintot tartalmaz a tárca előirányzata; és megjelenik a roma tanulók tanulmányi támogatását segítő előirányzat, ez pedig 390 millió forintot tartalmaz a fejezetnél.
A civil támogatásokkal való foglalkozás is rendkívül fontos feladata a tárcának, erre vonatkozóan a Nemzetiségi Alapprogram támogatása 6887,8 millió forintot tartalmaz, tehát ez is itt szerepel. És természetesen a tárca feladat és hatásköréből adódóan az EU integrációval kapcsolatban is rendkívül komoly előirányzat jelenik meg, ez összességében 17, majdnem 18 milliárd forintot jelent, tehát azt gondolom, hogy ez is nagyon sokat jelent a tárca tevékenysége segítésében.
A Nyugdíjbiztosítási Alap költségvetésénél természetesen az államháztartási törvény előírásainak megfelelően nullszaldós költségvetéssel számolunk a következő évben is. A makrogazdasági mutatók alapján 2007. januárjában 4 százalékos nyugdíjemeléssel számolunk; a svájci indexálás alapján ezt kell végrehajtani január 1.-jével. Természetesen a nyugdíjasok helyzete alakulásánál figyelemmel kell lenni arra is, hogy közben a parlament ebben az évben elfogadta ezt a nyugdíjkorrekciós csomagot, és ennek a 2007-re tervezett lépései természetesen meg fognak valósulni - tehát nyilván ezzel is kell számolni; és mindezt figyelembe véve a nyugdíjasok egyéni reálpozíciója is javul a következő évben.
A Nyugdíjbiztosítási Alap bevételei vonatkozásában is jelentős lépésre kerül sor a következő évben, hiszen a nyáron elfogadott egyes pénzügyi tárgyú törvények módosításáról szóló törvényjavaslatban már szerepelt az, hogy a munkáltatói járuléknál a 29 százalékon belül az egészségbiztosítási járuléktól átcsoportosításra kerül 3 százalékpont járulék a Nyugdíjbiztosítási Alaphoz. Ebből adódóan a jelenlegi 18 százalékos járulék a következő évben 21 százalékra emelkedik, tehát ez is segíti, még tovább fokozza az egyes pillér finanszírozási feltételeinek a stabilitását. Tehát ez is mindenképpen elég komoly bevételt jelent, hiszen 1 százalékos járulékátcsoportosítás körülbelül 70 milliárd forint körüli összeget jelent, tehát ez ugye 210 milliárd körüli bevételt jelent a Nyugdíjbiztosítási Alap számára a következő évben.
Természetesen, ha a kitekintést nézzük, akkor számolni kell azokkal a hatásokkal is a Nyugdíjbiztosítási Alap kiadásainál, ami majd éppen az önök által ma tárgyalt nyugdíjtörvény hatásait tartalmazza, ezekhez némileg kapcsolódva természetesen ezek majd fokozatosan jelentkeznek, és ezeknek a lépései még a 2007-es évet igazából nem érinti, tehát ezek nem jelentkeznek. Köszönöm szépen a figyelmet.
ELNÖK: Köszönöm szépen.
Szelényi úr, tessék parancsoljon!
Dr. Szelényi György szóbeli kiegészítése
DR. SZELÉNYI GYÖRGY (Pénzügyminisztérium): Köszönöm a lehetőséget. Nagyon rövid bevezetőt szeretnék csak az önkormányzati ügyekhez mondani, két dolgot. Az elsőben tényszerűen azt, hogy a helyi önkormányzatok szociális büdzséje 2006-ról 2007-re mintegy 5 százalékkal növekszik döntően a nyugdíjminimum emelkedéshez kapcsolódó önkormányzati segélyezések forrásaként; másrészt: 2006-ban, az évközben bevezetésre került családtámogatási rendszer 2007. évi szintre hozásához. Ezen túl jelentős módosulás az az, hogy az előbbiekben tárgyalt szociális törvény módosításához kapcsolódóan, a normatív állami hozzájárulások igénybevételi feltételrendszerében a szociális rászorultság, mint szempontrendszer megjelenik, másrészt egy önálló központosított előirányzat ad lehetőséget arra, hogy a 2007-ben belépő új fejlesztéseknél az egységes szakmai szempontok szerint lehetőség lehessen a minőség elismerésére.
Ennyit szerettem volna előrebocsátani, várjuk a kérdéseket. Köszönöm.
ELNÖK: Köszönöm szépen. A jegyzőkönyv számára szeretném bemondani, hogy Lévai Katalin képviselő asszony helyettesíti Farkas Imre képviselő urat.
Tisztelettel köszöntöm Bamberger Mária tanácsadó asszonyt, az Állami Számvevőszék képviseletében, tessék parancsolni, öné a szó!
Bamberger Mária szóbeli kiegészítése
BAMBERGER MÁRIA (Állami Számvevőszék): Köszöntöm a bizottságot és szeretném elmondani, hogy az Állami Számvevőszék szokásos egyik éves munkáját teljesíti, amikor a Köztársaság 2007. évi költségvetési törvény javaslatáról elkészítette a számvevőszéki véleményt. Ez a vélemény ugyanolyan körülmények között született, mint a korábbi években. Ezzel csak arra szeretnék utalni, hogy tulajdonképpen azokat a költségvetési köteteket, amelyeket a képviselő urak megkaptak, ezek nem állnak rendelkezésre akkor, amikor a Számvevőszék ezt a véleményét elkészíti, hanem folyamatában a tervező munkát ellenőrzi, és tulajdonképpen keresi azokat a kockázati tényezőket, amelyek a költségvetést megalapozottnak vagy kevésbé megalapozottnak minősítik.
Összességében mi úgy ítéljük meg, hogy ez a 2007. évi költségvetés sok vonatkozásában alacsonyabb kockázati tényezőkkel rendelkezik kifejezetten a bevételek vonatkozásában, mint a korábbi években, ugyanakkor azonban felhívjuk a figyelmet a véleményünkre. Tulajdonképpen a törvényjavaslat nem foglalja össze, és nem vezeti le a konvergenciaprogramban és a törvényjavaslatban is szereplő tervezett és megvalósuló intézkedések folyamatainak számszerűsített hatásait, tehát ezért ezek tulajdonképpen ellenőrizhetőek sem voltak.
A szakbizottsághoz tartozó egyik kiemelt terület a Nyugdíjbiztosítási Alapnak a költségvetése, és nem húzva az időt, de kapcsolódva a Pénzügyminisztérium előterjesztéséhez, úgy ítéljük meg, hogy ezzel a járulékmérték átcsoportosításával, a korábbi években képest, sokkal reálisabb és megalapozottabb költségvetés készült.
Ha kérdés van a jelentéssel kapcsolatban, akkor szívesen állok rendelkezésre.
ELNÖK: Köszönöm szépen.
Képviselőtársaim, tessenek parancsolni, önöké a szó.
Borsos képviselő úr, tessék parancsolni!
BORSOS JÓZSEF (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Egy pontosítás, nyilván itt a sok szám között talán összefolynak bizonyos sorok, a fogyatékos, illetve a mozgáskorlátozottaknál a gépkocsi, tehát a mozgást megkönnyítő támogatás forintra ugyanannyi, mint az előző évben, tehát nem növekedett.
A kérdésem a gyeddel kapcsolatos. A jövő éviben szerepel, 2008-ban a csúszó-tervezésnél nem látjuk a gyed fedezetét, ez azt jelenti esetleg, hogy meg akarják szüntetni, vagy valami más oka van, kimaradt?
Említette a munkaügyi szervezet fejlesztésére fordítandó pénzt. Itt az lesz a kérdés, hogy mondjuk, mennyiben fogja szolgálni a munkanélküliség csökkentését az, hogy egy régión belül az eddigi három igazgató helyett most lesz minden megyei jogú városban egy igazgató; a régiókban lesz egy főigazgató és minden régióban lesz neki négy főigazgató-helyettese - ez nyilván azt fogja segíteni, hogy jó irányban haladjon a dolog.
De az Alappal kapcsolatban a Számvevőszék is megállapítja, hogy bizonytalanságot tartalmaz, hogy annak a bevételi oldala teljesülni fog-e, és én egyre inkább azt látom az Alappal kapcsolatban, hogy az aktív eszközökre fordított hányad, ami igazán a foglalkoztatást szolgálná, mondjuk úgy, hogy növekszik. Egyre inkább egyfajta puha pénzként kezelődik ez az Alap, és mintha a hagyományos szociális kassza egyes kiadásait is innét próbálnák fedezni, bár én azzal értek egyet, hogy a munka világa kérdését kezeljük együtt a szociális kérdéssel, de azért ennyire nem biztos, hogy kellene.
Mivel általános vitára bocsátásról van szó, azért annyit hadd szabadjon megjegyezni, és ez általában a költségvetésre vonatkozik. Én legalábbis javaslom mindenkinek azt, hogy ne csak kifejezetten a szociális fejezetünket nézzük akkor, amikor arról beszélünk, hogy a költségvetést milyennek ítéljük meg. Mert már erre történt utalás, hogy a létminimum alatt nagyjából három millióan élnek, ez attól függ, hogyan mérjük, de nagyjából ez a szám elfogadott mindenki számára, és ennek durván az egyharmada, körülbelül egymillió ember az, aki úgy tűnik, hogy egy folyamatos szegénységi spirálba került. A végrehajtások számáról ne is beszéljünk, hogy már hány végrehajtás van - több tízezres a végrehajtások száma az országban, a különféle statisztikák szerint -, és ugyan Magyarországon vagyunk, tehát nem egy Banglades környéki államban, de a különféle kutatások azt mutatják, hogy olyan 150-200 ezer azoknak a száma, akik alultápláltak, mármint a gyerekek között, és nem jutnak hozzá, mondjuk még a napi 2700 kalóriához sem.
Egyre inkább azt látjuk, hogy amellett, hogy a társadalom nagyjából egyharmada egyre inkább elszegényedik, emellett egy minden képzeletet felülmúló meggazdagodás is megjelenik, tehát egyre inkább szakad szét ez a társadalom, és amit az indoklásban is többször hallunk, illetve olvashatunk, véleményem szerint itt nem a társadalmi igazságosság kérdése vetődik már fel, hanem inkább a demokrácia, vagy az emberi egyéni szabadságjogok kérdése. De, ha a költségvetés szempontjából nézzük, hogy mire fordítunk pénzeket, és ugyanakkor figyelembe vesszük azt, hogy azok a gondok, amikre egyébként próbál utalni a költségvetés indoklása is, hogy miket próbál megoldani, azt szögezzük le, hogy a megélhetési gondok javarésze a jövedelemhiányból fakad, tehát a rossz megélhetési körülmények a megélhetési költségekhez képest alacsony jövedelmekből fakadnak Magyarországon és a rossz egészségi állapotunkból.
Na most, ehhez képest, ha figyelembe vesszük, hogy milyen módosító javaslatokat fogadott el a parlament ezzel a kérdésével kapcsolatban, akkor érdekes összefüggéseket vetíthetünk ki a jövő évre. Az állások, amik megszűntek a rendszerváltás környékén, ezeket nem sikerült pótolnunk. Továbbra is azt mondjuk, hogy nekünk a teljes foglalkoztatás irányába, a szociális méltányosság és a szociális biztonság irányába kellene elmozdulnunk azon egyszerű oknál fogva, mert amit most látunk az egy beruházás-vezérelt elképzelés, egy exportvezérelt elképzelés, amilyen irányban próbál fejleszteni a költségvetés, és az ehhez kapcsolódó fejlesztési terv. De emlékezzünk vissza - én csak az irodalomból tudok visszaemlékezni koromnál fogva - ezek a kutatások engem úgy tájékoztatnak, hogy ezt a '70-es években már egyszer végigjátszottuk és nem sikerült - nem biztos, hogy ebbe az irányba kell nekünk elmenni.
Azt gondolom, hogy célszerű lenne több forrást átcsoportosítanunk a munka világa területére, a foglalkoztatás területére, mert nem fog újratermelődni az a társadalmi réteg, ami ki tudja emelni ebből az állapotból ezt az országot. Nyugat-Európában és minden olyan helyen, ahol sikeres volt egy ilyen mély válságból való kilábalás, az nem a beruházásösztönzéssel, hanem a humánerőforrásba való fejlesztéssel tudott kilábalni. Ha ebből a spirálból nem hozzuk ki a társadalom egyharmadát, nem fogunk tudni előrejutni, igaz, hogy kiváló terep leszünk a nemzetközi tőkének, de pontosan arra elég ez a fajta társadalmi megosztottság, hogy az az alacsony szintű betanított munkásréteg éppen mindig meglegyen, amire éppen ennek a tőkének szüksége van, de ebből nem fogunk előremenni. Ezt nem látjuk ebben a költségvetési tervezetben, és ezért gondoljuk azt, hogy ezt érdemes lenne szerintünk kicsit jobban átgondolni és jobban megbeszélni. Köszönöm.
ELNÖK: Köszönöm szépen.
Filló Pál képviselő úr, utána Iván László következik.
FILLÓ PÁL (MSZP): Köszönöm szépen a szót. Érdekes dolgokat hallottunk itt Borsos képviselő úrtól, annál is inkább, mert egy dolgot szeretnék elmondani, hogy talán van rá jogom, hiszen itt a bizottságban ülők közül én vagyok legrégebben parlamenti képviselő, és egypár költségvetési vitán már részt vettem. Ezért aztán tényleg szeretném azt elmondani, hogy én most először látom egy költségvetésben, hogy az állam egyrészt önmagán takarékoskodik, tehát az állami alkalmazásban lévőkön takarékoskodik elsősorban, és ugyanakkor a beruházásokat nem fogja vissza még olyan helyzetben sem, amiről itt képviselőtársaim hajlamosak azt mondani, hogy óriási válságban meg hasonló dolgokban vagyunk. Szeretném elmondani, hogy szó sincs erről. Válságban a költségvetés van, mert nagyon magas a hiány, ezért az állami kiadásokat csökkenteni kell.
A szegénység elleni harc nagyon fontos dolog, de amikor csökkenteni kell az állami kiadásokat, akkor bizony tényleg célzottan csak azoknak lehet adni szociális támogatást, szociális segélyt, akik valóban rászorulnak, és nagyon meg kell gondolni minden egyes fillér kiadását. Hiszen azt abból a kevés dolgozóból - amivel egyébként egyetértek képviselő úrral, kevesen dolgoznak sajnos Magyarországon, és az lenne a fő cél, hogy minél többen munkához jussanak, tehát nagyobb legyen a foglalkoztatási szint, ezzel teljesen egyetértünk -, tehát az őáltaluk befizetett pénzekből lehet csak a szociális támogatásokat kiosztani. Ezért nagyon-nagyon oda kell figyelnünk arra, hogy mely területekre és mennyi pénzt adunk, mert azt aztán később be is kell szedni. Tehát könnyű azt mondani, hogy adjunk többet, de akkor azt is mellé kell tenni, hogy honnan vegyünk el többet, mert ahhoz, hogy egyensúlyba legyen a rendszer, az csak így működik. Ez az egyik, amit szerettem volna elmondani.
A másik, amit szerettem volna elmondani az az, hogy én azzal nem értek egyet, hogy a beruházások nem fontosak Magyarország számára. Egy ilyen ország számára, ahol - mekkora a mi országunk, ugye egy repülőgép percek alatt átrepül Magyarország felett, pillanatok alatt - ennek ellenére vannak olyan területeink, ami közúton szinte elérhetetlen, vannak olyan megyéink, amelyekben azért nincs semmiféle fejlesztés, mert egyszerűen nem lehet normális módon megközelíteni, miközben azt mondjuk, hogy szeretnénk egyfajta központi szerepet ebben a régióban eljátszani. Erre csak akkor lesz esély, ha minimálisan megépülnek azok az infrastrukturális beruházások, amire remélem, hogy az Európai Unió segítségével erre mód lesz, és ki tudjuk építeni azt az úthálózatot, azt az infrastruktúrát, ami aztán behozza a tőkét.
Lehet itt azt mondani, hogy ne jöjjön be a külföldi tőke Magyarországra, de akkor azt is mellé kell tenni, hogy ha nem lenne most itt Magyarországon ez a külföldi tőke, amit annyit szapulnak kedves képviselőtársaim, akkor meg kellene nézni, hogy mit jelentene a magyar munkaerőpiacon - az a totális csődöt jelentené. Hiszen, ha megnézzük, akkor nagyon nagy az a létszám, amit a nemzetközi tőke, vagy az ahhoz kapcsolódó, mert itt ugye nemcsak a nemzetközi tőkéről van szó, hanem a beszállításokról, itt arról is szó van, hogy azokat a termékeket, amelyeket akár a multinacionális cégek Magyarországon előállítanak, azokat el is kell szállítani, azokat nem bangladesi szállítók szállítják, hanem magyar kamionok szerte a világba, szerte Európába. A cél inkább az kellene, hogy legyen, és nem az, hogy megpróbáljuk ezeket a beruházásokat elvinni, hanem minél inkább hozzuk ide Magyarországra; folyik is a harc egyébként és minden ilyen dolog, amikor azt mondjuk, hogy nem szabad, ne engedjük meg, vagy nem jó az, hogy a nemzetközi tőkét próbáljuk idehívni, miért harcolnak akkor itt a szomszédos országok?
Tné 10.
la/11 (Filló)
A másik oldalon meg azt halljuk, hogy na a szlovákok megint elvittek egy nagy beruházást azért, mert mi nem adtunk annyi támogatást, mint ők adtak. Lásd az autóipart. Hány interpellációt hallhattunk a parlamentben, hogy micsoda dilettáns a kormány, hogy nem idejött a Hyundai beruházása Magyarországra. Ha idejön, az a baj, ha nem jön ide, az a baj. Ez így nem korrekt. Tehát én még nehezen is ugyan, mert sok mindent lehet rám mondani, de azt nem, miután én Erzsébetváros képviselője vagyok és ott nem a leggazdagabb emberek élnek Budapesten, tehát rám nem lehet azt mondani, hogy ne figyelnék oda a szociális dolgokra, és bizony nekem is komoly lelkiismereti konfliktust okoz az, hogy egy ilyen szigorú költségvetést kell támogatni, de hosszú távon ez az ország érdeke és valamennyiünk közös érdeke. Tehát szeretném, ha ezzel végleg szembenéznénk. És jó lenne, ha azzal a fajta gyakorlattal legalább nem találkoznánk már itt a bizottságban, hogy van egy állam bácsi, aki majd mindent megold Magyarországon. Az a szocializmus volt, meg is bukott. Ilyen nincsen. Tehát szeretném mondani - képviselőtársaim! -, hogy közös felelősségünk, hogy az emberekben egyfajta szemléletváltást is elérjünk, hogy rádöbbenjenek az emberek, hogy nem old meg helyettük sem az önkormányzat, sem az állam mindent, és hogy nekik is szerepük van abban, hogy ki milyen helyzetbe jut, és azt gondolom, hogy abba az irányba kell tolni a dolgokat, hogy személyesen is felelősséget vállaljanak az emberek. És ilyenkor bizony, amikor ebbe az irányba megyünk, nagyon nehéz a szerzett jogokból visszavenni, azt mondani annak, aki eddig kapta a szociális támogatást, hogy csak akkor kapod, ha majd elmész dolgozni, ha partner leszel az önkormányzattal, de én úgy gondolom, hogy ez egy korrekt dolog, és ebbe az irányba kell menni.
Visszatérve a költségvetésre, én annak örülök, hogy azért a bennünket érintő területeken, gondolok itt a szociális tárcára. Azt hiszem, hogy azért az látszik a költségvetésből, hogy ez a tárca nem olyan mértékben vesztes, mint a többi terület. Ha ezt nézzük az állami kiadások vonatkozásában. Ez azt jelenti, hogy azért a leginkább rászorultakra oda akarunk figyelni és oda fogunk figyelni még ebben a nehéz másfél-két évben, ami előttünk van. Tehát ezért én általános vitára alkalmasnak tartom.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Iván László.
DR. IVÁN LÁSZLÓ (Fidesz): Nagyon szépen köszönöm a szót. Néhány gondolatot szeretnék elmondani jó magam is. Úgy is mint sok évtizeden keresztül ezen a területen működő előadó, oktató, képző, szervező ember, úgy is mint a Magyar Szociálpolitikai Társaságnak volt és jelenlegi elnöke néhány gondolatot fűznék ehhez a tervezethez.
Először is Filló Pál képviselőtársamhoz kapcsolódva szeretném mondani, nem a szocializmus dőlt meg, hanem az izmusokra felépített és kiépült államdiktatúrák kora járt le. De maga az eszmeiség mindannyiunk és a jövő számára is meghatározó, és ezért ennek a tervezetnek is az alapvető szempontja az kell, hogy legyen, és ez egy alaptételünk, hogy emberközpontú legyen és nem utolsó sorban a magyar népesség fenntartható egészségét és életminőségét mindenképpen biztosítsa az alkotmány alapján is, de egyébként is az elkötelezettségünk alapján. Ennek érdekében és értelmében próbálom ezt a jelen tervezetet is egy pár gondolattal véleményezni. Úgy tűnik, mintha ez a törvénytervezet arra épülne és az egész 2007-es költségvetés, hogy itt egy sor dologban lényeges javulás következik már 2007-re. Úgy tűnik, mintha azok a mutatók, amelyek most lehetnek a statisztika szempontjából kifogásolhatók vagy sok szempontból minősíthetők, de azt hiszem, hogy mégiscsak azt jelzik, hogy a magyar népességnek a fenntartható egészségi állapota az európai átlaghoz képest közel 9 évvel kevesebb. Mégiscsak azt mutatja, hogy az életkilátások, akár a 60 éves korban, akár a születéskor várható élettartamok lényegesen elmaradnak az európai uniós átlagtól és nyilvánvaló, azt is mutatja, hogy például a 60 éven felüli népességünknek 50-51 százaléka legalább egy krónikus betegségben szenved, legalább két ilyen betegségben szenved tíz százaléka és legalább három vagy többen szenved három százalék, 60-70 ezer ember. Az első tétel pedig egymillió fölötti tétel. Ez tehát feltétlen azt jelenti, hogy nekünk erre a nagyon fontos néhány adatra támaszkodva kell megítélnünk. Ez a tervezet úgy tűnik, mintha mindezzel nem számolna. Mintha azzal számolna, hogy 2007-re mint a jó tündér meg fog bennünket érinteni valami, maga az eszme, a jövőkép és azt mondjuk, hogy itt minden rendben lesz 2007-re, ezek az adatok nem is vehetők figyelembe. Nem vehetők figyelembe, hogy közel 300 ezer ember valamilyen szellemi hanyatlásban szenved, nem vehető figyelembe az, hogy az idősek közel egyharmada, egynegyede valamilyen mozgásfogyatékosságban szenved, és így tovább.
De nemcsak az idősekről van szó, alapvető kérdésem például az, és ebben, ha tudnak, feltétlenül kérek választ, hogy mindez a nagyon szépen elképzelt minisztériumi leépítés, például ami jelentősnek tűnik, mert 11,1 százalékkal alacsonyabb lesz az előző évinél 2007-re a tervezet szerint, van-e valami olyan elképzelésünk vagy adatunk, hogy ezek közt mennyi lesz a korkedvezményes nyugdíjas, mennyi lesz a megmaradó, mennyien kerülnek ki és kerülnek vissza majd szerződéssel valamilyen kft. révén. Egy szóval átcsoportosítjuk ugyan a dolgokat, de ezzel az igazi költségek majd valahogy átrendeződnek, de nem biztos, hogy jó irányba.
Itt van például az Orvosszakértői Intézetnek az átszervezése, ami tervezetben van, ami a rokkantaknak és a rokkant nyugdíjasoknak egy nagy számát érintő kérdés. És a jövőben sem várhatjuk azt, hogy a rokkant nyugdíjassá válóknak a száma csökkenni fog. A trend jelenleg nem ezt mutatja. Nos ennek az átszervezése január 1-jétől várható, és számolunk-e azzal, hogy az átcsoportosítás milyen költséget fog jelenteni, az ebből várható eredmény például 2007-re hogy fog megjelenni és így tovább.
Nagyon fontosnak tartom azt is és elképesztő számomra, hogy több, mint a felével csökkentik az Országos Fogyatékosügyi Program támogatását. Ez azt jelenti, hogy ez valamikor még egymilliárd forint volt és most 45 millió forinttal gazdálkodhat a támogatásból. Az idei 97 millió a támogatás 46,5 százalékát teszi ki.
Továbbá rendkívül fontosnak érzem azt a problémát, hogy az esélyegyenlőség fejlesztése és az egyenlő bánásmóddal kapcsolatosan biztosított támogatásra jövőre 296 millió forinttal kevesebb jut. Mindössze 50 millió forintos keretösszeget jelent. Ez azt jelenti, mintha arra számítanánk, hogy az idősek növekedő száma, ezen belül a fenntartható egészségük lényegesen jobb lesz. Tehát ezt a támogatási rendszert át kell valahová tennünk vagy megszüntetnünk.
20
Tné 21-30. Iván L. folyt.
Nagyon fontosnak érzem azt is, hogy a társadalmi szervezetek és a szövetségek támogatását ugyan változatlan összeggel támogatja a 2007-es törvénytervezet, de az inflációtól kezdve az összes egyéb vonatkozású növekedő költségterheket illetően, reálértékű csökkenést fog eredményezni. Most már lassan befejezem.
Azt hiszem, hogy az sem hanyagolható el, hogy a közgyógyellátásra fordítható térítések kerete 21 milliárd forint, amely ismét kevés lesz az átalakítás előtt álló támogatási rendszer finanszírozására. A tárca 112 milliárd forinttal kívánja támogatni a lakossági energiaköltségeket 2007-ben - de itt megint előhozom azt, amiért elnézést az előző felszólalásomért, hogy eltévesztettem a költségvetési tárgyalási pontot -, de itt van ez a bizonyos 4 plusz 1-es támogatási, gázártámogatási tervezet, amiben nem tudjuk a tételeket: hány ember fog belekerülni, hány idős fog belekerülni körülbelül. Kell egy előrejelzés. Minden tervezetnek, költségvetési tervezetnek az embercentrikusságra kell támaszkodni, de akkor ahhoz valamiféle előrejelző számadatsort is kell felhoznunk, vagy legalábbis jó lenne.
Na most, a szociális intézmények normatíváinak a megkurtítása. Új elemként az új férőhely létesítésnek az 50 százalékát kapja csak meg a fenntartó, a másik feléről a minisztériumnak kell dönteni. Ez számunkra, akik szociálpolitikában, szociálgyakorlatban, mindenféle szempontból ezekkel a rétegekkel találkozásban élünk, dolgozunk, ez megdöbbentő számomra és nem beszélve - és befejezésképpen az utolsó tételt is megemlítem, jóllehet biztos, hogy a részletes vitában kell majd azt még részletekben kibontani. A fogyatékos személyek, a pszichiátriai és szenvedélybetegek bentlakásos intézményi ellátásában az összeg például 815 ezer forintról 800 ezer forintra fog csökkenni, miért?, ők már nem fogják igényelni azt a minimálist, így is kevés volt, ami az életükhöz és az intézményes életükhöz alapvetően fontos lenne éppen az emelkedő költségek miatt. Ezen belül 40 ezer forintos csökkenést jelent a szellemileg károsodottaknak jutott normatíva. Az átlagos szintű ápolást, gondozást nyújtó bentlakásos, szociális intézményekben 30 ezer forinttal csökken az egy főre eső normatíva évente.
Kérem, hadd ne folytassam, mindenképpen azt szeretném mondani, hogy ebben a felállásban, ebben a szemléletben, ebben az elkötelezettségben közfelelősségi szinten nem tudom értelmezni se jól, és nem is tudom elfogadni ezt a költségvetési elképzelést. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen.
Winkfein Csaba képviselő úr!
WINKFEIN CSABA (MSZP): Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Egyrészt sajnálom jobboldali képviselőtársaimat, hogy nem igazán látják azokat a pozitívumokat, nem akarják látni, amelyek azért vannak ebben az anyagban igen szépszámmal.
Előjáróban hadd fektessem le azt, hogy ez egy felelős költségvetés, felelős és őszinte, és az ÁSZ véleményét is hadd tegyem hozzá, aki azt mondja, hogy reális és megalapozott költségvetéssel állunk szemben.
Bár látjuk azt, hogy szűkebb esztendők következnek most, de mégis vannak olyan állami kiadások, amelyek emelkedni fognak a következő évben, ezt valahogy eltitkoljuk, valahogy nem beszélünk róla. Látjuk a törvényjavaslatban, hogy emelkednek a nyugdíjak, hogy a családtámogatások, a szociális segélyek is pozitív irányban változnak. Látjuk azt, hogy hol inflációarányosan, hol annál jobban. Látjuk az anyagban, hogy olyan fontos területek, amelyeket évek óta hangoztatunk: a roma felzárkóztatás, esélyegyenlőség, kábítószer-megelőzés, prevenció kérdése, mind-mind megjelennek az anyagban, és igen komoly összegek állnak rendelkezésre ezen feladatokra.
Látjuk azt, hogy esélyegyenlőség, romafelzárkóztatásra másfél milliárd forint; látjuk azt, hogy a kábítószer-megelőzésre 1,1 milliárd forint áll rendelkezésre. A következő időszakban a nemzeti kábítószer-ellenes stratégia folytatását látjuk ebben az anyagban, azt gondolom, hogy ezekről is beszélnünk kell. Egy szociális bizottsági ülésen egy szót nem hallottam még arról, hogy a családi pótlékot fontosnak tartjuk-e; azt kell mondanunk, hogy ebben az anyagban azt látjuk, hogy a családi pótlékok emelkednek. Látjuk azt, hogy egy 6,2 százalékos emelkedés, és ha ezt lefordítjuk, akkor azt látjuk, hogy egy 770 forintos havi gyermekenkénti növekedés figyelhető meg. A gyed 7,2 százalékos emelkedését látjuk és sorolhatnám ezeket a pontokat.
Tisztelt Képviselőtársaim! Egy szó nem esett arról, hogy az ifjúsági területen, ami szintén ehhez a bizottsághoz tartozik, látjuk azt, hogy folytatódnak a 2006-os programok, a minisztérium is erről szólt a bevezetőjében, ezeket is látnunk kell, ezek is fontosak.
Hallok olyan hangokat, hogy miért fordítunk ilyen nagy összeget szociális kiadásokra, s a többi; azt gondolom, hogy igenis fontos, hogy ezekre a területekre, a jóléti funkciókra továbbra is komoly összegeket fordítsunk és növekedjenek ezek az ellátások. Azt látom, hogy a Gyurcsány-kormány odafigyel azokra a vívmányokra, amelyek már megvannak, lásd: 13. havi nyugdíj, családtámogatások emelése, a lakástámogatási rendszer növekedése, mind-mind pozitív terület is.
Még egy mondatot el kell mondanom a végén. Fontosnak látjuk mindannyian, remélem ebben a bizottságban mindannyian, hogy a rászorult embereket támogassuk. A rászorultsági elv igen erősen megjelenik ebben az anyagban, erről kellene vitáznunk, hogy ki ért ezzel egyet és ki nem; azt gondolom, hogy ezek nagyon fontos területek, nagyon fontos elvek, amelyek mind-mind megjelennek ebben az anyagban.
Végül pedig, ismét az ÁSZ véleményét szeretném mondani, aki azt mondja, hogy reális és megalapozott költségvetést látunk, és tisztelt képviselőtársaim azt gondolom, hogy a törvényjavaslatot mindenképpen általános vitára alkalmasnak találom. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen képviselő úr.
László Tamás képviselő úr
LÁSZLÓ TAMÁS (Fidesz): Örülök, hogy előttem szólalt meg Winkfein Csaba, egy csomó adalékot adott még a most kezdődő hozzászólásomhoz. Úgy tűnik, hogy nem pontosan ugyanazt olvassuk, tehát ez a sok diadaljelentés, amit ön most elmondott, az nem teljesen áll. Ennek az ellenkezőjeképpen rengeteg mindent fel tudnék sorolni, csatlakozva Iván László professzor úrnak a konkrét példáihoz, hogy mi minden csökkent 15, 35, nem tudom én hány százalékra. Tehát amikor azt mondták itt az elején, hogy a szociális szféra 5 százalékkal növekszik, gyanítom, hogy az infláció ennél sokkal több lesz, tehát itt az 5 százalékos növekmény messze nem fedezi azt, ami a valóságban majd történni fog.
Itt elhangzott az, hogy a családi pótlék 6,2 százalékkal nő, de a gyes, a gyet, az anyasági támogatás csak 4 százalékkal nő. Úgy látom, hogy itt rengeteg olyan tétel van, amelyik nem egészen úgy néz ki, ahogy ön ezt elmondta. Úgy gondolom, hogy a költségvetésben már tetten érhetők lesznek a jövő év elejétől érezhető megszorító intézkedések hatásai: az áfaemelés, az evaemelés, a munkavállalói járulékok területén életbeléptetett szigorítások, a gázár-kompenzáció csökkentése, a vizitdíj, a kórházi napidíj, normatíva-csökkentés az oktatásban, az egészségügyi hozzájárulás fizetésének a kötelezettsége a háztartásbeliek, az őstermelők számára, tehát rengeteg olyan tétel van, amik úgy láthatók, hogy a legvédtelenebb embereket fogják sújtani.
Úgy gondolom, hogy a szociális szféra csökkentése éppen nem időszerű pontosan a megszorító intézkedések miatt, hanem éppenséggel legalább szinten kellene tartani inflációkövetően minden tételét, és ebben bizony az intézményeknek juttatott támogatásoknak és hasonló dolgoknak is a tételeit érdemes végignézni. Úgy gondolom, hogy ez a költségvetés bizony az elmúlt évek hazugságának az ára és nehezen lehet megmagyarázni a hárommillió szegény embernek, hogy mit kezdjen majd ezzel - úgyhogy mi azt gondoljuk, hogy nem szabad elfogadni ezt a költségvetést. Köszönöm.
ELNÖK: Hajdu László képviselő úr következik!
HAJDU LÁSZLÓ (MSZP): Elnök Úr! Tisztelt Bizottság! Azt gondolom, elsősorban, mint a bizottság tagja, nem, mint települési polgármester, hogy ebből a szempontból nézve ez a költségvetés, ami most a kormány és az Állami Számvevőszék véleményével idekerült napirendként, ez ténylegesen annak a bizonyos konvergenciaprogramnak az elemeit tartalmazza.
Tné 30.
la/31 (Hajdu)
Ez mutatja azt is, hogy a korábbi években, amikor mi ültünk az ellenzéki oldalon, akkor is, és aztán az elmúlt esztendőben is, mindig azzal kezdték az ellenzéki képviselők, hogy elővették a számvevőszék véleményét a költségvetésről és tételesen a fejezeteket beolvasták, mert hogy abban olyan bírálatok hangzottak el, ami alapján nem is kellett elolvasni a költségvetés, elég volt a számvevőszék adataiból szemezgetni. Most érdekes módon nem nagyon hallottam az Állami Számvevőszék idézgetését, és ennek, azt gondolom, hogy az az oka, hogy maga az Állami Számvevőszék véleménye is erről a költségvetésről eléggé kedvező. Tehát megvalósíthatónak tartja az Állami Számvevőszék is ezt a programot, illetve ezt a költségvetést. Ilyen szavak találhatók, hogy az egyensúly-javítás költségvetése, a reform költségvetése, a fejlesztés költségvetése. Van 3186 település, ez annyi pozícióban éri majd a településeket, de végül is ez a költségvetés ott konkrétan fog megjelenni. Ott kell majd költségvetést készíteni és lesznek, akiknek nehezebb pozíciókat biztosít ez a költségvetés, és lesznek, akiknek valamivel kedvezőbbet. De egy biztos, és ezt nem lehet elhallgatni, hogy valamilyen módon és arányban a 2007-es költségvetésben a jövedelmek nem fognak nőni. A másik, hogy a fogyasztás is valószínűleg csökkenni fog, ha minimálisan is, de csökkenni. És ugyanez a helyzet van a reálbérek esetében is, tehát ez azt jelenti, hogy a fogyasztást kell annak érdekében visszafogni, hogy egyáltalán azt a bizonyos egyensúlyt meg tudjuk teremteni, amelyről itt már sok szó esett és amely nélkül nem tudjuk az államháztartás egyensúlyát több éven keresztül összehozni.
Egyébként az ember sokkal jobbat is meg tudna szavazni, de a költségvetésnek az egy fontos része, hogy három évre előre mutat utat. Ha valaki figyelmesen nézte, ez tulajdonképpen 1+2 vagy 1+3 évre is előre megmutatja a tervezést és ez a településeknek jelent nagyon fontosat, különösen, ha azt vesszük, hogy itt felzárkóztatás és egyéb vonatkozásban az Európai Unió hétéves költségvetését is átfedi részben. Indul annak is a forrásfelhasználása, itt inkább az a nagy kérdés, hogy a települések, a régiók, a kistérségek milyen formában lesznek képesek ebből a bizonyos fejlesztésből mind a felzárkóztatás, mind pedig a térségfejlesztés területén pénzeket lehívni, tervekkel rendelkezni, olyan programokat készíteni, amelyet méltányolni fog az unió is és lehívható lesz.
Azt gondolom, hogy nekünk fontos nemzeti érdekünk az, hogy az államháztartási hiányt pótló és azt kezelő konvergenciaprogram sikerrel tudjon megvalósulni, bármilyen nagy nehézség is lesz. Senkinek nem lesz könnyű helyzete, azt gondolom, annak az önkormányzatnak sem, ahol én szolgálok, de mégis tovább ez a helyzet valószínűleg így nem mehet és ezt tudja mindegyikünk, bármelyik oldalon ül. A számvevőszék is ezt emeli ki, amikor is megvalósíthatónak tartja ezt a költségvetést.
ELNÖK: Köszönöm képviselő úr. Szikszainé főosztályvezető asszony, tessék parancsolni.
SZIKSZAINÉ DR. BÉRCZES ANNA (Pénzügyminisztérium): Köszönöm szépen. Szelényi úrral közösen válaszolnánk. A gyeddel kapcsolatban szeretném tájékoztatni a tisztelt képviselő urat, hogy nem arról van szó, hogy a gyed megszűnik, hanem a finanszírozási módja változik, hiszen ma egy vegyes történet van, hiszen a gyed önmagában biztosítási jogviszonyhoz kötött ellátás, ugyanakkor viszont a költségvetés finanszírozza jelenleg, amit járulékból kellene finanszírozni. Ez nem azt jelenti, hogy járulékemelésben gondolkozunk, hanem, hogy ez az egészségbiztosítási ellátások keretében kerülne majd finanszírozásra, ez erről szól. Tehát ez így kerülne igazából szakmailag is a helyére, mert jelenleg ez egy vegyes dolog. Ezt kívánjuk helyre tenni. Bár nem készültünk a Munkaerő-piaci Alap költségvetésének a megvitatására, hiszen azzal a Foglalkoztatási bizottság foglalkozik, de rendelkezünk ismeretekkel ebben a vonatkozásban is. Az aktív eszközök megítélésénél figyelembe kell venni az EU-s társfinanszírozási ügyeket is, hiszen ilyen jogcímen is körülbelül majdnem tízmilliárd forintot tartalmaz a jövő évi előirányzat, tehát ennek a megítélésénél ezt is figyelembe kell venni.
Iván professzor úrnak, bár nincs jelen, de válaszolnék, hogy az, amit az akadálymentesítési programmal kapcsolatban megjegyzett, az akkor volt egymilliárdos keret, amikor nem volt külön nevesítve az akadálymentesítés. Most az ismertetőnél elmondtam, hogy egy 800 millió forintos keret van ilyen célra, tehát ez magyarázza ennek az összegnek a változását.
Felhívnám még a figyelmet ugyancsak az EU-s programokkal összefüggésben ugyancsak az EQUAL-programra, ami ugyancsak az esélyegyenlőséggel kapcsolatos előirányzatokat tartalmazza, tehát ez is magyarázza, hogy ami nem a fejezeté, az külön az EU-s társfinanszírozásnál megjelenő előirányzatokat jelenti. Köszönöm.
DR. SZELÉNYI GYÖRGY (Pénzügyminisztérium): Köszönöm szépen a szót. Néhány, a költségvetési törvényjavaslatban szereplő számadattal szeretnék hozzájárulni a vitában elhangzottakhoz.
Első kérdéskör: a gyerekek alultápláltsága, étkeztetése. A költségvetési törvényjavaslat mintegy 480 ezer gyereknek az ingyenes és kedvezményes étkeztetéséhez járul hozzá, körülbelül ugyanilyen nagyságrendben a gyerekek ingyenes és kedvezményes tankönyvellátásához járul hozzá. Ezekre a feladatokra ugyan nem a szociális büdzsé részében jelenik meg, de a törvényjavaslatban benne van mintegy 32,8 milliárd forinttal.
A segélyezés a munka világával kapcsolatos összefüggések körében: számos önkormányzattól érkezett jelzés, hogy a közcélú munkát kimerítették, nem tudnak ilyen forráshoz jutni és nem tudják folytatni ezeket a feladatokat. A 2007. évi költségvetésben rugalmas megoldás szerepel, amennyiben egy önkormányzat az ilyen előirányzatát kimerítette, adott feltételeknek és mértékeknek megfelelően a központi költségvetésben lévő segélyezési keretből közcélú munkára tud igénybe venni forrásokat. Ez fontos. Reméljük ettől, hogy olyan dolgokat is tud segíteni, hogy adott árvízhelyzetnél sokkal kevesebb helyen lehet olyan probléma, ami ki nem ásott vagy ki nem tisztított árkokból adódik.
A következő kérdéskör szintén a munka világával kapcsolatos annyiban, hogy számos terület szociális helyzetén segít az, hogy a beruházások, fejlesztések hogyan vannak. Két dolgot szeretnék ebben jelezni: az önkormányzati büdzsében az EU-s pályázatok saját erejének a segítéséhez az idén tízmilliárd forinttal járul hozzá a költségvetés, kimondottan a társadalmilag, gazdaságilag, infrastrukturálisan elmaradt területeken a területfejlesztés kedvezményes térségeihez.
40.
Tné 41-50. Szelényi folyt.
A következő. Szintén a munkahelyteremtés és adott terület szociális helyzetének a javításához fontos a helyi infrastruktúra. Ilyen módon belterületi közútfejlesztés régiós döntési hatáskörrel, mintegy 8 milliárd forinttal járul hozzá a költségvetés.
A következő kérdéskör a normatívák szerkezete és témaköre. Azt kérem, hogy normatíva ügyben látni kell azt, hogy a finanszírozási feladatokat tekintve háromfajta csoportba oszthatjuk a normatívákat. Az első része az, ami kifejezetten a települések feladatait közvetlen kötelező feladatként segíti elő. Azt mondom, hogy ilyen a szociális étkeztetés, a házi segítségnyújtás, ezeknél számolva a bejövő ellátotti többletlétszámmal, emellett is, a normatíva fajlagos értéke is emelkedett.
A második köre ennek a területnek az, ami szintén a munka világával kapcsolatban a munkához való visszatérést segíti elő: ilyen a bölcsődei ellátás, a gyerekek napközi ellátása, ezeknek szintén a normatíva fajlagos összege is emelkedett.
Nézzük a harmadik kört ezekben. A harmadik kör a különböző alapellátásban, mint intézményben levő különféle alap és szakellátási területek, ez 50 százalékos kérdés. Itt arról a részterületről van szó, hogy akik 2007-ben új feladatként, új ellátottként lépnek be, ezekhez a normatíva alanyi jogon 50 százaléka, de hangsúlyozom: a második 50 százalék egy központosított előirányzatban rendelkezésre áll, és kifejezetten a feladat szakmai minősége ellátásának a megítélése szempontjából lehet hozzájutni. Tehát ezek a források megvannak, és a minőségi ellátást szolgálják.
Még egy, amiről nem esett szó és idetartozik, hogy a 2007-es költségvetésben a többcélú kistérségi társulások támogatására jelentős forrás emelkedett, több forrás van, mint amennyi 2006-ban volt, és egyáltalán nem titkolt célja a kormányzatnak meg a költségvetési törvényjavaslatnak az, hogy ahol lehet, pénzügyi eszközökkel ösztönözze a társulási formában való feladatellátást. Ezzel kapcsolatban kifejezetten szociális területen az eddig levő normatíva összegekhez mintegy 3,6 milliárd forintot kell hozzászámolni, ami kifejezetten a többcélú kistérségi társulásokban való feladatellátást szolgálja, ezt a számösszeget tekintve, a tavalyihoz képest mintegy 20 százalékos növekedést jelent. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen mindkettőjüknek.
Képviselőtársaim, szavaznunk kell. Szeretném a jegyzőkönyv számára bejelenteni, hogy újabb helyettesítések érkeztek. Dér Zsuzsát helyettesíti Érsek Zsolt, Nyul Istvánt helyettesíti Lombos István képviselők.
Aki egyetért azzal, hogy a Köztársaság 2007. évi költségvetéséről szóló törvényjavaslatot általános vitára bocsássa a bizottság, kérem, kézfelemeléssel szavazzon! (Szavazás.) Tizennégy igen. Aki nem ért vele egyet! (Szavazás.) Kettő nem. Aki tartózkodik! (Szavazás.) Ilyen nincs.
A bizottság általános vitára alkalmasnak tartja a tervezetet.
Szeretném a jegyzőkönyv számára bejelenteni képviselőtársaim, hogy sem többségi, sem kisebbségi vélemény elmondására nincs lehetőségünk, ugyanis a Házbizottság úgy foglalt állást, hogy írásban kell megtenni ezt, melynek határideje holnap délelőtt 9 óra, úgyhogy kérem a frakciókat, amennyiben véleménynyilvánítással élni kívánnak, azt írásban tegyék meg. A napirendi pont tárgyalását lezárom.
Ötödik napirendi pontként tárgyaljuk a Magyar Köztársaság 2007. évi költségvetését megalapozó egyes törvények módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitára való bocsátását. Az irományt T/1296. számon kapták kézhez a képviselőtársaim.
Megadom a szót Szikszainé Bérczes Anna főosztályvezető asszonynak.
Parancsoljon!
Szikszainé dr. Bérczes Anna szóbeli kiegészítése
SZIKSZAINÉ DR. BÉRCZES ANNA (Pénzügyminisztérium): Köszönöm szépen elnök úr. Tulajdonképpen lehet, hogy el kellett volna mondanom a 2007-es költségvetés kapcsán is, hogy igazából most a régóta kialakult gyakorlattól eltérő a 2007-es év költségvetése, hiszen, mint önök is látják, hogy a 2007. tisztán költségvetésről szól, tehát más törvények módosítása nem jelenik meg benne. Ez összefügg azzal, hogy ez év elején az Alkotmánybíróság hozott olyan döntést, miszerint a költségvetési törvények, illetve a zárszámadási törvényjavaslatok úgynevezett tiszta törvények lehetnek, tehát csak ezekkel a kérdésekkel foglalkozó törvényjavaslatok kerülhetnek a parlament elé. Ebből adódik az, hogy a 2007-es költségvetést megalapozó törvénymódosítások a korábbi évek gyakorlatától eltérően külön törvényi javaslatként kerülnek a tisztelt képviselő urak, hölgyek elé.
Ez a 2007-es, tehát költségvetést megalapozó törvényjavaslat kialakításánál annyiban is újdonság, hogy tényleg azok a módosítások kerültek be, amik a 2007-es költségvetés megalapozásához valóban szükségesek. Tehát olyan típusú ügyek, ami korábban előfordult, hogy jó alkalom volt a következő évi költségvetés ahhoz, hogy egyéb törvények módosítása is belekerüljön, ez most nem történik meg; tehát valóban a 2007-es költségvetést megalapozó, azok végrehajtását segítő javaslatok kerültek bele.
Nem tagadom, hogy szépszámmal vannak, bár ebbe is az előző évekhez képest mindenképpen van egy mérséklődés, hiszen volt olyan költségvetési év, amikor 40 egyéb törvény módosítása került be a költségvetési törvényjavaslatba, most itt 23 törvénynek a módosítására tettünk javaslatot. Ezeken nagyon röviden, figyelemmel az idő előrehaladtára, de azért mégiscsak jelzésértékűként elmondanám, hogy miről van szó, annál is inkább, hiszen nyilván rendkívül rövid idő volt arra vonatkozóan, hogy részletesen át tudják ezt tanulmányozni.
Az egyik alapvető változás: az államháztartási törvény szabályai igen jelentősen változnak. Ezek a változások alapvetően azoknak a célkitűzéseknek a megvalósítását segítik, ami a konvergenciaprogrammal kapcsolatban megjelenik a 2007-es költségvetésben, tehát a különböző költségvetési szervek, intézmények gazdálkodását kívánják még feszesebbé tenni és a különböző előirányzatokkal való gazdálkodást úgy korlátozni, hogy az a 2007-es költségvetés megalapozását segítse.
Nagyon komoly szerepe van az államháztartási törvény módosítása kapcsán - eddig is komoly szerepe volt - a Magyar Államkincstárnak, ez a következő évben a módosítások nyomán még inkább fokozódik, ami alapvetően a költségvetési források felhasználásának ellenőrzésével, megalapozottságával kapcsolatos feladatokat tartalmaz. A javaslat szerint a következő évtől teljes körűvé válik az úgynevezett nettó finanszírozása a költségvetési intézményi körben, ami azt jelenti, hogy ez is egyfajta biztonságot fog jelenteni a különböző adó, járulékbevételek megfelelő időben, megfelelő helyre kerülése vonatkozásában; erre is mindenképpen fontosnak tartom felhívni a figyelmet.
Egyéb módosításai az államháztartási törvénynek segítik azt a költségvetési törvényjavaslatban is megjelenő intézkedést, miszerint megszűnik az a korábbi évek gyakorlata, amikor az egyes tárcák különböző jogcímeken az ingatlanértékesítéseikből származó bevételek fölött saját maguk gazdálkodhattak, vagy azok jó része fölött. Ez is, ahogy a költségvetési törvényben is nyilván látták, hogy ezek a külön szabályok nem kerültek be a költségvetési törvénybe, tehát se a honvédelmi tárca, se az egészségügyi tárca vonatkozásában ilyen szabályok nincsenek, hiszen az a cél, hogy egyrészt az ilyen fajta tevékenység oda koncentráljon, ahova való. Tehát a Kincstári Vagyoni Igazgatóság foglalkozik ezekkel a kérdésekkel.
És természetesen az, hogy ezek a külön szabályok, tehát a külön felhatalmazások az egyes tárcáknál nem jelennek meg, ez egyáltalán nem azt jelenti, hogy nem lesz mód arra az új szabályok alapján is, adott esetben egy-egy tárcánál olyan ingatlanértékesítés jelenik meg, ami segíti a struktúraváltást. Például az egészségügy vonatkozásában várható, hogy ilyen meg fog történni már a 2007. év első felében a központi egészségügyi intézmények vonatkozásában, akkor nyilvánvalóan mód van arra, hogy ezekből a bevételekből mégiscsak a tárcák számára a feladat, tehát a struktúraátalakítást, a konvergenciaprogram megvalósítását segítő célokra kerüljön majd pénzeszköz biztosításra. Tehát ezeket a szigorú lépéseket kívánja az államháztartási törvénymódosítás biztosítani.
Bizonyos vonatkozásában a Társadalombiztosítás Pénzügyi Alapjaival kapcsolatos pontosításokat tartalmaz. Egyrészt itt egyértelművé válik, hogy maga a hiányrendezés mind a két Alap vonatkozásában egyformán történik, tehát ennek az eljárási rendjét szabályozza, illetve a különböző jogcímekkel kapcsolatos feladatokat; tehát ezzel kapcsolatos szabálypontosításokat is tartalmaz az államháztartási törvény módosítása.
Ezen túlmenően - elnézést, de egy kicsit puskázni fogok én is, mert azért teljes mélységben természetesen nem fogom tudni elmondani kívülről, ezért elnézést kérek - a következő módosítás, ami szerepel ebben a csomagban, az a Társadalombiztosítás Pénzügyi Alapjairól szóló törvény módosítását jelenti. Ez alapvetően egyrészt arról szól, hogy mint a 2007-es költségvetés kapcsán elmondtam, hogy a harmadik csoport: a rokkantsági nyugdíjak a korhatár alattiak átkerülnek a Nyugdíjbiztosítási Alaphoz teljes egészében, ezzel kapcsolatban kell a két alap közötti előirányzatokat, azoknak a megnevezését pontosítani, hiszen megváltozik a korábbi rend, tehát ezt mindenképpen változtatni kell.
Tné 50.
la/51. (Szikszainé)
Illetve olyan bevételi jogcímeket is át kell vezetni itt, amik most jelennek meg, illetve már korábban is a Start kártyával kapcsolatos bevétel a Munkaerő-piaci Alappal kapcsolatos változás, illetve, ha eljutunk oda, a korkedvezménnyel kapcsolatos változásokat is a bevételek között is meg kell jeleníteni. Tehát ezzel kapcsolatos változtatásokat tartalmaz.
A következő törvénymódosítás a Nemzeti Kulturális Alapról szóló törvénynek a módosítása. Itt igazából ugyancsak a gyakorlatban megjelent és a 2007. évi költségvetést segítő pontosításoknak az átvezetése történik, illetve például technikai típusú változások is vannak, amelyek egy APEH számlaelnevezés-változás miatt szükséges változtatást tartalmazzák.
A következő a bányászatról szóló törvény módosítása. Ez igazából összefügg azzal, ami az a változás, hogy eddig a GKM-nél volt az energiagazdálkodási célelőirányzat. Átkerül a Szociális és Munkaügyi Minisztériumhoz ez a 112 milliárddal tervezett jövő évi előirányzat. Ezzel kapcsolatos változást kell itt átvezetni a törvénymódosításba. A közoktatási törvény módosítása ugyancsak szakmai típusú változásoknak a továbbvitelét szolgálja, például a súlyosan akadályozott gyermekek és tanulók a jövőben nevelési tanácsadás keretei között kapják meg a segítséget. Tehát az ezzel kapcsolatos változtatást kell átvezetni. Emellett az Egészségbiztosítási Alappal összefüggésben átvezetésre kerül az a változás, hogy eddig volt olyan, hogy az Egészségbiztosítási Alap adjon támogatást a Fogyatékos Gyermekek és Tanulók Felzárkóztatásáért Országos Közalapítvány számára. Ez nyilván nem igazán nagyon célszerű szabály, hiszen az Egészségbiztosítási Alapnak ehhez alapvetően nem sok köze van. Ez nem arról szól, hogy ilyen jogcímen nem lesz támogatás, de a fejezetnél oldódik meg ez.
Az állam tulajdonában lévő vállalkozói vagyon értékesítéséről szóló törvény módosítása a mezőgazdasági kört érinti privatizációval kapcsolatos változtatásokat vezeti át, amivel szintén számol a 2007-es költségvetés.
A következő törvény a környezetvédelmi törvénynek a módosítása...
ELNÖK: Anna, ne haragudjon, hogy félbeszakítom, nem szükséges mind a 23 törvényen végigmennünk. Amely a bizottság hatáskörébe tartozik, csak arról beszéljünk.
Nekem kötelességem figyelni a praktikumra is.
SZIKSZAINÉ DR. BÉRCZES ANNA (Pénzügyminisztérium): Én nem haragszom, dehogy. Rendben van.
A társadalombiztosítási járuléktörvény és az egészségbiztosítási törvény módosításáról mindenképpen kéne szólni. A társadalombiztosítási járuléktörvény módosítása alapvetően a következőket jelenti: ez egyrészt összefügg az önök által ma is tárgyalt nyugdíjtörvény-módosítással, hiszen ott jelennek meg azok a kérdéskörök, hogy a nyugdíjas foglalkoztatott is járulékot fizet a következő évtől, hiszen a járuléktörvény itt van megnyitva és ez egyfajta tehernövekedést jelent kétségtelenül az érintettek számára. Ez a törvényjavaslat tartalmazza az ezzel kapcsolatos szabályokat. Itt arról van szó, hogy a törvényjavaslat szerint kötelezően március 1-jétől lép hatályba ez a szabály. Ennek az az oka természetesen, hogy az államháztartási törvény szabályai szerint bárkinek a fizetési kötelezettségét növelő szabályozásnál ilyen 45 napos határidő van a hatálybalépésre. Ezért van a március 1-jei szabály. De lehetőséget ad a törvényjavaslat arra, hogy aki önként akarja, hiszen itt arról van szó, hogy egy ellátási jogosultságot szerez a másik oldalon, ahogy az önök előtt lévő nyugdíjtörvény-módosítás tartalmazza. Ezért lehetőségként megjelenik, hogy januártól is választhatja valaki, aki akar ezzel a lehetőséggel élni. Természetesen ez a változás nemcsak a foglalkoztatott nyugdíjasokat jelenti, hanem a kiegészítő tevékenységet folytató vállalkozókat, illetve a társas vállalkozás tagjait, hiszen nem lehet azt tenni, hogy csak a foglalkoztatott nyugdíjasok vonatkozásában írunk elő ilyen kötelezettséget, hogy a 8,5 százalékot megfizeti. Az ő számukra is ilyen kötelezettség kerül előírásra. Természetesen a hatálybalépés ugyanezeket a feltételeket tartalmazza.
A másik kérdés ugyancsak a tisztelt parlament előtt lévő korkedvezményes nyugdíjrendszer változásával kapcsolatos változtatás, ami arról szól, hogy fokozatosan kerül megteremtésre ennek a járulékfedezete igazából. Ez arról szól, hogy fokozatosan több év alatt a foglalkoztatókat terhelő korkedvezmény-biztosítási járulék kerül bevezetésre. 2007-ben ez még nem jelent a foglalkoztatók számára konkrét kötelezettséget, hiszen a törvényjavaslat szerint, amit egyébként természetesen a 2007-es költségvetési javaslat is tartalmaz, arról szól, hogy 2007-ben a költségvetés finanszírozza teljes egészében a korkedvezmény-biztosítási járulékot. És fokozatosan, több év alatt 25 százalékos indulással kerül majd bevezetésre a korkedvezmény-biztosítási járulék. Ezzel kapcsolatos változtatásokat tartalmaz.
A következő dolog, amire fel kell hívni a figyelmet, ami az egészségügyi reformmal kapcsolatos változásnak az átvezetését jelenti, az arról szól, hogy a következő év április 1-jétől azok, akik egyrészt nem biztosítottak vagy egyéb biztosítási jogviszonnyal nem rendelkeznek, ami egy nagyon széles dolgot jelent, hiszen a járuléktörvény mai szabályai szerint is úgynevezett egyéb biztosítási jogviszony alapján jogosultak az egészségügyi természetbeni szolgáltatásra, például a nyugdíjasok, a szociális intézményben elhelyezettek, a rendszeres szociális segélyezettek, járadékban, nyugdíjszerű szociális ellátásban részesülők vagy a fogva tartottak például vagy a kiskorú tanulók vagy aki egyetemen, főiskolán folytat tanulmányokat, őrájuk nem vonatkozik ez a fizetési kötelezettség. Az egyéb nagykorú személyekre vonatkozik, de ez sem újdonság, hiszen a járuléktörvény elég régóta tartalmaz olyan szabályt, hogy az, aki nem biztosított és nem is eltartott hozzátartozó, az ő számára előír egy fizetési kötelezettséget, aminek a neve most szeptember 1-jétől egészségügyi szolgáltatási járulék. Ez a javaslat szerint a következő év április 1-jétől szélesebb körűvé válik és a minimálbér alapján 9 százalékos egészségügyi szolgáltatási járulékot jelent. Ugyanakkor azt is tartalmazza a törvényjavaslat, hogy ezt a fizetési kötelezettséget a kötelezett helyett bármely más személy vagy szerv átvállalhatja, tehát nem feltétlenül a kötelezett saját maga vállalja ezt a fizetési kötelezettséget.
Az egészségbiztosítási törvény módosításánál az alapvető dolog egyrészt, hogy igazodik a parlament előtt lévő egészségbiztosítási törvénycsomaghoz, ami az ellátásoknál csomagokat állapít meg, tehát van alapellátás vagy emberi jogon járó, biztosítási jogon járó és vannak térítéssel és ezeket a csomagokat jeleníti meg ez a szabályozás.
A következő pedig a passzív táppénzjogosultságnak a szigorító rendelkezéseit tartalmazza, ami ugyancsak figyelembe veszi az Alkotmánybíróság korábbi döntéseit, az úgynevezett felén túli sérelem elvének az érvényesítésével, ami azt jelenti, hogy a passzív táppénzjogosultság a következő év április 1-jétől szigorodik. Ez azt jelenti, hogy a jelenlegi 90 napos szabály a biztosítási jogviszony megszűnését követő, 45 napra mérséklődik, de ez - még egyszer mondom - ugyancsak a türelmi időt figyelembe véve április 1-jei hatálybalépést tartalmaz. Ez is összefügg a költségvetéssel, hiszen az Egészségbiztosítási Alap költségvetése már az ezzel kapcsolatos kiadás-megtakarítással is számol. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Szelényi úr? Nem kíván. Képviselőtársaim, tessék! (Nincs jelentkező.) Amennyiben nincs jelentkező, szavazunk. Aki egyetért azzal, hogy a Magyar Köztársaság 2007. évi költségvetését megalapozó egyes törvények módosításáról szóló törvényjavaslatot általános vitára alkalmas, kérem szavazzon. (Szavazás.) Tizennégy igen. Aki nem? (Szavazás.) Négy. Tartózkodás nem volt. Köszönöm szépen. A bizottság általános vitára alkalmasnak tartja a törvényjavaslatot.
60.
Tné 61-70. Elnök folyt.
A napirendi pont tárgyalását lezárom.
Nagyon szépen köszönöm a Pénzügyminisztériumnak a közreműködést, viszontlátásra, jó napot kívánok.
Rátérünk a hatodik napirendi pontra: az Állami Számvevőszék jelentése a Nyugdíjbiztosítási Alap működésének ellenőrzéséről (0620.)
Az Állami Számvevőszék jelentése a Nyugdíjbiztosítási Alap működésének ellenőrzéséről (0620.)
Hegedűsné Müllern Veronika Állami Számvevőszék főcsoportfőnöke, kérem, foglalja el Szelényi úr helyét. Hegedüsné és dr. Kuti Anna osztályvezető asszonyt is köszöntöm.
Tessenek parancsolni, egyébként az első napirendi pontnál már bemutattam, köszöntöttem, itt van Barát Gábor főigazgató úr is, amennyiben szükség lesz rá, akkor ő is a rendelkezésünkre áll.
Tessék parancsolni!
Hegedűsné Müllern Veronika szóbeli kiegészítése
HEGEDŰSNÉ MÜLLERN VERONIKA (Állami Számvevőszék): Az előzőekben már a Nyugdíjbiztosítási Alap 2007. évi költségvetéséről szó volt. Engedjék meg, hogy a mi vizsgálati időszakunkból, visszatekintő jelleggel, néhány gondolatban bemutassam.
A 2001-2005 közötti időszakot tekintettük át bizonyos kérdéskörben, a 2006 évre eső tételeket is áttekintettük. Ami a Nyugdíjbiztosítási Alap bevételét illeti, gyakorlatilag ebben az időszakban is több mint kétharmad részét a járulékok jelentették. Megállapításaink szerint a bruttó keresettömeg növekedése és a munkáltatói járulékkulcsok csökkenése, ami meghatározta végül is a bevételeket, olyan jellegű változásokat eredményezett, hogy a bevételek ellensúlyozása nem ellensúlyozta a járulékkulcs mértékének a csökkentése miatti bevételkiesést. Még néhány esetben a Nyugdíj Alap költségvetési véleményezésében erre utaltunk.
A járulékbevétel beszedése gyakorlatilag az APEH feladata. A behajtási tevékenység részben eredményes volt, hiszen évente mintegy 35 milliárd forint tartozás megtérül, ennek ellenére a tartozásállomány nem lett kedvezőbb, sőt a vizsgált időszakban évente körülbelül 20 százalékkal emelkedett.
A járuléktartozásokból meghatározott összegeket a vizsgált időszakban, ami 20-60 százalékig is terjedt, értékvesztésként számoltak el, amire mi felhívtuk a figyelmet, hogy ez több ponton nem célszerű. Ennek figyelembevételével a kormány már rendeletmódosítást hajtott végre.
A kiadásról néhány gondolat. A kiadások természetszerűleg gyorsabban emelkedtek, mint a bevételek. Itt belép az a jogszabályi kötelezettség az állam részéről, hogy garanciaérvényesítés következik be, és az állam a kiadásoknál jelentkező hiányt pótolja. Erre minden évben a vizsgált időszakban sor került, tulajdonképpen 2001. volt az, amikor erre nem került sor, csak 2002-től minden évben.
Ha megengedik, néhány gondolatot szeretnék szólni az Alapot kezelő Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság ez irányú tevékenységéről, és el kell mondanom, hogy jó néhány témakört, területet áttekintettünk és több pozitív észrevételt tettünk, fogalmaztunk meg a jelentésünkben.
Az adatszolgáltatási kötelezettség teljesítését eredményesnek minősítettük, a teljesítők és a kötelezettek száma érdemben változott olyannyira, hogy már 92 százalék volt a vizsgálat befejezésénél. Tulajdonképpen az adatszolgáltatásra kötelezettek száma 5 év alatt érdemben növekedett 619 ezerről 900 ezerre, ez majdnem egy 50 százalékos növekedés volt. Emellett egy pozitív lépés, hogy a szakfeladatokat ellátók létszáma viszont ismét 30 százalékkal csökkent.
Az igények elbírálása folyósításánál is egy pozitív megállapítást tettünk, hiszen ez országos szinten egy egységes rendszerben történik, ami lehetővé teszi, hogy az ügyek átlagos elintézési ideje érdemben csökkent, míg 2002-ben 51 nap volt, addig 2005-ben 37 napra csökkent ez az idő; úgy gondolom, hogy ez az állampolgár számára rendkívül pozitív dolog.
Az Alapkezelő a belső működési feltételeket, az alkalmazottak körének a képzését, megfelelő szaktudású köztisztviselő alkalmazását is figyelemmel kísérte, ennek kapcsán valóban az előírt szakképzettségnek megfelelő, folyamatos képzésben részesülő köztisztviselőket alkalmaztak.
Ugyancsak egy pozitív dolog, hogy a feladatellátást egy informatikai rendszer támogatta minden egyes körben: a nyilvántartásnál, a folyósításnál minden esetben, sőt javult a nyugdíjbiztosítási rendszer biztonsága, megbízhatósága is. Ezek az elvárások elsősorban a kormány, a Munkaügyi Minisztérium és az Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság irányában fogalmazódtak meg. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Kuti Anna kíván-e hozzáfűzni? (Nincs jelzés.) Nem.
Gábor? Tessék parancsoljon, Barát Gábor úr!
BARÁT GÁBOR (Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság): Nagyon röviden. Az Állami Számvevőszék folyamatosan ellenőrzi a Nyugdíjbiztosítási Alapot, ez túlnyomórészt a zárszámadás, részben pedig, a költségvetés szervezésének a folyamata is. Szokásuknak megfelelően terület ellenőrzéseket is tartottak. Több alkalommal volt már átfogó felülvizsgálat a Nyugdíjbiztosítási Alap működtetésének, ilyen volt az egész informatika rendszer, ami egy több mint 5 éves folyamatot vizsgált. És meg kell mondanom őszintén, hogy mint a Nyugdíj Alap kezelője, és mint a témával hosszú idő óta foglalkozó szakember, személy szerint is hálás vagyok azért, hogy egy ilyen célt tűztek ki az ÁSZ kollégák, ami egy vékonyabbnak tűnő anyagban jelent meg. De ha meg tetszenek nézni a részjelentéseket, akkor azt hiszem, hogy én mindenképpen köszönettel tartozom az ÁSZ-nak, mert nagyon sok félreértést helyre tett mind az ellátási szektor tekintetében - akár a bevétel, akár a kiadási oldal irányában -, és különösen a működés tekintetében. Mert azok a megállapítások, amelyek az anyagban szerepelnek, az nemcsak, hogy az embernek jólesik, hogy érdemes értelmes, tisztességes munkát végezni, nem rólunk van szó, hanem a több millió ügyfelünkről.
A Nyugdíj Alap kezelése zárt, ellenőrizhető, nyomon követhető keretek között zajlik. Minden olyan javaslatot, amit a jelentés tartalmazott, és utalt rá a számvevő asszony a kormányra, illetőleg a minisztériumra és az ONYF-re - a nyugdíjpolitikai jellegűbe nem szólok bele, bár van véleményem, hogy nagyjából milyen irányba mozdulnak ezek a jogszabályok, amelyeket önök is tartalmaztak.
Természetesen egy reform nem olyan, hogy csettintek, és a nyugdíjban egy reformhelyzet van, egyszerűen egy olyan szisztematikus előkészítésnek kell megelőzni és ennek egyik feltételrendszere az, amit az anyag is tartalmaz, az az infrastruktúra, amely bármilyen irányú hosszú távú reformot helyre tesz. Azon megállapításokra hívnám fel a figyelmet, amely nekünk abból a szempontból pozitív, hogy a törekvéseinket jónak találták, tisztességesnek, szakmailag profinak, ha szabad így fogalmazni, de jelezték azt is, hogy ide erőforrásokat kell majd bevonni, mert minden törvény úgy működik, ahogy végre lehet hajtani, hát ennek a feltételrendszere adott.
Tné 70.
la/71. (Barát Gábor folyt.)
Ami az ONYF irányába fogalmazódott meg, szeretném önöket tájékoztatni, hogy az APEH-hel az anyagban is jelzett vita kimunkálásra került, pontosabban fogalmazva egyeztetésre került, tehát az a megállapítás, hogy nem minden esetben tekintettük át a bevallásokat, ezek nagyjából a helyükre kerültek. A versenyzési rendszerben már intézkedtem és gyakorlatilag olyan irányban, amit a tisztelt kollégák megfogalmaztak, és abban a kérdésben is érdemi előrelépés történt, ami a várományszerzők adatainak nemcsak a biztonságát jelenti, hanem el kellene odajutni, hogy - ez pénz, paripa, fegyver, szokták mondani, de ez nemcsak pénz, hanem humán erőforrás kérdése is, mert itt szakembereknek kell a tényállást értékelni - kialakuljon a nyugdíjtudatosságot, az állami kötelező társadalombiztosítás iránti egyéni bizalmat is növelő olyan tájékoztatási kötelezettség, amely például arról szól, hogy meghatározott időközönként a nálunk lévő, központi adatbázisban lévő összes várományt eljuttatjuk az érintettekhez. Ez két pozitívummal járna. Egyrészt tudja, hogy nálunk mi van, hisz' nem minden foglalkoztató jelentett korrektül, főleg a rendszerváltás körében. A másik pedig az, hogy a visszajelzéseket, azok valódiságát és teljeskörűségét lehet javítani. Hiszen önök előtt köztudott, hogy nagyon sok papír az ügyfél zsebében van, hogy a nyugdíjszabályok olyanok voltak, hogy egyetemi idő, katonaidő nem foglalkoztatóhoz kötődött. Tehát ezeket is akkor lehetne javítani. Ilyen irányban elmozdultunk, a koncepciót ismertettük az Állami Számvevőszék e témában vizsgálódó szakértőivel, ők helyesnek tartották. Én annyit kérnék szépen, hogy úgy, ahogy a mozgástér engedi - és ismerjük a költségvetés helyzetét - azért erre a fejlesztési kérdéseknél ésszerű kereteken belül legyenek kedvesek odafigyelni és ha ilyen irányú kérés fogalmazódik meg, akkor nagy tisztelettel kérem, hogy ezeket támogassák.
Végezetül még egyszer, személy szerint az apparátus nevében is megköszönöm a korrekt vizsgálatot, a kritikát is, mert menetközben nem titkolt dolog, hogy nagyon sokat vitatkoztunk. Ez egy teljesen korrekt, szakmai, emberileg is normális keretek között lezajlott vita és ennek az eredménye lett az a jelentés, ami önök előtt fekszik. Külön is köszönöm a rendkívül korrekt, kritikus hozzáállást.
ELNÖK: Köszönöm szépen főigazgató úr. Tessék, a bizottság tagjaié a szó. (Nincs jelentkező.) Amennyiben nincs vélemény, a bizottságnak tudomásul vétele van, erről nem kell szavaznunk. Köszönöm szépen az Állami Számvevőszéknek a vizsgálatot és kérem a főigazgató urat, hogy tolmácsolja az apparátusnak a bizottság azon véleményét, hogy az elmúlt években végzett színvonalas munka a legnagyobb elismerésre méltó. Többször volt lehetőségem államtitkárként is, meg parlamenti képviselőként is a munkájukat látni és meg kell, hogy állapítsam, hogy mindig az ügyfélbarátság, a szolgálatkészség jellemezte önöket.
Egyebek tárgykörben van-e valakinek közérdekű bejelentenivalója? (Nincs jelentkező.) Előreláthatólag a jövő héten hétfőn tartunk ülést és nagy valószínűséggel kedden is. Viszontlátásra, jó napot kívánok mindenkinek!
(Az ülés befejezésének időpontja: 12 óra 05 perc)
|
|
Korózs Lajos (MSZP) |
Jegyzőkönyvvezetők: Turkovics Istvánné és Lajtai Szilvia