ISZB-13/2006.
ISZB-13/2006-2010.)
az Országgyűlés Ifjúsági, szociális és családügyi bizottságának
2006. november 20-án, hétfőn, 9 óra 12 perckor
a Képviselői Irodaház I. emelet III. számú tanácstermében
megtartott üléséről
Tartalomjegyzék
Napirendi javaslat *
Az ülés résztvevői *
A bizottság részéről *
Megjelent: *
Helyettesítési megbízást adott: *
A meghívottak részéről *
Megjelentek: *
Elnöki megnyitó, a napirend megállapítása, elfogadása *
A társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény, valamint egyes kapcsolódó törvények módosításáról szóló törvényjavaslat (T/1140. szám) (Kapcsolódó módosító javaslatok megvitatása) (Első helyen kijelölt bizottságként) *
A bizottság feladatkörébe tartozó módosító indítványok megvitatása *
A társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat *
Papp Anna Gabriella (Szociális és Munkaügyi Minisztérium) szóbeli kiegészítése *
Kérdések, vélemények, reagálások *
Határozathozatal az általános vitára alkalmasságról *
A többségi és kisebbségi előadó kijelölése *
Az egyes pénzügyi tárgyú törvények módosításáról szóló T/1297. számú törvényjavaslat *
Szikszainé dr. Bérczes Anna (Pénzügyminisztérium) szóbeli kiegészítése *
Határozat az általános vitára való alkalmasságról *
Az ágazati párbeszéd bizottságokról és a középszintű szociális párbeszéd egyes kérdéseiről szóló törvényjavaslat (T/1307. szám) (Általános vita) *
Dr. Herczog László szakállamtitkár szóbeli kiegészítése *
Kérdések, vélemények *
Határozat az általános vitára alkalmasságról *
Az Országos Érdekegyeztető Tanácsról szóló T/1306. számú törvényjavaslat *
Dr. Herczog László (Szociális és Munkaügyi Minisztérium) szóbeli kiegészítése *
Határozat az általános vitára való alkalmasságról *
Egyebek *
1. A társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény, valamint egyes kapcsolódó törvények módosításáról szóló törvényjavaslat (T/1140. szám)
(Kapcsolódó módosító javaslatok megvitatása)
(Első helyen kijelölt bizottságként)
2. A társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat (T/1304. szám)
(Általános vita)
(Első helyen kijelölt bizottságként)
3. Egyes pénzügyi tárgyú törvények módosításáról szóló törvényjavaslat (T/1297. szám)
(Általános vita)
4. Az ágazati párbeszéd bizottságokról és a középszintű szociális párbeszéd egyes kérdéseiről szóló törvényjavaslat (T/1307. szám)
(Általános vita)
5. Az Országos Érdekegyeztető Tanácsról szóló törvényjavaslat (T/1306. szám)
(Általános vita)
6. Egyebek
Elnököl: Korózs Lajos (MSZP), a bizottság elnöke
Soltész Miklós (KDNP), a bizottság alelnöke
Dér Zsuzsanna (MSZP)
Filló Pál (MSZP)
Hajdu László (MSZP)
Dr. Juhászné Lévai Katalin (MSZP)
Lombos István (MSZP)
Dr. Nyul István (MSZP)
Szabados Ákos (MSZP)
Tóbiás József (MSZP)
Dr. Tóth István (MSZP)
Török Zsolt (MSZP)
Winkfein Csaba (MSZP)
Ágh Péter (Fidesz)
Dr. Aszódi Pál (Fidesz)
Borsos József (Fidesz)
Cseresnyés Péter (Fidesz)
Dr. Iván László (Fidesz)
László Tamás (Fidesz)
Dr. Szabó Erika (Fidesz)
Dr. Zombor Gábor (Fidesz)
Dr. Lanczendorfer Erzsébet (KDNP)
Béki Gabriella (SZDSZ)
Helyettesítési megbízást adott:
Dr. Vidorné Dr. Szabó Györgyi (MSZP) Korózs Lajosnak (MSZP)
Soltész Miklós (KDNP) távozása után Dr. Aszódi Pálnak (Fidesz)
Farkas Imre (MSZP) Dér Zsuzsannának (MSZP)
Filló Pál (MSZP) megérkezéséig Szabados Ákosnak (MSZP)
Hajdu László (MSZP) megérkezéséig Lombos Istvánnak (MSZP)
Dr. Nyul István (MSZP) megérkezéséig Dr. Tóth Istvánnak (MSZP)
Tóbiás József (MSZP) megérkezéséig Török Zsoltnak (MSZP)
Ágh Péter (Fidesz) megérkezéséig Cseresnyés Péternek (Fidesz)
Hirt Ferenc (Fidesz) Borsos Józsefnek (Fidesz)
Koszorús László (Fidesz) László Tamásnak (Fidesz)
Vígh Ilona (Fidesz) Dr. Szabó Erikának (Fidesz)
Béki Gabriella (SZDSZ) megérkezéséig és távozása után Dr. Juhászné Lévai Katalinnak (MSZP)
Papp Anna Gabriella főosztályvezető-helyettes (Szociális és Munkaügyi Minisztérium
Szikszainé dr. Bérczes Anna főosztályvezető (Pénzügyminisztérium)
Botka Erika vezető tanácsos (Pénzügyminisztérium)
Dr. Herczog László szakállamtitkár (Szociális és Munkaügyi Minisztérium)
Berki Erzsébet főosztályvezető (Szociális és Munkaügyi Minisztérium)
Dr. Bérces Kamilla szakmai tanácsadó (Szociális és Munkaügyi Minisztérium)
(Az ülés kezdetének időpontja: 9 óra 12 perc)
Elnöki megnyitó, a napirend megállapítása, elfogadása
KORÓZS LAJOS (MSZP), a bizottság elnöke, a továbbiakban ELNÖK: Jó reggelt kívánok. Tisztelettel köszöntöm a bizottsági ülés minden egyes résztvevőjét. Tisztelettel köszöntöm a kormány képviseletében jelenlévőket.
Engedjék meg, hogy mindenekelőtt megállapítsuk a határozatképességet. Megállapítom, hogy a bizottsági ülés határozatképes.
A jegyzőkönyv számára bediktálom a helyettesítéseket. Vidorné Szabó Györgyit helyettesíti Korózs Lajos, Farkas Imrét helyettesíti Dér Zsuzsa, Filló Pált helyettesíti Szabados Ákos, Hajdu Lászlót Lombos István, Nyúl Istvánt helyettesíti Tóth István, Tóbiás Józsefet Török Zsolt, Hirt Ferencet helyettesíti Borsos József képviselő úr és Béki Gabriellát pedig Juhászné Lévai Katalin, Szabó Erika pedig Vígh Ilona képviselő asszonyt, László Tamás pedig Koszorús László képviselő urat. Köszönöm szépen.
Tisztelt Képviselőtársaim! Javaslatot teszek a napirendi pontok megtárgyalására. Azzal a javaslattal szeretnék élni, hogy a mai nap folyamán hat napirendi pontot tárgyaljunk.
Első napirendi pontként tárgyaljuk meg a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló törvény kapcsolódó módosító indítványait.
Második napirendi pontként javaslom, hogy a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló törvény, T/1304-es sorszámon kézhez kapott törvény általános vitára való bocsátásról tárgyaljunk és szavazzunk.
Harmadik napirendi pontként kérem az egyes pénzügyi tárgyú törvények módosításáról szóló T/1297. számon kézhez kapott törvényjavaslat általános vitára bocsátását.
Negyedik napirendi pontként a T/1307. sorszámon az ágazati párbeszéd bizottságokról és a középszintű szociális párbeszéd egyes kérdéseiről szóló törvényjavaslat általános vitára bocsátásáról.
Ötödik napirendi pontként, szintén általános vitára való bocsátásról a T/1306. sorszámon kézhez kapott az Országos Érdekegyeztető Tanácsról szóló törvényjavaslatról és természetesen az egyebek napirendi pont tárgyalására kerülne sor.
Van-e valakinek más javaslata a napirendi pontokra nézvést. (Nincs jelzés.) Nincs. Szavazzunk! Aki egyetért a hat napirendi pont tárgyalásával, kérem, szavazzon a helyettesítéseknek megfelelően.
Megállapítom, hogy a bizottság egyhangúlag támogatta a napirendi pontok tárgyalását.
Rátérünk az első napirendi pont tárgyalására: a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló T/1140-es sorszámon kézhez kapott törvény kapcsolódó módosító javaslatainak a megtárgyalására.
Tisztelettel köszöntöm Papp Gabriella főosztályvezető asszonyt, aki most már egy kicsit hazajár a bizottsági ülésre, hogy röviden legyen kedves indokolni az ajánlás 1-es pontja szerint: Béki Gabriella képviselő asszony kapcsolódó módosító indítványát.
Tessék, parancsoljon!
A bizottság feladatkörébe tartozó módosító indítványok megvitatása
PAPP ANNA GABRIELLA (Szociális és Munkaügyi Minisztérium): Sajnos nem tudjuk támogatni ezt a módosító javaslatot sem, bár meg kell jegyezni, hogy keményebb feltételeket javasol a képviselő asszony, csak az a baj, hogy a 60 éves alsó korhatárt a férfiaknál is csak 2012-ben. Az is figyelmet érdemel, hogy a szolgálati idő minimumfeltételt is növelte, csökkentendő ezzel az egyenlegrontó hatást, de sajnos ez a módosítvány 2013. január 1-jéig nem hoz megtakarítást, azt követően éri el a beterjesztett megtakarításnak a 94 százalékát. Nem tudjuk támogatni.
ELNÖK: Köszönöm. Kíván-e valaki szót kérni. (Nincs jelzés.) Nem. Szavazunk. A kormány nem támogatja az indítványt. Aki támogatja Béki Gabriella indítványát, kérem kézfelemeléssel szavazzon! (Szavazás.) Senki. Aki nem támogatja! (Szavazás.) Tizenhat. Aki tartózkodott! (Szavazás.) Egyharmadot sem kapott.
Újabb helyettesítés érkezett: Cseresnyés Péter helyettesíti Ágh Péter képviselő urat.
Az ajánlás 2. pontjában Vidorné Szabó Györgyi és képviselőtársai indítványa.
Tessék, parancsoljon főosztályvezető asszony!
Tné 10.
PÉ 11
PAPP ANNA GABRIELLA (Szociális és Munkaügyi Minisztérium): Ezt a módosítványt a kormány támogatja, méltányolta, hogy a nagyon hosszú szolgálati időnél a jelenlegi rendszerben meglévő csökkentés nélküli konstrukciót ne szüntessük meg, de a teljes mértékű malus-eltörlést nem tudjuk elfogadni. Ez a javaslat a két megoldás közötti kompromisszumot tartalmazza, vagyis a malus felét kell érvényesíteni a 40-nél hosszabb szolgálati idő esetén, ezt támogatjuk.
ELNÖK: Köszönöm szépen. A kormány támogatja a módosító indítványt. Kérdezem, kíván-e valaki szólni. (Nincs jelzés.) Nem, szavazzunk. Aki egyetért Vidorné Szabó Györgyi és képviselőtársai módosító indítványával, kérem, kézfelemeléssel jelezze4 (Szavazás.) 15 igen. Aki nem ért egyet? (Nincs jelzés.) Nincs ilyen. Tartózkodás? (Szavazás.) 13 tartózkodás mellett a bizottság támogatja.
Az ajánlás 3. pontjában Farkas Imre és Vidorné Szabó Györgyi képviselő asszony indítványa. Főosztályvezető asszony!
PAPP ANNA GABRIELLA (Szociális és Munkaügyi Minisztérium): Ezt nem támogatjuk, mert a 2. pontban szereplő módosítványt támogatjuk. Konstrukcionálisan nem fogadható el, hogy ha valaki 40 év szolgálati idővel 59 vagy 60 évesen megy nyugdíjba, ugyanolyan nyugdíjmértéket élvezzen, mint aki 62 évesen. Nem támogatjuk.
ELNÖK: A tárca nem támogatja. Ki az, aki ennek ellenére támogatja az indítványt? (Szavazás.) 13 igen. Ki az, aki nem támogatja? (Szavazás.) 8 nem. Tartózkodás? (Szavazás.) 5 tartózkodás. A bizottság nem támogatta.
Az ajánlás 4. pontjában lévőt megtárgyaltuk, az 5. pontban lévőt szintén. Az ajánlás 6. pontjában Béki Gabriella indítványa található.
PAPP ANNA GABRIELLA (Szociális és Munkaügyi Minisztérium): Nem támogatjuk.
ELNÖK: A tárca nem támogatja. Kíván-e valaki szólni? (Nincs jelzés.) Nem. Szavazzunk! A tárca nem támogatja. Aki ennek ellenére támogatja? (Szavazás.) 13 igen. Aki nem támogatja? (Szavazás.) 15 nem. A bizottság nem támogatta.
Farkas Imre és Vidorné Szabó Györgyi 7. ajánlási sorszám alatt tett indítványa következik. Főosztályvezető asszony!
PAPP ANNA GABRIELLA (Szociális és Munkaügyi Minisztérium): Ezt a javaslatot támogatjuk. A havi megoldási technológia helyett az éves halmozott összeghatár alkalmazása mindenképpen egy jobb megoldás. Támogatjuk.
ELNÖK: A tárca támogatja. Kíván-e valaki szólni? (Szavazás.) Nem. Aki támogatja az indítványt, kérem, kézfelemeléssel szavazzon! (Szavazás.) Egyhangú. A bizottság egyhangúlag támogatta.
Tudomásom szerint nincs több olyan kapcsolódó módosító indítvány, amiről tárgyalni kellene.
Tisztelettel köszöntöm képviselő urakat, a jegyzőkönyv számára bejelentem, hogy Ágh Péter képviselő úr megérkezett, illetve Zombor Gábor képviselő úr is megérkezett, így megváltozott a helyettesítés rendje.
ELNÖK: Rátérhetünk a második napirendi pont tárgyalására. Az általános vitára való bocsátásról szavazunk, a T/1304. sorszámon a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló törvény tárgyalására kerül sor. A tárca képviseletében felkérem Papp Gabriella főosztályvezető asszonyt, hogy egy rövid indokolást legyen kedves adni az előterjesztéshez. Tessék parancsolni!
Papp Anna Gabriella (Szociális és Munkaügyi Minisztérium) szóbeli kiegészítése
PAPP ANNA GABRIELLA (Szociális és Munkaügyi Minisztérium): Köszönöm a szót. Tisztelt Bizottság! Egy kis terjedelmű törvényjavaslatot nyújtottunk be a korkedvezményes témakörben, és joggal merül fel a kérdés, hogy ez is ugyanannak a '80-as nyugdíjtörvénynek a módosítása, aminek a tárgyalásának a vége felé tartunk, hogy mi is lehet ennek az oka. Ennek az az oka, hogy nagyon-nagyon sok, többfordulós egyeztetést folytattunk az érdekképviseletekkel, az érintett ágazatokkal, területekkel külön-külön is, együtt is. Az Országos Érdekegyeztető Tanács szakbizottsága informálisan és többször tárgyalta a témát, konzultáltunk róla, ezért egy átmeneti kompromisszumos javaslatot kívánt a kormány beterjeszteni, és ezt tartalmazza ez a rövid törvénytervezetet.
Három gondolatot szeretnék mondani hozzá. Nem szeretném ragozni, hogy a '70-es évek állapotát, foglalkoztatási, technikai, technológiai színvonalát tükrözi a rendszer, az elmúlt évtizedekben nem sikerült érdemben előrelépni. Gyakorlatilag szeretném eloszlatni azt a téves információt, amit nap mint nap lehet hallani, hogy a kormány megszünteti a korkedvezményes nyugdíjrendszert. Önök előtt egy törvénytervezet fekszik, ami azt demonstrálja, hogy nem megszünteti, hanem a jogosultsági főszabályokat az eddigi kormányrendeleti szintről törvényi szintre helyezi.
Ami változtatás a javaslatban - és ez érdemi változtatás -, az, hogy a munkáltatók többletjárulék-fizetéséhez javasoljuk kötni a rendszert, mert gyakorlatilag e nélkül a foglalkozás-egészségügyi, munkavédelmi kötelezettségek nagyon-nagyon sok helyen nem teljesülnek, és egy utólagos kompenzáció a nyugdíjrendszerre hárul nagyon-nagyon sok területen. Igazából közteherviseléssel finanszírozunk évtizedek óta egy elavult rendszert, amit nem minden esetben a foglalkozás-egészségügyi szempontok motiválnak, nagyon sokszor ez a nagyon-nagyon ellentmondásos rendszer hidalta át az elmúlt évtizedek foglalkoztatási gondjait és problémáit. Gyakorlatilag az egyéni jogosultsági feltételek átmenetileg nem változnak, továbbra is tíz év, illetve hölgyeknél nyolc év jogosít egy-egy év korkedvezményre, a számítási módszer, a technológia egyáltalán nem változik. A többletjárulék-fizetési kötelezettség elvileg 2007. január 1-jétől bevezetésre kerül, ezt fogja tartalmazni a következő napirend keretében a tisztelt bizottság által tárgyalt 2007. évi költségvetést megalapozó egyes törvényjavaslatokról szóló előterjesztés. Ott a többlet-korkedvezményes járulék fogalma kerül bevezetésre, definiálásra, és egy 13 százalékos mérték kerül előírásra.
Nagyon fontos, hogy a munkáltatók többletjárulék-fizetési kötelezettségét nagyon-nagyon fokozatosan, időben 5-6 évre elnyújtva kell realizálni a javaslat szerint. Az első évben a 13 százalékot teljes egészében a költségvetés az érintett munkáltatóktól átvállalja. Tehát 2007-ben - ha úgy tetszik - érdemben és ténylegesen nem történik semmiféle jogosultsági változás, nem történik munkáltatói többletterhelés bevezetése. Viszont a rendszer átalakításának a koncepcionáló munkáit már megtettük az érintett érdekképviseleti szakbizottságban, és a kormány egy nagyon záros határidőt, a jövő év közepét írta elő, hogy a rendszer érdemi korszerűsítését fokozatosan megkezdjük.
Itt csak egy gondolatot szeretnék felvillantani, hogy teljesen új a konstrukció 2008. január 1-jétől a járulékfizetési kötelezettség miatt, és gyakorlatilag van egy év a munkáltatók számára, hogy áttekintsék a munkavédelmi kötelezettség terén tett eddigi lépéseket, csináljanak egy programot, hogy inkább a munkavédelemre fordítsák a járulék helyett a forrásaikat. Ez a szemlélet a prevenciót helyezi előtérbe, és nem utólag, egy-két évvel tudunk kompenzálni egy egészségi ártalmakkal terhelt hosszú életutat.
Gyakorlatilag nagyon fontos új eleme lesz a rendszernek - és ezt szeretném hangsúlyozni -, hogy nem lesznek a korkedvezményes munkakörben dolgozók kiszolgáltatva a munkáltató kényének-kedvének aszerint, hogy óhajtja-e a munkáltató megfizetni a többletjárulékot vagy nem, ez nem a munkáltató döntése lesz.
20
Tné 11-20. Papp Anna Gabriella folyt.
Kialakítás alatt áll egy új foglalkozás-egészségügyi és munkavédelmi felügyelőséggel összevont szervezet. A foglalkozás-egészségügy 2007. január 1.-től átkerül a szociális és munkaügyi tárcához és ez a két terület, aki tulajdonképpen a korkedvezménynek a menedzselését, az érintett dolgozók védelmét és kontrollját tudja megtenni, ez egy hatósági döntéssel fogja engedélyezni komoly, kemény minőségi vizsgálatok szerint a korkedvezményes jogosultság meglétét vagy nemlétét. Tehát a listára szabadon, bocsánat, a szabadságjog ez ezt jelenti, hogy szabadon be lehet jelentkezni, nagyon sokan várnak erre, és szabadon ki is lehet jelentkezni abban az esetben, ha az ártalmakat megszüntették. Ezek a nagy-nagy feladatok elindultak, kidolgozásuk a jövő félév végén történik, és a következő év őszén találkozik a konkrét érdemi, tartalmi törvényi szabályozással a tisztelt Ház.
Kérem, hogy támogassák ebben a szellemben a javaslatot.
ELNÖK: Köszönöm szépen főosztályvezető asszony.
Képviselőtársaim, Török Zsolt, tessék parancsoljon!
Kérdések, vélemények, reagálások
TÖRÖK ZSOLT (MSZP): Köszönöm szépen. Az idő rövidségére való tekintettel, csak egy rövid kérdésem lenne. Az elején említette, hogy egyeztetés volt ez ügyben, az Érdekegyeztető Tanács különböző partnerei közül: a három oldal, gondolom, hogy a kormány igen, de a munkaadói és a munkavállalói oldal is támogatta-e, vagy elfogadta-e azt a javaslatot, ami itt van előttünk, erre kellene nekem egy konkrét válasz.
ELNÖK: Akár most is megteheti főosztályvezető asszony.
PAPP ANNA GABRIELLA (Szociális és Munkaügyi Minisztérium): Szeretném tájékoztatni a tisztelt bizottságot, hogy nyilván a munkaadói oldal nem örült e többlet járulékfizetési kötelezettségnek, de azt a kritikát, ami mindkét oldalról - a másik két oldalról - megjelent, azt nem tudta teljes mértékben kivédeni. A munkavédelmi törvényi előírások, az ottani kockázatkezelési munkáltatói kötelezettségek azért nem minden téren vannak rendben: gyakorlatilag a munkavállalói oldal, hogy a jogosultság változatlanul megmarad, ezt a részét támogatta, magyarul: a másik oldal pedig, nem ellenezte ezt a javaslatot, és nagyon szorosan a két oldal szakértőivel folyik majd a részletes kidolgozó munka a jövő félévben.
ELNÖK: Köszönöm szépen.
Cseresnyés Péter, tessék parancsolni!
CSERESNYÉS PÉTER (Fidesz): Köszönöm szépen. Az Érdekegyeztető Tanácsban miért értettek egyet vagy miért nem vitatkoztak, arról nekem megvan a véleményem. Szerintem azért, mert eltolták a határidőket, és még reménykednek sokan abban, hogy ez így ebben a formájában nem fog megvalósulni, vagy pedig a szabályozás majd olyan lesz, amelyik alapján ténylegesen ezt a problémát meg lehet oldani.
Tulajdonképpen egy kérdést szerettem volna feltenni a főosztályvezető asszonyhoz ezzel a törvénytervezettel kapcsolatban. Méghozzá azt a kérdést szerettem volna feltenni, hogy hol, melyik törvényben történik a szabályozása a járulék mértékének a változása tekintetében, mert ön azt mondta az előbb a bevezetőben, hogy a most majd tárgyalt 1297-es törvénytervezetben tárgyalunk erről; de szerintem ebben egy szó nincs erről a dologról - és ha nem az 1297-esben van, akkor az elnök úrhoz lenne majd egy kérdésem.
De néhány gondolatot hadd mondjak a bevezetőhöz, ha megengedik. Azt mondta a főosztályvezető asszony, hogy a '70-es évek foglalkoztatáspolitikai elvei, technikája van érvényben még mindig, és ezen változtatni kell. Lehet, hogy ez így van, én azonban azt látom, hogy a kormány meg van szorulva, a tb., a nyugdíjpénztár nehéz helyzetben van, és nem másról szól ez a törvénytervezet, hanem arról, hogyan lehet a vállalkozókat, a munkáltatókat megint nagyobb teherrel sújtani.
Tudom és látom, kiolvastam itt a magyarázatból, az általános indoklásból, hogy egy nagyon hosszú folyamat, hisz majdnem négy évig tartana, míg ténylegesen ennek a bizonyos járuléknövekedésnek a bevezetése teljes mértékben elindulna. Mégis azt látom, hogy kicsit fordítva ülünk a lovon, mert ahelyett, hogy felülvizsgálnánk azt, hogy mely foglalkozási körökben kellene módosítani, mindjárt az elején megijesztjük nemcsak a munkaadókat, hanem a munkavállalókat is azzal, hogy újabb pénzelvonások jönnek. Abban az esetben, ha a munkaadó azt látja, hogy újabb járuléknövekedés, tehernövekedés van kilátásban, ebben az esetben már elkezd gondolkozni azon, hogy hogyan tudná átminősíteni az egyes foglalkozási ágakat, vagy hogyan tudna elbocsátani dolgozókat, hogyan tudná átszervezni a saját strukturált munkastruktúráját vagy foglalkoztatási struktúráját úgy, hogy minél kevesebb költségbe kerüljön ez neki.
Tehát azt látom, hogy ez inkább pénzügyi kérdés, mint foglalkoztatási kérdés abban az esetben, ha ezt ma 2006 novemberében ebben a formájában így az utolsó pillanatban terjesztjük be. Nem látom azt, hogy teljesen átgondolt a dolog, hanem azt látom, hogy megriasszuk egy kicsit a munkaadókat, munkavállalókat, aztán majd meglátjuk, hogy mi lesz, mert van rá legalább egy év haladék, hogy a kormány kitalálja, hogy ő mit csináljon, tehát egy kiszolgáltatottságot érzek ebben a dologban is.
Választ viszont várnék mindenképpen arra a kérdésre, hogy akkor most az 1297-esben vagy az 1296-os törvényben szabályozzák, mert az 1296-osban találtam utalást erre. Ha ebben szabályoznák, akkor rögtön tenném is fel az elnök úrnak a kérdést, hogy tudomásom szerint ezt a bizottság nem tárgyalta; miért nem tárgyalta abban az esetben, mikor egy törvénytervezet erre utal, erre a másik törvénytervezetre utal, úgyhogy nekem az a javaslatom, hogy ezt mindenképpen - mármint az 1296-os törvényt - ebben az esetben, legalábbis ebben a paragrafusában meg kellene tárgyalnunk, meg kellene vitatnunk.
ELNÖK: Köszönöm szépen képviselő úr. Természetesen lajstromba veszek minden jelentkezőt. A múlt héten a bizottság tárgyalt erről a törvénytervezetről, ami hozzám tartozó kérdés volt.
Gabriella, tessék parancsoljon!
PAPP ANNA GABRIELLA (Szociális és Munkaügyi Minisztérium): Elnézést kérek, nem pontosan jelöltem meg a törvényjavaslat helyét, mert volt egy olyan variáció, amikor abba a törvénybe tervezte a Pénzügyminisztérium beépíteni. A járulékos szabályozás ugye PM kompetencia; egészen pontosan a T/1296. számú, a Magyar Köztársaság 2007. évi költségvetését megalapozó egyes törvények módosításáról szóló törvényjavaslat rendelkezik erről a járulékmértékről, mint ahogy ugyanígy ez a törvényjavaslat rendelkezik a 8,5 százalékos nyugdíjjárulékról is.
ELNÖK: Soltész alelnök úr, utána Lévai Katalin képviselő asszony!
SOLTÉSZ MIKLÓS (KDNP): Köszönöm a szót, elnök úr. Egyrészt szeretnék pontosítani, és ha rosszul mondom, akkor legyen szíves kiegészíteni, nyugodtan helyretenni, ha valamit hibázok.
Jelenleg a munkaadókat terheli a nyugdíjjárulék, a 21 százalék; jelenleg a munkaadókat terheli az egészségügyi járulék, ez 8 százalék; jelenleg a munkaadókat terheli a munkaadói járulék, ez 4 százalék - ez összesen 33 százalék. És ha az igaz is, hogy nem jövőre lesz teljes mértékben bevezetve, sőt ezt a 13 százalékot úgymond átvállalja az állam - ami jelenleg persze nincsen, azért ezt tegyük hozzá -, akkor 2008-ban a munkaadókat újabb 3,25 százalék járulékteher fogja nyomni; 2009-ben 6,5 százalék, 2010-ben 9,75 százalék és 2011-ben 13 százalék. Tehát ha ezt összeadjuk a 33 százalékot meg a 13 százalékot, az bizony 46 százalék. Amikor a szociális bizottságban ülünk, akkor való igaz, hogy nagyon fontos arról beszélnünk, vagy arról vitatkoznunk, hogy adott esetben meglesz-e a nyugdíj az elkövetkezendő években, meglesz-e az egészségbiztosítási járulék, az, amivel tényleg az egészségügyet fent lehet tartani.
De az is egy nagy kérdés, hogy a magyar vállalkozások bírni fogják-e azt a terhet, mert ha nem, mi lesz a következménye? Vagy áttelepülnek más országokba, mondjuk az újonnan belépő EU-s tag Romániába vagy Szlovákiába, nincs messze; a délvidéki területeken pedig, akár Szerbiába, akár Horvátországba. Mi lesz az ő adóbevételükkel, mi lesz az elbocsátott emberekkel, amikor már így is megfeszülnek a vállalkozások, illetve az emberek, hova vezet ez a folyamat, hogy továbbterhelni és nyomi ezeket a cégeket, ami iszonyatos most már az Európai Unió átlagán belül is.
Tehát azt gondoljuk, hogy teljes mértékben ez elfogadhatatlan. Nem beszélve arról, hogy igazából - és talán a szociális bizottságban ez a legfontosabb szempont - itt a munkaadókat szembe fogja állítani a munkavállalókkal, nem lesz érdekelt a munkaadó, hogy bejelentse: 13 százalékot nem fog tudni kifizetni, inkább el fogja hallgatni, agyonhallgatja, vagy a nagyobb munkáltató rá fogja terhelni a lakosságra - lásd: Volán vállalatok. A kisebbek pedig, nem fogják bejelenteni ezeket az embereket, és azért, amikor nekünk szociális szempontokat kell nézni, ezeknek az embereknek az érdekeiben is fel kell szólni és ezek a munkáltatók, akik 10-20-30 főt fognak foglalkoztatni, el fogják titkolni ezt a területet.
Tné 30.
PÉ 31 (Soltész)
Még egy kérdés a végén, ha megengedik: hány embert érint ez a törvény, most nem a munkaadókra kérdezek rá, hanem a munkavállalókra. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Juhászné Lévai Katalin!
DR. JUHÁSZNÉ LÉVAI KATALIN (MSZP): Azt gondolom, hogy ha szociálisan érzékenyek vagyunk, akkor mindenféleképpen abból kell kiindulni, hogy ösztönzi-e a munkaadót ezt a törvény vagy módosítás arra, hogy a foglalkoztatás körülményeit úgy javítsa, ahogy az gondolom, egy európai országban elvárható, és teremtsen olyan munkafeltételeket. Hiszen azért nagyon jól tudjuk, hogy ezekkel komoly gondok vannak, hogy az egészségmegőrzés és az egészséges munkavégzés feltételeit tudja biztosítani, hogy ne kelljen olyan helyzetet teremteni vagy ne teremtődjön folyamatosan olyan helyzet, hogy eleve azt predesztinálja, hogy korkedvezménnyel bizonyos kor után el tudja küldeni az embereket, és ez neki nem kerül egy fillérbe se természetesen a jelen szabályok szerint, mármint a munkaadónak.
Azt gondolom, hogy azzal a szigorítással, ami a foglalkoztatás-egészségügy, illetve a munkaügyi felügyelet kérdése, ezzel igenis, egy olyan helyzetet lehet teremteni, amelyik hosszú távon benn tudja tartani a rendszerben a foglalkoztatottakat. Nyilván abban az esetben, ahol nem tudja kiküszöbölni - minden jó szándéka ellenére - a munkaadó azt, hogy a munkafeltételek vagy körülmények úgy alakuljanak, hogy az az egészségre ne legyen káros, ott ahogyan hallottuk, a munkavállalók szempontjából továbbra is adottak a feltételek, és természetesen egy vizsgálat következtében ugyanúgy jogosult lesz igénybe venni ezt a kedvezményt, mint eddig is.
Én azzal értek egyet, hogy tisztítsuk ki, tegyük nyilvánvalóvá és világossá azt, hogy megtesz-e a munkaadó mindent annak érdekében, hogy a munkavállaló egészségét megőrizze, és amennyiben igen, és ezek után is indokolt, azt gondolom, hogy igen, vállalja azt fel, hogy többletterhet fizet azért, hogy hamarabb elküldi korkedvezményes nyugdíjba a munkavállalóját.
Úgy gondolom, hogy kellő időt biztosít a törvény arra, hogy felkészüljön egyébként a munkaadó erre a problémára, és azt gondolom, megnyugtató számomra, hogy ha az érdekképviseletek - és én elsősorban a munkavállalók szempontjából nézem ezt - és a munkavállalók szempontjából elfogadható, nyilvánvalóan fokozott odafigyeléssel arra, hogy túlzott nagy járulékemelés ne történjen, hiszen a másik oldalon pedig kedvezményeket fognak kapni a munkavállalók, de azt gondolom, hogy nem fog olyan károsodást okozni egy-egy ágazatban, amitől itt az ellenzéki képviselőtársaim félnek. Tehát egyértelműnek tartom és támogatom ezt a módosító javaslatot.
ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő asszony. Iván László!
DR. IVÁN LÁSZLÓ (Fidesz): Tisztelt Elnök Úr! Kedves Képviselőtársak! Azt hiszem, amikor a szociális bizottságban tevékenykedünk és gondolkodunk, akkor valamikor a szociálpolitika alatt értett olyan elkötelezettséget is megvalósítunk, aminek az volt a lényege, hogy embervédelem, emberközpontúság. Tekintettel arra, hogy most hirtelenjében nagyon sokféle átalakítás és módosítás került előtérbe, mondják ezt és mondjuk ezt saláta-rendelkezéseknek, illetve törvényeknek is, azt hiszem, nem lehet elkerülni azt a kérdést, hogy hogyan lehet elképzelnünk olyan rendszerszemléletű és integrált, a jövőre nézve mindenféle diszkrimináció-mentesen embervédelmet biztosítani, többek között az idősödők, időskorúak, nyugdíjasok, előnyugdíjasok, korkedvezményes nyugdíjasok vonatkozásában egyaránt, hogy előbb a törvény január 1-jétől, aztán a koncepció. Elképzelhetetlennek tartom azt, hogy akkor, amikor törvényt hozunk, már igaz, hogy adunk egy laufot, de még fogalmunk nincs arról, hogy a koncepció majd a jövő év közepén mit fog jelenteni, hogyan fogja a következő évekre nézve majd ezt az egész kérdést megoldani. Akkor már egy költségvetési év elején megindított törvény hatályosságában hogyan lehet tervezni? Hogyan lehet elképzelni azt, hogy azokat a terheket, amelyeket alelnök úr is mondott, hogyan fogja tudni kezelni? Hiszen egy egész évre kell már, a jövő évben is kell gondolkodni, a következő évekről nem is szólva.
A másik, ami rendkívül fontos kérdés, hogy ebben az embervédelemben annak idején 2001-ben megszületett - elnök úr is tudja - az Idősügyi Tanácsban az idősügyi charta, amelynek az 1. pontjában azt foglaltuk össze és azt rögzítettük, hogy minél hosszabban biztosítani, garantáltan a mindennapok idősödő emberének, hogy a munka világát is beleértve minél hosszabban maradhasson benn a mindennapi életben. Ez az Európai Unióban most úgy fogalmazódik meg és olyan váltás történt az elmúlt fél éven belül, hogy az Európai Unióban mindinkább a nyugdíjasok, illetve az idősek bevonását, visszaállítását a munka világába kezdik preferálni. Ezzel szembemegyünk ezzel az elképzelésünkkel, gondolkodásunkkal, és óhatatlanul az fogalmazódik meg az emberben, akármennyire is a szakszerűség számszerűségének a látszata mögé bújtatjuk a dolgainkat, hogy mégiscsak egy deficitmérséklés motivációjával állunk szemben.
Tudjuk nagyon jól, hogy üres a kassza vagy kevés a kasszában lévő, akkor minden vonalon megpróbáljuk ezt enyhíteni, kárenyhíteni, stb. Viszont a fenyegetettség, ami ebből származik, lélektanilag, társadalom-lélektanilag a munkáltató és a munkavállaló részére egyaránt, könyörgöm: a szociális bizottság alapvető szempontjait, elkötelezettségét nem szabad hogy közömbösen érintse.
Azt hiszem, hogy ezt az egész kérdést újra kellene tárgyalni, illetve újra kellene gondolkodni ezen, és én a magam részéről ugyancsak csatlakozom azok közé, akik azt mondják, hogy ez januárban indított törvényként egy sor olyan bizonytalanságot fog teremteni, bővítetten újratermelve az egyébként is meglévőt, aminek a következménye megint hol fog lecsapódni? A mindennapok idősödő, időskorú, nyugdíjas, nyugdíjra váró emberein, és sajnálatosan a munkáltatók és a munkát vállalók felé egyaránt. Köszönöm szépen.
ELNÖK: László Tamás képviselő úr!
LÁSZLÓ TAMÁS (Fidesz): Tisztelt Elnök Úr! Képviselőtársaim! Főosztályvezető asszony azzal kezdte a törvény indokolását, hogy alapvetően foglalkozás-egészségügyi, munkavédelmi problémákból adódik ennek a törvénynek a módosítása. Azt gondolom, hogy akkor ezt akként kellene megoldani, tehát itt az ellenőrzést erősíteni, a szabályokat pontosítani, tehát inkább úgy gondolom, hogy ebbe az irányba kellene haladnia ennek a törvénynek, mert ami most történik, az nem jó se a munkavállalónak, sem a munkáltatónak. A munkavállalónak nem lesznek jobbak a körülményei ezen törvény által, a munkáltató pedig egy olyan plusz teherrel szembesül, ami ráadásul az eltolás miatt úgy gondolom, hogy csak fájdalomcsillapító. Tehát azt hiszem, hogy inkább az egészet valóban a foglalkozás-egészségügyi, munkavédelmi oldalról kellene megközelíteni, nem pedig egy ilyen fiskális szemlélettel. Köszönöm.
ELNÖK: Aszódi Pál képviselő úr!
DR. ASZÓDI PÁL (Fidesz): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Bizottság! Nem véletlen, hogy azzal a gondolattal szeretnék most már csak megerősítőleg foglalkozni, amivel Iván László képviselő úr foglalkozott, és még egy kicsit konkretizálni, ugyanis az Idősügyi Tanácsban másfél-két éve nagyon okszerűen és jogszerűen vetődött fel a nyugdíjrendszer megfelelő, hatékony, jól megalapozott finomítása, átdolgozása. Azóta a bizonyos eseteket fel lehetne sorolni, hogy mennyi, a kormány az Idősügyi Tanács által elfogadott tervezeteket - egyet kivéve - mindig bevette itt a napi témák közé, az az egyetlen dolog a korrekciós program volt, azt az Idősügyi Tanács megtárgyalta.
40
Tné 41-50. Aszódi folyt.
Akkor elmondtuk a miniszterelnök úrnak, hogy ahhoz, hogy a további kérdésekre megalapozott döntések szülessenek, ahhoz az előkészítő munkát meg kell kezdeni. Most a miniszterelnök úrra akarok hivatkozni. Azt mondta: szakbizottságokat kezdeményez, létrehoz az Idősügyi Tanácson belül úgy, hogy az Idősügyi Tanács megfelelő szakmai hátteret tudjon adni az időseket, a nyugdíjasokat érintő kérdésekre.
Kérem szépen, először is ezek a témák nem kerültek megtárgyalásra, ma sem tudjuk, hogy milyen bizottságokra gondolt a miniszterelnök úr, amikor ezt az Idősügyi Tanácsban felvetette. És úgy tűnik, hogy esetenként, ad hoc-szerűen és nyomatékosítva az, amit az Iván képviselő úr elmondott, ötletszerűen jönnek elő a dolgok: hol az előrehozott öregségi nyugdíj, hol a korkedvezmény; ahelyett, hogy ezt koncepcionálisan átdolgozta, átértékelte volna a kormány.
Úgy tűnik, hogy - nagyon fontos gondolatot mondanék még befejezésül -, hogy mindenütt a közteherviselés úgy van szembeállítva - tegnap a Kossuth Rádióban hallottam nyilatkozni az egyik érdekvédelmi szervezeti elnököt -, hogy a közteherviselés elkerülhetetlen és a nyugdíjasoknak magukra kell vállalni azokat a kötelezettségeket, amelyek a társadalmat terhelik a közteherviselések szempontjából. Mindig szembeállítunk valakit valakivel, most szembeállítottuk a fiatalokat, generációs problémát vetett fel az elnök úr, aki erről beszélt; most megint úgy néz, hogy most meg a munkáltatókat meg a munkavállalókat állítjuk szembe.
Tehát befejezem, egy nagyon alapos, precízen átdolgozott és átgondolt nyugdíjrendszer reformját kellett volna a parlament elé hozni, nem elkapkodva. Miután ez így történt, ahogy történt, szerény álláspontom szerint tényleg nincs másról szó, mint az, hogy onnan szedd le a pénzt, ahonnan még lehet, mert a költségvetés az ismert okok miatt nagy bajban van. Ezeket a pénzbehajtási módszereket a nyugdíjtörvény kapcsán messzemenően kifogásoljuk, mert a járulékfizetési kötelezettségeink fennálltak; 40, 42 vagy több éven keresztül fizettük, most pedig fizetjük még a receptdíjat, a vaságybérletet fogjuk fizetni a kórházakban, hát hogy működik ez, hogy 40 éven keresztül fizettük a járulékot, és most megint tovább fogjuk fizetni - de nem megyek bele a részletekbe, ez kapkodás. Így a nyugdíjtörvényhez nem lett volna szabad hozzányúlni. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen képviselő úr. Béki Gabriella képviselő asszonyé a szó!
BÉKI GABRIELLA (SZDSZ): Tisztelt Bizottság! Én tulajdonképpen nem is értem, hogy miről van itt ilyen nagy vita. Tudniillik ez a törvénymódosítás, így ahogy megkaptuk, egy nagy semmi, nem szigorít semmit.
Három paragrafus. Az első paragrafus szó szerint, pontról pontra törvénybe emeli azokat a hatályos rendelkezéseket, amik eddig rendeletben voltak, nem szigorít semmit, egy hónapot se. A második paragrafus lényegében megágyaz annak, amiről ez a törvény szól, hogy 4, azaz négy évvel meghosszabbításra kerül az a munkaköri jegyzék, aminek a hatályos ideje 2007 januárjával lejárna. A harmadik paragrafus pedig, a hatálybalépésről szól.
Hírek természetesen vannak arról, hogy a korkedvezménynek a járulékfizetéssel való kiváltását a részbeni munkaadókra terhelné, megállapodás született, s a többi, s a többi, de ezeket a részleteket nem ez a törvénymódosítás tartalmazza, majd a fedezeti törvény, tehát a nyugdíjjárulék fizetésről szóló törvény fogja tartalmazni. Úgyhogy őszintén nem értem, hogy miért vált ki ez a dolog ekkora vitát meg izgalmat, mint ahogy azt sem értem, hogy a fegyveres szervekre történő utalás miért került bele egyáltalán a második paragrafusba, hiszen a fegyveres szerveknek a korkedvezményes nyugdíját külön törvény szabályozza.
A még hatályos törvény is külön törvénybe rendeli ezeket a szabályokat, éppen ezért számomra logikátlan 8/A. paragrafus gyanánt újonnan 2-3 utalást ide beletenni, amikor van egy külön törvényünk, ami csak arról szól, ezeket az utalásokat is oda kellene tenni. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen képviselő asszony.
Borsos József képviselő úrnak adom meg a szót, tessék parancsolni!
BORSOS JÓZSEF (Fidesz): Köszönöm a szót. Béki képviselőtársam felvetette, hogy miért vált ki ekkora vitát, pontosan azért, amiket az előbb fel tetszett sorolni. Egyrészt eltol négy évvel egyébként meglehetősen nagy konszenzussal meghozott régi törvénymódosításban levő határidőt, és olyan esetekben tolja ezt el, amikor egyébként a másik oldalon ráterhelünk emberekre pluszterheket, mondván, hogy egyensúlyba kell hozni a Nyugdíjbiztosítási Pénztárt. A másik oldalon pedig, egy nagyon régóta magunk előtt tolt és mindenki által ismert, teljesen elavult rendszert és indokolatlan kedvezményeket még további négy évvel kitolunk, és egyébként meg mellette egy másik törvénybe becsempészünk pluszjárulékokat munkaadók részére. Erről szól, ezért van a felháborodás, mert valahol fű alatt, szőnyeg alatt folyik egy olyan fajta munka, ami tökéletesen ellentétben van azokkal az érvekkel, amiket egyébként egy néhány napja, néhány hete előttünk levő jogszabálynak az indoklása meg támogatása mellett számunkra előadtak. Köszönöm.
ELNÖK: Köszönöm. Amennyiben nincs több hozzászólás, megadom a szót a főosztályvezető asszonynak, hogy rövid reflexiókat tegyen a felvetődő kérdésekre, és azt követően szavazunk.
PAPP ANNA GABRIELLA (Szociális és Munkaügyi Minisztérium): A konkrét kérdésekre kívánok reagálni.
Hány embert érint, volt egy kérdés. Konkrétan a jelenlegi korkedvezményes jegyzék szerinti munkakörben dolgozó aktívak száma megközelíti a 150 ezer főt. Gyakorlatilag felmerült a versenyképesség akadályozása a többletjárulék terheléssel. Azt szeretném csak hangsúlyozni, hogy az EU-ban versenyképes csak az a vállalkozó lehet, ha megfelelő egészséges munkakörülményeket tud teremteni, vagy legalábbis látszik az erre való programja és törekvése. Tudni kell azt, hogy Magyarországon az eddigi foglalkozás-egészségügyi normák, az ártalmak expozíciós idejének betartása, a munkaidő betartása, ez nagyon-nagyon sok vállalkozónál, vállalkozásnál nem történt meg.
Tulajdonképpen valóban nincs itt még a konkrét koncepció önök előtt, mert azt egy komplex törvénytervezet módosításával a jövő évben tudjuk megtenni, mert folynak azok a nagy munkák, amelyeket önök is emlegettek, hogy itt a munkavédelmi törvény, a foglalkozás-egészségügyi meglévő jogszabályok végrehajtásának, ellenőrzésének a kulcskérdéséről van szó. Itt az a legnagyobb probléma, hogy más alrendszerek hiányosságai csapódnak le a nyugdíjrendszerben és azt gondoljuk, hogy egy-két korkedvezménnyel meg tudjuk úszni az egészséges munkakörülmények megteremtésének a követelményét.
Az EU-s normák honosítva vannak, de nagyon-nagyon eltérő, nagyon-nagyon differenciált a munkavédelmi felügyelőségek jelentése, felmérése, elemzése szerint a helyzet.
Folyik az a hatalmas munka, és itt meghatározó specialitásokról van szó: labormérésekről, az ártalmaknak a kvantifikálhatóságáról, amit most már az EU-s tapasztalatok alapján a korábbiaknál hatékonyabban az illetékes hatóság el fog tudni végezni.
A legnagyobb probléma itt az, és be is fejezem, hogy az EU-s kutatás szerint és tényleges kutatói, szakkutatói hitvallás szerint az ártalmaknak mintegy 60 százaléka mérhető objektíve; van 40 százalék olyan ártalom, amit a szakirodalom is szubjektív ártalomnak nevez. A szubjektív ártalmak mérhetősége a nagy-nagy probléma, és ezeken folynak Magyarországon is a kutatások és a megoldási módozatok kimunkálása.
Azt szeretném csak jelezni, hogy ez a többletjárulék fizetés valóban nagyon-nagyon rosszul hangzik, de erre nincs megfizetési kötelezettség, ha az egyéb munkavédelmi foglalkozás-egészségügyi, munkáltatói, kockázatelemzési tevékenység az EU normák szerint zajlik. Most joggal lehet mondani, hogy egy év alatt nem lépünk, igenis azért nem lépünk, mert ezt a rendszert nem lehet szubjektív érdekképviseleti igényeknek megfelelően átalakítani, ebben a vállalkozót, a kifizetőt komoly partnerként szeretnénk megjeleníteni, ezért a többletjárulék fizetési terhelés és motiváció, e nélkül az egész rendszer parttalanná válik, nincs Magyarországon - szoktam mondani - ma már olyan munkakör, aki ne kéredzkedhetne be a mai rendszerbe.
Tné 50.
PÉ 51 (Papp Gabriella)
Ennek az átalakítása nagyon nehéz, hosszú folyamat, de a háttérmunkálatok alapján a jövő évre önök egy olyan törvénytervezetet fognak tárgyalni, amit nem nyugdíjtörvénynek fognak nevezni, hanem a megfelelő szakágazati törvényekben - egészségvédelem, munkavédelem, foglalkozás-egészségügyi jogszabályokban - fognak találkozni a jogosultság objektív kritériumrendszerével és törvényi szinten. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen, főosztályvezető asszony. Képviselőtársaim, egy reflexiót engedjenek meg a szavazás előtt. Csupán annyit szeretnék mondani Aszódi Pál képviselő úr felvetésére, hogy az Országos Idősügyi Tanácsban részt vevő nagy nyugdíjas szervezetek delegáltak szakértőket abba a szakmai bizottságba, amely a nyugdíjreform előkészítésével foglalkozik. Augusztus utolsó hetében létrejött ez a szakmai csoport, ennek koordinációját Baráth Gábor főigazgató úr végzi.
Határozathozatal az általános vitára alkalmasságról
Képviselőtársaim, szavaznunk kell az általános vitára való bocsátásról. Aki alkalmasnak tartja a törvénytervezetet, hogy általános vitára bocsássa a parlament, kérem, kézfelemeléssel szavazzon! (Szavazás.) A jegyzőkönyv számára megjegyzem, hogy mindannyiunk nagy örömére Hajdu László és Nyul István képviselő urak megérkeztek a bizottsági ülésre, viszont elment Soltész Miklós alelnök úr, de ő gondoskodott a helyettesítéséről. Tehát 15 igen. Aki nem tartja alkalmasnak a törvénytervezetet általános vitára? (Szavazás.) 13 nem.
A többségi és kisebbségi előadó kijelölése
Lehetőségünk van arra, hogy kisebbségi és többségi véleményt mondjunk a parlamenti tárgyalásnál. A többségi véleményt Juhászné Lévai Katalin mondja el, a kisebbségi vélemény elmondására pedig Iván Lászlót javasolja a kisebbség. Megállapítom, hogy a bizottság a törvénytervezetet általános vitára alkalmasnak tartja.
A napirend tárgyalását ezennel lezárom.
Az egyes pénzügyi tárgyú törvények módosításáról szóló T/1297. számú törvényjavaslat
Rátérünk a 3. napirendi pontra, az egyes pénzügyi tárgyú törvényekről szóló törvényjavaslat T/1297. számon benyújtott törvényjavaslatról van szó. Tisztelettel köszöntöm Szikszainé Bérczes Anna főosztályvezető asszonyt és Botka Erika vezető tanácsost a Pénzügyminisztérium képviseletében a napirendi ponthoz. Szintén általános vitára bocsátásról van szó. Megadom a szót Szikszainé Bérczes Anna főosztályvezető asszonynak. Tessék, parancsoljon!
Szikszainé dr. Bérczes Anna (Pénzügyminisztérium) szóbeli kiegészítése
SZIKSZAINÉ DR. BÉRCZES ANNA (Pénzügyminisztérium): Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Bizottság! Az önök előtt lévő törvénymódosítási csomag 20 törvény módosítására tesz javaslatot. Azt el kell mondani, hogy ezek a törvénymódosítások valójában pontosításokat, illetve adott esetben pont a bizottság ügykörét érintő javító, a lakosság közérzetét javító lépésekre tesznek javaslatokat. Felsorolnám, hogy milyen törvénymódosításokat tartalmaz.
Az egyik a személyi jövedelemadó törvény pontosítása. Ez alapvetően a szövetkezeti tagi kölcsön és cégrészvény utáni kamatfizetéssel kapcsolatos szabályokat pontosítja, ami a kamatadóval kapcsolatos összhangot kívánja biztosítani. Az ingatlan-bérbeadásból származó jövedelem összevonás alá eső jövedelemként kezelésére tesz javaslatot, ami a nyugdíjasok számára jelent pozitív változást.
Ugyancsak pozitív változás, hogy szélesedik az üdülési csekk adómentesen felhasználható köre, ami azt jelenti, hogy egyrészt eddig is az üdülésre, pihenésre, kikapcsolódásra, most az egészség-megőrzésre, betegség-megelőzésre, szabadidő, sport céljára igénybe vehető szolgáltatásokra is kiterjed az üdülési csekk felhasználása.
Ugyancsak pozitív intézkedésre tesz javaslatot az szja-nak az a módosítása, ami a falusi vendéglátási tevékenységet végző magánszemély számára biztosít egy évi 800 ezer forintos adómentes bevételi határt. Ugyancsak a 2007. január 1-jétől most már teljes körűen működő elektronikus adóbevallási mód segítését célozza az a társaságiadó-törvény módosítási javaslat, ami attól függően, hogy valakinek milyen árbevétele volt az adott évben, attól függően differenciált kedvezményeket biztosít. Egyrészt ha könyvelőt vesz igénybe, részben pedig a számítástechnikai eszközök felhasználásával, illetve az internetes szolgáltatás használatával kapcsolatban költség-elszámolási lehetőségeket tartalmaz.
Ebben a témakörben külön kiemelném az evások számára biztosítandó kedvezményt, ami szerint a fizetett díj 60 százaléka csökkenti az eva alapját, tehát ez is mindenképpen pozitív és kiemelendő változtatás.
Kétségtelen, hogy az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulásról szóló törvénymódosításnak részben azon túlmenően, hogy természetesen ez a törvénymódosítás is kezeli a munkáltatói társadalombiztosítási járulék adóváltozását, miszerint a 29 százalékon belül változik a jövő év január 1-jétől a belső megoszlás az egészségbiztosítási és a munkáltatói járulék között, tehát 3 százalékpont a nyugdíjbiztosítási járulékhoz kerül át. Ezzel kapcsolatban módosítani kell az ekho megoszlását is, ami a közterheket illeti, tehát ezzel összhangban kell ezt biztosítani. Kétségtelen, hogy az ekhónak van olyan része is, amely szigorítást jelent a mai szabályokhoz képest, ez az, hogy a munkaviszonyban állónál is feltétel, hogy ezt a módot válassza fizetési kötelezettségénél, hogy a minimálbér alapján teljesítse a fizetési kötelezettségét.
Jelzem természetesen, hogy a törvénymódosítás eme szakasza a 45 napos államháztartási törvényi szabályt figyelembe véve, nem január 1-jén lép hatályba, tehát a 45 napot figyelembe veszi, tehát egy későbbi időpontban kerül ez majd hatálybalépésre.
Változtatásokat tartalmaz az általános forgalmi adóról szóló törvény módosítása is. Itt igazából az európai uniós tagállamok körének bővülésével kapcsolatban a Bolgár Köztársaság és Románia európai uniós tagságával kapcsolatos pontosításokat tartalmaz a törvénymódosítás. Kiemelném a bizottság ügykörébe tartozó kérdések közül a fogyasztói árkiegészítésről szóló törvény azon pontosítását, ami a személyszállítási szolgáltatók számára a fogyasztói árkiegészítés közvetlen igényléséről beszél akkor, amikor azt a lehetőséget biztosítja, olyan esetekben, amikor a szolgáltatás a gyermekotthonok által vásárolt kedvezményes jegyet vagy bérletet jelenti, tehát ez is egy könnyítés ebben a vonatkozásban.
Ugyancsak kiemelést igényel a jövedéki adó pontosítása, ami ugyancsak más jogszabályokkal való pontosításokat, harmonizációt kívánja biztosítani. Kiemelném még az adózás rendjéről szóló törvény módosítását, ami részben az elektronikus bevallással kapcsolatos pontosításokat tartalmazza, illetve a nyári módosítás során viták támadtak az egyes szervezetek között abban a vonatkozásban, hogy a biztosítotti adatszolgáltatás az adóhatósághoz kerül 2007. január 1-jétől, illetve a munkaügyi hatóságokkal kapcsolatos adatszolgáltatásokra vonatkozó kérdéskörök is pontosításra kerülnek, és egyértelművé válnak az ezzel kapcsolatos szabályok. Tehát ez ezzel kapcsolatos segítést tartalmaz.
Kiemelném még az adózás rendjéről szóló törvény módosításai közül azt, ami a magánnyugdíjpénztári tagdíjbevallással kapcsolatos pontosításokat tartalmazza. Itt arról van szó, hogy 2007. január 1-jétől az adóhatósághoz kerül a magánnyugdíjpénztári tagdíjbevallás, -beszedés feladata, és ezzel kapcsolatban ugyancsak a magánnyugdíjpénztári tagok érdekeit képviselő, érvényesítő változtatások kerülnek elfogadásra. Például a különböző késedelmes befizetések elszámolásával kapcsolatban tartalmaz kedvezményeket a magánnyugdíjpénztári tagok számára, hiszen majd 2013-tól a magánnyugdíjpénztári ellátás egy része lesz, legalább 25 százalékos része lesz valakinek az időskori ellátásának.
60
Tné 61-70. Szikszainé folyt.
Ugyancsak a társadalombiztosítási járulékszabályokkal kapcsolatos biztosítási szabályokra vonatkozóan, az őstermelők jövő év január 1.-től kerülnek a biztosítotti körbe. Ennek alapján az ütemezéssel kapcsolatosan ugyancsak módosításokat tartalmaz a benyújtott törvénymódosítási javaslat.
Itt ugyancsak összekapcsolódik majd a minimumjárulék alappal kapcsolatos jelentési szabályok, hiszen a jövő évből a lejelentésnek nincs jelentősége tekintettel arra, hogy általános lesz az elektronikus beadás, ezeket a szabályokat módosítani kell. Kedvező szabályt tartalmaz a többes jogviszonyban álló vállalkozók számára a törvénymódosítás, ami arról szól, hogy eddig, ha valaki egyéni vállalkozó volt és emellett társas-vállalkozás tagja is, akkor arra neki nem volt választása abban, hogy hogyan fizeti a járulékot, csak az egyéni vállalkozói tevékenysége kapcsán tehette ezt meg. Most lehetőséget adunk arra, hogy ő is válasszon, hogy egyéni vállalkozói tevékenységével vagy pedig a társasvállalkozói tevékenységével kapcsolatban teljesíti a minimumjárulék alapján a fizetési kötelezettségét. Ugyancsak járuléktörvény pontosításokat tartalmaz a magánnyugdíjpénztári tagdíjbevétellel kapcsolatban az Art.
Röviden összefoglalva, valójában a nyáron elfogadott egyes pénzügyi tárgyú törvények módosításával kapcsolatos végrehajtást segítő változtatások is néhány vonatkozásában kétségtelenül további kedvezményeket tartalmaznak.
Határozat az általános vitára való alkalmasságról
ELNÖK: Köszönöm szépen főosztályvezető asszony. Amennyiben nincs további kérdés, vélemény, általános vitára való bocsátásra kerül sor. Aki támogatja az általános vitára való alkalmasságot, kérem kézfelemeléssel jelezze! (Szavazás.) Tizenöt igen. Aki nemmel szavaz! (Szavazás.) Tizenkettő nem. Tartózkodott-e valaki a szavazástól? Nem.
Megállapítom, hogy a bizottság a törvénytervezetet általános vitára alkalmasnak tartja. Kíván-e a bizottság előadót állítani, hasznos lenne: Török Zsolt képviselő úr.
A napirendi pont tárgyalását lezárom. Rátérünk a 4. napirendi pontra.
Tisztelettel köszöntöm a 4. napirendi pontunk: az ágazati párbeszéd bizottságokról és a középszintű szociális párbeszéd egyes kérdéseiről, a T/1307-e sorszámon kézhez kapott törvénytervezet általános vitára való bocsátásáról van szó.
Tisztelettel köszöntöm Herczog László szakállamtitkár urat, Berki Erzsébet főosztályvezető asszonyt és Bérces Kamilla szakmai tanácsadó asszonyt.
Megadom önnek a szót!
Dr. Herczog László szakállamtitkár szóbeli kiegészítése
DR. HERCZOG LÁSZLÓ szakállamtitkár (Szociális és Munkaügyi Minisztérium): Köszönöm szépen elnök úr. Tisztelt Bizottság! Annyiban nem új a parlament előtt ez a törvényjavaslat, hogy ez év februárjában már benyújtotta az Országgyűlésnek, de határozathozatalra nem kerülhetett sor. Az ágazati párbeszéd, tehát a munkáltatók és a szakszervezetek között régóta napirenden van, több kormányzati cikluson áthúzódó cél volt, hogy a párbeszédnek ezt a formáját gyorsítsuk. Ennek lett a következménye, hogy 2002-ben kötött a kormány az unióval egy megállapodást, e támogatás keretében támogatjuk a bizottságok létrejöttét, a programot sikeresen végrehajtottuk és egyre több ágazati párbeszéd bizottság jött spontán létre, ma is több mint ilyen bizottság működik.
Kezdettől fogva egyetértés volt abban, hogy a bizottságok működését helyezzük törvényi alapokra, amelynek különösen fontos eleme, hogy a bizottságokban való részvétel szabályait a törvény egyértelműen definiálja, a feltételeket pedig egy tripartit ágazati részvételt megállapító bizottság vizsgálja. A törvényjavaslatokat az OÉT támogatta, illetve ugyancsak támogatta az ágazati párbeszéd bizottságából alakult ágazati párbeszéd bizottságok tanácsa.
ELNÖK: Köszönöm szépen államtitkár úr.
Főosztályvezető asszony kíván hozzá kiegészítést fűzni. (Nincs jelzés.) Nem.
Képviselő urak, tessék parancsolni, önöké a szó!
Borsos József képviselő úr, tessék parancsolni!
BORSOS JÓZSEF (Fidesz): Köszönöm szépen a szót. Általánosságban csak annyit szeretnék mondani a törvényjavaslatról, hogy bizonyára egy olyan kifejlett demokráciákban, mint mondjuk Németország, ahol a leginkább jellemző volt ez a dolog, működhet. Itt ma Magyarországon a különféle munkaadók között - és itt értem alatta a kis és közepes vállalakozókat - az erőviszonyok nem igazán kiegyenlítettek ebben a formában és a törvényjavaslat igazából két dologra jó. Az egyik az, hogy azoknak a szakszervezeteknek és itt szeretném leszögezni ezek a magyarországi szakszervezetek 90 százalékban nem igazán korszerű, nyugat-európai mintára felépülő és működő szakszervezetek, hogy mekkora a támogatottságuk és mekkora a taglétszámuk, arról megint csak eléggé negatív véleményt lehet alkotni. Ezeknek a szakszervezeteknek, akik egyébként zömében politikai szövetségesei a kormányzó koalíciónak, ezeknek a beleszólási jogát kiterjeszti azokra a vállalkozásokra is, azokra a szervezetekre is, ahol eddig nem tudtak felépülni.
A másik, amire jó ez a javaslat, az pedig az, hogy úgy fogalmazzák meg egyébként a döntési kompetenciáknál az arányokat és a részvételi lehetőségeket, akik részt vehetnek benne, hogy gyakorlatilag olyan ágazatokban, ahol a kis- és közepes magyar tulajdonú vállalatok, vagy vállalkozások konkurenciát jelenthetnek a külföldi tulajdonú cégeknek, akár egy, vagy kettő külföldi tulajdonú nagy cég, ha ügyes, el tudja azt dönteni, hogy olyan kollektív juttatásokat, amiket egyébként csak ő tud adni, mert a jövedelmezősége olyan, ezeket rákényszerítheti, rákényszeríttetheti az adott magyar tulajdonú kis és közepes vállalkozásokra, ezáltal lehetetlenné teszi őket, a jövedelmezőségüket nagymértékben lecsökkenti. Ebben a formában ez a jogszabály ilyen káros lehetőségeket hordoz magában, és nem látom benne azokat a garanciákat, amelyeket ki lehetne szűrni.
ELNÖK: Filló Pál képviselő úr, tessék!
FILLÓ PÁL (MSZP): Köszönöm szépen. Igen tisztelt Bizottság! Ez egy nagyon fontos törvényjavaslat. Alapjaiban nem értek egyet azokkal a felvetésekkel, amelyet az előttem szóló képviselőtársam megfogalmazott, ugyanis öntsünk tiszta vizet a pohárba, ha ezekről a dolgokról beszélünk. Ha valaki úgy gondolja, hogy a magyar munkavállalók érdekeit képviselni akarja, fel akarja azt vállalni, hogy mondjuk egy adott területen dolgozó szakmunkást minden cégnél, vagy legalábbis minden cégnél Magyarországon egy meghatározott bér alatt ne lehessen foglalkoztatni, ezt az embert ne lehessen kizsigerelni, ne lehessen 16, 20 órát dolgoztatni, akkor úgy gondolom, hogy egyetlen módja, hogy erre valamilyen hatással legyünk, ha az ágazati párbeszéd bizottságban történik egy megállapodás és ezt a megállapodást ki lehet terjeszteni valamennyi magyarországi munkáltatóra.
Tné 70.
PÉ 71 (Filló Pál)
Különben soha nem fogjuk megvédeni azokat az embereket, akik kis létszámú munkahelyen dolgoznak, függetlenül attól, hogy milyen tulajdonban lévő, mert szeretném elmondani, hogy még a sarki vegyesboltok vonatkozásában is számtalan olyanról tudunk, amikor nem magyar a tulajdonos. Tehát nem erről szól, hogy most magyar a tulajdonos vagy nem magyar a tulajdonos, arról van szó, hogy egyáltalán esélyt akarunk-e adni a magyar munkavállalóknak és munkáltatóknak arra, hogy az adott ágazatban meg tudjanak állapodni, mert azért csak akkor lehet kiterjeszteni, hogy ha a törvény alapján meghatározott felek megállapodnak abban, hogy az adott területen, például az építőiparban egyébként létre is jött egy ilyen megállapodás és működik is az országban, és én ezt egy nagyon jó dolognak tartom.
Tehát azért szeretném azt hangsúlyozni, hogy az, hogy párbeszéd legyen és hogy ne mindenben a kormány akarjon dönteni és ne minden ügyben az Országos Érdekegyeztető Tanácsban kelljen dönteni, annak egyetlen útja van, az, hogy ha megpróbáljuk ágazati párbeszédre felkérni a feleket. Úgy tűnik, hogy ebben mindkét fél partner, hiszen a munkaadók és a munkavállalók egyaránt szívesen részt vesznek az ágazati párbeszéd bizottságok munkájában. Ezt úgy felfogni, mintha itt valami párthoz kötődő, mert a szakszervezeteknek alapvetően az a feladatuk, hogy a magyar munkavállalók érdekeit védjék, hogy magasabb bért kapjanak és egyebek. Úgy gondolom, hogy ezt nem lehet pártállásra való tekintettel védeni, vagy védik vagy nem védik. Tehát nehezen tudom azt elképzelni, hogy vannak olyan szakszervezetek, akik jobboldaliak, és akkor, ha ellenzékben van a jobboldal, akkor többet akarnak adni a munkavállalóknak, és vannak olyan szakszervezetek, akik baloldaliak, és ha a baloldal van éppen vezető pozícióban, akkor az kevesebbet akar adni a munkavállalóknak. Ez felelősség kérdése, igen tisztelt képviselőtársaim, hogy mondjuk a szakszervezetek, de a munkáltatók is mi az, amit felvállalnak, miben partnerek, és mi az, amikor a nekik megengedett és törvényileg megengedett lehetőséggel élve, harcolnak a munkavállalók vagy akár a cégek érdekeiért.
De én nem tartom jó megoldásnak azt, hogy ha szembeállítjuk a magyar munkáltatókat a multinacionális cégek munkáltatóival vagy a külföldi tulajdonban lévő munkáltatókkal. Számomra, vagy azt hiszem, számunkra, akik politikával foglalkozunk és az emberek mindennapjaiba is sajnos, bele tudunk szólni - sokszor negatív értelemben is -, az a közös felelősségünk, hogy azért küzdjünk, hogy a magyar munkavállalók esélyei, jövedelmi viszonyai, munkahelyi feltételei úgy alakuljanak, ahogy egyébként az az Európai Unióban normális, és lehetőség szerint előremenjünk ezen a területen, ne pedig hátra.
Tehát nem értek azzal egyet, hogy bármilyen módon a munkáltatókat megosszuk és azt mondjuk, hogy most az egyiknek nagyobb lehetősége van, mint a másiknak. Természetesen a legnagyobb probléma az, hogy a kis cégek esetében, ott, ahol csak 2-3 vagy akár mondjuk 10 főt foglalkoztatnak, nem biztos, hogy meg tud alakulni szakszervezet, és biztos, hogy ott szakszervezet sincs, üzemi tanács sincs ezen a területen. Tehát azok, akik ott dolgoznak, teljesen kiszolgáltatottak, leszámítva a munka törvénykönyvében rájuk vonatkozó jogszabályi előírásokat, de egyébként a munkajogi eszközökkel, azokkal, amelyek a nagyobb cégek esetében a munkások lehetőségeit biztosítják, ott nem nagyon van, hiszen nincsen szakszervezet, nem lehet sztrájkot hirdetni mondjuk a sarki vegyesboltban, vagy legalábbis nagyon nehezen megoldható. Ők vannak a legrosszabb helyzetben, függetlenül attól, hogy magyar vagy osztrák vagy akár német tulajdonban van éppen a sarki fűszerbolt, mert ezt sosem tudjuk egyébként, ezt el szeretném mondani.
Köszönöm szépen. Én támogatom egyébként a javaslatot, előremutatónak tartom, és úgy gondolom, hogy egy kicsit a napi politikán túl kellene nézni, és hosszú távon ez nagyon jó eredményeket hozhat Magyarország szempontjából, akár a munkáltatók, akár a munkavállalók szempontjából. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr. László Tamás képviselő úr, tessék!
LÁSZLÓ TAMÁS (Fidesz): Egy gondolattal támasztanám alá azt, amit Borsos József képviselőtársam mondott. Az elmúlt időszak megszorító intézkedéseivel kapcsolatban úgy láttam, hogy a szakszervezetek nemigen szólaltak fel, teljes mértékben hallgatnak. Ez alátámasztja azt, amit ő mondott a szakszervezetek milyenségéről. Tehát úgy gondolom, hogy előbb valódi szakszervezeteket kellene csinálni, és utána lehetne tartalommal megtölteni ezeket az ágazati párbeszéd rendszereket.
ELNÖK: Amennyiben nincs több hozzászólás, államtitkár úrnak adom meg a szót. Tessék parancsoljon, reflektáljon a felvetődő kérdésekre, véleményekre.
DR. HERCZOG LÁSZLÓ szakállamtitkár (Szociális és Munkaügyi Minisztérium): Köszönöm szépen. Az ágazati párbeszéd bizottságoknak tulajdonképpen két funkciója van. Az egyik a konzultáció bármilyen általuk felvetett kérdésekben. Ezeknek nyilván semmilyen jogkövetkezménye nem lehet.
A másik - és a vita főleg erre az esetre koncentrálódott -, amikor kollektív szerződést kötnek. Önmagában, ha az ágazati bizottságon belül a törvényben előírt, szabályozott módon kollektív szerződés születik, ez sem jelent jogkövetkezményt alá nem író felekre. Ehhez szükség van arra, hogy a miniszter kiterjessze a kollektív szerződést az ágazat egészére. Ez egyébként ma is így van, 1992 óta létezik a kollektív szerződés kiterjesztése az ágazat egészére. Ez a miniszter diszkrecionális joga. Tehát ő mérlegeli, hogy a kiterjesztés okoz-e valamilyen joghátrányt a szervezeteknek.
Tipikusan persze azt szoktuk mondani, hogy nem okoz, hiszen éppen az a kiterjesztésnek az egyik célja, hogy azoknál a kis szervezeteknél, ahol nincsen szakszervezet, ott is abban a védelemben részesülhessenek, amiben az ágazat munkavállalói általában részesülnek. Hogy ha netán olyan eset fordulhat elő, de ezt tényleg elvileg mondom, hogy aránytalan hátránnyal járna szervezeteknek, akkor a miniszter nem fogja kiterjeszteni, hiszen nincs kötelezve arra, nincs kényszerítve arra, hogy a kiterjesztési javaslatot támogassa.
Ami a szakszervezetek helyzetét illeti ma Magyarországon, hadd emlékeztessek arra, hogy éppen sztrájkbizottságot alakítottak a közszolgálatban, ez kifejezetten az állami szektort érinti, tehát azért a viszony nem annyira felhőtlen, bár én ezt nem politikai konfliktusnak, hanem tipikus érdekkonfliktusnak tekintem, amit tulajdonképpen teljesen nyitottan kell nekünk fogadni. Egyébként szakszervezetet kormány nem alakíthat, úgy gondoljuk, hogy ez a törvény is éppen ahhoz nyújt segítséget, hogy a szakszervezetek megerősödjenek, ami úgy tűnik a vitából is, hogy mindnyájunknak érdekében áll. Köszönöm szépen.
Határozat az általános vitára alkalmasságról
ELNÖK: Köszönöm szépen, államtitkár úr. Tájékoztatom a tisztelt bizottságot, hogy a parlamentben a most tárgyalt törvény, illetve a következő napirendi pontunkban szereplő törvénynek együttes vitája fog elhangozni, viszont külön kell szavaznunk róla. Kérdezem a tisztelt bizottságot, hogy általános vitára alkalmasnak tartja-e a törvénytervezetet. Kérem, kézfelemeléssel szavazzanak! (Szavazás.) 15 igen. Aki nem tartja alkalmasnak? (Szavazás.) 12 nem. Tartózkodott-e valaki a szavazástól? (Nincs jelzés.) Nem.
Megállapítom, hogy a bizottság általános vitára alkalmasnak tartja a törvénytervezetet. Lehetőség van az együttes tárgyalásnál, hogy kisebbségi és többségi véleményt mondjon a bizottság. A többségi véleményt Filló Pál képviselő úr, a kisebbségi véleményt Borsos József képviselő úr fogja elmondani.
A napirendi pont tárgyalását lezárom.
Az Országos Érdekegyeztető Tanácsról szóló T/1306. számú törvényjavaslat
Rátérünk az 5. napirendi pont tárgyalására, az Országos Érdekegyeztető Tanácsról szóló törvényjavaslat, amelyet a képviselőtársaink T/1306. számon kaptak kézhez. Szintén általános vitára való bocsátásról van szó. Államtitkár úr, tessék parancsolni, öné a szó!
Dr. Herczog László (Szociális és Munkaügyi Minisztérium) szóbeli kiegészítése
DR. HERCZOG LÁSZLÓ (Szociális és Munkaügyi Minisztérium): Köszönöm szépen. Tisztelt Bizottság! Ez a törvényjavaslat sem új a tisztelt Ház előtt, hiszen februárban ez ugyancsak az Országgyűlés előtt járt. Itt egy nagyon régi intézményről van szó, amely már 18 esztendeje létezik, és régóta terveztük, hogy törvényi alapra kell helyezni a működését.
80
Tné 81-90. Herczog folyt.
Ezt megerősítette az Alkotmánybíróság tavalyi októberi határozata, amelyik ugyancsak azt írta számunkra. A törvényjavaslatot az Országos Érdekegyeztető Tanács támogatta, mind rendeletében megegyezés született. A törvényjavaslat ugyancsak szabályozza a részvételi feltételeket, hasonlóan, ahogy az ÁPV törvénynél is a feltételek objektívek, ha ezt egy érdekképviselet teljesíti, akkor tagja az OÉT-nek, ha nem teljesíti, akkor nem.
ELNÖK: Amennyiben nincs hozzászólás, vélemény, akkor az előző kondíciókat megismételve, tehát együttes tárgyalására kerül sor a két törvénynek. A bizottság többségi és kisebbségi véleményt alkotott.
Határozat az általános vitára való alkalmasságról
Aki támogatja a törvénytervezet általános vitára való bocsátását, kérem kézfelemeléssel jelezze! (Szavazás.) Tizenöt igen. Aki nemmel szavaz! (Szavazás.) Tíz nem. Tartózkodott-e valaki a szavazástól! (Szavazás.) Kettő.
Tehát 10 nem és 2 tartózkodás mellett a bizottság általános vitára alkalmasnak tartja a törvénytervezetet.
Nagyon szépen köszönöm az államtitkár úrnak a részvételt, illetve a kollégáinak a részvételt. Viszontlátásra, jó napot, jó hetet önöknek.
Rátérünk a 6. napirendi pont tárgyalására: egyebek.
Van-e valakinek közérdekű bejelentése.
Szabó Erika képviselő asszony, tessék parancsolni!
DR. SZABÓ ERIKA (Fidesz): Elnézést kérek, mindannyiunkat érintő kérdés és fontos, hogy a bizottsági ülésen elhangozzon. A bizottság ülései a múlthéten és ezen a héten is abban az időpontban volt szerintem, amikor a parlamentben a mi törvényeinket tárgyalja a Ház.
Kérem az elnök urat, hogy az időpontot úgy legyen kedves kitűzni, hogy ne ütközzön a parlamenti tárgyalás a bizottság ülésével.
ELNÖK: Szívesen megteszem többször is. Többször kinyilvánítottam abbéli véleményemet, hogy akár szerdán, akár csütörtökön, akár pénteken hajlandó vagyok bizottsági ülést összehívni, ez az önök akaratán múlik képviselőtársaim.
Hozzám változatlanul az a javaslat érkezik, hogy lehetőség szerint hétfőn vagy kedden tartsuk meg a bizottsági ülést, lévén a vidéki képviselőknek - Zalaegerszegtől Nyíregyházáig - vissza kellene egyébként utaznia. Tehát mivel nekem rengeteg időm van arra, hogy bizottsági ülést tartsunk, változatlanul azt mondom, hogy amennyiben támogatják, akár pénteken is tartsunk bizottsági ülést, de ez azzal jár képviselőtársaim, hogy a megszokott rendben nem tudják a fogadóóráikat megtartani a választókörzetben, merthogy itt kell lenni akkor bizottsági ülésen.
Értettem a felvetődő problémát, igyekszem ezt hatékonyan kezelni.
Van-e további bejelentés? (Nincs jelzés.) A bizottsági ülést bezárom, jó hetet mindenkinek, viszontlátásra.
(Az ülés befejezésének időpontja: 10 óra 32 perc)
|
Korózs Lajos |
Jegyzőkönyvvezetők: Turkovics Istvánné és Ipacs Tiborné