ISZB-14/2006.
ISZB-14/2006-2010.)
az Országgyűlés Ifjúsági, szociális és családügyi bizottságának
2006. november 21-én, kedden, 14 óra 40 perckor
a Képviselői Irodaház I. emelet III. számú tanácstermében
megtartott üléséről
Tartalomjegyzék
Napirendi javaslat *
Az ülés résztvevői *
A bizottság részéről *
Megjelent: *
Helyettesítési megbízást adott *
Meghívottak részéről *
Megjelentek: *
Elnöki megnyitó *
A napirend elfogadása *
Az állampolgári jogok országgyűlési biztosának és általános helyettesének 2005. évi tevékenységéről szóló beszámoló (J/45. szám) (Általános vita) *
Dr. Lenkovics Barnabás szóbeli kiegészítője *
Dr. Takács Albert szóbeli kiegészítője *
Kérdések, észrevételek *
Dr. Lenkovics Barnabás válasza *
Dr. Takács Albert válasza *
További kérdések, vélemények *
Dr. Lenkovics Barnabás reagálása *
Dr. Takács Albert reagálása *
További kérdések, vélemények *
Szavazás az általános vitára való alkalmasságról *
A gyermekvédelmi intézmények működésének áttekintése *
Dr. Katonáné dr. Pehr Erika szóbeli kiegészítése *
Dr. Takács Albert reagálása *
Kérdések *
Dr. Katonáné dr. Pehr Erika válaszadása *
A Magyar Köztársaság 2006. évi költségvetéséről szóló 2005. évi CLIII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat (T/1205. szám) (A bizottság feladatkörébe tartozó módosító javaslatok megvitatása) *
A Magyar Köztársaság 2007. évi költségvetéséről szóló törvényjavaslat (T/1145. szám) (A bizottság feladatkörébe tartozó módosító javaslatok megvitatása) *
A Magyar Köztársaság 2007. évi költségvetését megalapozó egyes törvények módosításáról szóló törvényjavaslat (T/1296. szám) (A bizottság feladatkörébe tartozó módosító javaslatok megvitatása) *
Egyes, az egészségügyet érintő törvényeknek az egészségügyi reformmal kapcsolatos módosításáról szóló törvényjavaslat (T/1903. szám) (A bizottság feladatkörébe tartozó kapcsolódó módosító javaslatok megvitatása) *
1. Az állampolgári jogok országgyűlési biztosának és általános helyettesének 2005. évi tevékenységéről szóló beszámoló (J/45. szám) (Általános vita)
2. A gyermekvédelmi intézmények működésének áttekintése
3. A Magyar Köztársaság 2006. évi költségvetéséről szóló 2005. évi CLIII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat (T/1205. szám) (A bizottság feladatkörébe tartozó módosító javaslatok megvitatása)
4. A Magyar Köztársaság 2007. évi költségvetéséről szóló törvényjavaslat (T/1145. szám) (A bizottság feladatkörébe tartozó módosító javaslatok megvitatása)
5. A Magyar Köztársaság 2007. évi költségvetését megalapozó egyes törvények módosításáról szóló törvényjavaslat (T/1296. szám) (A bizottság feladatkörébe tartozó módosító javaslatok megvitatása)
6. Egyes, az egészségügyet érintő törvényeknek az egészségügyi reformmal kapcsolatos módosításáról szóló törvényjavaslat (T/1093. szám) (A bizottság feladatkörébe tartozó kapcsolódó módosító javaslatok megvitatása)
7. A társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat (T/1304. szám) (Módosító javaslatok megvitatása) (Első helyen kijelölt bizottságként)
8. Egyes szociális tárgyú törvények módosításáról szóló törvényjavaslat (T/1305. szám) (Módosító javaslatok megvitatása) (Első helyen kijelölt bizottságként)
9. Egyebek
Elnököl: Korózs Lajos (MSZP), a bizottság elnöke
Dér Zsuzsanna (MSZP)
Érsek Zsolt (MSZP)
Farkas Imre (MSZP)
Hajdu László (MSZP)
Dr. Juhászné Lévai Katalin (MSZP)
Lombos István (MSZP)
Szabados Ákos (MSZP)
Tóbiás József (MSZP)
Török Zsolt (MSZP)
Ágh Péter (Fidesz)
Hirt Ferenc (Fidesz)
Dr. Iván László (Fidesz)
Koszorús László (Fidesz)
László Tamás (Fidesz)
Vígh Ilona (Fidesz)
Dr. Lanczendorfer Erzsébet (KDNP)
Helyettesítési megbízást adott
Dr. Vidorné Dr. Szabó Györgyi (MSZP) Korózs Lajosnak (MSZP)
Soltész Miklós (KNDP) Hirt Ferencnek (Fidesz)
Farkas Imre (MSZP) megérkezéséig Érsek Zsoltnak (MSZP)
Dr. Nyul István (MSZP) megérkezéséig Hajdu Lászlónak (MSZP)
Tóbiás József (MSZP) megérkezéséig Török Zsoltnak (MSZP)
Török Zsolt (MSZP) távozása után Tóbiás Józsefnek (MSZP)
Winkfein Csaba (MSZP) Lombos Istvánnak (MSZP)
Dr. Aszódi Pál (Fidesz) Ágh Péternek (Fidesz)
Borsos József (Fidesz) László Tamásnak (Fidesz)
Cseresnyés Péter (Fidesz) Koszorús Lászlónak (Fidesz)
Dr. Szabó Erika (Fidesz) Dr. Iván Lászlónak (Fidesz)
Vígh Ilona (Fidesz) megérkezéséig Dr. Lanczendorfer Erzsébetnek (KDNP)
Béki Gabriella (SZDSZ) Dr. Juhászné Lévai Katalinnak (MSZP)
Dr. Lenkovics Barnabás az állampolgári jogok országgyűlési biztosa
Dr. Takács Albert az állampolgári jogok országgyűlési biztosának általános helyettese
Dr. Katonáné dr. Pehr Erika főosztályvezető (Szociális és Munkaügyi Minisztérium)
Nyenyestánné Endrész Katalin főosztályvezető-helyettes (Pénzügyminisztérium)
Szelényi György főosztályvezető-helyettes (Pénzügyminisztérium)
Dr. Horváth István tanácsos (Egészségügyi Minisztérium)
Rapi Katalin szakállamtitkár (Egészségügyi Minisztérium)
(Az ülés kezdetének időpontja: 14 óra 40 perc)
KORÓZS LAJOS (MSZP), a bizottság elnöke, a továbbiakban ELNÖK: Tisztelt Bizottság! Tisztelettel köszöntöm a bizottság megjelent tagjait. Külön tisztelettel köszöntöm azon képviselőtársaimat, akik részt vesznek a parlamenti vitában, hiszen két napirendünk is fut most párhuzamosan a bizottsági üléssel.
A bizottsági ülést megnyitom. Megállapítom, hogy a bizottsági ülés határozatképes, a helyettesítések és a létszám pontosítását a napirendek elfogadásakor meg kell tennünk.
A helyettesítéseket a jegyzőkönyv számára bediktálom: Vidorné Szabó Györgyi alelnök asszonyt helyettesíti Korózs Lajos, Filló Pál képviselő urat helyettesíti Dér Zsuzsa, Török Zsolt képviselő urat Tóbiás József, Winkfein Csabát helyettesíti Lombos István képviselő úr.
Javaslattal szeretnék élni a tisztelt bizottság felé. Tekintettel arra, hogy az első napirend pont a parlament plenáris ülésén több mint két és félórával továbbtartott a tervezettnél, így két olyan napirendünk is van, amelyet még tárgyal a parlament; következésképpen az általános vita lezárásáig van lehetősége a képviselőknek arra, hogy módosító indítványokat nyújtsanak be. Ezért a 7-es és a 8-as napirendi pontot javaslom most levenni a tárgyalt napirendek sorából, következésképpen ez a két napirend a jövő hét hétfői bizottsági ülésre, mert addigra reményeim szerint mindkét napirend tárgyalása, általános vitája lezárul, így lehetőség nyílik a képviselőtársaimnak a módosító indítványok megfogalmazására.
Azt szeretném megkérdezni, hogy van-e valakinek más javaslata a napirendi pontokra illetően. (Nincs jelzés.) Nincs. Akkor szavazásra teszem fel a kérdést akképpen, hogy a 7-es és a 8-as napirendi pont kivételével.
Tehát az állampolgári jogok országgyűlési biztosának és általános helyettesének 2005. évi tevékenységéről szóló beszámoló általános vitára való bocsátása;
A gyermekvédelmi intézmények működésének áttekintése, ez egy tájékoztató;
Harmadik napirendi pontként: A költségvetésről szóló módosító indítványok megtárgyalása, itt a 2006. évi költségvetés módosításáról van szó;
Negyedik napirendi pontként a 2007-es költségvetés módosító indítványainak megtárgyalását javaslom;
Ötödikként a 2007. évi költségvetést megalapozó egyes törvények módosításáról szóló, a bizottság feladatkörébe tartozó módosító javaslatok megvitatását;
Hatodikként az egyes egészségügyet érintő törvények és az egészségügyi reformmal kapcsolatos, a bizottság hatáskörébe tartozó kapcsolódó módosító indítványok megtárgyalását és végül az egyebek napirendi pontot javaslom támogatni.
Aki egyetért a napirendi pontok elfogadásával, kérem kézfelemeléssel szavazzon! (Szavazás.) Ellene volt-e? (Szavazás.) Nem. Tartózkodott-e! (Szavazás.) Nem.
Megállapítom, hogy a bizottság a napirendi pontokat egyhangúlag elfogadta.
Rátérünk az első napirendi pont tárgyalására.
Tisztelettel köszöntöm Lenkovics Barnabás urat, illet Takács Albert urakat és Lenkovics úrnak meg is adom a szót, tessék parancsoljon, öné a szó!
Dr. Lenkovics Barnabás szóbeli kiegészítője
DR. LENKOVICS BARNABÁS (az állampolgári jogok országgyűlési biztosa): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Bizottság! A környezetvédelmi bizottság üléséről jöttünk és ott említettük azt, hogy munkánknak: az általános biztosnak és az általános helyettesnek az egyik kiemelt területe a környezetvédelem, beleértve a jövő generációk jogait is, a másik azonban feltétlenül a szociális jogok és a szociális szféra általában. Valószínűleg azért, mert itt szorulnak a legtöbb támogatásra, jog és érdekvédelemre azok az állampolgárok, akik érintettek.
Az ombudsmani intézmény maga 10 éves volt 2005-ben - '95-től 2005-ig terjedő időszakban -, folyamatosan kiemelt területként kezelte a szociális ügyeket, különösen a bentlakásos intézményekben élők jogait, érdekeiknek a védelmét és képviseletét; védelmét a velük szemben tanúsított eljárásokkal kapcsolatban, és érdekeik képviseletét az ágazati miniszterek irányában vagy a kormányzattal, illetve a parlamenttel szemben.
A 2005-ös évből magam részéről néhány fontosabb ügyet emelnék ki, olyant is, ami még folyamatban van, nem oldódott meg és ebben az évben és talán meg talán jövőre is feladatunk lesz, illetve átfogóbb értékelést adni két nagyobb területről.
Kiemelt ügyként említem a fogyatékkal élők közlekedési támogatása ügyét. Itt az esélyegyenlőség biztosítása, előmozdítása céljából kezdeményeztem, hogy a fogyatékossági támogatásban részesülő, súlyosan fogyatékos személyek - köztük értelmi fogyatékosok, mozgásszervi fogyatékosok és halmozottan fogyatékos személyek - részesüljenek közlekedési támogatásban. Őket orvosi vizsgálatokra, rehabilitációs kezelésekre kell hordani, nem túl sűrűn, de éppen ez a társadalmi csoport és családjuk az a kör, amelyik anyagilag úgyis elnehezült helyzetben van és fokozottan terhelt, tehát minden kis kiadás is súlyosan esik a latba.
Ez az ügy 2003, 2004, 2005, hároméves ügy, és ez a bizottság, az Országgyűlés szociális és családügyi bizottsága tárgyalta 2005. szeptember 27-én és hozott is egy határozatot, felkérte a kormányt és az érintett tárcákat, hogy a visszásságok megszüntetését célzó szakmai szabályokat alkossa meg, és a végrehajtáshoz a szükséges anyagi források időarányos részéről már a 2006-os költségvetésben gondoskodjon.
Ezt az állásfoglalást a bizottság megküldte valamennyi érintett minisztérium vezetőjének, valamint a Házszabályban előírt címzettnek. A 2005-ös beszámoló készítése időpontjáig azonban semmi nem történt, illetve a 2007. évi költségvetés tervezett intézkedéseiről e tekintetben nem kaptunk információt. Ugyanakkor a kormányprogram az utazási kedvezmények teljes átfogó felülvizsgálatát említi és ígéri.
Most ez azért javaslom kiemelt ügyként kezelni, mert az elutasítás indoka 2003-ban és 2004-ben döntően az volt Kóka miniszter úr részéről, hogy több mint 100 jogcímen jár vasúti és autóbusz tömegközlekedési, helyközi közlekedési kedvezmény különböző csoportoknak, turistáknak, iskolásoknak, legkülönbözőbb foglalkozási csoportoknak és így tovább, akiknek semmi köze nincs a szociális rászorultsághoz és szociális indoka ezeknek a kedvezményeknek nincs. Viszont az '50-es, '60-as, '70-es években kialakult és megszokott kedvezményekről lévén szó, ezek így is túlterhelik ezt a kasszát, és nem fér be ez a csoport. Akkor kalkuláltuk is, hogy országosan körülbelül 30 ezer emberről volt szó és a nagyságrendje egy 100 milliós tétel volt körülbelül, miközben milliárdos vagy többmilliárdos az összes utazási kedvezmény állami támogatása.
Javaslom, hogy ezt tartsuk napirenden és próbáljunk odahatni, hogy ebben a bizonyos átfogó felülvizsgálatba, rászorultság hiányában akár a zömük kerüljön ki az utazási kedvezmények köréből, viszont az a kör, akinél ezt kezdeményeztük, kifejezetten súlyos rászorultság alapján, kerüljenek be.
A következő: a bentlakásos intézmények helyzete. Kezdettől fogva mondjuk a katonasághoz, a börtönökhöz, a fogdákhoz hasonlóan, ez az állampolgári csoport az, amelyik fokozottan kiszolgáltatott helyzetben van. Még, mint panaszos is speciális a helyzetük annyiban, hogy nagyon gyakran névtelen panaszok jönnek, vagy nevük elhallgatását kérve kérik az ügyük kivizsgálását, vagy a sértettek, sérelmet szenvedettek helyett más nyújtja be a panaszt; ilyenkor például nem szoktunk akadékoskodni vagy fennakadni azon, hogy nem csatol meghatalmazást mondjuk egy rokon. Viszont annak köszönhetően, hogy helyszíni ellenőrzésekkel is, a vidéki munkalátogatások során is mindig a programba iktatva ezen intézményeket, kiforrott gyakorlatunk van, és mindig következetesen kérjük számon mind a tárgyi feltételeket - az emberhez méltó körülményeknek a megteremtését -, mind pedig a személyi feltételeket, a gondozók, az ápolók létszámát, szakmai képesítését, s a többi. 2005-ben egyetlen panasz nyomán sem kellett súlyos hiányosságot megállapítani.
Az ajánlásainkat ebben a körben szinte 100 százalékban elfogadják, amit azért is érdemes megemlíteni, mert kötelező ereje nincs, ugyanakkor az ajánlásainknak rendszerint pénzügyi vonzata van, és a fenntartók mindig szűkös anyagi helyzetben vannak, de erejükhöz mérten, anyagi, pénzügyi lehetőségeikhez mérten, sőt sokszor azt meghaladóan, prioritásként kezelve ezeket a területeket is, a feltárt hiányosságokat orvosolják.
Külön meg kell említenem, hogy ezen a területen az úgynevezett ellátott-jogi képviselők megjelenése nagyon sok pozitív hatással járt. Ugye a Betegjogi és Ellátott-jogi Közalapítvány működése és az ilyen betegjogi képviselők, ellátott-jogi és gyermekjogi képviselők működése azért hozott nagyon pozitív eredményt, mert közvetlenül helyben, gyorsan és emberi hangon egyfajta mediátori szerepben képes kezelni a konfliktusokat és meg is oldani azokat helyben. Mert ez megint egy tapasztalat, hogy az ilyen intézményekben élők igen gyakran nem teszik szóvá az ellátás hiányosságait, a körülmények hiányosságait, de az emberi szó hiányát vagy a durva bánásmódot igen.
Most ehhez kapcsolódóan még egy megjegyzést kell tennünk, mert előfordul nem kis számban, alaptalan panasz is, azaz a vizsgálat azzal zárul, hogy nem volt megalapozott a panasz. Ami meg azzal magyarázható, hogy az itt élő emberek jelentős része a saját sorsával rendkívüli mértékben elégedetlen és ezt az elégedetlenséget juttatja kifejezésre a sértettsége és az érzékenysége és az abból fakadó panasz, holott az ő helyzetének sokszor kudarcos, vagy kilátástalan helyzetének, nem okozói és nem is súlyosbítói a személyzet vagy a lakótársai.
Meg kell még említenem, hogy olykor panasz nélkül is, saját kezdeményezésre is kértek már vizsgálatot fenntartók, sőt olyan is előfordult, hogy egyházi intézmény - ismerve a hivatalunknak, munkatársainknak az ilyen tárgyú szakképzettségét és gyakorlatát - kérte a saját egyházi intézményében a vizsgálatot. Ennek szívesen eleget is tettünk és hasznunkra is vált.
Másik eset, amit megemlítek, hogy a Somogy megyei Módszertani Központ, a mozsgói intézet igazgatója, mivel egymást követően két intézményből érkezett hozzánk panasz, ezért összehívta az összes bentlakásos intézmény vezetőit, vezető munkatársait és meghívott egy személyes találkozóra, ahol egyrészt közvetlenül lehetett a mi tapasztalatainkat átadni, másfelől egy közvetlen kérdezésre, válaszra nyílt mód. Az egyik, nem mellékes célja volt ennek a kezdeményezésnek, hogy ha kapnak egy országgyűlési biztosi fejléces levelet, akkor ne a frász törje ki őket, a félelem vagy a pánik legyen úrrá rajtuk, hanem legyenek tudatában annak, hogy kiről is van szó, mi is a célja az ő fellépésének és hogy egy szorosabb szakmai együttműködés alakuljon ki közöttünk, ami azért nagyon hasznos, mert ennek eredményeként remélhetően sokkal sikeresebb és eredményesebb is a fellépésünk.
Még egy dolgot kell megemlíteni a bentlakásos intézményekkel kapcsolatban, a szenvedélybetegek problémáját, akiket, ha egy intézményben más - nem ilyen alkohol vagy drog - betegségben szenvedőkkel együtt helyeznek el, igen sok konfliktus forrása, főleg az alkoholizmus. Ezért most folyik egy kezdeményezés után egy országos felmérés és szakmai egyeztetés a tekintetben, hogy ennek a célcsoportnak speciális intézményi ellátást és rájuk szabott gondozást, gondoskodást sikerüljön kialakítani. Nekik is ez volna a jobb, másfelől nagyon sok konfliktust előzte meg a nem szenvedélybeteg bentlakók tekintetében.
Végül a szociális ellátások köréről. Ez a legszomorúbb része a munkánknak, amikor az ilyen tárgyú panaszokból látjuk, ez a tükör, amiben tükröződik a leghátrányosabb, a halmozottan hátrányos helyzetű családok, gyerekes családok vagy időskorúak, magányosok ellehetetlenült élethelyzete. Gyakori, hogy csak tájékoztatást, tanácsot kérnek: hova forduljanak, kitől mit kérhetnek, illetve itt részben okozza ezt a problémát a gyakori változtatás, módosítás a juttatások, segélyek rendszeres és rendkívüli segélyek köre. Blankettáink vannak, nagyon alapos, nagyon részletes tájékoztatást adunk akkor is, ha nem folytatunk vizsgálatot, másfelől pedig a helyi önkormányzatokkal szoros és jó az együttműködés. Ez a másik olyan terület, ahol azt tapasztaljuk, hogy ha az ombudsman kéri, akkor az önkormányzat, hacsak valami kizáró ok nincs, sokszor erején felül is segíteni próbál a panaszosoknak.
Legfeljebb még annyit jegyeznék meg, hogy ebben az évben, bár most nem erről beszélünk, hanem még a 2005-ös évről, már érzékeljük a nehezedését ennek a területnek, emelkedik az ilyen tárgyú panaszok száma, nehezebb lesz sikereket elérni; ez majd erre a bizottságra is vonatkozni fog, ha idekerülnek azok a jogszabálytervezetek vitára, amelyek erre a területre vonatkoznak.
És végül egy utolsó megjegyzés, mondjuk a lakástámogatáshoz kapcsolódóan, helyi önkormányzati rendeletben a törvényi feltételeken túlmenő szigorúbb feltételeket is szabtak az adott panasz, egy adott panasz esetében. Például a büntetett előéletet kizáró okként írták be helyi önkormányzati rendeletben, holott ott három gyermek, feleség és a férj, aki büntetett előéletű volt, az ő feltétele miatt elestek az egyébkénti jogosultságtól. Itt Kaltenbach úrral közösen kértük a belügyminiszter asszonyt akkor, hogy országos egyeztetést próbáljon meg elérni, hogy a törvényi feltételeknél szigorúbb további feltételeket ne kaphassanak helyi önkormányzatok, ráadásul olyanokra kiterjedő hatállyal, akiknél abszolúte indokolt lett volna, hogy támogatásban részesüljenek; el is fogadta ezt a kezdeményezésünket és a közigazgatási hivatalok irányában ezt a lépést megtette.
A magam részéről ennyit szerettem volna szóbeli kiegészítésként elmondani. Köszönöm szépen a figyelmet és kérdésre, megjegyzésre szívesen válaszolok.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Újabb helyettesítést szeretnék bejelenteni: Hirt Ferenc képviselő úr Soltész Miklós képviselő urat, Ágh Péter Aszódi Pál urat, László Tamás pedig Borsos Józsefet, Koszorús László Cseresnyés Pétert és Iván László pedig Szabó Erikát helyettesíti.
Köszönöm szépen professzor úr a szóbeli kiegészítését.
Takács Albert úrnak adom meg a szót, tessék parancsoljon!
Dr. Takács Albert szóbeli kiegészítője
DR. TAKÁCS ALBERT (az állampolgári jogok országgyűlési biztosának általános helyettese): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Bizottság! Mind közismert, az országgyűlési biztos és általános helyettese között egy belső munkamegosztás van és bizonyos fajta ügyek egyikünkre az egyik, másfajták másikunkra tartoznak. Az én 2005-ös ügyforgalmamról általánosságban azt tudom mondani, hogy ez egy konszolidált, nyugodt év volt a 2005., azokban az ügycsoportokban, amelyeket én gondozok, drasztikus változások - sem rossz, sem jó irányban - nem történtek. Igyekszem a mondandómat úgy koncentrálni, hogy a bizottság profiljába eső ügytípusok problémái több szót kapjanak, de azért nagyon röviden szeretnék átfutni azokon az ügyfajtákon és területeken is, amelyeknek nem elsősorbani gazdája a bizottság.
Az adó, pénzügyek, illetékügyekkel kapcsolatos panaszokra most is, mint most már évek óta, az a jellemző, hogy a közteherviselésnek ezt a formáját az állampolgárok jó része úgy éli meg, mint egy állami büntetést, mint az állam általi megsarcolásukat és ennek megfelelően a panaszok jelentős része nem is megalapozott. Amit talán pozitívumként lehet ezen az adó pénzügyi területen kiemelni, hogy nemhiába ez a legkomputerizáltabb ága a közigazgatásnak, de mintha lennének bizonyos jelei a szolgáltató közigazgatásnak, a rugalmas közigazgatásnak. Néhány vonatkozásban sikerült például elérni, hogy olyan adatokat, amelyeket ezek a hatóságok könnyűszerrel maguk is beszerezhetnek, vagy birtokolnak, most már nem az állampolgároktól kérik, vannak jóhiszemű vélelmek az állampolgárok érdekében felállítva - úgy tűnik, hogy ezek alapjogi szempontból is kedvező változások.
Büntetőnyomozási ügyekkel, fogva-tartási ügyekkel kapcsolatban a problémák a régiek, ezek az eljárások nem eléggé hatékonyak, nagyon sok esetben a nyomozóhatóság vagy a rendőrség nem találja meg a bűncselekménynek, a szabálysértésnek az elkövetőjét, ilyenkor az eljárást felfüggesztik. Nagyon rossz optikája van ezeknek az elhúzódó eljárásoknak, és minden egyes esetben a jogállamiság elvére hivatkozva ezekben az esetekben szóvá szoktuk tenni a mulasztásokat.
Fogva tartottaknál, miközben az általános helyzet sem jó, azt lehetett az elmúlt időben észrevenni, hogy a rövidebb időre fogva tartottak - ideszámítva azokat is, akiknek a pénzbüntetését szabadságvesztésre változtatták át - lényegesen rosszabb körülmények között vannak, mint a tartósan szabadságvesztésüket töltők; egészen olyan megalázó dolgok is előfordulnak, minthogy valaki egy napig nem jut hozzá vízhez, mert a fogva tartási helységben ezek nem állnak rendelkezésre.
Ami a gyermekjogokat illeti, ebből a szempontból a 2005-ös év egy kicsit mozgalmasabb és izgalmasabb volt, mint a többi, annál is inkább, mert a múlt évben már az Ombudsmani Hivatal is és én személyesen is készültem arra a beszámolóra, amelyet az ENSZ egy bizottsága vitatott meg a gyermeki jogok helyzetéről Magyarországon, ezért koncentráltabban foglalkoztunk ezekkel a dolgokkal mi is. A problémák a Gyámhatóság lassú, késedelmes eljárásával álltak elsősorban kapcsolatban, valamint azzal, hogy bizonyos jogilag megfogható formákat, a gyermekvédelmi igazgatásban mellőzni szoktak. Nem egyszer találkozunk olyannal, hogy nem határozatot kap valaki ilyen ügyben, hanem levélben tájékoztatják, ez a dolognak a súlyát is máshova helyezi és a jogorvoslati lehetőségek is másként alakulnak, hiszen egy levéllel szemben ilyet nem lehet igénybe venni.
Ugyanilyen hatósági formális eljárási problémákat lehet tapasztalni akkor, amikor különféle elhelyezést biztosító gyermekjóléti intézmények között a gyermeket áthelyezik. Elég általánosnak tekinthető az a gyakorlat, hogy hol itt, hol ott bukkan fel az a gyermek, miközben ilyen ügyben a Gyámhatóságnak határozatot kellene hozni arról, hogy tudomásul veszi vagy maga is egyetért a gyermek áthelyezésével.
Problémák merültek föl a gyermekotthonok állapotával kapcsolatban. Ez a következő napirendi ponttal összefüggő jelentésemnek is egy lényeges része, melyet egyébként, a gyermekotthonok állapotát, ez a bizonyos ENSZ testület is fokozottan kifogásolt. Ők a problémát abban látták, és ebben nagy igazság van, hogy az ilyen gyermekjóléti ellátások decentralizáltak és önkormányzati feladatok. Ezeknek a szerepe is nő, a finanszírozási terhei is nőnek és az önkormányzatok ehhez pótlólagos támogatásban nem részesülnek, amiből okszerűen következik, hogy ezeknek az ellátásoknak a színvonala fokozatosan csökken. Helyszíni bejárásaink során azt tapasztaltuk, hogy némelyik ilyen bentlakásos gyermekintézmény az ott tartózkodáshoz szükséges elemi feltételekkel sem rendelkezik, tehát emberi élőlénynek az ott tartózkodására nem alkalmas, de jobb híján, miután nincs helyette más és az ilyen elhelyezésben részesülő gyerekek száma pedig növekszik, ezeket az intézményeket mégiscsak működtetni kell.
Problémák vannak az örökbefogadással. Az örökbefogadási eljárás meglehetősen hosszú, és itt más emberjogi problémák is felmerültek, nevezetesen az, hogy lehet-e a gyermeknek valamilyen objektív tulajdonságát nyilvántartani örökbeadási célból. Ez a nyakatekert és most nem szerencsésen megfogalmazott mondat azt jelenti, hogy számos örökbefogadó szülő, miután az örökbefogadás önkéntes, megfogalmaz elvárásokat, hogy milyen gyermeket nem kíván örökbe fogadni. Ez elsősorban legnyilvánvalóbban, a legfájdalmasabban a fogyatékkal élőknél jelentkezik, ahol gyakorlatilag ilyen örökbefogadási szándék nincsen, viszont ezeknek az adatoknak, miután ezek érzékeny személyes adatok, a nyilvántartása problematikus és ez a bizonyos ENSZ testület is kiemelte. És ez a második bizottság, ahol kénytelen vagyok a távollevő adatvédelmi biztossal ilyen szempontból egy óvatos kis konfliktusba kerülni, hogy éppen az adatvédelmi biztos ajánlásai teszik lehetetlenné azt, hogy ezen a téren esetleg egy hatékonyabb működés létrejöjjön, vagy kibontakozzon, mert egy sor örökbefogadás szempontjából lényeges adatot semmilyen célra, semmilyen körülmények között gyűjteni nem lehet, ez hozzájárul az eljárások elhúzódásához.
Problematikus az örökbefogadással kapcsolatos néhány jogszabály értelmezés is, ugyanis ennek az örökbefogadásnak, az örökbeadhatóságnak az egyik feltétele, hogy a vérszerinti szülő a gyermekkel nem tart rendszeres kapcsolatot és azt tapasztaljuk, hogy a gyermekjóléti szolgálatok: gyámhivatalok, ezeket a jogszabályokat meglehetősen eltérően értelmezik.
Tné 10.
La/11 (Takács)
Például elfogadjuk a kapcsolattartásra nézve, ha a szülő erre nézve ígéretet tesz. Nyilvánvalóan nem elfogadható. De el szokták fogadni, ha fizikailag, személyesen nem tart a gyerekkel kapcsolatot, de négy év alatt telefonon vagy e-mailen vagy nem tudom, mivel érdeklődik a gyermek sorsa felől. Ez sem elfogadható, tehát nem egységes az örökbefogadási gyakorlat sem. Viszonylag nehéz ezt valamilyen irányba befolyásolni.
Az egész képhez, a gyermeki jogokhoz általánosságban is hozzá kell tenni, hogy tapasztalataink szerint az elmúlt időben, így 2005-ben is az ilyen gyermekjóléti szolgáltatásoknak a színvonala csökkent. Ez nemcsak a dologi feltételek romlásával, hanem sajnos a területen dolgozó szakemberek felkészültségének a csökkenésével is együtt jár. Ez is az oka. Ez jórészt a nagyfokú fluktuációval magyarázható, tehát elég gyakori a szakembereknek az elvándorlása, és ez kedvezőtlen helyzetet teremt. Például egészen triviális, szemet szúró és rendkívül súlyos hiba, hogy speciális ellátást igénylő gyermekotthonokban hiányoznak azok a speciális képzési programok, amelyek miatt pontosan odaviszik ezeket a gyerekeket. Tehát ezek úgy vannak kezelve, mintha ilyen ellátásra nem lenne szükségük. Nagyon röviden szeretném ebben a körben megemlíteni, mert némileg hozzátartozik a gondnokoltakkal kapcsolatos néhány probléma, amelyet személytelennek, bürokratikusnak, néhol inhumánusnak lehet érezni, például az orvosi etika bonyolult és magasztos elvei sem nyújtanak elég biztosítékot arra, hogy az orvos, ha valakinek a gondnokság alá helyezését indokoltnak tartja és kezdeményezi, akkor erről a hozzátartozót is értesítse. Tehát egy ilyen furcsa orvosi belterjesség alakult ki, ilyen ügyekben természetesen fel szoktunk lépni.
Vagy hogy még a példát mondjak, ami a személytelenségnek, meg a furcsa jogászi gondolkodásmód következménye, a gondnokoltak köztemetése. A gondnokság a gondnokolt halálával megszűnik, igen ám, de az elhunyt gondnokoltat később kell eltemetni. Ha nincsen olyan hozzátartozója, aki a temetésről gondoskodna, akkor ilyen esetben köztemetést kell számára biztosítania, ami köztudottan kevésbé méltóságteljes, mint egy másik temetés. Még akkor is, ha egyébként megmaradt vagyonában ennél színvonalasabb utolsó útra kísérésre is sor kerülhetne. Fáradozunk ennek a visszásságnak a kiküszöbölésére.
A szociális vonatkozású ügyek közül itt is szeretnék megemlíteni egy olyan problémát, ami Magyarországon talán kevésbé éles, de adott esetben előfordulhat, ez pedig a külföldön dolgozó magyar állampolgároknak az érdekvédelme. A Lenkovics Barnabás gyakorlatában előfordult az elmúlt időben az ominózus német eset, de más államokban is elképzelhető. Talán nem volna fölösleges megfontolni, hogy a magyar külképviseleteknek, a magyar konzulátusnak legyen egy olyan szolgáltatása, egy olyan intézményesített formában létező segítsége, amely érdekvédelmi és jogi segítséget nyújt a külföldön dolgozó magyar munkavállalóknak.
Az ifjúsági gyermekjogok szempontjából folyamatos problémát jelent az elektronikus média magatartása, azért, mert a gyermeknek az életkornak megfelelő erkölcsi, szellemi fejlődéséhez való jogát a műsorszolgáltatás nem egyszer sérti. Az a formálisan talán megoldható probléma nyilván meg is oldódott, hogy legalább az érintetteknek, gyermeknek, szülőnek tudomása legyen arról, hogy melyik műsorszám való neki, melyik nem. Feliratozással vagy előrejelzéssel ez megoldott. Az újabb probléma azonban ennél sokkal rafináltabb és rejtettebb, tudniillik az is a gyermeki jogok sérelmét jelenti, hogy ha egy műsorban jogsérelmet, az emberi méltóság sérelmét semleges színben tüntetnek fel, mert hát a gyermek fejlődését ez is befolyásolja. Számos ilyen problémánk volt. Az ORTT-vel e vonatkozásban nem mindig felhőtlen a viszony.
Az oktatás nyilvánvalóan érinti az ifjúsági és gyermekjogokat. Ez szintén egy olyan terület, ahol 2005-ben néhány szép és értelmes problémával lehetett találkozni. Természetesen ez csak nekem jelent örömet, sem a társadalomnak, sem az elszenvedőknek ez nem jelentett ekkora boldogságot. Ez a kétszintű érettségivel és az egyetemi felvételikkel kapcsolatos panaszok sokasága, ahol azt kellett megállapítani, hogy miközben úgy általában mindenki tisztában van azzal, hogy mi a diszkrimináció és hogy ez miért tilos, de a diszkriminációnak vannak rejtett és nehezen feltárható megnyilvánulásai is, még abban az esetben is, ha valakinek a javát próbálták ezzel szolgálni. Hogy megint egyszerűre fordítsam a bonyolult mondandómat: régebben érettségizett gyermeknél a felvétel szempontjából nem lehet megengedni azt, hogy válogasson a számára kedvezőbb megoldások közül. Természetesen választhat kedvezőbb megoldási blokkokat, de hogy a különféle lehetőségek közül a kedvezőbbet mazsolázza össze, ez látszólag az érdekeit szolgálja, de a többiekkel szemben mégis diszkrimináció és ez nem lehetséges. Ezek a jogszabályi változások megtörténtek. Az oktatás szempontjából bármilyen furcsán is hangzik, de egy különös diszkriminációra alkalmas helyzet a nyelvvizsgák elismerése. Természetesen nagyon fontos a nyelvtudás, bár van egy olyan érzésem, hogy a nyelvészeket leszámítva igazából az angol nyelv tudásán kívül semmilyen más nyelvre ma már nincsen szükség. Valamilyen módon diszkriminációt rejt magában az, hogy ha a felvételiknél a nyelvvizsgákat túlságosan magasan honorálják, hiszen egy orvosnak nem kell mégsem japánul, kínaiul és más távol-keleti nyelveken tudnia. Ne legyen előnyben a beiskolázásnál. E tekintetben is történtek előrelépések.
Az oktatással kapcsolatban sok olyan probléma van, ami az én megítélésem szerint nem éri el az alapvető jogoknak, az emberi jogoknak a szintjét, de részben a hagyományaink miatt mégis foglalkozni kell ilyenekkel is. A gyermeknek az iskolai szórakoztatása, iskolai programok kérdése, az iskolai büfék tej és más kínálata őszintén szólva nem tartoznak a kedvenceim közé, annál is inkább, mert itt az ombudsman egy olyan nehéz dologgal találkozik és ebben egyébként következetlen is, én magam is az vagyok, hogy az ellentétes állításokat mi a magunk eszközeivel nem tudjuk feloldani. A szülő állítja, hogy pikkelnek Pistikére, a tanár állítja, hogy nem pikkel Pistikére. Nem lehet vele mit kezdeni, mert a mi eszközeinkkel ez kideríthetetlen, valamit mégis próbálunk ilyenkor megtenni, ilyen szívhez szóló mediátori dolgokra gondolok. A jelentésben is szerepel egy vidéki főiskolán végzett ilyen magatartásunk, ahol végül is nem tudtam megállapítani, hogy mi történt, mert ellentmondóak voltak a hírek, de a személyes megjelenésem és más ehhez hasonló dolgok talán valamit mégis enyhítettek a problémákon. Sok mindent ettől nem biztos, hogy lehet várni.
Ami a rendőrséggel kapcsolatos, fiatalkorúak, ifjúsági és gyermekjogok helyzetét illeti, igen fontos, és ezek a szakmai követelmények nagyjából teljesültek is, hogy a rendőrség személyi állományában legyenek erre képzett szakemberek, olyan rendőrtisztek, akik a fiatalkorúak és gyermekek rendőrséget érintő tevékenységeivel kapcsolatban szakemberként eljárhatnak. Nagyobb rendőrkapitányságokon ilyen specializált szakemberek működnek, talán ez az elmúlt időszak egyik eredményeként elkönyvelhető. Elnézést kérek, egy kicsit elfáradtam így délutánra. Még valamilyen általános megjegyzésem lett volna, remélhetőleg eszembe fog jutni.
ELNÖK: Köszönöm szépen mindkettőjüknek a szóbeli kiegészítésüket. Hangsúlyozni szeretném, hogy általános vitára alkalmasságról van szó. Kíván-e valaki szólni?
DR. IVÁN LÁSZLÓ (Fidesz): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Megjelentek! Két kérdésem lenne az ismertetéssel kapcsolatosan: érdekelne, hogy 2005-ben az idősek panaszai körülbelül milyen arányt képviseltek a panaszok között.
20.
Tné 21-30. Iván L. folyt.
Másrészt ezeknek a főbb vonalai milyen típusúak voltak és a másik, hogy a gondnokolt idősekkel kapcsolatosan voltak-e gondok, panaszok problémák, megkeresések. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm. Más kérdés, vélemény? (Nincs jelzés.)
Amíg alakul, formálódik, Lenkovics úr, tessék parancsoljon!
Dr. Lenkovics Barnabás válasza
DR. LENKOVICS BARNABÁS (az állampolgári jogok országgyűlési biztosa): A gondnokolt idősekkel kapcsolatban, csak ha bentlakásos intézményből érkezik. A panasz kétféle lehet, mert az egyik, amikor a panaszból kiderül, hogy gondnokság alá kellett volna, kellene helyezni, és nem helyezik gondnokság alá. Ez egy álhumanizmus, mert a gondnokságról furcsa módon gondolkodnak néhányan, mintha az ellene irányulna a gondnokolt ellen, és az ő szabadságát és jogait korlátozná. Ezért aztán, talán ezen téves vélekedés hatására, az intézményvezetők vagy a Gyámhatóság nem indítanak ilyen pereket, holott ezáltal kerül kiszolgáltatottabb helyzetbe, mert nem tud vigyázni magára, nem tud vigyázni a pénzére, a vagyonára, a munkával szerzett keresményére, s a többi, ilyen értelemben kezdeményezzük, ha ezt észleljük. Van egy munkatársunk nekünk is, aki az ilyen tárgyú panaszokra érzékeny, pszichiáter és amellett szakokleveles jogász.
A másik, hogy bentlakásos intézményekben az ő foglalkoztatásuk, illetőleg vagyonuknak a kezelése hiányos, ez elég gyakori panasz. Egy részük alaptalan, de másrészük hiányosságokat tár fel, ajánlásokat teszünk és meg is oldódik akkor a probléma, általában ha sérelem érte, orvosolják is.
A másik fele a kérdésnek, 2005-ben az idősek panaszai és ezeknek a száma, illetve aránya, erre most én így konkrétan nem tudok válaszolni. De, amikor lakásrezsi támogatásról, gyógyszertámogatásról van szó, amikor rendkívüli szociális segélyről van szó, vagy mint egy része az utazási kedvezményeknek, tehát hasonló panaszok körében tekintélyes. Valószínűleg tükrözi a lakosság számarányán belüli arányokat, vagy azt meghaladó, de javaslatként is felfogom a kérdést, mert hogyha igaz az, amit előrebocsátottam, hogy 2006-ban és majd 2007-ben az ilyen tárgyú panaszok növekedni fognak számában és arányában is, akkor erre külön figyelmet kell fordítanunk. Köszönöm.
ELNÖK: Takács Albert úrnak adom meg a szót, tessék parancsolni!
DR. TAKÁCS ALBERT (az állampolgári jogok országgyűlési biztosának általános helyettese): Azt szerettem volna zárásképpen mondani, hogy talán a legérdekesebb és a tevékenységemet illetően a legkritikusabban értékelendő jelenség az az, hogy a külföldi államoktól eltérően, gyermekektől elvétve, elenyészően érkezik panasz. Tehát gyermeki jogok kérdésben soha nem a gyermek panaszkodik, azt vagy hivatalból észleljük vagy felnőtt bejelentése alapján, és talán most, amikor amúgy is nagy megtakarítások, nagy nadrághúzások vannak, akkor illúzió vagy illetlenség ilyen dolgot mondani, de ezen csak olyan módon lehetne változtatni, ha az Ombudsmani Hivatalnak lennének olyan munkatársai, akik a gyermekek számára is elérhetőek, mert nálunk papírtologató jogászok dolgoznak zömmel. Olyan valaki, aki naphosszat a modern elektrotechnikával is elérhető, interneten keresztül vagy ilyesmi, hiszen a gyerekek külföldön is ezt az elérési módot használják és olyanra nekünk nincs kapacitásunk; valószínű segítene a gyermeki jogi panaszok feldúsításán, mert nyilván lennének, ha egy ilyenfajta hozzáférés lehetséges volna - erre azonban a mai kapacitásaink nem elegendőek.
A magam részéről is azt tudnám mondani a képviselő úrnak válaszolva a képviselő úr kérdésére, hogy gondnokoltaktól hozzánk panaszok a gondnok vagyonkezelésével kapcsolatban érkeznek. Szokták kifogásolni azt, hogy a gondnok úgy általában a gondnokolt érdekeit nem megfelelően látja el, ezeket a panaszokat szinte kivétel nélkül nem találtam megalapozottnak, a vagyonkezeléssel kapcsolatban olykor igen. Ugyanez a vagyonkezelés fordul elő egyébként a gyermekek elhelyezésére szolgáló intézményekben is. Az átfogó vizsgálataink többször feltárták, hogy a fiatalkorúnak, a gyermeknek a vagyonkezelése ezekben a bentlakásos intézményekben nem megfelelő, nem jut hozzá a pénzéhez, vagyontárgyainak a biztonsága nincsen biztosítva és a rendszer fejlesztését szolgáló észrevételeinkben ez is benne szerepel. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen Takács úr.
Hajdu László, tessék parancsolni!
HAJDU LÁSZLÓ (MSZP): Tisztelt Bizottság! Az állampolgári jogok országgyűlési biztosainak a jelentését pár éve már van módom olvasni, és ezért van egy tapasztalata is az embernek a körültekintő jelentésekről. Ezt a jelentést is időben megkaptuk. Tehát, aki ezt komolyan akarta tanulmányozni, annak hosszú ideje volt arra, hogy átolvassa. Hozzá kell tegyem, hogy gyakorló polgármesterként magam azt a gyakorlatot szoktam alkalmazni, hogy a munkatársaimmal, elsősorban a Gyámhivatalnál a szociális osztály és több osztály munkatársaival, kicsit ilyen kézikönyvszerűen szoktuk átnézni, mert mások tapasztalataiból és egyéb tanulságokból lehet tanulni és emiatt ez a mi könyvünk eléggé szét is van szedve meg kicsit ki is másolgatunk belőle, mert vannak olyan részei is ennek a jelentésnek.
Néhány dolgot szeretnék a jelentéshez szólni, amivel azt szeretném alátámasztani, hogy általános vitára messze alkalmasnak tartom mind tartalmában, mind abban a jó stílusban, ami még olvasmányossá is teszi ezt az egyébként, mondjuk azt, hogy száraz témáról szóló jelentést.
Az egyik az, hogy az önkormányzatoknál zajlik jelentős mértékben a szociális jogok érvényesítése, gyakorlása és hasonló módon a gyámeljárás és minden egyéb, amely most a jelentésben is hatalmas szortimentet tartalmaz, ezek közül szeretnék két dolgot megemlíteni.
Az egyik az, ami a gyermekvédelmi törvénnyel vagy a gyámüggyel kapcsolatos, konkrétan az, hogy az a határidő, amit annak idején a '97-es törvény kitűzött, annak a teljesíthetősége kérdését. Azt gondolom, hogy kaptunk mi egy ilyen kiegészítő levelet, lehet, hogy a biztos urak ezt nem is látták, ez egy panaszlevél volt, amelyre a miniszter is válaszolt és ez a gyakorlat, hogy a gyermekvédelmi törvény vagy a gyámügyről szóló törvényből adódóan nem végeztek el bizonyos feladatokat pénz hiányában, erről szól körülbelül ez a mondjuk azt, hogy névtelen levél. Ez talán nem általános gyakorlat. Jelentős forrásokat fordítottak az önkormányzatok a törvény megszületése után arra, hogy különösen az állami gondoskodásban lévő gyermekek helyzete megváltozzon, és szerintem az eltelt időszakban a jelentések is ezt egyébként igazolják; alapvető változás van az állami gondoskodásban élő gyerekek elhelyezésében és különösen fontos az, hogy a nevelőszülőknél lévő gyerekek helyzete jelentősen változott, a mi tapasztalatunkból tudom azt megemlíteni.
Egyébként nálunk érdekes módon nem nő a számuk, stagnáló, körülbelül 10 évre visszamenőleg mindig 100 és 120 között mozog a számuk, tehát nem nő. De ezeknek a gyerekeknek a helyzete a 10 évhez képest hihetetlen minőségi változáson ment át, itt budapesti tapasztalatot tudok hozzátenni, hogy milyen elhelyezésben vannak ezek a gyerekek és milyen szakmai felkészültségű szakemberek azok, akik velük foglalkoznak, illetve milyen az iskolai oktatásuk és elhelyezésük. Szinte minden évben meglátogatom ezeket a gyerekeket egyszer minden intézményben. A 120 gyerek azt hiszem 11 intézményben van elhelyezve, és ezeknek a meglátogatása, a személyes benyomás, az ő elhelyezésük, ellátásuk, ezekben a családotthonokban való életük mutatja, hogy a jelentés, amelyet olvasni volt módunk, az milyen képet ad vissza. Azt hiszem, hogy nagyon reálisan, a mi tapasztalatunkkal is egybeesően tetszettek a jelentéseket megtenni.
A másik az, akik nem végezték ezt el, tehát nem tudták a gyermekvédelmi törvény vagy a gyámügyről szóló passzusoknak megfelelően ezt a feladatot mondjuk a megyei önkormányzatok ellátni.
Tné 30.
La/31. (hajdu)
Azt gondolom, hogy az egyik a motiváltság hiánya, a másik a forráshiány, a harmadik meg az, hogy nem jár különösebb szankcióval egyelőre ennek az el nem végzése és talán ez is benne van. De összességében azt gondolom, hogy a gyermekvédelem ellátó intézményei és szakellátó intézményei is nagyon komoly változáson mentek keresztül, és itt a szociális bizottság szempontjából ez a legfontosabb, hogy az üzemeltetés, ezeknek a fenntartása, a jól karbantarthatósága és különösen az, hogy ma már szinte minden szobában a gyerekeknek televízió, rádió van, saját felszerelés és nagyon kulturális körülmények. És még egyszer szeretném kihangsúlyozni a bizottság előtt is, hogy olyan gondozói felügyelet van, hogy bent töltik az ünnepnapjukat és a vasárnapjukat is és úgy tudnak ezekkel a gyerekekkel együtt örülni, mint a saját gyereküknek. Tehát ez egy nagyon nagy pozitívum, hogy vannak ma még ilyen javadalmazás mellett is olyan szakemberek, akik megszállottként végzik ezt a tevékenységet.
Befejezésül a gondnokoltakhoz szeretnék egy megjegyzést tenni: az anyag nagyon részletesen foglalkozik vele, a mi tapasztalatunkkal is teljesen megegyezően, ez pedig azzal függ össze, hogy valóban a gondnokoltság kérdése ma a legkényesebb ügyek közé tartozik és valóban sokan nem hiszik azt el, hogy a gondnokolt érdekét szolgálja, ha meghozzuk ezeket a határozatokat, bármelyik fokozatát. Viszont van ennek egy másik változata, amikor sem a környezet, sem más nem indítja el ezt. Mert nincs, aki elindítsa. És szenved tőle mondjuk a szomszéd, az utca és nincs, aki ezt az eljárást megindítsa. Tehát mondjuk egyedül él és skizofrén és sok minden egyéb baj van és még mondjuk komoly járandósága van az illetőnek és végigjárja a kocsmákat és mindenféle problémát és egyebeket csinál és nincs, aki megindítsa ezt az eljárást hitelesen és nem egy esetben ezek az emberek ebből a betegségből adódóan egyébként teljesen kulturáltan tudnak viselkedni és bárhová elmegy, úgy tűnik, hogy ezt az embert valamilyen konspiratív dolog akarja érni. És közben a környezetet is meg kell óvni tőle. Sokszor az ő érdekét is szolgálja, más esetben meg a környezeti érdeket is szolgálja.
Összességében ezt szerettem volna a hozzászólásomban megemlíteni, hogy én általános vitára alkalmasnak tartom, és szeretném személyesen is megköszönni az önök munkáját. Jelentős feladat, amit végeznek ezekkel az ellenőrzésekkel és nagyon komoly szakmai segítség számunkra ez az összegző éves jelentés. Köszönöm.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Koszorús László képviselő úr, tessék.
KOSZORÚS LÁSZLÓ (Fidesz): Köszönöm a szót. Hajdu Lászlóval egyetértve, mi is általános vitára alkalmasnak tartjuk az anyagot, méghozzá Takács úrhoz, hogy az lehet persze, hogy a fiataloknak beszámítják a felvételijükbe a nyelvtudást, de ez mind azért alakult ki, hiszen a sok felsőoktatási intézmény heti egy-két órában nem tudja a gyereket felkészíteni a diplomáig a középfokú nyelvvizsgára. Így hát arra kérném önt is, meg a képviselőtársaimat is, hogy azért tegyünk meg mindent, hogy ha adott esetben a felsőoktatási intézménybe úgy kerül be a fiatal, hogy nincsen középfokú nyelvvizsgája, akkor a felsőoktatási intézményben legyenek olyan lehetőségek, hogy ott igazán megtanulhasson egy nyelvet. Így hát a felsőoktatási intézmények rá vannak kényszerülve arra, hogy honorálják azt, ha a fiatal már gimnáziumból úgy érkezik, hogy adott esetben rendelkezik azokkal a kritériumokkal, amik egyébként elengedhetetlenek ahhoz, hogy diplomához jusson. Tehát ezt szerintem honorálni kéne és támogatni az Oktatási Minisztériumot is, felhívni a figyelmüket, hogy ha már úgy van jelen a fiatal, ne heti 2x45 percben próbáljon elsajátítani egy középfokú nyelvi tudást. Köszönöm.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Lenkovics úr, tessék parancsolni.
Dr. Lenkovics Barnabás reagálása
DR. LENKOVICS BARNABÁS, az állampolgári jogok országgyűlési biztosa: Köszönöm szépen. Iván László képviselő úrnak mondom, mert közben azért fellapoztam a beszámolónkat, és három olyan ügycsoport számadatait ki tudtam böngészni, nyugdíjbiztosítási és munkaügyek, gyermekvédelem, gondnoksági és gyámügyek és szociális és hajléktalanügyek. A bontás nem száz százalékban az, amit kérdezett, de ha ezt a három ügycsoportot összeadom, akkor a 2004-es 1500-as ügyhöz képest 2005-ben 1400 körüli ügy volt, de mivel 2004-ben 6780 panaszhoz viszonyítva volt 1500, 2005-ben pedig 6400-hoz képest 1400, mondhatni, hogy ez abszolút számát és arányát tekintve sem tükröz lényeges változást, de azt igen, hogy akár egyikhez-másikhoz viszonyítom, a 6400-ból is az 1400 tekintélyes mennyiséget jelent.
A gondnoksághoz én is teszek még egy megjegyzést, mert bár az elődöm kifejezetten azért vette fel azt a munkatársunkat, aki orvos és mellette szakokleveles jogász, hogy a gyanús panaszokat kezelje. Elmebetegek is fordulnak hozzánk, személyiségzavaros, patvarkodók. És ez 10 százalékát kiteszi a panaszoknak. De be kell vallanom, hogy mi sem kezdeményezzük a gondnokság alá helyezést, sumákolunk, félretesszük, húzzuk az időt, majd csak abbahagyja. Tudniillik panaszkodni is nagyon jól tudnak, tehát képesek pokollá tenni a hivatalok életét is, meg a családjukét, meg a környezetükét is. És még egyszer szeretném megjegyezni, hogy álhumanizmusnak tartom azt is, amit mi csinálunk. És ha felmérnénk, mert néha jön olyan levél, hogy a végén felsorolja a Köztársasági Elnöki Hivataltól az Országgyűlés Hivatalán át az összes létező minisztériumot, bíróságot, ügyészséget, ombudsmant, hogy hány ember hány hivatalban mennyi időt tölt el ezekkel, holott a polgári törvénykönyvben ott van a gondnokság alá helyezés egyik ügycsoportja és okaként a hivatali ügyintézés, hivatalokhoz fordulás külön is korlátozható. Úgyhogy 2001-es ez a polgári törvénykönyv-módosítás, a törvény, ezért is született részben ez a módosítás, nem él. És valószínűleg itt humánusabbnak kellene lennünk, még hogyha ezt személy szerint ők nem is úgy élik meg. Köszönöm.
ELNÖK: Takács úr!
DR. TAKÁCS ALBERT, az állampolgári jogok országgyűlési biztosának általános helyettese: Köszönöm szépen. Nagyon röviden két megjegyzést tennék. Az egyik, hogy nálam, nálunk nyilván a rosszabb jelenségek csapódnak le, hiszen én az anomáliákról értesülök, de azért hivatalos vizsgálatoknál tapasztalok én is pozitív példákat is. Nem azt jelenti az itt elmondott, néhány megjegyzésem, hogy a gyermekvédelem a maga egészében rossz vagy lefelé szálló lenne, hiszen tényleg nagyon sok önfeláldozó és megható akciónak és tevékenységnek is voltam már szemtanúja.
A nyelvi vitával kapcsolatban pedig csak annyit szerettem volna érzékeltetni, hogy a képzés jellegéhez egy ésszerűen magas nyelvvizsga-pontszám tűnik elfogadhatónak. Tehát miközben érthető, hogy ezt a plusz teljesítményt honorálni kell, de túlhonorálni sem lehet.
40.
Tné 41-50. Takács folyt.
Hiszen ahogy a diáknak esetleg az egyetemi tanulmányai során nincs módja iskolán kívül jó pénzért még egy-két nyelvvizsgát letenni, egy átlagos gimnáziumban heti két óra, az sem fogja őt arra kényszeríteni, hogy három nyelven vagy négy nyelven jelentkezzen, tehát pusztán csak ésszerűségi szempontból szerettem volna megszólalni. Köszönöm szépen elnök úr.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Képviselőtársaim én olybá vettem, hogy nem volt több jelentkező és azért szóltam Lenkovics úrnak és Takács úrnak, hogy reflektáljanak, ám de Iván László professzor úr szólni szeretne. (dr. Iván László: Feltettem a kezem.)
Tessék parancsolni!
DR. IVÁN LÁSZLÓ (Fidesz): Tisztelt Elnök Úr! Kedves Referálók! Miután évtizedeken keresztül és évtizedek óta oktatom, képzem az igazságügyi pszichiátriát, pszichiáterként is dolgoztam és dolgozom, ezért azt kell mondjam, hogy mielőtt még rossz színben tüntetnénk fel a beteggé váló embereket és azt az attitűdöt, amit úgy hívunk az időseknél, hogy egeizmus és a pszichiátriai betegekkel kapcsolatos előítéleteket, szeretném mindenki számára érthetően elmondani, hogy lehetőleg küzdjük le. De az biztos, hogy a gondnokság alá helyezés kérdésében évtizedek óta tisztázatlan dolgok vannak egyszerűen azért, mert vagy nincs aki elindítsa, vagy ha elindították, véget nem érő procedúra van és nem utolsósorban ahogy tapasztaltam és tapasztalom, ez egy nagyon kemény és nagyon kényes kérdés. Megvannak az eljárási módok. Tehát az igazságügyi pszichiátria és a pszichiátria önmagában is tudja nagyon jól, hogy ha valaki megjárt már egy intézményt, akkor az intézményen belül, a pszichiátriai intézményen belül lehet kezdeményezni. Lehet kezdeményezni azt a mindennapi életben is, megvannak ennek az eljárási módjai, de pontosan azokkal a perlekedőkkel van a legtöbb gond, akiket utána elbocsátanak a pszichiátriai intézetből, mert olyan az állapota, hogy nincs indok, hogy ott legyen és kezdődik elölről minden - nagyon nehéz kérdés ez. Ennek a szabályozása a szakmai kollégiumokon és a pszichiátriai és az igazságügyi pszichiátria szakmai kollégiumokon, itt nyilvánvaló a joggyakorlati kérdéseknek a szakembereivel együttes megbeszélést igényelne, én nagyon javaslom, hogy ezt a kérdést mindenképpen elő kellene venni.
A másik kérdés viszont az, hogyha nincs gondnokság alá helyezve, akkor nem lehet akarata ellenére, bármennyire is manifeszt pszichiátriai és pszichopatológiai problémák vannak, nem lehet anélkül bárhova beutalni vagy helyette bármilyen ügymenetet elintézni. Vannak az ügygondnokok, vannak a cselekvőképességgel kapcsolatos dolgok és a harmadik tétel pedig a viktimológiai része. Hiszen a viktimológia részéről az idősekkel kapcsolatosan is most már külön szakágazat alakult ki: a geroviktimológia, az idősek rászedése, még az amerikaiak indították annak idején, "Crime against the Elderly" címszó alatt, csak nálunk nem került jogi kodifikációba ez a megközelítés. Ezt is javasolnám, hogy ezt a kérdést, éppen, mert az ügyek halmozódnak nyilvánvalóan és még inkább fognak halmozódni, mindenképpen vegyük akkor előtérbe és ajánlom figyelmükbe a referálóknak.
ELNÖK: Köszönöm szépen.
Lenkovics úr! (Nincs jelzés.) Nem kívánnak szólni.
Tanulságos volt. Aki mondjuk négy ciklus óta parlamenti képviselő, tudna példákat mondani arra, hogy a fogadóóráit ki látogatja, milyen mennyiségben és tartalommal - ez az egyik.
A másik pedig, Lenkovics úr említette, igen már nem új keletű dolog a halmozottan sérülteknek, illetve a súlyos fogyatékossággal élőknek a gépjárműszerzési támogatással kapcsolatos megkeresése, az üggyel én is találkoztam két minőségemben. Egyrészről, mint annak idején az Országos Fogyatékosügyi Tanács társelnöke és másrészt, mint államtitkár. Azt gondolom, hogy itt van mit keresni annál is inkább, mert ahogy a gazdasági tárcánál 126 milliárd forint az az összeg, amely különböző utazási kedvezményekre való jogosultságoknak az állami finanszírozása, tehát gyakorlatilag szinte nincs olyan társadalmi csoport, aki valamilyen előnyt ne élvezne az utazásnál: vagy azért, mert vasutas, vagy azért, mert tanuló, vagy azért, mert fogyatékos, sorolhatnám - tehát itt lesznek komoly megtakarítások. Azt gondolom, hogy ezzel az üggyel érdemes lenne a későbbiekben foglalkozni.
Az elmúlt évben azért voltak nagyon örvendetes együttműködéseink szakmai területen az Ombudsmani Hivatallal. Takács úrral éppen az inkubátorba helyezett újszülötteknek az ügyével kapcsolatban egy kétszeri-háromszori konzultáció után megtaláltuk azt a kodifikált formát, amellyel le lehetett rendezni évtizedes anomáliákat. Tehát azt ajánlom a helyettes úrnak is és a biztos úrnak is, hogy a továbbiakban is számíthatnak ránk, és akár közösen kezdeményezünk ügyeket, amelyeket meg kell oldanunk.
Szavazhatunk képviselőtársaim? Ki az, aki általános vitára alkalmasnak tartja az előterjesztést! (Szavazás.) Ellene volt-e valaki! (Szavazás.) Tartózkodott-e valaki a szavazástól! (Szavazás.)
Szavazás az általános vitára való alkalmasságról
Megállapítom, hogy a bizottság egyhangúlag általános vitára alkalmasnak tartotta, 29 igen szavazattal. Lehetőségünk van arra, hogy bizottsági előadót állítsunk. Hajdu László képviselő úrra nézek, látom, hogy ő örömmel vállalja a bizottsági előadói szerepet.
Nagyon szépen köszönöm mindkettőjüknek a részvételt, viszontlátásra, jó napot kívánok önöknek.
A gyermekvédelmi intézmények működésének áttekintése
Rátérünk a második napirendi pontunkra: a gyermekvédelmi intézmények működésével kapcsolatosan.
Tisztelettel köszöntöm Katonáné Pehr Erika főosztályvezető asszonyt. Kérem, foglaljon helyet Lenkovics úr helyén, annál is inkább, mert Takács úr említést tett képviselőtársaim, ha emlékeznek rá itt a szóbeli kiegészítésében, hogy készült egy vizsgálat.
Szeretném megjegyezni a jegyzőkönyv számára, hogy ez év őszén Szili Katalin Házelnök asszony kérte, hogy a bizottság foglalkozzon ezzel a kérdéssel, illetve felvetéssel, részben az ombudsmani megkeresésről; tudomásom szerint Kiss Péter miniszter úr egy levélben tájékoztatott bennünket, minden érintett képviselőt, a tárca állásfoglalásáról.
Katonáné főosztályvezető asszonyt arra kérném, hogy egy rövid összefoglalót tegyen, annál is inkább, mert a miniszteri levélben benne foglaltatik, hogy a következő évben tételesen és részletesen kíván a kormány ezzel a kérdéssel foglalkozni és lesz lehetőségünk, hogy visszatérjünk a probléma tárgyalására.
Tessék parancsolni főosztályvezető asszony, öné a szó!
Dr. Katonáné dr. Pehr Erika szóbeli kiegészítése
DR. KATONÁNÉ DR. PEHR ERIKA (Szociális és Munkaügyi Minisztérium): Ma is egy szakmai napot tartottunk, ahol többek között a gyermekjogi jelentésnek azokat a részeit itt kiemelték, ami a gyermekvédelmet érinti. Írásban eljuttattuk a felvetésre a válaszunkat, amihez részletes mellékletet is csatoltunk részben azokról a tételekről, amely a gyermekvédelmi törvény bevezetése óta a pályázati céljainkat mutatja be, tételesen azokat az összegeket, amelyeket az egyes megyék kaptak és tételesen az átalakítás jelenlegi helyzetét, ami természetesen érinti a gyermekotthonokat, a különleges gyermekotthonokat és a speciális gyermekotthonokat.
Nyilvánvaló, a mai tájékoztató alapját az adja, hogy az állampolgári jogok országgyűlési biztosának általános helyettese az 5267/2005-ös számú ügyével lefolytatott vizsgálatában felteszi a kérdést, hogy a gyermekvédelmi törvényben meghatározott 2007. december 31.-ei határidőt megelőzően lehetséges-e a végrehajtás.
Mindig köszönettel veszem az állampolgári jogok országgyűlési biztosának és helyettesének a megállapításait, de úgy gondolom, hogy mind a jogalkalmazás, mind pedig a fenntartók felé egy zsinórmértékül szolgál, s így számunkra is, hogy ez a végső határidő, hiszen valóban 2002 volt az első határidő. Nyilvánvaló, hogy a gyermekvédelmi törvény bevezetésével, amely 1997. november 1.-hez kötődik, egy olyan átalakítandó rendszert örököltünk, ami több száz gyermekotthoni férőhelyet jelent; tehát az egyes csoportlétszámok: 20-30 csoportlétszámot jelentettek, ahol a gyermekotthoni férőhely volt túlsúlyban a nevelőszülői ellátással szemben. Ezt a helyzetet meg kellett fordítani, ma 17 ezer gyermeknek több mint 50 százaléka nevelőszülőnél él. A gyermekotthoni átalakítás, ha százalékosan szeretném kifejezni, mintegy 80 százalékos.
Tné 50.
la/51. Katonáné folyt.)
Ez azt jelenti, hogy a gyermekotthonok megyei képe azt mutatja, hogy 14 megyében befejeződött a gyermekotthoni átalakítás. Nyilvánvalóan a hiányzó megyéknél folytatódnia kell és ez nemcsak a mindenkori költségvetés normatíváinak az igénybevételét jelenti, amiről jelzem, hogy 2007-ben ezek nem csökkentek, hanem szisztematikusan meghívásos és nyílt pályázatokban a rendszer átalakítását teszik. 2002-ben a gyermekvédelmi törvény a gyermekjogi egyezménynek megfelelően az egyéni szükségletre választ adó intézményrendszer kialakítását célozta meg, tehát a különleges és a speciális gyermekotthonnak a kialakítását. Nyilvánvalóan itt olyan feladatot vállalt a tárca, amiről úgy gondolom, hogy nagy-nagy jelentősége volt azon gyermekek életében, akik általános iskola, diákotthon és gyermekotthonban élnek. Ez a gyermekotthoni átalakítás befejeződött és mintegy 20 intézményt kell átalakítani. Tehát az általános szükségletű gyerekeknél 15 gyermekotthon, az általános iskolai és diákotthon és gyermekotthon területén 20 gyermekotthon és nyilvánvalóan a legnagyobb kihívás a gyermekotthonok világában is a speciális szükségletű gyermekek körét jelenti, ahol a működési engedélyeket természetesen a fenntartó is jóváhagyja. Itt 14 ilyen speciális gyermekotthon, hét speciális csoport működik, nyilvánvaló az ilyen gyermekeknek a rendszerbe való beterelése nagy kihívást jelent, ezért a minisztériumi fenntartásban működő három gyermekotthonnak a férőhelybővítése van tulajdonképpen célba véve. Én úgy gondolom, hogy a gyermekotthoni átalakítás az elmúlt lassan tíz év alatt tényleg felforgatta egy kicsit a gyermekek érdekében az ellátórendszert, és úgy gondolom, hogy a jövő év, amely szintén a pályázatoknak a lehetőségét és igényét jelenti, reális esélyt ad arra, hogy ezt a gyermekvédelmi törvényt 2007. december 31-re végre tudjuk hajtani, mert a források biztosítottak.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Takács úrnak adom meg a szót.
DR. TAKÁCS ALBERT, az állampolgári jogok országgyűlési biztosának általános helyettese: Köszönöm szépen. A kezdeményezésemnek, hogy ezt a 2007. december 31-es határidőt lehetne felgyorsítani, két oka volt. Az egyik jogilag nem alátámasztható, de hát a folyamat azt mutatta, hogy ezt a határidőt már nem először állapították meg, mert ha jól emlékszem rá, négyszer történt ilyen határidő-módosítás, és szerettem volna ennek a folyamatnak elébe menni. Nem titkolt módon azzal, hogy ha az ember nagyobbat kíván, akkor a kisebb teljesülni szokott. Tehát hogy legalább abban többé-kevésbé biztosak lehessünk, hogy 2007. december 31-ével ez befejeződik. A másik probléma pedig ennek a bizonyos nemzetközi bizottságnak az idén januárban közzétett jelentése, amely több kifogást fogalmazott meg a magyar gyermekvédelem intézményrendszerével kapcsolatban. Az egyik, amit említettem, a decentralizációból következő elégtelen erőforrások, amelyekből azt a következtetést vontam le, hogy mintha úgy tűnne, hogy ehhez az átalakításhoz 2007. december 31-ig nem állnak rendelkezésre a megfelelő források. Továbbá ugyancsak ennek a bizottságnak az a megállapítása, hogy azoknak a gyermekeknek a száma, akik intézményekben vannak elhelyezve, úgynevezett helyettesítő védelembe vannak véve, az túlságosan magas és gyorsítani kellene azt a folyamatot, amely a nevelőszülőknél való elhelyezést szolgálja. Annál is inkább és most megint a saját vizsgálati tapasztalataimhoz kanyarodnék vissza, mert úgy tűnt számomra, aki nem vagyok igazából szakember ezen a területen, hogy a legdrágább ráfordítás ezeknek a bentlakásos gyermekotthonoknak a fenntartása, felújítása és valószínűleg a legkevesebb eredményt is ezek hozzák, hiszen a legnagyobb körültekintés mellett sem lehet családias vagy családhoz hasonló körülményeket kialakítani, miközben mondom, hogy vannak nagyon jó példák.
Motiválta még ebben a határidőben gondolkodó megközelítésmódomat az, hogy miközben mindenkik számára világos, hogy pusztán anyagi helyzet miatt gyermeket családból kiemelni nem lehet, vannak azért olyan esetek, amelyeknél ez elkerülhetetlen, mert még mindig kisebb rossz a gyermeket ilyen ellátási formába venni, mint utcára és nélkülözésnek kitenni. Az összképen és az egész ellátórendszernek az általános állapotán túlmenően, tehát itt ezen az áttekintésen, továbbfejlesztésen olyan dolgokat is értek, amelyek ennek a nagy egész rendszer működésének csak kisebb elemei, de amelyeket világosan kell látni és amelyeket nyilvánosságra szerettem volna hozni. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Szavaznunk nem kell, itt egy tájékoztatásról van szó. Kérdezem a bizottságot, kér-e valaki szó. Lévai Katalin, tessék parancsolni.
DR. JUHÁSZNÉ LÉVAI KATALIN (MSZP): Köszönöm. Azt a tapasztalatomat szeretném megosztani, hogy nagyon sok függ attól is, hogy egyrészt a minisztérium milyen forrásokat tud biztosítani, és én az elmúlt négy év tapasztalatából azt mondom, hogy nagyon sok lehetősége volt az önkormányzatoknak, a fenntartóknak arra, hogy pályázzanak. Hajdú-Bihar megyében szinte egymás után tudtuk nyitni ezeket a lakóotthonokat és itt megemlíteném Gáspár Károlynak a nevét, aki nagyon szívén viselte ezt az ügyet. Szakmai szempontok alapján valóban minden önkormányzat, aki maga is vállalt egyébként önerőt, sikereket tudott elérni, mert természetesen nemcsak állami, hanem önkormányzati források is kellenek hozzá, mi pl. ciklusprogramként döntöttük el azt, hogy kiváltjuk a gyermekotthonainkat, sajnos még nem sikerült, kettő még hátra van, de 2007-ig, hogy ha az önkormányzat komolyan veszi a koncepcióját, akkor saját forrásból kiegészítve meg lehet csinálni. Annál is inkább, mert egy ingatlanfejlesztéssel a nagy otthonok eladásából lehet olyan módon kiegészíteni a pályázati forrást, hogy a saját erőt elő tudják teremteni.
Tné 61-70. Lévai K. folyt.
Még egy problémát szeretnék jelezni, amit folyamatosan mondanak a nevelőszülők. Valóban fontos az, hogy nagyon sokan vannak olyanok, akik becsülettel több gyereket és testvérpárokat nevelnek, és folyamatosan felvetik ezt, hogy nagyon komoly vizsgálódás után, de esetleg munkaviszonyként el lehetne ismerni a nevelőszülői tevékenységet, hisz azt gondolom, hogy ez a társadalom számára egy nagyon hasznos tevékenység; tehát ez egy megfontolandó feladat lesz a jövőre.
Köszönöm szépen, és én csak üdvözölni tudom a kezdeményezést és remélem, hogy 2007. december 31.-ig elég lesz a teljes kiváltáshoz. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Lanczendorfer Erzsébet képviselő asszony, tessék parancsolni!
DR. LANCZENDORFER ERZSÉBET (KDNP): Köszönöm szépen. Tényleg szívet melengető terveket hallottunk. Amikor a parlamentben a közszférában dolgozók jogállásáról szóló törvény módosításáról vitatkoztunk, akkor szóba került a leépítés, a 15 ezer közszolga, és a gyermekjóléti intézményekben dolgozók is ebbe tartoznak. Nem kell ettől tartani, hogy egy olyan leépítés lesz, ami bizony-bizony a munka minőségét fogja rontani. Ezt most csúnyán mondtam, hogy a munka minőségét, hiszen a gyermeknevelés hivatás tulajdonképpen, mert ugye azt hallottuk, hogy 15 ezer közszolga leépítése.
ELNÖK: Köszönöm. Amennyiben nincs több hozzászólás, Takács úr kíván-e szólni! (Nincs jelzés.)
Erika, tessék parancsolni!
Dr. Katonáné dr. Pehr Erika válaszadása
DR. KATONÁNÉ DR. PEHR ERIKA (Szociális és Munkaügyi Minisztérium): Csak a nevelőszülőkhöz szólnék hozzá. Valóban, amikor a törvény hatályba lépett, akkor a gyermekeknek mintegy 37 százaléka volt csak nevelőszülőnél, és valóban a képzéssel, a támogatással ez most már az 54 százaléknál tart. Nyilvánvaló, az egyes megyei százalékok eltérőek, hiszen más a filozófiája, más a struktúrája az egyes ellátórendszereknél.
Valóban végiggondoltuk, hogy ebből az 5500 nevelőszülőből hány olyan nevelőszülő van, aki nem hivatásos nevelőszülő, illetve aki megbízással látja el, ugyan nincs munkaviszonya. Ez egy nagyon fontos kérdés, hogy a gyermekszeretet megköszönve nyilvánvalóan ezt a munkát elismerjük, úgyhogy ez a szakmai előkészület megtörtént, felméréseket is tettünk. Tehát, hogy az ő munkájuk az valóban nyugdíjszerző vagy legalább járadék formájában valahogy honorálásra kerüljön, de nagyon fontosnak tartjuk a képzésüket, a speciális nevelőszülői képzést is.
Bízom abban, sőt remélem is, hogy itt nem lehet leépítés, hiszen a működési engedélyeknek megvan a személyi, tárgyi feltétele még akkor is, hogyha bizonyos ellátásoknak egy létszám irányszám, bizonyos ellátásoknak pedig meghatározott létszámnormatívája van, működési engedélyt e nélkül nem lehet kapni egyetlen-egy gyermekvédelmi intézményben, úgy gondolom, hogy a gyermekek ellátása nem sérülhet.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Képviselőtársaim a napirend tárgyalását lezárjuk.
Nagyon szépen köszönöm Takács Albert úrnak, nagyon szépen köszönöm Katonáné Pehr Erikának a tájékoztatót. Viszontlátásra.
Rátérünk a 3. napirendi pont tárgyalására: a 2006. évi költségvetésről szóló törvényjavaslat, amelyet T/1205. számon tárgyalunk. A bizottság feladatkörébe tartozó módosító javaslatok megvitatása.
Kérem szépen Szelényi György urat, és Endrész Katalin főosztályvezető-helyettes asszonyt, hogy foglalják el a helyüket.
Hajdu László Nyul István képviselő urat helyettesíti.
Az ajánlás 5. sorszáma alatt érkezett hozzánk Tállai András és Tasó László képviselő urak indítványa.
Szelényi György úr, parancsolj!
DR. SZELÉNYI GYÖRGY (Pénzügyminisztérium): Köszönöm. Tisztelt Bizottság! Ne haragudjanak a bevezetőért, úgy vagyok kénytelen csinálni, mint amikor megkérdezik a kisdiáktól, hogy mit tudsz te Rózsa Sándorról és Arany Jánosról kell beszélni.
Ugyanis, amikor önök megkérdezik az 5. napirendi pontról, hogy mi a kormány véleménye, kénytelen vagyok az ehhez kapcsolódó 6-osból kiindulni. Ennek a módosító indítvány egészének itt a 6-os pontja az, ami az egésznek a kulcsa, mert arról szól, hogy a 2006. évi költségvetés bevételi és kiadási előirányzatait alakítja át, és ebből teremtene forrást az 5-ös pontban levő közcélú munkához. Mivel a költségvetésnek a bevételi és kiadási előirányzatainak ezt az átalakítását nem tudjuk elfogadni, és ezt nem támogatjuk, ebből következik az, logikailag hiába visszafelé van, hogy az 5-ösben levőt sem tudjuk támogatni. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Világos. A tárca nem támogatja. Szavazunk.
Ki az, aki ennek ellenére támogatja Tállai képviselő úr indítványát! (Szavazás.) Kilenc igen. Ki az, aki nem támogatja! (Szavazás.) Tizenhárom nem. A bizottság nem támogatja.
Az ajánlásnak van néhány pontja még, de ez nem tartozik a mi hatáskörünkbe.
Rátérünk a 4. napirendi pont tárgyalására: a Magyar Köztársaság 2007. évi költségvetéséről szóló törvényjavaslat, T/1145. számon kapott, a bizottság feladatkörébe tartozó módosító indítványok megvitatása.
Anyagot mindenki kapott.
A 15. ajánlási pontban: Hörcsik Richard és képviselőtársai indítványai.
Tessék parancsoljanak!
NYENYESTÁNNÉ ENDRÉSZ KATALIN (Pénzügyminisztérium): Üdvözlöm a tisztelt bizottságot.
A 15. ajánlási pont alatti módosító indítványt a kormány nem támogatja. Az indítványozók arra tettek javaslatot, hogy a nem állami humánszolgáltatók normatív állami hozzájárulásra való jogosultságát kiterjesztik a 8-as mellékletnek azon pontjaira, amelyek a többcélú kistérségi társulások támogatásait tartalmazzák. Tekintettel arra, hogy ezeknek az önkormányzatoknak az önkéntes társulásait hivatottak elősegíteni, aminek megfelelően a kötelező feladataikat költséghatékonyabban, magasabb minőségben látják el, ezért nem támogatjuk az indítvány elfogadását; de hozzátenném azt is, hogy az egyházi intézményfenntartóknak a kiegészítő normatíva fedezetet biztosít arra, hogy az önkormányzatokkal azonos összegben részesülhessenek a feladataik ellátásához támogatásban.
ELNÖK: Köszönöm. Szavazás. A tárca nem támogatja. Ki az, aki támogatja Hörcsik Richard képviselő úr módosító indítványát. (Szavazás.) Kilenc igen. Ki az, aki nem támogatja! (Szavazás.) Tizenhárom nem.
A bizottság nem támogatja, egyharmadot kapott.
A 17. ajánlási pontban: Hoffmann Rózsa és képviselőtársai indítványát!
NYENYESTÁNNÉ ENDRÉSZ KATALIN (Pénzügyminisztérium): Nem támogatja a kormány. Az eredeti javaslat szerint a kormány rendelete fogja meghatározni a kiegészítő normatíva kiszámítása szabályait. Ez a szöveg gyakorlatilag, hogy az önkormányzatokkal azonos számítási rend, nem is értelmezhető, hiszen a számítás az a kiegészítés.
ELNÖK: Világos. Ki az, aki támogatja Hoffmann Rózsa képviselő asszony indítványát! (Szavazás.) Kilenc igen. Ki az, aki nem támogatja! (Szavazás.) Tizenhárom nem.
A 18. ajánlási pont Harrach Péter és képviselőtársai indítványai.
NYENYESTÁNNÉ ENDRÉSZ KATALIN (Pénzügyminisztérium): Nem támogatja a kormány.
ELNÖK: A kormány nem támogatja. Képviselőtársaim közül ki az, aki támogatja! (Szavazás.) Kilenc igen. Ki az, aki nem támogatja! (Szavazás.) Tizenhárom nem. Egyharmadot kapott.
Az ajánlás 19. pontjában Simon Gábor és Vidor Györgyi képviselő asszony indítványa.
NYENYESTÁNNÉ ENDRÉSZ KATALIN (Pénzügyminisztérium): Tulajdonképpen annyit hagy tegyek hozzá, mielőtt a kormány véleményét tolmácsolnám, hogy a módosító indítványnak ez a része elvileg támogatható lenne. A további részében bizonyos szövegpontosításra lesz szükség annak érdekében, hogy az önkormányzati 3-as mellékletben foglaltakkal összhangba kerüljön a rendelkezés - tehát további pontosítása szükséges, emiatt nem támogatjuk ezt.
ELNÖK: Ebben a formában nem támogatjuk. A jegyzőkönyv számára megjegyzem, hogy az ajánlás 19. pontja összefügg a 21-es, 22-es, 24-es és 25-ös pontokkal is.
Tehát a kormány nem támogatja ebben a formájában.
Ki az, aki ennek ellenére támogatja! (Szavazás.) Nincs ilyen. Aki ellene volt! (Szavazás.) Tizenhárom. Aki tartózkodott! (Szavazás.) Kilenc.
9 tartózkodás mellett a bizottság nem támogatta, egyharmadot sem kapott.
Tné 70.
Tné 81- Elnök.
Az ajánlás 328-as pontjában Mikola István és képviselőtársai indítványa.
NYENYESTÁNNÉ ENDRÉSZ KATALIN (Pénzügyminisztérium): Nem támogatja a kormány, az indok ugyanaz.
ELNÖK: A kormány nem támogatja. Ki az, aki támogatja! (Szavazás.) Tizenhárom nemmel a bizottság nem támogatja.
334. pontban Szabó Lajos és Gegesy Ferenc indítványa.
NYENYESTÁNNÉ ENDRÉSZ KATALIN (Pénzügyminisztérium): A kormány támogatja.
ELNÖK: A kormány támogatja. Ki az, aki támogatja! (Szavazás.) Tizenhárom igen. Aki nem! (Szavazás.) Nincs ilyen. Tartózkodott! (Szavazás.) Kilenc.
9 tartózkodás mellett a bizottság elfogadta és támogatja.
Az ajánlás 337. pontjában Herényi Károly képviselő úr indítványa.
NYENYESTÁNNÉ ENDRÉSZ KATALIN (Pénzügyminisztérium): Nem támogatja a kormány.
ELNÖK: Nem támogatja a kormány. Ki az, aki támogatja Herényi úr indítványát! (Szavazás.) Senki. Ki az, aki tartózkodott! (Szavazás.) Kilenc tartózkodás. Ki az, aki ellene volt! (Szavazás.) Tizenhárom ellene. Egyharmadot sem kapott.
Az ajánlás 338. pontjában Simon Gábor indítványa.
A kormány!
NYENYESTÁNNÉ ENDRÉSZ KATALIN (Pénzügyminisztérium): A kormány támogatja.
ELNÖK: A kormány támogatja a 338-as módosító indítványt.
Ki az, aki támogatja! (Szavazás.) Tizenhárom igen. Aki tartózkodott! (Szavazás.) Kilenc tartózkodás mellett a bizottság támogatta.
Az ajánlás 348. pontjában Kökény Mihály képviselő úr indítványa.
A kormány!
NYENYESTÁNNÉ ENDRÉSZ KATALIN (Pénzügyminisztérium): Nem támogatja a kormány.
ELNÖK: A kormány nem támogatja. Ki az, aki támogatja! (Szavazás.) Senki. Ki az, aki ellene volt! (Szavazás.) Tizenhárom ellene, kilenc tartózkodás mellett egyharmadot sem kapott.
Az ajánlás 352. pontjában Révész Máriusz és Pánczél Károly indítványa.
A kormány!
NYENYESTÁNNÉ ENDRÉSZ KATALIN (Pénzügyminisztérium): Nem támogatja a kormány.
ELNÖK: A kormány nem támogatja. Ki az, aki támogatja! (Szavazás.) Kilenc támogatás. Ki az, aki ellene volt! (Szavazás.) Tizenhárom ellene. A bizottság nem támogatja.
Az ajánlás 354. pontjában Simon Gábor indítványa.
A kormány!
NYENYESTÁNNÉ ENDRÉSZ KATALIN (Pénzügyminisztérium): A kormány támogatja.
ELNÖK: A kormány támogatja. Ki az, aki egyetért vele. (Szavazás.) Tizenhárom igen. Ki az, aki ellene van! (Szavazás.) Nincs ilyen. Tartózkodott! (Szavazás.) Kilenc tartózkodás mellett a bizottság elfogadta.
Az ajánlás 355. pontjában Simon Gábor indítványa.
A kormány!
NYENYESTÁNNÉ ENDRÉSZ KATALIN (Pénzügyminisztérium): A kormány támogatja.
ELNÖK: A kormány támogatja. Képviselőtársaim, aki támogatja! (Szavazás.) Tizenhárom igen. Aki tartózkodott! (Szavazás.) Kilenc tartózkodás mellett a bizottság támogatja.
Az ajánlás 359. pontja Harrach Péter és képviselőtársai indítványa.
A kormány!
NYENYESTÁNNÉ ENDRÉSZ KATALIN (Pénzügyminisztérium): Nem támogatja.
ELNÖK: A kormány nem támogatja. Aki támogatja! (Szavazás.) Kilenc igen. Aki nem támogatja! (Szavazás.) Tizenhárom nemmel a bizottság nem támogatta.
A 362. pontban Harrach Péter és képviselőtársai indítványa.
A kormány!
NYENYESTÁNNÉ ENDRÉSZ KATALIN (Pénzügyminisztérium): Nem támogatja a kormány.
ELNÖK: A kormány nem támogatja. Képviselőtársaim! (Szavazás.) Kilenc igen. Aki nem támogatja! (Szavazás.) Tizenhárom nem szavazattal a bizottság nem támogatta.
A 363. ajánlás: Balog Zoltán és képviselőtársai indítványa.
NYENYESTÁNNÉ ENDRÉSZ KATALIN (Pénzügyminisztérium): Nem támogatja a kormány.
ELNÖK: A kormány nem támogatja. A bizottság! (Szavazás.) Kilenc igen. Aki nem! (Szavazás.) Tizenhárom nemmel a bizottság nem támogatja.
A 369. ajánlási pont alatt Harrach Péter és képviselőtársai indítványa.
NYENYESTÁNNÉ ENDRÉSZ KATALIN (Pénzügyminisztérium): Nem támogatja a kormány.
ELNÖK: A kormány nem támogatja. Képviselőtársaim közül, aki támogatja! (Szavazás.) Kilenc igen. Aki nem! (Szavazás.) Tizenhárom nemmel a bizottság nem támogatja.
A 370. ajánlási pontot a kormány!
NYENYESTÁNNÉ ENDRÉSZ KATALIN (Pénzügyminisztérium): Támogatja a kormány.
ELNÖK: A 370. sorszám alatt Simon Gábor és Vidor Györgyi módosító indítványa szerepel, ezt a kormány támogatja. Aki igen! (Szavazás.) Tizenhárom igen. Aki tartózkodott! (Szavazás.) Kilenc tartózkodás mellett a bizottság támogatta.
Harrach Péter a 371. ajánlási pontban és képviselőtársai.
NYENYESTÁNNÉ ENDRÉSZ KATALIN (Pénzügyminisztérium): Nem támogatja a kormány.
ELNÖK: A kormány nem támogatja. A bizottságból! (Szavazás.) Kilencen támogatják. Aki nem támogatja! (Szavazás.) Tizenhárom nem.
Feladatkörünkbe tartozik, jelezték hozzám, hogy vissza kívánják vonni, de bent van az indítvány, tehát erről szavaznunk kell.
Kérdezem a kormány álláspontját a 376-os ajánlási pontról.
NYENYESTÁNNÉ ENDRÉSZ KATALIN (Pénzügyminisztérium): A kormány nem támogatja.
ELNÖK: A kormány nem támogatja. Ki az, aki támogatja! (Szavazás.) Senki. Aki tartózkodott! (Szavazás.) Tizenkettő. Aki nem támogatja! (Szavazás.) Tizenegy nem. Egyharmadot sem kapott.
Az ajánlás 378. pontjában: Harrach Péter és képviselőtársai.
A kormány!
NYENYESTÁNNÉ ENDRÉSZ KATALIN (Pénzügyminisztérium): Nem támogatja a kormány.
ELNÖK: A kormány nem támogatja. Aki támogatja! (Szavazás.) Kilenc igen. Aki nem támogatja! (Szavazás.) Tizenhárom nemmel a bizottság nem támogatja.
A 379. pontban Harrach Péter és képviselőtársai módosító indítványa.
NYENYESTÁNNÉ ENDRÉSZ KATALIN (Pénzügyminisztérium): Nem támogatja a kormány.
ELNÖK: A kormány nem támogatja. Aki igen! (Szavazás.) Kilenc igen. Aki nem! (Szavazás.) Tizenhárom nemmel a bizottság nem támogatta.
A 380. ajánlási pontban Harrach Péter és társai.
NYENYESTÁNNÉ ENDRÉSZ KATALIN (Pénzügyminisztérium): Nem támogatja a kormány.
ELNÖK: A kormány nem támogatja. Ki támogatja! (Szavazás.) Kilenc igen. Aki nem támogatja! (Szavazás.) Tizenhárom nemmel a bizottság nem támogatja.
Az ajánlás 381. pontjában Harrach Péter és képviselőtársai.
NYENYESTÁNNÉ ENDRÉSZ KATALIN (Pénzügyminisztérium): Nem támogatja a kormány.
ELNÖK: A kormány nem támogatja. Ki az, aki támogatja! (Szavazás.) Kilenc igen. Aki nem támogatja! (Szavazás.) Tizenhárom nem. A bizottság nem támogatta.
Az ajánlás 382. pontjában Harrach Péter és képviselőtársai.
Kormány!
NYENYESTÁNNÉ ENDRÉSZ KATALIN (Pénzügyminisztérium): Nem támogatja a kormány.
ELNÖK: A kormány nem támogatja. Képviselők közül ki támogatja! (Szavazás.) Kilenc igen. Aki nem támogatja! (Szavazás.) Tizenhárom nem. A bizottság nem támogatta.
Az ajánlás 387. pontjában Vidor Györgyi módosító indítványa.
Kormány!
NYENYESTÁNNÉ ENDRÉSZ KATALIN (Pénzügyminisztérium): Nem támogatja a kormány.
ELNÖK: A kormány nem támogatja. Ki az, aki támogatja! (Szavazás.) Senki. Aki tartózkodott! (Szavazás.) Mindenki tartózkodott. A bizottság nem támogatta.
Az ajánlás 388. pontjában Harrach Péter és képviselőtársai indítványa.
NYENYESTÁNNÉ ENDRÉSZ KATALIN (Pénzügyminisztérium): Nem támogatja a kormány.
ELNÖK: A kormány nem támogatja. Aki igen! (Szavazás.) Kilenc igen. Aki nem! (Szavazás.) Tizenhárom nemmel a bizottság nem támogatta.
Az ajánlás 394. pontjában Pálinkás József és képviselőtársai indítványa.
A kormány!
NYENYESTÁNNÉ ENDRÉSZ KATALIN (Pénzügyminisztérium): Nem támogatja.
ELNÖK: A kormány nem támogatja. A bizottság! (Szavazás.) Kilenc igen. Aki nem támogatja! (Szavazás.) Tizenhárom nemmel a bizottság nem támogatta.
Az ajánlás 403. pontjában Nógrádi László és Latorcai János képviselők indítványa.
DR. SZELÉNYI GYÖRGY (Pénzügyminisztérium): A kormány nem támogatja.
ELNÖK: A kormány nem támogatja. Ki az, aki Nógrádi úr indítványát támogatja! (Szavazás.) Kilenc igen. Aki nem! (Szavazás.) Tizenhárom nemmel a bizottság nem támogatja.
Az ajánlás 404. pontjában Kovács Zoltán és képviselők indítványa.
A kormány!
DR. SZELÉNYI GYÖRGY (Pénzügyminisztérium): A kormány nem támogatja.
ELNÖK: A kormány nem támogatja. Ki támogatja! (Szavazás.) Kilenc igen. Aki nem támogatja! (Szavazás.) Tizenhárom nemmel a bizottság nem támogatja.
Az ajánlás 421. pontjában Szabó Lajos és Gegesy Ferenc indítványa.
Kormány!
DR. SZELÉNYI GYÖRGY (Pénzügyminisztérium): Támogatja.
ELNÖK: A kormány támogatja. A bizottság! (Szavazás.) Tizenhárom igen. Aki tartózkodott! (Szavazás.) Kilenc. 13 igen, 9 tartózkodás mellett a bizottság támogatja.
A 463-as pontra ugrunk: Hörcsik Richard és képviselőtársai indítványa.
Kormány!
DR. SZELÉNYI GYÖRGY (Pénzügyminisztérium): A kormány nem támogatja.
ELNÖK: A kormány nem támogatja. A képviselők közül ki az, aki támogatja! (Szavazás.) Nyolc igen. Aki nem támogatja! (Szavazás.) Tizenhárom nemmel a bizottság nem támogatta.
Az 549. következik: Pokorni Zoltán és képviselőtársai indítványáról van szó, ez soklábú indítvány.
DR. SZELÉNYI GYÖRGY (Pénzügyminisztérium): A kormány nem támogatja.
ELNÖK: A kormány nem támogatja. Képviselőtársaink közül ki az, aki támogatja! (Szavazás.) Nyolc igen. Aki nem támogatja! (Szavazás.) Tizenhárom nem szavazattal a bizottság nem támogatja.
Az 551. Pánczél Károly és képviselőtársai indítványa.
DR. SZELÉNYI GYÖRGY (Pénzügyminisztérium): A kormány nem támogatja.
ELNÖK: A kormány nem támogatja. Aki támogatja! (Szavazás.) Nyolc igen. Aki nem támogatja! (Szavazás.) Tizenhárom nemmel a bizottság nem támogatja.
Az ajánlás 557. pontjában: Hörcsik Richard és képviselőtársai.
A kormány!
DR. SZELÉNYI GYÖRGY (Pénzügyminisztérium): A kormány nem támogatja.
ELNÖK: A kormány nem támogatja. Aki támogatja! (Szavazás.) Nyolc igen. Aki nem támogatja! (Szavazás.) Tizenhárom nemmel a bizottság nem támogatta.
Az 558. ajánlás: Szabó Lajos és Gegesy Ferenc.
Kormány!
DR. SZELÉNYI GYÖRGY (Pénzügyminisztérium): Itt elnök úr kérnék szépen egy piciny szót, indoklás ügyben. Azért, mert az 558, 559-es és a többi következik sorban.
Itt van két, most irományszámában eltérő módosító javaslat, a 39-es irányszámú, amiről most beszélünk, és sorozatban megy végig majd összefüggéseiben, meg van a 118-as irományszámú, az az 559-estől megy ki. Mind a kettőnek a célja ugyanaz, hogy a szociális törvényhez szociális rászorultság, stb. illeszti a költségvetési törvényt.
Eltérés a kettő között két jelentős ponton van: a 118-as nem veszi figyelembe az önkormányzatok lakosságszámhoz kötött kötelező feladataival összefüggő támogatási logikát egyrészt, másrészt azt, hogy a támogató szolgálatban nem ellátotti létszám, hanem a szolgálatnak a léte vagy nem léte alapján történik a finanszírozás, a többiben ugyanazok a megjelölt módosítások. De e miatt a kettő miatt úgy vagyunk következetesek, hogyha végig a 39-es irományszámot fogjuk támogatni és a 118-as irományszámút nem. A szociális törvénymódosításban mind a kettő eléri így a célját, tehát a végcélt ugyanúgy eléri. Ilyen módon tehát az 558-ason, ami megjelenik, azt támogatjuk.
ELNÖK: Világos. Az 558-as ajánlást a kormány támogatja. Aki egyetért! (Szavazás.) Tizenhárom igen. Aki tartózkodott! (Szavazás.) Hat tartózkodás mellett, a bizottság támogatta.
A 559. ajánlást!
DR. SZELÉNYI GYÖRGY (Pénzügyminisztérium): A kormány nem támogatja.
ELNÖK: Világos. A kormány nem támogatja. Aki támogatja! (Szavazás.) Ilyen nincs. Aki tartózkodott! (Szavazás.) Tizenkilenc tartózkodás mellett a bizottság nem támogatja.
Az 594. pontban Szabó Lajos és Gegesy Ferenc indítványa.
DR. SZELÉNYI GYÖRGY (Pénzügyminisztérium): A kormány támogatja.
ELNÖK: Aki egyetért! (Szavazás.) Tizenhárom igen. Aki tartózkodott! (Szavazás.) Nyolc tartózkodás mellett a bizottság támogatja.
Az ajánlás 626. pontját: Szabó Lajos és Gegesy Ferenc.
NYENYESTÁNNÉ ENDRÉSZ KATALIN (Pénzügyminisztérium): A kormány támogatja.
ELNÖK: A kormány támogatja. Aki támogatja! (Szavazás.) Tizenhárom igen. Aki tartózkodott! (Szavazás.) Nyolc tartózkodás mellett a bizottság támogatja.
Simon Gábor a 627. sorszám alatt tett ajánlási pontban.
Kormány!
NYENYESTÁNNÉ ENDRÉSZ KATALIN (Pénzügyminisztérium): Nem támogatja a kormány.
ELNÖK: A kormány nem támogatja. Aki támogatja! (Szavazás.) Nincs ilyen. Aki tartózkodott! (Szavazás.) Tizenkilenc tartózkodás mellett a bizottság nem támogatta, egyharmadot sem kapott.
Van-e tudomása valakinek arról, hogy nem szavaztunk esetleg olyan indítványról, ami a bizottság hatáskörébe tartozott volna. (Nincs jelzés.) Ilyen nincs. Nagyon szépen köszönöm.
A napirendi pont tárgyalását lezárom.
Az 5. napirendi pont: a Magyar Köztársaság 2007. évi költségvetését megalapozó egyes törvények módosításáról szóló javaslat, amelyet a képviselők T/1296. számon kaptak kézhez.
Az ajánlás ugyanebben az anyagban található képviselőtársaim.
Az ajánlás 36. pontjára lapozzanak előre kedves képviselőtársaim: Soltész Miklós és Font Sándor képviselők indítványa.
Kormány!
NYENYESTÁNNÉ ENDRÉSZ KATALIN (Pénzügyminisztérium): Nem támogatja a kormány.
ELNÖK: A kormány nem támogatja. Ki az, aki támogatja! (Szavazás.) Hat igen. Aki nem támogatja! (Szavazás.) Tizenhárom nemmel a bizottság nem támogatta.
Az ajánlás 37. pontjában Szabó Lajos és Gegesy Ferenc indítványa.
NYENYESTÁNNÉ ENDRÉSZ KATALIN (Pénzügyminisztérium): A kormány támogatja a javaslatot.
ELNÖK: A kormány támogatja. Aki egyetért! (Szavazás.) Tizenhárom igen. Aki tartózkodott! (Szavazás.) Hat tartózkodás mellett a bizottság támogatja.
Az ajánlás 38. pontjában: Vojnik Mária és Szabó Györgyi javaslata.
Kormány!
NYENYESTÁNNÉ ENDRÉSZ KATALIN (Pénzügyminisztérium): Nem támogatja a kormány.
ELNÖK: A kormány nem támogatja. Aki támogatja! (Szavazás.) Senki. Aki tartózkodott! (Szavazás.) Tizennyolc tartózkodás mellett, egyharmadot sem kapott.
Az ajánlás 40. pontjában Soltész Miklós és Font Sándor képviselők indítványa.
Kormány!
NYENYESTÁNNÉ ENDRÉSZ KATALIN (Pénzügyminisztérium): Nem támogatja a kormány.
ELNÖK: A kormány nem támogatja. Aki támogatja! (Szavazás.) Hat igen. Aki nem támogatja! (Szavazás.) Tizenhárom nemmel a bizottság nem támogatta.
Az ajánlás 48. pontjában Simon Miklós és Font Sándor indítványa.
Kormány!
NYENYESTÁNNÉ ENDRÉSZ KATALIN (Pénzügyminisztérium): Nem támogatja a kormány.
ELNÖK: Nem támogatja. Aki támogatja! (Szavazás.) Hat igen. Aki nem támogatja! (Szavazás.) Tizenhárom nemmel a bizottság nem támogatta.
Az ajánlás 49. pontjában Soltész Miklós és Font Sándor indítványát.
Kormány!
NYENYESTÁNNÉ ENDRÉSZ KATALIN (Pénzügyminisztérium): Nem támogatja a kormány.
ELNÖK: A kormány nem támogatja. És a képviselőtársak közül ki az, aki támogatja! (Szavazás.) Hat igen. Akik nem támogatják! (Szavazás.) Tizenhárman nem támogatják, tehát a bizottság nem támogatja.
Az ajánlás 56. pontjában Vidorné Szabó Györgyi és Tatai-Tóth András képviselők indítványa.
DR. SZELÉNYI GYÖRGY (Pénzügyminisztérium): A kormány támogatja.
ELNÖK: A kormány támogatja. Aki támogatja! (Szavazás.) Tizenhárom igen. Aki tartózkodott! (Szavazás.) Hat tartózkodás mellett a bizottság támogatta az 56-os sorszámú indítványt.
Az ajánlás 59. pontjában Vidorné Szabó Györgyi indítványa.
NYENYESTÁNNÉ ENDRÉSZ KATALIN (Pénzügyminisztérium): Ebben a formában nem támogatja a kormány, kis pontosítás szükséges hozzá.
ELNÖK: Értettem. A kormány nem támogatja. A bizottság! (Szavazás.) Tizenhárom igen. Tartózkodás! (Szavazás.) Hat. 13 igen és 6 tartózkodás mellett a bizottság támogatja.
Az ajánlás 64. pontjában Szabó Lajos és Gegesy Ferenc indítványa.
DR. SZELÉNYI GYÖRGY (Pénzügyminisztérium): A kormány támogatja.
ELNÖK: A kormány támogatja. A bizottság! (Szavazás.) Tizenhárom igen. Tartózkodás! (Szavazás.) Hat. 13 igen és 6 tartózkodás mellett a bizottság támogatta.
Az ajánlás 92. pontjában Simon Gábor képviselő úr indítványa.
NYENYESTÁNNÉ ENDRÉSZ KATALIN (Pénzügyminisztérium): Nem támogatja a kormány.
ELNÖK: A kormány nem támogatja. Ki az, aki támogatja! (Szavazás.) Egy támogatás mellett, tizenhét tartózkodással a bizottság nem támogatta.
Az ajánlás 93. pontjában Domonkos László képviselő úr indítványa.
Kormány!
NYENYESTÁNNÉ ENDRÉSZ KATALIN (Pénzügyminisztérium): Nem támogatja a kormány.
ELNÖK: A kormány nem támogatja. A bizottság! (Szavazás.) Hat igen. Aki nem támogatja! (Szavazás.) Tizenhárom nemmel a bizottság nem támogatta.
Van-e valakinek tudomása arról, hogy nem szavaztunk esetleg olyan ajánlási pontról, amely a bizottság hatáskörébe tartozott volna. (Nincs jelzés.) Nincs senkinek ilyen tudomása.
Lezárom a napirendi pont tárgyalását.
Rátérünk a 6. napirendi pont tárgyalására: az egyes egészségügyet érintő törvényeknek az egészségügyi reformmal kapcsolatos módosításáról, amelyet a képviselők T/1093-as sorszámon kaptak kézhez. A bizottság feladatkörébe tartozó kapcsolódó módosító indítványokról kell szavaznunk.
Két perc szünetet rendelek el.
Rátérünk a következő napirendi pont tárgyalására. 6-os sorszám alatt elfogadott napirendi pont tárgyalására: az egyes egészségügyet érintő törvényeknek az egészségügyi reformmal kapcsolatos indítványára.
Tisztelettel köszöntöm Rapi Katalin szakállamtitkár asszonyt.
A bizottság hatáskörébe tartozó kapcsolódó módosító indítványokról az ajánlás 2. pontjában államtitkár asszonyt arra kérem, hogy igen vagy nem a kormány képviseletében. Ez Schvarcz Tibor és képviselőtársai kapcsolódó módosító indítványa.
Tessék parancsolni!
RAPI KATALIN szakállamtitkár (Egészségügyi Minisztérium): Bevezetőül hadd mondjam el, hogy kollégámmal fél órája itt vagyunk, biztos tudják.
ELNÖK: Szakállamtitkár asszony mindent tudunk. A kolléga urat is nagy tisztelettel köszöntjük. Igen, vagy nem.
DR. HORVÁTH ISTVÁN (Egészségügyi Minisztérium): A második ajánlási pont az igen.
ELNÖK: A kormány támogatja. Képviselőtársaim! (Szavazás.) Tizenhárom igen. Aki tartózkodott! (Szavazás.) Hat tartózkodás mellett a bizottság támogatja a kapcsolódó módosító indítványt.
A 3-as ajánlási pont alatt Horváth Zsolt és képviselőtársai indítványáról kérdezem a kormányt!
DR. HORVÁTH ISTVÁN (Egészségügyi Minisztérium): Nem támogatja.
ELNÖK: A kormány nem támogatja. Képviselőtársaim közül, aki támogatja! (Szavazás.) Hat igen. Aki nem támogatja! Tizenhárom nemmel a bizottság nem támogatja.
Az ajánlás 5. pontjában Horváth Zsolt és képviselőtársai indítványa.
DR. HORVÁTH ISTVÁN (Egészségügyi Minisztérium): Nem támogatja.
ELNÖK: A kormány nem támogatja. Ki az, aki támogatja! (Szavazás.) Hat igen. Aki nem támogatja! (Szavazás.) Tizenhárom nemmel a bizottság nem támogatja.
Az ajánlás 9. pontjában: Nagy Kálmán és Horváth Zsolt képviselő urak indítványát a kormány támogatja-e!
DR. HORVÁTH ISTVÁN (Egészségügyi Minisztérium): Nem támogatja.
ELNÖK: A kormány nem támogatja. A képviselőtársaim! (Szavazás.) Hat igen. Aki nemmel szavaz, az kérem, kézfelemeléssel jelezze! (Szavazás.) Tizenhárom nemmel a bizottság nem támogatja.
Tudomásom szerint nincs több, de ha valakinek van arról tudomása, hogy a bizottság hatáskörébe tartozó kapcsolódó módosító indítvány még van, amelyről nem szavaztunk, tegye meg. (Nincs jelzés.) Nincs senkinek erről tudomása.
Nagyon szépen köszönöm a részvételüket.
Egyebek napirendi pontnál kedves képviselőtársaim, van-e valakinek közérdekű bejelentése. (Közbeszólás: Mikor lesz a következő bizottsági ülés?.)
A következő ülést nagy valószínűséggel hétfőn reggel fogjuk tartani, lévén megy a részletes vitája még a héten a költségvetésnek, képviselőtársaim bizonyára tudják; és egyéb törvényeink is vannak még, amivel kell foglalkoznunk: nyugdíj, szociális és még sorolhatnám. Pihenjék ki magukat a hét második felében képviselőtársaim.
Aki részt vesz a parlamenti vitában, azoknak jó egészséget, kitartást és sok energiát kívánok, hétfőn találkozunk. (Közbeszólás: Hétfő délelőttre vagy délutánra tervezi elnök úr az ülést.) Délelőttre tervezném, hogy délután időben haza tudjon jutni mindenki. Terveink szerint hétfőn 9 óra, e-mailen meg fogjátok kapni a napirendekkel és a kezdéssel kapcsolatos értesítéseket. Kedden is délelőtt 9 órát jelölném meg azért, hogy úgy dél magasságában végezzünk, hogy mindenki haza tudjon menni. Isten áldjon benneteket. Szervusztok, viszontlátásra.
(Az ülés befejezésének időpontja: 16 óra 52 perc)
|
|
Korózs Lajos |
Jegyzőkönyvvezető: Turkovics Istvánné és Lajtai Szilvia