ISZB-3/2006.
ISZB-21/2006-2010.
az Országgyűlés Ifjúsági, szociális és családügyi bizottságának
2007. március 5-én, 9 óra 07 perckor
a Képviselői Irodaház I. emelet III. számú tanácstermében
megtartott üléséről
Tartalomjegyzék
Napirendi javaslat *
Az ülés résztvevői *
A bizottság részéről *
Megjelent: *
Meghívottak részéről *
Megjelentek: *
Elnöki megnyitó *
A napirend elfogadása *
A fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról szóló 1998. évi XXVI. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat (T/1744. szám) (Módosító javaslatok megvitatása) (Első helyen kijelölt bizottságként) *
Kábítószerügyi eseti bizottság létrehozásáról szóló határozati javaslat (H/2101. szám) (Lendvai Ildikó, Winkfein Csaba (MSZP), Kuncze Gábor, Gusztos Péter (SZDSZ), Dr. Navracsics Tibor, Dr. Cser-Palkovics András (Fidesz), Herényi Károly, Pettkó András (MDF), Dr. Semjén Zsolt és Soltész Miklós (KDNP) képviselők önálló indítványa) (Döntés képviselői önálló indítvány tárgysorozatba-vételéről, általános vita és módosító javaslatok megvitatása) *
Winkfein Csaba (MSZP) szóbeli indoklása *
Szavazás a tárgysorozatba-vételről *
A módosító javaslatok megvitatása *
Szavazás az általános vitára történő bocsátásról *
A bizottság 2007. évi tavaszi ülésszakra szóló munkaterve *
Az albizottságok létrehozása *
Egyebek *
1. A fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról szóló 1998. évi XXVI. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat (T/1744. szám)
(Módosító javaslatok megvitatása)
(Első helyen kijelölt bizottságként)
2. Kábítószerügyi eseti bizottság létrehozásáról szóló határozati javaslat (H/2101. szám)
(Lendvai Ildikó, Winkfein Csaba (MSZP), Kuncze Gábor, Gusztos Péter (SZDSZ), Dr. Navracsics Tibor, Dr. Cser-Palkovics András (Fidesz), Herényi Károly, Pettkó András (MDF), Dr. Semjén Zsolt és Soltész Miklós (KDNP) képviselők önálló indítványa)
(Döntés képviselői önálló indítvány tárgysorozatba-vételéről, általános vita és módosító javaslatok megvitatása)
3. A bizottság 2007. évi tavaszi ülésszakra szóló munkaterve
4. Az albizottságok létrehozása
5. Egyebek
Elnököl: Korózs Lajos (MSZP), a bizottság elnöke
Dr. Vidorné dr. Szabó Györgyi (MSZP), a bizottság alelnöke
Soltész Miklós (KDNP), a bizottság alelnöke
Dér Zsuzsanna (MSZP)
Érsek Zsolt (MSZP)
Farkas Imre (MSZP)
Hajdu László (MSZP)
Dr. Juhászné Lévai Katalin (MSZP)
Lombos István (MSZP)
Dr. Nyul István (MSZP)
Szabados Ákos (MSZP)
Tóbiás József (MSZP)
Dr. Tóth István (MSZP)
Török Zsolt (MSZP)
Winkfein Csaba (MSZP)
Dr. Aszódi Pál (Fidesz)
Borsos József (Fidesz)
Cseresnyés Péter (Fidesz)
Hirt Ferenc (Fidesz)
Dr. Iván László (Fidesz)
Koszorús László (Fidesz)
László Tamás (Fidesz)
Vígh Ilona (Fidesz)
Dr. Zombor Gábor (Fidesz)
Helyettesítési megbízást adott
Dér Zsuzsanna (MSZP) Dr. Juhászné Lévai Katalinnak (MSZP)
Farkas Imre (MSZP) megérkezéséig Érsek Zsoltnak (MSZP)
Filló Pál (MSZP) Winkfein Csabának (MSZP)
Ágh Péter (Fidesz) László Tamásnak (Fidesz)
Dr. Aszódi Pál (Fidesz) megérkezéséig Borsos Józsefnek (Fidesz)
Dr. Szabó Erika (Fidesz) Soltész Miklósnak (KDNP)
Dr. Lanczendorfer Erzsébet (KDNP) Dr. Zombor Gábornak (Fidesz)
Horváth Péter főosztályvezető (Szociális és Munkaügyi Minisztérium)
Portörő Péter főosztályvezető-helyettes (Szociális és Munkaügyi Minisztérium)
Dr. Felvinczi Katalin miniszteri megbízott (Szociális és Munkaügyi Minisztérium)
(Az ülés kezdetének időpontja: 9 óra 07 perc)
KORÓZS LAJOS (MSZP), a bizottság elnöke, a továbbiakban ELNÖK: Kedves Képviselőtársaim! Tisztelettel köszöntelek benneteket, a március 5-én reggel 9 órára összehívott bizottsági ülésen - a helyettesítéseket majd be fogom diktálni. Először javaslatot szeretnék tenni a napirendi pontok megtárgyalására.
Első napirendi pontként javaslom megtárgyalni a fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról szóló törvény módosításáról szóló T/1744. számon kézhez kapott törvénytervezet módosító javaslatok megvitatását, mint első helyen kijelölt bizottság.
Második napirendi pontnak javaslom a kábítószerügyi eseti bizottság létrehozásáról szóló határozati javaslat megtárgyalását, melyet H/2101. számon kaptatok kézhez.
Harmadik napirendi pontként javaslom, hogy a bizottság 2007. évi tavaszi ülésszakára szóló munkatervét tárgyaljuk meg, illetve fogadjuk el; negyedik napirendi pontként javaslom az albizottságok létrehozásáról szóló napirendet megtárgyalni és természetesen egyebek, aktuális ügyek megtárgyalását.
Kérdezem, van-e valakinek más javaslata a napirendi pontokra vonatkozóan. (Nincs jelzés.) Nincs. Szavazásra teszem fel a napirendi pontokat.
Aki elfogadja az általam javasolt 5 napirendi pontot, kérem, kézfelemeléssel jelezze! (Szavazás.) Úgy látom, egyhangú. Ellene volt-e valaki? (Szavazás.) Tartózkodott-e valaki? (Szavazás.) Megállapítom, hogy a bizottság egyhangúlag elfogadta a napirendi pontok tárgyalását.
Rátérünk az első napirendi pont megtárgyalására: a fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról szóló '98. évi törvény, mint első helyen kijelölt bizottság. Itt a módosító javaslatokról kell döntenünk.
1. pontban Hirt Ferenc és képviselőtársai javaslatáról kérdezem a tárca képviseletében jelenlévő főosztályvezető urat. Péter, parancsolj!
HORVÁTH PÉTER (Szociális és Munkaügyi Minisztérium): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Bizottság! Köszöntöm önöket. Az első módosítási javaslattal kapcsolatos álláspontunk a következő.
A fogyatékos személyek fogalmára vonatkozó új definíciót mi is nagyon korszerűnek tartjuk, de két ok miatt mégsem támogatjuk ennek a módosító indítványnak az elfogadását.
Az egyik az, hogy megkérdeztük a fogyatékos személyek országos érdekvédelmi szervezeteit, illetve az Országos Fogyatékosügyi Tanács nem kormányzati tagjait, és bár ők is elismerték, hogy előremutat ez a módosító indítvány, arra kértek minket, hogy ne támogassuk az előterjesztést, szeretnék ezt ők a tanács ülésén átbeszélni, megrágni.
A másik oka pedig, hogy a módosító indítvány formai hibás, tekintettel arra, hogy a b, c, d és e pontok, amelyet itt aláhúzással jelöltek, és ily módon új szövegnek tűnnek, ezek szó szerint megegyeznek a fogyatékos személyek jogairól szóló törvény jelenlegi b, c, d, és e pontjaival.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Tehát gyakorlatilag a tárca ezt a módosítót nem támogatja.
Képviselőtársaim?
Alelnök úr!
SOLTÉSZ MIKLÓS (KDNP): Mi volt az ellenvetésük vagy a felvetésük a szervezeteknek, csak ennyit röviden?
HORVÁTH PÉTER (Szociális és Munkaügyi Minisztérium): Több kifogás is volt. Volt olyan szervezet, főleg az Autisták Érdekvédelmi Egyesülete, a súlyosan halmozottan fogyatékos, illetve az értelmileg akadályozott emberek képviselői, akik nem érezték teljes körűnek ezt a leírást. Volt olyan szervezet, aki még továbbment volna, és az alapvető emberi jogok mellett minden emberi jog gyakorlására is kiterjesztette volna, illetve a különösen felsorolás mögött is további módosító javaslataik lettek volna.
ELNÖK: Képviselő úr, tessék parancsolni!
BORSOS JÓZSEF (Fidesz): Köszönöm szépen a szót. Azért nem értem a tárca álláspontját, mert ha a fogyatékos személyek ezt előremutatónak és jónak tartják, akkor, ha ehhez még nekik kiegészítő javaslataik vannak és egyéb módosító elképzeléseik, erre van mód később továbblépni - tehát az első lépést célszerű lenne megtenni, aztán majd utána, ha ehhez építő jellegű javaslat van, nem okoz gondot ennek a törvénynek az újbóli tárgyalása.
A formai hibát egy nagyon fülénél fogva előrángatott indoknak tartom, mert jogilag és Házszabályilag teljes mértékben megfelel. Ennek technikai oka van, hogy miért kellett behozni, hiszen nem az egész szakaszt, hanem csak annak egyes pontjait nyitotta meg az eredeti előterjesztés és így volt mód, hogy az egész szakaszt, ha megnyitjuk, akkor azt módosítjuk; de nyilván ezen most itt nem fogunk vitatkozni, mert ha már egyszer a Házszabály szerinti benyújtást elfogadták, akkor nem hiszem, hogy éppen formai probléma lenne. Köszönöm.
ELNÖK: Köszönöm szépen képviselő úr. Én a főosztályvezető úr szavaiból azt vettem ki, hogy tulajdonképpen az Országos Fogyatékosügyi Tanácsba tömörült szervezetek időt kérnek még egy konzultációra, de mivel nekünk most kell dönteni, így ebben a formában a tárca nem támogatja ezt a felvetést.
Hirt Ferenc, tessék parancsolj!
HIRT FERENC (Fidesz): Úgy tudom, hogy az emberi jogi bizottságban támogatta a kormány ezt a módosítót, valóban így volt?
HORVÁTH PÉTER (Szociális és Munkaügyi Minisztérium): Igen.
HIRT FERENC (Fidesz): Mi történt azóta?
ELNÖK: Főosztályvezető úr, tessék parancsolni!
HORVÁTH PÉTER (Szociális és Munkaügyi Minisztérium): Ez a definíció, ahogyan az előbb elmondtam, számomra is egy szimpatikus, előremutató definíció. Az emberi jogi bizottság ülésére keddi napon került sor, közvetlenül a hétfői általános vita lezárását követően, és nem volt mód arra, hogy a kormány álláspontját megvitassuk, illetve, hogy hétfő este 7 óráról kedden reggel 9 óráig megkérdezzük ezzel kapcsolatban a fogyatékos személyek szervezeteinek a véleményét.
Összességében azt gondolom, hogy ez a törvény a fogyatékos személyek jogairól szól, ez a definíció a törvényünk alapjait írja újra, ezért azt gondolom, hogy akceptálható, ha a törvény alapjaihoz hozzányúlunk, akkor abban a fogyatékos személyek érdekvédelmi szervezeteinek az álláspontját meghallgatjuk, hiszen az alapját írjuk újra.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Az első pontban foglalt módosító indítványt a tárca nem támogatja.
Képviselőtársaim, aki támogatja a javaslatot, az kérem, kézfelemeléssel szavazzon! (Szavazás.) 13 igen. Aki nem támogatja? (Szavazás.) Mindenki más tartózkodott, ez azt jelenti, hogy a tartózkodást meg kell számolni a jegyzőkönyv számára, annál is inkább, mert szeretném bediktálni a helyettesítéseket. 15 tartózkodás mellett, a bizottság nem támogatta, de egyharmadot kapott.
Képviselőtársaim, a jegyzőkönyv számára szeretném a helyettesítéseket bediktálni. Dér Zsuzsát helyettesíti Juhászné Lévai Katalin, Filló Pált helyettesíti Winkfein Csaba, Ágh Pétert László Tamás, Aszódi Pált Borsos József, Szabó Erikát Soltész Miklós képviselő úr és Zombor Gábor képviselő úr Lanczendorfer Erzsébetet.
A módosításokról szóló 2. pontban szintén Hirt Ferenc és képviselőtársai módosítója.
Főosztályvezető úr, parancsoljon!
HORVÁTH PÉTER (Szociális és Munkaügyi Minisztérium): Támogatjuk a módosító javaslatot.
ELNÖK: A tárca a módosítót támogatja.
Aki egyetért a tárca javaslatával és a módosítással! (Szavazás.) Ellene volt-e? (Szavazás.) Nincs. Megállapítom, hogy a bizottság egyhangúlag támogatja.
Az ajánlás 3. pontjában Puskás Tivadar és képviselőtársai módosító indítványát?
HORVÁTH PÉTER (Szociális és Munkaügyi Minisztérium): Ezt is támogatjuk.
ELNÖK: A tárca támogatja. Aki egyetért vele, kérem, kézfelemeléssel szavazzon! (Szavazás.) Ellene volt-e valaki? (Szavazás.) Nem. Megállapítom, hogy a bizottság egyhangúlag támogatja.
Puskás Tivadar és képviselőtársai indítványát az ajánlás 4. pontjában a tárca támogatja-e? Főosztályvezető úr!
HORVÁTH PÉTER (Szociális és Munkaügyi Minisztérium): Ezt a módosítót nem támogatjuk. Az üzleti szektor tekintetében arra irányul a módosító indítvány, hogy 2013-ról itt is hozzuk előre a határidőt 2010-re tekintettel arra, hogy per pillanat ismeretlen számú épület akadálymentesítéséről van szó, hiszen az üzleti szektor épületei nem felmérhetőek. Másrészről, hogy erre a területre kifejezetten az akadálymentesítési célt szolgáló pályázati források nincsenek és egy teljes körű akadálymentesítést írunk elő 2013-ra; így ez a három évvel történő megrövidítése a projekt időszakának, lehetetlen helyzetbe hozhatná a piaci szereplőket.
ELNÖK: Köszönöm szépen főosztályvezető úr.
Képviselőtársaim, a tárca az indítványt nem támogatja. Ki támogatja Puskás Tivadar és képviselőtársai indítványát? (Szavazás.) 13 igen. Aki nem támogatja? (Szavazás.) 12 nem. Aki tartózkodott? (Szavazás.) 4 tartózkodás. A bizottság nem támogatta.
Az ajánlás 5. pontjában Hirt Ferenc és társai indítványát a tárca támogatja-e? Főosztályvezető úr!
HORVÁTH PÉTER (Szociális és Munkaügyi Minisztérium): Nem támogatjuk, merthogy törvényben nem lehet pályázati önrészt fix mértékben meghatározni, ez nem adna lehetőséget ettől se pozitív, se negatív irányban történő eltérésre; másrészről a pályázati önrész mértékéről, a regionális fejlesztési tanácsok javaslata alapján, a pályázati kiírásban az irányító hatóság dönt.
ELNÖK: Köszönöm szépen főosztályvezető úr.
Soltész képviselő úr!
SOLTÉSZ MIKLÓS (KDNP): Bár igaz, hogy a törvény eredetileg nem jelezte azt, hogy a törvényi részben hány százalék az önrész, de az általános indoklásban - ha jól emlékszem - ott volt, hogy 40 százalékot várnak el. Hogy lehet arra szorítani a regionális tanácsokat és adott esetben a kormányt, hogy az önkormányzatoknak - főleg a kicsiknek - minél kevesebb önrészt kelljen vállalniuk ahhoz és azért, hogy valóban megvalósuljanak ezek a törvényben előírt tervek és célok.
HORVÁTH PÉTER (Szociális és Munkaügyi Minisztérium): Jelen ismereteim szerint a 7 regionális operatív programból 4-ben tervezik meghirdetni a pályázatot a következő hónapokban, mind a 4 pályázati kiírásban 10 százalékos önrész szerepel.
ELNÖK: Köszönöm. Aki támogatja? (Szavazás.) 13 igen. Aki nem támogatja az indítványt? (Szavazás.) 16 nem. A bizottság nem támogatta.
Az ajánlás 6. pontjában Borsos József és képviselőtársai javaslatát támogatja-e a tárca?
HORVÁTH PÉTER (Szociális és Munkaügyi Minisztérium): Nem támogatjuk. Itt a (8)-as, (9)-es pont az új szöveg, az összes többi itt is formai hibás; ezek is a törvény jelenlegi szövegét ismétlik meg új szövegként.
A monitoring bizottság létrehozásával egyébként egyetértünk, de a 10/2006-os új országos fogyatékosügyi programról szóló országgyűlési határozat 4. pontja ennek a monitoring bizottságnak a felállítására már kötelezte egyszer a kormány; ennek az országgyűlési határozatnak eleget is teszünk, mert meglesz ez a monitoring bizottság, szükségtelen törvényben újra definiálni.
ELNÖK: Köszönöm szépen.
Képviselő úr, Borsos József, tessék!
BORSOS JÓZSEF (Fidesz): Köszönöm szépen. Főosztályvezető úr, az előbb már tisztáztuk a formai kérdést, tehát ha egyszer a Házszabálynak megfelel, akkor formailag is megfelel. A probléma - és nyilván ezért volt a szándék is -, hogy törvényben szerepeljen ez, hiszen azt az országgyűlési határozatot, amiről szó van, azt már egy ideje elfogadta az Országgyűlés és még nem sikerült végrehajtani; még azt sem, hogy a monitoring bizottság felálljon. Ezért célszerű az, hogy talán esetleg a kormányzat komolyabban veszi a dolgot, ha ez jogszabályban van rögzítve.
De itt nemcsak az a lényeg a módosító indítványban, hogy törvényben legyen rögzítve, hanem ez a javaslat arról is szól, hogy ennek a monitoring rendszernek a függetlenségét úgy célszerű biztosítani, hogy egy együttdöntési eljárás keretében legyen ennek a vezetője kiválasztva, méghozzá együtt a civilekkel, ha úgy tetszik: az érdekvédelmi szervezetekkel. Ez egy nagyon fontos pontja egyébként a javaslatnak, és erre van már Magyarországon példa; a nemzeti egészségfejlesztési programot tessék megnézni, hasonló módon van felépítve ennek a monitoring rendszere és hasonló módon van elkülönítve a költségvetési intézmény keretén belül ennek a munkaszervezete, és ez úgy tűnik, hogy hatékonyabban működik annak ellenére, hogy már egy kicsit régebben (Dr. Aszódi Pál megérkezett.) hoztuk, hozta létre ezt a Magyar Országgyűlés.
Tehát továbbra is kérem a képviselőtársaimat, hogy ha komolyan gondoljuk azt, hogy ennek a fogyatékosügyi programnak a végrehajtására valamiféle rálátása legyen akár a bizottságnak, akár az Országgyűlésnek, akkor egy ilyen módon felállított monitoring szervezet vagy rendszer mindenképpen hatékonyabb lenne, mint az a hosszú ideje kívánt, de egyébként még fel nem állított rendszer, amiről már az előbb itt szólt főosztályvezető úr. Köszönöm.
ELNÖK: Köszönöm szépen képviselő úr.
Főosztályvezető úr, kíván reflektálni?
HORVÁTH PÉTER (Szociális és Munkaügyi Minisztérium): Igen, köszönöm szépen. Tehát egyrészről azt gondolom, hogy az országgyűlési határozatban előírt pontok zömét teljesítette a kormány, így például megjelentettük jelnyelven, könnyen érthető formában a programot, időközben elkészült a kormány intézkedési terve is, ami néhány héten belül a kormány elé kerül.
A monitoring bizottság azért nem áll még, ennek két oka van, merthogy az Országos Fogyatékosügyi Tanács nem kormányzati oldala tagjainak a mandátuma most március 25-én lejár és új tagokat kell választani az Országos Fogyatékosügyi Tanácsba, ez az egyik oka a késlekedésnek; a másik pedig az, hogy az országos fogyatékosügyi program megvalósítása a kormány intézkedési tervében bontakozik ki. Az intézkedési tervet az Új Magyarország fejlesztési tervhez igazodó operatív programokkal próbáljuk megerősíteni; ezek az operatív programok decemberben készültek el, ezért időelőtti lett volna egy még nem létező programnak a nem létező intézkedéseire a monitoring bizottságot felállítani.
Költségvetési intézményt nem tudunk létrehozni, ellenben a tárca országos fogyatékosügyi program soránál ennek a monitoring bizottságnak a működtetésére a forrást elkülönítettük. Ez egy együttdöntési eljárás, hiszen az országgyűlési határozat szövege szerint a fogyatékos személyek érdekvédelmi szervezetei, a fogyatékos személyek szolgáltatást nyújtó szervezete, illetve a fogyatékos embereket foglalkoztató munkaadók jelölik a monitoring bizottság elnökét és tagjait.
ELNÖK: Köszönöm. További jelentkezést nem látok.
Képviselőtársaim, aki támogatja az indítványt, kérem, kézfelemeléssel jelezze! (Szavazás.) 13 igen. Aki nem támogatja az indítványt? (Szavazás.) 6 nem. Aki tartózkodott? (Szavazás.) 8 tartózkodás mellett a bizottság nem támogatta, de egyharmadot kapott.
Az ajánlás 7. pontjában Puskás Tivadar és képviselőtársai indítványát főosztályvezető úr!
HORVÁTH PÉTER (Szociális és Munkaügyi Minisztérium): Nem támogatjuk a javaslatot. Az éves ütemezés a közlekedési operatív programban megtalálható.
ELNÖK: Soltész Miklós alelnök úr!
SOLTÉSZ MIKLÓS (KDNP): Főosztályvezető úr, nem értettem pontosan az indoklását. Egyébként pont ebben a fogyatékosügyi törvényben hátul is van a táblázatban éves ütemezés más területre, miért nem lehet pont a közlekedésre - nem értettem, bocsánat, azt az egy mondatot, amit mondott.
ELNÖK: Legyen kedves megismételni.
HORVÁTH PÉTER (Szociális és Munkaügyi Minisztérium): Elnézést, nagyon gyors próbáltam lenni. Itt a közlekedési rendszerek akadálymentesítéséről van szó. A közlekedési rendszerek akadálymentesítéséhez szükséges források nagyrészt szintén uniós forrásokból teremthetők elő, ezt a közlekedési operatív program részletezi; és a közlekedési operatív programban megtalálhatóak az indikátorok, illetve maga az éves ütemezés is. Szükségtelennek találta a kormány, hogy a törvényben is kitérjen erre az éves ütemezésre, hiszen már egy operatív programban ez benne van.
ELNÖK: Soltész képviselő úr!
SOLTÉSZ MIKLÓS (KDNP): Köszönöm szépen a választ. Ennek ellenére a kormánypárti képviselőtársaimat arra kérném, hogy mégis itt támogassák ezt a javaslatot, ugyanis arról van szó, hogy amikor elérünk 2009-hez, ott fognak kapkodni a nagy tömegközlekedési vállalatok vagy cégek, hogy hoppá nem csináltunk semmit. Ha ők látják azt, hogy rá vannak szorítva egy éves ütemezésre, rá vannak szorítva arra, hogy már elkezdjék most a pályázati lehetőségeket megtalálni, illetve megszerezni, akkor talán nagyobb esély lesz arra, hogy 2010. január 1.-ig valóban megvalósuljon ez a program, ahogy a törvényben benne van. Tehát a beszúrt szövegrész az csak annyi, hogy az elkészített éves ütemezési terv szerint készítsenek elő - erre kérem kormánypárti társaimat.
ELNÖK: Köszönöm szépen alelnök úr. Nem tudom főosztályvezető úr, hogy az emlékeim csalnak-e, de tudomásom szerint a gépjárművek beszerzésére vonatkozóan már eleve ilyen eszközöket kell beszerezni, amelyek akadálymentesítettek, alacsonypadlózatúak fogyatékosoknak, kerekesszékeseknek rögzítési lehetőséggel - úgy emlékszem, hogy ez már EU kompatibilis nálunk.
Tessék, parancsoljon!
HORVÁTH PÉTER (Szociális és Munkaügyi Minisztérium): Így van. A konkrét jogszabály címe nekem sem jut most az eszembe, de van egy EU direktíva a buszközlekedéssel kapcsolatosan, ami előírja, hogy új beszerzés esetén eleve csak akadálymentes villamosokat, buszokat, illetve vasúti járműveket lehet beszerezni.
ELNÖK: Borsos képviselő úr!
BORSOS JÓZSEF (Fidesz): Köszönöm szépen. Szerintem nem árt, ha elolvassuk, hogy itt egyáltalán mi a javaslat. A javaslat arról szól, hogy kell lenni egy éves ütemezésnek, és a javaslat arról szól, hogy ezt az ütemezést be kell tartani egy megfelelő határidőig. Nem arról szól, hogy ez az ütemterv hol legyen, hol legyen leírva, arról szól, hogy legyen, és be kell tartani. Ha egy regionális operatív programba e nélkül egyébként egy ilyet beteszünk, akkor az, vagy be lesz tartva, vagy nem - inkább nem.
A másik pedig, erre az uniós hókuszpókuszra folyamatosan előszeretettel hivatkozunk; ha valamit nem akar megcsinálni a kormányzat, akkor azért, ha valamit meg meg akar csinálni, akkor meg azért. Örülök neki, hogy van direktíva, de annak sokkal jobban örülnék, ha a magyar jogrendszerben szabályozunk szabályozandó kérdéseket. Az unió eldönt, kitalál, aztán mi, majd ha úgy döntünk, hogy ezt egyébként a magunk nyelvére lefordítjuk, akkor az úgy helyes és az akkor fog működni. Köszönöm.
ELNÖK: Köszönöm. A tárca a javaslatot nem támogatta. Aki támogatja? (Szavazás.) 13 igen. Aki tartózkodik? (Szavazás.) 16 tartózkodás. A bizottság nem támogatta.
Az ajánlás 8. pontjában László Tamás és képviselőtársai indítványa. Főosztályvezető úr!
HORVÁTH PÉTER (Szociális és Munkaügyi Minisztérium): A kormány álláspontja itt is nemleges. A módosító indítvány arra irányul, hogy ott, ahol a közszolgáltatást 2010 végéig a törvény ellenére mégsem teszik akadálymentessé, ott szüntessük meg a közszolgáltatást. Szeretném felhívni a képviselő hölgyek és urak figyelmét arra, hogy az önkormányzati törvény értelmében a közszolgáltatásokat el kell látni, nem lehet egyszerűen a közszolgáltatást megszüntetni. Egyébként ennek a problémának a kezelésére a törvényjavaslatunk tartalmaz egy rendelkezést, ami szerint a közszolgáltatások engedélyezésére vonatkozó eljárásokat valamennyi ágazatban felül kell vizsgálni és ezekben a működési engedélyt kiadó, a működési engedély kiadását szabályozó végrehajtási rendeletekben van mód arra, hogy szankciókat alkalmazzanak majd az önkormányzatok; például a végleges működési engedélyek helyébe ideiglenes működési engedélyt és a végleges megszerzéséhez feltételeket támasszanak.
A legalapvetőbb indokunk arra, hogy nem támogatjuk, egyszerűen nem lehet megtenni, hogy az oktatási, egészségügyi, szociális közszolgáltatásokat az önkormányzatok ne lássák el.
ELNÖK: Köszönöm szépen.
László Tamás képviselő úr, tessék parancsolni!
LÁSZLÓ TAMÁS (Fidesz): Nem azt mondtuk, hogy a közszolgáltatásokat kell megszüntetni, hanem abban az épületben, ahol azt nem biztosítják, ott nem lehet végezni a közszolgáltatást; azt hiszem, hogy szankció nélkül ez egy írott malaszt. Tehát itt a szankcionálásnak az a lényege, hogy valami kényszerítő ereje legyen ennek, mert különben majd lesz egy újabb határidő, majd lesz egy újabb kitolása ennek az egésznek; tehát ha nincsen valamilyen szankciója ennek, akkor azt hiszem, hogy ez nem fog igazán működni.
ELNÖK: Borsos képviselő úr, parancsolj!
BORSOS JÓZSEF (Fidesz): Köszönöm szépen. A szöveg egyértelmű, tehát a kötelezettséggel érintett intézményekben kell megszüntetni, tehát nem általában van szó intézményről, hanem arról, amelyik ezt nem teljesíti. És itt megint arra szeretném kérni a képviselőtársaimat, hogy gondolják végig, ha egy jogszabály elrendel valamit és nincs ott mögötte bármiféle utalás arra, hogyha ezt egyébként nem teljesíti a kötelezett, akkor mi történik; akkor az nem jogszabály, hanem egy kiáltvány, amit hú de nem szeretnénk, hogyha ez így történne. Na most, azt gondolom, hogy itt országgyűlési előterjesztésről van szó, egy magyar törvény módosításáról, tehát nem szabad meghagynunk kiáltvány szinten, ennek legyen valamiféle jogi formája. Köszönöm.
ELNÖK: Aki támogatja a javaslatot, kérem, kézfelemeléssel jelezze! (Szavazás.) 13 igen. Aki nem? (Szavazás.) 9 nem. Aki tartózkodott? (Szavazás.) 7 tartózkodás. A bizottság nem támogatja.
Az ajánlás 10. pontjában Borsos József és képviselőtársai indítványa.
Főosztályvezető úr!
Elnézést kérek főosztályvezető úr, a 9-es pontban szintén Borsos József és képviselőtársai indítványáról kérdezem a tárca véleményét. Bocsánat, egyet átugrottam.
HORVÁTH PÉTER (Szociális és Munkaügyi Minisztérium): A 9-es ponttal kapcsolatban is nemleges az álláspontunk. Itt ugye a szöveg arra irányul, hogy az országos fogyatékosügyi program végrehajtásáról a korábbiaknak megfelelően évente, és ne az előterjesztésnek megfelelően kétévente számoljon be a kormány. Ez a vita nemcsak a mi programunknál, hanem általában a jelentéseknél elő szokott kerülni. A kétévi időtartam is kevés egyébként ahhoz, hogy érdemi információkat lehessen adni programoknak az eredményességéről, hiszen általában egy-egy év a jogszabályok megalkotására, a forrásfelhasználás megtervezésére, illetve a programok beindítására szokott elegendő lenni, de nem elég arra, hogy ezeket a programokat befejezzük, illetve a jogszabályok hatályosulásával kapcsolatos vizsgálatokat is elvégezzük, ezért kétévente javasoljuk továbbra is a jelentés elkészítését.
ELNÖK: Borsos képviselő úr!
BORSOS JÓZSEF (Fidesz): Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Nem igazán értem azt, hogy mi az oka annak, hogy ezt a módosító javaslatot nem támogatja, illetve az eredeti törvényszöveget módosítani kívánja az előterjesztő; illetve ha azt gondolom, hogy értem, akkor meg nagyon csúnya dolgokat kellene itt mondanom. De arra azért felhívnám a figyelmet, hogy ha már itt ilyen nagy uniós tagok lettünk és állandóan az unióra hivatkozunk, meg minden egyéb másra, ROP-ra, KIOP-ra, meg mindenféle programokra, akkor azért arra szeretném felhívni a figyelmet, hogy ha egy programot elindítunk, ahhoz hozzátartozik az előkészítő szakasztól egészen az utóértékelési szakaszig ami közte van minden. Tehát, ha a tárcának egy év kell arra, hogy mindenféle módosításokat, pénzeket, meg egyebeket szedjen össze, akkor arról is szeretne az Országgyűlés tájékozódni, hogy egy év alatt csak idáig jutott el a kormányzati apparátus - tehát ez nem indok, hogy nem tud a programról vizsgálatokat végezni.
Persze, hogy nem tud, amikor még nem is akarja felállítani már az előkészítő szakaszban sem, például a monitoring rendszert. Mert én nem monitoring bizottságról beszéltem a módosító javaslatban, hanem monitoring rendszerről, direkt nem kötve meg a kormányzat kezét, hogy esetleg jó példákat tudjon felhasználni, és ne bizottságot hozzon létre, ha bármit egyébként nem akar megoldani - mert általában arra szoktunk bizottságot létrehozni, mert egyébként maga a monitoring rendszer részletei sem lesznek arra kidolgozva, amikor már monitorozni kellene. Tehát ez, ha így megy, akkor megint arra adunk lehetőséget egyébként a végrehajtó intézményrendszernek, hogy húzza-halassza az időt, és egyébként úgy nagyon ne történjen semmi, vagy csak éppen olyan mértékben, ami a reklámhoz kell. Köszönöm.
ELNÖK: További kérdés?
Lombos István képviselő úr, tessék parancsolni!
LOMBOS ISTVÁN (MSZP): Azt kérdezném a képviselőtársamtól, hogy a végrehajtó intézményrendszer alatt mit ért, és egyébként pedig a törvény végrehajtásával kapcsolatban kinek vannak kötelezettségei?
ELNÖK: Köszönöm szépen. Képviselő úr, szeretném képviselőtársamat tájékoztatni arról, hogy a Házszabály nem teszi lehetővé, hogy a képviselők egymásnak kérdéseket tegyenek fel. A főosztályvezető úr hivatott arra, hogy a módosító indítvánnyal kapcsolatos ajánlásokhoz kommentárt fűzzön.
Főosztályvezető úr, kíván reflektálni Borsos képviselő úr felvetésére? Borsos képviselő úr volt az, aki kettővel ezelőtt szólt.
Parancsoljon!
HORVÁTH PÉTER (Szociális és Munkaügyi Minisztérium): A helyzet az, hogy nem tudok újabb érveket felsorolni.
ELNÖK: Köszönöm szépen, ez az indokolás elégséges volt.
Aki támogatja Borsos képviselő úr indítványát, kérem, most emelje fel a kezét! (Szavazás.) 13 igen. Aki nem támogatja? (Szavazás.) 16 nemmel a bizottság nem támogatja.
Most térünk rá a 10. pontra. Az ajánlás 10. pontjában Borsos József és képviselőtársai indítványáról mi a tárca véleménye, főosztályvezető úr!
HORVÁTH PÉTER (Szociális és Munkaügyi Minisztérium): Ezt sem támogatjuk és tudom, hogy Borsos úrral újabb konfliktusba fogok keveredni, de bizony ez is formai hibás; megismétlődik a 9-es módosító indítványban tett javaslat, itt most másodszor törölnénk ezt a szöveget. De nem ezért nem támogatjuk, hanem azért, merthogy a kodifikáció kötelezettségét nem szokták jogszabályban külön meghatározni. Itt ugye arról van szó, hogy vizsgáljuk át az ágazati jogszabályok és az érintett törvénytervezet összhangját; ez egy folyamatosan zajló munka, ilyen kodifikációra irányuló módosítókat nem szoktak törvényben kihirdetni.
ELNÖK: Köszönöm.
Borsos úr!
BORSOS JÓZSEF (Fidesz): Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Konfliktusba nem keveredtünk főosztályvezető úr, vitába keveredtünk, de úgy látszik, azért konfliktusba keveredett magával a jogszabály tervezettel, hiszen az egyikben egy eltörlést javaslok, a másikban pedig annak a helyére való új jogszabályi szövegrész behelyezését; és még egyszer hangsúlyozom, hogy ha valami a Házszabály benyújtási formai követelményeknek megfelel, akkor az nem formai hibás. Azt, hogy a jogszabályokban mit szoktak, meg mit nem szoktak, az egészen addig, amíg nem lesz Magyarországon egy olyan törvény, amelyik arról szól, hogy hogyan kell jogszabályt megalkotni, amit már egyébként nagyon régóta meg kellene csinálni a Magyar Országgyűlésnek, addig azt, hogy mit szoktak, vagy mit nem szoktak - hogy mondjam - az ilyen népi hagyományok szintjén követendő. Tehát itt a következőről van szó.
Folyamatosan a mai nap folyamán is azt hallottuk, hogy majd ágazati jogszabályokban erről meg arról rendelkezni fogunk, majd ott rendezzük, majd így, majd úgy, majd amúgy, és egyébként mellette folyamatosan azt hallottuk, hogy ez a jogszabály egyébként egy általános érvényű jogszabály. Én ezt az általános vitában is elmondtam, hogy jó, fogadjuk el, hogy ez egy általános érvényű jogszabály, ebben az esetben viszont megint csak egy határidőt kell megjelölni arra, hogy az itteni általános rendelkezések mennyi idő alatt futnak át az összes többi jogszabályon - ez olyan, mint egy határidő kérdése.
Nem arról van szó, hogy a kodifikációs folyamatot itt bárki befolyásolni akarja, merthogy ezt nem szokták; hanem arról van szó, hogy erre a folyamatra egyébként azt javasoljuk, hogy történjen is valami, legyen egy határidő kitűzve, mert egyébként majd meg egy év múlva arra fogunk hivatkozni, hogy hát még az ágazati jogszabályok módosítása nem történt meg. Ezt javaslom, hogy kerüljük el, ezért kellene egyébként a végrehajtó apparátusnak egy határidőt szabni, hogy ezeket a megfelelő előkészítő folyamatokat végezzék el. Köszönöm.
ELNÖK: Főosztályvezető úr!
HORVÁTH PÉTER (Szociális és Munkaügyi Minisztérium): A jogalkotásról szóló törvény definiálja, hogy hogyan kell jogszabályokat megalkotni.
A másik, amit még egyszer szeretnék megemlíteni. Az ajánlásnak elől is van egy leírása, hogy hogyan kell formailag kinéznie, e szerint a szöveg szerint zárójelbe tesszük azt a szöveget, amit elhagyni kívánunk. Ha a 9-est a kormány nem támogatta, ellenben a 10-est támogatná, akkor azzal az "évente" szövegrész helyébe a "kétévente" szövegrészt a 10-es pontban újfent törölnénk, tehát megismétlődik a 10-esben a 9-esben tett módosító indítvány. Ha itt csak az új szöveg hatálybaléptetése volt a szándék, akkor csak az aláhúzott részt kellett volna ebben leírni, de gyakorlatilag a módosításnak sem a törlésre vonatkozó, sem az új szövegrészét nem tudjuk támogatni.
ELNÖK: Köszönöm. Aki támogatja Borsos képviselő úr indítványát? (Szavazás.) 13 igen. Aki nem? (Szavazás.) 16 nem.
Az ajánlás 11. pontjában Bernáth Ildikó és képviselőtársai indítványát támogatja-e főosztályvezető úr, illetve a tárca!
HORVÁTH PÉTER (Szociális és Munkaügyi Minisztérium): A helyzet az, hogy nem támogatjuk, és ezt szeretném elmagyarázni, hogy miért nem.
Egyrészről. A módosítást két részre bontva szeretném elmondani: az óvodák és az alapfokú iskolák, illetve a középfokú iskolákra vonatkozó kötelezettségek tekintetében.
Kezdjük a középfokú iskolákkal. A középfokú iskolák működtetése a közoktatási törvény 86. §-a szerint a megyei, illetve a fővárosi önkormányzatok kötelező feladatai közé tartozik, így ebben az esetben a 2 ezertől 30 ezer fő feletti települési önkormányzatok nem kötelesek középfokú iskolákat működtetni; így aztán nem kötelezhetjük őket egy nem kötelező feladattal kapcsolatos további részletfeladatok elvégzésére.
Ez természetesen nem jelenti azt, hogy ezek a települési önkormányzatok önként vállalt feladatként ne láthatnának el középfokú iskolai oktatást. Ebben az esetben viszont, ha oda fogyatékos gyerekek beiratkoznak, a közoktatási törvény, illetve a közoktatási intézmények létrehozására vonatkozó végrehajtási rendeletek kötelezővé teszik az akadálymentesítés elvégzését. Tehát anélkül, hogy ebben a törvényben mi ezt a feladatot kötelezően előírnánk egy, a feladatot kötelezően el nem látó önkormányzatnak, a fogyatékos gyerekek beíratása esetén az akadálymentesítést el kell végezni.
Ugyanígy az óvodák és az alapfokú iskolák megjelölése az eredeti előterjesztésben azért nem történt meg, mert ha fogyatékos gyermeket a 2 ezer fő alatti településen óvodába vagy iskolába iratnak, akkor a közoktatási törvény értelmében az akadálymentesítést el kell végezni. Jelentem, a múlt héten megszületett az első precedens értékű döntés egy Baranya-megyei Bíróságon, ahol egy vak gyermeknek, illetve az ő szüleinek adtak igazat, és a helyi iskolát kötelezték az integrált oktatás-nevelés feltételeinek a megteremtésére.
A másik nagyon fontos érv, amivel persze természetesen nem kell egyetérteni, de attól még egy megfontolható érv, hogy miközben ugye az önerőt csökkenteni szeretnénk, aközben további 4700 intézmény akadálymentesítését írnánk elő önkormányzatoknak kötelező jelleggel. Azt gondolom, mivel az előbb elmondott érvrendszer szerint az akadálymentesítést el kell végezni, ha beíratnak gyereket, ezért teljesen fölösleges 4700 épületet akadálymentesíteni, miközben nem biztos, hogy szükség van erre az akadálymentesítésre. Nem biztos, hogy minden egyes 2 ezer fő alatti településen élnek óvodás, illetve általános iskoláskorú fogyatékos gyerekek. Még egyszer hadd hangsúlyozzam, ha élnek és helyben íratják be őket, akkor az akadálymentesítést a közoktatási törvény értelmében el kell végezni.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Ki támogatja Bernáth Ildikó javaslatát? (Szavazás.) (Soltész Miklós jelentkezik.)
Alelnök úr, tessék parancsolni!
SOLTÉSZ MIKLÓS (KDNP): Nagyon röviden. Főosztályvezető úr, bizonyára a számokban önnek igaza van, tehát azt nem vitatom, hogy rengeteg épületről van szó.
De az egy nagy kérdés, például mondjuk, ha a 2 ezer fő alatti településeket megnézzük, ha van egy fogyatékos fiatal, ő hányszor megy be az önkormányzati ügyfélszolgálathoz, és hányszor menne be az iskolába, óvodába. Tehát egyszerűen nem logikus a kötelezettség az egyik oldalról, hogy az ügyfélszolgálatot kell akadálymentesíteni, az óvodát, az iskolát pedig nem. Szerintem itt a szemléletet kell valamilyen szinten megváltoztatni; és abban is, hogy hány millió forintért lehet adott esetben, vagy hány százezer forintért lehet akadálymentesíteni épületeket, ahova egyébként a kismamák mondjuk, a gyermekeiket a babakocsival is be tudják vinni. (Vígh Ilona megérkezett.)
Tehát itt szerintem, nem arról van szó, hogy milliókat kellene szánni erre az ügyre, hanem egyszerűen előírni ezt a lehetőséget. Tizenöt évvel ezelőtt, amikor egy süketnéma gyermeket bevittek egy óvodába, akkor az óvónők, és a vezetők nagy része elutasította, vagy egy siketgyereket, most pedig már befogadják. Ugyanígy egy cukorbeteg vagy egy liszt-érzékeny gyereket is elutasítottak még 15-20 évvel ezelőtt, most pedig már teljesen természetes módon beveszik őket. Ha ezt nem írjuk elő, nem írja elő a törvény, nem fogják megcsinálni soha, és ezek a kistelepülések valóban ki fognak szorulni ebből a lehetőségből és nem a kistelepülések, hanem az ott élő fiatalok, gyermekek.
ELNÖK: László Tamás!
LÁSZLÓ TAMÁS (Fidesz): Az általános vita kapcsán is elmondtam egypár dolgot, hogy mennyire elrettentő példák láthatók ebben az akadálymentesítésben. A kistelepülések esetében egészen másról van szó, véleményem szerint. Itt a legolcsóbb, legegyszerűbb megoldások egészen biztosan megcsinálhatók egyszerű rámpákkal, tudniillik van hely; vagy nem hiszem, hogy kistelepüléseken előfordulnak olyan építészeti esetek, amikor különleges megoldásokra van szükség, emelőszerkezetekre és nem tudom mikre - ez az egyik oldal, azt hiszem, hogy ez egy nagyon olcsó megoldás, tehát a legolcsóbb megoldásokat a kistelepüléseken lehet megcsinálni.
A második dolog az, hogy ezt más célokra is lehet használni: a teherszállítástól kezdve más egyéb célra, az épületek komfortszintjét is növeli. Itt a kistelepülések esetében a lehetőséget kellene biztosítani ezzel a javaslattal.
ELNÖK: Főosztályvezető úr!
HORVÁTH PÉTER (Szociális és Munkaügyi Minisztérium): Még egyszer hadd hangsúlyozzam, hogy óvodákban, iskolákban, ha beíratják a gyereket, akkor el kell végezni a akadálymentesítést. Ha nem íratják be, akkor olyan költségvetési terhet jelentene, hogy álláspontunk szerint fölösleges csak önmagáért az akadálymentes épületért.
Elmondanák egy saját példát. A Fogyatékos Gyermekekért Közalapítványnál első teendőink között akadálymentesítettük a Báthory-utcai épületünket. Négy év alatt, amíg én ott a titkárságot vezettem, az akadálymentes mellékhelységet senki nem használta, leszámítva a feleségemet, amikor megszületett a kisbabánk és ott tettük tisztába.
A másik nagyon fontos dolog - alelnök úrnak szeretném mondani -, hogy mi is végigmentünk ezeken a gondolkodási periódusokon és azért döntöttünk az önkormányzati ügyfélszolgálatok mellett, mert az teljes körűen kell hogy ellássa az ott lakókat. Az önkormányzati ügyfélszolgálaton tudják a szociális, a gyámügyi, a gyermekvédelmi problémáikat kezelni - a gyámügyit nem -, de az ügyeiknek a zömét az önkormányzatban tudják elintézni.
Ami pedig az olcsóságot illeti, egyetértek önnel. A múltkor ezt már elmondtam, azért írtuk az indoklásban a 40-50 százalékos önrészt, merthogy ismereteink szerint mondjuk egy háziorvosi rendelőnek az akadálymentesítése 2-3 millió forintból megoldható. Ha ezt 2349 településen kötelezővé tesszük és mindenhova csak egymillió forint támogatást adunk, az is 2,3 milliárd forintos központi forrás megteremtését jelenti; ha ehhez egymillió forint önrészt kell hozzátenni az önkormányzatnak, ez szerintünk nem lehet megterhelő, a feladatot el kell tudni végezni.
Azt is hadd mondjam el. 35 milliárd forintot teremtettünk elő a ROP-okban és 15 milliárd forintot a társadalmi infrastruktúra operatív programban, ez összesen 50 milliárd forint, ennyit teszünk most bele az akadálymentesítésbe; ezek a források kifejezetten az akadálymentesítést szolgálják. Ennél több forrás előteremtésére csak azzal lenne lehetőség, hogy más szociális, gyermekvédelmi intézkedések rovására növeljük az akadálymentesítésre rendelhető források nagyságát. A források mértéke meghatározza a kormány mozgásterét, és prioritásokat kell tudnunk fölállítani. Ott írtuk elő az akadálymentesítést kötelezően, ahol zömében az akadálymentesített épületnek a használói elő is fordulnak, és ott nem írtuk elő az akadálymentesítést kötelezően, ahol ezen kötelezés nélkül is meg kell csinálni az akadálymentesítést, ha a szükség előáll.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Képviselőtársaim ezt ragozhatjuk a végtelenségig, de azt gondoltam, hogy már most háromszor kapott szót a főosztályvezető úr arra, hogy indokolja a tárca álláspontját, szavaznunk kellene erről a módosító indítványról.
Aki támogatja a módosító indítványt, kérem, kézfelemeléssel szavazzon! (Szavazás.) 13 igen. Aki nem támogatja? (Szavazás.) 16 nem. A bizottság nem támogatja.
Nincs tudomásom arról, hogy lenne olyan módosító indítvány, amiről szavaznunk kellene. Horváth Péter főosztályvezető úrnak köszönöm szépen a jelenlétet, a jövő héten folytatjuk.
A jövő héten hétfőn és szerdán is bizottsági ülést kell tartanunk, mert úgy alakulnak a napirendek, hogy nekünk szerdán is szükséges bizottsági ülést tartani; azért szólok időben, mert még hátravan 10 nap, úgy tervezzétek az időbeosztásotokat.
Rátérünk a második napirendi pont tárgyalására. Felkérem Felvinczi Katalin miniszteri megbízottat és Portörő Péter főosztályvezető-helyettes urat, hogy foglalják el a helyüket, legyenek kedvesek itt velünk szemben, és a kezdeményező képviselők közül Winkfein Csaba képviselő úrnak adok legelőször szót, két mondatban legyen kedves az indítványát indokolni.
Winkfein Csaba (MSZP) szóbeli indoklása
WINKFEIN CSABA (MSZP): Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Bizottság! Tényleg nagyon röviden, azt gondoltuk többen, hogy igen fontos területről van szó és érdemes kiemelten kezelni ezt a kérdéskört. Ebben az öt parlamenti párt - több megbeszélés után -, egyetértett alapjaiban is és a részletekben is meg tudtunk állapodni; ez az az anyag, ami itt van előttünk. Bízom benne, hogy a mai nap ez a bizottság fel tud állni. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm képviselő úr. Kati!
DR. FELVINCZI KATALIN miniszteri megbízott (Szociális és Munkaügyi Minisztérium): Köszönöm szépen. Én a kábítószerügyi koordináció részéről csak azt tudom mondani, hogy nagyon üdvösnek tartjuk, hogy a bizottság felálljon, és ebben a tárgykörben folytassa tevékenységét.
ELNÖK: Köszönöm. Képviselőtársaim kívánnak-e szólni? (Nincs jelzés.) (Cseresnyés Péter jelentkezik.)
Cseresnyés Péter, tessék parancsolni!
CSERESNYÉS PÉTER (Fidesz): Nekem egy észrevételem lenne, és nem tudom, hogy lehet-e változtatni rajta abban az esetben, ha egyetértenek velem a képviselőtársaim.
Az 5. pontban a bizottság munkájában szavazati jog nélkül részt vállalhatnak a kormány képviselői - én ezt elhagyásra javaslom. Szerintem a képviselők és a szakértők vegyenek részt ebben a munkában és a kormány képviselői pedig mint meghívottak végezzék a munkájukat, számoljanak be az elvégzett munkájukról.
ELNÖK: Képviselő úr, nagyon szépen köszönöm, bele is csapott a közepébe, akkor elmondom a technikáját, mert egy összetett problémát kell itt nekünk megoldani.
Egyrészről döntenünk kell arról, hogy tárgysorozatba vesszük-e az indítványt, másodszor le kell folytatnunk az általános vitát, harmadrészről pedig a módosító javaslatokról is döntenünk kell. Gondolom, a bizottság elfogadja ezt a tematikát, amelyet én most itt felvázoltam. Ez azt jelenti, hogy azt, amit a képviselő úr elmondott, ezt a bizottsági napirenden belül a harmadik fejezetben fogjuk tárgyalni.
Szavazás a tárgysorozatba-vételről
Először, ha nincs általában hozzászólás az ügyhöz, akkor döntenünk kell a tárgysorozatba-vételről. Aki egyetért azzal, hogy a parlament tárgysorozatba vegye ezt az indítványt, kérem, kézfelemeléssel szavazzon! (Szavazás.) Egyhangú. A bizottság javasolja tárgysorozatba venni.
Most jön az, hogy folytassuk le az általános vitát. Megtörtént. Az általános vitához hozzászólás nincs. És akkor javaslom harmadik tételként a módosító javaslatokról való tárgyalást, ahol természetesen lehetősége van, bocsánat: van módosító; ezért először arról kell döntenünk, hogy általános vitára javasoljuk-e az indítványt.
Szavazás az általános vitára történő bocsátásról
Aki egyetért azzal, hogy általános vitára bocsássuk, kérem, kézfelemeléssel szavazzon! (Szavazás.) Egyhangú. Ellenvélemény nem volt. A bizottság javasolja általános vitára.
A bizottságnak kötelessége, mint első helyen kijelölt bizottság, előadót állítani. Kérem az előadó személyét megjelölni. Török Zsolt a bizottsági előadó. Aki egyetért Török Zsolt személyével, kérem, kézfelemeléssel szavazzon! (Szavazás.) Egyhangú.
Tehát döntöttünk a tárgysorozatba-vételről, döntöttünk az általános vitára való bocsátásról, döntöttünk a bizottsági előadó személyéről és akkor most jönnek a módosító indítványok. A kiosztott ajánlás szerint haladhatunk végig, összesen - úgy emlékszem - három módosító indítvány van.
A módosító javaslatok megvitatása
Az ajánlás 1. pontjában Göndör István módosító indítványáról kell döntenünk.
A tárca képviselőjét kérdezem! Különösebben nem kell nyilatkozni.
Winkfein Csabát kérdezem!
WINKFEIN CSABA (MSZP): Támogatom.
ELNÖK: Az előterjesztő támogatja. A bizottság? (Szavazás.) A bizottság egyhangúlag támogatta.
A 2. ajánlási pontban szintén Göndör István indítványáról. Csaba?
WINKFEIN CSABA (MSZP): Támogatom.
ELNÖK: Támogatja. Itt gyakorlatilag a frakciók delegálási létszámáról van szó, ezt pontosítja. A bizottság? (Szavazás.) A bizottság egyhangúlag támogatja.
Az ajánlás 3. pontjában szintén Göndör István képviselő javaslata arról szól, hogy a kihirdetést követő 3. napon kerüljön; illetve közzététel van: a nem törvények nyilvánosságra-hozása közzététellel történik.
Előterjesztő?
WINKFEIN CSABA (MSZP): Támogatom.
ELNÖK: Az előterjesztő támogatja. A bizottság? (Szavazás.) Egyhangúlag támogatja.
Nincs tudomásunk arról, hogy több módosító javaslat érkezett volna.
Most jön az a javaslat, amit Péter szóban javasolt, ezt írásban is megkapták egyetértésben a képviselőtársunkkal, hogy a kormány képviselője szavazati jog nélkül részt vehet a bizottság munkájában. Ez azt hiszem egyértelmű, hogy a parlamenti bizottságnál a kormány képviselője nem szavaz, tehát azt hiszem, hogy ez evidencia. Ha megengeditek, én jegyeztem ezt a módosítást.
Egyetértés van-e ebben a kérdésben képviselőtársaim, szavaznunk kell! (Szavazás.) Egyhangúlag a bizottság elfogadta ezt az indítványt.
Azt hiszem, lezárhatjuk a napirendi pont tárgyalását.
Ha a Házszabálytól eltér az Országgyűlés, ma délután van lehetőség még arra, hogy további indítványokat tegyünk, de én úgy emlékszem, hogy abban volt megegyezés, hogy ma este letárgyalja a parlament ezt a napirendet; ha mégis, akkor ülést kell hogy tartsunk, tehát ennek függvényében adjatok be módosítót.
Lezárhatjuk a napirendi pont tárgyalását? (Igen.) Köszönöm szépen.
Köszönöm szépen a részvételt.
A bizottság 2007. évi tavaszi ülésszakra szóló munkaterve
A harmadik napirendi pont a munkaterv. Írásban mindenki megkapta a munkaterv tavaszi ülésszakra vonatkozó részét.
Egy mondat erejéig fűznék csak kommentárt az eredeti állásponthoz, illetve átvezetésre került, hogy a görög parlament szociális bizottságának elnöke a hét második felében egy e-mailt küldött a Külügyminisztériumba, illetve a Külügyi Hivatalon keresztül: olyan politikai helyzet alakult ki Görögországban, amely gyakorlatilag nem teszi lehetővé, hogy az elnök úr látogatást tegyen egy hosszabb időre Magyarországon; nagyon udvarias formában ezt az invitálást elutasította, gyakorlatilag nem jönnek a görögök. Ezt javaslom kivenni a tavaszi ülésterv pontjai közül.
Aki egyetért a munkaterv elfogadásával, természetesen az aktuális ügyeket mindig pótoljuk, kérem, szavazzanak. (Szavazás.) A bizottság a munkatervet egyhangúlag elfogadta.
A negyedik napirendi pont az albizottságok létrehozása. Tudomásom szerint minden parlamenti frakció egyeztetett, megegyezett. Egyetlenegy javaslattal szeretnék élni az előzetes egyeztetésekhez képest. Tekintettel arra, hogy az előző napirendi pontnál szavaztunk arról, hogy létrejön a parlament kábítószerügyi eseti bizottsága, ezért azzal a javaslattal élnék, hogy a 2. pontban megnevezett "ifjúsági és kábítószerügyi albizottság" neve "ifjúsági albizottságra" módosuljon.
Miklós, parancsolj!
SOLTÉSZ MIKLÓS (KDNP): Személyi javaslattal szeretnék élni. Az esélyegyenlőségi és fogyatékosügyi albizottságba helyettem László Tamást delegálná a Fidesz.
ELNÖK: Rendben van. Képviselőtársaim, azt hiszem, hogy ezt akceptálhatjuk természetesen: László Tamás személyében.
Cseresnyés Péter, parancsolj!
CSERESNYÉS PÉTER (Fidesz): Köszönöm elnök úr. Szerintem, maradjon az ifjúsági és kábítószerügyi albizottság. Ez az eseti bizottság október 15-ig működik, a bizottságunk és az albizottság viszont még három és fél évig, vagy csak már 3 évig lassan.
ELNÖK: Úgy tudom, hogy megváltoztattuk, a parlamenti ciklus teljes időtartamában - bólogat is az indítványtevő.
CSERESNYÉS PÉTER (Fidesz): Elnézést, ebben még október15-ig volt.
ELNÖK: Egyetértés van abban, hogy a parlamenti ciklus végéig. Elfogadjuk-e az albizottságok megalakulását?
Aki elfogadja az albizottságok megalakulását, kérem, kézfelemeléssel szavazzon! (Szavazás.) És elfogadjuk-e az albizottságba delegált személyek összetételét? (Szavazás.) Egyhangú. Köszönöm szépen.
Az albizottságok kapcsán van még egy ügy, mégpedig a következő. Azzal a kéréssel fordult hozzám Szabó Zoltán elnök úr, a parlament oktatási bizottsága elnöke a hét végén, hogy ismét megalakul az Országgyűlés "kirekesztés elleni eseti bizottsága", ez régen ilyen diszkrimináció-ellenes nevű albizottság volt. Bocsánatot kérek, nem eseti bizottság, hanem albizottság. Azzal a kéréssel fordulnak hozzánk, hogy az ifjúsági és szociális bizottság és az emberi jogi bizottság delegáljon oda személyeket, 3 főt várnak tőlünk.
A kormánypárti oldal, egyeztetés után: Dér Zsuzsát javasolná az albizottság munkájában való részvételre, az ellenzéki oldal 2 személyt jelöljön meg a diszkrimináció-ellenes albizottság munkájában való részvételre.
Alelnök úr mondja itt, hogy a jövő hétre megnevezi az ellenzék a delegált személyt.
Köszönöm, más nekem az albizottságokhoz nincs. Lezárhatjuk-e a napirendi pont tárgyalását? (Igen.) Igen.
Egyebek napirendi pontban van-e észrevétel, vélemény. (Nincs jelzés.)
Amennyiben nincs, a bizottsági ülést bezárom, mindenkinek jó munkát, szép napot, jó hetet kívánok, viszontlátásra.
(Az ülés befejezésének időpontja: 10 óra 12 perc)
|
|
Korózs Lajos |
Jegyzőkönyvvezető: Turkovics Istvánné